MezőHír – 2024. Március

XXVIII. évfolyam • III. szám • 2024. március • Ára: 9576 Ft/év

MezőHír • 2024. március

Összefoglaló ismertető a Syngenta terbutilazintartalmú és -mentes kukoricagyomirtásáról

napraforgóban és szójában

fokozzák az alkalmazott kutatás és a növénynemesítés feladatait

a tavaszi védelemre megújult repcevédelmi

Nem az a lényeg, hány tonnát termelünk egy hektáron, hanem hogy mekkora eredményt

MezőHír

FÜGGETLEN AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP

HU ISSN 1587-060X (nyomtatott)

ISSN 2060-4548 (online)

Megjelenik havonta ORSZÁGOSAN.

A terjesztési adatokat a MATESZ ellenőrzi.

Lapunkat az OBSERVER szemlézi.

Kiadó: Horizont Média Kft.

Kiskunhalas, Katona J. u. 6.

Ügyvezető:

Dudás Ervin

Főszerkesztő:

Fodor Mihály

Felelős szerkesztő:

Sándor Ildikó

Szerkesztő:

Dudás Gabriella

Szerkesztőségi titkárok:

Hanzik Anikó

Márkus Adrienn

Újságírók:

Csomor Zsolt

Farkas Imre

Gönczi Krisztina

Kohout Zoltán

Kristóf Imre

Onlineüzletág-igazgató:

Rik Gabriella

Online szerkesztő:

Gálfi Zoltán

Médiatanácsadók:

Soós Gabriella +36-30/383-0476

Sós Rita +36-30/830-9455

Sugár Ildikó +36-30/565-8241

Virág Mónika +36-30/219-3981

Felkért szakértő:

Szabó Tamás

Nyomdai előkészítés:

Friebeart Grafika

+36-20/886-4414

friebeart@gmail.com

Nyomtatás: Kvadrát Print

Felelős vezető: Bánáti László

Tel./fax: +36-1/319-1599

Mobil: +36-30/280-6656 info@kvadratprint.hu

www.kvadratprint.hu

Terjeszti a Magyar Posta.

Az írásaink tartalmáért mindenkor a cikk szerzője vállalja a felelősséget. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Lapmegrendelés:

Előfizetési díj: 9576 Ft/év

Tel.: +36-77/529-593

SMS: +36-30/519-9507

E-mail: info@horizontmedia.hu

A következő lapszámunk várható megjelenése: 2024. április 3.

HORIZONT MÉDIA KFT.

Kedves Olvasó!

2024 elején számottevő a belvízzel borított hazai mezőgazdasági területek nagysága – a műholdas radarfelvételek alapján ez év január végén közel 116 ezer hektárnyi terület volt érintett. Az Agrárminisztérium felkérésére a Földmegfigyelési Operatív Központ optikai műholdfelvételek alapján országos belvíztérképezést végzett, hogy felmérje és kiértékelje az érintett mezőgazdasági területek kiterjedését. A belvízborítottság legnagyobb mértékű növekedését Győr-Moson-Sopron vármegyében tapasztalták. A mezőgazdasági terület egészéhez viszonyítva a belvízborítottság mértéke Győr-Moson-Sopronban (3 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnokban (2,5 százalék) volt a legmagasabb, míg Komárom-Esztergom és Tolna megyében a legalacsonyabb. Az Alföld középső és keleti részein jellemzően a belvizes területek enyhe növekedését, míg az ország középső területein azok fokozatos csökkenését figyelték meg. A belvízborítottság következtében az őszi kultúrákban bekövetkezett hozamcsökkenést kiváltó káreseményt az elektronikus kárbejelentő felületen (e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/ enter) mindenképpen érdemes bejelenteni, hogy – az egyéb támogatási feltételek teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek.

Friss lapszámunk tartalmából kedvcsinálónak először a 8. oldalon induló cikkünket ajánljuk figyelmükbe: a zöldség-gyümölcs ágazat jelenlegi problémáinak és növekedési lehetőségeinek áttekintésében a FruitVeB elnöke volt segítségünkre. Dr. Apáti Ferenc szerint a szektor hatalmas piacokat szerezhet az EU óriási belső piacán, sőt, a mind több kihívással küzdő szántóföldi növénytermesztés mai helyzete is nyithat új fejlődési pályát a kertészeti ágazat előtt.

Ismét egy év, amikor azt halljuk: a szója szárnyalni fog. Eddig mindössze kétszer fordult elő a magyarországi termelésben, hogy átlépte a 70 ezer hektáros területet a növény (2015-ben és 2017-ben). A 2023-as év minden jóslat szerint újabb területi felfutást kellett volna, hogy hozzon, de ez nem következett be: kevéssel 60 ezer hektár alatt maradt a kultúra területe. Hogyan gondolkoznak, és hogyan gondoskodnak ma a gazdaságokban a szójáról? Erről szóló cikkünk a 26. oldalon kezdődik.

Az Egyesült Királyság első számú mezőgazdasági gépkiállítása a LAMMA (Lincolnshire Agricultural Machinery Manufacturers Association), amelyet 1982 óta évente megrendeznek. Az ez évi kiállítás 2024. január 17–18-án került sorra, a szokásos helyen, az angliai NEC Birminghamben, több mint 600 kiállító részvételével. A bemutatón az érdeklődők a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket, technológiákat, berendezéseket és prémiumszolgáltatásokat ismerhették meg. Néhány érdekes, új, innovatív terméket kívánunk innen röviden bemutatni (70. oldal).

Remélem, friss lapunk elolvasása hasznos időtöltésnek bizonyul! Üdvözlettel:

Fodor Mihály főszerkesztő

Dr. Apáti Ferenc FruitVeB-elnök a zöldséggyümölcs szektor helyzetéről, kilátásairól

40–60 milliárdot

hozna az

ágazatba az öntözésfejlesztés

SZERZŐ:

KOHOUT ZOLTÁN

Összefogás, öntözés és a „nélkülözhetetlen hármas” – egyszerre mély s egyszerre átfogó elemzését adja a zöldség-gyümölcs ágazat jelenlegi problémáinak és növekedési lehetőségeinek a FruitVeB elnöke. Dr. Apáti Ferenc szerint a szektor hatalmas piacokat szerezhet az EU óriási belső piacán, sőt, a mind több kihívással küzdő szántóföldi növénytermesztés mai helyzete is nyithat új fejlődési pályát a kertészeti ágazat előtt.

Az öntözés a versenyképesség kulcsa: a termésmennyiség és -biztonság miatt

– A 2022-es aszály után némileg újra nőtt néhány szántóföldi zöldség – például a borsó – vetésterülete tavaly. Mégis, az öntözés költségei miatt sokan nem maradnak meg a zöldségtermesztési profilnál, pedig szükség lenne nagyobb termésbiztonságra és többféle kultúrára, sokszínűbb termesztési szerkezetre. Mire van/volna szüksége a zöldség-gyümölcs ágazatnak az öntözésfejlesztés terén akár a szabadföldi, akár az üveg- vagy fóliaházas termesztésben?

– A zöldség-gyümölcs ágazat fejlődése érdekében nélkülözhetetlen az öntözés fejlesztése, tekintettel arra, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok között csak öntözéses gazdálkodás mellett képzelhető el hosszú távon fenntartható és versenyképes termelés. Bár az öntözés a versenyképesség kulcstényezője, az árutermelésben a zöldségfélék termőterületének mintegy 80%-a, míg a gyümölcsültetvényeknek mindössze kb. negyede öntözött. A szabadföldi zöldségek esetében tehát összességében jól állunk, az intenzív zöldségkultúrák közel 100%-ban öntözöttek, a csemegekukorica és a zöldborsó ese-

tében létezik még az öntözés nélküli termelés.

Számításaink szerint évi 40–60 milliárd forintos termelési értéktöbblet keletkezne az – egyébként mintegy 300 milliárd forint termelési értékű –zöldség-gyümölcs ágazatban, ha az öntözött területek arányát a kívánatosra bővítenénk. A zöldségtermő területeknek gyakorlatilag 100%-ban, a gyümölcsültetvényeknek 70–80%-ban öntözöttnek kellene lenniük.

öntözetlen ültetvényen, melyben a termésbiztonság az aszálykitettség miatt alapjaiban rossz, nem történik nagyon költséges jégháló- és fagyvédelmi beruházás, vagyis az öntözetlen ültetények eleve kitettek a fagy- és jégkároknak is.

– Mi az akadálya az öntözésfejlesztésnek?

– A zöldség-gyümölcs ágazatban az egyik legjelentősebb korlátot az jelenti, hogy számos térségben nem áll rendelkezésre vízforrás. Felszín alatti

Afeldolgozóiparmegerősödéseahatékonyságtól, atermésbiztonságtól,atermelésiszerkezet sokszínűségétőlisfügg

A termelési értéktöbbletnél is nagyobb jelentősége van az öntözésnek a termésbiztonság, vagyis a frisspiac számára az árualap-biztonság, a feldolgozóipar számára a nyersanyag-biztonság fokozásában, különös tekintettel arra, hogy a minden évben stabil és kiszámítható árualap a piacra jutás alapja, és ezzel a versenyképesség egyik kulcstényezője.

A gyümölcsök esetében még öszszetettebb az öntözés megítélése: egy

vizeknél a kiadható, szabad vízkvóta hiánya okoz sok gondot, felszíni vizek esetében pedig nincs a „tábla mellé” vezetve a víz, ami a másodlagos és harmadlagos művek meglétének és üzemeltetésének kérdése.

A probléma nem elsősorban a felszíni vízhasználatot, hanem sokkal inkább a felszín alatti vizekre alapozó öntözést érinti, ezért különösen a gyümölcstermesztésben jelent nehezen feloldható ellentmondást az öntözés gazdasági

kényszere és a felszín alatti vízkészletek korlátossága.

Megoldást jelenthetne az adott térségben kiosztható vízkvóta mennyiségének megemelése, de a jövőben a vízkészletek – sokkal inkább szigorodó, mintsem lazuló – védelme miatt valószínűsíthetően erre nem lehet számítani.

Jelentősre becsült a ki nem használt kvóta mennyisége is. A ki nem használt kvóta egy adott gazdálkodótól viszszavehető, ennek intézménye létezik, de ritka, hogy erre a gyakorlatban sor kerül. Jóllehet, jelentős tartalék van a vízkvóták újraosztásában – melyet kísér a felhagyott öntözőtelepek kvótáinak visszavétele –, továbbá a működő öntözőtelepek ki nem használt kvótáinak elvételében. Mindezzel becsléseink szerint akár 20–30% vízkvóta is felszabadítható lenne.

Az előbbi problémához szervesen kapcsolódó kérdéskör, hogy jelenleg a vízkvóta-igénylések a vízjogi engedélykérelmekben meglehetősen kontrollálatlanul, a túlbiztosításra törekszenek. Valós és megalapozott számításokra van szükség arra vonatkozóan, hogy egy-egy növénykultúra mennyi öntözővizet igényel, és ezekkel – a jogszabályban rögzített – átalány- vagy maximált értékekkel kellene számolni a vízkvóta kiosztása során (a tervezői-igénylői adatok helyett).

Az eltérő évjáratok miatt nem éves vízmennyiségekben érdemes gondolkodni, hanem hároméves, „csúszó” kvótákban, mely mindenkor három

egymást követő év átlagában biztosítja a megadott öntözővíz-mennyiségeket. Mindemellett természetesen hangsúlyt kellene fektetni az öntözési technológia (mikroöntözés), illetve az öntözéssel összefüggő tudás fejlesztésére. – A tavalyi és a várható pályázatok között van/lesz több, amelyik az alapanyag-feldolgozást támogatja. Az aszály is megmutatta, mennyire kitett a hazai feldolgozóipar például a csemegekukorica és borsótermesztés sikerének. Mire számít, van esélye, hogy 30-40 év után fordulat jön, és megerősödik a hazai feldolgozóipar?

– Magyarországon a csemegekukorica és a zöldborsó együttesen a hazai zöldségtermő terület 60%-át, a feldolgozóipar alapanyag-felvásárlásának 70–80%-át adja, így kapacitáskihasználtságát e két kultúra dönti el.

A termelési szerkezet nagyon egysíkú. A termelés és a feldolgozóipar egymásra utalt: mindkét termék 90–95%-ban hűtő- és konzervipari felhasználású. Európai szinten is vannak problémák: a csemegekukorica-ágazat fő kihívásai közé tartozik, hogy több évben nem volt elegendő alapanyag a feldolgozóüzemek részére. Igaz, pont a 2023-as évben sikerült a termelésnek 4,41%-kal túlszárnyalni a feldolgozóüzemek alapanyagigényét, ám ekkor egy új gonddal kellett szembesülnie az ágazatnak, amire mind a mai napig keresik a megoldást: a kínai import, ami 30–50%-kal olcsóbban érkezik az Európai Unióba.

A kínai import volumene 2021 nyarához képest az ötszörösére nőtt, ami

konkrét számokkal kifejezve 50 ezer tonna nettó tömegnek vagy 90 ezer tonna félbruttó tömegnek felel meg: ez az európai termelés 15-20%-át teszi ki. Az európai szövetség, az AETMD ezért mintavételes ellenőrzések indítását szorgalmazta, ám nem sikerült olyan minőségi kifogást rábizonyítani a kínai termékekre, amely indokolttá tette volna az importtilalom elrendelését. Szintén nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy dömpingár alkalmazására került volna sor.

Az AETMD-t meglepetésszerűen érte a nagy mennyiségű kínai áru megjelenése, nem voltak felkészülve rá. Pedig Kínában 4,5 millió tonna csemegekukoricát termelnek, és 130 cég foglalkozik feldolgozással. Van egy olyan félelem, hogy a kínai államnak létezik egy mesterterve az ágazat fejlesztésére, mert az nem lehet véletlen, hogy egyszerre ekkora mennyiségű kínai csemegekukorica jelent meg az európai piacokon. A problémát jól mutatja, hogy a csemegekukorica és a zöldborsó termelői ára idén – 2023-hoz képest –40–50%-kal zuhant.

A hazai feldolgozóipar megerősödése attól is függ, hogy ezekre a problémákra milyen hatékonyan tudunk válaszolni, de a fentiekből is látható, hogy ezek rendkívül összetett kérdések. A feldolgozóipar hatékonysága döntően a nyersanyag árától, a nyersanyag-kihozataltól (vagyis nyersanyag-minőség és a gyártástechnológia korszerűsége), valamint a kapacitáskihasználástól (ami a nyersanyag mennyiségére visszavezethető kérdés) függ. Vagyis a feldolgozóipar hatékonysága döntően a nyersanyag-termelés hatékonyságától, termésbiztonságától és termelési szerkezetének sokszínűségétől függ, de emellett fontos és szükséges a gyártósorok folyamatos korszerűsítése és a megújulóenergetikai fejlesztések.

Fólia, összefogás és a fejlesztési támogatások

– Újra vagy még mindig népszerű beruházási cél a fóliasátras, fóliaházas kertészeti fejlesztés, amivel nagyobb termésbiztonság, hosszabb piaci jelenlét érhető el. Mire számít a közeljövőben e szegmensben?

– Energetikai korszerűsítés keretében az 50-60 éves technológiájú üvegházak/fóliaházak helyébe kor FOLYTATÁS A 10. OLDALON

Az intenzív zöldségkultúrák közel 100%-ban öntözöttek

szerű, energiatakarékos üzemmódú üvegházak megépítésére van szükség. Az energetikai korszerűsítéseket magasabb támogatási intenzitással lenne szükséges támogatni zöldberuházások keretében, illetve a jelentős bontási költségeket is be kell venni az elszámolható költségek körébe. Nagyon nagy versenyelőnyünk európai viszonylatban a termálfűtés, melyre hosszú távon tudnunk kell alapozni.

Korszerűnek mondható fűtött fóliablokkban kb. 700 ha területen folyik hazánkban zöldséghajtatás. Az üvegházakban egész évben folyik termelés fűtéssel, míg a fóliákban – még a fűtöttekben is – decemberben és januárban szünetel a termelés. Sok fólia csak „vészfűtésű”, így tavasszal és/vagy ősszel 1-1 hónappal lehet meghosszabbítani a tenyészidőt.

Ezeken kívül kis légterű (5,0–7,5 m széles) fóliasátrakban történik még termesztés, kb. 95%-ban fűtés nélkül (hideghajtatásban). A sátor típusú fóliák (5–10 méter fesztávúak) zöme hidegfólia.

Új sátor alakú berendezések – néhány 10 méteres fesztávú berendezéstől eltekintve – már nem létesülnek, mert a növény igényei és a munkavégzés

körülményei, a hozamok, a minőség tekintetében már nem versenyképesek a nagy légterű sátrakkal, fóliablokkal szemben. Itt nem beszélhetünk bővített újratermelésről, a sátor típusú fóli-

ák legtöbb esetben kis-közepes családi gazdaságokban találhatók, területük folyamatosan csökken.

A hajtatott frisspiaci zöldségtermelés – megfelelő szaktudás és technoló-

FOLYTATÁS A 9. OLDALRÓL

Az egyik legnagyobb kihívás a (szakképzett) munkaerő hiánya

giai színvonal mellett – versenyképes. Mivel e termékkörből nagyobbrészt önellátók vagyunk, fejlődésre csak az exportpiacokra alapozva van lehetőség! Ehhez a jelenleginél nagyobb fokú szervezettség és koncentráció szükséges az értékesítésben.

– Szinte állandóan visszatérő téma, hogy még mindig, 20-30 év után sincs átfogó, hatékony közös fellépés a zöldség-gyümölcs termelő gazdaságok körében. Másutt sincs, de itt ráadásul közvetlenebb a kapcsolat a termelő – felvásárló – kereskedelem vonalon, hiszen a gazda látja, mennyiért kerül ki a polcokra az a káposzta, alma vagy fokhagyma, amit ő termelt. Miért nincs összefogás, szervezett, széles kört tömörítő termelői összefogás az áruházláncok, a kereskedelem felé?

– A hazai kertészeti ágazat egyik legnagyobb problémája – nemcsak most van így, hanem az utóbbi évtizedekben is – az összefogás hiánya, e nélkül nem lehet komoly árualapot létrehozni. A megoldás egyértelműen az összefogással kezdődik, a biztonságos termelési viszonyok megvalósításával folytatódik, ez növeli majd az exportképességet, de ezekben sajnos minden erőfeszítés ellenére sem állunk jól.

Az Európai Unió egy 400–500 milliós piac, gyakorlatilag a belső szereplők számára nyitott. Tehát ha egy magyar cég megfelelő mértékű termelői összefogással és nagy, jó minőségű, homogén árualappal rendelkezik, a világon semmi nem akadályozza meg abban, hogy az uniós piacokon komoly szereplő lehessen. Ez persze azzal jár, hogy a termelők körében egyfajta minőségbiztosítást, nyomon követhetőséget, harmonizált rendszereket, termesztési technológiát kellene kialakítani – és ez itt a fő gond, ez nem megy kon iktusok, áldozatok nélkül. Ebben kellene előre lépnünk, különben még jobban lemaradunk. Vannak szép példák, de sajnos kevés.

További fontos – talán a legfontosabb – kérdés, hogy az összefogáshoz, a szervezettséghez azonos (homogén) érdek kell. A homogén érdek alapja a termelővállalkozások közötti homogén termelési színvonal. Márpedig a hazai vállalkozások technológiai színvonalukban, tőke- és szaktudás-ellátottságukban meglehetősen heterogének, ami alapjaiban gátolja a közös érdek létrejöttét.

– Az is visszatérő jelenség, hogy bírálják a támogatási-pályázati rendszert, amiért torzítja a piacot, emellett

kivárásra ösztönzi a gazdákat. Ez világos, csak az nem, hogyan lehetne ezt elkerülni? Nyilván nem lehet folyamatos pályázati terminusokat kijelölni, másrészt támogatás nélkül a hazai agrárium életképtelen… Mi lenne a FruitVeB javaslata e téren?

– A támogatási rendszerek piaccal és az ágazattal való tökéletes szinergiája nehezen kivitelezhető, viszont ettől függetlenül az erre való állami törekvés meg gyelhető az új támogatási rendszerek kialakításánál.

A beruházási-fejlesztési célú támogatásokkal nincs semmi gond, mert azok előre visznek, fejlesztést ösztönöznek. Extenzi káló hatásai a területalapon járó közvetlen, normatív támogatásoknak lehetnek. A felelősség és a döntés viszont alapvetően a gazdálkodóé, hogy a támogatást hogyan használja fel. Bármely támogatás használható úgy, hogy a gazdaságot előre vigye, de sokan esnek az „elkényelmesedés” és a támogatások felélésének csapdájába.

A részbeni megoldás az lehet, ha a közvetlen, normatív támogatásokban erősítjük a kertészeti-szakmai és gazdasági, versenyképességi kritériumokat, bár ennek lehetőségei korlátozottak, mert minden támogatásnak megvan a FOLYTATÁS A 12. OLDALON

deklarált célja, amivel elvben nem lehet szembemenni.

– Az idén induló pályázatok között egy sor olyan van, amelyik a feldolgozást, fejlesztést támogatja: élelmiszeripari kisüzemek, üveg- és hűtőházak, post harvest és kertészeti technológiák fejlesztése, digitális átállás, terménytisztítók, tárolók, szárítók fejlesztése. Mit tart ezek közül a legfontosabbnak akár egymagában, akár mint trend és irány a zöldséggyümölcs ágazatban?

– A kertészeti termelésben a legnagyobb kihívás a klímaváltozás és a munkaerőhiány, ezért a legfőbb fejlesztési célok, területek: automatizálás, gépesítés, korszerű és nagy termésbiztonságú ültetvények létesítése, az öntözés, az üvegházak és fóliaházak létesítése. Az utóbbi évek pedig megmutatták, hogy az energiaellátásban fontosak a megújulóenergetikai fejlesztések.

Mivel Magyarországon alapvetően alacsony az agrártermékek feldolgozottsága és ezáltal a hozzáadott érték, ezért fontos, hogy – az elsődleges termelés hatékonyságán és a termésbiztonságon túlmenően – fejlesszük a termények elsődleges feldolgozási lehetőségeit, valamint a korszerű tárolási és post harvest kapacitásokat. Ezeket ösztönözhetik a fent leírt támogatási címek, így fontossági sorrendet közöttük felállítani nem lehet. Sőt, a legfontosabb, hogy egy üzemben minden terület fejleszthető legyen a támogatások által, mert egy üzem összefüggő rendszer, amelyben minden területnek „azonos” fejlettségi szinten kell lennie.

Munkaerő, fagykármegelőzés, keleti konkurensek

– Csaknem az összes, hétköznapi fogyasztásra szánt, mégis egykor legendás termék hazai előállítása viszszaszorulóban van, akár a fokhagymát, a hagymát, a fűszerpaprikát, a burgonyát, a bogyós gyümölcsöket vesszük, de iszonyú ára van – nyilván a csökkenő hazai termesztés miatt – a gyökérzöldségeknek is. Visszahozható-e a múlt, vagy el kell fogadnunk, hogy import málnát, almát és krumplit eszünk…?

– Vannak olyan termékek, amelyek hazai termesztése gyakorlatilag eltűnt, tipikusan ilyen a málna, amely részint az óriási kézimunkaigény, részint a klí-

maváltozás miatt vesztette el hazai termőterületének több mint 90%-át. Azt látjuk, hogy elsősorban azok a kultúrák tűntek el, melyek már nem bírják ezt a klímát, és/vagy nagy az élőmunkaigényük.

A stratégiai jelentőségű burgonyánál középtávon vissza kell állítanunk az önellátási szintet, vagy legalábbis ahhoz közeli tartományba kell feltornásznunk a hazai termelést. Más zöldségek is, a gyökérzöldségek, a hagyma stb. termelhetők hazánkban is sikeresen, és vannak is erre élő példák. A legtöbb vállalkozás azonban nem rendelkezik azzal a tőkével és szaktudással, ami a versenyképes termeléshez kell. E zöldségkultúrák termelése gépesíthető, így alacsony az élőmunkaigényük, illetve a klímát is elviselik.

hanem a kár megelőzésére, vagyis a termésbiztonságot fokozó technológiaiműszaki elemekre. Éppen ezért nem is süllyednék el a kárenyhítési rendszerek működésében, mert a megoldás nem azokban van.

– Mind több szó esik arról, hogy a tömegelvű, mennyiségre összpontosító nagy szántóföldi növénytermesztésnek a mai formájában vége, mert a nagy keleti konkurensek – Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán – „lemossák” a magyar árut a piacokról. Így a prémium minőség és az alternatív vagy kiskultúrák szerepe felértékelődhet, s ezzel a hazai zöldséggyümölcs ágazat új lendületet kaphat. Egyetért ezzel a jövőképpel?

– A gabona- és olajnövény-termelés jelenlegi helyzete egyértelműen nyithat

Akertészetitermelésben élenjáróvállalkozásokmakülföldrőlhozzák beaszaktudást...

A legtöbb kertészeti termék termelhető Magyarországon is versenyképesen, ha egy rendszerben megvan hozzá a korszerű termeléshez szükséges szaktudás, tőke és képzett munkaerő. Ezt a három termelési erőforrást kell megteremteni, mert mindháromnak híján van sok kertészeti vállalkozás. Ha ezt rendszerszinten a kertészeti vállalkozások „alá tudjuk tenni”, akkor lesz fejlődés.

– Az utóbbi 5-8 évben visszatérő jelenség az enyhe február – fagyos március-április, ami tömeges károkat okoz. Ráadásul az egymást követő években visszatérő jelleg miatt ez már a bázisalapú biztosítási rendszert fenyegeti, hiszen az alapul vett előző évek is a fagy miatt teljesítettek roszszul. Milyen megoldást lát erre?

– Tavaly sem kímélt minket a fagy, 2023-ban súlyos károkat okozott elsősorban a kajszi- és őszibarack-ültetvényekben. Ma már tendenciaként kezelhető az enyhe január-február és a tavaszi fagyokkal tarkított március-május. Erre már minden évben számítanunk kell.

Fontosnak tartom azonban, hogy az időjárási károk elleni védekezést ne a kárbiztosítási rendszerekre alapozzuk (ami egy már kialakult kárt enyhít),

egy fejlődési pályát a kertészeti ágazat előtt. De az ágazat fejlődése nem tud bekövetkezni egyik napról a másikra, ehhez egy komplex ágazatfejlesztési terv kell.

A korábbiakban volt már szó a munkaerőről és a tőkéről, de nem szóltunk a szaktudásról. Sajnos nagyon sok kertészetben nincs meg a versenyképes termeléshez szükséges korszerű szaktudás. E tekintetben nagyon nagy korlátunk és húsz évre visszatekintő hiányosságunk, hogy a hazai kertészeti kutató- és kísérleti állomások finanszírozási nehézségek miatt a lét szélére sodródtak, így döntően képtelenek korszerű szaktudást szállítani a hazai kertészetnek. Ezt mutatja az is, hogy azok a vállalkozások, akik élenjárók ma a kertészeti termelésben, külföldről hozzák be a szaktudást. Ha nem építünk tudásközpontokat: kutató-, szaktanácsadó állomásokat, akkor ez a tudás később sem lesz meg. Márpedig ez alapjaiban fékezheti a fejlődést. Mindezen okok miatt a kertészeti ágazat rövid és középtávú fejlődését elsősorban nem az új belépőkre, hanem a meglévő, erős vállalkozásokra és integrációkra lehet alapozni.

Elérhetőség: www.talaj.hu talajtanitarsasag@gmail.com

Levelezési cím: Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinforma�ka Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros A/4 III/307

A változások fokozzák az alkalmazott kutatás és a növénynemesítés feladatait

Kutatásról, növényvédelemről kérdeztük Tóth Tibort, a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

Tíz éve olvastuk a Gabonakutató ünnepi köszöntőjében: „Az 1924-es alapítástól napjainkig a változásokban bővelkedő és válságoktól terhes történelmünkben egy kutatással foglalkozó intézmény folyamatos működése, léte nem megszokott. A céget az elmúlt 90 évben többször átszervezték, új feladatokkal ruházták fel, s ennek következtében elnevezése is változott.” A 100. születésnap apropóján kérdeztünk rá a szakmai történelemre és a jövő terveire.

A legjobb fajták nagy tömegből választódnak ki

– Mi a garanciája a változások ellenére a tudományos munkának és folyamatnak?

– A garancia kormányzati elvárásokból adódik. Hazánk szuverenitásának megőrzésében a genetikai alapanyagok (fajták, hibridek, technológiák) biztosítására komolyan gondolnunk kell. Mezőgazdasági termelésünket a hazai előállítású genetikai háttérre, fajtákra kell alapozni. Csak ezek adhatják meg azt a nemzetközi viszonyoktól független, biztonságos genetikai hátteret, amelyből speciálisan Kárpát-medencei termék születik (egy részük hungarikum).

Az elmúlt tíz év nem volt mentes a változásoktól. Az agrárium jól ismert kihívásai (aszály, Covid-járvány, energia- és inputárak emelkedése, gabonaárak kiszámíthatatlansága) minket sem kerültek el.

Az új kihívások erőforrásaink összpontosítására és racionális döntések meghozatalára késztetnek minket. Az alkalmazott kutatások szerepe különösen felértékelődik ilyen körülmények között. Egyre nélkülözhetetlenebbé válnak azok a modern módszerek és technikák (biotechnológia, mikrobiológia, beltartalmiérték-vizsgálatok, precíziós technológiák, informatikai fejlesztések stb.), amelyek a nemesítés folyamatát gyorsabbá és hatékonyabbá teszik, elősegítik a versenyképes, nagy termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkező fajták és hibridek piacra jutását. A változások fokozzák az alkalmazott kutatás, növénynemesítés, vetőmag-előállítás, kereskedelem és marketing kapcsolatának egyre szorosabbra fonódását.

– A Gabonakutató Nonprofit Kft. az utóbbi tíz évben 61 új fajtára és hibridre kapott állami elismerést. A nemesítők olvasatában ez sok vagy kevés?

– Ha harmincöt évvel ezelőtt válaszoltunk volna, akkor ezt igen szép számnak tekintenénk. Ha a mostani kiélezett versenyt vesszük figyelembe és a rendkívül változó körülményeket, akkor ez a szám kicsi. A legjobb fajták mindig egy kritikus nagy tömegből választódnak ki. Ha ezt nem produkáljuk, akkor le kell mondanunk a nagy eredményekről. Egyébként ez az élet

más területein is ugyanígy van, ha megnézzük a művészeteket, a sportot, az irodalmat, és még sorolhatnánk. A nemesítésben is nem a kis, hanem a nagy teljesítményeket kell támogatni a fajták számában is. Aki ennek nem tud megfelelni, önmagát írja le.

Az államilag elismert fajták és hibridek száma nemesítőink szorgos munkáját dicséri. Meg kell említeni, hogy ezeket az eredményeket több szántóföldi kultúrnövény nemesítésével értük el az elmúlt évtizedben: búza, durumbúza, tönkölybúza, tri FOLYTATÁS A 16. OLDALON

A Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézettől napjainkig, a MATE Agrárcsoport Kft.-ig

Az évente megrendezésre kerülő fajtabemutató

FOLYTATÁS A 15. OLDALRÓL

tikálé, árpa, zab, szemes és siló kukorica, szemes cirok, silócirok, szudánifű, napraforgó, szója, olajlen, őszi káposztarepce. Továbbá gyelembe kell venni az eltérő hasznosítási típusokat, érésidőt, illetve az adott fajra jellemző egyéb speciális tulajdonságokat. A fentiek gyelembevételével már nem is tűnik olyan magasnak ez a szám. Változatos portfóliót igyekszünk biztosítani a gazdák számára, hogy megtalálják a

számításaiknak megfelelő fajtákat és hibrideket kínálatunkból. – A fejlődés egyik motorjának a szakirányú felsőoktatást tartjuk, méghozzá gyakorlatorientált és piacképes tudással felruházva. A Gabonakutatónál mindig is hagyománya volt az egyetemekkel való együttműködésnek. Érdeklődik a jövő nemzedéke a nemesítés iránt?

– Cégünk mindig is jó együttműködések kialakítására törekedett az egyetemekkel, oktatókkal és hallgatókkal.

Több évtizedes múltra tekint vissza oktatási tevékenységünk (PhD-képzés a Doktori Iskolákban, szakmérnökképzés, TDK- és szakdolgozat-témavezetés, tantárgyak oktatása és gyakorlatok biztosítása) a hazai agrár-felsőoktatásban. Több egyetem (MATE, SZTE, DE, BME) graduális, posztgraduális, illetve duális képzésében is részt veszünk. Az említett agrár-felsőoktatási intézmények professzor emeritus, egyetemi magántanár, címzetes egyetemi docens, címzetes főiskolai tanár

Terméseink biológiai hozamának van határa, de ezt még nem értük el

Az Európai Növénynemesítési Kutatási Szövetség 2023-ban a Gabonakutatóban tartotta szekcióülését. A téma és a születésnap apropóján megkerestük Prof. Dr. h.c. Andreas Börnert, az EUCARPIA elnökét is.

– 1989 júniusában jártam először a szegedi Gabonakutató Intézetben. A látogatás óta hosszan tartó és szoros együttműködés és barátság alakult ki az intézet munkatársaival. Az első közös tudományos publikáció 1993-ban jelent meg a Gabonakutató által alapított Cereal Research Communications folyóiratban, két évvel ezelőtt pedig a folyóirat főszerkesztője lettem, amire nagyon büszke vagyok.

– A mezőgazdasági innováció legintenzívebb és leginkább átalakító jellegű időszakát éljük az emberiség történelmében. Fenntarthatónak, ugyanakkor gyorsnak kell lennie a növénynemesítésnek. Mi most a legfontosabb kritérium? Az idő? A pénz? A jogszabályok? A klíma? Vagy a népesség miatt a mennyiségi növekedés?

– Minden említett kritérium fontos. A legfontosabb azonban az innováció. Fokoznunk kell a növénynemesítéssel kapcsolatos kutatásokat. Európában ehhez van egy hálózatunk – az EUCARPIA, az European Association for Plant Breeding Research. Ennek a szervezetnek a célja a tudományos és műszaki együttműködés elősegítése a növénynemesítés területén, a további fejlődés érdekében. Hogy ezt elérjük, az Egyesület konferenciákat szervez általános vagy konkrét problémák megvitatására. A Gabonakutató Nonpro t Kft. szervezésében például 2023. május 15–23-án Szegeden került sor

az EUCARPIA Gabona Szekciójának konferenciájára, épp ebben a témában.

– Mennyire vagyunk a növényeink (kalászosok, kukorica) terméspotenciáljának a határától? Mi lesz, ha elérjük azokat?

– Terméseink biológiai hozamának persze van határa, de véleményem szerint ezt még nem értük el. És ismét a növénykutatásnak kell vezető szerepet játszania a növények termelékenységének további növelése érdekében. A terméspotenciál mellett további fontos tulajdonságok is fejlesztésre szorulnak. Ez magában foglalja a szárazsággal, hőséggel, kártevőkkel vagy betegségekkel szembeni ellenállóságot.

A minőségi jellemzők is meghatározó szerepet játszanak. A szegedi Gabonakutató Intézet fontos szerepet tölt be a fent említett területekre kiterjedő nemzetközi kutatási tevékenységben.

– A génszerkesztés, a precíziós nemesítés olyan tudományos eszköz, amely külső gének bevitele nélkül, egyfajta gyorsított nemesítéssel ér el módosulásokat a haszonnövényekben. Melyik kultúrától várják a legnagyobb áttörést?

– Az olyan új technológiák, mint a génszerkesztés és a precíziós nemesítés, minden fontos növényre egyformán hatással lesznek. Természetesen ez csak akkor lesz lehetséges, ha a céltulajdonságokról molekuláris genetikai információ áll rendelkezésre. Azok a növényfajok, amelyekkel

intenzív kutatás folyik, egyértelmű előnyt élveznek: a rizs, a búza, az árpa és a kukorica kap ebben főszerep. Szeretném azonban nagyon egyértelműen hangsúlyozni, hogy ezek az új technológiák bizonyos területeken felgyorsíthatják a szelekciós folyamatokat, de nem helyettesítik a klasszikus növénynemesítést.

– Kell-e önök szerint Európában növényfajt váltanunk a következő évtizedekben a klímaváltozás miatt?

– Úgy gondolom, hogy az éghajlatváltozás miatt Európában a növényfajváltás nem lesz meghatározó. A fő hangsúly a jelenleg termesztett növények alkalmazkodásán lesz. A növényi genetikai erőforrások hatalmas tárháza található az úgynevezett ex situ génbankokban. Világszerte 1750 génbank működik, amelyek mintegy 7,4 millió tételnek adnak helyet. A legtöbb ex situ tárolt anyag a búzából (850 000), rizsből (78 000), árpából (470 000) és kukoricából (330 000) van. A nagy kihívás az, hogy megfejtsük az anyagban rejlő genetikai potenciált, és elérhetővé tegyük a haszonnövények javítására. Molekuláris eszközöket kell használni ezeknek a hatalmas gyűjteményeknek a vizsgálatához. Az adatok új betekintést nyújtanak a globális populáció szerkezetébe.

kinevezésekkel ismerték el együttműködésünket.

Az utóbbi években a Gabonakutatóban munkát végző hallgatók létszáma stabilizálódott, ennek talán csak a munkapultok szűkülése szab határt. Ahogy az országos adatokat legújabban ismerjük, napjainkban újra fellendülőben van az érdeklődés a mezőgazdasági képzés iránt. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a külföldi hallgatók száma évről évre jelentősen nő. A hallgatók között mindig felfedezünk a növénynemesítői hivatás iránt elkötelezett, nyitott fiatal kollégákat, akik szeretnek minél több szakmai ismeretet befogadni. Az évek azt igazolják viszsza, hogy közülük kerülnek ki a jövő agráriumának valódi szakemberei. Oktatási tevékenységünket elsősorban annak érdekében bővítjük az egyetemekkel, hogy cégünk ismertségét a jövő és jelen agrárszakemberei körében megalapozzuk.

A verseny ma óriási

– Egy nemesítőháznak piaci szereplőnek is kell lennie a mai világban. Milyen alternatívái vannak jelenleg egy hazai nemesítőnek és vetőmag-kereskedőnek, amikor szabad kereskedelmet élünk, számtalan nemesítőház van körülöttünk, ráadásul a nemesítési megoldások is parázs vitákat szülnek napjainkban?

– A GK-ban már 100 éve küldetésünknek tekintjük, hogy hazai nemesítésű vetőmagot biztosítsunk elsősorban a magyar, de a külföldi gazdák számára is. A verseny ma óriási. A hazai piacon a magyar nemesítők (nem csak a szegediek) félszegen állnak. Ahogy megnyíltak (talán túlzottan is) a piacok, a régi

technikák, felszerelések intézeteinkben csak nehezen állják a versenyt. Ezzel szemben versenytársaink a legmodernebb eszközökkel, laboratóriumokkal állítják elő fajtáikat. Bizony, senki nem gondolt arra, hogy intézeteink teljes modernizálását el kell végeznünk ahhoz, hogy partiban maradjunk a versenytársakkal. Ennek végül nemzeti szuverenitási vonzata is van, hiszen a magyar gazdák a külföldi előállítású genetikai alapanyagok (fajták) használatával a tradicionálisan magyartól egyre inkább elfordulnak. Bennünket, magyar nemesítőket nagyon bánt ez a helyzet, és a kételyekkel együtt járó pa-

rázs viták nemcsak nemesítéstechnikai, hanem nemzetstratégiai kérdésekre is kiterjednek.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a külföldi cégek jelenléte mellett évről évre új, versenyképes fajtákkal és hibridekkel jelenjünk meg a piacon. Az egyre erősödő piaci versenyben történő fennmaradás kulcsát az összefogásban látjuk. Bízunk abban, hogy partneri körünk kiszélesítése, a teljes ágazatot átölelő kooperáció közös előnyt jelenthet nemcsak a hazai növénytermesztés és növénynemesítés, hanem a mezőgazdasági kutatás és oktatás számára is.

A MATE Agrárcsoport Kft. égisze alatt egyesülnek a kutatóbázisok is Stratégiai célok által vezérelve, két lépcsőben egyesíti kiemelkedő teljesítményű, komoly múlttal rendelkező mezőgazdasági vállalatait a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. 2024. január 1-jén az egyetem mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalatainak cégcsoportba rendezése a tulajdonos döntésének megfelelően sikeresen megtörtént.

Az integráció első lépésében érintett vállalatok a Nagykunsági Tájtermesztési Kft., a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. érdi, ceglédi, sarródi és keszthelyi telephelyei, valamint a Kaposvári Campus Kft. iregszemcsei telephelye. Az integráció második szakaszában a ZKI Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt., a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. és a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. csatlakozik a MATE Agrárcsoport Kft.-hez mint a megalakuló MATE agrárholding három leányvállalata, szintén még 2024-ben.

„A kialakuló agrárholding a szántóföldi vetőmag, szántóföldi növénytermesztés, gyümölcstermesztés, állattartás, élelmiszeripari kutatás, valamint zöldségés zöldségvetőmag ágazatokat integrálja és vonja egy irányítás alá. E stratégiai lépés elsődleges motivációja az volt, hogy koherensebb, minden jelenlévő ágazatra kiterjedő stratégiát alakítsunk ki, bővítsük portfóliónkat, és kihasználjuk a különböző egységeink között meglévő szinergiákat” – hangsúlyozta februári közleményében dr. Gyuricza Csaba rektor.

„A MATE Agrárcsoport társ a mezőgazdaságban – így hangzik szlogenünk, amely összefoglalja közös küldetésünk lényegét. Ez tükrözi elkötelezettségünket az iránt, hogy nagyra becsült partnereinkkel együttműködve navigáljunk az agrárpiacokon, továbbá együtt fedezzük fel és ragadjuk meg a lehetőségeket, és érjünk el sikereket a változó világban” – emelte ki a stratégiai változás kapcsán Tóth Tibor ügyvezető igazgató.

Kísérleti parcellák anno és ma

Építészmérnökként a Hungrana Kft. vezérigazgatói székébe

Nem az a lényeg, hány tonnát termelünk egy hektáron, hanem hogy mekkora eredményt állítunk elő

SZERZŐ: FODOR MIHÁLY

Reng Zoltán, aHungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. vezérigazgatója ismerős szereplője a hazai agrárszakmának. Beszélgetésünk során kiderült, hogy szakmai életútja sokkal szerteágazóbb, mint elsőre gondolnánk.

Új tantárgyat indított a MATE-n

– Családi kötődés vezette a mezőgazdaság felé?

– Bár a tágabb családban korábban nagy hagyománya volt a gazdálkodásnak, anyai nagyapámék például kulákok voltak Tiszaföldváron, én Székesfehérváron nőttem fel, és egész más irányba indultam. Mindig is építészmérnök szerettem volna lenni, ez a vágyam teljesült is, különösen a kivitelezés, a szervezés, a menedzsment érdekelt. Szakmai életem első tíz éve ezen a területen telt, Írországban dolgoztam.

A mezőgazdaság felé így szinte teljesen véletlenül indultam, még Írországban „talált meg” egy ír befektető, aki a Magyarországon felépíteni kívánt bioetanolgyárhoz hívott projektmenedzsernek. Így 2009-ben hazaköltöztünk feleségemmel és elsőszülött gyermekemmel, és vezettem a zöldmezős bioetanol-beruházást.

Minden tekintetben sikeres volt ez a projekt, és a tulajdonos felkért, hogy irányítsam én a céget, amikor 2012-ben elkezdte a működését. Egyébként már a beruházás alatt nagyon sok mindenben részt vettem, nemcsak az építésben, folyamatosan jártam gazdatalálkozókra is. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy 2012 óta vagyok beágyazva a mezőgazdaságba.

Ugyanakkor nagy különbség, hogy „nem viszik haza a munkát”, nagyon el tudják választani a munkát a privát élettől. Függetlenül attól, hogy targoncát vagy céget vezetnek… Én az építőiparban dolgoztam mérnökként, ha letettük a bakancsot, a tollat, a laptopot, másnap reggelig senkinek nem jutott eszébe a munka – és mégis működött az ország… Az meg egy kifejezetten kedves dolog, hogy egy pubban biztos, hogy 1-2 órán belül valaki elővesz egy gitárt, és mindenki énekel…

– Az építész diploma mellé került még másik is az évek folyamán?

– Igen, elvégeztem például egy MBA-iskolát még a CEU-n, erre nagyon büszke vagyok, nagyon színvonalas volt ott az oktatás. Azóta már a katedra másik oldalán is szerepet kaptam, létrehoztunk egy új, választható tantárgyat a MATE-n, ahol időközben címzetes egyetemi docens lettem.

– Ez nem várt fordulat! Mi ez a tantárgy?

dél-amerikai El Niño az európai traktoreladásokat.

Amikor egy atal szakember kikerül az egyetemről, és nem a családi gazdaságban találja magát, hanem elkerül egy nagyvállalathoz, akkor el kell helyeznie magát abban a rendszerben, tudnia kell, ki miért, mit csinál, mik az összefüggések.

– Kicsit visszalépve, nem hagyhatom ki a kérdést, hogy mi az, amiben az írek hasonlítanak ránk, és mi a fő különbség a két nép között?

– Lehet, hogy kicsit sablonos a válasz, de alapvető, hogy az ír nép sem volt évszázadokig szabad, ahogy a magyar sem, ezért a hazával kapcsolatban sok dolgot hasonlóan élnek meg, mint mi.

– Agrobiznisz a gyakorlatban. Nagyon gyakorlatias az egész, és a való életből hozunk példákat arról, hogy mire tudják használni később a diákok a tudásukat, mi köti össze például az agrobiznisz különböző szereplőit. Ez lehet műtrágyagyár, traktorgyár, vetőmagüzem, tejüzem, izocukorgyár – bármi, ami nagyvállalat, és az értékláncon belül van. Mindenhol van controlling, pénzügyi tervezés, dolgoznak fenntarthatósággal stb.

Olyan szakemberek vagy jelenlegi és volt cégvezetők tartanak órákat, akik ezeknek a területeknek a szakértői. Megtanulhatják a diákok, hogy a globális kereskedelem hogyan működik, hogyan befolyásolja mondjuk a

– Milyen volt a tantárgy fogadtatása?

– Nagyon szeretik a diákok, és nagyon interaktívak az órák. A végén van egy dolgozat, ahol a diákok választanak egy témát. A legtöbben legutóbb az európai szabályozást, a KAP-rendszert választották. Száraz anyagnak tűnik, de erről még mindig kevés ismeretanyaguk van, pedig jelentősen befolyásolja az életüket.

A nedves kukorica felvásárlásában kiemelkedőek

– Mikor került a Hungrana vezetői székébe?

– A bioetanolos céget 4 évig vezettem, aztán megkeresett egy fejvadász, mert a Hungrana 2015-2016-ban egy teljesen új menedzsmentet akart felépíteni. Érdekelt a feladat, igent mondtam, és 2016 óta itt dolgozom. A cégnél kettős ügyvezetés működik, megosztott feladatkörrel.

– Hogy érdemes összefoglalni a cég nem is annyira rövid történetét?

– A Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalataként 112 éve meghatározó szereplője a magyarországi élelmiszeriparnak. Az itt készült természetes cukorés keményítőféleségekkel, alkohol- és takarmány-alapanyagokkal nap mint

nap találkozhatnak a fogyasztók, amikor tejtermékeket, péksüteményeket, lekvárokat, üdítő- és szeszesitalokat és háztartási tisztítószereket vásárolnak, vagy akár ezek papírcsomagolását veszik a kezükbe.

Mi büszkék vagyunk arra, hogy idén leszünk 112 évesek – nem sok iparvállalat van, amelyik ennyi ideje működik Magyarországon. Ez alatt folyamatosan fejlődtünk, új termékeket dolgoztunk ki. Meghatszoroztuk a kapacitásunkat, megújulóenergia-beruházásaink vannak, folyamatosan bővülünk és fejlődünk.

– Mekkora most a piacuk?

– Az izocukor-, keményítő- és alkoholtermékeinknél 6-700 km sugarú körben helyezkedik el a partnerkörünk, bizonyos takarmányok, mint a glutén esetén pedig ez 1000 km-es távolságot is jelent. Vevői oldalon több száz, nagyon speciális céggel vagyunk kapcsolatban, rengeteg iparági alapanyagot állítunk elő.

– Mekkora a partnerkör a beszállítói területen, a mezőgazdasághoz kapcsolódóan?

– Több mint 800 beszállítónk van, akiktől nem feltétlenül vásárlunk minden évben. Kb. 75–100 tonna árualaptól tudunk egy gazdával számolni, és ha kell, betakarítási szezonban szántóföldről, nedvesen vesszük át a terményüket. Napi 3000 tonna a feldolgozási kapacitásunk, tehát ezt nem lehet túlságosan elaprózni.

A magyar szabvány követelményeinek megfelelő termést veszünk át, a toxinok tekintetében kicsit szigorúbbak

FOLYTATÁS A 20. OLDALON

mezohir

vagyunk, mint a hasonló gyárak – de ha valaki jól gazdálkodik, akkor ez a szint nyilván tartható. Felvásárlásnál mi mindig követjük a piaci árakat, amiket a nemzetközi kereskedelem diktál. Nem tudnánk megvenni 1 millió tonna kukoricát évente, ha arra az 1 millió tonnára nem nekünk lett volna a legjobb árunk, vagy egyéb szerződéses feltételünk.

– Mi az, amiben többet, mást tudnak nyújtani, mint a versenytársak?

– Legmeghatározóbb az ár, és hogy milyen gyorsan fizetünk. A nedves kukorica felvásárlásának a lehetősége kiemelkedő jelentőségű, mert akár 28-30%-os nedvességtartalmú kukoricát is fel tudunk dolgozni. Így a szárítási, tisztítási költség megspórolható.

Mi a teljes betakarítási szezonban tudunk nedves árut fogadni, a legelső, korai érésű, augusztus végén már termő kukoricától, sőt, akár augusztus 20-tól indítva, aztán szeptember közepén átállunk nedves kukoricára, és a teljes szezonban azt vásároljuk. Még most is jön be hozzánk nedves kukorica, február elején! Januárban sok ezer tonnát vettünk, vannak, akik akkor jutottak oda, hogy learassák, eladják. Ebben biztosan egyedülállóak vagyunk.

Pótolni kellett a kieső mennyiségeket

– Az elmúlt két-három év finoman szólva sem volt szokványos. Hogyan tudták kezelni a gazdasági nehézségeket?

– Amikor én kezdtem itt a munkát, a cukorkvótarendszer épp megszűnt, így 2018-19-ben a cukorpiacon óriási többlettermelés jelentkezett, beszakadtak az árak, azt kellett kezelni – majd jött a pandémia. Ott az ominózus március 13-ai lezárás után mi április közepére már rohammenetben előálltunk egy saját kézfertőtlenítővel, akkoriban ez nagy hiánycikk volt. Ezt nem értékesítettük, hanem kórházaknak, hivataloknak, rendőrségnek, tűzoltóságnak, óvodáknak, iskoláknak valamint a munkatársaknak adományoztuk.

A 2021-es év kicsit konszolidáltabb volt, majd következett az energiapiaci válság és a nagy aszály – folyamatosan változtak a körülmények. Szerencsére mi sok hónapra előre tervezünk, megvannak az alapanyagaink, az energia stb., ez a szemlélet sokat segített ebben a nehéz időszakban.

– Az árupiacokon is óriási kilengések voltak…

– Az energia- és a gabonaárak már 2021 nyarán elkezdtek emelkedni. Az energiakitettségünk az elmúlt években a többszörösére növekedett, ahogyan az alapanyag ára is drasztikus magasságokba csapott. Emellett az aszály sújtotta 2022-es évben rekordalacsony kukoricatermés mellett az aflatoxinproblémával is szembe kellett nézni, rengeteg időt és pénzt áldozva a toxinellenőrzésre, szűrésre. Ugyanakkor az üzletek polcain található termékek ára is meredeken emelkedett, aminek következtében a lakossági fogyasztás jelentősen visszaesett, ezzel arányosan az általunk előállított termékek

értékesítése is csökkent. Tehát a feldolgozó- és takarmányipari felhasználás mennyisége is mérséklődött, kevesebb kukorica-alapanyagra van szükség.

– Merre mozdulhat most a piac?

– Nagyon nehéz helyzetben vannak a termelők. 2022-ben a hosszú távon tervezők számára még nem is voltak olyan kedvezőtlenek a gazdasági körülmények, mint tavaly. Mindennek a mozgatórugója a fogyasztás jelentős visszaesése, például Kínában, valamint az inflációs problémák. Tavaly minden termékünkből kevesebbet tudtunk eladni, nemcsak Magyarországon, hanem minden piacunkon –ilyen még soha nem volt a Hungrana életében.

Ahhoz, hogy kedvezőbb fordulat következzen, az kell, hogy az emberek újra vásárolni, fogyasztani merjenek. Akkor kell több alapanyag, és az a felvásárlási árakban is jelentkezni fog. Az EU-ban talán idén már konszolidálódhat a helyzet, nálunk lehet, hogy csak jövőre.

Tanuljunk egymástól!

– Mit tanácsol a gazdáknak? Hol lehet kitörési pont, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottságuk?

– Csak a szokásosat tudom mondani: a legmodernebb, precíziós gazdálkodást alkalmazzák, figyeljenek a talajaikra, a vízháztartásra! Minden inputot, értékesítést diverzifikáljanak! Az nem fog sikerülni, hogy mindig a legolcsóbb inputot vegyük, és a legdrágábban adjuk el a termésünket – ez néha szerencsésen összejöhet, de egyszerűen nem szabad erre játszani.

– Milyen lehetőségeik vannak, hogy alakítsák a gazdák szemléletét?

– Tulajdonképpen ezzel a céllal hoztuk létre 2021-ben a Kukorica Kör Egyesületet, hogy tanuljunk egymástól. Célul tűztük ki a magyar gazdák ismereteinek bővítését, a hazai és nemzetközi gabonapiaci hírek folyamatos átadása mellett azok szakmai értelmezését.

Át kell alakítanunk a gondolkodást. Nem az a lényeg, hány tonnát termelünk egy hektáron, hanem hogy mekkora eredményt állítunk elő! Egyébként egyre többen vannak, akik nyitnak az új lehetőségek felé, akik tudnak mástól is tanulni, de még sok feladatunk van ezen a téren – nemcsak nekünk, hanem a felsőoktatási intézményeknek és más piaci szereplőknek is.

 FOLYTATÁS A 21. OLDALRÓL

Nem tudnánk megvenni 1 millió tonna kukoricát évente, ha arra nem nekünk lett volna a legjobb szerződéses feltételünk

Mire figyeljünk?

Permeteződrónos szolgáltatás

igénybevétele

SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ • LÉGTÉR.HU KFT.

A növényvédő szerek drónról történő kijuttatása egy kevésbé ismert és kiforrott terület. Nincsenek bevált gyakorlatok, nincs elegendő tapasztalat. A közösségi médiában elérhető hirdetések ugyan nagy magabiztosságot sugallnak, de kis utánajárással is sok kérdés merül fel menet közben.

Például elsőként az ajánlott tevékenység legalitása – és bár hajlamosak vagyunk elfogadni a szabálytalant, ha abból előnyünk származik, de ez esetben (is) érdemes feltenni a kérdést: vajon miért nem legális még? Nos, igen, az engedélyezett készítmények hiánya miatt. És miért nincs engedélyezett készítmény? Erről egy korábbi cikkben már volt szó, nem kívánom megismételni. Most azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyekkel érdemes tisztában lenni, ha – bármilyen formában – a szolgáltatás igénybevételére kerül sor.

A növényvédelmi szolgáltatás két ismert sarokpontja:

– Időzítés: sajnos ezt a legnehezebb befolyásolni. Gyakori helyzet, hogy akkor jön a szolgáltató, amikor odaér. Munkacsúcsban ez lehet délután 2 órakor, 35 fok melegben. Ez nem ideális (finoman szólva) a növényvédelmi munkákhoz. És általában hiábavaló

kérés, hogy várjuk meg, amíg csökken a hőség… tisztelet a kivételnek!

– Permetlémennyiség: a szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több területet kezeljen. A nagyobb permetlémennyiség alkalmazása csökkenti

végzés magasságának növelésével nő a munkaszélesség, ezzel együtt nő a teljesítmény. A munka minősége azonban ezzel együtt drasztikusan romlik, az elsodródás kockázata pedig nő. Ez azonban nem ökölszabály: az

Akkorjárunkelhelyesen,haaszolgáltatási tevékenységsoránegynövényorvosirányítására bízzukamunkát

a területteljesítményt, ezért ebben a kérdésben a szolgáltatók (egy része) ellenérdekelt. A gazdának pedig az az érdeke, hogy az optimális permetlémennyiséggel történjen a kezelés.

A drónos permetezés ezeken felül kiegészül még néhány kérdéssel:

– Munkamagasság: ideális a 2 méteren végzett kezelés, a növényállomány tetejétől számolva. A munka-

újabb permeteződrónok nagyobbak, és nagyobb (30 literes vagy még nagyobb) permetlétartállyal rendelkeznek. Összességében jóval nagyobb a felszálló tömeg, emiatt jóval nagyobb a rotorok teljesítménye is. 2 méteres magasságban ez a rotorszél akár még kárt is okozhat, tehát a permeteződrón méretétől, súlyától is függ az optimális munkamagasság megválasztása.

– Munkasebesség: a drónos kijuttatás pártolói a kis permetlémennyiség-

gel történő megfelelő fedettség megvalósulását gyakran indokolják azzal, hogy a drón rotorjai által keltett légáram „benyomja” az állományba a permetlevet, és ez pontosan így is van! Mégis voltam már olyan bemutatón (!), ahol a drón úgy húzta maga után a permetlé-függönyt, mint egy AN-2 repülőgép. Ott nyilván nem lehetett beszélni bekeverő hatásról. Itt is érvényes a mondás: lassan járj…! – Éjszakai permetezés: kétségkívül drónnal sokkal egyszerűbb éjszaka permetezni, mint bármelyik másik eszközzel, így jelentősen nő a permetezésre nyitva álló „időablak”.

Kockázatok azonban itt is felmerülnek

 A harmattól nedves növényzetről könnyebben lecsuroghat a permetlé, bár figyelembe véve a rendkívül kis permetlémennyiséget, ez a kockázat jóval kisebb, mint egy földi permetezőgép esetében;

 egészen más meteorológiai körülmények között dolgozunk, mint nap közben, ezt a drónpilótának megfelelően értékelnie kell, és megítélni az éjszakai munkavégzés lehetőségét;

 egy műszaki meghibásodás esetén nagyobb a károkozás kockázata, mint nappal, hiszen a drónpilóta nem látja az eszközt, korlátozottabb lehetősége van a beavatkozásra;

 a repülésfigyelő személy nehezen tudja ellátni a feladatát (pl. nagytestű vadak mozgásának figyelése a kezelt területen és környezetében).

Többször felmerült az éjszakai permetezés mellett, hogy a méhek védelme érdekében jobb éjszaka permetezni. Nos, az már önmagában pozitívum, ha tudatosan figyelembe veszik a méhek védelmét, de mint mondják, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve! A „méhkímélő technológia” néven ismert eljárás lényege, hogy este (és nem éjszaka!) permetezünk. Egészen pontosan a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet leghamarabb megkezdeni a kezelést, de csak akkor, ha a méhek napi aktív repülése már befejeződött. Meleg nyárestéken lehetséges, hogy nem ülnek el a méhek, erre figyelni kell. 23 óráig pedig be kell fejezni a kezelést, hogy legyen elég idő a hatóanyag lebomlására reggelig. És ez csak olyan készítménnyel működik, amelyiknek az engedélyokirata erre kifejezetten lehetőséget ad.

Önmagában az, hogy közvetlenül nem permetezzük le a méheket, még nem elég. A méhmérgezések döntő többsége ugyanis nem közvetlenül lepermetezés miatt következik be, hanem a növényeket borító beszáradt permetlétől, vagyis a növényvédő szertől. Ha éjszaka permetezünk, méhek által látogatott területen 23 óra után csak olyan növényvédő szer alkalmazható, amely méhekre nem jelölésköteles!

Akkor járunk el helyesen és biztonságosan, ha a szolgáltatási tevékenység során egy szakember (növényorvos) felügyeletére és irányítására bízzuk a munkát. Ennek több oka van:

– ő fogja ismerni az eljárás minden szakmai vetületét;

– övé a szakmai felelősség;

– légi növényvédelem (ideértve a drónok használatát is) alkalmazása során jogszabály szerint kötelező;

– az egyéb növényvédelmi szolgáltatás során is kötelező (ha I. kategóriás növényvédő szert juttatnak ki mindenképpen, ha II-III-as kategóriát, akkor elég a növényvédelmi technikus jelenléte is).

Szójapiac és a termelés technológiai kihívásai

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Ismét egy év, amikor azt halljuk: a szója szárnyalni fog. Eddig mindössze kétszer fordult elő a magyarországi termelésben, hogy átlépte a 70 ezer hektáros területet a növény (2015-ben és 2017-ben). A 2023-as év minden jóslat szerint újabb területi felfutást kellett volna, hogy hozzon, de ez nem következett be: kevéssel 60 ezer hektár alatt maradt a kultúra területe. Hogyan gondolkoznak, és hogyan gondoskodnak ma a gazdaságokban a szójáról?

Volna rá igény

Ha a nyereségoldalt nézzük, a szója valóban jól muzsikált tavaly. Amennyiben a 3 tonnás hozam 150 ezer forintos árszinttel párosult, nagyjából 200 ezer forint nyereséget hozott egy hektáron (a termeléshez kötött támogatással együtt). Rögtön itt érdemes megjegyezni, hogy a 160 ezerről 140 ezerre csökkenő átvételi ár a legkisebb zuhanást mutatta ahhoz képest, ami az összes többi szántóföldi növény árával történt 2023-ban. Sokak számára legalább enynyire vonzó tulajdonsága a szójának, hogy viszonylag kis tőkét kockáztatunk vele, nem kell félmilliós összeget befektetni egy bizonytalan kimenetelű eredménybe.

Ebből a szempontból érdemesebb egy másik olajnövénnyel összevetni, a szintén szeptemberben betakarítandó, kis inputigényű napraforgóval. Ha a termésátlagokat és a befektetett tőkét nézzük, nincs nagy különbség a kettő között. A napraforgóért viszont mindig kevesebbet fizetnek, mint az itthon értékesített szójáért. Tavaly a termelők többsége 120-130 ezer forintot kapott a napraforgóért, és még most is van belőle a raktárakban. A napraforgó

Új belépők a termelésben

Egy picit még érdemes elidőzni a piacnál, mielőtt a technológiára térünk, ugyanis egy jó értékesítési helyzet nagyon motiváló lehet a termelés számára. A mindössze 150–180 ezer tonnás magyar szójatermés a hazai szükséglet nagyjából harmadát teszi ki, ám 60 szá-

Anagyterületiugráshoz az kell,hogyolyan gazdaságokiskipróbáljákaszóját,aholmég nincstapasztalatvele

előnye ugyanakkor, hogy a technológiája egyszerű, és mindenféle szántóterületen termeszthető. Hátránya, hogy az utolsó csepp nedvességet is kiszipolyozza a talajból. Ezzel ellentétben a szója dúsítja a talaj tápanyagkészletét, ugyanakkor nagyon kevés területre alkalmas.

zaléka kilép az országból. A „sógorok” ugyanis teljes GMO-mentes termékpályákat építettek rá: a tej és a csirkehús előállítása GMO-mentes takarmánnyal történik, és humán célra is gyártanak szójatermékeket. Varga Ákos, az UBM igazgatósági elnöke a januári AGROmashEXPO-n jelentette be, hogy 2024

végére beindítanak egy üzemet Baranyában, ahol egy stratégiai partnerség keretében évi 120 ezer tonna babot tudnak extrudálni. Ez azt jelenti, hogy a teljes termés itthon találna vevőre. Az UBM vezetősége úgy látja, 100 ezer hektárnyi szójababra is akadna vevő az országban.

A hazai szójatermelés több mint 40 százaléka Baranya és Vas vármegyében koncentrálódik, bő 10 százaléka Győr-Moson-Sopronban zajlik, és még viszonylag jelentős szerepe van Bács-Kiskun és Borsod vármegye gazdaságaiban is. Ez a négyéves vetésforgót kívánó növény azonban a leginkább „szójás” régiók legnagyobb üzemeiben is csak 50–200 hektárt fedhet. Bár elméletben találunk 100 ezer hektárt az országban, ami alkalmas lehet a szójatermelésre, a nagy ugráshoz az kell, hogy olyan gazdaságok is kipróbálják, ahol még nincs tapasztalat vele. A siker pedig korántsem garantált. Ahogy az öregebb „motorosok” mond-

Virágzás idején igényli a páradús levegőt

ják: a szója – különösen a tenyészidőszak elején – jóval nagyobb odafigyelést igényel, mint a gabonák. A vetőmag-forgalmazók mégis úgy látják, hogy az eladott szaporítóanyag alapján több tízezer hektárral is nőhet az idei szójaterület.

Tenyészidő, sortáv, gyomirtás

Baranya vármegyében sok a napsütéses óra, és Szigetvár környékén gazdag a csatornahálózat. A fény, a víz, a pára és a laza talaj egyaránt kedvez a szójatermesztésnek. Bázel János gazdaságában mégis csak annyival gyarapodik a növény területe, amennyit a vetésforgó kiadott: 170-ről 196 hektárra. „Nem egyszerű növény” – szögezi le a szakember, aki az évtizedek során már kitapasztalta, hogyan differenciálja az egyes fajtákat, érésidőket és vetéstechnológiát a gazdaságon belül. Mivel az egyes években nagyon különbözően alakul az időjárás – a kitavaszodástól kezdve az esők érkezéséig –, még ebben a déli vármegyében sem ajánlatos kizárólag hosszú tenyészidejű fajtákat vetni. „Tavaly például belecsúsztunk az aszályba a kései fajtákkal, és a koraibbak termettek jobban. Ezért nálam nagyjából a terület 70 százalékán vannak későn érő, 20 százalékán közepes és 10 százalékán korai fajták. Valame-

lyiknek csak jó időpontra fog esni a virágzása…” A növény ugyanis kifejezetten igényli virágzáskor és magkötéskor a csapadékot és a páradús levegőt. A jobb területeken 45 centire vetik a szóját, ahol gyengébb a talaj, ott gabonasortávra – ez meghatározza a gyomirtást is. „A gabonasortáv előnye, hogy a szója korán betakarja a talajt, kevesebb a vízvesztés. Viszont, ha nem tökéletes az alapgyomirtás – és ez a gyakoribb eset –, akkor ebbe már nem tudunk belemenni kultivátorral, a küllős kapa pedig csak a porhanyós, laza talajokon működik. Ilyenkor meglehetősen drága, 25–35 ezer forintos hektárköltségű szerekhez kell nyúlni,

amiket jól időzítve, akár többször is alkalmazni kell” – magyarázza a szakember. Széles sortávon a kapálás és a növénytáplálás, -kondicionálás is könynyen megy.

Ami sortávolságot illeti, az a növény habitusával is összefügg. Borsodban a folyóvölgyek párája és a hegyek vonzásában keletkező esők alapozzák meg a termelést. A talajszerkezet gyakran kötöttebb, mint Baranyában, és napsütéses órákból is sokkal kevesebb jut. Ennek megfelelően a terület döntő részét az igen korai/korai fajták uralják, amelyek virágzás idején elkapják az esőt, betakarításuk pedig az egyre szárazabbá váló  FOLYTATÁS A 28. OLDALON

A legfontosabb döntéseket már a vetéskor meghozzuk (forrás: Karintia)

A szója és a napraforgó termésátlaga (forrás: KSH)

szeptemberre esik. A rövid tenyészidejű szóják jellemzően kevésbé elágazó, kisebb termőképességű, a talaj tápanyagkészletét is kevéssé igénybe vevő állományt képeznek – inkább gabonasortávra valók. A térségben mégis vannak 75 centis sortávú állományok is, ezek az elágazóbb, erősebb szárú, hosszabb tenyészidejű, bőtermő fajtákból állnak, amik a jobb földekre kerülnek. Viszont ezeket deszikkálni és gyakran szárítani kell, ami plusz költség és kockázat olyankor, amikor a szárítókat a kukorica foglalja le – jegyzi meg Monoki Zoltán, aki a Sajó mellett gazdálkodik.

Talajoltás – csak kezdőknek

Hallani azt is, hogy a sűrűbb állomány nyurgább, magasabb növényeket, a kombájn számára könnyebben kezelhető hüvelymagasságot eredményez – tenyészidőtől függetlenül. Itt érdemes megjegyezni, hogy már a vetés előtt mindent meg kell tenni azért, hogy könnyebb legyen a betakarítás. Egy középkötött, sima felszínű vályogtalajon egy pontos vetést követően egyenletesen kelnek a növények. A túlságosan tömődött, cserepesedett talaj viszont nehezíti a kelést, inhomogén állományhoz vezet, amit ápolni is nehéz. A szója aratása még talajkopírozó adapterrel is lassú, odafigyelést igénylő művelet, és ha belecsúszunk vele egy esősebb periódusba, annak pergési veszteség a vége.

A rendszeresen szójázóknak már nem kell költeniük talajoltásra (a kezdőknek igen), és sokan elhagyják a nitrogénműtrágyát is. A technológiai ajánlások megoszlanak ez ügyben, de a tapasztalat az, hogy a szója nem bánja, ha csak káliumot, foszfort és magnéziumot kap alaptrágyaként, a nitrogént már maga gyűjti be a légkörből. Egy tonna szemterméshez 3540 kg foszfátot, 40-50 kg káliumsót és 9-10 kg magnéziumsót javasolnak. „A fehérpenész elleni védelemre is mindig költeni kell, pedig csak négyévente kerül vissza ugyanoda a növény, és napraforgóból is minimális mennyiség van a gazdaságban” – mondja Bázel János Baranyában, aki egyrészt mikrobiológiai készítménnyel csökkenti a talaj szkleróciumtartalmát, másrészt lombtrágyákkal és biostimulátorokkal jó egészségi állapotba hozza a növényt. Nála a végeredmény egy stabilan 3,5-4 tonnás termésmennyiség, 20-22 százalékos olajtartalommal.

A szakember nemcsak a többféle tenyészidejű szójafajtával csökkenti a termelési rizikót, de az értékesítést is két időpontban végzi. „Mivel egy hektár nettó termelési költsége már 340 ezer forint, nem mindegy, hogy milyen áron tudjuk eladni a termést. Azt tartom észszerűnek, ha a nagyobbik részét előre lekötjük.” Bázel János szerint a kialakult árak emelkedésére már nincs esély, mivel a szója alapvetően takarmányfehérje, állatból pedig egyre kevesebb van Európában.

Kis költség, nagy odafigyelés

Ha rákérdezünk, mi lehet a legnagyobb buktató a szójatermelésben, szinte mindig a gyomosodást halljuk válaszul. A szója növényvédelme gyakorlatilag erre a műveletre korlátozódik, mivel a gombák ellen egyetlen fungicid, a Pictor Active rendelkezik a szójára engedéllyel 2025. március végéig. A gyomirtást viszont már az előveteményben el kell kezdeni.

„Mi olajtököt is termelünk, abban pedig nagyon könnyen felszaporodik a selyemmályva és a szerbtövis. A szója vegyszeres gyomirtása pedig nem egyszerű: csak pár hatóanyag maradt a védelmére” – sóhajt a Sajó-parti gazdaságban Monoki Zoltán. (Lásd keretben!) A szerbtövis magja ráadásul nem tisztítható ki a szójatermésből.

„A fehérpenész szkleróciuma legalább kiszedhető a babból. Persze a cél az, hogy ne betegedjen meg a növény. Azt vettem észre, hogy nagy különbség van az egyes fajták Sclerotinia-érzékenysége között” – jegyzi meg a Monokert. Kft. vezetője. A borsodi gazdaságban az olyan extrákat, mint a szkleróciumevő talajgomba vagy mikro- és mezotápelemes lombtrágya, csak táblafüggően alkalmazzák, ha azt a korábbi tapasztalatok vagy mintavételek indokolják. Legfeljebb 300 ezer forintot tesznek a növény termelésébe, és így valósul meg 2,5–3 tonna bab előállítása. Monoki Zoltán 50 százalékkal növeli

 FOLYTATÁS A 30. OLDALON

Egy laza állományban gyorsan megjelennek a gyomkonkurensek

idén a szója területét, ami ezzel együtt is 100 hektár alatt lesz.

Duplázni készül viszont a Baranya vármegyei érdekeltségű Kémesi Agroinvest Kft., ahol több évtizede a frank származású Reichert Alexander vezeti a gazdaságot. Ő 100 hektárról 200-ra emeli a bevetendő területet, ezzel szemben a kukoricáét 300-ról 100 hektárra veszi vissza. Technológiai módosítást nem tervez, de szokás szerint most is kipróbál egy-két új szójafajtát, illetve a köles, valamint az olajlen termesztését.

A szója legfontosabb előnyének azt tartja, hogy mindig van piaca. A legnagyobb kihívást pedig a parlagfű jelenti a termesztésében. „Mióta vettünk egy küllőskapát, sokat javult a gyomhelyzet a gazdaságban. Jóval korábban be lehet vele menni az állományba, mint kultivátorral, és a gabonasortávra vetett növényeknél is bevált” – mondja Alexander. Mivel az alapgyomirtás szinte sosem elég, az állomány védelmét mindenképpen meg kellett oldani – lehetőleg kevés vegyszerrel. Bár Baranyában a hosszú tenyészidejű, erős szárú fajták lehetővé tennék a jóval szélesebb sortávot is, a szakember jobban kedveli a sűrű vetést, mivel fontosnak tartja, hogy korán záródjon az állomány. Egyéb fehérpenészre

Gyomirtás kelés előtt

érzékeny faj nincs a vetésforgóban, ezért viszonylag kevés gondja van a Sclerotiniával. Igyekszik a betegségre kevésbé érzékeny fajtákkal dolgozni. Akárcsak Bázel János gazdaságában, Kémesen is 3,5–4 tonnás termésátlagok születnek 20–22%-os olajtartalommal.

„Mi már tavaly sem szójáztunk, pedig korábban 60 hektárt fedett a növény. Nyilván vannak, akik – jobb ötlet híján – belemennek a termelésébe, de azt a lehető legkevesebb inputtal fogják megoldani” – hangzik el a borongós jóslat a szlovák határ közelében, Szalonnán, ahol a Bódva-patak tavaly

Mivelazalapgyomirtásszintesosemelég, azállományvédelmétmindenképpen megkelloldani

A GMO-mentes mindig eladható

Nem mindenki ennyire lelkes, mint Alexander, de ennek hátterében valószínűleg a kedvezőtlenebb termelési körülmények állnak. Azokon a talajtípusokon, ahol nem működik a küllőskapa, viszont gyengén induló, sűrű vetésre ajánlott, korai fajtákkal kell dolgozni – ilyen az északi régió –, erősen időjárásfüggő a végeredmény: már az alapgyomirtásnál eldőlhet, ha nem érkezik bemosó csapadék. A rossz startot újabban még aszályok, áradások és jégverések is fokozzák, lényegében tervezhetetlen a hozam, 1 és 4 tonna között bármi lehet.

 S-metolaklór: idén nyáron kivonják, de a szezonban még használható magról kelő egyszikűek ellen (Dual Gold 960 EC 1,4–1,6 l/ha);

 dimetenamid-P: magról kelő egyszikűek ellen (pl. Spectrum, Inspector, Encarit 1–1,4 l/);

 pendimetalin: magról kelő gyomok ellen (Stomp Aqua 3 l/ha);

 pendimetalin + dimetenamid-P: magról kelő egy- és kétszikűek ellen (Wing-P 3,5-4 l/ha);

 klomazon: magról kelő egy- és kétszikűek ellen (Command 48 EC 0,2 l/ha);

 flumioxazin: magról kelő kétszikűek ellen (Pledge 50 WP 0,08 kg/ha);

 metribuzin: magról kelő kétszikűek ellen, csak 1,5% szerves anyag felett (Sencor 600 SC 0,55 l/ha).

Gyomirtás állományban

 bentazon: magról kelő kétszikűek ellen, 8–12 cm-es szójaállapotig (Basagran, Benta 2 l/ha);

 imazamox: magról kelő gyomok ellen 5, hármasan összetett leveles fejlettségig (Pulsar 40 SL, Listego, Oklahoma Opti 1 l/ha);

 bentazon és imazamox kombináció: Corum Next (Pulsar 40 SL 1 l/ha + Basagran 480 SL 2 l/ha);

 tifenszulfuron-metil: magról kelő kétszikűek ellen 10–15 cm-es szójaállapotig, adjuvánssal, 25 fok alatt kiadva (Refine 50 SX 10–15 g/ha);

 kletodim: szelektív egyszikűirtó 2 leveles állapottól virágzás kezdetéig (Select Super 0,6-2,4 l/ha).

háromszor is kiöntött. „El vagyunk keseredve. Még mindig vannak le nem vágott kukoricáink, és 100 hektáron nem volt alapművelés sem ősszel. Csak a búzát tudtuk eladni aratáskor, a kukorica még megvan és a napraforgó fele is. Egyelőre azt sem látom, milyen minőségben tudunk talaj-előkészítést csinálni, és van-e olyan növény, amit érdemes elvetni” – fogalmaz a szalonnai gazdálkodó, aki a szántó legalább 20 százalékát parlagon tervezi hagyni, és egy szem vetőmagot sem vásárolt még. Egyetlen ötlete maradt: az erdősítés. Ha a pályázati kiírás magas egységköltségeket rendel a telepítéshez, és aztán a kivétet és az ápolást is támogatják 12 éven át, akkor semmit nem kockáztat, és legalább tett valamit az unokáiért. A többit az EU-nak kell letennie az asztalra, ha azt akarja, hogy fákon és virágos réteken kívül más is teremjen a területén – vélekedik a gazda.

Monoki Zoltán ugyanebben a megyében más – bár óvatos – álláspontot képvisel. Szerinte a GMO-mentes babnak korlátlan a piaca Európában, a területe viszont csak korlátozottan növelhető, így keresett termék marad.

„A legfontosabb, hogy az EU ne tegye tönkre a termelést olyan szabadpiaci megállapodásokkal és kedvezményekkel, amelyek ellehetetlenítik a saját mezőgazdaságát. Az agráriummal együtt bedarálnának egy sor olyan iparágat is, amelyik a termelőkből él, ilyen a gépgyártás, a növényvédőszer- és a műtrágyagyártás. Az élelmiszeripar ugyan elketyegne import alapanyagokon is, de sérülne az élelmiszer-biztonság” – érvel a boldvai termelő. És bár ő bizakodóbb, mint az előbbi megszólaló, szerinte is nőni fog idén a parlagterület.

A vas növényélettani szerepe

SZERZŐ: DR. DECSI KINCSŐEGYETEMI ADJUNKTUS • MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM, NÖVÉNYÉLETTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA TANSZÉK

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma 26, vegyjele Fe, amely a latin ferrum szóból ered, nyelvújításkori neve vasany. Elemi állapotban szürkésfehér, szívós, jól alakítható fém. A földkéreg 4,8% vasat tartalmaz különböző vegyületek alakjában, elemi vas a természetben nem található (eltekintve a meteoritvastól).

Felfedezésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy az emberek először a meteoritvassal ismerkedtek meg, mert nevének jelentése több ősi nyelvben is „égi fém”.

A nehézfémek közül a természetben a vas a legelterjedtebb. A talajban különböző ásványok kristályrácsában, így a csillámokban, augitban, olivinben és biotitban található.

Felhasználási köre sokoldalú, a vas ipari fontosságú elem. Belőle állítják elő a nyersvasat, az öntöttvasat és az acélt

A növények számára elsősorban azért fontos, mert részt vesz a fotoszintézisben szerepet játszó kloro ll bioszintézisében, emellett sok enzim komponense, míg az állati és emberi szervezetben pedig a hemoglobin egyik fő alkotórésze.

Felvétele, szállítása a növényben

A vas a talajban gyakorta az Fe3+ (ferri) formában van jelen. A felhasználás előtt a legtöbb növényfajnak ezt a formát redukálnia kell, mert számukra csak az Fe2+ (ferro) forma felvehető. Kivételt jelent ez alól a pázsitfüvek csoportja (így a gabonafélék is), melyek képesek a vasat Fe3+ (ferri) formában is felvenni. A pázsitfűfélék ún. toszideroforokat választanak ki magukból, és ezek a vegyületek Fe3+ ionokat visznek be a sejtekbe, majd a sejten belül történik meg a ferri reduk-

ciója. Így a pázsitfűfélék kevésbé érzékenyek a külső környezet vashiányos állapotára.

Antagonistája a foszfor, réz, mangán és a cink. A réz és a cink kiszoríthatja a vasat a kelátokból. A túlzott foszfortrágyázás pedig oldhatatlan vasfoszfátok képzését segíti elő. A túlzott kalciumés mangántrágyázás az Fe3+ forma jelenlétét fokozza.

A vas szállítása a növényekben vascitrát és vasmalonát formájában történik.

A növényi biokémiai folyamatokban betöltött szerepe

Mikroelem, nem reutilizálható, redoxkomponens. Számos vastartalmú enzim (pl. peroxidázok, kataláz) és fehérje alkotóeleme (citokrómok, Fe-S proteinek stb.). Ez utóbbi vegyületek a vas vegyértékváltásával részt vesznek a redoxfolyamatokban; elektront szállítanak az elektrontranszportláncokban a fotoszintézis és a sejtlégzés során. Az elektrontranszportláncban a citokrómok és a ferredoxin fő alkotója. A ferredoxin Fe-S komplexeket tartalmaz, és a fotoszintézisben játszik szerepet.

Szerepe van a nitrogéntartalmú trágyaféleségek bontásában és felvehető formájúvá tételében a nitrát-nitrit redukció során.

A vasnak szerepe van a kloro ll bioszintézisében részt vevő egyes enzimek alkotórészeként is.

Egyéb élettani szerepe

A legnagyobb mennyiségben felvett mikrotápelem. Szerepe van a gyökérnövekedés aktiválásában.

Az antioxidáns hatású szuperoxid-diszmutáz (SOD) enzim kofaktoraként közvetett szerepet játszik a reaktív oxigénformák (ROS) károsító hatásainak eliminálásában.

A vashiány tünetei

Hiánytünetei először a atalabb növényi részekben jelentkeznek, főként erősen meszes, magas pH-jú talajokon. Vashiányban a gyökerek rövidebbek, erősen elágaznak, gyakran barnás színűek.

Gátolttá válik a fotoszintézis, a fehérjeszintézis, megemelkedik az oldható szerves nitrogénvegyületek, szerves savak és redukáló cukrok mennyisége.

Jellegzetes tünetként jelenik meg a leveleken az ún. vasklorózis, amely az erek közötti sárgulást, elszíntelenedést jelenti. Oka minden esetben az elégtelen kloro llszintézisben keresendő.

Pótlása okszerű lombtrágyázással, komplexekkel vagy kelát formájában megoldható.

Vashiány jellegzetes képe kukoricánál

A vashiány látható jele szőlőnél

Talajmegújító mezőgazdaság: útmutató a termékenyebb földekért

„Az egészséges talaj egyenlő az egészséges táplálkozással, egyenlő az egészséges emberekkel.” (J. I. Rodale)

SZERZŐ: VLASZÁK LAJOS • MÉRMŰ-TERV 2010 KFT.

A jelenkorban egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk az „egészséges talaj, egészséges bolygó” elvére. A hagyományos mezőgazdaság a terméshozam maximalizálására törekszik, minőség helyett a mennyiség került előtérbe. A talajmegújító mezőgazdaság viszont kielégíti a jelenlegi élelmiszer- és rostszükségletet anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét saját szükségleteik kielégítésére.

Ebben a cikkben a növények és a mikrobák közötti egyedi kölcsönhatásokat tárjuk fel, különös tekintettel a tápanyaghiányra adott reakciókra, bepillantást adva abba a világba, ahol a biológiai folyamatok és a mezőgazdasági gyakorlatok találkoznak. Az interjú, amelyet dr. Parádi Istvánnal és Kökény Attilával, a fenntartható mezőgazdaság területén kiemelkedő két szakértővel készítettünk, részletesen tárgyalja ezeket a komplex szimbiotikus kapcsolatokat.

Kevesebb zavarással és veszteséggel

– Ön a fenntartható regeneratív mezőgazdálkodás területén elismert szakértőként számos fontos kutatási projektben vett részt. Most épp milyen témán dolgozik?

Dr. Parádi István: – Egyrészt az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszékének adjunktusaként dolgozom, ahol oktatási és alapkutatási feladataim vannak. Emellett az ExperiPlant Kft. társalapítója és ügyvezetője vagyok. Negyedmagammal alapítottuk a céget másfél éve, célunk főképp a biostimulánsok kutatásában, fejlesztésében és tesztelésében való professzionális növénybiológiai kísérleti segítség, de mivel lassan 25 éve foglalkozom a mikorrhizaszimbiózissal, természetesen kiemelt szolgáltatásunk az egyre népszerűbb mikorrhizainokulumok tesztelése és a terepi mikorrhizavizsgálatok.

– Definiáljuk először a regeneratív gazdálkodási módszert! Mi különbözteti meg a hagyományos mezőgazdaságtól?

– A regeneratív mezőgazdaság célja – nevéből fakadóan is – a talajok védelme, valamint a talajok regenerációja, azaz a természetes talajok fizikaikémiai-biológiai jellemzőinek minél jobb visszaállítása. Ehhez már ismert egy sor gazdálkodási gyakorlat – pl. a no-till, takarás, a szervesanyag-kijuttatás, a takarónövények, a vetésforgó, az erre alkalmas biostimulánsok stb. –, amelyek megfelelő kombinálása – a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatok helyett – alkalmas lehet erre. A legfontosabb különbség talán az, hogy a gazda mindig a fenti cél szem előtt tartásával, okszerűen, ismerve a saját termőterületének környezeti, éghajlati és főleg talajtani adottságait, évről évre tervezetten kiválasztja a legjobbnak tűnő módszereket, nem pedig egy előre leírt sémát követ. Fontos, hogy nem próbál meg mindent kontrollálni, hanem egyre jobban az ún. ökológiai szol-

gáltatásokra is épít, ilyen például a talaj víz- és tápanyag-raktározó képessége, szimbionta mikrobiális szervezetek stresszrezisztenciát fokozó hatása stb.

– A globális felmelegedés hogyan befolyásolja a biodiverzitást, egyáltalán az ökoszisztémánkat?

– A globális klímakrízis hatására közismerten nő az éghajlati szélsőségek gyakorisága, mégpedig az ökoszisztémák számára a természetes alkalmazkodási képességeket jóval meghaladó sebességgel. Emiatt jelentősen fokozódik az ökológiai rendszereket érő stressz mértéke, mint például a szárazság, a villámárvíz, a kórokozók gradációja stb. Ezek a hatások az ökológiai egyensúlyi folyamatok megbontása miatt hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenéséhez és az ökoszisztémák sérüléséhez, összeomlásához. Természetesen ez a szimbiotikus kapcsolatokat is érinti.

– A regeneratív mezőgazdálkodástól a talaj termőképességének és szerkezetének helyreállítása is várható?

– Igen, minél kevesebb zavarással és kisebb szervesanyag-veszteséggel, valamint szerves anyag pótlásával, a talajok fizikai szerkezetét és biológiai aktivitását javítva. A módszerek egy része szimplán a károsító hatások (pl. a forgatás, a szántás, a kemizálás, a műtrágyázás) megszüntetése, másrészt az építő jellegű folyamatok támogatása (pl. a szervesanyag-kijuttatás, a takarás, a takarónövények, a diverz vetésforgó – pl. sokkal több pillangós növény integrálása). Komoly lehetőség az állattartás okszerű extenzifikálása, azaz például a szakaszos legeltetés.

Reményeink szerint egyre több gazda választja a regeneratív utat, amely ugyan az első években áldoza-

Dr. Parádi István

tokat és komoly kitartást igényel, de hosszabb távon a költségek csökkentése és a talajok ökológiai szolgáltatásainak emelkedése mellett hozhatja vagy akár növelheti is a megfelelő gazdasági hasznot. Természetesen minden a gazdaság környezeti állapotának felmérésén és a módszerek ennek megfelelő kiválasztásán múlik, ebben szerencsére egyre több szakember tud segítséget nyújtani itthon is. A regeneratív mezőgazdaság hosszabb távon a talajok széntartalmának növelése által és a magasabb szinten történő széntartalom szinten tartásával hozzájárul a légköri szénmennyiség csökkentéséhez.

– Milyen lépéseket kell tennünk a talajregeneráció maximalizálása érdekében?

– A legfontosabb, hogy ismerjük meg a gazdaságunk környezeti állapotát, különös tekintettel a talajra. Legyen igénye a gazdának arra, hogy megértse a környezeti folyamatokat és a talaja állapotát, és ebből fakadóan tudja, miért fontos számára az, hogy javulást érjen el. Mindezek után bízzon a szakemberekben, és keressen (igazi) segítséget a folyamatok értelmezéséhez, és ne bízzon az egyszer használatos csodaszerekben. A felmérés természetesen sokféle módszerrel történhet, akár mikrobiom-elemzéssel és digitális technológiákkal is, de a legfontosabb tények megértéséhez gyakran elegendő egy ásó, bakancs és természetesen a kíváncsiság.

A rizoszféra a talajnak az a része, amelyre a növények gyökereinek hatása van, és amely befolyásolja azok működését. Rengeteg olyan mikrobiális szervezetet tartalmaz, amelyek életfolyamataik során kötött tápanyagokat szabadítanak fel, és azokat így oldhatóvá téve a növény számára felvehetővé teszik, vagy egyenesen direkt módon szállítják a növény gyökereibe.

– A vetésforgó és a takarónövények használata a talaj mikrobiális összetételére is hat. Ezek szerint a növénytermesztés hosszú távú fenntarthatóságához is hozzájárulunk?

A cél az, hogy minél többféle növény minél hosszabb időn keresztül gyökerezzen a talajban. A növények speciális tápanyagok (cukrok, aminosavak, szerves savak stb.), ún. gyökérexudátumok segítségével táplálják és szabályozzák a rizoszféra-szimbionta mikrobiális szervezeteit, amelyek növelik a növények tápanyagfelvételi lehetőségeit, és sokféle stresszel szembeni rezisztenciáját.

zösségre van szüksége, amelyeket aktívan kiválaszt és táplál. Ebből következik, hogy egy (időben és térben)

Agazdaságkörnyezetiállapotánakfelmérésében szerencséreegyretöbbszakembertudsegítséget nyújtani

Minden növény igénye más, ami a környezeti tényezőktől, az adott szezontól és a fejlődési állapottól is függ. Emiatt mindig más-más mikrobakö-

diverz növényállomány egy diverz mikrobiális közösséget tud eltartani. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy szerszámosládát: most éppen kalapácsra van szükségem, holnap csavarhúzóra stb., de mindig ügyelni kell arra, hogy minden szerszám a helyén és megfelelő állapotban legyen. A növényeket segítő szimbiontaszervezeteket trágyázással nem tudjuk táplálni, azok a növények által a talajba juttatott tápanyagok nélkül éheznek és elpusztulnak.

– Öntől azt halljuk: a növények sejtszinten is képesek érzékelni és válaszolni a környezeti ingerekre. Van ezek szerint túlélési stratégiájuk is?

– Megfelelő receptoraik vannak, amelyek képesek kémiai, elektromos vagy mechanikai jelek érzékelésére, és az ezekre való specifikus reakcióutak a kívánt védekezési választ hozzák létre. Vélhetően a gyökereket összekötő mikorrhizagomba-fonalak felületén vagy belsejében információátadás zajlik, amely egyes esetekben jelezheti egy szomszédos növénynek a jelzést adó növényt érő stresszt, és védekezésre is

 FOLYTATÁS A 38. OLDALON

Arbuscular mycorrhizal fungi (AMF): annak megértése, hogy a talajgombák hogyan létesítenek előnyös kapcsolatot a növények gyökereivel, és hogyan lehetne ezt a kapcsolatot fokozni, egyre nagyobb jelentőséggel bír, mivel fenntarthatóbb módszereket keresünk a növények táplálkozásának és terméshozamának növelésére

Kökény Attila

sarkallhatja a jelet fogadót. Ezt a kommunikációt leírták már egyes növények között, de ennek az eredménynek a kiterjesztése társulás- vagy ökoszisztémaszinten még nem történt meg.

A növények közötti kommunikáció legfontosabb formája a kémiai vegyületekkel történő információcsere, különösen a volatilis (illékony) anyagok kibocsátása. A növények rengeteg erre alkalmas vegyületet termelnek, amelyek jó része még ismeretlen, vagy nem kellően feltárt funkciójú. Jellemzően nem egy-egy vegyület képezi a jelet, hanem egy meghatározott összetétellel és arányokkal bíró vegyületcsoport. Ilyen anyagokkal nemcsak a növény-növény, de a növény-mikroorganizmus kommunikáció viszonylatában is találkozhatunk, mindkét irányban.

A no-till a globális felmelegedés ellen

– Mi a különbség a no-till és a szélesebb értelemben vett szántás nélküli technológia között?

Kökény Attila: – A no-till, magyarul direktvetés vagyis a talajművelés nélküli gazdálkodás egy innovatív mezőgazdasági technika, amely jelentős előrelépést jelent a talaj egészségének megőrzése és a környezetvédelem területén. Ennek a módszernek az az alapja, hogy kerüli a talaj megművelését, így megőrizve annak természetes szerkezetét, csökkentve az eróziót, és elősegítve a víz és humusztartalom megőrzését a talajban.

A no-till technológia nemcsak a talaj fizikai állapotának javítására törekszik, hanem a biológiai sokféleség fokozására és a káros környezeti hatások minimalizálására is. A hagyományos szántással szemben, ami a talajt megfordítja, és zavarja annak természetes rétegeit, a no-till módszer lehetővé teszi a magok vetését anélkül, hogy a talaj szerkezetét jelentősen befolyásolná. Ezáltal a talajban lévő mikroorganizmusok és a természetes tápanyagciklusok zavartalanul működhetnek, ami hosszú távon javítja a talaj termékenységét és ellenálló képességét.

A no-till gazdálkodás előnyei közé tartozik az erózió csökkentése, mivel a talaj felszíne nem lesz közvetlenül kitéve az időjárási elemeknek, így a víz és a szél által okozott talajveszteség jelentősen csökken. Továbbá a csapadék beszivárgásának és visszatartó ké-

 FOLYTATÁS A 40. OLDALON

pességének javulása révén a növények jobban ellenállnak a szárazságnak, ami kisebb öntözési igényt eredményez. A talaj szénmegkötő képességének növelésével a no-till hozzájárul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez is, mivel a legnagyobb kapacitású széntároló.

– A szántás elhagyásán túl a takarónövényektől is a talaj minőségének javulását várjuk?

– A takarónövények vetése a két főnövény közötti időszakban kulcsfontosságú szerepet játszik a fenntartható mezőgazdaságban, mivel ezek a növények számos előnyt biztosítanak. Elsődleges szerepük, hogy megóvják a talajt az eróziótól, öszszetartva annak szerkezetét, ezzel megakadályozva a víz és szél okozta károkat. A takarónövények, különösen a pillangósvirágúak, nitrogént kötnek a talajba, növelve annak termékenységét, ami létfontosságú a következő növényi ciklus számára.

A téli időszakban a földek jelentős része felszántottan, növény zet nélkül marad. Ezzel szemben a magas takarónövények képesek jelentős

A kontextuális regeneratív gazdálkodás: a hatodik elv, amely új dimenziót nyit a mezőgazdaságban, helyspecifikus megközelítéssel ötvözve a talaj és a környezet egészségének helyreállítását. Ennek alapján a gazdálkodás minden aspektusát a gazdaság egyedi adottságaihoz igazítják

több mint 10 tonna biomasszát termelni, elegendő mennyiséget biztosítva a talaj fejlődéséhez. Így a takarónövények nélkül gyakran nem lehetséges előrehaladni a talajépítésben, mivel például egy repce-búza vetésváltásban nem áll rendelkezésre elegendő szerves eredetű szén a talaj életének támogatásához.

Atakarónövényeknélkülgyakrannemlehetséges előrehaladniatalajépítésben,mivelpéldáulnem állrendelkezésreelegendőszerveseredetűszén

mennyiségű légköri nedvességet is megkötni. Ez a hatás naponta akár 2 mm nedvességmegőrzést is jelenthet, ami hozzájárul a talaj nedvességtartalmának stabilizálásához, még csapadék hiányában is. A takarónövények így védik a talajt a tavaszi böjti szelek szárító hatásától, árnyékolva azt a nap és a szél ellen, megakadályozva ezzel a talaj kiszáradását. Ezenfelül a takarónövények fontos szerepet játszanak a szénés humuszegyensúly fenntartásában a termőrétegben, ami nélkülözhetetlen a talaj fejlődéséhez.

A folyamatos szénutánpótlás és a mulcstakarás fenntartása elengedhetetlen, különösen olyan vetésforgókban, ahol a haszonnövények termesztése után nem marad elegendő szár- és gyökérmaradvány a talajban. A takarónövények, amelyek jelentős mennyiségű szár- és gyökérmaradványt hagynak a talajban, képesek évente hektáronként

Ugyanolyan magas hozamok

– Gyakran éri kritika a technológiát a hozamok miatt. Ezek reális kételyek?

– A mezőgazdasági gyakorlatok terén szerzett tapasztalataim alapján megfigyelhető, hogy a no-till rendszerek alkalmazásával várható az átlagos terméshozam, gyakran azonban ezek a technológiák átlag feletti terméshozamot eredményeznek. Ez különösen igaz volt a tavalyi évre, amikor a no-till módszerrel, csupán 20 kilogramm nitrogén alkalmazásával problémamentesen sikerült 13,5 tonna kukoricát termelni egy olyan táblán, amely az átállás kezdeti szakaszában volt. Ezt a terméshozamot egy olyan vármegyében értük el, ahol a kukorica átlagos terméshozama 9,8 tonna.

Ez az eredmény alátámasztja azt az állítást, hogy a no-till rendszerekkel

magas hozamok érhetők el, bár ezek a hozamok egyelőre nem képesek felülmúlni az intenzív műtrágyázást és intenzív talajművelést végző hagyományos módszereket Magyarországon. Ennek ellenére a no-till technológiák olyan környezeti és gazdasági előnyökkel járnak, amelyek más rendszerekkel nem érhetők el, mert a minimális költségekkel nagyobb haszon realizálható átlagos hozamok mellett is.

– Hogy hozható ez egyensúlyba a gazdasági és üzleti célokkal?

– A talajművelés intenzitásának, a növényvédőszerek és tápanyagutánpótlás mennyiségi csökkentésével egyértelműen gazdaságos a regeneratív technológia.

A környezeti értékek, mint víz megfelelő befogadása mellett a no-till rendszer felszámolja az eróziós eseményeket, élőhelyet biztosít különböző állatok számára, ezzel is hozzájárulva a biodiverzitás növeléséhez. Ez a gyakorlat környezetvédelmi szempontból rendkívül előnyös, mivel csökkenti a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt negatív hatásait, elősegítve a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terjedését. Az ökoszisztéma integritásának megőrzése szempontjából kiváló élőhelyek kialakítására is törekszünk, amelyek elősegítik a biológiai sokféleség megteremtését. Ennek azonban minden esetben harmonizálni kell az üzleti célkitűzésekkel és a várt pénzügyi teljesítménnyel.

Ne hagyja ki a megfelelő startot… DR GREEN Start a kalászosokban!

SZERZŐ:

DR. VARGA ZSOLT

A kalászosok és az őszi káposztarepce tavaszi indításhoz meghatározó a foszfor hatékony adagolása.

fehérjetartalom

Kezeletlen

DR GREEN

DR GREEN

sikértartalom

Kezeletlen

DR GREEN

DR GREEN

Zeleny-szám

Kezeletlen

DR GREEN

DR GREEN

A DR GREEN technológiák a fehérje-, sikértartalmat és a Zeleny-szám értékét is növelték (forrás: Növénypathyka Kft., Kaposvár)

Afoszfor a növények energiaháztartásának fontos makroeleme, amely meghatározza a gyökértömeg kialakulását és a bokrosodás mértékét. A területekre első fejtrágyaként kijuttatott nitrogén mellett fontos a növények mikroelem-ellátottsága is. Ebben az időszakban elsősorban a vas, a mangán és a réz mikroelem szükséges a növény zavartalan fej-

DR GREEN Gabona 0,5-1 kg

DR GREEN Start 1-2 kg

DR GREEN Gabona 1-3 kg

DR GREEN Start 1-2 kg

DR GREEN Gabona 1-2 kg

DR GREEN Energy 1-2 kg

lődéséhez. Ezeknek az elemeknek a hatékony utánpótlása lombtrágyázási technológia alkalmazásával valósulhat meg.

A DR GREEN termékek alkalmazása jelentős mértékben segíti a kalászos növények vegetatív és generatív növényi részeinek optimális fejlődését.

A DR GREEN Start 120 g/kg nitrogént és 600 g/kg foszfort tartalmaz,

DR GREEN Gabona 0,5 kg

DR GREEN Quality 1-2 kg

csírázás

amely a tavaszi induláskor nagymértékben segíti a növények fejlődését. A DR GREEN Gabona a kalászos növények számára fontos mikroelemeket tartalmazza, és ebben a réz (50 g/kg) és a mangán (80 g/kg) is egyedien magas hatóanyag-tartalommal van jelen.

A DR GREEN termékeket a növényvédelmi kezelésekkel technológiában a következők szerint alkalmazzuk:

A DR GREEN technológiai alkalmazásával 5–8%-os kalászhossz-növekedést tapasztaltunk. A kalászok tömege átlagosan 4-5%-kal volt magasabb a kezeletlen növényekhez viszonyítva.

A DR GREEN Gabona + DR GREEN Start, valamint a DR GREEN Gabona + DR GREEN Energy-kezelés 7%-kal növelte a fehérjetartalmat, 12%-kal a sikértartalmat és 21%-kal a Zeleny-számot.

A termékekben lévő oldódási aktivátor a DR GREEN termékek tökéletes oldódási folyamatát biztosítja, míg a pH-stabilizátor a permetlé megfelelő kémhatásának (4,0-4,5 pH) kialakulását segíti elő.

Próbálja ki Ön is, és alkalmazza a növénytermesztési technológiájában a DR GREEN lombtrágyákat!

A DR GREEN termékek kiszerelése 4 kg-os zsák–20 kg/karton

Valcum

www.valcumagro.com

+36 30 217 9256

Kezeletlen kontroll

DR GREEN technológia

A DR GREEN technológia alkalmazása június 22-én is vitálisabban tartotta az állományt, így a növények jobban tolerálták a stresszhatásokat (Növénypathyka Kft., Kaposvár, 2022. 06. 22.)

bokrosodás szárnövekedés kalászhányás, virágzás érés

Tények és tévhitek a talajtakarásról

és zöldítésről

SZERZŐ: NÉMETH ATTILA, LÓCSI MARCELL • PANNON-MAG-AGRÁR KFT.

Az elmúlt években a zöldtrágyanövények vagy – az utóbbi időben használt, közkeletűbb elnevezéssel élve –takarónövények termesztése a gazdálkodás mindennapi részévé vált, főként a különböző szabályozásoknak köszönhetően. A kötelezettségek teljesítése mellett fontos hangsúlyozni alkalmazásuknak azokat az előnyeit, amelyek felett hajlamosak vagyunk elsiklani, holott jól megválasztott, tudatos használatukkal messze jobban kiaknázhatnánk a bennük rejlő lehetőségeket, hasznot hajtva magunknak és gazdaságunknak – mindezt a talajaink, a vetésforgó, a diverzifikáció és a termésátlagaink érdekében.

Az utóbbi évtizedben számos információ jutott el a gazdálkodókhoz a zöldítő-/ takarónövények hasznosságáról. A lefolytatott sikeres kísérletek eredményeinek és a szántóföldön szerzett kedvező tapasztalatoknak kö-

szönhetően mára evidenciává váltak a zöldtrágyázás pozitív hatásai: javítja a talaj szerkezetét és vízháztartását; növeli a talajéletet, többek között biztosítja az egészséges talajélethez nélkülözhetetlen nagy mikrobiális fajgazdagság fenntartását; gyarapítja a talaj szervesanyag-tartalmát; elősegíti a humuszképződést, illetve takarással véd a szél- és vízerózióval szemben. Ennek fontossága nem hangsúlyozható eléggé: a FAO adatai alapján világszinten a mezőgazdasági termelésbe vont területek nagyjából harmadát leromlott talajállapot jellemzi.

Emellett a zöldtrágyázás szerepet játszhat a hozamnövelésében, a biodiverzitás gyarapításában a hasznos szervezetek számára történő élettér biztosításával, a szerves formában történő tápanyagmegőrzésben és -feltárásban, a gyomszabályozásban, a növényvédelem támogatásában, valamint a szén-dioxid

megkötésében, illetve a talaj szervesszén-készletének gyarapításában.

A nagyszámú előny elérése érdekében megannyi elvárást támasztunk a zöldítő magkeverékekben alkalmazott növényekkel szemben: legyen lágy szárú és rövid tenyészidejű, a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez kevés vizet igényeljen, gyors növekedés jellemezze, dúsan és/vagy mélyen gyökerezzen, nagy zöldtömeget adjon, takarja a talajfelszínt, rendelkezzen jó szárazságtűréssel, tápanyagfeltáró és -mobilizáló, valamint gyomelnyomó képességgel. Végül, de nem utolsósorban: a hektárköltsége legyen kedvező.

Ezek összességének együttes megléte természetesen nem várható el egyetlen növényfajtól sem, így olyan keverékek alkalmazása szükséges, melyekben a különböző növényfajok nyújtotta eltérő előnyök közösen fedik le az elvárásokat.

Az egészséges talajélethez nélkülözhetetlen a nagy mikrobiális fajgazdagság fenntartása

Klasszikusok és a “szemfényvesztés”

A „klasszikus” zöldtrágyanövényeken (facélia, bíborhere, mustár, olajretek) felül sokan, tévesen, olyan egyéb, a technológia szakszerű és következetes megtervezéséhez rendelkezésre álló növényfajokat is külön csoportként, új technológiai elemként tüntetnek fel jelentős megkülönböztetéssel, amelyek döntő részénél a vetőmag-előállítás hazánkban történik, sőt számos fajnál több évtizedre visszanyúlóan magyar fajtával is rendelkezünk. Ilyen például a tavaszi bükköny, hajdina, alexandriai here, cirok, perzsa here, fehérhere, korcshere, szöszös és pannon bükköny, olaszperje, homoki zab, sziki kender, szegletes lednek, négermag, meliorációs retek stb. Nagyon jól illeszthetők a technológiába a nagymagvú pillangósok – lóbab, borsó, csillagfürt – és azok keverékei, azonban az általuk elérni kívánt nitrogénmegkötés a talajban és a talajtakarás csak a megfelelő vetőmagmennyiséggel érhető el (minimum 100–140 kg/ha!).

Az elmúlt évek aszályos időszakainak következtében mára termelői elvárás lett a szárazságtűrő és a kez-

deti csírázáshoz mérsékelt vízigényű fajok elérhetősége. Ide tartozik például a perzsa here, a négermag és az alexandriai here. Megemlítendők még az áttelelő keverékek értékes pillangós komponensei: a szöszös és pannon bükköny, illetve a bíborhere.

Köztudott, hogy a takarónövénynyel fedett talajok télen nem fagynak át olyan mélyen, mint a fedetlenek, ennek köszönhetően a téli csapadék – gyorsabb beszivárgással a talajba –jobban hasznosul. Ennek egyik hátulütőjét érzik sokan olyan nehezen művelhető talajtípusokon, ahol a fedett és későn száradó talaj hatására csak megkésve tudják elkezdeni a tavaszi munkálatokat.

Ilyen esetekben talajlazító hatással rendelkező növényfajok használata is javasolt a keverékben, ahol a gyökérzet lebomlása után a levegő könnyebb áramlásának köszönhetően gyorsabban szárad a talaj. Ez különösen fontos, hiszen az egyre szélsőségesebb időjárás következtében az erős esőzések előfordulásának gyakorisága megnőtt, a csapadékeloszlás évről évre egyenetlenebb.

A 2004-ben – addigra már több éves külföldi és hazai szakmai tapasztalattal rendelkező agrármérnökök részvételével – alapított Pannon-Mag-Agrár Kft. által termeltetett takarónövény-magok adják a magyarországi értékesített mennyiség döntő hányadát, de termelési volumenével az egész hazai igény kielégíthető volna. Az idén 20 éves vállalkozás jelenleg 14 000 hektáron termeltet vetőmagot 250–300 termelőpartnerével Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában és Moldovában. A cég tavaly 17 620 t kiváló minőségű vetőmagot dolgozott fel vásárlói számára.

Az előállított vetőmagok, keverékek másik számottevő része nyugat-európai nemesítőházak, illetve nagykereskedők felé került kiszállításra, jelentős nemzetközi részarányt elérve. Így a termeltetéstől kezdve a saját vetőmagüzemében zajló feldolgozáson át a bel- és külföldi kereskedelmi tevékenységével bezárólag minden folyamat egy helyen és egy kézben összpontosul, aminek eredményeként a Pannon-Mag-Agrár Kft. a legjobb ár/érték arányt tudja nyújtani partnerei számára a piacon.

Terbutilazinmentesen is van jó megoldás? Igen!

Összefoglaló ismertető a Syngenta

terbutilazintartalmú és -mentes

kukoricagyomirtásáról

SZERZŐ: TÓTH CSANTAVÉRI SZILVIA FEJLESZTŐMÉRNÖK • SYNGENTA KFT.

Átalakulóban a kukorica gyomirtása: hatóanyag-kivonások, dóziscsökkentések, technológiai változások, integrált növényvédelmi szemlélet előtérbe kerülése árnyalja a korábban bevált gyomirtási választásokat. Emellett új biológiai kihívások nehezítik a termelő dolgát: felgyorsult gyomflóraváltozás, elmosódó életformák, felborult csírázásbiológiai sajátosságok, robbanásszerűen felszaporodó egyszikűek, kiszelektálódó fajok, megváltozott biotípusok, rezisztens egyedek megjelenése okoz komoly fejtörést.

Az európai szabályozásoknak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezett a kukorica gyomirtása. A stratégiai fontosságú triazincsoport kapás kultúrákban használható utolsó képviselőjeként ismert terbutilazin felhasználása a 2022-es szezontól az európai uniós előírásoknak megfelelve Magyarországon is korlátozás alá esik. Terbutilazintartalmú készítményt háromévente egyszer lehet felhasználni ugyanazon a területen, változatlanul a termékek szokásos engedélyezett dózisában. Az a termelő, aki 2023-ban napraforgóban vagy kukoricában terbutilazintartalmú készítményt használt (Gardoprim Plus Gold, Lumax, Calaris Pro vagy Calaris Professional), jelenlegi állásfoglalás szerint legközelebb 2026ban használhat ilyen készítményt.

Tekintsük át a rendelkezésre álló készítményeket terbutilazintartalmukat tekintve:

Terbutilazintartalmú:

 Lumax,  Gardoprim Plus Gold,  Calaris Pro,

 Calaris Professional 3.0.

Terbutilazinmentes:

 Camix Pro,  Elumis Bang,  PeakNik,  Casper.

A Syngenta az új kihívásokra választ adva az alábbi megoldásokat kínálja terbutilazinmentesen: Camix Pro.

A Camix Pro méltó helyettesítő terméke a terbutilazintartalmú Lumaxnak azokban az években, amikor terbutilazinmentesen kell megoldanunk a kukorica alapgyomirtását.

A Camix Pro a Syngenta új alapgyomirtó szere kukoricában.

A technológia két készítményt tartalmaz, a preemergensen és korai posztemergensen is kijuttatható Camixot, ami a mezotrion és az S-metolaklór gyári kombinációja folyékony formulációban, illetve a Peak-et, ami proszulfuron hatóanyagú vízoldható granulátum.

Kezelés időzítése

Korai posztemergensen: Camix 3,0 l/ha + Peak 20 g/ha + Fix-Pro (nemionos nedvesítőszer) 0,1 l/ha dózisban (a gyomok kelése után).

A magról kelő egyszikű gyomok – kakaslábfű, muharfajok, köles – tömeges kelésekor, legkésőbb azok 1–3 leveles fejlettségekor PeakNik bármit, szabadon.

A PeakNik egy kereskedelmi gyűjtőcsomag, melynek a tartalma:

 5 liter Milagro Plus,  100 g Peak 75 WG,  2,5 l Eucarol Plus – olajos nedvesítőszer.

A felhasználás időpontjának meghatározásánál az egyszikű gyomok fejlettségét kell figyelembe venni, de a kukorica fejlettsége nem haladhatja meg a 6 leveles állapotot. A készítmények a kukorica kelése után 1,0–1,2 l/ha Milagro Plus + 20 g/ha Peak + 0,5 l/ha Eucarol Plus nedvesítőszer dózisban, állománykezelésre használhatók . A kijuttatás a rizómáról hajtó fenyércirok 10–20 cm-es fejlettségekor, a magról kelő egyszikűek 1-3, magról kelő kétszikűek 2-4 leveles állapotában történjen. A mezei acat tőlevélrózsás állapotban a legérzékenyebb a kombinációra.

Elumis Bang – nyoma

sincs az évelőknek!

Az Elumis Bang, a Syngenta prémium kukoricagyomirtószer-ajánlata minden kihívásnak eleget tesz.

Összetétel és dózis: Elumis 1,67–2,0 l/ha + Banvel 0,5-0,6 l/ha + Fix-Pro 0,1 l/ha. A csomag 5 vagy 6 ha kezelésére elegendő. Amennyiben évelő fenyércirok fordul elő a területünkön, a 2,0 l/ha Elumis kijuttatása a megfelelő.

A kombináció a dikambatartalom miatt a kukorica 6 leveles állapotáig használható. A készítmény kiváló tartamhatással rendelkezik az egy- és kétszikű gyomok ellen is. Egy- vagy kétmenetes gyomirtás is végezhető a csomag használatával.

Fertőzésveszély napraforgóban és szójában

SZERZŐ: HECHTA KFT.

A hosszan tartó aszályos időszakok kedveznek a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és elterjedésének. Ezek közé tartozik a Macrophomina phaseolina is, amely a napraforgó és a szója hamuszürke szárkorhadását és hervadását is okozza.

Afertőzés a talajban vagy fertőzött növényi maradványokon áttelelő gombaképletekből indul ki, amelyek először a gyökereket támadják. A gomba közvetlenül hatol be a növénybe. A fertőzés a szikleveles kortól kezdve bármelyik növekedési fázisban bekövetkezhet.

A tünetek viszonylag későn észlelhetőek a fertőzést követően. A növény hirtelen lankadni kezd, majd hervadás lép fel, és a levelek pusztulni kezdenek. A szár epidermisze felreped, lehámlik, és jellegzetes hamuszürke színű lesz. A tünet a szár szétvágásával könnyen azonosítható, mivel a bélrész a nagy mikroszklerócium-mennyiségtől úgy néz ki, mintha mákkal szórták volna tele, és erőteljesen zsugorodik. A fertőzés miatt kicsi, torz tányérok alakulnak ki, a kaszatok üresek maradnak.

A táblán belül legtöbbször csak foltokban jelentkezik a fertőzés. Aszályos körülmények között a napraforgó hervadása gyors, és napok alatt elszáradnak a növények. A termelők általában a talajfolt hibájának tudják be

ezeket a tüneteket, de ha szétbontjuk a szár alsó részét, a benne levő mikroszkleróciumok egyértelművé teszik a fertőzést. A kórokozó a szóját, cukorrépát és a kukoricát is károsítja.

A fertőzés ellen védekezni kémiai szerrel nem lehetséges. A talajban, biológiai készítményekkel az áttelelő képletek gyérítésével lehet a fertőzés mértékét csökkenteni. A Trichoderma asperellum gombafaj különböző típusú gombaellenes vegyületeket termel (pl. gliotoxin, gliovirin, peptaibolok, 6-pentil-piron, viridin, alkoholok, ketonok), melyek gátolják vagy elpusztítják a növénykórokozó gombákat a talajban. A Trichoderma képes más gombák fonalait felismerni, azokra rátekeredni, a megtámadott gomba sejtfalát feloldani, majd a célgomba fonalainak belsejébe hatolva annak beltartalmát tápanyagként hasznosítani. A Trichoderma gombafaj kiválóan használható a szklerotínia, alternária, fitoftóra, makrofómina fajok talajból történő fertőzésének csökkentésére többek között napraforgó-, repce- és szójakultúrákban

Teljes felületkezelés esetén táblaszinten gyérítjük a kórokozó képleteit. Ezeknek a kezeléseknek a készítménye a Tigra®. A szer különleges formulációja a talajban történő gyors felszaporodást teszi lehetővé. A kristálycukorra felvitt Trichoderma telepek így közvetlenül és gyorsan kapják meg azt a kezdeti szénhidráttápanyag-mennyiséget, amely a talajban történő gyors felszaporodásukhoz vezet. Dózisa 5 kg/ha, vetés előtt a talajra kipermetezve, majd bedolgozva. AÖP: 2 pont.

Sorkezeléssel, az Amalgerol® MG Tricho alkalmazásával a növényeinket védjük meg a fertőzéstől. Ekkor táblaszinten nem gyérítettük a gombák áttelelő képleteit, de a növény gyökere körül nagyobb koncentrációban juttattuk ki a készítményt.

Az Amalgerol® Essence a gyökérzónához juttatva serkenti a gyökérfejlődést. A készítmény a növény gyökerén élő mikorrhiza gombák szaporodását segíti elő. A növény számára a minél erősebb mikorrhizáltság az előnyös, ugyanis a talajban szétterjedt gombamicélium távolabbi területekről képes a növénynek vizet és tápanyagot szolgáltatni. A készítményt önmagában 10 kg/ha dózisban, sorkezeléssel, a vetéssel egy menetben, a vetőgépen található mikrogranulátum-adapterrel kiszórva alkalmazható. AÖP: 2 pont. Amalgerol® MG Tricho és Force 1,5 G bérkeverék használatával egy kezeléssel védekezhetünk a talajlakó kártevők ellen, elősegítjük a növények gyökérképződését, és csökkentjük a talajban áttelelő gombabetegségek előfordulását. AÖP: 2 pont.

Macrophomina tünetei szóján

Készüljön a tavaszi védelemre megújult repcevédelmi technológiával!

SZERZŐ: BAYER CROP SCIENCE

Az időjárás, a repce fejlődése és a károsítók megjelenése még hozhat olyan helyzetet, amelyben csak akkor van esély a repce hatékony védelmére, ha a védekezés eszközeit idejében és megfelelően előkészítették. A jól tervezett növényvédelmi technológiával megteremthető a termesztés jövedelmezőségének alapja. A Bayer megújult repcevédelmi technológiájával felkészülhet a tavaszi védelemre.

Kórokozók elleni védelem, növekedésszabályozás

A repcevirágzat kialakulása már kora tavasszal elkezdődik. Ebben az időszakban nem csak a jelentős kórokozók elleni hatékony védelemre van szükség. Fontos a növekedés megfelelő szabályozása is. Ezért célszerű olyan készítményt választani, amely gombaölő és regulátorhatással is rendelkezik.

A Folicur Solo régóta bevált készítmény a repce védelmében. Tavasszal a repce szárba indulásától a virágzás kezdetéig alkalmazható, 0,75–1,0 l/ha dózisban.

A Tilmor a tebukonazol mellett protiokonazol hatóanyagot is tartalmaz, a kettős feladatot magas szinten látja el: a fóma, cilindrospórium, fehérpenész és alternária elleni hatékony védelem mellett erős regulátorhatással is rendelkezik. Javítja a növények stressztűrő képességét is. Alkalmazását tavasszal, a repce szárba indulásának kezdetére ajánlott időzíteni, 1,2 l/ha dózisban.

A betegségek elleni védelmen túl mindkét készítmény csökkenti a növénymagasságot, növeli a szárszilárdságot, csökkenti a megdőlést, serkenti az oldalhajtások képződését, így egyenletes állományt eredményez, és

hozzájárul az egyöntetűbb virágzáshoz is.

Rovarkártevők elleni védelem

Sárgalapos vagy sárgatálas megfigyelésre alapozva a rovarkártevők elleni kezelések jól időzíthetők.

A tavaszi időjárástól függően a rovarkártevők korán megjelenthetnek a repcetáblákon. A repceszárormányos és a nagy repceormányos február végétől nagyjából egyszerre kezd betelepedni a repcetáblákra. A kezelés akkor lesz hatékony, ha az a tömeges betelepedés után, de még tojásrakás előtt történik, hiszen a szárban lévő lárvák ellen már nincs megfelelő védekezési lehetőség. Az idő melegedésével a repcefénybogár is megjelenik, és már a zöldbimbós repcét is károsítja. A repcefénybogár elleni védekezés időzítését sárgatálas rövid előrejelzésre, illetve tővizsgálati módszerre kell alapozni. Használjunk tartamhatást is biztosító rovarölő szert, hogy a bogár érési táplálkozását, illetve a tojásrakását megakadályozzuk!

A deltametrin hatóanyagú Decis Mega speciális formulációjának kö-

szönhetően más piretroidoknál hatékonyabb rovarölő szer. Gyors kezdeti hatás, a kezelt felületen egyenletesebb eloszlás és jobb esőállóság jellemzi. Repcében egy őszi és három tavaszi kezelésre használható.

A Decis termékcsalád újabb tagja, a Decis Forte is elérhető a magyar termelők számára. A repce tavaszi kártevői ellen virágzás végéig felhasználható, az EC-formuláció és a magasabb (100 g/l) hatóanyag-tartalom miatti alacsony dózis akár speciális kijuttatási technológiát is lehetővé tesz.

Újdonság a Bayer Sivanto Energy rovarölő szere, a deltametrin és a flupiradifuron gyári kombinációja. Optimális hatóanyag-összetételű, gyorsabb felszívódást, szállítódást és hatáskifejtést támogató speciális segédanyagokat tartalmazó, könnyen adagolható és felhasználható, kontakt és felszívódó hatású készítmény. Alkalmazása repceszárormányos és nagy repceormányos elleni védelemre javasolt, 0,75 l/ha dózisban. Felhasználása a repce mellett kalászosok, kukorica és szőlő védelmére is engedélyezett.

A Sivanto Energy, a Decis Mega és a Decis Forte már alacsony hőmérsékleten is megbízható védelmet nyújt a repce kora tavaszi kártevői ellen.

Új megoldás technológiai ajánlatunkban a Roslix. Ez a folyékony formulációjú, acetamiprid hatóanyagú, felszívódó készítmény a virágzáskori kártevők – mint a repcefénybogár és a repcebecő-ormányos – ellen 0,25 l/ha dózisban hatékony.

Kedvező repcevédelmi ajánlatért keresse a Bayer területi képviselőit!

MALAGROW NEXT25 – a jövő növényvédelme

A növényvédelemnek is meg kell felelnie az élelmiszerláncok elvárásainak

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

Az alternatív növényvédelem meghonosítása a hazai termesztésben edukációt, szakmai nyitottságot és innovatív szemléletet igényel a termelőktől és a piaci szereplőktől. A Malagrow ennek megvalósításáért indította el NEXT25 programját, amelynek részleteiről és alternatív növényvédelmi megoldásairól az idén 25 éves cég februárban tartott sajtótájékoztatót.

Az élelmiszer-előállítás válságálló tevékenység, eddig legalábbis az volt, a jelenlegi gazdasági, gazdaságpolitikai hatások, korlátozások azonban labilisabbá tették nemcsak a növénytermesztést, állattenyésztést, de az élelmiszeripart is. Jelenleg a mezőgazdaság jövedelmezőségét az inputvásárlás és terményértékesítés ideje sokkal inkább befolyásolja, mint maga a termelés és a szakértelem.

Pálinkó Zsolt, a Malagrow kereskedelmi vezetője a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy napjainkra a költségcsökkentő – jó esetben költségracionalizáló –gondolkodás jellemző a termelők körében, melynek hatására a jelenleginél jóval extenzívebb termelési modell terjed. Az inputanyag-csökkentés azonban hosszú távon az egész ágazatot veszélybe sodorhatja, ha az nem tudatosan, működő technológiák mentén zajlik. Ebben tud segítséget nyújtani a Malagrow; álláspontjuk szerint ezeket a körülményeket többé-kevésbé megfelelően lehet kezelni olyan technológiai elemek bevezetésével, hazai adaptáci-

ójával, melyeket más országokban már sikerrel alkalmaznak az adott probléma megoldására.

Napjainkra egyre inkább előtérbe kerül a kevés növényvédőszer-maradványt tartalmazó termény iránti vásárlói igény erősödése. Természetes, hogy a fogyasztók egészséges, vegyszermentes terméket kívánnak vásárolni, és a kereskedelmi láncok is ezt preferálják és követelik meg. „Ráadásul az is tévhit, hogy a megfelelő mennyiségű élelmiszert csak a hagyományos, intenzív növényvédelmi technológiák alkalmazásával lehet gazdaságosan előállítani” – hangsúlyozta a sajtó képviselőinek dr. Takács József A Malagrow szakmai vezetője szerint létezik egy köztes út.

A biotermesztés elterjedése kézenfekvőnek tűnne ugyan, viszont ezzel a modellel jelentős volumen előállítása nem lehetséges, ezért ez nem jelent teljes körű megoldást. A hagyományos növényvédő szerek kiváltására hivatott alternatív növényvédőszer-minősítésű termékek hatékonyságával kapcsolatban viszont

még mindig kétségek érezhetőek a szakma részéről, hiszen a növényvédős gondolkodás hatóanyag-alapú.

A közelmúlt gyakorlati tapasztalatai, többek között a Malagrow kutatásai és kísérletei azonban szintén azt igazolják, hogy sikeresek ezek a készítmények is. A most bemutatott NEXT25 komplex technológia nem mellőzi a konvencionális növénytermesztési elemeket, a növényvédő szereket sem, a technológia alapja továbbra is az, viszont a szermaradékok teljes és biztos kizárása érdekében a technológia új alternatív készítményekkel egészül ki, amelyek nem feltétlenül biológiai megoldások, de vegyszermentes megoldást kínálnak, úgy, hogy hatékonyságuk a kemikáliákhoz hasonló. A terméshozamok mellett így a termelők értékesítési esélyei is biztosítottak. Lényegében olyan növényvédelmi szemléletről és termékfelhasználásról van szó, mely egyesíti a hagyományos és alternatív növényvédelmi elemeket, így téve lehetővé az egészséges, jó minőségű termést gazdaságosan biztosító termesztést. A Malagrow M-PROTECT portfóliója azzal a céllal született, hogy egy felelősségteljes, de hatékony növényvédelmi jövőképet adjon a termesztés számára.

Malatinszki György, a Malagrow ügyvezetője az alternatív növényvédelem meghonosítását, a szemlélet terjedését várja a hazai termesztésben a bemutatott technológiától, és azt ígérte, hogy hasonlóan az élettani folyamatok szabályozásának meghonosításához, ezen a területen is úttörő szerepet kívánnak vállalni.

Dr. Takács József, Malatinszki György és Pálinkó Zsolt a sajtótájékoztatón

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat – 16. rész

SOROZATSZERKESZTŐ ÉS TÁRSÍRÓ: BIRÓ BORBÁLA, A BIOLÓGIAI TALAJERŐ-GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK INDÍTÓJA (SZIE-MATE, BUDAPEST)

A szőlőültetvények fás betegségeinek kezelése helyi

Trichoderma biokontroll

gombákkal

a Tokaji borvidéken

KÉSZÜLT: BALLING PÉTER 2022-BEN MEGVÉDETT SZAKDOLGOZATA ALAPJÁN (TANSZÉKI KONZULENS: KOTROCZÓ ZSOLT, PAPDI ENIKŐ)

Mottó: Vissza a gyökerekhez! Biológianélkülatalaj„csak”geológia. Építsd a talajéletet ahhoz, hogy „termő”-talajod legyen!

A talajtulajdonságok közül a biológiai életerőre figyelés az egy-egy termőhelyre jellemző egyedi, terroir tulajdonságok kialakulásához a szőlőtermesztésben különösen fontos. Az előzetes nemzetközi vizsgálatok jelezték azokat a talajmikrobiológiai különbségeket és eltéréseket, amelyek a Föld egy-egy azonos hőmérsékleti vonala mentén korszerű molekuláris mikrobiológiai módszerekkel kimutathatók. Ezeket figyelembe véve a növényvédelmi célú biokontroll mikroorganizmusok irányított felhasználásával a peszticidfelhasználás csökkenhet, egészségesebb talajokhoz, szőlőhöz és borokhoz juthatunk el. A szakdolgozat 2. része ennek lehetőségét vizsgálta.

A szőlőt károsító, talajeredetű gombakórokozók

A szőlőnövényt egész élete során jellegzetes mikroorganizmusok kísérik, kezdve a fiatal növénytől az öregedő tőkéig, és ezek a csak rá jellemző egyedi tulajdonságok befolyásolják a borok minőségét is. A szőlő gyökérrendszerében (a rhizoszférában) vannak azonos, a teljes folyamat során mindvégig jelenlevő élő szervezetek, de eltérő, csak az adott életszakaszra jellemző mikrobafajok is.

A talaj eredeti, bennszülött (natív) mikrobiológiai állapota hatással van a borban megjelenő és a borkészítésre hatással levő organizmusokra. A talajbiológiai tulajdonságok így mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy a bornak az elvárt és egészségünkre kifejtett hatásai megjelenjenek. A bor legfontosabb anyagai, így például a rezrevatrol és az antocianid anyagok antioxidáns tulajdonságaik révén rákmegelőző és gyulladáscsökkentő hatásúak. Fontos ezért a talajok egészségi állapotára figyelés a bor minőségén keresztül a saját egészségünk érdekében is.

A szőlőtermesztés során a különböző patogén gombafajok által okozott fás betegségek, így például a GTB (Grapevine Trunk Disease, a szőlő tőkeelhalás betegsége) akut esetben tőkepusztulást

idézhet elő. A megbetegedést különböző gombafajok okozzák, mégis hasonló tünetegyüttessel jellemezhetők, és végső hatásként a szőlőtőkék elhalását okozzák. A betegséget a szőlő belső szöveteiben is életképes (endofiton) gombák váltják ki, melyek élettevékenységükkel közvetlenül és közvetett módon is negatívan hatnak a szőlőnövény anyagcsere-folyamataira. A legtöbb GTD-beteg-

ségnél gyakran megfigyelhetők a termő tőkéken a „tigriscsíkos” (nekrotikusan elhalt érközű) levelek, amelyek jelzik a fás szövetek fertőzöttségét is (1. kép). A szőlőtőke pusztulását a patogén gombák által termelt toxikus vegyületek, a szállítónyalábok szűkülése, elzáródása és a fotoszintetikus rendszer összeomlása okozza. További GTD-tünetegyütteshez tartozó betegségek és kórokozók:

1. kép. Fás betegség jellegzetes levéltünete, a látható tigriscsíkos nekrotikus érközök (fotó: Balling P.)

Az Esca komplex igen nagy károkat okozó fás betegség. A levélerek között a levél felületén klorotikus pontok jelennek meg, melyek sárga (fehér szőlőnél) vagy vörösesbarna (kék szőlőknél) foltokká növekednek, feketehimlős bogyókkal. A kialakulásban többféle kórokozó is részt vehet, így a Phaeoacremonium fajok, a Togninia és az Erostella minima, a Pleurostoma minimum, a Longoa paniculata Curzi és a Phaeomoniella chlamydospora gombák.

Az eutipás tőkeelhalást az Eutypa lata gomba okozza. A betegségtünetek már a fiatal leveleken megjelennek, a szőlőlevélatka kártételéhez hasonló kárképet mutatva, majd gyomirtó szertől károsodott elhalásra emlékeztetve. A fertőzött fás szövetben megtalálható még a Sphaeropsis malorum, a Plasmopara viticola, a Phellinus igniarius és sokszor a Gliocladium roseum kórokozó is.

A Botryosphaeria fajok okozta tőkeelhalás tünetei először az alsóbb leveleken jelennek meg, és a levelek korán lehullanak. A Tokaji borvidéken a Diplodia seriata volt a leggyakrabban izolált kórokozó.

A feketeláb-betegség elsődleges kórokozói a Cylindrocarpon macrodidymum, az Ilyonectria fajok, a Neonectria macrodidyma és a Ramularia destructans A betegség tünete a gyökérkorona rot-

hadása, besüppedő foltok a szőlőgyökereken vagy a gyökérzet elhalása, illetve az alanyvessző alapi részétől kiinduló csíkoltság és hosszanti fekete nekrózisok.

A Phomopsis (P. dieback) okozta elhalást először egy villányi ültetvényben írták le, 1969-ben. A Diaporthe fajok és a P. viticola fajok okozhatják

ma gombafajok alkalmazása terjedt el. A mezőgazdasági gyakorlatban ezeket a speciális biokontroll tulajdonságú gombákat főként a talajban található (talajeredetű) fertőző, élő kórokozók távoltartása és akadályozása céljából használják fel.

A szőlőnél a Trichoderma gombafajok alkalmazása a hiperparazita tulajdon-

Aspeciálisbiokontrolltulajdonságúgombákat főkéntatalajbantalálhatófertőző,élőkórokozók távoltartásacéljábólhasználják

a megbetegedést. Ezek a kórokozók főként gyümölcs- és gyökérrothadást okoznak. A fás részek felületén foltok jelennek meg, melyek felett a növényi részek elhalnak a nyár végére. A beérő vesszők felülete fakó, fehéres színűvé válik, és foltokban megjelennek a kórokozó ivartalan képletei, a piknídiumok is (2. kép).

Szőlővédelem biokontroll gombákkal

A talajok egészségének javítására leggyakoribb kezelésként a Trichoder-

ságuk miatt a fertőzések megelőzését célozza, és napjainkig leginkább a sebkezelésekre terjedt ki. A genuszon belül a jelenleg forgalomban lévő kereskedelmi célú készítmények leggyakrabban a Trichoderma harzianum fajt tartalmazzák. A gombatörzseket a talajokból izolálják, majd laboratóriumi körülmények között ellenőrzik antagonista képességüket, és a legaktívabb patogén kontrollt kifejtőket választják ki általában gyakorlati felhasználásra. A jelen tanulmányban felhasznált Trichoderma gombák törzsei egy előzetes  FOLYTATÁS AZ 54. OLDALON

2. kép. A Phomosis viticolára jellemző hajtásfakulás ősszel, háttérben az egészséges barna vesszők (fotó: Balling P.)

monitoringtesztet követően az adott tokaji talajokból származnak; az izolálás és a kezelések értékelése a Debreceni Egyetem kutatóinak a bevonásával történt.

A szőlőtermesztés alapja az egészséges oltvánnyal történő telepítés és

1. ábra. A mellékrügyekből fejlődő vesszők metszéskori vesszőmennyiségének értékei (darab/tőke) a Bakonyi dűlőben, 2022

pótlás, úgy, hogy azok lehetőleg ne hordozzanak patogéneket. Az élő Trichoderma gombákat tartalmazó szuszpenzió használatának alapja, hogy azok különböző hormonhatású anyagokat szintetizálnak, és fokozhatják a szőlőnövények életképességét, termelékenységét. Az oltás előnye lehet még, hogy az odavitt organizmusok gyorsan betöltik az életteret, így fizikailag is akadályozhatják a kórokozó szervezetek elszaporodását.

A Trichoderma (Hypocrea) fajok zömében talajlakó mikroparaziták, melyek

antagonista képességgel rendelkeznek. Egyes Trichoderma törzsek növelik a talajeredetű növénykórokozókkal szembeni ellenállást a szőlő szisztémás és lokális védekezésének indukálása révén is. A védő hatású Trichoderma fajok másodlagos anyagcseretermékek szintézisével gátolják a patogén gombák spóráinak a csírázását, vagy sejtfalbontó enzimek termelésével is pusztítják a kórokozó gombákat.

A Trichoderma nemzetséget először 1794-ben írták le a T. viride faj alapján.

Trichoderma oltási kísérletek a Tokaji borvidéken

A vizsgálatok három helyszínen zajlottak. A tarcali Bakonyi dűlőben metszési sebek kezelése, a tokaji Dobó dűlőben kombinált talajkezelések, majd Legyesbényén az oltványiskolában történtek Trichoderma szuszpenziós oltások (1. táblázat). Ezeknél a Trichoderma afroharzianum (TR04) és a Trichoderma simmonsii (TR05) törzsek spóraszuszpenziója, 107 sejt/ml koncentrációban lett kijuttatva.

Helyszín telepítés alany fajta megjegyzés

Bakonyi dűlő 1992 teleki 5C hárslevelű 1007 elöregedett

Dobó dűlő 1987 teleki 5C furmint T85 elöregedett oltványiskola 2022 teleki 5C furmint T85 évente megújuló

1. táblázat. A két kísérleti szőlőültetvény és az oltványiskolai kezelések adatai

Az eltelt csaknem 230 év alatt több mint 90 faj került besorolásra. A jótékony hatású fajok kiválasztása és az azonos nemzetségben semleges vagy növénykárosító hatásúaktól való elkülönítésük szakértelmet és előzetes laboratóriumi vizsgálatokat igényel. A T. viride mellett alkalmazzák még a T. longipile, T. tomentosum, T. asperellum vagy a T. aureoviride fajokat is. Ugyanakkor ezeknek a fajoknak a különböző törzsei között is jelentős különbségek lehetnek. Az izolátumok között lehetnek hatástalanok is az adott kórokozóval szemben, vagy kevésbé tudják tolerálni az adott környezeti stresszkörülményeket, ezért gyakorta használnak különböző fajokból és törzsekből álló keverékszuszpenziókat is.

3. kép. A szőlőoltványok beáztatása Trichoderma gombákat tartalmazó szuszpenzióba (Legyesbénye, 2022, fotó Balling P.)

Az alkalmazás a Dobó dűlőben a vegetációs időszak elején, májusban történt. Talajszellőztető gép segítségével a talajba kb. 70–85 centiméter mélységben 1 dl szuszpenzió került bejuttatásra, vagy pedig vödörrel a tőkefejhez lett az oltóanyag kiöntve. Az oltványiskolai felhasználásnál a kiültetés előtt szuszpenziós áztatás történt (3. kép), vagy pedig a kiültetett oltatlan szőlőn lombkezelések valósultak meg bepermetezéssel.

A Dobó és a Bakonyi dűlőben az elvégzett Trichoderma oltás hatására a mellékrügyekből eredő hajtásszámban szignifikánsan is igazolható különbség keletkezett a kezelt és a kontroll tőkék között (1. ábra). Emiatt gyakorlati szempontból a Trichoderma oltások után számítani kell a többlet fitotechnikai munkákra a szőlészetben, mivel a másodlagos hajtásokat jellemzően eliminálni szokták a tőkéken. Ugyanakkor amennyiben valamilyen stresszhatás miatt szükség lenne a főhajtások pótlására vagy kiegészítésre, akkor célszerű a Trichoderma fajokat tartalmazó biostimulátor-kezelések alkalmazása.

A Dobó dűlőben mind a talajszellőztetéssel, mind a beöntözéssel kijuttatott Trichoderma szuszpenzió szignifikánsan nagyobb levélfelületet, levélnagyságot (LAI) eredményezett, mint a kontrollállomány (2. a ábra). Mindemellett a talajszellőztetés és a beöntözés adatsorai között is szignifikáns különbség mutatkozott. Vagyis a legmagasabb lombfelületi index értékekhez a talajszellőztetés is hozzájárult, de a kijutatott Trichoderma sp.

 FOLYTATÁS AZ 54. OLDALRÓL

törzsek (TR04, TR05) fokozták azt. Ez a módszer lehet a legeredményesebb, amennyiben gyakorlati szempontból szükséges a nagyobb, magasabb fokú szintézisre képes lombozat kialakulásának az elősegítése a szőlőültetvényekben. A Trichoderma sp. kezelések minden esetben jobbnak bizonyultak a levélfelület alakulására a kontrollhoz viszonyítva a talajszellőztetéssel együttesen alkalmazva, közvetlenül a gyökérhez juttatva.

A nagyobb vesszősúly (2. b ábra) egyik magyarázata lehet a tömörödött talajú sorközök lazítása a szellőztetéssel, amely kedvezőbb feltételeket teremtett a Trichoderma sp. törzsekkel kiegészítve, mint a beöntözés. Ajánlott lehet ezért a gyakorlatban ennek a kombinált kijuttatási módnak az alkalmazása is a kötöttebb talajoknál.

Az oltványiskolában a Trichoderma gombák szuszpenziójával történt áztatás növelte az 1. osztályú vesszők mennyiségét és a megeredési képességüket is. A vizsgálatok során 200 vesszőt használtunk fel. A kontrollhoz viszonyítva az első osztályú vesszők száma akár háromszor is nagyobb lehet az oltatlan kontrollhoz viszonyítva, a selejtek száma és a pusztulás (mortalitás) pedig egyúttal a felére csökkenhet. Ígéretes ezért az ilyen megelőző kezelések használata is a szőlőtelepítés előtt (2. táblázat).

Mit tanulhatunk az eredményekből?

A több helyszínen és alkalmazási módban beállított kísérletek során szignifikáns eredmények igazolták az adott talajokból származó (talajspecifikus) Trichoderma gomba (itt a saját

izolálású TR04, TR05) törzsek alkalmazásának előnyeit. A kezelések hatására a betegségeket okozó patogének nem jelentek meg a mintákban, a kezelt sorokban csökkent a tőkeelhalást okozó, GTD-fertőzött tőkék száma a vizuális monitoring alapján is. Az oltott Trichoderma törzseket minden mintázott tőkénél vissza lehetett izolálni, az oltatlan tőkéknél a fokozottabb aszálytünetek is jelezték a kezelések szükségességét (az oltással nemcsak mikrobiális segítséget, de vizet is adtunk).

A levélterület-felmérés (LAI) szignifikáns javulást mutatott a Trichoderma törzsekkel kezelt növényeknél, vagyis a beöntözés (víz is) és a talajszellőztetés (oxigénbevitel) nagyobb aktív lombfe-

a felhasználás során. Az oltott növények gyökerei hosszabbra is nőttek, ami a hatékonyabb tápanyagfelvétel által is hozzájárulhatott a kiegyensúlyozottabb növénynövekedéshez.

Mivel a Trichoderma gombák kijuttatási módja is befolyásolja a hatásokat, így azok alkalmazását a növényhez és az adott talajhoz, helyszínhez és a rendelkezésre álló technológiához lehet igazítani. Javasolható az adott talajokban található őshonos biokontroll élőlények (gombák, baktériumok) mennyiségének és antagonista képességének (a talaj önálló patogénelnyomó képességének, a szupresszivitásának) az ismerete is ahhoz, hogy még inkább működőké-

2. a, b ábra. A levélnagyság (LAI, leaf area index) alakulása VitiCanopy szoftvermérésekkel a Dobó dűlőben (m2/tőke), valamint a metszéskori vesszősúlymérések értékei (gramm/tőke) az elvégzett kezelések hatására

lületet eredményezett. A jövőben ezek a kezelések javasolhatók a gyakorlatban is, főként a tömörödött, kevésbé levegőzött sorközök lazítására és a tőkék együttes mikrobiális kezelésére.

Az oltványiskolai vizsgálatokban a szőlővesszők áztatása Trichoderma törzsekkel növelte az 1. osztályú vesszők arányát és a megeredőképességüket is

pes, helyspecifikus kezelések valósuljanak meg.

Az adott területhez igazított (kompatibilis) talaj/növény oltások eredményesen járulnak hozzá az egészséges és fenntartható talajok, szőlészeti kultúrák és borok minőségéhez, egy lépésben csökkentve a kémiai eredetű vegyszerek, műtrágyák felhasználási igényét is.

További információk, talajmonitoring-vizsgálati igények, szolgáltatások és szaktanácsadás a biro.borbala@ gmail.com címen kérhetők. A cikksorozatban bemutatott szakdolgozatok a hetedik éve, a MATE Környezettudományi Intézetének Agrár-környezettani Tanszékén folyó biológiai talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés keretében készültek. A képzésről és a jelentkezésről a https:// uni-mate.hu/képzés/content/biológiai-talajerő-gazdálkodási-szakmérnök-szakember-szakirányú-továbbképzés linken tájékozódhatnak.

Mit érdemes átgondolni, mielőtt vetjük a napraforgót?

SZERZŐ: SZELECZKI ATTILA FEJLESZTŐMÉRNÖK • SYNGENTA KFT.

A vetés kezdete talán olyan, mint amikor sportban eldördül a startpisztoly. Aki nem készült, nem tervezett és edzett előtte, az kisebb eséllyel nyer, még ha mindig akad is egy-egy szerencsés készületlen.

Avíz mindig fontos, így a talajok lezárása, a tárolt víz megtartása kihagyhatatlan kezdő lépés. Aki mulcsot hagyott, még kevesebb vizet veszít, ami hasznos vízhiányos években. Fontos az időben végzett talajmunka, hogy még tudjon ülepedni a magágy, ami az egyöntetű, egyenletes kelés alapfeltétele.

Ezzel a művelettel dolgozzuk is be – ha ez elmaradt – a tervezett alaptrágyát (NPK), amennyiben az indokolt. A talajvizsgálati lapok tanulmányozása, értelmezése itt segíthet a spórolásban. A napraforgó elemigényei eltérnek a kukoricáétól, kalászosétól, így közepes foszforellátottságnál már nem lesz megtérülő a pótlása, de káliumnál a jó ellátottsági szintre kell törekedni A nitrogénigénye és -hozzáférése sem a szokásos, mivel a mélyebbre hatoló gyökérzetének köszönhetően azt akár 100 cm mélységből is képes felvenni.

Kifizetődő lehet megméretni az ásványi nitrogén-készletünket, mielőtt nekilátunk a szórásnak . A túlzott mennyiségű nitrogén magas, megdőlésre hajlamos állományt eredményez,

de az olajtartalomra is negatívan hat. Kifejezetten előnyös ismerni ezt a kiváló nitrogénhasznosító Sureli, Subeo, Suviedo (NX22316) és az SY Barilio hibridek esetében. A termelő nitrogént

A vetés mélysége és ideje is fontos tényező a kezdeti fejlődésre. A vetésmélységre nézve még mindig igaz a megállapítás, KITE, 1992: könnyű talajon 6 cm , középkötött esetében

Atúlzottmennyiségűnitrogénmagasállományt eredményez,deazolajtartalomrais negatívanhat

spórolhat velük. A humusznak is mint nyári nitrogénforrásnak komoly szerepe van a napraforgók ellátásában.

A vetéskor kiadott starternek csak ott lehet termésre is hatása, ahol az ellátottsági szintek nem érik el foszforból a közepest, káliumból a jó szintet. A vetéssel együtt kiadott rovarok elleni talajfertőtlenítő szer, mint a Force 1.5 G, kiküszöböli a talajlakó kártevők okozta veszteségeket, de ha Force Evo-t alkalmazunk, úgy foszfor-, nitrogén-, mangán- és cinkpótlást is biztosítunk egyetlen termékkel.

5 cm, míg igen kötött talajon ez maximum 4 cm lehet. A kisebb ezerszem-tömegű magvaknál erre fokozottan kell ügyelni.

A vetésidő egy másik sarkalatos tényező, és több táborral találkozni a sorrend tekintetében. Az egyik, aki előbb veti a napraforgót, mint a kukoricát, a másik, akik csak utána. A Syngenta részéről a későbbi vetést támogatjuk, amikor a talaj már tartósan eléri a 10 oC-os hőmérsékletet, de minél magasabb, annál gyorsabb a kelés.

Ennek alapja, hogy a napraforgó is hőösszeget gyűjt, mint a zöldborsó, amelynél 4,4 oC vagy a kukorica, ahol a 10 oC feletti napi közepek adhatók össze. A napraforgónál nyugodtan használhatók a 6 oC feletti napi közepek, amelyből 90-100 oC, ha összejön, kikel a napraforgó.

Minél rövidebb a talajlakóknak, vadkárnak, időjárásnak a kitettség, annál több napraforgó jut el a virágzásig, majd a termésérésig. Ezt lemodelleztük korábban egy konkrét tavaszra, és ennek megfelelően is történtek a kelések 2022-ben (1. ábra).

Az „aki korán kel, aranyat lel” igaz lehet, de nem a napraforgónál. Az „aki kapkod, az könnyen ráfázik” inkább a hozzá illő szlogen. Ne túl korán, ne túl mélyre történjék a vetés, ha a napraforgóról beszélünk.

1. ábra. A kalkulált vetés–kelés időtartamok, amelyek meg is valósultak 2021-ben

A fejes saláta (Lactuca sativa var. capitata) meghatározó zöldségnövényünk lehetne

SZERZŐ: DR. KASZÁS LÁSZLÓ PHD, DR. HODOSSI SÁNDOR DSC • DE MÉK ALKALMAZOTT NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK

A fejes saláta az egész világon ismert és nagy mennyiségben fogyasztott zöldségnövény. Ennek ellenére hazánkban a fogyasztása alig éri el az 1 kg-ot. Más európai országokban ez jóval nagyobb, pl. Franciaországban az éves fogyasztás 13-14 kg, és hasonló tendenciát figyelhetünk meg Spanyol- vagy éppen Olaszországban. Ez azzal is összefüggésbe hozható, hogy hazánkban a salátafogyasztás igencsak idényszerű, főként a téli időszak végén (kisebb jelentőségű) és kora tavasszal (főidény) jellemző, majd a húsvéti ünnepekre tetőzik.

Többnyire intenzív kertészeti gazdaságokban termesztik, ahol rövid tenyészidejénél fogva jól beilleszthető a vetésforgóba elő- vagy utónövényként. Hazai termesztéséről elmondható, hogy az elmúlt években a termőterülete nem éri el a 300 hektárt sem; előállítása javarészt korszerűtlen, fűtetlen fóliasátrak alatt zajlik, jelentéktelen méretű szabadföldi és átmeneti takarásos termesztés mellett. A nagy bekerülési költsége és a szükséges technológiai fegyelem miatt a zárt rendszerű hidrokultúrás salátatermesztés hazánkban nem elterjedt módszer.

A fajtákat a termesztési időszaknak megfelelően, szigorúan kell megválasztani. Egyes fajták a nagy meleg és a hosszú nappalok hatására magszá-

rat képeznek, míg a nyári fajták télen nem fejesednek. Így, a termesztési időszaknak megfelelően, az alábbi csoportokat különböztetjük meg: őszi, téli és tavaszi hajtatási, illetve nyári szabadföldi fajták.

A vásárlók inkább a világosabb és vékony levelű fajtákat keresik, ezzel szemben a kereskedők a vastagabb levelű fejes salátákat részesítik előnyben, mivel ezek egy-két napig minőségveszteség nélkül tárolhatók, és jobban is szállíthatók. Fejnagyság tekintetében nemcsak ősszel, de a tél végi, tavaszi időszakban is az egyre nagyobbakat keresi a piac (300–400 g között). A jégsaláták különösen nagy fejeket képesek fejleszteni (500–600 g), levelük vastagabb, mint a közönséges fejes salátáké.

A színes levelű fajták inkább dekorációs célokat szolgálnak, mintsem a friss fogyasztást meghatározóak lennének, ugyanakkor a csomagolt salátakeverékek fontos alapanyagait képezik.

Optimális körülmények

A fejes salátát maggal vagy tápkockás palántával szaporítják. Utóbbi esetében a növény gyökerei sekélyebben fejlődnek a talajban. A magról történő szaporítás inkább kisüzemi és házikerti technológia. A palántanevelési időszak, függően a termesztés időpontjától és az alkalmazott tápkocka méretétől, a következőképpen változhat; kora őszi 20–30, késő őszi 30–45, téli 40–60, míg kora tavaszi 30–45 nap. A jó palánta

a fajta színétől függően középzöld, a levelek 6-8 cm hosszúak, és a hófehér színű gyökerek a tápkockát dúsan átszövik.

A palánták kiültetésénél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a tápkocka és az ültetőágy mindig nedves legyen. A palántákat lehetőleg azonos mélységbe ültessük, és a tápkocka maximum feléig, illetve ültetést követően 4-5 mm-es vízadaggal öntözzük be.

Ahogyan a többi hajtatott zöldségnövénynél, a fejes salátánál is kulcskérdés a klimatikus tényezők összhangjának megteremtése. A Markov-Haev-féle kategorizálásban a 16 ± 7 oC hőoptimumú növények közé tartozik. Az optimálisnál alacsonyabb hőmérsékleten lelassul a növény növekedése, kitolódik a tenyészidőszak. A magasabb hőmérsékleten ugyan nagyobb levelek, de lazább fejek képződnek, és romlik a minőség, idő előtt magszárat fejleszthet a növény.

A hőmérséklet mellett a páratartalom a másik kritikus pontja a salátatermesztésnek, melynek optimális mértéke 70-75%. A túl magas páratartalom kedvez a különböző kórokozók megjelenésének, rontja a tápanyagok felvételét, főként a kalciumét. Mindenekelőtt a késő őszi és téli hajtatásban fordulnak elő különböző élettani rendellenességek (külső és belső levélszél barnulása), melyek a nem megfelelő páratartalomhoz (túl nagy) és szerény fényviszonyokhoz köthetőek.

Betegségei

A leggyakrabban előforduló betegségek a következők lehetnek: salátaperonoszpóra, a saláta botrítiszes betegsége és a saláta palántadőlését okozó kórokozó.

A peronoszpóra a sok csapadék és hűvös idő esetén okoz jelentős károkat. Az erek között a levél színén szögletes, sárga foltok jelennek meg, amik száradnak, a fonákon fehér penészgyepek láthatóak.

A botrítisz esetében a levelek lankadnak, száradnak, és a gyökérnyak rothadása figyelhető meg. A saláta palántadőlése a palántanevelés időszakában vagy közvetlenül a kiültetést köve-

tően, hűvös időszakban okoz gondot. A vegyszeres védekezés a betegségek ellen igencsak korlátolt (élelmezésügyi várakozási idő), így a védekezés leginkább preventív jellegű, de a megfelelő klimatikus viszonyok fenntartásával ez a rizikó minimálisra szorítható.

A fejes saláta nem tartozik a vízigényes növények közé, az öntözését, ha szükséges, a legjobb a kora reggeli és déli órákban végezni, amikor gyorsabban felszáradhatnak a növények. A sekélyebb gyökeresedés miatt 15-20 mm-es vízadagok elegendőek, de áprilistól szükségessé válik a párásító öntözés is, melyet naponta 1-2 alkalommal, 1-2 mm-es vízadaggal célszerű végezni. Betakarítását akkor kezdhetjük, amikor a fejek keménysége kézzel már jól kitapintható. Vágáskor a fejet kezünkkel kissé megdöntjük, és kb. 1 cm-rel a tápkocka fölött elvágjuk, úgy, hogy a gyakran sárga, piszkos levelek a földön maradjanak. A levágott fejeket torzsával felfelé azonnal ládába tesszük, és gyenge vízsugárral lemossuk. Ennek kettős célja van, egyrészt az alsó leveleket a maradék talajtól megtisztítjuk, másrészt a vágási felületen keletkezett tejnedvet lemossuk, ami oxigén hatására gyorsan barnulna, és kellemetlen, piszkos termés benyomását keltené.

A növény rövid tenyészideje, kis hőigénye, termesztésének relatív egyszerűsége, táplálkozási értéke termesztésének és fogyasztásának szélesebb körben történő megjelenését indokolná, és ezzel a korai, kései vagy éppen a hajtatásos termesztés egyik meghatározó zöldségnövényévé válhatna.

A színes levelű fajták a csomagolt salátakeverékek fontos alapanyagait képezik

Kulcskérdés a klimatikus tényezők összhangjának megteremtése

Egy értéktartó zöldség, amiben bízni lehet: a sárgarépa

SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

A szántóföldi zöldségek közül a vöröshagyma iránt tapasztalni a legintenzívebb keresletnövekedést, cikkünk mégis inkább a sárgarépára koncentrál. Ez a növény a piac szeszélyeitől függetlenül, stabilan termeli a nyereséget. Kicsiben és nagyban is működhet a termesztése – ez csak egy jó üzleti modell és elszántság kérdése.

Nem csökken az ára, sőt

A tavalyi rekordárakat is több mint 50%-kal múlják felül a nagybani sárgarépaárak Lengyelországban – adta hírül a FruitVeB február elején. A tisztított, zsákos kiszerelésű sárgarépa nagybani piaci ára ekkor elérte a 2,20–2,80 PLN/kg (195–250 Ft/kg) közötti sávot. Ez éves szinten 53%-os drágulást jelent. A szűkös kínálat nemcsak Lengyelországra jellemző, hanem egész Európában általános, különösen az ősszel heves esőzéseknek kitett Belgiumban, ahol még a hollandiainál is nagyobb a terméskiesés.

A piacokon forgó sárgarépa volumene kevés, és rengeteg a minőségi probléma. Hollandiában február elején a B méretű (frisspiacra szánt) sárgarépa átlagára 40 EUR/100 kg fölé ugrott (+45% az előző évhez képest), a C méretű (vastagabb) sárgarépa átlagára pedig 40,50 EUR/100 kg volt (+35% vs. 2023).

Magyarországon ekkor a Budapesti Nagybani Piacon 200–300 Ft/kg között mozgott a sárgarépa ára, nem emelkedett, de nem is csökkent. Tavaly már végbement az az 50 százalékos emelés, amit az inflációban kifáradt vásárlók-

kal szemben idén már nem lehetett tovább fokozni. Míg a gabonák 2021-től egy meredek felívelést, majd 2023-tól egy épp ilyen meredek áresést éltek meg, addig a zöldségek meglepően értéktartónak bizonyultak. Sőt, a Covid óta komolyan felértékelődtek, amin a kínálati ingadozások, de még a vásárlóerő csökkenése sem sokat változtat. Hogyan lehetséges ez?

Kedvező pozícióba került az ágazat

„Én úgy látom, hogy 2017 óta folyamatosan stabilizálódik a szabadföldi

Jól gépesíthető kultúra (forrás: Róna Ker-Tész Kft.)

zöldségek piaca. Ehhez éppúgy kellett a Nyugat-Európát elérő klímaváltozás, mint a magyar termelés technológiai színvonalának gyors emelkedése és az utóbbi évek piaci kihívásai is” – kezdi a helyzet magyarázatát Varga István, a Róna Ker-Tész Kft. kertészeti ágazatvezetője. A cég a hazai frisspiaci répakínálat nagyjából 12–14 százalékát adja a maga 120 hektáros termőterületével.

2018/19-ig Nyugat-Európa lényegében nem ismerte az aszály fogalmát, ezért nincs berendezkedve a szántóföldi zöldségfélék öntözésére. Ezzel szemben nálunk már a mikroszórófejes rendszerek dominálnak, mesterséges vízpótlás nélkül lényegében nincs is zöldségtermelés. Az elvetett fajtákat illetően ugyanazzal a genetikával dolgozunk, mint egész Európa (ami alapvetően holland nemesítést jelent).

„A répatermesztés jól gépesíthető, és ezt a kertészeti pályázatok révén meg is oldottuk Magyarországon. Terméseredményeink sem maradnak el a nyugati országokétól, már szinte csak a post harvest munkák színvonalában mutatkozik különbség” – fogalmaz a szakember, aki szerint mindazok, akik az utóbbi évek turbulens piaci viszonyait túlélték, európai szinten is megállják a helyüket a versenyben.

Kiemeli: a zöldségtermesztés jóval nagyobb szakértelmet, odafigyelést, tőkét és piacismeretet követel, mint a gabonáé. Nehezebb növelni a termelésbe vont terület nagyságát – már csak az öntözés miatt is –, és újabb piaci szereplőkkel is ritkán bővül a szegmens. A kereslet viszont konstans emelkedést mutat a zöldségfélék iránt, ami a hagyma esetében évtizedek óta szembeöt-

lő, a répa terén viszont csak az utóbbi 20 évben indult meg igazán. Ebben éppúgy benne van az étkezési szokások változása (lásd vegánizmus), mint az életszínvonal általános emelkedése.

A háború kiváltotta infláció letapogatta, hogy mi a társadalom tűréshatára az árak tekintetében, és beállt egy új egyensúlyi szintre. Vélhetően a költségek és a bevételek terén sem lesznek már nagy elmozdulások. Legfeljebb időlegesen, ha egy-egy időjárási anomália miatt összecsúszik a régiók kínálata az európai piacon – vélekedik a kertészeti szakember.

Most kell kihasználni

„A magyar sárgarépatermés a frisspiaci igények nagyjából 80 százalékát fedi le. Csak május körül akad nagyjából 40-50 nap, amikor az izraeli vagy a szicíliai sárgarépa dominálja a piacot, aztán megjelenik a Szeged környékéről származó, csomózott primőr. Az egyiptomi kínálattól nem tartok, mivel Afrika önmagában is nagy felvevő” – vázolja a piaci környezetet Varga.

Most a termelési színvonaltól függően 2–4 négy millió forintba kerül, mire egy hektárnyi sárgarépa-vetőmagból 70–120 tonnányi, csomagolásra átadott termék lesz. A post harvest fázisban is nagyok az eltérések az üzemek között, de azt lehet mondani, hogy erre legalább annyi pénz elkölthető, mint a termelésre. A folyamat végén mégis  FOLYTATÁS A 64. OLDALON

Sárgarépa területe (ha, forrás: KSH)

Répabetakarítás a Róna Ker-Tésznél

marad annyi nyeresége a gazdaságnak, hogy abból a következő szezon teljes egészében megfinanszírozható. Olyan, mintha a kukoricával félmilliós hasznunk lenne egy hektáron.

Van azonban két lényeges különbség a szántó és a kertészet között. Egyrészt a kertészet technológiai háttere nem százmilliós, hanem milliárdos nagyságrendű befektetést igényel. Másrészt ebben a műfajban sok embert kell eltartania kevés hektárnak. Mégis tény, hogy a zöldségtermesztők az utóbbi években nem panaszkodnak, és a piacuk elképesztően stabil.

Ami a jövőt illeti, ahhoz leginkább a jelen lehetőségeit kellene kihasználni, mert ez a jövedelemszint valószínűleg csak átmenetileg lesz fenntartható. Fejleszteni kell a tárolást, csomagolást, bővíteni az öntözést, tészeket kell alapítani, marketinget végezni, piacokat szerezni. Ha ügyesek vagyunk, nemcsak a teljes önellátottságot érhetjük el, de egy kis tortaszeletet az észak-európai piacokból is kihasíthatunk – vélekedik derűlátón Varga. „Lengyelországban vagy a balti államokban ki tudnánk harcolni magunknak egy kis exportrészesedést a június közepétől július végéig tartó, nagyjából 40 napos

időszakban, ami megelőzi az ottani betakarítást.”

Minden méretben működik

A KSH adatai szerint a sárgarépa területe 2021-ben 250 hektárral bővült, ami az előző három év átlagához mér-

láncoknak szükségük van, ezenfelül a nagybani piacokra értékesítenek. Ritkaság az, amit a Rónánál látni: egy szövetkezeten keresztül a termés egy részét házon belül dolgozza fel a cégcsoport. A vékonyra szeletelt zöldségeket vákuumos szárítóban aszalják, chipseket gyártanak, de zöld-

Azöldségtermesztőkazutóbbiévekben nempanaszkodnak,ésapiacuk elképesztően stabil

ten 18 százalékos emelkedést jelent. Ezt ráadásul a termelés 27 százalékos növekedése követte. A 2022-es területcsökkenés leginkább az aszálynak tudható be. Az átlagban 1600 hektáros répaterületből nagyjából 1100 hektár dolgozik a friss piacra, a többiről a feldolgozóipar (konzervgyár, hűtőház, dzsúzkészítő) veszi át a termést.

Bár a KSH szerint átlagban 45–50 tonna répa terem egy hektáron, a nagyobb termelőknél 100 t/ha feletti hozamokról beszélhetünk. Ők a szakaszosan elvetett gyökérzöldségből szinte egész évben biztosítják azt az árualapot, amire a kiskereskedelmi

ségkrémek is készülnek. Ne gondoljuk azonban, hogy csak több száz hektáros üzemmérettel érdemes belevágni a répa vagy bármilyen más zöldség termesztésébe. Bár az üzemkoncentráció erőteljes, kicsiben is működik a dolog. Ehhez azonban egészen más üzleti modellre és a család teljes erőbedobására van szükség.

Az ökológiai címkén túl

Dezsény Zoltán családjával egy cserháti kistelepülésen él, és innen lát el szezonális zöldségekkel főként a budapestieket. „150 háztartás fizet elő arra,

Dezsény Zoltán és felesége, Simoncsik Judit együtt építette fel a terényi kertészetet (forrás: Kertészet és Szőlészet)

hogy egy hónap kivételével az egész éven át ökológiai gazdaságból származó zöldségekhez jusson. Ez a közösség finanszírozza a mi egész éves működésünket. Cserébe személyes, bizalomra épülő, transzparens rendszert működtetünk, ami a friss zöldségen kívül a

lék, patiszon, padlizsán stb. „A tavalyi, év közbeni, 15 százalékos emelés után idén 5 százalékot tudtunk növelni az éves díjon. Érezzük a vásárlóerő felső határát” – jegyzi meg Dezsény Zoltán. Most egy 2-3 fős, sok zöldséget fogyasztó család éves tagdíja 440 ezer

közösség élményével látja el a hozzánk csatlakozókat” – mondja a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság vezetője, aki párjával együtt a 11. szezont kezdi Terényben, Nógrád vármegye egyik hi-

forint. A tagok minden csütörtökön, Budapest két pontján veszik át a zöldségadagjukat.

A MagosVölgy kéthektáros területéből 6000 négyzetmétert foglalnak

Afrisszöldségenkívül aközösségélményétisnyújtják avásárlóiknak

deg éghajlatú völgyében. Ez az ország egyik legrégebben működő „közösség által támogatott” gazdasága. A Tudatos Vásárlók honlapja szerint már csaknem két tucat ilyen kertészet működik hazánkban.

A tagok heti szinten 10-11 ezer forint ellenében 6–12 fajból álló, frissen betakarított, szezonális biozöldséghez jutnak hozzá. Az év elején ez leginkább leveles zöldséget jelent, aztán jön a burgonya, paradicsom, paprika, gyökérfé-

el a zöldségek, ebből 3500 négyzetméter van fólia alatt. Ültettek 130 almafát, és bogyósokat is szeretnének még telepíteni. A pár fiatal gazdaként kezdte, és mára a négy gyermekkel gyarapodó családon kívül három állandó és több részmunkaidős munkatárs megélhetéséhez járulnak hozzá. A gazdaság évente háromszor nyílt napot tart, és előfizetőikkel a közösségi oldalon is tartják a kapcsolatot.

Munka – szenvedéllyel

A termesztési rendszer forgatás nélküli, mulcstakarásos ágyásokra épül. Az ehhez szükséges, 100–150 köbméternyi komposztot vásárolniuk kell, de már készül a település komposztálási programja. A 250 ágyás gondozása, növényvédelme, az áruk előkészítése és marketingje nem kevés energiát igényel. „Tavaly a munkaerőhiány volt az egyik legnagyobb kihívás, idén sokkal megnyugtatóbb a helyzet” – mondja a fiatal kertész. Minden részfeladatnak önálló felelőse lett, így a növényvédelemnek is. Rögtön hozzáteszi, hogy az egészség forrása a talaj.

Az ágyások minden szezonban kapnak egy pár centis komposztréteget, így az évek alatt laza, jó szerkezetű feltalaj jött létre, gazdag élővilággal. A nitrogénigényes növények alá éveken át pelletált baromfitrágyát is tettek, de a talajvizsgálatok alapján ez ma már elhagyhatónak látszik, csak a káliumigényes fajok kapnak még Patentkálit.

Mivel kis területen sok káposztaféle koncentrálódik, a földibolha ellen sűrű rovarhálóval védik a növényeket. A liszteskével nincs gondjuk, viszont a gyapottok-bagolylepke és a poloskák okozhatnak jelentősebb veszteségeket. Előbbi ellen bevált a szántóföldeken is alkalmazott Dipel DF, az utóbbi a legrosszabb esetben a termés ötödét érinti, ami egy biogazdaságban még elfogadható kárszint.

„A cél az egész éves termelés biztosítása fűtetlen fóliasátorban. Az időjáráshoz faj- és fajtaválasztással alkalmazkodunk. A fóliaházakat részben cserélni, részben bővíteni tervezzük – ehhez pályázati forrást kell igénybe vennünk. Nagy légterű, gerincszellőzéssel és párásítóval szerelt építményekre van szükségünk. Nálunk a Hírös Fóliaház Kft. termékei váltak be.

Az árnyékolással folyamatosan kísérletezünk.

Vizünk elég van, az 50 liter/perces teljesítményű kút állandó üzemben a legszárazabb időszakokban is elegendőnek bizonyult. Fontos még a válogató-előkészítő épület temperálása – hiszen a januárt kivéve egész évben termelünk – és még egy 8 négyzetméteres hűtőkamra beszerzése” –sorolja a terveket Dezsény Zoltán, aki láthatóan bízik a jövőben.

A friss zöldségnek becsülete lett

Regeneratív mezőgazdaság 11. rész

Talajmegújító mezőgazdaság –rend a káoszban

SZERZŐ: KÖKÉNY ATTILA

Régebben azt hittem, hogy egy ember nem tud nagy változásokat véghez vinni, de ez nem igaz. Mindannyian képesek vagyunk megváltoztatni a gondolkodásunkat és a világot, mert mindenki a saját kis univerzumában éli át azokat a változásokat, amelyek pillangóhatásként képesek gyökeresen hatással lenni mások életére is.

Minden mindennel összefügg

Edward Lorenz, a meteorológus, aki a „pillangóhatás” kifejezést alkotta, 1961-ben bizonyította ezt. Amikor egy időjárási mintákat szimuláló számítógépes modellt futtatott, 12 változóból 1-et 6 tizedesjegyről 3-ra kerekített le. Ez a kis változtatás teljesen megváltoztatta a következő 2 hónapra előre jelzett időjárási adatokat, bizonyítva, hogy a kis változtatásoknak nagy hatásuk van.

A természet kiszámíthatatlansága a pillangóhatás eredménye, mint a kvantumfizika elmélete, amely szerint egy Brazíliában szárnycsapkodó pillangó vihart hozhat létre Csongrádban.

Mindannyiunknak volt pillangóhatása az életében, és lehet, hogy nem is tudjuk, ez mennyire megváltoztatta ez az életpályánkat.

Én például 15 évvel ezelőtt azt sem tudtam, hogy néz ki egy MTZ, de nem is érdekelt, hogy tudjam. Nekem az étel a boltban termett. Azután jött néhány kis sejt, amely visszatért az örök élethez, és most Magyarország legnagyobb regeneratív no-till átállási programját segítem, sok ezer hektáron formálva a gondolkodást és a talajt.

Az egyik dolog, amit nem értek, ha egy gazdálkodótól azt hallom, hogy ő csak egy gazdálkodó. A mezőgazdaság a világ legösszetettebb munkája, és a káoszra adott válaszainkra épül.

Nagyon is számítanak az apró dolgok, amiket a tevékenységünk során teszünk. Az a pillanat, amikor még egy napig legeltetjük azt a marhát ugyanazon a területen, vagy átgondoltan takarónövényt vetünk, máris változást jelent. Ez az a fajta rendszer, amellyel az úttörő gazdák mindennap foglalkoznak, akik nem a gondolkodás nélküli automatizmusok rabjai. A gazdálkodás olyan összetett munka, hogy számomra néha az is csoda, hogy egyáltalán

étel kerül az asztalra, a számtalan akadályozó tényező ellenére.

A természet rendszerében minden mindennel összefügg. Együttműködő egész vagyunk, és ennek megértésével, nyitott szemmel járva és a természet tervét követve a gazdálkodási gyakorlatunkban elősegíthetjük a talajok gyógyulását szerte az országban.

Mert a talajok betegek, lázasak, éhesek és szomjasak

A másik dolog, amit nem értek, a változástól való félelem. Naponta beszélek meglett, erős emberekkel, akár felsővezető pozícióban, akik a férfiasság mintaképei: nagy hang, nagy traktor, nagy terepjáró, rettenthetetlenek mind. De amint arra kerül szó, hogy egy másfajta mezőgazdasági technológiával, környezetbarát módon, jobb üz-

leti eredményekkel tudnának termelni, de el kellene felejteni az ekét, abban a pillanatban kifogásokat kereső gyerek lesz belőlük, aki menekül a biztonságos kis kuckójába. Pedig több száz millió hektáron termelnek már no-till technológiával, Alaszkától Ausztráliáig – de az atavisztikus félelem gúzsba köti a gondolkodást.

Van egy mondás, ami példa lehet: „Egy szög miatt a patkó elveszett; a patkó miatt a ló elveszett; a ló miatt a lovas elveszett; a lovas miatt a csata elveszett; a csata miatt az ország elveszett – máskor verd be jól a patkószeget!”

Ugyanezt a példát használhatjuk arra, hogy növény híján elveszítjük a talaj humusztartalmát. A humusz híján elveszítünk termőterületeket a talajromlás miatt. Ha terméketlenné válnak a termőterületek, az evapotranspiráció híján elveszítjük az optimális éghajla-

A háttérben egy több éves no-till tábla, 11 tonna feletti no-till kukoricával. Az előtérben felszántott kukoricaföld tulajdonosa kevesebbet aratott

tot. Azaz a növény hiányában elveszítjük a földi klímát.

Világszerte a földterületek 20–30%-án nem található növényzet, teljesen csupasz. Befolyásolja ez az éghajlatot? Igen, de még mennyire! A jégkorszak után az egész bolygó növényzettel borított volt, és őseink ezt szisztematikusan kiirtották, hogy élelmiszert termeljenek, és biztosítsák az erőforrásokat hétköznapi életükhöz és a háborúkhoz. Az erdőirtás, a túllegeltetés és az intenzív talajművelés évezredek óta tart, amely többször sivataggá változtatott hatalmas régiókat, és számos civilizáció összeomlásához vezetett. Az eső kb. 40%-a azonban az élő növényekből, elsősorban az erdők párolgásából és biológiai esőmagjaiból származik. Növények nélkül a talaj leromlik, a kis vízkörforgás szétesik, és olyan aszályokat és eseményeket tapasztalunk egyre gyakrabban, mint a 2022-es aszály vagy a 2023-as M1-es porvihar.

Hogyan nézne ki a bolygónk növények nélkül?

Élő növények nélkül nem tudná szabályozni az éghajlatot. Nem is lenne éghajlat, hatalmas felhőszakadások és porviharok váltogatnák rendszer-

1. Mennyi napfényt kapunk a fotoszintézishez?

2. Működik-e a vízkörforgás? Ha nincsenek élő növények, akkor nincs működő vízkörforgás sem, mert nem képződnek aggregátumok, amelyek segítik a beszivárgást és a minél lassabb párolgást.

3. Az élő növények hiánya megszünteti a tápanyagkörforgást is.

Atalajfelső8–10cm-ébenolyanlényekisvannak, mintaföldigiliszták,amelyekmegváltoztatjáka talajtápanyagkörforgásátésvízgazdálkodását

telenül egymást. A talaj éhezik, mert nem táplálja élő növény. Szomjas, mert a felszántott földek nedvességtartalma gyorsan elpárolog. A föld lázban ég, mert a Nap árnyékolás nélkül perzseli a hantokat.

A globális felmelegedésben a sivataggá művelt földek hősugárzása versenyez az urbánus területek hőszigeteivel egy olyan mezőnyben, ahol az üvegházhatású gázoknak igen elenyésző a szerepe. Ezt nem is nevezném globális felmelegedésnek. Én ezt globális tudatlanságnak és szétesésnek hívom.

Amikor kisétálok egy termőföldre, az első dolog, amit előveszek, egy ásó, hogy ellenőrizzem, hogy a 4 ökoszisztéma-folyamat, amely élteti a talajt, jelen van-e a szántóföld minden négyzetcentiméterén:

4. Van-e változatos talajélet? Én ezt a bolygó szoftverének nevezem. Minél több rovar-, állat- és növényfaj van jelen, annál hatékonyabban működik a talaj és a gazdaság is.

Az egészséges ökoszisztéma körforgásainak használata a pénzügyi szabadság kapuja. Egy öntermékeny ökoszisztéma létrehozásával minimálisra csökkenthetjük a kiadásokat az élelmiszer-termelésben.

A természet tervezésének utánzása

Maga a talaj egy csodálatosan tervezett „élőlény”. Van bőre, amelyet detrituszférának neveznek, ami a szerves anyagban gazdag felszín és a talaj találkozása; a filoszféra ,

amely élő növények felszíni biomaszszájából áll és az erek, a driloszféra, amely a giliszták emésztőrendszerén keresztülhaladó talajjal segítenek a tápanyagban gazdag aggregátumok kialakításában. A baktériumok a gombákkal és a gyökerekkel együtt hozzák létre a biotikus ragasztóanyagokat, amelyek stabilizálják a pórusokat. Amikor ások, minél mélyebben gömbölyű morzsás talajt akarok látni. Bőrt, ereket és pórusokat akarok látni, mert mindegyik talajszféra összekapcsolódik, és hatással vannak egymásra.

Látni akarom a talajt, amely él. Abban a 8–10 cm-ben olyan lények is vannak, mint a földigiliszták, amelyek megváltoztatják a talaj tápanyagkörforgását és vízgazdálkodását. Ezek jelentik a pillangóhatást, amely megszabadíthat minket a műtrágyáktól. Nemcsak a szerves anyagokat bontják le, hanem olyan felvehető tápanyagban gazdag aggregátumokat is létrehoznak, amelyek növelik a víz beszivárgását és visszatartását. És mit szeretek még a földigilisztákban? Hogy 24 órában dolgoznak, és nem kérnek szabadságot.

Nem vagyok egyébként az olyan eszközök ellen, mint a műtrágyák és a gyomirtók, sőt, nálam láthatóbban senki nem lépett fel a zöldek glifozátellenes aknamunkája ellen. De semmi értelme, hogy a ráfordításoktól való függőség miatt tönkremenjünk. A természet öngyógyító, önszabályozó és önszerveződő, a testünk is állandóan ezt csinálja. Abban a pillanatban, amikor a testünk abbahagyja az önszabá FOLYTATÁS A 68. OLDALON

A természetes összetettség segít a termékeny talajok kialakulásában – a legelő állatok integrálása segít a no-tillt magasabb szintre emelni

lyozást, meghalunk. A talajjal ugyanez történik, ha a vassal megnyúzzuk, és sókkal perzseljük.

A zavaró hatások csökkentése és az állandóan élő gyökérzet fenntartásának rendszere segít létrehozni a műveletlen erdők és gyepek mély gyökérszerkezetét, termékeny, aggregált talaját és biológiai sokféleségét. A talajmegújítást a természetet utánozza, a természetes tápanyag- és vízkörforgás segítésével.

Még többet!?

Amikor feltárcsázzuk vagy szántjuk a talajt, és a felső 10–30 centimétert leromboljuk, annak öngyógyító mechanizmuson kell keresztülmennie. Minél mélyebben és gyorsabban végezzük a munkát, annál nagyobb kárt okozunk a talaj életében és szerkezetében. Majd műtrágyát szórunk, és újra megműveljük, és újra gyomirtózunk. Létrehoztuk ezt a felesleges körforgást, és egyre több időt, energiát és pénzt kell költenünk minden évben a rendszer fenntartására. Minél egészségesebb azonban a talaj, annál jobban bírja az alkalmi, minimum művelést vagy gyomirtó kijuttatást. Amit

azonban a bolygónk nem tud kezelni, az a gazdák intenzív földművelése. Ez egy olyan törékeny ökoszisztémát hoz létre, amely egyetlen hiányzó darab miatt öszszeomolhat, és akkor újabb inputot vagy vasat kell beszereznünk. Ezt a mezőgazdasági gondolkodást az angol találóan „more on” gazdálkodásnak hívja, azaz „még többet” – a „moron” az ostoba angol megfelelője.

Ahelyett, hogy még több talajművelésbe kezdenénk, alakítsuk a talajt minél kisebb intenzitású műveléssel és takarónövényekkel, amely technológiával a beteg földet egészséges, humusz-

Amikor 2012-ben először kezdtem el takarónövényeket vetni, azért tettem, hogy a termékeny gyepet utánozzam. Hiszen annak van egy állandó bőre, avagy szerves szintje a gyomok elnyomására, a hőmérséklet szabályozására, a mikrobák táplálására és a tápanyagkörforgás támogatására, és ezzel több méter mély termőtalaj tud létrejönni.

A természetes talajok olyanok, mint a hálózat az Avatarban. Minden mikroba kapcsolatban áll egymással, a mikorrhizák hálózatán – mint interneten –áramlik az információ, és a növekvő

Nyitottnakkelllenniazépítőjellegűkritikára, elkellismerniahibákat,ésfelelősségetkell vállalniakijavításukért

ban gazdag, aggregált talajjá alakíthatjuk. Minél inkább kiszárítja valaki a földeket, sókkal terheli, annál jobban elrontja a talaj legfontosabb 8–10 cm mély rétegét, amely a biológiai aktivitás 80%-át tartalmazza.

gombafonalak nyálkás felületén, mint a gyorsvonaton, száguldanak a baktériumok. A növények és a talaj egy biológiai rendszerben a megfelelő egyensúly és szerkezet nélkül összeomolhat. A szántókon nincs hálózat.

A gyógyító trágya – ha több rovart és madarat szeretnénk látni, állandó táplálékforrásra van szükségük. Itt már januárban is repülnek és szaporodnak a sárga trágyalegyek. Az irodalom szerint csak áprilistól láthatóak

Egy globális rendszerben azonban a talajmegújító mozgalom még mindig a korai innovációs szakaszban van. A talajmegújítás nem szexi, mert nem tesz hamis ígéreteket. Az EU sem önt a regeneratív gazdákra milliárdokat évente, hogy a nyugati luxuspiacra kőkorszaki módszerekkel termeljenek. A szélsőségek között mégis szorgos gazdák teszik csendben a dolgukat, és teremtik meg az élő talajokat egy fenntarthatóbb rendszerrel. Mert mi lehet annál fenntarthatóbb szántóföldi növénytermesztés, amelyben már nitrogénkiegészítés nélkül is 10,5 tonnás no-till kukoricát aratunk?

A siker gondolkodásmódja

Mi tesz egyes gazdákat korai újítókká? A gondolkodásmódjuk, mert megértik a természet és talaj védelmének célját, és ezt soha nem felejtik el.

Ez a növekedési gondolkodásmód azt jelenti, hogy nyitottnak kell lenni az építő jellegű kritikára, el kell ismerni a hibákat, és felelősséget kell vállalni a kijavításukért. Ezen az úton meg kell tanulni az alázatot – leülni, és meghall-

gatni a kritikát anélkül, hogy magunkra vennénk. Ha nem változik meg az a mód, ahogyan a talajra és a rendszer egészére tekintünk, és ha nem változik a gondolkodásmódunk, úgy nem fogunk tanulni.

Extrém példákban nincs hiány az újítók között. Russell Hedrick például egy első generációs farmer Észak-Karolinában, és megtestesíti ezt a gondolkodásmódot és kitartást. Egyszer például 20 hektárnyi takarónövényt kellett elvetnie a csapadékos decemberben a kukorica versenytáblájába, és az idő fogytán volt. Ezért elment egy helyi barkácsboltba, vett tologatós vetőgépeket, és felbérelt középiskolás diákokat, hogy kézzel vessék be a földjét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ő lett a no-till kukorica hozam világrekordere öntözés nélküli kategóriában.

Nem okosabb, mint bárki más, de nem adja fel, és hajlandó megosztani a tudást. Hedrick nem mezőgazdaságban nőtt fel, tíz évig autószerelő és tűzoltó volt, most pedig világbajnok. Ezt annak köszönheti, hogy folyamatosan kutat, és rendszert épít, kezeli a részleteket, és kitartó. És soha nem felejti el megemlíteni azokat,

akik segítettek neki a felfelé vezető úton.

A sok előny mellett miért nem nőtt akkor a talajmegújító mozgalom népszerűsége?

Az egyik legnehezebben leküzdhető akadály a társadalmi kondicionálás. Ezt tanuljuk a családunkban, az iskolánkban, a munkahelyünkön, a közösségeinkben. Mindenki emlékszik, amikor először akarta bevezetni a direktvetést és a takarónövényeket. Mindenki idiótának nevezte és nevezi. Ez a társadalmi kondicionálás, amelyet legtöbbször a szükség tör csak meg.

Ha azonban előre akarjuk vinni ezt a mozgalmat, hogy meggyógyítsuk a talajokat, akkor kitartásra van szükségünk. A regeneratív mezőgazdaság egész életre szól, ezért dolgozzunk a közösségben! Ne egyedül csináljuk ezt, mert túl bonyolult és túl kemény harc, én csak tudom. Ez egy új gondolkodásmód, amely szereti és utánozza a természetet, így meggyógyíthatjuk a talajon és az ökológián kívül az emberi közösségeket is.

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

A Magyar Talajtani Társaság 2024. március 20-án országos kampánynapot szervez, hogy felhívja a figyelmet termőtalajaink állapotára és fontosságára.

Országszerte a Társaság talajtanos szakemberei, oktatási intézmények, cégek, gazdálkodók a kampányba bekapcsolódó helyszíneken talaj-

A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról

szelvényt ásnak aznap, és azokat bemutatják, leírják, informálnak a talajról, annak működéséről, és természetesen válaszolnak a résztvevők kérdéseire.

A program kiemelt célja, hogy élményszerű módon, szakemberektől kapjanak laikusok, érdeklődők olyan információt a talajról, ami ráirányítja a gyelmet annak fontosságára.

Ássunk szelvényt egyszerre!

Lapkiadónk is csatlakozott a kezdeményezéshez, www.mezohir.hu weboldalunkon, Facebook-oldalunkon és természetesen személyesen is csatlakozhat a kiskunhalasi szelvény elemzéséhez. A folyamatosan bővü-

lő kampány részletei pedig a Magyar Talajtani Társaság oldalán (www.talaj.hu) olvashatók.

Bővebb felvilágosítás:

Bertóti Diána +36-30/866-6443, Szabó István +36-30/641-5276, a kiskunhalasi szelvénnyel kapcsolatban pedig

Sándor Ildikó +36-30/565-9434.

mezohir

A LAMMA 2024-es kiállítás mezőgépújdonságai

SZERZŐ: DR. VARGA VILMOS NY. OKL. GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖK

A LAMMA 2024 több mint 600 kiállító részvételével sikeresen zárult. A bemutatón az érdeklődők a legkorszerűbb mezőgazdasági gépeket, technológiákat, berendezéseket és prémium szolgáltatásokat ismerhették meg.

LAMMA 2024

Az Egyesült Királyság első számú mezőgazdasági gépkiállítása a LAMMA (Lincolnshire Agricultural Machinery Manufacturers Association), amelyet 1982 óta évente megrendeznek. Az ez évi kiállítás 2024. január 17–18-án került sorra, a szokásos helyen, az angliai NEC Birminghamben. Néhány érdekes, új, innovatív terméket kívánunk innen röviden bemutatni.

New Holland CR11 kombájn

A New Holland Agriculture az Egyesült Királyságban először mutatta be az új CR11 típusjelzésű kombájnt (1. kép). A CR11 kombájnt az érdeklődők

a 2023-as Agritechnica kiállításon már tavaly év végén láthatták, ahol az egyetlen innovációs aranyérmet elnyerte.

A New Holland CR11 kombájn, a termékcsalád zászlóshajója címet átvéve, olyan új, élvonalbeli technikai megoldásokkal rendelkezik, amelyek segítenek csökkenteni a nagy gabonatermesztők betakarításának összköltségét. Ez az új New Holland Twin Rotor® kombájntípus a korábbihoz képest nagyobb kapacitást, alacsonyabb szemveszteséget, a gabonaminőség maximális védelmét, prémium maradékanyag-kezelést, kevesebb hajtóanyag felhasználását biztosítja.

A CR11 kombájn – többek között az FPT Industrial C16 típusú, 15,9 li-

teres, 6 hengeres, soros, turbófeltöltős, 570 kW (775 LE) teljesítményű dízelmotornak, a 18 m szélességű vágóasztalnak, a 2 × 24” rotoroknak, a 20 000 l-es gabonatartálynak és a 210 l/s ürítési sebességnek köszönhetően – kiváló termelékenységet nyújt.

A formatervezett, nagy vezetőfülkében korszerű vezérlőrendszerek segítik a vezető munkáját. Az új kombájn fülkéjében megtalálhatók az alapvető precíziós gazdálkodási funkciók ellátásához szükséges elérhetőségek, például a telematikai távoli képernyő-megtekintés, a valós időbeni termésösszetétel-figyelés, a talaj tápanyag- és nedvességszintek regisztrálása stb.

1. kép. New Holland CR11 kombájn, a termékcsalád zászlóshajója (forrás: media.cnhindustrial.com)

TEEMORE MAGELLAN-25 gumipadló

A Teemore Engineering Ltd vállalat Észak-Írországban, Magellan-25 elnevezéssel kiváló minőségű, 25 mm vastag gumipadlókat készít tehénistállók számára (2. kép).

A bemutatott Magellan-25 padlót úgy tervezték, hogy ellenálljon a nagy igénybevételnek, és hosszú élettartamú legyen. A gumipadló párnázott, kényelmes felülete jó tapadást és csúszásmentességet biztosít az állatok és emberek számára. A padlóburkolaton található egyedi forma kialakítása biztosítja, hogy az összes vizelet a padlóburkolaton belüli csatornákba, majd onnan a gyűjtőtartályba kerüljön.

A Magellan-25 padló alkalmazásának legnagyobb előnye, hogy akár 40%-kal csökkenti a tehénistállóban az ammóniakibocsátást, amely hozzájárul a levegő minőségének javulásához és az egészségesebb környezet megteremtéséhez.

SpreadPoint SX-A műtrágyapor-terítő adapter

Az észak-írországi SpreadPoint Ltd egy új és innovatív vállalat, amely szóróberendezések tervezésére és gyártására specializálódott például a mezőgazdaság, az építőipar és a közüzemi szolgáltatások számára. A vállalat a LAMMA kiállításon bemutatta SpreadPoint SX-A elnevezésű műtrágyapor-terítő adapterét, amely pél-

dául egy 6 m3-es SpreadPoint SP-600 típusjelzésű, egytengelyes, vontatott, hidraulikus hajtású hevederes szórógéphez kapcsolható (3. kép).

finomszemcsés anyagokat hord fel por- és hulladékmentesen a talajra. A 12 m-es szélességű rozsdamentes acél csigaszerkezet bármilyen időjárási kö-

AMagellan-25padlóalkalmazásának

legnagyobbelőnye,hogyakár40%-kalcsökkenti atehénistállóbanazammóniakibocsátást

Az új SpreadPoint SX-A csigás rendszerű adapter műtrágyapor, mész és egyéb poranyag terítőegysége, amely

rülmények között pontosan hordja ki a poranyagot. A csigatartó keret a talaj kontúrjához és az akadályok elkerüléséhez hidraulikus munkahengerekkel ferde helyzetbe mozgatható.

A szórási kép és a kapacitás beállításához a csiga sebessége a hidraulikus hajtás változtatásával szabályozható. Az állítható redőnyök helyzete gyorsan állítható a szórási kép finomhangolásához. A túlterhelés elleni védelem a hidraulikus rendszer nyomáscsökkentésével biztosítható. A közúti szállításhoz a gép a vezetőfülkéből gyorsan összecsukható az ISOBUS-vezérlőkön keresztül irányított hidraulikus munkahengerekkel.

FAN PSS 8 nyomócsigás szeparátor

A FAN SEPARATOR GmbH osztrák vállalat (2004 óta a Bauer-csoport tagja) bemutatta az új, PSS 8 típusjelzésű szilárdanyag-folyadék nyomócsigás szeparátorát (4. kép). A nyomócsigás



FOLYTATÁS A 72. OLDALON

3. kép. A SpreadPoint SX-A műtrágyapor-terítő adapter (forrás: spreadpoint.co.uk/products)

2. kép. TEEMORE MAGELLAN-25 gumipadló (forrás: teemoreengineering.com)

szeparátort elsősorban tehénhígtrágya szétválasztására alkalmazzák. Megfelelő célirányos kezeléssel és feldolgozással a szétválasztott trágyaalkotók felhasználhatóságának hatékonysága jelentősen növelhető. A szétválasztás szilárd fázisa azonnal felhasználható biogázrendszerben, természetes műtrágyaként szétszórható, komposztálható, könnyebben és helytakarékosan szállítható. A szilárd anyagban szegény folyékony fázis nagyon gyorsan behatol a talajba, és hamar felszívódik a növényzetbe, nem okoz takarmányszenynyeződést gyepekben, a felhasználás során a kellemetlen szaghatás mérséklődik, a folyékony fázis tisztítóvízként is használható.

A FAN PSS 8 nyomócsigás szeparátort nagygazdaságok számára tervezték. A robusztus gép 3600 mm hoszszú, 900 mm széles, és a bemenetelig 1300 mm magas. A 2200 mm hosszú és 350 kg tömegű nehéz csigát egy fejcsapágy is megtámasztja.

A 400 mm átmérőjű cserélhető szűrőkosár szitamérete öt lépcsőben, 0,25–1,00 mm között választható. A beépített csigát egy 30 kW-os, 400 V-os, 50 Hz-es váltakozó áramú villanymotor hajtja. A 7–9% szárazanyag-tartalmú szarvasmarhatrágyával akár 65 m³/h áteresztőképesség is elérhető. A szétválasztott szilárd anyag szárazsága (keménysége) az ellensúlyok számával és helyzetének változtatatásával szabályozható.

POLARIS RANGER XP KINETIC UTV jármű

Az amerikai Polaris Inc. vállalat bemutatta legújabb és legerősebb Farm UTV jármű (Farm Utility Terrain Vehicle, vagyis mezőgazdasági haszonterepjáró-jármű) termékét, POLARIS RANGER XP KINETIC elnevezéssel (5. kép). Ez a villamos akkumulátoros hajtású, kis méretű haszonjármű jelenleg kategóriájában a világ legerősebb járműve. A jármű sokoldalúan használ-

ható a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, kis terhek gyors szállítására, könnyű munkagépek üzemeltetésére, szükségáramforrás biztosítására stb.

A POLARIS RANGE R XP KINETIC háromszemélyes, összkerékvagy kétkerékhajtású, független négykerék- (két lengőkaros) felfüggesztésű, első tengelycsonk-kormányzású jármű. A hajtást 81 kW-os (110 LE-s), belső állandó mágnesű váltakozó áramú villanymotor szolgálja ki, amellyel a jármű haladási sebessége 0–96 km/h között folyamatosan változtatható. A jármű hatótávolsága 14,9 kWh-s lítiumion-akkumulátor esetén akár 72 km, illetve 29,8 kWh-s lítiumion-akkumulátor alkalmazásakor akár 128 km is lehet (40 km/h haladási sebesség és 114 kg rakomány mellett). Az akkumulátor töltése a beépített 6 kW-os fedélzeti töltőről (120 vagy 240 V-os hálózatról) 5 órán belül elvégezhető.

A RANGER XP KINETIC további fontosabb műszaki adata: hosszúság 3050 mm, szélesség 1580 mm, magasság 1980 mm, tengelytáv 2060 mm, hasmagasság 354 mm, fordulási sugár 4064 mm, rakfelület mérete H 933 mm × SZ 1378 mm × M 316 mm. A terhelhetősége 567 kg, gumiabroncsmérete elöl 29 × 9-14; hátul 29 × 11-14. A jármű terhelhetősége 681 kg, száraz tömege 796 kg, a névleges kifejhető vonóerő 1134 kg.

5. kép. POLARIS RANGER XP KINETIC villamos jármű (forrás: electrek.co)

4. kép. FAN PSS 8 típusjelzésű nyomócsigás szeparátor (forrás: fan-separator.de/en)

Bálázó, ami mindenre jó

SZERZŐ: SZABÓ TIBOR

Aszolnoki McHale gyárban készülnek a McHale körbálázói, melyek innen kerülnek kiszállításra szerte a világba. Számos hazai gazdálkodó is ismeri és tapasztalja a McHale gépek használatából fakadó előnyöket. A prémiumkategóriát képviselő gépek gyártása során a magas minőségű kivitelezés és a magas minőségű alkatrészek alkalmazása hosszú élettartamot és használhatóságot tesz lehetővé. Ez nemcsak az új, hanem a használt gépek értékében is megmutatkozik, igazolva azt, hogy egy McHale gép vásárlása „befektetés a jövőbe”.

Az ír cég termékei közül a hazai gyártású V6750 típusú változó kamrás bálázómodell továbbra is népszerű a magyar felhasználók körében is. A nagy kapacitású, kiváló minőségű gép alapfelszereltségében tartalmazza azokat a műszaki elemeket, amelyek a jó minőségű, de egyben hosszú távon is üzembiztos, nagy teljesítményű bálázáshoz elenged-

hetetlenek. A megújult ún. ProfiFlow rendfelszedő még jobb terményáramlást nyújt, akár nagyobb munkasebességnél. A 2,1 m munkaszélességű rendfelszedő kiváló terményfelszedést biztosít a nagy tömegű, akár nedves termény esetén is. A nagyobb teljesítményt szolgálja az úgynevezett adaptív terménytovábbító rendszer, amely lehetővé teszi a továbbítócsatorna átömlési keresztmetszetének változását az anyagáramtól függően.

A V6750 gépek alapfelszereltségként 15 db aprítókéssel rendelkeznek, de igény esetén akár 25 db kés is rendelhető. Minden McHale bálázó alapfelszereltsége a Drop Floor eltömődésgátló, melyet a magyar szakzsargonban csak „medveölőként” emlegetnek. Ezzel a megoldással az esetleges eltömődések (medvék) könnyedén és kényelmesen elháríthatóak, a traktorkabin elhagyása nélkül.

A McHale V6 változókamrás gépeivel 65 cm és 165 cm között bár-

mekkora átmérőjű bálák készíthetők. Ezeknek a bálázóknak a bálakamráját három darab széles, végtelenített, dupla szövetbetétes gumiheveder alkotja, melyek már a bálakészítés kezdetekor nyomást helyeznek a tömörítendő anyagra, egyenletes bálatömörséget eredményezve így a bála teljes keresztmetszetében. A készítendő bála méretét, tömörségét, illetve a kötözéshez használni kívánt háló rétegszámát és annak előfeszítését a kezelőpulton keresztül, a traktorkabinból lehet beállítani.

A V6 modellcsalád új gépe a V6760 modell, amely az ISOBUS-os rendszerével és automata vezérlésével könynyíti meg és egyszerűsíti le a bálázás műveletét.

Amennyiben felkeltettük érdeklődését, és további részletek is érdeklik, keressen bennünket a megadott elérhetőségek egyikén!

Hitachi építőgépekkel bővül a Valkon Kft. gépkínálata

SZERZŐ: FM

A januári AGROmashEXPO és AgrárgépShow egyik izgalmas programja volt az a sajtótájékoztató, amelyen a Valkon Kft. képviselői bejelentették az új márkát, amelyet mostantól a cég forgalmaz. A kecskeméti székhelyű vállalkozás az építőipar felé nyit, mivel 2024-től a Valkon a Hitachi Construction Machinery (Europe) termékeinek kizárólagos hazai képviselője. Az építőgéppiacra egy olyan professzionális partnerrel lépnek be, amely a globális piac egyik meghatározó szereplője.

Mint azt a rendezvényen Pánczél Szabolcstól, a Hitachi Construction Machinery Europe közép- és kelet-európai országokért felelős menedzserétől és Kecskeméti Sándortól, a Valkon Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a Hitachi a hidraulikus kotrógépek legszélesebb választékát kínálja a világon, az egytonnás minitől a 840 tonnás bányászati kotrógépekig.

Minden modell egyenletes és produktív teljesítményt nyújt, kényelmesek, biztonságosak és megbízhatóak. A kotrógépeken kívül kerekes rakodókat, dömpereket és egyéb speciális alkalmazásokhoz szükséges építőipari berendezéseket is szállítanak. Minden Hitachi-termék kiváló minőségéről, fejlett technológiájáról és megbízhatóságáról híres.

A Hitachi Construction Machinery (Europe) NV (HCME) a Hitachi Construction Machinery Co., Ltd (HCM-Japan) leányvállalata. 1972-ben alapították Oosterhoutban, székhelye a hollandiai Amszterdamban található. Legfőbb feladataik közé tartozik a Hitachi építőgépek gyártása, értékesítésének támogatása és marketingje Európa-szerte, Afrika egyes területein és Izraelben.

A Hitachi Európa (HCME) több mint 450 embert foglalkoztat amszterdami központjában, valamint Németországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Amszterdamban található üzemüket az európai gépek testreszabására, specializálására hozták létre. Digitális megoldásokkal, például telemetriai és távoli flottamenedzsment rendszerekkel is támogatják ügyfeleiket a biztonság és a hatékonyság javítása, valamint a Hitachi építőipari berendezések üzemeltetési költségeinek csökkentése érdekében. Ezenkívül a HCME által átvizsgált használt és bérelt gépeket, valamint alkatrészeket és adaptereket is biztosítanak.

ki erős értékesítési és vevőszolgálati hálózatot Magyarországon.

2007-ben felvállalták ezt a feladatot, és azzal a céllal kezdték meg tevékenységüket, hogy a specialisták összefogásával országos lefedettségű, versenyképes gépforgalmazóvá váljanak. Sikerük alapja a hiteles szakmai képviselet és a felkészült, kompetens vevőszolgálat. A profi gépek, profi vevőszolgálat, elégedett felhasználók eredményeként kiváló partnerkapcsolatokat alakítottak ki mind a vevőikkel, mind beszállítóikkal.

2024-re az a helyzet állt elő, hogy egy olyan professzionális építőgépgyártó keresett új képviselőt Magyarországon, mint a Hitachi, amelynek termékei beleillenek a Valkon Kft. portfólióépítési stratégiájába.

A mezőgazdasági sikerek után az építőipar a következő

lépés

A Valkon Kft. szakemberei a cég indulásakor látták, hogy a jó imázsú gépgyártók, akik jellemzően független specialisták – mint pl. a Krone, Rauch, Seppi, Wielton – vagy a globális csoportokhoz tartozó szintén specialisták – mint pl. a Valtra – nehezen építenek

A Hitachi és a Valkon Kft. együttműködésével két jó nevű, elfogadott, tapasztalt és a szakma iránt elkötelezett cég partnersége valósul meg. Egyezik a gondolkodásuk a vevőszolgálat működéséről, a partnerkapcsolatok ápolásáról. Hosszú távon gondolkodnak, és ebbe hajlandóak munkát, energiát és forrásokat befektetni. A Valkon Kft. célja az, hogy a mezőgazdasági gépeik értékesítési rendszerét az építőgépekre is kialakítsák, és néhány éven belül a Hitachi kotrókkal és homlokrakodókkal dobogós piaci részesedést érjenek el.

A Valkon Kft. rendszerében a Hitachi vevőszolgálata, az alkatrészés szervizszolgáltatás 2024. március 15-től lesz elérhető Magyarországon.

A Valkon Kft. tapasztalt kollégái részvételével építi fel a Hitachi-csapat gerincét. Termékmenedzserük – Bárth Gábor –, szervizmérnökük, alkatrészes termékmenedzserük és mobil szerelőkollégáik elkezdték a munkát és a tanulást. A számukra új ágazatot új értékesítő kollégákkal fogják kialakítani, a csapat építése folyamatban van.

Bárth Gábor, Kecskeméti Sándor és Pénczél Szabolcs az AgrárgépShow-n rendezett sajtótrájékoztatón

Leeb-bizonyíték: jelentős spórolás pontos permetezéssel

SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN – 30-7430302

A precíziós pályázat keretein belül is nagyon sok növényvédő gépet (permetezőt) vásároltak a termelők. A precíziós vagy precíz két külön fogalom. Lehet valami precíziós akkor is, ha éppen a precizitása marad el. A növénytermesztésnek meg volt fogalmazva a 2030-ig teljesítendő terv, amiben addigra felére kellett volna csökkenteni a növényvédő szerek és műtrágyák mennyiségét. Ez most egyelőre leseperve az asztalról, de ha már egyszer ott volt, akkor érdemes azzal foglalkozni, hogy egyáltalán lehetséges-e kevesebb növényvédő szerrel hasonló eredményeket elérni, mint most.

25 cm-nél már kevesebb permetlé is elég

Erre a zsigeri válasz az, hogy nem! Nagyon sokszor a jelenleg forgalomban levő szerek sem elégségesek nagyon sok gond megoldására, nemhogy a mennyiséget még felére csökkentsük. Amikor a permetezőfúvókát elhagyja a permetlé, sok minden történhet. A cél az, hogy arra a felületre kerüljön, ahova szántuk. A kérdés csak az, hogy ez megtörténik-e.

Nézzünk meg egy kísérletet, ami légcsatornában történt, és azt elemzi, hogy mi történik akkor, ha a szórókeret

50 vagy éppen 25 cm-re van a célfelülettől.

Azt látjuk, hogy a két görbe az elején teljesen másképp viselkedik. Az 50 cm-re levő fúvókánál már picivel több mint 2 m/s szélsebességnél a kiáramló mennyiség 20%-a elsodródik. Ezzel szemben a 25 cm-es rendszernél (fele akkora fúvóka mellett) a permetlé 98%-a 5 m/s szél mellett is megérkezik a célfelületre. Vagyis itt alapból 25% veszteségről beszélünk, mert elsodródik. Lehet, hogy valahova ezek a cseppek megérkeznek, vagy éppen elpárolognak – de nem találtak célba.

Vidd közelebb!

Elég jó keretvezérléssel kell rendelkeznünk, hogy permetezés közben a keret 50 cm-es távolságra legyen a célfelülettől. A legtöbb használatban levő permetező kerete 70-80 cm-re van a célfelülettől. Ez még nagyobb elsodródást – azaz még nagyobb veszteséget –jelent, és a szerek még így is hatnak! Ez azt jelenti, hogy lenne potenciál nagyon sok szer esetében a mennyiség csökkentésére akár akkor is, ha teljes felületre juttatjuk ki. Egyszerű a helyzet: a keretet közel kell vinni a célfelülethez!

A Leebnek az egyedi keretvezetéssel ezt sikerült elérnie, ezért van akár a 25 cm-es fúvókaosztás is. A gyérsoros kultúrnövényeknél nagyon könnyen megvalósítható a sávos permetezés. A levélen keresztül felszívódó anyagokat, ha a sor közé, a földre juttatjuk ki, az veszteség! Így bárki nagyon hamar ki tudja számolni, hogy mennyi lehet a megtakarítás, ha csak a sorra koncentrálunk (kb. 20-25 cm-es sáv). Ezenfelül pl. ha egy kukoricánál valamilyen oknál fogva feljön a gyom, és állományban kell permetezni, akkor még azt is meg lehet csinálni, hogy a sor felett haladó fúvókát kisebbre cseréljük, így kevesebb gyomirtó jut a kukoricára, vagyis kisebb lesz a depresszió is!

A növényvédelemben még nagyon sok lehetőség rejlik. Ezzel egybecseng az is, hogy jó lenne, ha minden termelő, minden évben, minden parcellája mellé minimum egy csemetét ültetne.

Elsodródás mérése szélcsatornában

Leeb BoomControll Pro – és a 25 cm-es fúvókaosztás

Sávpermetezés növényvédőszer-spórolással

Leeb AX – már aktív keret vezérléssel

Magágykészítés tavaszi vetésű növények alá

SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ

A tavaszi vetésű növényeket a szántóföldi növénytermesztésben az ország különböző termőtájain, jelentős területen, összességében mintegy 1,8-1,9 millió hektáron termesztjük. A tavaszi vetésű növények közül a kukorica és napraforgó termőterülete a legnagyobb, a többi növényé ennél nagyságrendileg kevesebb.

Ahazai ellátás biztosítása és az import kiváltása azonban mind az élelmiszeripar (pl. burgonya, cukorrépa), mind a takarmánybázis biztosítása szempontjából lényeges, a termelésükhöz fontos gazdasági érdek fűződik. Az ebből a szempontból fontosabb tavaszi vetésű növények termelési adatait, a KSH STADAT szerint, az 1. táblázatban foglaltuk össze a 2021–2022. évre vonatkozóan.

Sokféle igény összehangolása

A tavaszi növények termesztése – az 1. táblázat szerint – nagy termőterületen, az ország különböző termőtájain, ebből adódóan különböző ökológiai adottságok mellett történik. A változó tulajdonságú, állapotú talajok mellett az éghajlati és időjárási viszonyok is nagyon különbözőek lehetnek termőtalajonként és még évjáratonként is.

A termesztett tavaszi vetésű növények esetében az előzőekben említett időjárási anomáliák, szélsőséges csapadékviszonyok hatásának csökkentésére különösen fontos a megfelelő, az ökológiai adottságokhoz igazodó talajművelési technológiák, műszaki eszközök alkalmazása. Az említett növényféleségek esetében a tavaszi talajmunkák elvégzésére – a vetési hőmérsékleti igények mellett – elég rövid a rendelkezésre álló agrotechnikailag optimális időszak (1. kép). Ezt szemlélteti a 2. táblázat

Az említett eltérő ökológiai adottságok, termesztési körülmények és ezen túlmenően a termesztett növények biológiai, agrotechnikai, technológiai igényei a talajműveléssel és a magágykészítéssel kapcsolatban is különböző műszaki, gépesítési megoldások alkalmazását teszik szükségessé.

A magágykészítés a szántóföldi növénytermesztésben a vetést megelőző legfontosabb és egyben a legigénye-

sebb munkaművelet. A készített magágy vagy vetőágy minősége, az így előkészített talaj fizikai állapota biztosítja a vetőmagok keléséhez, csírázásához szükséges optimális feltételeket, vagyis az egyöntetű, egyenletes, robbanásszerű kelést, ami a potenciálisan elérhető maximális terméshozam elérését eredményezheti (1/a-b. ábra).

Ennek a célnak megfelelően a jó magágy felszíne és mélysége egyenletes, a fizikai jellemzői alapján nem porosított, aprómorzsás, a pórus (szilárdfázis ∼55/45°) kellően ülepedett, nyirkos és gyommentes. A megfelelő fizikai paraméterekkel rendelkező vetőágyban egyenletes nedvességtartalom és vetési mélység biztosítja az említett egyenletes kelés feltételeit.

Mindezek mellett a magágykészítés munkaműveletének fontosabb követelményei a következők: a lehető legkeve-

sebb talajbolygatással, nedvességvesztéssel járjon, és ne porosítson, javítsa a különböző kijuttatott tápanyagok – starter műtrágyák, gyomirtók – hasznosulását, segítse a csírázást és kelést (2. kép). Fontos, hogy a magágykészítési hibák okozta problémák a vegetációs időszakban már nem javíthatók ki.

Egyszerűtől az összetettig

A tavaszi növények alá a magágy elkészítésére – az eltérő ökológiai adottságok és különböző talajjellemzők miatt – a legegyszerűbb eszközöktől a nagy munkaszélességű, kombinált gépekig számos konstrukció áll rendelkezésre, illetve használható.

Az említett követelményeknek megfelelő magágy könnyű talajokon számos egyszerű, különböző kiegészítőkkel felszerelt eszközzel, gépkapcsolattal

1. kép. Kukoricavetés jól elkészített magágyba

1/a-b. ábra. Az egyenletes mélységű magágy egyenletes kelést biztosít

termesztett növényféleség, növénykultúra

1. táblázat. Fontosabb tavaszi vetésű szántóföldi növények termelése 2021 és 2022-ben, KSH-adatok alapján (forrás: KSH STADAT, 2024. 02. 11.)

is kialakítható. Ilyenek a fogasboronák, rugós szárú kultivátorok, de például a nedves talajokon az ásóboronák vagy forgókéses kultivátorok, nehezebb talajokon pedig a forgóboronák.

A felszínalakításra alkalmas fogasboronák – az alkalmazott különböző munkaszélességnek megfelelően –több tagból épülnek fel. A könnyű szerkezeti kivitelük miatt még a nagyobb munkaszélességű változatok is függesztett – szállítási helyzetben felhajtható – vázkerettel vagy ugyanilyen konstrukcióban vontatott kivitelben készülnek ( 3. kép ). A magágykészítésben azonban a már az előzőekben említett módon kell a felszín lezárásáról gondoskodni, a talaj adottságainak megfelelő hengerek használatával. Az egy menetes magágykészítésre szolgálnak a boronákkal egybeépített változatok.

A nehezebben művelhető talajokon pedig a forgóboronákkal lehet megfelelő magágyat készíteni. A függesztett forgóboronák tartógerendelye az üzemeltető traktor függesztőszerkezetéhez kapcsolódik, a munkavégző rotorok hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják. A függőleges, késes rotorok a gerendelybe épített szöghajtóműbe vannak csapágyazva. A forgó rotorok mögött elhelyezett simító gondoskodik az egyenletes talajfelszínről, a tömörítést pedig, ezt követően, a robusztus prizmás henger végzi. A forgóborona-tagok munkamélysége – a hengerhez képest –általában több fokozatban állítható (4. kép).

kép. Gondosan előkészített,

felületű, gyommentes magágy

Szántóföldi kultivátorok

A jól elmunkált könnyű talajokon a magágykészítés munkájának elvégzésére a különböző konstrukciójú rugós fogú vagy egyéb, pl. merev szárú munkaeszközökkel szerelt szántóföldi kultivátorok is jó munkaminőséggel használhatóak. A szántóföldi kultivátorok is változatos konstrukciós kialakításban, széles munkaszélességű ská-

lán, függesztett és vontatott kivitelben készülnek.

Ezeknek a berendezéseknek a vázkialakítása hegesztett keretszerkezet, mely hosszirányú tartókból és kettő, három, négy – a munkaeszközöket tartó – gerendelyből áll. Az ék-, verő- vagy egyéb szárnyas művelőeszközök kapaszárai csavarkötéssel – a geometriai

 FOLYTATÁS

A

80. OLDALON

2. táblázat. Fontosabb tavaszi vetésű szántóföldi növények termelési, vetési és magágykészítési időszakának adatai (forrás: *KSH STADAT, 2022. 01. 03., **Becsült adat, ***d – dekád, ****mv – másodvetés)

2.

egyenletes

méreteinek megfelelő kereszt- és hosszirányú kiosztással – csatlakozhatnak az előzőekben említett gerendelyekhez. A sekély művelésben, magágykészítésben a rugós szárú munkaeszközökkel szerelt kultivátorok hatékony lazítást, gyomritkítást végeznek, és munkájuk után morzsalékos vetőágy keletkezik (5. kép).

Egyes típusokon – forgatás nélküli talajművelésnél – a szármaradványok és gyomnövények által okozott eltömődések elkerülése céljából csipkés tárcsás aprítóelemeket használnak. Az alkalmazott tárcsák – nagy kerületi sebességüknél fogva – a szármaradványokat és a gyomokat is elmetszik, elvágják, és a művelőelemek ezután ezeket a talajba keverik. Természetesen ezek a szántóföldi kultivátorok is különböző lezáróhengerekkel szerelhetők fel. Ezeknek a szántóföldi kultivátoroknak a nagy munkaszélességű vontatott típusai hidraulikus munkahengerrel emelhetők ki szállítási helyzetbe, és süllyeszthetők – az ütköző gyűrűs mélységállításnak megfelelően – a beállított munkamélységbe.

Forgókapák, ásóboronák

A rotoros forgókapák – a különböző talajokon – forgatásos és forgatás nélküli talajművelési technológiákban egyaránt használhatók a magágykészítési munkák elvégzésére is. A hazai gyártású forgókapacsalád tagjai függesztett, 2,7–6,5 m, vontatott, 2,7–4,7 m könnyű, vontatott nehéz, 4,0–10,4 m és félbecsukható vontatott, 4,0–6,5 m munkaszélességű változatban, a munkaszélességtől függően pedig 8–14, 12–32, 12–20 és 8–20 rotorral készülnek. A munkamélység 4–12 cm között állítható. A gépcsalád tagjai hegesztett zártszelvényű keretszerkezetéhez kengyelcsavarokkal eltolhatóan, állíthatóan csatlakoznak a rotorokat tartó lengőkarok. Munkahelyzetben a haladási iránnyal párhuzamosan elhelyezett lengőkarokra a forgókapák szöget bezáróan vannak csapágyazással csatlakoztatva ( 6. kép ).

Száraz, rögös talajviszonyok mellett az ásóboronák is jól használhatók a magágykészítési munkák elvégzésére. Az ásóboronák nagy munkaszélességű gépek, ezeket szállítási és munkahelyzetben támkerekek támasztják alá. A zártszelvényű, hegesztett keretszer-

kezethez csapágyazással csatlakoznak a tengelyre felfűzött és fixen rögzített forgó ásóborona-eszközök, azaz boronatagok. A vázkeret két szélső szárnya a boronatagokkal szállítási helyzetben

felcsukható, illetve munkahelyzetben lesüllyeszthető. A boronatagok előtt simítólemezek lehetnek, míg a tömörítésről hátul függesztett henger gondoskodik (7. kép).

5. kép. A rugós fogú függesztett szántóföldi kultivátor

4. kép. A forgóboronák is kiváló magágyat készítenek

6. kép. Vontatott, nagy munkaszélességű, forgókapás gép szállítási helyzetben

Rövidtárcsák

Az eddig ismertetett konstrukciók tavaszi magágykészítésben – az adott ökológiai viszonyoknak megfelelően –„szólóban”, egyedi gépként vagy gépkombinációban egyaránt alkalmazhatók. Megfelelő magágykészítéshez azonban minden esetben valamilyen, a talajállapotnak megfelelő, eleve meglévő hengersorral felszerelve vagy, ha ez nem lehetséges, ebben az esetben külön menetben, hengerezéssel kell a talajt tömöríteni.

A tavaszi magágykészítésben a mezőgéppiacon ma már nagy választékban jelenlévő rövidtárcsák is hatékonyan használhatók. A rövidtárcsákat – a különböző igényeknek megfelelően –kisebb munkaszélességgel függesztett kivitelben, míg a nagyobb munkaszélességű változatokat vontatott gépként gyártják.

A függesztett gépek hárompont-függesztő berendezéssel, a vontatott változatok pedig vonórúddal csatlakoznak az üzemeltető traktor hidraulikus emelő-, illetve vonóberendezéséhez. A vontatott konstrukciók fő teherviselő szerkezete a rendszerint zártszelvényből kialakított központi gerincváz. A gép szimmetriatengelyében elhelyezkedő gerincvázon vannak kialakítva a – kétoldalt szállítási helyzetbe kiemelhető és munkahelyzetbe süllyeszthető –szárnyak hidraulikus munkahengereinek támaszkodó bakjai, valamint billenőcsapjainak fülei. A kétoldali szárny vázkeretéhez külön-külön, csuklósan csatlakoznak a különböző konstrukciójú hengertagok vázkeretei. Ez a konstrukciós építési mód biztosítja a hengertagoknak a szárny keretével együttes vagy szükség szerint attól eltérő, független kiemelését (8. kép).

Kompaktorok

A tavaszi magágykészítési, talajművelési munkák végzésének agrotechnikailag optimális időszaka azonban erősen korlátozott. Ez alatt az agrotechnikailag rövid idő alatt gyommentes, megfelelő nedvességtartalmú, egyenletesen bekevert tápanyaggal ellátott, kellő aprómorzsás magágyat kialakítani – a több munkamenet időigényét figyelembe véve – nem mindig van lehetőség. Ezért fejlesztették ki a több gépkombinációból összeépített magágykészítő gépeket, kombinátorokat, kompaktorokat. Ezeknek további előnyük, hogy – az egyébként nagyobb

8. kép. A rövidtárcsák is használhatók magágykészítésre

munkamenetszám és az ebből adódó káros talajtömörödés miatti – vízháztartási problémák minimalizálhatók, csökkenthetők (9. kép).

Egyéb felszerelések

A magágykészítő gépek többsége az úgynevezett precíziós szintezési rendszerrel rendelkezik. Ez a szintezési rendszer egyrészt a traktor hátsó függesztőberendezésének és a magágy-

készítő gép lezáróelemeinek összehangolásával valósítható meg, másrészt függetlenül a traktorkoordinációtól, minden esetben a mellső-hátsó tömörítőhengerekre, illetve a szintezőelemekre építve valósítja meg a precíziós munkamélységtartást.

A magágykészítők egyéb szerkezeti elemei közül kiemelendők még a traktornyomlazítók, amelyek merev vagy rugós szárú kapákból (kapacsoportok-

 FOLYTATÁS A 82. OLDALON

7. kép. Ásóborona munka közben

9. kép. Nagy munkaszélességű magágykészítő munka közben

ból) állnak, és merev (fix) rögzítésűek, rugóval vagy hidraulikusan állíthatók be.

A magágykészítő gépek/gépcsaládok mindegyike különböző munkaszélességű változatokkal, de szinte egységesen, úgynevezett precíziós szintezési rendszerrel rendelkeznek. Ma már olyan kultivátor/kombinátor kapák is bővítik a szerszámválasztékot, amelyek rugókarakterisztikája – a mélységváltozást jellemző függőleges irányú elmozdulások terén is – kiválónak minősíthető (10. kép).

A tavaszi vetésű növények forgatás nélküli alapművelésénél a talaj vízháztartásának optimalizálása a téli csapadékkal és a meglévő vízkészlettel való takarékosság szempontjából – egyéb más, a növénytermesztésben tapasztalható előnyök mellett – a mulcsozásos, forgatás nélküli talajművelési technológia alkalmazása feltétlenül előnyös lehet (11. kép).

A tavaszi forgatás nélküli művelésben a talaj-előkészítés, magágykészítés legfontosabb munkaműveleteit és ennek megfelelően a munkaeszközeit is alternatívan, a technológiai igényeknek megfelelően lehet alkalmazni.

Forgatás nélkül

A forgatás nélküli alapművelésben, a mulcsozásos technológiában megfelelő munkaeszközzel felszerelve és megfelelő beállítással a szántóföldi kombinált nehézkultivátorok a magágykészítést egy menetben is elvégezhetik (12. kép).

A szántóföldi kombinált nehézkultivátorok emelt vázkerettel készülnek, hogy a nagy tömegű szármaradványok se okozzanak eltömődéseket. A szántóföldi kultivátorok univerzálisan használhatók akár sekély, akár mélyművelésre is, így a magágykészítésre is alkalmasak. A különböző konstrukciójú szántóföldi nehézkultivátorok művelőszerszámai, kapaszárai az újabb, korszerű változatoknál általában tekercsrugó-biztosítású megfogással kapcsolódnak a gép vázkeretéhez. A különböző munkamélységben dolgozó munkaeszközök hatékony lazító-, keverő-, porhanyítómunkát végeznek. A lazító-keverő munkát végző munkaeszközök mögé pedig – minden esetben – hengeres vagy tömörítőkerekes lezáróegységet építenek.

A kedvező, szármaradványokat bekeverő lazító-, porhanyítómunkát követő talajlezárás pedig a talaj vízháztartását, a talaj vízmegőrző képességét javítja. A szántóföldi nehézkultivátorok különböző munkamélységben történő üzemeltetése során a gépek az adott munkamélységhez tartozó késfelszereltséggel végeznek megfelelő munkát, ami azt jelenti, hogy akár sekély művelésben, magágykészítésben is.

A tavaszi talajmunkák közül a magágykészítés jó minőségben történő elvégzése meghatározza az elérhető hozamot, vagyis a termelés jövedelmezőségét. A tavaszi magágykészítésre a legegyszerűbb eszközöktől a bonyolult, precíziós magágykészítő gépekig számos, különböző munkaszélességű és konstrukciójú gép van jelen a hazai mezőgéppiacon.

10. kép. Precíziós szintezőmechanizmussal szerelt függesztett magágykészítő

12. kép. Mulcsozásos technológiákban a nehéz kultivátorokkal is megfelelő magágy készíthető

11. kép. Kukoricavetés forgatás nélküli művelésben

 FOLYTATÁS A 81. OLDALRÓL