Nem emlékszel kerek-e az alma? Itt van miért!

©Kelenik

Nóra

Veled is előfordul, hogy naponta többször is megnyitod az órarendet, pedig csak 3-4 órát kéne megjegyezned fejből? Nehezedre esik elképzelni egy gyöngéd pillangót a német Schmetterling szó hallatán? Te is hiszel az alma gyógyító hatásában? Szimpatikus az ,,a” betű? Ha bármelyik kérdésre igennel válaszoltál, olvass tovább és fedezd fel a mindennapjainkat befolyásoló effektusok világát!

A Google effektus

Hány ismerősöd telefonszámát tudnád felsorolni fejből? A legtöbb fiatal egy, esetleg két számsorig jut, pedig, ha belegondolunk, szüleink és nagyszüleink idejében teljesen megszokott volt, hogy a legfontosabb telefonszámokat mindenki fejből tudta (legalábbis, ha nem akarták az ajtótámaszként is remekül funkcionáló telefonkönyvet átforgatni). Szóval akkor miért esik ma nehezünkre ugyan ez? A válasz egyszerű: úgy hisszük nincs rá szükség, hiszen ,,Minek jegyezzem meg, ha ott van a telefonomban?”

Érdekes módon a jelenségre van tudományos magyarázat, amely nem más, mint a Google effektus vagy más néven digitális amnézia. Az internet fejlődésével szinte minden információ egy rövid kereséssel elérhetővé vált, ez a tudat pedig nagyban befolyásolja az emberek memorizálási szokásait és a tudatot, hogy mit érdemes megjegyezni. A keresőprogramról elnevezett hatás arra mutat rá, hogy a modern ember hajlamosabb elfelejteni és nehezebben megjegyezni azon információkat, amelyekről úgy hiszi, hogy el vannak mentve és a jövőben gond nélkül elérhetőek lesznek számára –úgymond bármikor ,,ráguglizhat”.

Sok esetben a jelenséggel karöltve megjelenik egy ,,mellékhatás” is: sokkal jobban emlékszünk az információ elérési helyére, mint annak tartalmára, - például fejből tudjuk melyik digitális jegyzetfüzetünkbe írtuk le, melyik fájlban található - de magára az adatra nem emlékszünk, hiába igényelne pontosan annyi kapacitást memorizálása, mint a helyének megjegyzése. Szintén a digitalizáció velejárója, hogy hajlamosak vagyunk olyan információt is megnézni a Google–ön, amit egyébként tudunk, mégis jobban bízunk a keresőben, mint saját magunkban.

Bouba/kiki hatás

Ahhoz, hogy ezt a furcsának hangzó hatást megértsük, először végezzünk el egy rövid kísérletet! Az alábbi két forma közül, ha választanod kéne, melyikre hivatkoznál úgy, hogy bouba, és melyikre úgy, hogy kiki?

Ha a lekerekített formáról gondoltad, hogy bouba és a csúcsosról, hogy kiki, akkor ugyanúgy válaszoltál, mint az emberek több mint 90%-a. Véletlen lenne ennyi egyező vélemény? Közelről sem! A bouba/kiki hatás egy automatikus kapcsolat a beszéd/hangzás és az alakok vizuális formája között. Bár a jelenség eredete a mai napig nem teljesen tisztázott, a kutatások szerint az agy szenzoros és motoros területei között fennálló kapcsolat természetéből fakadhat.

Például a tárgy vizuális formája - akár kerek, akár tüskés - ahhoz az alakhoz kapcsolódik, amelyet ajkaink akkor alkotnak, amikor kimondjuk a megfelelő szót: jelen esetben vagy nyitott és lekerekített vagy keskeny és széles. Ez a jelenség széles körben kihat az életünkre; például az olyan édességet, amelyet kerek tányéron tálalnak, általában édesebbnek érezzük. A branding vagy a grafikai tervezés világában is tapasztaljuk ezt a hatást: a kerekded logók kedvességet és barátságosságot, míg a szögletes formák professzionalistást és olykor ridegséget sugallnak.

Most pedig gondolj a monogramod kezdőbetűire… szerepelnek ezek az általad korábban választott betűk között?

A rím, mint ok jelenség (rhyme–as–reason effect)

,,Minden nap egy alma, az orvost távol tartja” – szól a mondás, és sokan valóban egyenes arányosságot vonnak az alma fogyasztása és az egészség között. Szóval miért nem mondjuk egyszerűen azt, hogy ,,az almában sok a vitamin, ezért jótékony a fogyasztása”? A rím, mint ok hatás egy kognitív torzítás, amelyből fakadóan hitelesebbnek, pontosabbnak találjuk, és nagyobb megbízhatóságot tulajdonítunk a rímet tartalmazó állításoknak az olyanokhoz képest, melyek rímtelenek. Nem véletlenül alkalmazzák széles körben a marketing területén is a rímekre alapuló szlogeneket, reklámokat (,,Möbelix – a jó ár fix!”). A (látszólagos) hitelesség érzete több kognitív mechanizmusnak is tulajdonítható: a rímelés növeli például az állítás esztétikáját, folytonosságát, ismerősségét és nem utolsó sorban segíti annak felidézését.

A name–letter effektus, avagy a saját név hatása a betűpreferenciára

Ismét kezdjünk egy rövid kísérlettel! Az alábbi ábrán válassz ki az ábécé betűiből ötöt, teljesen saját egyéni preferencia, tetszés, bármi alapján!

Ha igen, te is a hatása alatt lehetsz annak a jelenségnek, amely szerint az emberek jobban preferálják azon betűket, amelyek nevükben szerepelnek (azonban a hatás a legerősebben a kezdőbetűk esetén figyelhető meg). Ne aggódj, nem vagy egyedül, a kísérletek során az alanyok neveik kezdőbetűit szinte 50%-os aránnyal kiválasztották, ami rendkívüli, hiszen statisztikai alapon annak az esélye, hogy pont véletlenül azt a két betűt választják, ami egyezik a monogramjukkal, 2:44-hez (a magyar ábécé esetén); ez csupán 4,5%, tehát szó sincs itt véletlenekről! A hatás vizsgálata során fény derült olyan részletekre is, miszerint nemtől, kortól és kultúrától függetlenül tudat alatt befolyásol minket a hatás, mi több, azok, akik házasság során nevet változtattak már két éven belül preferálták új vezetéknevük kezdőbetűjét. Hogy mi erre a magyarázat?

Legtöbben valószínűleg a folyamatos kitettségre vagy szubjektív gyakoriságra fognák a jelenséget, azonban valójában az önértékelés nem tudatos, automatikus folyamatai húzódnak a háttérben. Ilyen a puszta birtoklás, amely szerint az emberek többre becsülik annak az értékét, ami birtokukban van, csupán azért, mert az övék. A másik fő ok az implicit önbecsülés, amely tendencia arra, hogy pozitívan értékeljük meg magunkat automatikusan és tudat alatt. Az önbecsülés dicsfény hatása kiterjed az önmagunkhoz társított attribútumokra, így a nevére és annak betűire is – ez oly mértékben jelentős, hogy a saját név hatása betűpreferenciára az önbecsülés mérésére is használható a pszichológiában!

Ha pedig úgy gondolnánk, a jelenség a mindennapi életünket nem befolyásolja, akkor tévedünk! Labori körülmények között például az alanyok előnybe részesítették azon márkákat, amelyek neve valamelyik nevük kezdőbetűjével kezdődött, a segélyszervezetek jelentései szerint pedig sokkal nagyobb arányban adományoznak tornádó–katasztrófa után azok, akiknek a neve ugyanolyan betűvel kezdődik, mint a hurrikán neve.

Életünk tele van ilyen és ehhez hasonló apró vagy éppen jelentős befolyásoló tényezőkkel, és bár nem tudunk ellenük mit tenni, lehet nem árt megjegyeznünk legalább egy telefonszámot vészhelyzet esetére, az alma jóllehet nem egyenes út az örök élethez, de kétségkívül vitaminokban gazdag, aki pedig imádja a saját nevét az vigyázzon a hurrikánokkal – még sokba kerülhetnek.