Gül Baba türbéje

K

előadás

Rózsadomb ékköve - Gül Baba türbéje

Gül Baba személyét szinte misztikus mesebeli alakká formálta a történelem. A „rózsák Atyját” az oszmán birodalom által meghódított területeken élő muszlimok nem csak szellemi vezetőjüknek tartották, de védőszentjükként tisztelték a bölcs bektasi dervist.

Gül Baba, a Rózsák atyja,bektásidervis,azaz harcosmuszlimszerzetes volt.1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A város elfoglalásának ünnepén, a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templombantartott hálaadó istentiszteleten halt meg 1541. szeptember 2-án. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen magaI. Szulejmánszultánis tiszteletét tette, sőt a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelttürbét1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is aziszlámvallásúakzarándokhelye, turisták rendszeres úticélja.

A16. századbana türbe mellé kolostortépítettek, amelyGül baba tekkeszinéven volt ismert.1686-ben

Buda visszafoglalásaután a törökök kivonultak,a türbe ajezsuita rendtulajdonába került, akik keresztény kápolnává alakították át.

Ekkor átépítették acsúcsíveket: a szamárhátívek helyére félkörívek és kosárívek kerültek.A jezsuita rend feloszlatása után magánház lett belőle.

1822-ben már törökzarándokhelykéntadnak róla hírt.

1861-ben Wagner János építész vette meg a területet, aki az 1880-as évek közepétől mintegy 20 év alatt építette köré családi nyaralónak szánt villáját.

1885-ben a török kormányGrill Lajossalfelújíttatta az épületet.

1914-ben a síremléket műemlékké nyilvánították és elkezdték felújítását.A Barhucz Lajos antropológus által vezetett ásatáson, a türbe közepén találtak egy idősebb, erős felépítésű, 164 cm magas csontvázat, amit Gül Babával lehetett azonosítani.

Amásodik világháborúelőtt akkori tulajdonosa, Wagner Lajos körbeépíttette, az épülethez nem illő környezetet hozva ezzel létre. A Wagner-villa falai védték meg a türbét a II. világháború idején. 1962-benPfannl Egontervei szerint alakították át. 1996-ban a terepszint rendezése, pergolák, kutak, teljes külső-belső restaurálás történt.

1970-ben kilátót építettek a türbe köré.

Az 1990-es években került sor a türbe újabb felújítására.

A hagyomány szerint a XIX. század végén Gül Babára emlékezve kapta a környék aRózsadombnevet is

A türbe épülete nyolcszög alaprajzú, ólom borítású kupolával fedett. Bejárata keletre néz. Egyszerű külső homlokzata kváderkőből épült, oldalait faltükrök tagolják, minden másodikon ablak nyílik, nyíláskeretét mészkőhasábok alkotják, félkörívesen záródik, eredetileg szamárhátíves volt. Az épület belső falát alaktalan homokkőből rakták, egyetlen építészeti díszeleme egy téglából készült szamárhátívsor volt. A félgömkupolát csegelyek tartják. Padozata simára gyalult deszkával van fedve, ezen áll a turbánnal díszített fakoporsó, az eredetit 1912-ben pótolták.

Kváderkő = szabályos, négyszög alapú hasábbá faragott építőkő.

Csegely = gömbháromszög alakú boltozati elem, négy- vagy sokszög alaprajzú tér fölé épített kupola kör, szerkezetileg átvezett a sokszögbe. A kupola súlyát, a terhelést négy vagy több sarokban a csegelyek vezetik át a falakra.

Gül Baba –Rózsák Atyja

A Gül Baba, azaz Rózsák Atyja nevet a turbánján díszelgő rózsaszál miatt kapta.Az iszlám egyik szerzetesrendjének -a bektasi dervisrendnek a tagjaként a szultánok egész sorát szolgálva hirdette a Korán igéjét.

Akad olyan történet, mely Gül Babát egyszerű illatszerárusnak tartja, kinek rózsái messze földön híresek voltak szépségükről.

Turbános sírkőmásolatok

Tizenkétturbános sírkőmásolattalidézik meg az egykori török temetőt, és a lépcsőzetes rózsakertek mellé egy illatozó levendulakertet és magnólia kertet is kialakítottak.

Rózsakert

A türbét és a rózsakertet nemcsak a törökök és az iszlám vallásúak budapesti zarándokhelyeként, hanem népszerű kiránduló-és panorámapontként tartják számon.

A meghitt randevúra vágyók biztos pontja lett a városban, a város legromantikusabb helyei között emlegetik.

A kertet és a kiállítóhelyet szabadonlehet látogatni, a türbe általában zárva van, de a rácson keresztül be lehet nézni, és láthatjuk a turbánnal díszített, takarókkal letakart nagykoporsót, melyen mindig találunk néhány szál frissrózsát.

A türbe felújítása 2016-ban kezdődött el, a magyar és a török kormány közös pénzügyi támogatásával. 2018. október 9-én adták át a felújított síremléket és a kertrészt.

A fedett oszlopcsarnok alagsorában nyílt meg a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely, ahol helyet kapott egy teaház is.

AkiállításonGül Babatörténetén kívül a dervisek világát és az oszmán-törökök magyarországi szerepét ismerhetjük meg néhány korabeli tárgyon és diorámán keresztül.

Kiállításon készült fényképek

A kőfülke jobb hátsó sarkában egy csúnyavasajtót találunk, mögötte 5 méteres, enyhén lejtő folyosó nyílik. A folyosó végén egy apró terem hátsó falához egy hosszú pad támaszkodik.A terem jobb oldalán egy nagy üregbe lépcső vezet, alján víz csillog, ez a török forrás. A helység utca felőli oldalán lépcsők és lefalazott hajdani bejárat van. A kaputól jobbra eredeti, kopott faajtó látható, ez volt a török-forrás bejárata. A Gellérthegy dolomitjának repedéseiből feltörő forráscsoport része a Gül Baba forrás és a Török forrás.

Köszönöm a figyelmet.