Hungarian Architecture 2020/1

Page 1

01

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE 2020 / 01 Járműipari tesztpálya fogadóépülete | Reception Building for a Test Field for Motor Industry, Zalaegerszeg – Madzin Attila • Iskolaközpont átalakítása és bővítése | Remodelling and Extension of School Complex – Kovács Zoltán • Általános Iskola | Primary School, Budakeszi – Turi Attila • Országgyűlési Hivatal irodaháza | Office Block of the Parliament Office, Budapest – Vadász Bence • Családi ház | Detached House, Budakeszi – Bártfai-Szabó Gábor • Családi ház | Detached House, Bugyi Ürbőpuszta – Vékony Péter • Élelmiszeripari üzem | Food Industry Training Workshop, Karcag – Csanády Gábor • Háziorvosi rendelőintézet | Medical Center, Budapest – Mészáros Erzsébet, Horváth Roberta • Szövetségi gimnázium | Federal High School, Aspern – Fuchs & Fuchs Architekten

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM | XX. ÉVFOLYAM / 109. SZÁM Passzázsház-torzók Újpest városközpontjában | Torsos of Passage Houses in Downtown Újpest – Losonczy Anna Kornélia, Benkő Melinda • Spontán építészet Tiranában | Spontaneous Architecture in Tirana – Bene Bence • Közösségszervező épületmagok az oxfordi egyetemen | Community Building Cores in New Contemporary Buildings of Oxford University – Deichler Tímea, Jakab Dániel • Kőrössy Albert Kálmán – Baldavári Eszter • Száz éve hunyt el Freund Vilmos | Vilmos Freund Died 100 Years ago – Jeney András • Vámossy Ferenc: Építészetelméleti írások | Ferenc Vámossy: Essays on Architectural Theory – Tatai Mária • Schneller István: Modern szakrális épületek | István Schneller: Modern Sacred Buildings – Meggyesi Tamás • Katharina Roters: Egy álom anatómiája | Katharina Roters: Anatomy of a Dream – Jász Borbála

|

Kós Károly Díj 2010

|

www.meonline.hu

|

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

2020 I 01

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

MADZIN ATTILA • KOVÁCS ZOLTÁN • TURI ATTILA • VADÁSZ BENCE • BÁRTFAI-SZABÓ GÁBOR • VÉKONY PÉTER • CSANÁDY GÁBOR • MÉSZÁROS – HORVÁTH ROBERTA

|

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 109.



Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens egy része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

— John Donne: Ájtatosságok fontos alkalmakra, XVII. meditáció, 1624. ford. Sőtér István


TARTALOM CONTENT

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Alapítva 1903 A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata. MÉ 2020/01. szám ISSN 1785 – 282X LAPALAPÍTÓ (1903) ÉS KIADÓ: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. — Szerkesztőség: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: SCHÄFFER Zsuzsa, kedd 9-12 óráig — Felelős kiadó: KRIZSÁN András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Főmunkatárs: BOTZHEIM Bálint Olvasószerkesztő: GÖTZ Eszter Fotószerkesztő: BUJNOVSZKY Tamás Webszerkesztő: PÁLINKÁS Edit Web-vizuális kultúra: HORNYIK Sándor — UTÓIRAT alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: SZEGŐ György DLA Szerkesztők: BOTZHEIM Bálint, GÖTZ Eszter — Terjesztés: SCHÄFFER Zsuzsa Grafika: KLUDOVÁCZ András Nyomtatás: Prime Rate Kft. — Hirdetésszervező: CSER Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 — weboldalunk: www.meonline.hu Folyóirat támogató:

A címlapon az Országgyűlési Hivatal irodaházának fotója látható. Építész: Vadász Bence. Fotó: Bujnovszky Tamás Helyreigazítás: 2019/6. számunk Terv rovatában Kálna Dávid nevét tévesen jeleztük. Az érintettől és az olvasóktól szíves elnézést kérünk!

10

SZCÉNA | SCENE 04 05 06 08 09

Kotsis-érem 2019: Golda János Iván Kotsis Medal 2019: János Golda fiatalok_feketén_fehéren 2019 építészeti pályázat és vándorkiállítás – Borsos András Young Architects’ Generation 2019 Contest and Travelling Exhibition – András Borsos Szentendre – Kultúrpart 2019. Az építészeti pályázat eredménye Szentendre – Cultural Riverside 2019. The Result of the Architectural Competition Yona Friedman 1923–2020 – Szegő György Piranesi-díj kiállítás, FUGA Piranesi Award 2019 Exhibition in FUGA

TÉMA | THEME 10 16 22 26 32 36 40 43 46

Z mint Zala. Járműipari tesztpálya fogadóépülete, Zalaegerszeg – Götz Eszter Z as in Zala. Reception Building for a Test Field for Motor Industry, Zalaegerszeg – Eszter Götz Érdemes-e Zsámbékra modern építészetért kirándulni? A zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpont átalakítása és bővítése – Dévényi Tamás Is Zsámbék Worth Visiting to see Modern Architecture? The Remodelling and Extension of St John the Baptist School Centre in Zsámbék – Tamás Dévényi Szerencsés csillagzat alatt. Széchenyi István Általános Iskola, Budakeszi – Tatai Mária Under a Lucky Constellation. István Széchenyi Primary School, Budakeszi – Mária Tatai Kettős kihívás. Országgyűlési Hivatal irodaháza, Budapest – Csontó Sándor A Dual Challenge. Office Block of the Parliament Office, Budapest – Sándor Csontó Emeld a tétet! Családi ház, Budakeszi – Botzheim Bálint Raise the Bid! Detached House, Budakeszi – Bálint Botzheim A természet ölén. Családi ház, Bugyi Ürbőpuszta – Kiss Tamás In Mother Nature’s Lap. Detached House, Bugyi Ürbőpuszta – Tamás Kiss Aurea mediocritas. Élelmiszeripari üzem, Karcag – Móré Levente Aurea Mediocritas. Food Industry Training Workshop, Karcag – Levente Móré Pálcikaerdő. Háziorvosi rendelőintézet, Kőbánya, Budapest – Ulrich Tamás Chopsticks. Medical Center, Budapest, Kőbánya – Tamás Ulrich Iskolák és pofonok. Szövetségi gimnázium, Aspern – Szegő György Schools and Slaps. Federal High School, Aspern – György Szegő

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

02


UTÓIRAT | POST SCRIPTUM 49 54 58 63 68 72 74 78

Vonzás és taszítás. Passzázsház-torzók Újpest városközpontjában – Losonczy Anna Kornélia, Benkő Melinda Attraction and Repulsion. Torsos of Passage Houses in Downtown Újpest – Anna Kornélia Losonczy, Melinda Benkő Spontán építészet Tiranában – Bene Bence Spontaneous Architecture in Tirana – Bence Bene Sűrűsödő üresedés. Közösségszervező épületmagok az oxfordi egyetem új kortárs felsőoktatási intézményeiben – Deichler Tímea, Jakab Dániel Thickening Vacancies. Community Building Cores in New Contemporary Buildings of Oxford University – Tímea Deichler, Dániel Jakab Kőrössy Albert Kálmán. A szecesszió sztereotípiái és etimológiai problémája – Baldavári Eszter Albert Kőrössy’s Architecture. Issues of Stereotypes and Etimology Associated with Art Nouveau in Hungary. – Eszter Baldavári A bérpalota, ahová Gustav Mahler is beköltözött. Száz éve hunyt el Freund Vilmos – Jeney András The Tenement Palace where Gustav Mahler Moved. Vilmos Freund Died 100 Years ago – András Jeney Tanúságtétel(ek) a modern építészet mélyebb megértéséhez Vámossy Ferenc: Építészetelméleti írások – Tatai Mária Testimonies towards a Deeper Understanding of Modernist Architecture Ferenc Vámossy: Essays on Architectural Theory – Mária Tatai Helyek a nem-helyek világában. Schneller István: Modern szakrális épületek – Meggyesi Tamás The Place in the World of the Non-places. István Schneller: Modern Sacred Buildings – Tamás Meggyesi Építészeti illúziók és városutópiák Örményországban Katharina Roters: Egy álom anatómiája – Jász Borbála Architectural Illusions and City Utopies in Armenia Katharina Roters: Anatomy of a Dream – Borbála Jász

26

TERV | PLAN 81 A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása. MÉSZ-MÉK Diplomadíj 2019 – Megyesi Miklós Making Use of the Wenckheim Granary in Doboz. Diploma Award 2019 – Miklós Megyesi

PASSZÁZS | PASSAGE 83 84 85 86 87 87 87

Egy máig érvényes kísérlet. Ferkai András: Modern házak és lakóik – Götz Eszter Történetek téglában, kőben. Dénes Eszter: Dévényi Sándor építészete – Göz Eszter Böhm 100. A nevigesi beton dóm, DAM, Frankfurt – Szegő György A hidegháború építészete. AzWien, Bécs – Szegő György Thonet és a modern bútordesign, MAK, Bécs – Szegő György Front – építészek a szomszédból, B32 Galéria Golden Cube Awards

BÚCSÚ | FAREWELL 88 Elhunyt Kampis Miklós építész 1935–2020 – Buella Mónika 89 In memoriam Kocsis József 1949–2020 – Alföldi György

90 91 93 94

Hírek, díjak pályázatok Lapszámunk építészei Lapszámunk szerzői Éves tartalom és névmutató

32

A március 15-i állami ünnep alkalmából díjazott építészeket lapunk következő számában köszöntjük.

03


SZCÉNA SCENE

Kotsis Iván érem 2019: Golda János Magyar Építőművészek Szövetsége, 2019. 12. 17.

szöveg i text:

CZIGÁNY TAMÁS

fotó i photo:

FAZEKAS ILDIKÓ / MÉSZ

A Kotsis Iván-érmet 1989-ben alapította a Magyar Építőművészek Szövetsége a névadó tanítványai és tisztelői javaslatára. A kitüntetést évente osztják ki egy szakmai kuratórium javaslata nyomán, a szakma „fair play” díjaként, oktatóként és tervező építészként is kiemelkedő minőségben tevékenykedő szakmabeliek részére. A kuratórium döntése alapján 2019-ben ezt az elismerést Golda János építész kapta meg. Az alábbiakban Czigány Tamás laudációját közöljük, amely a 2019. december 17-i díjátadó ünnepségen hangzott el, a MÉSZ dísztermében – a szerk. „A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége az etikai alapokon álló, építészeti alázattal folytatott szakmagyakorlása, valamint magas színvonalú oktatói munkássága elismeréséül Golda János építésznek Kotsis Iván Érem díjat adományoz.“ A díszoklevélen szereplő megfogalmazás tömör és pontos. Golda János építész 42 éves munkássága, építészeti alkotó és oktatói tevékenysége önmagáért beszél, szakmai élete minden állomásának felsorolása messze meghaladja e méltatás kereteit. Ezért nem is kezdek bele, gazdag életműve, alkotásai, közéleti szerepvállalása és számos díja egy

kattintással mindenki számára hozzáférhető. Sokkal fontosabb számomra – illetve remélem mindannyiunk számára – itt és most, János személyisége: a „GoldaJanó“. Szerencsések vagyunk, kezünkbe vehetjük Somogyi Krisztina kitűnő és szép könyvét Golda Jánosról, melyben az építész saját szavaival vall életéről, munkáiról. Ehhez szeretnék most hozzátenni néhány személyes adalékot. Jánost a Mesteriskolán ismertem meg, de közelebbi kapcsolatba az induló győri építészképzés révén kerültem vele. 2003 óta főállású munkatársa és ma is aktív, meghatározó oktatója a Széchenyi István Egyetem

Épülettervezési Tanszékének. Közös óráink, beszélgetéseink és hallgatásaink során rajzolódott ki a kereső, gondolkodó, közösségben élő ember képe, derűt sugárzó egyénisége. Sok-sok kép villan be az együtt töltött 16 évből. Alkotóhetek láza, végtelen konzultációk, diplomavédések, viták, nagy nevetések. Sokszor adott számomra is erőt türelmes törődése a különböző okok miatt kevésbé eredményes hallgatókkal. Műveltsége, örökös kíváncsisága, legendás empátiája például szolgálhat mindannyiunk és a következő generációk számára. Végül Golda János szavait idézem a portrékönyvből: „Ragaszkodjunk a kérdezés jogához. Saját kérdéseinkre keressünk igaz és jó válaszokat. Nyitottság, figyelem kifelé és befelé.“ Kívánok ehhez további erőt, gazdag éveket.

Iván Kotsis Medal 2019: János Golda Headquarter of the Association of Hungarian Architects, 17. 12. 2029 The Iván Kotsis medal was founded in 1989 by the Association of Hungarian Architects on the initiative of the namesake’s disciples and reverents. This recognition is awarded annually based ont he recommendations of a team of professional curators for professionals excelling as educators and designer architects as their „fair play award”. In 2019 the award went to János Golda architect. The laudation below was delivered at the awards ceremony on December 17th, 2019 in the headquarters of the Association of Hungarian Architects.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

04


fiatalok_feketén_fehéren 2019 Építészeti pályázat és vándorkiállítás

szöveg és fotó i text and photo:

BORSOS ANDRÁS

A fiatalok_feketén_fehéren projekt dr. Reischl Gábornak, a Magyar Építőművészek Szövetsége néhai elnökének kezdeményezésére 2006-ban indult. Azóta a MÉSZ kétévente megrendezi a pályázatot és az eredményeit több országban népszerűsítő vándorkiállítást – 2019-ben immár hetedik alkalommal. A pályázat célja a fiatal építészek legjobb eredményeinek széleskörű bemutatása, annak felmérése, hogy milyen válaszokkal szolgálnak a 21. század kihívásaira, milyen módon járulnak hozzá egy hely vagy közösség karakteréhez. A 2019. évi pályázaton az eddigieket követve részt vehetett valamennyi, már diplomázott, de legfeljebb negyvenéves magyar építész, építőművész. A beküldött munkák közül a Bíráló Bizottság összesen 25 pályaművet díjazott, ezeket mutatja be a kiállítás és a katalógus; további 5 pályamű dicséretet kapott. A beküldött munkák széleskörű áttekintést, jó keresztmetszetet adnak a fiatal építészek munkáiból. Kiemelten díjazásra érdemesnek találta a zsűri azokat a megoldásokat, amelyek friss válaszokkal szolgáltak egy-egy sajátos hangulattal rendelkező helyre vagy körülményre vonatkozó kérdésre. Nem volt kön�nyű helyzetben a zsűri, mivel gyakran tervet,

SZCÉNA | SCENE

diplomatervet kellett összemérnie megvalósult alkotással. A díjazott pályaművek változatos műfajokat képviseltek. Van közöttük városnegyeddel foglalkozó terv, oktatási épület, alkotóműhely, szociálisan érzékeny terv, emlékmű, található példa természetbe simuló alkotásra, kapcsolatra a kulturális élettel, fesztivállal. A tervek a világra nyitottak, némelyikük külföldi helyszínre készült, és több érkezett a határon túlról. Számos olyan pályamű is látható, amit korábban más fórumon is publikáltak, de jellemzően ez az anyag ad első alkalommal megjelenési lehetőséget a fiataloknak nemcsak az online médiában, de nyomtatott formában is. A vándorkiállítás 2020 tavaszán bemutatkozott az egyetemi városokban (Budapest, Debrecen, Győr, Sopron, Pécs), 2020 őszén útnak indul a határon túlra: Sepsiszentgyörgy (Románia) Pozsony (Szlovákia) Szabadka

(Szerbia), Eszék (Horvátország) helyszínekkel. Reméljük, hogy a két év múlva következő pályázaton még nagyobb lesz az érdeklődés. A MÉSZ várja a fiatal építészeket és bízik benne, hogy Alapszabálya értelmében az f_f_f 2019 díjazottjai közül minél többet köszönthet hamarosan tagjai sorában. A Bíráló Bizottság tagjai 2019-ben: Markó Balázs DLA építész, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészmérnöki Intézetének igazgatója; Kovács Csaba építész, a MOME Építészeti Intézet megbízott igazgatója, a MÉSZ elnökségének tagja; Nagy Csaba építész, a MÉSZ Elnökségének tagja; Huszár András építész, a Hello Wood társalapítója; Fábián Gábor építész, az f_f_f 2017 pályázat egyik nyertese. A pályázat titkára: Borsos András építész.

Young Architects’ Generation 2019 Contest and travelling exhibition “young architects’ generation” contest and travelling exhibition has been organized by the Association of Hungarian Architects since 2006 every other year initiated by dr. Gábor Reischl, formerly the chairman of Association of Hungarian Architects (MÉSZ). It is targeted to present the best achievements of young Hungarian architects and landscape designers. The contest is open to any Hungarian architect, architectural artist and landscape designer younger than 40 holding a degree. It is typically this contest whereby young professionals have the chance to introduce themselves not only in digital media, but also in a printed publication. There are concepts focusing on urban space, community buildings, creators’ workshops, detached family houses, interiors tailor-made for young people. There are entries focussing on the updating of a rural „cubic house”, the restoration of a historic building, or construction on a protected waterfront site. Many of the concepts targeted at far-away locations or places beyond the borders of Hungary. The Association of Hungarian Architects has organized an exhibition and edited a catalogue of the winning entries, and the travelling exhibition is going to be hosted in several Hungarian and Central European cities.

05


Szentendre – Kultúrpart 2019 Az építészeti pályázat eredménye

— A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Szentendre – Kultúrpart 2019" megnevezéssel hirdetett nyílt, építészeti tematikájú pályázatot, melynek keretében építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételt várt Szentendre történeti belvárosában egy unikális kulturális és szabadidő centrum létrehozására, védett épületegyüttesek bevonásával és rehabilitációjával, a Duna-korzó sétányrendszerébe integrálásával – egészen a Duna vízfelületéig kitágítva és megkomponálva a térsort. A felhívásra 37 pályamű érkezett, amelyek közül egy pályamű – a kötelezően benyújtandó makett hiánya miatt – a bírálatból kizárásra került. A pályázat díjazottjai a következők: – 4. sorszámú pályamű, szerzői: Bagi Borbála, Csík Zsolt – 16. sorszámú pályamű, szerzői: Kiss Johanna Eperke, Varga Zs. Panna, Sághegyi Éva, Kalocsai Dorottya – 33. sorszámú pályamű, szerzői: Balázs Anna, Kulcsár Emese, Perjési Lilla. ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLTEK: 2. sorszámú pályamű, szerzője: Györgyi Ábel 8. sorszámú pályamű, szerzője: Kálna Dávid 14. sorszámú pályamű, szerzői: Czáka Zoltán, Järger Zsolt 18. sorszámú pályamű, szerzői: Bujdosó Dorottya, Mihály Mirtill, Treszkai Anett DÍJAZOTT: 4. pályamű, szerzői: Bagi Borbála, Csík Zsolt „A terv a meglévő épületek megőrzése mellett a belső udvar tisztítását javasolja a lépcsős jelleg megőrzésével és intenzív rányitással a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

4. PÁLYAMŰ, SZERZŐI: BAGI BORBÁLA, CSÍK ZSOLT

Korzóra és a Dunára. A terv egyik legnagyobb erőssége, hogy ezt a vízi kapcsolatot nem állítja meg a folyóparton, hanem átvezeti a Duna túloldalára is. Olyan jeleket használ, melyek vizuális összhangot teremtenek a DMH épületei, a Korzó és csatlakozó Duna-part, valamint a túloldal között is. Egyszerű, formailag letisztult, ezáltal időtálló megoldásként megjelenítve a fenti gondolatokat. (…) A terv az épületek hasznosítása során figyelmet fordít a beépítés történetiségére. A korábbi beépítési struktúra figyelembe vételével tartja meg, tisztítja le és egészíti ki a meglévő épületegyüttest. Blokkokba rendezi az összetartozó funkciókat, ezáltal az épület alaprajzi rendszere racionálisabbá válik. (…) A mederben elhelyezett stég már nem akar építményként viselkedni, nem konkurál az utcaképpel. Inkább a víz közeliséget, vízen létet hangsúlyozza, és a túlparttal

kíván kapcsolatot létesíteni. A „stégről leszakadó csónak elemek" gondolata építészeti alkotásként kifejezetten inspiratív. A könnyed, lendületes terv további erőssége, hogy rendszerben gondolkodik...” (részlet a zárójelentésből) 16. pályamű, szerzői: Kiss Johanna Eperke, Varga Zs. Panna, Sághegyi Éva, Kalocsai Dorottya „A terv az ötletpályázatban rejlő végtelen lehetőséget nem kihasználva, reális, a város számára megvalósítható megoldást javasol. A sarki épület elbontása jó gondolat, Szentendre fejlesztéséhez és anyagi lehetőségeihez igazítható beavatkozás. Az így kialakult tér jó arányú, dinamikusan kapcsolja a korzót a meglévő udvarhoz, ugyanakkor a Péter Pál utca sarkán található épület helyzete ezáltal

06


és meghökkentő gesztusokat, de megvalósíthatósága és átgondoltsága miatt mindenképpen figyelemre méltó megoldás. A pályaművet a Bírálóbizottság díjban részesítette.” (részlet a zárójelentésből)

33. PÁLYAMŰ, SZERZŐI: BALÁZS ANNA, KULCSÁR EMESE, PERJÉSI LILLA

túl hangsúlyossá válik. Kétséges, hogy ezzel a nyitással az utca indítása nem válik-e hangsúlytalanná, befejezetlenné. Ugyanakkor egy esetleges beépítéssel elhelyezhető lett volna számos olyan funkció, amire szükség lenne a közösségi élet során. A Bírálóbizottság nagyra értékelte az udvar lejtésviszonyainak megtartását, annak egységes kezelését. Az épület eredeti hangulatát megtartja és ki is hangsúlyozza, a szabadon, organikusan kezelt szintugrások kijelölik a tér és a Duna

kapcsolatát, ugyanakkor némileg orvosolják is a korábban említett sarokproblémát. Nem túl szerencsés a hangsúlyos növényfolt elhelyezése a bejáratok közelében, hiszen rendezvények esetén akadályozza a gyalogos forgalmat. A terv a Dunára történő kitelepülésre adott válasz inkább installációszerű, nem tekinthető végleges építészeti gesztusnak. Az épületcsoport alaprajzi kialakítása alapvetően használható intézményt eredményez. Ös�szességében: a terv nem alkalmaz látványos

33. pályamű, szerzői: Balázs Anna, Kulcsár Emese, Perjési Lilla „A pályázat a helyhez és a környező városi szövethez illeszkedő, arányos mértékű beavatkozást tervez, amellyel vizuális egységet hoz létre a tervezési terület összevont telke, a korzó, a vízpart és a folyam nyílt tere között. Egyszerű építészeti és tájépítészeti eszközökkel kapcsolja össze a műemléki- és helyi védett épületek U-alakú tömbjét az összenyitott udvar fokozatosan felnyíló, de még intim terével, a Duna-part városias világával és a túlparti Szentendrei-szigetre nyíló, távlatokat adó természeti léptékkel. (…) A meglévő épületek rekonstrukciója és az összenyitott udvarrészek megfelelően csoportosítják a funkcionális programot, az összenyitások és padlószint-korrekciók pedig ös�szefüggő, de differenciált térrendszert hoznak létre. A Dunára nyíló beépítés udvara úgy válik a korzó részévé, hogy mégis megőrzi térbeli önállóságát. A tömb délnyugati sarkán álló fél-nyeregtetős épület bontásával felszabaduló térfalat új építészeti elemekkel pótolja. A Péter Pál utca mentén kifelé tömör, vastag kerítés-falként viselkedő építmény befelé az alsó rendezvény-udvar kiszolgáló helyiségeit fogadja magába.” (részlet a zárójelentésből)

Szentendre – Cultural Riverside 2019 The result of the architectural competition The Hungarian Academy of Arts, Department of Architecture, announced an open architectural application called "Szentendre – Cultural Riverside 2019", in the framework of which it awaited a proposal for the construction of a unique cultural and leisure center in the historical downtown of Szentendre by the integration and rehabilitation extending the historical monument buildings, extending and compiling the space series to the Danube's water surface. Here we present the winning entries. 16. PÁLYAMŰ, SZERZŐI: KISS JOHANNA EPERKE, VARGA ZS. PANNA, SÁGHEGYI ÉVA, KALOCSAI DOROTTYA

SZCÉNA | SCENE

07


Yona Friedman 1923–2020

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Yona Friedman (Friedman János, 1923. 06. 05.) világhírű magyar származású francia építész és építészetteoretikus 2020. február 20-án, 96 éves korában elhunyt.

Regényes életrajza a Budapesti Műszaki Egyetemen indulna, ha a zsidótörvények ezt lehetővé tették volna. Már gimnazistaként olyan tudós óriások budapesti előadásai vonzották, mint Kerényi Károly vagy Werner Heisenberg. Kotsis Iván professzor annyira tehetségesnek találta, hogy vendégként 1943/44-ben mégis bejárhatott az Építészkarra. A német megszállás után cionista mentőakciók résztvevőjeként illegalitásba vonult. Az ostrom után, 1946-ban az angolok által blokád alá vett legendás bevándorló hajók egyikén sikerült Palesztinába érkeznie, ahol a haifai műegyetem, a Technion építészkarán tanult – Kotsis Iván ajánlásával mindjárt harmadévre vették fel. Az 1948-as függetlenségi háborúban már hadmérnök

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

volt, erődök és település-erődítmények tervezésében vehetett részt, akárcsak Leonardo és társai 400 évvel előtte. A reneszánsz művészekhez hasonló technikai sokoldalúságának ez a motívuma később, az 1958-as Brüsszeli Világkiállításon bemutatott Hengeres menedék címet viselő projektjében újra előkerült, de csak mint teória aratott sikert. A haifai egyetem azonban ugyanekkor elutasította a disszertációját. Ebben az évben Franciaországba települt, és mint elméleti szakíró, ünnepelt előadó szerzett hírnevet. Vízionárius elképzeléseit a – még 1956-ban, a Dubrovnikban rendezett 10. CIAM kongres�szuson felvázolt – „mobil város” eszméjében, a Manifeste de l’architecture mobile kiáltványban foglalta rendszerbe. Utópisztikus városvízióit illusztráló rajzait kiadták, köteteket és kiállításokat állítottak össze ezekből. Nemzetközi filmes karriert is befutott: a harmadik világ népmesei motívumaiból összeállított animációs filmje 1962-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán díját. Építészeti terveiben is figyelt a volt gyarmati országok rászoruló népességére. Yona Friedman mobil építészetének lényege éppen ellentétes volt a francia, a dán, vagy az általunk még jobban ismert szovjet merev, nagypaneles technológiával. Nem találhatott szélesebb – pláne állami – beruházói visszhangra egy olyan moduláris struktúra, ahol ő a lakók igényeinek maximális figyelembevételével gondolta formába önteni a „mobil lakást”. Ez a tervezői idea nem jelölte ki előre az alaprajzot, a falakat vagy az ablakok helyét, a lakókkal együtt gondolta befejezni az építészeti munkát. Elképzelésével évtizedekkel előzte meg a korát; a 2010-ben a budapesti Trafóban (lásd MÉ 2010/6) és 2011-ben a Ludwig Múzeumban megrendezett, magyar építészhallgatók bevonásával megformált kiállítás összerakásában már jóval több megértésre talált a módszere. A magyar kiállítások kapcsán videóinterjút is készítettek vele, abban választékos magyarsággal, légies testbeszéddel érvelt a La Ville Spatial vagy a Pour une architecture Scientifique utópisztikus eszményei mellett. De térjünk vissza az életmű folytatásához. 1964-ben a Harwardon tanított, majd a Párizs jövőjét, urbanisztikai fejlesztését övező szakmai viták egyik főszereplője lett. A hetvenes

években – magyar megkeresésre – Michel Ragonnal és más neves francia építészekkel együtt segített a Svájcban dolgozó Zalotay Elemér referencia-házát fenyegető hatósági bontás megakadályozásában. A megastruktúrában gondolkodó vízionáriusok segítették egymást. Egyetlen épületet mégis csak meg tudott valósítani: az Angers-i Lycée David új szárnyaként 1978–1980 között kísérleti iskolát építhetett, ahol a diákok, a tanárok és a szülők vitázva, közösen rajzolva, makettezve egy gondolkodó processzus során rendezték ös�sze a funkciót és az építészeti megformálást. A fent vázolt sokfelé tájékozódó, teoretikus, alig pragmatikus életpálya összefoglalójaként a római MAXXI-ban, 2017-ben rendezték meg életmű kiállítását. A MAXXI / Modern Architecture / XXI. század építészeti múzeum elnevezés szójátékát folytatva, Yona Friedman inkább a XXII. század alkotója volt.

Yona Friedman Architect 1923–2020 The architect and thinker of Hungarian origin, Yona Friedman (Friedmann János) died in his 96 year in February 2020. He was one of the outstanding and exceptionally versatile figures of the urban architectural discourse that developed in the second half of the twentieth century. He drew cities on colossal trusses rising up, floating above metropolises, rivers or marshes, bridges connecting four continents, multi-storeyed urban gardens, residential quarters from water mains elements; in his comic strip manuals he provided directions on survival for those in difficult situations, proclaiming that instead of architects, everyone should plan and build their own home. Friedman was born in Budapest in 1923. He left Hungary in 1945 and went first to Israel before settling in Paris, where he still lives today. He also taught for a longer time at universities in the USA, and has participated in the work of humanitarian organisations all over the world. He became internationally known at the end of the 1950s with his radical ideas on mobile architecture and the ville spatiale (approximately, the spatial, floating city) and his influential writings.

08


Piranesi-díj kiállítás FUGA, 01. 15. – 02. 03.

A Pirani Építészeti Napok a világ egyik legnagyobb múltú nemzetközi építészeti konferenciája, amely minden évben bemutatja a legfrissebb építészeti trendeket és a leginnovatívabb térformálási ötleteket. 2020. január elejétől a FUGA-ban volt látható a 2019. évi konferencián átadott Piranesi-díj nyerteseinek és döntőseinek kiállítása.

NEUE GALERIE, KASEMATTEN ÉS NEUE BASTEI, WIENERNEUSTADT, TERVEZŐ: BEVK PEROVIĆ

Az évente átadott építészeti elismerés hagyományai szerint az előző két év munkáiból Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia és Szerbia jelölőbizottságai választják ki országonként azt az öt projektet, melyek bemutatkoznak a tárlaton és versenyeznek a Piranesi-díjért. A tavalyi évben 47 építészeti projektet jelöltek a nemzeti előválogatók. A Piranesi-díjat 1989

SZCÉNA | SCENE

óta évente adják át, 2019-ben 31. alkalommal. A 31. Piranesi-díj zsűrije 2019. november 22-én találkozott a Monfort kiállítóteremben, Portoroséban. Mint minden évben, a zsűrit a konferencia előadói alkották: Koen Baeyens, Giovanni Barberis, Dario Castellino, Valeria Cottino, Jernaja Fischer Knap, Toni Gironès, Basile Graux, András Pálffy, Daniele Regis, Hugh Strange, Dejan Todorović, Rok Žnidaršič. A zsűrit Eva Mavsar, Špela Nardoni Kovač, Damjana Zaviršek Hudnik és Tatjana Sirk vezette. A 2019-es nemzetközi Piranesi-díjat a bécsújhelyi (Ausztria) Neue Galerie, Kasematten, Neue Bastei épületegyettes nyerte, tervezője Bevk Perović. Dicséretben részesült: · a szlovéniai Novo mesto főterének átalakítása, tervezők: Atelier arhitekti · San Pietro kolostor bővítése, Olaszország, tervezők: Zamboni Associati Architettura ( ZAA) A döntőbe került projektek: · vidéki ház, Konstari, Pelješac, Horvátország, tervező: Davor Bušnja · Vizafogó óvoda, Budapest, Magyarország, tervezők: Archikon · Családi ház bővítése, Čachtice, Szlovákia, tervezők: Pavol Paňák · Sunken Design Studio, Škofja Loka, Szlovénia, tervezők: Dekleva Gregorič arhitekti · Tornacsarnok, Stražišče, Kranj, Szlovénia, tervezők: Arhitekti: Aleš Vodopivec, Uroš Razpet, Gašper Medvešek, Karin Grdešič Rožman, Matej Delak, PLAN B d.o.o. A hallgatói pályázat résztvevői Graz, Spittal, Bécs, Banja Luka, Szarajevó, Split, Zágráb, Thesszaloniki, Budapest, Pescara, Trieszt, Pozsony, Ljubljana, Maribor, Belgrád, Újvidék egyetemeinek építészkarai, valamint a londoni Architectural Association School of Architecture voltak. Minden kari bíráló két, az elmúlt két év során tervezett munkát választhatott. 2019-ben 34 hallgatói munka volt versenyben. Diák kategóriában Piranesi-díjat kapott: a Ljubljanai Egyetel pszichiátriai klinikájának konceptuális terve, készítője: Rok Staudacher, konzulens: prof. Tomaž Krušec Döntőbe került diákmunkák: · Oktatási és karrierközpont, Brufut, Gambia, tervezők: Mia Bečirević, Neža Brankovič,

Nika Curk, Žan Krivec, Aljoša Potočnik, Tjaša Tušar, Arne Vitorovič, Klara Suša Vačovnik, Arne Žigon, Jan Žonta, Andreja Benedejčič, Matic Benet, Matija Bozja, Sebastjan Cvelbar, Tjaša Čakš, Miha Gašperin, Ana Jerman, Anja Justin, Sara Komac, Taja Kovič, Manca Kranjc, Nadja Krašovec, Katja Križan, Neža Lazar, Maria Ljuština, Martin Mušič, Uršula Novak, Natalija Otoničar, Rok Primažič, Jana Stankić, Mitja Süč, Matej Tili, Paolo Turčić, Bernarda Vidmajer · Alternative Moray, Peru, tervezők: Akemi Cabrejos Matayoshi, Jennifer Lizbeth Durand Labán, Samantha Nicole Segura Martel, Deja Vrbnjak; Mentors: Aljosa Dekleva, Rafael Freyre, Jakob Travnik · Trófea – egy jövőbeli közösségi élettér koncepciója, Ausztria, tervezők: Adzemovic, Medina; Bader, Dominic; Hedl, Marko; Ismaili, Nuhi; Kofler, Natalie; Louis, Emeline; Margesin, Magdalena; Neuhold, David Christian; Pons Montaner, David; Rafezeder, Pamina; Scheucher, Fabian; Schmölzer, Ferdinand; Seguro Manteca, Lucia; Susic, Milan; konzulensek: Hans Gangoly, Eva Sollgruber

Piranesi Award 2019 Exhibition in FUGA Piran Days of Architecture (PiDA) is an International Architectural Conference with one of the oldest traditions in the world, whose aim is to assess current trends in architecture and present the most progressive and innovative ideas of architectural and spatial production. The conference is accompanied by several architectural exhibitions, the most important of which is the International Architectural Piranesi Exhibition, which present works from the previous two years. For the 2019 Piranesi award, 47 architectural projects were nominated by national selectors from 10 European countries: Austria, Bosnia and Herzegovina, Croatia, Czech Republic, Greece, Hungary, Italy, Slovakia, Slovenia and Serbia. 34 students’ projects were nominated by students’ selectors from 17 European Faculties of Architecture from Graz, Spittal, Vienna, Banja Luka, Sarajevo, Split, Zagreb, Thessaloniki, Budapest, Pescara, Trieste, Bratislava, Ljubljana, Maribor, Belgrade, Novi Sad and AA London.

09


TÉMA THEME

Z MINT ZALA

JÁRMŰIPARI TESZTPÁLYA FOGADÓÉPÜLETE, ZALAEGERSZEG

építész i architect:

MADZIN ATTILA

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

A hazai gazdaság húzóágazatává vált járműipar hatása az utóbbi évtizedben egyre újabb területeken jelenik meg, elsősorban az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, az infrastruktúrában és a városfejlesztésben. 2016 tavaszán kormányrendelet döntött arról, hogy a zalai dombok között egy világszínvonalú tesztpályát alakít ki, ahol a hagyományos autótípusok mellett az önvezető és az elektromos járművek validációs vizsgálatai is elvégezhetők. A pálya első ütemét 2019 őszén adták át, s vele a komplexum főépületét is, amely egy hatalmas Z-betűt formáz.

A zöldmezős beruházás Zalaegerszegtől északra, a csöndes, csekély forgalmú dombvidékbe ékelődik, közel-távol nincs olyan épített objektum, amelyik viszonyulást kínálna. Zárt művi világ, amelyik ráadásul fölöslegesen próbálna másnak látszani, ami: itt, a mezős vidéken hiábavaló lenne természetes anyagokhoz, tradicionális formákhoz folyamodni, hiszen egy ipari létesítményről van szó, annak kellett arcot adni. Ráadásul olyan arcot, amelyik azonnal felismerhető a szakmai felületeken, ami legalább annyira logó, mint épület, ami könnyen bevésődik, ha tetszik, ikonikus, de mindenképpen egyedi. Így a fogadóépület tervezője, Madzin Attila két kulcstényezőből indult ki: a 265 hektáros területen több lépcsőben megvalósuló tesztpálya funkciójából, és az említett logó-karakter igényéből. Így lett a fogadóépület kontúrja a földtől elrugaszkodó, lendületes, ugyanakkor merész ívével áramvonalas, kissé eltorzított, de még jól felismerhető Z-forma, ami egyszerre hordozza a környező dombvidék jellegzetes hajlásíveit, a komplexum nevének (ZalaZONE) kezdőbetűjét és a korszerű autók áramvonalas designját. A kétszintes tömb a tesztpálya központi épülete; mellette épül még egy toronyszerű technikai egység, és a terveken három, később megépítendő irodai tömb is szerepel esetleges bérlők számára. A fogadóépület alacsony, átengedi a tekintet megállapodását a bőven fölé nyúló technikai toronynak – nem főszereplő, hanem a megérkezés helye, egyfajta membrán, átmenet a külvilág és a jövő közlekedésén szorgoskodó csúcstechnológia között. Bejárást kínál és látogatókat fogad, innen lehet továbbjutni a pályához, itt lehet rálátni az ott zajló munkafolyamatokra, és összekapcsolja az egymástól is elzárt tesztelési zónákat és munkaterületeket a külvilággal: a „profánok” és a „beavatottak” találkozási pontja.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

10


TÉMA | THEME

11


Megrendelő | Client:

Autóipari Próbapálya Zala Kft. Generáltervezés | General architecture:

M- Teampannon Kft., Noll Tamás; KTN Narthex Kft., Kovács Attila Vezető építész tervező | Leading architect:

Madzin Attila Építész munkatársak | Fellow architects:

Besenyei Balázs, Károly Ferenc, Kern Ádám, Szabó Andrea, Szögi Tamás, Varga Bence Tartószerkezet | Structure:

Kenese István – Kenese Kft. Épületvillamosság | Electrical engineering:

Ivanics Zoltán – Provill Kft. Gépészet | HVAC:

Krobák László – Skroll Kft. Tűzvédelem | Fire protection:

Fenyvesi Zsolt – F. S.Z. Mérnökiroda Kft.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

12


TÉMA | THEME

13


A részben téglalap alaprajzú épületnek a hagyományos értelemben nincsen fala; a talajból kiemelkedő íves tartó egyetlen gesztussal lendül át korcolt rib-roof fémlemezből komponált tetőszerkezetté, majd a keleti oldalon átfordulva hirtelen megtörik, és megnyitja – sőt, egy terasszal még közelebb hozza – a zárt belső teret a tesztpálya felé. Két hosszanti oldala rejtett bordás függönyfallal tárul fel. Az egyik üveghomlokzat tengelyében a főbejárat, a vele szemközti oldalon a VIP-bejárat nyílik, mindkettő a hatalmas légterű, felülről természetes fénnyel telített fogadótérbe vezet. Innen nyílik a 200 fős konferenciaterem, a 150 fős bemutatóterem és az azzal egybenyitható kisebb tárgyaló, és itt van a recepciós pult, illetve a hozzá tartozó ruhatár, vizesblokk, étterem.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

A belső tér leglátványosabb eleme az enyhén elforduló, szinte szoborszerű, egyik oldalán üvegkorláttal kísért lépcső, amely az emeletre vezet. Innen, szintén üvegmellvéddel kísért, kiállítótér szerepet is betöltő galériáról az egész földszint jól belátható. Az emeletre kerültek az üzemeltetés és a tesztpálya dolgozóinak irodái, és innen lehet kijutni a keleti oldalon felnyíló hatalmas teraszra, amely a belső központi tér ipari jellegű, csiszolt betonpadlózatával ellentétben faburkolatot kapott. Az épület üzemeltetése is a jövőnek készült, hiszen a háromrétegű üveghomlokzat és a természetes átszellőztetés mellett egy csúcsteljesítményű napelemes kiserőmű termeli a fenntartásához szükséges energiát. A ZalaZONE a jövő létesítménye. 5G internetes hálózatot és olyan egyedülálló helyzeteket kínál a járművek tesztelésére, mint a városi úthálózatot szimuláló infrastruktúra, a „rossz út bukkanókkal és rossz vasúti kereszteződéssel” vagy a „smart city” pályarészek – utóbbi a világon még csak három helyen működik. Vagyis a hír igaz, világszínvonalú újdonság van kibontakozóban a lágyan hajló zalai dombok között. A fogadóépület látványos, de nem vonja el a figyelmet magáról a látogatás céljáról: a tesztpályáról.

14


Z AS IN ZALA RECEPTION BUILDING FOR A TEST FIELD FOR MOTOR INDUSTRY, ZALAEGERSZEG Motor industry has evolved into a leading branch of economy in Hungary. As a result, in the past decade it has appeared in other fields as well, primarily in education, research development, infrastructure and urban development. In spring 2016 a governmental decree targeted to construct a world-standard test field in the Zala Hills, where validation tests of traditional cars as well as auto drive and electric one scan be carried out. The first stage of the field was inaugurated in autumn2019 with the main building of the complex, which is in the shape of a large letter Z. Its designer, Attila Madzin had two key aspects to start from: the 265 hectare area with the functions of a test field constructed in several stages, and the logo mentioned above. This the contours of the reception building were drawn as a sweeping and dynamic, daring and streamlined arch, a slightly altered Z form yet easy to identify, which simultaneously conveys the characteristic inclination angle of the neighbouring hills, the initial letter of the complex (ZalaZONE) and the tracery of modern contemporary cars.

TÉMA | THEME

15


ÉRDEMES-E ZSÁMBÉKRA MODERN ÉPÍTÉSZETÉRT KIRÁNDULNI?

A ZSÁMBÉKI KERESZTELŐ SZENT JÁNOS ISKOLAKÖZPONT ÁTALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE

építész i architect:

KOVÁCS ZOLTÁN

szöveg i text:

DÉVÉNYI TAMÁS

Az idén kilencszáz éves premontrei szerzetesrend Zsámbékra 100 évvel később érkezett meg, és 1475-ig volt az övék a Keresztelő Szent János tiszteletére épült monostoruk. Komoly elégtétel, hogy az alapító Ainordi (Aynard) lovag 1200 körüli kővárának romjaira1 épült barokk kastélyban talált újra otthonra a szerzetesrend – ezúttal női – rendháza. 1990től tanítanak a fehér nővérek a faluban, 2006tól a kastélyban is.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

fotók i photos:

DANYI BALÁZS

A premontrei rend helyi újraalapítását az 1989-ben visszaállt Gödöllői (férfi) Premontrei Perjelségnek köszönhetjük, ők hívták ide tanítani a külsővati nővéreket.2 Gödöllőn az 1990-es évek végén Holnapy D. Márton atya építész végzettségének és szakértelmének köszönhetően progresszív épületek jöttek létre. Turányi Gáborhoz fordult, akinek acélfa szerkezetű tornaszíne (1995–1996) volt az első,3 majd az követte az akkor Turányi irodájában dolgozó Kalmár László tornacsarnoka (2000–2001), mindkettő a kor jelentős építészeti alkotása volt. Ebbe a sorba illeszkedik a Fonyódi Mariann, Kalmár László és Turányi Gábor által tervezett (szerényen publikált) új zsámbéki Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola tervezése 1999-ben, amelyet 2003-ban adtak át. A mostani átalakítást tervező Kovács Zoltán tanulmányai alatt az akkor még kötelező katonaság helyett a polgári szolgálatot választotta: Zsámbékra ment Márton atyához, és kijárhatott vele az épülő szakiskolához. Később az atya eskette Zoltánt és Tündét, ő keresztelte meg a gyermekeiket is. Ilyen személyes természetű dolgokat nem szokás egy építészeti elemzés során leírni – de olyan szép, hogy képtelen voltam kihagyni.

16


TÉMA | THEME

17


Megbízó | Client:

Gödöllői Premontrei Perjelség Építészet, belsőépítészet | Architecture, interiors:

Kollektív Műterem Kft. Vezető tervező | Leading architect:

Kovács Zoltán Építészek | Architects:

Kovács Zoltán, Golda János Projektvezető építész | Project architect:

Csontos Gyula Építész munkatársak | Fellow architects:

Alkér Katalin, Jani Anna, Nagy Gábor, Ostoroczky Nóra, Páhy Réka, Pászli Herta, Tóth Annamária, Tusor Katalin, Ujfalussy Domonkos, Vermes Dániel Statika | Structure:

Schreiber József† Gépészet | HVAC:

Fejes Tamás Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Rajkai Ferenc Tűzvédelem | Fire protection:

Szökő Csaba Műemléki kutatás | Monument history research:

Kralovánszky Réka, Szabó Zoltán Külső közmű | Outdoor public utilities:

Bíró Attila Környezetterv | Evvironment:

Kontra Dániel, Király-Salgó Borbála Közlekedés | Traffic:

Wettstein Miklós Konyhatechnológia | Kitchen technology:

Gauland András, Újvári Krisztián Akusztika | Acoustics:

Fürjes Andor Tamás

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

18


Térjünk rá a műre, a kastélyra. Az 1467-ben Mátyás királytól mezővárosi rangot kapott Zsámbék vára a királyé lett, amit ő a fiának, Corvin Jánosnak adományozott. 1689-ben a Zichy család vásárolta meg a zsámbéki birtokot, és mielőtt Óbudára települtek volna, 1720 körül átépítették a romokban álló várat barokk kastéllyá. A 19. század végén a helyi polgárok mentették meg az akkor már lakatlan kastélyt az újabb romba dőléstől: megvásárolták a Zichy családtól. 1904-től, 4 majd 1993-tól újra a keresztes nővéreké az épület, amelyben legutóbb általános és középfokú katolikus gyakorlóiskola és tanítóképző főiskola működött, egészen a 2004-es tűzvészig.5 2006-tól a premontrei rend lett a fenntartó. Mezős Tamás építész kapott megbízást a tönkrement épület felújítására és tetőterének átalakítására; az udvar felől egy öntörvényű, modernista szint jelent meg a tetőzónában, a homlokzatok megújultak, a ház főépülete kő lábazatot és természetes palafedést kapott. A további tervezést másodjára vette át Kovács Zoltán, aki Golda János 6 mellett akkor már ismert társtervezője volt a Budapest belvárosi piarista gimnáziumnak. A feladat az udvart majdnem körbezáró három, többszintes, részben meglévő, helyenként életveszélyes szárny átalakítása volt. Hol legyen az új főbejárat, az aula, a menza és a tornaterem? Mi legyen a vár-múlttal, az évtizedek óta használhatatlan kis uszodával, a neobarokk kapukkal és a húszas évekbeli – a főtömegből kilógó – épületrésszel? Legyen-e bezárva az udvar? Mit kezdjünk a közeli, de közel sem szomszédos templomrom látványával? A szerteágazó kérdésekre egyetlen, komplex választ kellett találni. Korunk elit építészei erénynek tartják a homogenitást.

TÉMA | THEME

Elég volt a sok beszédből, egyszerűsítsük le drámaian a problémákat, esszenciálisan gondolkozzunk, korlátozzuk magunkat! Vajon miért van annyi, a használhatatlanságig egyszínű vagy „áramló terű” enteriőr manapság? A másik oldalon pedig a tehetségtelenség térbeli, formai és színezésbeli káosza, minden mennyiségben! Kovács Zoltánék terve azért érdemel komoly figyelmet, mert nem az „újságépítészetet” választották, hanem a gondolkodó, mérlegelő építész, a következetes döntéshozó, a múltat nem kizárólag hivatalos érték alapon tisztelő és annak meghamisítását elfogadhatatlannak tartó tervezési attitűd jelenik meg ebben a munkában. Az építkezés két ütemben, több éves kihagyással 2019 decemberében fejeződött be. A koncepció az idők során nem változott; a már felújított épületrész szinte változatlan maradt (nem is volt része a tervezési területnek), csupán a kőlábazat helyett van ma már természetesebb, vakolt kialakítású.

19


Decens pultos porta (sehol az iskolai üvegdoboz-szörnyeteg) mögött szellemes, jókedvű kapus fogad. Az újjákomponált sarokrészben van a látszóbeton szerkezetű felvonó és a nyitott főlépcső is. Leszűkül a tér, csak azért, hogy elemi élményként élhessük meg a régi épületrészbe lépést: a hárommenetes szárny udvari része helyenként kétszintes térré bővül. Így jöhetett létre az aula. A tér középfőfala a maga összetettségében mutatja a vegyes kőfal sokszori átalakításának történetét. Nincs kozmetikázás, látjuk az elektromos vésések, befalazások nyomait, egyedül a kibontott poroszsüveg födém vasgerendáinak fészkei tűntek el. A többi fal semleges fehér tónusához a megerősítések látszóbetonja társul – ott, ahol szükség van rá. Mindenkinek szívből ajánlom ezt a módszert: egy térbeli és időbeli rendszert kell felállítani, majd következetesen alkalmazni, az majd megtervezi magától a házat. Ez a hármasság önmagában sem steril, de vegyük hozzá a betonszürke porcelánkerámia burkolatot, és a legfontosabbat: a színes, de a színességével nem tüntető padrendszert. Nagyon szép, nem csodálom, hogy az átadás végén itt tartották az istentiszteletet. A következő – csonka – szárny neobarokk kapui úgy maradtak a helyükön, hogy ma már sehová nem vezetnek. Mégsem bontás, vagy jobb esetben áthelyezés lett a sorsuk: ott maradtak, ahol voltak, és szokatlan barátságosságot teremtve megtöltik történeti levegővel az egyébként is hangulatos oldalfolyosót. A tornateremben is megjelenik a vakolatlan téglafal, itt beton kipótlások is látszanak. A kettéosztható sportterem nagy üvegfalain át az ősi premontrei templom romját láthatjuk, 900 évet áthidalva. A szárny egy új, keskeny, hídszerű építménnyel köt át a kápolnához. A korábbi tervek üveghídja végül beállt a sorba: elvesztette különc karakterét, és ezzel nemcsak a fölösleges hangsúly került le a nem jelentős funkcióról, hanem egy közhellyel is kevesebb lett (híd=üveghíd), sőt az épület sorozatos, finom átváltozásainak egyik érdekes helye jött így létre – egy új parafrázis. A mostoha sorsú várból hírmondó is alig maradt. Egy emlékszoba készül majd, ahol kisebb kőtárat is kialakítanak. Az udvaron üvegfödém alatt láthatók 7 egyes fragmentumok, és a szokásosnál szellemesebb padlóbetétek idézik meg a hajdan itt volt (lehetett) falakat.

Az épület fő megközelítése és főbejárata a kastély Kalin Ferenc által 1923-ban egy plusz szinttel megemelt főépületének tengelyében volt. Régóta más a helyzet, és a bővített épületnek új bejáratra lett szüksége, mivel a főépület földszintje nem rendelkezik aulának alkalmas helyiséggel. A máig részben rendezetlen Zichy Miklós tér méltó bejárati irány egy ilyen fontosságú intézmény számára. Innen is nyílt egy mélyfekvésű kapualja az épületegyüttesnek, de a tervező sokkal jobb helyet talált: a hiányzó épületsarkot egészítette ki egy, tömegében illeszkedő, architektúrájában kapcsolódó új épületrésszel. A sokat hivatkozott illeszkedés ez esetben azt jelenti, hogy a térre néző épületszárny szerencsétlen tetőtérbeépítését még az első ütemben sikerült elbontani, és így helyreállt az 1923-as tömeg – ennek kontúrjait követi az új kiegészítés. A kapcsolódó architektúra egy rendkívül egyszerűnek tűnő, de valójában nagyon is összetett tervezési metódust fed: az új beépítés nem másol, nem utánoz, de nem is törekszik feltűnő kontrasztra. Új, újnak is látszik, mégsem konfliktusos a jelenléte, még az illeszkedéseknél sem. A bejárat látszóbeton portikusza mögötti, keret nélküli üvegfal látni engedi a beltér egyik építészeti rétegét, a vakolatlan tégla-kő falakat. A vakolatától megfosztott téglafal divatjelenség: egy magára valamit is adó airbnb-lakástulajdonos minden bizonnyal felmutat egy-két négyzetmétert belőle. Itt, Zsámbékon sem más a helyzet, azonban ennél a háznál igen: a hajdani vár eltűnt, de kövei beépültek az újabb falakba. Ezzel a módszerrel az építész különös módon láthatóvá tette a régmúltat – és ezt mindjárt a bejáratnál kell kezdeni. Mielőtt belépnénk, egy különös térbeli keresztet, mint zárókövet magába foglaló régi homokkő kőkeretet látunk a látszóbetonba foglalva. Itt kallódott a közelben.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

20


A ház homlokzatrészei hol megmaradtak, hol újak lettek. A szinte változatlan épületrészek homlokzata műemléki rekonstrukción esett át, legyen az bármilyen korú is. Az új épületrészek és a teljesen átépített szakaszok új homlokzata egy elvre épül: az egymás fölötti azonos (de amúgy változó) szélességű, a homlokzati síktól jelentősen visszahúzott nyílászáró-oszlopok között fehér falsávok vannak. Finoman változik a falsávok szélessége is. Az ablakok alacsony mellvédet kaptak, hogy a kisebbek is kilássanak az utcára. 8 A lábazat nem válik el sem síkjában, sem színében a normál faltól. A tetőn vörös cserép, miközben a főépület terméspala fedésű. Ebben az esetben a korábbi zsámbéki főépítész a tervező, aki nem engedte meg a szürkésfekete cserépfedést, sőt a természetes palát is lecserélte volna piros cserépre. Értetlenül állok: a régi zsindely és dránica, a szalma vagy a zsúp – ezek a klasszikus falusi tetőfedések– ritkán voltak pirosak. Az új homlokzati szerkesztésmód nem ismeretlen, sok példáját láthattuk már a hatvanas évek óta, méretváltozásai azonban hozzátesznek az alapsémához. Fontos, hogy itt jól működik, mert be tudja fogadni az eltérő homlokzati struktúrákat, a különböző lyukarchitektúrákat. A beékelődő régi szárnyrész kőlábazata, osztott ablakai nem maradnak magukra, pedig formai utalás nincs rájuk az új homlokzatokon. A nagy fák a vállukon hordják az udvart. A körülöttük lévő – a terveken még kör alakú – nagy parterre-ek végül kivitelezői érdekek mentén lettek szögletesek, merthogy az íves zsalu költsége már nem fért a büdzsébe. Kár érte. Kész a mű? Talán egyszer nem válik majd el két részre a ház külső képe, talán egyszer a híd tetejét is hasz-

TÉMA | THEME

nálni lehet, talán egyszer csak megnő a bejárat mellvédjének ívességet okozó, esztelenül kivágott hatalmas fa pótlása, talán egyszer szép lesz a Zichy Miklós tér iskola előtti része is. Azonban addig is ajánlom: menjenek el Zsámbékra, akár csak kortárs építészetet nézni is! 9

— 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Ma már biztosan tudjuk, hogy ez nem Aynard vára volt – az nyomtalanul elpusztult. 369 év után, 1927-ben alapították újra a premontrei nő rendet Külsővaton, lásd www. kulsovat.hu Kovács Zoltán tervezte meg az épület átalakítását, Turányi Gábor útmutatásai alapján. 1905 táján bontották le a vár még meglévő középkori épületrészeit. www. kszj.hu Golda igazi mentorként ezt a munkát is végigkövette. Vagyis nem láthatók, mivel az üveg belülről párás. Ez csak ártani tud a kevés megmaradt leletanyagnak. A külső keret nélküli üvegkorlát az első ütemben halvány színű, a másodikban átlátszó lett. Én megtartottam volna a színességét. Köszönöm Kalmár László és Turányi Gábor segítségét.

IS ZSÁMBÉK WORTH VISITING TO SEE MODERN ARCHITECTURE? THE REMODELLING AND EXTENSION OF ST JOHN THE BAPTIST SCHOOL CENTRE IN ZSÁMBÉK The premontrean order arrived in Zsámbék 100 years later and possessed the monastery built in honour of St John the Baptist till 1475. Its founder, knight Aynard had his masonry castle here the ruins of which were used as the foundations for the Baroque-style mansion which was turned into the new home for the nunnery of the order. White sisters have been teaching in the village as well as in the castle since 1990. The second stage of the remodelling was managed by Zoltán Kovács, the task being to redesign the partly existing wing embracing almost entirely the courtyard with its three storeys at parts almost life-dangerous. Design deserves special attention as they did not choose „newpaperarchitecture”, and of course they are also talented: the project is proof of a thoughtful and considerate architect, with systematic decision-making strategies, respecting the past not only based on the official values matched with an attitude to design regarding the falsification of values as unacceptable.

21


SZERENCSÉS CSILLAGZAT ALATT

SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA, BUDAKESZI

építész i architect:

TURI ATTILA

szöveg i text:

TATAI MÁRIA

Az első benyomás a fő forgalmi út felől: vonzó középület. Homlokzata tagolt és változatos, anyagai, színei egységessé teszik. Kissé kiugró előtetős bejáratai és a kiszűrődő gyerekzsivaj szinte beinvitál. A főbejáraton belépve két szint magas aula oldott, világos, oszlopokkal tagolt tere fogad. A 16 tantermes iskolát megismerve egyszerű rend rajzolódik elénk: a belső udvart körülölelő négy szárnyat világos közlekedők sora fűzi egybe. Bolyongásaink során az udvarra kitekintve mindig látjuk, hol is vagyunk, azaz biztonságban érezhetjük magunkat. Az udvar, az aula és a közlekedők nyitottak és meghittek egyszerre, az épület jellemzője, hogy patikamérlegen kimért egyensúlyt valósít meg ellentétes dimenziók között. Az iskola félkör alakú területre, a Kerekmező térre épült. A tereplejtés szerint lentről, illetve a főút mentén egyenes vonalú falak határolják, a másik két oldalát

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

fotók i photos:

DÉNES GYÖRGY

nagy, íves karéj öleli körül. Egyenes és íves jó arányban egészítik ki egymást. Az utcai szárnyban osztálytermek sorakoznak, s bár lényegében azonos nagyságúak, de az ablakaik és a megvilágításuk finom különbözése egyedivé teszi őket. A lejtős terep felső részén, az íves falakkal formált északkeleti szárnyban vannak a fő közösségi terek: az aula és az étkező, valamint a tanári szobák. Az északnyugati oldalszárny is tantermeket fogad be, külső határfala az ívet folytatja, a belsők az udvart határolják. Az alsó szárny, a tornaterem méretes tömbje határozott lezárást ad. Külső fala téglapilaszterekkel tagolt, várszerűen zárt forma, viszont a falbetétek fehér színe könnyeddé is teszi, az eresz alatti ablaksor pedig feloldja a zártságot. Az utca felőli front több szakaszra tagolt, ám tetejének a főbejárat felé – a lejtéssel ellentétes irányban – enyhén ereszkedő vonala és a téglalábazat egységbe fogja a homlokzatot – ahogy körben az egész épületet is. Az utcai homlokzat szakaszai akár külön házak is lehetnének: ez óhatatlanul eszünkbe juttatja Makovecz Imre egri uszodája (lásd MÉ 2001/1) oldalhomlokzatának tagolását – már csak azért is, mert az iskolát tervező Turi Attila Makovecz tanítványa volt. Persze a hasonlat csak távoli, hiszen ott az (ál)homlokzat részei sorolt házakat imitálnak, itt viszont inkább az egységesség dominál – még akkor is, ha az ablakok mérete, osztása és síkbeli elhelyezésének plasztikája okán is eltérnek egymástól a részek, viszont rejtett rendjük egyetlen kompozícióvá teszi őket.1 A szürkéskék fémtető az utca szintjéről nemigen látszik, de néhány helyen lefut a függőleges homlokzatra, máshol pedig az ablakok

22


érnek fel az ereszig. A felső szárny ívét az utca felől a kétszintes tanári könyvtárt rejtő ötszög-torony zárja le. Ez a határozott tömeg, ferdén metszett sarokablakával a főbejáratot is jól jelzi és határolja. Tömzsi teste a komplexum sarokköve. Az oszlopos, galériás aulához az étkező tere kapcsolódik, ottjártamkor éppen korrepetálás-féle zajlott benne. Az emeleti galériáról le- és kitekinthetünk: itt Makovecz 1983-ban elkészült sárospataki művelődési háza jutott eszembe, de mint csak áttételes, régi emlék, talán mint az előcsarnok–közösségi tér egyfajta ősképe, amelynek itt egy 21. századi, tágas, nem szimmetrikus rokonát láthatjuk. Innen az északi, a helyzete szerint „sarok” átjáró-hídon át haladhatunk tovább a hátsó szárnyba. Akárcsak az utcai homlokzat, ennek hosszú, íves homlokzata is tagolt, az ablakok játéka is következetesen folytatódik, mégis más: itt inkább a zártabb, fehér faltestek uralkodnak. Az épület lelke a körbeépített udvar. Ide nemcsak lépten-nyomon kilátunk, de több helyről ki is léphetünk. A viszonylag nagy udvartér mindenhonnan egyben látható, bensőséges léptékű. Ugyanakkor három részre tagolódik: az aulához fa-üvegfallal, az utcai szárnyhoz pedig kétszintes öböl-térrel csatlakozó felső udvart a tornatermi szárnyhoz illeszkedő alsó udvarral elegáns, széles, szintmagas lépcsősor köti össze. A tornatermi galériákat rejtő, téglalizénákkal osztott üvegfal mintegy köszön a szemközti aula üvegfalának: alulról-felülről megfogják a teret. Ez is ellenpont, az oldalfalak mozgalmas, fehér

TÉMA | THEME

23


24


Építész | Architect:

Turi Attila – Triskell Kft. Építész munkatársak | Fellow architects:

Turi Gergő, Robitsko Davor, Töviskes Csilla, Bárdi Tibor Tartószerkezet | Structure:

Pongor László, Szikora Miklós Gépészet | HVAC:

Köves László, Gróza Zoltán Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Barta István Lebonyolító | Project management:

BMSK Zrt. Kivitelező | Main contractor:

Épkar Zrt. Építtető | Client:

Nemzeti Sportközpontok és Budakeszi város Önkormányzata

faltömb-architektúráját föntről-lentről átlátszó, magas, függönyszerű homlokzatok zárják. Az udvar meghittségéhez a meleg színek is hozzájárulnak. A lépcsőt keretező gabion mellvédfalak sötétszürke színe és erőteljes formavilága kissé nyersen hat ugyan, de a tavasszal feléledő növényzet ezt a keménységet oldani fogja. A köríves iskoláról eszünkbe juthat az ugyancsak az idén birtokba vett Debreceni Nemzetközi Iskola (lásd MÉ 2019/6). De nem sok a közös jellemző bennük. A debreceni épület szabályos mértani tömeg, szimmetrikus, azonos elemekből felépülő, íves fehér kristálytest az erdő szélén. A budakeszi iskola viszont inkább részekre osztott egység. Csak részben íves és nem szimmetrikus (legfeljebb rejtetten, képzetesen), inkább a változatosság jellemzi. A debreceni szélesebben kitáruló, nyitottabb; az intimitást ott a fénnyel átjárt osztálytermek dobozszerűsége adja. Bizonyos értelemben a debreceni is organikus, ám a budakeszi másképpen az. Turi Attila építészetében nyomokban fellelhető a Wright-i organikusság, csakúgy, mint a steineri, 2 illetve a makoveczi is, azonban ez az iskola egyéni módon organikus, festőien sokszínű tér- és tömegkomponálás jellemzi, ellentétek szerves egysége. A belső terekben a világos színek dominálnak. A padló- és lépcsőburkolatok sárgás árnyalata kön�nyed hatású, a lényeg szempontjából nem igazán számít, hogy ezek olcsóbb tömeggyártmányok (akárcsak az udvar padozata), az anyagi kompromisszum ebben ugyan tetten érhető, de nincs nagy jelentősége. A falak fehérek, de a helyenkénti téglaburkolatok és a látszó fa szerkezetű mennyezetek – az aulában és a tornateremben – meleg hatást keltenek. Nagyszerű találmány a fával bélelt kétszemélyes ülőfülkék beépítése, ezek kedvelt tartózkodóhelyek. A közlekedőkre az egyszerű, frappáns megoldások jellemzők, például a széles fa fogódzók, vagy a hátsó lépcső mellvédfalának félkör nyílása. Szervesen a helyükön vannak itt az iskolát

TÉMA | THEME

díszítő műalkotások: Orosz István „építészeti” grafikái és Keresztes Dóra színes képei. 3 Annak idején mi szigorúan szerkesztett, többnyire középfolyosókból nyíló osztálytermekben tanultunk (s a folyosón sétáltunk párban le s fel a szünetben). Igaz, már a hetvenes években is láttunk a külföldi folyóiratokban lazábban szerkesztett, térélményekkel teli iskolákat. A szerencsés mai gyerekeknek már itthon is lehetőségük van az iskolán belül is többdimenziósan, változatosan megtapasztalni a világot. Az épített környezetről – és az építészet világáról – ebben a suliban gazdag képet kaphatnak: külön oktatás nélkül is, mintegy tudat alatt szereznek ismereteket terekről, szerkezetekről, anyagokról. Néha ez egy vidéki, állami iskolában is sikerülhet tehát, de csak a csillagzat nagyon szerencsés együttállása esetén.4 Így is lehet eltölteni a tanulóéveket a szó klasszikus értelmében vett alma materben.5

— 1 2 3 4 5

Makovecz házán a határozott tagolásnak ikonikus célja is volt. Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák polihisztor, az antropozófia megalkotója Az alkotások a művészek adományai. „...nem volt ellentét kivitelező, építtető, beruházó és tervező között” – írja Turi Attila az Országépítő 2019/03-ban megjelent cikkében. Az „alma mater” eredeti jelentése: tápláló anya.

UNDER A LUCKY CONSTELLATION ISTVÁN SZÉCHENYI PRIMARY SCHOOL, BUDAKESZI The school is built on a semi-circular site in Kerekmező square. The inclination of the terrain means it is bordered by straight walls from below and along the main road, and embraced with a large arched line on the other side. Straight and sweeping arched lines complement each other fairly well. The wing towards the street contain rows of classrooms, which are basically the same size, but their windows and lights make slight distinctions and thus appear individually different. At the upper part of the sloped terrain the arched walls of the northeastern wing houses the main community spaces: the community hall and the canteen, as well as the staffroom. The facade is articulated with various materials which are orchestrated by colours. Entrances with slightly projecting roofs and the filtering noise children make indoors invite us inside. On entering through the main entrance the two-storey community hall welcomes us with columns articulating a space with a calming and friendly atmosphere. Making a tour of the school with 16 classrooms a simple plan of organizations reveals itself: the internal court is embraced by four wings linked by a row of light passages.

25


RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

26


KETTŐS KIHÍVÁS

ORSZÁGGYŰLÉSI HIVATAL IRODAHÁZA, BUDAPEST

építész i architect:

VADÁSZ BENCE

szöveg i text:

CSONTÓ SÁNDOR

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

Az Országgyűlési Hivatal székházának átadása egy olyan koncepció záróaktusa, amely az új helyzet mentén újragondolást, elemzést diktál. Ami itt történt, az kettős kihívásnak felel meg: teljes hasonulás a szimmetrikusan elhelyezett historizáló rizaliton és modern, 21. századi belső terek a homlokzat mögött. A környék átrendezésével létrejött új rend itt végre pontosan értelmezhető, ebben az épületben összekapcsolódott a múlt és a jelen. Elfoglalhatták munkahelyeiket a parlament hivatalnokai a Szabad György Irodaházban, ahol korábban a MTESZ székháza állt. A Kossuth tér északi oldalának beépítése a két világháború között megtörtént, ám a déli oldal foghíjas maradt. 1972 decemberében készült el a metróállomás fölött a Pintér Béla tervezte, a térfalaktól markánsan elütő szerkezetű és kialakítású modern irodaépület. A nemzet főterének átépítésére és az Országház tágabb környezetének rekonstruálására 2011-ben indított Steindl Imre Program része volt a ház átépítése és a homlokzatnak az 1928-ban Hültlt Dezső által tervezett – ám lassan száz éve nem megvalósult – elgondolás szerinti átalakítása. Az eredeti terv tehát a Pintér-féle épület szerkezetének megtartása lett volna, de a tartószerkezet rossz állapota miatt 2016-ban az elbontása mellett döntöttek. Az újabb pályázati kiírás kettős kihívásának az UVATERV Zrt., illetve a Vadász és Társai Építőművész konzorcium pályamunkája felelt meg. A kivitelező a Market Zrt., a belsőépítészeti terveket pedig a ZED Építészeti Stúdió készítette. A metrószintet az UVATERV még az eredeti tervek birtokában tudta fejleszteni. Vadász Bence és kollektívája a ZED Stúdióval együtt a szomszédos épület lézerszkenneres 3D felmérése alapján elkészítették a Hültl által megrajzolt terv reanimációját és összeillesztették az új épülettel. Az irodaház mintegy 9000 négyzetméteren valósult meg, a földszint alatt egy alagsori szint, fölötte pedig hat emelet épült. Sötétszürke természetes palatető fedi, a homlokzaton több mint 5500 kőtömböt és 1850 műkőelemet helyeztek el. Mivel az épület szerkezete a metróállomásra támaszkodik, a süttői kemény mészkőből készült díszítőelemeket üregesre vájták, hogy enyhítsék a terhelést. Főbejárata nyugati irányba, a Duna felé néz, amely egy üvegtetős, természetes fénnyel megvilágított, nagy belmagasságú átriumos fogadótérbe nyílik. Efölött egy zárt udvar ad elegendő világosságot a mögötte lévő irodáknak. Hátul, a lifteknél egy hatalmas, élő növényekkel borított zöld falfelület fogadja a belépőket, ami színt és életet csempész a letisztult, de kissé komor térbe. Itt helyezték el a rendszerváltás utáni első országgyűlési elnök, Szabad György bronz mellszobrát is. Innen, az alagsoron át közvetlen belső alagút vezet az Országházba, ami nemcsak lerövidíti a két épület közötti utat, de az

TÉMA | THEME

27


Generáltervezés | General design:

UVATERV – Vadász és Társai Konzorcium Vezető építész tervező | Lead architect:

Vadász Bence

Társtervező és feldolgozás | Co-architect:

Déri Dániel – ZED Studió

Építészet (alagút és Országházon belüli munkák):

Turján Csaba építész UVATERV Tartószerkezet (irodaház) | Structure (office building):

Szaló Csaba – UVATERV

Tartószerkezet (alagút, transzformátor, Országházon belüli munkák) | Structure (tunnel, transformator, works in Parliament building):

Kósa Tamás – UVATERV Épületgépészet | HVAC:

Temesvári László – Temesvári Tervező Kft. Épületvillamosság | Electrical engineering:

Kelemen Ferenc – Kelevill-FZ Kft. Szerkezeti részlettervek | Structural details:

Dudinszky Orsolya – Farsang és Dudinszky Tervezőiroda Kft. Tűzvédelem | Fire protection:

Szöllősi Levente – FIRE-MED Bt. Tájépítészet | Landscape:

Kontra Dániel – Urban Concept Kft. Forgalomtechnika | Traffic:

Nádasdy Tamás – UVATERV Térburkolatok | Pavings:

Nagy Dénes – UVATERV Konyhatechnológia | Kitchen technology:

Straub Ágnes – Szigmavill Bt. Környezetvédelem | Environment protection:

Kovács Tibor – UVATERV Akusztika | Acoustics:

Csott Róbert – ’95 Apszis Bt. Akadálymentesítés | Accessibility:

Halmai Krisztina Felvonók | Elevators:

Makovsky Zsolt – Makovsky és Társai Kft. Geotechnika | Geotechnology:

Nagy László – UVATERV Geodézia | Geodesy:

Szászvári János – UVATERV Kivitelező | Main contractor:

Market Zrt.

Beruházó | Investor:

Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.

ide érkező vendégek biztonsági átvizsgálása is a házon kívül történhet meg. Méltányos gesztus, hogy egy faragott, márványburkolatos oszlopot megtartottak a Pintér-féle régi épületből. A folyosó kialakítása ötvözi az irodaház modern hangulatát és a helyszín történeti értékeit. A térszint alatti alagút látványos fogadóterembe vezet, amely korábban asztalosműhelyként funkcionált. A fogadóteret az Országház terveinek másolatai díszítik, az épület eredeti kőelemeivel tarkítva, kvázi helytörténeti kiállításként. Az épületben összesen 300 fő számára alakítottak ki munkahelyeket. A helyiségek között találunk egylégterű, illetve egy- és kétszemélyes irodákat, valamint tárgyalókat. Minden emelet saját színt kapott, ez a padlószőnyegeken, a közös terek fotelein és a szintenként elhelyezett konyhaszigetek burkolatában is megjelenik, derűsen ellenpontozva az épület alapvetően fehér és szürke tónusait, a krómozott acél felületek domináns látványát. (Nem mellékesen, a ház mintegy 3200 folyóméter irattári kapacitással is rendelkezik.) A hátsó udvaron, amelynek végfala nyitott a mögötte lévő bérház felé, kellemes kis pihenőkertet alakítottak ki. Az irodaház szinte teljes udvari homlokzata előtt végigfut egy kúszónövényekkel frissen ültetett fémszerkezet. Ez a támrendszer – Szemiramisz függőkertjeinek kései, jellegzetesen budapesti körfolyosós változata – hamarosan a ház legattraktívabb része lesz. A hatodik szint teraszáról pazar kilátás nyílik a Kossuth térre, az Országházra, a Dunára és a túlparton fekvő budai Várnegyedre. Az irodaház akadálymentesített, energiaellátásának fontos része egy levegő-víz hőszivattyú, amely részben hulladékhőt hasznosít. A száz éve tervezett városkép mai megvalósulása nem olcsó múltidézés lett, hanem hiteles, a helyhez illeszkedő, ugyanakkor befelé kortárs értékeket felmutató építészet, aminek méltóságos külseje mögött hétköznapi munka folyik.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

28


TÉMA | THEME

29


RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

30


A DUAL CHALLENGE OFFICE BLOCK OF THE PARLIAMENT OFFICE, BUDAPEST Clerks of the Parliament offices had the chance to take their new work places in György Szabad Office Building now. Developing the northern side of Kossuth Square was completed between the two world wars, leaving the southern side vacant. 1972 saw the completion of the modern style office block above the underground station with a strikingly different character, structure and design from the spatial walls. The remodelling of the main square of the nation and the reconstruction of the wider context of the Houses of Parliament was launched within the framework of Steindl Imre Programme in 2011. It also included the reconstruction of the house and the facade in accordance with designs by Dezső Hültl – remaining in blueprint for almost a century now. The original scheme was to preserve the structure by Pintér but due to structural weaknesses a decision to pull it down was made in 2016. Designs by UVATERV Ltd., and Vadász and Fellow Architects met the criteria published in the next tender. Bence Vadász and his team in cooperation with ZED Studio also prepared the reanimation of the 1928 design based on the laser scanned +D survey of the neighbouring building and thus they matched it with the new one.

TÉMA | THEME

31


EMELD A TÉTET!

CSALÁDI HÁZ, BUDAKESZI

építész i architect:

BÁRTFAI-SZABÓ GÁBOR

szöveg i text:

Visszatérőknek is mondhatnánk őket, hiszen Bártfai-Szabó Gábor és szintén építész felesége, Bártfai-Szabó Orsolya már második házukat építik Budakeszi egykor zártkertes településrészének egyik dűlőjében. Korábbi családi házukat, amely elnyerte az Év Háza díjat (lásd MÉ 2010/6), a szükség szülte. Most sincs másként, csak a feltételek lettek nehezebbek. Előző házuk minimálprogramja még illett a zártkerti szabályozás egyébként eléggé lehetetlen feltételeihez. A nadrágszíj-telekre építhető 30 négyzetmétert azóta persze bővítették, de a család további növekedését már nem tudta követni az épület. Az új otthonhoz való telket a korábbitól nem messze találták meg. Hogy ne legyen kisebb kihívás, nadrágszíjparcella ez is, viszont az építészeti program már sokkal bővebb: 6 szoba, lakótér, fürdőszobák, előtér. A szabályozás ma már lehetővé teszi ezt, a telek alakja viszont valóban szíjként szorítja a lehetőségeket. Építészek! Tegyük szívünkre a kezünket: ki az, aki nem fantáziált legalább egyszer arról, hogy egy nagyon keskeny házat tervezzen? Ugye? A szűkre szabott házaknak szinte saját szakirodalma van, a műfaj hazája pedig Japán, ahol rengeteg olyan zsebkendőnyi méretű telek van, amelyet beépítenek. Nem kevés kreativitás és

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

BOTZHEIM BÁLINT

fotók i photos:

BUJNOVSZKY TAMÁS

elszántság kell ehhez, és valóban, a japán szaklapokat nézegetve el kell ismerni, hogy a szigetország építészei mesterei a műfajnak. Példát azonban nálunk is lehet találni, akár történelmi távlatokban, akár a közelmúltból. Példaként említem Bán Ferenc tokaji nyaralóját (lásd MÉ 2001/1), amely annak dacára, hogy a telek nagyon keskeny, „ott van a szeren”. A jogi környezet szigorúsága ugyan korlátozta a telek beépíthetőségét, ugyanakkor sikerült megállapodni a szomszéd telek tulajdonosával, hogy szabadon használhassák azt, hosszabb távon pedig számítani lehet arra, hogy meg is tudják vásárolni. A telek kedvező délkeleti tájolású. Az épület diszpozíciója lineáris, nem is lehet más. A környékbeli házakhoz képest szokatlan látványa miatt az utcában sétálók gyakran megállnak, és egymástól kérdezik, mi is az, amit látnak. Az utcafronton két körablak kacsint feléjük, majd feltárul a több, mint 36 méter hosszú tornác, amely a teljes épületet végigkíséri. A lineáris elrendezésnek előnye is van: az összes szoba kedvező délkeleti tájolással rendelkezik, sehol sem kell nélkülözni a napsütést. Az épülettömegnek egységes megjelenést ad a végigfutó tornác. A bejárati résznél ék alakban elmozdul a tömeg, a tető itt alacsonyabb, de ez csak közelebb érve érzékelhető. Ugyanakkor a bejárat és az előtér funkcionálisan két részre osztja a házat: a hátsó udvar felé esik a családi együttlétek tere, az utca felé pedig minden családtagnak a saját személyes tere. A szobák egy közlekedő folyosóról nyílnak fel, míg a lakótér szoba közvetlenül az előtérből nyílik. A ház legnagyobb tere a majd’ 46 négyzetméteres nappali–konyha–étkező. Hatalmas üvegfelületei nemcsak a reggeli és délelőtti, de még a délutáni napsugarat is becsalogatják az előtérrel szomszédos falon elhelyezett üvegfelület segítségével. Itt nyer értelmet a tömeg megmozgatása a bejárat felett. Ugyanakkor a nappaliból nemcsak vizuális, de közvetlen kertkapcsolat is nyílik: a gyönyörű hátsó kert felé néző oldalon rögtön ki lehet lépni a hangulatos fedett teraszra. A lakótérben alkalmazott anyagok – fa, meszelt fal, látszóbeton – kortárs módon

32


Építész tervezők | Architects:

Bártfai-Szabó Orsolya, Bártfai-Szabó Gábor Építész munkatársak | Fellow architects:

Agyagási Iulia, Nagy Mariann, Radnóczi Kinga Tartószerkezet | Structure:

Éles Tibor Gépészet | HVAC:

Oltvai Tamás Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Baranyák Zoltán, Molnár Zoltán Tájépítészet | Landscape:

Bártfai-Szabó Orsolya

TÉMA | THEME

33


otthonos hangulatot teremtenek, hasonló anyaghasználat folytatódik a gyerek-, illetve szülői hálószobákban is. Kivétel ez alól az előszoba, amely fekete színével inkább a ház külső megjelenéséhez kapcsolódik. Itt értünk el egy fontos ponthoz: Bártfai-Szabó Gábor eddigi családi ház tervezési munkáiban, ha csak tehette, bontott téglaburkolatot alkalmazott, ennél a háznál azonban elhagyta a komfortzónát, hogy valami újat próbáljon ki. Az épületre fekete színű, speciális hőszigetelő vakolat került, melyet a felhordás során egyedi technikával, vízszintesen gereblyéztek el. Az egyedivé alakítás itt még nem ért véget, ugyanis a frissen vakolt felületet csillámokkal szórták be. Az eredmény magáért beszél, a fekete, és mégis csillogó vakolattal a ház varázsdobozként tűnik fel az utcaképben. A fekete színnel kontrasztot alkotnak a fa nyílászárók, illetve a tornác és a bejárati ajtó erősen szaturált sárga színe. A kísérlet sikerült, eredeti gondolatokat megragadó – talán nem túlzás ezt állítani – építészeti kuriózum született. A házat kvalitásai okán a jövőben szervezett építész„zarándoklatok” állomásaként is el tudom képzelni. Városépítészeti szempontból előrelépés lenne az új belterületen, ha az önkormányzat szorgalmazná, hogy a nadrágszíj-telkeken túllépve, négyzetes arányú, 900-1000 négyzetméteres telkek jöjjenek létre, ahol megengedhető a szellős, szabadonálló beépítés. Az új parcellákon így a hagyományokat jobban közelítő, praktikusabb térarányokkal lehet majd elhelyezni az épületeket. Addig is ez a ház egy barátságos vendég marad az egykor zártkerti településrész vizuálisan szennyezett, kaotikus világában.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

34


RAISE THE BID! DETACHED HOUSE, BUDAKESZI Gábor Bártfai-Szabó and his wife, a fellow architect are already building their second family home in Budakeszi, along a dirt road of the formerly closed development zone of the settlement. The site is located near the former one. The challenge matched their previous one as it is yet another narrow strip of land, but the architectural scheme was largely extended: six rooms with a living space, bathrooms and a hall. The disposition of the building is linear, as it could not have been anything else. Two circular windows wink at us on the street front, and then a porch of more than 36 metre length reveals itself which runs along the entire structure. The linear configuration also has its advantages, though: each room has favourable orientation east-southward, and thus sunshine permeates every part of the house. The porch running along the fiull length of the structure lends it a homogenuous exterior appearance. Rooms open up from a corridor, whilst the living area opens directly from the hall. The largest room of the house is the appr. 46 square metre living zone doubling as a dining-room and a kitchen. Its large glass expanses lure in sunshine in the morning and even in the afternoon because of the glass surface on the wall neighbouring the hall. The building is clad in black special thermo-insulating plasterwork which was raked horizontally after being applied on the surfaces.

TÉMA | THEME

35


A TERMÉSZET ÖLÉN

CSALÁDI HÁZ, BUGYI ÜRBŐPUSZTA

építész i architect:

VÉKONY PÉTER

szöveg i text:

KISS TAMÁS

Az ország területére délről beékelődő Duna-Tisza közi homokhátság legészakabbi szegletében járunk, messze Budapest nyüzsgésétől, de annak még könnyen elérhető szükségszerű közelségében. A terület sokszínű természeti adottságokkal rendelkezik, amely – az itt élők számára evidenciaként – állandó nyugalmat kínál a városi lét elől menekülő ember számára. Ebben a környezetben látta meg a többlettartalmat Vékony Péter építész és családja, akik Bugyi határában, Ürbőpusztán egy tanyát átépítve alakították ki nyugodt életteret biztosító családi otthonukat. RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

fotók i photos:

PALKÓ GYÖRGY

A terület az Európa Unió által létrehozott Natura 2000 ökológiai hálózat tagjaként élvez védelmet. Mindez az itt vadon élő állat- és növényfajok megóvását hivatott biztosítani. Ezek a sajátosan gazdag természeti adottságok alapvetően meghatározzák az itteni természetes környezet kárára beavatkozó építész előtt álló feladatokat. A kulcs a kellő érzékenységgel megfogalmazott építészet, amely az ember és természet együttélésének összhangját, a természeti értékek tiszteletét tartja szem előtt, és minimalizálja a környezetére gyakorolt kártékony emberi befolyást. Mindezen szempontok szerint az eredeti tanyaépület megmenthető részei megmaradtak, az új hozzáépítések pedig főként újrafelhasznált anyagokból készültek. Az egykori cselédszállásból és birkapásztor lakból családi házzá avanzsált épület több kisebb tanyával alkot egy csokrot, aminek a füves mezők, erdőfoltok és csatornák zavartalan állatvilága ad idilli hátteret. A környék építészeti környezete közömbös – az itt élő embernek sem kellő motiváltsága, sem ideje nincs rá a hétköznapok megannyi teendője mellett. Az életet

36


ebben a közegben a megszokott normák, a korábbi generációktól örökölt kulturális hagyományok alakítják. Fák között, egy göröngyös földúton jutunk el az épülethez. Telepítése egykor tudatosan magaslati pontra történt: a közel 70 cm vastagságú vályogfalak így biztonságosan száraz helyre kerültek. A kelet-nyugati hossztengelyű épület eredeti alaprajza észak felől egy kazánházzal, nyugati irányból pedig egy tágas nappalival és egy fedett-nyitott terasszal bővült; a terasz egyben a bejárat felől elsőként fogadó tér is. A részletek a népi építészet racionális jegyeit hordozzák; széles, árnyékot adó tornác védi a belső tereket a nyári melegedtől, a nagy kiülésű eresz nem engedi a csapadékot a falszerkezet és az ott tárolt tűzifa közelébe, az áttört burkolattal árnyékolt, jól átszellőző fedett-nyitott terek kellemes mikroklímát biztosítanak. A bővítés U alakúra formálta a ház alaprajzát, ezzel erősödött az udvar intimitása. A csűrszerű teraszon keresztülhaladva egy nyitott, sűrű oszlopsorral szegélyezett, széles tornácra jutunk, amely mellett, az udvar gyújtópontjában egy jókora, bazaltkockákkal szegélyezett homokozó van. E köré szerveződik az udvaron a fedett-nyitott nyári konyha, az árnyékolt hűsölő és a medence. Mindezek együttesen adják a

TÉMA | THEME

37


Építész | Architect:

Vékony Péter Építész munkatárs | Fellow architect:

Mezey Sándor Belsőépítész | Interiors:

Éltető Zsófia Statika | Structure:

Kovács István Gépészet | HVAC:

Pavlics György Elektromos tervezés | Electrical engineering:

Barabás Zoltán Kertészet-kertépítés | Garden:

Szabó Franciska, Vékony Péter

családi és társasági élet lehetőségekkel teli helyszínét. A homlokzatok puritán eleganciával fehérre vakoltak, ezt az uralkodó színt a gyakran megjelenő fa homlokzati elemek sötétbarna tónusai és az égetett tetőcserép vöröse egészíti ki. A leginkább karakteres homlokzat a bejárat mentén lévő terasz áttört oromfala. Faburkolatának rafinált kiosztása egyszerre idézi meg az egykori népi melléképületek deszkaoromzatát és a kortárs, letisztult építészet geometrikus világát. Ez a kiosztás a praktikum mellett játékos fény-árnyék hatásokat produkál a fedett térben. Belül az épület hossztengelyére felfűzve egy légtérben helyezkedik el a konyha–étkező–nappali csoportja. A konyha tágas terét egy jókora konyhasziget és az azt körülölelő, régi-új konyhabútor uralja, újrafestett halvány babakék színe merész és jó választás. A falak fehérre meszeltek, a padlót kissé rusztikus hangulatot sugalló, újra felhasznált betonlapok és műkő burkolat borítja.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

Kiváló belsőépítészeti fogásként a konyhában és egyes helyiségekben megőrizték a régi, ugratott deszkaborítással készült pórfödémet, így a festékrétegektől megtisztított, nyers megjelenésével méltóságteljes, meghatározó eleme lett a belső tereknek. Erre az archaikus formavilágra kiválóan rímelnek az előterek közötti, szegmensíves záródású koros ajtónyílás „puha” megformálású falkávái. A mély, egyik oldalról nyílásokkal tagolt és tornáccal szegélyezett épülettraktus természetes megvilágítását a padlástérbe épített, egészen a tetőablakokig nyúló fénykürtők egészítik ki. Egyszerű, mégis különleges megoldásukkal az öreg födémszerkezetet áttörve izgalmas fényviszonyokat teremtenek. A konyhabútorhoz hasonlóan – szükség- és célszerűen – az enteriőrben gyakran felbukkannak különböző korú, újra felhasznált bútordarabok, ami sajátos hangulatú eklektikát teremt. A ráncfelvarráson átesett öreg bútordarabok – egy-egy paraszti ruhásszekrény, falitükör – mintha elismerően kacsintanának ki az egykori öreg tanya világából. A ház építészeti filozófiája – a megjelenésén és a térszervezésén túl – a természeti környezethez való viszonyával együtt értelmezendő. Mára a mindennapok kényelme felülírta a teremtő akarat józan gondolkodását, és eluralkodott a természettel szemben álló önös érdek. Ez a ház az építési tevékenységen messze túlmutatóan a környezettudatos mindennapokra is felhívja a figyelmet, s határozottan teszi le a voksot egy fenntarthatóbb életvitel igénye mellett.

38


IN MOTHER NATURE’S LAP DETACHED HOUSE, BUGYI ÜRBŐPUSZTA edged into the territory of the country from the south, this region of sandy hills between the rivers Danube and Tisza is far away from the bustle of Budapest, but still within a proximity easily accessible from anywhere. Architect Péter Vékony and his family saw the potentials of this environment and they transformed a manor in Ürbőpuszta, on the margins of Bugyi, to have their family home which offers the framework for a peaceful lifestyle. Being part of the Natura 2000 ecological network established by the European Union, this area is an environmentally protected zone. All this is intended to protect wildlife species of animals and plants living within the area. Such uniquely rich natural features basically define the tasks of an architect intervening at the expense of the natural context of the site. The key note is a kind of architecture phrased with the necessary degree of sensitivity, respecting the harmony of cohabiting humans and nature, as well as natural values, whilst minimizing the harmfulness of human impact burdening our environment.

TÉMA | THEME

39


AUREA MEDIOCRITAS

ÉLELMISZERIPARI ÜZEM, KARCAG

építész i architect:

CSANÁDY GÁBOR

szöveg i text:

MÓRÉ LEVENTE

Feszes, szimmetrikus szerkesztés és kellemes ritmus jellemzi a karcagi Szentannai Sámuel szakközépiskola új élelmiszeripari üzemét, amelyet Csanády Gábor az Alföld építészeti hagyományának tiszteletben tartásával, mégis jól azonosítható kortárs jegyekkel alkotott meg. Százhúsz éve már, hogy 1899-ben Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felavatta a karcagi Szentannai Sámuel Középiskolát. A nagy múltú, gondozott parkban álló épületegyüttest 2008-ban kezdték el a mai korhoz igazodó, az agrárium és az élelmiszeripar területét komplexen lefedő intézménnyé fejleszteni. Átfogó átalakítása több lépcsőben zajlott:2010-ben az iskolaépületet, 2014ben a kollégiumot, a régi tanügyi épületet, a gazdasági igazgatás épületét és a konyhát korszerűsítették. Az építkezések sorában eddig utolsóként, 2015-ben pedig elkészült Csanády Gábor élelmiszeripari tanüzeme és műhelyháza, amelyben a mai ipari rendeltetésű épületektől

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

fotók i photos:

CSANÁDY GÁBOR

merőben eltérő koncepció szerint a szikár funkcionalizmus a lehető legkisebb környezeti terhelés igényével és komoly építészeti minőséggel párosul. Az agrár- és élelmiszeripari szakmákban elengedhetetlen és döntő súlyú a gyakorlati képzés, amelynek elsődleges bázisát tangazdaságok és tanüzemek adják. A szükséges ismeretek, készségek megszerzése során a legfrissebb technikai vívmányok megismerése nyújthat csak hosszútávon használható tudást – az eszközök időről időre történő cseréje tehát egy szabadon használható épületet igényel. Bár az üzem termékeit elsősorban az iskola konyhája hasznosítja, a feldolgozott élelmiszer áruba bocsátása érdemben járul hozzá az iskola fenntartásához. Ezt a szimbiózist az iskolához tartozó gazdaság teljesíti be, így a gyakorlati oktatásban betöltött szerep mellett az előállított termékek eladhatóságát segítő, praktikus megoldások keresése is fontos szempont volt a tervezés során. A gyümölcsfeldolgozó alapanyagát a mintegy kéthektáros gyümölcsös biztosítja, a növényolaj-üzem a szántóterületen termelt napraforgót dolgozza fel, a lisztkészítés oktatására pedig egy kis teljesítményű berendezés, úgynevezett „minimalom” szolgál. A tanüzemben készült tésztát, gyümölcsleveket, lekvárt és étolajat értékesítik, a pálinkafőzőben pedig bérfőzést vállalnak. Az egyszintes, egyszerű pajtákat idéző ház környezete általában magas talajvízzel veszélyeztetett, ezért vastag zúzottkő ágyat készítettek közvetlenül a humuszmentesített talajra, erre helyezték a talajszinttől jelentősen elemelt lemezalapot. A kavicságy szétfolyását gabion hálókkal, illetve tűzihorganyzott acélrácsokkal akadályozták meg,

40


Építész vezető tervező | Lead Architect:

Csanády Gábor Mátyás DLA Építész munkatársak | Fellow Architects:

Pálfi Flóra Barbara, Gergely Gyöngyi, Fridrich László Statika | Structure:

Aninger Judit Gépészet | HVAC:

Hódosi József, Bondár Imre (talajszondák)

amely így egyfajta megemelt térbetonnak is tekinthető. Ez a megoldás nemcsak a kapilláris vízfelszívódást küszöböli ki, de az épületnek folyamatos szellőzést is biztosít. A szerkezeti sajátosságok további kortárs eleme a hagyományos téglafalazat, amely kívülről nem vakolatot, hanem vízlepergető kezelést kapott. Mivel a nyers téglafal nem véshető, a szerelvények elhelyezésére a koszorú biztosított lehetőséget. A felnyitott terek felett a szelemenek hordják a szarufákat, a kelet-nyugati irányban húzódó, egyszerű nyeregtető pedig teljes hosszában a tetőtér beépítések szerkezeti elemeiből építkezik; déli oldalára továbbá napelemek kerültek, ezek látják el árammal a talajszondás fűtőrendszert, de kiszolgálják a ház teljes energiaigényét is. A tanműhely telepítésének legfontosabb rendezőelve volt, hogy a napelemek dél felé tájolt egységes tetőfelületet kaphassanak, tömegét azonban nem pusztán a gazdaságossági szempontok, de az Alföld gazdasági épületeinek jellemző előképei is vezették. Az épület erős horizontális hangsúlyát a négy, hatalmas üvegablak által

TÉMA | THEME

41


adott tengelyek osztják fel, amelyek az üzem négy fő egységét, a malmot, a tésztaüzemet, a gyümölcsfeldolgozót és az olajütőt rejtik. A szigorú logikai rend a felnyitott terek szerkezeti kialakításában is tetten érhető: a termelő egységek közé raktárak ékelődnek, a hagyományos, tégla falazatú épület harántfalai pedig az épület két végén található rakodózónákban összezárnak, szerkezeti szempontból önálló kis házakat képeznek. Ezek közeiben helyezkednek el a csarnokszerű, északra és délre is a szelemengerendáig húzott üvegfallal bevilágított, emelt magasságú terek. A déli homlokzaton elhelyezett négy, a síkból visszaugratott üvegfal oldalába rejtett bejáratok elegáns és praktikus megoldást adnak az üzemek megközelítésére, de a visszaugratás által kialakult kis fedett előterek-rakodó öblök nagyban segítik az üzemek mindennapi működését is. Csanády Gábor és munkatársai afféle arany középutat találtak a táj építészeti jellegzetességei és a tiszta formavilágú, kortárs építészet között: szigorú alaprajzi szerkesztésmódot és hagyománytisztelő tömegformálást felvonultató épületet a homlokzati megnyitások, a körültekintő tájolás és az átgondolt, mértéktartó funkcionalizmus emelik a környezetére érzékenyen reagáló, kortárs alkotássá.

AUREA MEDIOCRITAS FOOD INDUSTRY TRAINING WORKSHOP, KARCAG Restrained and symmetrical organisation matched with pleasant rhythm features the new food industry plant of the Karcag-based Sámuel Szentannai vocational school designed by Gábor Csanády, who respected architectural traditions of the Great Hungarian Plain whilst blending it with contemporary characteristics easy to identify. In 2008 they started adjusting the building used since 1899 to meet the demands of contemporary agriculture and food industry as training here completely covers both fields. Its comprehensive remodelling was realized in several stages: in 2010 the school building, in 2014 the boarding school, the old administrative unit, the structure housing business and management as well as the kitchen was modernized. As the last step of constructions, in 2015 the food industry training workshop designed by Gábor Csanády was completed. The latter reflects a concept totally different from contemporary buildings with industrial functions as its rigid simple functionalism is matched with the possibly minimal burden on the environment and high standard architecture. Designers have found a kind of aurea mediocritas balancing between the architectural features of the landscape and clear forms of contemporary architecture: the strict organisation of the floor-plan, the mass formations respecting traditions define the building which is opened on the facades, its carefully planned orientation and considered modest functionalism advanvce it into a contemporary work responding sensitively to its environment.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

42


PÁLCIKAERDŐ

HÁZIORVOSI RENDELŐINTÉZET, KŐBÁNYA, BUDAPEST

építészek i architects:

HORVÁTH ROBERTA, MÉSZÁROS ERZSÉBET

A volt körzeti orvosi rendelő a Kőbánya-alsó vasútállomás közelében, a Kőbányai út és a vasút közötti területen, a Pongrác út és Pongrác köz közötti úszótelek-szerű területen épült a hetvenes években. Budapest valamikori iparkerületében járunk, ahol ma inkább kiürített, elhagyott ipari csarnokok, raktárépületek és megszűnt, eltűnt vállatok irodaházai állnak. A Kőbányai út túloldalán, a Mázsa tér mögött, a régen volt ún. sertésszállások területén mára valóságos „kínai negyed” alakult ki Monori Center néven. Az ipari- és raktárépületek kínai kézben vannak, itt jellemzően a nagykereskedések lerakatai rendezkedtek be. A Monori Center kínai tulajdonosa 360 új lakást, 4200 négyzetméternyi új

TÉMA | THEME

szöveg i text:

ULRICH TAMÁS

fotók i photos:

MÉSZÁROS ERZSÉBET

üzletet és 2500 négyzetméternyi vendéglátó egységet szeretne építeni – valószínűleg kínai, vietnámi vagy más ázsiai vásárlóknak. Mintha kezdene visszatérni az élet ebbe a kissé elhanyagolt barnaövezetbe. A Kőbányai Önkormányzat rendelő-felújítási programjának keretében itt készült el a volt körzeti orvosi rendelőintézet és gyógyszertár épületének rekonstrukciója, a meglévő szerkezetek lehető legnagyobb újrahasznosításával. Rokonszenves gondolat: nem kell rögtön eldobni a régit, hanem amit lehet, használjuk fel újra. Az eredeti épület a szocialista építőipar egyik veretes remeke: a 31. ÁÉV vasbeton vázzal és előregyártott, 120 cm-es, FB 120 jelű bordás falpanel szerkezetével készült, mint megannyi kommunális épület a budapesti és vidéki panelos lakótelepeken azokban a szocializmus építési eredményeitől hangos hatvanas, hetvenes években. A kivitelezési munkák minősége és a belső terek a megszokott színvonalat hozták: hullámos vakolat, silány mázolt faajtók alumínium kilinccsel, hajdan fehérre festett falak, a csehszlovák gyártmányú, sárgás színű 10x10-es mettlachi padlóburkolaton Gabi műanyag széksorok, félig lelógó, pislákoló neonvilágítás, a falakon és az ajtókon a nővérek által golyóstollal satírozott

43


Generáltervezés | General design:

Káva Kft. Építészek | Architects:

Horváth Roberta, Mészáros Erzsébet Tartószerkezet | Structure:

Kenese István – Kenese Kft. Gépészet | HVAC:

Szira János, Téglás Zsolt – Komfort Design Kft., Stiebel József – Energo-pont Kft. Épületvillamosság | Electrical engineering:

Major Péter – Major Projekt Kft., Nagy Gábor Tűzvédelem | Fire protection:

Fenyvesi Zsolt – F. S. Z. Mérnökiroda Kft. Építtető | Client:

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Lebonyolító | Project management:

Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. Kivitelező | Main contractor:

IMMO Szerviz Kft.

nagybetűkkel a sárgás orvosi kartonokra – vagy ragtapaszcsíkokra – írt kiáltványokkal. A felújított épület négy különböző funkciót lát el, különválasztott bejáratokkal: háziorvosi rendelők, üzemorvosi rendelő, orvosi ügyelet és gyógyszertár. Az új, önálló üzemorvosi rendelői rész a balszárnyon épült, a volt raktárak helyére, és két homlokzati panel kibontásával önálló bejáratot kapott. A korábbi, jobb szárnyon lévő, belső térből nyíló két üzemorvosi rendelő megszűnt. A körzeti orvosi rendelő belső helyiségeinek átrendezésével hat új háziorvosi rendelőt és kiszolgáló helyiségeiket alakítottak ki. Ebből öt egység klasszikus, vetkőzős-előteres elrendezésű, ezek elé tágasabb oldalvárót terveztek. Mindhárom orvosi egységben akadálymentes bejáratok és önálló WC-helyiségek is létesültek. A körzeti orvosi rendelő várójából a gyógyszertárba vezető közvetlen átjárás megszűnt, így a funkciók is jobban szétválnak, és jól bútorozható területek jöttek létre. Az épület kívülről új, egységes külső homlokzati designt kapott, amely finoman vis�szaidézi a korábbi 31. ÁÉV homlokzati panel jellegzetes bordasorát, vertikális hangsúlyait. A régi falpaneleket az energiatakarékosság miatt jó vastagon hőszigetelték, így a korábbi, karakteresen 30 centiméternyire pengeszerűen kiálló panelbordák elvesztették a megszokott, markáns (árnyék)hatásukat. A homlokzati ablakok jelentős részét néhány éve fehér műanyag ablakokra cserélték, most a megmaradt faablakok helyére is új hőszigetelő nyílászárók kerültek. A gondosan hőszigetelt homlokzati épületszerkezetek elé anyagában színezett, 5 cm széles, teljes magasságú műanyag rúdelemekből egy új síkon átszellőztetett légréssel, külső áttört homlokzati burkolat került. Ez a függőleges homlokzati sor távolról nézve faanyagúnak tűnik, és transzparensen körbeburkolja az épület összes homlokzatát, ablakait, kihagyva az antracitszürke fémszerkezetű bejárati ajtókat. A rúdsor mögött látható az eredeti homlokzat tagolt kontúrja, miközben megjelenésében egy nagy, téglány alakú doboznak tűnik. Megszüntették az eredeti ablakokon lévő, a jó kezű TMK-s lakatos által 8-as betonvasból ARCHÍV FOTÓ

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

44


hegesztett napsugaras védőrácsokat is. Az új előtetők, a bejárati mezők feletti álmen�nyezeti betétek és a körbefutó párkány burkolata egységesen antracit szürke fémlemezből van, az előtetőkben beépített világító neoncső sávval, a homlokfelületeken világító feliratozással. A háziorvosi rendelő és az ügyeletes orvosi rendelő visszahúzott bejárata összefogott, elegánsan formált új lépcsője mellé gyalogos rámpa is készült. A főbejárati előtető alatt, a rendelő és az ügyeleti bejárati ajtók közötti falsíkon élő növényekkel zöldfal kompozíció készült. A tetőre került a három új klímagép kültéri egysége, ezeket áttört fémburkolatú paravánfallal kerítették el, hogy ne zavarja a szomszédos házakból való rálátást. Az épület körül új kerítés készült, rendezték a zöldterületet és a parkolót is. Ott jártamkor nehéz volt eldönteni, vajon a működik-e a rendelő, mivel az épület nagy része sötétbe burkolózott, csak a gyógyszertár és az orvosi ügyelet ablakainál lehetett fényt látni. Pedig az intézmény már 2018 decembere óta üzemel, sőt a hivatalos ünnepélyes, szalagátvágós átadás is egy évvel ezelőtt lezajlott. A szomszédos, elhagyatott korabeli irodaház homlokzatára feszített 2017-es Úszó Világbajnokság óriás plakátról neves úszónő néz le a megújult házra, bizonyára tetszik neki, bár a szeme csillogása nem látszik az aranyosan tükröződő úszószemüvegtől...

CHOPSTICKS MEDICAL CENTER, BUDAPEST, KŐBÁNYA In the former industrial area of Budapest, ​​ in Kőbánya, there are rather abandoned industrial halls, warehouse buildings and office buildings of disappeared and disappeared companies. Within the framework of the Kőbánya Municipality's office renovation program, the reconstruction of the building of the former medical clinic and pharmacy was completed here, with the greatest possible reuse of the existing structures. The original building is a stunning masterpiece of the socialist construction industry. The renovated building has four different clinical functions, with separate entrances. From the outside, the building has been given a new, unified exterior façade design that gently recalls the distinctive vertical line of the former facade panel. The old wall panels have been insulated with good thickness due to energy saving, so that the former blade-like panel ribs have lost their usual striking effect. Under the main entrance canopy, a green wall composition was made with plants living on the wall between the office and the front door.

TÉMA | THEME

45


ISKOLÁK ÉS POFONOK

SZÖVETSÉGI GIMNÁZIUM, ASPERN

építészek i architects:

FUCHS & FUCHS ARCHITEKTEN

Aspern és Seestadt bécsi elővárosok a Duna szabályozása után maradt tóvidéken. Néhány éve az U2 metróvonal – többek között a Zaha Hadid által tervezett WU gazdasági egyetem campusa és egy új kórházkomplexum érintésével – közel hozta ide a belvárost. Aspern az agglomeráció mezőgazdasági falujából zöldmezős lakó- és kapcsolódó beruházások ideális terepévé változott. A gyorsan szaporodó lakóparkokhoz most felépült egy mintagimnázium is.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók i photos:

HERTHA HURNAUS, PAUL OTT

A koncepció: zöld városnak zöld iskola. Az egykori árterület síkvidéki adottságai az építészek számára tájkertépítő ihlettel szélesen elterülő, lankás „oktatási domb” formát diktáltak, ahol a tágas telken és környezetben az „iskolaudvar” is óriási szabadidőpark, egybenőve a szomszédos Hannah Arendt parkkal. Ezek együtt a legkülönbözőbb játék-, pihenő-, sport- és újszerű tanulási formációkat kínálják. A szélesen elterülő, lapos épületkubus elsődlegesen a mezőre tájolt. A természet felé a ház két-, a település felé háromszintes, teraszos, illetve balkonos kialakítású. A hatalmas teraszokat kétoldalt ölelő karokként – történeti mintákat is felidézve – hatalmas szabadlépcsők zárják közre. A lépcsők oldalnézetből szinte dombformát rajzolnak ki. Maga az iskola-park és a város környéki rekreációs erdő vizuális egységet alkotnak. A túloldali főhomlokzat városiasabb, háromszintes, de fedett erkélyekkel lazított épülettömeg. Az első szint homlokzata U-alakban erős kiülésű konzolokkal formált. Ez a sáv fedett balkonokkal az említett szabadlépcsőkben oldódik légies architektúrává. Az egész arculat egyszerre emlékeztet sportstadionokra és a már említett Zaha Hadid WU campus központi épületének (lásd MÉ 2014/5) hajó-architektúrájára. A kint és bent átvezetések, az iskolai és városi nyitott terek rafinált csiki-csuki lehetőségeket kínálnak a mindenkori év- és napszakonként, de várhatóan évtizedenként változó, alkalmazkodást igénylő park-iskolaudvar használati rendjéhez. Az aula köztes tér, amely megoldja a konyha és menza funkcionális kapcsolatait is, olyan kiegészítő funkciókat is beleértve,

46


Építészek | Architects:

Hemma Fasch, Jakob Fuchs, Fred Hofbauer Tartószerkezet | Structure:

Werkraum Ingenieure Zt Gmbh Építésztechnológia | Building technology:

Thermo Projekt Gmbh Elektromos tervezés | Electrical engineering:

TGA Plan Gebäudetechnik Gmbh; Günter Bösch Tűzvédelem | Fire protection:

Kunz Gmbh Tájépítészet | Landscape:

Pflanz! Garten&Freiraum Og.

mint az étkezés, az órák, a műhelyek és az olvasóterem kitelepülésének lehetősége. Az egész térkoncepciót „a nyitottság, az áttekinthetőség, a könnyű tájékozódás, a kapcsolatteremtést támogató, fénnyel átitatott barátságosság jellemzi” – írják az építészek. Maguk az emeleti osztálytermek kisebb fedett balkon-részekkel az utcák felé tájoltak, egymással tolófalakkal is egybenyithatók. Átgondolt kapcsolatuk van a „lármaszigetekkel”, a gyülekezőterekkel. Minden négy osztályhoz tartozik egy WC-blokk. A napsütéses miliőt maximális üvegfelületekkel érik el, ezek külső tisztán tartását a balkonos-teraszos koszorú könnyíti meg. Az épületszárnyak között a téli időszakban védett belső udvart is kialakítottak, mind a külső nagy tetőteraszok, mind az átrium a lehetőségekhez mérten fásított: „iskolaerdő”. A „zöldmezős” zöldtelepítés egy iskolaépítési kísérlet, ahol az ideális koncepciót semmi sem korlátozta. A szinte laboratóriumi körülmények között megszületett gimnáziumot az osztrák iskolaépítés mérföldkövének tartják. Az értékelést egy külön füzettel ünnepelte és tette elérhetővé a beruházó. A füzet szövegét csupa kisbetűvel szedték, à la Bauhaus. Magában az oktatási koncepcióban érezni a még korábbi, több mint száz évvel ezelőtti reformpedagógia hatását, a szabadba vágyó városi értelmiség és művészvilág hitét a természetközeli létben. E reformmozgalmak jelszavai a természetet az optimizmus, a bizalommal teli légkör és az alkotófantázia biztos forrásának tekintették – és tekintik az asperni iskola építői ma is. Hogy az alkotó fantáziának függvénye-e a „vissza a természetbe” alapú gondolkodás – ezt az ízlések és pofonok hétköznapi bölcsessége mentén kétlem. E lapszámunkban mutatjuk be Turi Attila budakeszi iskoláját, ahol az építész az „alma mater” fogalom, a kolostor-udvar mintája nyomán fogalmazta meg egy Budapesthez közeli, hegyek közé ékelődött település új iskoláját. Magam egy kétszáz éves gimnáziumépületbe jártam középfokon – nemhogy aulánk, de udvarunk sem volt. Eredményei alapján mégis az ország egyik vezető iskolájának számított, onnan is sok fantázia szabadult fel. Az általánost pedig a Trefort-program külvárosinak számító, százéves típusépületében végeztem, olyasmi architektúra volt az alma materünk, mint a Fasori Gimnáziumé. A tanári kar itt is meghatározó minőséget képviselt, a gimnáziumban pedig akadémikusok

TÉMA | THEME

47


is tanítottak. Azt a nézetet szeretném ezzel megingatni, hogy a jobb jövőhöz az iskolaépítészet elegendő eszköz. Bécsben a lakosság közel fele már nem osztrák, a tanuló ifjúságnál ez az arány még inkább meglepő. Az asperni iskola koncepcióját a „vissza a természethez”, azaz „eredeti állapothoz”, a szabadnak születő ember Rousseau-i gondolatához kötik. Megkerülhetetlen azonban az ugyancsak tőle származó, még átfogóbb gondolatrendszer: „a társadalmi szerződés”. Ebben a szerződő társulás tagjai teszik ki a népet, de külön-külön polgárok is, amennyiben a főhatalom részesei. Ők már nem a természeti állapotban leledző ösztönlények, hanem a társadalmi szerződés teremtette „közösségi én” alanyai, „akik a közakarat érdekében mindenki mással együtt lemondanak önmagukról, jogaikról és mindenük az összesség része.” Rousseau ideális állapotában. De ki mondja ki hitelesen Bécsben az új iskoláról, hogy szép, hogy a természetközeli architektúra önmagában üdvözít? A nemrég elhunyt Roger Scruton filozófus szerint a szép tapasztalata segít felismernünk: „igenis, otthon vagyunk ebben a világban.”1 Egy tárgy, egy épület hasznosságától vagy erkölcsi minőségétől függetlenül kell megítélnünk az esztétikai minőséget. Ám a széppel kapcsolatos ítéletünk az ókor óta összefügg a morális jóval kapcsolatos döntéseikkel. Azaz, a jó és a szép összefüggése antropológiai jellegű. „A jó kritikus tulajdonságai olyan erényeket feltételeznek, amelyek – Hume elgondolása szerint – a jó életvezetéshez is létfontosságúak, nem csupán az esztétikai minőségek helyes megítéléséhez.” 2 Az építész – és az építészetkritikus is – a jövőt

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

tematizálja a jelenben. Pozíciója a hagyományról és a haladásról szól. Az alma mater a hagyomány egy szelete. Ha hiszünk a tradícióban, falunk, városunk múltjában, akkor lehet identitásunk. A tradíciókhoz illeszkedés önismeretünk kulcsa. A jövőnk – emberi értelemben – többes szám első személyben csak a megújuló tradíció művelésével valószínű. Ez is „illeszkedés”, amit építészetre szűkítve a „haladó architektúra” gátként elutasít. Egy utópisztikus újvárosban az iskola építőjének nincs illeszkednivalója. Aspernben nincs patinás iskola, se ódon gimi – se más, saját tradíciót folytató iskola. De közös identitás, lokális társadalmi szerződés híján lesz-e közös jövő?

1 Roger Scruton: A szépről. MMA Kiadó, Budapest, 2019. 20. o. 2 uo. 157. o.

SCHOOLS AND SLAPS FEDERAL HIGH SCHOOL, ASPERN Aspern Federal School is located in the largest urban expansion district in the northeast of Vienna, where the provided infrastructure should correspond to the criteria of sustainability. According to the progressive competition programme the Federal Ministry of Education wanted a “working and learning community that promotes individual encouragement, work in different group sizes, self-organised and open learning, and project-based lessons”. In terms of organisation, it is planned to implement a system of clusters for the lower secondary stage in which four classrooms share an open learning area. The architects built their house up to the site boundary on three sides. On the fourth side it spreads its arms out to the district park, from where it has the appearance of an airy glasshouse with terraces and a green space rolled out in front. The two arms of the school are stairs that connect all terraces with the school garden. The sides of these stairs are lined with a membrane that runs around the entire building on three sides.

48


49 |

U T Ó I R A T POST SCRIPTUM XX. ÉVFOLYAM / 109. SZÁM

Vonzás és taszítás PASSZÁZSHÁZ-TORZÓK ÚJPEST VÁROSKÖZPONTJÁBAN szöveg és fotók | text and photos:

LOSONCZY ANNA KORNÉLIA, BENKŐ MELINDA

Mielőtt 1950-ben Nagy-Budapest IV. kerületévé vált, Újpest az ország egyik legnagyobb, az iparfejlesztésnek köszönhetően dinamikusan fejlődő városa volt. Központi helyzetű lakótelepének kialakítása és a 3-as metró megépítése 1980-ra a hasonló szerepkörű elővárosi csomópontoknál jóval előnyösebb helyzetbe hozta Újpest-Központot, így a rendszerváltás utáni magánerős társasházépítések egyik fontos budapesti célterülete lett. A fejlesztések nagyfokú léptékváltást eredményeztek a metróvégállomás környezetében, de a gazdasági válság megtörte a fejlődés lendületét. A konjunktúra és a folyamatban lévő főtérprogram most ismét lehetőséget teremt a magánerős építkezések újraindítására. Az első hullámban megvalósult példák vizsgálata azért szükséges, hogy annak tanulságait értékelve olyan lakóházak épüljenek, amelyek a társadalmi kohéziót erősítve hatékonyabban járulhatnak hozzá a helyi központ fejlesztéséhez. A HÁROM PASSZÁZSHÁZ ELHELYEZKEDÉSE

Vágyak és valóság Újpest történeti magját a hatályos fővárosi fejlesztési és rendezési tervek jelentős helyi központként tüntetik fel. Az ilyen központok fejlesztésében nagy szerepe van a funkcionális vegyesség megteremtésének, ezt a 2005-ben elfogadott, utoljára 2017-ben felülvizsgált településszerkezeti terv 1 (TSZT) és a 2018-ban készült kerületi építési szabályzat 2 (a továbbiakban: KÉSZ) előírásai is támogatják. A szabályzat a vegyes funkciójú területfelhasználási egységekben és a főútvonalak mentén előírja, hogy az épületek földszintjét döntően kereskedelmi célokra kell hasznosítani. 3 A helyi központ övezeteiben a KÉSZ különböző engedményekkel ösztönzi a passzázsházak építését, amellyel (a 2007-es Főtérprogram céljainak megfelelve) a forgalmas, vagy éppen szűk közterületekhez képest más minőséget képviselő közhasználatú terek létrehozása volt a cél.4 A kerületben a földszint átjárhatóvá tételének nincsenek történeti előzményei, Budapesten is szinte csak a belvárosban épültek passzázsok. 5 Az újpesti passzázsosítás lehetőségével még az igen nagyvonalú szabályozási engedmények (például a beépítési mérték növelhetősége, eltekintés az előírt zöldfelületi arány betartásától) ellenére is csak néhány esetben éltek az építtetők, így ezen építési gyakorlatra inkább érdekes kísérletként, mint

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

tendenciaként tekinthetünk. A közhasználatra való átadás számos feloldhatatlannak látszó használati problémát eredményezett, de az empirikus vizsgálat önmagában nem adott választ a miértekre. A passzázs fogalma és funkciója A passzázs fogalma kultúránként és korszakonként sokféleképpen definiálható, a magyar fogalomhasználathoz közelebb álló passzázs kialakulásáról Walter Benjamin Passagenwerk6 című gigantikus, befejezetlen gyűjteménye értekezik. A modern, európai kontextusban értelmezett passzázs olyan magántulajdonú, de (folyamatosan vagy időszakosan) közhasználatra átadott teret jelent, amely lehetőséget ad egy, a hagyományos közterület-használattól eltérő, védettebb városi élet létrejöttére. Elsődleges rendeltetése az út lerövidítése és az áthaladás (passer),7 másodsorban a kereskedelmi szintterület növelésére ad lehetőséget (ezt az árkád, vagyis a fedett, védett útvonal biztosíthatja). 8 Jellemzően az épület(ek) alsó szintjein kap helyet, és lehet fedett-nyitott vagy nyitott tér, illetve egy vagy több telken átvezető is. A közhasználatra átadott térhez általában

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 50

ÁRPÁD ÚT 51-53.

kereskedelmi-szolgáltató egységek, irodák, lakások, esetenként kulturális vagy egyéb közösségi szórakoztató rendeltetések kapcsolódnak. Alapkérdés, hogy a passzázs áthaladásra késztet-e vagy sem – ezt a döntést a szubjektív biztonságérzetünk jelentősen befolyásolja. Épített környezet és biztonság A biztonság a fizikai környezetben tárgyiasul, a környezet minősége biztonságérzetet nyújt, vagy tükrözi annak hiányát. A szubjektív biztonságérzet és a valós városi biztonság növelését kriminológiai elméletek alapján a bűnmegelőzés különböző területei segítik: a rendfenntartás (különböző rendőri és önkormányzati, köz- és magán egységek biztosítják) mellett a szemléletformálás, a segítségnyújtás a társadalmi bűnmegelőzés terepe, míg a térfigyelő kamerák, biztonsági berendezések és az egyre terjedő smart megoldások a bűnmegelőzés technikai eszközei. Azonban létezik negyedik lehetőség, a már 1971-ben megnevezett környezeti bűnmegelőzés, 9 mely arra a tudományosan alátámasztott felismerésre épül, hogy a közterületen történő deviáns viselkedések vagy bűncselekmények jelentős részében (például: vandalizmus, rongálás, tolvajlás, lopás, rablás, nemi erőszak, stb.) a támadó és az áldozat mellett a bűntett harmadik meghatározó eleme maga a helyszín.10 Vagyis a fizikai környezet adottságai befolyásolják a „szereplők”, a térhasználók viselkedését és biztonságérzetét. Ha a helyszínnek van gazdája, felelőse, az rendezett és jól kialakított, akkor a potenciális áldozat szubjektív biztonságérzete nő, és a potenciális elkövető eltántorítható tettétől. A multidiszciplináris szakterület kezdetei a 60-as évekig nyúlnak vis�sza, mikor Jacobs amerikai publicista, urbanista Mire való a járda című szövege elsőként hívta fel a figyelmet az egymásra vigyázó szemek szerepére a nagyvárosi környezetben. 11 Az amerikai kultúrkör elsősorban zárt használatra épülő megoldásai – az elzárt és védett tér, az elzárható és védhető, a magánosított és fegyelmezett tér – mellett Európában a környezetalakítás finomabb eszközeit kereső harmadik út is létezik, hogy a város mindenkié maradhasson. 2007-ben ennek érdekében jelent meg a településtervezés, városépítészet és városüzemeltetés területei szerint tagolt Safepolis kézikönyv, 12 és elkészült a tervezés, megvalósítás folyamatát leíró CEN/TR 14383-2 számú EU irányelv.13 Ezeknek a tudományosan is alátámasztott ismereteknek a tudatos alkalmazása segíti problémás lakókörnyezetek és közterek megújítását, illetve új fejlesztések biztonsági szempontból történő előzetes értékelését. Cél az egymásra utalt fizikai és társadalmi környezet együttes

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ÁRPÁD ÚT 51-53. , FÖLDSZINTI ALAPRAJZ (SAJÁT SZERKESZTÉS)

alakítása, az európai városi értékek továbbéltetése. A városforma és térhasználat szempontjából lényeges a territorialitás, a tulajdonosi és használati határok jelölése, de nem cél az elzárkózás. Fontos a szabad áramlások és az alternatív útvonalak biztosítása, a jó tájékozódás feltételeinek megteremtése, a láthatóság, olvashatóság, átláthatóság elérése, illetve a 24 órás városhasználat, valamint az egymásra figyelés, az együttélés kultúrájának erősítése. A téma multidiszciplináris jellege és a megvalósíthatóság igénye azonban nemcsak a szakmaközi együttműködést követeli meg, hanem a tudományos, a döntéshozói és a tervezési terület összehangolását is. A hazai tudományos publikációk elsősorban kriminológiai megközelítésűek, 14 a politika számára nem igazán létezik a környezeti bűnmegelőzés mint hatékony eszköz, inkább a rendfenntartást és az erős ipari háttérrel és érdekeltséggel rendelkező, látványos és jól kommunikálható térmegfigyelő kamerarendszer telepítését preferálja. A tervezők pedig általában elméleti ismeretek nélkül, elsősorban a nemzetközi köztér-rehabilitációk, épületátalakítások mintáit követve, közvetve alkalmazzák terveikben a környezeti bűnmegelőzés elemeit. 15 Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a hazai tudományos szcéna már foglalkozik a kérdéskörrel, hiszen 2017-ben megjelent egy magyar nyelvű kézikönyv,16 és 2018-19-ben lefutott egy egyéves projekt „Biztonság. Város. Közösség” néven.17 Három újpesti kortárs passzázs Az elemzésre kiválasztott három épület nem kapcsolódik egymáshoz, városszerkezeti egységet nem alkot, de egymástól néhány háznyira, egy területfelhasználási egységben (megnevezése: kiemelt jelentőségű helyi központ) található. A három épület külön övezetbe tartozik, de a KÉSZ rájuk vonatkozó előírásai (beépítési mérték, beépítési magasság, szintterületi mutató) csak kis mértékben különböznek, és a passzázsosításra vonatkozó, ösztönző jellegű paragrafus mindháromra vonatkozik. Az idő távlata lehetőséget teremt annak értékelésére, hogy a modell mennyire bizonyult fenntarthatónak, és hogy mennyiben gazdagította Újpest városi térhasználatát Az Árpád út 51-53. alatt épült passzázsház a forgalmas főutat köti össze a Munkásotthon utcával, ami egy alsóbbrendű út, de a csatlakozó lakótelep miatt egy tágas szabadtérhez kapcsolódik. A földszinten csak kereskedelem és irodák helyezkednek el; a felmenő szinteken az Árpád út felé csak irodák, a Munkásotthon utca felé csak lakások kaptak helyet. A lakások lépcsőházainak bejáratai közül egy a Munkásotthon utcáról, a


51 |

ÁRPÁD ÚT 56.

többi három a passzázs belső, fedett részeiből nyílik. Az utcákra néző földszintek kialakítása visszahúzás nélküli (kivéve a Munkásotthon utca felőli lakásbejáratot), mindkét oldalon vannak üzletportálok. A Munkásotthon utca felőli oldalon nem kommunikáló homlokzati szakaszok is vannak – ezek a mélygarázslehajtó és a gépészet közterületi csatlakozásai –, a fennmaradó részeken három üzlet működik. A passzázsnak egy-egy bejárata van a két közterület felé, a passzázs egy vonalra fűződik fel. A Munkásotthon utcához közel egy szögtörés (kanyar) van az alaprajzban, ezáltal nem lehet végiglátni a passzázson. A térfalak ívesen ugrálnak, ami bővületekkel tarkítja az üzletek előtti tereket. A passzázs metszete változatos, hiszen két szint magas, egy szint magas és fedetlen térrészekből áll. Két plexivel fedett tér van, egy hosszú téglány és egy kör alakú, ezek alá elegendő fény jut be. A döntően felülépített részek a Munkásotthon utca felőli oldalon, a lakóépületszárnyak alatt vannak; az átjáró ezen részére lejutó természetes fénymennyiség szegényes. Az Árpád út 56. szám alatti passzázsház esetében egy szakmai körökben jegyzett épületről van szó, hiszen egyrészt a Vadász Építésziroda munkája, másrészt 1996-ban elnyerte a főváros építészeti nívódíját.18 A ház egy három oldali saroktelken áll, és az Árpád út, a Kemény Gusztáv utca és a József Attila utca felől is rendelkezik egy-egy bejárattal. A földszinten és az első emeleten kereskedelem és irodák, felette lakások kaptak helyet. A két lakáslépcsőházi bejárat a passzázs főbejárata mögött, balra és jobbra található. Az utcai földszint mindhárom oldalon árkádos, ami a kitüntetett pontokon kétszintes. A szinte végig üzletportálokkal kialakított homlokzat előtt pillérsor húzódik. A passzázs főbejárata, valamint az épületsarkok különböző építészeti eszközökkel (toronymotívum, visszahúzás) hangsúlyozottak. A passzázs egy kétszintes, három oldalról bejárattal rendelkező tér, amelynek külső karéját oszlopsor határolja. A kétszintes térbe benyúlik két lépcső és egy egyszintes térrész, melynek teteje megemelt teraszként funkcionál. A tér mindenhol fedett, de a metszete igen változatos, hiszen két szint magas, egy szint magas és galériaszerű térrészek váltakoznak. A központi, trapéz alakú teret transzparens plexitető fedi, itt a fénymennyiség elegendőnek érződik. Azonban a szilárd födémmel fedett térrészek még a kétszintes részeken is kifejezetten sötétek. A Szent István tér 5. alatti passzázsház 2012-ben, az önkormányzat honlapján leírtak szerint messzemenőkig a települési érdekeknek megfelelően épült meg, a Főtér-programhoz kapcsolódó „mintaberuházásnak” tekinthető. 19 A passzázs a Szent István teret és a József Attila utcát köti

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

ÁRPÁD ÚT 56. , FÖLDSZINTI ALAPRAJZ (SAJÁT SZERKESZTÉS)

össze. Az épület földszintjén csak kereskedelem és szolgáltatások, a felmenő szinteken csak lakások épültek. A kiszolgáló funkciók (gépészet, mélygarázslehajtó) a József Attila utca felé tájoltak. A passzázs főbejárata építészeti eszközökkel erősen hangsúlyozott, de az alárendeltebb, József Attila utca felőli homlokzat is gazdagon díszített. A passzázs egésze lezárható éjszakára, ezért a lakásbejáratok értelemszerűen a közterületek felől, egy-egy beugróból érhetőek el. A passzázs alaprajza egyenes vonalú, teljesen keresztül lehet rajta látni. Az átjárható tér középtájt kibővül, és egy kis alapterületű felülvilágítóval is rendelkezik. A passzázs metszete egynemű: egy egyszintes, alacsony belmagasságú teret határoz meg, ahová csak a felülvilágítón keresztül hatol be fény, a többi térrész meglehetősen fénytelen. Nagyon árulkodó, hogy a passzázs mentén négy üzlethelyiség van, de csak egy bérlő, aki két helyiséget nyitott össze, a másik két üzlet láthatóan régóta kiadatlan. Szabályozás, építészeti kialakítás, valós térhasználat A két utcát összekötő passzázsok esetében világosabb az irányultság, hiszen egy térsorra fűződnek fel a térbővületek és az üzletek. A tér olvashatósága a Szent István téri, végiglátható passzázs esetében a legjobb. Az Árpád út 56. szám alatti háznak egyrészt három bejárata van, másrészt a rajta való átközlekedés igazából nem rövidíti le a megtett utat. Így a tranzit jellegű gyalogosforgalom nem érinti, viszont sokkal kevésbé világos az egyes térrészek szerepe. A (metszetben is megjelenő) szabdaltabb térképzés viszont olyan kisebb térrészeket alakít ki, melyek könnyebben belakhatók, mint a folyosószerű terek. Evidens megállapítás, hogy a nagyobb belmagasság és a nagyobb felületű transzparens födémek az ember számára kellemesebb környezetet eredményeznek. A vízszintes irányú bővületek ösztönöznek a megállásra, míg a lineáris téralakítás esetén a mozgás erősen irányított. 20 A földszinti térfalak erősen kommunikálni igyekeznek az utcával, a transzparens felületek aránya magas. Kérdésként merül fel, hogy ez mennyiben köszönhető a KÉSZ által a tervezőre erőltetett gesztusnak, és mennyiben tekinthető valódi nyitási szándéknak. Mindhárom épületen megjelenik a reprezentáció igénye, a legfontosabb passzázsbejáratokat nagyvonalú építészeti gesztusok jelzik. Ezek a kiemelések ugyanakkor az átlagos járókelő perspektívájából nem tudnak érvényesülni, hiszen a keskeny gyalogjárdákról nincs lehetőség egyben látni a homlokzatot. Két épület esetén az utcai földszint alapvetően lyukarchitektúrájú, de kevésbé tagolt, így semleges homlokzatokról lehet beszélni. Mivel nincsenek

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 52

SZENT ISTVÁN TÉR 5.

visszahúzások vagy egyéb téri fogódzók, a peremhatás nem tud kialakulni. Különleges megoldással az Árpád út 56. szám alatti épület él, hiszen a szinte teljesen üvegezett homlokzat előtt kb. másfél méterrel egy oszlopos árkád húzódik. Ilyen módon létre tudott jönni egy lágy szegély, de az árkád nem elég mély, nem ad lehetőséget két ember kényelmes elhaladására egymás mellett. Az oszlopok a fedett teret kisebb térrészekre osztják, amik az üzletbérlők szemszögéből kínálják magukat a befoglalásra. A pillérek a járókelő perspektívájából összetorlódnak, és falszerűen jelennek meg: így az árkád alatt álló vagy sétáló ember és a járdán menő gyalogos nem látja egymást. Az éjszakai zárást a Szent István téri épület esetében teljesen megoldják, és a lakásbejáratok az utcáról, látható helyről nyílnak. Ezzel szemben az Árpád út 56. szám alatti épület három bejáratának éjszakai lezárását visszahúzták az utcafrontról. Így kialakul három olyan fedett tér, ami éjszaka teljesen védtelen az illetéktelenekkel szemben, és ebből az egyik éppen a két közös lépcsőház előtti tér. Az Árpád út 51-53. szám alatti iroda- és lakóház egyáltalán nincs lezárva éjszakára, ami nem jelentene akkora problémát, ha a téralakítás teljesítené az építészeti bűnmegelőzés triviális követelményeit. A negatív sarkok és a zsákszerű terek mellett a sűrű oszlop- és pillérsorok is problémásak, mivel éles szögből nézve összelátszanak. Az összes épület összes lakásbejáratáról elmondható, hogy a legkevésbé sem hívogatóak, sőt, esetenként kifejezetten taszítóak. A földszinti használat és a spontán téralakítás Mindhárom passzázsház közös problémája az erőteljes vertikális szeparáció, amit a lefedés és a forgalmi rend elválasztása okoz. A tömör és a fényáteresztő lefedés között használati szempontból nincs különbség, hiszen mindkettő meggátolja az átlátást, és a hangok egy részét is megszűri. A felmenő szinti lakófunkció alárendelt szerepbe kényszerül, és egyáltalán nem kommunikál a földszinti rendeltetésekkel. Ez azt eredményezi, hogy a lakók nem tudnak kontrollt gyakorolni a lenti események felett: a passzázs célközönsége és az itt élők legfeljebb a lakáslépcsőházi bejáratoknál érintkezhetnek, ami különösen a passzázsból nyíló bejáratok esetében egy erősen konfliktusos kapcsolat. Habár üres üzletek csak egy ház földszintjén, a Szent István tér 5. alatt vannak, pezsgő életről mégsem beszélhetünk. Megfigyelhető, hogy az üzlethelyiségek csak akkor tudnak kereskedelmi funkciót betölteni, ha nem a passzázs mentén, hanem az utcafronton vannak. A kevésbé látható üzleteket inkább szolgáltató funkciók töltik meg. Nagyon feltűnő, hogy

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

SZENT ISTVÁN TÉR 5. , FÖLDSZINTI ALAPRAJZ (SAJÁT SZERKESZTÉS)

teljesen hiányzik a vendéglátás, sőt, semmilyen élelmiszert nem lehet vásárolni. A helyi közösséget valamennyire összekovácsoló funkciója csak az Árpád út 51-53. alatti művészellátó boltnak és az Árpád út 56. szám alatti nyelviskolának van, mindkét helyiségben rendszeresen szerveznek gyermekprogramokat, kézműves foglalkozásokat. Egyértelműen látható még a megtett út megrövidítésére alkalmas két ház esetében is, hogy a passzázsokat kevesen használják átközlekedésre. Elsősorban a célforgalom jelenik meg, egyrészt az üzlethelyiségek állandó ügyfélköre, másrészt a felső szinti lakók csoportja felől. Teljesen kihaltnak egyik ház földszintje sem nevezhető, de sokszor adódik olyan helyzet, hogy egy-két ott-tartózkodóról lehet beszélni, akik a fent részletezett átlátási problémák miatt még egymással sem tudnak kontaktust tartani. A hos�szabban időző emberek csoportját egyértelműen az üzletek előtt dohányzó alkalmazottak jelentik. A nagyobb ügyfélforgalmat bonyolító üzletek (elsősorban a rendelők) előtt általában van néhány pad, ahol jó időben feltehetően a kliensek szoktak várakozni. Az egyéb típusú megállást és a céltalan bámészkodást az üzletek tulajdonosai nem tolerálják. Mindhárom passzázsra nagyon jellemző a transzparencia gátlása: szinte minden portálon van matricázás, üvegfóliázás vagy elfüggönyözés. A külső és a belső tér közötti átlátás fontos lenne a passzázs ellenőrzése szempontjából, mégis szinte minden üzlet megszüntette ennek lehetőségét. Így az eredetileg semleges homlokzatok inaktívvá váltak. Kellemetlen hatásúak az egyik irányból átlátszatlan homlokzatok, hiszen az oszlopsorok, rácsok, szalagfüggönyök és redőnyök mögött még valamennyire érzékelhető a másik ember sziluettje, de a felmatricázott vagy a detektívüvegezett homlokzatok előtt állva csak a hanghatásokból lehet tudni, hogy az embert megfigyelik. Az üzletek előtt nagyon jellemző a közhasználatú tér befoglalása elsősorban asztalokkal, székekkel és padokkal, ahol dohányozni vagy várakozni szoktak. Az Árpád út 56. esetében nagyon karakterisztikus, hogy a földszinti árkád oszlopai közé elárusító standokat, elárusító állványokat raknak ki. A határkontrollt 21 barrier jellegű elemek segítségével is gyakorolják, melyek jellemzően (üres) beton ültetőládák és a dézsás növények. Nagyon jellemzőek az orientációt segítő és a tisztázó feliratok, amelyek a tér nehéz olvashatóságára utalnak. A riasztóra és a kamerás megfigyelésre számos ponton hívják fel figyelmünket. Több kérlelő hangvételű feliratot ragasztottak a falakra, amelyek a szemetelést és az ürítést hivatottak megakadályozni, kevés sikerrel. Egyes negatív sarkok, „búvóhelyek” tisztán tartása reménytelennek tűnik. A rácsok, a térfigyelő


53 |

kamerák, a mechanikus vagy elektronikus zárak és a különböző tiltó feliratok összességében egy nagyon barátságtalan összképet eredményeznek, félelmet sugallnak. 22

bevezetésére van szükség, amik a kontrollt a leendő használók kezébe adják, és emberhez méltó lakókörülményeket eredményeznek.

Tanulságok a jövőre nézve A KÉSZ és az annak szellemében megvalósult épületek összevetése rámutatott a szabályozás ellentmondásaira: megállapítható, hogy a szabályzat olyan fejlesztési gyakorlatot ösztönöz, ami szemmel láthatóan ros�szul használható épített környezetet eredményez. Érdemes felülvizsgálni az előírásokat, és olyan új ösztönzőket találni, amik a jelenleginél jóval etikusabbak – de azon is javasolt elgondolkozni, hogy a továbbiakban van-e értelme a szabályok alkalmazásának. A passzázs létesítésének fő célja, a kereskedelmi szintterület növelése ugyanis jelen esetben nem látszik indokoltnak, hiszen a tágabb környezet hagyományos földszinti üzletei sem teljes értékűen kihasználtak. (Ehhez az időközben megépült plázák és egyéb nagykereskedelmi központok vásárlóerőt elvonó hatása is hozzájárul.) A passzázsházak helyzetén sokat javíthat a főtér rendezése és a közterületek gyalogosbaráttá alakítása, ami részben már meg is valósult. Megépült az új piac és közösségi tér, rendezték a városháza környékét, a régi piac lebontásával megtisztították a Szent István teret, és a Liszt Ferenc utcát sétálóutcává alakították. Ha a fejlesztés folytatódni fog, a megnövekedett gyalogosforgalomra alapozva remélhetőleg az igényesebb kereskedelem és a vendéglátás is meg tud jelenni az épületek földszintjén. A mostani közterület-alakítás mellett a passzázsokon át nem biztosított az A-ból B-be való eljutás élménye, hiszen a passzázsok nem kitüntetett pontokat kötnek össze, hanem csupán szokványos, keskeny utcaszakaszokat. Ha a szűk járdák helyett végre gyalogosokra optimalizált utcák létesülnek, és nem kell közvetlenül a homlokzati falak mellett sétálni, a passzázsbejáratok is sokkal látványosabbak lesznek.23 Emberközpontú környezettervezéssel, melynek egyik természetes eredménye a szubjektív biztonságérzet javulása is, ki lehetett volna alakítani hosszabb távon életképes közhasználatra átadott földszinteket. Ennek egyik záloga a térbeli és működtetésbeli flexibilitás, mely lehetővé teszi a városrendezési elvárások felülírását, a passzázsok funkcióváltását. A jelenlegi helyzetben egyszerűbb beavatkozásokkal, például mozgalmas és kommunikáló homlokzatképzéssel, több transzparens födémmel, mesterséges fényforrásokkal és növényzet becsempészésével lehetne mérsékelni a kellemetlen hatásokat, de strukturális átalakításra már nincs mód, mivel a tartószerkezet megkötései adottak. A levonható tanulságok ezen, triviális részén túl rögzíteni kell azt is, hogy a beruházások eredményeként olyan városi terek jöttek létre az épületek alsó szintjein, amik nem segítik, hanem gátolják a különböző társadalmi csoportok (lakók, bérlők, vásárlók) közötti kapcsolatfelvételt. Az egyes funkciók nem erősítik, hanem gyengítik egymást. Nagyon szembeszökő az egyes típusú használók közötti feszültség, ami kölcsönös bizalmatlanságban, ellenállásban és deviáns viselkedésben (szemetelésben, köztéri alkoholfogyasztásban) ölt testet. Az elgondolás, ami alapján a KÉSZ passzázsházak létesítését irányozta elő, Újpest városközpontjában téves elképzelésnek bizonyult. Az építészeti megoldások megfeleltek a magánfejlesztéseket ösztönző előírásoknak, de mindez – az épületek minőségétől függetlenül – a passzázsok alulhasznosítottságát, a házak alsó és felső zónákra szakítottságát eredményezte. A fő használói csoportnak, a lakóközösségnek kellene dominánsnak lennie, ehhez képest a kontrollt az üzemeltető (jelen esetben a társasházkezelő) gyakorolja, aki csak a haszonban érdekelt. A magyar lakásépítési gyakorlatban az ingatlanfejlesztők profitorientált szemlélete érvényesül, ami a bemutatott három extrém példa mellett az Újpest-Központban felépült egyéb, hagyományos földszinti kialakítású társasházakon is megmutatkozik. A jövőben olyan fejlesztési és üzemeltetési modellek

1 Budapest Főváros Településszerkezeti Terve, elfogadva az 1651/2017. (XII. 6.) Főv. Kgy. határozattal.   2 Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2018. (VI. 11.) önkormányzati rendelete Újpest Városközpont kerületi építési szabályzatáról.   3 A KÉSZ 34. §-a szerint a helyi központ övezeteiben az épületek földszintjén lakás nem, és csak a lakásokhoz tartozó gépkocsik legfeljebb 50%-a helyezhető el, valamint a főutakra néző földszinti homlokzatok legalább 50%-át, egyéb közterületre néző részének legalább 30%-át portálszerűen kell kialakítani.   4 A KÉSZ 33. §-a szerint a földszint kereskedelmi célú passzázs létesítéséért cserébe nagyobb (akár 100%-os) beépítési mértéket tesz lehetővé, és felmentést ad az előírt legkisebb zöldfelületi mérték betartása alól. Ugyanakkor az udvarlefedés 75%-át tetőkertként kell kialakítani.   5 Németh, D. (2010), Passzázsok Budapest Belvárosában. Budapest: BME ÉPK TDK.   6 Walter Benjamin (2002), Rolf Tiedemann (ed.), The Arcades Project, New York: Belknap Press, p. 1088.   7 Mireille Apel-Muller (2017), Passages, espaces de transition pour la ville du 21è siècle, Barcelona. New York: Actar Publishers.   8 Geist, J. F. (1983), Arcades, The History of a Building Type. Cambridge, Massachusetts: The MIT Press.   9 Jeffery, C. Ray (1971), Crime Prevention Through Environmental Design. Beverly Hills, CA: Sage Publications. 10 Clarke. R.V.G. (1980) Situational crime prevention: Theory and practice, The British Jornal of Criminology. 11 Jacobs, J. (1961) The Death and Life of Great American Cities, New York: Random House. 12 Safepolis (2007): Planning, urban design and management for crime prevention. Handbook, AGIS Action Safepolis, Politecnico di Milano, Milano. 13 https://standards.cen.eu/dyn/www/f?p=204:110:0::::FSP_PROJECT,FSP_ORG_ ID:27010,6306&cs=13D1AA9D634624DDF91B1CBA4FB8FAB0F 14 Barabás T., Dallos E., Kelenné Török L., Nagy A., Ongjerth R., Péti M., Sütő A., Tomay K. & Windt Sz. (2011): Biztonságos város: Kézikönyv a városi bűnmegelőzés lehetőségeiről. Belügyminisztérium & VÁTI, Budapest. 15 Benkő M., Germán T. (2016): Crime Prevention Aspects of Public Space Renewal in Budapest. Journal of Place Management and Development. 2., 191–209. 16 Kara, L. (szerk.) (2017): Bűnmegelőzés építészeti eszközökkel, Budapest: Lechner Nonprofit Kft. 17 A projekt a kultúrAktív Egyesület, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a Lechner Tudásközpont egyéves szakmai együttműködésében valósult meg, és a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia településbiztonságra fókuszáló prioritásához kapcsolódott. Honlap: https://www.safecity.hu/ 18 http://epiteszforum.hu/a-fovaros-nivodijai-1995-1998 19 https://ujpest.hu/hir/476/Elso_es_meghatarozo_epuletkent-_mintaberuhazas/ 20 A térelemzésekhez Jan Gehl magyarul is megjelent sszefoglaló műve ad támpontokat. Gehl, J. (2010) Cities for People, Island Press. (ISBN 978-1597265737), magyarul: Élhető városok; ford. Bogdán Ágnes, Kertész Judit, Sulyok Viktória; Terc, Bp. (2014). 21 Dúll Andrea (2009): A környezetpszichológia alapkérdései. Helyek, tárgyak, viselkedés, Budapest: L'Harmattan Kiadó 22 Gehl, J. (2010) Cities for People, Island Press. (ISBN 978-1597265737), magyarul: Élhető városok; ford. Bogdán Ágnes, Kertész Judit, Sulyok Viktória; Terc, Bp., (2014) p. 97. 23 Jacobs, J. (1961): The Death and Life of Great American Cities, New York: Random House.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

Attraction and Repulsion TORSOS OF PASSAGE HOUSES IN DOWNTOWN ÚJPEST Before 1950, when Újpest was integrated as District 4 of Greater Budapest, it had existed as one of the largest towns of the country dynamically developing owing to industrial growth. Its centrally positioned housing estate and the construction of the underground line No. 3 by 1980 provided a much more advantageous position for Újpest-Centre compared to other suburbs with similar functions. As a result, it has turned into one of the most significant target zones of privately financed multi-flat buildings projects after the change of the political system. Residential developments brought about large-scale changes in the neighborhood of the underground terminal, but the economic crisis curbed the momentum of growth. The boom in its wake and the scheme for the main square in progress facilitated the restart of privately financed projects. Projects realized in the first stage should be surveyed to come to conclusions and evaluate them so that residential buildings strengthening social cohesion could be built and more efficiently contribute to the development of the local centre.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 54

Spontán építészet Tiranában szöveg és fotók | text and photos:

BENE BENCE

Az albán főváros városépítészetében többször is találkozhatunk spontán fejlődéssel, különböző és változatos aspektusokban. Írásomban a város három fő építészeti-urbanisztikai folyamatát mutatom be, melyeknek alapja az informális és formális építészet közötti párbeszéd. Tirana fejlődése a 20. század elejéig spontán módon alakult, 1 az első városrendezési terv2 az olasz befolyás idején készült, és nagyvonalú jövőképével egy modern „gyarmati” főváros látképét vetítette előre.3 A kommunista diktatúra ideje alatt nyugodt, békés fejlődésen ment keresztül. Noha ebben az időben is zajlottak kisebb illegális építkezések és területfoglalások, a városképben ez nem okozott rendszerszerű deformáltságot – ám előjeleként szolgált a rá következő időszaknak. 4 Az 1990-es években, a diktatúra bukásával kitört az anarchia. A demokratikus átállás első éveit polgárháború jellemezte. Az országban a főváros volt az egyetlen működő hely, így példátlan nagyságú belső migráció alakult ki: mindenki Tiranába akart költözni. A polgárháború idején a város különleges státuszba került – egyfelől a zavargások gócpontja volt, tehát a legveszélyesebb hely Albániában; paradox módon viszont ebben az időben itt volt a legnagyobb biztonság, hiszen itt nem szünetelt az oktatás, működött a kórház, és számos munkalehetőséggel adódott. A polgárháború idejére Tirana újra a spontán városfejlődés példájává vált: míg a már meglévő városszövetet ellepték az illegális bódék, addig a városhatáron kívül a föld színe alól törtek fel új szegénynegyedek, szegregátumok. Palimpszeszt város A város megismerésének és használatának szinte kizárólagos helyszíne az utca. Ez az élet színtere. Minden cselekedetünk, mely nem korlátozódik az otthoni tartózkodásra, az utcához kapcsolódik. Egy utca több funkciót is kijelöl. Elsősorban a közlekedés helyszíne, egy kiszakított tér a világból, mely az utazásokat bonyolítja. Ám az utazás önmagában nem köti le az emberek figyelmét: mellékcselekvéseket végzünk, melyek sokszor túlnőnek, fontosabbá válnak, mint maga a primer cselekvés. Az utca az építészet egyik legfontosabb eleme, hiszen itt éljük át a feltárulkozó tájat. 5 Az utcák testesítik meg a történelmet és a jelent. Tiranában is így van: utcáinak alakja, sűrűsége, kialakítása, csatlakozása adja magát a városszerkezetet, bonyolult utcahálózata őrzi a történelmi, kisvárosias múlt emlékét, a balkáni településszerkesztést, ugyanakkor a modern kori beavatkozásokat, az új struktúrákat és az új rétegek megjelenését is megmutatja. Tirana földrajzi adottsága igen kedvező. Sík terepen fekszik, így könnyen terjeszkedhet, ám közel van hozzá a tenger is, a hegyek is. Az ország szívében helyezkedik el, a főbb útvonalak találkozásánál. Már a történelmi időkben is összekötő szerepet töltött be az észak-déli és a kelet-nyugat irányú tranzitútvonalak között. 6 Ez a városokat összekötő úthálózat kihatott a városszerkezetre: Tirana a 20. századi fejlesztések előtt, noha szabálytalanul, de alapvetően főutakra szerveződött. A főutak természetes kanyarulatokkal rendelkeznek, a házak a főutakról leágazó zsákutcákról érhetők el. A város régi épületei különálló egységek,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

TIRANA TÉRKÉPE 1917-BEN. FORRÁS: WWW.ZONU.COM

elszórtan helyezkednek el, nem függnek az utca vonalától. Ez a halmaztelepülés-szerű, zsákutcás hálózat még ma is az egyik legmeghatározóbb eleme az albán fővárosnak, identitásának alapja, ami kohéziós erőként tartja össze a várost. Az 1910-as években Albánia önálló állammá szerveződött és megjelent az igény egy reprezentatív főváros kialakítására. Az ország nem sokáig élvezhette önállóságát – az első világháborúban egyes területei osztrák, szerb, görög és olasz fennhatóság alatt is álltak. Tirana csak 1925-ben kapott fővárosi rangot, 7 amikor az Albán Királyság újra megerősödött. 1926-ban egy osztrák tervező, Wolfgang Köhler vezetésével elkészült Tirana első városrendezési terve, 8 és a város fejlődése strukturált irányt vett. Az igazi áttörést az olasz építészek megjelenése hozta. Olaszország, nagyhatalmi szerepének erősítése érdekében, mind


55 |

katonailag, mind gazdaságilag próbálta leigázni a környező, gyengébb mediterrán országokat. Ez alól Albánia sem volt kivétel. A második világháború előtt Olaszország csak gazdaságilag gyakorolt hatalmat Albánia felett, a háborúban el is foglalta. Ugyanakkor a háború előtti idő tekinthető Tirana fénykorának. Florestano di Fausto radikális átalakításokat végzett a városon: 9 új, négyzethálós úthálózatot tervezett a külvárosokba, kialakította a főteret, és kiépített egy észak-déli irányú tengelyt. Az eddigi organikusan kialakult téri szituációk mellett megjelent a tudatos városképi, urbanisztikai fejlesztés. A város építészete dimenziót váltott. A második világháború alatt ismét egy olasz építészt kértek fel Tirana tervezésére. Gherardo Bosio 10 városrendezési terveinek (1938, 1942) két fő pontja volt: a sugárutak összekötése egy belső és egy külső körúttal, illetve a di Fausto által kijelölt tengely megerősítése és a város fő motívumává emelése. Fő munkája a Szkander bég térről induló Nemzeti Mártírok útja, 11 amely határozottan kijelöli a város irányultságát. Így Tirana egyetlen reprezentatív főutcájává vált. Az utca képe nyitott, a szabadon álló épületek sorát parkok, közterek és kertet fogják keretbe, ezáltal az utca elejétől a végéig egységes zöldfelület keletkezett. Di Fausto és Bosio nem tüntette el Tirana jellegzetes, informális hálózatát, csupán néhány helyen felülírta egy racionális, modern úthálózattal, sugárutakkal, körúttal, terekkel. A két réteg békés együttélése miatt nevezhetjük Tiranát palimpszeszt városnak. Az informális és formális hálózatok fúziója tette lehetővé Tirana fejlődését, megújulását úgy, hogy nem kellett megválnia a tradíciójától és az identitásától. A latin traditio szó jelentése átadás, míg a modernismus szó megújulást (modernus = megújult) jelent. Bár gyakran szembeállítjuk

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

a két fogalmat, valójában nem ellentétpárok.12 Sőt, a két fogalom inkább kiegészíti egymást, együtt alkot rendszert, igazi minőséget. Ezzel az építészeti és várostervezési minőséggel találkozhatunk Tirana esetében. Edi Rama zöld városa Tiranában óriási gondot jelent a városi terek hiánya. Az informális építkezések túlzsúfolttá tették a várost, eltűntek a szabad terek. Az utcák, a közlekedés terei felértékelődtek, míg a statikus tereket elfoglalták, kisajátították és beépítették. Így egy öngerjesztő folyamat hatására a város megvált minőségi és minőséget teremtő tereitől. A 2000-es évek elején Edi Rama polgármester irányítása alatt újra értékké váltak a közterek, a rehabilitációk újabb és újabb üteme még ma is tart. A közterek állapota jelentősen javult, a központban már szépen felújított tereket látni, és az új építésű lakóparkoknál is nagy figyelmet fordítanak a közterek kialakítására. Mégis, a sűrűn beépült negyedekben a zöldfelületek, vagy épp más jól használható közterek hiánya változatlanul égető probléma. Tirana belvárosa a rendszerváltás óta vonzza az új befektetéseket. Komoly társadalmi igény van az új, reprezentatív épületekre. Emellett az állam sem szabályozza túlzottan az építkezéseket, a megengedett maximális beépítési magasság 25 emelet. 13 A befektetők a főtérhez közel, kiemelt helyen szeretnék felépíteni reprezentatív vállalati központjukat, irodáikat, így a kereslet találkozott a kínálattal. Ám mindahhoz, hogy a központi helyeket is értékesíteni tudják, óriási nagy változásokra, város léptékű fejlesztésekre volt szükség. A helyzet felismerését és a folyamatok irányítását Tirana legtehetségesebb főpolgármestere, Edi Rama

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 56

vezényelte le. 14 Festőként diplomázott, majd 1998-ban, 34 évesen kulturális miniszternek, 2000-ben Tirana főpolgármesterének, 2013-ban Albánia miniszterelnökének választották. 11 évig volt Tirana első számú embere. Extravaganciája, merész ötletei és nyilatkozatai mellett tetteivel és városrendezési programjával is sikert aratott. Megválasztása utáni első feladatának a „Clean and Green” projektet jelölte ki: Tirana belvárosát, köztereit megszabadította az illegálisan felépült pavilonoktól és informális lakásoktól. 15 Visszanyerte a Rinia parkot, melyet az 1990-es évektől újságárusbódék, éttermek, kávézók és bárok vettek birtokba. A park, amely sokáig az alvilág központja volt, ma újra a városlakóké. A másik közterület, amelyet a polgármester kiszabadulhatott anarchikus állapotából, a Lana folyó partja volt, ma már ez kellemes, parkos felület. 16 A projekt hangsúlya a városi parkok hiányára került, ennhek köszönhetően a folyó mentén, kelet-nyugat irányban az egész városon átívelő keskeny, de értékes zöldövezet jött létre: mintegy 96 000 négyzetméter beépített terület vált zöldterületté. Edi Rama másik, nemzetközi hírű kezdeményezése a kommunista időben épült házak homlokzatainak olcsó renoválása, kifestése volt. 17 A közbiztonság javítása, a vonzó vizuális környezet megteremtése, a városi identitás megtalálása vezette a homlokzatok színes absztrakt, formalista festményként való újra alkotását.18 A renovált homlokzatok Tirana jelképévé váltak, az egész városban találkozhatunk velük. Az olcsó, de nagyarányú fejlesztés gyors változásokat, gyors minőségjavulást eredményezett a városban. Noha a polgármester intézkedései nem minden szempontból voltak elfogadottak (a sikerekkel együtt járt az agresszív kiköltöztetés, a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

munkahelyek bezárása, az olcsó minőségi kivitelezés, a fontosabb ügyek mellőzése), progresszív megoldásai mégis követhető irányként jelentek meg a szegényebb városok számára. A spontán építkezések és közterület-foglalások ellen indított kampánya válaszlépésként értelmezhető a túlburjánzó privatizációra. Bathorizmus Tirana legradikálisabb illegális területfoglalására az 1990-es években került sor. A kommunista rendszer bukásában a fél ország elveszítette a munkahelyét, az átmeneti időszakban polgárháborús hangulat alakult ki. A munkanélküli, kisemmizett vidékiek tömegei indultak el a városba szerencsét próbálni. A városszéli legelők informális szegregátumokká váltak. Tirana és környékének lakossága az elmúlt 25 évben megháromszorozódott, ami óriási lakáshiányt vonzott magával. A főváros körüli agglomeráció lakosságának közel 55%-a valamilyen informális faluban él. 19 Tirana perifériái a város minden irányában megjelentek, ám koncentrációjuk az északi városhatár környékén található.20 Ilyen informális falunak, vagy inkább városrésznek tekinthető a Kamez és Tirana belvárosa között fekvő Bathore. A két város összenőtt, város és agglomerációja elveszítette a határát. Ez a városrész testesíti meg a mérhetetlen nagyságú és gyorsaságú szuburbanizációs folyamatot Albániában. Az albán építészeti szlengben egy új városi folyamatként használják a bathorizmust. A rendszerváltás idején Bathore egy tehénlegelő volt, most közel 100.000 lakossal bíró szuburbia. A házak többségét illegálisan, hihetetlen gyorsasággal építették fel, többnyire maguk az új lakosok, saját kezűleg húzták fel


57 |

megjelenése teszi a várost élhetővé, ám egyedivé, Tirana megőrizte identitásának alapját, a palimpszeszt utcahálózatot. A második kérdéskör a belvárosban megjelenő illegális építkezések és területfoglalások felszámolása, amit megkövetelt a város tisztasága, élhetősége és biztonsága. Zöldterületek szabadultak fel, a projekt a köz érdekét szolgálta, ugyanakkor a kilakoltatások és elbontások sokak számára személyes tragédiát jelentettek. Tirana elindult a modernitás és a jogállamiság felé. A harmadik példa Bathore volt, mely tíz év alatt egy legelőből Tirana legnépesebb perifériája nőtte ki magát. A változás népességben mérve óriási, ám minőségben riasztó, mivel a közművek és az infrastruktúra teljes hiánya jellemezte. A városvezetés elfogadta a kialakult állapotokat és lassú fejlesztésekbe fogott. Ám átfogó (mind szociális, mind urbanisztikai, mind gazdasági) fejlesztési terv nélkül a periféria nem tud kitörni szegregátum szerepéből, nem képes konszolidálódni. A városnak ez a három rétege komplex képet mutat a spontán és a tervezett építészet közötti párbeszédről. Nem lehet értékítéletet mondani a két építészeti attitűd között, hiszen mindkettő bír előnnyel és hátránnyal is. Az építész és az urbanista szerepe itt nem más, mint megtalálni az értékeket s összehangolni azokat, hogy a formális és az informális építészet harmóniává álljon össze.

ezeket, kezdetben közművek nélkül. Az önkényesen kisajátított földekért harcok folytak: a régi pásztorok küzdöttek még megmaradt területeikért a bevándorlókkal szemben, akik egymással is viaskodtak a területekért. A rendszerváltást követő politikai bizonytalanságban az önkényes földszerzés mellett döntöttek: „Ahol nincs állam, ott törvény sincs” – hirdették. 21 A bevándorlók főleg a szegényebb, északi országrészekből költöztek ide. Mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, ám a rendszerváltás és az utána bekövetkező, évekig elhúzódó kaotikus állapotok ellehetetlenítették a vidéken való életet. Dolgozni jöttek a fővárosba, ám Tirana nem bírta eltartani, foglalkoztatni őket. A városrészben, noha területe és lélekszáma gyorsan növekszik, a minőségi fejlődést gátolja az elsöprő szegénység és munkanélküliség, illetve a városrendezés iránti közöny. Közterek, parkok, iskola, kórház, vagy épp munkahelyek nélkül fejlődése a jövőben is kétséges marad. A városvezetés lépéseket tesz a szegregátum élhetővé alakításának irányában, ám ez inkább tűzoltás, mintsem perspektíva. Konklúzió Tirana várostörténetéből három elemet emeltem ki, melyeknek közös jellemzője a spontán fejlődés, de annak különböző példáiról van szó, így mindhárom más-más kérdéskörrel foglalkozik és más-más megoldásokat szül. Az első jelenség a város meglévő utcarendszerének megújulása, amelyben a korábbi, spontán rendszert egy tervezett háló egészíti ki. Létrejött egy reprezentatív útrendszer, amely a jobban szolgálja ki a megnövekedett lakosságot és a modern városi életmódot. A két réteg közös

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

1 Hemming, A. & Kera, G.: Albania: Family, Society and Culture in the 20th Century, 2012. Forrás: https://books.google.hu/books/about/Albania.html?id=HfpTqhlsCtMC&redir_esc=y   2 Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia Nova, 2005   3 Marzo, M. & Fabian, L.: La ricerca che cambia. Atti del primo convegno nazionale dei dottorati italiani dell’architettura, della pianificazione e del design – Università Iuav di Venezia 19-20 novembre 2014. Siracusa, LetteraVentidue, 2015   4 lásd 2. jegyzet   5 Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan. Budapest: Terc, 2009   6 lásd 2. jegyzet   7 Pearson, O.: Albania in the twentieth century: a history, 2004   8 Central Technical Archive of Construction Nr 1. 1999 Tirana – Albania   9 Vokshi, A. & Nepravishta, F.: Fausto Di Florestano - The Genesis Of New Architectural Forms In Albania, 2013. Forrás: https://www.researchgate.net/publication/264119907 10 Carbonara, L. & Menghini, A. B. & Calace, F. & Spazioso, G. & Rosa, F.: «Restituiamo la Storia» - dagli archivi ai territori: Architetture e modelli urbani nel Mediterraneo orientale, 2016. Forrás: https://www.amazon.co.uk/%C2%ABRestituiamo-Storia%C2%BB-territori Architetture-Mediterraneo-ebook/dp/B00TYV9XK4 11 Vickers, M.: The Albanians: A Modern History, 2014. Forrás: https://www.amazon.com/ Albanians-Modern-History-Miranda-Vickers/dp/1780766955 12 Pazár Béla: Tradíció és modern. Előadás: Építészetelmélet, BME, 2019. 09. 25. 13 Bene Bence: Personal Interview with Gerti Cela (architecture student), 2016. október 8. 14 Rama, E. Jam Katolik. Balkanweb, 2014. október 19. 15 Forrás: http://creativetime.org/summit/speakers/edi-rama/ 16 Vajlati, A. & Rial, C.: Migration of Rich Immigrants: Gender, Ethnicity and Class, 2016. Forrás: https://www.amazon.com/Migration-Rich-Immigrants-Ethnicity-Anthropology/dp/1349566756 17 Palermo, L.: The colored democracy of Edi Rama: Art and Beauty as Forms of Political Action, 2012. Forrás: http://euroacademia.eu/presentation/the-colored-democracy-of-edi rama-art-and-beauty-as-forms-of-political-action/, ill. Edi Rama:Vedd vissza városod festékkel! TED előadás, 2012. Forrás: https://www.ted.com/talks/edi_rama_take_back_your_ city_with_paint?language=hu 18 Kramer, J.: Painting the Town: How Edi Rama reinvented Albanian politics. Art in America, 2005. június 27. Forrás: www.janetzweig.com/RISD_BROWN/Tirana.pdf 19 Forrás: https://unofficialculture.wordpress.com/2014/04/23/first-impressions-of-bathore-albania/ 20 lásd 1. jegyzet 21 lásd 19. jegyzet

Spontaneous Architecture in Tirana

The urban architecture of the capital city of Albania is featured by spontaneous development, in various and versatile aspects. In my article below I present three tendencies of its evolution of architecture and urbanism, which is based on a dialogue between informal and formal architecture. The survey focuses on the development of the city’s historic road system, the liberation of its public domains, as well as phenomenon associated with suburbia built on the field possessed by the poor moving in here from the villages.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 58

Sűrűsödő üresedés KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ÉPÜLETMAGOK AZ OXFORDI EGYETEM ÚJ KORTÁRS FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEIBEN szöveg | text:

DEICHLER TÍMEA, JAKAB DÁNIEL

A felsőoktatási tanulási terekről folyó kutatásunkhoz kapcsolódóan 2019 októberében Oxfordban jártunk. A ködös, nyirkos utcákról belépve egyszerre monumentális és inspiratív, ugyanakkor otthonos és nyugalmat árasztó helyeket ismerhettünk meg. Tanulmányunkban a város egyetemének három, a 2010-es években átadott épületének térszervezési újdonságaira fókuszálunk. Tapasztalataink és ismereteink bővítését az intézmények dolgozóival folytatott beszélgetések segítették. A korszerű oktatási tendenciákban egyre jelentősebbé válik a közösség szerepe, a tudás megosztása, a motiváció és inspiráció folyamatos jelenléte. Ezek a folyamatok az oktatás hierarchikus rendjének oldódását, ezáltal régóta meglévő határok lebontását eredményezték. A tanulási tevékenységek változása azok térhasználatára is kihat. A formális oktatási terek mellett egyre nagyobb igény van az informális tevékenységek helyszíneire is, melyek a közlekedőterek szélesedésével, az épület belső falainak, szerkezeteinek csökkenésével, egyfajta üresedével jöhetnek létre. Mindezek az új oktatási elveket kiszolgáló nyitottabb, a kommunikációt segítő, különféle szituációk számára megfelelően alakítható, a hallgatók által belakható tereket eredményeznek. Az Oxfordi Egyetem a világ második legrégebben működő egyeteme. Fennállásának több, mint 900 éve során megépült, mintegy százharminc intézete nem alkot összefüggő campust, az épületek a városban szétszórva helyezkednek el. A 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési koncepció1 egyik fő célja, hogy az összefüggő szakterületek jelenleg egymástól távol lévő épületeit együtt – egy épületben vagy épületegyüttesben – helyezze el. A koncepció a folyamat első lépésének a rendelkezésre álló épületállomány alapos vizsgálatát nevezte meg, feltárandó a meglévő épületek műszaki állapotát és a bennük folyó oktatási tevékenységeket. A kezdeti lépés célja az volt, hogy esetleges adaptálhatóságukhoz és az új épületek igényeinek megismeréséhez is hasznos tapasztalatokat gyűjtsenek. Ezáltal amellett, hogy előtérbe került a rokon diszciplínák egymást támogató szerepe, a közöttük lévő kommunikációs lehetőségek erősítése, a fejlesztési koncepció alapvetésévé az vált, hogy az átalakult oktatási modell az új rendszert támogató terekben tudjon működni. A problémafelvetésre a 2010-es évek elején több, Oxfordra kiterjedő, a város egyetemi területeit lefedő masterplan készült. 2 E tervek első megépült példái közé tartozik a Rafael Viñoly Architects által tervezett, 2013-ban átadott Matematikai Intézet (University of Oxford Mathematical Institute), a Herzog& de Meuron iroda 2015-ös Blavatnik Kormányzati Kara (Blavatnik School of Government), illetve a Hawkins\Brown iroda tervei alapján épült, 2018-ban átadott, az egyetem fizikával kapcsolatos kutató és oktató egységeinek otthont adó Fizikai Intézet (University of Oxford Beecroft Building) épülete. A három épület kialakításának közös, alapvető eleme az épületek szívében elhelyezkedő, összefüggő térstruktúrát alkotó közösségi terek rendszere. A cél olyan sokrétűen használható, flexibilis terek kialakítása volt, amelyekben lehetőség van az adott intézményben dolgozók és

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

MATHEMATICAL INSTITUTE, FOTÓ © WILL PRYCE, A RAFAEL VIÑOLY ARCHITECTS SZÍVESSÉGÉBŐL

tanulók kötetlenebb találkozására, kommunikációjára, eszmecseréjére. Az épületeket egy-egy kommunikációs fókuszpont köré szervezték, ezáltal – az addig egymástól távol, külön dolgozó kutatókat és hallgatókat összehozva – az intézményekben folyó alkotó és kutató tevékenységek egymást támogató hatása is teret kaphat. Matematikai Intézet A Matematikai Intézet létesítményei 2013 előtt négy különböző telken lévő tömött, zsúfolt, további bővítésre már nem alkalmas épületben helyezkedtek el. Az épületek közötti nagy távolságok, illetve a terek közös, egyértelmű fókuszpontjának hiánya nagyban nehezítette mind a különböző kutatócsoportok közötti együttműködést, mind az oktató és kutató tevékenységek kapcsolatának kialakulását.3 Az új épület az Oxfordi Egyetem Radcliffe Observatory Quarter-hez (ROQ) tartozó masterplanja 4 részeként valósult meg. Az intézetet alkotó zárt egységek és a közlekedők rendszere igazodik a masterplanban foglalt


59 |

A MAG GEOMETRIÁJA

HASZNÁLATI SŰRŰSÉG

LÁTÁS/LÁTHATÓSÁG 1. HORIZONTÁLIS IRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KAPCSOLAT 2. VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS IRÁNYÚ ÁTLÁTÁSOK 3. HANGSZIGETELT ÜVEG POLIÉDER, KIZÁRÓLAG VIZUÁLIS KAPCSOLATOT TEREMT

ÁTLÁTÁSOK 1. ZÁRT BELSŐ VILÁG, CSAK A FELÜLVILÁGÍTÓ FELÉ VAN KAPCSOLAT A KÜLVILÁGGAL 2. A TÖMBMEGSZAKÍTÁSOKNÁL NAGY ÜVEGFELÜLETEK ÉS INTENZÍV VIZUÁLIS KAPCSOLAT A KÜLVILÁGGAL

MATHEMATICAL INSTITUTE, FOTÓ © WILL PRYCE, A RAFAEL VIÑOLY ARCHITECTS SZÍVESSÉGÉBŐL

tömb- és utcaelrendezések felépítéséhez: két, egymással párhuzamosan haladó tömör szárny alkotja, melyeket a közöttük elhelyezkedő széles, nyitott, légies hatást keltő közlekedőtér kapcsol össze. Az épület közösségi funkcióit, nyitott tanulótereit ebben az átriumban helyezték el, mely az épület szinte teljes hosszán végigfut, átlátásokat biztosítva a szintek és épületrészek között. A benne szabadon elhelyezkedő lépcsők, hidak a tervezők szándékai szerint a közlekedés lehetőségeit, irányait bővítik, animálják, „mozgásban tartják” a többszintes belső teret. A közbenső közösségi tér vertikálisan két részre oszlik. Az előcsarnokból szabadon, bárki által elérhető pinceszinti hallgatói termek, előadók által határolt szabad tanulóterekre és az azokkal szervesen együttműködő büfé és kisebb menza területére, illetve a beléptetőkapukkal védett földszinti és emeleti zárt egységek – irodák, kutatói szobák – közötti közlekedő terekre. A kettőt matematikai modellek alapján tervezett üvegtető kapcsolja vizuálisan össze. 5 Azonban az üvegen keresztül semmilyen egyéb fizikai kapcsolat, mozgás nem tud létrejönni, ezáltal az üvegtető sokkal inkább elválasztja, mintsem összekapcsolja a lenti és fönti tereket. Ahogy a matematikusok, maga az épület is kifelé zárt, kissé introvertált képet mutat. Homlokzatán irodák, kutatószobák helyezkednek el, a belső átriumban lévő közösségi tér és a külvilág között csak a nagy méretű felülvilágítókon keresztül alakul ki kapcsolat. Ezek a felső szinteket még bőségesen ellátják természetes fénnyel, de a pinceszinti terekbe – a helyi borongós időjárási viszonyok mellett – már viszonylag kevés fény jut le. Az épület közösségi tereinek belső, zárt világot alkotó rendszeréből csak az előcsarnok és lobby, illetve a fölötte elhelyezkedő, nappali-szerű tér tör ki. Ezek a belső világ mintegy ellenpontjaként nagy homlokzati üvegfelületeiknek és közlekedési rendszerüknek köszönhetően kapcsolatot nyitnak a környező történeti épületek – Radcliffe Infirmary és Radcliffe Observatory – felé.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

A közösségi terek és a munka- illetve oktatási terek kapcsolatának kialakításában a Matematikai Intézet tradicionálisabb elveket követ, melyek megformálásánál a használók munkamódszerére hivatkoznak. A matematikusoknak gyakran zaj- és zavarmentes környezetre van szükségük, ezért a kar dolgozóinak szobái, illetve a közösségi terek is akusztikailag el vannak választva. Az emeletekhez hasonlóan a pinceszinten is nagy hangsúlyt kapott az oktatótermek és a közösségi terek közötti hangszigetelés: az épület belső világát zárt, tömör ajtókkal rendelkező falak veszik körbe. A lenti teret folyamatosan használják a hallgatók, itt tanulnak órák között és után, itt található a menza, a büfé tere, ezáltal indokoltnak tűnik a termek különféle zajok elleni védelme. A fenti irodák közötti tér azonban csak az onnan nyíló szobákban dolgozók számára közelíthető meg, akik zárt ajtók mögött dolgoznak, ezért a közösségi tér meglehetősen kihalt érzetet kelt. Egyfajta aránytalanság érezhető ezzel kapcsolatban. A biztonsági szempontból történő korlátozások – beléptetési elválasztások – sajnos feldarabolták az épület egyébként összefüggő, kifejezetten nagyvonalú, sok különböző méretű, atmoszférájú hellyel rendelkező közösségi térrendszerét. Az oktatási terek szeretett és folyamatosan használt világa a pinceszintnek viszonylag sötét, a külvilágtól elzárt területein található. A kutatószobák közötti fényes területekre a hallgatók sokkal ritkábban nem mennek be. Pedig pont az emeleti közbenső tereket szánták az épület informális, kötetlen területeinek, mely spontán találkozásokat tehet lehetővé, erősítve az együttműködést. Ehhez azonban az oktatói és kutatói terek közötti elválasztás oldása elengedhetetlen lenne. Így a hallgatók számára a felső tér galériáin kialakított asztalos-székes helyek is elérhetővé válnának, miközben a magas hangszigetelési követelményeknek megfelelő falak, ajtók mögött a kutatói munka csöndet igénylő folyamatai továbbra is zavartalanok maradhatnának.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 60

A MAG GEOMETRIÁJA

HASZNÁLATI SŰRŰSÉG

LÁTÁS/LÁTHATÓSÁG 1. AZ IRODÁK ÉS A KÖZÖSSÉGI TÉR KÖZÖTTI TÚL ERŐS TRANSZPARENCIA ZAVARÓ 2. A KÖZPONTI TÉR LEGALSÓ RÉSZE VIZUÁLIS FÓKUSZT KÉPEZ

ÁTLÁTÁSOK 1. INDIREKT ÁTLÁTÁS AZ IRODÁK TRANSZPARENS FALAIN KERESZTÜL A KÜLVILÁG FELÉ 2. KÖZVETLEN KILÁTÁS A KÜLVILÁG FELÉ

BLAVATNIK SCHOOL OF GOVERNMENT, FOTÓ: DEICHLER TÍMEA, JAKAB DÁNIEL

Blavatnik Kormányzati Kar A Blavatnik Kormányzati Kar 2010-ben jött létre, az Oxfordi Egyetem Társadalomtudományi Intézetének részeként. Jelentős támogatásoknak köszönhetően 2015-re felépült épülete az ROQ délnyugati sarkán található. A terület kapuját képezi, melyet a tervezők a fejlődés, fejlesztés szimbólumának szántak. 6 Nem csak a központi közösségi terek, hanem az egész épület kialakításának alapelve a kortárs progresszív tanulási terekre jellemző nyitottság, átláthatóság és a kommunikáció hangsúlyozásán nyugszik. Az épület szíve az egész házat átvágó központi üres teret körülvevő, körkörösen emelkedő teraszok rendszeréből álló fórum. A fórum a tervek szerint összefüggő közösségi teret alkot, miközben vizuálisan és fizikailag is összeköti az egyes szinteket, funkciókat. Rendeltetése sokrétű, lokálisan az adott szint, a környező funkciók határozzák meg. A fórum az alsó szakaszon lépcsős lelátót képez, mely az átrium alján, a pinceszinten lévő üres, szabadon használható aulatér felé néz. Helyet adhat kisebb előadások számára, illetve az alsó szinten lévő nagyobb előadók várakozó területeinek ülőhelyeit is képezheti. A földszinten a megérkezéshez köthető funkciók – a lobby és recepció – alkotják a fórumot, valamint galériája, a lépcsős teret kiegészítő lelátóként szolgálhat az alsó szint számára nagyobb rendezvény esetén. Az emeleteken és a körülötte gyűrűt alkotó irodák, tárgyalók és csoportszobák között található közösségi terekben nyitott teakonyha, kanapés, asztalos beszélgetőhelyek és tanulóhelyek találhatók. A szinteken elhelyezkedő funkciók fölfelé egyre privátabbak, ezáltal a közbenső közösségi terek mérete is egyre kisebb. Az alsó szinten oktatótereket, fönt az akadémiai és kutatási egységek számára kialakított területeket helyeztek el. Az ellenőrzési pontot az épületbe való belépésnél alakították ki, így a Matematikai Intézettel ellentétben – ahol csak a kutatóterek tartoznak az ellenőrzött területek közé,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

BLAVATNIK SCHOOL OF GOVERNMENT, FOTÓ: DEICHLER TÍMEA, JAKAB DÁNIEL

ezáltal az oktatási és kutatási területek el vannak választva egymástól – a használók a belső terekben szabadon közlekedhetnek, erősítve az oktatás és a kutatás kapcsolatát. A közösségi tér itt is belső világként jelenik meg. A külső térrel fizikai kapcsolata csak a tetőterasz felé alakul ki. Vizuális kapcsolatukat tekintve azonban – a direkt megnyitásoknak és indirekt átlátásoknak köszönhetően – a Matematikai Intézet belső világához képest nyitottabb. A közösségi tér a kisebb alapterületű felső szinteken és a nagyobb közönségforgalmú alsó szinteken rendelkezik külső homlokzati felülettel. A közbenső


61 |

A MAG GEOMETRIÁJA

HASZNÁLATI SŰRŰSÉG

LÁTÁS/LÁTHATÓSÁG 1. AZ IRODÁK ÉS A KÖZÖSSÉGI TÉR KÖZÖTTI TÚL ERŐS TRANSZPARENCIA ZAVARÓ 2. A KÖZPONTI TÉR LEGALSÓ RÉSZE VIZUÁLIS FÓKUSZT KÉPEZ

ÁTLÁTÁSOK 1. INDIREKT ÁTLÁTÁS AZ IRODÁK TRANSZPARENS FALAIN KERESZTÜL A KÜLVILÁG FELÉ 2. KÖZVETLEN KILÁTÁS A KÜLVILÁG FELÉ

BEERCROFT BUILDING, FOTÓ © JACK HOBHOUSE

A Fórum és az azt körülvevő szobák között jellemzően üvegfalak találhatók. Ez egyrészt segít abban, hogy a közbenső világból ne váljon egy – a Matematikai Intézet belső tereihez hasonló – hermetikusan lezárt belső mag, de a vertikális és horizontális osztások híján a tér már zavaróan nyitottá vált. Nincs megfelelő átmenet a publikus, nyitott, bárki által elérhető és látható,valamint a privát terek között. A fórum tere osztatlan publikus térként, a szobák tere pedig nem privát, hanem félprivát – fizikailag meg nem közelíthető, de vizuálisan nem elválasztott – térként működik. A közbenső szintek minden irányból látható közösségi tereiben legtöbbször alig van valaki, míg a felső szintek sokkal kevésbé látható részein szívesen tartózkodnak a használók. Az intézmény dolgozóinak szavaival élve „elbújnak fönt”. A körkörös „üreg” a Blavatnik Kormányzati Kar belső és a külső formavilágát is definiálja, emlékeztetve a világon számos helyen látható körkörös állami és egyetemi épületek formájára. Az épület, főként a belső Fórum kirakatszerűn működik. Az egyes közösségi funkciók, a tanulás kötetlen tereinek igényei helyett a reprezentációnak alárendelt térstruktúra jött létre.

BEERCROFT BUILDING, FOTÓ © JACK HOBHOUSE

szinteken a zárt – de üvegfalú – szobákon keresztül nyílik kilátás a külvilág felé. A közösségi terek leghangsúlyosabb homlokzati megjelenése az utca vonalát követő egyenes homlokzati szakasz közepén, a bejárat fölött található. Kirakatszerű, már-már irreális méretű – tíz méter hosszú, szintmagas – üvegfala mögül festői kilátás nyílik a szemközti épületre. Amellett, hogy az üvegfelületek ilyen mértékű és méretű használata személytelenné teszi az épületet, mindenképp előnyös következménye, hogy még a helyi időjárási körülmények mellett is világos marad a Fórum egész területére, beleértve a pinceszinti részeit is.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

Fizikai Intézet A 2018-ban átadott épület az Oxfordi Egyetem elméleti és kísérleti fizikai kutatóintézete. A tervezők víziója egy olyan ház volt, ahol a legfejlettebb laboratóriumok mellett az együttműködést támogató munkakörnyezet szerepe is jelentős. A rendelkezésre álló terület kis mérete és az elhelyezendő funkciók nagy alapterülete közötti feszültség feloldásához az épület közel felét a földfelszín alatt alakították ki. A ház funkcionálisan kétfelé oszlik. A felszín alatt vannak a speciális gépészeti és szigetelési követelményekkel rendelkező laborok, a felszín felett kutatószobák és tanuló terek találhatók. 7 Az épület központja a felszín feletti épületrész teljes magasságában végig haladó, zárt szobákkal határolt, lépcsőszárnyakkal, pihenőkkel,

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 62

galériákkal osztott átriumtér. A belső, nagy méretű közösségi tér célja itt is a kommunikáció, az ötletelés, az együttműködés elősegítése volt. A pihenők fekete táblákkal és informális, kötetlen beszélgetéseknek helyet nyújtóülőhelyekkel vannak ellátva. A Matematikai Intézethez és a Blavatnik Kormányzati Karhoz hasonlóan lentről fölfelé egyre csöndesebb funkciók kapnak helyet. Ennek megfelelően a közösségi tér „legzajosabb része” a földszintről felvezető lelátószerű lépcső, amely az előtte lévő – méretében a lelátóhoz illő – térrel kiegészülve kisebb előadások számára biztosít helyet, melyek mellett a fenti térbe érkezőknek el kell haladniuk, ezáltal nagyobb közönséget is meg tudnak szólítani. Mind a lelátó, mind az egyes galériák között minimum fél szintnyi a különbség. Ez a szintkülönbség segít elválasztani a beszélgetések tereit, ezáltal az egymás mellett folyó tevékenységek nem zavarják egymást, de párhuzamos jelenlétük magában foglalja az esetleges bekapcsolódás, inspirálódás lehetőségét is. A közösségi terek és az épületet körülölelő park között ennél az épületnél sem alakul ki fizikai összeköttetés, azonban a külvilággal való vizuális kapcsolat a be- és kilátásoknak és az összefüggő belső térnek köszönhetően az első két vizsgált példához képest sokkal erősebb. A zárt szobák között az átrium közösségi teréhez kapcsolódó szabadon használható csoportszobák is találhatók,melyeknél nagy ablakfelületek keretezik a be- és kilátásokat a belső tér felől, vizuális kapcsolatot teremtve az épület és környezete között. Az átlátások és áthallások szabályozásátkülönböző aktív és passzív építészeti eszközök teszik lehetővé. A zárt irodákból az átriumba való átlátás lehetősége egyénileg, függönyökkel szabályozható, a tereknek ez a kapcsolata nem választja el teljesen a belső világot, ugyanakkor megfelelő privát tér kialakulását is lehetővé teszi az egyes szobák esetében. Zárt ajtó helyett viszont két, párhuzamosan eltolt üvegfal határolja a csoportés tanulószobákat a közösségi tértől, a részleges elválasztásnak köszönhetően azonban kapcsolatuk a közösségi térrel szoros marad. A Fizikai Intézet esetén a belső közösségi tér egyes térrészeit azok funkcionális igényeinek megfelelően helyezték el, arányaik és megfelelő külső-belső kapcsolataik révén az általuk létrehozott térstruktúra dinamikus, élő központot ad az intézmény számára. Mindez a közös területhez tartozó, a homlokzati szakaszokon megjelenő szabad tanulószobák nagy méretű ablakainak köszönhetően az épületen kívülről is látható. A vizsgált épületek mindegyikét meghatározza a különböző kutatócsoportok, illetve a kutató és oktató tevékenységek közötti kommunikáció erősítésének igénye. Ez térileg is definiálja az épületeket: fókuszpontjukként mind a három esetben a központi helyzetű közösségi magot határozták meg. A szándék azonos, azonban a magok kialakítása közti különbségek használhatóságukat is jelentősen befolyásolták. A Matematikai Intézet zárt – a határoló funkcióktól szándékosan erősen elválasztott – differenciált, oktatási és kutatási tekintetben ketté osztott belső világa sok helyen kietlen. Főként a felszín fölötti, méretében és építészeti kialakításában is nagyobb hangsúlyú területeken érzékelhető az alulhasználtság. Az ettől elválasztott felszín alatti tanulóterekben sokan tartózkodnak, nyüzsgő, élő része az épületnek, pont ezért fájó a pinceszinti, sok esetben csak mesterségesen megvilágított, külvilággal kapcsolatot nem létesítő helyzete. A Matematikai Intézet zártságával szemben Blavatnik Kormányzati Kar belső világát, a Fórumot a teljes átláthatóság, körbejárhatóság jellemezi, melyet a kommunikációs csatornák, az együttműködés adta lehetőségek szimbólumaként és azok elősegítésére alakítottak ki. Ez a fajta publikusság viszont a használók szempontjából már túlzónak bizonyult. Az épületen belül szinte mindenhonnan látható és megközelíthető közösségi tereket, nyitott tanuló, társalgó helyeket nem használják. Kötetlenebb beszélgetéseikhez a Fórum felső részein lévő privátabb, kevésbé

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

látható és kevesebb irányból megközelíthető – ezáltal védettebb érzetet keltő – tereit keresik az itt tanulók és dolgozók, míg a Fórum lentebbi része sok esetben üres. A Matematikai Intézet belső világának zártsága és a Blavatnik Kormányzati Kar Fórumának nyitottsága közötti állapotnak tekinthető a Fizikai Intézet belső közösségi tere. Az egyes térrészek, mint a publikus előadótér, kisebb-nagyobb közös munkát, konzultációt lehetővé tevő nyitott tanulóterek, az ehhez kapcsolódó tanulószobák valamilyen formában mind a három épület esetén előfordultak. Azonban az egyes terek működésének szempontjából megközelíthetőségük, megfelelő nyitottságuk, vagy éppen zártságuk, a tér többi részéről való láthatóságuk a Fizikai Intézet esetén van megfelelően kialakítva. Itt a horizontálisan és vertikálisan különböző átlátási és áthallási határokat definiáló elemekkel differenciált térstruktúra alakult ki, melyben a kortárs oktatási elvekkel összhangban lévő és a célként kitűzött kommunikációs fórum létre tud jönni, különböző méretű, atmoszférájú részei sokszínű folyamatos felhasználást tesznek lehetővé. A tanulmány az Innováció És Technológiai Minisztérium ÚNKP-19-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának Szakmai támogatásával készült.

1 Az Oxfordi Egyetem fejlesztési koncepciója a 2008-2013 közötti időszakra https://www.admin.ox.ac.uk/media/global/wwwadminoxacuk/localsites/ planningandresourceallocation/documents/planningcycle/strategicplan.pdf (utolsó elérés: 2020.01.12)   2 Az Oxfordi Egyetem fejlesztéséhez készített több, térben és időben eltérő területet lefedő tervek: https://www.ox.ac.uk/about/building-our-future/vision/masterplans?wssl=1 (utolsó elérés: 2020.01.12)   3 Rafael ViñolyArchitects: University of Oxford Mathematical Institute, Archdaily, 2014 https://www.archdaily.com/516756/university-of-oxford-mathematical-institute-rafael-vinoly architects (utolsó elérés: 2020.01.12.)   4 RadcliffeObservatoryQuarterMasterplan, 2008 https://www.ox.ac.uk/about/building-our-future/vision/master-plan-areas/roq?wssl=1 (utolsó elérés: 2020.01.12.)   5 Rafael ViñolyArchitects, uo.   6 Herzog& de Meuron: BlavatnikSchool of Government, Archdaily, 2016 https://www.archdaily.com/783390/blavatnik-school-of-government-herzog-and-de-meuron (utolsó elérés: 2020.01.12.)   7 Hawkins-Brown: University of Oxford Beecroft Building, Archdaily, 2018 https://www.archdaily.com/902141/university-of-oxford-beecroft-building-hawkins-brown (utolsó elérés: 2020.01.12.)

Thickening Vacancies COMMUNITY BUILDING CORES IN NEW CONTEMPORARY BUILDINGS OF OXFORD UNIVERSITY In our present survey we focussed on novelties in spatial organisation featuring three buildings of Oxford University opened in the 2010s. Tendencies in modern education reveal a growing role of community, the share of knowledge, motivation and the continuous presence of inspiration. These processes have brought about positive changes in the hierarchy of education, and thus the break-up of existing borders. Changes in learning activities also influence their spatial requirements. Besides formal spaces of education, there is an ever-growing need for venues of informal education as well, which can be met by widening the halls and passages, reducing interior walls, and structures, creating sort of vacancies. All this makes the buildings easier to facilitate new principles of education, modifications to assist communication and various situations, resulting in spaces liveable for students.


63 |

Kőrössy Albert Kálmán A SZECESSZIÓ SZTEREOTÍPIÁI ÉS ETIMOLÓGIAI PROBLÉMÁJA szöveg | text:

BALDAVÁRI ESZTER

„Csak a Könyv kapcsol múltat a jövőbe” (Babits Mihály)

A kiállítás megnyitóját tudományos konferencia előzte meg, amelynek címét Babits Mihály A magyar Könyv ünnepére című versének részlete ihlette, aki az egykori – Kőrössy által tervezett – tisztviselőtelepi gimnázium tanára volt. A Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Váci utcai Philanthia virágüzlet, a temesvári Ligeti úti híd vagy a Nádor utcai OTP székház épületének tervezője az édesapja halála után jelentős pénzösszeget ajánlott fel Bárczy István főpolgármesternek egy budapesti fiókkönyvtár létrehozására. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az építész kapcsolata adta az ötletet a konferencia megszervezésére, melyen a meghívott előadók a tervező munkásságán túl a könyvtár építéstörténetét és legutóbbi felújítását, valamint a századfordulós Budapestet is bemutatták. A szakmai eseményen e sorok szerzője tartott előadást Kőrössy Albert Kálmán munkásságáról, aki 11 éve tartó kutatásának eredményeit ismertette.1 Kőrössy munkássága sokáig fehér folt volt a művészettörténettel foglalkozó szakirodalomban, leginkább Lechner Ödön követőjeként utaltak az építészre. Kőrössy Albert Kálmán (1869–1955) Neumann Albert néven látta meg a napvilágot Szegeden. 2 Budapesti tanulmányai után Münchenbe ment, ott Friedrich von Thiersch volt mestere, akit a németországi neobarokk

építészet mestereként tartunk számon, de kevesen tudják, hogy munkássága végén már a korai Jugendstil formái hatották át műveit, elsősorban a müncheni Bogenhausen városrész környékén épült bérházait. Kőrössy diplomás építészként hazatérve Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, ahol olyan nagyszabású építkezésekben vett részt, mint a Kúria vagy a New York-palota. Ebben az irodában ismerkedett meg Sebestyén Artúr építésszel, akivel később rövid időre társult. A Kőrössy-Sebestyén építészpáros egyik legjelentősebb – ma már nem álló – alkotása, az Osztálysorsjátékpalota 1899-ben épült az Erzsébet-híd építése során kialakított Eskü téren (ma Március 15. tér). A második világháború során elpusztult épület – melynek tömegformái még Hauszmann építészetét idézik, homlokzati dekorációi azonban már a szecesszió jegyében fogantak – pallérfotóit ma a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ őrzi, amelyek műfajukat tekintve Budapest egyik legkorábbi építés közben az állványzatról készült fotók. Kőrössy alkotásai elsősorban Budapesthez kötődnek, de Nyíregyházán és Pozsonyban is áll egy-egy pénzintézete, Temesváron pedig egy magyaros formanyelvű hídja. Munkásságának kutatása során nemcsak az életmű lehető legteljesebb rekonstruálása volt a cél, hanem művészeti formanyelvének meghatározása is hazai és külföldi stíluskapcsolatok segítségével. A szakirodalom többször is utal a Városligeti fasor 47. szám alatt álló Kőrössy-villa kapcsán arra, hogy franciásan burjánzó homlokzatán a belga-francia Art Nouveau hatása fedezhető fel. Ahhoz azonban, hogy ezt alátámaszthassuk, először a belga és francia Art Nouveau-t szükséges közelebbről szemügyre venni a stíluskritika módszerével. Az elkövetkezendő évek kutatóútjai során végig véve Európa legjelentősebb szecessziós városait, hamar körvonalazódott az a megállapítás, hogy Kőrössy – aki maga is a müncheni akadémián végezte építészeti tanulmányait – épületeinek tömegformái és homlokzatai a korai német Jugendstil jegyében épültek. Emellett nemcsak az derült ki, hogy stílus-

A KŐRÖSSY-KIÁLLÍTÁS A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ÁTRIUMÁBAN

KŐRÖSSY ALBERT KÁLMÁN ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA A RÁTH GYÖRGY-VILLÁBAN

A magyar századforduló egyik legtehetségesebb építésze, Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója alkalmából Díszítőérzékkel átszőtt tudás címmel kiállítást rendezett a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ. A budapesti Ráth György-villában, majd az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Kőrössy által tervezett épületében látható tárlat 2019 novemberében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba költözött, a Wenckheimpalota átriumába és lépcsőházába.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 64

kritikai alapon nem igazán találhatunk hasonlóságot Kőrössy építészete és a belga-francia Art Nouveau között, hanem az is kérdésessé vált, miért olvadt össze a két ország művészete egyetlen irányzattá, miközben két külön történelmi múlttal rendelkező országról beszélünk. Ez által a Kőrössy-életmű kutatása olyan lavinát indított el, amely műfajilag és etimológiai szempontból is újravizsgálta a szecessziót, hogy rendszerezze az ahhoz kapcsolódó fogalmakat. Miért szükséges ez a rendszerezés? Nemcsak az építészek és művészettörténészek eligazodását szolgálja, hanem a turizmusban is fontos szerepet játszik, hiszen a hazánkba látogató külföldiek gyakran abban a hitben élnek, hogy a szecesszió szó miatt hazánkban csupán a bécsi építészeti törekvés formavilágával találkoznak. Természetesen bécsi szecessziós formákat is láthatunk errefelé, gondoljunk csak Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula budapesti épületeire, vagy Vágó József és László 1907-ben épült Nemzeti Szalonjának kapubejárójára, amely közvetlen rokonságot mutat Otto Wagner bécsi Karlsplatz állomásával (1899). Budapesten és a vidéki városokban azonban nemcsak bécsi példákat ismerhetünk fel, hanem a német Jugendstil, a belga vagy a francia Art Nouveau ihlette díszítőformákat is. Etimológiai problémák A szecessziónak Európa-szerte különböző terminussal meghatározott elnevezései terjedtek el, Belgiumban és Franciaországban az Art Nouveau – amely később az angol nyelvterületen is elterjedt –, Németországban a Jugendstil – amelyet újabban a finnek is használnak a geometrikus formavilágú művészeti alkotások esetében –, Finnországban a nemzeti romantika (kansallis romantikka) fogalom vált ismertté, Bécsben pedig a Secession, vagyis a szecesszió megnevezés használatos, amely hazánkban is meghonosodott. Ahhoz, hogy meghatározhassuk a felsorolt irányzatok

jellemzőit, és párhuzamot vonhassunk a magyarországi szecessziós építészettel, érdemes sorra venni a fenti nemzetközi törekvéseket. Belgium versus Franciaország Nikolaus Pevsner kutatásai alapján ma már művészettörténeti berkekben elfogadott tény, hogy a századforduló új építészeti törekvései belga kezdeményezésre indultak el, és az akkor világvárossá kiépülő Brüsszelben érték el a csúcspontjukat.3 Sajátos épületszerkezeteiket a brit építészet és az Arts and Crafts mozgalom ihlette, amelyről Henry Van de Velde is több alkalommal beszámolt a korabeli szakfolyóiratokban. A belga Art Nouveau díszítőművészetére igen nagy hatást gyakorolt a kongói népművészet, 4 melynek tárgyai a világkiállításokon váltak ismertté, és erőteljesebb színviláguk merőben eltér a franciák által kedvelt világos színektől. A brüsszeli világkiállítás pavilonjainak megtervezésére többek között Paul Hankar és Henry van de Velde kaptak megbízást,5 a Kongói Szabadállam titkárának, Edmond van Eetveldének pedig Victor Horta tervezett házat, akinek Tassel-házát a szakirodalom az első szecessziós épületnek tartja. A magyarok közül elsősorban a Szegeden és Kaposváron alkotó Magyar Edéről tudjuk biztosan, hogy Brüsszelben járt, akinek szegedi Református-palotájának (1910–1912) homlokzata az Antwerpenben található, August Cols és Alfried Defever által tervezett, napszakokat ábrázoló bérházakkal (1903, Waterloostraat 57., 59., 61.) mutat rokonságot. Ezen kívül a ma már jelentős mértékben átépített Thököly úti Schanzer-ház (Schütz Rezső, 1904–1905) homlokzatalakítása és ablakformái Paul Hankar brüs�szeli Ciamberlani-házával (rue Defacqz 48., 1897) hozhatók párhuzamba. Az Albert Ciamberlani szimbolista festő számára 1897-ben készült brüs�szeli épület homlokzatát omega ablakpárja teszi egyedivé. Az Art Nouveau elnevezés a Párizsban élő kerámiagyáros és műkereskedő, Samuel Siegfired Bing 6 (1838–1905) nevéhez kötődik, aki 1895

A VÁGÓ TESTVÉREK EGYKORI NEMZETI SZALONJA BUDAPESTEN (FORRÁS: FSZEK BUDAPEST GYŰJTEMÉNY) ÉS OTTO WAGNER KARLSPLATZ PAVILONJA BÉCSBEN

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET


65 |

SCHÜTZ REZSŐ EGYKORI THÖKÖLY ÚTI SCHANZER-HÁZA (FORRÁS: FSZEK BUDAPEST GYŰJTEMÉNY) ÉS A PAUL HANKAR ÁLTAL TERVEZETT BRÜSSZELI CIAMBERLANI-HÁZ

decemberében Párizsban, a Rue Chauchat és a Rue de Provence sarkán nyitott galériát Maison de l’Art Nouveau néven. 7 Bing eleinte ázsiai tárgyak importjával foglalkozott, de francia műtárgyakat is exportált Japánba öccse, August Bing Yokohama office nevű cégén keresztül. 1888-tól havi rendszerességgel megjelenő művészeti folyóiratot is kiadott Le Japon Artistique címen, amely Gustav Klimt művészetére is hatással volt. 8 Bing bútorszalonja Henri van de Veldének és körének bútorait, műtárgyait árulta, ami nagymértékben befolyásolta a francia törekvés formáinak széles körű megismerését Európa-szerte. Amíg az Arts and Crafts mozgalom építészei nosztalgiával tekintettek az iparosodás előtti vidéki tégla- és kőépületekre, a francia Art Nouveau építészei nem utasították el az ipari vas- és üveggyártást, lelkesen éltek az 1851-től elérhető nyersanyagok adta lehetőségekkel, amelyek utat nyitottak a 20. századi modern törekvéseknek. A századforduló művészei nemcsak a virágzó késő gótika szerkezeti és formai megoldásaiból, hanem a 18. századi rokokó stílusból is merítettek, amely a köztudatban összekapcsolódott a díszítőművészetek által kedvelt, szeszélyesen kacskaringózó, könnyed és finom vonallal. Ez közeli rokona az Art Nouveau vonalának: a kapcsolat akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a francia Nancy-i iskola formatervezői szándékosan is utaltak munkáikban a rokokóra. A középkori építészet újrafelfedezése elsősorban Eugéne Emanuelle Viollet-leDuc nevéhez köthető, akinek elméleti munkássága nyomán az építészek lakóházait a gótikus lakóház inspirálta. Hector Guimard – aki Victor Horta belga építészt tekintette az új stílus megalapítójának –, a francia Art Nouveau legismertebb építésze alkotásaira párizsi metrómegállói nyomán a Style Metro kifejezést is gyakran használják. Guimard büszke volt eredményeire, ezért 1898-ban egy kézzel

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

színezett albumot készíttetett saját műveiről, ennek elkészítésében az irodájában dolgozó kolozsvári születésű, később Bécsben működő Györgyfalvy Miklós is közreműködött. A francia Art Nouveau formavilága hazánkban is megjelentt, Hector Guimard lille-i Maison Coillot-jának (1898–1900) homlokzatához hasonló például Vidor Emil budapesti Bedő-háza. Kőrössy alkotásai a korai Jugendstil jegyében A Városligeti fasor 47. szám alatti Kőrössy-villa kutatásai során kiderült, hogy nem a francia Art Nouveau formáival mutat rokonságot, hanem a német korai Jugendstillel, logikusan, hiszen Kőrössy maga is Münchenben szerzett építészoklevelet. A stíluskritikai elemzés is ezt bizonyítja: az épület homogén homlokzatszínezése, valamint a botanikai pontossággal felismerhető növényi motívumok és állatalakok szintén a korai Jugendstil jellemzői. A Jugendstil esetében sokan a darmstadti művésztelep geometrikus formáira gondolnak, ám ez nem azonos azzal a formavilággal, ami Kőrössy pályájának kezdetét is jellemzi. A realisztikus vakolatdíszítések elterjedésének lehetséges oka az, hogy az akkoriban felújítás alatt álló kölni dóm szenzációnak számított, a felújítás munkálatairól szóló tudósítások illusztrációi révén kerülhetett az építészek látómezejébe a középkori kőfaragványok formavilága. A Kőrössy-életmű másik jelentős, Jugendstilben épült darabja az Aulich utca 3. szám alatti bérház, amely 1901-ben épült Walkó Lajos bankigazgató és családja számára. A bérház oromzati díszítésének kerete és paradicsomi témája is hasonlít a karlsruhei Kriegasse 97. számú Karl Gössel-ház (tervezte: Robert Curjel és Karl Moser 1896–1897 között) oromzati díszítéséhez.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 66

A MAGYAR EDE ÁLTAL TERVEZETT BEDŐ-HÁZ BUDAPESTEN ÉS HECTOR GUIMARD LILLE-I COILLOT-HÁZA

A nemzeti formanyelvkeresés variációi A magyar szecessziós építészet kutatásai kapcsán olyan fogalmakat is érdemes megvizsgálni, mint a népi – sőt, Keserü Katalin szerint 9 idetartozik a paraszti építészet fogalma – és a nemzeti művészeti törekvés közötti különbség érzékeltetése, vagy a regionalitás, amelyre jó példa az önálló csoportot alkotó alföldi szecesszió megnevezés. Vannak olyan kutatók, akik a magyar szecesszió és magyaros szecesszió kifejezésekkel próbálnak meg különbséget tenni: magyaros szecessziónak Lechner Ödön törekvéseit gondolják, magyar szecessziónak pedig Kós Károly és Fiatalok csoportjának építészetét. Alapvető szemléletbeli különbség a két irányzat között, hogy míg Lechner korábban úgy gondolta, a magyar építészetnek nincsen hagyománya, azt jóformán a semmiből kell létrehozni, s ezért a keleties formakincsből merített, addig a Fiatalokat elsősorban Erdély, a Kalotaszeg vidéke inspirálta, de a brit és a finn építészet szerkezeti és dekorációs megoldásai hatott munkásságukra. Annak ellenére, hogy a közoktatásban használatos rajzkönyvek gyakran emlegetik a budapesti Iparművészeti Múzeumot a szecesszió iskolapéldájaként, az első, Lechner által is szecessziósnak nevezett alkotás a Hold utcai Postatakarékpénztár volt. A mester követői közül Komor Marcell és Jakab Dezső (szabadkai városháza és zsinagóga), valamint Raichle Ferenc (Szeged, Szabadka) épületei képviselik a magyaros törekvést. Ez idáig nem foglalkozott a szakirodalom Lechner Ödönnek 1906 körül átalakult formanyelvével, amely a Lechner-követők – köztük Kőrössy Albert Kámán – munkásságában is népszerűvé vált. Olyan motívumok jelennek meg házain, mint a háromkaréj, a kettős madárfej, valamint a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

halfarok, ami a vakolatarchitektúra visszatérő eleme. A korabeli régészeti ásatásokon talált övveretek kedvelt formái ezek, de felbukkantak a középkori építészetben is. 10 1906 és 1908 között Kőrössy Albert Kálmán építészetében is tetten érhetők ezek a formák, Lechner-korszaka olyan párhuzamokkal érzékeltethető a mester életművéből, mint a pozsonyi Szent Erzsébet plébániatemplom és a mellette álló főgimnázium, illetve a budapesti Sipeki-Balás-villa. Kőrössy ekkoriban készült munkái közül a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete, a Szondi utca 75. szám alatti Bíró Gyula – Kőrössy mellett dolgozó építőmester – bérháza, valamint a temesvári gyárvárosi Ligeti úti híd, amely korának legszélesebb fesztávú vasbeton gerendahídja volt (32,47 méter). Az 1910-es években hazánkban az építészek újabb csoportját azok alkották, akik elismerték Lechner törekvését, de az eszközeit elutasították, más módon keresték ugyanarra a kérdésre a választ. Leginkább a fiatal építészek körében terjedt az új szemlélet. Az új felfogású angol lakóház és a skandináv építészet új formái egyre népszerűbbek voltak körükben. Ennek hatására fordultak a magyar népi építészet felé, amelynek építészeti eszközeit felhasználva lehet az új magyar építészetet megteremteni. A finn építészekkel közvetlen kapcsolatot alakítottak ki, sorsközösséget vállalva a két nagyhatalomhoz tartozó, ám önállósodni vágyó ország művészeiként. A képzőművészek közül Akseli Gallen-Kallela többször is járt Magyarországon és részt vett hazánk kiállításai műveivel, sőt a Kalevala illusztrációinak elkészítéséhez Vikár Béla ösztönzésére kezdett hozzá. Építészetünkben a Kós Károly és Janszky Béla által tervezett zebegényi plébániatemplom (1909) belső kialakítása a Lars Sonck és Walter


67 |

továbbá felteszi azt a kérdést is, hogy mi értelme van az Art Nouveau-t Jugendstilnek fordítani a külföldi szakirodalom feldolgozása során, ha mindkét kifejezés különböző szempontok szerint él. 13 A variációk autonómiáját erősíti Philippe Julian francia történész is: az 1900-as párizsi világkiállításról szóló könyvében leírja, hogy a német pavilon részletei jellemzően Jugendstil jegyeket hordoznak, de épp ezáltal válik jól láthatóvá, hogy más formákat használ, mint az Art Nouveau. Pók Lajos irodalomtörténész ugyancsak megállapítja, hogy már abban az időben is komoly különbséget tettek az egyes európai modern stílusáramlatok között. Alexander Bernát és Ignotus írásaikban már a századfordulón felhívták a figyelmet arra, hogy nem szecessziót, hanem szeces�sziókat kell emlegetni. Érdemes feltenni tehát nekünk is a kérdést, hogy stílusnak nevezhető-e a szecesszió vagy inkább mozgalomnak, ahogy a külföldi kutatók is hangsúlyozzák. Hiszen a szecesszió túl eklektikus ahhoz, hogy stílusként értelmezzük.

KŐRÖSSY ALBERT KÁLMÁN VÁROSLIGETI FASORI VILLÁJA

Jung által tervezett Helsinki Bankkal (1904) mutat rokonságot. Felmerült a lehetősége annak, hogy Lars Sonck használta fel a zebegényi templom trapézos téralakítását, az 1904-ben épült Szecessziós Csarnok bizonyítja, hogy Sonck már 1908 előtt használta ezt a megoldást. További példa lehet a Jánszky Béla által 1910-ben tervezett kecskeméti művésztelep egyik műteremháza, amely akár Lars Sonck Eira Kórházával (Helsinki, 1905), akár a finn mesterhármas, Herman Gesellius, Armas Lindgren és Eliel Saarinen által tervezett Merijoki-villa (Helsinki, 1901–1904) kialakításával, amelynek enteriőrfotói a Magyar Iparművészet folyóiratban is megjelentek, s hatással voltak Torockai Wigand Ede munkáira. Saarinen Magyarországra is ellátogatott, amikor 1911-ben Bárczy István főpolgármester őt kérte fel, hogy Hermann Jansen német várostervező mellett adjon tanácsot Budapest általános rendezési tervének előkészítéséhez. Az elképzelés Gondolatok Budapest szabályozásáról címen jelent meg az Új Élet 1912-es számában. Ebben Saarinen a Duna és a Gellérthegy alatt húzódó Rákóczi út–Budaörsi út alagút ötletéről is írt.11 Szecessziós mozgalom Áttekintve Kőrössy Albert Kálmán életművét, egészen különleges és változatos formavilág bontakozik ki, ezért felvetődik tehát a kérdés, hogy a szecesszió stílusként értelmezhető-e. 12 Németországban például Ulrich Gräf művészettörténész szerint érdemes új szavakat alkalmazni a Jugendstil esetében, így például az ott fellelhető bécsi irányzatra a szecesszionizmust, a darmstadtira pedig a Vorpurizmust vagy a profunkcionalizmust. Ebből is jól látható, hogy az egyes áramlatok különválasztása megkönnyítené a művészettörténészek elemző tevékenységét. Gräf

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

1 A Kőrössy-kutatás állomásai 2008 és 2019 között: 2008–2011 alap- és mesterszakos szakdolgozat; az európai szecessziós építészet feltárása céljából tett kutatóutak: 2012: Marosvásárhely, Temesvár, Pozsony; 2013: Berlin, Cottbus, Karlsruhe, München, Stuttgart; 2014–2015: Antwerpen, Brüsszel, Helsinki; 2016: Bexleyheath, London, Oxford, Twickenham, Glasgow, Helensburgh; 2018: Nancy, Párizs, Darmstadt.   2 Baldavári Eszter: Kőrössy Albert Kálmán, a szecessziók mestere In.: Építőművészek Ybl és Lechner korában, 2015. 318–351.   3 Pamer Nóra: Art Nouveau a belga építészetben, Budapest 1979. 7.   4 Debora L. Silverman: Art of Darkness: African Lineages of Belgian Modernism, Chicago, 2011. 1–73.   5 Baldavári Eszter: Art Nouveau és kansallis romantikka, avagy Belgium és Finnország hazánk építőművészetének tükrében In: Képváltás. Tanulmányok a Fiatal Művészettörténészek V. Konferenciájának előadásaiból, Kolozsvár, 2017. 181–198.   6 Teljes neve Samuel Siegfried Bing, bár sok helyen Samuel Bing, míg más helyeken Siegrfied Bingként említik.   7 Rossana Bossaglia: Art Nouveau, Novara, 1971. 3.   8 Peter van Dam: Siegfried Bing 1838-1905, Andon, Summer 1983. 10–14.   9 Kerekasztal beszélgetés a szecesszió sztereotípiáiról Keserü Katalinnal, Baldavári Eszterrel és Brunner Attilával 2019 augusztusában a budapesti Ráth György-villában. 10 Baldavári Eszter: Lechner Ödön építészeti formáinak hatása Kőrössy Albert Kálmán építőművészetére honfoglalás kori tárgyak és a népművészet keresztmetszetében. Ybl és Lechner vonzásában, 2018. 162–175. 11 Csáki Tamás: A finn építészet ás az „architektúra magyar lelke” Kultúrpolitika, építészet, publicisztika a századelő Magyarországán, Múltunk, 2006. 200. 12 Baldavári Eszter: The etymological problem of szecesszió in Hungary via Albert Kálmán Kőrössy’s oevre In: III. Art Nouveau International Congress, Barcelona, 2018. 8. 13 Ulrich Gräf: The Situation of The Jugendstil Architecture int he Federal Republic of Germany, Bonn, 1988. 85.

Albert Kőrössy’s Architecture ISSUES OF STEREOTYPES AND ETIMOLOGY ASSOCIATED WITH ART NOUVEAU IN HUNGARY The 150th anniversary of Albert Kálmán Kőrössy’s birth, who was one of the most talented architects of turn-of-the-century Hungary, is celebrated by the opening of the exhibition titled Expertise Woven through with a Taste for Decoration organised by the Museum of Hungarian Architecture and the Documentation Centre of the Protection of Historic Buildings. The original venues were Ráth György Mansion in Budapest, and the building of the National Pedagogical Library and Museum designed by Kőrössy from where the exhibition was moved to atrium and stairhall of Wenckheim Palace, the Municipal Ervin Szabó Library. The events for professionals included lectures on the oeuvre of Albert Kálmán Kőrössy by the author of this article, who surveyed the results of his research work of 11 years. Kőrössy’s works had been unexplored by art history literature, and he was typically referred to as a follower of Ödön Lechner.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 68

A bérpalota, ahová Gustav Mahler is beköltözött SZÁZ ÉVE HUNYT EL FREUND VILMOS szöveg és fotók | text and photos:

JENEY ANDRÁS

A budapesti Teréz körút 7. szám alatt áll egy Sváb Jakab nevű földbirtokos megbízásából, Freund Vilmos műépítész tervei alapján felépült elegáns bérpalota. A paksi születésű, idén éppen száz éve elhunyt Freund Vilmos (1846–1920) neoreneszánsz építészetünk egyik meghatározó tervezője volt, de pályája vége felé más stílusokban is alkotott. A zürichi Műegyetemen szerzett építész diplomát. Egyik professzora a nemzetközi hírnevű Gottfried Semper volt, épületeinek stílushatása a tehetséges magyar tanítvány számos munkáján visszaköszön. Freund több mint félszáz műve többségében Budapesten valósult meg. Az Andrássy út egyik legtermékenyebb építészeként 11 ottani palota fűződik nevéhez, a Nagykörútra – az alábbi tanulmány által bemutatott művén kívül – két további épületet is tervezett. Sokoldalú alkotó volt, számos építészeti műfajban bizonyította kiemelkedő képességeit, bérpaloták, palotabérházak, villák, kórházak, oktatási épületek fűződnek a nevéhez, jelentős építészeti közéleti tevékenységet is folytatott. A Teréz körúti ház építtetője, Sváb Jakab Csongrád vármegyei nagybirtokos, a korabeli helyi közélet ismert alakja,1 a Csongrád Városi Takarékpénztár alapítója és igazgatósági tagja volt.2 Sváb Jakab és kollégája, Baghy József, a csongrádi paraszt milliomos jó viszonyát, gyümölcsöző együttműködését a helyiek valóságos legendákkal övezték. Később rokonok is lettek: Baghy fia feleségül vette Sváb Jakab egyik leányát. 3 Az egykorú sajtó szerint Baghyt hiába kínálták selyempaplanos ággyal kínálni, úgy tartotta: „legjobb alvás esik a bundán!” Talán ezért is nevezték el „bundás bárónak”. De a szerény életvitelű ember csak bundás volt, a báróból nem lehetett benne semmit sem észrevenni. 4 Sváb Jakabot a sajtó úgy magasztalta, mint az első, keresztényekkel jó kapcsolatban álló, azokat támogató izraelita vallású férfit, akit érdemei alapján fogadtak be a magyar társadalomba. 5 Csongrád vármegye 1893. májusi közgyűlésén jelentették be, hogy Sváb Jakab megyebizottsági tagként végrendeletében 30 ezer forintos alapítványt tett Csongrád megyei és városi szegény tanulók számára. Ez is szerepet játszott abban, hogy halála után két évvel az egykori városháza közgyűlési termébe megfestették a portréját.6 1880-ban Sváb Jakab édesapja, Sváb Lőrinc mauzóleumot építtetett Freunddal a Salgótarjáni utcai temetőben. 7 Sváb Jakab egyik testvére, Sváb Sándor terménykereskedő 1885-ben Freundot bízta meg az Andrássy út 21. alatti palotabérháza tervezésével. 8 A döntés oka nyilván a korábbi családi mauzóleum sikere volt. Ezt követte Jakab 1886-os megbízása a körúti épületre. A harmadik fivér, Sváb Károly földbirtokos és politikus a József körút 30-32. számú telekre szintén Freunddal tervezetett házat 1891–1893-ban. 9 Ezek alapján mondhatjuk, hogy Freund a Sváb család kedvelt építésze volt. A Teréz körúti lakóház telkét a telekkönyv szerint Sváb Jakab 1886. május 4-én vásárolta meg, 97 300 forintért. 10 A tulajdonos nevében Freund 1886. július 2-án kérvényezte az építési engedélyt, melyet július 22-én kiadtak. 11 Az építőmester Holub József volt.12 az építkezés költsége 449 280 forintra rúgott, 13 Sváb 1887. július 20-án kapta meg a használatba vételi engedélyt.14 Kezdetben a Teréz körút 3-as házszámát kapta.15 Az építtető soha nem költözött be a palotába, annak minden emeletét

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

és lakását bérlőknek adta ki, 16 ezért a ház típusa nem palotabérházként, hanem bérpalotaként jelölhető meg. A téglalap alaprajzú épület két belső udvart foglal magában, és két kis világítóudvart is kialakítottak. A leghátsó szárny kivételével valamen�nyi szárnya kéttraktusos. Minden emeleten átlagosan 40-45 szoba és 10-10 előszoba került kialakításra, ezek összesített száma is jelzi a ház imponáló méreteit. Modern felfogásra utal, hogy a használatba vételi iratok szerint 17 végül több árnyékszékes fürdőszoba valósult meg, mint amennyi az engedélyezési terveken látszott. 18 A körúti és a mellékutcai szárnyak utcai oldalain nagyobb, a belső traktusokban kisebb szobákat alakítottak ki. Egy reprezentatív nagylépcsőház épült a körút felé, egy kicsit kisebb az udvarokat elválasztó szárnyban, illetve egy cselédlépcsőt is kialakítottak.19


69 |

A Teréz körút felőli főhomlokzat 1+9+1 nyílástengelyes, a Szófia utcára néző 17 tengelyű. A két homlokzat találkozásánál ívesen kialakított saroktengely látható, felül felmagasított saroktoronnyal. A homlokzatokon alapvetően vakolatarchitektúrát láthatunk, a második és a harmadik emeleten viszont a nyerstégla felületeket vakolattal kombinálták. Az első emeleti nyílásokat balusztrádos könyöklőpárkányok kísérik, a második emeleten vaskorlátos erkély fut végig a homlokzaton. Az ablakok fölötti, tengelyváltásos félköríves oromzatokon kagylódísz motívumokat láthatunk. A harmadik emeleti ablakok fölött szintén tengelyváltásos rendszerben tört szegmensívű oromzatok vannak, a nyílásokat hermapilaszterek fogják közre. A legfelső szinten páros kapcsolt ablakok sorakoznak, közöttük stukkó domborművekkel. A homlokzatokat felül díszes, háromrészes koronázó párkány zárja. Érdemes kiemelni, hogy a kettős kapcsolt ablakok Freund tíz épületén szerepelnek. Az előcsarnok hevederívekkel tagolt kereszt- és dongaboltozatos lefedésű. A homlokfalakat figurális gipszstukkók ékesítik. A lépcső indulásánál lévő kőbábos korlátot a Freund házain gyakran megjelenő rombuszmotívum díszíti. A lépcsőház további részeit kovácsoltvas korlátok kísérik, néhol elegáns hattyúábrázolással díszítve. A nagyrészt loggiás kialakítású nagyudvar emeleteit középen két-két tengelyt összekapcsoló, kosáríves záródású nyílások tagolják, melyeket két oldalról egytengelyes szélességű, boltívvel záródó nyílások fognak közre. Dongaboltozatú folyosó

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 70

a bécsi háznak számos eredeti megoldása igen széles körben népszerű volt. Elsőként az a szerkesztésmód, amellyel Hansen a monumentális méretű épületet vizuálisan egyben tartotta: középen és a két szélén pavilonszerűen felmagasította egy-egy újabb emelettel. A felső szinteken páros kapcsolt ablakok sorakoztak, közöttük groteszk stukkókkal. Az ablakokat lezáró, kariatidák tartotta oromzatok is a Heinrichshof fő jellemzői közé tartoztak. Hozzá kell tenni, hogy Freund csak a legfelső emelet páros kapcsolt ablakait a közöttük lévő groteszk stukkódíszítésekkel, továbbá a harmadik emeleti ablakokat szegélyező tartófigurákat vette át a bécsi műről, a pavilonos rendszert nem. Az eddigi kutatás még nem fedezte fel, hogy a Heinrichshofnak két, lehetséges viktoriánus neoreneszánsz előképe is volt. Az egyik a Manchesterben található Watt’s Warehouse (Travis and Magnall, 1856), melynek hatalmas tömbjét szintén pavilonszerű tetőzet fedi, és itt is vannak páros ablakok, bár nem a felső szinten. A másik brit historizáló ház a mára elpusztult, londoni Cannon Street Hotel (Edward Middleton Barry, 1861), melynek tetőformálása pavilonszerű volt, és a harmadik emeletén szintén feltűntek az íves, páros kapcsolt ablakok. Hansen esetleg láthatta ezeket az angliai épületeket vagy ábrázolásukat. A Heinrichshof típust Magyarországon elsőként a Szkalnitzky Antal tervei alapján épült Hungária Nagyszálló (1868–1871) követte. 22 (Ez az egykor a Duna-korzón álló palota a második világháborúban pusztult el.) További, a Heinrichshof hatása alatti budapesti épületek Unger Emil Hétháza (Andrássy út 32-44, 1872–1874)23 és Ybl Miklós Fővám palotája (Fővám tér, 1870–1874) 24 valamint Schmahl Henrik Schossberger háza (Teréz körút 1-3-5. 1885–1886) 25 voltak. Utóbbi Sváb Jakab házának szomszédságában található, tehát valószínű, hogy Freund igyekezett a környezetéhez illeszkedő palotát alkotni. Érdekességként említem, hogy Freund 1868-ban, pályakezdő építészként Szkalnitzky Antal irodájában dolgozott. 26 Tekintve, hogy Szkalnitzky ekkor építette a Hungária Nagyszállót, annak tervezésén, építkezésén szerepe lehetett Freundnak. Az, hogy Freund a Heinrichshof hatás alatt tervezte meg Sváb Jakab házát, a bécsi épület jelentős nemzetközi hatása miatt nem szokatlan. Ám miután már dolgozott két

vezet át a gangos kialakítású kisebb udvarba. A függőfolyosókat tartó gyámkövek között csúcsukra állított négyzet motívumok ismétlődnek, hasonlóan a későbbi, szintén Freund által Sváb Károly számára megalkotott palotabérház analóg helyeihez (József körút 30-32). A függőfolyosók kovácsoltvas korlátjainak megjelenése majdnem teljesen ismétli az előző udvarban láthatókat. Az épület művészi értékét tovább növeli a folyosók padlójának (máig fennmaradt) geometrikus, illetve növényi mintájú terrazzo burkolata. A bérpalota megépülésének ideje egybeesik a neo stílusok kora, a historizmus kései szakaszának kezdetével, amikor az olasz neoreneszánsz egyeduralmát felváltotta a francia és német neoreneszánsz divatja. E ház, eltérve a Freund-életmű sok más alkotásától, nem az italianizáló, hanem a francia neoreneszánsz stílusba sorolható. A franciás jelleg alapvetően abban mutatkozik meg, hogy a homlokzatsarkok és a nyílások kőhatású armírozása nyerstéglás felületekre metsződik, valamint a homlokzati második és harmadik emeleti erkélyek előtt nem baluszterek, hanem fémrácsok sorakoznak. 20 Freund Vilmosnak csak ezen az egyetlen munkáján fedezhető fel franciás reneszánsz jelleg. Az épület egyik lehetséges inspirálója az egész Közép-Európa szerte termékenyítő hatású, egykori neoreneszánsz bécsi bérház, a Heinrichshof. A Theophil Hansen tervei alapján 1861 és 1865 között 21 megvalósult bécsi palota a Ringen állt, az Operával szemben. A második világháborúban bombatalálatokat kapott, majd lebontották a maradványait. Ennek

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET


71 |

A budapesti historizáló építészet egyik kimagasló alakja, az idén 100 éve eltávozott Freund Vilmos nemzetközi mércével mérve is igen kvalitásos műnek minősíthető épületet alkotott itt meg. A bérpalota egy dúsgazdag, rászorulók számára sokat adakozó földbirtokos és politikus megbízásából valósult meg. Lényegében ma is eredeti megjelenését őrizve tündököl a magyarországi késő historizmus főműveként megjelölhető Nagykörúton.

évtizeddel korábban egy hasonló művön, ez az élmény is hathatott rá. Az épület legnevesebb lakója a zenetörténet kimagasló komponistája és karmestere, Gustav Mahler, aki húgával élt itt. A művész 1888 és 1891 között a Magyar Királyi Operaház igazgatója volt. Kezdetben a Nádor utcai Tigris Szállodában lakott27 (a Hild József által 1839–1841-ben tervezett 28 klasszicista ház átépített formában ma is áll). Mahler 1889 végén költözött be a Freund tervezte palotabérházba, 29 és itt élt a hátralévő budapesti periódusa idején. 30 Fiatalon, 28 évesen vált a dalszínház vezetőjévé. Nevéhez fűződik az intézmény első virágkora, a művészi színvonal komoly emelkedésével és az egyre inkább magyar nyelvűvé váló előadásokkal. Azonban az általa az előadóktól megkövetelt fegyelem, fokozott munka, 31 valamint német származása és zsidó vallása 32 nem tették őt népszerűvé, így végül távoznia kellett. Meg kell jegyezni, hogy a közvetlen utódaivá váló, féltékenykedő ellenfelei igazgatása idején az Operaház nívója sokat romlott. 33 Az épület homlokzatán egy emléktábla tévesen hívja fel a figyelmet, hogy Ábrányi Kornél (1822–1903) zenetörténész és zeneszerző a művészcsaládjával szintén ebben a házban lakott. A Budapesti Cím- és Lakjegyzék szerint Ábrányi Kornél soha nem élt itt. A közeli Liszt Ferenc tér helyén egykor elhelyezkedő Gyár utca egyik házában, az 5-ös számúban valóban élt családjával egy ideig, 1880–1881 között.34 Ám annak a háznak a telke odébb volt, így nem egyezett a Freund által később tervezett bérpalota építési telkével.

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

1 Pesti Napló, 1893. 05. 02. 5.   2 Központi Értesítő, 1876. 12. 22.   3 Pesti Napló, i. m.   4 Fővárosi Lapok, 1886. 12. 29., 359. szám. 2639–2640.   5 Pesti Napló, 1895. 05.23. 4-5.   6 Budapesti Hirlap, 1893. 05. 31. 10.   7 BFL IV. 1407. b. 33569/1880/III. ügyosztály   8 BFL IV. 1407. b. 16689/1885/III. ügyosztály   9 BFL IV. 1407. b. 33139/1891/III. ügyosztály 10 BFL XV. 37. c. Pesti telekkönyvek 4019. számú telekkönyvi betét 11 BFL IV. 1407. b. 21917/1886/III. ügyosztály 12 BFL. XV. 17. d. 329. 29420. 13 Kőrösy József: Az 1885–1895. évi budapesti építkezések (Budapesti Statisztikai Közlemények 28, 1898) 36. 14 BFL IV. 1407. b. 25932/1887/III. ügyosztály 15 https://mapire.eu/hu/map/budapest-1895. Letöltés ideje: 2019. december. 16 A Budapesti Cím- és Lakjegyzék Sváb Jakabot nem említi lakosként. 17 BFL IV. 1407. b. 21917/1886/III. ügyosztály 18 BFL XV. 17. d. i. m. 19 BFL. XV. 17. d. i. m. 20 Jeney András: Freund Vilmos, az Andrássy úti neoreneszánsz mestere. In: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig. TERC, 2018. 20-21. 21 Renate Wagner-Rieger: Wiens Architektur im 19. Jahrhundert. Bécs, 1970. 207. 22 Sisa József: Szkalnitzky Antal, Egy építész a kiegyezés korabeli Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 191. 23 Sisa József: Vegyes funkciójú lakóházak. In: A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. MTA – Osiris, Budapest, 2013. 514. 24 Ybl Ervin: Ybl Miklós. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1956. 220. 25 Kelecsényi Kristóf és Torma Ágnes: Schmahl Henrik (1846-1912). In: Építőművészek Ybl és Lechner korában. 132. 26 BME Lt. 2/b 18. doboz, 568.; 19. doboz 606. Köszönet Salamon Gáspár művészettörténésznek, hogy felfedezte e levéltári forrást, és felhívta rá a figyelmemet. 27 Gedeon Tibor – Máthé Miklós: Gustav Mahler. Zeneműkiadó, Budapest, 1965. 112. 28 Havas Gyöngyvér: Hild József. Holnap Kiadó, Budapest, 2017. 231. 29 Gedeon Tibor – Máthé Miklós, i. m. 136. 30 Budapesti Cím- és Lakjegyzék, 1890. 6. rész, 656. 31 Gedeon Tibor – Máthé Miklós, i. m. 83. 32 Gedeon Tibor – Máthé Miklós, i. m. 134. 33 Németh Amadé: Gustav Mahler életének krónikája. Zeneműkiadó, Budapest, 1984. 135. 34 Budapesti Cím- és Lakjegyzék, 1880-1881. 2. rész - Lak-jegyzék, 7.

The tenement palace where Gustav Mahler moved VILMOS FREUND DIED 100 YEARS AGO At No. 7, Teréz Boulevard, Budapest architect Vilmos Freund designed an elegant tenement palace commissioned by landowner Jakab Sváb. Born in Paks and died 100 years ago now, Vilmos Freund (1846–1920) was one of the most formative designers of Neo-Renaissance architecture in Hungary. He graduated from the Technical University of Zurich as an architect. One of his professors was the internationally famed Gottfried Semper the style of whose buildings are reflected in several designs by his talented Hungarian student. The majority of his works numbering more than 50 are focussed in Budapest. He was a versatile artist, who proved his excellence in various genres of architecture as a designer of tenement palaces, mansions, hospitals, educational facilities, and was also a significant and active participant of his profession in public.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 72

Tanúságtétel(ek) a modern építészet mélyebb megértéséhez VÁMOSSY FERENC: ÉPÍTÉSZETELMÉLETI ÍRÁSOK. TARSOLY KIADÓ, 2019, 420 OLDAL1 szöveg | text:

Vámossy tanár úr2 több száz írásművéből öt tanulmányt válogatott egybe a most megjelent kötetébe. Az öt önálló téma egy munkásság fő pilléreiként mintegy ívet alkotva segíti megismerni egy korszak építészetének elméleti hátterét kortárs példákkal, filozófiai-esztétikai szempontrendszerben. Az első tanulmány 1963-ban, az ötödik 40 évvel később, 2003-ban született. Az indítás a modern építészet tömör ismertetése példákkal, majd esztétikai alapvetés következik, ezután az építészeti kritika elméletének kifejtése. Ezt követi a magyar építészettörténet áttekintése technikai-technológiai szempontból, végül pedig az épített és a technikai környezet esztétikai értelmezése. Az első: A modern építészet kialakulása és változatai a kapitalista államokban, a világ modern építészetének áttekintése 1963-ban. Ez a doktori disszertáció a tanár úr 1974-es, Korunk építészete című könyve tömör előzményének tekinthető. A 11 évvel később megjelent, 256 oldalas kötet, plusz 144 oldalnyi mellékletével együtt alapműnek számított egy generáció életében, és a szakemberek és az érdeklődő közönség számára egyaránt máig jól használható. A disszertációban olyan alapgondolatok olvashatók, mint „A modern építészet nem stílus”, vagy olyan heroikus, lelkesítő célkitűzés megfogalmazása, mint: „A modern építészet (…) elsődleges célja és feladata, hogy az élet teljes kerete váljék általa emberivé, művészivé.” A századfordulótól kezdődően a modern mozgalom első hatvan évének újító gondolatait és megvalósult műveit rendszerezi a tanulmány, mintegy az életmű felütéseként, a téma vezérfonalaként. A második: Tartalom és forma az építészetben – építészetesztétikai értekezés 1963/64-ből, a téma filozófiai megalapozása, az építészet fogalmától a stílus mibenlétéig. A tartalom és forma dialektikájának kérdését a bevezetőben Max Bill svájci szobrász-építész Folytonosság című plasztikájához hasonlítja a szerző. A szobor3 a térben önmagán átforduló zárt szalag, a külső és a belső szétválaszthatatlanságát, egységét jelképezi. Ez a találó hasonlat vezet végig a téma kifejtésén. Mai szemmel feltűnő a marxista filozófiai alap, amely a tanulmány írásakor gyakorlatilag egyértelmű kellett legyen, ugyanakkor a szerző nyugati szakíróktól is idéz, a kornak megfelelő egységes szemléletet ad (a legtöbbet három szerzőtől: az osztrák esztéta Ernst Fischertől, Philip Johnson amerikai építésztől és Pogány Frigyestől 4). Lényegét tekintve a felvetett gondolatok ma is érvényesek, ha azóta máshová kerültek is a fókuszok. Egyébként pedig a marxista esztétika is az európai eszmetörténet szerves része, téziseit vitatni lehet, de megkerülni nem igazán. Érdekes és fontos a fogalmak, megnevezések definiálási, pontosítási igénye, például, hogy „tudatosan építészetről és nem építőművészetről beszélek”, illetve ezek kifejtése, de ugyanakkor az is, hogy a szóban

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

TATAI MÁRIA

forgó bekezdést egy 1923-as Ludwig Mies van der Rohe idézet zárja: „Az építészet nem más, mint egy korszak akaratának a térbe való átültetése, amely él, változik és mindig új.” Az építészet tartalmi kérdéseinél elsősorban a funkcióról, a térről, funkció és forma összefüggéseiről van szó, de a kifejezésről, az építészeti jelentésről is, így például arról, hogy a modern építészetben találkozhatunk „építészetellenes” eszközökkel is. Utóbbira példa Eero Saarinen 5 New York-i repülőtéri terminálja (1962), amelynek madárszerű kialakítását építészet helyett rossz és léptéktelen szobrászatnak nevezi a szerző. Mintegy a modernről való gondolkodás folyamatába láthatunk bele. A modern szemlélet alapkövetelményei az anyagszerűség, a szerkezetszerűség és a formai tisztaság, ugyanakkor a szerző szélsőségnek tekinti a „konstruktivizmust”, a „funkcionalizmust” és a „formalizmust”. Fontos az ökonómia, a gazdaságosság, a takarékosság követelménye, az egyszerűség, a mértéktartás. A tanulmány hangneme a kornak megfelelően bizakodó, erősen optimista. „A 20. századi építészet – a modern építészet – feladata, hogy a társadalmi tartalom, a társadalmi igény tudatos megfogalmazásával az építészetet új szintre emelje, az emberiség életkeretét átalakítsa.” (Vajon hogyan sikerült ez a modern építészetnek?) A modern mozgalom úttörőinek – Le Corbusier, Frank Lloyd Wright, Walter Gropius – hozzáállásában a szerző kiemeli, hogy a hagyományok átvétele helyett a feladatokat logikailag elemezték, az építészet tényezőit átértékelték, újrafogalmazták. Az építészet esztétikumában a főszerepet a térbeli szervezettségnek, a struktúrának adja, Mies van der Rohe nyomán (is) a szerves rendszer megteremtésének követelményét tekinti a modern építészet legfontosabb feltételének. A stílusra vonatkozó fejtegetéseit ugyancsak egy Mies van der Rohe idézettel zárja: „Teremtsük meg a formát feladataink természetéből korunk módszereivel. Ez a mi feladatunk.” A harmadik mű, a kandidátusi értekezés 1983-ból, az építészeti kritika és értékelés elméleti problémáit taglalja. A szerző indokolja a téma fontosságát, utal az 1973–1981 között folytatott kutatómunkájára, megemlíti a legfontosabb hazai kísérleteket a témában (Major Máté, Granasztói Pál, Pogány Frigyes), amelyek eredményeit felhasználta. Igaz, a nemzetközi kritika elemzésével részletesen nem foglalkozik, mégis egyetemes igén�nyel összegzi a tanulságokat. Célja az építészeti kultúra, illetve a környezetkultúra szolgálata, amely területen Vámossy tanár úr munkássága ugyancsak jelentős. A téma kifejtésében először az építészeti kritika helyzetét vizsgálja. A bőséges lábjegyzetekkel együtt kirajzolódik a kor építészet(kritika)i élete a médiumok tükrében. A korszak fiatal építészei (e cikk szerzőjét is beleértve) kevés hazai és külföldi szaksajtóból tájékozódhattak, az építészeti kritika ritkaságszámba ment. Zádor Anna 6 1975-ben így fogalmazott: „Fokozni kell a kritikai tevékenységet, amely szinte nem létezik”. Az építészeti kritikának akkoriban az általános társadalmi feltételei és a személyi feltételei egyaránt hiányoztak, ugyanakkor megélénkült iránta az igény. Ehhez a tevékenységhez kívánhatott alapul szolgálni az értekezés, amely értelmezi az építészeti kritika mibenlétét, sorra veszi feladatait, objektív és szubjektív feltételeit, jellegét, nézőpontjait, módszereit, határait. A téma fontosságát kifejezi a mondat: „A kritika minden szintjén és minden fórumán érvényesülnie kell tehát a szakmai közélet értékőrző-értékfelmutató


73 |

tevékenységének, vagyis a fejlett demokratizmus természetes jegyeként az építészeti kritika viszonylagos függetlenségének.” A második rész az értékrend problémáival, többek között az értékek forrásával, illetve világnézeti kérdésekkel is foglalkozik. (Megjegyzendő, hogy ma is gyakran hiányoljuk az építészeti kritikát. Napjainkban jóval több szakmai médium létezik, nyomtatott és online formában is, mégis, környezetkultúránk vitatható minőségét látva, ugyanúgy erősebb kritikai jelenlétre lenne szükségünk, mind a szakmai, mind a legszélesebb fórumokon. Hogy miért nincs ebben még ma sem áttörés, ez persze külön tanulmány témája lehetne). Az értekezés ezt követő vitájában Dr. Kubinszky Mihály 7 nagyra értékeli a művet: „Az építészeti kritika kérdéskörét ilyen alaposan, szerteágazóan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tudomásom szerint még sehol sem írták meg. Külföldön idegen nyelven, nyelveken sem.” (Megjegyzendő, hogy épp 1983-ban jelent meg Moravánszky Ákos írása a Magyar Építőművészetben: Az építészeti kritika irányzatai napjainkban címmel, amely elsősorban külföldi szerzőkre hivatkozik). A negyedik témát F. Vámossy Erzsébettel együtt jegyzik 1997-ben: Az építészeti kultúra Magyarországon. A tanulmány a Magyar Technikatörténeti Kalauzban jelent meg, nem véletlen tehát, hogy az írásmű az őskortól a modernizáció századaiig ívelő magyar építészettörténetet a technikai fejlődés szempontjából tekinti át, konkrét példákkal, szakirodalom megadásával. Az ötödik tanulmány 2003-ból a technikai környezet esztétikai értelmezéséről szól, az utolsó 250 év technikai forradalmai nyomán átalakult környezetünk szemléletéhez, értelmezéséhez ad megalapozást, fogódzókat. Első alfejezete – Környezeti értékek és csúcstechnika a késő modern idején – a mérnöki építményekkel, a mérnöki térformálás jelentőségével foglalkozik. A korábbi urbanisztikai képletektől eltérő technikai környezetet vizsgálja, a technikai-technológiai fejlődés ellentmondásos folyamatainak tükrében kívánja értékelni a kortárs csúcstechnika eredményeit, figyelve a keletkezett természeti károkra, környezeti ártalmakra is. A következő alcím új fogalomkörbe tekint: Épített környezet, építészet és technikai civilizáció a környezetkultúra nézőpontjából. Az átfogó gondolkodásmód szükségességére, és egy jellemző kettősségre, a technikai civilizáció egyneműsítő szerepével szemben a helyi kultúrák sokszínűségére hívja fel a figyelmet. Ezután egy esztétikai alfejezet következik, amelyben meghatározó kortárs szerzőknek az építészetre, designra, technikai környezetre alkalmazható gondolatait ismerteti: Nicolai Hartmann antropológiai elvű rétegelméletét, Umberto Ecónak és Roland Barthes-nak a nyitott műre vonatkozó téziseit, majd Ernyey Gyulának a designra vonatkozó gondolatait közvetíti. A kulcs-alfejezet címe: Kísérletek az épített környezet elemeinek esztétikai értékelésére. Ebben először a Hartmann-féle rétegelmélet logikai rendjét veti össze a szerző a modern fenomenológia módszertani törekvéseivel, amelynek során az építészeti formának az elemzés szempontjából fontos hat kritériumát sorolja fel (pl. Lukács György nyomán az első: „Az építészeti forma, mint jelenség (…) a társadalom adott állapotát és annak fejlettségét közvetlenül is kinyilvánítja”). Fejtegetései általánosan az építészetre vonatkoznak, csak a tanulmány utolsó harmadában tér át a mérnöki létesítmények világára. Fontos az értékelméletre vonatkozó gondolatsor, jellemző az igen sok szempont felvetése. A mérnöki művekre vonatkozó mondanivalót Menyhárd Istvántól 8 vett hosszú idézet vezeti be, majd Kollár Lajos9 munkásságára utal, amelyet továbbfejlesztve ismerteti műelemzési rendszerét. Szempontrendszere a modernizmusban hangoztatott elvek mellett az ezredfordulón a legújabb kihívásokra is felhívja a figyelmet (pl. robottechnika, informatika, ergonómia, környezetpszichológia, ökológia, fenntartható fejlődés). A tanulmányok építészetelméleti és filozófiai (elsősorban esztétikai és értékelméleti) kritériumokat tárnak elénk, a kötet az építészettudomány és

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

az épített környezet tudománya szolgálatában áll. A szerző a 20. századi modern építészet hazai alapkutatójaként és tanáraként vált ismertté az építész és iparművész társadalom generációi számára. A modernizmus építészete és építészeti ideái forradalmi változásokat hoztak környezetünkbe. Ez a könyv ennek a korszaknak mélyebb megértését szolgálja egy kortárs építész szemüvegén keresztül. Mai, 21. századi korunk építészetét, környezetét nemigen érthetjük meg a modernizmus esztétikájának megismerése nélkül, ez a kötet éppen ebben segít. Általa beleláthatunk a közelmúlt építészeti gondolkodásába. A mű és az egész életmű értékét ritkasága is adja: kevés építész vállalkozik tárgyának filozófiai mélységeibe tett kirándulásokra, s egyfajta átfogó rendszeralkotásra. Ma számos részterületen (környezetpszichológia, energiatudatos építészet stb.) folyik kutatás, nem kevés eredménnyel, s a modernizmus utáni építészeti jelenségek, irányzatok értelmezésével is többen foglalkoznak, gondolkodó, szemléletformáló építészek elméleti munkái is megjelennek. Ami pedig a tudományos igényű, a modernizmusban létre jött esztétikát illeti, a posztmodern dekonstrukció igencsak kikezdte. „Esztétika – van-e még ilyen…?” – így vezeti fel Almási Miklós Anti-esztétika című, 1992-ben megjelent könyvét. Ha ma mégis valaki a mai kor esztétikai értékeivel, az épített környezet jelenségeivel kívánna foglalkozni tudományos igénnyel, vagy akár csak elgondolkodni róluk, annak a tegnapi modernizmus elméletével is érdemes megismerkednie, amihez jó alap Vámossy Ferenc könyve. A borító és a belső grafikák szerzője a Compact Studio. Az egyszerű, frappáns grafika változatainak „a kör négyszögesítése, avagy a négyszög körösítése” címet adnám: a geometrikus művészi ábrák találó alátámasztói az építészetelméleti témának.

1 A kötet szerkesztője, Móré Levente előszavával   2 Dr. Vámossy Ferenc 1957-től 2001-ig, több, mint 40 éven át volt a BME Építészettörténeti Tanszék munkatársa – többek között kutatóként, egyetemi tanárként –, a Magyar Iparművészeti Főiskolának is több mint 30 éven át oktatója volt. E cikk szerzője is egyike annak a több ezer diáknak, akik tőle szerezhették meg alapvető tudásukat az akkori kortárs építészetről – ezért mertem itt a számos díjjal rendelkező Professor Emeritust egyszerűen tanár úrnak nevezni.   3 Az 1947–48-ban készült műről lehet szó (Zürich), amelyet 1949-ben leromboltak. Max Bill később több azonos című, illetve hasonló formájú szobrot alkotott.   4 Építész, művészettörténész, tanár (1908–1976), nagy hatással volt korának környezetesztétikai szemléletére.   5 finn-amerikai építész (1910–1961)   6 művészettörténész (1904–1995)   7 építész, szakíró (1927–2016)   8 Építészmérnök és statikus (1929–1969), leghíresebb statikai alkotása a kelenföldi autóbuszgarázs a Hamzsabégi úton. Sajnálatos hiba, hogy a könyvben Menyhárt néven, tehát sajtóhibával jelent meg a neve.   9 Kollár Lajos–Vámossy Ferenc: Mérnöki alkotások esztétikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996, illetve Kollár Lajos: Mérnöki tervezéselmélet, műegyetemi jegyzet, Budapest, 2000. Kollár Lajos építőmérnök (1926–2004).

Testimonies towards a deeper understanding of Modernist architecture FERENC VÁMOSSY: ESSAYS ON ARCHITECTURAL THEORY Of several hundreds of articles written by Ferenc Vámossy, five have been selected and included in his volume published now. Surveying five independent topics, they make up five pillars of his oeuvre much like in an arch: by reading them one can have a deeper understanding of the theoretical background of the architecture of a period via contemporary examples and the framework of philosophical-aesthetic viewpoints. The author is a referential researcher of 20th-century Modernist architecture in Hungary as well as a teacher specialized in this field, who is well-known to generations of professionals in both architecture and appplied arts. The architecture of Modernism and its ideals brought about revolutionary changes in our environment. This book helps readers understand this era at a deeper level.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 74

Helyek a nem-helyek világában SCHNELLER ISTVÁN: MODERN SZAKRÁLIS ÉPÜLETEK. TYPOTEX, BUDAPEST, 2019 szöveg | text:

MEGGYESI TAMÁS

Ha az ember egy építészeti tárgyú könyvet vesz a kezébe, ami tele van szép felvételekkel, hajlamos érdeklődését a képekre korlátozni. De ha valaki mégis csak belelapoz, és elkezd elmélyülni a szövegekben, hirtelen rájön, hogy egy páratlan revelációban van része, ami megéri a fáradtságot. Schneller István könyve a hazai építészeti tárgyú könyvkiadás jelentős eseménye. A címe talán túlságosan is szerény, mert nem csak modern szakrális épületekről szól, hanem korunk általános szellemi állapotáról, a kultúra és az építészet mai válságáról, sőt, aki türelmesen elmélyed benne, saját világképünk, netán hitünk megoldatlan, égető ellentmondásairól is. A „többi”, vagyis a könyv valójában az első világháború végétől számított modernizmus időszakának alapvető társadalmi változásairól, a művészet és a szakralitás megváltozott viszonyáról, a szekularizáció és a hagyomány szerepéről, valamint a keresztény világkép megújulásának és megtisztulásának küzdelmeiről szól a 20. századi templomépítészet tükrében. Vagyis a könyv nem csak építészeti, hanem aktuális történelmi, társadalmi, esztétikai, lélektani, filozófiai és teológiai kérdésekkel is foglalkozik. Aki belemélyed a könyvbe, azt megérinti a szerző elképesztő olvasottsága, tájékozottsága, elmélyültsége, a kérdések minden dimenziójára kiterjedő őszinte nyitottsága, és világnézeti elkötelezettsége. Mindennek alapján talán ki lehet mondani, hogy egy életmű foglalatával állunk szemben. A könyv 10 fejezetre tagolódik, amin belül csak a 8. fejezet, A kortárs szakrális épületek típusai tartalmazza a 28 kiválasztott épület felvételeit és leírását. Ha csak az arányokat nézzük, a bemutatott épületekhez egy-egy saját felvétel (!), és átlag 1-1,5 oldalas tömör elemzés tartozik, de ez a mintegy 170 oldalas könyvnek alig több, mint 40%-át teszi ki. Ez utóbbi a könyv egészét két részre tagolja. Az ezt követő két fejezet közül a 9. A kifejezhetetlen egy korábbi tanulmány átdolgozott és kiegészített változata, ami mégis mintegy „felsőfokon” összefoglalja mindazt, ami az első hét fejezetben részletesen kifejtésre kerül. Ezért aki módszeresen szeretne elmélyedni a témában, annak talán érdemes először a 9. fejezettel kezdeni. Itt exponálódnak a legfontosabb kérdések: a vallásosság elsorvadása a szekularizáció nyomán, a szent és a profán kettősségének eltűnése, a szakrális művészet elsorvadása, a sztárkultuszok és a kereskedelem „pszeudo-szakralitása” stb., aminek nyomán a mai szakrális építészet számára a transzcendencia, a kifejezhetetlen, a szent hiteles megjelenítése már csak a téralakítás eszközeivel lehetséges. A könyvnek a Bevezető utáni első fejezete rögtön a téma hátterének szinte teljes komplexitásába fog: a kortárs szakrális építészet szellemi-társadalmi környezetéről beszél. A szekularizáció méretei és

arányai valóban megdöbbentőek, mégis első látásra meglepő, hogy miközben a régi klasszikus katedrálisok turisztikai látványossággá válnak, és a régi templomok egyre nagyobb hányada esik át radikális funkcióváltáson, épülnek új templomok is – még a szocializmus időszakában is. A szekularizáció azonban feltartóztathatatlan, és a modern mozgalom, az urbanizáció, majd a szuburbanizáció árnyékában a tér átértékelődik. A tér homogenizálódik, megjelenik az „áramló tér” gondolata, csökken a hely és a hagyományok jelentősége, ami egyrészt a régi, városképileg és morfológiailag is hangsúlyos, központképző templomok jelentésvesztéséhez, másrészt az új szakrális építmények sokszor esetleges helyválasztásában is kifejezésre jut. A tradicionális vallási hagyományok gyengülésével párhuzamosan az ember vallási szurrogátumokban keresi önérvényesítésének lehetőségeit. A modernizmus viszonya is ellentmondásos a hagyományokhoz; a művészet valláspótlékká válik, a művész pedig átveszi a pap szerepét. A fejezet emlékeztet a hatvanas évek híres kiadványára, a Korunk szellemi körképére, és tematikájának gazdagsága csaknem szétfeszíti vállalt terjedelmét. A következő, 3. fejezet az előzőhöz hasonlóan rendkívül gazdag tanulmány: A szakralitás és a művészet viszonyáról – különös tekintettel az építészetre. Schneller István a szent fogalmának Otto Rudolf és Mircea Eliade műveiben nyomon követhető átalakulásával kezdi, ami a vallásközi párbeszéd és érdeklődés erőterében kitágult, és egyben elmélyült a „numinózum”, a „tremendum” és a „megrendítő” irányába, és ezzel meghaladta felekezeti korlátait. A szent és az esztétikum utoljára a gótikában alkottak szerves egységet, de a szakrális és a világi tartalom a

GIOVANNI MICHELUZZI: SAN GIOVANNI BATTISTA TEMPLOM, CAMPI BISENZIO, 1963

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET


75 |

K2S ARCHITECTS: KAMPPI KÁPOLNA, HELSINKI, 2012

reneszánsztól kezdve véglegesen kettéváltak, a szakrális művészet pedig – a magára maradt egyházi giccstermeléstől eltekintve – lassan szinte teljesen kiveszett. Az építészetből a modernizmus betörésével, és a templomokban folyó „nagytakarítás” során lassan eltűnnek a régi szcenikus elemek is. A művészet feladata Paul Klee szerint „a láthatatlan láthatóvá tétele”, vagyis előtérbe kerül a „misztérium” szerepe, aminek megjelenítése a modern templomépítészet feladatává válik, és ami a szakralitás és a művészet viszonyában új fejezet nyit. Ez utóbbiban a szerző kiemeli a megújuló liturgia újszerű értelmezését, valamint a hely szellemének szerepét. Ez utóbbi kapcsán felidézi korábbi térelméleti írásainak legfontosabb, idevágó megállapításait Heideggertől Hamvas Béláig. A 4. fejezet tematikájának drámai hangvételére már a cím is utal: A szent, a profán és a „démoni” terek a nem helyek világában. A tradicionális vallások szent helyek sokaságában hittek, amik a profán teret is strukturálták, és aminek „sűrűsödési” pontjai mintegy a világtengely részei voltak. A szekularizáció korában ezeket a pontokat elnyelte az urbanizáció, jelentőségüket pedig elnyomták a gazdasági és politikai hatalom centrumai. A szent történelmet felváltotta a haladásvallás, ami a posztmodern korban elvesztette hitét a történelemben, elfogadta a valóság szakadozottságát, és saját tehetetlenségét a fejlődés szabályozásában. A valódi, a szent helyeket olyan démonikus helyek váltották fel, mint pl. a bevásárló központok, „a fogyasztás templomai”, melyek a maguk pszeudo-szakralitásával egyfajta negatív transzcendenciát képviselnek, miközben a felhőkarcolók az üzleti élet centrumaiban városok a városban, és uralják a tájat. A szent visszavonul a

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

hétköznapokba, kezdi vállalni az egyszerűséget, a kis méretek otthonosságát, és szinte rejtőzködik: szigetek a démoni helyek világában. A könyv 5. fejezete, A szakrális épületek hermeneutikája igényli talán a legnagyobb türelmet az olvasótól. Az értelmezés tudományának jegyében született meg Lindsay Jones hatalmas műve a szakrális építészet hermeneutikájáról, amiben három, önmagában is összetett jelentésréteget dolgozott ki. Az első a szakrális épületek orientációja, ami eredeti világmodell-szerepükre és az asztronómiai megfelelésekre utalt. A másik az emlékezés szerepe a szent történetekre, a helyre, valamint a halottakra vonatkozott, míg a harmadik jelentésréteg a rítusokhoz kapcsolódott. Schneller István e kategóriák alapján próbálja kimutatni, hogy miként vesztettek szerepükből e jelentésrétegek korunk szekularizált világában. A fejezet végén szinte elvi programként fogalmazza meg azt a követelményt, hogy egy mai szakrális épületnek – az egyensúly érdekében – egyidejűleg szüksége lenne egy megerősítő, konzervatív komponensre, és egyidejűleg a mai kor másságát, vagy idegenségét felvállaló elemekre is. Tulajdonképpen ehhez kapcsolódik a következő, 6. fejezet, A templom „megtisztítása” – a templomtér folyamatos megújulásának teológiai háttere is. A szerző utal a keresztény templom kialakulásának ambivalens teológiai hátterére – különös tekintettel Jézus kijelentéseire, amik rendre a templom „lerontására” utalnak mondván, hogy Istent csak a lélek belsejében lehet imádni. És valóban, a kereszténység csak az államvallás szintjére emelkedve hozta létre új templomait, amik növekvő pompája viszont egyre inkább a hatalmi igényeket, és nem az elmélyedést szolgálta. A történelem során azonban számos olyan törekvést ismerünk a

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 76

megjelenítésének igénye, amit egyesek „szekuláris spiritualizációnak” is neveznek. Ez lenne a változások negyedik forrása, míg az ötödik Schneller szerint az építészet belső önfejlődéséből adódóan a „kevesebb több”, vagy a „majdnem semmi” jelszavai, amik a láthatatlan, de végső valóság megjelenítésének igényére utalnak. És végül, hatodikként fontos szerep jut a természeti, táji és kulturális környezet megjelenítésének, ami a természeti és szellemi „kontextus” jelentőségének megerősödéséhez vezet. A 10. fejezet A bemutatott témák tanulságai címen megkísérli röviden összefoglalni és tipizálni a jelenkori templomépítészet sajátosságait. Rámutat arra, hogy milyen sokféle igény rejtőzhet a „kifejezhetetlen” megjelenítésének szándéka mögött. A modern szakrális építészet fejlődéstörténetében először az új anyagok és szerkezetek jelentek meg, majd a régi formáktól való elszakadás helyet adott a modern képzőművészeteknek, amik segítségével megpróbálták újrafogalmazni a régi jelképeket. De talán a leglényegesebb az érzékelés szerepének kitágulása: különösen fontos szerephez jutnak a fény, ami szinte önálló anyaggá válik, a természet, az aszimmetrikus tömeg- és térelrendezés, és a helyre utaló anyaghasználat. Ami a szakrális épületek típusait illeti, viszonylag ritkák a nagyobb méretű városi templomok, gyakoribbak a gyülekezeti és plébánia templomok, a speciális célú kápolnák és meditációs helyek, valamint a rendi építészet. A bemutatott példák – funkcionális sokféleségük mellett is – jól illusztrálják a modern szakrális építészet hihetetlen változatosságát. Olyannyira,

JOHN PAWSON (VEZETŐ ÉPÍTÉSZ), CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT (FELELŐS TERVEZŐK), PANNONHALMI BAZILIKA SZENTÉLYE, 2015, FOTÓ: BUJNOVSZKY TAMÁS

szerzetesrendektől kezdve a reformációig, amelyek a hitélet elvilágiasodásával szemben megkísérelték visszaállítani a templom eredeti egyszerűségét is. Ez utóbbira utal a könyv 7. fejezete is: A csendesség szerepe a kortárs szakrális építészetben. Ez a fejezet tartalmazza véleményem szerint a modern szakrális építészet megújulásának legfontosabb szempontjait, és ezzel talán az egész könyv kulcsfejezetének is tekinthető. Mert úgy tűnik, hogy valóban az „elcsendesedés”, a befelé, és az egymás, valamint a lét misztériuma felé való fordulás jelenthetik a vallásosság megtisztulásának mélyebb dimenzióit. A szerző hét pontban foglalja ennek forrásait. Az első mindjárt a Teilhard-féle „planetarizáció”, a távoli világok világképeinek és vallásainak jelenléte és együttélése, aminek hatása elől a hívők már nem tudnak kitérni, beleértve a keresztény felekezetek közti párbeszéd megindulását is. A „másságok” tudomásul vétele növeli a toleranciát. Az „elcsendesedés” második forrása a valóság belső megtapasztalásában rejlik. Minden vallás megtalálta már a maga misztikáját, amiről kiderül, ez az, ami összeköt, és segít tolerálni azt, ami elválaszt. Ennek szinte szimbólumává lett az ENSZ egykori Főtitkárának támogatásával New Yorkban felépült „Csend csarnoka”. A változások harmadik forrása a nagyváros zűrzavarában szerényen meghúzódó „csend szigetei” iránti igény. A változásokhoz az is hozzájárul, hogy a tradicionális szakrális művészetek válsága mellett nő a „semmi másra vissza nem vezethető valóság tudata”, és

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

PETER ZUMTHOR: BRUDER KLAUS KÁPOLNA, MECHERNIC, 2007


77 |

hogy aligha lehetne egyértelmű típusokat meghatározni, legfeljebb bizonyos törekvések, tendenciák rajzolódnak ki. A szerző a könyv bemutatója alkalmával rendezett beszélgetés során úgy fogalmazott, hogy a modern mozgalom talán a szakrális életérzés apokrif változatának is tekinthető. Erre utalhat az a tény, hogy a mozgalom alapító személyiségei – még ha a keresztény vallástól távol is eső – sajátos spirituális, vagy ezoterikus világképpel rendelkeztek. A modernizmus „elvilágiasodása”, az a történelmi-társadalmi folyamat, aminek során az eredeti értékek tisztaságát beszennyezte a tömegtermelés és a kereskedelmi igények dominanciája, hasonlítható ahhoz a folyamathoz is, aminek során a korai keresztény templomépítészet eltávolodott eredeti szellemi forrásaitól, és engedett a világi hatalom monumentalitásra törekvő igényeinek. E folyamat inverzeként lehet, hogy ma a modern templomépítészet tisztaságra törekvésében a templom „bálványtalanításának” szándéka állhat – a szónak abban az értelmében, ahogy azt Kunszt György és Klein Rudolf Peter Eisenman építészetéről írt könyvében használja 1. A modern templomépítészet látható jeleket küld mindan�nyiunk felé, emlékeztetve arra, hogy a civilizációs válságból való kilábalás, és a valódi élet kulcsa nem a démonikus világgal való kiegyezésben, hanem belső világunkkal, egyben az „abszolút valósággal” való őszinte szembenézésben rejlik. Mintha azért kellene eltávolítani a megszokottat, az érthetőt, hogy elérhetővé tegye az elfelejtett távolit, ami tisztábban emlékeztet a valóság eredeti, transzcendens természetére. Ebben a törekvésben azonban mintha tényleg a modern építészet eredendő, még ártatlan éthosza öltene testet. Ennek fényében a mai szakrális építészet legjobb törekvései a saját „bálványosodásában” elfajuló mai világi építészet megújulásának egyik forrásává és modelljévé is válhatnak. Végül a recenzor nem állhat ellen egy gondolat-társításnak, aminek alapja Ottlik Géza A regényről című esszéje. Ottlik úgy veti föl a kérdést: mi is a regény, hogy abban ki-ki a maga művészeti ágának alapkérdéseit is fölfedezheti. Hiába áll távol a regényírás az építészettől, mégis bizonyos alapkérdésekben tanulságos lehet megsejteni az analógiát – vagy inkább egy metaforát. Eszerint a regény – és gondoljuk arra, hogy talán az építészet is – nem mondani akar valamit, hanem lenni akar valami, és felszólít, hogy tarts vele. Csak van és vár, mint a kegyelem, de bármikor megidézhető. Jelenés, ami lényünk legmélyéből tör fel. A jelenés a latin reveláció értelmében az elrejtett megnyilvánulása, egyfajta kinyilatkoztatás, epifánia. Ez pedig kölcsönös meghittséget, bensőségességet, intimitást feltételez. Érdekes, hogy Ottlik elemzésében a regény „dimenziói” sok tekintetben emlékeztetnek a modern szakrális építészet törekvéseire is. További metafora, hogy Rilke versében a torzónak „nincs egy helye sem, mely rád ne nézne” 2. Nemes Nagy Ágnes azt mondja róla, hogy „… a helyek néznek minket, a porcikák, ízek, kőszemcsék, törzsek és fatörzsek, az egész világ minden bokra, sziklája mögül istenszemek villognak elő.” 3 Aki befogadja ezt a nézést, és már átélte a költői jelenés erejét, annak megváltozik az élete. Milyen szép, hogy a magyar nyelvben a jelenés szóban a jel szó dominál – ellentétben a látszattal a legtöbb európai nyelvben! Az üzenet, hogy kezdj újra élni, valójában megfelel a görög metanoia kifejezésnek, ami az evangéliumokban is azt jelenti, hogy fordulj meg, térj meg, élj másképpen! 4 Úgy tűnik, hogy a modern szakrális építészet legjobb alkotásaira is illik ez e megközelítés. És talán éppen ez az, amit a „csendesség” és az őszinte „befelé fordulás” kápolnái kínálnak: fordulj magadba, add át magad a jelen pillanat örökkévalóságának, és változtasd meg életedet.

— 1 2 3 4

Kunszt György – Klein Rudolf: Peter Eisenman. A dekonstruktivizmustól a foldingig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999 Rilke: Archaikus Apollo torzó (Tóth Árpád fordítása) Nemes Nagy Ágnes: Szőke bikkfák. Verselemzések. Móra Könyvkiadó, 1988 Mt 4,17; .Mk 1,15

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

HEINZ TESAR: DUNA-TEMPLOM, BÉCS, 1999

The place in the world of the non-places ISTVÁN SCHNELLER: MODERN SACRED BUILDINGS. TYPOTEX, BUDAPEST, 2019 When holding a book on architecture with beautiful photographs, we are inclined to limit our attention to the illustrations. However, if we start turning the pages, and get engaged in the texts, we may all of a sudden realize that we are participants in a unique revelation, which is well worth the efforts. István Schneller’s book is a significant event in Hungarian architectural publishing. It is not only about modern sacred buildings but also about the general spiritual condition of our times, the crisis of contemporary culture and architecture, what is even more, those who get engaged in it, will see it also refers to that of our own world-view, the unresolved and burning contradictions of our faith. This book is actually a survey of the basic changes in society since the end of World War I, the era of modernism, the changing relationship between art and sacrality, the roles of secularization and tradition, as well as the struggles concerning the renewal and purification of the Christian world-view as reflected in 20th-century church architecture.

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 78

Katharina Roters: Egy álom anatómiája ÉPÍTÉSZETI ILLÚZIÓK ÉS VÁROSUTÓPIÁK ÖRMÉNYORSZÁGBAN, MAI MANÓ HÁZ, 01. 29. – 03. 08. szöveg | text:

JÁSZ BORBÁLA

fotó | photos:

MAI MANÓ HÁZ

Katharina Roters a képzőművészet felől érkező alkotó, akinek egész munkásságát a fenomenológiai kiindulópontú identitáskeresés és ideológiakritika jellemzi. A feladat tehát feldolgozni a feldolgozhatatlant: a történelem és az emlékek dekódolása, olykor átírása. A fenomenológia görög kifejezés, a fenomén és a logosz szavak ös�szetételéből származik. Az Edmund Husserlhez köthető filozófiai irányzat tehát a fenomén, a megjelenő, a megmutatkozó, a jelenség, a feltárulkozó vizsgálatával foglalkozik. A német filozófus mindezt Immanuel Kant álláspontjára alapozza, miszerint az igazi ismeretet forrása maga jelenség megismerése. Katharina Roters korábbi projekjeinek aktivizmusa és dekonstrukcióra való felhívása a brutalizmus esztétikai átiratává szelídül a Mai Manó Házban kiállított fotográfiákban. Katharina Roters 2000 óta Örményországban folytatott munkájának eredményét tematizálva három típusba sorolhatók a fotográfiák: várost újraértelmező természeti és építészeti tájképek, azok tágabb kulturális és ideológiai kontextusa, illetve az ezek mentén megvalósuló építészeti folyamatok. A fotográfiákkal az örmény főváros, Jereván urbanisztikai vizsgálata közben építészeti jellegzetességek, motívumok, textúrák, struktúrák, faktúrák feldolgozása történt meg – a teljességre való igénnyel. „Későbbi, Örményországban tett felfedezőútjain Katharina Roters azt kutatta, hogyan változik a város szövete, miképp íródnak át az urbanisztikai szabályok és az építészeti nyelvezet, és hogyan vált Jereván maga is az idők során szüntelenül alakuló építészeti palimpszesztté” – írja Kopeczky Róna kurátor. A palimpszeszt görög kifejezés, szó szerinti jelentése: újból lesimított. Azokat a kéziratokat nevezzük így, amelyekből a szöveget kikaparták vagy leragasztották, majd a felületet eldolgozták, hogy újra lehessen rá írni. Jereván esetén kis- és nagyléptékben is ezzel palimpszeszt-jelleggel találkozik a szemlélő, rétegek egymásra rakódása hozza létre a város sajátságos atmoszféráját. Ha kontextusban értelmezzük a jereváni esetet, illeszkedik az európai mintába. A második világháború után folytatódnak a két világháború közötti úgynevezett klasszikus modernista építészeti tendenciák. A Szovjetunió kisebb-nagyobb befolyása alatt álló államokban egy új építési mód (mód, nem pedig stílus) jelenik meg: a szocialista realizmus. Mottója „Tartalmában szocialista, formájában nemzeti” – így változatos szocreál megjelenésekről beszélhetünk különböző régiókban. A szocreál az építészetben a nép legdicsőbb korszakát eleveníti fel – mindezt a díszítőmotívumok és városi lépték szintjén egyaránt. (Az Ararát mint szimbolikus motívum három helyen tűnik fel a kiállításban.) 1954. december 31-én Hruscsov megtartja híres építészeti beszédét, ami a szocialista realista építészet végét jelenti, s megindul a szocialista modernizmus. A kiállítás másik része Mecamor atomvárosát mutatja be dokumentatív igénnyel. A szovjet utópiaként létrehozott város tragikus sorsa elevenedik meg a fotográfiákon. Az utópia klasszikus fogalma Mórus Tamás Utópia című művéből származik: egy úgynevezett nem-hely, u-toposz, ahol minden szép és minden jó. A szépség és a jóság egymásra vonatkozó kölcsönös meghatározottsága Arisztotelész kalokagatheia eszménye is, amelyet a szocializmus művészetében megújítanak. A nem-hely másik jelentését

KATHARINA ROTERS: MECAMOR, 2017

KATHARINA ROTERS: MECAMOR, 2017

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET


79 |

KATHARINA ROTERS: MECAMOR, 2017

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. ÉVFOLYAM | 109. SZÁM


| 80

KATHARINA ROTERS: JEREVÁN, 2018

KATHARINA ROTERS: JEREVÁN, 2018

Marc Augé francia filozófustól ismerjük, egy olyan hely, amelyet mindenki használ, de valójában senkié sem. Az alkotó a mecamori épületek és építmények bemutatásán keresztül tulajdonképpen ezeket a nem-helyeket mutatja be, vegyítve az örmény nemzeti vágyakkal és törekvésekkel. Mind Jereván, mind Mecamor tekintetében az építészetelméleti alapot Le Corbusier A sugárzó város című művében találjuk. A cél az ideális város megalkotása, amely végül utópiává alakítja a benne élők életét. Az építészeti és társadalmi utópiák ebben a tekintetben összefüggenek, a társadalmi reformokat építészeti eszközökkel kívánták megvalósítani. Ennek kritikájaként érdemes megemlíteni a felülről tervezett város és az építészeti univerzalizmus szimbolikus végét jelentő esetet, amely a Saint-Louis-i Pruitt-Igoe lakótelep lerombolása. A tavaly elhunyt Charles Jencks úgy

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

vélte, „a modern építészet meghalt St. Louisban, Missouri államban, 1972. június 15-én délután 3 óra 32 perckor, amikor a hírhedt Pruitt-Igoe-tervnek, még inkább egyes betontömbjeinek, dinamittal megadták a kegyelemdöfést…” A lakótelep a CIAM (Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa) haladó várostervezési elvei szerint épült, 1951-ben építészeti díjjal jutalmazták. Lakói két évtized alatt tönkretették, amelynek alapja ebben az esetben is épp a fent említett nem-helyekhez való viszonyunk lehet. Katharina Roters örményországi munkái jelenkorunkról, rólunk szólnak. Az építészeti fotográfia műfajába tartozó alkotások az építészet és társadalom, művészet és technológia, identitás és ideológia kapcsolatának vizuális lenyomatai. (A kiállítás megnyitóján elhangzott beszéd szerkesztett szövege)

Katharina Roters: Anatomy of a Dream ARCHITECTURAL ILLUSIONS AND CITY UTOPIES IN ARMENIA The exhibition presents the visual investigations pursued by Katharina Roters in Armenia since 2000. The artist’s interest for the cultural, ideological contexts and architectural processes that have reshaped the natural and urban landscapes of the country unfold in three distinctive bodies of works.


TERV PLAN

A DOBOZI WENCKHEIM-MAGTÁR HASZNOSÍTÁSA MÉSZ-MÉK DIPLOMADÍJ 2019 —

terv i concept:

MEGYESI MIKLÓS, DE MŰSZAKI KAR

konzulens i consultant:

KELLER FERENC

Doboz, más Békés megyei településekkel együtt, 1800 körül került a Wenckheim család tulajdonába. Doboznak mint az egyik fontos uradalmi központnak a 19. század első felében Wenckheim Rudolf, később unokaöccse, Dénes lett a birtokosa, akik vadászkastélyt építtettek itt (ma általános iskolaként működik). Rudolf nagy mezőgazdász volt, amiben később Dénes is követte. Igazi mintagazdaságot hoztak itt létre, és sok mezőgazdasági újítást vezettek be. Ehhez a mezőgazdasági funkcióhoz kapcsolódóan építtetett Dobozon Wenckheim Rudolf egy magtárat (1864), melynek terveit Ybl Miklós készítette. A magtár épülete a település központjától nem messze, a Vésztői út mentén található. A telekkel szemben a Vargahossza főcsatorna folyik, ennek kanyarulatában van a kastélypark. A 20. század fordulója körül Wenckheim Dénes itt építtette fel a családi kriptát és a hozzá

TERV | PLAN

kapcsolódó kápolnát. A nyeregtetős épület két részét, a négyszintes magtárat és a vele szemben álló, apró nyílásokkal áttört szárítótornyot a harmadik emeleten alulról félköríves záródású közlekedő híd köti össze. Működését tekintve jellemzően búzát, kukoricát és zabot

tároltak a magtárban. Ha a betakarított termés nedves volt, a szárítótoronyban raktározták. Ide felülről, a harmadik emeletről lehetett betárazni a termést, és a földszinten egy garaton lehetett kiengedni. A magtárban a szintek között a terményt elektromosan működő serleges felvonóval mozgatták. A funkció megválasztásánál fontos szempont volt, hogy a szomszédos települések – Gyula, Békéscsaba – erősen építenek az idegenforgalomra, és a megyében több helyen zajlik gyerektáboroztatás. Célom volt, hogy Dobozt bekapcsoljam ebbe az idegenforgalmi vérkeringésbe, megismertessem az emberekkel a magtárat, mindezt úgy, hogy valamilyen

81


módon visszautalok az eredeti használatra. A búza feldolgozása egy olyan folyamat, mely végtermékével, a péksüteményekkel nap mint nap találkozunk, de magát a folyamatot nem feltétlenül ismerjük, pláne nincs módunk részt venni benne. Ezért egy olyan épületet terveztem, ahol interaktív foglalkozások keretében végigkövethető a búzafeldolgozás folyamata, és az elkészített termékek akár el is fogyaszthatók itt. Azért, hogy az épület fenntartható legyen, egy kézműves pékség is működik benne. Ennek személyzete nemcsak a péktermékeket süti, de a foglalkozásokat is vezeti. A búzafeldolgozást négy fázisra osztottam, amelyek a cséplés, magtisztítás, őrlés/ lisztkészítés és tésztakészítés/sütés. A fő (és leginkább hívogató) funkciót, a kenyérsütést akartam először feltárni megérkezéskor. Így a négy részfolyamatot – és a szükséges eszközöket, gépeket – a magtár négy szintjén helyeztem el, kezdve a harmadik emeleten a csépléssel és lefelé haladva a földszinten a sütésig. A szárítótoronyban és az összekötő hídban kiállítóteret alakítottam ki. A magtár terében első lépésként minden szinten eltávolítottam a két pillérsor által kijelölt középső födémszakaszokat, ezáltal egy nagy, átriumjellegű teret hoztam létre, és

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

láthatóvá tettem az elmetszett faszerkezet nézetben látszó, szép rajzolatát. A megmaradó födémeket mint két egymással szembefordított szekrényt vagy polcot képzeltem el, amelyekre dobozok vannak felpakolva. Ezek a dobozok tartalmazzák a kiszolgáló funkciókat és a köztük lévő térben alakulnak ki foglalkoztató terek. A két „polcot" pedig pontonként hidakkal kapcsoltam össze. Fontos szempont volt, hogy a kihangsúlyozandó elem az eredeti fa szerkezet rajzolata. Ehhez képest az új réteget képező dobozok átvitt értelemben és szó szerint is síkban visszalépnek. Kontrasztot képezve a meglévő, masszív faszerkezettel, minden új elem fém anyagú, és szempont volt, hogy minél kön�nyedebbek, filigránabbak legyenek. Így leolvasható, hogy ez egy kortárs, új réteg az épületben. A dobozok külső felülete mikrobordás trapézlemez, térelhatárolásra pedig vízszintesen kifeszített acélsodronyokat alkalmaztam. A belső felületeken a vakolat eltávolításával láthatóvá tettem a tégla falazatot. A külső megjelenésén nem történt változás, csak az új kapuval megjelölt bejáratok és a perforált kivitelben újragyártott fém árnyékolók jelzik a beavatkozást. A kopottas, hiányos vakolatú homlokzatok jelenlegi állapotukban

olyan hangulatot kölcsönöznek az épületnek, melyet kár lett volna eltakarni, így nem alkalmaztam homlokzati hőszigetelést. A magtár körül a telket búzával ültettem be, így a szoborszerű épület úgy tűnik elő, mintha egy búzamező közepén állna.

MAKING USE OF THE WENCKHEIM GRANARY IN DOBOZ DIPLOMA AWARD 219 Built in 1864, the granary building was designed by Miklós Ybl and stands now near the centre of the settlement. Wheat, corn and rye is typically stored here. In case the crop was wet, they were stored in the drying tower. In here crop was poured from above, and then let out through the ground floor hopper. The crop was moved between the levels within the granary with an electronically operated lift with scales. An important consideration for design was, when selecting the functions, that it should connect Doboz with the circulation of the tourist industry, as well as making the granary known to people by referring to the original uses of the structure.

82


PASSZÁZS PASSAGE

EGY MÁIG ÉRVÉNYES KÍSÉRLET Ferkai András: Modern házak és lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története, TERC kiadó, 2019 —

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

Ferkai András egy különleges utcáról írt monográfiát: a mindössze két hónapig tartó építkezés végén, egy híján 90 éve, 1931 tavaszán átadott Napraforgó utcai mintatelepről. Merész vállalkozás volt a gazdasági válság közepette, állami és szakmai kezdeményezésre, a tervezők és a kivitelezők példás együttműködésével egy utcányi épületben – ráadásul jól értékesíthető módon – prezentálni a modern lakóház-építészet elveit. Merész, de nem példa nélküli: 1927-től kezdődően a Deutsche Werkbund, majd ahhoz hasonló svájci, cseh és más nemzeti építész szakmai szervezetek irányításával Közép-Európába több minta lakótelep épült, az ismertebbek – mint a stuttgarti, a breslaui, a brnói, a prágai, a zürichi, vagy a bécsi – a kor legprogresszívebb építészeit vonultatták fel annak érdekében, hogy a nagypolgári életvitel helyett egy kisebb alapterületben gondolkodó, egészséges, kényelmes, de egyszerűbb lakóház-modellt népszerűsítsenek. A budapesti Napraforgó telep talán az egyik legegyénibb a sorban. Ennek oka részben az, hogy a 22 ház tervezésére felkért építészek között nem csak olyanok vannak,

PASSZÁZS | PASSAGE

A NAPRAFORGÓ UTCAI MINTATELEP AZ ÁTADÁS ELŐTT, 1931. FORRÁS: FORTEPAN, ADOMÁNYOZÓ: LŐRINCZI ÁKOS

akik a modernizmus következetes képviselői – mint Fischer József, Molnár Farkas, vagy ifj. Masirevich György –, hanem a többi között ott találjuk az art deco mestereként ismert Vágó Lászlót, az 1920-as évek neobarokk építészetének „pápáját”, Wälder Gyulát, vagy az ipari építészetben jártas Quittner Ervint, az art decóról historizáló stílusra váltó, és a modernizmusra csak jóval később nyitottá vált Róth Zsigmondot is. Az első világháború után az új lakókörülményekről való társadalmi gondolkodás sokkal közelebb hozta ezeket a tervezőket egymáshoz, mint az életpályájukból következett volna. Így sikerült a Napraforgó utcában egy kivételesen kompakt értéket létrehozniuk. A témával évtizedek óta foglalkozó Ferkai azonban nem csupán a telep létrejöttét, az építés körülményeit, az egyes házak eredeti állapotának lehető legbővebb leírását

és a későbbi átalakításokat veszi sorra. Képet kapunk az első beköltözőkről is – fontos szempont, hiszen a házak kialakítása a lakók életviteléhez igazodott –, sőt a szerző egészen máig követi a családok sorsát, majd a későbbi tulajdonosváltásokat, ezzel remek szociográfiai adalékot nyújt a modernizmus hazai fogadtatásáról. Mindehhez még a korabeli sajtó recepcióját is hozzáteszi, melyet a legkülönbözőbb politikai szimpátiák szerint üdvözölték vagy kritizálták az eredményt (mintha csak a mai sajtót olvasnánk). Egy fontos fejezetet szentel a házak utóéletének, illetve az értékőrzés, az eredeti állapothoz hű felújítás esélyeiről, kiemelve, hogy megfelelő műveltség és felelősségérzet híján az utókor ritkán tesz kellő anyagi és szellemi erőfeszítést arra, hogy a házban tárgyiasult építészeti eszme épségben vészelje át a korok és ízlések változását.

83


TÖRTÉNETEK TÉGLÁBAN, KŐBEN Dénes Eszter: Dévényi Sándor építészete. MMA Kiadó, 2019, 256 oldal —

szöveg i text:

GÖTZ ESZTER

Új kötettel gyarapodott az MMA kortárs építészeti életműveket feldolgozó sorozata. Bán Ferenc, Zalaváry Lajos és Bodonyi Csaba után Dévényi Sándorról született monográfia, melynek szerzője, Dénes Eszter szoros munkakapcsolatban áll Dévényivel, az ő főszerkesztésében megjelenő Országépítő munkatársaként és az építész életművét feldolgozó 2018-as, Vigadó-beli kiállítás kurátoraként. Így tág rálátása van arra az építészeti gondolkodásmódra, melyet Dévényi képvisel. továbbiakban sem ejti el ezt a szálat: számos épülettel kapcsolatban vissza-visszatér arra a folyamatra, ahogyan a családi mintával és a helyhez-tartozással együtt kapott hitvallás építészeti meggyőződéssé vált. A táj, a településtörténet az építészet nyelvén kifejeződve válik részévé Dévényi épületeinek, formák és szerkezetek, anyagok és tájolások válaszolnak a hely és az ott élő, ott élt emberek, közösségek évszázadok során létrejött összhangjára. Dénes Eszter könyvének nagy erénye, hogy képes láttatni az építészeti kifejezésben azokat a tartalmakat, amelyeket a geográfia, a történelem, a szociológia, a lélektan és egy sor más tudományág részekre bontva vizsgál. Szemléletében az építészet visszanyeri ös�szegző jellegét.

A szép kiállítású könyvet fellapozva, első ránézésre a rendkívüli képgazdagság, a színes rajzok, különösen a remek skiccek, távlati ábrázolások sokasága tűnik fel. Dénes Eszter jó érzékkel nem időrend, nem is műfajok, hanem a Dévényi gondolkodásmódjához sokkal közelebb álló megközelítésben strukturálta a témát: helyekre, anyagokra, elvi alapvetésekre bontotta fel. Így az összefoglaló jellegű művek (mint például a budai Gellért téri Forrásház, a kékesdi Szent Mihály-templom, vagy a Dráva Kapu Bemutatóközpont) mellett terjedelmes fejezetben együtt tárgyalja a Pécsre tervezett Dévényi-műveket, majd a budapestieket, külön foglalkozik a tájba illeszkedő családi házakkal, egy másikban pedig a fürdők, tájvédelmi központok épületeivel. A kötet elején kitér a származás, a család és a szülővároshoz, Pécshez való szoros kötődés témáira, de a

VÁZLAT A KÉKESDI SZENT MIHÁLY-TZEPLOM BELSŐ TERÉHEZ

Dévényi Sándor a magyar organikus építészeti iskola rendkívül egyéni karakterrel bíró képviselője, első munkáitól kezdve sajátos utat járó, de a makoveczi elveket hűen követő tagja. Életművében azonban meghatározó módon érvényesül egy olyan jelleg, ami a kortárs magyar építészetből hiányzik: a humor. A tájra, a helyre, a múltra és a jelenre egyszerre reagáló munkáiból az is kiolvashatja a szellemes „riposztokat”, aki nem tanult építészettörténetet; elég, ha végignéz Pécs jellegzetes Dévényi-féle épületein, mint például a Lakótelepbe harapó ház, a Villámsújtotta ház, vagy a Hungária irodaház. Meglátja bennük azt az időbe-vetettséget, a saját anyagával szembenéző, eleven, szikrázó humort, ami Dévényit mindenképpen kiemeli a kortárs építészeti szcénából. Talán ennek is köszönhető, hogy a házai, noha gazdag posztmodern kifejezésmód jellemzi őket, esztétikai értelemben nem avultak el a posztmodernnel együtt, sőt újabb és újabb inspirációkat tudnak adni a környezetüknek.

SZENT MIHÁLY-TEMPLOM, KÉKESD, 2009. FOTÓ: DÉNES GYÖRGY

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

84


BÖHM 100 A nevigesi beton dóm, DAM, Frankfurt, 01. 18. – 04. 26. —

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

fotók i photos:

DAM

Gottfried Böhm száz éve, 1920-ban született, egy építész dinasztia második generációjának tagjaként. Apja, Dominikus Böhm neves építész hagyatékát is a DAM gyűjteménye őrzi. A mostani kiállítás centrumában a Wuppertahl és Essen közötti Neviges 1968-ban elkészült búcsújáróhelyre emelt beton dómja áll. Annak idején, építészhallgatóként a Baumeister lapjain rácsodálkoztam a házra. Böhm az első német építész lett, aki megkapta a Pritzker-díjat (1986).

A NEVIGESI DÓM BELSŐ TERE. FOTÓ: GREGOR ZOYZOYLA, 2019

Neviges egy kis falu, a 17. század óta a ferencesek által Máriának, a Béke Királynőjének szentelt zarándokhely, amelyet 1681-ben átmenetileg az evangélikusok gondoztak. A Böhm által 1963-tól tervezett templom egyszerre idézi a kölni dómot és a környező hegyek sziluettjét. Látszóbeton felületeivel – amelyek együttesen 2700 m 2-t tesznek ki – a brutalizmus kiemelkedő példája. Belső terében 800 ülő- és 2200 állóhely van. A ferences rend által kiírt pályázatban eredetileg 8000 zarándokkal számoltak. 15 pályázó munkája közül választották ki ezt a tervet. A templomhoz vezető, szobrászati igényességgel kialakított lépcső és körülötte az organikus vonalakkal, lágyan formált kiszolgáló épületek együttesen megfelelnek a tervezett befogadóképességnek. A templom és a zarándoktelep komplexuma igen expresszív hatású. A templomba lépőt egy óriási, sötét barlangba megérkezés élménye fogadja. A karzatok, empóriumok és oldalkápolnák expresszionista óriásplasztikaként mutatkoznak.

A NEVIGESI DÓM. FOTÓ: INGE ÉS ARVED VON DER ROPP, 1968 K.

A teret egy roppant méretű rózsaablak fénye tölti meg szakrális tartalommal. Egy másik nagy üvegablak Szűz Máriát ábrázolja, aki legyőzi a kígyó képében megjelenő Gonoszt (az üvegablakokat szintén Gottfried Böhm tervezte). Profán tekintet a legszebb operadíszletekre asszociálhat. Az épületet az utóbbi években felújították, a látszóbeton technológiára specializálódó kutatások (Bauforschung an der RWTH Aachen) eredményeire támaszkodva. A felújítás művészeti vezetője a következő nemzedéket képviselő Peter Böhm volt. A kiállítás bemutatja Gottfried és Dominikus Böhme részben közös munkákat is tartalmazó építészetét is, mellékelve hozzá a szintén építész feleség, Elisabeth Hagenmacher, és a három építészfiú, Stephan, Peter és Paul munkáit, valamint a 2014-ben róluk készült, A Böhm család építészete című dokumentumfilmet. A NEVIGESI DÓM BELSŐ TERE. FOTÓ: INGE ÉS ARVED VON DER ROPP, 1968 K.

PASSZÁZS | PASSAGE

85


A HIDEGHÁBORÚ ÉPÍTÉSZETE AzWien, Bécs 2019. 10. 14. – 2020. 02. 24. —

szöveg i text:

SZEGŐ GYÖRGY

Az Angelika Fitz által vezetett AzWien új kiállítása igen bátor vállalkozás – és nem mellesleg leleplező tartalmú korrajz. A mustra nem választja szét a közelmúlt történelmét/ politikáját a korszak építészeti teljesítményeitől. A szociális utópiák szlogenjei ütköznek az 1955-ig négyhatalmi övezetekre osztott Ausztria és Bécs hétköznapi valóságával; a francia zóna által frekventált párizsi építészet vendégkiállítása mellett működik az amerikai tiszti egyenruhás emigráns bécsi építészek diktálta – jó szándékú – ideológiai presszió is. Számos filmhíradó felvétel mutatja azt, amit ezekben az években Magyarországon is át lehetett élni. Mindebből az következik, hogy az osztrák építészet innen, felőlünk szemlélt kulisszái mögött ugyanúgy ott is találhatók a Moszkvából diktált formák és fura precedensek, mint például egy „elegáns dolgozószoba” Sztálinnak, az osztrák állam belsőépítészeti ajándékaként.

NÉGYEN EGY DZSIPBEN. EPI SCHLÜSSELBERGER ÉS GEORG SCHMID ILLUSZTRÁCIÓJA, 1954

PRADER-FEHRINGER : CIAM PROJECT, QUARTIER LICHTENTHAL, BÉCS, 1945/55 © ETH ZURICH, CIAM

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

Természetesen a kiállításon a progres�szív angol szociális építészet mintái is megidéztetnek, és körvonalazódik, mit profitáltak ebből a kétféle ráhatásból az osztrákok. Ahogyan az a mégiscsak szabadabb kritikai légkör is, amelyben Le Corbusier kiállítása kapcsán az 1957-es sajtórecepcióban a modern mesterét az Antikrisztus pápájaként „üdvözölheti” az osztrák sajtó – talán nem teljesen függetlenül a szovjet minták preferált elsőbbségének mögöttes szándékától. De megjelennek a CIAM résztvevők nemzetközi szereplésének dokumentumai is, valamint az Indonéziába export-tervezett TV-torony makettje is, amit Szukarno elnök 1965-ben ünnepélyesen megcsodált. Újra és újra előtörő déja vu érzéssekkel nézhető végig a tárlat, miközben felsejlik Ausztria mint „gazdasági csoda” jövője is. Az AZWien a tárlathoz Monika Platzer szerkesztésében igen tartalmas kötetet is mellékelt.

86


THONET ÉS A MODERN BÚTORDESIGN A hajlított fa technológiájának 200 éve

FRONT Építészek a szomszédból

GOLDEN CUBES AWARDS Magyarországi előminősítő

MAK, Bécs, 2019. 12. 18. – 2020. 04. 13.

B32 Galéria, 01. 23. – 02. 14.

www.meonline.hu

www.meonline.hu

www.meonline.hu

Kiemelkedik ezek közül a No. 14 ikonikus széke (1859) amit kávéház-széknek is nevezünk; több milliót forgalmaztak ebből a hallatlanul egyszerű és lendületes, de masszív szerkezetként működő, egykor innovatív formából. A múlt századfordulóra nem csak a székek, asztalok, fekvőbútorok, de a paravánok, gardróbok és fogasok is a különböző földrészeken működő telephelyeik keresett termékei lettek. A tervezők között a szecesszió olyan mestereit találjuk, mint Josef Hoffmann vagy Josef Frank. Folyamatosan egész sor nagynevű tervezővel kooperáltak. Külön fejezetté lett a program hajlított csőbútorok felé nyitó ágazata, a márkát az 1930-as évektől olyan munkatársak vitték sikerre, mint Mies van der Rohe vagy Breuer Marcell. Olyan szobrászok is közreműködtek, mint Bruno Gironcoli. A legutóbbi évjáratok közül szinte táncoló termékként kiemelkedik egy mai bécsi kézműves design termék, a 2011-es Erlkönig hintaszék.

Újbudán a BME Építészmérnöki Kar közelségének köszönhetően számos építésziroda találta meg a székhelyét. Itt dolgoznak a 4-es metró Szent Gellért téri és Fővám téri állomásainak terveit megalkotó Sporaarchitects építészei, a Nagymező utcai Merkúr Palotában működő Prezi irodát megálmodó Minusplus csapata, vagy a Párisi Udvar rekonstrukcióját végző Archikon iroda. De vajon mennyire ismertek, láthatók ők a helyi vagy a tágabb közösség számára? Hogyan dolgoznak, milyen új tervek, arculatok készülnek a műhelyekben, miképpen gondolják újra a város tereit, utcáit a jövőben? Ezekre a kérdésekre is igyekezett választ adni a Hetedik Műterem vezetője, Szabó Levente DLA, és egykori tanítványa, Biri Balázs közös építész­irodája által szervezett kiállítás. A B32 Galéria és Kultúrtér Trezor termében egy absztrakt „utcaképet” alkotva mutatják be az újbudai irodák aktuális és tervezés alatt álló munkáit, a homlokzati rajzot mint az építészet közérthető médiumát használva eszközként. A tárlaton a Bartók Béla út közvetlen szomszédságában működő huszonegy építésziroda két-két, ez alkalomra készült, azonos léptékű homlokzati rajzát láthatták a látogatók: az egyiken az adott irodának otthont adó kerületi ház jelent meg, a másikon a tervezett épületek.

Március 2-án lezajlott a Magyar Építőművészek Szövetsége Golden Cubes Awards hazai előminősítő versenye, amelynek nyertesei tovább jutnak a nemzetközi pályázatra. A Golden Cubes Awards díjat az UIA Architecture and Children munkacsoportja 2011-ben hívta életre, azzal a céllal, hogy elismerje azokat az embereket és a szervezeteket, akik munkájukkal elősegítik, hogy a gyerekek és a fiatalok jobban megértsék az építészeket, az épített környezetet és magát az építészetet, annak tudatában, hogy ez a generáció az, aki a jövőt formálja. A pályázat magyarországi előminősítő fordulóját a MÉSZ hirdette meg és bonyolította le. A magyarországi felhívásra 4 kategóriában összesen 18 pályamű érkezett. Az iskolai keretek között végzett oktatási tevékenységéért Tótpál Judit építésznek, a Biatorbágyi Értéktár Bizottság elnökének városfelfedező programja kapta az 1. díjat. Az intézményi kategóriát a Hello Wood kapta, a Demo Wood tevékenységért. Az írott /nyomtatott média területén a a kultúrAktív egyesület Urbanity társasjátéka nyert. Az audiovizuális média területén Mészáros Zsuzska designped.com tanári tudásmegosztó weblapja kapta az elismerést, ők jutnak tovább a Párizsban áprilisban megrendezésre kerülő második fordulóba. A GyÍK Műhely kategóriákon átívelő tevékenységéért, magas színvonalú és számos irányba kiterjedő munkájáért a zsűri különdíját kapta. A nemzetközi verseny eredménye az UIA közgyűlésén kerül kihirdetésre, melyet 2020-ban Rio de Janeiróban rendeznek meg.

Szegő György

Forrás: ujbuda.hu

Forrás: mma.hu

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR © MAK / GEORG MAYER

KIÁLLÍTÁSI ENTERIŐR © MAK / GEORG MAYER

A kiállítás kronologikus időutazásra invitál a Thonet-féle hajlított bútorok történetében, de valójában az első példáktól a legfrissebbekig évjáratoktól független, izgalmas innovatív kísérletsor meggyőző példáit tárja a néző elé. A Michael Thonet (1796–1871) alapította későbbi világcég a bútorgyártás egyik legsikeresebb márkájának bizonyult. Az alapító a németországi Boppard am Rheinből Ausztriába érkezve fejlesztette ki és szabadalmaztatta a fahajlítás iparszerű módszereit, nem is sejtve, hogy a biedermeier idők technológiai tökéletesítései mögött a bútoresztétika új fejezetei nyílnak meg. Ülőbútor-család sorozatainak gyártása soha nem látott szériaszámot ért el.

JOSEF HOFFMANN: CHAISE LONGUE, MODEL NO. 670, 1905 K. © MAK / GEORG MAYER

VERNER PANTON: S-SZÉK, 1956 © MAK / GEORG MAYER

PASSZÁZS | PASSAGE

87


BÚCSÚ FAREWELL

Elhunyt Kampis Miklós építész 1935–2020 —

„Miután az életünk nem egyéb, mint szabad és nem szabad cselekedetek végtelen sorozata, az igazán fontosak valószínűleg azok, amiket szabad cselekedetnek lehet nevezni.” Kampis Miklós Ybl-díjas építész munkásságát a 21. század jutalmazta meg Kossuth-díjjal és a Nemzet Művésze címmel. Élete végéig aktív életet élt: a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az MMA Felügyelő Bizottságának tagja, a Kós Károly Egyesülés örökös tagja, melynek alapítója, társintézményeinek (Szabad Iskola, Szabad Oktatási Fórum) szervezője, és 15 éven keresztül igazgatójaként tevékenykedett. Korábban a Somogy megyei Építész Kamara elnöke volt, valamint a MÉK Felügyelő Bizottságában vállalt szerepet. A szellem megnyilvánulásához szükség van formákra. Kampis Miklós mindvégig fontosnak tartotta a szervezeti formák létrejöttét, azok ápolását, fejlesztését, valós tartalommal való megtöltését. Legfontosabb építészeti munkájának a

meg nem épült kaposvári új köztemető tervét (1980–1983), valamint Kaposvár városközpont részletes rendezési tervét (1983–1985) tartotta. A temető tervezése „...kapcsán jöttünk rá, hogy a fiatalok nevelése nem romantikus eszmefuttatás eredménye, hanem nagyon egyszerűen a gyakorlat: mire a temető teljesen elkészült volna, mondjuk ötven év alatt, addigra egyetlen ember sem élne azok közül, akik tervezték. De ha továbbadjuk az elveket azoknak, akik majd az egyes ütemeket megvalósítják, akkor a koncepció fennmarad... Nem arról van szó, hogy én szeretem-e a fiatalokat, hanem nagyon konkrét kényszer ennek a folyamatnak a fenntartása, különben jön valaki, aki semmit nem ért az egészből és derékszögűre áttervezi. És akkor vége a világnak.” „Amikor a kaposvári városközpont rendezési tervét készítettük, akkor azt mondtuk, hogy a meglévő telekosztások betartása mellett kell dolgozni. Arra a hálózatra alapoztunk, amely 1712 körül kialakult. Olyan elveket fogalmaztunk meg, amelyeket ma is vallunk, vállalhatók, és a mai napig működnek. Éppen azért, mert egy természetes fejlődési modellt próbáltunk meg tudatos eszközökkel megfogalmazni, amely tudja ezt követni.” Pályafutása áttekintésekor a legfontosabb eredményének a Kós Károly Egyesülés létrehozását tartotta. „A KKE pontosan akkor jött létre, amikor lehetett. Egy nappal se később vagy korábban. Ez az én legnagyobb haditettem, ha szabad ezt mondanom. Ilyen organizáció sehol máshol nincs a világon.” „Ideje már világosan az emberek értésére adni, hogy az organikus építészet a földi és a szellemi világ határterületén áll, arra törekszik, hogy az általa készített térstruktúrák, tömeg- és felületi struktúrák a szellemi világ számára is észlelhető, jelenlétünket igazoló jelekként valósuljanak meg a földi világban, ezáltal az emberi lény mintájára egyszerre létezzenek mindkét szférában, egyszerre ragadják meg mindkét princípiumot.” Kampis Miklóshoz azonban nem volt kegyes a sors. „Magasztos szellemek birodalmában megjelenő gyilkos akarat, fiam gyilkosai, akik közvetetten megölték az anyját is, s jómagamat örök búskomorságra, Jeremiás siralmaira ítéltek. Ebben a cselekedetben nem a cselekedet önmaga, hanem annak indokolatlansága, indulatisága, ösztönössége a

riasztó.” Miklós a szívében hordozott fájdalom és megpróbáltatások mellett a jövő iránt érzett felelősséggel tevékenykedett, szellemi felismeréseit kétségbeesett kiáltásokkal tudatta környezetével. A korszellem tulajdonságai között nevezte meg a egyetemességet, a bátorságot és a hűséget – ez a három tulajdonság jellemezte őt magát is élete végéig. „Egyenként hámlik le rólunk a fizikai, majd az éteri, majd az asztrális, ahogy visszafelé megyünk a szellem felé. Mai materiális fogalmaink szerint azonban a semmiből jöttünk és a semmibe térünk vissza. Ezt nem lehet célkitűzésként lelkesen a zászlónkra tűzni. Ennek tükrében azok a hatalmi törekvések, amelyek a 21. században jönnek, eszméletlen nevetségesnek tűnnek. Miféle hatalomról beszélnek? Egyetlen egy valódi hatalom létezik: a szellem hatalma.”

A Kampis Miklóstól idézett szövegeket Buella Mónika szerkesztette egybe

A KAPOSVÁRI TEMETŐ RAVATALOZÓJÁNAK ALAPRAJZA

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

88


In memoriam Kocsis József 1949–2020 —

szöveg i text:

ALFÖLDI GYÖRGY

Nehéz megbarátkozni a hiányával, olyan magától értetődő volt a léte. Először végigveszem az életút legfontosabb időszakait. 1949–1967: Esztergom, a szülővárosa, ahol a szülei művészek és tanárok az Érseki Tanítóképzőben, a bátyja Kocsis Csaba építész. 1968–1972: Budapest, Műegyetem, Török Ferenc meghatározó hatása és a szerelem. 1972–1980: Eger, a Heves megyei Tervező Vállalat Cságoly Ferenccel, Thoma Emőkével, Kiss Csabával. „Egerben összekeveredett a szakma és a magánélet, annyira szorosan voltak ott az emberek helyileg és az irodában. A kis építészközösségben mindenki mindent tudott, egymásban éltek minden kínnal meg jóval.” (Cságoly Ferenc) A Mesteriskola V. ciklusa során 1978–1980 között életre szóló kapcsolata alakul Plesz Antallal, egymásra találásuk fantasztikus beszélgetés-láncolat, amely ha néha évekre meg is szakadt, ugyanott folytatták a mondatokat amikor találkoztak. „A beszélgetésekben sohasem esett szó az építészetről, mindig csak

az emberről, a szakma csak ürügy a közös gondolkodáshoz.” (Ferencz István) Bekerült a Plesz Antal körüli, fizikailag is tapintható emberi-szakmai közegbe, Ferencz István, Bodonyi Csaba, Bán Ferenc körébe. 1980–2020: Szentendre. Először a városi tanácsnál főépítész. Közben párhuzamosan ismét megjelenik Eger, Szentendrén a fiaival lakva, 1982–1987 között az Országos Műemléki Felügyelőség Heves megyei felügyelője. 1987-től 1990-ig a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat tervezőcsoport vezetője. 1990– 1997 között a Szentendrei Építésziroda egyik tulajdonosa és vezetője Alföldi Györggyel, 1997-től a fiaival és Kutasi Attilával dolgozik különféle társasági formációkban. Szentendrén építész-művész kolónia vette körül, ahol nap mint nap megfordult Szalai András, Szentirmai Zoltán és Erika, és más szentendrei építészek, művészek, barátok. Minden korszaknak megvan a kiemelkedő alkotása. Az egri korszak legfontosabb terve kétség kívül a Vörös Rák. Az időszak másik fontos háza a noszvaji vendégház. Sajnos ezeket az épületeket nagyon megviselte az azóta eltelt időszak, áldozatul estek a hetvenes évek kiváló építészetéhez történő értetlen/éretlen közelítésnek. Az első szentendrei időszak az otthonteremtésé; ekkor születik a Stéger Ferenc közben a korszak egyik Magyarországon kiemelkedő korszerű csoportházas beépítése. A hagyományos házak és a lapostetős összekötő tömegek sorolásával létrehozott kisvárosias beépítés a mai napig őrzi az alkotói szándékot sőt mára az ott lakó közösség a házakat tovább építette. A második korszak a Szentendrei Építésziroda munkáihoz kötődik. A belvárosi felújítások mellett sok kiemelkedő minőségű lakóház határozza meg ezt az időszakot. Munkáiban a kortárs magyar regionális-racionalista törekvések kortalan érzelmi gazdagsággal jelennek meg. 1996-ban az esztergomi banképület rekonstrukciója meghozza az Ybl-díjat. A harmadik időszak a két fiával való közös munkáról szól. Fiai iparművész végzettségű alkotók, tárgytervezési munkáik mellett, azon túl lassan édesapjuk örökébe lépve váltak építésszé. Közös munkájuk egyik legfontosabb eredménye a szentendrei evangélikus templom, amely több díjat is elnyert. A szűk

patak parti telken felépült, összetett együttes szinte észrevétlenül szervezi maga köré teret, a zsongó belvárosi turistaforgalom ellenére fokozatosan elcsendesedve képes felkészíteni az odaérkezőket a liturgiára, az átváltozásra. Kocsis József nehezen lesz felfogható számomra pusztán házakban, képekben, írásokban, kiállításokban megjelenő, mozdulatlan emlékképként. Kapcsolataiban/barátaiban/ szerelmeiben/fiaiban élt, így teremtve meg az alkotáshoz szükséges szellemi teret, de viszonyítási pontjait mindig önmagában vette fel. Emberi viszonylatai nélkül nem tudott létezni, éppen úgy, mint építészet nélkül. Az építészetnek és a férfiúságának furcsa feszült viszonya, a világ férfi/női megosztottsága jelent meg minden alkotásában. „Tekintetében van valami mélybe húzó, valami bensőséges hátsó derű, a keserűség inkább tréfával elővándorló. Nincs reménytelen pillanata. Ha sötéten látja és elereszti magát, a lényében akkor is van valami újra talpra álló, felemelkedni tudó” – mondta róla Ferencz István 1995-ben. Annak a generációnak a tagja volt, amelyik ismeri az építészet hatalmát és él vele, használja. Életét az univerzum félése és akarása határozta meg, a „semmi” és a “valami” határán dogozott egyszerre, mikroszinten keresve a végtelent. A végtelenbe való hitet és a végtelentől való félelmet, annak beláthatatlan közelségét egyszerre élte meg a mindennapos küzdelmeiben.

KOCSIS JÓZSEF VÁZLATA A BUDAPESTI MUNKÁCSY U. 16. REKONSTRUKCIÓJÁHOZ

BÚCSÚ | FAREWELL

89


az örökségvédelem területén végzett több

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

tusában értelmezhető, hanem az egész világra nézve. A 2021-es Tallinni Építészeti

évtizedes odaadó és kimagasló színvonalú szakmai irányító munkássága, az örökség-

Január közepén eredményt hirdettek a

Biennálé szeptember és november között

védelemhez kapcsolódó jogi szabályozás

Kopp Mária Intézet és a Lechner Tudásköz-

kerül megrendezésre.

előkészítésében végzett aktív közre-

pont Magyarország bölcsődeépítési prog-

A kurátori pályázat nevezési határideje:

működése, a magyar műemlékvédelem

ramhoz kapcsolódó, tervezési programok,

2020. április 28. 16:00

nemzetközi elismertetésében játszott

funkciósémák, és vázlat-, illetve koncep-

Bővebb információ az alábbi email címen

meghatározó szerepe, valamint oktatói és

ciótervek témában kiírt ötletpályázatán. A

kérhető: maria@arhitektuurikeskus.ee

publikációs tevékenysége elismeréseként

pályázat célja a bölcsőde fejlesztések elő-

A Magyar Formatervezési Tanács ismét

érdemelte ki a díjat.

segítése, a fejlesztésekhez szükséges alap-

meghirdeti a több mint három évtizedes

rajzi elrendezések, funkciósémák kidolgo-

múltra visszatekintő Moholy-Nagy László

zása, valamint a pályázók által fenti feladat

Formatervezési Ösztöndíjpályázatot. A

A Csengery Antal-díjat minden évben márci-

megvalósítása érdekében legjobbnak tartott

pályázat legfőbb célja a fiatal tehetségek

us 15-e alkalmából adja át Budapest főpol-

építészeti (kiemelten belső és tájépítészeti)

önálló alkotói munkájának és szakmai fej-

gármestere. A díj névadója, Csengery Antal

eszközök bemutatása.

lődésének segítésével tovább erősíteni a

Hosszas betegség után február 28-án el-

az 1848-as forradalom és szabadságharc

I. kategóriában kiemelt megvételt nyert:

hazai kreatív ipart, valamint segíteni az ön-

hunyt az IPARTERV volt elnök-vezérigazga-

alatt volt a főszerkesztője a Pesti Hírlapnak,

Lukács István, Vikár András, Bencsik

álló alkotói munkát folytató tervezők szak-

tója, Borostyánkői Mátyás építész.

később pedig a kiegyezésnek és a Magyar

Tamás, Gróh Ilona / Vikár és Lukács Épí-

mai fejlődését.

Tudományos Akadémiának is fontos szerep-

tész Stúdió; Hathy Zsuzsanna, Fáy Piros;

Az ösztöndíjak keretösszege bruttó

2020. február 3-án, életének 76. évében

lője volt. Az idei díjakat Karácsony Gergely

Németh Krisztina / Coworking Architect

9.000.000 Ft, mely a pályázatok függvé-

hosszan tartó súlyos, méltósággal viselt

főpolgármester adta át 2020. március 13-á

Kft. II. kategóriában kiemelt megvételt nyert:

nyében kerül megítélésre, az ösztöndíj mi-

betegség következtében elhunyt Rex-Kiss

Zubreczki Dávid építészeti szakújságíró,

Salamin Miklós, Salamin Dorottya; Far-

nimum összege bruttó 900.000 Ft.

Béla építész, belsőépítész, iparművész.

György Zsombor, a Magyar Hang főszer-

kas Anett, Pető Boglárka, Szűcs-Tassy

A pályázat beérkezésének határideje:

kesztője, N. Kósa Judit, a Népszava publi-

Karina.

2020. április 1. 16:00

HÍREK NEWS

HÍREK

92 esztendős korában elhunyt Vittorio Gre-

cisztikai rovatvezetője, Szalai Anna, a Nép-

gotti olasz építész, oktató, építészeti sza-

szava fővárosi tudósítója, valamint a nemrég

kíró, többek közt a barcelonai Olimpiai

megszűnt Abcúg szerkesztősége számára.

Bővebb információ: https://www.hipo.gov.hu/hu/mft-landing

KIÁLLÍTÁSOK

-pages/mft

Stadion és a lisszaboni Belém Kulturális Központ vezető tervezője. Életmű-kiállítását

A világszerte kibontakozott koronavírus járAz Ybl-díjas építészettörténész-etnográfus-

ványra való tekintettel 2020. március-ápri-

ról elnevezett, idén első ízben átadott Varg-

lisában előreláthatólag minden rendezvény

Rotthier Európai Építészeti díj pályázatát

2019. december 6-án, életének 80. évében

ha László Népi Építészeti Díj két elismertje

elmarad, emiatt Kiállítások rovatunk ezúttal

az építészeti, illetve urbanisztikai projektek

elhunyt Gáspár Anna építész, építésgazda-

Istvánfi Gyula egyetemi tanár, építészmér-

üres marad – a szerk.

számára. A 2020. évi díjra olyan építészeti

sági szakember. A szakíró a krízis évei alatt

nök, valamint a Hild József Építőipari

megalapozott tanulmányaival a hazai épü-

Szakgimnázium alkotócsoportja, Józsa

letállomány helyzetéről, állapotáról, a válság

Tamás igazgató vezetésével, A díjakat 2020.

negatív és pozitív hozadékairól informálta a

február 14-én, az Élhető Örökség – Népi

szakmát és az olvasóközönséget.

Építészeti Konferencia keretében adták át.

2016-ban mutatta be a Centre Pompidou.

Elhalasztják a 2020-as Velencei Építészeti

12. alkalommal hirdetik meg a Philippe

és városfejlesztési projektekkel lehet pályázni, amelyek az alapító kívánsága szerint

PÁLYÁZATOK

figyelembe veszik és inspirálják a hely szellemét, és hozzájárulnak a Föld tiszteletéhez.

Április 20-ig nyújthatják be munkáikat csa-

A zsűri különös figyelmet fordít azokra az

ládi házak, kis társasházak, illetve középü-

eredményekre, amelyek helyi szellemére

letek tervezői az idei Év Háza pályázatra.

alapozottak és nem cserélhetők fel, a vi-

Biennálét, a meghirdetett dátumtól eltérő-

A 2020. évi Mőcsényi Mihály-díjat dr. Jám-

A legrangosabb hazai, független, szakmai

déki és a városi környezet integrációjára

en, 2020. augusztus 29. és november 29.

bor Imre tájépítész, a SZIE Tájépítészeti és

pályázatot idén az építőipar egyik legna-

törekszik, és elkerüli a zavarokat és a ellent-

között lesz látogatható.

Településtervezési Karának nyugalmazott

gyobb építőanyag-gyártója, a Leier Hungá-

mondásokat, a lehető legtöbb természetes

egyetemi tanára, volt dékánja és tanszék-

ria Kft. mint főtámogató mutatja be.

anyagot használja, valamint a hagyományos

vezetője, a Magyar Építész Kamara Táj- és

A pályaművek beadása:

és környezetkímélő megvalósításokat való-

Kertépítészeti Tagozata alapítójának és első

2020. április 20. 16:00

sít meg, figyelembe veszi a helyi gyakorlatot

tagozati elnöke kapta.

A pályaműveket elektronikusan itt lehet

és szokásokat, mindenki számára nyilvános

benyújtani: https://evhaza.hu

tereket hoz létre (utcák, sétányok, utak, te-

DÍJAK A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából idén is több fontos szakmai elismerést osz-

rek), a tevékenységek keveredésének és a

tottak ki. Az Ybl- és Kossuth-díjas építészek

A Summa Artium, a BUDAPEST folyóirat

méltatására lapunk következő számában

kiadójának a Magyar Építőművészek Szö-

2020. április 28-ig lehet pályázni a Tal-

dítása, a társadalmi elkülönülés elutasítása

kerül sor.

vetségével és Építészfórummal együttműkö-

linni Építészeti Biennálé 2021 kurátori

a vegyes épületek javára, ahol a szociális

désben kiírt, „Budapest 200 után” címmel

pályázatára. A nemzetközi építészeti és

lakásokat nem lehet megkülönböztetni va-

Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat

meghirdetett építészeti témájú publiciszti-

várostervezési fesztivál célja a minősé-

lamint gazdálkodik meg a talajjal és takaré-

kapott 2020-ban Deák Zoltán építész, mű-

kai pályázatán Papp Roland Viktor írása

gi épített környezet népszerűsítése és új

kosan bánik a környezettel.

emlékvédelmi szakmérnök, vezető tervező,

kapta az első díjat. A második helyezést

gondolkodásmódok bemutatása. A Tal-

Beadás határideje:

valamint dr. Fejérdy Tamás DLA építész,

Pap Krisztina kapta.

linni Építészeti Biennálé (TAB) a világ jele-

2020. április 30.

nét és jövőjét érintő releváns kérdésekkel

Bővebb információ: http://www.rotthierprize.be

műemlékvédelmi szakmérnök, az ICOMOS

gépjárműforgalom korlátozásának előmoz-

Magyar Nemzeti Bizottsága tiszteletbeli

Kazi Zsolt diplomamunkája, amelyben egy

foglalkozik, változatos programjaival segíti

elnöke. Deák Zoltán a műemlékvédelem

biogázfeldolgozó és látogatóközpontot ter-

az építészet szélesebb körök által való

területén nagy odaadással végzett, több

vezett, az Eurasian Prize 2019 nemzetközi

megismerését, miközben a helyi kultúrát

mint négy évtizedes kiemelkedő szakmai

építész versenyen bekerült a legjobb tervek

színesíti. A TAB célja ösztönözni az észt

munkásságáért, jelentős műemléki hely-

közé. A diplomamunka a 2019-es MÉD-en

és a külföldi építészek, valamint az építé-

reállítások magas színvonalú tervezése és

az Austrotherm Energiahatékonysági Külön-

szek és a nagyközönség közötti diskurzust.

koordinálása során példamutató emberi

díját nyerte el.

A 2021-es kurátori felhívás célja egy olyan

hozzáállással végzett tevékenységéért ve-

innovatív és érzékeny téma megtalálása,

heti át az elismerést. Dr. Fejérdy Tamás DLA

mely nemcsak az észt építészet kontex-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

90


ÉPÍTÉSZEK ARCHITECTS

MADZIN ATTILA DLA

KOVÁCS ZOLTÁN

TURI ATTILA

VADÁSZ BENCE

Diploma | Degree

Diploma | Degree

Diploma | Degree

Diploma | Degree

1989 BME Építészkar 2002 MIE, DLA kurzus

1999 SZIE YMMF építészmérnök 2002 SZIE YMMF tervező szakmérnök 2006 ÉME Mesteriskola XVIII. ciklus

1985 BME Építészkar

1983–1988 BME Építészmérnöki Kar 1990–1992 MÉSZ mesteriskola XI. ciklus

építész

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

BME Építészkar, korrektor, diplomabizottsági tag SZIE YMMF korrektor, diplomabizottsági tag

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Válogatott munkák | Selected projects

Válogatott munkák | Selected projects

2009 SOTE Oktatási és Kutatási Központ, Budapest (Noll Tamással) 2009 Magyar Design Központ, Budapest (Csavarga Rózsával) 2014 Cseh Tamás Archívum, Budapest 2015 Költő keri lakópark, Budapest (Golda Jánossal) 2015 MTA Humán Kutatások Háza (Noll Tamással, Golda Jánossal) 2018 Skanska irodaház, Budapest (Noll Tamással, Golda Jánossal)

2010 2011 2015 2018 2020

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

1996 Nemzeti Színház, megvétel (Golda Jánossal, Mátrai Péterrel) 2002 Sapientia egyetem, Marosvásárhely, 1. díj (Noll Tamással, Golda Jánossal) 2007 Kormányzati Negyed, Budapest, kiemelt megvétel (Golda Jánossal, Szántó Tiborral, Mikó Lászlóval) 2010 320°, Siófok, 3. díj 2018 Dél-budai Centrumkórház, 1. díj

2009 SZIE YMMF szakmérnök képzés, korrektor Piarista Gimnázium, Vác Piarista Központ, Budapest Catharineum, Zsámbék Piarista Kollégium, Kecskemét Ferences kolostor és templom, Vác

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

2002 Budafoki Víztorony, 3. díj 2005 Budapest Szíve tervpályázat, megvétel 2007 Szentendre, Skanzen Oktatási központ, 1. díj 2014 Városliget, Múzeumi Negyed pályázat, megosztott 1. díj 2016 Római Katolikus Közösségi Ház, Pestszentimre, 1. díj 2011 Phillippe Rotthier European Prize of Architecture, selected project 2012 Építőipari Nívódíj 2012 Pro Architectura díj 2020 Fény Mestere különdíj Iroda | Office

Iroda | Office

Kollektív Műterem 1115 Budapest, Bartók Béla út 86. kollektiv@kollektiv.hu

M-Teampannon Kft. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 7.

www.kollektiv.hu

építész

Oktatói tevékenység | Teaching activity

1980–1985 Visegrádi nyári táborok szervezése 2003– KKE Vándoriskola 2003– BME Lakó Tanszék, előadó, korrektor 2008, 2009 BME Építőtábor szervezése, Sárospatak

Oktatói tevékenység | Teaching activity

1989–1996 BME Építészmérnöki Kar, meghívott oktató 1997–2000 BME Építészmérnöki Kar, diplomaterv konzulens, opponens 2000 Ybl Miklós Főiskola –tervezési külső konzulens

Válogatott munkák | Selected projects

1987 Óvoda, Nagykálló 1988 Szolgáltatóház, Csenger 1995 Faluház, Budakalász 2001 Beregi újjáépítés (Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájával) 2005 Törökbálint, DVD üzem Válogatott tervek | Featured plans

1988 Szigetvár beépítési terve 1996 Solymár, Waldorf iskola 2003 Abádszalóki strand fejlesztése, 2. díj 2005 Művelődési Központ, Hajdúsámson, 3. díj

Díjak | Awards

Díjak | Awards

2010 Pro Architectura díj 2019 Ybl-díj

építész

Díjak | Awards

1997, 2002, 2003, 2006, 2009 Pest Megye Építészeti Nívódíj 2000 Év Lakóháza díj 2003 Ybl Miklós-díj 2006 Piliscsabai egyetem beépítési terve 2011 Év Főépítésze díj Iroda | Office

Triskell Kft. 1034 Budapest, Makovecz Imre u. 25. www.triskell.hu

Válogatott munkák | Selected projects

„Két Szerecsen” kávéház, Budapest, 1998 Budakeszi, lakópark I. ütem, 1999 Festetich Major rekonstrukciója, Sopron, 1999 Margit Irodaház, Budapest, 2000 Láng Sportcsarnok, Budapest, 2003 Millennium Tower III., Budapest, 2008 Bölcsőde, Budakeszi, 2014 Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Nemzeti Színház helykiválasztás, kiemelt megvétel, 1988 II. Világháború áldozatainak emlékműve, 2. díj, 1989 BUDANOVA Technopark – nemzetközi tervpályázat, 1. díj, 1992 Irodaház Biatorbágyra, 1. díj, 2007 1956-os Forradalom- és Szabadságharc Emlékműve New York, 3. díj, 2012 Díjak | Awards

1989 Diplomadíj 1995 Év Szép Háza 1998, 1999, 2002, 2006, 2007, 2008, 2011 Pest Megyei Építészeti Nívódíj 2001; 2008 FIABCI Ingatlanfejlesztési Nívódíj 2001 Pro Architectura Díj 2004 Ybl díj

www.teampannon.hu Iroda | Office

Vadász és Társai Kft. 1063 Budapest, Kmety György u. 29. www.vadaszstudio.hu

91


BÁRTFAI-SZABÓ GÁBOR

VÉKONY PÉTER építész

építész

CSANÁDY GÁBOR MÁTYÁS DLA

2002 SZIE YMMFK építészmérnök 2004 SZIE YMMFK tervező szakmérnök 2005 Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája 2008 PTE építészmérnök 2010 MÉSZ Mesteriskola 2013– MOME DLA

HORVÁTH ROBERTA

Diploma // Degree

Diploma // Degree

1999 Ybl Miklós Műszaki Főiskola 2002 SZIE YMMF posztgraduális képzés 2004/2006 ÉME Mesteriskola XVIII.ciklus

2001 SZIE YMMF Építészmérnöki Kar 2006 SZIE YMMF Építészmérnöki kar, posztgraduális képzés 2008 ÉME Mesteriskola XIX. ciklus

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Oktatói tevékenység | Teaching activity

2011/2012 BME Ipartanszék, külsős oktató

2008–2012 Széchenyi István Egyetem, Győr, külsős konzulens 2014–2019 Széchenyi István Egyetem, Győr, diploma opponens

építész

1987 PMMF magasépítő üzemmérnök 1991 BME Építészkar 2008 BME főépítész szakmérnöki képzés Oktatói tevékenység | Teaching activity

2011– BME, meghívott oktató

Diploma // Degree

1985–1991 BME Építészmérnöki Kar 1996–1998 ÉME mesteriskola XIV. ciklus 1998–2001 BMGE doktoriskola 2000–2013 Szemináriumok: Varsó, Paray le Moniale, Saint Jean du Gard, Toulouse, Supraśl, Szófia, Moszkva

Válogatott munkák | Selected projects Válogatott munkák | Selected projects

2005 Nyaraló, Balatonszepezd 2009 Családi ház, Budakeszi / Makkosmária 2010 Társasház, Budapest / Kelenvölgy 2012 Lakóház, Szentendre 2015 Családi ház, Budapest 2016 Családi ház, Szentendre

Zara Intercontinental műemléki szárny Rudas fürdő rekonstrukció átépítés év homlokzata, a zsűri különdíja Rege utcai villa átépítése Varga ház, Budapest Csepel strand, új öltözők, főbejárat

2009 Saint Gobain Trófea – fenntartható építészeti díj 2010, 2015 Év Háza 2010 2012 Pest Megyei Nívódíj

2006 Pilisvörösvár uszoda, 2. díj 2017 NMHH EMC Mérőlabor és szerverközpont tervezése, 1. díj 2019 Csömör közösségi ház, 3. díj Díjak | Awards

Iroda | Office

Bártfai-Szabó Építésziroda Kft. 1026 Budapest, Pasaréti út 76. +36 1 3190153 +36 20 3962822 bszg@t-online.hu www.bartfai-szabo.hu

Oktatói tevékenység | Teaching activity

Válogatott munkák | Selected projects

1991–2006 BME Építészmérnöki Kar, meghívott oktató 2004–2016 DE MK főiskolai docens, főiskolai tanár 2016– SZIE YMÉK főiskolai tanár, szakcsoportvezető

2011 Piarista Központ rekonstrukciója, Budapest (Golda Jánossal, Kovács Zoltánnal) 2019 Ferences Gimnázium új szárnya, Szentendre (Golda Jánossal, Híves Melindával) 2019 Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény (Horváth Robertával, Vermes Dániellel) 2019 Felnőtt háziorvosi rendelő (Horváth Robertával)

Válogatott munkák | Selected projects Kiemelt pályázatok | Featured competitions

Díjak | Awards

építész

építész Diploma | Degree

Diploma | Degree

MÉSZÁROS ERZSÉBET

2002 Az Év Szép Háza 2003 Év homlokzata 1. díj 2004 Az Év Szép Háza 2000 Az Év Tetője, 2. díj 2010 Podmaniczky-díj 2010 Árkádia-díj 2010 Média Építészeti Díj 2010 FIABCI Hungary 3. díj 2010 FIABCI International 1. díj 2016 Év homlokzata zsűri különdíja 2020 Év Háza pályázat MÉK különdíja

1991–2000 Görögkatolikus cigánytemplom, Hodász 2006 Görögkatolikus Cigány Egyházközség Óvodája, Hodász 2015 Lakóház átalakítása, Budapest, 2015 2015 Szentannai Sámuel Gimnázium és Kollégium korszerűsítése, Karcag 2016 Ferences Betánia Szociális otthon és kápolna, Szécsény 2019 Minimalista lakóház,Budapest Kiemelt pályázatok | Featured competitions

2019 Berettyóújfalu városközpont 2016 Hotel Sóstó, Nyíregyháza 2017 Alsó-krisztinavárosi templom liturgikus tér átalakítása 2018 Görögkatolikus Szentháromság templom, Debrecen

Válogatott munkák | Selected projects

2019 Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény átalakítása (Mészáros Erzsébettel, Vermes Dániellel) 2019 Felnőtt háziorvosi rendelő felújítása, Budapest (Mészáros Erzsébettel) Iroda | Office

1081 Bp, II. János Pál pápa tér 16. roberta.hrvth@gmail.com

Kiemelt pályázatok | Featured competitions

2006 Apartmanház, Budapest, megvétel Díjak | Awards

2002 Év Szép Háza I.díj 2011 Phillip Rotthier Európai Építészeti Díj, válogatott munka 2012 Építőipari Nívódíj 2013 Pro Architectura díj 2016 Equitone, Az anyag természete I. díj 2018 Budapesti Építészeti Nívódíj, kiemelt dicséret 2019 Építőipari Nívódíj Iroda | Office

Iroda | Office

Iroda | Office

Nirmana Építésziroda 1066 Budapest, Dessewffy u. 22. nirmana@nirmana.hu

Csanády és Csanády Építész Stúdio Kft. 1122 Budapest, Goldmark K. u. 28

www.nirmana.hu

www.csanadystudio.hu

Káva Kft. 1162 Budapest, Diófa u. 61. kavakft@gmail.com www.kavakft.blogspot.com

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

92


SZERZŐK AUTHORS

GÖTZ ESZTER újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. 2015-ben Ezüst Ácsceruza-díjat kapott. JAKAB DÁNIEL építész 2014-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 2018-tól a BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatója és a Rajzi és Formatervezési Tanszék oktatója. Építészeti tevékenysége mellett grafikai tervezéssel is foglalkozik. 2014 óta számos hazai és nemzetközi építészeti pályázaton eredményesen szerepelt.

ALFÖLDI GYÖRGY dr. habil DLA építész, várostervező, városfejlesztő, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi docense, tanszékvezető-helyettese, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, Építészeti Tudományos Bizottságának szavazati jogú tagja, a Településtudományi Állandó Bizottság elnöke. Az 1999-ben megkezdett józsefvárosi alkotó munkája mellett a Műegyetemen folyamatosan oktat és kutat. 2007-ben megvédett doktori értekezésében az építészet és a városfejlesztés közötti összefüggéseket elemzi. Az Urbanisztika Tanszék keretei között Bach Péterrel létrehozta az „Urban Future Laboratory”-t mely a városi jövő kihívásainak kutatásán keresztül oktatja a várostervezést és a társadalmi igényekre reagáló építészetet. 1999–2016 között Józsefváros fejlesztésének egyik felelős vezetője volt. BALDAVÁRI ESZTER művészettörténész. Fő kutatási területe a századforduló európai építészete. Kőrössy Albert Kálmán építőművész monográfusa, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemléki Dokumentációs Központ muzeológus munkatársa, a CentrArt Művészettörténészek Új Műhelye Közhasznú Egyesület elnökségi tagja. BENE BENCE építészhallgató. A BME Építészmérnöki Karon diák, jelenleg diplomamunkáját Pazár Bélánál konzultálja az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. Az Urbanisztika Tanszéken konzulens az Építészet Alapjai tárgynál. 2016-ban (téma: Tirana városépítészete) és 2019-ben (téma: Hajléktalanok térbeli és időbeni mozgása) 1. helyezést ért el a TDK-n, 2017-ben az OTDK különdíját, míg 2019-ben a Pro Progressio díjat nyerte el. BENKŐ MELINDA építész 1994-ben építészmérnökként végzett, 1999-ben DLA abszolutóriumot, 2006-ban PhD fokozatot szerzett, 2017-ben habilitált a BME Építészmérnöki Karán. Az Archimago Kft. tervezője, 2007-től egyetemi docens, 2012-19 között a BME Urbanisztika Tanszék vezetője. Diákként francia állami ösztöndíjas Marseille-ben, Tempus ösztöndíjas Milano-ban, diplomadíjas, oktatóként MTA Bolyai ösztöndíjas, 2020 tavaszán Fulbright-ösztöndíjas Chicagóban. BORSOS ANDRÁS építész. 1986-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán. Dolgozott a MATERV-ben (1986-1997), a RIZALIT Kft.-ben (2001-2003), a Kiniczky Mérnök Irodában (2006) és a VAM Design-nál (1997-2008). 2008-2016 között a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkára, 2006 óta a "fiatalok feketén-fehéren / young architects' generation" pályázat és vándorkiállítás kurátora. BOTZHEIM BÁLINT építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas pályázat szoborterve, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe a kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. 2013tól a Mérték Stúdió, majd a Paulinyi and Partners munkatársa, 2019-től a Soproni Egyetem építésztanára. CZIGÁNY TAMÁS Ybl-díjas építész, a győri Széchenyi István Egyetem docense. 1980-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán, majd az Észak-dunántúli Tervező Vállalat (GYŐRTERV) munkatársa lett. 1984-86 között a MÉSZ Mesteriskolájának hallgatója. 1986-tól a Dimenzió Tervező Kft., 1995-től a Czita Építésziroda munkatársa. Számos munkája kötődik a bencés szerzetesrendhez. 1997 óta rendszeresen dolgozik a Pannonhalmi Bencés Főapátság megbízásából. 2009-ben Kotsis Iván emlékérmet, 2014-ben Prima-díjat kapott. CSONTÓ SÁNDOR újságíró, szerkesztő népművelő (BDTF), művelődéstörténész (ELTE), a Budapest folyóirat állandó munkatársa. Számos várostörténeti cikket publikált lapokban és tanulmányai jelentek meg Budapesttel foglalkozó könyvekben, kiadványokban. DEICHLER TÍMEA építész 2016-ban diplomázott diplomadíjjal a BME Építészmérnöki Karán. 2018-tól a BME Építőművészeti Doktori Iskola hallgatója és a Középülettervezési Tanszék oktatója. 2014 óta számos hazai és nemzetközi építészeti pályázaton eredményesen szerepelt.

JÁSZ BORBÁLA filozófia és művészettörténet szakos bölcsész. Doktori tanulmányait a BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Doktori Iskolájában végzi. Kutatási területe a filozófia és építészet kapcsolata, elsősorban a két világháború közötti időszak építészetelméleti kérdéseit vizsgálja. JENEY ANDRÁS művészettörténész és idegenvezető, az ELTE művészettörténet doktori programjának hallgatója. 19. századi építészetet kutat. Disszertációját Freund Vilmos építészetéről írja. KISS TAMÁS építész 2019-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Építész szakmai tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet; a 19-20. század építészete, és az építészeti téralakítás iránt. Az egyetemi tanulmányai alatt, 2017-ben és 2019-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián nevezett dolgozataival II. helyezést ért el. Építészeti témájú írással 2017-től foglalkozik. LOSONCZY ANNA KORNÉLIA építész 2014-ben építészmérnöki diplomát, 2017ben urbanista szakmérnöki végzettséget szerzett a BME-n. 2014 és 2019 között külsős oktatóként tevékenykedett a BME Urbanisztika Tanszékén, 2019-ben felvételt nyert a BME Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskolájába. Településtervezői munkakörben a Czirják Szabó Építészeti és Mérnöki Kft. munkatársa. MEGGYESI TAMÁS dr. professzor emeritus, építész, urbanista. 1960-ban diplomázott a BME Építészkarán. Városépítési és városgazdálkodási szakmérnök, 1961-től a BME oktatója. Egyetemi tanár, az MTA doktora, Ybl- és Széchenyi-díjas építész professzor, író, filozófus, a hazai tradicionális települési kultúrák szakértője. 2000től kezdődően térelmélettel is foglalkozik. Fontosabb kötetei: A városépítés útjai és tévútjai (1985), A külső tér (2003), Városépítészeti alaktan (2009), Napló (2019). MÓRÉ LEVENTE építészeti író. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett esztétika és törtönelem alapdiplomáit követően mesterképzését az ELTE Bölcsészettudományi karán, esztétika szakon végezte. Korábban több építészeti folyóirat, illetve építészeti kötetek szerkesztője, számos szaklapnak jelenleg is szerzője. Kutatási területe az építészetelmélet és a kortárs építészet. SZEGŐ GYÖRGY építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést, 2017-ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. 2014-től a Műcsarnok művészeti vezetője. TATAI MÁRIA építészmérnök (BME, 1978). 1978–1983 között a BUVÁTI tervezője, majd szabadúszó tervezőként, szakíróként, szakfordítóként dolgozott. A környezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTE-n és az Iparművészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfusa. 2006–2019 között a MÉK munkatársaként többek között az Építész Évkönyveket szerkesztette. 2015ben Ezüst Ácsceruza díjat kapott. ULRICH TAMÁS NORBERT építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között a Középületépítő Vállalat munkahelyi mérnöke, majd 10 évig a KÖZTI II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs.

DÉVÉNYI TAMÁS építész. A BME Építészkarán diplomázott 1977-ben, majd a KÖZTI, az IPARTERV, a Tér és Forma, illetve az MNDP tervezője volt. Elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. Építészetet oktat az ország több egyetemén, a Széchenyi Akadémia rendes tagja. 2000-ben Ybl-díjat, 2006-ban Molnár Farkas díjat, 2010-ben Podmaniczky díjat, 2015-ben Prima díjat kapott.

SZERZŐK | AUTHORS

93


Éves Tartalom 2019 —

2019 | 01 SZCÉNA 04 Kotsis Iván érem: U. Nagy Gábor – Sugár Péter 05 In memoriam Kerékgyártó Béla 1949–2018 – Szabó Levente 07 Budapest Déli Városkapu fejlesztése. A tervpályázat eredménye TÉMA 10 Kortárs többlet. Hagyományok Háza, Budapest – Kiss Tamás 16 Atmoszférateremtés és tiszta formálás. Kiállítási enteriőrök az újra megnyílt Szépművészeti Múzeumban – Sulyok Miklós 20 Függőkert Buda fölött. Gül Baba türbe, Budapest – Götz Eszter 24 Megtartó újragondolás. A Magyar Művészeti Akadémia székháza, Budapest – Baliga Kornél 30 Ekvilibrium. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Pesterzsébet – Katona Vilmos 34 Duna-kavics. Meininger Hotel, Budapest – Dragon Zoltán 38 Sikerre vitt ziccer. Az Aramis S.E. futsalcsarnoka, Budaörs – Vékony Zsolt 42 Iskolák a határon. Árpád-házi Szent Margit Római Katolikus Iskola tornaterme, Kőszeg – Major György 46 Új definíció. Központi Könyvtár, Helsinki – Götz Eszter 50 Egy lépéssel tovább. Négylakásos társasház, Budapest, Római-part – Botzheim Bálint 54 Egy egyszerű ház. Családi ház, Csömör – Zsoldos Anna UTÓIRAT XIX. 103. 57 Utóirat 100. A pályázatra beadott, díjazásban nem részesült írások 58 Táncoló ház Prágában. Frank Gehry és Vlado Milunic – Harangi Attila 60 Török Ferenc templomai. Kopernikuszi fordulat a templomépítészetében – Puhl Antal 63 Lépések a jelenlét építészete felé – Guba Sándor 66 Mies van der Rohe, az Új Nemzeti Galéria és a Régi Múzeum – Hannes Böhringer 70 Lépcső-terek – Moravánszky Ákos 74 Vertikális világ. Budapest, Pozsony és Belgrád új arcai – Lovra Éva 76 Co-housing. Kortárs városias közösségi lakóházak innovatív építészeti megoldásai – Szabó Julianna, Babos Annamária TERV 80 A csend útja. Stresszkezelő Központ, Herencsény. MÉK-MÉSZ Diplomadíj 2018 – Mészáros Mónika

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

PASSZÁZS 83 Piranesi-díj 2018 kiállítás, FUGA 84 Koloman Moser (1868–1918). Allround művész: Klimt és Hoffmann között – Szegő György 86 Hans Poelzig: Berlini projektek – Götz Eszter 87 Urban Design & Architecture Design Awards 2018 87 Továbbépítés és újrahasznosítás. BME Építőművészeti Doktori Iskola, 2018 87 A világ legjobb középülete lett a Néprajzi Múzeum új épülete 87 15. Design Hét, Budapest BÚCSÚ 88 Búcsú Dávid Ferenctől (1940–2019) – Kőnig Tamás 89 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 90 Lapszámunk építészei 93 Lapszámunk szerzői 94 Éves tartalom és névmutató 2018

2019/2 SZCÉNA 04 Ybl-díj 2019 06 Kongresszusi körkép. 16. Nemzetközi Építészkongresszus, Budapest – Botzheim Bálint 06 Tér /// Erő. II. Építészeti Nemzeti Szalon, Műcsarnok 07 V4 Építészeti Társulás. A Visegrádi Négyek építőművészeti szövetségeinek találkozója – Götz Eszter 09 Apokalipszis később: 11. Budapesti Építészeti Filmnapok – Götz Eszter TÉMA 10 „Mert minden tánc a lélek tükre” – Nemzeti Táncszínház, Budapest – Dragon Zoltán 16 Megtorpanás után. Jazz Loft Aquincum Apartments, Budapest – Molnár Szilvia 20 Két kőszegi műemlék-helyreállítás – egy történet. Festetics-palota és Szemző-ház, Kőszeg – Fejérdy Tamás 26 Előtte – utána. Shopmark bevásárlóközpont, Budapest – Mikó László 30 Szerves folytatás. Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és konferenciaközpontja, Felcsút – Botzheim Bálint 36 A sporthagyomány ereje. Bárány István uszoda rekonstrukciója, Eger – Okrutay Miklós 40 Sorakozó. Vörösmarty Mihály Gimnázium új tornaterme, Érd – Csóka Balázs

44 Páholyházból luxushotel. Mystery Hotel, Budapest – Götz Eszter 48 Játékos parametria. Textúra étterem, Budapest – Debreczeni Péter 51 Türelmes folyamatosság. A mariazelli zarándokegyüttes megújítása – Vukoszávlyev Zorán 54 Europa Nostra Grand Prix, az összefogás jutalma: a bácsi vár – Lovra Éva UTÓIRAT XIX. 104. 57 Hova álljanak a kínaiak? Nemzetközi Építész kongresszus – Zöldi Anna 60 Anton Lorenz: Az avantgárdtól az iparig – Lővei Pál 64 Egy város születése a Bauhaus korában: Tel-Aviv fehér városa – Bognár Melinda 68 Útelágazások tere – Szövényi Anna TERV 73 A kőszegi zsinagóga helyreállítási tervei PASSZÁZS 75 Dévényi Sándor építőművész kiállítása – Zsoldos Anna 77 Mies van der Rohe díj 2019 – Götz Eszter 78 Isozaki, a töretlen újító. Pritzker-díj 2019 – Botzheim Bálint 80 Bauhaus 100 – Weininger Andor 120 – Szegő György 84 Critical Care: építészet a krízisben szenvedő planétának, AZWien – Szegő György 86 Bauhaus100: Program a mának – Kortárs nézőpontok, Ludwig Múzeum 87 Géczy Nóra: Design. Tér- és formakultúra – Götz Eszter 88 Budapest100 – A Bauhaus nyomában 88 Titkok városa. Török András: The 500 Hidden Secrets of Budapest – Götz Eszter 88 Finding Hudec. A Hidec Kulturális Alapítvány és az ECNU School of Design kiállítása 88 Kollektív álmok és burzsuj villák. A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza BÚCSÚ 89 Elhunyt Tokár György építész – Ulrich Tamás 90 Varga Levente építész – Tomay Tamás 91 Komjáthy Attila emlékére – Götz Eszter 92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

94


2019/3 SZCÉNA 04 MÉSZ Közgyűlés 2019 – Krizsán András 06 Tíz éves a FUGA. Ünnepi fesztivál, július – október 07 Kultúrgyár projekt, Ózd, FIABCI-díj 2019 07 A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme 2019: Winkler Barnabás – Török Ferenc 08 A Városmajori Szabadtéri Színpad átalakítása. Az ötletpályázat eredménye TÉMA 10 Gyémántcsiszolás. Párisi udvar, Budapest – Ulrich Tamás 16 Felfedezett érték. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciója – Katona Vilmos 22 Őrzők. Ormánsági templomrekonstrukciók – Rabb Dániel, Rabb Péter 28 Tudományos kézművesség. Patikakert, Budajenő – Dudics Krisztián 32 Terek és események. Gyermektábor, Balatonfenyves – Bártfai-Szabó Gábor 36 Aquakultúra és modernitás. Árpád Strandfürdő, Csillaghegy – Zöldi Anna 40 Időről időre. Piac és közösségi tér, Békásmegyer – Götz Eszter 44 Kagylóforma foglalat. Lila-hegyi kilátó, Győrújbarát – Mizsei Anett, Katona Vilmos 47 Prizmák a Duna és a Száva találkozásánál. Kortárs Művészetek Múzeuma, rekonstrukció, Belgrád – Lovra Éva KREATÍV VÁROSOK 50 Globális falu, kreatív város. Rovatindító gondolatok – Lantos Zoltán 52 A jó építészet regionális jelentősége. Origen Fesztivál, Svájc – Rigó Bálint UTÓIRAT XIX. 105. 57 Gesztusok és téralakítás a két világháború közötti Magyarország katolikus templomépítészetében – Kiss Tamás 66 Térdramaturgia. Gondolatok egy kötet nyomán – Gunther Zsolt 69 Kortalan és változó értékek. 50 éves az Orgoványi Művelődési Ház – Bordás Mónika 74 Jövőműhely. Az Építész Szakkollégium – Zsoldos Anna 76 Másképpen tanító terek. Építészek & Gyerekek Konferencia, BME, 05. 16. – Somogyi Krisztina 79 Az építészeti rajz mint műalkotás. Interjú Sergei Tchobannal

TERV 81 Co-housing terve, Budapest, Diplomamunka – Müller Anna PASSZÁZS 83 Tér///Erő, Közösség és építészet. II. Építészeti Nemzeti Szalon – Wesselényi-Garay Andor 86 Velence labirintusai. 58. Képzőművészeti Biennálé, Velence – Szegő György 88 Mesternek lenni. Sulyok Miklós: Bodonyi Csaba építészete – Bán András 89 Szecesszió az Alföldön. Dolgozatok a régió művészet és várostörténetéről – Havas Gyöngyvér 90 A katedra szerzetese. Építészettörténeti írások Guzsik Tamás emlékére – Jahoda Róbert 90 Térey János 1970–2019 91 Egész és a rész. Lázár Antal székfoglalója, FUGA 91 Kollektív álmok és burzsuj villák. A magyar CIRPAC-csoport helyszínrajza, Centrális Galéria 91 Makovecz Benjamin: Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről – Götz Eszter 92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

2019/4 SZCÉNA 04 Csonka Pál érem 2019 – Götz Eszter 05 In memoriam Kapy Jenő (1942–2019) – Klein Rudolf TÉMA 06 Folyamatos múlt. A megújult karmelita épületegyüttes – Sulyok Miklós 12 Új kezdet. Fatimai kegyhely és zarándokközpont, Alsószentiván – Katona Vilmos 16 Frappáns válasz. Újpalotai református templom, Budapest – Kiss Tamás 20 Léptékváltás a Zugligeti úton. A MOME campus átváltozása – Tatai Mária 26 Nyitott könyv. József Attila Városi Könyvtár, Makó – Götz Eszter 32 Piac, gazdaság. Vásárcsarnok, Nagykőrös – Mizsei Anett 36 Éledő Duna-part. Pesterzsébeti Strandfürdő – Dragon Zoltán

40 Jövőépítés. Solar Decathlon 2019, Szentendre – Dudics Krisztián 45 Expo 2019 a Kínai Nagy Fal tövében. Kertészeti világkiállítás, Peking – Lővei Pál 48 Generatív papírlámpás. Plasencia Auditórium és Konferenciaközpont – Gyulai Levente, Katona Vilmos KREATÍV VÁROSOK 52 A kreatív térhasznosítás építészeti és társadalmi vetületei – Takács Laura, Dr. Fejérdy Tamás 55 Kreatív Bécs. Vienna Biennálé 2019 – Szegő György UTÓIRAT XIX. 106. 57 Kockasors. A hazai kockaházas épületállomány újraértelmezése – Tóth Tünde Krisztina 62 Hol születik a jövő építészete? 10+1 kérdés a Solar Decathlonról – Csúsz István 67 Emlékezés Rimanóczy Jenőre – Ferkai András 69 Építészeti jelentés. Hogyan beszélnek hozzánk az épített terek? – Francsicsné Szántay Zsófia 74 Építészeti atmoszférák – Suba-Faluvégi Szilárd TERV 81 Fecskelátogató központ – Tóth Bence Péter PASSZÁZS 83 Építészeti Szalon 2019 – Mújdricza Péter 85 Fényarchitektúra – Horváth Éva Mónika 86 Egy igazi könyvcsemege. Jelek a térben: Lázár Antal építészete – Sylvester Ádám 87 Café As – Az építész Simon Wiesenthal – Szegő György 88 Haas Haus – Hommage à Hollein – Szegő György 90 In memoriam Majoros Gábor – Hegyi Dezső 91 Máriási Masznyik Iván kiállítása 91 Trust your Architect! 91 Frida országa. Guillermo Kahlo fotói – Szegő György 91 Cságoly Ferenc: Építészet és kultúra II. 92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

95


2019/5 SZCÉNA 04 Építészet Világnapja 2019 – Götz Eszter 06 Sanghaj ultra-modern magyar építésze: Gonda Károly Emlékév – Baldavári Eszter 07 XXIV. Országos Főépítészi Konferencia, Tihany 08 A kereszt. 13. Szakrális Építészeti Konferencia – Páricsy Zoltán 09 Év Belsőépítésze Díj: Fülöp Krisztina TÉMA 10 Mint hal a vízben. Vizafogó óvoda, Budapest – Csontó Sándor 16 Asszisztencia. Egészségház, Budakeszi – Csontos Györgyi 20 Számítógép az erdőben. Forest Offices irodaház, Debrecen – Bán Dávid 24 Zen kert az iroda szívében. Kevíz 21 irodaház, Nyíregyháza – Tuczai Rita 28 Térfrissítés. A Máriássy ház irodaterének megújítása, Budapest – Ulrich Tamás 31 Egymás mellett. Monastery Hotel, Budapest – Götz Eszter 34 Lépcsők pihenőjén. Családi ház, Pesthidegkút – Kiss Tamás 38 Lövőház, újratöltve. Haris Park, Budapest – Okrutay Miklós 42 Illeszkedő, radikális minimalizmus. James-Simon-Galerie, Museumsinsel, Berlin – Szegő György 48 Határozott rendteremtés. Borászat rekonstrukciója, Pitigliano, Olaszország – Kertész András Tibor KREATÍV VÁROSOK 52 A hely, ahol… Meghittség, kreativitás, flow – Fejérdy Tamás, Miszlivetz Ferenc, Takács Laura 55 Tájsebgyógyítás művészettel. Vulkánpark, Zalahaláp – Szász Balázs UTÓIRAT XIX. 107. 57 A társadalmi stabilitásról. Építészet és szociológia a II. Építészeti Nemzeti Szalonon – Antal Z. László 60 Jövőcsarnok. Gondolatébresztő konferencia a Műcsarnokban – Tatai Mária 64 Hétköznapi irregularitások. Alkotóhét a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén – PRTZN Architecture 66 Materializmus és idealizmus a (mai magyar) műemlékvédelemben – Nagy Gábor 69 A városkép felbomlása – Paul Virilio 73 Észleletkísérletek homlokzatok tervezésével. A New Vision szellemi műhelye – Losonczy Anna 78 Peter Halley: Heterotópia – Botzheim Bálint

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2020 | 01

TERV 82 Ganz Futuro diplomaterv – Trinh Hai Dang

46 Három nézőpontból. Lombkorona tanösvény, Pannonhalma – Mizsei Anett

PASSZÁZS 84 Az „új szépség” építészete. Tallinni Építészeti Biennálé – Zsoldos Anna 86 Haba Péter: Magyar ipari építészet 1945–1970 – Szegő György 86 Norvég tájakon, DAM, Frankfurt – Götz Eszter 88 Sümegi György: Egy Lechner-álom – Szegő György 89 „Díszítőérzékkel átszőtt tudás". Kőrössy Albert Kálmán építőművészete, Ráth György-villa 89 Indulás. Reimholz Péter emlékkiállítása, MOME 89 Panel – Lét, közösség, esztétika. A lakótelepek hatvan éve, MODEM 89 A rajztól az installációig. Ilja & Emilia Kabakov, Museum for Architectural Drawing, Berlin

KREATÍV VÁROSOK 50 Oxford az Alpokalján. Megújult bencés rendház, Kőszeg – Miszlivetz Ferenc 53 Radikális alakulásban. Gyermely településközpont fejlesztése – Molnár Szilvia

BÚCSÚ 90 In memoriam Rajk László 1949–2019 – Lázár Antal, Balázs János, Patonai Dénes, Csomay Zsófia, Szegő György 92 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 93 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

2019/6 SZCÉNA 04 Pro Architectura-díj 2019 06 Budapest Nívódíj 2019 08 Média Építészeti Díj 2019 TÉMA 10 Nagybetűs architektúra sokarcú tartalommal. Puskás Aréna, Budapest – Szegő György 18 A világot jelentő kör. Debreceni Nemzetközi Iskola – Bán Dávid 24 Közönségsiker. A Kaposvári Csiky Gergely Színház rekonstrukciója – Szegő György 28 Építészeti csend. Nevill Holt Opera, Leicester, Anglia – Götz Eszter 32 Ligetszépe. Millennium Háza, Budapest – Csontó Sándor 38 Háttérben, egyensúlyban. Agroverzum Látogatóközpont, Martonvásár – Vukoszávlyev Zorán 42 Új köntösben. Mimama konyhája, Budapest – Kiss Tamás

UTÓIRAT XIX. 108. 57 Volt – van – lesz. 30 éves a Kós Károly Egyesülés – Sáros László 60 Fuga 10+ Tanulságok a FUGA jubileumi fesztiválja kapcsán – Zöldi Anna 64 Impozáns körkép. Expo Múzeum, Sanghaj – Lővei Pál 66 Kisvárosi lakótelepeink. Baja-Újváros – Somogyi Bálint 70 A nyers és lényegi építészetért. Gondolatok a kortárs építészeti etikáról – Antonello Stella 73 Beszédes épületornamentika Baumhorn Lipót szegedi zsinagógájában. Egy doktori értekezés margójára – Oszkó Ágnes TERV 81 Superblock – Kálna Dávid PASSZÁZS 83 Ezüst Ácsceruza Díj 2019 84 Csomópontok. Turi Attila építész és alkotótársainak kiállítása – Götz Eszter 85 Újlipótváros, szem előtt tartva. Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945 – Csontó Sándor 86 A bécsi modern univerzális alkotója: Otto Prutscher – Szegő György 87 Építészet a gyerekeknek. The Playground Project – Götz Eszter 90 Évgyűrűk. Pataki Tibor kiállítása – Szegő György 91 Glokális építészet. BME Doktori Iskola, 2019 91 Zvi Hecker: Neumeister-ház / Vázlatok, FUGA 91 Iparművészet a belsőépítészetben – Götz Eszter 91 A Lánchíd alakváltozásai, BME aula BÚCSÚ 92 In memoriam Böhönyey János 1925–2019 – Bálint Imre 93 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 94 Lapszámunk építészei 96 Lapszámunk szerzői

96


Névmutató 2019 — A

Antal Z. László 5–57 Antic, Ivan 3–47

B

Babos Annamária 1–76 Balanyi Zoltán 5–55 Balázs János 5–90 Baldavári Eszter 5–6 Baliga Kornél 2–24 Bálint Imre 6–92 Bán András 3–88 Bán Dávid 5–20, 6–18 Bártfai-Szabó Gábor 3–32, 5–16 Bartók István 1–42 Batta Miklós 3–10 Benedek Botond 1–10 Boczkó Ákos 6–5 Bodonyi Csaba 3–88 Bodrossy Attila 4–4 Bognár Melinda 2–64 Bordás Mónika 3–69 Bordás Péter 5–20 Bordás Péter 6–18 Botzheim Bálint 1–50, 2–6, 2–30, 2–78, 4–5, 4–80, 5–78 Böhönyey János 6–92 Böhringer, Hannes 1–66 Bun Zoltán 6–6

C

Cano, Lucia 4–48 Chipperfield, David 5–42 Cságoly Ferenc 4–91 Csillag Katalin 2–4, 4–20 Csóka Balázs 2–40 Csomay Zsófia 5–90 Csontó Sándor 5–10, 6–32, 6–85 Csontos Györgyi 3–7, 5–16 Csúsz István 4–62

D

Dajka Péter 2–36 Dávid Ferenc 1–88 Dávid Gyula 2–24 Deák Zoltán 2–73 Debreczeni Péter 2–48 Dénes György 3–32 Dévényi Sándor 2–75 Dobos Bence László 4–36 Dobrosi Tamás 2–30 Dragon Zoltán 1–34, 2–10, 4–36 Dudics Krisztián 3–28, 4–40

F

Fábián Gábor 3–9 Fazakas György 1–24 Fejérdy Péter 1–42 Fejérdy Tamás 2–20, 4–52, 5–52 Ferkai András 4–67 Fialovszky Tamás 5–34 Ficzere Anett 2–48 Francsicsné Szántay Zsófia 4–69 Furu Xénia 6–4 Fülöp Krisztina 5–9

G

Gáva Attila 5–25 Gereben Péter 6–51 Gergely László 6–4 Ghyczy Dénes Emil 1–54 Göcsei Sándor 5–38 Götz Eszter 1–20, 1–46, 1–86, 2–6, 2–9, 2–44, 2–77, 2–87, 2–88, 2–91, 3–41, 3–91, 4–4, 4–26, 5–4, 5–31, 5–86, 6–28, 6–84, 6–87, 6–91 Guba Sándor 1–63 Gunther Zsolt 3–66, 4–20 Gutowski Robert 2–20, 6–5, 4–12, 6–50 Guttmann Szabolcs István 6–4 Gyulai Attila 6–4 Gyulai Levente 4–48

H

Majoros Gábor† 4–90 Makovecz Benjamin 3–91 Makovecz Imre 3–91, 4–26 Mányi Dániel 6–4 Mányi István 1–20, 6–4 Marián Balázs 2–4, 6–51 Mariási Masznyik Iván 4–91 Marmentini, Rhea 5–54 Mészáros Mónika 1–81 Miklós Zoltán 1–34 Mikó László 2–26 Miszlivetz Ferenc 5–52, 6–50 Mizsei Anett 3–44, 4–32, 6–46 Molnár Szilvia 2–16, 6–51 Moravánszky Ákos 1–70 Mújdricza Péter 4–83 Muzsai István 2–48 Müller Anna 3–81 Müllner Péter 5–64

Haba Péter 5–86 Hai Dang, Tring 5–82 Halas Iván 6–24 Harangi Attila 1–58 Hartmann Gergely 6–83 Havas Gyöngyvér 3–89 Hegyi Dezső 4–90 Horváth Éva Mónika 4–85 Horváth Zoltán 2–4 Hory Gergely 5–64

N

I

Okrutay Miklós 2–36, 5–38 Oláh Mihály Zoltán 2–44 Orlovits Balázs 2–10 Oszkó Ágnes Ivett 6–73

Isozaki Arata 2–78

J

Jahoda Róbert 1–30, 3–90 Járomi Irén 4–32 Jedlicska Gergő 5–34

K

Kálna Dávid 6–82 Kapy Jenő† 4–5 Kardos Gábor 6–4 Katona András 6–4 Katona Vilmos 1–30, 3–16, 3–44, 4–12, 4–48 Kenéz Gergely 5–34 Kerékgyártó Béla 1–5 Kertész András Tibor 2–26, 5–48 Kertész Balázs 4–16 Kiss Gyula 4–32 Kiss Tamás 1–10, 3–57, 4–16, 5–34, 6–42 Koller József 3–44 Komjáthy Attila 2–91 Kovács Márton 5–38 Kőnig Tamás 1–88, 3–16 Kövér István 6–5 Krizsán András 3–4

L

L. Balogh Krisztina 5–7, 6–24 Lantos Zoltán 3–50 Lázár Antal 3–91, 4–86, 5–90 Lente András 2–10 Losonczi Anna 5–73 Lovra Éva 1–74, 2–54, 3–47 Lőrincz Ferenc ifj 6–24 Lővei Pál 2–60, 4–45, 6–64

M

Madzin Attila 2–4 Major György 1–42 Major Zoltán 5–64

Nagy Bálint 6–83 Nagy Csaba 1–10, 3–10, 4–36, 5–10, 6–6, 6–8, 6–32 Nagy Gábor 5–66 Nagy Zsolt 4–36 Németh Krisztina 6–4 Németh Márta 3–36 Németh Tamás 5–31

O

O

Pálinkás István 6–38 Páricsy Zoltán 1–30, 5–8 Pásztor Ádám 3–10 Patonai Dénes 5–90 Peschka Alfréd 2–4, 3–41 Pólus Károly 1–10, 3–10, 4–36, 5–10, 6–6, 6–8, 6–32 Pottyondy Bence 6–5 Pottyondy Péter 6–5 Puhl Antal 1–60, 2–36

O

Rabb Dániel 3–22 Rabb Péter 3–22 Rajk László† 5–90 Rantal Gábor 3–9 Raspopovic, Ivanka 3–47 Rév Bence Balász 3–9 Révai Attila 6–5 Reznicsek Zoltán 6–5 Reznicsek Zoltán, ifj. 6–42 Riedel Miklós Márton 6–4 Rigó Bálint 3–52 Rimanóczy Jenő† 4–67

S

Sajtos Gábor 1–38 Sáros László György 6–57 Schrammel Zoltán 6–5 Selgas, Jose 4–48 Serfőző István 4–4 Silvester Csaba 4–6 Skardelli György 6–10 Somogyi Bálint 6–66 Somogyi Krisztina 3–76 Stachó Balázs 2–24 Stella, Antonello 5–48, 6–70 Suba-Faluvégi Szilárd 4–74

Sugár Péter 1–4 Sulyok Miklós 1–16, 3–88, 4–6, 6–83 Sümegi György 5–88 Sylvester Ádám 4–86

SZ

Szabó Julianna 1–76 Szabó Levente 1–5, 6–6 Szabó Péter 6–46 Szász Balázs 5–52 Szederkényi Lukács 1–54 Szegő György 1–84, 2–80, 2–84, 3–21, 3–86, 4–54, 4–55, 4–87, 4–88, 4–91, 5–42, 5–86, 5–88, 5–91, 6–10, 6–24, 6–86, 6–90 Szente-Vargáné Gerencsér Judit 4–26 Szilvási Attila 3–9 Szövényi Anna 2–68

T

T. Major Krisztina 1–10, 3–10 Tábi Sára 6–8 Takács Laura 4–52, 5–52 Tatai Mária 4–20, 5–60 Tényi András 5–7 Terdik Bálint 2–40, 6–4 Térey János† 3–90 Tillmann Ármin 5–69 Tokár György 2–89 Tomay Tamás 2–90 Torodovic, Dejan 3–47 Tóth Bence Péter 4–81, 6–9 Tóth Tamás 2–26 Tóth Tünde Krisztina 4–57 Török Ferenc 3–7 Tőrös Ágnes 5–10, 6–8 Tschoban, Sergei 3–79 Tuczai Rita 5–24 Turányi Bence 2–16 Turi Attila 2–40, 5–7, 6–84 Turi Gergő 1–50

U

U. Nagy Gábor 1–4 Ulrich Tamás 2–89, 3–10, 5–28

V

Vadász Bence 1–34 Valkai Csaba 3–9 Varga Levente 2–90 Varró Zoltán 2–44 Vékony Zsolt 1–38 Virilio, Paul 5–69 Vukoszávlyev Zorán 2–51, 6–38

W

Wagner Péter 3–16, 6–4 Wesselényi-Garay Andor 3–83 Winkler Barnabás 3–7 Witherford Watson Mann 6–28

Z

Zoboki Gábor 2–10, 4–6 Zöldi Anna 2–57, 3–36, 6–60 Zubreczki Dávid 6–83

ZS

Zsiros-Kundrík Lívia 3–28 Zsoldos Anna 1–54, 2–75, 3–74, 5–84


01

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE 2020 / 01 Járműipari tesztpálya fogadóépülete | Reception Building for a Test Field for Motor Industry, Zalaegerszeg – Madzin Attila • Iskolaközpont átalakítása és bővítése | Remodelling and Extension of School Complex – Kovács Zoltán • Általános Iskola | Primary School, Budakeszi – Turi Attila • Országgyűlési Hivatal irodaháza | Office Block of the Parliament Office, Budapest – Vadász Bence • Családi ház | Detached House, Budakeszi – Bártfai-Szabó Gábor • Családi ház | Detached House, Bugyi Ürbőpuszta – Vékony Péter • Élelmiszeripari üzem | Food Industry Training Workshop, Karcag – Csanády Gábor • Háziorvosi rendelőintézet | Medical Center, Budapest – Mészáros Erzsébet, Horváth Roberta • Szövetségi gimnázium | Federal High School, Aspern – Fuchs & Fuchs Architekten

2020

A MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZEK SZÖVETSÉGÉNEK KULTURÁLIS FOLYÓIRATA 1903-TÓL CULTURAL MAGAZINE OF THE ASSOCIATION OF HUNGARIAN ARCHITECTS SINCE 1903

UTÓIRAT | POST SCRIPTUM | XX. ÉVFOLYAM / 109. SZÁM Passzázsház-torzók Újpest városközpontjában | Torsos of Passage Houses in Downtown Újpest – Losonczy Anna Kornélia, Benkő Melinda • Spontán építészet Tiranában | Spontaneous Architecture in Tirana – Bene Bence • Közösségszervező épületmagok az oxfordi egyetemen | Community Building Cores in New Contemporary Buildings of Oxford University – Deichler Tímea, Jakab Dániel • Kőrössy Albert Kálmán – Baldavári Eszter • Száz éve hunyt el Freund Vilmos | Vilmos Freund Died 100 Years ago – Jeney András • Vámossy Ferenc: Építészetelméleti írások | Ferenc Vámossy: Essays on Architectural Theory – Tatai Mária • Schneller István: Modern szakrális épületek | István Schneller: Modern Sacred Buildings – Meggyesi Tamás • Katharina Roters: Egy álom anatómiája | Katharina Roters: Anatomy of a Dream – Jász Borbála

|

Kós Károly Díj 2010

|

www.meonline.hu

|

1580 Ft

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET | HUNGARIAN ARCHITECTURE

2020 I 01

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

MADZIN ATTILA • KOVÁCS ZOLTÁN • TURI ATTILA • VADÁSZ BENCE • BÁRTFAI-SZABÓ GÁBOR • VÉKONY PÉTER • CSANÁDY GÁBOR • MÉSZÁROS – HORVÁTH ROBERTA

|

+ UTÓIRAT | POST SCRIPTUM

XX. 109.


Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.