Miért fontos a biztosítóknak az életünk?

Hogyan keresnek pénzt a biztosító cégek?

Hogyan jósolják meg az emberek várható élettartamát?

A biztosítótársaságok üzleti terve igen érdekes. Az ügyfeleik bizonyos időközönként befizetnek egy fix összeget (úgynevezett: prémiumot), cserébe, ha a biztosított tárggyal vagy személlyel történik valami, a biztosító fedezi a díjakat. Ahhoz, hogy ez az üzlet nyereséges legyen, a biztosító cégeknek meg kell találniuk azt az egyensúlyi árat, ami még elég vonzó az ügyfeleknek, hogy megkössék a biztosítást, viszont az esetleges balesetek esetén is összességében jól jöjjön ki a biztosító. Ez egy külön szakma, melynek űzői az aktuáriusok. Ez az ár a legtöbb esetben nem univerzális és sokban befolyásolják a biztosítás körülményei. Például egy utasbiztosítás során fontos szempont lehet, hogy milyen országba megy, milyen járművel és milyen korú az ügyfél. Minél kisebb az esélye a biztosított tárgy vagy személy károsulásának, annál kevesebbet kér a biztosító prémiumként.

A biztosítási ipar egyik legnagyobb és legérdekesebb üzletága az életbiztosítás. Ez úgy működik, hogy az ügyfél választ egy összeget, amit a halálakor a kedvezményezett megkap, a biztosító pedig megmondja, hogy bizonyos időközönként mennyit kell az ügyfélnek fizetnie. Emódon kétféleképpen szerez nyereséget a biztosító. A legnagyobb százalékban abból, hogy befekteti az összegyűjtött prémiumokat és ebből kamatot szerez. Ritkább esetben pedig a biztosított a várhatónál több ideig él, és már többet fizet, mint amennyit a biztosító adni fog neki. Ha viszont túl hamar meghal, az a biztosítónak veszteséget jelent. Ezért a megfelelő prémium meghatározásához a biztosító cégek megpróbálják megtippelni minden biztosított várható élettartamát. Vagyis a biztosító jövedelme gyakorlatilag azon múlik, hogy az öregemberek kiszámítható módon haljanak meg.

©Veres Máté

Erre régebben főleg halandósági táblákból következtettek, amelyek történelmi halálozási ráták alapján határozták meg bizonyos korcsoportok várható élettartamát. Azonban ez a módszer nem elég pontos, és mivel a legkisebb százaléknyi eltérés is hatalmas bevétel kieséssel járhat, a biztosítók újabb módszereket keresnek a várható élettartam megállapítására. Ma már sokkal több változót vesznek figyelembe a díjak kiszabásakor.

Például történelmi adatok alapján érdekesen nagy élettartamot vettek észre a briteknél, akik 1925 és 1934 között születtek. A mai elemzések azt mutatják, hogy ez a generáció már születésekor is szerencsés volt. Ekkoriban kezdett Nagy-Brittaniában jelentősen javulni a gyermekkori halálozások aránya a védőoltásoknak és a higiénia javulásának köszönhetően. A második világháború alatt még túl fiatalok voltak a besorozáshoz. A 60-as években a dohányzás elterjedése rontotta kicsit a halálozásukat, de még így is kiemelkedőnek számítanak.

Egy másik dolog, amit felmérnek a biztosítók, a biztosított személy egészségügyi állapota, néha akár még a rokonai állapotát is figyelembe veszik. Egy súlyos betegségben szenvedő embernek jóval kevesebb a várható élettartama, mint egy egészséges személyé. Például egy egészséges 75 éves férfi alapesetben még 10,52 boldog évet élhet egyedül anélkül, hogy idősek otthonára szorulna, míg ugyanez az ember, ha cukorbeteg lenne, csak 7,92 évre számíthatna. Egy csontritkulással élő, hasonló korú nő pedig 8,16 évre. Egyes helyeken nyálból szednek mintát, hogy aztán a biztosított DNS-éből tudjanak még pontosabb képet kapni a genetikájáról. A Deloitte Consultingnál pedig embercsoportok élettartamára próbálnak következtetni testmozgási szokásaik, bevásárlási mintáik és gyorséttermi fogyasztásaik számából. Egyes helyeken a prémium mértéke attól függően is módosul, hogy hogyan változnak az életviteli szokásaink és egy egészségesebb életmódra váltó embernek csökkenhetnek a költségei.

Fontos változó még a gazdagság és az oktatás. Ez érinti a lakott ország fejlettségét és az egyéni állapotot is. Egy gazdagabb ember, egy gazdagabb országban egészségesebb ételekhez, jobb egészségügyi ellátáshoz és lakhatáshoz fér hozzá, amelyek mind növelhetik az élettartamot. Az oktatás szintje pedig annyiban kapcsolódik ehhez, hogy egy edukáltabb ember nagyobb valószínűséggel fog magasan fizető állást találni.

Igen nagy mértékben befolyásolja még az élettartamot a nem. A nők ugyanis 5-6 évvel is túlélhetik ugyanolyan állapotban lévő férfitársaikat.

Érdekesség még, hogy a házas élet is befolyásolja a várható élettartamot. Egy házaspárból, ahol mind a ketten 65 évesek, 50% eséllyel legalább az egyikük meg fogja élni a 92 éves kort, ami jelentősen több, mint a világ átlagélettartamának 72 éve.

Ezeken a szempontokon kívül még rengeteg változót próbálnak figyelembe venni a biztosítók kezdve az etnikumtól, a dohányzási szokásokon át a különböző hobbikig. Azonban, ahogy az élettartam felmérés pontossága növekszik, úgy növekednek az ezzel járó költségek és a felméréshez szükséges idő is. Az árak csökkentése érdekében ma már, ahogy sok másik iparágban is, elkezdtek mesterséges intelligenciát is alkalmazni. Ezek rengeteg múltbeli bevitt adat alapján megalkotnak egy modellt, amibe már csak az egyén változóit kell beírni és minimális idő alatt kiad egy eredményt a várható élettartamra.