BEszfrLtÜtvx d'sztttrfrNt
Ma van a nary métk6zés.Az edz&, heteken át ryakoroltatták a játékosokkal a foci k ltinbtizófortélyait: a szoros fedezÁst,a leszerelést,a cse|ezéstés a labda átadását. Nap mint nap folytak a faraszt edzések. A stadion telve van kiáltoző szurkolőkkal, a játékosok már a pályán toporognak. Á. mielótt elhagytak volna az oltbzót, az edzímég egyszer maga kiiré srííjti'tte csapatat. Már nem lehetett s?Á edz'é$6l'de mégegy. kétbátorítő szÓt akart szolni hozzfivk: utoljara mégfigyelmeztetni akar. ta őket a varhat,őkra. T\rdta, ha elkezdódik a játek, mar aligha lesz lehe. tóségetanácsolni vagy irányítani őket. Utols szavai rendkívirl fontosak Iehetnek, a ját,ékvégeredményétis me ghatár ozhafi ák'. Miután elmond. ta utasításait, kibocsátotta csapatát, hogy megteryék mindazt, ami tóI k telik. Asz lók, akik a?nnfaradoznak, hogy felkészítsékgyermekeiket a ser. dirlőkorra, ttibb mindenben hasonlítanak ery ilyen edz&loz. Gyermekeiknek kiskoruk 6ta rendszeresen tanítgatják a k ltinbtizó ismereteket, készítgetveóket a ktizelgómegmérettetésre. Az,,edzés',ésryakorlás to. vább folytatődnak az elemi iskolai, majd késóbb a ktizépiskolás évek. ben. Ki kell alakítani a gyermekben a megfelelószellemi magatartást
t..st.r.killcsi rtékrendet.Ktrlonosen sokat kell munkálkodni az onbízalrltttttttlgirlapozásán.Végi.rlelérkezik a megmérettetés pillanata, de elót. t.t.lr sziiltik mégegyszer cisszefoglatjáktanácsaikat. Nc feledd, amiket tanultál! - figyelmeztet apa. . Yigyázz az ellenfélmozdulataira, amint mondtam! - ísy anya. _ I,égyiigyes! Bízunk benned! _ kiáltják utána mindketten. Az ifiu igenlóen bőlint, éskifut apáLyáta. A szir]őil<csillogő szemmel áll. nak a pálya széIén, tudják, hogy felkészítómunkájukat nagyjábőI befeMegtettek minden tőltik telhetót, az eredménymost már a hát. 1ezték. védkéntjátsz6 csontos gyereken mírlik. Értji.rk-e,mirót van sz6?Jelképesen fogalm azva:Ha serdtrló ryerme. keink vannak, ki kell használnunk az utolső felkészítóedzéseketa nary mérk zéselótt. Meg kell ragadnunk ezeket az alkalmakat, hosy utoljára felfrissítstik gyermeki.ink emlékezetét,el kell látnunk őíketvégsó tanácsokkal, valamint a sztrkségesővő intelmekkel. Viryázat|Ha hagy. juk ezeket a lehetóségeket észrevétleni.ilelroppeni, nem biztos, hogy Iesz még alkalmunk bepőtolni mulasztásunkat. Ne feledjiik: ezek a ryermekek ery hajőban eveznek veliink. Ebben a konyvben elsósorban a tinédzserkor ki.isztibénátlőkhoz kívánok szóIni. Remélem,késóbbemlékezni fognak a tanultakra, ésryakorlatba tud. ják iiltetni azokat, noha idónként irgy érzik majd, hogy magukra hagy. ták .óket a pályán. Mi, akik már átvergódti.ink a serdiilóil<ornehézségein,emlékszi.ink még azokra afiasztó testi váItozásokra, melyeket ezekben a korai években tapasztaltunk magunkon. Talán emléksziink mégakkor írjnak ésfurcsának hatő nemi sővárgásunkra, ésa vele társulő biíntudatra. Nem felejtettiik el onm a gunkkal szembeni kételyeinket éskisebbrendíísé gi érzéseinket, melye k idónként elviselhetetleni.il ryotcirtek benni.rnket.És természetesen, emléksztrnkmég érzelrni sebezhetóségtrnkre: szinte megsemmisi.rltiink, ha zavarba hoztak, étzékenyenérintett a sikertelenség, a nevetségesséválás, a szirlóil<}rrozzánkvalő viszonyulása, ésfóil<épp ha a másnemiíek elutasítottak. Kétségkívi.rla serdirlőil<orviharos idószak volt le gttibbiink életében. Ezéft igen ki.rlcincis,hogy mi szirlőil<annyira vonakodunk megosztani serdi.rlőilroritapasztalatainkat saját ryermekeinkkel. A tizenéves kor ki.iszobénállők sokat tanulhatnának tapasztalatainkből, hiszen mi is át. élttik azokat anehéz éveket,amelyek most rájuk kcivetkeznek. Mi a?,onban, jellemzí módon, megtartjuk magunknak emlékeinket,ésengedji.ík fiainkat ésleányainkat kievezni a zavaros vizekre bárminemíífelkészítíls.irányítás vagy fi.ryelmeztetésnélktrl.Nem csoda,hogy az eredmény g.yltkritnkatasztrofális. Amint azt egy korábbi írásomban is megátlapí t,tlt,tltttt' ,,a serdiilóil<orelsósorban azéttolyan ryotrelmes, mert a fiata-
lok nincsenek egészentisztában azzal, hogy mi torténik veli..rk.Félebne. ík, szorongásaik éskiábrándulásaik nagy tészétmeg lehetne elózni néhány eryszeríífelkészít6 beszéIgetéssel.,'' Konyvem a serdirlésfo. Hol kezdódjék,ésmirőll szőljon a felkészítés? Elsósorba n tíz éstizen. boncolgatj a. kérdéseket lyamatával kapcsolatos is éfthetínyelven. írődott, számukra ot évkoztitti fi.riknak éslányoknak jellegzetes keri.rl meg olyan ké. írja le. Nem tapasztalatait A serdtilőil<or menstruáciő, nemi erkcilcs, mint a maszturbálás, nyes kérdéseketsem, égl:.ez, v ahasonulás a tobbs gyermek ezés, konÍliktus, kábítő szet szi.ilóírtvesztójét. érzések kisebbrendííségi lamint a legfontosabbat:a A konyv talán legtanulságosabb részeaz ahangszalagra rcgzitett főrumbeszélgetésem, amelyet négyfiatallal folytattam. Arről beszél. gettirnk - torténetesenotthonomban _, hogy milyen érzésekreéstapasz. kiiszobén áIlő mai fiatalok. Meg. talatokra számíthatnak a serdi.rlóil<or félelmeinket,reményeinketésvá gyaosztottuk erym áss aI étzéseinket, inkat. Remélem,érdekesnekésépítónekbizonyul ez a fejezetis. AFelkésztilésa serdtilókorra tehát a bizalmas tanácsok konyve. A sziilóil<már évek ótakésntgetik tinédzserkorki.iszobénállő ryermekeiket aváItnzásra. Eljott a nary mérkózes ideje. De mégaz utolső néhányperc. ben is van lehetóségosszegzótanácsokra, bátorítoszavakra, melyek meg. hatát ozltatják a mérkízésvégeredményét. Bízom benne, hogy kihasznáIják ezt a lehetóséget. Dr. James C. Dobson
' J. C. Dobson:Hide or See&.Old Tappan,New Jersey,1974.Fleming H. Revell Co. r 08. I
T. AZ
Öltfrnrfrxnnfrs TITI{A
Személyesjellegíí ktinyvet tartasz a kezedben, amely a serd lőil<orné. ven ismert fontos életszakasn6|, azaz a ryerekkor ésfelnóttkor koztitti évekrő1szÓl. Talán kilgng, tíz eset|eg tizenery évesV&$x,éslehet, hogy mar foglalkoztat afelnítte válás gondolata. Nem tudod pontosan, mi ko. vetkezik, de nary érdeklódésselnéze|elébe,ésszeretnél minéItobbet megtudni a részletekr61l.Ez a konyv nehed írődott. Ha már tizenéves V&$Y,a konyvben felvetett kérdésekméginkább érintenek téged.Akár a tizenéves kor ktiszcibéná|lsz, akár tizenéves VágY, nemsokára valamivel jobban érted azokat a problémákat, amelyek megielenésérehama. rosan számíthatsz. De minek ekkora hííhőt csapni a kamaszkor kc'rirl? Miért kell iryekeznilnk megismerni ezen életszakasz sajátosságait? Nos, ószintén szől. va, a felnótté válás nem ktinnyií dolog. Nem volt kcinnyíía mostani felnótteknek sem, éste sem fogod konnyebben megriszni.Ez a folyamat azértne}aéz, mert ebben az éIetszakaszbannagyon sok rij kovetelmény. nyel találod szembe magad. Biztosan nem emlékszel rá, de mielótt megszi.rlettélvolrnaédesanyádmeleg méhébenvoltál, kellemes kényelemben cisszekuporodva toltcitted napjaidat. Halottad, amint láryan, megnyug11
tiltriittt v(lr.l szíve, és te biztonságban, kényelemben étezted magad ebltt.ttir kicsiny világban, melyet Isten készített számodra. Az égvilágon s('lllllllre Scm volt gondod. Nem kellett aggődnod semmiért. l)c anlikor eljott az ideje, akaratod ellenére (téged senki sem kérde. zt'tt, nrcg) durván kilciktek ebbóI a tcikéletes kis kuckőből, és kiléptél tlbllc zr hideg világba, ahol az orvos bokádnál fogva felemelt, és fenéken paskolt. (Az írjonnan érkezett honpolgarnak szőlő tidvozlésféle volt cz.) Amint ott lÓgtál, s kori.rlnéztel a feje tetejére állított világban, legsá. vesebben visszamentél volna abba a védett odírba, melybóI elójtittél. De hogy ezután novekedni, fejlódni és tanulni tudj, meg kellett vábnod édes. anyád méhétóI.
A karnaszkor
kihívása
A kamaszkorba lépésrendkívtrli kihívás. Eddig a ryerekkor meleg,bíztonságos világában éltél.Sztrleid gondot viseltek rád: ragtapaszttettek Iábujjadra, amikor beleiitotted egy kőte, csőkkal szántottákfel kcinnyei. det, ha rosszul mentek dolgaid. Idód nagy tészétjátszadozássalt lt t. ted, az éIetrózsasániínek ésnaryon kényebnesnektiínt. De ahory anyád méhétis el kellett harynod, a gyermekkor világában sem maradhatsz orokre. Valami sokkal jobb áll elótted: a felnótté, étettemberré válás, a családalapítás, a kenyérkeresés,az onáIIó dcintéshozatalvalamint a ftiggetlennéváIás ízgalma.Természetesésszi.ikségesfolyamat ez, mely a gyerekkorbÓl a felnóttkorba vezet. De sajnos eryik pillanatről a másikra nem válhatsz felnótté. Elószcir is kí kelllépned a gyermekkor biztonságos világáből, ésa nehézségek álta|ában itt kezdódnek. Lesz írgy,hogy az éIetírjra fenéken paskol _ akárcsak korábban. Sót, néha írry fogod étezntmagad, mint aki fejjel lefeléIőg a világban. Úi rotetmek,Úrjproblémák jelentkeznek, és az j vi. lág korántsem bizonyul annyira biztonságosnak, mint a régi.Mindazáltal izgalmas 'r.ilás ez, amelyben konnyebben eligazodsz,hatudod, hory mi. re kell számítanod. E bevezetó után néhány elótted állő ílj tapasztalat leírása kcivetkezik. Hamarosan átéledéletedlegizgalmasabb (s eryben legrémisztffib) pillanatait. Beszéliink a tizenévesekszámára legttibbgondot okoző kér. désekroll, azokrőI az eseményekrő1,melyek a le ginkább nyugtalanítanak t,őgcclis. Segíteniszeretnékabban, hogy jobban megismerd saját gon. d tl l a tai d at, étzelmeidet, megnyilvánulás aidat, te stedet, reményeidet, liIrrrrridat,hogy megértsd,ki vagy, merre tattasz, miként érhetszoda, rls íi'l szeretnélekkészíteliaz elótted állő változásokra. Eryetlen t'émát sr'ttttitrtok t l kényesnekvagy megbeszélhetetlennekazokkozirl, me. Ir,..lis;rílttorl,rl',tizenkettó éshrisz évkcizotti fiatal számáta rendkívtil t s r rk . lirrro
I2
olvasás kcizben,remélem,késztetést&ze|majd atta'hogy problérrráidat megbeszéldvalakivel, akiben megbízol.Hadd leryen e konyv csupán a kezdet: kétdezz, fogaImazdmeg gondjaidat, éstedd a felnótte éréq folyamatát életedszemélyeseseményévé. A stitét szurdok Iiezdjtrk ery játékosképzeletbeIiutazással. Képzeld,hory eryszemélyes .;árgányon robogsz az autópályán. Épp áthajtottál egy kis telepiilésen, Iiamasztelek a neve (latinul Pubertas). Kijutsz i$taazautopályara. Jobb. ra 1elz6táblát pillantasz meg:
FELNŐTrÚ.lVÁnoS: EGYtnÁrrryÚÚrt EVIG CSAK ELORE! I\NTOLC
Százhatminccal száguldasz e felé aztfi város felé,amelyról már sokat hallottál. Esyik kanyar után Íi'Itiínik egy fazon. valami jelzítáblafélével rr kezében.Piros zászlótlenget, ésint, hosy áIlj meg, amilyen gyorsan csak tudsz. Egybő1 a fékrelépsz,csikorogva megállsz, éppena zászLós elótt. I.ehirzod az ablakot. odalép az autődhozésígy szőL ,,Firyelj, haver! Naryon fontos dolgot szertnékkcizcilniveled. Egy kilométerre innen, ery hatalmas szakadék folÖttleszakadt a híd.Ha íry rohansz, nem fogsz tud. ni idóben megáIlni, lesodrődsz a sotét szurdokba, és soha nem jutsz el Fe1nóttírjvárosba.'' Egyirányri
tit! - VisszaÍrt nincs!
No, most mit fogsz tenni?Autődon nincs hátramenet, a tobbin sincs, amelyek itt kozlekednek. Ezen az autópáIyán hiába prőbálnánk visszafordulni. Nincs más, kérdezz k meg a zászlóst, hogy most akkor mi a teen. d6? o a kovetkez&<et mondja: ,,Ővatosan haladj tovább, hogy idóben észrevehesda szakadékot.Mikor a szurdok pereméreétsz,térjle jobb. ra, ésindulj a terepen déInek.Egy.két kilométer után tátaIáIszery fold. Úrtra,amelyen haladva megkertiltid a szurdokot, ésvisszajutsz az autő. pályára. Szerencsésutat, ésvezess ővatosan!'' És most hadd étt,elmezzema torténetet.Az eryszemélyes autő nem tnás, mint az éLeted.oldatán ott a neved. Magán hordozzajellemzóvo. násaidat, te ped.iga felnóttkor felévezeted azt.Envagyok az, akí azítt s zéIénzász\ít len getek, jeLzítáblával inte getek : Vi ryá zz! Ye szély! F,irye I. rneztetlek a rád leselkedóveszélyre, a szutdokra, amelybe a tizenévesifjak nary tészebelesodrődik, a felnóttkor feléhaladva. Ez aveszély nem csak eryik.másik kamaszt érinti, a szurdok pereméremindenki eljut ser. dtrtóéveiben.Megállítalak, behajolok az autőd ablakán, s elmondom, hory rnár naryon sok fiatal sodrődott alá a fekete szurdokba. De énmeg tudom mutatli az utat, amelyen elkertrlheted a veszélyt.
Az. tt g.ycitr<íkisebbrendíísé gi étzés Ilti lill tl problémamogott?Miért kell oly sok serdi.rlónekszembekeriilnie t'r'lt',/Mi oz az étzés,mely annyi fájdalmat ésszenvedéstokoz a I2.2o t,'vl<tizrittifiataloknak? A reménytelenségétzéseez, melyet kisebbren,rl s gi, lnntplexusn,akhívnak. Annak botzasztó tudata, hogy senki sem l<cdvcl,nem vagy elégjő, nyomorult vagy, akinek semmi sem sikertil, cgyszeméIyeskataszfuífának érzedmagad, csrinyának ésbutának, akinek nincsenek másokhoz hason]ő,kiválő képességeí.Eznem más, mint az értéktelenség nyomasztó &zése. Milyen szomorír,hosy a legtcibbtizenéves 13.15 éveskorában arra a kovetkeztetésrejut, hory a legkisebb emberi értékkelsem rendelkezik. Egyeseknélmégkorábban jelentkezik ez a gondolat, de az esetek tobbségében leggycjtrőbbena kiskorÍrságvégénáll eló. Ez aza szakadék, melyrő1 szőltam mát, a sotétszurdok torka, mely oly sok fiatalt elnyel a felnóttkor felévezetí írton. Nemrég egy tizenéveseknek szőlő lap szerkesztíi, interjírt kértek tó. lem egy cikk megításához.A cikk témája a kisebbrendiíségiétzésvolt. A lap szerkesztíítisztában voltak azzal, hogy a tegttibbtizenéves szembe. kerirl ezzel a problémával. Megkíséreltemelmondani az olvasőknak, hosy szirkségtelenválsághelyzetrő1 van sző, uryanis: elkertilhetó a baj, ha tud. juk, hogy mire számíthatunk. De ha teljes sebességgelhajtunk tnvább az Úrton,mit sem toródve a veszéllyel,ktinnyen áldozatául eshetiink az értéktelenség&zésének.Semmi értelmeannak, hogy mindenki végigszenvedje a haszontalanság étzésének ezt a kínját. Min,dnyá,jon,rendelkeziink emberi értékekkel,mégisnaryon sok fiatal jut arra a ktivetkezte. tésre,hogy ókisebbrendíí, értéktelenebbmint a tcibbi,mert benne nin. csenek meg az emberi méltősághozsziikségestulajdonságok. Ronny
gondja
Néhányan tudtok arróI, hogy ryakran foglalkozom olyan fiatalokkal akik a fentebb említett problémákkal ktiszkcidnek. Ery időben kcizépiskolá. ban dolgoztam, ahol olyan tizenévesekkel is kapcsolatba keri'iltem, akik kisebbrendíísé gi érzésselkiiszkcidtek. Egyik nap becsengetésután az iskola belsó udvarán haladtam át. A diákok nagy tésznmár atantermekben volt. Ery firi kcizeledettfelém.T\rd. tam, hogy Ronnynak hívják, éstizeneryedikes, de nem ismertem kozelebbrol. Egytke volt azoknak a diákoknak, akik társaságban mindig háttérbehtiződnak, nem hívják fel magukra a Íiryelmet,éssohasem alakí. tanak ki barátságot a koru]ottuk lévókkel. Naryon kcinny megfeledkez. ni rrrr<ilhutryléteznek,mert sosemengedik, hogy balki is kcizelebbkertil. jon hozzhjr.rk. T4
Amint a ktizelembe ért,láttam, hogy valami nagyon bántja. Látba. ttiitn rosszkedv volt, arca elarulta belsónyugtalanságát. Mikor mar csak 1xir lépésrevolt tőllem, észrevette,hogy firyelmesen nézem.Szemtrnk ta. llilkozott egy pillanatra, majd tekintetét a ftildre szegezte. Amint egyvonalba érttrnk, kezével hirtelen eltakarta atcát, ésa fal íi'lÓ fordult. Nyaka ésftilei kipirultak, majd sírni észokogni kezdett. ( )lyan erósen sírt, hogy már.már szétfeszítette az indulat. Megoleltem, tis megkérdeztemtőlle: Segíthetek-eneked Ronny? Akarod.e, hory be. szélgessiink?Igenlóen bőlintott. Az fuodámbamentiink. Hellyel kínáltam, ésbecsuktam az ajtót, majd harytam, hogy osszeszedje magát. Aztán beszéInikezdett: _ Már nyolc éveebben a kcjrzetbenjárok iskolába, ésazóta sincs ba. riitom. Egy sincs. Nincs senki ebben az iskolában, aki toródne azza\, hogy tilek.e vagy halok. Eryedi.rl jovok suliba, ésegyedi.ilmegyek haza. Nem .i1rroksem futballozni, sem kosataztti, ésegyetlen iskolai tevékenység. rc sem, mert zavar, hogy mindig teljesen egyedtil vagyok. Egyedirl megyek tíz6taízní,ésaz ebédetis egyediil eszem meg eg'ycsendes sarok. ban. Aztán visszameryek az osztályba' uryancsak eryedirl. Nem jovtik jől lii apámmal, anyám pedig nem értilOg, a hírgommalegyre marakodunk. Senkim sincs. Engem sohasem keresnek telefonon. Nincs kivel beszél. getnem. Senki sem tudja, hogy mit érzek,ésnem is érdekelsenkit. Néha rigy étzem,nem bírom tovább. Ronny
nincs
egyediil
El sem tudom mondani, hány diák beszéItmár nekem hasonlő érzések. ro1.Ery nyolcadikos lány, Charlotte, annyira esetlennek ésnépszeríítlen. nek éreztemagát, hogy már élni sem akart tovább. Elj tt hozzám, éselmondta, hogy az orvosi rendelóbÓll beszerezett egy csomő tablettát, és bevette az osszeset,hogy végezzenmagával.Igazából nem akart meghalni, mert ha valőban végezniakart volrra magával, miértjott vobra hozzám? Tette tulajdonképpensegéIykiáltásvolt. Az iskola ápolÓnfiével erytitt sikeri.ilt éppidejébenkőrházba száIIítanunk. Charlotte ésRonny csu. pán kettó a sok száz diák koztrl, akiket lesrijt saját értéktelenségiikér. zése.Ez né};lamégaz életkedvet is kioltja belóliik. Vannak fiatalok, akik csupán alkalmanként &zík magukat kisebb. rendiínek vagy nevetségesnek,akkor, amikor valami fontos dolog nem sikeri.rl nekik. Mások viszont állandőan hasznavehetetlennek érzik ma. gukat. Talán te is azokkozé tattozol, akiket mindennap bánt valami. Erezted.e már, hogy elszorul a torkod, amikor Írgyláttad, amikor írgy étezted,hogy senkit sem érdekela személyed,hory senki sem szeret,sót, gyiílolnek?Kívántad-e valaha is, hogy bárcsak kibrijhatnál saját bórod. bÓl_ azétt,hogy másébabÚrjhass?Támadt.e már valaha olyan érzésed 15
EI trirsrrsiigbitn,hogy tokkeli.itottvary? SzerettélvobnanéhaÍblda]á sirllyed. ttt tis tlltiínni?Ha már tapasztaltál ehhez hasonlő érzéseket,akkor, retnclctrr,clolvasod ezt a konyvet, mert számodra írődott.Bárcsak Char. ltlttt' ésRonny is elolvashatták volna, amikor hasonlő érzésekkelki.isz. kcidtck. Remélemazóta sikertilt felismernitrk, hogy őil<is értékesembe. rek. Amint látjátok, óil<belesodrődtak a kisebbrendííségiétzésszurdokába, ésaz ottani sotétségben tapogatóztak. Miért? Most pediB terytink fel ery igen fontos kérdést.Miért ktiszkodik oly sok fiatal kisebbrendííségl érzésekkel?Miért nem tudnak a fiatalok Írgyfel. nóni, hogy elégedettekleryenek onmagu]<kal?Miért vaIlaz, hogy az emberek nagy tészefolyton cinmagát vizsgálgatja, éskeserií kiábrándult. sággalveszi tudomásul, hory Isten ilyennek teremtette t? Miért kell mindenkinek ugyanabba a kőbe belevernie a fejét?Lényegbevágő kér. dések ezek, éshiszem, hogy van válasz rájuk. A természet
elrontotta
Társadalnunkban felnovófiatalok :ugy&zlk, hogy három dologra feltétlentil sztikségi.ikvan ahhoz, hogy jóI érezhessékmagukat. Az elsó és uryanakkor a legfontosabb:a testi szépség. Ttrdtad.e,hogy a mai fiatalok ktiri.ilbeliil 80%-a nincs m egelégedve ktils ejével?Nyolcvan szá zalékuk! Ha megkérdeznéltiztízenévest,hogy mi az, amitóI leginkább szerencsétle nnek érzí m agát, nyolcan kozi.ili.rkvalamelyik testi tulaj donsá guk. kal lennénekelégedetlenek. C sirnyának és vis szatas zítnnaktalálj ák m agukat, ésfolyton ezen ját az esztik. Ráadásul azthiszik, hogy a másne. mííek nem kedvelik őil<et.A lányok gy étzík,hogy tírl magasak, a fiírk pedig, hogy tul alacsonyak. Némelyek t lkovérnek, mások tul sovány. nak látják magukat. Aztánpattanásos arcukért vagy a hajuk színemi. att aggődnak. Néha lábukat tatáIják tul narynak, vary éppena kormtrkben találnak hibát. És akarmilyen csekélyis a probl éma,nagy izgalmakat ésdepressziőt tud okozni. A legtobb tini alaposan megvizsgáLja magát a t korben, hory lássa, mi mindent rontott elrajta a természet,éselégedetlenekazza|, arnit látnak. Mivel senki sem tokéletes,általában konnyen találnak ma. gukon kifogásolnivalőt. Majd aggődnak ésbosszankodnak emiatt, mikcizben azt kívánják, hogy bárcsak ne lennénekilyenek. Et tudod.e képzelni, hogy hosszabb idóre lehangoljon ésszerencsétlenné teryen az abuta fclismerés,hogy az orrod egy picit hosszabb a kelleténél?
Micsod a ,,batátok''?! ,\ tizenévesekrészint azétt olyan &zékenyek aprő szépséghibáikra, tttcrt,,barátaik,' sokszor bosszantják, és zav arba hozzák ű<et azok miatt. Sajnos a Íiírkésa lányok gyakran nag:yondurvák tudnak lenni erymáslltlz, sértéseiketmérgeslándzsákként doÍkodikegymásba.Ismertem ery |rinyt,aki a suliban levelet kapott egyi} lánytársátől, aki a jelek szerint gvíílolteót. Semmivel nem bántotta meg a levél fuóját, mégisez áIIt a Icvélben: ItettenetesJanet! '|.e, a leánycsapatbíizoskéje!Remélem,hamarosan elpusztulsz, de riry fclek, hogy ez nem jcin ossze. Van néhány kisegító otletem. 1. Játssz az Írttesten! 2. Vágd el a torkod! 3. Igyál mérget! 4. Idd le magad! 5. Késeld meg magad! l(érlek,téw meg néhányat ezekkoztil, te temérdekhájÚr tehén!...mind trtáIunk téged...Kcinyorgtim,IJram, add, hogy meghaljon Janet. N"sy sziikségtinkvan friss levegóre. Hallasz engem' Uram?...mert ha nem, rrrimind vele pusztulunk e bíízben...Látod, Janet, nem is vagyunk olyan rosszak?! Wanda Jacksont Kaptál.e már ilyen levelet? Vagy ami mégfontosabb, trtá|.e ilyent va|:rkrnek?Afiatalok igen kcinnyen sebezhetóek, ésery ilyen i.rzenetnaryon rrrélysebet iithet rajtuk, amely hosszri ideig éteztetíhatását.Janet taIrin mégfelncivekedéseután is emlékezni fog a levélre. 'I.tikmag
és Zsiráf
'\ tizenévesekeryik leggonoszabbjátéka,hogy bán ő grinyneveketragasz. l lrnak erymásra, melyekkel azt céLozzákileg, ami eltér6 vagy szokatlan ;r másikb an.Az áldozatnak éppenazt a tulajdons ág,átáltítják reflektoríiinybe,amelyet a leginkább rejtegetni szeretne. l.ehet, hogy neked is van gtrnyneved,vagy olykor bosszantanak ki.rlsódmiatt. Ha alacsony firi vagy, tlrlán Cstikcittnekvagy T kmagnak hívnak. Ha magas lány VágY,Iehet, lrogy Nyakiglábnak vagy Zsfuáfnak neveznek el, ha pedig a ftileid nag.vok,akkor Tapsinak. Nyilvánvalő, hory senki sem tokéletes,mindenl<ibenvan valami, amit ki lehet nevetni. .J. C. Dobson: Hid'e or Seek. 1974. Fleming H. Revell Co. A kiadÓ engedélyévelidézve.
I7
lIrlg.yvilágosabb legyen, mirólvan sző, terytrk fel, hory Charlie tíz. (iv(.s,íl1lsrác. Teste fejlett,esze éles,ésszeretócsaládja van. Minden jő. vrrIktirtilveszik, aligha vannak problémái. Aztánery napon az udvaron nchriny osztá|ytársa nary lába miatt kezdi el ugratni ót. Elrrevezik Hő. r:ipónck, Kacsatalpnak. Gondolom, mindez csak viccból torténik, Charlie azonban naryon a sz'tvéteveszi a ,,mőkáf,.IrtÁzatosan érzékennyé válik 4{1-cis cipóje miatt, ésazt gondolja,hosy háta mogcittmindenki ezen nevet. Az iskolában megprőbálja pad alá rejteni lábait, anyjátől pedig azt koveteli, hogy 4l-es cipót vegyen. Végtil Charlie depressziőba esik, és - ahelyett hogy boldogan éIvezné IstentÓll kapott ajándékaít,_Iábán kívi.il tobbésemmi sem érdekli. Talán valőtlannak tíínik ez a példa, de higgyétek el, nagyon sok ilyen Charlie.lelkiít ismerek, akik aprő hibá. ikért kezdtek el elégedetlenkedni tinmagukkal. Ha a tizenéveskor elótt áLLsz,tudnod kell, hogy talán te is elégedet. Ien leszel k lsóddel a jcivóben.Ha naryon sokat tciródsz vele, kcinnyen zavarba Ltozhatí,félénkemberréválhatsz. Vagy ellenkezőlleg: hangoskodő ésingerlékeny leszel, mivel nevetségesnekérzedmagad, és azthiszed', hogy tégedírrysem szeret senki. Fol sem lehet mérni azt asok szenve. déstésaggodalmat, amelyet atízenévesekkiilseji.rk miatt elszenvednek. Tizenhét évesen Ezt a fájdalmat nagyon jőI kifejezi Janis Ian egyik igen népszer dala, a Tizenhétévesen'címií,mellyel Grammy.díjat is nyert 1976.ban.A dal kisebbrend ségi érzéseketttikrozi: TÍ,zenhét éuesenmőr tudtan'La ualőt: A szerelem szépségkirő,lyn knek ualő, Makulő,tlan arc , huszonéueseknek. Més egyeternistd,k,s rn,á,rférjhez rnehettek. Szerelemnap csőkjá,t soha nern kőstoltarn, Nern szciktettek,engern nem csalt eI senki serl. Péntekesti bó,Ikor is otthon kotoltam, Beleszoktam, igaz. Tí,zenhétéuesen. Magarnfaj tó,k, szétnyonlkodott képpel, Nem a srnink, hanern elismeréskell! Tblefononkoldultunk kegyelmet: Tá,ncospő,rt,akit a sorsunk eluett. Nehik zsongá,s,cilelj szerelmesem! De borzadő,ly, s magónyossá,g nekem, Bóuen jutott tizenhétéuesen. I szonyato1 \!!yd'nt ső,gunk diktdl,
Soha érttin,knem jiitt a bó,lkirő,ly. A neutinket soha nern harsogjó,k. Míg csapatunk elfoglalj a po sztj ó,t. De régis uolt! TÍ,zenhét uoltarn még... Hogy touaszá,Iltka,masz uógy ésernlék... Csak ez jutott, s ő,lrnaink csak fó,jrvak, Nekem, éssok pocsékarc , lá,nynak. Nem ismerem személyesenJanis lant, de ery biztos: óis megjárta a ki. sebbrendiíségszurdokának mélységeit. Ha fiatalon nem éteztevolna magátesetlennek, nem tudta vobra meg. ítni ezt a dalszoveget. Mitliők helyett beszél,amikor leírja a szétnyom. kodott képiíek(a pattanásosak ésszeplósek) érzéseit,kiknek a neve so. sem hangzik eI kosárlabda meccsekencsapatválasztáskor. Remélem,te Sosem fogsz az eLbátortalanodott emberek e hatalm as tcimegéhez tartoz. ni, akiknek oly sok keserves leckétkell megtanu]niuk ,,tizenhétévesen''. Ki a ltike? Gyakori jelenséga fiatalok ktirében,hogy butának &zjkmagukat .Ez az érzéssokszor már a korai iskolai évekbenjelentkezik, amikor bajok Iép. nek fel a tanulás terén.Vannak akik nehezen tanulnak meg olvasni, és emiatt kezdenek el aggődni. Másokat azbánt, hogy váIaszaikat a tobbick kikacagiák. Fokozatosan megrycikerezik benntrk a gondolat,hogy az osztályban mindenki (a tanárt is beleértve)ostobának tartja őket. Mindez mát a korábbíakban is emlegetett kisebbrendííségiérzéshe z vezet. Minél tobbszcir tcirténik Deg, hogy a ryerek kudarcot vall aziskolá. ban, annál bátortalanabbá válik. Talán kínos neveket tagasztanak rá <lsztalytátsai,péIdáu|azt, hory: Liike, Bugyuta vagy Sántaeszíí.Ha ezek a sértésektílt fájdalmasak számára, elveszíthetíaziskola iránti érdek. lódését,sót, a további prőbálkozásokkal is felharyhat. Íry <irdtigikor jon létre:a munka elutasítása további kudarcokhoz vezet, a botlásokat pe. dig méginkább kinevetik az osztáIyban. Mindez egpe ritkábban indít.1aa tanulőt j prőbáIkozásta, és eztovábbi kudarcokhozvezet, íry a kor Sosem zátul be. Végtil aztlyen ember arta a szornyií kovetkeztetésrejut, lrogyvalami baj van a fejével,ésegészenbiztos, hogy csak kudarcokban |csz részeegészéIetében. Borzalmas abban a tévhitbenélrri,hosy értékt,clenvagy. Egészenakaratlanul, a sztrlóil<íshozzájárulhatnak ahhoz, hogy gyerrrrekeikbutának étezzékmagukat. A felnóttek is, mint minden ember, srlkszortirrelmetlenek ésfaradtak, akárcsak te. Néha kijonnek sodrukb l, éssértóneveket aggatnak ryermekeikre, amelyekre azokegészéle. l,tikbenemlékeznekmajd.
' Irtttis lttn. (t 1974. Mi'ne Music, Ltd, (A$CAD). A kiadő engedéIyével idézve.
18
19
A ryerekek, tehát, gyakran abban a hitben nónek fel, hory ók buták és iigyetlenek. Ez a második oka annak, hogy a kisebbrendiíségi komp. lexus olyan ryakori jelenség írgy a hetedik- nyolcadik osztályos, mint a kozépiskolás diákoknál. A pénz mércéje Aharmadik mérce, mellyel a fiatalok felbecsirlik erymás és saját maguk értékét:apénz.Azt hiszik, hosy a gazdag család sokkalfontosabb, mint a szegény,és rigy gondolják, hogy at'hoz, hosy elfogadják őil<et,és népszerííek legyenek' nag"yon sok kcivetelménynek meg kellfelelniiik. Ury érzik, hogy ery bizonyos elvárásnak megfelelóen kell oltozkodniirk, családjuk nem járhat akármilyen márkájir autőval, nagy házbankell élnii.ik, a város egylk mődos neryedében, édesapjuknak pedig a kozvéIemény áI. tal nagyra becsi.ilt foglalkozása kell hogy legyen. A fiatal, aki nem tud eleget tenni ezeknek a kovetelményeknek, ryak. ran kisebbrendíínek és hasznavehetetlennek érzímagát. Mindenki p,'lőverben meg pőlőban jár, neki pedig foszlott nyakri ingeket kell viselnie. A pénzprobléma ma már nem annyira gyakori, mint régen, eryszeriíen azétt, mert manapság sokkaIttibb embet számáta biztosítottak a legalapvetfrb életszirkségletek. De még mindig sok család él szegénységben,és azok a ryerekek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy uryanriry éljenek, mint barátaik, kisebbrendiínek &zík magukat szegénységiik miatt. Szépség,képzettség,és pénz_ mai társadalmunk három, Iegtobbre becsi.rlt értéke.Amikor a kozépiskolások felfedezik magukban valamelyik tényez6 hiányát (va gy mindháromét), kétségbee snek és elke zdenek sodrődni lefelé a meredek lejton. Számukra a,,híd leszakadt,'' sritétszurdok tátong alattuk. az éIetbd'' ha megHa te is azok kiizé taytoznl, akik mar kiábrándultak bántottak kellemetlen szavakkal, ha nyomorultnak érzed magad, és szeretnél valamiképpen kijutni ebból az áIlapotből, akkor hadd adjak egy pát tanácsot, melyek talán segíthetnek rajtad. 1. Vedd észre: nerl Uagy egyediil! Elószor is, Íigyeld meB a korirlotte d éI embereket, és prőbáld felfedez. ni rajtuk a kisebbrendiíségi komplexus rejtett jeleit. Holnap az iskolá. b a n titokban fi ryeld me g ktirirlotted j ovó.menó iskolatársaidat. Mosolyo g. nak, kacagnak, beszé}getnek, cipelik konyveiket, játszanak. EIsó pillantiisra azt hinnéd, hory semmi gondjuk a világon. De biztosíthatlak, so. |<trkatug.yanazok a problémák nyugtalanítják, mint téged. Vannak akik íii|tirr|<' szégyenlós viselkedési.ikkel árulják eI félelmeiket, mások azzal,
Ntiveli tinbizalmadat, ha felismered, hogy mindeki egyformán retteg attÓl, hogy zavatba hozzák és nevetségessé teszik, vagyis mindnyájan ugyanabban a lYukas csÓnakban eveztink, és prÓbáljuk betiimni a réseket.