No.68 Képletesen szólva, Bildlich gesprochen by Galerie Bolt

No.68

B G

E S I

T Z

E S E Ó L V

L D L I R O C H

C E

N A H N

András BARANYAY

B U D A P E S T

KU LT U R I N S T I T U T

MITTELEUROPÄISCHEN

Armin BARDEL

Balázs CZEIZEL Jeno DETVAY

COLLEGIUM HUNGARICUM UNGARISCHES KULTURINSTITUT W I E N

József HAJDÚ Péter HERENDI Michael MICHLMAYR T h e

O u t s i d e

S e ri e s

N o . 2 2

B B C D H H M

B A R D E L

B A R A N YAY

C Z E I Z E L

D E T V A Y

H E R E N D I

COLLEGIUM HUNGARICUM UNGARISCHES KULTURINSTITUT WIEN MITTELEUROPÄISCHEN KULTURINSTITUT BUDAPEST GALERIE BOLT BUDAPEST

M I C H L M AY R

FOTÓKRÓL SZÓLVA „B

E V E Z E T É S

E T V A Y

E N Ô

V Á L O G A T Á S Á H O Z

lematikus keretet biztosítanak az egész kiállításnak: az egyik utcai járókelôket rendez sajátos tér-idô alapú panorámákba, a másik idôtlennek látszó csendéletekké rögzít banális zöldségtenyészeteket. Furcsábbnál furcsább képek találkoznak a kiállításon, melyek közt elsô látásra nincs semmilyen értékelhetô összefüggés. Valójában Detvay Jenô mintha arra helyezte volna a fô hangsúlyt, hogy minél eltérôbb készítési technikák kerüljenek egymás mellé. Minden technika az illetô alkotónak akár emblémája is lehetne. Baranyay András grafikusként kezdte pályafutását, és az 1960as évek végén csatlakozott a híressé vált avantgárdista mûvészcsoporthoz, az ún. „Iparterv-generáció”-hoz. Már ekkor kidolgozott a konceptuális fotóhasználat szellemében két jellegzetes képtípust, a portrékivágásokat és a ceruzával színezett, bemozdult vagy egymásra exponált fényképeket. Többen vagyunk még, akik a csaknem negyven éves arcrészletek modelljeit fel tudjuk ismerni, holott már a felvételek készültekor az volt Baranyay fô törekvése, hogy a felismerhetôség küszöbét vagy a pszichológiai kifejezés határait relativizálja. Eltakart önarcképei és gesztustanulmányai ugyancsak az „elszemélytelenítés” módozatait kombinálják a pointillista festôtechnikára emlékeztetô színes felületekkel. Czeizel Balázs fotógrammal, illetve fotógram hatását keltô, beszkennelt és felnagyított rovarportrékkal jelentkezik. Árnyalja a róla alkotott képünket, ha tudjuk, hogy foglalkozása alkalmazott grafikus és könyvtervezô, aki több fotómunkájának alapgondolatát a nyomdatechnikából meríti. Hatalmas pók- és rovar-„fantomjai” beilleszkednek abba a sorba, amelyhez kagylók, csigák 19. századi röntgenfelvételei is tartoznak, majd fotógramok, késôbb fénymásolók, írásvetítôk felületén jelennek meg élô vagy halott növények és állatok. A fekete alapon megjelenô, átlátszó testû rovarok monumentális, rebbenékeny csontvázakká válnak, és tulajdonképpen a fotógram mûfajához járulnak hozzá.

”

Ez a kiállítás nem egyszerûen egy szubjektív válogatás, hanem egyfajta állásfoglalás a magyar fotómûvészetrôl – és nemcsak arról. Detvay Jenô, aki az 1970-es évek elején újdonságot keresô fiatalként és autodidakta mûvészként lazán kapcsolódott a budapesti avantgárd mozgalmakhoz, majd hosszú éveken át Párizsban élt, hazajövet, a politikai rendszer megváltozása után létrehozta a BOLT Galériát, melynek profilja a fotó körül rajzolódott ki. Feleségével, Hangyál Judittal együtt több mint száz kiállítást rendezett, melynek maradandó dokumentuma hatvannyolc katalógus és néhány könyv a 90-es évek java fotográfiai termésével, illetve néhány ezer érdekes fényképpel. 2007-ben pedig elôállt egy könyvvel, melyben érdekes és elfelejtett írások találhatók a fotográfiával kapcsolatban, teletûzdelve talált – „kukázott” – fotókkal, melyeken Detvay végzett el digitális, illetve tipográfiai átalakításokat. (Még nem találtam olyan személyre, aki ennek a könyvnek mint ajándéknak ne örült volna.) Ha valaki ellátogat Detvay Jenô honlapjára (www. detvay.hu), meggyôzôdhet arról, hogy Detvay egyfelôl kurátor és alternatív galériás, aki a fényképet állította érdeklôdése középpontjába, ugyanakkor figyeli annak kapcsolatait a többi mûvészeti ággal vagy akár a mindennapi élettel, akciókat rendez, melynek hol eszköze, hol végterméke a fotográfia, és ezek az akciók a legtöbbször nemzetközi kapcsolatrendszereket mozgatnak meg. A mostani válogatás sem csak azzal a szándékkal állt össze, hogy híradással szolgáljon egy ország vagy egy fôváros fotóéletérôl. Inkább álláspont felvétele vagy állásfoglalás egy olyan világban – amelyben élünk –, melyben naponta képek milliárdjai forognak körülöttünk. A rengeteg kép közül néhány tucat megáll egy pillanatra, és különös konstellációvá rendezôdik össze. Öt magyar mûvész munkái, kiegészítve két osztrák fotós mûveivel, melyek mintegy emb2

Hajdú József, aki egyébként kiváló építészeti és mûemléki fotós, a „talált fotó” fogalmát is bevonja a kiállítás gondolati kontextusába. Hozzájutott egy jelentôs tétel röntgenfelvételhez, melyet már az 1930-as években hangfelvételek céljaira „recikláltak”, és negatívként alkalmazva, további képek létrehozására használta fel ôket. Hajdú ezzel a gesztussal egy technika- és szellemtörténeti folyamatba illeszkedik be, ha arra gondolunk, hogy maga Moholy-Nagy László, a fotógram egyik feltalálója javasolta a korabeli viaszlemezek kreatív feldolgozását (bekarcolással „konkrét zene” létrehozására), míg napjainkban Hajdú kortársai már az elektromágneses, illetve digitális lemezek (CD-k, szilíciumos kijelzôk) felületét teszik alkalmassá új, mechanikus vagy kémiai eredetû képek megjelenítésére. Herendi Péter felfogása közel áll Czeizel Balázs képi világához, amennyiben ôt is foglalkoztatja a nyomda- és optikaközeli makroés mikrofelvételek reduktív, „minimal artos” látványvilága. Képalkotásának kiindulópontja már önmagában is egy különleges mûalkotás, a saját, zsugorított háromdimenziós maszkja (a New York-i szobrásznô, Louise McCagg munkája). Ahelyett, hogy tárgyfotót vagy csendéletet készítene róla, Herendi olyan digitális printekkel kísérletezik, melyeken az arckép komor, vészjósló, fekete, sajátos fétistárggyá válik. Detvay Jenô a tôle megszokott módon ismét talált fotók digitális reciklálásával foglalkozik. Régi sportfotókat, úszókat, (sí)ugrókat kettôz meg tükörszimmetrikusan, ezáltal elidegeníti az emberalakot amúgy is rendkívüli mozgásformáitól és pózaitól, s kimerevített architektonikus alakzatokat hoz létre belôlük. Nemcsak architektonikus, hanem egyúttal archetipikus jelek jönnek így létre, akárcsak Brancusi vagy Modigliani kariatidái száz évvel korábban. A két osztrák kiállító egymásnak a legszélsôségesebb ellentéte. Michael Michlmayr hosszú, vízszintes sávokba rendezi a nagyvárosi járókelôket, akik hol ritmikusan tagolják a teret, hol libasor-

ban menetelnek, aszimmetrikus szekvenciákat alkotnak, a szabályosságot és a szabálytalanságot váltogatva ismétlôdnek. A mûvész visszanyúl a korai konceptuális fotó alaphelyzeteihez, ugyanakkor igyekszik olyan „tér–idô-kontinumokat” létrehozni, melyek a fotó, a film, a videó, vagy akár a sportpályákon használatos célfotográfia idôspekulációit kombinálják egymással. Michlmayr szofisztikált képi világával szemben Armin Bardel maga az „állóvíz” és a mozdulatlanság. Befôttesüvegekben hoz létre uborkatenyészeteket, melyekben észrevétlenül zajlik az élet: a fénykép a természeti folyamatokat modellezve halad a pusztulás felé. Az alkotó nagy súlyt helyez arra, hogy ugyanezeket a helyzeteket, illetve képeket más és más kiállításon, más és más társadalmi környezetben mutassa be. Ez a kiállítás kiválóan alkalmas arra, hogy mint egy képi konstellációban, „fotográfiai mezô”-ben (Pierre Bourdieu), összefüggéseket fedezzünk fel különbözô indíttatású, eltérô társadalmi feltételek között dolgozó, szubjektív technikai eljárásokkal kísérletezô alkotók között. Budapest, 2008. február 5.

BEKE László

BILDLICH GESPROCHEN „EINFÜHRUNG

ZUR

AUSWAHL

VON

JENÔ

DETVAY

”

Die Ausstellung stellt nicht einfach eine subjektive Auswahl dar, sie ist vielmehr eine Art Stellungnahme zur ungarischen Fotokunst – und darüber hinaus. Jenô Detvay, stets auf der Suche nach Neuem, hatte als junger Mann und Autodidakt zu Beginn der 1970er Jahre eine lose Bindung zu den Avantgardebewegungen in Budapest. Er lebte dann jahrelang in Paris und gründete nach seiner Rückkehr, nach der politischen Wende in Ungarn die Galerie BOLT, deren Schwerpunkt die Fotografie bildet. Zusammen mit seiner Ehefrau, Judit Hangyál, organisierte er mehr als hundert Ausstellungen mit beinahe siebzig Bilderheften und einigen Büchern mit ein paar Tausend interessanten Fotos als bleibenden Dokumenten. 2007 veröffentlichte er ein Buch mit interessanten und vergessenen Schriften rund um die Fotografie, bespickt mit gefundenen – „herausgekramten“ – Fotos, die von Detvay digital bzw. typografisch bearbeitet wurden. (Ich kenne niemanden, der sich über dieses Buch als Geschenk nicht gefreut hätte.) Jeder, der die Homepage von Jenô Detvay (www.detvay.hu) besucht, kann sich selbst davon überzeugen, dass Detvay einerseits ein Kurator und alternativer Galerist ist, der die Fotografie in den Mittelpunkt seines Interesses gestellt hat, andererseits beobachtet er intensiv die Beziehungen der Fotografie zu anderen Künsten oder gar zum alltäglichen Leben. Er organisiert Aktionen, bei denen die Fotografie entweder als Mittel oder als Endprodukt fungiert. Für diese Aktionen werden meist internationale Netzwerke mobilisiert. Mit der jetzigen Auswahl wird nicht die Absicht verfolgt, über das fotografische Leben eines Landes oder einer Hauptstadt Bericht zu erstatten. Sie stellt vielmehr eine Standpunktbestimmung oder Stellungnahme in einer Welt dar, in der wir täglich von Milliarden von Bildern umgeben sind. Von den unzähligen Bildern bleiben ein paar Dutzend für einen Moment stehen und ordnen

sich zu einer seltsamen Konstellation. Die Arbeiten der fünf ungarischen Künstler werden durch Werke von zwei österreichischen Fotografen ergänzt, die der Ausstellung eine Art emblematischen Rahmen geben: der eine Künstler ordnet Fußgänger in einzigartige Raum-Zeit-Panoramen, der andere stellt banale Gemüsezüchtungen als zeitlos scheinende Lebensräume dar. Ein Bild seltsamer als das andere, scheinbar ohne verwertbaren Zusammenhang. Als ob Jenô Detvay sein Hauptaugenmerk darauf gelegt hätte, voneinander abweichende Techniken nebeneinander zu stellen. Jede Technik könnte als Emblem des jeweiligen Künstlers verstanden werden. András BARANYAY arbeitete zunächst als Grafiker und schloss sich Ende der 1960er Jahre der berühmt gewordenen avantgardistischen Künstlerbewegung, der sog. „Iparterv”-Generation, an. Bereits zu diesem Zeitpunkt entwickelte er im Sinne der konzeptuellen Fotoanwendung zwei charakteristische Bildertypen, die Porträtausschnitte und die mit Bleistift gefärbten, verschwommenen oder aufeinander exponierten Fotos. Viele von uns erkennen die Modelle der beinahe vierzig Jahre alten Porträtausschnitte wieder, obwohl es schon damals die Absicht des Künstlers gewesen war, die Schwelle der Erkennbarkeit und die Grenzen des psychologischen Ausdrucks zu relativieren. Seine verdeckten Selbstporträts und seine Gestikstudien kombinieren ebenfalls die Modalitäten der „Entfremdung“ mit den an die pointillistische Maltechnik erinnernden farbigen Oberflächen. Balázs CZEIZEL präsentiert Fotogramme bzw. wie Fotogramme wirkende, eingescannte und vergrößerte Insektenporträts. Man bekommt ein differenzierteres Bild von dem Künstler, wenn man weiß, dass er angewandter Grafiker und Büchermacher ist, der die Grundidee für seine Fotos oft aus der Drucktechnik schöpft. Seine riesigen Spinnen- und Insekten-„Phantome“ reihen sich in die Serie ein, zu der auch die aus dem 19. Jahrhundert stammenden Röntgenaufnahmen von Muscheln, Schnecken

gehören. Später erscheinen auf den Fotogrammen, dann auf der Oberfläche von Kopierern und Overhead-Projektoren lebende und tote Pflanzen und Tiere. Die auf dem schwarzen Hintergrund erscheinenden durchsichtigen Insekten werden zu monumentalen, zuckenden Skeletten und tragen eigentlich zur Gattung des Fotogramms bei. József HAJDÚ, der im Übrigen ein hervorragender Architektur- und Denkmalfotograf ist, ergänzt den Gedankenkontext der Ausstellung durch den Begriff des “gefundenen“ Fotos. Er besitzt eine große Menge an Röntgenaufnahmen, die bereits in den 1930er Jahren zu Aufnahmezwecken „rezykliert“ und als Negative für die Herstellung weiterer Bilder benutzt worden waren. Mit dieser Geste gliedert sich Hajdú in einen technik- und geistesgeschichtlichen Vorgang ein, denken wir nur daran, dass selbst László Moholy-Nagy, ein Erfinder des Fotogramms, die kreative Bearbeitung der damaligen Wachsschallplatten (Erzeugung von „konkreter Musik“ durch Einritzen) vorschlug. Heutzutage verwenden Hajdú und seine Zeitgenossen die Oberflächen von elektromagnetischen bzw. digitalen Schallplatten (CDs, Silizium-Displays) für die Wiedergabe von neuen Bildern mechanischen oder technischen Ursprungs. Die Auffassung von Péter HERENDI ähnelt der Bildwelt von Balázs Czeizel, indem er sich ebenfalls für die reduktive, minimalistische Welt der druck- und optiknahen Makro- und Mikroaufnahmen interessiert. Als Ausgangspunkt seines Werkes wählt Herendi selbst ein besonderes Kunstwerk, seine eigene, verkleinerte dreidimensionale Maske (Arbeit der New Yorker Bildhauerin, Louise McCagg). Anstatt ein Objektfoto oder ein Stillleben zu machen, experimentiert Herendi mit digitalen Abdrücken, auf denen das Bild als finsteres, drohendes, schwarzes, eigenartiges Fetischobjekt erscheint. Jenô DETVAY beschäftigt sich – wie man es von ihm bereits kennt – mit der digitalen Reziklierung von gefundenen Fotos. Alte

Sportfotos von Schwimmern, (Ski)Springern werden spiegelsymmetrisch verdoppelt. Dadurch werden die Gestalten von den an sich schon außergewöhnlichen Bewegungsformen und Posen entfremdet und zu erstarrten architektonischen Figuren gemacht. Auf diese Weise kommen nicht nur architektonische, sondern auch archetypische Zeichen zustande, ähnlich den Karyatiden von Brancusi oder Modigliani. Die zwei österreichischen Künstler sind extreme Gegensätze. Michael MICHLMAYR ordnet die Fußgänger der Großstadt in lange, horizontale Streifen. Einmal wird der Raum rhythmisch gegliedert, dann gehen die Figuren im Gänsemarsch und ein anderes Mal bilden sie asymmetrische Sequenzen. Regelmäßigkeit und Unregelmäßigkeit wechseln sich ab. Der Künstler greift auf die Grundzüge des frühen konzeptuellen Fotos zurück, gleichzeitig schafft er „Raum-Zeit-Kontinua”, die die Zeitspekulationen des Fotos, Films, Videos oder gar des Zielfotos kombinieren. Im Gegensatz zur sophistizierten Bildwelt von Michlmayr stellt das Werk von Armin BARDEL ein „Stillgewässer” des Unscheinbaren dar. In den Einmachgläsern, die zur Gemüsekonservierung verwendet werden, läuft das Leben ganz unbemerkt ab: die Fotos modellieren die Naturvorgänge bis zum Verfall. Der Künstler legt großen Wert darauf, die selben Umstände bzw. Bilder in verschiedenen Ausstellungen, in verschiedenen gesellschaftlichen Kontexten zu zeigen. Die Ausstellung bietet eine ausgezeichnete Gelegenheit, in einer Art bildlichen Konstellation, im „fotografischen Feld“ (Pierre Bourdieu) Zusammenhänge zwischen Künstlern, die unterschiedliche Motivationen haben, unter verschiedenen gesellschaftlichen Rahmenbedingungen leben und arbeiten und mit subjektiven technischen Verfahren experimentieren, zu entdecken. Budapest, den 5. Februar 2008

László BEKE

"Vízibiotópok" installáció, 2002 "Wasserbiotope" installation, 2002

Armin BARDEL

remember Hainburg, Donauauen. régen volt már. egy kísérlet rekonstrukciója. kísérleti egységek egy ökológiai intézetben. nem mûalkotás. 51 darab évekig életképes uborkásüveg. ilyen zseniális a természet. csupán az alkotórészek helyes összeállítására van szükség. pocsolyavíz. sár, mikroorganizmusok, flóra & fauna. vízibolhák, rákocskák, csigák, piócák, férgek, békalencsék, rencék, átokhínárok. mi minden van benne. mi mindent nem lát az ember. látszólag nem történik semmi, legalábbis nem sok. figyelmes szemekkel kell vizsgálni. mennyi élet nyüzsög benne. növekedés, rothadás, táplálkozás és táplálékká válás. állandó körforgás egy apró térben. külsô behatás nélkül. nincs szüksége gondozásra. egyszerûen magára kell hagyni, nyugton kell hagyni. generálja és regenerálja magát. semmi nem hatol ki. befelé csak a fény. a fény fontos, hogy sarjadjon a zöld.

]A[

egy egyszeri alkalomra tervezett kiállításból eddig kb. öt további kiállítás készült négy különbözô országban (Ausztria, Ukrajna, Franciaország, Lettország). az eredeti koncepció minden egyes kiállításra átalakításra és bôvítésre került.

remember Hainburg, Donauauen. lang ist's her. rekonstruktion eines experiments. versuchseinheiten am ökoinstitut. keine kunst. 5l gurkengläser lebensfähig für jahre. so genial ist die natur. es bedarf bloß der richtigen zusammensetzung der ingredienzen. wasser aus tümpeln. schlamm, mikroorganismen, flora & fauna. wasserflöhe, krebschen, schnecken, egel, würmer, wasserlinsen, wasserschlauch, wasserpest. was da alles drin steckt. was man alles nicht sieht. scheinbar geschieht nichts oder nicht viel. man muss schon genau hinschauen. da wimmelt es nur so von leben. wachsen, faulen, fressen & gefressen werden. steter kreislauf auf kleinstem raum. ohne äußeres zutun. das objekt bedarf keiner pflege. einfach es sich selbst überlassen, in ruhe lassen. es generiert & regeneriert sich selbst. nichts dringt nach außen. nach innen nur licht. licht ist wichtig, damit auch das grün sprießt. aus einer einmalig geplanten wurden bislang ca. 5 weitere ausstellungen in 4 verschiedenen ländern (Österreich, Ukraine, Frankreich, Lettland). das ursprüngliche konzept wurde für jede weitere ausstellung neu adaptiert und erweitert.

TANDORI Dezsô

IV, V, VI, Kis fekete önarcképek, színezett fotó, 3x20x15cm, 1978, IV, V, VI, Kleine schwarze Selbstporträts, gefärbtes Foto, 3x20x15cm, 1978,

Autoportrair, I, 40x27cm, 1977 Autoportrair, I, 40x27m, 1977

András BARANYAY ]H[

…(Baranyay András mûvei nem fotók. Fényképezés az alapjuk, ám érdekes módon egy darabig az önábrázolás (a létezési entitás) ábrázolására használta a fotózós – beállítós – színezett közeget)…

BEKE László arcképe, 29x20cm, 1978 Porträtfoto von László BEKE, 29x20cm, 1978

…(Die Werke von András Baranyay sind keine Fotos. Fotografie ist die Grundlage, aber interessanterweise wurde der typische – gestellte – gefärbte Fotokontext eine Weile für die Abbildung der Selbstdarstellung (der Daseinsentität) verwendet)… Dezsô TANDORI

MAJOR János arcképe II, III, IV, 29x20cm 1978 Porträtfoto von János MAJOR II, III, IV, 29x20cm 1978

Balázs CZEIZEL

Czeizel fô érdeklôdési területe a fehér vonalredukció fekete háttér elôtt. Egy túlméretezett pók itt úgy jelenik meg, mint vékony, törékeny vonalak kaotikus hálójából alakuló fátyol. BEKE László

]H[

Czeisel interessiert sich für eine weiße Linienreduktion auf schwarzem Grund. Eine übergroße Spinne erscheint hier wie ein Schleier aus chaotischern Netz von dünnen, zerbrechlichen Linien. László BEKE

DRI, 100x100cm, 2001

Jenô DETVAY ]H[

…(Detvay régi sportújságokból vette képelemeit: horizontális irányban nyújtózó, sportoló alakok jellegzetes mozdulatfelvételeit, s ezeket elektrografikus úton alakította tovább. A kompozíciók a figurákat önmagukkal “konfrontálják”, azaz a megnyúlt vízszintes képmezô közepén elképzelt függôleges tengelyen tükrözve megkettôzôdnek, új jelentést kapnak, miközben érdekes ornamentikává alakulnak. A képek, ünnepélyes önértékükön túl, a monumentális épületdíszítmények, elsôsorban plasztikák mûvészettörténeti példáiból egész allúziósort idéznek fel a nézôben, kezdve a görög frízektôl egészen Péri László 1923-as berlini konstruktivista relieftervéig.)… MAURE R D ór a I, 30x220cm, c-print, 2002

II, 30x220cm, c-print, 2002

… (Die Bildelemente wurden alten Sportzeitungen entnommen: sich horizontal erstreckende, typische Bewegungsaufnahmen, die auf elektrografischem Weg weiterbearbeitet wurden. Die Kompositionen „konfrontieren“ die Figuren mit sich selber. Diese bekommen eine neue Bedeutung, indem sie mit Hilfe einer in der Mitte des verlängerten horizontalen Bildfeldes vertikal angebrachten imaginären Achse spiegelsymmetrisch verdoppelt werden. Gleichzeitig werden sie zur interessanten Ornamentik. Über den feierlichen Selbstwert der Bilder hinaus, werden die Beobachter an ganze Allusionsreihen von monumentalen Bauornamenten, in erster Linie Plastiken, angefangen von den griechischen Friesen bis hin zum Berliner konstruktivistischen Reliefentwurf von László Péri aus dem Jahr 1923, erinnert.) … D óra MAURE R III, 30x220cm, c-print, 2002

József HAJDÚ ]H[

…(A harmincas évek végétôl a hadigazdálkodás anyaghiánya következtében a kiselejtezett röntgenlemezeket egyes képzettebb amatôrök és a Magyar Rádió is mint lemezalapanyagot újrahasznosította. A vastag, mindkét oldalukon emulzióval borított felvételekre, amelyeken az emberi test belsô terének képei tárulnak fel, egy viaszlemez-vágógép segítségével zenék és ünnepi beszédek hanganyagait rögzítették. A középen kilyukasztott, immár hanglemezként is funkcionáló médiát 2325 cm átmérôjû, néhol kissé szabálytalan peremû korongformára vágták és felvignettázták. A bordák, koponyák, végtagok csontozatának ábráit hangbarázdák szántották fel és bekarcolt zenedarabok címei roncsolták. Hajdú felfedezte ezen ôsi „multimédia” multivizuális szépségét, és úgy döntött, hogy tovább bonyolítva a helyzetet, fényképeket készít a röntgennegatív-hanglemezekrôl. A nagyításokon a jelek háromféle lerakódása és egymást gyengítô vagy erôsítô hatása sajátosan „szellemképes” transzparenciát, tónusgazdagságot, az érzéki tér gazdagodását eredményezi.).… SZÛCS Károly …(Wegen des Materialmangels der Kriegswirtschaft wurden seit Ende der 1930er Jahre die aussortierten Röntgenplatten von einigen gebildeten Amateuren und vom Ungarischen Radio selbst als Plattenmaterial wieder verwendet. Auf die dicken, beidseitig mit Emulsion beschichteten Röntgenaufnahmen, deren Abbildungen Bilder des Menscheninneren offenbaren, wurde mit Hilfe einer Wachsplatten-Schneidemaschine Musik und Tonmaterial von festreden aufgezeichnet. Das in der Mitte durchbohrte, nunmehr als Schallplatte fungierende Medium wurde in Scheiben mit einem Durchmesser von 23-25 cm geschnitten und mit Vignetten versehen. Die Abbildungen der Knochenstruktur von Rippen, Schädeln, Gliedmaßen wurden von Schallfurchen durchpflügt und von den Titeln der eingeritzten Musikstücke zertrümmert. Hajdú entdeckte die multivisuelle Schönheit dieses alten „Multimediums“. Er machte die Sache komplexer, indem er Fotos von den Röntgennegativ-Schallplatten anfertigte. Auf den Vergrößerungen erzeugen die drei Schichten bzw. ihre schwächende oder stärkende Wirkung eine einzigartige Transparenz mit „Geisterbildern“, Tonreichtum und Bereicherung der Sinnesräume.)… Károly SZÛCS

X- Ray recor ds, I , I I , 1 00 x 10 0 cm digitális nyom at, 1 9 9 8 /2 0 03

X-Ray records, I, II, 100x100cm, digitaldruck, 1998/2003

Péter HERENDI ]H[

"Louise McCagg New York-i szobrásznô arcomról készített papírmaszkjának digitális lenyomatai."

“Digitale Abdrücke der von der New Yorker Bildhauerin, Louise McCagg, von meinem Gesicht angefertigten Papiermaske.“

Masz k I ,II,I II , 1 05 x7 1cm , di gi tรกl is n y omat, 2 0 0 3 Maske I,II,III, 105x71cm, digitaldruck, 2003

Michael MICHMALYR

Emlékmû , 35 x 200 cm , 20 0 7 Monument, 35x200cm, 2007

…(Munkáimban a tér és idô feszültségterében mozgok. Fényképészeti szekvenciák, amelyek „új” térbeli egésszé olvadnak, illetve állnak össze. Az idôrendi sorrendek a konstruált színtérbe történô új virtuális befonódás által új „realitást” nyernek.)…

Hôsök ter e, 35 x 200 c m, 2 005 Heldenplatz, 35x200cm, 2005

]A[

Hot Dog, 3 5 x 20 0cm , 2 00 5

...(In meinen Arbeiten bewege ich mich im Spannungsfeld von Raum und Zeit. Fotografische Sequenzen werden zu einem "neuen" räumlichen Ganzen verschmolzen, bzw. neu zusammengesetzt. Die zeitlichen Abfolgen bekommen durch das neue virtuell Eingeflochtensein sein in diese konstruierte Bühne eine neue „Realität“.)...

MITTELEUROPÄISCHEN KULTURINSTITUT H-1088 Budapest, Rákoczi út. 15. Telefon: +36 1 3270005 keki@ella.hu • www.keki.hu

G A L E R I E B O LT B U D A P E S T Telefon: +36 30 3690675 +36 30 8594022 bolt@c3.hu • www.c3.hu/~bolt

FENTTARTVA

A-1020 Wien, Hollandstraße 4 Telefon: +43.1.2140581 • Fax:+43.1.2162796 E-Mail: office@collegiumhungaricum.at Web: www.collegium-hungaricum.at

VORBEHALTEN

COLLEGIUM HUNGARICUM UNGARISCHES KULTURINSTITUT

Kiállítást rendezte, a Bécsi Magyar Kulturális Intézet a Bolt Galéria és a Közép-európai Kulturális Intézet. Die Ausstellung wurde vom Collegium Hungaricum Wien, der Galerie Bolt und dem Mitteleuropäischen Kulturinstitut Budapest veranstaltet Szöveg / Text: BEKE László Fordítás / Übersetzung: CSEPELA Odett Grafikai terv / Grafik: EUGÈNE Nyomda / Druck: H T S A R T TÁMOGATÓK / SPONSOREN: c3 Kulturális és Kommunikációs Központ c3 Zentrum für Kultur und Kommunikation HALÁSZ Iván H T S A R T KÖSZÖNET / DANK: Galerie VRAIS REVES / Lyon, FR ÉBLI Gábor

A B OLT GALÉRIA KIADVÁNYAI / PUBLIKATIONEN DER GALERIE BOLT KÉSZÜLT 600 PÉ LDÁNYBAN / GEDRUCKT IN 600 EXEMPLAREN ISBN 978 963 9009 56 1 • ISSN 1218-456 x

Wien (Austria). Expo Hongrie-Autriche. Autriche. Jusqu'au 20 avril

6/28/09 10:02 PM

KunstNET Österreich - Galerie UngArt

6/28/09 10:01 PM

Ausstellungsliste iste nach Galerien Ausstellungsliste iste nach Künstlern Accueil

Archives

Galerie Photos

Festivals

Musique(s)

Dossiers siers culturels

Livres

Théâtre

Arts

Ecrivez un article

Danse 100 festivals fe estivals

Cinéma

Critiques iques

Contact

Accueil > Archives > Archives Art

Tourisme Téléchargements

Bildlich gesprochen ochen

Newsletter letter

Accueilil | Envoyer à un ami | Version imprimable

Fotografien von Armin Armin Bardel, András Baranyay, Balázs Czeizel, C Jenö Detvay, József Hajdú, Péterr Herendi und Michael Michlmayr

Recherche

HTML L

TXT

OK Recherche avancée

Wien (Austria). Expo Hongrie-Autriche. Hongrie ongrie -Autriche. Jusqu'au 20 0 avril Confrontation d'artistes Autrichienss et Hongrois avec pour curatour la Galerie alerie Bolt

Vernisage: 12. M ärz 2008, 19 Uhr März Die Ausstellung g wird von n Dr. László Beke,, Direktor des Instituts für Kunstgeschichte e der Ungarischen Akademie der Wissenschaften aften (Budapest), und Dr. Walter Seidl, Kulturwissenschaftler er (Wien) eröffnet

Agenda da « Juin 2009 20 009 »

La Collegium Hungaricum Wien et lla a Galerie Bolt ont le plaisir de vous inviter au vernissage de l'exposition Armin Bardel /A András Baranyay Balázs Czeizel Jeno Detvay József Hajdú Péter Herendi Michael Michlmayr /A L’exposition est introduite par Laszlo o BEKE (H) et Dr. Walter SEIDL, (A) 12 03 2008 à 19h à la Collegium m Hungaricum Wien Vernissage en présence de l’artiste. L'exposition est ouverte jusqu'au 20 04 0 2008, Collegium Hungaricum Wien, A-1020 A - 1020 WIEN, Hollandstr. 4 Tel.: +43 1/214 0581-205 0581 - 205 Fax: +43 1/216 2796 magdolna.kocziha@collegiumhungaricum.at ricum.at www.collegium-hungaricum.at www.collegium - hungaricum.at Commissaire: La Galerie BOLT. Catalogue alogue No 68. bolt@c3.hu http://www.c3.hu/~bolt

L 1

M 2

6 16

3 23

0 30

500 Hôtels ôtels à Paris Economisez misez jusqu'à 75% sans frais rais de réservation et payez ez à l’hôtel! www.booking.com www.boo oking.com

Opéra p à Vienne Autriche he La Flûte te enchantée,La Chauve-Souris Chauve e- Souris Concerts de Mozart zart et de Strauss www.operavienne.com www.ope eravienne.com

Vendredi 14 Mars 2008 bolt@c3.hu Lu 231 fois

859 Hôtels ôtels à Paris P i De 1 à 5 étoiles: Comparez arez Les Hôtels de Paris et e Réservez! Venere.com/Hotels_Paris Venere.c com/Hotels_Paris

Liste de liens 11e FESTIVAL INTERNATIONAL d'ORGUE DU MONETIER LES BAINS Festival Vice & Versa Au Bonheur des Mômes Festival de Musique Ancienne de Callas Festival de la bande dessinée de Sérignan JAZZ AU PALAIS Les Nuits du Brusc LES SOIREES DU PALAIS Festival Mondial d'Art Naif Rencontres chorales de l'Olivier Goud'Acoustic JAZZ A SETE CHARLIE JAZZ FESTIVAL Festival Archipel, Musiques d'Aujourd'hui Au Bonheur des Momes 8e Rencontres d'été 14e festival Brassens à Charavines Festival de Martigues Fête de l'Absinthe FESTIVAL INTERNATIONAL DU FILM D'AVENTURE ET DECOUVERTE Janvier dans les étoiles 10ème festival du d cirque contemporain La Note Bleue Les Nuits du Brusc Musicales internationales Guil -Durance 11e FESTIVAL INTERNATIONAL d'ORGUE DU MONETIER LES BAINS 32e Festival international de musique sacrée de l'Abbaye de Sylvanès

Dans la même rubrique : Un 'after' chez Ze art boutique que à Saint Saint-Germain-des-Prés - Germain - des - Prés - 15/05/2009 15/05/2009 ées au Musée d'archéologie tricastine, e, Saint-Paul-TroisSaint- Paul - Trois 16 mai 2009, Nuit des musées Châteaux, Drôme - 12/05/2009 es dans le cloître de la Cascade ... à Bourg B St- Andéol 16 mai 09, Des marionnettes St-Andéol (Ardèche) - 04/05/2009 nd la Cave de Lugny (Rhône) déploie e ses Charmes Les 16 et 17 Mai 2009. Quand 23/04/2009 p Frédéric Clavère à la Galerie du Tableau eau à Marseille 20 au 25 avril,, exposition Frédéric 20/04/2009 tion Com2art expose au Lavoir Vasserot rot - Saint Tropez 26 avril au 3 mai, L'Association 12/04/2009 tion Attila Rath Geber à la Galerie du u Tableau à Marseille 30 mars au 18 avril, exposition 02/04/2009 édéric Clavère, galerie du Tableau à Marseille - 26/03/2009 6 au 11 avril, exposition Frédéric P erie Estades à Toulon 4 Avril - 7 Mai, exposition Pierre Deval ( 1897 - 1993 ) à la galerie 24/03/2009 c - espèces de champs à Galerie ie des Eyguésiers à AixAix6 au 18 avril, Espèces des champs en- Provence - 22/03/2009 en-Provence tion de Kamel Khelif et Jean Marc Pontier ontier à la Galerie Alain 25 mars au 25 avril, Exposition Aix- en- Provence - 21/03/2009 21/03 3/2009 Paire à Aix-en-Provence aleries de la rue Louise Weiss à Pariss - 19/03/2009 Mars, expositions dans les galeries 13 mars au 10 avril, Regard sur la photographie comtemporaine Géorgienne, galerie l arbre de vie à Blacons (Drôme)) - 17/03/2009 l'arbre herine Bres-Rhocanges Bres - Rhocanges expose à l'Atelier elier Bleu à Aix en Du 30 mars au 30 avril, Catherine Provence - 12/03/2009 M Marie - Hélène Fabra à la galerie du Tableau ableau à Marseille 23 au 28 mars, exposition Marie-Hélène 12/03/2009 M 24 au 29 mars, Dessins du Moyen Age au XXème siècle, dessins d'ici et d'ailleurs au 10/03//2009 Louvre des Antiquaires - 10/03/2009

http://www.arts-spectacles.com/Wien-Austria-Expo-Hongrie-Autriche-Jusqu-au-20-avril_a352.html m/Wien-Austria-Expo-Hongrie-Autriche-Jusqu-au-20-avril_a352.html riche-Jusqu-au-20-avril_a352.html

Femmes es Thailandaises Rencontrez ntrez des femmes thailandaises daises à la recherche che de l'âme soeur! www.ThaiLoveLinks.com www.Tha aiLoveLinks.com

Hôtel à Paris 400 hôtels ôtels - Tarifs jusqu'à à -60% - 60% ! Charme, Design, n, Luxe ou Familial

GALERIE UNGART 13.03. - 20.04.2008

Die Ausstellung ung der Galerie UngArt im Collegium C Hungaricum präsentiert Werke fünf ungarischer und zwei z österreichischer Fotografen. Die Ausstellungsstücke, allesamt samt von der Budapester Galerie Bolt ausgewählt und geliehen, geben ge eben ein breites Spektrum zeitgenössischer scher Fotografie wieder und überschreiten ü dabei mitunter die e Grenze zur bildenden Kunst. t. Gezeigt wird d nicht einfach eine subjektive ve Auswahl, das Ziel ist vielmehr eine ne Stellungnahme zur zeitgenössischen nössischen Fotografie. Nicht die Darstellung arstellung des künstlerischen Lebens eines Landes steht im Vordergrund, rdergrund, sondern einzelne Momentaufnahmen aus der uns umgebenden gebenden Bilderwelt. Die jeweilige e Technik eines jeden Künstlers ers kann zugleich als Kennzeichen n seiner Arbeit verstanden werden. erden. András Baranyay fertigt verdeckte eckte Selbstbildnisse und Bewegungsstudien wegungsstudien in Form handgefärbter ter Analogbilder an. Balázs Czeizel zeizel verwendet bei seiner Arbeit it die Digitalkamera, mit welcher cher er fotogrammähnliche ähnliche Bilder bzw. vergrößerte erte Portraits von Insekten erzeugt. József zsef Hajdú greift auf alte Röntgenaufnahmen ntgenaufnahmen zurück, die bereits in in den 1930er Jahren für Tonaufnahmen naufnahmen wieder verwertet wurden. w gative und recycelt sie zu Er nutzt diese als Negative weiteren Bildern. dern. Péter Herendi experimentiert entiert mit digitalen Aufnahmen von seiner eigenen verzerrten en und dreidimensionalen Maske (einer er Arbeit der New Yorker Bildhauerin hauerin Louise McCagg). Jenö Detvay, y, Kurator der Ausstellung und nd Betreiber der Galerie Bolt, beschäftigt äftigt sich mit der digitalen Wiederaufbereitung W von alten Sportaufnahmen. aufnahmen. Durch die Doppelung, lung, Gegenüberstellung und letztlich h Entfremdung menschlicher Gestalten G entstehen gleichsam architektonische a Figuren. Michael hael Michlmayrs Bilder von städtischen Passanten, die sich in Regelmäßigkeit mäßigkeit und Unregelmäßigkeit ßigkeit abwechselnd wiederholen, len, fügen sich zu einem neuen räumlichen mlichen Ganzen. Dagegen zeichnet chnet sich Armin Bardels Bilderwelt d urch scheinbare Bewegungslosigkeit osigkeit aus: Seine durch „Wasserbiotope“, tope“, mit Donauwasser gefüllte llte Gurkengläser, bilden den genialen n Kreislauf der Natur auf kleinstem instem Raum ab.

www.FastBooking.com www.Fas stBooking.com

aix-en-provence aix -en n -provence ardèche arles avignon bouches bouches-du-du rhône chorégies d'orange

danse e

drôme

exposition osition festival genève ve

gers

isère

jacqueline ueline aimar

jazz

jazz z in marciac Page 1 of 2

http://www.kunstnet.at/ungart/08_03_13.html t/08_03_13.html

Page 1 of 1

Te x t : L 谩 s z l 贸 B E K E

G A L E R I B O L T B U D A P E S T 2 0 0 8