2.6. Nemzeti tulajdonba került a fizetési és elszámolási infrastruktúra utolsó jelentős szereplője is

Az MNB az általa üzemeltetett VIBER 1999-es bevezetése és az értékpapír-elszámolási és -kiegyenlítési rendszert üzemeltető KELER Csoport (KELER és KELER KSZF) többségi tulajdonának 2004-ben történt megszerzése után megvásárolta a bank

szektortól a BKR-t működtető GIRO-t. A GIRO 2014 áprilisáig 21 bank és az MNB tulajdonában állt, az MNB tulajdoni részesedése 8,09 százalék volt, míg öt nagytulajdonos birtokolta a részvények 78,12 százalékát. Az MNB 2014 februárjában vételi ajánlatot tett az alapvetően lakossági és vállalati átutalásokat, valamint beszedéseket lebonyolító, monopolhelyzetű pénzügyi szolgáltató GIRO nagytulajdonosi körének, melyet azok elfogadtak. Ennek megfelelően az MNB részesedése első lépésben 86,21 százalékra nőtt. Ezt követően az MNB a nagytulajdonosok számára felkínált áron vételi ajánlatot tett a GIRO kistulajdonosai részére is, amelyet azok kivétel nélkül elfogadtak. Így az MNB megszerezte a társaság 100 százalékos részvénycsomagját és ezzel együtt a GIRO 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalatát, a BISZ Zrt.-t is. A teljes megvásárolt részvénycsomag vételára 9,5 milliárd forint volt, melyet az MNB egy nemzetközileg elismert, független pénzügyi tanácsadó cég által készített üzleti értékelés alapján határozott meg.

A jegybanki tulajdonszerzést alapvetően három cél motiválta: az ügyfelek által fizetendő díjak csökkenésének elősegítése, a pénzforgalmi fejlesztések hatékonyságának növelése és az alapvető pénzügyi infrastruktúrák nemzeti kézben tartása.

Az MNB határozottan arra törekszik, hogy a banki ügyfelek a lehető legolcsóbban jussanak hozzá azokhoz a pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, melyeket az eddig profitorientáltan műkö dő elszámolóház működési modellje drágított. A társaság 21 bankszektorbeli tulajdonosa magas jövedelemtermelést várt el a GIRO-tól, amit jól mutat az is, hogy az elmúlt években a bankszektort sújtó válság ellenére a GIRO-ban a sajáttőke-arányos megtérülés rendre 20 százalék felett alakult, és a megtermelődött osztalékalap 95 százalékát a részvényesek ki is fizették maguknak. Ezzel a nagytulajdonosok jobban, a nagyobb forgalmú kistulajdonosok és a Magyar Államkincstár pedig rosszabbul jártak ahhoz képest, mint ha eleve kisebb díjakat számoltak volna fel. A helyzetet az MNB kezdeményezésére 2006-ban bevezetett díjvisszaosztási mechanizmus 34 némileg javította, de meg nem oldotta. Amíg ugyanis megvan a magántulajdonból adódó profitelvárás, addig azt meg kell termelni, és ez egy adott szinten rögzíti a díjakat. Amennyiben azonban nem lenne ez a profitelvárás, a díj lehetne alacsonyabb. A jegybank terveiben szerepel a GIRO-val szembeni profitelvárás csökkentése, amely egy minimális, a stabil működést fenntartó jövedelemtermelést tervez, és ez a díjakban csökkenést fog eredményezni. Az MNB ellenőrizni fogja, hogy a bankszektor e díjcsökkentést továbbadja-e az ügyfeleknek. A pénzforgalmi fejlesztések hatékonyabb megvalósítása a másik fontos ok, amiért az MNB a vásárlás mellett döntött. Az elmúlt 10-15 év pénzforgalmi fejlesztéseit elemezve megállapítható, hogy csak azok valósultak meg, amelyeket az MNB erőteljesen támogatott. Az MNB javaslatára született meg a csoportos beszedés, az MNB állította üzembe a VIBER-t, ott volt a GIRO és a KELER születésénél és legutóbb a jegybank ja vaslatára indult el a BKR napközbeni átutalás. Ezek a fejlesztések a pénzforgalmi piac hálózati struktúrájából adódóan sohasem mentek zökkenőmentesen, jellemző volt a pénzforgalmi szol gáltatásokat nyújtó bankok vonakodása. A GIRO megvásárlásával annyiban változik a helyzet, hogy a főként lakossági és vállalati fizetéseket érintő fejlesztéseket a BKR-ben az MNB tulajdonosként sokkal határozottabban tudja befolyásolni, mint korábban. Könnyebb a fejlesztéseket a legerősebb szabályozási eszköz alkalmazása nélkül megvalósítani. A tulajdonszerzéshez vezető célrendszer harmadik eleme levezethető abból a nemzeti stratégiából, ami arra irányul, hogy az alapvető szolgáltatásokat nyújtó közmű jellegű társaságok lehetőség szerint nemzeti tulajdonban legyenek. A pénzügyi szolgáltatásokat tekintve a VIBER, a GIRO és a KELER Csoport is alapvető szolgáltatásokat nyújt és monopolhelyzetben van. Ez egyáltalán nem magyar sajátosság, mert ezek olyan típusú infrastruktúrák, amelyekből nem feltétlenül célszerű párhuzamosan többet létrehozni. Több olyan európai ország is van, ahol a jegybank valamilyen mértékben tulajdonosa ezeknek a rendszereknek.

34 A díjvisszaosztási mechanizmusban az elszámolásforgalomra meghatározott profitelvárás feletti nyereség kerül visszaosztásra a rendszer résztvevőinek.