XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2015/JÚNIUS by Ítélet Pázmány

iust

, ae

lu tare

XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2015/JÚNIUS

quum, s

itelet.pazmany@gmail.com

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

itelet-pazmany.blog.hu

„ARRA IGYEKEZTÜNK RÁBÍRNI A HALLGATÓKAT, HOGY KOMMUNIKÁLJUNK EGYMÁSSAL, HISZEN ERRÔL SZÓL AZ EGÉSZ SZAKMA…” – INTERJÚ DR. KURUNCZI GÁBORRAL, AZ ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK MEGBÍZOTT OKTATÓJÁVAL 3. oldal A képeket Herceg Katalin készítette

itelet-pazmany.blog.hu

NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLAT MÁRIABESNYÔN 6. oldal

INTERJÚ TALIÁN CSABÁVAL, A GRADUS AD FACULTATEM ELNÖKÉVEL

SZEMÉLYISÉG ÉS A MÉDIA A POLGÁRI ÉS BÜNTETÔJOGBAN KONFERENCIA

PÁL FERENC KATOLIKUS PAP: „SÖTÉTSÉGBEN ÉL, AKI CSAK ÖNMAGÁT LÁTJA”

7. oldal

12. oldal

18. oldal

Korábbi számaink a http://issuu.com/itelet-pazmany oldalon elérhetőek!

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.” Pázmány Péter

Beköszönő Amikor a Kedves Olvasók kezükbe veszik az idei félév utolsó számát, már javában zajlik a vizsgaidőszak. Fáradalmakkal teli időszak ez, akár hallgató, akár oktató az ember. Jól tudja ezt az Ítélet szerkesztősége is, ennek megfelelően olyan tartalommal igyekeztünk megtölteni a lapot, ami alkalmas rá, hogy tanulás közben vagy épp vizsga előtt kikapcsolódást nyújtson. Illetve alkalmas arra, hogy megállapíthassuk: jó helyen járunk – kiváló helyre járunk. Gondolok itt arra, hogy végigolvasva a Pro Facultate díjazottak névsorát, illetve az OTDK-s eredményeket, az ember szívét büszkeség járja át, hogy nemcsak egy olyan egyetemre, karra jár, amelynek hallgatói ilyen kiváló eredményeket mutatnak fel, hanem maga az egyetem is díjazza azokat, akik megérdemlik. Ezzel a büszkeséggel a lelketekben menjetek vizsgázni, kedves Hallgatótársaim, én pedig mindehhez kitartást és tudásvágyat kívánok Nektek a Szerkesztőség nevében! Ádám Flóra Julianna A PPKE JÁK HÖK TÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOMJEGYZÉK Elmélkedés Alessandro atyával 2 Interjú dr. Kurunczi Gáborral, az Alkotmányjogi Tanszék megbízott oktatójával 3 „Egység a sokféleségben” – Beszámoló a brüsszeli tanulmányútról 4 ProFac Nap – amikor a JÁK közösséget alkot 5 Nagyböjti lelkigyakorlat Máriabesnyôn 6 Ösztöndíjas programlehetôség a Parlament falai között 6 Interjú Talián Csabával, a Gradus ad Facultatem elnökével 7 XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció – eredmények 9 Irányelv az uniós polgárok konzuli védelmérôl harmadik országokban 11 Személyiség és a média a polgári és büntetôjogban konferencia 12 A befektetôk iránytûje – avagy kik is azok a hitelminôsítôk? 12 Titeket kérdeztünk 13

Nemzetek délutánja 14 Debate Club – csatlakozz Te is! 15 Irány Krakkó! 15 Ne add fel Te sem! – A Nem Adom Fel Alapítvány látogatása a Pro Facultate Napon 16 Amire idén emlékezünk – Nevezetes egyházi évfordulók 2015-ben 17 Pál Ferenc katolikus pap: „Sötétségben él, aki csak önmagát látja” 18 Augustus császár és Pannónia provincia elsô évszázada 19 Budapest 100 – a budapesti épületek „önéletrajza” 19 Röplabda a Pázmányon 20 A keresztrejtvény története 21 Milyen a jó startup? 22 A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara felvételt hiredet a doktori (PhD) képzésben való részvételre az állam- és jogtudományok területén 23

Felelôs kiadó: dr. Varga Zs. András dékán Szerkesztôi tanácsadó: dr. Koltay András docens Fôszerkesztô: Ádám Flóra Julianna – Aktuális, Környezetrajz&Kulinária Fôszerkesztô-helyettes: Karczub Eszter – Aktuális A szerkesztôbizottság tagja: Bagdadi Hakima – Humor; Büki Bettina – Erasmus&Nemzetközi; Fedor Zsuzsanna Réka – Titeket kérdeztünk; Hanich Veronika – Elmélkedés, Kultúra&Kritika; Hoffmann Zsolt – Sport; Kasza Imola – Portré, Szabályok&Konferencia; Kiss Lúcia – Esélyegyenlôség; Kôrös Kinga – Szabályok&Konferencia; Szigeti Imola – Hitélet, Szabályok&Konferencia, Aktuális; Szilágyi Ildikó – Hitélet, Karrier; Teleki Levente – Hitélet Online kiadás: Hoffmann Zsolt Korrektúra: Bagdadi Hakima, Karczub Eszter Hátlap: Herceg Katalin A szerkesztôség címe: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28–30., C épület, 319. szoba Telefonszám: (+36/1) 429-720, 321-es mellék E-mail cím: itelet.pazmany@gmail.com Honlap: http://itelet-pazmany.blog.hu/ Nyomdai kivitelezés: Mondat Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. www.mondat.hu p

2015/június

Elmélkedés Alessandro atyával „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” (ApCsel 2,1–4)

Pünkösdkor az Egyház születését ünnepeljük. Ezen a napon jött el a Szentlélek. Az apostolok ezt követően nyilvánosan megkezdték az evangélium hirdetését. A Szentlélektől erőt kapva, bátran indultak el Jézus tanítását terjeszteni az egész világon. Ebben a hónapban Pünkösd ünnepéről beszélgettünk Alessandro Atyával. Pünkösdkor beteljesedik az, ami Húsvétkor már elkezdődött. Az apostolok egyfajta öröme nyilvánul meg abban, hogy találkoztak a feltámadt Krisztussal, ami aztán az egész világ örömévé válik. Az Egyház születése után, működésének kezdetét jelenti ez az esemény. Mi is történik Pünkösdkor? A feltámadást követően az apostolok szíve boldogsággal volt tele, de az utolsó vacsora helyszínéről nem mozdultak, elzárkóztak a világ elől. Féltek a zsidóktól, nem volt bátorságuk, hogy Jézus feltámadásának örömét másokkal is megosszák. Tartottak attól, hogy üldözni fogják őket, nem hisznek nekik, kigúnyolják őket. A Szentlélek eljövetele, azonban megváltoztatta életüket. Nyilvánosan, mindenhol és mindenkinek kezdték el terjeszteni az evangéliumot. Szent Péter például nagy tömeg előtt beszélt Jézus tanításairól és megtérésre buzdított. Pünkösdkor beteljesült a Szentháromság kinyilatkoztatása. A Szentlélek pedig nem más, mint Isten igaz szeretete. Amit 2000 éve az apostolok megtapasztaltak, azt minden keresztény átélheti a bérmálkozás útján. A keresztelkedés az első lépés a saját üdvösségünk eléréséhez, az, ami kereszténynyé tesz minket. A bérmálkozás pedig az, ami kereszténnyé tesz minket mások üdvösségéért. Ha a másokkal való törődés hiányzik, akkor a keresztény élet sem teljes. Amikor szeretünk, boldogok vagyunk, amikor hitünket megosztjuk, szintén annak kell lennünk. Az evangéliumot nekünk is hirdetnünk kell, enélkül nem lehet teljes életünk. Nem csak kapni, hanem adni is tudni kell. Például a jogászok is jól tudják, hogy egy olyan társadalom, ahol az emberek mindig csak a jogaikat követelik, de kötelezettségeiket nem teljesítik, nem működhet. Pünkösdkor az apostolok a világ minden nyelvén elkezdtek beszélni, ami metafórikusan egyfajta jövendölés is volt: az egyház tanítása az egész világra elterjed majd. Ha elzárkózunk a világ elől, lelki világunk is megüresedik. Hitünk akkor erősödik, ha azt másokkal is megosztjuk. Kérjük, hogy a Szentlélek bennünk is egy erőforrás legyen! Hanich Veronika

Portré

Ítélet

„Arra igyekeztünk rábírni a hallgatókat, hogy kommunikáljunk egymással, hiszen errôl szól az egész szakma…” Interjú dr. Kurunczi Gáborral, az Alkotmányjogi Tanszék megbízott oktatójával ombudsmani hivatalban nagyon sok mindennel foglalkozhattam, az állampolgári panaszok kezelésétől egészen a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kérdésekig. Tavaly ősszel pedig az átalakuló Igazságügyi Minisztériumban, az új típusú Alkotmányjogi Főosztályon kezdtem dolgozni, ahol tipikusan olyan munkát tudok végezni, ami a hároméves gyakorlati tapasztalatom alapján a legközelebb áll hozzám. A három közül tehát nem tudok egyet kiemelni, mind a három hozzá tett ahhoz, ami most vagyok.

Tanár Úr 2011-ben végzett jogász szakon a Pázmányon. Amikor másodéves egyetemistaként elôször találkozott az alkotmányjoggal, egybôl kialakult az érdeklôdése a jogág iránt?

A közjogi érdeklődésem még a gimnáziumi éveimre vezethető vissza. Nagyon szerettem a történelmet, ezért indultam a TDK középiskolai verzióján a TUDOK-on (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája), amin első helyezést értem el. A témám az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatnak és az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának összehasonlító elemzése volt, tehát már ekkor különösen érdeklődtem a közjog iránt. Amikor elkezdtem az egyetemet, nem az volt a határozott elképzelésem, hogy ügyvéd vagy ügyész szeretnék lenni, egyszerűen érdekelt ez az egész. Később, amikor másodévesként alkotmányjogot kezdtünk tanulni, ez került az érdeklődésem középpontjába. Mivel egy nagyon átpolitizált jogterületről van szó, ezért nagyon sok aktuális kérdéssel találkozhatunk, ami érdekessé, élővé teheti ezt. Ezért indultam el ebbe az irányba. Gyakornokként az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosának Irodájában, valamit az Országgyûlés Hivatalában dolgozott. Mi a véleménye a közigazgatásban eltöltött gyakornoki lehetôségekrôl?

Szerintem egyetemistaként érdemes minél több gyakorlati lehetőséget kipróbálni ahhoz, hogy kialakulhasson egy kép arról, hogy a diploma megszerzése után mivel szeretnénk foglalkozni. A közjogi gyakorlati helyeket sokan elérhetetlennek tartják, pedig nem azok. Például az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala minden évben, február-március hónapban egy hat hetes szakmai gyakorlatot hirdet, ahová a Pázmányról már 2010 óta folyamatosan mennek hallgatók. Hajas Barnabás Tanár Úr tizenkét évet dolgozott az ombudsmannál, és amikor

az első gyakornoki program elindult, hármunkat hívott meg erre. Az Országgyűlés Hivatalába nyílt pályázat útján kerültem be, ezenkívül a minisztériumokban is mindig van gyakorlati lehetőség, tehát a közjog iránt érdeklődők is megtalálhatják a nekik tetsző helyeket. Nálunk, itt a Közjogi tanszékeken is bátran kérhetnek segítséget a hallgatók, ha ilyen irányban szeretnének elindulni. Dolgozott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, az Alapvetô Jogok Biztosának Hivatalában, jelenleg pedig az Igazságügyi Minisztériumban végzi ezt a tevékenységet. Ki tudna emelni egyet, ami a legmeghatározóbb szakmai fejlôdése szempontjából?

Egyet nem, igazából mindet. Mielőtt még a diplomámat megszereztem volna, felvettek a KIM-be, június végén volt az utolsó záróvizsgám, és július 1-től már elkezdtem dolgozni. Nagyon hasznos volt, rögtön bekerültem a mélyvízbe. Olyan dolgokat tanulhattam itt, amik hallgatóként megfoghatatlannak tűntek, a megszerzett tudást élővé lehetett tenni. Ugyan csak kilenc hónapot töltöttem el itt, de ennek nem szakmai elégedetlenség volt az oka, hanem az, hogy Hajas Tanár Úr hívott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, ez egy olyan lehetőség volt, amit nem szerettem volna kihagyni. Az

2012 óta oktat alkotmányjogot az egyetemünkön. Milyen érzés volt a legelsô órát immár tanárként megtartani, milyen volt az elsô vizsgáztatási élménye? Inkább jószívûnek vagy inkább szigorúnak tartja magát?

Igazából mindig éreztem vonzalmat afelé, hogy oktassak, és amikor elkezdtük a PhD-képzést, tovább vittük a TDK vonalat, létrehoztuk Varga Ádám Tanár Úrral az Alkotmányjogi Kutatóműhely elnevezésű speciálkollégiumunkat, ami most már a hetedik félévében jár, és körülbelül százötven hallgató járt már erre az órára, ami azért nem rossz. Ezt Schanda Tanár Úrnak köszönhetjük, megírtunk egy tanmenetet, és Ő rábólintott. Nagyon izgultunk, hogy egyáltalán betelik-e a speckollunk, aztán hála Istennek betelt, és nagyon jó csoport jött össze már első félévben is. Az első óránk előtt természetesen nagyon izgatottak voltunk, de nem úgy fogtuk fel, mintha mi az örök igazságot szeretnénk átadni, inkább arra igyekeztünk rábírni a hallgatókat, hogy kommunikáljunk egymással, hiszen erről szól az egész szakma. 2012 nyarának elején hívott fel minket Schanda Tanár Úr, hogy ősztől tarthatnánk egy-egy szemináriumot. Ez igazán nagy kihívás volt, de idővel beletanul az ember, és egy pozitív értelemben vett rutin alakul ki, ami által reméljük, egyre jobbak lesznek a gyakorlatok. 2015/június

Ítélet

Portré | Aktuális

A vizsgáztatás teljesen más, nagyon-nagy felelősséggel jár másnak a tudásáról véleményt alkotni, és osztályozni. Mindig igyekszem korrekt lenni, és a hallgató tudásának megfelelő jegyet adni. Sokat szoktam kérdezni, hogy nehogy úgy érezze valaki, hogy kevés kérdés alapján kapott jegyet, és igazából engem is megnyugtat, mert akkor a hallgató úgy megy ki a teremből, hogy igazságosnak érzi a kapott jegyet, és ezzel el is érte a célját a vizsga. Hallgatóként kimagasló eredménnyel képviselte egyetemünket az OTDK-n, 2011-ben Varga Ádámmal (jelenleg: PPKE-JÁK Alkotmányjogi tanszék megbízott oktatója) közösen elsô helyezést értek el. Jelenleg a tanszék TDK titkára. Miért tartja érdemesnek a TDK-n való részvételt?

A TDK az egyik legjobb dolog, amit az egyetemen szakmai szempontból csinálhat az ember. Nyilván nagyon sok munkát kell belefektetni, hogy egy jó dolgozat elkészüljön, viszont az eredménye sokkal több annál, minthogy elmondhatjuk, hogy voltunk egy országos versenyen. Varga Ádám és Ráth Olivér Tanár Urakkal a 2009-es OTDK után elhatároztuk, hogy hárman írunk három dolgozatot, mindenki ír mindenkivel. Meg is születtek ezek munkák, és mindhárommal ki

is jutottunk a 2011-es OTDK-ra. Maga a TDK-zás egy közösségformáló élményt ad az embernek, ami utána abszolút elkíséri. Már egyetemistaként is, és most is, a Közjogi TDK felkészítők tartásával nagyon szép eredményeket értünk el, idén például három első, két harmadik helyezést, valamint egy különdíjat és egy legjobb opponensi díjat hoztak el azok a hallgatók, akik ebbe a csoportba jártak. Fontos azonban, hogy ezek az eredmények csapatként, egymást segítve születtek meg. Ráadásul egy TDK-n való szereplés mind a közszférában, mind a versenyszférában egy remek belépő, ami megnyitja a kapukat.

És végül, ki tudna-e emelni egy olyan személyt, aki leginkább hatással volt eddigi pályafutására?

meghatározta az életemet. Nyilván, az is nagyon fontos, hogy az embernek milyen a családi háttere, hogy otthonról mit hoz. Én hála Istennek nagyon jókat hoztam a szülői házból, mind Édesapám, mind Édesanyám oldaláról. Szakmai szempontból a középiskolai osztályfőnökömet – aki a történelem tanárom is volt egyben – emelném ki, mert ő egy olyan mentalitást, szemléletet adott nekem, ami azóta is meghatároz engem. Az egyetemen pedig az egész szakmai pályafutásomat Hajas Tanár Úr kísérte végig. Másodéves koromtól az első állásomig. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a főnököm volt, és most az IM-ben is, ha nem is közvetlenül, de együtt dolgozunk. Nagyon sokat köszönhetek neki abban a tekintetben, hogy mind az egyetemi, mind a szakmai pályafutásom során oda juthattam, ahol most vagyok. Természetesen, akit még meg kell említenem az Schanda Tanár Úr, aki nélkül sem demonstrátor nem lehettem volna, sem megbízott oktató, illetve a tanszék TDK-titkára sem lehetnék. A belénk fektetett bizalmát igyekszünk meghálálni, és megfelelni azoknak az elvárásoknak, ami irányunkban van.

Egyet nem, de többet igen. Három olyan ember volt, aki szakmai szempontból

Kasza Imola

Ha feltennék Önnek egy tipikus állásinterjús kérdést, miszerint: hogyan látja magát tíz év múlva, mi lenne a válasza?

Az egyetemi pályafutás nekem egy nagyon fontos cél. Úgy gondolom, ha tíz év múlva, még mindig ezen az egyetemen tanítok, már biztos, hogy nem leszek csalódott.

„Egység a sokféleségben” Beszámoló a brüsszeli tanulmányútról Április 20–24. között a Kovász Tehetséggondozó Program keretein belül lehetőségünk nyílt egy hetet Brüsszelben tölteni, ahol a tanulmányi kirándulás

2015/június

során az európai döntéshozatali eljárásokkal ismerkedtünk meg. A hajnali fél hármas indulás már önmagában is megviselte kissé a csapatot, így a 17 órás buszút után jól esett egy kis séta a szálláshelyünkül szolgáló Hasselt belvárosában. Másnap azonban korán kellett kelni, a tanulmányút első hivatalos programjaként Gál Kinga európai parlamenti képviselő asszony, az Európai Néppárt Képviselőcsoportjának tagja fogadott bennünket az Európai Parlament-

ben. Beszélt az EP-ben való munkájáról, arról, hogy a gyermekvédelem és a terrorizmus kérdéskörein túl milyen problémák megoldásával foglalkoznak a Bel-és Igazságügyi Bizottságon belül. Gál Kinga szerint az EP legnagyobb kihívása az, hogy egy-egy kérdésben képesek legyenek mind a 28 tagállamra kedvező kompromisszumokat kötni. Ezek után megtekintettük a Plenáris üléstermet is, ahol a képviselők nem államaik, hanem politikai hovatartozásuk szerinti frakciókban foglalják el helyeiket, a felszólalásra pedig legfeljebb két perc áll rendelkezésükre. A nyelvi akadályok leküzdésére ülésenként általában 1200 tolmács és fordító áll rendelkezésre. A tér túloldalán elhelyezkedő Parlamentárium az EP látogatóközpontja, a klaszszikus múzeum és a felnőtteknek való játszóház keveréke. Interaktív tárlat, ahol multimédiás eszközök segítségével ismerkedtünk meg az európai integráció történetével és az Európai Unió jelenével.

Aktuális

Másnap Magyarország Állandó Képviseletére látogattunk el, mely a magyar kormányzati érdekek érvényesüléséről gondoskodik különböző uniós fórumokon. Elsőként Stádler Judit ismertette velünk a Képviselet szervezeti felépítését, munkáját. A Képviselet feladatai közé tartozik az otthon egyeztetett magyar álláspont EU-ban való képviselete, a kapcsolattartás, valamint az EU hatáskörébe tartozó dossziék figyelemmel kísérése és ezen keresztül az otthoni döntéshozatal elősegítése. A Képviselet munkatársai továbbá háttéranyagokkal szolgálnak különféle tudósításokhoz is. Ezek után Orgován Eszter, a Jogi Szolgálat vezető helyettese beszélt arról, hogy jogászként milyen tevékenységet lát el a Képviseleten, legfőképp a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról kaptunk képet. Utolsóként pedig Czeti András vezetett be minket az EU intézményeinek személyi ügyeibe és az egyes köztisztviselői állásokhoz való pályázás rejtelmeibe. A www.epso.eu.-n az uniós munkalehetőségek iránt érdeklődők – mindenféle kötelezettségtől mentesen – megmérettethetik magukat az EU-ban való elhelyezkedéshez szükséges versenyvizsgán. A Képviseletet elhagyva utunk Brüszszel óvárosába vezetett, ahol Kató Anikó és Szilvási Nóra hallgatótársaink idegenvezetésével megtekintettük a belga főváros nevezetességeit. A világ egyik legszebb tereként emlegetett Grand-Placeen olyan páratlanul gyönyörű épületeket csodáltunk meg, mint a céhek épülete által körülvett gótikus stílusú Városháza, tetején Brüsszel védőszentjének, Szent Mihálynak a szobrával, ill. a tér másik oldalán elhelyezkedő, a Király Házának nevezett épület, mely ma múzeumként funkcionál. A mindig nyüzsgő, turistákkal teli Grand-Place 1998-tól méltán az UNESCO világörökség része. A teret elhagyva a macskaköves utcákat bejárva megtekintettük a brüsszeli szimbólummá vált mindössze 55 centiméteres fiúcska bronzszobrát, melyet bizonyos napokon több mint 600 jelmezének egyikébe öltöztetnek. A számtalan látnivaló közül személy szerint én a Szent Mihály és Szent-Gudula székesegyházat emelném még ki, mely grandiózus méreteivel, színes reneszánsz ablakaival szemet gyönyörködtető látvány mind kívülről, mind belülről. Természetesen – brüsszeli kirándulásról lévén szó – fakultatívan volt lehető-

ség a híres belga csokik és sörök kipróbálására is, utóbbira a világszerte híres Delirium Café-ban, ahol három emeleten közel 2000 fajta sört szolgálnak fel. Az utolsó Belgiumban eltöltött nap sikeredett szakmai szempontból a legsűrűbbre, a délelőttöt a Brüsszeli Magyar Nagykövetségen kezdtük, ahol Nagy Zoltán nagykövet úr ismertette velünk a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső struktúráját, valamint azt, hogy milyen feladatokért felelős a követség mind a Belga Királysággal, mind a Luxemburgi Nagyhercegséggel fennálló kapcsolataiban. A nagykövet úr elsődleges célként a fogadó országokkal való politikai szövetség, partnerség és barátság ápolását, erősítését emelte ki. Ezek után lehetőségünk volt első magyar csoportként ellátogatni az Európai Külügyi Szolgálatra, ahol Stephan Marquardt (a jogi szolgálat vezetője) és Francesco Caleprico (az EU külső missziónak támogatásáért felelős jogász) beszédét hallgathattuk meg. Utolsó állomásként pedig az Európai Bizottság épületében kaptunk képet Bottka Viktortól, a Jogi Szolgálat munkatársától arról, hogy a jogászok milyen tevékenységet látnak el az EB-ben. A Bizottság jogi

Ítélet

képviseletén túl a feladatok a belső tanácsadásra is kiterjednek, az ügyek döntő többsége a tagállamok elleni kötelezettségszegési eljárásokat foglalja magában. A tanulmányút zárásaként Navracsics Tibor európai biztos úr fogadott bennünket, előadásában meghallgathattuk, hogy milyen politikai célkitűzései vannak a mostani Bizottságnak, melyben a biztosok többsége erős politikai háttérrel rendelkezik. A közöttük lévő „rangsort” olyan szempontok alapján lehet felállítani, mint a jogszabályalkotás intenzitása, az elkölthető pénz mennyisége, ill. a tárcában lévő perspektíva. Navracsics Tibor szerint ő, mint kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos, erős helyet foglal el a 27 társa között. A biztos úr zárásként készséggel válaszolt a kérdéseinkre, melyek akár sportra, akár felsőoktatásra, vagy épp az EU-s politikára vonatkoztak. Összességében mind szakmai, mind egyéb szempontból nagyon jó élmény volt a tanulmányút, melynek szervezéséért ezúton is köszönet illeti Jaskó Luca tanárnőt és Ádány Tamás Tanár Urat! Karczub Eszter

ProFac Nap – amikor a JÁK közösséget alkot Idén sem telhetett el a tavaszi félév Pro Facultate Nap nélkül, ennek keretén belül Joó Kristóf, a HÖK elnöke nyújtotta át az idei Pro Facultate díjazottak kitüntetését. A díjak átadása előtt dr. Varga Zs. András Dékán Úr nyitotta meg az eseményt. Kiemelte, hogy nem árt néha, hogy ha beszélünk arról, amit gondolunk, a Pro Facultate Nap pedig ehhez nyújt színteret, továbbá lényeges, hogy a beszélgetésnek maradandó nyoma legyen. A díjazottak pedig: dr. Szilágyi Pál – „oktató” kategória, egyetemi docens – Európajogi Tanszék, Környezetjogi és Versenyjogi Tanszék Sztancsik Éva – „kari munkatárs” kategória, Tanulmányi Osztály Keresztes Krisztián – „hallgató” kategória Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva – Oktatói különdíj az áldozatos munkájáért, amit az egyetemünkért és az itt tanuló hallgatókért tett, mestertanár – Pénzügyi Jogi Tanszék 2015/június

Ítélet

Aktuális

Nagyböjti lelkigyakorlat Máriabesnyôn „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” Jn8, 31–3 A nagyböjt, a nagyhét alkalom arra, hogy a Lélek erejében, fényében szembe nézzünk önmagunkkal és megértsük, mit vár tőlünk az Úr! Az ember az Istenre figyelés csöndjében Isten emberévé tud válni. Nagy örömünkre és épülésünkre szolgált, hogy a Caprioli Alessandro Atya által szervezett máriabesnyői lelkigyakorlaton részt vehettünk, amelyhez a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferenciaközpont tökéletes helyszínt biztosított. A lelkigyakorlat imákkal, szentmisével, könyvbemutatóval, közös beszélgetésekkel, csendes elmélkedéssel telt, és keresztúti ájtatosságon is imádkozhattunk. A beszélgetések során olyan, fontos kérdésekről filozofálhattunk, mint az igaz szeretet, és válaszolhattunk arra a kérdésre,

hogy mit jelent jónak, alázatosnak lenni. Szeretnék kiragadni egy nagyon fontos, mindannyiunk számára tanulságos részletet a beszélgetésekből, amely a szerénység és az alázat megőrzéséről szól. A valódi alázatnak köszönhetően olyannak láthatjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk, így másokat is a valóságnak megfelelően látunk. Ha nem kicsinyeljük le mások tulajdonságait és sikereit, helyesebben ítéljük meg őket, és a tetteiket is. Az alázat abban is segíthet továbbá, hogy megértsük, miért történt velünk egy bizonyos dolog, és hogyan küzdhetünk meg vele. Ha a szerénységet vesszük figyelembe, az többek között azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a korlátainkkal. Fontos

kiemelni, hogy a szerénységet és az alázatot nem szabad összetéveszteni. Előfordulhat, hogy valaki alázatos, de még sincsen tisztában a korlátaival. Pályánk során minden bizonnyal számtalanszor adódik majd lehetőségünk a fenti értékek elsajátítására, hiszen a szerénység és az alázat nem csupán az előttünk álló változásokat segít elfogadni, hanem szellemi gondolkodásunk könnyedebb megőrzését és Isten helyeslését egyaránt. A lelkigyakorlat során egy magas minőségi igényű, lelki életünk növekedését nagyban segítő program részesei lehettünk. Köszönjük szépen, Alessandro Atya! Szigeti Imola

Ösztöndíjas programlehetôség a Parlament falai között Egy évfolyamtársam hívta fel a figyelmemet egy, az Országgyűlés elnöke által egyetemi és főiskolai hallgatók részére meghirdetett pályázatra, később pedig az iskola is mindenkit értesített róla a Neptun rendszeren keresztül. Előtte még sosem jelentkeztem ilyen fajta kihívásra, de ezúttal éreztem, hogy érdemes megpróbálni, már csak a tapasztalatszerzés miatt is. A pályázati kiírásból minden egyértelműen kiderült: „A program célja, hogy a résztvevők megismerjék az Országgyűlés szervezetét és működését, és közvetlen betekintést nyerjenek a törvényalkotási folyamat részleteibe.” A pályázatra többek között nappali tagozatos joghallgatók jelentkezhettek. További feltétel volt, hogy a két utolsó lezárt aktív félévben meglegyen a 4.00 kredites tanulmányi átlag. Ezek mellett csatolni kellett egy oktatói ajánlólevelet és egy fényképes önéletrajzot. Ami azonban véleményem szerint a legjobban számított, az a motivációs levél volt, melyben ki kellett fejteni, miért jelentkezünk a programra, milyen parlamenti munka érdekelne bennünket. Ezeket a beküldésük után szakemberekből álló bizottság értékelte. Október végén egy hölgy keresett fel telefonon azzal, hogy másnap mehetek a bírálóbizottság előtti meghallgatásra. Természetesen kíváncsi voltam, emellett beteg és fáradt, de talán utóbbiak jól is jöttek, mivel már sem időm, sem erőm nem ma6

2015/június

radt izgulni az elbeszélgetés miatt. Másnap talpig ünneplőben indultam el az impozáns Országházba, melynek I. kapujánál már gyülekeztek is a jelöltek. Pár perces beléptetés és átvizsgálás után egy előszobába vezettek minket, ahol várakozhattunk a felvételi procedúra megkezdéséig. Mikor eljött az idő bekísértek minket a terembe, ahol már egy hosszú asztalnál körülbelül 15 parlamenti munkatárs várt bennünket. Elmondták az általános tudnivalókat, azt is, hogy nem kell félnünk, mi már mind nyertesek vagyunk, s az igazság az, én is úgy éreztem. Körülbelül 80 személyből bekerülhettünk abba a harmincba, akiket meghívtak az Országház gyönyörű épületébe, hogy számot adhassanak motivációjukról és tudásukról. Már emiatt is elégedett és boldog voltam. A szóbelit én kezdtem, a többiek addig kimentek, s mindenki várt a maga sorára. Mikrofonba kellett beszélnem, alapvetően a motivációs levelemben leírtakról. Ezek után 3 kérdést kaptam. Egy hölgy arra volt kíváncsi, hogy az önéletrajzomban említett cserediákprogram milyen nyelven zajlott, egy férfi pedig megkért, mondjam el az Országgyűlés funkcióit, egy másik személynek pedig különböző bizottságokat kellett tudnom felsorolni. Az egész beszélgetés nem volt több 5 percnél, s felszabadult, kedves légkörben zajlott. Bő egy hét múlva érkezett is az email, melynek mellékletéből ki-ki megtudhatta, hogyan is döntöttek róla. Szervezőnk, aki a

Aktuális

továbbiakban is mindig kísért, és segített bennünket levélben gratulált, s tájékoztatott minket a továbbiakról: belépési igazolvány igénylése, ösztöndíjas felhasználói szerződés, legközelebbi találkozásunk helyszíne és időpontja. A program tartalmát pár nappal később dr. Bárány Tibor törvényhozási főigazgató-helyettes úr ismertette , akivel volt szerencsénk eltölteni egy kellemes órát, mialatt megosztotta velünk a korábbi ösztöndíjasokkal szerzett tapasztalatait, valamint a program során ránk váró kötelezettségeket. Bővebben informált minket arról, hogy az ösztöndíjas program zárópontja egy általunk írt tanulmány leadása lesz, s ehhez segítségül adott egy pár évvel azelőtt kiadott kötetet tele a parlamenti ösztöndíjasok munkáival, melyek később nagy segítséget nyújtottak számunkra. A programok többnyire csütörtökönként kerültek megrendezésre, de nem volt ritka, hogy szerda, esetleg pénteki napon kellett megjelennünk. Megtekinthettük a Házbizottság ülését (mely egyébként nem nyilvános), a Törvényalkotási Bizottság, valamint az Igazságügyi bizottság ülését. Tájékoztatót tartott nekünk többek között a Bizottsági Főosztály (Népjóléti bizottság, Nemzetbiztonsági bizottság, Európai ügyek bizottsága) és a Kodifikációs Főosztály. Az Országház épületével is jobban megismerkedhettünk: körbevezettek bennünket az épületben, az Országgyűlési Könyvtárban, a Parlament alagsorában pedig a stúdiót is bemutatták nekünk, ahol saját magunk is vezérelhettük a plenáris ülésteremben elhelyezett kamerákat, s később vendégként részt vehettünk a plenáris ülésen is. A Gyorsíró Iroda előadójától sok érdekességet megtudhattunk munkájukról, a különböző jelekről, s arról, hogy nemzetközi versenyeken mennyire kiválóan teljesítenek a nekik dolgozó gyorsírók. A tanév első félévében tehát az Országház épületén belül mozogtunk. A vizsgaidőszakban is nyugodtan tudtunk készülni, mivel erre az időre a nehezebb periódusra tekintettel nem szerveztek előadásokat. A program második felében eltávolodtunk az Országháztól, és pár külső intézménnyel ismerkedtünk meg. Az Alkotmánybíróságon tett látogatásunk keretein belül az a megtiszteltetés ért minket, hogy egy alkotmánybíró fogadott bennünket, s mesélt az intézmény működéséről. Az Állami Számvevőszéknél egy interaktív intézménybejárás során rövid bepillantást nyerhet-

Ítélet

tünk az ott dolgozók tevékenységeibe, s megismerhettük a közpénzügyi ellenőrzés történetét. A Kossuth téren lévő Miniszterelnökség épületében a Miniszterelnökség új típusú kormányzati kommunikációjáról, a parlamenti ellenőrzésről és a törvények benyújtásáról osztottak meg velünk fontos tudnivalókat. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában és a Köztársasági Elnöki Hivatalában a szokásosnál is melegszívűbben fogadtak bennünket. Kötetlen beszélgetésben lehetett részünk, kérdéseinkre, mint a többi intézménynél is, válaszokat kaphattunk. A Sándor palota szemet gyönyörködtető termei mindannyiunkat lenyűgöztek, fotók készítését lehetetlen volt megállni. További élményt jelentett még, hogy tavasszal engedélyt kaptunk az Országház kupolájának megtekintésére, mely nem egy tipikus turista útvonal, így a látogatás előtt egy saját felelősségre történő látogatási lapot kellett aláírnunk. Utunk az Országház tetőjén kezdődött, majd rengeteg lépcső és magasság következett, s végül a gyönyörű kilátás, melyért megérte a sok lépcsőzés és a tériszony leküzdése is. Mindezek után mind az öt frakció munkatársaival találkozhattunk, megérthettük működésük lényegét. Az ösztöndíjas programot a törvényhozási főigazgató-helyettes úrral való beszélgetésünk zárta, melyben mindenki kifejthette véleményét a programmal kapcsolatban, megoszthatta kedvenc látogatási helyeit, meglátásait. E megbeszélés eredményeképp pedig még Székesfehérvárra is szerveztek nekünk egy 1 napos kirándulást, ahol majd a polgármester fogadja társaságunkat, s a város nevezetességeit is megtekinthetjük. Célom ezzel a kis írással többek között az is volt, hogy sokaknak kedvet és bátorságot adjak ahhoz, hogy pályázzanak erre a programra. Személyes tapasztalatból mondhatom, hogy mindenképpen megéri részt venni benne, hiszen ahogy fentebb is olvasható, rengeteg látogatáson és előadáson vehettünk részt, egy remek ösztöndíjasokból álló csapat kovácsolódott össze, s hasznos ismereteket gyűjthettünk. Ha minden igaz, ősszel ismét meghirdetésre kerül a pályázat, így már előre is sok sikert kívánok mindazoknak, akik jelentkezni fognak! Glück Dóra

„Én abban hiszek, hogy szükség van arra, hogy személyes kapcsolatot tudjunk kialakítani az érettségizôkkel.” Interjú Talián Csabával, a Gradus ad Facultatem elnökével Megterhelő, ugyanakkor felemelő dolog egy szervezet élén állni. Jól tudja ezt Talián Csaba, akivel a Gradus ad Facultatem 2014/15-ös tanévéről beszélgettünk.

Vágjunk bele rögtön a közepébe, és beszélgessünk egy kicsit az idei Tavaszi Táborról!

Aki ismeri a Gradust, az tudja, hogy minden év áprilisában megrendezzük

Tavaszi Táborunkat, ahol három napon keresztül reggel nyolctól este nyolcig előadásokat tartunk a diákoknak. Ezalatt végigvesszük az emelt szintű történelem érettségi tételeket, illetve a magyar 2015/június

Ítélet

Aktuális

érettségi típusfeladait. A negyedik napon pedig egy próbaérettségi keretében mérettethetik meg önmagukat és tudásukat a diákok, illetve a tábor végén az évközi tanfolyamra járókhoz hasonlóan megkapják a Jegyzetkönyvünket, ami az általunk kidolgozott emelt magyar és történelem érettségi szóbeli témaköröket tartalmazza. Idén is nagyon sikeres volt a táborunk, 84 főnél le kellett zárnunk a jelentkezést, a várólistás diákokkal együtt 100 fölé emelkedett a jelentkezők száma. Ugyanakkor muszáj megszabnunk egy felső határt, mert én abban hiszek, hogy szükség van arra, hogy személyes kapcsolatot tudjunk kialakítani az érettségizőkkel, bátran odajöhessenek hozzánk beszélgetni, kérdezni. Ez viszont ennél magasabb létszám mellett már nem lehetséges. A próbaérettségik is biztató eredménnyel zárultak: 60-80% volt az átlag, de akadtak 80% feletti teljesítmények is. Valóban hasznos, hogy ilyen sokkal az érettségi elôtt kiteszitek a diákokat ekkora stressznek?

Úgy véljük, igen. A tanfolyam és a tábor elsődleges célja ugyan az átfogó tudás kialakítása, de ezen túlmenően arra is koncentrálunk, hogy a diákok szokják az érettségi szituációt (így mi is külső körülményeiben egy igazihoz hasonlóan vizsgáztatjuk őket), illetve reális képet kapjanak a jelenlegi tudásukról. Továbbá a típusfeladatok begyakorlásához is segítséget nyújtanak a tábor és a tanfolyam évközi felmérői. Mennyi támogatást kaptok az Egyetemtôl?

A kartól megkapunk minden támogatást, amit csak lehetséges. Ennek egyik oka természetesen az, hogy nagy szerepet játszunk a jövőbeli hallgatók toborzásában: bár a diákjaink egy része már 8

2015/június

alapvetően a Pázmányra szeretne járni, de mi ezen felül és a többiek vonatkozásában is törekszünk meggyőzni mindenkit, hogy a Pázmány a lehető legjobb választás. Így igyekszünk bemutatni nekik, hogy hogyan is zajlik az egyetemi élet illetve a jogi képzés, valamint az is nagy élmény egy gimnazista számára, hogy az Egyetem tantermeiben tanulhat. Visszatérve a kartól kapott segítségre, mindenképp szeretném kiemelni a Deák Intézet és Kissné Brückner Mónika töretlen és hatalmas támogatását és lelkesedését. Nekik köszönhető, hogy a mi munkánk már „csak” a tanítás. És az egyetemi oktatók?

6-7 állandó, visszatérő oktató van, akik az évközi tanfolyamon rendszeresen tartanak előadást az ő tudományterületükhöz tartozó témában, és a diákok is mindig nagy érdeklődéssel fogadják őket – sokuk első ízben tapasztalja meg, milyen egy igazi egyetemi professzort hallgatni. Egyébként az évközi tanfolyam októbertől áprilisig tart, történelem és magyar órák váltakoznak szombatonként hetente, és ezen is jelentős számú, 67 diákunk volt idén. Illetve most már kimondhatom, hogy állandó jelleggel indul a Gradus tagjai számára egy tanárképző kurzus, amelyet dr. Erdődy János Tanár Úr és Unger Anikó Tanárnő tart nekünk heti rendszerességgel, ezzel biztosítva folyamatos fejlődési lehetőséget mind szakmailag, mind emberileg.

egy közösséget alkotunk, segít abban, hogy még jobban kiaknázzuk azokat a fejlődési lehetőségeket, amiket a Gradus ad. Gondolok itt egyrészt a történelem és magyar tudás elmélyítésére. Másrészt a későbbi jogászi pályafutás során hasznosítani tudjuk azt is, hogy félévente több alkalommal 30-40 fő előtt adunk elő, s így egyre könnyebben le tudjuk győzni az ezzel járó stresszt, illetve előbb-utóbb már minden nehézség nélkül ki tudunk állni ennyi ember elé. Valamint megtanulunk csapatban dolgozni, és a Deák Intézetnek köszönhetően több ingyenes kiegészítő programon is részt vehetünk: ilyen volt ebben a félévben egy több alkalomból álló pályatervezési tréning és egy szintén több alkalmas asszertív kommunikációs és mediációs tréning. Beszéljünk végül egy kicsit Rólad!

Rólam annyit kell tudni, hogy vérbeli pázmányos vagyok: a nemzetközi igazgatás mellett nemrég elkezdtem a jogász szakot is. A Gradus elnöki mandátuma pedig mindig egy évre szól, ennek megfelelően idén nyártól átadom az utódomnak a helyet. Az elnökségem alatt nem irányítani, hanem vezetni próbáltam a társaságot, s úgy érzem sokat fejlődtem személyiségileg is ez idő alatt. Kívülről nem látszik, de mérhetetlen energiával jár ez a pozíció, de így visszanézve azt tudom mondani: megéri. Észben kell viszont tartani, hogy mindig van miben fejlődni, és törekedni is kell arra, hogy mindig újítsunk. Ádám Flóra Julianna

Kedves leendô Ítélet-szerkesztô! p

Amennyiben vágyat érzel arra, hogy leírd, ami a legjobban foglalkoztat; ha szeretsz ott lenni, ahol a dolgok történnek; ha egy vidám csapat tagja szeretnél lenni; szeretnél sajtóigazolvánnyal kedvezményesen bejutni bármilyen programra… …ne habozz tovább!

Miért éri meg Gradusosnak lenni?

A Gradus egy összetartó és vidám társaság, ezt jól mutatja, hogy idén hagyományteremtő céllal megtartottuk első Senior estünket, ahol a mostani tagok találkozhattak a már végzett régebbi és alapító tagokkal, valamint most már nemcsak nyári, hanem téli csapatépítő táborunk is van. Az, hogy mi negyvenen

Jelentkezz szerkesztônek hozzánk! Nincs más tennivalód, mint emailben elküldeni az itelet.pazmany@gmail.com címre egy motivációs levelet, és egy szabadon választott témában egy rövidebb írást. Elôre is üdvözölnek: Szerkesztô kollégáid

Aktuális

Ítélet

– különös tekintettel a Cozma-ügyre – Dr. Belovics Ervin egyetemi tanár Opponens(ek): Gubicz Flóra BÜNTETÔJOG I.

XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció 2015. március 31–április 2. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara is képviseltette magát a XXXII. Országos Tudományos Diák Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kara szervezett 2015. március 31. és április 2. között. A XXXII. OTDK-n összesen 30 tagozatban szerepeltek a hallgatók, amelyekben a pázmányos versenyzők és opponensek összesen 4 I. helyet, 3 II. helyet, 7 III. helyet, 8 különdíjat és 3 legjobb opponensi díjat szereztek. Az összesített eredmény szerint Karunk a 3. helyen végzett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Kara mögött. Az alábbiakban olvasható a Kar által nevezett szerzők és konzulenseik, az opponensek, valamint a helyezettek és díjazottak névsora. A PPKE JÁK által nevezett szerzôk és opponensek tagozatonként:

ALKOTMÁNYJOG II.

Szerző(k): Lőrincz András és Ruff Péter – Élet az actiopopularis után – Az alapvető jogok biztosa, mint a legerőteljesebb hang a kórusban – Dr. Hajas Barnabás adjunktus – III. helyezés és Alapvető Jogok Biztosának Hivatala különdíja Békési Nikolett – A nemzetbiztonsági szolgálatok kontrollmechanizmusai – Dr. Sabjanics István tudományos segédmunkatárs Opponens(ek): Farkas Enikő Kardos Adrienn BÜNTETÔ ELJÁRÁSJOG I.

Szerző(k): Idzig Izabella – A büntetőeljárás garanciális szabályai – különös tekintettel a védelemhez való jogra – Dr. Molnár Gábor adjunktus – Országos Bírósági Hivatal különdíja Opponens(ek): Vidákovich Mária

Szerző(k): Cseh Tibor – Külföldi személyek földtulajdon-szerzése Magyarországon – Dr. Mikó Zoltán megbízott oktató Opponens(ek): Taglia-Lázár Devid

BÜNTETÔJOG III.

Szerző(k): Gyulay Dániel – Segítségnyújtás elmulasztása vízből mentés esetén – Dr. Molnár Gábor adjunktus Opponens(ek): Nagy Dániel EURÓPAJOG

Szerző(k): Miszkuly Evelin – Svájc és az Európai Unió kapcsolata a személyek szabad mozgása tükrében – Dr. Láncos Petra Lea adjunktus Tárnok Balázs – Kisebbségvédelem az Európai Unióban – Dr. Gyeney Laura egyetemi docens Zilahi Péter – Föderalizmus Európában? A lisszaboni szerződést követő uniós jogfejlődés értelmezése a föderalizmus eszköztárával – Dr. Fekete Balázs egyetemi docens Opponens(ek): Okruczky Lívia – Legjobb opponensi díj Nagy Balázs INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIAJOG

BÜNTETÔ ELJÁRÁSJOG II. AGRÁR- ÉS SZÖVETKEZETI JOG

Szerző(k): Balázs Beáta – A veszély fogalma és megjelenése a büntetőjogban – Dr. Tóth Mihály egyetemi tanár – Legfőbb Ügyészség különdíja Opponens(ek): Gubicz Flóra

Szerző(k): Beck Nándor István – Közvélemény hatása a büntető igazságszolgáltatásra

Szerző(k): Papp János Tamás – Fénykép által homályosan – A feladatát ellátó rendőr képmásának megítélése a magyar

ALKOTMÁNYJOG I.

Szerző(k): Török Réka – OPCAT, avagy küzdelem a kínzás ellen – Dr. Csink Lóránt egyetemi docens, Dr. Hajas Barnabás adjunktus – I. helyezés Opponens(ek): Both Hajnal 2015/június

Ítélet

Aktuális

jogrendszerben – Dr. Koltay András egyetemi docens, Dr. Hajas Barnabás adjunktus – I. helyezés Opponens(ek): Taglia-Lázár Devid JOGBÖLCSELET

Szerző(k): Tussay Ákos – Locke ferde tükre – Sir Robert Filmer politikai filozófiájának újraértékelése – Dr. Könczöl Miklós tanársegéd, Dr. Tattay Szilárd adjunktus – I. helyezés Bor Bettina – Rész és egész – A szemiotikai-stilisztikai elemzés lehetőségei jogi szövegeknél – Dr. Könczöl Miklós tanársegéd – III. helyezés Opponens(ek): Fábián Anita Alexandra Kósa Szabolcs KÖRNYEZETJOG

Szerző(k): Antal Eszter – A környezetjogi rasszizmus jelensége Európában – Dr. Láncos Petra Lea adjunktus – II. helyezés Opponens(ek): Kupai Lilla

sága büntetés-végrehajtásban – Dr. Vókó György egyetemi tanár, Dr. Schanda Balázs egyetemi tanár Kundrák Villő Sára – A kábítószerkereskedelem bűnüldözésének hatékonyabbá tétele nemzeti szinten – Dr. Békés Ádám adjunktus, Dr. Sivádó Máté tanársegéd, NKE RTK Opponens(ek): Fábián Anita Alexandra Tenyér Barbara

NEMZETKÖZI JOG II.

KRIMINOLÓGIA

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG

Szerző(k): Pöstyéni Réka – Létezhet tolerancia a harmadik után? - az erőszakos többszörös visszaesők helyzete büntetéskiszabási és végrehajtási szempontból – Dr. Belovics Ervin egyetemi tanár – II. helyezés Kustár Zsanett – Az emberkereskedelem kriminológiájának alapvonalai – Dr. Molnár Gábor adjunktus Opponens(ek): Tenyér Mária Vidákovich Mária – Legjobb opponensi díj

Szerző(k): Vadász Vanda - A jogellenesen külföldre vitt kulturális javak visszaszolgáltatása Nagy-Britanniában – a Seuso ügy apropóján – Dr. Szabó Sarolta egyetemi docens – III. helyezés Bohati Bianka Eszter – EU vs. WTO – Az EU felelősségre vonásának kérdései a WTO jog megsértése kapcsán – Dr. Szabó Sarolta egyetemi docens Opponens(ek): Bányai Botond Varjú Roxána PÉNZÜGYI JOG

KÖZIGAZGATÁSI JOG I.

MAGYAR ÁLLAMÉS JOGTÖRTÉNET

Szerző(k): Pavelcsák Anna – A helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének változása a járások kialakítása tükrében, tekintettel egyes finanszírozási kérdésekre is – Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár – III. helyezés Opponens(ek): Kardos Adrienn

Szerző(k): Liktor Zoltán Attila – A nemesi vármegye a magyar rendi alkotmányosság tükrében – tekintettel Werbőczy jogforrástanára, és az általa írásba foglalt Szent Korona-eszmére – Dr. Andrási Dorottya egyetemi docens Opponens(ek): Kerekes Anikó

KÖZIGAZGATÁSI JOG II.

MUNKAJOG I.

Szerző(k): Fenyő Orsolya – Szakértő a kisajátítási eljárásokban – Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docens – I. helyezés

Szerző(k): Krajecz Laura – A munkáltató nem vagyoni kártérítési felelőssége, különös tekintettel a hozzátartozói igényekre – Dr. Kártyás Gábor adjunktus Opponens(ek): Kósa Szabolcs

Karsai Adrienn – A kormányzati üveggömb - fejlesztés, tervezés, stratégiaalkotás, kormányzati menedzsment – Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docens Opponens(ek): Nagy Balázs Kollár Kristóf KRIMINALISZTIKA ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG

Szerző(k): Katalán Gergely – A lelkiismereti- és vallásszabadság rendeltetése és korlátozható10

2015/június

Szerző(k): Árpási Luca – A regionális halászati gazdálkodási szervezetek mint az államok közötti együttműködés fórumai a megosztott halállományok kezelésére, az EU és a Feröer-szigetek hering vitája – Dr. Kovács Péter egyetemi tanár Opponens(ek): Both Hajnal – Legjobb opponensi díj

MUNKAJOG II.

Szerző(k): Rédl Petra – A megbolygatott méhkas esete több méz és szorgos méh reményében. Mérlegen az új Mt. foglalkoztatás-politikai koncepciója – Dr. Kártyás Gábor adjunktus – III. helyezés Opponens(ek): Kiss Lúcia

Szerző(k): Élő Dániel – Az állampapírok forgalmazásának szerepe Magyarország finanszírozásának szempontjából – Dr. Ráth Olivér megbízott oktató, Dr. Veres Zoltán megbízott oktató, Dr. Vértesy László adjunktus, NKE KTK Csépány Bálint Amadé – Az adófizetési morál és hajlandóság hatása az adóbevételekre – különös tekintettel az SZJA és ÁFA helyzetére – Dr. Ráth Olivér megbízott oktató, Dr. Veres Zoltán megbízott oktató – Nemzeti Adó- és Vámhivatal különdíja Opponens(ek): Bányai Botond Kollár Kristóf POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

Szerző(k): Póth Antal – A fizetési meghagyásos eljárás közgazdaságtani elemzése – Dr. Harsági Viktória egyetemi tanár, Dr. Szalai Ákos egyetemi docens Gelencsér Dániel – „Tények és tévhitek” – avagy a jogi tények megjelenése, valamint azok megállapításának individuális- és jog által megszabott korlátai a polgári peres eljárásban – Dr. Harsági Viktória egyetemi tanár – III. helyezés

Aktuális | Szabályok&Konferencia

Gulyás Eszter – Igényérvényesítés társasházi közös költség követelés esetében – Dr. Navratyil Zoltán adjunktus Opponens(ek): Varjú Roxána Farkas Enikő Kiss Lúcia

Kazarján Annie – A szerzői jogi eredetiség jogösszehasonlító elemzése – Dr. Ujhelyi Dávid megbízott oktató – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíja Opponens(ek): Kupai Lilla Tűzkő László

POLGÁRI JOG I.

Szerző(k): Bikki Vivien – Kárként a családban Egy gyermek, mint kár – Dr. Navratyil Zoltán adjunktus Opponens(ek): Tűzkő László POLGÁRI JOG II.

Szerző(k): Török Soma – Internet, szólásszabadság és a tárhelyszolgáltatók felelőssége – Dr. Pogácsás Anett adjunktus – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíja

Ítélet

hozzáférhetősége a magánjogi kártérítési keresetekben – Dr. Tóth Tihamér egyetemi docens – II. helyezés és aMagyar Ügyvédi Kamara különdíja Opponens(ek): Mészáros Balázs Nagy Dániel RÓMAI JOG ÉS EGYETEMES ÁLLAMÉS JOGTÖRTÉNET

POLGÁRI JOG IV.

Szerző(k): Andrasovszky Zsófia – Amikor a helyzet kilátástalan – A szabad kilátáshoz való jog a jogági jogellenesség tükrében – Dr. Pogácsás Anett adjunktus – III. helyezés és a Magyar Ügyvédi Kamara különdíja László Nóra – A pszichiátriai betegek védelme a polgári jog eszközeivel, különös tekintettel az ellátásuk során előforduló jogsértésekre – Dr. Landi Balázs adjunktus Simon Stella – Az engedékenységi eljárás alatt keletkezett dokumentumok

Szerző(k): Czibulya Balázs – Zu Befehl – Parancsra tettem - Avagy természetjogi bontómunkálatok a berlini fal napos oldalán – Dr. El Beheiri Nadja egyetemi tanár Opponens(ek): Kerekes Anikó Gratulálunk valamennyi helyezettnek, díjazottnak, felkészítő tanárnak, opponensnek és résztvevőnek, valamint köszönjük a szervezők munkáját!

Irányelv az uniós polgárok konzuli védelmérôl harmadik országokban 2015. április 20-án az Európai Unió országainak képviselôi elfogadták a külföldön tartózkodó uniós polgárok hatékonyabb konzuli védelmérôl szóló irányelvet. Az Európai Bizottság honlapján olvasható, hogy az uniós polgárok évente több mint 90 millió alkalommal utaznak harmadik ország területére, és közel 30 millió uniós polgár állandó lakhelye az EU területén kívül található. Ennek ellenére, csak az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország azok az államok, amelyek rendelkeznek az összes uniós tagország diplomáciai képviseletével, ahova az uniós állampolgárok segítségnyújtás végett fordulhatnak. Az irányelv rendelkezése alapján, ha a harmadik országban az uniós állampolgár tagállamának nincs állandó vagy elérhető konzulátusa, akkor az uniós állampolgár bármely tagállam konzulátusának védelmét is élvezheti. A konzulátus elérhetőségének tisztázásakor figyelembe kell venni a polgárok védelmének érdekeit: az ügy sürgősségét, a konzulátushoz való eljutás és elindulási helyre való visszajutás idejét, a hatékony védelemnyújtást. Az uniós állampolgár választhatja ki azt a nagykövetséget vagy konzulátust, akitől segítséget kér, de mindenképpen lehetőségként kell biztosítani az uniós tagállamok számára azt, hogy a tehermegosztásról megállapodjanak. Erről a tehermegosztásról tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. A konzuli védelemhez való jogot az EU minden állampolgárának biztosítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. és 23. cikk, és az EU Alapjogi Charta alapján. Az irányelv ennek a jognak kívánja tisztázni a tartalmát a hatékonyság

és az átláthatóság érdekében. A polgárok, akiknek tagállama nem rendelkezik konzuli képviselettel az EU területén kívüli országban, ugyanolyan feltételek mellett kell, hogy megkapják a konzuli védelmet, mint az adott állam polgárai. Az uniós polgároknak igazolniuk kell személyazonossági igazolvánnyal vagy útlevéllel, hogy uniós állampolgárok. A kedvezményezettek körébe tartoznak – a magánélethez és a családi élethez való jogot figyelembe véve- az uniós állampolgárok családtagjai is, akiket a konzulátusnak ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint ahogy saját állampolgárainak harmadik országbeli családtagjait részesíti. A családi kapcsolat meglétére szintén irányadó az azonosításra vonatkozó szabály. A segítségnyújtási kötelezettség mindenképpen kiterjed a következő esetekre: letartóztatás, fogva tartás, bűncselekmény áldozatává válás, súlyos baleset vagy súlyos betegség, haláleset, bajba jutottak segítése és hazaszállítása, ideiglenes úti okmány szükséglete. A konzuli védelemhez való jog érvényesítése érdekében minden EU tagország hivatott az együttműködésre. Az irányelv egyértelműsíti ezt a jogot, koordinálja az eljárásokat, szolgálja a jogbiztonságot és a további alapjogokat is: a megkülönböztetés tilalmát, az emberi élethez-, személyi sérthetetlenséghez-, és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Kőrös Kinga 2015/június

Ítélet

Szabályok&Konferencia

Személyiség és a média a polgári és büntetôjogban konferencia Az NMHH Médiatanácsának Médiatudományi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócsoportja 2015. március 19-én, 15 órai kezdettel tartotta meg a nagy érdeklődésre számot tartó „Személyiség és a média a polgári és büntetőjogban” című konferenciáját, melynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Díszterme szolgált helyszínéül. A konferencián egyúttal bemutatásra került a 2014-ben megjelent kötet (szerk.: Csehi Zoltán – Koltay András – Navratyil Zoltán; Wolters Kluwer Kiadó) is. A könyvben megtalálható tanulmányok rövid ismertetését hallhattuk az előadások során azok szerzői által. Az első szekció kezdetén Navratyil Zoltán beszélt „Az ember névjogának kiterjesztő értelmezése, mint a szólásszabadság lehetséges korlátja” című tanulmányában tárgyalt egyes kérdésekről, a névjog kiterjesztő értelmezéséről, ennek más személyiségi joggal való összefonódásáról, továbbá a magyar jogrendszerben biztosított védelem és a jogosulatlan felhasználás kérdéseit járta körbe. Kitekinthettünk a kérdés nemzetközi megoldásaira is, példának okáért kitérve a Lebach-ügyre. Ezt követően Csehi Zoltán ismertette „A bűnügyi tudósítások kérdései a sajtószabadság és a személyiségi jog védelme között” című művében foglalt fontosabb megállapításait, amelyben magyar illetve európai uniós szinten vizsgálta a bűnügyi tudósítások kérdéskörét. A konferencia következő előadója Boronkay Miklós volt, aki „A képmáshoz és a hangfelvételhez fűződő jog” című tanulmányából idézett számunkra. Ismertette a hatályos és a korábbi magyar szabályozás közti kü-

lönbségeket, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó joggyakorlatát. A jelenlévők az első szekció zárásaként Landi Balázs a „Kártérítés és sérelemdíj a szólás- és a médiaszabadság tükrében” című tanulmányán alapuló előadását hallgathatták meg, amely az eszmei veszteségek kártérítésének megállapítását vezérlő lehetséges elméleteket tárgyalta, azon belül is többek között a restitutív és represszív funkció találkozását, és a méltányosság elvét. Az előadás végén a jelenlévők Koltay András moderálásával kérdéseket intézhettek a szerzőkhöz. A második szekciót Koltay András előadása nyitotta, aki tanulmányában a sajtó-helyreigazítási jog magyar és az európai médiajogi gondolkodásban elfoglalt helyét és szerepét vizsgálta. Ezt követően Horváth E. Írisz ismertette „A polgári perek nyilvánossága” című írásának egyes részeit, a modern információs technológia által előidézett változások tükrében. Gellér Balázs „A sajtó szerepe a büntetőeljárásban” című tanulmányát mutatta be, amelyet Bárányos Bernadett és Gondi Atilla társszerzőkkel együtt szerkesztett. A konferencián végül, de nem utolsósorban Menyhárd Attila beszélt „A magánélethez való jog a szólás- és médiaszabadság tükrében” című írásáról, amelyben a magánélet védelmének komplex kérdéskörét elemezte a polgári jog, illetve az emberi jogok szempontjából, megvizsgálva a magánszférához való jog sérelmének a magánjog nyújtotta szankcionálási lehetőségeit is. Zárásként Csehi Zoltán moderálásával ismét lehetőség nyílt a hallgatóság részéről kérdések felvetésére. Szigeti Imola

A befektetôk iránytûje – avagy kik is azok a hitelminôsítôk? „Két szuperhatalom van a világon, az Egyesült Államok, és a Moody’s. Az egyik bombákkal, a másik az államkötvények leminôsítésével képes tönkre tenni egy országot. Sokszor nem világos, melyik kezében van nagyobb hatalom”. Thomas Friedman A hitelminősítő intézetek története az 1873-as válsággal kezdődik. A kapitalista világ első recessziója Európából indult, a kölcsönöket nyújtó hitelintézetek aranykorából. A bankok ontották a jelzálog-hiteleket, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, a telkek felértékelődtek és az adósok egyre több kölcsönt vettek fel a félig kész, vagy még el sem kezdett ingatlanaikra. Azonban a gazdaság nem állt elég erős lábakon ahhoz, hogy emellett az új rivá12

2015/június

lissal, az Amerikai Egyesült Államokkal is felvegye a versenyt. Az USA-ból érkező olcsó élelmiszer és gabona, és az ezáltal eladhatatlan hazai termékek veszélybe sodorták Európa monetáris biztonságát. 1873-ra egy csapásra szertefoszlott a folyamatos növekedésbe vetett hit, ám kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy egy új szuperhatalom van születőben, ami alacsony áraival átalakíthatja a piacokat. A kontinens bankjai egymás után jentettek

csődöt, a bankközi kölcsönök kamatai sosem látott magasságokba szöktek. A válság az amerikai Jay Cook and Company befektetési bank bedőlésével gyűrűzött be, ezt követően sorra omlottak össze a tengerentúli pénzintézetek, a New York-i tőzsdét is bezárták tíz napra. Közel ötezer cég jelentett csődöt és több tízezer kilométernyi vasúti fejlesztés vesztegelt. Az amerikai finanszírozási háttérként alkalmazott kötvények, valamint a magáncégek által

Szabályok&Konferencia | Titeket kérdeztünk

kézben tartott monumentális építkezések kitettek voltak a piaci változásoknak. Ekkor jelent meg az igény olyan intézetek felállítására, akik felmérik az erőforrásokat és kiszámítják a teljesítőképességet. Az 1860-as évek második felében született meg az a gondolat Henry Varnum Poor és fia fejében, ami létrehozta a ma mindenki által ismert hitelminősítő intézeteket. Éves összeállításokban publikálták a vasúttársaságok bevételeit, gazdasági mutatóit és szerződéses partnereit, amelyekből a versenytársak szabadon tájékozódhattak. Ezt követően John Moody kulcsfontosságú „tripla A” osztályozásának megjelenésével pedig már a mindenki által ismert hitelminősítő vállalatok elődei jelentek meg. A sajtóban naponta megjelenő hírek kapcsán joggal merül fel a kérdés: tulajdonképpen kik is ezek a hitelminősítők? (táblázat forrása: www.mnb.hu) „A befektetések hitelkockázatának becslését független piaci szereplők, az úgynevezett hitelminősítők végzik. A befektetők a hitelminősítők értékelését az értékpapírok kibocsátói hitelkockázatának felmérése érdekében, mint egy iránytűt használják. A hitelminősítők értékelésüket egy kódrendszer által teszik közzé.” Lényegében egy adós be-

sorolását végzik aszerint, hogy milyen valószínűséggel mulasztja el hitelének törlesztését. Ezáltal figyelembe veszik a kockázati prémiumot, a hitelkockázatot, valamint a visszafizetés elmulasztásának valószínűségét. Ezek a vizsgálatok kiterjedhetnek vállalkozásokra és országokra egyaránt. A hitelminősítések komoly hatást gyakorolhatnak a befektetésekre és a beruházásokra, továbbá arra, hogy a létrejövő ügyletek milyen feltételekkel realizálódnak. A tömegtájékoztatásból ismert kódok jelentése (táblázat forrása: www.mnb.hu) fentről lefelé haladva egyenesen arányosan a következőképpen alakul: az „AAA” besorolás a legmegbízhatóbb teljesítőképességet jelenti, míg a „Ba1” és a „BB+”, valamint az azok alatti kategóriákat már a „bóvli” jelzővel szokás illetni. A legalsó sorokban elhelyezkedő értékek már az erősen spekulatív jellegre utalnak. Magyarország vonatkozásában a minősítés értéke a 2008-as válságot követően erőteljes csökkenésnek indult, mely értelmében 2011-től mindhárom fő hitelminősítő (Moody’s; S&P; FITCH) kódtáblázatában a „befektetésre nem ajánlott” kategóriába kerültünk. A folyamat nem állt meg, az S&P a minősítést tovább rontotta.

Ítélet

A várt fordulat, vagyis a magyarországi gazdaságpolitikához fűzött pozitív várakozások 2015. március 20-ára meghozták a kívánt eredményt. A mélypontról felállva, országunk csupán egy szinttel marad el a befektetésre ajánlott kategóriától (jelenlegi minősítéseink: „Ba1” (Moody’s); „BB+” (S&P, FITCH)). A jövőre vonatkozó kérdésünk a fentiek alapján csupán az lehet, hogy vajon mikorra várható Magyarország áttörése a befektetésre ajánlott államok sorai közé? Kasza Imola A cikk megírásához felhasznált források: http://privatbankar.hu/makro/ hitelminositok-honnan-ez-a-nagyhatalom-243190 http://hvg.hu/tudomany/ 20100901_valsag_1857 _1873_gazdasagi http://www.portfolio.hu/gazdasag/ ez_durvabb_mint_a_nagy_ depresszio_1873-as_panikra_emlekezteto_idok_jarnak.103997.html http://abszoluthozam.hu/tudastar/ lexikon/hitelminosites.php http://www.portfolio.hu/cimke/hitelmi n%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s

Titeket kérdeztünk Sokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen az aktuális számban a téma, aztán rájöttem, hogy pont azok maradtak ki mindig a válaszadásból, akik nélkül az Ítélet nem jelenhetne meg. Így ez alkalommal a szerkesztôségi tagokat kérdeztem arról, hogy kinek milyen feladata van, hogyan kezdenek neki a cikkek megírásához, illetve, hogy milyen érzés az Ítélet szerkesztôségében dolgozni.

SZILÁGYI ILDIKÓ

jogász, IV. évfolyam

Ítéletesnek lenni annyi, hogy nem az arcodról, hanem a személyiségedből, gondolataidból ismerhetnek meg a hallgatók. Korábban a Hallgatói Önkormányzat tagjaként „mutattam” az arcomat, ezután a háttérbe húzódva, szabadidős foglalkozásként jelentkeztem az Ítélet csapatába – meglepődöttségemre fel is vettek. Egy kedves csapat fogadott, ahol figyelnek egymásra a szerkesztők, még ha nem is minden nap kávéznak órákon át az egyetem udvarán. Előnyeinek tekintem elsősorban azt, hogy „otthonról” lehet részt venni egy közösségben, ami számomra azért fontos, mert az évek múltával a szabadidőm csökkent, az egyetemi élet a gyakorlatokra szűkült le. A főszerkesztőség részéről szabad kezet kapunk a témaválasztást illetően, így egy cikk megírása nem teher, hanem kikapcsolódás – egyfajta értékelt szabadbölcsészet, kulturálódás. Sokszor nem hagyok időt magamra, az olvasásra, de az írással mégis teret engedhetek

Szilágyi Ildikó

Kiss Lúcia

nyugodt lelkiismerettel a gondolataimnak, amit majd formába is kell önteni. Összességében egy szabad közösség és kötetlen elköteleződés egymás és az Újság iránt, ahol mindenki a maga stílusában és érdeklődési körében publikálhat, amire jó esetben vevők is az olvasók. 2015/június

Ítélet

Titeket kérdeztünk | Erasmus&Nemzetközi

HERCEG KATALIN

Herceg Katalin

KISS LÚCIA

nemzetközi igazgatás, II. évfolyam

2013 szeptemberében, a saját gólyatáboromban találkoztam a szervezet képviselőivel, s gyorsan eldöntöttem, hogy én is Ítélet tag szeretnék lenni. Már akkor is inkább a fotózás felé orientálódtam, mindig is szerettem volna kamatoztatni a hobbimat. Az új „munkakör” által rengeteg embert megismertem, érdekes konferenciákon, előadásokon vehettem részt. S nem utolsó sorban nagyszerű érzés viszont látni, hogy az újság oldalain az én fotóim köszönnek vissza.

Karczub Eszter

jogász, IV. évfolyam

KARCZUB ESZTER

Ítéletesnek épp olyan jó érzés lenni, mint Pázmányosnak. Én négy éve tartozom kari lapunk szerkesztői csapatához, és az itt szerzett élményeim, tapasztalataim alapján azt tudom mondani, nagyon megérte csatlakozni, több szempontból is. Egyfelől jó a társaság, értékes embereket ismerhettem meg az Ítéletnek köszönhetően. Másfelől rengeteget profitáltam itteni munkám során, három dolgot emelnék most ki. Szerettem vezetni az „Elmélkedés” rovatot. Kari lelkészünk, Alessandro Atya hónapról hónapra olyan gondolatokat oszt meg velünk, amelyek rengeteg reményt és nyugalmat tudnak adni mindennapos küzdelmeinkben. Emellett szerettem interjúkat készíteni. Bár sok munkával jár a folyamat – felvenni a hangot, legépelni, egységgé formálni a szöveget, lefaragni, egyeztetni – hatalmas élmény megismerni egy egyéniséget. Bepillantani az életébe, látni a hálát, hogy milyen jól esik neki a megkeresés, megosztani egy életutat az emberekkel. Harmadrészt pedig örülök, hogy elindítottuk „Kutatni jó!” sorozatunkat, mert fontosnak tartom a kari TDK programok és kutatóműhelyek bemutatását, ezeket a lehetőségeket érdemes megragadni! Őszintén ajánlom, hogy aki érez magában kedvet az újságíráshoz, bátran csatlakozzon hozzánk, mert mint fent is említettem, nagyon megéri!

jogász, III. évfolyam

Immár harmadik éve áll módomban megosztanom a gondolataimat az Ítélet hasábjain Veletek, kedves olvasók. Mindig mosolyt csal az arcomra, amikor akár hallgatókat, akár tanárokat látok kezükben a lappal, hiszen ez a kis közösség hónapról hónapra egy minél élvezetesebb, sokszínűbb tartalom átadásán fáradozik. Épp ezért egy-egy cikk megírására olykor fél napot is szánok, mire elkészül a végleges változat. Azonban szívesen szakítok rá időt, hisz büszkeséggel tölt el, ha pozitív visszajelzést kapok mind a saját munkámat, mind az egész lapot illetően. Ezen kívül számos előnnyel jár, hogy a szerkesztőség tagja lehetek. Elsősorban a sajtóigazolványt említeném, amivel már rengeteg kiállításra, múzeumba, koncertre és még színházba is eljutottam kedvezményes áron vagy ingyen. Számomra az is előnyt jelent, hogyha részt veszek valamilyen rendezvényen, arról be is számolhatok másoknak ezúton. Nem utolsó sorban pedig – és ez közhelyesen hat, de attól még igaz – több baráti kapcsolatomat is az Ítéletnek köszönhetem. Összefoglalva, örülök, hogy e kis csapat tagja lehetek, és arra buzdítalak Titeket, hogy amennyiben kedvet éreztek magatokban az írásra, jelentkezzetek bátran egy cikkel és egy motivációs levéllel az itelet.pazmany@gmail.com-on! Fedor Zsuzsanna Réka

Nemzetek délutánja A nemzetek délutánja az Idegen Nyelvi Lektorátus tanárainak, munkatársainak és demonstrátorainak szervezésében jött létre, melynek célja, hogy az egyetem hallgatói idegen nyelven, valamint más kultúrkörben is kipróbálják magukat és tudásukat. A rendezvény évrôl évre egyre több fiatalt mozgat meg, akik szívesen jönnek egy-egy prezentáció megtartása miatt is. Ez idén sem volt másképpen! A számos előmunkát igénylő programsorozat több szekcióból épült fel. Első körben nemzetközi viszonylatú témákról tartottak a diákok előadásokat, többek között az oroszországi helyzetről, a nőkkel való kereskedelemről, a média veszélyeiről a gyermekekre nézve. Külön öröm volt, hogy erasmusos diákok is részt vettek az eseményen, akik Németország érdekességeiről beszéltek, benne foglalva a tabutémákat, a külön14

2015/június

legességeket, a nem szokványos jelenségekkel együtt. Ezt követett egy latin műveltségi teszt, mely érdekes és rejtelmes kérdéseket vetett fel, amely olyannyira jól sikerült, hogy hibátlan kitöltésre is sor került. A legelgondolkodtatóbb kérdések azonban nem ebben merültek fel, hanem az országismereti kvíz keretein belül. A játékosok csapatokba szerveződtek, és így kellett egy-egy állításról eldönteniük, hogy

a megadott opció igaz-e az adott kérdés vonatkozásában, vagy egy másik alternatívát kérnek. Valóban bonyolult kérdésekkel találhatták szembe magukat a versenyzők, de egészen ügyes válaszok és eredmények születtek, amiért jutalmazás járt. A nap zárásaként tombolát lehetett venni, melynek kihirdetése csalta talán a legtöbb mosolyt az arcokra. Jó hangulatú, vidám perceket élhettek át a jelenlévők, és nem utolsó sorban vicces,

Erasmus&Nemzetközi

hasznos, érdekes ajándékok gazdáivá válhattak. Meglátásom szerint egy jól megszervezett, lendületes lefolyású, izgalmas rendezvény a Nemzetek délutánja, ahol finom ételek várták az oda érkezőket. Mindenképpen lesz folytatás, hiszen ez sem az első ilyen alkalom volt. Az egyetem keretein belül törekedni kell arra, hogy a fiatalok minél több helyzetben kipróbálhassák magukat, hiszen ez számukra is pozitív visszajelzés. Fejlődik a prezentációs készség, könnyebben beszélnek majd nagyobb tömegek előtt idegen nyelven. Ez egyfajta visszacsatolás és önismeret. Mind készségeinket, mind tudásunkat illetően, mennyire vagyunk tájékozottak a történelmet, a hagyományainkat és más országokat illetően, ez azonban végig ba-

rátságos és jó hangulatú környezetben történik. Ugyanez a helyzet a demonstrátorokkal is, hiszen nekik is helyt kell állniuk ilyen szerepekben, és nem csak a szervezésben, a színfalak mögötti eseményekben kell segíteniük. Le kell vezényelniük a programokat, figyelniük kell az érkezőkre, a jelenlévőkre, a tanárokra,

Debate Club – csatlakozz Te is! A Nyelvi Lektorátus által már adott lehetőségek mellett egy újabb esély tárul azon diákok elé, akik szeretnék gyakorolni angol nyelvtudásukat, méghozzá egy könnyed hangvételű beszélgetés keretei között. A Debate Club adja a színteret, ahol közéleti, politikai és jogi témában is kifejthetik véleményüket a hallgatók. E kezdeményezés ingyen, kéthetenként kerül megrendezésre az egyetemen, szakmai mentora Unger Anikó Tanárnő, demonstrátora jómagam vagyok. A következő évben is megszervezzük ezt a fakultatív tréninget, ahol nemcsak a szókincs fejlesztésére fektetünk hangsúlyt, hanem bátorítunk, provokálunk a szóbeli prezentálás gyakorlására. Az igé-

nyekhez mérten kínálunk lehetőséget: felkészülhetnek a diákok az előttük álló további kihívásokra, akár a kreditkompenzált kurzusokra, amelyeket a Lektorátus tanárai oktatnak, akár a szóbeli nyelvvizsgához csoportos gyakorlásra. A tematika a nyelvi szinthez és a résztvevők preferenciáihoz idomul, így tág teret enged a szervezésben. Előfordulnak a közéletben megjelenő, ismeretterjesztő témák, vagy éppen a jogi szaknyelv elsajátítását elősegítő feladatok. Ugyanakkor ez a diákbarát alkalom előzetes próbaterem is lehet az Erasmusos félévre készülők idegen nyelvi készségfejlesztéséhez. Figyelem, a 2015/16-os tanévben a tárgyfelvételi időszakban fogjuk meghirdetni az időpontot és a helyszínt.

Irány Krakkó! Ismét abba a szakaszba értünk, amikor az utolsó programok zajlanak az Erasmus csapat életében, hiszen a vizsgaidőszak miatt mind a diákoknak, mind a tutoroknak a tanulmányaikra kell összpontosítaniuk, de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe. Az egyik legemlékezetesebb és legjobban megszervezett program ebben a szemeszterben a lengyelországi, krakkói kirándulás volt, mely rengeteg előmunka árán valósult meg. A tavalyi félévben Prágába vittük el a diákokat, és annak sikerén felbuzdulva jutottunk arra a következtetésre, hogy idén is ellá-

Ítélet

sodródniuk és rögtönözniük kell, ha lankad a hallgatóság figyelme. Meglátásaim szerint mindenki kiállta a próbát és nagyon jó hangulatban telt a délután, pozitív élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodhatott mindenki. Jövőre is lesz folytatás! Büki Bettina

Minden kedves érdeklődőt várunk szeretettel, főként azokat, akik lényeglátóan felismerik a Klub kínálta lehetőségeket, és akik fontolóra veszik az angol nyelvi készségük továbbfejlesztését, azaz a magasabb szintű kurzusok felvételét (pl. Jogi szaknyelvi terminológia a jogászi gyakorlatban, vagy az ősszel induló egyéb kurzusok valamelyikét). Ezeken a kurzusokon sikeresen akkor teljesíthetünk, ha megfelelő beszédkészséggel, némi gyakorlattal rendelkezünk. Ehhez irányítással, de szabadon választott gyakorlattal önképző teret biztosíthat e tréning: alakításában meghallgatnak minket. Minden ehhez kapcsolódó kérdésre szívesen válaszolok e-mailen vagy Facebookon, és minden érdeklődőt szívesen látunk a Debate Club-os Facebook-csoportunkban, ahol lényeges, friss információkat tudhattok meg a Klub működéséről! Kerekes Anikó

togassunk egy külföldi városba. A kiválasztás során igyekszünk mindig arra figyelni, hogy olyan országba menjünk, ahonnan nincs, vagy kevés diák érkezett hozzánk. A tavaszi szünetben indultunk, kiruccanásunk három napot vett igénybe. A legkellemetlenebb része egy ilyen utazásnak általában maga a buszozás, hiszen ennyi emberrel nehéz lenne más megoldást választani. Csütörtök korán reggel, már fél 7-kor elhagytuk a Népligetet. Bár többször tartottunk pihenőt, a nyolc órás út nem éppen a legkedvezőbb a végtagoknak és az idegrendszernek sem. A jó társaság azonban mindig segít abban, hogy gyorsabban teljen az idő. Amint megérkeztünk Krakkóba, meg is vettük a 48 órára érvényes tömegközlekedési jegyeinket, majd 2015/június

Ítélet

Erasmus&Nemzetközi | Esélyegyenlôség

felszálltunk az első villamosra. A galiba csak itt kezdődött, mert miért is mennének egyszerűen a dolgok. Drága ellenőr barátunk egyből kiszúrta, hogy külföldi, frissen érkezett csoporttal van dolga, és neki is állt ellenőrizni a menetjegyeinket; azonban, mint külföldi, frissen érkezett csoport nem tudtuk, hogy a villamoson is érvényesítenünk kell a jegyet, így ezt leszállítás és vitatkozás követte. Volt ott minden, rendőrség, aki mellettünk állt, sírás, vitatkozás, menekülés, eltűnés, ám minden jó, ha a vége jó, senkit sem büntettek meg, így a csapat teljes létszámmal foglalta el a szállást és vette útját a belváros felé. Ebben a három napban arra törekedtünk, hogy a lehető

legjobban felfedezzük Krakkót. Megnéztük a főteret, a királyi palotát, a Szent Mária bazilikát, a waweli székesegyházat, a tüzet köpő sárkányt, mely a város szimbóluma, a posztócsarnokot. Ettünk helyi specialitásokat, azaz pierogit, mely nálunk a barátfülére hasonlít; zureket, mely egy kolbászos, rozsliszttel savanyított leves füstölt húsokkal és főtt tojással; zapiekankit, melyet a krakkói éjszaka gyrosaként emlegetnek, bár ez egy melegszendvics, de mindenhol megtalálható; és megkóstoltuk az obwarzaneket is, amely pedig az egyszerű, helyi perec. Krakkó történelmének megismerése érdekében olyan városnéző túrához is csatlakoztunk, mely az ottani zsidóság életét mutatta be, és mely a Schindler listája című film helyszíneit is érintette, többek között a Schindler gyárat. Természetesen a szabadidő, a pihenés és a szórakozás sem szorult háttérbe, így egyesek vásárolgattak, mások a folyóparton élvezték a napsütést, míg a többiek éppen fagyit ettek vagy fényképeket csináltak az utókor számára. Krakkóra semmiképpen sem mondható, hogy unalmas város, mindenki elvárásait felülmúlta. Szuperül érezte magát a csapat, volt kaland, pihenés, kultúra, történelem, mozgás, szórakozás. Nagyon olcsó az élet, könnyen kiismerhető a közlekedés, így azok figyelmébe is ajánlanám, akik az Erasmus célállomásukat még nem döntötték el, de szeretnének egy élhető városban tanulmányokat folytatni. Büki Bettina

Ne add fel Te sem! A Nem Adom Fel Alapítvány látogatása a Pro Facultate Napon E cikk azért ezt a címet kapta, mert az áprilisban megrendezett Pro Facultate Napon egy olyan alapítvány látogatott el hozzánk, amelynek tagjaitól mindenki sokat tanulhatott, aki csak találkozott velük. Legfôképp azt, hogy – ahogyan nevük is hirdeti – ne adjuk fel! A következô sorok személyes tapasztalaton alapulnak. A Caritas karunk karitatív célú diákszervezete. Igyekszünk ott segíteni a társadalom nehéz sorsú tagjain, ahol csak tudunk. Egy jogásztól elvárható, hogy lássa környezete szociális problémáit, azokra reagáljon. Sűrűn találkozhatunk azzal a szituációval, hogy sokan nem tudnak megfelelően viszonyulni a fogyatékkal élőkhöz, ezt hivatott feloldani az érzékenyítés nevű projekt. A Nem Adom Fel Alapítvány fogyatékkal élő tagjai érzékenyíteni igyekeznek a társadalmat, hogy minél jobban befogadják sérült embertársaikat, és megfelelő módon tudjanak hozzájuk közelíteni. Ezért is hívtuk meg őket kari napunkra, hogy minél többen találkozhassatok velük, s reméljük, élveztétek az alapítvány tagjai által szervezett programokat. 16

2015/június

Én nagyon kedves, közvetlen és figyelmes embereket ismerhettem meg személyeikben, és érdekes dolgokat tanulhattam tőlük, például hogyan kell kerekes székkel közlekedni, milyen tulajdonságai vannak egy vakvezető kutyának, vagy miként kommunikál egy siketnéma ember. A Gesztenyés Kertben kerekes székes bemutatóra is sor került, utána pedig ki is lehetett próbálni őket, valamint együtt beszélgethettünk, bográcsozhattunk vagy éppen sörözhettünk az alapítvány lelkes tagjaival, akikre azt hiszem, mindnyájan felnézhetünk. A honlapjukat ezen a címen megtaláljátok: http://www.nemadomfel.hu/. Itt olvasható a következő bemutatkozás is: „Változatos, és egyre bővülő program-

jainkkal ugyanazt a központi üzenetet igyekszünk alátámasztani: bármilyen háttérből is jövünk, mindannyian elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy másoknak segítsünk. És nem adjuk fel azt, hogy legyen JOBB VELÜNK A VILÁG!” Szerintem a legfontosabb üzenet, amit közvetítettek felénk az volt, hogy sosem szabad feladni, az elviselhetetlenül nehéznek tűnő pillanatokban sem. Hinni kell, bízni és remélni, hogy minden jobbra fordul. Azt gondolom, aki találkozott látogatóinkkal, kitartást és optimizmust tanulhatott tőlük, rajtuk keresztül érezhettük, hogy ha ők nem adják fel, nekünk is erősnek kell lennünk, ne adjuk fel hát mi sem! Kiss Lúcia

Hitélet

Amire idén emlékezünk Nevezetes egyházi évfordulók 2015-ben Egyes források szerint millenniumát ünnepli idén a pécsváradi apátság. A koronáért Rómába küldött Asztrik apát otthonaként is szolgáló monostor évszázadokkal később írt alapítólevele 1015ös keltezésű. A pannonhalmi (996) után másodikként létrehozott bencés monostor az első, amit Szent István király alapított. Szentelésére valószínűleg 1038-ban került sor. A középkori Magyarország három legtehetősebb, legbefolyásosabb apátságának egyike volt a pécsváradi. Jelentős birtokai mellett oklevelek kiadására felhatalmazott hiteles helyként is működött. A magyar történelmet befolyásoló vendégei is voltak, mint Szent Gellért, vagy Álmos herceg később II. Béla néven megkoronázott fia. 1503-ban Pécsváradon, az országos átlagot jóval meghaladva, tíz szerzetes élt. A török hódítás hatására a környék a 16. század közepére elnéptelenedett. De még ezt megelőzően, 1543 júniusa előtt a kolostorvárat utolsó apátja, Martinuzzi Fráter György felrobbantotta. A következő időkben eleinte török bíróságként, majd az Oszmán Birodalom kiűzése után uradalmi központként működött. Habsburg Lipót (1655–1705) idején visszakerült az egyház kezelésébe. A festői környezetben épült monostor jelenleg múzeumként, illetve szállodaként funkcionál, így őrizve az évezredes történelmet, és az egykori szellemiség lenyomatát. Az egykori monostor a Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évének egyik kiemelt állomása lehet. Különleges életút szükséges ahhoz, hogy valakit nőként az egyháztanítók sorába emeljen az utókor. Avilai Szent Teréz életművét tisztelte meg ezzel VI. Pál pápa 1970-ben. A keresztény világban nagy tiszteletet élvező szent ötszáz éve, 1515. március 28-án született a spanyolországi Ávilában. Kételyekkel és kísértésekkel tarkított élete volt, önéletrajza szerint is csak negyvenéves korában tért meg végleg. Azonban már tizennyolc évesen belépett a kármelita rendbe, mert ráébredt, hogy az áhított üdvösséget a világban élve nem érheti el. A rendben aztán idővel megtapasztalta, meny-

Ítélet

Ha eléggé alaposak vagyunk, minden évben fogunk találni valamit, ami miatt az adott esztendő különlegesnek nevezhető. Ám az idei év első ránézésre az átlagosnál is emlékezetesebb, főként egyházi szemmel nézve. A keresztények számára különösen fontos 2015-ös évfordulókról emlékezünk meg az alábbiakban.

nyire eltávolodtak az eredeti kármelita szellemtől. Miután engedélyt kapott a pápától és a püspöktől, Avilában önerőből kolostort épített. 1562-ben nyitotta meg, hogy ott a kármelita életet a maga eredeti szigorában élje meg. Bár nem kevesen ellenezték, sorra újabb kolostorokat alapított, miközben sokan, nagy lelkesedéssel csatlakoztak hozzá. Életének utolsó huszonkét esztendeje a kármelita rend megreformálásával, gondolatainak és tanításainak leírásával telt. Hazánkban többek között a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom őrzi nevét és ápolja emlékét. Hiába akarták elvenni a dicsőséget Pócstól, az isteni kegyelem kitartott a település mellett. Amikor a pócsi Mária-ikon 1696 novemberében először könnyezett, a csodáról értesülve I. Lipót császár Bécsbe vitette a képet, majd másolattal helyettesítették az eredetit. Bár a helyiek követelték vissza az ikont, minden igyekezetük hasztalan volt. Ekkoriban még nem terjedt el a nép körében a kép tisztelete, csak amikor 1715. augusztus 1-jén megismétlődött a csoda. De nem az eredetivel, hanem a Pócsra került másolattal. Ez jelezte, hogy nem egy fatábla érdemelte ki a csodát, hanem a hely. Az Istenszülő a helyet választotta ki, ekkortól indultak zarándoklatok a településre, amely időközben felvette a Máriapócs nevet. Háromszáz éve áll a máriapócsi kegyhely, az idei évtől már metropolitai ranggal rendelkező hazai görög katolikus egyház egyik legfontosabb helyszíne. Három esztendeje a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának fél évszázados jubileumát ünnepeltük, idén bezárására emlékezhetünk ugyanilyen okból. A zsinat előkészítése és levezetése fontos volt, hiszen az egyház teljes megreformálásának alapköveit fektették le a zsinati atyák. A reform ugyanakkor a zsinat végével kezdődhetett meg. A zsinatot a Ferenc pápa által szentté avatott XXIII. János pápa kezdeményezte és nyitotta meg. A korszakalkotó határozatok kezdeményezése és jóváhagyása, az ülések levezetése azonban már a szintén tavaly

kanonizált, Boldog VI. Pál pápa feladata lett. Végül ő is zárta be a zsinatot 1965. december 8-án. A II. Vatikáni Zsinathoz számos nagy hatású, napjainkban is sokat idézett dokumentum elfogadása köthető. A modern katolikus egyház egyik legnagyobb, legfontosabb eseménye volt, egyúttal a más felekezetek és vallások felé nyitás első valódi lépése. Egyházunk máig ható reformja ötven évvel ezelőtt vette kezdetét. A száz éve, 1915. május 12-én, Svájcban született Roger Schütz 1940-ben kölcsönből házat vásárolt Taizében azzal a céllal, hogy segítse a megszállt Franciaország üldözötteit. Az egyre növekvő csoport tevékenységére 1942-ben fény derült, így el kellett hagyniuk az országot. De a közösség visszavonhatatlanul megszületett. Roger testvér 1944-ben térhetett vissza Taizébe. 1945-től árván maradt gyerekeket fogadtak be, illetve kapcsolatba kerültek a környéken fogva tartott német hadifoglyokkal is. 1949-ben hét testvér tett fogadalmat, hivatalosan ekkor jött létre a szerzetesközösség. Roger testvér 1952 végén írta le a közösségi együttélést szabályozó regulát. Az évek során egyre több férfi csatlakozott hozzájuk, ma körülbelül száz testvér él az ökumenikus közösségben, katolikusok és különböző protestáns felekezetekből érkezők, közel harminc országból. Az évente, több tízezer fiatal részvételével tartott ökumenikus ifjúsági találkozók szervezésével ismertté vált közösség nem csak fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünnepli idén. Száz esztendeje született alapítójára is világszerte emlékeznek. A tíz éve, 2005 augusztusában meggyilkolt Roger testvér Szent XXIII. János pápa meghívására a II. Vatikáni Zsinaton is részt vett, világi és egyházi vezetők, köztük Szent II. János Pál pápa, számos alkalommal elismerték és méltatták tevékenységét. Szomorú, egyúttal mégis örömteli esemény hívta életre egy évtizeddel ezelőtt, 2005 tavaszán-nyarán az Ítélet azóta állandóvá vált Hitélet rovatát. Mert minden vég egy új kezdetet is rejt magában. 2005. április 2-án hosszú és dicsőséges 2015/június

Ítélet

Hitélet

korszak zárult le a Katolikus Egyház történetében, hogy alig két héttel később egy új vegye kezdetét. Minden idők talán legnagyobb hatású egyházi vezetője, az azóta szentté avatott II. János Pál pápa földi küldetése és huszonhét éves egyházfősége ért véget ekkor. A kelet-euró-

pai rendszerváltásban is jelentős szerepet vállaló, világszerte elismert és közkedvelt Szentatya halála után két héttel új vezető került egyházunk élére. A XVI. Benedek néven trónra lépő Joseph Ratzinger bíborost, elődje bizalmasát, minden idők egyik legrövidebb konklávéja végén vá-

lasztották meg, hogy nyolc évvel később ő legyen a történelem harmadik pápája, aki önként adja át hivatalát. A nyolcvannyolc éves XVI. Benedek azóta is visszavonultan, emeritus pápaként él. Teleki Levente

Pál Ferenc katolikus pap „Sötétségben él, aki csak önmagát látja” Pál Ferenc, azaz Feri atya. Római katolikus pap, mentálhigiénés szakember. A negyvennyolc éves pap olyan népszerû, hogy „Pálferiként” emlegetik országszerte. Tömegesen járnak az elôadásaira a fiatalok, hogy megismerjék a nézeteit az élet legfontosabb kérdéseirôl. Showman? Filozófus? Inkább lelkipásztor, aki a bölcsességével, a példájával és nem utolsósorban a humorával segít élni. Pál Ferenc 1966. június 29-én született Budapesten. Fiatalkorában aktív, később főállású sportoló volt a Budapesti Vasasnál. 1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. 2002-től plébános Óbudán. 2011-től plébánoshelyettes Angyalföldön. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet munkatársa. 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2013-ban Prima Primissima Közönségdíjat kapott. Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia – teológia – mentálhigiéné témakörben. Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001–2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. Később a Millenáris Teátruma adott otthont az előadásoknak, amiknek tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki bejöhet, nem kell semmi elvárásnak megfelelni, elég a hallgató nyitottsága –„Jelentős különbség van az iránymutatás és irányítás között. Én az előbbi mellett vagyok. A felnőtt irányt mutat.” A fiatalok számára érzékeny témaválasztás és a sajátos előadásmód következtében a kezdetben többnyire csak katolikus fiatalokat vonzó előadások rövid idő alatt igen népszerűek lettek. A hallgatóság mára életkori és vallási tekintetben is heterogénabbá vált. Egy szeretetteljes hétköznapi ember és pap, aki nagy népszerűségre tett sort az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan több médiaorgánum kereste már fel; ezekben adott válaszai tükrözik igazán nagyszerű modern felfogását, közelebb hozva ezzel is a hitetlen embereket az önmegismerés és Isten útjához. Egyik interjú során adott válaszából kiderül, miért keresik fel őt több százan, mik a fő meglátásai a mai emberekről: 18

2015/június

„Valószínűleg azért jönnek, mert nyitottak és érzékenyek, de közben a korszellem valamennyiükbe belemar. „Valósítsd meg önmagad! Törődj magaddal!” És gyakran nem értik, miért nem boldogok… Én azt tapasztalom, hogy sötétségben él, aki csak önmagát látja. Hiszen az orráig lát… Hívő és hitetlen ember életében egyaránt világosság támadhat, ha felfedezi maga körül a többieket. Igyekszem tudatosan figyelni a fiatal felnőttekre, hiszen most alakul ki az életük! Meg fogják határozni egymás életét. Az önbecsülés tesz bennünket emberi, lélektani szinten nagyvonalúvá, másokra figyelővé és jószívűvé. Elegendő önbecsülés birtokában nem akarunk rivalizálni, nem kívánjuk legyőzni egymást, nem a tárgyak, a siker és a karrier körül keringünk. Azaz nincs már szükségünk arra, hogy az időnk nagy részét önmagunkkal foglalkozva töltsük. Ha van önbecsülésünk, akkor nem kell állandóan veszekedni, és bebizonyítani, hogy én vagyok az ügyesebb, az okosabb. Vagy rosszabb esetben azt bizonygatni, hogy te bénább, tehetségtelenebb vagy nálam. Ez nagy szabadságot ad!” Előadásai a pszichológia, teológia, társadalomtudományok és mentálhigiénié témáját egyaránt felölelik. Istenkapcsolat, házastársi kapcsolat, kapcsolat magunkkal – „Boldog emberré, többek között a tartalmas emberi kapcsolatok révén válhatunk. Nem lehetünk addig boldogok, ameddig görcsösen magunkra irányított életet élünk.” Szilágyi Ildikó

Kultúra&Kritika | Környezetrajz&Kulinária

Augustus császár és Pannónia provincia elsô évszázada Augustus, a Római Birodalom első császára Kr.e. 27-től Kr.u. 14-ig uralkodott. A rómaiak, uralkodása alatt tették provinciává mai Magyarország területét, Pannónia néven. A több mint négy évszázadig tartó katonai megszállás következtében meghonosodott a korabeli itáliai civilizáció és ezzel együtt a Dunántúl kultúrájában akkori művészet vált meghatározóvá. A Magyar Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása keretében 2015. március 27-től, december 31-éig tekinthetjük meg Augustus császár és Pannónia provincia első évszázada című tárlatgyűjteményt. A tárgyak nagy részét a mai Óbudán és a Hajógyári-szigeten tárták fel. Betekintést nyerhetünk a kor vallás- és világnézeteibe, hagyományaiba, az emberek építkezési- és temetkezési szokásaiba, valamint a hétköznapjaikba. A kereskedelem fő útvonala ekkor a Borostyánkő-út volt. A megszálló hadsereget, azonban rövidesen a kereskedők is követni kezdték. Kezdetben csak a közeli nagyobb településekkel, majd később a provincia belső városaival is kiépítették üzleti kapcsolataikat. A Dunának kiemelkedő stratégiai jelentősége volt, viszont az

évek alatt a hajózás is közel ugyanolyan fontossá vált. A kereskedelemről árulkodik többek között a Dél-Itáliában készült, Kr.e. 2. századi bronzvödör (situla), amit a Margit-szigetnél találtak, az Észak-Itáliában készült bronzkancsó füle és pénzérmék Augustus portréjával. A katonai sikerek a művészetben is viszszaköszöntek. Vázák, csészék, olykor síremlékek árulkodnak a győztes csatákról, diadalmenetekről. Például egy ezüst ivócsészén Augustus császár fogadott fiának, a sikeres hadvezérnek és későbbi császárnak, Tiberiusnak diadalmenetét örökítették meg, amelyet a pannon-dalmát felkelés leverése alkalmából Kr.u. 12-ben tartott. Az őslakosok kultúrája új elemekkel gazdagodott és a sírkőállítás hagyományát és technikáját is átvették. Kr.u. 1. századra megalakultak a légiók mellett az első síremlék készítő műhelyek is. A sírköveken a Traianus-kori jellegzetes hajviselet, emberalakok, korabeli ruhaviseletek, használati tárgyak is megfigyelhetőek. A kiállításon láthatjuk többek között Oplus Laepocus, segédcsapatból leszerelt katona, Nertus Dumnotalis fia, Marcus Valerius Fidus sírkövét.

Ítélet

A vallásnak a római kultúrában, mind Itáliában, mind a tartományokban nagy szerepe volt. Számos szentélyt, oltárt emeltek isteneiknek. Erről árulkodik az Óbudán talált Nemesis istennőnek, valamint Tiberius Haterius Saturninus helytartó üdvéért Mithrasnak állított oltár. A virágkor azonban nem tartott sokáig. Kr.u. 167-ben a longobárdok és az obiusok törtek be északról. A harcok súlyosbodása miatt Marcus Aurélius császár pár évre Carnuntum városában berendezett főhadiszálláson tartozódott. Carnuntum volt a tartomány fővárosa, illetve katonai táborként is működött. A körülbelül másfél évszázadig tartó háború Pannónia területén rendkívüli pusztításokat okozott. A háborúk sújtotta időszakot követően újra béke köszöntött be. A városok ismét fejlődésnek indultak, vízvezetékeket, középületeket, villákat építettek és a gazdaság is fellendült. Kr.u. 4. századra azonban a barbár csoportok ismét megjelentek. Egyre nagyobb számban és egyre többször fenyegették a határvidékeket. A harcok állandósultak, a császárok, pedig ezzel egyidőben egyre ritkábban keresték fel a vidéket, a védekezést és a katonai csapatokat pedig más területekre összpontosították. Pannónia sorsa ezt követően megpecsételődött, a barbár törzsek jelenléte visszafordíthatatlanná vált. A Magyar Nemzeti Múzeum keddtől vasárnapig 10–18-ig várja a látogatókat. Lehetőséget biztosít tárlatvezetésre és csoport- illetve diákkedvezményt is igénybe vehettek. Ha van kedvetek és időtök, ne hagyjátok ki! Hanich Veronika

Budapest 100 – a budapesti épületek „önéletrajza” Budapest elôzô évszázadban épült házai egy-egy emlékkönyvként rejtik magukban a lakóik különleges élettörténetét, illetve az egyes híres vagy kevésbé ismert történelmi eseményekben betöltött szerepüket. Két évvel ezelőtt még csak véletlenszerű jelleggel, tavaly már valamivel tájékozottabban, idén viszont teljesen tudatosan vetettem bele magam a Budapest100 programjaiba. Ha valaki esetleg nem ismerné, azok kedvéért ejtek pár szót az eseményről. Végtelenül egyszerű a kompozíció: Budapest-szerte megnyitják kapuikat azok a házak, villák és egyéb épületek, amelyek az adott évben lettek 100 évesek. Na igen, itt azért akad egy kis csalás: előfordul, hogy két-három évvel már idősebbek az épületek, de talán bizonyos kor felett ez már belefér.

Ahogy tehát említettem, idén már tudatosan készültem az eseményre, le is töltöttem a honlapjukról a térképpel ellátott programfüzetet. Megmondom őszintén, nyeltem egy nagyot, mikor megláttam Budapest térképét telepöttyözve az ikonokkal, amik a program egyes állomásait jelölték. Annyi biztos, hogy választási lehetőség akadt bőven, de szerencsére a honlapjukon megtaláltam az egyes házak képét és leírását, és bár kicsit felszínesen hangzik – de a legszebb épületeket néztem ki magamnak. Ezek közül osztanék most veletek meg egy élményt. 2015/június

Ítélet

Környezetrajz&Kulinária | Sport

A nagykörúti Radisson Blu Béke Hotelben tett látogatásom tette rám a legnagyobb hatást. Egyrészt, mert szinte az egyik kedvenc filmem, a Grand Hotel Budapest díszletei között érezhettem magam, olyan elegáns és kifinomult maga az épület mind kívülről, mind belülről. Másrészt egykor volt a hotelnek egy hihetetlenül izgalmas terme: az 1937-ben megnyitott Kupola terem. A terem közepét (ahogyan a név is mutatja) kupolával fedték be, ennek teteje gombnyomásra két irányban eltolódott, így nyáron a szabad ég alatt szórakozhattak a vendégek. S hogy még izgalmasabb legyen a történet, a padló üvegből volt, így kettő az egyben meg tudták oldani a terem alatt található (és egyébként Magyarországon az első szállodai) mélygarázs világítását is. Hogy mindehhez mit szóltak a szomszédok, azt nem tudni, de a későbbi évtizedekben a (sajnos) már átalakított Kupola műsoros estjein olyan népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat, mint Hofi Géza, Máté Péter és Klapka György. Továbbá engem azonnal megnyert magának a hotel Shakespeare-terme, amelynek falait Haranghy Jenő képzőművész Shakespeare-darabokból vett jelenetekkel díszítette. A falakon egyaránt megelevenedik például Rómeó és Júlia és a velencei kalmár története falemezekre festve, sőt az egyik illusztrációra Haranghy saját maga és felesége szerelmesen összebújó alakját is odafestette. A szálloda ezen részének véleményem szerint igazi bálterem hangulata van. A szálloda múltjáról pedig érdemes tudni még, hogy 1913ban nyitotta meg kapuit – egy négyemeletes bérházat építtetett át Fábri Henrik kereskedő. Ekkor még a Britannia nevet viselte, mert Fábrira a legnagyobb hatást az angol szállodaipar gyakorolta. A kora legmodernebb szállójának számító Britannia legnagyobb attrakciója az ún. szobahívó fényjelzés volt, mely a

szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. A Béke Hotel elnevezést a II. világháború után kapta. Ha Te is arra vágysz, hogy ilyen és ehhez hasonló, érdekes helyekre juthass el, érdemes jövőre csatlakoznod a Budapest100 eseményéhez. A program keretében egyébként nemcsak épületlátogatások, hanem építészet- és várostörténeti séták is várnak, illetve lehetőség van arra is, hogy önkéntesként Te is közreműködj. Én mindenképp ajánlom ezt a programsorozatot mindenkinek, aki szereti tudni, hogy milyen élettörténeteket, történelmi eseményeket rejtenek azok a házak, melyek között nap mint nap elsétálunk. Ádám Flóra Julianna

Röplabda a Pázmányon Egyetemünkön nagy hagyományokra tekint vissza a röplabda sportág, sajnos azonban az utóbbi években népszerûsége és támogatottsága a hallgatók körében csökkenô tendenciát mutatott, egészen tavaly októberig. A 2014/2015-ös tanévre a csapat újraszervezôdött, felfrissülve, új játékosokkal vágott neki a Budapesti Egyetemi Bajnokságnak, melynek ôszi szakaszát megnyerte, és jelenleg is a tabella élén áll. Akik már korábban olvasták az Ítélet sport rovatát, azok most egy interjúra számítanának, ellenben senkit nem szeretnék külön kiemelni, mert együtt alkotunk egy csapatot, így következzen DUDÁS TIBOR személyében egy kellően karakán csapatkapitány képviseli a Pázmányt a pályán és azon kívül, hiszen oroszlánrészt vállal a csapat dolgainak intézésében is. Posztját tekintve feladó játékos, aki végig a hálónál van, az ellenfelek támadásai rendre elakadnak, ha Tibi felhúzza a falat és sáncol. FEIGL DÓRA a tapasztalt játékosok sorát gazdagítja a csapatunkban, támadásban és védekezésben is klasszis megoldásokra képes az ellenfél legnagyobb bánatára. Dóri a viharos időket megélve, 20

2015/június

szintén nagy szerepet vállalt a csapat újraszervezésében. CZIPÓTH EMESE szintén feladó pozíciót foglal el a pályán, bár önfeláldozó mentéseit nézve bármilyen feladatot el tudna látni. Emese elsőéves jogászhallgató, egyike a frissen csatlakozott játékosoknak, akik nagy elszántsággal és küzdéssel segítik a csapatot. GEISZELHARDT PÁL balkezes ütő játékos, aki komoly röplabdás múlttal büszkélkedhet, számára sosincs elvesztett játszma. Pali minden helyzetben moso-

lyog, segíti társait, annyira pozitív, hogy joggal feltételezhetjük, hogy az óvodában a jele egy ”+” volt. LACHATA LILI csapatunk friss szerzeménye, aki a tavaszi idényben csatlakozott hozzánk, de egyből a keret meghatározó játékosa lett. Lili amikor labdát kap, fiúkat megszégyenítő módon vágja be azt az ellenfél térfelére. ALMÁSI DÁNIEL szintén balkezes támadó játékosunk, aki a pálya minden részéről képes veszélyes ütéseket produkálni. Dani elsőéves joghallgatóként

Sport | Humor

Dudás Tibor

Ítélet

Hoffmann Zsolt

Lachata Lili Feigl Dóra

csatlakozott idén a csapathoz, küzdése és munkája mindenki számára példaértékű. CSEHI ANGÉLA immár harmadik éve a Pázmány Röplabda támadó játékosa, kijelenthetjük, hogy nincs nélküle mérkőzés. Angi mind a pályán, mind azon kívül is a csapat hangulatfelelőse, aki számára nincs lehetetlen. HOFFMANN ZSOLT ütő játékosként próbálom a csapatot segíteni a pályán, illetve feladataim között a külső képviseletet látom el. A teljesség igénye nélkül, a csapat tagjai továbbá Major Barbara, Szántai Réka, Vraukó Lili, Deli Blanka, Lénárd Regina. Szeretném kiemelten megemlíteni szakmai tanácsadónkat, dr. Fridrich Andrást, aki egyetemünkön végzett, és azóta is segíti a csapat működését.

Csehi Angéla

Geiszelhardt Pál

Cipóth Emese

Amennyiben kedvet kaptál, hogy egy vidám hangulatú csapat tagja legyél, képviseld a pázmányos színeket vagy csak mozogj egy jót az egyetemen, várunk sok szeretettel edzéseinkre. Hajrá Pázmány! Hoffmann Zsolt

A keresztrejtvény története A monda szerint Oidipusz királynak, amikor útjai során Théba elé érkezett, egy szfinx állta az útját. A városban pusztító oroszlán testű, gyönyörű női fejű szörnyeteg rejtvényt adott fel a város polgárainak és követelte, hogy emberáldozatot vessenek elé, amíg valaki meg nem oldja a talányát. Mi az, ami reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Oidipusz jött rá egyedül, hogy a megfejtés maga az ember, aki születésekor négykézláb mászik, felnőttként két lábon jár, idősen pedig botjára támaszkodva mozog. Akkor ezzel a válasszal megmentette a küzdelemtől a lakosokat – de idővel pusztán az elme játékává váltak a rejtvények. A fejtörő játékok története egyidős az emberiséggel. Az első rejtvények írásba foglalása a görögökhöz köthető, ott vetették papírra a szájhagyomány útján terjedő feladványokat. A mai rejtvények

őse a bűvös négyzetként ismert típus. A bonyolult ábra kis fekete-fehér körökből áll, ahol a fekete szín a páros, a fehér a páratlan számokat jelöli. De nem csak számokkal, hanem betűkkel is zsonglőrködtek őseink. Pompeji romjai alól olyan palindrom (odaés visszafelé olvasva ugyanaz) rejtvények kerültek elő, amik a Miatyánk (latinul: Pater Noster) betűiből álltak össze és ló-

Almási Dániel

ugrásban bármelyik P betűből kiindulva összeállt a pater (atya jelentésű) szó. Az újkori előd a 19. századi Angliában jelent meg, 1873-ban pedig az amerikai St. Nicholas gyerekmagazinban tűnt fel. A mai értelemben vett keresztrejtvény hivatalos születésnapja 1913. december 21., kitalálója pedig a liverpooli újságíró, Arthur Wynne. A középen üres, gyémánt alakú szókeresztező a New York World magazin vasárnapi számában jelent meg. A kérdések nem a négyzetekben, hanem az ábra mellett helyezkedtek el. Segítségül az első szót, a ’FUN’-t kitöltötte az olvasók helyett. Wynne eredetileg csak a nagyapját akarta szórakoztatni a ’mágikus négyzettel’ de olyan sikere lett, hogy onnantól kezdve heti rendszerességgel kapta a megrendeléseket az újabb kitalálósdikra. Az olvasók a helyes megfejtésekért megrohamozták a könyvtárakat, a New Yorki közkönyvtár 1921-ben arról panaszkodott, hogy a szótárakra és enciklopédiákra vadászó rejtvényfejtők elri2015/június

Ítélet

Humor | Karrier

asztják a kézikönyveket tanulásra használó diákokat, hozzátéve: a vezetőség kötelességének tekinti olvasásra jogosult látogatóinak védelmét. Angliába csak 1922-ben került be a Pearson’s Magazine oldalára, de olyan sikere lett, hogy 1925-től kezdve a legtöbb európai lapban megjelentek különböző fejtörők. Ekkor publikálták az első keresztrejtvény könyvet, ami óriási sikert aratott. Nem sokkal később már a ’crossword puzzle’ kifejezés is bekerült a szótárakba. Bár a New York Times olvasóinak sokáig kellett várnia erre a szórakozásra, végül 1942-ben a lap szerkesztői engedtek a nyomásnak és közölte első keresztrejtvényét. Ez jó ötletnek

minősült, hiszen azóta is az ő szójátékaik a legnépszerűbbek az Egyesült Államokban. Hazánkba először 1925. január 22-én érkezett meg. Kristóf Károly, a fiatal újságíró szerkesztette a Ma este című lapnak a feladványt. A legenda szerint ki szerette volna próbálni valakin a kész művet, ezért leszaladt az EMKE-be, ahonnan felvitt a szerkesztőségbe egy verseskötetét áruló fiatalembert. Ő pedig a négyzetháló láttán csak annyit mondott: Van nekem elég rejtvény az életemben! Majd otthagyta Kristófot. Mint kiderült, a történet hőse maga József Attila volt. Kristóf annyira megrendült ettől az élménytől, hogy soha többet nem szerkesztett rejtvényeket, en-

nek ellenére évekkel később alapító tagja lett a Füles című újságnak, ami az első fontos állomása a magyar keresztrejtvény történetnek. A Guinness Rekordok Könyve szerint az eddigi legtermékenyebb rejtvénykészítő az angol Roger Squires, aki 2013. június 30-ig 74 634 rejtvényt állított össze. Ő tartja a keresztrejtvényben publikált leghosszabb szó rekordját is, a helyes megfejtéshez az 58 betűs walesi kisváros, Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrob wllllantysiliogogogoch nevét kellett lebetűzni, amivel még a városka lakói sem boldogulnak egykönnyen. Bagdadi Hakima

Milyen a jó startup? A startup szó az utóbbi évek egyik legjelentősebb kifejezésévé vált a gazdasági és vállalkozói életben. Hazánkban csak az elmúlt pár évben szivárgott be a magyar nyelvbe, bár az emberek többsége még mindig nem tudja pontosan mit is jelent. Definíció nem született még rá, mégis, ha felsoroljuk jellemzőit, akkor meg tudjuk határozni egy vállalkozás startup mivoltát. A startup egy vállalati forma, egy kultúra, modell, egy módszertan, egy életstílus. Már ebből a felsorolásból látjuk, hogy egy igen sokrétű fogalomról van szó. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni, akkor mondhatjuk azt, hogy a startup egy olyan vállalat, amely nagyon gyors – pár éves – növekedési potenciállal kecsegtet, nem regionális, hanem nemzetközi piacokat céloz és valami innovatív szolgáltatást vagy terméket vezet be, hiánypótló, problémamegoldó árut, mindezt minimális saját tőkével, jellemzően magas tudásbázissal a háttérben. Jellemzően KKV-méretű vállalatokról beszélünk, de abszolút nem releváns, hogy olyan vállalkozásról beszélünk, ami 50 vagy éppen 2000 főt foglalkoztat, ezer vagy akár milliárdos nagyságrendű profitot termel – kvázi egy nagy vállalkozás, ami kicsiben – akár egy szobából –, jellemzően kevés fővel indul. Egyetemünk falai között a Karrier Iroda jóvoltából került megrendezésre márciusban a „Milyen a jó startup” elnevezésű előadás, főképp azon érdeklődők számára, akiket a ’hogyan csináljunk kicsiből nagyot’ gondolat vagy pusztán hétköznapi érdeklődés vezérelt. Belépve az előadóba, két fiatal és egy náluk idősebb férfi várta a hallgatókat. Meghívott vendégek Dr. Cserey György, PhD, egyetemi docens; PPKE ITK, Gellai Richárd; a Ziteboard alapítója, Szesztay Péter, MiniBrake társalapítója voltak. Háromfajta személyiség, nézőpont, de mégis közös bennük az, hogy sikeresek és nem utolsó sorban boldogan dolgoznak. Az est műsorvezetője, Sergő Z. András kérdéseivel indult az előadás, majd a közönségkérdések gurították a gondolatgombolyagot, átalakítva az estét egy interaktív beszélgetéssé. Vendégeink egyenként meséltek a vállalkozásukról, a mögöttes csapatról, vezérelvekről, hibáikról, sikereikről. 22

2015/június

Egy átlag fiataltól távolálló vállalkozások világa közelivé került az előadás során. Lenyűgöző kérdések és válaszok, kendőzetlen tanácsok és vallomások hasítottak az E2 levegőjébe. Többek között megtudhattuk, hogy a lényeg a csapatban van – minél többféle személyiségű és erősséggel rendelkező ember ül a vállalkozói csónakba, annál nagyobb az esély a sikerre; valamint azt, hogy mennyire fontos a barátság és őszinteség; a lépésről lépésre haladás; hogyan lehet kevés pénzből is sikeres vállalkozást indítani és fenntartani. Az előadók sokszínűségéből adódóan bőséges választ kaphattak a jövőben vállalkozni vágyók, de azok is, akik pusztán a pályájukon szeretnének sikeresek lenni. Az előadás végéhez közeledve a nézők sorából elhangzott a közhelynek tűnő kérdés: „De mégis mi a siker kulcsa?” – „Az, hogy azt csinálom, amit szeretek. Így lehetek jó benne.” A válasz kisebb felháborodást keltve újabb kérdéseket indukált – „Jó, de ez nem így megy, mi lesz ha elbuksz, kudarcot vallasz?”. Csend. Szerény mosollyal válaszolt az egyik ifjabb sikervállalkozó: „Mi lenne? Akkor majd csinálsz mást. Nem félhetsz örökké a kudarctól, mindig lesz valahogy”. Bevallom, érkezéskor kissé félve, az első padba ültem, közel az ajtóhoz. Feleslegesen. Kiemelkedően értékes és tartalmas előadásnak lehettünk fültanúi, amiből mindenki kellő ihletet és tanácsot kaphatott az élethez, vállalkozáshoz. Jómagam a hit és bátorság jelszavakat ismételgetve indultam utamra. Köszönjük a szervezést! Szilágyi Ildikó

Karrier

Ítélet

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara (1088 Budapest, Szentkirályi u. 28–30.)

FELVÉTELT HIRDET

a doktori (PhD) képzésben való részvételre az állam- és jogtudományok területén A PPKE-JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 2015 szeptemberében indítja a doktori (PhD) fokozat megszerzésére felkészítő, hároméves képzést nyújtó programját az állam- és jogtudományok területén. A képzésben való részvétel feltételei

a) hazai egyetem állam- és jogtudományi karán egységes, osztatlan jogászképzésben szerzett, legalább „jó” minősítésű („cum laude”) egyetemi szintű jogász diploma/oklevél; A „rite” diplomával rendelkező felvételizőket, abban az esetben lehet felvenni a doktori képzésbe, ha a diploma megszerzésétől 3 év eltelt. b) külföldi egyetem állam- és jogtudományi szakirányán szerzett és nem honosított, vagy nem állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó felvételi pályázatának elfogadásáról a Tanács dönt. Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni; c) záróvizsgát tett egyetemi hallgatók jelentkezéskor csatolják a tanulmányi osztály igazolását. A felvételi döntés esetükben feltételes. A „jó”, illetve „cum laude” minősítést el nem érő oklevél a feltételes felvételt érvényteleníti; d) két élő, a tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből szerzett C típusú vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsga. Indokolt esetben - különösen a választott kutatási területre tekintettel - a Tanács a DI Felvételi Bizottságának javaslatára elfogadhatja az egy élő és egy holtnyelvből C típusú, vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályázó felvételi pályázatát is; e) egészen kivételesen a Kari Doktori Tanács engedélyezheti egy középfokú C típusú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával történő felvételt azzal, hogy az abszolutórium megszerzéséhez a másik középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga meglétének igazolása feltétel. A képzés módja (és díja) p p

nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, állami ösztöndíj mellett; levelező tagozatos önköltséges hallgatói jogviszonyban; a képzés díja: 90 000 Ft/félév

az egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori Iskola honlapján. (https://jak.ppke.hu/jog-es-allamtudomanyi-doktori-iskola/szabalyzatok)

A jelentkezéshez szükséges mellékletek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

adatlap (WinWord dokumentum); szakmai életrajz; a felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló diploma/oklevél másolat(ok); az idegen nyelvi ismereteket igazoló diploma/oklevél másolat(ok); tanszéki fogadónyilatkozat (WinWord dokumentum); a kutatási terv vázlata, a felvételi eljárás díjának (9000 Ft) befizetéséről szóló igazolás (OTP 11707024-20433873).

A jelentkezés módja és határideje

A pályázatokat levélben, vagy személyesen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Titkárságán, Szalainé Szikszai Krisztina doktori ügyintézőnél (III. emelet, 305. szoba)

lehet benyújtani 2015. június 23-ig. A jelentkezők felvételéről – a beadott pályázati anyagok és a június 25-én esedékes szóbeli felvételi beszélgetés alapján – a Felvételi Bizottság javaslatára a Kar Doktori Habilitációs Tanácsa dönt. A jelentkezéssel és a felvételi eljárással kapcsolatos további részletes információk, valamint a szükséges nyomtatványok letölthető változata a Doktori Iskola honlapján (https://jak.ppke.hu/jog-es-allamtudomanyi-doktori-iskola/adminisztracio/felvetelihirdetmeny) érhetők el. Információ: a 4297-291 közvetlen telefonszánon. A Doktori Iskola Koordinátorának, dr. Frivaldszky Jánosnak (tanszékvezetô, egyetemi tanár) fogadóórája: péntek 9.00–11.00 között. 2015/június

iust

, ae

lu tare

XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2015/JÚNIUS

quum, s

itelet.pazmany@gmail.com

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

itelet-pazmany.blog.hu

NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLAT MÁRIABESNYÔN 6. oldal

INTERJÚ TALIÁN CSABÁVAL, A GRADUS AD FACULTATEM ELNÖKÉVEL

SZEMÉLYISÉG ÉS A MÉDIA A POLGÁRI ÉS BÜNTETÔJOGBAN KONFERENCIA

PÁL FERENC KATOLIKUS PAP: „SÖTÉTSÉGBEN ÉL, AKI CSAK ÖNMAGÁT LÁTJA”

7. oldal

12. oldal

18. oldal