Fizetési rendszer jelentés 2014

Page 56

5.4. A mobiltelefonon keresztüli fizetéshez kapcsolódó fejlesztések

Az elmúlt években a mobiltelefonok és az egyéb hordozható kommunikációs eszközök terén megfigyelhető gyors technikai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővültek a mobileszközök felhasználási lehetőségei, ami az elektronikus fizetési szolgáltatások fejlődését is ösztönözheti. Az MNB 2012-es felmérése szerint a 15–69 éves lakosság 89 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, ez jelentősen meghaladja a fizetési számlával vagy bankkártyával rendelkezők arányát. Emellett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által publikált statisztikai adatok alapján 2012 végén a hazai mobilinternet-előfizetések száma megközelítette a 3,2 milliót. A mobilfizetési szolgáltatások közé sorolható minden olyan megoldás, ahol a fizetési megbízás megadása a mobileszközön keresztül történik, kivéve azokat az eseteket, amikor az eszközön internetböngésző használatával internetbanki szolgáltatásokat vesznek igénybe.48 A mobilfizetési megoldásoknak számos fejlődési iránya látható jelenleg nemzetközi téren, jelentős számú piaci szereplő kísérletezik különböző technikai megoldásokkal és különböző üzleti modellekkel, eddig azonban kevés szolgáltatás ért el nagy mennyiségű ügyfelet. A mobilfizetési megoldások számos szempont alapján csoportosíthatók. A fizetési helyzetek terén egyaránt találhatók példák a közellévők és a távollévők közötti tranzakciók lebonyolítására. A mobilfizetési szolgáltatások nem tekinthetők önálló, új fizetési módnak, mert jellemzően egy már működő fizetési módra épülnek rá azok a szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a fizetési megbízások újszerű, mobileszközön keresztüli megadását. Ezen a téren alapvetően három fejlesztési irány figyelhető meg: a fizetési kártya rendszerekre épülő megoldások, az átutalás alapú szolgáltatások, valamint a mobilvásárlás alapú megoldások. Míg az első kettő esetében a tranzakció lebonyolítása a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájának terhére történik, addig a mobilvásárlásnál az ügyfél a mobilszolgáltatónál lévő mobiltelefon-számlájának terhére kezdeményezi a fizetést. A mobilfizetési fejlesztések célja lehet a hagyományos pénzügyi közvetítőrendszer pótlása – elsősorban a fejlődő országokban –; az ügyfeleknek nyújtott kiegészítő szolgáltatások nyújtása – főleg a fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országokban –; valamint a pénzügyi felzárkóztatás is. Az elektronikus fizetési tranzakciók elfogadása terén szintén szerephez juthatnak a mobileszközök akár úgy, hogy a fizetési 48

54

kártyás tranzakcióknál a hagyományos POS-terminálokat helyettesítik, akár pedig úgy, hogy más fizetési módok használata esetén a tranzakció lebonyolításáról a kedvezményezettnek küldött visszaigazolást közvetítik. Az újonnan megjelenő mobilfizetési szolgáltatások csak akkor támogathatják megfelelően a hazai pénzforgalom hatékonyságának javítását, ha azok széles körben elérhetők és felhasználhatók lesznek. Ennek érdekében a mobilfizetési szolgáltatásokat célszerű alapvetően a már meglévő és működő fizetési infrastruktúra felhasználásával, annak kiegészítéseként létrehozni. A szükséges további infrastrukturális elemeket pedig úgy kell kialakítani, hogy azok telepítésének és üzemeltetésének költségei alacsonyak legyenek, a hozzáférés pedig minden érintett szereplő számára elérhető legyen. A fejlesztések kapcsán szükséges elkerülni azt, hogy az egyes megoldások és azok résztvevői az infrastruktúrához való hozzáférés terén versenyezzenek egymással akár a hozzáférést korlátozó technikai vagy szabályozásbeli elemek létrehozásával. A mobileszközöknek köszönhetően alacsonyabbá válhatnak az elektronikus fizetések lebonyolításához szükséges infrastruktúra kiépítésének és üzemeltetésének a költségei. Ezek használatával továbbá többletszolgáltatások, többletinformációk nyújthatók az ügyfeleknek, amellyel növelhető a szolgáltatásokat használók pénzügyi tudatossága és az elektronikus fizetési eszközökbe vetett bizalom is. A szolgáltatások széles körű elterjedése és felhasználhatósága támogathatja a pénzügyi felzárkóztatást is. A fejlesztések kapcsán azonban mindig szem előtt kell tartani a fizetési műveletek biztonságos lebonyolítását és az ügyfelek személyes adatainak megfelelő kezelését. A hazai mobilfizetési fejlesztések nagymértékű elterjesztése érdekében szükséges a piaci szereplők intenzív és széles körű együttműködése. A közelmúltban Magyarországon is több mobilfizetési fejlesztés valósult meg, melyek egy része a fizetésikártya-rendszerek használatával működik, ahol a rendszer átjárhatóságát és széles körű igénybevételének lehetőségét a fizetési kártya alapú azonosítás teszi lehetővé. Emellett több átutalás alapú szolgáltatás is megjelent már, amelyek jellemzően a mobiltelefonszám alapján teszik lehetővé a kedvezménye-

E bben az esetben a felhasználók mobileszköz használatával az internetbankon keresztül adnak meg egy fizetési (pl. átutalási) megbízást, vagy kérdeznek le számlainformációkat.

Fizetési rendszer jelentés • 2014. JÚnIUS


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook

Articles inside

Fogalomtár

12min
pages 58-66

5.4. A mobiltelefonon keresztüli fizetéshez kapcsolódó fejlesztések

3min
pages 56-57

5.3. A fizetésre használható virtuális eszközök szabályozatlanságából fakadó kockázatok

5min
pages 54-55

5.2. A forint bevezetése a folyamatosan kapcsolt elszámolási és kiegyenlítési modellbe

5min
pages 52-53

4.6. A fizetési rendszerekhez történő csatlakozás módjában bekövetkező változások hatásai

2min
page 49

5.1. A kis értékű fizetések elszámolását érintő fejlesztések

5min
pages 50-51

4.4. Az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerben tapasztalható nemteljesítések

2min
page 46

4.5. A bankrendszer piaciszerkezet-változásának hatása a fizetési rendszerekre

5min
pages 47-48

4.1. A napközbeni elszámolás hatása a rendszerek likviditására

5min
pages 42-43

4. A fizetési, valamint értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszerek likviditására ható tényezők

1min
page 41

4.3. A kéthetes MNB-kötvény átalakításának lehetséges hatásai a fizetési rendszerek likviditására

2min
page 45

2.5. A KELER Csoport szervezeti és szerkezeti átalakítása

3min
pages 30-31

2.1. A fizetési módok és eszközök fejlődése

11min
pages 15-18

3.2. A kis értékű fizetéseket elszámoló rendszer árazásának átalakítási lehetőségei

1min
page 40

2.6. Nemzeti tulajdonba került a fizetési és elszámolási infrastruktúra utolsó jelentős szereplője is

3min
page 32

2.4. A magyar pénzforgalmat és pénzügyi infrastruktúrát érintő hazai és nemzetközi szabályozási fejlemények

5min
pages 28-29
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.