ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ – 2016/17 by Gergoe Nagy

Fotó: Nagy Gergő

Kedves Nézőnk, a képen a társulat tablója az igazgatói irodában. Három fénymásolt képet ragasztottam rá áprilisban. Tenki Réka az Apátlanok egyik jelenetében, Zsigmond Emőke mint Marianne a Bécsi erdőben, és Kókai Tünde, Patkós Márton, Dóra Béla, Jéger Zsombor, Novkov Máté szelfije, amit akkor lőttek, mikor komoly képpel kivonultak ugyanebből az irodából a szerződtetési ajánlat után. Ők színházunk új tagjai. Fogadják őket olyan szeretettel, ahogy minket fogadtak korábban.

Bemutatók ANTON PAVLOVICS CSEHOV

Három nővér

fordította: Stuber Andrea

ANDREJ ..................................................................................... Vajda Milán NATASA ............................................................................. Hámori Gabriella OLGA ............................................................................... Takács Nóra Diána MÁSA .......................................................................................... Tenki Réka IRINA ................................................................................. Zsigmond Emőke KULIGIN ..................................................................................... Epres Attila VERSINYIN .................................................................................. Mácsai Pál TUZENBACH ............................................................................. Máthé Zsolt SZOLJONIJ .................................................................................. Nagy Zsolt CSEBUTIKIN .............................................................................. Gálffi László FEDOTYIK ............................................................................... Novkov Máté RODE ............................................................................................ Dóra Béla FERAPONT ...................................................................... Darvas Ferenc m.v. ANFISZA ................................................................................... Pogány Judit továbbá: Murányi Márta, Szathmáry Judit díszlet: Bagossy Levente • jelmez: Kristina Ignjatovic dramaturg: Ari-Nagy Barbara • zenei munkatárs: Matkó Tamás súgó: Kanizsay Zita • ügyelő: Mózer Zsolt • a rendező munkatársa: Érdi Ariadne rendező: Bagossy László bemutató: 2016. október 14. Tizennégy ember egy vidéki városban. Négy nő, nyolc férfi, két aggastyán. Eltelik négy év. Ketten egymásba szeretnek, de szét kell válniuk, ketten összeházasodnak és gyerekeket nemzenek. Egy meghal, öten elmennek végleg. Heten maradnak. „Azt kérdezed, mi az élet? Ez ugyanolyan, mint megkérdezni: mi a sárgarépa? A sárgarépa – az sárgarépa, a többi ismeretlen.” (Csehov levele feleségének, 1904. április 20.)

EÖRSI ISTVÁN

Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ – helyszín: Stúdió (Asbóth utca 22.) Eörsi István azonos című könyvének felhasználásával a szöveget szerkesztette: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara Eörsi István szerepében Znamenák István látvány: Izsák Lili • dramaturg: Ari-Nagy Barbara • súgó: Horváth Éva • a rendező munkatársa: Tóth Péter rendező: Polgár Csaba bemutató: 2016. október 21. • A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál támogatásával. sajtóbemutató: október 22. • ünnepi előadás: 2016. október 23. „Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül.” (Eörsi István, 1989.) Eörsi Istvánt 1957-ben öt, majd másodfokon nyolc év börtönre ítélték a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amely nem csupán a rabság hétköznapjainak keserű és ironikus felidézése, de a börtönfalakon túl zajló kádári „konszolidáció”, a kollektív felejtés kemény kritikája is. Előadásunkban egy lebilincselően őszinte szöveg segítségével beszélünk egy korszakról, annak ismert fő- és ismeretlen mellékszereplőiről, és e korszak tanújáról, akinek szókimondása fájóan hiányzik mai közéletünkből. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság és Budapest Főváros Önkormányzata támogatja.

THOMAS MANN

József és testvérei

fordította: Sárközi György, Káldor György a szerző regényéből a színpadi adaptációt készítette: Gáspár Ildikó

játsszák: Csuja Imre, Dóra Béla, Epres Attila, Gálffi László, Hámori Gabriella, Jéger Zsombor, Kerekes Éva, Kókai Tünde, Máthé Zsolt, Nagy Zsolt, Novkov Máté, Patkós Márton, Pogány Judit, Polgár Csaba, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Znamenák István, Zsigmond Emőke díszlet: Izsák Lili • jelmez: Szlávik Júlia • dramaturg: Ari-Nagy Barbara • zene: Kákonyi Árpád súgó: Kanizsay Zita • ügyelő: Mózer Zsolt • a rendező munkatársa: Érdi Ariadne rendező: Ascher Tamás bemutató: 2017. február 4.

„Ádám és Éva óta, mióta egyből kettő lett, nem élhet senki anélkül, hogy ne kívánja embertársai lelkébe képzelni magát, s megismerni igazi valójukat, miközben egyúttal idegen szemmel is próbál nézni. Az együttérzés az önfenntartásnak nélkülözhetetlen eszköze.” (Thomas Mann) Az ifjú Józsefet, Jákob legszeretettebb fiát, testvérei egy száraz kútba vetik. Három napig időzik a mélyben, mintha meghalt volna, amikor egy öreg izmáelita megtalálja, megvásárolja, és magával viszi Egyiptomba. József szép és értelmes, kiválóságának köszönhetően hamar érvényesül az idegen országban, de egy asszony miatt másodjára is mély verembe kerül, a fáraó börtönébe – hogy immár férfivá érve szabaduljon fogságából, és beteljesítse sorsát. Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne, és vezetnek vissza az emberi kultúra kialakulásának mélységes mélyen eredő gyökereiig.

Anyám tyúkja (2.)

– a magyar irodalom kötelező versei válogatta: Váradi Szabolcs szerkesztette: Mácsai Pál

játssza: a társulat díszlet, jelmez: Izsák Lili • zene: Kákonyi Árpád • súgó: Horváth Éva ügyelő: Sós Eszter • a rendező munkatársa: Tóth Péter rendező: Mácsai Pál bemutató: 2017. január 22. Az első „Tyúkot” azért neveztük el „1”-nek, mert a fele sem fért az előadásba annak, amit elmondani szerettünk volna. Január 22-én bemutatjuk a „2”-t. Az elsőnél kérdés volt, hogy érdekli-e nézőinket az, ha verseket mondunk. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzuk le másodszor is a rókáról.

ÖDÖN VON HORVÁTH

Hit, szeretet, remény fordította: Balogh Virág Katalin helyszín: Stúdió (Asbóth utca 22.)

játsszák: Csákányi Eszter m.v., Kókai Tünde, Nagy Zsolt, Patkós Márton, Szandtner Anna, Znamenák István    díszlet, jelmez: Gelsi Zoltán • dramaturg: Bodor Panna e.h., Ari-Nagy Barbara zenészek: Kákonyi Árpád, Katona Dávid • hang: Halmen Zoltán • súgó: Horváth Éva ügyelő: Mózer Zsolt • a rendező munkatársa: Tóth Péter rendező: Gáspár Ildikó bemutató: 2017. április 21. „1932 februárjában Münchenben találkoztam egy ismerősömmel, név szerint Lukas Kristl-lel, aki már jó néhány éve bírósági tudósítóként dolgozott. Kristl körülbelül a következőket mondta nekem ekkor: én igazán nem értem miért van az, hogy ezek a drámaírók, ha történetesen egy bűncselekményt és annak következményeit dolgozzák fel, szinte mindig az úgynevezett főbenjáró bűncselekményeket részesítik előnyben, és szinte sohasem foglalkoznak azokkal a kisebb bűncselekményekkel, amelyekbe pedig léptennyomon belebotlunk, amelyeket rendkívül gyakran csak tudatlanságból követnek el, és amelyek következményei akár a halálbüntetés következményeihez hasonlatosak. És elmesélt nekem egy esetet a praxisából – a benne szereplő személyeket Kristl személyesen ismerte. Ebből a mindennapi esetből született meg e kis haláltánc, a Hit, szeretet, remény.” (Ödön von Horváth)

Repertoár

ARTHUR MILLER

Az ügynök halála fordította: Hamvai Kornél rendező: Mácsai Pál

Fotók: Gordon Eszter

ÖDÖN VON HORVÁTH

Mesél a bécsi erdő fordította: Parti Nagy Lajos rendező: Bagossy László

MIKÓ CSABA

Apátlanok rendező: Gáspár Ildikó

Fotók: Gordon Eszter

ARTHUR SCHNITZLER

A Bernhardi-ügy fordította: Kertész Imre rendező: Ascher Tamás

MOLIÈRE

Tartuffe Parti Nagy Lajos szabad fordításában rendező: Bagossy László

Fotók: Gordon Eszter

WILLIAM SHAKESPEARE

Hamlet fordította: Nádasdy Ádám rendező: Bagossy László

Anyám tyúkja (1.) A magyar irodalom kötelező versei válogatta: Váradi Szabolcs rendező: Mácsai Pál

Fotók: Gordon Eszter

ÖRKÉNY ISTVÁN

Tóték a szövegkönyvet készítette és a dalokat válogatta: Gáspár Ildikó rendező: Mácsai Pál

SZIGLIGETI EDE

Liliomfi a szerző műve alapján írták a Mohácsi testvérek rendező: Mohácsi János

Fotók: Gordon Eszter

WILLIAM SHAKESPEARE

A vihar fordította: Nádasdy Ádám rendező: Bagossy László

PIERRE NOTTE

Két néni, ha megindul fordította: Jankó Szép Yvette • a dalszövegeket fordította: Kiss Judit Ágnes rendező: Gáspár Ildikó

Fotók: Gordon Eszter

ÖRKÉNY ISTVÁN

Macskajáték a szerző azonos című regényéből és drámájából a szövegkönyvet készítette Gáspár Ildikó rendező: Mácsai Pál

Diggerdrájver helyszín: Stúdió (Asbóth u. 22.) az előadás szövegét Diggerdriver blogjának felhasználásával szerkesztette: Bagossy László és Epres Attila rendező: Bagossy László Diggerdriver: Epres Attila

Csoda és Kósza írta: Czigány Zoltán rendező: Mácsai Pál 20

Fotók: Gordon Eszter

Azt meséld el, Pista! az író saját szavaiból összeállította: Bereményi Géza és Mácsai Pál elmondja: Mácsai Pál 21

A Sötétben Látó Tündér Magyar népmesék motívumainak felhasználásával írta: Bagossy László rendező: Bagossy László Sötétben Látó Tündér: Pogány Judit

Fotók: Gordon Eszter

Pedig én jó anya voltam A Pinceszínház és az Örkény Színház közös produkciója helyszín: Pinceszínház írta: Vajda István • előadja: Pogány Judit • rendező: Anger Zsolt

nőNyugat A Thália Színház és az Örkény Színház közös produkciója helyszín: Thália Színház Arizona Stúdió válogatta és szerkesztette: Bíró Kriszta rendező: Mácsai Pál

Itt dolgozom, amíg ki nem rúgnak | BESZÉLGETÉS JÁNDY ÉVA JEGYPÉNZTÁROSSAL Jándy Éva az Allee Bevásárlóközpont Örkény-pultjában jegypénztáros. Ő kapta idén színházunk dr. Varsányinédíját. A díjat 3 éve alapítottuk, társulatunk tagjai szavaznak arra a nem színész dolgozóra, aki szerintük a leginkább előremozdította a színház működését a saját területén. Éva adja el minden évben kimagaslóan a legtöbb jegyet az összes pláza-pultunk közül.

Meglepődtél, hogy te lettél az idei dr. Varsányiné-díjas? Nagyon. Kezem-lábam remegett, amikor Mácsai Pál felvezetőjéből megéreztem, hogy rólam beszél, majd ki kellett mennem, átvenni a díjat. Az érmet, amit kaptam, azóta is a nyakamban hordom. Nem gondolom, hogy én lennék az a Varsányiné, aki mindig újrakezdi, és a semmiből is felépít valamit, de ez a megbecsülés szárnyakat ad. Sokan azt sem tudják, hogy az Alleeban létezik egy ilyen pult, engem sem ismernek. Nem nehéz, hogy a színház része vagy, miközben fizikailag mégsem vagy jelen? Megszoktam. Járok be azért a színházba, előadásokat nézek. Amikor megnyitott a pult, kijöttek a színészek, és beszélgettek az emberekkel. Én azt se tudtam, mit mondjak, amikor megállt előttem Gálffi László, Csuja Imre, Für Anikó, Pogány Judit. Polgár Csaba is ott volt, mondta, hogy rá úgyse kíváncsi senki, inkább velem beszélgetett. Ez persze az ő szerénysége, mert nem így van. Takács Nóra Diána viszont odaperdült, megfogta a szórólapokat, elkezdte osztogatni az embereknek, mondta nekik, hogy ez meg ez milyen jó előadás, és én is jó vagyok benne, jöjjön el megnézni. Nagyon tetszett, ahogy ott pörgött. Hogy kerültél az Örkénybe? Külsős szervező voltam akkor, négy évvel ezelőtt, amikor megnyitott a pult. Endrédi Krisztinek jutottam eszébe, és hívott. Előtte a Külkernél dolgoztam. Először csak ismerősöknek vittem jegyeket, aztán szájhagyomány útján terjedt a hírem. Egyébként külsősként is ide, az Örkénybe vezetett az első utam, akkor ment a Testőr, a Kávécsarnok/Tűzoltó, amiket láttam, felkerekedtem, bejelentkeztem, úgyhogy ez egy keretes szerkezet. A külsős szervezésből meg lehet élni? Sosem lehetett. Most pedig már az internetes vásárlás teljesen átvette a szervezők szerepét. A „Ma este színház” is átrajzolta a jegyárusítási piacot. Aki megszokta, hogy fél áron vehet jegyet, nem fog soha teljes áron vásárolni. Ez veszélyes tendencia, nem jó a színházaknak. Az összes külsős pultunk közül az Allee a legnépszerűbb, szerinted ez miért van? Az még talán egy olyan kerület a városban, ahol az em23

berek megengedhetik maguknak, hogy költsenek a kultúrára. Megpróbálok persze én is mindent megtenni, szórólapokat viszek a környékbeli könyvtárba, kávézókba, kollégiumba. Vannak visszatérő vendégeid? Sokan, igen. Azokra az előadásokra, amikre nehéz jegyet kapni, előre feliratkoznak. De nem csak jegyet vásárolnak, beszélgetünk is, megvitatjuk az előadásokat, sokuknak a családját is ismerem már. Van olyan köztük, aki régebben azt sem tudta, hol a színház, most pedig már visszatérő néző. Szeretem az embereket, ezt biztosan érzik. Mindenkinek más típusú előadást kell ajánlani, van, aki csak vígjátékot néz, van, aki pedig mindent, csak vígjátékot ne. Nem az a fontos, hogy mindenképp rátukmáljak valami jegyet, hanem az, hogy szeresse is majd az előadást, élmény legyen neki, és visszajöjjön. Bízzon abban, hogy jót ajánlok neki legközelebb is. Nem lélekromboló egy plázában, zajban ülni egész nap, ahol még egy kolléga sincs, akihez szólhatsz? Nem unalmas ám ott lenni, mindig történik valami. Odajönnek, hogy hol a mosdó, adjak egy zsebkendőt, vagy hadd nézze meg a Facebookját, mert fontos üzenetet vár. De olyan is volt, aki lecsapta a kólásüvegét a pultra, hogy mondjam meg neki azonnal, hol a Színművészeti, mert felvételizni akar. Hiába mondtam, hogy most nincs felvételi időszak, ő most akart színész lenni. Fentről ledobálnak dolgokat, néha hullik üdítő, gyerekcipő, mobil. Vannak más színházaknak is pultjai a bevásárlóközpontban, velük is jó a kapcsolatom. És sokan jönnek vásárolni is természetesen, karácsonykor pl. olyan forgalom van, hogy be kell vetnem a családomat, ismerősöket, hogy el tudjak menni egyáltalán a mosdóba. Néha a lányoknak a szervezésre összeállítok egy Allee híradót, amin ők jól szórakoznak, én meg kiadom magamból, amit ki kell, és nem is érzem magam egyedül. Van egy állandó alapzaj, az biztos. Melyik a kedvenc előadásod? A Tótékat, az Azt meséld el, Pistát!, a Jógyerekek képeskönyvét többször is láttam. Bagossy László rendezései közel állnak hozzám, a Mesél a bécsi erdőben Kákonyi Árpád figuráját, a Diggerdrájverben a témáját, a János király egész világát szerettem. Tudom, hogy tőle jó előadást kapok, de mindig van benne valami meglepő is. A bohózatokat nem kedvelem, azt szeretem, ha egy előadás közöl valamit. Utána még napokig gondolkodni szoktam rajta. Az elmúlt évadban az Örkényben sokszor előjött például az apa téma, hogy mekkora a család felelőssége abban, hogy később boldog felnőtt legyen egy gyerekből. Nehéz ez akkor, ha van egy beteg gyerek, rossz egzisztencia vagy egy nem működő párkapcsolat. Az Apátlanok nem az én világom, mégis sokat gondolkodtam rajta utólag. Ugyanez a téma az Ügynök halálá ban is, az még mindig ülepszik bennem.

Van kedvenc színészed? Épp akit látok, az tetszik, felsorolhatnám az egész társulatot. De ha mondanom kell valakit, akkor Ficza István. A János királyban szerettem meg, van benne valami közvetlenség, ami sugárzik a színpadról. Nem lehet nem rá figyelni. Úgyhogy most boldog voltam, hogy egyszerre kaptunk díjat, mert ő lett a Pünkösti-díjas. De szeretem Gálffi Lászlót, Pogány Juditot, Csuja Imrét is. A szervezéssel napi kapcsolatban vagy? Igen. Ha bármi gond van, nem működik valamelyik gép, kér valami olyat a vásárló, amit csak bent lehet megoldani, hívom őket. Szeretem ezt a csapatot, Endrédi Kriszta, a főnökünk összetartja. Minden információt elmond, amire szükségem van, de semmi olyannal nem terhel, amire nincs. Lehet tudni, mik az elvárásai, nem változtat egyik napról a másikra a véleményén. A lányokat is nagyon kedvelem, sokat segítenek, tudom, hogy a díjat is nekik és a többi pláza pénztárosnak köszönhetem. Hogy képzeled el a jövődet? Itt dolgozom, amíg ki nem rúgnak.

Szöveg: Veszprémi Judit Fotó: Nagy Gergő

Portréfotók: Nagy Gergő

Bíró Kriszta ztük e d r é k t z A színészeinktől,

a k enc helyü mi a kedv épületében. unk a színház et mindenki k e p é Ak va l telefonjá il b o m a . e készített

Ilyen függönye a nagyanyámnak volt, a hetvenes évek végén. Klöpli. Ez a neve. A függönynek. Kicsit mindjárt otthon voltam. Vagyok. Ezt éreztem, amikor először öltöztem jelmezbe az akkor még Madách Kamarában. Azóta is ezen a függönyön keresztül lesem a kinti valóságot. Jó volna, ha még egy kicsit nem dobnák ki. Ronda, öreg. Viszont milyen jól szolgál. Ezt még Tolnay Klári is elhúzta az arca elől. Vagy elé. 24

Csuja Imre

A társalgó kanapéja. Itt jól tudok relaxálni, lehet nézni a kikapcsolt tévékészüléket, hallgatni a kollégák duruzsolását, szunyókálni egyet, mint egy nyugdíjas tábornok.

Dóra Béla

Az igazgatói iroda ritkán kedvenc helye az embernek. Mi azonban a diploma megszerzése előtt ebben az irodában, ebbe a fekete kanapéba süppedve tudtuk meg, hogy ide szerződünk. Így ez a kanapé életem egy fontos pillanatának a színhelye. 26

Epres Attila

A színészbüfé, a mi harmadik otthonunk, sok érdekes dolgot rejt: többek között két Kossuth-díjat (az egyik Pogány Jutkáé), előadásaink plakátjait kicsiben, címlapfotókat, és egy fölső ablakmélyedésben ezt a pár holmit: egy Hazám-díj (József Attila szobra, Pogány Jutkáé), egy színpadon játszó virág a Bernhardi ügy-ből, no meg Diggerdrájver egyik munkagépe (-; Ezek a kedvenceim! 27

Ficza István

A fodrászat az a hely a színházban, ahol megnyugvást lelek. Ide menekülök a nyüzsgés elől az öltözőnkből. Itt alhatok, pihenhetek, relaxálhatok. Fejmasszázsos hajmosást kaphatok, (hálás köszönet Juti és Dóri), megtudhatok fontos információkat kollégáimtól. Amíg ők váltják egymást a tűkör előtt (smink, frizura), én szép csendben meghúzódom a kedvenc helyemen. Kellőképpen kuckós és kényelmes. Kellemes a körülöttem lévő duruzs. Ha valaki rendeltetésszerűen használni szeretné, szívesen átadom, de ha végzett, visszaülök.

Für Anikó

A színpad egy konkrét pontja. Rendezői bal, a színpad szélétől 2 méter 16 cm, az elejétől 1 méter 83 cm. A bal első sor 3-as és 4-es székének karfájával szemben. Ez a kedvenc helyem. Itt jó energiák áradnak, itt a legintenzívebb a közönséggel való adok-kapok a színpadon.

Gálffi László

Ezen a meredek lépcsőn lehet lejutni a színpadra, felmenni az öltözőbe, a büfébe. Reményekkel telve lefelé, reményvesztetten felfelé. Vagy fordítva. Mikor hogy.

Hámori Gabriella

Gálffi Laci ugyanezt a helyet választotta. Nem véletlen, ő is skorpió jegyű, vonzódunk a sötét dolgokhoz, a tudattalan bugyraihoz. Mint ez a folyosó. Hordozza a születést, átjárót egy másik világba, a belső utat és a közösen választottat is, amin együtt kell végigmennünk. Egyébként csak egy hosszú lépcső, konkrétan az öltözőktől és a társalgótól vezet le a színpadra, fenn két ajtó. Ha leérsz, választhatsz, bemész a színpadra, vagy kilépsz az üdén zöld linóleumos polgári lépcsőház simaságába. Ez az a lépcső, ahol bekapcsolhat a koncentrációd és itt is oldódhat ki. Egy pillanat is lehet az egész, leszaladsz, közben dumálsz, nem is emlékszel, hogy végigmentél rajta, valamikor végtelennek tűnnek a fokok, és van, hogy egyáltalán nem akarsz lejutni az aljára. Amikor elmentem innen pár évre, egyik éjjel itt maradtam, és mindent lefotóztam. Akinek megmutattam a képeket a lépcsőről, nem látott semmi különöset rajta. Én újra meg újra nézegettem, vágytam rá, de fogságnak is éreztem volna kizárólag ebben az egy lépcsőben hinni. 31

Jéger Zsombor

A zongora a társalgóban. Ha nincs Kákonyi Árpi a közelben, szeretek itt zongorázni, előadások után leülni ide és pötyörészni valamit elindulás előtt.

Kerekes Éva

A világosítók hídja. Ez az én bújóhelyem. Illetve csak volt, mert most már mindenki tudja.

Kerekes Viktória

Nincs kedvencem. Nem kötődöm helyekhez, egyáltalán. Útközben érzem a legjobban magam. Emberekhez kötődöm. Néhányhoz.

Kókai Tünde

A harmadik szemszög – a legjobb, ahonnan az előadást láthatom, a világosítói karzat. Bámulom az arcokat, kifigyelem a fortélyokat... Olyan érzés, mintha beszöktem volna, hogy meglessem és titokban csodáljam mindezt ott, ahol senki sem lát. Ajjaj, ez az én végszavam volt...

Mácsai Pál

Nincs „egy’” kedvenc helyem: sok a kötődésem. De legyen a képen ez az ajtó: az eredeti Madách Színházat, a későbbi Madách Kamarát köti össze a mai társalgóval. Itt törtük át először a falat, csöppet sem átvitt értelemben. Lett társalgónk, színészbüfénk, próbateremnek is ezt használtuk sokáig. Azóta ebben a lakásban élünk, úgyszólván: itt eszünk, itt pihenünk, itt tartunk megbeszélést, itt békülünk ki és veszünk össze. Aki először jár itt, azt mondja, milyen otthonos.

2006. június 15. • A falon túl Végvári Tamás. 36

Máthé Zsolt

Az Örkény Színház mindenhol ott van – időnként én is ott vagyok vele. Ez a fotó az Anyám tyúkja díszletének háta, a Pécsi Családi Fesztiválon.

Nagy Zsolt

Tulajdonképpen azért ez a legfontosabb hely számomra, mert a próbateremben készül minden, ami a nézők elé kerül. Ez a lánc tartja a zsákot, amivel edzeni szoktam. A színészet szellemi, lelki és fizikai munka.

Novkov Máté

Nekem a bejárati ajtó ujjlenyomatos érzékelője a kedvenc helyem. Ennél a szerkezetnél nem lehet mellényúlni, pont oda kell raknom az ujjamat, ahova a regisztrációkor helyeztem. Pontosnak és precíznek kell lenni. Ha az vagyok, beenged a színházba. 39

Patkós Márton

Minden Hamlet előadás előtt megnézem ezt a kis fémgombot. A főpróbahéten vettem észre. A büfével szemben van, a földből áll ki, egy ütköző.

Pogány Judit

Már kisgyerekkoromban kiderült rólam, hogy nagyon szeretek egyedül lenni. Amikor színházhoz kerültem, órákig tudtam „piszmogni” a színházi öltözőben. Egyszer egy bemutató után Ascher Tamás bekopogott az öltözőmbe körülbelül másfél óra elteltével reklamálni, hogy mit csinálok már, egy csomóan várnak lent a büfében. Mondtam, hogy semmit. Ascher csak annyit mondott: van ilyen. Már a Micimackóban elhangzott Róbert Gida és Micimackó között ez a párbeszéd: Te mit szeretsz a legjobban csinálni? Semmit. Én is semmit se szeretek a legjobban csinálni. Ha jól belegondolok, az Örkény Színház öltözőjében töltöm életem harmadát.

Polgár Csaba

A színház irodái szét vannak szórva az az épületben, attól függően, mikor melyiknek hol találtunk helyet. Előttünk orvosi rendelő volt, még korábban talán valakik laktak itt. Szeretem ezt a retró, zöld csempés fürdőszobát, mert nagyon ritkán vagyok itt, a többi helyet viszont már unásig ismerem.

Szandtner Anna

Van egy oszlop a színpadon, ami hol útban van a tervezőknek, hol megihleti őket és a díszlet része lesz (pl. Peer Gynt). Ez tartja az épületet. Gondolom. Mögötte kicsi zug, ahol el lehet bújni, majd az oszlop másik felén felbukkanni. A kis zugban gyorsöltözni is lehet. Van egy akasztó egy üzenettel, az öltöztetők kérése a díszítőkhöz (lásd fotó). Szeretem ezt a helyet. Jó innen leskelődni, figyelni a többiek játékát.

Takács Nóra Diána

Egy ilyen kicsi színházban nagyon nehéz nyugalmas helyet találni. Itt tudok szöveget átnézni, énekelgetni az aktuális dalokat, telefonálni bizalmasan, olykor sírni, vagy éppen nagyot nevetni. Egy dologra kell nagyon ügyelnem, figyelni a hívót, nehogy lekéssek a színpadról, sajnos előfordult már. Bár ez egy különleges eset volt, mert beragadt a zár, már azt hittem, nem tudok kijutni, és dörömböltem, próbáltam hívni az ügyelőt, de aztán nagy nehezen sikerült kiszabadulnom, és futva rohantam a színpadra. Éppen leértem mire kellett. Azóta tudom, hogy előadás közben nem szabad magamra zárni az ajtót, bevallom, már nem is merem!

Tenki Réka

A színház egy második otthon, az a hely, ahol biztonságban érzem magam. A kulisszák mögötti helyeket, ahol a készülődés zajlik, értem és szeretem. Szeretem, hogy a takarásból mindkettőt láthatom, a nézők reakcióit és a háttérben zajló készülődést. Apukám, nagymamám és nagybátyáim is színházban dolgoztak, de a háttérben. Apukám mindig azt mondta: „Akkor dolgozom jól, ha nem veszik észre, hogy ott vagyok!” Húgommal kiskorunk óta ebbe nőttünk bele, ismerjük a takarást, a kelléktárat, a fénypultot, ügyelőpultot, szeretünk ott lenni, tudjuk, hogyan kell viselkedni, hisz játszóterünkké vált. Ezért lettünk színészek is talán. Biztonsággal töltött el mindig, mikor Debrecenben játszottam, hogy a próba szünetében lementem apukámhoz a kelléktárba, és megebédeltünk együtt. Szeretek a kulisszák mögött élni! 45

Vajda Milán

A világosítóknak csak egy raktár a színpadon. Nekem is csak egy raktár a színpadon. Calibannak az ágya, a háza, a vára. 46

Znamenák István

Az öltöző. Az üres vállfára bármilyen jelmez kerülhet, és ez jó.

Zsigmond Emőke

Próbálja újra, próbálja újra, próbálja újra... ismételgeti a beléptető rendszer, és ez így megy minden reggel, amíg fel nem adom, becsöngetek, valaki bentről segít és kinyitja az ajtót. Bejutok a próbára. Ott meg aztán próbálom újra, próbálom újra és újra és újra, és ez így megy minden reggel, amíg... és kinyitja az ajtót...

A 2016/2017-es évad bérletei MOZAIK BÉRLET

AJÁNDÉK BÉRLET

PÁRTOLÓ BÉRLET

A bérlet 1 fő részére 4 előadásra használható fel. Egy bérletből egy időpontra csak egy jegy váltható ki! A nyugdíjas és diákkedvezmény személyes vásárláskor a saját nyugdíjas vagy diákigazolvány bemutatásával vehető igénybe.

A bérlet 2 db színházjegyre váltható be.

A bérlet 2 db I. kategóriás jegyet tartalmaz, és jogosít a pártolói kedvezmények igénybevételére.

I. kategória 14 300 Ft Nyugdíjas és diákigazolvánnyal:

12 600 Ft

II. kategória 12 000 Ft Nyugdíjas és diákigazolvánnyal:

10 500 Ft

I. kategória 8400 Ft

12 000 Ft

II. kategória 7000 Ft III. kategória 5000 Ft

Bérletkategóriák: I. kategória > földszint 2-8. sor II. kategória > földszint 9-13. sor és erkély 1-3. sor III. kategória > földszint 1., 14-16. sor és erkély 4-5. sor

A bérletek megvásárolhatók az Örkény István Színház (1075 Bp., Madách tér 6.) szervezésén és jegypénztárában, valamint a külső jegyértékesítő pontokon. Bővebb információ: www.orkenyszinhaz.hu • e-mail: berlet@orkenyszinhaz.hu • Telefon: 06 1 235 0033 • 06 1 235 0032 • 06 1 267 3775

A bérletek felhasználására vonatkozó szabályok: • A bérlettulajdonosok minden hónapban a vásárláskor megadott e-mail címre megkapják a legfrissebb havi műsort. • A jegyértékesítést egy adott hónapra két hónappal korábban kezdjük, tehát például szeptemberben már a novemberi előadásokra árusítjuk a jegyeket. A bérlettulajdonosok a jegyelővételi jogot mindig a levélben meghatározott hónapra vehetik igénybe, és a megadott határidőig igényelhetnek jegyeket a számukra lefoglalt keretből. • A bérletek jegyre váltására csak személyesen van lehetőség, kérjük, hogy a beváltáshoz mindig hozzák magukkal a bérleteket. • Amennyiben ajándékba kapták a bérletet, kérjük, hogy vegyék fel a kapcsolatot színházunk szervezésével az e-mail cím egyeztetése miatt. • A bérletek csak az Örkény Színházban játszott saját előadásokra használhatók fel, az egyéb helyszíneken játszottakra nem. • A III. kategóriában a földszint 1. sor nem minden előadásnál áll rendelkezésre. • A bérletek a premier napjára, a szilveszteri, illetve egyéb emelt helyáras előadásokra nem használhatók fel. • A bérletek csak a bérletben meghatározott kategóriának megfelelő helyekre válthatók be, a kategória módosítására nincs lehetőség. • Elmaradt előadás esetén a bérletekre kiváltott jegyeket átcseréljük másik előadásra, visszaváltásra nincs lehetőség. • A bérletek a 2016/2017-es évadra érvényesek.

ZNAMENÁK ISTVÁN

POGÁNY JUDIT

MÁCSAI PÁL

EPRES ATTILA

MÁTHÉ ZSOLT

2016/17 FÜR ANIKÓ

KÁKONYI ÁRPÁD

KÓKAI TÜNDE

KEREKES VIKTÓRIA

VAJDA MILÁN

PATKÓS MÁRTON

JÉGER ZSOMBOR

Fotó: Nagy Gergő

TAKÁCS NÓRA DIÁNA

BÍRÓ KRISZTA

KEREKES ÉVA

GÁLFFI LÁSZLÓ

GÁSPÁR ILDIKÓ

HÁMORI GABRIELLA

ZSIGMOND EMŐKE

NAGY ZSOLT

TENKI RÉKA

POLGÁR CSABA

ARI-NAGY BARBARA

NEUDOLD JÚLIA

FICZA ISTVÁN

SZANDTNER ANNA

DÓRA BÉLA

CSUJA IMRE

BAGOSSY LÁSZLÓ

NOVKOV MÁTÉ

Első színházi élményem: A Vojtina Bábszínház előadásait világosította apukám. Lenyűgözött, hogy nem csak elölről láthatom az előadást, hanem azt is, mi zajlik a paraván mögött. Apukám sokszor megengedte, hogy beüljek hozzá a fénypultba. Akkor még nem jelek alapján mentették a változásokat, mindent kézzel kellett beállítani. Néha azt is megengedte, hogy ezt vele együtt csináljam, izgalmas volt, hogy én okozhatok változást a színpadon.

Apátlanok • Fotó: Gordon Eszter

Tenki Réka

Lobog a szőke haja, és a lába nem érinti a földet, mikor átsuhan a színészbüfén az öltözők felé, áradó mosolyát árasztva szanaszét, föltartóztathatatlanul vagy épp rosszkedvében megszólíthatatlanul, a vállán takaros kistáska, mert ő már komoly nő és anyuka, szorgalmas, felelősségteljes és kötelességtudó; de én egyre azt a tizenhét éves lányt látom, a zalaszentgróti Aschertáborból, akinek ugyanígy lobogott a szőke haja, és pont ugyanígy nem érintette a lába a földet, és pont ugyanilyen végletesen szenvedélyes tudott lenni, mint most: aki elpirul haragjában és elpirul örömében, akinek nemcsak akkor csillognak könnyek a szemében, ha nevet (mit nevet?! – göcög, viháncol, mert ő tényleg nevet, ha nevet), hanem akkor is, amikor küzd az igazáért, harcosnő és királylány egy személyben, esendő és gyámoltalan, tántoríthatatlan és elpusztíthatatlan. Gáspár Ildikó

gjainkat.

Apátlanok • Fotó: Gordon Eszter

Bemutatju k új társulati ta

Patkós Márton

Első színházi élményem: Általános iskolában kötelezően el kellett mennünk a Karinthy Színházba, Ibsen Vadkacsájára. Fekete Ernő volt Hjalmar. Akkor még kénytelen-kelletlen ültük végig, mert ami kötelező volt, az sosem kellett. Évekkel később, a második színházi élményem szintén Fekete Ernőhöz kötődik, Csehov Ivanovja. Akkor fogalmaztam meg magamnak először, hogy színházat akarok csinálni. Akkor még egyébként azt hittem, hogy minden előadást csak egyszer játszanak el. Marci meglepetésekkel teli fiú. Ránézésre egy édes, bongyor hajú kölyök, de ha megszólal, jellegzetes basszus hangján, egészen mást ígér. Óvodás módon ökörködik a barátaival, de a próbákon nagyon komolyan koncentrál. Úgy tűnik, néha azt sem tudja, mi történik körülötte, aztán mégis olyan pontosan szólal meg, hogy leesik az állam. Tudom róla, hogy nagyon izgulós, de még soha nem vettem észre rajta a színpadon. Szeret csapathoz tartozni, fontos számára a visszajelzés. Rengeteget kérdez, olykor megválaszolhatatlan dolgokat. Ezekre a kérdésekre neki kell megtalálnia a választ! 53

Takács Nóra Diána

Első színházi élményem: A gimis felvételihez be kellett írni 5 előadást, amit legutóbb láttunk; cím, ki rendezte és melyik színházban. Kétségbe estem. Azt hiszem, egyszer voltam a Bábszínházban az óvodával. Számomra a játék jelentette a színházi élményt; dédnagymamámmal töltöttem a délutánokat, ő mesélt, én misét tartottam neki, mert már túl idős volt, hogy elmenjen a templomba (akkor volt kb. 90). Imádtam öreget játszani, a falubeli néniket utánozva. A horrorfilm, amit az erdőben „forgattunk” a barátaimmal általánosban. Saját rádióműsor magnókazettára véve. A rengetegféle játék a kertben, amihez nem kellett eszköz, csak mi magunk. Ezek voltak az addigi színházi élményeim. De ezeket nem írhattam be. Úgyhogy elkezdtem színházba járni. Azt hiszem, a kamaszkor jelentette a színház számára a legjobb táptalajt. Azóta keresem azokat a mélyreható élményeket, amiket egyegy előadás adott. Felnőttként nehezebb ennyire elbűvölődni. De erre vágyom, ha beülök egy előadásra, visszakapni egy szeletet azokból az időkből.

Tartuffe • Fotó: Gordon Eszter

Kókai Tünde

Egy Hamlet-előadás megtekintése után általában úgy emlékszünk Ophéliára, hogy sajnáljuk „szegénykét”. Dróton rángatott figura, talán nem is igazán hálás szerep. Tünde humort, gondolatot rakott bele, megőrülésének jelenete után megrendülten szégyelljük magunkat. Sokoldalú pályakezdés. Máthé Zsolt 54

Hamlet • Fotó: Znamenák István

Novkov Máté

Első színházi élményem: Az első színházi élményem a Debreceni Csokonai Színház deszkáin, a Valahol Európában című musical volt, amiben játszottam. A premieren sikerült eltörnöm a gyűrűsujjamat, amit egész este jegeltem a hóban, az Ady parknál. Másnap életem első műtétjére is megkaptam az időpontot, és be is feküdtem a Kenézy kórházba egy kellemes hétre. Mivel volt váltóm, ezért Papp Endre játszotta gyógyulásomig Ficsúr szerepét.

A pályáját kezdő színész előtt a „minden lehetséges” tágassága van. Innen majd a szerepek, a kapott lehetőségek, és a szerencse terelik a dolgokat. Látszólag. Mert hosszabb távon Máté maga, a saját választásai, döntései, bátorsága, ízlése rajzolják majd a pályáját. Azt jósolom (sejtem, gondolom), hogy hosszú pálya lesz, és örülök, hogy nálunk kezdődik. Mácsai Pál 55

Tartuffe • Fotó: Gordon Eszter

Jéger Zsombor

Első színházi élményem: Az első színházi emlékem a debreceni színházhoz kötődik. A Dzsungel könyve című előadásban én játszottam Mauglit. Ez nem csak az első színházi emlékem, hanem a legelső olyan emlék is, amit vissza tudok keresni, amit már tisztán látok. Ötéves vagyok, a folyosón, nagy forgatag közepette tépik le a leukoplasztot a halántékomról, a hajszálaimmal együtt. Gondolom, előadás vége van, kisgatyában, rengeteg ember közt vagyok, lekerül rólam a port, beleég az agyamba a leukoplaszt illata. Másnap reggel óvoda, és minden megy tovább, mintha mi sem történt volna.

Nehéz egy frissen diplomázott új kollégáról úgy nyilatkozni, hogy ne tűnjön hazabeszélésnek. Ezért csak pár szót mondanék. Vigyázz! Kész! Tűz! Aztán majd meglátjuk, mi lesz. Ott leszünk, és nem lesz háló. Nagy Zsolt

Tartuffe • Fotó: Gordon Eszter

Dóra Béla Első színházi élményem: Homályos emlékeim vannak, de meglepő módon, ehhez a színházhoz fűződnek. A Testőr című előadásra hozott el édesanyám. Tíz évesek lehettünk a testvéremmel, és harcoltunk, hogy inkább moziba mehessünk. Rémesen éreztem magam az elegáns ruhában és a lakkcipőben. Egy kép is megörökítette ezt a színház aulájában. Az előadásról nincsenek emlékeim, mert valószínű, hogy végigrosszalkodtuk. Akkor, 10 évesen Kerekes Évát és Mácsai Pált néztem a színpadon, most 25 évesen együtt csinálunk színházat. Hoppá!

Bélát kb. 15 éve ismerem. Először akkor találkoztam vele, amikor gyerekszereplőket kerestünk a Bárka Színház Legyek ura című előadásához Vidovszky Györggyel. Belépett egy testvérpár, vörös hajú, pici fiúk, kézen fogva. Béla és Matyi. Improvizációs feladatot adtunk nekik, én játszottam az anyukát, aki haragszik valamiért az öccsére, akit neki kell megvédenie. Először zavarban volt, de amikor belemelegedtünk a játékba, egyszer csak kiabálni kezdett, ordítva védte a testvérét. Gyurival egymásra néztünk: ezek jók lesznek! Mikor mentek kifelé, Béla azt mondta nekem: jó volt veled játszani, de az én anyukám azért kedvesebb. Most pedig látom, hogy autogramot osztogat a színház előtt, női magazinokba fotózzák, és olyanokat írnak róla, hogy ő a magyar James Dean. És ennek örülök. 57

Veszprémi Judit sajtóreferens

Első színházi élményem:

Mesél a bécsi erdő • Fotó: Gordon Eszter

Zsigmond Emőke

A szüleimnek volt egy elég nagy és összetartó baráti köre. Amikor találkoztak, összeeresztettek minket, gyerekeket, hátha egy ideig lekötjük egymást. Magunkra csuktuk az ajtót, és kezdődött a színházcsinálás. Az egész szobát felforgattuk: kellékek után kutattunk, az aktuális házigazda ruháiba beöltöztünk, gyártottuk a jegyeket, és közben készült a produkció. (Egy cigány táncestre és egy Legyen Ön is milliomos showra emlékszem konkrétan.) Amikor eluntuk a „próbafolyamatot”, hívtuk a szülőket. Öcsém volt mindig a jegyszedő. A „nézők” sorban álltak a már nyitott ajtó előtt, érdeklődtek, meddig fog tartani. Ez a kérdés már akkor sem esett jól. A játék eleinte a bepróbáltak alapján zajlott, de befejezni sosem tudtuk. Ami engem illet, még most sem tudom... de nem is akarom.

Kicsit már beszélgettünk. Tudom, miket olvas. Felnőtt ember, van véleménye a világról. Gondolkodik. Kíváncsi. Állok vele a takarásban, és süt minden rezdüléséből, hogy koncentrál. Komolyan veszi a dolgát. Képes másokra is figyelni, nem csak a saját feladatára. Kívül-belül szép. És nem úgy, mint egy felkapott címlaplány. Kívánok neki gazdag életet, értelmes feladatokat, jó küzdelmeket. Irigylem. Nagy szeretettel irigylem. Bíró Kriszta

Az a magas színész jöjjön! | BESZÉLGETÉS FICZA ISTVÁNNAL Idén Ficza István kapta színházunk Pünkösti Andordíját, amit a közönség szavaz meg az évad színészének. Számítottál a Pünkösti-díjra? Nem. Azt gondoltam, hogy ezt a díjat azok a színészek kapják meg, akik az évadban főszerepet játszottak, hiszen a néző a főszereplővel azonosul. De tévedtem. Már az előző években is meglepődtem, hogy mindig én lettem a második vagy a harmadik. A hétköznapokban nem érzed a nézők szeretetét? Meg tudnak lepni, amikor felismernek. Nemrég mint szemtanú voltam beidézve egy rendőrségi ügyben. Az ügyvéd azzal fogadott, hogy én Önt imádom, figyelem mi van magával, miket játszik. Lefagytam, meg se tudtam szólalni. Azt is hallottam, hogy Komlóra az Igenis, Miniszterelnök Úr! című előadást azért hívták meg, mert előző évben voltunk ott a Vaknyugattal, és kérték, hogy „az a magas színész” jöjjön, mert azzal szeretnének még valamit látni. Ez nagyon jó érzés volt, de hihetetlen is. Azt mondta Jándy Évi, az Alleéban dolgozó jegypénztárosunk, hogy azért szeret téged, mert közvetlen vagy, és ez lejön a színpadról is. Ebben lehet valami. A Rákóczi gimnáziumban például van egy osztály, akik meghívtak az osztálykirándulásukra idén nyáron. Lementem hozzájuk egy napra, Lillafüredre. Biztosan benne van ebben a meghívásban a közvetlenségem is, hozzám oda mernek jönni az emberek. Vannak tanítványaid is, akiket felkészítesz a Színművészeti Egyetem felvételijére. Igen, a Vaknyugat és az Anyám tyúkja előadások után kerestek meg. A Madách Gimnázium drámaversenyén visszajáró zsűritag vagyok, így szájról szájra terjed a hírem. Érdekes, hogy az ember, amikor kívülről látja a dolgokat, sokkal többet tud segíteni. Én sem érzem azt magamon, amikor dolgozom, hogy mi hiányzik, a külső szemlélő pedig könnyen meg tudja mondani. Honnan jöttél? Mesélj egy kicsit a családodról. Felvidékről jöttem, Érsekújváron nem találkoztam színészekkel, nem tudtam autogramot kérni, rajongani. De nem is mertem volna soha odamenni egy színészhez. Máig sokszor bevillan, hogy úristen, én a Pogánnyal meg a Csujával játszom egy színpadon! Gyerekkoromban megvolt a magam világa, szerettem egyedül lenni. A bátyám inkább a felnőttek társaságában érezte jól magát, én szívesebben vonultam el. Ha együtt játszottunk, mindig azt a szerepet választotta, amiben ő feküdni vagy ülni tudott. Úgyhogy én voltam az orvos, aki megvizsgáltam, beteg volt, hát megműtöttem. Vagy a temetős játékban ő volt a hulla, egy pléddel letakartam, én voltam a pap, misét mondtam, majd az egész gyászoló családként, sírva elbúcsúztam tőle. 59

Így lettél színész? Biztos, hogy közrejátszik. De anyukámban is van valami színészi véna. Ő varrónő, édesapám villanyszerelő. Amikor összeült a család, anyám mindig eljátszotta a komikus szomszédokat, ezen nagyokat röhögtünk. Édesapám nagyszívű ember, tele érzékenységgel. Az empátiát tőle örököltem. Összefonódott a szereplési vágy meg az érzékenység, így lettem színész. Második gyerekként bizonyítási vágy volt bennem, hogy én is érek annyit, engem is szeressenek. Mindig kisebbségi komplexusom volt, ami ellen tenni akartam. Mit szóltak ahhoz, hogy színész lettél? Most már büszkék. Amikor először felvetődött, hülyének tartottak, ne menj már el fiam bohócnak, ezt szólták. Akkor kezdtek megnyugodni, amikor az Új Színházba kerültem stúdiósnak. Tudtam, hogy nagyon kell a Színművészeti Egyetem, oda be kell kerülnöm, negyedszerre vettek fel. Minden évben kétségbeestem, amikor nem sikerült, de valahogy összekapartam magam, és küzdöttem. Annak érezted hátrányát az egyetemen, hogy idősebb vagy, mint az osztálytársaid? Harmadévben, amikor már szerepeket kaptunk, én voltam a negyvenéves szerepkör. Jó lett volna mást is kipróbálni. De érthető, én voltam a legidősebb fiú, komolyabb, megfontoltabb voltam, pedig közben talán az infantilizmusomat is kihasználhatták volna. Nem véletlen, hogy sokadjára vettek fel. Nehezen tudom casting-helyzetekben megmutatni magam. A sok sikertelen felvételi miatt annyi kudarc éri az embert, hogy egyre nehezebben produkálja magát. Sokat jársz színházba, nézed a kollégákat. Milyen előadásokat szeretsz? Meghatározó élmény volt a Bárkában a Mulatság című előadás. Azt éreztem, hogy na, ezért akarok színész lenni. Mindig az alakításokat figyelem. Van a lelki, érzelmes típusú színész, és van a technikás. A technikát is tudom csodálni, de jobban kedvelem a lelket. A kedvenc színészeim Jeremy Irons, Kristin Scott Thomas, Meryl Streep, Dustin Hoffmann. Ők meghatározóak nekem, még gyerekkoromból. Abszolút színésznek tartom Csomós Marit, Széles Lackót, Schneider Zolit, akik nem tudnak olyat csinálni, hogy ne lássam jónak. Attól függetlenül, hogy a kollégám, tehát ismerem őt mint embert, Kerekes Évi még egy ilyen „a színész”. És rendező? Ki az, akivel a legjobban szeretsz dolgozni? Kicsinál idegrendszerileg, de Gothár Péter volt az, aki rám talált, és olyan instrukciót tudott adni, ami komplex volt, megértettem, hogy mit akar látni. Azt érzem, hogy bízik bennem. A Vaknyugat című előadásnak, amit ő rendezett, sokat köszönhetek. Majdnem mindenki azzal az előadással azonosít be. Znamival is jó volt együtt dolgozni, az Igenis, Miniszterelnök úr!-ban. Mivel ő színész,

ezért egészen másként instruál, mint egy rendező. De a Tótékat is meg kell említenem. Gyuri atyus volt az első olyan szerep, ahol nagyot játszhattam, szeretetet és bizalmat éreztem a színészkollégáktól, jó volt velük együtt lenni. Nekem a bizalom nagyon fontos. Kell, hogy érezzem, a rendező tudja, hogy meg tudom csinálni, különben lefagyok. Erre a tulajdonságomra nagyon haragszom. Pedig tudom, hogy arra van a próba, hogy bénázzak, merjek béna lenni. Talán ha nagy szerepeket próbál az ember egyfolytában, könnyebb… mint egy futó, ha nagy távokat fut, akkor edzésben van, és még nagyobb távokat fog futni. Szeretnék fejlődni, szeretnék tanulni, nagy távokat futni. Szöveg: Veszprémi Judit Fotó: Gordon Eszter

IRAM – Ifjúsági Részleg és AlkotóMuhely A fiatalok tehetségesek. A fiatalok kíváncsiak. Aki kíváncsi, nem öregszik meg. „Az emberi létnek nincs más orvossága, mint az emberismeret” – mondja Örkény István. Az IRAM egy biztonságos játszótér fiataloknak, ahol színházat nézni és figyelni tanulunk, ahol alkotók és nézők együtt gondolkodnak. Játszunk helyzetekkel, történetekkel, csoportokkal és a társadalommal. Idén szeptemberben ötödik évét kezdi meg az Örkény IRAM. Diákokat és kíváncsi felnőtteket várunk az előadásainkhoz kapcsolódó programokra, hogy színházi játékok, beszélgetések és viták révén olyan fórummá válhasson a színház, ahol a közönség kreativitása, véleménye és humora is teret nyer.

PROGRAMOK FLESS

ráhangolódás az előadásokra osztályoknak és csoportoknak Színházi játékokból és beszélgetésekből felépülő kétórás képzelettorna a színház próbatermében, az előadást megelőző héten. A FLESS-en olyan élményanyag kerül a fejünkbe, amelyet majd az előadás működtet tovább, amely asszociációkat kapcsol a színházi élményhez. Színházat nézni és figyelni tanulunk, feltérképezzük, mi közünk lehet a választott előadáshoz.

Éjszakai beszélgetés egyetemista csoportoknak is: Közvetlenül az előadás után az alkotókkal találkozunk, kérdezzük egymást, vitatkozunk és beszélgetünk: a színház a kíváncsi emberek helye.

IMPRÓS FLESSBACK

improvizáció, beszélgetés, közönségtalálkozó mindenkinek A színészek improvizálnak. A rendező hangosan gondolkodik. A közönség irányít. Egyes délutáni előadások után visszavárjuk a közönséget a nézőtérre, egy másfél órás program erejéig. A látott előadás konfliktusaiból, problematikájából kiindulva jelöljük ki a közös játék alapját. Asszociációk, párhuzamok és a közönség ötletei irányítják a rögtönzött történeteket. Az improvizáció közösségi játék és tanulás, kreatív szellemi és fizikai torna. Az ilyen élmény megvilágítja, hogy a színházban saját történeteinkre ismerhetünk, a felvetett problémák jelenünkhöz szólnak. A program az Örkény Színház és a Momentán Társulat együttműködésében valósul meg.

ELŐSZOBA

kulturális és közéleti beszélgetések mindenkinek

Beszélgetéssorozatot indítunk új bemutatóink és repertoáron lévő előadásaink kapcsán. A meghívott előadók és alkotók olyan kulturális és közéleti témákat vitatnak meg, amelyek értékes és érdekes gondolatokkal járulnak hozzá a színházi estéhez. Az előadásokat megelőző hatvan perces alkalmak során nagy hangsúlyt fektetünk a közönséggel folytatott párbeszédre, örömmel és érdeklődve várjuk kérdéseiket. Figyelje a kitűzött dátumokat, és a színházterem előtt üljön be az ELŐSZOBÁ-ba!

KAPTÁR

alkotócsoportok egyéni jelentkezőknek A KAPTÁR fiatalokból álló alkotócsoport, amely egy évadon át végigkíséri a színház életét, próbafolyamatait. Az előadásokból inspirálódva színhzázi kísérleteket végeznek saját élményeikre és alkotóerejükre támaszkodva, a minket körülvevő világ és elképzelt helyszínek segítségével. A 2016/2017es évadban több rövidebb projekt várja a kaptárba jelentkezőket.

ISZAP

Internetes SZínházi AlkotóPortál egyéni jelentkezőknek Idén is pályázatot hirdetünk a színház előadásaihoz kapcsolódó művészeti alkotások létrehozására: fotó, videó, rajz, tárgy, képregény, novella, vers vagy egyéb műalkotás formájában. Az ISZAP célja a különböző művészeti kifejezésmódokkal való kísérletezés, ezek színházi szerepének vizsgálata, az inspiráció és az asszociáció jelenségének megragadása. A pályázatok és a díjazott művek a színház honlapján és Facebook oldalán jelennek meg, vagy kiállításra kerülnek az előcsarnokban.

INTERAKTÍV MŰSORFÜZET online olvasnivaló és játék mindenkinek

Diákoknak és felnőtteknek szóló műsorfüzeteket és szórakoztató játékokat kínálunk: okostelefonról elérhető új nézőpontokat repertoáron lévő előadásainkhoz. Azoknak, akik a szünetben vagy a hazaúton sem szeretnének infó és élmény nélkül maradni.

TANÁR I RAM

háttéranyagok és tréningek pedagógusoknak Honlapunkról az előadásokhoz kapcsolódó tanítási segédleteket és tanároknak szóló háttéranyagokat tölthetnek le, valamint ajánlókat és jelentkezési útmutatót találnak az előadásokhoz és az osztályoknak kínált FLESS programokhoz kapcsolódóan. Az évad során bemutatónapokat tartunk, ahol bepillantást nyerhetnek a foglalkozásainkba és a színház próbafolyamataiba. Módszertani tréningeket kínálunk, ahol azt keressük a résztvevők aktív közreműködésével, hogy a színházi formák és megközelítésmódok miképpen gazdagíthatják az irodalom- és történelemórákat. Egyetemi hallgatóknak hospitálási és gyakornoki lehetőséget biztosítunk az egész évadban. Havonta egyszer jelentkezünk a műhely híreivel, ajánlataival. A hírlevélre feliratkozó pedagógusok így mindig időben értesülnek a TANÁR I RAM programjairól. (Feliratkozás: iram@orkenyszinhaz.hu) Nagy segítség a színház és az IRAM számára a pedagógusok jelenléte: kritikájukkal, ötleteikkel, kéréseikkel hozzájárulnak az ifjúsági program folyamatos fejlődéséhez. Köszönjük az eddigi részvételt, és örömmel várjuk a folytatást!

http://www.orkenyszinhaz.hu IRAM – IFJÚSÁGI RÉSZLEG PEDAGÓGUSOKNAK 60

Légy szabad! Játssz el a gondolataiddal! Megéri. Színházban bármi megtörténhet. Kövesd az IRAM-ot a színház honlapján és a facebookon!

Juli

IRAM CSAPAT Neudold Júlia > színész • színházpedagógus • IRAM műhelyvezető Bethlenfalvy Ádám > színész-drámatanár Szabó-Székely Ármin > dramaturg Várady Zsuzsi > dramaturg • imprószínész Hudáky Rita > magyartanár Varju Nándi > színész-drámatanár • imprószínész Néder Panni > rendező Sebők Bori > dramaturg 61

KAPCSOLAT

Ádám

Ármin

Zsuzsi

Rita

Nándi

Panni

További információ:

http://www.orkenyszinhaz.hu IRAM – IFJÚSÁGI RÉSZLEG Jelentkezés és elérhetőség:

iram@orkenyszinhaz.hu

Bori

Élő Költők Társasága

| 25 KORTÁRS KÖLTŐ / 25 SZÍNÉSZ

Felkértünk 25 kortárs költőt, hogy írjanak verset színészeinknek. Azt, hogy ki kinek ír verset, a véletlen döntötte el, az évadnyitó társulati ülésünkön sorsoltuk ki. A költő-színész párok a következők:

Aczél Géza ————————––––––––––––––––––––—— Mácsai Pál Balla Zsófia ————–––––––––––––––––––––––––––– Bíró Kriszta Báthori Csaba ————––––––––––––––––––––––––––– Für Anikó Csukás István ————–––––––––––––––––––––––— Máthé Zsolt Darvasi László ————–––––––––––––––––––––––––– Csuja Imre Erdős Virág ————–––––––––––––––––––––––––––––– Dóra Béla Ferencz Győző ————––––––– ––––––––––––– Szandtner Anna Kántor Péter ————–––––––––––––––––––– Zsigmond Emőke Kemény István ————–––––––––––––––––––––––––– Nagy Zsolt Kiss Judit Ágnes ————––––––––––––––––––– Jéger Zsombor Kovács András Ferenc ————–––––––––––––– Polgár Csaba Kukorelly Endre ————–––––––––––––––––––––– Gálffi László Lackfi János ————––––––––––––––––––––––––––– Ficza István Lator László ————–––––––––––––––––––––––––– Kókai Tünde Nádasdy Ádám ————––––––––––––––––––– Patkós Márton Parti Nagy Lajos ———–––––––––––––––––– Znamenák István Podmaniczky Szilárd ————––––––––––––––––– Vajda Milán Rakovszky Zsuzsa ————–––––––––––––––––––– Kerekes Éva Szabó T. Anna ————––––––––––––––––––– Hámori Gabriella Térey János ————–––––––––––––––––––––––––––– Tenki Réka Tóth Krisztina ————––– ––––––––––––––––––––– Pogány Judit Várady Szabolcs ———–––––––––––––––––––––– Novkov Máté Varró Dániel ————––––––––––––––––––––––––––– Epres Attila Zalán Tibor ————–––––––––––––––––––– Takács Nóra Diána Závada Péter ———––––––––––––––––––––– Kerekes Viktória

A verseket december 29-től a január 22-i Magyar Kultúra Napjáig naponta osztjuk meg a hvg.hu-n és az Örkény Színház Facebook-oldalán. 62

Impresszum

Az Örkény István Színház Nonprofit Kft. kiadványa Felelős szerkesztő: Mácsai Pál Szerkesztő: Veszprémi Judit Fotók: Gordon Eszter • Nagy Gergő • Znamenák István Szöveg: Veszprémi Judit Grafikai munka: Nagy Gergő Megjelenik 2016. szeptember 17-én 3000 példányban. Az esetleges műsorváltozásokért, valamint az újságban megjelenő adatok valóságtartalmáért és a képek jogtisztaságáért a kiadó nem vállal felelősséget .

Az Örkény István Színház támogatói:

Az Örkény Színház fenntartója Budapest Főváros Önkormányzata

www.orkenyszinhaz.hu

1075 Bp, Madách tér. 6. • Jegypénztár: (1) 267-3775 • Nyitva: hétköznap 11-18 óráig, hétvégén 13-18 óráig, előadásnapokon kezdésig, illetve az első szünet végéig (jegyelővétel és a lefoglalt jegyek átvétele előadásnapokon 18.30-ig) • Közönségszervezés: (1) 235-0032 • Nyitva: hétfőtől csütörtökig 10-17.30-ig, pénteken 10-16.00 óráig. Külső jegyértékesítési pontjaink (nyitva keddtől szombatig 11-19 óráig): Allee Bevásárlóközpont (1117 Budapest, Október 23. utca 8-10.) • Aréna Pláza (1087 Budapest, Kerepesi út 9. • Campona Bevásárlóközpont (1022 Budapest, Nagytétényi út 37-43.) • KÖKI Terminál (1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75. a-c)