MezőHír – 2024. Április

XXVIII. évfolyam • IV. szám • 2024. április • Ára: 9576 Ft/év

MezőHír • 2024. április

MezőHír

FÜGGETLEN AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP

HU ISSN 1587-060X (nyomtatott)

ISSN 2060-4548 (online)

Megjelenik havonta ORSZÁGOSAN.

A terjesztési adatokat a MATESZ ellenőrzi.

Lapunkat az OBSERVER szemlézi.

Kiadó: Horizont Média Kft.

Kiskunhalas, Katona J. u. 6.

Ügyvezető:

Dudás Ervin

Főszerkesztő:

Fodor Mihály

Felelős szerkesztő:

Sándor Ildikó

Szerkesztő:

Dudás Gabriella

Szerkesztőségi titkárok:

Hanzik Anikó

Márkus Adrienn

Újságírók:

Csomor Zsolt

Farkas Imre

Gönczi Krisztina

Kohout Zoltán

Kristóf Imre

Onlineüzletág-igazgató:

Rik Gabriella

Online szerkesztő:

Gálfi Zoltán

Médiatanácsadók:

Soós Gabriella +36-30/383-0476

Sós Rita +36-30/830-9455

Sugár Ildikó +36-30/565-8241

Virág Mónika +36-30/219-3981

Felkért szakértő:

Szabó Tamás

Nyomdai előkészítés:

Friebeart Grafika

+36-20/886-4414

friebeart@gmail.com

Nyomtatás: Kvadrát Print

Felelős vezető: Bánáti László

Tel./fax: +36-1/319-1599

Mobil: +36-30/280-6656

info@kvadratprint.hu

www.kvadratprint.hu

Terjeszti a Magyar Posta.

Az írásaink tartalmáért mindenkor a cikk szerzője vállalja a felelősséget. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Lapmegrendelés:

Előfizetési díj: 9576 Ft/év

Tel.: +36-77/529-593

SMS: +36-30/519-9507

E-mail: info@horizontmedia.hu

A következő lapszámunk várható megjelenése: 2024. április 30.

HORIZONT MÉDIA KFT.

Kedves Olvasó!

Egy kecskeméti konferencián Nagy István agrárminiszter kijelentette: azon dolgoznak, hogy a 2027-ig tartó időszakban az uniós források a kiemelkedő arányú nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentsenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. A miniszter szerint a programok segítségével a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott értéke a kétszerese nőhet az évtized végére. Arról is beszámolt, hogy tavaly április 20-tól csaknem 165 ezer egységes kérelem érkezett, immár az új uniós szabályok alapján.

Október közepétől ez év március 7-ig 150 ezer gazdálkodó jutott hozzá 15 jogcímen 355 milliárd forinthoz az első pilléres jogcímeket tekintve, ezenfelül az egységes kérelmek keretében kezelt második pilléres konstrukciók esetében is már 90 milliárd forint landolt a gazdáknál.

Kiemelte, hogy az Európai Tanács jelenlegi, belga elnöksége összegyűjtötte az összes uniós tagállam javaslatait a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentése érdekében, amelyhez Magyarország 45 módosítási javaslatot nyújtott be. Az Európai Bizottság március 15-én hozta nyilvánosságra hivatalos javaslatcsomagját a KAP uniós szabályainak megváltoztatására. Friss lapszámunk tartalmából kedvcsinálónak először a 42. oldalon induló cikkünket ajánljuk figyelmükbe: Február végén megjelent a hír, miszerint 2024-ben – az előző évhez hasonlóan –ingyenes lesz az öntözővíz. A hír mögött meghúzódó ágazati, kormányzati célok, szándékok egyértelműek, és az elmúlt két év után a növénytermesztési ágazat számára örvendetesek. A pozitív képet azonban erősen árnyalják a döntés hosszú távú közvetlen és közvetett hatásai. Az elfogadott vízstratégia célkitűzéseit – az öntözött terület jelentős növelésének szándékát –és a kormányzat az agrárium-GDP-termelő képességének közép- és hosszú távú növelésére tett lépéseit jelentősen veszélyezteti, hogy a vízkészletek felhasználásának ilyen módú költségcsökkentése nem a víz hatékony felhasználásának irányába mutat. A probléma nem azzal van, hogy a kormányzat ne akarná csökkenteni a mezőgazdasági gazdálkodók terheit és termelési költségeit, hanem ennek kivitelezésében és a kialakítás hosszú távú hatásaiban.

Túl vagyunk egy aszállyal, aflatoxinnal és piaci válsággal terhelt 2022-es éven, amit a nyomott terményárak miatt a tavalyi 7–12 tonnás kukoricahozamok sem tudtak feledtetni. Érthető, ha bizalmatlanok a gazdálkodók a tengerivel szemben, és sokan a termelés helyett parlagolást emlegetnek. Március közepén arról érdeklődtünk a gazdák körében, mekkora területen és milyen technológiai színvonalon tervezik idén a kukoricát. Az elmúlt két év szomorú mérlegét ismerve mindkét téren megingásra számítottunk. Az alaposabb körkérdésre adott válaszok azonban rávilágítanak: ennyire azért nem rossz a helyzet. Igaz, jónak sem mondható. Cikkünk a 28. oldalon található.

Remélem, friss lapunk elolvasása hasznos időtöltésnek bizonyul!

Üdvözlettel:

Fodor Mihály főszerkesztő

Múltjánál is nagyobb jövője van a (korszerű) fóliás termesztésnek

SZERZŐ: KOHOUT ZOLTÁN

Összehasonlíthatatlanul kisebb beruházási és fenntartási-üzemeltetési költség, valós és belátható megtérülés, akár pályázatfüggetlen kivitelezhetőség és nem utolsósorban komoly technológiai, növénytermesztési előnyök jellemzik a korszerű fóliaházas, fóliaalagutas zöldség- és gyümölcstermesztést. A szektorban arra számítanak, hogy a közeljövőben tovább fog erősödni és növekedni ez a szegmens, mert könnyen hozzáférhető a gazdaságok számára – mondja Megyery Tibor, a Haygrove technológiát kizárólagosan forgalmazó Britamark Kft. országos értékesítési menedzsere.

Az utóbbi évek pályázatban, európai támogatásokban gazdag időszakában nagy lendületet kapott a fóliaházas zöldség- és gyümölcstermesztés, persze főleg a nagyobb, tőkeerős gazdaságok közreműködése révén. Ugyanakkor volumenben a fóliaházas beruházások is folytatódtak, összességében 2020 óta mintegy 140 hektárral nőtt a beltéri növénytermesztés e formája. Ezzel a hajtatottnövény-termesztés csaknem félmillió tonna terményt állított elő, ennek mintegy kétharmadát termálvíz felhasználásával.

Mit tud egy mai korszerű, Haygrove-fóliaház?

A fóliaházas technológia persze ma már messze nem az, ami egykor volt. A megerősített, kívül-belül horganyzott acélból készült, akár 4–6 méteres csúcsmagasságú és 6,5–9 méter széles létesítmények fóliaborítása nemcsak többéves garanciát „bír el”, hanem az üvegházas technológiával összevethető szinten megvédi a kultúrát a külső fenyegetéstől (időjárás, UV-sugárzás, kártevők stb.). A korszerű fóliaalagutakban mindezek révén tágabb a gépi művelés és növényvédelem lehetősége,

jobb a légmozgás és a hőmérséklet-szabályozás. A Haygrove szakembere szerint mivel a fóliaházak szellőztetése sokkal hatékonyabb, gyorsabb és egyszerűbb a hagyományos fóliatípusokéhoz képest, ma már előfordulnak 180 méter feletti alagút-hosszúságú házak is.

Mindezzel egyébként ütemezhető a betakarítási szezon, és akár 20–30 százalékkal több az első osztályú termények hozama, ezzel stabilabb és tágabb a piaci hozzáférés is akár a kiskereskedelem erős versenyében.

FOLYTATÁS A 10. OLDALON

A könnyűszerkezetes technológia révén továbbá nemcsak a gazdaságok speciális, egyedi igényeihez alkalmazkodik rugalmasan a fóliás rendszer, hanem a domborzati viszonyokhoz, a járulékos vagy időben későbbi fejlesztésekhez is.

Az ugyancsak építéstechnológiai előny, hogy míg egy üvegház kivitelezése az engedélyeztetéssel, az épületgépészeti és más munkálatokkal együtt legalábbis hosszú hónapokat vesz igénybe, 1 hektár terület fóliaalagutas kiépítése egy hónap alatt elvégezhető.

A fólia életszerű, megtérülő beruházás

A döntő előny természetesen a beruházási költségek közötti különbségben van. – Egy korszerű üvegházas beruházásé akár a tízszerese is lehet egy ugyanolyan funkciójú, alapterületű fóliaalagutas létesítményének. Azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy egy modern üvegház voltaképpen termesztett kultúrától függően csak irreálisan hosszú idő alatt térül meg, s eleve pályázat vagy más külső tőke bevonása nélkül nem is életszerű beruházás. Márpedig a mezőgazdaságban az utóbbi években ez az egyik legfontosabb tapasztalat: valójában az a beruházás életszerű és életképes, amit belátható megtérüléssel, akár hitel vagy pályázati támogatás nélkül is elbírna egy gazdaság – összegzi a nanszírozási szempontokat a Britamark Kft. szakembere.

Jártasság, nyereség

A Britamark Kft. ügyfelei között elsősorban bogyós gyümölcsösök, intenzív zöldségfélék, alacsony növésű gyümölcsfák, dísznövénykertészetek és faiskolák, illetve faiskolai szaporítóanyag-előállítók számára javasoltak az ilyen típusú létesítmények. – Azaz főleg kis- és középgazdaságoknak, ahol egyébként is magas színvonalú szakmaiság mellett folyik a munka. Egy korszerű üvegházban az automatika, a gépészet sok mindent átvesz az embertől, ám ez nem biztos, hogy mindig javára van a minőségi termesztésnek. Egy olyan gazda, aki a maga kárán és tapasztalataival építette fel a gazdaságát, az első fóliasátrát, és ma belevág egy korszerű fóliaalagutas rendszerbe, az hatalmas lehetőséget nyer a saját jártassága és a modern technológia révén – mondja a Britamark Kft. szakembere.

Minőség és növényvédelem

Miután a hazai boltokban, üzletés hipermarket-hálózatokban kapható zöldségek, gyümölcsök egyre nagyobb része terem üveg- vagy fóliaházakban, nem mindegy a növényvédelem, a beltartalom és az ízvilág szempontja sem. Megyery Tibor szerint azonban sok esetben ez nemcsak a technológián, hanem a fajtaválasztáson múlik.

– Ha megfelelő fajtát választ a gazdaság, akkor akár termőtalajon, akár talaj nélküli termesztéssel, vertikális műveléssel is lehet jobb beltartalmi értékű, nom zöldséget vagy gyümölcsöt előállítani – mutat rá a szakember. – A növényvédelem szempontjából pedig kifejezetten előnyös a zárt térben történő termesztés. Noha a gyomosodást, kártevők vagy kórokozók bejutását sem üvegházakban, sem fóliaházakban nem lehet teljesen kizárni, azért az tény, hogy sokkal könnyebb dolga van egy ellenőrzött, védett környezetben a növényvédelemnek. Ezért aztán sokkal több lehetősége van az integrált vagy akár tisztán biológiai növényvédelemnek is, ami még egészségesebb terményt eredményez úgy, hogy jelentős megtakarítást lehet elérni az inputanyag-felhasználás csökkentése révén.

Gazdától gazdáig terjed a híre

A Britamark Kft. kezdetben magyarországi palántanevelésre épülő üzletet épített, exportja gyors felfutással elérte az évi 3 millió palántás kibocsátást. Később a cég új vezetése egy pro lváltás kapcsán Magyarországon a hangsúlyt a fóliaházas beruházásokra helyezte át. Idővel tapasztalták, hogy a kis légterű létesítmények egyre kevésbé versenyképesek, így növelték a sátrak hosszát, és folyamatos ezek fejlesztése is. Ma több mint 200 projekten van túl a Britamark Kft., amiben van akár pár ezertől egészen 50 ezer négyzetméteres fóliasátor-beruházás is. A Haygrovetechnológia egyik hitelesítője, hogy a híre gazdától gazdáig terjed: a tartós, hosszú élettartamú műszaki szerkezet és technológia hosszú távú befektetésként is megtérül a gazdaságokban. Miközben a mai, korszerű fóliák alig hasonlítanak a régiekre, az egyik első, 16 éve épített lajosmizsei fóliasátor ma is kifogástalanul működik. A Haygrovetechnológiát forgalmazó Britamark Kft. szakemberei arra számítanak, hogy a közeljövőben a megtérülés, a beruházási összeg, a fenntartási és technológiai előnyök erősítik majd a trendet, és még több fóliaház épül a zöldség-gyümölcs ágazatban.

A kistermelők szabályozása a REL-től a falusi turizmusig

SZERZŐ:

Mint ismert, tavaly, november 23-án változtak a kis mennyiségű helyi élelmiszerek előállításának szabályai, illetve a kistermelő fogalma is módosult. A tendencia legalább egy évtizede nagyon kedvező: egyrészt az Európai Unióban évek óta nagy népszerűségnek örvendenek a kosárközösségek, továbbá már a COVID előtt a falusi turizmus 900 000 munkahelyet biztosított, és évi 150 milliárd euró bevételt termelt. Ráadásul az Európai Unió Farm to fork stratégiájával (is) összhangban a termelői piacok száma egyre növekszik hazánkban.

Társadalmi és környezeti előnyök Az emberközpontú közgazdaságtan megalapítója, Ernst Schumacher leghíresebb művének címe: A kicsi szép. A zöldközgazdasági gondolkodás bibliájának is nevezhető alkotás fő gondolata szerint a kicsi nemcsak szép,

de jó és hasznos is, hiszen a kicsinység egy fenntarthatóbb, működőképesebb világot alapoz meg. Ráadásul a városi ember élete során keresi vidéki, régi, gyermekkori emlékeit, az ízeket pedig a kistermelők tudják visszahozni számukra.

Az okok ugyan számosak, mégis egy irányba vezetnek. Egyik oldalról az elmúlt tíz évben az Európai Unió országaiban, így hazánkban is egyre növekvő fogyasztói igény mutatkozott közvetlenül a termelők vagy kizárólag egy közvetítő által értékesített

DR. CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ • MENEDZSER PRAXIS SZAKÉRTŐ, JOGÁSZ, KÖZGAZDÁSZ, EGYETEMI OKTATÓ

élelmiszerek után. A szakma által rövid ellátási láncnak hívott megközelítés azonban nemcsak társadalmi, hanem környezeti előnyöket is generál.

Bár az úgynevezett kosár- vagy bevásárlóközösségek Nyugat-Európában több mint 20 éve megjelentek (például a 10 eurós kosarak Portugáliában), először inkább csak egy nagyon tudatos, atalokból álló közösséget sikerült elérni általa. Hivatalosan eredetileg az AMAP (Szövetség a Paraszti Mezőgazdálkodás Megteremtéséért) nevű közösség által támogatott mezőgazdaság európai alapjait Franciaországban tették le, 2001-ben, hogy aztán 2020 májusában az Európai Bizottság előterjessze az angol rövidítéssel F2F, vagyis „termelőtől a fogyasztóig” nevű stratégiáját, amelynek célja, hogy a jelenlegi élelmiszerrendszer fenntarthatóvá váljon úgy, hogy közben ösztönzi az egészséges étrendet, és fellép az élelmiszercsalás ellen is. Ráadásul a stratégiát összekapcsolták az unió 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájával is.

Hazánkban mindez összefügg még a termelői piacok kialakításának elősegítésével, valamint a kosárközösségek létrehozásával is. 2017-es kutatások szerint a helyi piacok vevőköre még tovább növelhető, ám a potenciális fogyasztói kör akkor még bizalmatlan volt a termelői termékek iránt, aminek elsődleges okaként említették, hogy nem rendelkeznek elegendő információval az élelmiszerek eredetéről és összetételéről, így élelmiszer-biztonsági szempontból is kockázatosnak tartották ezeket a termékeket. Nyugat-Európában ugyanakkor már 2019-ben meg gyelhető volt, hogy a vásárlók nemcsak készételeket és édességeket, hanem egyre több húsés hentesárut, zöldséget és gyümölcsöt vásároltak online.

A helyi élelmiszerek iránti növekvő igényt az átlagfogyasztók frissességgel és jó ízzel kapcsolatos alapvető elvárásaival magyarázta a Német Gazdaszövetség (DVB) 2020. év végi ágazati jelentése, hozzátéve: a fogyasztók számára fontos a kapcsolat az élelmiszert előállító gazdálkodókkal, de a rövid ellátási láncot is előnyben részesítik. Másik oldalról az Európai Unió 2013 óta támogatta, illetve támogatja a falusi turizmust, hiszen az többek között hozzájárul a fenntartható turizmushoz; a szegényebb, átalakuló térségekre jellemző; mikrovállalkozások jellemzik; mindazonáltal teljes körű turisztikai élményt nyújt.

I. kategória szerinti kistermelő az, aki kis mennyiségű, saját maga által megtermelt alapterméket, illetve összegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít

A falusi vagy agroturizmus egy komplex, sokoldalú tevékenységhalmaz. Beletartoznak a falusi portákon a nyugalmat, a csendet, pihenést biztosító vidéki környezetben való speciális üdülési formák mellett az olyan étkezés- és programszolgáltatások, amelyek keretében a látogató megismerkedik a falu jellegzetes életformájával, és aktívan részt vesz annak életében. Bizonyos területeken az etnikai alapú turizmus is megjelenik. Elmondható tehát, hogy a komplex szabályozás annyira alkalmas ma már a minőség biztosítására, hogy a fogyasztó dolga lassan egyedül a falusi csend és nom ízek élvezete.

Ki minősül kistermelőnek?

A jogszabályi előírások szerint a kistermelő természetes személy (őstermelő vagy egyéni vállalkozó), jogi személy (gazdasági társaság vagy nonpro t jogi személy), esetleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ÖCSG például), aki, illetve amely saját gazdaságából származó alapterméket (közvetlenül termelt, nem feldolgozott termék, pl. tojás, méz, gomba, erdei gyümölcs, nyers tej, zöldség, gyümölcs, esetleg kifogott hal) és az abból előállított terméket mennyiségi és területi korlátok betartásával értékesíti. Az értékesítés történhet közvetlenül a végső fogyasztónak a gazdasága helyén (gazdaságudvarban, illetve az élelmiszer-előállítás helyén), piacokon, vásárokon, rendezvények

helyszínén, vagy történhet helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére. Ez utóbbira akkor kínálkozik lehetőség, amennyiben a helyi kiskereskedelmi és vendéglátóipari egység közvetlenül a fogyasztóknak értékesíti az általuk előállított termékeket.

Általánosságban megjegyezhető, hogy országosan most már sok kistermelő van, de a méretük és az, hogy el tudnak-e látni boltokat, általánosságban kérdés. Tény, hogy a kistermelők közül sokan „csak” piacoznak, vagy Budapestre, bisztrókba, delikáteszekbe szállítanak. Ez egy folyamat, amelynek indulása az elmúlt 6-8 évben történt, és amelyre a COVID inkább csak ráerősített.

Mindezeken túl a november végétől változó szabályozás szerint a kistermelő értékesíthet átadóponton keresztül és csomagküldő automatából is, de a falusi vendégasztal-szolgáltatás is nagyobb hangsúlyt kapott a korábbiakhoz képest.

Egyetlen negatívum, hogy a gyógynövényből készült teák esetén szigorítás történt: termesztett vagy gyűjtött gyógynövényekből álló élelmiszert – kivéve az egyetlen gyógynövényösszetevőből álló terméket – kistermelő nem állíthat elő. Kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését a kistermelőn kívül vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti, sőt, akár a FOLYTATÁS A 14. OLDALON

kistermelő alkalmazottja is. A kereskedelmi törvény alapján helyi termelői piacon jelenleg a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesítheti.

A jövedéki adóról szóló törvény alapján a kistermelői bérfőzetett párlat legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon értékesíthető. Növényi alaptermék, feldolgozott élelmiszer, méz, tej, tojás, barom - és nyúlhús országosan, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc, emu stb. húsa a gazdaság helyével azonos vármegyében vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő, valamint budapesti kiskereskedelmi és vendéglátóipari létesítménynek értékesíthető.

A tavaly november végén hatályba lépő 60/2023. (XI. 15.) AM-rendelet – amely hatályon kívül helyezett három korábbi jogszabályt – két kategóriába sorolja a kistermelőket, attól függően, hogy milyen mennyiségben kíván alapterméket, illetve élelmiszert előállítani.

Az I. kategória szerinti kistermelő, aki kis mennyiségű, saját maga által

megtermelt alapterméket, illetve öszszegyűjtött vadon termő alapterméket értékesít. A kistermelő élelmiszer-előállítást és -értékesítést végezhet a megtermelt alaptermékből, illetve összegyűjtött vadon termő alaptermékből, valamint az adott élelmiszer előállításához szükséges egyéb olyan vásárolt összetevőből, amelynek kistermelő általi megtermelése észszerűen nem elvárható.

A II. kategória szerinti kistermelő a meghatározott kis mennyiségben saját maga által megtermelt alapterméket vagy abból előállított és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből élelmiszer előállítását és értékesítését végezheti. A forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért a kistermelő a felelős. Ha a kistermelő csomagoltan árulja az élelmiszert, a csomagoláson fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét, a termelés-előállítás helyét, a kistermelő regisztrációs számát, valamint az árusított termék megnevezését. A csomagolatlanul kikerülő élelmiszerek előtt (például helyi termelői piacon való árusításnál) fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét/gazdaságának helyét, illetve a termék nevét.

A már sokszor emlegetett REL…

A REL a rövid ellátási lánc rövidített elnevezése, amelynek során az élelmiszer a lehető legrövidebb utat (maximum 1 közvetítő közbeiktatásával) teszi meg a termőföldtől az asztalig. Ráadásul a helyi termékek megvásárlásával a fogyasztók hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez, támogatják a helyi termelőket, élelmiszer-feldolgozókat, sőt, mindennek eredményeként a környezetterhelés is jelentősen csökken.

A rövid ellátási lánccal kapcsolatban azonban a bizalomnak is nagyon jelentős szerepe van, a bizalom alapja pedig a termelői tudás és tapasztalat. Ezért is elengedhetetlen a termelők állandó továbbképzése, valamint adott esetben védjegyek használata. Az uniós minőségbiztosítási rendszerek célja, hogy a fogyasztók számára egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek azok a termékek, amelyek különleges tulajdonságai egy meghatározott földrajzi területhez vagy hagyományokhoz köthetőek. A REL ismert működési formái az értékesítési pontokon keresztül, háznál, nyitott gazdaságon keresztül vagy éppen közvetítő igénybevételével történő értékesítés. Mindez megvalósulhat úgy, hogy a termelő mozog, de úgy is, hogy a fogyasztó.

A rövid ellátási lánc során az élelmiszer a lehető legrövidebb utat teszi meg a termőföldtől az asztalig

Értékesítés termelői piacokon keresztül

A helyi termelői piacok – szemben a „hagyományos” piacokkal, vásárcsarnokokkal – bejelentést követően az eladók megkezdhetik működésüket. A bejelentést a termelői piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél vagy a budapesti kerületi jegyzőnél kell megtenni. A „hagyományos” piacok működésének megkezdéséhez engedély szükséges, szintén a hely szerint illetékes települési, kerületi jegyzőnél, de az engedélyezésben részt vesz szakhatóságként az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság is.

Helyi termelői piacon az értékesítést csak kistermelők végezhetik, míg a „hagyományos” piacokon élelmiszerés nem élelmiszer-előállító vállalkozásokkal, illetve egyéb kereskedőkkel is találkozhatunk. A helyi termelői piac üzemeltetője napi nyilvántartást köteles vezetni a piacon árusító kistermelőkről. Helyi termelői piacot önkormányzat, civil szervezet és magánszemély is létesíthet, természetesen együttműködéssel is.

A helyszín megválasztásával kapcsolatban jelen esetben a jogi követelményeket lényeges hangsúlyozni. Így ügyelni kell arra, hogy ott létesítsünk helyi termelői piacot, ahol azt a telepü-

lésrendezési terv lehetővé teszi, vagy amely helyi termelői piac működése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik. Annak nincs jelentősége, hogy az adott terület magán- vagy közterület, annak viszont annál inkább, hogy az adott helyen lévő személyeket, élelmiszereket, nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyeztetheti.

A termelői piac fenntartója lehet adott terület tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki biztosítja a helyhasználatot. Aki viszont a fenntartó vagy az általa kijelölt, a piac vezetését és annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, egyszerűbben szólva, aki a fenntartó nevében eljárni jogosult, az a jog szerint üzemeltetőnek minősül.

Lényeges hangsúlyozni, hogy az üzemeltető „csak” a napi szintű nyilvántartás vezetéséért felelős, amely magában foglalja a piacon árusító kistermelők nevét, címét, a termelés-előállítás helyét, a kistermelő regisztrációs számát, valamint az árusított termékeket. A forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, a nyomon követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért a kistermelő lesz a felelős. Élelmiszer-előállítással és -forgalmazással – a jelenlegi járványhelyzettől

függetlenül – csak olyan személy foglalkozhat, akinek egészségi állapota erre orvosilag igazoltan megfelelő, vagyis például nincs hasmenéses, lázzal járó, légutakat érintő megbetegedése, továbbá nincsenek elfertőződött sebei sem.

Helyi termelői piacon való árusításnál a csomagolatlanul kikerülő élelmiszerek előtt fel kell tüntetni a kistermelő nevét, címét/gazdaságának helyét, illetve a termék nevét. Csomagolt termékeknél ezeket az információkat (és továbbiakat, pl. minőségmegőrzési időtartamot, tárolási hőmérsékletet) a csomagoláson kell feltüntetni. Az árusító személy ruházata, keze tiszta kell hogy legyen, az asztalnak sima, mosható felületűnek kell lennie, biztosítani kell többek között a hűtést, adott termékek esetén, illetve a szennyeződések elleni védelmet, valamint a kóstoltatóeszközök (vágódeszka, evőeszköz) tisztaságát is.

A falusi turizmus – napraforgóktól a portákig

Hazánkban a falusi szálláshelyeket jellemzően zömében belföldi vendégek vették igénybe. Az Európai Unió 2013 óta támogatta, illetve támogatja a falusi turizmust, hiszen az hozzájárul többek között a fenntartható turizmushoz, a

FOLYTATÁS A 16. OLDALON

szegényebb, átalakuló térségekre jellemző, mikrovállalkozások jellemzik, mindazonáltal teljes körű turisztikai élményt nyújt. A 2030-ig terjedő Nemzeti Turizmus Stratégia a falusi turizmust a természeti turizmus kategóriájába sorolja, amelynek jelentőségét az adta, hogy a turisták költésének mintegy kétharmada a felkeresett desztinációban marad.

Falusi szálláshelynek minősülnek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti lakosságszámú településeken, illetve 100 fő/km2

minősítési rendszer alapja a napraforgó. A tanúsító védjegyen szerepel a „ Nemzeti Tanúsító Védjegy” felirat, a FATOSZ emblémája, továbbá két, legfeljebb négy darab aranysárga és barna színű napraforgó. Mindezeken kívül a falusi vendégház által nyújtott többletszolgáltatást jelző úgynevezett portagra ka (például lovas porta, boros porta, vagy éppen falusi vendégasztal porta).

A minősítés pályázat útján igényelhető, az eljárást a FATOSZ Bíráló Bizottsága folytatja le, és az elnyert kategóriát a szolgáltató 5 évre szerzi

népsűrűség alatti területeken (kistérségekben) található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, akár kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt is bemutatásra kerüljenek.

A falusi szálláshelyek minősítését a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) végzi, de a védjegy bejegyzett jogosultja a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. A

meg. A minősítő rendszerben részt vevő falusi vendégházaknak évente védjegyhasználati díjat kell zetniük. AirBnB típusú zetővendég-szolgálati magánszálláshelynek nevezzük a falusi szálláshelynek nem minősülő, azaz Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó vagy gyógyhelynek minősülő, illetve 5000 fő állandó lakos feletti vagy 100 fő/km2 népsűrűséget meghaladó településeken található vendégszobát, vendégházat vagy apartmant.

A közrend, közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, valamint közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében a vendéglátás kizárólagos formáinak egyike a falusi vendégasztal-szolgáltatás, avagy háztartási körülmények között helyben fogyasztásra történő üzletszerű ételkészítés és italkínálás. A kistermelő által végezhető szolgáltatások, például füstölés (szolgáltatás helye: a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye), állat vágása és húsának feldolgozása (szolgáltatás helye: megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén), esetleg aszalás, szárítás, őrlés (szolgáltatás helye: a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye).

A kistermelői élelmiszer a kistermelő által megtermelt alaptermékből állítható elő. Aki vendéglátást kíván folytatni valamilyen formában, az erre irányuló szándékát az illetékes települési jegyzőnek adott tevékenységforma megjelölésével köteles formanyomtatványon bejelenteni. A bejelentés alapján kizárólag hűtést nem igénylő, előre csomagolt, nem helyben készült élelmiszerek forgalmazhatók. A jegyző a vendéglátóhelyet nyilvántartásba veszi, és egyben a szükséges hatósági ellenőrzések céljából értesíti az élelmiszerlánc-biztonsági ügyben illetékes járási hivatalt, valamint zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatot is lefolytathat.

A hatósági ellenőrzésekre a bejelentés jegyzői nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül kerülhet sor. Az ellenőrzés eredményéről a hatóságok a jegyzőt kötelesek értesíteni. Amennyiben a vendéglátóipari szolgáltatást a vállalkozó helyben készült, hűtést igénylő élelmiszerekre is ki akarja terjeszteni, úgy ezekre a termékekre vonatkozóan a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság külön engedélyét, jövedéki termék (például szeszesital) forgalmazása esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyét is be kell szereznie. A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos azonban szeszes italt kimérni nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti, közterületi távolságon belül.

A REL megvalósulhat úgy, hogy a termelő mozog, de úgy is, hogy a fogyasztó

KUKORICA: vetés és kelésdinamika

SZERZŐ: ZAGYI PÉTER, DR. HORVÁTH ÉVA, DR. SZÉLES ADRIENN DE MÉK FMPTI, DEBRECEN

A kukorica kelésének pontos meghatározása és értékelése segíti a nemesítőket a megfelelő genotípusok kiválasztásában, illetve a gazdálkodókat, hogy időben tudjanak döntést hozni a további technológiai kezelések alkalmazásáról a kukorica termésének maximalizálása érdekében.

Avilág kukoricatermesztése 2021ben 1 207 millió tonna volt, ami a következő évre 3,7%-kal csökkent. Ez a tendencia mutatkozott az EU tagországaiban is. Míg 2021-ben a világ kukoricatermesztéséhez az Európai Unió 73 015 ezer tonnával, addig 2022-ben 52 970 ezer tonnával járult hozzá.

Magyarország az unión belül 2021ben a 6920 ezer tonna terméssel a 4. helyet foglalta el, 2022-ben azonban a 2765 ezer tonna mennyiséggel a 7. helyre esett vissza. A jelentős kukoricatermesztő országok, mint pl. Franciaország (-29,2%), Románia (-45,8%), Olaszország (-22,7%), Spanyolország (-21,9%) és Németország (-14,0%) pro-

1. ábra. Az EU főbb kukoricatermesztő országainak termésmennyisége, 2021–2022 (forrás: FAO-adatok alapján saját szerkesztés)

duktuma is nagymértékben csökkent, egyedül Lengyelország tudta a menynyiséget növelni (+14,0%) (1. ábra) Ennek a számottevő termésmennyiség-ingadozásnak egyik legjelentősebb befolyásoló tényezője az éghajlatváltozás volt, a szélsőséges időjárási viszonyokból következett.

Kulcsfontosságú tényezők

A kukorica csírázása és kelése olyan fenológiai fázis, amely a legnagyobb hatással van a terméshozamra és a minőségre. A csírázást és kelést, a homogén állomány kialakulását több tényező és azok együttes hatása módosíthatja. Kulcsfontosságú tényező: az időjárás, a genetika, a vetőmag minősége és az agrotechnika.

A hibridek genetikai tulajdonsága biztosítja a hidegstresszel szembeni ellenállóság alapját, azonban a környezeti tényezők (hosszantartó hűvös, nedves körülmények) még a legjobb

1. a–c. kép. A kukorica kelésfelvételezése (fotó: Zagyi P.)

genetikai tulajdonsággal rendelkező hibridek esetében is befolyásolják a jó állomány kialakulását.

A vetőmag minőségével kapcsolatban ritkán fordulnak elő problémák. Kivétel, ha a vetőmagot hosszú időn keresztül kedvezőtlen körülmények között tárolják, vagy a vetés során a mag megsérül.

A csírázást és a kelést a kedvezőtlen talajviszonyok (hideg, túl nedves) hosszú ideig késleltetik, ami a növények növekedését és a fejlődési szakaszainak változékonyságát növeli. Amennyiben a talaj hőmérséklete megfelelően magas, a kukorica akár 4-5 nap alatt kikelhet, míg hideg talaj esetén ez akár 20–30 napig is eltarthat. További jelentős befolyásoló tényező a szármaradványok túlzott mennyisége (késlelteti a talaj felmelegedését, rontja annak vízháztartását), a talaj felszí-

ni tömörödése, a rögös magágy, a túl mélyre való vetés, illetve gyomirtó is okozhatja a kelés idejének elhúzódását. Mindezek rámutatnak arra, hogy a kukoricahibridek vetésidejének optimalizálása létfontosságú a termőképesség és minőség javításához.

Három év tapasztalatai

Immár harmadik éve vizsgáljuk az eltérő vetésidő hatását a különböző genotípusú kukoricahibridek kelésdinamikájára a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, mészlepedékes csernozjom talajon, prof. dr. Kakuszi-Széles Adrienn által 2007-ben beállított négyismétléses, véletlen blokk elrendezésű, kisparcellás szántóföldi „Vetésidő” tartamkísérletben.

Jelen tanulmányban három eltérő vetésidő és az egyes tenyészévekben

közel azonos érésidejű kukoricahibridek 2021. és 2022. évi kelésdinamikai eredményeit mutatjuk be (1. táblázat). A hibridenként elvégzett kelésfelvételezés során a parcellákban kétméteres mintatereket jelöltünk ki két sorban. A kukorica kelésének első napjától számítva öt napon keresztül (kelésfelvételezés) jelöltük eltérő színnel a kikelt egyedeket. Az öt nap letelte után felvételeztük a később kikelt egyedeket és a tőhiányt (1. a–c. kép). A kukorica vetésénél 5 cm-es vetésmélységet alkalmaztunk.

Az időjárást a kísérleti területen elhelyezett automata időjárás-állomás által mért és rögzített adatok alapján értékeltük. Vetéstől a kelés kezdetéig a levegő hőmérsékletének adataiból effektív hőösszeget (GDD) számoltunk, amely érték fontos paraméter a kukorica fejlődése szempontjából. A számításhoz a napi minimum és maximum hőmérsékleti adatokat használtuk fel az alábbi képlet szerint, valamint a kukoricánál a 10 °C-os bázishőmérsékletet alkalmaztuk:

HÖ=

ha tmin < tb, akkor tmin = tb, tmax < tb, akkor t max =tb; ahol

• tmin = napi hőmérsékleti minimum,

• t max = napi hőmérsékleti maximum,

• tb = bázishőmérséklet,

• i = vetéstől eltelt napok száma.

Időjárási körülmények

1. táblázat. Vizsgálati paraméterek (Debrecen-Látókép, 2021-2022)

2021 áprilisában 11 csapadékos napon összesen 27 mm csapadék hullott, mely jelentősen elmaradt a 30 éves átlagtól (53 mm, 1981–2010 között, OMSZ-adatok alapján). A havi átlaghőmérséklet 3 °C-kal volt alacsonyabb, FOLYTATÁS A 20. OLDALON

A csírázást és a kelést a kedvezőtlen talajviszonyok hosszú ideig késleltetik, ami a növények növekedését és a fejlődési szakaszaik változékonyságát növeli

mint a sokéves átlag (11,2 °C). A május első dekádjában 4 napon lehullott 10 mm csapadék átlagos volt, az átlagos léghőmérséklet (14,5 °C) pedig 2 °C-kal volt kisebb, mint a sokéves átlag.

A talajhőmérséklet április 20-án érte el a kukorica számára kedvező bázishőmérsékletet. 2022 áprilisában a csapadék (54 mm) átlagos volt, a havi átlaghőmérséklet viszont 2,2 °C-kal maradt el a 30 éves átlagtól (11,2 °C). Május első 10 napján egy alkalommal hullott 8 mm csapadék, amely a 2022-es év történelmi aszályának kezdetét jelentette. A 17 °C-os átlaghőmérséklet 1 °C-kal magasabb volt, mint a sokéves átlag (16 °C). A napi talajhőmérsékleti középérték április 25-én vált a

kukorica számára a legoptimálisabbá (1. gra kon)

A 2021-es év adatai

A 2021-es tenyészévben az I. vetésidőben (03. 31.) a vetéstől a kelésig 25 nap telt el, az átlagos talajhőmérséklet 8,4 °C volt, valamint 37,43 °C hasznos hőösszeget halmozott fel az állomány. A talajhőmérséklet a kelés kezdetekor 10,3 °C volt. A kelés fázisának első két napján a vizsgált hibridek közül a FAO 410 hibrid egyedei keltek a legdinamikusabban (48%) (2. ábra)

A kelésfelvételezés 5. napjára – további 8,56 °C hőösszeget gyűjtve – az egyedek 88,6%-a kelt ki átlagosan (FAO 380: 86%; FAO 410: 89%; FAO 440: 91%), ekkorra a talajhőmérséklet 11,3 °C-ra melegedett. A II. vetésidő-

1. grafikon. Időjárási tényezők (Debrecen-Látókép, 2021–2022)

ben (04. 08.) a kelés a vetéstől számítva 20 nap elteltével, 29,1 °C GDD gyűjtésével kezdődött, az átlagos talajhőmérséklet 8,7 °C volt. Az első két nap a FAO 410 érésidejű kukoricahibrid fejlődött a legerőteljesebben (56%). A vizsgált öt napon további 23,79 °C hőösszeg felhalmozásával – a hibridek átlagában – a növények 87,6% kikelt. A talajhőmérséklet a kelés kezdetekor 10,3 °C, a kelésfelvételezés végén 13,8 °C volt.

A III. vetésidő (04. 17.) kelése bizonyult a leghomogénebbnek. A vetéstől számítva 15 nap, 40,42 °C hőösszeg és 10,18 °C átlagos talajhőmérséklet kellett az első növényeknek, hogy áttörjék a talaj felszínét. Keléskor 13,8 °C volt a talaj hőmérséklete. A FAO 410 kukoricahibrid esetében az egyedek 71%-a már a kelésfelvételezés legelső napján kikelt. A vizsgált öt napon – a hibridek átlagában – a növények 95%-a kelt ki (FAO 380: 94%; FAO 410: 97%; FAO 440: 93%). A kelésfelvételezés 5. napján 13,4 °C volt a talajhőmérséklet, és a vetéstől számítva 53,91 °C effektív hőösszeget halmozott fel az állomány.

A 2022-es év adatai

2022-ben az I. vetésidőben (04. 06.) a vetéstől számítva 20 napra, 34,29 °C hőösszeg felhalmozásával indult el a kelés fázisa. A kelés kezdetétől számított első két napon a FAO 420 érésidejű kukoricahibrid esetében kelt ki a legtöbb (22%) kukorica (3. ábra). A kelésfelvételezés első öt napján – további 13,19 °C GDD gyűjtésével – a vizsgált hibridek átlagában az egyedek 80,3%-a

FOLYTATÁS A 19. OLDALRÓL

2. ábra. Az eltérő éréscsoportú kukoricahibridek kelésdinamikája (%) (Debrecen-Látókép, 2021)

kelt ki (FAO 380: 85%; FAO 420: 78%; FAO 490: 78%).

A talajhőmérséklet vetéstől kelésig átlagosan 8,5 °C, a kelés kezdetekor 11,4 °C, a kelés 5. napján 12,3 °C volt. A II. vetésidőben (04. 14) a kelés a vetéstől számítva a 16. napon, 37,77 °C hőösszeg felhalmozását követően indult el, ekkor 12,8 °C volt a talajhőmérséklet. Vetéstől kelésig 9,5 °C volt az átlagos talajhőmérséklet.

Az első két napon a FAO 380 érésidejű kukoricahibrid esetében volt a

legdinamikusabb (56%) a kelés. A felvételezés 5. napjára a talajhőmérséklet 14,1 °C-ig melegedett, valamint a növények 95%-a kelt ki hibridátlagban, legtöbb (98%) a FAO 490 érésidejű kukoricahibrid esetében. A kelésfelvételezés végén a vetéstől számítva 60,41 °C volt a növények által felhalmozott hasznos hőösszeg.

A III. vetésidőben (05. 02.) a kelés fázisa a vetést követően 6 nap után kezdődött. Vetéstől kelésig 14,3 °C volt az átlagos talajhőmérséklet, és az állo-

3. ábra. Az eltérő éréscsoportú kukoricahibridek kelésdinamikája (%) (Debrecen-Látókép, 2022)

mány 45,29 °C GDD-t gyűjtött. Az első két nap lezajlott a kelés legnagyobb része (FAO 380: 74%; FAO 420: 86%; FAO 490: 67%). A kelésfelvételezés öt napján – a kelés szakaszának kezdetétől további 34,2 effektív hőösszeget felhalmozva –a kikelt egyedek aránya a III. vetésidőben 95% volt a hibridek átlagában. A talajhőmérséklet a kelés kezdetekor 16 °C, a kelés 5. napján 17,3 °C volt. 2022-ben a III. vetésidőben volt a leghomogénebb a kelés fenológiai fázisa.

A kísérletek tapasztalatai

Összességében az eredmények azt mutatták, hogy mindkét vizsgálati évben a korábbi vetésidők esetében a kelés fázisának kezdete elhúzódott, az egyedek esetében pedig a kelés vontatottabb volt. Ennek oka, hogy vetéskor, a 2022. évi III. vetésidő kivételével, a talajhőmérséklet reggel mérve nem érte el tartósan a 10 °C körüli értéket a vetés mélységében. A talaj és a levegő hőmérsékletének növekedésével a kelés kezdete korábbra tevődött – a III. vetésidőre 2021-ben 44%-kal, 2022-ben 70%-kal csökkent –, és homogénebb kelést gyeltünk meg.

A három hibrid különböző módon reagált az eltérő vetésidőre és a környezeti változásokra. A kelés kezdetétől számított első két napban, 2021-ben mindhárom vetésidőben a FAO 410, 2022-ben pedig az I. és III. vetésidőben a FAO 420 érésidejű hibrid kelése volt dinamikusabb és homogénebb. A megfelelő időben történő vetés azonban területenként változhat, az éghajlati különbségekből következően. Figyelembe kell venni, hogy a korai vetést követően előfordulhat jelentős lehűlés, amely gátolja a csírázást és a homogén állomány kialakulását. Nagy jelentősége van az ökológiai adottságoknak megfelelő és a korai vetések alkalmazásánál a hidegstresszel szembeni ellenállósággal rendelkező hibridek választásnak, illetve az időjárás-előrejelzések nyomon követésének.

A tanulmány alapját szolgáló kutatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-5 és ÚNKP-23-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nanszírozott szakmai támogatásával készült (ÚNKP-23-5-DE-474; ÚNKP-23-3-II-DE-17).

Kukorica: lépnünk kell, amíg nem késő

SZERZŐ: HUNGRANA.HU

Ha a kukorica piacát nézzük, akkor mind Magyarországon, mind Európában, sőt a világban is felborultak az eddigi trendek. Alacsonyak a terményárak, ingadozik a termelési hajlandóság és eredményesség. A megoldáskeresés a Hungrana Kft. életében is kulcsfontosságú, hiszen feldolgozóipari szereplőként a kukoricafeldolgozó vállalatnak is szembe kell néznie a megváltozott helyzettel.

Megoldást kellett találni, hosszú távra tervezünk

Bár jelenleg bőségesen van alapanyag, de a gazdasági válságnak, az in ációnak és a csökkenő keresletnek köszönhetően minden termékből sokkal kevesebb fogy a világon. Ezért az árak nagyon nyomottak, annak ellenére is, hogy kifogástalan a kukorica minősége. Ezzel párhuzamosan viszont a végtermékkereslet nem állt vissza a Covid előtti szintre, miközben a járulékos költségek és az energiaárak emelkednek. Egyértelmű: csak alapanyagkiszolgáló ország maradunk, ha nem lépünk. A Hungrana Kft. tulajdonosai és menedzsmentje ezért az energetikai, technológiai beruházás mellett döntött –tudtuk meg a vállalat vezérigazgatójától, Reng Zoltántól.

Hosszú távú tervekről van szó; a zöldülésnek, a bioenergiák felhasz-

nálásának, a biomasszának, majd a biogáznak is fontos szerepe van a feldolgozó életében, és ezt most tovább szeretnék bővíteni. A meglévő négy biomasszakazán mellé építenek egy ötödiket, amelyik faaprítékú lesz, de tervezik egy az év közepén kezdődő és másfél-két év alatt megvalósuló biogázprojekt elindítását. Ezzel a földgázszükségletük egyharmaddal csökken; a Hungrana leendő biogázüzeme évi 25 millió m3 földgáz kiváltására lesz alkalmas.

Amiről pedig ritkán esik szó: a biogázüzemek a melléktermékek vagy hulladékok mellett a magas toxintartalmú termények felhasználására vagy a terménytöbblet, az értékesíthetetlen, beragadt tételek feldolgozására is alkalmasak. A tapasztalatok megosztásához és az együtt gondolkodáshoz a hazai üzemek zöme összefogott, és megala-

pította a Biometán-Biogáz Egyesületet, melynek a Hungrana Kft. is tagja.

Új termékek sora: biogáz, új takarmány és leszárított barnalé mint tápanyag

Miután a beérkező biomasszát eddig is teljes egészében feldolgozták (a bioetanol mellett alkohol és többek között szarvasmarha-takarmány készült belőle), joggal merült fel a kérdés: mi lesz a kieső takarmánnyal? A vezérigazgatótól megnyugtató választ kaptunk: gyakorlatilag a kukorica rostját áldozzák be részben, a jól ismert CGF tömegtakarmány egy részéből csak a rostot kiemelve. Így a fehérje és egyéb zsírok, egyéb ásványi anyagok továbbra is megmaradnak a takarmánygyártásnak, a kevésbé értékes rostot felhasználva pedig monokultúrás fermentációval fogják a biogázt előállítani. Terveik szerint ráadásul az ország legnagyobb biogázüzemét hozzák létre.

A technológiai váltással egy viszonylag magas, 43–45% fehérjetartalommal bíró, nagyon jó aminosav-tartalmú élelmiszer-fehérjét fog a Hungrana pluszban előállítani. A gyártást az idei év szeptemberétől tervezik elindítani, év végéig bő 10 ezer tonna előállítása a terv. Az új takarmány elsősorban kisállateledelek és akvakultúrás táplálékok kiegészítője lesz, zömében exportpiacokon értékesítve.

Aki a biogáz-előállításban jártasabb, azt is tudja, hogy a technológia során üzemi „barnalé” is keletkezik, amit mezőgazdasági területtel rendelkező biogázüzem-tulajdonosok tápanyag-utánpótlásra használnak. Ez viszont a szabadegyházi feldolgozónál a tárolhatóság és logisztikai feltételek miatt sem megoldott. Ezért most a barnalé leszárítása és granulálása mellett döntöttek, így évente közel 15 ezer tonna granulált szerves anyag kerül majd értékesítésre.

Kukorica: óvatos inputadagolás várható

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Március idusa után arról érdeklődtünk a gazdák körében, mekkora területen és milyen technológiai színvonalon tervezik idén a kukoricát. Az elmúlt két év szomorú mérlegét ismerve mindkét téren megingásra számítottunk.

Túl vagyunk egy aszállyal, a atoxinnal és piaci válsággal terhelt 2022-es éven, amit a nyomott terményárak miatt a tavalyi 7–12 tonnás kukoricahozamok sem tudtak feledtetni. Érthető, ha bizalmatlanok a gazdálkodók a tengerivel szemben, és sokan a termelés helyett parlagoltatást emlegetnek. Az alaposabb körkérdésre adott válaszok azonban rávilágítanak: ennyire azért nem rossz a helyzet. Igaz, jónak sem mondható.

Rossz pozícióban a terményárak

„Kisgazdaság vagyunk, de átlagban 85 mázsát terem nálunk a kukorica komolyabb kényeztetés nélkül. Tavaly 103 mázsa volt, betakarítás után azonnal eladtuk, nullszaldós lett a növény. Idén kihagytam volna a vetéstervből, de az őszi árpám nagy része ki sem kelt, a maradékot meg ki kell tárcsázni, így muszáj lesz vetnem 17 hektár árukukoricát. A terület káliummal, foszforral jól fel van töltve. Nálam vetés előtt egy mázsa DASA-t szokott kapni a kukorica a kén utánpótlása érdekében, és amikor jobb a helyzetünk, akkor a mag mellé foszforos mikrogranulátumot is, plusz az első kapáláskor egy mázsa pétisót. Idén az utóbbi kettő elmarad. Terem, amennyit terem, nem költök rá” – összegez egy Veszprém vármegyei kisgazdaság vezetője. Mások ugyanebben a vármegyében 10-12 százalékos parlagot emlegetnek, amit a kukorica területéből hasítanak ki, és szintén a tápanyagellátáson igyekeznek spórolni.

A termelők szubjektív érzése, amely szerint az inputárak nagyobb mértékben emelkedtek az utóbbi két évben, mint a terményárak, számokkal is igazolható. Héjja Csaba, az MBH Bank vezető elemzője két ábrán mutatja be (lásd jobbra), hogy a legfontosabb nitrogénműtrágyák és a kukorica ára hogyan alakult az elmúlt évtizedben.

Az alsó ábra a fontosabb, amelyik egy x bázishoz, 2006-hoz képest ér-

zékelteti az árváltozások mértékét az inputanyag és a végtermék esetében. 2012-ben már túl voltunk egy válságon, ami a duplájára emelte, és ezen a szinten stabilizálta a korábbi árakat. 2021-ben, amikor a Covidból kilábaló világ élelmiszer-, majd energiaigénye is megugrott, a szántóföldi termelők úgy érezték, talán még soha jobb pozícióban nem voltak az inputárakkal szemben.

Az ábra azonban azt bizonyítja, hogy a nitrogénműtrágyák drágulása ekkor már felzárkózott a kukoricáé mellé, majd fénysebességgel kilőtt. A kukorica nemcsak követni nem tudta ezt, de eladni sem lehetett, részben az ukrán konkurencia, részben az a atoxinszennyezettség miatt.

2023-ban a x bázishoz mérten ismét a műtrágya drágult nagyobb

Csökkent az ipar igénye

Nemcsak a termelők kerültek 2023-ra rossz anyagi helyzetbe, hanem az in ációban megfáradt fogyasztók is. Tavasszal egy sor ipari növényt is el kellene vetni, amelyekre csökkent a vásárlók érdeklődése, miközben a gyárak is kifulladtak a magas átvételi árakon kötött szerződések miatt, legyen ez feldolgozandó alapanyag vagy energia. „Ahogy hallom, csökken a cukorgyár leszerződött területe. Én is olyan szállítási tarifákkal találkoztam a szerződésben, hogy csak a gyár 60 km-es körzetéből éri meg beszállítani a répát” – halljuk valóban messze Kaposvártól, Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Békés vármegyében pedig azt mondják a gazdák, hogy a hibrid és a csemegekukorica integrálói idén a tavalyi ár nagyjából 50–60%-ára szerződnek, és

mértékben. Vagyis hiába csökkent drasztikusan a pétisó ára a 2022 őszén mért csúcshoz képest, hosszú távon nézve még így is a kukorica maradt rosszabb értékesítési pozícióban. Valóban egyre többet és többet kell termelni belőle a nullás eredményhez.

nem bánják azt sem, ha csökken a beszállítói terület. „Tele vannak a gyárak kukoricakonzervvel, nem akarnak további készleteket nanszírozni” – magyaráz a termelő.

A kínai konkurencia európai megjelenése nagyon rosszul érinti az ipart. Az elért gazdaságban tavaly nedvesen

Az őszi alaptrágya szinte biztosan elmaradt, a tavaszi komplex tápanyag kiadása már esélyes

adták el az árukukoricát, idén a hibrid és a csemegekukorica helyét a takarmánynak szánt tengeri és rozs foglalja el. „Nem is bánom, mert máris öntözni kell az őszi kalászost. Itt nem volt belvíz.”

Mi, ha nem kukorica?

A kieső kukorica helyettesítése más növénnyel sokaknak fejfájást okoz, hiszen tízezer hektárokról van szó, ekkora területen nem lehet teljesen új fajokkal kísérletezni. „Én úgy látom, hogy a környékünkön sokan inkább 10 százaléknyi parlagot hagynak, minthogy kukoricát vessenek. Nálam a belvíz is növelte a tavaszi területet, mert kivitte az őszi búza és árpa javát, a helyükre viszont nem kapok tavaszikalászos-magot. A napraforgóban nagyon nagy a nyúlkár, azért nem szeretem. Talán facéliából még találok vetőmagot” – tépelődik egy Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdálkodó.

Borsodban a gazdák egy része esküdözik, hogy visszatér az olajtökhöz, a szójához, vagy cirokra vált, míg mások szerint ezeknek a terveknek csak kis része valósul meg. Valószínűbb, hogy inkább a napraforgó területe fog nőni kis mértékben. A környékben azonban nem számít rossz növénynek a kukorica sem. Tavaly a többség 10 tonna feletti hozamokkal vágta, de sokan belecsúsztak az október második felében érkező esős időszakba. Ez nem változtat azon, hogy továbbra is kitartanak a 360–400-as FAO-számú hibridek mellett, tudomásul véve, hogy esetleg költséges lesz a terményszárítás. A növény végül is nyereséges volt, ezért kitartanak mellette.

Az őszi alaptrágyázásról azonban itt is lemondtak, de minden más technológiai elemet „kötelezőként” jellemeznek. „A vetőmagon és a gyomirtás minőségén nem lehet takarékoskodni. Ahol muszáj, talajfertőtleníteni is kell. A tavaszi tápanyagon pedig nem is akarunk spórolni, pláne csökkenő költségek mellett. A komplex műtrágya és a fejtárgya a megkívánt mennyiségben lesz kiadva” – sorolja az elért gazdaságvezető, aki idén is 80 hektárnyi kukoricával tervez.

Mindenki a pénzéért küzd

„Szerintem országos szinten sem fog csökkenni a tengeri területe, sőt, inkább enyhe növekedést várok” – vélekedik

Forrás: a KSH adatai alapján Héjja Csaba (MBH Bank)

Vajon

egy Fejér vármegyei növényvédelmi szakember a partnereinél tapasztaltak alapján. Itt 9–10 tonnás termések voltak tavaly, és 8 tonna felett nyereséges volt a termelés. Az őszi tápanyagfeltöltés azonban itt sem valósult meg, és sokan a tavaszi komplexből sem 4 mázsával, hanem 2-vel számolnak. A fejtrágya terén bátrabban terveznek, az most

nem is drága, és feltétlenül meghálálja a kukorica.

„Egyes forgalmazók úgy ajánlják a mikrobiológiai készítményeiket és lombtrágyáikat, mint ami segít megtakarítani a műtrágyát. Ezzel csak óvatosan, a makroelemekből sokat igényel a növény, méghozzá a talajon

FOLYTATÁS A 30. OLDALON

mi lapul a magágyban? Kukorica, vagy találtak alternatívát?

keresztül. Persze, érthető az igyekezet, az inputanyag- és gépkereskedők zöme is a túlélésre hajt most, mégis, ami fogy, az nem a kukoricában és nem feltétlenül meggyőződésből, hanem az Agro-ökológiai Program (AÖP) pontjai miatt” – vallja a növényvédelmi szakember, aki szerint emiatt a Trichoderma -készítményeknek jó a piaca (cél: szervesanyag-bontás és a talajegészség), és terjednek a nitrogéngyűjtő gombák, illetve a foszformobilizáló baktériumok is. „Kár, hogy kijött egy szabály, ami szerint a mikrobiológiai készítményekkel 50 méter távolságot kell tartani a tábla-

Gradoprim Plus vagy a Lumax. Ezeket most kell eladniuk a kereskedőknek, ezért pillanatnyilag kedvező ajánlatokat kapnak rájuk.

„Az S-metolaklór helyét szerintem a dimetenamid-P veheti át a piacon, például a Spectrum, a Wing-P. A terbutilazin korlátozása (háromévente egyszer kerülhet ugyanarra a területre) azonban nem hiszem, hogy a hatóanyag végét jelenti, mezotrionnal kombinálva igen jó tartamhatás érhető el vele az olyan gyári kombinációkkal, mint például a Calaris Pro. A legkedveltebb azonban még mindig talán a Laudis, a Principal Plus vagy az Elumis. Mivel 17–20 ezer forintba belekerül egy hektárnyi hatóanyag, plusz

széltől, holott a szerves trágyával is csak 5 méter a korlátozás.”

A termelők spórolásának okait is megérti. Bár olcsóbb a műtrágya, mint a tavaly, de közben a gázolaj, a földbérleti és a munkadíjak emelkedtek. Nagyon drága a vetőmag is, 100 ezer forintot elkérnek egy zsák magért. A növényvédelem költségei is nőttek, és ennek is vannak olyan kikerülhetetlen elemei, mint a gyomirtás. A hatóanyag-kivonás pedig ismét megtizedeli a szerkínálatot.

Az S-metolaklór kivonásával olyan jól ismert készítményeknek mondhatunk búcsút, mint a Dual Gold, a

a kijuttatás gázolaj- és munkaigénye, nem csoda, ha egy kezelésből akarják megoldani a gyomkérdést a gazdák.”

És még egy fájdalmas költségtényezőt említ a Fejér vármegyei szakember, ami sokakat érint: „A 2021-es magas terményárak után, aki csak tehette, beleugrott a precíziós pályázat megvadult gépáraiba, és amíg a pályázat fut, addig a drága szaktanácsadást is zetnie kell mellé, az egyébként sem alacsony gépárakon felül…” Mindent egybevetve a szakember úgy látja, hogy 60 ezer forint feletti átvételi árnál nyereséget hoz a kukorica, és erre most is megvan minden esély.

Az állatban van a legjobb helyen

Ahol tavaly sem jött össze a 7-8 tonnás eredmény, ott gyakran az állattartás „menti meg” a kukoricát. „Marad az 500 hektár tengeri, ebből 300 hektár termése eleve elmegy a disznóinknak. Tavaly nem is volt érdemes eladni, 8 tonna kellett belőle a rentábilis termeléshez, sokkal jobb helye volt bőrbe kötve” – szögezi le egy Bács-Kiskun vármegyei nagygazdaság vezetője. Úgy látja, hogy az állattartás tavalyi, jó anyagi helyzete miatt a hízómarha-ágazatban is vannak most új belépők. Szerinte, ha 50 ezer felett lesz a tonnánkénti kukoricaár és 14 százalék alatt a szemek víztartalma, akkor az idei év az árukukoricában is nyereséges lesz, legalábbis a hígtrágyával felpumpált földeken.

A környékben a legnagyobb gondot a pockok okozzák. „Aggódom a rágcsálók miatt, az árpatermés 40 százalékát meg tudják enni, hiába csalétkezzük a járataikat. Túl kevés a róka és a madár, valamint a szántás elhagyása is ront a helyzeten.”

Ennél már csak jobb lehet

A legtöbb alföldi gazdaságban azonban maradt a szimpla remény a jobb kukoricaárakra. A Nyírségben is bizakodik egy 1500 hektáron szolgáltatásokat nyújtó gazdaság vezetője, pedig a környékre inkább a 7 tonnás hozamszint a jellemző, nem a 8–10. „Itt a kicsi jövedelem is elég, ennyit pedig mindenkinek hozott tavaly is a kukorica. A kalászosokból lett vetve kevesebb, azok helyére most napraforgót tervez a többség, akár 2-3 éves vetésforgóval. Nálunk is volt már két évre visszavetett állomány, és a szokásos, két fungicides kezelés mellett semmi gondunk nem volt a fehérpenésszel. Talán a vizet gyorsan magába szívó, homokos földeknek is van ebben szerepük.”

Ami a kukorica kiszolgálását illeti, az őszi alaptrágya még sokfelé elmaradt, a tavaszi műtrágyarendelések viszont már azt mutatják, hogy a komplex és a fejtrágya is a megkívánt mennyiségben ki fog kerülni a földekre. „Rendeződtek az inputanyagárak, már csak abban bízunk, hogy 6-ossal kezdődnek majd kukoricára tett ajánlatok is. Ezzel a helyzettel már ki tudnánk békülni.”

Az állattartók most örömmel etetik a kukoricát

Egy kis adminisztráció: mi szükséges a drónos permetezéshez?

SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ • LÉGTÉR.HU KFT.

Bármennyire is ellenérzéseket vált ki, a drónos növényvédelem is igényel adminisztratív kiegészítő tevékenységet, nem is keveset! Ezt lehet szeretni vagy nem szeretni, lehet a hasznát vitatni, de mindenképpen el kell végezni!

Bevezetésként a kezdeti lépésekről lesz szó. Amikor valaki megvásárol egy – kizárólag érvényes típusminősítéssel rendelkező – permeteződrónt, első dolga a felelősségbiztosítás megkötése legyen! Ez nemcsak a permetezőeszközökre kötelező, hanem bármely pilóta nélküli légi járműre, kivéve a 250 gramm tömeget meg nem haladó, rekreációs célú eszközöket (játékokat).

A felelősségbiztosítással rendelkező UAS-t, valamint az üzembentartót nyilvántartásba kell vetetni a közlekedési hatóságnál. Az ehhez szükséges űrlapok elérhetők a kozlekedesihatosag.kormany.hu/dokumentumtar oldalon. Külön nyomtatvány szükséges a természetes személynek és a jogi személynek, illetve a nyilvántartásba vételhez, módosításhoz vagy éppen a törléshez.

A növényvédelmi jogszabályok további nyilvántartásba vételi feladatot rónak az üzembentartóra: a vármegyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályához is be kell jelentkezni, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához is – amennyiben nemcsak saját célra kívánja használni a permeteződrónt, hanem növényvédelmi szolgáltatást is kíván végezni.

A cikksorozat elején már részletezett nem kevés képzést elvégző növényvédelmi drónpilóta akkor kezdheti meg ezt a tevékenységét, ha bejelentkezett a Nébih növényvédelmidrón-pilóta nyilvántartásába. Innen nézve ez egy újabb bürokratikus feladatnak tűnik, de megvan a maga értelme: a bejelentkezés feljogosít a tevékenység végzésére, nem

kell külön kék könyvet vagy bármilyen más igazolványt kiváltani, valamint a hatóság számára elérhetőek lesznek a növényvédelmidrón-pilóták, ami nagyban megkönnyíti a folyamatos kapcsolattartást. Az ehhez szükséges nyomtatvány letölthető a Nébih honlapjáról, és beküldhető a növenyvedelem@nebih.gov.hu címre.

Következő lépés a műveleti engedély megszerzése (vagy a LUC – könnyű UAS üzemben tartói tanúsítvány). Ez minden speciális kategóriába tartozó művelethez kötelező. Itt szeretném megjegyezni, hogy a növényvédő szer légi kijuttatása eredetileg engedélyköteles kategória lett volna, az Európai Légiközlekedési Ügynökség (EASA) által adott könnyítésnek köszönhető, hogy az enyhébb és egyszerűbb „speciális”

kategóriába került, így tekintsünk az ezzel kapcsolatos feladatokra is, amelyek így sem egyszerűek. A műveletiengedély-kérelem összeállítása rendszerint szolgáltató által történik – ebben (is) tud segítséget nyújtani a Légtér.hu

A légi növényvédelmi kezeléseket adott évre előre meg kell tervezni, majd benyújtani a kormányhivatalhoz. Ez az ún. kijuttatási terv, amelynek elkészítése a növényvédelmi szakirányító (növényorvos) feladata, és az első tervezett repülés előtt legalább 30 nappal kell elkészíteni. Az engedélyezett kijuttatási terv alapján végzett légi növényvédelmi tevékenységet megelőző munkanap 9 óráig be kell jelenteni a kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának, ez is a növényvédelmi szakirányító feladata.

Mielőtt bárki megjegyezné, hogy ezt egy évre előre hogy lehet…?, már jelzem is, hogy el lehet térni a jóváhagyott kijuttatási tervtől, sőt, kijuttatási terv nélkül is lehet repülni, mindkét esetben egy bejelentést kell tenni a Növény- és Talajvédelmi Osztályra, ami megint csak a növényvédelmi szakirányító feladata. Így már talán egyszerűbb…!

A növényvédelmidrón-pilóta eközben a MyDroneSpace alkalmazáson ke-

resztül bejelöli az általa használni kívánt légteret, és aláírásával igazoltan átveszi a növényvédelmi szakirányítótól az alábbi három dokumentumot:

Munkatérkép, amely jelöli a kezelni szándékozott területet, az érzékeny kultúrákat, akadályokat, veszélyeket, és védőtávolságokat. Ez alapján kell megtervezni a drón repülési útvonalát, és ez segíti a repülés gyelő személy munkáját is, éppen ezért ez a munkatérkép két példányban kerül átadásra;

felhasználási utasítás: a kijuttatott készítmény helyi viszonyokhoz igazított felhasználási előírása;

kijuttatási tervet engedélyező határozat vagy bejelentés másolata.

Amennyiben ezeket megkapta a drónpilóta, és a terület levegőből történő megmunkálásnak feltételei fennállnak, mindezen tényeket rögzíti a repülési naplóba. Ide kell bejegyzeni továbbá óránként a meteorológiai mérések eredményét, valamint az esetlegesen felmerült rendkívüli eseményeket. A repülési naplót és mellékleteit (munkatérkép, felhasználási utasítás, határozat vagy bejelentés másolati példánya) 3 évig meg kell őrizni.

Elsőre furcsának tűnhet az az – európai uniós – előírás, hogy a szórófejek nyitásának és zárásának adatait (koordinátáit) szintén rögzíteni kell, és ezeket letölthető adatként 3 évig meg kell őrizni. Ennek egy elsodródás vagy már káresemény kivizsgálása során van jelentősége – reméljük, senkinek nem lesz rá szüksége!

A permetezési napló vezetése már utólagos feladat, és a drónpilótát nem is érinti, ezért most nem is kerül részletezésre.

Érdemes megemlíteni a rend kedvéért, hogy a permeteződrón mint növényvédőszer-kijuttató berendezés, időszakos (3 éves) műszaki felülvizsgálatra kötelezett. A növényvédelmidrón-pilóta pedig 2 évente vizsgával záruló továbbképzést köteles teljesíteni.

Látható tehát, hogy összetett és mindenre kiterjedő adminisztrációt írnak elő a rendelkezések. Vegyük gyelembe azonban, hogy egy jól megtervezett és jól kivitelezett, előírásszerű tevékenység során az adminisztráció egyfajta védelmet is jelent, vita (káresemény) során a növényvédelmidrón-pilóta és a növényvédelmi szakirányító ezzel tudja bizonyítani eljárásának helyességét!

A virágzat védelmével a termésveszteség ellen

SZERZŐ: BAYER CROP SCIENCE

A repce virágzásától a jelentős terméskiesést előidézni képes kórokozók és kártevők elleni védelem időszaka kezdődik. A szártőkorhadást, fehérszárúságot okozó Sclerotinia sclerotiorum jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. Érdemes a táblák szemlézésekor a kártevőnyomás mellett a fehérpenészes rothadás primer fertőzési tüneteit is keresni, különösen olyan táblákon, ahol a repce önmagát vagy a napraforgót az ajánlottnál rövidebb időn belül követte. A már fertőzött növényekből kialakuló komolyabb fertőzés – és ezzel a termésveszteség – tervezett védekezéssel előzhető meg. A repcebecőrontó betegség kórokozója, az Alternaria brassicae jelenti a másik komoly kórtani veszélyt.

Mindkét kórokozó ellen kiváló hatékonysággal rendelkezik a Propulse. Emellett a repcét ritkábban károsító betegségek – szürkepenész, cilindrospórium, lisztharmat –ellen is tökéletes megoldást nyújt Kijuttatása rugalmas, de optimális kijuttatási időpontja akkor van, amikor a vezérhajtáson található virágok első szirmai lehullottak, és a repce levelén megtapadva, ott nedvesség hatására bomlásnak indulva fertőzési pontot hoznak létre a kórokozóknak.

A Propulse ebben az időpontban alkalmazva hosszú preventív, valamint jó kuratív és eradikatív hatásával védi az állományt. Különleges formulációjának köszönhetően száradás után fél órával már UV- és esőálló. A rezisztencia elleni védekezésben is fontos szerepe van, mivel protiokonazol hatóanyagának elsődleges bomlásterméke is rendkívül jól kapcsolódik a hatás-

helyhez, így az ellenálló gombatörzsek ellen is hatékony marad. Kedvezően befolyásolja a kezelt kultúrnövények élettani folyamatait is. Hatóanyagai javítják a növény stresszhatásokkal szembeni tűrőképességét, és fokozzák a fotoszintetikus aktivitást. Repcében a virágzáskor végzett kezelés élettani hatásának köszönhetően a kezelt állomány egységesebben érik be.

Kártevők esetén a bimbós állapottól kezdődően a fénybogár ellen időzítsük a kezelést. Az első szirmok lehullásakor – amikor a virágzás még szinte alig kezdődött el – már gyelni kell a repcebecő-ormányosra is, és a virágzás előrehaladtával ez a faj lesz a meghatározó a védekezések időzítésénél.

A virágzás megindulásával már megjelenhet a repcebecő-gubacsszúnyog is a táblákon. A bogarak ellen végzett kezelések általában ezt a kártevőt is kordában tartják, de betelepedését

Készüljön a repce védelmére jó időzítéssel és a megújult Bayer-technológiával!

érdemes nyomon követni, és ha szükséges, ellene külön is védekezni. Hűvösebb időben, elhúzódó virágzáskor a kártevők betelepedése is elhúzódó lesz. Folyamatos monitorozásuk javasolt sárga tálas, sárgalapos meg gyeléssel vagy rendszeres növényvizsgálattal. A hatékony védelemhez egyedszám alapján, táblaszinten célszerű dönteni a védekezések idejéről és gyakoriságáról.

Deltametrin hatóanyagú készítményeink, a Decis Mega és a Decis Forte – méhkímélő technológiával – hatékonyan alkalmazhatók ebben az időszakban is. Meglévő rezisztencia esetén (repcefénybogár) felhasználásuk más hatásmechanizmusú hatóanyagokkal kombinációban vagy rotációban történjen.

Új megoldás technológiai ajánlatunkban a Roslix. Ezt a folyékony formulációjú, acetamiprid hatóanyagú, felszívódó, tartamhatással rendelkező készítményt a virágzáskori kártevők – mint a repcefénybogár és a repcebecő-ormányos – elleni védekezéshez ajánljuk.

Kedvező változás, hogy a Roslix felhasználása repce és alma védelme mellett már kalászosok, kukorica és burgonya védelmére is engedélyezett. A szárormányosok elleni védelemre ajánlott Sivanto Energy okirata is bővült, felhasználása repcén kívül kalászosok, kukorica, köles, cirok és szőlő védelmére is engedélyezett.

A termést veszélyeztető kártevők és kórokozók ellen a megfelelő termék kiválasztása mellett fontos szerepet kap a rezisztenciatörő szerrotáció tartása, és egyre nagyobb jelentőségű a védekezésre leginkább megfelelő időpont kiválasztása.

A lombtrágyázásról – néhány szóban

SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP ADJUNKTUS, DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS • DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

Az időjárási anomáliák, szélsőségek káros hatásai begyűrűznek a szántóföldi növénytermesztésbe is, folyamatosan növelve a termesztési kockázatot. Mindehhez növényeink is nehezen tudnak alkalmazkodni, sok esetben terméskieséssel, minőségromlással reagálnak.

Anövényállományunkat ért különféle stresszek hatásai nagymértékben csökkenthetők az egyes agrotechnikai elemek helyes elvégzésével. Természetesen ez így túl általánosnak, lassan már közhelynek is tűnik, mégis most az egyik legfontosabb termesztéstechnológiai művelettel, a tápanyag-utánpótlással, azon belül is egy folyamatosan növekvő részarányú szegmenssel, a levéltrágyázással szeretnénk foglalkozni.

A levéltrágyázás jelentősége vitathatatlan, ha már az inputanyagpiacon fellelhető különböző készítmények számát, sokféleségét nézzük is. A növények harmonikus tápanyagellátása napjainkban már nem korlátozódhat csupán a talajtrágyázásra. Minden egyes fenofázisban biztosítanunk kell

a növényeink tápelemigényét, a hiánytünetek és ebből adódóan a károsodás elkerülése érdekében.

A levéltrágyázás fontosságáról

A trágyázással jelentősen befolyásolni tudjuk a termés mennyiségét és a minőségét, beltartalmi jellemzőit is. Eszünkbe juthat azonban a Liebig-féle minimumtörvény, amelyet egy olyan dézsával szimbolizálnak, aminek a dongái nem egyforma méretűek, így a beletöltött víz ott fog leghamarabb kifolyni, amelyik deszka (donga) a legkisebb. Így van ez a növénytáplálásban is; a termés nagyságát mindig a növény igényéhez képest minimumban vagy hiányban lévő tápelem fogja meghatározni. Ez lehet akár egy nagyon kis

mennyiségben igényelt mikroelem, de akár egy makroelem is.

A nagy mennyiségben igényelt elemek (lásd nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, kén, esetleg magnézium) pótlása rendszerint megtörténik, a termelő gyelme ezekre jobban összpontosul. De mi a helyzet a nagyon kicsi, a növényben 0,01–0,00001%-ban (a kémia mikroelemeknek nevezi, pl. mangán, bór, réz, cink stb.), valamint a még ennél is kisebb, 0,00001% és az alatti mennyiségben (ultramikroelemek: molibdén, kobalt) megtalálható anyagokkal?

Az elmúlt évtizedek sok esetben egyoldalú vagy viszonylag szűk körű tápanyag-utánpótlásával, a szervestrágyázás visszaesésével talajaink mikroelem-ellátottsága romlott, illetve a zi-

Aki még nem alkalmazza

kai-kémiai jellemzők megváltozásának (szerkezetromlásból adódó levegőtlenség, pangó víz, pH-változás stb.) következtében felvehetőségük körülményei rossz irányba változtak.

Ehhez vehetjük a hosszabb csapadékmentes időszakok száraz talajállapotát, ahol a kijuttatott szilárd fejtrágya sok esetben nagyon kis mértékben hasznosul. Ezekben az esetekben a tápanyag-utánpótlás hatékony és gazdaságos módja a levéltrágyázás.

A növények levele igen jó tápanyagfelvevő felület, természetesen, ha betartjuk a szabályokat, és a lombtrágyázással mennyiségben és időben is nagyon pontosan igyekszünk igazodni a növény igényeihez.

Nézzük a főbb mikroelemeket és hatásaikat, illetve hiánytüneteiket

Réz: A kalászos növényeink, különösen a búza, árpa és a zab legfontosabb mikroeleme, a szénhidrát-, valamint a fehérjeszintézisben van nagyon fontos szerepe, így a sikér mennyiségét, minőségét befolyásolja. Azáltal, hogy késlelteti kloro ll lebomlását, a fotoszintézisre is kedvező hatással bír, valamint a zöld színtestekben zajló elektrontranszportban is szerepet játszik, illetve a virágképződésben is fontos.

Hiányában a zászlóslevél csúcsa elkezd fehéredni, két széle lehajlik, a hiány súlyosbodásával a levél elhal, így leáll az asszimiláció, ezáltal a szemek teljes kifejlődése is zavart szenved. A súlyosabb rézhiány további tünete még a kalászvégek kifehéredése; a terméskiesés akár a 300–400 kg-ot is elérheti hektáronként.

A lombtrágyák másik jellemző alkotója a mangán, amely a lipidek képzésében, szénhidrátok szállításában, a kloroplasztiszokban a víz bontását segíti elő, a fotoszintézis során játszik

egyenetlen, foltokban történő sárgulás, barnulás későbbiekben száraz foltok formájában.

A vas is nagyon fontos mikroelem, a fotoszintézis alapvető meghatározója, szerepet játszik a kloro ll-, valamint a fehérjeszintézisben, enzimek alkotóeleme, fontos szabályzója a légzésnek és a növények anyagcseréjének. Nehezen mozog a növényben, így leginkább a atal leveleken jelentkezik hiánytünete. A tömődött, rossz levegőgazdálkodású vagy lúgos, hűvös talajokon felvétele gátolt, illetve a magas kálium- és kalciumkoncentráció okozta ionantagonizmus következtében megjelennek a hiánytünetek, amelyek fő ismertetőjele az érközök kifehéredése. A levelek élénksárgákká válnak, meszsziről látható a vashiány. Főként a szőlő- és gyümölcstermesztésben érdemes oda gyelni pótlására.

Amikroelemekmellettegyeslevéltrágyák tartalmazhatnakamakroelemekbőliskis mennyiséget,nitrogént,magnéziumotésként

szerepet. Magas pH-jú, nagy humuszés mésztartalmú talajokon előforduló nehézkes felvehetősége miatt (a nagy koncentrációban lévő kalcium akadályozza felvételét) jelentkezik sok esetben hiánya, piszkosszürke csíkok,

Cink: Fontos enzimalkotó, valamint -aktivátor. Részt vesz a nitrogén- és a fehérje-anyagcserében. Hiányában az auxinképzés gátolt, lelassul a növény növekedése. A homok, homokos vályogtalaj magas foszfor-, illetve mész-

tartalma, valamint a nagy fémtartalom gátolja felvételét, relatív hiány alakul ki. Hiánytünete a kifelé kanalasodó, rozettásodó levelek, érközi klorózis, súlyosabb hiány esetén levélelhalás. A levelek kicsik maradnak, rövidülnek a szár ízközei, a virágok idő előtt lehullanak.

A molibdén ugyancsak enzimek alkotóeleme, aktiválásukban játszik szerepet, a szimbiózisban működő nitrogénkötésnél, a légzésnél is nagyon fontos, valamint a foszfor kedvező élettani hatásait erősíti. Az előző mikroelemekhez hasonlóan a savanyúbb talajokban kedvezőbb a felvétele, ennek alapján hiánya lúgos közegben jelentkezik. Elsősorban a pillangós növényeknél és a káposztaféléknél jelentkeznek hiánytünetei, a nitrogénhiányhoz hasonló, világoszöld, szürkészöld levelek, akár helyenként nekrózis formájában,

A bórt sem hagyhatjuk ki a szükséges mikroelemek sorából. Az egyedüli nemfémes mikroelem, a talajban nagyon kis mennyiségben van jelen, pedig igen fontos a növények zavartalan fejlődése szempontjából. Jelentős szerepe van a generatív fázis kezdetén, virágkötésben, megtermékenyülésben. Növényi hormonokat szabályoz, a szénhidrát-anyagcserét is szabályozza, részt vesz a sejtfal stabilitásának növelésében.

Fokozza a cukortartalmat, olajos növények esetében növeli az olajtarFOLYTATÁS A 38. OLDALON

A tápanyag-utánpótlás hatékony és gazdaságos módja a levéltrágyázás

talmat. Hiányában a sejtfalak lazulnak, a levélerek barnulnak, súlyosabb hiánynál a levelek elhalnak, a gyökér is pusztulhat. Gyökérnövényeknél (pl. cukorrépa) szívrothadás alakul ki, ami azt jelenti, hogy a tenyészőcsúcs elhal, később a barnulásos elhalás továbbterjed a répatest felé, végül az egész répa feketedik és elpusztul.

A fent említett mikroelemek mellett egyes levéltrágyák tartalmazhatnak a makroelemekből is kis mennyiséget, nitrogént, magnéziumot és ként is.

A nitrogént, mint hatóanyagot a növények levélen keresztül karbamid formájában képesek felvenni, így elkerülhető a perzselés.

Fiziológiai hatások

A magnézium mint a kloro llmolekula központi eleme igen fontos a fotoszintézisben, az asszimiláták képzésében, végső soron a termésképzésben. Elsősorban savanyú talajokon alakul ki hiánya, vagy nagy mennyiségben jelen lévő mangán, kálium vagy kalcium hatására. A növényben jól mozog, így a levelek főere mellé vándorolva alakul ki jellegzetes hiánytünete, amikor az érközökben sárgulás, majd elhalás jelentkezik, a főér melletti rész pedig zöld marad. Egyszikű szántóföldi növényeinknél pedig sárga csíkozottság lesz szembetűnő a leveleken.

A kén – régebben mezoelem – a makrolemek közé került, hiánya manapság egyre gyakrabban jelentkezik, érdemes oda gyelnünk rá. Elsősorban a gabonaféléknél a fehérjék, olajos növényeknél (főként repce) az olaj szintézisét segíti, több fehérje, lipid, peptid alkotóeleme is. Hiánya esetén a növekedés gyengül, a fehérje- és olajtartalom csökken. Nem mobilis, ezért a atal részeken tapasztalhatjuk hiányát: a levelek kivilágosodnak, sárgulnak, vagy a levélen és száron is antociános elszíneződés látszik.

A levéltrágyák alkalmazási módjai Általánosságban a levéltrágyák a növények tenyészidejében akár 2-3 alkalommal is alkalmazhatók, ennek köszönhetően a növényállományt mind a vegetatív, mind a generatív fejlődési szakaszban támogathatjuk.

A lombtrágyázás további előnye, hogy az egyéb növényvédelmi kezeléssel egyszerre is kijuttathatók, nem

igényelnek külön munkaműveletet, minden esetben érdemes azonban keverési próbát végeznünk.

Arra is érdemes oda gyelni, hogy a hiánytünetek észlelésekor alkalmazott lombtrágya esetén még „megmenthetjük az állományt”, a növények komolyabb károsodását elkerülhetjük, de ebben a fázisban már terméscsökkenéssel kell számolnunk. Nagyon fontos a termesztett növényünk tápanyagellátásának folyamatos gyelése, erre a vetés előtti talajvizsgálatok mellett kiválóan alkalmas a levél- vagy nö-

mazók hiánytünetek kezelésére, enyhítésére, valamint zöldnövény-vizsgálat (levélanalízis) alapján alkalmazhatók.

A lombtrágyák kínálata igen széles, használatuk egyre növekvő tendenciát mutat, hiszen ezekkel a készítményekkel könnyen és gyorsan, növényspeci kusan tudunk beavatkozni, tudjuk pótolni a szükséges tápelemeket. Akár 10-20-szor is gyorsabb, hatékonyabb a leveleken keresztüli tápelemfelvétel a gyökéréhez képest, különösen kiemelt a jelentőségük száraz, aszályos időszakokban, amikor a növények – víz hiá-

Ahiánytünetekészlelésekoralkalmazottlombtrágya eseténmég„megmenthetjükazállományt”,demár terméscsökkenésselkellszámolnunk

vényanalízis, amellyel a tenyészidőszakban gyelhetjük a tápelemek jelenlétét – vagy hiányát, így időben tudunk reagálni, megelőzve a hiánytünetek kialakulását. A harmonikus, az adott növény igényeit kielégítő tápanyagellátás hatására jobb lesz a növényállomány gyomkompetíciója, betegségekkel szembeni „ellenálló képessége” az abiotikus és biotikus stresszel szembeni tűrőképessége.

A piaci kínálat

A piacon léteznek néhány elemet és a mikro- és makroelemek egész sorát tartalmazó levéltrágyák. Az utóbbiak inkább a növényállomány kondíciójának fenntartására, javítására használhatók, míg az 1-2 vagy 3 elemet tartal-

nyában – gyökerükön keresztül nem képesek a szükséges tápanyagokat felvenni.

Az előírásokat betartva nem okoznak károsodást a növényekben. Általában a növények 3–6 leveles állapotától egészen virágzásig alkalmazhatók, azonban legfeljebb 3%-os töménységben, a hőmérséklet pedig ilyenkor ne legyen 10 oC alatt, és ne haladja meg 25–26 oC-ot, mert a felszívódásuk ebben a hőmérséklet-tartományban a leghatékonyabb.

A levéltrágyák nagyon hasznosak a növénytáplálásban, viszont mindenképpen kiegészítő trágyázásként szabad kezelnünk őket, az alap- és a fejtrágyázást sem hatóanyagmennyiségben, sem időzítésüket tekintve nem helyettesítik.

Akár 10-20-szor is gyorsabb, hatékonyabb a leveleken keresztüli tápelemfelvétel

DR GREEN lombtrágyák az eredményes

napraforgó-termesztésben

VALCUM AGRO KFT. • WWW.VALCUMAGRO.COM, +36 30 217 9256

A napraforgó jelentős területet foglal el a hazai vetésforgóban. A pillanatnyi felvásárlási árakat tekintve a gazdaságos termesztés csak intenzív technológiával, de emellett a költséghatékonyságot is szem előtt tartva valósítható meg.

Atavaszi vetést követően az olajos növények (napraforgó, szója) megfelelő gyökértömeg-kialakításához és energiaháztartásához fontos a foszfor hatékony és gyorsan hasznosítható formában történő adagolása. Ez a generatív fejlődési szakaszban hozzájárul az optimális terméselemek kialakulásához.

A napraforgó termesztésében a makroelemek közül a kálium a legnagyobb mennyiségben igényelt tápanyag. A nitrogén túlzott adagolása kerülendő, mivel ez lazítja a szöveteket, így a növényeket ért biotikus stresszhatások gyorsabban érvényesülnek (kártevők és betegségek megjelenése). A napraforgónál fontos a megfelelő mennyiségű kalcium és magnézium utánpótlása, mivel ezek az elemek szerepet játszanak az olajtartalom kialakulásában. A kalcium meghatározó a sejtmembránok áteresztőképességének a szabályozásában, valamint a sejtfalak stabilitásának kialakulásában.

A tápanyag-utánpótlás bázisa az alaptrágyákon keresztül biztosított tápelemek talajba juttatása, de ennek hiányában vagy csökkentett kijuttatásuk esetén a lombtrágyázás haté-

DR GREEN-kezelések hatása a napraforgó termésére (jelmagyarázat:

T1: 6–8 levélpáros stádiumban végzett kezelés) (T2: csillagbimbó stádiumban végzett kezelés) (forrás: Növénypathyka Kft., Kaposvár, 2023)

DR GREEN-kezelések hatása a napraforgó olajtartalmára (jelmagyarázat:

T1: 6–8 levélpáros stádiumban végzett kezelés) (T2: csillagbimbó stádiumban végzett kezelés) (forrás: Növénypathyka Kft., Kaposvár, 2023)

DR GREEN Start- (N/P 12/60) kezelésre optimális napraforgó-fenológia

DR GREEN termékek kiszerelése

4 kg-os zsák–20 kg/karton

kony kiegészítő megoldást biztosít. A termesztés sikerét meghatározó szempont, hogy a napraforgó kimondottan érzékeny a mikro elemek utánpótlására, amelyek közül elsődlegesen a bór, de a mangán és a vas is fontos szerepet játszik. A mikroelemek hasznosítható jelenléte elengedhetetlen része a növényi életfolyamatoknak (kloro llképzés, fotoszintézis, enzimatikus folyamatok).

A DR GREEN lombtrágyák egyedi minősége és mikrokristályos formulációja a tápelemek magas hatóanyag-tartalmát biztosítja, amelyek technológiai alkalmazása növeli a termés minőségét és mennyiségét.

A napraforgóban alkalmazható DR GREEN lombtrágyák:

DR GREEN Olajos (B 100,0; Cu 2,0; Fe 25,0; Mn 50,0; Mo 0,5; Zn 20,0 g/kg),

DR GREEN Bór (B 120,0; Fe 50,0 g/kg),

DR GREEN Start (N 120,0; P2O5 600,0 g/kg),

DR GREEN Energy (N 100,0; K2O 400,0 g/kg),

DR GREEN Quality (P2O5 500,0; K2O 340,0 g/kg).

A DR GREEN lombtrágyák alkalmazása azonnal hasznosuló tápelemeket biztosít a növényeknek. Kísérleteinkben a komplex DR GREEN technológia alkalmazása pozitív hatást gyakorolt a napraforgó termés- és olajtartalom-mennyiségének az alakulására, amely az olajboni kációval magasabb felvásárlási árat biztosít. A technológiában első kezelésre a DR GREEN Start 2 kg/ha-os dózisát önmagában, valamint a DR GREEN Olajos 2 kg/ha-os dózisával kiegészítve, majd második kezelésben a DR GREEN Bór 2 kg/ha + DR GREEN Energy 1 kg/ha kombinációját alkalmaztuk.

Szerényen jegyezném meg…

Széljegyzet az ingyenes öntözővízről

szóló bejelentés mellé

SZERZŐ: CIFKA GÁBOR • PLANTOR KFT.

Az idei év február végén, március elején megjelent a hír, hogy 2024-ben – az előző évhez hasonlóan – ingyenes lesz az öntözővíz. A hír nem volt szenzáció, hiszen már nem először fordul elő, hogy az öntözővízért a használó gazdálkodónak nem kell fizetni, és újdonságnak sem nevezhetjük, hiszen az elmúlt években nem egyszer jelentek meg a hírekben az öntözés egyes elemeinek – engedélyezés, vízhasználat stb. – ingyenességével kapcsolatos információk és kormányzati döntések.

Szándék – és következmény

A hír mögött meghúzódó ágazati, kormányzati célok, szándékok egyértelműek, és azt gondolom, az elmúlt két év után a növénytermesztési ágazat számára örvendetesek. A növénytermesztési ágazatnak az elmúlt két évben nagyon sok kihívással kellett megküzdenie: a magas felvásárlási árak utáni folyamatos csökkenő terményárakkal, az extrém magasságokat is elérő inputanyagárakkal, valamint a jövedelmezőség határát súroló gazdálkodási körülményekkel.

A kiszámíthatatlanak látszó jövőkép szorításában az öntözővíz ingyenessé tétele egy pozitív üzenetnek hat. Nemcsak azért, mert így az öntözés és a termelési költségek is csökkennek, de az elmúlt évek öntözési beruházásainak megtérülése is gyorsabb lehet.

A fenti pozitív képet erősen árnyalják a döntés hosszú távú közvetlen és közvetett hatásai. Az elfogadott vízstratégia célkitűzéseit – az öntözött terület jelentős növelésének víziója –és a kormányzat az agrárium-GDP-termelő képességének közép- és hosszú távú növelésére tett lépéseit jelentősen veszélyezteti, hogy a vízkészletek felhasználásának ilyen módú költségcsökkentése nem a víz hatékony felhasználásának irányába mutat. A probléma nem azzal van esetünkben, hogy a kormányzat szeretné csökkenteni a mezőgazdasági gazdálkodók terheit és termelési költségeit, hanem annak kivitelezésében és a kialakítás hosszú távú hatásaiban.

Mindannyian rengeteg példát ismerünk az ingyenes vagy költségcsökkentett szolgáltatásokkal kapcsolatosan bekövetkező minőségi és mennyiségi

változásokra. Aminek „nincs” ára, azzal a felhasználók pazarlóan bánnak vagy túlhasználják, sem a minőségére sem a mennyiségére nem vigyáznak. A szolgáltatói oldal pedig a szolgáltatási kötelem mellett kieső nanszírozás miatt általában nem tud mást tenni, minthogy a szolgáltatás minőségét „rontja”, nem szándékosan, de kényszerből.

Az alul nanszírozott rendszerek problémái ágazattól függőn jelennek meg azonnal vagy hosszú évek alatt. A vízgazdálkodási ágazat ebből a szempontból nehezebb helyzetben van, mint a tömegközlekedés, egészségügy, közműszolgáltatás, mert kapcsolata minden az országban élő emberrel van, de ez a kapcsolat nem közvetlen, hanem nagyobbrészt közvetett. Ezért a leépülés, képességcsökkenés hatásai is csak hosszú idő után válnak szembetűnővé és érezhetővé.

Technikai vízhiány jelentkezik

Az öntözővíz-szolgáltatás esetében a szolgáltatás minőségének rontása nehezen kivitelezhető, így a költségcsökkentést az ágazat nem tudja végrehajtani, tehát marad a saját aktívák átcsoportosítása és a hatás továbbgyűrűzése. A hatások így már nemcsak a mezőgazdasági vízszolgáltatási ágazatot érintik, hanem a teljes rendszert, ezen belül például az árvízvédelmet is. A pénzhiány pedig általános leépüléshez vezet. A leépülés ráadásul már elég régen tart, de a helyzet mára már kritikus méreteket öltött, és strukturális problémákat jelent.

A felhasználói oldalon a túlhasználatot a vízjogi engedélyben lekötött vízkészlet mennyisége és az öntözéshez felhasznált energia korlátozza, ami csak részben tekinthető hatékony eszköznek, hiszen jelenleg még nem a víz abszolút mennyiségével vannak problémák, hanem a rendszereket egyidejűleg terhelő vízsugárigénnyel. Ez elsősorban technikai vízhiányt okoz, nem pedig abszolút vízhiányt. Egyszerűbben megfogalmazva a problémát: víz van, de a rendszerek nem tudják eljuttatni a felhasználóhoz az igényelt vízmennyiséget. Ezáltal a víz ingyenessé tételével a rendszerek egyidejű túlterhelése nő, mert olyanok is öntözni fognak, akik adott esetben engedélylyel rendelkeznek, de az adott évben olyan növénykultúrákat vetettek, melyek az öntözést nem feltétlenül igénylik, vagy addig a költségek miatt az engedély ellenére nem öntöztek.

A fentiek mellett jelentősen emelkedni fog az eddig is problémás egynyári öntözések mennyisége is. Ez persze az agrárium oldaláról örvendetesnek nevezhető jelenség – hiszen nő az öntözött terület, feltételezhetőleg nő a termésátlag, nő a kiöntözött vízmennyiség, javul a környezeti „állapot” – de nemzetgazdasági szinten nem feltétlenül fog hosszú távú pozitív hatása jelentkezni, mert az ilyen öntözés nem a

jó értelemben vett öntözéses gazdálkodás, hanem sok esetben eseti locsolás.

Kényszerítő eszközökre is szükség van

A probléma egyik fő eleme a differencia nélküli költségelengedés. Az, hogy előre deklaráltan mindenki, aki állami műből veszi ki a vizet – és

A 44.

FOLYTATÁS

OLDALON

Jelenleg még nem a víz abszolút mennyiségével vannak problémák

persze rendelkezik legalább egynyári engedéllyel –, előre tudja, hogy feltétel nélkül nem kell az öntözővízértzetnie. Amennyiben az öntözővíz díja nem előre, hanem kompenzációs módszerrel, a zetés után igazolt számla ellenében kerülne az öntözési idény végén visszatérítésre, akkor ez a megoldás nemcsak technológiailag vagy gazdaságilag, hanem pszichológiailag is jobb lenne, mindenkit az észszerűség irányába terelne, és nagyobbrészt annyi vizet használnának, amennyire ténylegesen szükségük van. Másrészről nem az öntözővíz-szolgáltatók nanszíroznák meg az utólagos állami kompenzációt, így a gazdálkodási szemlélet egyik oldalon sem sérülne.

Másrészről a differenciált kompenzációval előnyben lehetne részesíteni azokat, akiknek vagy a gazdaság mérete, vagy az elavult eszközök miatt nagyobb terhet jelent a vízdíj, vagy azokat, akik korszerűbb, jobb víz- és energiahatékonyságú eszközökkel öntöznek. Így az öntözéses gazdálkodást végzők egy technológiai és szellemi fejlesztési nyomás alá kerülnének, miközben a fejlesztést meglépők versenyelőnyt szereznének azzal, hogy ők már javítottak a képességeiken.

A probléma megoldása sokrétű, kiterjedt és kompromisszumoktól sem mentes. A folyamat szerteágazó és többlépcsős, és mind az agráriumban, mind a vízgazdálkodásban változásokat és változtatásokat igényelne. Jelen cikk keretei nem teszik lehetővé a probléma és a megoldás minden aspektusának taglalását, de azt gondolom, a fő elemei pontokba szedésére elegendő.

Az öntözés közgazdasági alapra helyezése: differenciált kompenzáció

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján be kell látni, hogy a magyar agrárium és vele együtt a magyar vízgazdálkodás egyik nagyon fontos célterülete az öntözés és öntözéses gazdálkodás kérdése. Az öntözött terület tervezett növelésének víziója csak akkor érhető el, ha egyrészről racionalizáljuk és – még ha nehéz is – közgazdasági alapra helyezzük az öntözés, öntözővíz-szolgáltatás, valamint öntözéses gazdálkodás kérdését. A gazdasági alapot pedig nem az ingyenesség, hanem a jól differenciált kompenzáció teremtheti meg, amelyben a felhasználó annyit zet, amennyibe az öntözővíz kerül, és az állam az öntözés hatására megjelenő többletbevételekből kompenzálja az öntözést végző gazdát.

A kompenzáció vezérelve pedig az európai uniós pályázatokban is mindig deklarált: „pénzért (valódi) értéket” elv kell hogy legyen.

A differenciált kompenzáció alapjai:

Jobb öntözésivíz- és/vagy energiahatékonyság → magasabb kompenzáció.

Rosszabb öntözésivíz- és/vagy energiahatékonyság → kisebb kompenzáció.

Megállapított hatékonysági értéket el nem érő öntözési tevékenység → nincs kompenzáció.

Nagyobb területarányos előállított termelési érték → magasabb kompenzáció.

Alacsonyabb területarányos előállított termelési érték → alacsonyabb kompenzáció.

Száraz gazdálkodást meg nem haladó területarányos előállított termelési érték → nincs kompenzáció.

Nagyobb hozzáadott érték → nagyobb kompenzáció.

Kisebb hozzáadott érték → alacsonyabb kompenzáció.

Hozzáadott érték nélküli termelés → alacsonyabb vagy nincs kompenzáció.

Vízmegosztási/öntözési rendet alkalmazó vízfelhasználók → magasabb kompenzáció.

Vízmegosztási/öntözési rendben nem résztvevő vízfelhasználók → nincs kompenzáció.

Terhelt vagy túlterhelt vízkészletű vízrendszerekből öntöző gazdálkodók → kisebb vagy nincs kompenzáció.

Alulterhelt vagy stabil vízkészletű vízrendszerekből öntöző gazdálkodók → magasabb kompenzáció.

A differenciálás rendszerénél meg kell állapítani a megfelelő határokat, és tovább kell pontosítani és nomítani a kormányzati célok, a gazdasági szükségszerűség, pályázati hajlandóság vagy új fejlesztések racionalizálása alapján. Ezzel elérhető, hogy egy permanens technológiai szinten tartást és/vagy fejlesztést érjünk el az öntözés végzők és az öntözési vízszolgáltatók körében.

A differenciált kompenzáció hatásai:

Folyamatos technológiai, technikai fejlesztési kényszer.

Folyamatos tudásszerzés igénye, digitalizációs kényszer.

A kisebb hatékonyságú öntözések csökkenése, a nagyobb hatékonyságú öntözés térnyerése.

A lekötött vízkészletek felszabadulása/racionalizálás.

Öntözéses gazdálkodás mint összetett, komplex tevékenység támogatása.

„Pénzért (valódi) értéket” elv érvényesülése.

Az öntözési szolgáltatás megfelelő, költséghatékony, valamint fenntartható nanszírozásának kialakulása.

Az észszerűtlen, gazdaságtalan öntözési tevékenységek visszaszorulása.

Észszerűbb vízfelhasználás és öntözés.

Új állami fejlesztések gazdasági alapjainak biztosítása.

Az állami öntözési művek, fejlesztések támogatásának növekedése, az ellenérdekeltség csökkenése.

A differenciált kompenzáció továbbfejlesztéseként az energiahatékonysági kreditek vagy CO2-kreditek mintájára kialakítható egy kreditrendszer, mely az állami öntözővíz-kompenzáció ki zetési alapegysége lehet s amely beváltható pénzre, vagy a kormányzati szándékok szerint magasabb vagy alacsonyabb értéken felhasználható pályázati önerőként vagy fejlesztési projektekben való támogatásként mint pénzügyi alapeszköz, illetve az öntözővíz díjának ellentétele-

zésére. Ezzel olyan érdekközösségek kialakulását lehet megteremteni, amelyek saját érdekeik mentén közösségként tudnak fellépni fejlesztésekben, vízmegosztásban vagy vízfelhasználásban.

Távjelző rendszer alapján

A kompenzációs rendszer olyan szükséges és fontos fejlesztésekkel kapcsolható össze, melyek egyrészről csökkentik az öntözés adminisztrációs terheit, növelik a digitalizációt, könynyítik az öntözési vízszolgáltatás koordinációját, másrészről jól mérhetővé, dokumentálhatóvá teszik a vízfelhasználást időben és térben. A fejlesztések célja megteremteni egy olyan távjelző rendszer alapját, mely az öntözési tevékenység mélyebb működésébe ad betekintést, ezzel segítve az államot a fejlesztések előkészítésében és a folyamatok feltárásában, növelik az ellenőrizhetőséget, de csökkentik az ellenőrzés költségeit, valamint a gazdálkodók öntözéssel összefüggő terheit.

A távjelzési rendszer kialakítására tökéletes megoldás az újra megjelenő öntözési pályázat, melyben kötelezően megvalósítandó elemként beemelhető lenne a telepített és mobil rendszerek GPS-alapú távjelzési szolgáltatása, amelynek az adataival – vízkivétel indulása és befejezése, a kivett víz összegzett mennyisége és vízsugara, a vízkivétel helye – a vízügy adathoz jutna, a gazdálkodó pedig automatikusan el tudná készíteni a vízkészletbevallását.

A rendszer további fejlesztéssel előrejelzésre is alkalmassá tehető, mely esetben a vetési tervek alapján előrejelezhető lenne a vízhiány vagy a vízkészletek nem elégséges volta akár öntözőfürt- vagy táblaszinten.

Együtt a gazdákkal

A differenciált kompenzációs rendszer hatására a gazdák együttműködési hajlandósága is növelhető – ami, valljuk be, mindenki által kiemelt hendikepje a magyar agráriumnak –, hiszen saját gazdasági érdeke az együttműködés, mert ezzel egyrészről vízhez jut – akár olyan helyen is, ahol eddig nem volt számára vízkészlet –, másrészről a kompenzációs rendszer az együttműködést forintosítható módon támogatja. Ezzel persze együtt nő az átláthatóság és transzparencia, amelyben a jelenlegi vízelosztási rendszer nem feltétlenül jeleskedik.

A transzparencia fontossága a rendelkezésre álló vízkészletek csökkenésével jelentősen nő, és mind az állam, mind az agárszektor érdeke, hogy a vízszétosztás transzparensen valósuljon meg, hiszen csak így védhető meg a szakma a politikai csatározásoktól és így lenne alkalmas a meglévő bizalmi viszony kölcsönös továbbfejlesztésére..

Az öntözési kompenzáción kívül fontos kiemelni, hogy a jövőben már nem folytatható tovább az időbeli vagy vízsugármennyiség szerinti öntözési rend nélküli, rendszert és szabályt nélkülöző öntözés. Egyrészről a vízkészletek szabnak határt az egyidejű öntözési igény kielégítésének, másrészről a meglévő öntözőművek kapacitásai. Egyszer és mindenkorra véget kell vetni az „akkor öntözők, amikor én akarok” hozzáállásnak. Nemcsak azért, mert ez nem tervezett és hatékony, hanem azért is, mert olyan szélsőséges hidraulikai helyzeteket eredményez, amelyekre a kiszolgáló művek nem alkalmasak.

Az öntözött területek mennyiségi növelése mára már elképzelhetetlen az állami főművek fejlesztése és rekonstrukciója nélkül. De kijelenthetjük, hogy megfelelő anyagi megbecsülés és biztos anyagi háttér nélkül a vízgazdálkodás szakmai háttere is megkérdőjeleződik. Másrészről pedig mindenképpen reorganizációra szorul az öntözővíz-készletgazdálkodás, vízelosztás jogi, gazdasági keretrendszere, melyben létfontosságú a víz- és energiahatékonyság, valamint az előállított termelési érték differenciálásának képessége. Mindenképpen megfontolandó, hogy a vízjogi engedélyek és a vízjogi engedéllyel lekötött vízkészletek jóval összetettebb és évről évre engedélyezési tevékenység nélkül is megváltoztatható vízsugár- és éves vízmennyiségigénye kezelésének kialakítása, mert enélkül nem lehet megfelelő válaszokat adni az agrárium differenciált és a vetésterületek, vetett növénykultúrák miatt évről évre dinamikusan változó igényeire.

Az öntözés és öntözéses gazdálkodás hosszú távú érdeke a jól átlátható, előre tervezhető és gazdaságilag is fenntartható rendszerek kialakítása, melyekben mind a gazdálkodók, mind a szolgáltatószervezetek – VIZIG-ek és magánszervezetek – egyaránt megtalálják a hosszú távú működés lehetőségét. Ezek nélkül ugyanis elképzelhetetlen az öntözésfejlesztésre költött pénzek hatékony felhasználása.

A 6 tonna program fontos lépése a kórokozók elleni védelem

SZERZŐ: BOROS SZILÁRD FEJLESZTŐMÉRNÖK, GOMBAÖLŐ SZEREK

• SYNGENTA KFT.

Termesztett növénykultúráink közül a napraforgót a tenyészidőszak során számos kórokozó fertőzheti. Ezek a fertőzések a növény különböző részeit érinthetik (levél, szár, tányér), és kórokozótól, valamint fertőzési nyomástól függően eltérő mértékben, de negatívan befolyásolják a várható terméshozam mennyiségét és minőségét.

Atermesztéstechnológia során szükség van a komplex gondolkodásmódra; a kitűzött terméshozam elérésének szerves része a termőhely- és hibridválasztás, tápanyag-utánpótlás stb. mellett az okszerű növényvédelem, azon belül pedig a kórokozók elleni védelem. Ez utóbbihoz ajánljuk termelőpartnereinknek az Amistar SUN termékünket.

Az Amistar SUN két felszívódó hatóanyagot tartalmaz (200 g/l azoxistrobin + 125 g/l difenokonazol) gyári kombinációban. Azoxistrobintartalma jelentős élettani, juvenilizáló és termésnövelő hatással rendelkezik. Nagymértékben megnöveli a zöld levélfelületet (1. kép), ez hatékonyabb fotoszintézist és szervesanyag-beépülést jelent, végső soron pedig magasabb terméshozamot.

Az azoxistrobin hatásspektrumába tartozik a napraforgó alternáriás betegsége (Alternaria helianthi, Alternaria helianthin ciens), a napraforgórozsda (Puccinia helianthi) és jó hatékonysággal rendelkezik preventív módon kijuttatva fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) ellen is. Difenokonazoltartalma preventív, kuratív hatással rendelkezik a napraforgó fómás, alternáriás, diaportés betegségei ellen. Hatásspektrumába tartozik még a napraforgórozsda és a szürkepenészes szár- és tányérrothadás (Botrytis cinerea) is. Hosszú évek fejlesztési kísérleteiben a kétszeri Amistar SUN-kezelés plusz 634 kg/ha terméstöbbletet jelentett a kezeletlen kontrollhoz képest.

Javasolt növényvédelmi technológia

Az Amistar SUN-nal történő első kezelést a napraforgó 6-8 lomblevélpáros állapotában javasoljuk elvégezni. Ekkor még akár vontatott, szántóföldi

permetezőgéppel is elvégezhető a kezelés a növényállomány károsodása nélkül. Ezzel a kezeléssel, amely általánosan június elején szokott megtörténni, 4-5 hetes védelmet biztosíthatunk

növényállományunknak a levél- és szárfertőzések kórokozóival szemben.

A második kezelést csillagbimbós állapot végén javasoljuk elvégezni. Ez preventív védelmet nyújt a tányérbetegségekkel szemben, valamint meghosszabbítja a levél- és szárfoltosságokat okozó kórokozók elleni védelmet. A két kezeléssel együttesen 6-8 hetes védett időszakot biztosíthatunk a napraforgónak a betegségek szempontjából leginkább kritikus hónapokban (június-július).

Az Amistar SUN keverhető rovarölő szerekkel (pl. Monospel), bórtartalmú

lombtrágyákkal, növénykondicionáló készítményekkel (pl. Quantis, amely az AÖP-programban +1 pontot ér) is.

Javasolt dózisa 0,8–1,0 l/ha. Lehetőleg preventív módon vagy legkésőbb a

kezdeti fertőzések tüneteinek megjelenésekor juttassuk ki, a permetlé menynyisége 250–400 l/ha legyen, az állomány vegetatív fejlettségétől függően. A felső dózis használata fokozottabb hatékonyságot és termésnövelő hatást, valamint hatástartamot biztosít.

A Syngenta 6 tonna programja egyik célja, hogy a napraforgóból kihozzuk a lehető legjobb minőségű és mennyiségű termést. Ennek egyik fontos alapköve a kórokozók elleni védelem, hiszen csak az egészséges, jó kondícióban lévő növény adhat maximális termést.

1. kép. Balra kezeletlen kontroll, jobbra Amistar SUN 1,0 l/ha 6-8 lomblevélpáros állapotban kezelt állomány erős alternáriafertőzési nyomásban (kezelés után 57 nappal, Syngenta fejlesztői kísérlet, 2020, fotó: Boros Szilárd)

Biológiai talajerő-gazda(g)ság

cikksorozat – 17. rész

SOROZATSZERKESZTŐ ÉS TÁRSÍRÓ: BIRÓ BORBÁLA, A BIOLÓGIAI TALAJERŐ-GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK INDÍTÓJA (SZIE-MATE, BUDAPEST)

Egy közepes méretű gazdaság átállásának folyamata a forgatásos műveléstől a mulcshagyó, sekély művelésen át a minimális talajbolygatásig – I.

KÉSZÍTETTE: BORKÓ KÁROLY, A 2023-BAN MEGVÉDETT SZAKDOLGOZATA ALAPJÁN (TANSZÉKI KONZULENS: MADARÁSZ BALÁZS)

MOTTÓ: VISSZA A GYÖKEREKHEZ! BIOLÓGIANÉLKÜLATALAJ„CSAK”GEOLÓGIA. ÉPÍTSD AZ ÉLETET AHHOZ, HOGY „TERMŐ”TALAJOD LEGYEN!

A közepes méretű gazdaságban a 90-es években hagyományos talajműveléssel fémzárolt burgonya-vetőgumó és kalászos magvak előállítása történt a Rétközben, jobb minőségű réti talajon és a Nyírségben tipikus homoktalajon. A hagyományos, szántásos, forgatásos művelés elhagyása 8 évvel ezelőttre tehető, kezdetben csak a kukoricaszármaradványok aprításával, sekély bedolgozásával, illetve a repce alatt mélylazítással. Már ezzel a kis lépést jelentő módosítással is az időjárási szélsőségek miatt egyre kritikusabban jelentkező „vízmegtartás” technikai folyamataihoz lehetett közelebb kerülni, ami különösen a nyírségi kistájon az egyik legkritikusabb tényező.

A vízmegtartás kulcsa: a talajszerkezet

Slágertéma ma az öntözés. Öntözni leginkább a magas hozzáadott értéket előállító kertészeti kultúrákban szoktak.

Hazánkban a 80-as évek elején az öntözött területek nagysága 400 ezer hektárt ért el. Ma kevesebb mint 100 ezer hektárt vagyunk képesek öntözni a megközelítőleg 4,2 millió ha szántóból. A fejlesztések intenzíven folynak ugyan, mégis, a szántóterületek 90%-át biztosan száraz kultúrában kell napjainkban is művelni! A klímaváltozás, a gyakoribb szélsőségek, a hőségnapok számának emelkedése, a ritkább, de annál intenzívebb és talajszerke-

zet-romboló csapadékok növekedése, viharok és jégkárok miatt is egyre nő a gazdálkodás kockázata. Ezek között a vízhiány a legsúlyosabb tényező, lehet bármennyire jó a tápanyagellátás, gondos a növényvédelem, precíz a tőszám-differenciálás, ha nincs a talajban „oldószer”, ami tápanyagot biztosít, és ezzel együtt nincs jó talajszerkezet, ami „megfogja” a vizet (a ritkán, de annál intenzívebben jelentkező csapadékot). Ebben az esetben felborul minden, gazdaságosságot remélő bevételi terv.

A vízmegtartás, vízszolgáltatás szempontjából alapvető fontosságú a talaj szerkezete. Az intenzív gazdálkodás talajtömörítő hatásával a talajszem-

Talajpórusok átmérője (mikrométer, µm) vízgazdálkodási funkció mikro- vagy finom pórusok kisebb, mint 0,2 kötött víz

mezo- vagy közepes pórusok 0,2–10 kapilláris tér

csék között kevesebb lesz a levegőt és vizet tartalmazó pórustér, oxigénhiányos, reduktív viszonyok alakulhatnak ki, amely számos tulajdonság változását is magával hozza: romlik a talaj tápanyag-, vízmegtartó és vízszolgáltató képessége is. A tömörödött, levegőtlen talajban a növényi gyökerek sem tudnak úgy növekedni, hogy az esetleg mélyebb rétegekben megtalálható tápanyagokat elérjék.

A levegőtlenség további következménye, hogy az anaerob anyagcsereutak miatt a műtrágyával talajba vitt nitrogénnek akár a 90%-a is elveszhet, visszakerülhet a levegőbe, a denitrikáló baktériumok tevékenysége miatt. A talajszerkezet romlását a nem megfelelő időben és módon végzett talajművelés alapvetően ronthatja, a talajéletnek a levegőzött körülmények között kialakuló építő folyamatát a talajművelés megakasztja vagy rombolja, a talajművelő beavatkozások intenzitásának a függvényében.

gravitációs pórustér

makro-, közepesen durva pórusok 10–50 kapilláris-gravitációs 50–1000

mega-, igen durva pórusok nagyobb, mint 1000

gravitációs pórustér

1. táblázat. A talaj pórustereinek méret szerinti besorolása és a talaj meghatározó vízgazdálkodási tulajdonságára vonatkozó értékelés (forrás: Stefanovits és munkatársai, 1999)

A talajállapot jellemzésére a talaj térfogattömege ad jó eligazítást, amit bolygatatlan talajmintán, egy egységnyi térfogatú fémhengerrel vett talaj légszáraz tömegének a mérésével határozhatunk meg. Ezt a természetes

állapotú talajra különböző szerzők 1,1–1,3 g/cm3, homoktalajok esetén 1,35–1,8 g/cm3 között adják meg. Hazai szerzők az 1,4–1,5 g/cm3 értéket már mint a növényi gyökérfejlődést akadályozó tényezőt tekintik. A térfogattömeg összefüggést mutat a talajpórusokkal, amelyeknek a méretétől erősen függ a talaj vízvezető és/vagy vízmegtartó tulajdonsága. Ezeknek a talajpórusoknak a méret szerinti besorolását az 1. táblázat foglalja össze.

Víz a talajban

A talajszerkezet, a víztartó képesség szempontjából döntő a talajban található pórusok mérete. A nagyobb, gravitációs pórusok nem képesek megtartani a vizet, az ilyeneket bőven tartalmazó talajszelvényen könnyen átszalad a víz, és ahogy jött, olyan könnyen is távozhat. Így nincs elég ideje a víznek a talajszemcsék átnedvesítésére.

A kisebb, kapilláris méretű pórusok képesek a vizet meg is tartani, de ezek kialakulásához a talajban számos tényező együttállására van szükség. Meghatározó a talaj zikai félesége, az agyag- és porfrakció aránya, a szervesanyag- és humusztartalom, az agyag-humusz-komplexek jelenléte, a talajélet és a gyökerek által kiválasztott szerves ragasztóanyagok jelenléte, illetve ezek bomlástermékei, a cukrok, a glomalin és a fenolsavak stb. is.

A növények számára hasznosítható vizet Sekera (1951) a 3–30 mikron közötti mérettartományra teszi, az ennél kisebb pórustér kötött, a gyökerek számára elérhetetlen, a nagyobb pedig már mint gravitációs tér működik, a víz „átfolyik” a talajszelvényen.

A homoktalajok vízmegtartó képessége csekély, majdnem kizárólag gravitációs pórusokat tartalmaz, így a termelés lehetősége kizárólag a talajélet által (is) folyamatosan biztosított szerves és humuszanyagoknak köszönhe-

Agrotechnikai módszer

1. ábra. A talajok makro- és mikroaggregátum-stabilitására (MaAS és MiAS) ható legfontosabb paraméterek és egymáshoz viszonyított arányuk (forrás: Makó és munkatársai, 2022)

tő, az állandó dinamikus talajbiológiai folyamatok által meghatározott.

A kicsit kötöttebb homoktalajok rendelkeznek némi szerkezettel. A makropórusok stabilitásáért elsődlegesen a humusztartalon, a talaj pH-ja, a porfrakció aránya és az agyagtartalom a felelős. Minél nagyobb az agyagtartalom, annál stabilabb a talaj vízháztartása. A vizet jobban megtartó mikroaggregátumok kialakulásánál a nátrium (és a talaj sóinak a szerepe) a meghatározó, de gyelembe kell még venni a pH-t, a mész- (CaCO3) és a humusztartalmat is.

A sók és a kicserélhető ionok mennyisége meghatározza a talajok elektromos vezetőképességét (EC-t), amit szintén ki lehet emelni mint igen fontos talajparamétert a talaj vízháztartásának alakulásában (Makó és munkatársai, 2022).

A homoktalajok víztartó képességének javításához, elsődlegesen a mikropórusokat tartalmazó talajmorzsák stabilitása szempontjából a pH emelése az egyik legfontosabb kezelés, ami meszezéssel történhet. Ezzel párhuzamosan a szerves anyagok pótlása, a humusztartalom emelése szintén elengedhetetlen tényező. Figyelni kell a talaj kationtartalmának a növelésére is, amit különböző javítóanyagokkal próbáltak már számos kísérlettel is bizonyítani, pl.

átlagtermés termés (cső) szár, levélzet q/ha % q/ha % forgatás nélkül 5,73100 14,68 100

168,39

2. táblázat. Az Egerszegi-féle homokjavítási módszer vizsgálati eredményei és az alkalmazott agrotechnikai eljárások a kukorica terméseredményeire (forrás: Popatov és munkatársai, 1956)

szennyvíziszapkomposzt, alginit és riolittufa-őrlemény (ami Ca- és Mg-pótlást jelent) vagy nagy agyagásvány-tartalmú természetes bentonit adagolásával. Ezeknek az eljárásoknak a fejlesztése és a gyakorlatba átkerülése jelenleg is intenzíven folyik hazánkban.

Korábbi homokjavítási kísérletek

Azok között a homokjavítási eljárások között, amelyeket az elmúlt évtizedekben alkalmaztak, és amelyek (részben) ma is alkalmazhatóak lennének, a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézeténél beállított és jelenleg is folyó Westsik-féle vetésforgó- kísérleti háttér emelhető ki. Ebben zöld- és szerves trágyát, szalmát és erjesztett szalmatrágyát alkalmaztak rozs-burgonya-csillagfürt vetésforgóban. Hetven év átlagában ezek a kezelések rozsból 2,5-szeres, míg burgonyából 3-szoros termést is tudtak produkálni.

Szintén pozitív eredménnyel járt az úgynevezett Egerszegi-féle aljtalaj-javítási rendszer, amelynek lényege az volt, hogy 60 cm mélységben istállótrágyát, illetve komposztot (300 q/ha dózisban) helyeztek el rigoleke-barázdákban, úgy, hogy az lehetőleg összefüggő réteget alkosson. Később újabb réteget is elhelyeztek a 40 cm-es mélységben. Ezek eredményét a bevitt szerves anyagok azonnali, a termésre pozitívan jelentkező hatása jelentette (2. táblázat).

A homoktalajoknál megállapítható, hogy statisztikailag is igazolt, szignikáns eredményeket lehet elérni minden olyan kezeléssel, ami javítja a talaj zikai tulajdonságait, növelve a homok mellett a meglehetősen hiányzó agyagásványok mennyiségét, és továbbá folyamatosan biztosítja a növénytermesztéshez elengedhetetlenül szükséges tápelempótlást. FOLYTATÁS AZ 50. OLDALON

3. táblázat. A felszíntakarás és az erózió összefüggése (forrás: DLG Mitteilunhgen, 2013)

Ezért lehet „jó kezelés” például a városi és kommunális „hulladékanyagok” átalakításával nyert szennyvíziszap-komposztok vagy a biogáz-üzemi fermentlé felhasználása is.

A komposztálással a tápanyagok felvehetősége igen jó lesz, ami megjelenik a talajok jobb tápanyagellátásában és a jobb termésben is. A kommunális szennyvizekben azonban előfordulhatnak olyan toxikus elemek (nehézfémek) is, amelyek hosszabb távon (akár már 15-20 év alatt) elérhetik a napjainkban engedélyezett környezetvédelmi határértékeket. A rövidtávú előnyöket így folyamatos talajmonitoring kell hogy kísérje, az élelmiszerek minőségére és biztonságára nézve, amit a szennyvíziszapok és a fermentlevek felhasználását vizsgáló kísérletek szerzői is megemlítenek (Makádi, Aranyos, Tomócsik PhD-értekezései).

A víz „távozása” a talajból

A talajokból a bennük raktározódó víz a talajfelszínről evaporációval, a növényeken keresztül pedig transpirációval távozhat.

Magyarországon a szabad felszíni párolgás mm-ben kifejezett értéke majdnem mindenütt meghaladja az éves átlagos csapadékot. Ez Pécsett pl. 1007 mm, míg a legcsapadékosabb Szombathely esetében is 726 mm-t jelent. Ezt a növényeken keresztül elpárologtatott, ill. a növényzet árnyékoló hatása miatt a helyben maradó csapadékmennyiségi értékek csökkenthetik. Alapvetően fontos ezért a talajok felszínének az árnyékolása is.

A felszín fedése történhet növényi maradványokkal, úgynevezett mulcscsal, illetve magával a termesztett haszon- (vagy pénztermelő) növényekkel. A folyamatos talajfedés és -használat másik eszköze célirányosan a terület átmeneti (a főnövényen kívüli időszakra vonatkozó) védelmét szolgáló takarónövények felhasználása. Az ezek megválasztásának szempontjait segítő módszereket a cikksorozat 13. része mutatta be.

A mulcshagyó művelés több szempontból is igen hasznos. Csökkenti

az „éltető víz” felszíni elpárolgását, az árnyékolt talaj hőmérsékletét (így a nyári nagy melegek stresszhatását), meggátolja a lejtős területeken az eróziót, bontása pedig folyamatos feladatot ad, és fenntartja a talajéletet,

ami a növénytáplálás kulcsfontosságú eleme. A felszíni takarás összefüggését a talajvesztéssel és az elfolyó víz mennyiségével a 3. táblázat mutatja be, németországi szerzők vizsgálatai alapján.

FOLYTATÁS A 49. OLDALRÓL

1. a, b. kép. Mulcshagyó művelésben elhúzódó kelés, majd ugyanaz az állomány június végén (fotó: Borkó K.).

2. a, b. kép. Mulcs repcearatás után 2022 nyarán (bal oldalon) és különbözőképpen lebomlott szármaradványok 2021-es kukorica-, majd 2022-es napraforgó-állomány után (jobb oldali kép) (fotó: Borkó K.)

Mindezek mellett a mulcs egyúttal művelési akadályt is jelent. A felszíni, kisebb-nagyobb mértékű árnyékolás miatt a talaj tavasszal lassabban melegszik fel, tovább nedves marad a felszín, esetleg később lesz a terület géppel is járható. A szármaradványok miatti egyenetlenebb vetés elhúzódó kelést eredményezhet, amit az állomány később „kinőhet” ugyan, de ennek mértékét a borítottság meghatározza. Ezt mutatja az 1. a, b kép

A lényeges előnyök miatt lelkileg, pszichésen is megterhelő lehet ez a mulcshagyó művelési mód, látva, hogy a szomszéd hagyományosan művelt tábláján már térdig ér a vetemény, amit a mulcsba vetett meg sem közelít (még mindig csak „boka xes” méretű növények)! A mulcsba vetett állományok később kiegyenlítettebbek lesznek ugyan, de kisebb magassági különbség a hagyományos és a mulcsos állományok között mindvégig megmarad.

Ezt a meccset azonban általában nem szépségre, hanem inkább a pénz-

3. a, b.

tőszámra is. Minél előbb beállt a jelentős árnyékhatást kiváltó veteményünk, annál inkább képes takarni, árnyékolni

Afolyamatostalajfedésés-használateszköze célirányosanaterületátmenetivédelmétszolgáló takarónövényekfelhasználása

re, a gazdaságosságra kell játszani, ami nemcsak a termésre vonatkozó azonnali gazdasági előnyöket, hanem a hosszabb távú talaj-környezetvédelmi előnyöket és az esetleg csak az ezeket követően kialakuló, később jelentkező termésbeli hasznosságot jelenti! A különböző mulcsborításokat mutatja a 2. a, b kép).

Bottl ik (2016) a mulccsal való 50–70%-os felszíntakarás esetében jelentős talajnedvesség-többletet és ezzel párhuzamosan a művelés csökkentése, elhagyása miatt jelentkező üzemanyag-megtakarítást mért érzékelhető termésnövekedés mellett. A takart felszín alatt a 0–10 cm-es mélységben barna erdőtalajnál 7%, réti talajnál 12%, csernozjomnál pedig 26%-kal több talajnedvességet mért a szántott kontrollhoz viszonyítva. Mulcshagyó műveléssel erdőtalajon 37,5% üzemanyag-megtakarítás mellett 2,5%, míg réti talajnál 17,9% megtakarítással 7,3% termésnövekedést sikerült elérni.

A talaj takarását adhatja maga a kultúra is, ha gyelünk az adott fajta növekedési erélyére, a sorközökre és a

a talaját, ezáltal csökken a felszíni elpárolgás, és a kialakuló állományklíma segíti a növények további fejlődését (3. a, b kép)! Ezek kitapasztalásával a módszer tovább javítható.

Összefoglalás

A 8 éve elkezdett csökkentett és forgatás nélküli művelésről a művelés nélküli („no-till”) eljárásokra való átállás egy olyan újfajta szemlélet és fejben történő „átkapcsolás”, amelynek ténylegesen is használható módszereit az adott talaj zikai féleségéhez és az adott növénykultúrához alakítható technikáit folyamatosan tanulni, tapasztalni szükséges.

A módszer nem azonnali, nem egyformán és mindig is jól működtethető eljárási rendet jelent, ahogy azt a szinte „automatikusan” végzett szántásos művelésnél megtapasztaltuk. Számos kérdés felmerülhet ebben a tanulási folyamatban, és nem csak fejben, de lelkileg is el kell fogadni a látszólagos hátrányokat az átállás során.

Sok még az ellentmondás is, pro- és kontra, a vélemények ütköznek, például a mulcshagyás kór- és károkozók (Fusarium gombák terjesztése és a toxinok vagy a pocokinvázió) kérdéseire vonatkozóan. Ez a művelési módszer azonban azon túl, hogy azt hirdeti „semmi vagy jóval kevesebb dolgod lesz a földeden” vagy a szénmegkötés miatt „munka nélkül is jövedelemhez jutsz”, folyamatos oda gyelést igényel, és az adott helyzethez szükséges tudás, az ökológiai szemlélet és az egész rendszerre (a talaj- és emberi „egész”ségre) törekvés szakszerű alkalmazását. Hoszszabb távon nem kérdésesek azonban azok a környezetvédelmi előnyök sem, amelyek ellentmondásait a következő rész fejtegeti tovább.

További információk, talajmonitoring-vizsgálati igények, a MATE Budai Campus Agrárkörnyezettani Tanszékén is elérhető szolgáltatások és szaktanácsadás a biro.borbala@gmail.com címen kérhetők. Az irodalmi hivatkozások részleteiről a szerzők adnak tájékoztatást. A cikksorozatban bemutatott szakdolgozatok a hetedik éve, a MATE Környezettudományi Intézetének Agrár-környezettani Tanszékén folyó biológiai talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés keretében készülnek. A képzésről és a jelentkezésről az uni-mate.hu/képzés/content/ biológiai-talajerő-gazdálkodási-szakmérnök-szakember-szakirányú-továbbképzés linken tájékozódhatnak.

kép. Általánosan alkalmazott „normál”, azaz 72 cm-es távolságra vetett napraforgó (bal oldalon), majd „véletlenül” kb. 50 cm-re vetett növénysorok talajtakaró hatása (jobb oldalon) (fotó: Borkó K.).

Talajból támadó új kórokozók

SZERZŐ: HECHTA.HU

A talaj egy fizikai, kémiai és biológiai közeg, amely növényvédelmi szempontból különös fontossággal bír. A talaj a legtöbb fertőzés kiindulási helye, hiszen gyommagtartalma a gyomosodást határozza meg, a legtöbb kórokozó a talajból kiindulva fertőz, és a kártevők egy része a talajban él vagy itt telel át. Az éghajlat melegedése kedvez a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és elterjedésének. Ezek a kórokozók a talajban élnek, és onnan fertőzik a növényeinket.

Az első ilyen, nagyarányú fertőzés a 2021-ben a kukoricában fellépő a atoxinprobléma volt, amit a fekete penész (Aspergillus avus) okozott. A gomba a talajban telel át, és onnan fertőzi meg a gabonaféléket és a fűszernövényeket. Kukoricában virágzáskor a bajuszon keresztül a szemekhez jut. A szemekben a gombafonalak a atoxint termelnek, melyet ezután már nem lehet a terményből eltávolítani, így ez a kukorica felhasználásra alkalmatlanná válik.

A hamuszürke szárkorhadás (Macrophomina phaseolina) a napraforgót, a szóját, a kukoricát és a cukorrépát károsítja. A fertőzés főleg azzal vált ismertté, hogy 2023-ban az alföldi cukorrépa-területekről több mint 500 hektár répát pusztított ki. A fertőzés a talajban vagy fertőzött növényi maradványokon áttelelő gombaképletekből indul ki, amelyek először a gyökereket támadják.

A gomba közvetlenül hatol be a növénybe. A fertőzés szikleveles kortól kezdve bármelyik növekedési fázisban bekövetkezhet. A tünetek viszonylag későn észlelhetőek a fertőzést követően. A növény hirtelen lankadni kezd, majd hervadás lép fel, és a levelek pusztulni kezdenek. A szár epidermisze felreped, lehámlik, és jellegzetes hamuszürke színű lesz. A tünet a szár szétvágásával könnyen azonosítható,

mivel a bélrész a nagyszámú mikroszklerócium-mennyiségtől úgy néz ki, mintha mákkal szórták volna tele, és erőteljesen zsugorodik.

A fent említett fertőzések ellen kémia szerrel nem lehetséges védekezni. A talajban biológiai készítményekkel, az áttelelőképletek gyérítésével lehet a fertőzés mértékét csökkenteni. A Bacillus subtilis baktériumfaj olyan antibiotikumokat termel, amelyek a talajból fertőző növényi kórokozók növekedését gátolják, szaporodásukat visszaszorítják (fuzáriumok, Aspergillus, Botrytis, Alternaria, Macrophomina, Rhizoctonia). A Bacillus subtilisnak ezt a tulajdonságát nagyon jól használhatjuk többek között a Fusarium fajok talajból történő fertőzésének csökkentésére kalászosokban és borsóban, az Aspergillus fajok visszaszorítására kukoricában, a gyökérfekély visszaszorítására cukorrépában, a verticílliumos tőrothadás ellen kertészeti kultúrákban (dinnye, paprika, paradicsom) és a hamuszürke szárrothadás ellen napraforgóban, szójában és cukorrépában.

Sorkezeléssel, az Amalgerol® Starter Protect alkalmazásával a növényeinket védjük meg a fertőzéstől. Ekkor táblaszinten nem gyérítettük a gombák áttelelőképleteit, de a növény gyökere körül nagyobb koncentrációban juttattuk ki a készítményt.

Az Amalgerol® Essence a gyökérzónához juttatva serkenti a gyökérfejlődést. A készítmény a növény gyökerén élő mikorrhiza gombák szaporodását segíti elő. A növény számára a minél erősebb mikorrhizáltság az előnyös, ugyanis a talajban szétterjedt gombamicélium távolabbi területekről képes a növénynek vizet és tápanyagot szolgáltatni. A készítmény tápelemtartalma starter trágyaként tápanyagot biztosít a növények kezdeti fejlődéséhez. A készítményt 15 kg/ha dózisban, sorkezeléssel, a vetéssel egy menetben, a vetőgépen található mikrogranulátum-adapterrel kiszórva alkalmazható. AÖP: 2 pont.

Teljes felületkezelés esetén táblaszinten gyérítjük a kórokozó képleteit. Ekkor a készítményt a vetés előtt szórjuk ki és dolgozzuk be. A Bio l® Talajőr Bacillus subtilis baktériumspórákat tartalmaz. A gömbölyű, vastag sejtfallal rendelkező baktériumspórák nagyon ellenállók, így a termék eltarthatósága hűtés nélkül is 2 év. A vastag sejtfal megvédi a baktériumokat a külső hatásoktól, így ez a baktériumtermék keverhető folyékony műtrágyával és növényvédő szerekkel is. AÖP: 2 pont.

Lendületben az olajlen, a nyereséges szupernövény

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

A lenmag egy szuperélelmiszer és szupertakarmány. Olaja elképesztően értékes, mégis készíthető belőle tömegcikk, méghozzá itt, Magyarországon. Vetőmagként is keresett termék. Az alábbiakat érdemes tudni a technológiájáról és piacáról.

2022-ben már csaknem 4 millió tonna lenmagot termelt a világ, ami a szója 350 millió tonnás globális terméséhez mérten nevetségesen kevésnek tűnik, de a tapasztalattal rendelkezők szerint a két növény tápértéke olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől.

Szuperélelmiszer, szupertakarmány

A lenmag gazdag omega-3 zsírsavakban. 42–45%-os olajtartalmából 52–57%-ot tesznek ki ezek az értékes, többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek csökkentik a koleszterinszintet, az érelmeszesedést, ezáltal a vérnyomást, és javítják az agyműködést. A lenmag fehérjetartalma 18%, fehérjepro lja javítja az immunitást, és glutént sem tartalmaz. Növényi hormonjai ( toösztrogének) csökkenik a csontritkulást és antioxidáns hatással bírnak.

A lenmagban található szénhidrátok nagy része rost, amelyek bontása nem igényel inzulint, ezáltal cukorbetegeknek is ajánlható, inulintartalma tisztíthatja a beleket, és szabályozhatja a bél órát. A mag gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek elsősorban az idegműködést és a növekedést támogatják. Egyszóval egy szuperélelmiszerről van szó, amelyet a gyógyszeripartól kezdve az élelmiszeriparon át a takarmánygyártásig számos szegmens megbecsül, de még a faanyag megóvására is használjuk lenolajkence formájában. Hamarosan ki fogunk térni arra is, hogy Magyarországon kikre számíthatunk a felvásárlásában.

Legnagyobb termelői

Előbb azonban tegyük helyre a lenmagot a világban, hogy lássuk, hol vannak a konkurensek, és hol a vásárlók.

Rossz hír, hogy Kazahsztán és Oroszország évek óta egymással vetélkedve vezeti a lenmagtermelés világranglistáját. A versengés 2022-ben az oroszok fölényes győzelmével ért véget, és ez a különbség már aligha behozható (lásd jobbra a gra kont). Oroszország az utóbbi években fel is dolgozza a termés egy részét, öt év alatt a kilencszeresére növelte az olajgyártást, ami azonban még mindig nem túl izmos.

A legnagyobb lenolajgyártók nem azonosak a legnagyobb lenmagtermelő nemzetekkel, ami viszont kiváló alapot ad a mag exportjához. Ez nyilván Oroszország, Kazahsztán és Kanada számára nyújt nagy lehetőséget, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a lengyelek kazah importra alapozva kerültek be a világ 12 legnagyobb lenolajtermelője közé (lásd jobbra, a gra kont), miközben például hazánk klímája vagy termelési kultúrája egy cseppet sem rosszabb a kazahsztáninál. Fontos partnerünk, Németország is erősen kitett a lenmagimportnak.

Európa importigén ye évente 600–900 ezer tonna lenmag, ami nagyjából a belső termelés tízszerese. Ennek mintegy 60%-a Belgiumba áramlik, a többin jórészt Németország és Lengyelország osztozik. A 2021. évi kazah termésből 70 ezer tonna érkezett Lengyelországba és 164 ezer tonna Belgiumba. Ezek felfoghatatlan mennyiségek Magyarországról nézve, ugyanakkor azt is megmutatják, hogy végtelen potenciált rejt a lenmag termesztése.

Mint lentebb kiderül, a nyereséges termeléshez még csak exportpiacokra sincs szükségünk: az utóbbi években kialakult a mag hazai termeltetése és feldolgozása. Ez igen jó hír egy olyan időszakban, amikor minden szántóföldi termelő alternatív növényeket keres.

Európába való növény

Az összes lenmagtermeléssel foglalkozó európai nemzet 50–100%-kal nagyobb hozamokkal dolgozik, mint az ázsiai konkurencia, és nagyon közel helyezkedik el a világ legnagyobb

Gyorsan megszerethető ez a gyönyörű növény (forrás: thespruce.com)

és legjobban zető felhasználóihoz. Egyszóval, csak azért, mert jók benne a kazahok, még ne mondjunk le a lenmagtermelésről. A franciák kiváló fajtákkal és a világ legnagyobb hozamaival rendelkeznek, de választhatunk hazai nemesítésű lenmagot is (GK Helga és Zoltán).

Az EU-ban a legnagyobb lenmagtermelők a franciák mintegy 25–30 ezer hektáros termőterülettel, őket a belgák követik mintegy 6-7 ezer hektárral, majd a németek 4-5 ezer hektárral. A magyar termelés ezer hektárra tehető, aminél a cseh és a román termelés is több. Mikrokultúráról van tehát szó, ennek megfelelően gyér szerpaletta tartozik a termesztéstechnológiájához.

A termeltetetők többsége azonban hangsúlyozza: ez a növény akkor igazán eredményes és értékes, ha minimálisra szorítjuk az állománybeli beavatkozásokat. Ezt pedig nem is nehéz elérni, mivel összesen három ponton igényel oda gyelést a kultúra: a tábla megválasztásakor (elővetemény), a vetés és a betakarítás idején.

Hogy termeljünk sokat?

Az olajlen rövid tenyészidejű növény, jellemzően március közepén vetik, és június végén, július közepén aratják, gyakran egy időben a búzával. A hazai gyakorlatban a vetőmagnak szánt táblák is hozzák a 1,5–2,2 tonnát, így volt még az aszályos 2022-ben is. Talajigénye közepes, nem szokás jó földbe tenni. Különösebb talajminőségi elvárásai csak a gyógyszeripari termeltetésnek vannak (kadmium-, pH-érték és mésztartalom). Az olajlen tápanyagigénye szerény, lévén egy félméteres növénykéről van szó, ami mindössze 4-5 hónapig foglalja a táblát.

Az említett hozamokkal 75–90 kg/ha nitrogént, 25–45 kg/ha foszfort és 40–60 kg/ha káliumot von ki a növény a talajból, ezt a technológiai leírások alaptrágyaként javasolják a vetőágykészítéskor kiadni, de a gyakorlatban a talajvizsgálat dönt. Jobb szerkezetű és káliummal, foszforral jól ellátott földeken nem szokás műtrágyázni a növényt. Leginkább arra kell ügyelni, hogy a nitrogén és a rendelkezésre álló kálium egymással összhangban legyen: előbbi túlsúlya megdönti az állományt, utóbbi erősíti a rostos szárat.

„Három éve foglalkozunk lenmagtermesztéssel, mióta a takarmánygyártás oldaláról megfogalmazódott az

igény, hogy egyes tehenészetek szeretnének lenmagos kiegészítőket vásárolni, és az etetése révén értékesebb tejet termelni. Ebből a három évből kettő aszályos volt, az árak pedig hektikusan ingadoztak, a len – még vetőmagnak termesztve is – mégis 1,8–2,2 tonnát adott 30–35 hektár átlagában. Megfelel neki a 20–25 AK, és nem kell attól sem megijedni, ha csak 40 centisre nő meg” – sorolja tapasztalatait Szőke-Molnár Tibor, az orosházi Béke Agrár Kft. ügyvezetője.

Kulcspontok

Mindenki egybehangzó véleménye, hogy a lehető leggondosabban kell elvégezni a magágykészítést és vetést. Ennek a betakarításkor lesz jelentősége. A sekély vetést igénylő olajlen számára porhanyós, kertszerűen elmunkált magFOLYTATÁS AZ 58. OLDALON

Az olajlen gyomelnyomó képessége viszonylag gyenge, és bár a nehezen irtható gyomfajok ellen is rendelkezésre állnak herbicidek, jobb körültekintően megválasztani a táblát. „Én hangsúlyoznám az elővetemény fontosságát. Bizonyos gyomok, mint az apró szulák, hajlamosak felszaporodni a lenben, ezek ellen már a megelőző kultúrában védekezni kell. Egy herbicides kezelésre így is szükség lesz az állományban” – teszi hozzá Friebert Miklós, az NT-Agro Kft. ügyvezetője Kiskunfélegyházán, aki már hatéves termelési és termeltetési tapasztalattal rendelkezik a kultúrában. A cég kifejezetten étkezési olaj gyártására fog össze több mint 500 hektárnyi olajlent, ami a teljes magyar termőterület fele.

Legnagyobb lenolajgyártók 2019-ben (ezer t)

Lenmagtermés a világban 2022-ben (tonna)

ágyat kell készíteni. Kezdeti fejlődésére kedvező, ha a talaj is felmelegszik a vetés mélységében 7-8 oC-ra.

A gabonasortávra, sekélyen (2–4 cm) vetett magból a magtömegtől függően kell többet vagy kevesebbet vetni. A nagyobb magvú francia fajtákat elég 85 kilóval, a magyar fajtákat inkább 100 kiló körüli normával érdemes földbe helyezni. A vetőgépet magtakaró fogas kövesse, és hengerezéssel zárjuk a magágyat.

„Eddig elég volt egyetlen posztemergens herbicidkezelés, de tény, hogy viszonylag szárazak voltak az évjáratok. Éppen ezért gombás betegségekre sem volt példa, sőt, rovarkártevőkkel sem találkoztunk” – sorolja Szőke-Molnár Tibor, bár a technológiai leírások a földibolhát veszélyesnek mondják a növényre. Ugyanez a tapasztalata az alföldi Friebert Miklósnak és a Bakony lábánál, Taliándörögdön Révész Mártonnakis.

A Dörögdi Mező Kft. ügyvezetője elmondja, hogy húsmarháik számára készítenek a lenmagból granulátumot, 15–20 hektárt fed a növény minden évben. „Granuláláskor megkapja a szükséges hőkezelést a mag, aztán már csak be kell keverni a takarmányba. Nemcsak ránézésre szebbek, egészségesebbek, fényesebb szőrűek az álla-

tok a lenmagtól, de minden mérhető egészségügyi és termelési paraméterük javul tőle.”

A termelők tapasztalata szerint minimális gondoskodással nevelhető a len. A gyors és egyöntetű kelés azonban nagyon fontos, mert ez az egyenletes érés előfeltétele, ami kri-

tokban, és semmi pára nem nehezíti a gép munkáját. A cséplésre is ügyelni kell, mivel a tört szemek gyors avasodást okoznak. Általánosan ajánlható a percenkénti 900–1000 fordulat a cséplődobban és a 4–5 mm-es dobhézag. A len a szakirodalom szerint 5-6 évig nem kerülhet vissza ugyanabba a táblába, a

180–200ezerforintatakarmánynakvalóés

250–310ezerforintavetőmagcélratermesztett olajlentonnája

tikus pontja a lenmagtermesztésnek. „Ha mindent jól csináltunk, és száraz a nyár eleje, akkor egyenletes, 8–10% nedvességtartalmú magokat kapunk, elkerülhető a deszikkálás és a szárítás is. Innentől már csak arra kell ügyelni, hogy borotvaéles legyen a kaszapenge, és türelemmel viseltessünk a dobkosárra csavarodó lenszárak iránt. Ez nem búzaaratási tempó, de kicsi a terület, és jobb a bevétel. Ez a lényeg” – mondja Szőke-Molnár Tibor.

Érdemes tudni, hogy ha túl korán aratunk, az éretlen magok megsérülnek, ha túl későn, akkor felnyílik a tok. Akkor jó megindítani a kombájnt, amikor a magok már zörögnek a zárt

gyakorlat azonban 3-4 éves fordulóval dolgozik.

A növény a fentieken túl szereti, ha a virágzáskor kap egy kis esőt, vagy legalább párás a levegő, ezért előnyös, ha a hegyek-dombok eső felőli oldalában vagy folyókhoz, tavakhoz közeli részeken termesztik. Érdekes az a termelői tapasztalat is, hogy a len – rostos szárának köszönhetően – a búzákat teljesen elfektető, nagy, nyári viharok után is felkel a földről.

Mit hoz a konyhára?

A termelők véleménye megoszlik a költségeket illetően, de egy 2021.

évi kísérletsorozatban 220–250 ezer forintos termelési költség adódott egy hektárnyi magra. Ma a megkérdezettek egy része ennél többet mond, míg mások jóval kevesebbet. „Hektáronként 42–45 ezer forintból kijön a vetőmag, nincs műtrágya, és csak egyetlen herbicides kezeléssel kalkulálhatunk. A talajmunka és a kombájnolás költsége nem sokban különbözik más kultúrákétól. Én azt mondom, kudarc, ha nem hozzuk ki 200 ezer forintból a nagyjából 2 tonnás termést” – összegzi a ráfordításokat Friebert Miklós, a sok száz hektárt összefogó NT-Agro Kft.-nél.

A szakember csapata éveken át dolgozott azért, hogy a lenmagból olyan étkezési olajat nyerjen, ami színre, ízre, szagra majdnem teljesen semleges, 160 fokos hevítésig nem veszíti el a beltartalmi tulajdonságait, úgy tárolható-hasznosítható, mint az olívaolaj, és széles körben meg zethető a vásárlók számára. „Eredetileg csíráztatott lenmagból készült volna a termék, de az energiaválság más pályára kényszerített minket: száraz magból dolgozunk. Tanultunk a korábbi magyarországi kezdeményezések hibájából is: rögzítjük a minimális átvételi árat, ami alá nem megyünk. Ez most tonnánként 180 ezer forint. Ezt az is megkapja, aki 38% olajjal hozza be a terményt. Remélem, hogy hamarosan kiépül egy gyakorlott és széles termelői bázis, akit az olajtartalom függvényében bónusszal is honorálhatunk” – mondja az ügyvezető. Ez alapján másfél tonnával is nyereséges a termelés, és biztos piaca van a növénynek.

A gyógyszeripar az előbbi ár két-háromszorosát is megadja a kész termékért – szögezi le dr. Masa Beáta, a Soltvadkerttől nem messze található, seregélyesi Hungaro-Farm Kft. ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy a teljesen tiszta, kifogástalan, száraz és színre osztályozott lenmagért ad ennyit. A zetés gyors, már szeptemberben megtörténik. A cég a technológia minden pontját meghatározza, és kiköti, hogy a termelés helyszíne maximum 50 kilométer távolságra legyen a feldolgozójuktól, mivel ez garantálja azt, hogy ez a magas olajtartalmú, könnyen befülledő és avasodó termény gyorsan tisztításra, és ha kell, kíméletes szárításra kerül. Sajnos jelenleg nagyon kis mennyiségben igénylik a lenmagot, összesen

100 tonnát, amit 60 hektár kiszolgál. De foglalkoznak rostlenvetőmag termeltetésével is, ennek az átvételi ára a világpiaci helyzethez igazodik.

Kedvez a teheneknek

E cikk írásakor, március első hetében még azok is bizonytalanok, akik

x árra szerződnek a vetőlenre. SzőkeMolnár Tibor azonban bizakodik „Tavaly 1 euró volt egy kiló mag, most 0,65–0,8 euró között mondják, tehát forintban 250–310 ezer körül várható tonnája. Azonnal, kombájntisztán elviszik Ausztriába.” Apropó: Ausztria. Érdekes módon még az olyan nagy felhasználók is, mint a Vitafort Zrt., a sógorokhoz viszik ki extrudálni a magyar termést, csak aztán keverik be a takarmányba.

„A feltárt lenmag természetes zsírforrás, nagyon jó az ízhatása, és kiváló a zsírsavösszetétele. Ideális a tejelő szarvasmarhák takarmányozásában a védett fehérjék és védett zsírok részleges vagy akár teljes kiváltására. A forgalmazott lenmagos termékekben a 61% lenmag mellett repce, napraforgó, lóbab, búza, rozs, karbamid található. Magas omega-3 zsírsavtartalma miatt sokkal egészségesebb, mint a szója. Olyan 35–45 literes fejési átlagot elérő telepeket szolgálunk ki vele, ahol szójamentesen vagy csekély szójamennyiséggel takarmányoznak. Jobb lesz tőle a tehenek immunstátusza, javul a szaporodásbiológiájuk, emelkedik a tejtermelésük. Plusz a tejben is megjelenik az omega-3 zsírsav, ami magasabb értékű terméket

eredményez. Franciaországban külön címkézik az így előállított tejtermékeket és húsokat” – tudjuk meg a késztermékben havi szinten 150 tonna lenmagot forgalmazó Vitafort Zrt. szarvasmarha-specialistájától, Tóth Attilától. Ez azt jelenti, hogy ha nem kerülne nyugat-európai lenmag a cég takarmányába, szinte a teljes magyar termést felvásárolhatná.

Takács Tamás, a NOACK Magyarország Kft. értékesítési vezetője azt mondja, három évvel ezelőtt még valóban úgy tűnt, hogy a teljes magyar termés, plusz még 4–5000 tonna nyugat-európai lenmag a Vitafortnál landolhat, de a piaci turbulencia elsodorta a tervet. „Senki nem akadt a hazai piacon, legyen ez vetőmagos, takarmányos vagy feldolgozóipari cég, aki x árra mert volna szerződni. A semmire pedig nem vágnak bele a termelők egy ennyire új növénybe, mint a len. Pedig milyen ára lett 2022-ben! 0,8 eurót zettek a magért kilónként” – mondja a terménykereskedő. Most ők 0,45–0,48 euróra szerződnek a kombájntiszta takarmányminőségre.

Takács Tamás hozzáteszi: a lenmag olajmagként és a német nyelvű piacon betöltött szerepe miatt a repce ármozgását követi. Abban is hasonlít hozzá, hogy a búza fél tonnával többet terem utána. „Én egyre nagyobb nyitottságot érzek a növény irányába. Bárki elkezdheti, de ajánlatos 14 hektáronként, azaz kamiontételeként tervezni a mennyiséget. 14 hektárnyi közepes föld pedig igazán mindenütt akad …”

Több színben, több célra – kérdezze a termeltetőt! (forrás: finedininglovers.com)

Csapadékhatékonyság és talajművelés

SZERZŐ: KÖKÉNY ATTILA

Az elmúlt 50 évben trendszerűen csökken a csapadékmennyiség az országban, ezért a táblaszintű vízgazdálkodás is kulcsfontosságú volna a földeken, hogy ne párologjon el egyetlen milliméter csapadék sem feleslegesen.

2023-ban a nyugati országrészben nem egy helyen haladta meg az 1000 millimétert az éves csapadék mennyisége, de februárban a szántott földek hantjai már porosra száradva omlottak a napsütés és szelek hatására, aminek következményeként a tavaszi magágykészítés idejére jelentős nedvességvesztéssel indul az év.

Minden egyes cseppet

Mondhatnánk erre azt, hogy mit számít az a néhány milliméter, ennyi csapadék után. Az elmúlt években azonban jóval magasabb volt a potenciális párolgás mértéke, mint a leesett csapadék menynyisége, azaz mínuszos évek voltak nedvességgazdálkodás szempontjából, és a talaj mélyebb rétegei máig nem töltődtek vissza.

Ez a probléma a Dunától keletre hangsúlyozottabban jelentkezik, de vajon hányan változtattak a korábbi talajművelési szokásaikon a sorozatos aszályoknak köszönhetően?

A mi szélsőségekre hajlamos klímánkon ott kell megtartani a csapadék minden egyes cseppjét a földünkön, ahol leesik. A nedvesség rendelkezésre állása és a terméshozamok közötti kapcsolat mindig is fontos volt. A változó időjárási minták és az éghajlat változékonysága miatt azonban a jövőben ez lehet a legfontosabb tényező a gazdálkodók számára, nem a kiszórt műtrágya mennyisége. 2023-ban még a tápanyag-utánpótlás nélküli no-till kukorica is tudott 10 tonna felett teremni, de vajon mennyi hasznot adott azok kukoricája, akik még ezt a hozamot sem érték el, miközben intenzív talajműveléssel és tápanyag-utánpótlással törekedtek a maximális hozam elérésére?

Cél lehet rendszeresen a pozitív nullával vagy veszteséggel záruló év a mezőgazdasági termelők számára?

A

A szántással szerkezetét vesztett föld 1000 mm éves csapadék után is már csak porhalom

művelt föld eliszapolódik, miközben a takarónövényes tábla szabadon nyeli el a csapadékot

Meddig lehet így életben tartani a gazdaságot?

Kezdjük az alapoknál, a csapadékkal való gazdálkodásnál.

Nehezen hiszem el, hogy nem hallotta már mindenki számtalanszor, hogy a magas hozamok és a jó minőség elsődleges kulcsa a talaj vízellátottsága – és ez különösen igaz a no-tillre.

Ez nem igazán titok. Ha valaki felgyorsítja a csapadék beszivárgási sebességét, növeli a talaj víztartó képességét, csökkenti a párolgás mértékét, és általában több vizet tart meg a növények fejlődése számára, annál fejlettebbek és egészségesebbek lesznek a növények. A tavalyi évben is beigazolódott, hogy nem kifejezetten a nitrogén vagy a foszfor mennyisége okozza a terméshozam-ingadozást egy táblán belül, hanem a talaj vízháztartása – minél több a rendelkezésre álló nedvesség, annál jobbak a hozamok. Ez elsősorban a biológia úton feltáródó tápanyagok jobb rendelkezésre állása miatt következik be, amelyek például a kukorica szükséges nitrogénigényének 65-70%át teszik ki.

Érdekes módon a növények tápanyagigényének többségét biztosító biológiai eredetű tápanyagokat nem veszi gyelembe a magyar tápanyag-gazdálkodási rendszer, ami miatt gyakran teljesen szükségtelenül kerül kijuttatásra nagy mennyiségű műtrágya, miközben egy aktívabb talajélet magától is megadná az átlagterméseket.

Elfolyik és eróziót okoz

A talajtakarás állandó fenntartása, akár takarónövényekkel, akár szármaradványokkal ebben felbecsülhetetlen szerepet játszik még a nedvesebb régiókban is, nemhogy a szárazabb megyékben.

Ennek ellenére 2023 telén az országban mindenhol felszántott földek álltak, még a 12%-os lejtőkön is, ahol elméletileg korlátozott a termesztett növények köre. Ezért igazi talány számomra, hogy a HMKÁ 5. előírásai ellenére hogyan vethető akár a második évben is kapás növény a meredek domboldalakon szántott földekbe, amelyek minden évben lefolynak a főútra?

A nedvességmegtartás és erózióvédelem legfontosabb eszközei a takarónövények és az előző növények szármaradványai. Ezeknek a minél hosszabb ideig tartó takarása tudja leg-

A szántás nem issza be a vizet, de eliszapolódik

jobban kiegyenlíteni a talajnedvességet és hőmérsékletet. A takarás mértékét a talajunk mechanikai összetétele, színe egyaránt befolyásolja, ezért ezt is a saját körülményeinkre és vetésforgónkra kell szabni.

A takarónövényeknek is csak akkor van hasznuk, ha legalább február végéig érintetlenül maradnak, és sekély talajművelést végzünk vetés előtt, hogy minél több nedvességet megtartsunk a talajban. Az ősszel lezúzott, majd beszántott takarónövények a bruttó pénzkidobás kategóriáját jelentik, mert ezzel a felesleges üzemanyag-pocsékoláson és gépkopáson kívül az összes talajjavító hatást és páracsapdából származó nedvességtöbbletet elveszti a termelő.

Simítózás = maximális vízvesztés

A gyökerek által kialakított, tartós szerkezetű csatornák mindennél hatékonyabban vezetik be a harmatot, az olvadó zúzmarát és havat, ahogy a leeső csapadékot is. A gyökerek emellett minden egyes nap táplálják a gyökérváladékokkal a baktériumokat és gombákat, amelyek életfunkcióik során kialakítják a stabil talajaggregátumokat is, és az általuk feldolgozott szénvegyületek gazdagítják a talaj szervesszén-tartalmát, melynek növekedése magasabb nedvességmegtartó képességet is jelent. Az elpusztult növények korhadó gyökérhálózata pedig akadálytalan fejlődést biztosít a növények követFOLYTATÁS A 62. OLDALON

A 60 napos zöldítés őszi halála – a kidobott pénz és nedvesség sosem térül meg

kező generációjának. Mind ezek a pozitív hatások azonban csak akkor jelentkeznek teljeskörűen, ha a no-till technológiát alkalmazza a termelő. Ezért kell törekedni a minél sekélyebb és kevésbé intenzív talajművelésre, hogy mielőbb át lehessen térni a direktvetésre.

A tavaszi talajmunkákat már van, aki megkezdte február végén, hogy időben lezárhassa a szántást. Talajművelés után már 3-4 nappal 10–15 mm csapadéknak megfelelő nedvességvesztés a következménye egy átlagos tárcsázásnak, de a legnagyobb kár a már simítózott földeken jelentkezik. A leeső csapadék szerkezetét vesztett, elporosított felszínnel találkozik, az esőcseppek csapóereje szétveri a mechanikai morzsákat, és perceken belül eliszapolja a talajfelszínt.

Ennek következtében már akár 10 mm csapadék után is megindul az elfolyás a frissen simítózott földön, és a képen látható, friss eróziós árokban folyik le még napokkal az eső után is az a csapadék, amelynek a föld minden egyes pontján a mélyebb rétegekbe kellett volna beszivárognia. Ha jobban megnézzük a fotót, a dombtető már felszáradt a napsütés hatására, miközben napok óta patakokban folyik le a felszínen összegyűlt víz, magával hordva a kiszórt műtrágyát is. Ennek

már 43,3 oC-os volt a talajhőmérséklet, és megrepedezett az eliszapolódott talajfelszín, amely erősebben párologtatja el a talajnedvességet. Eközben a szalmamulcsos felszín alatt már csak 31,7 oC-ot mértem, a vastag kaszálék alatt csak 17,8 oC-ot, míg az élő növényzet alatt, amely az árnyékolás mellett az evapotranspirációval is hűti a környezetet 17 oC volt a talajhőmérséklet.

A talajfelszín hőmérséklete és a talajnedvesség közötti kapcsolat öszszetett, és több tényező befolyásolja, de egyértelmű, hogy a talajfelszín hőmérsékletének növekedésével a víz

a technológiának köszönhetően vesztjük el évente a lehullott csapadék akár 50%-át is, amelynek az eltárolása nélkül évről évre egyre jobban kiszárad a Kárpát-medence.

A hőmérséklet szerepe

A képen látható hőmérsékleteket egymástól néhány méterre mértük tavaly, egy laboratóriumi hőmérővel. A 25,8 oC-os levegő-hőmérsékletnél a művelt talaj felszíne alatt

gyorsabban elpárolog a talajból, ami a talajnedvesség erős csökkenéséhez vezet. Minél több a nedvesség a talajban, annál gyorsabban párolog, és a kiszáradással csökken a mikrobiális aktivitás és a talajélet által biztosított szerves tápanyagok mennyisége is. A talaj élővilága számára is a 15–20 oC-os hőmérséklet és 60-70% közötti nedvességtartalom optimális, ekkor biztosítja a legtöbb szolgáltatást, ezért érdemes oda gyelni a hőmérséklet irányítására is.

A termőterületek többségén ezért egyértelműen előnyös a talajtakarást minél hosszabb ideig fenntartani, hogy a nedvességvesztés a minimumra csökkenjen. A mély fekvésű, nehezen melegedő, nagyon kötött talajoknál tavasszal segíthet a sávművelés, hogy a vetés optimális időben kerüljön sorra, de a legtöbb talajon még arra sincs szükség. A közvélekedés szerint jelentős a no-till és művelt területek közötti talajhőmérséklet-különbség, de saját méréseim és külföldi kutatások is mindössze 0,2–0,6 oC közötti napi átlaghőmérséklet-különbséget mutatnak a két technológia között, 10 cm mélységben mérve. A talajfelszínek hőmérséklete között egyértelműen lehetnek nagyobb különbségek a napsugárzás, a szármaradványok és víztartalom mértékétől függően, de a gyökerezési mélység hőmérséklete nem tér el számottevően.

A lassan melegedő, magas holtvíz-tartalmú talajoknál érdemes törekedni a sötétebb színű, de ritkább szármadványt hagyó takarónövények használatára, amelyek melegítenek a felszínen, de egy gyorsan száradó talajnál inkább a világos és nagyobb menynyiségű szármaradvány a jobb, amely visszaveri a napsugárzást is, miközben csökkenti a párolgást.

A nedvességháztartás javítására a legalkalmatlanabb eljárás a szántás, amelyen 10 mm csapadék érkezése után ugyanúgy áll a víz, mint a simítózott földön. Minden magas intenzitású talajművelés, különösen a nagy sebességgel végrehajtott műveletek csak a talaj szerkezetvesztését erősítik fel, amely eliszapolódva megteremti a saját aszályát.

1. zárt gyep, 2. kaszálékkal takarás, 3. szalmatakarás, 4. művelt talajfelszín, 5. léghőmérséklet

A lezárt szántásról patakokban folyik le a szerény mennyiségű csapadék is

Új precíziós talajmintavételi szolgáltatás és szaktanácsadási rendszer a Syngentától

SZERZŐ: HEICZ PÉTER

Európában egyedülálló, gammasugárzást mérő talajszkennelésre alapozott talajmintavételi eljárást vezetett be a Syngenta Magyarországon. Most az erre az innovatív mérési módszerre épülő szaktanácsadási rendszert és szolgáltatást teszi elérhetővé a cég a hazai termelők számára.

Magyarországon a tábláink jelentős része talajszerkezet, vízmegtartó képesség és a tápanyagok eloszlása szempontjából is heterogén jellegű. Nagy különbségek mutatkoznak a táblarészek között, és ebből fakadóan nyilván a termés mennyisége és minősége sem lehet egyenletes a területek különböző részein. Korábban a legtöbb, termeléshez felhasznált inputanyagból (pl. vetőmag, műtrágya) átlagdózisokat használtunk, így ezek a megközelítések nem javítottak a táblarészek különbségein.

A digitális technológiák fejlődésével jelenleg változó dózisban tudjuk kezelni tábláinkat, így jobban is tudunk reagálni a táblák heterogenitására. A változó dózisú, helyspeci kus technológiák egyik leginnovatívabb eszközét vezeti be a Syngenta Magyarországon.

Az Interra Scan® egy a gammasugárzás mérésén alapuló szenzortechnológia, amely a talajban lévő természetes

izotópok (tórium, uránium, kálium, cézium) kisugárzását méri. Ez egy passzív szenzortechnológia, amelyet korábban a Soil Optix cég az ásványok anyagkutatásban használt. A szkennelés során a szenzor több mint 800 adatpontot rögzít, ezáltal kb. 12 m2-es, olyan felbontású képet készít a területekről, amit egyik más talajmintavételi eljárás sem képes nyújtani.

Ez a képalkotási folyamat rendkívül stabil a többi szenzortechnológiához képest, az eredményt sem az időjárás, sem pedig a talajviszonyok nem befolyásolják.

A folyamat rendkívül egyszerűen történik. Terepjáróra rögzített Interra Scan® szenzorral 12 méterenként végigszkenneljük a táblát. A mérés során szinte folyóméterenként mér egyet az eszköz, így több mint 800 adatpontot rögzít hektáronként. A szkennelés végeztével a nyers mérési adatok alapján jelöli ki a rendszer a mintavételi ponto-

kat. A mintákat 0–30 cm-es mélységből szedjük, aktív szkenner mérése mellett rögzítve az adataikat a rendszerben. A minták akkreditált laborba kerülnek, ahol a tápelemekre és talajtulajdonságokra történik elemzés.

A laboreredményeket felhasználva történik a szenzor méréskalibrációja, ami által részletes tápanyag-elérhetőségi térképeket kapunk a tábláink makro-, mezo- és mikroelem-tartalmáról, összesen akár 27 talajtulajdonságról, akár 12 m2-es felbontásban. Ezekből az információkból kiindulva tudjuk a kijuttatási térképeinket elkészíteni az Interra Scan® szoftver felületén. A változó dózisú kijuttatási térképek a Magyarországon forgalomban lévő bármely monitortípusra kiírhatók.

A technológia használatával sokkal pontosabban tudjuk meghatározni és kezelni a tábláink tápanyag-ellátottságában lévő különbségeket. Ez számos előnyt tartogat a gazdálkodók számára, ami lehet költségoptimalizálás, a terméseredmény növelése vagy akár költségcsökkentés is. Nyilván nehéz egyetlen előnyt megfogalmazni, mert ez táblánként más és más lehet, függően a talaj tápelem-ellátottságától, a termelő műtrágyázási szokásától, a műtrágya árától és a termények aktuális felvásárlási árától. Egy biztos: adatok alapján, nagy felbontású térképek segítségével tudunk döntést hozni a makro-, mezo- és mikroelempótlásról, és hosszú távon fenntartható módon kezelni talajainkat.

A szolgáltatás 2024-ben is elérhető a termelők, üzemek, gazdálkodók számára, és akár tavasszal, a vetési időszak előtt tudunk mintázni, és mérési eredményeket szállítani megrendelőink számára.

További információkért látogasson el az Interra Scan® oldalára!

A szőlő lisztharmatos, peronoszpórás, botritiszes

SZERZŐ: BOZI JÓZSEF NÖVÉNYORVOS

betegségéről

A gazdálkodóknak nem kell bemutatni a szőlő három legveszélyesebb gombás kórokozóját, a szezon elején azonban fontos felfrissíteni tudásunkat e három járványos betegségről. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a lisztharmat, peronoszpóra, botritisz vagy akármelyik, növényt megbetegítő gomba esetében nem gombabetegségről beszélünk, hanem gombás betegségről (gombabetegségről a gomba termesztése kapcsán van szó). E kisebb kitérő után kezdjünk bele a szőlő három, talán legfontosabb kórokozója és az általuk okozott tünetek ismertetésébe.

Szőlőlisztharmat (Erysiphe necator)

A szőlőlisztharmat kórokozója az aszkuszos gombák, azon belül a kazmotéciumos gombák közé tartozik. Ivaros és ivartalan módon is képes a telelésre. Ivartalan módon a micéliumok a rügypikkelyekben telelnek át. Ezekből a rügyekből torz hajtások, úgynevezett zászlós hajtások alakulnak ki. Ez a lisztharmat primer tünete. A rügyekben telelő micéliumok csak tartós mínusz 13–15 °C alatt fagynak el. A fertőzött hajtásokon tömegesen képződnek a konídiumok, amelyek további fertőzési forrásként szolgálnak.

Ivaros úton kazmotéciumokkal a fás részeken képes áttelelni. A kazmotéciumok képződésének a vegetáció során a száraz meleg kedvez. A lombozaton képződnek, és onnan kerülnek a fás ré-

szekre. Tavasszal a kazmotéciumokból szóródnak az aszkospórák, amik elindítják a tavaszi fertőzést. Szóródásukhoz legalább 2,5 mm csapadék, 13–15 óra levélnedvesség, 10–30 °C szükséges, az optimális hőmérséklet 20 °C. Szóródásuk leghamarabb április végén kezdődik.

A kazmotéciumokból kiszóródott aszkospórák csírázási optimuma 15 és 25 °C között van. A fertőzéshez szükséges minimális hőmérséklet 10 °C. Optimális hőmérsékleten 4 óra alatt kicsíráznak, és 12 óra alatt appresszóriumot növesztenek. Az appresszórium a gombák gazdanövényen való megtapadásáért felelős képlet. A csapadék hátrányosan érinti a lisztharmat megtelepedését a gazdanövényen.

Az első tüneteket tavasszal a fás részekhez legközelebb eső levélfonákon

gyelhetjük meg. Kezdetben apró, alig észrevehető fehér micéliumszövedéket láthatunk a leveleken, később a micéliumszövedék kiterjedtté válik a levélen, alatta a levél sárgul. A foltokban apró, fekete kazmotéciumok keletkeznek, amelyek a következő évi fertőzést fogják indítani. Végül a levéllemez torzul, elszárad és lehullik.

A fürtök virágzástól a szüretig fertőződhetnek, legkritikusabb időszak a virágzás és fürtzáródás között eltelt idő. A fürtökön lisztes fehér bevonat jelentkezik, alatta barnul, majd parásodik a bőrszövet. A parásodott atal bogyók a növekedés hatására felrepednek, kialakul a „sérves bogyó” tünet. Későbbi fertőzés esetén a parás foltok beszáradnak vagy rothadnak. A hajtásokon is kialakulhatnak a lisztharmat tünetei, a micéliumszövedék alatt a bőrszövet hálózatosan megbarnul.

„…amidőn késő levelét a borág veti földre, vagy rideg északi szél berkünk díszét lekopasztja, akkor már a serény gazdák a jövőre gyelnek”

Vergilius: Georgica

Milyen tényezők együttállása szükséges a járványok kialakulásához?

A járványok kialakulását befolyásolja az előző évi fertőzöttség, a nyugalmi időszak időjárása. Szeretném megjegyezni, hogy az idei tél bővelkedett csapadékban, és sajnos a tartós mínuszok elkerülték hazánkat, amelyek gyéríthették volna az áttelelő képletek számát. Minél korábban jelentkeznek az első tünetek, annál nagyobb fertőzési nyomásra számíthatunk a kritikus időszakban.

Hogyan tudjuk hatékonyan megvédeni az ültetvényünket a lisztharmattal szemben? Az agrotechnikai, totechnikai és kémiai védekezés ötvözésére van szükség a biztos védelem érdekében. A helyes metszési gyakorlattal eltávolíthatjuk a rügyekben telelő micélium áttelelő képleteit. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a zöldmunkára annak érdekében, hogy a leveleket, fürtöket minél rövidebb ideig borítsa víz. Ugyanakkor a metszést túlzásba sem szabad vinni, a nyári erős napsugárzástól meg kell védenünk a fürtöket. Az áttelelő fertőző képletek csökkentése érdekében végezzünk ősszel, illetve tavasszal lemosó kezelést. Réz-kén tartalmú készítményt ajánlok lemo -

sószernek, a kén hatékony a lisztharmat ellen, továbbá atkagyérítő hatása is van, a rézkomponens baktériumok, illetve olyan gombák által okozott betegségek ellen hatékony, mint a peronoszpóra, feketerothadás, fakórothadás, szőlő pszeudopezikulás orbánca.

Az első célzott kezelést legkésőbb az első megjelenő tünetek idején el kell végezni. A fürtöket csak úgy tudjuk megvédeni, ha legkésőbb a levéltünetek megjelenésekor elvégezzük az első kezelést. A fürtök fertőződésekor már nem tudunk hatékonyan védekezni. A kezelések megválasztásának időpontjában segítségünkre vannak az előrejelző modellek, de ezek nem helyettesítik az

ültetvényünk rendszeres ellenőrzését. Minden ültetvény más és más, még az egy településhez tartozó területen belül is különböző körülmények lehetnek, amelyek befolyásolják a kórokozók fejlődését.

A szőlőfajták különböző érzékenységet mutatnak a lisztharmat kórokozójával szemben. Erősen fogékony fajta a portugieser, blauburger, kékfrankos, chardonnay, leányka, hárslevelű, zöld veltelini, olaszrizling, rizlingszilváni.

A lisztharmat ellen felhasználható hatóanyagok

• Kontakt hatóanyagok: a kén egy közismert kontakt hatóanyag, amely segít a megelőzésben; fontos megemlíteni, hogy 20 °C felett perzsel.

• A felszívódó hatóanyagok közül a lisztharmat kórokozója ellen a triazolszármazékok, például a tebukonazol, penkonazol. A spiroketaminok közül a spiroxamin. A strobilurinok csoportjából az azoxistrobin, tri oxistrobin. A mitózis- és sejtosztódásgátló metrafenon, piriofenon, amely hatóanyagok kifejezetten a lisztharmatok ellen hatékonyak. Az aszkuszos gombák ellen széles körben hatékony SDHI-csoportból a uopiram. Mindegyik hatóanyagnál fontos az engedélyokiratban meghatározott dózisokat betartani, de a uopiram esetében különösen, mivel az okiratban meghatározottnál magasabb dózisban kijuttatva negatívan befolyásolhatja a következő évi fürtképződést.

Lisztharmat tünete levélen

Lisztharmat tünetei fürtön (fotók: Dr. Petróczy Marietta)

A szőlő peronoszpórás betegségét okozó Plasmopara viticola kórokozó

A Plasmopara viticola az oospórás gombákhoz tartozik, ivartalan alakja a sporangiumtartó, sporangiumokkal, ivaros alakja az oospóra.

Mind a lombozatot, mind a fürtöket képes megbetegíteni. Tavasszal a primer fertőzést az oospórák indítják, áttelelő képleteik levelekben telelnek, fertőzőképességüket több évig képesek megőrizni. A primer fertőzéshez szükséges környezeti feltételek: 10 °C feletti hőmérséklet, minimum 10 mm csapadék rövid időn belül és a levél 3–5 órás vízborítottsága. A szekunder fertőzéshez, amelyet a sporangiumok indítanak, 3–5 mm csapadék vagy harmatos időjárás is elég, valamint 10 °C feletti hőmérséklet. A sporangiumok érkezhetnek mediterrán eredetű légtömeggel is! A lappangási idő függ a hőmérséklettől, illetve a növény károsított részétől: 25 °C-on levélen 4-5 nap, fürtön 14–18 nap.

Az első tünetek a leveleken jelentkeznek, ez az úgynevezett „olajfolt tünet”, amelyet elsőként a színi oldalon, a levélváll környékén kell keresni, később a fonákon megjelenik a fehér sporangi-

umtartó gyep. Nyáron a leveleken mozaikszerű nekrózisok gyelhetők meg.

A fürtöket a virágzat megjelenésétől kezdve fertőzheti, a fürtkocsány és a virág sárgászölddé válik, és megjelenik rajta a fehér sporangiumtartó gyep. A borsó nagyságú bogyókig hasonló tüneteket láthatunk. Az idősebb bogyók

már egyedileg fertőződnek. A fertőzött bogyók töppednek, rothadnak, elsőnek sárgászöldes, majd lilásbarnás színűek.

A védekezést legkésőbb a levélen kialakult első tünetek megjelenésekor meg kell kezdeni. Ha a gomba megfertőzte a fürtöket, akkor már nem tudunk hatékonyan védekezni! A peronoszpóra esetén is segítségünkre vannak az előrejelző modellek, az ültetvény rendszeres vizsgálatát azonban nem pótolják.

Milyen tényezők befolyásolják a járványok kialakulását?

A járvány kialakulását segíti a novembertől áprilisig tartó időszak, ha csapadékban gazdag. Ha csapadékos késő őszhöz-télhez csapadékos május-június társul, akkor erős fertőzési nyomásra számíthatunk a kritikus időszakban.

A fajták ellenálló képességében jelentős különbségek jelentkeznek. Erősen fogékony fajta a chardonnay, merlot, leányka, rizlingszilváni, blauburger, zefír, zenit, zöld veltelini.

A peronoszpóra elleni védekezésben is fontos szerepe van az agrotechnikának, totechnikának, lemosó kezelésnek, ahogy a lisztharmat esetében is.

A peronoszpóra ellen hatásos hatóanyagok

• Kontakt hatású réz, folpet, metiram, ditianon, de vigyázat, a réz 25 °C felett

Peronoszpóra tünete levélen

perzsel, és virágzásban sem szabad használni. Virágzás idején a felszívódó hatóanyag mellé válasszunk más kontakt hatóanyagot.

• A felszívódó hatóanyagok közül a sejtosztódásgátló uopikolid, sejtlégzésgátló ciazofamid, a strobilurinok közé tartozó azoxistrobin, a sejtfal-kialakítást gátló improvalikarb, RNS-szintézisgátló benalaxil-M, az ismeretlen hatásmechanizmusú cimoxanil és a sejtfal-kialakítást gátló mandipropamid hatékony.

A Botrytis cinerea és az általa okozott szőlő botritiszes betegsége

A Botrytis cinerea, amelyet nem egy fajnak, hanem fajkomplexnek tartunk, a mitospórás gombák közé tartozik. Sebparazita, de képes fertőzni az ép bőrszöveten, elhalt virágmaradványokon, sztómán, lenticellán keresztül is. Megjelenésére szinte minden évben számíthatunk, de eltérő mértékben.

A fertőzési nyomás nagy mértékben függ az áttelelő képletek számától, illetve az augusztus–szeptemberi csapadék mennyiségétől. A fertőzés kialakulásának a 18–25 °C közötti hőmérséklet és a csapadékos időjárás kedvez. A konídiumok csírázásához 18–20 °C és minimum 20 óra levélfelületi nedvesség szükséges.

A fajták fogékonyságát befolyásolja a bőrszövet, viaszréteg vastagsága és a fürtök tömöttsége. Fogékony fajta a kadarka, tramini, hárslevelű, juhfark, ezerjó, sárga muskotály, pinot noir, menoir, portugieser. Egészen korán, már a virágfakadáskor képes fertőzni a virágot és virág kocsányát, a fertőződött virágok elhalnak. Az éretlen bogyókon kialakul az úgynevezett zöldrothadás, a bogyók elbarnulnak és elrothadnak.

Kiemelten fontos a fürtzáródás előtti kémiai védekezés! A zsendülő bogyók is ki vannak téve a fertőzésnek, a bogyók elrohadnak, és szürke színű konídiumgyep jelentkezik a felületükön. Ritkán a leveleken is jelentkeznek nekrózisok a kórokozó fertőzése nyomán.

Nyár és ősz folyamán a hajtásokat is képes megfertőzni, fakóbarna foltok és kifehéredő háncsszövet jelentkezik, amelyben szkleróciumok keletkeznek, amely a szaporítóanyag-termesztésben okozhat gondot.

A védekezés alappillére, ahogy korábban is említettem, az áttelelő képletek csökkentése, a helyes totechnika; a zöldmunkának a botritisz esetében kiemelt szerepe van, a kémiai védekezés önmagában nem elég hatékony. Az előrejelzés, a preventív kémiai védekezés fontos. Ki kell emelni a molyok elleni védekezést, ugyanis az általuk okozott sebzéseken keresztül könnyedén betör a fertőzés a fürtökbe. A fürtzáródás előtti, illetve a zsendüléskori védekezés kiemelt fontosságú.

A Botrytis cinerea ellen hatásos hatóanyagok

• Kontakt készítmények közül a folpet, amely csak megelőző hatással bír. Megelőző és gyógyító hatása van a hidroxianilidek csoportjába tartozó fenhexamidnek (részlegesen felszívódó).

• Felszívódó hatóanyagok, amelyek protektív és kuratív hatással bírnak: az azoxistrobin, a piraklostrobin, a tebukonazol, az aminosavbioszintézis-gátló pirimetanil, a metioninszintézis-gátló ciprodinil, a udioxonil, az SDHIhatóanyagcsoportba tartozó boszkalid és a uopiram.

Ebben a cikkben nincs lehetőség hosszabban ismertetni minden kórokozót, de nem hagyhatjuk említés nélkül az ültetvényünkben esetleg megjelenő szőlő-feketerothadást, a szőlő pszeudopezikulás orbáncát, valamint a szőlő fakórothadását sem.

Aktuális tennivalóink az ültetvényekben

Az idei csapadékos, enyhe tél kedvezett a kórokozók áttelelésének, miközben természetesen az előttünk álló időszak időjárása nagyban befolyásolja a kórokozók fejlődését. Erős

fertőzési nyomásra számíthatunk az ültetvényünkben ebben az évben. Aki elvégezte az őszi, tavaszi lemosó kezelést, az csökkenteni tudta az inokulum mennyiségét.

Figyeljük az előrejelző modelleket, de ne hagyatkozzunk kizárólag rájuk, mindenképp legyünk jelen az ültetvényünkben, és gyeljük az első tünetek megjelenését. Megelőző védekezéseket folytassunk, sokkal jobb eredményt várhatunk a hatóanyagoktól, ha még nem alakult ki a fertőzés! Figyeljünk a szerrotációra, csak abban az esetben használjuk a készítményt blokkkezelésre, ahol az engedélyokirat ezt engedélyezi! Tartsuk be az engedélyokiratban foglaltakat! Nagy fertőzési nyomás esetén az engedélyokiratban foglalt magasabb dózist és alacsonyabb permetezési fordulót alkalmazzuk a sikeres növényvédelem érdekében. Mindenkinek sikeres gazdálkodási évet kívánok!

Botritisz tünete fürtön

Van, amikor csak lombon keresztül hatásos!

SZERZŐ: DR. TERBE ISTVÁN

„Anövényszájaagyökere”, ebből következik, hogy a tápanyagokat a talajon keresztül juttatjuk el a számára, ezért a tápanyag-utánpótlási technológiákban alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosulással számolunk. Ennek ellenére vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás célravezetőbb, gyorsabb, olcsóbb vagy éppen hatékonyabb megoldás bizonyos tápanyag-ellátási zavarok megelőzésére vagy megszüntetésére.

Mikor érdemes?

Több tényező, termesztési körülmény is szükségessé teheti a lombon keresztüli növénytáplálás alkalmazását, de a lombtrágyázás alapvetően két okból lehet indokolt: a viszonylagos vagy úgynevezett relatív tápanyaghiány jelensége esetén. Ilyen esetben léteznek, ott vannak a talajban, a gyökérközegben a növény számára szükséges kémiai elemek, csak a növénybe jutásuk belső (növényi) vagy külső (környezeti) okok miatt gátolt, ebből adódóan fejlődési zavar várható, illetve már ki is alakult.

Időszakos vagy átmeneti a tápanyaghiány, amikor a gyökérközegben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségben egy adott tápelem, és pótlásáról gyorsan kell a gondoskodni.

Fontos tudni: ugyan a levéltrágyázás bizonyos esetekben nem elkerülhető, egyetlen kézenfekvő megoldás a hiány megszüntetésére, de a talajon keresztüli trágyázást semelyik növényi tápanyag esetében sem helyettesíti, annak csak kiegészítője!

A levélen keresztüli tápanyagfelvétel kétféle módon történhet, diffúzióval és aktív transzport útján. A diffúziós tápanyag-hasznosulás egyszerű zikai törvényen alapszik: a tápanyagok áramlása a nagyobb koncentráció irányából a hígabb irányába tart (ozmózistörvény). A mozgás intenzitása függ a koncentráció különbségétől és a hőmérséklettől. Ilyen módon az egész levélfelületen keresztül történhet tápanyagfelvétel, ami a gázcserenyílások közelében – a nagyobb hidratáció és vékonyabb kutikula következtében –intenzívebb.

Az energiabefektetéssel történő aktív transzporttal megvalósuló tápanyagfelvétel – amihez az ATP-molekulák biztosítják az energiát – a levél felületén található úgynevezett kötőpontokon keresztül történik. Ezek az energiapontok a légzőnyílások (sztómák)

Szőlőn a magnéziumhiány jól gyógyítható Epso Top-lombtrágyázással, ha a tüneteket időben

észrevesszük (fotó: K + S Minerals and Agriculture GmbH)

közelében sűrűbben helyezkednek el, működésük ütemét alapvetően az aszszimiláció intenzitása befolyásolja, kisebb mértékben a tápelem (ion mérete).

Milyen előnyökkel jár a lombtrágyázás?

A lombtrágyázás legnagyobb előnye, hogy a tápanyagfelvételt gátló tényezők – mindenekelőtt a talajtényezők –nem érvényesülnek. Továbbá nem vagy kisebb mértékben befolyásolja az elemek felvételét más ionok magas koncentrációja (ionantagonizmus), például a magnézium esetében a káliumé vagy a kalciumé, bór esetében a mészé.

Hatása gyors, a növény egészségi állapotától, korától, a lombfelület nagyságától függően 1-2 nap. Ebből adódóan átmeneti tápanyaghiány jelenségének megelőzésére, illetve megszüntetésére – például fejesedés kezdetén (fejes ká-

poszta, fejes saláta), terméskötődéskor vagy túlterhelés esetén (görögdinnye, támrendszeres paprika, paradicsom, hajtatott uborka) – jó megoldás.

A lombon keresztül adagolt tápelemek segítségével, amelyek fokozzák a gyökerek növekedését, fejlődését és működését, például a foszfor esetében, kedvezően hat más elemek felvételére, ilyenformán javítja a talajban lévő tápanyagok hasznosulását.

Sok esetben hangsúlyozzák a levélen keresztüli tápanyag-adagolás gazdaságosságát. Ez nem minden esetben áll fenn! Maguk a lombtrágyatermékek drágábbak, mint a talajtrágyák, továbbá egy-egy alkalommal csak kisebb mennyiség adható ki belőlük.

Lombtrágyázással, növénykultúrától és tápelemektől függően, a növény igényének:

1–3%-a juttatható ki nitrogénből, foszforból és káliumból,

10% magnéziumból (Epso Top) és kalciumból, 40–50% kénből és vasból és 80–90% mikroelemekből: bór, mangán, cink, molibdén stb. (Epso Microtop).

Drágább, de…

A fentiekből adódóan a lombtrágyázás, a költségeket egységnyi tápanyagmennyiségre számítva, drágább trágyázási megoldásnak tekinthető, mint a talajon keresztüli tápanyag-utánpótlás, de a fent vázolt hatékonysága miatt bizonyos esetekben mellőzhetetlen, és nagy jelentősége van a nemcsak az intenzív kertészeti kultúráknál, de a szántóföldi növénytermesztésben is.

A lombtrágyák kijuttatása általában nem jelent külön költséget, mert a legtöbb esetben növényvédő szerekkel keverhetők (pl. EpsoTop termékek), egymás hatását nem rontják. Gyakoribb eset, hogy a lombtrágyázáshoz használt víz minősége rossz, ilyen esetben előfordul, hogy a legjobban oldódó lombtrágya is kicsapódik.

A lombtrágyázás hatékonysága növényfajonként – az eltérő habitusból és a lombfelületből adódóan – különböző.

Hagymafélék esetében gyengébb, a kabakosoknál, levélzöldségféléknél jó.

Előfordul, hogy a lombtrágyázás nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, a várt hatásfok elmarad. Nem biztos, hogy a hibát az alkalmazott szer rossz minősége okozta; a gyenge hatásfok a helytelen alkalmazásra is visszavezethető. Ezért a lombtrágyázás alkalmával a következő általános szabályok betartását javasoljuk:

Lombtrágyázáshoz minden esetben jó minőségű, lágy vizet használjunk, mert a lombtrágya hatóanyaga kemény vagy erősen szikesítő (magas EC-értékű) vízben azonnal kicsapódhat, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakulhat át.

Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély is, ha hígabb oldatot készítünk. Inkább gyakrabban ismételjük meg a permetezést, minthogy túl tömény oldatot használjunk (pl. Epso Top).

Párás időben a lombtrágyázás hatásfoka jobb, továbbá a reggeli és esti (délutáni) órákban is kedvezőbb.

A lombtrágyaoldat EC-értéke – ami a lombtrágya koncentráltságából, a növényvédő szer töménységéből és az öntözővíz sótartalmából tevődik össze –együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t.

A lombtrágyázás csak akkor igazán hatásos, ha a növény nagy, fejlődében lévő, egészséges lombozattal rendelkezik.

A lombtrágyát elsősorban a atalabb levelekre, hajtásokra juttassuk, mert ott gyorsabban hasznosítja a növény (bizonyos tápelemeket, így a magnéziumot is, nehezebben képesek az idősebb levelek felvenni).

15 oC alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21–25 oC felett bizonyos bomlások, vegyületek gázosodása fordulhat elő, ami nemcsak abban jelentkezik, hogy rosszabb a készítmény hatásfoka, de abban is, hogy a lombtrágya hígabb töménységben is perzsel. Lehetőség szerint ~16–18 oC-os vízben oldjuk a lombtrágyának szánt készítményt.

Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze.

A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a por alakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldat formájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát.

A huminsavak szerepe a késő tavaszi

fagyok kártételének csökkentésében

A globális felmelegedés hatására az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető jelenség, hogy a szőlő fenológiai ciklusai korábban kezdődnek, és rövidebb idő alatt mennek végbe, ezzel szemben a tenyészidőszak hossza pedig megnövekedett. Ezek a változások látszólag nem tűnhetnek fontosnak, de termesztési szempontból mégis komoly következményekkel járnak.

A globális felmelegedés következménye

Egyre nagyobb szükség van olyan új termesztéstechnológiai elemek bevezetésére és alkalmazására, melyek képesek késleltetni a kulcsfontosságú fenológiai fázisokat, például a fakadás vagy az érés idejét. Annak ellenére, hogy a

téli fagyos napok száma folyamatosan csökken, a késő tavaszi fagyok jelentős károkat és ezzel együtt veszteségeket okoznak. Több bortermő helyen feltűnően sok ültetvényben találkozhatunk különböző szőlőfajtákon a chillinghatás jelenséggel, mely visszamaradott hajtásfejlődésben és deformálódott

levelekben nyilvánul meg. Ezeken a hajtásokon a fürtök száma is kevesebb.

A globális felmelegedés következménye, hogy a rügyfakadás több fajtánál és termőhelyen korábban következik be, de a fagyok gyakorisága és károsításának mértéke alig változott. A késői fagyok okozta károk súlyos-

SZERZŐ: DR. NÉMETH KRISZTINA1, VASZILY ZSOLT2 • 1MATE SZBI KECSKEMÉTI KUTATÓ ÁLLOMÁSA, 2HUMINISZ KFT.

sága és mértéke több tényezőtől függ (pl. a termesztett fajták eltérő fakadási időpontja, a terület mezoklímája, a művelésmódja, a tőkék kondíciója), de egyértelmű, hogy a korábbi fakadás, vagyis az előrehaladottabb fenológiai stádium (4-5 leveles állapotban nagyon érzékeny a fagykárra) jelentősen megnöveli a károsítás kockázatát.

Azokon a területeken, ahol a fagymentes időszak hossza jelentősen csökken, mint pl. Dél-Európában, a növények a késő tavaszi fagyok miatt jobban ki vannak téve a fagykárok veszélyének. Egy késő tavaszi fagy az egész éves termés mennyiségére kihatással van.

Lorenz et al. (1995) vizsgálatai szerint a rügyek elfagyása lineárisan korrelál a rügyek víztartalmával, és -3,5 °C-os átlagos hőmérséklet már 10-20%-os károsodást okozott a BBCH 03 stádiumig, amelyet a rügyduzzadás végeként határoznak meg (a rügyek duzzadtak, de nem zöldek). A BBCH 05 stádiumban a károsodás mértéke viszont már közel 80% volt ( Fuller and Telli , 1999), és a szerzők szerint a rügyek megfagyásának hőmérsékletét nem befolyásolta a fajta. A nyugalmi fázisban a rügyek víztartalma 40% körüli, míg a zölden kifakadt rügyek elérik a 80%-os víztartalmat.

A rügyfakadásra a levegő hőmérséklete van hatással, és ezzel összefüggésben, ha talaj hőmérsékletét is megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy egy tiszta, megművelt talaj több hőt vesz fel, majd sugároz vissza, ami a fagyveszély mér-

séklését szolgálja. Ezzel együtt kedvez a talaj tavaszi felmelegedésének és a gyökérnövekedésnek, várhatóan a rügyfakadást is elősegíti, mellyel növeli a fagykárok kockázatát.

A termesztéstechnológia kapcsán mindig nagy dilemma a talajtakarás kérdése. Az ökológiai gazdálkodás egyértelműen preferálja a biodiverzitás fenntartása, a talaj degradálódása, az erózióvédelem, a homokverés elkerülése érdekében és a tápanyagmérleg helyreállítása céljából. Mint láthatjuk,

a fagykárok kockázatának csökkentése szempontjából sem elhanyagolható a takarónövényzet alkalmazása.

Amikor marad idő a késő téli metszésre

A késő téli metszés – melynek időpontja a rügyfakadáshoz közeli vagy azt követően történik – fakadáskésleltető hatása ismert termesztéstechnológiai elem, de a munkacsúcsok torlódása, a munkaerőhiány miatt mégsem általánosan alkalmazott eljárás. A metszést október végétől, novembertől zömében márciusig végzik. Az ebben az időszakban végzett metszésnek azonban nincs kihajtáskésleltető hatása. Csak a szándékosan késleltetett késői metszést lehet eszközként használni a fagyhatás kompenzálására a fagyveszélyes területeken.

A metszésmód megválasztásával is eredményt érhetünk el, ha a szőlővessző akrotóniára (mindig a felsőbb helyzetű rügyek hajtanak ki először) való hajlamát vesszük gyelembe. A rövidcsapos metszés esetén a rügyek egyszerre hajtanak ki, ami egyenletes hajtásképződéshez vezet, melyen a fürtök is közel egy magasságban helyezkednek el. A késő tavaszi fagy ez esetben a kifakadt rügyek hajtásait egyszerre tarolhatja le.

A rügyek megfagyásának hőmérsékletét nem befolyásolta a fajta A metszésmód megválasztásával is eredményt érhetünk el a fagy elleni védelemben

Ennek kivédésére kétmenetes metszést alkalmazhatunk, mely egy télen bármikor elvégezhető gépi előmetszésből (7-8 rügyre) és egy kiegészítő vesszővisszavágásból tevődik össze. A visszavágást akkor célszerű végrehajtani, mikor a felső rügyek már kezdenek fakadni (átlagosan 2-3 levélke). Ebben az állapotban az alsó rügyek kifakadása gátolva van, tehát késleltetve vannak. A visszavágással megszűnik a csúcsi hajtások gátló hatása, és az alsó rügyek is megindulnak. A kézi viszszavágás gyorsan elvégezhető, mivel a gépi előmetszés során a forgótárcsás metszőgépek a levágott vesszőt felaprítják és eltávolítják a huzalrendszerről. A téli gépi előmetszés és a késői kézi kiegészítő metszés kombinációja kb. 50-60 munkaórát igényel hektáronként.

A szálvesszős metszés hatása

Szálvesszős metszés esetén (ernyő-; guyot-, sylvoz-) a rügyek érzékenysége a késői fagyokkal szemben általában kisebb, mivel az apikális dominancia miatt az alsóbb helyzetű rügyek később fakadnak ki, és emiatt az esetlegesen bekövetkező fagy idején különböző növekedési fázisokban vannak az alsóbb nóduszokon elhelyezkedő rügyek.

Ebben a szituációban a kétmenetes metszést már nehézkes lenne kivitelezni, helyette ajánlható, hogy két hoszszabb szálvesszőt hagyjunk meg, melyeket később vágunk vissza a végleges hosszúságukra, és később kötözünk le. Ezzel az eljárással a kihajtás 15–18

leveles stádiumot, míg a jóval későbbi szakaszban végzett metszés jelentősen, akár 50%-kal is csökkentheti a termés mennyiségét (Frioni et al., 2016). Ez azzal magyarázható, hogy egy előre-

Akihajtáskésleltetésegyjövőbenitermesztési stratégiarészétkellhogyképezzeatavaszi fagykárokmérséklésecéljából

nappal késleltethető (Gatti et al., 2018). Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, már a nyár folyamán, a zöldmunkák, a csonkázás során tervezni kell, hogy elegendő hosszúságú hajtás maradjon a következő évre.

A késleltetett téli metszés elvégzésének hatása a hozamra

Alacsony-mérsékelt terméskorlátozás tapasztalható, ha a metszés időpontja nem haladja meg két-három

haladott fejlődési szakaszban a veszsződarabbal együtt eltávolított hajtások kifejlődéséhez felhasznált szénhidrátmennyiség is veszendő megy, ugyanis az újonnan képződő hajtások, illetve virágok fejlődéséhez már nem áll elegendő energia rendelkezésre.

Ezzel együtt azt is gyelembe kell venni, hogy nemcsak a kihajtás következik be később, hanem az összes fenofázis a megszokottól eltérő időben és környezeti feltételek között zajlik, illetve következhet be, mely a termésérés

késleltetését is maga után vonhatja. A késleltetett érés lassabb cukorfelhalmozással, jobb savmegmaradással és jobb fenolos érettséggel párosul.

Éréskésleltetés mint technológiai elem

A fenofázisok időbeni tolódása kihatással lehet a kórokozókkal, kártevőkkel szembeni érzékenységre is, melyhez a növényvédelmet igazítani kell. Ezenkívül a környezeti viszonyok és fenofázisok változása a tápanyagfelvételi sajátosságokra is hatással lesznek, melyhez a vegetációban szintén alkalmazkodnunk kell.

A kihajtáskésleltetés és ezzel együtt az éréskésleltetés mint technológiai elem egy jövőbeni termesztési stratégia részét kell hogy képezze a tavaszi fagykárok mérséklése céljából. Különbséget kell azonban tenni a délebbre elhelyezkedő, melegebb és északi szőlőtermő területek között, ugyanis a klimatikus különbségekből adódóan eltérő hatása lehet egy-egy beavatkozásnak. Amíg

Szálvesszős metszés esetén a rügyek érzékenysége a késői fagyokkal szemben általában kisebb

egyértelműen nem tudjuk meghatározni és mérni egy-egy kezelés hatékonyságát, addig az ültetvények gondos kezelésével, jó kondícióban tartásával, jó tápanyag-gazdálkodásával, növényvédelmével, az ellenálló képesség belső fokozásával és nem utolsósorban gondos totechnikai munkákkal kell kompenzálni a negatív környezeti hatásokat.

Komplex humin- és fulvosavtartalmú készítmények használatával növelhetjük a szőlő kondícióját, természetes ellenálló képességét a biotikus és az abiotikus stresszhatásokkal szemben, ez segítheti a növénynek leküzdeni a

válaszok segítik a növény egyedi akklimatizációját. Segítik a kijuttatott tápanyagok növénybe való bejutását és sejtszinten történő megfelelő hasznosulását. Antivirális és adjuváns hatásuknak köszönhetően nő a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség mértéke. Ezeknek a termékeknek a biológiailag aktív szerves anyagai biztosítják a növények kiegyensúlyozott tápanyagellátását, jó kondícióját, megalapozva az egészségesebb, jobb minőségű szőlő termesztését. A természetes humin- és fulvosavas készítmények pluszban tartalmazzák a szőlőnövény számára a vegetációhoz elengedhetetlen anyago-

Humin-fulvosavastermékeketkijuttatva azokserkentikazaktuálisanzajlóaktív életfolyamatokat

többszörös stressz okozta károkat. Ezek sejtszinten fejtik ki hatásukat, egyensúlyi állapotot teremtve a növényben.

Humin-fulvosavas termékeket megfelelő időben kijuttatva azok támogatják, serkentik az aktuálisan zajló aktív életfolyamatokat. Emellett bizonyítottan növelik a stressztoleranciát, a környezeti hatásokra adott gyorsabb

kat, például enzimeket, enzimaktivátorokat, aminosavakat, vitaminokat és egyéb biológiailag aktív, értékes vegyületeket. A huminsavak és fulvosavak további közös jellemzőjeként elmondható, hogy akár a gyökérzónába kijuttatva, akár a levelekre lombtrágyaként kerülve kiváló táplálékot is jelentenek a növények számára.

Késői fagy esetén

Felvetődik a kérdés, hogy egy késő tavaszi fagy esetében egy humin-, amino- és fulvosavas kezelés segítheti-e a friss hajtások elfagyásának csökkentését. Erre állítottunk be vizsgálatot a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutató Állomásán hajtatott egyrügyes dugványokkal, melyeket a Huminisz Kft. által fejlesztett Kondisol növénykondicionáló készítmény, 3, 5 és 10%-os dózisú keverékkel permeteztünk be az inkubátorba helyezés előtt 1-2 nappal. A hűtést -1 oC, -1,5 oC és -2 oC-on végeztük 24 órán keresztül. (A természetben a tavaszi időszakban általában nem fordul elő 24 órán keresztül tartó fagy.) A Bianca és Generosa fajtát választottuk a vizsgálat tárgyául, mert két különböző fakadásidőponttal és genetikai háttérrel rendelkező fajtáról van szó.

Mivel ezek a vizsgálatok még csak ebben az évben történtek először, és az adatok kiértékelése még tart, ezért csak tájékoztató jelleggel számolunk be az eredményekről. A Generosa fajta esetében a -1 oC-os hűtést mindhárom kezelés csaknem azonos mértékben élte túl, átlagosan 11–17%-os elhalással. A kontroll elfagyása 52% volt. -1,5 oC-os fagyasztásnál a kontroll és a 3%-os dózisú kezelés teljesen elfagyott, a 10%-s dózisnál a növények 17%-a, míg az 5%-os dózissal kezelt növények csaknem 90%-a megmaradt. -2 oC esetében minden növény elpusztult, függetlenül a kezeléstől. A Bianca fajtánál a 3 és a 10%-os kezelések adták a jobb eredményt, de pontos adatokról a vizsgálatok befejeztével tudunk beszámolni.

Felhasznált irodalom:

Intrieri C and Poni S. 1995. Integrated evolution of trellis training systems and machines to improve grape quality and vintage quality of mechanized Italian vineyards. Am J Enol Vitic 46 : 116–127.

Poni S., Sabbatini P., Palliotti A. 2022. Facing Spring Frost Damage in Grapevine: Recent Developments and the Role of Delayed Winter Pruning – A Review. Am J Enol Vitic 73 : 4 211–226.

Schultze SR, Sabbatini P and Luo L. 2016. Interannual effects of early season growing degree day accumulation and frost in the cool climate viticulture of Michigan. Ann Assoc Am Geogr 106 : 975–989.

Komplex humin- és fulvosavtartalmú készítmények használatával növelhetjük a szőlő kondícióját

Mit hoz még a klímaválság?

Valóban a gombáké a jövő?

SZERZŐ: DR. HODOSSI SÁNDOR DSC , DR. KASZÁS LÁSZLÓ PHD, DEBRECENI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR, ALKALMAZOTT NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK

A zöldségágazat nagy értékű, speciális termékcsoportját képezik a termesztett gombák. A gombákat régen a növények között tartották nyilván.

Napjainkban azonban egyértelmű felismeréssé vált, hogy a gombák nem növények, nem állatok, hanem az élővilág önálló csoportját alkotják, a gombavilágot. Számos megegyezés, de egyúttal számos eltérés is jellemzi a gombákat. Az anyag körforgásában a növények a szervetlen vegyületekből szerves vegyületeket állítanak elő, az állatok a különböző szerves vegyületek átalakítását végzik.

A gombákról…

A gombák a különböző szerves vegyületeket szervetlenné alakítják át. Mint humán tápanyag elsősorban fehérjeforrások. A bennük lévő fehérjék a húsokban található fehérjékhez hasonlatosak. Mint ilyenek, a húsok alternatíváinak minősülnek. A különböző ásványi sók és vitaminok mellett D-vitamin is található bennük, ami a növényekben nem. Előállításukhoz nincs szükség drága alapanyagokra, mezőgazdasági hulladékokon (istállótrágya, szalma, kukoricaszár stb.) termeszthetőek.

A klímaváltozással összefüggésben felértékelődésük várható. Ugyanis a jövőben nemcsak a humán táplálékok, hanem az állati takarmányok előállítása is problémássá válik.

A gombák termesztése a csiperkéével (Agaricus sp.) kezdődött meg az 1600-as években. Előállításukra kezdetben elsősorban pincékben került sor. Napjainkra a termesztés a speciális gombatermesztő házakba helyeződött át. Ezekben egy évben 3-4 kultúra is előállítható az alapterület 2-3-szorosán, polcos rendszerben.

Az előállítható gomba átlagosan az alapanyag tömegének maximum egyharmada. A világon eddig mintegy kétszázezer gombafajt azonosítottak. A termesztett fajok száma 25–35 körül van.

Világszerte legnagyobb tömegben a csiperkegomba kerül előállításra, ahogy nálunk, Magyarországon is. Az utóbbi évtizedekben a csiperke terméktömegével csaknem azonos nagyságrendben laskát (Pleurotus sp.) is termesztenek. A laska térhódítására azért kerülhetett sor, mert magyar kutatók, Balázs Sándor akadémikus vezetésével, kidolgozták az alapanyag előkészítésének tömeghőkezelési technológiáját.

A csiperkegombát kezdetben lótrágyán állították elő. A termelés növekedésével, illetve a lóállomány drasztikus

csökkenésével más alapanyag után kellett nézni. Erre a célra a csirketrágya és a szalma keveréke bizonyult alkalmasnak, napjainkban ennek keverékén állítják elő. A táptalajt felhasználás előtt állandó keverés mellett komposztálni kell. A folyamat végére a keverék egyneművé válik, a különböző anyagok már nem különböztethetők meg egymástól. A komposztot ezt követően hőkezeléssel meg kell tisztítani a gomba konkurens élő szervezeteitől. A hőkezelt komposzt ezután beoltásra kerül a gomba szaporítóképletével, amely leggyakrabban a gomba micéliumával átszőtt gabonamag. A gomba micéliuma fokozatosan átszövi, birtokba veszi a hőkezelt komposztot.

A hőkezelt, a gombamicéliummal átszőtt komposztot polcokra öntik, illetve alacsony, széles zsákokba töltik. A komposztra ezután 1-2 cm vastagon takaróföldet borítanak. Ezen a takaróföldön jelennek meg a termőtestek (a fogyasztásra kerülő gombák). A gomba hullámokban terem, az intenzív termesztésben 3-4 hullámnál többet nem várnak meg.

A termesztett csiperkefajták termőtestének színe barnás, szürkés vagy fehér. Addig I. osztályú, zsenge a csiperke, amíg a kalap nem nyílik ki, hanem annak széle szorosan ízesül a tönkhöz.

Feljövőben a laska

A laskagomba a tömeghőkezelési technológia kidolgozásának köszönhetően az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb tömegben került előállításra, napjainkban csaknem utolérte a csiper-

ke termelésvolumenét. Elsősorban szalmaalapanyagokon állítják elő, amelynek előzetes komposztálására nincs szükség. Az alapanyagot hőkezelik, ezzel sterillé teszik, majd hozzákeverik a gomba szaporítóképletét. A gomba micéliuma ezt követően átszövi a táptalajt, majd az átszövetett alapanyagot perforált zsákokba töltik. A lyukakra azért van szükség, mert ezeken keresztül jelennek meg a termőtestek. Színe a barna különböző árnyalata, fajtától függően. A laskagomba addig I. osztályú, míg a kalap széle visszahajló, begöngyölt.

A laskagomba is hullámokban terem, általában 3–5 terméshullámot várnak meg az intenzív termesztésben. A zsákokba töltött, hőkezelt, becsírázott komposzt kereskedelemi forgalomba is kerül. Számos termelő otthon, a garázsában, kamrájában állítja elő. Ez a háztáji termesztés a saját szükségleteket messze meghaladja, ezért a termesztőkonténerek forgalmazói a termés nagy részét vissza is vásárolják.

Mind a csiperke-, mind a laskagomba letermett táptalaja a szántóföldre kerül szerves trágyának. A kiürített termesztőházakat kitakarítják és fertőtlenítik, és újabb kultúrát telepítenek beléjük.

Ezzel a rövid áttekintéssel nem kívántuk az olvasót a gombák termesztéstechnológiájáról tájékoztatni, csupán sajátosságaikat, termesztésük gyakorlatát próbáltuk felvillantani, egyben rávilágítani arra, hogy a globális klímaváltozással összefüggésben a gombák jelentős felértékelődésére, termesztésük és fogyasztásuk növekedésére lehet számítani.

A laskagomba színe a barna különböző árnyalata, és a gomba addig I. osztályú, míg a kalap széle visszahajló, begöngyölt

Szerves

és

szervetlen levéltrágyák, valamint huminsavak hatékonyságának vizsgálata

paradicsomhajtatásban 1. rész

SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, A PAPRIKA, PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE

KONZULTÁNS: DR. CSICSOR JÁNOS BIOKÉMIKUS, A MAGYAR TŐZEGTÁRSASÁG KÉMIAI BIZOTTSÁGA ÉS A MAGYAR HUMINSAV TÁRSASÁG ELNÖKE

Több évig tartó kutatói együttműködésünk során az idei esztendőben dr. Csicsor János biokémikus azzal bízott meg, hogy mérjem fel és értékeljem az általa kifejlesztett huminsavak, trágyaanyagok biológiai hatását paprikában, paradicsomban. A vizsgálat teljes metódusát magam terveztem, én határoztam meg a kutatás lépéseit, amelyek kiterjedtek a növények termésprodukciójára, valamint egészségügyi állapotukra.

Tanulmányom megírása előtt részletesen áttekintettem az ide vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalmakat. Az írásomhoz csak angol nyelvű anyagokat használtam, amelyek segítségével bemutathatom a levéltrágyák hasznosságát paradicsomtermelésben.

Termésnövelő levéltrágyák és huminsavak hatásai paradicsomnál

A huminsavkezelés sikeresen alkalmazható a növény növekedésének és hozamának javítására (Kazemi M. 2014; Husein E et al. 2015; Ertan. Y 2007). A huminsavas kezelések hatására növekedett a levelek nitrogén-, kálium-, valamint kloro lltartalma, továbbá a levélszám, az átlagos bogyóméret és a növénymagasság is. Ezt megerősítik Asri F. et al. (2015) vizsgálatai, miszerint a huminsav jelentős termésnövelő hatása mellett emelkedett a levelekben a N-, P-, K-, Ca-, Zn- és Mn-koncentráció.

Qin K és Daniel I. Leskovar (2020) szerint a huminsavak szigni kánsan megnövelték a növények gyökerének nagyságát, valamint a stressztűrő képességüket. Abou El Hassan S. és Husein E. (2016) kísérleti eredményei szerint a humin- és fulvosav-kombinációs lombkezelés növelte a vegetatív növekedést, a termést, a gyümölcs minőségét, és csökkentette a csúcsrothadást.

Qin K. (2023) kétéves vizsgálata alapján arra jutott, hogy a huminsav alacsony (50%-kal kevesebb) nitrogénbevitel mellett

Kód kezelések megnevezése, módszere és száma

A kontroll

B szerves ásványi trágya CSL(6)

C szervetlen trágya CSL(6)

D huminsav L(3) és T(3)

E szerves ásványi trágya CSL(6) + huminsav L(3) és T(3)

F szervetlen trágya CSL(6) + huminsav L(3) és T(3)

G szerves ásványi trágya CSL(6) + szervetlen trágya CSL(6)

H szerves ásványi trágya CSL(6) + szervetlen trágya CSL(6) + huminsav L(3) és T(3)

I szervetlen trágya CST(6)

J szervetlen trágya CST(6) + huminsav L(3) és T(3)

K szerves ásványi trágya CSL(6) + szervetlen trágya CST(6)

L szerves ásványi trágya CSL(6) + szervetlen trágya CST(6) + huminsav L(3) és T(3)

M szervetlen trágya L(3) és T(3)

N szervetlen trágya L(3) és T(3) + huminsav L(3) és T(3)

O szerves ásványi trágya CSL(6) + szervetlen trágya L(3) és T(3)

P szerves ásványi trágya CSL(6) + szervetlen trágya L(3) és T(3) + huminsav L(3) és T(3)

1. táblázat. A kísérleti kezelések módszertana. Jelmagyarázat: CSL: csak levélkezelés; L: levélkezelés; T: talajkezelés; CST: csak talajkezelés

1. grafikon. A gyökér- és a lombtömeg vegetatív részeinek alakulása

31–35%-kal növelte a terméshozamot, amivel jelentős nitrogénmegtakarítást ért el.

Araújo Bruno R. et al. (2017) úgy véli, hogy a huminsav egy olyan nit-

rogéntrágya-szinergista, amely aktív szerepet játszik a növények növekedésének elősegítésében, a műtrágya hatékonyságának meghosszabbításában és a nitrogénveszteség csökkentésében.

1. kép. A terméskötődés a növény felsőbb szintjén a kezelt paradicsomnál, 2023 Sárszentmihály (fotók: Németh T.)

Pérez-Labrada, Fabián et al. (2020) szerint a humusz komplexek alkalmazása javította a mészben gazdag talajban termesztett növények vashiányát. Tomasi et al. (2013) kimutatta, hogy a huminkomplexek kedvezően befolyásolják a vasfelvételi mechanizmusokban kapcsolatos gének expresszióját.

A tápelemek növényvédelmi szerepére Reuven R. (2004) mutat rá, aki úgy véli, hogy az ásványi tápláltság döntő fontosságú. Camara, Jalamang et al. (2018) kísérleteiben a makro- mezo- és mikroelem-tartalmú levéltrágya kijuttatása csökkentette a molytetűsűrűséget. Amna S. és Zoia A. (2021) a mikroelemek hatását vizsgálva meg gyelte, hogy a cink erős kofaktor az alternáriás betegséggel szembeni enzimek aktiválásában.

Yildirim E. és Unay A. (2011) kimutatta, hogy a fulvosav és kalcium-nitrát kombináció negatív hatással volt a gerbera-aknázólégy populációjára. Graham és Stangoulis (2005) eredményei alapján a molibdén növelheti a verticilliumos hervadással szembeni ellenállást. A szerzők többsége szerint a szilíciumtartalmú levéltrágyák előnyösebb preventív növényvédelmi hatással rendelkeznek.

Almeida G et al. (2009) vizsgálatainál a szilícium és a szerves ásványi trágyák kijuttatása után növekedett a tripsznimfa kártevők mortalitása, és csökkent a rovarkártétel. Chien, Yi-Chun és Cheng-Hua Huang (2022) szerint a szilícium hatékonyan csökkentheti a baktériumok okozta foltosodást.

FOLYTATÁS A 78. OLDALON

2. kép. Az A kontroll, valamint a H az L és a P kezelésekről szedett termések konzisztenciális vizsgálata (2023, Sárszentmihály)

2. grafikon. Az egyéb vegetatív részek mérésének az eredménye

3. grafikon. A megtermékenyült virágok aránya és a növények generatív-vegetatív habitusának alakulása

3. kép. A termés színének külső elbírálása a kezelési sor szerint

Gemin Luiz Gabriel et al (2023) eredményei alapján a természetes polimerekkel, rézzel és magnéziummal kombinált levélkezelés javította az antioxidáns enzimek koncentrációját, miközben csökkentette a paradicsom-lisztharmat súlyosságát. Ngosong C. et al. (2018) szerint bizonyos növényerősítő levéltrágyák kedvező növényvédelmi hatással rendelkeznek. Sharma, K. et al. (2012) kimutatta, hogy egyes növényerősítők jelentősen csökkenthetik a paradicsomfajták fogékonyságát betegségekkel szemben.

A kutatás ismertetése

A vizsgálatok lefolytatását Sárszentmihályon, a szőlőhegy részen hajtottam végre, ahol a talajok kevésbé alkalmasak zöldségtermesztésre. A terület talaját alapvetően kötött, agyagos, kedvezőtlenebb kémiai és biológiai tulajdonságok jellemzik.

A kutatásokat megelőző években talajvizsgálatokat végeztem, amelyből kiderült, hogy a talaj Na-, Cl- és magas mésztartalma károsan befolyásolja a növényeket. Háromféle termésnövelő anyag és ezek egymásra gyakorolt addíciós hatását értékeltem, fűtetlen fóliás körülmények között, nagy légterű (220 m2-es) fóliasátorban. Anyagok: egy N-, P-, K-, S-, Si-tartalmú, valamint mikroelemeket és fulvosavat tartalmazó szerves ásványi növényerősítő, egy nitrogénmentes makroelem és S, valamint mikroelemeket tartalmazó szervetlen trágya és a huminsav volt. A kísérleti termesztésben az organikus tápanyagellátás szabályait alkalmaztam.

Összesen 16 kezelést állítottam be ABC-sorrendben (1. táblázat), a zárójelben a kezelések mellett a kezelési szám látható. A termésnövelőket felváltva, külön-külön, 14 napos időközönként alkalmaztam. Egy kezeléshez 40 db növényt használtam, amelyeket véletlenszerűen, több ismétlésben osztottam el.

Kezelésenként az egyszeri kijutatott mennyiség 0,4 ml/m2 volt. A szerves ásványi trágyánál 0,5%-os, a szervetlennél 0,35%-os, a huminsavnál pedig 0,1%-os koncentrációkat állítottam be. Minden kezelést kézzel végeztem el. A növényeket április végén (2,9 db/m2) tőszámban ültettem el, majd a támrendszeres termesztés metodikáját követtem.

A trágyakezeléseket preventív módon, minden növényvédelmi probléma

Generatív-vegetatív skála habitus arány

2. táblázat. A generatív-vegetatív habitus skálaindex meghatározása

4. grafikon. A hozamok alakulása kezelésenként

5. grafikon. Az értékesíthető (piacos) termések megoszlásának aránya és mennyisége

megjelenése előtt használtam. Minden mérést hetente végeztem.

Teljesítményprodukció-vizsgálat: Mértem a magasságot, a levélszámot, a szár körfogatát, a növények habitusát, elváltozásait, a kötési arányt, a virágok épségét, a minőségi, valamint az összes terméstömeget és darabszámukat, majd ezek megoszlását. Majd az állomány felszámolása után a nyers gyökér- és lombtömeget is. Növényegészségügyi vizsgálatok: kór- és kártevők általi fertőzöttséget, ezek mértékét, a bekövetkezett szártőmikózisokat és súlyosságukat, a tápanyaghiány tüneteit és erősségét, valamint a sótünetet.

Eredmények

Minden kezelés átlagosan 33%-kal növelte a növények vegetatív tömegét. Legnagyobb mértékben (40%-kal) a H, valamint az L és 53%-kal a P kezelés. A legnagyobb gyökértömeget szintén a H az L és a P parcellák adták, ami átlagosan 53–58%-kal több, mint a kontroll. Ugyanakkor minden termésnövelő átlagosan 43%-kal emelte a gyökerek súlyát a kontrollhoz képest (1. gra kon). Ebben a szegmensben minden különbség szigni káns eltérést hozott. Míg a legtöbb termésnövelőnél a növénymagasság 250 cm alatti, addig a H az L és a P kezeléseknél efölötti értéket mutattak. Minden kezelés között szigni káns a különbség. A trágyaanyagok

használata kb. 13%-kal növelte az átlagos levélszámot és a szár körfogatát, azonban ezek az eltérések nem voltak szigni kánsak (2. gra kon).

A kötési arány számításait saját magam határoztam meg a következő képlet szerint: kötési arány Ka = (N/n) × 10; ahol: a N a meg gyelt kötések száma; az n a vizsgált 100 darab virág, és ezekből határoztam meg a 100 db virágra való megtermékenyülést. Ez esetben a 10-es érték jelent 100%-os termékenyülést. Amíg a legtöbb kezelés átlagosan 8-9 közötti értéket ért el, addig a H az L és a P kezelések 9 fölöttiek voltak.

A generatív-vegetatív index meghatározását az általam kidolgozottak alapján végeztem (2. táblázat). A kezelések többnyire a 4-es, ill. efölötti számot kapták. Ugyanakkor a H az L és a P kódú parcellák növényei 5 felettiek voltak (3. gra kon). A kontrollnövényeknél a szikesség hatására az index 3,4 volt, vagyis a paradicsom enyhe generatív bélyegeket viselt, ami kezdetben sok kötéssel járt, azonban a megtermékenyülés után a pici termések hamar aborttá váltak, és lehullottak. Paradicsomnál lényeges kérdés, hogy erős terhelés mellett is jól kössön a növény a felsőbb szinteken, vagyis ne legyen szakaszos termésleadású. A vizsgálatban a kezelt növényeknél kiváló terméskötést tapasztaltam a növény tetején is (1. kép).

Minden alkalmazás az összhozamot 29%-kal, a piacképes hozamot pedig 53%-kal növelte a kontrollhoz képest. A legtöbb termést (összes és piacképes) a H, az L, valamint a P parcellák nyújtották. A P kezelésnél elért legmagasabb (18 kg/m2) hozam 3,5 hónapos szedési ciklussal, valamint szikes körülmények között igenjó eredménynek számít.

Figyelemre méltó volt a kezelt és a kontroll közti különbség az értékesíthető termésarány tekintetében is, vagyis a piacképes hozam/összes hozam eredménye. Ugyanis a kontrollnál ez az arány 0,62, a kezelteknél átlagosan 0,94. Ez azt jelenti, hogy amíg a kezeletlen (kontroll) területeknél leszedett termések 62% volt eladható, addig a kezeltnél ez a szám 94% volt.

A kezelések az általános hozamnövelő hatáson túl nagy hatást gyakoroltak a leszedett, piacképes menynyiségekre is, amivel lényegesen megnövelték a termések eladhatóságának mennyiségét. A kezelésben részesített

4. kép.

5. kép.

6. kép.

A kezelt növények fürtjének vizsgálata erős terhelés mellett, zsendüléskor

A kezelt növények fürtjének vizsgálata szedések előtt

A belső szín felmérésének a vizsgálata a kezelt növénynél

növényekről átlagosan 0,8 kg/m2, a kontrollnál pedig 4,3 kg/m2 selejt termést szedtem. Ugyanakkor a kezelteknél még a selejt termések is fogyasztható minőségűek voltak, ezt a kontroll esetében nem tapasztaltam. A kontrollnál a selejt termések 90%-a csúcsrothadásos bogyó volt, a kezelteknél ez 5–10%-ban fordult elő (4. gra kon).

A kutatásban külön értékeltem a piacos termések megoszlásának a részarányát; az alábbi minőségi osztályokat vettem gyelembe: extra, I., II., lecsó kategóriákat. Minden kezelés szignikáns mértékben (460%-kal) megnövelte az extra minőségű bogyók mennyiségét a kontrollhoz képest. A legtöbb extra és szuperextra termést a H az L és a P ismétlések növényeinél tapasztaltam. Az I. és a II. osztály tekintetében nem találtam nagy eltéréseket a kezelések között, viszont a lecsó kategóriában több termés volt a kontrollnál.

Az extra és a piacos termések részaránya a következőképpen alakult: A hozamnövelő készítmények kezeléseinél az arány átlagosan 76%-os, míg ez az érték a kontrollnál 35%. A kezelések piacos hozamának kétharmada, a kontrollnál pedig egyharmada volt extrahozam (5. gra kon).

A szedési ciklus alatt a leszedett mennyiségeken túl követtem a termé-

6. grafikon. Az átlagos minőségi terméstömeg (piacos bogyótömeg) eredményei kezelésenként

sek darabszámának alakulását, amelyekből meghatároztam az extra és az I. osztályú termések átlagtömegét. Minden kezelés átlagosan az extra terméseket 21%-kal, az I. osztályt 25%-kal növelte meg a kontrollhoz képest. A trágyák hatására a legnagyobb extrabogyó 180–190 g-os átlagsúlyt ért el. A H az L és a P kezeléseknél 220–249 g súlyt mértem, ami a többi kezelésnél 21%-kal magasabb volt (6. gra kon). A kísérlet során nem volt ritka a 300 g feletti átlagtömeg sem, sőt, a H az L és a P parcellákban nevelt növényeknél még ennél is nagyobb bogyótömeget tapasztaltam.

Szedések alkalmával a termések külső belső konzisztenciáját és az ízvilágát is vizsgáltam. A kezelések minden

alkalmazásnál javították a bogyók e paramétereit, ugyanakkor a kontrollal szemben a termésnövelők általában jobb eredményt értek el, különösen a H az L és a P kezelések növényeiről leszedett termések (2. kép).

A kontrolltermések külső megjelenése kevésbé volt tetszetős. A külső, piros szín mattabb, kettévágva a kocsány ízesüléseknél általában sárgásabb, zöldebb belső szín volt meg gyelhető. Kevésbé voltak vonzók, és a keménységük miatt a tárolhatóságuk is elmaradt a kezelt növények terméseihez képest.

7. kép. A két fürtemelet párhuzamos érése a kezeltnél

Az érzékszervi értékelésre a vásárlóimat (felnőttek és gyerekek) is felkértem, akik nomabbnak, zamatosabbnak és teltebbnek ítélték meg a kezelt növények terméseit. Elmondásuk alapján „ennek a paradicsomnak íze van”. Minden kóstolásnál a hozamfokozók kerültek ki győztesnek a kontrollal szembeni vizsgálatban.

Elmondható, hogy a kezelések megemelték a termés élvezeti értékét is. Mindezek alapján a piac a kezelt növényekről szedett bogyókat előnyben részesítette a kontrolléhoz képest. A teljes kezelési sor piacosságának a színbeli vizsgálata a 3. képen látható. Az 5. virágemelet bekötésekor (zsendülés), valamint az első termések érésekor külön áttekintettem és megvizsgáltam a fürtök épségét, azok tetszetősségét, illetve az éréskor a belső konzisztenciát is (4–6. kép). Azoknál a növényeknél, amelyeknél alkalmaztam termésnövelőt, az érés gyorsabb, lendületesebb volt. Ezeknél egyszerre akár a két fürt is szedhetővé vált (7. kép).

Írásom 2. részében a termésnövelők a paradicsom növényegészségére gyakorolt hatását, az eredményeket és a következtetéseket mutatom be.

Szemenként vető gépkonstrukciók vetéstechnológiája

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

A szántóföldi növénytermesztésben a tavaszi vetésű, széles sortávolságra vetett „kapásnövények” nagy termőterületen és jelentős volumenben kerülnek termesztésre. Atermőterület nagyságrendje a piaci hatások miatt, a termés mennyisége pedig az utóbbi évekre jellemző változó, kedvező- és kedvezőtlen időjárási, elsősorban csapadékviszonyok következményeként jelentős különbségeket mutathat.

Az országos termőterület nagyságát, illetve az egyes növényi kultúrák közötti megoszlását a KSH és egyéb közlemények adatai alapján az 1. táblázat szemlélteti.

Az 1. táblázatban szereplő széles sortávolságú kapásnövények vetése szemenként vető gépekkel történik. A termesztéstechnológiában a kukoricafélék és a napraforgó vetése – a hazai gyakorlatban – 70-75-76,2 cm-re, a szója és cukorrépa vetése 45–50 cm-re történik. A cukorrépa vetésére hagyományosan épített gépek belsőcella-töltésű, mechanikus magadagoló szerkezete az egyéb magvak – repce, cikória, takarmányrépa – kivetésére is alkalmas. A cukorrépavető gépek 6-12-18-24 soros kivitelben készülnek, a hazai gyakorlatban a 12–18 soros változatok a jellemzők. Az újabb fejlesztésű, pneumatikus magszállítású szemenként vető gépek is alkalmasak a cukorrépa és egyéb növények 45–50 cm-es sortávolságra történő vetésére.

Napraforgó- és kukoricavető gép hazai variációi

A kukoricavető gépek fejlesztése is a főbb növények – pl. a táblázatban szereplők – vetésére való alkalmasságra törekvés alapján történt. Ez azt jelenti, hogy egyes konstrukcióknál azonos gerendelyeken a vetőkocsik helyzete és száma, így a szemenként vető gépek sortávolsága 45–50 és 70–75 cm között változtatható, elsősorban a 8–12 soros variációk megvalósítására. Ezeknél a konstrukcióknál a nyolcsoros változat +4 vetőkocsival bővíthető. Egyéb gyártók gyártmánypalettáján akár a 33-6070-75-76,2-80-90 cm-es sortávolságú változatok is szerepelnek.

A hazai gyakorlatban a napraforgó és kukorica vetésére a már említett 70-75-76,2 cm sortávolságú, 6–12 és

1.táblázat. Az egyes kultúrák termőterülete és termelt mennyisége 2021–2023 között, a KSH adatai alapján, megjegyzés: n. a. – nincs adat; * – becsült érték

1.kép. 12 soros szemenként vető gép kukoricavetésben

24 soros, szívó- vagy nyomólevegős pneumatikus szemenként vető gépeket alkalmazzák (1. kép).

Vázkeret, illetve traktorkapcsolat tekintetében – a 3 m szállítási szélességű űrszelvényre vonatkozó előírás betartása miatt – a merev vázkeretes változatok szállítási helyzetben befor-

díthatók, és vonórúddal kapcsolódnak az üzemeltető traktorhoz. A függesztett változatok oldalsó vetőkocsikat tartó vázszerkezete hidraulikus munkahengerek segítségével a középső vetőkocsikat tartó vázkeret fölé beemelhető.

Egyes típusoknál a szélső vetőkocsikat tartó gerendelyszakasz hidrau-

Megnevezés

likusan, teleszkópszerűen a középső zártszelvényű tartóba, szállítási helyzetbe be-, illetve munkahelyzetbe kitolható (2. kép). A funkcionális szerkezeti részeket hordozó gerendelyt – a gép nagyságrendjétől függően – különböző fúvott gumiabroncsozású járókerekek támasztják alá. A nagy munkaszélességű – 9 m, 12 soros, 14 m, 18 soros, 18 m, 24 soros – szemenként vető gépeknél pedig a két oldalsó szárny oldalt behajtható.

A gerendely, illetve a vázkeret képezi az egyes szerkezeti részek bázisfelületét, a levegőt szolgáltató szívó-nyomó ventilátorét, valamint az egyéb kiegészítő berendezésekét. A vázkeretre van építve a műtrágyatartály, és kengyelcsavarokkal csatlakoznak hozzá a vetőkocsik. Egyes típusokon a műtrágyatartályból cellás adagoló juttatja az anyagot a csigás elosztóba. Az elosztócsigából nyomólevegő szállítja a műtrágyát a vetőkocsi műtrágyacsoroszlyáihoz soronként (3. kép). A nagy munkaszélességű, pneumatikus szemenként vető gépeknél a funkcionális, a szívó- vagy nyomó vetőelemeket tartó gerendelyek a központi osztott műtrágya- és vetőmagtartályos vetőkocsikhoz csatlakoznak.

Ebben az esetben az egytengelyes szállítókocsinak a tartálya kapcsolódik az üzemeltető traktor vonószerkezetéhez. A gerendelyre épített műtrágyatartályokból és a szállítókocsi műtrágyatartályából a műtrágya a vetőtengelyről mechanikusan – állítható mechanizmuson keresztül – vagy szabályozható fordulatszámú elektromotorral meghajtott cellaadagolón keresztül jut a szállító nyomólevegős légáramba (4. kép). Az adagmennyiséget a mechanikus hajtás esetén a láncvagy fogaskerékhajtás áttételének változtatásával fokozatonként, míg elektromos hajtás esetén fokozatmentesen lehet beállítani.

A vetőelemek kialakítása

A szemenként vető gépek vetőelemei, a vetőkocsik tartóbilincsekkel, kengyelcsavarokkal csatlakoznak a gerendelyhez. A felfüggesztések a minél tökéletesebb talajkövetés, illetve az egyenletesen mély magárok kialakítása, vagyis az egyenletes vetési mélység tartására paralelogramma megoldással vannak kialakítva (5. kép).

FOLYTATÁS A 84. OLDALON

2.kép. Teleszkópos vázú, ikersoros szemenként vető gép vetőkocsijai

3.kép. Soronkénti magtartályos gép műtrágyatartálya, az elosztócsiga és vetőkocsi elhelyezése

4.kép. Szállítókocsis, műtrágyatartályos gép munka közben

A vetőelemek, vetőkocsik bonyolult szerkezeti kialakításának legfontosabb funkcionális szerkezeti részei a vetőszerkezetek, melyek a mai szemenként vető gépeken pneumatikus rendszerűek. A vetőkocsikra vetőelemenként vannak építve a 30–70 l közötti térfogatú, műanyagból készült magtartályok.

Az esetek többségénél a vetőkocsikra vannak felszerelve a mikrogranulátum-kijuttató berendezések a saját adagolásukkal és hajtásrendszerükkel. Egyes típusokon ezeket a berendezéseket külön segédvázra építették, és ebben az esetben egy-egy tartályból 2-3 vetőelemet tudnak ellátni mikrogranulátummal, rovarölő szerrel vagy starter műtrágyával (6. kép).

Az ismertetésből is kiderül, hogy a vetőelemnek vagy vetőkocsiknak nagyon fontos funkcionális szerepe van, és ez az adott konstrukciókban is megnyilvánul. Éppen ezért a vetőelemek és vetőkocsik saját hordozóvázzal rendelkező kompakt berendezések. A vetőszerkezetek, illetve vetőkocsik hordozóvázához csatlakoznak – az előzőekben ismertetetteken túlmenően – a mechanikus, szívó- vagy nyomórendszerű pneumatikus vetőszerkezetek, a különböző kialakítású nyitótárcsák, vetőcsoroszlyák, magvezető, mikrogranulátum- és műtrágya-csővezetékek, műtrágya-kijuttató csoroszlyák, sortisztítók, magnyomó kerekek pedig magtakaró kerekek hordozására vannak kialakítva (7. kép).

A hazai gyakorlatban kukorica vetésében – a széles körben alkalmazott szívórendszerű vetőszerkezeteknél – a magládából a beömlőnyíláson keresztül a vetőmag az atmoszférikus térben a gravitáció hatására jut tovább. Az atmoszférikus és a szívott teret elválasztó vetőtárcsa furataiban – a szívóhatás következtében – a magok beletapadnak a forgó vetőtárcsa furatába a kiejtés helyéig. A kiejtés helyén a vákuum megszűnik, és a magvak a vetőbarázdába hullanak. A vetőszerkezethez különböző átmérőjű és számú furatokkal kialakított vetőtárcsák tartoznak. A kivetett magmennyiség, vagyis a tőszám a tárcsákon alkalmazott furatok számával és a tárcsák, vagyis a vetőtengely munkasebesség-arányos fordulatszámával változtatható, illetve állítható be.

A vetőkocsis szemenként vető gépcsaládokat központi műtrágya- és központi nagy méretű magtartállyal építik.

7.kép. A vetőkocsik saját hordozómechanizmussal kialakított berendezések

5.kép. Vetőkocsi paralelogramma-felfüggesztése

6.kép. Mikrogranulátum-tartályok elhelyezése

A gépek vetőszerkezeti kialakítása központi magadagolású és nyomólevegős rendszerű, a magszállítást vagy magtovábbítást a nyomó légáram végzi az átmenőtartályhoz. A soronkénti magadagoló rendszerben – a nyomó légáram hatására – a vetőmag a vetőtárcsák hornyaiba jut, ahol a maglesodró szerkezet hatására a vetőcsövön keresztül a magárokba kerül. Az ejtőcsövekbe szerelt magérzékelő szenzorok biztonságosak, a vetőszerkezet elektromos meghajtású vetőkocsijai, illetve a csoroszlyakialakítások magas üzemi sebesség mellett is pontos vetést és nagy területteljesítményű üzemelést tesznek lehetővé.

A vetőelemenkénti magtartályos vetőgépcsalád tagjai speciális rendszerű, elemenkénti nyomó levegős, pneumatikus vetőszerkezettel vannak felszerelve. A vetőszerkezetek hajtása elektromotoros, ami lehetővé teszi – a megfelelő érzékelők és szoftver alkalmazásával – a menet közbeni tőszámváltoztatást. A magládából a vetőmagvak a vetőtárcsával szerelt térbe kerülnek, ahol a túlnyomás a vetőtárcsa furataiba nyomja a magvakat.

Ezeknél a túlnyomással működő vetőszerkezeteknél a vetőtárcsáról az állítható lesodrógörgők távolítják el a felesleges magot, ezzel elkerülhető a kettős vetés. A légáramot, vagyis a túlnyomást megszakítva a vetőmagvakat a vetőtárcsáról egy gumikerék választja le, majd innen a túlnyomás hatására a magvezető csőbe, illetve a vetőcsoroszlya tárcsái közt a magágyba kerülnek. A vetőmag egyenletes kijuttatását, a magok távolságát a vetőszerkezetben egy szenzor érzékeli, és tájékoztatja a gépkezelőt. A vetőtárcsát tüskéskerék tisztítja a magleválasztás után. A vetőágyba lövődött mag helyzetét egy magnyomó kerék rögzíti, és az állítható terhelésű, V alakban elhelyezett magtakaró kerekek zárják le a magágyat. A vetőszerkezet, illetve az adagolószerkezet hajtása változtatható fordulatszámú elektromotorral történik.

A nagy munkasebesség és a pontos, precíziós vetés követelményeinek megfelelően a dupla kefés magleválasztás és a magtovábbítás elektromotoros hajtással, külön-külön történik, a vetőmagok vetőágyba juttatására pedig kefesörtés magszállító rendszert alakítottak ki.

A központi nyomólevegős magelosztó és kijuttató rendszer különlegesen nagy pontosságú magelhelyezést

8.kép. Csúszócsoroszlyás vetőelem

9.kép. Tárcsás csoroszlyás vetőkocsi munka közben

10.kép. Sortisztítóval és magnyomó kerékkel szerelt tárcsás csoroszlya

és magadagolást biztosít. Ennél a konstrukciónál a vetőmagvak elosztása a központi adagolódob furatsoraira a túlnyomás segítségével történik. A vetődobról a maglesodró szerkezet választja le a magvakat, osztja szét azokat, amelyek a nyomó légáram hatására a soronkénti magvezető csövekbe, majd a maglehelyező rendszerbe jutnak. A maglehelyező rendszer ikertárcsás csoroszlyából, barázdaformálóból, magrögzítő görgőből és V alakú magtakaró kerekekből áll.

De mit mivel vessünk? Nem mindegy, mihez mit és hogyan használunk…

A különböző kultúrák vetését különböző talaj-előkészítési technológiák előzik meg. A vetőkocsik felszereltsége ennek megfelelően különböző lehet. A szója, napraforgó, kukorica, cukorrépa szántásos talajművelési technológiai magágy készítéséhez jól alkalmazhatók a csúszócsoroszlyás konstrukciók (8. kép). A legtöbb szemenként vető gép azonban – a minél szélesebb körű technológiai alkalmazáshoz – tárcsás csoroszlyákkal van felszerelve (9. kép).

Az egyenletes vetési mélység tartása céljából a gépet öntisztító, gumiborítású kerekek támasztják alá. A kukorica szemenkénti vetésében – a mulcsba vetésre vagy direktvetésre – robusztusabb építésű, iker- vagy tandemtárcsás vetőszerkezeteket alakítottak ki szárvágó tárcsával és küllős vagy fogazott sortisztító kerékkel (10. kép). A direktvetéses változatnál pedig hullámos elővágó tárcsák vannak beépítve (11. kép).

Egyes típusoknál a vetőszerkezetek ikersoros felfüggesztésűek. Az egyenletes mélységű vetést, a csoroszlyák egyenletes mélységtartását a csoroszlyák soronkénti beállítható terhelése biztosítja (12. kép). A csoroszlya terhelésértékét tekercsrugók előfeszítésével lehet beállítani, ez szántás utáni magágyba vetésnél 50–80 kg soronként, mulcsba vetésnél 100–150 kg, direktvetésnél 200–250 kg/sor.

A kapásnövényeknél, a különböző más növényeknél, de még az adott kultúrán és fajtán, illetve hibriden belül is nagyon eltérő mennyiségű vetőmagnormával, csíraszámmal kell a vetést elvégezni. A vetőmagnorma, vagyis a tőszám, illetve tőtávolság az adott vetőtárcsa furatszámától, a hala-

dási sebességtől és a vetőtengely fordulatszámától függ. A két előző paraméterhez a megfelelő vetőtengely-fordulat – dörzskerékről, járókerékről történő hajtás esetén – a hajtásátvitel áttételének változtatásával állítható be. Az újabb konstrukciók vetőtengelyének hajtása hidrosztatikusan változtatható nyelőtérfogatú hidromotorokkal vagy elektromosan, elektromotorral történhet.

Ez utóbbi esetben a vetőtengely-fordulatszám az elektromotor fordulatszámának változtatásával könnyen beállítható, a vetőgép és az üzemeltető traktor terminálja közötti ISOBUS-adatátvitel segítségével. Az alkalmazás lehetőséget biztosít a menet közbeni tőszámváltoztatásra, az auto-

matikus sorelzárás végzésére, a vetés egyéb paramétereinek az ellenőrzésére, megfelelő szoftver segítségével pedig a táblatérkép szerinti vetésre és akár sávos művelés melletti vetésre.

Mindezek a funkciók kibővíthetők a GPS és robotkormány alkalmazásával, az automatikus soron tartás és nyomkövetés funkciójával, akár RTK ±2,5 cm-es pontossággal. A GPS-technológiával történt vetés térképe elmenthető az adott terminál fedélzeti komputerébe. Az elmentett térkép alapján az esetleges következő munkaműveletekhez (növényápolás, növényvédelem) az automatikus kormányberendezéssel szerelt gépcsoport az említett RTK-pontossággal tud visszatérni.

11.kép. Sávos vetéshez és direktvetéshez kialakított csoroszlyaszerkezet

12.kép. A csoroszlyanyomás soronként tekercsrugókkal állítható be

Bálázzon és csomagoljon McHale gépekkel!

SZERZŐ: SZABÓ TIBOR

A tavasz beköszöntével újra erőre kap a természet. A szeszélyes időjárásból fakadóan senki nem tudja, hogy milyen kaszálási szezon következik. A kiszámíthatatlanságból fakadóan egyre jobban leszűkül a szálastakarmány betakarításának optimális időtartama, így előtérbe helyeződik a megbízható, üzembiztos, nagy teljesítményű munkagépek használata: ehhez kínál gépeket a McHale.

Az elmúlt évek akár extrém időjárási viszonyai sokakat ráébresztettek arra, hogy a hagyományos szénakészítés helyett érdemes elgondolkodni más szálastakarmány-tartósítási eljárás alkalmazásán, például a bálacsomagoláson, így nagyobb beltartalmi értékű takarmányt előállítva. Ezt a technológiát alapvetően a meglévő szálastakarmány-betakarító munkagépparkra lehet alapozni, egy bálacsomagoló gép beszerzésével. Ezzel a módszerrel 1-2 napra lerövidül a fonnyasztáshoz szükséges időtartam, hiszen ezzel az eljárással magasabb nedvességtartalom (55–65%) mellett történik a szálastakarmány felbálázása, csökkentve ezáltal a lekaszált növény időjárásnak való kitettsége, például a megázás kockázatát. Az így elkészült bálákat minél rövidebb idő alatt be kell csomagolni. A cél az oxigénmentes – anaerob – körülmé-

nyek megteremtése a tejsavas erjedéshez szükséges baktériumok elszaporodásához. Az így tartósított takarmány a szénához képest lényegesen magasabb beltartalmi értékekkel rendelkezik. A takarmánynövény tápanyagtartalma nem vész el a napfény által, nem mosódik ki, illetve nem marad a szántóföldön (pl. pillangósoknál levélpergés), hanem „becsomagolva” megőrzésre kerül. A „csomag” a felbontása után az állatok számára ízletes, magas tápértékű, természetes alapú takarmányforrást biztosít.

Az ily módon előállított takarmány természetesen költségesebb, de érdemes elgondolkodni azon, hogy mi a drágább; veszni hagyni vagy silány minőségben bebálázni az akár többször megázott, szénának szánt anyagot, vagy optimális időben betakarítani egy a szénánál jóval magasabb

beltartalmi értékekkel rendelkező takarmányt.

Természetesen a jól sikerült bálacsomagolás feltétele a jó minőségű, tömör bála. A laza, puha, nem alaktartó bálákból ritkán készíthető jó minőségű szenázs. A megfelelő bálázó hiányában a pótlólagos ráfordítások (pl. fóliaköltség, csomagolási idő stb.) csak kiadások maradnak, és nem hoznak többlet értéket a takarmány minőségében.

A bálázáshoz és csomagoláshoz a McHale komplett gépsort kínál. A hosszú évtizedes tapasztalatokkal bíró cég élen jár a bálázás és bálacsomagolás területén. Gépeik egyszerű kezelést, nagy teljesítményt és megbízható működést biztosítanak a felhasználók számára.

Ha további részletek is érdeklik, akkor hívjon bennünket a megadott elérhetőségek valamelyikén!

1. a kép. A lombérzékelő berendezés segítségével végzett permetezés munkaminősége egyenértékű a hagyományos védekezésével (forrás: farmgep.hu/kertitox-bora)

Korszerű technikai megoldások szőlő és gyümölcsösök védelmére

SZERZŐ:

Amennyiben a szőlő- és gyümölcsültetvények növényvédelmét érintő kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységre gondolunk, nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy sok szakembernek eszébe jutnak olyan korszerű műszaki megoldások, amelyek felhasználásával jelentős mértékben csökkenthető a kijuttatott permetlé mennyisége, és jó eséllyel biztosítható a környezetkímélő permetezés.

Környezetkímélő = takarékos

Talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy ebben a vonatkozásban a kutatás, a fejlesztés és az innováció fogalma szinte egybeforrt az anyagtakarékosság és a környezetvédelem fogalmával.

Kétségtelen tény, hogy az élő és élettelen környezet sikeres megóvásának egyik alapvető feltétele a korszerű, növényvédőszer- és víztakarékos, környezetbarát kijuttatástechnika.

Az alábbiakban – rövid általános bevezetést követően – két olyan technikai megoldást ismertetek kivonatosan, amelyek véleményem szerint korszerűnek minősíthetők, és jól alkalmazhatóak szőlő, illetve gyümölcsösök anyagtakarékos és környezetkímélő permetezésére.

Gyümölcsfák permetezésénél, különösen akkor, ha nagy a sor- és tőtávolság, valamint nagyméretű (teljesen kifejlődött) a lombozat, rendszerint jól

használhatóak a kívánt hatótávolságot és a megfelelő penetrációt biztosító, hagyományos kialakítású, nagy teljesítményű axiálventilátoros (szállító levegős) szórószerkezetek.

Ne feledjük, hogy a munkasebesség növelésével párhuzamosan csökken a hatótávolság és a penetráció is, ezért ha azt tapasztaljuk, hogy a permetcseppek nem jutnak el a fák tetejéig, vagy nem jutnak be a lombozat belsejébe, és a ventilátor légteljesítménye már nem

DR. GULYÁS ZOLTÁN OKL. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK, NÖVÉNYVÉDELMI MÉRNÖKSZAKÉRTŐ •NÉBIH MGEI FGO

növelhető tovább, akkor nem tehetünk mást, csökkentenünk kell a haladási sebességet, mert csak ekképpen érhetünk el kielégítő munkaminőséget.

permetáram oldalról-alulról vagy oldalról-felülről érje a lombozatot.

Ennek a követelménynek megfelelhetnek a modern kialakítású axiálventilátoros permetezőgépek vagy az állítható szórószerkezetű radiálventilátoros gépek.

Azanyagtakarékosságotszolgálják alombérzékelőberendezésselfelszerelt ültetvénypermetezőgépek

Szőlőültetvényekben általában nem jelent gondot a hatótávolság biztosítása, sokkal inkább a megfelelő penetráció elérése okozhat nehézséget. Szőlőben többnyire nem előnyös a hagyományos axiálventilátoros permetezőgépek használata. Ezek többségénél ugyanis a permetezés irányamerőleges a haladási irányra. A ventilátor által keltett légáram hatására ilyenkor a nagyméretű és kevéssé mozgékony szőlőlevelek „zsindelyszerűen egymásra lapulnak”, és a permetcseppek nem képesek eljutni a lombozat belsejébe és a levelek fonákoldalára.

Szőlőpermetezéshez olyan korszerű szórószerkezetet célszerű választani, amely lehetővé teszi, hogy a levegő- és

A radiálventilátorral felszerelt permetezőgépek légporlasztásúak, ahol a légáram nemcsak a cseppek szállítását végzi el, mint a szállító levegős gépek esetében, hanem magát a csepp képzését is biztosítja. A permetezés iránya rendszerint jól beállítható, azonban a viszonylag kis mennyiségű levegő a kilépés után rövid távolságon belül lefékeződik. Ezért korszerű légporlasztásos gépekkel rendszerint csak szőlőben, illetve kisebb lombfelülettel rendelkező, intenzív művelési módú gyümölcsültetvényekben lehet jó minőségű permetezést végezni.

A szőlő- és gyümölcsültetvényekben alkalmazott hagyományos védekezési eljárások során jelentős, a vonatkozó szakirodalom szerint átlagosan 10–40%, esetenként (például tél végi, nagy permetlémennyiséggel végzett lemosó permetezésnél) azonban akár 80–90% veszteség lép fel.

A veszteségek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben gyakran nem folytonos és nem egyenletes a lombfal. A telepítési mód sajátosságai, a növényzet eltérő fejlettsége, a favagy tőkehiányok miatt a folyamatos permetezésnél a kijuttatott permetlé jelentős része nem jut el a célfelületre, hanem a talajra kerül, elsodródik, elpárolog.

Lombérzékelő berendezéssel

Az anyagtakarékosságot – ebből fakadóan a környezetvédelmet is – szolgálják a lombérzékelő berendezéssel felszerelt ültetvénypermetező gépek

Permetezés során általában a gép elején, tartókonzolokon, különböző magasságokban elhelyezett infravörös vagy ultrahangos szenzorok (általában 1 vagy 2 pár érzékelőt szerelnek fel, de FOLYTATÁS A 90. OLDALON

1. b kép. Hazai fejlesztésű, ultrahangos lombérzékelőkkel felszerelt, vontatott kivitelű ültetvénypermetező gép (forrás: farmgep.hu/kertitox-bora)

természetesen több pár érzékelő is felszerelhető, amennyiben ez indokolt és célszerű) érzékelik a lombozatot, illetve annak hiányát.

A központi egység ennek alapján vezérli a szórófejekre szerelt szelepeket. Ha egy vagy több szórófej magasságában nincs lombozat, akkor a szelep pillanatszerűen lezárja a szórófeje(ke)t, majd ha ismét növényi felületet érzékel a szenzor, ugyanúgy visszakapcsolja az(oka)t, tehát csak ott történik permetezés, ahol van lombozat.

Napjainkban az ultrahangos érzékelők alkalmazása a gyakoribb, a nagyobb érzékelési távolság és a szélesebb érzékelési szög miatt.

Az 1. a-b képen hazai fejlesztésű, ultrahangos lombérzékelőkkel felszerelt, vontatott kivitelű ültetvénypermetező gép látható.

Vizsgálatok szerint a lombérzékelő berendezés segítségével végzett permetezés munkaminősége egyenértékű a hagyományos védekezésével.

A permetlé-megtakarítás nagysága nagymértékben függ az ültetvénylombozat folytonossága mértékétől. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata még nem ér össze, vagy például tavaszi első permetezéseknél a megtakarítás elérheti akár az 50–75%-ot. Összefüggő lombozat kezelésénél 5–20% közötti megtakarítással lehet számolni.

További előny, hogy a permetlémegtakarítás, illetve az üzemidő jobb kihasználása eredményeként a területteljesítmény 10-20%-os növelése érhető el.

A berendezés alkalmazását elősegítheti, hogy használt gépekre könynyen és viszonylag olcsón felszerelhető.

Alagútpermetező gépek

Az elsodródás minimalizálását és a veszteségek jelentős mértékű csökkentését teszik lehetővé az alagútpermetező gépek, amelyek kifejezetten környezetbarátnak ítélhetőek.

Ezeknél a gépeknél a lombozatot „burkolóelemekkel” veszik körül. Ezek az elemek alkalmasak a lombozaton átjutó permetcseppek felfogására. A lecsapódott permetlé a burkolóelemek aljára lefolyik, ott összegyűlik, majd szűrés után visszakerül a gép permetlétartályába.

Az alagútpermetező gépek egyvagy többsoros változatban készülnek.

Kifejlett lombozat esetén a viszszanyert permetlé aránya általában

Ehelyütt is érdemes hangsúlyozni, hogy az alagútpermetező gépek hatékony alkalmazásának feltétele a gondos ültetvényápolás (pl. szőlőben

Azelsodródásminimalizálásátésaveszteségek jelentősmértékűcsökkentéséttesziklehetővé azalagútpermetezőgépek

20–30%, kisebb méretű lombozatnál a megtakarítás akár 50–70% is lehet.

Az alagútpermetező gépeket leggyakrabban szőlőültetvényekben alkalmazzák, de vannak gyümölcsültetvényekben használható típusok is.

A hidraulikus szórószerkezettel felszerelt alagútpermetező gépek mellett léteznek ventilátoros gépek is. Ezeknél

az idejében és szakszerűen elvégzett zöldmunkák).

A permetezőgépek piaci kínálata széles, és számos olyan korszerű műszaki megoldás rendszeres alkalmazására van mód, amelyek révén a munkaminőség javításában, a növényvédő szerek és a víz gazdaságos felhasználásában, illetve a környezet-

2. kép. Német gyártmányú, kétsoros alagútpermetező gép szőlőben, munka közben (forrás: bartifarm.hu/bartifarm-lipco-alagutpermetezo-gepek)

a felesleges permetlé összegyűjtése olyan ún. cseppcsapdákban történik meg, amelyek a folyadékot felfogják, a levegőt ugyanakkor átengedik.

A 2. képen német gyártmányú, kétsoros kivitelű alagútpermetező gép látható szőlőben, permetezés közben.

védelem területén nagy előrelépést lehet elérni. A korszerű permetezőgépek használata jelentős megtakarítást eredményezhet, ezért az ilyen jellegű beruházások viszonylag gyorsan megtérülhetnek.

Kertészeti LED-világítás

SZERZŐ: DR. VARGA VILMOS NY. OKL. GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖK

A beltéri, vertikális mezőgazdasági termesztés éghajlattól és évszaktól függetlenül, egész évben lehetőséget biztosít a friss, ízes, növényvédőszer-mentes zöldségek, bogyós gyümölcsök stb. előállítására.A mesterséges világítás alkalmazása elengedhetetlen a beltéri növények termesztéséhez.

A jövő lehetősége

A művelésre alkalmas termőterület nagysága alig növelhető a Földön, ezért új módszerek, technológiák kialakítására és bevezetésére lesz szükség a növekvő számú népesség élelmiszer-ellátásának a biztosítása érdekében. A jövő egyik lehetősége a beltéri, zárt terű, üvegházas jellegű kertészeti módszerek és ezek újabb változata, a vertikális növénytermesztési gazdálkodás alkalmazása. A következőkben, röviden, csak a beltéri növényházak LED-világításának alapismereteivel foglalkozunk.

A LED-fényforrások elterjedése

A fénykibocsátó diódák, a LED-ek a mesterséges világítótestek közül gyorsan válnak a kertészeti alkalmazások legnépszerűbb megoldásává.

A hagyományos fényforrásokhoz képest a LED-ek előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek a lámpatestek különböző színűek lehetnek, vagy széles, vagy teljes spektrumú megvilágítást kínálnak, ami azt jelenti, hogy

a látható fény minden hullámhosszát kibocsátják. A LED-panelek emissziós spektruma és fényintenzitása a termesztett növényfaj fényigényéhez igazítható.

Sok LED fényerő-szabályozási funkcióval rendelkezik, ami kiválóan alkalmas az energiamegtakarításra, és lehetővé teszi a termelők számára a világítási ütemezés rugalmasságát.

Az alacsony energiafogyasztás és a hosszú élettartam miatt a LED-lámpák ideális választást jelentenek, még akkor is, ha ma még drágábbak a többi fényforráshoz képest. Az alacsony hőkibocsátás, a kis méret, az igényeknek megfelelő könnyű kialakítás és az egyszerű kezelhetőség növeli a LED-ek alkalmazásának előnyeit.

Hullámhosszúság és színhőmérséklet

A fény hullámként terjed, a különböző színű fény hullámhossza más. A hullámhossz egy hullámforma két azonos helyzetű pontja közötti távolság. A látható fény hullámhossztartománya,

spektruma 380 és 780 nanométer (rövidítése „nm”, a méter törtrésze, 1 nm = 10-9 m) érték között van (1. ábra).

A színhőmérséklet a látható fény megjelenésének egy jellegzetessége, jellemzése számértékét hőmérsékletegységgel, kelvinben (rövidítve „K”) rögzítik. Az egy fényforrás által okozott színérzetet, színhőmérsékletét a fényt sugárzó fekete test hőmérsékletének értékével jellemzik. A tradicionális izzólámpákesetében, mivel a fény izzásból származik, a színhőmérséklet jól egyezik az izzószál hőmérsékletével. A vörös árnyalatú, melegebb érzetű fény színhőmérséklete 1000 K, a fehér fényé 5000 K, a hideg érzetű kék égbolt 10 000 K színhőmérsékletű.

A PPF- és a PPFD-számérték jelentése

A PPF (Photosynthetic Photon Flux angol szavak rövidítése) lényegében a fotoszintézishez rendelkezésre álló (400 és 700 nm hullámhosszúságú) fény-

A 92.

energia mennyiségét mutatja meg mikromol per másodpercben (µmol/s) kifejezve egy adott fényforrás esetében. A fényforrás hatékonyságára, a villamos energia hasznosításának megítélésére szokás a PPF értékét egy watt villamosenergia-fogyasztásra vonatkoztatni (µmol/s/W, vagy µmol/J, egyszerűen PPF/W számértékkel).

A PPFD (a Photosynthetic Photon Flux Density angol szavak rövidítése) jelentése a növény levélfelületének négyzetméterére jutó fényenergia mennyisége mikromol per méternégyzet per másodperc (µmol/m2/s) értékben megadva. Minél magasabb a PPFD értéke, annál több fényenergia áll a növények rendelkezésére. A növények ezt a fényenergiát a fotoszintézis során arra használják, hogy a szén-dioxidot szénhidrátokká alakítsák, a növekedésük és szaporodásuk biztosítása érdekében. A PPFD-igény és a LED-fényforrás PPF-értéke ismeretében az egy terület megvilágításához szükséges fényforrások száma könnyen kiszámítható.

A növények fényigénye

A fény minősége, intenzitása és időtartama egyaránt jelentős szerepet játszik a növények növekedésében és fejlődésében (1. kép). Kimutatható, hogy a látható fény színspektrumának összetétele (a kék, a piros/sárga és még a zöld is) különböző növekedési reakciókat vált ki a növényekben. A beltéri termesztés egyik előnye, hogy a termelők nem függenek a napfénytől, és szabályozhatják a növényeiket érő fény spektrumát, amivel a betakarított növények minősége és a terméshozama javítható.

A kék fény serkenti a növények vegetatív növekedését, különösen a növekedés korai szakaszában. A vörös fény kulcsfontosságú az olyan növények fejlődésében, mint a paradicsom és az eper. A virágzó növényekhez gyakran a piros és sárga fényt használják, mivel ez elősegíti a bimbózást, virágzást. A zöld fény a lombkorona fejlődését segíti, valamint a termelők számára bogarak, baktériumok, gombák, penészgombák és egyéb problémák korai észlelését könnyíti meg.

A fény intenzitása is befolyásolja a növények növekedését (2. kép). A nagy intenzitású fény növelheti a terméshozamot, de hőstresszt és károkat is okozhat a növényekben. Általában a

1. ábra. A különböző színű fény hullámhosszúsága (forrás: auth.nkp.uni-eszterhazy.hu)

1. kép. Az eper termése édesebb lesz a LED-es megvilágítással az üvegházban

(forrás: lighting.philips.com/application-areas)

2. kép. Vertikális kertészet világítása fénycsőméretű Helios Flex LED-ekkel

(forrás: sylvania-lighting.com)

szokásos PPDF-értékek µmol/m2/s mértékegységben néhány növény esetében a következő nagyságrendbe tartoznak: árnyéktűrő nővények, pl. páfrányok 100–200; leveles zöldek és fűszernövények, pl. saláta, spenót 400–600; termő növények, pl. paradicsom, paprika 800–1200; erős intenzitást igénylő, lédús termésű növények 1000 µmol/m 2/s, illetve ennél nagyobb fényintenzitású megvilágítást igényelnek.

A fény időtartama is kulcsfontosságú, mivel a növényeknek minden nap meghatározott mennyiségű fényre van szükségük az optimális növekedéshez. A rövidnapos virágok, pl. krizantém, azálea, begónia, 12 óra/nap, a hosszúnapos növények, pl. zöldségek, kerti virágok, 18 óra/napfényen való tartózkodást igényelnek.

A LED-fényforrás és a növények közötti távolság döntő fontosságú a fény intenzitásának fenntartásában. Ha a fényt túl távol helyezzük el a növénytől, akkor nem kap belőle eleget a fotoszintézis aktiválásához, ám a túl közeli elhelyezése is negatívan befolyásolja a növekedésüket; a távolság követelménye ráadásul a különböző növekedési szakaszokban eltérő. A talaj tetejétől a LED-fényforrásig a kedvező távolság palántastádiumban 600–900 mm, vege-

tatív szakaszban 300–600 mm, virágzás és termés állapotban 400–900 mm. Ez a távolság természetesen a fény intenzitásától és a lámpatest kialakításától függően változhat.

LED-világítási eszközök

A LED-világítódiódát közel 35 éve találták fel, és azóta, a folyamatos fejlesztés eredményeként, alkalmazása a mindennapok részévé vált. Manapság több ezer

különböző LED-világítótermék kapható a piacon. A cikk terjedelmének korlátai miatt most csak egy újdonságnak számító LED-kialakítást ismertetünk.

Az OSLON® Optimal, GR CSSRML.24 típusjelzésű új LED az ausztriai és németországi székhelyű OSRAM GmbH terméke (3. kép). A legújabb chiptechnológiájával készített LED-termékcsalád felépítése egy SMT-kerámiacsomag, szilikon lencsével. Ez választhatóan öt fényszín előállításra képes, és mind az üvegházak, mind pedig a vertikális gazdaságok minden igényét kielégíti.

A GR CSRML.24 típus néhány adata: az alaplap mérete 3 × 3 mm, teljes magassága 2,13 mm, tömege 27,5 mg, működési hőmérséklete -40-től+125 Co-ig terjed a fényforrás hatékonysága (PPF/W) 3,53 µmol/J, névleges feszültsége (350 mA mellett) 2,09 V, típustól függő kibocsájtott fény hullámhossza 660–730 nm.

Egy lámpatestbe rendszerint több LED-diódát helyeznek el, vagy 12 mm széles szalagon a LED-ek egymástól 8 mm távolságra vannak beillesztve, és ezek a szalagok lámpatesteken, polcokon stb. elhelyezhetők. Ezzel a kivitellel lényegében tetszés szerinti LED-es világítás alakítható ki (4. kép).

4. kép. Az OSRAM LED MXB120 szalag méterenként 120 db LED-et tartalmaz, és 15 vagy 30 m maximális hosszúsággal készül (forrás: lightrail.net.au/products)

3. kép. OSRAM OSLON® Optimal GR CSSRML.24 típusjelzésű új LED (forrás: osram.com)

Munkagéphordozó keretek, kocsik

SZERZŐ: FARKAS IMRE

Februári lapszámunkban a hordozókocsik egy speciális szegmensét, a függesztett műtrágyaszórókhoz kínált konstrukciókat már részletesen elemeztük. Viszont ezeken kívül más függesztett munkagép vontatottá alakításához, illetve többféle rendeltetésű függesztett eszköz összekapcsolásához is kínálnak a gyártók hordozókocsikat. Ezekből mutatunk különféle konstrukciós példákat cikkünkben.

Hordozókocsik, hordozókeretek

Az erőgépek hidraulikus rendszerű hátsó hárompont-függesztő berendezése behatárolt emelőképességű, miközben ennek tartós kihasználása jelentős terhelést ró magára a berendezés elemeire, illetve a traktor hátsó tengelyére, kerekeire. A hosszan tartó maximális terhelés tartósan megváltoztatja az erőgép súlypontját és stabilitását is. Szállítási helyzetben, magas pozícióban ez folyamatos igénybevételt jelent a függesztőszerkezetre és annak hidraulikus rendszerére, mivel a szántóföldi terepviszonyok leküzdése komoly lengésekkel veszi igénybe az erőgépet. Ezek mellett a traktorok hátsó függesztőművének behatárolt emelőképessége sok esetben egy amúgy alacsony teljesítményigényű, de nagy tömegű munkagép üzemeltetését jelentősen korlátozza.

Amennyiben kiegészítjük, áthelyezzük függesztett munkagépünket hordozókocsira, úgy azt a TLT teljesítményigényéhez megfelelő, alacsonyabb teljesítményű erőgéppel vontatva is üzemeltethetjük, így alacsonyabb költséggel végezhető szántóföldi függesztett munkagéppel a feladat. Ha a munkagép súlya nem terhelődik a traktor hátsó tengelyére, akkor kisebb talajnyomást gyakorolunk a földre, ami felázott, lazább vagy művelt területen való szántóföldi munkáknál kiemelten fontos szempont. A szántóföldi nehezebb, rosszabb terepviszonyok miatt a munkában és a szállításban is jóval kevesebb káros lengés, rázkódás éri a munkagépünket és a traktorunkat, és azok mértéke is alacsonyabb lesz.

Konstrukciós szempontból elég vegyes az európai kínálat az ilyen hordozókeretekből, -kocsikból. Vannak olyan típusok, amelyek csak egy, de találunk olyan megoldást, amely több különböző rendeltetésű munkagép csatlakoztatására és műveletsorának összevonására is alkalmas. Két konkrét példán

A Row-Chipper hordozókeret eredetileg a sorközművelő kultivátorokhoz készült (fotó: marolf.ch)

A Row-Chipper a kultivátor mellett pl. butterfly rotációs kaszák üzemeltetésére is alkalmazható (fotó: marolf.ch)

megpróbáljuk érzékeltetni, melyek a legáltalánosabb kialakítások.

Ötletes svájci megoldás

A svájci Walter Marolf AG, Fahrzeugbau und Maschinenbau által kínált Row-Chipper hordozókeret Ruedi Emch gazdálkodó ötletén alapul.

A tervező hosszú ideje végzett mechanikus gyomirtást, de költséghatékony megoldást és nagy területteljesítményt csak olyan kultivátorral érhettek el, amelyek szélessége legalább 6 m. Egy ilyen munkaszélességű, 12 soros kapa tömege 3000 kg körül van, ami túl nagy terhet jelent egy könnyű univerzális erőgépre. A traktornak azonban a sorközben végzett munkákhoz kis felfekvőfelületű, keskeny gumiabroncsokkal kell rendelkeznie. Ezek a követelmények ellentmondanak a hátsó tengely és a gumiabroncsok megengedett terhelésének, de az igazi probléma leginkább a lejtőkön merült fel, az oldalra sodródás miatt. Bár a modern, professzionális kultivátorok oldalirányú automatikus korrekciós berendezésekkel vannak már felszerelve, a kapáló elemet így sem lehet párhuzamosan tartani a növénysorral. Ezek a problémák késztették az ötletgazdát arra, hogy megoldást keressen, amit leginkább egy speciális hordozókeretben látott megtalálni.

Az erre a célra megépített egytengelyes, félgömbfejes traktor-munkagép csatlakozású vontatott hordozókeretet kormányzott kerékkel és tengellyel, illetve sűrített levegős fékkel szerelte fel. A traktornak automata kormányrendszerrel kell rendelkeznie, és a munkagéptartón lévő GPS-vevő RTK-pontossággal továbbítja ezt a jelet a traktorról

a hordozókocsi kormánytengelyére, ami automatikusan korrigál minden görbét vagy sodródást, és a kapaelemek mindig pontosan párhuzamosak maradnak a növénysorral.

A munkagéphordozó kocsira az öszszes, kereskedelemben kapható maximum 6 m munkaszélességű kultivátor

FOLYTATÁS A 96. OLDALON

Hollandiában több gyártó is hordozókocsis, más munkagéphez kapcsolható hengereket kínál (fotó: zibo.nl)

A holland vontatott hengerek hordozókocsiként egyben műveletkapcsolást is megvalósíthatnak (fotó: hommesconstructies.nl)

felkapcsolható a saját hárompontos hidraulikus rendszere segítségével, továbbá behajtható 3 méteres szállítási szélességbe. A kocsi a kultivátor mellett más függesztett mezőgazdasági munkagépek, például butter y rotációs kaszák üzemeltetésére is alkalmazható.

Vontatott henger mint hordozóés kapcsolókocsi

A holland munkagépgyártók a nyugat-európai versenytársakhoz képest messze kreatívabbak. Több gyártó kínál abban a térségben olyan vontatott hengert, amely a hátsó függesztésű munkagép hárompont-csatlakozó pontjai-

nak harmadik felső pontjához vagy a munkagépre rögzített félgömbfejhez, illetve csapos vonófejhez kapcsolható, és így vontatja a magas vázzal szerelt vontatott hengert. A henger kiemelése a hidraulikus mozgatású keréktengelylyel történik.

Többféle felszereltségben kínálják ezeket a hengereket, melyek közül a magasabb szintűeket a futómű fölött, hátul további hidraulikus mozgatású hárompont-függesztéssel egészítik ki. Rendelkezésre állnak hátul munkalámpák, további hidraulikakörök és elektromos berendezések kiszolgálására alkalmas csatlakozások is. Így például a nehézkultivátorhoz, hajtott magágykészítőhöz vagy rövidtárcsához kapcsolt

henger után még egy munkamenetben gabona- vagy szemenkénti vetőgépet is üzemeltethetünk. Így a viszonylag kis beruházást igénylő speciális vázszerkezetű vontatott henger egy univerzális kapcsoló-hordozó kocsi funkcióját is ellátja, és három munkamenet vonható össze vele.

Hordozókocsik tárcsás függesztett kaszákhoz

Sajnos ez a kategória Európában még alig ismert, míg a tengerentúlon már hatalmas piaca van ezeknek az egyszerű eszközöknek. A hátsó hárompont-függesztésű tárcsás kaszák még nagy, 3 méteres munkaszélesség esetén is alacsony TLT-igényt támasztanak az erőgéppel szemben, viszont a hidraulikus emelőszerkezettől jelentősebb emelőkapacitást kívánnak meg. Emellett még külön probléma, hogy a munkagépkapcsolat miatt a kasza rezgésének nagy része is átvezetődik az erőgépre.

Az előbb említett hátrányok áthidalására a tengerentúlon széles kínálat áll rendelkezésre a függesztett kaszákhoz fejlesztett „caddy” hordozókocsikból.

A hordozókocsira kapcsolt kasza vontatottá alakítva megkíméli a traktor függesztőszerkezetét, és kisebb kategóriájú erőgép is elég a működtetéséhez. A szállítás közbeni stabilitás megőrzése érdekében a szállítókeret bal oldala pótsúlyozható.

A TLT hajtástovábbító egysége 540 f/min fordulatszám továbbítására képes. A hordozókocsira kapcsolt függesztett kaszával könnyedén lehet éles kanyarokat venni. Ráadásul, mivel a kasza jóval a traktor mögött helyezkedik el, több idő van megállni, ami nagy segítség abban, hogy kikerüljük a nehezen észrevehető akadályokat.

A legtöbb konstrukció állítható csatlakozóval kerül forgalomba, így a kezelő azt a traktor vonórúdjának magasságához állíthatja. Mindegyik eszközön megtalálható egy hidraulikusan emelhető hárompont-függesztő, egy emelőhenger, hidraulikus tömlők és állítható felső támkarok, amelyek a kasza emelését és süllyesztését még kényelmesebbé teszik. Az egységhez egy ugyanilyen szögben álló, 540-es fordulatszámú TLT-kardán is tartozik. A tartókeret egy pár kopásálló bordázatú kerékabroncsra támaszkodik.

A tengerentúlon nagy hagyománya van a függesztett kaszákhoz kínált hordozókocsiknak (fotó: deere.com)

A rákapcsolt kasza és a pótsúlyok nélkül látszik, mennyire pofonegyszerű szerkezet a kaszahordozó „caddy”

A klímaváltozás természetes, a Horsch-nak válasza is van rá

SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN 30-7430302

Ami jelenleg történik, a klímakatasztrófa hangoztatása arra jó, hogy hisztériát keltsenek, és különböző érdekcsoportok különböző adónemeket tudjanak kivettetni, és ebből lesz olyan is, aki majd meggazdagodik. Ami viszont látszik, hogy ez a változás felgyorsult, és erre a sebességre nehéz válaszolni úgy az embereknek, mint a növényeknek.

Amit viszont fontos tudni, hogy a változással lépést kell tartani, és aki továbbra is a mezőgazdaságból, növénytermesztésből szeretne megélni, annak változni, változtatni kell. Ez bizony nehéz, egyre több odagyelést igényel, és lehet, hogy közeltávon már különböző régiókban is lesznek olyan növények, amelyeket el kell felejteni.

Szalmakalap a szántóföldre, a víz érdekében

A legkritikusabb a termesztésben a víz. Minimum 20 éve arról beszél a nyugat-európai gépgyártók zöme, hogy az aratás után miért fontos a tarlóhántás, a „szalmakalap” a termőföldön, és miért lenne jó, ha minél kevesebbszer „nyúznánk” le a Föld bőrét! Nagyon sokan ezt meg is értették, és váltottak, léptek egyet előre. Ám ha megnézzük, hogy még mindig menynyi termőföld van kitakarva, akkor azt kell mondani, sokan még nem értették meg, milyen fontos lenne megtanulni az átállást. Csakhogy az ezután következő technológiák e nélkül nehezen fognak működni. Egy jól bevált, elsajátított technológiát biztos nehéz leváltani. Egy új eljárás beüzemelése az elején hibákkal együtt okozhat terméskiesést, összeségében előbb-utóbb mégis meg kell lépni. Ezért jobb előbb, mert a jelenlegi klíma még lehet, hogy most megengedi a hibákat.

A klímaváltozással karöltve jön az, amit a sertéshizlalók már ismernek, ami a kiszámíthatatlan ciklikusságú árakat jelenti. Abban a régióban, ahol éppen minden összejött, nagy termés lesz, a másik régióban pedig aszály vagy éppen árvíz van. Ez rángatni fogja és kiszámíthatatlanná teszi majd az árakat.

Néhány meteorológiai jelenséget is érdemes gyelembe venni, aminek a tükrében látni fogjuk, hogy sok-

szor miért van már tavasszal aszály. Minél melegebb a légtömeg, annál több vizet tud magába foglalni, így a tavaszi „kopár” talajfelszín jobban felmelegszik, több kipárolgó vizet fel tud venni. Azt is érezni, mintha a tavaszok egyre szelesebbek lennének. Ez is ennek az eredménye. Megindul a légtömeg erős levegőmozgással, majd valahol leteszi a „súlyát”, és ott dézsából ömlik a víz!

Muszáj precízen vetni –de hogyan?!

Nagyon sok dolog ellen nem tudunk tenni, de sok dolog ellen igen – vagy legalábbis a sebességet, ha csökkentjük, akkor van idő az alkalmazkodásra.

A jövő növénytermesztéséről, ha a vetéstechnikát nézzük, akkor el lehet azt mondani, hogy egyre színesebb lesz a termelők udvarán a vetőgéppark. Meg fogjuk találni a „régi” mulcsvetőgépeket és mellettük a no-till vetőgépeket. Miért? Aki aratni akar, annak vetni is kell! Azt is látni, hogy a néhány évvel ezelőtt a búza vetésére érvényes „jól van az úgy, éppen a földön legyen” szlogen kezd FOLYTATÁS A 98. OLDALON

Takarónövény védi a felszínt az eróziótól, és vizet tárol

A kitakart földet elfújja az egyre erősebb tavaszi szél

Avatar no-till vetés gabonatarlóba

Avatar mulcstechnológiában

szertefoszlani, és ha éppen-éppen nyereségesek szeretnénk lenni, akkor minél precízebben kell elvetni. Abban a pillanatban, hogy az ősz esetleg csapadékmentes, nehezen vagy teljesen lehetetlen lesz magágyat készíteni, ekkor pedig olyan vetőgépre lesz szükség, amivel precízen a talajba tudjuk helyezni a magot. Akarva-akaratlanul, el fogunk jutni oda, hogy szükség lesz a no-till vetőgépekre. A korszerű no-till vetőgépek viszont alkalmasak a mulcsos technológiában is! Ezt bizonyítják a néhány éve indított kísérletek!

Mit tud

az Avatar?

A Horsch az Avatar gépcsaláddal ezt az igényt elégíti ki, és ezért is már megtalálható a 3–12 m munkaszélességben többféle típus. Az Avatar csoroszlya nagy, akár 250–350 kg-os súllyal tudja a vetőtárcsát a talajba nyomni, így a nagyon szélsőséges esetekben is biztosított a vetőmag talajba helyezése. A precizitásról a vetőtárcsa mellett levő mélységtar-

tó kerék gondoskodik. Hasonlóan a szemenkénti vetőgéphez, a mag beágyazását a magfogó kerék vagy az Uniformer guminyelv, a vetőbarázda zárását pedig a csoroszlya végén ferdén álló tömörítő végzi el.

A pontosan elvetett magból kifejlődött növény gyökere akkor tud igazán fejlődni, ha a mag alatt egyenletesen növekvő tömörödés van. Ezzel találkozunk a Pronto -elvnél is, ahol a vetőcsoroszlya előtt halad a gumikerekes henger. Hasonló a

helyzet az Avatar esetében is, ahol a mélységtartó kerék tömörít be a mag alá.

A mezőgazdaságban is változni, fejlődni kell. A klíma gyorsabban változik, mint mi, csapadékra lenne szükség, de a felhők sokszor csak elsuhannak a fejünk fölött. Az a véleményem, hogy a mezőgazdászok jól tennék, ha minden évben, minden parcellájuk mellé legalább egy csemetét ültetnének!

Avatar Kukorica után vetett gabona március elején Avatar no-till vetés kukoricatarlóba