Family magazin 2022/1

C s alá di é s p ár k ap c s olat i m ag a zin

15 éves a házasság hete Hogyan őrzik a tüzet a rendezvénysorozat „arcai”?

Megszoksz vagy megszöksz?

www.family.hu

2022. I. szám (tavasz) / egy szám ára: 995 Ft; 21 RON; előfizetőknek: 793 Ft

Madarat tolláról…

Gondolatok, írások a barátságról Tapolyai Emőke:

Egy frekvencián

– egy ártalmas mítosz nyomában Mihalec Gáborral Apakulcs: Mit kezdjünk a hozott mintáinkkal?

Süveges Gergő írása

Egy házasság bármikor jobbá válhat

Exkluzív interjú az 5 szeretetnyelv „atyjával”,

Gary Chapmannel

Fotó: Mészáros Péter; haj, smink: Lencsés Dóra

ALAPHANG

A legjobb befektetés Volt idő, amikor éles határvonalat húztam magamban a „barátok” és a „közeli ismerősök” közé, de ma már nem szoktam ezt méricskélni, hanem bátran kijelentem: sok barátom van. Van, akivel egy osztályba, ifjúsági csoportba jártunk, esetleg valamilyen közös munka, szolgálat vagy a gyerekeink révén barátkoztunk össze, de családtag, sőt még familys szerző is akad közöttük... Egytől egyig hálás vagyok mindenkiért, akit valamilyen módon ajándékba kaptam.

Azokért, akik gyerekkoromtól ismernek, és azokért is, akikkel nemrég kerültünk közel egymáshoz. Azokért, akik nagyon hasonlóan gondolkodnak, és azokért is, akik teljesen másképp. Azokért, akikkel szép lassan alakult ki a barátságunk, és azokért is, akikkel félszavakból is rögtön értettük egymást.

Mindig ámulattal tölt el, ahogyan különféle emberek egészen közel tudnak kerülni egymáshoz, de még ennél is jobban lenyűgöz az a csoda, amikor barátságok testvéri szeretetté mélyülnek. „Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik” – mondja a Példabeszédek könyve. Bizony meg-

rendítő élmény volt számomra is, amikor életem legnehezebb időszakában a barátaim olyanná lettek, mint a legközelebbi családtagok. Mint a bibliai történetben a bénát, úgy hordoztak engem is, úgy vittek Jézus elé. Fogták a kezem, ajándékokkal leptek meg, levelekkel, üzenetekkel bátorítottak... Szeretetüket látva fogalmazódott meg bennem: bizony az emberi kapcsolatoknál nincs jobb befektetés. Minden kedves szavunk, gesztusunk bőségesen megtérül. Erre is igaz a jézusi szabály: „Adjatok, és adatik nektek: jó, megnyomott, megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe.

Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek.”

(Lk 6,38) És ez nemcsak a barátságainkra, hanem a házasságunkra is érvényes. Bizony érdemes itt is jól megrázott mértékkel mérni, mert az az idő, energia és szeretet, amelyet a párkapcsolatunkba beleteszünk, sokszoros termést hoz.

Barátság és házasság – mindkettő nagyszerű befektetés. Sőt: remekül megférnek egymás mellett. Hiszen mekkora öröm és áldás, ha a társunk egyben az

egyik legjobb barátunk is! Idei első lapszámunkban éppen ezért igyekszünk bőségesen körbejárni mindkét témát – neves szakemberek tanácsaival, hiteles élettörténetekkel, személyes vallomásokkal arra szeretnénk bátorítani a kedves olvasót, hogy egyikre se sajnálja az időt, energiát. Mindemellett megemlékezünk a 15. házasság hetéről is, melynek keretében a rendezvénysorozat korábbi arcai is felbukkannak lapunk hasábjain – Süveges Gergő és Margit pedig már egy ideje szerzőként is erősíti magazinunkat. „Maradjunk együtt!” – javasolja az öt szeretetnyelv „atyja”, Gary Chapman a jubileumi házasság hetére megjelent könyvében, és a vele készült exkluzív interjúnkban azt is hangsúlyozza, hogy egy megromlott kapcsolat is bármikor jobbá válhat. Legyen ez bátorítás számunkra, akár a házasságunk, akár egy barátságunk került éppen hullámvölgybe! Ne engedjük el könnyen azoknak a kezét, akiket ajándékba kaptunk!

Győri Virág főszerkesztő

•3

Tudtam, hogy mindig számíthatok rá, akkor is, amikor nem szólt semmit, és utálta az egészet.

76

Kettesben

6

Egy házasság bármikor jobbá válhat Exkluzív interjú Gary Chapmannel

11 Maradjunk együtt!

Hogyan őrzik a tüzet a házasság hete eddigi „arcai”?

18 Ketten együtt Family – családi és párkapcsolati magazin Kiadja a Harmat Kiadói Alapítvány Felelős kiadó: Herjeczki Kornél Szerkesztőség: Harmat Kiadó, 1113 Budapest, Karolina út 62. Telefon/fax: +36 1 466 9896, +36 20 295 6595, e-mail: magazin@family.hu, honlap: www.family.hu Főszerkesztő: Győri Virág (gyori.virag@family.hu) Előfizetési ügyek felelőse: Harcsa Károlyné (magazin@family.hu) Értékesítés, hirdetésfelvétel: Antal Gábor (antal.gabor@harmat.hu) Határon túli terjesztés (Románia): Krescens Trade Kft., 535600 Odorheiu Secuiesc, Lacatusilor str. 1.

Telefon/fax: +40 266 21 0044, e-mail: office@krescens.ro, honlap: www.konyvesbolt.ro Egy szám ára: 995 Ft Előfizetési díj: 3170 Ft/év (793 Ft/szám) A Harmat Kiadói Alapítvány OTP bankszámlaszáma (kérjük, ide utalják az előfizetési díjat): 11705008-20415987 Az előfizetést automatikusan meghosszabbítjuk, ha a lejárat előtt 6 héttel írásban nem kapunk lemondást.

A lapot alapította: Bicskei István Címlapfotó: Brooke Pennington/Grooters Productions Belső illusztrációk: istockphoto.com, shutterstock.com Dizájn: Lente István (festinalente@t-online.hu) Korrektor: Huszár Mariann Készítette: mondAt Kft., felelős vezető: Nagy László HU-ISSN: 1787-2340 © Minden jog fenntartva. A Family magazin bármilyen anyagának (írott szöveg, grafika, fotó) teljes vagy részbeni újraközlése csak a kiadó írásos engedélyével történhet.

A következő számunk 2022. június 1-én jelenik meg.

Megszoksz vagy megszöksz?

Egy ártalmas mítosz nyomában

22 A jó zsaru, a rossz zsaru és a „hibrid” 28 Útkeresések és megérkezések Látogatás a családterapeuta Guba házaspárnál

34 Így találtunk egymásra Az élet nem habostorta – de kezdődhet tejszínhabbal...

Családban

38 Apaportré Léder László: „Életem legnehe­ zebb coachingja volt, hogy még egy gyermekünk lehessen”

42 Apakulcs Mit kezdjünk a hozott mintáinkkal?

Amiről az Apakulcs-tesztek tanúskodnak

46 Részekből is lehet egész Mozaikcsaláddá formálódva

50 Gyerekszoba Daraboljunk! Kapaszkodjunk!

Csomagoljunk!

54 Görbe tükör Emlékezetes percek

56 Gyerekszáj Mélybenéző

58 Kavics a cipőben Egy frekvencián

62 Madarat tolláról...

A barátság szociológiája

66 Barátság – utóirattal 70 Életre szóló barátság 72 A táska 74 Kerti tó ajándékba 76 Hit & hivatás „Azt a hat évet csak kibírjuk valahogy...”

Családanyaként az orvosi egyetemen

Kitekintő

82 Így hittek ők „Szerelmes Orsikám”

86 Annuskám receptjei Friss & tartalmas

90 Árral szemben Ne neveljünk áldozatokat!

92 Ajánló

•5

Fotó: Harmat-archívum

KETTESBEN

6•

Egy házasság

bármikor jobbá válhat Exkluzív interjú Gary Chapmannel A házasság sosem marad változatlan: vagy fejlődik és gazdagodik, vagy romlik – állítja dr. Gary Chapman, az Öt szeretetnyelv és egy sereg tanácsadó könyv szerzője, aki több mint negyvenéves tapasztalattal a háta mögött teljes meggyőződéssel áll ki amellett, hogy soha ne adjuk fel a reményt, mert egy kapcsolat bármikor jobbá válhat. A neves párterapeuta a 15. házasság hete alkalmából adott interjút lapunknak. ʠ Az idei rendezvénysorozat mottója így hangzik: „Maradjunk együtt!” Ez a címe az Ön egyik könyvének is, amely erre a hétre új kiadásban jelent meg a Harmat Kiadó gondozásában. Életem és a szeretetnyelvek címmel hamarosan napvilágot lát a nyolcvanadik születésnapjára írt önéletrajzi kötete is, melyben megosztja élete főbb tapasztalatait a gyermekkorától kezdve a tanulmányain, a házasságán, a tanácsadói és lelkészi munkáján keresztül egészen napjainkig. Bár sok országban tartott előadásokat, mégis csak a 2017-es magyarországi előadói körútjáról ír részletesen. Miért?

Azt hiszem, két okból is. Először is azért, mert annyira lenyűgözött a Har-

mat Kiadónál tett látogatásom, az a munka, amelyet a kiadó az egészséges kapcsolatok érdekében végez, illetve az a harminc kötet, amelyet tőlem is megjelentettek. Másodszor pedig nagyon megérintett, hogy a magyar emberek milyen őszintén érdeklődtek a tapasztalataim és a gyakorlati tanácsaim iránt. Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Budapesten is telt ház előtt beszéltem. Nagy élmény volt számomra ez a fogadtatás, ezért döntöttem úgy, hogy ezt az előadói utat osztom meg az új könyvemben. ʠ A hazájában tart előadást a házasság hete alkalmából?

Nem kimondottan ezen a héten, hanem évente tizenöt hétvégén tartok

Naszádi Krisztina írása szemináriumot szerte az országban. Öt alapvető témával foglalkozom: a vita helyett megoldásokhoz vezető konfliktuskezeléssel, az érzelmi kapcsolatot éltető szeretetnyelvekkel, majd a szexualitással, hogy miként lehet a szexet kölcsönös élménnyé tenni. Aztán arról beszélek, hogyan tudjuk követelődzés nélkül elmondani egymásnak az igazán irritáló dolgokat. És végül arról, hogy ki kezdje a kapcsolat rendbetételét, a bocsánatkérést, amely a szeretetnyelvek használata mellett a másik legfontosabb feladatunk, ha hosszú távon együtt akarunk maradni. Ezekről írok a könyveimben is. ʠ Szánnak az emberek elég időt arra, hogy a házasságukon dolgozzanak?

•7

Fotó: VivienNaomi Photography

Semsei Rudolf & Dobay Eszter

2020 „Ha gyorsan szeretnél valahova eljutni, menj egyedül, de ha messzire, akkor keress társat hozzá” – mondtuk többször is a házasság hete nagyköveteiként. His�szük, hogy a boldogságunk a kapcsolataink minőségén múlik, és hogy ezt mélyen befolyásolja az otthon melege, amelynek alapja a legkisebb, de annál fontosabb közösség: a házasság.

Húszéves házasságunk alatt megtapasztaltuk, hogy boldog családban élni és harmonikusan gyermeket nevelni csak akkor lehet, ha hasonlóak a terveink, céljaink, ha együtt és egy irányba nézünk. Tudjuk, hogy a Jóisten áldása nélkül nem tarthatnánk ott, ahol most tartunk. Viszont azt is tudjuk, hogy önmagában a szerelem vagy a hit nem elég

12 •

a boldog házassághoz. Tenni is kell érte: attól lesz egyre jobb a kapcsolatunk, ha mindketten dolgozunk rajta. Ehhez elsőként fontos, hogy kiegyensúlyozott munkamegosztás legyen közös életünk minden területén, így a házimunkában és a gyereknevelésben is. Másrészt nagy hangsúlyt kell fektetnünk a rendszeres, csak kettőnknek szóló programokra, legyen az egy színház, egy tánctanfolyam vagy egy meghitt hétvége. Hisszük, hogy ezek közelebb hoznak bennünket egymáshoz. Harmadrészt folyamatosan törekednünk kell arra, hogy minél jobban megismerjük a másikat. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindent tudunk a párunkról, de az évek folyamán ahogy nekünk, úgy neki is változik az íz-

lése, igénye, érdeklődése. És miközben jobban odafigyelünk a társunkra, még inkább felfedezzük az értékeit.

Természetes, hogy a szenvedélyes szerelem a családalapítással megváltozik.

Az ember hajlamos áthelyezni a fókuszt a társról a gyermekek nevelésére, a közös otthon megteremtésére, a karrierre, a hobbijára. Aztán igazi mérföldkő, amikor gyermekeink kirepülnek a fészkünkből, és új családot alapítanak. A gyönyörű otthonunk egyszer csak kongóan üressé válik, de ha a közös életünk során folyamatosan arra törekszünk, hogy jó partnerei legyünk egymásnak, akkor ezt a pillanatot nem nehézségként, hanem a kapcsolatunk újjászületéseként élhetjük meg.

Igyekszünk nem „túlstresszelni” a kérdést, hogy miként lehet a tüzet életben tartani, mert ebből rengeteg frusztráció is adódhat. Hogy másoknak miért megy ilyen jól, ők bezzeg állandóan ez meg az, mi meg sosem… Hála Istennek, mi szeretünk együtt lenni, nem attól érezzük jól magunkat, ha végre a másik nélkül lehetünk, így bármilyen közös program örömöt tud szerezni. A kedvencünk, ha kettesben el tudunk menni egy hosszú vagy akár még annál is hosszabb hétvégére vidékre vagy külföldre, ilyenkor megfiatalodunk, és el sem akarjuk engedni egymást. Ezt most a Covid jól szétverte, de mi már látjuk a fényt az alagút végén.

Arra is figyelünk, hogy mindig beavassuk a másikat a dolgainkba, az életünkbe.

Nincsenek külön útjaink, párhuzamos, a másik előtt homályban tartott dolgaink.

Törekszünk az egységre; ha döntést kell hozni, először mindig a házastársunkkal

egyeztetünk. Bármilyen konfliktus adódik is, próbáljuk a másikról a legjobbat feltételezni, és igyekszünk nem ellenségként tekinteni rá. És mindenekelőtt, mindig, minél gyorsabban bocsánatot kérni és megbocsátani.

Azt tanácsolnánk a pároknak, hogy legyenek rendszeresen kettesben a gyerekek megszületése után is. Legyen közösségi életük a családi programokon túl is. Sose hazudjanak egymásnak, mert az megöli az egységet. Ne csak a jó dolgokra törekedjenek, hanem igyekezzenek a rosszat is elkerülni. És ahogy Pál apostol is tanácsolja, „egymást különbnek tartsátok magatoknál”. Ha egy pár ezt az egy dolgot sikeresen alkalmazni tudja, akkor biztosan hosszú és boldog lesz a házasságuk.

2017

Madarász Isti & Kerekes Monika Fotó: VivienNaomi Photography

Az első és legfontosabb, hogy nagyon szeretjük egymást, és törekszünk arra, hogy ez mindig így is maradjon. Azaz vigyázunk arra, hogy ne távolodjunk el egymástól, hogy tudjunk a másik dolgairól, hogy saját magunknak is egyértelmű legyen: mi összetartozunk. Az elmúlt húsz év alatt megtanultuk, hogy hosszú távon a szép és romantikus érzések sem jönnek maguktól, tenni kell értük – és ami ugyanilyen fontos, nem szabad tenni ellenük. Vagyis igyekszünk nem megutáltatni magunkat a másikkal, nem dolgozunk egymás ellen, és ha repedés jelenne meg a kapcsolatunkban, akkor törekszünk a befoltozására, mielőtt kiszélesedik, és átugorhatatlan szakadékká válik. Lényeges annak a tudomásul vétele is, hogy mi tényleg egy életre kötöttünk házasságot, szeretnénk is, ha így maradnánk, ezért ha valami éppen nem működik közöttünk, akkor sem a kiutat keressük, hanem a megoldást.

• 13

Megszoksz vagy megszöksz?

Egy ártalmas mítosz nyomában

18 •

KETTESBEN | Ketten együtt

„Vagy megszoksz, vagy megszöksz!” – halljuk régóta a jól ismert szólásban. Ám a gyakran idézett mondásokat ritkán kérdőjelezzük meg, mert valahogy tudattalanul is abból indulunk ki, hogy amit ilyen sokan ilyen sokszor emlegetnek, az biztosan igaz is.

Pedig alig van ennél ártalmasabb mítosz, amely házasságok ezreit tette már tönkre.

Sokáig azt gondoltam, hogy magyar sajátosságról van szó. Ám – ha nem is ugyanebben a megfogalmazásban – egyre többet hallom nemzetközi kon­ textusban is. Legutóbb az egyik amerikai kollégám, Michele Weiner-Davis ezzel a megdöbbentő címmel írt egy körlevelet: „Énekelj, Adele! Énekelj – ahelyett, hogy butaságokat hadoválnál a házasságról.”

Ebben a tizennyolcszoros Grammy-díjas énekesnő azon interjújára reagált, amelyet Oprah Winfrey gyönyörű rózsakertjében készítettek nemrégiben. A beszélgetést az egyik hazai kereskedelmi csatorna is műsorra tűzte.

Élni akarok, nem túlélni!

Adele ezúttal kivételt tett, és betekintést engedett a magánéletébe. Azokról a változásokról beszélt, amelyek az elmúlt években történtek vele – közöttük a Simon Koneckivel való válásáról is, akivel 2011 óta alkottak egy párt. Fájdalmas élményeit új albumában is megörökítette.

Azt mondta, azért írta ezeket a dalokat, hogy a most hatéves kisfia egy napon felnőttként megérthesse és elfogadhassa, hogy miért döntött így. Hogy végül is mi vezetett a váláshoz, arra Adele röviden így válaszolt: „Élni akarok, nem túlélni!”

Sokan átsiklanak e felett a mondat felett, de mi azért álljunk meg egy kicsit,

és gondoljuk végig, miről is van itt szó.

Eszerint ha nem érezzük magunkat tökéletesen boldognak a házasságunkban – ami ugye mindannyiunkkal előfordul, akik már legalább öt-tíz éve ugyanazzal a társsal élünk együtt –, akkor két választási lehetőségünk van: 1. beletörődünk a tökéletlenbe, és valahogy kibírjuk életünk végéig a gyerekek kedvéért vagy kötelességtudatból; 2. vagy pedig kilépünk, megnyomjuk a reset gombot, és újraindítjuk a számlálót valaki mással, akivel végre megtaláljuk a boldogságot. Úgy tűnik, hogy mindössze ez a két opció létezik. A közhiedelem szerint az első lehetőséget a vesztesek választják: azok, akik félnek a változástól, akik nem elég bevállalósak, akik feladták a harcot, és áldozattá válnak. A másodikat pedig a bátrak, a vagányak, akik nem engedik magukat sarokba szorítani a lelkiismeretük által, akik képesek minden korláton átlépni, akik maguk írják a játékszabályokat.

Hány igazi lehet?

A két lehetőségre szűkült választás mítosza mögött egy még alattomosabb árnyékmítosz is meghúzódik. A teljes kép megértéséhez ezt is fontos látnunk. Akik ennek a fogságában élnek, általában úgy

Mihalec Gábor párterapeuta rovata

A kapcsolat nem valami, ami történik velünk, hanem valami, amit közösen létrehozunk és egész életünkben együtt formálunk. gondolják, hogy minden embernek van valahol egy tökéletes párja (sokféle névvel szokták ezt illetni: ikerláng, lélekszerelem, lelki társ stb.), akit ha megtalál, garantált boldogság vár rá élete végéig. Ha megismerkednek valakivel, akkor a szerelem intenzitása megerősíti azt az érzetet, hogy megtalálták az igazit, ám ahogy az idő telik, egyre több megküzdendő konfliktus is felüti a fejét. Ha pedig nézeteltérések vannak a kapcsolatban, akkor az nyilvánvalóan csak egyet jelenthet: hogy mégsem az illető az igazi, csak a szerelem elhomályosította a látásukat. Ilyenkor nincs mit tenni, tovább

• 19

C S A L Á D B A N | A pa p o rt r é

Fotó: Fiala de Gábor

Léder László: „Életem legnehezebb coachingja volt, hogy még egy gyermekünk lehessen”

38 •

Léder László pszichológust a Három Királyfi, Három

Antal-Ferencz Ildikó írása

ʠ Milyen körülmények között lettél édesapa?

A legtöbb mai magyar férfihez hasonlóan én is későn váltam édesapává. Negyvenegy éves voltam, amikor az első kislányom megszületett. Nálam sem tudatos döntés eredménye volt ez, hanem előbb meg kellett találnom az igazit: a nőt, aki a feleségem, a szövetségesem, a gyermekeim anyja lett. Később tudatosult csak bennem, hogy az én édesapám is pont ennyi idős volt, amikor én születtem… A második gyermekünkért pedig meg is kellett harcolnom. A feleségem – sok hazai édesanyához hasonlóan – sajnos a karrierjével fizetett a gyermekvállalásért, amit nehezen dolgoztunk fel mindketten. Mielőtt szült volna, kilenc országba hívták énekelni, miután anya lett, hirtelen elfogytak a meghívások… Nehéz évek voltak, így nem véletlen, hogy a második kislányunk csak hét évvel az első után született meg. Életem legnehezebb coachingja volt, hogy még egy gyermekünk lehessen. ʠ Akkor most annyi gyermeked van, amennyit szeretnél?

Minden gyermek ajándék, és én elégedett ember vagyok, de igazság szerint többet terveztem. Azt hiszem, hogy ha a feleségem szakmai élete nem tört volna meg, valószínűleg több gyermekünk lenne. ʠ Vesztettetek el esetleg kisbabát?

Királylány Mozgalom rendezvényein ismertem meg: gyakran láttam operaénekes felesége és nagyobbik lánya, valamint édesanyja társaságában. Az idők során számos interjút készítettem vele, követtem az általa alapított Apa Akadémia sorsát, és közben munkakapcsolatunk barátsággá alakult.

Sorozatunk harmadik részében arra voltam kíváncsi, hogy magánemberként mit tud megvalósítani mindabból, amit szakemberként tanít.

Igen, a két gyermekünk között, még a várandósság első szakaszában tizenkét hetesen meghalt egy babánk.

Természetesen megviselt mindkettőnket, mert már nagyon vártuk. Nem volt semmi baja, de elfogadtuk, hogy ez az élet rendje. Én azért még sokáig

Ha rosszkedvem van, csak a gyerekeimre gondolok, és belül elmosolyodom. álmodtam róla… Nem csináltunk belőle tabutémát, még az akkor ötéves nagylányunknak is elmondtuk őszintén, hogy mi történt. ʠ Kaptatok segítséget a gyász feldolgozásához?

Mind az orvos, mind a bába sokat segített nekünk. Viszont amin javítani kellene, az a kórházi személyzet kommunikációja. Több jó szó és emberség illetné meg a szülőket ilyen embert próbáló helyzetekben. ʠ Hogy élted meg a várandósság időszakait és a szüléseket?

Nekem óriási csoda volt és maradt a

mai napig, hogy egy emberben kifejlődik egy másik ember. Szinte felfoghatatlan.

Nagyon szerettük ezt az időszakot, még közelebb kerültünk egymáshoz. A végtelen csillaghegyi sétáink örökre megmaradnak az emlékezetemben. Akárhova mentünk, látványosan büszke voltam, hogy gyermekünk lesz. Lélekben én már akkor édesapa voltam.

Mindkét szülésen ott voltam. Teljesen természetesen zajlottak, a feleségem nem kért semmilyen fájdalomcsillapítást sem. Az első lassú és elhúzódó volt, a második fájdalmasabb és gyorsabb. Én élveztem minden pillanatát. Az első kislányom az ölemben látta meg a világot, én tartottam a feleségemet, aki állva szült. Egyszer annyira toltam helyette is, hogy begörcsölt a hasizmom, és meg kellett szakítani a kitolást… Aztán én mosdattam meg a kicsiket, és pólyáztam be őket. Nagyon emberségesen bántak velünk, mégis azt gondolom, van mit fejleszteni az apás szülések rendszerén. Amikor a második kislányom világra jött, éjszaka órákon át egyedül ültem a kórház parkolójában az autónkban, mert csak egy sötét folyosó és egy kényelmetlen szék volt fenntartva a várakozó apák részére. ʠ Mit jelent számodra az apaság, és milyen érzés két kislány édesapjának lenni?

Szerelem, gyöngédség, kitartás, gondoskodás, lemondani tudás, csapatjá-

• 39

Mit kezdjünk a hozott mintáinkkal?

C S A L Á D B A N | A pa k u lc s

Amiről az Apakulcs-tesztek tanúskodnak „Úgy beszélj apádról a gyerekednek, ahogy szeretnéd, hogy ő beszéljen rólad az unokádnak.”

Amikor megjelent az Apakulcs című könyvem, olykor egészen meglepő reakciókat kaptam. A kötet alapvetően abban segít, hogy az apák szorosabban tudjanak kapcsolódni a gyermekükhöz. Mégis amikor az ország különböző pontjain előadást tartottam, illetve a közösségi oldalakon egy-egy jellemző mondatot, kisebb bekezdést, személyes élményt megosztottam a témáról, messze a legtöbb reakciót a fenti mondat váltotta ki.

Mert míg a könyv célja elsősorban az, hogy az olvasók alakíthassák a saját gyermekükhöz való hozzáállásukat, a kettejük viszonyát, addig e mondat hatására az apák (és az anyák) sokkal inkább az emlékeiket és a tapasztalataikat kezdték felidézni – a saját apjukkal kapcsolatban. Ezekből a reakciókból mutatok meg néhányat, hogy aztán tovább tudjuk gondolni, mi következik mindebből. „Apámról nem tudok sok jót mondani, nem volt igazi apa, tizenhat éves voltam, mikor elhunyt. De sose beszélek

42 •

rosszallóan róla a gyerekek előtt. Nem szeretném, hogy azt a frusztrációt rájuk ragasszam, amit érzek. Ez az én terhem, amellyel nekem kell megbirkóznom.” „Az én életem a mintatörésről szól.

Az én szüleim csak a rossz ellenpéldát tudták nekem megmutatni, hogy milyen párt és milyen párkapcsolatot ne válasszak.” „Attól függ, milyen apa volt. Mi hárman voltunk testvérek, és amikor a húgom született, elhagyott minket. Sem anyagilag, sem személyesen nem vett

Süveges Gergő írása részt a nevelésünkben. Mit kéne mondanom a gyermekeimnek róla? Jóformán semmit nem mondok, de ha elég idősek lesznek hozzá, jót biztos nem fogok.” „Igazából az »ahogy« a nagy kérdés, nem? Hogy el tudok-e jutni addig, hogy akármilyen volt is, elfogadom és kimondom, hogy ennyit tudott adni nekem.

Ha ez a hozzáállás megvan, akkor gyakorlatilag bármit elmesélhetek, ami igaz, nem? Sőt: az talán a gyerekemnek is mankó mind az én megértésemben, mind önmaga értelmezésében, ha is-

Sokkal többen vannak azok, akik számára fájdalmas élmény szembesülni az apjuk hiányosságaival: csalódottságot, keserűséget vagy éppen szánalmat, megvetést, dühöt éreznek, amikor rá gondolnak – érthető módon új utakat keresnek tehát, amikor a saját apaságukról gondolkodnak.

• 43

M É LY B E N É Z Ő | K av i c s a c i p ő b e n

Egy

frekvencián Drága barátom, internet! Jó, hogy vagy nekem! Ébredéskor te vagy az első, lefekvéskor az utolsó. Mindenhol velem vagy: a metrón, családi asztalnál, vendéglőben, munkában, utcán, parkban, templomban, gyermeket altatva, a kedvesem mellett fekve. Még a vécén is. Jó, hogy vagy nekem! Rád mindig számíthatok. Neked önfeledten megnyilvánulhatok a legmélyebb érzelmeimről, legyenek azok a szeretet szavai egy társkeresőn vagy a gyűlölet fröcskölődő vibrálásai egy kommentben. Általad annak látom magam, aki szeretnék lenni, általad arctalan intimitásban lehetek önmagamban.

58 •

Tapolyai Emőke klinikai pszichológus rovata

Bár a fenti sorokat olvasva talán úgy tűnhet, hogy sorozatunk mostani részében az internet lesz a „kavics a cipőnkben”, de nem, ezúttal a kényelemszeretetünkről lesz szó – ugyanis ez az, ami megakadályoz minket abban, hogy küzdjünk az igazi, meghitt kapcsolatokért, s ami miatt megelégszünk a felszínessel, a kevéssel, a művivel.

Amikor valamilyen párkapcsolati kérdésről van szó, lelkesen magyarázzuk, hogy az ember kapcsolatra lett teremtve. Így igaz! Isten maga mondta az első embernek, hogy nem jó az embernek egyedül. Isten maga is társas lény, az Atya a Fiúval és a Szentlélekkel folyamatos összeköttetésben, közösségben van.

Isten minket is ezzel a lelki viszonyulással áldott meg, hogy mi magunk is gazdagodhassunk egymás által. Bár ritkán szoktunk ilyen kontextusban gondolni a fent említett igére, de a barátságra ugyanúgy érvényes: nem jó az embernek egyedül.

Cseppről cseppre Emlékszem, egyetemistaként men�nyire megdöbbentem, amikor egy professzorom felhívta a figyelmünket arra, hogy az egészséges személyiség egyik eg yértelműen látható jele a tartós, meghitt kapcsolatok jelenléte – ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy komoly vészjelző, ha valakinek nincsenek ilyen barátságai. Hát persze! Hiszen a barátságainkban szeretetet, odafigyelést kapunk. Megtanulunk megnyílni, önmagunkat felvállalni, félelmeinket,

haragunkat, sebezhetőségünket megmutatni. Sőt mi több: megtanulunk tűrni, önmagunkat fegyelmezni, másokra odafigyelni, másokat támogatni, erősíteni, akár magunkat is megtagadva áldozatot hozni másokért. Aztán az igazi nagykorúság az, amikor megtanulunk bocsánatot kérni, megbocsátani, újrakezdeni, a szembesítéseket elfogadni, az álarcainkat levetkőzni. Szépen hangzik, nem? Ahogyan írom e sorokat, lelkemet melengeti a gondolat, milyen szép is a barátság… Ha van! Nos, kedves olvasóm, van ilyen barátsága? Ha nincs, akkor mi akadályozhatja abban, hogy legyen?

A legtöbbször talán az, hogy miközben keressük a sziklányi megoldásokat életünk küzdelmeire, a világmegváltó felfedezéseket a személyiségünk fejlődése, csiszolása érdekében, menekülünk a valós kapcsolatoktól, vagy egyszerűen csak elhanyagoljuk őket. Keressük a lelki

• 59

M É LY B E N É Z Ő | H i t & h i vatá s

„Azt a hat évet csak kibírjuk valahogy…”

Családanyaként az orvosi egyetemen

Parti Judit írása

Vannak beszélgetések, amelyekre érdemes várni: hat-hét év nem is nagy idő annak fényében, hogy mennyivel többet mutat egy személyes útból, egy kapcsolatból a távlat – hát még Isten tervéből!

A Lászlófi házaspárral, Judittal és Andrással azóta készülök beszélgetni, amióta megtudtam, hogy Judit három kisgyermek mellől jelentkezett az orvosi egyetemre. Családanyaként az orvosin? Elég kilátástalan vállalkozásnak tűnt. Ám most, hogy célba értek, ők is megerősítik: Istennel tényleg semmi sem lehetetlen.

76 •

ʠ Gyerekkori álmod volt, hogy egyszer orvos leszel?

Judit: Arra emlékszem, hogy nyolcévesen a tanárnő édesanyámat átkísértem az iskola felső tagozatára, és az egyik osztályban ott állt a bábu, amelyen az emberi izomzatot, szervrendszereket tanítják. Belőlem spontán előtört: „Anya, ez annyira szép!” Ettől függetlenül igazából eleinte a külkereskedelmi főiskolára készültem, ez tizenhat évesen változott meg egy természettudományos verseny kapcsán. Bár akkor földrajzzal foglalkoztam, az érdeklő-

Fotó: Mészáros Péter

Nem voltam hálátlan, de ha magamra gondoltam, egy kép jelent meg előttem, mintha középen tökéletesen ketté lennék választva egy függőleges vonallal.

désem gyorsan a biológia felé fordult, olyannyira, hogy az egy évvel későbbi biológiaverseny után eldöntöttem, hogy idegsebész leszek. Nyáron e döntéstől vezérelve felhívtam az Amerikai úti idegsebészeti klinika főigazgatóját – csak most érzem át a helyzet lehetetlenségét, akkor természetesnek éltem meg, hogy kapcsolták nekem Nyáry István professzort… –, akinek rögtön el is mondtam: Gulyás Judit vagyok Dömsödről, és idegsebész szeretnék lenni.

Másnap egy hátizsákkal elbuszoztam Budapestre, mert fogadott az igazgató,

majd rábízott egy idősebb kollégára: nagyon sok idegsebészeti műtétet nézhettem végig mikroszkóppal. A következő versenydolgozatomat már egy itt látott érdekes esetből írtam, a fogamzásgátló által asszociált trombózisképződés témakörében. ʠ Mi ragadott meg?

J.: Akkoriban az orvoslásban a rendszer nyűgözött le. Amikor tizennyolc évesen el akartam kezdeni az egyetemet, nem volt bennem egyfajta altruista törekvés, hogy én emberek életét szeretném megmenteni – engem az érdekelt, hogyan lehet problémákat megoldani, hogy aki szenved, visszailleszkedhessen az addigi életébe. ʠ De nem vettek föl. Mi történt?

J.: Objektíven nézve: két pont híja volt – de ez egy nagyon sok összetevős történet; nem igazán támogattak ebben a vágyamban akkoriban sem a gimnáziumomban, sem otthon. Végül biológus szakra mentem az ELTE-re, ahol sejttan és embriológia szakirányon végeztem.

A sejtekben találtam meg ugyanazt a csodálatos szervezettséget és rendszert, amely korábban az emberi szervezetnél is lenyűgözött. Ezen túl áthallgattam a SOTE-ra, amennyit csak tudtam. ʠ Közben András is belépett az életedbe…

András: Jó ideje egy ifibe jártunk, én többször próbálkoztam nála, de idő

kellett hozzá, hogy szóba álljon velem.

Utána viszont gyorsan döntöttem a házasság kérdésében is. Judit kollégiumban lakott, és egy rossz vérkép miatt egy hétvégére befektették a kórházba.

Azon a hétvégén leszakadt a kollégiumi ágya fölött lévő polc, rajta a többmázsányi könyvével. Belegondolni is borzasztó, mi lett volna, ha ő ott marad abban az ágyban azon a hétvégén. Egyszerűen arra jutottam, hogy nem szeretném, ha vele bármi baj történne – a házasság jó lépésnek tűnt, hogy a közelében lehessek. Persze Judit a nászútra is könyvekkel jött, és vizsgára készült. (nevet) Ennek most tizenhat éve.

Ez a hajó már elment… ʠ Diploma után Judit kutatóként kezdett dolgozni a Magyar Tudományos Akadémián.

J.: Igen, és sosem árultam zsákbamacskát, úgy vettek fel, hogy tudták: férjnél vagyok, és gyerekeket szeretnénk. Nyolc év után búcsúztam el, de ez nem volt könnyű. A kutatók jó részét határozott munkaviszonyban foglalkoztatják, így folyamatos bizonytalanságban éreztem magam: mindig attól függött a következő hosszabbítás, hogy a főnököm elnyeri-e a következő pályázatot, amelyből engem tovább tud foglalkoztatni. Emellett a tervezhetetlen munkaidő is komoly nehézséget jelentett számomra, ezért sem tudtam vállalni, hogy ott maradok. ʠ Amikor eljöttél az Akadémiáról, hogyan gondoltál magadra? Ki voltál a saját szemedben szakmailag?

J.: Nagyon szenvedtem. Nem éreztem azt, hogy a helyemen vagyok. Édesanyám firtatta mindig, hogy miért nem elég, hogy van három egészséges gyerekem. Nem voltam hálátlan, de ha magamra gondoltam, egy kép jelent meg előttem, mintha középen tökéletesen ketté lennék választva egy függőleges vonallal: az egyik felem a családé és a párkapcsolaté, ez egészséges és él; a

• 77

Friss & tartalmas

Fotó: Wichmann Anna

KITEKINTŐ | Annuskám receptjei

86 •

Az ételeknél erre a kettőre vágyunk leginkább: legyen friss, vitaminokban gazdag, ugyanakkor tartalmas és finom is, amit eszünk. A zöldségek nagyon sokoldalúak, jól használhatóak önmagukban vagy gabonával, hüvelyesekkel és hússal kiegészítve is. A vibráló színeik és az ízük felébresztenek a hosszúra nyúló télből, és segítenek feltölteni a kiürült vitaminraktárainkat is.

Spenótos palacsinta tükörtojással A palacsinta hivatalos hazája Franciaország, ahol ennek megfelelően számos változatban készítik. Nemcsak a tölteléken variálnak, mint mi, hanem a tészta alapanyagain is – például készítik hajdinaliszttel és zöldségekkel dúsítva is. Így már inkább a tortillához hasonlít az eredmény; nagyon finom, sós lepénykéket tudunk ily módon sütni. A tölteléket ízlésünk szerint alakíthatjuk, például sült hússal és zöldségekkel tartalmas ebéd lehet, de akár szendvicsként is funkcionálhat egy kiránduláson.

Hozzávalók 6 db palacsintához: 15 dkg spenót 2 tojás 4,5 dl tej 10 dkg finomliszt 5 dkg hajdinaliszt 1 teáskanál só 2 evőkanál olaj A töltelékhez: 3 dl tejföl 1 fokhagymagerezd só és frissen őrölt bors 20 dkg gouda sajt 6 db tojás 2 evőkanál olaj 25 dkg vegyes salátakeverék

Elkészítés: 1. Egy közepes lábosban 1 liter vizet felforralunk. A spenótot megtisztítjuk és 1 percre a forrásban lévő vízbe dobjuk. Ezután leszűrjük, és hagyjuk lecsöpögni.

Ha tovább főznénk, elveszítené vibráló zöld színét és friss ízét.

2. A töltelékhez a tejfölt egy kisebb keverőtálba szedjük, belenyomjuk a fokhagymát, sózzuk, borsozzuk és simára keverjük. A sajtot lereszeljük. A tojásokból egy kevés olajon tükörtojást sütünk.

3. A lehűlt, lecsöpögött spenótot és – az olajat kivéve – a palacsinta többi alapanyagát egy turmixgépbe szedjük és simára turmixoljuk. A palacsintaserpenyőt felhevítjük, és kevés olajon palacsintákat sütünk a masszából. Oldalanként 2-2 perc elég neki.

4. A tálaláshoz a palacsintát megkenjük a fokhagymás tejföllel, megszórjuk a reszelt sajttal, a salátával, és ráhelyezünk egy tükörtojást.

Tipp: A hajdinaliszt helyett használhatunk sima finomlisztet is.

Bazsalikomos-paradicsomos rizs csirkével Amikor ízekre és színekre vágyunk, akkor nálunk mindig a paradicsom és a bazsalikom párosa kerül az asztalra. Sokan

Wichmann Anna rovata

azt hiszik, hogy ez egy tipikus olaszos ízkombináció, holott Mexikótól kezdve Törökországon át több nemzet ételeiben is megtalálható.

Hozzávalók 4 adaghoz: 2 evőkanál olaj 30 dkg csirkemellfilé só és frissen őrölt bors 1 vöröshagyma 3 fokhagymagerezd 40 dkg (jázmin)rizs 40 dkg hámozott, darabolt paradicsom (konzerv) 5 dkg sűrített paradicsom 1 evőkanál cukor 1 evőkanál bazsalikom 1 teáskanál oregánó 6 dl alaplé Elkészítés: 1. A csirkemellet falatnyi darabokra vágjuk és sóval, borssal fűszerezzük.

Egy közepes méretű lábosban felhevítjük az olajat, és a húst hirtelen megpirítjuk. Közben felaprítjuk a vöröshagymát és a pirult húsra szórjuk. Kevergetve pár percig sütjük, hogy a hagyma megpárolódjon. Ekkor rásöpörjük a szintén felaprított fokhagymát, és további két percig pirítjuk.

2. Beleszedjük a rizst, a paradicsomkonzervet, a sűrített paradicsomot, majd fűszerezzük a cukorral, bazsalikommal,

• 87

A

könyve

„Manapság túl sokan és túl hamar döntenek a válás mellett, és ezért nagy árat fizetnek. Biztos vagyok abban, hogy sok elvált pár kibékülhetett volna, ha megfelelő segítséget találnak a problémáik megoldásához.”

www.harmat.hu

Gary Chapman, a neves párkapcsolati szakértő könyvében a „se veled, se nélküled” csapdájában vergődő pároknak kínál segítséget, akiknek a házasságát olyan súlyos problémák veszélyeztetik, mint például az alkoholizmus, a depresszió, a munkamánia, a hűtlenség, a verbális vagy fizikai agresszió.

A szerző nem kínál olyan mágikus receptet, amely minden házasságot képes helyrehozni, de javaslatai, amelyek a párterápiában szerzett széles körű tapasztalatain és a Bibliából merített elveken alapulnak, sok házaspár életében bizonyultak működő és hatékony megoldásnak.