Budapest létrejöttekor, 1873-ban már megkezdték a városfejlesztéséről szóló terv kidolgozását, annak alapján alakították ki az Andrássy utat, melynek végpontja a Gloriette volt. A tér szinte kínálta magát, hogy 1896-ban a Millenniumi Emlékév fő színtere legyen. A területen jelentős fejlesztések indultak: a Műcsarnok, a Vajdahunyad vára, és a Millenniumi Földalatti Vasút építése is ekkor kezdődött.
Gloriette - Az Andrássy út végén1894-ben Ybl Miklósáltal tervezett ivókút állt. AkutatZsigmondy Vilmosbányamérnök kezdte fúrni1868-ban,1877.június 4-én találtak rá a hévízre 971 méter mélyen –ekkor ez volt Európa legmélyebb fúrt kútja. A kút fölé egyszerű építményt építettek, amit Zsigmondyfúrháznak nevezett. 1884-ben lebontották és helyette Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült, amelyet Gloriette-nek neveztek el. Az építményen 2,5 m magasan kialakítottak egy hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett teraszt, két oldalról lépcsőn lehetett felmenni. A közepén egy 4 m magas zászlótartó rúd állt. A termálforrás 1200 köbméter vízhozamú. A 73,8 Celsius-fokos gyógyvíz forrás ma is megvan a Hősök emlékköve mögötti réztábla alatt, ez a forrás táplálja a Széchenyi Gyógyfürdőt. Az 1896-os millenniumi országos kiállítás központi helyszíne a Városliget volt, emiatt a Gloriettet el kellett bontani, a Széchenyi-hegyre helyezték át, ahol ma kilátóként funkcionál.
Hősök tere
A helyén a 19. századig fás legelő volt, miután a fákat kivágták, a terület elmocsarasodott. Az 1860-as évekre a városlakók kedvelt kiránduló helyévé vált, akkoriban Városerdő néven emlegették. Kialakították a tavat, ahol télen korcsolyázni lehetett, óriáskerék, körhinta, cirkuszi mutatványosok és több tucat kocsma volt. A tavon híd ívelt át. A szabályos mértani formájú Hősök tere nem tudatos várostervezés eredménye . A teret1932-ben nevezték el „Hősök terének. A területet a huszadik század első évtizedeiben szépen gondozott virágágyások és szökőkutak díszítették. 1937-ben kövezték le a 34.Eucharisztikus ilágkongresszus(1938) miatt.
Rondó
Akkoriban a Városliget főkapuja a Rondó volt. Az Andrássy út torkolatából jobbra elágazó, kockaköves Stefánia út, amelyet 1872–1875 között építettek ki (a Városligeten belüli szakaszát 1882-1885 között), szintén a régi, még Nebbien Henrik által kijelölt főbejárat felé kanyarodott. A Rondót érintve haladtak át a Ligeten a lóversenytér felé. Az 1900-as években még élnek az első ültetés jegenye nyárfái, középen szökőkúttal, rózsakert, hatalmas szabad térrel. Az első világháború végének iszonyatos szén és tűzifa hiánya a lakosságot rákényszerítette a fák kivágására.
Millennium
1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egyMillenniumiemlékművet, egyNemzeti Pantheont kell építeni.Wekerle SándorminiszterelnökZala Györgyszobrászt ésSchickedanz Albertépítészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el, a királyszobrokat csak1905és1911között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az emlékműben. ATanácsköztársaságalatt,1919.május 1-jénaz egészet vörös drapériával vonták be,Gábriel arkangyalszobrátobeliszkkéalakították, eléjeMarx7 méteresgipszbőlöntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd,III. Károly,Mária Terézia,II. LipótésFerenc József) szobrát kiemelték ésVignali Rafaelöntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár ún.proletárvert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József szobor (már nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül)1926-ra készült el. A monumentális mű amagyarságnagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. A tér szerkezetét1929után megváltoztatták, amikor elhelyezték a téren aHősök emlékkövét(akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézvetiszteleghettünk hőseink előtt.
Műcsarnok -a tér legrégebbi épülete. Volt egy korábbi Műcsarnok az Andrássy úton ( ma a bábszínház működik benne) de idővel kicsinek bizonyult ,ezért kellett az új épület. A bazilikás alaprajzú épület 1896-ra készült el, a honfoglalás millenniumi évfordulójának ünnepségeire, Schickedanz Albert tervei alapján. Az eklektikus, neoklasszicista stílusú épület főmotívuma a bejáratnál magasodó hatoszlopos korinthoszi oszloprend, valamint a Sátori Pál által készített, vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített főkapu. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő Szent István a művészetek pártfogója c. mozaikja látható. Hátsó falán egy három részes freskót láthatunk, mely Deák Ébner Lajos keze munkáját dicséri. A képekről a szobrászat kezdetét, a művészetek kútforrását és a festészet eredetét ábrázoló, antik legenda szereplői köszönnek vissza ránk, mint Vulkán és Athéné, Apolló és a múzsák, illetve a szerelmes pásztor alakja. A közbülső képeken pedig, a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai szerepelnek. Az épület oldalhomlokzata nemcsak díszítése és anyagainak harmonizálása miatt érdemel figyelmet, hanem a pécsi pirogránit alkalmazásának ritkasága miatt is. A téglaburkolatú falsíkokat az érett reneszánsz formavilágát idéző elemeken kívül a főpárkány, az ablakkeretezések, a tablók és amorettek teszik változatosabbá. A hosszában nyújtott, nyerstégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül. A Műcsarnokot 1905-ben mindkét oldalról fák vették körül, elöl egy kocsifelhajtóként is szolgáló sétány választotta el a sétányokkal szabdalt parktól. A Műcsarnok város felőli oldalán fák, bokrok, virágágyások, sétatéri pad és szökőkút volt. Ebben az időben szemben a tér másik oldalán a Szépművészeti múzeum még nem volt meg, helyén a Rotunda állt, a Feszty körképpel. 1989. június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991-1994 között rekonstruálták. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.
Rotunda
Szépművészeti Múzeum –Európa legjelentősebb múzeumai között tartják számon. A múzeum felépítéséről az 1896-os millenniumi törvény határozott, amely nem egy új gyűjtemény alapítására, hanem az akkor már meglévő gyűjtemények egyesítésére és méltó elhelyezésére hozta létre az épületet. A Szépművészeti Múzeum megtervezésére 1898-ban írtak ki pályázatot, melyek közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervét választották. Az épületegyüttest 1900 és 1906 között emelték, a Rotunda helyén( amit az Ős-budavár területére telepítenek) először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a neoklasszicista elő épület készült el. A Szépművészeti Múzeumot 1906. december 1-jén I. Ferenc József jelenlétében avatták fel, és december 5-én a nagyközönség előtt is megnyitották. Az egész épület a Görögországi Zeusz templomra hasonlít. A timpanonban lepithák harcolnak a kentaurok ellen. 1909-ben az épület előtti területet is parkosították, az ikerpark mindkét oldalán egy-egy szökőkutat helyeztek el. Középen ekkor már állt a Millenniumi emlékmű oszlopsora, igaz, még a királyszobrok nélkül. A lovasfogatok és a még ritkaságnak számító automobilok a középen szabadon hagyott, széles sétányon, Gábriel arkangyal szobrát megkerülve jutottak el a Városligeti-tó hídjához.
Kezdetben a Szépművészeti múzeum nem büszkélkedhetett az uralkodók által felhalmozott műkincsekkel. Fordulópontot a reformkor jelentett, amikor a nemesség tagjai magángyűjteményükből ajánlottak fel a múzeum számára. Az adakozók sorát gróf Széchenyi Ferenc nyitotta meg, aki 1802-ben gazdag könyv-, címer-és éremgyűjteményét ajánlotta fel a leendő múzeumnak. Ezek között festmény, és portré is szerepelt. 1912-ben került a Szépművészeti Múzeumba az utolsó nagy főúri gyűjtemény a Pállfyak hagyatékából, mely az Esterházy gyűjtemény óta a Régi Képtár legjelentősebb gyarapodása volt. Ezt követően a módos polgárságnak köszönhetett sokat a múzeum, így a müncheni gyűjtő, Nemes Marcell jelentős adományának, és Majovszky Pál értékes modern, főként francia rajzkollekciójának. A két világháború között is nyílt lehetőség vásárlásokra, elsősorban Petrovics Elek igazgató kitartó munkájának köszönhetően. Ekkor vásárolta meg a múzeum Ferenczy István értékes bronzgyűjteményét, és ezekben az években sikerült megalapozni a Modern Gyűjteményt is. A II. világháború során rengeteg értékes műtárgyat elraboltak, az épület is súlyos károkat szenvedett. 1947-re sikerült a műtárgyak nagy részét visszaszerezni, restaurálásuk és az épület helyreállítása után 1949-ben nyílt meg a képtár újra. 2015-2018 között felújították a múzeumot, a munkálatok legfontosabb célja a II. világháború óta raktárként működő Román Csarnok megújítása volt. Az egyik legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi elismeréssel díjazták a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukcióját.A felújítás után 2018-ban újranyílt múzeum épülete aMegőrzéskategóriában nyerte el az Europa Nostra, más névenaz Európai Unió Kulturális Örökség Díjat.
Millenniumi emlékmű avagy Ezredévi emlékmű
1894-ben egy erre a célra kitűzött képviselőházi bizottság úgy határozott, hogy a központi millenniumi emlékművet az Andrássy út végén kell felépíteni, benne központi helyen elhelyezve Árpád szobrát. A tervek elkészítésére nem írtak ki pályázatot, hanem Zala György szobrászművészt és Schikedanz Albert építészt bízták meg. Ebből némi vita támadt építész körökben Schulek
Frigyes vezetésével, akit később a Halászbástya megtervezésének megbízásával csendesítettek le. Az emlékművet az 1896-os millenniumi ünnepségre szánták, építése csak 1896 végén kezdődhetett meg, hiszen a leendő emlékmű helyén akkor még a millenniumi kiállítás díszkapuja állt. A tervek szerint megépített emlékmű három részből áll.A 85 méter szélességű és 25 méter mélységű, félkör alakú oszlopcsarnok, és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az építés közben Zala György is dolgozott a szobrokon ideiglenes műtermében, a Nyugati pályaudvar egyik raktárában, ahol elfért Gábor arkangyal 3 és fél méter magas alakja és Árpád lovas szobra. A századfordulóra elkészült Gábor arkangyal szobor a párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Az elfogadott tervek alapján az emlékmű két hemiciklusának oszlopcsarnokában 7-7 szobor kapott helyet, sorrendben: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és I. Ferenc József szobra. A szobrok alatt egy-egy dombormű mutatta be az adott uralkodó vagy személy működésének, életének legjelentősebb mozzanatát. A 14 királyszoborból (Hunyadi Jánost is beleértve) 1905-ig 5 darab készült el, 1908-ig további 6, majd a háború kezdetéig még 2, amikor a háború miatt leállt az építés, már csak Nagy Lajos, és Árpád mellől a hat vezér hiányzott a szoborcsoportból. 1919-ben, a tanácsköztársaság idején vörös függönnyel vonták be az oszlopcsarnokot és az obeliszket, melyre Marx és Engels hatalmas gipsz arcképeit lógatták fel. Eközben Ferenc József, már elkészült szobrát összetörték, így a hiányzó alkotások száma eggyel növekedett (a szobrot később Zala újra megmintázta, immár királyi köntösben). A háború után továbbra is hosszan szünetelt az építkezés, majd 1926ban folytatódott, és a hiányzó szobrok és domborművek elkészülte után az emlékművet 1929. május 26-án, a hősök emléknapján avatták fel. Ez az átadott emlékmű már azonban más volt, mint amit a millennium évében, még az I. világháború előtt tervezői elképzeltek.
A bal oldali oszlopcsarnok szobrai és domborművei –egy kivételével –ugyanazok most is, amelyeket eredetileg, az 1900-as évek elején felállítottak. Ebben a részben találhatjuk öt Árpád-házi, valamint két Anjou uralkodónkat. Balról az első szobor –mely Senyei Károly alkotása –Szent István királyt (1000-1038) ábrázolja és 1911-ben helyezték el a szoborfülkében.
Államalapító Szent István király szobra
A szobor alatt a dombormű azt jeleníti meg, mikor István 1000. karácsonyán megkapta a koronát a pápától. Szent István mellett Szent László király (1077-1095) bronzszobra látható, ami Telcs Ede műve és szintén 1911-ben állították fel.
A jobb oldali oszlopcsarnok szobrai kalandosabb történettel rendelkeznek, mint a bal oldali oszlopcsarnok lakói. Eredetileg két Hunyadinak, Jánosnak és Mátyásának, valamint öt Habsburg uralkodónak a szobra került erre a részre, ma csak az első két szobor látható az eredeti helyén. Bal szélen áll a híres törökverő, Hunyadi János szobra, melyet Margó Ede készített és 1906-ban került a mai helyére.
Szent László király
Alatta a dombormű jelenetében László legyőzi a leányrabló kun vitézt. A sorban következő király, Könyves Kálmán (10951116), szobrának –melyet már 1906-ban felállítottak –elkészítője Füredi Richárd, míg a dombormű Antal Károly alkotása és a boszorkányégetés betiltását ábrázolja.
Könyves Kálmán király Negyedikként látható II. András király (1205-1230) 1912-ben elhelyezett szobra, aminek készítője Szent István király szobrához hasonlóan Senyei Károly, a király a kezében tartja az Aranybullát. a Könyves Kálmán alatti, Dalmácia meghódítását ábrázoló domborművét azonban később lecserélték a boszorkányégetés betiltásának jelenetére, amit Antal Károly készített el,
Anjou I. Károly király (Károly Róbert)
II. András király és az Aranybulla
A dombormű a király Szentföldre vezetett keresztes hadjáratát jeleníti meg. II. András balján fia, IV. Béla király (1235-1270) kapott helyet –aki az utolsó az öt Árpád-házi király közül –, az ő szobrát Köllő Miklós alkotta és 1905-ben már a helyén állt.
IV. Béla király, a második honalapító
A dombormű nem is ábrázolhat mást az ő esetében, mint a muhi csatát és a tatárjárást követő második honalapítást, az ország újjáépítését.
Érdekesség, hogy az I. Károly alatt látható domborműnek nincs felirata, ugyanis az az 1278-as második morvamezei csatát ábrázolja, azonban akkor
IV. Kun László (12721290) volt a magyar király és ő vett részt a csatában, nem pedig I. Károly. A bal oldali oszlopcsarnok jobb szélén elhelyezkedő Nagy Lajos szobra alatti dombormű a lovagkirály 1347-es Nápolyi bevonulását jeleníti meg.
Nagy Lajos
magyar király (1342-1382) szobra Zala György szobrászművész alkotása 1906-ból. Alatta a bronz dombormű felirata: "Nagy Lajos bevonul Nápolyba, 1384."
Budapest ostromakor, 1944-45 telén a jobb oldali oszlopcsarnok szélét találat érte, amely ledöntötte a 3 szélen álló Habsburg uralkodó szobrát. II. Lipót szobra teljesen megsemmisült, Ferenc József szobra kiesett a helyéről és a feje behorpadt, míg Mária Terézia szobrának alsó része –a szoknyája és a lába –szintén megrongálódott. A kommunista hatalomátvételt követően egyesek a sérült emlékmű –mint a letűnt kor emlékének –teljes lebontását szorgalmazták, de szerencsére erre nem került sor. Az épségben maradt két Habsburg szobor, I. Ferdinánd és III. Károly szobra, valamint a domborműveik is lekerültek az emlékműről, ahova öt új szobrot –a magyar függetlenségért küzdő vezetők szobrait –állítottak. A Kodály Köröndről 1958-ban átszállították Bocskai István és Bethlen Gábor szobrát, így őket láthatjuk ma a két Hunyadi mellett. Bocskai szobrát Holló Barnabás készítette el 1903-ban, míg az alatta látható dombormű –mely Bocskai hajdúit ábrázolja, harcban a császári zsoldosokkal –Marton László munkája. Az 1948-as kommunista fordulat után pedig a maradék két Habsburgot is kivették a sorból, a hozzájuk tartozó domborművekkel együtt, helyükre a Habsburg ellenes küzdelmek vezetőinek szobrát helyezték el: I. Ferdinánd helyére Bethlen Gábor, III. Károly helyére Bocskai István, Mária Terézia helyére Thököly Imre, II. Lipót helyére II. Rákóczi Ferenc valamint I. Ferenc József helyére Kossuth Lajos szobrai és domborművei kerültek. Még egy változtatást tettek, Könyves Kálmán domborművét, ahol a király a magyar államhoz csatolta Horvátországot és Dalmáciát, lecserélték, helyette egy olyat rakta, amin Könyves Kálmán betiltja a boszorkányégetést
Hunyadi János kormányzó
A domborművön szereplő jelenet az 1456-os nándorfehérvári diadalt ábrázolja, ahol Hunyadi megállította a török hódítókat. Mellette kisebbik fia, Hunyadi Mátyás király (1458-1490) áll, kinek szobra –Zala György munkája –1905-ben lett felállítva, míg a dombormű a királyt jeleníti meg a tudósai körében.
Bocskai István erdélyi fejedelem szobra eredetileg Köröndön (Kodály körönd) állt, mint Bethlen szobra is. Domborműve: Bocskai hajdúi harcban a császári zsoldosokkal.
Mátyás király, az igazságos
A két Hunyadi után következett az öt Habsburg uralkodót ábrázoló szobor. I. Ferdinánd (1526-1564) szobrát Margó Ede készítette és 1905-ben lett felállítva, domborművén Eger várának híres, 1552es török ostroma volt látható, mely jelenleg az egri várban van elhelyezve.
Bethlen Gábor –kinek szobrát 1902-ben alkotta meg ifj. Vastagh György –domborművén az erdélyi fejedelem tűnik fel, miközben szövetséget köt a csehekkel.
Thököly Imre kuruc vezér és erdélyi fejedelem a domborművet –mely az 1679-es szikszói harcot jeleníti meg, ahol Thököly kurucai legyőzték a labancokat –1954ben alkotta Grantner Jenő.
II. Rákóczi Ferenc szobrát és a domborművét Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette 1955-ben. II. Rákóczi Ferenc domborművén azt láthatjuk, ahogy az Esze Tamás vezette jobbágysereg fogadja a lengyelektől hazatérő fejedelmet
Kossuth Lajos szobrát és a domborművet Kisfaludy Strobl Zsigmond készítette 1955ben. Kossuth Lajos domborműve az alföldi nép fegyverbe hívását ábrázolja.
Eltávolított szobrok: 1945-ben I. Ferdinánd, III. Károly, I. Ferenc József Összetört: Mária Terézia szobra a II. világháború alatt, 2002-ben restaurálták, 2011-től a gödöllői kastély kertjében áll. II. Lipót szobrát a II. világháború alatt törték össze.
III. Károly -1912-ben elhelyezett szobra volt (1711-1740), ami Telcs Ede alkotása, alatta a zentai csatát ábrázoló domborművel. Ez a csata –ahol Savoyai Jenő herceg vezetésével az egyesült európai keresztény seregek döntő csapást mértek a török seregre. Károly mellett lánya, Mária Terézia (1740-1780) szobra állt, aminek készítője Zala György volt és 1911-ben foglalta el a helyét a szoborfülkében. Alatta a vérüket és életüket felajánló magyar nemes urak jelenete –„Vitam et sanguinem pro rege nostra Maria Theresia” –volt látható a domborművön.
Ferenc József (1848-1916 Az utolsó Habsburg uralkodó, aki az emlékmű elkészítésének idején is uralkodott . Az ő szobra –melyet Zala György készített –került a jobb oldali oszlopcsarnok jobb szélére 1906-ban. Alatta a domborművön a kiegyezést követő, 1867. július 8-ai koronázása volt látható.
Az 1919-es Tanácsköztársaság idején az öt Habsburg szobrot leemelték a helyükről, közülük Ferenc József szobrát össze is törték. Május elsejére vörösbe burkolták a teret. A Tanácsköztársaság bukását követően a Habsburg szobrokat visszaállították korábbi helyükre, Ferenc Józsefnek egy új szobra készült –szintén Zala György alkotása –, amelyen már nem magyar katonai egyenruhában ábrázolták a császárt és királyt, hanem a Szent István-rend öltözékében.
II. Lipót -A negyedik Habsburg uralkodó –a magyar trónt mindössze két évig elfoglaló –II. Lipót (1790-1792) volt, akinek szobrát, Füredi Richárd alkotását, 1905-ben az emlékműnél felállították. Az ő fontos érdeme volt a Szent Korona Budára történő visszaküldése, melyet még testvére, II. József (1780-1790) vitetett Bécsbe 1784-ben, ezt ábrázolta a dombormű.
Hősök emlékköve - A középső szoborcsoport elé helyezték el az első világháborús hősök tiszteletére készült Hősök emlékkövét , melyet 1929. május 26-án, a hősök napján avatott fel Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. Az eredeti kő a második világháborúban megsérült, majd a kommunista pártvezetés megsemmisítette és csak 1956 tavaszán került vissza a helyére a Gebhart Béla tervei nyomán készült 2,4 méter széles és 4,5 méter hosszú monolit kődarab katonai tiszteletadás keretében. A teljes Millenniumi emlékmű a Hősök emlékkövével együtt2000–2001-ben teljes rekonstrukción esett át, és 2001.augusztus 18 ánismét felavatták. AzOrszággyűlés2001-ben a magyar hősök emlékének megörökítéséről és amagyar hősök emlékünnepérőlszóló 2001. évi LXIII. törvénnyel mindkettőt nemzeti emlékhellyé nyilvánította. Ekkor került az oldalára a következő felirat:Hőseink emlékére.
A Hősök tere gyakorta volt helyszíne tömeges rendezvényeknek, valamint számos tüntetésnek és politikai nagygyűlésnek. 1989.június 16-ánitt voltNagy Imreés mártírtársaiújratemetéselőtti felravatalozása.1991.augusztus 20-ánSzentII. János Pál pápaszentmisétpontifikált a téren, amelyen kb. 200 000 ember vett részt.2008óta itt tartják évente aNemzeti Vágtát. Kínábanis van egy tér, ami aHősök terenevet viseli. De nem csak a neve egyezik meg a magyar főváros egyik büszkeségével, hanem pontosan úgy is néz ki. Az egészben a legfurcsább az volt, hogy szinte titokban került oda, hivatalos magyar szervtől sem engedélyt, sem adatot nem kértek hozzá. ASanghajtól 23 kilométerre megépültGlobal Paradisea világ nevezetes épületeit, helyeit, tereit építette fel Kínában. A nevezetességeket pontosan leutánozva építették meg, 90 százalékos méretben. AHősök terepéldául a Brandenburgi kapu szomszédságában, egy amfiteátrummal szemben kapott helyet.
