MezőHír – 2024. Február by Horizont Média Kft.

A MEZŐGAZDASÁG SZAKLAPJA

www.mezohir.hu

XXVIII. évfolyam • II. szám • 2024. február • Ára: 9576 Ft/év

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TARTALOM

MezőHír • 2024. február HORIZONT

A csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) termesztése 46

Hídszerepben: a piackutatás jelentősége a mezőgazdaságban

EXKLUZÍV Kikérjük magunknak – már csak a biotermesztők nevében is

AKTUÁLIS Az Amalgerol® termékcsalád az AÖP-ben

Egyre jobb, de huszonnégyre?

NÖVÉNYTERMESZTÉS Több pénzt akar keresni?

Elnyelte a belvíz?

20 éves a talajfertőtlenítés etalonja!

TMG REAG Talajélet Konferencia Jakabszálláson

A réz növényélettani szerepe

A közhiedelemmel ellentétben a növényorvos nem méregkeverő 36 Permeteződrón: szolgáltatás vagy saját eszköz?

MME: Ez rejlik a SAATBAU LINZ új silókukorica-genetikájában

Mit tegyünk ellenük kalászosokban?

VIXERAN – biológiai készítmény a szántóföldi növények nitrogénellátására 43

MezőHír

FÜGGETLEN AGRÁRINFORMÁCIÓS SZAKLAP HU ISSN 1587-060X (nyomtatott) ISSN 2060-4548 (online) Megjelenik havonta ORSZÁGOSAN. A terjesztési adatokat a MATESZ ellenőrzi. Lapunkat az OBSERVER szemlézi. Kiadó: Horizont Média Kft. Kiskunhalas, Katona J. u. 6. Ügyvezető: Dudás Ervin Főszerkesztő: Fodor Mihály Felelős szerkesztő: Sándor Ildikó Szerkesztő: Dudás Gabriella Szerkesztőségi titkárok: Hanzik Anikó Márkus Adrienn 4

Stabil alapokon

A takarmányborsó termesztése

DR GREEN az őszi káposztarepce megfelelő tavaszi indításához

A repce tavaszi gyomirtása megoldás a tápanyag és a csapadék megtartására!

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat – 15. rész

A Carnadine-nal több hatóanyagot használhat, ami fokozott védelmet jelent a repcének 61 A leghatékonyabb gazdákat díjazta a Kukorica Kör Egyesület

Regeneratív mezőgazdaság 10. rész

Miért szeretjük a Benevia® rovarölő szert? – Önök mondták

TRIKA EXPERT, startolunk és védünk!

Merre csörög a dió? A termőterület nő, a piac szűkül 72

Miben különböznek a biológiai termékek az organikus és a hagyományos növénytermesztési megoldásoktól?

Saaten-Union. Több termés. Nagyobb biztonság

Trendek a burgonyatechnológiában

Szerves és szervetlen levéltrágyák, valamint huminsavak hatékonyságának vizsgálata paprikahajtatásban 2. rész

TECHNIKA Műtrágyaszóró hordozókocsik

Újdonságok a McHale kínálatában

Melioráció, vízvisszatartás, belvízelvezetés

Hol és mikor lehet csökkenteni a talajművelés intenzitását? 95 Gyepápológép-újdonságok Újságírók: Csomor Zsolt Farkas Imre Gönczi Krisztina Kohout Zoltán Kristóf Imre Onlineüzletág-igazgató: Rik Gabriella Online szerkesztő: Gálfi Zoltán Médiatanácsadók: Soós Gabriella +36-30/383-0476 Sós Rita +36-30/830-9455 Sugár Ildikó +36-30/565-8241 Virág Mónika +36-30/219-3981 Felkért szakértő: Szabó Tamás Nyomdai előkészítés: Friebeart Grafika +36-20/886-4414 friebeart@gmail.com

96 Nyomtatás: Kvadrát Print Felelős vezető: Bánáti László Tel./fax: +36-1/319-1599 Mobil: +36-30/280-6656 info@kvadratprint.hu www.kvadratprint.hu Terjeszti a Magyar Posta. Az írásaink tartalmáért mindenkor a cikk szerzője vállalja a felelősséget. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk. Lapmegrendelés: Előfizetési díj: 9576 Ft/év Tel.: +36-77/529-593 SMS: +36-30/519-9507 E-mail: info@horizontmedia.hu A következő lapszámunk várható megjelenése: 2024. március 5.

HORIZONT MÉDIA KFT. „Megoldások látótávolságban” mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

Kedves Olvasó!

8 mezohir.hu

Az agrártámogatások 2024-re is biztosítottak, a költségvetésből 650 milliárd forint kiegészítés jut a vidékfejlesztési forrásokhoz – mondta évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten az agrárminiszter. Nagy István Fodor Mihály kiemelte, hogy a 2024-es főszerkesztő pályázati lehetőségek sora januárban indul, elsőként az erdőgazdálkodási felhívások jelennek meg, tavasszal a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, valamint a földhasználatváltást segítő kiírások következnek. Nyáron a termelői nemzedékváltást ösztönző pályázatok, ősszel pedig a vidékfejlesztési konstrukciók várhatók. Ugyanezen a sajtótájékoztatón a NAK alelnöke közölte, hogy idén az egységes kérelmek benyújtását a tavalyinál több falugazdász fogja támogatni, hogy csökkentsék a termelők adminisztrációs terheit. Süle Katalin hozzátette, hogy a pályázati lehetőségek kihasználásában is segítenek, az idei mintegy 70 agrár- és vidékfejlesztési kiírás ugyanis segíthet a hozzáadott érték növelésében, az élelmiszer-termelés fejlesztésében, a zöldelvárások teljesítésében. Megoldást sürgetett egyúttal a vadkárok ügyében, a gazdáknak ugyanis véleménye szerint jogos igénye a kártérítés. Magyarországon a nagyvadak létszáma a többszörösére nőtt az elmúlt évtizedekben, az állományt jelenleg a mező- és erdőgazdaság tartja el. Friss lapszámunk tartalmából kedvcsinálónak először a 36. oldalon induló cikkünket ajánljuk figyelmükbe. TMR-monitoring, illegális drónhasználat, hatóanyag-kivonások, növényvédőszerrendelet, európai parlamenti választások, Green Deal és biológiai növényvédelem – sorolhatnánk, mi minden került szóba Keszthelyen, a MATE Georgikon Campuson három nap alatt. A XXXIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum a tudományos kutatások prezentálásának ugyanúgy helyt adott, mint a szakigazgatási aktualitásoknak, a szakirányítói döntésekre váró gyakorlati problémáknak, pro és kontra érveknek. A keleti határszélen nagyobb bajnak tűnik az ukrán és a moldáv dió, mint a nyugatin, de könnyen lehet, hogy nem a gazdaság elhelyezkedése az egyetlen probléma, ha nem megy az értékesítés. A piac végérvényesen átrendeződött, amihez sürgősen alkalmazkodni kell. 2023-ban tovább nőtt a dióterület Magyarországon, már közel van a 10 ezer hektárhoz, amelynek fele Szabolcs-Szatmár-Beregben található. Mivel az EU-n kívüli országokból erős konkurencia nyomja lefelé az árakat, a termelőknek már hektáronként 2-3 tonnát kell előállítaniuk a nyereséges termeléshez. A kéttonnás átlaghozam még csak nem is sok az amerikai, chilei vagy olasz versenytársakhoz képest, akik 4-5 tonnás hozamokkal dolgoznak az intenzív ültetvényeiken (72. oldal). Az utóbbi egy, illetve másfél évtizedben kezdtek egyre nagyobb teret hódítani a műtrágyaszóró hordozókocsik, amelyeket lényegében a függesztett szórógépek kiegészítőjeként kínálnak a gyártók. Funkciójukat tekintve, alkalmazásukkal a hárompontfüggesztésű műtrágyaszórót átalakítás nélkül használhatjuk vontatott műtrágyaszóróként; ehhez egyszerűen fel kell kapcsolnunk a kocsira. A hordozókocsik műszaki kialakításáról, előnyökről, hátrányokról a 86. oldalon induló cikkünkben olvashatnak. Remélem, friss lapunk elolvasása hasznos időtöltésnek bizonyul! Üdvözlettel:

KEDVES OLVASÓ

MEZŐHÍR • 2022 • MÁJUS

mezohir.hu

2022 • MÁJUS • MEZŐHÍR

mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

HORIZONT

Tóth Bence megközelítése a gazdák igényeinek és a szektor kihívásainak megértésében

Hídszerepben: a piackutatás jelentősége a mezőgazdaságban SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

A piackutatás nemcsak az eladások növelésére irányuló marketingeszköz, hanem a gazdák és mezőgazdasági vállalatok közötti kommunikációs híd, amely a gazdák valós igényeinek és kihívásainak feltárására összpontosít. Ez a stratégiai szemlélet lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a piac mélyreható megértésével a mezőgazdasági gyakorlatokat és termékinnovációkat formálják.

óth Bence vezetésével a Market Insight nem csupán a termékek és szolgáltatások piaci pozicionálását segíti, hanem az agrárszektor jövőbeli irányainak meghatározásában is közreműködik. A piackutatás így a hosszabb időhorizonton gondolkodó mezőgazdasági vállalatok stratégiai tervezésének és sikerének záloga, miközben elősegíti a fenntartható gazdálkodási módszerek elterjedését és az ágazat innovatív fejlődését.

A gazdák rendszerezett meghallgatása – Sok gazda csak akkor találkozik önökkel, amikor kedves fiatal telefonos operátor hölgyek hívják őket, és egy sor kérdést tesznek fel nekik – de valójában „mi fán is terem”a piackutatás? – A piackutatás, melynek alapja a vevői igények megismerésének középpontba helyezése, a stratégiában gondolkozó cégek számára bármely szektorban kulcsfontosságú szerepet tölt be. Piackutatáson nem pusztán adatgyűjtést értünk tehát, hanem jelen esetben a gazdák kihívásainak, elvárásainak jobb megértését, amelyekre a vállalatoknak megoldást kell találniuk. Úgy is szoktam ezt mondani, hogy ez a tevékenység a gazdák hangjának rendszerezett meghallgatása, és az őket érintő valós problémák azonosítása. A piackutatás így egy híd szerepét tölti be a gazdák és a mezőgazdasági vállalatok között, biztosítva, hogy a vállalatok innovációi valóban a gazdák igényeit szolgálják, miközben hozzájárulnak a vállalati rentabilitáshoz és a fenntart8

Tóth Bence

ható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdításához. Emellett a befektetők számára is létfontosságú, hiszen az ő elvárásaik is azt követelik meg, hogy a vállalatok hatékonyan és nyereségesen működjenek, amit a célzott és jól megalapozott piackutatás segíthet elérni.

– Akkor tulajdonképpen a piackutatás segít jobb akciókat és reklámokat készíteni, hogy eladják a cégek a termékeiket? – Igen, gyakran hallom, hogy „majd jól megmarketingeljük a dolgokat”, amit sokan csak felületes akciókként képzelnek el, mint „ha kettőt vesz és mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

feliratkozik, akkor kap rózsaszín hűtőmágnest”, vagy olyanokra gondolnak, mint a „vedd meg most olcsóbban!” típusú üzenetek. De a marketing ennél sokkal többet jelent.

HORIZONT

értékeit és céljait, és valódi kapcsolatot teremt az ügyfelekkel. Végül, de nem utolsósorban, a marketing az innováció és a termékfejlesztés szerves része. A piackutatások és a

Maga a bizonytalanság és a tervezést lehetetlenné tevő változások rosszabbak, mint egy bármilyen kedvezőtlen, de biztos ütemterv A marketing elsősorban a piac mélyreható megértéséről szól. Nemcsak arról, mit akar az ügyfél, hanem arról is, hogy miért akarja azt, és hogyan tudjuk a legjobban kielégíteni az igényeit. Például a biológiai termékek piaci potenciáljának becslésekor nem elég tudni, hogy a gazdák „innovatív megoldásokat keresnek”; meg kell értenünk a döntéseik mögötti motivációkat, az alkalmazási kihívásokat, a költségvetési korlátokat és a támogatási környezetet is. A márkánk építése során nem pusztán egy logót vagy szlogent hozunk létre. Egy ígéretet adunk az ügyfeleknek. Ez a kapcsolat a bizalomra épül, és a hitelességen alapul, ami messze túlmutat a hagyományos „megveszem-e vagy sem” döntésen. Amikor a kommunikációs stratégiákról beszélünk, nem csak a szavak és képek válogatásáról van szó. Arról van szó, hogy koherens, átgondolt üzenetet közvetítsünk, ami tükrözi a vállalatunk

mezohir.hu

vevői visszajelzések alapján az új termékek és szolgáltatások fejlesztése során a fogyasztói igényeket helyezzük előtérbe, amelyek valóban hozzáadott értéket képviselnek. Tehát igen, a piackutatás segíthet a jobb akciókban és reklámokban, de a marketing magja sokkal mélyebb: a piac, az ügyfél és a hosszú távú márkaépítés alapos megértésén alapul.

Agrárium az állandó bizonytalanságban – Ön és kollégái napi kapcsolatban állnak a gazdákkal: ez alapján hogyan látja a helyzetüket és a magyar mezőgazdaság állapotát? – A mezőgazdaság soha nem a könynyen megszerezhető, évről évre növekedő magas profitról szólt, ugyanakkor több év átlagában az előrelátó gazdáknak biztos jövedelmet, fejlődési lehetőséget biztosított a rendszerváltás után.

Az elmúlt három-négy évben viszont mintha minden megváltozott volna körülöttünk. A COVID okozta sokkhatást, az ellátási láncok problémáival szembesülést óriási aszály követte 2022-ben, azonban 2023 sem hozott érdemi pozitív változást: a terményárak alacsony szinten stabilizálódtak, a piaci helyzet kiszámíthatatlan, az inputanyagárak intenzíven növekedtek, együtt minden egyéb költségükkel. Középtávon sem jobb a helyzet, bár mintha a Green Deal-hez kapcsolódó szerkivonások üteme csökkenne – ami alapjaiban fogja megváltoztatni a jelenlegi termelés gyakorlatát és jövedelemviszonyait is –, és a támogatások csökkentése sem következett még be, de sokszor maga a bizonytalanság és tervezést lehetetlenné tevő változások rosszabbak, mint egy bármilyen kedvezőtlen, de biztos ütemterv. A mezőgazdaság digitalizációja, a biológiai termékek új horizontokat nyitnak – mi is folyamatosan monitorozzuk ezeket a területeket több országban, így pontos adatokkal rendelkezünk, és segítjük megbízóinkat –, de mindent összevetve jelen pillanatban nem várhatjuk még a hatékonyság drasztikus növekedését, sem azt, hogy teljes körű alternatíváik legyenek a jelenlegi gyakorlatoknak. Emiatt nemcsak a gazdák, hanem a nagy multinacionális cégek is folyamatosan változtatni kényszerülnek a stratégiájukon. FOLYTATÁS A 10. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

HORIZONT FOLYTATÁS A 9. OLDALRÓL

– Hogyan látja a megbízói oldalt, a partnereiket? – Nem egyszerű az ő helyzetük sem – ami szorosan összefügg a gazdák helyzetével. A cégek összevonása, a magyarországi kirendeltségek országcsoportokba szervezése mintha felgyorsult volna pár éve. Ez természetesen azt is jelenti, hogy tőkeerős, az egyre többe kerülő fejlesztési és kísérleti költségeket finanszírozni képes vállalatok jönnek létre. Az elmúlt években nem csökkent drasztikusan a tanácsadói hálózatuk létszáma, továbbra is partnerségre törekednek a gazdákkal, segítve őket a napi munkájukban. A profitabilitásuk csökkenésével, a portfólió átalakulásával ugyanakkor komoly változások várhatók. Véleményem szerint ebből a szempontból vízválasztó lesz 2024, és néhány év múlva akár az is elképzelhető, hogy pár cég a marketing- vagy akár szaktanácsadói funkciót is kiszervezi, és itt csak egy minimális létszámú fiókirodát tart fenn – több ilyen példát láttunk már erre a gyógyszeriparban. Ez tulajdonképpen leképződése az ország, a régiónk vagy akár egész Európa súlyvesztésének több cég stratégiájában. Az idei év taktikai szempontból is nehéz lesz; bizonytalan, bennragadt készletekkel és várhatóan komolyabb financiális korlátokkal a gazdák részéről.

Kutatás, tanácsadás, magánélet – Önök hogyan közelítenek meg egy üzleti problémát? – Minden üzleti probléma, kihívás egyedi, így a mi megoldásaink sem sablonok szerint készülnek. Közel 20 év során több száz kutatást és arra épülő tanácsadást végeztem tucatnyi országban, közel ötven ügyfélnek számos iparágban – de elsősorban mezőgazdaságban és gyógyszeriparban –, felsővezetők üzleti igényeire válaszolva, sokszor egész céges stratégiát érintő kérdéseket is érintve. Hiszem, hogy a gyakorlaton keresztül válhat valaki jó kutatóvá, tanácsadóvá, alázattal és elhivatottsággal, tanulva ügyfelektől, kollégáktól. De ez nem elegendő ahhoz, hogy hiteles módon tudjon segíteni az ember az üzleti kérdések megválaszolásában, ehhez folyamatosan képezni is kell magunkat. 10

Nem várhatjuk még a hatékonyság drasztikus növekedését, sem azt, hogy teljes körű alternatíváik legyenek a jelenlegi gyakorlatoknak

Az egyetemi gazdasági és politikai szociológia szakirányokon végzett és PR- és marketingkommunikációs tanulmányaimat követően egészség-gazdaságtani végzettséget szereztem a Corvinuson, digitális marketing, entrepreneurship, Big Data és adatelemzés témában továbbképeztem magam a CEU-n, a Seed üzleti iskolában döntéselméletet tanultam, azután pedig a régióvezető kettős Executive MBA-képzését kezdtem el, de természetesen számos egyéb konferencián is részt vettem mint előadó is. Az általános üzleti, marketing- és piacismeretemre támaszkodva már nem csupán a kutatásokkal állok rendelkezésre, hanem segítek néhány kiemelt ügyfél esetén a stratégiaalkotásban és a marketingtervezés különböző szakaszain keresztül a megvalósításban is.

ismert képzésére jár, és emellett jogot hallgat itthon, feleségem pszichológus. Családunk része Ramsey, egy gyönyörű golden retriever kutya, amellyel sok kiállításon vettünk részt számos országban, Interchampion cím várományosa, remélem, nemsokára terápiás munkában is részt fog venni – de elsősorban mindennapjaim része, a borkóstolástól a külföldi utakig. – Mik a tervei a következő időszakra? – Továbbra is piackutatással és még nagyobb hangsúllyal az erre épülő tanácsadással szeretnék foglalkozni, és segíteni az ügyfeleket a jókor kialakított, üzletileg helyes döntések meghozatalában. Nem szeretnék bevételeket tekintve drasztikusan növekedni. Ahogy idősödöm, érzem a korlátaimat, szeretném megszüntetni a magamnak

A piackutatás azt is biztosíthatja, hogy az innovációk valóban a gazdák igényeit szolgálják De ez az exkluzivitás a piackutatási ügyfélkörünkre is jellemző, azokkal az ügyfelekkel nem működünk tovább együtt, ahol már egy üzleti kérdést sem tudnak artikulálni, és úgy érezzük, hogy pénzkidobás lenne számukra a kutatásunk. – Van ideje mindemellett másra is az életben? – Természetesen, nagyon büszke vagyok családomra, fiam a Bécsi Közgazdasági Egyetem talán legjobban el-

előírt éjszakai műszakokat, és csak annyit csak vállalni, a legjobb ügyfeleim igényeit is szem előtt tartva, amit munkaidőben, kimagasló minőségben el tudok látni. Újra tervezem indítani gyakornoki programomat, továbbra is nyitott vagyok arra, hogy társadalmi hasznosságú kutatásokat ingyen elvégezzek, értékes kezdeményezéseket pro bono tanácsadással segítsek. mezohir.hu

2022 • MÁJUS • MEZŐHÍR

mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

EXKLUZÍV

Humbug vagy lehetőség a biológiai növényvédelem?

Kikérjük magunknak – már csak a biotermesztők nevében is SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

„Mi is az integrált növényvédelem? Olyan kevés növényvédő szert használunk, amennyire csak lehet, és olyan sokat, amennyi szükséges” – sokadik megfogalmazása ez korunk legelfogadhatóbb mezőgazdasági szemléletének. Minderről Najat Attilával és Szász Péterrel, a Biocont Magyarország eddigi és frissen kinevezett ügyvezetőjével beszélgettünk, a Keszthelyi Növényvédelmi Fórum szünetében.

A szabad ég alatt megpróbálni – A Green Deal, az európai zöldmegállapodás okán erősödik a zöldelvárás, ezzel együtt egy társadalmi igény, amit viszont termelői tiltakozások is kísértek. Mára pedig szinte népharaggá erő-

Najat Attila 12

södött az egyébként jó irányelv. Mi az oka a disszonanciának? N. A.: – A fő cél az lett volna, hogy Európa – világelsőként – klímasemleges kontinenssé váljon. Ennek egyébként csak részhalmaza a biológiai növényvédelem vagy a biotermesztés. Mielőtt a biológiai növényvédelmet is az elvakult „európai sötétzöldeknek” tudnánk be, azt azért szögezzük le, hogy a leginkább Észak-Amerikában terjedt el a biológiai növényvédő szerek használata. Szét kellene választani több fogalmat, már rögtön az elején. A Green Deal „A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiáj keretében az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy 2030-ra a mezőgazdasági földterületek 25%-a ökológiai gazdálkodás alatt álljon. Ugyanez a stratégia azt is előirányozza, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői 2030-ra a kémiai növényvédő szerekből a jelenleginél 50%-kal, mű-

trágyából pedig 20%-kal kevesebbet használjanak fel. Ha ezeket a számokat egy egyébként konvencionális termelő elé teszszük, pláne minden háttériformáció és alternatíva nélkül, természetes, hogy felkapja a fejét – és ma már mást is. A kommunikáció és a tudás hiánya vezetett odáig, hogy kiéleződtek az ellentétek a fogyasztó és a mezőgazdasági termelő között. De nem is kell elmenni idáig! Szakmai berkekben is maradtak még edukációs feladatok, hisz amíg a biológiai készítményeinket egy termelő azzal az indokkal utasítja vissza, hogy bocs, nem vagyok biotermesztő, akkor messzebbről kell kezdeni a magyarázatot. – Magyarázni kell? Mi a leggyakrabban előforduló kérdés a termelőknél, hisz azt gondolnánk, hogy a „biológiai növényvédő szerek” kifejezés magáért beszél. Nem csak kifogáskeresésről van szó? mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

Sz. P.: – Nem. A termelői kifogást gyakorlatilag nem igazán kell kezelnünk, hisz a megfelelő tudás birtokában, főleg megtapasztalás után magyarázatra nem sok szükség van. Viszont az alapfogalmakat, de még a termelésünk célját is sokszor tisztáznunk kell, sajnos szakmai berkekben is. Mert amikor azt halljuk, hogy „a biológiai növényvédelem csak zárt térben használható, próbálnánk meg bezzeg a szabad ég alatt”, ezt kikérjük magunknak a biotermesztők, a sikeres referenciagazdaságok, valamint a gyümölcstermesztők, szőlészek nevében is. Szóval, van mit tanulni és tanítani.

Briliáns – és fenntartható – A Biocont Magyarország Kft. két évtizede azzal a szándékkal alakult, hogy a biológiai növényvédelem hazánkban kevésbé ismert technológiáit, készítményeit meghonosítsa. A stafétabot átadásakor sikeresnek ítéli meg a feladat teljesítését? N. A.: – Nem kérdés, hogy a növénytermesztésre szükség van, de a minél kisebb környezetterheléssel előállított és valóban egészséges, tehát kemikáliáktól minél inkább mentes élelmiszerek iránt is nő a kereslet, ez tény. A társadalmi igényeket persze hamar felfedezte a piac, lereagálta, és tudomásul kell venni, ez az expresszvonat javában robog már, a jövő, sőt, a jelen is a valódi integrált és ökológiai gazdálkodásé, melynek kulcsfontosságú eleme a biológiai növényvédelem. Ennek az irányvonalnak vagyunk az úttörői, a Biocont cégcsoport tagjaként, piacvezető szereplőként, visszajelzéseink szerint a termelők és a fogyasztók megelégedésére. Tehát alapvetően sikeresnek tartom a munkánkat. – Előadásában viszont nem igazán helyezte az élvonalba a magyar eredményeket. Hogy is van ez akkor? N. A.: – Nincs ezen mit szépíteni, a hazai biológiai növényvédelmi megoldások alkalmazása csak kullog az európai átlag mögött. Mi tudjuk, hogy tevékenységünk aktívan és hatékonyan szolgálja mind a természet, mind az emberi egészség védelmét, miközben a biológiai növényvédelem jól alkalmazott megoldásaival a termelők is jól járnak. Azt is felismertük, hogy az oktatást, a szakma edukálását is át kell venni, de legalábbis aktívan segíteni kell. mezohir.hu

EXKLUZÍV

Szász Péter

A termelőnek meg kell tanítani, hogy a kultúrnövények megvédéséhez minden esetben, igenis tervre van szükség. És erre briliáns és fenntartható eszközünk van, ez a sokat emlegetett integrált növénytermesztés, az integrált növényvédelem. Ahogy azt is tanítanunk kell – ha már a biológiai növényvédelmet választottuk hivatásnak –, hogy a megfigyelés, a tapasztalás, sőt, a megelőzés is már növényvédelem,

kényszerítik „csak” a termelőt a szemléletváltás irányába. Ráadásul erősen hiányosak a közös EU-s szabályozások és az irányelvek. A tagállamok hatóságai sokszor eltérő döntéseket hoznak. Ha ez még nem lenne elég, akkor az unióban mindent szabad, ami nincs tételesen tiltva, tehát ami nem engedélyköteles, azt nem akadályozzák. Ezzel szemben tagállami szinten (nálunk) amire nincs EU-s szabály, arra írunk saját korlátozást. – Az év elején kaptuk a hírt a vezetőváltásról. A tapasztalatai alapján mély víznek látja, különösen a fenti feltételek mellett a feladatot? SZ. P.: – Már három éve a Biocont Magyarország Kft.-nél dolgozom, a feladattal és a szemlélettel is volt időm azonosulni, sőt, Erdélyből érkeztem, alapvetően természetközeli életfilozófiával; gyakorlatilag már akkor ezt vallottam, mikor a Green Deal fogalma fel sem merült. Itt pedig az anyavállalat, valamint Attila vezetése alatt a hazai csapat is lefektette az alapokat, az irány egyértelmű, kihívás pedig mindig akad, sőt, most lesz igazán.

Ahhoz, hogy jól használjuk a világot, hogy ne romboljuk tovább,és ne pazaroljuk az időnket, újra kell tanulnunk, hogyan létezzünk benne ráadásul abszolút biológiai növényvédelem. A komplexen alkalmazott integrált növényvédelem „csak” eszközöket és stratégiát kínál a károk minimalizálására, az eredmény fenntartható maximalizálása mellett. Az összes többi döntés a termelőé.

Tilos, ami nincs engedélyezve – Védjük meg egy kicsit a termelőt! Minden adott egyébként valóban a zöldebb gondolkodáshoz? N. A.: – A növényvédelmi trendek folyamatos változását valóban a fenntarthatóság filozófiája határozza meg. A „kémiai” szerek kínálatának fokozatos csökkenése mellett a biológiai módszerek térnyerésének lehetünk szemtanúi, ami mind a gyártók, mind a gazdálkodók eddigi bevett gyakorlatainak a teljes átalakulását jelenti. Az viszont nem biztos, hogy jó megoldás, hogy a hatóanyag-kivonások

Az elkövetkező időszakban további piaci szegmensekre is belépünk, mint például az állattenyésztési szektor, és nagyobb hangsúlyt fektetünk majd a szántóföldi gazdálkodást folytató partnereink kiszolgálására is. N. A.: – Én pedig új szakmai kihívásokkal, elsősorban a teljes cégcsoportot érintő stratégiai feladatokkal foglalkozom majd a jövőben, a nemzetközi stratégiai projektekért fogok felelni. A szinergiák jobb kihasználása, az erőforrás-optimalizálás és portfóliófejlesztés lesz elsősorban az új feladatom, ezért adom át a hazai ügyvezetői feladatokat kollégámnak. Ezt az évet átmenetnek szánjuk, a teljes szezonon keresztül Péter mellett állok, és garantáljuk, hogy partnereink a váltásból csak pozitívumokat fognak érzékelni.

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

AKTUÁLIS

Az Amalgerol® termékcsalád az AÖP-ben SZERZŐ: HECHTA KFT.

Az Agrár-ökológia Program első évében több problémával is szembesültek a termelők. Lassan megtanulva ezt a programot is, kiismerjük, hogy mely gyakorlatokat érdemes vállalni, és melyek azok, amelyek túlzott kockázattal vagy többletmunkával járnak. Egyszerűnek látszott a növénykondicionáló vagy mikrobiológiai készítmények vásárlása, de ezeknél át kellett gondolni az eddigi termesztési gyakorlatot.

növénykondicionáló szereket általában a termelők a növényeket ért stressz kezelésére használják. Ha valami probléma van, fagykár, hideg, növényvédőszer-elsodródás stb., ami a növények fejlődését hátrányosan érinti, akkor veszik elő ezeket a készítményeket. Normál körülmények között, ha nincs semmi kedvezőtlen hatás, a növénykondicionáló szerek használata nem eredményez 5–10%-nál nagyobb terméstöbbletet. Ha úgy állítjuk be a kísérleteket, hogy előtte stresszt okozunk a növényeknek, és kezeljük ezeknek a növényeknek egy részét, a kezelt növények növekedése és termése jóval meg fogja haladni a kezeletlen növényekét. A növényeket ért stresszfaktorok káros hatása és a növénykondicionálók használata során fellépő folyamatok jól mérhetőek.

A növénykondicionáló szerek használata okszerű; akkor permetezünk, ha szükség van rá. Az Agrár-ökológiai Programban a növénykondicionáló szerek használatát előre be kell tervezni a technológiába. Ez az eddigi gyakorlattal ellentmondásban áll, hiszen így a növénykondicionáló szerek használatát növénytermesztési technológiai elemnek tekintjük, beépítjük a technológiába, mint kötelező felhasználást, és pontot kapunk az AÖP-ben a használatukért. Több termelő már technológiai elemként használja a növénykondicionáló szereket, de ez függ a termesztett növény érzékenységétől, az évjárattól, a terület adottságaitól és még sok más körülménytől. Az Amalgerol növénykondicionáló készítményt először a cukorrépában használták technológiai elemként. Ha ismerjük azokat a kör-

nyezeti hatásokat, amelyekre a termesztett növény szinte biztosan stressz fellépésével reagál, ezekre a pontokra tervezhető a növénykondicionáló szerek használata.

A mikrobiológiai termékek esetében a technológiába illesztés ennél egyszerűbb. A tarlóbontás szükségszerűsége vagy a talajban áttelelő gombafertőzések megléte egy általánosabb, szinte mindenhol felmerülő probléma. A talajok rossz állapota is általános jelenség. Így lényegében kijelenthetjük, hogy a mikrobiológiai készítmények technológiába illesztése szükségszerű és elvárt művelet.

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

AKTUÁLIS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

AKTUÁLIS

A folyamatosan változó földforgalmi szabályozás releváns elemei

Egyre jobb, de huszonnégyre? SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ

Egy december közepén elfogadott „salátatörvény” következtében január elsejétől ismételten változtak a földforgalmi törvények szabályai. Ennek nyomán – a MAGOSZ tájékoztatása szerint – többek között szigorodtak a művelés alól való kivonás, az egybefoglalt vételár, továbbá saját földterület saját cégnek való bérbeadásának szabályai. De a módosítás érintette a földterületek vételára kifizetésének előírásait is. Időközben – 2023. novemberben – a KSH közzétette a földforgalommal kapcsolatos legfrissebb statisztikai kimutatásokat: a termőföldforgalom ugyan visszaesett, de az árak növekedése látható.

Sok próbálkozás, de mennyi siker? Csak az idei évben várhatóan négy alkalommal változott, illetve változik majd a földforgalmi szabályozás hazánkban. Bár a jogalkotó minden alkalommal a való élet viszonyaihoz való alkalmazkodást emeli ki, mégis egyre nehezebb az éppen aktuális szabályok követhetősége. Nagy vonalakban visszatekintve mintegy 16

35 évet a rendszerváltásig, a földforgalmi szabályok összetettsége mindig is vitathatatlan volt. Annak idején a földről szóló 1987. évi törvény – és alacsonyabb szintű jogszabályok – szabályozták a földek tulajdonára és használatára vonatkozó jogviszonyokat. Nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve külföldi jogi személyek termőföld tu-

lajdonjogát kizárólag pénzügyminisztériumi engedéllyel szerezhették meg. 1992-től – ideiglenesen – ezt a lehetőséget ki is zárták, holott ebben az időben a belföldi cégek földtulajdonszerzését nem korlátozták, továbbá a kárpótlási jegyek bevezetésével az sem volt előírás, hogy csak mezőgazdasághoz értő személy szerezhet tulajdonjogot a földeken. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

1994-től aztán a cél lett a termőterületek mennyisége csökkenésének korlátozása, a cégek tulajdonszerzésének korlátozása, illetve továbbra is a külföldiek – magánszemélyek és jogi személyek – földszerzésének a megakadályozása. Ez alól kivételt a tanya és a hozzá tartozó földterületek jelentették, illetve a termőföld kisajátítása kapcsán kapott kártalanítás összegéből vásárolt termőföld, valamint a termőföldön fennálló közös tulajdon megszüntetésével tulajdonba kerülő föld megszerzése. Mindehhez továbbra is hatósági engedély volt szükséges. Ugyanakkor 1994. július 27-től egészen 2001. december 31-ig nem volt korlátozva a bel- és külföldiek földhasználata, illetve a haszonélvezeti jog alapítása sem. 2002-től azonban a belföldi jogi személyek (illetve külföldi jogi és természetes személyek) termőföldtulajdonhoz való – mind közvetlen, mind a szabályok kijátszásával közvetett módokon történő – hozzájutását korlátozták, de a tiltás ellenére ma már abszurdnak mondható, élelmes, mégis jogellenes földszerzési módok jelentek meg a gyakorlatban. Ebben az időben terjedtek el a „zsebszerződések” is, amelyek fogalmát természetesen jogszabályok nem definiálták. Zsebszerződéseken azokat a rejtetten, aláírás és dátum nélkül készített szerződéseket értjük, amelyek célja a termőföld forgalmával összefüggő korlátozások, tilalmak kijátszása. A zseb-

AKTUÁLIS

szerződések bármilyen típusú szerződés képét ölthették a „sima” adásvételi szerződéstől egészen a tartási szerződésig vagy éppen a művelésből való kivonásig. A 2013-tól, illetve 2014-től hatályba lépő földforgalmi szabályozás nemcsak a szigorú eljárási szabályok bevezetésével, hanem a zsebszerződések kriminalizálásával (BTK-ba történő foglalásával) is hathatósan lépett fel a kijátszó gyakorlat ellen. Ezzel egy időben, 2014-re az Európai Unióhoz való csatlakozás nyomán az EU-s állampolgárok földszerzésének tiltását szolgáló moratórium ideje is lejárt. Az Európai Unió „alkotmányaként” funkcionáló négy alapszabadság elve (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása), illetve az Európai Parlament 2017-es

A KSH jelenti – avagy a termőföldforgalom alakulása 2022-ben Évek óta gyorsul a termőföldárak növekedési üteme: a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 12%kal haladta meg 2022 folyamán az egy évvel korábbi mértéket. Ugyanakkor a földbérleti díjak tekintetében kismértékű csökkenés volt tapasztalható – egy hektár szántó esetén az előző évihez képest 12% volt az áremelkedés. Az OTP Bank 2022-es kimutatása a termőföld immár évtizedes távlatban töretlen áremelkedésének főbb okai

A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 12%-kal haladta meg 2022 folyamán az egy évvel korábbi mértéket jelentése előírta, hogy a földkoncentráció és földspekuláció elleni védőintézkedések nem járhatnak az európai uniós tagállamok állampolgárai elleni diszkriminatív intézkedésekkel. A tagállamok – így hazánk – szabályozásának meg kell felelnie

A 2022-es év folyamán értékesített területek közel kétharmada szántó művelési ágú volt mezohir.hu

mind az általános jogelveknek, mind a jogbiztonság elvének, mind pedig a bizalomvédelem elvének, ami adott szabályozást, jogintézményt illeti.

között a növénytermesztés átlagosnál magasabb jövedelmezőségét, a területalapú támogatások nagyságát, a termőföld legalább öt éves haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességét, a sokéves átlagot meghaladó terményárakat, valamint a viszonylag kedvező kamatkörnyezetet emelte ki. A Központi Statisztikai Hivatal 2023 végén publikált adatai szerint a legnagyobb termőföldforgalom Bács-Kiskun vármegyében volt tapasztalható. Ezzel szemben azonban az értékesített termőterületek területe 18%-os csökkenést mutatott 2022 folyamán. Az értékesített területek közel kétharmada szántó művelési ágú volt, míg a legkisebb része gyümölcsös. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3-3 millió forintot kellett fizetni, míg gyep és erdő esetén a hektáronkénti átlagár meghaladta az egymillió forintot. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett, az értékesített terület nagysága Heves, Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében csökkent leginkább. Országosan egy hektár FOLYTATÁS A 18. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

AKTUÁLIS FOLYTATÁS A 17. OLDALRÓL

szántó átlagos éves bérleti díja 81 600 forint volt, a gyümölcsös bérleti díja 16, az erdőé 12, a szőlőé 11, a gyepé 8,5%kal nőtt 2021-hez mérten.

A földforgalmi törvény leglényegesebb változásai 2023-ban A tavalyi év folyamán a földforgalmi változások igen széles körben jelentkeztek, közülük a földterületek helybeli átlagárával kapcsolatosak a legismertebbek. Kiemelhető, hogy módosultak az egybefoglalt vételár, valamint az elővásárlási jogosultság szabályai, de az előhaszonbérleti jogosultságra és az egybefoglalt haszonbérre vonatkozó rendelkezések is. Viszonylag kis volumenű változás történt a föld közeli hozzátartozó (a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint elsősorban házastárs, egyeneságbeli rokon, de ide tartozik a testvér, illetve a gyermek is, akár örökbefogadott vagy éppen mostoha) részére történő átruházásnak a szabályozásában. Abban az esetben, ha az eredeti tulajdonszerző vállalta, hogy a földterület használatát másnak 5 éven keresztül nem engedi át, és eleget tesz földhasználati kötelezettségének, akkor, ha közeli hozzátartozója részére mégis eladja a területet, a szerző fél viszi tovább a hátralévő időre a vállalásokat. Nagyobb volumenű változás történt az egybefoglalt vételár szabályai tekintetében. Mint ismert, egybefoglalt vé-

Módosultak az egybefoglalt vételár és az elővásárlási jogosultság szabályai, de a haszonbérre vonatkozó rendelkezések is

telár abban az esetben alkalmazható, ha az ingatlanok egy gazdasági egységet képeznek; ezt a jog dologösszességnek nevezi. A dologösszesség jellemzője, hogy elemeit az azonos gazdasági cél tartja össze, ráadásul a dologösszességbe tartozó dolgok gyakran egyneműek, ám a látszólagos egység azonban nem jelenti azt, hogy a dologösszesség egy dolognak minősülne. A dologösszességhez tartozó dolgok nem alkotnak egy tulajdoni egységet, akkor is önállóan tárgyai a tulajdonjog-

nak, ha értékesítésük egyszerre történik. Egésznek csak a dologösszesség részei tekinthetőek, a dologösszesség összetevőit lehet birtokba venni, használni, hasznait szedni, arra zálogot alapítani vagy végrehajtás alá vonni. A hatályos szabályozás a földek egységes, egy regisztrált földműves által megvalósuló földhasználatát tekinti olyan fizikai tulajdonságnak, amely dologösszességet indukálhat. Ebben az esetben a dologösszesség azért alakul ki, mert a dologösszességbe tartozó

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

földekre nézve egyes tulajdonjogi részjogosítványok (birtoklás, használat) egységesen kezeltek, ezt az egységet a dolgok egységes, egy személyhez kötődő használata teremti meg. Az egyértelműbbé vált szabályozás alapján abban az esetben alkalmazható egybefoglalt vételár (továbbá egybefoglalt haszonbér), amennyiben a földek szomszédosak vagy azonos, esetleg szomszédos járás területén fekszenek, és a földek bejegyzett használója az eladó vagy legalább 3 éve a vevő (egybefoglalt vételárnál kizárólag). A vevőnek akkor lehet elővásárlási joga – tulajdonostársként –, ha arról valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában lehet beszélni. Tavaly nyártól további változás, miszerint több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a szerződésben fel kell tüntetni külön-külön a szerződésben szereplő földek ellenértékét, valamint egyértelműen utalni kell a vételár egybefoglaltságára is.

Az adásvétel változásai Ezeken a változásokon túlmenően túlzás nélkül állítható, hogy a leglényegesebb változások a termőföldterületek adásvételével kapcsolatosak. Ennek első lépéseként 2022-től sem az adásvételi, sem a haszonbérleti szerződést már nem a jegyzőnek, hanem a földterület fekvése szerinti illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani. Ha a kormányhivatal azt rendben találja, akkor már a jegyző gondoskodik a közzétételről, amiről (il-

mezohir.hu

AKTUÁLIS

letve levételről) értesíti a kormányhivatalt. Könnyítés, miszerint az elfogadó jognyilatkozathoz kizárólag az olyan elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogot bizonyító okiratot kell csatolni, amelyet a közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz. Bizonyos kivételektől eltekintve a haszonbért banki átutalással vagy belföldi postautalvány formájában kell

A földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása vonatkozásában alapított előhaszonbérleti jog esetében a fentivel megegyező kötelezettségvállaláson túl igazolni szükséges, hogy oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultként való nyilvántartásba vétel a meghatározott határidőben bekövetkezett. További, kisebb jelentőségű változás tavaly,

A kifüggesztés időtartama 30 napra csökken, másrészt 10 hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak földet a pályakezdő gazdálkodók megfizetni. Ökológiai gazdálkodási célú földvásárlás, illetve földhaszonbérlet esetén 30 napon belül igazolni szükséges, hogy az átállás megkezdődött. A földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása vonatkozásában alapított elővásárlás és előhaszonbérlet esetében egyfelől kötelezettséget kell vállalni, hogy meghatározott ideig a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog a bérlő előállítani és feldolgozni (ez a kötelezettség egy későbbi adásvétel esetén a föld további megszerzőjét is kötelezi). Kizárólag abban az esetben lehet egyáltalán erre a jogcímre alapozott elővásárlási joggal élni, amennyiben az érintett földön nem áll fenn harmadik fél javára az adásvételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.

miszerint – mivel a földforgalmi törvény értelmében a tanya földhasználati jogosultságának átengedése nem hatósági jóváhagyáshoz kötött – a tanya földhasználati jogosultságának az átengedése során, amennyiben az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként nem szerepel, és nyilvántartott adatokból nem állapítható meg egyértelműen az ingatlanon lévő épület rendeltetése, akkor a kérelemhez csatolni kell az épületek rendeltetésének igazolására alkalmas dokumentumot.

Segítség fiatal gazdáknak, de csak korlátozottan A földforgalmi törvény tavaly nyári módosításába került bele az a kitétel, FOLYTATÁS A 20. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

AKTUÁLIS FOLYTATÁS A 19. OLDALRÓL

amely szerint egyrészt adásvételnél a kifüggesztés időtartama 30 napra csökken (60 napról), másrészt 10 hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak földet a pályakezdő gazdálkodók, másképpen, esetükben az első 10 hektárra nem szükséges alkalmazni az elővásárlási jog szabályait. Ugyanakkor ezt a megengedő szabályt két nagyon lényeges korláttal látta el már akkor a jogalkotó. Ezzel a lehetőséggel csak az a földműves élhet, akinek egyrészt sem most, sem a korábbiakban sem volt több termőföld összesen a tulajdonában, mint 10 hektár, másrészt már legalább 3 éve maximum 20 km-en belüli lakóhellyel vagy üzemközponttal rendelkezik. Miként arra a MAGOSZ akkor megjelent közleménye is rámutat, ha egy személy valaha már rendelkezett összesen 5 hektár földdel, hiába nincs már azóta a tulajdonában, ezt a méretet is figyelembe kell venni. Ebben az esetben 5 hektár vásárolható kifüggesztés nélkül. Kormányhivatali jóváhagyásra és kamarai vizsgálatra viszont továbbra is szükség van. Januártól további korlátját jelenti a fiatal gazdák könnyített tulajdonszerzésének, hogy a kedvezmények nem vonatkoznak szőlő, kert és gyümölcsös művelési ágú területekre. Akkor is szükséges kifüggeszteni, ha több alrészlet közül csak egy szerepel ilyen művelési ágban.

Ökológiailag tudatos gazdák előnyben? Mint ismert, mind az elővásárlási, mind az előhaszonbérleti rangsorban a többi helyben lakót megelőzi a helyben lakó állattartó, ökológiailag tudatos gazdálkodó vagy vetőmagtermesztő. Fontos azonban, hogy ezek a kedvezménnyel rendelkező személyek ténylegesen is végezzék e tevékenységet ezért, ha – bár hivatkoztak rá, de – valójában nem tartják be saját vállalásaikat, akkor 5 évig újabb földterületet sem adásvétel, sem haszonbérlet útján nem szerezhetnek. A bejelentésre is eljáró hatóság először csak felszólítással él, de eredménytelenség esetén már szankcionálási joga van. További szigorítás, miszerint az ökológiailag tudatos gazdálkodó ranghelyéhez való hivatkozásra csak a helyben lakóknak van jogosultságuk. Korábban elegendő volt 20 kilométeren belüli lakhellyel rendelkezni. Ráadásul csak olyan 20

A vételárra is kiterjed a követelmény, miszerint azt kizárólag transzparens módon, átutalással kell teljesíteni

művelési ágú földterület vásárolható ezzel a ranghellyel, amelyre az ökotanúsítvány is fennáll. A jogalkotó ezzel szeretné megakadályozni a visszaéléseket, hogy ha valaki olyan művelési ágra kérte eredetileg a tanúsítványt, amelyre az átállás jóval könnyebb, erre ne hivatkozhasson később, más művelési ágú terület vásárlása esetén.

Kettős mérce? Az elővásárlási jogosult számára is ugyanazok a feltételek A földforgalmi törvények hatályba lépése óta jellemző egyik tipikus visszaélési lehetőség, miszerint adott esetben az eladó az általa kiválasztott – elővásárlási jogosultsággal nem rendelkező – személlyel köt adásvételi szerződést, ám abba az elővásárlásra jogosult számára nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető szerződési feltételt „rejt el”. Ilyen feltétel lehet, miszerint „az elfogadó nyilatkozat megtételétől számított öt napon belül kötelező a vételárat megfizetni”. Ezáltal az eladó távol tudja tartani az elővásárlási vagy előhaszonbérleti joggal rendelkezőket jogosultságuk gyakorlásától. A januári jogszabályi változások részét képezi, hogy sem az adásvételi, sem a haszonbérleti szerződés nem tartalmazhat külön rendelkezést az elfogadó nyilatkozatot tevő személyre nézve.

A vételárra és az egybefoglalt vételárra vonatkozó rendelkezések Mint az fentebb látható volt, a tavalyi törvénymódosítások következtében először a haszonbérleti díjra, idén janu-

ártól pedig már a vételárra is kiterjed a követelmény, miszerint azt kizárólag transzparens módon, átutalással vagy ügyvédi letétbe helyezés útján lehet teljesíteni. Természetesen bizonyos esetekben – közeli hozzátartozók közötti adásvételnél vagy éppen gazdaságátadásnál – a fő szabály alól lesznek kivételek az életszerűség megteremtése érdekében. Fentebb – 2023-as változásokkal összefüggésben – már említésre került az egybefoglalt vételár intézménye, vagyis, ha több földterületet egy szerződéssel kívánnak eladni, és a vételárat is egybefoglaltan tüntetik fel. Fő szabály szerint ebben az esetben nem lehet az egyes területekre külön-külön elfogadó nyilatkozatot tenni, csak az összesre együttesen. Viszont a tulajdonostársat leszámítva – lásd: 2023-as változásokat –, ha valakinek akár csak az egyik földre is fennáll az előhaszonbérleti joga, akkor őt az öszszes föld tekintetében ezen a ranghelyen kell figyelembe venni. Garanciális okoknál fogva ehhez azonban különböző feltételeknek szükséges teljesülnie még. Az egyik, miszerint a területek egymással szomszédosak, változatlan maradt, míg a másodikat – a földek bejegyzett földhasználója legalább 3 éve ugyanaz a személy, és a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek – érintette a januári törvénymódosítás. Akkor is van lehetőség egybefoglalt vételárra, illetve haszonbérre, ha a vevőnek vagy a haszonbérbe vevőnek a cége használja legalább 3 éve a földeket. A céges földhasználat viszont természetesen továbbra sem biztosít elővásárlási jogot a cég tulajdonosának. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

AKTUÁLIS

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A károk mértéke és következménye

Elnyelte a belvíz? SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

Az év végén lehullott bőséges csapadékot másként fogadja a Homokhátság és másképp a folyóvölgyek termelői. Egy biztos: mindkét esetben kihatása lesz az idei termésre, sőt a vetésszerkezetre is. Továbbá támogatási szempontból is érdemes újragondolni egyes területek besorolását.

ovemberben az ország keleti felébe és különösen az északkeleti részére érkezett rengeteg csapadék, a hegyekben a sokéves átlag három-három és félszerese hullott le. Decemberben pedig az északnyugati csücsök részesült a szokásost két-két és félszeresen meghaladó mennyiségű esőben. E cikk írásakor, január közepén szinte mindenütt telített a talaj felső 50 centiméteres rétege, de nem mindenütt alakultak ki belvizek. A csapadékon kívül a domborzatnak, a talajszerkezetnek, a művelésmódnak, de még az előveteménynek is mérhető hatása van arra, hogy kialakulnak-e vizes foltok a táblában vagy sem. Az ország keleti felében a talajlazítás, a vízelvezetés és a napraforgó elővetemény tompított a belvízhelyzeten, az ország közepén leginkább a homok szívta fel a nedvességet, a többi területen pedig szinte csak a domborzati előnyökben reménykedhettek a termelők.

Ami nem fulladozik, az hamarosan éhezni fog Fejér vármegyében egy nagygazdaság vezetője a 2010-es állapotokhoz hasonlítja a mostani helyzetet. A repce a szerencsésebb, mert a magasabb

a térségben a növényegészségügyi helyzet, csak némi lisztharmatot talált a kalászosokon és gyenge fómás fertőzést a repcében. A tavaszi párán és csapadékon múlik majd a kórokozók további sorsa.

A sok csapadék nagyon sok tápanyagot is kimosott a talajból, ezt – amint lehet – pótolni kell fekvésű táblákba került, ezeket csak 7-8 százalékban érinti a pangó belvíz. A búza- és árpaterület ötöde ellenben hetek óta víz alatt van, a növények ki sem látszanak belőle, teljes pusztulás vár rájuk – vázolja szomorúan a kilátásokat az elért szakember. Egy növényvédelmi szaktanácsadó azt mondja, ősszel még kedvező volt

A rovarkárok tekintetében jól jön a január második felében beáramló hideg. A védekezést előrejelzésre kell építeni, a hatóanyagok terén azonban nehéz megvalósítani valódi szerrotációt, a piretroidokra máris toleránsak egyes populációk. „A repce esetében a gazdálkodóknak majd arra is ügyelniük kell, hogy ez a sok csapadék naCsurig telt vízzel a fagyos föld

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

gyon sok nitrogént kimosott a talajból. Amint rá lehet menni a talajra a gépekkel, ezt pótolni kell” – int a szakember. Győr-Moson-Sopronban is a domborzattól függ leginkább, hogy mekkora belvízkár, de a helyiek legalább 5 százalékra teszik a vízbe fullad növények arányát. Vas vármegyében ennél nagyobb arányú károkra tippel Kónya Zsolt. „A Rába most éppen nem árad, de a térségben 900–1000 mm csapadék hullott le tavaly, az is leginkább az év második felében. 10-15 százalékra teszem a belvizes területek arányát. Az ősziek közül ezt a repce bírja a legke-

NÖVÉNYTERMESZTÉS

ilyenkor érkező víztömeget. Alapvető a csatornahálózat bővítése, a víztározás fejlesztése, de a gazdaságon belül is át kell gondolni a területhasználatot. Azokat a táblarészeket, ahol szinte minden évben belvízfolt alakul ki, érdemesebb lehet átalakítani vizes élőhellyé, ezt már a földalapú támogatás is jutalmazza. Ahol viszont 10 évente csak egyszer van baj, ott más támogatási megoldást fognak választani a gazdák. 2024-től már mindenkinek kötelező 4 százaléknyi zöld parlagot hagynia a gazdaságában, amin legfeljebb tisztítókaszálást, szárzúzást lehet végezni.

het, hogy parlagon marad. A kisebb foltokban el kell viselnünk a terméskiesést.”

Gyomos foltok kezelése A foltszerű gyomosodást a legpontosabban és legolcsóbban drónnal lehetne kezelni, de nincs olyan készítmény, ami erre engedélyt kapott volna. A legutóbbi digitális átállási pályázaton sokan nyertek támogatást drónok és precízen vezérelhető permetezők beszerzésére, így ami az eszközállományt illeti, azzal egészen pontosan fel lehetne mérni a foltok helyét, és elvégezni a kezelést földi gépekkel is. Inkább az emberi tudás vagy a fizetőképesség a gátja annak, ha nem készülnek el a megfelelő applikációs térképek a helyzetüket pontosan bemérni tudó és jól szakaszolható permetezők számára – vélekedik egy másik borsodi gazdaság vezetője. Ő úgy látja, hiába a precízebb eszközállomány, ha a termelők 90 százaléka nem képes kihasználni a gépek képességeit.

Drénnel előnyben

Az őszi vetésekben becsült belvízkár mértéke az év elején

vésbé. A most érkező keményebb hideg nem változtat a vízben álló növények helyzetén: hiába lassul le az anyagcseréjük, ha tartósan mínusz 5-8 fok lesz, akkor a jégpáncél alatt sem érzik jól magukat. Ahol meg csak szimplán vizes a föld, ott a napközben kiengedő feltalaj tépheti el a hajszálgyökereket” – sorolja a szakember, aki nincs meggyőződve arról, hogy a belvízkárt enyhíti a fagy. A kártevők nyomása szempontjából viszont üdvözlendőek a mínusz 8 fokot hozó éjszakák, a pockok pedig már a sok esőt is megszenvedték.

Legyen parlag! A szakember úgy látja, hogy a nagyjából 10 évente érkező árhullámokra, csapadéközönre szüksége van a földnek, de jobban is hasznosíthatnánk az mezohir.hu

Ennek összefüggő kiterjedése el kell hogy érje a legalább 0,25 hektárt, és rajta január 1-jétől augusztus 31-éig semmilyen növénykultúrát nem szabad vetni vagy aratni. Észszerű lehet a belvízkárosult terület felét, ami országos átlagban 7 százalék körül lehet, parlagként „hasznosítani”. Borsod-Abaúj-Zemplén területén csak a dombokon gazdálkodók mentesülnek a belvízkároktól, mindenki más elvesztett legalább 10 százaléknyi termést az ősziekből. Egy kétezer hektáros nagygazdaság vezetője azt mondja, hogy minden kötöttebb talajú táblájukban 20-30 százalékos kárt tett a belvíz, a homokos vályogtalajok csak 5-10 százalékban érintettek. „Ahol 10 hektáros foltokban kipusztul a vetés, ott muszáj lesz tavaszi kultúrát vetnünk, de ilyen árak mellett még nem tudom, mit. Le-

Máté Réka, a Csiff-Land Kft. ügyvezetője azt mondja, Hajdú-Bihar vármegye délebbi részein semmiképp sem beszélhetünk rendkívüli belvizes helyzetről, láttak ennél már sokkal komolyabbat is. „Az biztos, hogy a drénezés előnyei most jól kidomborodnak: a csövek folyamatosan eresztik le a vizet, és egyik ilyen táblánkon sincsenek tócsák. Az 1600 hektáros szántóból több mint 400 hektár drénezett. A többi terület nagyjából 12 százaléka olyan, hogy lemondhatunk a benne lévő növényekről. Bár lazítani rendszeresen szoktunk, nemcsak ettől függ, hogyan viselkedik nagy esők hatására egy adott talajtípus. Ennyi csapadék után a mély fekvésű részeken mindenképpen megáll a víz, különösen, ha ott korábban nem napraforgó volt” – utal a szakember az elővetemény vízkészletre és talajszerkezetre gyakorolt hatására.

Kártevők és kórokozók Ősz elején még az aszály volt a gond. Akkor a pocok 30 százalékos kárt csinált a repcéjükben, amit újra kellett vetni. Most a pangó vizet is a repce tűri a legkevésbé. A búza és az árpa még helyre jöhet a felszáradó részeken. FOLYTATÁS A 26. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 25. OLDALRÓL

Máté Réka nem gondolja, hogy 2024 növényvédelmi kihívásai komolyabbak lesznek a tavalyinál. „Én az idei telet normálisabbnak látom, mint a tavalyit. A védekezés sikere leginkább az állandó jelenléten, odafigyelésen múlik.” „A vízügyi igazgatóság szerint Békés vármegyében nincs összefüggő belvíz. A korábbi években mi is jóval nagyobb vizes foltokkal találkoztunk” – mondja egy helyi gazdaság vezetője. Feljegyzései szerint 2022-ben egész évben 420 mm csapadék hullott a megyében, tavaly viszont 640 mm, ebből 110 mm csak novemberben. Az valószínűleg jól meg is gyérítette a pocokállományt. Egyébként ráfért a földekre az eső, még így sem pótolta az időjárás a 2022-es év vízveszteségét. Szerinte viszont komolyabban kell készülni a kórokozók, kártevők megjelenésére, mint tavaly. „Egyelőre rendben vannak a növények. Tavaly ilyenkor már vírustól és tápanyaghiánytól sárgultak a kalászosok, főként az árpa. Idén több nitrogént adtak ki a gazdák. A rovarok elleni védekezés nemcsak az előírás

A belvíz következményei • Az átnedvesedett föld lassan melegszik, lassabban ébred benne a talajélet, lassabban indulnak majd az állományok. • Magasabb vízállásnál a gyökerek kevésbé mélyre hatolnak, ezért egy későbbi aszály súlyosabban érinti a sekélyen gyökerező állományt. • Sok tápanyag kimosódik a gyökérzónából, amit pótolni kell. • A nedves környezet kedvez a legtöbb gombafajnak. • Nedves talajon a munkavégzés fokozott talajszerkezet-rombolással jár. • A kipusztult foltok gyomkezelést igényelnek. • A kipusztult részek 0,25 hektáros méret felett parlagnak minősíthetők. • Nagy területű növénypusztulás esetén kapásnövényre kell váltani a területen. Az előző kultúrához kapcsolódó szinte összes költség a következőt terheli, de a vízzel jól feltöltött talajon jó termés remélhető. • Egész Európáról elmondhatjuk, hogy a bel- és árvizek következtében 2024ben magasabb költséggel kevesebb kalászos terem idén, repcéből kevesebb lesz, a kukorica területe pedig növekedni fog. 26

A tavaly februári összkép sokkal sanyarúbb volt

miatt alapul előrejelzésen, hanem a pénzhiány miatt is: a precízebb időzítés jobb eredményt hoz. Másrészt az adott szer megtérülését is alaposabban átszámolják a termelők. Ha a gabona várható ára és termése gyenge, akkor hajlamosak halogatni a beavatkozást. Sajnos a terményárak ősz óta csak egy picit mozdultak felfelé.” Míg az öntés- és réti talajokon komolyabb problémákat okoz az idei belvíz, addig Bács-Kiskun vármegye nagyobb részén ennél lazább a talajszerkezet, és a gazdálkodók itt is inkább örülnek a vízkészlet telítődésének, semmint búsulnának. Morva Tamás növényvédelmi szaktanácsadó 3-4 ezer hektárra lát rá, ügyfelei alapvetően a két folyó melletti területeket művelik, itt is csak a táblák mintegy 5 százalékára tehető a víznyomásos terület. A mélyebb rétegekben nem is mindenütt telített a talaj. A szakember szerint 2024-ben az öszszes levélbetegség nagyobb arányban jelenhet meg. Különösen a sárgarozsdától és pirenofórás levélfoltosságtól tart, mivel ezek szeretik a hűvös, nedves, szeles időjárást. A csapadékosabb szezonnyitás a szeptóriának is kedvezhet. A fagyok elmúltával már védekezni kell a gombás betegségek ellen. Egy másik szaktanácsadó, aki a gyümölcsösökre, szőlőskertekre is rálát, azt mondja, talán a kalocsai, bajai részen több a pangó víz, maga a Homokhátság inkább örül, mint kesereg a csapadékhelyzet miatt. „Egy biztos: 2023 jó évjárat volt a kártevőknek, 2024-ben sokkal több áttelelő képletből indulnak a fertőzések, mint amit az utóbbi

két évben láttunk. Kicsit tartok is tőle, hogy esetleg elkényelmesedtünk, plusz spórolósabban választunk készítményeket. A január második felét jellemző keményebb hidegnek lesz kártevőgyérítő hatása, de az atkák és tripszek szempontjából ez is kevés lesz.”

Ha a nyár ezen múlik, egy kis belvíz belefér A Jászságban egy 450 hektáros gazdaságban azt halljuk, hogy az összes terület mintegy 10 százalékát fedi belvíz, de tulajdonképpen örülnek neki, hogy bőségesen feltöltött talajokkal indul majd a szezon. Ez a kapások szempontjából jót ígér, és azok hozzák igazán a pénzt. „Ami bosszant, hogy a Tápióra épülő csatornahálózat 2022ben kiszáradt, majd teljes terjedelmében benőtte a nád és a sás, így most alig folyik benne a víz…” – jegyzi meg az elért gazdaságvezető. Pest megye déli területein is inkább öröm a csapadék, mint baj. Egy közepes méretű családi gazdaság vezetője így összegez: „Ősszel itt olyan száraz volt a föld, hogy normális magágyat sem tudtunk csinálni, alig bírtuk elvetni a búzát. Itt az őszi esőket mind egy cseppig beitta a föld, az első komolyabb talajmunkákat így is csak novemberben tudtuk elvégezni. A területeim negyedét foglalják el az őszi kalászosok, egy négyzetcenti sem károsodott belőlük, a kukorica és a napraforgó pedig nagyon hálás lesz a téli csapadékért.” mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Védjük a kártevőktől az értékes vetőmagot és a fiatal fejlődő növényt!

20 éves a talajfertőtlenítés etalonja! SZERZŐ: SYNGENTA

A tavaszi vetésű kultúrákban néhány növény elvesztése is már komoly terméscsökkenést jelenthet.

talajfertőtlenítés mint technológiai elem jelentősége évről évre növekszik. A kezeletlenül maradt táblákban, ha nem éppen a kukoricabogár, akkor más kártevők, például drótférgek károsíthatják a növény fejlődése szempontjából létfontosságú gyökérzetet. A kritikus időszak az első 30–40 nap a vetéstől számítva. A hatékony talajfertőtlenítő választása, a kártevőnyomásnak megfelelő dózis befolyásolja a korai időszakot. A neonikotinoid csávázás eltűnésével ez maradt a leghatékonyabb megoldás a talajlakók ellen. A mostani gazdasági helyzetben sokan gondolkodnak a dózisok csökkentésében. De az ökológiai környezet változása kedvező a kártevők felszaporodásának, ezért érdemes a területre kijuttatott dózis megválasztásakor ellenőrizni a kártevők jelenlétét. Ha monokultúráról vagy például pillangós előveteményről beszélünk, nem lehet kérdés, hogy nem csökkenthetjük a kijutatott dózist.

A kukoricabogár ellen a legjobb megoldás a Force 1.5 G Erre a sok év tapasztalata alapján 7,8* millió tonna megmentett termés a bizonyítékunk (*a Syngenta kísérletek átlagában 1,6 t/ha termést tudtunk megmenteni). A kukorica elővetemény esetén mindig számolnunk kell a kukoricabogár-lárvakártétellel is. Az előző évi időjárási tényezők nem befolyásolták számottevő módon a kukoricabogár-imágók rajzását, az aszálytól sújtott területeken is sok imágó volt megfigyelhető, így a peterakás vélhetően zavartalanul megtörtént. A lárvák keléséig uralkodó talajkörülmények nem befolyásolják az életképességet. Ilyen körülmények között kockázatos a dózisok csökkentése. Kísérleteink szerint a Force 1.5 G dózisának 14–15 kg/ha-ról 10–12 kg/ha-ra történő csökkentése esetében a termésveszteség mértéke erősebb fertőzésnél akár 0,8–1,7 t/ha-ral is növekedhet. 28

A drótféregkártétel tavaszi kultúrákban szintén csökkenthető a Force 1.5 G-vel Valamennyi kultúrnövényünk tápnövényül szolgálhat a pattanóbogaraknak. Ennek lárvája a drótféreg, amely sok gazdanövényes kártevő révén a tavasszal vetett csírázó növények gyökerét, hipokotilját megrágva a növény fejlődését gátolja, szélsőséges esetben a csíra pusztulása is bekövetkezhet. Ezek a rovarok lárvaként több éven keresztül a talajban fejlődnek. Ez idő alatt a talajnedvesség létfontosságú a lárvák életben maradása szempontjából. Az idei év csapadékosabb időjárása miatt az ország jelentős részén a talajok felső rétegének nedvessége megfelelő a kártevő számára. Amennyiben a kártevők jelenléte a 2-3 db/m2 mennyiséget eléri, akkor már védekezni szükséges ellenük talajfertőtlenítő készítményekkel. Napraforgóban a csávázás gyakran elegendő egy alacsony-közepes drótféregfertőzés ellen. A mostani körülmények között, ahol nagyobb egyedszámú kártevő várható, ezt kombinálni kell a

Force 1.5 G talajfertőtlenítő 7–8 kg/ha dózisával. Ahol nincs csávázva a mag, ott az engedélyezett nagyobb dózis lesz megfelelő, ami 10 kg/ha. Az 1-2 éves – nagyobb kárt okozó – egyedeket nem befolyásolja a száraz talaj, ezek több hónapot is képesek táplálkozás nélkül átvészelni. Vizsgálataink szerint a kukorica érzékenyebb a drótféregfertőzésre, mint a napraforgó. A károsított kukoricanövényke könnyen elpusztul, akár már közepes fertőzés esetén jelentős tőhiányok alakulhatnak ki. Hektáronként 10 000 hiányzó tő már 2 t/ha termésveszteséget okoz. Napraforgónál 1000 növény hiánya 30–50 kg/ha termésveszteséggel jár, de a napraforgó ezt képes kompenzálni. Ha azonban 15-20 ezer növény hiányzik, az 100–700 kg/ha-ral csökkenti a termés mennyiségét. A Force 1.5 G 20 éve van a magyar piacon, változatlan minőséggel és hatékonysággal. Használják továbbra is a talajlakó kártevők elleni védekezéshez! mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Control Union: már 100 éve a gazdák szolgálatában SZERZŐ: CONTROL UNION HUNGÁRIA KFT.

A Control Union Hungária Kft. a Royal Peterson Control Union csoport része, amely több mint száz éve van jelen az áruvizsgálati szolgáltatások piacán. A cég mostanra több mint 70 országban, 4000 alkalmazottal rendelkezik. Ezt a fejlődést objektivitásának, függetlenségének, az áruk és a logisztika terén felhalmozott tudásának, valamint ügyfélbarát megoldásainak köszönheti.

z olajos magvak és egyéb gabonák minőségének megállapításához elengedhetetlen, hogy a sík raktárakban és silókban is szakszerű és gondos mintavétel történjen. A Control Union Hungária Kft. teljes országot lefedő szervezetével gyorsan tud reagálni a felmerülő igényekre. A raktári és a rakodás során végzett mintavételezés, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok lefedik a teljes kereskedelmi lánc igényeit eladói és vevői oldalon, bel- vagy külföldön egyaránt. Vákuumos technológiával 3-tól akár 30 méteres mélységig tudunk mintát

mezohir.hu

venni a tárolt áruból. Ilyen módon a silóban tárolt tételekről is pontos információt lehet szerezni az áru mozgatása nélkül is. Jól felszerelt, mezőgazdasági termékekre specializált, saját akkreditált laboratóriumunk pontos eredményekkel szolgál rövid időn belül a gabonák és olajos magvak paramétereiről, ezzel is segítve partnereink döntéshozatalát. Rövid határidővel tudjuk kimutatni a toxinokat a terménymintákból. Arra biztatjuk meglévő és leendő tisztelt Partnereinket, hogy végeztessék el betárolt áruik minősítését, hogy

„Hogy minőséget szállítsunk”

az így kapott eredmények ismeretében tárgyalhassanak a lehetséges vevőkkel. Keresse irodánkat, és kérjen ajánlatot! hungaryoffice@controlunion.com Mobil: +36-30/927-7372 +36-30/626-9197

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Szakmai kíváncsiság váltotta fel a kétkedést

TMG REAG Talajélet Konferencia Jakabszálláson SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

Magyarország termőterületeinek talaja 90%-ban leromlott állapotú. A talajegészség ráadásul alapvető hatással van előállított élelmiszereink beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti. Itt lenne a megoldás?

gy nemzetközi (amerikai) felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében a talajerózió szinte teljesen megszűnt, csökkent az inputanyagés üzemanyag-használat, a munkaerőigény, tehát összességében nőtt a jövedelmezőség. Talán a Dust Bowl idején szembesültünk először a talajdegradáció súlyával. 1930 körül a porviharok az Egyesült Államokban családok százezreit kényszerítették otthonaik elhagyására Oklahomában, Texasban, Coloradóban és Kansasben, ahol a termőföld felelőtlen használata miatt több száz méter magas vörös és fekete porviharok alakultak ki. Ha nálunk porvihar nem is volt, azzal kb. egy időben Manninger Gusztáv Adolf foglalkozott az egészséges talajélet és a művelés kapcsolatával, kimutatva a folyamatos mélyművelés hibáit. A halála után megjelent „A talaj sekély művelése” (1957) című munkájában rámutatott a lazításnak, valamint a talaj „lezárásának”, a vízmegőrző művelésnek a jelentőségére. Műveiben a sekély művelésnek, azaz mai szóhasználattal, a minimum művelésnek az előnyeit taglalta. Tehát joggal kérdezték provokatívan a rendezvény szervezői is: közel 100 évvel később még mit nem értünk?

Két nap, több száz résztvevő, végeláthatatlan szakmai beszélgetés Magyarországon a szántóföldi termőterület 4,173 millió hektár, mégis csak 5 ezer hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50–60%-án folyik már no-till gazdálko30

dás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák. A technológia hazai képviselői öszszefogtak, TMG (Talajmegújító Gazdák) néven saját költségen, „önszorgalomból” kezdték eredményeiket népszerűsíteni. Míg az eddigi években saját gazdaságaikba hívták az érdeklődőket, talajvédelmi előadásokat tartottak, az idén először kiállítással egybekötött országos rendezvényt szerveztek. 2024. január 10–11-én tehát a jakabszállási repülőtér adott otthont a TMG REAG Konferenciának, ahol már 5 ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviseltette magát. A kiállítással egybekötött rendezvény ilyen népszerűségére még talán a szervezők sem számítottak. A két színpadon zajló (sőt, Dobos Endre, a Miskolci Egyetem professzora, a Talajtani Társaság elnöke körül kötetlen beszélgetésnek induló, többórás szakmai fórum is kerekedett, így háromra emelve a fórum színhelyeit) kétnapos fórum a regeneratív gazdálkodás előnyeit ugyanúgy feszegette, mint a nehézségeit, a szakmai előadások sem csak szigorúan fehéren vagy feketén láttatták az előttünk álló lehetőségeket.

Mik akkor a talajmegújító gazdálkodás előnyei? Tudományos és gyakorlati tapasztalatokat összefoglalva direkt és indirekt előnyöket is összegyűjtöttünk a két nap alatt. Direkt előnyök: a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a talaj tápanyag- és vízszolgáltatási képességének javítása,

a talajélet beindítása, a biodiverzitás növelése, a termőképes talaj megőrzése az utókor számára, alacsonyabban tartható termelési költségek, több szabadidő. Indirekt előnyök: a gazdaság ellenálló képességének növelése a klímaváltozással szemben, inkább tudásintenzív gazdálkodás, a munkaintenzív helyett, a megtermelt termény piacképességének javulása, valós, fizetőképes piaci igények kielégítése alacsony karbonlábnyomú termékekkel, többletjövedelem (elvileg).

Pro és kontra – a pocoktól a kukoricamolyig A rendezvény őszinte légkörűnek és provokatívnak indult, az is lett. Így például a sok tápnövényű (polifág) fajokra gyakorolt hatást is firtatva, nem kihagyva a takarónövényes termesztés és a forgatás nélküli alapművelés számunkra káros haszonélvezőit. A mezei pocok felszaporodásának oka mindenekelőtt a klíma (az enyhe tél, az egymást követő száraz évjáratok). A napjainkra kialakult tömeggradáció a másodvetemények és az ugarterületek irányából indul, ez tény. Tehát az alapművelés megválasztása befolyásolhatja a pocokkolóniák kialakulásának helyét és idejét. De a pocok mindenekelőtt ökológiai “probléma”. TMG-gazdáknál a szántó mellett cserjesáv van, kétségkívül rókával, nyesttel, görénnyel és baglyokkal az odúban. Ők most kevésbé vannak kétségbe esve. A másik ilyen káros következmény a házatlan csigák felszaporodása, amimezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

nek oka mindenekelőtt az alapművelés megváltoztatása, a takarónövényes termesztés. A csigák ugyanis a nedves, nyirkos környezet legnagyobb haszonélvezői, a gyakorlat pedig azt igazolja, hogy az alapművelés milyensége és gyakorisága befolyásolja az elterjedésüket. Míg a pocok- és csigakártételt gyakran a forgatás nélküli gazdálkodás rovására írják, addig a forgatásos technológiának is vannak számunkra káros „haszonélvezői”. A láthatatlan ellenfélként számontartott drótféreg kártétele például a hatóanyag-kivonási hullámmal megerősödött. A pattanóbogarak lárvái ugyanis táblaszegélyeken, gyomosabb (vagy csak elhanyagoltabb) területeken tudnak felszaporodni, és mivel polifágok, így kukoricán, napraforgón, kalászosokban, cukorrépán, de még akár szabadföldi paprikában vagy paradicsomban is komoly kárt okoznak. A forgatásos talajművelés „fekete bárányaként” emlegetett eketalpréteg a drótférget (ugyanúgy, mint a cserebogárpajort), a mélyebb rétegekben tartja télen, így tavassal egy robbanásszerű kártételt tapasztalunk. Tehát, elvileg, szántás mellett ezek kevesebben lennének. A gyakorlat és a kutatás azonban még nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy a koncentráltabb megjelenés egyszerűsíti-e az ellenük történő védekezést, az viszont tény, hogy az eketalpréteg okán kialakuló belvizes területeken a tojásrakás intenzívebb. A forgatás nélküli talajművelés rovására írják a kukoricamoly és kukoricabogár terjedését is. Kutatók szerint a moly kártétele már olyan globális probléma, hogy szignifikáns összefüg-

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

gés nem mutatható ki, a kukoricabogár esetében pedig – a jelenlegi elemzések alapján – a talajművelés csak a kártevő vertikális elhelyezkedését befolyásolja, mennyiségi csökkenést hosszú távon viszont nem bizonyít egyértelműen. Ezzel szemben a TMG gazdái a gyakorlatban pont az ellenkezőjét tapasztalták. Minél kevésbé intenzív a talajművelés, minél több szármaradvány

mint a mulcsművelés (mulch-till), a vertikális művelés (vertical till), a sávos művelés (strip-till) és a művelés nélküli direktvetés (no-till). Az előzőektől eltérő, mégis a tarlómaradvány megtartását preferáló művelési mód a CTF, azaz a kontrollált művelőnyomos gazdálkodás, amelyik radikálisan csökkenti a műveletszámot és művelési mélységet, ugyan-

Talajvédelmi előadásokat tartottak, az idén először kiállítással egybekötött országos rendezvényt szerveztek 2024. január 10–11-én takarja a földet, annál több a természetes ellensége a lárváknak, és annál kevesebb a kártétel.

Amikor a víz az úr A talajdegradációs folyamatok már egyértelműbben igazolják – különösen lejtős területeken – a forgatás nélküli művelés és a takarónövényes technológiák előnyeit. A víz által okozott talajpusztulást, a humuszréteg elvékonyodását vagy akár teljes eltűnését ugyanis befolyásolni tudjuk a helyes technológiai megválasztásával. A rétegerózió (csepp-, lepel- és érerózió) valamint a mélységi erózió (barázdás-, árkos erózió, a vízmosás és a szedimentáció) talajvédő műveléssel csökkenthető. A conservation tillage olyan minimális menetszámú talajművelési rendszerek összessége, melynél a betakarított elővetemény tarlómaradványának vetés utáni talajfedettsége meghaladja a 30%-ot. Ide sorolhatók az egyébként gyakran összekevert technológiák,

akkor nem zárja ki a nyomvonalak időszakos lazítását. A technológiához elengedhetetlen RTK-pontosság olyan előnyöket is rejt, mint például az elővetemény gyökérzetének megtartása, ami a talajélet további serkentésében még a segítségünkre lehet. „A termőföld véges erőforrás, és ezt jelenleg nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban” – nyilatkozta a rendezvény lezárásakor lapunknak Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Gratulálunk a szervezőknek, mint minden technológiai váltást, ezt is az idő fogja igazolni, ahogy a megkérdezett termelők újságírói kérdésre válaszolták: „Most kivételesen jó lenne úgy 10 évvel öregebbnek lenni. Látni, hogy bejött-e az, amit már régóta sejtünk…”

TECHNIKA

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

TECHNIKA

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A réz növényélettani szerepe SZERZŐ: DR. DECSI KINCSŐ EGYETEMI ADJUNKTUS • MAGYAR AGRÁR- ÉS ÉLETTUDOMÁNYI EGYETEM, NÖVÉNYÉLETTAN ÉS NÖVÉNYÖKOLÓGIA TANSZÉK

A réz egy közismert kémiai elem, feltűnő vörös színű fém, rendszáma 29, vegyjele Cu. Nevét Ciprusról (Cuprum) kapta, nyelvújításkori neve a rézany volt.

Eredete, előfordulása, felhasználása Ötvözetlen formáját vörösréznek, míg ötvözeteit sárgaréznek nevezi a köznyelv. Kémiai értelemben azonban a sárgaréz a réz és a cink ötvözetét takarja, de ismert ötvözete a réz- és óntartalmú bronz, valamint a réz és nikkel kombinációja, az alpakka is. A természetben főként szulfidjai fordulnak elő, de előfordul oxidos, arzenides, kloridos és karbonátos ércekben, sőt elemi állapotban, termésrézként is. Legfontosabb ásványa a kalkopirit, mely a réz mellett vasat és ként is tartalmaz. Felfedezése szorosan kötődik az emberiség kultúrtörténetéhez, hiszen a réz megmunkálása jelentős technológiai lépésként jelenik meg a történelemben. Puha, jó áram- és hővezető, jól nyújtható anyag. Vegyületei mérgezőek, de emellett az élő szervezetben fontos nyomelem. Egyes enzimek fém központi magját alkotja.

Felvétele A réz mikroelem, esetenként reutilizálható. A növény csak nagyon kis mennyiségben veszi fel a talajból, ezért a tenyészidőszak folyamán lombtrágyázás javasolt. A magas humusztartalmú és a savanyú homoktalajok eredendően rézhiányosak. A réz mobilitása a talaj kémhatásának emelkedésével csökken, a talajok meszezése tehát csökkenti a növények rézfelvételét. Hasonló hatásuk van a talajokba juttatott szerves anyagoknak (pl. huminsavaknak), valamint az is ismert, hogy a réz kimondottan gátolja a cink felvételét, és ez fordítva is bizonyított. Nagy adagú NPK-trágyázás is előidézhet relatív rézhiányt! Csak kismértékben mozog a növényekben, akkor is jobbára komplex formában. Más kationok jelenléte a talajban azonban kevéssé befolyásolja a réz felvételét (kivéve a H+). 34

Rézhiány fiatal almafán: kifehéredő hajtásvégek

A növényi biokémiai folyamatokban betöltött szerepe A réz redoxkomponens, esetenként reutilizálható. 70%-ban a kloroplasztiszokban lokalizálódik, a plasztocianinok (réztartalmú fehérjék) alkotórésze. A fotoszintézisben az elektrontranszportláncban van szerepe. Vegyületeiben leggyak-

Rézhiány: az árpa levélcsúcsai kifehérednek, a levelek vékonyak, pödrődnek

rabban +2 vagy +1 oxidációs számú, tehát ún. vegyértékváltó fém, ezáltal a lánc egészére jellemző, folyamatosan zajló redukciós és oxidációs változások egyik fő résztvevője (a másik ilyen a vas). Emellett jelentős szereppel bír a stresszhatások ellentételezésében is, hiszen az egyik legfontosabb anti-

Rézhiány: árpánál „megszorult”, sodort hajtásvégek mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A gabonafélékre jellemző ún. fenyérbetegség (ld. később) leghatásosabb ellenszere.

A rézhiány tünetei

Rézhiány: búzánál hiányos termékenyülés, a szemek léhák maradnak

oxidáns hatású enzim, a szuperoxid-diszmutáz (SOD) kofaktora. A szuperoxid-diszmutáz egy olyan természetes enzim, amely katalizálja a szuperoxid gyök lebontását közönséges molekuláris oxigénné és hidrogén-peroxiddá. (A hidrogén-peroxid szintén káros, és más enzimek, például a kataláz lebontja.)

Egyéb élettani szerepe Redoxkomponensként serkenti a fotoszintézist, emellett fokozza a szénhidrát- és fehérjeszintézist. Fontos szerepe van az egészséges levelek megtartásában, emellett a termékenyülésért is felelős. A pázsitfűfélék pollenje jellemzően rézben gazdag!

Szárazabb évjáratokban különösen a fiatalabb növényeken jelentkezik a hiánya. A rézhiányra leginkább érzékeny növények a gabonafélék és a gyümölcsfák. Különösen a növekvő hajtásokon, intenzív anyagcseréjű szövetekben jelentkezhet a hiánya. Ilyenkor jellemzően nagyobb zöldtömeget hoz létre a növény, ami megtévesztő lehet. A gabonánál a bokrosodás után a levelek csúcsi része kifehéredik, a levelek keskenyek maradnak, bepödrődnek, kialakul az ún. fenyérbetegség. A levelek csúcsai elszíneződnek, a hajtások kifehérednek, később a főhajtások fokozatosan elhalnak, a sarjhajtások képződése kerül előtérbe, ami le sem áll már. Ez fokozott energiabefektetésébe kerül a növénynek, melyet emiatt nem a közelgő kalászolásra fordít. Ez végeredményben a termésmenynyiséget is negatívan befolyásolja. Jellemző lehet a hajtásvégek elégtelen fejlődése, megszorulása is. Mivel jelentős befolyással bír a pollenképződésre, hiányában hiányos termékenyülésre, léha szemek kialakulására lehet számítani. A rézhiány a növény növekedésének lassulásában, a levelek szürkészöld színre váltásában mutatkozik meg. A lágy szárúakon tartós fonnyadás, petyhüdt tapintású levelek képződése jellemző. A levéllemez besodródása

Rézhiány hagymánál (jobb oldalon): vékony, halványsárga külső buroklevelek

Boszorkányseprűsödés

vagy lehajlása látható. Emellett érközi klorózis megjelenése is várható. Hiánya speciális tünetet idéz elő a vöröshagyma héján, illetve az ún. boszorkányseprűsödés betegséget okozza gyümölcsfákon, amely a csúcshajtások elszáradása mellett az oldalrügyek fokozott kihajtásával, csokros hajtásfejlődéssel jár együtt.

Többlet és mérgezés tünetei

Rézhiány cukorrépa levelén: zöld hálózat a klorózis kezdetén mezohir.hu

A réztartalmú növényvédő szerek túlzott alkalmazása esetén a feltalajban káros mértékű rézfelhalmozódás jöhet létre. Ez antagonista hatással bír a vas felvételére, mely így közvetve relatív vashiánytüneteket idézhet elő. Összefoglalva elmondható, hogy a gondos és okszerű növénytáplálás a mikroelemek esetében is kiemelten fontos feladat, hiszen hiányuk vagy többletük önmagában is káros hatásokkal jár, de az elemek esetleges antagonizmusa másodlagos kártételek forrásává is válhat. 35

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A XXXIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum parázs vitái és nemzetközi szekciói

A közhiedelemmel ellentétben a növényorvos nem méregkeverő SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

TMR monitoring, illegális drónhasználat, hatóanyag-kivonások, növényvédőszer-rendelet, európai parlamenti választások, Green Deal és biológiai növényvédelem. Sorolhatnánk, mi minden szóba került Keszthelyen, a MATE Georgikon Campuson három nap alatt. A XXXIII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum a tudományos kutatások prezentálásának ugyanúgy helyt adott, mint a szakigazgatási aktualitásoknak, a szakirányítói döntésekre váró gyakorlati problémáknak, pro és kontra érveknek.

Lemaradásunk oka mi magunk vagyunk Már többéves hagyománya van, hogy a Növényvédelmi Fórumot megelőzi egy kifejezetten gyakorlatorientált prekonferencia, ahol piaci szereplőket bevonva közelebb viszik egymáshoz a gyakorlatot és a tudományt. A közelmúltban voltunk már így növényvédelmi technológiai bemutatón és „drónreptetésen” is, az idei évben pedig a biológiai növényvédelem fogalmával, tévhiteket eloszlató megközelítésével találkozhattunk. A Biocont Hungária Kft. képviseletében Najat Attila ügyvezető, Tóth Ágoston fejlesztőmérnök és Jakab Mariann szaktanácsadó helyezte el a biológiai növényvédelmet az integrált növénytermesztésen belül, szakítva azzal a tévhittel, hogy a technológia alkalmazása azonos lenne a bio- és ökotermesztéssel. A hazai alkalmazás ráadásul hatalmas lemaradással kullog az európai átlag mögött, és ennek oka nem a törvényhozásban, nem az árakban, főleg nem a készítmények hiányá-

Takács András Péter egyetemi docens, MATE Georgikon

borúban tífusz és malária elleni küzdelemben betöltött szerepéről, hanem a későbbiekben kiderülő káros mellékhatásairól is beszélt. Ráadásul a hatóanyag-kivonások korát éljük, aminek következtében olyan, korábban még

A biológiai növényvédelem hazai alkalmazása ráadásul hatalmas lemaradással kullog az európai átlag mögött ban keresendő, sokkal inkább a szemléletben, az akarásban, a belső motivációban, tehát gyakorlatilag magunkban. Paul Hermann Müller svájci vegyész neve már Tóth Ágoston fejlesztőmérnök előadásában hangzott el, aki nemcsak a Nobel-díjjal jutalmazott szintetikus rovarirtó (DDT) sikertörténetéről, a há36

lényegesnek tartott károsítók válnak „szabaddá”, mint például a repcekártevők, a burgonyabogár, a takácsatka, a körtelevélbolha vagy épp az elmúlt évek közös ellensége, a mezei pocok. Ezekkel párhuzamosan olyan „rég elfeledett” vendégek kopogtatnak be újra nálunk, mint a pajzstetvek, a vi-

rágbogarak és aknázómolyok, az olyan új, de tartós károsítókról már nem is beszélve, mint a kukoricabogár, a gyapottok-bagolypille vagy a vándorpoloska. És ha már a vendég szót használtuk, maradjunk is ennél a hasonlatnál; a lehetőségeink bővülésével gyakorlatilag korlátlanul utazhatunk, aminek az lett a következménye, hogy lassan a növényvédelmi tudással felvértezett turistákon kívül minden utazó csempész haza a táskájában egy kis palántát, egy kis hajtást, de legalább magot emlékbe, a házi kertbe. A következmény pedig újabb és újabb invazív növények vagy vírusok, kórokozók felbukkanása, ami legalább olyan veszélyt rejthet magában, mint a rezervoár területek (elhagyott, műveletlen házi kertek vagy szórványgyümölcsösök) beékelődése az aktív mezőgazdasági területeinkbe. Megoldás lehet ilyen esetben a biológiai növényvédelem, például a mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

feromonos kezelések, a hasznos élő szervezetek, a mikrobák vagy olyan természetes anyagok, mint pl. az illóolajok, a növényi kivonatok vagy sók. És bár növényorvostól növényvédelmi konferencián hallhattuk az összefüggéseket, a talaj szerepe most sem maradhatott ki a technológiából, hisz használhatunk konvencionális vagy biológiai szereket, de azt a tényt nem kerülhetjük meg, hogy csak egészséges talajon tudunk egészséges növényt előállítani. Jakab Mariann szaktanácsadó (Biocont Magyarország Kft.) arra az összefüggésre hívta fel a jelenlévő növényorvosok figyelmét, hogy ha tápanyaghiányra egyből műtrágyával, stresszre biostimulátorral, kártevőkre inszekticiddel, betegségre fungiciddel, gyomra pedig gyomirtóval reagálunk, akkor egy-egy problémát ugyan valóban kezelünk, de az egységet látni és érteni nem fogjuk, a mellékhatások felszaporodásával, ráadásul egymásra gyakorolt további hatásaival csak utólag szembesülünk. A párhuzam ebben az esetben egyértelmű a humán orvoslással, amire Merlin Sheldrake már korábban is felhívta a figyelmünket, miszerint mi magunk is ökoszisztémák vagyunk, egy mikrobák alkotta rendszer. Testünkben és a rajta élő negyvenegynéhány-billió mikroba teszi lehetővé, hogy megemésszük a táplálékunkat, és ezek állítanak elő egy sor, az életünkhöz nélkülözhetetlen anyagot. A növényekben élő gombákhoz hasonlóan megvédenek minket a betegségektől, irányítják a testünk és az immunrendszerünk fejlődését, és hatással vannak a viselkedésünkre. Innen már csak egy lépés, hogy a párhuzamot akarjuk alkalmazni nemcsak a táplálékkiegészítők, hanem a mezőgazdasági inputanyagaink vásárlásakor is. A prekonferencián megismerhettük a Chemark Zrt. növényvédőszer-gyártói tevékenységét, valamint a Bayer Hungária gombaölő szeres portfólióját és a fenntarthatóság elvei mentén fejlesztett digitális megoldásait. A prekonferenciát a Növényvédelmi Intézet szakmai találkozója zárta, a következő napon pedig az ünnepélyes megnyitó és plenáris előadások után az öt szekcióban zajló tudományos kutatásokba nyerhettünk betekintést. Így a herbológia szakterületéről 6, a növényvédelmi állattant érintő kutatásokból 9, a növénykórtan mentén 8, a toxikológiát érintő publikációkból 7 mezohir.hu

A rendezvényt megnyitotta dr. Posta Katalin, a MAATE rektorhelyettese

előadást hallhattak az érdeklődők. Az elmélet és a gyakorlat összeütköztetésére 7 előadó vállalkozott, valamint 6 tudományos poszter is bemutatásra került, akik többek között olyan aktuális problémákkal foglalkoztak, mint a napraforgóvetőmag-előállítás kérdései,

az ezt alátámasztó hatástanulmányok nem megfelelőek. Nem mérték fel a döntés esetleges bevezetésének terméshozamokra gyakorolt hatását, az importkitettségből adódó hatásokat, az uniós exportlehetőségek változását és, talán a legérzékenyebb pontként, az

Már most is jelentősen csökkent a növényvédőszerek felhasználása az EU-ban, így lehet, hogy a szabályozásra nem is lesz szükség az aszályos időszakokban kivitelezhető páratartalom-előrejelzések, a legnépszerűbb téma pedig a drónhasználat volt. A fórum ideje alatt szakmai és fotókiállítás is várta az érdeklődőket.

Papírízű javaslatok és válasz nélküli hatástanulmány A rendezvény harmadik napja maga a Fórum, ahol az Agrárminisztérium, a Nébih, a Magyar Államkincstár, a Növényvédelmi Szövetség és a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara foglalta össze a szakigazgatási, szakpolitikai, de leginkább a szakmai aktualitásokat. A szakmát legjobban kétségkívül a növényvédő szerek fenntartható felhasználásáról szóló EU-rendelettervezet érdekli. Gábriel Géza főosztályvezető (AM) előadásából tudjuk, hogy a rendelettervezet drasztikus növényvédőszer-csökkentést vár el a tagállamoktól, de épp a Keszthelyen elhangzott előadás alapján már azt is tudjuk, hogy

élelmiszer- és takarmányárakban bekövetkező változást. És azt sem hagyhatjuk ki, hogy a kivonásokat ellensúlyozó alternatívákat sem mutattak fel. Miután a Keszthelyi Fórum idején még javában zajlanak/zajlottak a német gazdatüntetések, az erőviszonyok elemzése mellett sem mehetünk el. A tervezetet támogató „sötétzöld” lobbi elsősorban a német-francia tengelypár, szimpatizánsokkal, sőt akár még szigorúbb elbírálást követelő támogatókkal. A másik oldalt képviseli Magyarország is és a mi álláspontunkat támogató szimpatizánsok, összesen 15-18 tagállam, köztük pl. Olaszország és Finnország. A két álláspont azonban kitartó, és hasonló erőviszonyokkal rendelkezik, mindez az Európai Parlamenti választások előtt. A kialakult helyzet elég sajátos. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a növényvédő-szerek felhasználása az EU-ban, így könnyen előfordulhat, hogy a szabályozásra ebben a formában nincs is szükség, mivel a jelenlegi jogi keretek között is teljesülhetnek a kitűzött célok. 37

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Permeteződrón: szolgáltatás vagy saját eszköz? SZERZŐ: JORDÁN LÁSZLÓ • LÉGTÉR.HU KFT.

Magyarországon a címben feltett kérdés második része egyidős a szövetkezeti mezőgazdaság megszűnésével. Azóta folyamatosan aktuális, a döntés pedig sokszor inkább érzelmi alapon történik, semmint racionális, számításon nyugvó érvek alapján. Jelen cikkben néhány szempontot vizsgálunk meg, kitérve egy olyan feltételre, amely eddig kevésbé jelent meg hangsúlyosan, a permeteződrónok azonban ráirányítják a figyelmet.

lőször is az anyagi részét vizsgáljuk meg a kérdésnek, nézzük a költségoldalt!

Beszerzés Permeteződrón: Egy önjáró hidas permetezőgéphez viszonyítva töredék áron hozzá lehet jutni. Márkától, típustól és kiegészítőktől függően nagyon szórnak az árak, már 2,5 millió forintért is árulnak, 15 millió forintért pedig csúcskategóriás gépet adnak. Egy hidas permetező közel egy nagyságrenddel többe kerül. A permetező-repülőgép vagy -helikopter pedig annak is a sokszorosa; akkumulátorok, töltő(k), aggregátor. Változatos áron lehet kapni, de a 38

beszerzésük bőven meghaladja az egymillió forintot; drónt szállító eszköz; vízszállító, meteorológiai mérőeszközök.

Működtetés Gyakran hallani és hirdetésekben lehet olvasni, hogy drónos szolgáltatók úgy reklámozzák a drónos növényvédelmet, mint ami kedvezőbb árfekvésű, mint a földi kijuttatás. Ezt azzal támasztják alá, hogy az aggregátor üzemanyag-fogyasztása egy hektár kezelésére vonatkoztatva töredéke, mint amit a traktor elfogyaszt. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az akkumulátorok élettartama nagyon is véges; bár

ebben is jelentős különbségek vannak, és egyre tartósabbak az újabb akkumulátorok, de ez még mindig jól kifejezhető, nem kis tétel egy hektár munkavégzésre vetítve. Az akkumulátorok – és az egyéb eszközök – értékcsökkenését (amortizációját) tehát be kell kalkulálni! A munkabér jelentős tétel, főleg, hogy legalább kettő, de inkább három személlyel kell számolni (a repülésfigyelő személy gyakran feledésbe merül, pedig alkalmazása elengedhetetlen a biztonságos munkavégzés érdekében, arról nem is beszélve, hogy jogszabályban előírt kötelezettség!). Hatósági költségekkel is kell számolni; a műveleti engedély megszerzése nem elhanyagolható kiadás, de cserébe az érvényessége legalább egy évre szól. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

Szolgáltatás esetén ezt a szolgáltató igényli meg – aki aztán természetesen ezt beépíti a szolgáltatás árába. Mindent egybevetve az a tapasztalat, hogy a beruházási igény nem magasabb, mint amit egy egyszerű permetezőgép beszerzése jelent, és töredéke egy modern, önjáró permetezőgépének. Az üzemeltetés költsége pedig hasonló, mint a hagyományos légi növényvédelemé. 2023-ban (9-) 10 ezer Ft/ha körüli árakról lehetett hallani, ez magasabb, mint a földi gépekkel hirdetett szolgáltatás, azt nagyjából 7 ezer Ft/ha áron kínálják (természetesen géptípustól, növénytől, területtől függően lehetnek eltérések, és szántóföldi kijuttatásra értendőek). A beruházás és az éves állandó költségek (műveleti engedély, biztosítás, berendezések amortizációja) annál kisebbek, minél többet dolgozik az eszköz. Kisebb gazdaság esetében tehát ilyen szempontból gazdaságosabb a szolgáltatás igénybe vétele. A költségeken kívül azonban további tényezőket is figyelembe kell venni!

További szempontok A növénytermesztés és különösen a növényvédelem kapcsán van egy nagyon lényeges feltétel, amit mérle-

NÖVÉNYTERMESZTÉS

gelni kell, ez pedig a biológiai határidők betartása. Talajmunkák esetében néhány napos eltérés az optimálishoz

energiában is jelentős. És ez még csak az út kezdete: folyamatosan naprakésznek kell lenni, mert a „növényvé-

A beruházás után az éves állandó költségek annál kisebbek, minél többet dolgozik az eszköz képest még beleférhet, a vetés esetében azonban kultúrafüggő. Őszi búzát igen tág időintervallumban lehet vetni, hibridkukorica esetében azonban a vetésidő kulcskérdés. Ugyanígy van ez a növényvédelemben is. Már egy-két nap késlekedés az egész beavatkozás eredményességét, ezzel együtt az éves termés mennyiségét és/vagy minőségét teszi kockára. Saját eszközzel nem kell a szolgáltatóra várni, optimális időpontban végezhető el a kezelés. Ez a saját eszköz felé billenti a mérleg nyelvét. A permeteződrónok alkalmazása során még egy körülményt vizsgálni kell. Csak az a személy végezhet ilyen munkát, aki szerepel a Nébih növényvédelmi drónpilóta nyilvántartásában. Ebbe bekerülni pedig nem egyszerű, el kell végezni az összes előírt képzést, ami időben, pénzben és ráfordított

delmi drónozás” még nagyon kezdeti stádiumban van, ezzel együtt rohamosan fejlődik, gyorsan és nagy mennyiségben keletkeznek új információk, amiket muszáj követni, folyamatosan megismerni és alkalmazni. Az ismeretek naprakészen tartása folyamatos ráfordítást igényel időben és fáradtságban egyaránt. Ez pedig inkább a szolgáltatás javára szól! Ha figyelembe vesszük, hogy a permeteződrónok alkalmazása leginkább valamely különleges helyzethez kötődik, ami általában nem áll fent folyamatosan, akkor egy adott gazdaságban erősen kérdéses lehet egy saját drón kihasználtsága, de még inkább kérdéses az ehhez szükséges, nehezen megszerezhető tudás kihasználtsága. FOLYTATÁS A 40. OLDALON

A permeteződrónok alkalmazása leginkább valamely különleges helyzethez kötődik mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 39. OLDALRÓL

Drónjövő Még nem szóltunk a légi növényvédelem jövőjéről. Akár saját gazdaságba kíván beszerezni permeteződrónt, akár szolgáltatói tevékenységben gondolkozik valaki, végig kell gondolnia a lehetőségeket rövid és középtávon legalább (fogadjuk el, hogy a hosszú távú kiszámíthatóság mostanában túl sok bizonytalansággal terhelt, még középtávon is nehéz jóslatokba bocsátkozni). Ma naponta hallani olyan kijelentéseket, hogy a drónoké a jövő. Hogy ez a növényvédelemre mennyire igaz, most még nehéz megítélni, de anynyira nem rózsaszínű a jövő, ahogy sokan lefestik. Az Európai Unió egy jogszabályban (128/2009/EK-irányelv) tiltja a légi növényvédelmet (ideértve a drónos kijuttatást is), és csak bonyolult, bürokratikus, egyedi engedélyezési eljárás alapján lehet mégis így kezelni. Ennek a jogszabálynak jelenleg zajlik a felülvizsgálata. Az új javaslat szerint a növényvédelmi drónok külön kategóriát jelenthetnek, amelyre így nem vonatkozik a teljes tiltás, de továbbra is

Saját drón

Szolgáltatás igénybevétele

– jelentős beruházási költség; – működtetés önköltségen; – az önköltségen belül az alacsony kihasználtság miatt magas az amortizációs költség aránya; – az alacsony kihasználtság miatt kevesebb felhasználói tapasztalat, nagyobb kockázat; – kezelés optimális időben; – a továbbképzések és az új információk beszerzése a felhasználáshoz viszonyítva aránytalanul sok terhet jelent

– nincs beruházási igény; – a szolgáltatási díjban meg kell fizetni az amortizációt, a szolgáltató munkabérét és a vállalkozói hasznát; – a jó kihasználtság miatt alacsony amortizációs költség, ezzel relatíve olcsóbbá válik; – sok felhasználói tapasztalat, jobb, biztonságosabb munkavégzés válik lehetővé; – a kezelés a szolgáltató leterheltségétől függően nem mindig biztosított az optimális időben; – a továbbképzésekre és új információk beszerzésére fordított idő és energia jóval több felhasználáson oszlik meg

Érvek a saját eszköz vagy szolgáltatás igénybevételének eldöntéséhez a gazda szempontjából

az a feltétele a drónok alkalmazásának, hogy más hatékony megoldás nem áll rendelkezésre. Vagyis a jelenlegi permetezőgépeket nem váltják fel egy az egyben a drónok. Ez azonban még csak tervezet, amiből végül bármi lehet – olyannyira, hogy ez a tervezet tavaly év végén az Európai Parlament előtt nem kapott támogatást, és az is kérdéses, hogy lesz-e fenntartható növényvédő szer felhasználásról szóló rendelet, amely esetleg változtat a jelenlegi, tiltáson és egyedi engedélyezésen alapuló rendszeren.

Ha a kérdésben véleményt kell alkotni, akkor – a mai ismereteink alapján, a mostani permeteződrónok munkaminőségét figyelembe véve – azt gondolom, hogy pontosan ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a repülőgépes növényvédelem megjelenésével történt. Akkor a gyakorlati élet gyorsan eldöntötte: csak a legnagyobb gazdaságok tartottak fent saját repülőgépet vagy helikoptert, általánosan a szolgáltatás terjedt el. Véleményem szerint a történelem ismétli önmagát, ma is inkább ez lehet indokoltabb. De a döntés joga mindenkit megillet!

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Miért szeretjük a Benevia® rovarölő szert? – Önök mondták SZERZŐ: FMC-AGRO HUNGARY KFT.

Mindig nehéz egy olyan termékről írni, amelyik már évek óta piacon van. Méghozzá sikerrel. Mi lehet az a tulajdonság, paraméter vagy jellemző, ami még nem annyira ismert? Esetleg a felhasználás terén van-e olyan részlet, amit még tisztázni kell? Mikor időzítsünk? Mekkora lémennyiséget használjunk? A termelők szoktak erről beszélgetni maguk között? Biztosan. Akkor a legjobb, ha nekünk is elmondják tapasztalataikat, hogy meg tudjuk osztani széles körben is. Megkérdeztünk néhány partnerünket (termelőket, szakirányítókat, kereskedőket), hogy ők miért szeretik a Benevia® rovarölő szert. Lássuk!

Márki Anita (burgonyatermelő, Az Év Növényorvosa 2019, Csongrád vármegye) – Zákányszék

náljuk. Nagyon széles a spektruma, és ami nálunk kiemelten hangsúlyos szempont, hogy mindemellett nagyon rövid az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje.”

Bartucz Tibor (ügyvezető igazgató, Délgazda Mezőgazdasági Szaküzlet) – Kistelek „Nekem szerencsém volt, mert már az engedélyeztetés előtt kipróbálhattam a terméket egy fejlesztői kísérlet során a saját burgonyatechnológiánkba beillesztve. Elképesztő volt látni, hogy a termék valóban tojás-, lárva- és imágóölő egyszerre. Saját szememmel láthattam az elhalt tojásokat, a lepottyant lárvákat és imágókat. A termék kijuttatása után fél órával jött egy nagyobb eső, de ennek ellenére is működött az anyag. Az azóta eltelt 5 évben teljesen a technológiánk részévé vált a Benevia® rovarölő szer használata.”

Gulyás János (szakirányító, Délalföldi Kertészek Szövetkezete) – Szentes „Nálunk az elsődleges szempont az volt, hogy a biológia mellett tudjuk használni. Ez a termék nem bánt semmilyen hasznos rovart, így bátran hasz-

„Azért szeretem, mert jól dolgozik. Ennyire egyszerű. Kereskedőként fontos dolog, hogy a partnereim és vásárlóim meg legyenek az adott termékkel elégedve, és a Benevia® ilyen. Szeretik a burgonyások, káposztások és a gyökérzöldség-termelők egyaránt. A termelők keresik és viszik a terméket. Beépült a technológiába, gyakorlatilag magát eladja a termék. Nincs panasz rá.”

Földesi István (szakirányító, Kamut-Gyúrpusztai Mezőgazdasági Kft.) – Kamut „Nálunk, Kamuton nagyon súlyos a tripszkérdés a hagyma termesztésében. Van áttelelő és tavaszi vetésű hagymánk is, rettenetesen nehéz a védekezés és a jó időzítés a különböző szerekkel. Tavaszi vetésű hagymában használtuk a Benevia® rovarölő szert, és szemmel látható volt, hogy jelentősen visszafogta, lassította a tripszeket. Mi még mindig tanuljuk a szer használatát.”

Kis Sándor Zsolt (szaktanácsadó, Dió 896 Kft.) – Hódmezővásárhely „Azt tapasztaltam a termelői viszszajelzésekből is, hogy szeretik, mert széles hatásspektrumú, rugalmasan felhasználható készítmény. Modern formulációja és hatóanyaga révén eredményesen alkalmazható szántóföldi kertészeti kultúrákban és hajtatásban is.”

Balogh Ildikó (biológiai növényvédelmi szaktanácsadó) – Csongrád „Közel 100 partnerrel vagyok szoros napi kapcsolatban, és 300 felett van azoknak a termelőknek a száma, akivel még rajtuk kívül együtt dolgozom. Több gazdaboltban is „rendelek”, a termelőim „a bogarasnak” hívnak. Olyan termék kellett nekem, amelyik nem borítja fel a biológiai egyensúlyt. A Benevia® nagy segítség például a tetű ellen, mivel engedélyezett, és az egyensúly megtartása mellett megfelelő hatékonysággal bír. Sok kultúrával foglalkozom (paprika, paradicsom, káposztafélék, hagyma, gyökérzöldség), mindenhol bevált a Benevia®. Bónusz, hogy a vírusok jelenlétét is szépen viszsza lehet szorítani, mert megszünteti a vektort.” Mi kérdeztük, Önök válaszoltak. További információ: www.fmcagro.hu

Guba Marcell (paprikatermesztő) – Szentes „Paprikatermesztéssel foglalkozunk, és a Benevia® rendkívül hatékony volt első használatra is. Egyik napról a másikra lesöpört mindent. Nagyon látványos.” mezohir.hu

A növényvédő szereket biztonságosan és felelősséggel használja! Kérjük, mindig kövesse a készítmény címkéjén leírtakat annak alkalmazásakor! Az ® jellel jelölt termékek az FMC Corporation vagy leányvállalatainak márkanevei.

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Bárhova nézünk, mindenhol egyszikűekbe botlunk

Mit tegyünk ellenük kalászosokban? SZERZŐ: TÓTH CSANTAVÉRI SZILVIA FEJLESZTŐMÉRNÖK • SYNGENTA KFT.

Nyugat-Európát elözönlötte az egyszikűek egész sora; minden kultúrában, de kalászosokban különösen megterhelő az ellenük való védekezés, sőt, bizonyos fajok, biotípusok ellen már-már lehetetlen.

i itt, Magyarországon még nem vagyunk ilyen nehéz helyzetben, aminek több más ok mellett meghatározó tényezője a fegyelmezett növényvédelmi tevékenység, a helyes engedélyezési gyakorlat, a megfelelő dózisok használata. Emellett az egyes fajok hazánkban előforduló biotípusai bizonyos hatóanyagokkal szemben még fokozottabb érzékenységet mutatnak, mint tőlünk nyugatabbra. Amennyiben jól lokalizálható, kisebb kiterjedésű helyeken fel is bukkan megváltozott érzékenységet mutató példány, olyan kiterjedt rezisztencia, sőt, számos hatóanyaggal szemben keresztrezisztencia még nem tapasztalható hazánkban, mint pl. Angliában, Franciaországban. Nézzük meg, mit tehetünk azért, hogy ezt a folyamatot lassítsuk, minél tovább megőrizzük a kezünkben lévő hatékony növényvédelmi megoldásokat?

Néhány évvel ezelőtt, ha a kalászosok egyszikű gyomnövényeiről beszéltünk, elsősorban a nagy széltippanra gondoltunk. Később egyre több, kifeje-

Az Avoxa új, hiánypótló készítmény a kalászosok tavaszi gyomirtására. Nem válogat, bármilyen egyszikű van a területünkön zetten jó kultúrállapotú, korábban nem fertőzött területen jelent meg egyszikű gyom, szinte egyik évről a másikra, hatalmas egyedszámmal, egész táblákat lefertőzve. Már korántsem csak a nagy széltippanról beszélünk, hanem igen hosszú azoknak az egyszikű fajoknak a listája, amelyek fejtörést, megoldandó feladatot jelentenek kalászosban.

Az egyszikűek káros hatásai: a kalászos zavartalan fejlődésének, bokrosodásának akadályozása; betegség-ellenállóság, télállóság csökken; termésveszteség (egyes fajok már közepes fertőzésnél is jelentős, akár 25%-os termésveszteséget okozhatnak).

Mit tehetünk, hogy ne az egyszikűek vigyék el a termést?

Az Avoxa lenyűgöző hatása Lolium spp. ellen Kisgörbő határában 42

még gyombiológus szakemberekkel is előfordul, hogy ez fejtörést okoz. Ezért segíthet az, ha olyan technológiát választunk, amelyik gondolkodás nélkül

Táblaszinten ismerni kell a gyomflórát. Ismerjük fel a problémát időben, és ha egyszikű gyomfaj jelenik meg a területen, akkor legyen ez a gyomirtási program fókusza, ehhez válasszuk a lehető leghatékonyabb technológiát. Nagyon fontos az időzítés, hogy a kezelés a hatékonyság szempontjából (még a tavaszi munkacsúcsok idején is) az optimális időpontban történjen. Be kell vallani, az egyszikűeket korai fejlettségben szinte lehetetlen nagy biztonsággal faji szinten meghatározni,

használható minden faj ellen, és akár heterogén fejlettségi állapotban is megbízható megoldást nyújt. Van a Syngenta portfóliójában Avoxa néven egy olyan új készítmény, amelyik igazi „egyszikűtudós”. Két olyan hatóanyag nagy dózisú gyári kombinációja ez a termék, amelyek önmagukban is komoly egyszikűirtó hatással rendelkeznek: az egyik összetevője a pinoxaden, ami a jól ismert Axial One egyszikűirtó hatóanyaga, a másik pedig a piroxszulám, ami egy piacon lévő versenytárs készítmény fűfélékért felelős hatóanyaga. Az Avoxa új, hiánypótló készítmény a kalászosok tavaszi gyomirtására. Nem válogat, bármilyen egyszikű van a területünkön, kiváló hatást nyújt ellene, beleértve a rendkívül nehezen kezelhető rozsnokféléket is. Javasolt dózis és a kezelés ideje: a gyomok fejlettségétől és fajától függően 1,3–1,8 l/ha tavaszi posztemergensen, a kultúrnövény bokrosodásának kezdetétől egészen kétnóduszos állapotig. A kétszikű gyomok elleni hatékonyság fokozására alkottuk meg az Avoxa Peak technológiai csomagot, amely 10 ha gyomirtására elegendő mennyiségű terméket tartalmaz. A proszulfuron hatóanyag-tartalmú Peak segítségével a legfontosabb egyés kétszikű gyomok ellen kiváló hatékonysággal alkalmazható. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

VIXERAN – biológiai készítmény a szántóföldi növények nitrogénellátására SZERZŐ: HORVÁTH ANDRÁS FEJLESZTŐMÉRNÖK • SYNGENTA

A növények termésmennyiségét leginkább meghatározó elem a nitrogén. A növények nitrogéntáplálása mesterséges vagy természetes úton lehetséges. A természetes út a talaj organikus nitrogénszolgáltatása, szerves trágya kijuttatása vagy nitrogénmegkötő szervezetek által megkötött nitrogén hasznosítása lehet.

égóta ismert, hogy a pillangósok gyökérgümőiben élő nitrogénmegkötő Rhizobium baktériumok nemcsak a növények nitrogénigényét fedezik, hanem a talaj nitrogéntartalmát is növelik, ez az utóvetemény jobb fejlődésében mutatkozik meg. Bár nem lehet minden növénynek pillangós előveteménye, de van megoldás a levegő nitrogénjének megkötésére. A szabadon élő nitrogénmegkötő baktériumok is képesek a levegő nitrogénjének megkötésére. Az Azotobacter salinestris CECT 9690 törzs alkalmazkodóképes, jó ellenállósággal rendelkező N-megkötő baktérium. VIXERAN néven szilárd formulációban kerül kereskedelmi forgalomba.

Miben egyedülálló a VIXERAN? Az egész növényt kolonizálja: Levél- és gyökérszövetben él, ezenkívül a

gyökér felületén biofilmet képez. Az új hajtásokba is eljut. Széles pH- és sótartalmat tűr el. 5–9 pH-érték között képes N-megkötésre, jól tűri a magas Na-tartalmat is, 25 g/L NaCl-koncentrációt is elvisel (salinestris – sótűrő – a nevében is benne van!). Tűri a magas vízkeménységet, nem kell a permetezővizet lágyítani, akár 20 g/l összes sótartalom esetén is zavartalan a nitrogénmegkötés. WP-kiszerelés, 10% nedvességtartalomra szárított kitartóspóra, amely nedvesség hatására aktiválódik, megindul a szaporodás. Hosszú tárolhatóság, felbontás nélkül 2 évig tárolható. Alacsony dózis, 50 g/ha, növényvédő szerekkel egy menetben kijuttatható. Gyorsan szaporodik fel a növényben, 24/48 óra alatt beindul a N-megkötés.

Hűvös időben is hatékony, már 5 oC felett életképes, 10 oC felett szaporodik.

Mennyi nitrogént képes megkötni a VIXERAN? Vizsgálataink alapján 30–40 kg N-t szolgáltat a VIXERAN a növény számára hektáronként. Előnye, hogy a hatása elnyújtott; amint megtörténik a kijuttatás, a nitrogénmegkötő baktériumok felélednek, szaporodnak, folyamatosan ellátják a növényt ammóniumionokkal.

Milyen a hatása a termésre? A VIXERAN kb. 30–40 kg/ha N-hatóanyag-csökkentést képes ellensúlyozni terméscsökkenés nélkül. Ha ki tudtuk adni a teljes tervezett N-menynyiséget, a VIXERAN pótlólagos N-forrása többlettermést tud biztosítani. Hazai engedélyeztetési vizsgálataink alapján az átlagos elért termésnövekedés 5% volt, de a demovizsgálatokban gyakran mérhető akár 10–15%-os termésfokozás. Fontos, hogy az első kijuttatásnál a nitrogén mennyiségét ne csökkentsük le.

Kijuttatás időpontja, dózis A VIXERAN dózisa 50 g/ha. Minden szántóföldi kultúrában engedélyezett! Kalászosokban a kijuttatás időpontja bokrosodás közepe-szárba indulás, repcében szárba induláskor, kukoricában, napraforgóban 4–6 leveles fejlettségnél. Kalászosokban gyomirtó szerekkel, regulátorokkal, gombaölő szerekkel (Axial One, AvoxaPeak, Moddus Evo, Amistar Era, Elatus Era stb.) kombinálható. Kukoricában is együtt juttatható ki gyomirtó szerekkel (Elumis Bang, Calaris Pro, Casper stb.). A VIXERAN mikrobiológiai készítmény, amely várhatóan az AÖP-programokban is felhasználható! mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) termesztése SZERZŐ: DR. HODOSSI SÁNDOR, DSC • DEBRECENI EGYETEM, MÉK; KASZÁS LÁSZLÓ, PHD • DEBRECENI EGYETEM, MÉK, ALKALMAZOTT NÖVÉNYBIOLÓGIAI TANSZÉK

A csemegekukorica nem tartozik a világ nagy területen termesztett, nagy tömegben előállított zöldségféléi közé. Vetésterületi adatait a FAO nem tartja nyilván. Nagyságrendje világméretekben 400–500 ezer hektár között becsülhető. Észak-Amerikában – ahonnan a növény származik – azonban egyike a legnagyobb területen termesztett, legnagyobb tömegben előállított zöldségfélének. Becsült termőterületének több mint a fele ma is itt található.

Régi jó kukorica… A kukoricát az amerikai kontinensen évezredek óta termesztik. A csemegekukorica is itt alakult ki az 1700-as években, egy mutáció révén: a 4. számú kromoszómán a domináns allél helyett a recesszív allél tulajdonsága fejeződik ki. Mindez azt eredményezi, hogy a magvakban lévő cukor keményítővé történő átalakulása nem megy végbe, gátolt. Ennek köszönhető, hogy a csemegekukorica több cukrot tartalmaz, édesebb és zsengébb állagú. Külső megjelenésében az alaptípusnál gyengébb növekedési erély jellemzi. Az első kereskedelmi fajták már az 1800-as években megjelentek. Innentől vált Európában is ismertté, és a termesztésben is megjelent. Ennek nagyságrendjét elemezve kitűnik, hogy ekkor még nem jelentett többet a választékot bővítő, színesítő zöldségkülön46

legességnél. Kevesen termesztették és fogyasztották.

A csemegekukorica itthon Magyarországon az 1970-es években a termesztése megtöbbszöröződött, termőterülete elérte a 10 ezer hektárt, sőt, egyes években a 30 ezer hektárt is megközelítette. A fontosabb zöldségnövényekkel ellentétben termőterülete napjainkban sem csökkent, 35 ezer hektár körüli. Ezzel hazánk az Európai Unió második legnagyobb csemegekukoricatermesztő országa Franciaország után. Nálunk ez a növény az egyik legnagyobb tömegben feldolgozott élelmiszeripari nyersanyaggá vált. A csövekről leválasztott magvak jelentek meg a kereskedelemben és a fogyasztásban. Ezt az árut többen tévesen „morzsolt” kukoricának nevezik. Ezt

azonban az optimális érettségi állapoton kissé túljutott csövekről történő maglevágással állították elő. Azért kellett a betakarítással várni, mert ez a művelet az optimális érettségi állapotban lévő magvak roncsolásával járt volna együtt. A csemegekukorica azon kevés kultúrnövény közé tartozik, amely 3-4 évig monokultúrában is termeszthető – károsodás veszélye nélkül. Ráadásul, emellett rendszeres növényvédelmet nem, hanem preventív védelmet igényel az esetlegesen fellépő baktériumos vagy gombás betegségek ellen.

A csemegekukorica-termesztésre veszélyes betegségek A leggyakrabban fellépő ilyen betegség például a kukorica csíkos mozaikvírus, amely egy világszinten elterjedt betegsége a növénynek. A hazai kukomezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

rica legveszélyesebb vírusbetegségeként jegyzik. A Maiz dwarf mozaic virus (kukoricatörpeség-vírus) kezdeti tünetei a fiatal leveleken jelennek meg legelőször, és kezdetben mozaikosodás tapasztalható. Később, párhuzamosan a levélerekkel, csíkoltság alakul ki. Mindezekkel együtt deformáltság is kialakulhat a fertőzött egyedeken. A csövek kisebbek, a szemek hiányosan fejlődnek, és/vagy amorfak, esetleg vörös csíkok képződnek rajtuk. Amennyiben a növényeket egész fiatal korban éri a fertőzés, azok lassabban fejlődnek és törpülhetnek. Mindemellett más, a gyökereket vagy a szárat károsító betegségekkel szemben sokkal fogékonyabbak lehetnek, és ez tovább súlyosbíthatja a veszteséget. A vírus levéltetvek segítségével közvetetten, valamint mechanikai úton is terjedhet, így a kontamináció viszonylag könnyen zajlik. A vírus elleni védekezés mindenképpen preventív jellegű. A betegség terjedése a vektorszervezetek térnyerésének függvénye. A levéltetvek számára optimális meleg és

NÖVÉNYTERMESZTÉS

csapadékszegény tavasz és/vagy nyár a vírus terjedését is indukálni tudja. A gombás megbetegedések esetében két kórokozót emelhetünk ki. Az egyik a Fusarium. Jellegzetes tünete a csövön általában szétszórtan, esetleg csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín, bolyhos penészgyep. Az eltérő szín attól függ, hogy melyik

sét a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti. A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, vagy a száron lévő sérüléseken keresztül a szárban is okozhatnak fertőzést. A legnagyobb problémát az általuk termelt mikotoxinok okozzák, melyek közül a legjelentősebb a deoxinivale-

A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, a GER megjelenését a szemtelítődéskor hűvös és nedves időjárás segíti faj fertőzte meg a csövet: első esetben a F. verticillioides (nemzetközi rövidítése FER), míg másodikban a F. graminearum (nemzetközi rövidítése GER). A szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban megtalálható szármaradványokról. A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelené-

nol (DON), a fumonizin (FB1, FB2), a zearalenon (ZEA). A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza-kukorica bikultúrát. A másik ilyen gombás megbetegedés a golyvás üszög. Ez a gazdanövény szövetein aktívan növekvő, tumorszerű elváltozás alapján könnyen felismerhető. A golyva leggyakrabban a csövön, a száron, valamint a leveleken található, nagysága az 1 cm és 30 cm átmérő között változhat. A beért golyvák felszakadnak, és az üszögspórák tömege a talajra és a növényre szóródik. Fertőzni csak sebzéseken át képes, ahol helyi, lokális tünetek alakulnak ki.

Mennyire édes?

Mérsékelten hőigényes, egyszikű, fagyérzékeny növény mezohir.hu

A ma termesztésben lévő fajták három nagy csoportba sorolhatók. Vannak az alaptípusba tartozók (su1), amelyekben a cukrok keményítővé történő átalakulása gátolt. Vannak az emelt cukortartalmú (se) és a szuperédes (sh2) változatok, melyek eleve több cukrot tartalmaznak. A csemegekukorica mérsékelten hőigényes, egyszikű, fagyérzékeny növény. A Markov-Haev hőigény szerinti kategorizálás alapján a 22 ± 7 °C szerinti csoportba tartozik. Akkor fejlődik harmonikusan, ha a talaj vízkapacitása 60%-os telítettségű; amennyiben ez nem biztosítható, a tenyészidőszak alatt célszerű két alkalommal öntözni. Először akkor, amikor a növények elérik a 20–25 cm-es magasságot, majd a hímvirágzást („címerhányást”) megelőző 8–10. napon. A vízellátás mértéke a hektáronkénti növényszámot is meghatározza. Rend FOLYTATÁS A 48. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 47. OLDALRÓL

szeres vízellátás mellett 60–70 ezer, hiányos vízellátás mellett 40–50 ezer növény/hektár az ideális. A csemegekukorica az átültetést nem bírja, ezért helybevetéssel szaporítják. Az állománybeállítás az alaptípusba tartozó fajták esetében április 15-e körül, míg az emelt cukortartalmú típusba tartozó fajtáké április 25-e körül kezdhető, és egészen június végéig folytatható a vetés. Nálunk a termesztett fajták tenyészideje 95–120 nap között változik, ebből következően a szedés július közepétől kezdhető, és egészen szeptember végéig folytatható. A csemegekukorica – mint humán táplálék – elsősorban szénhidrát- és diétásrostforrás, de fehérje- és kryptoxanthin- (az A-vitamin előanyaga) tartalma is említést érdemel. Hosszú, 3–3,5 hónapos rendelkezésre állása, szedhetősége, valamint összetétele következtében fogyasztása rendkívül kedvező étrendi hatású. Az ipari nyersanyagként felhasznált csemegekukorica termesztése az állománybeállítástól a betakarításig a minőségromlás kockázata nélkül tökéletesen gépesíthető. Friss fogyasztásra az optimális zsengeségben történő betakaríthatóság érdekében kézzel kell szedni. A növényről letört csövekben a magvak gyorsan elveszítik eredeti minőségüket, cukortartalmuk rohamosan csökken, ezért azokat mielőbb fel kell használni. Erre utal az az USA-ból származó mondás miszerint „Lassan menjünk ki letörni a csöveket, de gyorsan menjünk a konyhába megfőzni azokat!”. Itt kell megemlíteni, hogy a csemegekukorica akkor a legjobb ízű, ha az optimális minőségben betakarított csöveket időveszteség nélkül, előzetesen nem sózott, forrásban lévő vízben 10 percig főzzük.

A skandináv államokban rendkívüli érdeklődés mutatkozik a szuperédes fajták iránt

tött állapotban forgalmazhatók lennének-e ezekben az országokban. Az ott elérhető magasabb árak miatt mind az ország, mind a termelők számára előnyösebb lenne, mint a géppel betakarított, kissé túlérett magvak forgalmazása.

Korai termeszthetőség? A fogyaszthatóság korábbi biztosítása és az elérhető magasabb szezonális árak realizálására történő törekvés a korai termeszthetőség lehetőségét is felveti. Ez kétféle megközelítésben érhető el: magvetés helyett tápközeges tálcás vagy tápkockás palánták kiültetésével. A tápkockás palánták egy hónap, míg a tálcás palánták mintegy 2-3 hét alatt nevelhetőek fel.

A takaró alatti magasabb hőmérsékleten gyorsabb a kelés és a növények kezdeti fejlődése, így nagyobb koraiság érhető el Információink szerint a skandináv államokban – ahol az alaptípust nem fogyasztották – rendkívüli érdeklődés mutatkozik a szuperédes fajták iránt. Érdemes lenne piackutatással felmérni, hogy az optimális érettségi állapotban leszedett csövek mélyhű48

Ezzel a módszerrel akár kb. 6–10 napos koraiság is elérhető, de a növény és a rajta fejlődő csövek növekedése csökkent méretű lesz, esetenként nem éri el a szabványméretet sem. Ez a tömeges piaci megjelenés előtt zavartalanul értékesíthető, azt követően pedig

egyáltalán nem vagy csak bizonyos árcsökkentés mellett. A másik lehetőség a vetések termoplasztikus fóliával történő átmeneti takarása. Ez a módszer alkalmazkodik a növény igényeihez, nem okoz méretben és tömegben csökkenést, de olyan mértékű koraiságot sem hoz, mint a tápközeges kiültetés. Az Egyesült Államokban alkalmazott módszer a 15–17 cm mély barázda aljára történő vetés, majd annak termoplasztikus, légáteresztő fóliával történő takarása. A takaró alatti magasabb hőmérsékleten gyorsabb a kelés és a növények kezdeti fejlődése, így nagyobb mértékű koraiság érhető el. A takarót azonban, mielőtt hozzáérnének a növények, el kell távolítani. A módszert hazai körülmények között kipróbáltuk, és alkalmazása sikeresnek bizonyult, több napos koraiságot biztosított a szabadföldi vetéshez viszonyítva. Valószínű, hogy az optimális érettségi állapotban, kézzel letört csövek nagyobb bevételt biztosítanak a termelőknek, mint a kedvezőtlenebb minőségi tulajdonságokkal rendelkező – csövekről levágott – magvak forgalmazása. Azon is el kellene gondolkodni, hogy az ilyen típusú termesztést nem családi gazdaságokban kellene-e folytatni, a szedést pedig a leghidegebb hajnali órákra időzíteni – ahogy az USA-ban is történik. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Napraforgó-gyomirtás Syngenta-módra

Stabil alapokon SZERZŐ: DR. NAGY VIKTOR FEJLESZTŐMÉRNÖK

A napraforgó gyomirtása az integrált szemlélet betartása mellett nem az állományban, hanem már az előző években elkezdődik. A vegyszeres gyomszabályozás már csak kiegészítő eleme kell hogy legyen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak, bár kétségkívül fontos és kihagyhatatlan része a növényvédelemnek.

apraforgóhibridtől függetlenül alapgyomirtásra szükség van, és még kevés bemosó csapadék mellett is számolnunk kell a hatásával. Megfelelő csapadék esetén akár a kártételi küszöb alatt is képes tartani a gyomok mennyiségét, de kevés eső esetén is jelentős a gyérítő, továbbá gyomkelést és -fejlődést szinkronizáló hatása. Ebben az esetben jobban tervezhető a posztemergens kezelés időzítése a gyomok érzékeny fenológiai állapotához, és a gyomegyedszám csökkenése miatt jobb permetléfedettség érhető el. A Syngenta portfóliójában a Boxer készítmény vethető be a napraforgó preemergens kezelésére. A proszulfokarb hatóanyagú készítmény (terbutilazin-mentes) 5,0 l/ha dózisban kiváló hatású a magról kelő egyszikű gyomok (kölesfélék, muharfajok, kakaslábfű) ellen, de szintén hatékonyan irthatók vele a libatop- és disznóparéj fajok is. Ez a tulajdonsága a jövőben kiemelt szerepet kaphat, hiszen hazánkban is leírásra került az ALS-gátló herbicidekkel szemben ellenálló szőrös disznóparéj, amely a későbbiekben emiatt a képessége miatt az állományban kijuttatható poszt-

emergens szerekkel nem kezelhető eredményesen. A Boxer hatékonysága jelentősen fokozható, ha a kijuttatás jól elmunkált és nyirkos talajfelszínre történik. Bemosó csapadék ide vagy oda, tapasztalataink azt mutatják, hogy a legjobb hatékonyság akkor érhető el, ha a kijuttatás nem száraz, hanem nedves talajfelszínre történik. A Boxer rendkívüli szelektivitással rendelkezik a napraforgóra, tehát még alacsonyabb szervesanyag-tartalmú talajokon is bátran használható. Nagy előnye, hogy kombinálható a forgalomban lévő egyéb preemergens gyomirtó szerekkel, azok engedélyokiratában meghatározott dózisával. A Syngenta megoldást tud kínálni a posztemergens állománykezelésekre is, bármely napraforgó-gyomirtási technológiát is választjuk. Állománykezelésre a Clearfield® hibridekben a már ismert és jól bevált Listego* 1–1,2 l/ha dózisban, míg Clearfield ® Plus hibridekben a Listego Pro 0,6–1 l/haos dózisban használható. A Listego Pro mellé tankkeverékben a hatékonyság fokozása érdekében nedvesítőszer adható (pl. Eucarol Plus 0,5 l/ha).

Express™ gyomirtású hibridekben a Fluence** használható 45 g/ha dózisban (osztott kezelés formájában kétszer 22,5 g/ha), a tribenuron-metil hatóanyaggal a magról kelő kétszikűek, valamint a mezei acat elleni harcban lehetünk hatékonyak. Ebben az esetben is fontos a gyomok érzékeny fenológiai állapotában végzett kijuttatás. Az idei év újdonsága az A.I.R. hibridek bevezetése, ami egy új korszakot indít el a herbicidtoleráns napraforgók világában. Az A.I.R. hibridek posztemergensen kezelhetőek az imazamoxtartalmú Listego Pro vagy a tribenuron-metil hatóanyagú Fluence**-szel is. Így már a hibridtől függetlenül az adott terület gyomflórájához igazítottan tudunk gyomirtó szert választani, nem szükséges már jóval a gyomirtás előtt döntést hozni annak módjáról. Fontos megemlíteni, hogy a fent említett készítmények közül csak az egyik alkalmazható, tankkeverékben vagy osztott kezelésben történő kijuttatásuk nem javasolt. Az említett szabályok betartása mellett a gyomrezisztencia kialakulása elkerülhető. Amennyiben a területen egyszikű gyomnövények ellen is védekezni szükséges, úgy a Leopard 5 EC*** szelektív gyomirtó szert tudjuk ajánlani, melynek dózisa az adott gyomprobléma ellen alakítható. A jobb hatékonyság érdekében nem ionos tapadásfokozó permetléhez adagolása javasolt (pl. Fix-Pro 0,120,2 l/ha). ® A BASF bejegyzett védjegye ™ Az FMC bejegyzett védjegye * A Listego azonos a Pulsar 40 SL, 04.2/1380-1/2013. Nébih-számon engedélyezett gyomirtó szerrel. ** A Fluence azonos az Express 50 SX 534/2006 Nébih-számon engedélyezett gyomirtó szerrel *** A Leopard 5 EC az Adama bejegyzett védjegye

mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A takarmányborsó termesztése SZERZŐ: DR. DÓKA LAJOS FÜLÖP, DR. SZABÓ ANDRÁS ADJUNKTUS • DE MÉK NÖVÉNYTUDOMÁNYI INTÉZET

A borsó (Pisum sativum) mind világszerte, mind Magyarországon igen fontos növény. Fehérjében gazdag (30% körüli aránnyal), emellett értékes ásványi anyagokat, vitaminokat is tartalmaz, így az emberi fogyasztásban és az állatok takarmányozásában egyaránt fontos, és még a szalmája is etethető kérődző állatokkal. A vetésforgóba is jól beilleszthető, az őszi búza kedvelt előveteménye, korai betakarítása, kevés, jól bomló szármaradványa, valamint a talajban visszahagyott jelentős mennyiségű (legalább 30–40 kg/ha) nitrogén-hatóanyag miatt.

Kisebb területen A szárazborsó vetésterülete Magyarországon a rendszerváltás óta folyamatosan és drasztikusan csökkent, mára gyakorlatilag az eredeti kevesebb mint 10%-ára esett vissza. Termésátlaga viszont nem mutat csökkenést, sőt a diagram trendvonala némi emelkedésről tanúskodik, de általánosságban, országos szinten 2,3–2,5 t/ha körül alakul. A hatalmas mértékű termőterület-csökkenés okát nem kívánjuk boncolgatni, az viszont biztos, hogy termesztéséhez megfelelő éghajlattal, talajadottságokkal rendelkezünk, agrotechnikájához, gépesítéséhez teljes mértékben alkalmazhatjuk a többi „népszerű”, nagy területen termesztett növényünknél használt eszközöket. Nézzük konkrétabban ezeket az agrotechnikai elemeket, a szárazborsó termesztéstechnológiáját!

Éghajlat- és talajigénye Hidegtűrő növényről van szó, csírázása már 2-3 oC-on megindul, és 2-3 leveles állapotában az enyhébb fagyo-

kat is átvészeli. Hosszúnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a vegetatív szerveinek fejlődéséhez rövidnappalos megvilágítást igényel, viszont generatív fejlődéséhez, tehát a virágdifferenciálódáshoz, termésképződéshez már a hosszúnappalos időszakot igényli, ami hazánkban teljesül is. Vízigénye közepesnek mondható, 380–430 mm, viszont transzspirációs koefficiense (1 kg termés és a hozzá tartozó vegetatív tömeg előállításához szükséges vízmennyiség) 660–750 liter, ami magas, de a növény tenyészideje rövid, az főként a csapadékosabb tavaszi, nyár eleji időszakra esik, így az ország nagy részén ez sem jelent különösebb gondot. Egyébként csapadékosabb téli, kora tavaszi időjárás esetén az így „feltöltött” talaj vízkészletéből jól gazdálkodik, a betakarítás idejére a száraz időjárás kedvező. Talajigényéről elmondhatjuk, hogy a mészben és humuszban gazdag és – főként a gyökéren szimbiózisban élő nitrogénkötő Rhizobium baktériumok miatt – jó víz-, levegő- és hőgazdálkodású talajokon terem jól, ennek alapján a megfelelő talajtípus számára a cser-

nozjom, a csernozjom típusú talajok és a barna erdőtalajok. A homoktalajok rossz víztartó képességük, az agyagos, kötött réti talajok pedig időszakos vízbőségükből adódó levegőtlen állapotuk miatt kevésbé alkalmasak.

Nem mindegy a fajta sem! A fajtaválasztás is egy igen fontos lépcső a sikeres termesztés felé. Az alábbi kritériumokat kell szem előtt tartanunk: Első helyen természetesen a termőképesség áll. A termés minősége is fontos, takarmányborsó esetén például a borsószemek minél magasabb fehérjetartalma. A szár állóképessége és a kacsképzés: vannak alacsony középmagas és magas szárú fajták. A magasság egyenes arányosságban van a növény megdőlésével, a hüvelyek közelebb kerülnek a talajhoz, jobban szennyeződnek, a betakarítás nehezebb lesz, nagyobb szemveszteséggel járhat. A kacsképző képesség ez ellen hat; minél több helyen kapaszkodnak egymásba a növények a kacsaikkal, annál jobban támasztják egy-

1. grafikon. A borsó vetésterületének alakulása hazánkban (1990–2022, forrás: KSH) 50

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mást. Léteznek afila vagy leafless típusú borsók, amelyeknél a lomblevelek nagy része teljes egészében kaccsá alakul. A hüvelyek száron lévő elhelyezkedése, illetve az alsó hüvelyek talajtól való távolsága is mérvadó. Minél magasabb kezdődnek fejlődni a száron a hüvelyek, annál könnyebb lesz a gabonavágó asztallal a betakarítás. Utoljára, de nem utolsósorban fontos a minél kisebb pergési hajlam is. Sajnos a szárazborsónál egy negatívum, hogy a kiszáradt borsóhüvelyek éréskor kisebb mechanikai behatásra nagyon könnyen felnyílnak, a borsószemek pedig a talajfelszínre hullanak. Természetesen napjainkra a nemesítés ebben az esetben is sokat javított a fajtáknak ezen a tulajdonságán. Vetésváltásban előveteményként betöltött szerepéről és helyéről már több pozitívumot említettünk, viszont a borsót megelőző növények köréről is érdemes beszélni. Fontos szempont, hogy ne legyen az előveteménye vízigényes, vagy erőteljes gyökérzete által „talajszárító”, ne hagyjon sok szármaradványt, amely nehezíti a talajművelést, a magágykészítést. Legjobb előveteménye valamilyen kalászos gabona, de kerülhet keresztesvirágúak (repce, mustár, olajretek) vagy burgonya után is. A több és nehezebben lebomló szármaradványt maga után hagyó napraforgó és főleg a kukorica már kevésbé kedvező számára, aszályos időjárás esetén a napraforgó erőteljes gyökérzetével ki is száríthatja

NÖVÉNYTERMESZTÉS

mélyebben a talajt, amit a téli csapadék vagy tud pótolni, vagy nem. Nagyon nem ajánlott semmilyen pillangós virágú, hüvelyes növény után vetni, és önmaga után sem következhet 4 éven belül.

A borsó igényli a mélyművelést és a forgatott talajt, így ősszel, szeptember végén, októberben szántsunk, 32–35 cm mélységben, vagy 40–50 cm talajlazítás után egy sekély (18–22 cm) szántást végezzünk, amit – ha a talaj állapota

Legjobb előveteménye valamilyen kalászos gabona, de kerülhet keresztesvirágúak vagy burgonya után is A pozitív elővetemény-hatásai révén (nitrogénkötés, kevés, könnyen bomló szármaradvány, korán lekerül, a talaj vízkészletét kevésbé használja ki), illetve az utónövényeit tekintve is a legcélszerűbb, ha két kalászos közé kerül. Korai lekerülése következtében, utána, másodvetésben még akár egy rövid tenyészidejű, alternatív gabonaféle (pohánka, köles) is kerülhet. A talajművelésnél szem előtt kell tartanunk, hogy a borsó vetése tavaszszal igen korán történik, ezért az előző évi talajművelési munkálatokat ennek függvényében végezzük. Az előveteményeknél is ennek fényében értékeltük a kukoricát mint kevésbé megfelelő növényt. A korai betakarítású növények, például kalászos gabonák lekerülése után a tarlóhántást minél előbb el kell végezni, lezárni a talajt, vigyáznunk kell a talajnedvességre. A későbbi gyomosodás elkerülése érdekében, ha szükséges, tarlóápolást is kell alkalmaznunk.

engedi – az alapműveléssel egy menetben el is munkálhatunk, ezzel a tavaszi korai magágykészítést könnyíthetjük meg. A munkamenetek utáni talajzárás fontos a vízmegőrzés miatt, hiszen a magágynak kellően nyirkosnak kell lennie, a borsószem nagyon sok vizet, tömegének 105–150%-át képes felvenni a csírázása megkezdéséhez.

Szükséges tápanyagok A tápanyag-utánpótlást mindenképpen előzetes talajmintavételre és -vizsgálatra alapozva kell végeznünk. A borsó tápanyagigényes növény, általánosságban 100 kg fő- és melléktermékének kialakításához (fajlagos tápanyagigény) nitrogénből 3,5–4,5 kg, foszforból 1–1,5 kg, káliumból pedig 1–2 kg hatóanyag-mennyiségre van szüksége. A Ca-igényét érdemes kiemelni, ebből 2–2,5 kg kell 100 kg mag és a hoz FOLYTATÁS AZ 52. OLDALON

A levelek helyén javarészt kacsok fejlődnek (afila vagy leafless borsó) mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS AZ 51. OLDALRÓL

zá tartozó zöldtömeg fejlesztéséhez. A foszfor és kálium műtrágyát ősszel, az alapművelés előtt juttassuk ki, így az bedolgozható a talajba. A nitrogént tavasszal, a magágykészítéskor elég, ha kitesszük, a növénynek a kezdeti fejlődéséhez van szüksége rá, a későbbiekben (kelés után 4-5 hét múlva), a szimbiózis kialakulása után nitrogénből szinte „önellátó” lesz. A borsó csírázása már 3-4 oC-on képes megindulni, úgyhogy vetését kora tavasszal, már március elején meg lehet kezdeni, ha megfelelőek a művelethez az időjárási tényezők és talaj állapota. A vetésidő elég sarkalatos pont, hiszen minél jobban tolódik, annál később kezdődik a virágzás, amikor melegebb és szárazabb is lehet az időjárás, ami nem kedvező, akár kevesebb „emeleten” képződhetnek virágok, ami már terméscsökkenéssel is járhat. Betegségei között szerepelnek vírusok, a borsó enációs mozaikvírus vagy a levélsodró vírus, amelyeket a levéltetvek terjeszthetnek, valamint a Pseudomonas phaseolicola baktérium (baktériumos zsírfoltosság), de leginkább gombás fertőzései jelentkeznek, amelyeket csak felsorolásszerűen említünk: Fusarium oxysporum (levélhervadás), Fusarium solani (gyökér- és szárrothadás), Peronospora pisi (peronoszpóra), Erysiphe pisi (lisztharmat), Uromyces pisi (rozsda). Kártevői szép számmal vannak: talajlakók: cserebogárpajor, drótféreg, mocskospajor, barkók, molyok (Etiella zinckenella, Laspeyresia nigricana), bagolylepkék (Mamestra brassicae, Autographa gamma, Helivoverpa armigera, Heliothis maritima), borsótripsz (Kakothrips pisivorus),

Az afila és a „hagyományos leveles” borsóállomány egymás mellett

borsóormányos (Aoromius quiquepunctatus), nyúl, fácán, galamb, akár a vadliba is, tárolókban a zsizsik.

Gyomirtás Nagyon fontos, hogy a borsó leveleinek viaszrétegére tekintettel kell lennünk, így a gyomirtó szer nem tesz kárt bennük, valamint esőt követően 2-3 napot érdemes várnunk a posztemergens kezelésekkel, míg ez a réteg újra kialakul. A szárazborsó betakarítása a kalászos gabonák betakarításának technológiájára, technikájára tervezhető, viszont a korábbi fajták esetében azt megelőzi (június vége–július eleje), így viszonylag jól ütemezhető, elkerülhető a munkacsúcs. A gabonakombájnoknál néhány átalakítást kell elvégeznünk: dobhézag, -fordulat, esetleg ros-

2. grafikon. A borsó termésátlaga 1990 és 2022 között Magyarországon (forrás: KSH) 52

ták állítása. A mai arató-cséplő gépek esetében ezek akár a vezetőfülkéből megoldhatóak. Az állomány éréskor könnyen megdől, a talajhoz közel kerül, ezért száremelőt is érdemes felszerelni a vágóasztalra. A megdőlés mérsékeltebb a cikk elején említett „kacsos” fajtáknál, itt viszont maga az aratás nehézkesebb, az összekapaszkodó növények miatt. A borsó magja törékeny, így a kíméletes cséplésre kell törekedni, valamint a magnak nincs nyugalmi állapota, eső után a csírázás képes a hüvelyben megindulni. A hüvelyek könnyen felpattanhatnak, főként, ha az érett állomány megázik, ebben az esetben a magok kiperegnek, nem kerülnek betakarításra. A vágóasztal pontos talajkövetése ezért nagyon fontos. Sok esetben a hajnali órákban kezdik az aratást, amikor még a harmat következtében nem annyira „roppanósan” szárazak a növények. A betakarítás 16-18%-os szemnedvességnél kezdhető, a tárolás viszont 14%-on vagy az alatt lehetséges, így, ha ennél magasabb a nedvességtartalom, szárítás szükséges, amit lassan, kisebb hőfokon kell végeznünk. A szárazborsó termőterületének alakulása, drasztikus csökkenése remélhetőleg nem folytatódik tovább, hiszen egy olyan növényünkről van szó, amelynek föld feletti része teljes mértékben hasznosítható, emellett termesztésével a környezetkímélőbb tápanyag-utánpótlás megvalósítását is elősegíthetjük. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

DR GREEN az őszi káposztarepce megfelelő tavaszi indításához SZERZŐ: DR. VARGA ZSOLT

A jelenlegi gazdasági körülmények kiszámíthatatlan kihívások elé állítják a növénytermesztőket. Az inputköltségek hektikus és gyors változását a bizonytalan terményárak és a változékony klimatikus körülmények nehezítik.

ontos azonban szem előtt tartanunk, hogy a termesztéstechnológia intenzitásán történő változtatás a termelés eredményességét veszélyezteti. Az őszi vetésű növények tavaszi megfelelő indítása és energetizálása gyökeresen meghatározza a generatív fejlődési szakaszban az optimális terméselemek kialakulását. Az őszi káposztarepce tápanyagigénye az egész vegetáció során magas. Az intenzívebb fejlődési időszak a bimbózástól a virágzásig tart, amikor a legnagyobb mennyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, ami mellett az egyéb tápelemek (foszfor, kalcium, magnézium, kén) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán. A repce kifejezetten érzékeny a kén és bór tápelem felvételére. A szükséges bórmennyiség 1/3-át a megfelelő télállóság kialakulása miatt ősszel fontos kijuttatni, míg a fennmaradó mennyiséget a tavaszi vegetációban, két részletben adagoljuk a növényeknek. Az őszi káposztarepce technológiájában kiváló hatékonysággal alkalmazhatjuk a DR GREEN termékeket:

Levélfejlődés

szárnövekedés

bimbófejlődés

GREEN Olajos + DR GREEN Energy kombinációs alkalmazása biztosítja a növények optimális fejlődését.

A DR GREEN az őszi káposztarepce technológiájában A tavaszi indításhoz a DR GREEN Start 2 kg/ha és a DR GREEN Olajos 2 kg/ha-os dózisát javasoljuk. Zöldbimbós stádiumban a repcefénybogár elleni védekezéssel együtt a DR

A DR GREEN technológiák mellett növekedett az átlagos becőnkénti magszám (forrás: VMKH Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, Tanakajd, 2022) mezohir.hu

virágzás

becőképződés

Miért előnyösök Önnek a technológiában a DR GREEN termékek? Egyedi formulációjuk és kimagaslóan magas hatóanyag-tartalmuk eredményeként hatékonyak a tápanyag-utánpótlásban; kijuttatásuk nem jár plusz logisztikai/kijuttatási költséggel, növényvédelmi munkálatokkal kombinálható; az áraik stabilak a tömegtermékekhez képest, kiszámítható eleme az önköltségnek; javítják a termés minőségét, így az áru piacképességét, a jövedelmezőséget – minden körülmény között!

A DR GREEN technológiával kezelt repce becői egészségesek, és a jobb termékenyülés eredményeként több magot tartalmaznak (forrás: VMKH Agrárügyi Főosztály Növényés Talajvédelmi Osztály, Tanakajd, 2022)

A technológia alkalmazásával a becőnkénti magszám 21–26%-os emelkedését tapasztaltuk, egészséges és kiváló beltartalmi paraméterek kialakulása mellett. A termékekben lévő oldódási aktivátor a DR GREEN termékek tökéletes oldódási folyamatát biztosítja, míg a pH-stabilizátor a permetlé megfelelő kémhatásának (4,0-4,5 pH) kialakulását segíti elő.

A DR GREEN termékek kiszerelése: 4 kg-os zsák – 20 kg/karton Valcum Agro Kft. www.valcumagro.com +36 30 217 9256 53

TECHNIKA

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

TECHNIKA

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Biológiai talajerő-gazda(g)ság cikksorozat – 15. rész SOROZATSZERKESZTŐ ÉS TÁRSÍRÓ: BIRÓ BORBÁLA, A BIOLÓGIAI TALAJERŐ-GAZDÁLKODÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK INDÍTÓJA (SZIE-MATE, BUDAPEST)

A szőlőültetvények talajának mikrobiális tulajdonságai és a borrégiók speciális egyedi jellegei KÉSZÍTETTE: BALLING PÉTER 2022-BEN MEGVÉDETT SZAKDOLGOZATA ALAPJÁN (TANSZÉKI KONZULENS: KOTROCZÓ ZSOLT, PAPDI ENIKŐ)

Mottó: Vissza a gyökerekhez! Biológia nélkül a talaj „csak” geológia. Építsd az életet ahhoz, hogy „termő” talajod legyen! A talajok fizikai-kémiai összetételének és az azokon kialakult talajbiológiai tulajdonságoknak a fontosságát leginkább a szőlőültetvényeknél és a szőlőből készült boroknál érthetjük meg. A speciális és egyedi jellegek, a „terroir”-ok beazonosítása az egyes borrégiókra vonatkoztatva világszerte folyik. Az erre vonatkozó ismeretekről és a vizsgálatok módszeréről, eredményéről adunk hírt a szakdolgozat bevezetőjeként.

Egyedi illat- és ízvilág A francia eredetű terroir (ejtsd: terroár) szó fogalma a prémium borokkal kapcsolatosan és az egyedi, csak egy adott régióra jellemző, önálló és jól beazonosítható termőhelyekkel, tájegységekkel összefüggésben terjedt el az egész világon. A borok nyelvén a terroir azt az egyedi illat- és ízvilágot jelenti, amely az adott talaj, a különleges mikroklíma, a szőlőfajta, a sorok fekvése, művelése, nem utolsósorban pedig a társadalmi hagyományok és a különleges borkészítési módok megismételhetetlen találkozásából kerekedik ki. Nem véletlen, hogy ezeket az egyedi termőhelyeket a bortermelő országok jogi szabályozással próbálják pontosan meghatározni és védeni, például eredetmegjelölésekkel is. Ebből például csak Kaliforniában 139- vagy Spanyolországban 90-féle is létezik. Hazánkban öt borrégió 29 terroir jellegű termőhelyét tartjuk számon (Bisztray et al., 2015: Wine terroirs… in Hungary, SzIE-jegyzet). A besorolási/ osztályozási rendszer támogatása kiemelkedő fontosságú a termelők, a forgalmazók, a kiskereskedők és a fogyasztók számára is. Az egyik fontos cél ezért a borterroir tudományos alapjainak a megteremtése, amely több dimenzióra támaszkodik; figyelembe veszi a helyi talaj-környezettani (edafikus), éghajlati, emberi 56

1. ábra. A szőlő élete során (csemete, életerős és öreg tő) előforduló leggyakoribb mikroorganizmusok funkcionális csoportjai, a patogének (piros), a növényvédelmet biztosító antagonisták (kék), a növekedésserkentők (zöld) és a borkészítésnél előfordulók (lilás), illetve ezek ökológiai interakciói és mikrobiális hatásaik. Bővebb információ a szövegben (forrás: Fournier et al., 2022, https://doi.org/10.1016/bs.aecr.2022.09.001) mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

és az egyéb biotikus (pl. borminőségre vonatkozó mikrobiológiai) tényezőket is. Ezek egyenként és együttesen is hozzájárulnak a borok minőségének és tulajdonságainak létrehozásához, a helyi egyedi jelleg megteremtéséhez. A terroir szó talajt jelent, ahol kulcsfontosságú tényező a sajátos talaj-mikrobiológiai faji sokféleség (biodiverzitás), ami függhet a szőlőültetvény fekvéséhez kapcsolódó (mikro)organizmusoktól, a biogeográfiai, élőhelyi mintázatoktól, amelyek a szőlő minőségére és a borkészítésre is hatással vannak. A borászati környezetben végzett elsődleges tanulmányok, amelyek a terroir beazonosítására irányultak, napjainkban a korszerű genetikai vizsgálatokkal bővülnek. Ezek egyike a nagy áteresztőképességű szekvenálás (high-throughput sequencing, HTS), amely módszer képes feltárni a mikrobiális társulásokat és azok összetételének változásait az egyes régiók függvényében, illetve a szőlőnövény életciklusa vagy a borkészítés során is. A vizsgálatok során hasonló mintázatokat is kimutattak, de különbségeket is sikerült találni a talajjellegzetességek között. Mind a szőlő és a környezete, mind a talaj esetében fontos törekedni ezek megőrzésére.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A szőlő és a bor mikroorganizmusai A szőlőnövényt egész élete során jellegzetes mikroorganizmusok kísérik, kezdve a fiatal növénytől az öregedő tőkéig. A gyökérrendszerben (rhizoszférában) vannak azonos, mindvégig jelenlevő, de eltérő, csak az adott életszakaszra jellemző mikrobafajok. A talaj eredeti, bennszülött mikrobiológiai állapota hatással van a borban megjelenő és a borkészítésre hatással levő organizmusokra is. Az 1. ábra ezeket mutatja be, és csoportosítja azokat a funkcionális csoportokat, ökológiai hatásokat (fekete nyíl) és mikrobiális befolyást (sárga nyilak), amelyek hatást fejtenek ki a szőlő élete során. Ezen a leggyakoribb gombák (F), baktériumok (B), az oomiceták (O) és a vírusok előfordulása látható, illetve egyes csoportjaik, az ecetsav-baktériumok (AAB) és szőlővírusok (GFLV és GLRV). Az ábra különböző színekkel jelöli a potenciális kórokozókat, azok ellenlábas antagonistáit, a jótékony hatású növekedésserkentőket és a borkészítésnél igen gyakori élesztőgombákat. A leggyakoribb baktériumok: Agrococcus baldri, Allorhizobium vitis, Aureobasidium pullulans, Bacillus subtilis, Botrytis cinerea, Burkholderia

phytofirmans, Candidatus phytoplasma, Erysiphe necator, Eutypa lata, Ilyonectria liriodendri, Neofusicoccum parvum, Oenococcus oeni, Pantoea agglomerans, Phyllosticta ampelicida, Plasmopara viticola, Pseudomonas fluorescens, Pythium oligandrum, Rhizophagus irregularis, Saccharomyces cerevisiae, Xylella fastidiosa. A felsoroltak között számos olyan van (vastagítva jelölve), amelyet irányított baktériumoltásokkal használnak fel a szőlőtermesztés és a borkészítés során. A számos lehetséges genusz és fajok közül azonban megállapítható, hogy az eddigiek során csak a töredékük került ipari, kereskedelmi felhasználásra, pedig a szőlő növényvédelme során is lehetnek kiemelten lehetséges javaslatok. RTICLE IN

A talajok mikrobiális közösségeinek globális összehasonlítása Egy korábbi tanulmányban globális vizsgálatokat végeztek a szőlőültetvények talajának mikrobiális közösségeiről. Több mint 200 szőlőültetvény talajmintáit elemezték négy különböző kontinensről. Ebben a munkában egy FOLYTATÁS AZ 58. OLDALON

2. ábra. A vizsgálat lefedettsége a szőlőtermesztés hőmérsékleti, izotermikus vonalaival jelölve, n: mintaszám; Tmax: átlaghőmérséklet maximuma; Prec: a csapadék mennyisége a mintavétel előtti két hétben; prokarióta baktériumok (H’p) és mikroszkopikus gombák (H’f) diverzitása (forrás: Gobbi et al. 2022, Commun. Biology 5, 241) mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS AZ 57. OLDALRÓL

egy terroir genetikai vizsgálatokkal meghatározható összes mikrobiális összetételének (mikrobiom térképének) a létrehozását tűzték ki célul, amely globális szinten ábrázolja majd az egyes helyekre jellemző biogeográfiai mintázatokat a régiók talajában. A tanulmány a szőlőültetvények mikrobaközösségeit írja le és elemzi világszerte, valamint kapcsolatokat keres több hatótényező között. Ennek a globális kutatásnak mutatjuk be bizonyos eredményeit Gobbi és munkatársai 2022-es cikke alapján (Commun. Biology, 5: 241).

A szőlőültetvények globális diverzitása és a talajok rendszertani összetétele A biológiai sokféleség vizsgálata jellemezheti egy-egy termőhely azonosságát és különbözőségeit is. Ehhez az úgynevezett populációgenetikai vizsgálatokban leginkább a Shannonféle diverzitási indexet használják. A diverzitást össze lehet hasonlítani az egyes génektől kezdve a faji közösségeken (populációkon) át a fajokig, az adott élőhelyeket (ökoszisztémákat) is beleértve. A kutatásban a diverzitást a prokarióta baktériumokra (H’p) és a mikroszkopikus gombákra (H’f) vonatkozóan is megvizsgálták és ábrázolták is globálisan (2. ábra). A Shannon-indexek közül a baktériumok (H’p) száma és sokfélesége a 7,2-től (Németország) a 9,9-ig (Magyarország, Horvátország, Argentí-

A diverzitás a gombákra vonatkoztatva összefüggött a vizsgálatokat megelőző csapadék mennyiségével

na), a mikroszkopikus gombáké (H’f) pedig 4,1-től (Magyarország, Argentína) egészen 6,7-ig (USA) terjedt. Az értékek korrelációs vizsgálatakor a gombaközösségek diverzitása pozitív összefüggést mutatott a rövid és a hosszabb időszakok átlaghőmérsékletével, valamint a rövid idejű csapadék mennyiségével. Különösen kiemelendő, hogy a diverzitás a gombákra vonatkoztatva összefüggött a vizsgálatokat megelőző csapadék mennyisé-

3. ábra. Szőlőtermő területek talajának mikrobiális közösségei: a) prokarióta baktériumok (balra) és gombák (jobbra) különböző nemzetségei és előfordulása kontinensek szintjén; b) a leggyakoribb 25 osztály előfordulása és elterjedtségi térképe (forrás: Gobbi et al. 2022, Commun. Biol. 5, 241.) 58

gével. A mintavételek előtti esőzések befolyásolták a gombafajok sporulációját, ami megnöveli azok mennyiségét és diverzitását is. Az eredmények szerint 45 prokarióta baktériumfajt sikerült taxonómiailag beazonosítani a mintákból, ezek közül pedig 12 faj fordult elő legalább 1%-os gyakorisággal (abundanciával) a vizsgált 13 országban (3. ábra). A legnagyobb mértékű arányt a Proteobacteria törzs fajainak a 18,8% (Portugália) és 32,5% (Argentína) közötti értékei mutatták. Az Actinobacteria törzsben található, ismert, jó szervesanyaglebontó sugárgombafajok fordultak elő a második legnagyobb mértékben. Ezeket követték az anaerob lebontási útvonalat képviselő Acidobacteria fajok számos országban. További törzsek is nagy mértékben jelen voltak a mintákban, úgymint a Planctomycetes, Bacteroidetes és a Chloroflexi fajok, több mint 10%-os aránynyal. A Verrucomicrobia, Firmicutes és Gemmatimonadetes törzsek képviselői mintegy 5% feletti abundanciát értek el. A verrumikrobák általában mindegyik művelt talajban megjelennek, de mivel nem kitenyészthetők, így jelenlétükre csak a genetikai vizsgálatok során derült fény. Szerepüket a talajnövény rendszerben és kapcsolatukat a talajműveléssel napjainkban intenzíven kutatják. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Szervesanyag-bontók

Mit tanulhatunk ebből, A gombák vizsgálatánál a Solicocozy- és hogyan segítenek ma (szin. Cryptococcus) fajai a 13 vizs- a talajbiológiai vizsgálatok?

gált ország közül 8-nál érték el az 1% feletti gyakoriságot, de több országban elérhették a talajmintákban a 13,4 és a 39,3% közötti értékeket is. Ezek a fajok a leginkább toleránsak a szőlőművelés során felhasznált fungicidekkel szemben, ami alátámasztja a nagyobb dominanciájukat. Ezzel szemben egyes helyeken és országokban a Fusarium és a Cladosporium fajok voltak a leggyakoribbak, illetve legszámosabbak még a Morteriella és az Alternaria nemzetségek fajai is. A legtöbb nemzetség fajai főként a szerves anyagok lebontásában játszanak szerepet, ami a mikroszkopikus gombák szerepét és a szerves anyagok jelentőségét hangsúlyozza a talajok működőképességében. A teljes fajlistát figyelembe véve a baktériumok között a Nitrososphaera (Archaea), Rhodoplanes, Kaistobacter, Bacillus és Streptomyces osztályokat kell említeni. Ezek a mikroorganizmusok szintén nagy szerepet játszanak a nitrogénkörforgásban, a szénmegkötésben és a szervesanyag-lebontás különböző szintjeiben. Egyes fajoknál a konvencionális és az ökogazdálkodás közötti különbségek is megfigyelhetők voltak a diverzitásban, ami a talajok nagyobb szervesanyag-tartalmával és a kevesebb peszticid használatával függ össze. A 3. ábrán látható a különböző gombafajok és prokarióta baktériumok előfordulása és összesített gyakorisága a vizsgált földrészeken.

A tanulmány a szőlőültetvények talajait földrajzi elhelyezkedésük szerint (biogeográfiai szinten) vizsgálta, keresve a talajok közötti mikrobiológiai azonosságokat és különbségeket. Ezzel elősegítette a célzott kutatásokat egy globális, a szőlőültetvényeket ilyen szempontból értékelő, vizsgáló munka során. Megállapítható, hogy a prokarióta baktériumok sokkal nagyobb sokféleséget, biodiverzitást mutatnak, mint ugyanazon talajokban a gombaközösségek. Egy-egy adott országon belül az egymáshoz közel eső szőlőterületek nagyobb hasonlóságot mutattak, mint a távolabbi ültetvények. Ez a tény azt sugallja, hogy a regionális hatásoknak igen nagy szerepük van a mikrobiális összetétel kialakulásában és fennmaradásában, ami összecseng a talajok kialakulásával és fizikai-kémiai tulajdonságainak az alapvető jellegében a talajbióta működésénél. Mivel a mikrobiális terroir a jelek szerint számos különböző tényezővel áll összefüggésben, úgymint a földrajzi fekvés, az éghajlat, a talaj jellemzői és a szőlőültetvények művelésmódja stb., így számos lehetséges befolyásoló hatást még értékelni szükséges. Már az alapösszetételek is kimutatták a lebontóképes talaj-mikroorganizmusokra figyelés mellett a növényvédelemben is szerepet játszók (pl. a sugárgombák, a növénynövekedés-serkentő PGPR-szervezetek és

A regionális hatásoknak igen nagy szerepük van a mikrobiális összetétel kialakulásában mezohir.hu

A laboratóriumi vizsgálatokkal és szakértelemmel tudunk az egyedi jellegekre is figyelemmel lenni

az antagonista gombák, baktériumok) kiemelt jelentőségét. Tudunk tehát fókuszálni az ilyen teljes közösségre ható és meglehetősen költséges teszteléseken kívül vagy mellett a lényegesen olcsóbb kitenyészthető vizsgálatokkal kimutatható baktériumokra, gombákra. Vizsgálhatók pl. a vaskelátképző Pseudomonas baktériumok, az antagonista tulajdonságú és erős lebontóképességű Actynomyceta vagy Trichoderma fajok, de a foszforfelvételt segíteni képes spóraképző baktériumok (Bacillusok) vagy a biológiai nitrogénkötésre képes szimbionták is. Ezekkel a laboratóriumi vizsgálatokkal és szakértelemmel tudunk az azonosságok mellett az egyedi jellegekre is figyelemmel lenni ahhoz, hogy a gyakorlat számára a működőképes talaj(mikro)biológiai kezeléseket megalapozzuk. Az elvégzett növényvédelmi célú mikrobiális kezelés hatását mutatja be a cikksorozat következő, 16-dik és az adott szakdolgozat második része. További információk és vizsgálatok a biro.borbala@gmail.com címen kérhetők. A cikksorozatban bemutatott szakdolgozatok a hetedik éve, a MATE Környezettudományi Intézetének Agrár-környezettani Tanszékén folyó Biológiai talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés során készültek, amiről és a jelentkezés feltételeiről a https:// uni-mate.hu/képzés/content/biológiai-talajerő-gazdálkodási-szakmérnök-szakember-szakirányú-továbbképzés linken tájékozódhatnak. 59

TECHNIKA

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

TECHNIKA

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A leghatékonyabb gazdákat díjazta a Kukorica Kör Egyesület SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

A Kukorica Kör Egyesület szakmai fórummal egybekötött 2023-as évi, Kukoricázz velünk! termelési versenyének díjátadó ünnepségét 2024. január 16-án tartották Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. Két kategóriában, öntözés nélküli és öntözött kategóriában díjazták a verseny résztvevőit.

Kukorica Kör Egyesület tavalyi évben hirdetett termelési versenyére 21 gazdálkodó nevezett, hogy megmérettessék szakmai tudásukat a hazai termelők körében. A gazdák az ország különböző pontjáról, összesen 12 megyéből jelentkeztek a versenyre, különböző talajadottságokkal, időjárási viszonyokkal rendelkező területekről. A verseny célja az volt, hogy a különböző gazdálkodási gyakorlatokat összevetve, több termelési adatot kielemezve kiderüljön, hogy melyik gazdálkodó tudja a legtöbb nyereséget realizálni a területén. A verseny hazánkban formabontó, hiszen nemcsak a betakarított termés mennyisége kerül mérlegre, hanem a gazdálkodás számos tényezője. A 2023as termelési évben lezajlott versenyen a gazdák meghívásos alapon vehettek részt, de az idei, 2024-es termelési versenyre már nyitott a jelentkezés lehetősége minden, a saját gazdálkodását megmérettetni kívánó gazda előtt. Az Egyesület a termelési verseny díjátadó ceremóniáját egy szakmai programmal kötötte egybe, így a résztvevők az agráriumot jelenleg érintő kérdésekbe is betekintést kaptak.

Az öntözés nélküli kategória nyertesei

vetően a többi szántóföldi kultúránál is a hasonló gondolkodást megalapozni” – mondta Daoda Zoltán.

A mezőgazdasági termelés Az eseményen Daoda Zoltán, az mára matematikai feladvánnyá egyesület vezetője évértékelőjében változott összegezte a Kukorica Kör Egyesület tavalyi működését, kiemelten beszélt a 2023-ban már élesben, meghívásos alapon zajlott termelési versenyről. A vezető elmondta, hogy az egyedülálló, újszerű szakmai megmérettetést a megkeresett gazdák nagy nyitottsággal, versenyszellemmel fogadták. „Napjainkra már minden fórumon erről hallani, hogy nem az számít, hogy mekkora a terméshozam, hanem mekkora és fenntartható-e a hektáronkénti elért nyereség, profit. A versenyünk segít a gazdáknak a szemléletváltás lépéseit megtenni, és a kukoricát kö62

Ezek kukoricáznak velünk! címmel tartott előadást Fórián Zoltán vezető agrárszakértő (Erste Bank Agrár Kompetencia Központ), aki kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaságban korszakos változások zajlanak, és az újjászületés bizony fájdalmakkal jár, ami jól látható a kukoricaterület 30 százalékos csökkenésében ugyanúgy, mint a lassan véglegesülő tavalyi pénzügyi mérlegek alakulásában. Hozzátette, vannak szép számmal, akik 2023-ban is keresnek a kukoricán, kis- és nagyüzemben egyaránt. „A kukorica a legkézzelfoghatóbban bizonyítja, mennyi beidegző-

déssel kell szakítanunk. Az általános megközelítéssel ellentétben, amikor egy hozamszinthez kötik a nyereségpontot, én úgy vélem, hogy a költségek optimalizálása hozta inkább a jövedelmet. Ez nem kispórolást, hanem a talaj jobb ismeretét, és okszerű költést feltételez” – tette hozzá a szakember. Ahogy arra is kitért, hogy a kukorica árában növekedés már nem várható, ezért pontosan tisztában kell lennünk a jövedelmezősége lehetséges helyével. Márpedig jelenleg ez a tárolásban és a logisztikában van. Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Mezőgazdasági Üzleti igazgatója szerint 2023-ban jó évet zártak a mezőgazdasággal foglalkozó biztosítók. A károk lokálisak voltak csak, bár olyan kockázatok jelentek meg, melyek korábban nem voltak jellemzőek, mint például a felhőszakadás, de megnőtt mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

zett, a díjátadó ceremónia. A 21 gazdálkodó közül összesen 6 versenyzőt jutalmazott az egyesület zsűrije, a díjakat Daoda Zoltán adta át. Öntözés nélküli kategória helyezései: György Gergő Dániel (a versenyző termelő helyett a díjat édesapja, a kategória 2. helyezettje vette át), György Dániel, Csepregi Attila. Az öntözött kategória nyertesei: Ifj. Borbély István, Dusnoki Csaba, Bakó Norbert.

Az öntözött kategória nyertesei

a viharok károkozása is. A 2022-es év veszteségeinek ellenére a gazdák viszont nem kötöttek több biztosítást a 2023-as szezonra, a hazai termőterület fele most sem rendelkezik biztosítással. Európában ez nagyon alacsony arány, jelentősen le vagyunk maradva ezen a területen, pedig a biztosítás költsége

mezohir.hu

a legalacsonyabb költség a növénytermesztésben.

Akik a leghatékonyabban kukoricáztak 2023-ban Az előadásokat követően az esemény legizgalmasabb része követke-

A hat díjazott az OTP Bank különdíjában is részesült, a Huminisz Kft. három termelőt, Bakó Norbertet, ifj. Borbély Istvánt és Csepregi Attilát a vadonatúj növénykondicionálójából összeállított csomaggal jutalmazta. Az egyesület tagjaként a Magro.hu a versenyben részt vevők számára 3 hónapos Prémium előfizetést ajánlott fel. Az egyesület az idei évben is meghirdeti termelési versenyét, melyre 2024. április 1-ig lehet jelentkezni az info@kukoricakor.hu e-mail címen.

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Regeneratív alapelvek alkalmazása – egy direktvetett kukorica története SZERZŐ: KÖKÉNY ATTILA

A talajmegújító mezőgazdaság általam is alkalmazott alapelvei mellett a gazdaság életképessége a legfontosabb, hiszen, ha a termelőnek nem zárulnak nyereséggel az évei, nem sok reménye lehet a generációs öröklésre.

A világban – és nálunk A termesztett növények köre a 2022es évig jelentősen szűkült, a piac igényeinek megfelelően és a fizetős növények között jelentős szerepet töltött be a kukorica, amelynek sikeres termesztésével kapcsolatban számtalan szakcikk és könyv jelent meg az elmúlt 100 évben. A „Kukoricatermesztési kísérletek” könyvsorozat aranybányája a historikus adatoknak is, ezzel a sorozattal végigkövethetjük a termesztéstechnológia fejlődését az 1930-as évektől, beleértve a hazai no-till kukoricakísérletek hajnalát is, amely kísérletek már az 1960-as évek elején is zajlottak, egy időben az észak-amerikai úttörőkkel. A különbség csak annyi, hogy míg Észak-Amerikában a szántás a múlté, és a forgatás nélküli művelés mellett már a termőterületek közel felén direktvetéssel termelnek, addig Magyarországon máig méltatlanul elenyésző, 1% alatti a no-till területek mérete. A magyar mezőgazdaság hosszú utat járt be az 1930-as évek 1–1,4 tonna/hektár termésátlagától a modern kukoricák 20 tonna/hektár magyar csúcsterméséig, de meglepő módon a termesztéstechnológiában egy elem szilárdan tartja magát még ma is: a szántás. A világ fejlettebb része természetesen már rég elszakadt ettől az indokolatlan energiapazarlástól, és a nagy kukoricaexportőr országok többsége forgatás nélküli műveléssel és direktvetéssel termel, de az agrárszakma valamiért nem látja ezeket az eredményeket. A szélsőséges magyar klímán azonban létfontosságú volna, hogy a talaj védelmével, a jobb vízbefogadó képesség létrehozásával és nedvességmegőrzéssel kiemelten foglalkozzunk, mert 2022-ben 1 tonna/hektár kukorica-átlagtermést realizálni megyei szinten nemcsak az aszály hatását, de a szerke64

zetét és termékenységét vesztett talajok fenntarthatatlanságát is mutatja. A magyar kukorica-átlagtermések széles skálán ingadoznak, amit nemcsak az évjárat, de a termőhelyre jellemző mikroklíma és talajviszonyok is befolyásolnak. Számomra viszont az a legmeglepőbb, hogy mennyire nagy mértékben tulajdonítanak a termelők fontosságot

annak, hogy milyen talajmunkát végeznek az elképzelt hozamok elérése érdekében.

13,5 tonna nem a maximum Az egészséges, élő talajban azonban nem szükséges talajmunka az átlag feletti hozamok eléréséhez. Ahogy a direktvetéssel elért amerikai kukorica-

Dr. Dobos Endre elemzi a szelvény talajtani történetét mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

A takarónövények tavasszal

világrekordok is igazolják, elsősorban nem a talajművelés a titka a magas hozamoknak, hanem a vetés minősége, a mért adatokra épülő tápanyag-gazdálkodás és a talajban fellelhető szerves kötésű tápanyagok elérhetősége. A talajmegújító mezőgazdaság alapelvei között is első helyen áll a művelési intenzitás csökkentése és a direktvetés bevezetése, ezért a hazai, több ezer hektáron zajló no-till átállási program jó példaként jár elöl, hogy miként is lehet sikeresen, megfelelő haszonnal termelni, bármiféle talajművelés nélkül. Egy 2023-as példán mutatnám be, hogy egy optimális kukoricás évben, amikor rekordtermésekre volt lehetőség, hogyan lehet 13,5 tonna/hektárt aratni direktvetéssel egy nem különösen kiemelkedő talajon, és ez a termés mégis miért kevés a lehetőségekhez képest. A direktvetett területünk Vas vármegyében található, amely megye az ország legmagasabb, 9,8 tonna/ha kukorica átlagtermésével büszkélkedhet 2023-ban, a KSH nem végleges adatai szerint. Ez impozánsnak tűnik a többi megyéhez képest, amikor azonban a direktvetett, tápanyag-utánpótlás nélküli kukoricatábláról is 10,5 tonna/ha hozamot takarítottunk be, felmerülhet a kérdés, hogy mennyire volt eredményes a ráfordítása azoknak, akik ez alatt a hozam alatt termeltek szántással vagy bármilyen talajmunkával, és mennyi hasznot realizáltak a betakarítás után. Ez a tábla sekély termőrétegű, felsülésre hajlamos, a 40–50 cm mélységű, mezohir.hu

savanyú, agyagos, iszapos folyami üledékből álló A szint alatt éles váltással 40–50 cm meszes löszcsík húzódik, amely alatt már nem található gyökér a meszes kiválásokkal cementálódott, az őszi esők ellenére is száraz, savanyú vörös kavicsrétegben. A talajadottságok

elő a talajt korábban. A tápanyagprogramja is professzionális termelőhöz méltó, kukorica-termésverseny győztesként átlagtermésekben is jeleskedik, de az időjárás szélsőségei erősen befolyásolják a termést ezen a felsülős táblán, ezért igyekszünk időjárásállóbbá tenni a talajt. A táblát három részre osztottuk, egy üzemi technológiás, egy üzemi műtrágyás, de no-till és egy tápanyag-utánpótlás nélküli no-till részre. Ez nem tudományos igényű kísérlet volt, csak kíváncsiak voltunk a terület termőképességére talajművelés nélkül, ezért nem zavart, hogy a tápanyag nélküli no-till a tábla legrosszabb részére került. Az átállási programban több helyszínen több összehasonlító táblát állítottunk be, amelyek eredményei minden esetben igazolták az átlag feletti hozamokat, településtől és talajtól függetlenül. A kukoricatábla előveteménye 2022ben őszi búza volt, majd sekély talajművelés után takarónövény-keverék került elvetésre. A kezdő átállók számára összeállított keverékben található pillangósvirágú és könnyen kifagyó,

Vegetációs index is prezentálja a talajhibákat

szemmel láthatóan nem a legoptimálisabbak, ráadásul 3 csapadékhiányos év után egy csapadék nélküli februárral kezdődött az év.

Három részre osztva Az 56 hektáros táblában azonban már évek óta nem szántott a termelő, hanem kombinált eszközzel, forgatás nélkül, 20–25 cm mélységben készítette

melegkedvelő növények elősegítették a nitrogénkötést, és maradványaik könnyen kezelhetőek tavasszal, annak ellenére, hogy az optimálisan fejlődött állomány 100–160 cm magasságot ért el a fagyokig, a meleg ősznek köszönhetően. A télen magasan álló növényi maradványok páracsapdahatása a száraz tél ellenére jelentős mennyiségű ned FOLYTATÁS A 66. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 65. OLDALRÓL

vességet halmozott fel a talajban, amelyet meg is védett a napsütés és szél szárító hatásától. Ezek a takarónövényes táblák ennek köszönhetően akkor is nedvesek voltak még, amikor a művelt földekről már a talajt fújták el a böjti szelek, ezért igyekeztünk minél tovább érintetlenül hagyni a területet vetés előtt. A vetés előtt kiszórt 3 mázsa MAS az üzemi technológiás táblán tárcsázással bedolgozásra került, a no-till művelésnél a felszínre szórt tápanyag kevéssé hasznosult, a mulcsos talajfelszín következményeként. Az üzemi tápanyagos táblák vetéskor kaptak még 2 mázsa 10-26-26-ot sor mellé, így az összes elérhető nitrogén 54 kg alatt maradt a direktvetésben. Vetés után már csak egy post gyomirtást kapott a terület, és aratásig semmi más nem történt vele. A tábla vegetációsindex-térképe jól mutatja a talajhibákat, a kavicsos, agyagos, terméketlen vörös ívet, amelyek a növények fejlődésében és hozamában is egész évben megmutatkoztak. A középső vörös csíkban a műtrágya nélküli no-till kukorica nőtt, amely alacsony hozamával is meghaladta a Vas vármegyei átlagtermést.

Kombájn-hozamtérkép 66

Kiválóan termékenyült csövek aratás előtt

Esély a kiváló termésre A párás idő a beporzáskor kiváló termékenyülést biztosított, a csövek teljes mértéken bekötöttek, így minden esély megvolt a kiváló termésre. Az aratás előtt mintázott sorok alapján a tábla potenciális hozama 19–20 tonna között alakult. Ezt az elméleti hozamot csökkentette elsősorban a vadkár, a tőszámhiány és a kelési egyenetlenség, amely a vetőgép gyári beállításaiból származó

hiányos magárok-visszazárásból adódott. Az egyenetlenül kelő növények egymással versenyeznek az erőforrásokért, így a később fejlődő növények már gyengébb csöveket hoznak, és nagyobb az esélye az üszög megjelenésének is. Számomra ezért fontosabb a kiváló kelés a műtrágya mennyiségénél, mert az egyenletes tőszámmal és egyöntetű fejlődéssel homogén növényállomány jön létre, amely optimális körülmények között rekordtermésekre képes, akár kevesebb tápanyaggal is. A kombájn hozamtérképe szépen mutatja (lásd: bal oldali hozamtérkép) a talajhibákat és vadkárt a piros foltokkal. Az aratáskor is tíznél több szarvas, őz és egy vaddisznócsalád hagyta el a táblát, amely biodiverzitás nem kifejezetten segít a rekordok elérésében. A célt azonban sikerült elérni, a hozamok igazolták, hogy a talajművelés nélkül is lehet 13,5 t/ha kukoricát aratni. A talajműveléses üzemi táblarész 14 t/ha hozama magasabb volt, de a potenciális hozamtól az is messze állt. A megfelelően felépített no-till átállási technológiával nem keletkezik anyagi vesztesége a termelőnek, mert a fizikai-kémiai-biológiai változásokat szem előtt tartva szinten tartható a profit. Egy év nem év, ezért folytatódik a no-till átállás még több helyszínen 2024-ben, egyre nagyobb területeken, és még több talajtípuson és évjáratban. Az viszont egyértelmű, hogy a nagy kukoricaterméshez és megfelelő profithoz nincs szükség talajmunkára a jövőben. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Profit nem csak profiknak a Saatbau Linz silókukorica-hibridekkel

MME: Ez rejlik a SAATBAU LINZ új silókukorica-genetikájában Tej-, hús- és biogáztermelés. Korábban nem volt elképzelhető, hogy ezeket az igényeket együttesen kukoricával lehessen kielégíteni.

MME-fajtaválaszték Egyre több éréscsoportban sikerült olyan fajtát találni, amely megfelel ezeknek a szigorú kiválasztási kritériumoknak, és a hozamskála tetején áll. Például az első 3 MME hibrid közé tartozó ATLANTICO (FAO 270) esetében nemcsak a hozamok magasak, hanem a silókukorica TOP fajták minden lényeges kritériumát teljesíti, és a nemesítés előrehaladásának alapjait képezi. A még újabb PRIMINO (FAO 180190) fő- és másodvetésre is alkalmas korai silókukorica. A későbbi érésűek közül pedig a TERRIO (FAO 450-460) teljesíti az MME-minősítés feltételeit.

Az MME-kiválasztási kritériumok

nnek oka egyrészt a gazdálkodók termelési technológiája, másrészt a melegebb időjárás és az ezzel járó termésszint-növekedés, valamint a szemeskukorica-genetika felé történő elmozdulás. Ezekben a meleg években ez a változás magas hozamokat eredményezett az alacsony termés-nedvességtartalmú szemes kukorica esetében, és ezáltal növelte a jövedelmezőséget. A magas termésre és a szemnedvességre való nagymértékű összpontosítás háttérbe szorította a silókukorica-nemesítést. Az elmúlt tíz évben a Saatbau Linz kukoricanemesítő részlege intenzíven dolgozott a új siló-hibrideken. Az eredmény egy új silókukorica-genetika, amely ötvözi a legjobb növényi jellemzőket. A magas terméshozam önmagában nem elég, ha a silózás során az energia jelentős részét elveszítjük, vagy ha nem alakítható át teljesítőképességgé.

Az összes tulajdonság javulását teljesítő silókukorica-fajtákat MME – MILK-MEAT-ENERGY – HÚS-TEJENERGIA jelzővel látjuk el.

Fókusz A nemesítés a hozam mellett a következő kiválasztási kritériumokra helyezte a hangsúlyt: Kiemelten javított növényjellemzők: fiatalkori fejlődés; hidegtűrés; szárstabilitás; növények betegség-ellenállósága; Stay-green (zölden érés).

Minőségi paraméterek egészséges növények; magas keményítőtartalmú csövek; jobb NDF- (rost-) emészthetőség; nagyobb takarmányfelvétel.

A legmagasabb hivatalos tulajdonságminősítési besorolási értékeket használtuk kiválasztási kritériumként a fajtajellemzőkben. A százalékos arány az Ausztriában bejegyzett azon fajták arányát jelenti, amelyek megfelelnek az MME- minősítés kiválasztási kritériumainak. kezdeti fejlődés: 16%; hidegtűrés: 18%; szártörés és megdőlés: 83%; levélérés: 31%; Helminthosporium turcicum: 36%; 50% feletti szemes fajta; keményszemű kukorica: 31%; NDF- (rost-) emészthetőség (legalább 2%-kal a kísérleti átlag felett): 9%. Használja ki Ön is azokat az előnyöket, amelyeket a Saatbau Linz MME kukoricahibridjei nyújtanak Önnek!

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

TRIKA EXPERT, startolunk és védünk! SZERZŐ: VIRÁG LÁSZLÓ TERÜLETI KÉPVISELŐ

A hatóanyag-korlátozások, -visszavonások egyre nehezebb döntés elé állítják a termelőket. Mivel a gabona-, kukorica- és olajosnövény-kultúrákban visszavontak két, korábban igen eredményesen működő rovarölő csávázószert, gyakorlatilag szabadkártyát adtunk a talajlakó kártevők felszaporodásához.

it tudunk tenni a sokasodó és erősen negatív folyamatok ellen? Egyrészt alkalmazhatunk erre a célra engedélyezett csávázószerekkel kezelt vetőmagokat, másrészt kifejezetten eredményes ilyen esetekben a talajfertőtlenítők használata. Ez utóbbiak közül már jól ismert az általunk forgalmazott ERCOLE, a 2022. évtől pedig már elérhető egy igazi attrakció ebben a szegmensben, egy harmadik generációs készítmény; a TRIKA Expert. Ez a termék gyári kombinációban tartalmaz minden szemcséjében kimért és megfelelő mennyiségű rovarölő szert (lambda-cihalotrin) és a kelést elősegítő ún. starter hatóanyagokat (N, P) is; mindezt jól feltáródó tőzegbe ágyazva. Ez a jó minőségű tőzeg pedig további fontos mezo- és mikroelemeket tartalmaz. A polifág talajlakó kártevők felszaporodásának és kártételének több oka ismert, ezek közül csak néhányat említenék, pl. a változó éghajlatunk, a többéves fejlődésmenet (3–7 évig is terjedhet!); de legalább ennyire jelentős hatással bír a talajművelési rendszerek között fellelhető eltérés is. Jó példa ez utóbbira, hogy míg egy szántásos művelésben a talajfelszín – a vetés idejére – homogén állományú és 70

nagyrészt egységes színezetű, addig a forgatás elmaradásával a talajtakaró növények mennyisége és minősége mindezen paraméterekben jelentősen eltér. Ez a lényegi különbség pedig szemmel láthatóan a csírázás egyöntetűségében és a növények vigorában mutatkozik meg, a forgatott területek javára. A forgatott és lezárt, elmunkált területeken a talajszelvényt a nap sugarai direkt módon és egyenletesen me-

legítik, s ennek köszönhető a gyorsabb, egyenletesebb és erőteljesebb csírázás. A forgatás nélküli területeken ellenben a napsugárzás a takarónövények elhalt tömegét vagy a mulcs felszínét melegíti, s mivel a levegő rossz hővezető, az ilyen esetekben óriási és egyenetlen eloszlású hőhíd keletkezik a talajfelszín közelében. Ez a markáns hőszigetelő hatás viszont vontatottá teszi a csírázást, a talaj egyenetlen felme-

1. kép. Forgatás nélküli talajművelés mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

legedése a benne lezajló folyamatokra és a benne élő élőlényekre egyaránt hatással van. Ez a tény pedig többlet növényvédelmi kockázatokat hordoz magában. A káros fitofág talajlakó kártevők visszaszorítására és a kedvezőtlenebb csírázási feltételek együttes javítására kiváló lehetőség a vetéssel egy menetben a TRIKA Expert kijuttatása. Ez óriási előrelépés és segítség a forgatás nélkül dolgozó szakembereknek. A forgatásos művelést előnyben részesítők számára a TRIKA Expert használatának előnye az, hogy a vetésidő sokkal rugalmasabbá válik azáltal, hogy a csírázó mag egyszerre és egy időben védett (rovarölő szer) és támogatott (starter tápanyag) közegben kezdheti meg a fejlődését. A gyakorlati haszna ennek pedig az, hogy úgy biztosítjuk a szükséges tenyészidőt, hogy növényeink a nyárderékon jelentkező aszályig már elvirágozhassanak, megtörténhessék a megtermékenyülés; ezzel a termés elmaradását képesek vagyunk elkerülni. Végezetül mindez korábbi betakaríthatósággal is kecsegtet, ami pedig a vetésforgó hasznára válik azáltal, hogy több idő áll ezek kivitelezésére; s nem utolsósorban a terményszárítási szükségleteinket/költségeinket is csökkenti ez a beavatkozás. Bárhogyan elemezzük és vizsgáljuk a tényeket, a TRIKA Expert minden kukorica- és napraforgó-termesztő számára komoly technológiai előrelépést, ezzel pedig jövedelemtöbbletet biztosít.

NÖVÉNYTERMESZTÉS

tavasz esetén előbb leér a gyökér a nyirkos/nedves réteghez, így az állomány aszálytűrése jobb lesz. Későbbi nagy szelek esetén kevesebb növénydőlés lesz tapasztalható. Aszályos tavaszon a – vizet is kereső – talajlakó kártevő rovarok kártétele is intenzívebb, továbbá a sérült növényi szövetek regenerálódása is nagyobb akadályba ütközik. A lambda-cihalotrin hatóanyag markáns hatással bír a talajlakókkal szemben, így a gyökér zavartalanul tud fejlődni. Mindkét fontos hatás egy granulátumban; így nem kell dönteni a talajfertőtlenítés és a támogató/starter kijuttatás között. Mindez egyszerre, egy menetben elvégezhető; egy tartályból.

A rovarölő szer teljes dózisa beleformázott a szemcsébe, nem csökkentettük annak mennyiségét. Elkerülhető a kevert komponensű termékek kijuttatás közbeni szétválása, ezzel biztosítva az egyenletes védelmet és támogatást egyed- és táblaszinten egyaránt. Egy granulátumban 2 készítmény. Könnyebb, pontosabb és takarékosabb munkavégzés. Úgy nő a területteljesítmény, hogy közben javul a minőség is. Ideális dózistartomány a gyakorlati kijuttatást alapul véve. 10–15 kg/ha. (A kijuttatógépek 20 kg/ha fölött már nem pontosak.) Sumi Agro Hungary Kft. www.sumiagro.hu

A termék jellemző paraméterei: hatóanyag-tartalom: 4 g/kg lambdacihalotrin (0,4 % m/m); starterhatás: 35% foszfor és 7% nitrogén; szemcse egyéb alkotója: jól feltáródó tőzeg. A TRIKA Expert könnyen áramló, jó átfolyási paraméterekkel bíró, egységes szemcseméretű termék. Nem porol, nem boltozódik; könnyen mérhető és adagolható. Kiszerelése korszerű, jól kezelhető 10 kg-os zsák.

Meghatározó értékmérő tulajdonságai a gyakorlat számára: A starterhatás miatt gyors kezdeti gyökértömeg-fejlődés. Emiatt száraz mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Merre csörög a dió? A termőterület nő, a piac szűkül SZERZŐ: GÖNCZI KRISZTINA

A keleti határszélen nagyobb bajnak tűnik az ukrán és a moldáv dió, mint a nyugatin, de könnyen lehet, hogy nem a gazdaság elhelyezkedése az egyetlen probléma, ha nem megy az értékesítés. A piac végérvényesen átrendeződött, amihez sürgősen alkalmazkodni kell.

Nem megy az export 2023-ban tovább nőtt a dióterület Magyarországon, már közel van a 10 ezer hektárhoz, amelynek fele Szabolcs-Szatmár-Beregben található. Mivel az EU-n kívüli országokból erős konkurencia nyomja lefelé az árakat, a termelőknek már hektáronként 2-3 tonnát kell előállítaniuk a nyereséges termeléshez. És a kéttonnás átlaghozam még csak nem is sok az amerikai, chilei vagy olasz versenytársakhoz képest, akik 4-5 tonnás hozamokkal dolgoznak az intenzív ültetvényeiken. Persze lehet más utat is választani, a költségcsökkentést vagy a bioszegmenst megcélozni, esetleg kis 72

kiszerelésben közvetlenül a fogyasztóknak értékesíteni. Eddig kicsiknek és nagyoknak, intenzív és extenzív termelőnek egyaránt akadt hely a

1500–2000 ezer tonnát Francia- és Németországban, illetve Nagy-Britanniában tudtunk értékesíteni, de egyre inkább kiszorít minket ezekről

A magyar dió előnye eddig az volt, hogy korán, jó minőségben és jó áron volt elérhető piacon. Az utóbbi időben azonban erősödik a nyomás, és a külkereskedelmi számok alapján kínlódik a magyar export. A korábban nagyjából 6 ezer tonnás magyar diótermésből mintegy

a piacokról a chilei áru, plusz az időjárással sincs szerencsénk. 2020 és 2021 folyamán mindössze 400 ezer tonna körülire szűkült az exportunk. A bajokat tehát nem okozta, csak fokozta az ukrán-orosz háború és a mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Diótermelés és -külkereskedelem hazánkban (forrás: commodity-board.com)

keletről vámmentesen érkező áruk dömpingje. Ráadásul 2022-ben olyan rekordtermésünk volt, amire még nem volt példa, 15 ezer tonnát takarítottunk be, amivel nem tudott mit kezdeni a piac. Ukrajna a 2022. évi termésből 2023. március végéig 60 százalékkal növelte az EU-ba irányuló exportját. Leginkább a francia, görög és román kikötőkbe érkezett meg az áru, egyformán 13001400 tonna. A Romániába kiszállított mennyiség egy év alatt megduplázódott, de a másik két célállomásra is 50–70 százalékkal több dió futott be. Lengyelországba 700 tonnát vittek március végéig, 80 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A magyarországi exportjukat 50 százalékkal tudták növelni. Szerény vigasz, hogy a török és azerbajdzsáni export a korábban megszokott háromszorosára nőtt, egyenként 2-2 ezer tonna ukrán diót fogadtak csak március végéig. A magyar export már 2020-ban vegetált, importunk pedig lendületesen nőni kezdett, 2022-re elérte az 1200 tonnát (dacára a hazai rekordtermésnek), ami döntően pucolt ukrán diót jelentett. A kivitelünk ekkor nagyjából 800 ezer tonnát tett ki (héjasan). Jó kérdés, hogy az utóbbi három évben látott külkereskedelmi nehézségek ellenére miért nő továbbra is lendületesen a magyar dióterület? Fel kell tételeznünk, hogy a dió még mindig jó befektetésnek tűnik. Lássuk, hogyan érzékelik a piaci folyamatokat maguk a termelők!

Megváltozott a piac A magyar dió előnye eddig az volt, hogy korán, jó minőségben és jó áron mezohir.hu

volt elérhető az uniós piacon. Néhány hónap alatt minden elkelt. „Mostanra átrendeződött a piac. Aki a fa alól nem értékesíti a termést, az október-novemberben már a moldáv, ukrán, román konkurenciával harcol.

Mennyi dió jön keletről? Ukrajnában az ültetvények zöme 8–12 éves fákból áll, a 2023. évi termést 100 ezer tonnára becsülték. Ebből nagyjából 37 ezer tonna fogy el a belső piacon. Mivel még a 2022. évi dióból is van raktáron, az elemzők az feltételezik, hogy akár 80 ezer tonna áru exportjára is sor kerülhet a mostani értékesítési szezonban. Az export háromnegyedét a pucolt dió teszi ki. Legfontosabb célállomásai: Törökország, Azerbajdzsán, Franciaország, Görögország, Románia, Lengyelország. Moldova lendületesen növeli termelését. 2023-ban már elérhette a 40 A német internetes oldalakon ezekből az országokból legutóbb 5,5 eurós áron hirdették a feles diót, a magyarok labdába sem rúghattak a 10 eurós árszinttel. Aztán megérkezik Európába a gyönyörű kaliforniai vagy a kínai áru, majd március-áprilisban a chilei és az ausztrál szállítmányok is befutnak. Gyakorlatilag nem maradt olyan időpont, amikor éhezne a piac a dióra” – vázolja a helyzetet Édel Máté, a Denise & Sandy Bio Dió kapuvári ültetvényeinek telepvezetője. A cég a német piacot célozta meg a 41 hektáron termelt biodióval, de úgy érzik, beszűkült a mozgásterük. Bár most is mindent el tudtak adni, az árakkal nem elégedettek.

„7×7-es térállásban, jellemzően 25 éves fákkal, öntözetlen viszonyok között dolgozunk. Az időjárás terén a tavaszi fagyok okozzák a legtöbb kárt, de tavaly a rengeteg csapadék miatt nagyon erős gomba- és burokfúrólégy-nyomás is érte az ültetvényt. Biotermelésben nehéz ez ellen védekezni. A termésszintek alacsonyak, a költség pedig magas. 600 kg/ha termés felett már örülünk, 1500 forintos kilónkénti árszintnél szintén. 2023ban viszont csak 400 kilót gyűjtöttünk be egy hektárról, amit átlagban 1000 forintért tudtuk eladni” – folytatja a szakember. 2022-ben csúcsévünk volt 1,5 tonnás átlagterméssel, de ekkor az egész piac a túlkínálatra panaszkodott. A diót mosni, szárítani, válogatni, osztályozni és raktározni is tudják, a feldolgozási oldalon tehát már nem sokat tehetnek a jó árak érdekében. Az ukránok az olcsó termeléssel, az ezer tonnát, aminek 80–85%-át szokta exportálni, azaz várhatóan több mint 30 ezer tonnát. Legnagyobb piacai: Franciaország, Németország, Hollandia, Románia, Ausztria. Romániában 2023-ban bő 50 ezer tonna diót teremhetett, ezzel az EU legnagyobb termelőjének számít. (A franciák 40 ezer, az olaszok, spanyolok 18 ezer tonna körüli mennyiséggel követik.) A saját termésből származó exportja eddig csekély volt, 5–8 ezer tonna. Az ukrán és moldáv dió azonban nagyrészt rajta keresztül áramlik azokra az európai piacokra, ahová mi is szállítanánk. ausztrálok az irgalmatlan gazdaságméretekkel verik meg a magyar diót, míg az USA és Olaszország a termelés intenzifikálásával. Kaliforniában 4, Olaszországban 5–5,5 tonna dió terem egy hektáron. Ez kellene, hogy a példa legyen itthon is – vonja le a következtetést Édel Máté. „A magyar iskola szerint nem lehet metszeni a diót, de közben azt látjuk, hogy az olaszok síkfalmetszett, 3 méteres térállású sövénydióval képesek ezekre a hozamokra. Még a mi csúcsrügyön termő Alsószentiváninknak is jót tesz a visszametszés, hiszen így nagyobb a hasznos felülete. Másrészt az összes munkát megköny FOLYTATÁS A 74. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 73. OLDALRÓL

nyíti, ha nem 15 méteres fákkal kell dolgozni, és még a gyökerek is kisebb távolságból, koncentráltabban érik el a kiadott tápanyagot. Én most ebben az irányban alakítom át a technológiát.”

Öntözés, szárító, nagy árualap Egy másik biogazdaságban, az ország keleti határán 10×10-es térállásban is 60–70 tonna diót tudnak begyűjteni 33 hektárról, azaz megvan a kéttonnás átlag. A termelő titka, hogy öntöz, és nem sajnálja a pénzt a levélanalízisre, gondos lombtrágyázásra, stresszkezelésre és növénytáplálásra. Lehet tehát extenzív ültetvényszerkezettel is jó eredményt elérni; főként, ha az értékesítés időpontját maga választhatja meg az ember. „Sajnos 5 évvel ezelőtt leégett a 25 tonnás kapacitású szárítóm. Sokáig nem bántam, működött a frissdió-értékesítés. Most viszont november közepéig állt a piac. A román oldalon magam is láttam, hogy 820 forintért kínálták a szép, héjas árut a piacon. Próbáltam a magamét csűrben szárítani, illetve pucoltatni, hogy mentsem a menthetőt, de a 2023.

Idén sok gond volt a burokfúróléggyel

évi termelés nálam veszteséget hozott. Muszáj újra megépítenem egy szárítót, ehhez pályázati pénzre is számítok.” A Balaton-Ker-TÉSZ által integrált 26 diótermelő döntően Milotai (inten-

zív), Milotai-10-es, Alsószentiváni-117 és Pedro fajtával dolgozik, az alkalmazott technológia pedig nagyon heterogén. Nagy térállású kertek éppúgy vannak a szövetkezetben, mint in-

Keletről leginkább dióbél érkezik az uniós piacra 74

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

tenzív ültevények. A bő 500 hektáros termőterület döntően öntözött, meg is van róla a kéttonnás átlag. A termelést a szövetkezet szaktanácsadói segítik, majd a TÉSZ végzi a szárítást, válogatást, feldolgozást és értékesítést. Utóbbit a minőségbiztosítási rendszer hivatott könnyíteni. A kulcs a nagy mennyiségű, minőségi árualap biztosítása – avat be Tömösváry Máté, a Balaton-Ker-TÉSZ elnöke. „A francia, a kaliforniai, a kínai és a chilei dió uralja a piacot, az ukrán áru ezekhez képest nem tétel. A háborúnak persze van hatása, de nem nagyobb, mint amit egy-egy kiugró terméssel járó évjárat okozni tud. A dió jól tárolható. Ha sok van belőle, azt még a rákövetkező évben is érezzük. 2023-ban a későbbre tolódott betakarítás is bezavart: a megszokott vevők már azelőtt leszerződtek más beszállítóknál, mielőtt a magyar dió megjelent volna a piacon. Ezzel együtt mi a konvencionális szegmensben is elégedettek vagyunk. A nagy méretű, prémium kategóriára mindig van kereslet.” Ha a magyar piacot nézzük, a forgalmazói oldalon nem hallunk vészharangot. Egy veszprémi cég, amelyik

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

a termelőktől vásárol fel szárítani- és pucolnivaló diót, azt állítja, hogy a pár kilós kiszerelésben, közvetlenül a fogyasztóknak értékesített bél most is

szefogással, az igényesebb termékek (nagy méret, dióbél) kínálása, de kicsiben működhet a közvetlen értékesítés megszervezése is. Fontos, hogy

Fontos, hogy öntözéssel stabilizáljuk a hozamot, és magunk választhassuk meg az eladás időpontját jól fogyott karácsony előtt. 3500 Ft/kg áron kínálták, és semmijük nem maradt a tavalyi termésből. Igaz, az idei termés szerény volt.

Mi a lényeg? A világ nagy exportőrei 100 ezer tonnákat exportálnak dióbélből is, de a közvetlen szomszédságunkból is 10 ezer tonnák érkeznek az európai piacra, pontosan azokba az országokba, ahová mi is szállítanánk. Nincs hatásunk az árakra, de megtalálhatjuk azt a szegmenst, amelyikben boldogulni tudunk. Jó út lehet a hozamnövelés és a nagyobb árualap biztosítása ösz-

öntözéssel stabilizáljuk a hozamot, és szárító-tároló kapacitással magunk választhassuk meg az eladás időpontját. A dió növényvédelme és táplásása egyre intenzívebb gondoskodást igényel, ezért egyre fontosabb az inputok takarékos, precíz kiadása. Újra át kell gondolni az alkalmazott technológiát és fajtát, és nyitottnak kell lenni a korábban „szentségtörőnek” számító megoldásokra is. Vegyük elő a laptopot, nézzük meg, hogyan termelnek mások, és kísérletezzünk azzal, ami kivitelezhetőnek tűnik. A válság jó oldala, hogy változni kényszerít, amiből jó dolgok is kisülhetnek.

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Trendek a burgonyatechnológiában SZERZŐ: FODOR MIHÁLY – DR. ROLF PETERS, VISSELHÖVEDE CIKKE ALAPJÁN

A burgonyatermesztés az előző termesztési szezonban az időjárási viszonyok intenzív változása miatt különösen nagyfokú rugalmasságot követelt meg a gazdáktól. Ez a politikai keretfeltételek kialakulóban lévő változásaival együtt új kihívásokat is jelent, amelyeket szintén az adaptált technológia segítségével kell kezelni.

Tárolás A burgonyatermesztéssel összefüggésben a burgonyatárolást különösen érinti az energiaköltségek jelentős növekedése, mivel sok gazdaságban a meglévő külső szellőztető rendszert gépi hűtéssel egészítették ki. Ez lehetővé teszi a minőségorientált tárolás biztosítását – még a magasabb éghajlati hőmérsékleten is. Az új épületeknél ezért jelentősen növelik a külső héj szigetelésének vastagságát, míg a meglévő raktáraknál a hőhidak, vala76

mint az ellenőrizetlenül bejutó levegő minimalizálása a cél. Kívánatos a régi AC-ventilátorok hatékonyabb EC-modellekre való cseréje, amelyek fokozatmentes fordulatszám-szabályozással is rendelkezhetnek. Az új raktárak esetében ugyanakkor megfigyelhető a kisebb raktárhelyiségekre való erőteljesebb felosztás is. Ezek gyorsabban feltölthetők, majd a hőmérséklet tekintetében célzottabban kezelhetők, mint egy nagy csarnok. A hatékonyság növelése a ládatárolás-

nál is elérhető a kényszerszellőztető rendszerekre való áttéréssel, amelyek a levegő és a burgonya sokkal nagyobb érintkezési felületének köszönhetően gyorsabb szárítást és hűtést biztosíthatnak. A minőségorientált raktárkezelés egyéni támogatása mellett az újabb vezérlőprocesszorok gyakran az energiagazdálkodás optimalizálására is lehetőséget nyújtanak. Ez a saját termelésű regeneratív energia lehető legnagyobb mértékű felhasználásának vagy a hőmérséklet-szabályozásnak az integrámezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

lásával érhető el, figyelembe véve a következő napokban várható időjárást.

Tárolás és feldolgozás Ahogy a betakarítási kapacitás folyamatosan növekszik, úgy nőnek a tárolósorral szemben támasztott követelmények is, hogy a betakarítási láncon belül fenntartsák a szükséges pufferfunkciót. A különböző talajleválasztó hengeres egységek mellett egyre nagyobb az érdeklődés az elektronikus és pneumatikus rendszerek iránt is, mivel a gazdaságok gyakran nem tudnak személyzetet találni a betakarítógépekhez. Figyelembe kell azonban venni, hogy minél később válogatják ki a köveket vagy rögöket a technológiai láncban, annál nagyobb a burgonya károsodásának kockázata. A szántóföld széléről vagy magáról a szántóföldről történő közvetlen átrakodásra és tisztításra mobil gyűjtőberendezéseket és átrakodókocsikat egyaránt használnak, amelyek közül néhány elektronikus vagy pneumatikus elválasztóberendezéssel is felszerelhető. A tárolt burgonya feldolgozásában az opto-elektronikus válogató- és szortírozórendszerek egyre inkább teret mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

nyernek a mezőgazdasági gyakorlatban, a rendelkezésre álló munkaerő ezen a területen is alig elegendő. A folyamatosan fejlődő érzékelési technológia mellett a rendszerek kezelhe-

lombkoronájának gyors lezárása. Ehhez mind a lombosabb típusok, mind a szorosabb sortávolságok hasznosak, a nagyobb terméshozam vagy az elkülönített ágyásokban történő termesz-

Ahogy a betakarítási kapacitás folyamatosan növekszik, úgy nőnek a tárolósorral szemben támasztott követelmények tősége is javult. Míg a kompakt, függőleges terményáramlású rendszerek csak két-három minőségi vagy válogatási osztályra tudnak osztani, addig a vízszintesen működő rendszereknél további felosztások is lehetségesek. Ez azonban ennek megfelelően nagyobb alapterületet igényel, ami a meglévő gyártósorokon nem mindig áll rendelkezésre.

Rendezés Az éghajlatváltozás hatása különösen a burgonyaföldek elrendezésében mutatkozik meg. A száraz és forró időszakok intenzitásának csökkentésére a leghatékonyabb módszer a burgonya

tés miatt azonban egyre gyakrabban alkalmaznak nagyobb bakhátakat és sorszélességeket. Emellett politikai törekvések is vannak a talajvédelem fokozására, például a talaj minél nagyobb mértékű lefedésével és a művelés intenzitásának csökkentésével. A kombinált talajművelő, elhelyezőés bakhát-kialakító szerszámok kombinált egységei esetében ezért a különálló beállítás vagy használat megkönnyíti a változó üzemi körülményekhez való alkalmazkodást. Emellett a barázdákban a vízerózió megakadályozására szolgáló eszközök is egyre fontosabbá válnak a sík területeken, mivel a vizet hosszabb ideig a felszínen tartják, FOLYTATÁS A 78. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 77. OLDALRÓL

így az a növények számára elérhetővé válik. Ebben az összefüggésben a barázdák stabilitása és felületi állapota kiegészül a csapadék a barázdatestbe való beszivárgásának támogatásával és a barázdafelületek elcsúszásának megakadályozásával.

dő szerek használatát. A gyakorlatban azonban alapvető követelmény a munkaszélesség növelése, aminek sajnos a klasszikus vontatógépek viszonylag nagy gépsúlya áll ellent. A teljesen vegyszermentes lombozatcsökkentési eljárásokhoz egyrészt

erőteljesebb újragyomosodásával kell számolni, különösen akkor, ha a tervezett betakarítási időpont az időjárás vagy a teljesítmény miatt nem valósítható meg. Ezt tovább fokozza a kizárólag mechanikusan gondozott növények nagyobb alapterhelése, így

A burgonya mechanikai gyomirtása terén a technikai fejlődés még nem vett olyan lendületet, A 2023. július közepétől augusztus közepéig tartó esős időjárás megmu- mint ami más kultúrákban megfigyelhető Gondozás és növényvédelem

tatta, hogy a kései foltosság továbbra is nagyon pusztító betegség a burgonyatermesztésben, amely ellen ilyen kritikus fázisokban intenzíven kell küzdeni. A növényvédő szerek felhasználásának tervezett vagy már elfogadott jelentős csökkentése mellett ez azt jelenti, hogy a megtakarítási lehetőségeket elsősorban a burgonyatermesztés egyéb területein kell keresni. A gyomirtásban a vegyszeres gyomirtó szerek mechanikai intézkedésekkel egészíthetők ki, vagy esetleg teljesen helyettesíthetők. A burgonya mechanikai gyomirtása terén azonban a technikai fejlődés még nem vett olyan lendületet, mint ami más kultúrákban, például a cukorrépa esetében megfigyelhető, ez részben a bakhátas kultúrának köszönhető, amelynek művelése eltérő kihívásokkal jár. Például a soron belüli növénytávolság a használt ültetőgéptől függően viszonylag nagy szórásszélességgel rendelkezik, és a burgonya több szárú növekedése is lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a szerszámvezetéssel szemben. Ezért itt a bakhátak területén a vegyszeres sávkezelés és a bakhátfelület mechanikai kezelésének kombinációja észszerű megoldást jelenthet. A mechanikus kezelés másik kihívása a területteljesítmény növelése a nagyobb haladási sebesség és a nagyobb munkaszélesség révén. Ez utóbbinak kedvezne a hat- vagy nyolcsoros ültetőgépek használata, amelyek lassan a gyakorlatban is teret nyernek mint központi tárolóbunkerrel és oldalsó kihajtható ültetőegységekkel ellátott megoldások.

Lombozatcsökkentés A gép a szárzúzás és az azt követő vegyszeres lombtalanítás kombinációja, amelyet ma már egyre több gazdaságban alkalmaznak, és amely szintén mérsékelheti a vegyszeres növényvé78

speciális gépek állnak rendelkezésre, amelyek szerszámkínálatában a megszokott megoldások mellett ma már vízszintesen forgó gumiszalagok és új, forgó gumitárcsák is szerepelnek. A termikus gépeknél a hatékonyságot a támogató légfúvók segítségével javították, de az eljárás CO2-lábnyoma a gáz elégetése miatt viszonylag magas marad. Az elektromos vontatott művelésű gépek munkaszélességét már kilenc, illetve tizenkét méterre növelték. Ezt a tovább optimalizált applikátorok, valamint a növények előzetes, vezető folyadékkal történő permetezése tette lehetővé, ami a burgonya lombozatának jobb és mindenekelőtt állandóbb vezetőképességét hivatott biztosítani a teljes területen.

Betakarítás A burgonya betakarításában az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelentett a leszáradt burgonyaszárak eltávolítása is, mivel a betakarítógépek jelenlegi leválasztóberendezései a feltehetően megváltozott állaguk miatt már nem távolítják el őket olyan hatékonyan. A nagy menynyiségű szármaradvány megnehezíti a betakarítógépek munkáját, és a burgonya későbbi forgalmazásakor a feldolgozósorokon is akadályokat okozhat. A betakarítógépek levegővel segített szeparátorai megoldást jelenthetnek a folyamat korai szakaszában, míg a szintén a feldolgozási területen lévő, ellenforgó szeparátorok gyakran a gumók nagyobb mechanikai igénybevételével járnak. Mivel a tisztán mechanikai, termikus és elektromos gyomcsökkentő módszerek nem rendelkeznek tartós hatással, a betakarításig a bakhátak

itt is új követelmények merülnek fel a betakarítógépekkel szemben. A betakarítási teljesítmény szűk keresztmetszetét gyakran az aktív leválasztóeszközök, mint például a forgó kaparók vagy kefés szalagok jelentik, mivel a kielégítő munkavégzéshez a lehető legegyenletesebb terményáramlásra és nem túl nagy áteresztőképességre van szükség. A burgonya termőterületének növekedésével a mezőgazdasági üzemek vagy a vállalkozók nagyobb rugalmasságot követelnek a gyártóktól, legyen szó akár a moduláris felépítés gyakorlatiasabb megvalósításáról, a jelentősen rövidebb átállási idővel, vagy az egy gépen belüli különböző egységek közötti szerszámmentes átállásról. Más szántóföldi növényekhez hasonlóan a digitalizáció és az adatkezelés a burgonyatermesztésben is egyre inkább teret nyer. Példaként említhetjük a műtrágyák és növényvédő szerek helyspecifikus kijuttatási térképeit vagy az érettségi fokon alapuló vegyszeres szárirtó szerek használatát. A burgonyatermés gyakorlatias hozamtérképezésével, amely nemcsak a tömegtermést, hanem a termés méret szerinti összetételét és a megfelelő keverési arányt is figyelembe veszi, most egy olyan hiányt lehetne pótolni, amely lehetővé tenné a végrehajtott növényvédelmi intézkedések hatékony ellenőrzését. Ezzel egyidejűleg optimalizálhatók a gépbeállítások a szeparátorok területén, és csökkenthető a burgonya károsodásának kockázata. Az egyes tételek méret szerinti összetétele, amely már a betakarításkor ismert, a további forgalmazás szempontjából is előnyökkel jár. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Szerves és szervetlen levéltrágyák, valamint huminsavak hatékonyságának vizsgálata paprikahajtatásban 2. rész SZERZŐ: NÉMETH TAMÁS NÖVÉNYORVOS-BIOLÓGUS, PAPRIKA, PARADICSOM SPECIALISTÁJA, KUTATÓ, A VEGYSZERMENTES TERMESZTÉS KÉPVISELŐJE KONZULTÁNS: DR. CSICSOR JÁNOS BIOKÉMIKUS, A MAGYAR TŐZEGTÁRSASÁG KÉMIAI BIZOTTSÁGA ÉS A MAGYAR HUMINSAV TÁRSASÁG ELNÖKE

Növényegészségügyi és tápanyagellátottsági mérések A begyökeresedést követően folyamatosan követtem a növényeken megjelenő kór- és kártevő, valamint a tápelemhiányok okozta elváltozásokat. Az elvégzett analízisek során a növény minden részét megvizsgáltam. A paprikákat makroszkópos és mikroszkópos méréseknek is alávetettem. A szabad szemmel nehezen észrevehető kártevők (szélesatka, tripsz) felmérését mobil számítógépre szerelhető mikroszkóppal vizsgáltam. A nyári hőség és a kutatás komplexitása miatt a munkafolyamatok különösen sok energiát és kellő odafigyelést követeltek. Minden egyes növényvédelmi vizsgálatot egységes protokoll szerint hajtottam végre. A károsítók általi fertőzéseket a Townsend-Heuberger képlet alapján számítottam. Fertőzöttségi % = (ni × vi /N × V) × 100; ahol a „n” a növényi részek száma a kategóriában; a „v” a fertőzési kategória száma; az „N” az összes vizsgált növényi rész száma; a „V” a legmagasabb fertőzési kategória (5); az „i” az adott fertőzési kategória száma. A modell szerinti fertőzöttségi fok és súlyossága az 1. táblázatban látható. A kezelések átlagosan 300%-kal csökkentették a fertőzések kialakulását az A-kontrollhoz képest. Legjobb eredményeket a C, G, P parcellák növényeinél értem el, itt az A-kontrollal szemben majdnem hétszer kevesebb Fertőzési kategória 0 1 2 3 4

fertőzési százalék 0 1–20 között 21–40 között 41–60 között 61–80 között

fertőzöttség mértéke

nincs rendkívül gyenge gyenge közepes erős rendkívül erős v. 5 81–100 között teljes 1. táblázat. A Townsend-Heuberger szerinti fertőzöttségi kategória, százalék és mérték 80

1. grafikon. A kórokozókkal való fertőzöttség alakulása

fertőzést találtam, ami szignifikáns különbséget hozott. Ugyanakkor a (D kezelés kivételével) a legtöbb alkalmazási mód is hatékonyan csökkentette a kórokozók fertőzöttségét. A Bü ill. a B parcelláknál lényegi különbségeket a vizsgálat e részében nem tapasztaltam (1. grafikon). A kontrollnövényeknél sok napégéses hőkárt figyeltem meg az augusztusi nagy meleg miatt, e foltok helyein pedig az alternáriás kórokozó tünetei is megjelentek (1. kép). A korai időszak a meztelencsigák jelenlétének kedvezett, majd a hirtelen melegedő időjárás a nyugati virágtripsz, takácsatkafajok elterjedéséhez vezetett. Nyáron a nyugati virágtripsz és a takácsatka populációja volt a jelentősebb, ősszel viszont a hernyókártevők – kiemelten a gyapottok-bagolylepke lárvája – jellemezte az időszakot. Az alkalmazások 66%-kal csökkentették a kártevők egyedszámát az A-kontrollhoz képest. A legkevesebb 1. kép. A napégéses folton megjelenő Alternaria fertőzést a Bü, B, G, H, K, L, O, P ke- alternata kórokozó tünete (a fotók 2023-ban, zelések növényeinél tapasztaltam, itt Sárszentmihályon készültek, a szerző felvételei) mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

NÖVÉNYTERMESZTÉS Tápanyaghiány-mérték skála

2-3. kép. Balról kényszerérett, apró, váll nélküli termések, sötétzöld lombozat, valamint ún. merev tartás kialakulása, jobbról hullámos lefutású levélszél

A tünetek mértéke

4. kép. Csokros növekedési jelleg és gubacsos, az almapaprikára jellemző bogyók kialakulása

közel 80%-os a különbség a kontrollhoz képest, ami szignifikáns. Legkisebb nyugati virágtripsz fertőzést a B, a takácsatkáknál pedig a G kezeléseknél értem el. Az üzemi Bü és a B kezelések között számottevő eltérést nem láttam. A D alkalmazás kivételével a kezelések hatékonyan csökkentették a populációt, ugyanakkor a poloskáknál az egyedsűrűség perzisztens volt (2. grafikon).

A kutatásban a károsítók fertőzöttségén felül külön megfigyeltem az általuk okozott tüneteket és azok mértékét a Townsend-Heuberger (1. táblázat) szerint. A kórokozókkal szemben a rovarkártevők magasabb egyedszáma volt megfigyelhető, és végig erősebb tüneteket is okoztak. A legjobb eredményeket mindkét esetben a G, P parcelláknál értem el, ami 54–66%-kal jobb az A-kontrollhoz képest. E növényeknél a károsítók által okozott tünetek rendszerint a legalsó levelekre korlátozódtak. Gyengénél kissé erősebb tüneteket a Bü, B, C, E, H, O parcelláknál tapasztaltam. A kórokozóknál az I, J, K, L, M, N kezelések gyenge, kártevőknél viszont gyenge-közepes tüneteket nyújtottak. Az üzemi Bü, valamint a B parcellák között nem tapasztaltam nagy eltéréseket. Az állomány felszámolását követően a gyökérgubacs károsítófajok felvételezésénél mérsékelt fertőzéseket állapítottam meg (3. grafikon). Monokultúrás termesztésben a paprika nagyon érzékeny a mikózist okozó talajeredetű kórokozókra, ezért a kutatásomban feltételeztem a tracheomikózisos betegségek fertőzésének a kiala-

index

mérték

százalékos mérték

nincs

elhanyagolható

< 6,2

gyenge

6,3–12,5

mérsékelt

12,6–25

súlyos

25–50

5 nagyon súlyos > 50 2. táblázat. A tápanyaghiányok mértékének a meghatározása

kulását. Minden kezelés hatékonyan csökkentette a fertőzések gyakoriságát, de a legkevesebb fertőzést és ezek súlyosságát az I, J, K, L, M, N, O, P kezeléseknél tapasztaltam, ami hétszer kevesebb, mint az A-kontroll. A megadott Townsend-Heuberger skála szerint e kezelések rendkívül gyenge mértékűek. A többi Bü, B, C, E, F, G, H alkalmazások is csökkentették a fertőzések kialakulásának a gyakoriságát, azonban itt a tünetek valamelyest erősebbek voltak, de ezek nem okoztak tipikus, ún. tracheomikózisos hervadásos tüneteket. A Bü üzemi kezelés 32%-kal kisebb és 30%-kal enyhébb fertőzési tüneteket nyújtott a B kezeléshez képest, ezenfelül míg a Bü üzemi alkalmazásnál nem, addig a B-nél már hervadásos tüneteket is megfigyeltem (4. grafikon).

Hatékonyságvizsgálat A tápanyag hatékonyságának vizsgálatában kezelésenként értékeltem a tápelemhiányok tüneteinek kialakulását és azok mértékét. Minden kezelés az A kontrollal szemben kb. 63%-kal csökkentette a hiányok kialakulását. FOLYTATÁS A 82. OLDALON

2. grafikon. A kórokozókkal való fertőzöttség alakulása mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 81. OLDALRÓL

Az összes vizsgált tápelemre vonatkoztatva a legkevesebb hiánytünetet a D, H, L, P alkalmazásoknál figyeltem meg, ami a kontrollal szemben 87%-kal kevesebb. Kimagasló hiánytüneteket egyik kezelés sem mutatott, ugyanakkor a terhelési időszakban a kontrolloknál (Aü, A) jelentkező Mg-, Fe-, B-, Zn-tünetek gyakorisága feltűnő. A Bü üzemi parcellák 18%-kal adtak kevesebb hiánytünetet a B kezeléshez képest (5. grafikon). A hiánytünetek elbírálásához egyéni módszert dolgoztam ki, amelyben a hiányok fokát, mértékét és százalékos arányukat is megállapítottam, így került meghatározásra a tápanyaghiány-index. Tápanyaghiány-index Ti = (ti × fi)/n; ahol: „ti” az egyes tápanyaghiányos skálaérték; „fi” az egyes skálaértékekhez tartozó gyakoriság; „n” a vizsgált növények egyedszáma. Ezekből végül megalkottam a tápanyaghiány-skálát (2. táblázat). A kezelések átlagosan 40%-kal csökkentették a tünetek mértékét az A kontrollhoz képest. A leggyengébb tüneteket a D, H, L, P alkalmazásoknál tapasztaltam, ezeknél a tünetek szinte alig voltak észrevehetőek. A többi kezelésnél ugyan erősebb tüneteket észleltem, de még ezek is a gyenge-mérsékelt szintbe tartoztak, illetve csak az idősebb leveleken alakultak ki. Az üzemi Bü kezelésnél 20%-kal csökkent a tünetek súlyossága a B kezeléshez képest (6. grafikon).

3. grafikon. A fertőzöttség súlyosságának meghatározása Townsend-Heuberger szerint

4. grafikon. A mikózisos növények száma és a betegségindex tünete

A sóstressztünet meghatározása A fehér termésű, kúpos, cecei tv-paprika különösen érzékenyen, illetve jellegzetes tünetekkel reagál a talaj magas sótartalmára. Mivel a kísérletet alapvetően szikes talajon végeztem el, ezért fontosnak tartottam e vizsgálat lefolytatását. A sótünetek a növényre gyakorolt hatását, mértékét és súlyosságát általam készített rendszer szerint kidolgozva értékeltem (3. táblázat). Az A kontrollal szemben az alkalmazások átlagosan 48%-kal csökkentették a tünetek mértékét, ezen belül is a legjobb (60%-kal kevesebb tünet) eredményeket a H, L, N, P kezelések nyújtották. A többi kezelésnél mérsékelten toxikus tüneteket érzékeltem, ugyanakkor ezek nem okoztak jelentősebb fejlődési rendellenességeket. Az üzemi Bü növényeknél 20%-kal csök82

5. grafikon. A tápanyaghiány-tünetek alakulása

kent a tünetek súlyossága a B alkalmazáshoz képest (8. ábra). A kontrollnövényeknél gyakori jelenség volt a tünetegyüttesek, ún. szindrómák kialakulása: gyenge növekedés, hajtásvég korai lezárása, törékeny hajtás, rövid ízköz és levélnyél, kicsi, apró levél, kényszerérett, fakó, váll nélküli, valamint hasas termés, csúcsrothadás, hullámos levélszél, abnormálisan sötétzöld, matt lombozat, csokrosság, apró gubacsos bogyók, merev tartás, a megújulás hiánya, károsan erős generatív jelleg (7. grafikon, 2-3. kép).

A kutatás értékelése A készítmények kedvező hatást gyakoroltak a növények növekedésére és a vegetatív paraméterekre, tömeg és méret tekintetében egyaránt. Jó eredményeket a H, L, P parcellák növényei mutattak, itt a gyökerek tömege 49%-kal haladta meg az A kontrollt. A trágyák hatására számottevően megugrott a piacképes kötések száma; hasonló eredményekről számolt be Awalin, S. et al. (2017) és IKD Jaya et al. (2022) levéltrágyás kísérletei kapcsán. A kezelt növények rendszerint jobban kötődtek, kevesebb abort, lehullott mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

termést produkáltak, leghatékonyabb eredményeket a H, L, P ismétlések növényeinél kaptam, ahol a kötési arány 21%-kal javult az A kontrollhoz képest. Az említett kezeléseknél átlagosan 93%-os megtermékenyülési rátát figyeltem meg, ami a hajtatás végén is megmaradt, következésképpen még októberben is jó remontálóképességet tapasztaltam, különösen a P kezelésnél (5. kép). Minden hozamfokozó szignifikánsan megnövelte az összes, valamint a piacképes termések mennyiségét. Legmarkánsabban a H, L, P kezelések, ahol az összes 38-40%-kal, a piacos hozam pedig 62–65%-kal növekedett az A kontrollhoz képest. Azonos eredményekről írt Ichwan, B. et al. (2021), valamint Sugiyanta, S. és Kartika, J. G. (2018) levéltrágyás vizsgálataiban. A trágyafélék számottevően megnövelték a minőségi osztályok menynyiségét. Legjobban az extra osztály hozamára voltak kiugró mértékben hatással. Ezeknél több mint hétszer több extra bogyót szedtem le. A legnagyobb terméspotenciált a P alkalmazás nyújtotta. Itt az összes 15,5 kg/ m2, a piacképes hozam pedig 15,3 kg/ m2 mennyiséget ért el, ami szikes talajon kimagasló eredménynek számít. A Bü szerves ásványi trágyás kezelések fokozták a paprikák vegetatív növekedését, valamint kedvezően befolyásolták a növények egészségügyi állapotát, azonban hozam tekintetében nem voltak nagy különbségek a B kezeléshez képest.

Csökkenthető trágyaadagok Álláspontom szerint az üzemi kezelésnek adott plusz gombatrágya oly mértékben fokozta a növekedést, hogy kibillentette a növényeket az egyensúlyukból, vagyis a plusz gombatrágya hatása nem realizálódott. Tapasztala-

NÖVÉNYTERMESZTÉS

6. grafikon. A hiánytünetek mértéke

7. grafikon. A sótünet mértékének alakulása

taim alapján a szerves ásványi trágyás alkalmazásoknál csökkenthetőek a termeléshez szükséges trágyaadagok, mert előbbi önmagában alkalmazva is hatékony termés-, gyökér- és lombnövelő. Ugyanakkor termésszerkezetbe beillesztve jelentős hatással segíti a növények vitális fejlődését. A hozamnövelők az átlagos piacos termések nagyságát mintegy 15–30%kal megnövelték, és a termések egyéb (íz, szín, illat, roppanós termés tárolhatósága) paramétereire is kedvező hatással voltak.

5. kép. A kontroll és a kezelt növények közötti terméskötés különbsége októberben mezohir.hu

Az A kontrollal szemben a hozamfokozókkal kezelt növényeken mintegy háromszor kevesebb betegséget figyeltem meg. Messze a legjobb eredményeket a C, G, P paprikák produkálták, itt 700%-kal kevesebb a fertőzés az A kontrollhoz képest. A hozamnövelő alkalmazások hatására 2/3-dal lecsökkent a kártevők egyedszáma az A kontrollhoz képest. Leghatékonyabb eredményeket a Bü, B, G, H, K, L, O, P kezeléseknél figyeltem meg. Itt az A kontrollal FOLYTATÁS A 84. OLDALON

6. kép. Komplex hiánytüneteket mutató paprikanövény 83

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

NÖVÉNYTERMESZTÉS FOLYTATÁS A 83. OLDALRÓL

szemben 80%-kal csökkent a kártevők populációja. Ugyanakkor a poloskafajok száma jelentősebb mértékben nem csökkent, viszont kevesebb volt az általuk okozott kártünet. A károsítások mértékén enyhítettek a kezelések leginkább a G, P parcelláknál, ahol 54–66%-kal kisebb kárt tapasztaltam. A kezelések csökkentették a tracheomikózisos betegségek gyakoriságát, valamint számottevően mérsékelték a már kialakult tüneteket is. A készítményekkel kezelt növényeken 62–87%-kal kisebb mértékű tápanyaghiány alakult ki az A kontrollhoz képest. Kimagaslóan jó eredményeket a D, H, L, P alkalmazásoknál értem el. A kontrollnövényeknél kialakult Mg, Fe, B, Zn hiánytüneteket a terméskötési időszakban találtam (6. kép). A kezelések sikeresen mérsékelték a hiánytünetek mértékét, a legkedvezőbben a D, H, L, P növényeknél, ahol a tünetek rendszerint a legidősebb levelekre koncentrálódtak. A P kezelésnél megfigyelt fejlettebb gyökérrendszer hatékony ásványianyag-beépülést eredményezett, következésképpen a lombszín is élénkebbé vált, amit a növény még november végén is megtartott (7. kép). Minden hozamfokozó átlagosan 48%-kal csökkentette a sótünetek mértékét, a legjobb eredményeket a H, L, N, P növényeknél kaptam, itt 60%kal kevesebb a tünet az A kontrollhoz képest.

Index 0

mérték nincs

tünet nincs

enyhén toxikus

a növény fejlődésében lemaradást nem idéz elő, de egyéb tünetek láthatók

mérsékelten toxikus

fejlődésbeli lemaradás még nem észlelhető, de egyéb kifejezett tünetek láthatók

közepesen toxikus a fejlődésben kisebb mértékű lemaradás tapasztalható

kifejezetten toxikus

jelentős mértékű fejlődésbeli lemaradás tapasztalható

totális

állományritkulás, állománypusztulás

3. táblázat. A sótünet kategóriája, mértéke és súlyossága

Szerves és szervetlen A szerves ásványi trágya alkalmazásánál még nagy kártevő-egyedszám sem okozott súlyos problémát. A károsítást a fiatal (L1, L2) stádiumokkal szemben rendszerint az idősebb (L3) alakok és a nimfák okozták, azonban a kár még ezeknél sokkal enyhébb volt. A készítményben levő hatóanyagok és a glikozidvegyületek kellő mértékben megerősítették a növények külső epidermiszét, amit csak az idősebb kártevők tudtak feltörni. Ugyanakkor e kezeléseknél egyfajta mérsékelt, repellens hatást is érzékeltem. A szervetlen trágyával történt kezeléseknél a kórokozók tünetei többnyire az öregebb leveleket érintették, és erősebb fertőzés esetén is csak gyenge, ún. atipikus tüneteket okoztak a fiatalabb részeken, de ezek nem befolyásolták károsan a növénykondíciót. Ezeket a jelenségeket a tápanyaghiány-tüneteknél is megfigyeltem. A komplex hatások a G kezelésnél kimagaslóan jó növényegészségügyi állapotot hoztak a kísérletben. Véle-

7. kép. A kontroll-kezelt közti különbségek a növények gyökerének és lombozatának morfológiájában november végén 84

ményem szerint ez az egymást segítő szinergia jobb növényegészségügyi potenciált jelenthet a termesztésben. A termésnövelők nem rendelkeznek direkt növényvédelmi hatással, a növényeket mindinkább indirekt módon, a tápanyagaikkal felerősítve kondicionálják. Ezzel erősítik a növény önvédekező képességét, ily módon nagyobb és aktívabb gyökérzetet, erősebb turgort, növekedést, fényesebb, vastagabb levélzetet, masszívabb szár- és szövetrendszert, valamint jobb stressztűrő képességet alakítanak ki, amelynek eredményeként lecsökken a nekrotróf kórokozók fertőzésének veszélye, illetve a kártevők károsításának mértéke. Kísérleteim alapján a legjobb eredményeket a szerves ásványi, valamint a szervetlen trágyára és a huminsavra alapozott kombinált (H, L, P) kezeléseknél értem el, ezért mindenképpen célszerűnek tartom a váltogatott használatukat. Abban az esetben, ha adjuváns terméket keverünk a permetléhez, akkor a levéltrágyák ajánlott legkisebb dózisa is megfelelő lehet a hatékonyság eléréséhez. Kutató-növényorvosként úgy gondolom, hogy ha egy kicsit is képesek vagyunk a növény életkörülményein javítani, akkor csökkenteni tudjuk a tápanyag- és vegyszerhasználatot, és így megvalósíthatóvá válhat egy környezetkímélő, bioracionális termesztési modell, és a termésdepresszió is megakadályozható. Kutatásaim alapján minden termelőnek jó szívvel ajánlom a Dr. Csicsor János biokémikus által kifejlesztett huminsavakat és termésnövelő készítményeket, amelyek önállóan vagy akár adjuváns anyagokkal és bionövényvédő szerekkel együtt alkalmazva sikeres termesztést tesznek lehetővé. Levéltrágyás kutatásaim következő fejezetében áttérek a hajtatott paradicsomnál tapasztalt termésprodukciós eredményekre. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

NÖVÉNYTERMESZTÉS

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA

Műtrágyaszóró hordozókocsik SZERZŐ: FARKAS IMRE

Az utóbbi egy, illetve másfél évtizedben kezdtek egyre nagyobb teret hódítani a műtrágyaszóró hordozókocsik, amelyeket lényegében a függesztett szórógépek kiegészítőjeként kínálnak a gyártók. Funkciójukat tekintve, alkalmazásukkal a hárompont-függesztésű műtrágyaszórót átalakítás nélkül használhatjuk vontatott műtrágyaszóróként; ehhez egyszerűen fel kell kapcsolnunk a kocsira.

Előnyök Sokan feltehetik a kérdést, miért is van szükség egy ilyen kiegészítő eszközre. A válasz egyszerű, mégis többtényezős. Az erőgépek hidraulikus rendszerű hátsó hárompont-függesztő berendezése behatárolt emelőképességű, ennek tartós maximális kihasználása jelentős terhelést ró magára a berendezés elemeire, illetve a traktor hátsó tengelyére, kerekeire. A hosszan tartó maximális terhelés tartósan megváltoztatja az erőgép súlypontját és stabilitását is. A mai kéttárcsás műtrágyaszórók már egyre nagyobb tartálykapacitással rendelkeznek annak érdekében, hogy minél kevesebb időt kelljen az utántöltésükre fordítani. Viszont a teletöltött szórógép viszonylag magas pozícióban, folyamatos igénybevételt jelent a függesztőszerkezetre és annak hidraulikus rendszerére, hiszen a szántóföldi terepviszonyok leküzdése komoly lengésekkel veszi igénybe az erőgépet. Ezek mellett a hátsó függesztőmű behatárolt emelőképessége nem teszi lehetővé azt sem, hogy a későbbiekben a műtrágyaszóró tartályának térfogatát

Zsákemelő daruval felszerelt egytengelyes hordozókocsi (fotó: crossagrieng.ie)

bővítsük, pedig a gyártók zöme már többféle méretű tartálybővítéseket kínál a szórógépekhez. Amennyiben kiegészítjük, áthelyezzük függesztett műtrágyaszórónkat hordozókocsira, úgy a bővítésnek már nincs ilyen korlátja, pláne akkor, ha megfelelően

túlméretezett teherbírású kocsit vásárolunk erre a célra. Ezek mellett az az előnye is megvan a hordozókocsinak, hogy ezzel egy kisebb teljesítményű erőgép is elegendő a kijuttatógép üzemeltetéséhez, így alacsonyabb költséggel végezhető a tápanyag-visszapótlás művelete. Ha a szórógép megrakott súlya nem terhelődik a traktor hátsó tengelyére, akkor kisebb talajnyomást gyakorolunk a területre, amely főleg fejtrágyázásnál vagy művelt területen való kijuttatásnál fokozottan fontos szempont, de nem elhanyagolható művelőutas technológia esetén sem.

Kínálat

Egyszerű felépítésű egytengelyes hordozókocsi műtrágyaszóróval, munka közben 86

Az elmúlt egy évtizedben főleg az első kategóriába tartozó konstrukciók terjedtek el, és ma már számtalan gyártó kínál a nemzetközi piacon boogie kocsikat a műtrágyaszórókhoz, a legkülönfélébb felszereltségben. Nem meglepő népszerűségük, hiszen elérhető áron beszerezhetők, egyszerűek, megbízhatók és könnyen kezelhetők. A mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

TECHNIKA

tartályos kocsik már kevésbé ismertek, és azokból a kínálat is szűkebb, üzemeltetési feltételük is korlátozottabb.

Két kategória Konstrukciós szempontból két jól elkülöníthető kategóriába sorolhatók a műtrágyaszóró hordozókocsik; az egyik egyszerű felépítésű, a műtrágyaszóró csatlakoztatásához hárompont-függesztéssel felszerelt, vontatott, egytengelyes, boogie rendszerű, kompakt hordozó alváz. A másik pedig a hagyományos egytengelyes, vonórúd-terheléses pótkocsialváz műtrágyatartályos felépítménnyel, a műtrágyaszóró csatlakoztatásához az alváz végén hárompont-függesztéssel. Lengéscsillapított tandem futómű hordozókocsi alatt (fotó: crossagrieng.ie)

Boogie rendszerű hordozókocsi A boogie rendszerű, széles körben elterjedt konstrukciókat a legegyszerűbb kialakítástól kezdve a professzionális felszereltségű típusokig széles választékban kínálják. Maximális teherbírásuk mérettől függően általában 2-től egészen 4 tonnáig terjed. A legolcsóbb, egyszerűbb modellek több modellnél kerettartóval lezárt zárszelvényes vázból állnak, melynek csúcsa a vonórúdban végződik. Az egytengelyes modellek a keréktengelyeket általában mellőzik, a kerékagyak a vázkerethez vagy fixen vannak rögzítve, vagy pedig egymásba csúszó zárszelvényes megoldással kerülnek a váz hátsó végének az aljára felszerelésre, így biztosítva a fokozatonkénti nyomtávállítást.

Az állítható nyomtávolságú verziók könnyen igazíthatók az eltérő nyomtávú erőgépekkel való vontatás esetén, főleg akkor, ha művelőnyomos technológiával vetett terü-

Ma már számtalan gyártó kínál a nemzetközi piacon boogie kocsikat a műtrágyaszórókhoz, a legkülönfélébb felszereltségben leten alkalmazzák őket. A legtöbb modell fékberendezés nélküli, de ez teherbírásfüggő, hiszen a nagyobb kapacitású típusok kerekei már fékezettek.

Tandem futóműves hordozókocsi létrával és pódiummal szerelve (fotó: crossagrieng.ie) mezohir.hu

A komolyabb felszereltségű modelleket több esetben már himbarendszerű lengőtengelyes tandem futóművel szerelik, számos modellnél kényszerkormányzott hátsó kerékkel, illetve

a himbatengelyt lengéscsillapítással vértezik fel, így törekedve arra, hogy minél kevesebb szórásképet befolyásoló lengés érje a szórógépet. A tandem tengelyes változatoknál az alváz eltérő lehet, hiszen a tengelyfelfüggesztés más megtámasztást igényel, mint az egytengelyes modelleknél, viszont a tandem futóműves kocsik teherbírás szempontjából nagyobb kapacitásúak, így nagyobb tartálytérfogatú műtrágyaszórók hordozására képesek. Mivel a hordozókocsik miatt a szórógép magasabbra kerül, így a feltöltéshez való megközelítés szempontjából, a traktorra függesztett verziókkal szemben hátrányban van. Ennek áthidalására már sok gyártó létrával és korláttal körbevett pódiummal szereli fel a hordozókocsiját, ahonnan kényelmesen megközelíthető, illetve elérhető a szórógép felső tartálybeöntő nyílása. A feltöltés megkönnyítése érdekében több gyártó a hordozókocsit ráépített zsákemelő daruval kombinálva is kí FOLYTATÁS A 88. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA FOLYTATÁS A 87. OLDALRÓL

nálja, így egyetlen géppel elvégezhető a feltöltés és a kijuttatás. A TLT-hajtás továbbítására egy tartókonzolra helyezett közbenső támasz van, a vonórúd és a vázkeret csatlakozásához szerelve. Így természetesen, a nagyobb távolság miatt, egy plusz kardántengelyre is szükség van.

Tartályos hordozókocsik Az utóbbi 4-5 évben jelentek meg a tartályos hordozókocsik, amelyek lényegében a vontatott műtrágyaszórókhoz hasonló felépítményűek és elrendezésűek, azzal a különbséggel, hogy a hátsó szórószerkezet helyére a hidraulikus hárompont-függesztés került rögzítésre, erre csatlakozik a hordozott függesztett műtrágyaszóró. A tartályból a műtrágya áttöltése a rákapcsolt függesztett szóróba egy csigás áttöltőrendszeren keresztül történik, amely a lefelé szűkülő tartály aljából indul, és a rákapcsolt műtrágyaszóró tartálya felett egy kettéosztó áttöltőnyílásban végződik, amelyből gégecsöveken át folyik a függesztett gép kettéosztott tartályaiba a műtrágya. A tartályos hordozókocsik a szállítórendszer miatt érzékenyebbek a műtrágya boltozódására, csomósodására, így optimális minőségű tápanyaggal működnek üzembiztosan.

Magas állományban is alkalmazhatók Több modellnél a függesztőszerkezet tartókerete változtatható magasságú, így művelőutas technológiában

8,8 tonna teherbírású tartályos hordozókocsi

szélességben igazodó kerékmérettel akár magas növényállományban is használhatók az ilyen tartályos hordozókocsik. Mivel teherbírás tekintetében akár 8 tonnás modellek is elérhetők, így a hordozott függesztett gép nagy tartálybővítéssel is alkalmazható. A tárolótartállyal szerelt hordozókocsi így, kijuttatási dózistól függően, akár egész napos, feltöltéssel nem megszakított munkára is képes. Ez a hasznos üzemidő tekintetében egy fontos szempont, abban az esetben, ha nagy kapaci-

tású tartályos hordozókocsi mellett dönt a felhasználó. Bár a tartályos hordozókocsik drágábbak a boogie rendszerű versenytársaikhoz képest, de konstrukciós kialakításuknak köszönhetően lehetőség van a felhasználási területük kiszélesítésére. A műtrágyaszórás mellett, a függesztett gépet lekapcsolva, a tartályos hordozókocsik vetőgépek feltöltésére, őrölt takarmányok, tápok takarmányozás során történő kiosztására is használhatók.

Tárolótartályos hordozókocsi

mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

TECHNIKA

Újdonságok a McHale kínálatában

A szálastakarmány-betakarításhoz szükséges munkagépek gyártására specializálódott ír McHale cég újabb gépekkel bővítette termékkínálatát.

z új gépcsaládként megjelent, ProPel névre keresztelt rendterítők 6, 8, illetve 10 rotoros kivitelben állnak rendelkezésre a felhasználók számára. Az új rendterítő-gépcsalád függesztett modellje, a McHale PROPEL M6-770 típus, amely egy könnyen manőverezhető, 6 rotoros, függesztett kivitelű rendterítő, 7,7 méteres munkaszélességgel. A gép talajkontúr-követő rendszerének és masszív kialakításának köszönhetően a legegyenetlenebb terepeken is hatékony terményterítést biztosít. A rotoronként 7 db villatartó karon lévő dupla szárú, aszimmetrikus terítővillák a kiváló talajtisztítás mellett hatékony terménymozgatást végeznek, egyenletes és jól szellőző rendterítést hagyva a gép mögött, elősegítve így a takarmány egyenletes fonnyadását a jó minőségű takarmánykészítés érdekében. Szintén újdonság a McHale Pro Glide R310 típusú hátsó függesztésű tárcsás fűkasza, amely különleges talajkövető képességével kiváló vágásképet nyújt. A kaszatest egyedi felfüggesztése 3 dimenziós talajkövetést biztosít, amellyel az

mezohir.hu

egyenetlen, hullámos terepviszonyokon is optimális kaszálási teljesítményt kínál. Az ír cég termékei közül a hazai gyártású V6750 típusú változókamrás bálázó továbbra is népszerű a magyar felhasználók körében is. A nagy kapacitású, kiváló minőségű gép alapfelszereltségében tartalmazza azokat a műszaki elemeket, amelyek a jó minőségű, de egyben hoszszú távon is üzembiztos, nagy teljesítményű bálázáshoz elengedhetetlenek. A modellcsalád új gépe a V6760 modell, amely az ISOBUS-os rendszerével és automata vezérlésével könnyíti meg és egyszerűsíti le a bálázás műveletét. A körbálakészítés technológiájára viszonylag könnyen ráilleszthető a bálák egyedi becsomagolása, mely által jóval értékesebb takarmány állítható elő, szemben a hagyományos szénakészítéssel. A McHale bálacsomagolókkal az egyszerű kezelhetőség mellett hatékonyan lehet kiváló minőségű takarmányt készíteni. Szintén közkedvelt modell a McHale 991LBER automata bálacsomagoló, mely gép használatával egy ember végezheti el a bálák rakodását,

csomagolását, a csomagolt bálák kazlazását. Ez a modell a rakodógépből is vezérelhető egy távirányító segítségével, így jelentős munkaerőigény takarítható meg, miközben hatékonyan történik a csomagolás, akár 50-60 bálát becsomagolva óránként. A csomagolt bálák kíméletes mozgatásához használható bálamegfogó adapterek szintén megtalálhatóak a McHale kínálatában. Az állattartó telepeken alkalmazott kézimunkaerő-igény csökkenthető a bálabontó gépek használatával. A McHale által kínált C4 bálabontó-kiosztók széleskörűen felhasználható munkagépek, amelyek használhatóak szalmabálák bontására és kifújására az almozáshoz, de alkalmasak hosszabb szálú szénabálák, illetve rövid szálú szenázsbálák kiosztására is az etetéshez, csökkentve az élőmunkát és a szalmafelhasználást. A gépek zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen a gyors és biztos szerviz- és alkatrészellátás. Erre a hazai gyártóbázis ad biztosítékot.

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA

Melioráció, vízvisszatartás, belvízelvezetés SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT • MŰSZAKI SZAKÉRTŐ – GÖDÖLLŐ

Hazánk geodéziai adottságai miatt szinte minden évben számolni kell a belvizek kialakulásával, a mezőgazdasági területek kisebb-nagyobb mértékű elöntésével.

Egyenlőtlen eloszlásban A mezőgazdasági területekre a táblaszintű elöntések a jellemzőek. A lefolyástalan területeken, illetve egyéb okok miatt (pl. helytelen talajművelési technológia) a talaj nem tudja befogadni a lehullott csapadékot. Ezek az elöntések többlet vízmennyiséget jelentenek, és 4-5 évente nagy területen, 100 000 ha nagyságrendben jelentkeznek. Emellett – mivel a hazai időjárási viszonyokat kontinentális állapotok jellemzik – az átlagos évi csapadékmenynyiség 600–700 mm közötti. Ennek a csapadékmennyiségnek az eloszlása a mezőgazdasági területeket érintően és a vegetációban is nagyon rapszodikus, egyenlőtlen (1. kép). Szakirodalmi adatok alapján az Alpokalján, Kőszeg térségében és az Északi-középhegységben átlagosan 850 mm feletti értékek, míg az Alföldön 500 mm alatti az évi csapadékmennyiség. Egyes években azonban a Dunántúl déli-nyugati területein és az Északi-középhegységben 1100–1400 mm is összegyűlik, és az Alföldön is előfordul 800 mm feletti érték. A legkisebb menynyiség pedig 290–320 mm volt. Az időbeli eloszlást tekintve a legtöbb csapadék május, június, július hónapban esik. A leghosszabb csapadékmentes időszak 52 nap volt. A mezőgazdasági termelést ez az időbeli és térbeli csapadékeloszlás – különösen az aszályos időszakok, amik az utóbbi időben egyre gyakrabban jelentkeznek – alapvetően befolyásolják. A felszíni vízforrások tekintetében a hazai források elég szegényesek, és döntő többségében csak a határainkon bejövő folyók vízhozamaira támaszkodhatunk.

Már a visszatartás az elsődleges Ezek miatt – a belvízkárok elhárítása mellett – egyre nagyobb figyelmet kapnak a vízgazdálkodással kapcsola90

1. kép. Éves csapadékeloszlás a Kárpát-medencében

2/a-b. kép. A meszezés, talajjavítás vontatott röpítőtárcsás, különleges szórószerkezettel oldható meg

tos területrendezési, meliorációs, vízvisszatartási és az ezekhez kapcsolódó öntözési megoldások. Ezeket a tevékenységeket hosszú idő óta már az aktuális agrárkormányzat is támogatja a szükséges jogszabályok kidolgozásával, frissítésével és pályázatos, anyagi formában is. Az elmúlt év végén, a Vidékfejlesztési Program keretében zárult VP2-4.1.416 kódszámú: „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” c. pályázat biztosított anyagi forrásokat a mezőgazdasági területek komplex vízgazdálkodási rendszerének fejlesztésére.

A támogatás kiterjed az öntözési megoldások, öntözőrendszerek fejlesztés mellett a vízvisszatartási, csatornázási, meliorációs és belvízelhárítási rendszerek komplex fejlesztésére. A pályázott feladatok megvalósításához különböző tervezési feladatok és engedélyek – pl. vízjogi engedély – megkérése, illetve megléte szükséges. A pályázati célkitűzések eléréséhez megfelelő technológiai eljárások és műszaki eszközök szükségesek. A pályázati célkitűzések azonban nagyon sok esetben csak területrendezéssel, meliorációs munkák elvégzésémezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

TECHNIKA

vel érhetők el. A melioráció a terület talajállapotának, talajszerkezetének és tápanyag-tartalmának, termőképességének javítására, helyreállítására irányul, a területrendezéssel és alagcsövezéssel, dréncsőfektetéssel pedig a terület vízgazdálkodása is kezelhető, illetve szabályozható.

A melioráció eszközei A meliorációs munkák talajjavítási feladatai közé a talajszerkezet és a tápanyagtartalom javítása is hozzátartozik. A talajszerkezet javításának legegyszerűbb módja a rigolírozás, a mélyítő szántás. Ez a nagy munkamélységben dolgozó, speciális rigolírozó és mélyítő szántást végző ekékkel oldható meg. A tápanyagtartalom javítása pedig meszezéssel történhet. Az ömlesztett mész kiszórása nagy tartálytérfogatú, speciális szórószerkezettel szerelt, vontatott, röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel végezhető el (2/a-b. kép). A területek meliorációs munkáiba beletartozik a terület biztonságos úthálózata, az utak menti vízelvezető árkok és az áthaladást lehetővé tevő átereszek, átjárók, valamint egyéb műtárgyak kiépítése. A meliorációs munkák és az alagcsövezési, illetve dréncsőfektetési munkák elvégzését jogszabályi előírások szabályozzák, tervezéshez és engedélyhez kötött tevékenység, amelynek bonyolítását több vállalkozás is felvállalja. A meliorációs munkák elvégzésére ma már lézerszintezésű, lézer- vagy GPS-vezérlésű, RTK-pontossággal dolgozó munkaeszközök állnak rendelkezésre.

3. kép. GPS-antennával szerelt nyesőláda középnehéz, univerzális traktorral

4. kép. Útkorona kialakítása vontatott talajgyaluval

Magajáró és vontatható A tereprendezési munkákat magajáró gumikerekes vagy lánctalpas tolólapos vagy nyesőládás gépekkel lehet elvégezni. A magajáró gépek mellett a traktorvontatású nyesőládák is hatékony eszközei a területrendezésnek. A vontatott nyesőládák vonórúddal csatlakoznak a vontató traktor vonóberendezéséhez. A nyesőládát tartó vázkeretet lengőkaros függesztéssel járókerekek támasztják alá. A nyesőláda a gépváz szerkezetére van építve. A láda alsó részéhez, alsó lapjára szerelt vágóél menet közben nyesi le a talajt, a talajréteget. A lenyesett talaj a ládába kerül összegyűjtésre. A nyesőláda vázmezohir.hu

5/a-b. kép. A mai gyakorlat különböző bordázott, perforált PE-, PP- vagy PVC-csöveket használ, a védelemről pedig lebomló agrotextil borítás gondoskodik

szerkezetét, a gyűjtőládával együtt, a járókerekek tengelyéhez és a vázkerethez támaszkodó, kettős működésű munkahengerek emelik ki szállítási, illetve süllyesztik munkahelyzetbe. A leválasztott ládába összegyűjtött talajt a ládával a gépcsoport az ürítési helyre szállítja.

Az ürítés deponálva vagy terítéssel egy menetben történik. A gépek fogáskiosztása manuálisan, a munkaszélességnek megfelelően állítható. Az újabb konstrukcióknál, illetve traktorkapcsolatoknál ez automatakormányzással és GPS-alkalmazással van megoldva. FOLYTATÁS A 92. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA FOLYTATÁS A 91. OLDALRÓL

A vontatótraktor és a nyesőláda GPS-antennája jelét ISOBUS-adatátvitellel, a traktor fülkéjében elhelyezett terminál szoftvere dolgozza fel (3. kép). A területek útkoronájának kialakítására pedig középnehéz, univerzális traktorokkal vontatható talajgyaluk vagy „gréderek” használhatók. A mezőgazdasági területeken használatos talajgyaluk, „gréderek” különböző konstrukciós megoldásúak. A kisebb munkaszélességű változatok függesztett, a nagyobb munkaszélességű gépek pedig félig függesztett vagy vontatott kivitelűek. A vontató traktor függesztő- vagy vonóberendezéséhez csatlakozó gépeket munkahelyzetben támkerekek támasztják alá. A talajgyalu munkaeszköze a nyesőkés. A félig függesztett változat esetében a vontató traktor hárompont-függesztő szerkezetéhez kapcsolódnak. A harmadik pont hidraulikus munkahengerrel van összekötve. A függesztőszerkezethez csuklósan csatlakozik a gyalukést tartó vázkeret. A vázkerethez szintén csuklósan kapcsolódnak a hátsó támkerekeket tartó lengőkarok. A lengőkarhoz csatlakozik a hidraulikus munkahenger dugattyúrúd szeme. A munkahenger másik támaszkodó csapja az alváz bakjához csatlakozik. A két hidraulikus munkahenger löketével állítható be a gyalukés működési magassága. A gyalu működési szöge szintén hidraulikus munkahengerrel állítható be (4. kép).

Alagcsövezés A mezőgazdasági területek talajának, belvízmentesítésének, illetve a vízgazdálkodásának egyik hatékony megoldása az alagcsövezés, drénezés, de a szakirodalom nevezi talajcsövezésnek is. A talajcsövezésnek, dréncsőfektetésnek kialakult technológiája van. A technológiában a terület, illetve a talaj felesleges vízmennyiségét a talajba fektetett „szívókkal”, dréncsövekkel vezetik el. A szívó dréncsöveket a talajban a fagyhatár alá, 800–1200, 1200–1800 mm alá helyezik el. Ez az elhelyezés a mezőgazdasági talajművelés mélysége alatt van. A szívók elhelyezési távolsága 10-20-25 m lehet, a szívók hosszúsága pedig illeszkedik a terepadottságokhoz, illetve a tábla méretéhez, és maximálisan 600 m hosszúságúak lehetnek. A ma alkalmazott technológiában bordázott, furatos flexibilis műanyag 92

csöveket alkalmaznak. A műanyag csövek anyaga polietilén, „PE”, polipropilén, „PP” vagy a leggyakoribb a polivinil-klorid, „PVC”. Az alkalmazott csőkeretmetszetet, illetve csőátmérőt az időegység alatt elszállítandó vízmennyiség függvényében határozzák meg. Ez lehet 50-65-80-100-125-160, akár 200 mm is. A hosszú idejű zavarmentes üzemeltetés biztosítására szűrőket alkalmaznak, többnyire a csővezeték palástján lebomló agrotextil szűrőket. (5/a-b. kép). Az elszívott vízmennyiség biztonságos elvezetésének, a csővezetékben történő áramlásának biztosítására, a csővezeték lejtése min. 0,3, de leggyakrabban 1-2, a kloridozásra (vasklorid-kicsapódás) hajlamos vizek esetében pedig 3%-os lejtés szükséges. A PVC anyagú csővezetékek élettartama meghaladhatja a 25 évet, de elérheti akár a 40-50 évet is. A hosszú üzemidő alatt a csővezeték karbantartására, tisztítására különböző mosóberendezések szolgálnak. A szívók a gyűjtőkbe vezetik a vizet, melyek lehetnek nyitott csatornák vagy zárt vezetékek. Az előzőek sík, kevésbé tagolt területen, míg a zárt vezetékek tagolt, dombos viszonyok mellett működnek hatékonyan. A szívók hálózata a gyűjtőkre „fésűs-halszálkás-kombinált”, nyílt- vagy kontrollált rávezetéssel történhet. A szívók hatékony működtetésével a felesleges víz tárolócsatornába történő és onnan a szívókba történő visszavezetésével, vagyis a rendszer oda-vissza, kettős üzemmódban vízvisszapótlásra is használható (6. kép). Ennek különösen

6. kép. A szívók vízpótló üzemmódja

7. kép. Magajáró drénfektető a szívó gyűjtőoldali bevezetésével

akkor van nagy jelentősége, amikor a belvizes időszakot csapadékszegény, aszályos időszak követi.

Csőfektetési technológia A meliorációhoz kapcsolódó alag-, drén-, vagy talajcsövezési munkák elvégzésére számos szolgáltató vállalkozik. Ezek a szolgáltatók a dréncsőfektetésre speciális, nagy motorteljesítményű, gumikerekes vagy lánctalpas járószerkezetű magajáró gépeket alkalmaznak. A dréncsőfektető vázkeret a magajáró gép hidraulikus emelőszerkezetéhez csatlakozik. A vázkeret két oldalán elhelyezett, „V” alakú lazítószerszámokra van csatlakoztatva a ta-

8. kép. Láncos marószerkezetű drén- és csőfektető középnehéz, univerzális traktorral mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

TECHNIKA

9. kép. Félig függesztett lazítós dréncsőfektető

lajba süllyeszthető, lefektethető PVCdréncső. A „V” alakú csőfektető munkaeszköz hidraulikusan süllyeszthető a talajba (7. kép). A „V” alakú munkaszerszám kissé megemeli a talajszelvényt, és menet közben fekteti a csövet a talajba. A drén- vagy talajcsövezésre különböző konstrukciójú, traktorüzemeltetésű, függesztett gépeket is kialakítottak. A függesztett drén- vagy talajcsövező gépek függesztőkerete az üzemeltető traktor hárompont-függesztő berendezéséhez kapcsolódik. Egyes konstrukciós megoldásoknál a csőfektető vázkeretéhez marókésekkel szerelt láncos marószerkezet van függesztve. A marószerkezet konzolja mögé van építve a PVC-csőfektető késes, acéllemezből kialakított munkaszerszáma. A munkaszerszám „V” alakú szekrényes kialakítású, és a cső biztonságos lefektetését, vezetését a konzol fölött műanyag görgő segíti. A „V” alakú munkaszerszámok a konzolos, láncos talajmaró által kimart szelvénybe fektetik le a perforált PVC-csövet (8. kép). A függesztett drén- vagy talajcsőfektető gépek másik konstrukciós megoldását a lazítókéses munkaeszközzel kialakított gépek jelentik. Ezek egyes konstrukciói félig függesztett kivitelűek. Ez azt jelenti, hogy munkahelyzetben támkerekek támasztják alá. A berendezés vázkerete a traktor hidraulikus hárompont-emelőberendezéséhez kapcsolódik. A támkerekekre támaszkodó vázkeret a hárompont működtetésével helyezhető a talajra, és emelhető ki szállítási helyzetbe. A vázkeret hátsó részére van építve a lazítószerszámot működtető függesztőmechanizmus. A lazítószerszámot hidraulikus munkahengerrel működtetett mechanizmusával lehet a talajba süllyeszteni. A PVC-csővezeték az eszköz hátsó részén elhelyezett csévélődobról jut a lazítószerszámhoz (9. kép). A pontos és mezohir.hu

10. kép. Lazítós drénfektető munka közben

11. kép. A dréncsövek RTK-pontosságú fektetéséhez gyakran helyi GPS-antennaállomás szükséges

egyenletes talajkövetést, illetve a csővezeték lejtési paraméterének betartását is szolgálják a kétoldalt elhelyezett támkerekek. A nagy, 1200–1800 mm mélységű csőfektetésre alkalmas, lazítószerszámos, függesztett dréncsőfektető berendezések erős, robusztus építésű gépek. A gépek vázkerete a traktor hárompont-függesztőjéhez csatlakozik, és annak működtetésével emelhető ki, és hozható munkahelyzetbe. A vázkerethez csuklósan, csapszegen keresztül kapcsolódik a durva – a szakzsargonban kazánlemeznek nevezett – lemezből kialakított, „V” alakú lazítószár, a lazító munkaszerszámmal. A lazítószár szögállását a vázkeretre támaszkodó munkahengerrel lehet állítani. A perforált cső bevezetése a lazított szelvény aljára a lazítószár között történik (10. kép).

Csatornanyitók Az ismertetett meliorációs és drénezőgépek magajáró változatai és a vontatott gépek is rendelkeznek lézeralapú vezérléssel vagy GPS-applikációval, automatakormányzással, egyes típusoknál a munkagép GPS-antennájával, más esetekben a telepített antennával szolgáltatott differenciált jellel az RTK-pontosság is biztosítható a szintezés, a fogáskiosztás szívók esetében is (11. kép). A meliorált és alagcsövezett területeken – a beépített szívók hatékony működésének elősegítésére – feltétlenül szükséges a mélyszántás, a talajlazítás és a vakonddrénezés alkalmazása. A víz elvezetésére alkalmas ideiglenes csatornák kialakítására számos munkaeszköz áll rendelkezésre. Az ideiglenes csatornák kialakításának FOLYTATÁS A 94. OLDALON

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA FOLYTATÁS A 93. OLDALRÓL

legegyszerűbb eszközei a csatornanyitó ekék. A csatornanyitó ekék nagyobb geometriai méretekkel, kormánylemezekkel szerelt változataival akár oda-vissza működő elvezető- és öntözővíz-csatornák is kialakíthatók. Ideiglenes vagy végleges elvezetőcsatornák készíthetők az egy- vagy kétrotoros, marótárcsás csatornanyitókkal. Ezek a berendezések az üzemeltető traktorok függesztőberendezéséhez csatlakoztathatók. A berendezések az üzemeltető traktorok hátsó TLT-jéről kapják a hajtásukat. Az egyrotoros gépek egy oldalra, a kétrotoros gépek pedig két oldalra terítik a kimart talajt. A belvizes területeken, a belvizeket megelőzően, átjárható, sekély, 5–15 cm mélységű vápák készíthetők. Ezek a gépek vontatott kivitelű berendezések, és hajtásukat a vontató traktor TLT-jéről kapják. A berendezések a kimart talajt két oldalra terítik el (12. kép).

Dokumentációs háttér A kedvezőtlen adottságú termőterületek talajállapotának, termőképességének, vízháztartásának, nem utolsósor-

12. kép. Vontatott vápakészítő gép munka közben

ban a belvíz megelőzésének hatékony eszközei a meliorációs és drénezési megoldások. A mezőgazdasági birtokés szerkezetváltozást megelőző időszakban jelentős területek kerültek meliorációs és alagcsövezési, illetve drénezési munkálatok alá. Ezeket a területeket a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknál fellelhető dokumentációk feldolgozásával, illetve helyszíni bejárások alkalmával felmérték. A munka eredményét különböző szintű és felhasználású térképeken rögzítették. A dokumentációk alapján megállapítható volt a meliorált területek nagy-

sága, ez mintegy 300 000 ha, ebből az alagcsövezett területek ∼150 000 ha-t tettek ki. A kidolgozott térképek pedig a következő meliorációs-vízgazdálkodási munkák tervezésénél, kivitelezésénél felhasználhatók lehetnek. Jelenleg az előzőekben hivatkozott VP2-4.1.4-16 „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázat 450 000 Ft/ha támogatást biztosít az alagcsövezési, drénezési fejlesztésekre. A már kialakult belvizek kezelésére pedig az előzőekben ismertetett műszaki megoldások és eszközök állnak rendelkezésre.

In a

mezohir.hu

H a – is kid és en az el telt. egy pedi már Ta sebb okán A míth igye az m V mind kodn

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

TECHNIKA

Hol és mikor lehet csökkenteni a talajművelés intenzitását? SZERZŐ: SZÁSZ ZOLTÁN +36-30/743-0302

A talajművelés intenzitása nem volt még ennyire felkapott kérdés, mint a közelmúltban. Úgy gondolom, a közeljövőben is nagyon sokat fogunk róla hallani. Miért ilyen érdekes? Csak a zöldek miatt kapták fel sokan, és ezzel is csak egy rend bőrt szeretnének lehúzni a termelőkről, vagy mélyebben van azért benne valami?

Az optimális megoldás a földnek is jó Nagyon sok helyről hallani, hogy a termőréteg egy része az utóbbi 50 évben milyen nagy intenzitással eltűnt. Ha ekkora marad az intenzitás, akkor kb. 50 év van hátra, aztán nem lesz min termelni. Egy másik azt mondja, hogy a mezőgazdász az, aki földet tud előállítani! Akkor most hogy is van ez? – lehetséges, hogy itt minden mindennel egybefügg? A klíma változik, ez nem kérdés, és a természeti extrémitások egyre jobban felerősödnek. Biztonságos termelést, megélhetést úgy lehet biztosítani, ha a rendszert nem csúcsra járatjuk. Az optimális megoldás az, ami mindenkinek jó, a Földnek, a körülötte levő természetnek és nekünk is, akik vele foglalkozunk, s belőle élünk.

A „trehány-till” nem, de a kisebb intenzitás jó Miként lehet a talajművelés intenzitását úgy csökkenteni, hogy a végén mindenki jól járjon? Többször hallani, hogy a megoldás a no-till. Csak amíg a talaj megérik erre, addig nagyon sok dolognak kell történnie. És a no-till sem

Talajreformféle takarónövény-keverék – talajélet-növelés, vízmegtartás, talajlazítás mezohir.hu

azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit (az hamar a „trehány-till” lesz), mert azt is tudjuk, hogy pontosan csak egyenletes talajfelszínen lehet vetni. A no-tillnél is előbb utóbb bekövetkeznek káros taposási nyomok, (permetezés, aratás, szállítójármű), amiket ki kell szedni, máskülönben a vetés minősége fog romlani. Mikor okozzuk a legkevesebb kárt a talajműveléssel a beállt ill. a beállni készülődő talajjal? Valószínűleg aratás után. Visszatérve a mulcsos technológia intenzitáscsökkentéséhez is, a kombájn után elvégzett, relatíve intenzívebb tarlóhántással vagy tarlóápolással a felszínt tudjuk egyengetni, és ezután a mély művelésnél az intenzitást drasztikusan csökkenteni.

A Cruiserrel ez lehetséges Nagyon sokan a tarlóhántást rövidtárcsával végzik, még akkor is, ha nincs hosszú szárú szármaradvány, amit aprítani kellene. Kalászosok után érdemes egy sokkapás kultivátorral a tarlóhántást vagy a tarlóápolást elvégezni. Ez valamennyivel költségesebb, mint egy rövidtárcsa, de a sok kapa földet visz magával, és talajfelszínt egyenget. A felszínegyengetés mellett szalmát is terít, így ezeket a műveleteket nem akkor kell elvégezni, amikor mélyen dolgozunk. A Horschnál mindig is az az elképzelés,

Cruiser 6 XL – sekély tarlóhántás – talajfelszínegyengetés

Cruiser 7 XL – tarlóápolás – felszínegyengetés, szármaradvány-terítés

hogy amikor a földön valamilyen munkát végzünk, akkor magágyminőséget hagyjunk magunk mögött! A Cruiser XL vontatott kivitelben 6 gerendelyes, szűk kapahúzás-távolsággal óriási az egyengető- és terítőhatása. Az alapművelésnél majdnem minden gyártónak van a keverő-forgató kapák mellett keskeny kapája is. Ez a Horschnál az LD (LowDisturbance) kapa. Ezekkel, amikor kevesebb a felszínen a szármaradvány mennyisége, akkor óriási intenzitáscsökkentés mellet lehet a mélyművelést elvégezni. Összeadva az üzemanyag-fogyasztást és a földből elégetett szén mennyiségét, meg a talajélet megzavarását, az aratás utáni sekély, de intenzív egyengető- és keverőmunka, továbbá az ezt követő, jóval kisebb intenzitású, de a művelési mélységet megtartó munka jobban jövedelmező és talajkímélőbb! Kivételek természetesen mindig vannak. Lehet olyan környezeti hatás, amikor egyiket vagy másikat nem tudjuk elvégezni. Ekkor az a szabály, hogy ne igazodjunk az általunk lefektetett szabályhoz! A mezőgazdásznak az élelmiszer-előállítás mellett igen fontos szerepe van a természet formálásában is! Ezért az a véleményem, hogy minden gazda, ha mást nem is csinál, de jó lenne, ha minden évben minden parcellája mellé egy fát ültetne! 95

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA

Gyepápológép-újdonságok SZERZŐ: DR. VARGA VILMOS NY. OKL. GÉPÉSZ- ÉS VILLAMOSMÉRNÖK

Környezetűnk füvesítésének rendben tartása érdekében a mezőgazdaságigép-gyártók folyamatosan fejlesztik a gyepápoló gépeket. A másik nagy gyepgazdálkodási terület a legjobb minőségű takarmány előállítását szolgálja, a nagy hozamú állattartás számára. A gépgyártók az ehhez szükséges gépeket, eszközöket is folyamatosan korszerűsítik. A többfajta gyepápoló gép közül fűnyíró-újdonságokat mutatunk be.

ECHO Robotics TM-850 fűnyíró A japán Yamabiko csoporthoz tartozó ECHO vállalat több mint 40 éve világelső a professzionális kézi és gépi tereprendezési, zöldterület-kezelő berendezések fejlesztésében, gyártásában. A nagyobb TM-1050 és a TM-2050 robotfűnyíró-modellek után (1. kép) 2023 végén a vállalat piacra dobta a nagy zöldterületek karbantartására alkalmas új, ECHO Robotics TM-850 jelzésű robotfűnyírót (2. kép). Az új robotfűnyírót kifejezetten nagy területek megfizethető, rendszeres fűnyírásához fejlesztették ki, ezért ideálisan használható sportlétesítményekhez, futballpályákhoz, golfpályákhoz, városi kertekhez, parkokhoz stb. A robotfűnyírók gazdaságosan üzemeltethetők, mert a kezdeti beruházási költség kb. 50%-kal alacsonyabb az azonos teljesítményű, professzionális, hengeres fűnyírókéhoz képest. Az energiaköltségek is kb. egyharmaddal kisebbek, és nincs munkabérköltség a kaszálási munkáért. Az új ECHO Robotics TM-850 fűnyíró a nagyobb modellek technológiáit ötvözi egy kisebb és olcsóbb modellbe. A fűnyíró robot minden alkatrésze

2. kép. Új ECHO Robotics TM-850 jelzésű robotfűnyíró (forrás: echorobotics.de)

gondosan védett a por és a víz ellen, ezért még esőben is működőképes. A fűnyíró a villamos hajtású kerékmotorokkal, csúszásmérsékelt kerekekkel könnyedén kezeli a nehéz terepet, és a haladási sebessége automatikusan alkalmazkodik az akadályokhoz. Az ECHO Robotics TM-850 fűnyíró a fejlett, sokoldalú érzékelőkkel többféleképpen vezérelhető, programozható, határolóvezetékkel vagy anélkül, RTK-GPS segítséggel, távolról irányítható. Felügyelhető mobiltelefonos appon vagy PC-n keresztül, ahol olyan funkciók állnak rendelkezésre, mint

1. kép. ECHO TM-1050 és ECHO TM-2050 robotfűnyírók (forrás: echorobotics.de) 96

a helymeghatározás, a térképelőzmények, a ciklusnézet, lopásvédelem stb. A különféle beállított paraméterek online is módosíthatók, például a munkaidő ütemezése, a vágási magasság, a nyírási fűnyom stb. Az öt beépített szonárérzékelő észleli az ismeretlen akadályokat, amelyeket a gép kikerül. Ezenkívül akár 6 robot is használható ugyanazon a területen egymás akadályozása nélkül. Az akkumulátor teljes lemerülése előtt a fűnyíró visszamegy a telepített töltőhelyre, és feltöltés után ott folyatja munkáját, ahol abbahagyta. A robotfűnyíró kiváló vágási minőségét kettő, szabadon lengő vágófej, fejenként 6 db speciális rozsdamentes acélpengével biztosítja. A csúszó talpas, függőleges mozgásszabadságú vágórendszer automatikusan alkalmazkodik a terephez, ez biztosítja az állandó vágási magasságot. A vágott apríték néhány milliméter hosszú, ezért mulcsként a talajba is visszakerülhet. A sima vágás mellett beállítható a gyepterület csíkozása (nyírási fűnyom) is. A rendszeres vágás sűrűbb és ellenállóbb gyepet eredményez még olyan helyeken is, mint a futballkapu környéke. Az ECHO Robotics TM-850 gép fontosabb műszaki adatai a következők: maximális területkapacitás 15 000 m2/ nap, vágási szélesség 422 mm, vágási mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

TECHNIKA

villamos alállomások stb. füves területeinek nyírására (3. kép).

PÖTTINGER NOVACAT V 8400 és NOVACAT V 9200 típusjelzésű fűnyíró

3. kép. Robotfűnyíró alkalmazása nagyfeszültségű villamos alállomáson (forrás: echorobotics.de)

magasság 20–80 mm, késfejek száma 2 db, kések száma fejenként 6 db, haladási sebesség 3,6 km/h, maximális emelkedőkapaszkodás 30%, akkumulátorkapacitás LiFePo4 8,55 Ah, átlagos lemerülési üzemidő 2 h, átlagos töltési

idő 55 min, hosszúság 84,5 cm, szélesség 66,5 cm, magasság 35 cm, tömeg 25 kg, közeli zajhatása 52 dB(A). A robotfűnyírók veszélyes munkaterületen is használhatók, pl. szennyvíztisztítók, repülőterek, nagyfeszültségű

A mezőgazdasági gyepgazdálkodás során a legjobb minőségű takarmány előállítására törekednek. Az innovatív mezőgazdasági gépgyártó 2023-ban az új PÖTTINGER NOVACAT V 8400 és NOVACAT V 9200 típusjelzésű (csak a méretben és a teljesítményben különböző), könnyű építésű fűnyírókat mutatta be (4. kép). A kompakt, kétrészes, középcsuklós, hátsó felfüggesztésű fűnyíró-kombinációk 8,40 és 9,20 méteres maximális munkaszélességgel rendelkeznek. A tereptől függően mindkét fűnyíró-kombináció könnyen működtethető kb. 100 kW (136 LE) motorteljesítményű traktorral. A NOVACAT V 8400 és a NOVACAT V 9200 fűnyíró-kombináció vágóasztala a traktor TLT-hajtásáról működik. Az egyedi kialakítású, függőleges tengelyű, fogaskerék-hajtásláncú, több tárcsás, több késes vágóasztal mindöszsze 4 cm magas és csak 28 cm mély. A vágókéseket nagyon könnyű cserélni. A vágóegység középső forgócsapja +20° és -16°-os lebegő elmozdulással rendelkezik a tökéletes talajkövetés érdekében. A NONSTOP LIFT elnevezésű hidraulikus ütközésbiztonsági berendezés optimális védelmet nyújt a vágóasztal számára azzal, hogy akadály érzékelé FOLYTATÁS A 98. OLDALON

4. kép. PÖTTINGER NOVACAT V 9200 hátsó és NOVACAT CLASSIC első felfüggesztésű fűnyírók (forrás: poettinger.at/img/mediapool) mezohir.hu

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

TECHNIKA

5. kép. Pöttinger SENSOSAFE rendszer első kaszára szerelt érzékelői (forrás: poettinger.at/en_us/newsroom)

FOLYTATÁS A 97. OLDALRÓL

se esetén hátrafelé hajtja a szórókeretet, és ezzel egyidejűleg azt fel is emeli. A NOVACAT V 8400 és a NOVACAT V 9200 fűnyíró-kombinációk könnyen kezelhetők, mivel alapfelszereltségként Basicline előválasztó vezérlőrendszerrel vannak felszerelve. Opcióként a fűnyírók az ISOBUS-kompatibilis Selectline előválasztó vezérlőrendszerrel is rendelhetők. Mindkét rendszerrel külön-külön emelhetők a fűnyíróegységek, egyetlen hidraulikus orsószeleppel, így megkönnyíthető a lejtős mezők kaszálása. A traktorhoz – ha elöl is használnak függesztett tárcsás fűnyírót (pl. NOVACAT CLASSIC vagy NOVACAT ALPHA MOTION típust) –, két külön orsószeleppel az első és a hátsó fűnyírók egyedi emelésének vezérlése is lehetséges. Közúti szállításhoz a hátsó fűnyíró-kombinációk hidraulikusan, függőlegesen 92°-ban összehajthatók. A PÖTTINGER NOVACAT V 8400 és NOVACAT V 9200 fűnyíró-kombinációk főbb paraméterei: munkaszélesség 8,12–8,36 m, kaszatárcsák száma 98

2 × 7 db (2 × 8 db), területteljesítmény 10 ha/h (12 ha/h), névleges tömeg 1890 kg (1990 kg). Mindkét fűnyíró-kombináció rendelhető rendképzővel, ED kapa típusú szársértővel

tartományba eső fényt bocsájtanak ki. A növényzetről és az állatokról visszavert fény intenzitása más-más, az érzékelők észlelik ezt, és elektromos jelet küldenek a vezetőfülkében elhelyezett SELECT

A SENSOSAFE a vadon élő állatok védelmére szolgáló, innovatív érzékelőtechnológiával rendelkező rendszer vagy RC hengeres szársértővel és többek között a SENSOSAFE egységgel, LED világítási rendszerrel is stb. A SENSOSAFE a Pöttinger vállalat által kifejlesztett, vadon élő állatok védelmére szolgáló, innovatív érzékelőtechnológiával rendelkező rendszer. Az egyedülálló technológia segítségével az első kaszára vagy önálló rendszerként a traktor két oldalára szerelt érzékelőrudakban elhelyezett érzékelők átvizsgálják a fűnyíró előtti területet. Az egyes érzékelőkbe integrált LED-fényforrások infravörös spektrum-

CONTROL terminállal vezérelhető elektronikus egységnek. A rendszer, ha állatot észlel, a vezérlőterminál vizuális és akusztikus riasztást ad a vezetőnek a traktor leállítására vagy a fűnyíró hidraulikus rendszerének, amely automatikusan felemeli a fűnyíróasztalt. A rendszer nemcsak a fűben elbújó állatokat menti meg, hanem a takarmány állattetem által okozott bakteriológiás szennyeződését is megakadályozza. Az érzékelőrudak közúti haladáskor biztonságos szállítási helyzetbe csukhatók össze. mezohir.hu

2024 • FEBRUÁR • MEZŐHÍR

mezohir.hu

TECHNIKA

100

MEZŐHÍR • 2024 • FEBRUÁR

mezohir.hu