Újszöv teológiát ért kihívások 1 20

Az újszövetségi teológiát ért kihívások

DisszertacioBalla.indd 1

2016.03.31. 13:29:21

DisszertacioBalla.indd 2

2016.03.31. 13:29:21

Az újszövetségi teológiát ért kihívások

Kísérlet a tudományág igazolására

Balla Péter

DisszertacioBalla.indd 3

2016.03.31. 13:29:21

Originally published in English under the title Challenges to New Testament Theology: An Attempt to Justify the Enterprise

by Peter Balla WUNT 2/95, 1997, Tübingen: Mohr Siebeck © 1997 by J.C.B. Mohr (Paul Siebeck), P.O. Box 2040, D-72010 Tübingen A magyar, kibővített változat megjelentetése a Mohr Siebeck kiadó engedélyével történt.

All rights reserved Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A. Tel.: 350-7201, www.kiakonyvek.hu A Member of Entrust Felelős vezető: Monty Taylor Fordította: Darvas-Tanács Erik Szakmai lektor: Balla Péter A magyar szöveget átnézte: Greizer Miklós Tördelő és borítótervező: Janneke de Leeuw van Weenen Minden jog fenntartva A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-963-9390-48-5 Budapest, 2008 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány

Dank an die Alexander von Humboldt-Stiftung für ihre Unterstützung.

DisszertacioBalla.indd 4

2016.03.31. 13:29:21

Feleségemnek, Dr. Hegedűs Gyöngyi orvosnak

DisszertacioBalla.indd 5

2016.03.31. 13:29:21

DisszertacioBalla.indd 6

2016.03.31. 13:29:22

Tartalomjegyzék A kiadó szervezet előszava Előszó a magyar kiadáshoz Bevezetés a magyar fordításhoz Előszó Rövidítések és hivatkozási rendszer A görög ábécé átírása Bevezetés Első

fejezet:

A történeti

xiii xv xvii xxvii xxix xxx

1

és a teológiai magyarázatok közötti kapcsolat

az újszövetségi tudományokban

1. A feladatok szétválasztása a) J. P. Gabler b) D. F. Strauss c) William Wrede d) A „tisztán” történeti megközelítés bírálata 2. A korai keresztyén irodalom története a) Ernst Troeltsch b) R. G. Collingwood c) Van A. Harvey 3. Tantétel helyett vallásos tapasztalat a) Vallástörténet b) F. C. Baur „Lehrbegriffe”-kutatása c) Wrede Holtzmann-bírálata d) A bibliai teológia és a rendszeres teológia kapcsolata e) A tematikus szerkezet kérdése f) A tapasztalat 4. Az iránymutató (normatív) jelleg előfeltételezésének kérdése 5. Mennyi teológia van az Újszövetségben?

6. Overbeck elmélete az újszövetségi teológia ellenében a) Tudományos ismeret b) Apologetikus (hitvédő) teológia c) Liberális teológia d) Kritikus teológia e) A keresztyénség halott?

7. Következtetés

7 8 9 11 13 14 16 16 21 22 25 25 29 31 34 35 37 38 42 46 47 49 50 53 53 55

Második fejezet: A korai keresztyénség és iratai 59 1. A történész és az általa fölhasznált források 59 2. Régebbi-e a „tévtanítás” az „ortodoxiánál”? (Walter Bauer tétele) 61 VII

DisszertacioBalla.indd 7

2016.03.31. 13:29:22

Tartalomjegyzék

3.

4.

5.

6.

a) Edessza, Mezopotámia 62 b) Egyiptom 63 c) Kis-Ázsia 64 d) Róma 65 e) Miért maradt fönn csak kevés, eretnek nézetet tartalmazó irat? 66 Ismerték-e az apostoli atyák a szinoptikus evangéliumokat?

(Helmut Koester elmélete) 69 a) A bevezető formulák 71 b) Az „Úr” mint tekintély 73 c) Mikor utal először az „euangelion” görög szó egy írott evangéliumra?

73 d) A mi szinoptikusainktól eltérő írott evangélium(ok) 75 e) Más példák az „eltérőség tesztjére” („dissimilarity test”) 77 f) „Változtatások” 79 „Fejlődési ívek” („Trajectories”) 80 a) Ellentmondások a korai keresztyénségen belül 81 aa) Általános kijelentések 81 bb) Egy ismérv („kritérium”) 83 cc) Palesztina 84 dd) Edessza 86 ee) Az Égei-tenger környéki országok 87 b) Az evangélium formáinak változatossága 88 c) A hittételek megfogalmazásának változatossága 89 d) Koester 1971-es tanulmánygyűjteményének következtetései 91 Bauer tézisének fölülvizsgálata 96 a) Módszer 96 b) Olyan helyszínek, amelyekre Bauer elmélete nem alkalmazható 97 c) A legjobb példa: Efézus 98 Következtetés 100

103 Harmadik fejezet: Igazolható-e a kánon vizsgálata?

1. Bevezető megjegyzések 103 a) A módszerről 103 b) Theodor Zahn jelentőségéről 104 2. Vajon a kánont az egyház egy későbbi döntésével határozta-e meg? 105 3. Az újszövetségi kánon történetének néhány szempontja 107 a) A történtek meghatározásának nehézsége 108 b) A későbbi forrásoktól a korábbiakig 109 c) Markion szerepe a kánon történetében 111 4. A kanonizációs folyamat hátterében álló okokról 114 5. Az Ószövetség szerepe az Újszövetség kialakulásában 118 a) Az Ószövetség idézése az Újszövetségben 120 VIII

DisszertacioBalla.indd 8

2016.03.31. 13:29:22

Tartalomjegyzék

b) Az Ószövetség kanonizációs folyamatával kapcsolatos kérdések 122 aa) A jabnei („jamniai”) zsinat kérdése 122 bb) Együttgondolkodás („Zusammen-Denken”) a „kanonizáció” előtt 123 cc) Tekintély és kánon 125 dd) Az Ószövetség korai kanonizációja?

125 6. Exkurzus: A Templomi Tekercs helyzete 128 7. A tekintélyes iratoktól a kánonig 132 a) A „rejtett” iratok 133 aa) „Titkok” Qumránban 133 bb) Ezsdrás negyedik könyve 135 b) A „tévtanítók” szent iratai 137 c) Tekintéllyel írni 140 aa) Az „írás” jelentősége 141 bb) Jézus szavainak és tetteinek följegyzései 143 cc) Az apostoli tekintély 145 dd) Az apostoli levelek 148 ee) Ellenvetések 151 8. Néhány példa a „kanonizációs folyamatra” 154 a) Korai meghatározó iratok 154 aa) Iratgyűjtemények 155 bb) A könyvforma (kódex) elfogadása 157 b) Vitatott iratok 158 aa) A Zsidókhoz írt levél 158 bb) Jakab levele, Péter második levele 159 cc) Elvetett iratok 160 9. Az Újszövetségi iratok műfajáról 162 a) Overbeck a patrisztikus (egyházatyai) irodalom keletkezéséről 162 b) Az evangélium műfaja 167 c) Más újszövetségi műfajok 169 aa) Levelek 169 bb) „Cselekedetek” 170 cc) Apokalipszisek 170 10. Következtetés 172 Negyedik

színűség?

fejezet:

Mit

jelent az

Újszövetség

175 175 175 175 176 177

esetében a teológiai so

1. Bevezetés a) „Újszövetségi” b) Mit értünk „teológia” alatt? c) A „teológia”, mint az azonos nézet kifejeződése 2. Az őskeresztyénség teológiájának fejlődése

IX

DisszertacioBalla.indd 9

2016.03.31. 13:29:22

Tartalomjegyzék

a) Ferdinand Baur elmélete 178 aa) Korának közmegegyezésére építve 178 bb) A módszer és a szerkezet 179 cc) Az ellentéttől a „Lehrbegriffe” összehangolásáig 180 dd) Baur őskeresztyénségről rajzolt „képének” bírálata 181 b) Az Újszövetség iratai keletkezési idejének kérdése 182 aa) „Körkörös” érvelés 182 bb) Az újszövetségi iratok keletkezési idejének Baur általi meghatározása 183 c) „A Kijelentő Kijelentetté vált” (avagy: az Ige hirdetőjéből hirdetett Ige lett) 184 aa) H. J. Holtzmann 185 bb) Alfred Loisy 185 cc) Rudolf Bultmann 187 d) Írásmagyarázati exkurzus: ApCsel 2,36 189 aa) Az „Úr” kifejezés eredete 190 bb) A „Messiás” kifejezés 191 cc) A „tette” kifejezés 192 dd) Megoldási javaslat 193 e) Összefoglalás 197 3. Jézus és Pál 198 a) Loisy a Jézus és Pál közötti kapcsolatról 198 b) Johannes Weiss tézise 198 c) Eberhard Jüngel gondolatai Jézus és Pál kapcsolatáról 201 4. Vajon Jézus tanításának az újszövetségi teológia részének kell-e lennie?

203 a) Bultmann álláspontja 203 b) F. C. Baur egyik következetlensége 204 c) Hans Conzelmann 205 d) Néhány korábbi munka: Wrede, Holtzmann 206 d) Néhány mai álláspont: Jeremias, Käsemann, Goppelt, Morgan 207 aa) Joachim Jeremias 207 bb) Ernst Käsemann 207 cc) Leonhard Goppelt 208 dd) Robert Morgan 210 5. Az újszövetségi iratok egymásnak ellentmondó teológiáiról szóló elmélet 211 a) Käsemann állításai 212 aa) Jézus „fiúságának” magyarázatai 212 bb) Az evangéliumok megváltoztatják a hagyományt 213 cc) Változtatások a kérügmában 215 dd) Pál és Jakab 216 X

DisszertacioBalla.indd 10

2016.03.31. 13:29:22

Tartalomjegyzék

ee) Az ApCsel és a Galata levél 216 ff) Eszkatológia 216 gg) A korai katolicizmus 217 b. Herbert Braun érvei 218 aa) A törvényről szóló tanítás 219 bb) Eszkatológia 219 cc) Az egyházról és az egyházi hivatalokról, tisztségekről szóló tanítás 220 dd) Krisztológia 220 ee) A sákramentumok 221 ff) Braun összegzése 222 c) A „törvény és evangélium” kapcsolatáról (az Ef 2,15-ről szóló exkurzussal) 222 aa) Exkurzus: Ef 2,15 223 bb) Róm 10,4 229 d) Az ellentmondás hiánya 232 e) A „hit és cselekedetek” kérdése kapcsán a Pál és Jakab közötti ellentmondásról 232 6. Van-e az Újszövetségnek egyetlen központi gondolata?

234 a) Hasel áttekintése 235 b) Reumann összegzése 236 c) Cullmann, Dunn és Thüsing megállapításai 236 d) Az áttekintésből levont következtetések 237 7. Volt-e az őskeresztyéneknek „hitvallásuk”?

238 a) Kérdések 238 b) Módszer 239 c) A hitvallási elemek fejlődésére vonatkozó elmélet 240 d) Egy, a „külsődleges bizonyítékokon” alapuló érv 245 8. Következtetés 247 Ötödik fejezet: Az újszövetségi teológia főbb jellemzői 1. Az újszövetségi teológia tudományának meghatározása 2. Történeti, leíró tudomány 3. Kell-e hit az újszövetségi teológia műveléséhez?

4. Csak az egyházban és az egyházért?

5. Az előfeltételezések tisztázásának szüksége 6. A kutatás fő hangsúlya 7. Mennyi anyagot szükséges megvizsgálni?

8. B. S. Childs „kánoni szemléletmódja” a) A végső forma b) Vallási közösség c) Leíró feladat?

251 251 253 257 259 263 264 267 270 271 272 273 XI

DisszertacioBalla.indd 11

2016.03.31. 13:29:23

Tartalomjegyzék

d) „Kánon a kánonban” e) A szöveg f) A Biblia mint tanú g) A Biblia tárgya (fő témája) h) Két szövetség – egy kánonban 9. Robert Morgan a bibliaértelmezésről a) A történeti kutatásról b. A teológiai értelmezés c. A valláselmélet d) Az irodalmi „keret” e. A társadalomtudományok 10. Hans Hübner „prolegomenája” (bevezetése) a) Kinek a teológiája? b) Teológia és/vagy teológiai elmélkedés („reflexió”) a Bibliában c) Bibliai teológia d) Az Ószövetség átvétele az Újszövetségben e) A hirdetett és a leírt „Ige” f) Kijelentés 11. Peter Stuhlmacher főbb felvetései a) Az Újszövetségből nyert módszer b) A kinyilatkoztatásra való hivatkozás c) Az Újszövetség bibliai teológiája d) A rendszeres teológiához való viszony 12. Következtetés

273 274 275 276 276 278 278 280 281 282 284 286 286 287 289 290 291 293 296 296 297 298 299 300

Összefoglalás 1. „Teológia” 2. „Újszövetségi”

303 303 305

Bibliográfia Újszövetségi teológiák Kommentárok Egyéb szakirodalom Névmutató A bibliai és más ókori források jegyzéke Tárgymutató

307 307 309 311 329 333 339

XII

DisszertacioBalla.indd 12

2016.03.31. 13:29:23

A kiadó szervezet előszava A Project Hungary örömmel ajánlja a magyar olvasóközönség figyelmébe Dr. Balla Péternek, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem újszövetségi professzorának Az újszövetségi teológiát ért kihívások című könyvét.

A könyvet az angol nyelvet beszélők már elismeréssel fogadták. Immár világos, közérthető fordításban magyarul is elérhető a mű, melynek alapjául Balla Péternek az Edinburgh-i Egyetemen írt angol nyelvű doktori disszertációja szolgál.

Balla professzor az egyes kérdésekkel kiegyensúlyozottan és átgondoltan foglalkozik, és így tárja elénk azokat a mai modernista nézeteket, melyek az Újszövetség történelmileg hagyományos keresztyén értelmezését kritikával illetik. Sok mai tudós szemében Balla Péter tézise „újszerű” lesz: ti. az, hogy az Újszövetséget alkotó különböző iratok mögött egy világos és következetes üzenet húzódik meg. A Szerző amellett érvel, hogy – H. E. W. Turner időtálló kifejezését idézve – „a keresztyén igazság mintája” megtalálható a Biblia lapjain. Ezt a mintát védelmezi a különböző modernista nézetek ellenében, melyek szeretik háttérbe szorítani vagy részekre tördelni az Újszövetség egységes pontjait, és amelyek igyekeznek a Szentírás szerzőit egymás ellen fordítani. A Szerző jóindulatú és nagyvonalú hangnemben utasítja el sok tudós modern nézetét, akik szerint az Újszövetségben nem található meg egy olyan következetes alap, amelyre fel lehetne építeni az Újszövetség teológiáját. Sőt még ennél is tovább megy, és érvekkel alátámasztva hívja arra a Bibliát komolyan tanulmányozókat, hogy fontolják meg újra a történelmi keresztyénség azon igényét, hogy az ősi hitvallások és a protestáns reformátorok művei pontosan tükröznek egy olyan alapvető egységet, mely Isten Igéjének széles körű tanításában is megtalálható. Hogy ez a Szerzőnek sikerül-e, annak megítélését az Olvasóra bízzuk.

Az újszövetségi teológiát ért kihívások már a negyedik könyv abban a remélhetőleg egyre hosszabbra nyúló sorban, melynek keretén belül eddig csak angol nyelven elérhető könyveket szeretnénk megjelentetni magyar nyelven – főként tudományos igényű, „evangelikál” műveket. Az angol nyelvet beszélő keresztyének adományai nyomán a fordítás és a kiadás költségeihez képest csökkentett áron tudunk mindenki által érthető magyar nyelven elérhetővé tenni olyan műveket, mint amit az Olvasó most a kezében tart. A fordításokat Urunknak felajánlott ajándékként adjuk át magyar XIII

DisszertacioBalla.indd 13

2016.03.31. 13:29:23

A kiadó szervezet előszava

anyanyelvű testvéreink épülésére. Jelen könyvünket is azzal az imádsággal bocsátjuk útjára, hogy a magyarországi egyházakban hosszú hagyományra visszatekintő szilárd bibliai exegézis és szöveghű igehirdetés sokak életében újra a középpontba kerüljön.

Michael A. Braun, Th.M. A Project Hungary igazgatója Tallahassee, Florida 2008

XIV

DisszertacioBalla.indd 14

2016.03.31. 13:29:23

Előszó a magyar kiadáshoz Jelen mű egy korábban angol nyelven megjelent könyv fordítása és átdolgozása (kiegészítése), ezért az Olvasó tájékoztatására hadd lássuk el egy újabb előszóval és bevezetéssel is, melyek csak a magyar kiadásban jelennek meg.

Az angol eredeti kiadás (Challenges to New Testament Theology: An Attempt to Justify the Enterprise) alapszövege 1991 és 1994 között, egy skóciai ösztöndíjas tanulmányi-kutatási időszak alatt született; ez az, amely alapján az Edinburgh-i Egyetemen 1994-ben doktori fokozatot (PhD) szereztem. Mivel a disszertáció csak 1997-ben jelent meg (angol nyelven, a tübingeni Mohr Siebeck kiadónál), addigra az angol szöveg is ki lett egészítve, hogy néhány 1994 és 1997 közötti műre is történjék benne utalás.

Ezzel a németországi kiadással teljesen megegyezik az 1998-as amerikai „reprint” kiadás, melyet a Hendrickson Publishers adott ki. Így mintegy tíz esztendővel később jelenik most meg a magyar fordítás, amely egyben megadja a lehetőséget arra is, hogy a mögöttünk levő évtizedben jelen témában megjelent újabb műveket is megemlítsek.

Mivel az egykori doktori disszertáció szerkezetét, gondolatmenetét nem akartuk megváltoztatni, ezért az újabb szakirodalomra kétféle módon történik benne utalás. Egyrészt egy új, bevezető fejezetben megemlítem az angol kiadás óta megjelent főbb újszövetségi teológiai műveket, valamint a disszertáció és más művek szerzői között kialakult „párbeszédet”. Néhány recenzióban megfogalmazott gondolatra és más művekben megjelent utalásra is röviden kitérek, mert az egyetértő és a kritikai észrevételek is értékesek ebben a párbeszédben. Másrészt jelen kiadásban több helyen zárójelben illetve új lábjegyzetben az újabb szakirodalomra is felhívom a figyelmet.

Az elmúlt években a KRE HTK-n szemináriumi munka keretében több diákom is olvasta, fordította az angol eredeti kiadás egy-egy részletét. Köszönöm megtisztelő érdeklődésüket. Bár volt, ahol lehetett építeni a fordításukra, a jelen kiadás számára azonban mégis egy külön fordítót kértünk fel, hogy a „végeredmény” egységes stílusú legyen. Így mikor egykori szemináriumi hallgatóimnak is megköszönöm segítségüket, külön köszönetet mondok Darvas-Tanács Erik református lelkipásztornak (szintén egykori kedves diákomnak), aki elkészítette a könyv teljes fordítását. Köszönöm gondos fordítói munkáját, és azt is, hogy a kéziratot többször átnézte, sőt helyenként az Olvasó számára hasznos kiegészítő információkkal is ellátta.

XV

DisszertacioBalla.indd 15

2016.03.31. 13:29:23

Előszó a magyar kiadáshoz

Ugyanitt köszönöm meg a Mohr Siebeck kiadónak, hogy a magyar fordítás ilyen átdolgozásához és kiegészítéséhez is készséggel megadta az engedélyt, s hogy a magyar kiadás jogához ellenszolgáltatást nem kérve járult hozzá. A könyv egyes pontjain – szerzőként – éltem az ezen engedély adta lehetőséggel oly módon is, hogy a fő szövegen változtattam, illetve mai nézeteimre – és az itthoni, tágabb olvasókörre – való tekintettel tartalmilag új lábjegyzeteket is írtam. Mivel a magyar kiadás mégis nagyon nagy részben az angol eredetinek a fordítása, ezért ennek tényét – az angol nyelvű eredeti kiadás gondozását is megköszönve – e helyen is hálásan rögzítem.

Nem jelenhetne meg e magyar kiadás, ha nem bátorította és támogatta volna munkánkat egy amerikai testvéri kör, amely a „Project Hungary” alapítvány révén fedezte a fordítás és a kiadás költségeit. Az alapítvány vezetője Mike Braun nyugdíjas lelkész, akinek nagyon köszönöm sok bátorító levelét és imádságát, valamint a nagylelkű támogatás megszervezését. A magyar megjelentetésben sokat segített Greizer Miklós testvérünk, aki ezenfelül a végső átolvasást-javítást is elvégezte. Köszönöm a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítványnak a kiadás (végső szerkesztés, nyomtatás) tényleges megvalósítását, különösen is vezetőjének, Monty Taylornak – egykori diáktársamnak – a segítségét.

A magyar kiadást is Feleségemnek, Dr. Hegedűs Gyöngyi bőrgyógyász szakorvosnak ajánlom. Az ajánlás elsősorban a szerzőnek fontos, de a figyelmes Olvasó is észreveszi. Ennek szép példáját láttam, amikor Gerd Theissen heidelbergi professzorral először találkoztunk úgy, hogy Feleségem is velem volt. Theissen professzor e szavakkal köszönt Feleségemnek: „Örülök hogy megismerem – Önnek van ajánlva Balla Péter doktori disszertációja”. Családunk szeretetteljes gondozása, négy gyermekünk (Zsolt, Gergely, Csanád, Csenge) példaadó felnevelése, az én tudományos munkámhoz a háttér megteremtése mind méltóvá teszi Feleségemet arra, hogy a mindenkori Olvasó is találkozzék ezzel az ajánlással.

Remélem, hogy volt és leendő diákjaim, lelkésztársak, presbiterek, gyülekezeti tagok – és talán egy tágabb, érdeklődő olvasói kör is haszonnal forgathatja a jelen könyvet. Örömmel várok kritikai visszajelzéseket is, hogy együtt gondolkodhassunk tovább egy nagyon fontos területről: az Újszövetségben található teológiai üzenetek mai érvényességéről, „Isten nagyobb dicsőségére”.

Budapest, 2007 őszén

Balla Péter egyetemi tanár KRE HTK Újszövetségi Tanszék

XVI

DisszertacioBalla.indd 16

2016.03.31. 13:29:23

Bevezetés a magyar fordításhoz A magyar fordításhoz készült ezen új bevezetésben szeretnék röviden beszámolni a mű keletkezési körülményeiről és a megjelenése óta eltelt időben a témához kapcsolódó „párbeszéd” folytatásáról, illetve az újszövetségi teológia tudományágának alakulásáról. A témára John O’Neill néhai edinburgh-i professzor hívta fel a figyelmemet. Miután egy egyéves skóciai ösztöndíjas tanulmányútról hazatértem (1988 őszén), a kapcsolatot továbbra is tartottuk. Ő többször jelezte, hogy jó lenne, ha a PhD fokozat megszerzéséért három évre ismét Edinburgh-ba utaznék. Ennek érdekében eljött Magyarországra is, és Dr. Nagy Tibor dunamelléki egyházkerületi főjegyző urat megkérte arra, hogy Egyházunk doktorálás céljából engedjen el ismét ösztöndíjra. Azt követően, hogy egyházi elöljáróim ezt az engedélyt megadták, O’Neill professzor már lehetséges témajavaslatokat is küldött. Többek között felhívta figyelmemet arra, hogy Heikki Räisänen finn kollégának (Helsinkiben professzor) éppen akkoriban (1990-ben) jelent meg egy könyve, amelyben az újszövetségi teológia tudományágának feladására hív fel. Ez egy olyan kihívás, amire jó lenne választ adni. Bár ez a téma igen tág kört ölel föl, O’Neill professzor mindvégig bátorított abban, hogy ne szűkítsem le a feladatot, mert egyrészt így a doktori kutatás nekem is széleskörű tanulmányokat tesz lehetővé (és nem csak egy részterület monografikus feldolgozására fog felkészíteni), másrészt egykor majd a küldő Egyházam is nagyobb hasznát veszi egy átfogó műnek, mint egy részletkérdés nagyon alapos feldolgozásának.

A téma nagyon megtetszett, és valóban jó alapot szolgáltatott sok fontos újszövetségi kérdéskör áttekintéséhez. Azt viszont készséggel elismerem, hogy egyes részletek nincsenek a kellő mélységig kidolgozva benne. Az évek során készült, viszonylag nagyszámú recenzió mégis O’Neill profes�szort igazolta, hiszen a téma sokak érdeklődését kiváltotta. Általában örömmel fogadják a művet, vagy legalábbis egyes részeit.

A doktori kutatás évei (1991–1994) alatt módom nyílt személyesen is találkozni Räisänen professzorral, és elkezdődött közöttünk egy „párbeszéd”, amely nem csak levélváltásokban valósult meg, hanem abban is, hogy újabb műveiben utalt a doktori disszertációmra. Előrebocsátom, hogy tézisem helyességéről nem sikerült meggyőznöm őt, és így ő mind a mai napig fenntartja programját, mely az újszövetségi teológián való túllépésre biztat (Beyond New Testament Theology, 1990, „Az újszövetségi teológián túl”). Mégis többen utaltak könyvemre, immár nem csak recenziókban, hanem a közelmúltXVII

DisszertacioBalla.indd 17

2016.03.31. 13:29:23

Bevezetés a magyar fordításhoz

ban született újszövetségi teológiai művekben is. Räisänen professzor Beyond New Testament Theology című művének egy átdolgozott, bővített kiadását is megjelentette 2000-ben, melyben kitér az első kiadásra érkezett válaszokra, így disszertációmra is. Ezután néhány évvel egy váratlan felkérés érkezett: egy olyan tanulmánykötetbe írhattam, mely a Beyond New Testament Theology második kiadására kért választ több szerzőtől. E válaszokat eljuttatták Räisänen professzorhoz, majd az ő viszontválaszával együtt, egy kötetben jelentek meg e tanulmányok. Jól tükröződik e tanulmánykötetben, hogy a „párbeszéd” ténylegesen folyik, és hogy az álláspontok nem „győztek”, hanem ki-ki továbbfejleszti a maga tézisét. Azt is jelentősnek tartom – és talán ehhez kis részben disszertációm is hozzájárulhatott –, hogy ennek a 2005-ös kötetnek a címe már kérdésként van megfogalmazva: Moving Beyond New Testament Theology?, amit talán lehet így is fordítani: „Valóban túllépünk az újszövetségi teológián?” (szerk. Todd Penner és Caroline Vander Stichele).

Disszertációm nem újszövetségi teológia, hanem – így mondanám – egy olyan előtanulmány, mely megalapozza, megvédi, „igazolja” magát a tudományágat, tehát azt, hogy lehet és kell is újszövetségi teológiát írni, mert meg lehet védeni a kánont és az Újszövetségben található teológiai tartalom (legalább alapjaiban) egységes voltát. Viszont ehhez hozzá szeretném tenni, hogy az elmúlt években néhány alapos, részletes „újszövetségi teológia” is született (ezek között van többkötetes is) – és ezen művek szerzői nyilván maguk is azon a véleményen vannak, hogy lehet és kell is újszövetségi teológiát írni.

Bár e művek bizonyos részleteiket tekintve eltérnek egymástól, mégis már puszta megszületésükkel megerősítenek engem abban, hogy jó nyomon járok, amikor az újszövetségi teológia tudományának fenntarthatósága mellett érvelek. Könyvem egyik legkorábbi és legrészletesebb recenziójának írója, Robert Yarbrough, később (személyes beszélgetésben) azzal vigasztalt, hogy ha meggyőzni nem is tudom Heikki Räisänent, majd lesznek olyan olvasóim, akik Räisänen nézetét nem fogják minden mérlegelés nélkül elfogadni, hanem úgy találkoznak azzal, hogy egyben egy arra adott választ is megismernek.

Yarbrough professzor és kollégái a Trinity Evangelical Divinity Schoolban (=TEDS, Deerfield, Illinois, USA) ezt a bátorítást azzal is megerősítették, hogy 2004-ben egy háromhetes előadássorozatra hívtak meg egyetemükre, ahol végzős diákjaik valamint doktorandusz hallgatóik előtt szólhattam doktori disszertációmról. Ez az intenzív kurzus nekem is alkalmat adott arra, hogy a téma egyes pontjait – az amerikai diákokkal együtt – újra átgondoljam, és egyes altémákban mélyebbre is ássak, mint amit a disszertáció széles íve megengedett. Szintén bátorítás volt számomra, hogy 2005-ben és 2006-ban is az Alexander von Humboldt-Stiftung ösztöndíjával Heidelbergben kutathattam, és – más projektumok mellett – az egyik vállalt feladat, amire az ösztöndíjat adták, az a jelen magyar kiadás előkészítése, a disszertáció megjelenése óta kiadott főbb művek összegyűjtése és feldolgozása volt.

XVIII

DisszertacioBalla.indd 18

2016.03.31. 13:29:23

Bevezetés a magyar fordításhoz

Remélve, hogy az Olvasó is egyetért velem abban, hogy egy izgalmas és fontos témával foglalkozunk, az alábbiakban hadd idézzek néhány kézzelfogható példát a fent említett „párbeszédre”, illetve a mások általi visszhangokra. Az idegen nyelveket ismerő Olvasó így talán kedvet kap ahhoz is, hogy ne csak a disszertációm (jelen) magyar változatát olvassa el, hanem mások műveiben is hozzáolvasson e témához. A teljesség igénye nélkül megemlítem a főbb recenziókat és újszövetségi teológiákat is, melyek a további kutatásra szintén ösztönző hatással lehetnek.

Mielőtt ezekre a visszhangokra térnék, röviden hadd ismertessem a Räisänen professzorral való „párbeszédemet”. Räisänen tézisét disszertációm eredeti „bevezetésében” (és utána egyes szempontjait a főbb fejezetek elején) részletesen ismertetem, ezért itt nem ismétlem meg, hanem csak arra utalok, hogy Räisänen miért nem fogadja el az én válaszomat. A Beyond New Testament Theology 2. kiadásában egy-két kisebb bírálat mellett a fő ellenérve az, hogy szerinte én csak azért tudok az Újszövetségben található teológiai tartalom egységes volta mellett érvelni, mert „harmonizálom” az újszövetségi textusokat (2000a, 118). Két példát említ erre: azt, amit az Apostoli zsinatról írtam, és azt, ahogy az ún. adopciós krisztológia tézisét kritizáltam. Sajnos csak megnevezi e két témát (2000a, 264, old., 9. jegyzet), de nem mondja meg, hogy miben is áll a „furcsa harmonizálás”, amit elkövetek. A fent említett 2005-ös tanulmánykötetben módom nyílt arra, hogy a harmonizálás vádja ellen védekezzem. Ottani gondolataim röviden így foglalhatók össze: ha harmonizálás alatt azt értjük, hogy én ott állítom a harmónia meglétét, ahol a valóságban nincs, akkor kérem az általam elvégzett érvelés megcáfolását, és annak exegetikai bizonyítását, hogy az említett textusokban nincsen harmónia. Räisänen ezt sajnos nem teszi meg, még ezen kötet végén közölt „válaszában” sem, hanem csak újból utal a 2000-es kötet imént említett jegyzetére (in Penner és Stichele, szerk., 2005, 417. o., 63. lj.). Így én csak megismételhetem: ha nem én teremtem meg a harmóniát, hanem megtalálom, felismerem az újszövetségi forrásokban, akkor ezt a tényt a másik nézetet vallóknak is el kell tudniuk fogadni. Történeti megközelítésem egyik fő célja éppen ez: nem kívánom előfeltételezni a harmóniát az Újszövetségben. Viszont én exegetikai alapon úgy találtam, hogy nincs alapvető ellentét sok olyan helyen, ahol Räisänen szerint ellentmondó „teológiák” vannak az Újszövetségben. Hogy melyikünknek van igaza, azt kézzelfogható szakaszok exegézise és újszövetségi teológiai művek „egységet” találó vagy nem találó érvei dönthetik majd el. Az Olvasót azonban arra kérem, hogy könyvemben is az érveket keresse; amiben nem ért egyet velem, ott érveljen ellenem, de ne elégedjék meg egy részletekben meg nem indokolt „harmonizálási” váddal.

Räisänen egy másik ellenérve az, hogy szerinte nincs igazam abban, hogy az újszövetségi szerzők nem változtatták „szabadon” egymás műveit, azaz XIX

DisszertacioBalla.indd 19

2016.03.31. 13:29:23

Bevezetés a magyar fordításhoz

esetleges forrásaikat. Jelzem, hogy itt „supervisor” tanárom, John O’Neill észrevételét követem: én is úgy látom, hogy a Jelenések könyve végén a hozzátétel és az elvétel tilalma nem csak magára a Jelenések könyvére vonatkozott (lásd Jel 22,18–19), hanem ez lehetett az őskeresztyén gyülekezetek (és például a kéziratokat másolók) alapelve is (O’Neill, 1991b). Räisänen ezt nem cáfolja meg, hanem egyszerűen csak kijelenti, hogy ez „ellene mond minden forrásunknak” (2000a, 118). Itt nyilván arra utal, hogy ő az ún. kétforrás elméletet fogadja el, mely szerint például Máté sok helyen megváltoztatta a számára forrásul szolgáló Márk evangéliuma szövegét. A két-forrás elmélet részleteit itt nem tárgyalhatom (ehhez lásd pl. az újszövetségi könyvek keletkezéséről szóló bevezetéstani tankönyvem megfelelő részeit, Balla 2005b, második kiadás: 2008), viszont azt azért itt is jelzem, hogy az angolszász tudományos világban egyre erősödő nézet szerint a két-forrás elmélet amellett, hogy megold egyes problémákat, maga is felvet újabbakat. Kortárs kutatók közül többen írnak úgy kommentárt a szinoptikus evangéliumokról, hogy nem a két-forrás elméletet veszik alapul (lásd pl. R. T. France Mátékommentárját, vagy Darrell Bock kétkötetes Lukács-kommentárját). Erre a ma újra nyitottá váló kérdésre utalni (még ha netán én tévednék is e téren) nem elegendő ahhoz, hogy Räisänen professzor megválaszoltnak tekintse az ellenvetéseimet. Itt hadd jelezzem, hogy a két-forrás elméletről vallott nézet nem foglal el központi helyet a disszertációmban, ezért az Olvasót arra biztatom, hogy bárhogyan is gondolkodik e kérdésről, keresse meg a többi, kevésbé vitatott területet, amelyen Räisänen tézisét cáfolni igyekszem. Itt jelzem azt is, hogy a jelen magyar változatban is Räisänen művének 1990-es, első kiadására utalok, abból idézek (az Olvasó a Beyond New Testament Theology 2. kiadásában is könnyen megtalálhatja Räisänen megfelelő gondolatait).

A recenziók között van, amely rövid ismertetés, de van több alapos bemutatás is, mely a recenziók hagyományainak megfelelően kritikai véleményt is megfogalmaz. 1 Megtisztelő, hogy a könyvemben is említett egyik olyan német Kolléga, aki maga is írt Újszövetségi teológiát, Hans Hübner, írt egy 1

A keletkezési év időrendi sorrendjében hadd említsem meg az általam ismert recenziókat (ezeket nem ismétlem meg a Bibliográfiában; N.N. jelzi, ha az ismertető neve nélkül jelent meg a recenzió): David Hill, in: The Expository Times 109 (1998), 217–218; Karasszon István, in: Confessio 22 (1998), 98–100; Brook Pearson, in: Journal for the Study of the New Testament 70 (1998), 123–124; Robert W. Yarbrough, in: Trinity Journal 19 (1998), 118–122; N.N., in: Theology Digest 45 (1998), 261; N.N., in: New Testament Abstracts 42 (1998), 180–181; N.N., in: Revista Biblica Brasileira 15 (1998), 505; P. W. van der Horst, in: Nederlands Theologisch Tijdschrift 53 (1999), 144–145; Bolyki János, in: Református Egyház 51 (1999), 263–265; Robert Morgan, in: Journal of Theological Studies 50 (1999), 854; Thorsten Moritz, in: European Journal of Theology 8 (1999), 184–186; I. Howard Marshall, in: The Evangelical Quarterly 71 (1999), 189–190; William Baird, in: Encounter 60/4 (1999), 585–586;

XX

DisszertacioBalla.indd 20

2016.03.31. 13:29:23