XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015/ÁPRILIS–MÁJUS by Ítélet Pázmány

iust

, ae

lu tare

XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015/ÁPRILIS–MÁJUS

quum, s

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

Fotó: Mandácskó Zoltán

itelet.pazmany@gmail.com

„EGY LAPRA TETTEM FEL MINDENT…” – BESZÉLGETÉS DR. VARGA ZOLTÁN TANÁR ÚRRAL 3. oldal

itelet-pazmany.blog.hu

LETETTE ESKÜJÉT KOVÁCS PÉTER, A NEMZETKÖZI BÜNTETÔBÍRÓSÁG ELSÔ MAGYAR BÍRÁJA 4. oldal

A képeket Herceg Katalin készítette

itelet-pazmany.blog.hu

EKOP – AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS 8. oldal

SZABADSÁG ÉS HIT 13. oldal

VÍZILABDACSAPATUNK TÖRTÉNETE – JOG-ÁSZOK VÍZILABDA SPORT KLUB 18. oldal

Portré

Ítélet

„Egy lapra tettem fel mindent…” Interjú dr. Varga Zoltán Tanár Úrral Dr. Varga Zoltán a Kúria Büntetô Kollégiumának bírája, és karunk Büntetôjogi Tanszékének közel 20 éve oktatója. A tanszék demonstrátoraival elindítottunk egy sorozatot, melyen oktatóink és a büntetôjog nevesebb alakjai vehetnek részt egy kötetlen beszélgetésen. Elsôként a Tanár Urat hívtuk meg, aki örömmel vette a felkérést, és egy rendkívül jó hangulatú beszélgetést folytattunk le, közel 80 hallgatótárssal együtt. hallgatók, majd jobb esetben öt év után diplomával a kezükben el is távoznak. A Pázmány véleményem szerint jobb hangulatú, családiasabb, jobban bővelkedik a programok számában is.

Tanár Úr, kérem, vezesse be, hogyan jutott el a jogi egyetemig! Mikor és milyen indíttatásból választotta ezt az életutat?

A gimnázium második osztályában döntöttem el, hogy büntetőbíró szeretnék lenni, azonban annak jelentésével még nem voltam tisztában. Már akkoriban is az igazságosság híve voltam, ennélfogva az igazságtalanság ellen – amelyet már gyermekkorban is gyakran tapasztaltam – mindig igyekeztem tenni valamit már az iskolai évek alatt is, amely általában nem volt túl kifizetődő. 1966-ban az első felvételimen nem vettek fel annak ellenére, hogy maximális pontszámmal abszolváltam. Az indoka a betelt létszám volt, így hely hiányában kénytelen voltam várni, addig el kezdtem dolgozni a Fővárosi Bíróságon. 1967-ben azonban besoroztak katonának két évre, majd a leszerelésem után úgy éreztem, hogy ideje mindent feltenni egy lapra. Azon a nyáron felvételiztem újra az ELTE-re, amely ez alkalommal sikeresnek bizonyult. Innentől kezdve úgy érzem, egyenes pálya vezetett a bírói úthoz. Esti tagozatos hallgató lettem, és hiába adódott lehetőségem egy év után átsorolást kérni a nappali tagozatra, anynyira megszerettem a munkámat és a bíróságot, hogy inkább nem éltem vele; úgy ítéltem meg, hogy rendelkezem elég erővel és szorgalommal, hogy a napi nyolc óra munka mellett is elvégezhessem az egyetemet. A büntetôjog mellett nem került kísértésbe más jogterületet tekintve? Milyen tanuló volt?

Nem. A büntetőjogon kívül más tantárgyat nem igen szívleltem, talán a polgári jogot említeném. A tanulmányi eredményeim változóak voltak épp emiatt, de a négyes átlagot igyekeztem tartani. Tudományos dolgozatommal, mely a „Kasszáció és reformáció a büntető perrendtartásban” címet viselte, első helye-

Meséljen Tanár Úr a bírói kinevezése után történtekrôl, egyéb tapasztalatairól!

zést értem el. Visszakanyarodva a büntetőjoghoz, igyekeztem az irodalmát tekintve minden ahhoz kapcsolódó könyvet elolvasni, amire időm és lehetőségem volt. Államvizsgán első alkalommal megbuktam államigazgatásból, amelyet az évfolyamtársaim elmondása alapján szégyenletes lett volna elsőre teljesíteni. Végül a sikeres államvizsgák után azonnal fogalmazó is lettem és két év elteltével, szakvizsga után ki is neveztek bírónak, 1977-ben. Milyen volt az oktatási rendszer Tanár Úr idejében? Milyen különbözôségeket vél felfedezni a mostanihoz képest?

Úgy érzem, hogy az én hallgatói éveimben sokkal egyszerűbb, nyugodtabb és letisztultabb volt az oktatás. Jelentős különbség, hogy magamnak oszthattam be, mikor és miből szeretnék vizsgázni. Ezt tudniillik úgy kell elképzelni, hogy egy jelentkezési lapra fel kellett tüntetni az adott tanszék nevét, a tantárgyat, valamint a vizsgaidőpontot. Kevesebb is volt a vizsgaalkalmak száma szemeszterenként, mint jelenleg. Az alapvető jogi tárgyak megtanulására jóval több időnk volt, például a tananyagon felüli, büntetőjogi tárgyú könyveimet nem csupán a szorgalmi időszakban volt alkalmam elolvasni, hanem vizsgaidőszakban is, ami rendkívül kellemessé tette azt. Ha az ELTE-t és a Pázmány-t vetjük össze, az előbbire mindig is egyfajta „iskolagyárként” tekintettem, ahová csak bemennek a

Mint korábban is említettem, 1977 óta töltöm be ezt a szerepet, amely évben október 3-án sikerült is letárgyalni az első három ügyemet. A vonzáskörzetem a Markó utca 25–27. és 16. szám alatt található, amelyet egy úgynevezett Bermuda-háromszögként fogalmazok meg. Ezt úgy kell érteni, hogy aki egyszer ide belép, és több időt is tölt el, azt egész egyszerűen beszippantja a háromszög. Gyakorlatilag ez egy teljesen más világ. Aki a bíróságra kerül, és bírói munkát végez, szembesülni fog azzal, hogy a társadalom nagy részének a munka, amelyet végzünk, egy misztikus dolog. Mi olyat csinálunk, amivel az emberek 99,9%-a nem foglalkozik, azaz nem ítélkeznek emberek felett, továbbá szükséges egy bizonyos szerep eljátszása, mikor felöltjük a talárt, és naponta bemegyünk a kivilágított tárgyalóterembe. Hozzáteszem, sosincs két egyforma nap, mindig más emberekkel, és más ügyekkel kerülünk szembe. Az egyetlen nehézség a döntési kényszer, amelyet nem lehet kikerülni és előbb-utóbb meg kell hozni. Ez a bírói pálya legnagyobb terhe és szépsége egyben. Jövőre lesz ötven éve, hogy ezen a pályán vagyok, onnantól fogva egy egyszerű és zökkenőmentes életet tudhatok magaménak. Összességében 4 évig voltam a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ahol nagyon szerettem dolgozni, azonban a Fővárosi Bíróságra hívtak a másodfokú tanácsba, ahol két évig voltam. 1984-ben kineveztek az elsőfokú tanács elnökének egészen 2008-ig, amikor átpályáztam a Kúriára. 2015/április–május

Ítélet

Portré | Aktuális

Hogy jött meg Tanár Úr kedve az oktatáshoz?

Ez a kérdés elég egyszerûnek tûnhet: miért jó fogalmazónak lenni?

Tulajdonképpen nem jött meg. Kezdetben nem akartam elvállalni az oktatást, azonban Dr. Békés Imre Professzor Úr kért fel, akinek nem lehetett nemet mondani. Már a jogi tanulmányaim során is rendkívül csodáltam őt, fantasztikus előadásai után szó szerint tátva maradt a szánk, igazán élvezetes volt őt hallgatni. Majd egy alkalommal, 20 évvel később találkoztunk egy büntetőügyben, amelyet megdicsért és „európai” tárgyalásnak is titulált. Úgy gondolom, ez játszott szerepet abban, hogy megkeresett. Visszatérve az oktatás iránti kedvhez, az csak később jött meg. Rájöttem, hogy az oktatáshoz egyaránt szükséges mind az elméleti, mind a gyakorlati tapasztalat. Ahogy Békés Professzor Úr egyik konferenciájának mottója is jelezte: katedra és talár, talár és katedra. Tudtam, hogy fontos minden egyes órára felkészülni, mert ha rutinból tartunk órát, az azonnal szemet szúr a hallgatóságnak. Azonban nem elég csupán leadni az anyagot, én személy szerint mindig igyekszem egyfajta lendületet, vidámságot vinni az órákba, a nehezebb anyagrészeknél is meghozni a hallgatók kedvét. Különösen igaz ez a büntetőjog általános részére, mivel az mindennek az alapja, a különös rész csak értelmezés kérdése. Pontosan ezért az általános részt hosszabb ideig tanítanám, fontos lenne az elmélkedés bizonyos jogkérdésekben. Mindazonáltal ne ijedjenek meg, ha az egyetemről kikerülve felszínesnek érzik tudásukat, lehetőségük lesz adott szakmában újrakezdeni, és akkor kezdik majd el igazán érezni a jogot.

A fogalmazói lét nem jelent semmifajta elköteleződést, tulajdonképpen három éven keresztül professzionális jogászt nevelnek a fogalmazókból, gyakorlott bírók vezetésével alaposabban elkezdik újra megtanulni a jogot. Egy úgynevezett joggyakorlati kimutatásban pontosan vezetik, hogy milyen eredményeket érnek el, amely szigorúnak tűnhet – az is –, de hihetetlen előnnyel jár. Pontosan ezért, nagyobb is a kereslet rájuk minden jogterületen. Amikor egy bírósági vagy ügyészségi fogalmazó szakvizsgázik, az egy szakmai beszélgetésnek minősül. Ha úgy gondolják, hogy tanulni akarják a jogot, ne habozzanak, vágjanak bele, tegyenek sikeres versenyvizsgát! Elsősorban ott nem a tárgyi tudás az érdekes, hanem az adott jelentkező fellépése, magabiztossága, kommunikációs készsége, azaz egy összbenyomás szükséges. Ha az anyagi ellentételezést vesszük figyelembe, a fogalmazói fizetés nem szerepel előkelő helyen, azonban ez irányban változás várható. A három év letelte után már a titkári szerep betöltése következik, ahonnan kiírt pályázat esetén meg lehet célozni a bírói kinevezést a 30. életév betöltésével. Bátran válasszák ezt a pályát! Kérem, érzékeltesse számunkra, hogy mekkora egy bíró felelôssége a döntéshozatalban!

A felelősség borzasztóan nagy, és úgy gondolom, nem volt olyan ügyem, amelyre visszagondolva nem hoztam volna megfelelő ítéletet. Példának okáért

vegyük a móri Erste Bank ügyet, amelynek mai napig meg vagyok győződve igazságosságáról, és arról, hogy a bíróság jól döntött. Életemben először ítéltem életfogytig tartó szabadságvesztésre a vádlottat. Az ítélet előtt húsz év kiszabását rendeltem el a rendelkező rész megírásakor, azonban úton a tárgyalóterembe volt időm átgondolni, hogy bíróként az igazság szolgálatára tettem esküt, így ezt átgondolva a tárgyalóteremben már az életfogytig tartó szabadságvesztést hirdettem ki, amely után hihetetlen megkönnyebbülés ért. Egy alapos bírónak minden ítélet meghozatala nehéz, nem beszélve az álmatlan éjszakákról, amelyek már napokkal előtte végigkísérik egészen az ítéletig. Az ítélet kihirdetésével azonban a feszültség eltűnik, és az is könynyen előfordulhat, hogy aznap délután vagy este már eszébe sem jut az adott ügy. Fontos, hogy sok kollégámmal ellentétben nem a kihirdetés után kell gondolkodni, hanem úgymond a döntési folyamatot előtte kell megszenvedni. Egy hallgató kérdezte Tanár Úrtól: Eddigi pályája során mi az az eredmény, amire a legbüszkébb?

2013-ban kineveztek az év bírájává, és a Fővárosi Bíróság aranygyűrűs bírája lettem. Hozzáteszem, ezekről a szakmai elismerésekről a kollégáim döntöttek. Úgy érzem, hogy amit egy bírói pályából ki lehet hozni, az nekem maximálisan sikerült. Miután a Kúrián végzek a munkával, jövök be az egyetemre oktatni, amelyre igazán büszke vagyok. Szigeti Imola

Letette esküjét Kovács Péter, a Nemzetközi Büntetôbíróság elsô magyar bírája

Kovács Péter Professzor Urat, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Nemzetközi Köz4

2015/április–május

jogi Tanszékének tanszékvezetőjét, volt alkotmánybírót 2014. decemberében választották meg a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) bírájává. Az ünnepélyes beiktatásra 2015. március 10-én került sor, ahol a Professzor Úr mellett a francia Marc Perrin de Brichambaut, a lengyel Piotr Hofmański, a Kongói Demokratikus Köztársaságból delegált Antoine KesiaMbe Mindua, a német Bertram Schmitt, valamint a dél-koreai Chang-ho Chung

vált kilenc esztendőre az ICC tagjává. A kelet-közép-európai bírói kinevezésért Kovács Péter mellett öt további jelölt pályázott (Litvániából, Grúziából, Horvátországból, Észtországból és Lengyelországból) s végül az ICC New York-i közgyűlése a Professzor Úr mellett „tette le voksát”. A Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozatalát annak idején a 2002. július 1-jén hatályba lépett Római Statútum tette lehetővé. Joghatósága alá a nemzetközi közösséget legsúlyosabban

Aktuális

érintő bűncselekményeket sorolhatjuk: a népirtást, az emberiesség elleni bűntetteket, valamint a háborús bűntetteket. A Bíróság akkor jár el, ha a statútumban deklarált valamelyik bűncselekményt a részes állam területén, illetve az ő állampolgárai követték el, és a hazai felelősségre vonás elmaradt, vagy csupán formálisan történt meg. Kovács Péter 1983-ban diplomázott a JATE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel. 1997ben habilitált, 2011 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Posztgraduális tanulmányait 1983– 84-ben a franciaországi Nancyban és Strasbourgban folytatta. A Miskolci Egyetemnek 1983-tól 2008-ig volt az oktatója, 1995-től 2005-ig tanszékvezetője. ICC bírává történő kinevezéséig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatott aktív oktatói tevékenységet. Grandiózus munkásságát vizsgálva meg kell említenünk, hogy 1990–1994 között diplomata, követségi első titkár Párizsban, majd a magyar Külügyminisztérium főosztályvezetője is volt. Alkotmánybíróvá 2005-ben nevezték ki, megbízatása

Ítélet

2014-ig tartott. A nemzetközi tudományos társaságok közül a Société Française pour le Droit International és az Institut Internationaldes Droits de l´Homme-nak a tagja és részt vesz az International Law Association magyar nemzeti csoportjában. Az MTA Közgyűlésének 2010-től három évre választott, 2013-ban újraválasztott köztestületi képviselő tagja. Kívánunk neki Istentől megáldott megbízatást és jó egészséget hivatala betöltéséhez! Kasza Imola

Március 15-ei megemlékezés „Európa közepén élt valahol egy nép, hol felszántva a határ, hol végtelen az ég Nem kívánt mást, csak saját hazát, hol övé a dal, s a szó Hol aranyból, sárból születik majd, tudós és álmodó” (Kormorán – Európa közepén)

1848. március 15-én Magyarországot is elérte az európai forradalmak hulláma. Délelőtt a pesti értelmiségi fiatalok – akik között ott volt Petőfi, Vasvári és Jókai –, a Pilvax Kávéházban gyülekeztek. Ezt követően Petőfi Sándor a város több helyszínén is elszavalta a Nemzeti dalt. Az Egyetem téren egyre több diák csatlakozott hozzájuk. Elfoglalták Landerer nyomdáját, ahol kinyomtatták a Tizenkét pontot. Délután három órára pedig gyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum kertjébe. A későbbiekben a tömeg kiszabadította Táncsics Mihályt a börtönből, este pedig a Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán című művét adták elő a nép kívánságára. 2015. március 11-én egyetemünk is megemlékezést tartott az 1848-as forradalom és szabadságharcról. Az emlékműsor a hallgatók körében is nagy népszerűségnek örvendett, rengetegen gyűltünk össze az aulában. Az előadást dr. Görög Dóra, az Európajogi Tanszék megbízott oktatója rendezte és írta. A szereplők Bikki Vivien, Benda Vivien, Czibulya Balázs, Csőke Ádám, Farkas Bence, Girán Zsanett, Hricz Erik, Kurucz Ádám, Seprős Szilvia, Simon Anna, Záborszky Alexandra, dr. Görög Dóra, dr. Gyimesi Tamás és dr. Kevevári István voltak. A műsor Juhász Gyula, Március idusára című versével kezdődött, majd további költeményeket szavaltak a szabadságharc eseményeiről, jeleneteket a forradalomról, a bátorságról és a haza-

szeretetről. Elhangzott többek között Utassy Józseftől a Zúg március és Kántor B. Pétertől a Március 15 című mű. Több szívszorító dal is felcsendült, mint például Kormorántól az „Európa közepén”, valamint az Áldás Együttestől a „Beültettem a házam földjét”. A Nemzeti dalt szintén megzenésítve hallhattuk, „A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” részt pedig közösen énekelték. A Tizenkét pontot a szereplők egymást váltva sorolták el, majd rövid magyarázatot hallhattunk a követelésről. A sajtószabadság egyik jelképe tulajdonképpen a Landerer nyomda elfoglalása volt, illetve Táncsics kiszabadítása a börtönből, akit sajtóvétség miatt tartottak fogva. A forradalmárok követelték a Magyar Királyi Helytartó Tanács helyébe a felelős magyar kormány felállítását. Évenkénti országgyűlést, törvény előtti egyenlőséget, nemzetőrség felállítását kívánták. A nemesek adófizetésre kötelezésével a közös teherviselés megvalósítását szerették volna elérni, illetve ehhez kapcsolódóan, az úrbéri terhek megszüntetését. Esküdtszék létrehozását és a Magyar Nemzeti Bank önállóságát kezdeményezték. A szabadságharcosok követelései között végül a katonaság alkotmányra való eskü tétele, a politikai státuszfoglyok szabadon bocsátása és az Erdéllyel való unió szerepelt. Juhász Gyula Március idusára című versében hangzik el az a mondat, ami

tulajdonképpen az 1848-as eseményeket összefoglalva jellemzi: „Vannak napok, melyek nem szállnak el, de az idők végéig megmaradnak.” A forradalom akkor elbukott, de a márciusi ifjak tettei nem merülnek feledésbe. A szabadságharcosok megmutatták a szabadság és egyenlőség fontosságát valamint azt, mit is jelent az igazi hazaszeretet. Hanich Veronika Az illusztrációt Egri Masa készítette, dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva Professzor Asszony unokája. 2015/április–május

Ítélet

Aktuális

Intézkedés a házasságkötési kedv növelése érdekében – a 2014. évi LXXIV. törvény rendelkezése A házasság az emberiség egyik legalapvetőbb intézménye. Ennek ellenére Magyarországon a házasságkötések száma 2010ben elérte mélypontját, amikor mindössze 35 520 pár állt az oltár elé vagy fogadott örök hűséget az anyakönyvvezető előtt. Azóta az esküvők száma csak minimálisan növekszik. A kutatások szerint, a rendszerváltás óta évente 20%-kal csökkent a házasságkötések száma. A gyermekek majdnem 50%-a családon kívül születik. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a mai társadalom embere visszautasítja a végleges elköteleződést. Márpedig a házasság a nő és a férfi számára is egy nélkülözhetetlen intézmény, aminek megkötésére már a jogalkotó is sarkall a 2014. évi LXXIV. törvénnyel, amiben szabályozza az első házasok kedvezményét. Az „államtól kapott nászajándékra” vonatkozó rendelkezéseket a törvény 11. §-a tartalmazza, ami valójában az Szja törvényt egészíti ki. A rendelkezések szerint, a kedvezményt érvényesíthető magánszemély összevont adóalapját az első házasok kedvezményével csökkentheti. Az érvényesítésre az a pár jogosult, aki 2014. december 31-e után kötött házasságot, és legalább az egyik házastárs az első házasságát köti. A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 31 250 Ft. A kedvezmény az első jogosultsági hónapot követően legfeljebb 24 hónapig vehető igénybe. Első jogosultsági hónapnak a házasságkötést követő hónapot kell tekinteni. A kedvezményt a családi kedvezményt megelőző sorrendben lehet érvényesíteni. A családi kedvezményre vonatkozóan

az Szja törvény 29/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadók. A törvény kikötése tehát az, hogy az említett időtartamon belül addig lehet igénybe venni az első házasok kedvezményét, ameddig a házaspár családi kedvezményre nem válik jogosulttá. Az utóbbi érvényesítésénél figyelembe kell venni a magzatot vagy a gyermeket és a nevelt gyermeket is. A kedvezményt a házastársak közösen érvényesíthetik. Az összeget igénybe veheti kizárólag az egyik fél, vagy azt együttes döntésük alapján meg is oszthatják. Az igénybevétel feltétele továbbá a felek adóbevallásban és munkáltatói adómegállapításban közösen tett nyilatkozata, amelynek tartalmaznia kell a nyilatkozatot adó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a házastárs nevét és adóazonosító jelét, a házasságkötés idejét és azt, hogy a kedvezményt melyik házastárs veszi igénybe, illetve, hogy neki van-e munkaviszonya. Házasság felbontása esetén, figyelembe véve a 24 hónapos tartamot, a kedvezmény megszűnik. Minden ember szerető közegének, a családnak az alapja a házasság. Elképzelhető, hogy ennek a jogszabálynak a hatályba lépésével ugrásszerűen nem növekszik meg a házasságkötési szándék Magyarországon, de mindenféleképpen ösztönző jelleggel bír. Az intézkedés legalapvetőbb célja, hogy a házasság felé terelje a fiatalságot az együttéléssel szemben. A cikk megírásához adott tanácsokért köszönetemet fejezném ki dr. Molnár Sarolta Judit Tanárnőnek! Kőrös Kinga

A hetedik nap, avagy a vasárnapi zárvatartás Az Országgyűlés 2014. decemberében fogadta el a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt, mely idén március 15-én lépett hatályba. Ettől az időponttól minden vasárnap zárva kell tartaniuk azoknak az üzleteknek, ahol nem a tulajdonos vagy annak családtagja dolgozik, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó területű helyiségeknek is. Talán a zárt helyen történő dohányzás megtiltásáról hozott jogszabály óta nem volt a közvéleményt ilyen mértékben foglalkoztató törvény, lássuk tehát a rendelkezéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A törvény hatálya – e cikk írásakor tizenöt kivétellel – a kiskereskedelmi te6

2015/április–május

vékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják. A kivételek közé tartozik pl. a világörökség részét képező területen, a pályaudvaron található bolt, de nem kell bezárnia a gyógyszertáraknak sem. A kiskereskedelmi tevékenység fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben találjuk, miszerint: „kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is”, azonban a 2014. évi CII-es kiveszi a fogalmi körből a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevé-

kenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet. A törvény címében lévő munkavégzés tilalma fordulat azt jelenti, hogy főszabályként az üzletek kiskereskedelmi napokon – azaz hétfőtől szombatig a munkaszüneti napok kivételével, valamint a külön jogszabály által meghatározott munkanapokon – 6 és 22 óra között tarthatnak nyitva, vasárnap és munkaszüneti napokon – melyekre a Munka Törvénykönyve az irányadó – azonban zárva kell lenniük. Ettől eltérő kivételeket állapít meg a törvény az adventi vasárnapokra, december 24-ére és 31-ére, valamint minden naptári évben egy tetszőlegesen megjelölt vasárnapra. Különös rendelkezések vonatkoznak továbbá a kizárólag tejterméket és pékárut, a virágot, valamint az újságot árusító üzletekre, melyek az egyébként zárvatartási

Aktuális

időként megjelölt intervallumban is nyitva lehetnek, tehát – igaz ugyan, hogy csupán délelőtt – de mindenki friss péksüteményhez juthat vasárnap is. Aki pedig valamilyen sportlétesítménybe látogatna el, annak sem kell aggódnia, mert a rendezvény ideje alatt nyitva tarthatnak az épületben lévő üzletek. További kivétel, hogy a Kormány rendeletben eltérő szabályokat is megállapíthat egy adott település(rész) sajátosságaira, pl. az idegenforgalomra, vagy a foglalkoztatottak számára tekintettel. Az általános zárvatartási időszakban is kinyithatnak azok az boltok, melyeknek az árusítótere nem haladja meg a 200 négyzetmétert és ebben a terminusban az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja dolgozik. Segítő családtagnak a Ptk. Értelmező rendelkezéseiben meghatározott közeli hozzátartozó minősül, tehát nem tartozik e fogalmi körbe pl. az élettárs. Fontos megemlíteni, hogy a törvény hatálya az online vásárlásra is kiterjed oly módon, hogy habár meg lehet ejteni a bevásárlást az adott felületen, a termékek kiszállítására a zárvatartási időben nem kerülhet sor. Karunkon március 12-én, a törvény hatálybalépése előtt tartottak szakmai kerekasztal-konferenciát a témában, Vasárnap – vásárnap címen. A Munkajogi Tanszék és a Ius Naturale Kutatócsoport által rendezett beszélgetésen annyi érdeklődő vett részt, hogy a program ki is nőtte a helyszínéül jelölt Dékáni Tanácstermet és az E/2-es előadóba költözött. Első előadóként Schanda Balázs, az Alkotmányjogi Tanszék vezetője ismertette a kérdéskört alapjogi szempontból. Előadásában elmondta, hogy a vasárnap megítélése egészen a Bibliáig visszavezethető, itt került rögzítésre az a bizonyos „7-es típus”, ahol is az átdolgozott hét végén a munkaszünet parancsa fogalmazódik meg. Alapjogi szempontból a problémát egyrészt a családok intézményének alkotmányos védelme felől, másrészt az emberi méltóság oldaláról lehet megközelíteni, hiszen mindenkinek igénye van rá, hogy a héten kiemelkedjen számára egy nap a többi közül. A vasárnap megünneplése a vallásszabadság

részét képezi, ugyanakkor ma Magyarországon a többségnek nem vallási kérdés, hogy nyitva vannak-e az üzletek vasárnap. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségéből fakad azonban, hogy biztosítsa a vallásszabadság gyakorlását akkor is, ha ez nem mondható általános igénynek. A második előadást Hámori Antal, a BGF oktatója tartotta, aki a fogyasztóvédelem oldaláról közelítette meg a kérdést. Beszédében elmondta, hogy a fogyasztás ösztönzése napjainkra már kizsákmányoló méreteket öltött, a túlfejlettség a birtoklás rabszolgájává teszi az embert, hiszen az ún. fogyasztói társadalomban sokkal hamarabb cseréljük le használati tárgyainkat újabbakra, minthogy szükséges volna, s ez pocsékoláshoz vezet. A Katolikus Egyház Katekizmusában benne van, hogy a vasárnap az Úr napja, a szabadidővel rendelkező keresztényeknek e napot jó cselekedetekkel, a családdal való időtöltéssel, templomba járással kell megszentelnie. Frivaldszky János, a Jogbölcseleti Tanszék vezetője előadásában annak kifejtésére helyezte a hangsúlyt, hogy a vasárnapnak pihenőnapnak kell lennie, hiszen az ember a heti munkavégzés által kiteljesedik ugyan, de ha nem tud pihenni, sérül az egészségi integritása, ennek következtében pedig az emberi méltósága. A Tanár Úr szerint az Alaptörvény értelmében minden ember vallásos, vagy másképp mondva lelki lény, akinek szüksége van rá, hogy problémáit másokkal is megbeszélje, hogy elkerülje az ún. hétfő reggeli szindrómát. Az elütendő idejét, mely unalomhoz, plázában való „mászkáláshoz”, ürességhez vezet, meg kell különböztetnie a betöltendő idejétől, ami valójában ünnep. Következő előadóként Gyulavári Tamást, a Munkajogi Tanszék vezetőjét hallottuk, aki a törvény vázlatát ismertette velünk. A Tanár Úr szerint a jogszabály deklarált céljai közé tartoznak ugyan a munkavállalók érdekei, habár a zárvatartás miatt sokan elvesztik majd a vasárnapi bérpótlékot, valamint a családi közösségek megtartó erejének erősítése – annak ellenére, hogy a plázák így is nyitva tartanak majd. Nem vették ugyanakkor figyelembe a huszonöt éves társadalmi szokást, hogy az emberek hétvégén, illetve éjszaka is vásárolnak és egyéb gazdasági szempontok is kimaradtak. A Tanár Úr felhívta rá a figyelmet,

Ítélet

hogy egyébként maga a törvény címe is félrevezető, hiszen valójában munkát végezni – pl. raktározni – lehet, csak kinyitni nem. Utolsó előadóként Dudás Katalin, az ELTE oktatója beszélt a törvényről. Munkavédelmi megközelítésében, a preambulumban elvként rögzített, a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, valamint a megfelelő pihenőidő biztosítását emelte ki. A tartósan munkát végzőknek szükségük van a pihenésre, hiszen ennek elmaradása komoly egészségkárosító kockázatokat hordoz magában. Az Mt. szabályai csupán keretet adnak a munkavállalók egészségének védelmére, ugyanakkor minden ember esetén külön mérni kell e keretek által adott szabályok kockázatait. Az előadás végén elhangzott, hogy a vasárnap védelme – a társadalmi elfogadottságát figyelembe véve – munkavédelmi szempontból is indokolt. Az előadások után, Frivaldszky Tanár Úr moderálásával lehetőség nyílt rövid hozzászólásokra, s habár vita ugyan nem alakult ki, többek is elmondták véleményüket a téma kapcsán.

A kérdéses törvény hatálybalépése óta még nem telt el kellő idő annak megállapítására, hogy hogyan fog mindez működni a gyakorlatban, bizonyára lesznek további módosítások, finomítások, kiskapuk. A változás leginkább a nagyvárosokat érinti, az itt élőknek kell hozzászokniuk ahhoz, ami vidéken már jó ideje így működik. Kétségtelen, hogy nagyon sokféle érdeket kell összeegyeztetni, ezért lehet érvelni éppúgy az egyik, mint a másik oldalon. Számtalan fórumon lehet olvasni a törvény hátrányairól, de bőven akadnak olyanok is, akik üdvözlik a szabályozást. Véleményem szerint lehetséges alkalmazkodni a változásokhoz, de az, hogy valóban beváltjae a törvény a hozzá fűzött reményeket, idővel elválik. Karczub Eszter 2015/április–május

Ítélet

Aktuális

EKOP – Az elektronikus közigazgatás Mind ismerjük azt az érzést, mikor órákat kell sorban állnunk az önkormányzati hivatalokban. Odamegyünk reggel 8:00-ra, majd húzunk egy sorszámot. Nagyon örülünk, mert mi vagyunk az ötödik ügyfelek azon a napon. Aztán várunk. Eltelik 20 perc, végre behívnak minket a fényképező terembe. Innentől már sima az út – gondoljuk. De mindig kiderül, hogy rosszul gondoltuk. Megérkeznek azok is, akiknek foglalt időpontjuk van. Aztán jönnek az iskolások a diákigazolványt megcsináltatni. Nemsokára megérkeznek az idősebb hölgyek és urak. Mi meg ott ülünk, számolgatjuk a falakon a csempét, elkávézgatunk, aztán hipp-hopp, 10:00-ra már be is hívnak minket a papírokat kitölteni. Ugye, nem is volt olyan vészes? Ezt kiküszöbölendő találták ki az EKOP-ot. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program célja a közigazgatás teljesítményének a javítása. A program tárgya a közigazgatásnak a modern kor igényeinek megfelelő átalakítása, a versenyképesség növelése, illetve az ügyfél-

központúság javítása. Az EKOP ezt az infokommunikációs eszközök fejlesztésével próbálja megoldani két cél kitűzésével: egyrészt, hogy javuljon a közigazgatási szolgáltatások eredményessége, másrészt, hogy növekedjen a működési hatékonyság. Ezen kívül nem titkolt az a cél sem, hogy a lisszaboni kritériumokat is meg szeretnék valósítani vele. Mi kell mindehhez? Az ügyfélközpontú állam kiépítésének érdekében szükséges az intézmények összhangjának a megteremtése, a különböző adatbázisok fejlesztése, megosztása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, illetve a költség-, és időszükséglet minimalizálása. Ezekhez elengedhetetlen az informatikai háttér megújítása, valamint a kialakított szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez. A programra 421.700.133 euró áll rendelkezésre, melyet az alábbiak szerint kívánnak megosztani: a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása; a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések; kiemelt fejlesztések;

technikai segítségnyújtás. Az ügyintézés hatékonyságát és az ügyfelek elégedettségét továbbá azzal kívánják elérni, hogy bevezetik a „non-stop ügyintézést”, tehát bármikor intézhetné az ügyeit az, aki nem ér rá sorban állni a hivatalokban. Számomra felvetődik az a kérdés, hogy mi van azokkal, akiknek nincs otthon számítógépük? Nos, erre nem találtam választ, de valószínűsíthető, hogy ők továbbra is a hivatali helyiségekben töltik hétfőiket. Az EKOP stratégiája és az egyes területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően lebonyolított partnerségi egyeztetések révén került véglegesítésre. Én kíváncsian várom, hogy mi lesz ennek a végeredménye. Fedor Zsuzsanna Réka

Jogászi Életpályák a Pázmányon Március 5-én, az ELTE elôzô napi rendezvényéhez hasonlóan, a Pázmányon is megtartotta a Mathias Corvinus Collegium Jog Szakiránya a jogászi életpályákat bemutató elôadását. A várakozásoknak megfelelôen szépen megtelt az E2-es elôadó, ahol ezúttal dr. Landi Balázs, dr. Eörsi Márton, dr. Sulyok Tamás és dr. Béres Imre osztotta meg tapasztalatait, tanácsait a hallgatósággal. Meghívott előadóink először saját életútjukról, pályájukról meséltek, majd ezt követően moderált beszélgetés keretében a jogászi kompetenciák, az aktuális pályalehetőségek, kilátások kerültek szóba. Dr. Landi Balázs a Pázmány Magánjogi Tanszékének egyetemi adjunktusa, Dr. Sólyom László köztársasági elnök titkára, valamint az Országgyűlési Hivatal főosztályvezetője kiemelte, hogy a jogi pálya alapkövetelménye az alaposság, a lelkiismeretesség és a kíváncsiság kielégítése. Fontos, hogy az ember tudja fogadni a lehetőségeket, ki tudja használni a szerencsés véletleneket. Dr. Béres Imre a Becher & Torma Ügyvédi Iroda ügyvédje és adótanácsadója a technikai ismeretek fontosságáról beszélt 8

2015/április–május

elsősorban. Véleménye szerint bizonyos jogi pályákon a szakmai tudáson túl is kell ismeretekkel, úgy nevezett „soft skill”ekkel rendelkezni. Erre az adótanácsadó pálya tökéletes, hisz a számviteli, informatikai ismeretek legalább annyira elengedhetetlen kellékei a sikernek, mint a jogi törzsanyag beható ismerete. Dr. Sulyok Tamás alkotmánybíró, ügyvéd, tiszteletbeli osztrák konzul hosszú és szerteágazó karriert tudhat maga mögött. A TSZ-ügyvédségtől kezdve, a fogalmazóságig szinte minden komolyabb szakmai területen dolgozott. Az önértékelés, önbecsülés fontosságát hangsúlyozta, valamint az alázat és a folyamatos tanulás szükségességét. Dr. Eörsi Márton ügyvéd a Morley Allen & Overy Ügyvédi Irodánál, a New York Állami Ügyvédi Kamara tagja. Kiemelte, hogy a gyakornokoskodás során mennyi lehetőség van megismerni esetleges pályákat. Bátorította a hallgatóságot, hogy minél több helyre menjenek el, használják ki a lehetőségeiket. Beszélt az ügyvédi hivatás személyes oldalairól is, hogy milyen

Aktuális

fontos megismerni az ügyfelet, ápolni vele a kapcsolatot. Véleménye szerint az ügyvéd valahol pszichológus is, akinek meg kell érteni az emberek félelmeit, érzelmeit, de valahogy mégis tető alá kell hozni az egyezséget. A szakmaiság mellett természetesen a humornak és a vidámságnak is jutott hely, így a közönség megtudhatta, hogy Dr. Landi Balázst hogy tántorította el egy erősen dekoltált bírónő az ügyvédségtől, vagy, hogy miért is akart belekezdeni az orvosi pályába a jog után. Dr. Sulyok Tamás a „soft skill”-ek kapcsán megemlítette, miként jutott el pályája során a szegedi

bíróság írógépétől a Microsoft Office-ig, de mesélt a Vlagyimir Iljics Lenin Termelőszövetkezeti munkájáról is. Mindezek mellett megtudtuk, hogy Dr. Béres Imrét a bölcsészeti érdeklődése után miért érintette mélyen, hogy a halál jogi tény. Végezetül, választ kaptunk olyan hallgatói kérdésekre is, minthogy lehet-e tetoválással valaki bíró, mennyit nyom a latba a summa cum laude, illetve, hogy mennyi szabadideje van egy gyakorló jogásznak. Összességében elmondható, hogy egy igen jó hangulatú kerekasztal-beszélgetésnek lehettünk részesei. Az előadás sikeréhez az is hozzájárult, hogy meghívott előadóink informálisabb keretek között osztották meg velünk azon tapasztalataikat, amelyek a jogi pálya felé terelték, s még ma is ott tartják őket. Reméljük, hogy mindenki megerősítést nyert abbéli hitében, hogy érdemes ezen a pályán haladni és abban, hogy jogásznak lenni voltaképpen nagyszerű hivatás.

Az elsô évforduló 2015. március 15-én ünnepelte első „születésnapját” a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, ismertebb nevén az Új Ptk. Már az elfogadásával egyidejűleg felvetődött magának a jogrendszer áttekintésének problematikája is. Szükségessé vált egyrészt új jogszabályok megalkotása, másrészt a meglévők módosítása, minderre pedig olyan keretet kellett elkészíteni, amelyben egyértelművé váljon, hogy 2014. március 15-től a régi, vagy az új Ptk.-t kell-e alkalmazni. Ugyanis ne legyen kétségünk afelől, hogy a két kódexnek évtizedekig még „együtt kell élnie”, nem kevés feladatot hárítva ezzel a jogalkalmazókra. Éppen ezért nem túlzó azt állítani, hogy e törvénymű hatálybalépésével a magyar magánjog új mérföldkőhöz érkezett, hiszen a kódex az elmúlt évtizedek legjelentősebb civilisztikai alkotása. A hozzá kapcsolódó törvényekkel együtt alapvetően szabályozta újra a polgári jogi joganyagot, érdekes kihívások elé állítva ezzel a jogászi szakmát. A kb. 1600 szakaszból álló törvénykönyv mindennapokat érintő hatása – habár az eltelt egy év még nem elegendő messzemenő következtetések levonására – a családi viszonyokra éppúgy jelentős, mint a gazdasági-társadalmi életre. Az új Ptk. emberképe immár a racionális döntéseket egyedül hozó személy, aki jogainak ismeretében képes önállóan

Ítélet

eligazodni a magánjog világában. E cikk keretei között képtelenség lenne a szabályozás minden új elemével foglalkozni, így a teljesség igénye nélkül az alábbiakban sor kerül néhány fontosabb változás bemutatására. Amint az ismeretes, az új Ptk. teljesen szakított az 1959-es elődje szerkezetével, a kódex tagolása nyolc könyv formájában valósult meg. Ezeken belül a szerkezeti egységek – rész, cím, fejezet – és a §-ok számozása a könyvekben újra kezdődik. Legelőször a törvénymű elején fellelhető ’Bevezető rendelkezések’-et szeretném kiemelni, melyek megadják a szabályozás célját, ill. alapelveit úgy, mint az értelmezési alapelv, a jóhiszeműség és tisztesség elve, az elvárható magatartás elve és a joggal való visszaélés tilalma. Ezek önmagukban nem alkalmasak a jogviták eldöntésére, szerepük a konkrét normák értelmezésénél van. Mivel a tételes jogról általánosságban elmondható, hogy nehezen képes megbirkózni a folyamatosan változó életviszonyokkal, az alapelvek lehetőséget biztosítanak az ezekhez való alkalmazkodáshoz a bírói mérlegelés keretében. Az Első Könyvben kaptak helyet továbbá a felróható magatartással, ill. a jognyilatkozat pótlásával kapcsolatos rendelkezések és szintén itt került kimondásra a bírói út elve is. Ezek olyan normatív tartalmú előírások, me-

Gundel-Takács Gergely másodéves MCC jog szakirányos hallgató

lyek a polgári jog egészére hatnak, indokolt volt tehát az alapelvi rendelkezésekkel együtt elhelyezni őket. Hézagpótló funkciójuk révén önmagukban alkalmasak lehetnek az adott jogvita eldöntésére. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy az új szabályozásban a Bevezető rendelkezések közé a korábbihoz képest kevesebb norma került be, egyrészt azért, mert ezeket próbálták precízebben megfogalmazni, hogy elkerüljék a közöttük lévő átfedéseket, másrészt pedig azért, hogy a jogviták eldöntésére ne ezek, hanem a konkrét szabályok szolgáljanak. További alapelveket – melyeket nem az egész kódexre kell alkalmazni – az egyes könyvekben találunk, ilyen pl. a kötelmi jogban a szerződési szabadság vagy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség. Jelentős újdonsága az új Ptk.-nak, hogy a korábbi családjogi törvény (Csjt.) rendelkezései – számos módosítással – bekerültek a kódexbe. A változtatások fő indoka abban található meg, hogy a jelenleg hatályos szabályozást hozzá kellett igazítani az 1952-es Csjt. óta megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyokhoz. A családjogra jellemző, hogy a bírói gyakorlatnak nagy szerepe van, a törvényszöveg sok helyen épp erre tekintettel módosult, tehát az eddigi gyakorlat tovább fog élni. E körben a legtöbb vita arról folyt a kodifikáció során, hogy egyáltalán hogyan fogja fel a kódex a családot és miként szabályozza azt. Ugyanis egy rendkívül érzékeny kérdésről van szó, a jogalkotónak itt az emberek legszemélyesebb, legbensőbb kapcsolataiba kellett 2015/április–május

Ítélet

Aktuális | Titeket kérdeztünk

belenyúlnia, hogy egy modern családjogot tudjon alkotni. Legelőször is – miután véglegessé vált, hogy a családjog bekerül az új Ptk.-ba – sor került néhány olyan alapelv lefektetésére, melyeknek az összes Negyedik Könyvben lévő szabállyal összhangban kell lenniük, ugyanakkor nincs elválasztó funkciójuk a Bevezető rendelkezésekben foglaltaktól. Komoly kihívást jelentett az egyre jobban előtérbe kerülő élettársi kapcsolatokra való reflektálás is. Mivel a Csjt. egyáltalán nem, a korábbi Ptk. pedig a kötelmi jogi rendelkezések között szabályozta az élettársak vagyoni viszonyait, a kodifikáció során eldöntendő kérdés volt, hogy a szabályozás maradjon-e ebben a formában, vagy pedig kerüljön át a Családjogi Könyvbe, rögtön a házasságra vonatkozó rendelkezések után. A megoldás végül felemásra sikeredett. Magát az „élettárs” fogalmát a Kötelmi jogi Könyv adja, amikor az Egyes szerződések c. rész utolsó nevesített szerződéseként meghatározza az élettársi kapcsolatot és annak egyes kérdéseit, ezzel kifejezve azt, hogy az élettársi kapcsolat főszabály szerint egy szerződés, ami nem lehet a házassággal egyenértékű, de lehetnek családjogi vonzatai, úgy, mint az élettársi tartás és a lakáshasználat rendezése. Jelentős a joganyag változás a Kötelmi jogi Könyvben is, mind szövegezésben, mind szerkezetben, ill. tartalomban. Számos új jogintézmény van, valamint

megújult az egyes szerződések jegyzéke is. Az új Ptk. egyértelműen meghatározza, hogy melyek azok a szabályok, melyek nem csak a szerződések körében alkalmazandók és a Hatodik Könyv elejére helyezi őket. Nagyon fontos kiemelni, hogy már itt érvényre jut a diszpozitivitás elve, tehát a felek – néhány kivételtől eltekintve – eltérhetnek a jogszabály rendelkezéseitől. Maga a kötelem életünk minden területén jelen van, a magánjogi szerződés egyaránt alapja társadalmi és gazdasági életünknek. Mivel az új Ptk. alapvetően monista elvre épül, azaz a személyi és vagyoni viszonyok komplex szabályozására törekszik, a kötelmi jogban egyaránt átfogja az üzleti élet szereplőinek, valamint a magánszemélyek vagyoni viszonyait is. Az e Könyvben lévő szabályok egy magasabb követelményrendszert támasztanak, ugyanis a kereskedelmi forgalom szerződéseire lettek modellezve, s ezért itt fokozottan kerül elő a fentebb írt emberkép. A legkomolyabb változások a szerződés általános szabályai körében, az érvénytelenség és a szerződésszegés rendelkezéseinél figyelhetők meg. Előbbinél újdonság az érvénytelenségi okok hármas csoportra – a szerződési akarat hibája, a szerződési jognyilatkozat hibája és a célzott joghatás hibája – bontása, gyakorlati jelentősége pedig annak van, hogy, mivel az egy éves megtámadási határidőt egységesen a szerződés megkötésétől kell számítani,

le fog rövidülni az igényérvényesítés terminusa. Lényeges változtatás, hogy az új Ptk. elválasztja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget a szerződésen kívül okozottaktól. Ennek elvi alapja az, hogy e két rendszer gyökereiben különbözik egymástól, hiszen míg a deliktuális kárfelelősségnél a károkozó a károkozás általános tilalmába ütközik, a kontraktuálisnál egy szerződésben önként vállalt kötelezettséget szeg meg. Ennek az elválásnak a kimentési okoknál, ill. a megtérítendő kár mértékénél van jelentősége, a kontraktuális felelősség önálló alakzatként egy vétkességtől független – tehát nehezebben kimenthető – helytállást jelent, viszont a következménykárok, ill. az elmaradt vagyoni előny tekintetében az előreláthatósági klauzula miatt csak a szerződéskötés időpontjában már kalkulálható kockázatokra korlátozódik a felelősség. Az új Ptk. eredetileg a kihirdetésétől számított egy év múlva – azaz 2014. január 1-jén – lépett volna hatályba, de különböző okok miatt ez az időpont eltolódott, így Vékás Lajos javaslatára – aki a Kodifikációs Szerkesztőbizottság elnöke volt – a törvény „életre keltésére’ március 15-én került sor, ezzel tisztelegve az 1848. évi XV. tc. előtt, mely annak idején célul tűzte ki a polgári törvénykönyv megalkotását. Karczub Eszter

Titeket kérdeztünk Egyesekben felháborodást kelt, mások támogatják. A kereskedôk trükköznek, az állam szigorít. Március 15-tôl a boltok nagy része kénytelen bezárni vasárnaponként. De hogy is vélekedik errôl egy joghallgató vagy egy végzett jogász? GŐGH BARBARA

jogász, V. évfolyam

Véleményem szerint kissé túlzott a vasárnapi zárva tartást övező felháborodás, hiszen korántsem lesz annyi bolt bezárva, mint azt az ember első hallásra elképzelte. 14 méter előre, 14 méter jobbra. Képzelőerőnkkel könnyen kiegészíthetjük a többit, s egy jókora alapterületet kapunk. Nem is olyan kis boltok azok, amelyek NYITVA táblát akaszthatnak ki vasárnap, bár nyilvánvaló, hogy a beláthatatlan alapterületű hipermarketek a hét utolsó napjára szó szerint lehúzhatják a rolót. (Persze kivétel lesz az advent, tehát a nagy „Westendes taposóbajnokságban” szabad akarata szerint mindenki részt vehet majd.) A Kormány nem titkolt szándéka az osztrák és a német

2015/április–május

példa követése, valamint annak garantálása, hogy a többségnek ténylegesen pihenőnap legyen a vasárnap. Cél, hogy a hét utolsó napján pihenjünk meg, s merüljünk el az asztalra kitett gőzölgő húsleves gyöngyöző zsírcseppjei ragyogásának harmonikus látványában. Persze, a kép korántsem ilyen idilli, a kritikusok máris korlátozva érzik magukat első generációs alapjogaikat tekintve. A vasárnapokat ott és úgy lehessen eltölteni, ahogy azt az ember épp szeretné. Számtalan fórumon olvasható, milyen kiskapukat talál a rendeleten a leleményes magyar gondolkodásmód. Véleményem szerint azonban minden csak megszokás kérdése, a mediterrán országokban sem hőbörög senki a szieszta okán kialakított kettébontott nyitva tartás miatt, maximum a tapasztalatlan turista, de ő is két

Titeket kérdeztünk

percen belül programot vált, és zsörtölődős várakozás helyett inkább felfedezi a város rejtett szépségeit. Egy kis szervezés kérdése az egész, és ahelyett, hogy vasárnap rohangálnánk étolajért a SPAR-ba, most majd vagy megvesszük azt szombaton, vagy másmilyen ételt készítünk, vagy elballagunk a 15 méterrel arrébb lévő nyitva tartó kisboltba. GYULAY DÁNIEL

jogász, III. évfolyam

Véleményem szerint a vasárnapi zárva tartásnak több negatív vonzata van, mint amennyi pozitív. Egyrészről igaz, hogy az üzletekben dolgozóknak nem kell aznap munkába állniuk, viszont ezek a munkavállalók jóval kevesebben vannak, mint a vásárlók. A mi családunk rendhagyóan vasárnap délelőtt végezte el a heti nagybevásárlást, mert a szüleim hétköznap és szombaton a saját munkájuk miatt nem értek rá. Ezen kívül a vasárnapra általában bérpótlék járt, továbbá a diákmunkát végzők kifejezetten örültek, ha hétvégén állást kaptak, hogy fedezni tudják a kiadásaikat. Az üzletekre vonatkozóan azért nem tartom igazságosnak ezt a zárva tartási rendeletet, mert nem csak ott kell hétvégente munkát végezni. A kórházakban, a mentőszolgálatnál, a rendőrségen és még sok más helyen a munkavállalók szintén nem lehetnek a családjukkal vasárnap, őket pedig senki nem sajnálja. Ezeknél az állásoknál fel sem merülhet a hétvégi szieszta gondolata, mert nem tudnánk létezni nélküle, viszont a rendőrök, mentők stb. tudták, hogy esetenként vasárnap is dolgozniuk kell majd. Ezzel az üzletek munkavállalóinak is tisztában kellett lenniük, és el is fogadták a feltételeket. Véleményem szerint a vasárnapi zárva tartás a kereskedelem gyengüléséhez, eleinte káoszhoz, és fölösleges idegeskedéshez vezet. Egy demokráciában a többség érdekét a kevesebbek elé kell helyezni, ezért a több vásárló érdekét jelen esetben is az üzletekben munkát vállalók érdeke elé kellene helyezni. FÁBIÁN ANITA ALEXANDRA

jogász, IV. évfolyam

Orvos-szülők gyermekeként tudom, hogy milyen, ha Édesanyám és Édesapám „munkába indulnak” vasárnaponként, így meg tudok érteni sokakat, akik inkább a családjukkal töltenék a hét utolsó napját, semmint egy fárasztó munkahét után még a hétvégét is végigdolgozzák a megélhetésért. Felmerül ugyanakkor, hogy az, aki él a kivétel lehetőségével (azaz a tulajdonos maga vagy családtagja dolgozik az adott boltban), szintén nem tölti a vasárnapot a családjával (vagy ha igen, akkor munkával, az üzletben). A probléma – meglátásom szerint – a következő: Magyarország egy olyan ország, ahol a bérezés és a mindennapi megélhetés között egyenes arányosság áll fent, azaz a munkavállalók általában jóval kevesebbet keresnek annál, mint ami a havi szükségleteiket fedezné mindenféle luxuskiadás nélkül, ezért kényszerülnek arra, hogy a lehető legtöbbet dolgozzanak (így akár vasárnap is), illetve, hogy túlórákat vállaljanak. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A másik rész pedig azon munkavállalók oldalán jelentkezik, akiknek hét közben (vagy szombaton) nincs idejük a bevásárlásra vagy akár arra, hogy a gyerekükkel együtt elmenjenek és kiválasszák a megfelelő sportcipőt a testnevelésórához (hiszen a gyermekek is rendre túlterheltek az iskolákban; általában délután négy-öt óránál előbb nem is végeznek ők sem); nekik maradt a vasárnap. Jómagam is hasonló helyzetben vagyok: hétköznap sokáig dolgozom, ráadásul a PPKE JÁK

Ítélet

hallgatója vagyok, vannak egyéb elfoglaltságaim, és háztartást is vezetek, ezért a bevásárlást (legyen az akár élelmiszer, akár ruházat vagy egyéb termék) csak vasárnap tudom igazán megoldani. Vidéken persze más a helyzet. Bajai származásom lévén tapasztalatból mondom, hogy vasárnap szinte minden bolt zárva van, esetleg egy-két élelmiszerboltot találni rövidített nyitva tartással. Érthető, a falvakban és kisebb városokban más időbeosztás szerint élnek az embernek, nem úgy, mint a „sohasem alvó” Budapesten. Összességében tehát nem tartom rossz ötletnek a vasárnapi zárva tartást (sőt valahol támogatom is), ám ehhez előbb el kell érnünk egy bizonyos életszínvonalat, bér- és nyugdíjrendszert, utána pedig a növekedés hozadéka lesz a vidéki hangulatú élet, beleértve a vasárnapi zárva tartást.

Gôgh Barbara

Gyulay Dániel

Fábián Anita Alexandra

Kelemen Miklós

KELEMEN MIKLÓS

végzett joghallgató

Roppantul örülök, hogy a miniszterelnök három évvel ezelőtti álláspontjához képest már támogatja a vasárnapi boltbezárást és március 15-től a nagyobb boltok nem tarthatnak nyitva. Sajnálatos viszont, hogy sok a kiskapu, és a kereskedők jó eséllyel kijátszhatják a szabályokat. Nem kellene kivételt tenni a benzinkutakon és a vasútállomásokon lévő boltokkal sem. A kereskedelemben dolgozók döntő részét a nők adják, ezért jó, hogy a hétvégét családjukkal tölthetik, és nem pl. szerdán van a pihenőnapjuk, mikor gyermekük iskolában van - különórákkal együtt esetleg - késő estig. Ausztria, Németország vagy Franciaország is elég jól működik a hétvégén zárva tartó boltokkal. Nem hiszem azt sem, hogy tömeges elbocsátásokra kell számítani, amivel a kereskedők riogatnak. Ez ahhoz hasonló, mikor a zárt helyeken történő dohányzás megtiltásakor is katasztrófát vizionáltak a vendéglátósok. Kár viszont, hogy ebben a törvényjavaslatban is kapkodás a jellemző és ötletbörze folyik a kivételezésekről. Sajnálatos, hogy a minisztérium a törvény hatályba lépésére nem volt képes elkészíteni a végrehajtási rendeletet, és az utolsó pillanatokig változtatgatnak az elképzelésen. Én a 200 négyzetméter alatti boltokat is bezárnám vasárnap. Csak az 50 négyzetméter körüliek maradhatnának. Mindenki bevásárolhat hat napon át és megszokják majd ezt a korlátozást az emberek. Nem működhet minden szolgáltatás éjjel-nappal. Fedor Zsuzsanna Réka 2015/április–május

Ítélet

Esélyegyenlôség | Erasmus

Mobilitási óra A mobilitási óra a Tempus Közalapítvány keretein belül megvalósuló tevékenység, amelynek az a célja, hogy felhívja azon középiskolások figyelmét – olyan külföldi tanulmányutakra, amelyekre a felsőoktatás keretein belül van lehetőség –, akik elsősorban vidéki iskolákba járnak. Itt nem csupán a tanulásra, hanem a szakmai gyakorlat eltöltésére is lehet gondolni, hiszen például az Erasmus+ mind a kettőt biztosítja a főiskolai, illetve egyetemi évek alatt. Azért, hogy az előadások megnyerjék a diákokat, valamint hitelesebbnek tűnjenek, olyan fiatalok tartják meg a mobilitási órákat egyegy nyelvóra, netán osztályfőnöki óra keretében, akik már átéltek hasonló ka-

iskolába járnak, hiszen hozzájuk kevesebb jut el ezen információkból. Ahhoz, hogy valaki órát tarthasson, pályázni kellett, melynek kritériuma volt, hogy aktív hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni és természetesen külföldi élmény is szükséges, hiszen azok megosztásáról szól az egész program. Az élménybeszámolók előtt a kiválasztott hallgatóknak (idén harmincnak) egy egész napos szakmai felkészítő napon kell részt venniük a Tempus Közalapítvány szervezési keretein belül, ahol módszertani és szakmai alapokkal lehet gazdagodni, ráhangolódva a vidéki előadásokra. A fiataloknak kötelezően kettő órát kell megtartaniuk, de nem feltétlenül ugyanazokban az iskolákban. Sokak a régi gimnáziumukba mennek vissza, mások felkeresnek partnernek tűnő intézményeket.

landokat. Emellett fontos, hogy őszintén tudjanak beszélni a Magyarország határain kívül, idegen nyelvi környezetben töltött szemeszterek előnyeiről, nem elhallgatva az abban rejlő veszélyeket, csapdákat sem. Célcsoportként tehát azok szolgálnak, akik vidéken élnek és vidéki

A középiskolásokat célzó programoknak azért van relevanciájuk, mert bár általánosságban nem lehet mondani, de észrevehető, hogy egyre kilátástalanabbak a jövőjükkel kapcsolatban. Az érettségi előtt a legnagyobb kérdés, hogy vajon bekerülnek-e a felsőoktatásba, meglesz-e a kellő

pontjuk ahhoz, hogy a választott intézmény hallgatói legyenek. Tudni kell tehát reagálni a félelmeikre, kétségeikre és reményeikre is, valamint útmutatást adni a felsőoktatáshoz és az ott jelen lévő lehetőségekhez. Tapasztalataim szerint nagyon sok kiemelkedő pályázat van a középiskolai tanulmányok során is, ami a fiatalokat mobilizálhatná, és ennek kapcsán élményekkel gazdagodhatnának más európai országokban is, azonban az alulinformáltság és a tájékozatlanság miatt erre nem kerül sor. Ezért is született meg a mobilitási óra, hogy időben felnyissa a fiatalok szemét elsősorban az Erasmus+ által kínált lehetőségekre, és legyen bőven idejük felkészülni a külföldi tanulmányokra, szakmai gyakorlatra. A program nem azt hangsúlyozza, hogy a diákok külföldre menjenek tanulni, hanem, hogy a tanulmányaik folyamán szerezzenek más országokban is tapasztalatot, hiszen az a későbbi munkavállalásban is előnyként jelenhet meg. A munkáltatók azt a következtetést vonhatják le, hogy a jelentkező önállóbb, talpraesettebb, jobban beszéli a nyelvet, könynyebben boldogul idegen környezetben. Volt szerencsém előző félévben mobilitási órát tartani, valamint most is kiválasztásra kerültem. Bár Erasmuson még nem voltam, de rendelkezek számos külföldi tapasztalattal, így a célom az is, hogy a fiatalok meglássák a nyelvtanulásban rejlő fontosságot és a középiskolai tanulmányaik során minden olyan lehetőséget kiaknázzanak, amelyek ahhoz vezetnek majd, hogy külföldön és itthon is megállják a helyüket. Büki Bettina

Beck Nándor és a ciprusi Erasmus Interjúmban Beck Nándival beszélgettem, aki jelenleg Erasmuson van Cipruson, így hát nem véletlen, hogy kifaggattam mind a tanulmányairól, mind a hétköznapi életérôl. B: Hogyan jött az ötlet, hogy kimész Erasmussal? Régóta tervezted, vagy inkább a spontaneitás híve vagy és gondoltál egyet?

B: Cipruson töltesz fél évet, ami azért egyedülálló, mert eddig nem lehetett oda pályázni. Miért éppen ez lett a célállomás?

N: Abszolút spontán ötletként jött. Meglehetősen el voltam havazva a tanulnivalóval és egyéb teendőimmel, amikor megpillantottam az Erasmus pótpályázatról szóló neptun üzenetet. Rull Richárd barátom biztatására úgy döntöttem, itt az idő.

N: Úgy gondolom, ez nem kérdés. Az emberek általában nyaralni jönnek ide, egy-két hétre egész életükben, ha egyáltalán jönnek. Nekem nagyon tetszett, hogy egy olyan országban tölthetek fél évet, ami minden tekintetben különbö-

2015/április–május

zik hazánktól. A lehetőség, hogy az itteni egyetemre is lehet pályázni, egy teljesen új fejezetet nyitott meg a külföldi kapcsolatok terén. Ez pont tegnapelőtt jutott eszembe, amikor az Észak-ciprusi Török Köztársaság hegyei közt biciklitúráztunk, március 7-én, körülbelül 30 fokos hőségben, tűző napon. Felejthetetlen élmény marad egy életre. Aki ide jön, pár hét kivételével bátran állíthatom,

Erasmus | Hitélet

nyugodtan otthon hagyhatja a hosszú nadrágját és egyéb meleg ruháit (a januári strandolás is megvolt természetesen). B: Szakmai fejlôdés inkább vagy szórakozás?

N: Ezt nem lehet ennyire leegyszerűsíteni. Legfőképpen a pihenés miatt jöttem ki, azonban meglepett, hogy olyan kurzust is fel tudtam venni, amelyre Magyarországon nem lett volna lehetőségem (legal psychology). Otthoni tanulmányaim során tovább fogom kutatni a területet, egy TDK-dolgozatot megér mindenképpen. Az Erasmus sokkal inkább arról szól, hogy fedezd fel önmagad, boldogulj egy számodra teljesen ismeretlen országban, szinte kizárólag külföldiekkel körülvéve. Valakinek ez bulit jelent, másoknak szakmai kutatást, esetleg sportolást, ezt mindenkinek magának kell megtalálnia. B: Hogy kell elképzelnünk egy napodat? Milyen az oktatás, milyen óráid vannak?

N: Öt kurzust vettem fel, abból két kurzusra kell bejárnom heti két alkalommal, melyek másfél órát tesznek ki. Az egyetemen nincs előadás, csak a kétszer másfél órás gyakorlatok. A másik három kurzus olvasószeminárium, a találkozókat másfél-két hetente tartjuk, melyek

során számonkérés történik a feladott anyagból. A tananyag egy-egy tárgyból nagyjából azonos terjedelmű olvasmányokat ölel fel, mint itthon. Ami új volt számomra, hogy negyedéves vizsgák is vannak, melyek beleszámítanak az év végi jegybe. Tetszik ez a fajta önállóság, hogy heti két napot leszámítva gyakorlatilag magam osztom be az egész hetem.

hely, hogy átugrasz egy szomszédos országba, a repülőjegyárak nevetségesen alacsonyak. Áprilisra szerveztünk egy kiruccanást, négy napot Isztambulban, majd azt követő három napot Athénban fogjuk tölteni. Gondolkozom még egy krétai és olaszországi nyaraláson, azonban elsősorban Ciprust szeretném minél jobban felfedezni.

B: Mit tudsz mondani az árakról? Könnyû kijönni a pénzbôl, amit kapsz?

B: Mik a tervek a hazaérkezés után? Talán egy újabb Erasmus?

N: 200–250 euró körül lehet találni lakást egy hónapra, a kollégium is ebben az árban van, ehhez jön még a rezsi. A bolti ár nagyjából a kétszerese az otthoninak. Önmagában az Erasmus pénz véleményem szerint nem elég, ha szociális támogatás és ösztöndíj is jön mellé, akkor talán. A gond, hogy meglehetősen nehéz nemet mondani itt bármilyen programnak, ebben az esetben pedig könnyen fogy az ember pénze…

N: Őszintén, ennyire előre még nem terveztem, bár miért ne? Amennyiben nem, szeretném folytatni a szakmai gyakorlatokat, szakkollégiumi tevékenységet, kutatásokat, hallgatói önkormányzati munkát, sportolást, egy szóval, minden marad a régi kerékvágásban. Büki Bettina

B: Ciprus – sziget lévén – nem olyan, hogy átugrasz a szomszédos országba. Lehet azért kirándulni? Tervezed, hogy más országba is ellátogatsz?

N: Viccelsz? A legjobb hely kirándulni! És igenis, Ciprus olyan

Szabadság és hit A Katolikus Egyház a forradalmi XIX. században Az egyházak múlt századi szerepéről, ellenállásáról korunkban is sok szó esik, hiszen az ma is élénken él az emlékezetekben. Résztvevők, szemtanúk, máig ható következmények figyelmeztetnek az emlékezés szükségességére. De hasonlóan fontos, talán még nagyobb változásokat eredményező folyamatok zajlottak az 1800-as években is. Egyházi és világi akkor még jóval kevésbé volt elkülöníthető. Amit a klérus tett, nem csak hívők ezrei, de egész társadalmak sorsát befolyásolhatta. A Katolikus Egyház politikai ereje, cselekedeteinek fontossága jól jellemezhető a század második felének egyházfőjével. A 2000-ben boldoggá avatott IX. Piusz (1846–1878) harminckét éves, rekordhosszúságú pápasága alatt a nép hőse és a nemzet csalódása is volt. Imádságos, mélyen vallásos lelkülete, valamint az egyház életét máig befolyásoló tettei mellett az is tagadhatatlan, hogy a szabadságmozgalmak, a nemzeti öntudat ki-

Ítélet

alakulásának egyik első bástyája volt. 1846-os trónra lépése után rövid időn belül olyan reformokat vezetett be, amelyekkel jelentősen megelőzte korát. A politikai foglyoknak és menekülteknek amnesztiát adott, támogatta a sajtó szabadságát, enyhítette a cenzúrát. Tettei rövid idő alatt a legnépszerűbb olasszá, az egység megtestesítőjévé tették. Hogy aztán egyik pillanatról a másikra elveszítse mindezt. Az Itália egyesítésére törekvő

szárd-piemonti kormány arra kérte, hogy támogassa az Ausztria elleni hadjáratot, amire azonban az egyházfő már nem volt hajlandó. A politikai, katonai és nemzeti ügyek helyett ezután már egyházának megerősítésén fáradozott. Az egyházszervezet és a hit terjesztését, megerősítését egyaránt fontosnak tartotta. Püspöki kollégiumát nemzetközivé tette, halálakor a kar alig több mint fele volt már csak olasz, a korábbi kilencven százalék helyett. Emellett világszerte öszszesen kétszázhat püspökséget alapított, és segítette a missziókat. Egyházi szempontból legnagyobb hatású döntése a félbeszakadt I. Vatikáni Zsinat (1869– 1870) legfontosabb dogmája, amely szerint hit és erkölcs kérdésében a pápa tévedhetetlenül nyilatkozhat. De nem csak a világegyház, a magyar is jelentős változásokat élt meg a XIX. században. Az akkor még kiemelkedő világi jogokkal bíró egyházi vezetőkre nagy nyomás nehezedett, hogy előjogaik jelentős részéről mondjanak le. 2015/április–május

Ítélet

Hitélet | Kultúra & Kritika

Mindenekelőtt a tizedről. A bármilyen felekezetbe tartozók számára kötelezően fizetendő adó megszüntetésére az 1840es években már egyértelmű volt az igény. 1848 márciusában végül a pécsi káptalani követ állt elő a tized eltörlésének ötletével, először a maga nevében. Ezt követően az egyház testületileg lemondott a tizedről, a korabeli források szerint sokan kissé vonakodva. Az anyagiak és kiváltságok mellett kényes pont volt még a felekezeti egyenlőség iránti társadalmipolitikai igény, valamint az oktatás állami kézbe vonásának gondolata. A forradalmi lelkesedést erősítette, hogy – akárcsak a társadalomban – az egyházon belül is hosszabb ideje feszültség mutatkozott az alsó, illetve felső rétegek létszínvonala között. Az alsópapság sokszor szegény sorban élt, hiányzott a

garantált jövedelme, miközben a római katolikus felsőpapság jólétben és gazdagságban élt. Így előbbiek közül sokan nyitottak voltak a liberális, helyenként radikális egyházi reformelképzelésekre. A klérus vezetői között a Batthyány-kormány lemondása, 1848 szeptembere után jelentkezett szakadás. Néhányan mindvégig kitartottak a forradalom mellett, például Horváth Mihály vagy Bémer László váradi püspök. De a püspökök többsége háttérbe húzódott, Windischgraetz 1848-as bevonulásakor pedig Hám János és Scitovszky János pécsi püspök küldöttség élén járult a tábornok elé. Tettüket sokan behódolásként értelmezik, mások reálpolitikus lépésként. A megtorlások nem kerülték el a Katolikus Egyházat sem. Több püspököt internáltak, Bémert halálra is ítélték, bár az ítéletet nem hajtották végre, főként a

Az ôsi Kína kincsei – A kétezer éves agyaghadsereg Magyarországon

2015. február 6-tól április 19-ig tekinthető meg az Iparművészeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása, Az ősi Kína kincsei. A tárlat elsősorban a történeti Középső Kína történelmét mutatja be. Megismerhetjük a különböző korok, dinasztiák kultúráit, a vallás szerepét az emberek mindennapjaiban, valamint megtekinthetjük a hétköznapi használati tárgyaikat, ruhaviseleteiket, harci eszközeiket, fegyvereiket. A múzeum három kölcsönző intézmény anyagából válogathatott: a Shaanxi Történeti Múzeumból, a Nanjing Város Múzeumból és a Chengde Palota Múzeumból. Az első teremben Jáde tárgyakat láthatunk Kr.e. 3000–2000 körüli időszakból. Ebben a korban két fontos ásvány volt, ami egyszerre jelképezte a földi és égi hatalmat, a „nebitek” és a „jadeitek”. 14

2015/április–május

Ezeknek a köveknek a faragása és megmunkálása Kínában több évezredes múltra tekint vissza. A hatalom jellemzői és sajátosságai öltöttek testet a kövek tartósságában és elpusztíthatatlanságában. Számos olyan nyakláncot, függőt, fülbevalót és ékszereket láthatunk itt, amiket jáde kőből készítettek, többségüket a régészek sírokban, halottak mellett elhelyezett tárgyakként találták meg. A kínaiak pénzérméket már Kr.e. 7–6. századtól kedve használtak. Érdekességük többek között abban áll, hogy a különböző mezőgazdasági eszközök formáit idézték fel az érmék alakjában. Így például használtak ásó és kés alakú fizető eszközöket is. Az értékük mellett gyakran feltüntették rajtuk a családneveket, a súlyukat és a kibocsátási helyüket is. A Kr.e. 4. századra jelent meg a kerek pénzérme, a közepén négyszög alakú kivágással. Utóbbi a négyszögletes földet, előbbi pedig a kerek mennyet jelképezte. Megismerkedhetünk a korai porcelán készítés technikájával is. Kezdetektől fogva Jingdezhen városa volt a porcelán készítés fellegvára és mind a mai napig megőrizte hírnevét. A 14. századra Császári Porcelán Manufaktúrát hoztak itt létre. A kék és fehér szín váltakozása volt legjellegzetesebb és leggyakrabban használt. Erről például a „Szilvavirág formá-

közvélemény felháborodása miatt. A tábori lelkészek és az alsópapság soraiból viszont sokakat halálbüntetéssel vagy várfogsággal sújtottak. Akiknek a megmentésére reális esély mutatkozott, azokat Scitovszky igyekezett egyházi bíróság elé állítani, hogy enyhébb büntetést kaphassanak. Összességében elmondható, hogy az egyház a XIX. század derekán meghozta az elkerülhetetlen áldozatokat, hogy megtarthassa, ami menthető. A folyamat és a papság sem tekinthető végig egységesnek, de viszonyulásuk összességében reális és logikus volt. Közben a Katolikus Egyház még ebben a nehéz időszakban is mindvégig hű tudott maradni azokhoz a határokhoz, amelyeket magának kijelölt. Teleki Levente

jú váza” és a „Női zenészek és táncosok” nevű munkák árulkodnak. A buddhizmus a Kr.u. 1. században jelent meg Kínában idegen filozófiaként és körülbelül három évszázaddal később terjedt el az országban. A tanai a művészetben is visszaköszöntek. Az egyéni megváltás gondolata a barlang templomok építésében öltött testet. Megjelentek a buddhista hitvilág különböző alakjai így például Ülő Buddha és Guanyin, a könyörületesség bódhiszattvája. Guanyin volt az irgalom istene, akit leggyakrabban vázával és fűzfaággal ábrázolták, amik a béke és a harmónia jelképei. A tárlat során betekintést nyerhetünk a különböző dinasztiák híres uralkodóinak udvaraiba. Ezek közül talán az egyik leghíresebb Qin Shi Huangdi császár, akinek sírját védelmező cseréphadsereg két katonája is látható. Érdekességük többek között abban áll, hogy a körülbelül 8000 agyagkatona más és más arcvonásokkal rendelkezik. Az Iparművészeti Múzeumban jelenleg egy térdelő és egy álló alakot tekinthetünk meg. Kína aranykora a Tang-dinasztia idejére tehető. E korból előkerült tárgyak is mutatják az ország akkori gazdagságát, jólétét. Előkelő nőket megtestesítő szobrok, díszes ruhák árulkodnak a fényűzésről és a pompáról. Az Iparművészeti Múzeum keddtől vasárnapig, 10 órától 18 óráig várja a látogatókat. Hanich Veronika

Kultúra & Kritika

Ítélet

Kódjátszma A Kódjátszma a második világháború legkevésbé ismert hősét, Alan Turinget ismerteti meg a nézővel. Alan (Benedict Cumberbatch) 1912-ben született Londonban. A zsenialitását, ami már fiatalkorában megmutatkozott, a tanárai is felismerték. Egyetemi éveit a Cambridge-i Egyetemen és a Princetonon töltötte. A második világháború kitörésekor a Bletchley Parkba került, ahol fontos tagja volt annak a kódfejtő csoportnak, amely az Enigmát próbálta feltörni. Az Enigma az üzenetek titkosítására, és visszafejtésére használt, német gyártmányú berendezés volt, amelyet Arthur Scherbius mérnök fejlesztett ki. A gép kódolt szövegei kézi erővel megfejthetetlenek voltak, mivel a rotorok beállításait minden nap megváltoztatták. Arra azonban nem gondoltak, hogy egy másik gép megfejtheti, hogy mik az aznapi beállítások. 1940-től kezdődően a legtöbb kódolt üzenetet meg tudták fejteni. Ezeket az információkat szigorú titoktartás övezte. A britek titkos kódnevet adtak ennek a csoportnak: ULTRA. Az Enigma feltörése csak 1970-ben jutott az emberek tudomására. Alan kódfejtő csapatában egy hölgy is részt vett, Joan Clarke (Keira Knightley). Joan és Alan nagyon jó barátok voltak és minden szabadidejüket együtt töltötték. 1941-ben Alan megkérte a nő kezét. Miután kiderült, hogy Turing homoszexuális, felbontotta az eljegyzésüket és szakítottak. Angliában a homoszexualitást betegségnek tekintették és büntetendő cselekménynek minősült. Amikor partnere betört hozzá, a nyomozás során beismerte, hogy szexuális kapcsolatot létesített a fiatalemberrel. Turinget elítélték és egy évi hormonkezelést kapott. 1954-ben holtan találtak rá, ciánmérgezést kapott. Az, hogy öngyilkos lett-e vagy merénylet áldozata,

az a mai napig nem tisztázott. 2013. december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült. Ez a film, amely igaz történet alapján készült, olyan kiválóan sikerült, hogy számos Oscar-jelölést kapott: legjobb film, legjobb rendező: Morten Tyldum; legjobb női mellékszereplő: Keira Knightley; legjobb adaptált forgatókönyv: Graham Moore; legjobb látványtervezés, legjobb vágás: William Goldenberg; legjobb filmzene: Alexandre Desplat; legjobb férfi alakítás: Benedict Cumberbatch. Ezt a művet mindenkinek ajánlom, akit kicsit is érdekel a történelem és a kódfejtés. Garantáltan nem fog csalódni! Király Dorina

Pillanatokhoz kötött az állandóságom megélése – interjú Beck Zolival, a 30y frontemberével Beck Zoli a magyar rock n’ roll legmeghatározóbb alakja napjainkban. Amellett, hogy zeneipar egyik legnépszerûbb zenekarának a frontembere, oszlopos tagja a Rájátszásnak, együtt lép fel Háy János íróval, tanít a Pécsi Tudományegyetem Romológia tanszékén, de a legfontosabb feladatának azt tartja, hogy jó férj és jó apa legyen. Az egyik koncert után sikerült elkapnom pár kérdésre. – Melyek azok a slágerszámok, amiket mindig el kell játszani, amiket már halálra untok?

– A sláger a megértésnek egy tömegesen is jól mérhető pillanata. Akkor távolodnék el egy slágertől, ha felülnék annak a hajójára és minden koncert arról szólna, hogy mikor játszom már el. Ha az a dal igaz volt, akkor büszke vagyok rá. Önmagában a sláger nem leértékelő vagy felértékelő fogalom, nincs benne érték elem. Szerencsés egy zenekar, ami a saját életpályájába nem kódolja bele azt, hogy slágereket kell gyártani. Lehet, hogy ma

bénán mondjuk, de ez hol érdekel engem? Holnap majd jobb lesz. De mindig igazak vagyunk. És az igazság mellett mindig ki lehet állni. – A 30y mellett még számos más dologban részt veszel, többek között a Rájátszásban, tanítasz a Pécsi Tudomány Egyetemen, emellet családod is van.

– Ha ezt egyszerre ráömleszted az emberre, hogy ez vagy, akkor az tényleg durván hangzik. De nem kell cipelni mindig mindent egyszerre, ez nem egy

hátizsák, amiben minden benne van. Pillanatokhoz kötött az állandóságom megélése. Nagyon szeretek feloldódni abban a pillanatban, amiben benne vagyok. Ez az, ami ezt a fajta létezést működni hagyja. Ha én felmegyek a színpadra az Akváriumban és elkezdődik a nagy 30y koncert és felviszem a Rájátszást, az egyetemi tanárt meg a többit, akkor az nem fog működn. Az a lényeg, hogy képes vagy-e magadat felismerni abban a szituációban, amiben benne állsz és át tudod-e adni magad annak a pillanatnak. Tele vagyok történettel és 2015/április–május

Ítélet

Kultúra & Kritika | Környezetrajz & Kulinária

Beck Zoli, de nem akarok úgy énekelni, hanem úgy akarok, ahogy én éneklek. És ez összeadódik. – Milyen a kapcsolatod a lányoddal?

– Amikor a lányom ötöst kap fizikából az fontosabb kérdés, minthogy 2008-ban írtam egy baromi nagy lemezt, mert például ma fontosabb volt a lányom ötös fizika dolgozata, mint az egész életművem. Vagy az, hogy a megyei nyelvi versenyt megnyerte. Hát elájultunk. Konkrétan hol érdekelt az, hogy az apa a rock n’ roll hőse, vagy, hogy mikor lesz koncertje? én magam is történet vagyok. Szeretem ezeket elmesélni és átélni. A dalszövegek is sztori szerű építkezések. Koncerten játszani azért nagy élmény, mert nem csinálok mást mint történeteket mesélek. Olyan történetet nem mesélek el, amibe nem tudok belehelyezkedni. Ezért vagyok hiteles. – Hogyan kezelte a feleséged a hírnevet, azt, hogy hozzáment egy egyszerû fiúhoz akibôl lett egy Beck Zoli, a 30y frontembere?

– Egyfelől szerintem sosem voltam egyszerű fiú, de eddig csak ő tudott róla, hogy hülye vagyok. Az van, hogy nagyon sok minden változik az évek során az emberekben általában, teljes identitásváltásra is képes az ember. Felfedezhetünk valami állandóságot, de valójá-

ban az egyetlen állandó dolog – és ez nagyon keményen hangzik – maga a változás. Nem hiszem, hogy az a 16 éves fiú, akit most visszaidéznék, egybeesne azzal aki most vagyok. Furcsa megélni azt, hogy egy ideig azt nézed, hogy milyen leszel, én meg már azt nézem, hogy milyen voltam. Az időt így megélni izgalmas kaland, értelmezni azt a fickót, aki ma vagy. Én el tudom mesélni azt a Beck Zolit, akit ide írtam erre a pohárra, de nem tudom, hogy tényleg az vagyoke. A rengeteg szereplés után nyilván én is inkább egy fenomén vagyok magam számára is, de el is vagyok távolodva ettől a Beck Zoli nevű valamitől és ezzel minden nap kezdenem kell valamit. Úgy kell vele viszonyban lennem, hogy közben ne veszítsem el azt az azonosságot, ami vagyok. Tudok úgy énekelni, mint

– Miért élsz még mindig Pécsen, amikor talán praktikusabb lenne felköltözni Budapestre?

– Kisvárosban nőttem fel, és ahhoz képest Pécs nagyon nagy, Budapest pedig befoghatatlan. Nagyon sokszor rácsodálkozom, pedig viszonylag jól ismerem – de imádok rácsodálkozni. Amikor a Papával (billentyű – 30Y) feljövünk kb. heti háromszor, akkor háromszor szerelmesek tudunk lenni a Lánchídba. Képesek vagyunk valami egzotikus bájjal boszszankodni a dugón, és nem mint napi megélésen. Számunkra ez csoda. Megáll a busz a dugóban és figyeljük az autókat és történeteket találunk ki az emberekről és elmesélünk egy életet. Aztán ezekből a történetekből dalok születnek. Bagdadi Hakima

Egy zsák kacat a Szatyorban – Szatyor Bár és Galéria Budán Amikor egy esős újbudai séta után beléptem a Bertalan utcánál lévő Szatyor Bár és Galéria ajtaján, azt gondoltam: wow – s némán próbáltam feltérképezni a hely minden különc vonását. Inkább egy utazótáska, annyi minden van benne, de nem egy szatyor! Az elnevezés eredetére aztán a klub blogján szolgáló anekdota szolgál magyarázatul; mikor Karinthy belépett a Hadik kávéház alagsorából kialakított bárba, a gyékény borítást látva felkiáltott: „De hiszen ez egy szatyor!” A Bartók Béla úton 2010 szeptemberében nyílt meg a Szatyor Bár és Galéria, amely a városrész fokozottabb kulturális 16

2015/április–május

pezsgését szolgálni hivatott, művészekkel és művészetekkel, fiatalokkal és idősekkel, zenei, irodalmi, képzőművészeti és más társművészeti programokkal zsúfolt klubjaként tervezi működését; sőt, a társasjátékok használata is alapvető időeltöltésnek számít. A Szatyorban működő galéria kiállításain túl még számtalan kulturális-művészeti programmal és barátságos árakkal várja majd a hely az idelátogatókat. Mivel a tér vizuális kialakítását egy – Babos Zsili Bertalan által vezetett – 15 fős művészcsoport végezte, már maga a klub is képzőművészeti alkotásnak tekinthető. Kupper András képviselő blogján pedig a következőket írja: „Retrónak is

rossz vicc” (...) A bútorok sokkal inkább egy 70-es években virágzó nagyvállalat (sic!) leselejtezett darabjainak raktárára emlékeztetnek(...). A falon meghökkentő a látvány: Stevie Wonder, a világtalan zenész, rendőrautóval üldözi Adyt és Csinszkát, akik Zsigulin menekülnek”. Úgy látszik, a közönség mégis fogékony az ilyen helyekre – a Szatyor Bár kiváló a szombat esti pörgéséhez és a vasárnap délutáni lusta ejtőzéshez is, vagy csak egy hétköznapi, baráti, fokhagymás-majonézes sültkrumpli rágcsáláshoz. Egyszerűen nem akarunk innen hazamenni. Szilágyi Ildikó

Környezetrajz & Kulinária

Ahol minden összeér Mi az, hogy kortárs? Mi az, hogy mûvészet? És persze, mit jelent ennek a kettônek a kombinációja? Ha valakit foglalkoztat ez a kérdés, akkor jobb, ha ellátogat a Trafóba. Itt ugyanis van minden, ami kortárs és minden, ami mûvészet.

Trafóban. Főleg a táncos és a világzenei előadásokra fektetik e téren a hangsúlyt, mivel ez az a két műfaj, ami mindenkit ugyanazon a nyelven szólít meg. Olyan neves társulatok léptek már fel, mint Cie Non Nova, ami a mostanában nagy népszerűségnek örvendő újcirkusz egyik neves képviselője vagy az Acrobates. Emellett a magyar kortárs költők és zenészek kedvelt fellépő helye. Itt tartotta lemezbemutató koncertjét Kollár-Klemencz László, aki Erdős Virág verseit zenésítette meg. De láthattuk már a Rájátszást és Szalóki Ágit is a színpadon. Ezek az előadások egytől-egyik rendhagyóak. Nem kell tűsarkúban vagy öltönyben jönni, ez nem az a hely. Viszont minden esetben számítani lehet arra, hogy valami igazán egyedi dolgot fog látni az ember. Itt nincsenek korlátok, megszokott fordulatok, minden hihetetlenül váratlan és meglepő. Úgy játszanak a fényekkel, a hangokkal, az érzelmekkel, hogy egy pillanatra sem unatkozhat az ember, végig benne van az a fajta feszültség, ami csak a kortárs darabokra jellemző. Sokszor nyomasztó, társadalmi problémákkal, emberi kapcsolatokkal foglalkozó előadásokat adnak elő, döbbenetes őszinteséggel. Egy biztos, aki egyszer megnéz valamit a Trafóban, vissza fog menni oda. Ez egy olyan zárt világ, olyan bűvkör veszi körül, hogy nem lehet utána szabadulni tőle, csak pörgeti le az ember a látottakat, újra és újra. A kulturális színtér egyik legfontosabb csomópontja Magyarországon.

A Liliom utcában található épület számos lehetőséget rejt magában. Kiállító tér, színpad, kávézó, ahol a műfajok végtelen variációja kap helyet. Vannak társulatok, akik rendszeresen lépnek itt fel. Ide tartozik többek között a Tünet együttes, a Frenák Pál Társulat, Dollár Papa Gyermekei, HOPPart Társulat, a Proton Színház és a Freak Fusion Cabaret. Már a felsorolásból is látszik a programok sokszínűsége. Szerintem az egyik legjobb előadásuk a Tünet Együttes legutóbbi darabja a Közhely, ami valami hihetetlen nyers realitással mutatja be az utca emberét. Szerepet játszanak, de valójában csak egy pillanatot ragadnak ki a Moszkva tér forgatagából. Zenélnek, kiabálnak, lökdösődnek, ítélkeznek és rohannak. Egyedül. Magányosan. Közhelyeket látunk, mindennapos jeleneteket, szívszorító iróniával. Lehetsz gazdag, lehetsz szép, lehetsz bármi, de végső soron te sem vagy más, csak egy arc a tömegben. Ám nem csak magyar, hanem külföldi Kortárs Művészetek Háza 1094 Budapest, Liliom utca 41. előadókat is rendszeresen vendégül látnak a

Allyoucaneat Budapest „Ami állandóan tartalmaz három levest, két főzeléket, négyféle főételt, háromféle köretet, rántott sajtot, csirkemellet, salátabárt és sütit” A 200 forintos érme bevezetésével Budapesten gombaként jelentek meg a 200-as pizzázók. Diákként viszonylag költséghatékonyan jól lehet velük lakni, de aki picit változatosabbra vágyik, annak vannak kitalálva a korlátlan fogyasztást biztosító éttermek. A teljesség igénye nélkül szeretnék ezekből párat megemlíteni.

Ítélet

hatják. Az étterem rendelkezik az árban foglalt grill szolgáltatással, mely során kedvünkre válogathatunk azon húsokból, amiket a látványkonyhában a szemünk előtt készítenek el. Az étteremben hangulatos belsőudvar van, így akár a szabadban is ehetünk. Azoknak ajánlom leginkább a Mongolt, akik szeretnének valami különleges, autentikus keleti, de mégis rokon konyhát megízlelni.

Bagdadi Hakima

Az elsők között volt a Trófea franchise, amely jelenleg is hat éttermet üzemeltet a városban. Az éttermek két tulajdonosi rendszerben vannak, amik meghatározzák az alapkínálaton felüli specialitásokat. Mindegyikre jellemző azonban az elegancia, a minőségi ételek bő választéka és a grill szolgáltatás. Ideális választás azok számára, akik rendezvényeket szeretnének összekötni egyegy ebéddel vagy vacsorával. Nagyobb társaságok számára külön termet, rendezvényhez kapcsolódó díszítést, zenét illetve tortát biztosítanak. A Margit körúton található allyoucaneat-ben minden este élő muzsikával várják a vendégeket.

A főváros első úttörője a Budán található, lassan két évtizedes múlttal rendelkező Mongolian Barbecue, hétköznapi nevén a Mongol. Speciális szervizük lényege, hogy a fogyasztó számára biztosítják az étlapról való rendelést, és a büféasztalról való korlátlan fogyasztást is párhuzamosan, természetesen fix áron. Különlegességeik között megtalálhatóak a tradicionális mongol étkek, így az ínyencek akár a lóhúst is megkóstol2015/április–május

Ítélet

Környezetrajz & Kulinária | Sport

Főként különleges alkalmak ünneplésére tudnám ajánlani a helyet, melynek ár- és értékaránya ez esetben megfelelő. Pár éve nyitották meg ajtóikat az első Gastland Bisztrók, jelenleg az Oktogonnál és a ’Moszkva téren’ találkozhatunk velük. Sikerük titka a házias magyar fogásokban rejlik, illetve a szolgáltatásuk árában, mely lényegesen olcsóbb, mint a fentebb említett éttermeké. Itt is van lehetőség grillre, ellenben már korántsem akkora választék áll rendelkezésünkre. Az állandóan nagy forgalom miatt a fogyasztás két órában van maximalizálva, viszont előnyként említeném meg, hogy cserébe garantáltan friss ételeket szedhetünk a tányérunkra. Fel kell hívnom

mindenki figyelmét, hogy amennyiben nem rendel italt – ami nem tartozik bele a korlátlan ételfogyasztásba – úgy a feltűnően nagy számokkal reklámozott árnál valamivel többet kell fizetniük. Ideálisnak tartom a helyet azok számára, akik egy menü áráért szeretnének egy menünél többet fogyasztani. Budapest legújabb allyoucaneat étterme tavaly nyáron nyitott meg a Nyugati téren. A hely erőssége nem feltétlenül a választék – ami állandóan tartalmaz három levest, két főzeléket, négyféle főételt, háromféle köretet, rántott sajtot, csirkemellet, salátabárt és sütit – hanem az, hogy kedvünkre állíthatjuk össze az ebédünket az étkezési szünetben. A fo-

Vízilabdacsapatunk története – Jog-Ászok Vízilabda Sport Klub Vizes, széles vállak, heves küzdelem és gól. A lányok a lelátóról nem is kívánhatnának ennél szebb látványt, a fiúk pedig ennél jobb csapatszellemet, mint ami a Pázmány Péter Katolikus Egyetem égisze alatt mûködô vízilabdacsapatban megvan. Az elmúlt hónapban megrendezésre kerülô vízilabda-mérkôzés kapcsán merült fel bennem e buzgó csapatszellem történetének felkutatása. Nagy megtiszteltetésemre, kérdéseimre a csapat három kiemelkedô szervezôje – Tóth Szabolcs, Kôszegi Bendegúz és Sirola Simon – adott választ.

gyasztás itt sajnos egy órára van korlátozva és nem számít bele az italrendelés sem, de ez senkinek ne vegye el a kedvét, egy ebédre nem is kell feltétlenül több idő. Sajnos a cikk írásával egy időben emelték meg áraikat, de még így is egy normál éttermi menü áránál tartanak. Mindenkinek tudom ajánlani az éttermet, aki a közeli bíróságok tárgyalásai után megéhezett, vagy esetleg villamossal éppen a Nyugatinál suhan el. A QR-kódot beolvasva a cikkben említett helyek megtekinthetők térképen és útvonaltervezőben. Hoffmann Zsolt

gyon hamar találtam támogatót egyetemünk volt diákja, az olimpiai bajnok dr. Steinmetz Ádám személyében, aki amellett, hogy a mai napig edzőként irányítja a „Pázmány válogatottat” az első időkben az edzéslehetőségek terén is sokat segített. Így hát gőzerővel készültünk az első nagy megmérettetésre. Ekkor még csak álomként merült fel bennünk egy saját egyesület képe, mára ez az álom Bendegúz vezetésével, valamint Simon és jómagam munkájának köszönhetően valósággá vált. Ebbôl mit értetek el? Milyen sikerekre vagytok büszkék?

Honnan eredt az ötlet, hogy csapatot alakítsatok?

Bendegúz: Az elmúlt pár évben a csapat nagy része több sportágban is kipróbálhatta magát, hála az egyetemi sportszervezésnek. Így külön kiemelendő, hogy mind a Pázmány Labdarúgó Liga, mind az egyéb sportágak edzései, mérkőzései táptalajt adtak játékosainknak, hogy a korábbi utánpótlás vízilabda után felszabadult energiáikat leköthessék. Bár az is igaz, hogy ez mégsem tudta pótolni senki számára igazán a vízilabda hiányát, de nagy örömünkre Tóth Szabi vette a fáradtságot és öszszehozta a kallódó homokszemcséket, ezáltal lehetőséget kínálva számunkra szeretett sportágunk műveléséhez. Mikor ültetek össze elôször, és mik volt az alaptervek ekkor?

Szabolcs: Először egy esős kedden találkozott a csapat magja, több mint két éve, 2012. november 27-én. Abban az év18

2015/április–május

ben merült fel először az egyetemi vízilabda gondolata az akkori csapattársam, Móci (Jancsó Máté a Magyar Egyetemi Főiskolai Vízilabda-bajnokság egyik főszervezője – a szerk.) fejében. Innen jött tehát a cél, hogy a kupára összeszedjem a csapatot, hiszen az ország egyik legnívósabb egyeteme nem maradhat ki egy ilyen sporteseményből, pláne ha ilyen kvalitású hallgatói vannak. Szerencsére ez gólyaként sem volt nehéz, hiszen sokukat ismertem korábbról illetve segített az a bizonyos „Pázmány család”. Mi sem bizonyítja jobban a pázmányos összetartást, mint hogy a teljes létszám körülbelül egy hét alatt összeállt. Nekünk nem kellett vadászni az embereket, mint más egyetemeken. A tervek ekkor még igen rövidtávúak voltak: a vizsgaidőszak túlélése után elkezdeni edzeni, hiszen a csapat többsége az aktív sportot abbahagyta az egyetemi tanulmányai miatt, és természetesen méltón helytállni a Kupán. Szerencsére na-

Simon: Alapvető sikerként könyvelhetjük azt, hogy a mai napig – kisebb változásokkal – együtt van a csapat, ez a legfontosabb. Ezeken az alapokon tud ez a kezdeményezés immár hivatalos keretek (ez itt a reklám helye: Jog-Ászok Vízilabda Sport Klub) között tovább élni, és remélhetőleg a jövőben fejlődni. Ezen felül természetesen eddigi legfontosabb eredménye a csapatnak, az I. Magyar Egyetemi- és Főiskolai Vízilabda Bajnokságon elért 4. helyezés, amit az idei évben beállítani már mindenképpen sikerül, hiszen az április 11–12-én megrendezésre kerülő, immár III. Egyetemi Bajnokságon, egy csoportmeccset követően már a döntőbe jutásért fog játszani a csapat. A csapategységünk kikezdhetetlen, de természetesen a lelátón zengő „Csak a Pázmány” adja számunkra az igazi erőt, úgyhogy ezúton is szeretnénk mindenkinek megköszönni az eddigi részvételt, s buzdítani továbbra is, hogy látogasson ki az áprilisi fordulóra.

Sport

Kik a jelenlegi tagok?

Simon: A csapatunk jelenleg is – az eddigi évekhez hasonlóan – dr. Steinmetz Ádám irányítása alatt szerepel a Kupán; az Egyesületben pedig Illés Sándor barátunk felel a szakmai munkáért. A jelenlegi csapatnévsor: Tóth Szabolcs, Bernáth Balázs, Cseh Tibor, Illés Sándor, Jávor Dániel, Kőszegi Bendegúz, Nagy Richárd, Nemeskéri Márton, Pálfalvi Márton, Selyem Márk, Sirola Simon, Soós László, Sóvári Gergely, Szepesi Bence, Szilágyi Kristóf, Varga Szabolcs, Wilfing Mihály, Borókai Bence.

ezek nélkül biztosan nem sikerült volna, és úgy gondolom a csapat egészének nevében beszélve nem is érné meg, ha a siker ezek bármelyikének rovására menne. Ha kulcsot keresünk, akkor tán azt az “elvet” osztanám meg, amit az egyesület létrehozása kapcsán is prioritásként kezeltünk és hangoztattunk, mikor valami nehézséggel szembesültünk: „Egy a lényeg, 20 év múlva is együtt tudjunk pólózni heti rendszerességgel”. Mi kell ahhoz, hogy az egyéni motiváció ne nyomja el az össz(csapat)munkát?

münk hírnevét, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden szinten Magyarország első számú egyeteme legyen, és a fiatalok számára elsődleges választási lehetőség középiskolás tanulmányaikat követően. Elsődleges célunk, hogy az elmúlt két évben kialakult közösség továbbra is együtt maradjon, és hosszú éveken át kísérje életünket, valamint hogy csapatunk számára állandósult, szervezett keretek között működő sportolási lehetőséget biztosítsunk. E téren az elmúlt háromnegyed évben kezdtünk el tenni, amely egy külön, a Fővárosi Törvényszék által bejegyzett egyesületben, a Jog-Ászok Vízilabda Sport Klubban testesül meg.

Szabolcs: Talán furán hangzik, de a válasz maga a csapat, az a harmonikus kis család, amivé formálódtunk. Ez a legszebb a csapatsportban, hiszen mindenkinek van úgy, hogy hiába próbál megtenni mindent, sehogy sem jönnek össze a dolgok. Alakul egy helyzet, amiben ugyan mindent megtettél, mégis csak 80%-ot tudsz kipréselni magadból, de ott van melletted két-három csapattársad, akik 110%-on pörögnek és a te aznapi hibádat pótolják, és máris kiegyensúlyozódik a csapat teljesítménye. Ez az erő formál játékosokból csapatot, hiszen mindenki tudja, hiába hibázott ma, holnap neki kell odaállnia és a többiek válláról átvenni a súlyt. Ennek a hátterét képzi, hogy nem csak a vízben, hanem az életben is ugyanúgy számíthatsz a többiekre. Mindez megköveteli azt a törekvést, hogy akinek jól megy, az többet is vállaljon. Persze előfordul, hogy valaki érzi a szupererőt, s ha sikerül, jön a megérdemelt taps, amennyiben nem, szerencsére akkor is ott van Ádi, hogy szóljon: „Sóó, ez nem one man show” (Sóvári Gergő bődületes csavarja ugyan csak centikkel, de a kapu fölé ment. -szerk.) vagy Sanyi tesz rendet egy mosolygós: „Tisztázzunk valamit, mert én jót röhögtem, de ez így nem jó”-val és a rend újra helyreáll.

Remekeltetek a legutolsó meccsen, mi a kulcs – miben vélitek a csapat sikerét?

Mibôl nyertek erôt, hogy a legtöbbet hozzátok ki magatokból és a csapatból?

Simon: A siker egyértelműen a csapategységben, a sport iránti alázatban és a barátságban keresendő. Lehet, hogy elcsépelt frázisként hatnak ezek dolgok, de

Bendegúz: Az erőt, azt gondolom, bátran kijelenthetem, hogy a hovatartozásunk adja. Büszkék vagyunk arra, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hall-

Milyen irányba halad most a csapat?

Bendegúz: Jelenlegi kiemelt célunk nem is lehet más, mint folytatni hibátlan szereplésünket a III. Magyar Egyetemi- és Főiskolai Vízilabda Bajnokságon, amivel tovább öregbíthetnénk Egyete-

Ítélet

gatói vagyunk, hogy a sikereinkkel hozzájárulhatunk a közösség boldogságához, egységéhez, amely mindig is kiemelte Egyetemünket a felsőoktatási intézmények közül. Egy mosoly, pár jó szó, törődés, érdeklődés az, amely mindannyiunkat arra sarkall, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a pályán. Amikor egymásra nézünk, ezt látjuk a másik szemében, ezért tudunk igazán egymásért is küzdeni, egymást is előre vinni. Hála az égnek volt szerencsénk megtapasztalni milyen érzés képviselni saját Egyetemünket, és hogy milyen felemelő úgy játszani, hogy szurkolóinktól zeng a lelátó. Külön kiemelkedő a család szerepe mindenkinél, hiszen a felkészülésünket ők kísérik végig, ha fáradtan térünk haza, egy ölelés, egy hosszas beszélgetés továbblendít minden problémán. Ezért ezúton is csak köszönettel tartozunk mindenkinek, aki kilátogatott a mérkőzéseinkre, támogatásával, jelenlétével emelte sikereink fényét, valamint kiemelt köszönet jár az Ítéletnek és lelkes, felkészült tudósítóinak a mérkőzések online közvetítéseiért, ezáltal eljuttatva sikereinket azokhoz is, akik nem tudtak kilátogatni az uszodába. Nagyon szépen köszönjük! Hol és mikor bontakozhat ki legközelebb a szurkolótábor, mi a következô mérkôzés?

Szabolcs: A februári forduló után három meccsből három győzelemmel, 100%-os teljesítménnyel vezetjük a B csoportot és várjuk az április 11–12-ei folytatást, ahol szombaton a SOTE csapatával játszunk a csoportelsőség megszerzéséért, majd vasárnap a Négyes Döntőben küzdünk a döntőbejutásért és végül – remélhetőleg – az aranyért. Ehhez viszont a Ti támogatásotokra, és mindenekelőtt a lelkes, hangos szurkolásotokra van szükségünk! Reméljük, minél többen eljöttök, és újból bezengi majd az uszodát a „CSAK A PÁZMÁNY!” ritmus és idén is megmutatjuk a vízilabdavilágnak, hogy a Pázmány a legösszetartóbb egyetem az országban. A mérkőzések lapzártánk után, de még megjelenésünk előtt zajlottak le, de ne aggódjatok, a következő Ítéletből mindent megtudhattok a döntőről is! Szilágyi Ildikó 2015/április–május

Ítélet

Sport | Humor

„Minden edzésen maximális erőbedobással kell küzdeni, versenyezni kell egymással. Csak így lehet egymás után háromszor olimpiát nyerni.”

Beszélgetés Benedek Tiborral Egy igazán különleges ember élettörténetével ismerkedhettek meg azok a hallgatók, akik ellátogattak a BME Liska Tibor Szakkollégiuma által szervezett előadásra, melynek vendége Benedek Tibor, a magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya volt. Egy ember, aki megjárta a legnagyobb világversenyeket játékosként és edzőként egyaránt. Egyrészt tehát egy nagyszerű sportoló, aki gerincferdülése miatt kezdett el gyermekkorában vízilabdázni, majd a jó hangulat miatt maradt ott. Másrészt pedig egy kitűnő kapitány, aki sikerrel vette azt a nehéz feladatot, hogy a Kemény Dénes nevével fémjelzett sikerszériához felnőjön és folytassa azt. 2014-ben Benedek Tibor már lassan két éve áll a válogatott élén, így sok tapasztalattal tud beszélni arról, hogy miben is különbözik a két életforma. Előadása során kihangsúlyozta, hogy az idő sokkal jobban szorongat egy kapitányt, mint egy játékost. Vegyünk egy példát: 8 év. Egy tehetséges, de még tapasztalatlan játékos esetében bizalmat szavaznak neki erre az időre, hagyják, hadd fejlődjön, a siker ráér később. Ellenben, ha egy edzőről van szó, tőle rögtön sikert várnak, nincs idő a fejlődés kibontakozására. Benedek Tibor eddigi életének voltak szép és kudarcos pillanatai. Bátran felvállalja mindkettőt. Nemcsak azt a videót vetítette le nekünk, amelyen az olimpiai győzelmet ünnepelhette a csapat, hanem azt is, amikor épp az ellenkezőjét – és ő volt az, aki a sorsdöntő pillanatban elveszítette a labdát. Kudarc volt, ez nem vitás, ahogyan mélypont volt az életében a doppingeltiltása is.

De az évek során értette meg azt, ami véleményem szerint az életfilozófiájává nőtte ki magát: „Tovább kell menni, mert úgyis sikerülni fog!”. És sikerült is neki. Olimpiát nyert, az eltiltás után pedig újult erővel vágott neki a rá váró feladatoknak. Aki mindenképpen nagy hatással volt az életére, ahogyan az egész vízilabdára is, az Kemény Dénes személye. Olyan „kulisszatitkokat” tudhattunk meg, mint például, hogy a kapitány új fajta gondolkodásmódot hozott a válogatott életébe: elmehettek sörözni együtt, de csak együtt, illetve győzelem esetén egységesen kaptak prémiumot. Mind a 13 ember ugyanúgy számított, ez egy felnőttként kezelt fiatal válogatott volt. Ebben a csapatban Benedek Tibor sokáig csapatkapitány is volt. Elmondása szerint ez egyszerre adott tiszteletet és távolságot is a többiekkel szemben. És hogy ki az ideális csapatkapitány? A legjobb játékosok közül az egyik, de nem feltétlen a legjobb; nemcsak irányítania kell, hanem jól is kell játszania a meccsen: „ne felejtsen el gólt lőni”. Mi változott meg, amikor ő lett a szövetségi kapitány? Miután Peking után lemondta a válogatottságot, másodedzőnek kérte fel őt maga mellé Kemény Dénes, három évig tartott a közös munka. Ez a kevésbé sikeres időszaka lett a válogatottnak – és ez neki „szerencse” volt. London után „könnyű” volt a nehezebb időszakból egy új csapatot összeállítania. Egyfelől sokan maguk mondták le a válogatottságot, másfelől pedig mindenki nyitott volt egy új csapat létrehozására. Szövetségi kapitányként nagy hangsúlyt fektet(ett) a közvélemény bizalmának elnyerésére (lásd pl. Soproni reklám),

továbbá, hogy az őt körülvevő stábban a legjobbak legyenek, valamint a sportpszichológus már nem egyénileg, hanem csoportosan foglalkozik a csapattal. Változott a kommunikációja kifelé is: míg Kemény Dénes mindig azt hangsúlyozta, hogy csak az első hely számít, ő ezen változtatott, bár a csapatot továbbra is az első helyért való küzdelemre ösztönözte. Így a világbajnokság aranyérme után ő az Európa-bajnokság ezüstérmét is egy sikeres EB lezárásának tartja. Végezetül pár érdekességet emelnék ki a felkészülési időszakból. Mivel az EB előtt tudta, hogy valószínűleg minden meccsen telt ház fogadja majd a fiúkat, ezért külön elvitte őket egy tornaterembe edzeni, ahol szivacslabdával gyakorolták a technikai elemeket olyan hangos zene mellett, hogy már nem hallhatták egymást. Az extrém stresszhelyzetekre pedig úgy próbálta felkészíteni a csapatot, hogy katonai kiképzőközpontba vitte el őket, ahol magas pulzusszám mellett gyors reakciót igénylő feladatokat kellett megoldani, és ha rosszul csinálták meg, „lövést” kaptak. Illetve mivel mindig este játszották a meccseket, az edzések során is igyekeztek ehhez az időponthoz alkalmazkodni. És hogy mi jelzi azt, hogy valaki mennyire sikeres edző és mennyire szeretik a játékosai? Az, hogy a győztes meccs után hányan dobják bele a medence vizébe. Ádám Flóra Julianna

Kárpát-medencei klisé-körkép Lackfi János: Milyenek a magyarok? – útikalauz kül- és belföldieknek A tizennégyes villamoson ülve, kissé megkésve, feszülten nézegettem félpercenként az órámat, amikor azt vettem észre, hogy tőlem nem messze ül egy negyven év körüli nő, aki kicsit érdekes ábrázattal próbálta visszafojtani a nevetést, sikertelenül. A Lehel piacra „rohanó” idős hölgyek persze furcsán méregették, 20

2015/április–május

hogy „mit vihorászik ez itt?”. A következő megállónál felálltam és próbáltam úgy helyezkedni, hogy láthassam, hogy mit olvas. Lackfi János Milyenek a magyarok? című könyvét szorongatta. – Akaratlanul én is általánosítok, egyáltalán nem biztos, hogy a kozmetikumokkal erősen borított, skarlátvörös hajú, idős hölgy,

Humor

aki felszálláskor harciasan tülekedett az utolsó szabad helyért, rosszindulatúan méricskélte volna… lehet, hogy csak elábrándozott a vasárnapi főznivalón… Ez a szokatlan útikönyv egy közhelygyűjtemény, mégis olyannak mutatja be a magyar embert, amilyen tulajdonképpen valójában. Könnyed humorral és váratlan komoly fordulatokkal rajzolja le a büszke honpolgárt, aki nem feledi ősei dicső múltját, sem a csatamezőn, sem a futballpályán. Ha a hátrafelé nyilazó magyar harcosokra vagy az Aranycsapatra gondol, elégedetten húzza ki magát. Emellett roppant mód szereti a hasát, és természetesen nem tivornyázik, csak megissza a magáét. Ugyanakkor borúlátó, szeret zúgolódni és egy kicsit telhetetlen is, mégis a világ élvonalába sorolja magát minden téren – már szinte meg sem lepődünk, ha egy ünnepelt sztárról kiderül, hogy magyar felmenői is vannak. Alkotó szelleme azonban valóban páratlan, külön fejezetet szentelt az író a kötetben

Ítélet

a magyar feltalálóknak. – Ez a kettősség jellemzi a Kárpátmedencei honfitársainkat. A mű általános alanya: a magyar ember, mindannyiunk egyszerre. Végezetül egy részlet a könyvből illetve a vasárnapi húslevesből: „Koleszterin és csirkefej (…) nem egy külföldinek alaposan elkerekedik a szeme némely, az itt élő számára természetes kulináris mozzanat láttán. A magyar ember belga ismerőse hányingerrel küszködve nézte a pompás csirkelevesben úszkáló májat, szívet, nyakat: effélét ők legfeljebb a kutyának adnak, köszöni szépen, nem kér belőle. Pedig ahhoz a trükkhöz még nem is volt szerencséje, mikor a finom léből karmos csirkeláb integet kifelé, esetleg csirkefej kacsint dévajul a derengő léből.” A „magyaros” vasárnapi ebéddel szemben ez a könyv nem fogja megülni a gyomrunkat. A szellemes anekdoták „magyar emberében” sokszor magunkra vagy a szomszéd Géza bácsikra, Marika nénikre ismerhetünk, és felmerülhet bennünk a kérdés: tényleg ilyenek a magyarok? Kasza Imola

120 éve született Török Sophie Török Sophie 1895-ben, Tanner Ilona Irén Lujza Kamilla néven látta meg a napvilágot Budapesten. Magyarul csak iskolai évei alatt tanult, ennek ellenére életcélként tűzte maga elé, hogy sikeres és elismert írónővé váljon. Tehetségét illetően megoszlott a közvélemény, őszinte kritikával azonban soha senki nem tántorította el az írástól, de nem is bátorította. Ma legfőképpen Babits Mihály feleségeként, mintsem neves írónőként tartjuk számon. Tanner Ilona – mert házas évei előtt még mindenki csak így ismerte – 17 éves korában kezdett verseket írni, melyek A Hét és az Új Idők hasábjain jelentek meg. A kor költői közül Babits Mihályt tartotta a legtöbbre, s szinte bármit elkövetett volna azért, hogy találkozhasson vele. Az 1920-as évek elején az akkoriban 25 év körüli lány Szabó Lőrinc menyasszonya volt, de köztudottan nem volt szerelmes a szerény költőbe. A rossz nyelvek szerint Ilona csak azért mondott igent Szabó Lőrincnek, mert megtudta, hogy ugyanabban az albérletben laknak Babitscsal, mondhatni „kiszemelte” őt magának, s így tudott legkönnyebben a közelébe férkőzni. A pletykát maga Ilona is megerősítette egy jóval későbbi interjúban. Babits Mihályt sem zavarta, hogy a lány már másnak ígérte magát, 1921. január 11-én megkérte Ilona kezét, négy nappal később 1921. január 15-én pedig egybe is keltek.

Tanner Ilona ekkor még sokkal többet várt a költővel kötött házasságától, de csalódnia kellett. Babits segítségével, aki ekkor már egyik főmunkatársa, később főszerkesztője lett a Nyugat című folyóiratnak, publikálni kezdhetett a lapban, de a várva-várt siker elmaradt. Hiába bátorította férje kedves szavakkal, soha senki nem vallott őszintén Tanner Ilona alkotásairól, s ennek okaként említhető, hogy a kor irodalmi elitje csupán Babits Mihály feleségét látta benne, semmi egyebet. Erre a képre segített rá a Török Sophie név is, melyet a lány férjétől kapott, s melyen a későbbiekben publikált. Török Sophie – kiről nevét Tanner Ilona kapta – 1780. és 1842. között élt, s ő az első, akit Kazinczy Ferenccel kötött házassága révén „költőfeleségként” tart számon az irodalomtudomány. Nem csoda tehát, ha ez a név megpecsételte Ilona sorsát az életben, s helyét az irodalomban. Születésének 120. évfordulóján nem mehetünk el szó nélkül alkotásai mellett sem, melyek ugyanazokkal a jelzőkkel illethetők, mint a Babitscsal való házassága. Boldog, vidám hangulatot tükröző művei mellett nagy arányban jelentek meg tépelődéseiről, vívódásairól számot adó írásai, hiszen az, hogy egy nagy népszerűségnek örvendő művész árnyékában élt, komoly lelki gyötrelmeket okozott az írónőnek. Életének másik komoly fájdalma volt, hogy soha nem született

Nem kívántalak…

Anyja testében éjjel mozdul elsőt a gyermek, ha a fáradt izmok munkája elpihent – csöndben és sötétben. Vers, te is éjjel mozdulsz meg bennem, ha párnára csuklott fáradt fejem. De én könnyesen repesve nem ölellek át öntestemben mint boldog fiatal anya. Én öröm nélkül figyelem gyáva mozdulataidat – óh nem hivtalak és nem kivántalak! Darabos vagy és nehézkes és bájtalan – tán vers sem vagy. Csak szó, idomtalan, keserü szó. – S én könnyü vagyok! Sugárzó öröm vagyok! ujjongó tánc vagyok! gyöngyöző zene, röpködő ritmus vagyok! Darabos, keserü szó hogyan lehetnél enyém? Szégyennel és közönnyel – mint kényes szép asszony nézi rut kisgyermekét: szó, lelkem dadogó szava! örömtelen érzem az éji csendben életért esdő mozdulásaid. (Török Sophie) 2015/április–május

Ítélet

Karrier

gyermeke, s ezt a sebet nem gyógyította az sem, hogy testvére gyermekét még csecsemőkorában örökbe fogadták. Mikor Babitsnál gégerákot diagnosztizáltak Ilona hűséges ápolójává vált férjének. Gégemetszése után a beszédre képtelen Babits ún. beszélgetőfüzet segítségével tartotta a kapcsolatot a külvilággal, így feleségével is. Halála után az asszony mély depresszióba zuhant, férje elvesztését haláláig képtelen volt feldolgozni

(annak ellenére szerette a férfit, hogy eleinte csak karrierje fellendítését várta a házasságtól), s gondolatai csak az elhunyt körül forogtak. Reményvesztettségét fokozta, hogy közös barátaik elfordultak tőle, s fogadott lányával is megromlott a kapcsolata. Állapotán a budai Tündérhegyi Szanatóriumban igyekeztek segíteni, de az eljárás nem járt sikerrel. 1955-ben hunyt el, de még saját temetésén sem szabadulhatott egykori férje árnyékából.

EGY KIS PSZICHOLÓGIA

A felnôttkor küszöbén A mai modern világban egészen más feladatok, elvárások várnak minket, mint elődeinket. A korábbiakhoz képest felértékelődött a tudás és továbbtanulás szerepe, a tanulmányi évek kitolódtak, így később kerül sor az önállósodásra, egyéb életfeladatok betöltésére (pl. családalapítás). Levinson életstruktúra-elmélete (1978) a korai felnőttkor időszakát 22– 40/45 év közé sorolja, ennek első szakaszát mutatjuk be, amely az egyetemista éveket és a pályakezdést fedi le. A serdülőkorból való átmenet szakaszában (17–22 év) az egyén életét a származási család határozza meg, feladata a leválás és a felnőtt világhoz való kötődés kialakítása. Ez jelent anyagi függetlenedést, belső vonatkozásban pedig az identitás megszilárdulását, a pszichológiai függőség csökkenését. A felnőttkorba való belépés szakasza (22–28 éves kor) az „újonc fázis”, a korai felnőttkor legfontosabb időszaka. Ez az első struktúraépítő szakasz, amikor a fiatal felnőttek legkarakterisztikusabb ismérvei mutatkoznak meg. Az ifjú már felnőttként definiálja magát, meghozza és felülvizsgálja első fontos választásait a foglalkozás, a párkapcsolat, az életstílus és az értékek vonatkozásában. A megálmodott célokat, terveket megvalósításukban folyamatosan a valósághoz igazítja, de nárcisztikus jellegük erősen kidomborodik. Ez a kötődések és a társadalomba való illeszkedés időszaka. A fiatal felnőtt társadalmi elismerést vár, ezért elköteleződik, és közösségbe ágyazódik. Az idősebbekkel való mentorviszony elfogadásában oldódik a fiatalság-öregség ellentéte; a nőiesség-férfiasság vonatkozásában a saját nemi szerep, jelleg hangsúlyozott vállalása jelenik meg. Az alkotás e korszakban gyakorta rombolás (másokra nem figyelés, erőteljes önmegvalósítás) 22

2015/április–május

árán valósul meg. A fiatal teljesítményorientált és törekszik arra, hogy sok területen kifejezze, felmérje önmagát. A korszak kritikus az életszerepek megvalósítása szempontjából: ebben az életkorban férfiaknál szinte mindig, nőknél pedig egyre inkább a foglalkozási szerep áll az első helyen. Az újabb statisztikák szerint későbbre tolódik a házasságkötés és az első gyerek születésének ideje (de még mindig ebben az időszakban születik a legtöbb gyermek). A háztartási-szülői életszerepek összeegyeztetése erőfeszítést kíván, nem könynyű megtalálni az egyensúlyt a munkahelyi kötelezettségek és a családhoz kapcsolódó feladatok között sem (reggeltől estig dolgozó apa, karriert építő anya). További kihívás a szabadidő és a munka egészséges viszonyának kialakítása. Az életszerepekre való felkészültség jelentős tényezőnek mutatkozik a fontossági sorrend meghatározásában. A készenlét és felkészültség motivál a szerepek ellátására – mind munka, mind család tekintetében –, míg a készültséghiány elidegenít (félelem a kudarctól, kompetenciahiány). Különösen kritikus ez a nehezen kötődő személyeknél, akik félnek az intimitástól, elköteleződéstől. E szakaszban jellegzetes képet mutat az időhöz való viszony és a társas kapcsolatok iránti igény. A fiatal felnőtt a

A szertartáson több neves költő és író is beszédet mondott, de egytől-egyig Babits Mihálytól búcsúztak, nem a költőnőtől, hiába jelent meg élete során több verse, novellája, sőt regénye is. Életében, s halála után sem ért el olyan sikereket, melyekről már gyermekként álmodozott, születésének 120. évfordulóján azonban idézzük fel egy versét, a Költőnő emlékére. Vincze Gréta

jövőben él, számára a jövő a lehetőségek birodalma, amelyben számos vágyott cél megvalósítható. A jövő lehetőségeinek kutatása, az élet tervezése, arra való felkészülés a legfontosabb életfeladat. Az időperspektíva hatással van a fiatalkori kapcsolatok alakulására. Ebben az időszakban sok kapcsolatunk van, a kapcsolatok mindkét funkcióját egyaránt igényeljük: az információszerzést és az érzelmi élet örömteliségét. A tudásfenntartás alapvetően a jövőre készít fel, így jellemző a kapcsolatok információszerzésre való felhasználása, hiszen a tudás még korlátozott, az előttünk álló jövő pedig tág. A fiatal felnőtt kíváncsi mások véleményére terveivel kapcsolatban, szeretné tudni, mások hogyan éltek át különböző élethelyzeteket, hogy felhasználhassa tapasztalataikat. Még az érzelmileg telített, szoros kapcsolatokat is felhasználja információszerzésre. Ezekben készül fel az elköteleződésre, a másik nemmel való kapcsolatban fontos viselkedésmódok, szabályok és szerepegyeztetési módok megtanulására. Emellett a kapcsolat természetesen a jelenre vonatkozó érzelmi igényeit is kielégíti. Az ezt követő 28–33 éves kori átmenet gyakran bizonytalanságot, kétséget hoz, majd 33–40/45 év a megállapodás időszaka, legtöbb ember számára az élet csúcsideje. Olgyay Anna Karrier Iroda

Horváth-Szabó Katalin: A házasság és a család belső világa. Életkori szakaszok – Levinson életstruktúra-modellje című fejezet felhasználásával Tegye fel kérdéseit a pályakezdéssel, életvezetéssel kapcsolatban, vegye igénybe személyes karriertanácsadó és életvezetési szolgáltatásunkat! Időpontegyeztetés a karrier@jak.ppke.hu e-mail címen.

iust

, ae

lu tare

XVIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015/ÁPRILIS–MÁJUS

quum, s

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

Fotó: Mandácskó Zoltán

itelet.pazmany@gmail.com

„EGY LAPRA TETTEM FEL MINDENT…” – BESZÉLGETÉS DR. VARGA ZOLTÁN TANÁR ÚRRAL 3. oldal

itelet-pazmany.blog.hu

LETETTE ESKÜJÉT KOVÁCS PÉTER, A NEMZETKÖZI BÜNTETÔBÍRÓSÁG ELSÔ MAGYAR BÍRÁJA 4. oldal

A képeket Herceg Katalin készítette

itelet-pazmany.blog.hu

EKOP – AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS 8. oldal

SZABADSÁG ÉS HIT 13. oldal

VÍZILABDACSAPATUNK TÖRTÉNETE – JOG-ÁSZOK VÍZILABDA SPORT KLUB 18. oldal