A talaj, mint a földkéreg szilárd, felső része felfogja, összegzi a felszínt érő fizikai, kémiai és biológiai (természetes és emberi) hatásokat. Így többféle funkciója van. A napsugárzás által közvetített hő mennyiségének nagy részét elnyeli, hasznosítja, átalakítja, majd egy részét visszasugározza a légkörbe, ezzel biztosítva a kiegyenlítettebb hőmérsékletet. A talaj a rajta élő növényzet közvetítésével is jelentős szerepet játszik a Föld energiaforgalmában. A növények fotoszintézis során az élet számára nélkülözhetetlen oxigént fejlesztenek, úgy, hogy a napsugárzás energiájának felhasználásával szerves anyagot állítanak elő a talajból származó tápanyagokból, a vízből és a levegő széndioxidjából. Az elpusztult növények maradványai a talajba kerülnek, és a talajlakó élőlények segítségével lebomlanak, átalakulnak. Talajon megtermő növényeink nem csak a levegőnk tisztaságáról gondoskodnak. A gabonák, zöldségek, gyümölcsök, magtermések, valamilyen formában feldolgozott vagy nyers fogyasztású növények az élelmiszereink 70 százalékát teszik ki. A kender, len, gyapot az általunk használt textíliák alapanyagai mind a talajban növekednek. Az emberi környezetet tekintve a talaj legfontosabb tulajdonsága a tisztítóképessége. A benne élő mikroorganizmusok megkötik a szennyezőanyagok jó részét, azonban szűrőképessége megszűnik, ha a szennyezőanyagok túl sokáig, vagy túl nagy mértékben érik. Sajnos vannak olyan anyagok is, amelyek csak nagyon hosszú idő alatt, vagy talán soha nem bomlanak le. Az egysejtűektől az emlősökig vagy növényekig, mintegy 4000 faj él a talajokban. Egy gramm talajban több milliárdnyi baktérium él, vagyis több az élőlény ebben a parányi mennyiségben, mint ahány ember él a Földön. Talajjavító állatok közül nem elhanyaMingolható a földigiliszták tevékenysége. Min denféle szerves anyagot elfogyasztanak némi földdel keverve, amely az emésztőcsatornájukon áthaladva ürülék formájában távozik az állatból, ez felhalmozódik a talajban, javítva annak szerkezetét és tápanyag ellátottságát. A rágcsálók, vakondok nagy földmennyisé-
get mozgatnak meg, kevernek össze, jelentős növényi anyagot dolgoznak be a talajba. Járataikkal javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodást. Ha azonban túlzottan elszaporodnak, sú-
16
A talajok nemzetközi éve – 2015 Az ENSZ 2013-ban tartott 68. Közgyűlése nyilvánította A talajok nemzetközi évének 2015-öt. lyos gazdasági károkat okozhat a növénytermesztőknek. A fent említett tényezők így játszanak szerepet a talaj létrejöttében, a talajszerkezet és a tápanyagot szolgáltató humuszos réteg kialakulásában. A humusz a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó, azaz termékeny rétege. Védelmét hazánkban törvény írja elő (2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről), amely mindenki számára kötelező. A talajnak e rétegében felhalmozódott tápanyag az, amely nagymértékben hozzájárul növényeink fejlődéséhez. A humuszanyagok nagyon lassan bomlanak le, ezért sok száz vagy ezer évesek is lehetnek. Hazánk talajaiban némelyik humuszalkotó anyag a középkorban elpusztult növények maradványait tartalmazza. A talajok minőségét, termékenységét sok tényező befolyásolja, sőt ronthatja is. Ezek a káros folyamatok kialakulhatnak az emberi tevékenységtől függetlenül, mint például az erózió, defláció, aszály, ár- és belvizek, továbbá kedvezőtlen talaj tulajdonságok – savanyúság, szikesség, magas homoktartalom, tömődöttség, másodlagos szikesedés. Az emberi tevékenység hatására kialakuló, vagy fokozódó folyamatok lehetnek a talajromboló talajművelési módok, a talajok savanyúságát fokozó savas eső, vagy műtrágyázási eljárások, a talajok másodlagos szikesedését előidéző szakszerűtlen öntözés, a víztározók hatására megnövekedett káros belvizek, a környezeti ártalmak, mint a por vagy a füst. Ha ezek a hatások együttesen, halm o z ó d va jelennek meg, akkor a talaj minősége romlani fog. Az emberi tevékenység kisebb vagy nagyobb mértékben mindenképp módosítja a talaj minőségét.
Tudatos és helyesen átgondolt beavatkozással a talaj termékenysége megőrizhető, javítható. Egy profitorientált, kizsákmányoló jellegű gazdálkodás azonban a talaj termékenységét csökkenti, gyakran meg is semmisíti. A mezőgazdasági művelésű területeink több mint 2/3-án kedvezőtlen természeti és emberi hatások jutnak érvényre és aka-
dályozzák a potenciális termőképesség kihasználását. A nyolcvanas évektől az állam kiemelt figyelmet fordít a talajvédelemre, előtérbe helyezte a meliorációt. A melioráció olyan fejlesztési tevékenység, melynek során egymással szorosan összefüggő, biológiai, kémiai, műszaki eljárások komplex rendszere valósul meg, hogy megőrizzék és
javítsák a talaj természetes termőképességét. A talajvédelem feladata és célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése. Napjainkban egyre keresettebbek az egészséges körülmények között, vegyszermentesen (biogazdálkodás), vagy minimális vegyszerrel (integrált gazdálkodás) kezelt növények, élelmiszerek. Ezek a növények csak egészséges talajon termeszthetők. De mikor egészséges a talaj? Ha termőképessége, tápanyagtartalma a rajta termesztett növények számára elegendő, a szerkezete aprómorzsás, kedvező arányban van benne víz és levegő, a mikroorganizmusok száma egyensúlyban van, a bontási folyamatok nem túlzott mértékűek, nincs benne vagy rajta pangó víz, a humuszos termőréteg nem erodált és megfelelő vastagságú a növények számára, vagy ha szennyezőanyagoktól mentes. A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező melléktermékek, szerves hulladékok újrafelhasználása jelentős a talajok tápanyag-utánpótlása szempontjából. A tápanyag-gazdálkodást talajvédelmi laboratóriumok korszerű mérései alapján tudatos, átgondolt, tervezett alapokra helyezhetik ma már a gazdálkodók. A talajtani és talajvédelmi kutatások, tanulmányok utat mutatnak a termőtalaj tudatos védelmének. Fejlett és környezetkímélő talajművelési módszerekkel védhetjük termőtalajainkat, minőségi és egészséges élelmiszereket termeszthetünk a talajok túlzott kihasználása nélkül is. PJ (Forrás: NÉBIH)