Agrárágazat – 2024. Március

AGROVA B1

XXV. évfolyam • III. szám • 2024. március • Ára: 9828 Ft/év

Aktuális Agrárgazdasági

. . . . . . . . . . . . . . .

Ez az év sem lesz könnyebb... . . . . . . . . . . . . .

Minden, amit az őstermelők biztosítási... . . . . .

A termőföld védelmének és a földek minőségi besorolásának rendszeréről . . . . . . . . . . . . . . .

Növénytermesztés

A tápanyag-utánpótlás módjai... . . . . . . . . . . .

Módosult az AÖP egyik legnépszerűbb eleme... . .

EPSO Top-pal és ESTA Kieserit-tel több termés... . . 30 A

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Nuseed®-vetőmag – Miért adjak neki esélyt? . . . 38

Ön nem akar nagyobb termést és jobb tápelem-hasznosulást? . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A szója jó döntés, érdemes ügyelni a vetőmagra is . . .

Drónok és permetezés... . . . . . . . . . . . . . . . . .

A napraforgó tavaszi agrotechnikájának gyakorlati lehetőségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az elővetemény és az NPK-tápanyagellátás... . .

Terbutilazinmentesen is van jó megoldás? Igen! . .

Eseménynaptár

További információ: www.agraragazat.hu/esemenyek

FISHING & HUNTING EXPO –Nemzetközi FeHoVa Szakkiállítás Bukarest, Románia, 2024. március 14–17.

AGROTECH Nemzetközi Mezőgazdasági Technikai Vásár

Kielce, Lengyelország, 2024. március 8–10.

PROWEIN Nemzetközi bor- és szeszesital-vásár Düsseldorf, Németország, 2024. március 10–12.

A Talaj élete – figyelemfelkeltő kampánynap Országszerte, kiskunhalasi helyszínnel 2024. március 20.

Zöldség-növény palántanevelési tanfolyam Budapest (MATE soroksári telephelye), 2024. március 22–23.

IFE Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállítás London, Anglia, 2024. március 25–27.

EURO GASTRO/WORLD HOTEL Nemzetközi

Élelmiszeripari Szakkiállítás + Nemzetközi Szállodai Berendezések Szakkiállítása Varsó, Lengyelország, 2024. március 26–28.

Megjelenik az Agrárágazat 2024. áprilisi lapszáma Országosan, 2024. április 3.

LOV Nemzetközi Vadászati és Horgászvásár Gornja Radgona, Szlovénia, 2024. április 5–7.

SILVA REGINA Nemzetközi Erdészeti és Vadászati Vásár

Brno, Csehország, 2024. április 7–11.

TECHAGRO Nemzetközi Mezőgazdasági Technológiai Vásár

Kedves Olvasóink!

Már megszokott, sőt, tőlünk elvárt az a felelős szakmai megközelítés, hogy kiálljunk talajaink védelméért. Ezúttal egy egészen más szemszögből közelítjük meg a témát: a termelésből kivont és/ vagy más célra használt földterületek sorsának, e gyakorlat jogkövetkezményének jártunk utána. Arról ugyanis ritkán esik szó, hogy míg az összes megművelt terület világviszonylatban 1950-ben 587 millió hektár volt, ami 30 év alatt 732 millió hektárra növekedett, azóta viszont folyamatosan csökken (míg a népesség száma nő). A tendenciát figyelembe véve 2050-re várhatóan 600 m2 lesz az egy főre jutó termőterület, ami mindössze negyede a 100 évvel azelőttinek. Mi a helyzet idehaza? A frissen megújított salátatörvény alapján a földvédelem szigorította a termőterületek beépíthetőségét. Tágabb értelemben véve a földvédelem tárgya lett a föld felszínének és felszín alatti rétegeinek együttes megóvása, valamint már maga a termőföld fogalma is tör- vényileg szabályozott. Így fordulhat elő, hogy az ipari célra kivont termőföldért háromszor többet kell fizetni, ráadásul az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása hamarosan tilos is lesz. Itt hallom már előre olvasóink kérdéseit: akkor miért a jó adottságú termőtalajainkon épülnek a napelemparkok és a gigaberuházású gyárak… Hamarosan ennek is utánajárunk, de most maradjunk a talajon, szó szerint! A Magyar Talajtani Társaság 2024. március 20-án országos kampánynapot szervez, hogy felhívja a figyelmet termőtalajaink állapotára és fontosságára. „A TALAJ ÉLETE – amit egy szelvény el tud mondani magáról” szlogennel a Társaság talajtanos szakemberei, oktatási intézmények, cégek, gazdálkodók országszerte, a kampányba bekapcsolódó helyszíneken aznap talajszelvényt ásnak, és azt bemutatják, leírják. Közérthetően, mégis szakmai szemmel beszélnek a talajról, annak működéséről, és természetesen válaszolnak a megjelentek kérdéseire.

Brno, Csehország, 2024. április 7–11.

A program kiemelt célja, hogy laikusok, érdeklődők élményszerű módon, szakemberektől kapjanak olyan információt a talajról, amely ráirányítja a figyelmet annak fontosságára. Tehát ássunk szelvényt egyszerre! Lapkiadónk is csatlakozott a kezdeményezéshez, az agraragazat.hu weboldalunkon, Facebook-oldalunkon és természetesen személyesen is lehet majd csatlakozni a kiskunhalasi szelvény elemzéséhez. A folyamatosan bővülő kampány részletei addig is a Magyar Talajtani Társaság oldalán (talaj.hu) olvashatóak.

Hasznos olvasást kívánok, nemcsak a talajjal, de aktuális lapszámunk a növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozó szakmai tartalmaihoz is!

Sándor Ildikó főszerkesztő

A rossz földekre kellenek a legjobb gépek!

A Bagdi Birtok Kft. Hajdú-Bihar vármegye déli részén, a Bihari-sík tájegység szívében, Mezősason található. A gazdaság a régi Sárrét szélén fekszik, nagyon kötött talajok jellemzik, de az 1250 hektárnyi területből sok a szikes legelő is. Bagdi Róberttel beszélgettünk.

Mikor kezdte a gazdálkodást?

– 1999-ben kezdtem a vállalkozást, fiatal agrárvállalkozóként. Akkor volt egy olyan fiatalgazda­támogatás, ami nagyon jó lehetőséget adott számomra. Kicsi, 60 hektáros családi gazdasággal indultam, plusz 60 hektár bérelt területtel. Az első pár év helyben járása után a SAPARD segítségével tudtunk nagyot lépni. Akkor kezdtem gépesíteni, így 2006­ban pályáztam egy Rapid 400C kombi vetőgépre. Egy régi Lajta 32­est cseréltünk le erre.

Demóban próbáltam ki a svéd gyártó gépét és egy versenytárs masinát, érdekesek voltak az eredmények.

4,5 tonna volt a hektáronkénti termés a Lajta 32­essel vetett területen, 5,4 tonna a versenytárs parcelláin, míg 6,0 tonna fölötti eredményünk lett a Rapiddal vetve! Mindent ugyanakkor vetettünk, ugyanolyan körülmények között, ugyanannyi tápanyagot juttattunk ki. Ennyit nőtt a termésátlag csak amiatt, mert másik vetőgépet használtam!

Egyébként már akkor fontosnak tartottam, hogy műtrágyás vetőgépem legyen, hogy egy menetben műtrágyát is kijuttassunk a vetés során. Ez a mai napig is alap. Azóta már a harmadik ilyen vetőgépem van, s még mindig a Rapidra esküszöm. Most egy kétéves és egy egyéves géppel dolgozom, a 2006­ban vásároltat épp tavaly adtam el. Megszolgálta az árát, drágábban adtam el, mint amennyiért 2006­ban vettem…

Milyen kultúrákat termesztenek most a földjeiken?

– Sajnos a klímahatások minket is érintenek, így a kukoricából már kiszorultunk, maradt az árpa, búza és tritikálé, áru­ és vetőmagtermesztésre. Utóbbi 100–150 hektár szokott lenni. Napraforgó és repce van még a hagyományos kultúrnövények közül. A repce sajnos eléggé lutri, 3 évből kétszer nem kel ki, így vissza is szorul nálunk is. A tavalyi hozamok szépen alakultak: a napraforgó 3,6 t/ha, a búza 7,6 t/ha, az árpa 8,3 t/ha volt, repcében pedig 3,3 t/ha termést értünk el.

Vaderstad Kft.

2475 Kápolnásnyék, Összekötő út 1.

+36 22/709-000

infohu@vaderstad.com

www.vaderstad.com/hu

Van még 300 hektár gyepünk is. A biodiverzitása miatt a Bihari­sík Tájvédelmi Körzet egyik legfontosabb területe Mezősas. Kiemelten fontos túzokdürgőhely vagyunk, és az agrár­környezetgazdálkodási programban a túzokos élőhelyfejlesztési programokra szoktunk pályázni. Ezért is szoktam mondani, hogy a fő termesztett növényünk a túzok…

A Rapidon kívül van más Väderstad gépük is?

– Igen, a fejlesztés jegyében vettem egy Rollex 620 hengert, a kalászosokat hengerezzük vele, plusz szántáselmunkálásokra használjuk, mert simítóval rendelkezik. A vetéseket is ezzel zárjuk le. Rendkívül univerzális gép, nagyon szeretem.

Aztán következett a talajlezárásokhoz egy 6 méteres

NZ Aggressive kombinátor, azt össze lehetett kapcsolni a Rollex hengerrel. Nagy előrelépés volt ez számomra a magágykészítésben. Ez a három gép viszonylag sokáig dolgozott nálam, majd ahogy a területek elkezdtek növekedni, nagyobbra cseréltem őket.

Most egy 8 méteres NZ Aggressive kombinátor van, mellette egy 820­as Rexius henger és egy újabb, 6,2 méteres Rollex is. Vettem egy 920­as Carrier tárcsát CrossBoard simítóval, majd tavaly egy 5 méteres TopDown kultivátort vásároltam, ezzel zárult a kör.

Mit szeret ezekben a gépekben?

– Sajnos a mezőgazdaság egy fokozottan hátrányos terület, mert a rossz földekre kellenek a legjobb gépek… Akik a löszháton vagy jó vízgazdálkodású területeken dolgoznak, azok, viccesen szólva, egy sínvassal is jó magágyat készíthetnek, és csak arra kell figyelniük, hogy el ne felejtsenek vetni. Nálunk a kötött földek megeszik a gépeket, itt csak a legjobb anyagból készült masinák állják meg a helyüket. Nálam a Väderstad nagyon jól szerepelt, és a cég szervizhátterét a rugalmasságuk és gyors kiszolgálásuk miatt minden magyar gépforgalmazó számára követendő példának tartom!

Fodor Mihály

Ádám Tamás +36 20/242-02-15

Fábián Péter +36 20/472-89-20

Korsós Péter +36 30/012-77-88

Kovács Gábor +36 20/523-32-42

Máté Csaba +36 20/455-42-96

Orosz Bence +36 20/965-47-42

Szalai Árpád +36 30/394-67-14

Extrém időjárási körülmények és talajok legendás vetőgépe!

• Hatféle választható művelőeszköz

• Nagy méretű magtartályok (3000-4150 liter)

• Vetéssel egyidejű műtrágya- és mikrogranulátum-kijuttatás

• A kár 15-18 km/h vetési sebesség

• Hidraulikus magadagolás

• GPS-vezérléssel történő vetés lehetősége

• K lasszikus 125 mm-es sortávolság

• OffSet kerékelrendezés

A Rapid vetőgépek csoroszlyanyomása és vezérlése garanciát jelent az állandó vetési mélységre a legkötöttebb talajokon is

Növény kontra állat

Az alapfelállás ugye az, hogy a mezőgazdasági kibocsátásban a növénytermesztés a túlsúlyos, bár a csúcsról már lefordult. Az utóbbi két évben már csökkent az aránya, mégpedig határozottan az állattenyésztés miatt. Az EU szintjén is hasonló trendet és arányokat látunk. Az utóbbi két évben az állattenyésztés aránya emelkedett az EU-s kibocsátásban is.

Nem elég beszélgetni

Mi is történt 2023-ban? A gabonafélék árai visszatértek nagyjából arra a szintre, ahol a Covid és a háború előtt voltak. Hiányok csak lokálisan fordultak elő ebben az időszakban. A globális készletek rendben vannak, a termelés és felhasználás évről évre emelkedik. A korrekcióhoz persze az is kellett, hogy a többi befektetési terület jól teljesítsen, így a gabonatőzsdéken alacsony a kötésállomány. Érvényesülni tud tehát a növekvő termelés és készletek hatása.

Tény, ami tény, nincs szó felértékelődésről. Senki nem becsüli meg jobban az élelmiszer-termelőt, mint korábban, és nem is zeti jobban. A kontinensünket elöntő tüntetési hullám is jelzi,

„Nekik most rossz, és nekünk azért nem jó!” Hofi szavai jó keretet adnak a régi agrárdilemmának. Az elmúlt három év mindent kifordított a sarkából. Régen küzdünk azzal, hogy a mezőgazdaság szerkezetében milyen az egészséges arány a növénytermesztés és az állattartás között.

hogy vége egy korszaknak. Az európai gazda, aki – magas támogatásai miatt –már régen tüske a többi nyugati gazdasági szektor és immár a fogyasztók körme alatt is, lépni kényszerül.

A szigorodó szabályok és az importnyomás miatt nem kétséges, hogy a gazdaságos üzemméretek növekedni fognak. A mezőgazdaságnak nemcsak tüntetésekkel, hanem tudatos kommunikációval is jobban kell láttatnia magát. A kommunikációs versenyhátrány ugyanis az, ami miatt a fogyasztó oly könnyedén szembefordítható az őt élelemmel ellátóval.

Mindezek miatt az előttünk álló években egyre többen fogják elhagyni a nyugati mezőgazdaságot. Az importigény emelkedni fog. Ebből a veszélyből akkor lesz számunkra esély, ha mást, jobbat tudunk kínálni, mint a külső versenytársak. Ez súlyos stratégiai kérdés, amit nem üzemi szinten kell megválaszolni, csak végrehajtani. Már messze nem elég beszélgetni egymással a vadászatokon vagy a rendezvények szüneteiben. Szakmai szervezettség és irányítás kell a kollektív tudás erősítésére, azoknak az irányoknak a megtalálására és fel-

építésére, amelyek a fenntartható agrárium felé vezetnek.

Ez a gondolat – bármennyire is propagandaízű – sorsdöntő. Nem majd, most kell a kétségbeesett hangulatot kezelni, a kényszerű nyitottságot meglovagolni, a válság nyújtotta lehetőségeket kihasználni. Most dől el az is, hogy ki tudja átvenni az új ritmust. A válságok mindig is lendületet adtak a fejlődésnek. Tisztították a piacot, innovációra késztettek. Most ez kézzelfogható.

Hozam helyett nyereség

Az árcsökkenések mellé illik hozzátenni a költségek alakulását. Ágazati szinten ezt az agrárolló mutatja. A mezőgazdasági ráfordítási árak a termelői áraknál jelentősebben nőttek, az agrárolló értéke 88 százalék volt 2023 I–III. negyedévében. Ez persze az év végi adatokban várhatóan már nem lesz ennyire drasztikus, de jelzi a jövedelemkiáramlást a mezőgazdaságból. Itt is felhívom a gyelmet az átlagok sok mindent elfedő voltára. Az okszerű költséggazdálkodás ugyanis rohamosan terjed a mezőgazdaságban. Ezt a korszerű technológiai irányok is támogatják. A hozamok növelése

helyére a célok között a nyereség lépett. Ebben a kényszerhelyzetben persze vannak e tekintetben túlkapások, amelyek meg is fognak látszani az idei terméseredményeken, de a tudatosodás kézzelfogható.

A szántóföldi növénytermesztést folytatók körében a tevékenység szélesítése is gyakran vetődik fel ötletként mostanság. Tehát nemcsak a vetésszerkezet színesítésében gondolkodnak, hanem „új lábak” növesztésében is. Legyen az szárítás, tárolás, energetikai korszerűsítés, takarmánykeverés, ültetvénytelepítés, üvegházépítés, állattartás, feldolgozás vagy éppen szektoron kívüli fejlesztések. Ezeknek az ötleteknek a megvalósíthatósága mindenütt eltérő, de a tervezések során érdemes korlátainkkal messzemenően számolni. Új értékláncot felépíteni mindig nehéz, egyedül rendre nem is megy. Mint ahogy a vertikális integráltság növelése sem való mindenkinek.

Egyre kisebb metszetet képeznek a szektorok között azok, akik állatokkal és növénytermesztéssel egyaránt foglalkoznak. Számukra jellemzően a takarmánytermelés elsőbbséget élvez az árunövényekkel szemben. Viszont az árcsökkenések a saját előállítású takarmányoknál kevésbé tudnak érvényesülni, mint a vásároltaknál. Nyilván a készletek függvénye az is, hogy mikor kezd meglátszani az önköltségen az olcsóbb takarmány. Szóval, nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az állattartók kedvezőbb helyzetben lennének a növénytermesztőknél. Az viszont igen, hogy az élő állatok és állati termékek árai nem rendeződ-

A búza és a kukorica havi felvásárlási átlagára 2014 elejétől 2023 decemberéig, Ft/t (forrás: AKI)

tek vissza. Látunk korrekciót, de egy magasabb szinten kezdtek el stabilizálódni. Ez azt jelenti, hogy a termelési költségek jobban érvényesíthetők az eladási árakban, mint a növények esetében.

Ami a kilátásokat illeti, szerencsére közel a húsvét. Emiatt az év eleji, szokásos keresleti hullám azonban várhatóan hamarabb fog véget érni. Ezzel együtt a takarmányárak és a feldolgozóipar helyzete nem utal újabb jelentős áremelkedési hullámra az élő állatok és állati termékek esetében sem. Viszont esetükben már az árstabilitás is pozitív tényező.

Hatékonyság, önköltség kérdése, hogy nálunk melyik állattartó tudott tavaly megfelelő tartalékot képezni a szűkösebb időkre, a fejlesztésekre. Az idei kilátások is kedvezőbbek a növénytermesztőkénél, mert ott nem sok remény van a magasabb árakra. Sőt, olyan jelentős készletek bújnak meg a raktárakban (kivéve az

EU-szinten is nő az állattenyésztés aránya a kibocsátásban (forrás: Eurostat)

étkezési búzát), hogy az aratás közeledtével sok lesz a kényszerértékesítés. Figyelemre méltó változás, hogy míg korábban jellemzően a kereskedők keresték a növénytermelőket, ma már éppen fordítva, a termelő fut a vevő után.

Veszély és esély

Összességében úgy látom, hogy az árak stabilitása a növénytermesztők számára veszély, az állattenyésztők számára inkább esély. Veszély, mert a költségek optimalizálása nélkül idén csak a leghatékonyabbaknak lesz jövedelmező a növénytermesztés. Ez a hatékonyság azonban már messze nemcsak azt jelenti, hogy mennyiért állítom elő a terményt, hanem azt is, hogy mit termelek, hogyan őrzöm meg minőségét, és mikor adom el. Esély, mert ezeken az árakon az állattartók még jövedelmezően tudnak dolgozni. Ennek jelentősége abban az évben, amikor lefelé mennek a finanszírozás kamatai, és hamarosan nyílnak a beruházási pályázatok, kiemelt. Aki nem tud pályázni, az lemarad egy olyan piaci környezetben – legyen az növény vagy állat –, amikor a versenyképesség a korábbiaknál is élesebben méretik meg.

A két legfontosabb, amit üzenni szeretnék ennek az elemzésnek a végén:

1. SZÁMOLNI!

2. HIGGADTAN, NE ÉRZELMI ALAPON DÖNTENI.

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ

Agrárgazdasági

elemzések

Nincs megállás a lejtőn: a nemzetközi tőzsdéken töretlenül csökkennek a főbb gabonafélék árai. Továbbra sem körvonalazódik olyan tényező, amely egy lehetséges trendfordulót jelezne, a kínálati nyomás egyelőre felülírja az esetleges tartós áremelkedés irányába mutató kockázatokat.

Kukorica

Több nagy elemzőház február első dekádjában jelentette meg aktuális prognózisait a globális gabonapiac fundamentumainak alakulásáról. Így tett az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA – WASDE), a G20-ak agrárminiszterei kezdeményezésére létrehozott AMIS (Agricultural Market Information System) és a brazil mezőgazdasági minisztériumhoz kapcsolódó állami vállalat, a CONAB is.

Bármelyik riportot szemléljük, a kukoricatermés és -felhasználás adatai jelentős kínálati többletet mutatnak, stagnáló – alig emelkedő felhasználások mellett. Bár az USDA – ha csak jelképesen is – az előző hónaphoz képest némileg korrigálta a globális termés volumenét, az 1,232 milliárd tonnás adat változatlanul rekord. A készletek aránya a felhasználáshoz mérten (stocks/usage ratio) a 2021/22-es évet

követően ismét emelkedett, 27% feletti szintet utoljára 2019-ben láthattunk.

A chicagói tőzsde (CBOT – CME) határidős jegyzései a fenti adatokra re ektálva tovább csökkentek, márciusi lejáratra február 9-én 430 USDc/bu

(dollárcent vékánként) alatti szinten is köttettek üzletek. Több mint 3 évet kellene visszalapoznunk a naptárban ahhoz, hogy hasonló határidős árakat találjunk a globális benchmarknak tekinthető CBOT jegyzéseiben.

Az Európai Bizottság jelentése alapján (European Comission – Cereals market situation) az EU 61,4 millió tonnányi kukoricatermése – bár az 5 éves átlagtól elmarad – közel 8,3 millió tonnával meghaladja a tavalyi, kifejezetten gyengének mondható év eredményeit. Az importkitettség csökkent, azonban a 19 millió tonnás igény továbbra is tekintélyes mennyiség, melynek meghatározó forrása változatlanul Ukrajna.

Az Eurostat/COMEX adatait szemlélve az EU-ba irányuló ukrán import 2022 novembere óta trendszerűen csökken, fordulatot az előző év decembere hozott, miután a tavalyi termés kiszállítása megkezdődött.

CBOT, kukorica, 2024. március

MATIF, kukorica, 2024. március

Az egyes nemzeti, majd EU-szabályozásoknak köszönhetően a szomszédos országokba történő szállítások 2023 júniusára teljesen megálltak, így a folyó gazdasági évben az ukrán kukorica importjának zöme Spanyolországba, Olaszországba és Hollandiába érkezett. Ez a három ország a teljes importvolumen közel 63%-ért felel. Az EU csökkenő ukrán importaktivitása mellett az is látható, hogy a korábbi tradicionális magyar exportdesztinációk, Olaszország és Hollandia (és részben Németország) piacairól a magyar kukorica egyre inkább kiszorul.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 9-én közölte a 2023-as magyarországi betakarítás előzetes adatait, mely szerint a 768 ezer hektárról 8,17 tonnás átlag mellett összesen 6,272 millió tonnányi kukorica került a magtárakba. A korábbi, 6 millió tonnás várakozásokat felülmúló volumen – kiegészülve a 400 ezer tonna körüli fordulókészlettel – tekintélyes árualapot biztosít a belföldi feldolgozók, takarmányfelhasználók és az

exportigények fedezésére. Különösen úgy, hogy mindhárom szektor kereslete jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, így a belföldi értékesítési lehetőségek vélhetően továbbra is korlátozottak lesznek.

Miután a párizsi árutőzsde (MATIF) különböző lejáratú jegyzései – követve a nemzetközi folyamatokat – trendszerűen csökkentek, február elejére a tőzsdei és a magyarországi zikai piaci árak közötti árdifferenciák (spreadek) látványosan szűkültek, tovább erodálva az exportra történő értékesítési lehetőségeket. Amennyiben a belföldi árak tovább közelednek a MATIF-hoz, akár az import is kalkulálható, hiszen az összes környező országban hasonlóan jó termésekről számoltak be a piaci szereplők, igaz ez Szerbiára, Romániára és Szlovákiára egyaránt. A fentiek ellenére az értékesítési szándék visszafogott, míg a termelők változatlanul várnak az eladásokkal, a vevők részéről sem tapasztalható kapkodás. Az exportőrök a jelenlegi eladói elképzeléseknél alacsonyabb szinteken vennének, egyedül a feldolgozók és

takarmányfelhasználók vásárolnak, azonban az aktivitásuk alapján a fedezettségük kielégítő lehet.

Búza

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a kukorica piaca követi a búzáét vagy esetleg fordítva: a kukorica árának mozgásai lehetnek hatással a búza piacának alakulására. A kérdésre vélhetően nem lehet egyértelmű választ adni, tény azonban, míg korábban a legfontosabb humán élelmezési célú gabona nemzetközi kereskedelme volumenben kifejezve tekintélyes előnyt mutatott, mára ez elolvadni látszik. Kijelenthető, hogy napjainkra a kukorica kereskedett mennyisége felzárkózott a búza mellé, mindkét termény globális export-import volumene 200 millió tonna körül alakul.

Mégis a búza – kukorica piaci folyamatainak korrelációja, együtt mozgása elég szoros, ez a jelenség az elmúlt időszak árainak alakulásában is meggyelhető volt. Bár a kereslet-kínálati viszonyok feszesebbek, a fordulókészletek szintje mind a terméshez, mind a felhasználáshoz mérten kedvezőbben alakultak a kukorica esetében látott arányoknál.

A globális és európai búza piacának jelenlegi kulcsmomentuma a fekete-tengeri piaci szereplők aktivitása, ezen belül is az orosz kínálat alakulása. A tavalyi 91 millió tonnás termés több mint 50 millió tonnányi potenciális exportárualapot jelent, melynek döntő hányadát a Fekete-tengeren keresztül kell kiszállítani. Ezzel versenyez a 15 millió tonnányi ukrán és a 30 millió tonnát meghaladó EU-származású búza.

A hónapok óta fennálló kínálati nyomás az árakat lefelé mozgatta, bár a MATIF esetében a front havi jegyzések nem csúsztak a 200 eurós lélektani szint alá, a búza határidős árai esetében is többéves mélypontokat láthatunk.

A magyarországi árak némileg követték a fenti eseményeket: a vevők február elején, minőségtől, szállítástól függően 60 és 70 ezer forintos árakat közöltek, visszafogott eladási szándék mellett. Továbbra is találhatóak értékesítésre váró búzakészletek, a termelők jellemzően a jobb minőségű tételeket hagyták meg, a később elérhető magasabb árak reményében.

Reng Zoltán Hungrana-vezérigazgató

CBOT, búza, 2024. március

MATIF, búza, 2024. március

Ez az év sem lesz könnyebb, muszáj a hatékonyságra fókuszálni

Hazánk egyik legnagyobb kukoricafeldolgozójának Szabadegyházán található gyárába a kukorica betakarításának kezdete óta január végéig folyamatosan érkezett a nedves kukorica a földekről, a termelők számára így megspórolva a szárítás, tárolás költségét. A történelmi múlttal rendelkező Hungrana Kft. napi 3000 tonna kukorica feldolgozásával állítja elő termékeit, melyet aztán az élelmiszeripar, a gyógyszer- és vegyipar, valamint a papíripar is felhasznál.

Kevés olyan nagy múlttal rendelkező vállalat működik hazánkban, amely amellett, hogy 112 éve a piacon van, folyamatosan tudott fejlődni, kapacitásnöveléssel és termékportfolió-bővítéssel helytállt a változó gazdasági, társadalmi környezetben. A Hungrana Kft. napjainkban is Európa egyik meghatározó, míg a kelet-közép-európai régió legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, mely jelentős izocukor-, alkohol- és keményítőgyártóként van jelen ezeken a piacokon. Emellett bioetanol-gyártóként is meghatározó szereplője a szegmensnek.

A széles termékpalettának köszönhetően a vállalat napi szinten 3000 tonna tengerit használ fel termékei előállításához. Az alapanyag felvásárlásánál szigorú előírásokat követnek, toxinszint meghatározásában szigorúbbak, mint más feldolgozóipari szereplők, ám ezzel biztosítják a gyárban készült termékek magas és kifogástalan minőségét.

A Hungrana Kft. az elmúlt és az előttünk álló nehéz év/évek hatására sem változtatott cégfilozófiáján, a feldolgozóipari vállalatnál továbbra is folyamatosak a fejlesztések, hiszen épül az ötödik biomasszakazán, melyet teljes egészében aprított fával fognak üzemeltetni, és a tervek szerint az év közepén kerül átadásra. Ezzel párhuzamosan termékfejlesztés is zajlik, magas fehérje- és kiváló aminosav-tartalmú élesztőfehérje-termék kerül bevezetésre a Hungranánál, melyet 10 ezer tonna/év mennyiségben terveznek előállítani, és jelentős részben exportra gyártanak majd.

A 2024-es év sem lesz könnyebb sem a magyar gazdák, sem a hazai feldolgozóipar számára A gazdasági nehézségek, a piaci környezet hatására jelentősen visszaesett a lakossági fogyasztás, ennek követ-

A Hungrana Kft. az elmúlt és az előttünk álló év/évek hatására sem változtatott a cégfilozófián

A Hungrana Kft. napjainkban is Európa egyik meghatározó kukoricafeldolgozó vállalata

keztében visszaesés tapasztalható az élelmiszer- és feldolgozóiparban is. Ez a hatás a Hungranát sem kerülte el, szinte minden általuk gyártott termék iránt csökkent a kereslet. Így a takarmány- és feldolgozóipar számára kevesebb kukorica-alapanyag szükséges, melynek hatására az árak csökkenő vagy stagnáló tendenciát mutatnak. A hazai gazdák már nem termelhetnek a megszokott módon, új megközelítés és másfajta gondolkodás szükséges egy sikeres agrárvállalkozáshoz.

A Hungrana Kft. vezérigazgatója, Reng Zoltán szerint a versenyképesség megőrzéséhez innovatív gondolkodásra és folyamatos megújulásra van szükség.

„Nem elég a legmodernebb eszközpark, nagy hangsúlyt kell fektetni a vízgazdálkodásra, a talaj minőségének megőrzésére, a hosszú távú tervezésre. Napjainkban a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tudunk a leghatékonyabban, legeredményesebben termelni, a hektáronkénti nyereséget maximalizálni. A termelés költségeinek optimalizálása és kézbentartása a kulcsa a sikernek. A kockázat csökkentése érdekében fontos, hogy az input beszerzése és a termény értékesítése elnyújtott legyen, azaz a végén az átlagár legyen megfelelő – teszi hozzá a szakember. www.hungrana.hu

Reng Zoltán, Hungrana-vezérigazgató

Minden, amit az őstermelők biztosítási jogviszonyáról

tudni érdemes

A mezőgazdasági őstermelők kapcsán gyakran merül fel kérdésként, hogy mikor lesz a mezőgazdasági őstermelő biztosított, és amennyiben biztosítottnak minősül, akkor milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetnie. Az alábbi cikkben részletes tájékoztatást adunk az őstermelők biztosítási jogviszonyáról és az ennek keretében fizetendő társadalombiztosítási közterhekről, kitérve az igénybe vehető társadalombiztosítási ellátásokra is.

Mikor lesz biztosított az őstermelő?

A biztosítási jogviszonyokról a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezik. A Tbj. alapján őstermelői tevékenység esetén akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha az alábbi két feltétel megvalósul:

– Első feltétel az életkorhoz kötődik. Erre tekintettel nem lesz biztosított az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató személy, azaz az a személy, aki őstermelői tevékenységet saját jogú nyugdíjasként vagy öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja.

– Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony létrejöttét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett. Ha van

további biztosítási jogviszonya, akkor a Tbj. úgy rendelkezik, hogy nem lesz biztosított az az őstermelő, aki az egyéb jogcímen – ide nem értve a Tbj. 6. § (1.) bekezdés f) pontja és a Tbj. 6. § (2.) bekezdés szerinti – biztosított. Erre a szabályra tekintettel, ha az őstermelő egyéb keresőtevékenységét vizsgáljuk, megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként vagy kisadózóként is biztosított. Mi ennek az oka?

A nem nyugdíjas, munkaviszonyban álló személy biztosítási jogviszonya nem függ semmilyen feltételtől. Ugyancsak biztosítási jogviszonyt hoz létre például a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozói jogviszony, a főfoglalkozású kisadózói tevékenység, azaz ezeknek a biztosítási jogviszonyoknak

a létrejötte sem függ semmilyen különleges feltételtől, például adott jövedelemtől. Azaz, ha az őstermelő egyben például munkaviszonyban vagy vállalkozóként is tevékenykedik, akkor őstermelése mellett már egy „biztos” jogviszonnyal rendelkezik, így őstermelőként nem lesz biztosított.

Más a helyzet akkor, ha a biztosítási jogviszony fennállása valamilyen feltételtől függ. Ha az őstermelő olyan egyéb keresőtevékenységet is folytat – például megbízási szerződés vagy vállalkozási szerződés keretében dolgozik vagy alapítvány, egyesület, lakásszövetkezet tisztségviselője –, akkor a biztosítási jogviszony attól függ, hogy ezeknél a tevékenységeknél a díjazás eléri-e havonta a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Ezeknél a keresőtevékenységeknél [azaz a Tbj. 6. § (1.) bekezdés f) pontja és a Tbj. 6. § (2.) bekezdésében foglaltak] ugyanis nem mindig jön létre a biztosítási jogviszony, így ebben

a többes jogviszonyban az őstermelői tevékenység lesz az, ami ún. „biztos” jogviszonyt képez.

Ennek következménye az, hogy ha az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, ahol a havi megbízási díja például 200 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik.

Mindezek alapján a keresőtevékenységre épülő többes jogviszonyokban az 1. táblázatban láthatóak szerint alakul az őstermelő jogviszonya.

Biztosítási jogviszony kezdete és vége

A fenti feltételek megléte esetén a mezőgazdasági őstermelő biztosításának kezdete és vége a Tbj. alapján a következő szerint alakul: a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége – a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, – a fentiekben leírt, biztosítást kizáró körülmény megszűnését (például munkavállalóként is dolgozó őstermelő munkaviszonya megszűnik) követő naptól a biztosítást kizáró körülmény (például őstermelő saját jogú nyugdíjas lesz) bekövetkezésének napjáig áll fenn. A biztosítási jogviszonyt, illetve annak megszűnését a 24T1041-es nyomtatványon kell az adóhivatalnak bejelenteni.

Biztosított őstermelő társadalombiztosítási

közterhei

Az őstermelők társadalombiztosítási közterheit vizsgálva az első megállapításunk az, hogy a személyi jövedelemadó előleg és a járulékfizetési kötelezettség elválik egymástól. Azaz, ez esetben nem a személyi jövedelemadó alap képezi a járulék alapját.

Ha az őstermelő biztosított, akkor köteles megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Az őstermelők társadalombiztosítási közteherfizetése függ az előző évi bevétel mértékétől, továbbá függ attól, hogy az őstermelő kezdő mezőgazdasági őstermelő-e.

Megjegyzés: Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő – beleértve a kezdő őstermelőt is –18,5% társadalombiztosítási járulék megfizetésére köteles a minimálbér (az-

az havi bruttó 266 800 forint) 92%-ának megfelelő összeg után, amely idén havi bruttó 245 456 forint, és ebből kell havi szinten kerekítve 31 909 forint, negyedévente kerekítve 95 728 forint társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

A fentiektől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (ami bruttó 13 920 000 forint), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15%-a után társadalombiztosítási járulékot fizet. Ez esetben a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15%-ának egytizenketted részét kell tekinteni. A társadalombiztosítási járulék havi alapja a 2. táblázatban összefoglalva. A járulékfizetésre kötelezett, biztosított őstermelő 13% szociális hozzájárulási adót fizet az alábbiak szerint:

– A járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adó alapja (kivéve az átalányadózó, valamint a magasabb ellátás érdekében magasabb járulékfizetést vállaló őstermelőt) a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem, de havonta legalább a minimálbér. Ha tehát a szociális hozzájárulási adó alapja havi szinten legalább a minimálbér, ami havi bruttó 266 800 forint, akkor havi szinten fizetendő szociális hozzájárulási adó 34 684 forint. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a fenti őstermelőnek az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (ami bruttó 1 600 800 forint), akkor a biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett szociális hozzájárulási adó fizetésére.

– A járulékfizetésre kötelezett, átalányadózó mezőgazdasági ősterme-

Őstermelés mellett folytatott magyar biztosítási jogviszonyok típusai

őstermelőként biztosítottá válik őstermelőként nem válik biztosítottá munkaviszony X egyéni vállalkozó X társas vállalkozó X főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó X Állami projektértékelői jogviszonyban, illetve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyban álló személy, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át vagy naptári napokra annak harmincadrészét.

A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve

– az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulóját, képzésben részt vevő személyt, hallgató tagját; illetve – a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, valamint – a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, továbbá – a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő Tbj.ben nevesített biztosított tagját.

X Egyházi szolgálati viszonyban biztosított személy. X Tbj. 6. § (1.) bekezdés g) pontja alapján, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződés) biztosított. X Tbj. 6. § (2.) bekezdés szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyként (pl. egyesület vezető tisztségviselője) biztosított. X

1. táblázat. Őstermelő biztosítási jogviszonya

lőnek (kivéve, ha a magasabb tb-ellátások érdekében magasabb járulékzetést választott) a minimálbér után kell meg zetnie a szociális hozzájárulási adót azzal, hogy ha azonban az adóévben a – támogatások nélküli –bevétele az éves minimálbér ötszörösét (ami bruttó 16 008 000 forint) nem haladja meg, akkor nem kell zetnie szociális hozzájárulási adót.

Biztosított mezőgazdasági őstermelő

általános szabály szerint, amely a biztosított mezőgazdasági őstermelőre – beleértve a kezdő őstermelőt is – vonatkozik

ha a biztosított őstermelő támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét

havi társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér 92%-a

megelőző évi bevétel 15%-a, havi szinten ennek 1/12 része

2. táblázat. A társadalombiztosítási járulék havi alapja

A mezőgazdasági őstermelő a minimálbér – beleértve a lentiekben foglalt magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeget – alapján negyedévente szociális hozzájárulási adóelőleget állapít meg, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig zet meg. A minimálbér alapján adó zetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre zet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a szociális hozzájárulási adó zetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri. A szociális hozzájárulási adóelőleg zetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az adóhivatal által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig zeti meg.

lyokat tekintettük át. Meg kell említenünk, hogy ha az őstermelő nem köteles járulékot zetni, attól még köteles szociális hozzájárulási adót meg zetni. Ez esetben a szociális hozzájárulási adó alapja az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem, kivéve, ha az őstermelő ebből a tevékenységéből származó, támogatások nélküli bevétele nem haladja meg az éves minimálbér felét vagy átalányadózás választása esetén az éves minimálbér ötszörösét.

Megjegyzés: A fentiekben a járulék zetésre kötelezett őstermelőkre vonatkozó szabá-

A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót, az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal, elektronikus úton, negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be a 2458-as nyomtatványon, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig zeti meg az adóhatóságnak.

Mentesülés a közteherfizetési kötelezettség alól

lombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót arra az időtartamra, amely alatt a biztosított őstermelő többek között

– táppénzben, baleseti táppénzben;

– csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

Nem kell a fentiekben leírtak szerint az őstermelőnek meg zetnie a társada-

– csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;

– gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja; – önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; – fogvatartott.

Amennyiben a felsorolt fenti körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, akkor a járulék- és szociális hozzájárulási adózetés alsó határának kiszámításánál egy-egy naptári napra a fentiekben ismertetett alapok harmincadrészével kell számolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Biztosított őstermelő társadalombiztosítási

ellátásai

A 18,5%-os társadalombiztosítási járulék alapján a biztosított őstermelő – ha a társadalombiztosítási ellátáshoz szükséges adott feltételekkel rendelkezik – jogosult lesz a következő három csoportba sorolt társadalombiztosítási ellátásokra:

– megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás.

Megjegyzés: ha egészségbiztosítás pénzbeli ellátását – pl. táppénz, csed, gyed – a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani, akkor szerződés szerinti jövedelemként a minimálbér 92%-át kell alapul venni.

Nyugdíjbiztosítási ellátások: – saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj, – hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások.

Munkanélkülieknek járó ellátás: álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint adott költségtérítés.

Egészségbiztosítási ellátások:

– egészségügyi szolgáltatás (többek között tb-támogatott orvosi ellátást, szülést, betegszállítást, a tb-támogatással felírt gyógyszert, gyógyászati segédeszközt és gyógyfürdőellátást foglalja magában);

– egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz, örökbefogadói díj;

– baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék;

Magasabb alap vállalása Végezetül meg kell említeni, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelőnek lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából vállalja, hogy a tb-közterheket magasabb összeg után zeti meg. Például vállalhatja, hogy havi 500 000 forint alapulvételével zeti a tb-közterheket. Ez esetben meg kell zetni mind a 18,5% társadalombiztosítási járulékot, valamint a 13% szociális hozzájárulási adót is a vállalt magasabb összeg után.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb alap szerinti zetésről az alábbiak szerint, a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az adóhatóságnak:

– Ha a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban teszi meg a nyilatkozatot, akkor ez a zetési kötelezettség az egész adóévre vonatkozik.

– Ha nem a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban, hanem az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban teszi meg a nyilatkozatot, akkor az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól a magasabb alap utáni zetési kötelezettség.

– Abban az esetben, ha az őstermelő év közben válik biztosítottá (pl. év közben kezdi meg a tevékenységét, vagy az őstermelő munkaviszonyban is dolgozott, amely munkaviszony év közben megszűnik), akkor a mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Ez esetben nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász, egészségügyi menedzser, a Menedzser Praxis szakértője

rendszeréről

Barnán zöld

A termőföld védelmének és a földek minőségi besorolásának

Tavaly év végén a nagy – 24 törvény módosítását célzó – agrár salátatörvény januári hatállyal megváltoztatta a termőföld védelméről szóló törvényt is, tekintettel a földvédelmi járulékok és bírság mértékének megállapítására. Az agrártárca vezetője akkor kiemelte, hogy az ipari célra kivont termőföldért a korábbinál háromszor többet kell fizetni, de az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos is lesz. A változások ugyanakkor érintik a földminősítési eljárásokat szabályozó rendeletet is.

Hazai helyzet

Világviszonylatban az összes megművelt terület 1950-ben 587 millió hektár volt, amely 30 év alatt 732 millió hektárra növekedett, azonban ez a területnagyság azóta folyamatosan csökken (míg a népesség száma folyamatosan nő). A tendenciát gyelembe véve 2050re várhatóan 600 m2 lesz az egy főre jutó termőterület, amely érték mindössze negyede a 100 évvel azelőttinek.

Hazánk helyzete ebből a szempontból valamivel szerencsésebbnek mondható, országunk 7,8 millió hektár termőterülettel rendelkezik. Magyarország területének 80–85%-át mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas talajok fedik, így a termőföld hazánk kiemelkedően fontos természeti erőforrása, nemzeti vagyona.

Korábbi adatok alapján a 2011-es határszemle során 632 esetben (134 hektáron) tapasztalták a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítását. Ezek akkor leginkább zártkerti területeken, a települések belterületéhez közel eső termőföldeken valósultak meg, ahol kisebb gazdasági épületeket, lakó- vagy nyaralóingatlanokat építettek.

Tágabb értelemben véve a földvédelem tárgya a föld felszínének és felszín alatti rétegeinek együttes megóvása.

Már maga a termőföld fogalma is tör-

vényileg szabályozott. A de níció szerint az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván, kivéve, ha a földrészlet erdőnek minősül. A művelés alól kivont területek a nem hasznosított mezőgazdasági területek és egyéb területek (épületek, építmények, gazdasági udvarok, pihenő- és díszkertek, utak és a hozzájuk tartozó árkok, tavak, víztározók, kőfejtők, terméketlen területek stb.) összessége. A földhasználati kötelezettségek elsősorban a termőföld mindenkori használóját terhelik.

A termőföldek védelmére vonatkozó szabályozás két fő területe a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, vagyis a talajvédelem előmozdítása, illetve a más célú hasznosítás korlátozása. A mennyiségi földvédelem első szintje a földhasználati kötelezettség, illetve egyes formáinak szabályozása, míg második szintje a termőföld művelési ága változtatásának szabályozása. Végül a mennyiségi földvédelem harmadik szintje a más célú használatok kérdése, amikor a földhasználó a termőföld rendeltetését meg kívánja változtatni, azaz ki kívánja azt vonni a művelés alól.

A más célú hasznosítás során igénybe vevő lehet magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve azok jogutódja, függetlenül attól, hogy a más célú hasznosítás engedéllyel vagy anélkül történt-e.

A más célú hasznosításnak két módja lehetséges. Beszélhetünk időleges más célú hasznosításról, illetve végleges más célú hasznosításról, attól függően, hogy a termőföld 5 évnél hosszabb vagy rövidebb időre kerül-e ki a mezőgazdasági művelés alól. A törvényi meghatározás szerint más célú hasznosítás nyomán a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik.

A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet például országos jégkármegelőző rendszer kiépítése, működtetése, kis teljesítményű erőmű üzemeltetése, mezőgazdasági célú tereprendezés végrehajtása érdekében veszik igénybe. Fontos még megemlíteni, hogy a jog átlagos minőségű termőföldnek tekinti az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített

aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföldterületet.

Közel 150 éves alapokon –mi fán terem az AK-érték?

Az „univerzálisan” (vagyis a földek árának meghatározásától egészen a földdel kapcsolatos járulékok és bírságok meg zetésének alapját képező) használt, 1887-ben bevezetett aranykorona-értéknek napjainkban nagyon vegyes a megítélése. Ugyan általánosságban egy nagyon jó viszonyítási alap, de nem lehet a termőföld értékét kizárólag erre támaszkodva mérni. Leváltására, bár néhányszor tettek kísérletet, nem létezik jobb rendszer. Az AK-értéket az ingatlan-nyilvántartási rendszerünk is alkalmazza, és eredetét is ezen a vonalon érdemes keresni.

A magyar földnyilvántartás legkorábbi előzménye a II. József által 1786-ban elrendelt kataszteri felmérés, amely hat művelési ágra és öt földminőségi osztályra terjedt ki. Az AK-rendszer közvetlen elődje azonban a Ferenc József által 1849-ben bevezetett állandó földkataszter volt. Talán már ebből is érthető, hogy az AK-rendszert a földadó kivetése céljából dolgozták ki, de közvetlen célja a föld minőségét egy általánosan elfogadható mutatóval jellemezni. Az eredeti meghatározás szerint „a föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermésnek értéke, levonva belőle a gazdálkodási rendes költségeket”

Az eredeti AK-értéket mai viszonylatban 0,58 hektárra (akkori viszonyok szerint kataszteri holdra) számítva adták meg. Talán érdemes hozzátenni, hogy a korona előbb az Osztrák-Magyar Monarchia, majd Trianon után a Magyar Királyság hivatalos zetőeszköze volt 1927-ig. Az AK-rendszert 1913-ban módosították átfogóan utoljára, a tiszta jövedelem meghatározásánál gyelembe véve a becslő járásban érvényes piaci árakat, a szállítási költséget, a gazdálkodási módot, a napszámbéreket, a nagyobb fogyasztói helyektől való távolságot, az útviszonyokat, a munkaerővel való ellátottságát, a terület infrastrukturális ellátottságát. Azóta az aranykorona-rendszer közgazdasági elemei változatlanok maradtak annak ellenére, hogy a termelés közgazdasági tényezői jelentősen átalakultak, jelentőségük pedig megnőtt. Közvetlenül a rendszerváltás előtt elkezdődött, és csaknem véglegesen kidolgozásra is került egy 100 pontos „termőhelyi értékelési rendszer”, amely alkalmas lett volna az AK-értékelés kiváltásra, ám ez mégsem történt meg.

A földvédelemről általában

területe: a termőföld mennyiségének védelme, azaz a termőföld más célú hasznosításának korlátozása, valamint a föld minőségének védelme, azaz a talajvédelem szabályozása.

Tágabb értelemben a földvédelem tárgya a föld felszíne és felszín alatti rétegei, azaz a talaj, az alapkőzet és az ásványi anyagok együttesének megóvása. A földhasználati kötelezettségek elsősorban a termőföld mindenkori használóját terhelik. A termőföld védelmét érintő jogi szabályozás két fő

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése az európai mezőgazdaságra váró két legfőbb kihívásként az éghajlatváltozást és a földterületek művelés alóli kivonását jelölte meg. Az Ügynökség másik, 2021-es jelentése már a földhasználat megváltozására a földfoglalás fogalmát használja, amely minden olyan beavatkozást jelent, amely a nem városi területek városi területekké alakításával jár, és mindez a természetes területek rovására történik. Míg a Balti-államokban, Finn- és Svédországban, Romániában és Bulgáriában a mesterséges területek a teljes terület kevesebb mint 3%-át teszik ki, addig hazánkban ez az arány 4%. Az Európai Unióban a mesterséges területek összesített aránya 2018ban 5% volt, amely méret hozzávetőleg kétszer Magyarország területe. A Magyar Tudományos Akadémia 2016-os tanulmánya szerint évente mintegy 5–7 ezer hektárnyi termőföld kerül ki véglegesen mezőgazdasági művelés alól, szinte csak a települések terjeszkedésének, az infrastrukturális és zöldmezős beruházásoknak következtében. Hazánkban a mesterséges területek 75%-a rendezetlen városi környezet, míg 11,8%-a ipari-kereskedelmi hasznosítású terület. A sport- és szabadidős létesítmények aránya 6%

sincs, ahogy az út- és vasúthálózaté sem éri el a 2%-ot.

Az Európai Bizottság 2012-ben kiadta iránymutatását, mely szerint a területtervezés során a jó minőségű talajokkal bíró termőföldek nem lehetnek áldozatai a gazdasági növekedésnek. A 2021 novemberében megjelent Talajvédelmi Stratégiájában már konkrét intézkedéseket határoztak meg a talajok védelmére és helyreállítására vonatkozóan. A 2050-re is kitekintő stratégia célkitűzései között szerepel a földfoglalás megfékezése.

A termőföld mennyiségi védelmének áttekintése

A termőföld mennyiségi védelme több lépcsőből áll, az első a földhasznosítás kötelezettsége, amely elsősorban a földhasználót, másodsorban (annak hiányában) a tulajdonost terheli. Ennek értelmében a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a talajvédelmi előírásokat betartva ugaroltatni. E kötelezettség betartását a vármegyei kormányhivatalok földvédelmi eljárás keretében, helyszíni szemle útján rendszeresen ellenőrzik.

a bejelentéshez változási vázrajzot is kell csatolni. A fő szabálytól szigorú eltérések mutatkoznak, ha adott földterület természetvédelmi oltalom alatt álló gyep vagy nádas, erdő vagy éppen halastó. Ezekben az esetekben a szakigazgatási szervek engedélyének megkérése is szükséges. A művelési ág engedély nélküli megváltoztatása esetén előbb a jogszerű állapotot kell visszaállítani, majd földvédelmi bírságot kell zetni.

A más célú hasznosítás speciális esete a művelés alól való kivonás. Ennek egyik esete, ha a külterületi földrészletet belterületté nyilvánítják, a vármegyei kormányhivatal engedélyével. A másik eset, ha adott földrészleten épületet szeretnének elhelyezni: az 1500 m2-t elérő mezőgazdasági földrészletek legfeljebb 10%-án, elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület vagy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett alakítható ki.

A szabályok be nem tartása esetén földvédelmi birság szabható ki, illetve a földhasználót a jogszerű magatartás folytatására felszólítják. A termőföldterület hasznosítása ugyanakkor történhet más művelési ágban is, vagyis ebben az esetben a művelési ág megváltoztatásáról beszélhetünk.

Harmadik eset, ha a mezőgazdasági termelést akadályozó beruházást szükséges végrehajtani. Minderre csak kivételes esetben, gyengébb minőségű termőterület felhasználásával kerülhet sor, hatósági engedély birtokában, amelyhez 400 m2-t meghaladó méret és humuszos termőréteg érintettsége esetén talajvédelmi terv is szükséges.

Fő szabály szerint ezt be kell jelenteni a földhivatalnak, illetve, ha az érintett területnek pusztán 400 m2-es (vagy nagyobb) részét érinti a változás,

magatartás tanúsítása esetén is zetendő díjtétel, mely a föld mennyiségi védelmét szolgálja. Mértéke idén január közepétől megháromszorozódott, minimálisan 60 000 Ft, gyelembe véve a minőségi osztályt és az AK-értéket.

Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK-értéke háromezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 60 000 Ft-nál nem lehet kevesebb. A szorzót évente háromezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.

Nem kell földvédelmi járulékot zetni, ha a földhivatal például a termőföld más célú hasznosítását talajvédelmet szolgáló létesítmény, öntözőcsatorna vagy belvízcsatorna létesítése céljából engedélyezi.

A termőföld minőségi védelméről

A más célú hasznosítás lehet időleges és végleges, előbbi esetben legfeljebb 5 év időtartamra. A termőföld más célú hasznosítása esetén földvédelmi járulékot kell zetni. A járulék a földterület igénybevételekor, tehát jogszerű

A termőföld minőségi védelme megfelel a talajvédelemnek, amelynek célja a zikai-kémiai, biológiai romlás megakadályozása. A talaj a földtani közeg legfelső rétege, a föld felszínének élő közege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll. Mindaddig, amíg a talajszelvényben biológiai aktivitás kimutatható, jogi értelemben talajról van szó akkor is, ha az egyébként ásványi anyagokat is tartalmaz. A biológiai aktivitást mutató talaj a földfelszíntől számított 150–200 cm mélységig tart általában.

Túl azon, hogy a földhasználónak – magától értetődő – talajvédelmi és -megőrzési kötelezettségei vannak, hatósági engedély szükséges talajjavításhoz, mezőgazdasági célú tereprendezéshez, hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap termőföldön történő felhasználásához. Az engedélyezéséhez a kérelem mellett talajvédelmi terv, a tereprendezéshez pedig kiviteli terv benyújtása is szükséges. A talajvédelmi tervnek kötelezően részét képezi az adott területen készült, 5 évnél nem régebbi talajtani szakvélemény is.

A talajvédelemnek kettős szankciórendszere van, amely járulék, illetve birság meg zetését vonja maga után. Talajvédelmi járulékot akkor kell zetni, ha a beruházó jogszerűen ugyan, de humuszos termőréteget távolít el, és annak teljes mennyiségét a más célú hasznosítással érintett területen nem tudja elhelyezni. A talajvédelmi járulék mértéke 1–2,5% humusztartalom esetén 150 Ft/m3, míg 2,5% fölötti humusztartalom esetén 250 Ft/m3.

A humuszos termőréteg engedély nélküli eltávolítása esetén már talajvédelmi bírságot szükséges zetni, hektáronként 500 000–1 000 000 Ft mértékben. Az előírt talajvédelmi hatósági engedélyek, illetve talajtani szakvélemény beszerzésének elmulasztása esetén a minimális talajvédelmi bírság összege az engedély nélküli tevékenység típusától függően hektáronként 50 000 Ft-tól 200 000 Ft-ig terjedhet.

A földek minőségi besorolása Nagy általánosságban véve a föld minőségét minőségi osztályok szerint mérik, amelyek megállapítása maximum 100 cm mélységű helyszíni talajvizsgálattal történik. Nem pusztán a talaj összetétele és szerkezete számít azonban, hanem vízgazdálkodási tulajdonságai és a domborzati adottságok is. Az osztályozás 1–8 közötti értékekkel történik, az alacsonyabb érték magasabb minőséget képvisel. A minőségi besorolásnak például a haszonbérleti díjak megállapításánál, az állami földek használatáért zetendő díj megállapításakor (2500 Ft/AK) van jelentősége.

Egy új szabály alapján a nemzeti parki területek használatát az eddigi bérlő akár 25 évre is megszerezheti, ilyenkor a bérleti díj alapját szintén AK-alapon határozzák meg, de a zetendő díjra felső plafont alkalmazva. Az átlagos minőségű területek meghatározása nem mindig könnyű, hiszen települési szinten történik, gyelembe véve adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített AK-értékét, ebből pedig átlagot számolnak. Ezalatt az érték alatt beszélhetünk gyengébb minőségű területről, amelynek művelés alól való kivonás, építkezés esetén van jelentősége. Például mezőgazdasági épület, berendezés létesítéséhez (maximum 1 hektárig), meglévő létesítmény bővítéséhez átlagosnál jobb minőségű területet is igénybe lehet venni.

tatásához formanyomtatvány kitöltése szükséges, amely ezen a címen érhető el: foldhivatal.hu/content/view/23/27

Az osztályba sorozásra főszabály szerint helyszíni vizsgálat alapján kerül sor. A földminősítés eredményeként az ingatlan minőségi osztálya és aranykorona-értéke csak akkor változtatható meg, ha a minőségi osztály tekintetében az ingatlan-nyilvántartás adatai és az osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a különbség, vagy az aranykorona-értékben hektáronként legalább 8 AK eltérés állapítható meg.

A földminősítési eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat, de a földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. Az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell zetni a kormányhivatal részére (ezt a területnagyság alapján kell meg zetni), emellett eljárási költségek is felmerülhetnek (a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek).

Kizárólag a földhivatal folytathat le földminősítési eljárást, az eljárás lefoly-

Mivel az erdő művelési ágban nyilvántartott terület nem rendelkezik aranykorona-értékkel, így a földminősítési eljárás csak az osztályba sorolására terjed ki. Erdőt csak a közérdekkel összhangban és csak kivételes esetben lehet más művelési ágban hasznosítani, és ehhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye is szükséges.

Csegődi Tibor László

A tápanyag-utánpótlás módjai, avagy szilárd vagy tápoldat, talajra vagy levélre?

A tápanyag-utánpótlás sok szakmai kérdést vet fel. Mikor, hogyan, miként, mennyit?

Munkám során gyakran találkozom ezzel a problémával, sőt! Kifejezetten az utóbbi években a fókuszba került a tápanyag-utánpótlás… A talajt vagy a növényt tápláljuk? A talaj az alapja mindennek! A talaj négyfázisú polidiszperz rendszer. A talaj részben megújuló erőforrás, de rombolni könnyebb, mint regenerálni! Helyes tápanyag-utánpótlással építjük, míg a szélsőséges eljárások rontják a talajaink minőségét!

Mi is a tápanyag-utánpótlás, vagyis a trágyázás?

A tápanyag-utánpótlás feladata a tápanyagegyensúly fenntartása, a tápelemegyensúlyok befolyásolása úgy, hogy a talajt nem károsítjuk, hanem igyekszünk megóvni a talajéletet, miközben a talaj termelékenységét javítjuk.

A tápanyag-utánpótlás a helyes talajműveléssel kezdődik! A talajokat azikai féleségük alapján műveljük, hogy a szerkezetük ne károsodjon, jó víz- és levegőtartalmuk legyen. Igyekezzünk megtartani a vizet a talajban, hogy csökkentsük az aszály okozta vízveszteséget! A talajok szervesanyag-tartalma befolyásolja a tápanyag-szolgáltató képességet, melyet ha óvunk, az javítja a talaj vízgazdálkodását. A talajélet biztosítja a tápelemek körforgását! Összes-

ségében a jó agrotechnika a trágyázás alapja!

A tápelemek pótlása nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban, hogy biztosítsák a növények fejlődését, hogy biztonságosabb legyen a termelés. A termesztett növények erőléte, ellenálló képessége függ a jó tápanyagellátottságtól.

A növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok:

– makroelemek: C, H, O, N, S, P, K; – mikroelemek: Ca, Mg, B, Fe, Mn, Zn, Cu, Mo.

Az elsődleges fogyasztók, a növények autotrófok, vagyis saját anyagjaikat szervetlen sókból, fotoszintézissel állít-

ják elő. A szén-dioxidból és a vízből fotoszintézis folyamatával glükóz keletkezik, amely minden élet alapja. Ezért cél, hogy a modern mezőgazdasági irányzat, a regeneratív művelési mód növelje a talajok C-tartalmát, amellyel megkötjük a levegő szén-dioxid-tartalmát, így csökkentjük az üvegházhatás mértékét. A talajokban a szénkötés leginkább a humuszban található meg, mely a szervesanyag-tartalmat adja. Minél gazdagabb szerves anyagban és humuszban a talaj, annál jobb a tápanyag-szolgáltató képessége!

Trágyáknak nevezzük azoknak az anyagoknak az összességét, melyek fokozzák a talajok termelékenységét és tápanyag-szolgáltató képességét. Ezek lehetnek tápanyag-utánpótlók, talajjavítók, talajélet-fokozók. Ebben

az esetben a talajokat és a bennük élő mikroorganizmusokat tápláljuk.

Gyökéren vagy levélen keresztül

A növények a szervetlen anyagok felvételét a gyökér és a levél bőrszövetén keresztül végzik. A növények „szája” a gyökerük! Gyökérműködés és tápanyagfelvétel csak jó víztartalom mellett történik a talajoldatból. A gyökérnél a tápelemek felvétele a gyökércsúcson keresztül történik, melyhez minden növénynek mikorrhizaszimbiontája kapcsolódik.

A tápelemek felvétele kation- és anionformában történik. A gyökér bőrszövete mellett a levél bőrszövetén keresztül is történik tápanyag felvétele. A gyökéren keresztül a talajoldatból történik a folyamat, passzívan vagy aktívan, attól függően, mennyire optimális a talaj nedvességtartalma.

A levélen keresztül a permetlével kijuttatott anyagokat veszi fel a növény; ez a lombtrágyázás. A tápanyagokat elsősorban a gyökér veszi fel, mely a xilémben (szállítónyalábokban) jut el a levelekig, majd a fotoszintézissel termelt cukorból építi fel a növény a többi molekulát a növényi sejtekben, mely egy kész „vegyi üzemként” is felfogható. A tápanyagok felvételénél a „Liebig-féle” elméletet alkalmazzuk, amely szerint a többi tápelem felvehetőségét a rendelkezésre álló elemek közül a legkevésbé felvehető befolyásolja. Tehát hiába jól ellátott a talajunk makroelemekkel, ha a mikroelemeknél valamely ionból hiány van, akkor a

A talajélet biztosítja a tápelemek körforgását

többi elem felvehetősége és beépülése is korlátozott.

A tápanyagok pótlásának legősibb formája a talaj pihentetése, ugaroltatása. Az évszázadok során azonban egyre intenzívebbé vált a termesztés, így a vetésforgó mellett a zöldtrágyanövények használata ma újra „divatba” jött.

A klasszikus szervestrágyázás a legjobb tápanyagpótlási forma, mert ezzel nemcsak a tápanyagot pótoljuk, hanem a talajéletet is fokozzuk. A műtrágyák használata a 19. században kezdett elterjedni, és napjainkban is ez az intenzív növénytermesztés alapja. Az utóbbi évtizedek átgondolatlan tápanyagpótlási módszerei azonban hatalmas károkat okoztak a talajainkban! A talajvizsgálat nélkül, megszokásból végzett műtrágyázás a talajéletet elszegényítette, a termelékenységet lecsökkentette.

Hogyan pótoljuk a tápanyagokat észszerűen?

Mindenképpen talajvizsgálatra alapozzuk a termesztésünket! Ha tudjuk, hogy a talajunk zikai félesége milyen, homok, vályog, agyag, akkor válasszuk ki a talajművelési módszert, és állítsuk össze a vetésforgót! A talaj pH-ja ismeretében kell kiválasztani a megfelelő műtrágyát és a talajjavító anyagot. Ha ezzel már tisztában vagyunk, akkor a talajélet-fokozó és -javító talajkondicionáló anyagokat is kijuttathatjuk a talajba. Ez általános javaslat.

Álló, évelő kultúrákban a telepítés előtt érdemes feltöltést és talajjavítást végezni. A telepítés után fenntartó tápanyag-utánpótlást végzünk, az előzőekben említettek szerint.

A tápelemek pótlása elsősorban a talajra, talajba történik, melynél elsősorban a nitrogént, foszfort, káliumot,

kalciumot, magnéziumot és a ként, vagyis a makroelemeket pótoljuk. A mikroelemeket lombra juttatjuk ki leginkább, mert így ezek felvétele gyorsabb és hatékonyabb!

A kijuttatandó tápelemek mennyiségét a talajvizsgálati értékek mellett a tervezett terméshez igazítva ismernünk kell a termesztés technológiai színvonalát. Fontos tudni, hogy a gazdálkodó tervez-e öntözést, milyen öntözőrendszerrel, és azt milyen intenzíven szeretné.

Aki öntözés nélkül tervezi a termesztést, ott a klasszikus 2/3 alap- és 1/3 fejtrágya kijuttatását alkalmazzuk. A P és K teljes mennyiségének 2/3-át ősszel adjuk ki, majd a maradék 1/3-ot a vegetációs időszakban. A N 100%-át a termelés közben, de osztva javasoljuk! Álló kultúráknál is ezt a szemléletet követjük, és a nitrogén kijuttatását a termésmennyiség függvényében végezzük. Ha fagy van, akkor nem adunk egyáltalán nitrogént, hogy ne fokozzuk tovább a vegetatív hatást.

A kijuttatás módjai

Szabadföldi termesztésben az alapés a fejtrágyát leggyakrabban szórjuk.

A P és K nem illan el, a N jelentős százaléka bedolgozás és nedvesség nélkül azonban távozik a levegőbe, növelve az üvegházhatást okozó NH3 gáz mennyiségét! Ezért a kijuttatással körültekintőnek kell lenni! A műtrágyák összetétele befolyásolja a kijuttathatóságot, és hogy melyik kultúrában hogyan használhatóak.

A tápanyag-utánpótlás másik formája a tápoldatozás, mely elsősorban kertészeti kultúrákban bevált termesztéstechnológiai elem. Előnye, hogy gyorsan, azonnal pótolhatók a tápelemek, nincs környezetszennyezés. Hátránya, hogy tápoldatozáshoz vízkivételi pont és elosztórendszer szükséges, mely drága, és szaktudást igényel. A tápoldatozáshoz használható műtrágyák ára is jóval magasabb, mint a szórható formáké…

A lombtrágyázás a fás szárú növények esetén fontos és nélkülözhetetlen. A fás szárúak gyökérműködési ciklusa miatt nem mindig aktív a tápanyagfelvétel. Stresszhelyzetben a legjobb és leggyorsabb a növényeket a leveleiken keresztül „etetni”. A mikroelemeket mindenképp így pótoljuk, mert nincs antagonizmus, és így ezek azonnal a növény rendelkezésére állnak!

A lágy szárúak esetében is jó hatása van a lombtrágyázásnak, mivel az pozitívan visszahat a gyökérműködésre, így a terméshozamra.

Lombtrágyaként használjuk az utóbbi időben az aminosavakat, elicítorokat, mikroelemeket és különböző növényi kivonatokat. Ezek hatása nehezebben mérhető, mivel csak stresszkörülmények közt mutatkozik meg.

Az AÖP-program keretein belül, a talajok regenerálása érdekében különböző biopreparátumokat használnak a termelők. Ezeknek a termékeknek a használata igényli a legnagyobb körültekintést! Az élő szervezetek spórái nyomásra érzékenyek, a permetezővel történő kijuttatásnál, a magas nyomásnál megsemmisülhetnek. A legtöbb ilyen termék fényérzékeny, vagyis UV hatására elpusztul. Bármilyen terméket választunk, mindenképpen tájékozódjunk a forgalmazó szakembereitől a kijuttatás technológiáról!

A tápanyagok témaköre rendkívül összetett terület, remélem, segítettem eligazodni annak érdekében, hogy a termelésüket jó alapokra helyezzék!

Kaponyás Ilona szaktanácsadó

Módosult az AÖP egyik legnépszerűbb eleme, a karbamidkörnyezetbarátfelhasználása gyakorlat!

A gyakorlat keretein belül, a korábbi évvel ellentétben, most már lehetőség lesz minden kultúra fejtrágyázására folyékony karbamidtartalmú műtrágyákkal (UAN, Nitrosol) abban az esetben, ha a kijuttatás során egy a kiadott listán szereplő ureázgátló inhibitort is alkalmaznak!

A BASF Limus® Perform évek óta bizonyító ureázinhibitora szerepel a listán!

De miért lesz környezetbarát a Limus® Perform használatával a folyékony karbamidtartalmú műtrágyánk?

A Limus® Perform használatával nemcsak a támogatási követelményeknek tudunk megfelelni a káros anyagok légkörbe jutásának csökkentése mellett, de a hatásmechanizmusa révén számos, a gazdálkodó és a nö-

is „bevárják az esőt”, ráadásul kísérleteink alapján a teljes fejtrágyázásra szánt nitrogénműtrágya-adag kijuttatható egy időpontban.

Másik ilyen pozitív hatás a kijuttatott fejtrágya nitrogéntartalmának nagyobb mértékű felhasználhatósága a növény számára, ami magasabb és kiszámíthatóbb termésátlagokat fog eredményezni.

A Limus® ureázinhibitor használatával a karbamid-nitrogén feltáródása szabályozott keretek között, elhúzódó-

vény számára is pozitív tulajdonsággal rendelkezik.

Ilyen pozitív tulajdonság például a fejtrágyázás időzítésének rugalmassága, ami nagy segítség lehet a munkaszervezés szempontjából:

A Limus® Perform-nak köszönhetően rugalmasabb a fejtrágyázás időzítése, hiszen az oldattrágyák hosszabb ideig, akár 2-3 hétig stabil állapotban maradnak, száraz körülmények között

an megy végbe, ezáltal a növény igénye és a műtrágyából feltáródó nitrogén jelenléte közelebb kerül egymáshoz.

A BASF ajánlása az UAN-oldatok esetében egyértelműen a Limus® Perform ureázinhibitor használata, hiszen az UAN-oldatok összetételének legnagyobb részére hat a készítmény, a karbamidra. A nitri kációs inhibitorok használatát (pl. Vizura®) a nagyobb ammóniumtartalmú tápanyag-utánpótlási módszerekhez javasoljuk, mint például a hígtrágyázás.

Összefoglalva, amellett, hogy a Limus® Perform lehetővé teszi a karbamidtartalmú folyékony műtrágyák (UAN-oldat, Nitrosol) környezetbarát használatát, amely az AÖP-ben is támogatott, alkalmazásával a nitrogénműtrágyázás eredményessége is jóval biztosabb. Végső soron használatával a termésbiztonság javul, segítségével magasabb minőségű és mennyiségű termést takaríthatunk be.

BASF Hungária Kft.

EPSO Top-pal és ESTA Kieserit-tel több termés, jobb minőség érhető el a gabonatermesztésben

A tavasz beköszöntével a szántóföldön is megindul az élet. A hirtelen nagy tömegű lombozat kifejlesztése azonban a nitrogén mellett magnéziumot is igényel.

A magnézium ugyanis a fotoszintézis alapeleme. Nélküle a növények növekedése visszamaradhat. A fotoszintézis a kloro llban zajlik, melynek központjában egy magnézium 4 nitrogénnel kapcsolódik, ebből következik, hogy elősegítjük a növények növekedését, ha a tavaszi nitrogénadagok mellé magnéziumot is adunk.

Ezt megtehetjük talajon keresztül, ESTA Kieserit formájában, melyben 25% Mg van magnézium-szulfát formájában (25% MgO-ban kifejezve). Ennek adagját tekintve 100 kg/ha ideális, azonban az a kérdés, hogy mennyi magnézium kijuttatása a cél.

100 kg/ha ESTA Kieserit 25 kg magnéziumot tartalmaz, a növények számára azonnal felvehető, vízoldható formában. Levélen keresztül is juttathatunk ki magnéziumot, pl. EPSO Top formájában, melyben egy 10 kg/ha-os adagban 1,6 kg Mg található, szintén magnézium-szulfát formájában (16% MgO-ban kifejezve).

Látható, hogy levélen keresztül nagyságrendekkel kevesebb tápanyag juttatható ki. Ezért a magnézium pótlását elsősorban talajon keresztül érdemes megalapozni ESTA Kieserit-tel (ejtsd: kízerit), és a búza, árpa számára a magnéziumellátás szempontjából csúcsidőszaknak számító bokrosodás idején, valamint a kalászok telítődésének időszakában, ha lehet annak az első harmadában, levélen keresztül EPSO Top-pal vagy az EPSO termékcsalád más tagjával, melyek mikroelemeket tartalmaznak, pluszban kiegészíteni. Különösen ajánljuk az EPSO Combitop-ot, annak mangán- és cinktartalma miatt (kukoricához is), valamint az EPSO Bortop-ot, magas bórtartalma (4%) miatt (repcéhez is). Egy új taggal bővült az

1. táblázat. A magnézium eloszlása a gabonanövényben

EPSO termékcsalád: az EPSO Pro top-pal, mely újdonságként rezet is tartalmaz.

Olyannyira szüksége van a gabonáknak az intenzív növekedés időszakában a magnéziumra, hogy ha külsőleg nem tud eleget felvenni, akkor képes lebontani saját kloro llját, hogy ezzel magnéziumhoz jusson. Ekkor mutatkozik a sárgulás, ami épp annak a jele, hogy a kloro ll a levélerek közötti levélszövetben lebomlott. Mindezt azért mobilizálta a növény, hogy a szaporodásig, létfenntartásig el tudjon jutni, és teszi ezt azon az áron is, hogy belső tartalékait mozgósítja feláldozva a régebbi, idősebb levelekben lévő magnéziumot is.

Gabonaféléknél ezért találkozunk tavaszszal gyakrabban magnéziumhiány tüneteivel. A látható hiánytünetek legtöbbször a szárba szökés idején gyelhetők meg, melynek következményei: a késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás. Magnéziumlevéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre, sőt, esetenként 8% terméstöbblet is elérhető volt. Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel, EPSO Top-pal, növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez, és a vadkár is kisebb.

A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos

A magnézium nemcsak a kloro llban nélkülözhetetlen, hanem ezenkívül több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért lehet a meghatározott fejlődési szakaszban alkalmazott kiegészítő, gyorsan ható magnéziumellátás eredményes.

A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél

egészen az érésig tart, mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges. Ha a talaj magnézium-ellátottsága nem kielégítő, vagy kedvezőtlen körülmények, mint például a szárazság, akadályozzák a magnézium felvételét, az EPSO Top-pal történő permetezés termésmeghatározó szerephez jut! A levéltrágyázást tehát a kedvezőtlen felvételi viszonyok hatásának kiküszöbölésére is alkalmazhatjuk.

Természetesen az ESTA Kieserit granulátummal a tavasz kezdetétől folyamatosan

Magnéziumhiány őszi búzán

biztosíthatjuk a kellő magnéziumot a talajon keresztül.

Érdekes kísérleti megállapítás volt, amikor megvizsgálták betakarításkor a szemek összetételét, és azt tapasztalták, hogy az összesen felvett magnézium 50%-a a szemben található (1. táblázat). Ennek az lehet a magyarázata, hogy a gabonanövény a szemben felhalmozott magnéziumnak csak kis részét veszi fel virágzás után a talajból. Legnagyobb részét a szárból és a levelekből transzlokálja, adja át a szemtermésbe. Tehát virágzást követően már nem jellemző a talajból történő tápanyagfelvétel.

A magnézium-levéltrágyázás módja és ideje

Az EPSO termékek permetezőgépekkel kijuttathatók. Mivel az EPSO termékek vízben maradék nélkül oldódnak, a fúvókák nem dugulnak el. Az EPSO termékekre jellemző, hogy a zsákokban összeállhatnak, ez azonban nem befolyásolja az oldhatóságukat.

Időpont hatás helye

bokrosodás, szárba szökés kezdete tenyészkúp: szemképződmények kialakulása

virágzás után az érésig

szemekben: a szem növekedéséhez megfelelő magnéziumellátás szükséges

2. táblázat. Az EPSO levéltrágyák optimális kijuttatási időpontja

Fontos: A termesztőknek alapvetően a talaj magnéziumellátottságát kell szem előtt tartaniuk, azt kell pótolni, ha szükséges, és ha a vegetációs időszakban módjukban áll, akkor célzott EPSO Topos levéltrágyázással a szem magnéziumfelvételét elősegíteni. A levéltrágyázás semmi esetre sem helyettesítheti a talajtrágyázást.

A talajvizsgálatok alapján gyengén ellátott talajokon elengedhetetlen a több termés és a jobb minőség érdekében talajtrágyázást végezni ESTA Kieserit-tel (27% MgO-tartalommal, magnézium-szulfát formájában).

A permetezőtrágyázáshoz javasolt oldatkoncentráció 5%, vagyis 5 kg EPSO terméket oldjunk száz liter vízben. Amennyiben kis oldatmennyiségeket (200 l/ha) használunk, továbbá akut, látható magnéziumhiány esetén a permetezést 5–10 napos időközönként érdemes többször megismételni.

Az EPSO levéltrágyák kijuttatása sok esetben összekapcsolható a növényvédelmi permetezésekkel.

A legkedvezőbb alkalmazási időpontokat és a hatás helyét a 2. táblázat tartalmazza.

Alkalmazás virágzás és érés időszakában

A gabonák számára magnéziumellátottság terén kritikus időszak a virágzás utáni idő. Ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a

kloro lltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával.

Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez.

Ebben az összefüggésben EPSO levéltrágyákkal történő permetezéssel célzottan segíthetjük a termésképzést. Ez a művelet igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os EPSO levéltrágya alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnézium nagy részét a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel. Dr. Zsom Eszter +36-30/232-0154 zsom.eszter@t-online.hu

A folyékony kincs

Napjainkban egyre többet lehet hallani a talajok szerkezeti romlásáról, szervesanyag-csökkenésről, CO2-kvótáról a mezőgazdaságban. A talaj most fokozottabban a figyelem középpontjába került több oldalról is, egyrészt a talajművelés, másrészt a szervesanyag-gazdálkodás tekintetében. A szántóföldi növénytermesztésben talán nem tűnik közhelynek, ha azt mondjuk, minden mindennel összefügg, a földművelő minden tevékenysége, amelyet a területén végez, kihat a következő műveletekre, hatással van a talajra, az abban fejlődő növényállományra.

Talajgyógyítás trágyázással

Egyik ilyen fontos termesztéstechnológiai elem a tápanyag-utánpótlás, illetve a trágyázás. Akár jól, akár hibákat ejtve végezzük, befolyásolja a talaj zikai-kémiai szerkezetét, így közvetve a növényeink tápanyagellátását, fejlődését, végső soron a termés mennyiségét, minőségét.

Mostani cikkünkben áttételesen a növény táplálásával foglalkozunk, a talaj oldaláról, hiszen ami a talajnak mint termőközegnek fontos, az az állományaink hasznára is válik. A szántóföldi növénytermesztésben a növények számára szükséges tápanyagok alapvető forrása a talaj, amely a megfelelő feltételek mellett zikai-kémiai-biológiai egyensúlyát fenntartja, így természetes termőképességét megújítja, ezáltal folyamatosan képes biztosítani a növények számára a szükségleteiknek megfelelő ellátást.

Itt két fogalmat érdemes megkülönböztetnünk: a tápanyag-gazdálkodást és a trágyázást. A tápanyag-gazdálkodás egy szélesebb körű, hosszabb távú, átgondolt cselekvés, amely a növény igényén kívül gyelembe veszi a talajra

és környezetre gyakorolt hatásokat is. A trágyázáson viszont azoknak a szerves és szervetlen anyagoknak a talaj termőrétegébe történő bedolgozását értjük, amelyekkel a kultúrnövényeket tápanyaggal látjuk el, ezzel együtt javítjuk, de legalábbis fenntartjuk a talaj kémiai, zikai, valamint biológiai tulajdonságait.

Tehát a trágyázás szinte magát a műveletet, a termesztéstechnológia egy elemét jelenti, míg a tápanyag-gazdálkodás már hosszabb távú, több évre előre tervezett tevékenység, nemcsak a trágyák kijuttatását jelenti, hanem a fenntarthatóságot is megvalósítjuk, erőforrásainkkal – jelen esetben a talajjal – úgy rendelkezünk, hogy az a jövő generációi számára is „használható”, eredményes növénytermesztésre alkalmas maradjon.

A táplálóanyag-gazdálkodás fő céljai:

– Az okszerű és gazdaságos növénytáplálás alkalmazása a növénytermesztésben.

– A káros hatások megelőzése vagy minimálisra csökkentése.

– A talajok termékenységének növelése vagy megóvása.

– Az élő környezet terhelésének csökkentése.

– A természeti erőforrások megújulóképességének biztosítása.

– A biológiai diverzitás megőrzése.

Oké, trágyázzunk, de mivel?

Tudjuk, hogy növényeinket műtrágyával és szerves trágyákkal is trágyázhatjuk. Mindkettőnek megvan a létjogosultsága az intenzív, a piaci igényeknek megfelelő minőségű, nagy termésátlagok megtermeléséhez. Vannak előnyeik és hátrányaik is, de hogy melyiknek, illetve melyikből mennyi, az már változó, és termelőként tisztában kell lennünk velük.

Ezeket a célokat azonban csupán műtrágyák használatával maradéktalanul nem tudjuk teljesíteni, valamint a műtrágyázás az elmúlt években több szempontból is (ár, ellátás ingadozása stb.) kissé rapszodikussá vált, sok üzem átgondolta tápanyag-gazdálkodási gyakorlatát, az eddigi – inkább szintetikus trágyákra épülő – trágyázását részben, némelyik egészben kivál-

totta saját állattartó telepein keletkező szerves trágyával.

A szerves trágyák jelentősége igen sokrétű, általánosságban megállapítható, hogy:

– javítják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait, – kedvező hatást gyakorolnak a talaj kationcserélő képességére, pufferkapacitására, – aktívabb talajéletet biztosítanak, a mikroszervezetek számára szénforrásul szolgálnak,

– az elbomlásuk során keletkező szén-dioxid elősegíti a tápanyagok oldódását, – vitaminokat, hormonokat, növényi serkentőanyagokat visznek a talajba, melyek előnyösen hatnak a talaj mikroflórájára és a kultúrnövényekre,

– növelik a talaj makro- és mikroelem-tartalmát,

– hosszabb távon alkalmazva ezeket a talajt tartós humuszanyagokban is gazdagítják.

Elég nagy csoportot alkotnak, ide soroljuk:

– az istállótrágyát;

– a hígtrágyát;

– a zöldtrágyát;

– a szalmatrágyát;

– a szár- és gyökérmaradványokat;

– a komposztot;

– a fekáliát;

– a tőzeget;

– és az élelmiszeripari szerves hulladékokat.

A hígtrágya jelentősége

A hígtrágya az alom nélküli tartás során keletkező folyékony halmazállapotú trágya, amely bélsárból, vizeletből, elcsurgó itatóvízből, öblítő- és mosóvízből és egyéb hulladékanyagokból áll.

Technológiától függően megkülönböztetünk kövér (víz : ürülék arány 1 : 1), illetve sovány (víz : ürülék arány 4 : 1) hígtrágyát.

Mennyisége változó, állatfajonként is különböző, de nagyságrendileg egy tehénférőhely után 100 liter, míg egy sertésférőhely után 25 liter keletkezik naponta. Ennek tudatában látható, hogy igen nagy mennyiségű szerves trágya képződik egy-egy állattartó telepen, melynek elhelyezése, kezelése plusz gondot, energiát és költséget jelent. Legalábbis eddig így volt, de manapság egyre többen

vélekednek úgy róla, mintha igazi kincs lenne.

A hígtrágya kezelése kétféle módon történhet:

– Fázisbontásos eljárás: ülepítéssel vagy szűréssel szétválasztják a szilárd és a hígabb részt. Az így keletkezett szilárd fázis – amely a növényt és a talajt tápláló anyagok zömét tartalmazza – az istállótrágyához hasonlóan kijuttatható a szántóföldre. A híg rész pedig legelők, kaszálók trágyázására alkalmas.

– A homogenizálás módszerének lényege a szilárd és a folyékonyabb rész elegyítése, az így kapott sűrűbb, de folyékony anyag kerül ki a szántóterületekre, talajfelszínre, és aztán rögtön bedolgozva vagy egyből a talajba, injektálószerkezet segítségével. Nagyon fontos a hígtrágya mielőbbi talajba kerülése, a hatóanyagok különböző gázok (ammónia, kén-hidrogén stb.) formájában történő „elillanásának” elkerülése miatt.

Az utóbbi eljárás terjedt el a leginkább. Jellemzője, hogy az istállókból a vízzel kiöblített szerves trágya még a telepen lévő gyűjtőmedencékbe, több ezer köbméteres hígtrágyatároló tartályokba kerül, innen történik a kihordása tartálykocsikkal a szántóföldre.

A rendszer nagyon jó, de sajnos vannak olyan negatívumai, amelyek orvoslása elengedhetetlen. Az egyik ilyen az állatjóléttel, az állatok tartásával kapcsolatos. Az istállók levegőjében, főként a sertéseknél, megnövekszik az

ammóniagáz koncentrációja, amely az állatok egészségére, takarmányfelvevő képességére, végső soron tömeggyarapodásukra negatív hatást gyakorol. A másik, hogy az így a trágyából a levegőbe kerülő ammóniával értékes nitrogén is távozik az anyagból, ami már a növénytermesztés számára okoz tápanyagveszteséget.

A harmadik pedig technológiai probléma: a tárolókba kerülő nagy szilárd aránnyal rendelkező trágyatömeg – a beépített keverőberendezések ellenére – nem marad homogén, a szilárd rész a kör alakú tartályok közepén betömörödve összeáll, illetve a felszínen „kérget” hoz létre. Mindkét jelenség következményeként a homogenizálás nem lesz eredményes, ráadásul az összeállt, bekeményedett részeket még külön munkával, eszközzel és plusz energiával kell onnan kitermelni.

Ezekre a problémákra már találtak megoldásokat, különféle készítményeket, baktériumokat, amelyek a három problémakört többé-kevésbé megoldani látszanak; az egyik jól megköti az ammóniát, de a homogenizálással már bajban van, a másik viszont a téli hidegben már nem képes jótékony hatását kifejteni.

Kísérlet hígtrágyastabilizátorral

A Debreceni Egyetem 2023 tavaszán indított kísérletet egy hígtrágyastabilizátorral, amely a fentebb említett mindhárom problémát képes megoldani, miközben a hígtrágyába keverve, és kijuttatva a talajba, még a növények foszforellátást is képes

A szerves trágya sok gazdaságban újra kiváltja a műtrágyák egy részét

1. grafikon. Hígtrágya-stabilizátorral kezelt sertéstrágya hatása az őszi búza, a kukorica és a napraforgó termésére (2023, Debreceni Egyetem)

segíteni. A kísérlet talaja csernozjom volt.

Az üzemi kísérlet 2023 tavaszán indult, de már az egyéves eredmények is biztatóak.

A Triune nevű készítményből 2 liter került 40 m3 hígtrágyába, úgy, hogy a tartálykocsi szívócsövébe történt beöntésre, így a gép a tartályában az ezután felszívott trágyával azonnal össze tudta keverni, és folyamatosan keverte, míg a kezelendő területig nem ért.

A vizsgált növény az őszi búza, a kukorica és a napraforgó volt, amelynél az 1. gra konon látható eredmények születtek.

A beltartalmi paraméterekben is komoly javulás érhető el (lásd 2. gra kon).

Fehérje tekintetében a Triune-nal kezelt őszi búza fehérjetartalma 13,8%, a kezeletlené 11,2%, vagyis az eltérés 2,6% volt, míg a sikértartalom esetében az eltérés jelentősebb értékeket mutatott: a Triune-nal kezelté 28,7%, a kezeletlené 21,9%, a különbség: 6,8% volt.

kezelt területekről betakarított őszi búza átlagon felüli minőségű lett (2. gra kon).

Az olajtartalom-vizsgálatok eredményei alapján a Triune-nal kezelt állományok nagyobb olajtartalommal rendelkeztek, a növekedés mértéke 1,1% volt (3. gra kon).

Az eredmények magukért beszélnek, de a hatás tovább fokozható, ha már – és a gyártó javaslata is az –az istállókban, a lagúnákba bekerül ez a molekula a trágyába, amikor is nem hagyja a nitrogén ammónia formájában történő távozását a levegőbe, és így a tárolóba kerülve a trágya letapadását, kérgesedését, tehát a trágyát homogén, kijuttatható

A legnagyobb eltérés a Zelenyféle szedimentáció értékeiben volt megállapítható. Triune -nal kezelt 40,7 ml, kezeletlen 25,1 ml, a különbség 15,6 ml. A szedimentáció mértékét az intervenciós szabvány határozza meg. A szedimentációs érték, index a liszt minőségét mutatja. A szabvány szerinti alsó érték 30 ml. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy a Triune-nal

2. grafikon. Hígtrágya-stabilizátorral kezelt sertéstrágya hatása az őszi búza beltartalmi paramétereire (2023, Debreceni Egyetem)

3. grafikon. Hígtrágya-stabilizátorral kezelt sertéstrágya hatása a napraforgó beltartalmi paramétereire (2023, Debreceni Egyetem)

formában tartja. Plusz hatása még, hogy a talajba kerülve a már ott lévő foszforral erős kötésben lévő pozitív töltésű molekulákat leválasztja, így a növény számára felvehető formába kerül a foszfor, amely nagyon fontos makroelem.

A Triune előnyei

A Triune nagy molekulamérettel, tömeggel, valamint a talajkolloidok működési mechanizmusához hasonló ioncserélő és adszorbeáló tulajdonsággal rendelkezik. Tehát ha átfogó szemlélettel gondolkozunk, akkor látjuk, hogy ez a technológia valóban komplex hatású, mivel nincs jobb megoldás, mint amit a természet évmilliárdok alatt „legyártott”.

Ugyanis a termék polimer hatóanyaga egyszerre homogenizál, megköti a mérgező gázokat, ezáltal megszűnik az irritáló szaghatás, és a felületén adszorbeált hatóanyagokat nem engedi a levegőbe távozni, így csökken a kilúgzás lehetősége. Továbbá a hígtrágyában kikerülve a szántóföldre a növények foszforellátást is segíti, a foszforral erős kémiai kötésben lévő molekuláktól megszabadítja a foszfort.

A készítmény, mivel nem élő anyag, ezért semmilyen környezeti hatás nem befolyásolja a hatékony működését, viszont körülbelül a növény tenyészidőszakának közepe táján a talajban maradéktalanul elbomlik.

Az egészséges élelmiszeralapanyag-előállításhoz elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságban a szintetikus anyagok felhasználásának mérséklése, mindamellett, hogy a hozamok nem csökkenhetnek, inkább növelni érdemes őket. Ha ehhez még hozzávesszük a talajok javításáért elindult törekvéseket, látható, hogy a szerves trágyára – hígtrágyára – alapozott tápanyag-utánpótlás egy üzemben több problémára is megoldást kínál, a fentebb említett technológia pedig tovább fokozza felhasználásának hatékonyságát.

Dr. Dóka Lajos Fülöp adjunktus, Dr. Szabó András adjunktus, Ragánné Szabó Éva adjunktus (DE MÉK Növénytudományi Intézet)

Elengedhetetlenné vált a mezőgazdaságban a szintetikus anyagok felhasználásának mérséklése

A szója jó döntés, érdemes ügyelni a vetőmagra is

A fehérje-olajnövény nagy nyereséggel termeszthető, és hatalmas a piaca, de döntő jelentőségű a minőségi szaporítóanyag

Az utóbbi évek sorozatosan bizonyítják, hogy a szója az egyik legstabilabban termeszthető szántóföldi haszonnövény, amely nemcsak az időjárás szélsőségeivel dacol, de nehezen kielégíthető piaca is van. Ma már a rendkívül jövedelmező 4–5 tonnás termésátlagokkal, sőt öntözött körülmények között akár a 6 tonnás óriási eredményekkel is találkozhatunk Magyarországon. A szója igazi erénye azonban mégis elsősorban a stabilitásában van. Ennek egyik döntő kritériuma a frissen, magas minőségben előállított, precízen oltott, alaposan vizsgált minőségű vetőmag, ami előcsalja a genetikai potenciálban rejlő lehetőségeket.

Stressztűrő, műtrágyatakarékos, piacképes

Egyre többet „kell” írnunk arról a látványos produktivitásról, amit a szója mutat az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási körülmények között. A súlyosan aszályos 2022-es évben például a szója hozamátlaga csökkent a legkisebb mértékben: minden tekintetben jobban bírta a forróságot és a vízhiányt, mint például a kukorica vagy a napraforgó. Emellett, különösen a korai fajtáknál, lényegesen kisebb „post harvest” költségek jelentkeznek, hiszen az igen korai (000) és a korai (00) éréscsoporthoz tartozó fajtákat ritkán kell szárítani, szállítása sem igényel annyi üzemanyagot. Termesztése során pedig – mint erre visszatérünk még – nem vagy sokkal kevesebb nitrogénműtrágyát igényel, aminek ára, hozzáférhetősége az utóbbi években ugyancsak szeszélyes változásokat produkált.

A fehérjenövény további hatalmas előnye, hogy az európai igények saját termesztésből úgyszólván kielégíthetetlenek. A kontinens évente 33–35 millió tonnát használ fel elsősorban takarmány-, másodsorban humán élelmezési célokra, ezzel szemben az európai össztermés 3–11 millió tonna (EU + Ukrajna) – csak a harmada a felvevőkapacitásnak. És végül még egy agrotechnológiai erény: a szója erős, nitrogénmegkötő gümőkkel rendelkező gyökereivel – azaz jelenléte a táblán –a következő kultúra számára is hasznos előveteménynek bizonyul.

Tudja a 4–6 tonnát is, de még fontosabb a termésstabilitás

A mai modern genetikákkal és magas minőségben előállított vetőmaggal elérhetők a 4–6 tonnás átlaghozamok is (utóbbi elsősorban az öntözött táblákon). Tekintve a területalapú mellett

a szemesfehérjenövény-termesztéshez kötött támogatását is, átlagos ráfordítással kalkulálva, a szója már 1,5 tonnás termésátlagtól jövedelmező. Ahol tehát nem is születik csúcsmennyiség, de a könnyen elérhető 2-3 tonnát teljesítik, ott stabil, impozáns nyereség várható. (A KSH kimutatásai szerint az országos átlag 2013 óta nem csökkent 2 tonna alá, a jellemző átlagok 2,7 tonna körül alakulnak.)

Az átlag feletti eredmények is mind gyakoribbak idehaza. Ezt például a szója vetőmag-előállítása, vetőmag-forgalmazása és szójabab felvásárlása terén ismert Karintia Kft. azzal magyarázza, hogy e szegmensben a gazdák egyre inkább tudatában vannak az ellenőrzött, jó minőségű vetőmag alkalmazásának. – Meggyőződésünk, hogy a szója az egyik legjobb válasz az utóbbi évek kihívásaira, így szerintünk mindenki jól dönt, aki, ha területei alkalmasak erre, tavasszal ezt a növényt veti. A szójával

stabilabb termés és jó piaci pozíciók érhetők el, de a siker egyik fontos feltétele a megfelelő vetőmag – erősíti meg Bene Zoltán, aki szerint a szója eredményességének akár 50 százaléka ezen múlik.

Az érésidő szempontjai

E minőségi kritériumok egyik fő eleme az érésidő körültekintő megválasztása. Idehaza a tendencia egyre inkább az igen korai–korai érésidejű, rövidebb tenyészidejű fajták elterjedését mutatja. Ennek egyik oka az, hogy a korán, még a kedvezőtlen őszi időjárás előtt betakarítható terményt nem kell szárítani (ami a bizonytalan gázárak és a kukorica szárítási munkacsúcsok miatt fontos szempont). A másik oka az, hogy mivel a klímaváltozásban úgyszólván minden egyes nap a szántóföldön a növény számára kockázat. Minél kevesebb időt tölt a növény a táblán, annál kevesebb kihívással, stresszhatással fog találkozni.

E téren a döntésben sokak számára tehát a stabilitás, kiszámíthatóság fontosabb szempont, mint a kiugró hozam. Miután a szója alacsony termésátlagtól is jövedelmező, a vetőmagválasztásnál nem okvetlenül a 4-5-6 tonnás hozamok hajszolása a cél, hanem a stabilitás. A korai, rövidebb tenyészidejű fajtákkal kockázatmentesebben, terméskompromisszum nélkül gazdálkodhatunk.

Az oltás, a vetőmagkezelés összefüggései

A vetőmagvásárlás további fontos szempontja a termőhely gondos megválasztása és a friss, minőségi oltás garanciája. A tapasztalatok szerint azok a földek és azok a gazdaságok, amelyek sikerrel termesztenek például kuko-

ricát, alkalmasak a szójára is. Mivel a szója idehaza nem honos, a vetőmagot oltása során természetes, nem spóraképző talajbaktériumokkal vonják be, amik előmozdítják a nitrogénkötő gümők kialakulását a gyökérzeten. Minél nagyobb az oltással felvitt baktériumok koncentrációja, és ebből a koncentrációból minél többet sikerül megőrizni a vetésig – az agrotechnológiai ajánlások betartása mellett – annál kisebb a kockázata annak, hogy a N-t költségesen kelljen mesterségesen pótolni.

A vetőmagminőség emellett azért is fontos, mert a szója szaporítóanyaga érzékenyebb más szántóföldi növényénél. Fontos, hogy a vetőmagot ne érje tartósan magas hőmérséklet, az oltott anyagot ne érje tartósan (UV) napfény, azaz gondoskodni kell a gyártás, és az azt követő logisztikai fázisok (tárolás, hűtés, szállítás, vetés) minőségóvó körülményeiről is.

Lehet-e nitrogén-hozzáadás nélkül?

– Azt mondják, van, aki megveszi a nitrogénműtrágyát, és van, aki „legyártatja” azt a szójával – mondja némi humorral

Bene Zoltán. A szellemes megfogalmazás azonban Ausztriában és Németországban már üzemi szintű, bizonyított tényeken alapszik. Megfontolása már csak azért is célszerű, mert bár a N-műtrágyák ára némileg csökkent és konszolidálódott, a takarékosság ma már minden téren és minden mértékben elengedhetetlen. Nem kis költségről van szó: az ausztriai és németországi gyakorlattól merően eltérő hazai termesztési szokások alapján a nitrogénműtrágya ára a teljes termesztési ráfordítások 10 százalékát is elérheti.

Nos, a tapasztalatok szerint az a növény, amely 5-8 egészséges, aktívan teljesítő gümőt hoz, megfelelő talajviszonyok mellett már teljesítheti a kívánt hozamot. Ez esetben pedig pótlólagos N-műtrágya kijuttatásra nem lesz szükség.

– Tudom, az innovatív gondolkodásmódunkkal megosztóak vagyunk itthon a szakmában, de mi, a Karintiánál hazai és külföldi termesztési tapasztalatok alapján tudjuk, hogy nulla kiló, azaz nitrogénpótlás nélkül is elérheti a szója a 3-4-5 tonnás termésátlagot. A tavalyi bécsi szójakutató világkonferencián ezzel a témával külön nemzetközi kutatócsoport foglalkozott. Megállapításuk egyezik a Karintia Kft. szakmai véleményével – mutat rá a cég vezetője, emlékeztetve: 2022-ben az AKI számításai szerint 37 ezer Ft/ha összeget szórtak ki a hazai gazdák N formájában a szója termesztése során. Elengedhetetlen tehát a vegetációs időszakban, ásóval felszerelkezve, ellenőrizni a gümők számát, állapotát.

– Rajtunk nem múlik: mi segítünk a döntésben, a termőhely kiválasztásától egészen a termés felvásárlásáig – teszi hozzá a cégvezető.

Kohout Zoltán

A drónipar robbanásszerű fejlődése és térhódítása világszerte megfigyelhető

Drónok és permetezés: miért éri ez meg nekem?

Kétségtelen, hogy a mezőgazdaság forradalmasításának hatékony eszközei a drónok – felmerül azonban a kérdés: milyen esetekben éri meg valóban elgondolkodni a drónvásárláson?

Számtalan, rendkívül biztató eredményű kísérletet követően az első permeteződrónok 6-7 évvel ezelőtt kerültek piacra. Előbb-utóbb minden gazdálkodónak el kell gondolkodnia majd azon, hogy esélyt ad-e az innovatív technológiának, ugyanis a drónipar robbanásszerű fejlődése és térhódítása világszerte megfigyelhető. Íme, a legfontosabb érvek a drónhasználat mellett.

Kedvező ár

A „drón” szó hallatán többen egyből egy jelentős kiadásra asszociálnak. A hiedelmekkel ellentétben azonban egy nagyobb permeteződrón beszerzési költsége mindenféle felszereltséggel együtt a 8 millió forintot sem éri el.

Talajállapottól független

A növényvédelem sikeressége az előrejelzésekre támaszkodva, a megfelelő időben és technológiával megkezdett hatóanyagok kijuttatásán alapszik. A klasszikus gépi permetezés csak abban az esetben megvalósítható, ha azt az adott talaj fizikai, illetve a terület domborzati adottságai lehetővé teszik. Magyarországon nagy az elöntéseknek kitett talajok aránya, így

a belvíz hazánk jelentős területén okoz problémát.

Mivel használat közben egy drón soha nem érintkezik a talajjal, így segítségével talajállapottól függetlenül juttathatunk ki permetszert – ezáltal időben avatkozhatunk be. Ez persze nem azt jelenti, hogy meg kell feledkeznünk a talajállapot javításáról: egy belvizes területen a felázott növények gyökérfulladás vagy gombás fertőzés áldozatává is válhatnak.

Vegyszer- és víztakarékos

A hagyományos földi permetezés során 300–400 l/ha, míg drónos kijuttatással nagyjából 10–15 l/ha vízmenynyiséggel – azaz akár 90–95 százalékos vízmegtakarítással végezhetünk kezeléseket. A növényvédő és termésnövelő hatóanyagok kapcsán folyamatosan zajlanak permetezési hatékonyságot vizsgáló kísérletek, amelyek egyre inkább igazolják a csökkentett dózis kiváló hatásait – fejlett szórórendszerrel és megfelelő cseppképzéssel párosítva.

Egyszerűsíti a foltkezelést

A termőterület és a növényállomány heterogenitását alapul véve könnyen belátható, hogy teljesen szükségtelen és

környezeti szempontból sem előnyös a tábla teljes egészére kijuttatni egy-egy hatóanyagot. A modern precíziós mezőgazdaság alapelve, hogy a kijuttatni kívánt anyagokat helyspecifikusan, célzottan alkalmazzuk. Az RTK-rendszereknek köszönhetően a földi gépekkel is megvalósítható a precíziós kijuttatás, de gondoljunk csak bele: menynyivel egyszerűbb és kézenfekvőbb megoldásnak tűnik ilyenkor a drónok használata! Segítségükkel hatékonyan, rövidebb idő alatt, a talaj- és növényállomány felesleges taposása nélkül is végezhetünk foltkezeléseket.

Használható magas növényállománynál

Számos helyzetben egy-egy növényvédelmi vagy termésnövelő kezelés (pl. lombtrágyázás, deszikkálás) elmaradásának oka csupán a túl magas növényállomány. Erre megoldást nyújthatnak a hidas permetezőrendszerű földi gépek, amelyek alváza elég magasan helyezkedik el ahhoz, hogy az alatta lévő növényállomány ne sérüljön. Mindazonáltal ezek a gépek igen költségesek, így a legtöbb gazdaság számára nem hozzáférhetőek. A drónok erre is megoldást nyújthatnak,

hiszen a permetezés a növényállomány magasságához igazodva végezhető. Használható nehezen megközelíthető táblákon

A nehezen megközelíthető, domboldalas, meredek lejtős, bonyolult terepviszonyok vagy tagolt táblák esetében a drónos permetezés valódi megoldást nyújthat a gazdálkodó számára.

Egyszerűen kezelhető

A drónok üzemeltetését szinte bárki meg tudja tanulni. A leendő drónpilótának azonban feltétlenül szükséges hivatalos képzőintézmények oktatásán is részt vennie, hiszen csak itt hangoznak el olyan kulcsfontosságú technikai információk, amelyek betartásával a drónozás biztonságossá tehető.

Amire érdemes figyelni

A drónipar nemcsak Magyarországon, hanem világszerte is az egyik legerőteljesebben és leggyorsabban fejlődő terület; ám a drónos permetezést alakító hazai és uniós szabályok által előírt szükséges engedélyek beérkezése akár több hónapot is igénybe ve-

A drónok üzemeltetését szinte bárki meg tudja tanulni

het, így érdemes mielőbb megkezdeni ezek beszerzését. A drónos permetezés ugyanis a nyílt kategórián kívül eső, speciális kategóriába tartozó művelet – így a tevékenység speciális engedélyhez kötött.

Összességében

Mindezekkel együtt tehát hangsúlyozandó, hogy ezekkel az eszközökkel kiválóan lehet a mezőgazdaság hatékonyságát növelni, és a drónok hasz-

nos kiegészítőivé válhatnak a klasszikus gépi permetezőknek. Ahhoz, hogy növényeinket fokozott hatékonysággal és biztonsággal termeszthessük, kulcstényező a növényvédelmi és termésnövelő kezelések időszerű beiktatása is. Mivel a földi permetezést számos probléma nehezítheti, sok esetben a drónok lehetnek a gazdaságos termelés hatékony eszközei.

ABZ Drone

A napraforgó tavaszi agrotechnikájának gyakorlati lehetőségei

A világon 2020–2023 között lejátszódó globális gazdasági, társadalmi és politikai változások gazdasági nehézségeket idéztek elő a mezőgazdaság és ezen belül a növénytermesztés minden ágazatában.

Az inputanyagok árai az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek, különösen igaz ez az energiahordozókra. A termelés intenzitási szintjétől függően 350 000–500 000 Ft között alakult a napraforgó termelési költsége, melynek megtérüléséhez legalább 3,5 t/ha terméseredmény elérésére lehet szükség, mivel a piaci árak is csökkentek 2023ban (1. ábra). A napraforgó aratáskori piaci ára 2023-ban tonnánként 120–130 ezer forint körül alakult. A klímaváltozás következtében az időjárási anomáliák is egyre nehezítik a hatékony termelést.

A termelés jövedelmezőségének megőrzése érdekében nagy figyelmet kell fordítani az agrotechnikai ráfordítások optimalizálására, mellyel biztosíthatók a növény igényei, a felesleges többletráfordítás elkerülésével. A napraforgó legfontosabb tavaszi agrotechnikai művelete a magágykészítés, tápanyagellátás és a vetés.

Tavaszi magágykészítés

A tavaszi talajművelés során elsődleges cél, hogy a vetés idejére a talaj megfelelő porhanyítása és lazítása megtörténjen. A vetés időpontjára egy gyommentes, lehetőleg nyirkos, de nem vizes magágy kialakítására van szükség, amely tömörebb alsó réteggel rendelkezik, melyet a kaszat gyors csírázása érdekében laza, apró morzsás talajréteg borít 8-10 cm vastagságban.

Az alapművelés elmunkálására alkalmasak a szántóföldi kultivátorok, rövidtárcsák, valamint különféle boronatípusok (fogas borona, tárcsás borona). A magágykészítésre ideálisak a különböző művelőelem-kombinációkból felépülő kombinátorok, kompaktorok, melyek lehetőséget teremtenek kedvezőtlenebb szerkezetű talajok megfelelő minőségű magággyá történő alakítására is.

Tavaszi tápanyagellátás

A tápanyagellátás a napraforgó esetében megosztottan történik: egyrészt

1. ábra. A napraforgó piaci árának alakulása Magyarországon (forrás: AKI PÁIR – Agrárpiaci jelentések)

A napraforgó agrotechnikájában a vetéstechnológia meghatározó szerepet tölt be

az őszi alapművelés előtt szükséges kijuttatni a foszfor- és káliumműtrágyák teljes mennyiségét (startertrágyázással vetéssel egy menetben is juttatható ki kisebb adagú, gyorsan feltáródó P2O5 és K2O), másrészt tavasszal, a vetést megelőzően, a vetéssel egy menetben és a fejlődő állományban lehet pótolni a napraforgó számára szükséges nitrogén- és mikroelemigényt.

A nitrogénadag megosztása akkor indokolt, ha az elővetemény szármaradványai azt szükségessé teszik, vagy

közepesen kötött és kötött talajokon nagyobb adagú N kerül kijuttatásra. Ebben az esetben a N-dózist ősszel és tavasszal 50-50%-ban megosztva érdemes kijuttatni. A tavaszi kijuttatás során további megosztásra is sor kerülhet (vetés előtt vagy vetéssel egy menetben, valamint fejtrágyázás formájában állományba kijuttatva).

A nitrogén optimális mennyiségének meghatározása nagyon fontos, mivel hiánya a gyenge-közepes kultúrállapotú talajokon kisebb-nagyobb

arányú terméskiesést okozhat, ugyanakkor a túladagolása csökkenti az olajtartalmat, és az epidermiszsejtek kohéziójának gyengítése miatt rontja a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, ezzel együtt pedig a szárszilárdságot.

A napraforgó fajlagos tápanyagigénye: N: 4 kg/100 kg, P2O5 : 2 kg/100 kg, K2O: 7 kg/100 kg, CaO: 3 kg/100 kg, Mg: 1,7 kg/100 kg fő- és melléktermék.

A nitrogén esetében a kijuttatás optimális dózisát a számított tápanyagmérleg alapján pontosan meg lehet határozni. A 3-4 t/ha termésszint eléréséhez hazánkban a különböző módosító tényezőket figyelembe véve 30–100 kg/ha N hatóanyag kell (P 2 O 5 -ből 50–80 kg/ha; K 2 O-ból: 70–100 kg/ha). Átlagos körülmények között jobb tápanyag-szolgáltató képességű talajokon (pl. csernozjom) ennek a termésszintnek az eléréséhez 75 kg/ha N+PK kijuttatása elegendő, ezzel szemben gyenge tápanyag-szolgáltató talajokon (pl. gyenge réti talaj) 100 kg/ha N+PK tápanyag kijuttatása is szükséges lehet, hogy biztosítsa a termésszint elérését. Lazább, kisebb vízmegkötő képességű talajokon érdemes lassabb feltáródású műtrágyákat alkalmazni, valamint kisebb adagú, többszöri kijuttatást végezni.

Tél végén

Mészhiányos talajokon tél végén, tavasszal javasolt 1,5–2 t/ha dolomitos mészkőpor kiszórása a kalcium- és magnéziumigény biztosítása céljából. Ezeknek a mezoelemeknek a kijuttatása jelentős mértékben képes növelni a termőképességet. Ez a terméstöbblet a gyenge, mészhiányos homoktalajok esetében megegyezhet az NPK-kijuttatás során elérhető terméstöbblettel.

A mikroelemek szerepe szintén kiemelkedő. A mikroelemek javítják a makroelemek hasznosulását, emellett számos fiziológiai folyamatban meghatározóak.

A bórnak a virágzásbiológiai folyamatokban és a termékenyülésben van nagy szerepe. Hiánya következtében csökken a levélméret, és a tányérok deformálódnak, kisárgulnak. Az aszály fokozza a bórhiány tüneteit. A mangán- és a vashiány klorotikus tüneteket okoz. Szerepük elsősorban az anyagcsere-folyamatokban jelentős.

A mikroelemeket elsősorban lombtrágyázás formájában juttathatjuk ki,

A nitrogén optimális mennyiségének meghatározása fontos, mivel hiánya a gyenge-közepes kultúrállapotú talajokon kisebb-nagyobb terméskiesést

általában valamelyik növényvédelmi kezeléssel egy menetben (pl. 6–10 pár leveles állapotban végzett fungicides növényvédelem). A lombfelületre kijuttatott mikroelemek közvetlenül beépülnek a levél asszimilációs zónájába, ezáltal gyors hozzáférést biztosítanak a növények számára ezekhez a tápanyagokhoz.

A startertrágyázás napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Segítségével elegendő tápanyagot lehet biztosítani a növény számára a kezdeti fejlődési fázisban, biztosítva ezzel a gyors és intenzív gyökérnövekedést.

A startertrágyázás során kijuttatható a sor mellé granulált műtrágya 100–150 kg/ha dózisban, vagy vízoldható mikrogranulátum 10–20 kg/ha mennyiségben.

Vetéstechnológia

A napraforgó agrotechnikájában a vetéstechnológia meghatározó szerepet tölt be, amely a növény egészségére, termőképességére és minőségére is nagy hatással van. A vetés optimális kivitelezése azért is fontos, mert a későbbiekben nem lehet az elkövetett hibákat hatékonyan javítani. A napraforgó vetésénél a vetésidő, a tőszám, a vetésmélység helyes megválasztása, valamint a magas színvonalú technológiai fegyelem betartása és a vetési paraméterek (pl. vetésmélység, vetésegyenletesség) pontos betartását lehetővé tévő műszaki háttér biztosítása a legfontosabb.

A napraforgó vetésidejének tavaszi megválasztása nagy körültekintést igé-

nyel, mivel az optimálisnál korábbi és későbbi vetésidő egyaránt kedvezőtlen. A napraforgó optimális vetésidőpontja április 10–30. közé tehető, a vetésidő helyes megválasztása azonban nem elsősorban a naptári dátumtól, hanem a talaj hőmérsékletétől függ. A napraforgó számára ideális vetési talajhőmérséklet 7–9 oC, és csak akkor kezdhető a vetés, ha a talajhőmérséklet ezt tartósan eléri, valamint növekvő tendenciát mutat. Az olajnapraforgó-hibridek

okozhat

Az olajnapraforgó-hibridek optimális betakarításkori termőtőszáma 50–60 ezer tő/ha

hőmérsékleti optimuma 1-2 oC fokkal magasabb (8-9 oC).

Túl korai, hideg talajba történő vetés esetén a hidegstressz miatt vontatott lesz a kelés, nagyobb mértékű csírapusztulás várható, a heterogén állományban jelentősebb mértékű tányérdeformáció is kialakulhat. A kórokozó-fertőzöttség nagyobb mértékű lehet a későbbi fenofázisokban is. A hosszabb vegetációs periódus ugyanakkor kedvező évjárati hatások mellett erőteljesebb asszimilációs tömeget eredményez, ami elősegítheti a termésnövekedést. Késői vetésidőben, ezzel szemben lerövidül a vegetációs periódus, ami miatt rövidebb lesz a kelésidő, heterogén állomány alakulhat ki, és kisebb mértékű fertőzöttség várható ugyan, de a növény nagyobb vegetatív tömeget hoz létre, emiatt nő a növénymagasság, ami rontja a szárszilárdsági paramétereket. Problémát okozhat megkésett vetéskor a talaj kiszáradása is, ami tovább rontja a napraforgó csírázási képességét. Korai vetés esetén

elsősorban olajtartalom-csökkenés várható, megkésett vetésben ugyanakkor a minőségromlás és termésmennyiség csökkenése is nagyobb eséllyel következik be.

A tőszám megválasztását az agroökológiai feltételek (klimatikus és talajtani tényezők), a hibridek tulajdonságai (kórtani ellenálló képesség, tőszámreakció, növénymagasság, szárszilárdság, kelési erély stb.), valamint az agrotechnikai tényezők (elővetemény, talajművelés minősége, növényvédelem intenzitása, tápanyagellátási technológia stb.) határozzák meg.

Az olajnapraforgó-hibridek optimális betakarításkori termőtőszáma 50–60 ezer tő/ha, míg az étkezési napraforgónál 38–48 ezer tő/ha között alakul. A vetés során mindig szem előtt kell tartani, hogy a vetést követően 5–15%-os csírapusztulás bekövetkezhet, ezért az elvárt termőtőszámhoz képest mindig legalább ugyanennyivel érdemes növelni az elvetett napraforgókaszat mennyiséget. A tőszám megválasztása során töreked-

ni kell a túlsűrítés elkerülésére, mivel kedvezőtlen évjáratban ebből fakadóan növényegészségügyi problémák és terméskiesés is bekövetkezhet. Túlsűrített állományban a lombozat zártságából létrejövő párás mikroklíma nagyfokú kórtani problémákat képes előidézni, elsősorban csapadékos évjáratban.

A napraforgó sortávolsága a gyakorlatban 70–76,2 cm, vetése pneumatikus szemenkénti vetőgépekkel történik. Az olajnapraforgó optimális vetésmélysége 4-6 cm, a talajminőségtől és a magágy állapotától függően. Az étkezési napraforgó vetésmélysége 1-2 cm-rel nagyobb.

Felhasznált irodalom:

Frank József – Szendrő Péter: A napraforgó AKI PÁIR Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények, XXVII. évfolyam 2. szám

Dr. Szabó András adjunktus

Dr. Ragánné Dr. Szabó Éva adjunktus Dr. Dóka Lajos Fülöp adjunktus

Dr. Ragán Péter adjunktus Debreceni Egyetem MÉK

Problémát okozhat megkésett vetéskor a talaj kiszáradása is, ami tovább rontja a napraforgó csírázási képességét

Az elővetemény és az NPK-tápanyagellátás hatása a növények termésére és a talaj tápanyagtartalmára tartamkísérletben

Hajdúböszörményi Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet, 1967–2010

• A17, B17, C17 kísérletek, I–IV. ismétlés, 1–20 kezelés,

• A, B18, AB19, AB10 kísérletek, I–II. ismétlés, 40 kezelés.

Vetésforgók:

• trikultúra: borsó-őszi búza, kukoricakukorica,

• bikultúra: őszi búza-kukorica-kukorica-őszi búza,

• kukorica-monokultúra.

NPK-tápanyagkezelések:

• borsó: N 20–80, P2O5 40–160, K2O 80 kg/ha,

• őszi búza-kukorica: N 50–250, P2O5 50–200, K2O 100–200 kg/ha.

Később a napraforgó és a repce is a vetésforgóba került.

A hajdúböszörményi OTK-kísérlet típusos réti talajon lett beállítva (a közölt paraméterek a tartamkísérlet beállításkori adataira vonatkoznak, 1. táblázat).

Kísérlet borsóban

A talajra jellemző a nehéz művelhetőség, a foszfor közepes és a kálium nagymértékű lekötődése. A kísérlet talajára jellemző továbbá, hogy az altalajvíz mélységi szintje átlagos, csapadékos években 3-4 m mélyen van. Az utóbbi aszályos években azonban egyre mélyebben helyezkedik el. Az altalajvíz szintjéről a talajnedvesség még kb. 1 métert képes kapillárisan emelkedni, de összességében egyre kedve-

A kedvező vetésszerkezet, vetésváltás, a tápanyagellátás intenzitása jelentősen befolyásolja a termesztés hatékonyságát és hosszú távon a talajok termékenységét is. A fenti összefüggések mértékét az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletben (OTK) vizsgáltuk 1967–2010 között. Az eredmények több mint két évtizedre vonatkoznak, mindig megjelölve az időintervallumot.

1972–1999, Sárvári M., 2000)

1. grafikon. A vízellátottság, a vetésidő és a borsó termése közötti összefüggés (OTK 1972–1990)

1. táblázat. Típusos réti talaj főbb értékei

2. táblázat. Az NPK-műtrágyázás és a borsó termése közötti összefüggés réti talajon (OTK

zőtlenebbé válik a növények számára a hasznosíthatósága szempontjából.

A borsó országos vetésterülete az utóbbi években rendkívüli mértékben lecsökkent (kb. 3–4 ezer ha). Csak a konzervipari borsó vetésterülete jelentős (kb. 18–19 ezer ha). A legfontosabb hüvelyes növényünk a szója, ennek vetésterülete kb. 60–70 ezer ha.

A borsóval kapott kísérleti eredményeink viszont a szárazborsóra vonatkoznak, főleg az optimális vetésidőre vonatkozó megállapításaink, mert a konzervipari zöldborsó vetésidejére más szempontok vonatkoznak. A feldolgozóipar igénye szerint kb. egy hónapig szét kell húzni a betakarítás folyamatát, amit különböző hőösszegigényű fajták megválasztásával (600–900 oC) és a vetésidő szakaszolásával érnek el.

A szárazborsó termesztése étkezési és takarmányozási célra történik, ezek a fajták ún. kifejtő vagy hántolási fajták. A konzervipar döntően a velő- vagy ráncos felületű fajtákat alkalmazza, melyeknek a beltartalma kedvezőbb, és éréskor a vízleadásuk is lassú, tovább maradnak zsenge állapotban.

Szárazborsó-termesztésre vonatkozó eredményeink az alábbiak: A vízellátottság hatását is felülmúlta az optimális vetésidő hatása (1. grafikon). Az optimális vetésidő március második fele. Ehhez viszonyítva az időjárási okok miatti 2-3 hetes késés 50–60%-kal is képes volt a termésátlagot csökkenteni.

A borsó optimális NPK-műtrágyaadagja N 40, P2O5 40, K2O 80 kg/ha hatóanyag, mellyel átlagos évjáratban közel 3 t/ha-os terméseredményt értünk el (2. táblázat), kedvező évjáratban 4,33 t/ha-t (27 év átlagában).

Eredmények búzánál

A búzakísérletek eredményeinél (23 év) mind az elővetemény, mind a fajta

1. ábra. Az elővetemény és az évjárat hatása a kukorica termésére, 1976–2000

2. ábra. Az elővetemény hatása a kukorica termésére, 1976–2000, Sárvári M., 2000)

hatása a termésmennyiségre igen jelentős (3. táblázat).

Borsó elővetemény után 1,76 t/haral, kukorica elővetemény után 0,90 t/ha-ral kaptunk nagyobb termést a búza elővetemény utáni búzához viszonyítva. Megállapítható, hogy a búza legrosszabb előveteménye a búza. Bú-

3. táblázat. Elővetemény és a fajta együttes hatása a búza termésmennyiségére (t/ha, forrás: OTK, 1975–1998, Sárvári M, 1999)

za után búzánál lehetőleg nem azonos fajtát kell választani. A búzára önmaga számára kedvezőtlen hatások (kórokozók, kártevők) intenzívebb növényvédelemmel mérsékelhetők, természetesen ez a termesztés költségeit is növeli. A fajta hatása a termésre több mint két évtized átlagában 2,60 t/ha terméstöbblet a Kavkáz fajtához viszonyítva. A búza optimális NPK-műtrágyaadagja szintén az előveteménytől függött legnagyobb mértékben:

• borsó után: N 50, P2O5 90, K2O 100 kg/ha;

• kukorica elővetemény után: N 100, P2O5 100, K2O 120 kg/ha;

• búza elővetemény után: N 130, P2O5 110, K2O 120 kg/ha hatóanyag volt a 23 év átlagában.

NPK-val és nélküle

A fenti időintervallumban a kontroll (műtrágyázás nélkül) termése 3 t/ha

volt. A talajok természetes termékenysége a termés 50–60%-át tudja biztosítani, és NPK-műtrágyázással 40–50%-os termésnövekedést érhetünk el, ha vízellátottság is megfelelő volt. Szélsőséges aszályos évben előfordulhat, hogy a műtrágyázás termésdepressziót okoz (terméscsökkenés).

Takarmányozási célra ipari célra

N 60–120 70–90

P2O5 70–80 80–90

K2O90–110 110–120

4. táblázat. Az optimális műtrágyaadag (kg/ha) megállapításánál a termesztési célt is figyelembe kell venni (forrás: Sárvári M., 2000)

Két évtized alatt a foszfor nélküli N100, K100 kezelés termése 2 t/ha volt. A foszfor nélküli kezelés a talajok tápanyag-harmóniáját is negatív irányba tolta. Ennek következtében a búza állományában önritkulás lépett fel. A termés még a kontroll (műtrágyázás nélküli) kezelésekénél is kevesebb volt (2 t/ha).

A búza a kukoricánál is igényesebb a foszforellátottságra. Az N 100, K2O 100 kg/ha műtrágyahatóanyag-kezelésnél, a P2O5 100 kg/ha foszfor hatóanyag belépésével, a harmonikus tápanyagellátásnál a termés 7 t/ha volt. Az eredmény a Liebig-féle elméletet bizonyítja, mely szerint mindig a minimumban lévő elem határozza meg a termés nagyságát. Ugyanakkor a K-ban gazdag, típusos réti talajon a K-viszszapótlás kisebb mértékben befolyásolta a búza termésátlagának alakulását.

A kukoricatermés alakulását szintén nagymértékben befolyásolta a hibrid és a tápanyagellátás mellett az elővetemény. 24 év átlagában a legnagyobb termést minden esetben a trikultúrában

3. ábra. A különböző elővetemények hatása a talajéletre és a talaj összbaktériumszám-változására (forrás: Sárvári M., 2000)

(borsó-búza-kukorica) értük el, utána a bikultúrában (kétszer búza-kétszer kukorica vetésforgó, 1. ábra).

Trikultúrában 24 év átlagában 1,77 t/ha-ral, bikultúrában 0,93 t/ha-ral kaptunk nagyobb termést a monokultúrás termesztéshez viszonyítva (2. ábra).

A kukorica optimális műtrágyaadagja előveteménytől, évjárattól és hibridtől függően változott. Bioetanoltermesztési célnál a N kismértékű csökkentése és a K növelése volt kedvező a kukorica keményítőtartalmának alakulása szempontjából (4. táblázat).

Vetésidő és elővetemény

A vetésváltás és a műtrágyázás nagy hatással volt a talaj tápanyagtartalmának változására, a talaj mikrobiális életére és a talaj termékenységének a változására (3. ábra). Trikultúrában (borsó-búza-kukorica) búza után 522 millió, bikultúrában (kétszer búza, két-

szer kukorica) búza után csak 59 millió, míg a monokultúrás termesztésnél csak 16 millió volt az 1 g talajban mért összbaktériumszám. Az összbaktériumszám csökkenésékor mindig a legértékesebb baktériumok száma csökkent (aerob N-kötő, aerob cellulózbontó baktériumok stb.).

A monokultúrás kukorica talajában az allelopátia jelenség (önuntság) okozta a talajélet csökkenését, melyhez jelentős mértékben hozzájárult a talaj vízellátottságának alakulása is.

A műtrágyázás 1,5 évtized alatt eltérő mértékben növelte a talaj AL-oldható P- és K-tartalmát (4. ábra).

A hektáronkénti 200 kg/ha P műtrágyázás a talaj 0–40 cm-es szelvényében 120 mg/kg-ról 278 mg/kg-ra növelte a talaj AL-oldható P-tartalmát. Ugyanebben az időintervallumban a 200 kg/ha K-műtrágyázás csak 120 mg/kg-ról 157 mg/kg-ra növelte az AL-oldható (felvehető) K-tartalmat. Ennek oka,

4. ábra. A műtrágyázás 1,5 évtized alatt eltérő mértékben növelte az AL-oldható P és K mennyiségét, OTK (1970–1984, forrás: Sárvári M., 1984)

hogy a kísérlet talajában az agyagásványok döntő része szmektitek, melyek erősen lekötik a K-ot. A talaj összes K-tartalma nem kevés, csak a felvehetősége nehezebb a növények számára.

Összességében megállapítható, hogy az OTK-kísérletben a termesztési tényezők (ökológia, biológiai alapok, agrotechnika) nagymértékben befolyásolták tartamkísérletben a növények termésmennyiségét. A borsónál legnagyobb jelentősége az optimális vetésidőnek volt. Búzánál a kedvező előveteménynek és a fajtának, míg kukoricánál szintén az előveteménynek és a termesztett hibridnek.

A kísérleti tapasztalatok összefoglalása

Megállapítható, hogy az időjárási szélsőségek miatt is kiemelkedően fontos a szakszerű vagy okszerű vetésváltás, a kedvező elővetemény megválasztása, bár az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent a termesztett növények diverzitása. Jelenleg öt növény foglalja el a 4,3 millió hektár 95%-át (búza, kukorica, napraforgó, repce, őszi árpa).

A gabonafélék a vetésterület 67–68%-át foglalják el, az olajnövé-

nyek (repce, napraforgó) 25%-ot. A hüvelyes növények csak a 6,6%-át, a gyökérgumós növények (burgonya, cukorrépa) 0,3–0,4%-át. Különösen kedvezőtlen a pillangósvirágú növények (pl. borsó) csökkenése és a burgonya 6 ezer ha-ra való csökkenése, ami azt jelenti, hogy így az önellátást sem tudja hazánk biztosítani. Kedvezőtlen a kukorica vetésterületének nagymértékű csökkenése is.

Fontos a talaj tápanyagtartalmához és az adott fajta/hibrid igényének megfelelő harmonikus NPK-tápanyag-viszszapótlás. A N-műtrágyák zöme egyéves hatású, a legnagyobb mértékben növelik a termést, de ennek az optimális mennyiségét is a legnehezebb megállapítani, mert hasznosulását a vízellátottság nagymértékben befolyásolja.

A foszfor és kálium, ha az optimális mennyiségnél többet adunk, nem mosódik be a talaj alsóbb rétegeibe. Minden pluszban adott 100 kg P-, K-hatóanyag 10 mg/kg-ral növeli az Al-oldható felvehető foszfort és káliumot. Láthattuk, hogy típusos réti talajon milyen mértékben változik műtrágyázás hatására a talaj tápanyagtartalma, ami a termékenységet is befolyásolja.

A vetésváltás és az NPK-tápanyagellátás rendkívüli mértékben befolyásolta a talaj összbaktériumszámát is. Ez szoros összefüggésben van a talajba visszakerülő növénymaradvánnyal és a talaj nedvességi állapotával. Monokultúrás kukorica talajában a talaj mikrobiális életének, a talaj összbaktériumszámának nagymértékű csökkenését állapítottuk meg, mely jelentősen befolyásolta a termés alakulását.

Köztudott, hogy az utóbbi évtizedekben a monokultúrás kukoricánál az amerikai kukoricabogár és lárvája is nagy gondot okoz. Közismert, hogy a baktériumok részt vesznek a talaj N-P-K-szervesanyag-tartalmának a szervetlenné alakításában (mineralizáció), hiszen a növények csak ásványi formában tudják a tápanyagokat felvenni. Ezért fontos a növényi maradványok talajba való visszajuttatása és az energia- és víztakarékos talajművelés, mert ezekkel a tényezőkkel hosszú távon fent tudjuk tartani a hatékony, fejleszthető növénytermesztést.

Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár DE MÉK Növénytudományi Intézet

Fertőzésveszély napraforgóban és szójában

A hosszan tartó aszályos időszakok kedveznek a trópusi-szubtrópusi gombakórokozók megjelenésének és elterjedésének. Ezek közé tartozik a Macrophomina phaseolina is, amely a napraforgó és a szója hamuszürke szárkorhadását és hervadását is okozza.

A fertőzés a talajban vagy fertőzött növényi maradványokon áttelelő gombaképletekből indul ki, amelyek először a gyökereket támadják. A gomba közvetlenül hatol be a növénybe. A fertőzés a szikleveles kortól kezdve bármelyik növekedési fázisban bekövetkezhet.

A tünetek viszonylag későn észlelhetőek a fertőzést követően. A növény hirtelen lankadni kezd, majd hervadás lép fel, és a levelek pusztulni kezdenek. A szár epidermisze felreped, lehámlik, és jellegzetes hamuszürke színű lesz. A tünet a szár szétvágásával könnyen azonosítható, mivel a bélrész a nagy mikroszklerócium-mennyiségtől úgy néz ki, mintha mákkal szórták volna tele, és erőteljesen zsugorodik. A fertőzés miatt kicsi, torz tányérok alakulnak ki, a kaszatok üresek maradnak.

A táblán belül legtöbbször csak foltokban jelentkezik a fertőzés. Aszályos körülmények között a napraforgó hervadása gyors, és napok alatt elszáradnak a növények. A termelők általában a talajfolt hibájának tudják be ezeket a tüneteket, de ha szétbontjuk a szár alsó részét, a benne levő mikroszkleróciumok egyértelművé teszik a fertőzést. A kórokozó a szóját, cukorrépát és a kukoricát is károsítja.

A fertőzés ellen védekezni kémiai szerrel nem lehetséges. A talajban, biológiai készítményekkel az áttelelő képletek gyérítésével lehet a fertőzés

mértékét csökkenteni. A Trichoderma asperellum gombafaj különböző típusú gombaellenes vegyületeket termel (pl. gliotoxin, gliovirin, peptaibolok, 6-pentil-piron, viridin, alkoholok, ketonok), melyek gátolják vagy elpusztítják a növénykórokozó gombákat a talajban. A Trichoderma képes más gombák fonalait felismerni, azokra rátekeredni, a megtámadott gomba sejtfalát feloldani, majd a célgomba fonalainak belsejébe hatolva annak beltartalmát tápanyagként hasznosítani. A Trichoderma gombafaj kiválóan használható a szklerotí-

Hamuszürke szárrothadás napraforgón, fotó: Dr. Dávid István

nia, alternária, fitoftóra, makrofómina fajok talajból történő fertőzésének csökkentésére többek között napraforgó-, repce- és szójakultúrákban

sukhoz vezet. Dózisa 5 kg/ha, vetés előtt a talajra kipermetezve, majd bedolgozva. AÖP: 2 pont.

Sorkezeléssel, az Amalgerol® MG Tricho alkalmazásával a növényeinket védjük meg a fertőzéstől. Ekkor táblaszinten nem gyérítettük a gombák áttelelő képleteit, de a növény gyökere körül nagyobb koncentrációban juttattuk ki a készítményt.

Teljes felületkezelés esetén táblaszinten gyérítjük a kórokozó képleteit. Ezeknek a kezeléseknek a készítménye a Tigra ® . A szer különleges formulációja a talajban történő gyors felszaporodást teszi lehetővé. A kristálycukorra felvitt Trichoderma telepek így közvetlenül és gyorsan kapják meg azt a kezdeti szénhidráttápanyag-mennyiséget, amely a talajban történő gyors felszaporodá -

Az Amalgerol® Essence a gyökérzónához juttatva serkenti a gyökérfejlődést. A készítmény a növény gyökerén élő mikorrhiza gombák szaporodását segíti elő. A növény számára a minél erősebb mikorrhizáltság az előnyös, ugyanis a talajban szétterjedt gombamicélium távolabbi területekről képes a növénynek vizet és tápanyagot szolgáltatni. A készítményt önmagában 10 kg/ha dózisban, sorkezeléssel, a vetéssel egy menetben, a vetőgépen található mikrogranulátum-adapterrel kiszórva alkalmazható. AÖP: 2 pont.

Amalgerol® MG Tricho és Force 1,5 G bérkeverék használatával egy kezeléssel védekezhetünk a talajlakó kártevők ellen, elősegítjük a növények gyökérképződését, és csökkentjük a talajban áttelelő gombabetegségek előfordulását. AÖP: 2 pont.

www.hechta.hu

A Tigra® a teljes felületkezelés készítménye

Macrophomina szóján

Terbutilazinmentesen is van jó megoldás? Igen!

Összefoglaló ismertető a Syngenta terbutilazintartalmú és -mentes kukoricagyomirtásáról

Átalakulóban a kukorica gyomirtása: hatóanyag-kivonások, dóziscsökkentések, technológiai változások, integrált növényvédelmi szemlélet előtérbe kerülése árnyalja a korábban bevált gyomirtási választásokat. Emellett új biológiai kihívások nehezítik a termelő dolgát: felgyorsult gyomflóraváltozás, elmosódó életformák, felborult csírázásbiológiai sajátosságok, robbanásszerűen felszaporodó egyszikűek, kiszelektálódó fajok, megváltozott biotípusok, rezisztens egyedek megjelenése okoz komoly fejtörést.

Az európai szabályozásoknak köszönhetően újabb mérföldkőhöz érkezett a kukorica gyomirtása. A stratégiai fontosságú triazincsoport kapás kultúrákban használható utolsó képviselőjeként ismert terbutilazin felhasználása a 2022-es szezontól az európai uniós előírásoknak megfelelve Magyarországon is korlátozás alá esik. Terbutilazintartalmú készítményt háromévente egyszer lehet felhasználni ugyanazon a területen, változatlanul a termékek szokásos engedélyezett dózisában. Az a termelő, aki 2023-ban napraforgóban vagy kukoricában terbutilazintartalmú készítményt használt (Gardoprim Plus Gold, Lumax, Calaris Pro vagy Calaris Professional), jelenlegi állásfoglalás szerint legközelebb 2026-ban használhat ilyen készítményt.

Tekintsük át a rendelkezésre álló készítményeket terbutilazintartalmukat tekintve:

Terbutilazintartalmú:

Lumax, Gardoprim Plus Gold, Calaris Pro, Calaris Professional 3.0.

Terbutilazinmentes:

Camix Pro, Elumis Bang, Peak Nik, Casper.

A Syngenta az új kihívásokra választ adva az alábbi megoldásokat kínálja terbutilazinmentesen: Camix Pro.

A Camix Pro méltó helyettesítő terméke a terbutilazintartalmú Lumaxnak azokban az években, amikor terbutilazinmentesen kell megoldanunk a kukorica alapgyomirtását.

A Camix Pro a Syngenta új alapgyomirtó szere kukoricában.

A technológia két készítményt tartalmaz, a preemergensen és korai posztemergensen is kijuttatható Camixot, ami a mezotrion és az S-metolaklór gyári kombinációja folyékony formulációban,

Tökéletes gyomirtóhatás, nincs utókelés

illetve a Peak-et, ami proszulfuron hatóanyagú vízoldható granulátum.

Kezelés időzítése

Korai posztemergensen: Camix 3,0 l/ha + Peak 20 g/ha + Fix-Pro (nemionos nedvesítőszer) 0,1 l/ha dózisban (a gyomok kelése után).

A magról kelő egyszikű gyomok – kakaslábfű, muharfajok, köles – tömeges kelésekor, legkésőbb azok 1–3 leveles fejlettségekor PeakNik bármit, szabadon

A PeakNik egy kereskedelmi gyűjtőcsomag, melynek a tartalma:

• 5 liter Milagro Plus,

• 100 g Peak 75 WG,

• 2,5 l Eucarol Plus – olajos nedvesítőszer.

A felhasználás időpontjának meghatározásánál az egyszikű gyomok fejlettségét kell figyelembe venni, de a kukorica fejlettsége nem haladhatja meg a 6 leveles állapotot. A készítmények a kukorica kelése után 1,0–1,2 l/ha Milagro Plus + 20 g/ha Peak + 0,5 l/ha Eucarol Plus nedvesítőszer dózisban, állománykezelésre használ-

hatók. A kijuttatás a rizómáról hajtó fenyércirok 10-20 cm-es fejlettségekor, a magról kelő egyszikűek 1–3, magról kelő kétszikűek 2–4 leveles állapotában történjen. A mezei acat tőlevélrózsás állapotban a legérzékenyebb a kombinációra.

Elumis Bang – nyoma sincs az évelőknek!

Az Elumis Bang, a Syngenta prémium kukoricagyomirtószer-ajánlata minden kihívásnak eleget tesz.

Összetétel és dózis: Elumis 1,67–2,0 l/ha + Banvel 0,5-0,6 l/ha + Fix-Pro 0,1 l/ha. A csomag 5 vagy 6 ha kezelésére elegendő. Amennyiben évelő fenyércirok fordul elő a területünkön, a 2,0 l/ha Elumis kijuttatása a megfelelő.

A kombináció a dikambatartalom miatt a kukorica 6 leveles állapotáig használható. A készítmény kiváló tartamhatással rendelkezik az egy- és kétszikű gyomok ellen is. Egy- vagy kétmenetes gyomirtás is végezhető a csomag használatával.

Tóth Csantavéri Szilvia fejlesztőmérnök Syngenta Kft.

Melyik várható a kukorica kártevői közül 2024-ben?

Magyarországon az utóbbi évekhez hasonlóan tavaly 1 millió hektár körül termesztettek kukoricát. Az extrém aszályos 2022-es évhez képes sokkal jobb lett a kukorica termésátlaga 2023ban. Az ősz folyamán számos területen bőséges csapadék hullott, és ez a trend folytatódott télen is. A 2024-es évben azonban erős El Niño-hatás várható, ezért extrém időjárási események is bekövetkezhetnek Európában is. Jelenleg a talaj víztartalma alkalmas a kukorica vetéséhez.

Kukoricát vagy mást?

Az utóbbi években a gazdálkodók egy része úgy döntött, hogy nem vagy kevesebb kukoricát vet, helyette valamilyen gabonában gondolkodnak. A kukoricatermesztésnek van viszont egy nyertese, az öntözött csemegekukorica. Mivel ennek biztos piaca van, így egyre többen fogtak bele a csemegekukorica termesztésébe, akár úgy is, hogy felhagytak a dinnyetermesztéssel, és inkább áttértek erre a haszonnövényre. Mivel az előrejelzések csak trendeket tudnak előre jelezni, konkrét időjárást nem, így akár még jól is dönthettek ezek a gazdák.

2023-ban átlagos volt a termés, így exportra is jutott. Azokon a táblákon, ahol öntözni tudtak, ott csemegekukoricát termesztettek. Ez azonban egyes kártevők és kórokozók felszaporodását okozhatta, így még lényegesebbé vált a kukorica növényvédelme. A minőség is elsőrendű fontosságúvá vált, így a mikotoxinmentes kukorica felértékelődik.

Kukorica-kártevők 2024-ben

A nagyüzemi gazdálkodás térhódításával a nagy területen termesztett kukoricanövénnyel a kártevő ízeltlábúak számára terített asztalt kínálunk. Az egyenetlen csapadékeloszlás és a kártevő-populációk nagysága miatt a növényvédelem a kukorica esetében is komplikáltabbá vált. Sajnos évről évre egyre kevesebb növényvédő szer áll a gazdák rendelkezésére.

A hazánkban őshonos kukoricakártevők közül, mint szinte minden évben, a legnagyobb kárt a kukoricamoly lárvája okozza. Vannak gazdák, akik nem védekeznek ellene, szerintük olyan nagy gondot nem okoz. Előfordulhat, hogy egyes táblákban szinte alig okoznak kárt, de ez nem sokáig lesz így, mert a klímaváltozás miatt már hazánkban is három generációja jelenik meg, így a lárva júniustól októberig tud kárt okozni.

A faj május közepe és október közepe között repül. A hernyók bábozódá-

1. kép. A kis hernyók rágásnyomát a levelek lemezén jelentkező jellegzetes lyuggatás jelzi (fotók: Takács Attila)

sa után az imágók rajzási ideje május közepe és július közepe. Ez a faj a száradófélben lévő kukoricaszárban is ki tud fejlődni, a sikeres fennmaradásához nem szükséges a generatív hajtást fogyasztania.

A kukoricamoly-imágók rajzása évről évre korábban kezdődik. A lepkék már akkor lerakják a tojásaikat a ku-

koricára, amikor az 5-7 leveles, ezért a fiatal növényeket nemcsak a szárazság okozta stressz érheti, hanem a levelek felületének csökkenése is. A fiatal növényeket érő negatív hatások limitálják legjobban a termés mennyiségét.

A fénycsapdával és biszex csapdákkal előre jelzett rajzáscsúcs után 10 nappal már védekezni kell, lehetőleg

2. kép. A levéltetveknek évente több nemzedéke is kifejlődik

felszívódó inszekticiddel. A Magyarországon elterjedt kártevők közül a kukoricamoly az egyik legpolifágabb lepke. Nagy valószínűséggel a 200-at is meghaladja a tápnövényei száma. Eredetileg a dudvaszárú növények voltak a kukoricamoly-populációk tápnövényei (pl. vadkomló); természetesen egyes populációk ma is ezeken a növényeken fejlődnek ki, de a fő tápnövénye manapság a kukorica. A védekezéshez szükséges tudni, hogy a kukoricamoly nősténye a kukoricalevél fonákjára helyezi a petecsomóját.

A kukoricamoly az egész országban elterjedt, és nagy károkat okozó mezőgazdasági kártevő. A kártétele kukoricatáblánként és évjáratonként, valamint kukoricafajtánként is jelentősen eltérő lehet. A hernyók kártételével korán, már május közepétől találkozhatunk. A rágásnyomot a levelek lemezén jelentkező jellegzetes lyuggatás jelzi (1. kép). Amikor nagy a légköri aszály, akkor az L1-s hernyók gyorsan befurakodtak a növény szárába. Ebben az esetben már csak felszívódó inszekticiddel tudjuk őket elérni. A levélrágás csökkenti az asszimilációs felületet, ami az aszályos időszakban még súlyosabb problémát jelent. A megrágott szár csökkentheti a növény magasságát, rontja a kondícióját, fogékonnyá teszi a fertőzésekre. A lárvák megrágják a fejlődő szemeket, ezzel elősegítik a mikotoxin-termelő gombák bejutását. A mikotoxinok hőstabilak, és ezeket sem fizikai, sem kémiai eljárással nem lehet eltávolítani a termésről

A védekezés alapja a monitoring, amely a lepkék megjelenésének idejét mutatja meg a gazdálkodóknak. Az eredményes védekezés feltétele, hogy azelőtt, mielőtt a hernyók berágnak a növény belsejébe, védekezzünk, érjük el ezeket növényvédő szerrel. A nőstény lepkék megjelenése után általában 10 nappal már védekezni kell.

Fontos a jó talaj-előkészítés, és az előrejelzésnek is óriási szerepe van a kukoricamoly elleni védekezésben. A hernyók a kukoricatarlón maradt kukoricaszárban is át tudnak telelni. A tarlóhántás itt is nagyon fontos. A gazdálkodók fénycsapdával, valamint biszexcsapdával is előre tudják jelezni a kukoricamoly jelenlétét.

Őshonos kártevők

Az őshonos kártevők közül a levéltetvek is kárt tudnak okozni. Mivel ez

a csoport a párás, nedves időjárást és környezetet kedveli, így a csapadékos, párás években vagy az öntözött csemegekukoricákban találkozhatunk ezzel a kártevővel.

A zselnicemeggy-levéltetű, a zöld kukorica-levéltetű, a fekete répalevéltetű is megjelenhet a kukoricában. A levéltetveknek (2. kép) évente több nemzedéke alakul ki. Ritkán találkozni azzal, hogy a szívogatásukkal terméskiesést okoznának a kukorica esetében. Nem szabad azonban elhanyagolni őket, mert nem a közvetlen szívogatás okozta kártétel miatt érdemes ellenük védekezni. Szinte minden levéltetűfaj vírusterjesztő lehet, emiatt a tulajdonságuk miatt kell ellenük védekezni. Elsősorban a következő vírusokat tudják a kukoricának átadni: kukorica csíkos mozaik, kukorica klorotikus foltossága, árpa sárgatörpülés. Nem elhanyagolható, hogy a levéltetvek nagy menynyiségű mézharmatot ürítenek, mely kedvelt, édes táplálékot nyújt a han-

gyák számára. A fajok áttelelése tojás alakban történik.

A kétfoltos takácsatka éppen ellenkező időjárási körülmények között jelenik meg (3. kép). Ezek a fajok a száraz, alacsony páratartalmú időjárási körülményeket kedvelik. Ha egy táblán belül előfordul mély fekvésű, párás terület, akkor ott nem kell atkakártételre számítani. Az atkafajok nagyon ellenálló szervezetek, gyorsan szaporodnak, 10–15 generációjuk is kifejlődhet egy vegetációs ciklusban, így nagyon gyorsan rezisztenssé válhatnak az akaricidekre.

A kukoricát már mag állapotában károsíthatja valamilyen kártevő vagy kórokozó. A kikelő csíranövényt a drótférgek lárvái, a közönséges gyökérfonálférgek, a cserebogárpajorok, az áldrótférgek is el tudják pusztítani. A fejlődő kis növényeket a kukoricabarkó (4. kép), a sároshátú bogár és lárvája, de a fekete tücsök és a lótücsök is károsít(hat)ja. A kétszárnyú-

3. kép. A kétfoltos takácsatka jellegzetes kártétele

4. kép. A fejlődő kis növényeket a kukoricabarkó károsítja

5. kép. A vetésfehérítő áttelelő generációja augusztusban okoz kártételt

6. kép. A harmadik stádiumú kukoricabogár-lárvák már a támasztógyökeret is meg tudják rágni (fotó: Molnár

ak közül a fritlégy, a gabonafutrinka lárvája és vetésfehérítő bogarak a csíranövények hajtását tudják elpusztítani. A vetésfehérítő áttelelő generációja augusztusban okoz kártételt (5. kép).

A csőkártevők ellen szintén szükséges védekezni, mert a rágásukkal utat nyitnak olyan gombabetegségeknek, amelyek mikotoxint termelnek (Fusarium, Aspergilus, Penicilium stb.). Ezek a mikotoxinok hőstabilak, a melegvérűekre erősen toxikusak, egy sor súlyos elváltozást okozhatnak. A gombák megfelelő körülmények között a

terménytárolóban is képesek toxint termelni.

A kukoricabogár az új ellenség

Az utóbbi 30 évben megjelent kártevőfajok közül az amerikai kukoricabogár az, amely ellen mindenképp védekezni kell. Ez a faj szintén nagy károkat okoz, és már nem csak olyan területeken, ahol kukorica után kukorica kerül.

Az amerikai kukoricabogár Európában, így hazánkban is ma már a legjelentősebb kukoricakártevők közé tar-

tozik. A kártétele hektáronkénti 0,5–2 tonna veszteséget is okozhat.

A kukoricabogárnak a kukoricamolylyal ellentétben évente csak egy nemzedéke van. Az áttelelő képlet a talajban áttelelő tojás. A tojásból kikelő pici lárva talajlakó életet él, ott táplálkozik, és ott is fog bebábozódni. A lárva a kukoricanövény gyökereit fogyasztja, ezzel okozza a kárt. A fiatal lárvák a kitinizált rágó szájszervükből adódóan először a vékony gyökereket rágják meg. A harmadik stádiumú lárvák már a támasztógyökeret is meg tudják rágni (6. kép).

Az így károsított növények fejlődésükben visszamaradnak. Szeles területen a kukorica a rágás hatására kitörhet, elfekszik. Ez a betakarítást is megnehezíti. A rágás hatására másodlagos gyökérképződés indul. Ezek a gyökerek barnás, pirosas színűek, és azonkívül, hogy fogékonyak lesznek különböző kórokozókra, nem tudják funkciójukat ellátni.

A kukoricabogarak érési táplálkozás nélkül nem tudnak párosodni, ezért pollent és a nőivarú virágzaton a bajuszt (7. kép) fogyasztják. A kukorica mellett a tök, a napraforgó és különböző gyomok vagy más virágzó kultúra virágporával is táplálkozhat. Ilyenkor ezekben a kultúrákban is károsítják a generatív szerveket.

Az első bogarak a kukoricatáblában már júniusban megjelennek. A rajzáscsúcs általában július elejétől kezdődik.

Az imágók ellen egyszerűbb a fellépés, de a talajlakó forma elleni hatékony védekezés esetén kisebb lesz a kár. A lárvák ellen talajfertőtlenítő szerekkel lehet védekezni, az imágók ellen ez kontakt és felszívódó szerekkel lehetséges. Előrejelzésre rendelkezésre áll illatcsapda, mely mindkét nemet megfogja, a szexferomoncsapda csak a hímeket csalogatja.

A termesztéstechnológiánál megfigyelt változás, hogy a kukorica vetése korábban kezdődik. A talajfertőtlenítő szerek általában 4 hétig fejtik ki hatásukat. A korán elvetett kukorica esetében ez a hatás nem tart a kukoricabogár-lárvák keléséig. A tojás egy ellenálló képlet, így arra a talajfertőtlenítő szereknek nincs letális hatásuk. Ezért érdemes megfontolni, hogy a korai vetés kifizetődő-e.

A lepke és a hernyó

Az utóbbi évtized súlyos károkat okozó kártevője a gyapottok-bagoly-

Szilárd)

lepke. Ez a lepke alapvetően egy mediterrán faj, amely az utóbbi 20 évben vált ismert és veszélyes kártevővé. A kártétele szinte minden növényen tetten érhető, legyen ez termesztett vagy vad növény. Az őszi időszakban a parlagfüvön is ki tud fejlődni!

Miért csak az utóbbi években vált ilyen veszélyessé? A klímaváltozás hatására, a téli hőmérsékleti maximumok növekedésével és a téli minimumok csökkenésével hazánkban is át tud már telelni, így már március végén, április elején repül a lepke. Ezért egy, de akár két generációval több is tud kifejlődni a Kárpát-medencében.

A tavaszi növényekben, például zöldborsóban már ekkor is kárt okoz. Ahogy sok kártevő rovarnak, ennek a fajnak is vannak „kedvenc” tápnövényei: a kukorica, a paradicsom, a dohány, a paprika, a kender, a bab, a lucerna.

A hernyók rejtett életmódot folytatnak (8. kép). A stratégiájuk az, hogy berágják magukat a kukoricacsövekbe, és ott táplálkoznak. A lepke igen jól tud hosszú távon repülni, a védekezésnél ezt figyelembe kell venni. Kiválóan alkalmasak az előrejelzésre a fény- és feromoncsapdák. Fontos tudnunk, hogy a kukoricacsőbe berágó fiatal hernyók ellen már nincs hatékony védekezés. A hernyók rágása nyomán nagyon nagy az esély a fuzárium megtelepedésére.

A növényvédő szerek ellen kialakuló rezisztencia elkerülése érdekében fontos betartani a növényvédő szerek rotációját, illetve azt az elvet, hogy egy hatóanyagcsoportba tartozó növényvédő szereket se alkalmazzunk közvetlenül egymás után.

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor: méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat.

A kukoricatermesztésben, a teljesség igénye nélkül, a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédő szerek adatbázisa szerint 2024. 02. 11-ei adatok alapján:

7. kép. A kukoricabogarak érési táplálkozás nélkül nem tudnak párosodni, ezért a nőivarú virágzaton a bajuszt rágják

–

Védekezésre kiskerti körülmények között kukoricában a következő hatóanyagoknak van engedélyük levéltetvek ellen: lambda-cihalotrin és acetamiprid, deltametrin, flupiradifuron.

– Vetőmag-kukorica esetében atkák ellen: tebufenpirad, fenpiroximát.

– Amerikai kukoricabogár ellen: eszfenvalerát.

– Gyapottok-bagolylepke és kukoricamoly ellen: klórantraniliprol, tebufenozid, Trichogramma brassicae, cipermetrin, deltametrin, acetamiprid, Helicoverpa armigera sejtmagpoliéder-vírus, lambda-cihalotrin, teflutrin, Bacillus thuringiensis var. kurstaki. Takács Attila növényvédelmi entomológus

8. kép. A gyapottok-bagolylepke hernyói rejtett életmódot folytatnak

Miseran Flexx – hatás felpörgetve a varázsló csomagjában

A kukorica gyomirtása nem megoldhatatlan feladat, ugyanakkor mégis egyre nehezebb. Túl vagyunk az aranykoron: 15-20 évvel ezelőtt még új hatóanyagok bevezetésétől volt hangos a piac. Ehhez képest az utóbbi években növekvő mértékben szembesülünk a hatóanyagok kivonásával, illetve a meglévők felhasználásának korlátozásával. Elég, ha csak a legutóbbi, terbutilazint érintő szabályozásra gondolunk, melyet a sorban hamarosan újabb hatóanyagok fognak követni.

Ilyen körülmények között kell megfelelni a termelők elvárásainak, akik a 15-20 évvel ezelőtt megszokott hatékonyságot szeretnék viszontlátni az új készítményekben is. Ezért próbálkoznak a fejlesztők a meglévő hatóanyagok újszerű kombinációival, de a Sumi Agro Hungary Kft. ehhez képest is forradalmian új, egyedi megoldást kínál a kukoricatermesztők számára. A 2024-ben forgalomba kerülő MISERAN FLEXX technológiai csomag nemcsak az engedélyezett hatóanyagok újszerű kombinációját jelenti, hanem egyúttal új hatóanyagot is hoz ebbe a szegmensbe: a klomazont

A MISERAN FLEXX csomag elemei közül az új hatóanyagot az ISERAN nevű, új készítmény tartalmazza. Az ISERAN egyik hatóanyaga a jól ismert mezotrion, kiegészítő partnere pedig a kukoricában új hatóanyagként debütáló klomazon. De miért éppen a klomazon?

Egyrészt azért, mert új hatásmechanizmust hoz ebbe a szegmensbe, ezáltal csökkenti a herbicidrezisztencia kialakulásának veszélyét. Karotinoid bioszintézis-gátló hatóanyagként a kloro ll pusztulását okozza a gyomnövényekben, melyek először kifehérednek, majd elpusztulnak. A klomazonra a

selyemmályva az egyik legérzékenyebb gyomfaj, de kombinációs partnerként erősíti, „felpörgeti” a kombinációs partnerek magról kelő egyszikűek (kakaslábfű, muhar- és kölesfajok, magról kelő fenyércirok) és kétszikűek (libatopfajok, keserűfűfajok, disznóparéjfajok, parlagfű) elleni hatékonyságát, talajon és levélen keresztül egyaránt. A klomazon szerepe az eredményesebb talajhatás kifejtésében is fontos. A klomazon ugyanis már alacsonyabb mennyiségű bemosó csapadék (5-7 mm) mellett is hatékony a spektrumába tartozó gyomnövények ellen, ezért szárazabb tavaszon is alapozhatunk a készítményre.

Az ISERAN két hatóanyagának köszönhetően tehát talaj- és levélherbicidként egyaránt kiváló megoldást nyújt pre- és korai posztemergensen alkalmazva, a kukorica legfeljebb 3 leveles állapotáig. Mivel a készítmény elsősorban magról kelő kétszikűek ellen hatékony, az egyszikűek ellen kiegészítésre szorul. Ezért a MISERAN FLEXX csomagban az ISERAN-t egy igazi varázsló segíti: a MERLIN FLEXX.

A MERLIN FLEXX jól ismert készítmény a kukoricatermesztők körében. Hatóanyaga, az izoxa utol évtizedek

óta meghatározó jelentőségű a kukorica gyomirtásában. Markáns hatással bír a legtöbb magról kelő egy- és kétszikű gyomfaj ellen, megújuló talajhatása pedig legendás. A megfelelő talajhatás kifejtéséhez szüksége van 10-15 mm bemosó csapadékra, majd az ezt követő újabb csapadékok még heteken keresztül tudják újraaktiválni a hatóanyagot. Ez teszi az egyik leghosszabb talajhatással, „visszanyúló hatással” bíró készítménnyé a MERLIN FLEXX-t. A biztonságos használatot pedig az egyedi széfenertechnológia teszi lehetővé: a készítményben levő ciproszulfamid megóvja a kukoricát a hatóanyag okozta károsodástól.

A MISERAN FLEXX csomagban tehát összesen két készítmény három hatóanyaga biztosítja a kiváló teljesítményt, melyek kiegészítő és szinergista hatásuk révén egyaránt erősítik, „felpörgetik” egymás hatását. Ez teszi lehetővé, hogy a csomagban a készítmények az engedélyezett alacsonyabb dózisban is teljes értékűen, eredményesen működnek (ISERAN 0,66 l/ha + MERLIN FLEXX 0,33 l/ha). A szinergizmus talajon és levélen keresztüli hatásban egyaránt jelentkezik: az egyes készítmények hiányosságait a kombinációs partnerek kitűnően orvosolják (1. táblázat).

A csomag hatásspektruma igen széles, de kiemelhetjük, hogy néhány, más hatóanyaggal nehezen irtható gyomnövénnyel (pl. köles vagy keserűfűfélék) erősen fertőzött területen az egyik legjobb megoldás a MISERAN FLEXX. A csomag elsősorban a magról kelő gyomok ellen hatékony, de a már kihajtott mezeiacat-tövek ellen is markáns perzselő hatást tapasztaltunk. Az évelő fenyérciroknövényeken hosszan tartó kifehéredés gyelhető meg, azok fejlődésükben jó ideig visszamaradnak.

GYOMFAJ

ISERAN MERLIN FLEXX MISERAN FLEXX pre epost pre epost pre epost kétszikű gyomok parlagfű fehér libatop szőrös disznóparéj mezei acat

csattanó maszlag karcsú disznóparéj ák. napraforgó lapulevelű keserűfű varjúmák selyemmályva

pokolvar libatop egynyári szélfű egyszikű gyomok kakaslábfű

fakó muhar termesztett köles fenyércirok (magról k.)

fenyércirok (évelő) tarackbúza

zöld muhar

pirók ujjasmuhar csillagpázsit

jó hatékonyság

közepes hatékonyság

gyenge hatékonyság

1. táblázat

A MISERAN FLEXX csomag másik nagy előnye, hogy változékony csapadékviszonyok mellett is hatékony. A klomazonnak, ahogyan említettük, kevesebb bemosó csapadék is elegendő. A mezotrion és az izoxaflutol 10–15 mm csapadéknál fejti ki hatását, de újabb csapadékok hatására az izoxaflutol révén a kombináció még sok héten keresztül biztosít megújuló hatást a gyomok ellen, ezáltal téve gyommentessé az állományt a teljes tenyészidőszakra.

A MISERAN FLEXX csomag harmadik nagy előnye, hogy a kombináció terbutilazinmentes, ezért azokon

a területeken is használhatjuk, ahol a vetésforgó miatt fokozottan kell figyelemmel lenni a terbutilazin hatóanyagot érintő korlátozásokra.

A csomag 4 liter ISERAN-t és 2 liter MERLIN FLEXX-t tartalmaz, mely így összesen 6 hektárra elegendő. Kijuttatható preemergensen, illetve korai posztemergensen, a kukorica 3 leveles állapotáig. A gyakorlatban klasszikus korai posztemergens kijuttatást ajánlunk, a kétszikű gyomok 2-4, az egyszikűek 1-3 leveles állapotáig, elsősorban magról kelő gyomokkal fertőzött területeken.

A csomag alkotóelemei önállóan is forgalomba kerülnek, így amenynyiben a gyomviszonyok lehetővé teszik, a MERLIN FLEXX akár önállóan is alkalmazható, vagy egyedi döntés alapján kombinálható, pl. erős mezeiacat-fertőzés esetén MINERVE-vel (dikamba). Emellett ne feledjük, hogy a MERLIN FLEXX mák gyomirtására is használható.

Az önállóan megvásárolt ISERAN-t 1 l/ha dózisban célszerű kijuttatni, és az egyszikű gyomok elleni megfelelő hatékonyság elérése érdekében mindenképpen szükséges kombinációs partner alkalmazása. A gyomok kelése előtt dimetanamid-p (pl. Click Combi) vagy petoxamid hatóanyagú készítmények használatát javasoljuk. A már kikelt magról kelő, illetve évelő egyszikűek jelenléte esetén valamelyik nikoszulfuron hatóanyagú készítmény a legmegfelelőbb kombinációs partner.

Gáspár Gergely területi képviselő Sumi Agro Hungary Kft.

MISERAN FLEXX-szel kezelt állomány

Készüljön fel előre a kalászos gombabetegségek elleni védelemre!

Sok szempontból rendhagyó év volt a 2023-as. Az elmúlt esztendők aszályos időjárása után a tavalyi tavasz bővelkedett csapadékban, a kedvező időjárás, illetve az azt megelőző enyhe tél miatt azonban rég látott fertőzési nyomás alakult ki a kalászoskultúrákban. Kora tavaszszal megjelent az állományokban a lisztharmat, szeptória, árpában szintén a lisztharmat és az árpatörperozsda mellett a különféle levélfoltosságok. A legnagyobb kihívást azonban a sárgarozsda járványos mértékű felszaporodása okozta.

Várhatóan 2024-ben is számos kihívással kell majd szembenéznünk. Az idei tél is enyhébb volt a szokásosnál, ráadásul országos átlagban sok csapadék hullott, főként eső formájában, és bár ritka, hogy két egymást követő évben is járványos mértéket öltene a sárgarozsda, a körülmények most is adottak a kórokozó fertőzésének megindulásához. Ezért érdemes idejében felkészülni a tavaszi gombaölő szeres védelemre. Figyelembe véve a hatékonyságot és gazdasági szempontokat is, olyan készítményeket érdemes választanunk, amelyek amellett, hogy kiválóan bizonyítottak 2023-ban, megfelelő rugalmasságot is biztosítanak a felhasználás során.

A bokrosodás végi, ún. T1 kezelés során a korán megjelenő levélbetegségek ellen védekezünk. Ilyen például a lisztharmat, amely ugyan potenciálisan alacsony terméskieséssel fenyegető levélbetegség, azonban a táblaszintű felszaporodása esetén akár 10–20%kal képes csökkenteni a későbbi hozamunkat, ez pedig egy alacsonyabb termésszint mellett is több tízezer forintos bevételkiesést jelenthet.

Azokban az évjáratokban, amikor erős fertőzési nyomást tapasztalunk, programszerűen, akár három gombaölős szeres védekezés alkalmazására is szükség lehet, gyakoribb azonban a termesztési gyakorlatban a két alkalommal történő kezelés. Tapasztalataink szerint a termelők általában a zászlóslevél és kalász védelmére időzítik a gombaölő szeres kezeléseket.

A bokrosodás végén, szárba induláskor megjelenő levélemeletek befolyásolják legnagyobb mértékben a termésképződést. Ez a zászlóslevelet és az alatta lévő három levélemeletet jelenti. Csak a zászlóslevél önmagában akár 40%-kal járulhat hozzá a hozamhoz, ezért annak egészségesen tartása rendkívül fontos a sikeres gazdálkodás érdekében. Az ekkor fellépő levélbetegségek termésre gyakorolt hatása is magas. A szeptóriás levélfoltosság és a rozsdabetegségek potenciálisan nagy termésveszteségeket képesek okozni, az ellenük való védekezés pedig preventív módon a leghatékonyabb.

A Falcon Pro a tavalyi évben is a kalászosgabona-termesztők egyik kedvenc készítménye volt. Népszerűsége nem véletlen, hiszen egy valóban univerzális készítmény. Hármas hatóanyag-kombinációjával a bokrosodás végétől egészen a kalászvédelemig alkalmazható, egy vegetációs időszakban maximum két alkalommal. A benne található tebukonazol, protiokonazol és spiroxamin hatékony védelmet nyújt a lisztharmattal, a fahéjbarna levélfoltossággal, a rozsdafertőzésekkel, a szeptóriával és a fuzáriumbetegségekkel szemben. Dózisa rugalmas, így a fertőzési nyomás mértékének gyelembevételével 0,6–1,0 l/ha között alkalmazható. Árpában szintén széles hatásspektrummal rendelkezik, lisztharmat, árpatörperozsda, hálózatos levélfoltosság, rinhospóriumos levélfoltosság ellen alkalmazható, 0,6–0,8 l/ha dózisban.

Válassza 2024-ban is a Falcon Pro gombaölő szert, és érdeklődjön ajánlatainkért a területileg illetékes Bayer szaktanácsadó kollégáknál!

Bayer Crop Science

Mire figyeljünk a tavaszi kalászos gyomirtásnál?

2023 ősze az ország jelentős területén az átlagosnál több csapadékot hozott. A Dunántúl egyes területein 30%-kal több hullott az elmúlt évekhez képest, és mindössze az alföldi régió kisebb körzeteiben esett a sokévi átlaggal megegyező mennyiségű eső (forrás: met. hu). Ez az időjárás megnehezítette az őszi szántóföldi munkákat, sok helyen a tervezettnél kevesebb őszi búza vagy őszi árpa került elvetésre, és az őszi gyomirtások egy része is kényszerűen a tavaszra tolódott.

Mire érdemes odafigyelni, amikor a tavaszi kalászosgyomirtásokat tervezzük?

A tavaszi gyomirtás időzítése és a megfelelő szerválasztás legalább olyan fontosságú, mint a megfelelő permetezéstechnika. Azokon a területeken, ahol nem történt meg az őszi gyomirtás, sok helyen találunk már most T1, illetve T2 életformájú gyomnövényeket. Az enyhe időjárásnak köszönhetően pedig a kultúrnövény mellett a gyomnövények is gyorsan fejlődnek. Nagyon fontos tehát az időben történő beavatkozás. Annak érdekében, hogy a gyomkonkurenciát minél hamarabb kikapcsoljuk, és hogy az állományok egészségesen fejlődhessenek, szükséges a tavaszi gyomirtást időben elvégezni. A Bayer tavaszi kalászosherbicid-kínálatában a legváltozatosabb gyomviszonyokra is megoldást tudunk kínálni.

A Bayer ajánlata általános tavaszi gyomirtásra a Sekator OD. Magról kelő kétszikűek ellen 2–4 leveles korban, ragadós galaj ellen 1–3 levélörvös fejlettségkor, mezei acat ellen pedig annak tőlevélrózsás állapotában a leghatékonyabb. A készítményt a kultúr-

növény két nóduszos állapotáig lehet kijuttatni, dózisa 0,15 l/ha.

A Huszár Aktív Plusz kiegyensúlyozott és egyenletes hatékonyságot nyújt a nagy széltippan, a perjefajok és a vadzab ellen. Kiváló eredményt ad a mezei acat és a legfontosabb magról kelő kétszikű gyomnövények ellen, beleértve az árvakelésű napraforgót is. Engedélyezett dózisa 1,0 l/ha; őszi búzában, valamint rozsés tritikálékultúrákban használható fel. Kijuttatása tavasszal a bokrosodás kezdetétől az egy szárcsomós állapotig engedélyezett.

Az Atlantis OD két hatóanyag-tartalmú készítmény, amely kiváló megoldást nyújt nehezen irtható egyszikű gyomnövények ellen, akár vegyes fertőzöttség esetén is. Emellett sok kétszikű gyomfaj ellen is eredményes. Nagy széltippan (Apera spica-venti) és parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides) ellen 1,0–1,25 l/ha dózissal kell a kezelést elvégezni. Gátolt növekedési viszonyok között (szárazság, tápanyaghiány), valamint erős gyomfertőzés esetén a hatékonyság jól fokozható 1 l/ha Mero tapadásfokozó hozzáadásával. Túlfejlett gyomok és két szárcsomós állapothoz közeli búza vagy extrém erős

gyomfertőzöttség esetén indokolt az 1,25–1,5 l/ha dózis alkalmazása, amely a hélazab (Avena fatua) ellen is tökéletes megoldás

Rozsnokfajok (fedélrozsnok, mezei rozsnok, gabonarozsnok, bókoló rozsnok, meddő rozsnok) ellen 1,5 l/ha dózissal lehet a legjobb hatást elérni. A kezelt gyomok zöldtömege nagymértékben csökken, virágzásuk elmarad, kárt nem okoznak. A rozsnokfajok ellen (Bromus spp.) azok minél atalabb állapotában célszerű elvégezni. Fejlettebb gyomnövények, későbbi kijuttatás, illetve száraz időjárás esetén a hatékonyság javítható 1 l/ha Mero hozzáadásával.

Az Atlantis OD elsősorban az őszi búza egyszikű gyomnövényei ellen eredményes, de jól pusztítja a magról kelő keresztesvirágú, valamint a szikfű- és pipitérfajokat is. További kétszikű gyomfajok jelenléte esetén Sekator OD-val vagy észter formájú MCPA-készítménnyel való tankkombinációban javasolt kijuttatni.

Láthatjuk tehát, hogy a Bayer Crop Science kínálatában számos megoldás áll rendelkezésre a termelők részére a kalászosok hatékony tavaszi gyomirtására is.

Bayer Crop Science

Spectrum® – biztos alap a sikeres gyomirtáshoz

A Spectrum® régóta egyik alappillére a BASF Hungária Kft. napraforgógyomirtószer-ajánlatának. Helyes használatáról rengeteg gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk. Tudjuk róla, hogy hatóanyagának kiváló vízoldékonysága révén az egyik olyan szer, amelyik a legkevesebb bemosó csapadékot igényli hatásának kifejtéséhez. Ismert, hogy az egyszikű gyomok elleni „főhatása” mellett jelentős mellékhatással bír a kétszikű gyomok ellen is. Preemergens szer létére erős olajos formulációval rendelkezik. Számtalanszor láttuk, hogy glifozáttartalmú szerek mellé keverve, azok levélen keresztüli hatását a „hivatásos tapadásfokozókat” megszégyenítő módon felerősíti. Eddig elsősorban a Clearfield® és a Clearfield® Plus technológiát alkalmazó gazdák használták, pedig sokoldalúsága miatt más gyomirtási rendszerekben is biztos alapot jelenthet egy sikeres gyomirtáshoz.

Napjainkban elsősorban olyan napraforgóhibrideket termesztünk, melyeket lehet posztemergensen gyomirtani. Az itt alkalmazott levélen keresztül ható szerek kedveltek, mivel hatásuk csapadéktól független. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a siker a csapadéktól és nem az időjárástól független!

Jó példa erre a 2023-as év! Az ország sok területén a tavaszi munkákat a csapadék hátráltatta, a gyomok pedig egyszerre keltek ki a napraforgóval! Olyan hibridekben, ahol két külön menetben kell irtani az egy- és kétszikű gyomokat, nehéz volt a két kezelés optimális időzítése a sok eső miatt. Még nehezebb, ha a kétszikű gyomok nem egyöntetű kelése miatt szükség volt egy harmadik, kiegészítő gyomirtásra. 2023-ban egy posztemergens kezelést is nehéz volt időben elvégezni, nemhogy hármat! Hiába lesz végül az állomány gyommentes, ha a korai gyomkonkurencia miatt már termésveszteségünk van, mire a napraforgó eléri a 4-6 leveles állapotot.

Ahol Spectrum®-ot használtak, ott könnyebb volt az időzítés. Megázott,

így az egyszikűek ki sem keltek (megspóroltunk egy kezelést). A kétszikűek – kiemelten a parlagfű – elleni 90%-os mellékhatásának köszönhetően ezek sem fejlődtek kedvük szerint, így egy jól irányzott posztemergens kezeléssel végezhettünk a gyomirtással, mielőtt a napraforgó elérte a 4 leveles állapotot (egy újabb kezelést spóroltunk meg).

A Spectrum® jó választás azoknak a gazdálkodóknak is, akik komplett preemergens gyomirtást terveznek. A már említett kiváló vízoldékonyságnak köszönhetően az egyik legbiztosabb, kevesebb csapadék esetén is kialakuló egyszikűirtó hatás a Spectrum®-é. Emellett besegít a kétszikű gyomok irtásába is, a már említett mellékhatásának köszönhetően. Ha egy kevésbé vízoldékony partnerrel kombináljuk, akkor a Spectrum® lassítja a kétszikűek csírázását, így lehetőséget adva, hogy az újabb esők megérkeztével a „lomhább” partner kifejtse hatását.

2023-ban gyakori volt az is, hogy a napraforgó vetésének idejére már ki-

keltek a gyomok. Ekkor a Spectrum® „adjuváns mellékhatását” tudtuk kihasználni. A vetés után-kelés előtt engedélyezett glifozáttartalmú szerekből alacsonyabb dózis is elegendő volt az évelő gyomok elleni gyors és markáns hatáshoz, de a komplett preemergens technológiában alkalmazott kétszikűirtó partnerek levélen keresztüli mellékhatását is közel tökéletesre tudtuk növelni.

A Spectrum ® -ot jól ismerik a Clear eld ® és Clear eld ® Plus napraforgóhibrideket termelő gazdálkodók. Sokoldalúsága okán azonban más gyomirtási technológiáknak is ugyanolyan alappillére lehet. Ajánlott dózisa 1,0 l/ha, amellyel 10 mm bemosó csapadék esetén nemcsak tökéletes preemergens egyszikűirtást kapunk, de nagy segítségünkre van a kétszikűek, kiemelten a parlagfű elleni védekezésben is!

Hangyel Attila fejlesztőmérnök BASF Hungária Kft.

Amit a mikrobiológiai oltóanyagok felhasználásáról tudni érdemes

A Szövetséget támogató tag:

A mikrobiológiai oltóanyagok meghatározására több változatot találhatunk a szakirodalomban. Az alábbi de níció szakmai szempontból is megállja a helyét:

„A mikrobiológiai oltóanyagok olyan élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények, amelyek a vetőmagra, a növényre vagy a talajba juttatva a növényi növekedést segítik. Jelentős szerepük van a légköri nitrogén megkötésében, mely nitrogénforrást jelent a növények számára. A tápanyagok felvehetőségének javításával , a gyökértömeg és a növény tápanyagfelvevő kapacitásának növelésével támogatják a növények intenzív fejlődését , illetve a komposztálási folyamatokban működnek közre , a talaj termékenységét javítják .”

A talajoltó-anyagok kifejlesztése az 1970-es években indult, amikor a me-

zőgazdaságban az intenzív kemizálás, a műtrágyák nagy mennyiségben való felhasználása elkezdődött. A talajbiológiában jártas szakemberek számára már akkor világossá vált, hogy ennek a gyakorlatnak egyenes következményeként a talajok rövid időn belül javításra szorulnak majd, és a helyreállítás egyik eszköze a mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása lehet. A kifejlesztett termékek engedélyezésre kerültek, de felhasználásukra nagyobb területen csak a 2000-es évek elejétől került sor.

A készítmények túlnyomó többségében hasznos, ún. PGPR ( növényi növekedést támogató talajbaktérium ) baktériumtörzsek találhatók. Ezek közös jellemzője, hogy megfelelő körülmények között viszonylag könnyen szaporíthatók, bár a gyártás során számos technológiai kö-

1. kép. Hiperparazita gomba és talajalga Petri-csészében

vetelmény betartására van szükség ahhoz, hogy állandó minőségű és stabil teljesítményű legyen a késztermék. A baktériumokat tartalmazó oltóanyagok mellett hiperparazita

1. ábra. A gyökérzóna közvetlen környezete

gomba (lásd. 1. kép), arbuszkuláris mikorrhiza gomba és újabban talajalga -alapú termékek is elérhetők a magyar piacon.

Ahhoz, hogy a talajban életben maradjanak, ott szaporodjanak, és a felhasználás céljának megfelelő feladatukat ellássák, a következő életfeltételek megléte szükséges:

– levegő (oxigén), – nedvesség, – tápanyag (elsősorban szerves anyag), – hőmérséklet, – megfelelő pH-tartomány, – megfelelő ozmotikus körülmények, – makro- és mikroelemek.

A mikrobák (élet)tevékenységeinek „mellékterméke”, hogy a talaj biológiai minősége olyan mértékben változik meg, amely a növénytermesztés számára már hasznos mértéket jelent. Nézzünk erre néhány példát!

A mikrobák a talaj ún. táplálékhálójának fontos elemei. Elsősorban az elhalt növényi maradványok lebontásában játszanak fontos szerepet, amelynek során az azokat alkotó cellulóz-, lignocellulóz-, hemicellulóz-, pektin- és ligninmolekulákból alapvető táplálék és energiaforrás, azaz cukor keletkezik, amelyet aztán a talajlakók közössége fogyaszt el. (A nehezen vagy nem lebontható maradványokból a talaj értékét meghatározó humusz épül.)

A mikroorganizmusok egyéb lényeges táplálékforrásai a növények gyökerei által kiválasztott szerves anyagok, amelyet elfogyasztva és átalakítva aztán visszajuttatnak a gyökérzónába, de most már a növény számára szükséges formában (pl. hormonok, vitaminok, enzimek). Ez a fajta „anyagcsere” a rizoszféra (gyökérzóna, azaz a gyökér közvetlen környezete) lakói, elemei együttélésének eredménye. A környezeti interakciók másik formája, hogy a gyökér által kiválasztott táplálék fejében nem annak átalakított változatát, hanem más, a növény számára szükséges anyagot biztosítanak a mikrobák. Erre példa a különféle tápanyagok (pl. foszfor, kálium) mobilizálása (1. ábra).

Különleges „szolgáltatása” a talajmikrobiomnak (azaz a talaj mikrobiális élőközösségének) az ún. mikrobiológiai önvédelem vagy biokontroll. Ennek során a mikroorganizmusok saját magukat, életterüket és táplálékforrá-

sukat védik meg a talajban élő káros szervezetektől. Egyes törzsek antibiotikumok, míg mások ún. sziderofórok termelésével. Ez utóbbiak a lombtrágyázásnál megismert kelatizáláshoz hasonlóan kötik a gyökérzónában az Fe3+ iont, amely a kórokozók számára azok szaporodásához és egyes enzimeik működéséhez elengedhetetlen. A megkötött vasat aztán a növény számára adják tovább, ami a többi tápelemmel együtt a gyökerén keresztül veszi fel azt.

A cellulózbontó törzsek ezenfelül az elhalt növényi részeken táplálkozó káros mikroszervezetek életterét csökkentik a szerves anyag bontásával (2. kép).

A talajoltó anyagok itt felsorolt, számunkra hasznos tevékenységeit, az ún. kumulatív (összegzett) hatásait a következőképpen csoportosítjuk:

– felvehető tápelemek biztosítása (nitrogénkötés, ill. tápelem-mobilizálás);

– biológiailag aktív szerves anyagok termelése (enzimek, vitaminok, hormonok, aminosavak stb.); – biokontroll (pl. sziderofórok, antibiotikum termelése); – talajszerkezet-építés; – cellulózbontás.

A mikrobiológiai oltóanyagok felhasználása jelenleg kétféle módon történik: talajoltással és tarlóbontással. A talajoltás alkalmával az oltóanyag többnyire a gyökérzónában fejti ki a hatását, tehát elsődlegesen a növény fejlődésének támogatása a cél. Ezt az agrotechnikával úgy tudja a

termelő támogatni, hogy az oltóanyagot a lehető legnagyobb koncentrációban juttatja a gyökérzónába, azaz a vetésmélység +1-2 cm mélyre bedolgozza vetés előtt, vagy a vetőbarázdába juttatja a vetéssel egy menetben. A magoltáskor a mikrobákat tartalmazó készítményt felvisszük a vetőmagra a javasolt dózisban és technológiával. A csírázó mag gyököcskéjét így tudják a talajoltáskor vagy magoltáskor a készítményben lévő törzsek a lehető leghatékonyabban kolonizálni (a gyökérzónát elfoglalni, és ott megtelepedni).

A tarlóbontás során a talajoltó anyagot a növényi maradványok felületére kell egyenletesen és minél jobb fedettséggel kijuttatni, majd a talaj felső rétegébe bekeverni. A technológia célja az elhalt szerves anyag elbontása, átalakítása. A hatékonyság ebben az esetben akkor a legjobb, ha a baktériumok és a talaj (a benne található, a szerves anyag bontásában részt vevő élőlényekkel együtt) minél nagyobb ún. aktív felületen érintkeznek a szármaradványokkal. Az agrotechnika itt abban tud segíteni, hogy minél kisebb darabokra felaprítja a tarlómaradványokat, a mikrobiológiai készítménnyel való kezelés után pedig ezeket azonnal a talaj felső 15–25 cmes rétegébe keveri be.

Magyar

Talajvédelmi

Baktérium -gyártók és -forgalmazók

Szakmai Szövetsége

2. kép. A fotón látható Petri-csészében lévő törzsek sziderofórtermelő képességét és annak intenzitását jelzik a rózsaszín ún. kioldási zónák

Agyag, agyagásvány, kolloid – talajegyensúly-szempontú vonatkozások

Az agyag mint ásványi képződmény meghatározására földtani és műszaki (kerámiaipar, geotechnika) tulajdonságokat használunk, mint a szemcseméret, képlékenység, folyáshatár, alaktartás és száradási, valamint égetési viselkedés.

Ásványok és arányok

Bár ezek a definíciók „földönkívülinek” tűnhetnek a talaj és mezőgazdaság szempontjából, mégis megfelelően alkalmazhatók, mivel mind ugyanazon ásványok jelenlétéből, szerkezeti állapotából és arányából származnak, mint amelyeket a termőtalajokban is megtalálunk. Nem mellesleg, ezeknek az ásványoknak az arányai határozzák meg a talaj termékenységét, biológiai aktivitását vagy éppen a tönkremenetelét.

A földtanban agyagnak nevezünk minden olyan képződményt, amelyben az uralkodó szemcseméret a 2 μm (0,002 mm) alatti frakció (agyagfrakció), és meghatározott víz hozzáadásával képlékennyé – alakíthatóvá válik, majd száradásra és hevítésre a szilárdsága, valamint szívóssága alaktartó módon növekszik. Geotechnikai szempontból a képlékenység a kulcsparaméter; a túlnedvesített agyag átlép a folyáshatáron, és cseppfolyós anyagként viselkedik, például katasztrofális lejtőmozgásokat okozva, vagy épp gépekkel járhatatlanná téve a felszínt.

Értelemszerűen az agyagfrakciót és agyagokat mint kőzeteket (kaolin, bentonit, téglaagyag, vályog stb.) az agyagásványok alkotják. Az ásványrendszertanban viszont ilyen kategóriát nem találunk, és nem véletlenül, mert a fentebbi fizikai tulajdonságokat meghatározó ásványok összetételük

1. táblázat. Néhány példa gyakori agyagásványokra (#talajban, becsült tartomány, m2/g; CEC – kationcserélő képesség, Meq/100 g)

és felépítésük szerint is változatosak lehetnek, és még a szerves anyagok is erősíthetik az agyagjelleget.

A néhány leggyakoribb (1. táblázat) agyagásvány főleg a réteg- vagy filloszilikátok közül kerül ki, de oxi-hidroxidok, hidroxidok vagy nem kristályos szervetlen anyagok is lehetnek agyagásványok, ugyanis minden, a képlékenységet és alaktartást növelő ásványt agyagásványnak kell tekintenünk.

Ez a definíció a talajok szempontjából is lényeges, mert a felsorolt fizikai tulajdonságokat a részecskék felületi töltése, energiája és a fajlagos felület (m2/g) mértéke fogja meghatározni, a víz és oldott ionok (elektrolit) által fel-

épített hidrátburok révén. A duzzadó agyagok esetében legnagyobb a fajlagos felület és felületi töltés, és a nagymértékű hidrátburok képződése okozza a térfogat növekedését, ami a gél, illetve kolloid állapotot is képes elérni.

Ebben az esetben a duzzadó agyagásványok, szmektitek a kulcsszereplők, amelyeknek ráadásul felületi és szerkezeti kationcserélő képessége is van, fizi- és kemiszorpció révén, nem véletlen, hogy a talajok rendszerében a kationok körforgásában is fontos szerepet töltenek be. De a termőtalaj ásványi egyensúlya nem tud megőrződni a többi agyagásvány és kolloidalkotó nélkül, a talajképző kőzetből (ideért-

1. ábra. Gyakori agyagásványok rácsmodellje a kristálytani c-tengely mentén: A – kaolinit, B – illit, C – szmektit, D – klorit (piros oxigén, szürke alumínium, sárga szilícium, pink kálium, kék nátrium, narancs vas, fehér hidrogén)

ve a levegőben szállított és felszínen kiülepedő porokat is) a mállás során képződő agyagásványok folyamatos átalakulásban vannak, miközben a kolloidfázisból újabb, akár eltérő agyagásványok is keletkezhetnek. A klasszikus értelemben vett kristályokhoz képest, mint hegyikristály (kvarc, SiO2), ezek a talajban képződő ásványok kevésbé rendezett szerkezetűek, és a részecskék mérete a század-ezred mikrométeres tartományba esik. És tulajdonképpen ez a tulajdonság adja fontosságukat a talajok életében: a kationok és anionok megkötésére akár több száz m2/g fajlagos felület áll rendelkezésre; a kolloidban elérhető [SiO4]4- (szilikát) és Al segítségével a kristályaik növekedhetnek, de kellően instabilak, hogy a bakteriális hatásra gyorsan lebomoljanak, és az ionokat elérhetővé tegyék.

Amikor a talaj tápanyag-raktározásáról beszélünk, akkor tulajdonképpen a talajkolloidnak ezekről a nanorészecskéiről kell beszélnünk, megértve, hogy e fázisok nélkül sem a baktériumok, sem a talaj szervesanyag-frakciója nem tudja fenntartani a termőképességet. Bár az agyagásványok aránya általában néhány tömegszázalék, a talajélet egyik alappillérét jelentik a szerves anyagok és szénháztartás stabilizálása szempontjából is.

Az agyagásványok szerkezete bár rendkívül bonyolult, mégis leegyszerűsíthető arra a néhány építőegységre (1. ábra), amelyek egyben a talaj- és növényélet szempontjából fontos tápelemek raktározói: a tetraéderek Si- és Al-tartalommal, az elsődleges oktaéderek Al-, Mg-, Fe2+- vagy Mn-, Ni-, Cr- stb. tartalommal, fő- vagy nyomelemként.

Típusspecifikusan jelen lehetnek másodlagos oktaéderek Na-, K-, Ca-, Mg-, Li-, Cs-, Fe- stb. tartalommal, és itt még fontosabb a fő- vagy nyomelemként való jelenlétük. Ami a talajok számára is kiemelten fontos, ugyanis a fő- vagy nyomelem fogalom nagymértékben egybeesik a makro- vagy mikronutriensek jelentésével.

Az alábbi felsorolásban az egyszerűtől a komplex szerkezeti típus irányában szerepelnek a talajokra nézve legfontosabb filloszilikát agyagásványok, a nemzetközi ásványrendszertantól eltérően, kristálytani részletek nélkül.

Egyszerűtől a komplexig

A kaolinit 1 : 1 (vagy T : O) típusú szerkezet, felületi töltése elhanya-

Talajszelvényrészlet, amelyben a mélységgel növekvő szemcseméret vizuálisan is észlelhető

golható, mivel nincs tetraéderes Si-Al helyettesítés, így a víz- és ionmegkötés szempontjából is kevésbé jelentős. Bár a talajok esetében gyakran a talajpusztulást és a kilúgzás miatti Al-túltelítést jelzi, kis arányban az egyensúlyi összetétel része. Az illitcsoport csillámszerkezetű, rétegközi kationhiányos agyagásványai 2 : 1 (vagy T : O : T) szerkezetűek, a rétegközi tér legnagyobb arányú kationja a K1+, míg az elsődleges oktaéderekben Al3+, Mg2+, Fe2+ vagy F3+ is helyet foglalhat. Nem hidratált, de a hiányzó káliumionok helyét vízmolekulák tölthetik ki, felületi töltése jelentős lehet, így a kationmegkötésben is szerepet játszik. Továbbá kellően alacsony a stabilitása, hogy a talajkolloidban hidrolízissel oldódni vagy éppenséggel túltelítés esetén kicsapódni tudjon. Legfontosabb K-forrás és raktározó ásványok.

A vermikulitcsoport ásványainak rétegközi tere hidratált, uralkodóan Mg2+ kationokkal, felületi töltése nagyobb, mint az illiteké, és a rétegközi térben is képes kationcserére, bizonyos típusai duzzadásra. A talajok vermikulitja a kristályok méretében és kémiai összetételében is különbözik a bányászott vermikulittól, és bár utóbbi duzzasztva rendkívül jó talajjavító és tápanyaghordozó, csak speciálisan feldolgozva helyettesíti a talajban képződő vermikulitot.

A szmektitek (gyakran montmorillonit) mint jellemző duzzadó és kationcserélő agyagásványok a leggyakrabban képződő talajkolloid-alkotók, kristályaik jellemzően 100 nm körüliek, és a legnagyobb arányban kötnek meg, illetve adnak le kationokat. Ha azonban arányuk a termőtalajban a néhány tö-

A száradásra cserepesedő talaj magas duzzadó agyagásványtartalomról árulkodik

megszázalékot meghaladja, a vízmegkötő és duzzadó viselkedésük miatt károsan hatnak a talajéletre.

A kloritcsoport ásványai közül a klinoklór általánosan jelen van a talajokban, mivel elsősorban a Mg2+- és Fe2+-tartalmú szilikátok mállásterméke, de a talajkolloidból is kicsapódhat, ahogyan oldódhat is. Jelentős magnéziumforrás, és szerepet játszik a talajok Si- és Al-egyensúlyának fenntartásában is. A fentieken felül a legjelentősebb ásványi alkotói a kolloidnak az úgynevezett közberétegzett (vagy, régi nomenklatúra szerint, kevert szerkezetű) agyagásványok, egy kristályon belül tartalmazhatnak illit- és szmektit- vagy bármilyen egyéb kombinációban megjelenő modulokat.

A nem- vagy alig kristályos szilikátos anyagok közé tartozik az imo -

A poligonális száradási idomokat az agyagfrakció, főként szmektit magas tartalma okozza

golit és allofán , amelyek fajlagos felület és felületi töltés szempontjából a legjelentősebb ásványi alkotói a talajkolloidnak, de vizsgálatuk nehézkes, pontosan a nanométeres szemcsék és kristályos szerkezet hiányából adódóan.

Talajjavításra is használható?

Felmerülhet az olvasóban a kérdés, jogosan, hogy ezeknek az információknak mégis mi haszna a szántó- vagy éppenséggel szántás nélküli földek talajmegőrzésében, regenerálásában? Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy ezek az ásványok természetes úton

keletkeznek és vannak körforgásban, tehát beavatkozás nélkül is rendelkezésre állnak.

A szántással például a felszínre hozhatunk olyan agyagásványokat, amelyek a kolloidfázis agyagásványait utánpótolják, de ez jó eséllyel a hagyományos vetésforgó nélkül nem következik be, ugyanis a bakteriális közvetítéssel történő szerves-szervetlen kölcsönhatásoknak kell némi idő, hogy az agyag nanorészecskéit „legyártsák”.

A szántás, de főleg bolygatás nélküli művelés viszont nem gondoskodik a kolloidfázis nanorészecskéinek az utánpótlásáról, és valószínűleg – a

talajhasználat intenzitásától függően –hamisan megnyugtató módon huzamosabb ideig nem is okoz problémát a jelenség, ameddig az elhasználódás mértéke nem ugorja túl az utánpótlást. Tehát nem lehet alaptalan a gondolat, hogy a talajjavítás, meliorálás, regenerálás, tápanyagpótlás és főleg a műtrágyázás során a talajkolloid agyagásványaira is gondolni kell, és akár direkt módon, akár a szükséges kémiai alkotók bevitele által támogatni kell a képződésüket.

Másfelől meg igencsak „eretnek” gondolatnak tűnhet a talajokban agyagásványt utánpótolni, persze eltekintve az olyan kísérletileg is alátámasztott esetektől, mint a homoktalajokba juttatott bentonit vagy bentonit alapú ásványi keverékek. Utánpótlásnál azonban, talajkímélő adalékolásnál nem kell az egész művelt területre terveznünk; jó eséllyel a magágyba juttatott pótlóanyag is kellőképpen gátolja a kolloid leépülését, amennyiben az adott talajhoz, valamint kultúrához illő agyagásvány-keverék kerül kihelyezésre.

A gyakran használt szepiolit és paligorszkit agyagásványok bár a filloszilikátok közé tartoznak, szerkezetük átmentet képez a réteg- és tektoszilikátok között. Ezek nagyon ritkán természetes alkotói a talajoknak, és alkalmazásuk sokszor tápanyaghordozóként, módosítva történik, ezért külön részletesebb diszkussziót érdemelnek.

Dr. Kristály Ferenc Miskolci Egyetem

Utólag felszerelhető vezetőfülkék lengyel gyártásból

Az utólag felszerelhető vezetőfülkéket általában a fülkegyártásra specializálódott kisebb, illetve közepes méretű vállalkozások kínálják, míg a nagyobb fülkegyártók ezzel már szinte teljesen felhagytak, és inkább a nagy erőgép- és önjárógépgyártók beszállítójaként típusspecifikus kabinokat állítanak elő.

Utólag felszerelhető vezetőfülkét legnagyobb arányban traktorokra, azon belül is a könnyű univerzális kategória tagjaira kínálnak a kabingyártók.

Univerzálisan alkalmazható és típusspecifikus, utólagosan adaptálható fülkék egyaránt szerepelnek a kínálatban. Az ilyen kabinok általában akkor kerülnek előtérbe, amikor az eredeti fülke valamilyen baleset miatt annyira megsérül, hogy már nem javítható, vagy helyreállítása már nem szavatolná a fülke biztonsági keretének maradéktalan szerkezeti szilárdságát.

Kombájnok és más önjáró betakarítógépek esetében már jóval ritkább az utólagosan felszerelt fülke alkalmazása, és a kínálat az ilyen kabinokból is jóval szűkebb napjainkban. Általában már leginkább régebbi kombájnokat vagy speciális magajáró zöldségbetakarító gépeket szerelnek fel utólag kabinnal, de ez is egyre ritkábban fordul már elő, hiszen egyre kevesebb a fülke nélküli gép.

Utólagos cserekabin traktorra

Szintén az utólag felszerelhető univerzális kabin mellett dönthet a felhasználó abban az esetben, ha korábban erőgépe valamilyen speciális munkakörülmény miatt fülke nélkül lett megvásárolva, de az időközben megváltozott feladatok miatt szükségessé válik a traktor vezetőfülkével való felszerelése. Az eredeti, típusspecifikus kabin gyakran már vagy nem kapható, vagy beszerzése olyan anyagi ráfordítást igényelne, amely az erőgép kora miatt nem lenne kifizetődő.

Ha erőgépünk egy veterán korral kacérkodó vagy a youngtimer korszakban jócskán benne gyalogló modell, és az eredeti kabinja már élettartama végén jár, abban az esetben egy univerzális vagy típusspecifikus utólag felszerelhető kabin beszerzése is alternatíva lehet. Néhány évtizeddel korábban, amikor még utólagosan felszerelhető fülkékből sokkal nagyobb volt a kínálat, arra is volt példa, hogy az importált, de

Egy kivénhedt, hatvanéves MTZ-50-es traktor is élhetővé tehető még egy utólag felszerelt modernebb fülkével (fotók: naglak.pl)

A sokéves együttműködés révén a cég alkatrészként cserekabinokat is gyárt globális márkák erőgépeihez

alacsonyabb ergonómiai szintű, illetve biztonságtechnikai előírásokat nem kielégítő vezetőfülkével szerelt traktor esetén az importőr kabin nélkül szerezte a gépet, majd valamilyen kisebb belföldi kabingyártót bízott meg a típusspecifikus, magasabb biztonságot, ergonómiát, illetve helykínálatot nyújtó traktorfülke gyártásával és adaptálásával. Napjainkban ez már kevésbé jellemző, mivel az erőgépgyártók a traktorcsaládok vezetőfülkéit magas szintű OECD-előírásokat, ROPS- és FOPS-szabványokat kielégítő kabinnal kínálhatják.

NAGLAK – a legnagyobb kínálatú európai gyártó

Az utólag felszerelhető fülkék közép-európai piacán egyértelműen meghatározó, de nyugodtan kimondható, hogy piacvezető gyártó a lengyel NAGLAK.

Az elnevezés a cég alapítójának, Feliks Naglaknak a nevéből származik, aki 1989-ben kezdte vállalkozását a lengyel URSUS traktorgyár mezőgazdasági traktorkabinjainak gyártásával. A márka 2006 óta egy aktívan működő családi vállalkozás, amely megtartotta az eredeti portfóliót.

A széles traktorfülke-választékból Lengyelországon kívül, szerte Európában is népszerű traktormárkák modelljeihez kínálnak utólag adaptálható kabinokat. Egyértelműen megkülönböztetnek két termékkategóriát. Ezek egyrészt másodlagos piacról származó traktorok utólagosan felszerelhető fülkéi, különösen a lengyel Ursus márka régebbi erőgépei vagy a korábbi MTZ, illetve VTZ T25 traktorok, amelyek hosszú évek óta nincsenek gyártásban. A másik, egyértelműen megkülönböztethető kategória a jelenleg újként gyártott traktorokra kínált kabinok.

Három évtizedes gyártási múltjuknak és számos globális márkával való együttműködésnek köszönhetően egyre inkább elmosódik a határvonal az új és a másodlagos piacról érkező traktorokra gyártott kabinok között.

Teljes rekonstrukció

Folyamatosan bővítik termékpalettájukat, a fülketervezés, -készítés és -gyártás, illetve adaptálás mellett a klasszikus traktorok felújítása vagy rekonstrukciója is a szolgáltatásuk részét képezi.

Jelenleg sokféle kabin található a kínálatunkban, sárvédővel, sárvédő nélkül, bővített vagy standard kivitel-

Egy korábban fülke nélkül beszerzett Vladimirec T-25 traktor utólag felszerelt Naglak fülkével

Csak a szakavatott szemnek felismerhető, de ez egy régi Ursus C330 traktor új, modern megjelenésű fülkével és motorháztetővel

Az utólag adaptálható kabin egy régi erőgépen is barátságos munkakörnyezetet teremt

A kiegészítő felszereltség része a fűtés, szellőztetés, légkondicionálás, hangrendszer, médialejátszó

ben, illetve ültetvényes változatban is, amelyekre a szabványméreteknél kisebb szélesség jellemző. Ezek kollekciója stílusban és formában a traktor eredeti dizájnjára utal. Megjelenésük illeszkedik a márkára utaló karakteres és felismerhető motorháztető-dizájnba.

Alkatrészgyártóként úgy döntöttek, hogy egy teljesen innovatív megoldást valósítanak meg azok számára, akik nem feltétlenül érdeklődnek a traktor klaszszikus formában történő felújítása vagy átépítése iránt. Cserealkatrészként egy innovatív kabint vezettek be, sőt a fülkekeretet és a motorháztetőt teljesen más stílusban tervezték. Ezek a termékek lehetővé teszik, hogy a traktort más vizuális megjelenésre alakítsák át, megközelítve a modern erőgépeken használt dizájnt.

Minden kabin alapfelszereltségű, de az igényes vásárlók számára széles utó-

lag beépíthető felszereltségi lehetőségeket kínálnak. Ezzel jelentősen javítható a régebbi konstrukciójú traktorok ergonómiája is. Ezek közé tartozik például a fűtés, légkondicionálás, a dönthető ablakok, a dönthető tető, a szabványos vagy LED-es halogénlámpák, a rádió, a hangrendszer, a rozsdamentes acél hangtompító, a motorháztető, a műszerfal, a színválaszték stb.

Minősített kabinok

Minden kabin belső minőség-ellenőrzési folyamaton esik át, és modelltől függően sok termékük rendelkezik a kivitelezést igazoló tanúsítvánnyal, illetve a biztonsági szabványok teljesülését külső független testületek is megerősítik. Többek között a kabinok pozitív minősítéssel átestek OECD-előírások szerint végzett szilárdsági vizsgálatokon (ROPS, FOPS). A sokéves

együttműködés révén a cégben cserekabinokat gyártanak alkatrészként globális márkák erőgépeihez.

A „klasszikus” modellektől eltérően a legtöbb új traktorszériához tervezett kabinok más technológiával készülnek. A fülkeszerkezet a modern traktorokban és speciális gépekben jelenleg használatos legújabb megoldásokkal készül (beleértve a speciális profilú oszlopokat és merevítéseket vagy ívelt üvegeket).

Kombájnfülkék

A kombájncserefülke-kategóriában olyan termékek széles skáláját kínálják, amelyek illeszkednek a Lengyelországban, illetve Európában gyártott kombájnokhoz.

Minden kabin alapfelszereltséggel rendelkezik, és utólag felszerelhető kiegészítőkkel bővíthető, amelyek gazdagítják a funkcionális alkalmazást, vagy javítják az ergonómiát. A kombájncserekabinjaikat úgy alakították ki, hogy barátságos körülményeket és munkakörnyezetet teremtsenek.

A légszűrő- és szellőzőrendszereknek köszönhetően csökken a por bejutásának esélye a kabinba. A betakarítás során fellépő magas hőmérséklet az üzemeltető egyik legkegyetlenebb ellensége, így a hőség kizárása érdekében kabinjaik utólagos felszereltségi lehetőségei között a légkondicionálás is szerepel. Ennek köszönhetően olyan mikroklíma alakítható ki a beltérben, amely mindenképpen csökkenti a nagyon erős napsütésből adódó fáradtság és kisebb munkateljesítmény mértékét.

A kombájnkabinok széles világításfelszereltsége lehetővé teszi a kulcsfontosságú helyek és területek, például az ürítőcsiga, magtartály vagy vágóasztal megfigyelését.

Farkas Imre

A legismertebb régebbi kombájnmárkákhoz típusspecifikus, utólag felszerelhető fülkéket kínálnak

Villamos hajtási megoldások a mezőgazdaság számára

A fosszilis energiahordozó hajtóanyagokról a villamos energia alkalmazására való áttérés a mezőgazdaságban is megkezdődött. A fűnyírók, a takarmánykeverők és -kiosztók, a kisebb teljesítményű robotok és rakodógépek után a teljesen villamos hajtású traktorok értékesítése is elkezdődött.

A teljesen villamos hajtású nagytraktorok elterjedését elsősorban a villamos energia járműben való tárolásának megvalósítása, az akkumulátortechnika jelenlegi színvonala korlátozza. Ma még egy 200 kW (270 LE), nagy teljesítményű, szántóföldön 10–14 üzemórát folyamatosan dolgozó villamos traktor tömege és mérete kétszerese, az ára közel négyszerese az azonos képességgel rendelkező dízelmotoros társához képest.

A 100 kW (136 LE) teljesítménynél kisebb, villamos hajtású traktorok iránt az érdeklődés viszont jelentkezett, mert üzemeltetésük gazdaságos, elsősorban majorban végzett munkák során. Ezek a traktorok alkalmazhatók homlokrakodáshoz, állattenyésztési, takarmánykezelési, növényházi feladatokhoz, gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben, valamint kommunális feladatokhoz, de kisebb teljesítményigényű szántóföldi munkákhoz is. Napjainkban többek között a következő, teljesen villamos hajtású, sorozatgyártású új traktorok kerültek az érdeklődés középpontjába: az 55 kW-os New Holland T4 Electric Power, az 55 kW-os CASE-IH Farmall Utility 75C Electric Tractor és az 55 kW-os Fendt e107 V Vario.

A Dana fejlett villamos hajtástechnológiái

A Dana Incorporated amerikai multinacionális vállalat vezető szerepet tölt be a járművek hajtásrendszerének villamosításában. A vállalat elektromos kapcsolású sebességváltóval, az alacsony- és nagyfeszültségű villanymotorral, az inverterrel, a vezérlőkkel, a szoftverekkel, valamint a hő- és akkumulátorkezelési rendszerekkel képes egymaga a teljesen integrált elektromosjármű-rendszer minden elemét szállítani. A mezőgazdaság számára a Dana nemrég új megoldást mutatott be a helyben forduló villamos kompakt fűnyírókhoz, amely többek között nagy hatékonyságú Spicer Torque-Hub haj-

1. kép. A Dana vállalat új megoldásai villamos kompakt fűnyírókhoz (forrás: dana.com/products)

tásokat és Dana TM4 villanymotorokat tartalmaz (1. kép).

A Dana széles termékválasztékából csak példaképpen mutatunk be néhány új terméket. A vállalat négykerékhajtású traktorokhoz készít Spicer® ElectrifiedTM e-Axle eS211 típusjelzésű első villamos hidat (2. a kép). A hagyományos, merev felfüggesztésű első tengelyt közvetlenül egy villanymotor hajtja. A moduláris interfész lehetővé teszi a különböző méretű és teljesítményű kompatibilis motorok üzemeltetését.

Az eS211 típusú első tengely néhány műszaki adata: a motor 48 vagy 96 V feszültségű lehet, csúcsteljesítmény 75,5 kW (96 V) vagy 33,8 kW (48 V), folyamatos teljesítmény 32 kW (96 V) vagy 15,5 kW (48 V), maximális átvihető nyomaték 20 kNm.

A Dana vállalat Spicer® ElectrifiedTM e-Hub Drive eSC0 Series jelzéssel villamos kerékagymotor-hajtást készít a mezőgazdaság számára is (2. b kép). A nagy teljesítménysűrűségű kompakt megoldás alkalmas traktorokhoz, rakodógépekhez, permetezőgépekhez stb. Az eSCO széria termékei szabadalmaztatott integrált üzemi fékkel készülnek. A szinkronmotoros kerékagyhajtás a következő főbb műszaki paraméterekkel rendelhető: 350–750 V

nagyfeszültség esetén 100–120 kW folyamatos teljesítménnyel, 48–120 V alacsony feszültség esetén 15–40 kW folyamatos teljesítménnyel és 16, 21, 24 és 36 kNm választható névleges nyomatékkal.

A Dana vállalat kiterjedt termékválaszték-támogatást kínál a mezőgazdaság számára a hagyományos és a villamosított járművek gyártásához.

ZF mezőgazdasági villamos hajtások

A német ZF egy globális technológiai vállalat, amely többek között közúti, ipari, mezőgazdasági járművekhez, ipari technológiai alkalmazásokhoz, mikromobilitáshoz szállít hagyományos és villamosított hajtásrendszereket, alkatrészeket. A ZF a mezőgazdaság számára személyre szabott erőátviteli és hajtásláncmegoldásokat kínál traktorokhoz, kombájnokhoz és speciális alkalmazásokhoz, illetve ezek villamosításához (3. kép). A széles termékválasztékból, amely lefedi a szériában gyártott gépek teljesítménykategóriáját, csak példaképpen, néhány új terméket mutatunk be.

Az új ZF-eTerramatic sebességváltó (4. a kép) a hagyományos CVT-megol-

2. kép. A Dana vállalat villamoshajtás-termékei

a) Spicer® ElectrifiedTM e-Axle eS211 jelzésű első villamos tengely;

b) Spicer® ElectrifiedTM e-Hub Drive eSC0 Series kerékagymotor (forrás: dana.com/products)

dáshoz képest villamosáram-megosztásos, fokozatmentes sebességváltó. A villamos erőleadó tengely (ePTO) hajtása a villamos járószerkezet-hajtásláncba (eCVT) van integrálva, így hozzájárul a traktor hajtásrendszerének optimalizálásához akkumulátoros és hibrid hajtások esetén. Az eTerramatic különlegessége, hogy két villanymotorból álló variátor felelős a járószerkezet fokozatmentes hajtásáért, az áttétel vezérléséért.

Az új ZF eTRAC villamos tengelyvagy kerékhajtást mezőgazdasági pótkocsikhoz, hígtrágya-tartálykocsikhoz, permetezőgépekhez stb. fejlesztették ki. A villamos tengelyhajtással mérsékelni lehet a traktor vonóerő-szükségletét, vagy nagyobb teljesítményű munkagép üzemeltethető azonos traktor alkalmazásával.

A ZF-eTRAC eTDW 80 típusjelzésű (4. b kép) bolygóműves villamos kerékhajtás opcióként dobfékrendszerhez illeszthető, és optimalizált csúszásszabályozással is kérhető. A kerékhajtás fontosabb műszaki adatai: a víz-glikol folyadékhűtéses háromfázisú aszinkron motor 400 V-os, tartós teljesítménye 60 kW, csúcsteljesítménye 100 kW, tartós nyomatéka 190 Nm, csúcsnyomatéka 350 Nm, névleges fordulatszáma 3000 1/min, hajtóműáttétele 40,96.

A villamos hajtás mezőgazdasági megvalósításához a nagy alkatrész- és rendszerszállító globális vállalatok a

néhány példa alapján láthatólag készen állnak a mezőgazdasági gépgyártók igényeinek kielégítésére, és egyre gyakrabban jelennek meg a piacon a hibrid hajtás mellett a teljesen villamos hajtású mezőgazdasági gépek.

A Claas is nyit a villamos hajtások irányába

Újdonság, hogy a német Claas cég is foglalkozik a villamos hajtások alkalmazásával.

Az Agritechnica 2023 kiállításon a Claas bemutatta a Scorpion 732e típusjelzésű akkumulátoros, teljesen villamos hajtású teleszkópos kerekes rakodógépét, amelyet a svájci Liebherr céggel közösen fejlesztettek ki (5. kép). A Claas Scorpion 732e teleszkópos rakodógép négykerékhajtású, tengelycsonk-kormányzású, és 3200 kg-ot emel 6,93 m magasra. A maximális 30 km/h haladó mozgást és 53 kN maximális vonóerőt egy 90 kW-os (121 LE-s) villanymotor fejti ki, míg egy másik, ugyancsak 90 kW teljesítményű villanymotor a hidraulikus rendszert szolgálja ki. A villamos energiát egy 64 kWh-s akkumulátor tárolja, amely elég nagy ahhoz, hogy a gép akár négy órán át üzemeljen. Az akkumulátor töltését hálózatról, egy 22 kW-os beépített készülékről lehet elvégezni.

A Claas kifejlesztett egy dízel-villamos párhuzamos hibrid hajtású kombájnt, amelynek tesztelését meg-

4. kép. A ZF vállalat villamoshajtás-termékei a mezőgazdaság számára a) ZF-eTerramatic sebességváltó; b) a ZF-eTRAC eTDW 80 kerékhajtás (forrás: zf.com/products/en/agriculture)

kezdték. Az önjáró betakarítógép hajtását 400 kW (536 LE) teljesítményű dízelmotor látja el a szokásos 460 kW teljesítményű motor helyett. A kisebb dízelmotor teljesítményét szükség esetén egy 40 kW-os villanymotor egészíti ki, amely 60 V-os, 3 kWh-s akkumulátorból nyeri a villamos energiát. Amikor nincs szükség a dízelmotor teljes teljesítményére, akkor egy generátor segítségével tölthető az akkumulátor. A dízelmotor egyenletesebb terhelésével a gabonakombájntól 10% hajtóanyag-megtakarítást várnak.

A nagy teljesítményű betakarítógépek villamosításának fejlődését a jövőben a dízel-villamos hibridhajtás alkalmazása mellett a sok-sok mellékhajtás villanymotorokkal való megoldása jeleni.

Dr. Varga Vilmos ny. okl. gépész- és villamosmérnök

3. kép. A ZF vállalat villamoshajtáslánc-megoldása traktorokhoz (forrás: press.zf.com/press/en)

5. kép. A Claas Scorpion 732e villamos hajtású teleszkópos rakodógépe (forrás: farmersjournal.ie/ machinery/news)

Díjazták a Fliegl hazai fejlesztésű átrakókocsiját

A FLIEGL ABDA Kft. az idei AGROmashEXPO és AgrárgépShow szakkiállításon 500 m2-es standon mutatta be kínálatát – többek között a vállalat különdíjas termékét, a hazai fejlesztésű VARIO ULW 25 típusú, egytengelyes átrakókocsit.

Új raktárépülettel bővült az abdai telephely

A Fliegl tavaly ünnepelte abdai gyára alapításának 30. évfordulóját, és az évtizedek során nemcsak a legyártott pótkocsik száma gyarapodott. Az 1993ban átadott gyár 2023 végén egy hatalmas raktárépülettel bővült.

Az AGROmashEXPO és AgrárgépShow kiállításon felkerestük a Fliegl standját, hogy Ackermann Tamást, a FLIEGL ABDA Kft. cégvezetőjét kérdezzük a kiállított újdonságokról. A standra érkezve úgy tűnt, mintha a korábbiaknál nagyobb területen állítanának ki. – Valóban, az előző évek során mindig nagyobb és nagyobb területen állítottunk ki, és az idei, 500 m2-es standunk az eddigi legnagyobb. Úgy gondoltuk, szellősebben, átláthatóbban mutathatjuk be a portfóliónkat, de néhány termékünket így is csak molinón láthatják az érdeklődők – igaz, a kínálatunk is folyamatosan bővül. Ez a kiállítás azért is kiemelt jelentőségű számunkra, mert itthon, magyar gazdáknak mutathatjuk meg, hogy a magyar mérnökök és gyár mire képes.

Jubileumot ünnepelt az ASW letolókocsi

Milyen termékekkel érkeztek az idén hazánk agrárágazatának legrangosabb és legnagyobb szakkiállítására? – Nemcsak a hazai gyár, de nemzetközi szinten is a jubileum éve volt a Fliegl számára 2023, hiszen 25 évvel ezelőtt mutatkozott be a vállalat saját fejlesztésű ASW letolókocsija, amelyből eddig több mint 25 000 darabot gyártott cé-

günk. Sikerének titka, hogy a kiegészítők alkalmazásával sokrétűen használható – legyen szó gabonaátrakásról, trágyaszórásról vagy gyors lerakodásról. Az azóta ikonikussá vált letolókocsit az AGROmashEXPO-n egy PROFI V2 trágyaszóró adapterrel felszerelt ASW 261 modell képviselte.

Különdíjjal jutalmazták a hazai fejlesztésű átrakókocsit Ideérkezve láttuk, hogy egy díjazott termék is található a standjukon. – Sikeres és izgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Nemcsak a jubileumok miatt, de például azért is, mert a 2024-es AGROmashEXPO és AgrárgépShow különdíjasa lett egyik újdonságunk, a hazai fejlesztésű Fliegl VARIO ULW 25 egytengelyes átrakókocsi.

A betakarítógépek hasznos üzemidejének kihasználása, a gazdaságosság növelése igényli a betakarított növény akadályok nélküli elszállítását és a menet közbeni ürítést. A VARIO ULW 25 is ezt a célt szolgálja. Az újításoknak, módosításoknak köszönhetően gyorsabb átrakás érhető el ezzel a termékünkkel, amivel növekszik a szezonteljesítmény.

És még néhány újdonság…

Az eddig bemutatott termékeken kívül állítottak még ki újat idén? – Igen, ilyen például a rakományrögzítős bálaszállító, ami szintén az abdai gyár terméke. Kiállítottuk még a dolly-kocsit is, amely lehetővé teszi a haszonjárművek integrálását mezőgazdasági felhasználásra.

Újdonság továbbá a 20 tonnás billenőpótkocsi, amely kiválóan alkalmas például épületfelújítás során keletkezett ömlesztett anyagok szállítására, kímélve ezzel az értékes gabonaszállító pótkocsikat. Mivel ilyen pótkocsit jellemzően időszakosan használnak csak a gazdálkodók, ezért ezt akár bérelhetik is cégünktől.

És persze az idei év is tartogat újdonságot. A működését márciusban megkezdő új, németországi Fliegl gyárból is érkezik egy rendfelszedő kocsi a hazai piacra.

Csomor Zsolt

Ackermann Tamás cégvezető és a különdíjas átrakókocsi

A dolly-kocsi lehetővé teszi a haszonjárművek integrálását mezőgazdasági felhasználásra

Zagyszivattyúk alkalmazása hígtrágya-tartálykocsikon

Itthon a legnépszerűbb hígtrágyatartálykocsi-konstrukciók a vákuumszivattyúval szerelt, önfeltöltő, hétköznapi szakzsargonban „szippantónak” hívott modellek. Egyre inkább terjedőben vannak azonban a piacon a hígtrágya sűrűségére, illetve szárazanyag-tartalmának arányára kevésbé érzékeny zagyszivattyús tartálykocsik. Cikkünkben ennek a kategóriának a legnépszerűbb konstrukciós változatait mutatjuk be, kifejezetten a szivattyúmegoldásra fókuszálva.

A zagyszivattyús hígtrágya-tartálykocsikat az igen nagy szárazanyag-tartalmú, sűrű állagú hígtrágya kijuttatásában lehet alkalmazni. Az ebbe a kategóriába tartozó hígtrágyát a hagyományos vákuumkompreszszoros szivattyúk nem tudják azonos teljesítménnyel és állandó nyomáson, megbízhatóan szállítani. A vákuumszivattyú élettartamára is kedvezőtlenül hat az előírtnál magasabb szárazanyag-arányú, esetleg szennyezésekkel is erősebben terhelt hígtrágya szállítása és kezelése.

A zagyszivattyús megoldásoknál viszont a feltöltés, illetve a kijuttatás légköri nyomáson történik, így ezt kevésbé befolyásolja a hígtrágya állapota, sűrűsége, szárazanyag-tartalma. Másik nagy előnyük, hogy mivel nem vákuummal történik a töltés és az ürítés, így nincs szükség nyomástartó tartályra.

Csavarszivattyú

Zagyszivattyúk szerint csoportosítva ezek a tartálykocsik két kategóriába sorolhatók.

Az egyik, ma is széles körben alkalmazott megoldás a csavarszivattyú vagy a külföldi szakzsargonban spirálszivattyúként is megkülönböztetett konstrukció. A spirálszivattyú egy excentercsavar mechanikai hatását használja a zagy be-

szívására és kiürítésére. A csavar forgása az állórészben hermetikus kamrák sorozatát hozza létre, amelyek a szívó/ürítő tengely mentén mozognak. A spirál/ csavarszivattyúk csak addig szívnak fel, amíg a folyadék el nem éri a magasságu-

Csavarszivattyús tartálykocsi műanyag tartállyal (fotó: fliegl-agrartechnik.de)

Csavarszivattyú metszete (fotó: fliegl-agrartechnik.de)

kat (nem úgy, mint a vákuummodellek, amelyek a tartály legmagasabb pontjáig teszik ugyanezt). Ezután a tartályba vagy a szórógépbe szállítják a folyadékot. Így lehetővé válik a vastag iszap felszívása és kiürítése, hosszú szállítócsöveken keresztül.

A spirálszivattyú a könnyű hozzáférés és karbantartás érdekében a tartálykocsikon ergonomikusan és kompakt módon kerül elhelyezésre a kocsi legalacsonyabb pontján. A szivattyú belsejében lévő csavar folyamatosan belemerül az átvezetendő folyadékba, csökkentve a kavitáció kockázatát. A csavarszivattyús megoldású tartálykocsiknál a nagy sűrűségű hígtrágya ülepedésének elkerülése érdekében olyan folyadékszállító rendszer építenek a gyártók, amely szállítás és kijuttatás közben a trágya folyamatos keringtetéséről is gondoskodik. A 3 utas szelep a töltési és ürítési funkciók mellett lehetővé teszi a zárt körben történő keverést és az egyik hígtrágyatárolóból a másikba való áthelyezést is.

Előnyei

A csavarszivattyúk sokkal egyszerűbb felépítésűek, és kevesebb alkatrészből állnak, meghibásodási kockázatuk is alacsonyabb, így élettartam és fenntartási költség tekintetében is előnyösebbek kompresszoros társaiknál. Nem érzékenyek annyira a trágya szennyeződésére, a legmostohább körülmények között is megbízhatóan ellátják feladatukat.

A tömítőrendszerei segítségével a szivattyú védett, ami hosszú élettartamot tesz lehetővé. A kis beépítési méret miatt kevesebb hely szükséges a tartálykocsin való alkalmazás esetén. Ezzel nemcsak helyet takaríthatunk meg, hanem súlyt is. Szinte minden csavarszivattyú fel van szerelve kőfogóval, melynek segítségével a nemkívánatos alkatrészek, illetve szilárd anyagok nem jutnak be a szivattyúkamrába, így védve a szivattyút, valamint minden további berendezést.

Vannak olyan spirálszivattyúk, amelyek rotorja belülről üreges. Ez különösen sima futást biztosít, és súlyt takarít meg a teljes szivattyún belül. A csavarszivattyú alkalmazása a tartálykocsin számos szempontból kedvezően hat a jármű konstrukciós kialakítására és üzemeltetésére is. A csavarszivattyú alkalmazásának kö-

A csavarszivattyús tartálykocsi kijuttatási rendszerének működési elve (fotó: fliegl-agrartechnik.de)

szönhetően nincs szükség nyomástartó tartályra, így a tartály lényegesen vékonyabb lemezből alakítható ki, vagy üvegszálas műanyag tartály is alkalmazható. Így a tartálykocsi össztömegéből a hasznos teherbírás aránya sokkal nagyobb lehet.

Szintén kedvező tulajdonságuk, hogy jelentősen csendesebb működésűek, alacsonyabb zajterheléssel dolgoznak, mint vákuumos versenytársaik, ami munkabiztonsági és ergonómiai szempontból is komoly előny. Szintén alkalmazása mellett szól az üzemeltetési költsége is, hiszen gépvizsgálatok már évtizedekkel korábban kimutatták, hogy TLTteljesítmény-igény szempontjából a vákuumos szivattyúmegoldású tartálykocsikhoz képest sokkal kedvezőbb a nyomatékigényük.

Az első, hazai piacon bevezetett csavarszivattyús tartálykocsit, honi fejlesztésből fél évszázada mutatták be. A CSTK-110 spirálszivattyús tartálykocsi a jól ismert vákuumkompresszoros DETK-110 modell alvázára épült, azzal azonos tartálytérfogatú volt.

Forgólapátos szivattyú

A forgólapátos szivattyúmegoldás leginkább a tengerentúlon népszerű, de ezeknek a tartálykocsiknak a zöme gravitációs töltésű, felső feltöltőnyílású, az ürítésről pedig forgólapátos centrifugálszerű szivattyú gondoskodik. Ezek a szivattyúk is könnyebben megbirkóznak a nagy szárazanyag-tartalmú hígtrágyával, mint a vákuumos versenytársaik.

Ezeknél a konstrukcióknál általában egy a tartály alján végigfutó,

Csavarszivattyús tartálykocsi folyadékszállító rendszerének működési elve (fotó: joskin.com)

hidromotorral meghajtott, nagy átmérőjű csiga szállítja előre a tartály elején kialakított nyíláshoz a trágyát, amelyhez kívülről egy dobólapátos, centrifugálrendszerű szivattyú van csatlakoztatva, melyet vagy TLT, vagy hidromotor hajt meg. A csigával előre szállított hígtrágya a szivattyú által képzett nyomással kerül tovább szállításra a szivattyúházon kialakított kiömlőnyílásra kötött csőrendszeren keresztül a szórófejhez vagy a kijuttatóegység elosztórendszerébe. Ezeknek a rendszereknek is nagy előnye az egyszerűség, az alacsony üzemeltetési és fenntartási költség. Kevés alkatrészből állnak, teljesítmény-

igényük is kisebb, mint vákuumkompresszoros versenytársaiknak. Utóbbit mi sem mutatja jobban, mint hogy egy hidromotor is elegendő meghajtásukhoz.

Néhány évtizeddel korábban még elérhetők voltak olyan forgólapátos zagyszivattyús tartálykocsik, amelyek a feltöltést is hasonló rotorlapátos szivattyúval, ülepítőrendszerű nyitott tárolóból hajtották végre. Viszont az elmúlt évtizedekben, a szigorodó előírások miatt megváltozott hígtrágyatárolási szokások hatására ezek a konstrukciók már eltűntek a kínálatból. A fent említett rendszerű gépek közül az egyik, licenc alapján, a 80-as években,

hazai gyártásból, itthon is elérhető volt, HFS-105 típusjelzéssel.

Amint fenti összeállításunkból is kitűnik, a számos előnyt figyelembe véve az európai kínálatban leginkább a csavarszivattyús tartálykocsik jelentenek majd a jövőben kedvező alternatívát vákuumkompresszoros társaikkal szemben. Ma már szinte minden nagy hígtrágyatartálykocsi-gyártó kínálja termékeit a vákuumos mellett csavarszivattyús kivitelben is. A szivattyúgyártók mint beszállítók, felzárkózva a gyártóművi igényekhez, egyre több TLT-hajtású csavarszivatytyút kínálnak.

Farkas Imre

A 3 utas szelep a töltési és ürítési funkciók mellett lehetővé teszi a zárt körben történő keverést (fotó: gea.com)

TLT-hajtású, forgólapátos centrifugálrendszerű szivattyúval szerelt tartálykocsi (fotó: gea.com)

Ki mint vet, úgy arat: átgondolandó a sekély egyengetőművelés

A talajművelés intenzitásáról nagyon sokat lehet beszélni. Milyen mélyen, mennyire intenzíven, és mikor végezzük? Alapjában azt a kérdést is feltehetnénk, hogy egyáltalán miért is művelünk talajt? A legtöbb esetben azért végzünk talajművelést, mert vetni szeretnénk, és a vetőgépnek kell olyan feltételt biztosítani, hogy a magokat a talajba tudja helyezni. A vetés a termesztés alapja, ha nem vetünk, nem is aratunk, ám ha vetünk, akkor azt mindenki szeretné a legprecízebben elvégezni, ugyanis a „ki mint vet, úgy arat” nagyon is érvényes.

Ma már nem mindegy…

A kapásnövényeknél már rég megtanultuk, hogy a pontos mélységtartás és a jó magbeágyazás mennyire fontos. A gabonáknál eddig úgy volt, hogy legyen éppen a talajban, oszt’ jól van. Ám abban a pillanatban, hogy a költségek megugrottak, a nyereségesség egyre nagyobb termések esetén érhető el, és így egyre fontosabb kell legyen a precizitás (nem a precíziós, hanem precíz mezőgazdaság).

A vetésnél tehát nagyon sok minden eldől. Precíz mélységbe vetett és jól beágyazott magok (kalászosok is!) egyenletesen kelnek, kevésbé konkurálnak egymással, így nagyobb gyökértömeget fejlesztenek, ennek következtében később a stresszt jobban átvészelik.

Pénztárcát érintő, fontos kérdések jönnek

Milyen követelményei vannak a precíz vetésnek? Az egyik oldalról a vetőgép, a másik meg a talaj. Egyenletes talajfelszínen tudunk egyenletes mélységtartás mellett vetni.

Mekkora intenzitás mellett és mikor tudjuk a felszínt a legjobban egyengetni?

A legtöbben a tarlóhántást tárcsával végzik el, mert relatíve olcsó. Ezután jön a tarlóápolás és az alapművelés, amit nagyon sokan nehéz mulcskultivátorral végeznek, és itt történik meg az egyengetés is.

Mi lenne, ha a tarlóhántást már öszszekapcsolnánk egy talajfelszín-egyengetéssel? Például egy Cruiser XL-t természetesen nehezebb vontatni, mint egy Jokert RT-t – és a mélyművelésnél a keskeny LD-kapákat használnánk. Sekélyen egyengetni, szalmát teríteni a hatgerendelyes Cruiser XL a legoptimálisabb Horsch-eszköz. A mélyművelésnél pl. a Tiger-t a MulchMix kapák helyett az LD-kapákkal szereljük, ugyanis a felszínegyengetést már nyáron elvégeztük. Némi szármaradvány jó, ha a felszínen is marad, és így a Tiger is jóval könnyebben vontatható, csökkenthető az intenzitás. A nap végére ott állunk, hogy csak a műveleteket gondoltuk át, és máris egy adag költsé-

get megspóroltunk úgy, hogy ráadásul a magágy minősége is jobb lett!

A Cruisert ezenfelül a tavaszi műveleteknél is tudjuk használni. A mulcsos technológiában az első menetet nem kell elsietni. Sokszor ott tévedünk, hogy a berögződés abba az irányba visz, hogy tél után kell simítózni. Itt kb. 3 héttel, maximum egy hónappal a vetés előtt kezdjünk a felszínhez nyúlni, és ha lehet, akkor a lándzsás kapával. Ugyanis így tudjuk elkerülni azt, hogy a (remélhetőleg) még igen nedves talajt a művelési síkban elkenjük, és egy záró réteget húzzunk bele. A vetés előtt már sekélyen, lúdtalpkapával a magágyat nyitjuk.

A talajművelésre egyébként sajnos nincsen egyöntetű recept. Ezért ott kell lenni, és abban a pillanatban dönteni. Ennél azonban jóval könnyebb és megalapozott döntés lehetne az, hogy minden termelő minden évben, minden parcellája mellé ültessen egy csemetét!

Szász Zoltán 30-7430302

Egyenletes mélység és növénytávolság

Joker 6 RT – sekély tarlóhántás

Tarlóhántás, felszínegyengetés – Cruiser 7 XL

Cruiser XL – tavaszi sekély egyengetés-szellőztetés

A növénykondicionáló szerek kijuttatása szántóföldi

növénytermesztésben

A szántóföldi növények a vegetációs időszakban a fenofázisuknak megfelelően, különböző mértékben tudják felvenni a fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat. A legfontosabb NPK-hatóanyagokat ezért a növekedés – pl. bokrosodás, szárba indulás, virágzás, terméstelítődés –időszakában juttatjuk ki alap-starter fejtrágyázás formájában. A szilárd, szemcsés műtrágyák hatóanyagának hasznosulása, különösen a nitrogén vonatkozásában, nagymértékben függ a talaj nedvességtartalmától.

Hatóanyagok kijuttatása szántóföldön

Az utóbbi évek aszályos, száraz időjárási viszonyai ezért ráirányították a figyelmet az egyéb tápanyag-kijuttatási technológiákra: az alapvető hatóanyagok folyékony formában történő kijuttatása mellett a különböző egyéb hatóanyagok, szervetlen és szerves lombtrágyák, növénykondicionálók, biostimulátorok használatára. Ezeknek a szereknek, illetve hatóanyaguknak a kijuttatása a növények részére nagyon fontos, mert javítják a növények életkörülményeit, az egészségi állapotukat, minőségi jellemzőiket és az elérhető terméshozamokat, azonban nem helyettesíthetik az alapvető NPK-hatóanyagok kijuttatását.

A különböző szerves és szervetlen lombtrágyák, növénykondicionálók kijuttatása a szántóföldi permetezőkkel is megoldható. A kijuttatás szempontjából feltétlenül előnynek számít, hogy ezek a készítmények – aminosavas- és huminsavas változataik is – keverhetők, és a növényvédő szerekkel egy menetben kipermetezhetők.

A szántóföldi permetezők használatát azonban nagyobb magasságú állomány permetezésében, a függesztett és vontatott gépek esetén az üzemeltető traktor alacsony hasmagassága korlátozza. A nagyobb hasmagasságú magajáró permetezők viszont a magasabb állományban is használhatók. Egyes magajáró permetezők, illetve magajáró hidas traktor alvázára épített fel-

építmények hasa alá terményterelők, a növények lehajtására szolgáló ponyvák vannak felszerelve.

Szántóföldi permetezők a tápanyag kijuttatására

A szántóföldi tartályos permetezőgépek különböző nagyságrendben, változó szórókeretmérettel készülnek. A függesztett szántóföldi permetezők 300600-1000 dm3-es, rendszerint polietilén műtrágyatartállyal készülnek. A vázkertre csuklósan kapcsolódik a 8–12 m munkaszélességű, osztott, szállítási helyzetben becsukható rácsszerkezetű vázkeret, szórókeret. Ezeken a gépeken a vázkeret, szórókeret nyitása-zárása, valamint a magasság beállítása kézi erővel, manuálisan történik. A vázkeretre vannak szerelve a különböző konstrukciójú szórófejek vagy fúvókák. A bekevert vegyszert, permetlét kettővagy háromkamrás membránszivattyú szállítja a különböző konstrukciójú fúvókákhoz vagy szórófejekhez.

A vázkertre vannak építve a különböző szerkezeti egységek, a nyomásszabályzó és kapcsolóarmatúrák a manométerekkel stb. (1. kép).

A nagyobb teljesítményű, függesztett vagy vontatott szántóföldi permetezők nagyobb, 1000–3000 dm3 tartályméretű változatai nagyobb, 18–28 m munkaszélességű, míg a vontatott gépek 3000–10 000 dm3 tartálytérfogatú változatai 30–36 vagy akár 48 m munkaszélességű szórókerettel vannak felszerelve. A szórókeretek paralelogramma mechanizmussal, ingás rendszerű felfüggesztéssel kapcsolódnak az emelőszerkezethez.

A nagy munkaszélességű szórókeretek több tagból állhatnak, hidraulikusan nyithatók, illetve zárhatók rend-

1. ábra. Különböző szórófejek üzemeltetési paraméterei

szerint a gép oldalához, esetleg több lépcsőben, vízszintes vagy függőleges síkban. A szórókeret működési magassága is hidraulikusan állítható – pl. fej- vagy lombtrágyázás esetén –, és szenzorok szabályozzák a talajtól, állománytól való működési magasságot. A vontatott permetezőknél állománykezelésben, vagyis a fej- vagy lombtrágyázásban, illetve növénykondicionáló szerek kijuttatásakor – a taposási károk csökkentésére – fontos a permetező és a traktor azonos nyomon járása, ezért alkalmazzák a kormányzott futóműveket (2. kép).

A magajáró permetezők is nagy, 30–38 m munkaszélességű szórókerettel és nagy tartálytérfogattal készülnek. A magajáró gépek járószerkezete hidraulikus kerékmotorokkal van meghajtva. Ezeknél az egy nyomon járást, illetve az előzőekben említett taposási károk minimalizálását a négykerékkormányzás biztosítja (3. kép).

A permetezőgépeken a permetlészállítást 2-3 kamrás membrán- vagy 2-3 dugattyús szivattyú végzi. A szivattyúk szállítási teljesítménye tág határok között mozog, 150-200-400500 l/perc, de lehet akár 800 l/perc is.

A permetlét kijuttató fúvókák, szórófejek konstrukciós kialakítása különböző lehet. A lombtrágyázásra, illetve a kondicionáló szerek kijuttatására a réselt vagy dupla réselt fúvókák használata javasolható. A különböző szórófejek üzemeltetési paramétereit az 1. ábra szemlélteti.

Permeteződrónok

A szerves lombtrágyákat, illetve növénykondicionáló készítményeket kis dózissal kell kijuttatni. A kis mennyiségű vegyszer kijuttatására pedig a permeteződrónok alkalmasak. A drónokkal történő növényvédőszer-kijuttatás jogszabályi környezetét a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM: A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló rendelet a módosított 4/2022 (II. 8.) AM-rendelettel együtt szabályozza. A rendelet előírásainak betartásával a permeteződrónok a mezőgazdasági növényvédelmi feladatok ellátására legálisan használhatók. Kísérleti jelleggel azonban külön engedéllyel speciális esetekben is használhatók, az engedélyt a Pest Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztálya adja ki.

A jogszabályban meghatározásra került a pilóta nélküli légi járművekkel végzett mezőgazdasági munkák képzési feltételrendszere és a növényvédő szerek drónokkal történő biztonságos kijuttatásának érdekében a permeteződrónokkal szembeni minimális követelmények.

A módosított rendelet csökkenti a repüléssel kapcsolatos dokumentáció megőrzésének idejét. A megőrzendő dokumentumok köre az elsodródással kapcsolatos felelősség megállapítását

is segíti. A módosítás a mezőgazdasági repülést végzők, így a drónpilóták képesítésére és engedélyére, kiadására és visszavonására vonatkozó előírásokat is tartalmazza. A rendelet külön kitér a drónok jobb fordulékonyságára, kisebb vegyszermennyiség, permetlé-felhasználás melletti kisebb pufferzónák, védősávok biztonságos betartására. A növényvédő szerek felhasználása engedélyezési folyamathoz kötött. A felhasználás az előírt technológia alkalmazásával végezhető.

1. kép. Kisebb területeken, alacsony állomány esetén a függesztett szántóföldi permetezőkkel is kijuttathatók a lombtrágyák, illetve kondicionálók

kép. A vontatott szántóföldi permetezők kormányzott futóművei lombtrágyázás esetén is csökkentik a taposási kárt

3. kép. A magajáró permetezők nagy hasmagasságának köszönhetően magas növényállományokban is biztonságosan végezhető el a permetezés

2.

2/a-b. ábra. A növénykondicionálók még az átlagnál nagyobb kontrollhozamokhoz képest is növelik a termésátlagot

4. kép. A hazai piacon számos permeteződrón van jelen

A különböző felszereltségű és konstrukciójú pilóta nélküli repülőgépek, drónok a mezőgazdasági termelésben, a szántóföldi növénytermesztésben – a legfejlettebb optikai és digitális kamerarendszerek, a szenzortechnológia, a digitális távvezérlés és vezérlőszoftverek alkalmazásának eredményeként –a növénytermesztés szinte minden ágazatában eredményesen használhatók. Az ilyen felszereltségű gépekkel, drónokkal készített légi felvételekkel fel lehet mérni a növényállomány állapotát, tápanyag-ellátottságát. Képet lehet kapni a növényállomány tápanyagellátását illetően. A különböző gépek

5. kép. Négyrotoros gép rotormegfogása

6. kép. A növénykondicionálók kijuttatása az állomány fölött 1,5–2,0 m magasságban történhet

optikai, hő- vagy hiperspektrális kamerával, illetve vegetációs index mérésére alkalmas szenzorral is felszerelhetők. A drónok használatával a növényállomány felmérése az egyéb módszerek –pl. nitrogénszenzorok – alkalmazásánál sokkal gyorsabban elvégezhető.

A permeteződrónok alkalmazásának előnye, hogy a szántóföldi növénytermesztésben, olyan esetekben, olyan körülmények között is használhatók, amikor földi gépekkel nem lehet dolgozni, pl. felázott talajállapotok esetén. A permeteződrónok segítségével a táblatérkép szerinti differenciált kijuttatás is megoldható. A növénykondicionálási folyamatokban pedig környezet- és talajkímélő kijuttatást biztosítanak.

17 géptípus engedélyezett

A permeteződrónok használatával csökken a környezetterhelés, a kijuttatott lombtrágyák és növénykondicionálók pedig javítják a jövedelmezőséget, növelik a hozamokat. Még olyan esetben is kimutatható 8-10% hozamnövekedés, amikor a kezeletlen kontrollparcellán a hozam átlag fölötti, jónak mondható. A különböző parcellakísérletek eredményeit a 2. ábra szemlélteti őszi búzában és kukoricában (2. a-b. ábra).

A hazai igények kielégítésére a piacon számos, különböző konstrukciójú és típusú permeteződrón van jelen (4. kép). A növényvédő gépek, így a permeteződrónok csak típusminősítési eljárás lebonyolítása után, érvényes forgalomba hozatali engedéllyel hozhatók kereskedelmi forgalomba. Az eljárást a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Központi Laboratóriumához tartozó Egyetemi Laborközpont MATE Növényvédőgép Vizsgáló Laboratóriuma (2100 Gödöllő, Tessedik Sámuel u. 4.) végzi, és ez adja ki a forgalomba hozatali engedélyt.

A jelenlegi ismeretek szerint 17 permeteződrón rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Fontos tudni, hogy a permeteződrónokkal kijuttatható növényvédő szerek forgalomba hozatala is engedélyköteles, ilyen jelenleg egy van a piacon. Nem szükséges engedély a lombtrágyák, növénykondicionálók és egyéb termésnövelők forgalmazásához, illetve permeteződrónokkal történő kijuttatásához.

A permeteződrónok különböző nagyságban, különböző teherbírással, emelőképességgel, vagyis tartálytérfogattal készülnek. A leggyakoribb permetezőszer-tartály 8-10-16-20-30-dm3es. A permeteződrónok többsége különböző kiegészítőkkel is felszerelhető, például a permetlétartály helyére – a teherbírásnak megfelelő – műtrágyatartály is felszerelhető. A repülési össztömeg pedig akár 40–50 kg is lehet.

A különböző emelőképességeknek megfelelően a berendezéseken alkalmazott, szimmetrikusan elhelyezett rotorok száma a kisebb emelőképességű, illetve kisebb térfogatú tartállyal szerelt gépeknél 4 db, míg a nagyobb változatoknál 6 db, de lehet akár 8 db is (5. kép).

A két forgószárnyas rotorok, illetve propellerek a sugárirányba kihajtható karokba vannak csapágyazva. A rotorok vagy propellerek átmérője 400-500-

akkumulátor

Megnevezés

rotor

kiviteli jellemzők

6 db összecsukható, szénszálas rotorkar két forgószárnyas propellerrel, 2400 W összteljesítményű, keményhab-borítású elektromotorokkal

– típusa lítium-polimer

– kapacitása

17 500 mAh

– teljesítmény max. 5600 W repülési sebesség max. 10 m/s (36 km/h), permetezéskor: 0–7 m/s (0–25 km/h) repülési idő 10 perc 39,5 kg induló össztömeggel, 3 m/s szélsebesség alatt pozicionálás

GNSS-műholdak és RTK-földi állomás magassági radarszenzor

3D-s modell

– látómező ±50° horizontális és 0–10° vertikális érzékeléssel – magassági érzékelés 1–30 m között

– stabilitás

1,5–15 m fedélzeti kamera

LED-fényszórókkal

– felbontás 1280×960 pixel – felvételi sebesség 30 kép/s

– látómező 98° horizontális és 78° vertikális drón üres tömege

18,5 kg (akkumulátor nélkül) repülési tömege

39,5 kg (max. 40,5 kg) repülési külméretek

2,51 × 2,21 × 0,73 m szállítási külméretek

permetezőberendezés permetlétartály térfogata

szórófejek

1,1 × 0,57 × 0,73 m

16 l (cserélhető)

4 rotorkaron, karonként 2, összesen 8 db szórásszélesség (munkaszélesség)

4–6,5 m között

szórófejbetétek

Teejet XR 11001 VS vagy XR110015 VS 1. táblázat. A DJI AGRAS T16 permeteződrón főbb műszaki jellemzői. Megjegyzés: a DJI AGRAS T10-20-30 permeteződrónok is hasonló adatokkal rendelkeznek

600 mm vagy akár annál nagyobb is lehet. A rotorok vagy propellerek egymástól való távolsága 1400, de akár 3000 mm-es is lehet.

A rotorok, illetve a propellerek hajtásukat egyenként kapják a mintegy 400 W teljesítményű, egyenáramú motorokról. A rotorok vagy propellerek

hajtását végző elektromotorok energiaellátását lítium-polimer vagy li-ion ~15 000–20 000 mAh kapacitású akkumulátorok biztosítják. Az összes teljesítmény pedig akár 5600-6000 W is lehet. A permeteződrónok csomagjában 2-2, illetve 4-4 db csereakkumulátor is van.

A gépek sebessége vízszintes repülési pályán max. 36 km/h, permetezés közben max. 25 km/h lehet. A növénykondicionálók permetezésekor ez 3-45 m/sec, vagyis 11-14,5-18 km/h. A maximális emelési sebesség pedig, akár 6 m/sec, vagyis 21,6 km/h lehet. A repülési idő 10-15-20 perc. A permeteződrónok 3D magasságérzékelő modullal vannak felszerelve. A repülési magasság a lombtrágyák, illetve a növénykondicionálók esetén – a vonatkozó előírásokkal összhangban – az állomány

7. kép. Optikai kamera

8. kép. A rotorkarok szállítási helyzetben behajthatók

drónszerkezet

fölött 1,5–2,0 m lehet (6. kép). A magassági érzékelés 1–30 m közötti, ±50o vízszintes és 0–10o közötti függőleges látómezővel. A szórásszélesség 6–9 m.

Egyéb kiegészítők

A permeteződrónok különböző optikai és digitális fedélzeti kamerákkal, LED-fényszórókkal vannak felszerelve. Ezek felbontása 1280 × 960 pixel, a képsebesség pedig 30 kép/s (7. kép). A szállítási helyzetben be-, illetve üzemi helyzetben kihajtható rotorkarokon vannak elhelyezve párosan a réselt, illetve dupla réselt 80o vagy 110o-os fúvókák. A fúvókákhoz a permetlevet

9. kép. Digitális távvezérlő

általában hat dugattyús szivattyú szállítja, 0,45–5,0 l/min folyadékszállítási teljesítménnyel. A cseppméret pedig –a beépített fúvóka típusától függően –130–250 µm, vagy 170–265 µm. A rotorkarok szállítási helyzetben behajthatók, és külön szállítóbőröndbe helyezhetők (8. kép).

A növénykondicionáló permeteződrónok vezérlése érintőképernyős kezelőállomásról történik, és az üzemeltetéshez egyéb kiegészítők, aggregátor, GPS-földi állomás, mobil töltőállomás stb. tartozik (9. kép). Ezeket a tartozékokat a forgalmazók „csomagban” adják a permeteződrónokhoz.

A szöveges műszaki adatismertetést az 1. táblázatban foglaltuk össze. A csomagok, pl. a DJI AGRAS T30 vagy akár a többi AGRAS családhoz tartozó csomag a következőket tartalmazza: maga az adott típusú permeteződrón, csereakkumulátorok a töltőkábellel, gyors akkutöltő, aggregátor, keverőállomás, DJI Mavic 3 Multispectral, felmérő drón akkuval, földi RTK-állomás, távirányító RTK-modul, GPS, GLONASS, GALILEO, BeiDou applikációk.

Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő

10. kép. Földi RTK-antenna

Villamosmérnökként lett a sokszínű nagygazdaság irányítója

Dorcsinecz Balázsék Dombegyházán állatokat tartanak, zöldségés haszonnövényfélék sokaságát termesztik

Az idén kiírandó új mezőgazdasági fejlesztési pályázatokkal azt a célt is kitűzte a hazai agrár-közigazgatás, hogy a gazdaságok több lábon állását, portfóliójuk diverzitását támogassák. Dombegyházán évtizedek óta ismerik a versenyképességnek, a stabilitásnak ezt a régi receptjét: az Agrosztár Kft. és a társ agrárvállalkozásai sertés- és szarvasmarhatartással, szántóföldi és kertészeti növénytermesztéssel foglalkoznak, így sikerül a legrosszabb években is megőrizni pénzügyi egyensúlyukat, piaci pozícióikat. A gazdaságban február derekán adták át az új sertésnevelőt.

Dorcsinecz Balázs Ákos, az Agrosztár Kft. ügyvezetője az avatóünnepségen

Valóban sok

Az Agrosztár hazai és erdélyi földterületeivel együtt összesen 5000 hektáron gazdálkodik. Nagy szó, hogy az intenzív kultúrák, azaz mintegy 2100 hektár öntözött terület. Kell is ez, hiszen az immár 1700 darabosra bővülő sertésnevelési és az összesen körülbelül 800 állatból álló tejelőmarha-állomány takarmány-alapanyagának jó részét ők termelik meg.

A hagyományos szántóföldi kultúrák mellett szóját, áru- és csemegeku-

korica-, árpa- és búzavetőmagot állítanak elő, iparizöldség-ágazatukban pedig a takarmány- és a zöldborsó, a csemegekukorica mellett a zöldbab és a frisspiaci vöröshagyma, fokhagyma is megtalálható. Emellett jelentős az integrációval együtt mintegy 300 hektáron termelt görögdinnyetermesztés is.

– Valóban sok mindennel foglalkozunk, ami hatalmas szervezési, szakmai irányítást, odafigyelést igényel. Ugyanakkor a gyengébb években, mint például az aszá-

lyos 2022-es vagy a csapadékos tavalyi évben ez nagyobb stabilitást ad. Komoly kilengések vannak ágazatonként, de valamelyik szegmens mindig produkál annyi előnyt jövedelmezőségben, hogy összességében megéri ennyi mindennel foglalkozni – mondja az Agrosztár ügyvezetője. Dorcsinecz Balázs Ákos édesapjával közösen irányítja a vállalkozást, amely immár 150–160 főnek ad munkát állandó és további 350 főnek alkalmi foglalkoztatásban. Az agrárcég – a dinnyetermesztést ide sem véve – stabilan 10

milliárd feletti árbevételt produkál az utóbbi években.

Kísérleteznek

Az Agrosztár a sertésnek árpát, értékesítésre búzát és takarmányborsót termel. Ez utóbbi relatíve új kultúra a gazdaságban, tavaly hozták be, de vélik, van jövője: most kísérletezgetnek vele. (Ez a távlat egybevág a Jászság legelkötelezettebb borsótermesztőinek véleményével. Mint arról tavaly írtunk, sokadszorra bizonyít ez a fehérjenövény: még a szójánál is kedvezőbb takarmányhasznosítási jellemzői, a talajra gyakorolt pozitív hatásai, termeszthetősége és jövedelmezősége hatalmas potenciált tartogat.) – A repcét most hál' istennek kihagytuk – teszi hozzá sokat sejtetően Balázs, aki ugyanakkor kiemeli, hogy vetettek tritikálét is, ami nem szokott megjelenni a vetésszerkezetben, de most ezt is beállították a takarmánynövény-termesztésbe. Végül, a vetőmag- és takarmánycélú szójatermesztés mellett rozsszenázzsal, egy kis bükkönnyel – más esetekben lucernával és kukoricasilóval – szokták „fűszerezni” az állatoknak kínált táplálékot.

Kijön a matek

A mostanában egyre többet emlegetett szója Dombegyházán is öntözött területen terem, és az Agrosztárnál is úgy vélik, az ipari növények visszaszorulása miatt a szója-előállítás felértékelődik. Ezt bizonyítja, hogy idén a korábbi 300 helyett 550–600 hektáron vetik majd ezt az olaj- és fehérjenövényt.

A fővetésű mellett másodvetésben is alkalmazzák, rozs után beférnek a rövidebb tenyészidejű fajták, amikkel a hozam 2-3 tonna között szokott alakulni, de ha sikerül vízzel a természettől vagy öntözéssel kiszolgálni, akkor nem ritkán 4 tonna feletti hozamokkal aratnak. – Így a borsóval együtt nem kell import szóját vásárolnunk – teszi hozzá Dorcsinecz Balázs. Elismeri, hogy „némi luxus” az európai mércével mérve is étkezési minőségű szóját takarmányként az állatok elé vetni, és szemét öszszevonva emlékeztet, hogy az elvileg GMO-mentes Európában a dél-amerikai hajókat is fogadó kikötők közelében vannak a legnagyobb, szójatakarmányt fogyasztó állattartó telepek…

– A szója járható út, kijön vele a matematika, főleg most, hogy gyenge a kukorica ára, de amikor az bír jobb profittermelő képességgel, akkor kétélű a szója-előállí-

Az állategészségügyi előírások következetes betartása miatt a kamerák révén érkező monitorképeken láthattuk a korszerű sertésnevelő belterét

Szalagátvágás a sertésnevelőnél

tás. Ugyanakkor ez is egy stabilitást ad a cégnek. Továbbá olyan alapanyagot használunk fel, amit saját magunk állítottunk elő, vagyis mérsékelhetjük a kockázatot, ami ezekben a szeszélyes időszakokban nagyon fontos. Az elmúlt öt évben volt itt annyi kiszámíthatatlanság, mint az előtte lévő 35 évemben egyszer sem – teszi hozzá mosolygós fejcsóválással a gazdaságvezető.

Teret adnak a motivációnak, ambíciónak

A rendkívül sokszínű terményszerkezet is voltaképpen ezt a célt szolgálja: a több lábon állás stabilitását. – Ez valóban így van, de azért hozzá kell tenni, hogy ez a sokszínűség nagyon nagy kihívás. Nagyon sok termékre kell figyelni nekem és a kollégáknak, és nemcsak a mennyiségben sok ez, hanem arra is ügyelni kell, hogy ne közepes minőséggel jelenjünk meg a piacon. Folyamatos odafigyelés, folyamatos tanulás és kihívás ez mindenkinek.

Meg is kérdezem vendéglátónktól: hogyan bírják ezt munkaerő-utánpótlással? Hiszen ezek szerint itt nemcsak a sok helyen tapasztalható napszámosvagy gépkezelő-munkaerőhiány megoldása a napirend, hanem a diverz termény- és állattartói szerkezetben eligazodó szakembereké is. – Nehezen megy – ismeri el Balázs, de a hangján máris érződik, hogy Dombegyházán működő

megoldást találtak a problémára. – Úgy érzem ugyanakkor, hogy éppen ez a sokszínűség válik vonzóvá sok szakemberünk szemében. Nem mondom, hogy alapvetően mindenkire igaz ez, de azokra, akik szeretnének többet tudni az iskolában megtanultnál, akik szeretnének holnap és holnapután jártasabbak lenni valami új dologban, azok számára is motiváló kihívás. Lehet, hogy ma csak a gabonakombájnt ismerem, de holnap már a borsót is megtanulom learatni, vagy a fokhagymaszedőt vezetni. Mi igyekszünk mindenkit arra terelni, hogy érdeklődjön, tanulja, lássa meg a szépségét ennek a sokszínűségnek.

TÉSZ: így kell ezt csinálni!

Ugyancsak „nehéz ügy” Magyarországon a termelési-értékesítési öszszefogások, integrációk, a TÉSZ-ek működése. A bizalmatlanság, az együttműködés hiánya odavezet, hogy az erők szinergiája helyett az egymással konkuráló gazdaságok öszszességében rosszabbul járnak, kisebb az érdekérvényesítő erejük. Dorcsinecz Balázséknál, vagyis a Dombegyházi EURO TÉSZ Kft.-nél ez mégis máshogy van: itt működik a modell. Hogyan? – Egyrészt úgy tapasztaltjuk és úgy látom, hogy ott működnek jól a TÉSZ-ek, ahol van egy domináns, nagyobb szereplő, aki képes szakmailag, pénzügyileg stabilan szervezni a TÉSZ életét, a technológiát, a

minőség szabályozását, a terményátvétel, a postharvest és a logisztika folyamatait. Másrészt kell egy ilyen szereplő azért is, hogy lekezelje azokat az óhatatlan konfliktusokat, amik a tagok között kialakulhatnak. Meggyőződésem, hogy a jól működő szentesi DélKerTÉSZ is azért olyan stabil, mert a szakmai és pénzügyi hozzáértés, fegyelem mellett meg tudja teremteni a bizalom légkörét – összegzi a gazdaságvezető. Dombegyháza térségében a TÉSZ anno paradicsomra épült, majd amikor azt kivezették, jöttek az új irányok, a görögdinnye, a vöröshagyma, fokhagyma. – Ebben a folyamatban a TÉSZ-tagság nagy része kicserélődött, más termelők fogtak ebbe. A legfontosabb volt azt kialakítani, hogy a piac felé egységesen tudjuk képviselni az érdekeinket, és ehhez már bátrabban tudnak a termelők is csatlakozni. Hosszú folyamat volt, kellett 12-13 év, mire elindult az a dinamikus, bizalmi bővülés, ami azóta folyamatos, mert látják a tagok, hogy így van egy kiszámítható értékesítési csatornájuk.

Partneri viszony a lánc egészén

A dombegyházi TÉSZ zöldborsót integrál 420, zöldbabot 250, görögdinynyét összesen mintegy 300 hektáron. A vöröshagymánál a rendszer még csak most épülget – érdekes módon ott a hosszabb, a minőséget is nagy-

Négy darab, 1000 tonnás új siló is épült

ban érintő tárolás az a bizalmi pont, amihez össze kell érnie a rendszernek. – Én ebben is a fokozatosság híve vagyok. Hogy ne legyenek a bizalmat rontó viták, azt szoktam javasolni, kezdjünk először inkább egy kisebb tétellel, legyenek meg a biztos alapok, aztán majd növeljük a menynyiséget. A dinnye, a friss zöldség egy-két nap alatt fordul, ott tárolási aggályok szinte nincsenek.

Mindehhez természetesen a logisztikai folyamatokat, műveleteket és apparátust is fel kellett építenie. – Mi nem dolgozunk felvásárlókkal, hogy ne kelljen még egy szereplőt beiktatni a folyamatba. Nemcsak a megtakarítható kiadás, hanem a kiszámíthatóság miatt is fontos ez: az a biztos, amit mi végzünk el. Ez több munkával jár, de mi is képesek vagyunk áruvá készíteni a terményt, leszervezni a logisztikát, letárgyalni az árakat az áruházakkal. Aztán biztosítani kell folyamatosan azt a mennyiséget, amivel bent is tudunk maradni egyegy áruházlánc polcain. Mindez rengeteg munka, de megéri – teszi hozzá Balázs. Erre az is bizonyíték, hogy a sokéves együttműködésben már a kereskedelmi láncok is a szó legjobb értelmében vett partnerekké váltak. Itt nem a nyers piaci érdek diktál: nem cserélgetjük le egymást, ha valami egy adott szezonban nem megy úgy, mint máskor. Néha ők kérnek, hogy engedjünk kicsit, hogy elkeljen az áru, néha mi kérjük, hogy forgassák meg jobban: közösen minden megoldható.

Nehéz időkben fejlesztettek

A dombegyházi gazdaságban február 15-én felavatott sertésnevelővel a tenyészkoca-állomány az eddigi 700ról 1700-ra nő, ami hatalmas lépés a telepfejlesztésben. A gazdaságban úgy értékelik, óriási kihívások, kedvezőtlen és változékony viszonyok mellett kellett végigvinni a beruházást. A Covid-járvány után épp csak végeztek a szarvasmarhatelep bővítésével, következett az emelkedő kamatok, a 2022-es aszály, aztán a költségnövekedések és terményárzuhanások időszaka. – Most sem tudok jobb helyzetről beszámolni, magas a kamatkörnyezet, a háború miatt extrém alacsonyak a terményárak, az idei évi kilátások sem kedvezőek – mondta a megnyitón Dorcsinecz Balázs.

A kivitelezés során egyébként megvalósult egy 8 ezer négyzetméteres fiaztató- és nevelőépület, ami 1000 koca szaporulatát tudja kiszolgálni. A korszerű épület ideális mértékben hűthető-fűthető. A takarmányozás kiszolgálására olyan keverő-kiosztó rendszert építettek, amely minden egyes vályút külön mennyiséggel és takarmánykeverékkel tud kiszolgálni az állatok igényei szerint.

A takarmány tárolására 4 darab, 1000 tonnás siló épült, a fűtés költséghatékony megoldásához pedig egy dán gyártmányú automata kazánt telepítettek. A tenyésztés, a fialtatás után a malacok utónevelése és hizla-

lásra előkészítése is itt történik, de a teljes vertikum kialakítása érdekében a mostani beruházás folytatásaként új hizlalda épül. Jelenleg alig van már hely az összes malacnak, de a várhatóan egy hónapon belül meginduló kivitelezés és a nyertes pályázat révén a második ütemet jövőre, novemberben le tudják zárni.

Rögtön beleszeretett

Dorcsinecz Balázs helyszíni riportunk végére is tartogat meglepetést. Ha az eddigiek alapján azt gondolná az olvasó, hogy az ekkora és ilyen sokszínű növénytermesztési és állattartási profilt nyilván agrármérnökként viszi a gazdaságvezető, hát, tévedne. Mi is meglepődünk, amikor önmagáról mesélve leleplezi: villamosmérnök végzettségű. – Egy véletlen látogatás során, amikor itt jártam, szembesültem vele, milyen hallatlanul izgalmas, pörgős, nagy odafigyelést és áttekintést igénylő munka folyik csak a zöldségtermesztési ágazatban. Ott helyben beleszerettem a mezőgazdaságba, és onnantól nem is volt kérdés, hogy ezen a területen maradok – mondja Balázs. Nem tagadja, hogy a növényvédelemben nincs „annyira” otthon, de a tápanyag-utánpótlásban már egész jól elboldogul. És még mindig fiatal: idén lesz negyven, s itt, Dombegyházán neveli feleségével két kisgyermekét.

Kohout Zoltán

Az állatok jóllétének javítása és költségmegtakarítás a Spanvall brojleralommal

A Spanvall brojleralom egy olyan világszabadalommal védett termék, melyet úgy terveztek, hogy hozzájáruljon az állatok magas életminőségéhez, mindamellett a gazdák munkáját is megkönnyítse. A faforgács és a növényi rostok egyedülálló keveréke biztosítja, hogy a felszívódási folyamat maradéktalanul végbemenjen, ami kivételesen friss almot, kiemelkedően magas nedvszívó képességet és optimális páratartalmat eredményez az istállókban.

100% pormentes környezet

A Spanvall brojleralom előnye, hogy 100%-ban pormentes. A növényi rost természetes súlya és kötőtulajdonságai által tisztább és egészségesebb környezetet biztosít mind az állatok, mind a gazdák számára.

Kiemelkedő nedvszívó képességgel az egészséges állatokért

szerepet játszik az ammóniaszint csökkentésében, hozzájárulva így az állatok általános jóllétéhez. Többek között segít megelőzni és elkerülni az olyan betegségeket, mint a mellhártyagyulladás vagy a talpfekély.

Profitorientált gazdálkodás

A Spanvall brojleralom a költségek, illetve a befektetett munka csökkentését helyezi előtérbe. Az alom használatával a gazdák jelentős időt és költséget takaríthatnak meg. Az ajánlott 1 cm-es szórási vastagság csökkenti a hosszú távú tárolás (pl. szalma, szecskázott szalma stb.) szükségességét, minimalizálja az anyagmozgatást, és javítja az általános hatékonyságot. Mindez lényegében gazdaságosabb és könnyebb működést eredményez.

A Spanvall brojleralom saját súlyának 7-8-szorosát képes felszívni és megkötni. Ez a magas abszorpció (nedvszívó/elnyelő képesség) döntő

A Spanvall brojleralmot úgy alakították ki, hogy a jövedelmet maximalizálja, és olyan többoldalú megoldást kínáljon, amely nemcsak a működési költségeket csökkenti, hanem a munkaterhelést is, hozzájárulva a gazdaságilag életképes és hosszú távon fenntartható gazdálkodási gyakorlathoz.

e-mail: rt@spanvall.com

telefon: +45 22 10 27 30

Spanvall (DK) kapcsolat

Spanvall (HUN) kapcsolat

e-mail: racetster@gmail.com

telefon: +36 30 963 1766

Távolságtól független kerítésfelügyelet és vezérlés, örök garanciával

Ma már távolságtól független megbízható kerítésfelügyeletet biztosíthat számunkra egy magyar fejlesztők által kialakított eszköz, a Hunor villanypásztor-felügyelet is, amely 12 V-os és 230 V-os villanypásztor-készülékhez csatlakoztatva, egy alkalmazás segítségével lehetővé teszi a villanypásztorrendszer felügyeletét és vezérlését.

Működéséhez már 2G GSM lefedettség is elegendő, bármely

magyarországi mobilszolgáltató hálózatán. A Magyarországon egyedülálló villanypásztor-felügyeleti rendszer okostelefon segítségével távolról felügyelhetővé és vezérelhetővé tesz bármilyen 230 voltos és 12 voltos villanypásztorkészülékkel ellátott rendszert. Beüzemelése egyszerűen, akár öt-tíz perc alatt megvalósítható, és nem igényel különösebb szakértelmet

Hunor villanypásztor-felügyeleti rendszer

sem. A tápellátás, a villanypásztor-készülék csatlakoztatása, a kerítés-hozzávezetés és a földelés bekötése után azonnal használható a rendszer. Hiba esetén az eszköz azonnali értesítést küld okostelefonjára, így késedelem nélkül ellenőrizhetőek a mért adatok, és lehetőség van a villanypásztor távkapcsolására is. A lenti QR-kódon bővebben olvashatnak róla.

A rendszer a felhasználói visszajelzések beépítésével folyamatosan újabb funkciókkal bővül, amelyeket távoli frissítéssel elérhetővé teszünk a korábbi vásárlóink számára is.

A Déli-Farm Kft. arra törekszik, hogy minden évben egyre korszerűbb villanypásztoros megoldásokat mutasson be az állattartó gazdáknak.

Szervestrágya-pellet: pár év alatt alakult át a piac

2022-ben, amikor elszabadult a földgáz ára, és a nitrogénműtrágya-gyárak sorra jelentették be a leállásukat, pánikhangulat alakult ki a szántóföldi termelők körében. 350–380 ezer forintra kúszott egy tonna pétisó ára, de így is hiány volt belőle a piacon. Ekkor fedezték fel sokan a szervestrágya-pelleteket/-granulátumokat. Az Agrárágazat arra volt kíváncsi, hagyott-e maradandó nyomot a piaci igényekben az akkori kényszerű tapasztalat, és mit jelent mindez a gyártó számára?

Hirtelen jött igények

Beletúrok a big-bag zsákba. Az első, ami szembetűnő: kicsi, könnyű, nem morzsolódó, szabályos pelletszemcsék akadnak a kezembe. Nem túl szagos, higiénikus, könnyen kezelhető terméknek tűnik. Mi lehet benne? A címke szerint 72% szervesanyag-tartalmú baromfitrágya, amelyben az NPKarány 4 : 3 : 3. Nem túl soványka ez nitrogénpótlásra?

„Sok szántóföldi gazda reagált ugyanígy. Ők még nem értik azt, amit a homokon vagy vályogtalajokon gazdálkodó zöldségtermesztők, gyümölcskertészek, dohánytermesztők, illetve borászok évek óta tudnak, mert tapasztalják: a szervesanyag-mennyiség a lényeg” – válaszol a kétkedésemre Hajdú András, a nyírjákói szervestrá-

gya-fermentáló vezetője. Az üzem a Master Good cégcsoportnál nevelt és levágott 83 millió csirke almos trágyájából készít értékes terméket.

Hosszú évtizedeken át lehordtuk a szerves anyagot a táblákról, az állattartás pedig folyamatosan veszít súlyából. Nemcsak az állatszám csökken, de maguk az állatok is „hatékonyabban” dolgozzák fel a takarmányt. Kevés a produktum, ami visszajutva a földekre táplálná a talaj élővilágát. „Csak tápanyag-utánpótlást végzünk, nem tápanyag-gazdálkodunk” – fogalmazza meg tömören a problémát Hajdú András. A makroelemek pótlásával szerinte nem sokra megyünk. Azért jelentek meg a lombtrágyák és a táplálékkiegészítők, hogy „megoldják” a

talajok tápelemhiányait, holott szerves anyag bevitelével a hiány okát is kezelhetnénk, nemcsak a tünetet.

Persze érti ő a gazdaigényeket, az ő kedvükért készülnek olyan Bio-Fer pellettrágyák is, amelyeket káliummal, foszforral vagy állati fehérjével dúsítanak, utóbbi praktikusan a Master Good csirkevágóhídjáról származó toll- és egyéb lisztet jelent. A szervetlen műtrágya miatt a termékcsalád 4 tagja ezért kifejezetten a konvencionális üzemekbe való, míg másik 4 az ökogazdaságokba is.

Úgy tűnik, a kezdetektől fogva széles kört vettek célba a termékfejlesztéssel. „Nagyjából 9 évvel ezelőtt kezdődött el a trágyapellet értékesítése, amikor még éves szinten csak 10 ezer tonnát tudtunk

Kicsi, könnyű, koncentrált (forrás: Baromfi-Coop)

gyártani. Eleinte a nyírségi gyümölcstermesztők vitték, aztán a szabadföldi zöldségtermesztők, majd a borászok, és végül megjelentek a szántóföldi gazdák is. Ebben a szegmensben a 2022-es műtrágyaválság is kellett a keresletnövekedéshez. Egy azonban bizonyos: nem a bioszegmens a legnagyobb vevőnk, az legfeljebb a megrendelt mennyiség 15%-át igényli” – sorolja Hajdú András.

2022-ben nettó 105 ezer forintért adták át a big-bag-es pelletet a megrendelőknek. Mostanra 81 ezerre csökkent a Bio-Fer Natur termék ára, a szállítási díjak viszont megemelkedtek. A megrendelések jellemzően 400–500 kilométeres sugarú körből érkeznek, ilyen távolságra ma tonnánként 11–12 ezer forintos fuvardíjjal lehet kalkulálni. Megmaradtak a korábbi megrendelők? – teszem fel a kérdést, a válasz pedig őszintén meglep. Az új partnerek 80–85%-a hűséges maradt, de az anyagi nehézségek miatt most kevesebbet rendel. Közben azonban felébredtek a környező országok gazdálkodói is: nagyon ígéretes a szlovák, cseh, román piac. A nyírjákói termelés 40%-a exportra kerül.

A konkurencia esélyei

A baromfitrágya-pelletet a magágykészítésnél szokás a talajba dolgozni, és a megrendelést követő 3 napon belül érkezik a vevőhöz. A fermentáló-pelletáló üzem 30–35 ezer tonna terméket

tud egy évben legyártani, ezzel legfeljebb 60–70 ezer hektárt lehetne kiszolgálni. A jelenlegi gyártókapacitások 2019-ben épültek ki, és most indul egy újabb bővítési fázis: 5-6 év múlva már lehet, hogy 100 ezer tonnánál fognak járni. Az igények alapján korlátlan a piac, a térbeli határai azonban nagyon is világosak. Kérdés, hogy ha mi eljutunk Csehországig, akkor mi akadályozza meg a konkurenseinket, hogy eljussanak hazánkig?

Átlapozva az internetet 6 gyártótól találok baromfitrágya-pelletet, ezek mind kínálnak kiskerti (25 kg-os) kiszerelést is. A Tyúkanyótól kezdve a Stallaticón át az Italpollina termékekig az 50%-tól a 70,7%-ig terjed a pelletek szervesanyag-tartalma, NPK-tartalmuk jellemzően kisebb, mint a Bio-Fer Naturé. Az árak inkább tükrözik a gyártás helyszínét, mint a beltartalmat. Nem tartanak a konkurenciától? – ezt a kérdést már a cégcsoport vezetőjének, Bárány Lászlónak teszem fel, aki a kínálati oldalt is jobban megvilágítja.

„Én azt nevezem életképes terméknek, ami állandó minőségben, felhasználóbarát formában, folyamatosan rendelkezésre áll, és van legalább egy innovatív vonása. Nagy múltú olasz, francia és holland gyárak foglalkoznak szervestrágya-pellettel, de egyik sem egyetlen, azonos technológiával működő cégtől kapja az alapanyagot, és mind messzebb vannak, mint 500 kilométer. Tehát két nagy előnyünk van: az üzemméret,

Bárány László, a Master Good cégcsoport vezetője

ami a homogén minőség garanciája és a távolság.”

A Master Good cégcsoport minden egyes évben egy lépéssel közelebb kerül a tökéletes körforgásos gazdasághoz. A takarmány-előállítástól kezdve a szülőpártartáson és -hizlaláson át a

A pelletgyár fermentálókádjai (forrás: Baromfi-Coop)

vágásig minden nagyjából egy megyényi területen belül zajlik, a termelési folyamat hulladékaiból pedig újra termék lesz. Még a szárított szerves trágya homogenizálásakor keletkező port is visszavezetik a gyártás folyamatába.

Folyamatos

alkalmazkodásban

Az évente hat és fél hizlalási ciklus óramű pontossággal forog, miközben hihetetlen mennyiségek képződnek mindenből. „Évente 180 ezer tonna feldolgozott baromfihúst készítünk, ennek 60–66%-át eladjuk exportra, de a piaci trendeket nézve a melléktermékeinkre legalább ekkora lesz az igény. Az állattartástól legfeljebb stagnálást várok a következő évtizedben, tehát a szerves trágya limitált mennyiségben lesz elérhető. A vágóhídi hulladékokért folyó versenyben is a petfood-ipar áll nyerésre a takarmánygyártással szemben. Tehát mindkét melléktermékünkre egyre nagyobb a kereslet.”

Mivel a gyártás mindenből folyamatos, az ellátási biztonságra és az üzemzavarok gyors elhárítására is nagy hangsúlyt fektetnek. Az európai McDonald’s számárára már 15 éve itt készül a GMO-mentes csirkehús. Ehhez nem Baranyából hoznak fel Kisvárdára szó-

ját, hanem két évvel ezelőtt Szlovákiában építettek egy szójafeldolgozót, ami az ottani, 70 ezer tonnás termésre épít. „Előbb-utóbb nemcsak a szabadtartásos és GMO-mentes húsra lesz igény, de elvárás lesz a minél kisebb karbonlábnyom is a termelésben. Tudatosan készülünk rá, hogy a közeljövőben ez meg fog jelenni az áruk címkéjén” – jegyzi meg a cégtulajdonos.

Vannak persze olyan elemei a gyártásnak, amelyekből külső beszállítókra kell hagyatkozni. Ilyenek például a gépalkatrészek. „A fermentálóüzemben nagy a kopás, a fő működési egységek drágák, és mindenből kell pótalkatrész. A fermentálókádaktól a szárítón át a pelletprésig mindenütt vannak beépített pufferek és vészfékek üzemzavar esetére. A rendszert mindössze 5 ember tartja működésben. A Vörös-tengeri konfliktus egy ponton zavarta meg a pelletgyár ellátását: most másfél hónappal tovább tart, mire a big-bag zsákok Indiából ideérnek, és darabjuk egy ezressel többe kerül” – mutat rá Hajdú András az egyik napi nehézségre.

A cégcsoport a bemeneti és kimeneti oldalon egyaránt biztonsági játékos. Törekszenek a vevői és a termékkör diverzifikálására. A termékfejlesztés folyamatosan idomul az igényekhez. Megtudom, hogy a Bio-Fer szerves

trágyák ma a talajkondicionálók között szerepelnek az Agro-ökológiai Programban, így csak egy pont jár a használatukért. Hamarosan engedélyt kap viszont egy új termékük, amelynek felületére mikrobiológiai készítményt permeteznek, és ami innentől kezdve két AÖP-pontot fog érni. Tudják, hogy sok gazdához csak így juthatnak el, de a műtrágyaválság után azt is látják, hogy aki egyszer már találkozott a szervestrágya-pellettel, az többé nemigen mond le róla.

Készülnek arra is, hogy ne csak röpítőtárcsás műtrágyaszóróval legyen kijuttatható a pellet, hanem a vetéssel egy menetben is kiadható legyen. A 4 milliméteres pelletet már kezelni tudja a vetőgép. Mindez igencsak illeszkedik a zöld és precíziós termelési trendekhez.

„Van egy komoly generáció- és szemlétváltás egész Európában. Nagyon remélem, hogy egyszer mindenki ráébred: nem a támogatások miatt kell védeni a talajt, hanem mert ez az egyetlen termelőeszközünk, aminek nem csökken, hanem nő az értéke – feltéve, hogy vigyázunk rá” – szögezi le Bárány László, majd mindhárman jóízűen beleharaptunk a rántott csirkénkbe.

Gönczi Krisztina

Vetés előtt gyorsan fogy a raktárkészlet (forrás: Baromfi-Coop)

Szakértői tanácsok és megoldások a sárgarozsda elleni védelemben

A tavalyi évben az őszi búza növényvédelmében a legtöbb fejtörést a sárgarozsdajárvány okozta, mivel a folyamatos hűvös, csapadékos időjárás kedvezett a korai indulásának és a hosszú ideig tartó fertőzésének. Később, a hőmérséklet emelkedésével több helyen a sárgarozsdát a vörösrozsda váltotta fel, így kivételesen hosszú ideig tartó rozsdafertőzéssel szembesültünk. A BASF fejlesztőcsapata sok időt töltött a tapasztalatok, kísérleti eredmények elemzésével, a tanulságok levonásával.

A legfontosabb

következtetések az alábbiak:

• A sárgarozsda gócosan jelenik meg, az első tünetek az alsó leveleken mutatkoztak, majd a betegség gyorsan, agresszíven terjedt. Ezért elengedhetetlenül fontos volt a táblák alapos átvizsgálása, az első tünetek észlelése, hogy még időben, a védekezési küszöb alatt, 1%-os borítottság előtt kezeljük az állományt.

• A korai, 1–3 szárcsomós fejlettségnél elvégzett permetezés kiemelt

fontossággal bírt tavaly (amit a Systiva® csávázás képes volt helyettesíteni), de a fő védekezési időszaknak a zászlóslevél megjelenése-kiterülése közötti állapot mutatkozott.

• Kritikus helyzetekben, sárga- és vörösrozsdára érzékeny fajtákban csak 3-szori kezeléssel tudtuk az állományt sikeresen megvédeni.

• Egy rosszul kiválasztott védekezéssel vagy a védekezés elmulasztásával több tonnás termésveszteséget lehetett elszenvedni.

• Az egyes technológiák hatékonysága között jelentős eltéréseket tapasztaltunk, a termékek elsősorban tartamhatásban különböztek; a szóló azol hatóanyagú gombaölő szerek rövid hatásidejük miatt kevésbé voltak eredményesek.

Az ország különböző területein beállított kísérletekben vizsgáltuk a betegségek kialakulását, és összehasonlítottuk a saját és a versenytárs technológiákat. A Revycare® 1-2 nóduszos fejlettségnél, 0,75 l/ha dózisban kipermetezve megakadályozta a korai betegségek terjedését, biztosítva a további sikeres védekezést a sárgarozsda ellen. A fő időben, a zászlóslevél megjelenésekor kijuttatott Revycare® megállította a sárgarozsda induló fertőzését, és hosszú tartamhatása révén a szóló azol készítményeknél jóval eredményesebb, de a versenytárs kombinációknál is hatékonyabb megoldást nyújtott (1. ábra).

Ezt leginkább a kétszeri kezeléssel beállított kísérlet adatai alapján láthatjuk. A Revycare® által biztosított jelentős terméstöbblet nemcsak a rozsdabetegségek elleni kiváló hatékonyságának, hanem a Revycare®-ben lévő piraklostrobin élettani és zöldítő hatásának, valamint termésnövelő képességének is köszönhető (2. ábra).

Bár a növényvédelmi költségek viszonylag kis részét teszik ki a teljes termesztési költségeknek (10–15%), mégis, egy helytelenül megválasztott technológiával akár 30%-os termésveszteséget és jelentős bevételkiesést szenvedhetünk el. Nem érdemes tehát kockáztatni!

Kurtz György kalászos termékek felelőse, BASF Hungária Kft.