Hungarian Architecture 2019/6

06 2019

RÉGI-ÚJ

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

1580 Ft

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 108.

A béke vagy te, Sport!

A népeket egymáshoz fűző szép szalag: és testvérré lesznek mind általad önuralomban, rendben, és erőben.

Mert önbecsülést tanulnak az ifjak tőled, s más népek jellemét is éppúgy megértik s nagyra tartják, hogyha te tanítod túlszárnyalni egymást: mert versenyed a béke versenye.

Pierre de Coubertin, 1912: Óda a sporthoz

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2019 / 06

____

2

TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata.

____

MÉ 2019/06. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig

10

FELELŐS KIADÓ: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Botzheim Bálint, Götz Eszter Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: Prime Rate Kft. HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

SZCÉNA // SCENE

4

Pro Architectura-díj 2019

Pro Architectura Prize 2019

6

Budapest Nívódíj 2019

Budapest Award 2019

8

Média Építészeti Díj 2019

Media Architecture Prize 2019

TÉMA // THEME

10 Nagybetűs architektúra sokarcú tartalommal. Puskás Aréna, Budapest – Szegő György

Exemplary Architecture with Versatile Contents: Puskás Arena – György Szegő

18 A világot jelentő kör. Debreceni Nemzetközi Iskola – Bán Dávid

The Circle Meaning a Whole World. Debrecen International School – Dávid Bán

24 Közönségsiker. A Kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciója – Szegő György

Hit. The Reconstruction of Gergely Csiky Theatre, Kaposvár – György Szegő

28 Építészeti csend. Nevill Holt Opera, Leicester, Anglia – Götz Eszter

Silent Architecture. Nevill Holt Opera, Leicestershire, Great Britain – Eszter Götz

32 Ligetszépe. Millennium Háza, Budapest – Csontó Sándor

The Beauty of Városliget: Millennium House, Budapest – Sándor Csontó

38 Háttérben, egyensúlyban. Agroverzum Látogatóközpont, Martonvásár – Vukoszávlyev Zorán

In the Background, in Balance. Agroverzum Visitors’ Centre, Martonvásár – Zorán Vukoszávlyev

42 Új köntösben. Mimama konyhája, Budapest – Kiss Tamás

In a New Attire. Mimama’s Kitchen, Budapest – Tamás Kiss

46 Három nézőpontból. Lombkorona tanösvény, Pannonhalma – Mizsei Anett

Viewed from Three Aspects. Foliage Education Trail, Pannonhalma – Anett Mizsei

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

50 Oxford az Alpokalján. Megújult bencés rendház, Kőszeg – Miszlivetz Ferenc

Oxford in the Pre-Alps. A Facelifted Benedictine Convent House, Kőszeg – Ferenc Miszlivetz

53 Radikális alakulásban. Gyermely településközpont-fejlesztése – Molnár Szilvia

RÉGI-ÚJ SZCÉNA MAGYAR // SCENE ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Radical Transformation. Developing the Centre of a Settlement, Gyermely – Szilvia Molnár

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

57 Volt – van – lesz. 30 éves a Kós Károly Egyesülés – Sáros László

Past – Present – Future. 30 Years of Károly Kós Association – László Sáros

60 Fuga 10+ Tanulságok a FUGA jubileumi fesztiválja kapcsán – Zöldi Anna

Fuga 10+ Lessons of the FUGA Anniversary Festival – Anna Zöldi

64 Impozáns körkép. Expo Múzeum, Sanghaj – Lővei Pál

Imposing Panorama. Expo Museum, Shanghai – Pál Lővei

66 Kisvárosi lakótelepeink. Baja-Újváros – Somogyi Bálint

Housing Estates in Towns in Hungary. Baja-Újváros – Bálint Somogyi

70 A nyers és lényegi építészetért. Gondolatok a kortárs építészeti etikáról – Antonello Stella

For a Rough and Essential Architecture. Notes for a Contemporary Architectural Ethics – Antonello Stella

73 Beszédes épületornamentika Baumhorn Lipót szegedi zsinagógájában.

Egy doktori értekezés margójára – Oszkó Ágnes

Meaningful Architectural Ornamentation on the Synagogue by Lipót Baumhorn in Szeged.

Footnotes of a Doctoral Thesis – Ágnes Oszkó

TERV // PLAN

81 Superblock, MÉSZ-MÉK Diplomadíj, 2019 – Kálna Gábor

Superblock, MÉSZ-MÉKDiploma Prize, 2019 – Gábor Kálna

18

PASSZÁZS // PASSAGE

83 Ezüst Ácsceruza Díj 2019 84 Csomópontok. Turi Attila építész és alkotótársainak kiállítása – Götz Eszter 85 Újlipótváros, szem előtt tartva. Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945 – Csontó Sándor 86 A bécsi modern univerzális alkotója: Otto Prutscher – Szegő György 87 Építészet a gyerekeknek. The Playground Project – Götz Eszter 90 Évgyűrűk. Pataki Tibor kiállítása – Szegő György 91 Glokális építészet. BME Doktori Iskola, 2019 91 Zvi Hecker: Neumeister-ház / Vázlatok, FUGA 91 Iparművészet a belsőépítészetben – Götz Eszter 91 A Lánchíd alakváltozásai, BME aula

BÚCSÚ // FAREWELL

92 In memoriam Böhönyey János 1925–2019 – Bálint Imre

93 Díjak, kiállítások, pályázatok 94 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

32 A CÍMLAPON A PUSKÁS ARÉNA FOTÓJA LÁTHATÓ. ÉPÍTÉSZ: SKARDELLI GYÖRGY. FOTÓ: PALKÓ GYÖRGY

2019 / 06

____ SZCÉNA SCENE

____

Pro Architectura-díj 2019 — Az építész szakma legnagyobb hazai elismerése, a Pro Architectura-díj célja minden évben a jeles építészeti, városépítészeti, tájépítészeti vagy belsőépítészeti alkotások létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenység, a magyar építészeti kultúra népszerűsítésében, a minőségi épített környezet létrehozásában, az építészeti értékek megóvásában és az építészeti szemléletformálásban elért kiemelkedő eredmények díjazása. A Parlamentben megrendezett ünnepélyes díjátadón idén tíz építész, illetve kollektíva munkája részesült a díjban, melyet Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztertől vehettek át. Építészet kategóriában az alábbiak kaptak elismerést:

Mányi István, Mányi Dániel, Gergely László, Kardos Gábor és Németh Krisztina: Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója

Terdik Bálint: Duna-Ipoly Tanuszoda, Szob „A Duna partra telepített épület megtartotta mintatervi értékeit, az ártér indokolta kényszerű kiemelés miatt még fokozva is azokat, egyben igazodva a Dunakanyar páratlan természeti környezetéhez is. A tervező hozzáállása – mely több, a programban megvalósult épületnél nyomon követhető – példaként szolgál a mintatervek alapján épülő épületek adaptálására és a helyi kulturális és építészeti értékek kortárs megjelenítésére...” (részlet a laudációból)

Furu Xénia, Guttmann Szabolcs István és Wagner Péter DLA: Vallásszabadság Háza, Kolozsvár

Katona András, Riedel Miklós Márton és Gyulai Attila: Teleki-Tisza kastély, Nagykovácsi

„Kolozsvár belvárosában a 15. század óta álló unitárius püspöki ház felújításával nem csak az unitárius egyház bölcsője, hanem egy értékes, de méltánytalan állapotba került műemlék született újjá. A méltó módon helyreállított épülettel nem csak Kolozsvár lett gazdagabb, hanem a nagyközönség is, hiszen a Vallásszabadság Háza három szinten, közösségi terekkel, múzeummal, konferencia termekkel várja a látogatókat és a kutatókat. A tervezők rendkívül alapos és példaértékű kutatómunkát végeztek, így az épület közel 500 éves szerkezetei, építőelemei és részletei gondosan megóvásra kerültek és feltárt helyükön újra láthatók...” (részlet a laudációból)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

„Első fontos állomásához érkezett a magyar múzeum-ügy legnagyobb szabású projektje, amely egyben a Liget-projekt első megvalósult mozzanata is: három éves zárva tartást követően, 2018. október 31-én újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum. Ünnepe ez a magyar múzeumügynek, mert soha nem történt még ilyen kiterjedt és ilyen kiváló minőségű felújítás az intézmény történetében. Nem túlzás azt állítani: száz évvel ezelőtti pompáját nyerte most vissza a múzeum...” (Sulyok Miklós: Igazság és szépség, MÉ 2018/6)

„A rekonstrukció során a tervezők törekedtek az eredeti térstruktúra helyreállítására és ezzel egy használható és fenntartható épületegyüttest hoztak létre a legtöbb érték megtartásával és újak teremtésével. A felújítási koncepció kialakításánál a tervezői csapat maxi-

málisan figyelembe vette a műemlék egyedi és komplex értékeit valamint az épületegyüttesben rejlő lehetőségeket is. A kastély és kiszolgáló épületeinek együttese a kortárs építészeti és szabadtér-építészeti megoldásoknak köszönhetően kiszabadult korábbi évszázados elzártságából, ezáltal a rekonstrukció jelentősen gazdagította Nagykovácsi településképét és épített örökségét...” (részlet a laudációból)

ges kisebb teret helyeztek el: lépcsőt, gyóntatófülkéket, kápolnákat. A boltozatot imitáló beton kupolahéj fehér felületével, a benne lévő fényfülkékkel, mélyedésekkel izgalmas, szférikus érzeteket kelt. Az építészeti részletek, és a téglaburkolat kiosztása kidolgozott, a bútorok nemesen egyszerűek. A létrejött templom egységes, erős kompozíció, az Istennel való találkozás lehetőségének igaz helye.” (részlet a laudációból)

Fernezelyi Basa Iroda Építész Kft.: MLD46 lakóház, Budapest

Pottyondy Péter, Pottyondy Bence: Diósgyőri stadion

Építtető kategóriában: Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány „A Régi Budai Városháza épületének felújítása jó kezekbe került. Az épület magas színvonalú megújítása az építtető részéről már a tervezésnél elkezdődött, hiszen meghívásos tervpályázattal választották ki az építészt, a felújításnál pedig elsősorban a műemléki értékek megőrzését és az építészeti értékek megteremtését tartották fontosabbnak az alapterület végtelen kihasználása helyett. Az építtető elsősorban az épület történeti értékeit kívánta megőrizni és bemutatni, előtérbe helyezve az egységes barokk megjelenést és a fellelhető középkori emlékek megmutatását. Az új építészeti elemek szokásos radikális megkülönböztetésen alapuló formálását pedig itt mértéktartóan, elegánsan, a szétesettség erős érzése nélkül valósította meg a tulajdonos...” (részlet a laudációból) Kivitelező kategóriában: Reznicsek Zoltán Budavári Királyi Lovarda

„...Az épület formavilága erőteljesen szobrászati jellegű, mely a homogén süttői mészkő és az üvegfelületek dialógusára épül. Az intenzív geometrikusság jó érzékű ritmikával párosul, melyben az épületrészek nem elkülönülve vannak jelen, hanem egyetlen homogén, monolitikus egységgé állnak össze.

Mintha egy hegyről legördülő szikla darabjaira esne szét és állna össze architektúrává. A természet valódi átlényegülését láthatjuk ebben a folyamatban, mely az épített környezetet a hegy részévé teszi. Az építésztervezők munkája nem csupán az együttélés-különélés jó arányainak építészeti hátterét teremti meg, hanem egyúttal arra is rámutat, hogy a természet és az épített környezet kettőssége hogyan hozható egymással szorosabb kapcsolatba.” (részlet a laudációból) Gutowski Robert, Révai Attila, Kövér István, Boczkó Ákos: Szent II. János Pál pápa templom, Páty

„...A tömegek, a falfelületek és a belső terek lágy, izgalmas formálása egyedi, mégis logikusan érthető, egyben elmélkedő atmoszférát teremtenek. A templomtérben az okosan átgondolt dupla falszerkezet között sok szüksé-

SZCÉNA // SCENE

„...Ha nem mozgás közben szemléljük ezt a hatalmas épülettömeget, úgy a kifelé magasodó, s a nézőtér alsó síkját követő fedett tér erőteljes tölcsérszerű szívó- és hívogató hatását érezzük. Az épület nem a kifelé pozitív tömeget és zárt héjat mutató szokásos hamutartó, vagy tégelyszerű stadion. Nem taszító, hanem befogadó, az épület teljes kerülete mentén nyitottságot sugall. A tartószerkezet, az épület „csontváza” karakteresen megjelenik, ami az egész létesítményt konstruktívvá teszi, a külső felületeket természetes nagyvonalúsággal ritmizálja. „Ritmus és arány” – hangsúlyozta mesterem Plesz Antal, s ha láthatná a stadiont azt mondaná: na látod, erről beszéltem...” (Bodonyi Csaba: Ráhangolódás.

MÉ 2018/4)

„...A gazdag plasztikájú épület számos szakmai kihívás elé állította a kivitelezőket, melyek megoldására magas színvonalú, komplex, teljességre törekvő megoldások születtek. A Budavári Királyi Lovarda épületét megkoronázó manzárdtető fedélszerkezetének megépítése, a díszeit adó bádogos és díszmű-bádogos szerkezetek kivitelezése mindennél jobban bizonyítja kivitelezőjének korábbi bádogos tudást felülmúló felkészültségét, szakma iránti alázatát és maximalizmusát. A mesterségbeli tudás ékes példája az elkészült mű, melyben csak gyönyörködni lehet.” (részlet a laudációból) Gratulálunk a díjazottaknak!

Építészeti közélet és oktatás kategóriában: Schrammel Zoltán

PRO ARCHITECTURA PRIZE 2019

„Schrammel Zoltán úr harminc éve vesz részt az Építészmérnöki Kar angol nyelvű oktatásában. A Középülettervezési Tanszéken több mint egy évtizede az idegen nyelvű képzés felelőse. Az elmúlt húsz évben több mint hetven hallgató diplomamunkáját konzultálta, többségükkel azóta is tartja a kapcsolatot.

Hallgatói megbecsülik, és mint azt elismerései is mutatják, kiváló oktatónak tartják. Oktatói tevékenysége mellett kórháztervezési szakértő, aki aktív munkájával, nagy tervezői tapasztalatával, széles nemzetközi kórháztervezési és elméleti ismereteivel közreműködik a magyarországi egészségügyi létesítmények megvalósításában...” (részlet a laudációból)

The most prestigious professional acknowledgement of architecture in Hungary, Pro Architectura Prize is awarded annually to outstanding works of architecture, urban architecture, landscape design and interior architecture for both architects and designers, who promote Hungarian architecture, contribute to the creation of high-standard man-made environment, the protection and preservation of architectural values, the shaping of attitudes in architecture. At the awards ceremony held in the Houses of Parliament ten architects and collective projects were awarded, the prizes being handed over by Gergely Gulyás, head of the ministers.

2019 / 06

5

6

Budapest Nívódíj 2019 — November 20-án a FUGA Építészeti Központban rendezték meg a Budapest Nívódíj 2019. évi ünnepélyes díjátadóját. A díj célja, hogy elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében.

A bírólóbizottság elnöke Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes volt, a bizottság tagjai: Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze; Csapó Balázs építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke; Dr. Meggyesi Tamás urbanista, Csillag Katalin építész, Ferencz István DLA építész és Sugár Péter DLA építész, tanszékvezető. Az alábbiakban a bírálatok szövegéből idézünk.

Budapest Nívódíjat kapott a Régi Budai Városháza, tervező: Szabó Levente DLA A régi budai városháza közel 800 éves történetével a Várnegyed központjában, Buda egyik legrégebbi és legpatinásabb részében, a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. Az épület 160 éven át funkcionált városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek. Az épület megújulásában fontos üzenetet hordoz: ÍGY IS LEHET. Igényesen, minden részletre kitérően, időtálló anyagokkal. Mindemellett a fő mondanivaló, hogy a történelem, így az építészettörténet sem áll meg, ezért első körben kötelességünk, hogy

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A RÉGI BUDAI VÁROSHÁZA. FOTÓ: DANYI BALÁZS

feltárjuk és megértsük a meglévő emlékeket. Új funkció esetén azonban jogunk van az épített anyagokat értelmezni, a különböző korok lenyomatait rendszerezni, hogy továbbra is egységes egészként, és ne véletlenszerű idézetként jelenjenek meg. A tervezők jelen esetben a barokk időszakban kialakult állapotból indultak ki, és minden ettől eltérő időszakot ehhez képest, helyenként új kontextusban mutattak be. A kortárs kiegészítések nem tolakodók, viszont egyértelműsítik a friss beavatkozás területeit. A technika szinte észrevétlenül van jelen a házban, ami ilyen régi épület esetén komoly feladvány. A bútorok konzekvensen letisztult formában jelennek meg, több esetben rejtenek az épület működéséért felelős műszaki elemeket. A Városháza épületében a fejlesztő mindkét célja, az értékőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Kiemelt dicséretet kapott: Újpesti Piac és Vásárcsarnok és UP Újpesti Rendezvénytér, tervező: Bun Zoltán PhD A testület 2007-ben fogadta el az Újpest főtérének megújítására vonatkozó koncepciót, amelyben a tér átalakításának zálogát a következőképpen fogalmazta meg: „A piacot, a Városházát és az egyházi épületeket integráló, a teret egységbe szervező, reprezentatív, városi rendezvények befogadására is alkalmas, a mainál több zöldfelületet magában foglaló, a változó igényekhez alkalmazkodni

képes szabadtér-rendszert hoz létre. Radikálisan csökkenti a haladó és álló gépjárművek által elfoglalt térfelületet, átalakítja a tér és hatásterülete forgalmi és parkolási rendjét, a téren lévő funkciók működőképességének fenntartásához.” A főtér megújításának egyik első, de talán legfontosabb elemeként az új piac, vásárcsarnok és a rendezvénytér épülete készült el. Az elsőre furcsa párosítás, a piac és rendezvénytér jól megfér egymás mellett, a térben elkülönülő bejáratok biztosítják a zavartalan működést. A rendezvénytér kialakítása több lehetőséget rejt, így nagyon sok feladatot tud ellátni: ez gazdaságos üzemeltetésének záloga. Budapest nagyon gazdag a különleges csarnoképületek architektúrájában, a most elkészült épület is új színfoltként, kortárs megfogalmazásban egészíti ki a már meglévőket. Az épített tér szépségét a konzekvensen végigvitt vasbeton térrács adja, a szerkezeti elem a csarnok díszévé vált. A főtér-koncepcióban megfogalmazott elvárásoknak megfelelő léptékű tömeg a funkciók egymás fölé rendezésével tudott létrejönni. A tér megfelelő architektúrájú térfallal gazdagodott.

Kiemelt dicséretet kapott: a Láng Művelődési Központ rekonstrukciója, tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly A kultúrházat 1932-ben építtették a Láng Gépgyár tulajdonosai, dolgozóik és családtagjaik művelődése, oktatása és szórakozása céljából.

7

Az azóta folyamatosan működő intézmény az angyalföldiek identitásának meghatározó eleme. Az épülethez Tokár György tervezésében 1970-ben 456 férőhelyes színház és egy hírlapolvasó épült. Az önkormányzat 2018-ban döntött az energetikai korszerűsítés és modernizálás mellett. Kívülről az eredeti mosott kavics homlokzati panelekre hőszigetelés került, a hőhidas alumínium függönyfal elemeket és nyílászárókat korszerűekre cserélték. A tervezők bátran hozzányúltak a homlokzathoz: a hőszigetelésre kiselemes klinker burkolatot ragasztottak recézett hátsó felével kifelé fordítva. Az egységes új homlokzatképzés felerősíti az épület téralkotó és tömeghatását, a városi kontextusban elfoglalt helyét, így az épület előtti teresedés igazi hellyé, városi térré válhat.

A belső terek esetében még inkább jellemző, hogy az eredeti anyagok és szerkezetek megtartására törekedtek. Megmaradt a bejárati jegypénztár műkő felülete, a nagyterem és az előcsarnok szépen rakott mezőtúri tégla falburkolata, a nagyterem lambériaburkolata pedig felújítás után visszakerült korábbi helyére.

A kortárs anyag- és színhasználat nem zavarja meg az eredeti, Tokár György által tervezett összhatást. A tervezők ugyanis példaértékű beleérzéssel, tisztelettel és kulturáltsággal mentették át a hazai, háború utáni modern építészetünk egyik szép, de rejtőzködő opuszát.

ÚJPESTI PIAC ÉS RENDEZVÉNYCSARNOK. FOTÓ: HAJDÚ JÓZSEF

Dicséretet kapott: Magyar Telekom és a T-Systems Hungary közös székháza, tervezők: Tiba János†, Király Zoltán, Beczner Balázs, Matúz Melinda MOME Műhelyház, Műteremház, Médiaház, tervezők: Csomay Zsófia, Németh Tamás LÁNG MŰVELŐDÉSI KÖZPONT. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

Klapka Központ Szolgáltatóház, tervező: Marosi Miklós NEXON irodaépület és mélygarázs, tervező: Fernezelyi Gergely DLA Kastélydombi Luther-kápolna, tervező: Krizsán András DLA

Gratulálunk a díjazottaknak!

SZCÉNA // SCENE

BUDAPEST AWARD 2019 On November 20th, FUGA hosted this year’s awards ceremony of the Budapest Prize. This recognition is meant to promote the creation of new values according to the ambition of the Municipality as well as the preservation of traditional values, and the development of architectural and environmental culture. The function of the Award is to acknowledge and popularize works of architecture shaping the cityscape and present high standard designs and realized schemes in an exemplary cooperation.

2019 / 06

8

Média Építészeti Díj 2019 —

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY, TŐRÖS ÁGNES: VIZAFOGÓ TAGÓVODA. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja immár 15 éves hagyománnyal rendelkező szakmai esemény. A november 8-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezett gálaesten az előző évekhez hasonlóan az alkotók mutatták be a díjért versengő épületeiket és terveiket. A látványos prezentációkat a médiazsűri értékelései, valamint a három szakmai bíráló: Lévai Tamás építész, és az Építészfórum főszerkesztői, Somogyi Krisztina és Kovács Dániel elemzései követték. A zsűri mellett a közönség is megoszthatta véleményét, a helyszínen leadott szavazataik alapján ítélték oda a közönségdíjakat.

Az előzsűri tagjai a nemzetközi építészet kiemelkedő alkotói és kritikusai voltak: Indira van’t Klooster (az Amszterdami Építészeti Központ igazgatója, 2014 óta a Média Építészeti Díja nemzetközi előzsűrijnek elnöke), Ruta Leitanaite (a litván építészek szövet-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ségének elnöke), Saimir Kristo (az albániai POLIS Egyetem Építészeti és Tervezési Karának dékánhelyettese, a Tirana Architecture/ Design Week kurátora), illetve a Magyar Építőművészek Szövetsége képviseletében Z. Halmágyi Judit építész. A médiazsűri tagja: Bagi László zsűrielnök (Forbes), Csernátony Dóra (Propaganda Media/TV2), Eszes Andrea (Nők Lapja), Ficsor Benedek (Magyar Hang), Földes András (Index), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Vincze Miklós (24.hu).

Az Épület kategória nyertese: az Archikon építésziroda (Nagy Csaba, Pólus Károly, Tőrös Ágnes) tervei alapján megvalósult budapesti Vizafogó Tagóvoda „A tervező immár vagy húsz művével kötődik a kerülethez (József Attila Művelődési Központ, Pannónia Általános Iskola rekonstrukciója, Révész utcai orvosi rendelő, százlakásos passzívház, Meséskert Tagóvoda stb.), amivel jelentősen hozzájárult a városrész arculatformálásához, emellett számos

hazai és nemzetközi szakmai díjat jelentett az önkormányzat, az építész, valamint az Archikon számára. A kollektíva korábbi megvalósult megbízásaival többszörösen bizonyította, hogy a mesterségbeli tudáson túl nyitott, kezdeményező szemléletű és pozitív folyamatokban gondolkodó tervezőkből áll. Épületeik intenzív élményt kínálnak és fenntartható módon szolgálják a helyi közösséget. A Vizafogónál is ráleltek a varázsszavakra – csiribú-csiribá – és csodát tettek. A régi óvodaépület a korszerűsítés és a minimális bővítés után aktuális, egyedi karaktert kapott...” (Csontó Sándor: Mint hal a vízben, MÉ 2019/5) A Terv kategória nyertese: Tábi Sára terve a jászberényi fürdőépület bővítésére „...A fürdőépületbe a telekhatár mentén befutó támfalszerű épület merőlegesen vis�szakanyarodik és felvastagszik, a meglévő épület hátsó homlokzatától elhúzva egy zárt belső udvart hoz létre, félszint eltolással a

9

TABI SÁRA: A JÁSZBERÉNYI FÜRDŐÉPÜLET BŐVÍTÉSÉNEK TERVE

strand terepszintjén megteremtve a kapcsolatot a fürdőépülettel. A két épületrész közti horizontális és vertikális közlekedés egyetlen nagyobb beavatkozásként a meglévő fürdőépület és a belefutó falszerű nyaktag áthatásában történik. Egyszerű külső tömegképzésével nem vetekszik a karakteres házzal, inkább kerítésfalként és támfalként viselkedik, mintsem egyenrangú épületként. A bővítés karaktere is erre a meglévő házban rejlő kettősségre épül, annak egy fordított átirataként...” (részlet a tervleírásból) A közönségdíjat Tóth Bence Péter kapta a Fecskehotel tervéért (lásd MÉ 2019/4).

Az Index különdíját a Párisi Udvar felújítása nyerte el (tervezők: Archikon Építésziroda, Nagy Csaba, Pólus Károly, Pásztor Ádám, T. Major Kriszta, Batta Miklós, lásd MÉ 2019/3).

A Média Építészeti Díj alapítója, Pásztor Erika Katalina emlékét őrző Perika-díjat Mátrai Péter Ybl-díjas építész-zeneszerző kapta. A gálaest fontos része a hagyományok ápolása, a mesterek elismerése is. Idén Winkler Bar-

SZCÉNA // SCENE

nabás Ybl- és Podmaniczky-díjas építészt, a Széchenyi Művészeti Akadémia rendes tagját köszöntötték.

Több különdíjat is kiosztottak: az Austrotherm Energiahatékonysági Különdíját Kazi Zsolt kapta biogázfeldolgozó és látogatóközpont diplomamunkájáért, míg az Austrotherm saját elismerését, a Kovács Zoltán-emlékdíjat, a Tetőszervíz Plus Kft. Az Europa Design Belsőépítészeti Különdíját Seenger Dorottya diplomamunkája nyerte el, melyben nyugdíjasoknak tervezett alternatív otthont. A Lechner Tudásközpont Épületrekonstrukciós Különdíját az Archikon vehette át a Vizafogó Tagóvodáért. Az Építészfórum által tavaly alapított Fejlesztői Szakmai Nagydíjat a Gránit Pólus adta át Kocsány Jánosnak, a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság vezérigazgatójának. A Nagyberuházások Különdíját az új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum terve kapta, a Diller Scofidio + Renfro és az M-Teampannon munkája.

MEDIA ARCHITECTURE PRIZE 2019 Founded by Építészfórum, the awards ceremony of Media Architecture Prize has now been a significant professional event for 15 years. Taking place on November 8th in Uránia National Movie Theatre, it was also the first show of buildings and scemes submitted for the design contest, much in the same way as in the previous years. The spectacular presentations were closely followed by the media jury and three professionals: Tamás Lévai architect, and chief editors of Építészfórum, Krisztina Somogyi and Dániel Kovács presented their analyses.

Besides the jury, visitors also had the chance to share their opinions as the public prize goes to the schemes voted for by the majority of the audience.

Gratulálunk a díjazottaknak!

2019 / 06

____ TÉMA THEME

____

NAGYBETŰS ARCHITEKTÚRA SOKARCÚ TARTALOMMAL PUSKÁS ARÉNA, BUDAPEST — —

építész architect:

SKARDELLI GYÖRGY

szöveg text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók photos:

PALKÓ GYÖRGY

A november 15-i Magyarország–Uruguay mérkőzéssel megnyílt Puskás Aréna sokfelől megközelíthető téma. Engem is érint a nosztalgia. Csak nemrég fogtam fel, hogy az életen át űzött-nézett foci már nem az, aminek megismertem. Már nem csak sport és nem csak tömeg-szórakozás, de a hozzá kapcsolódó erős média-, reklám- és fogadás-üzletágak hordozója is. Így közgazdasági, sportgazdasági és politikai vitatéma. Mégis, próbálom csak a funkció és az architektúra felől értékelni az új nemzeti stadiont.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

11

TÉMA // THEME

2019 / 06

12

A Papp László Aréna felől érkezve, a tél eleji alkonyban az épület nagy, egységes szoborként tárult elém. A stadionforma előbb antik asszociációkat ébresztő monolitnak tűnt, közeledve az ismert arculat régóta bevésődött finom betoncsipkéje is kibontakozott. Ismerős: gyermek- és ifjúkoromban apámmal rendszeres hétvégi kalandjaink színhelye volt a hely. Skardelli úgy döntött, hogy a Dávid Károly által formált emblematikus, kifelé dőlő pilonokat robusztus „ékekként” őrzi meg. Elhatározása azt eredményezte, hogy a teljesen új szerkezetben főmotívumként a régi épület is felragyog. A 15 méterrel magasabb, immár teljessé lett tribünkaréj túlemelkedik a pilonokon. Az új aréna felső gyűrűje, egy roppant – nekem Le Corbusier ronchamps-i kápolnájának hetyke tetőkarimáját idéző – „párkányzat” játékos gesztussal köszönti az érkezőt. (Ez a forma belülről az 57 000 m²es tetőszerkezetről összegyűlő csapadék bő méteres ereszcsatornájaként működik.) Építésznek készülve-álmodozva, annak idején a csonka karéjt talán nem egyedül én rajzolgattam „egésszé”. Csakhogy Skardellinek megadatott helyrebillenteni az egykor kizökkent, befejezetlen formát. Példaadóan átgondolt és kivitelezett az építészet, a design, és kiemelkedő a mérnöki mű.

Az üvegezett bronzkapun át tudtam benézni az egykori fogadóépület dór oszlopos kapujú, szovjet mintát követő előcsarnokába – éppen takarítottak. A szocreál

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

belső tér visszafogottan újult meg. A dór oszlopok 1953-ban az ókori Olümpia Zeusz templomára utalhattak: az architráv felett az olimpiák ötkarikás emblémája a Népstadion cégére lett. Most a nagy kompozícióban még a fogadóépületre emelt új, kétszintnyi, múzeumnak szánt új kubus emeletráépítése ellenére is mellérendelt elemmé válik az egykori ünnepi bejárat. A tribün új, megnőtt karéjához képest ez az épülettömeg nem primer kompozíciós elem. Az új egységben a régi kváderköves és az új, minimalista burkolattal borított felületek kifejezik a kortárs építészet elsőségét. Ez a kontraszt csak itt jelenik meg, az arénaforma hallatlanul egységes, jól integrálja a pilonhomlokzatok régit idéző, áttört mintázatát is. Ehhez a régi és új formák kapcsolatát kellett „feltalálni”. És a mának, egyszerre a jövőnek szánt nagyvonalú gesztus jelzi, hogy az új Puskás Aréna nem rekonstrukció.

Négy kapuzat szervezi a bejutást, a jó esetben 68 ezernyi szurkoló érkezését.

(A koncertek gyepre is nézőt telepítő befogadóképessége elérheti a 80 ezer főt).

A kapuk és pilonok közti jelentős méretű homlokzatfelületeket 8x8 m-es rozsdamentes acélszerkezetek töltik ki. A nagy forma íveit követni képes, finoman áttört fém „hártya” árnyékoló funkcióval bír, emellett fényterelő mikro-tükrökkel az esti díszvilágítást is szolgálja. A kapuzatok feletti tér belül több szintnyi magasságban összenyitott, tágasság fogadja az érkezőt, a „hely” az ünnepi belépés térélményét adja. A körüljáró szintre érkezve: az oválisan áramló közlekedőteret 20 „sziget” osztja. Mindegyikben büfék (ezen a szinten az összesen 45-ből 20), üzletek és közöttük a WC-blokkok találhatók.

Az építészeti látványt magas szinten kivitelezett látszóbeton uralja. A nagy szerkezeti konzolok ritmikusan ismétlődő, szinte organikus formáinak festése visszafogottan utal nemzeti színeinkre.

Belépve az aréna küzdőterét ölelő nézőtérre elakad az érkező lélegzete. A látvány vetekszik az általam nemrégen látott barcelonai és berlini stadionfelújítások grandiozitásával. Az ülések vöröses-bordó árnyalatai és a zöld gyep különleges, érzéki harmóniát

——

13

VEZETŐ TERVEZŐ // LEADING ARCHITECT:

SKARDELLI GYÖRGY – KÖZTI ZRT. LÉTESÍTMÉNYFELELŐS // MANAGING ARECHITECT:

TASCH PÉTER, KELEMEN BÁLINT – KÖZTI ZRT. ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

BORBÉLY ANDRÁS, CSÍZY LÁSZLÓ, DEICHLER TÍMEA, PETRI DÁVID, VARGA ÉVA SÁRA, WEIMPER VIKTÓRIA, OSZOLI GELLÉRT, VARGA NOÉMI, JAKAB DÁNIEL, FARKAS DÁNIEL, BOZSÓ BARNA – KÖZTI ZRT. BIM KOORDINÁCIÓ // BIM COORDINATION:

PETRI DÁVID – KÖZTI ZRT., REICHER PÉTER – MOPANI KFT. ÉPÜLETSZERKEZET // STRUCTURE:

DR. BECKER GÁBOR, REISCH RICHÁRD, ÁMON ATTILA – ADECO KFT. KONSZIGNÁCIÓ // CONSIGNMENT:

EMŐDI-KIS TAMÁS, HORVÁTH ÁKOS – EKHO KFT. BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

BARNA GYULA, DÖBRÖNTEI NÓRA – INTERIOOR ONE KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

DR. TAKÁCS LAJOS GÁBOR, RAUSCHER JUDIT, JANKUS BENCE – TAKÁCS-TETRA KFT. TÁJÉPÍTÉSZET // LANDSCAPE:

DR. BALOGH PÉTER ISTVÁN, MAJOR JÓZSEF – S73 KFT TARTÓSZERKEZET // FRAMEWORK:

GURUBI IMRE, BECKER ÁDÁM, SZABÓ LÁSZLÓ – KÖZTI ZRT., HONTI GÁBOR, DOBRÁTER BÉLA – PRODUKTÍV PLUSZ KFT., SZAKÁTS MIKLÓS – SZÉLVÉSZ BT. TARTÓSZERKEZETI SZAKÉRTŐ // FRAMEWORK EXPERT:

SZÁNTÓ LÁSZLÓ – EXON 2000 KFT ACÉLSZERKEZETEK // STEEL STRUCTURES:

KOCSIS ANDRÁS, LÓDRI CSABA – BIM-DESIGN KFT. GEOTECHNIKA, KÚTTERV // GEOTECHNOLOGY, WELL:

RADVÁNYI FERENC LÁSZLÓ – PBM MÉLYÉPÍTŐ KFT. SZEIZMIKUS VIZSGÁLAT // SEISMOGRAPY:

DR. VIGH LÁSZLÓ GERGELY, DR. DUNAI LÁSZLÓ – BME, HIDAK ÉS SZERKEZETEK TANSZÉK, GEOTECHNIKAI ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIAI TANSZÉK GLOBÁLIS STATIKAI MODELL // GLOBAL STRUCTURE MODEL CONTROL:

POHL ÁKOS – CEOS KFT. ALAPLEMEZ, CÖLÖPALAPOZÁS // BASE:

PETIK CSABA – PETIK ÉS TÁRSAI KFT. PILON ALATTI FEJTÖMBÖK, PILLÉREK // PIERS:

JUHÁSZ IMRE, SZABÓ CSABA – UVATERV ZRT. FESZÍTÉSI TERVEK // TENSING MODELS:

DR. DALMY DÉNES – PROPONTIS KFT. ELŐREGYÁRTOTT SZERKEZETEK, GYÁRTMÁNYTERVEZÉS // PREFABRICATED ELEMENTS:

BALOGH BÉLA – ASA KFT., ROZSI DÁNIEL – FERROBETON ZRT. KÜLTÉRI SZERKEZETEK // OUTDOOR STRUCTURES:

EGYED LÁSZLÓ – SZIGMAPONT KFT., ÁRVA PÉTER – EM KFT. GÉPÉSZET // HVAC:

SZAKÁL SZILÁRD – KÖZTI ZRT., VIRÁG ZOLTÁN, VIRÁG ZSOLT, MAROSFAI ÁKOS, ORCSI ATTILA – DUOPLAN KFT. SPRINKLER: SZAKOS BALÁZS – VENTOR KFT., SZABÓ BERTALAN – SPIE KFT. ERŐSÁRAM // POWER-CURRENT:

MÁRAMAROSI ANDRÁS – KÖZTI ZRT., KUN GÁBOR, KOMLÓSI TIBOR, KOVÁCS VIKTOR – HUNGARO-PROJECT KFT. GYENGEÁRAM // WEAK-CURRENT:

RITZL ANDRÁS – KÖZTI ZRT. AV RENDSZEREK // AV SYSTEMS:

DR BALOGH GÉZA – WHB KFT. KAMERARENDSZER // CAMERA SYSTEM:

BALÁZSICS FERENC, CSIA SÁNDOR – WHB KFT. BELÉPTETŐ RENDSZER // ACCESS CONTROL:

CSIA SÁNDOR, BALÁZS PÉTER – WHB KFT. TŰZJELZŐ-CO RENDSZER // FIRE ALARM, CO:

BALÁZS PÉTER – WHB KFT. GÁZZAL OLTÓ RENDSZER // GAS FIRE SERVICE:

TAKÁCS GERGELY – WHB KFT. IT RENDSZER // IT SYSTEM:

GERZSENYI KÁROLY – WHB KFT. AUTOMATIKA // AUTOMATICS:

HARMATH LÁSZLÓ – IQ KFT. KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

GAULAND ANDRÁS –TECO-GASTRO BT. AKADÁLYMENTESÍTÉS // ACCESSIBILITY:

BABITS BERNADETT – BAUONLINE KFT. PÁLYATECHNOLÓGIA // FIELD TECHNOLOGY:

KÁTAI TAMÁS, SIFFEL GÁBOR – E-SPORT MANAGEMENT KFT. KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

RHORER ÁDÁM – KÖZLEKEDÉS KFT. FELVONÓ // ELEVATOR:

PÖLÖSKEI TAMÁS – MAKROLIÁN KFT. AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

KOTSCHY ANDRÁS – KOTSCHY ÉS TÁRSAI BT. KÖRNYEZETVÉDELEM // ENVIRONMENT PROTECTION:

KOTSCHY ANDRÁS – KOTSCHY ÉS TÁRSAI BT., KUTAS JÓZSEF, HOLÉCZY GÉZÁNÉ – H&Z&G BT. KÖZMŰ // PUBLIC UTILITIES:

BÍRÓ ATTILA, HANCZÁR GÁBOR, TÓTH GÁBOR – KÉSZ KFT. ELEKTROMOS KÖZMŰ // ELECTRICAL UTILITIES:

BÉKI ZOLTÁN – TROMOSE BT. KÖLTSÉGVETÉS KIÍRÁS // BUDGET:

VÁRNAGY ÉVA, KIJÁTZ VALÉR – VÁRBAU BT. KOVALÓCZY GYÖRGY, KRÉN ZSUZSANNA – TRISCHLER HUNGÁRIA KFT. VÍZTELENÍTŐ KUTAK // ELIMINATORS:

KOVALÓCZY GYÖRGY, KRÉN ZSUZSANNA – TRISCHLER HUNGÁRIA KFT. —— TÉMA // THEME

2019 / 06

14

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

15

alkotnak. A futball sokunk számára szerelem, illőnek érzem az érzéki jelzőt (az igen masszív székeket ugyanaz a lengyel cég szállította, mint aki a Groupama Arénában bevált székek gyártója). Az egész nézőtér fölött „lebegő” tetőszerkezet belső harmadát polikarbonát lemezek fedik, az őszi délutánon is elegendő természetes fényt engedve a játéktérre. A roppant tartószerkezetet az egész építkezés legnehezebb műveletének tartják az építők. A 90 m kinyúlású konzolokat a KÉSZ Kft. szállította 62 kamionnal, összesen 1000 tonna tömeget mozgatva. A bedaruzás mestermunkát igényelt. A tető 2. szekciójában fut körül az a szervizjárda, ahonnan a sport-világítótestek – más példákkal összehasonlítva – üzemeltetőbarát módon, könnyen elérhetőek. Fiókkonzolokról függ alá a 4 db, egyenként 115 m²-es ledkijelzős eredményhirdető és a 24 db, szekcionáltan vezérelhető hangfalköteg.

A szintben háromfelé osztott nézőtéri karéj közül az alsó részt felső, a 2. és a 3. szintet középső töltésű kapuk szolgálják ki. A külső lépcsők a pilonokban lényegében az eredeti lépcsőkarok másai. A főemeleten pályára néz 160 db, az UEFA által előírt akadálymentesen megközelíthető podeszt (ez 200-ra bővíthető, pl. erre szükség lehet para-eseményeknél). A középső karéj tengelyében találhatók a VIP és a business-páholyok – 400 ill. 600 férőhellyel –, a hozzájuk tartozó 1800 m²-es VIP klub és a valamivel még nagyobb (tolófalakkal osztható) üzleti rendezvény- és konferenciaterem. A régi keretekben gondolkodó kritikus elemzők elfelejtik, hogy a futball és mellékletei, ezek létesítményei, fogadóirodái, reklámipari üzeme a globális szórakoztató üzletág egyik legjövedelmezőbb szférája lett: önálló sportgazdaság.

TÉMA // THEME

2019 / 06

16

Az előbb sorolt terek mindegyike eltolható üvegfallal néz a játéktér felé, minden infrastruktúrával felszerelt, igényes belső kialakítású terem. A szürke finom árnyalatai uralják e belsők hangulatát. A mögöttük körbefutó tágas folyosón azonban a padló- és falburkolatok meleg hatású fa felületek, hogy kiemeljék a tér külső falain a több száz négyzetméternyi fotótapétát. A 140 kép montázsai sajtófotókat idéző, újságcikkekből és fotókból komponált impozáns nagymuráliák. Valóságos magyar futballtörténet: Puskással, Kocsissal, Alberttel, Göröccsel, Sándorral vagy Mészöly Kálmánnal, mindig akcióban, játék közben mutatva a legnagyobbakat.

Egy szinttel feljebb jókora területet birtokol a hasonlóan hűvös eleganciával formált média-szféra. Kulcsfontosságú a sajtókonferencia-terem és a médiacenter, 180 internetes állással és egy sor kisebb szeparált irodával.

A tágas terek a nyitómérkőzésen zsúfolásig megteltek.

Maga a játéktér 105x68 m-es speciális füves pálya, körülötte műanyagfüves puffertér. Utóbbi és a kispad, a játékos kijáró a nemzetközi tévéközvetítésekből közismert kialakítással készült. A négy külső kapu közül a két nagyobb ún. Maratoni Kapun a pálya kamionokkal is megközelíthető, például koncertesemények beépítésekor. A játékos kijáró mögötti tágas a térben a szponzorfalas riportok készítéséhez is jut hely. Fél szinttel feljebb van a játékosok busz-érkeztetője. Kétoldalt az öltözők, 2 nagy és 4 kisebb, szabványos magas komforttal. E mögött van az ún. Mix-zóna, ahol a játékosok és újságírók találkozhatnak. Ezt a szférát egy nagy opálüvegfal választja el a média munkaterületétől. Feljebb van exkluzív tere az MLSZ-nek és az üzleti világ skyboxainak – ezekhez páholyok kapcsolódnak. Az egészre jó rálátása van a vezetési pontnak, itt az eseményt biztosító rendőr, rendész, tűzoltók és mentős egységek ülnek.

A nézők számára három szinten működnek az igen jelentős pultfelülettel rendelkező büfék. Ezekben a háttérterekben visszafogottan jelenik meg a nemzeti színek szimbolikája. A tájékoztató grafikai felületek és részleteik is ízlésesek. A nézőtér felső karéjában a kapu mögötti, olcsóbb ülőhelyekről is jól látni. A tribün alsó része alatt helyezték el az üzemelés, karbantartás és takarítás eszközeit. Köztük fontosak a napoztató berendezések, amelyek a gyep standard állapotát biztosítják. Az egész stadion épületgépészete a legfelső szintre került.

A roppant létesítményt üzemeltető személyzet terei és az 500 gépkocsit befogadó épületen belüli garázs funkcionális logikája is meggyőzően hat. A régi fogadóépület melletti étterem és a szurkolói ajándékboltok még nem üzemelnek.

Elmondható, hogy az egész világszínvonalon, sőt afelett jó: minden a helyén van. Szép!

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

17

66 éve, amikor a Rákosi-éra a Népstadion VIP-bejárata fölé az olimpiai ötkarikát piedesztálra emelte, újra reménykedett egy budapesti újkori olimpiai játékok megrendezésében. Ebben nemcsak az 1948-as és 1952-es magyar sportsikerek munkáltak, hanem az első világháború által elsodort 1920-as olimpia budapesti helyszínének, sőt magyar részvételének meghiúsítása is. De az olimpia mozgalom megújításának olyan jeles képviselői is, mint Kemény Ferenc, aki Pierre de Coubertin harcostársa és barátja volt, majd Hajós Alfréd és Lauber Dezső, akik a szellemi versengésen 1924-ben stadiontervükkel ezüstérmet szereztek Párizsban.

Ugyanitt határozták meg azokat a sportágakat is, melyekből évtizedeken át a rendező városok választhattak – minimum 15-öt. Ezek sokban az antik hagyományokat őrizték: atlétika, birkózás, boksz, torna, úszás, vívás, kajak-kenu, evezés, súlyemelés, kézilabda, kosárlabda, röplabda, vízilabda és műugrás, öttusa, lovassport, sportlövészet, íjászat, vitorlázás és végül, de nem utolsósorban, a labdarúgás. Ezeket mind többször kiszorítják távol-keleti, tengerentúli divatok.

A sportszeretők látják, hogy a változások irá-

nya nem jó. Az olimpiai mozgalom egy ideje kezd elfordulni az alapelvektől. Elfogadjuk, hogy a futball üzlet, de az olimpia maradjon szent: a test, a szellem versenyének a béke ügyét kell szolgálnia.

Az ötkarika a világrészek egységének jele, nem egy jövedelmező szuper-iparág szimbóluma. Legutóbb a kiírást a megaberuházások és gigaolimpiák helyett (legalábbis szóban) az eredeti olimpiai gondolat szellemében fogalmazták újra a rende-

EXEMPLARY ARCHITECTURE WITH VERSATILE CONTENTS PUSKÁS ARENA

zés pályázat irányelveit, ami Budapestnek is esélyt adott. Mégis újra Párizs és Los Angeles győzött...

Kemény Ferencnek, Mező Ferencnek, az el-

telt 125 év magyar olimpikonjainak, érmeseinek és sikerkovács háttérmunkásainak emlékét, értékeit tisztelve – ha kérdeznének – azt javasolnám, Magyarország kezdeményezzen az antik és az újkori játékok alapgondolatainak és gyakorlatának jegyében rendezendő Olimpiai Játékokat.

Nevezhetnénk azt akár Déméter Olimpiának is: a termékenység istennőjét tisztelték az ősi ligetben is, ahol szentélye azon a helyen állt, ahol Hádész, az alvilági isten harci kocsija elsüllyedt. Az olimpiák rendezés-helyein, ókori mintára: az élni akarás győzzön a halál felett!

TÉMA // THEME

Recently inaugurated, Puskás Arena in Budapest impresses us from afar as an enormous heterogenuous sculpture which first seems to be a monolith evoking antique associations, but then on a closer inspection reveals the sophisticated lacy concrete tracery of the original structure. Architect György Skardelli decided to preserve the outward leaning iconic pylons of the stadium built in 1953 as robust „ornaments”. This decision entailed that the old house also brightens up as a leitmotif within the entirely new structure. 15 metres higher now, the stands are now complete and rise beyond the pylons. The upper ring of the new arena, a huge „cornice” welcomes visitors with a playful gesture. A design with exemplary concept and execution, it is an outstanding work of engineering and architecture. The former reception building has been facelifted in a modest way with its social realist style interior. The new two-storey addition on the reception building meant to house a museum is a cube form, which renders the former ceremonial entrance a subordinated component despite the addition of a new storey. The new unit clad in the old style binding and new minimalist facework reveal surfaces that underline the primacy of contemporary architecture. The gesture meant for the present and the future conveys the message that the new Puskás Arena is not a reconstruction.

2019 / 06

18

A VILÁGOT JELENTŐ KÖR

DEBRECENI NEMZETKÖZI ISKOLA — —

építész architect:

BORDÁS PÉTER

szöveg text:

BÁN DÁVID

A hagyományos iskolai struktúrák kereteit finoman próbálja feszegetni, az oktatási tereket a szabadabban, átláthatóbban kezelni a BORD Építész Stúdió tervezte új nemzetközi iskola Debrecen határában.

Az elmúlt bő évtizedben itthon és világszerte egyaránt egyre élénkebb szakmai és közéleti viták zajlanak arról, milyen is a jó iskola. Mit és hogyan kell tanítani a gyerekeknek, egyáltalán tanítani kell-e őket, vagy a közös tanulási folyamatban partnerként, mentorként segíteni, motiválni, terelgetni? Egyáltalán fel vagyunk-e készülve, milyen tudásra lesz szükség a mai gyerekeknek, akik 20, 30 év múlva a munkaerőpiacon és az akkori társadalmi, technológiai térben kívánnak helyt állni? Az élénk viták mellett változatos megoldási javaslatok születnek.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fotók photos:

PALKÓ GYÖRGY

Egyes országokban próbálnak előrelépni, újfajta iskolai kereteket kialakítani, másutt leragadnak a tankönyvek csereberéjében. Ez utóbbi megoldás nem lép túl az előző ipari forradalmak igényeire kialakított alapkoncepción: a tanár frontálisan adja át a diáknak a felülről vezérelt tudást, a padban ülő tanuló pedig visszaadja, és – ahogy az elmúlt két évszázadban megszokott volt – azt, vagy annak egy részét az életben hasznosítja.

Ez azonban a jelen és jövő nemzedékei számára már nem lesz elég.

Az is érezhető, hogy ezek a viták a hazai iskolákban nem fognak forradalmi változásokat hozni a közeli jövőben, így az újonnan kialakítandó iskolaépületek is alapvetően a megszokott sémának valamelyes színesebb, világosabb, talán gyerekbarát változatát nyújtják, de lényegesen nem lépnek ki az ismert keretekből. Nincs is egyszerű dolga se a megrendelőnek, se az építésznek, ha a jövő számára alkalmas iskolát kívánna létrehozni.

Hiszen a jelenlegi tudásunk szerint kell megalkotni egy olyan teret, amely kielégíti az egy, két, három évtized múlva felmerülő oktatási igényeket, az akkori élet ma még kiszámíthatatlan elvárásait. Ha egyszer gyökeresen megváltozna az oktatási, tanulási szemlélet, a hazai iskolaépületek döntő többsége valószínűleg nem felelne meg a jövőbeni igényeknek. Ezeket az irányokat eddig többnyire az alternatív iskolák próbálták megvalósítani,

19

ahol a zárt osztálytermek sora helyett a közösségi, nyitott terekre került a hangsúly, ahol a diákok szaktantermek helyett projekttereket kapnak – már ahol a megrendelő anyagi forrásai megengedték, hogy az épületet is az új igényekhez lehessen alakítani.

Debrecen városa elhatározta, hogy közpénzből létesít egy mai viszonyok között modernnek számító, új és elit iskolát. Olyat, amilyet az ország más részein – leginkább Budapesten és környékén – többnyire alapítványok üzemeltetnek, költségeit tehetős hazai és külföldi támogatók állják, és ahol komoly tandíj fejében, vagy ösztöndíj segítségével okulnak az arra érdemesek.

Maga az alapvetés jogos: az ország második legnagyobb városa számos olyan új létesítménnyel kíván felzárkózni a modern nagyvárosok sorába, amelyek vonzók lehetnek a gazdasági élet szereplői, a külföldi befektetők számára is, s így valóban szükség van egy ilyenfajta, angol nyelvű oktatásra alapozó nemzetközi iskolára is.

A Debreceni Nemzetközi Iskola (ISD) tervezését a modernizálódó alföldi város építészet arculatát egyre markánsabban meghatározó BORD Építész Stúdió nyerte. A Nagyerdei Stadiontól (lásd MÉ 2014/5) a Forest Office-ig (lásd MÉ 2019/5) számos épületet jegyző Bordás Péter és csapata világosságra, légiességre, átláthatóságra törekedett. Maga a tervezési feladat egy vonzó, szabad, komplex iskolai térre vonatkozott,

TÉMA // THEME

2019 / 06

20

de nem szakít radikálisan a megszokott alapvetéssel.

Ezzel együtt a tervezőknek sikerült egy valóban kellemes, világos, levegős atmoszférát létrehozni, a hazai iskolai terekhez képest jóval szabadabb keretet adni. A Nagyerdő határában, a családi házak dominálta Pallag városrész szélén megépült, félkör alaprajzú építmény üdítő kivétel a hazai oktatási intézmények sorában.

Maga a terület is jó lehetőséget kínált, hiszen a hasonló iskolákhoz képest – gondolhatunk itt az orbánhegyi Britannica International School tömörebb, a szomszédban elhelyezkedő Budapesti Osztrák Iskola hagyományosabb, vagy a nagykovácsi American International School monumentálisabb tömbjeire – itt lényegesen jobban lehetett gazdálkodni az erdős térség által körülhatárolt telekkel.

Az építészeti koncepciót a kör motívuma határozta meg, amelyben Bordás Péterék az iskola szellemiségét, kapcsolati rendszerét jelenítik meg. „A kör a maga egyszerűségével az emberi csoportosulás spontán formája, megosztottság és különbségtétel nélküli tér, a közösség jelképe. Olyan halmaz, amely létrejön, mikor valakire többen figyelnek, vagy egyenlő szerepvállalás mellett gondolatot osztunk meg egymással. Képes eltérő csoportokat összekötni, csoportok részeit egységbe olvasztani. A kör jelképezi a teremtett határokat, másképp fogalmazva a világot” – fogalmazták meg az alkotók.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Az erdő felé nyitott félkörívben elhelyezett, kaptárszerűen egymásra fűzött, pavilonként kialakított termek egymással és az épület többi részével is jól kommunikálnak. A folyosó a hagyományos zártság helyett a nyitottság és a találkozások színtere, ahonnan minden terembe üvegajtón és -falon keresztül lehet belátni. Magukat a termeket láthatóan a kiscsoportos foglalkozásokra alakították ki, szabadon rendezhető, de alapvetően szigetszerű, flexibilis bútorzattal. Az oktatás, nevelés három szintjét – az óvodától az általános iskolán keresztül a gimnáziumig – kiszolgáló terek ugyan találkoznak egymással, ezáltal a diákok kellőképpen keveredhetnek, érintkezhetnek, ugyanakkor finoman mégis szeparált, külön életet élnek. Természetesen nagy hangsúlyt kapnak a közösségi terek, ahol az iskolának a tanórákon kívüli élete zajlik, így a már említett, szellős kialakítású folyosók mellett szabadon belakható aulák és a nagyobb rendezvényekre kialakított előadóterem sem hiányzik. Mindemellett a folyosók nemcsak az órákon kívül, de adott esetben az oktatás részeként is szerepet kaphatnak, számos olyan kis sarok, fülkeszerű kiképzés bújik meg, ahol a diákok kisebb csoportban, vagy akár egyedül, elvonulva oldhatnak meg feladatokat, vagy egyszerűen csak magukban lehetnek.

A körforma a külső terekkel, az épületen kívüli résszel zárul be és válik teljessé, ezzel nyúlik bele a szomszédos erdőségbe. Középpontjában kül- és beltéri sportlétesítmények kaptak helyet, amelyek kellőképpen elválnak az épületről, fedett, de kívülről nyitott útvonalak vezetnek oda. A természeti környezetbe való kellő átmenetet pedig a tankert biztosítja.

Az 500 diákot befogadni képes iskolát már elkezdték belakni az első évfolyamok.

Az üresen kissé sterilen ható, funkciójához képest túlzottan minimalista kialakítású, színekkel csak kevés helyen feldobott falak szép lassan megtelnek élettel, de maga az épület már most is minőségi keret nyújt a világra nyitott tanulásnak.

——

21

ÉPÍTÉSZ // ARCHITECT:

BORDÁS PÉTER BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIOR DESIGN:

BORDÁS PÉTER

KERT- ÉS TÁJÉPÍTÉSZET // GARDEN, LANDSCAPE:

BORDÁS PÉTER STATIKA // STRUCTURE:

DEZSŐ ZSIGMOND – HYDRASTAT MÉRNÖKIRODA GÉPÉSZET // HVAC:

HOLLÓKÖVI ZOLTÁN – BORD ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ ELEKTROMOS TERVEZÉS // ELECTRICAL ENGINEERING:

ÜVEGES ZOLTÁN – ARTREA CONSULTING KFT. ÉPÜLETAUTOMATIKA // AUTOMATIZATION:

HADHÁZI RÓBERT – SMARTNODE KFT. AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

CSOTT RÓBERT – '95 APSZIS BT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

CSUBA BENDEGÚZ – VENTOR KFT.

KONYHATECHNOLÓHGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

PALAINÉ STRAUB ÁGNES – STIGMAVILL MÉRNÖKI BT. KÖZLEKEDÉS // TRAFFIC:

GULYÁS IMRE – GULIT KFT. AKADÁLYMENTESÍTÉS // ACCESSIBILITY:

BABITS BERNADETT – ÉP-GÉP CAD BT. KIVITELEZÉS // MAIN CONTRACTOR:

HUNÉP ZRT. ——

TÉMA // THEME

2019 / 06

22

THE CIRCLE MEANING A WHOLE WORLD DEBRECEN INTERNATIONAL SCHOOL Located on the outskirts of Debrecen, the International School designed by BORD Architects is gently trying to loosen up the framework of traditional school systems, an ambition reflected in its designs treating it freely and more transparently. The management of the city made a decision to fund and establish a genuinely modern new prestigious school. As a result, BORD Architects were commissioned to design the International School of Debrecen as the studio has been working on defining schemes and projects of the modernizing city, which is the largest in the Great Hungarian Plain. Péter Bordás and his team ambitioned clarity, airiness, lightness and transparency. The architectural concept was defined by the circle motief, by which designers wish to represent the spirit of the school, as well as its nexus. Configured as a semi-circle open towards the forest, the system of pavilions containing the rooms join each other like a hive, and also efficiently communicate with the other parts of the building. Instead of the traditional closedness of the designs, the corridor here serves as a venue for meetings and openness, from where we have an insight in each room through the glass doors and walls. The rooms themselves are designed to accommodate interactions of groups with only a few students, and thus are freely changeable, but basically feature flexible furniture arranged like islands. The circular form encloses with the outer spaces, and becomes complete whilst reaching into the neighbouring forest, with its centre containing the external and internal sports facilities.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

23

TÉMA // THEME

2019 / 06

24

KÖZÖNSÉGSIKER

A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ REKONSTRUKCIÓJA — —

építészek architects:

L. BALOGH KRISZTINA, HALAS IVÁN, IFJ. LŐRINCZ FERENC

A magyarországi színházi élet több korszakában is élen járt az a színházkultúra, ami a Kaposvári Csiky Gergely Színház falai között született. Színpadán Bartók Bélától Honthy Hannáig a 20. század sok nagy művésze lépett föl. Az 1970-es, 1980-as években körvonalazódott újfajta színházi nyelv – az ún. „Kaposvár-jelenség” – hatni tudott az ország más színházaiban és rangos nemzetközi díjakat hozott haza több fesztiválról is.

A 2010-es évekre gyakorlatilag működésképtelen épület 2015-ben megkezdett átfogó rekonstrukciója befejeződött. A beruházás célja az épület műemléki felújításán túl a város kulturális vonzerejének növelése volt. Az is fontos szempont volt, hogy a színház nyitott, sokszínű kulturális központtá válhasson.

Maga a színházépület a magyarországi szeces�sziós építészet kiemelkedő alkotása. 1911-ben épült, Magyar Ede és Stahl József tervei alapján, a budapesti

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szöveg text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók photos:

IFJ. LŐRINCZ FERENC

Melocco cég kivitelezésében, az egykori gabonapiac helyén. Magyar és Stahl pályázat útján nyerték el az akkor még nyári színháznak szánt, 1500 nézőt befogadó épület tervezésének jogát. (A befogadóképességet menet közben 860 főre módosították.) Az eredmény bravúros lett: félhengeres oldalrizalitjaival, mozgalmas tömeg- és tetőmegoldásaival a színházat a kor kiemelkedő építészeti alkotásaként ismerjük. A finoman formált nézőtéri homlokzattal ellentétben a zsinórpadlás tornyát alig díszítették. Külső pompájával és figyelemre méltó színpadtechnikai berendezéseivel a maga korában ez volt az ország legmodernebb és legnagyobb vidéki színháza. A színházépületet ma is a szecesszió egyik karakteres példájaként tartjuk számon, tobzódó díszítése, mozgalmas tömegformálása, élénk színezése méltóságosan uralja a körülötte lévő parkot. Eredeti nyílásrendje, mozgalmas tömege, tornyai és teraszai a többszöri bővítés ellenére megmaradtak. 1967-ben került műemléki védelem alá, abban az időszakban, amikor Magyarországon a szecessziót még nem sokra becsülték; védettségét inkább a saját korában mérnöki bravúrnak számító, nagy fesztávú vasbeton tetőszerkezetnek köszönhette. Belső tere ugyanakkor számos problémát vetett föl, amit a későbbi korok egyre nehezebben kezeltek: előcsarnoka szűkös volt, a bejárat előtt hiányzott a szélfogó, a büfé sem az optimális helyen volt. Mindez abból fakadt, hogy eredetileg csak a nyári szezonban használt színháznak készült, amelynek látogatói a szüneteket a parkban és a tetőteraszon töltötték, és befogadó színház lévén nem volt szükség nagyobb üzemi terekre.

25

ARCHÍV FOTÓ, 1970. FOTÓ: FORTEPAN, ADOMÁNYOZÓ: LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT

1955-től már önálló társulattal rendelkező, állandó színházként működött, ami némi átalakítást igényelt.

A hatvanas években egy üzemi részt építettek hozzá, de a bővítés csak további problémákat hozott, a belső közlekedés még bonyolultabb lett, az új egység homlokzata méltatlan volt a régihez. A nyolcvanas évek végén egy emeletráépítéssel stúdiószínpadot sikerült kialakítani. Ugyanakkor ez a bővítés a homlokzaton a történeti „hamisítás” eszközével élt, a teljes üzemi részt az eredeti épület ornamentikájába öltöztette, ami miatt az eredeti és az újabb részek látványa egybefolyt. Az akkori átalakítás egyáltalán nem tartotta szem előtt a

TÉMA // THEME

ház építészettörténeti sajátosságait, legalábbis nem úgy, ahogyan az egy műemléknél, annak városképi jelentőségének figyelembevételénél elvárható volna. Jellegtelen, az eredetinél jóval erősebben, és 20. századvégi részletekkel, anakronisztikus módon lett „klasszicizáló”.

A két nagyobb átépítés és a sokszoros toldás-foldás áttekinthetetlen térkapcsolatokat eredményezett, és a raktározás igényeit sem tudta kielégíteni. A színházüzem korszerűtlenül, diszfunkcionálisan működött, megnehezítve a mindennapi színházi tevékenységet. Az ezredfordulóra az épület teste is egyre rosszabb állapotba került, az átfogó rekonstrukció nem volt halasztható.

A maga korában kifejezetten műszaki bravúrnak számított, hogy az emelt nézőtér padozatát hidraulikusan vízszintes helyzetbe hozva bálokat befogadó táncparketté változott. A mostani felújítás épületgépészete a színpadtechnikára és a korszerű energetikára koncentrált. A munka része volt az alternatív energiaforrások beépítése. Az átfogó rekonstrukció elsőrendű feladata volt, hogy a helyreállítás, illetve a technikai és színpadtechnikai korszerűsítés mellett a funkcionális hiányosságokat orvosolja.

Az eredeti épületrész teljes műemléki felújítása, a hőszigetelés, a tető és a nyílászárók cseréje mellett – az utca lejtését kihasználva, a térszint alatti részben – létrejött egy nagyméretű alsó fogadótér, amely az épület előtti városi térre nyílik, ide került a jegyiroda, a színház múzeum része és a művészkávézó is. L. Balogh Krisztina, a rekonstrukciót vezető építész rendet teremtett a külső megjelenésben: jól érzékelhetően elkülönítette a szecessziós épületrész és a későbbi hozzátoldások látványát, így több időréteg egyszerre van jelen a házon. Az 1911-es épületnek nem csak az utcai, hanem az oldalhomlokzatai is visszakapták eredeti, plasztikus tömegformálásukat és gazdag ornamentikájukat.

A bővítményekben rendeződtek a funkcionális kapcsolatok, önálló bejáratot kapott a stúdiószínpad, az üzemi helyiségek racionális átalakításával működőképessé vált a színházi munka. A színház teljes területe mintegy egyharmadával nőtt, ez szellősebb, kellemesebb téreloszlást tett lehetővé, ami a ház és park tradicionális viszonyát nem változtatta meg – az új parkolók kialakítása és a színház teherforgalmának ésszerűsítése ellenére sem. A projekt magában foglalta a környező városi park rendezését is.

2019 / 06

26

HIT THE RECONSTRUCTION OF GERGELY CSIKY THEATRE, KAPOSVÁR The theatre building of Kaposvár is an outstanding work of Hungarian Art Nouveau. Built in 1911, it has been rated as an excellent building of the style in Hungary ever since. Its exterior glory and remarkable stage technology secured its position as the most modern and largest theatre in the countryside. By the 2010s, however, the building has deteriorated to an extent when it is unable to function. The comprehensive reconstruction project was finished in 2015. Its goal was to increase the charm and cultural attraction of the town besides restoring it in its former glory as a historic building. Another significant aspect involved was to promote the theatre into an open, varied cultural centre. During the reconstruction, the entire building part was restored as an historic monument, it was lent new thermal insulation, the roof structure, the doors and windows have been replaced insular, and, taking advantage of the inclination of the street, partly beneath the terrain level a large-scale underground reception zone was created increasing the whole area of the theatre with one third of its original size which in turn allowed for a lighter and airier, more pleasant spatial configuration. As part of the reconstruction project, the installation and inclusion of alternative energy resources was realized as well as the surrounding parkland was rehabilitated whilst rationalizing the cargo load of the theatre itself.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

27

—— GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

ARKER STÚDIÓ KFT.

VEZETŐ ÉPÍTÉSZ // LEADING ARCHITECT:

L. BALOGH KRISZTINA, IFJ. LŐRINCZ FERENC, HALAS IVÁN BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

FÜLÖP KRISZTINA, MAJERCSIK LAURA – KOPM DESIGN STÚDIÓ STATIKA // STRUCTURE:

BRANDMÜLLER ISTVÁN – B. R. B. TERVEZŐ KFT., HARSÁNYI CSABA – STATIKER KFT. TALAJMECHANIKA // SOIL MECHANICS:

SCHUBERT JÓZSEF – GEO STAT KFT. ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

BOKOR ANDRÁS – VIZATERV KFT., PARTY FERENC – LÉGPARTNER KFT. SZÍNPADTECHNIKA // STAGE TECHNOLOGY:

BARNA JÁNOS, VERES SÁNDOR – BOSCH-REXROTH KFT. AKUSZTIKA // ACOUSTICS:

FÜRJES ANDOR TAMÁS – AQRATE AKUSZTIKA KFT. KÖZMŰ // PUBLIS UTILITIES:

HORVÁTH ATTILA TÁJÉPÍTÉSZET // LANDSCAPE:

LÁSZLÓ VIKTOR – LÉPTÉK-TERV KFT. ÚT, KÖZLEKEDÉS // ROAD, TRAFFIC:

ENDRÉDI JÁNOS – ÚTTERV KFT. BERUHÁZÓ // INVESTOR:

KMJV ÖNKORMÁNYZATA ——

TÉMA // THEME

2019 / 06

28

ÉPÍTÉSZETI CSEND

NEVILL HOLT OPERA, LEICESTER, ANGLIA — —

építész architect:

WITHERFORD WATSON MANN

szöveg text:

GÖTZ ESZTER

fotók photos:

JIM STEPHENSON / ARCHITECTS JOURNAL

Egy 17. századi angliai kastély gazdasági melléképületében 2018 nyarán olyasmi jött létre, amire az építészet történetében korábban sehol nem találunk példát: a klasszikus, négyszög alakú istálló közepén igazi 21. századi operaház született. Witherford Watson Mann építész munkája 2019-ben elnyerte a RIBA több díját, az idei Stirling Prize egyik várományosa lett, és a Mies van der Rohe idei versenyében is döntőbe került.

A különleges színházépület ötletgazdája David Ross, aki 2000-ben vásárolta meg a Nevill Holt birtokot, és lassan húsz éve módszeresen helyreállíttatja a rajta álló épületeket, hogy kulturális missziójának méltó keretet teremtsen. 2013-ban alapítványt hozott létre, amely nyaranta egy hónapos, főként a fiatal brit tehetségeket felkaroló operafesztivált rendez; az első években ezt egy régi raktárépület fogadta be, 2018-tól pedig már a barokk istállóba illesztett színházépület. A zenei eseményeket a kastély parkjában kortárs képzőművészeti kiállítások kísérik. A Nevill Holt fesztivál mára Nagy-Britannia rangos komolyzenei eseményévé nőtte ki magát.

A 400 fős közönséget befogadó új operaház a világon egyedülálló a maga nemében. A kastély parkjában szerényen meghúzódó épületen kívülről nem tűnik fel, hogy mire szolgál; semmi nem jelzi, hogy a szépen felújított istálló kapuja mögött egy remek akusztikájú színház működik. A tervező fontosnak tartotta, hogy az operaház egyik irányban se nőjön túl a kőfalakkal határolt, nyeregtetős, U alakú épületen. Csak felülnézetből látszik, hogy a körbefutó lóállások közötti nyitott udvart zöldtetővel fedték le, közepén egy négyzet alakú, a tető síkjában maradó felülvilágítóval. A műfajnál szinte elengedhetetlen előcsarnok is hiányzik, maga a park az előadáshoz vezető ünnepélyes színtér. Így térbeli felvezetés nélkül nyílik meg a belső: a hatalmas, kétszárnyú ácsolt fakapu mögött, néhány méternyi előtér után – ahonnan oldalirányban az istálló egykori blokkjai nyílnak, ezekben helyezték el az öltözőket, díszlet-, jelmezés kelléktárakat, a színház üzemi egységeit – egyenesen a nézőtérre érkezik a közönség.

A talaj szintjétől kissé megemelt színháztermet a régi épület udvarának vonalát követő külső héjként egy betonkaréj veszi körbe, ebbe feszül bele maga az új tömb. Belül, a földszinten ugyanolyan rusztikus terméskő falfelület uralkodik, amiből az istálló épült, és a téglasorok közé annak kő ajtókereteit is beillesztették.

A téglán kívül minden felület nyers kő vagy sötétre pácolt fa: a földszinti széksorokhoz levezető lépcső, az emeleti karzatot alátámasztó oszlopok és az egyszerűen

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

formált mellvéd, a felső szint falburkolata és a mennyezet a tető üvegablaka körül; csak a karzat kecses vonalú, bronz színű fémkorlátjai bontják meg ezt a rendkívül erős anyagszerűséget. A proszcénium előtt egy vékony acéllemez szegélyezi a zenekari árkot. Mivel a tervező az építményt szigorúan az istálló kontúrjain belül kívánta tartani, le kellett mondani a zsinórpadlás kialakításáról, így a világítást a mennyezetre szerelve oldották meg.

Az átmeneti terek hiánya és a belső térben azonos anyaghasználat intim közelségbe hozza a játszókat és a nézőket. A különleges hatást a faburkolat illata, a tetőablakon át feltáruló égbolt látványa tovább erősíti. Nincsenek finoman formált részletek, de minden felületet áthat az anyagok gondos megmunkálásának érzete. Az érzéki élményt a színházterem akusztikája teszi teljessé. A mai zenei előadásoknál megszokott akusztikus panelek, speciálisan kialakított falak helyett maga a terem kialakítása szolgálja a tökéletes hangzást: a patkó alakban körbefutó erkély szokatlan magassága, a bordás faburkolat, a tagolatlan emeleti falak, a sík mennyezet. Az anyagok és formák végtelen egyszerűsége szokatlan „építészeti csendet” teremt, ami megsokszorozza a zenei élmény hatását. A historikus épület belsejébe rejtett, letisztult, időtlen tér újraértelmezi az operalátogatás műfaját.

29

TÉMA // THEME

2019 / 06

30

—— ÉPÍTÉSZ // ARCHITECT:

WITHERFORD WATSON MANN TERVEZŐK // DESIGN TEAM:

CHRIS WATSON, STEPHEN WITHERFORD, WILLIAM MANN, GRAHAM MATEER, YANNICK GUILLEN MŰEMLÉKI SZAKÉRTŐK // HISTORIC BUILDING CONSULTANTS:

JULIAN HARRAP ARCHITECTS

SZÍNPADTECHNIKA, AKUSZTIKA // THEATRE AND ACOUSTIC CONSULTANTS:

SOUND SPACE VISION STATIKA // STRUCTURE:

PRICE & MYERS KIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

MESSENGER BCR ——

SILENT ARCHITECTURE NEVILL HOLT OPERA, LEICESTERSHIRE, GREAT BRITAIN The current owner of the old castle of Nevill Holt bought the house in 2000 and has spent the last 12 years on its restoration. Under the ownership of David Ross, Nevill Holt has become known for both its opera festival and its outstanding collection of modern British art and sculpture. The new building of the summer opera festival has been hided into the stable of the castle: the long ironstone building is quite grand for a stable; for a theatre, on the other hand, it is compact and intimate. Designing a festival theatre required a distilled response, focused on the unity of stage and auditorium: there was no scope for a fly-tower, nor for a foyer with a grand stair. Every addition or adjustment within the auditorium had to be judged on its merits, to work in relation to the ironstone walls, and the doors and windows that pepper them. The stage, the heart of the space, has an intimate feel, as if the performer is in the audience with a generous rooflight located above. A darker stained wood is used to form rotating proscenium screens, the dress circle balustrade, the seating and the floor. This is a neat, visually recessive palette that allows the walls of the existing stables to be clearly, but quietly, reinforced.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

31

TÉMA // THEME

2019 / 06

32

LIGETSZÉPE

MILLENNIUM HÁZA, BUDAPEST — —

építészek architects:

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY

szöveg text:

CSONTÓ SÁNDOR

fotók photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

Sárgulhat az irigységtől a két nagyobb, de fiatalabb testvér, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, mert méltó vetélytársat kaptak. A Liget Budapest Projekt keretében befejeződött az egykori Olof Palme Ház, a Városliget egyik legrégebbi épületének műemléki rekonstrukciója. A gyönyörűen felújított épület Millennium Házaként egy, a Városliget aranykorát bemutató interaktív kiállítással, valamint egy századfordulós hangulatú, Zsolnay kerámiákkal díszített kávéházzal várja az érdeklődőket.

Hogy a két funkció mennyire alkot sikeres párost, majd eldönti az idő és a látogatók.

A neoreneszánsz stílusú épület eredetileg Műcsarnoknak épült az 1885-ös Országos Általános Kiállításra, amelyet az addig vasútállomások alkotójaként ismert Pfaff Ferenc tervei szerint valósítottak meg. Az 1250 m 2-es épületben két felülről világított nagy, hat oldalvilágítású mellékterem és további négy oldalterem volt. A nyerstégla burkolatú középhomlokzaton növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között a reneszánsz triásza, Raffaello, Michelangelo és Leonardo da Vinci arcképe volt látható, a sarokrizalitos zárótömbökön kagyló oromzatú díszkutakat helyeztek el. A kor építészeti szokásaitól eltérően elképesztő mennyiségű

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

színes díszítéssel látták el, melyeket a Zsolnay gyár egyedi megrendelésre készített.

A műcsarnoki, kiállítási funkcióknak azonban a ház már a kezdetek kezdetén is szűkösnek bizonyult, ezért a későbbiekben a Fővárosi Múzeumnak adott helyett, majd a második világháború alatt hadikórházként működött. A Művészeti Alap megalakulásával az ötvenes évektől a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. A háborús károk kijavítása azzal járt, hogy az épület belső tereit a felismerhetetlenségig átalakították, a termeket összekötő boltíves nyílásokat átépítették. A boltozott, részben alápincézett részt lesüllyesztették és kibővítették, lezárását vasbeton síkfödémmel oldották meg. A tetőt elbontották és a párkányokat részben megemelték, hogy osztószinteket alakíthassanak ki új födémekkel. A főfalak elbontásával a korábbi háromosztatú teret nagy, felülvilágított szobrászműhely és két irodaszint váltotta fel. Az épület bejáratát a mai Olof Palme

33

TÉMA // THEME

2019 / 06

34

—— GENERÁLTERVEZŐ // GENERAL DESIGN:

ARCHIKON ÉPÍTÉSZIRODA VEZETŐ TERVEZŐK // LEADING ARCHITECTS:

NAGY CSABA, PÓLUS KÁROLY ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

T. MAJOR KRISZTINA, BENEDEK BOTOND ÉPÍTÉSZ MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

LONG YINING, SEBESTYÉN SZILVIA, ZSIDEK GERGŐ – BIM BELSŐÉPÍTÉSZET // INTERIORS:

T. MAJOR KRISZTINA, LONG YINING ÉTTERMI TERÜLET BELSŐÉPÍTÉSZETE // RESTAURANT INTERIOR:

KISS MIKLÓS

KIÁLLÍTÁSI TERÜLET BELSŐÉPÍTÉSZETE // INTERIOD OF THE EXHIBITION AREA:

TARACZKY DÁNIEL

MŰEMLÉKVÉDELEM // MONUMENT HERITAGE PROTECTION:

DR. DÉRY ATTILA

TARTÓSZERKEZET // FRAMEWORK:

DR. ARMUTH MIKLÓS, CSÉFALVAY GÁBOR, SZANISZLÓ GÁBOR – TETRA-PLAN KFT. GÉPÉSZET // HVAC:

GÁSPÁR TIBOR, MALUSTYIK MÓNIKA, KOVÁCS SÁNDOR – KŐRÖS-CONSULT KFT. ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

FEHÉR SZABOLCS, MÁTÉ JÓZSEF – ARTREA CONSULTING KFT. TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECTION:

DECSI GYÖRGY – FIREENG KFT. KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

GAULAND ANDRÁS – TECO GASTRO BREEAM:

BELEZNAY ÉVA – ABUD RESTAURÁTOR // RESTORATION:

KELECSÉNYI GERGELY – ALAKART KFT. ÉPÜLETSZERKEZET, SZIGETELÉS // STRUCTURE, ISOLATION:

TAKÁCS BALÁZS – FRT RASZTER KFT. ÉPÍTTETŐ // CLIENT:

VÁROSLIGET INGATLANFEJLESZTŐ ZRT. KIVITELEZŐ // MAIN CONTRACTOR:

ÉPKAR ZRT. ——

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

35

TÉMA // THEME

2019 / 06

36

sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki. 1994-től a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került, de nem sikerült méltó művészeti-kulturális funkciót találni neki. Ebben a leromlott és méltatlan állapotban várta 2017 decemberében kezdődött renoválását.

A szigorú műemléki rekonstrukciós előírások nem sok teret adnak az építészeknek, hogy megvalósítsák saját elképzeléseiket is. Itt jön képbe az Archikon Stúdió ars poeticája, akiket nem egy építészeti stílus követése vezérel, hanem az építészeti minőség, melyhez következetes design- és környezettudatos gondolkodásmód kapcsolódik. A felújítást, átépítést az Archikon építészei, Nagy Csaba, Benedek Botond és T. Major Krisztina tervezték. Referenciáik között olyan jelentős közösségi épületrekonstrukciók szerepelnek, mint a Palatinus strand (lásd MÉ 2017/4), a Párisi udvar (lásd MÉ 2019/3) vagy a Budai Vigadó (lásd MÉ 2019/1). Ez az építészeti minőség, az odafigyelés és a kreativitás sugárzik a Millennium Háza falaiból, még ha nem is érhetett egységes egésszé. A patinás épület a hagyományokra fókuszálva és 21. századi színvonalon újult meg.

A ház most északról, vagyis a Nagyrét, a Hermina út irányából közelíthető meg. A főbejárata előtt – a park tájépítészeti megújításának részeként – 1500 tőből álló rózsakertet alakítottak ki, melynek központi eleme egy új, az épület homlokzati díszítésével harmonizáló Zsolnay szökőkút.

Az épületet megújításának három hónapos előkészítési fázisában minden részletre kiterjedő restaurátori terv készült annak érdekében, hogy a ház patinás, színes-mázas díszítéseit az eredeti, több mint 130 éves állapotnak megfelelően állítsák helyre. A munkálatok egyik legfontosabb elve volt, hogy a díszítő elemeket

lehetőség szerint ne mozgassák, hanem az eredeti helyükön restaurálják. A helyszínen mintegy 2000 elemet újítottak fel, míg külső restaurátor műhelyben további összesen 2500 kerámiát állítottak helyre. A sérült, hiányzó részeket a fennmaradt archív felvételek, illetve a Zsolnay mintakönyvek alapján, az eredeti gyártási technológia alkalmazásával sikerült pótolni. A homlokzat tisztítását a különböző anyagtípusok figyelembevételével, nagy körültekintéssel végezték el. Az Épkar Zrt. által végzett csaknem 3,5 milliárd forintos helyreállítás során ki kellett bontani többek között az elfalazott díszeket, például a főbejárat melletti, befalazott falfülkéket, amelyekbe újragyártott díszvázák kerültek, és olyan nyílászárókat kellett beépíteni, amelyek megfelelnek a mai szigetelési és biztonsági követelményeknek. Az egykori főkapu a másik oldalon egy teraszra nyílik, amelyre csak egy akadálymentességet biztosító rámpa vezet fel. A díszlépcsőre került korlátok ugyan nem valami vonzók a szemnek, de ez is kötelező előírás.

A belső térben elbontották az utólagos galéria-beépítéseket, elfalazásokat, így vis�szaállhatott a tervrajzi térstruktúra. Az egykori kiállítótereket mindkét szárnyban nagyrészt egybenyitották, így az eredeti architektúrával megegyező, nagy belmagasságú közönségforgalmi és rendezvényterek jöttek létre. Az előcsarnok visszakapta üveg felülvilágítóját, és a korabeli díszítőfestést is sikerült részben, jelzésszerűen rekonstruálni.

Az előtérből mindkét irányban egy-egy nagy csarnok nyílik: balra a kiállítás, jobbra az étterem-kávézó. Szemben egy remek kortárs megoldás, a rézlemezzel borított,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

37

kecses ívben kanyarodó lépcső, amely az alsó szintre vezeti le a látogatókat. A föld alatt kapott helyet a múzeumpedagógiai helyiség, a vetítőszoba, a mosdók, a ruhatár és egyéb kiszolgáló funkciók. A Kiss Miklós által tervezett kávézó – ami majd étteremmel is kiegészül – belső díszítése nagyvonalú és izgalmas, a falakon felnagyított Zsolnay tányérokkal és art deco hangulatú bútorokkal. A belépőjegyes tárlat interaktív módon mutatja be a Liget megszületését, történetének legfontosabb mozzanatait, jellegzetes épületeit, népszerű helyeit. A közönség tablettel a kézben szeflizhet Gábriel arkangyal másával. A macskaugrásnyira lévő vadiúj játszóparkkal együtt már kerek lehet egy családi nap. A megújult Millennium Házával többet kaptunk vissza, mint amit elveszettnek gondoltunk.

THE BEAUTY OF VÁROSLIGET MILLENNIUM HOUSE, BUDAPEST The reconstruction of the former Olof Palme House, one of the oldest historic buildings in the City Park has been completed within the framework of Liget Budapest Project. Beautifully facelifted, it now welcomes visitors as the Millennium House with an interactive exhibition presenting the golden era of the City Park as well as with a cafe of fin-de-siecle atmosphere graced with Zsolnay ceramics. The strict regulations of historic reconstructions largely limited the architects fantasy to realize their own individual concepts. The patinated building was modernized by focussing on traditions and 21st-century standards. One of the basic principles was not to move the decorations from their original places if possible so the majority was restored on-site.

In the interior galleries and walls built later were demolished in order to restore the spatial structure of the original concept. The interior design and decor of the cafe is generous and exciting, walls now are graced with enlarged Zsolnay plates and art deco style furniture.

TÉMA // THEME

2019 / 06

38

HÁTTÉRBEN, EGYENSÚLYBAN

AGROVERZUM LÁTOGATÓKÖZPONT, MARTONVÁSÁR — —

építész architect:

PÁLINKÁS ISTVÁN

szöveg text:

VUKOSZÁVLYEV ZORÁN

fotók photos:

HAJDÚ JÓZSEF

A martonvásári egykori Brunszvik–Dréher kastély ma a növénybiológiai kutatások fellegvára. A világhírű kutatóintézet fejlesztése immár gondosan tervezett stratégia mentén zajlik, elkészültek a történeti épületek használatának felhagyásával a háttérbe csoportosuló új multifunkciós központ kialakításának tervei. Újra előtérbe kerülhetett a történeti együttes megjelenésének fontossága: a nagykastély Beethoven-emlékközpontként, a plébániatemplom a maga fő funkciójában működik, a kiskastély pedig téri befogadó képességének majd kétszeresére növelésével, látogatóközpont funkciójával újult meg.

A rómaiak által megalapozott, természetesen fejlődő településhálózatot már a kezdetektől összekötő katonai-logisztikai (Aquincum–Sophiane), majd inkább gazdasági-kereskedelmi (Buda–Trieszt) főutak bővülése mindig gazdagító hatással volt a Budától délre egynapnyi járóföldre eső Márton vásárának területe számára.

Az először a 13. század közepén említett település jelentős fellendülését a török kor utáni időszak hozta meg, amikor birtokgazdái fejleszteni kezdték a saját uradalmi központjuk létrehozásával és parcellázással.

A kereskedelmi csomópontból így vált mezőgazdasági központtá is. A 18. század eleji első rezidenciális ma-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

jorsági házak laza csoportját a Brunszvik család kezdte fejleszteni. 1784-ben Tallherr József tervei szerint megépült a barokk kastély, a kastélypark kiépítése szintén a 18. század végére tehető, az 1810-es években megvalósult tájkertté bővítése pedig Heinrich Nebbienhez köthető. Brunszvik Ferenc a reformkorban már klasszicista stílusban, emeletráépítéssel bővíttette a nagykastélyt. Az együttes legjelentősebb átalakítása a 19. század utolsó negyedére esett, a neogótikus stílusjegyek jól azonosíthatóvá teszik az épületet, gótikus metszésű tornyocskáival és magas pártázatos főpárkányával hangulatos egységet teremtve a településközpontban.

Az 1920-as években a Dréher Antal által kezdeményezett építkezésekkel változott a terület arculata, valószínűsíthetően ekkor fejeződött be a kiskastély korábban indult átalakítása is a korszerűsítésekkel. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett épületbe a részleges helyreállítások után a földművelésügy minisztériumához

——

39

GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

3H MÉRNÖKI IRODA KFT. VEZETŐ ÉPÍTÉSZ // LEADING ARCHITECT:

PÁLINKÁS ISTVÁN ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

HAJÓS IMRE, HAJÓSNÉ JAUCH KATALIN ÉPÍTTETŐ // CLIENT:

MTA AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT ——

tartozó Agrobiológiai Intézet költözött, melyet hamarosan a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá rendeltek.

Az egykor nagy egységben létrejött kastély- és parkegyüttes arculatának meghatározó elemei a látogatóközpont mostani létesítésével rendezett bejárati környezetet alkotnak. A kastély a templommal már korábban megújult, a tőle délre található kiskastély T-alakú épületének felhasználásával pedig nemcsak az agrártudományi kutatások családbarát interaktív múzeumtere jött létre, hanem a teljes együttes látogatói központja is, így a kastélypark bejárata és a kastélymúzeum megközelítése is ezen ellenőrző ponton át biztosítható. Az átalakulási folyamat látványos része az épületek megújulása mellett a kastély előtti díszkert újrafogalmazása is. A kertépítészeti megoldás a történeti vonalvezetés figyelembe vételével, de a mai igények szerinti módosításával biztosít közlekedési felületet az eseti gépjárműforgalomnak, de alapvetően gyalogos használatra kialakítva. E megújításnak áldozatul esett a kastélykertek identifikációs eleme, az egyébként szépnek bizony nem nevezhető szökővizes medence, most díszes színpompájú virágágy jelöli a helyét. A lendületes vonalvezetésű, szilárd burkolatú utat átszövi egy szabadabban vezetett, kőzúzalékos burkolatú gyalogsétány, ami a főútról nyíló kastélykert sétálóligetként történő használatához járul hozzá.

A megfontolt térrendezéssel a látogatói útvonal lágy ívű vezetése immáron a főbejárattól oldalt eső kiskastélyhoz vezet. A kastélymúzeummal egységesen neogótikus stílusban épült ház jól azonosítható elem a teljes együttes vonatkozásában – kiegészítésének pozicionálása éppen ennek az erős képnek a megtartását vette alapul. Az épület mellé érve jelenik csak meg az additív épülettömeg, mely a többirányú látogatói forgalom fókuszpontja. A kétszintes, T-alakú történeti épülettömböt a hátranyúló szárnyához csatlakozó, kontrasztosan új épülettömeg egészíti ki. A háttérben maradó új épületszárny funkcionális okokból a csatlakozásnál mindkét szinten átjárást biztosít a régi épülethez, de a feltárulás harmonikusságának megtartása érdekében, a neogótikus kiskastély „árnyékából” kilépve, egyszintes épülettömegre vált. A gondos

TÉMA // THEME

2019 / 06

40

tömegkompozícióval a viszony egyértelműen rendezett: a kortárs kiegészítés pavilonszerű, a formai hangsúly a történeti épületen maradhatott, ami a teljes díszkert és épületeinek egységes feltárulását tekintve is példaértékű építészeti vállalás.

A háttérben maradó telepítést ugyanakkor nem érezhetjük jellegtelennek. A kimért viszonyrendszert megalapozva, a kialakult geometrián belül az új építmény minden eleme arányosan megtalálja a helyét. A tömegváltással kijelölt tengely a kastélyparkba irányuló áthaladás határozott téri kijelölésévé válik, melyhez oldalt kapcsolódik az alacsony épülettömegbe jól pozicionált (elmaradhatatlan) kávézó. Az új szárny épülettömeg-váltása pedig a kiskastélyban kialakított kiállítás felé fordítja a látogatót: kétszintnyi galériás légtérbe kerül az infopult. A belsőépítészet látványos elemeivel itt megalapozott anyagkezelési és formai hangulat a későbbiekben végigkísér alterációival, az alkalmazott infografika is jól segíti a tájékozódást. Fő motívuma (rejtetten vagy dominánsan) a búzakalász, melyet a földés vegetációszínek kombinációi vezetnek át és tovább teremről teremre. A Radnóczy Eszter vezette este’r partners belsőépítész csapat munkáját talán azért érdemes itt elsőként kiemelni, mert a „használat” fő célját, a látogatók élménygazdag időtöltését mégiscsak ezek az elemek irányítják és segítik. Ugyanakkor: az építészetnek is köszönhetően.

A látogatóközpont alaprajzi rendszere kompakt, a legszükségesebb elemekkel és jó térméretekkel adagolt, tömörsége mellett helyénvaló pozíciókban. A minden ér-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

kezéskori szükséget kiszolgáló zóna háttérbe szorul, a másfél traktusos telepítésnek köszönhetően a belépéstől kezdve mindig vizuális kapcsolatban maradhat a látogató fő céljával. Egyértelmű a fogadóterek használata, a látogatói útvonal vezetése, a kiszolgáló elemek helye. A kompaktság érzése csak nagyobb csoport érkezésekor vált át szűkösségbe, a szolgáltatott tartalmakhoz arányosak a terek biztosította méretek.

Az építészeti megoldások keretrendszerét a tömör falas történeti épülethez tudatos, kortárs kontraszttal választott acélvázas-pilléres szerkezet adja. Helyénvaló döntés ez, mert a filigrán elemekből összerakható rendszer modularitása a tömör funkció-dobozokkal a tömeg szabad komponálhatóságát engedi. Ennek eszköztárát az építészek rendre ki is használják: a pavilonszerűséget a fő feltárulás felől szép osztással alakított üvegfalak és légies pillér-hármasok összképe kommunikálja. A sötétített üveg és az acélváz fekete színe nyilvánvalóan kihagyhatatlan döntés egy törtfehér régi épület mellett. Legalább annyira, mint a kiskastély rendezett derékszöges vonalai mellett megjelenő, érzékeny szögtörésekkel és irányváltásokkal formált épülettömeg. És persze a pavilonszerűséghez tartozó, éleinek vonalvezetésével további finom dinamikát adó, szinte már organikus képletet mutató konzolos előtető-rendszer további réteggel gazdagítja régi és új kontrasztos-harmonikus egymásmellettiségét. Mesterfogások ezek, díjazható könnyedséggel – egyensúlyozva a ’talán-már-sok-is-lenne’ pengeélén.

A kéttraktusos történeti épületszárnyban az interaktív kiállítás az emeletre került, a földszinten pedig látványlabor és rendezvényterem jött létre. A hátrafelé húzódó egytraktusos épületrész legtávolabbi faltestje – gyakorlatilag egy teljes falsarok – jelenti a régi és az új épület csatlakozási felületét. A jelentősebb mértékű átnyitás mindkét szinten biztosítani tudja a fő funkció megközelíthetőségét az új épületszárnyból, mely tömegelemeivel gyakorlatilag becsúszik-besorolódik a régi mögé. A bővítés üvegfelületekkel csatlakozik a fehér vakolt falakhoz – a modernizmus szellemisége tetten érhető, az ízesülés drámája itt nyersen érezhetővé válik.

A T-alakú történeti szárnyban a válaszfalak szinte teljes értékű bontása lehetővé tette a nagyobb összefüggő terek létrehozását, mely különösen a (valójában szekcionálható) rendezvényterem esetén megfelelő térmérettel tudja így fogadni a látogatókat.

Felvetődik e helyen – a látványos téri kompozíciók eredettörténete után kutatva –

41

a régi és új viszonyának egy kicsit árnyaltabb kérdése.

A felső szint közel 400 m2-es hasznos tere kiürítés-számításai okán kellett – állítólag – megszüntetni az 1920 körül épített kétkarú lépcsőt. De kérdés, hogy az annak helyén létesített szűk egyeneskarú lépcső vajon megfelelő és elégséges-e. Az egykori lépcső ma a látogató-áramlást zavarta volna, elbontásával ugyanakkor a történeti épület még meglévő értékei sérültek. Csak a lépcsőtér tartozékaként létrehozott századeleji felülvilágító maradt mementóként. Hasznossága a régi épület magjában ma is kétségtelen: a lépcső helyén hagyott kétszintes légtér vertikális továbbnyitását adja. A történeti és kortárs rétegek együttélésének kényszerűségében a régi értékek elvesztése vált számottevőbbé.

A főépületből a funkcionális átrendezés miatt amúgy kibontani szükséges ajtókat (legalább) áthelyezéssel felhasználták. A műemlékes szaktervezésben sokat vitatott hőtechnikai megfelelőség miatt azonban csak rejtetten sérült a történeti megjelenés: a korszerű (nem elírás, tehát nem korhű) „vasalatokkal” újragyártott spaletták szép zárt rendje mögött a homlokzati nyílászárókba toktoldással hőszigetelt üveg szárnyak kerültek, miközben a belső ablakszárnyakat egyrétegű üvegezéssel meg lehetett tartani. Az csak értékítélet kérdése, hogy vajon a valószínűsíthetően az ötvenes, hatvanas években készült ablakszárnyak miként képviselnek védendő történeti értéket.

Az épületegyüttes a használatelvű koncepcionális döntések eredményeképpen jól működő organizmus. Az adottságként rendelkezésre álló közel 700 m 2-es (pince földszint, emelet) területet a mintegy 400 m 2-rel történő bővítés szükséges és elégséges méretű élményközpontot eredményezett. Az élmények gazdag tára szinte aktivitásból aktivitásba sodor, a felfedezés játékossága a célcsoportra tervezetten jól adagolt. Ez nem csak a hagyományosnak mondható tablós bemutatásokra igaz, hanem a digitális technológia interaktív használatára és a speciálisan fejlesztett applikációkra is. Kompakt, a régivel arányos új bővítés jött létre, amely építészeti gesztusaival – nem csak téri és tömeg komponálási jellemzőivel – egyensúlyt teremt a kortárs használatban.

TÉMA // THEME

IN THE BACKGROUND, IN BALANCE AGROVERZUM VISITORS’ CENTRE, MARTONVÁSÁR The former Brunszvik–Dréher mansion in Martonvásár is one of the centres of today’s botanical research work. The development of the world-famed research institution is now realized after a carefully planned strategy, designs include the ceasure of the historical buildings utilization, which is now pushed into the background, and focus on the creation of a new multi-functional centre. The significance of the appearance of the historical complex is once again in the foreground: the main castle functions as the Beethoven memorial centre, the church preserved its original functions, whilst the lesser mansion has been renewed by almost doubling its capacity including the functions of a visitors’ centre. A spectacular part of the transformation is the reinterpretation of the of the ornamental garden in front of the renewed mansion.

2019 / 06

42

ÚJ KÖNTÖSBEN

MIMAMA KONYHÁJA, BUDAPEST — építész architect: IFJ. REZNICSEK ZOLTÁN —

szöveg text:

Kelenföldön a kanyargó rideg vasúti sínek tőszomszédságában, semleges, ipari jellegű városi szövetben található Mimama konyhája. A ház külső architektúrájának megtervezése egy szimbolikus emlékoszlop koncepciójából nőtte ki magát, amely „oszlop” minden jelentőségével voltaképpen később maga az épület lett.

A megrendelői igény egy, a magyar konyha hagyományos ízvilágának remekeit magas minőségben kínáló étterem létrehozása volt. Elnevezése családi generációk közötti erős kapcsolatra utal: emléket állít és tiszteleg is egyben a nagymama, „Mimama” előtt, akinek egykori konyhája minden bizonnyal egyfajta példakép is az új étterem mostani konyhája előtt. A tervezés kezdetén a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

KISS TAMÁS

fotók photos:

WOLFGANG CROCE

helyszín már adott volt, egy egykori autószerelő műhely funkcióváltásával kívánták az ipari épületben az éttermet elhelyezni. Az építészeti értékeket szegényesen felmutató környezetben a tervező, ifj. Reznicsek Zoltán nem talált érdemi viszonyulási pontot, így meglepő fordulatként a szokványostól eltérő homlokzatformálás mellett döntött: a parametrikus design eljárását alkalmazta. Az így létrejött geometrikus alumínium burkolat a meglévő épülettömegre egy új rétegként, egyfajta köntösként került fel, amely maga mögé rejti a tényleges épületkonstrukciót és a valamikori, nyeregtetős tömeget.

A többszörösen szögtört, háromszögelt, fehér színű felületek dinamikus kompozícióban, változatos árnyékhatásokkal jelennek meg. A burkolat szerves kompozíciójának része a konyha szilárd tüzelésű főzőberendezésének kéménye, amely a többi burkolattal az összhangot megtartva osztja meg a teljes felületet, de ezzel egyidejűleg domináns elemként jelentkezik az utcai falon. A bejárati oldal alsó felében a homlokzat csaknem teljes szélességében beugrik, fedett, kültéri helyszínt biztosítva az étkezésekhez. A ház szoborszerű megjelenését a körülötte elterülő víztükör teszi még attraktívabbá, amelyet gazdag, gondosan tervezett növényágyak öveznek.

43

TÉMA // THEME

2019 / 06

44

—— ÉPÍTÉSZ // ARCHITECT:

REZNICSEK ZOLTÁN TERVEZŐI KONZULENS // CONSULTANT:

RUISZ GYÖRGY

ÉPÍTÉSZ PARAMETRIKUS TERVEZŐ // PARAMETRIC DESIGN:

DUDÁS MARTIN

TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

MIKLÁN PÁL

ÉPÜLETGÉPÉSZET // HVAC:

ALMAY KRISTÓF ÉPÜLETVILLAMOSSÁG // ELECTRICAL ENGINEERING:

DR. GRABNER GYÖRGY

KONYHATECHNOLÓGIA // KITCHEN TECHNOLOGY:

ACZÉL PÁL TAMÁS MEGBÍZÓ // CLIENT:

BVI BAUMGARTNER ZRT. ——

A homlokzat újító szándékú, hajtogatott megjelenése atektonikus hatást vált ki, amit az oldalhomlokzat széles nyílása – fedett terasza – tovább erősít. Mindezek mellett az épületet borító „gyűrt köntös” kísérletet tesz az eredeti ház ortogonális síkgeometriai világának feloldására, azonban ez a szándék a térbeli síkváltások szűkösségéből és a „felöltöztetett kubus” jellegből fakadóan nem elég határozott. Az épületbe való belépés előtt talán az exteriőrt valamiképpen folytató atmoszférát sejtünk a falak között, de sajnos az enteriőr a külső karakterétől független, merőben eltérő formavilágot mutat.

A ház üzenete többrétű. Építészeti szempontból útmutató jellegű; valamennyi tervezési elv és paraméter szerint egy napjainkban sztenderd alumínium burkolati rendszerből kiindulva felveti egy rendkívül szofisztikáltan megtervezett, egyedi homlokzatmegformálás lehetőségét. S mindezekhez kapcsolódva, a tervezés a megbízói szándékának fonalán haladt: új, méltó köntösbe bújva, élő emlékként hajt fejet az előző generációk előtt.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

45

IN A NEW ATTIRE MIMAMA’S KITCHEN, BUDAPEST Right next to the cold railway tracks winding in Kelenföld, Mimama’s kitchen is situated in a neutral industrial fabric of the city. Designs of the external architecture of the house has evolved from the concept of a symbolic monumental column the functions of which were then taken over by the building itself in its own significance. Its name refers to the strong intensive relationships between various generations of the family: it is to honour the grandmother whose former kitchen must have been a kind of symbol for the new restaurant. The site was a given one: owners ambitioned to house the restaurant in the industrial building formerly functioning as a garage. Its architect, Zoltán Reznicsek Jr. decided to create an extraordinary facade design: the parametric principle he chose defined the new layer of a geometrical aluminium facework enveloping the existing structure. Featuring angles broken several times, the white triangles of the surfaces come to create a dynamic composition enhanced with varied shade effects. Its folded appearance impresses us with a tectonic effect which is reinforced by the covered deck of the lateral facade.

TÉMA // THEME

2019 / 06

46

HÁROM NÉZŐPONTBÓL

LOMBKORONA TANÖSVÉNY, PANNONHALMA — építész architect: SZABÓ PÉTER —

szöveg text:

MIZSEI ANETT

Lendületes ívvel „úszik” a lombok tengerében, acél oszlopokon emelkedik a parkerdő fái közt. Köznapi értelemben véve nem kilátó, mégis új perspektívát mutat a látogatóknak. A pannonhalmi domboldal a közelmúltban újabb építménnyel gazdagodott: a Boldog Mór kilátó közelében átadták a lombkorona tanösvényt.

A meredély peremén egyensúlyozó hurok formai értelemben nem keres kapcsolatot a kilátóval, igaz, hangsúlyosan elhatárolódni sem szeretne attól. Anyaguk, színük közös – ez bőven elegendő kettőjük között a harmónia megteremtéséhez. Egyszerűen csak jelen vannak és belakják a dombtetőt, egyikük az ég felé törekszik, a másik pedig lágy ívben elnyújtózik. A tanösvény egyik legmeggyőzőbb vonása éppen a telepítése. A meredély peremére ültették rá alkotói, a lankásabb dombtető határán egyensúlyozva vele.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

fotók photos:

DANYI BALÁZS

Vonalvezetése mint egy land-art bomlik ki a domboldalból, ha elsétálunk alatta.

Két ága merész ívben suhan el egymás felett, hogy azután a kompozíció csúcsában találkozzanak ismét. Alaprajza a korai keresztények titkos és egyezményes jelképét, a hal formát rajzolja ki. Az efféle direkt szimbólumok alkalmazása az építészetben magában hordozza a veszélyt, hogy puszta geggé, vagy éppen a valódi koncepciót helyettesítő megoldássá válik. Hogy a tanösvény a mégoly egyértelmű utalás ellenére sem lépte át ezt a határt, az elsősorban éppen a tájhoz simuló vonalának köszönhető.

A lombok takarásából előbukkanó konstrukción sokkal inkább ezt érzékeljük ugyanis, mintsem a forma egészét.

Szerkesztésének másik fontos vonása, hogy három dimenzióssá válik végigsétálva rajta a megszokottól eltérő, függőleges értelemben is „térbelivé váló” mozgás élményét nyújtja. Ha nemcsak a Pannonhalmára és vidékére nyíló panorámát figyeljük, hanem az objektumot magát is, észre kell vegyük, hogy legizgalmasabb nézete a két induló ív szintben egymástól kitérő metszéspontja. Szemünk a két hídszerkezet közül tekint szét, az alakzat feloldódik. Egyszerre a magasságbeli eltérések, az azokból következő aszimmetria és az ösvény folytonossága dominál a látványban.

Ha fellépcsőzünk a Boldog Mór kilátó legfelső szintjére, akkor rajzolódik ki a hal szimbólum egyértelműen. Innen látjuk csak, a dombtetőre érkező ösvény milyen magá-

47

TÉMA // THEME

2019 / 06

48

tól értetődően vezet rá, hogy a látogató játékos fordulót tegyen a lombok közt, megpihenjen az „orrban”, majd a másik íven érkezzen vissza. A közel horizontális „kilátó” egy rövid megállót iktat a magaslatra igyekvők útjába.

A lombkorona szintjén egyszerre járnak az erdőben és már afölött. Rátekinthetnek az eddig megtett útra és felkészülhetnek a hátralévőre.

A tanösvény szerkezetét acélváz alkotja. Kör keresztmetszetű fehér acél oszlopok emelik a magasba az építményt, amelynek alsó övét ugyancsak acélból készült cső és keresztirányú bordák támasztják. A látogatót fa felületek veszik körül, kivéve a hal „szemét”, ahol a szédítő magasságból taposórácson át tekinthetünk az erdő mélyére. A két ívet vékony acélsodronyokkal „öltötték” egymáshoz.

Ha valami, akkor a szerkezet maga hagy némi hiányérzetet bennünk. Esztétikája kevéssé vált ugyanis az összkép integráns elemévé – mondhatni az építmény a néhol kissé esetleges tartószerkezetei ellenére szép, nem azok miatt. Lehetséges út lett volna a struktúra elrejtése is, ez esetben a lebegés “csodájával” erősítve a koncepció szépségét. Utóbbi idővel még bekövetkezhet: az erdő lassú növekedéssel talán körbeöleli majd a tanösvényt, egészen közel engedve magához a kíváncsi látogatókat és lombjával sejtelmesen takarva a struktúrát. Itt kell megjegyeznünk, s ez egyértelműen a projekt erényei közé tartozik,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

hogy az építkezés jóformán semmilyen látható nyomot nem hagyott a parkerdőn.

Pannonhalmán a közelmúltban a legkülönbözőbb léptékű, anyagú és funkciójú fejlesztések történtek. E sokszínűség nem vált a település kárára: életszerű és felfedezésre hívó együttest alkotnak. Az egyetlen kérdés, hogy a változatos látnivalók sora meddig bővíthető még anélkül, hogy bármelyik jelentősége gyengüljön, vagy elves�szenek az egyébként nagyon is élénken érzékelhető helyi értékek.

VIEWED FROM THREE ASPECTS FOLIAGE EDUCATION TRAIL, PANNONHALMA Supported by steel struts and columns, it “floats” with a dynamic sweep in the sea of foliages among the trees of the parkland. Although it is not a lookout in the ordinary sense of the word, it offers new prospects and views to visitors. The hillside of Pannonhalma has been enriched with a new structure recently: near the former lookout a foliage education trail has been built. The loop balancing on the edge of the cliff does not seek for contact with the lookout formally, and yet does not ambition to separate itself from it either. They share their materials and colours, which is more than enough to create a harmony between them. The tracery and lineage evolves like a piece of land-art from the hillside when we walk beneath. Its two branches bravely pass above each other so as to meet again at the apex of the composition. The structure of the trail is made up of a steel frame: white steel columns with a circular cross-section support the edifice high up with a lower belt lying on diagonal ribs made of a steel tube. Visitors are surrounded by timber and wooden surfaces with the exception of the “eye” of the fish, from where we can have an insight into the depth of the forest through the tread-grille from a dizzying height. The two arches are “sewn” together with thin steel ropes.

—— GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL PLANS:

OKKA ÉPÍTÉSZIRODA

VEZETŐ TERVEZŐ // LEADING ARCHITECT:

SZABÓ PÉTER

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS:

NEMES SÁNDOR, KÓDOR KITTI, OROVA RENÁTA, SIMON GELLÉRT STATIKA // STRUCTURE:

MIHUCZ LEVENTE, KEPE GÁBOR, NAGY ANNA – MI.V. MÉRNÖKIRODA TŰZVÉDELEM // FIRE PROTECION:

HOCHREIN JÓZSEF ——

TÉMA // THEME

2019 / 06

49

____

KREATÍV VÁROSOK CREATIVE CITIES ____

OXFORD AZ ALPOKALJÁN

MEGÚJULT BENCÉS RENDHÁZ, KŐSZEG — —

építész architect:

GUTOWSKI ROBERT

szöveg text:

DR. MISZLIVETZ FERENC

fotók photos:

OHR TIBOR

Mozgalmas év indult Kőszegen 2014-ben, miután az ISES Alapítvány az általa kidolgozott KRAFT program keretében felkérést kapott a Miniszterelnökségtől egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozására a város már-már veszendőbe menő épített örökségének megmentése érdekében.

Szerencsére a tanulmány kidolgozói már a ’90-es évek elejétől jól ismerték Kőszeg csodálatra méltó és elképesztően kompakt, látható és részben rejtett épített örökségét. Az Európa Ház 2005-ös alapítványi (EU-s támogatással finanszírozott) felújításához Ekler Dezső adta a tanácsokat. A felújítás egyben bővítést is jelentett. Az addig teljes mértékben használaton kívüli terek, egy 70 fő befogadására alkalmas auditórium, egy hozzá kapcsolódó előtér és zsibongó a padláson, valamint egy 100 fős fogadásokra, kisebb koncertekre, táncházra, színielőadásokra is alkalmas, korábban víz alatt álló pince duplájára növelte a hasznos négyzetméretek számát. A kétszintes épület négyszintessé vált. Kezdetét vette a város belső tágulása, elhagyatott belső tereinek kreatív újragondolása és hasznosítása. A következő lépés a Sgraffitós ház felújítása volt 2009–2011 között. A Norvég Alap támogatta az ISES Alapítvány elképzeléseit az elhanyagolt épület felső részének belakására, itt létesült a máig működő könyvtár, amelynek elsődleges célja a Globális és Európai Tanulmányok és a Kulturális örökségmenedzsment képzés szakmai hátterének biztosítása volt. Ide költozött máig a Kulturális örökségmenedzsment UNESCO tanszék.

A nemzetközi programok és a növekvő állandósuló érdeklődés napirenden tartotta a megfelelő szintű szálláshelyek és közösségi terek kérdését. Így nem ért minket felkészületlenül, hogy a KRAFT–Kőszeg program első körös elemeit két, egymást követő határozatban a kormány jóváhagyta. A 2014-es összefoglaló tanulmány tehát közel két évtized tapasztalatait és terveit foglalta keretbe és egészítette ki a KRAFT szempontjai szerint.

A Magyar Építőművészet idei lapszámainak „Kreatív városok” rovatában bemutatott tíz épület és városrész tehát egy funkcióiban sok szálon kötődő épületegyüttes,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

amelynek most átadott objektuma a belváros legimpozánsabb és méreteit tekintve is kiemelkedő épülete, a bencés rendház és volt gimnázium.

A Rajnis utca 2. szám alatt található épület eredetileg jezsuita rendháznak épült Pietro Orsolini olasz származású építőmester tervei alapján. Az itáliai származású lékai építőmester 1677–1680 között építette. A kőszegi rendház és gimnázium a jezsuiták 1773-as távozása után 1777-től 1815-ig a piaristáké lett, majd amikor a rendet Kőszegről Kaposvárra helyezték, helyüket a bencések vették át. A rendházban és a gimnáziumban 1950-ig éltek és tanítottak bencések. Az államosítás után az épületben lakásokat rendeztek be, majd 1950-től a korábbi Írottkői Járás helyébe lépő Kőszegi Járási Tanács székhelye lett.

1952-ben védett műemléknek nyilvánították. Hamarosan, 1954-ben ezt az intézményt is felszámolták, magát a járást megszüntették. Az épület ettől kezdve részben üresen állt, részben kisebb, turisztikai jellegű funkcióknak adott otthont. A Magyar Bencés Kongregáció 1990-ben kapta vissza az épület tulajdonjogát.

A főhomlokzat a Rajnis utcára nyílik, északi homlokzata a Táblaház utcára, míg hátsó bejárata a Schneller István utca kiteresedő parkjára néz. A rendház épülete fordított L alakot formáz, aminek talpa a Rajnis utca felé néző szárny, szára a Szent Jakab templommal párhuzamos rész. Homlokzata egyszerű, vízszintes tagolású, a Rajnis utcai homlokzat kivételével vakolatból kialakított sarok-armírozással. A nyílásokat füles szalagkeret keretezi könyöklő- és magasított szemöldökpárkánnyal. A belső helyiségek – a Rajnis utcai homlokzat bal oldalán álló, 4 axisos bővítés és a hátsó szárnyban lévő konyha feletti, illetve a főlépcsőház feletti zárófödém kivételével – minden szinten boltozott térlefedésűek.

51

A mostani felújítás, műemléki helyreállítás két ütemben, Gutowski Robert tervei szerint valósult meg. Az elsőben elvégzett munkálatok célja az volt, hogy a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete fejlesztési programjának keretében létrejöjjön a tervezett kutatói szálláshelyek jelentős része. Ennek érdekében a teljes 2. emeletet felújították, és minden olyan, elsősorban tűzvédelmi szempontból szükségszerű műszaki beavatkozás is megvalósult, amely a rendeltetésszerű és biztonságos működéshez szükséges. Az első ütemben végezték el az épület teljes tetőszerkezetének és tetőhéjazatának műemléki szempontokat figyelembe vevő (szükség szerint a meglévő szerkezeti elemek cseréjével is járó) helyreállítását is. A második ütemben az épületbelsőben komplex, a meglévő értékek megőrzését és az új funkciót egyidejűleg szolgáló átalakítással és bővítéssel kialakított szállásépületet hoztunk létre. Ezzel lényegében az épület egészének felújítása megvalósult; a beépített, illetve felújított bruttó alapterület összesen 1146 m2.

A második ütemben elvégzett beavatkozások eredményeként megtörtént a hőközpont, a gépészeti rend-

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

szerek és az elektromos kapacitás bővítése. A megújuló épületszakaszokon teljes körű épületgépészeti és épületvillamossági felújítás és a felújítandó földszinti helyiségeket a felszívódó talajnedvesség ellen védő utólagos szigetelés is megtörtént. A földszinten étkezőhelyiséget és konyhát alakítottak ki, minden szükséges technológiai-kiszolgáló funkcióval együtt. További szobákat alakítottak ki a földszinten és az 1. emeleten.

A felújítás során elkerülhetetlen volt néhány komolyabb szerkezeti beavatkozás is, amelyek közül talán a „kislépcsőház” elbontása a legjelentősebb. A több évtizedes elhanyagoltság miatt a homlokzatok helyreállítása a teljes felületi megújítást, valamint a nyílászárók cseréjét is szükségessé tette. Az épület helyreállítása a közvetlen környezetének felújítására is kiterjedt: rendbe hozták a kerteket és parkolóhelyeket alakítottak ki. A melléképület funkcióit a bencés apátság termékeit kínáló apátsági üzlethelyiség, illetve gépkocsitárolók kialakításával bővítették. Újraépítették az utcai kerítést, és átformálták az épülethez kapcsolódó Szent Jakab templom sekrestyéjének lépcsőkorlátját.

A projekt eredményeként 60-65 fő számára biztosítható szállás a felújított rendház épületében. A Kőszeg-KRAFT program keretében a két ütemben megvalósult nagyszabású műemléki helyreállítással ez az értékes épület a sok évtizedes elhanyagoltság után visszanyerte eredeti méltóságát és kisugárzó erejét, ugyanakkor fenntartható s egyben önfenntartó, méltó rendeltetést kapott. Nemcsak az épület, de a városkép is átalakult: a városnak újra van önbizalmat sugárzó energiaközpontja, nem egy halott és omladozó épület kommunikál bénultságot és reménytelenséget a város közepén. Az, hogy Kőszeg ma is iskolavárosnak tekinthető, főként a bencéseknek és országos szin-

2019 / 06

52

ten is kiemelkedő teljesítményt nyújtó gimnáziumuknak köszönhető. Ez az erős identitás elem tette lehetővé, hogy az ISES Alapítvány, majd a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, egyetemek bekapcsolódásával működni kezdjen és otthonra találjon itt.

A bencés rendház karnyújtásnyira van a Sgraffitós Ház könyvtárától és kutatószobáitól, mintegy méltóságteljes lezárása a Chernel utca már felújított és új tartalmakkal működő épületeinek. Ezek egy része – a Zwinger és a Sgraffitós Ház – látogató- és információs központ szerepet is betölt, kulturális események, könyvbemutatók, kisebb koncertek színhelyei, de hiányzik még a sorból egy 21. századi színvonalú kulturális központ és közösségi tér. A magas- és a populáris kultúra minden szintjének otthont biztosítani képes Bálház igazi kortárs találkozóhely lehetne, finoman összekötve a lampionos sörkert nosztalgiát ébresztő varázsát a kiállítótermek csöndjével, vagy a báli szezon forgatagával, míg a helyreállított zsinagóga az emlékezet és a kiengesztelődés kőszegi központjaként igény szerint vallási, felekezeti célokat is képes lesz szolgálni.

A 2014-es javaslatcsomag az ISES Alapítvány által szervezett szakmai és közéleti fórumok gyümölcse. A javaslattevők között a város vezetőin, hoteltulajdonosokon, szőlész-borász szakértőkön át művészekig, építészekig a teljes (potenciálisan) kreatív szféra képviselői megtalálhatók. Számos épület, rehabilitálásra váró belés külterület, a kikapcsolódás, a rekreáció és a művelődés színhelyei nem kerültek be a felújítások és városrehabilitáció első körébe. Ott van viszont az időközben az állam által e célból megvásárolt volt MÁV Gyermekotthon, a körülötte lévő parkkal és sportpályákkal együtt.

Ennek a különálló kis mikrokozmosznak az elkészült tervek szerinti újjá varázsolása és működésbe hozása Kőszeget valóban Közép-Európa Oxfordjává emelhetné.

Az írás Takács Laura közreműködésével jött létre.

KŐSZEG – KRAFT FACELIFTED BENEDICTINE CONVENT HOUSE IN THE HEART OF THE TOWN An eventful year started in 2014 when ISES Foundation was commissioned by the Prime Minister’s office to work out a study on viability with the aim to save the architectural heritage of Kőszeg almost on the brink of complete deterioration within the framework of the KRAFT programme. The functions of the Benedictine convent house and secondary grammar school, both its dimensions and its position reinforce its rank as one of the most imposing buildings of the inner town. After the Jesuits left the town in 1773 both institutions were taken over by the Piarist order and from them, later on by the Benedictines.

Following the nationalization of the convent house, it was used as a residential building and later on as an office block. The Hungarian Congregation of the Benedictine Order was given the ownership of the building in 1990. Its most recent renovation and restoration as a historic building was realized in two stages. The first part was meant to create the majority of the accommodations for the participants of the projected research work within the framework of the Institute of Higher Education Studies based in Kőszeg, whilst the second stage involved interventions with the result of extending the thermal centre, the engineering systems, and the electricity capacities.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

53

GYERMELY TELEPÜLÉSKÖZPONT, HÁTTÉRBEN A TÉSZTAGYÁRRAL

RADIKÁLIS ALAKULÁSBAN

GYERMELY TELEPÜLÉSKÖZPONT-FEJLESZTÉSE — építészek architects: GEREBEN PÉTER, MARIÁN BALÁZS — A Szomort és Gyermelyt összekötő Gyermelyi, majd tovább a Szomori úton haladva kanyarodunk Gyermely község központjába. Az utazó érzékeli, hogy enyhe lejtőn érkezik meg a centrumba, melynek egy sajátos háromszöge a Szomori-Kossuth Lajos utcák találkozásának kiteresedése.

Egyik szegletében a község református temploma áll, másikban a Polgármesteri Hivatal épülete. Utóbbi egy meglévő épület 2018–2019-ben lezajlott teljes átalakítása nyomán nyerte el mai formáját. Átadásával nem szimplán egy központi pozíciójú, átalakított, modernizált épülettel lett gazdagabb a község, hanem az akkor már 2009 óta zajló településközpont-fejlesztés egyik ütemét fejezték be. Építészet, pontosabban az építészek felől olvasva ezt a történetet még korábbra tekinthetünk vis�sza, nagyjából a kilencvenes évek közepére, mely periódusban a község legnagyobb vállalkozása, a Gyermelyi Tésztagyár és a Gereben és Társai Építésziroda együtt-

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

szöveg text:

MOLNÁR SZILVIA

fotók photos:

DANYI BALÁZS

működése elindult. Kezdetben a cég ’70-es évekbeli épületeinek átépítése, felújítása jelentette az együttműködést, de a kétezres évek első felében már a régi gyárak lebontásáról adhatott hírt a szaksajtó, és 2006-tól 2019-ig a vezető tervezők, Gereben Gábor Ybl-díjas építész és Gereben Péter építész, valamint munkatársaik koncepciója alapján megépített, több alapegységből álló új gyárépület-együttest avattak.

Gyermely településszerkezetének alapos ismeretével felvértezve találta meg az újabb feladat a tervezőket a kétezres évek végén – akkor már a Marián Balázs és Gereben Péter vezette Gereben Marián Építészek tervezőcsoportját. A megbízás ismét a Gyermelyi Tésztagyártól érkezett, dinamikus fejlődése mellett a cég érzékelte: a munkaerő megtartásához dolgozóinak esetenként helyben lakhatást is biztosítania kell.

A település központjában, a fent említett kiteresedés egyúttal egy teret: a Petőfi teret is értelmezi, sajátos szerkezete okán ez a közterület valójában rövidebb utcát formáz, mely a tésztagyárat fizikailag összekötő Kossuth Lajos utcába torkollik. A kiteresedéssel átellenes oldalon két házhelyet tulajdonol a Gyermelyi Zrt., ezekre terveztetett szolgálati lakásokat tartalmazó társasházakat az építészirodával. Első ütemben egy négylakásos, második ütemben pedig egy kétlakásos ház épült meg. A nyitott udvarok köré szervezett, udvaruk terével U alaprajzot kiadó kétszintes épületek struktúrája, anyaghasználata kiindulópontot jelentett a későbbi ütemekhez. Mint a vezető tervezőktől megtudtam, akkor, a társasházak tervezésének idején még nem állt össze egy konkrét program, vagyis a Gyermelyi Tésztagyár, az Önkormányzat és a tervezők-

2019 / 06

54

—— GENERÁLTERVEZÉS // GENERAL DESIGN:

GEREBEN MARIÁN ÉPÍTÉSZEK KFT. VEZETŐ TERVEZŐK // LEADING ARCHITECTS:

GEREBEN PÉTER, MARIÁN BALÁZS MUNKATÁRSAK // FELLOW ARCHITECTS:

ÁLMOS GERGELY (I.), BAJUSZ CSABA (III., IV.), BATIZI-PÓCSI GERGŐ (V.), BATIZI-PÓCSI PÉTER (V.), MEZEY TAMÁS (I.) TARTÓSZERKEZET // STRUCTURE:

V. NAGY ZOLTÁN, FEKETE SZABOLCS MEGBÍZÓ // CLIENT:

GYERMELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS GYERMELY ZRT. KÓKAI RITA, TÓTH BÉLA ——

KÉT- ÉS NÉGYLAKÁSOS SZOLGÁLATI LAKÓÉPÜLETEK

kel folytatott egyeztetések sora mutatta meg, hogy a településközpont közös fejlesztésére, egyúttal adottságainak felerősítésére nagy szükség van. De kanyarodjunk vissza a társasház-építési ütemekre, a létrehozott épületek sajátosságaira.

A szárazon rakott téglafalazású, enyhe dőlésszögű tetőkkel fedett tömböket erkélyek, loggiák, teraszok, a belső funkcióhoz rendelt méretű nyílászárók – fa, tűzihorganyzott acél és üveg anyagokból – szervezik egy nyitott-zárt szakaszokból, helyiségekből álló mozgalmas struktúrává. A téri szituációk változatosságát fokozza, hogy a lakótömbök egyszintes, nyitott-zárt autóbeállókkal és tárolókkal egészültek ki. Ez a monolitikus és áttört tagozatokkal felépített rendszer nem előzmények nélküli ezen a településen. De e házak pozicionálása, fedett-nyitott rendszerük önmagukon túlmutató téri viszonyok rendezését is meghatározták. Egyrészt kapcsolat alakult ki a szomszédos patakkal és környékével, másrészt ezzel a két ütemmel már elindulhatott egy rendezett utcakép kialakítása, így a Petőfi tér újradefiniálása, a településközpont helyzetének, szerepének megszilárdítása.

Gyermely településképének jellegzetessége, hogy a hetvenes években vasbetonvázas középületeket húztak BEÉPÍTÉSI HELYSZÍNRAJZ

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ÜTEMEZÉS I. NÉGYLAKÁSOS SZOLGÁLATI LAKÓÉPÜLET II. KÉTLAKÁSOS SZOLGÁLATI LAKÓÉPÜLET III. CIVILHÁZ IV. GARÁZSÉPÜLET V. POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉPÜLETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA

55

POLGÁRMESTERI HIVATAL ÉPÜLETE

SZOLGÁLATI LAKÓÉPÜLETEK

CIVILHÁZ A PATAK FELŐL

KREATÍV VÁROSOK // CREATIVE CITIES

CIVILHÁZ A POLGÁRMESTERI HIVATAL FELŐL

2019 / 06

56

fel. Ezek egyike a leánykori nevén Kultúrház kétszintes blokkja, szemben vele pedig az egykori Tanácsháza Z alaprajzra ültetett épülete áll. E városias arculatú épületek létrejöttükkel ráerősítettek a Petőfi tér központi státuszára, ugyanakkor karakterükkel idegenül álltak a centrumban. A 70-es években Dosztál Ferenc építészmérnök által tervezett épületek átalakításakor – az új tervezők lényegében szerkezetig visszabontották őket – egyértelművé vált, hogy technikailag sem minőségiek ezek a házak. Alapos funkcióvizsgálat előzte meg a fejlesztést, mert az idők folyamán mind a Kultúrház, mint a Községháza épülete sok, különféle szolgáltatást fogadott be – ezek meghatározása finom szólva valami sajátos, helyi logikát követhetett. Például az újabb és újabb szolgáltatások beköltöztetése a Községháza épületrendszerében azt eredményezte, hogy a háznak nem volt egy központi, kijelölt megközelítése, számos bejárattal nyitották fel, mindez széttartó, „buherált” struktúrát eredményezett.

Elsőként a volt Kultúrház épületét „vették górcső alá” a tervezők. Az emeletén konzolos kialakítású kétszintes blokkot a társasházaknál már megismert anyagokkal és gondolat mentén dinamikus formára fejlesztették. Az immár Civilház szolgáltatóház lett, földszintjén akadálymentes megközelítéssel orvosi rendelők, védőnői szolgálat, bank, emeletén pedig szolgálati lakások, melyek külső lépcsőn keresztül közelíthetők meg.

Tömbszerűségét az emeleten nyitott folyosó, a Petőfi tér felé homlokzati lemetszés által egy sarokerkély oldja. Ünnepélyes gesztus, ahogyan az épület a patak felé fokozatosan feltárul, megnyílik. Erre az oldalra került a védőnői és a fogorvosi rendelő bejárata, ami előtt két szint magas pillérekkel határolt, tágas portikusz jöhetett létre, erről indul az emeleti lakásokra vezető lépcsősor.

A Civilház megvalósítását követő újabb ütemben született meg a patak túloldalán az egyszintes, nyitott, pavilon jellegű épület. Rendeltetése szerint elsősorban parkoló, de közösségi rendezvények (piac, búcsú, fesztivál stb.) befogadására is alkalmas, vizuális, funkcionális, közlekedési szempontból egyaránt a patak túloldalán formálódó kép része.

Az egykorvolt Községháza, ma már Gyermely Község Önkormányzat épülete esetében az eredeti épületkontúrt megtartva a heterogén tetőformálás, homlokzatkezelés, nyíláskiosztások és ügyfélforgalmi utak, továbbá a belső funkciószervezés radikális átalakításon estek át. E házban – ami homogén, fehér homlokzatával szépen korrelál a szomszédos templom- és parókia épülettel – posta is üzemel. A Petőfi térre merőleges két épületrésze hasadékában alakították ki az üveghomlokzattal felnyitott, hangsúlyozott főbejáratot, határozott útvonalat kijelölve az épület felé.

Néhány sorral feljebb úgy fogalmaztunk, „formálódó kép” amit itt látunk, mert reméljük, hogy az Önkormányzat épülete nem fináléja az eddig öt ütemet számlált beruházásnak. Mert ahogyan a településközpontról készült drónképek megmutatják, hogy a Civilház mellett álló csarnokszerű élelmiszerbolt, a Civilház és az új társasházak között álló kétszintes épület, de az élelmiszerbolttal szomszédos park területe „leválnak” erről a gonddal, logikával megtervezett kompozícióról. Vagyis ezen területek kezelése fontos lépés lenne ebben a fejlesztésben.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

SZOLGÁLATI LAKÓÉPÜLET A BELSŐ UDVAR FELŐL

RADICAL TRANSFORMATION DEVELOPING THE CENTRE OF A SETTLEMENT, GYERMELY Having in-depth knowledge of the structure of the village Gyermely, the team named Gereben Marián Architects managed by Balázs Marián DLA and Péter Gereben found themselves a challenge here at the end of the 2000s. As a result, in the first stage a four-unit residential block was built followed by a two-unit one in the second stage of the project.

Arranged around open courtiles, the two-storey buildings feature a U-shaped floor plan with a structure and materials serving as a starting point for the next stages of construction. Dry-laid masonry, slightly inclined roofs covering the blocks, balconies, loggias and decks come to articulate the buildings as dynamic structures with openings sized according to their inner functions. The positioning of the houses, their open-closed system going beyond themselves also defined the logic of their spatial relations: they communicate with the neighbouring stream and its natural environment, whilst also starting the efforts to consolidate the role of the centre of the settlement. The next stages of the project involved the conversion of the former Savings Bank building into a Civilian House, a single-storey pavilion-like building was created on the other bank of the stream to host events of the community and also the town hall underwent radical transformations.

57

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

VOLT – VAN – LESZ 30 ÉVES A KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS szöveg text:

SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY

fotók photos:

CSERNYUS LŐRINC, KRISTÓK ATTILA

A magyar organikus építészet fórumát 1989-ben alapította hét kisszövetkezet. Az alapítók, Makovecz Imre, Kampis Miklós és Kálmán István így fogalmazták meg céljaikat: „Az Egyesülés célja, hogy a szabad szellemi élet kibontakozásának intézményes kereteket biztosítson. Ezért az Egyesülés egy építész mesteriskolát és egy szabadiskolát hozott létre. Az építész mesteriskolába pályázat útján nyerhetnek felvételt a fiatal építészmérnökök, akik azután három éven keresztül vándorolnak az Egyesülés egyik építész irodájából a másikba, és ily módon építész mesterek mellett dolgozva képezhetik tovább magukat. A szabadiskolát azok számára alapította az Egyesület, akik a szellemet nem pártokhoz, programokhoz, valamely sajátos tudományos, filozófiai vagy vallásos világszemlélethez kötik, hanem a szabad szellemi élet iránt akarják magukat elkötelezni…”

Az Egyesület folyóirata, az Országépítő 1990-től rendszeresen megjelenik. Építészet, környezet, társadalom; a folyóirat címében található területek az építészeti munkálkodás mellett a közösségeket érintő kérdések, gondolatok, kísérletek bemutatását jelentik. A szerkesztőség által példa értékűnek tartott történetek is bemutatásra kerülnek, így a folyóirat a szemléleti módot, gondolkodást is képviseli a művészeti terület elméleti síkján túl, a közösségek számára hasznosítható módon. A folyóirat főszerkesztője több mint két évtizeden át Gerle János volt, később Kőszeghy Attila, Dévényi Sándor, Dénes Eszter és Erhardt Gábor folytatták a munkát.

A magyar organikus építészet nemzetközi tekintélyének köszönhetően emlékezetes konferenciákat szerveztek – először a megalakulás 10. évfordulóján a budapesti Műegyetemen, prominens hazai és külföldi előadókkal, majd az Iparművészeti Múzeumban megrendezett Magyar élő építészet kiállításhoz kapcsolódóan Piliscsabán –, olyan világhírű építészek részvételével, mint Jonathan Glancey vagy Paolo Portoghesi.

– a szerk.

INSTALLÁCIÓ A KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS KIÁLLÍTÁSÁN AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN, 2009. FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

58

Régvolt ifjúkorom botrányköve az idő. Nem a dátumokra gondolok, bár azzal is voltak, s vannak mindenféle gondjaim, így már akkor tudtam, hogy krónikásnak sem felelnék meg, nemhogy történésznek. Persze, ezért sosem is akartam azzá lenni, amint azt néhai Gerle János tette.

Szóval nem ez volt a bajom. Hanem az, hogy hol van? Lehet persze ezen a kérdésen értetlenkedni, de ne. Segítek.

A kérdésem arra vonatkozik, hogy helyileg hol van. Mármint az idő.

Mert ahhoz, hogy keresni tudjam, legalább azt kellett tudnom, hogy mindezt merre tegyem. Persze az is megkérdőjelezhető, hogy mi értelme van ezeket a hellyel összekapcsolni. Talán csak annyi, hogy nekem a hely is komoly kapaszkodó.

Amikor először jártam Prágában az ortodox zsidó temetőben, ahol is persze fényképeztem mindaddig, míg a filmjeim el nem fogytak (bizony, mert ez akkor még filmre ment), pedig akkorra már Kálmán Pistáék is otthagytak. Elmentek megmelegedni a maró hideg elől egy kocsmába. Egyszer csak rám szólt valaki, pedig azt hittem, egyedül vagyok, hogy miféle magatartás az, ahogy én ott „közlekedem”? Hogy nem bánt-e, amiért én ott halottakon járkálok? Nem vagyok én annyira slágfertig, hogy rávághattam volna: képtelenség, amit a szememre hány, hiszen ott nyolc méter mélyen, avagy magasan (ki-ki döntse el, számára melyik a képszerűbb) sírok vannak. Mert azt is az idő hozta. Rakva egymásra, csak az epitáfokat őrző köveket hozták mindig följebb, mert ugyan kellett a hely, de az emlék is.

Minő egybeesés – úgy harminc éve, hogy megtervezhettem az egri Flóra szállót. Na, ekkor ütött be a válasz. A múlt lent van. Alattunk. Persze nem azért, mert mi „felülmúltuk”, hanem azért, mert okszerűen oda került. Nem akarok nagyképű lenni, de mint Prágában, mi azon járunk. Néha magabiztosan, néha kétségekkel, gyötrelmekkel megpakolva. Néha meg büszkén. Vagy szerényen. Ismerjük a kérdést: „uraságod mire olyan szerény?” Hát pontosan erre. Hogy állha-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

tunk azon, amit az idő hozott, s adott nekünk. Ez a múlt, avagy a volt. És vagyunk mi itt, most éppen harminc évesen (szép is lenne), de ünnepelve. A jelenben. Tisztelettel felhívom mindenki figyelmét, hogy ennél nincs jelenebb. Itt kell helytállnunk. Azon, amink van. A múltunkon.

Van, aki ezt felismeri, van, aki nem. De még jobb, ha látja. (És itt nem a „halottlátókra” gondolok.) A jelen képesség: a jelen képessége. Képesek vagyunk-e felfogni helyzetünket? Feladatainkat? Uram bocsáss, küldetésünket?

Vissza Egerbe. Makovecz Benjaminnal létrehoztunk egy négy oszlopon álló tetőt, ami a ház recepciója volt. Négy tükörhengeren, ami kicsiny, házméretű volt a térben. Ott az anamorfózis szerkesztési elvével láthatóvá tettük a múltat, ami a padlón megjelent. Furcsa, torz formában, ám a tükörkép azt helyretette. Valódi imaginációvá, sárkányokként, őslényekként, az akkori jelen számára. A látók számára. És mi van azokkal, akik erre képtelenek? Akik ezt nem látják? A szemantikai vakokkal?

Semmi. Nincs semmi baj. Nekik ott a múlt padlója, az érinthető történet.

Szép, akár színes formában. Ők is társaink, a saját képességeikkel. Na, ez a jelen. Vagyis ez a van.

De az idő nem áll meg. Ha vagytok még, vagyunk még tíz év múlva, húsz év múlva, amikor is majd itt (vagy ott) már egészen más áll, újra meg lehet nézni, hogy mindaz működik-e, amit itt elmondtam. A jövő felettünk van. („Haza a magasban?”) A lesz. Elérhető-e a magasság?

Micsoda kérdés – hát persze. Csak nyújtózkodni kell. Vagy nem. De akkor is elérjük. Amikor is megszűnik a jelen, avagy a most. De még egy kis időre találkozhatunk azokkal, akik fontosak voltak. Ám idő akkor is lesz. Az idő, ami eldönti a helyünket. Mert abban senki ne tévedjen. Nem ő dönti el, hanem az idő. Ilyen hihetetlenül, ilyen botrányosan egyszerű.

Ezért beszéltem az elején „botránykőről”. Ezért is. Mert aki az időben elvész, az nem csak ott.

59

Ünnep van. Mi az ünnep? A Wikipédia, „a szabad enciklopédia” így ír: „Az ünnep fogalmának jelentése: olyan naptári időtartam, amely valamilyen szempontból fontosabb eseménynek, személynek állít emléket és rend-szeresen megünneplik.”

Amikor is megállunk kicsit, gondolván, hogy ezzel az idő is megáll kicsit (de nem), hogy számot adjunk. Például mindazoknak, akik létrehozták ezt a közösséget. Közös-e még ez a „ség”? A szükségszerű-ség, a rátermett-ség, a becsületes-ség, a naprakész-ség, az egyenes-ség, a felelős-ség, az időszerű-ség, a színes-ség, a segítőkész-ség, a képes-ség?

Mit mondana Makovecz Imre? Boldog lenne? Kicsit. Talán. A mostani megállásunk kurta idejére. A most kezdődő Héttorony Fesztiválra. Az abban bejárható helyekre. Az ott fellépőkre. Amúgy meg ezt követően azt hiszem, hogy nem.

Mert van itt is kicsinyes-ség, irigy-ség, esetlen-ség, dőre-ség, felelőtlen-ség. Mint az életben. A sokáig csak azt hittük, hogy a mások által élt életben.

Csak mi másként indultunk. És ha meg akarunk felelni akkori vállalásainknak, úgy ismételten elővehető az önismeret, a belátás, a lehetőségeinkben még mindig meglévő erő. Ha élnénk vele.

Tudom, hogy egy ünnepség végén nem jó ilyeneket hallani. Különösen nem, ha felismerjük benne a felelősségünket. Nem fogadkozások kellenek. Nem. Erő kell, belátás és – talán a legfontosabb – nem, a legfontosabb: a megújulás. Mert még mindig lehet. Mert ehhez, hiszem és vallom, még mindig nincs késő. Mert még itt vagyunk. Mert még tehetünk érte. Mert ez a jelen. Mert ez a van.

(Elhangzott a Kós Károly Egyesülés megalakulásának 30. évfordulóján rendezett ünnepségen, 2019. szeptember 29-én a Pál-völgyi-barlang melletti kőfejtő tisztásán)

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

PAST – PRESENT – FUTURE 30 YEARS OF KÁROLY KÓS ASSOCIATION The civilian association uniting and coordinating Hungarian organic architecture was founded 30 years ago by seven minor associations in 1989.

Founders unanimously decided to choose Károly Kós’s name naturally taking on his heritage and spirituality. The founding masters, Miklós Kampis, Imre Makovecz and István Kálmán thus started to manage the Károly Kós Education, Research and Business Association launched with the aim to use and blend the spirit of organic architecture of contemporary architecture with the Hungarian vernacular of the countryside when creating houses and buildings. The series of events to celebrate the jubilee includes numerous exhibitions, talks, music and literary programmes including a large scale conference held in the Vigadó of Buda on November15th.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

60

FUGA 10 + TANULSÁGOK A FUGA 10. SZÜLETÉSNAPJÁRA RENDEZETT FESZTIVÁL KAPCSÁN szöveg text:

ZÖLDI ANNA

fotók photos:

ZSITVA TIBOR, KOCSIS FERENC

FOTÓ: KOCSIS FERENC

2019 októberében a FUGA Budapesti Építészeti Központ jeles évfordulóhoz érkezett: 10 éves születésnapját ünnepelte. 2009-es alapítása óta az összművészeti elhivatottságú FUGA fogalommá, igazi „hely”-jé vált Budapest kulturális térképén.

Az elmúlt tíz évben hiánypótló szerepet töltött be az építészeti közéletben, az építészet szerepének társadalmi kommunikációjában, az építész szakma identitásának formálásában. Ennél is fontosabb az a közvetítői szerep, amit a szakma és a nagyközönség közötti kapcsolat megteremtésében játszik. Működésével azt az egyértelmű üzenetet tudatosítja a látogatókban, hogy az építészet a kultúra elválaszthatatlan része.

Ahogy Magyarországon minden, a FUGA is személyes ambíció szülötte, felcseperedése körül pedig soktagú család bábáskodik. A Budapesti Építész Kamara tíz évvel ezelőtti elhatározása nyomán született intézmény akkor pályázat útján találta meg vezetőjét, akinek szakállas profilja azóta is emblémája a Katona József Színházzal szemközti kirakatnak. A FUGA termékeny működésében összeérik szellemi szülőjének, Nagy Bálintnak az évtizedek során kialakult kapcsolati hálója – mesterek, munkatársak, barátok és tanítványok közössége – az építészeti elhivatottságából fakadó szemlélettel. Szinte kezdettől társa a munkában a művészettörténész gyakornokként ott kezdő Őry Júlia, és hosszú ideje ügyvezetőként Winkler Barnabás, akit a fesztivál idején Koszorú Lajos segített megbízott ügyvezető igazgatóként. A fix csapat – Gyárfás Eszter építész, Kocsis Ferenc építész, Fehérvári Zoltán művészettörténész – a fesztivál időközben kiegészült az idő közben a FUGA-hoz csatlakozott Segesdi Móninak, Zalka Imrének és e beszámoló írójának munkájával. A szubjektivitás talán megengedi, hogy leszögezzük: a vállalt feladathoz képest nagyon kevesen voltunk. Ez azonban önmagán túlmutató kérdés,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

és összefügg a magyar építészeti intézményrendszer fogyatékosságaival.

Az ünnepi évforduló tiszteletére a FUGA október 1-től egy héten át töményen kínálta mindazt, amit a programjában már megszokhatott a közönség. Délelőttől késő estig nyitva állt a kapuja, építészeti beszélgetések, nemzetközi konferencia, kiállítások és aukciók váltották egymást, este pedig irodalommal vagy zenével zárta a napot.

A koncepció háromszoros céllal született meg. Egyrészt mindannak összegzéseként, amit az elmúlt tíz évben a FUGA nyújtani akart és tudott. E vonulat gerincét az építészet jelentette, annak minden aspektusával és csatolt részével: szó szerint az első vonalaktól a nagyívű elméleti alapvetésen és a gyakorlati megvalósuláson át az építészet prezentálásáig minden terítékre került. A programok feltérképezték a létező építészeti praxist, miközben választ kerestek arra, hogy hol a helye ennek a praxisnak a változó világban – erről részleteket alább olvashatnak. A levezetőnek szánt esti műsorok a FUGA társművészeti kínálatát reprezentálták. Az itt csaknem tíz éve létrejött kortárs zenei műhely, a CentriFUGA a műfaj legjelentősebb alkotóműhelyeinek egyikévé vált, és most is telt házat vonzott. A zenei programok kurátora, Rajk Judit hétről hétre stabil közönség számára szervezi a koncerteket, amelyben a klasszikustól a kortársig minden helyet kap. Ugyancsak telt ház előtt zajlott az irodalmi est, ahol kortárs kollégák a közelmúltban elhunyt Térey János építészeti terek apropóján született novelláira (Átkelés Budapesten) reflektáltak.

A fesztivál másik, nem titkolt célja a kulturális téren jól ismert forráshiány kompenzálása, magyarán a következő tíz év színvonalas működéséhez szükséges fedezet előteremtése volt. A magyarországi kultúrafinanszírozás anomáliái közismertek, állami vagy pályázati források állnak rendelkezésre, és elég bizonytalanul csordogálnak. A magán vagy céges támogatásnak nincs jól bejáratott gyakorlata, önerőből pedig csak

61

nagy kompromisszumok árán lehet jelentős bevételt teremteni. A fesztivál keretében lebonyolított jótékonysági aukció-sorozat a legszükségesebb infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges összeg előteremtésére irányult. Az ugyancsak e célra – na meg a könyvesbolt elfekvő készleteinek kisöprésére és az otthoni könyvespolcok letakarítására – kitalált könyvtombola egyelőre elvérzett az engedélyeztetés útvesztőjében, de a karácsonyi angyalka talán szárnya alá veszi.

A programok harmadik apropóját az adta, hogy a mérföldkőnek számító évforduló kapcsán értelemszerűen felmerült a folytatás mikéntje. Az építészeti rendezvények arra is keresték a választ, hogy milyen irányokban bővíthető az intézmény profilja. Ennek egyik sikeres példája volt a nyár közepén példátlan népszerűség mellett zajló építészeti tervrajzkiállítás, amely – a maga műfajában elsőként – kivételesen gazdag anyagot mutatott be a közreműködő kollégák lelkes felajánlásainak köszönhetően. Hasonlóan sikeresnek ígérkező irányt jelez, hogy a fesztivál záróakkordjaként a FUGA öt saját kiállítással nyitotta meg a következő tíz évet. Összességében az egyhetes programsorozat, kiegészülve a nyári tervrajzkiállítással, mindent végigpásztázott és egy-egy pillanatra reflektorfénybe vont, amivel az építész munkája során találkozik, küzd, vagy épp sikert sikerre halmoz: a képzelet munkáját, az ennek hátterében meghúzódó elméletet és ideákat, a napi praxis örömeit és buktatóit, a pénzt, a reprezentációt és az utókor ítéletét és megbecsülését. Az alábbiakban e fókuszpontok mentén emelünk ki egy-egy eseményt a gazdag kínálatból. Építészet és képzelet viszonyát reprezentálta sokszínűen Az építészeti tervrajz is műalkotás! című tárlat, amely 2019. július 18. és augusztus 26. között a FUGA összes termét elfoglalta. Őry Júlia így summázta a kiállítás falszövegben a kezdeményezés célját: „A kiállítás címe nem véletlenül provokatív: a nem gyűjteményben őrzött művek folyamatos veszélynek vannak kitéve, számos veszélyeztetett hagyatékról tudunk. Úgy látjuk, alapvető szemléletváltásra van szükség, nem csak a közönséget, de magukat az építészeket is meg kell győzni arról, hogy rajzaik, makettjeik önálló életre kelhetnek. Hogy ne figyelemre sem méltó munkaközi mellékterméknek tekintsék őket, hanem műtárgynak, mely érdemes arra, hogy megőrizzék, múzeumba vagy egyéb gyűjteménybe kerüljön.” Ös�szesen 582 kép, 122 makett, 24 mappa, 10 animáció, printek, filmek és 470 kiállító vett részt a FUGA eddigi működésének legnagyobb vállalásában. A nyilvános felhívásra a skiccektől a tervrajzokon és modelleken át az animációkig, a legkülönbözőbb technikákkal készült szabadkézi rajzoktól a digitális eszközökkel készült munkákig érkeztek alkotások, ismert mesterek és pályakezdők együtt szerepeltek. Az ötlet telitalálatnak bizonyult – azzal, hogy a közös, mindenki által kedvvel és szeretettel művelt tevékenységet, az építészeti rajzot emeltük a fókuszba, sikerült a sokszor széthúzó szakmát irigykedés és viszálykodás nélkül összeterelni.

Nem csoda: a még csak papíron, monitoron létező alkotás a képzelet romlatlan gyermeke, a dédelgetett álom tökéletes megtestesülése, az idő és a valóság minden további érintése már csak ront rajta. Megmozdultak a fiatalok is, minden irányzat, szemlélet, korosztály helyet kért és kapott.

A kortárs gyűjtést kiegészítette a Fehérvári Zoltán és Őry Júlia kurátori munkája nyomán összeállt történeti anyag, amelyet különböző közgyűjtemények, többek között a Magyar Építészeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára, a Lechner Tudásközpont, Győr Megyei Jogú Város Műszaki Levéltára, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, valamint oktatási intézmények: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, Levéltára és Művészeti Gyűjteménye a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium (Schola Graphidis); a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kara; a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék Rajz-és Fotótára; a BME Rajzi és Formaismereti Tanszéke, valamint a Magyar Építészeti Múzeum Kaesz Gyula hagyatéka kölcsönöztek. Az építészeti ábrázolás evolúciójának bemutatása így vált teljessé, a sor végén az egyetemi hallgatók szellemes

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

FOTÓ: ZSITVA TIBOR

animációi foglaltak helyet. A falakon összegyűlt anyag azt is jól reprezentálta, hogy a digitális technika megjelenése nem csak az ábrázolás módját és lehetőségeit, de magát az építészeti gondolkodást is erősen befolyásolja, és legalább akkora ugrás, mint ami akkor következett be, amikor az építőmester tapasztalati kísérletezését felváltotta a mérnöki tervezés. Az építészeti tervrajz is műalkotás! című kiállítás mindenesetre erős felütéssel indította az építész szakma egyhetes fesztiválját. Építészet és ideák, építészet és praxis voltak a témái Somogyi Krisztina és Kovács Dániel Határátlépés, illetve Maholnap címmel zajló beszélgetés-sorozatának, mely az októberi ünnepi hét három napját töltötte ki. Az Építészfórum két főszerkesztője az egyelőre kevéssé ismert fiatal generáció, illetve a külföldi kötődésű magyar és a magyar kötődésű külföldi építészek megszólaltatásával igyekezett felvázolni azt a széles spektrumot, ami a magyar építészetet nemzetközi vonatkozásban jellemzi. A Maholnap sorozatban Kovács Dániel 15 fiatal magyar építészt, illetve alkotóműhelyt kért fel arra, hogy saját munkájukat, gondolkodásmódjukat, alkotói gyakorlatukat is bemutatva beszéljenek arról, szerintük mi fontos a jövő magyar építészete kapcsán. A részt vevő alkotók: Studio Nomad, Batlab, Sztranyák Gergely, Gutowski Robert, Nanavízió, Paradigma Ariadné, LAB5, CAN Architects, Architecture Uncomfortable Workshop, PRTZN, ARKT, GUBAHÁMORI, We Care Architecture, Őrfi József, Bordás Péter. Közülük sokan már a tervrajzkiállításnak is aktív szereplői voltak. „Az előadás-sorozattal és a kiválasztott építészekkel az a cél, hogy felrajzoljunk egy izgalmas horizontot, aktív, gondolkodó és alkotó építészek munkásságán és személyén keresztül, megmutatva azt a sokszínű minőséget, ami egyébként nagyon kevéssé látható. Ehhez fontos, hogy meg tudjuk ismerni a hátterüket – legyen szó akár az iskolából vagy a mesterektől hozott tudásról, akár a vallott értékekről, akár a csapatmunka tiszteletéről – és hogy ebből kiindulva mit gondolnak a

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

62

FOTÓ: KOCSIS FERENC

jövőben előttünk álló kihívásokról, az egészen személyestől a globális mértékig. Nem feltétlenül várunk világmegváltást: egyéni perspektívákat, célokat, ideákat lenne jó megismerni a mindennapi munka mögött” – Kovács Dániel moderátor így összegezte a programot.

A Határátlépés az érett alkotó-generációt szólította meg, személyesen, vagy videointerjú formájában. A válogatásban helyet kaptak itthon tevékenykedő, külföldi irodákkal együttműködő, illetve külföldi megbízásokon is dolgozó aktív építészek (Zoboki Gábor, Noll Tamás, Gunther Zsolt, Demeter Nóra, Pálffy György), illetve a hazai közegben dolgozó külföldi irodák, alkotók, akik akár pályázat révén (mint a Közlekedési Múzeum tervezője, Charles Renfro, vagy Sou Fujimoto, a Zene Házának tervezője), akár Budapesten irodát működtetve dolgoznak magyarországi megbízásokon (Anthony Gall, Oliver Sales, Kas Oosterhuis + Lénárd Ilona, Erick van Egeraat). Olyan külföldön élő mesterek is megszólaltak, akik munkásságukkal hidat képeznek a magyar és nemzetközi építészeti szcéna között – mint Batár Attila, Magyar Péter vagy Moravánszky Ákos.

Az építészek prezentációi az eltelt tíz év szemléletének alakulására reagáltak. A két blokk szemléletesen kirajzolta azt a változást, amely a jövő szakmagyakorlóit jellemzi: az építészet már nem magasztos ideákat formába öntő művészetként definiálja önmagát, és nem is a társadalmi változások omnipotens katalizátoraként, hanem a világ, a társadalom kihívásaira adott praktikus válaszok szakszerű megfogalmazójaként. A globális szcéna és folyamatok ma már a hazai fiatal irodák számára természetes terepet jelentenek, de a markáns nemzetközi jelenlét még mindig problémás, részben a már említett intézményi háttér, részben a magyar építészetoktatás hiányosságai miatt. Építészet és reprezentáció kérdéskörét volt hivatott boncolgatni az Építészet a kiállítótérben című nemzetközi konferencia, melyre észt, német, portugál, finn és szlovén előadók érkeztek a magyar résztvevőkön kívül. Négy témában – az építészeti kiállítást a kiállítótér, az oktatás, a társművészetek és az anyagi források kontextusában vizsgálva – igyekeztek választ találni a FUGA következő tíz évének egyik kulcskérdésére: hogyan reprezentálható élményszerűen az építészeti produkció, és miből lehet mindezt finanszírozni.

Utóbbit, az építészet és pénz problémáját igyekezett a gyakorlatban orvosolni a hétvégén lebonyolított jótékonysági aukció-maraton, melynek anyagát öt témakörben (képzőművészet, fotó, design, kézirat és kotta)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szakértő kurátorok gyűjtötték. A viszonylag alacsony árak meghatározásával az volt a cél, hogy olyanok is támogatni tudják a FUGA-t, akik erre csak kis összeget tudnak áldozni, ugyanakkor szerény áron értékes művekkel gazdagodhatnak. Gazdára talált Radnóti Miklós névjegye éppúgy, mint Erdei Ferenc magánlevelezése, Keserü Ilona monotípiája, Seidner Zoltán fotói, Gyárfás Gábor moziplakátjainak gyűjteménye. A FUGA barátai által felajánlott művek értékesítéséből származó teljes bevételt az intézmény a színvonalához már méltatlan körülmények javítására szánta.

Legnagyobb izgalommal az építészeti tervrajzok árverését vártuk, hiszen Magyarországon ez volt az első ilyen jellegű esemény, amely folytatta a nyári tervrajzkiállítás által kitűzött programot, az építészeti tervrajz bevezetését a műtárgypiacra. Az építészeti anyag vásárlói között végül kevés volt a magánszemély, a kitörési pontot a megbízói kör jelentheti, akik szívesen megveszik tervezőik saját kezű alkotásait. A legmagasabb áron elkelt tétel legalábbis ebben a körben talált gazdára. A legnagyobb vásárló a Magyar Építészeti Múzeum volt, Ritoók Pál szinte a teljes anyagot megvásárolta az egyelőre bizonytalan körülmények között működő intézmény megbízásából, mintegy 1,8 millió forinttal támogatva ezzel a FUGA további működését. 754 tételből 362 tétel kelt el, az öt aukció teljes bevétele 15 millió forinttal gazdagította a FUGA-t.

Az építészet és az utókor jegyében az újabb tíz évet – Mélyi József, Spiró György és Vajda Mihály köszöntője mellett – a befogadó intézményként működő FUGA öt saját kiállítással indította. Az előtérben a FUGA-család portréi jelentek meg Zalka Imre fotóin egy kevéssé ismert eljárás, az ambrotípia segítségével. Bár az üvegre előhívott portrék némelyike a műfaj jellegzetességeinél fogva inkább a modell tíz évvel idősebb színesbőrű unokatestvérének állított emléket, a fotográfus szakma körében az eljárás osztatlan sikert aratott. A Breuer Marcell teremben Breuer, az Hervé teremben Lucien és Rodolf Hervé, a pincében a kilencven fölött járó Zalotay Elemér és a korán elhunyt Szalai Tibor életművének darabjai elevenedtek meg, tükrözve az intézmény vezetőjének kétségtelen preferenciáit, egyúttal hitet téve az építészet radikális megújító, világjobbító szándékai mellett. Nagy Elemér munkájának köszönhetően elkészült Zalotay Elemér védett, rekonstrukcióra szoruló ziegelriedi háza részletének 1:1 léptékű szerkezeti modellje, amely a későbbi felújítás alapja lehet, a berni építészeti egyetem ugyanis késznek mutatkozik az épület megvásárlására. Zalotay Elemér a svájci Ziegelriedben 1978 óta, folyamatosan alakítva építette fel saját lakóházát (lásd MÉ 2012/4), ami a zöld vagy recycling építészet nemzetközi szinten is jegyzett példája.

Az innovatív könnyűszerkezetes ház 1992 óta műemléki védettség alatt áll, fennmaradása veszélyeztetett, 2017 óta lakatlan. A rekonstrukcióhoz szükséges felmérést a FUGA csapata tavaly végezte el, a modell mostantól az intézmény előterében csábít húzódzkodásra. Az Hervé kiállítás Gebauer Imola és Judith Hervé kurátori munkája nyomán valósult meg, és tovább vándorol Pécsre. Szalai Tibor zsenialitása a magyar építészet elfeledett, de legalábbis ritkán látható momentuma, a Szabó Anna Julianna által gondozott tárlat a művész munkáit őrző Brettschneider Alapítvány anyagából válogatott.

A legnagyobb vállalás Breuer Marcell építészetének bemutatása volt.

A mostantól több külföldi társintézményben is bemutatásra kerülő kiállítás bebizonyította, hogy gyakorlatilag bőven megfizethető áron lehet hozzájutni a képanyag közléséhez, így ez a műfaj egyáltalán nem elérhetetlen az építészeti kiállítások palettáján. A Visszatérő formák Breuer Marcell építészetében című tárlat a Syracuse University Breuer Marcell Digitális Archívumából válogatott. Fehérvári Zoltán kurátort idézve: „… mivel látható volt, hogy Breuer amerikai munkássága nagyon sok vonásában, egészen konkrét formákra visszavezethetően a korai európai munkáira megy vissza, úgy döntöttem, hogy ebből a szempontból fogjuk az amerikai középületeket bemutatni. Ezekhez párosítjuk (…) a korai európai terveket, mint például az elberfeldi 1100 ágyas kórház tervpályázat

63

és a Whitney Museum lépcsős homlokzati kiképzése, vagy londoni A jövő kertvárosa projekt. (...) megkerülhetetlennek tartottam, hogy a Fischer Józseffel és Molnár Farkassal közösen készített 1. díjas BNV rendezési terv, mint egyetlen hazai munkája is szerepeljen (annak ellenére is, hogy ennek később nem igazán vannak amerikai párhuzamai), mert magát a tervet nem nagyon ismerik itthon, egyedül Ferkai András Molnár monográfiájában jelent meg pár rajz, (...) de Breuer hagyatékában néhány eddig ismeretlen tervfotó is felbukkant... emellett kiemelt fontosságot tulajdonítottam annak, hogy az itthon elutasított kezdő építésznek a külföldi karrierjéről megjelent korabeli hazai sajtótudósításokat is megjelenítsük…”

A kiállítás kísérőprogramjaként Robert McCarter, a Phaidon Pressnél 2016-ban megjelent Breuer Marcell nagymonográfia szerzője tartott előadást Marcel Breuer: Last of the First Moderns / First of the Last Moderns címmel, szintén telt ház előtt.

Ilyen színvonalú és töménységű programsorozat nem zárulhat tanulságok nélkül, melyek közt keserű és édes egyaránt akad. Kétségtelen és zajos siker volt a nyári tervrajzkiállítás. A külföldön is bátran vállalható minőségű kortárs anyag archiválás után kiáltott, sajnos ennek megszervezése megfelelő háttérintézmények összefogásának – és egyáltalán: létezésének – hiányában nem sikerült. Némiképp enyhítette a veszteséget, hogy a későbbi aukcióra felajánlott művek az Építészeti Múzeum tulajdonába kerültek. Ez azonban már csak a kiállítás töredéke volt, kérdés, hogy sikerül-e valaha az akár nemzetközi érdeklődésre is méltán számot tartó gyűjtést még egyszer ilyen színvonalon megvalósítani. A jelenség nyomatékosan felhívja a figyelmet az építészeti szakmagyakorlás intézményes hátterének hiányosságaira, akár az Építészeti Múzeum hatáskörére és felelősségére, akár a kiállítóhelyek gyűjteményezési, archiválási lehetőségekre gondolunk. A FUGA az elmúlt évtizedben sokszor tett kísérletet arra, hogy az építészeti múzeum különböző raktárakban kallódó és ázó gyűjteményének méltó gazdája lehessen, de ez változó okok miatt mindig meghiúsult. Pedig a Petőfi utcai építészeti központ két szintje fölött sokszoros alapterület áll üresen, a hajdani Építők Műszaki Klubjának helyiségei, melyek bérlőre várnak. Ez azonban a FUGA mostani költségvetési keretéből elképzelhetetlen, talán a következő tíz év megnyugtató megoldást hoz erre a problémára is.

Az aukció bevétele elegendő, hogy a kitűzött célok: a nagyterem szellőzése, a saját zongora, a megfelelő világítás megvalósuljanak. A konferencián lezajlott kerekasztal beszélgetés számos hasznos tanulsággal szolgált az építészeti galériák finanszírozásának tárgyában. Követendő útnak tűnik a saját kiállítások számának növelése, utazó kiállítások megvalósítása. Mindez a FUGA vonzerejét jelentő családias légkör megtartása mellett profi cégszervezést igényel, amihez az alap – a fesztivál előkészítése során összeszokott szakértői csapat – rendelkezésre áll.

A legfájóbb kudarcot az építészeti programok gyér látogatottsága jelentette. A dúsan terített asztalról kevesen lakmároztak. Hiányoztak a képzésben részt vevő építészhallgatók – számukra a tömény menü pótolhatatlan csemege lehetett volna. Ez részben az időzítés következményeképpen alakult így, kevés gyakorló építész vagy diák engedheti meg magának, hogy három-négy napig egyfolytában a FUGA-ban lógjon. Jellemzően a fiatal irodák voltak kíváncsiak egymásra, illetve ők vonzottak közönséget. Az is tény ugyanakkor, hogy a kulturális kínálat dömpingjében muszáj célzott marketinggel eljuttatni a lehetőségeket a potenciális érdeklődőknek. Akik remélhetőleg mégiscsak léteznek – mert bár az érdeklődés hiánya elég szomorú, vélhetően hiteles képet rajzol az építész szakma kommunikációs deficitjéről. Ennek kompenzálásában találhatja meg a FUGA leginkább a jövőbeni szerepét. Ahogy Mélyi József fogalmazta köszöntőjében: „… A FUGA továbbra is a budapesti kulturális élet ősi kunyhója lesz. (Megnéztem, Laugier abbé egyáltalán nem hasonlít Nagy Bálintra.) Lehet, hogy ez a legtöbb, ami történhet. Továbbadni egy következő generációnak a kultúra, a művészet, az építészet

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

FOTÓ: KOCSIS FERENC

korokon átívelő felfogását. Részelemeket, darabokat megmenteni abból, amit a kultúra, a közgyűjtemények, és a dokumentálás feladatával egykor megbízott intézmények felfeslett rendszere már nem képes feldolgozni és megőrizni. A második szerep: a laboratórium. Fiatal művészek, építészek számára kísérletező műhely fenntartása, amely hosszabb távon is átvesz egyes elemeket azokból a funkciókból, amelyeket az oktatás felfeslett rendszere már nem képes ellátni. A harmadik szereplehetőség pedig a fórum. Egy olyan hely kialakítása, ahol valóban alkalom nyílik közös ügyeink megvitatására: mi az építészet feladata, milyennek kell lennie a városnak, mit tehetünk környezeti változások idején? (…) egy biztos: a bejáratnál ott áll majd Nagy Bálint szobra… A legértékesebb és legritkább anyagból, fából faragott, életnagyságú szobor lesz, karba font kézzel néz majd ki Nagy Bálint a kirakatüvegen át...”

FUGA 10 + LESSONS OF THE FUGA ANNIVERSARY FESTIVAL In October 2019 FUGA Budapest Architectural Centre celebrated its 10th anniversary, which is a memorable milestone event in its history. Founded in 2009, FUGA has evolved into a brandmark of Gesamtkunswerk commitment, and a genuine and authentic venue of the cultural sphere of Budapest. In the past decade it has been a gap-filler in architectural publicity, in shaping the social role of architecture in communication and forming the identity of the profession itself. Even more importantly, it has been a mediator between the professionals and the wider public encouraging and facilitating their communication. Its activities helped to make visitors aware of the key role architecture plays in culture. To honour the ceremonial anniversary, FUGA has offered an intensive series of events for a week starting on October 1st including everything its visitors are already used to. It awaited people interested in the events from morning till late evening in programmes such as panel discussions on architecture, an international conference, exhibitions and auctions, whilst the closing events of the evenings were devoted to literature and music.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

64

IMPOZÁNS KÖRKÉP EXPO MÚZEUM, SANGHAJ szöveg és fotók text and photos:

LŐVEI PÁL

AZ "ÁTRIUM-KANYON” A MÚZEUMI KIJÁRAT FELŐL

2002-ben Sanghajban – a 2010-es világkiállítási pályázatot megtámogatandó – „Minden az expóval kezdődik” címmel kiállítást rendeztek az expók történetéről. 2007-ben a már elnyert rendezés propagálására hasonló témájú vándorkiállítást indítottak útnak, amely bejárta Kínát és több földrészt.

2010-ben külön pavilonja lett a Világkiállítás Múzeumnak, amely végül a kínai expó emlékanyagát összegyűjtve – minden résztvevő országot megkértek, hogy pavilonjukból valami emlékezetest ajándékozzanak az új intézménynek – az expót követően hivatalosan is megszületett.

Sanghaj városa és a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE, Párizs) hivatalos megállapodása eredményeképp az intézmény része lett az Expo Dokumentációs Központ is – nem nehéz észrevenni az analógiát a lausanne-i Olimpiai Múzeummal. Az azóta rendezett világkiállítások (2012: Jesou, 2015: Milánó, 2017: Astana) állandó résztvevője lett a tartalmas expótörténeti pavilon.

Az új intézmény székhelye a sanghaji egykori világkiállítási területen épült fel, nagyjából a múzeumi pavilon helyén – az expóra még csak szárnyvonalként, most nyáron teljes hosszában megnyitott metróvonal World Expo Museum állomása mellett. A mintegy tucatnyi résztvevővel – közöttük Zaha Hadiddal és Arata Isozakival – lebonyolított nemzetközi építészeti pályázat nyertese, a sanghaji East China Architectural Design

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

& Research Institute (ECADI) tervei alapján 2017-ben készült el az úton át a folyóra kifutó, gondosan kimunkált parkban álló épület.

A téglalap alakban elrendezett, a külső homlokzatokon fehér színű tömbökből összeillesztett együttes bejárata egy barna rézlapokkal burkolt teresedésből nyílik – a hivatalos magyarázatokban völgyként interpretált, valóban kanyonszerű átrium fölé három „elefántlábon” nyugvó, amorf lóhere formájú „felhő” borul. Az alul-felül teljes egészében üveggel burkolt, áttetsző épületrész az időszaki programok sokfunkciós kiállítási terének ad helyet. Az állandó kiállítás négy tömör, nyaktagokkal ös�szekapcsolt tömbbe került, mindegyik egy-egy kiállítási egységnek ad helyet előbb a földszinten, majd egy visszafordító rámpa beiktatásával az emeleten is. A kijárat felül, a felhő alatt egy levezető, teraszos lépcsőrendszerre nyílik.

Az expótörténeti körképet az 1851-ben az első világkiállításnak helyet adó londoni Kristálypalota hatalmas makettje indítja. Vele szemben az eddigi összes expó monumentális könyvtára áll, a gerincekre írt évszámokkal és helyszínekkel – 1971-nél a budapesti Vadászati Világkiállítás könyvével. A makettek a későbbiekben is állandó ritmust adnak a bemutatónak. A 19. századi „gépcsarnok” mellett úgy megy végig a látogató, mintha a szomszédos galériáról tekintene le a központi térre. Itt van az 1880–1881-es melbourne-i nemzetközi kiállítás épülete is, amely az expótörténet 19. századi acél-üveg csarnokainak egyedül fennmaradt emlékeként a világörökségi státuszt is elnyerte. A színes idővonallal és

65

A BRÜSSZELI ATOMIUM (1958) MAKETTJE

MEMORY-JÁTÉK ELFORGATHATÓ KOCKÁKBÓL ALKOTOTT FÉNYFALA

A NEW YORK-I VILÁGKIÁLLÍTÁS (1939) EMBLEMATIKUS TRYLON ÉS PERISPHERE EGYÜTTESÉNEK (HARRISON ÉS FOUILHOUX) MAKETTJE

SUNG DONG HUN KOREAI ÉS WANG ZHONG KÍNAI SZOBRÁSZ RÉGI PÉNZÉRMÉKBŐL HEGESZTETT „BARÁTSÁG FÁJA” (2010)

híres találmányok modelljeivel összekötött helyszínek – „az emberiség haladásának állomásai” – sora 1915-tel, San Franciscóval zárul, hogy a következő teremben a két világháború közötti két évtized mint az „optimista modernizmus” korszaka jelenjen meg, többek között New York 1939-es hófehér tűjével és gömbjével. „A kihívások világa” cím alatt kicsinyítve sorakoznak Brüsszel (1958), Seattle (1962), Montreal (1967) jelképpé vált, megőrzött építményei: az Atomium, az „Űr tű”, Buckminster Fuller geodéziai gömbje. Hannovernél (2000) a válogatott fényképek között feltűnik a magyar pavilon is. A sanghaji kiállítás hatalmas makettje egész termet tölt ki, a következőben a kínai expó „szuvenír”-kavalkádjában ott a magyar Gömböc is, egy harmadik helyiség pedig a ma kortárs művészeti múzeumnak helyet adó kínai pavilon egykori kiállítását idézi vissza. Az utolsó évek expóinak és a jövendő események terveinek szentelt utolsó részleg a világkiállítási eszme töretlen népszerűségét mutatja, ahogy egyébként a múzeum tapasztalati alapon szép látogatottsága is.

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

IMPOSING PANORAMA EXPO MUSEUM, SHANGHAI In Shanghai in 2002 – with the ambition to support the project scheme for the 2010 world exhibition – an exhibition titled „Everything starts with the Expo” was organised to survey the history of the exhibitions. In 2007 a touring exhibition was launched to promote the already accepted project on a similar topic, which travelled all over China and several continents as well. In 2010 a separate pavilion was devoted to the World Exhibition Museum, which was born eventually officially after collecting the relics of the Chinese expo. Each participating country was asked to present something from their own pavilions to the new institution. Shanghai and BIE Paris (the international bureau of exhibitions) signed an official agreement. As a result the institute also integrated the Expo Documentary Centre – it is easy to spot the analogy it has with the Lausanne-based Olympic Games Museum.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

66

KISVÁROSI LAKÓTELEPEINK BAJA-ÚJVÁROS szöveg text:

SOMOGYI BÁLINT

Baja egyike azon városainknak, melyek fejlődésére, történetére a kezdetektől fogva döntő hatást gyakoroltak a folyóés állóvizek, illetve azok folyamatos helyváltoztatása. Ez a természeti tényező nemcsak a földrajzi, településmorfológiai, gazdasági viszonyait, adottságait határozta és határozza meg a mai napig, hanem visszaköszön a helyi kultúrában, a pezsgő vízi és vízparti életmódban is.

Baja dél-alföldi kisváros, Bács-Kiskun megye második legnépesebb települése, a lakónépesség száma 36041 fő. 1 A településen 16891 lakás található, ebből ma közel 11000 az államszocializmus idején, 1949–1990 között épült, hagyományos vagy házgyári panel technológiával.2 E lakásszám nagy hányadát a város nyugati, Dunával szomszédos negyedében a 15 éves lakásépítési programok keretében, a helyi lakáshiány enyhítése céljából felépült újvárosi lakótelep foglalja magában. Ezen kívül még számos más, önálló lakótelep található a város területén, ezek közül a józsefvárosi és az istvánmegyei – melyeknél még nem nagypaneles házgyári technológiát alkalmaztak – az Újvárostól északra, időben azt megelőzve épült, és a lakásszám, illetve a terület nagysága tekintetében egyaránt kisebbek.

A város három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál van. Közigazgatási területének döntő hányada, nagyjából 80%-a a Duna bal partján, a bácskai síkvidék középtáján, ezen belül a Bácskai löszös síkság kistájon helyezkedik el. Nyugati területrésze – ahol Baja-Újváros is felépült – a Dunai ártér menti síkság Kalocsai-Sárköz és Tolnai-Sárköz kistájaihoz tartozik.

Az Alföldön a lakóhely megválasztásában mindig döntő szerepe volt a víznek. A vizenyős területek, mocsarak nehezen megközelíthetők, tehát védelmet nyújtanak az ellenség ellen, emellett a közeli ivóvíz az ember és állatai számára kulcsfontosságú. Az Alföldön igen nagy területeket ellepett a folyó kiáradt vize, lehetőleg óvakodni kellett az árvizes helyen való építkezéstől. Ide nem is építkeztek, ha volt árvízmentes terület. A későbbi időkben nagy szerepe volt a helyzeti energiáknak is: Bajánál a keskeny árterületű Duna kitűnő átkelőhelyül szolgált, nem is beszélve arról, hogy a régi időben maga a folyam volt az egyetlen biztos közlekedési útvonal. Az átkelőhely rendkívüli gazdasági előnyt biztosított a területnek, összekötve a két különböző termelésű tájegységet, a Bácskát és a Dunántúlt, s így fejlődhetett ki később a város vásárhely jellege.3 Körülbelül mintegy 4000 évre tehetjük azt az időt, mikor az első ember megjelent ezen a vidéken a neolitikumban, melyek emléke a többek között a bajai löszpartokban feltárt veremlakások. Több adattal rendelkezünk már a bronzkori, vaskori, kelta, valamint avar-kori időszakról, de a rómaiak a város környékét nem érintették. E vidék fölött sem múlt el nyomtalanul a tatárjárás, amely után gazdasága és lakossága a nagybirtokos családok uralma alatt, egészen az 1514-es parasztfelkelésig, valamint a török hódoltság előtt szépen gyarapodott. Az 1406-ban – egy korabeli okirat tanúsága szerint – már vásártartó joggal rendelkező városként (oppidum) jegyzett település fontos kereskedelmi gócpont, átkelőhely, s a Duna menti kereskedelmi útvonal vámhelye volt. A török

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

AZ ELSŐKÉNT ÉPÜLŐ 84 LAKÁSOS HÁZAK BAJA-ÚJVÁROSBAN, 1974. FOTÓ: FORTEPAN, ADOMÁNYOZÓ: ERKY-NAGY TIBOR

hódoltság idején a hadi és szellemi központ szerepét látta el, s mint ilyet, erődítménnyé alakították, palánkkal vették körül. 1533-ban a történeti belváros helyén már biztosan palánkvár állt, benne fürdővel, mecsettel.4 A török uralom alóli felszabadulás után a betelepítések, a konszolidáció, az újjáépítések hatására megindult a térség gazdasági fejlődése, amely a mai kultúrtáj kialakulását eredményezte. Ebben fontos mérföldkő volt 1696, amikor a várost szabadalmazott kamarai mezővárossá nyilvánították. A 18. század folyamán természeti adottságainak köszönhetően kereskedelmi és ipari központ lett, a Duna partján, a Posványos környéki partszakaszokon híres halász-, molnár- és hajóstelepek jöttek létre: Pandur, Kákony, Szentjános, Szentistván. 1772-ben a város még csak a mai Belvárosból állt, bár már kezdeti formában a Józsefváros is létezett. További terjeszkedés a földrajzi helyzetéből adódóan csak észak és dél felé történhetett. 5 „Ennek a szokatlan és más városoktól egészen eltérő beépítésnek természet adta okai vannak. A legtöbb város a régi vár vagy ősi települési centrum körül majdnem egyenletesen, sugárirányban terjeszkedik. Ezt látjuk Budapest, Sopron és hasonló centrális városaink egész soránál. Sok mező- és alföldi város a főútvonal mentén keletkezett, fő utcára támaszkodva fejlesztette ki az idők folyamán paralel és erre merőleges úthálózatát (Balassagyarmat, Mezőkövesd). Baja nem sorolható egyik típushoz sem. Bár ősi földvára volt, hiszen erre a környékhez viszonyított magas fekvése alkalmassá tette. De ekörül a vár körül nem terjeszkedhetett egyenletesen a város, hanem csak úgy, ahogy azt a terepviszonyok megengedték. Nyugat felé a Kamarás-Duna és a Posványos régen kiöntéses helyei, kelet felé pedig a Kenderes és Livoda mélyebben fekvő belső vizenyős laposai szabtak határt a terjeszkedésnek. Észak és dél felé azonban az ős-dunai kiemelkedő peremen nem volt akadálya a város fejlődésének.” 5

67

A növekedés az 1850-es évektől kezdve lelassult. Amilyen arányban nőtt a vasutak, különösen a várost elkerülő, elsőrendű, egyes országrészeket összekötő fővonalak jelentősége, és megmutatkozott a nagyipar népességkumuláló hatása, olyan arányban vesztette el Baja a vezető szerepét gabonakereskedelmével és kisiparával együtt, és a bevándorlás is ugyanilyen mértékben csökkent. Az ipari és közlekedési hangsúly-átrendeződések hatására lassult a fejlődés, ezzel párhuzamosan a kereskedelemnek különösen három ága fejlődött ki: a termény-, állat- és borkereskedés. Ehhez járult még a negyedik, mely szintén a földrajzi tényezők szerencsés kapcsolata folytán adódott: a fakereskedés.

A török uralom alatt letarolt, erdőségben szegény Alföldnek fontos kereskedelmi cikke volt a fa. A szállítás legjobb, legolcsóbb útvonala természetesen a Duna volt, melynek a Kamarás-Duna beágazásán egészen a város alá úsztathatták a fát, megnyitva ezáltal a Felvidék, valamint a Dunántúl nagy erdőterületeit az Alföld számára. A mai Újváros keleti szélét határoló Deszkás utcában voltak a fakereskedők telephelyei, fűrészüzemei, a telkek végében pedig a Kenderes-árok kiszélesedő Kamarás-dunai torkolata, ahová felúsztatták a farönköket.

A város nyugati, alacsonyabban fekvő része a már említett ősdunai ártéren terül el, régen egészen a magaspart alatt (amelynek vonala szépen végigkövethető a Szentháromság tér, Bajaszentistván, Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar, Hajós, Császártöltés vonalon) volt a Duna medre. Évszázadokkal ezelőtt az itt élők ezekben a mocsarakban, nádasokban rejtőztek el a törökök, tatárok elől, az itt megtelepült családok hoztak létre kisebb településeket. Ezek egyike Pandur, amely falu lakóit a kalocsai érsek 1782-ben az áradások és a Duna-szabályozások miatt áttelepítette a magasabban fekvő Kákony községbe. Utóbbi később összeolvadt Bajaszentistvánnal. A „pandúr” nevet a sziget őrzi, amely a Sugovicától délre, egészen Szeremléig húzódik. A mai városrészek elődei, Szentjános és Istvánmegye is hasonló eredetűek.

Az itt fekvő, egykori nevén Posványos a Kamarás-Duna északi partján húzódó, a mai Szentjános városrész felé vezető nyílegyenes úton – egyben árvédelmi töltésen túl – elterülő, nagyjából 50 hektárnyi, mélyebben fekvő, vizenyős terület. Nagy András, Baja egykori főépítésze a 60-as évek végén így emlékezett meg a helyről: „Elmondtam bal felől a nádassal, tavakkal, gödrökkel teli Posványost; hogy évszázadokon keresztül innen termelték ki a téglának és a régi bajai gölöncséreknek való agyagot. Innen került ki úgyszólván egész Baja város téglaanyaga. Ott virul még néhány kézi vetéssel dolgozó téglaégető, van néhány felhagyott régi is. Ezek egy régi, roskadozó mészégető kemencecsoporttal, füstös falaikkal, fűzfás környezetükkel együtt Bajának még meglehetősen kiaknázatlan festészeti területéhez tartoznak. Mert romantikus mindenképpen. A Szentjánosi út mentén lévő mély területek régi kubik gödreiben haltenyésztés, nádtermelés, egyéb lapos részein kertészet, sőt modern, egészen komoly reményekre jogosító nemesgyümölcs-kertészet virul.

Mindez olyan festői összevisszaságban, ahogy azt csak az itt is, ott is ötletszerűen összevissza lékelt, furdalt, kubikolt, mély terepszint gyakorlatilag engedte.” 6 Az ötvenes években Baja fejlődése stagnált, a fejlesztésre, ipartelepítésre, közműfejlesztésre keveset, vagy egyáltalán nem költöttek. A világháború utáni újjáépítés és iparosítás során a lebombázott Türr István vasúti híd újjáépítése, a kikötői, posztógyári beruházások, valamint az árvédelmi töltés fejlesztései formálták a nyugati, folyómenti városrész szerkezetét. 1956-ban hatalmas jeges ár pusztított a Duna mentén, ami a hazai árvizek történetében különleges helyet foglal el: magassága a legnagyobb, vízhozama pedig a legtöbb volt, minden korábbi jeges árvízét meghaladta. A legnagyobb gátrongálódás és terület-elöntés ott történt,

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

AZ 1956. MÁRCIUS 11-I MEDERZÁRÁSI KÍSÉRLET A DUNAI JEGES ÁRVÍZ ÁLTAL ELSODORT VÖRÖS-HÍD MARADVÁNYAINÁL. FOTÓ: FORTEPAN, ADOMÁNYOZÓ: PLESKOVSZKI ÁKOS

ahol a jeges árvizek addig még sohasem múlták felül lényegesen a jégmentes árvizek vízszintjét, vagyis a Baja alatti Duna-szakaszon. Baján is hatalmas károkat okozott. Március 11-én a víztömeg átszakította a Kenderes-árok felett átvezető Vörös-hidat, aminek következtében a víz a Posványos felé hömpölygött, több méteres jeges víz alá került Józsefváros és a város több más területe, ipari, mezőgazdasági létesítménye is. 7 Bács-Kiskun megye városaiban és községeiben a lakás- és közműellátottság az ötvenes-hatvanas évekig még az országos átlagnál is alacsonyabb színvonalon állt. Viszonylag fejlettebbek voltak a Duna melléki és bácskai területek, köztük Baja is. Ezzel együtt, a város – a belvárost leszámítva – csatornázatlan volt, a szennyvíz-elvezetés csak a belterületi utak 16%-án volt megoldott, a lakások 31%-a számára.8 1971 után Baja az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció alapján részleges felsőfokú központi szerepkört látott el, ezt Kecskemét, mint megyeszékhely excentrikus fekvése is indokolta. A város ipartelepítési és fejlesztési lehetőségei az átlagnál jóval kedvezőbbek voltak, főleg a szinte korlátlan víznyerési lehetőségnek és a kikötőnek köszönhetően.9 1960–1977 között az iparban dolgozó aktív bajai keresők száma több, mint kétszeresére emelkedett: megközelítette a 11 ezer főt. Az új ipari üzemek többsége régi, megüresedett épületbe került, a gépparkot zömmel alacsony technikai színvonalú, elavult berendezések képezték, a kevés anyagi forrás és a növekedő számú új munkavállalók tömege miatt többre nem volt lehetőség. A korábbi és az újonnan telepített ipari üzemek városon belüli elhelyezkedése eltérő volt. Egy részük környezetvédelmi szempontból káros hatással volt a lakóterületeken élőkre. Az első lakótelepek kiépítésénél azonban erre kevéssé fordítottak gondot. Ennek következtében a városban minden rendszer nélkül váltakozott egymással az ipartelepek és a lakóépületek sora. Baja általános városrendezési terve mindezek szem előtt tartásával három összefüggő területet jelölt ki iparfejlesztésre: a Duna-menti, a Nagy István út környéki, valamint a Szegedi úti iparterületet. Területük együttesen 409 hektár, amelynek több mint 60 százalékát a Duna menti iparvidék képezi.10 A település népesedési helyzete 1949-1970 között folyamatos növekedést mutatott, központi szerepét mutatja, hogy 1960–1970 között a környékbeli településeken csökkent lakosságszám, az ipar elszívó hatása sokakat érintett. A foglalkoztatottak aránya fokozatosan az ipar felé tolódott, 1970-ben az aktív keresők 49%-a iparban, 33%-a egyéb ágazatban, 17%-a pedig a mezőgazdasági szektorban dolgozott.11 Jelentősebb és konkrét lakásépítési programról a megyében a II. és főleg a III. ötéves tervidőszaktól kezdve beszélhetünk. Ahogyan az országban mindenütt, itt is a hatvanas évek elején kezdődött a lakótelepszerű

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

68

építkezés. A KISZ-lakásépítési akció volt az első, nagy jelentőségű kezdeményezés. 12 A Posványostól északra, Józsefvárosban ekkor kezdett megépülni földszint + 4 emeletes sávházakból és pontházakból álló együttes. A III. ötéves terv időszakában (1966–1970) összesen 1824 lakás épült – elsősorban magánerőből, illetve az OTP szervezésében. 13 A hatvanas évek közepén határozta el a városvezetés, hogy az ekkorra már jelentős mértékű lakáshiány kielégítésére egy nagyobb kiterjedésű, új, egységes lakótelepet hoz létre. Ennek beépítési terveit 1970-ben fogadták el.

A lakótelep tervezésével egy időben döntötték el azt is, hogy milyen irányt vegyen a város fejlődése, hogyan növekedjen a beépített terület.

Az alapkérdés az volt, hogy felfelé terjedjen-e a város, avagy szélességében, más szóval, hogy többemeletes házakat építsenek-e, vagy széthúzódó területen sok kisebb épületet, családi házakat. Hosszú évekig az utóbbi felfogás uralkodott, s a város a peremkerületek felé terjeszkedett, főleg a Józsefvárosban, s a Kálvária környékén. A közműépítés, az infrastruktúra kiépítésének lakásszámra fajlagosított költségei azonban a sűrű beépítéseknél alacsonyabbak voltak, így a tervezés végül ebben az irányban indult el.

A városi tanács végrehajtó bizottsága 1970 elején elrendelte, hogy a Posványos neve Baja-Újvárosra változzon. 14 A Posványos mély fekvésű területét 1970-ben hidromechanizációs módszerrel, Duna-üledék felhasználásával feltöltötték. Kiépítették a közműveket, 1200 lakás számára elegendő területet készítettek elő, és a lakótelep első ütemének tervei – melyek 360 lakásról szóltak – már elkészültek a Bács-Kiskun Megyei Tanács Tervező Irodájában. A lakótelepi építkezés – az előnyös területkijelölés következtében – szinte egyáltalán nem igényelt kisajátítást.15 Az előirányzott lakásszámok meghatározásához – szegedi minták alapján – a lakosság, a lakásra igényt tartók körében egy sok szempontra kiterjedő kérdőíves felmérést végeztek. A kérdések a család létszámára, jövedelmére vonatkoztak, valamint arra, hogy az igénylők milyen pénzügyi konstrukcióban számítanak a lakásra (állami, szövetkezeti, OTP, magán). Az adatokból meghatároztak egy sorrendet, valamint helyszíni szemlét tartottak a családoknál, hogy meggyőződjenek a bevallott adatok realitásáról. Ez tovább befolyásolhatta a lakásra várók sorrendjében elfoglalt helyeket. 16 Az Újvárosi lakótelep alapkőletételére 1972 októberében került sor, ekkor kezdődött a kijelölt terület közepén az első 6 lakótömb építése, még hagyományos kerámiablokkos építéstechnológiával, a Bács megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. 1974-ben az első 84 lakást már birtokukba vették a lakók, ugyanebben az évben megkezdődött a kecskeméti házgyár építése, amely 1976 közepére el is készült. Az ország tizedik, s egyben utolsó házgyárában évente 2500 lakást gyártottak. Az ötéves terv végéig elkészült még öt 84 lakásos, három 42 lakásos hagyományos épülettömb. A IV. ötéves tervben (1971–1975) 2000 új lakást irányoztak elő a városban, ennek zömét továbbra is az Újvárosi lakótelepen felépülő lakások alkották.

1976-ra az Újvárosban hétszázra emelkedett az átadott új lakások száma. A következő ütemekben, 1977-től a hagyományos, magas élőmunka-igényű blokkos építésmódról áttértek a korszakban legjobban iparosított házgyári nagypaneles rendszer alkalmazására, ehhez az elemeket Kecskeméten gyártották. Az ehhez tartozó alsó fogadószint alatt a kedvezőtlen talajviszonyok miatt résalapozást készítettek.

A lakótelep építése a nyolcvanas évek elején fejeződött be. A telep központjában egy általános iskola-óvoda-bölcsőde komplexum létesült, 1982-re pedig elkészült egy szolgáltatóház, amelyben ABC, mosószalon és fodrászat kapott helyet. Ezen kívül 1988-ban a szolgáltatóházzal szemben megkezdődött a Német Nevelési Központ iskolakomplexumának alapozása, amely intézmény mára több ütemben a többszörösé-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ÚJVÁROS 2012-BEN. AZ ÚJ PARKOLÓKAT A ZÖLDFELÜLETEK KÁRÁRA NYITOTTÁK MEG. FOTÓ: SOMOGYI BÁLINT

re bővült. A lakótelep a fiatalok, friss házasok körében népszerű volt, ők nagy arányban költöztek az új lakásokba. A korabeli fotók tanúsága alapján ugyan a lakóházakat ekkor már átadták, a szűk környezetükben elkészültek a tereprendezési, útépítési munkák, de az eredetileg kijelölt posványosi terület egy része azóta is rendezetlen maradt, esetleges kapcsolata van Józsefvárossal, a Kamarás-Dunával.

Baján az 1946 előtt épült lakások száma 3172, a háború után, a 1960-ig 1402 épült, ezután 1961–1970 között 2111. Ehhez képest az 1970-ig épült lakások számát majdnem megkétszerezte az 1971–1980 közötti időszak, amely során összesen 4428 lakást adtak át – ekkor zajlottak már az újvárosi építkezések is. Ezután a lakásépítési program kifutása során 1990-ig összesen még 3071 lakás épült a városban.17 A 2015-ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégia szerint: „Kiemelkedő értéke Bajának, hogy történeti városszerkezete az eltelt évszázadok alatta szerencsésen megőrződött. A Sugovica és a Türr átvágás vizeitől frissülő belvárosi szigetek a köréjük kanyarodó magasparti beépítéssel és a hajlított vonalvezetésű utcáknak a terep domborzatosságában mutatkozó, szelíd változatossága lépésről-lépésre élményt nyújt a városban járónak. Bajának még abban is szerencséje volt, hogy a nagy lakótelep-építéshez szükséges területet nem a régi városrészek elbontásával nyerték, hanem elsősorban a korábbiakban Posványos névre hallgató, beépítetlen területet használták (ma: „Újváros”). ezenkívül jobbára foghíjak és tömbbelsők beépítésével illesztették be – több-kevesebb sikerrel a régi településszövetbe.” 18 Ezzel a helykijelöléssel a túlzott aszimmetrikus városnövekedést is sikerült elkerülni. A fejlődő vízügyi és árvízvédelmi megoldásoknak és beruházásoknak köszönhetően a városrész védetté vált az árvizektől.

A régi Posványos ma meglehetősen befejezetlen képet mutat. Az utcahálózat nem alkot teljes, tiszta rendszert, a tömbök beépülése eltérő időben, eltérő sűrűséggel és karakterrel történt. Az összkép azt mutatja, hogy a peremek mentén, körben épült, befelé nőtt, középen egy területet érintetlenül rendezetlenül hagyva, ösvényekkel, mocsárral, feltöltésekkel.

Ma e terület felé bővül a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja.

Gyakorlatilag vízparti lakótelepről beszélhetünk, mégis, a rendkívül jó lokációja ellenére, dél és nyugat felé csak szűk, közvetett kapcsolata van a folyóvízzel, a fövenyes partszakasszal. Ezt részben az árvédelmi töltés terepviszonyai is okozzák, de ez beépítetlen, a vízpart részeként értel-

69

ÚJVÁROS MA, HÁTTÉRBEN A DUNÁVAL. FOTÓ: SOMOGYI BÁLINT

mezhető és használható, rendezett természeti jellege miatt nem olyan jelentős elválasztó tényező, mint az itt maradt barnamezős ipari telephelyek: a belváros felé a volt gázgyár területe, a volt fatelepek, gyártóüzemek jelenleg használaton kívüli telkei, vagy a Duna felé haladva a városépítészeti szempontból nem túl szerencsés elhelyezkedésű szennyvíztelep. Építészeti szempontból pozitív színfolt a néhány éve épült felsőoktatási épület és kollégium.

Baja-Újváros városépítészeti jellemzői, adottságai a korabeli fotók tanúsága alapján az 1980-as évektől kezdve igen markáns átalakuláson mentek át. A későbbi évtizedek beépítéseivel a lakótelep fokozatosan hozzánőtt a történeti városmaghoz, ugyanakkor élesen elkülönül attól. Az összképben pozitív tényezőként mindenképpen kiemelendő a lakótömböket körülölelő, térképző és térosztó szerepében komoly jelentőségű vegetáció: a házak közötti ligetes zöldfelületek nagymértékben tették élhetőbbé a már építésük idején is megkérdőjelezett, egyhangú paneleket.

A paneles lakóházak nagy részét a 2000-es években, a panelprogramok keretében korszerűsítették, a homlokzati hőszigetelések és ablakcserék kivitelezési minősége viszont általában szemmel láthatóan alacsony, az időtállóságuk kérdéses. Mivel a lakások nagy arányban magántulajdonban vannak, nagyon nehéz elindítani egy komplex, teljes lépcsőházat vagy akár tömböt érintő beavatkozást, fejlesztést, átalakítást. A közterületeken az említett befejezetlenség képéhez a térburkolatok, utak, utcabútorok általános elavultsága és hiánya is hozzájárul, a közösségi hulladékgyűjtő pontok igénytelenek, nagy és növekvő számú autó foglal el értékes helyet a zöldfelületek kárára.

A telep területében jelentős potenciál rejtőzik, köszönhetően a tágas, szellős beépítésnek, a különleges földrajzi elhelyezkedésének, a jó oktatási és egészségügyi ellátottságnak. Ahhoz, hogy a jövőben vonzó legyen, olyan fejlesztési koncepció szükséges, amely képes nagyobb összefüggésekben, holisztikusan gondolkodni, megőrizni a természeti táj és a történeti épített környezet értékeit, finoman bánik az új elemekkel, azok egymással harmonizáló egységet alkotnak, megteremtve egyfajta időtlen minőséget és szépséget, és nem pontszerű látványberuházásokkal operál. Sajnos ez az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján az egész városból hiányzik. Emellett Bajának sokkal nagyobb problémákkal is szembe kell néznie a gazdasági és társadalmi folyamatok, az elvándorlás miatt, így kérdés, hogy az előreláthatóan zsugorodó városban milyen szerepet fog betölteni a lakótelep.

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

—— 1 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. KSH, Budapest 2019 2 2011. évi népszámlálás, KSH 3 Bácskai János György: Baja földrajza. Baja, 1943 4 uo.

5 uo.

6 Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001) Nagy András: Körséta a városban 6 uo.

7 Az 1956. évi dunai jeges árvíz évfordulója, 2016., Radó Mónika http://www.ovf.hu/hu/ korabbi-erdekessegek-1/az1956evidunaijegesarvizevforduloja (elérés: 2019. 11. 18.)

8 Baja hosszú távú városfejlesztési koncepciója, VÁTI, 1974 9 uo.

10 Petőfi Népe, 1979. 02. 22.

11 lásd 8. jegyzet 12 Petőfi Népe, 1979. 02. 20.

13 Petőfi Népe, 1971. 01. 13.

14 Petőfi Népe, 1970. 03. 08.

15 lásd 13. jegyzet 16 uo.

17 lásd 2. jegyzet 18 Baja város integrált településfejlesztési stratégiájának megalapozó vizsgálata, 2015

HOUSING ESTATES IN TOWNS IN HUNGARY BAJA-ÚJVÁROS Baja is one of those Hungarian towns that have a history defined by the rivers and waters as well as their continuous changes throughout its existence. This natural factor did not only influence the geographical, economic aspects and structural features of the town’s fabric so far, but is also reflected in the local culture, the lively water sports events and lifestyles of people associated with water. A total of 16,891 flats are found in Baja, of which appr. 11,000 were built in the socialist era between 1949 and 1990 with traditional or prefab technologies. The majority of these units are located in the western part of the town next to the river Danube on a housing estate of Újváros built within the framework of the 15-year scheme of constructing residential buildings meant to solve the burning issues of the shortage of housing. To make the housing estate more attractive and presentable in the future, a new development scheme has to be created based on a systematic, holistic view and treatment of the correlations of a larger picture whilst preserving both the natural scenery and the historical values of the man-made environment, and also delicately treating the newly build components.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

70

A NYERS ÉS LÉNYEGI ÉPÍTÉSZETÉRT GONDOLATOK A KORTÁRS ÉPÍTÉSZETI ETIKÁRÓL szöveg text:

ANTONELLO STELLA

Gondoskodás, törődés – úgy vélem, ez a kortársiasság legfontosabb hangsúlya, és írásom tulajdonképpeni témája is.

Mi, építészek nem térhetünk ki a feladat elől, hogy gondját viseljük a világnak, amelyben élünk. Tudnunk kell értelmezni ezt a kihívást azáltal, hogy visszatérünk egy olyan építészethez, amely összhangban áll vele.

Ebből következően az építészet, vagyis mindaz, ami ténykedésünk eredményeként létrejön, törvényszerűen hozzájárul (hiszen muszáj hozzájárulnia) a közjó formálásához. Már Vitruvius is hangsúlyozta ezt az etikai szükségszerűséget az építészet történetének szentelt értekezése első lapjain: „A filozófia (...) emeli magasztossá és nagyszerűvé az építészt, és garantálja, hogy ne váljon arrogánssá, hanem rugalmas, pártatlan, és ami még ennél is fontosabb, lojális legyen anélkül, hogy mohóvá válna (lojalitás és erkölcsi integritás hiányában valójában semmilyen mű nem jöhet létre).1 Ennek az a fő buktatója, hogy mai világunk aláássa és megrendíti hivatásunk törvényszerűen velejáró koncepcióját, a víziót, ami sajnos nagyon is jellemző a kortárs építészetre. Eszerint az építészeti projekt egyéni cselekvés, és ebből következően szubjektív és maximálisan önmagára utaló.

Mielőtt kifejteném gondolataimat ezzel a rendkívül aktuális kérdéssel kapcsolatban, szeretnék röviden felidézni két építészt, akiket architektúrájuk formai ismérvei miatt látszólag nagy távolság választ el egymástól, de az összes többi mesternél többet tudtak arról, hogyan értelmezzék saját korukat, a modernitást és persze a posztmodernitást is megelőzve, és olyan építészetet teremtve, amely összhangban áll a korszellemmel.

Ha munkáik formai ismérvei lényegesen különböztek is egymástól, kettejük építészetének lényege mégis egyezést mutat, mégpedig az értelem, nem pedig a forma értelmezése révén, ami végső soron átemeli az építészetet az értelem (jelentés) dimenziójába ahelyett, hogy az megmaradna a tiszta láthatóság szintjén. Elképzelésük formai szintézise nyilvánvaló és pontos volt – nem véletlenül –, ezt azonban triviálisnak tekintik azok, akik az építészetet mindmáig tisztán formálisnak gondolják és ekként értelmezik, vagyis egyéni alkotói folyamatnak gondolják.

Mies Van der Rohe és Aldo Rossi építészekről fogok beszélni. Szubjektív, életrajzi okból szeretném éppen velük kezdeni. Mégpedig amiatt, amit számomra jelentettek még néhány másik építésszel együtt, de náluk lényegesen jobban: az építészetelmélet mérföldköveinek látom és láttam őket, már az 1980-as évek végén Valle Giuliában hallgatott első egyetemi óráimtól fogva, ahogy ma is a ferrarai egyetemen – igaz, már a „barikád” másik oldalán állva, oktatóként.

Ha nem érjük be a Mies-féle mottó („A kevesebb több”) banalitásával, amit ő maga valójában csak ritka alkalmakkor hangoztatott, és ha magára az állításra összpontosítunk, amely megismétlődik az írásaiban, és számos konferenciáján is elhangzott, azt olvassuk ki belőle, hogy az építész a maga korát képviseli: „Nem az építészeti formák miatt olyan jelentőségteljesek a múlt épületei, hanem azért, mert az ókori szentélyek, templomok, bazilikák, középkori katedrálisok valójában nem egyéni alkotások, hanem egy korszak művei.” 2 Egy valóban jó építésznek „a maga korából valónak” kell lennie, vagyis értelmeznie kell a korszakot,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

LUDWIG MIES VAN DER ROHE

amelyben él. Ez Mies munkásságának valódi lényege és értelme, nem pedig az előbb idézett, mára közhellyé vált mottó. Mies-é, aki miközben értelmez egy időszakot, amelyre egyértelműen jellemző a műszaki-technikai fejlődés egyfajta hitbéli elfogadása, az építészet kritériumainak a kétségbevonhatatlan egzaktságot és szakértelmet tekinti. Épületeinek minden egyes eleme magán hordozza önnön „egzaktságát”; egyetlen hüvelyknyivel sem több vagy kevesebb, és ez a Vitruviusvagy Alberti-féle pontosságot jelenti. Mies egész életében és minden munkájával ezt kutatta, sokkal inkább, mint bárki más: a precizitást mint egy korszak kifejezését, a modernizmusét, amely minden technikai eszközt felhasznált ehhez a kutatási irányhoz; a technika révén kereste az objektív valóságot.

Rossi „analóg” módon (a kifejezés természetesen nem véletlen), egy olyan korszak tolmácsává lép elő, amely mostanra már egyértelműen elveszítette bizalmát, melyet a technikai eszközök lehetőségeibe, azok mindenhatóságába és evokatív erejébe vetett. A legújabb korban már Hirosima és Nagaszaki is megrendítette a műszaki fejlődésbe és a gépek megváltó erejébe vetett hitet, ez a két szimbolikus jelentőségű esemény pedig már a technika, a gép mítoszának szétesését jelentette, ahogyan (Adornót idézve) Auschwitz a rációba vetett hitet számolta fel.

Ugyanakkor Rossi is – analóg precizitással és a posztmodern tudattal felvértezve – olyan építészetet keres, amely poétikusan összeállított archetipikus töredékekből épül fel, és a tárgyak formavilága iránti különös vonzalommal kezdődik.

Ez azonban, ismét Adornóval szólva, „a dolgok formája, amely egy összetett rendszer utolsó pillanatát rögzíti”,3 „egy forma, amely üledékes, lerakódott tartalom”, következésképpen nem is a végeredményt tekintve értelmezhető, hanem folyamatában (elmélet). Ahogyan Mies munkáinak értelmezéséhez a kulcsot rövid írásainak elolvasása, sőt, inkább előa-

71

ALDO ROSSI: TEATRO DEL MONDO, 1981

dásainak és szavainak tanulmányozása jelenti, úgy Rossi esetében a Scientific Autobiography az analógia, mert ez munkásságának valódi elméleti testamentuma. Ahogyan Mies esetében azt mondhatjuk, ő a bizonyosságokból, tényekből és „nagyszerű mesékből” összeálló modern korszellem megfigyelője és bizonyos értelemben „fordítója”, tolmácsolója is, úgy Rossi e nagyszerű mesék képtelenségének közérthető tolmácsa, Lyotard precíz jellemzése és elismerése szerint: „Mire törekedhettem volna a munkámban? Természetesen nem sok dologra, mert a nagyszerű dolgok eleve kizártak voltak.” 4 Miközben Mies-t a teljesség precizitása érdekli, Rossi újra felfedezi ezt a precizitást, amikor felváltja azt a részleges töredékek poétikus újrarendezésének analógiájával. Tehát ugyanaz a módszer, és ez az, ami engem érdekel; csakhogy az eredmény két, egymástól lényegesen különböző formavilág.

Ha kitekintek a rajtam kívüli világba, és figyelembe veszem e két mester gondolatait, ha megfigyelem munkáik esszenciáját, visszaáll az építészet kollektív – vagyis nem egyéni – fogalma. Az építészeti projekt számomra mindig is kollektív, és mindenekelőtt vonatkoztató aktus, amelyben összefügg egymással az építész életrajza és a kontextus, a megrendelő, a gazdasági források, a projekt többi alkotója, röviden: az általánosabb „anyag”, vagyis az építészeti projekt során összekapcsolódunk a kor szellemével, hogy újra felfedezzük egy általánosabb ideiglenesség értelmét és jelentését. Csak így értelmezheti az építészet és az építész a maga korát. Mindig is ezt kerestem a számos munkában, amely az utóbbi 25 év során megadatott nekem, és azon alkalmakkor is (bár ezek száma sajnálatosan korlátozott a tengernyi ötlethez képest), amikor lehetőségem nyílt lefordítani ezeket a gondolatokat az épületek nyelvére. Mindig is azt gondoltam, hogy minden egyes projekt, valamennyi megépült terv, alkotás töredék. Sőt, talán csak gondolattöre-

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

ALDO ROSSI: SAN CATALDO TEMETŐ, MODENA, 1971

dék, amely valamiféle kényszerítő erejű kérdésekhez kötődik, mint a földfelszín körültekintő felhasználása, a szükséges tér lecsökkentése a köbméterek fecsérlése nélkül (aminek egyrészt költségvonzata van, másrészt erőszakos behatolás is, amit én magam így szoktam nevezni: „a köbméter etikája”); odafigyelés az anyagra, amelyből az architektúra létrejön; odafigyelés a kontextusra; és mindez egyetlen témán keresztül szűrődik át, ami az én esetemben mindig is az építészet zéró fokának keresését jelenti, olyan építészetet, amely a lehető legkevesebb anyagból megvalósítható, vagy az architektúra és az azt körülvevő táj összeolvadását jelenti. Nekem úgy tűnt, ez a helyes válasz a megtervezett és megépített hipertermékeny, redundáns valóságra. Thomas Kuhn szavaival élve: várakozás egy új nagyszerű paradigma eljövetelére, amely olyan új határokat nyithat, amelyek ma még láthatatlanok. Hogy jobban megértsük ezt a gondolatot, hadd idézzek egy másik, szintén korszakos jelentőségű alkotót, Merleau-Pontyt, aki a maga korának kiváló tolmácsolója volt, jóllehet nem az építészet területén alkotott. Utolsó, befejezetlenül maradt művében így jellemzi ezt a feszültséget: „a filozófus beszél, de ez az egyik gyöngesége, ami ráadásul megmagyarázhatatlan, érthetetlen gyöngeség: hallgatnia kellene, eggyé válnia a csönddel, a hallgatással (...) Vice versa minden úgy történik, mintha szavakba akarna önteni egy bizonyos csöndet, amely benne lakozik, és amelyre figyel.

Teljes munkássága ebben az abszurd erőfeszítésben merül ki.”5 Éppen ezért meggyőződésem, hogy az építés napjainkban, a képi ábrázolás burjánzásának túlságosan is kitett világban, amely a valóság különféle változataiból/értelmezéseiből és ezek elhomályosításaiból áll, amelyek úgy alakulnak át valósággá, hogy valójában elrejtik igazi értelmezésüket, visszatér saját lényegéhez azáltal, hogy inkább elvesz belőle, mint hozzátesz valamit. Aztán megpróbál a lehető legdiszkrétebb gesztusnak

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

72

ANTONELLO STELLA: A MUSEO TARTUFO NYERTES PÁLYAMŰVE, 2018

mutatkozni, keresi a kapcsolatot a kontextussal a fentiekben ismertetett értelemben, véve lemond az önmagára való hivatkozásról, aminek célja egyfajta individualitás megerősítése lenne, a tárgy helyett az alanyra fókuszálva (a Neue Sachlichkeit egyfajta kortárs értelmezéseként). Itt kapcsolódik a tükrözés, a reflexió a projekt kérdésköréhez, mint kollektív, nem pedig egyéni aktus. Ha, mint korábban már megjegyeztem, az építészeti projekt csak „vonatkozó aktus” lehet, ez azt jelenti, hogy az építész nem helyezheti saját és önéletrajzi formai törekvését az elé, aminek kollektív folyamatnak kell lennie: látnia kell saját önéletrajza és a kontextus (fizikai, társadalmi, kulturális, hogy csak a legfontosabbakat említsem) viszonyainak találkozását / konfliktusát. Egyedül így érheti el, hogy építészete a maga korához kapcsolódjon. Hatás és konfrontálódás, amiről Stravinsky már 1942-ben beszélt: „Egyfajta félelem támad bennem amikor, belefogok a munkába, és látom a nekem felkínált számtalan lehetőséget, és hatalmába kerít az érzés, hogy minden megengedett és megadatott számomra (...) Érvényes ez a művészetben, ahogyan minden más téren is, csakhogy itt ellenálló alapra építünk (...). A szabadságom sokkal nagyobb és mélyebb lesz, és minél inkább behatárolom a cselekvési körömet, annál több akadály fog körülvenni.” 6 Ha a kreativitás nem képes kifejteni ezt a szükséges hatást, mindig is alaptalan és indokolatlan lesz.

Végül hadd álljon itt egy meditációm szövege, amely a választott cím magyarázatául szolgál: bármely más építészeti hivatkozásnál pontosabban tükrözi a közel 40 év feszültségét, amelyet az építészet tanulmányozásának és gyakorlatának szenteltem: „Olyan nyers és fontos akartam lenni, mint a sós víz marta kavicsok; időtlen szilánk, szemtanúja a soha el nem múló hidegnek.

Más voltam: tudatos ember, ki megfigyeli, önmagában és másokban, az emberiség forrongó, múlékony életét, amelyet senki sem pusztíthat el.” 7 (Fordította: Németh Anikó) —— 1 Vitruvius: De Architectura. Einaudi, Torinó, 1997- I. könyv, 17. o.

Vittorio Pizzigoni, Einaudi, Torino, 2010 3 Aldo Rossi: Autobiografia Scientifica. Pratiche, Parma, 1981. 9. o.

4 i. m. 32. o.

5 Maurice Merleau-Ponty: Il visibile e l’invisibile. Bompiani, Milánó, 1993. (2. kiadás), 143. o.

6 Igor Strawinsky: Poetica della Musica. Curci, Milánó, 1983. 58–59. o.

7 E. Montale: Ossi di Seppia. Gobetti, Torinó, 1925

FOR A ROUGH AND ESSENTIAL ARCHITECTURE NOTES FOR A CONTEMPORARY ARCHITECTURAL ETHICS "Taking care" – this is, I think, the most cogent incipit in contemporaneity and posed by this call. We architects cannot avoid to take care of the world in which we live, we must know how to interpret it by returning an architecture that corresponds to it. Consequently, architecture, or the product of our doing, participates, must necessarily participate in the formation of the common good. I would recall two figures apparently very distant from each other due to the formal outcomes of their architecture that have more than other masters of architecture know how to interpret their time, before in modernity and therefore in post-modernity, corresponding with their architecture to the spirit of their time: Mies Van der Rohe and Aldo Rossi.

ANTONELLO STELLA: A MUSEO TARTUFO NYERTES PÁLYAMŰVE, 2018

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

73

BESZÉDES ÉPÜLETORNAMENTIKA BAUMHORN LIPÓT SZEGEDI ZSINAGÓGÁJÁBAN EGY DOKTORI ÉRTEKEZÉS MARGÓJÁRA szöveg és fotók text and photos:

Baumhorn Lipót a történelmi Magyarország, egyben Európa legtermékenyebb zsinagógaépítésze volt a „boldog békeidőkben”, de még az első világháborút követően is alkotott egy bő évtizedig. 1886-ban kezdte zsinagógatervezői pályafutását az esztergomi zsinagógával, majd a kilencvenes évek elején kivált Lechner Ödön irodájából, és önállóan, illetve általában egy-egy munkatárssal közösen dolgozott további 25 zsinagóga és 52 nem szakrális épület tervén.

Zsinagógaépületeinek műfajspecifikus jellemzőiről írott doktori értekezésem1 egyik felfedezése az alaprajz, az épületszerkezet és a rituális funkció egybekapcsolódása volt, melyet néhány zsinagógában a belső dekorációs program is nyomatékosít. A zsidóság történetét, hétköznapjait Szegeden, Gyöngyösön és a fővárosban a Bethlen téren az üvegablakok növény- és tárgyszimbolikája mutatta be, azonban egyetlen épületben, a szegedi zsinagógában a mennyezeti kifestés – de még a kert is! – jelentéshordozó. A következőkben ezek tartalmi és formai síkjait járjuk be, a szerkezet és a mondanivaló összefüggéseinek feltárásával.

Egy program születése Az 1899-es pályázati kiírásban még nem szerepelt külön a dekoráció kérdése, sőt az építészeti stílust is a tervezőkre bízták. A telekre vonatkozó bővebb információért 28 építész jelentkezett, 2 akik közül tízen adtak be pályatervet. Baumhorn Lipót „Isten és haza” jeligéjű munkája elnyerte az első díjat, 3 és stiláris szempontból a megépült zsinagóga nagyjából a tervek szerint készült el. 4 A bírálóbizottságban Alpár Ignác és Lechner Ödön mellett ott ült dr. Lőw Immánuel főrabbi is, s nagy valószínűséggel az ő szava lehetett a döntő, amikor a historizáló stílusokat vegyítő zsinagógatervet választották. 5 Nincs tudomásunk arról, hogy a dekorációs program ötlete mikor merült föl benne, mindenesetre a választott tervet, mely – szemben a további díjazottakkal – nem képviselt egyetlen határozott, progresszív építészeti irányt sem, alkalmasnak találta arra, hogy a szentföldi növényvilágot „plántálja” a mennyezeti boltszakaszokra (is, és nemcsak a templomkertbe). A hitközség irattárában található kézírásos füzetlapjait, melyek a kupola, a mennyezeti és karzatalji boltszakaszok, az oldalfalak és az üvegablakok dekorációjának programszerű leírását tartalmazzák, „902 28/I.”-el dátumozta. 6 A karzatok feletti dongaboltozatok feliratai és ornamentális kifestése, a kupola és a földszinti nyugati karzatalj öt boltszakasza a tervezettél egyszerűbb, stilizált díszítést kapott. A kiviteli jegyzőkönyvekből kiolvasható, hogy a Róth Manóval készíttetett üvegablakok 1902 szeptemberében már csaknem teljesen kész voltak,7 míg ugyanekkor a nyáron beérkezett, belső kifestésre vonatkozó árajánlatok második körös pályáztatása zajlott éppen. A nyertes Götz Adolf budapesti vállalkozó lett (VI. Mozsár u. 8.), aki költségtervét 1902. június 26-án adta át Baumhornnak, s az 1903. áprilisi határidő betartása végett már 1902 októberében tárgyalt a hitközséggel a szükséges állványzatról. A festéshez kellő anyagokat november 19-én a zsinagógába

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

OSZKÓ ÁGNES IVETT

szállíttatta.8 Ő végezte egyébként a pár évvel korábban felavatott Temesvár-gyárvárosi Baumhorn-zsinagóga festő és aranyozó munkálatait, 9 ami az építész életművében egyedülálló módon középkori falfestészeti mintakönyvek alapján készült, az épület stílusához igazodóan. A zsinagógát 1903. május 19-én nagy ünnepély keretében felavatták, és a Szegedi Naplóban megjelent terjedelmes beszámoló szerint10 ekkorra az épület teljes pompájában készen állt.

Az avatás alkalmából a hitközség bemutató kiadványt jelentetett meg, számos fotóval illusztrálva, az épület készítőit és az adományozók neveit is feltüntetve. Ebbe – egy utólag beillesztett, a főrabbit ábrázoló fotót magyarázó betétlap tanúsága szerint – maga Lőw Immánuel készítette el a dekorációs program leírását, amibe a kifestésen kívül az ablakok is beletartoztak. „A festés az épület alapját és célját kívánja illustrálni: alapját a hitben, célját a közös istentiszteletben. Ezért kettős gondolatkört dolgozott fel: az egyik a tórának, a hit alapjának jelképezése, a másik az épület rendeltetésének és tagolásának összefüggése. […] A szentírás négy részét a négy emeleti sarok jelképezi, az írás illető részéből vett egy-egy színes kivitelű jellegzetes növénnyel. […] Az épület rendeltetésének s tagolásának összefüggését úgy emeltük ki, hogy a kupolát körülvevő négy hatalmas donga-boltozatot a négy főimával kapcsoltuk össze s ezeket egy-két aranybetűs szóval a boltozat közepén jeleztük. […] A kupolában a festés kettős feladatát egyfelől az üveg-kupola egét a földdel összekötő s az architekturát áttörő csipkebokor, a kinyilatkoztatás jelképe, másfelől a dob 24 mezejében festőileg elhelyezett nyitott talisz igyekszik megoldani. […] Az ablakok megfestésével a zsinagógai év összes mozzanatait kívántuk jelképeikben a művész keze által megjeleníteni. Lényegében tíz képből álló cyklus díszíti ablakainkat, úgy azonban, hogy a földszinti tíz ablak képeit az emeleti ablakokban […] ismételjük.” 11 A kis kötet képmelléklete az alaprajzon és a külső-belső összképeken kívül a kupola alul- és oldalnézetét is tartalmazza az összes ablak fotójával együtt, míg a mennyezet kifestése csak élőben tárulhatott a nézők szeme elé.

A belső tér kibontakozása Klein Rudolf tipológiai besorolása szerint a szegedi egy bizáncitemplom-típusú zsinagóga, ennek is központi kupolás, négy saroktornyos változata (pentirygion). 12 A középkupolás, „bizáncias” típus a 19. század közepén Nyugat-Európában, főként német nyelvterületen a saját zsinagógastílus keresésének, egyben a zsidóság egyenjogúsága demonstrálásának egyik útja volt, és gyakorlatban a drezdai zsinagóga (Gottfried Semper, 1838–1840) nyomán bontakozott ki a század második felében.

Ennek a típusnak a hazai elterjedése a századfordulóra tehető, s leginkább Baumhorn munkásságához kötődik, aki számos elődje közül leginkább Edwin O. Oppler hannoveri (1866–1870) és boroszlói (Wrocław 1866–1872) zsinagógáinak historizáló stílusára és kupolakiképzésére támaszkodott zsinagógatervei elkészítésekor. (Hozzá hasonló szellemben dolgozott ugyanekkor a korszak ismert osztrák zsinagógatervezője is, a 11 zsinagógát jegyző Jacob Gärtner.) A négyzetes alaprajzú, középkupo-

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

74

A ZSINAGÓGA BOLTOZATA, 2017

A ZSINAGÓGA BOLTOZATÁNAK FELIRATAI ÉS SZIMBOLIKÁJA

lás, a karzatok vonala által azonban hosszanti belső kiképzésű zsinagóga-prototípust Baumhorn pár évvel korábban, Temesvár-Gyárvárosban és Szolnokon álló zsinagógáin dolgozta ki (mindkettőt 1897–1899-ben), ezek azonban csupán két, a karzatokra vezető nyugati lépcsőtoron�nyal voltak ellátva, és külső megjelenésükön világosan leolvasható volt a belső terek elhelyezkedése. Nagyjából 18x18 méteres imaterükhöz képest a szegedi 30x30 méteres, s még ehhez csatlakoznak nyugatról az előcsarnok és ruhatár, keletről pedig a kiszolgálóhelyiségek és a téli imaterem terei. (A külső méretek 48,675x35,9 méter, a kupolamagasság 48,5 méter.) Ez a megnövelt méret, mely összesen 1340 fő befogadására tette alkalmassá az épületet, nemcsak a belső térlefedésre, de az épülettömegre is hatással volt. A zsinagóga lépcsőházai négy külön toronysisakkal lefedett saroktoronyba kerültek, melyek közül a nyugatiak nyaktaggal kapcsolódnak a központi tömeghez, mintegy kiválnak abból.

Ezzel az átlátható tömeg differenciáltabbá válik, az épület monumentális tömbszerűségét pedig a lépcsőzetesen kialakított párkánymagasságokkal és a középrizalitok oromzatkiképzésével oldotta az építész. A kupola, az áttört toronysisakok, a háromszögű oromfalak fiatornyai és a helyenként áttört, másutt pártázatos párkányok festői összhatást keltenek még úgy is, hogy közelről csak részleteiben tárul fel a homlokzat.

A belső teret a megfestett fénnyel átütött oldalfalak, a szentélyrész kőcsipkés, díszes fala és a kupolát övező dongaboltozatok határolják. Az épület tartószerkezete acél, tégla és fa. Alapját a négy főoszlop képezi, melyek 15,35 méter távolságban helyezkednek el egymástól, és 12,25 m²-es betonalapozáson nyugszanak. „A zsidó vallás megingathatatlanságának büszke energiáját, istenéhez föltekintő küzdő vágyát szimbolizálja ez a négy oszlop” – írta a Szegedi Napló az avatás alkalmából megjelentetett beszámolójában. 13 Közeikben öntöttvas oszlopok tartják a karzattartó vashevederek hálózatát. A tetőszéket rácsos tartók hordják, s e fölött van a kettős héjú kupolaszerkezet. A tektonika világosan leolvasható az egyes épületelemekről: a négy vaskos pillér tartja az imatér közepén emelkedő csegelyes kupolát. A hevederívek fogrovatoltak vagy bordásak – mindenesetre domináns határolóelemek, melyek fölérendelt viszonyban vannak a közeiket kitöltő épületornamentikával. A felület tehát itt vizuálisan nem egyenrangú a szerkezettel, feliratmezői, ornamentikája az építészeti formákhoz kapcsolódnak, bár jelentéshordozóak s ebből kifolyólag eszmei meghatározói a térnek.

A korábbiakban – a középkortól kezdve – a tóra felolvasásának helye az imatér középpontjában volt, itt emelkedett a bima, melynek asztalára kiterítették a tekercset. A 19. század második felétől kezdve, a haszkala és a zsidó emancipációs reform-mozgalom következtében a bima a keleti fal elé tolódott, közelítve ezzel a zsinagógát a kaputól a szentélyig vezető szent úttal (via sacra) ellátott keresztény templomokhoz. 14 A hagyománykövető ortodox közösségek, melyek hazánkban az 1868. december 10. és 1869. február 23. között összehívott Izraelita Egyetemes Gyűlés után önállóan, az ún. kongresszusi vagy neológ, ill. a status quo ante közösségektől elkülönülten működtek, megmaradtak a központi bimánál.15 A szegedi hitközség a neológia fellegvára volt, élén Lőw Lipót tudós reformrabbi fiával, így a zsinagógában a keleti bima mellett kórus és orgona is helyet kapott.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A hit pillérei Ahogyan a négy pillér megtámasztja a zsinagógakupolát, úgy tárul fel a kinyilatkoztatás a Tóra olvasása, az istentisztelet szolgálata és az emberbaráti cselekedetek gyakorlata által. A kupola a csegelyekkel kapcsolódik a tartóoszlopokhoz, a csegelyeken pedig arany napként ragyogó mezőkben fénylenek a „Tóra”, „istentisztelet” „kegyes” „cselekedetek” szavai, melyek a hit három tartóoszlopa a zsidó vallásban. Hit és épület tartóoszlopai így egybeesnek – erre utal a korabeli leírásban a „rendeltetés és tagolás összefüggése”, mely kiegészül az épületsarkok keresztboltozatai között feszülő dongaboltozatok közepében elhelyezett napi főimákkal, és a keresztboltozatoknak a szentírás részeit jelképező szimbolikus kifestésével. A zsinagógamennyezet így képez hidat a Teremtő és a teremtett világ között, melyet maguk a hívek reprezentálnak; egyben összeköti az égi és földi szférákat a kinyilatkoztatás szimbólumaival: a Tórával és a vallási, etikai alapszabályokkal.

A teremtés mint kinyilatkoztatás Ha ezeken az alapokon elindulunk, fentről a kevésbé jelentékeny részletek felé haladva a következőképpen bontakozik ki a koncepciózus díszítés: a kettős héjú, 31,6 méter belmagasságú, 10 méter átmérőjű kupola szimbolikájában kiegészíti egymást a fal- és az üvegfestés. A

75

BAUMHORN LIPÓT: A KARZATI ÉSZAKNYUGATI KERESZTBOLTOZAT TERVE DIÓÁGGAL. FORRÁS: SZZSH BSK ZSINAGÓGAÉPÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

BAUMHORN LIPÓT: A KUPOLAKIFESTÉS TERVE. FORRÁS: SZZSH BSK ZSINAGÓGAÉPÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ

világ teremtése és a kinyilatkoztatás kék-fehér-arany színben tárul fel a dob kifestésében és az üvegkupola színátmenetében. Ez utóbbi a fehérből a zöldön át világos-, majd sötétkékbe vált, míg középen, kis arany csillagok között a hatágú Dávid-csillag ragyog. Az égboltnak ez a megidézése az egyetlen illuzionisztikusnak nevezhető elem a zsinagóga dekorációjában, s mint ilyen, évszázadokra visszamenő hagyománya van.

A tartalom kifejezésének módja szempontjából ez ugyanakkor elvontnak, dekoratív jellegűnek is tekinthető, 16 sokkal inkább a világ teremtése, a Teremtő mindenütt jelenlevősége szimbolikus megjelenítésének, mint a csillagos ég illúziójának. 17 (Az égbolt konkrétabban a szentély csillagboltozattal fedett mennyezetszakaszán kapott helyet, ahol a kék alapot arany csillagok tarkítják.) A világ teremtésének szimbolikáját hordozza maga a kupolakialakítás is, melynek 24, aranyra festett öntöttvas bordája eleve napsugarakat idéz. Lefelé haladva a kupoladob oldalain a kinyilatkoztatás szimbólumai, vadrózsák (Rubus sanctus Schreb) szövik be a hálóboltozatos arany bordák közeit, majd függönymotívum – Lőw értelmezésében nyitott imaköpenyek (táliszok) – tölti ki a dobot 24 részre osztó hármas oszlopkötegek közeit. Ez ugyan a középkori keresztény templomi falfestések hagyományában gyökerezik, ám itt egyértelműen imaköpenyként értelmezendők. Ugyanebben az értelemben Baumhorn már korábbi, Nagybecskereken és Temesvár-Gyárvárosban megépült zsinagógáiban is alkalmazta ezt a motívumot a kupoladob dekorálására.

A kupoladob 24 oszlopa még a nap 24 óráját, valamint a Szentírás 24 könyvét is jelképezi. A hierarchia irányából megközelítve a programot, az egyértelműen a kupolában csúcsosodik ki, melynek Löw az eddig el-

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

mondottakon felül további jelentést szándékozott tulajdonítani. „Az üvegkupola a kinyilatkoztatott törvényt s ennek történeti fejlődését jelképezi.

Középen 'legyen világosság' szavakból kiinduló sugárkévék, a középmezőkben a szentírás egyes könyvei, mindegyik a benne előforduló egy-egy növény által is jelképezve.” 18 A szegedi hitközség archívumában található írott programfüzetben 19 ezután egyenként fel vannak sorolva mindazok a növények, melyeket a héber biblia 24 könyvére vonatkoztatva a főrabbi szeretett volna elhelyezni. Lőw középről indulva öt szakaszra osztotta a kupola vaskeretet kitöltő üvegmezőit: legfelül sugárkévék, alatta 24 fehér liliom. A nagy, külső ablakokkal is megvilágított középső ablaktáblák közepében helyezték volna el a héber biblia 24 könyvének kezdőbetűit és a könyvre jellemző növény motívumát (szőlő, csipkebokor, olajfaág, görögdinnye, fügefa, len, ördögcérna, gránátalma, sártök, feketekömény, mandulaág, cirok, ricinus, nyárfa, bükköny, lótusz?, kurkuma, árpakalász, üröm, kapor?, mirha, bab-lencse, datolyapálma, szikomorfa). Ez alatt 24 kis tábla lett volna hat hagyomány-kori virággal, négyszer ismételve (leander, nárcisz, rózsa, őszibarack, ?, ?). A legalsó, a földet jelképező nagy mezőkben a misna hat része, közeikben az írástudás jelképeként papirusszal. Ebből ismereteink szerint csak a színezés logikája maradt meg: a kupola középpontjából sugárkévék indulnak, majd a sötétkékből világosba hajló nagy mezők következnek, legalul pedig a földet jelképező fehér. Közeikben a kis ablaktáblák stilizált, egységes virágmotívummal vannak kitöltve, hiszen a program összetettsége és sokfélesége valószínűleg túllépte a tervezés és kivitelezés kereteit.

A világ-kupola az épület négy tartópillérén nyugszik, melyeket a csegelyeken a fent ismertetett feliratok avatnak szintúgy szimbolikussá. Az ezt a négy égtáj felől kiegészítő karzati dongák közepén a napi ritmust jelképező négy főima neve van felírva, magukat a törtfehér alapszínű boltozati mezőket pedig őshéber – a székelyhez hasonló – rovásírásos bordűrök keretezik. 20 (Angyali ábécé-nek is szokták nevezni ezeket a kibetűzhetetlen, olvashatatlan héber feliratokat.) 21 Ez a négy főima az égtájaknak és a napszakoknak megfelelően: keleten a reggeli ima („világítótestek Alkotója”), délen a muszáf-ima (pótima, melyet délelőtt kezdenek, „magasztalunk és megszentelünk Téged”), nyugaton a délesti („Boldogok a Te házad lakói”), északon az esti ima (maariv, fordítása hiányzik), 22 a hosszúnapi ötödik ima (neilo) pedig a nyugati boltszakasz utáni dongán kapott helyet („Tárd fel elöttünk a kapút, még a kapú bezárulása idején is”).

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

76

A KARZAT ÉSZAKNYUGATI KERESZTBOLTOZATÁNAK KIFESTÉSE DIÓÁGGAL, 2017

A Szentírás virágai A napi négyszeri imát hordozó dongák találkozásainál, az épületsarkok keresztboltozatos mezőin és a dongaboltozat adott égtáj felé eső cikkelyében díszlenek az Ószövetség könyveit jelképező növények. Ezek színes, stilizált kivitelűek, szimmetrikus, az egész boltszakaszt kitöltő elrendezésben; a központi száron leveles ágak, virágok, termések bomlanak ki. A festő saját leírásában: „[a négyféle növény] az építész adandó utasítása alapján stilizált rajz szerint lesz festendő, conturirozott szigoru modorban, tört de természetes színekben.” 23 Nyilvánvalóan botanikai könyvillusztrációkból származnak az ábrázolások, bár a konkrét forrást nem ismerjük. Lőw Immánuel főrabbi, aki a magyar széppróza, a retorika, a népművészet és a zsidó hagyományok fáradhatatlan kutatója volt, a zsinagóga megépülte után 23 évvel (1926) jelentette meg Die Flora der Juden (A zsidóság növényvilága) című négykötetes munkáját, amely az Óvilág növényeit veszi számba tudományos igényességgel. Forrásul a Bibliát, a Talmudot, arab és héber bölcselők, valamint kortárs magyar botanikusok munkáit használta. Bár ez a mű jóval az épület elkészülte után született meg, kétségtelen, hogy a díszítési program kidolgozásában nagy szerepet játszottak a szerző botanikai ismeretei, hiszen a növényi ornamens az épületen nem csak a Tóra egyes részeinek jelképezéseként jelenik meg, hanem szegő- és „pusztán” díszítőmotívumként is jelentéshordozó. Lőw az egyes épületrészek díszítésének kidolgozásakor többnyire a növények latin nevét használta, magyarázatként pedig magyar és német nyelvű jegyzetekkel látta el rajzait és táblázatait.

Az építészeti tagozatok – boltozatok, bordák, hevederívek stb. – mindegyikét stilizált növényi mintás bordűr keretezi. Szőlő (Vitis) és füge (Ficus carica), a szentírás békességet jelképező növényei kerültek a bordűrökbe, Kánaán mementóiként és az eljövendő aranykor ígéreteiként.24 A bordűrök kék-fehér színnel vannak megfestve, s ezzel elkülönülnek a konkrétabb jelentést hordozó, színes kivitelű növényektől. Kiegészítik még a szegélysorokat írás-szalagok héber és őshéber rovásos írásjelekkel. A feliratszegélyeket a mennyezeti dongák szélein és a kupola alján az adott égtájnak megfelelő bibliai versek alkotják, Lőw Immánuel programfüzete szerint nyugaton a 113. Zsoltár, délen Jób könyve 9. fejezetének 8-10. versei, északon a 89. Zsoltár 12-16. verse.25 A rovás jellegű írás, mely a bibliai versek szalagját sötétkék alapon keretbe foglalja, egy zsoltárvers ismétlődő soraiból áll. A bemutató kiadvány megnevezi a héber feliratok betűinek forrását: egy szentpétervári, 916-ból szárma-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

LŐW IMMÁNUEL: A DÉLI ÉS ÉSZAKI DONGABOLTOZATOK FELIRATOZÁSI TERVE. FORRÁS: SZZSH BSK „A ZSINAGÓGA FESTÉSÉNEK PROGRAMMJA”

zó biblia-kézirat alapján készültek, míg a kupolai, karzati, réztáblákon és üvegfestésben alkalmazott feliratok egy 1776-ban készült hamburgi széder-tálról valók, Taussig Ármin mérnök átrajzolásában.

Az épület négy sarokpontján elhelyezett szentírási utalásokat a délkeleti boltmezők kezdik a tóra szimbólumával, a csipkebokorral (vadrózsa, Rubus sanctus Schreb.).26 Mózes az égő csipkebokor láttán vette le saruit, s az el nem hamvadó tűz képében jelentette ki magát neki az Örökkévaló. Északkeleten sártök (koloquint, Citrullus colocynthis) jelképezi az első prófétákat. 27 A Királyok II. könyve 4,39. szerint Elizeus próféta főzetett a sártökből (vad indákból) főzeléket a prófétáknak, akik azt mérgezőnek találták, mígnem a próféta lisztet nem szóratott belé. Akkor aztán ehetővé vált. Emberi fogyasztásra alkalmas növény, de keserűsége miatt inkább a sivatagi állatok számára létfontosságú, akik termésének húsát és az abban lévő magvakat is elfogyasztják. 5-10 cm nagyságú sárga vagy zöld termése van. A zsinagógában jellegzetes leveleivel és ötszirmú rózsaszín virágaival ábrázolták, egy központi indából kiindulva több csavarodó száron. Északnyugaton a szent iratokat szimmetrikusan szerkesztett, középen egy ágból eredő diófaágak szimbolizálják (Juglans regia).

Lőw Immánuel az Énekek éneke diófájára utal, 28 mikor a szent iratok szimbólumának választja a fát (Énekek éneke 6,8).29 A csigavonalban és egymást keresztezve megfestett ágakon a jellegzetes hosszúkás virágok csüngnek, de zöld burokban növő diók is láthatóak páros elrendezésben.

A levéltárban fennmaradt ennek a boltozatcikkelynek a színes rajza, valószínűleg Baumhorn saját tervezésében, a megvalósulthoz képest kissé összetettebb kompozícióban. Átellenben, a délnyugati karzatmennyezet boltszakaszait a ricinus (Ricinus communis) díszíti, mely jól felismerhető sötétzöld, fűrészes szélű leveleiről és tüskés terméséről.30 A kései próféták jelképeként festették fel, mert a ricinusfát Jónás csodafájának is nevezték hagyományosan (Jónás 4,6). Ez alatt a fa alatt pihenhetett meg Jónás, menedéket keresve a nap elől, s ennek kiszáradásával mutatta meg az Úr, hogy a prófétai szavára megtért niniveiek éppoly értékesek számára, mint Jónás számára az enyhet adó növény.31 Leveles, terméses indái szimmetrikusan helyezkednek el, s a kifelé vagy befelé csavarodó indák közül a legalsókat többszörösen megtört ívben komponálta meg a tervező.

A nyugati karzat dongáinak fiókjait a vadrózsa és a leander (babérrózsa, Nerium oleander, Zsoltárok 1,3) díszíti, szimbolizálva a szóbeli törvényt és a későbbi történeti fejlődést. A színes kivitelű növények körül tündérrózsa (Nympaea) fut szegélyként, a bordűr műfajának megfelelően

77

A festett ólomüveg ablakok Róth Manó alkotásai, bár a szakirodalom korábban Róth Miksára hivatkozott. 33 Testvére, Manó szerződése és a festésre vonatkozó egyes részletek fennmaradtak a hitközség levéltárában, 34 és a zsinagógaavatást követő ünnepi lakomán is Manó vett részt. 35 Az építtetők a liturgikus év egyes mozzanatait kívánták általuk jelképesen megjeleníteni. 36 A földszinti ablakokon tíz jelenetben kibontakozó ünnepek a karzat két nagy, háromkaréjos ablakán megismétlődnek. Mivel a zsidó vallás kerüli az emberek ábrázolását, a tárgyakét és növényekét viszont nem, ezért az ablaktáblákon mindig az adott ünnep legjellemzőbb kelléke jelenik meg virágoktól körülvéve. A szegélydísz minden ablakon megegyezik: kék alapon a haszmoneus pénzekről származó hármas liliom alkotja.

A délkeleti első ablak a hétköznapot, a mindennapi munkát jelképezi.

A középső ablaktáblán búzakalászok között a szentföldi faeke látható, mellette kétoldalt az Eryngium (ördögszekér) tüskés ágai, amelyek az ablakfelirat versére utalnak: „Tüskét és bogáncsot teremjen a föld neked, s egyed a mező füvét – Arcod verejtékével egyed kenyeredet.” (1Móz 3,1819.) Ezzel szemben, az északkeleti első ablak a szombat szertartásait

ábrázolja, középen a teljesen felszerelt Tóra héber hangjegyek alkotta bordűrben, fölötte a kiddus-serleg. Jobbra a péntek esti kalács (bárhesz) látható kiddus-serleggel és fölötte lámpással, a kabalat sabbat – szombat fogadása alkalmából; balra a szombat végét jelző illatszertartó (böszomim) a hávdálá-serleggel és gyertyával. A gyertya különlegessége, hogy több szálból fonják annak emlékére, hogy a rá mondott áldásban a tűz fényét többes számban említik „Áldott vagy Te, Örökkévaló, aki a tűz fényeit teremtette.” (Özv. Lőw Lipótné adománya.) 37 A két szélső ablak belső keretét szegfűszeg- és olajágsorok képezték, a felirat pedig a szombat esti bevezető ének soraiból áll: „Menjünk barátom a menyas�szonynak elébe … jövel menyasszony!”. A déli második ablak kéttáblás és a Pészahot jelképezi (húsvét). Legfelül a szédertál látható, alatta a négy széderesti ünnepi serleg „szabadságunk ünnepe” felirattal, a nagy ablaktáblákon pedig a Vörös-tengerből kinövő papiruszkötegek, utalva a zsidóság Egyiptomból való megszabadulására. A papiruszleveleket árpakalászok, és a keserű saláta jeléül katáng-virág veszi körül a belső bordűrben. Ez az ünnep az első a három nagy zarándokünnep közül, melyen a zsidók Jeruzsálembe mentek. Az északi második ablak ezzel szemben a második zarándokünnepé, a Sávuoté (Hetek ünnepe, a keresztény pünkösd megfelelője). Fent Mózes törvénytáblái láthatóak, a felirat „a tóra kinyilatkoztatásának ünnepe”, a főmezőkben pedig a nílusi akác virágzó ága hajlik, az ősi frigyláda emlékére. Belső bordűrként 1-1 búzakalász és 6-6 vadrózsa váltakozó sora szolgál, az ómerszámolást jelképezendő. A déli kapu fölötti háromkaréjos kis ablak a Rós Hásánát (újév) jeleníti meg a kettős sófárral és a bűnt szimbolizáló piros gránátvirággal valamint a bűnbocsánat fehér liliomával. (Ez Róth Manó üvegfestő adománya volt.) A szemközti oldalon ugyanez a két virág ismétlődik, a felső mezőben azonban a „Szólachti” – „Megbocsájtok” felirat a Hosszúnapot, a Jóm Kippurt jelenti (az egész napos böjt miatt nevezik Hosszúnapnak). A déli negyedik ablak két táblája a Szukkotot (Sátoros ünnep) jelképezi, ami a harmadik zarándokünnep volt. Fent a hét körmenetet hét koncentrikus, szivárványszínekben játszó kör ábrázolja az oltárasztal körül, alatta az ünnepet jelző feliratok („sátrakban üljetek!”) etrog-gyümölcsök között, majd lent két lúláv-csokor közt függönyös, nádtetős sátor. A lúláv-csokrot pálmalevélből, mirtuszágból és fűzfagallyból kötötték, s miközben egyik kezükben lengették, másik kezükkel a citrusfélékhez tartozó etrogot tartották a nép sivatagi vándorlására

LŐW IMMÁNUEL: A NYUGATI KARZATABLAK TERVE. SZZSH BSK A SZEGEDI ZSINAGÓGA FESTETT ABLAKAI. PROGRAMM

LŐW IMMÁNUEL: A PURIM ÉS HANUKKA ABLAKAINAK TERVE. SZZSH BSK A SZEGEDI ZSINAGÓGA FESTETT ABLAKAI. PROGRAMM

kék alapon fehér színben.

Az emeleti sarkok keresztboltozatainak díszítését is összetettebbre tervezte eredetileg a rabbi, amennyiben a szentírás négy részét az összes boltmezőben más-más növény szimbolizálta volna, tehát a tórára, az első prófétákra, a kései prófétákra és a szent iratokra négy-négy különböző fajta növény utalt volna. Elképzelései szerint a földszinti karzataljak tíz keresztboltozatos mezője is szimbolikus tartalmat kapott volna két típusnak megfelelően: az egyik Palesztinát jelképezte volna pálmaágakkal, szőlővel, fügével, gránátalmával és olajfával; a másik az ősatyákat pálmaágakkal (Izsák), tamariszkusszal (Ábrahám), platánnal (Jákob), csipkebokorral (Mózes) és mandulával (Áron). A nyugati karzatalj öt szakaszára Lőw a tizenkét törzs színét tervezte felfesteni. (Fehér-fekete – Gád; azúrkék – Júda; fekete – József; piros – Rúben; ezüst – Zebulon; vegyes – Benjamin; lángvörös – Áser; siller? - Naftáli; zöld – Simeon; kékes fekete – Iszakhár; zafírkék – Dán; fehér-fekete-piros – Lévi.) Ezek helyett is a stilizált szőlő és füge levélmintái kertezik a mezőket.32 Ünnepek és hétköznapok

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

78

emlékező szertartás alatt. Ezzel az ablakkal szemben, északon kapott helyet a Smini aceret (Záróünnep) ablakpárja, ami a hétnapos Szukkotot követő nyolcadik napon van, és a közösség összegyűjtésére vonatkozik.

Ablakpárja a legfelső mezőben a szüretet jelző szentföldi gyümölcsöket ábrázolja (olajbogyó, füge, gránátalma, datolya, szőlő), alatta a felirat „a szellemek Istene”. A bal nagy ablaktáblán a nyitott Tóra a tóraolvasás egyéves ciklusának végére és egyben kezdetére utal (Szimhát torá), jobb oldalon pedig a ciprusokkal övezett kőépítmény Ráhel sírját idézi.

A belső bordűr kapor és mandula. A délnyugati utolsó ablak a Szabadság- és örömünnepeket foglalja össze. A Purim és Hanukka hármas ablaka középen a kék-fehér Makkabeus-zászló látható, ami a Makkabeusoknak a Kr. e. 165-ben a görögök felett aratott győzelmét, egyben a jeruzsálemi szentély újraavatását ünnepli. Belső bordűrjét trenderlik, az ünnepkor szokásos pörgettyű-játékok alkotják, felirata pedig a két ünnep közös imájának kezdete. Jobbra a Purimot Mordecháj koronája és Eszter könyve (Megillat Eszter) jelképezi szőlőfürt-bordűrrel, „ujjongás és dicsőség”-felirattal; balra a Hanukkát, a fény ünnepét a lepecsételt olajos korsó és a vörösréz hanukka-gyertyatartó gyömbér- és borsvirág kerettel, „világosság és öröm”-felirattal. Az északi ötödik, egyben záró ablak a Jeruzsálem pusztulása feletti Gyászünnepé (Tisá Beáv), melyen a jeruzsálemi templom kétszeri lerombolását gyászolják (i. e. 586, i. sz.

70). Középen a salamoni templom romos fala áll ciprusokkal benőve, mellette a két szélső ablaktáblán a virágkort és Palesztinát idéző pálmák nőnek. A bordűr tüskéből és vörös liliomból áll. A fenti mezőkben kétoldalt a szétszóratás jelképéül az ördögszekér szolgál, középen a jerikói rózsa a feltámadást előlegzi. A feliratos mezőben egy zsoltárvers: „Ha elfeledlek Jeruzsálem, feledjen el jobbom engemet” (Zsoltárok 137,5.).

Az ablakok elrendezése az épület szemben lévő oldalain párosan, mintegy egymásra felelgetősen történt. Keleten a „hétköznapi”, ismétlődő tevékenységekre utal a munka és a szombati liturgia, majd az első két zarándokünnep, a Pészah és Sávuot következnek. Az oldalbejáratok az újévi szertartások kezdő és zárónapjait ábrázolják, a bűnbánati- és engesztelőnapokat. Nyugat felé haladva a negyedik ablakpár a harmadik zarándokünnepet és zárónapját idézi, majd a felszabadulás ünnepeire a gyász ablakai felelnek. Mindezen motívumok a karzatablakokon ismétlődnek, majd a nyugati karzatra, a főbejárat fölé a történelmi emlékezés hatalmas ablaka került. Legfelül a főpapi homlokdíszben felirat áll: „Szent az Örökkévalónak”, alatta a drágaköves főpapi mellvért, a menóra, ezüst kürtök és áldó papi kezek láthatók. Lent a nagy ablaktáblákon a régi, klasszicista stílusú zsinagóga áll az árvíztól elborítva, mellette pedig az új zsinagóga egyszerűsített rajza. Ezt kétoldalt a hitközség elnökének nemesi címere és az építész rajz- és mérőeszközökből álló emblémája egészíti ki.

Baumhorn Lipót egy a hitközségnek írt levelében maga is felajánlást tett családja nevében egy üvegablakra, arról azonban nincs tudomásunk, hogy melyik lehetett az. 38 Szentföldi és hazai flóra Az épülő zsinagóga a telektömb belsejében helyezkedett el, s köré a Szentföld növényeit felsorakoztató parkot tervezett a főrabbi. Ennek építéstörténetét Dávid Ferenc művészettörténész dolgozta fel a doktori értekezésem írásával egy időben (2016 tavasz – 2018 tavasz) zajló kertrekonstrukcióhoz. 39 Az 1930-as évekből fennmaradt archív légifelvételek 40 bizonyítják a terveknek megfelelő liget egykori meglétét, legfontosabb írott forrásunk pedig egy a hitközség irattárában fennmaradt datálatlan, színezett fényképmásolat („Zsinagóga és iskola-telek fásítási térképe”).

A rajz Dávid Ferenc megállapítása szerint a zsinagógaparkra nézve nem

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

terv, hanem állapotfelmérés volt, mely az 1908 körüli helyzetet rögzítette. 41 A növényjegyzéket részletesen a szegedi zsidó népiskola értesítője közölte 1908-ban és 1909-ben. 42 Ezek alapján a zsinagógakert egykor 76 növényfajtából állt,43 melyek közül a koncepció szempontjából legjelentősebbek a kis dombok köré ligetszerűen telepített cédrusok voltak (22-27 db, a számot tekintve eltérőek a források). A főrabbi kiemelte a magyar rónaságon élő jegenyeakácokat is, mint a szentföldi cédrusok ellenpólusait. 44 A két fával a zsidóság hitének szentföldi eredetére s a magyar szülőföld áldozatos szeretetére utalt. Ugyanezt a gondolatkört gazdagította a többi növény is, melyeket Lőw gondosan összeválogatott úgy, hogy egyrészt az ősi Izrael, másrészt a hazai ill. európai flóra is reprezentálva legyen. Előbbihez tartoztak például a mandula, a füge, a szőlő és az őszibarack, utóbbihoz a nagy számban telepített nyugati életfa (Thuya occidentalis, kb. 64 db). Helyet kapott még a borostyán, a törpe puszpáng (buxus, alacsony kerítés-sövényként), a tiszafa és a ciprus. A fenyők közül fehér-, kék- és borókafenyő. Az iskolaudvarral határos területet rózsabokrok borították (Plathyphylla Crimson Rambler, kb. 37 tő). A park különlegessége volt, hogy az épület élő „növény-lábazatot” kapott. A főrabbi elképzelése az volt, hogy a főbejárat felől alacsonyabb, az oldalhomlokzatok elé pedig magasabb örökzöldeket, tűlevelűeket tervezett. „Cédrusok virágait látjuk odakint dombocskánkon.

Virágzik Libanon cédrusa: fölvirágzik még a Libanonnak vándor népe is!”utalt a kertre a főrabbi egy 1931-ben elmondott beszédében.45 A növényeket 1944 májusában kivágták, s helyükre ideiglenes tárolóhelyiségeket építettek az otthonukból kitelepített zsidóság ingóságainak raktározására. 1946-ban és 1960 körül új fákkal ültette be a parkot a városi tanács, 46 s a rekonstrukcióig ezek a kiöregedett fák népesítették be a zsinagógakertet, megakadályozva az épületre való rálátást. A kert rekonstrukcióját Holtság Ágnes tájépítész vezette, karöltve az épület külső felújítását tervező Kőnig Tamás és Wagner Péter építészekkel.

Összhang – szerkezet, funkció, dekórum Tanulmányom elején doktori értekezésem egyik felismeréseként az épületszerkezet, épületdekoráció és a funkció együtthatására hivatkoztam.

A szegedi zsinagóga belső dekorációi – a feliratok, stilizált bordűrök és konkrét növényi ornamentika – nemcsak kísérik az épített tér formáit, hanem jelentéshordozóvá is teszik, építészeti és funkcionális szempontból egyaránt. Komplex rendszerük zsidó istentiszteleti térré avatja az egyébként a bizánci templomépítészetből eredő, a gótika formavilágával kidolgozott és korszerű öntöttvassal kivitelezett épületszerkezetet, s értelmet ad az üresen tátongó felületeknek. Ennek az összefüggésrendszernek a legizgalmasabb pontja a kupola, mely az épület centrumában helyezkedik el, ott, ahol a felolvasóemelvény keletre tolódása óta semmi „lényeges” nem történik. Baumhorn Lipót 26 zsinagógájának rítusát (ortodox / status quo / neológ) és szerkezetét összevetve azonban arra a következtetésre jutottam, hogy az építész a tóraolvasásnak az istentiszteletben betöltött központi szerepét mintha nem a bima valós elhelyezésébe, hanem a centrális alaprajzba kódolta volna bele! Úgy is mondhatnánk, hogy a kupola, mint teremtést és kinyilatkoztatást szimbolizáló építészeti forma átvette a keletre tolódott bima korábbi térszervező szerepét. A Tóra tanulmányozásának központi eszméje így megőrződik a reformrendszerű épületekben is, Szegeden pedig nemcsak a kupolás felépítmény, hanem ennek dekorációja is alátámasztja ezt.

Baumhorn nem módosított a hagyományos építészeti hierarchián, és stiláris szinten sem hozott újítást. „Én talán kapocs vagyok a múlt és a jelen közt és építészeti munkáim alkotják azt a frontot, mely a tradicionális zsinagógastílustól egy új, magyaros irányhoz vezet...” – nyilatkozott ön-

79

magáról. 47 Ugyanakkor Szegeden a tartalom kifejezését egyedülállónak tartom a korszak zsinagógái között. Hogy a nagyjából egykorú, úttörő szabadkai zsinagógára utaljak, ott magának az építészeti nyelvnek van identitáskifejező szerepe – leginkább a magyarságot hangsúlyozandó –, s ez magában foglalja mind az épületkülső kerámiadíszeit, mind a belső kifestést. Szegeden összetett koncepcióval van dolgunk, hiszen a zsinagóga őrzi az elődök által alkalmazott építészeti forma és motívumkincs számos elemét, és sajátos kombinációban biztosítja a teret a zsidóság vallási alapvetéseit, ünnepeit és mindennapos gyakorlatát kifejező dekorációs program számára. Bizonyos tekintetben tehát mindkét épület mondanivalója azonos, csak míg ez Szegeden sok összetevős, a korábbi korok eredményeit szintetizáló kombináció eredménye, addig Szabadkán a térbe magába van „beoltva” a zsidóság, leginkább a sivatagi sátor zsinagógába való transzformálásának eszközével, s a korábbi tervezői gyakorlat részbeni elutasításával.

Szegeden is „beszél” az építészet: Jákin és Boáz oszlopai toronnyá nőnek, a teremtés égboltja áttetsző kupolává terebélyesedik, a falakat a közösség által is könnyen olvasható, képi szimbólumok sokaságával operáló ablaknyílások törik át, a központi boltív pedig magyarul szólal meg: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! Ugyanakkor el is bújik a mondanivaló, utalva az ősi rítusokra: vallási alapvetések és imák ragyognak héberül a tektonikai elemek középpontjain; levelek, virágok, indák, tájak és tárgyak szimbolikus képei mögé rejtőzik a zsidó hit és történelem. A kombináció részként pedig nem hagyható figyelmen kívül a zsinagógát övező, főrabbi által tervezett biblikus kert sem, mely számos növényfajával kifejezte egyrészt a közösség magyar identitását, másrészt a Szentföldet idézte – a hazai flórába való szerves beágyazódással.

Helyzetkép – hulló vakolat A zsinagógadekoráció bemutatásának végéről nem hiányozhat a jelen állapot felemlegetése sem. A kerttel és az épületkülsővel kapcsolatban örvendetes az a hír, melyről a Magyar Építőművészet 2018/5. számában Szegő György tudósított Műemlékvédelmi bravúr. A szegedi zsinagóga külső megújítása címmel. Hol marad azonban a belső tér méltó, az értékkel arányos felújítása? Reményeim szerint a nagyszabású dekorációs program megismerése hozzájárul majd ahhoz, hogy felismerjük: a beszédes épületornamentika „szavak nélkül”, gondozás és megőrzés híján csupán a lehulló vakolat zajával hallathatja hangját.

—— 1 Deákné Oszkó Ágnes: A zsinagógaépítészet térszerkesztési és stílusbeli jellegzetességei Baumhorn Lipót (1860-1932) életművében. ELTE Művészettörténet Doktori Program, 2019.

2 Köztük volt Jacob Gärtner bécsi zsinagógatervező is, továbbá Aigner Sándor, Bálint Sándor/ Frommer Lajos, Fellner Sándor, Gerster Károly, Kármán Aladár/Ullmann Gyula, Komor Marcell/Jakab Dezső, Márkus Géza és Schodits Alajos, hogy csak a legismertebbeket említsem. Forrás: Szegedi Zsidó Hitközség Birnfeld Sámuel Könyvtár (a továbbiakban SzZsH BSK), „Új zsinagóga és székház építési ügyek” „Zsinagóga építés!” iratcsomó és a 2832/1903 „Nagytemplom építkezéssel kapcsolatos iratok”.

3 A második díjas Kármán Aladár Ullman Gyulával közösen beadott „Szeged nem volt, hanem lesz” jeligéjű bécsi szecessziós terve lett, a harmadik díjazott pedig Komor Marcell és Jakab Dezső 1902-ben Szabadkán, kisebb léptékben megvalósult „És lőn világosság” jeligéjű magyaros szecessziós terve volt.

4 A tervek szerint a külső homlokzatok kőburkolatot kaptak volna, e helyett ez téglaborítással és kő tagozatokkal került kialakításra.

5 „Az épület architektúrájának jellege szabad és egyéni; nem veti alá magát egy határozott szigorú styliránynak sem. Főgerince középkori irányzatból indúl ki, de kiforrasztása és részletezése teljesen egyéni érzék szülötte és bizonyos tekintetben a modern zsidóság assimiláló képességének kifejezője. A tervező főleg azt tartá szem előtt, hogy úgy a külső, mint a belső architektúrában a monumentális jelleg nagy, összhangzatos arányokban nyerjen kifejezést és hogy az épület a fejlett műízléshez és magasztos céljához méltó legyen.” N.N.: A szegedi új zsinagóga. Szeged, 1903, Traub B. és Társa. 5.

XIX. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM

6 SzZsH BSK „Új zsinagóga és székház építési ügyek”, „A zsinagóga festésének programmja” 7 A szerződés kelte nem ismert, Róth Manó végszámláján 23 430 korona 94 fillér szerepelt, melyet 1902. szeptember 6-án még nem fizettek ki neki, mert még nem volt teljesen készen a munkával. SzZsH BSK 578/1903 „Székház-építés” 1724/1902.

8 SZZsH BSK „Új zsinagóga és székház építési ügyek” 1733/1902.

9 Vállalkozók Lapja 1899. szeptember 13. 4.

10 Szegedi Napló 1903. május 20. 2-5.

11 N.N.: A szegedi új zsinagóga. Szeged, 1903, Traub B. és Társa. 6-8.

12 Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon 1782–1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség. Budapest, Terc, 2011. A bizánci templom típusú zsinagóga c. alfejezet.

13 Szegedi Napló 1903. május 20. 3.

14 Klein Rudolf, i. m. 113. A keletre tolódó bima történeti áttekintését lásd: 97–102.

15 A kongresszus határozatairól részletesen lásd: Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon I–II. Budapest 2012, Kalligram; 110–121.

16 Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben. Budapest 1959. 501.

17 Gerő László (szerk.): Magyarországi zsinagógák. Budapest 1989, Műszaki Könyvkiadó. 46.

18 N. N., i. m. 6.

19 SzZsH BSK „Új zsinagóga és székház építési ügyek” sz.n. „A zsinagóga festésének programmja” 20 N. N., i. m. 6.

21 Rodov, Ilia: Hebrew Inscriptions in Jewish Art. - In: Allison, Dale C. et. al (ed.): Encycklopedia of the Bible and its Reception. Vol. 11. Berlin, Boston 2015, De Gruyter. 627.

22 Az imák fordításának forrása Heller Imre – Vajda Zsigmond: A magyarországi zsinagógák albuma. New York 1968, Magyarországi Zsidók Világszövetsége. 55.

23 Götz Adolf leírása az emeleti boltozatokhoz. Költségterv, 1902. június 26. SzZsH BSK „Zsinagóga építés” sz. n.

24 Lőw úgy utal e kettőre könyvében, mint az eljövendő aranykor szimbólumai. Lőw Immánuel: Die Flora der Juden. I. kötet. Wien, Leipzig, R. Löwit Verlag, 1928. 227. (Elérhető: https:// sammlungen.ub.uni-frankfurt.de/freimann/content/titleinfo/781127; 2018.05.29.)

25 Dátum: 1902. január 28. SzZsH BSK „Új zsinagóga és székház építési ügyek” sz.n. „A zsinagóga festésének programmja” 26 Leírás: Lőw Immánuel: Die Flora der Juden. II. kötet. Wien, Leipzig, R. Löwit Verlag, 1924.

175-188. (Elérhető: https://sammlungen.ub.uni-frankfurt.de/freimann/content/ titleinfo/781127; 2018.05.29.)

27 Lőw Immánuel: Die Flora der Juden. I. kötet. Wien, Leipzig, R. Löwit Verlag, 1928. 537-542.

28 N. N., i. m. 6.

29 Lőw a Die Flora der Juden vonatkozó részénél az Énekek éneke 6,11. fejezetére utal, ami a Luther-fordította német nyelvű bibliában megállja a helyét. Az általam idézett szám a Károli-fordításból van. Ld. Lőw Immánuel: Die Flora der Juden. II. kötet. Wien, Leipzig, R. Löwit Verlag, 1924. 31.

30 Lőw Immánuel: Die Flora der Juden. I. kötet. Wien, Leipzig, R. Löwit Verlag, 1928. 608-611.

31 Bangó Barbara: Jónás interpretációk az egyedüllét-együttlét motívumának tükrében – Diplomamunka 2013. ELTE BTK, 7. https://www.google. com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=2ahUKEwi1_ qi72fPlAhWFs4sKHfDHDzIQFjABegQIABAC&url=http%3A%2F%2Fwww.szavaijanos. hu%2Fwp-content%2Fuploads%2F2007%2F03%2FBang%25C3%25B3barbaraj%25C3% 25B3n%25C3%25A1s.doc&usg=AOvVaw0XWT9FC2ZkqsmYjs3XZZam (2109.11.18.)

32 Götz Adolf költségtervében a földszinti nyugati karzataljakkal kapcsolatban ez szerepel: „A főbejárat felőli kis 5 boltozat mezői külön-külön később megadandó más-más alapszínt nyernek ugyancsak bordűrfoglalattal.” Végül azonban nem ez került kivitelezésre. Forrás: ld. a 22. jegyzetet 33 Somogyi György–Gerle János: Baumhorn Lipót zsinagógái. – In: MIOK Évkönyv, 1979-80.

355-365. 357.; Gruber, Ruth Ellen – Szegő György – Hadik András – Toronyi Zsuzsa: Baumhorn Lipót építész 1860-1932. Budapest 1999, a Magyar Zsidó Múzeum és az Építészeti Múzeum katalógusa. 13.; Podonyi Hedvig: Zsinagógák Magyarországon.

Budapest 2005, Viva Media Holding. 130.

34 SzZsH BSK „Új zsinagóga és székház építési ügyek” A szegedi zsinagóga festett ablakai.

Programm. Sz.n., benne csatolva Róth Manó árajánlata. SzZsH BSK 578/1903 „Székház építés” 1724/1902. A szakirodalomban az az elképzelés is felmerült, hogy esetleg a kikeresztelkedett Miksa testvére nevén szerződött volna a zsidó hitközséggel. „Őt [R. Manót] nevezi meg a korabeli sajtó a szegedi és szabadkai zsinagóga szerzőjeként (VL 1902. október 8.). Valószínűleg bátyjával, Miksával dolgozhatott együtt, aki katolicizált (Manó nem), és így nevével a munka nem futhatott.” Fényi Tibor, a Róth Gyűjtemény igazgatójának szóbeli közlése, idézi Szűcs Endre et. al.: A megfestett fény: díszüveges munkák a történelmi Magyarország építészetében 1945-ig. Szentendre 2005, Geobook. 40-41.

35 Szegedi Napló 1903. május 20. 5.

36 Somorjai Ferenc: Szeged, Új zsinagóga. 2001 TKM. 10.; N.N.: A szegedi új zsinagóga.

Szeged, 1903, Traub B. és Társa. 8.

37 SzZsH BSK „Új zsinagóga és székház építési ügyek” Ablakadományok beosztása c. irat, sz.n.

38 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MILEV) XIX-27. Baumhorn Lipót 155, Szegedi zsinagógaépítkezés iratai 1900-1901, 524/1901. Kelt 1901. április 30-án.

39 Dávid Ferenc: Lőw Immánuel zsinagógaparkjának rekonstrukciója. Kézirat, a zsinagógapark rekonstrukcióját megelőző kutatási beszámoló, 2016.

40 A két légifotó Dávid Ferenc idézett kéziratának 31. és 32. oldalán látható. A korábbi 1930 tavaszán készült (Forrás: HTI Térképtára H 375_273), a későbbi pedig 1934 előtt (MILEV Képeslap Somogyi Györgynek, Baumhorn Lipót sógorának.)

41 Dávid Ferenc, i. m. 16–18.

42 A szegedi zsidó népiskola értesítője 1907–1908. Szeged, 1908. 4-6. A szegedi zsidó népiskola értesítője 1908–1909. Szeged, 1909.

43 https://szegedma.hu/2016/06/folytatodik-a-zsinagoga-felujitasa-helyreallitjak-a-bibliai-kertet (2018.06.12.)

44 Löw Immánuel: Hetven beszéd (1914–1928). Szeged, 1929, 324. Idézve Dávid 2016: 39. jegyzet 45 uo. Sátoros ünnepén mondta e szavakat a főrabbi, utalva a zsinagógakertre.

46 Dávid Ferenc, i. m. 1.

47 Nádai Pál: Huszonkét magyar zsinagóga. Beszélgetés Baumhorn Lipóttal, a nagyhírű templomépítő művésszel. –In: Egyenlőség, 1927. augusztus 27. 7-8., 8.

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM

80

„A zsinagóga festésének programmja” (dr. Lőw Immánuel kézirata) „Földszint I. A falak alja 1.50 nyire egy szinben, sötétes olajfestékkel. Az ablakok alatt ornamentális szegély, amelybe az ablakadományozók táblái jönnek. A mezőkben ornament, talán az ablakmozaik alapjának megfelelő alapbeosztással.

II. Az ablakok felett liliombordűr és ötös kottasorok; a liliomok porzói és termői az ablakok festése által jelképezett ünnepek fő-ének-motívumát jelzik. Az oldalkapuk és a mellettök levő ablakok fölé […?], megszakítás nélkül a bordűr.

III. A plafondok. A karzat alatt 10 darab 5m² alapterületű keresztboltozat: Két typus: A.) Palesztina jelképezése: Bordűr: pálmaágak, (gipsz); mezők a.) szőlő b.) füge c.) gránát d.) olajfa. [a sarkok]: Az alja búza és árpa kalász vagy koszorú B.) Az ősatyák jelképezése: Bordűr: pálmaágak (Izsák); mezők a.) tamariscus (Ábrahám) b.) platán (Jákob) c.) csipkebokor/Rubus sanctus (Mózes) d.) mandula (Áron).

IV. A karzat végei felett 4 darab 5·3m² alapterületű keresztboltozat. A szentírás négy részének jelképezése: tóra, első próféták, utolsó próféták, szentiratok.

V. A kupola négy pendantifjába egy-egy héber szó: (Pendentifs der Kuppel:) [SO] Délkelet: [tóra] ; [NO] Északkelet: [istenszolgálat] ; [NW] Északnyugat: [kegyes]; [SW] Délnyugat: [cselekedetek].

VI. A kupolát körülvevő négy keresztboltozat a négy világtájat jelképezi s megfelelő szentírási igékkel díszíttetik. A mezők közepében Istennek egy-egy neve. Nyugat. Női karzat fölött. A szóbeli törvény jelképezése.

[Német és héber nyelvű kiegészítések következnek, melyek a képek leírásai.]

Szeged 902, 28/I.”

MEANINGFUL ARCHITECTURAL ORNAMENTATION ON THE SYNAGOGUE BY LIPÓT BAUMHORN IN SZEGED FOOTNOTES OF A DOCTORAL THESIS Lipót Baumhorn was one of the most fertile architects of synagogues not only in historic Hungary but also in Europe in the „belle époque”. However, he was also active for more than a decade even after World War I. From 1886 on, he worked on designs of synagogues, starting with that of Esztergom, whilst in the early 1890s he left Ödön Lechner’s team to work on his own or to sometimes team up with a fellow architect. As a result, he designed yet another 25 synagogues and 52 non-sacred building as well. My doctoral thesis on the genre-specific characteristics of synagogues brought me to several recognitions, one of them being the connection between the floor-plans, the structure and the ritual functions, which is underlined and emphasised with the interior decoration scheme in some synagogues. The history and everyday life of the Jewry in Szeged, Gyöngyös, in Bethlen Square in Budapest is illustrated in the symbolic plants and objects of the glass windows. However, in one of his buildings, the synagogue in Szeged the ceiling ornamentation as well as the garden also convey meanings. This study surveys the relevant contents and forms by revealing the correlations of structure and message.

A KUPOLADOB KIFESTÉSE IMAKENDŐKKEL ÉS VADRÓZSÁVAL, 2017

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

____

81

TERV PLAN

____

SUPERBLOCK MÉSZ-MÉK DIPLOMADÍJ, 2019 — terv concept: KÁLNA GÁBOR, BME ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR —

konzulens consultant:

NAGY IVÁN

Mikor a metropolisz túlnő az emberen, felmerül az igény egy városon belüli város építésére. A jellemző városszövetben léptékváltással alakítható önálló élettér, melyben érvényesülnek a város infrastrukturális jellemzői, annak egy sajátos lokális igényekre szabott szűrőjén keresztül. A szuperblokkon belül több épület vagy városi tömb található, melyek között kialakul egy differenciált minőségű tér- és úthálózat csökkentett forgalomintenzitással, a gépjárművek teljes vagy részleges kizárásával. A blokk elsősorban lakó, de funkcionális összetétele nem képletszerű, városi szituációhoz igazodó kifelé-befelé működő egymást kiegészítő egységek rendszere.

Az érintett terület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi út-Festetics-Mosonyi-Lóvásár utcák által határolt, 302. számú épülettömb. A „Nyolcházaknak” becézett tömb az 1880-as években Rohlitz Gyula tervei alapján épült, a szintén általa tervezett Keleti pályaudvarral párhuzamosan. A két tömb együtt alkotja Budapest történeti városképének teoretikus kapuját. A beépítés különlegessége a házak

TERV // PLAN

között hagyott 5 méter széles épülethézagok.

A bennük rejlő potenciál helyenként jelenleg is megmutatkozik a maga kaotikus bájával, hasznosításuk különféle üzemeltetési és gazdasági épületekben merül ki. A tömb belső struktúrája az idők folyamán megbomlott. A sorozatosan megjelenő épületzárványok és a parkolóhelyek térnyerése elidegenítette használóitól a nagyvonalú térszervezést. A belső udvarokba

áramló zaj és szmog elmossa a határt a metropolisz és az élettér között.

A kutatások és vizsgálatok arra vezetnek, hogy a „superblock” működést a tömbön belül nem egy önálló épület idézi elő. Az építészeti válasz katalizátor(ok) létrehozásában rejlik. A meglévő épületek közé mint alkatrész ékelődnek a tömb fejlődését előidéző mozgatórugók. A katalízis folyamata három vonatkozásban érhető tetten.

2019 / 06

82

homeosztázis létrehozásában. Az épületre klímahomlokzatot terveztem, a hozzávetőleg 1200m 2-es felületen. A Napból származó sugárzásos energia hasznosítása egy ismert gépészeti berendezés felnagyított mása adhat választ. A homlokzati rendszer felfogható egy óriási napkollektorként. Amennyiben képesek vagyunk szabályozni a beszellőző levegő mértékét, télen-nyáron kedvező léghőmérséklet jön létre a két üveghéj között. A légtermikus energia hasznosítására szintenként csőkígyót kell telepíteni, melyben fagyálló közvetítőközeg kering. A csőkígyó a három irodaépület tetőterében kialakított hőcserélőbe szállítja a közeget. A megtermelt energia az épületek HMV előállításában vesz részt.

1. Oázis A metropolisz felől szűrőt képez. A zaj és szmog nagymértékű leredukálása egy városi zűrzavarból kitűnő élettér létrejöttét hordozza magában. A szűrő nem hermetikus. A terület intermodális jellegéből adódó pozitív városi pulzálás átszüremlik. A létrejövő tér a szomszédos Baross tér zöld, emberi léptékű alternatívájaként szolgál.

2. Flexibilitás A leginkább terhelt Kerepesi útról reprezentációs lehetőség nyílik, melyet tovább erősít annak intermodális jellege. A tömb kapcsolódó épületeinek rasztere és ablakosztása azonosítható az irodafunkciók által megkövetelt szerkesztéssel így azok bériroda funkcióval

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

működhetnek tovább. A működés záloga a rugalmasság, melyet az épületekhez kapcsolt, 5 m széles épületközt kitöltő katalizátor biztosít. A három épületet összekapcsoló közlekedőnyaláb az irodaépületek variálható használatát, rekreációs terek létrejöttét eredményezi.

3. Energetika Lévén a meglévő épületek műemléki környezetben helyezkednek el, a külső oldali energetikai korszerűsítés nem célravezető, ugyanakkor lehetőség nyílik a megjelenő új „alkatrésszel” az energiaveszteség kompenzálására. A létrejövő jelentős méretű homlokzatfelület déli kitettsége meghatározó az egész irodakomplexum téli, nyári energiamérlegéknek optimalizálásában, a belső

A tervezett katalizátor Az épület árkád + 4 szint + tetőterasz kialakítású. Szintmagasságai a meglévő épületek szintmagasságaihoz igazodik. Vízszintes és függőleges tartószerkezete vasbeton, mely a tetőteraszon filigrán acélszerkezetre vált.

Alapozásának tekinthető a térszín alatti mélygarázs vasbeton tartószerkezete. A tető kialakítása a tetőteraszon, lapos melegtető, míg a klímahomlokzat felett kis lejtésű hidegtető.

A víz elvezetése rejtett ejtőkön történik. Az épület felületeiben dominál az üveg és az acél. Erős kontrasztot képez a klasszicizáló környezettel. A klímahomlokzatba integrált vegetáció állandó sallangmentes díszítőeleme a homlokzatnak, ami egy mesterséges táj.

Mesterséges, hiszen egy épület alkotórésze és táj, mivel egy városi oázis függőleges vetülete.

SUPERBLOCK MÉSZ-MÉK DIPLOMA PRIZE, 2019 When a metropolis grows beyond people, the demand to build a city within a city is phrased.

It creates an independent space for living in the fabric of the city with a change of scales and dimensions, and thus the need to construct a city within a city is born. It creates an independent space of living in the fabric of the city with typical changes of scales and proportions in which the functional characteristics of the city evolve though a filter tailored to meet local requirements. Within the super block several buildings or urban blocks are contained, amongst which a space and road system of differentiated standards is being born with a reduced intensity of traffic, with the total or partial exclusion of motor vehicles. The block is primarily a residential one but its functional composition is far from being a formula, it is a system of complementary units adjusting to the urban situation that operates both inward and outward.

____

83

PASSZÁZS PASSAGE

____

EZÜST ÁCSCERUZA DÍJ 2019 MÉSZ KÓS KÁROLY TERME, 12. 05. – 12.29.

— fotó photo: KOMJÁTHY BOLDIZSÁR —

FUGA olyan intézmény, izgalmas találkozó hely lett „ ami úgy multikulturális, hogy az építészet alapja ” - ahová nem csak építészek járnak, sőt a közönség nagyobb része civil.

(Komjáthy Attiláné Kremnicsán Ilona) Sulyok Miklós „...Az egyetemes építészettörténet, és elsősorban Filippo Brunelleschi munkásságának beható megismerése megalapozta az építészet iránti elköteleződését. Már pályája kezdetén elsősorban a kortárs magyar építészet felé irányult az érdeklődése. Naprakész és széleskörű ismeretanyaga nagy szakmai tudásról és tájékozottságról tanúskodik. 1986 óta kisebb megszakításokkal a Budapest Galériánál dolgozik, 1993-1998-ig mint a Római Magyar Akadémia művészeti titkára nemzetközi művészeti programokat vezet. Többek között Mako-

2010-ben a Honi Művészetért Alapítvány díjat alapított a magyar építészet és építőipar eredményeit népszerűsítő, minőségi publicisztikai tevékenység elismerésére. Tíz év alatt összesen 26-an részesültek a díjban. 2019. december 5-én a MÉSZ Kós Károly termében utolsó alkalommal adták át a kitüntetést, melyet Nagy Bálint, Hartmann Gergely, Sulyok Miklós és Zubreczki Dávid vettek át.

Az alábbiakban a laudációkból idézünk rész-

vecz Imre 1995-ös római kiállítását szervezi.

leteket:

A Budapest Galériában felejthetetlenek voltak a Finnország, Svédország, Dánia, Svájc épí-

Hartmann Gergely

tészetét és iparművészetét bemutató kiállítá-

„...Mindannyian naponta szenvedő alanyai

sok, de hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a

vagyunk társadalmunk épített környezet iránti

hazai építészcsoportok és szellemi műhelyek

közönyének, ugyanis a modern épületek nem

tevékenységének megismertetését, vagy egy-

elég „szépek”. Hartmann Gergely személyében

egy építész életművét, munkásságát repre-

találkozhatunk valakivel, aki ezt másként gon-

zentáló alkotásokat bemutató tárlatokat. (…)

dolja, látja. Ennek a véleményének igen intenzí-

2005-től 2013-ig a Kortárs hazai építészet című

ven ad teret sajtóban, előadásokon, interneten,

tárgy előadója a Középülettervezési Tanszéken

kiállításokon. Tíz éve önszorgalomból szerkeszti

a szakmérnöki képzésben, egyben mélyreható

A díj szellemi atyja és gyakorlati támogatója,

és üzemelteti a Modern Győr blogot, 2015-ben

kutatásokat végez a kritikai regionalizmus jelen-

Komjáthy Attila építész személyes missziójának

kétnyelvű könyv jelent meg szakrális témájú ki-

ségével kapcsolatosan a magyar kortárs építé-

tekintette az építészeti újságírás támogatását.

állításának összefoglalójából. Jelenleg a MOME

szetben...” (Benczúr László)

2019 tavaszán az alapító elhunyt, de család-

doktori iskolájának hallgatójaként az egykori

ja még egy évig továbbvitte a hagyományt.

Győri Terv építészeti történetét dolgozza fel…”

Zubreczki Dávid

Szent Borbála, az építőmesterek, építészek

(Bálint Imre DLA)

„...jött Zubreczki Dávid. A jószemű, elfogu-

védőszentjének napjához igazodva, december

latlan és érzékeny „rezonőr”. A „Kisbíró”. És

5-én tartották a jubileumi ünnepséget, amelyre

Nagy Bálint

azóta minden fontos építészeti ügy, terv és

a korábbi díjazottakat is meghívták. A szerve-

„...Ybl díjas, Perika-díjas építész, volt ács, ter-

cselekedet „közhírré tétetik” és „kidoboltatik”.

zők kiállítás keretében emlékeztek meg a tíz év

vezett ékszert, bútort, díszletet, alapítója és

Közérthetően, pontosan, de lélekkel. És egyre

díjazottjairól, amely a MÉSZ Kós Károly-termé-

szerkesztője volt a Beszélőnek, a ’90-es évek

többen állnak körülötte a virtuális építészeti

ben 2019. december 29-ig látható. A díjátadón

közepén szerkesztett képzőművészeti filmso-

főtéren és hallgatják. Pékek, mérnökök, kerté-

Benczúr László így emlékezett meg Komjáthy

rozatot. (…) Az Oral Historyn olvasható sze-

szek és könyvtárosok. Városlakók. Némelyek

Attiláról: „Mindazok, akik eltávoznak közülünk

mélyes visszaemlékezéséből tudhatjuk, hogy a

még el is gondolkodnak: „Hát ez volna az a

itt hagynak bennünk valami hiányérzetet. Így

kultúra-közvetítő, művelő attitűdöt genetikusan

híres építészet?” Zubreczki Dávid ír, elemez,

vagyok ezzel Dr. Komjáthy Attila esetében is,

hordozza, úgy gyűjt maga köré mindenkit, aki

olvas és megmutat, publikál, előadásokat tart

mert elmulasztottam kellőképpen megköszönni

érzékeny a világra, a művészetekre, mint annak

és kerekasztal beszélgetéseket szervez, hogy

még életében azt a nemes gesztust, amit a Honi

idején nagyapja, Dr. Diósszilágyi Sámuel Ma-

minél több helyre eljusson az építészet és az

Művészetért Alapítvány alapítójaként az Ezüst

kón. És ugyanez igaz a politikai, társadalmi sze-

építészek háromdimenziós üzenete...” (Va-

Ácsceruza Díj létrehozásáért tett...”

repvállalására is. Nagy Bálint vezetése alatt a

dász Bence DLA)

PASSZÁZS // PASSAGE

2019 / 06

84

CSOMÓPONTOK. TURI ATTILA ÉPÍTÉSZ ÉS ALKOTÓTÁRSAINAK KIÁLLÍTÁSA VIGADÓ GALÉRIA, 12. 03. – 2020. 02. 02.

— —

szöveg text:

GÖTZ ESZTER

fotó photo:

MMA, NYIRKOS ZSÓFIA

Két nagy teremnyi kiállításon mutatja be a Vigadó Galéria Turi Attila építész életművét, illetve azt a közösségi építészeti tevékenységet, amely a pályája kezdetétől máig áthatja az ő és alkotótársai működését.

Turi Attila a Makovecz Imre körül létrejött magyar organikus építészeti iskola egyik oszlopa, Makovecz tanítványa és közvetlen munkatársa. Mellette lett építész, a mestere szellemisége hatotta át a pályakezdő fiatal első rajzaitól kezdve a ma 60 éves alkotó terveiig szinte minden mozdulatát. A kiállítás első fele Turi alkotásait mutatja be tablókon, kevés, de jól összefoglalt szöveggel és bőséges

fotó- illetve rajzanyaggal. Itt sorakoznak a nyolcvanas évek végétől máig a pálya fontosabb épületei, lakóházak, óvodák, iskolák és kulturális központok, középületek.

Nem lehet nem meglátni a Makovecz-féle szellemi örökség hatását, azt a határozott elköteleződést, ami a visegrádi táborokban való részvételtől a sevillai EXPO-pavilon építésvezetésén át az önálló munkákig kikristályosodott. Ez a gondolatvilág arra indította, hogy az építészet nem puszta alkotói cselekvés, hanem minden részletében közös gondolkodás, a közösség, a környezet, a múlt és a jelen, az anyagok és a szerkezetek metszéspontjának óvatos letapogatása. A téglából, fából, terméskőből komponált családi házak, a kistelepülések emberi léptékében maradó épületek, a kemencesut otthonosságát megjelenítő bölcsődék és óvodák, a napfényes iskolafolyosók, a látszó ácsszerkezetek ebből születtek. De innen erednek a Kós Károly Egyesüléssel és a Vándoriskolával közösen

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

85

végzett segítő akciók a természetei vagy ökológiai katasztrófával sújtott településeken, a 2001-es beregi, a 2010-es felsőzsolcai árvizek, majd ugyanabban az évben a Devecsert és Kolontárt elárasztó vörösiszap pusztításai utáni helyreállítás.

Az építés és újjáépítés mellett Turi Attila pályájának fontos része a kistelepülésekkel együtt gondolkodó, aktatologatás helyett valós problémákra választ adó, döntéseivel környezetet formáló főépítészi tevékenység.

Ennek számtalan nyomát láthatjuk Budakalászon, ahol 23 évig töltötte be ezt a tisztséget; eredményeinek szakmai elismerését jelzi a 2019 őszén elnyert Főépítészi Életműdíj.

A tárlaton a tablók mellett sok rajz is látható, elsősorban kézi rajzok, skiccek, gondolatkezdemények. Az alsó teremben pedig a közösségben végzett munka – legyen az közvetlenül építészeti vagy szervezői, kezdeményezői karakterű – egy izgalmas, szellemi kölcsönhatásokkal teli pálya állomásait mutatják fel.

ÚJLIPÓTVÁROS, SZEM ELŐTT TARTVA BOLLA ZOLTÁN: ÚJLIPÓTVÁROS ÉPÍTÉSZETE 1861–1945 ARITON KFT., 2019, 312 OLDAL — szöveg text: CSONTÓ SÁNDOR —

Tagadhatatlan, hogy napjainkban egyre nagyobb az érdeklődés – a laikus közönség részéről is – a két világháború közötti korszak építészeti és vizuális kultúrája iránt. Újlipótváros Budapest építészetileg egyik legeklektikusabb városrésze. Ebben a sokszínűségben harmonikusan megfér egymás mellett a historizmus, a szecesszió, a modern stílusok, a múlt század elejének építészeti öröksége a legnagyszerűbb hazai építészeink tolmácsolásában.

kivívta az elismerést. A „Lipóciában” – nem kevesebb alapossággal és rengeteg háttérkutatással – 1200 fotón keresztül 700 lakóházat mutat meg az inventárium, a hozzájuk fűzött tömör adatokkal és megjegyzésekkel.

A könyvet egy negyven oldalas tanulmány vezeti be, amiből nemcsak a városrész kialakulását ismerhetjük meg, de izgalmas hely- és családtörténeti részletekre is fény derül. Az értékleltár és maga a kötet fénykép- és információ gazdagsága az avatott szemlélőt is magával ragadja. Számos esetben eddig nem publikált felvételek, archív fotók, belsőtéri felvételek, korabeli tervrajz és térkép színesíti a tartalmat, a végén névjegyzékkel. A rendkívül széles merítésben áttekinthetjük a városrészt az Alig utcától a Visegrádiig, belemerülve a lakóházak, ipari épületek, építészek és szobrászok, építtetők és neves lakók sokaságának adattárába. Hiteles és hasznos kötet, amelynek a szakma könyvespolcán is az első sorban a helye.

Persze az olvasók többségét nemigen hozza lázba, hogy amit lát, az art deco, vagy inkább más stílusok szerencsés vagy rosszul sikerült keveredése. Mégis, az első lapoktól kezdve lebilincsel bennünket Bolla Zoltán friss kötete. A szerzőnek alig pár éve jelent meg hatalmas, saját gyűjtésére alapozó két könyve, amelyben a magyar art deco építészetet vizsgálta. Már azzal a hiánypótló munkával is

PASSZÁZS // PASSAGE

2019 / 06

86

A BÉCSI MODERN UNIVERZÁLIS ALKOTÓJA OTTO PRUTSCHER MAK, BÉCS, 11. 20 – 2020. 05. 07.

— szöveg text: SZEGŐ GYÖRGY —

fotók photos:

MAK

Az idén a bécsi kora modernek közül két univerzális alkotónak is monstre tárlatot rendezett a bécsi MAK. 2019/1. számunkban Koloman Moser (1868– 1918), most a fél évig nyitva tartó Otto Prutcher (1880–1949) kiállításáról számolhatunk be. Utóbbi immár 70 éve elhunyt, és munkásságának 20 éve nem volt ilyen jelentős bemutatása.

Prutscher egyszerre volt építész, iparművész, kiállítástervező-szervező, tanár és a legjelentősebb reformmozgalmak aktív tagja. Életművének építészeti szelete több, mint 50 villát, lakóházat és portált tartalmaz. Teljesítménye 170 iparművészeti, illetve bútordarab, több mint 300 terv, egyedi bútor és garnitúra felsorolásával írható le – köztük üvegművek, ezüst ékszerek és kerámiák is szerepelnek. Ahogyan Moser, úgy ő is kreatív polihisztorként adott hírt egy elsüllyedt világról, a kézműves modernizmus békebeli minőségérzékenységéről. Ez a sokarcú bécsi iskola – olyan professzorokkal, mint Josef Hoffmann, Moser vagy Adolf Loos – szétáradt és hatott Európa és a tengerentúl modernizmusára.

A MAK és a Schedlmayer gyűjtemény mellett a leszármazottak, elsősorban Prutscher unokája, Beba Restelli archívuma is segítette a látványosságszámba menő kiállítás összeállítását. A mintegy 200 tárgy között több olyan is van, amelyek még sohasem kerültek a közönség elé. A tárlat különlegessége a „Művészetkedvelő szobája” című 1908-as műegyüttes, melyet Hermi Schedlmayer adományozott a MAK-nak. Az egykori enteriőrökről színvonalas építészeti archív fotóanyag ad képet, részben az 1888-ban alapított K.K. Lehr- und Versuchsanstalt (GLV) patinás főiskolájáról kikerült képzett fényképészgenerációnak löszönhetően.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

A DIANABAD FÜRDŐ BELSŐ RÉSZLETE (A SCHWADRON-FIVÉREKKEL ÉS MICHAEL POWOLNYVAL KÖZÖSEN), BÉCS, 1913/14 © ARCHIVIO FAMIGLIA OTTO PRUTSCHER, MILAN

A BÉCSI RONACHER KÁVÉHÁZ ENTERIŐRJE, 1913 © ARCHIVIO FAMIGLIA OTTO PRUTSCHER, MILAN

AZ ARANYSAS PATIKA ENTERIŐRJE, 1911 © ARCHIVIO FAMIGLIA OTTO PRUTSCHER, MILAN

87

ÉPÍTÉSZET A GYEREKEKNEK THE PLAYGROUND PROJECT DAM, 2019. 11. 09. – 2020. 06. 20.

— szöveg text: GÖTZ ESZTER —

fotók photos:

DAM

A frankfurti Deutsche Architekturmuseum novemberben bemutatott kiállítása a játszóterek építészetéről a zürichi Kunsthalléból érkezett. Az összeállítás Gabriel Burkhalter kurátor munkája nyomán az 1950-es évektől egészen máig követi végig a játszótér-kultúra történetét, Európától Ázsián és Afrikán át az Egyesült Államokig.

Viszonylag friss az a kapcsolat, ami a gyerekek világát összekapcsolja az építészettel és társművészeteivel. A nyugati kultúrában a gyerekek egészen a 19. század végéig a „kis felnőttek” szerepét töltötték be, az iparban és a mezőgazdaságban egyformán általános volt a gyerekmunka, ami mellett nem merült föl az egészséges felnövekedés vagy a rendszeres mozgás kérdése. Maga a céltalan, önmagáért való gyermekjáték is a társadalmi köztudat perifériáján volt. Az 1880-as, 1990es években az ipari tömegtermeléssel szembeforduló életreform-mozgalmak „fedezték fel” a gyerekkort, nem függetlenül a lélektan megjelenésétől a tudományban és a mindennapi életben. Ekkor bontakozott ki – Magyarországon például a gödöllői művésztelep alkotóinak jóvoltából – az a színes, derűs, a felnőttekétől eltérő eszköztárral megtervezett világ, ami a gyerekek fejlődésének méltó tárgyi kereteket adott, a bútortól a mesekönyvön át a játékokig.

A szabadtéri játék különféle formái is ekkor jelentek meg, elsőként az Egyesület Államokban és Németországban. Bostonban már 1868-ban létrejött egy gyerekeknek kialakított nyilvános tér, ami valójában egy nagy homokozó volt. Szabadtéri tornaparkokat alakítottak ki csúszdával, hintával, mászóalkalmatosságokkal, ezeket a városvezetés

PASSZÁZS // PASSAGE

JOSEPH BROWN ÉS A BÁLNAJÁTSZÓTÉR MAKETTJE, 1955 K.

a szegénység leküzdésének egyik eszközeként kezelte. 1903-ban New Yorkban átadták az első, városi fenntartású játszóparkot, és hamarosan más amerikai városok is követték a példát. Németországban 1890-ben egy iskolaügyi kongresszuson II. Vilmos császár kijelentette, hogy a német népnek egy erős új generációra van szüksége. Állami, városi, vagy jótékony civil támogatással megindult a sportot és a játékot ötvöző szabadtéri gyermek mozgáskultúra fejlődése, és az egyre sűrűbb nagyvárosokban megjelentek az első játszóterek. A játszóeszközöket eleinte egyedileg készítették, majd az 1930-as évektől előregyártott darabokat lehetett beszerezni, amelyek olcsó, masszív, a rongálásnak el-

lenálló anyagokból készültek, és a praktikum minden szempontját kielégítették. Ötlet azonban nem sok volt bennük. A gyorsan szaporodó játszóterek – a harmincas években csak a New York-i Central Parkban több, mint húsz játszóteret alakítottak ki – egy kaptafára készültek, tömegigényt szolgáltak ki, de az invenció ennek nem volt feltétele.

Európában azonban számos ellenpélda született. A gyerekek fejlődését támogató környezet Jean Piaget gyermeklélektani vizsgálataival tett egy újabb nagy lépést, ekkor már nem csupán a testi egészség, hanem a szellemi-lelki fejlődés kérdése is az asztalra került. Dán és német tájépítészek az 1920as évek közepétől foglalkoztak azzal, hogy a

2019 / 06

88

ISAMU NOGUCHI EGY JÁTSZÓTÉR-MAKETTJÉVEL, 1960-AS ÉVEK

gyerekeknek természetes játszóteret hozzanak létre. Carl Theodor Sørensen tájépítész azt hirdette: „A homok a legnagyszerűbb tanítómester”, és Koppenhága sűrűn lakott negyedeiben nagyobb homokozómedencékkel próbálta felszabadítani a gyerekek kreativitását. Több tengerparti játszóteret csinált, ezekben is a deszkákkal elkerített homokmedence volt a fő elem, de olyan mászókákat is tervezett, amelyeket a fára mászás élményét adták. Svédországban 1949-ben jelent meg játszótéren egy absztrakt szobor, Egon Møller-Nielsen Tufsen című műve, ami nem emlékmű volt, nem is egy ideológiát fejezett ki, egyszerűen inkább az elit művészet ellen lépett fel, és a múzeumokból kilépve a gyerekek közelébe vitte az absztrakt művészetet.

A harmincas években New Yorkban kezdett foglalkozni a játszótér-tervezéssel

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Isamu Noguchi japán-amerikai művész, aki elvetette a szabadtéri játékszereket, és homokkal, vízzel és magával a táj látványával formálta a gyerekeknek készített parkjait – sajnos csak papíron és maketteken, mert zseniális terveiből egyetlen egy sem valósult meg. Követői azonban az ő elvei nyomán a hatvanas években igazi „játszótér-forradalmat” indítottak az Egyesült Államokban.

Angliában a második világháború után Marjory Allen támogatásával bontakozott ki a játszótér-mozgalom. Allen hozta létre a ma is működő International Play Associationt, amelynek köszönhetően az újabb, kreatív építészeti-tájépítészeti ötleteket megvalósító játszóterek művészi vonatkozásai nyilvánvalók lettek, és sorra bekerültek a nagy nemzetközi építészeti magazinokba, a modern művészeti gyűjteményekbe, illetve a Milánói

Triennálé és a Velencei Biennálé kiállításaira.

Az ötvenes években a játszóterek egyszerre kreatív laboratóriumokká váltak. Építészek, szobrászok, tájépítészek sora tervezett a mozgás, a környezet felfedezése, a világgal való ismerkedés számára egyedi tárgyakat.

Egyre több absztrakt mű lett része a játszóterek életének, és a gyakorlatias szempontok mellett nagy teret kaptak a kreativitást ösztönző tárgyak, anyagok, formák. Majd az 1968-as forradalom radikális társadalomkritikája is beköltözött a játszóterekről szóló diskurzusba, és erősödött a közterületek szabad szellemiségű, állami és önkormányzati szabályzóktól független használatának igénye.

A játszótér – ahogyan a századelőn – ismét egy nagyszabású társadalmi kísérlet terepe lett. A gazdasági prosperitás idején a köztéri művészet új kifejezési formákat keresett, és

89

GROUP LUDIC: MŰHELYEK, REIMS, 1973 © XAVIER DE LA SALLE

ezt nem ritkán a játszóterek közegében találta meg. Niki de Saint-Phalle munkáival a pop-art is bevonult a játék terepére. Franciaországban a Group Ludic tervezőcsoport az intézményesített gyerekvilágot egy lazább, hierarchiától mentes designnal cserélte fel; az ipari gyártásból visszamaradt mellékanyagokból készített, homokba süllyesztett „tengeralattjárói”, színes futurisztikus műanyag szerkezetei, hulladékokból komponált játékai a francia játékkultúra legizgalmasabb fejezetét jelentik.

A nyolcvanas évektől a nyugati társadalmak bezárkózását mindennél jobban mutatja a játszótereket érintő egyre több és szigorúbb biztonsági szabályzat. A szabad játék, a kreativitás helyett a mozgás biztonsága vált fő tényezővé. A szülők és az intézmények erős kontroll alatt tartották a gyerekeket, ráadásul beköszöntött a kábeltévé és a videó korsza-

PASSZÁZS // PASSAGE

ka, majd az interneté, és a játszóterek az óvodáskorú gyerekek parkjai maradtak. Csak a legutóbbi években, 2005 után indult újra az a kísérletező mozgalom, amelyik a térhasználat, az alternatív anyagok és az intézményen kívüliség értékeit ismét a játszóterek közegében keresi. Carsten Höller belga képzőművész spirálcsúszdáján a londoni Tate Modernben felnőttek is lecsúszhattak, újra átélve a gyerekkori élményt. 2009-ben a japán Hakone szabadtéri múzeumban Toshiko Horiuchi és a Tezuka Architects egy hatalmas, faelemekből épített mászó-pavilont állítottak fel. A madridi Basurama építészcsoport 2010-ben, a gazdasági válság kellős közepén, hulladékból készült játékszerek felállításával egy egész napos fesztivál keretében Madridot egyetlen hatalmas játszótérré változtatta. 2014-ben Glasgow-ban a Baltic Adventure csapata el-

NIKI DE SAINT-PHALLE: GÓLEM, JERUZSÁLEM, 1972

foglalt és megtisztított egy felhagyott bányaterületet, és ott alakított ki játszóteret, dombokkal, patakkal, hogy „rendet teremtsen a jelen káoszában”.

A tárlaton fotók, makettek, filmek, tervek dokumentálják, hogyan kísérleteztek az építészek, tájépítészek és designerek a játszótér műfaján keresztül a szabad társadalomalakítás lehetőségeivel. Kár, hogy Bécsnél keletebbre már nem tekintettek, így például a Magyarországon divatba jött, népmesei elemekkel gazdagított játszóterek sem kerültek be a nagyszerű válogatásba. A műfaj újabb reneszánszát bizonyítja a Városligetben október elején átadott Nagyjátszótér, aminek kreatív elemei felvonultatják a játszóterek világtörténetének szinte minden nagy fejezetét, a homokos, vizes, dobbantó, mászó elemektől a képzőművészetek bevonásáig.

2019 / 06

90

ÉVGYŰRŰK PATAKI TIBOR KIÁLLÍTÁSA EÖTVÖS 10, 11. 06. – 12. 28.

— —

szöveg text:

SZEGŐ GYÖRGY

Elsőként szeretném az alkotót szabadon idézni: „a könyv története az ember történelme”. De egy másik dimenzióban is örömmel olvasom Pataki Tibor képeit. Ha akarja, ha nem, ott „írja”, hogy több könyvművét az emberi kapcsolatok motiválták.

Pataki művészete is ősi kézműves mesterségek eltűnő idejét és szépségét idézi, sőt egyszerre ember előtti és újabb kori időket.

Számomra a művei kozmikus energiák és antropomorf érzelmek analógiáit modellezik.

Kezdem a földtörténettel. Papír-plasztikái és ezek kétdimenziós képei miniatűr leképződései akár a földtörténeti idők roppant erőivel gyűrt sziklarétegeknek, akár a gigantikus vízmozgások keltette üledékes rétegek titkainak. De nála leheletfinom játékká csitul az idő. Emberi léptékű imaginációjának olvasatához tartozik, hogy évmilliókkal később,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

a római császárság idején alakult ki a mai könyv őse: két egymásba fűzött írótábla falapjai közé – úgynevezett dyptichonok közé – fűzték a pergamenlapokat. Az elnevezésben mindenesetre ott van már a képet jelentő szó is. A módszer Keletről jött, és az ősi praxison Tibetben máig sem változtattak az évezredek. Európában közben a fatáblákat előbb viasszal vonták be, arra rótták fel a „könyv” tartalmát, a címet. Később jött rá a bőr, rajta az arany- vagy ezüstlap, a selyem, a bársonybevonat, és hozzá akár az elefántcsont armírozás. A könyvek sarkait, a vékony fém-

foglalatot – hogy a 16. századtól már papírlemezből való borítókat a polcot terhelő súly deformáló hatásától megvédjék – drágakő lábacskákkal is óvták. A drágakő zárványaiban persze a földtörténet „könyve” társult az ember könyveivel. Mint csepp a tengerben.

A 15-16. századtól Aldus Manutius nyomán a gazdag tulajdonosok már papírba kötötték könyveiket, és ezek a török-perzsa könyvművészet hatására, velencei közvetítéssel ajándéktárgyakká nemesedtek, mint például Mátyás könyvtárának corvinái is. A könyv a luxus intellektuális szimbóluma lett.

Pataki Tibor egészen új technológiákkal ér el lírai hatást. Szarkasztikus antikvár leletek, ahogy a dedikált ajándékkönyv neve nyomán olvasójáról kiderül, soha ki sem nyitotta a neki szánt művet. Mert valaha a nyomdákban a papíríveket aszerint, ahány rétűek, összehajtogatták, ívszámaik szerint összehordták, ellenőrizték a paginát.

A könyvkötészetben összekalapálták, deszkák közt sajtolták. Végül a kész könyv íveit nem mindig vágták fel – az már az olvasó ünnepi teendője, papírvágó késsel otthon, a fotelben. A felvágatlan példányok beszélnek az utolsó mozzanatról: az olvasást elspóroló kritikusok és pályatársak közönyéről.

A tárlatot Pataki öt témába rendezte. Sorskönyvek cím alatt látható, nagy felbontású giclée-nyomatai virtuális könyvplasztikák. A térhatást a beszédes nevű morph szoftverrel éri el. A fázis-áttűnések plusz síkok képzetét keltik. A második egység a Könyvtájak. Itt az összelapozás találó kifejezése tökéletesen elmondja, hogy az első és legerősebb as�szociáció a kapcsolataink. Pataki telitalálat szójátéka itt: Szerethegyek.

A harmadik téma az Évgyűrűké. Pataki a fába írt történetbe implantálja saját elbeszéléseit. Technikai bravúrral a hangszer vizuális Stradivariként szólal meg, belső információk tárulnak elénk. A negyedik egység a Saját könyvtár. A könyv alapú olaj-vászon művek érdekes összevetésre adnak lehetőséget az első tér sorskönyveivel. A személyes itt is, ott is másként mutatkozik. Végül az ötödikben a Párnakönyvek vitrinjei állnak, többek között a nagymama naplólapjaival. Az egészből egy experimentális karakterű újító, ugyanakkor mélyen humanista alkotó képe rajzolódik ki.

GLOKÁLIS ÉPÍTÉSZET

ZVI HECKER: Neumeister-ház / Vázlatok

Iparművészet a belsőépítészetben

A LÁNCHÍD ALAKVÁLTOZÁSAI

BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2019 www.meonline.hu

FUGA, 11. 27. – 2020. 01. 05.

Vigadó Galéria

www.meonline.hu

www.meonline.hu

www.meonline.hu

„A BME Építőművészeti Doktori Iskola évkönyve az eddigi három kötethez (Építészet és oktatás, Építészet és idő, Továbbépítés és újrahasznosítás) hasonlóan az első két képzési év doktori tanulmányait és tervpályázati munkáit tartalmazza. Az ebben az időszakban szerveződő tematikus évek kutatói és alkotói munkájának célja kettős. Egyrészt bevezeti az alapvetően tervezői habitusú doktoranduszokat az építészeti kutatás módszertanába, másrészt olyan aktuális, szakmailag fontos témákra fókuszál, amelyek feltárásától, elemzésétől évről évre a szélesebb szakmai nyilvánossággal is megosztásra érdemes végeredményt várunk.

A 2018/2019-es tanévben a Doktori Iskola témája a glokális építészet meglehetősen tág fogalomköre volt, amely egyszerre érint kulturális, szociális, ökológiai problémákat, olyan típusúakat, amelyek az építészet, illetve az építészek részéről is aktív és innovatív válaszokat igényelnek.

Melyek azok a területek, úttörő vagy példaszerű kezdeményezések, amelyek a nemzetközi és a hazai színtéren ebbe az irányba mutatnak? Milyen lehetősége és felelőssége van ezekben a kérdésekben a szakma képviselőinek, intézményeinek és az egyes tervezőknek? Milyen új szemléleti és magatartás­formák határozzák meg a szakma átalakulóban lévő önképét?

Vajon az egyéni vagy intézményes kezdeményezések a sikeresebbek és hatékonyabbak?” (Szabó Levente szerkesztő előszavából) A kötet szerzői: Bognár Melinda, Deichler Tímea, Gyökér András, Jakab Dániel, Kovács Károly, Kurucz Olívia, Major Zoltán, Müllner Péter, Öcsi Gabriella, Rigó Bálint, Ritter Dániel, Sági Gergely, Virág Anett.

Forrás: BME Doktori Iskola

PASSZÁZS // PASSAGE

BME aula, 2020. 02. 14-ig

Az először 2018-ban, a brnói, Mies van der Rohe terezte Villa Tugendhatban bemutatott kamarakiállítás Zvi Hecker világhírű építész (1931, Krakkó) 2017–2018-ban tervezett „Neumeister-házát” mutatja be. A ház az olaszországi Itri településen (Monte Fumo) áll. A kiállításon eredeti rajzok, vázlatok, munkaközi makettek mutatják be az építészeti tervezés folyamatát, az építész gondolatmenetének „titkait”.

Zvi Hecker Krakkóban született, kamaszkorát Szamarkandban töltötte.

Krakkóban kezdett építészetet tanulni, majd Izraelben fejezte be építészeti tanulmányait, és festészetet is tanult. 1959-től saját irodát működtetett Eldar Sharonnal (1964-ig) és Alfred Neumannal (1968-ig). Az 1970-es évektől Izraelben és külföldön is tervezett. 1991-ben Berlinbe költözött (munkái: berlini zsidó iskola, zsidó kultrális központ Duisburgban, a Lindenstrasse-i zsinagóga emlékhelye). 1995-ben Kiesler-kiállítás tervezett a párizsi Pompidou Központba.

A kiállítás a brnói Tugendhat Villa, a Museum of Architecture, Wroclaw és a prágai Winternitz Villa után érkezik Budapestre.

Szeptembertől november közepéig volt látható a Vigadó Galériában a Magyar Belsőépítész Egyesület (MABE) kiállítása, amelyről az MÉ előző számában az Év Belsőépítésze díj kapcsán röviden beszámoltunk. A Vigadó két szintjén megrendezett impozáns kiállítás, amelynek kurátora Láng Judit volt, az előző három évet átívelő, Négyszögleges kerekasztal című rendezvénysorozat eredménye volt. Ebben a belsőépítészek egy-egy társművészetet képviselő tervezőtársaikkal – építészekkel, ipar- és képzőművészekkel, színházcsinálókkal – beszélgetve mérték fel a szakma tágabb kapcsolódási lehetőségeit, a kortárs művészetben való helyét. A MABE 2019-ben azzal ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját, hogy a Vigadó-beli kiállítással és az ahhoz szervezett számos szakmai programmal – kurátori tárlatvezetések, hetente megrendezett beszélgetések a belsőépítészet és a társművészetek jeles képviselőinek bevonásával – megszólította a széles nyilvánosságot is, és közösen kereste a választ azokra a kérdésekre, hogy mi a belsőépítészet feladata, helye és szerepe ma.

A bemutatkozással arra is felhívta a figyelmet, hogy a belsőépítészetnek az építészettel való szoros viszonya nem jelent egyfajta alárendelt szerepet, inkább a több szempontú tervezés lehetőségét kínálja. A tárlat és kapcsolódó rendezvényei komoly közönséget mozgattak meg.

Új időszaki kiállítással köszönti a főváros ikonikus hídját a megújuló Közlekedési Múzeum. A tárlat a november 20-án 170 éve elkészült első fővárosi állandó híd felújításait, átalakulásait mutatja be. Nem a híd építésnek előzményeire és az építés időszakára koncentrál, hanem az azóta eltelt 170 év történetére, amelynek egyes fejezeteit eddig csak vázlatosan ismertük, miközben a híd szinte minden része alapjaiban átalakult. A sikeres és kevésbé sikeres átépítések és átalakítások, a történelem viharai egyaránt ott hagyták nyomukat a hídon. A látogatók megismerhetik az 1913–1915-ös átépítést, a második világháború utáni újjáépítést és az időközi kisebb-nagyobb alakításokat is néhány eddig nem ismert, vagy éppen városi legendává alakult történet bemutatásával. A kiállítás nem kronologikusan haladva mutatja be a Lánchíd változásait, hanem a híd egyes elemein külön-külön, vagyis például a pilonokon vagy a híd világításán keresztül, kiemelve többek között a horgonykamrák, járdák, az útpálya módosításait. A tárlaton egykori hídelemek, installációk és dokumentumok is láthatóak, valamint a híd eredeti állapotát és számos részletét is bemutató makett is, amely a Közlekedési Múzeumban készült közel 10 éves munkával.

Forrás: FUGA

Götz Eszter

Forrás: Közlekedési Múzeum

2019 / 06

91

____ BÚCSÚ FAREWELL

____

IN MEMORIAM BÖHÖNYEY JÁNOS 1925–2019 ___

szöveg text:

___

BÁLINT IMRE DLA

A második világháború utáni építészgeneráció egyik meghatározó személyétől búcsúzunk.

Az egyetemi tanulmányok után az Ipartervben fiatal építészként szembesült országunk újjáépítésével kapcsolatos számos problémával, mind szakmai, mind társadalmi

szinten. János egyik legfontosabb tulajdonsága a gondolkodásmódjában rejlett. Ha házat kellett tervezni, a környezet jelentette az egyik kiindulópontot számára, de erről a szintről indulva eljutott a használhatóság legkisebb, belső részleteiig. Az iparosított építés a hatvanas évektől kezdett kiteljesedni, ezen belül azonban gondolkodása a beépített bútorokig, a mobil bútorokig is eljutott. Ez azért volt nagyon fontos, mert így lehetett elfogadhatóvá tenni az „előregyártott környezetet”.

Körültekintő készsége határainkon túlmutatva lehetővé tette számára, hogy mind az UIA-ban, mind az ENSZ illetékes szervezeti egységében képviselje a szakmát úgy, hogy hazánk nemzetközi jelenlétét erősítse.

Karakterét, emberségét, munkabírását jellemzi, hogy fiatalon a MÉSZ különböző funkcióit a rá jellemző mentalitással látta el, és 1973-tól 9 éven át a MÉSZ elnöke volt, majd

erőteljesen közreműködött a Magyar Építész Kamara megalapításában. Mindig nyitott volt az új eszmék befogadására, főként akkor, ha annak építészeti, társadalmi értékét, hasznát látta. Tervezőként, vezetőként kereste az optimális megoldásokat, mindig az erre alkalmas emberek kiválasztásával és véleményük figyelembevételével. Bátran állíthatom, hogy szaktudása, embersége, szervezőkészsége, kialakított kapcsolatrendszere sokban járult hozzá szakmánk társadalmi elismertetésének kezdetéhez.

Kedves János!

Szakmánk és a magam nevében köszönöm mindazt, amit lényedből fakadóan, a magad természetességével tettél értünk, országunkért! Mindent megteszünk ennek folytatásáért, nem feledve személyedet!

Nyugodj békében!

Dr. Böhönyey János a budapesti Műegyetemen szerzett diplomát. 1950–1960 között az IPARTERV tervezője és szakosztályvezetője volt. 1951-ben tanársegéd lett a Lakóépület, majd az Ipari Épületek tervezési tanszékén. 1956-tól a MÉSZ vezetőségi tagja, 1957–1959 között főtitkára, 1958–1959 között a Mesteriskola oktatója, 1960–1977 között a TTI osztályvezető és irodavezetője volt. 1963-ban gazdasági mérnöki diplomát szerzett, 1964-ben műszaki doktorátusi végzettséget kapott. 1964– 1965 között Angliában, a P. Falconer And Partners irodában dolgozott ösztöndíjasként. 1966–1970 között a Mérnöktovábbképző Intézetben tartott előadásokat, 1968-tól a Külügyi Bizottság elnöke volt. 1972–1974 között az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának Építész csoportjában képviselte hazánkat. 1975-ben az USA építésiparosítását tanulmányozta. 1977–1985 között az IPARTERV főmérnökeként tevékenykedett. 1978-ban címzetes egyetemi tanár lett az Építészmérnöki Karon.

1980-tól az MTA Építészettudományi Bizottságának tagja volt. 1984-től a BME-n indult angol nyelvű oktatás keretében az épületszerkezetek tárgy tanára volt. 1985-ben nyugdíjba vonult. 2000-től a Magyar Építőművészek Szövetségének örökös tiszteletbeli elnöke. Kitüntetései: Ybl-díj (1955), Munka Érdemrend arany fokozata (1976), Schinkel-érem arany fokozata (1981), Kotsis Iván-érem (1996), a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 1998), Herder-díj (2001).

A KAPOSVÁRI FONODA ÉPÜLETE, 1951, TERVEZTE: BÖHÖNYEY JÁNOS

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

____ HÍREK NEWS

____

a pécsi Regionális Vérellátó Központ terve-

Belgium

szemléletbe, amely széles látókörű világí-

zéséért; Karlovecz Zoltán a pécsi Tégla és

∙ Architects at Play, CIVA, Brüsszel, 02. 09-ig

tástechnikai megoldásokat eredményez.

eozin lakóház tervezéséért; Dr. Lőke Ferenc

A Fény Mestere pályázat a fény tér- és

és Koller József a pilisvörösvári Dévényi An-

Franciaország

hangulatépítő, hangulatformáló mivoltát,

tal kilátó tervezéséért; Sztranyák Gergely

∙ Otto Wagner: Maître de l'Art nouveau vien-

értéknövelő képességét hangsúlyozza,

a mecseki lakóház tervezéséért. Elismerő

nois, Cité de l'Architecture et du Patrimoine

és kiemeli a világítástervezés fontosságát.

oklevelet vehetett át: Rabb Péter és Rabb

– Palais de Chaillot, Párizs, 03. 16-ig

Beadás határideje: 2020. február 2.

Dániel a bátaszéki plébániatemplom torony-

További információ: www.afenymestere.hu

sisakjának tervezéséért; Koch Péter a pécsi

Nagy-Britannia

Állatkert és Akvárium-terrárium tervezéséért;

∙ The Gingerbread City, Museum of

LAB5x – utazási ösztöndíj pályázat 2020

Kondor Tamás DLA az orfűi Malommúze-

Architecture, London, 01. 05-ig

A pályázatra jelentkezhet a Magyarorszá-

um fogadóépülete tervezéséért; Sebestyén

gon bejelentett lakcímmel rendelkező, a

Péter a Zánka, Zen Garden Resort tervezé-

Németország

tervezett elutazás pillanatában legalább

séért; Albert János Attila, Mersits Ildikó és

∙ Balkishna Doshi: Architecture for the

a 20. életévét betöltött, bármely ország

November 4-én a FUGA-ban adták át a

Szabó Éva DLA a szászvári Vár műemléke-

People, Architekturmuseum, TU München,

állampolgára, aki magyarországi felsőok-

Molnár Péter-emlékdíjat, melyet az idén Fal-

gyüttes tervezéséért.

01. 19-ig

tatási intézmény nappali tagozatos hallga-

∙ Rossetti+Wyss, Architektur Galerie, Berlin,

tója, legalább másodéves, de legfeljebb

DÍJAK

vai Balázs, Nagy Márton és Török Dávid építészek (dmb műterem), valamint Hart-

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművé-

01. 17. – 02. 29-ig

a felsőoktatásban 5 éve részt vevő hall-

mann Gergely építész, építészetelméleti és

szeti Tagozatának díjában részesült Kubička

∙ Paradise for Everyone: Regina Damen-

gató, építész, építészmérnök, építőmű-

történeti kutató kapták.

Kucsera Klára besztercebányai művészet-

Ingenhoven, Raumgalerie, Stuttgart, 02. 29-ig

vész, terméktervező, vagy belsőépítész

és építésztörténész, a pozsonyi Szlovák

szakirányon. Az elnyerhető összeg csak

November 6-án, a 25. Országos Urbanisz-

Nemzeti Galéria Építészeti gyűjteményének

Norvégia

utazásra fordítható, évente 1 hallgató

tikai Konferencián osztották ki a 2019. évi

és a besztercebányai Hudec László Központ

∙ Housing Ideas, The National Museum

nyerheti el, a díj bruttó 1.005 Euró. Az

Köztérmegújítási Nívódíjakat. A 2019 évi

megalkotója, valamint Tóth Vilmos építész,

– Architecture, Oslo, új állandó kiállítás

utazás költségei lehetnek: repülőjegy

nyertes Ferencváros Önkormányzata lett

a Délvidék magyar építészeti hagyományát

a Nehru part megújításáért, Hévíz, Újpest

folytató, műhelyteremtő építészeti tevékeny-

Olaszország

vízumdíj, szállás, étkezés, belépők. Az

és Budafok-Tétény önkormányzatai pedig

ségéért.

∙ On the spiritual matter of art

utazásnak min. 10 naposnak kell lennie,

dicséretben részesültek.

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tag-

MAXXI, Róma, 03. 08-ig

és 2020. augusztus 31-ig le kell zárulnia.

(vagy más közlekedési jegy), biztosítás,

jává választotta Salamin Ferenc építészt,

A pályázatra egy öt oldalas, álló A4-es for-

Ongjerth Richárd építészmérnök kapta

levelező taggá Vadász Bence építészt.

Portugália

mátumú dokumentáció nyújtandó be, me-

az idei Hild-díjat az innovatív urbanisztikai

Pro Urbe díjat kapott a Kiserdővédők Kö-

∙ Souto de Moura: Memory, Projects, Works.

lyet 1 példányban, nyomtatva, nem ös�-

módszerek meghonosításáért és a Magyar

zössége nevű, a budapesti IX. és a XIX. ke-

Casa da Arquitectura, Matosinhos, 04. 26-ig

szefűzve kell elküldeni a LAB5 irodájába.

Urbanisztikai Társaságért végzett sok éves

rület határán fekvő Kiserdőt védő lakossági

munkájáért.

csoport.

Az öt oldal az alábbiakat tartalmazza: ∙ tömör CV (max 8-10 sor), írásos elfoga-

Gratulálunk a díjazottaknak!

PÁLYÁZATOK

A Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI)

sorban) és a kiírásban szereplő feltételek-

Magyar Tagozata kiosztotta a 2019. évi Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjakat. Irodaház

dó nyilatkozat az adatkezelési eljárásról (1

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON

kategóriában 1. díj: Wing Zrt. (a Magyar Te-

Nemzetközi tervpályázat Fiatal Európai

ről, a pályáző elérhetőségei (telefonszám,

Építészeknek - Velencei Biennálé 2020

postacím, bankszámlaszám) és egy jelige;

A velencei CA'ASI építészeti stúdió pá-

∙ portfólió (max. 3-4 kiválasztott kép,

lekom és T-Systems közös székházáért), 2.

∙ Kihűlt világ. Farkas István (1887–1944)

lyázatot hirdet Young European Archi-

egy-egysoros leírással)

díj: IK Hotels Kft. (az Aria Hotel megvalósí-

művészete. MNG, 03. 01-ig

tects (YEA) címen, amelynek célja a fiatal

∙ útiterv, részletezve (kiválasztott városok/

tásáért), III. díj és legjobb projekt a pályázók

∙ Képpraxisok 2. François Fiedler, Jankovics

építész generáció bemutatkozása a nem-

helyek, ott meglátogatni tervezett célok,

szavazata alapján: KKBK Nonprofit Kft. (a

Marcell, Lukáts Andor, Várady Róbert,

zetközi színtéren, a 2020. évi Velencei Bi-

eltölteni tervezett napok száma)

MOME Campusfejlesztés – Technológia

Alexander Gyenes. Műcsarnok, 02. 02-ig

ennálé jelmondatához kapcsolódva: “How

∙ rövid, öt-hat soros megfogalmazás a

Park megvalósításáért). A Műemlék kate-

∙ Anyag. A Debreceni Nemzetközi Művész

will we live together?”

motivációról, az úti cél kiválasztásáról;

gória I. helyezettje az Archikon Kft. (a Bu-

telep kiállítása, MODEM, Debrecen, 02. 02-ig

Beadás határideje: 2020. február 14.

∙ egy lapon, tetszőleges technikával

dai Vigadó műemléki rekonstrukciójáért), a

∙ Mintázat és dekoráció, Ludwig Múzeum,

Bővebb információ:

elkészült (képző) művészeti alkotás,

Kulturális kategória nyertese a KKKBK Non-

01. 05-ig

www.archdaily.com/928178/competition

mely szorosan vagy lazán kapcsoló-

profit Kft. (a Gül Baba türbéje és környe-

∙ Ahogy tetszik. Maurer Dóra kiállítása,

-yea-2020-young-european-architects

dik az építészethez, belsőépítészethez,

zete komplex felújításáért), a Kereskedelmi

Vintage Galéria, 01. 10-ig

kategória I. helyezettje Újpest Önkormány-

∙ Bak 801. Bak Imre kiállítása, acb Galéria,

zata (az Újpesti Piac és Vásárcsarnok, UP

02. 28-ig

A Fény Mestere 2019 – pályázat fény-ér-

deklődését, nyitottságát, személyisé-

Újpesti Rendezvénytér megvalósításáért),

∙ Rend a rendetlenségben. Vera Molnar

zékeny építészeknek és belsőépítészeknek

gét. Lehet ceruzarajz, render, makett

az Oktatási kategória I. helyezettje a Buda-

művészete, BTM-Kiscelli Múzeum, 03. 15-ig

A kiemelkedő szakmaiság, kreatív lá-

fotó, vers, pattern design, fotó, épület-

pesti Német Iskola bővítése, a Környezet-

∙ Rotschild Klára – Divatkirálynő a vasfüg-

tásmód és innovatív megoldások elis-

grafika, tervrajz, festmény, vagy más

tudatos kategória I. helyezettje a Swietelsky

göny mögött. Nemzeti Múzeum, 04. 30-ig

merésére alapította a Lisys-Project Kft.

alkotás. A pályázat során a rangsoro-

Magyarország Kft. és a KÖZTI-Tima Stúdió

Magyarország legszéleskörűbb világí-

lás elsősorban ezen alapján történik.

az AV47-GTC White House Irodaházért, a

tástechnikai nívódíját, mellyel a világítás,

Mivel a pályázati dokumentáció csak eb-

a fénytervezés fontosságára hívja fel a

ből az öt oldalból áll, érdemes odafigyelni,

figyelmet az építész-, belsőépítész- és

hogy mindegyik oldal külön és együtt mi-

Ausztria

érintett egyéb szakmai tervezői közös-

ként van megfogalmazva, „csomagolva”.

∙ Österreichbild: Showcase to the courtyard

ségek körében. Az elmúlt 3 ében meg-

Beadás határideje:

Az W, Bécs, 03. 21.ig

ismert pályázatok világviszonylatban is

2020. január 14. 17.00 (CET) A postán

Forbát Alfréd építészeti díjat kaptak: Csatai

∙ Kuniyoshi + Ukiyoenow

megállnák helyüket. A magas szakmai

küldött pályázatok esetében a határidő a

László a Pécsi Horvát Színház tervezéséért;

MAK, Bécs, 02. 16-ig

tartalom bizonyítja a hazai szakemberek

postai feladás dátumára vonatozik.

Hodossy László, Földesi Zoltán, Gulyás

∙ With a tendency for the unusual

múltban gyökerező és jövőbe mutató tu-

A pályázattal kapcsolatos kérdéseket a

Róbert, Schrammel Zoltán és Máté János

MAK, Bécs, 03. 01-ig

dását, és betekintést enged abba a friss

x@lab5.hu e-mail címre várják.

Szálloda kategória I. helyezettje a Nyíregy-

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN

házi Állatpark Nonprofit Kft. a Hotel Pangea Ökocentrum megvalósításáért.

HÍREK // NEWS

designhoz, s mely leginkább alkalmas arra, hogy bemutassa a pályázó ér-

2019 / 06

93

____ ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

____

SKARDELLI GYÖRGY

BORDÁS PÉTER

L. BALOGH KRISZTINA

NAGY CSABA

PÓLUS KÁROLY

Diploma // Degree

Diploma // Degree

Diploma // Degree

Diploma // Degree

Diploma // Degree

1980 BME Építészmérnöki Kar

2003 BME Építészmérnöki Kar Válogatott munkák // Selected projects

1987 BME Építészmérnöki Kar 1989 Gustav Peichl Mesteriskola Képzőművészeti Akadémia, Bécs

1994 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység //Teaching activity

BME Építészmérnöki Kar Széchenyi István Egyetem, Építészmérnöki Kar

Új Hidegkuti Nándor Stadion, Budapest, 2016 Bem Park, Debrecen, 2015 Nagyerdei Futballstadion, Debrecen, 2014 Etyeki Kúria Borászat, Etyek, 2013 Holdvölgy borászat új épülete, Mád, 2012 Korda Filmpark látogatóközpont, Etyek, 2011 Holdvölgy Borászat, Mád, 2010 Villa, Budapest, 2006

1994 BME Építészmérnöki Kar 1994–1999 Kós Károly Egyesülés Vándoriskola 2004 BME Építészmérnöki Kar, műemlékvédelmi szakmérnök 2015–2016 PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, Kulturális Örökség Tanulmányok (Msc)

Válogatott munkák // Selected projects

Richter Gedeon uszoda, Budapest, 2009 Pannónia Általános Iskola rekonstrukció, Budapest, 2009 Irodaház, Budapest, 2011 100 lakásos passzívház, Budapest, 2013 Meséskert óvoda, Budapest, 2015 Hotel Moments, Budapest, 2016 Palatinus Strandfürdő rekonstrukció, Budapest, 2017 LÁNG Művelődési Központ, Budapest, 2018 Hagyományok Háza, Budapest, 2018 Párisi Udvar, Budapest, 2019

építész

Válogatott munkák // Selected projects

SOS Gyermekfalu, Kőszeg,1993 Városi Sportcsarnok, Szentes, 1996 Knorr-Bremse Kutatási Központ, Budapest, 1999 Gandhi Alapítványi Gimnázium és Tornacsarnok, Pécs, 2002 Sportaréna és Városi tér, Budapest, 2003 Innovációs Központ, Sopron, 2005 Kálvin tér felszíni kialakítása, Budapest, 2013 Alsóvár újjáépítése, Füzér, 2016 Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Világkiállítási Pavilon, Hannover, 1999 – 2. díj Nemzeti Színház, Budapest, 2000 – meghívás Nemzeti Emlékhely, Székesfehérvár, 2009 – 3. díj Díjak // Awards

1997 Ybl Miklós díj 2001 Pro Architectura díj 2002 Pro Architectura (XI. ker.) díj 2003 Budapest Építészeti Nívódíj 2005 Winkler Oszkár plakett 2009 Prima Primissima díj Iroda // Office

KÖZTI Zrt. 1023 Budapest, Lublói utca 2. +36 1 4872600 kozti@kozti.hu

építész

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Dósa Nádor tér, a Városháza bővítésére és új zenei központ, Debrecen, 2016 – 1. díj Aquaticum Strandfürdő ötletpályázat, Debrecen, 2015 – 1. díj Új Hidegkuti Nándor Stadion, Budapest, 2014 – 1. díj

építész

Válogatott munkák // Selected projects

Kaposvár, egykori városi mozgóképszínház műemléki felújítása Kaposvár város funkcióbővítő városrehabilitációja – közterületrendezések Kaposvár, Rippl Rónai Emlékház felújítása és új látogatóközpont építése Felsőmocsolád, Kacskovics kastély felújítása Balatonszárszó, József Attila Emlékmúzeum felújítása Díjak // Awards

2012 Kós Károly Díj 2017 Pro Architectura díj

Díjak // Awards

2014 Csonka Pál emlékérem 2014 Építőipari Menedzsment Mesterdíj Iroda // Office

1068 Budapest, Felső erdősor 3. +36 1 709 6941 +36 20 939 6968 4024 Debrecen, Piac utca 40. +36 52 871 570 +36 20 387 4795 adminisztracio@bordstudio.hu www.bordstudio.hu

Iroda // Office

Arker Stúdió 7400 Kaposvár, Dózsa György u. 21. arkerstudio@arker.hu info@arker.hu www.arkerstudio.hu

építőmérnök, építész

Richter Gedeon uszoda, Budapest, 2009 Pannónia Általános Iskola rekonstrukció, Budapest, 2009 100 lakásos passzívház, Budapest, 2013 Meséskert óvoda, Budapest, 2015 Hotel Moments, Budapest, 2016 Palatinus Strandfürdő rekonstrukció, Budapest, 2017 LÁNG Művelődési Központ, Budapest, 2018 Hagyományok Háza, Budapest, 2018 Párisi Udvar, Budapest, 2019

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Válogatott munkák // Selected projects

Díjak // Awards

Díjak // Awards

2009, 2010, 2017, 2018 Budapest Építészeti Nívódíj 2009, 2010, 2014, 2016 Építőipari Nívódíj 2011 Reitter Ferenc díj 2011 Ybl Miklós díj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2011, 2015, 2017 Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2014 XIII. Kerületi Építészeti Díj 2016, 2017 Média Építészeti Díj 2017 Energy Globe 2018 FIABCI Award 2018 Pro Architectura Díj 2018 Prima Primissima

2009, 2010, 2017, 2018 Budapest Építészeti Nívódíj 2009, 2010, 2014, 2016 Építőipari Nívódíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2011, 2015, 2017 Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2016, 2017 Média Építészeti Díj 2017 Energy Globe 2018 FIABCI Award 2018 Pro Architectura Díj

Iroda // Office

www.archikon.hu

Archikon Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 61. www.archikon.hu

www.kozti.hu

építész

Iroda // Office

Archikon Kft. 1114 Budapest, Bartók Béla út 61.

95

PÁLINKÁS ISTVÁN

REZNICSEK ZOLTÁN építész

építész

SZABÓ PÉTER

GEREBEN PÉTER

MARIÁN BALÁZS DLA

Diploma // Degree

Diploma // Degree

Diploma // Degree

Diploma // Degree

Diploma // Degree

2008 PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Szak

2012 SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar

Válogatott munkák // Selected projects

Válogatott munkák // Selected projects

Metalobox ipari park, Székesfehérvár Jüllich Glas Holding Zrt. Irodaépület, Székesfehérvár I. világháborús emlékmű, Sárosd Családiház, Agárd Irodaépület és gyártócsarnok, Kőszárhegy

2019 Mimama konyhája, Budapest

2005 BME Építészmérnöki Kar 2012 BME Építészmérnöki Kar, építésztervező szakmérnök 2014– BME Építészmérnöki Kar, DLA

1998 BME Építészmérnöki Kar 1998–1999 Stockholm, KTH, MA 2002-2004 posztgraduális képzés: Mesteriskola XVII. ciklus 2010 MOME Doktori Iskola

Oktatói tevékenység //Teaching activity

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

2014– BME Középülettervezési Tanszék

2002 MT ház, Budapest, Adyliget 2003 Kisboldogasszony Templom, Szászberek 2005 Millenáris-ház 2006 PP ház, Dunaalmás 2007 SVE klubház, Balatonföldvár 2010 Tésztagyár, Gyermely

1997 BME Építészmérnöki Kar 1996 Stockholm, KTH, MA 1997 Lisszabon, IST 1998 London, Westminster University 2002–2004 Mesteriskola XVII. ciklus 2008–2011 MOME Doktori Iskola 2012 New York, NYU, predoktori kutatás

építész

Iroda // Office

Horex Kft. 1211 Budapest, Varrógépgyár utca 10/1. reznicsekzoltan@horex.hu Tel: 06707771874

Iroda // Office

3H Mérnöki Iroda Kft. 8000 Székesfehérvár, Vértanú u. 52/A Tel: 30/750-3009 iroda@3hmi.hu www.3hmi.hu

www.horex.hu

Válogatott munkák // Selected projects

2009, Camera obscura, Miskolc, 2009 2011, Ammóniás gépház & Szeles előhűtő, Sárvár, 2011 2015, 80 lakásos társasház átalakítása, Szentendre, 2015 2018, ÉMI Építőipari Vizsgáló Laboratórium Központi Anyag- és 2018, Szerkezetvizsgáló Laboratóriuma 2019, Lombkorona-tanösvény, Süttő

építész

Válogatott munkák // Selected projects

1998 Avarkori halomsír rekonstrukció, Százhalombatta 2002 MOM Park, Budapest 2007 Balatonfüredi Yacht Club, 1. ütem 2008 Haller Kert Irodaház, Budapest 2009 InfoPark E irodaház, Budapest 2009 RiverPark Irodaház, Budapest

Iroda // Office

Gereben Marián Építészek 1026 Budapest, Pasaréti út 49. mail@g-m.hu

www.okka.hu

1997–2011 BME Középülettervezési Tanszék, konzulens 2009– MOME Építőművészeti szak, adjunktus

2003 Fóti Polgármesteri Hivatal, 3. díj 2005 Magyar Design Központ, 3. díj 2006 Miskolc-Avas, Régészeti Park és Múzeum 2. díj 2008 What if New York City?, nemzetközi pályázat 2009 Bence hegyi kilátó, 1. díj

Buszpályaudvar, Devecser, 2010, 1. díj Bernardinus monostor külső terei, Lemberg, Ukrajna, 2012, 1. díj Bence-hegyi kilátó, 2015, kiemelt dicséret Tapolcai Járásbíróság és Járási Ügyészség, 2017, 1. díj Tripoli vásárváros bővítése, Libanon, 2019 Okka Építésziroda 1126 Budapest, Szendrő u. 1. +36-1-226-4310 studio@okka.hu

Oktatói tevékenység //Teaching activity

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

Iroda // Office

építész

www.gerebenmarian.com

Kiemelt pályázatok // Featured competitions

1998 Karlplatz városrendezés, Bécs, 1. díj 2005 Budaörs Sportközpont, 2. díj 2008 What if New York City?, nemzetközi pályázat 2009 Bence hegyi kilátó, 1. díj 2009 Pólus Agora Szeged, 2. díj Díjak // Awards

1997 Diplomadíj 2002 Pro Architectura díj, megosztott 2011 Nívódíj, RiverPark Irodaház Iroda // Office

Gereben Marián Építészek 1026 Budapest, Pasaréti út 49. mail@g-m.hu www.gerebenmarian.com

ÉPÍTÉSZEK // ARCHITECTS

2019 / 06

____ SZERZŐK AUTHORS

____

MIZSEI ANETT építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett, mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója építészeti írással 2011 óta foglalkozik.

MOLNÁR SZILVIA újságíró, művészettörténész. 2004 óta szabadúszó újságíróként több művészeti lapban publikál. 2008-2011 között az Intérieur magazin szerkesztője, 2013 óta az Octogon építészeti és design magazin szerkesztője, a KREA Kortárs Művészeti Iskola tanára. 2017 óta a Van más út – Összefogás a Kiserdőért kispesti és ferencvárosi civilek alkotta munkacsoport tagja.

OSZKÓ ÁGNES IVETT művészettörténész. 2008-ban diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, 2010 óta a Magyar Építészeti Múzeum – Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ kutatója. Doktori disszertációját, melyet

BÁLINT IMRE DLA építész. 1971-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán, 1974-től elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. Pályáját a Lakótervnél kezdte, a

Baumhorn Lipót zsinagógaépítészetéről írt, 2019 őszén védte meg summa cum laude minősítéssel. Szakterülete a historizmus-kori és századfordulós építészettörténet.

KÖZTI-ben és az ÉVM-ben folytatta, 1994-től saját irodájának vezető építésze. Több mint 30 éven át oktatott a BME Építészkarának Urbanisztikai Intézetében. Számos

SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA építész. 1971-ben diplomázott a BME Építész-

szakmai közéleti szerepet vállal, hosszú időn keresztül töltötte be a Budapesti Épí-

mérnöki Karán, 2005-ben ugyanitt szerzett DLA-fokozatot. 1972-től a SZÖVTERV

tész Kamara elnöki tisztjét.

építésze volt, 1989 – 1991 között a Kör Építész Stúdiónak, 1991-től saját építészirodájának vezető tervezője. A nyolcvanas évektől több település (Madocsa, Vecsés,

BÁN DÁVID kulturális antropológus, városkutató. Az ELTE-n és a párizsi EHESS-

Jászberény, Fót) főépítésze volt. 1993 – 20045 között as Jóas Károly Alapítvány

en szerzett doktori fokozatot, témája a pályaudvarok szerepe a nagyvárosok építé-

kuratóriumi elnöke, 2012 – 2016 között a Magyar Építőművészek Szövetségének

szeti és társadalmi szövetében. Az Anthropolis Egyesület egyik alapítója, oktatási

elnöke, 2012-től az MMA rendes tagja.

és vizuális projektek koordinátora. Emellett több helyen publikál főleg építészeti, kulturális témákban.

SOMOGYI BÁLINT építészmérnök. 2019 elején diplomázott a BME Építészmérnöki Karának Urbanisztika Tanszékén, jelenleg építész tervezőként dolgozik. A BME

CSONTÓ SÁNDOR újságíró, szerkesztő népművelő (BDTF), művelődéstörténész

Solar Decathlon Europe 2019 csapat tagja, BIM menedzsere volt. Főbb kutatási és

(ELTE), a Budapest folyóirat állandó munkatársa. Számos várostörténeti cikket pub-

érdeklődési területei a parametrikus tervezési folyamatok, a fenntartható építés, a

likált lapokban és tanulmányai jelentek meg Budapesttel foglalkozó könyvekben,

városfejlődés és a gazdasági modellek, a várostörténet és a településmorfológia,

kiadványokban.

valamint tájépítészet és építészet viszonya, amely a diplomaterve fő témája volt.

GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán ma-

STELLA, ANTONELLO építész, egyetemi tanár, az infrastrukturális tervezés szak-

gyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napi-

értője. 1992-től a római La Sapienza egyetemen építészetelméletet, valamit táj- és

lapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a

infrastruktúra-tervezést oktat. Önálló műtermet vezet Ferrarában.

Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott.

SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF,1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője.

1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé

KISS TAMÁS építész. 2019-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi

Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között

Karán. Építész szakmai tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészet-

műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösz-

történet; a 19-20. század építészete, és az építészeti téralakítás iránt. Az egyete-

töndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj

mi tanulmányai alatt, 2017-ben és 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri

(1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket

Konferencián nevezett dolgozataival II. helyezést ért el. Építészeti témájú írással

és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/

2017-től foglalkozik.

tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris

LŐVEI PÁL művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 1979-

Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-

2013 között a műemlékvédelmi szervezet tudományos kutatója, jelenleg az MTA

től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szer-

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének munkatársa. Ku-

kesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst

tatási témái: a középkori művészet története, síremlékművészet, építészettörténet,

Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője.

középkori pecsét- és címertan, valamint a világkiállítások története.

VUKOSZÁVLYEV ZORÁN okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, MISZLIVETZ FERENC szociológus, történész, Jean Monnet ad personam pro-

PhD. egyetemi docens a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. Kortárs

fesszor, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének alapítója és igazgatója. Fő kuta-

építészettel, korszerű örökségvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozik, mű-

tási területei közé tartozik a demokrácia elmélete és gyakorlata, a civil társadalom,

emléki tervezési szaktanácsadó. 2015–2017 között a Miniszterelnökség (Forster

az állampolgárság, a regionális és Európa-tanulmányok, valamint a globalizáció és

Központ) Műemléki Tanácsadó Testületének elnöke. 2017–2018 között a Miniszter-

fenntarthatóság. Az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója.

elnökség Kulturális Örökségvédelmi és Kiemelt Fejlesztési Főosztály helyettes ve-

Számos európai és amerikai egyetemen tartott előadásokat, tanított és kutatott, a

zetője, a Műemléki és Régészeti Osztály vezetője. A Műemlékvédelem tudományos

Bolognai Egyetem állandó vendégprofesszora. 2012-ben a Columbia Egyetemen

szakfolyóirat és az Architectura Hungariae online periodika főszerkesztője.

Deák ösztöndíjas vendégprofesszoraként tanított New York-ban. Alapítója és elnöke a Társadalomtudományok és Európa Tanulmányok Intézete Alapítványnak Kősze-

ZÖLDI ANNA építész, színdinamikai szakmérnök, építészeti szakíró. A BME Épí-

gen, ahol UNESCO Kulturális Örökség menedzsment tanszék is működik. 2012 óta

tészkarán szerzett diplomát. Néhány év tervezőintézeti gyakorlat után magánterve-

az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Társadalomtudományi Szakbizottságának

zéssel kezdett foglalkozni, elsősorban a belsőépítészet területén. 2004 óta publikál

elnöke, a Pannon Egyetem egyetemi tanára.

a szaksajtóban és a kulturális folyóiratokban. 2013-ban Ezüst Ácsceruza díjat kapott.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2020

2020-ban a régi-új Magyar Építőművészet folyóirat évi 6 lapszámmal, kéthavonta jelenik meg, minden számban UTÓIRAT elméleti melléklettel.

A 2020-ban megjelenő 6 lapszám előfizetési díja változatlanul 8.700 Ft. Egy lapszám ára: 1.580 Ft Diák előfizetés: 6.600 Ft A diákkedvezmény igényléséhez kérjük a beszkennelt diákigazolványt elküldeni a szerkesztőség email címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés egy évre: európai országokba: 87 EUR, tengerentúlra: 128 USD Szívből reméljük, hogy 2020-ban is a folyóiratunk olvasójaként és előfizetőjeként számíthatunk Önre! − A szerkesztők

Előfizethető a szerkesztőségben, vagy átutalással a

Szerkesztőség:

Magyar Építőművészek Szövetsége

Építészek Háza – Magyar Építőművészek Szövetségének

K&H Bank 10201006-50197952 számú bankszámlájára.

székháza, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

Számlaigényét kérjük a szerkesztőség email címén jelezze:

+36 1 3182444 (116-os mellék), +36 70 6149404

epitomuveszet@gmail.com

epitomuveszet@gmail.com

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // HUNGARIAN ARCHITECTURE | 2019 / 06 PUSKÁS ARÉNA, BUDAPEST – SKARDELLI GYÖRGY • DEBRECENI NEMZETKÖZI ISKOLA // DEBRECEN INTERNATIONAL SCHOOL – BORDÁS PÉTER • CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ REKONSTRUKCIÓJA // RECONSTRUCTION OF GERGELY CSIKY THEATRE, KAPOSVÁR – L. BALOGH KRISZTINA, HALAS IVÁN, IFJ. LŐRINCZ FERENC • MILLENNIUM HÁZA // MILLENNIUM HOUSE, BUDAPEST – ARCHIKON • AGROVERZUM LÁTOGATÓKÖZPONT // AGROVERZUM VISITORS’ CENTRE, MARTONVÁSÁR – PÁLINKÁS ISTVÁN • MIMAMA KONYHÁJA // MIMAMA’S KITCHEN, BUDAPEST – IFJ. REZNICSEK ZOLTÁN • LOMBKORONA TANÖSVÉNY // FOLIAGE EDUCATION TRAIL, PANNONHALMA – OKKA STÚDIÓ • MEGÚJULT BENCÉS RENDHÁZ // FACELIFTED BENEDICTINE CONVENT HOUSE, KŐSZEG – GUTOWSKI ROBERT • TELEPÜLÉSKÖZPONT // CENTRE DEVELOPING, GYERMELY – GEREBEN PÉTER, MARIÁN BALÁZS

UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XVIII. ÉVFOLYAM / 108. SZÁM 30 ÉVES A KÓS KÁROLY EGYESÜLÉS // 30 YEARS OF KÁROLY KÓS ASSOCIATION – SÁROS LÁSZLÓ • FUGA 10 – ZÖLDI ANNA • EXPO MÚZEUM, SANGHAJ – LŐVEI PÁL • KISVÁROSI LAKÓTELEPEINK: BAJA-ÚJVÁROS // HOUSING ESTATES IN TOWNS IN HUNGARY: BAJA-ÚJVÁROS – SOMOGYI BÁLINT • A NYERS ÉS LÉNYEGI ÉPÍTÉSZETÉRT // FOR A ROUGH AND ESSENTIAL ARCHITECTURE – ANTONELLO STELLA • BESZÉDES ÉPÜLETORNAMENTIKA BAUMHORN LIPÓT SZEGEDI ZSINAGÓGÁJÁBAN // MEANINGFUL ARCHITECTURAL ORNAMENTATION ON THE SYNAGOGUE BY LIPÓT BAUMHORN IN SZEGED – OSZKÓ ÁGNES

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | XIX. 108.

1580 Ft

A Magyar Építőművészek Szövetsége, a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásával megjelenteti és megjelenéstől számított öt éven keresztül a felhasználók számára online elérhetővé teszi az erre a célra létrehozott és fenntartott oldalán, a https://nka.meszorg.hu címen az Építőművészet Kollégiuma által támogatott alkotói kéziratokat (NKA101102/100) és publikálható szakmai beszámolókat (NKA101104/100), illetve azon kéziratokat, melyek korábbi alkotói támogatásban részesültek és szerzőik hozzájárultak a közléshez.

Kérjük az alkotókat és a felhasználókat, hogy az oldalon elérhető kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat, hogy szükség esetén szolgáltatásunkat javítani tudjuk a jövőben.

Valamennyi partnerünk közreműködését ezúton is köszönjük.

SKARDELLI • BORDÁS • L. BALOGH–HALAS–LŐRINCZ • NAGY–PÓLUS • PÁLINKÁS • REZNICSEK • OKKA STÚDIÓ • GUTOWSKI • GEREBEN–MARIÁN

Alkotói kéziratok közzététele

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2019 | 06

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap