GTK Story magazin - 2023. V. évfolyam 1. szám (Tavasz)

GTK STORY

V.

évfolyam 1. szám - Tavasz

PROFESSOR’S LOUNGEINTERVIEW WITH PATRICK LAWRENCE BAUDE

MOZDULJ KI!AZ ELTE GTK

TÚRA KLUBRÓL

ELTÖRLÉSKULTÚRA

AMIKOR MINDENKI

EL AKAR NÉMÍTANI

Vajon reális az a feltételezés, miszerint bárki, aki az ELTE Gazdaságtudományi karán tanul, képes megfejteni ezt a nem szokványos szókeresőt? A feladat egyszerű(nek tűnik): addig kell keresgélni és kutatni, amíg az ábrában rá nem bukkantok az összes megadott kifejezésre.

Emlékeztető: a szavak vízszintesen, függőlegesen és átlósan is elrejtőzhettek, hogy minél nagyobb kihívást jelentsen a megtalálásuk!

A végén néhány betű áthúzatlanul marad, ezeket soronként, balról jobbra összeolvasva deríthetitek ki, hogy mi volt a könyvelő válasza.

KÖZÖSSÉG

MOTIVÁCIÓ

PÁLYÁZAT

ROVAT

SPORT

SZÓRAKOZÁS

TAPS

TÁMOGATÁS

TÖLTŐ

UTAZÁS

HATÁROZOTTSÁG

A könyvelő mondja a főnöknek:

- Főnök, megcsináltam a negyedéves kimutatást! Tízszer is utánaszámoltam.

- Nagyszerű.

- …!

BUDAPEST BÜSZKESÉG

CÉL ERASMUS

FIGYELEM

GYŐZELEM

IFRS

INFLÁCIÓ

JEGYZET

KIHÍVÁS

KIRÁNDULÁS

KORSÓ

KÖNYVELŐ

SZENVEDÉLY POHÁR

GTK STORY MAGAZIN

V. évfolyam 1. szám - Tavasz

Impresszum - a magazin létrehozói

FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS KIADÓ: KORREKTÚRA:

TÖRDELŐ:

DESIGNER: SZERZŐK:

Kovács Andrea

Nagy Anna Dorottya

Kovács Andrea

Muzsai Fanni

Hutka Lili Mandula

Aranyos Bendegúz

Czina Eszter

Frikker Gabriella

Gál Eszter

Kelenik Nóra

Muhari Brigitta

Nagy Anett

Pásztói Vera

Szabó Jázmin Borbála

Szőke Richárd

Tóth Szimonetta

Veres Máté

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának hivatalos magazinja

Nyomda

CC Printing Kft.

TARTALOMJEGYZÉK

6 Eltörléskultúra, amikor mindenki el akar hallgattatni

10 Mozdulj ki! - A ELTE GTK Túra Klubról

13 Majd holnap… vagy inkább holnaputánA halogatás pszichológiája

16 Marketing helyett Korda Gyuri bá’ “Reptere”?avagy memóriánk rejtelmei

18 Professor’s Lounge - Interviews with our Profs: Patrick Lawrence Baude, PhD

21 Utazás a nagyvilágban - Mikor indulunk?

24 Öt kontinens furcsa törvényei

26 Az infláció hatása a hallgatók életére

28 Diverzum - Maxold ki a diákigazolványod nyújtotta lehetőségeket!

30 Kripto csőd - Az FTX bukása

32

Filmajánló hétvégére

34 Maradj naprakész, hallgass podcastet!

KÖSZÖNTŐ

Kedves Olvasó!

Túl a félév felén már bizonyára kezdesz belefáradni a tanulásba, a zh írásba vagy akár a munkába, miközben kint tombol a jóidő. A GTK Story Szerkesztőségével azon dolgozunk, hogy olyan magazint állítsunk össze, amelyet olvasva ki tudsz zökkenni a monoton mindennapokból, szórakoztató témáinak sikerül elfeledtetnie egy esetlegesen rosszul sikerült eredményt vagy csak egyszerűen segít kicsit kikapcsolni.

Bármikor is kerül a kezedbe ez a lap - legyen az egy unalmas előadás, egy hosszú vonatút vagy egy csendes délután - kellemes olvasgatást kívánok!

Kovács Andrea

GTK Story Főszerkesztő

-

Amikor mindenki el akar némítani

Mi történik akkor, ha a világ ellened fordul, és a szemedbe mondják, hogy tűnj el?

©Pásztói Vera

A cancel culture és az elhallgattatás akarata

Bár a kifejezés, hogy eltörléskultúra (angolul cancel culture) csak a 2010-es években jelent meg a köztudatban, a jelenség már évszázadok óta jelen van a társadalomban. Azt az egyént, akinek a viselkedése vagy a látásmódja eltér a csoportbeli normáktól, kirekesztik maguk közül, és a lehető legtöbb módon ellehetetlenítik a társadalomba való beilleszkedését, hiszen véleményük szerint, aki nem hajlandó mindenben idomulni a társaihoz, az veszélyt jelent a közösség egységére. A jelenség következtében az ember megítélése rohamosan romlani kezd, korábban elért eredményeit háttérbe szorítják. A Covid kezdetekor, amikor a szociális interakciók lecsökkentek, és az emberek az online térben élték az életüket, a #cancel mozgalmak egyre inkább felerősödtek. Az interneten történő bíráskodás olyan méreteket öltött, és olyan károkat okozott az elszenvedők életében, amit már nem lehet visszafordítani. De mennyiben jogos és elfogadható, hogy egy-egy óvatlan kijelentés vagy poszt miatt emberek tömegei hírességek és nagyvállalatok ellen fordulva, azok végleges pusztulását követelik?

Az elnémítási szándékot kiváltó okok sokfélék lehetnek, és akár épülhetnek jogos vádakra is. Egy bejegyzés a Twitteren, egy félreérthető gesztus vagy a rossz szóhasználat is elindíthatja azt a lavinát, ami később nem csak a problémát kiváltó személyt, de az őt korábban támogatókat és a mellette kiállókat is elsodorhatja. Semmivel nem lehet garantálni, hogy egy híresség posztja kiket érint rosszul vagy ki érzi úgy, hogy sértik az elveit, így akár egy ártatlannak gondolt, rossz szándékkal nem rendelkező bejegyzés is súlyos hatást gyakorolhat a későbbi megítélésre.

#cancelled

Ha valami felkerült az internetre, onnan pillanatok alatt az információ körbejárja a világot. Lehet törölni a bejegyzést, többször elnézést kérni, de az internet népe nem felejt. Sokszor a felháborodás olyan méreteket ölt, ami szembe megy a józan ész határaival, és a támadók maguk nagyobb veszélyt jelentenek a társadalomra, mint az, akit támadnak. Ezt nehezen látják be az emberek. Talán egy pillanatra meg kéne állni ilyenkor és körülnézni a károkon, mert, ami egy #cancelled, vagy #isoverparty jelöléssel ellátott bejegyzésként indult útra, tönkre tehet karriereket, életeket. Mert pont ez a célja.

Nehezen hihető, hogy a Twitter használóinak többsége jogi diplomával és szakmai tapasztalattal rendelkezve, megfontoltan nyilatkozik ezekben az ügyekben. Pedig volt már példa arra, hogy erőszakkal vádolt színészeknek derékba tört a karrierje egy ilyen botrány miatt, hiába a bíróságon nem találták bűnösnek. De ekkor már mindegy volt. Hol volt az ártatlanság vélelme? Az nem számított, hiszen sokan hibát érzékeltek a gépezetben, és addig harcoltak, amíg meg nem szabadultak tőle, nem számolva egy élet munkájával vagy az állítások igazságtartalmával. A cancel culture már olyan szintekig fajult bizonyos esetekben, hogy az emberek emléktáblákat rongáltak, könyveket égettek, zaklatták és halálosan megfenyegették a számukra ellenszenvesnek tartott illetőt. De mind ezt valahogy mégis kevésbé érzik a tömegek problémának, mint egy óvatlan posztot a közösségi médiában.

Akik a jogot nem Twitteren tanulják Egyre többen emelik fel a szavukat az eltörléskultúra ellen, arra hivatkozva, hogy ez útjában áll az az intelligens vitáknak és a normális keretek között folyó kommunikációnak. A tömeg haragjával szemben nehéz kitartani, és az eltörléskultúrát ellenzők közül sokan szintén áldozattá válnak. Amikor majd a cenzúra általánossá válik és a termékeket máglyán égetik majd a megalkotójával együtt, talán jobb lesz eloltani a tüzet. Mert nem csak hírességek válhatnak az eltörléskultúra áldozatává, hanem bárki, és már nem lesz olyan jó a tüzet nézni, ha nem mellette állunk, hanem benne.

Akiket utolért a cancel mozgalom

Mióta a köztudatba került az eltörléskultúra, egyre több hírességet és nagyvállalatot ért utol. Itt már nem volt elég, ha csak fény derült a botrányra. A cél a végleges megsemmisítés, bojkott a termékekkel szemben és az utálat melletti elkötelezettség hirdetése lett. Kiket érintett a közelmúltban az online támadás e fajtája és kik azok, akik emiatt talán végleg lekerülnek a térképről?

Balenciaga

A luxus divatház az elmúlt időszakban több botrányba is keveredett, így nem volt kérdéses, hogy az eltörlése iránti igények is megjelennek. A hosszú múltra visszatekintő cég mélyrepülése Kanye West támogatásával kezdődött, aki a Balenciaga színeiben mutathatta be „White Lives Matter” kollekcióját. Bár később próbáltak a rappertől elhatárolódni, a márka már visszafordíthatatlanul sérült. A legnagyobb lökést azonban a gyerekekkel készült kampányuk okozta, ahol kiskorúakkal reklámozták a láncokkal és szíjjakkal díszített plüssmackós táskáikat. A fotókon még láthatóak voltak továbbá amerikai jogi dokumentumok a gyermekpornográfiáról is, illetve egy festő és fotós könyve, aki bizonyos képein vérrel borított meztelen gyerekeket ábrázol. Innentől kezdve megállíthatatlanná vált az eltörléskampány. Az internetezők a korábban a márkát támogató hírességektől követelték a gyermekek melletti kiállást és a védelmüket. TikTok-on futótűzként terjedtek a videók, amikben a luxusmárkát ellenzők a több százezer forintos darabokat szétvagdossák, elégetik vagy éppen a szemétbe dobják. Az üzleteik azóta üresen állnak, a vevőik száma lecsökkent, de mégis szerencsésnek lehetne mondani a hosszú múltra visszatekintő céget, ha csak az átmene-

tileg visszaeső bevételről lenne szó. Azonban ebben az esetben látható igazán, mire is képes az eltörléskultúra. A márka bocsánatkérései egyelőre nem javítottak a megítélésén és a botrány sem kezdett még csitulni. Vajon mi kell ahhoz, hogy a Balenciaga megőrizze hírnevét? Vagy végleg eltörölhetik a divatházat a Föld színéről?

#boycottstarbucks

Amikor a Black Lives Matter szlogentől volt hangos a sajtó, a Starbucks több céghez hasonlóan az interneten is kifejezte támogatását az üggyel kapcsolatban. Azonban a hírekbe bekerült, hogy mindez látszat támogatásnak bizonyult, mert a vállalat nem hagyta dolgozóinak, hogy ruhadarabokkal, illetve kitűzőkkel hirdessék a kávézóikban, hogy kiállnak a rasszizmus ellen. A Twitteren hamar felkapottá váltak a #boycottstarbucks jelölésekkel ellátott posztok, ahol arra szólították fel az emberek a követőiket, hogy tagadják meg a termékeket és ne fogyasszanak többé belőle.

A szabály a felháborodást követően is érvényben maradt, mondván szükséges „a biztonságos és barátságos környezet érdekében”. Bár a #boycottstarbucks mozgalom továbbra is népszerű volt, ez az eset nem okozott lényeges károkat a vállalat működésében.

#ElonIsDestroyingTwitter

Elon Musk a világ leggazdagabb embere, akinek a nevéhez fűződik többek között a Tesla, a SpaceX és most már a Twitter is. 2022-ben vásárolta fel a közösségi hálózatot, és azóta is folyamatosan botrányaitól hangos a sajtó, nem meglepő, hogy a mérnök-közgazdász és frissen vásárolt vállalatának neve is felmerül, ha a cancel culture a téma. Azonban nehezen feltételezhető, hogy egy ekkora befolyással rendelkező személyt simán el tudjon törölni a felháborodott tömeg. Főleg, ha az eltörléskultúra fő helyszíneként szolgáló Twitter vezérigazgatója az illető.

De talán ő maga is érzékelte, mennyire is károsak ezek a támadások, és azon a felületen, ami most az ő kezében van, mennyire át tudja venni a hatalmat a gyűlölet és a harag. Így bejelentette, hogy a Twitter átvétele véget vet az eltörléskultúrának. Ahogy fogalmazott, „nem fog hiányozni”.

Egy olyan megosztó személyiség, mint Elon Musk tud változtatni azon, ami évek óta hihetetlen sebességgel terjedve, átírva a szabályokat, a jogalkotásnak lassan már egy új formájává vált? Bízhatunk benne, hogy sikerül felismerni, mennyire károssá is vált ez a folyamat vagy továbbra is minden meggondolás nélkül írjuk be a #cancelled karaktereit a bejegyzésünk alá, hogy aztán majd csodálkozhassunk, ha már nem látjuk a könyvesboltokban a Harry Pottert, minden szerepet ugyanaz a makulátlan jellemű színész játszik és nem tudunk majd megvenni valamit úgy, hogy ne kapjunk érte megrovó tekinteteket.

Túra Klubról

Az ELTE GTK-n kevesen tudják, de létezik egy szuper sportos szervezet, ami felejthetetlen élményeket tud nyújtani a hallgatóknak. Az ELTE GTK Túra Klub folyamatosan szervezi az izgalmas túrákat, ahol nem csak a természet szépségeiben gyönyörködhetünk, de új barátságokra is szert tehetünk. Az alábbi cikkben erről a szervezetről olvashattok néhány információt és érdekességet.

A GTK Túra Klubja közel 2 éve szervezi a jobbnál jobb túrákat a GTK hallgatóinak (és minden érdeklődőnek.) A szervezetet Fortuna Zoltán, a GTK Gazdasági Hivatalának vezetője alapította 2021-ben. A honlapon található bemutatkozás alapján a “Klub egyik nagy célja: inspirálni szeretnék a hallgatókat a világ, benne a természet megismerésére, és arra, hogy vállalkozzanak, keressék a kihívásokat.”

Legelső túrájukat még Intézetként szervezték 2021. június 23-án, úticéljuk a visegrádi Kő-hegyre vezetett, ahová több mint 40 GTI-s hallgató és munkatárs látogatott el. Dézsi László beszámolója szerint: „Rövid eligazítás és az első elfogyasztott szendvicsek után negyed tíz magasságában el is indult a csapat a mintegy 8 kilométer hosszú útvonalon a Kő-hegyi Czibulka János menedékházig. Többek számára a túrázás öröme mellett motiváló erő lehetett

még, hogy a vendégházban tejfölös-kakukkfüves kolbászleves és palacsinta várta az addigra kellemesen elfáradó kirándulókat.”

A klub jelenlegi legnehezebb szervezett „bátorságpróbája” a 25 km-es „ELTE GTK Éjszakai Kevélyek 25” nevezetű útvonal. Először 2021 októberében éjszaka járták végig, az akkori 18 fős csapat a távot 7 óra alatt teljesítette. A túra célja a meglévő legjobb időeredmény megdöntése a Csillaghegy-Nagy-Kevély-Csobánka-Pomáz szakaszon, végig a kiírásban megjelölt turista utakat követve. Érdekesség, hogy csak éjszaka teljesíthető, innen is jött a neve: Bátorságpróba

A második Éjszakai Kevélyek túra 2022 májusában zajlott. Jellemzően minden teljesítménytúrának van saját jelvénye, nagyobb távokon pedig fém kitűzőt kapnak a táv teljesítői. Az itteni résztvevőknek osztották ki a GTK Túra Klub első jelvényeit.

©Muhari Brigitta

Kétségkívül a legnépszerűbb túrájuk az „Ebéd a Normafánál” fantázianevű útvonal, amit általában a tavaszi félév megkezdése előtt, tavaszváró programként hirdetnek meg. A túrán a Budai-hegység egyik klasszikus útját, a Szépjuhászné–Makkosmária útvonalat járják be körtúra jelleggel. Útjuk során áthaladnak az Átjáró-barlangon, kitérőt tesznek a János-hegyi Erzsébet-kilátóba, ebédelnek a Normafánál, majd az eldugott Csacsi-rét érintésével érik el a makkosmáriai kegytemplomot. A program népszerűségét fokozza az ebéd, ami általában lángos, rétes, palacsinta és forró tea a Normafa Síházban.

A Klub 2023-ban is jelentős mennyiségű programmal készül. Idén először, előre meghirdették útvonalaikat a GTK honlapján és Facebook oldalukon is. Áprilisban újdonságként órák utáni rövid sétákat is terveznek. A programok között nem csak túrázás, hanem kerékpártúra található, és idén először evezést, valamint bográcsozást is szerveznek júniusban.

Ne aggódj, még nem maradtál le ezekről a szuper kirándulásokról! A Klub folyamatosan szervezi a túrákat, áprilistól a következő események vannak tervezés alatt:

Áprilisi délutáni séták; hetente egy-egy könnyű, 2-3 órás délutáni/kora esti séta a város magasabb pontjain. Itt a lehetőség, hogy az órák vagy a munka után kiszellőztesd a fejed. Az áprilisi túrák pontos időpontjai a kar honlapján találhatóak.

• Dél-budai fények ameddig csak a szem ellát

• Sas-út, az Eötvös Loránd parktól a KCSSK-ig – nem csak kolisoknak

• Budai tekergés: Apáthy-szikla, Újlaky-hegy, Hármashatár-hegy, Árpád-kilátó

Április 30. – május 1. (vasárnap–hétfő): Betekintés a teljesítménytúrák világába: a Sárga

Május 11–12. (csütörtök–péntek): Tavaszi Bátorságpróba - Éjszakai Kevélyek 25

Június 18. (vasárnap): Első ízben evezünk és bográcsozunk az ELTE Vízisporttelepén

Július 8. (szombat): Budapest–Etyek kerékpártúra pincelátogatással és fröccsözéssel egybekötve

További információkért látogasd meg a https://gtk.elte.hu/gtkturaklub weboldalt!

Vár mindenkit nagy szeretettel a GTK túrázó társasága!

„Majd holnap…vagy inkább holnapután”A halogatás pszichológiája

Gabriella vagyok, krónikus halogató. Heti eredményeim: útban a zh-ra, a metrón olvastam el a tananyag végét, már negyedik napja fel szeretném hívni a fodrászomat és még mindig nem válaszoltam arra a fontos e-mailre… De! Beszereztem egy új határidőnaplót, mindenhol

To-Do listákat vezetek és remélhetőleg ezt a cikket is sikerül időben leadnom - amiben arra keresem a választ, hogy miért vagyok (vagyunk) ilyen(ek) és létezik-e egyáltalán ellenszer?

Számtalan internetes mém kering az egyetemisták halogatási szokásairól, hiszen csak mi vagyunk képesek arra, hogy a vizsga anyagát egyetlen éjszaka alatt sajátítsuk el, mi ismerjük legjobban a 23:59 jelentőségét és mindannyian tapasztaltuk már, hogy pont vizsgaidőszakban találunk rá arra az abbahagyhatatlan sorozatra. (Talán nem véletlen, hogy a halogató és a hallgató szavak között ekkora a hasonlóság.)

Hogyan halogatunk és mégis miért olyan nehéz leküzdeni?

Mindenki halogat, de nem mindegy, hogy miért és mennyire gyakran. A szokások lehetnek hasonlóak, de a mögöttük rejlő okok már változatosabb képet mutatnak. Talán félünk az elvégzendő feladattól, megriadunk annak mennyiségétől, túlzó képzeteket gyártunk arról, ami ránk vár, ezek pedig stresszel töltenek el minket. A kellemetlen érzéseket valamilyen módon csillapítanunk kell: csak egy epizód, csak egy videó, csak egy gyors görgetés az Instán. Meg amúgy is, a nagy feladatok előtt mindig hasznos egy „kis pihenés”, nem? Az esetek egy részében ez valóban így van, azonban legtöbbször önmagunkat igyekszünk becsapni. Ebben viszonylag változatos eszköztárral rendelkezünk: „Várom, hogy megjöjjön a motivációm.” „Nyomás alatt jobban teljesítek”. (A felsorolás igény szerint kiegészíthető.)

Miért vagyunk annyira biztosak abban, hogy később tényleg megcsináljuk a halasztott tevékenységet? Egyrészt, mert nem vagyunk túl jók az érzelmi állapotunk előrejelzésében, másrészt, ezzel is a kellemetlen érzéseket kerüljük el –hiszen holnap már tényleg elkezdem az edzéseket, nekiülök a tanulnivalónak, miért kellene rosszul éreznem magam? Még az új határidőnaplómba is beleírtam, hogy megcsinálom! (Itt szólalna meg a narrátor: De nem csinálta meg…). A halogatás tehát önfenntartó folyamatként működik, mivel a stresszes, kellemetlen helyzetek elkerülését az agyunk egyszerűen jutalmazásként értelmezi, megerősítve az adott viselkedést.

©Frikker Gabriella

De visszatérve az okokra: persze az is előfordulhat, hogy azért odázzuk el a kezdést, mert olyan feladat előtt állunk, ami nem elég egyértelmű vagy talán túl rövidre lőjük be a teljesítéshez szükséges időt. Biztosan nem csak számomra ismeretlenek a perfekcionizmus és a kudarcfélelem fogalmai, mert bizony ezek is a halogatás okai közé tartoznak. Az adott tevékenységet csak tökéletesen szeretnénk megcsinálni, máshogy nem - inkább bele sem kezdünk, ha előfeltételezésünk szerint nem tudjuk hibátlanul véghezvinni, ezzel csalódást okozva magunknak.

Ha a cikk olvasása közben szinte minden mondattal azonosulni tudtál, akkor üdvözöllek a krónikus halogatók klubjában. A közösség régi és hűséges tagjaként megosztok Veled néhány trükköt. Először is, remélem, nem tőlem kell megtudnod, de a tudomány egyelőre nem talált csodaszert a halogatás ellen – szerintem egyszerűen azért, mert a tudósok egymást győzködik arról, hogy „majd holnap” elkezdik a kutatást… Ha ellenszerrel nem is látott el minket a tudomány, a pszichológusok által ismert Zeigarnik-hatás a segítségedre lehet a halogatás leküzdésében. De mi ez a furcsa fogalom és hogyan válhat a javunkra?

Az 1920-as években járunk, amikor Bluma Zeigarnik pszichológusnak feltűnik, hogy egy kávézóban a pincérek tökéletesen képesek visszaemlékezni a vendégek által rendelt bonyolult tételekre, de csak addig, amíg a számlák nem kerülnek kifizetésre. Merthogy ezt követően ugyanezen rendelés konkrét részleteit elfelejtik. Zeigarnik tesztelni kezdte a jelenséget, arra az eredményre jutva, hogy amíg el nem végzünk egy feladatot, addig az folyamatosan foglalkoztat bennünket. A pszichológiában elterjedt a Zeigarnik-hatás annak leírására, miszerint az emberek befejezetlen dolgokra könnyebben visszaemlékeznek, mint a befejezettekre. Szemléltetésképp gondoljunk csak a tv-sorozatokra. A legtöbb epizód végét függőben hagyják, felkeltve ezzel a néző érdeklődését, hiszen állandóan ott motoszkál a fejükben a folytatástehát valószínűleg megnézik a következő részt, és a következőt…

A szovjet pszichológus esete a pincérekkel

Miért ne alkalmazhatnád ezt a trükköt a halogatás ellen is? Állandóan félreteszel egy feladatot? Csak kezdd el egy kis lépésben! Ha beadandót kell írnod, írd le csak az első sort! Ha tanulnod kell, olvasd el csak az első bekezdéseket! Ekkor a Zeigarnik-hatásnak köszönhetően kognitív feszültség keletkezik, arra ösztönözve, hogy az elkezdett feladatot véghez is vidd. Ha ez sikerült, önmagad jutalmazásáról se feledkezz meg – kezdetnek elég akár egy pipálás azon a bizonyos To-Do listán!

Egyszerűnek tűnik, igaz? Valójában az agyunk ennél sokkal komplexebben működik, így a 100%-os siker ezzel a módszerrel sem garantált, de talán egy próbát megér. Ráadásul a zh előtti éjszaka értékes óráit sem kell feláldoznod. A cikkben azt ígértem, hogy azért néhány tippet megosztok a halogató sorstársaimmal. Mindjárt össze is szedem a további javaslataimat. De talán inkább majd holnap… vagy inkább holnapután.

Marketing helyett „Reptér”avagy memóriánk rejtelmei

©Kelenik Nóra

Miért tudunk többszáz percnyi dalszöveget megjegyezni, de a tananyagot meg nem?

Kétségkívül mindannyiunknak ismerős az érzés, amikor a Vizsgaközpontban a képernyőt szuggerálva próbáljuk felidézni, mi is volt írva arra a bizonyos diára; azonban hiába minden, nem jut eszünkbe. Helyette viszont erőszeretettel szól a fejünkben egy aktuális toplistás szám vagy egy régi klasszikus, melynek szövegét álmunkból felkeltve is tudnánk. De miért vagyunk képesek szóról szóra recitálni kedvenc – akár több évvel ezelőtti – dalainkat, míg a pár napja megtanult anyag felidézése komoly kihívást jelent? A kérdés hátterében a memória komplex felépítése áll, számtalan tényező közrejátszik ebben a folyamatban. Vessünk most egy pillantást a legjelentősebbekre!

Ismétlés

Átlagosan napi két és fél órát töltünk zenehallgatással, mindemellett pedig vásárlás, étkezés és egyéb mindennapi teendők során is körül vesznek minket az aktuális slágerlistás dalok. Egy–egy zeneszámot akár évekig játszanak, így a folyamatos repetíció hatására nem csoda, hogy kívülről megtanuljuk őket (akár akaratunk ellenére is). Az állandó ismétlés a hosszú távú memóriába való beépülés egyik fontos alappillére, tehát feltehetően, ha kedvenc tankönyvünk oldalait is visszatérő rendszerességgel olvasnánk hónapokon keresztül, akkor különösebb gond nélkül emlékeznénk a tartalmára.

Érzelmi memória

A memória ezen komponense felelős a pozitív vagy negatív érzelmek emlékekhez való kapcsolásáért. A koncepció szerint az érzelmileg jelentős események a semleges eseményeknél jelentősen jobban megmaradnak. Minél nagyobb érzelmi kapcsolat jön létre, annál könnyebben és mélyebben raktározódik el az információ, és annál egyszerűbben idézzük fel azt, főleg, ha kellemes asszociációról van szó. Mivel a zenehallgatás agyunkban dopamint termel (ezáltal boldogságérzetet kelt), és még számos más pozitív érzelem kiváltója, így a zene jutalommá válik az agy számára. Ezzel szemben a tananyag megjegyzéséhez kevesebb pozitív érzelem társul, kiváltképp, ha valami számunkra unalmasat, érdektelent próbálunk megtanulni; így tehát ezen emlékek felidézése is nehezebbé válik.

Ritmika és dallam

A dalok megannyi sajátossággal rendelkeznek, amik a tananyagból hiányoznak; ilyenek például a hangszín, a dallam, a ritmus vagy éppen a rímek. Mindezek kapaszkodóként szolgálnak egy–egy dalszöveg megjegyzésénél és felidézésénél, mivel az agyunk könnyebben kapcsol szöveges információt valamihez, ami egy más érzékszervi területet is aktivál – jelen esetben

a hallást. Szóval, ha dalba foglaljuk a féléves anyagot, akkor az segít a jobb megjegyzésben?

A válasz valószínűleg igen, azonban ez egy átlagembernek túl időigényes lenne – az alatt az idő alatt, amit erre szánnánk, a hagyományos tanulási módszerekkel jóval effektívebben tudnánk haladni.

Amikor valami újat tanulunk meg, memóriánkban úgymond ,,fel kell szabadítani” a helyet az új tudásnak, ez azonban erős régebbi emlékek feloldásával jár, ami nehezen megy. Közrejátszhat tehát, hogy az idő elteltével egyszerűen nehezebben jegyzünk meg új dolgokat, mivel képtelenek vagyunk ,,direkt” elfelejteni régebbi emlékeinket, hogy teret adjunk az újaknak.

Nyugalom! A kétezres évek slágereinek raktározása nem jelenti azt, hogy ne tudnánk az új fontos információkat is megjegyezni. Agyunk nagyjából háromszáz évnyi folyamatos tévéfelvétel mennyiségű adatot képes befogadni, így nem kell aggódnunk, ha kedvenc bandánk új albumot dob a piacra. Hasznos lehet viszont a legközelebbi felkészülésnél, ha az anyagot hangosan ismételgetjük magunknak minél többször, és esetleg megpróbáljuk élvezni a tanulást.

Professors’ Lounge Interviews with our Profs: Patrick

Lawrence Baude, PhD

Having spent one semester in Economics with Mr. Baude, I got curious: how does someone from the USA end up here, in Hungary? How can you manage life as a foreigner living here? And most importantly: how does túrós tészta relate to Economics? As the first article of its kind, please welcome my interview with none other than Professor Baude, professor at ELTE GTK’s Department of Finance and Accounting.

Could you tell me a bit about yourself?

I’m from New Jersey in the US, but I’ve kind of been all over the place and done a variety of things. I studied Electrical Engineering as an undergraduate in Philadelphia, worked in finance in New York City and London, and taught Economics/Econometrics at universities in Chicago and Toronto. Now I hope to stay put here in Budapest and at ELTE for some time as my two kids grow up. I play ice hockey, like hiking, cooking, and travelling around the country with my wife and kids.

©Gál Eszter

©Gál Eszter

If I’m correct, you’ve taught so far in 3 different countries: the USA, Canada, and Hungary. How did Hungary come into your attention?

Hungary came on the radar because my wife is Hungarian. We were living in Chicago and both working as professors. At the time, if we stayed in Chicago, then we foresaw the paths of our lives as being relatively set. We decided that we were up for a little more adventure. We had been coming here often over the years, so with our kids still being young we decided to take the plunge and move one last time to try living in Hungary on a relatively permanent basis.

Could you describe some of the unique traits you observed in Hungarian students, if there are any?

It’s hard to tell. Despite, or maybe because of, my large classes, I do not get to interact too much with individual students directly all that often. Overall, though, the average GTK student has been much less “needy” than the average student I had in the US or Canada. For anyone reading this, do not take that as a sign to be more needy.

When it comes to Economics, in what ways does a country’s economic situation influence the way students understand the material, based on your experience?

The inflationary climate right now, along with the fuel and food price controls, blend in very well with the types of material we discuss in Economics I and II. I think the class really liked the demonstration of relative price changes when we broke down the price increase of a portion of túrós tészta by ingredient. Overall, it’s easiest to present economic theories about concepts that students have seen or heard of in their everyday life.

How would you describe the main differences between living in the USA and in Hungary as a university professor?

Regarding work, I am still getting used to the way scheduling and assessments are done here. At my prior universities, my classes had

a set weekly schedule each semester, and I had control over when exams were held and how grades were determined. Here that is not the case. The job of a professor is also a bit different regarding how responsibilities are divided within a department, but so far I have not been involved in that aspect of things too much due mostly to my limited abilities with the language. Regarding life outside of work, I do not see too much of a difference to be honest. Which part of Economics intrigues you the most?

Broadly, I would say Microeconomics as opposed to Macro. More specifically, market failures such as externalities, and the provision of public goods were what originally lured me in to study economics. These are very challenging topics to study in a scientific way because they are often mired in ideological stances like collectivism vs capitalism. I appreciate the fact though that certain theoretical economic concepts are very well established (such as the tragedy of the commons). I think that this knowledge has the power to improve the way we interact with each other in our societies if we were all exposed to such ideas in an economics course.

As a professor, what would you like your students to take home from your lectures other than just the material?

Question the authority. Not in a rage against the machine-way necessarily, but by questioning you will be able to come to a deeper understanding of why things are done the way they are. Only then will you be able to offer informed criticism or ideas for improvement.

What would be your best advice to your students regarding their future profession?

This is a hard question, and I cannot give blanket advice. For some people, their profession and career are what defines their life. For others it is family. For others still, it may be their faith. Further, these priorities often change in importance over the arc of one’s life. If you want my advice, I suggest we sit down and have a coffee or a beer and talk about your background, what you value, and what your goals are. Then I might be able to give suggestions about what choices to make as you move forward with your professional life.

Let’s suppose that for some reason or another, you cannot be a university professor. What other profession would you choose and why?

Man, that’s quite a question. I like the flexibility that this job provides and there are very few jobs out there with this kind of flexibility. Also, I don’t think the things I love about what I do in my free time would transfer over if I were to do them as a profession. For example, I like to cook and enjoy good food with friends, but in no way would I enjoy working in or running a commercial kitchen. To give you a straight answer though, I do love to read, so perhaps I’d choose to be involved in publishing.

Utazás a nagyvilágban –mikor

indulunk?

©Nagy Anett

Tavaszi szünet híján úgy tűnhet, hogy ez a félév kizárólag a tanulásról szólhat, ám ne feledjük, hogy így is bőven akad lehetőség új kalandokra. Ha idén nem jutottál el Erasmusra vagy csak szeretnél kicsit kikapcsolódni két zh között, összeszedtünk neked néhány hasznos tippet, hogy meghódíthasd következő úti célod.

Hova utazzunk?

Európa számtalan természeti, valamint kulturális kinccsel büszkélkedhet, így bőven akad látnivaló az egész kontinensen. Ha azonban már eleged van az esős napokból és egy kis napsütésre vágynál, érdemes lehet fontolóra venned Európa melegebb éghajlatú országait. Például Horvátországban, ahol általában 10 Celsius-fokkal van melegebb, mint nálunk, április végéig tart az előszezon, olcsóbb szállásokat és szolgáltatásokat kínálva, ugyanakkor májusban már kezdetét veszi a strandszezon is. Mindenképp előny a strandkedvelők számára, hogy alig öt órányira már mediterrán tengerpartok várnak, nem is beszélve az ország történelmi szépségű városairól.

Szintén izgalmas úti cél lehet Montenegró, mely gyönyörű tengerpartja mellett hegyeket, lenyűgöző természeti kincseket, valamint izgalmas gasztronómiai élményt kínál, mindezt nagyon is elfogadható áron. Festői szépségű városain túl, többek között itt található Európa legmélyebb kanyonja és leghosszabb strandja is.

Szintén népszerű úti cél Milánó, ahová az olcsón megváltható retúr repülőjegyek lehetővé teszik, hogy egy egynapos kirándulás keretében felfedezd a város megannyi kulturális látnivalóját. Ráadásul a legtöbb helyen nemcsak jelentősen olcsóbb a belépő 25-26 éven aluliak számára, de bizonyos helyeken teljesen ingyenes.

Mivel utazzunk?

Bár Európán belül sokszor kifejezetten olcsó oda-vissza szóló repülőjegyekre lehet lecsapni, érdemes megemlíteni, hogy más utazási módok is szóba jöhetnek. Például a FlixBushoz hasonló oldalak számtalan úticélt és szolgáltatást kínálnak hosszabb utazási idővel, mégis megfizethető áron.

Ha azonban sem a repülő, sem a busz lehetősége nem nyeri el a tetszésedet, ne feledd, hogy Európa nagy kiterjedésű vonathálózattal rendelkezik, így ennek segítségével gyakorlatilag bármelyik országba eljuthatsz. Bár ez az utazási mód is hosszabb menetidővel párosul, a repülőhöz képest előnye, hogy nincs szükség hosszas ellenőrzésekre és várakozásra, míg a busszal szemben akár kényelmesebb utasteret és mozgásteret kínálhat, ráadásul anélkül van lehetőség mosdóhasználatra, hogy le kéne szállni a járműről.

A MÁV-csoport weboldala „Nemzetközi utazás” címszó alatt tizenöt különböző európai országot kínál úticélként, különböző bérletekkel és árszintekkel. Érdemes megfontolni az

Interrail bérlet megváltását, ami létezik „globál”, azaz egész Európára, valamint „egyországos”, azaz egy-egy államra vonatkozó verzióban is. Ha több időt szeretnél egy helyen tölteni, érdemes a folyamatos érvényességű bérlet helyett „flexi” bérletet váltani, amit érvényessége alatt a választott napokon lehet felhasználni (tehát például csak 7 nap vonathasználatra ad jogosultságot, de az egész májusban bármikor, bármilyen felosztásban felhasználható). Szintén a vonatutazás mellett szólhat, hogy csekély felár mellett kényelmes éjszakai utazást biztosít, így esti indulással és reggeli érkezéssel még több időt spórolhatunk. Ráadásul 28 éves kor alatt az Interrail bérlet 20-25% kedvezménnyel megváltható.

Sokszor a MÁV-csoport által kínált utazásokkal is átfedésben van, ám érdemes lehet külön ellátogatni az angol nyelvű eurail.com-ra is, ahol megváltható az Interrail „flexi” bérlethez nagyon hasonló Eurail Youth Pass, ráadásul ezen a felületen megtervezheted európai utazásodat is – akár egy tavaszi kiruccanást, akár már egy nyári körutazást tervezel.

Hol szálljunk meg?

Ha csak néhány napos utazást tervezel, érdemes ellátogatnod a hostelworld.com-ra, mely számtalan ifjúsági szállást kínál, ahogy például a booking.com-on is lehet olcsóbb helyeket találni; ha pedig többen utaznátok, a költségek megosztásával kiváló választás lehet az airbnb is, ízelítőért érdemes rákeresnetek az airbnb.hu-ra.

Ha azonban már a vizsgaidőszak utánra készülsz, és nem csak olcsón szeretnéd megúszni a szállást, de még valami hasznosat is szeretnél csinálni, érdemes megfontolnod az Európán belül kínált önkéntes munkákat. Ezáltal nemcsak beutazhatsz egy-egy országot vagy régiót, de megismételhetetlen élményekkel és tapasztalatokkal is gazdagodhatsz. Érvényes matricával ellátott diákigazolvánnyal csatlakozhatsz különböző belföldi vagy külföldi diákszervezetekhez vagy akár európai

uniós polgárként kihasználhatod az EU nyújtotta lehetőségeket.

Ha már elmúltál 18, de még nem töltötted be a 30. életévedet, az Európai Szolidaritási Testületen keresztül (hvsf.hu) önkénteskedhetsz humanitárius segítségnyújtási projektekben, valamint egészségügyi, környezetvédelmi vagy akár digitális technológiai projektekben is. A youth.europa.eu oldalon pedig konkrét paramétereket adhatsz meg annak függvényében, hogy hol, mennyi ideig és milyen tevékenységet szeretnél folytatni, nem kizárólag az európai kontinens területén.

Ha pedig kifejezetten Európán kívül gondolkodsz, érdemes lehet ellátogatnod a workaway.info-ra és a volunteerhq.org-ra, ahol családoknál kaphatsz szállást, valamint ellátást, így még inkább megtapasztalva a helyi kultúrát, támogatva a nyelvtanulásodat. Kalandos

Öt kontinens furcsa törvényei

©Szabó Jázmin

A törvénykezés célja a mai világban nem kevesebb, mint gátakat szabni az emberek életében. Gondoljunk bele, milyenek lennének az átlag hétköznapok, ha nem lenne büntetve a lopás vagy akár embertársaink életének kioltása sem. Kevésbé komolyra fordítva a szót, összefoglaltam pár esetet a világ minden észéről, melyek mosolyt csalhatnak az arcokra a szürke hétköznapokon.

Amerika:

• Oklahomában nem szabad csúnyán nézni a kutyákra. Valószínűleg ez a rendelet azért jött létre, mert ha dühbe gurítjuk az állatot, akkor megtámadhat, ez a törvény pedig védi őket, hogy ne büntessék meg a kutya gazdáját az állat természetes viselkedése miatt.

• Hollywood a világ leghíresebb helyszínei között van számontartva. Képzeljük el milyen lenne, ha a tökéletesen beállított fotónkba hirtelen belesétálna 3000 juh. Pont ezt a veszélyt szerették volna elkerülni a törvényhozók is, mikor írásba foglalták a juhászoknak a tilalmat. Hogy 1000 vagy 2000 birka miért nem zavaró a fényűzés és a sztárvilág központjában, azt senki nem tudja.

• Az USA után térjünk át a juharfák hazájába: a kanadai rádióknak főműsoridőben legalább 35%-ban eredeti, kanadai műsort kell sugározniuk. Ennek oka lehet a nemzeti öntudat erősítése is.

• Egy másik itteni törvénynek pedig a oltvezetők örülhetnek, 10 dollárnál nagyobb értékű dolgot illegális fémpénzzel fizetni az országban. Sosem kell tehát attól tartani a helyi kisboltosoknak, hogy több kilósra fog duzzadni a kasszájuk a sok centtől.

Európa:

• Franciaországban tilos a disznónkat Napóleonnak elnevezni, ugyanis ezzel meggyaláznánk a volt császár, Napoleon Bonaparte emlékét. Arról nincs adatunk, hogy a disznókon kívül más állatot el lehet-e keresztelni az uralkodó nevére.

• Izland a „10 millió” egészségügyben jártas ember országa. Ezen a helyen bárki folytathat orvosi tevékenységet, ha kihelyez egy táblát a következő felirattal: ‚Scottulaejnir’, ami magyarul kuruzslót jelent. Az oka annak, hogy az északi területet kedvük szerint eláraszthatják a füvészek, az az, hogy itt terem az egyik népszerű és hatékony gyógynövény, az izlandi zuzmó, több más természetes orvossággal együtt.

• Angliában a királyi család tisztelete és szeretete közismert tény, mégis érezhetjük kicsit túlzásnak, hogy mindenkit, aki szándékosan vagy véletlenül fejjel lefelé ragasztja fel az uralkodó portréját ábrázoló bélyeget, árulónak nyilvánítanak.

• A családoknál maradva, sajnos manapság minden második házasság válással végződik. Van azonban egy hely Európában, ahol tilos elválni. Ez pedig nem más, mint a vallás központja, Vatikán.

• Németország mondhatjuk, hogy a masszív és nagyteljesítményű autókról is híres. Az ország törvényeiben van foglalva, hogy a gépjárműből autópályára felhajtva nem fogyhat ki a benzin, és nem akadályozhatja a forgalmat, valószínűleg ez a változtatás biztonsági szempontból volt fontos.

• Hazánkat sem hagyhattam ki a furcsa felsorolásból. 2016 januárja előtt az újszülött vadállat bébiket megsimogathatták a látogatók az állatkertben, de ezt azóta egy miniszteri rendelet tiltja. Másik érdekesség, 2009-ben a Deák tér mellett található Anker közben négy férfit tartóztattak le, akik fehér lufikra fekete alkoholos filccel ijesztő fejeket rajzoltak. Tanulság: Óvakodjunk a furcsa lufikat tartalmazó halloweeni vagy farsangi jelmezektől, mert kellemetlen meglepetések érhetnek minket.

Ázsia:

• Szingapúr törpeállamban tilos a rágózás, sőt, az országba sem szabad bevinni a stresszoldónak is tökéletes édességet. A 80-as években komoly gondot okoztak az eldobált rágók, amiket kutyák nyeltek le sétálás közben, mindenki cipőjébe beleragadt, sőt a lakások kulcslyukait is betömték vele. A kormányzat ezen kellemetlenségek miatt döntött úgy, hogy könnyebb kitiltani a rágót a városállamból, külföldről sem szabad beimportálni és a repülőtereken is elkobozzák a turistáktól.

• Bangladeshben nem tanácsos diáknak vagy egyetemistának lenni, ugyanis 15 éves kor fölött a vizsgákon való csalásért börtönbüntetés jár, a puskázás súlyosságától függő időtartamban.

Ausztrália:

• Ha a mi háztartásunkban kiég egy villanykörte, nincs túl nehéz dolgunk. Fogunk egy létrát majd kicsavarjuk a régi égőt és behelyezünk egy újat. Nem így Victoria államban, ahol még ehhez az egyszerű folyamathoz is szakembert kell hívnunk.

• „Tiltakozom” – hangzik el a mondat, többször a filmekben, mint a való életben egy

házasságkötés alatt. Aki egyházi eseményt (legyen az temetés vagy esküvő) szándékosan megzavar, forintra átszámítva 2 milliós bírsággal vagy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Afrika:

• Talán nem meglepő, hogy az afrikai civilizációkban az információáramlás nem olyan gyors, mint a világ többi részén. A kontinens több országában sem szabad engedélyek nélkül híradót nézni.

• Egy másik furcsaság, hogy az afrikai törzsekben sokszor elítélendő a monogámia, és törvénybe van foglalva, hogy egy férfinak legalább 2 felesége legyen.

Végezetül pár törvénycikkelyt szeretnék bemutatni, melyekre nincs magyarázat, csak el kell fogadni, hogy léteznek:

• Arizonában büntetik, ha egy szamár alszik a fürdőkádadban.

• Ohióban tilos a halaknak alkoholt adni.

• Lengyelország egyik városából Micimackó alakja ki van tiltva, az egész Százholdas Pagonnyal együtt.

• Kínában engedélyt kell kérni a reinkarnációhoz.

• Alabamában nem megengedett bekötött szemmel kerékpározni.

Az infláció hatása a hallgatók életére

©Szőke Richárd

Mit is nevezünk pontosan inflációnak? Mekkora a mértéke hazánkban és a nagyvilágban? Mit észlelnek belőle a hallgatók, és lehetséges-e minimalizálni a minket érő hatásait? Következő gazdasági témájú cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat statisztikai mérésekre, előrejelzésekre és az életből vett példákra alapozva.

Veletek is történt már olyan, hogy két előadás között elugrottatok a pékségbe egy életmentő kakaós csigáért, majd ránéztetek az árcédulájára és meghökkenve konstatáltátok, hogy már közel 500 forintba kerül ez a tenyérnyi pékáru? Megnyugtatlak Titeket, nem vagytok egyedül, sokunkkal együtt én is más alternatíva után néznék, hogy mivel lehetne újraéleszteni elzsibbadt agysejtjeimet. Valószínűleg senki sem lepődik meg azon, hogy a jelenség hátterében az infláció áll, ami a pénz vásárlóerejének romlását jelenti. Magyarországon a tavalyi esztendőben átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az árak, míg a globális infláció az előrejelzések szerint megközelítőleg 8,9% lesz.

Az egyetemisták a hétköznapok során leginkább ételekre és italokra költik a pénzüket. A Központi Statisztikai Hivatal januári tájékoztatása szerint pontosan ezek azok a termékek, amelyeknek az elmúlt időszakban legnagyobb mértékben nőttek az áraik. Az élelmiszerek ára 44,8%-kal(!) emelkedett, míg a szeszes italokért átlagosan 21,3%-kal kell ma többet fizetni. Ez azt is jelenti, hogy, ha tavaly ilyenkor a napi étkezésünket ki tudtuk gazdálkodni 2000 forintból, akkor ma ugyanezeket már meg sem tudnánk venni, még akkor sem, ha három ezressel a pénztárcánkban indulnánk a bevásárlókörutunkra.

Sajnálatos módon a háztartási energia árai is az egekbe szöktek, egyáltalán nem mindegy már, hogy mennyi áramot és gázt fogyasztunk, amikor éppen otthon vagyunk.

A tavasz beköszöntével a gázórát talán már ritkábban kell fürkészni, viszont az elektromosság felhasznására még mindig érdemes odafigyelni, hogy nehogy átlépjük azt a bizonyos határt. Rengeteg tippet lehet olvasni különböző oldalakon arról, hogy miként redukáljuk le a kilowattórákat, ezek közül néhány a hallgatókat is érintheti. Gondoltátok volna például, hogy a háztartások teljes áramfogyasztásának a 15 százalékáért a stand by üzemmódban hagyott kütyük a felelősek? Mióta ezt a hírt elolvastam, mindig próbálok odafigyelni, hogy legalább éjszakára kikapcsoljam a WiFi routert és kihúzzam a töltőket a konnektorokból. Utóbbi lépés még a készülék akkumulátorát is kíméli, így akár egy új aksi ára is megspórolható. Ezen kívül biztosan állíthatom, hogy mindenkinek van otthon legalább egy hűtője. Ha azt szeretnénk, hogy a leghatásosabban működjön, akkor 7 °C-ra ajánlott beállítani. Képzeljétek el, ha csak 2 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletre kapcsoljuk, azzal 15%-kal megnövekszik a készülék fogyasztása! Az előző példák mind apróságoknak tűnhetnek, de ha máshol nem is, itt biztosan értelmet nyer a “Sok kicsi sokra megy!” közhely.

Mit tehetünk akkor, ha sikerült valamenynyi pénzt félretennünk, és nem mostanában szeretnénk elkölteni, hanem hosszabb távú céljaink vannak vele?

Ne felejtsük el, infláció mindig is volt, van és lesz is, a fizetőeszközök értéke pedig folyamatosan csökken. Mindenesetre pontatlanul úgy is fogalmazhatnánk, hogy „romlik” a pénzünk. Romlik a bankszámlánkon, romlik a pénztárcánkban és romlik bizony a malacperselyben is. Lehetséges-e úgy elkerülni ezt és más hatásait, ahogy Keanu Reeves a Mátrixban a lövedékeket?

A ma rendelkezésre álló befektetési lehetőségek közül valószínűleg még mindig az állampapírok vásárlása az egyik, ha nem a legbiztonságosabb módja gondosan összegyűjtött pénzügyi tartalékaink értékének megőrzésére. Ugyan ezek nem kamatoznak olyan számottevően, de legalább egyes állampapíroknak inflációkövető kamatozásuk van, magyarul, ha a vártnál nagyobbra becsülik az infláció mértékét, akkor ezzel összhangban emelnek a kamatokon is. Így megtakarításunkat viszonylag biztonságosan, kevés időráfordítással és folyamatosan megvédhetjük értékének elvesztésétől, néhány év múlva pedig büszkén veregethetjük meg vállainkat, hogy milyen jól tettük, hogy már az egyetem alatt elkezdtünk takarékoskodni és arra vigyázni, hogy még a hónap végén is pozitív maradjon az egyenlegünk.

diákigazolványod nyújtotta lehetőségeket!

© Tóth Szimonetta

A kezdetek

Neked is nehézséget okoz a spórolás? Egyre kevésbé tudod beosztani a tanulmányi ösztöndíjadat vagy a fizetésedet? Szeretnél minden kedvezményt megragadni, hogy többet tudj félretenni? Bemutatunk egy platformot, a Diverzumot, ahol a diákigazolványod több, mint egy plasztikkártya - segítségével kedvezményesen juthatsz hozzá a legnépszerűbb márkák termékeihez.

Gyarmati Fanni és László Miklós, a Diverzum megálmodói Nyugat-Európában folytatták tanulmányaikat, ahol a külföldi diákéleten túl a fejlett társadalmak működésébe is beleláthattak. Azt tapasztalták, hogy nyugaton a diáklét nagyobb értéket képvisel, ott „jobban megéri” diáknak lenni, hiszen a tanulói státusz számos kedvezményre jogosította fel őket. Hazaérve feltűnt nekik, hogy Magyarországon a fiatalok jóval kevesebb segítséget kapnak ahhoz, hogy pénzt spóroljanak, anyagilag függetlenebbé váljanak és a saját lábukra álljanak. Ráadásul a jelenlegi gazdasági körülmények, a folyamatosan emelkedő árak szintén megnehezítik a helyzetüket. Ezért létrehoztak egy oldalt, egy diákoknak szóló univerzumot, ahol a márkák megszólíthatják a Z generációhoz tartozókat.

A két fiatal vállalkozó a „Cápák között” című üzleti showműsorban is bemutatta az ötletét, ahol 20 millió forintot kértek 4% tulajdonrészért cserébe. A Cápák közül Balogh Péter szállt be az üzletbe, hogy támogassa az alapítók célját, amely nem más, mint hogy a Diverzum egy telefonos applikáció formájában is elérhetővé váljon, és a diákok első kézből értesüljenek az újdonságokról. A startupban rejlő potenciált a számok is alátámasztják: mára már minden 10. magyar diák használja az oldalt, és a regisztráltak száma meghaladja a százezret.

A Diverzumról

A Diverzum tehát egy olyan platform, amely a diákigazolványhoz kötött kedvezmények által összeköti a brandeket a diákokkal. Az oldal használata roppant egyszerű: minden 14. életévét betöltött diák regisztrálhat, akinek érvényes diákigazolványa (magyar, külföldi, esti, nappali vagy levelezős), egyetemi e-mail címe vagy iskolalátogatási/hallgatói jogviszony igazolása van. Az ingyenes regisztráció után pedig rögtön el is érhetőek a partnerek kedvezményei, amelyeket online vásárlásnál lehet beváltani.

Ezek mellett vannak úgynevezett villámkedvezmények is, azaz rövid ideig tartó leárazások vagy extra kedvezmények a megjelölt termékekre.

És, hogy milyen márkák álltak be a feltörekvő magyar startup mögé? Olyan, fiatalok által közkedvelt nevek, mint a Sziget Fesztivál, a Balaton Sound, a Myprotein, a Samsung, a Foodpanda, az About You, az ecipo.hu vagy a Notino.

A Diverzummal együttműködő vállalatok között vannak olyanok is, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, ilyen például a menstruációs fehérneműket forgalmazó this is Redy vagy az ételpazarlás ellen küzdő Munch.

TikTok-os tartalmak

A Diverzum csapata a TikTokon is jelen van, ahol rengeteg fiatalt tudnak megszólítani, és hasznos tippekkel látják el őket a diákéletet illetően. A rövid, pár másodperces, de annál informatívabb videók rendkívül változatos témákat járnak körül, mint például az érettségi, nyelvvizsgák, Erasmus-program, Markmyprofessor, Diákhitel, mesterképzések vagy ösztöndíjak.

Kripto csőd - Az FTX bukása

2022 decemberében tönkrement az egyik legnagyobb kriptovaluta tőzsde platform, az FTX. Ez eddig a világon a legnagyobb kriptovalutával kapcsolatos csőd, és ennek súlyos következményei voltak a piacra.

De pontosan mit is jelent ez a szó, hogy kriptovaluta?

Definíció szerint: a kriptovaluták olyan fizetőeszközök, amelyek kizárólag digitálisan vagy virtuálisan léteznek és a tranzakciók biztosításához kriptográfiát használnak. Ez azonban nem írja le az egyik legjelentősebb előnyüket a hagyományos fizetőeszközökkel szemben, azaz, hogy decentralizáltak, így senki nem képes manipulálni az értéküket. Ilyen például a Bitcoin is, ami a kriptovaluták közül a legismertebb és a legnagyobb.

Ha senki nem kontrollálja a kriptovaluták akkor mi biztosítja a hitelességüket?

Bármikor, amikor egy kripto tranzakció végbemegy a világban az hozzáadódik egy úgynevezett blokklánchoz, ami az összes eddigi és jövőbeli tranzakciót tárolja. Ez kizárja a hamisítás lehetőségét, mert mindenki számára elérhető minden tranzakció, ezáltal bárki megnézheti akár fontos politikai vezetők vásárlásait is, ha tudja a fiókjukhoz tartozó azonosítót. Azonban ezeket a tranzakciókat szükséges hitelesíteni, itt jönnek képbe az olyan emberek, akik szeretnének kriptovalutákra szert tenni. Akárki beáldozhatja a gépének valamenynyi számítási kapacitását, hogy a tranzakciókat felügyelje. A jutalom pedig valamekkora értékű pénz az adott valutából. Kriptovalutákba fektetni azonban így is kockázatos, ugyanis

©Veres Máté

az értékük nagyon ingadozó. Ez főleg annak köszönhető, hogy mivel ezek piaca egy teljesen új dolog, így nagy része spekuláláson alapul, és nincsenek még kialakult kereskedési módszerek, mint például a részvényeknél.

Mivel is foglalkozott az FTX, és minek köszönhető a bukása?

Az FTX egy 2019-ben alakult platform volt, ahol a felhasználók kriptovalutákkal kereskedhettek. 2021-re a harmadik legnagyobb ilyen oldallá nőtte ki magát és több mint 1 000 000 felhasználója volt. Úgy tűnt, a nagy léptékű növekedés meg sem fog állni egy ideig. A bukás 2022 szeptemberében kezdődött, amikor kiderült, hogy az FTX tulajdonosának egy másik vállalata birtokolta a cég által kiadott kriptovaluta (FTT) nagy hányadát. Ez aggályokat vetett fel, hogy esetleg mesterségesen manipulálhatják az FTT értékét, ami illegálisnak számít. A gyanú a későbbi nyomozások során be is igazolódott. Fény derült arra is, hogy a befektetők vagyonát – a befektetők tudta nélkül – kockázatos befektetések finanszírozására használták fel. Miután ezek az információk napvilágra kerültek, a legnagyobb kriptotőzsde vállalat, a Binance, úgy döntött, hogy eladja az összes FTX holdingját. Emiatt természetesen az FTT ára nagy ütemben zuhanni kezdett, és 72 óra alatt elvesztette piaci értékének 80%-át.

A pánikba esett befektetők el akarták adni a birtokolt FTT-iket, és ez tovább erősítette értékének zuhanását. Rövidesen, 2022 novemberére az FTX csődöt jelentett, tulajdonosát - aki egyébként azóta is tagadja a vádakat - pedig letartóztatták többek között csalás vádjával.

Milyen hatása volt ennek a kripto világra?

A kriptovaluták legnagyobb kockázata, hogy értékük a legkisebb történésektől is nagy mértékben ingadozhat, nem is beszélve egy ekkora horderejű eseményről. Az eset következtében a világ 15 legnagyobb kriptovalutájának kombinált piaci értéke több mint 152 milliárd dollárt esett, ami forintban már csak trilliós nagyságrendben fejezhető ki. Ez viszonyításképpen Magyarország GDP-jének 80%-a.

Az esetnek azonban voltak pozitív hatásai is: ráébresztette többek között Amerikát és az Európai Uniót, hogy milyen veszélyekkel jár, hogy a kriptovaluták piaca még nem megfelelően ellenőrzött, így a jövőben új rendszabályokat fognak bevezetni a befektetők védelme érdekében.

Filmajánló hétvégékre

©Aranyos Bendegúz

A szorgalmi időszak kezdetét követően gyakran érezhetjük, hogy összesűrűsödnek a felhők a fejünk felett, kimerültek vagy éppen letörtek vagyunk. Ilyenkor érdemes beülni moziba, megnézni egy filmet és valami többel, jobb kedvvel felállni a stáblistát követően. A következő filmeket az ilyen napokra ajánlom.

A nagy dobás

Megjósolható-e majdnem napra pontosan egy gazdasági világválság? A válasz, mint ahogy azt a legtöbben tudjuk, igen. Habár, ha 2007-ben megkérdeztük volna a nagymamámat rántotthús panírozás közben, valószínűleg nem tudta volna megmondani, hogy javában zajlik az amerikai jelzáloghitel válság, és nagyjából egy év elteltével feltehetőleg kevesebb rántott húst fog panírozni egy minden bizonnyal hidegebb lakásban. Igaz, a nagymamám és a mindennapi emberek gondolatait nem a világban zajló gazdasági folyamatok kötötték le, de mégis voltak néhányan, akik előre láttak valami olyat, ami ténylegesen megváltoztatta, megnehezítette milliók életét. Ezekről az emberekről szól a film, melynek egyik legnagyobb pozitívuma, hogy milyen könnyedén és érthetően mesél az első hallásra bonyolultnak tűnő közgazdasági fogalmakról, melyek mögé gyakran bepillant, és kikacsintva tudatja velünk azok túlgondolt abszurditását. Tehát a közgazdász hallgatóknak akár még hasznukra is válhat, de gazdasági szemmel minimum érdekes élményben lesz részük.

Bennfentesek

Igaz, hogy A nagy dobás kellően realista és részletes, mégsem tudja (és persze nem is akarja) olyan mélységekbe menően bemutatni a 2008-as gazdasági világválság előzményeit, szereplőit vagy akár következményeit, mint a Bennfentesek című dokumentumfilm.

Az Oscar-díjas alkotás számos ismert közgazdász segítségével, valmint a válságból hasznot húzó vagy minimum abban fontos szerepet játszó bankár együttműködésével próbálja elmagyarázni, megértetni annak jelentőségét. Összességében, ha tetszett

A nagy dobás, és szeretnéd a színészek által eljátszott gazdasági szakemberek valódi arcát megismerni (szó szerint) vagy jobban, vérbeli közgazdász szemmel vizsgálni az eseményeket, netalán erőteljesebben átélni a problémákat, melyet a válság idézett elő, akkor egyik este dokumentumfilmet fogsz nézni. Valljuk be, úgysem szoktál. Tehát rád fér a tájékozódás.

A könyvelő

A gazdasághoz és a számvitel tanárok szívéhez közel maradva, meg kell említeni egy ilyen ajánlóban A könyvelő című akcióthrillert, egyfelől azért, mert kimondottan mókás lesz ezután elképzelni egy átlagos könyvelőt, másfelől pedig a film meglepően izgalmas, humoros, akciódús és a végén még gondolkodni is lehet egy keveset. Viszont a film legfőbb erénye az, hogy megnézése után akárhányszor egy könyvelőre vagy egy matematikusra gondolunk, mindig Ben Affleck (ő játszsza a fegyverszakértő könyvelőt) mogorva szuperkatonája fog eszünkbe jutni. Mivel egy könyvelő nagyjából olyan, mint Batman. Ez az érzés úgy érzem meggyőző érvként magáért beszél.

Minden, mindenhol, mindenkor

Amikor tavaly megvettem a jegyet és besétáltam a moziba, semmit nem vártam ettől a filmtől, és ahhoz képest az év egyik, ha nem a legkreatívabb és meghatóbb filmjét sikerült megnéznem, rengeteg ötletes technikai megoldással, ami elképesztően izgalmas lehet számodra, ha egy kicsit is érdeklődsz a vágás vagy a filmkészítés iránt. De a látvány mint, ahogy a jó filmeknél általában csak egy eszköz valami több és maradandóbb elmesélésére.

Itt sincs ez másképp, hiszen a Minden, mindenhol, mindenkor a kiszámíthatatlanul vicces történetvezetésén, szórakoztató dialógusain és kiváló karakterein túl többet mond el rólunk, az emberi kapcsolatainkról, mint bármely hasonló film a témában. Tehát ha egy üdítő, pörgős filmre vágysz, ami sokszor megnevettet, de nem rest olykor megállni és elidőzni megható kérdéseken a család, a szerelem vagy az összetartozás témájában akkor mindenképpen adj neki egy esélyt.

Babylon

Ha te is szerelmes vagy Margot Robbieba (ki nem mondjuk?), és szeretnéd megismerni a hangos filmek előtti, elborult partikkal, feltörekvő színészekkel és a komplikációkkal teli hollywoodi filmgyártás világát, majd szemtanúja lenni ezen korszak lezárásának, melynek a hangos filmek vetettek véget, akkor ne habozz, mert garantáltan le fog esni az állad. Talán legjobban úgy lehetne egy hasonlattal jellemezni a történetet, mint amikor egy fergeteges házibuli közepén ráeszmélsz, neked ma még üzleti jog zh-t kell írnod, megijedsz, befutsz a vizsgaközpontba megcsinálod majd kiderül, hogy vasárnap van. Elég zavaros, olykor érthetetlen, de lehet nem is ez a lényeg. Ha mindez nem győzött meg, és még Brad Pitt vicces bajszára sem vagy kíváncsi, akkor a filmzene miatt érdemes még rápillantanod, belehallgatnod. Ritka, hogy ennyire összhangban van egy zene a film érzelmekkel teli, csapongó hangulatával, és nem csak hozzáad, hanem ki is egészíti annak mondanivalóját. A Babylon története egy a filmkészítésben jelentős időszak végéről mesél, valamint arról, hogy miképpen élték meg ezt a változást a színészek, rendezők, hogyan alkalmazkodtak vagy hogyan voltak képtelenek alkalmazkodni a mozizás és a filmkészítés gyökeres átalakulásához. Végül pedig felteszi a kérdést, el lehet-e fogadni a világ folyamatos változását, lépést kell-e tartani a végtelenbe zakatoló fejlődéssel?

Maradj naprakész, hallgass podcastet!

©Czina Eszter

Egy jó podcast felvillanyozza a napodat és kitölti unalmas perceidet.

Bizonyára ismerősen cseng a podcast szó, sőt talán igazi rajongója vagy ennek a műfajnak. Vajon tudod-e honnan ered ez a kifejezés? A podcast szó a ’broadcasting’ és az ’Ipod’ szavak összetételével keletkezett. Elsőként Ben Hammersly újságíró használta 2004-ben. Eleinte csak az Apple eszközökön lehetett hallgatni ezeket a műsorokat, mára pedig szinte bármely okoseszközről elérheted kedvenceidet. Miért jó podcasteket hallgatni? Ez egy olyan passzív tudásszerzési forma, amely a hallgatónak igazi élményt nyújt és kikapcsolódást jelent. Vannak, akik utazás közben, mások sportolás közben hallgatják, de a házimunkát vagy főzést is fel tudja dobni egy-egy érdekes beszélgetés, nem beszélve arról, hogy akár nyelvtanulásra is tökéletes. Fontos, hogy olyan podcastet hallgass, ami számodra izgalmas témát boncolgat, olyan szereplőkkel, akiknek kíváncsi vagy a véleményére, gondolkodására. Ötletszerzésként hozok párat, amik felkelthetik az érdeklődésedet.

Ha szeretnél a gazdasági témában elmélyülni:

• Biznisz Boys: Három fiatal vállalkozó tanácsait hallhatod ebben a podcastben. Ha kíváncsi vagy véleményükre az ügyfélszerzés, app fejlesztés vagy munka-magánélet és még hasonló érdekes témákban, akkor mindenképpen hallgass bele.

• Portfolio: Ha érdekel az üzleti világ és szeretnél tájékozott lenni mind a világpiaci mozgásokban és hazai gazdasági helyzetben egyaránt, akkor ne hagyd ki a Portfolio epizódjait.

• Cégépítők: Magyar sikertörténeteken keresztül tudhatod meg, hogyan építs eredményes vállalkozást. Stratégiákon, tanácsokon, tanulságokon keresztül tudsz inspirálódni és fejlődni ebben a témában.

Ha pszichológiai témában kutakodsz:

• Beszélnünk kell: Igazi kincs lehet azok számára, akik szívesen hallgatnának szakértőket tabu témákról, szinte minden oldalról megközelítve.

• Szavakon túl: Interjúk kis csavarral, ismert és kevésbé ismert emberekkel. Mély beszélgetések, speciális témákról.

Ha valami érdekességet keresel:

• Agytágító: Elképesztő, abszurd és humoros érdekességeket hallhatsz ebben a podcastsorozatban a tudomány és történelem világából.

Ha angolul szeretnél hallgatni:

• School of Greatness: Egy élsportoló sportsérülése után átélt tapasztalatai, tanácsai, többek között arról, hogy hogyan tudod a sokszor kilátástalan körülményeket saját előnyödre fordítani.

Ha szórakoztató műsorra vágysz:

• K-OSZ: A nagysikerű K-OSZ TV vicces hangulatát megőrizve szórakoztatja a hallgatóit sokszor szókimondó és cenzúrázatlan módon.

• Síkideg: Abszurd témák, garantált jókedv; ezekre számíts a ’Síkideg’ hallgatása közben.

Ha szeretnél többet tájékozódni a világról, motivációt és inspirációt gyűjteni másoktól, vagy csak jobban kitölteni az unalmas perceket, akkor hallgass podcasteket!

GTK News

Az ELTE GTK HÖK Hírlevele

Szeretnél mindig jól informált lenni legyen szó akár tanulmányi hírekről, versenyekről vagy épp a legújabb rendezvényről?

Scanneld be a QR kódot és iratkozz fel a GTK News-ra, hogy elsőkézből értesülj a legfontosabb aktualitásokról!

Kérdésed van?

foszerkeszto.eltegtkhok@gmail.com

FACEBOOK ÉS INSTAGRAM OLDALÁT