Friss Hús Budapest ISFF 2022 - Programme Catalogue

A

magazinja

FUTURE CINEMA

Nagy Katica, Friss Csillag

1990 HUF

KIÉ LESZ A JÖVŐ? /// LASSÍTS! A TARTALOM MEGVÁR /// XR: SZÉP ÚJ, INKLUZÍV VILÁG /// BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, FRISS HÚS!

TARTALOMJEGYZÉK

Kis Hajni

KÜLÖN FALKA

A jövő színészei: Nagy Katica és Váradi Gergely, az első két Friss Csillag Hartung Attila

FOMO

TALLINN BLACK NIGHTS

MEGOSZTOD, ÉS URALKODSZ

Kik lesznek a jövő filmes szakemberei? Antal Dániel elemzése

14

Lassíts! A tartalom megvár - Weyer Balázs a niche tartalmak jövőjéről

18

Cipőben a moziban: a film érzelmi ereje - Dési András György a mozi és a streaming élményének különbségéről

, k ü j n ö z Kös ó s l ´ e z a y g o h t e k e t e m fil hozzánk ! k o t á t z o h

8

Badits Ákos

A megtartó erő: közös történeteink

ŰRPIKNIK

- Turi Tímea közösségekről, történetekről

22 26

Inkluzív jövő: a virtuális valóság szerepe a sokszínűségben: Fazakas Fanni XR rendező egy szép új világról

28

Kárpáti György Mór

Ki viszi át a túlsó partra? - az európai film jövőjéről Deák Dániel

32

GUERILLA

Kamu fesztiválok útvesztőjében - Osváth Gábor a pénznyelők elkerüléséről

34

Empátia a filmkészítésben: Nagy Borbála filmrendező, Fabricius Gábor

a Friss Hús korábbi fődíjasa és zsűritagja

ELTÖRÖLNI FRANKOT

Magyar kisfilm a Cannes-i Filmfesztivál műsorán:

Baranyi Benő

ZANOX

36

a Friss Hús köszönti Szelestey Blanka Hajszálrepedését

42

10 éves a Friss Hús: Deák Dániel a tehetséggondozás fontosságáról

44

Katalógus

46

KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK

Impresszum A Friss Hús fesztivál szervezői: Berényi Diána (marketing), Bukovics Zoltán (grafika, tördelés), Deák Dániel (alapító, fesztiváligazgató), Eszter Dániel (technika), Gál Krisztián (nemzetközi doku), Ghyczy Dia (arculat) Herczeg Zsófi (szerkesztő, animációs szerkesztő), Hirling Bálint (fotó) Jakab Veronika (szakmai programfelelős), Kavalecz Aida (közösségi média), Libor Anita (alapító, szerkesztő) Lukácsi Zsófia (helyszínkoordinátor), Marton Krisztián (fordítás), Oláh Gergely Máté (fotó), Osváth Gábor (nemzetközi program), Pauló-Varga Ákos (sajtó), Teszler Tamás (diákvetítések), Tóth Szilvia (helyszínkoordinátor), Tőkés Anna (sportfilmek), Untsch Kata (szakmai programfelelős), Vodál Vera (programkoordinátor)

Nemes Jeles László

SAUL FIA

Szilágyi Fanni

VESZÉLYES LEHET A FAGYI

Future Cinema Szerkesztő: Libor Anita Grafikai munka: Ghyczy Dia Tördelés: Bukovics Zoltán Webfejlesztés: Blueray Digital Kft. Felelős kiadó: Daazo Kft. – Deák Dániel HU ISSN 2064-2113 Megjelenik 2022. június 2-án.

Bernáth Szilárd

LARRY

Bagota Béla

VARSÓ NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL 2019

VALAN - AZ ANGYALOK VÖLGYE FUTURE CINEMA MAGAZIN

3

Csak röviden

A tizedik Friss Hús Budapest Nemzetközi Filmfesztivált rendezzük meg. Eddig több mint 300 magyar kisfilmet mutattunk be a fesztivál története során, összesen 40 ezernél is több nézőnek.

A Friss Hús lényege, hogy sosem állunk meg: minden évben megküzdünk egy-egy új izgalmas programért és minden egyes új nézőért – senkit nem hagyunk a Bajcsy-Zsilinszky út szélén, mindenkit a Toldi moziba (és újabban a Városháza udvarára) terelünk.

A fesztiválok sajátossága, hogy jelen időben zajlanak; a vetítéseken jó esetben megszületik a nézőkben a katarzis, amit kitáncolnak magukból a bulikon, majd a szakmai beszélgetések során helyreállítják a szellemi egyensúlyt – aztán hirtelen vége, és a következő évig várni kell az újabb múlandó élményre.

Az idei Friss Húsra készített kiadványunk ezzel kíván dacolni. Szeretnénk a lenyomatát adni annak, ami most a Friss Hús körül összegyűlt gondolkodókat foglalkoztatja: olyan kérdésekre kerestük velük együtt a választ, amelyek a filmezés, a filmkészítés és a filmnézés jövőjére vonatkoznak. És hogy miért

4

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

pont a jövő? A világ talán sosem volt ennyire turbulens átalakulásban, mint mostanában. A koronavírus-járvány nagyon mélyen érintette a filmfesztiválokat, az pedig csak a közeljövőben derül ki, hogy a háborús helyzet mennyire formálja át a filmvilágot. Azt gondoltuk tehát, hogy ilyenkor érdemes a távolba tekinteni, hátha kiderül, hogy közelebb van, mint gondolnánk.

Büszkék vagyunk a kiadványra, de a Friss Hús elsősorban 2022-ben is a filmekről, az együtt mozizásról szól. Soha ennyi alkotást (összesen 115 filmet) nem tűztünk még műsorra. A legfrissebb magyar és nemzetközi versenyfilmek mellett speciális programok (sportfilmek, queer- és horror-válogatás), nemzetközi kitekintések (Best of Austria, a Fist of Europe program a berlini Interfilm és Brüsszeli Nemzetközi Rövidfilmfesztivállal együttműködésben), és sok-sok szakmai beszélgetés a környezettudatos filmkészítésről, a formátumok jövőjéről, a filmes technológiák fejlődéséről.

Tartsatok tehát velünk a Toldi moziban vagy a Városháza udvaron, és nézzétek meg velünk a jövő klasszikusait!

Deák Dániel fesztiváligazgató

FUTURE CINEMA MAGAZIN

5

6

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

7

„MAJD MI CSINÁLUNK ÚJ PROBLÉMÁKAT”

Valóban megoldja-e a generációváltás a magyar filmszakma problémáit? Mit vártak a most pályakezdő színészek a saját karrierjüktől, amikor eldöntötték, hogy színészek lesznek?

Nyitott az út külföldre vagy a streaming-sorozatokba?

Nagy Katicát (Gólyatábor, Rossz versek, Magdolna) és Váradi Gergelyt (Guerilla, Csendes környék, A besúgó), a két idei Friss Csillagot kérdeztük. szerző: Kovács Bálint, a hvg.hu újságírója, fotó: Hirling Bálint

Emlékeztek még, milyen elképzelésekkel felvételiztetek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre?

Mennyire változott meg bennetek ez a kép, miután ténylegesen elkezdtétek a pályátokat?

Váradi Gergely: Én csak addig láttam előre, hogy vegyenek fel az egyetemre, addig legfeljebb olyan vágyaim voltak, mint hogy nagy színházakban játszhassak. Így amint felvettek, lett egy fura céltalanság-érzésem. Az első két évből a bolyongás és a keresés maradt meg, de aztán elkezdtek kirajzolódni előttem a célok, amik viszont folyamatosan változnak. Ha találkozol a valósággal, az formálja az erről alkotott képedet; én egyelőre annyit tudok, hogy olyan munkákban szeretnék dolgozni, amiket szívből tudok szeretni.

Nagy Katica: Én is csak arra vágytam, hogy mindenképp vegyenek fel. Utána rotációban váltakoztak a vágyaim: mindig abba éltem bele magam, ami épp előttem volt. Ha kőszínházba hívtak, azt éreztem, akkor én egy vidéki kőszínház tagja leszek, és tíz évig becsületesen, kőkeményen fogok dolgozni.

Amikor nem volt színházi munkám, csak szinkronizáltam, azt éreztem, hogy jó, hát akkor szinkronszínész leszek, és egész életemben nagyon jó szinkronmunkáim lesznek, az is tök jó dolog.

Amikor pedig filmeztem, nyilván azt hittem, hogy

8

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

folyamatosan forgatni fogok – de hát az ember nem forgat folyamatosan. Mostanra mindez ös�szekeveredett bennem; szabadúszó vagyok, azzal áramlok együtt, ami jön, és élvezem, hogy ez a három lehetőség váltogatja egymást.

Ezek szerint nem is képzeltétek el úgy a majdani pályátokat, hogy mondjuk Törőcsik Mari karrierívét követitek, évről évre egyre nagyobb szerepekkel és elismerésekkel a Kossuth-díjig?

NK: Törőcsik Marira valóban azt mondják, hogy az ő pályája volt a lehető legszerencsésebb, legáldásosabb, amit egy színész kívánhat; de még ő is azt nyilatkozta, hogy volt három olyan törés a pályáján, amikor azt hitte, vége a karrierjének. Mi együtt élünk ezzel a hullámzással, és tudjuk, hogy az ilyen folyamatosan felfelé ívelő pálya nagyon kivételes dolog.

VG: A színészet állandó bizonytalanság, és nem is a biztos pontokat kell keresni, hanem megtanulni kezelni ezt a bizonytalanságot. Nem tudom, Magyarországon olyan sokat jelentenek-e a díjak.

NK: Még egy óriási filmszerep sem jelent semmit, és ezzel csodálatos együtt élni, mert rá is teszi a fókuszt a szakmai feladataidra, és le is veszi

FUTURE CINEMA MAGAZIN

9

róla: így van tered másfelé is koncentrálni, például a magánéletedre, vagy én például szeretnék egyszer majd egy vidéki házat, amit én rendezek be. Miközben persze, azért fontosak a nagy szerepek is.

VG: Én azért kikacsintanék külföldre egy-két produkcióra.

Mindenki arra vágyik, hogy Hollywoodban játszhasson.

Ez a vágy mindenkiben megvan, aki elkezd filmezni, ezt a környezetemen is érzékelem. Bennem is jelen van, de nem intenzívebb annál, mint hogy itthon dolgozzak.

Ez mennyire tűnik most reális lehetőségnek?

NK: Szerintem az utóbbi tíz évben egyre több a lehetőség. Tíz éve azt sem tudtuk volna elképzelni, hogy magyar színészek olyan díjakat kapjanak, mint Stork Natasa vagy Borbély Alexandra, vagy a rendezők olyanokat, mint Nemes Jeles László vagy Enyedi Ildikó. Ez egy jó irány, és remélem, hogy így is marad. És ez kihathat a színészekre is.

VG: Amit elért Mundruczó Kornél vagy Rév Marcell, azt most már egy színész is elérhetné. Bele kell húznunk, Kati!

Gergő, van konkrét terved is arra, hogy juss el külföldre?

VG: Úgy néz ki, nyáron lesz egy salzburgi színházi koprodukciós munkám, ahol remélhetőleg tudok kapcsolatokat építeni. És azért az se rossz, hogy A besúgót 61 országban vetítik, ez jó kiugró lehet.

Cannes-ban is ott lesz egy kisfilmünk, szóval látnak külföldön is. Innentől már csak reménykedni tudok.

NK: Mindenki arra vágyik, hogy Hollywoodban játszhasson. Ez a vágy mindenkiben megvan, aki elkezd filmezni, ezt a környezetemen is érzékelem. Bennem is jelen van, de nem intenzívebb annál, mint hogy itthon dolgozzak. Azt érzem, hogy bármi megtörténhet, de már nem akarok rágörcsölni – régen voltak ilyen periódusaim is.

Megtanítja azt bárki a fiatal színészeknek, hogy hogyan menedzseljék magukat, mit tegyenek akár a külföldi elismertség érdekében?

VG: Én az egyetemen azt a mondatot kaptam, hogy mindegy, mit csinálunk, csak legyen feladatunk, mert azzal tudunk fejlődni. Azaz jobb egy kevésbé

10

ismert vagy elismert helyen egy nagy feladat, mint egy nagyon ismert helyen behozni a színpadra egy szamovárt.

NK: Az egyetemi oktatás inkább a színházi területre specializálódott, kevesebb volt a filmes képzés. Nemrég segítettem castingolni egy kollégámnak, velem csinálták meg az összes jelenetet, ha kellett, kisfiút játszottam, ha kellett, öregembert. És ott többet tanultam a filmezésről, mint az egyetemen egy év alatt. Ez nagyon hasznos tapasztalat.

VG: Mi ilyen szempontból szerencsésebbek voltunk, mert pont az első éveink alatt íveltek fel a magyar filmek, és Pelsőczy Réka és Rába Roland, az osztályfőnökeink ezt észre is vették. A szabály az lett volna, hogy az első két évben nem engednek ki külső munkára színészeket, de minket mégis engedtek, engem épp a Guerillába, másokat az Aranyéletbe, a Becsúszó szerelembe, a Szép csendben-be, az Ida regényébe vagy A besúgóba. Az osztályfőnökeink próbálták is pótolni a filmes képzést, Szász János és Hajdu Szabolcs is tartott kurzust nekünk.

NK: Minket is kiengedtek, én is filmeztem már elsősként is, Kárpáti György Mór Gólyatábor című kisfilmjében. Az osztálytársam, Szalay Bence másodévesként játszotta el A viszkis főszerepét. Minden ilyen lehetőséget megragadhattunk, és nálunk Janisch Attila tartott órát. A tanáraink felfogása modern volt, de az egyetem színházfókuszú volt.

Én úgy érzem, a mi generációnk híd, ami összeköt egy csendes generációt, amelynek tagjai a szocializmusban felnevelkedve türelmet és mindennek az elfogadását tanulta, a 2000 körül születettek korosztályával, akik már iszonyú vehemensek.

A magyar filmszakmát a kuratóriumok összetételétől kezdve a kurzusfilmeken át az olyan direktívákig átjárja a politikai akarat, mint hogy legyenek történelmi filmjeink. Befolyásolja ez a ti pályátokat is?

NK: Tőlem még senki nem kérdezte meg, hogy kire szavaztam, akivel együtt dolgoztam, és én sem kérdeztem meg senkitől.

VG: Én érzem a politika hatását, és elszomorít, hogy morális döntések elé állítanak. Az SZFE elvétele után bennem felmerül a kérdés, hogy részt vegyek-e bizonyos produkciók létrejöttében. Furcsa helyzet lenne olyanokkal dolgozni, akik előtte elhordtak mindennek, és végzetes veszélyt láttak

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

11

egy végzős színészhallgatóban. Nem szeretnék ilyen kérdésekben dönteni, de ilyenek elé állítanak. És sokszor érzem úgy, hogy az ilyen produkcióknál nem tiszta a kommunikáció. Többször megesett, hogy nem akarták előre elmondani, milyen filmbe is hívnak: odaadják a jelenetet, de amikor megkérdezem, milyen filmről van szó, nem mondják el.

Ilyenkor azt érzem, hogy megpróbálnak becsapni, pedig a bizalom nagyon fontos ebben a szakmában. Ahol így indítanak, ott ez hiányzik. Pedig régies fejem van, szeretnék én is lovagolni és huszárvágtában kardozni, mert szeretek lovagolni és még vívni is tudok valamennyire. Nem áll tőlem messze ez a most erőltetett irány, csak nem mindegy, hogy milyen produkcióban csinálhatnám.

NK: Az ideális az lenne, ha megszűnne a filmes szakma politikával való átitatottsága és az ítélkezés, egymás mocskolása is. Jó lenne, ha ez nem nyomná rá ennyire a bélyegét mindenre.

A színészet állandó bizonytalanság, és nem is a biztos pontokat kell keresni, hanem megtanulni kezelni ezt a bizonytalanságot.

Sokszor hallottam azt idősebb kollégáktól, hogy a ti korosztályotok majd végre mindent helyrehoz, és ez a generáció végre kijavítja, amit ők elrontottak. Tényleg így lesz?

VG: Lehet, hogy ki tudjuk javítani az előttünk lévő generáció problémáit, de majd mi akarva-akaratlanul is csinálunk újakat.

NK: Én úgy érzem, a mi generációnk híd, ami ös�szeköt egy csendes generációt, amelynek tagjai a szocializmusban felnevelkedve türelmet és mindennek az elfogadását tanulta, a 2000 körül születettek korosztályával, akik már iszonyú vehemensek. De hogy ez hova fog kifutni, azt nem lehet még látni, csak azt, hogy egyre nő a szakadék az ellentétes nézeteket képviselők között. És ennek nem szabadna így lennie.

VG: Én úgy gondolom, bizonyos alapértékek mellett akkor is érdemes kiállni, ha konfliktusos helyzetbe is kerülsz miatta. Mert akkor nem kell magyarázkodnod magad előtt se. Én az SZFE elfoglalása alatt voltam végzős, és ez sok mindent meghatározott számomra. Még akkor is, ha akkor sem volt olyan fényes a jövőképünk: voltak álmaink, hogy ezzel majd minden megváltozik, de valahol mélyen mindenki készült arra, mi lesz, ha az egészet leverik.

12

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

Én az egyetemen azt a mondatot kaptam, hogy mindegy, mit csinálunk, csak legyen feladatunk, mert azzal tudunk fejlődni. Azaz jobb egy kevésbé ismert vagy elismert helyen egy nagy feladat, mint egy nagyon ismert helyen behozni a színpadra egy szamovárt.

A sok Magyarországon forgó külföldi film vagy sorozat fel tudja pörgetni egy magyar színész pályáját?

NK: Én nem látok benne hatalmas perspektívát, bár lehet, hogy csak én nem fókuszálok rá eléggé. Mindenképpen izgalmas lenne bekerülni egy ilyen produkcióba; én akár csak azért is elmennék egy forgatásra, hogy megnézzem, hogy működik, mert biztos, hogy rengeteget lehet belőle tanulni, és egészen más technikával dolgoznak még a színészek is. Őrületes lehet igazi profikkal, ilyen monumentális díszletek között és csodálatos jelmezekben forgatni. És a nagyszabású produkciók ellentéte, a szívességi alapon vagy minimális költségvetéssel, akár rendszeren kívül elkészült filmek jelenthetnek perspektívát, vagy ez csak kényszer, amiben muszáj, de nem jó részt venni?

VG: Jelenthetnek, persze. A monumentális produkciókhoz képest még A besúgó is kis költségvetésből készült, a Guerilla pedig az elsőfilmeseknek szóló Inkubátor programban forgott. A kis költségvetés okozhat családias hangulatot, ami nem csak több odafigyelést igényel, de ezt tudja nyújtani is. Szuperprodukcióban ez nem feltétlenül van így. Tud inspiráló lenni a pénztelenség, de hosszú távon biztosan fárasztó. De ha jó a munkafolyamat, ha jó volt együtt dolgozni, utána már nem is annyira érdekel, hogy milyen lett a végeredmény.

NK: Én forgattam közösségi finanszírozásból készült játékfilmet, és azt tapasztaltam, hogy abba mindenki sokkal több energiát fektetett, és jóval inkább közös projektté vált, szerelemmunkává, fontos üggyé. De a kis költségvetés közben okozott nagyon nehéz pillanatokat is – ami egyébként nagyon izgalmas volt. Mintha a túlélésért küzdenél, és sokkal jobban értékeled, ha jól sikerül a film, vagy ha kap valamilyen díjat. Ilyenkor az elismerés is sokkal többet tud adni lelkileg.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

13

KIK LESZNEK, MILYENEK LESZNEK A JÖVŐ FILMES SZAKEMBEREI?

A legtehetségesebb gyermekekért már a kora tinédzserkorban elindul a verseny - olyan kevesen vannak. szerző: Antal Dániel

Talán a legfontosabb változás a jövőben az lesz, hogy a filmesek, a filmen szereplő színészektől kezdve a kamera mögötti technikusokig, biztosan idősebbek lesznek. Magyarország – Európához hasonlóan – egy gyorsan elöregedő társadalom, ahol a jelenleg az emberek fele 45 év feletti. Mivel a filmes közönség gyakran a saját korosztályával azonosul, egyre több középkorú sztárt fogunk látni a filmeken. Mivel évtizedek óta minden évben kevesebb pályakezdő kerül a munkaerőpiacra, az előkészítő munkában, a kamera mögött, a filmforgalmazásban, egyre kevesebb fiatal fog dolgozni. A középkorú generációknak sokkal több dolguk lesz, ami a producerekre, munkaadókra, és a munkavállalókra is új felelősséget hárít. A jövő filmes szakembereinek fiatalkorukban el kell sajátítaniuk az élethosszig tartó tanulás stratégiáját, a munkaadóknak pedig meg kell ehhez teremteniük a feltételeket. Annak a darwinista modellnek, ami lámpamozgatónak vagy catering kisegítőnek bevesz egy fiatalt, és tehetsége, igyekezete szerint a munka közben betanítja a munkaerőt, és lecseréli a kevésbé igyekvő vagy tehetségeseket még fiatalabbakra, nincsen igazi jövője.

A jövő filmes szakembereinek fiatalkorukban el kell sajátítaniuk az élethosszig tartó tanulás stratégiáját, a munkaadóknak pedig meg kell ehhez teremteniük a feltételeket.

2018-ban a nagy magyar produkciós cégek a Filmintézetnek már vészharangokat kongattak, és arról beszéltek, hogy a környező országok összes szakembere sem fedezi a szükségleteket. Ebben az időben a Magyar Kereskedelmi és Iparkarma kutatásai is arról számoltak be, hogy a cégek több mint felének növekedését hátráltatta a munkaerőhiány. Az iparági vezetőkkel folytatott sok közös műhelymunka és empirikus felmérések segítségével ekkor készítettem egy tanulmányt azokról a humánerőforrás-problémákról, amelyek miatt a Covid-19 válság előtt égető munkaerőhiányhoz vezettek a magyar filmiparban.

14

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

A tanulmány, ahogy arra figyelmeztetett, 2018ban, egy hosszú konjunktúra-időszak végén készült, amikor a kereslet is folyamatosan nőtt, és az árak is állandóan emelkedtek. Akkor a probléma az volt, hogy a tao-támogatással ösztönzött magyarországi filmgyártás – természetesen ideértve a legtöbb szakembernek munkát adó, hazai bérmunkánkat – a növekedés akadályának látta a képzett munkaerő hiányát. A tanulmány elkészítésekor, a munkaerőhiány biztos jeleként, a producerek, részlegvezetők alig-alig értek rá egyegy interjúra, senki nem kapott levegőt sem a túlmunkától. Akkor azt javasoltam, hogy a következő, óhatatlanul bekövetkező recessziót a filmipar töltse továbbképzéssel és stratégia-alkotással. Sajnos egyikünk sem gondolta akkor, hogy a válság nem egy gazdasági konjunktúraciklus alja lesz, hanem egy váratlan sokk, egy világjárvány, ami a hosszú távú szerveződés helyett a vezetőket a rövid távú túléléssel fogja lefoglalni.

2022-ben azonban újralátogatva azokat a külső adatforrásokat, amiket 2018-ban használtam, azt látom, hogy az alapvető stratégiai helyzet nem változott. 2020-ban nagyon sok magyar vállalkozás nem tudta megőrizni a piacát és a munkatársait a lockdown alatt, de 2021 végére már a majdnem hasonló mértékű toborzási nehézségekről és munkaerőhiányról számoltak be a magyar gazdaság szereplői, mint 2018-ban. Az alapvető gazdasági környezet változatlan: egy súlyos demográfiai problémával rendelkező, de versenyképes iparral rendelkező országban a munkaerőhiány általánossá vált, és a magyar filmgyártás sok más, nemzetközileg is vonzó munkahelyet és karrierlehetőséget kínáló szektorral (például a világmárkákat gyártó autóiparral, szórakoztatóelektronikai hardver- és szoftvergyártókkal, a minőségi turizmussal) versenyez Magyarországon.

egy plurális, decentralizált struktúrára váltott át.

A több száz, vagy ezer fős, filmes és tévés vállalkozások, önálló képzési, humánpolitikai, adatkezelési tevékenységeikkel megszűntek vagy marginalizálódtak, és a helyüket több ezer apró vállalkozás vette át érdemi stratégiai humánpolitikai vagy adatgazdálkodási tevékenység nélkül.

Sajnos egyikünk sem gondolta akkor, hogy a válság nem egy gazdasági konjunktúraciklus alja lesz, hanem egy váratlan sokk, egy világjárvány, ami a hosszú távú szerveződés helyett a vezetőket a rövid távú túléléssel fogja lefoglalni.

A Covid-19 válság a munkaerőpiacon olyan változásokat indított el, ami alól a filmgyártás sem tudja kivonni magát. A munkahelyek digitalizációja, a távmunka sokkal elfogadottabb lett. Bár maga a film gyártása továbbra is nagyrészt helyhez – lokációhoz, stúdióhoz – kötött lesz, az előkészítés, az utómunka és a forgalmazás terén a távmunka fontosabbá vált. A mesterséges intelligencia fejlődése pedig nem csak egyre izgalmasabb vizuális effektek megalkotását teszi lehetővé, de megjelenik szinte a teljes értékláncban, a tervezésben, a disztribúcióban, és gyakorlatilag a teljes utómunkában.

A Nemzeti Filmintézet Képzési Igazgatósága által indított Filmipari Képzési Program a 2017-18-ban megfogalmazott szakmai elképzelések és kutatási eredmények alapján saját területén sok pozitív irányba mutató kezdeményezést indított el. De a stratégiai keret a pozitív kezdeményezések hatókörét, eredményességét lerontja.

A magyar filmes és tévés szakma a szocialista nagyvállalati rendszerről a kilencvenes években

FUTURE CINEMA MAGAZIN

15

A mesterséges intelligencia fejlődése pedig nem csak egyre izgalmasabb vizuális effektek megalkotását teszi lehetővé, de megjelenik szinte a teljes értékláncban, a tervezésben, a disztribúcióban, és gyakorlatilag a teljes utómunkában.

Ez az egyéni vállalkozókból, bétékből, káeftékből álló kreatív hálózat a magyar producerirodák, a filmalap és a tévék által irányított ökoszisztémában jelentős szakmai sikereket ért el. A 2010-es években a hazai gyártású filmek minősége óriási fejlődést mutatott az előző két évtizedhez képest. Újra lett Oscar-díjas magyar film, a Kincsem nézőszáma a kilencvenes évek sikerfilmjeit, a Sose halunk meg, a Valami Amerika vagy A miniszter félrelép számait idézte – egy lényegesen kevesebb mozival ellátott, kisebb közönséggel.

A minőségi javulás részben a hazánkban forgó rengeteg bérmunka eredménye is volt, ahol egyre nagyobb számban szereztek a magyar szakemberek korszerű munkakultúrát és szakismereteket.

Gazdasági értelemben azonban a magyar filmgyártás nem a hozzáadott érték növelésére, hanem az egyre növekvő mértékű tao és közvetlen filmtámogatással is ösztönzött bérmunkaversenyre, árversenyre épített, aminek a negatív árnyoldalai egyre kérdésesebbé teszik ennek a modellnek a fenntarthatóságát. Ez a pezsgő, csillogó, sikeres magyar filmszakma mágnesként vonzotta az igyekvő, fiatal, pályakezdő fiatalokat, de gyakran kihasználta, túldolgoztatta őket, nem gondoskodott az élethosszig tartó tanulásukról, a fejlődésükről és regenerációjukról.

Az a humánpolitikai gyakorlat, ami arra épül, hogy a kiégő, családot alapító, vagy a továbbképzésre se időt, se pénzt nem találó technikai stábot friss, de gyorsan kopó tudású, viszonylag olcsón kihasználható huszonéves állománnyal cseréli le, nem működőképes egy olyan országban, ahol a pályakezdők száma drámai tempóban csökken. 2021-ben kb. 48 százalékkal volt kisebb a pályakezdő korosztály, mint a rendszerváltáskor, és a csökkenés csak a Filmintézettel közös kutatásunk 2018-as elvégzése óta 12 százalékkal csökkent. Az első pályaorientációs, vagy pályaválasztási döntéseit meghozó gyermekek (akik elsősorban a szüleikkel, másodsorban az osztályfőnökükkel beszélnek) nem csak a film világa vonza: Magyarországon menő Audi és Mercedes autók készülnek, a legjobb IT cégek toboroznak mérnököket.

A legtehetségesebb gyermekekért már a kora tinédzserkorban elindul a verseny, mert olyan kevesen vannak. Azok a gyerekek, akik nem filmes családban, vagy nem olyan osztályban tanulnak, ahol az osztályfőnöknek nincsen világos képe a filmgyártásról, vagy nem hallanak a filmes lehetőségekről, vagy hamis ábrándképeket rajzolnak fel maguknak, hiszen a legtöbb filmes dolgozó nem lesz világhírű színésznő vagy sztárrendező, hanem a filmek előkészítésén, vagy a kamera mögötti stábban, vagy utómunkán fog dolgozni.

Egy logikus stratégiaváltás az volna, ha a magyar filmgyártás a magasabb hozzáadott érték irányába tudna elmozdulni. A 2010-es évek szédületes sikereit részben az a bőkezű tao-támogatási rendszer hozta el, aminek kiépítésén és megőrzésén sok szakember dolgozott, köztük jómagam is, közgazdászként. Ez a rendszer a rövid távú versenyképtelenségünket pénzzel kompenzálta, és azt garantálta, hogy a nagy költségvetésű és nagy stábigényű szuperprodukciók jó minőségű kiszolgálás mellett Magyarországon tudtak a legolcsóbban dolgozni. Hosszú távon azonban ez a modell csak ugródeszkának jó egy olyan országban, ami nem képes egyre népesebb stábokat kiállítani, hiszen krónikus munkaerőhiánnyal küzd. A magyar filmgyártás számára a logikus fejlődési út az a skandináv modell, ami egyre értékesebb feladatokat hagy

16

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

a magyar vállalkozásoknál és szakembereknél, és az olcsó munkát oda viszi, ahol sok olcsó munkáskéz áll rendelkezésre.

A magasabb hozzáadott érték azt jelenti, hogy képzettebb emberek magasabb jövedelemért dolgoznak, komplexebb feladatokat látnak el, nagyobb gépparkkal, több joggal. Ehhez megítélésem szerint olyan, részlegekre bontott stratégiákat kell alkotni, ami lehetővé teszi, hogy, a hang területén ne mikrofonokat és hangmérnöksegédeket, hanem zeneszerzőket, zajművészeket, hangutómunkát kínáljunk; a kellékezés helyett művészeti vezetőket; a Budapesten olcsón felvehető szimfonikus zenei betétek helyett zeneszerzőket, és így tovább.

A film egy szerzői jogi ágazat, egy olyan kreatív iparág, ami szellemi tulajdonra épül. A bérmunka helyett elő kell lépni a koprodukció felé, a magyar közönségnek szóló saját produkció felől a nemzetközi közönségnek szóló saját produkció felé.

A legjobban akkor mérhetjük le azt, hogy elindultunk a magasabb hozzáadott érték irányába, ha az egy főre jutó magyar filmes jövedelem elkezd nőni, és egyre több jog marad az országban.

Technológiai értelemben a váltás pedig azt jelenti, hogy különös figyelmet fordítunk azokra a jövőbeli filmes állásokra, ahol az új technológiák, különö-

sen a mesterséges intelligencia, és kisebb részben a blockchain is megjelenik. Ehhez Magyarországon vannak jó adottságok, Budapesten magas színvonalú műszaki képzés, Szegeden pedig kapcsolódó jogi kutatások zajlanak: a filmes vezetőknek oda kell figyelniük arra, hogy ezekről a helyekről olyan startupok indulhassanak el, amelyek eddig szokatlan helyekről toborozzák a jövő filmgyártóit.

A film egy szerzői jogi ágazat, egy olyan kreatív iparág, ami szellemi tulajdonra épül.

A bérmunka helyett elő kell lépni a koprodukció felé.

A Nemzeti Filmintézet 2021-ben indította el azt a pályaorientációs programját, ami a felsőoktatásban és a középfokú oktatásban igyekszik a filmes szakmák iránt felkelteni az érdeklődést. Számomra ez a program a leginkább előremutató kezdeményezés a Képzési Igazgatóság törekvéseiből, amihez megítélésem szerint a producereknek, utómunka studiók vezetőinek sokkal több támogatást kellene adniuk. Mint minden eddig említett kihívás kezelésével, a tinédzserek pályaorientációjában is csak azok a munkaadók tudnak részt venni, akiknek maguknak sincsen HR osztályuk, kutatási részlegük, adatvagyonkezelőjük. Ahhoz, hogy SzakmaSztár rendezvényen, vagy egy osztályfőnöki órán valaki felkeltse a fiúk, és még inkább a magyar filmgyártás utánpótlásából gyakran kieső lányok érdeklődését, világosítók, vizuális effektkészítők, zörejezők, forgatókönyv-fejlesztők kell hitelesen valljanak a gyerekeknek a szakmájuk szépségeiről. Ugyanúgy, mint ahogy a több ezer magyar filmes vállalkozásnak közösen kellene évente felmérnie a munkaerőállomány készséghiányait, anyagi, fizikai és mentális egészségét, és személyreszabott fejlesztési programokat kínálnia.

Közösen kellene stratégiai tanácsadók bevonásával elgondolkodni azon, hogy a mesterséges intelligencia hogyan nem elvinni, hanem hozni fogja a munkahelyeket Magyarországra. Miként lesz egy bérmunkából koprodukció? A poszt-covid munkahely digitalizáció miként tud értékesebb utómunkákat Magyarországon tartani?

A jövő filmesei tovább fognak élni, hosszabb karriert fognak tervezni, és akkor lesznek igazán sikeresek, ha az olcsó helyett drága, de minőségi munkahelyeket kínáló északi országoktól eltanulják a kooperáció és a szakmai önszerveződés kultúráját.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

17

Lassíts!

Hogyan lesz a moziból prémium slow-élmény? szerző: Weyer Balázs

A nagy gyorsulás közepette mindig vannak olyan ellentrendek, amelyek általában korábban mainstream termékek niche termékként való továbbélését jelentik. El lehet jutni repülővel is Santiago de Compostelába, mégis sokan caminóznak. Az egyre rövidebb szövegek és a Tik Tok korában nagy divatja a van a sokkötetes, lassú folyású regényeknek, mint Knausgaardé vagy Jón Kalman Stefanssoné.

Amikor 1986-ban Róma szívében McDonald’s nyílt, akkor indult el a slow food mozgalom, ami sokkal többről szólt, mint arról, hogy a piros sárga bohócos cégér elcsúfította a Spanyol lépcső műemléki profilját (bár erről is, ma már az olasz óvárosokban csak tartózkodóra stilizált logók jelenhetnek meg cégérként, többnyire a valódi logók fekete-arany mutációi ezek). De még annál is többről, hogy ne együnk szemetet vagy a nyugati városok akkor kezdődött kereskedelmi uniformizálódásáról. A lényeg sokkal inkább a közös, ráérős étkezés alapvető közösségi szerepe az olasz kultúrában. Ebbe értelemszerűen beletartozik a jó minőségű étel és az önmagában is egészségesebb, komótos-dumálgatós étkezési forma.

Szélesebb értelemben pedig szólt a lassítás iránti vágyról, és részben ennek a szelével jött aztán a slow food-rokon fine dining-hullám, amely persze nem söpörte el a gyorséttermeket, de kimozogta a maga helyét a kultúrában, az időbeosztásunkban, a táplálkozásipar piacán, annak erős lábakon álló egyik niche ága lett. A nagy gyorsulás közepette mindig vannak olyan ellentrendek, amelyek általában korábban mainstream termékek niche termékként való továbbélését jelentik.

El lehet jutni repülővel is Santiago de Compostelába, mégis sokan caminóznak. Az egyre rövidebb szövegek és a Tiktok korában nagy divatja a van a sokkötetes, lassú folyású regényeknek, mint Knausgaardé vagy Jón Kalman Stefanssoné.

A lassúságnak számos értéke van. A magazinpiacra beszivárgott mindfulness-divat „jelen lenni a pillanatban” üzenete bármilyen olcsón is van tálalva, egyébként fajsúlyos filozófiai alapokon nyugszik, az athéni filozófusok peripatetikus beszélgető-sétáitól Emmanuel Lévinas egymás szemébe nézésé-

18

Utáljuk magunkat érte, tisztán látjuk, hogyan teszi tönkre az életünket, de nem tudunk mit tenni ellene és mindig lesznek, akik kiszolgálják ezt a vágyunkat. ig. A korszellem a YOLO-t és a FOMO-t diktálja, de ezek ellentéteit is kifejlesztette és táplálja.

A technológiai fejlődést a történelemben három vágy hajtotta: a tér és az idő, a halál, illetve egymás legyőzésének vágya, illetve annak vélt szükségessége. (Az utóbbi kettővel, amelyek értelemszerűen a hadiipari és egészségügyi találmányok ösztönzői, most nem foglalkozunk.)

A tér és az idő legyőzésének vágya értelemszerűen az egyre gyorsabb és az egyre több irányába tolja az életünket, hiszen elsősorban ember, áru és információ minél gyorsabban egyre messzebbre való eljuttatását célozzák az ide tartozó közlekedési-szállítási és információtechnológiai innovációk.

Az általános trend gyakorlatilag mindig a gyorsabb és az egyre több volt. Gőzhajó, távíró, vonat, repülőgép, internet, még gyorsabb internet, 3G-4G-5G. Látszólag semmit sem tudunk tenni az általános gyorsulás ellen, amely önnön vágyaink eredménye. Ez azonban inkább úgy vágy, mint a játékfüggő vágya a kaszinó után: utáljuk magunkat érte, tisztán látjuk, hogyan teszi tönkre az életünket, de nem tudunk mit tenni ellene és mindig

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

19

lesznek, akik kiszolgálják ezt a vágyunkat. Szembetűnő, ahogy felütötte fejét a karantén-nosztalgia. Sokan érzik, hogy végre ekkor volt idejük lelassulni, hosszú könyveket elolvasni, a gyerekükkel időt tölteni, új dolgokat tanulni. A fenti metaforában ez nagyjából az elvonónak felel meg: arra vágyunk, hogy amit nem tudunk megtenni magunkért, azt kényszerítse ránk valamilyen külső erő.

mezboltól) kevés (streaming platform) lett, viszont viszonylag kevés előállítóból (lemezkiadóból) sok (a filmiparban ez kicsit máshogy zajlik, mert szemben a zeneiparral ott úgy tűnik, a filmgyártókból lesznek a legnagyobb disztribútorok is – és/vagy fordítva).

mális és az egyes alkotások számossága is nagyon különbözik emiatt (egyszerűen: egy zenész életében sokkal több felvételt tud készíteni, mint ahány filmet egy rendező vagy színész). Mindezek miatt a filmiparban jóval nagyobb a kockázat, és így alacsonyabb lesz a kísérletező kedv, de a tendencia hasonló kell legyen, hiszen az egyes elemek változásának iránya is az.

Ez a kettősség, a lassulásnak az állandó sprintek közé beszúrt enklávéi adják ki a korszellem ritmusát. És ez önmagában nem is feltétlenül baj, mert a legtöbbünk személyisége és általában a világunk sem monoton, konstans ritmusra van beállítva: bizonyos dolgokban felpörögve, másokban lelassulva vagyunk a leghatékonyabbak – a probléma inkább az, hogy a gyorsulás és lassulás, a belső és a külső ritmus harmóniája felett nem a miénk a kontroll.

Így ma szinte mindenkinek tud lenni valamilyen (a többségnek persze kicsi) közönsége, viszont egyúttal megszűntek azok a zenék, amelyeket „mindenki ismer”.

A hordozó platform technológia sajátosságai nyilvánvalóan magára a tartalomra, a művészetre is hatással vannak. A slágernek szánt számok hossza például a XX. század nagy részében ilyen adottságok miatt változott: befolyásolta a kislemez majd a nagylemez technikailag adott időkapacitása, a „rádióbarát” hossz, de ezek a korlátok a streaming platformokon eltűntek és bár rögzült esztétikai keretekként továbbélnek, érezhető az elmozdulás tőlük, jóval gyakrabban jelennek meg olyan zenék, amelyek korábban technikai korlátok miatt vagy a piaci igény vélelmezett hiányából fakadóan nem jutottak piacra. A filmeknél ugyanígy megkezdődött a korábban egy mozis este hosszaként rögzült 90 perc feloldódása. A streaming platformok persze elsősorban a sorozatokra optimalizálnak, aminek szintén megvan a beállt – epizódonként kereskedelmi fél óra vagy óra – ritmusa, de valamelyest ennek a merevsége is oldódik ma már.

Ahogy azonban a technológia egyszerre kiszolgálja és alakítja is a gyorsulás igényét, úgy a lassulásból is olyan (bár kisebb piaci részesedésű) igény vált, amelyet termékek és megoldások sora szolgál ki.

Ezek niche termékek, niche piac, de a niche piac is a piac szabályai szerint működik. Nagyon valószínű például (sőt, gyakorlatilag már történik), hogy a streaming platformok korában a moziba járásból is ilyen niche lesz. Nem eltűnik, hanem prémium érzetű slow-élménnyé válik.

A zeneiparban ezek a folyamatok, a digitalizáció, a gyorsulás és a kínálatbővülés folyamata jóval előbb elkezdődött és az értéklánc átalakulása is megtörtént. Mit jelent ez film és ember kapcsolatának jövőjére nézve? Elsősorban a terjesztés értéklánc alakult át. Egyszerre történt koncentráció és fragmentálódás is: sok terjesztőből (le-

20

A lényeg azonban, hogy ez a változás nagyban megnövelte az elérhető zenék hozzáférhetőségét: a digitalizáció miatt gyakorlatilag nem kell számolni úgynevezett belistázási költséggel, azaz nincs extra költsége/kockázata annak, ha egy lemezbolt (platform) a világ minden zenéjéből tart raktáron.

Ennek pedig a következménye, hogy a jóval több zene születik és ami megszületik, el is tud jutni a fogyasztóhoz. Én, aki túlnyomórészt niche zenéket fogyasztok, ma már nem feltétlenül kell külföldre utazzak valamilyen obskurus lemez beszerzéséért. Így ma szinte mindenkinek tud lenni valamilyen (a többségnek persze kicsi) közönsége, viszont egyúttal megszűntek azok a zenék, amelyeket „mindenki ismer”. A Beatles, az Abba, Michael Jackson vagy a U2 korában valóban léteztek dalok, amelyeket elkerülhetetlen „mindenki” ismert „a világon” – az utóbbi tíz évben ilyenek azonban már nem keletkeztek és a jövőben is csak nagyon ritkán fognak.

Egyszerűen azért, mert ma már van lehetőség elkerülni, hogy az ember minduntalan belefusson ugyanazokba a dalokba, hiszen mindenki hozzáfér ahhoz, amit szeret – legyen az skandináv experimentális jazz vagy trap. Ettől még vannak hatalmas különbségek hallgatottságban, de mégis jóval kisebbek, mint korábban és ez bevételekben is megnyilvánul. Összességében a rögzített zene bevétele a fizikai hordozók kereskedelmének leolvadásával jelentősen csökkent, viszont ez az összeg leginkább a csúcsról hiányzik, miközben sokkal többeknek lett legalább valamennyi bevétele a zenélésből, hogy az tanítással, fesztiválszervezéssel vagy más, nem zenei természetű civil foglalkozással kiegészítve legyen elég egy tisztes megélhetésre. A kreativitásnak, különösen az obskurusabb műfajokban mindenesetre egyértelműen jót tett ez a változás. Ez a folyamat biztosan nem teljesen analóg módon fog lefolyni a film területén, elsősorban azért, mert a filmgyártás tőkeigénye sokkal magasabb a zenéjénél, ahol mini-

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

Valószínűleg sok analógia lesz a befogadói oldalon is. Az új zenék felfedezésének forrása ma már elsősorban algoritmikus és ehhez jön – a rádió visszaszorulásával – a mindenféle kurált tartalmak (fesztiválok, playlistek, baráti ajánlások) világa. Ahogy a filmfogyasztás is egyre inkább a streaming platformokra terelődik, az algoritmusok szerepe biztosan ott is meghatározó lesz és azt a zenei algoritmusokból már látjuk, hogy azok, dacára a szinte végtelen kínálatnak, előbb-utóbb egy kiszámítható, önismétlő esztétikai buborékba zárják a fogyasztót. Az algoritmus a legritkább esetben képes meglepetést okozni, és ez nem is a célja. Meglepetések továbbra is akkor tudják érni az embert, ha ő meglepi és kiteszi magát új ingereknek, nyit új utakat az algoritmus által fel nem kínált, ki nem taposott utakon. Ezeknek a meglepetéseknek, a buborékból való kitörés vágyának is nyilván megszületnek a maguk termékei – tematikus niche platformok (lásd Draken Film) és kurátori válogatások (lásd MUBI) vagy a filmfogyasztást intenzívebb közösségi élménybe csomagoló filmes események (lásd Friss Hús).

ai165277560715_LD_NFI_FFP_hirdetes_210x148_0517_press.pdf 1 2022. 05. 17. 10:20:07

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

FILMSZAKMAI ELŐADÁSOK ÉS WORKSHOPOK A FILMINTÉZET SZERVEZÉSÉBEN

nfi.hu/ffp

FUTURE CINEMA MAGAZIN

21

Cipőben A moziban

Kis és nagy filmek örömeiről

szerző: Dési András György

– Egy zombis filmben élünk – mondta a barátom, és odakönyökölt a kocsmapultra, amelynek az aljára még Koltai Lajos szerelte fel a neoncsöveket. Kevertet akartunk inni, tiszteletből, mert azt még nem tudták elrontani, de a csapos lány már azt sem tudta, mi az. – A zombifilm a realizmus!

A cinéma vérité. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a hétköznapi valóság az, hogy robogó vonaton ülünk, hátul felkapaszkodnak a zombik, és előreeszik magukat a mozdonyig. És nincs kiszállás, mert a vonat csak robog. Ezért kell zombifilmeket készíteni, nem mást: a valóság iránti tiszteletből.

Bólintottam, de nem értettem egyet vele.

Mert nincs véleményem arról, hogy a film feladata a valóság-e vagy az ellenkezője. Ha önmagán kívül van bármi feladata a filmnek egyáltalán, akkor az néha a valóság, néha valami más. Néha segítenie kell a nézőjét, néha gátolnia. Sok moziterem van, sokféle film elfér bennük.

Kedves olvasó, ne dőlj be annak, hogy jó egy laptop előtt zokniban heverészve mozgó képeket nézni.

Szokás, tudom, én is csinálom. De lebeszéllek róla. Átverés az egész: azt hiszed, hamar megkapod, amire vágytál, megszólalnak a harsonák, beúszik egy ismerős, nagyképű logó, azután jönnek a snittek egymás után, és észre sem veszed, hogy lemaradtál a lényegről. Ne mondj le a rítusról! A hétköznapoktól elkülönülő helyről, ahova ünnepelni jársz, ahol átalakulnak a valóság szabályai, és az sem baj, ha nem logikusak; ahol vallásod más híveivel találkozol, utána pedig sört isztok, és megbeszélitek az elmúlt szertartás részleteit. Otthon ellazulhatsz a képernyő előtt, de az kevés. A moziban koncentrálhatsz végre: nincs más, nincs külvilág, nincs fény, kivéve azt az egy, vászonra irányított fénysugarat. Az összpontosítás ideális terepére érkezel: az éjszakai magányon kívül nincs is másik ilyen a modern ember életében. A jegyed áráért cserébe a világ köldökébe ülhetsz be: oda, ahol mítosz

22

és rituálé találkozik, ahol összegyűlik, megszületik és fennmarad, amit a világ érdemesnek tart arra, hogy vágyjál rá, higgy benne vagy megtagadd.

Részt vehetsz benne.

Igaz, cipőt kell hozzá venni.

Egy mozi előcsarnokában állok, az éles fén�nyel megvilágított Batmannel nézek farkasszemet, és már előre örülök, milyen nagyra nő majd a homályban: húsz méter széles, tíz méter magas vásznon fut és ugrik a kedvemért – persze, hogy kis tisztelet és kis félelem keveredik az örömömbe. A denevér a sötétben él, a moziban van otthon, ahol én csak látogató vagyok. A film nem menekülés, nem bujkálás, nem megúszás: csupán vendégeskedés a valóságnál vagy az álomnál. A néző, aki a moziban végre megszabadul a mozgás, a beszéd, a mindennapok terheitől, bátran átadhatja magát az igazi, a fejben zajló aktivitásnak. Ez nem történhetne meg vele máshol és máshogyan.

Merni kell kicsinek lenni.

A kisebb film nem kevesebb, sőt, elvégezheti mindazt, amire a nagy stábbal, nagy pénzből készülő nagy testvér képtelen. Születésénél fogva alkalmatlan. És nem is mer vállalkozni rá. A kicsiség viszont sok mindenben segít.

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

23

Akit nem köt a teljesítménykényszer, nem kell nagy bevételt termelnie, nem kell alkalmasnak lennie arra, hogy iskolai ünnepélyeken vetíthessék, az többre képes.

A UCL kutatói 2020-ban kérdőíves kikérdezéssel megtámogatott, bonyolult műszeres vizsgálatot végeztek több száz moziban ülő emberen, és arra az eredményre jutottak, hogy amikor Jázmin és Aladdin először megcsókolják egymást, a nézők szívverése kb. ötven százalékkal gyorsul, elektrodermális aktivitásuk vadul fokozódik – és összehangolódik. Átmenetileg rokonokká válnak. A műszerek a vetítés után is a nézők testén maradtak egy darabig, és azt mutatták, hogy akik együtt voltak moziban, még jó néhány óráig összehangolt fiziológiával élnek.

Azután persze ez fokozatosan elmúlik: leghamarabb a férfiaknál, majd jönnek a gyerekek – a felnőtt nők közti harmónia marad meg a legtovább.

Ne érts félre, kedves olvasó, a Friss Hús barátja!

Nem hiszem, hogy csupa Batmanből és doromboló macskanőből áll a világ: inkább abban bízom, hogy a plázák legfelső szintjén csillogó soktermesek és a pincékben meghúzódó kicsik is megtelhetnek; ráadásul abban is, hogy a nézőiknek van közös halmaza, és van átjárás a kétféle mozi között.

Nem kell lenézni valakit azért, mert denevérembernek született és imaxben vetítik. Nem attól lesz a kicsi nagyobb, ha utáljuk a popcornt: a kommerszben is rejtőzik izgalom; az is okozhat meglepetést, ami ismerős, és szigorúan ragaszkodik saját korlátaihoz, meg hát, arról sem helyes megfeledkezni, hogy a film technikai műfaj: pusztán a bevetett technikán is van mit csodálni.

De mégis: merni kell kicsinek lenni. A kisebb film nem kevesebb, sőt, elvégezheti mindazt, amire a nagy stábbal, nagy pénzből készülő nagy testvér képtelen. Születésénél fogva alkalmatlan. És nem is mer vállalkozni rá. A kicsiség viszont sok mindenben segít. (Mások szerint: a kicsiség szexi.) És ebből a szempontból Közel- és Távol-Kelet-Európában eleve előnnyel indulunk: nem ritka eset, hogy a kis nemzetek kis filmjei szólnak a legmesszehangzóbban. Maradjanak a gigászok egymás közt – nekünk nincs dolgunk velük. Alanyi költő talán sosincs ilyen kísértésnek kitéve, a balett-táncosok és kőfaragók is könnyen megússzák, de a filmesek hajlamosak

rá, hogy megrészegüljenek a költségvetéstől – hiába szeretnének nemet mondani rá, valahogy mégsem sikerül… Vagy talán elsóhajtják egy pálmafás irodában, hogy „kösz, nem”, de csodák csodája, mindenki úgy hallja, mintha azt mondták volna, „igen”, és már ott is fekszik előttük a vastag ceruzával írt szerződés –: a filmesek illúziója, hogy méret és minőség jegyesek. Hát, a filmesek is tévednek néha.

Olvasó, filmek és filmesek barátja, ne dőlj be! Kis mozi, kis film, hatalmas élmény: bár nem mérték külföldi tudósok, de hidd el nekem, ezerféleképpen, nagyon egyszerűen is megtörténhet az elvárható csoda. Akit nem köt a teljesítménykényszer, nem kell nagy bevételt termelnie, nem kell alkalmasnak lennie arra, hogy iskolai ünnepélyeken vetíthessék, az többre képes. És amit nem néznek meg most, majd megnéznek később: a winchester sok mindent túlél, sok mindent elvisel, kivárja azt a néhány kíváncsi nézőt, akiért érdemes volt várnia.

Nem vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem, nincsenek rossz filmek. Ambíciótlanok, feleslegesek, önismétlők vagy félresiklottak. Tele vannak velük a mozik, és őket is megnézik. Nekik is jut a vigaszágon egy egész kicsi mindabból a jóból, amit a mozi sugárzik magából, de azért nem kell őket kímélni. A film azért jó, mert szidni is jó: nem üt vissza, ha bántják, nem törődik semmivel, egyenletes tempóban halad tovább kiszámítható célja

felé; és közben menthetetlenül megmarad olyannak, amilyennek született. És vigyázz, olvasóm, el ne bízd magad, mert rossz nézők is vannak: akik nem látják a különbséget, nem figyelnek eléggé, rutinból néznek, nem érzik, nem kíváncsiak, és nem akarnak, sőt, nem követelnek mindenképpen, alku nélkül rengeteget.

Pedig a kis filmtől is rengeteg jár, sőt, tőlük várd a legtöbbet. És a kis mozik is rengeteget adnak, sőt: ott várd a legtöbbet.

Jean Cocteau egyetlen nézőre szabott színházának sikere után arra készült, hogy egyetlen nézőből álló közönségnek szervez filmvetítéseket.

Azt írta neves spanyol festőbarátjának, hogy úgy tervezi, a vászon mellett, nézőjével szemben foglal majd helyet, és figyeli őt, ahogy figyel: ez lesz az ő saját, egyszemélyes mozija, további műveinek ihlető forrása. Levele szerint az is felmerült benne, hogy egy kamerát működtet majd, amely a magányos néző arcát rögzíti a vibráló félhomályban.

Arról álmodozott, hogy az így készülő filmet azután stadionokban vetíti majd. Levelében tömött széksorokat, izgatott és lelkes nézőtömegeket jósol művének. Egy filmet néző ember arca közelről az óriási vásznon: hogy is lehetne ennél izgalmasabb, fordulatosabb, különlegesebb film!...

Aki akarja, elképzelheti, míg sorban áll, hogy jegyet vegyen a legújabb zombis cuccra.

Egy jó magyar filmet keresel?

Nekünk megvan.

LÉA SEYDOUX

a Tanú

LOUIS GARREL

ENYEDI ILDIKÓ À OPMH

1969

A

FELESÉGEM TÖRTÉNETE FÜST MILÁN UHJpQ\H DODSMiQ

4K RESTAURÁLT

SZEPTEMBER 23-TÓL A MOZIKBAN Plakat_B1.indd 1

24

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

COPYRIGHT: © 2021 Inforg-M&M Film – Komplizen Film – Palosanto Films – Pyramide Productions - RAI Cinema - ARTE France Cinéma – WDR/Arte- Csata Hanna

RENDEZTE

BACSÓ PÉTER

GIJS NABER

Benne van minden történetünk.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

2021. 07. 19. 18:49:49

25

filmio.hu

Közös történetek

2020 tavaszától sokan sokszor gyors egymásutánban sokféleképpen értékeltük át, mi számunkra fontos, és mi nem. Sokan gondoltuk át az értékrendünket. Én azok közé tartozom, akiket a járvány tapasztalata a hosszú és óvatos félelem, a szabályok hiperkorrekción is túli betartása után arra sarkalt, hogy mindennél jobban értékeljem a személyes jelenléttel bíró találkozásokat. szerző: Turi Tímea

Gyerekkoromban pár hétig elromlott a tévénk.

Alsó tagozatos iskolás voltam, még nem volt sok csatorna, még nem árasztott el minket a bőség zavara, nem nevezték a szülők villanypásztornak a tévénézést, nem számolgatták a képernyőidőt, így annak hiányát sem. Nem volt elérhető mozgóképes mese a nap bármely időszakában bármely korosztálynak tematikus csatornák által szétválogatva.

Otthon nem is igazán hiányzott a tévé, esti mese volt a rádióban is, olvastam és játszottam, mint egy vízözön előtti képeskönyv szereplője, vagy egy modern hippi család ideáltipikus álma. Pontosabban: nem otthon zavart annak hiánya, hanem másnap az iskolában, amikor nem tudtam bekapcsolódni a szünetben a gyerekek játékába, ami legtöbbször a Cápali és Cápeti előző esti epizódján alapult.

Gimnazistaként az őszi szüneteket gyakran mozimaratonokkal töltöttük – bár nem moziban, a kisvárosban csak hétvégén volt egy-egy vetítés –, hanem az osztálytársak lakásán. Ezekre a maratonokra a médiatörténet azóta muzeálissá vált, a mai tinédzserek számára talán elgondolhatatlanul abszurd tereiben, a videótékákból nyertünk muníciót.

Harmadik napra általában már elfáradtunk, a mozi élménye azonban itt is összekapcsolt minket, közösségi élményt jelentett.

Később, már anyaként, amikor a kisfiam szülői értekezletén a tévénézés veszélyeiről hallgattam meg az óvónőket, mindig elbizonytalanodtam. Úgy tapasztaltam, a tévénézés nem csak elválaszt egy gyereket a többiektől, nem csak izolál – izolál, persze, a mesenézés idejéig –, de össze is köt

26

másokkal. Lehetőséget teremt rá. A játszótéren ismeretlen gyerekek közösségépítésére ma éppúgy alkalmas a Mancs őrjárat felemlegetése, mint anno az én gyerekkoromban volt a Cápali és Cápeti eljátszása. Persze akkor, ha sokan ugyanazt nézik.

Ahogy borzalmasan gyorsan találunk meg bármit a Google segítségével, ez az illúzió könnyen elfeledteti, hogy azok az ismeretek is létezők, amelyeket nem találnak meg a keresőszavak.

Ennek a történetnek az ereje abban rejlik, hogy mind ugyanazt néztük. Hogy a történelmi eseményhez kapcsolódó villanófényemlékünk egy és ugyanaz volt. Ilyen pillanat aligha fog már megtörténni. Ami azonban valóban fontos kérdés: vannak-e még közös történeteink, amelyekből a közös valóságunk felépülhet?

rem és a hatalmas mozivászon hangulatát, és azt az élményt, hogy a közönség egyszerre lélegezve drukkol végig egy filmet. De a filmnek igenis vannak nem csak színházszerű elemei, nem igaz, hogy csak itt-és-most hat, hiszen a színházzal ellentétben a produkció maga sokszorosított, nem itt-ésmost létrejövő. Talán nem az a kérdés, hogy ugyanúgy nézzük-e, amit nézünk, hanem hogy ugyanazt nézzük-e még.

Egyre nagyobb a zaj, és egyre nagyobb az igény arra, hogy ebből a zajból emelkedjenek ki hangok, nagy, közös történetek, amelyek elbeszélhetővé teszik számunkra a világot.

A streamingszolgáltatók a választék illúzióját nyújtják: rengetegféle menüből választhatunk rengetegféleképpen, de ez a választék nem csak megmutat sokmindent, hanem el is takar. Ahogy borzalmasan gyorsan találunk meg bármit a Google segítségével, ez az illúzió könnyen elfeledteti, hogy azok az ismeretek is létezők, amelyeket nem találnak meg a keresőszavak. A streamingszolgáltatók globális kánonjából éppolyan szédítő kiválogatni a minket érdeklő darabokat, mint az online konfekcióüzletek kínálatában végiggörgetni, melyik slim fit vagy skinny farmer a leginkább hozzánk illő.

Valódi kínálat-e ez, vagy csak a kínálat látszata?

Egyre nagyobb a zaj, és egyre nagyobb az igény arra, hogy ebből a zajból emelkedjenek ki hangok, nagy, közös történetek, amelyek elbeszélhetővé teszik számunkra a világot. Ezért vannak hatásosabb és kevésbé hatásos történetek: de kérdés, hogy a hatás valóban közösségteremtő tud-e lenni.

2020 tavaszától sokan sokszor gyors egymásutánban sokféleképpen értékeltük át, mi számunkra fontos, és mi nem. Sokan gondoltuk át az értékrendünket. Én azok közé tartozom, akiket a járvány tapasztalata a hosszú és óvatos félelem, a szabályok hiperkorrekción is túli betartása után arra sarkalt, hogy mindennél jobban értékeljem a személyes jelenléttel bíró találkozásokat. A mozi mint élmény sajátosan esett áldozatul a járvány elmúlt két évének: a korlátozások csiki-csukijában, a streaming-szolgáltatások egyre könnyebb elérhetősége közben a mozi újra egyre inkább a tévénézéshez kezdett el hasonlítani. A mozi élményének színházszerű elemei helyett a könyvolvasáshoz hasonló elemei kerültek előtérbe.

Baj-e ez? Azt hiszem, ez önmagában nem biztos, hogy baj. Biztos vannak, akik ezelőtt sem, ezután sem cserélnék le semmire az elsötétített mozite-

A kisfiammal minden héten van családi mozidélutánunk, noha moziba mint térben ritkán vagyunk.

A mozi számára az időben van és nem a helyben.

Otthon, bekuckózva – még pattogatott kukorica is van –, a mozihoz hozzátartozik a válogatás öröme és utána a megbeszélés is. Ezeket a mozidélutánokat nem fogja megszakítani semmilyen hír, mert nincs valóság, ami immár betörhetne adáshibaként a védett élménybe. Közös feladat, hogy hogyan tudjuk mégis elbeszélni majd a közös valóságunkat, lesznek-e közös emlékeink a jövőben a mostani jelenünkről.

A kilencvenes évek médiahasználata után ma már elsősorban nem azért lehet nosztalgiánk, mert kevesebbet vagy tudatosabban használtuk volna a médiát, hanem azért, mert még megvolt a közös valóságunk illúziója, a valóságunk közösségéé.

Nem lehet eléggé felülértékelni, a generációm számára mekkora világváltást jelentett 1997, a sokcsatornás tévémodell megjelenése. És ebből a szempontból lehet valóban jelenségként tekintenünk arra, hogy milyen sokan emlékszünk arra, amikor Antall József halálát 1993-ban a Kacsamesék megszakításából tudtuk meg. Nem az a kérdés, mit néztünk éppen, nem az a kérdés, retardálja-e ez a nosztalgia a politikához való viszonyunkat.

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

27

A sokszínűség virtuális vagy valósággá válik? cikk

A nem is olyan távoli jövőben elképzelhető, hogy virtuális valóságot szimuláló szemüveggel a fejünkön Elon Musk Neuralinkjével megfejelve orwelli körülmények között hajtunk fejet a Meta előtt, ami ekkora már az összes mérhető adatunkat felhasználta tömegmanipulációs eszközként, így már előbb tudta a szexuális irányultságunkat mint mi saját magunk. Ez is lehetséges. Fazakas K. Fanni, az egykori Klipszemle rendezői díjasa, a Rumex VR alapítója és XRrendező igyekszik megtalálni az egyensúlyt a virtuális és valós térben eltöltött idő között, tanárként pedig arra törekszik, hogy a VR-t, mint eszközt olyan pozitív üzenetek átadására használja, mint a szociális kérdések vagy természetvédelem.

szerző: Fanni K. Fazakas, Rumex_VR alapító, XR Director rendező

2014 volt az év, ami új lendületet adott az immerzív tartalomgyártásnak, a háromdimenziós videókat leváltották a 360 fokban rögzített filmek és az interaktív tartalmak. A tradicionális filmgyártásban is hasonló folyamat ment végbe: elsőként a nagyobb játékfejlesztő cégek próbálkoztak a technológiával, majd később a kisebb független stúdiók és alkotók is csatlakoztak a kísérlethez, amikor a technikai feltételek (real-time render szoftverek, grafikus kártyák) és a VR szemüvegek már egyre elérhetőbbek lettek.

Interaktív történetmesélés A moziban a filmet elmesélik nekünk, az író megírja, a színész eljátssza, a néző megnézi.

Az interaktív VR élményben viszont a történetmesélés megéléssé alakul. A hagyományos filmek mozivászon alakú képkivágása limitál, amikor enélkül dolgozunk egy 360 fokos, körbejárható környezetben, az nemcsak a tartalomra van hatással, de a felhasználói érzéseket is elmélyíti. Egy interaktív történet akkor műkö-

28

dik, ha a tartalom folyamatos vis�szajelzésre késztet (ezt hívják feedback loopnak) azaz minden egyes interakció hihető és koherensen épül egymásra, nem zökkent ki a egy félresikerült “uncanny valley”. (A robotikában a kifejezést arra a jelenségre használják, amikor a mesterségesen létrehozott világ annyira valósághű, hogy az már zavarbaejtő és rossz érzéseket kelt bennünk.)

Egy interaktív történetben VR felhasználóként többféle szerepet lehet felvenni: hagyományosan passzív befogadóként szemlélni a történetet, be lehet kapcsolódni a történetbe, akár egy előre meghatározott szereplőt is meg lehet testesíteni. A VR szemüveg 360 fokos audiovizuális élményt ad, amit haptikus visszajelzésű (azaz rezgő) kesztyűvel, esetleg illatokkal kiegészít-

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

ve teljes immerziót élhet át a felhasználó. Miért jó ez? Azért, mert Yuval Noah Harari népszerű izraeli filozófus szerint az utóbbi száz év technológiai vívmányai olyan mértékben kiszolgálták, “lustává” tették az emberi testet, hogy elszakadtunk a mély testi érzékeléstől. Korábban a túlélés érdekében állandó kapcsolatban voltunk érzékszerveinkkel, olyan területek működtek az agyunkban, amelyeket ma már csak ritkán használunk, mert folyamatosan okostelefonunkba vagy más digitális eszközbe merülünk el saját testi érzéseink és környezetünk észlelése helyett. Egy immerzív élményben a felhasználó a 360 fokos környezet “valós” megélésén keresztül aktiválhatja ezeket az agyi területeket is, miközben jóval magasabb koncentrációval fedezi fel a virtuális teret.

Azért is lehet jobban fókuszálni, mert a szemüveg elválaszt a külvilágtól, így annak zavaró apróságai sem szakítják meg az élményt, nincsenek (még) értesítések, popcorn-t rágcsáló barátok, csak koncentráció és a felfedezés szabadsága.

Ez pedig az alkotókat is kiváltságos helyzetbe helyezi: a VR lehetőségeit ismerve úgy adhatunk át egy számunkra fontos üzenetet vagy történetet mint még soha ezelőtt. Mielőtt rátérnénk ennek részleteire, fontos tisztázni az etikai kereteket: a virtuális valóság legyen nagyon hatásos, de ugyanakkor biztonságos környezet is.

A VR cégek például nem hangsúlyozzák eléggé, hogy a 8-12 kor előtt, a látótér teljes kialakulásáig nem ajánlott a szemüveg alkalmazása. És közben a fotórealisztikus tartalom minősége is olyan ütemben javul, hogy azzal a jogalkotók nem tudnak lépést tartani. Fel kell-e tüntetni, hogy “igazi” vagy digitális embert látunk egy történetben?

Jelenleg is dolgoznak egy olyan törvényi megoldáson, ami kötelezővé tenné egy nemzetközileg elismert jelzés feltüntetését a nem valós, de valósághű digitális tartalmakon.

Amikor egy új technológia felvirágzik, meg kell tanulnunk elengedni a hagyományos gondolkodásmódot. Egy olyan kort élünk, ahol a technológia már meghaladta az emberi kapacitást, mégis hajlamosak vagyunk a megszokott alkotói folyamatokat alkalmazni, egyszerűen azért, mert ezeket szoktuk meg.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás, a Machine Learning fejlődésével hamarosan az is lehetséges lesz, hogy egy történet végét, lehetséges kimeneteleit nem kell előre megírni: a narratíva hamarosan meghaladja majd a lineáris emberi tapasztalást és végtelen sztorilehetőséget kínál majd önmagát generálva.

Konklúzió Future Az elsősorban online térben szocializálódott Z-generáció fog elsőként kitörni a passzív befogadó szerepből, ezzel nagyobb keresletet generálnak majd az interaktív média tartalmakra, ahol hatással lehetnek a történet alakulására.

Jelenleg én magam is ezt a korosztályt célzom meg: a csapatommal egy interaktív drogprevenciós VR animáció, a Missing 10 Hours elkészítésén munkálkodunk. Fő célunk azoknak a fiataloknak az edukálása, akik szemtanúi lehetnek olyan esetnek, ahol valakit akaratán kívül bedrogoznak és kihasználnak. Pszichológiai tanulmányok igazolják, hogy amennyiben egy felhasználó egy szimulációban képes egy pozitív cselekedetet végrehajtani, úgy ezt a tanult viselkedést nagyobb eséllyel lesz képes a való életben is alkalmazni. Számunkra fontos, hogy a fiatalok merjenek cselekedni és segíteni egymáson.

Az ilyen jellegű tartalmak még gyerekcipőben járnak, éppen ezért lenne kiemelten fontos hogy már ezekben a kezdeti folyamatokban is minél több féle korú, nemű és etnikai hovatartozású alkotó csatlakozzon és hozza be saját perspektíváját, így nem a jelenlegi világunk virtuális mását hoznánk létre, hanem egy olyan inkluzív verzióját, ahol a biztonság, az elfogadás és a kölcsönös tisztelet az alapérték.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

29

PANDEMIC - Valós idejű immerzív performanszok A VR nem korlátozódik a filmes-videójátékos világra. A pandémia alatt a Tender Claws valós idejű, többszereplős virtuális színházi előadásokat tartott, ahol a nézők személyre szabott instrukciókat kaptak az előadás főszereplőjéről, aki San Francisco-ban egy mozgását leképező, motion capture ruhában, VR szemüveggel és mikrofonnal felszerelve jelentkezett be a Shakespeare világából ismert Prospero avatárjába. Eközben mi felhasználók lenémítva ugyan, de valós időben láttuk egymás mozgását és reakcióját. Az élmény során felkérést kaptunk a színészektől, hogy keressünk egy számunkra szimpatikus tárgyat a virtuális sivatagban. Teljesen véletlenül egy másik felhasználó is pont ugyanazt választotta mint én, így lenémítva ugyan, de együtt kellett működnünk, nem volt más választásunk. Testbeszéddel kommunikáltunk, együtt vittük vissza a darab végén a tárgyat, majd heves kontroller lengetéssel integettünk egymásnak. Egy vadidegennel közösen éltünk meg egy mindkettőnk számára új dolgot a cselekedeteinken keresztül.

Mai napig nem tudom, ki volt a kedves avatár.

Másik hasonló élményem szintén a pandémia alatt történt a VRChat elnevezésű virtuális szalonban, ahol a világ bármely pontjáról csatlakozhat a felhasználó és találkozhat másokkal, építhet saját felületet, vagy akár vásárolhat VR földeket kriptovalutával. Belépésemkor csak

30

a szokásos VR-világ fogadott: anime figurák, kitekeredett nyakú szőrös óriás és egy kedves zöld robot, aki már marhára unta az egészet és értelmes társalgásra vágyott.

A robot egy koktélt hozott nekem, majd bekapcsolta mikrofonját és megkérdezte szeretnék-e egy érdekes avatárt ajándékba. Ha nem egy 8 éves kislány hangján szólalt volna meg, tiltottam volna egy ilyen felkérést, de végül barátok lettünk és órákig jártuk be közösen a furábbnál furább tereket, természetesen akkor már ugyanolyan avatárral (nagy orrú miki-egér), hogy lássa mindenki, mi ketten összetartozunk.

Sajnos ma még a megosztott virtuális terekben mindennapos a verbális zaklatás is, és amikor a kedves robotot végül megkérdeztem, mi számára a legfurcsább a VRChat-ben, akkor a sok meztelen avatárt mondta, majd miután megállapítottuk, hogy ez ízléstelen és etikátlan, egy virtuális fegyvert szegezett rám, viccből.

VAN EGY SZTORID? Július 7-ig várjuk az eredeti TV sorozat ötleteket

A VRChat-hez hasonló platformok keményen dolgoznak olyan személyes védelmet szolgáló rendszereken, amelyek lehetővé tenné a feltölthető avatárok szűrését, és a felhasználókat is differenciálná koruk és viselkedésük alapján.

A problémát az is generálja, hogy a legtöbb VR-rel foglalkozó tartalomgyártó ciszheteró férfi, így kisebb az esély egy diverz, inkluzív virtuális világra, ahol mindenki biztonságban és elfogadva érezheti magát. Éppen ezért a Women In Immersive Tech női alkotókat támogat anyagilag, hogy idejüket a szoftverek betanulásával és a virtuális tér design-jával tölthessék. Egy ilyen nyilvános workshop segítségével a saját és másik hét kiválasztott nő alkotótársam avatár designja is megtekinthető a WIIT Metaverse VRC szalonban.

Ha csatlakoznál hozzánk, a Magyar XR csoportban Szász Barna és Szabó Viktória kollégáimmal igyekszünk olyan havi találkozókat szervezni, ahol közösségben gondolkodunk olyan XR projekteken, amelyekkel reméljük hogy mérhető pozitív változást érhetünk el abban a valódi világban, ahol fizikai valónkban élünk. https://magyar-xr.mn.co/

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

31

Ki viszi át a túlsó partra?

A filmfesztiválok jövője az európai film jövője? szerző: Deák Dániel

A film a vurstliból indult, és lassan visszatalál ugyanoda.

De mi lesz a filmfesztiválokkal a járvány után?

ási, ablaktalan terekben váltják régóta aprópénzre és nagy címletekre a filmművészetet, és teremtik meg az üzleti alapját az iparág működésének.

A filmfesztiválok és vásárok ma – a koronavírus-járványból kikecmergő világban – is fontos részei a filmes ökoszisztémának, ám jelentős változásokon mennek át. Ahogy az egész filmforgalmazás is átalakul: erősödnek az online platformok (Netflix, HBO Max, Disney+), gyengül a klasszikus, moziba járós, utazásos filmnézés. Ahogy az lenni szokott, a járványból adódó lezárások csak katalizálták a már létező folyamatokat, tehát a kényszer szülte helyzetben sokan gyorsan megtanulták használni az alkalmazásokat, kütyüket, a krómkasztot, szettopboxot, olyanok tükrözik a tablet képernyőjét a TV-re, akik pár éve még a földi sugárzású antennát állítgatták, hogy ne legyen kásás a telesport képe.

A filmfesztiválok története majdnem egyidős a filmével. Sőt, meglepő módon a filmes események múltja pár képkockányival hosszabb: eleinte a mozgókép karneváli látványosságként működött: a filmvetítés nagyjából az erőművész és a bazári majom attrakciói közé ékelődött be.

A sztori ekkor még másodlagos: egy a lényeg, hogy mozogjon a kép falon, és ezt bámulhassa szájtátva a vurstli apraja nagyja. Az esemény maga volt az attrakció, a film csak puszta kellék.

A 20. század elején így találkoztak a nézők először mozgóképpel: vasárnaponként a legtöbb faluban és városban gigantikus “filmfesztiválok” zajlottak.

A mozizás szofisztikáltabb formái akkor alakultak ki, amikor a filmesek elkezdtek a történetmesélés, nota bene a művészi önkifejezés igényével filmeket csinálni – az ezek befogadásához szükséges sokkal koncentráltabb figyelmet pedig a mozi tudta biztosítani. A moziba járás szokássá vált, és egy idő után konkrét filmeket, rendezőket, sztárokat kerestek a nézők.

De mi lett a filmes eseményekkel? A második világháború előtt alapították a klasszikus vörösszőnyeges filmfesztiválok többségét (Velence, Cannes, majd a háború után nem sokkal Berlin), amelyek az ‘50-es, ‘60-as évekre a filmforgalmazás luxuskirakataivá váltak: csillogtak a ruhák, villogtak a vakuk, aki bekerült, az tagja lett a filmesek elitklubjának, a filmbiznisz pedig szintén itt fejlődött ki: a filmvásárok a forgalmazók, ügynökök, producerek találkozóhelyeivé váltak. kirakat mögötti óri-

32

És a fesztiválok? 2022 nyarán még nem pontosan látni, a filmfesztiválok hogyan jönnek ki a (remélhetőleg poszt)covid időszakból, és hosszú távon milyen veszteségeket kell elkönyvelniük. Bár a cannes-i filmfesztivál és vásár nem ad transzparens adatokat, a 2019-ben közölt 12 ezres market (értelemszerűen még nem online) részvételhez képest a 2021-es hibrid, tehát online és fizikai eseményként is megvalósított vásárra 10 ezren regisztráltak; nem világos, hogy milyen volt az online és a fizikai résztvevők aránya, de a visszaesés nyilvánvaló. A legfontosabb Cannes esetében alighanem a kontinuitás volt: nehezen bírta volna el a feszti-

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

vál presztízse, és az eseményen dolgozó szervezet, ha két egymás után következő évben is elmarad.

A 2022-es cannes-i fesztivál azonban vízválasztó lehet: a szervezők a 2019-es látogatottság elérésének 90 százalékát célozták meg, ami a kínaiak és más távol-keletiek elmaradásával akár még túlzottan optimista várakozás is lehet. Kérdés, hogy a szakmai közönség mennyire igényli a fizikai találkozásokat, mennyire szokták meg vagy éppen men�nyire csömörlöttek meg az online megoldásoktól.

Sokan gyorsan megtanulták használni az alkalmazásokat, kütyüket, a krómkasztot, szettopboxot, olyanok tükrözik a tablet képernyőjét a TV-re, akik pár éve még a földi sugárzású antennát állítgatták, hogy ne legyen kásás a telesport képe.

A Berlinale számára szerencsésebben alakultak az események: a 2020-as fesztivált még épp meg tudták tartani, és hibrid formában a 2021-es eseményt is kimozogták valahogy, 2022-ben pedig majdnem teljes értékű fesztivált tartottak, bár a filmvásár például csak online valósult meg.

Ennek ellenére sikeresen átvészelték a járvánnyal terhelt időszakot (legalábbis a szervezők állítása szerint), így a Berlinale esetében a 2023-as kiadás lehet különösen fontos. A kisebb fesztiváloknál hasonló mintázat figyelhető meg: a szerencsésebbek, erősebb bázissal rendelkezők megerősödve jöhetnek ki a küzdelmes évekből.

A következő időszakban fog tehát markánsan kirajzolódni a jövő fesztiváltérképe – nagy változások jönnek, ám ezek nem elsősorban a koronavírus-járványból következnek. De az már biztosnak tűnik, hogy az évtizedes trendeket még a világjárvány sem írja felül. Az olcsó, könnyen kezelhető digitális eszközök nemcsak az elkészült filmeket szaporítják, de a fesztiválszervezést is leegyszerűsítik. Nem kell

DVD-lemezekkel vesződni, postára járni, viszont a fesztiválnevezős platformokon (Filmfreeway, Shortfilmdepot) be lehet gyűjteni a filmeket, a közösségi oldalakon pedig a közönséget. Ennek is köszönhetően több mint 30 ezer filmfesztivált rendeznek világszerte. Ám ahogy az lenni szokott, a mennyiség nem feltétlenül csap át minőségbe.

Ez a helyzet pedig a film hőskorának vurstlijaira emlékeztet, ahol a lényeg maga a happening volt, nem pedig a tartalom. Magyarország legkülönbözőbb településein is szerveznek filmnapokat, fesztiválokat, de ezek többsége nem fogja felvirágoztatni még a textilipart (és a sarki kínai boltot) sem, nem lesz vörösszőnyeges bevonulás a művelődési házba.

Ugyanakkor ezeknek az eseményeknek rendkívül fontos szerepük lehet a mozgóképes nevelésben, hiszen sokaknak, és főként a vidéki fiataloknak ezek az alkalmak jelentik az első nem televíziós, telefonos vagy számítógépes filmélményt.

Miközben a klasszikus mozifilm-forgalmazás, különösen az európai művészfilmek esetében erős lejtmenetben van, a fesztiválok és az egyéb eseményalapú filmvetítések látogatottsága egyre növekszik. A közösségi filmnézés élménye kezd hasonlítani a színházak, koncertek és múzeumok látogatásához; amíg a két világháború között a moziba járás vált szokássá, most épp ellentétes folyamat zajlik: a mozi (illetve egy-egy film önmagában) egyre kevésbé érdekes, a körítés, a közösségi élmény és az esemény által teremtett hangulat viszont segít becsábítani a nézőt. És a 30 ezer fesztivál közül azok maradnak meg, amelyek ezeket kínálják. És persze az ügyes kommunikáción és a rendezvényszervezői bravúrokon kívül akad még valami, ami igazán fontos: a fesztiválok filmválogatóinak filmízlése. Hosszú éjszakákon és nappalokon át kell átrágniuk magukat sok száz óra filmanyagon, hogy kiválasszák azokat, amelyek aztán elkápráztatják a nézőket: itt már nincs szerepe a digitális megoldásoknak, a hatékonyságnak, ez pusztán “analóg” tudás és műveltség, amelyek nélkül nincs értelme fesztivált szervezni.

A mozi, a nagyvászon továbbélése most a fesztiválokon múlik. Talán az egész európai filmkultúra szabadsága, bátorsága és gazdagsága is akkor maradhat fenn, ha okosan és kreatívan megtervezett és levezényelt események segítik azt megmaradni.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

33

A kamu fesztiválok (és a Filmfreeway) útvesztőjében Sok ezer fesztivál közül válogathat az, aki rövidfilmjét világkörüli útra szánja. Nem árt azonban felkészülni arra, hogy miközben gyakran több százezer forintot elköltünk nevezési díjakra, elrettentően sok kamufesztivál vadászik ránk.

De ha körültekintőek vagyunk, akkor sikerre érdemes filmünk nevezései közben elkerülhetjük ezeket a pénznyelőket.

Szerző: Osváth Gábor Az utóbbi években nagyot változott a filmfesztiválok világa. Mikor e sorok írója kezdte pályáját, a legtöbb helyre még dvd-t kellett postázni.

Az online linkek és különféle nevező platformok által sokat demokratizálódott ez a közeg, ugyanakkor végeláthatlan mennyiségű visszaélésnek is teret adott.

Jelen pillanatban összesen 11,939 fesztiválra tudjuk filmünket rajta keresztül beküldeni. De vajon tényleg van ennyi jó (vagy akár csak valós) filmfesztiválon a világon? A válasz: egyértelmű nem.

A Filmfreeway-en regisztrált eseményeknak - óvatos becslés szerint is - legalább 80%-a vagy teljesen, vagy részben kamu, pénznyelő.

34

Kerüljük el messzire azokat az eseményeket, amelyek havonta megrendezésre kerülő, “monthly” fesztiválok (291 ilyet listáz a Filmfreeway). Ugyancsak felejtős minden, ami online filmfesztivál (és ilyenből jelenleg 1836db akad!). Nem állítom, hogy ezek mindegyike kamu, de hogy nem éri meg a nevezési díjat, az egészen biztos. És ha valahol olyat látunk, hogy külön kell nevezni egy-egy díjra (pl.

Legjobb operatőr kategória), akkor is meneküljünk - ilyet ugyanis profi / valódi fesztivál nem csinál.

A legszemetszúróbb jel pedig az, ha más, nagyobb fesztiválra próbálnak hajazni. Cannes egy francia kisváros, mégis 122 (!) fesztivál állítja magáról a Filmfreeway-en, hogy ott rendezik meg minden évben - átverve jó néhány kevésbé figyelmes nevezőt. A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon négy program is vetít kisfilmeket, ám egyik sem használja a Filmfreeway-t, csak a koppintások. Ennél még az is többet ér, ha a dél-dunántúli Kán község (egyébként valóban létező!) fesztiválján szerepel filmünk. Ők legalább nem nyúlnak le minket.

Mindezek ellenére mégsem teljesen reménytelen a helyzet, sőt a Filmfreeway szűrői is tudnak sokat segíteni. Az, ha egy fesztivál ún. Oscar-nevező (“Oscar-qualifying”) fesztivál, már egy jó jel, hisz az Amerikai Filmakadémia ezeket akkreditálta, ellenőrizte. Ennek megfelelően náluk busás nevezési díjak vannak, de itt legalább abban biztosak lehetünk, hogy valódi, és többnyire rangos események. Ugyancsak nagyon fontos iránytű, ha egy fesztivál EFA-jelölő: az Európai Filmakadémia jelenleg 15 fesztivál nyerteseiből rakja össze a kisfilmes shortlistjét, s természetesen ezek is mind fontos fesztiválok, de nem mindegyiket található meg a Filmfreeway-en. És ezzel el is érkeztünk a legfontosabb tipphez, amit kisfilmes barátaimnak adni tudok: ne csak a Filmfreeway-en próbálkozzatok nevezni. Rengeteg értékes fesztivál van más platformokon is (például a kevésbé 21. századi, de mégis hasznos Shortfilmdepot.com oldalon), és sok fesztiválra a saját weblapjukon lehet nevezni (pl. Szarajevó, Velence stb). Az se ijesszen meg, ha egy kisebb fesztiválra Google Form-on kell nevezni - attól még az lehet egy működő filmes seregszemle!

Az alternatív helyeken matematikailag is jobbak is esélyeink, hisz egyre kevesebben veszik a fáradtságot, hogy a kényelmes Filmfreeway-en kívül is küldözgessék a filmjeiket.

Az ingyenes nevezést kínáló fesztiválok (mint például a diákfilmes események) mindenképp bizalmat sugároznak, hisz legalább nem belőlünk akarnak meggazdagodni, de persze ettől még lehetnek nullkilométeres, jelentéktelen események. Nevezéskor érdemes A MÉDIÁNAK IS VAN MIT TANULNIA néhány másodpercet arra szánni, hogy ellenőrizzük a fesztivál valódiságát, például Sajnos a magyar média nem segíti a filmevan-e weboldaluk, és azon találunk-e (vaseket, ha a filmfesztiválokról van szó: gyaklódi) fotókat a korábbi évek eseményeiről. ran ugyanolyan vehemenciával számolnak Gyakran csak arra veszik a fáradtságot a be kamufesztiválos “sikerekről”, mint valókamufesztiválok, hogy stockfotókból, vagy még inkább elítélendő módon: más feszdi, jelentős eredményekről, ezzel utóbbiakat tiválok hangulatfotóiból lopnak, hogy saját akaratlanul is gyengítve. A filmesek sajtóközeseményüket illusztrálják.

A Filmfreeway.com a világ legnagyobb fesztiválnevezős weblapja, mely a Withoutabox.com néhány évvel ezelőtti megszűnése után lett egyértelmű piacvezető. Vitathatatlan érdemei vannak: sokkal felhasználóbarátabb, mint versenytársai, és rengeteg fontos fesztiválra lehet két kattintással nevezni.

A Filmfreeway-nek nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy kiszűrje a kamu fesztiválokat, épp ellenkezőleg: mivel százalékot kapnak minden nevezési díj után, gyakorlatilag teljesen ellenőrizetlenül engednek bármilyen fesztivált regisztrálni a platformjukra. Az ún. GOLD-pecsét sem jelent garanciát semmire: jelenleg már 4941 fesztivál rendelkezik ilyennel (ezzel a Gold-előfizetők kedvezményesebben tudnak nevezni; de a fesztivál minőségére, valódiságára ez sem nyújt garanciát).

fájuk elkérni. Noha a Friss Hús is csak idén lett 10 éves, mégis azt mondom: legalább 5-10 éve működő fesztiválokra nevezzünk. (A Filmfreeway-en szereplő fesztiváloknak csak 21,9%-a 10 éves vagy idősebb!) A kor önmagában még nem érdem, így muszáj további szűrőket is figyelembe vennünk a keresés során.

A legtöbb magyar kisfilmes vagy producer szerényebb, legfeljebb 100-200 ezer forintot tud nevezésekre szánni, így különösen fontos, hogy ezt jól osszuk be, mert különben a 20-50 dollár körüli tarifákból percek alatt elkölthető a keretünk, haszontalan fesztiválokra.

Mindenképp gyanús, ha egy fesztivál csak 1-2 éve létezik, és máris busás nevezési díjakat van po-

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

Az egyértelműen kamu fesztiválokat viszonylag könnyű kiszúrni, de végeláthatatlan a félkamu események sora is. Ezek olyan forprofit szerveződések, melyek tartanak ugyan vetítéseket, de a válogatás szakmaisága, a programok sokszínűsége már hagy nem kevés kívánnivalót, s az egész csak arra megy ki, hogy a begyűjtött soktízezer dollár nevezési díjból minél kevesebbet kelljen költeni az alibi eseményre. Feltételezések szerint ezeket is, csakúgy, mint a teljesen kamu fesztiválokat, néhány olyan “vállalkozó” működteti, akinek akár több tucat ilyen Filmfreeway-en regisztrált “fesztiválja” van.

leményeit ellenőrzés nélkül leközölni, kamufesztiválos “sikerekről” beszámolni sajnos nem csak a bulvármédiában, hanem szakmai helyeken is gyakori. Az önmenedzselés gyakrabban kellene, hogy ütközzön az újságírók kritikai érzékével, mert így például az elmúlt év “legsikeresebb” magyar filmje Pozsgai Zsolt: Magyar Golgota c. tévéfilmje lett - ha hiszünk a rendezői sajtóközleményeinek és az ebből született heroizáló cikkeknek. Aki nem hiszi, járjon utána!

FUTURE CINEMA MAGAZIN

35

Empatikusan állok hozzá a főhőseimhez Interjú Nagy Borbálával, a 9. Friss Hús fődíjasával

szerző: Pauló-Varga Ákos

Pannónia dicsérete című, a berlini German Film and Television Academy (DFFB) berkeiben készült diplomafilmje megnyerte a tavalyi Friss Hús fődíját, majd egy nagyjátékfilmtervvel szerepelt sikeresen az idei Budapest Debut Film Forumon, idén pedig a zsűri egyik tagja a X. Friss Húson. Nagy Borbála a megszokottnál kritikusabb, a magyar és az európai közélet egyes eseményeire élesen reflektáló filmeket készít. A rendezővel alkotói szabadságról, kívülállóságról beszélgettünk, de az is szóba került, milyen volt tanári diplomával visszatérni a magyar oktatás világába egy rövidfilm erejéig.

Sikerrel szerepeltél a Friss Húson, A világ eredete című nagyjátékfilmterved pedig az idei BDFFen nyert díjat. Hogy látod, milyen lehetőségei vannak itthon egy pályakezdő filmesnek, men�nyire működőképes alternatíva például a független filmkészítés?

Nehéz kérdés, én Berlin és Budapest között ingázok, de többet vagyok Berlinben, így az ottani viszonyokat jobban ismerem. Úgy látom, hogy azért itthon is készülnek függetlenfilmek, bár egyelőre nem túl sok. Nem tudom, hányszor lehet nekimenni úgy a filmkészítésnek, hogy baráti szívességek segítségével, pénz nélkül csinálja az ember.

Kisjátékfilmeknél ez még csak-csak kivitelezhető, de egy egészestésnél már nehezebb. Azért szerencsére elkészült nemrég a Melegvizek országa a Buharov-testvérektől, de Kárpáti Gyuri és Reisz Gábor is állami támogatás nélkül dolgoznak épp az új nagyjátékfilmjeiken. Elképzelhetőnek tartom, hogy most egy ilyen korszak elé nézünk és egyre több költségvetés nélküli film készülhet itthon is.

Ennek az egyik előnye, hogy szabadon lehet alkotni, még ha az anyagi keretek egyébként korlátoznak is.

Németországban van egy kiépült függetlenfilmes szcéna?

Nagy különbség, hogy Németországban nem egyablakos a támogatási rendszer, így több helyen is lehet kopogtatni, ha esetleg az egyik filmalap nem támogatja az adott tervet. Ott sem egyszerű,

36

de több helyről össze lehet kalapozni a költségvetést. Egyébként vannak német alkotók, akik a regionális és állami támogatások nélkül dolgoznak, barátokkal forgatnak filmeket.

Magyarországon mintha most indulna el egy újabb függetlenfilmes hullám, a németeknél ez a szcéna már régóta jelen van és termékeny is.

Ha a legutóbbi két rövidfilmed nézzük, elég világosan kirajzolódni látszik az alkotói hitvallásod: aktuális politikai-közéleti témákat találsz, amiket aztán szembesítő erejű, provokatív kérdésfeltevésekkel viszel filmre. Mikor merült fel benned, hogy ilyen filmeket szeretnél készíteni?

A 2016-ban tetőző menekültválság, illetve az azt megelőző, Párizsban elkövetett merényletek voltak az alapélmények. Elkezdett zavarni, hogy nem nagyon készülnek filmek az Európát elérő menekülthullámról. Amikor először olvastam a hírekben, hogy épül a kerítés Magyarország déli határán, el sem akartam hinni, azt hittem, ez valami rossz vicc. Számomra ez egy történelmi pillanat volt és nem tudtam senkiről, aki erre akkoriban filmes eszközökkel reflektált volna. Ekkor jöttem rá, hogy fontos foglalkozni aktuális társadalmi kérdésekkel. Úgy éreztem, hogy akkor ott valaminek vége lett Európában.

Filmkészítőként muszáj volt reflektálnom erre.

Persze az is egy érthető hozzáállás, ha egy alkotó inkább el akar távolodni a nyomasztó

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

37

valóságtól és egy szebb világba menekül a filmkészítés által. Én most egyelőre inkább beleállok ilyen kérdésekbe, ameddig bírom, provokatív szándékkal is akár.

Szerinted ez az igény akkor is kialakult volna benned, ha Magyarországon maradsz?

Könnyen lehet, hogy nem. Egyfelől elképzelhető, hogy inkább frusztrált volna, ami történik, másrészt az is megeshet, hogy belülről nehezebben észleltem volna bizonyos jelenségeket és nem tudtam volna filmes eszközökkel reflektálni rájuk.

Kárpáti Gyuri és Reisz Gábor is állami támogatás nélkül dolgoznak épp az új nagyjátékfilmjeiken.

Elképzelhetőnek tartom, hogy most egy ilyen korszak elé nézünk és egyre több költségvetés nélküli film készülhet itthon is.

A Minden rendben-t és a Pannónia dicséretét összeköti ez a társadalomkritikus alapállás, amely az előbbiben líraibb köntösben, utóbbiban pedig a szatíra eszközeivel jelenik meg. Szervesen kapcsolódik egymáshoz a két film?

Soktényezős a képlet. Amikor az ELTE-re jártam filmszakra, Pálos György kurzusa keretében készítettünk rövidfilmeket, gyakorlatilag amatőr körülmények között. Mind a négy ott elkészült kisfilmem a szatirikus-humoros vonalat képviselte, és alapvetően egész jól működtek, bár ezeket azért inkább a lelkesedés tartotta össze, mint a profizmus. Mindenesetre örültem, hogy a szaktársaimnál betalált a humoruk. A DFFB-n készített első vizsgafilmem is szatirikus hangvételű volt, de akkor már elkezdték mondogatni a tanáraim, hogy vicces filmet csinálni milyen nehéz, és hogy legyek ezzel óvatos. Bár eleve jellemző a világlátásomra a humor, azért az akadémián is próbálkoztam más műfajú filmekkel a líraibb drámától kezdve a thrillerig. Ekkor már azt hittem, hogy lezártam a “vicces filmes” szakaszt, de a más stílusú próbálkozásaimat nem igazán éreztem magaménak. Nem szégyelltem őket, de nem tudtam velük igazán azonosulni. Hiányzott az ironikus hang, és emiatt nehezebben is tudtam képviselni ezeket. Így a Pannónia dicséretével visszataláltam a szatírához.

38

Szintén közös a két filmben, hogy mindkettő főhőse, Márti és Alpár is kiábrándult figurák, akik mintha nem éreznék teljesen jól magukat a saját hazájukban. Mennyit tettél bele saját magadból ezekbe a karakterekbe, honnan ered az ő fásultságuk?

A kívülállóság elég sok karakteremnél visszaköszön. A világ eredete című nagyjátékfilmtervem figurái is outsiderek, és ez jellemző Mártira és Alpárra is. Talán mindez rokonítható a saját énképemmel. Próbálok hiteles lenni, akkor is, ha a főhős alapvetően távol áll tőlem, mint Alpár, a Minden rendben határvadásza. Ő egy számára ismeretlen helyre érkezik, aminek meg kell ismernie a szabályait és ahová be kell illeszkednie. Ezt az érzést én is jól ismerem, így ebből dolgoztam.

Próbálom mindig megtalálni a karakterek személyiségében azt az elemet, amivel én is tudok azonosulni. Ez valószínűleg abból is fakad, hogy empatikusan állok hozzá ezekhez a hősökhöz, nem akarom felülről nézni őket, ebben pedig sokat segít, ha megtalálom a közös vonásokat köztük és köztem.

Mit gondolsz, ma Németországban elkészülhet állami támogatással egy az ottani viszonyokat kritizáló film?

nem vagyok elég kritikus a magyarokkal. Az új filmtervemre is érkezett már olyan visszajelzés, hogy nem egészen olyan a hangvétele, mint amire a döntnökök számítanak. Könnyű belecsúszni egy skatulyába, akár még az első nagyjátékfilmed előtt is.

A DFFB sok külföldit megtanít erre a mesterségre, de aztán amikor pályázunk, azt a visszajelzést kapjuk, hogy a beadott terv nem elég német, keveset beszélnek benne németül.

Német operatőrrel és producerrel, német közegben dolgozol fel magyar témákat magyar alkotóként. Mit gondolsz, jó hatással van a kreatív energiákra és egy filmre a készítők kulturális sokszínűsége?

gekből fakadnak. Amikor a Pannónia dicséretén dolgoztunk, sokat beszélgettünk Moritz Friese operatőrrel az alaphelyzetről, azaz hogy a magyar miniszterelnök egy iskolába látogat. Moritz folyamatosan kereste az okot, miért jön oda a kormányfő, kitüntetést kap az iskola vagy mi történik? Aztán rá kellett jönnöm, hogy ő ezt azért nem érti, mert Németországban ilyesmi, azaz hogy bármiféle ok nélkül megjelenik egy politikai küldöttség egy iskolában, nem történhet meg. Nálunk viszont ez egy ideje már zajlik, politikusok turnéznak oktatási intézményekben és pózolnak gyerekekkel… Nagyon érdekes tapasztalat, amikor úgy szembesülsz egy helyzet abszurditásával, hogy elmagyarázol egy jelenséget, ami számodra evidens, de egy más kultúrkörből érkező ember számára elképzelhetetlen.

A Pannónia dicsérete producere, Margarita Amineva pedig orosz, így ő például könnyen tudott azonosulni ezzel az alaphelyzettel. Mindig nagyon izgalmas, amikor Magyarországot alig ismerő emberek reagálnak bizonyos jelenségekre, mert ezeket én nem biztos, hogy látom. Persze ez fordítva is igaz, én is másképp látom Németországot, mint ahogyan ők.

Ez mindig nagyon izgalmas felállás, de sok félreértés is adódhat, amik a kulturális különbsé-

Úgy gondolom, hogy igen, ott inkább más problémák vannak. Sok bevándorló hátterű fiatal jön Németországba, és például a DFFB-n is többen tanultunk úgy állami támogatással, hogy nem német származásúak vagyunk. Szóval sok külföldit megtanítanak erre a mesterségre, de aztán amikor pályázunk, azt a visszajelzést kapjuk, hogy a beadott terv nem elég német, keveset beszélnek benne németül, stb. Ambivalensnek érzem ezt a hozzáállást: az oktatás abszolút nyitott és befogadó, de aztán a rendszer elveszti ezeket az embereket, akik általában a saját nyelvükön, akár a saját országukban szeretnének filmet forgatni. És ez már az Inkubátor-program ottani megfelelőjének tekinthető, alacsony költségvetésű filmeket támogató pályázatra is jellemző.

Lehetnének egy fokkal nyitottabbak, ha már azt megengedik, hogy külföldiként az állam pénzén tanulhassunk. Ráadásul szerintem minél diverzebb perspektívák vannak képviselve a mozivásznon, annál színesebb egy ország filmművészete.

Furcsa, mert eközben az akadémián mintha pont az ellenkező irányba terelnének: készíts filmet a saját hazádban, válassz ottani témát és dolgozd fel kritikus szemlélettel.

Ameddig az iskola apparátusával dolgozol, addig más a helyzet. De ezeket én is csak mostanában puhatolom ki a német rendszerben. Azt viszont már tapasztaltam, hogy néha az a kritika tárgya, hogy nem vagyok elég német, aztán meg az, hogy

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

39

Egy korábbi interjúban említed, hogy Berlinben nagyon fontos a női egyenjogúság és ez az akadémia döntéseiben is tükröződik. Hogy érzed, Magyarországon nehezebb női rendezőként érvényesülni?

Egy aktuális példa jut eszembe: ha csak az arányokat nézzük, az Inkubátor programban idén a tíz projektből kettőnél van női rendező. A Friss Hús idei versenyprogramjában arányosan ugyan több női alkotó van, de azért a férfiak ott is felülreprezentáltak. Jó kérdés, hogy ez honnan ered. Könnyen lehet, hogy a nők egyszerűen nem mernek rendezőnek jelentkezni. Én például húsz éve nem mertem, azt gondoltam, hogy ez egy túlságosan maszkulin foglalkozás.

A számszerűségen túlmenően érzel bármilyen hátrányos megkülönböztetést?

Talán sokkal több kétkedés fogad egy női alkotót, de azért ez a személyiségtől is függ, szóval könnyen lehet, hogy kevésbé karakán férfi rendezők is találkoznak ezzel. Nem kimondottan a filmszakmán belül történt, de amikor a Pannónia dicséretéhez kerestünk helyszíneket, a német operatőrrel jártam iskoláról

iskolára, és sokszor előfordult, hogy neki bemutatkoztak, nekem nem. Aztán elkezdtek hozzá beszélni, és mivel nem beszél magyarul, akkor volt lehetőség tisztázni, hogy én vagyok a rendező. Ez egyszerre vicces és szomorú, de nem állítom, hogy országspecifikus, szóval Németországban is simán előállhat egy ilyen helyzet.

A Nincs itt semmi látnivalót Cannes-ban fogom pitchelni, A világ eredetét pedig május végén Budapesten.

Ettől függetlenül is különös élmény lehetett tanári végzettséggel a hátad mögött kvázi vis�szatérni a magyar oktatásba. Mennyiben mások a mostani középiskolások, mint a néhány évvel ezelőttiek?

Világos céljaik és ambícióik vannak, igaz, ezek azért gyakran változnak is. De céltudatosak és határozottak, ez pedig nekem nagyon szimpa-

tikus. Mi az ő korukban inkább kallódtunk. Feltűnt az a látványos különbség is, ami a “hagyományos” iskolások és az alternatív oktatásban résztvevők között húzódik. Utóbbiak sokkal jobban tudtak csapatban dolgozni, önállóbbak, más reflexek alakulnak ki bennük a kötött klasszikus modellben tanulókkal szemben.

Tehát pedagógusként is helyt kellett állnod a Pannónia dicséreténél, nemcsak filmkészítőként.

Igen, elég intenzív időszak volt, de nagyon élveztem. Amikor huszonhárom évesen végeztem tanárként, el sem tudtam képzelni, hogy én egy gimnáziumban tanítsak, nem éreztem úgy, hogy készen állok erre a feladatra. Tíz évvel később, amikor a Pannónia dicséretéhez castingoltam, akkor már úgy éreztem, helyt tudnék állni tanárként. Idősebb lettem, jobban ráláttam a diákokra és nagyon inspirált az őszinteségük. Utóbbi pedig együtt jár azzal, hogy ezek a fiatalok sérülékenyek, vigyázni kell rájuk, ami nagy felelősség.

Sokszor úgy éreztem, hogy alulkvalifikált vagyok ehhez a feladathoz. Előfordult, hogy előtörtek belőlük családi traumák vagy sérelmek. Ez valahol jól esett, mert azt jelentette, hogy kialakult egy bizalmi háló. Viszont azt is éreztem ilyenkor, hogy nagyon kell vigyáznom rájuk.

Összességében a tanárok hozzáállásán is látszott, hogy a DFFB arról szól, hogy forgass és hibázz minél többet, mert abból lehet igazán sokat tanulni.

Berlinben tanított többek között Apichatpong Weerasethakul, Claire Denis és Lucrecia Martel is. Hogyan dolgoztatok velük?

A DFFB-n sok vendégelőadó fordul meg. Claire Denis például két hétre jött, tartott előadásokat, de vele leginkább rövid etűdöket forgattunk és azokat vágtuk, aztán elemeztük együtt. Mániája az optika-kérdés, mindig hangsúlyozta, hogy egy filmet egy objektívvel kell leforgatni. Lucrecia Martel klasszikus előadásokat tartott, Weerasethakul pedig egy mesterkurzust, aztán sorsolás alapján kerültek is hozzá projektek. Egyébként ő volt az első, aki látta a Pannónia dicsérete nyers vágatát.

Könnyen lehet, hogy a nők egyszerűen nem mernek rendezőnek jelentkezni. Én például húsz éve nem mertem, azt gondoltam, hogy ez egy túlságosan maszkulin foglalkozás.

Tetszett neki?

Hát nem nagyon értette. Érezte, hogy van benne valami politikai ügy, de igazából semmit sem tudott a magyar viszonyokról, így nehéz volt neki értelmeznie, mi történik a filmben. Összességében a tanárok hozzáállásán is látszott, hogy a DFFB arról szól, hogy forgass és hibázz minél többet, mert abból lehet igazán sokat tanulni.

Jelenleg két nagyjátékfilmterven is dolgozol.

A világ eredete az Inkubátor-program döntősei között van, de a Nincs itt semmi látnivaló fejlesztése is zajlik. Hogy állnak most ezek a projektek?

A Nincs itt semmi látnivaló végül nem került be az Inkubátor program végső ötje közé tavaly, de aztán a tervet meghívták pár fejlesztési fórumra, így volt lehetőségem Tel Avivban két, Párizsban pedig négy hónapot dolgozni rajta. Párizsban, a Cinéfondation rezidens-program keretében elkészült a második draft, de közben kiderült, hogy A világ eredete bent van az Inkubátor idei döntősei között, így egy idő után váltanom kellett a két projekt között. A Nincs itt semmi látnivalót Cannes-ban fogom pitchelni, A világ eredetét pedig május végén Budapesten.

40

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

41

Magyar diplomafilm Cannes-ban A La Cinef programjában bemutatkozó Hajszálrepedés a Friss Hús versenyprogramjában is szerepel szerző: Pauló-Varga Ákos Mundruczó Kornél, Corneliu Porumboiu vagy a friss Oscar-díjas Sian Heder. Sok, mára nagyjátékfilmjeikkel is sikert sikerre halmozó rendezőnek indult a karrierje a Cannes-i Filmfesztivál diplomafilmeket felvonultató Cinéfondation nevű szekciójából, ahol az elmúlt négy évben folyamatos a magyar jelenlét. Idén Szelestey Bianka Hajszálrepedés című ELTE-s diplomamunkája mutatkozhat be a filmiskolák vizsgamunkáit felvonultató szekcióban.

Az 1998-ban a Cannes-i Filmfesztivál hivatalos szekciójaként indított Cinéfondation (2022-től LA CINEF) diplomafilmeket vonultat fel, szám szerint évente 15-20-at, a világ minden tájáról. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 2000 filmes oktatási intézmény nevezései közül áll össze az a szűk hús�szereplős mezőny, melynek tagjai bemutathatják szakmai ugródeszkának szánt alkotásaikat az A-kategóriás fesztivál közönsége előtt. Cannes híres arról, hogy megbecsüli és igyekszik megtartani azokat a rendezőket, akik egyszer már bekerültek a programba, így aztán az itt bemutatkozó alkotók a későbbiekben lényegesen jobb pozícióból indulhatnak, amikor legújabb alkotásukat nevezik a francia riviérán rendezett fesztiválra.

A magyar jelenlét hagyományosan erős a Cinéfondation szekcióban. 2004-ben Mundruczó Kornél

42

tett fontos lépést a későbbi sikeres Cannes-i szereplései felé azzal, hogy Kis Apokrif No.2 című rövidfilmje bekerült a diplomafilmes programba. 2006-ban Kocsis Ágnes harmadik díjat nyert A Vírussal, 2010-ben pedig Szimler Bálint közérzetfilmje, az Itt vagyok erősítette a magyar jelenlétet a szekcióban.

A 2010-es években aztán öt alkalommal is meghívást kaptak hazai diplomafilmek. Az épp második egész estését készítő Kárpáti György Mór 2014-ben Provincia című művével versenyzett, 2016-ban pedig a nemzetközi fesztiválokon rendre jól teljesítő magyar animáció is felbukkant a Cinéfondation-ben: Andrasev Nadja A nyalintás nesze című filmje a harmadik díjat nyerte el. 2017-ben Szentpéteri Áron utazhatott a Croisette-re a Láthatatlanullal, 2019 óta pedig minden évben van magyar versenyző a válogatásban. Abban az évben Moldovai Katalin Ahogy eddig című drámája fémjelezte a hazai mozgókép-oktatás sikerét, a járvány miatt 2020 őszén csökkentett módban megtartott fesztiválon Beleznai Márk Agapéja indult, tavaly pedig az épp első nagyjátékfilmjén dolgozó Rudolf Olivér mutatkozott be Fonica M-120 című diplomamunkájával.

Az idén LA CINEF-re átkeresztelt szekcióban 16 rövidfilm versenyez, köztük Szelestey Bianka Hajszálrepedés című párkapcsolati drámája. A Kurta Niké és Váradi Gergely főszereplésével készült huszonegy perces alkotás egy családi vacsorán játszódik. Áron és Lenke épp az előbbi szüleinek érkezése előtt szakítanak és mindkettőjükből előtörnek a korábban elfojtott sérelmek. A Hajszálrepedés egy toxikus párkapcsolat lélektanába enged bepillantást, a főszereplők rezdüléseit pedig a 4:3-as képarányú snittek és a Füzesi Tamás operatőr által megkomponált érzékletes közelik erősítik. Szelestey Bianka filmje közvetlenül a Cannes-i szereplést követően a Friss Hús versenyprogramjában mutatkozik be a magyar közönség előtt.

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

43

BOLDOG SZÜLINAPOT, FRISS HÚS! A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivált immár tizedik (10.!! X.!!!) alkalommal rendezzük meg. Úgy érezzük magunkat, mint a párás szemű szülő az elsős általános iskolai évnyitón. Hogy jutottunk idáig? Pelenka, bébiétel, hordozó, babakocsi, kismotor, bicikli – és nemsokára jogosítvány.

Az I. Friss Hús (2013)

A III. Friss Hús (2015)

A Friss Hús ugyan még messze van a nagykorúságtól, de szerencsére könnyen, igazi szerelemgyerekként született, és rögtön nagy önállóságról tett tanúbizonyságot.

2013-ban, a születésekor még nem hívtuk nemzetközi filmfesztiválnak, sőt talán filmfesztiválnak sem, csak Friss Hús-nak, ahol egyszerűen bemutattuk a legjobb magyar rövidfilmeket. Azóta is örök hála Nagypál Orsinak, Lakos Nórának és Schwechtje Mihálynak, hogy megkerestek minket az akkor éppen szünetelő Filmszemle pótlásának ötletével.

Díjakat is osztottunk már: a Lágy eső (Nagy Dénes) nyerte a közönségdíjat, az Újratervezés (Tóth Barnabás) pedig a különdíjat. Mindkét filmnek sikerekben gazdag utóélete lett, jó helyre mentek az elismerések. Tehát amint megszületett, rögtön megmutatkozott a Friss Hús két legfontosabb tulajdonsága: maga köré tudta gyűjteni a legjobb filmeket és a legjobb filmes barátokat.

2015 olyan volt, mintha a Friss Hús iskolába ment volna. Először jelentek meg a szakmai programok a kínálatban, amelyek nem is maradtak hatás nélkül: az egyik beszélgetésben elhangzó érvek alapján a Média Mecenatúra Program kisfilmes támogatásának a keretösszegét megduplázták, a Filmalap pedig a Friss Hús-on beszélt először az Inkubátor Program beindításáról. Ez volt az első Friss Hús a fiatalon elhunyt producer, Lovas Nándor nélkül, egyben az első, amikor az emlékének szentelt pitchfórumot megtartottuk. A legjobb magyar élőszereplős film a Kamaszkor vége (Szilágyi Fanni) lett, a legjobb magyar animáció díját pedig a Limbo-Limbo Travel (Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borcsa) kapta.

A II. Friss Hús (2014) Az első lépéseket egyre gyorsuló tempóban követték a továbbiak. A Friss Hús sikerének egyik titka, hogy minden évben nőtt, fejlődött – egészséges mértékben. A második évben már Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválnak hívtuk. Nem véletlenül, mert ekkor már a legjobb külföldi filmeket is bemutattuk, rendes zsűrink lett, akik igazi díjakat osztottak ki. Ráadásul négynapos lett fesztivál, őskövületi technikával, rissz-rossz laptopokkal dolgoztunk, és imádkoztunk, hogy rendben lemenjenek a filmek. Lementek. A fődíjas pedig a Symphony no.

42, Bucsi Réka animációja lett – ekkor még nem adtunk külön animációs és élőszereplős díjat.

44

A IV. Friss Hús (2016) Minden év kiemelten fontos volt a Friss Hús történetében, de talán a 2016-os különösen az. Ekkor bukkantunk rá Deák Kristóf Mindenki című filmjére, amit addig Magyarországon sehol nem mutattak be. Beválogattuk, bemutattuk, a többi pedig túlzás nélkül történelem, ugyanis a film sikersorozata meg sem állt az Oscar-díjig. A Friss Hús mezőny erejét mutatja, hogy nálunk “csak” egy különdíjig jutott, a fődíjat Ferenczik Áron Szabó úr című filmje nyerte, míg Bucsi Réka lett a Friss Hús első duplázója, aki a LOVE című animációjával már a második Friss Hús-díjat söpörte be.

ismertünk arcról minden nézőt, és a legváltozatosabb helyeken tűntek fel a fesztivált reklámozó táskák (például egy budai postahivatalban). A szakmai programok is egyre nagyobb visszhanggal zajlottak, Aranyélet case study, parázs viták a filmkritikusok és rendezők között, és a legnagyobb Friss Hús buli, amit azóta is minden évben próbálunk reprodukálni. A legjobb magyar rövidfilm egy sci-fi, Freund Ádám Földiek című filmje lett, míg az animációk között Tóth Luca Superbiája győzedelmeskedett.

A VI. Friss Hús (2018) Válaszd a rövidet! – ez volt az éves Friss Hús-szlogen; választási években az áprilisi Friss Hús-oknak mindig sajátos hangulatuk van. Az egyre növekvő nézőszámok miatt már egy filmes párt ötlete is felmerült bennünk, de ez a tréfa szerencsére soha nem vált valósággá. Nem úgy, mint két roppant tehetséges alkotó pályája, akik a 2018-as Friss Hús díjazottjai voltak: Kis Hajni a Last Call című filmjével nyerte el a legjobb magyar élőszereplős díjat, míg Hegyi Olivér Take Me Please című animációja nyert. Azóta mindketten nagy sikereket aratnak: Hajni 2021-ben mutatta be a Külön falka című inkubátoros nagyjátékfilmjét, Olivér pedig az animációs rendezői karrierje mellett Holi néven zenei karrierbe is kezdett.

A VII. Friss Hús (2019) A hetedik te magad légy! – és valóban, a Friss Hús önállósodásának fontos mérföldköve a 2019-es év. Először fordult elő, hogy legyenek munkatársaink, akik egész évben a Friss Hús-on dolgoznak. Először fordult elő, hogy a filmfesztivál mellett egy másik eseményt is útjára indítottunk, ez volt a Budapest Debut Film Forum, amely a régió legjobb elsőfilmes terveit gyűjtötte össze. A legjobb élőszereplős film Molvay Norbert Jövő szerdán című alkotása lett, míg Tóth Luca a második Friss Hús animációs filmdíját nyerte a Lidérc úrral.

A VIII. Friss Hús (2020) Az V. Friss Hús (2017) A Friss Hús ekkor már ötnapos rendezvény volt, és kezdte kipukkasztani a filmes buborékot, magyarán már nem

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

Nagy várakozásokkal mentünk neki a 2020-as évnek. Úgy láttuk, a Friss Hús-

nak először van valós esélye arra, hogy nemzetközileg is releváns esemén�nyé fejlődjön. 2020 március 23-án kezdődött volna a fesztivál, és aligha kell bárkit is különösebben emlékeztetnünk arra, hogy ez végül nem így történt. Az egyetlen szerencsénk az volt, hogy a koronavírus-járvány miatt lezárás nem vágta ketté a fesztivált, így maradt pár hetünk a kármentésre, azaz gyakorlatilag hibernáltuk a kész programot, és izgatottan vártuk, mikor mutathatjuk be. Végül ősszel, még az őszi járványhullám előtt rendeztük meg a VIII. Friss Húst, az első maszkos fesztiválunkat, ahol természetesen kevesebben voltak, mint a korábbi évek eseményein, mégis roppant büszkék voltunk rá, hogy a nehéz helyzet ellenére be tudtuk mutatni a legjobb magyar és külföldi filmeket. A legjobb animáció Andrasev Nadja Szimbiózis című filmje lett, az élőszereplős szekcióban pedig Kölcsey Levente Szünet-je nyert.

A IX. Friss Hús (2021) Sokkal óvatosabban vágtunk neki a 2021-es évnek, mint a 2020-asnak. Annál szerencsésebbek voltunk, mert éppen a lezárások utáni időszakra, május végére terveztük a fesztivált, ami így összeforrt a felszabadulás érzetével, és mindenki kicsit félve, de annál lelkesebben vetette bele magát a mozizásba.

Különösen, hogy szabadtéri vetítéseink is voltak a Városháza udvaron, amelyek nagy sikerrel futottak a szélesebb nézőközönség köreiben is. Tavaszi babából nyári gyerekké vált a Friss Hús, és nagy öröm és megkönnyebbülés, hogy a járvány nehéz éveiből megerősödve került ki. Nagy Borbála Pannónia dicsérete című filmje nyerte az élőszereplős filmek szekcióját, míg a Reduction, Szakály Réka Anna munkája az animációs filmek közül bizonyult a legjobbnak.

A X. Friss Hús (2022) Itt tartunk most. Hasonló ambíciókkal vágunk bele, mint a 2020-as fesztiválba: sok-sok nemzetközi vendéggel, osztrák fókusszal, Berlin-Brüsszel-Budapest testvérvárosi vetítéssel. És persze a magazinunkkal, amit hagyományteremtő céllal hoztunk létre. Egyre több minden van a házunk táján (Friss Kakas Animációs Filmnapok, Budapest Debut Film Forum), és már is biztos, hogy rekordszámú filmet mutatunk be az idei fesztiválon (115 alkotást), és soha ennyi külföldi vendég nem érkezett még a Friss Húsra, mint idén. Reméljük, minél többen látjátok a X. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon a jövő klasszikusait.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

45

2022.06.02 06.08 Toldi Mozi

FELHŐK FELETT ABOVE THE CLOUDS

RENDEZŐ: HÁRSHEGYI VIVIEN JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

Egy lány újra szerelmes lesz, ami rettegéssel tölti el. Elmenekül a helyzet elől, miközben örvényként ragadják magukkal régi emlékei. Képzeletében újraéli az első szerelem keserveit és válaszúthoz érkezik képes lesz-e újra bízni az ismeretlenben?

GYERE COME ON

MAGYAR VERSENYFILMEK

Réka, a fiatal állatorvos meglátogatja bátyját a farmján. Áronnak szüksége van a lány segítségére az egyik ló elaltatásához, de ha a lány segít neki, az életük már soha többé nem lesz a régi.

KAKUKKFIÓKA ANOTHER NEST

RENDEZŐ: BELEZNAI MÁRK JÁTÉKIDŐ: 17 PERC

A 24 éves Ádám háborítatlanul éli egy kisstílű, megélhetési fűdíler életét néhai nagyanyja panellakásában. Egészen addig, amíg becsönget 14 éves féltestvére, Bence, mondván, hogy meghúzná magát nála egy darabig.

MAGYAR VERSENYFILMEK I.

RENDEZŐ: LENGYEL BALÁZS JÁTÉKIDŐ: 17 PERC

KLÍMA CLIMATE

RENDEZŐ: SZABÓ MÁRTON ISTVÁN JÁTÉKIDŐ: 18 PERC

BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILM FESZTIVÁL frisshusbudapest.com

Anna és Bálint egy vakrandin vesznek részt egy erre szakosodott laborban, valamikor a jövőben. A két fiatalnak rá kell jönnie, hogy a párválasztást még Sári, a szakértő mesterséges intelligencia sem könnyítheti meg számukra.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

47

KÁBELEK CABELS

RENDEZŐ: FARKAS MARCELL JÁTÉKIDŐ: 16 PERC

Peti egy átlagos kertvárosi sci-fi rajongó fiúcska. Egy napon egy meteorit-kőzet töri be az ablakát, amiről kiderül, hogy valójában egy környékbeli lány műve.

Petinek szimpatikus lesz az erős küldetéstudatú lány, ezért vele tart az éjszakában, hogy együtt dobálják a köveket és beszélgessenek a világ megváltásáról.

RENDEZŐ: KIZLINGER LILLA, BABINCHAK ATANÁZ JÁTÉKIDŐ: 24 PERC

A film két ember definiálatlan kapcsolatát követi, akik megpróbálják elmagyarázni a gondolataikat, miközben palacsintát sütnek, vagy sétálnak a Dunánál megrekedve az ürességben.

RENDEZŐ: TURAI BALÁZS JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

MAGYAR VERSENYFILMEK II.

Miután egy rejtélyes balesetben Clyde egyszerre veszíti el barátnőjét, megnyerő küllemét és kiegyensúlyozott lelkivilágát, kénytelen szembesülni a legbelső Törpéjével.

ÉSZAKI PART NORTHERN SHORE

RENDEZŐ: TÖRÖK MARCELL JÁTÉKIDŐ: 8 PERC

2030, Budapest. Egy üres moziban két idegennek egymás mellé szól a jegye. Beszélgetni kezdenek.

A lány vonzza a fiút, a fiú vonzza a lányt. Hamar kiderül, hogy nem véletlen a találkozásuk.

VACSORA SUPPER

RENDEZŐ: BERÉNYI ANDOR JÁTÉKIDŐ: 11 PERC

Aluljáró, éjszaka. Michal sört iszik, egyedül. Alfréd is nagyon szeretne sört inni, de neki nincs söre, csak egy festménye. Képzeljük el, hogy Michal és Alfréd a két utolsó ember a Földön.

HAJSZÁLREPEDÉS

EGYEDÜL A PARADICSOMBAN

RENDEZŐ: SZELESTEY BIANKA JÁTÉKIDŐ: 21 PERC

Lenkének szembe kell néznie a ténnyel, hogy kár tovább kapaszkodnia haldokló kapcsolatába, miután párja 8 év után, épp egy családi vacsora előtt böki ki: szakít vele.

48

RENDEZŐ: BUDAVÁRI BALÁZS JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

Andrea hívást kap a TEGYESZ-től: hosszú évek várakozása után kiválasztották őket férjével együtt egy gyermek örökbefogadására. Minél hamarabb vissza kell jelezniük, amennyiben vállalják a gyereket.

Amikor hazaér, hogy elmondja a nagy hírt, a férjét a fürdőszobában találja meg.

CRAZE

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

MAGYAR VERSENYFILMEK II.

PERFECT MATCH

AMOK

MAGYAR III.

MAGYAR I.

SZEURUM

ALONE IN PARADISE

RENDEZŐ: NOVÁK PÉTER SÁMUEL JÁTÉKIDŐ: 31 PERC

Nem lehet a félelmeink mentén élni, hiszen legnagyobb ellenségünk önmagunk lesz, melytől csak egy trauma hatására leszünk képesek megszabadulni. Érzéseinkkel és belső gondjaninkkal önmagunknak kell foglalkozni, szorongásunkat egy idő után nem fojthatjuk vissza, szembe kell nézni velük.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

49

WINNERS

RENDEZŐ: FÜZES DÁNIEL JÁTÉKIDŐ: 16 PERC

Ádám, és legjobb barátja, Bálint, végzős gimnazisták Budapest erőszakos külvárosában. Amikor egy barátjukat véresre verik egy szórakozóhelyen, a két fiú bosszúhadjáratra indul, Ádám pedig kénytelen szembesülni azzal, hogy mit jelent az igazi férfiasság.

MIÉRT HORGASZTOD LE A FEJED? MAGYAR VERSENYFILMEK III.

WHY IS YOUR FACE DOWNCAST?

RENDEZŐ: BETHLENFALVY PÉTER JÁTÉKIDŐ: 15 PERC

A végletesen elveszett Tamás irigykedni kezd testvérére, Ábelre, aki elhunyt nővérük temetésén megkapja azt a törődést és figyelmet, amelyre Tamás mindig is vágyott.

Most is kirekesztve érzi magát a gyász által létrehozott közösségből, ami szélsőséges tettekre sarkallja.

A kisfilm a bibliai Káin és Ábel történetének átirata.

TAKARÁS BACKSTAGE

RENDEZŐ: PAPP MÁTÉ JÁTÉKIDŐ: 12 PERC

Egy színházi társulat csöndes kellékese fejből fújja a darabok szövegét, de nincs lehetősége, hogy maga is a reflektorfénybe álljon. Egy váratlan baleset mindent megváltoztat.

VACSORA SUPPER

RENDEZŐ: BÁRÁNY DÁNIEL JÁTÉKIDŐ: 15 PERC

50

A Vacsora dinamikus, bravúros tértorzításokkal és morfokkal operáló rajzanimáció, mely groteszk humorral mutat be egy sokak által ismert szituációt: a (meghittnek szánt) családi étkezést. A filmben a szereplők közötti konfliktusok testet öltenek, és mármár maguk alá temetnek mindenkit, de végül közös összefogással mindenki megmenekül.

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

ALBA VULVA RENDEZŐ: VERMES DORKA JÁTÉKIDŐ: 16 PERC

Az intellektusba menekülő, középkorú Edina élete első intim gyantázásán kénytelen közvetlen kapcsolatba kerülni a testével. A kezelés olyan fájdalmaknak nyit csatornát, amikről korábban nem vett tudomást.

AZ ELVESZÍTHETŐ DOLGOK SZERETETE THE LOVE OF THINGS ONE CAN LOSE RENDEZŐ: LADÁNYI JANCSÓ JAKOB JÁTÉKIDŐ: 20 PERC

MAGYAR VERSENYFILMEK IV.

HOGY NE GYŐZZÜNK

Adél egy Z generációs tinédzser, aki saját identitását keresve feszegeti határait. Barátja, Marci egy tipikus óriáscsecsemő, aki még inkább önpusztító viselkedésbe hajszolja a lányt. Mindketten az intimitást keresik, miközben képtelenek kifejezni a szeretetet.

INTERMISSION RENDEZŐ: BUCSI RÉKA JÁTÉKIDŐ: 5 PERC

Egy vizuális vers a mozdulatlan mozgásról, élő vonalakról, a rajzolásról és a repetitív alkotói folyamatról. Két rövidfilm között az ‘Intermission’ a régi mozizási hagyományt megidézve, egy rövid animált pihenőt hív be újra a moziba.

KÖSZÖNÖM, HOGY MARADTÁL THANK YOU FOR STAYING

RENDEZŐ: GYIMESI DOMONKOS JÁTÉKIDŐ: 21 PERC

Ábel útnak indul, hogy először találkozzon személyesen is a barátnőjével, akivel online jöttek össze. Időközben azonban felvesz egy stoppos lányt...

FUTURE CINEMA MAGAZIN

51

A 60 éves Márti a demencia korai tüneteit mutatja, ezt viszont nem ismeri be önmagának. Annak ellenére, hogy tudatában van ennek, elvállalja, hogy egy napig vigyázzon az unokájára.

Bogyó és Sólyom ülnek a lesen.

PROMENÁD

NEM MENTEM EL APÁM TEMETÉSÉRE

PROMENADE

RENDEZŐ: BOROSS MARTIN JÁTÉKIDŐ: 15 PERC

A KUTYÁK NEM ESZNEK FÜVET DOGS DO NOT EAT GRASS

MAGYAR VERSENYFILMEK V.

RENDEZŐ: KARÁCSONY PÉTER JÁTÉKIDŐ: 16 PERC

RENDEZŐ: GYIMESI DOMONKOS JÁTÉKIDŐ: 13 PERC

Egy „városi természetfotós” kamerával járja a várost, és ellesett pillanatokat rögzít. Hétköznapi emberek sorsát kutatja, azonban elkezdi továbbkölteni a valóságot, és végül az ő emlékeiben és képzeletében indulunk el egy utazásra.

RENDEZŐ: BAGOSSY JÚLIA JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

I DIDN'T GO TO MY FATHER'S FUNERAL RENDEZŐ: KUNGL ZSIGMOND JÁTÉKIDŐ: 20 PERC

Egy tizenkilenc éves fiú ahelyett, hogy elmenne az apja temetésére, egy erotikus kalandban keres vigaszt.

NYUGVÓ KÖD RESTING FOG

RENDEZŐ: FÁBIÁN NIKOLETT JÁTÉKIDŐ: 5 PERC

Anna egy olyan világban él, ahol néhány híres nő leszbikus, ahol Isten mindig meghallgat, ahol a méhcsípést gyógyítja a sör és a szerelem elkerülhetetlen.

Kísérleti jellegű animációs film, mely egy fiktív félreeső szanatóriumban játszódik a lenyugvó nap utolsó pillanataiban. A film asszociatív képek sorozatán keresztül mutatja be egy emlék újraélésének és annak felbomlásának folyamatát, a rajzi animációs eszközök és digitális effektusok segítségével.

ÁRTATLAN SZEMMEL

A KISEBBIK ROSSZ

WITH INNOCENT EYES

RENDEZŐ: OLASZ RENÁTÓ JÁTÉKIDŐ: 29 PERC

Két párkapcsolati dráma fut egymással párhuzamosan, egy dolog köti össze őket: a gyerekkérdés. Talán több is, ami közös: rettegés az elköteleződéstől, a felelősségvállalástól, a magánytól, egymástól és önmaguktól. Ami közös, az zilál szét. Hogy képtelenek együtt élni, hogy képtelenek őszintének lenni.

52

HIGH-STAND

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

MAGYAR VERSENYFILMEK V.

MAGYAR VERSENYFILMEK IV.

NOT YET TODAY

LESEN

LESSER OF TWO EVILS

MAGYAR VI.

MA MÉG NEM

RENDEZŐ: HORESNYI MÁTÉ JÁTÉKIDŐ: 10 PERC

Három szálon futó történet, amely bemutatja a kelet-európai emberi kapcsolatokat. Hazai Attila novellái alapján.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

53

2022.06.02 06.08 Toldi Mozi

EGY CSAPAT VAGYUNK THE UPLANDS

RENDEZŐ: KERÉKGYÁRTÓ YVONNE JÁTÉKIDŐ: 17 PERC

MAGYAR VERSENYFILMEK VI.

A film egy kamaszokból álló színjátszó csoportot követ Magyarország keleti határán. Közösségüket próbára teszi egy tehetségkutató, ahová egy saját álmaikról szóló színdarabbal jelentkeznek.

KÓCOS BT. SCRUFFY CO.

RENDEZŐ: KOCSÁNYI ANDRÁS JÁTÉKIDŐ: 30 PERC

Szilágyi, a harminc év körüli férfi az apja halála után ismét szembenéz Kócossal, a fodrásszal, akitől gyerekkora óta retteg. Egy groteszk hajvágás krónikája.

ORRVÉRZÉSIG LISTEN!

RENDEZŐ: BERECZ MÁRTON JÁTÉKIDŐ: 9 PERC

Egy fiatal feltaláló régóta nehezen találja helyét a párkapcsolatában. Barátnőjével mintha teljesen elbeszélnének egymás mellett. Egyik este hirtelen eszébe jut a tökéletesnek tűnő megoldás.

MAJD HOLNAP RENDEZŐ: KERTÉSZ VIKTOR JÁTÉKIDŐ: 20 PERC

Két autó, négy ember és egy fa. Van, hogy elindulunk valahová, valamiért, aztán a dolgok szétesnek és másként alakulnak. Barátság, szerelem, hazugság, árulás fonódik két rövid történetben. Más szereplők, más időben, a kérdés ugyanaz...

54

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

NEMZETKÖZI VERSENYFILMEK I. | A CSALÁD KICSI KINCSEI

ABBÓL FŐZÜNK, AMI OTTHON VAN. A FILMESEK IS GYAKRAN GAZDAG MUNÍCIÓVAL HAGYJÁK EL A SZÜLŐI HÁZAT, A FILMTÖRTÉNET MEGANNYI KLASSZIKUSA A BIZONYÍTÉK ERRE. NEM CSODA, HOGY A FRISS HÚSRA NEVEZETT NEMZETKÖZI FILMEK KÖZÖTT IS JÓNÉHÁNY AKADT, AMELY CSALÁDI BERKEKBEN JÁTSZÓDOTT. VÁLOGATÁSUNKBAN KANADAI FANYŰVŐK KÖZÉ, EGY FRANCIAORSZÁGBELI ROMATELEPRE, VALAMINT IRÁNI HÁZTARTÁSOKBA JUTUNK.

II. | ELENGEDÉSEK

HAT FESZTIVÁLKEDVENC FILMET REJT EZ A SZEKCIÓ. LEGYEN SZÓ KISÉRLETI FILMRŐL, GYÁSZFELDOLGOZÁSRÓL VAGY ÉPP EGY KAMASZFIÚ ELVÁGYÓDÁSÁRÓL, MINDEGYIK TÖRTÉNET EGYFAJTA ELENGEDÉS. NEM KÖNNYEDEK, DE GARANTÁLTAN EMLÉKEZETESEK LESZNEK.

III. | SZÉP ÚJ VILÁG

HUXLEY-TÓL KÖLCSÖNÖZTÜK A SZEKCIÓ CÍMÉT, DE NE SCI-FI FILMEKRE SZÁMÍTSATOK, MÉG HA VAN IS KÖZTÜK UTÓPISZTIKUS. LEGYEN SZÓ EGY ÁTLAGOSNAK INDULÓ KÓRHÁZI LÁTOGATÁSRÓL VAGY PINOCHET KEGYETLEN KÍNZÓJÁRÓL, MINDEGYIK ALKOTÁS A KÖZELMÚLTUNKRÓL ÉS JELENÜNKRŐL SZÓL. OSCAR-JELÖLT ÉS CANNES-I VERSENYFILMET IS REJT A SZÉP ÚJ VILÁG.

BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILM FESZTIVÁL frisshusbudapest.com

RENDEZŐ: MAHBOOBEH KALAEE JÁTÉKIDŐ: 9 PERC ORSZÁG: IRÁN

Otthon és család, kapcsolatok, vágyak, kívánságok és minden egy konyhában összegződik. A dadogó fiú ott van egyedül, és játszik a képzeletével.

Élő dolgok, mesterséges dolgok, geometriai formák és vonalak. Amikor ezek találkoznak, egy új irányzat születik.

WOODPECKER

MEMOIR OF A VEERING STORM

PICBOIS

RENDEZŐ: KEVIN T. LANDRY JÁTÉKIDŐ: 20 PERC ORSZÁG: KANADA

A család kicsi kincsei

NEMZETKÖZI VERSENYFILMEK I.

RENDEZŐ: YORIKO MIZUSHIRI JÁTÉKIDŐ: 5 PERC ORSZÁG: JAPÁN, FRANCIAORSZÁG

RENDEZŐ: SOFIA GEORGOVASSILI JÁTÉKIDŐ: 13 PERC ORSZÁG: GÖRÖGORSZÁG

Több mint egy évtizeddel azután, hogy Émile-t elhagyta, a fiú elfogadja édesanyja meghívását, hogy dolgozzon vele egy elszigetelt táborban. Bár örömteli viszontlátásra számított, a fiú ellenséges környezettel kerül szembe.

Egy szeptemberi reggelen vihar készülődik. Az anya reggel egy lányt visz iskolába, de a tanítás végén egy nőt vesz fel.

SHAKIRA

BLUESTAR RENDEZŐ: NOÉMIE MERLANT JÁTÉKIDŐ: 24 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

RENDEZŐ: FRANÇOIS VACARISAS JÁTÉKIDŐ: 24 PERC ORSZÁG: BELGIUM, FRANCIAORSZÁG

Miközben Shakira, a fiatal cigányasszony megpróbálja megmenteni családját attól, hogy visszakerüljenek az utcára, találkozik Mariusszal, egy rablóbanda tagjával.

Tom talált egy üveg Bluestart, egy olyan terméket, amely vérnyomokat tár fel. Fel akarja keresni azt a házat, ahol megölték a családját.

BARTER

ZOON

Elengedések

DIVARE CHAHAROM

ANXIOUS BODY

NEMZETKÖZI VERSENYFILMEK II.

THE FOURTH WALL

RENDEZŐ: JONATAN SCHWENK JÁTÉKIDŐ: 4 PERC ORSZÁG: NÉMETORSZÁG

RENDEZŐ: ZIBA KARAMALI, EMAD ARAAD JÁTÉKIDŐ: 20 PERC ORSZÁG: PERZSIA A 13 éves Parsa megpróbál eltitkolni valamit az apja elől.

56

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

Kicsi fényes állatok tüzelnek. Egy kétlábú erdőlakó találkozik a kéjvágyó csapattal. Falatozni kezd a kis lényekből, és hamarosan lakoma veszi kezdetét.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

57

LILI ALONE DUO LI

Nikita imád techno zenét hallgatni, és arról álmodik, hogy egyszer elmegy Berlinbe a híres Berghain klubba.

Lili, a fiatal anya, szerencsejátékos férjével él Szecsuán egy távoli részén. Magányos és szegény: a város felé veszi az irányt, hogy pénzt keressen haldokló apja megmentésére.

STEAKHOUSE

BESTIA

RENDEZŐ: ŠPELA ČADEŽ JÁTÉKIDŐ: 9 PERC ORSZÁG: SZLOVÉNIA, NÉMETORSZÁG, FRANCIAORSZÁG

RENDEZŐ: HUGO COVARRUBIAS JÁTÉKIDŐ: 15 PERC ORSZÁG: CHÍLE

A steak már néhány napja pácolódik. A serpenyő fel van melegítve. Franc gyomra korog. De Lizát a munkatársai születésnapi bulival lepik meg.

Vajon hazaér időben?

Egy titkosügynök élete a katonai diktatúra idején, Chilében. A kutyájához, a testéhez, a félelmeihez és a frusztrációihoz fűződő kapcsolata zord képet fest az elméjéről és az országról. Megtörtént eset alapján.

LIBERTY

THE LAST DAY OF PATRIARCHY

SWOBODA

NEMZETKÖZI VERSENYFILMEK III.

RENDEZŐ: ZOU JING JÁTÉKIDŐ: 22 PERC ORSZÁG: KÍNA, HONG-KONG, SZINGAPÚR

RENDEZŐ: JOANNA RÓŻNIAK JÁTÉKIDŐ: 14 PERC ORSZÁG: LENGYELORSZÁG

Kubát, egy illegális ellenzéki csoport húszéves tagját egy utcai tüntetésen letartóztatják. Egyértelmű politikai szerepvállalása ellenére a vártnál enyhébb bánásmódban részesül. Lázadásának olyan személyes dimenziója van, amely meghatározza jövőjét.

Szép új világ

Elengedések

NEMZETKÖZI VERSENYFILMEK II.

RENDEZŐ: SAULIUS BARADINSKAS JÁTÉKIDŐ: 18 PERC ORSZÁG: LITVÁNIA

NEMZETKÖZI VERSENYFILMEK III.

TECHNO, MAMA

POSLEDNÍ DEN PATRIARCHÁTU RENDEZŐ: OLMO OMERZU JÁTÉKIDŐ: 16 PERC ORSZÁG: CSEHORSZÁG

Vajon minden ember utolsó kívánságát teljesíteni kell?

Szép új világ

A QUIET MAN

58

L'HOMME SILENCIEUX

RENDEZŐ: NYIMA CARTIER JÁTÉKIDŐ: 14 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

Pierre egy irodaház 17. emeletéről bámul ki az ablakon: odalent egy kollégája, akit aznap reggel elbocsátottak, már órák óta ül egy padon, egyedül a hidegben.

Miért nem megy haza? Pierre azon töpreng, hogy mit tegyen.

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

59

RENDEZŐ: SID ZANFORLIN JÁTÉKIDŐ: 14 PERC ORSZÁG: KANADA

RENDEZŐ: IAN KAMMER JÁTÉKIDŐ: 9 PERC ORSZÁG: USA

Egy fiatal lány elindul, hogy meggyőzze apját arról, hogy a nagymamája nem az, akinek látszik.

Hangos csipogás hallatszik minden ajtó- vagy ablaknyitáskor, a védelmükre hivatott rendszer egyre növekvő rémületté válik, miközben Mia és a nyolcéves kislány megpróbálják túlélni az éjszakát.

THE THING THAT ATE THE BIRDS

YOU’RE DEAD HELEN

RENDEZŐ: SOPHIE MAIR & DAN GITSHAM JÁTÉKIDŐ: 1 PERC ORSZÁG: ANGLIA

@MIDNIGHT

SAFE AND SOUND

Az észak-yorkshire-i lápvidéken Abel, a fővadőr felfedezi, hogy mi falja fel a fajdját.

T'ES MORTE HÉLÈNE

RENDEZŐ: MICHIEL BLANCHART JÁTÉKIDŐ: 24 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

Maxime-ot szó szerint kísérti barátnője, a nemrég elhunyt Hélène szelleme. Maxime végül úgy dönt, hogy szakít vele. Hélène azonban úgy tűnik, nem hajlandó elfogadni ezt a döntést.

THE LAST MARRIAGE DET SISTA ÄKTENSKAPET

RENDEZŐ: JOHAN TAPPERT & GUSTAV EGERSTEDT JÁTÉKIDŐ: 16 PERC ORSZÁG: SVÉDORSZÁG

@MIDNIGHT

THEY'RE HERE

Néhány évvel a zombikatasztrófa után Marie és Janne számára a fenyegetést a házimunka körüli veszekedések és az unalmas szexuális élet jelenti.

A pár túlélte az apokalipszist, de mi lesz a házasságukkal?

THE LAST MEN LES DERNIERS HOMMES

RENDEZŐ: ADRIEN JEANNOT JÁTÉKIDŐ: 16 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

Az utolsó ember a Földön az utolsó zombi elől menekül.

60

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

61

DOGS DO NOT EAT GRASS

RENDEZŐ: BAGOSSY JÚLIA JÁTÉKIDŐ: 14 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

Anna egy olyan világban él, ahol néhány híres nő leszbikus, ahol Isten mindig meghallgat, ahol a méhcsípést gyógyítja a sör és a szerelem elkerülhetetlen.

SUMMER FRIENDS L'AMIE DE L'ÉTÉ

QUEER DREAMS

RENDEZŐ: MAXIME HERMET JÁTÉKIDŐ: 25 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

EGGSHELLS ЧЕРУПКИ

RENDEZŐ: SLAVA DOYTCHEVA JÁTÉKIDŐ: 15 PERC ORSZÁG: BULGÁRIA

Húsvét napján, amikor barátnője a családot választja helyette, Nevena két piros tojást fest, és útnak indul, hogy találkozzon saját, elhidegült apjával.

ALBA VULVA RENDEZŐ: VERMES DORKA JÁTÉKIDŐ: 16 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

A tizenöt éves Tom és Ellis örök barátságot ápolnak.

A nyarat horgászással töltik a tengeren. Egy nap találkoznak Lucie-val, aki nyaralni érkezett a falujukba.

Ahogy telnek a napok, egyre közelebbi kapcsolatba kerülnek egymással.

Az intellektusba menekülő, középkorú Edina élete első intim gyantázásán kénytelen közvetlen kapcsolatba kerülni a testével. A kezelés olyan fájdalmaknak nyit csatornát, amikről korábban nem vett tudomást.

AUGUST

NEM MENTEM EL APÁM TEMETÉSÉRE

RENDEZŐ: JONATHAN BERLIN JÁTÉKIDŐ: 20 PERC ORSZÁG: NÉMETORSZÁG

Poroszország, 1790 nyara. Két fiatalember, August és Karl, megszökik a nemesi családok szabályai és törvényei elől. Egy napra megélik személyes szabadságukat. Megtudják, mit jelent a felelősség és a hűség.

I DIDN'T GO TO MY FATHER'S FUNERAL

QUEER DREAMS

A KUTYÁK NEM ESZNEK FÜVET

RENDEZŐ: KUNGL ZSIGMOND JÁTÉKIDŐ: 20 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

Egy tizenkilenc éves fiú ahelyett, hogy elmenne az apja temetésére, egy erotikus kalandban keres vigaszt.

STARFUCKERS RENDEZŐ: ANTONIO MARZIALE JÁTÉKIDŐ: 14 PERC ORSZÁG: USA

Egy filmrendező és élettársa meghitt estéjét megzavarja egy ismerős arc érkezése.

62

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

63

I MISS YOU, MARIUS RENDEZŐ: BECZ PÉTER JÁTÉKIDŐ: 31 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

A koppenhágai állatkertben elaltatott és felboncolt fiatal zsiráf, Marius története számos kérdést vet fel az állatkerti ipar etikájáról és a ritka állatokhoz, a gyermekekhez és a halálhoz való emberi hozzáállásról.

A kaliforniai Santa Cruz-hegységben az erdőtüzet követő kilenc hónapban a filmrendező saját szomszédjait kéri fel, hogy osszák meg a tűzben elveszett vagy talált tárgyakat, így létrehozva egy kollektív érzelmi térképet arról, hogy mit jelent az otthon.

PARTY LINE RENDEZŐ: DÓRA VÎRVAŞ JÁTÉKIDŐ: 22 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

Az első generáció szenved, a második hallgat, a harmadik kérdéseket tesz fel. A dokumentumfilmem szereplői a Ceausescu-diktatúrában éltek és nőttek fel, amely kimondatlan dolgokat hagyott maga után.

Az én feladatom az, hogy kérdéseket tegyek fel.

RANDOM PATROL RENDEZŐ: YOHAN GUIGNARD JÁTÉKIDŐ: 30 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

Matt feladata a törvény és a rend őrzése. Az Oklahoma-City külvárosában élő amerikai rendőr minden reggel autóba ül, hogy a városban járőrözzön.

Minden reggel az aznapi letartóztatások miatt aggódik.

Minden reggel elgondolkodik azon, hogy mennyire megváltoztatta őt magát ez a munka.

TO GO AWAY AND COME BACK RENDEZŐ: JOSÉ PERMAR JÁTÉKIDŐ: 12 PERC ORSZÁG: MEXIKÓ

Miközben egy anya az intenzív osztályon fekszik kis reménnyel a túlélésre, a fia egy másik kontinensen van, és nincs lehetősége arra, hogy meglátogassa őt.

A mesterséges kómában fekvő édesanyjáról szóló tudatalatti emlékeket kombinálva a folyamatos költözések képeivel, a rendező esszét készít a halálról, a családról és a távolságról.

64

RENDEZŐ: IRENE LUSZTIG JÁTÉKIDŐ: 31 PERC ORSZÁG: USA

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

NEMZETKÖZI DOKUMENTUMFILMEK 2.

NEMZETKÖZI DOKUMENTUMFILMEK 1.

JANÓ

CONTENTS INVENTORY

RENDEZŐ: LYDIA CORNETT JÁTÉKIDŐ: 7 PERC ORSZÁG: USA

Ohio legnépesebb megyéjében az előrehozott szavazásnál az állampolgári kötelesség nyilvánossá válik.

THE DOLL RENDEZŐ: ELAHE ESMAILI JÁTÉKIDŐ: 33 PERC ORSZÁG: IRÁN

Egy 35 éves apa a rokonaival való konzultáció után beleegyezik 14 éves lánya házasságába. Családja eltérően birkózik a döntéssel.

VO RENDEZŐ: NICOLAS GOURAULT JÁTÉKIDŐ: 19 PERC ORSZÁG: FRANCIAORSZÁG

Érzékletes vizsgálat az emberi dolgozók szerepéről az önvezető autók betanításában.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

65

LOVE

FRISS KIDS 1.

Egy rövidfilm apákról, fiúkról és a teniszről.

RENDEZŐ: JAMES GALLAGHER JÁTÉKIDŐ: 12 PERC ORSZÁG: USA

(OVI)

HULLAHOPP (MURÁNYI ZITA VERSE ALAPJÁN)

FRISS SPORT

RENDEZŐ: BAKOS BARBARA

TAVASZI MEDVEDAL (KISS OTTÓ VERSE ALAPJÁN) RENDEZŐ: GELLÁR CSABA Miután megnyeri első nemzetközi bajnoki címét, egy 11 éves tornász új nyomást és újfajta önismeretet tapasztal. Minél több elismerést kap, annál világosabb számára, hogy a játék még csak most kezdődik.

STEPHANIE

REGGELI (TÓTH KRISZTINA VERSE ALAPJÁN) RENDEZŐ: BOGNÁR ÉVA KATINKA

RENDEZŐ: LEONARDO VAN DIJL JÁTÉKIDŐ: 15 PERC ORSZÁG: BELGIUM

KÉT PICI PIÓCA (TURBULY LILLA VERSE ALAPJÁN)

VÉRCSÉK RENDEZŐ: SZABÓ SZONJA JÁTÉKIDŐ: 17 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

(SULI)

NYUSZI ÉS ŐZ RENDEZŐ: VÁCZ PÉTER

SEMMI BAJ RENDEZŐ: BELLA TAMARA

HUGO BUMFELDT RENDEZŐ: BOGNÁR ÉVA KATINKA

PÁ KIS PANELOM! RENDEZŐ: DARABOS ÉVA

LADY WITH LONG HAIR

RENDEZŐ: GELLEY BÁLINT

RENDEZŐ: BAKOS BARBARA

RENGETE (KUKORELLY ENDRE VERSE ALAPJÁN)

PAPÍRVILÁG / PAPERWORLD

RENDEZŐ: FARKAS JÚLIA Franci a kézilabda csapat legjobb játékosa. Most viszont csúnyán, nagyon csúnyán kikaptak. Ül az öltöző padon és a többiekkel együtt hallgatja az egyre kellemetlenebb kiselőadást. Az edző szentségel, izzad, fenyegetőzik.

FRISS KIDS 2.

KI SZELET VET / HE WHO PLANTS WIND RENDEZŐ: HORVÁTH-MOLNÁR PANNA , GELLEY BÁLINT

KARIMA ÁLOM / BRIM DREAM

RENDEZŐ: RUSKA LÁSZLÓ, RINGEISEN DÁVID

FIN RENDEZŐ: GLASER KATI

MESE RENDEZŐ: BERTÓTI ATTILA

RENDEZŐ: GELLÁR CSABA

KÉK ŐZEK / BLUE DEERS RENDEZŐ: BAKOS BARBARA

PARABOLA RENDEZŐ: VÁCZ PÉTER Két féltestvér között feszültséget okoz, hogy a fiatalabbik testvér ugyanahhoz a vívóklubhoz csatlakozik, és még tehetségesebbnek is tűnik a bátyjánál.

ASSZÓ

FALUN RENDEZŐ: WONHÁZ ANNA

RENDEZŐ: FEKETE TAMÁS JÁTÉKIDŐ: 25 PERC ORSZÁG: MAGYARORSZÁG

ÁGÓ BÁGÓ ÁLMA RENDEZŐ: TOMPA BORBÁLA

PATAKISKOLA RENDEZŐ: VÁCZ PÉTER

KISTESÓ

FOUND ME RENDEZŐ: DAVID FINDLAY JÁTÉKIDŐ: 9 PERC ORSZÁG: KANADA

A ködös, szürke, sarkvidéki téli Quebec Cityben, Mitch élete váratlan fordulatot vesz, miután akaratlanul belebotlik az underground birkózás világába.

RENDEZŐ: KÜHNEL-SZABÓ ANITA, BÖRÖNTE TAMÁS, TŐRINCSI TAMÁS

SEMMIT SEM TALÁL AZ EMBER RENDEZŐ: DARABOS ÉVI

SÖTÉTSÉG RENDEZŐ: GELLÁR CSABA

LIBEGŐ RENDEZŐ: TÓTH LUCA

66

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

67

BEST OF AUSTRIA

RENDEZŐ: MAGDALENA CHMIELEWSKA JÁTÉKIDŐ: 21 PERC

A Topmodell leszek egykori résztvevői, Vénusz, a szépség istennője és a 20. század eleji költőnők versei találkoznak egy castingon.

Egy hétköznapi szereplőválogatás filmes értelmezése.

MINDENKI

A tizenhét éves Eva nem tud aludni, és mindent megtesz, hogy mások házában éjszakázzon, ahol nézi, ahogy mások alszanak. Az élet sötét oldalára kalauzol minket, miközben arra kényszeríti családját és barátait, hogy másként tekintsenek arra, mi a normális.

RENDEZŐ: DEÁK KRISTÓF JÁTÉKIDŐ: 25 PERC

Kisfilm, mely a szerelem három fázisát mutatja be egy távoli naprendszeren keresztül.

MÉG A HALÁL IS SZÉP A KARJAIMBAN

1991-et írunk, a 10 éves Zsófi új iskolába kerül. Az új helyen sok minden idegen és furcsa, de van remény: Zsófi bekerül az iskola híres kórusába, és összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban. Még nem is sejti, hogy hamarosan Lizával együtt szállnak szembe a kórusvezető Erika nénivel, aki nem olyan kedves, mint amilyennek elsőre látszik.

LOVE RENDEZŐ: BUCSI RÉKA JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

BEST OF FRISS HÚS

ALTATÓDAL

RENDEZŐ: JANNIS LENZ JÁTÉKIDŐ: 8 PERC

HOGYAN TŰNJÜNK EL RENDEZŐ: MICHAEL STUMPF, LEONHARD MÜLLNER, ROBIN KLENGEL JÁTÉKIDŐ: 21 PERC

Egy hegyoldal, egy gyümölcsöskert, egy ház. Idilli képek Dél-Szerbiában. Három generáció egy fedél alatt, egy házban, amely átadásra kerül. Mindenki a saját örökségével, amit együtt kell cipelni.

SZÉP ALAK

Háborúellenes film a szó valódi értelmében: a béke lehetőségeit keresi a legvalószínűtlenebb helyen, egy online háborús játékban. Tisztelgés az engedetlenség és a dezertálás előtt - a digitális és a valódi háborúban.

TITO ELVTÁRS, ÖRÖKÖLTEM

RENDEZŐ: KIS HAJNI JÁTÉKIDŐ: 15 PERC

A két magyar szinkrontolmács napja úgy indul a hűtőgépgyártó konferencián, mint bármelyik másik munkanap. Az események azonban több, nem várt fordulatot vesznek.

Egy zárkózott, de gyermekien kíváncsi lelkű gimnáziumi takarítónő beleszeret az egyik végzős diáklányba. Szerelme a kezdetektől fogva reménytelen, de egy pillanatra mégis elhiszi, hogy ez lehetséges, és megpróbálja felvállalni érzéseit a lány előtt.

SUSOTÁZS RENDEZŐ: TÓTH BARNABÁS JÁTÉKIDŐ: 16 PERC

RENDEZŐ: OLGA KOSANOVIĆ JÁTÉKIDŐ: 27 PERC

ÖZVEGY ÉS ÁRVA

Két elveszett lélek Londonban, akiket összeköt egy német nyelvű vers és a kérdés, hogyan fognak találkozni.

RENDEZŐ: NIKLAS POLLMANN JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

68

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

A NYALINTÁS NESZE RENDEZŐ: ANDRASEV NADJA JÁTÉKIDŐ: 9 PERC

A különleges növényeit nagy gonddal ápoló nőt nap mint nap figyeli a szomszédasszony macskája.

Perverz játékuk egészen addig fajul, amíg egy nap a macska eltűnik.

A következő tavasszal különös vendég érkezik látogatóba. Bodor Ádám Megbocsátás című novellája alapján.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

69

YOU CAN'T AUTOMATE ME

A Mordái az újhullámos folk revival éllovasa: a filmben az ikonikus Gellért Szálló kihalt folyosóit és szobáit kísértik. David Lynch filmjei és a Ragyogás kihalt folyosói is eszünkbe juthatnak a koncertfilmől, ami egyszerre borzongató és játékos hangulatával tökéletesen visszaadja a Mordái zenéjét.

Mielőtt a konténerhajók elhagyják a kikötőt, a munkások nehéz fémrudakkal rögzítik a konténereket. Ők az utolsó kikötői dolgozók, akik ilyen veszélyes munkát végeznek. Mindenki a saját történetét meséli el: a munka közben meghalt kolléga gyászolásától a továbblépésig.

ODD ID x SZILÁGYI FANNI

MINUS ONE

RITMO FILMEK 2.

ULJANA QUARTET x KOROM ANNA x FECSKE FLÓRA A nagycsalád intimitását, érzelmi spektrumát egészen nyers, dokumentarista stílusban, és mégis gyengéden mutatja meg a zenés film, különös figyelmet szentel a női családtagoknak. A család történetét kilenc, élőben felvett dalon keresztül kísérjük, amelyeket átszőnek az Uljana Quartet ugyanabban a lakásban felvett koncertjének pillanatai.

CSEREPES KÁROLY x KARCIS GÁBOR & KÁLMÁN MÁTYÁS Cserepes Károly zenéje pont olyan izgalmas és sokoldalú, mint ő maga és az életútja.

A koncertfilmben Karcis Gábor vizuálművész és Kálmán Mátyás rendezőpáros 3D mapping technikát használva vetített archív és modern videofelvételeket az éjszakai Füvészkert indáira és lombjaira, vagy éppen magára Cserepes Károlyra.

70

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

RENDEZŐ: NATASSA XYDI JÁTÉKIDŐ: 16 PERC Nyár van Athénban, és Elsa családja nem az egyetlen, aki turistáknak adja ki a lakását. "Pótlakásukban" kevés hely jut a fiatal lány álmainak.

ORO ROJO RENDEZŐ: CARME GOMILA JÁTÉKIDŐ: 12 PERC A film az epret szedő marokkói nők tiltakozásáról szól, és olyan polifonikus beszámolót épít, amely felhívja a figyelmet a konfliktus strukturális dimenziójára: a migrációs politikára, az észak-déli globális nyersanyag kitermelés elleni küzdelemre és a faji kapitalizmusra...

BAMBIRAK

A berlini Interfilm rövidfilm fesztivál válogatása

Az Odd ID zenéje szeret földkörüli pályára állni – elszállós, energikus dalaik az elektronika és a pszichedelikus folk határmezsgyéjén táncolnak.

A belvárosi dzsungel válik színpaddá: a hatalmas pálmák és páfrányok, királyi cédrusok és monsterák között meglepő ívet jár be a koncert, finom érzésektől egészen a széles hangzásokig és zenei katarzisig.

RENDEZŐ: KATARINA JAZBEC JÁTÉKIDŐ: 20 PERC

GHOSTS OF EUROPE: FOR A FIST FULL OF EUROS

RITMO FILMEK 1.

MORDÁI x REISZ GÁBOR x SZIMLER BÁLINT

RENDEZŐ: ZAMARIN WAHDAT JÁTÉKIDŐ: 13 PERC Amikor a 8 éves afganisztáni Kati elszegődik az apja teherautójába, Faruknak zsonglőrködnie kell az egyedülálló apai felelősséggel, miközben az első munkahelyét kell megtartania egy új országban.

A rasszizmussal való surlódás próbára teszi az apa és lánya közti köteléket.

FUTURE CINEMA MAGAZIN

71

Aleksandra, a fiatal ügyésznő egy emberkereskedelmi üggyel foglalkozik.

RENDEZŐ: EMIEL SANDTKE JÁTÉKIDŐ: 18 PERC ORSZÁG: BELGIUM Egy forró nyári napon Kian és Nadir (11) végignézik, ahogy Nadir családját letartóztatja a bevándorlási rendőrség. Hogy megakadályozzák, hogy Nadirt is elvigyék, a barátok elhatározzák, hogy megszöknek.

LA COSTA DORADA

LEAVERS

RENDEZŐ: NOÉMI GRUNER JÁTÉKIDŐ: 10 PERC

RENDEZŐ: KEZIA ZURBRÜGG JÁTÉKIDŐ: 18 PERC ORSZÁG: SVÁJC

Erika, hogy segítsen a szüleinek Spanyolországban, Costa Doradára utazik dolgozni, miközben Madridban a "Felháborodottak" társadalmi mozgalom egyik legfontosabb tüntetésére készülnek.

A lány brutálisan szembesül a válsággal.

ONE UNO

RENDEZŐ: JAVIER MARCO RICO JÁTÉKIDŐ: 10 PERC ORSZÁG: SPANYOLORSZÁG

UNITED IN DIVERSITY?

VLIEGENDE RATTEN

Messze a tengeren, egy légmentesen lezárt zacskóban lebegő mobiltelefon csörögni kezd.

Dover, egy kis délkelet-angliai kikötőváros 2020. január 31-én. Egy férfi sétáltatja a kutyáját, elhalad egy teherautó, Nagy-Britannia 23 órakor kilép az EU-ból. Egy film arról, hogy milyen nehéz észrevenni a politikai folyamatokat, miközben az ember a mindennapi életével van elfoglalva.

LE DRAGON À DEUX TÊTES RENDEZŐ: PÁRIS CANNES JÁTÉKIDŐ: 21 PERC ORSZÁG: BELGIUM Hogy elmeneküljenek hazájuk homofób valósága elől, egy brazil egypetéjű ikerpár most Európában él. Az egyik testvér teljesen legális státuszban él Brüsszelben, a másik illegális bevándorló, és szellemként létezik a német fővárosban.

A Brüsszeli Rövidfilm Fesztivál válogatása

FOR A FIST FULL OF EUROS

RENDEZŐ: URTE SABUTYTE JÁTÉKIDŐ: 14 PERC

FLYING RATS

GHOSTS OF EUROPE: UNITED IN DIVERSITY?

APKLAUSA

HOMELAND HEIMAT

RENDEZŐ: SAM PEETERS JÁTÉKIDŐ: 14 PERC ORSZÁG: BELGIUM A jobboldali populizmus futótűzként terjed NyugatEurópában. Legnépszerűbb a csendes, fehér városrészekben, ahol az emberek el vannak zárva a különböző kultúráktól és életstílusoktól. Ironikus karikatúra a flamand külvárosok életéről, amely tükrözi a jelenlegi európai korszellemet.

72

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

73

PROGRAMTÁBLA

FRISS FRISS HÚS HÚS 20222022 PROGRAMOK PROGRAMOK

JÚNIUS JÚNIUS 2. CSÜTÖRTÖK 2. CSÜTÖRTÖKJÚNIUS JÚNIUS 3. PÉNTEK 3. PÉNTEK JÚNIUS JÚNIUS 4. SZOMBAT 4. SZOMBATJÚNIUS JÚNIUS 5. VASÁRNAP 5. VASÁRNAP JÚNIUS JÚNIUS 6. HÉTFŐ 6. HÉTFŐ

JÚNIUS JÚNIUS 7. KEDD 7. KEDD

JÚNIUS JÚNIUS 8. SZERDA 8. SZERDA

TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI TOLDI NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM NAGYTEREM NAGYTEREM KISTEREM KISTEREM

10:00 10:00

10:30

10:30

Vissza a jövőbe Vissza a jövőbe 1. / A jövő1.film/ A jövő filmnézője nézője

11:00 11:00

ingyenes ingyenes

12:00 12:00

11:00 11:00 TechnoTechnológia éslógia és filmgyártás filmgyártás ingyenes ingyenes

11:00 11:00 11:15 11:15 11:00 11:00 11:15 11:15 Friss Friss 1. KidsFriss 1. Kids Friss 1. Kids 1. Kids Friss Kids Friss 2. Kids 2. Kids Friss Friss 2. Kids 2. (ovi) (ovi) (suli) (suli) (ovi) (ovi) (suli) (suli)

12:00 12:00 Nemzetközi Nemzetközi doku 2.doku 2.

1690 Ft1690 Ft 1690 Ft1690 Ft 1690 Ft1690 Ft 1690 Ft1690 Ft

13:00 13:00 13:00 13:00 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi Nemzetközi Green Green doku 1. doku 1.

Filmmaking Filmmaking 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 14:00 ingyenes ingyenesFriss Kids ingyenes ingyenes 1690 Ft1690 Ft Friss Kids Magyar Magyar MagyarMagyar Friss 2. Kids 2.

Friss 1.

Kids 1.

Friss Sport Friss Sport VersenyVerseny 1.

1.

VersenyVerseny 4.

4. (suli) (suli) (ovi) (ovi) 15:00 15:00 15:00 15:00 15:00 15:00 15:00 15:00 14:45 14:45 15:00 15:00 1690 Ft1690 Ft Friss Kids Ghosts of Europe: Ghosts of Europe: Ghosts of Europe: 1690 Ft1690 Ft Ghosts of Europe: 1690 1690 Ft1690 Ft 1690 Ft1690 Ft Friss 2. Kids 2. Ft1690 Ft @Midnight FRISS HÚS FRISS HÚS @Midnight For a fist full For a fist full United in United in of Euros of Euros Diversity? Diversity? (suli) (suli) PITCH-PITCH(rövidfilmek (rövidfilmek (rövidfilmek (rövidfilmek FÓRUMFÓRUM 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 16:00 Berlinből) Berlinből) 16:00 16:00 Brüsszelből) Brüsszelből) 16:00 16:00 990 Ft 990 Ft 990 Ft 990 Ft Friss Kids ingyenes ingyenes DíjátadóMagyarMagyar Best of Best of Friss 2. Kids1690 2. Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar Díjátadó Friss Kids Friss 1. Kids 1.

Friss Kids Friss 1. Kids 1.

AustriaAustria Verseny Verseny 2.

2.

VersenyVerseny 5.

5.

Verseny Verseny 3.

3. (suli) (suli) (ovi) (ovi) (ovi) (ovi) 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 17:00 Best OfBest Of 990 Ft 990 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft VersenyVerseny 4.

4.

VersenyVerseny 5.

5.

VersenyVerseny 6.

6.

VersenyVerseny 3.

3.

VersenyVerseny 1.

1.

VersenyVerseny 2.

2.

Friss Hús Friss Hús 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 18:00 990 Ft 990 Ft 1690 Ft1690 Ft Queer Queer 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi Friss Sport Friss Sport Verseny 1.Verseny 1.

Verseny 2.

Verseny 2.

Verseny 3.

Verseny 3. doku 2.doku 2.

DreamsDreams doku 1. doku 1.

A család kicsi A család kicsi Elengedések Elengedések Szép új világ Szép új világ 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 kincsei kincsei 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 19:00 1690 Ft1690 Ft Díjnyertes MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft Díjnyertes VersenyVerseny 5.

5.

VersenyVerseny 6.

6. filmek filmek VersenyVerseny 4.

4.

VersenyVerseny 2.

2.

VersenyVerseny 3.

3.

VersenyVerseny 1.

1.

20:00 20:00 20:30 20:30 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 20:00 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar 1690 Ft1690 Ft MagyarMagyar VersenyVerseny 4.

4.

VersenyVerseny 6.

6.

VersenyVerseny 6.

6.

VersenyVerseny 1.

1.

VersenyVerseny 2.

2.

VersenyVerseny 3.

3.

VersenyVerseny 5.

5.

21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 21:00 1690 Ft1690 Ft 1690 Ft1690 Ft Best of Best of 1690 Ft1690 Ft Queer Queer 1690 Ft1690 Ft Díjnyertes 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi 1690 Ft1690 Ft Nemzetközi Díjnyertes Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi @Midnight @Midnight Verseny 1.Verseny 1.

Verseny 2.

Verseny 2.

Verseny 3.

Verseny 3.

AustriaAustria DreamsDreams filmek filmek A család kicsi A család kicsi Elengedések Elengedések Szép új világ Szép új világ kincsei kincsei 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:00 22:15 22:15 22:00 22:00 1690 Ft1690 Ft Friss Hús 1690 Ft1690 Ft Ritmo Ritmo Friss Hús1690 Ft1690 Ft Ritmo Ritmo Friss Hús990 Ft 990 Ft Friss Hús Friss Hús1690 Ft1690 Ft Friss Hús Friss Hús1690 Ft1690 Ft Friss Hús Friss Hús1690 Ft1690 Ft Friss Hús QuickieQuickie QuickieQuickie QuickieQuickie QuickieQuickie QuickieQuickie Filmek Filmek 1.

1.

Filmek Filmek 2.

2.

13:00

13:00 13:00

23:00 23:00 TOLDI TOLDI ELŐTÉR ELŐTÉR

13:00

Vissza a jövőbe Vissza a jövőbe 2. / A formátu2. / A formátumaink jövője maink jövője

990 Ft 990 Ft

990 Ft 990 Ft 23:00-tól 23:00-tól 15:00 15:00 FRISS HÚS FRISS BULI HÚSingyenes BULI ingyenes GRAFIXGRAFIX

990 Ft 990 Ft

990 Ft 990 Ft

990 Ft 990 Ft

990 Ft 990 Ft

990 Ft 990 Ft

23:00-tól 23:00-tól Microdisemike Microdisemike ingyenes ingyenes ingyenes ingyenes koncertkoncert

21:00 21:00 1690 Ft1690 Ft 21:00 21:00 1690 Ft1690 Ft 21:00 21:00 1690 Ft1690 Ft 1690 Ft1690 Ft 21:00 21:00 1690 Ft1690 Ft 21:00 21:00 1690 Ft1690 Ft 21:00 21:00 VÁROSHÁZA VÁROSHÁZA VersenyVerseny 1.

1.

MagyarMagyar VersenyVerseny 2.

2.

MagyarMagyar VersenyVerseny 3.

3.

MagyarMagyar VersenyVerseny 4.

4.

MagyarMagyar VersenyVerseny 5.

5.

MagyarMagyar VersenyVerseny 6.

6.

UDVARUDVARMagyarMagyar

74

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

FUTURE CINEMA MAGAZIN

75

Magyar versenyprogram - zsűri

Nemzetközi versenyprogram - zsűri

SLAVA DOYTCHEVA

Slava tizenévesen ismerkedett meg a filmezés világával: bolgár filmekben szerepelt, alakítását több díjjal is elismerték. A London Film Schoolban tanult filmrendezést. A Whole és Heart of Lead című rövidfilmjeit több mint ötven nemzetközi fesztiválon vetítették, számos díjat nyert velük. Slava a Berlinale Short Film Station, a Sarajevo Talents és a Locarno Filmmaker’s Academy programjain is megfordult. Legújabb projektje, az Eggshells nyerte a 2019-es European Short Pitchet.

ZACHAR BALÁZS

15 év film- és médiajogi gyakorlat után 2018 óta dolgozik producerként. Azóta több projekten dolgozott a Proton Cinemával, számos rövidfilmet készített, amelyek közül a Szünet (r: Kölcsey Levente) 2020-ban Locarnoban mutatkozott be.

Producerként első játékfilmje, a Kis Hajni rendezésében készült Külön Falka 2021-ben a Karlovy Vary filmfesztiválon debütált. Az EAVE producer workshop (2018) végzett hallgatója.

MORITZ LEHR

2013 óta az Interfilm Berlin szervezője. Számos turnén részt vett különböző zenei előadókkal, készített zenei videókat, rövid dokumentumfilmeket valamint installációkat. Moritzot a DIY-kultúra, a művészet, a zene és média területén szerzett tanulmányai végül a rövidfilmhez vezették, ahol a narratív perspektívák, a dokumentarista megközelítések és az esszéista formák ellentmondásai körül felmerülő kérdéseket vizsgálja.

76

Csak akkor változtathatunk a körülöttünk lévő világon, ha megértjük, mi és miért történik benne.

Sosem volt még ilyen fontos, hogy láss és érts minden részletet.

444.hu

LAKOS NÓRA

Filmrendező, a Gyerekfilm Akadémia alapítója, a Filmjátszó oktatója, a CINEMIRA Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál igazgatója. Számos rövidfilmet, dokumentumfilmet és tv-sorozatot rendezett, több nemzetközi díjat nyert alkotásaival. Első mozifilmje a Hab, 2020-ban mutatták be.

HENNING BACKHAUS

NAGY BORBÁLA

Nagy Borbála a Német Film- és Televíziós Akadémia (DFFB) rendező szakos hallgatója volt. Azóta Budapest és Berlin között ingázik. Legutóbbi kisfilmje, a "Pannónia dicsérete" számos elismerésben részesült: többek között megnyerte a tavalyi Friss Hús fődíját, a magyar filmkritikusok díját és a Német Kisfilmdíjat is. Bori jelenleg két nagyjátékfilm-tervet fejleszt.

SENKI SEM DÖNTHETI EL HELYETTED, MI A VALÓSÁG.

A drezdai születésű filmrendező Michael Hanekétől tanult filmkészítést a Bécsi Filmakadémián. 2013-ban 16 és 35 mm-es filmre forgatta első filmjét, a Local Heroes-t. 2013 és 2018 között rendezőasszisztens a Bécsi Operában, de dolgozott Terrence Malick mellett is az Egy rejtett élet című filmben. 2020-as rövidfilmje, a Friss Húson is vetített A világ legjobb zenekara többek között Max Ophüls-díjat is nyert.

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL

KOR.444.HU/CSOMAGOK

FUTURE CINEMA MAGAZIN

77

DÍJAK Magyar versenyfilmek díjai: Legjobb magyar élőszereplős rövidfilm Legjobb magyar animációs rövidfilm Budapest a fiatal tehetségekért díj a legjobb 30 év alatti rendezőnek Budapest Főváros díja Legjobb színész Legjobb színésznő Különdíjak A Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének különdíja a legjobb magyar kisjátékfilmnek a Studio Spájz felajánlásából

C

M

Y

CM

Nemzetközi versenyfilmek díjai: Legjobb nemzetközi rövidfilm A zsűri különdíja Közönségdíj

MY

CY

CMY

K

Új pályázatok filmeseknek! media.kreativeuropa.hu

Különdíjak

Szakmai programok: Lovas Nándor-díj a pitchfórum legjobb filmötletéért A Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének díja az ARIZONA MPS jóvoltából

78

Kreatív Európa MEDIA

X. FRISS HÚS BUDAPEST NEMZETKÖZI RÖVIDFILMFESZTIVÁL