Gyulai István Ált.Isk. Pedagógiai programja

Stromfeld Aurél Általános Iskola 1202 Budapest, Mártírok útja 205.

Telefon: 285 4248, telefon/fax: 285 4246 Email: stromfeld@stromfeld.hu ___________________________________________________________________________

A STROMFELD AURÉL ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS

HELYI TANTERVE

Budapest, 2009. szeptember 21.

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Intézményi adatok:

1. Az intézmény neve: címe:

Stromfeld Aurél Általános Iskola 12o2 Budapest, Mártírok útja 205.

2. Az intézmény fenntartója:

Pesterzsébet Önkormányzata

3. Az intézmény felügyeleti szerve:

Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő- testülete

4. Az intézmény közigazgatási ellátási területe:

5. Az intézmény jogállása, jogköre:

Budapest XX. kerület A közoktatási típusú birkózó sportiskolai osztályba a főváros és vonzáskörzete. a.) jogi személyisége: önálló jogi személy, b.) gazdálkodási jogköre: részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, előirányzata felett teljes jogkörrel rendelkezik, pénzügyi-gazdasági feladatait a XX.ker. ONIGESZ, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látja el, c.) érdekeltségi rendszere: maradványérdekeltség, d.) bérgazdálkodási jogköre: önálló bér- és létszám gazdálkodó.

6. Az intézmény tevékenységi köre: a.) alaptevékenysége: - szakágazat megjelölése: 801000 TEÁOR szerinti besorolás: 8010 Alapfokú oktatás 8021 Általános középfokú oktatás.

80121-4 általános nappali rendszerű nevelés, oktatás, 80511-3 napköziotthoni és tanulószobai ellátás, 55232-3 iskolai intézményi étkeztetés, Az intézmény tanulólétszáma maximum 700 fő.

2

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Az évfolyamok száma:

Pedagógiai Program 2009.

nyolc.

Speciális képzési formák: testnevelés és képzőművészet emelt szintű oktatása évfolyamonként egy- egy osztályban képesség-kibontakoztató felkészítés integrációs felkészítés közoktatási típusú bírkózó sportosztály működtetése 4 évenként.

Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kisegítő és kiegészítő tevékenységek: - tanulók tankönyvellátásának biztosítása - helyiségek és eszközök tartós és egyedi bérbeadása, - önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése - tanuszoda működtetése, - szorgalmi időszakon kívüli napközbeni ellátás, szabadidő foglalkozás

3

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

ISKOLATÖRTÉNET ÉS A JELEN Iskolánk 1953-ban épült Pesterzsébet délkeleti csücskében - 8 tantermes iskolaként- 700 tanuló számára ( váltakozó műszakkal ). A tornatermi szárny egy évvel később készült. A pedagógusok és a szülők összefogásával társadalmi munkában épült 1962-ben a napközi épülete - kultúrtörténeti érdekesség - a Pesti Vigadó bontásából származó téglákból. Öt évvel később a 2000 m2 sportpályát, a Buda - Pest - Óbuda egyesítésének centenáriumi ünnepségei keretében pedig az iskolánk udvarán a kerület tanuszodáját adták át. Épületegyüttesünk az 1980-ban épített 15 tantermes új szárnnyal vált véglegessé.

Az iskola 1959-ben vette fel Stromfeld Aurél nevét. Az utóbbi években gondoltunk névváltoztatásra, mert névadónk politikai megítélése nem egyértelmű. Az iskola jelenét és jövőjét fémjelző új név megválasztása eddig nem járt eredménnyel, de múltjára nevével és sikereivel együtt büszkék vagyunk.

Iskolánk 1972 óta testnevelés tagozatos, 1991-től képzőművészeti tagozatot is indítottunk.

Mindkét tagozat speciális képességek, készségek meglétét feltételezi a tanulóktól, illetve a speciális érdeklődést.

A testnevelés tagozatosoktól az alapvető fizikai képességek átlag feletti szintjét, valamint a mozgáskordináció és figyelem képességét. A képzőművészeti tagozatosoktól a manuális készség megfelelő fejlettségét, fogékonyságot az esztétikai élmények befogadására és ezen a területen figyelmet.

Magasabb évfolyamokon ezekbe az osztályokba a tanulók a meglévő képességeik és érdeklődésük függvényében nyernek felvételt. Ezek a gyerekek az előzőekben is hasonló képzésben vettek részt, vagy olyan jó képességűek, hogy rövid időn belül pótolni tudják lemaradásukat. Ehhez intenzív felzárkóztatásra van szükség.

Iskolánkban nagy szerepe van a hagyományőrzésnek.

Tanulóinkkal részt veszünk a történelmi hagyományok ápolásában. Rendkívül fontosnak tartjuk nemzeti ünnepeink méltóképpen való megünneplését. Kollégáink jó érzékkel választják ki a szereplőket és állítják össze a színvonalas ünnepi műsorokat. A siker részese a rendszeresen fellépő énekkarunk. Iskolánk 1994 óta tagja az országos Kossuth Szövetségnek. Az általuk is szervezett koszorúzási ünnepségeken, kerékpáros emléktúrákon, történelmi vetélkedőkön és pályázatokon veszünk részt. A múlt írott és tárgyi emlékeiből tanulóink révén jelentős gyűjteményünk, iskolamúzeumunk van. Évtizedek óta hagyomány nálunk a táboroztatás. Az utóbbi években a kézműves, fazekas és néptánc táborok igen népszerűek. Szinte nem létezik az országnak olyan része, ahol tanulóink ne jártak volna. Az iskolai sportkörünk természetjárói egészséges túrázással töltik a hétvégi szabadidejüket. A diáksportkör felsős tagjai a labdajátékokban, atlétikában, míg az alsósok úszásban és testnevelési játékokban ügyesedhetnek. Évenként ismétlődő hagyományos programunk az iskolai farsang, mely egyben régi diákjaink találkozóhelye. A nyitótánc ( palotás vagy keringő ) a végzős nyolcadikosok szép emléke.

Az előadóművészetekben jeleskedő tanulóink két évente mutatkozhatnak be az iskola színvonalas műsoros estje keretében. Évente rendezzük meg a most már hagyományossá váló képzőművészeti kiállításunkat. A pályázatokon és versenyeken eredményes és tehetséges tanulóink itt mutathatják be alkotásaikat.

4

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Iskolánkban negyedik osztálytól angol és német nyelv oktatása folyik. A csoportbontásban történő oktatás használható nyelvtudást kell hogy eredményezzen az európai közösséghez tartozás okán. Kipróbálására ezután is keresünk cserepartnereket a tanult nyelvek nyelvterületein.

1997-ben sikerült megteremteni a feltételeket és került bevezetésre intézményünkben a számítástechnika oktatás. A mai kor igényeinek megfelelően már az alapfokú oktatás során jártasságot kell szerezniük gyerekeinknek ezen a területen is. Az internet hozzáférés révén kinyíltak a lehetőségek tanáraink és tanulóink számára az információk szerzéséhez.

Iskolánkban arra törekszünk,hogy az elsajátított ismeretek és a megszerzett emberi értékek megfelelő alapot adjanak tanítványainknak a további boldogulásukhoz. Tanulóink felkészültségét bizonyítja évről-évre a jóhírű középiskolákba való felvételük aránya.

Jelenleg a tanulóink létszáma 600–700 fő között mozog. Gyermekeink családi házakból, emberi léptékű lakótelepekről járnak ide. A beiskolázási körzetünk, illetve a testnevelés és képzőművészeti tagozatainkra jelentkezők biztosítják a tanulói létszámunk szintentartását. Az intézményben 3 éve sikeresen működő ESMTK bírkózó szakosztályával való igen jó együttműködés, és az a tény, hogy a szakosztályban folyó miunka és nevelési alapelveik összhangban állnak az iskola célkitűzéseivel, teszi indokolttá közoktatási típusú birkózó sportosztály indítását a 2010/2011-es tanévtől négy évenként. A jelenlegi épületállományunk az évfolyamonkénti három, - négy évenként négy - osztály indítását teszi lehetővé..

A családok szociális helyzete szerint harmadolhatjuk a tanulói létszámot; minimum alatt, átlagos és kiemelkedő anyagi körülmények között élőkre.

A családok széles társadalmi rétegmegoszlása és a heterogén tanulói összetétel mellett az oktató-nevelő munka nyugodt légkörben zajlik.

Munkánk eredményességét igazolja: - kerületi, fővárosi, és országos tanulmányi versenyeken elért helyezéseink, - a kerületi mérésekben nyújtott teljesítményeink, - a továbbtanulási statisztikánk és a középiskolákban is értékálló osztályzataink, - szülői elégedettség, jó együttműködésük az iskolával, - és nem utolsó sorban azok a volt tanítványaink, akik felnőttkori sikereik alapjának tekintik az iskolánkban megszerzett tudást és emberi értékeket.

Mindezek egy stabil tantestület együttes hatásának eredménye, melynek magját adó pedagógusok több évtizede ebben az intézményben tanítanak, nevelnek. Lassan megindult a generációváltás, de még sokan vannak, akik átadhatják a családias légkörű, egymásra figyelő, jól együttműködő tantestület titkát. A fiatalok közül sokan fogékonyak erre a tapasztalásra.

Szerencsére számos kiváló pedagógus egyéniség található iskolánkban, akik képesek a tanítványainkban rejlő lehetőségek kiaknázására. Az ő egyéniségük pozitív hatása remélhetőleg mindvégig nyomot hagy gyerekeink életében.

A tantestület végzettség szerinti megoszlása: tanító 21 fő, ált. iskolai tanár 19 fő (ebből 14 fő két szakos),

5

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

középiskolai tanár 6 fő (ebből három fő két,kettő pedig három szakos).

A kollégák közül 8 fő szakvizsgát, 10-en pedig informatikai végzettséget (ECDL, OKJ) szereztek az elmúlt években.

Az iskola szerkezete A helyi tantervünk az alapfokú nevelés és oktatás nyolc évfolyamos képzési idejéhez alkalmazkodik. Az alsó (1-4. osztályig) és felső (5-8. osztályig) tagozat munkája szervesen kapcsolódik egymáshoz. A nem szakrendszerű oktatás bevezetésével ez a kapcsolat még szorosabbá válik.

Az elkövetkező években előreláthatólag tanulóink többsége a hagyományos általános iskolai keretben folytatja tanulmányait, de zökkenőmentes bekapcsolódás lehetőségét kell megadnunk a más iskolai szerkezetbe átlépőknek is.

A 4. és 6. évfolyam végén távoznak ugyanis néhányan un. "kisgimnáziumokba", de számuk nem jelentős.

Oktatási - nevelési szempontból az évfolyamonkénti négy osztály lenne ideális számunkra, de a demográfiai hullámvölgy, valamint a tankötelesek egyenletes elosztása a kerület intézményeiben, az évfolyamonkénti három osztály indítását teszik lehetővé. Az iskola adottságaihoz is ez a legmegfelelőbb.

Az oktatási törvény létszámkötöttségei, a „kisgimnáziumokba” távozók bizonytalan száma, nehezítik felső tagozatban a pontos osztálycsoport, ezáltal a munkaerő szükséglet tervezését.

Az osztálylétszámok kialakításakor első osztályokban így a törvény adta lehetőségek közül többnyire a legmagasabbat kell választanunk.

A tehetséggondozás okán évente egy-egy testnevelés és képzőművészeti emelt szintű, illetve emelt óraszámú osztályt, valamint a 2010/2011-es tanévtől 4 évenként egy-egy közoktatási típusú birkózó sportiskolai osztályt indítunk.

Az emelt szintű, emelt óraszámú és a sportiskolai osztályba - túljelentkezés esetén - a felvétel képességvizsgálat alapján történik, ahol kizárólag az adott területtel kapcsolatos adottságokat vizsgáljuk.

Eredményes oktató - nevelő munkánk érdekében továbbra is csoportbontásban kívánjuk tanítani:  az idegen nyelvet,  a technika és informatika tantárgyakat,  a testnevelés tagozaton a nemek szerinti bontást.

Felső tagozaton törekszünk a nívócsoportos oktatás kialakítása matematikából.

6

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

7

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI: Az iskolánkban általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás és nevelés folyik, amely az általános műveltség korosztályszintjének megfelelő megszerzésére irányul, és tantervében, követelményeiben a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeire épülő és felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervet és követelményeit öleli fel.

Az iskolai nevelő - oktató munkánk alapvető feladata a tanulóink testi, lelki és szellemi fejlődésének biztosítása, ismeretek közvetítése, személyiségük fejlesztése.

Olyan állampolgárok nevelése a célunk, akik az életükben fontosnak tartják a kultúrált viselkedést, harmonikus és erkölcsös életmódot. Akik a biztonságot nyújtó anyagi javak mellett ugyanolyan fontosnak tartják a szellemi javak, lelki örömök birtoklását is.

Minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai életet kívánunk biztosítani. Igyekszünk mindenkinek megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit.

A jelenkor értékválsága okán, fontos szerep hárul ránk az értékközvetítő pedagógia alkalmazása terén és hatására a felnőttkori szokások kialakításában.

Legalapvetőbb célunk a tanulóink személyiségének sokoldalú, komplex fejlesztése.

Ennek során fel kell készítenünk őket az önálló ismeretszerzésre, melynek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

Alapfeladatunk a tanítási - tanulási folyamat szervezése, irányítása, az értelmi képességek kibontakoztatása, a tanulás irányító tevékenység folyamatos fejlesztése, a művelődési, önművelési igények felkeltése, a gondolkodási kultúra művelése.

Ennek érdekében célunk: alsó tagozatban:  sajátítsák el a jó olvasástechnikát, legyenek képesek az értő olvasásra,  rendelkezzenek áttekinthető írásképpel, jó helyesírással,  fejlesszük az alapvető számolási készséget, logikus gondolkodást, életkoruknak megfelelő manuális képességet, rajztudást, sematikus ábrázolást,  ismerjék a természet alapvető jelenségeit, működésének magyarázatát,  szerettessük meg az éneklést, játékot, sportot,  fejlesszük az életkornak megfelelő kifejező képességüket, a megfelelő beszédkultúrát,  tudjanak feladatot ismertetni, számukra jelentkező problémát megfogalmazni, megoldani,  bizonyos dolgokról összefüggően beszélni, tanult verset, memoritert pontosan elmondani,  ismerjék meg szűkebb és tágabb lakóhelyük múltját, történetét; érzelmileg kötődjenek Pesterzsébethez, Magyarországhoz.

8

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

felső tagozatban:  a tanulók váljanak képessé a megfelelő szövegértésre,  rendelkezzenek a beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb körű ismeretével, mint olvasó ember,  kerüljön előtérbe a tudás megszerzésében a kreatív, innovatív tanulás, a megfigyelés centrikus, logikus gondolkodás,  tudjanak értékeket alkotni, azokat megőrizni,  viszonyuljanak a társaikhoz, a társadalomhoz és a természethez humanista módon,  életkoruknak megfelelő mértékben és módon legyenek részesei az iskolára és a saját tevékenységeikre vonatkozó döntéseknek, de mérjék fel azok következményeit is,  fokozott beszéltetéssel legyenek képesek a helyes kommunikáció, előadásmód nyújtására, véleményük legyen nyílt, jobbító szándékú,  sajátítsák el a számítástechnika alapjait,  ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy hétköznapi helyzetekben azt használni tudják,  készítsük fel a tanulókat a társadalmi és gazdasági jelenségek értő szemléletére,  a jó kedvvel végzett mozgás hatására váljon tudatossá és igénnyé az egészséges életmód számukra, szeressék és keressék a mozgás örömét,  váljanak képessé egymás megértésére, a másság elfogadására, legyenek képesek együttes tevékenységre,  legyenek nyitottak az esztétikai minőségre,  ismerjék a környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének, megszüntetésének lehetőségeit,  bővítsék tovább a szűkebb és tágabb lakóhelyükről meglévő ismereteiket, vegyenek részt olyan rendezvényeken, melyek elősegítik lakhelyükhöz, hazájukhoz való kötődésüket.

Nevelő - oktató munkánk során törekszünk:  a tanítványaink belső motiváltságának fejlesztésére,  sikerélmények biztosítására, mely fokozza a nyitottságot, fogékonyságot, és segíti az értékek befogadását,  esélyegyenlőség megteremtésére,  hátránykompenzációra,  a kiemelkedő képességű tanulóink tehetségének kibontakoztatására.

Az általunk közvetített ismeretek és személyiségfejlesztésünk során olyan jövőképet vetítenünk a tanítványainknak elé, amelyben a biztos egzisztencia alapja a tudás.

Legfőbb pedagógiai elveink: Gyermekközpontúság, esélyegyenlőség, nyitottság.

9

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: A nevelő- oktató munkánk legfőbb szinterei a tanítási órák. A tanítási órák során a pedagógusoknak igazodni kell a tanulók életkorához és egyéni fejlettségéhez.

Kötelező órákon a NAT kerettanterv alapján készített helyi tanterv követelményeinek teljesítése folyik.

A nem kötelező órákat, illetve a tanórán kívüli tevékenységeket felzárkóztatásra, ismeretek elmélyítésére, csoportbontásra és tehetséggondozásra fordítjuk.

Az oktató- nevelőmunka eredményessége érdekében a pedagógusokkal szembeni elvárások: - sikerorientáltság, kreativitás, az oktató-nevelőmunka javítására törekvés, - biztos szakmai ismeretek, - a tudására alapozott munkával megszerzett tekintély, - példamutatás, - empátia, - jó kapcsolat az iskolai közösségekkel, - kapcsolattartás a partnerszervezetekkel - az érvényes törvények, rendeletek, iskolai szabályzatok és a demokrácia szabályainak betartása.

Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

által

alkalmazott

Nevelési módszereink: -

Közvetlen (direkt) módszerek, melynek sorás a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

Közvetett ( indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, Követelés beidegző módszerek Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Elbeszélés.

Tények és bemutatása.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

- Közös célok kitűzése, elfogadtatása.

- Hagyományok őrzése és kialakítása.

- Követelés.

-Ellenőrzés.

- Ösztönzés.

A nevelő részvétele a tanulói jelenségek közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és csoportos 10

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Műalkotások bemutatása. minták kiemelése A nevelő személyes életéből. példamutatása.

a

közösség

Tudatosítás kialakítása)

(meggyőződés Magyarázat, beszélgetés. Felvilágosítás a betartandó A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája.

Vita Céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük az oktató- nevelő munkánkat sikeresnek, ha a végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végére: -

-

-

Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben megfogalmazott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk az, hogy a többségük a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szintjükön teljesítsék az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeket.

Rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket a középiskolás követelményeknek való megfelelésre .

Ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat.

Határozott elképzeléssel bírnak a jövőjüket illetően.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK: A gyerekek részére társadalomba és szűkebb környezetükbe való beilleszkedésükhöz szükséges ismeretek, személyiségjegyek közvetítése mellett, az iskolának a személyes fejlesztés lehetőségeit is ki kell használnia.

Az ember személyiségének legfőbb fokmérője, hogy milyen humán értékekkel rendelkezik, és ezek alapján milyen kapcsolatban van az őt körülvevő világgal és hogyan juttatja azokat kifejezésre? Ahhoz, hogy a gyerekeink önmagukkal, természeti- és társadalmi környezetükkel, a munkához való viszonyuk, életszemléletük és az ezzel összefüggő értékrendjük helyesen alakuljon az iskolai élet minden területét átfogó hosszú nevelőmunkánkra van szükség.

Az előzőekből adódódik az egyik legfontosabb személyiségfejlesztő feladatunk az erkölcsi nevelés.

Az ember biológiai lény, génjeinkben hordozzuk a csoporthoz tartozás kényszerét, ugyanakkor individumok is vagyunk. Ezért a normarendszerünknek olyan erkölcsi szabályokat, értékeket kell tartalmaznia, amelyek minden ember számára fontosak, egyaránt elősegítik az egyén és a társadalom fejlődését.

A legfontosabbak:

 őszinteség, becsületesség,  akaraterő,  önfegyelem 11

Stromfeld Aurél Általános Iskola       

Pedagógiai Program 2009. kötelességtudat, empátía, önzetlenség, áldozatkészség, türelmesség, udvariasság, lovagiasság, tisztelet szerénység, nyitottság ( új élmények befogadására).

A gyermek fejlődő személyiség. Hogy a sokféle személyiségjegyéből melyik lesz domináns, azt a genetikai adottságai mellett a körülmények és az adott helyzet is meghatározzák. Ezért arra törekszünk, hogy a fejlődését a spontán hatások mellett elsősorban az általunk szervezett, tervszerűen alkalmazott hatások határozzák meg.

Kisiskolás korban az erkölcsi normák kialakítását szoktatással kezdjük. A tanítási órákon, közös programokon, játékhelyzetekben, különféle szituációkban, gyakoroltatás révén épülhetnek be ezek a személyiségükbe. Lehetőséget kell teremteni számukra a szituációk megbeszélésére, a jó és a rossz megkülönböztetésére. Az itt kialakított helyes szokásoknak fundamentális szerepük van a nevelésben. Ebben a korban kell minél több pozitív szokásnak az alakuló személyiség részévé válnia.

Magasabb évfolyamokon egyre inkább teret adunk a tanítványainknak, a közvetlenül szerzett élettapasztalataik rendszeres és folyamatos feldolgozására. Az egyéni élmények feldolgozása során biztosítanunk kell, hogy véleményt nyilváníthassanak Sajnos a tananyagcentrikus iskolarendszerünkben erre jut kevés idő. Pedig az erre a korosztályra jellemző érzelmi hangulati labilitás és a kritikai hajlandóság kezelése türelmes pedagógusi magatartást, pedagógiai tevékenységet igényel.

Az erkölcsi normák kialakításának feladata az iskolai élet minden területén jelentkezik.

A személyiségfejlesztésben további fontos feladatunk tanulóink harmónikus testi- lelki fejlődésének megalapozása, az egészséges életmódra nevelés. A családokkal együttműködve alakítjuk ki tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség- megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismerésére. Ennek érdekében az osztályfőnöki és biológia órák mellett külső szakemberek segítségét vesszük igénybe, felvilágosító előadásokat szervezünk ( kortárs felvilágosítók, illetve végzős medikusok).

Mivel a tudatosan szervezett, rendszeresen végzett testmozgás visszahat az életfolyamatokra, feltétele az egészséges testi, lelki és szellemi fejlődésnek ezért iskolánkban az egészséges életmódra nevelésen belül kiemelt szerepe van a testi nevelésnek, a mozgásfejlesztésnek.

A személyiségfejlesztésünk akkor a leghatékonyabb, ha az egyéni adottságok figyelembevételével történik.

12

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az iskolával szemben fontos elvárás, hogy minden gyereknél egységesen alakítsa ki az életben való boldoguláshoz szükséges alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot.

A valahová tartozás tudatát, a közösségi értékek megbecsülését a hagyományaink közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében.

A közösségek hagyományteremtése és ápolása, a hagyományrendszer működtetése várt esemény a közösség életében. Élményszerű programok erősítik a közösségi kötődést: -

ünnepek, megemlékezések méltó közös megtartása, kirándulások, táborok, osztályszintű klubdélutánok, iskolai szintű zenés rendezvények, témanapok (közös feladatokkal, vetélkedőkkel), iskola büfé tanulói működtetése, osztály és iskolaszépítés, közös munka (pl. kertgondozás) sportversenyek hagyományteremtő külsőségei

Az együttműködés során fejlődik a gyerekek kooperációs képessége, alkalmazkodó képessége, egymással való szolidaritás, egymásrautaltság átérzése.

A közösségformálás egyéb lehetőségei: Osztályok egymás közötti versenye: tanulmányi és magatartás versenyben, hulladékgyűjtésben, terem dekorálásban.

Sportversenyek: osztályok, tanárok - diákok, és iskolák között, egyesületi versenyek (ESMTK) Közéleti tevékenység: osztályban tisztségviselés, diákönkormányzatban tisztségviselés.

Mások problémáinak átéreztetése ( pl. árvízkárosultak megsegítése gyűjtéssel, beteg gyerekek részére kupak gyűjtés, levélírás stb ) Diákönkormányzat: A demokratikus közösségi élet mozgatója az iskolában. Feladata a tanulók felkészítése a közéletben való részvételre.

Tevékenységi területe a tanulókat és közösségeket érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A tanulók véleménynyilvánításának fontos szintere.

13

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Működtetése révén célunk, hogy a tanulók aktívan vegyenek részt az iskolai közéletben.

Legyenek kezdeményezői és szervezői kulturális és sportprogramoknak. Nagyobb önállósággal és felelősséggel lássák el az ügyeleti teendőket, a köztulajdon védelmét. Érezzenek felelősséget egymásért.

Jó közösségben nem szenvedhet csorbát az egyén autonómiája.

A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG:

NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ

Kedvezőtlen családi háttér, nevelési módszer vagy kedvezőtlen élettörténeti esemény a gyerek beilleszkedési nehézségéhez vezethet, amely legtöbbször viselkedési zavar formájában jelentkezik. A viselkedési zavar a gyerek jelzése változatos formában arról, hogy elvesztette a lelki egyensúlyát.

Tanulóink egy részének a családi háttere rendelkezik a magyar társadalmi valóság összes negatívumával ( gazdasági, megélhetési problémák, munkanélküliség ). Hatásuk tükröződik az érintett gyerekek teljesítményében, viselkedési és beszédkultúrájukban egyaránt. Ők az átlagosnál nagyobb odafigyelést, törődést és szeretetet igényelnek és a problémát kezelni kell! Ebben a tevékenységben a jó pedagógiai érzék és empátia készség segíti az eredményességet.

A gyerek élethelyzete ismeretében a kedvezőtlen viselkedést kiváltó okok megszüntetését, de legalábbis enyhítését kíséreljük meg.

A magatartás- és figyelemzavarral küzdő gyerekek foglalkozás segítéséhez speciális szakemberekre ( iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus ) lenne szükség az intézményben, de ezek hiányában a pedagógusok látják el a prevenciós és fejlesztő tevékenységet:  egyéni problémafeltárások, őszinte beszélgetések,  differenciált fejlesztési lehetőség számbavétele ( személyiségéhez és körülményeihez igazodó bánásmód ) a kedvezőtlen indulási esélyűeknek,  differenciált, sokszínű tevékenységrendszer, amelyben minden gyerek megtalálja a sikerélményt,  sokrétű osztályfőnöki munka: - belső motivációra építés a tanulásban és a társas tevékenységben, - kooperatív tanulási módszerek elsajátíttatása, - a gyerek önértékelésének figyelemmel kísérése, a pozitív énkép kialakulásának segítése, - nyílt konfliktuskezelés,  a hátrányokat feltérképező, figyelemmel kísérő és segítő gyermekvédelmi munka,  napköziotthoni tevékenység ( egyéni odafigyelés, a gyerek meghallgatása, tanulás hatékonyabbá tétele, a tanulók felzárkóztatása figyelem, emlékezet és gondolkodásfejlesztő didaktikus játékokkal, beszédfejlesztő tevékenységekkel, tanulási technikák megismertetésével és a gyakorlatban való alkalmazásukkal).

A beilleszkedési, magatartási problémák megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység eredményességét segíti ha a: -

a gyerekek részt vehetnek az őket érintő döntésekben, nyílt és hiteles a kommunikáció a nevelők és gyerekek között ( érzelmileg

14

Stromfeld Aurél Általános Iskola

-

Pedagógiai Program 2009.

nyitottak ), a mentálhigiénés problémák kezelése érzelmileg támogató, segítő.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG: A gyerekeknek a társadalomba és a szűkebb környezetükbe való beilleszkedésükhöz szükséges ismeretek, személyiségjegyek közvetítése mellett a személyes lehetőségeik, egyediségük, egyedi erősségeik fejlesztésével is fontos foglalkoznunk.

A tehetség az a képesség, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagost meghaladó teljesítményt tud nyujtani .

A tehetségek felismerése akkor eredményes, ha minél több oldalról vizsgáljuk a gyerekeket.

Felismerésük a pedagógusok megfigyelésén alapszik, ami miskolánkban igen jól működik.

A tehetségfejlesztés feltételei: elsősorban jó tanárok, szülői segítség és ambicionálás, valamint lehetőségek , alkalmak teremtése a fejlesztésre. Eredményességét a belső motiváció és a kreativitás segíti.

Az iskolai tehetség és képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeink:  a tanórák differenciált vezetése, a tehetségek igényes feladatok elé állítása,  csoportbontás ( nyelvtanításban ),  kiselőadások tartatása,  emelt szintű oktatás ( magasabb óraszám ),  a diákokkal való egyéni foglalkozás ( versenyekre, pályázatokra való felkészítés )  tehetséggondozó szakkörök működtetése,  énekkar,  versenyek, vetélkedők rendezése,  változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezése (bábszínház, színház, zeneakadémia, képzőművészeti műhelyek látogatása, múzeumok, könyvtár )  a kétévenkénti Műsoros est-ünkre a tehetségek felkészítése,  képzőművészeti kiállítás rendezése,  iskolai sportkörök, valamint aktív részvétel a kerület és a főváros sportéletében, egyesületekbe irányítás,  speciális nyári táboraink ( fazekas, néptánc),  napközi és iskolaotthon változatos szabadidős tevékenységei ( kézműves foglalkozások, fejlesztő játékok, ének és sportvetélkedők stb ),  tehetséggondozó központokba irányítás.

Minden alkalmat megragadunk arra, (versenyek, pályázatok, fellépési alkalmak, bemutatók, előadások), hogy tanítványainkat tehetségük és annak fejlesztése révén sikerélményhez juttassuk, melynek nagy jelentőséget tulajdonítunk a személyiségfejlesztésben.

15

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A siker átélése önbizalmat ad, megerősíti az egyén pozicióját a közösségben, mely további jó teljesítményre ösztönzi a gyereket más területeken való bizonyításra is. A sikerélmény így kihat a tanulmányi teljesítményekre is.

16

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK: Az iskola általános gyermekvédelmi feladatai a megelőzést szolgálják: - közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ( mindenkinek legyen megfelelő helye a közösségben ), - külső ártalmaktól megóvás ( prevenciós programok ), - iskolai ártalmaktól megóvás (iskolai klímavizsgálat, tanár - diák viszony, a tanulókkal szembeni elvárások minősége: túl- vagy alulterheltek ), - gyermeki - tanulói jogok érvényesítése, - szülők szemléletformálása, sokoldalú bevonása, motiválása, - együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel.

A gyermekvédelmi problémák megelőzésében jelentős a felvilágosító munka. Ennek során felhasználjuk, illetve részt veszünk az ilyen jellegű szervezett programokban. (pl. serdülők szexuális felvilágosítása, nevelése, és AIDS megelőzés iskolai programja a SOTE végzős hallgatóinak segítségével, a rendőrség felvilágosító előadásai ifjúsági bűnözésről, drogról.)

A gyermekvédelem az iskola minden pedagógusának feladata, a munka összefogója és koordinátora a két ( alsó és felső tagozatos ) gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

Az alsó és felső tagozatban működő gyermekvédelmi felelősök aktívan segítik az osztályfőnökök gyermekvédelmet szolgáló pedagógiai tevékenységét. Munkájuk során felmérik a gyerekek veszélyeztetettségének okait, annak mértékét és számba veszik a lehetséges segítségnyújtási módokat.

Speciális gyermekvédelmi feladatok: - a gyerekek eltérő gyermekvédelmi problémáinak tudatos kiszűrése, feltárása - az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelésének, foglalkoztatásának, fejlesztésének megtervezése ( cselekvési terv ), - a gyermekvédelmi problémával küszködő tanulók szüleivel speciális bánásmód, megnyerésük külső segítő szakemberek, intézmények szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételére (személyes beszélgetés, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, családok bevonása programokba, azok szervezésébe), - speciális szakemberek széleskörű bevonása ( orvos, védőnő, pszichológus, családgondozó ), - együttműködés külső intézményekkel.

Anyagi támogatáshoz jutás segítése: segélykérelmek támogatása, étkezési kedvezmény odaítélése, tankönyv- és tanszer támogatás jogosultságának megítélése, iskolai rendezvényeken való részvételhez segítés ( táborok ).

Pedagógiai eljárások: - egyéni bánásmód (speciális beavatkozás, fejlesztés, pótló, korrigáló nevelés ) - tanár - gyermek közötti érzelmi kapcsolat erősítése, elfogadó nevelői attitüd, - a gyermek és szülők kötti érzelmi kapcsolat erősítése, korrigálása, a szülők problémáinak értő meghallgatása.

17

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK, PROGRAMOK:

FELZÁRKÓZTATÁSÁT

Az iskolai követelményeknek való megfelelelés számos képesség és személyiségbeli tényező meglétét feltételezi. Bármelyik hiánya tanulási kudarcot okozhat. A teljesítményzavarokkal küzdő gyerekek felismerésére a velük foglalkozó pedagógusok hivatottak. Enyhébb esetben a felzárkóztatást a pedagógus maga végzi, súlyosabb problémák feltérképezéséhez szakszerű vizsgálatot veszünk igénybe a Nevelési Tanácsadó szakembereitől. A vizsgálat alapján kiadott szakvélemény a további fejlesztés alapja: fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, vagy az iskola pedagógusai által végezve. Fontos feladat a szülők megnyerése ezekhez a preventív vagy korrekciós feladatokhoz.

Alsó tagozatban a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeket egyrészt a tanórákon belül, másrészt az órarendhez illesztve szervezzük, egyéni fejlesztési terv alapján. Igyekszünk minél több alkalmat találni ezekre a fejlesztő tevékenységekre, mert az alapkészségek megszerzésének és megszilárdításának ez a legfontosabb időszaka.

Felső tagozatban az óraterv szűkös lehetőségei miatt évfolyamonként csak az alaptantárgyakban tudunk évfolyamonként ilyen felzárkóztató órát beiktatni, de ezek igen fontos funkciót töltenek be. A tanulási nehézség okának felismerése után - a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye szerinti - egyéni fejlesztés inkább kiscsoportos formában oldható meg, mely így is az eredményes oktató munka nélkülözhetetlen segítője.

A tanulókkal való foglalkozás egyéni fejlesztési terv alapján történik.

A beszédhibás gyerekekkel a Logopédiai Intézet kihelyezett logopédusa foglalkozik. Miután nem csak egy intézmény gyereinek fejlesztését végzi, ezért a dyslexiás és dysgaphiás esetek kezelése csak az iskolán kívül (Logopédiai Intézet, Nevelési Tanácsadó) oldható meg.

A tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységeink:  egyéni problémafeltárások,  differenciált fejlesztés a tanórán, vagy egyéni foglalkozás keretében,  a hátrányokat feltérképező, figyelemmel kísérő és a felzárkóztatást segítő gyermekvédelmi és osztályfőnöki munka (a tanulás tanítása),  a gyerek saját fejlődéséhez viszonyított értékelése,  napköziotthoni tevékenység ( feladata a tanulás hatékonyabbá tétele, a tanulók felzárkóztatása figyelem, emlékezet és gondolkodásfejlesztő didaktikus játékokkal, beszédfejlesztő tevékenységekkel, tanulási technikák megismertetésével és a gyakorlatban való alkalmazásukkal),  a fejlesztést segítő, változatos tanórán kívüli tevékenységek.

18

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gyermek iskolai követelményeknek való megfelelését sok tényező befolyásolja, melyek közül igen fontos a család szociális helyzete, életkörülményei, életmódja, azaz a kultúrája.

A tanulók szocális hátrányának oka többnyire ezeken a területeken jelentkező problémákban keresendő.

Nyilvánvaló, hogy az iskola a családok szociális helyzetét korlátozott mértékben képes befolyásolni, de a pedagógiai eszközrendszerével alkalmazkodnia kell a gyermek helyzetéhez.

A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatását tanítási órákon és napközis csoportokban korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával, képességkibontakoztató program alapján segítjük.

Számukra a változatos tanórán kívüli tevékenységek jelentik a legnagyobb segítséget.

A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységeink: 

a hátrányokat feltérképező, figyelemmel kísérő és a felzárkóztatást segítő gyermekvédelmi és osztályfőnöki munka (a lehetőségek számbavétele),  differenciált fejlesztés a tanórán, vagy egyéni foglalkozás keretében,  képességkibontakoztató felkészítés,  a gyerek saját fejlődéséhez viszonyított értékelése,  napközi és iskolaotthoni tevékenység (a tanulás nyugodt feltételeinek biztosítása, tanulási segédletek biztosítása a könyvtárból, tanulási technikák megismertetése és gyakorlatban való alkalmazásuk),  magatartásformák gyakoroltatása és ismeretekhez juttatás változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezésével.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységet az iskola IPR szabályzata, illetve ennek a dokumentumnak 54. oédala tartalmazza.

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

FORMÁI,

Az iskola akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: szülőkre, tanulókra.

A gyermek nevelésének két fő szintterén az iskolában és a családban összhangot kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár – szülő kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, őszinteségen, tiszteleten egymás megbecsülésén, megértésén kell alakulnia.

Pedagógiai programunkat a szülőkkel közösen tudjuk megvalósítani.

Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről ki is kérjük a véleményüket.

Alkalmat adunk a szülőknek, hogy az iskolai közéletnek résztvevői, szervezői és segitői legyenek.

A fentiek megvalósításához fontos egymás folyamatos tájékoztatása, kölcsönös informálása.

Az együttmüködés szervezett formai kereteit az iskola SZMSZ-a rögzíti.

19

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN KÖLTSÉGIGÉNYES PROGRAMOK

SZEREPLŐ

BIZONYOS

Finanszírozása pályázat, alapítványi támogatás, szülői felajánlás útján történik. A fenntartóra nem ró többletfinanszírozási terhet.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az iskola jelenlegi eszközállománya még nem fedi le a tantárgyi tantervekben leírt eszköz igényeket. Azokat fokozatosan pótolni szükséges. Ez vonatkozik a szakmai szemléltetőeszközöktől az audiovizuális eszközökig mindenre. Évenként szükséges az elavult AV eszközök cseréje, illetve a készletek bővítése, korszerűsítése. ( a jelenlegi 26 tanulócsoport számára évenként 3 garnitúra - TV, videó, DVD lejátszó, írásvetítő, magnetofon - pótlásával 9 év alatt lenne megújítható a jelenlegi készletünk.)

A sportszerek és eszközök, tantárgyi szemléltetőeszközök és a könyvtári állomány folyamatos bővítést, karbantartást és korszerűsítést igényelnek. Pótlásuk, korszerűsítésük nem lezárható, a természetes elhasználódás okán.

Az informatika oktatásához szükséges számítógépterem kialakítása (15 géppel) 1997-ben megtörtént. A meglévő géppark is folyamatos cserére szorul. Karbantartása, korszerűsítése, a gépek kapacitásának növelése elengedhetetlen. A korszerű oktatás feltételei napjainkra kialakításra kerültek, csak eszközök szükségesek hozzá. Valamennyi tanterem rendelkezik internet csatlakozási lehetőséggel, de a csatlakoztatható, hordozható eszközök száma még kevés.

A technika, háztartástan anyagának tanításához kialakításra került egy korszerű és esztétikus konyhasarok, felszerelése még további feladat.

A még hiányzó eszközök és felszerelések jegyzékét a beszerzés ütemezésével a Pedagógiai program melléklete tartalmazza.

20

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Stromfeld Aurél Általános Iskola Budapest, 1202 Mártírok útja 205.

Telefon/fax: 285-4246

Egészségnevelési program

21

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba léptetett új Nemzeti Alaptantervében leírtak szerint az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében a nevelési program részeként az intézményeknek meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatokat.

A jogszabályoknak megfelelve fontos feladatunk tehát az egészségnevelési tevékenységünk átgondolása és megfogalmazása.

A helyi egészségnevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét.

Olyan egészségfejlesztő programot igyekeztünk kidolgozni, amelynek eredményeként a személyiségfejlesztő hatások erősödnek, csökkennek az ártó tényezők. Feladatunk, hogy életkoruknak megfelelően és olyan módszerekkel (aktív és személyes bevonás) közvetítsük az ismereteket, hogy tanítványaink értsék és saját életükben hasznosítani tudják azokat.

Az egészség fogalma pozitív egészségfogalom. Nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapotát. Az egészség fontos eszköz az ember életcéljainak megvalósításához.

Az egészségfejlesztés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, tudatosan törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel.

Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja:  Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését.  Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését.  Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését.

Az egészségnevelés nem más, mint tudatosan létrehozott képességfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányában mozdítható.

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők:  genetikai  környezeti  életmód  egészségügyi ellátó rendszer működtetése.

Az iskola, mint a szocializáció kitüntetett színtere az utóbbi háromra jelentős hatást tud gyakorolni tudatos egészségfejlesztő és egészségnevelő tevékenységével.

22

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Az egészségfejlesztés legfőbb színtere tehát az iskola. Ennek okai:  





A legfogékonyabb időben hosszú évekig járnak iskolába a gyerekek.

A tanulók személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, kedvező szokások, pozitív preferenciák kialakításában.

Az iskola komplexen hat a gyerekekre. Egyrészt a konkréten megfogalmazott tananyaggal, másrészt a tárgyi környezetével, az emberi viszonylatok minőségével.

Ilyen értelemben az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere.

Az iskola, mint társadalmi intézmény más szervekkel és társadalmi intézményekkel együttműködve hatást gyakorol a szűkebb és tágabb környezetére.

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.

Az előzőek alapján megfogalmazható feladataink és lehetőségeink: 



 

  



Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket adjunk át, és az egészségvédő lehetőségeket sokoldalúan mutassuk be.

Alapvető értékünk az élet és az egészség és ezek megóvására ajánljunk magatartási alternatívákat, tanítsunk megfelelő egészségvédő magatartást gyakorlással, segítéssel, példamutatással.

Motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással.

Ismertessük a betegségek megelőzésének módját. Készítsük fel a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.

Fejlesszük a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

Neveljünk az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.

Az iskola életterével biztosítsuk az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

Világítsunk rá arra, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti dinamikus egyensúly állapotát fejezi ki.

Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában.

23

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Fontos, hogy képesek legyünk: viselkedésük, az életvezetésük helyes alakítására, az egészségkárosító magatartásformák és az áldozattá válás elkerültetésére, a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni, tudjunk sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében, 5. erősítsük a társas-kommunikációs készségeiket és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

1.

2.

3.

4.

Az egészségnevelési programunk kidolgozása során ezek megvalósítására felhasználtuk az eddigi jól működő tevékenységi formáinkat, hagyományosan bevált programjainkat.

Az egészségnevelésünk legfőbb szinterei: tanórák, osztályfőnöki órák szakkörök (vöröskeresztes, csecsemőgondozási, dráma, képzőművészeti) testnevelés órák, iskolai sportkör, sportversenyek, túrázás, napközi- és iskolaotthon, táborok (gyalogos és kerékpáros vándortábor, néptánc tábor), szervezett tájékoztató előadások, beszélgetések, filmvetítések (célzott tematika szerint), o témahét: egészséges életmód, testi és lelki egészség (tanórai és tanórán kívüli keretben) o o o o o o

Tanulóink viselkedését és az életvezetésük helyes alakítását kisiskoláskorban a szokásrend kialakításával kezdjük. A szokásrend, napirend megtervezése a napközi- és iskolaotthonban közös tevékenység. Alkalmazása a mindennapokban következetességet igényel.

A viselkedési normák ismerete és betartatása a szocializáció fontos eleme. Az ismeretek közvetítése az iskola szinte minden területén jelentkezik, de az osztályfőnöki órák témáinak feldolgozása az egyik legfőbb forrása.

Az életmód és egészség témái évfolyamonként az osztályfőnöki órákon: 5. évfolyam: Életmódok és az egészség Óra Téma 1.

Mi az egészség? Mi tesz engem egészségessé?

2.

Mi az életmód?

3.

Mitől egészséges az én életmódom?

4. Életmód és táplálkozás.

5.

Az életmód és a biztonság megőrzése.

6.

Az életmód és a veszélyes anyagok.

7.

Az életmód és kapcsolatok. ( Bűnmegelőzés is) 8.

Az életmód és a növekedés.

9.

Az életmód és a környezet.

10. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat?

24

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

6. évfolyam: Korlátok és lehetőségek Óra 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Téma Amiről én döntök, és amiről nem.

Légy bátor igent mondani!

Légy bátor nemet mondani!

Amiről én döntök: mit eszem?

Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné.

Amiről én döntök: dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás.

Előző óra folytatása.

Amiről én döntök: környezet.

Ezek a döntések, de hogyan?

Mai döntések – holnapi következmények.

7. évfolyam: Függetlenségi törekvések és az egészség Óra 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Téma Változások kora- Hogyan nézek ki?

Változások kora- Hogyan érzem magam?

Hogy látom a családomat? Hogy látnak ők engem?

Hogy látom a barátaimat? Hogy látnak ők engem?

Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek.

Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem?

Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok.

Veszélyes anyagok és a kapcsolatok.

Biztonság a változásokban.

Előretekintés – visszatekintés.

8. évfolyam: Felelősséged a jövődért Óra 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Téma Környezetünk védelme- az egyéni felelősség kérdései.

Gondolkozz globálisan-, cselekedj lokálisan!

Alternatív étrendek Változtassunk a táplálkozásunkon!

Testmozgás- nem késő elkezdeni!

Látsz-e változást az életmódodban?

Mit változtatnál?

Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)?

Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Életed 10 év múlva

25

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A tananyag feldolgozása során, a részvételen alapuló oktatási technikák alkalmazását tartjuk eredményesnek, mert ezek révén alakulhat ki saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából fontos készségek és jártasságok.

A testi- lelki jólléthez egészséges, tiszta és esztétikus környezet szükséges. Ennek kialakításába, fenntartásába bevonjuk a tanulóinkat. Mindennapi gyakorlatunkban erre hangsúlyt fektetünk. Rendszeres teremszépítési versennyel motiváljuk őket. Aktívan részt vesznek a növények gondozásában.

Az egészségnevelési feladataink közül az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk.

Támogatást kell nyújtanunk a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében.

Az egészség megtartásának előfeltétele a támogató emberi környezet létrehozása. A tanulóknak az egészséges életmód megalapozásához valamint szinten tartásához szükséges képességek és készségek kialakítása jelenti magát a prevenciós folyamatot, az antihumánus szenvedélyektől mentes életet. A pedagógusok figyelme különösen a gyerekek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény csökkenésére terjedjen ki. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfogadás kinyilvánítására, az előítélet-mentes véleménynyilvánításra.

Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. A kollégáink mellett ezekhez kortárssegítőket, SOTE hallgatókat, rendőrség szakembereket veszünk igénybe.

Az iskolai egészségügy fontos feladata korai szűrésekkel a betegségek megelőzése, melyhez a pedagógusoknak is segítséget kell nyújtaniuk.

Az iskolai egészségügyi prevenció több szinten történik. Az elsődleges prevenció az egészséget támogató életmód gyakorlására és a környezeti károsító tényezők kiiktatására tett erőfeszítéseket jelenti, mely elsődlegesen a pedagógusok feladata. A másodlagos prevenció célja a panaszt nem okozó kóros állapotok kiszűrése, súlyosbodásának a megelőzése. Ezeket a szűrővizsgálatokat az iskolaorvos és a fogorvos végzi. Esetenként ők is részt vesznek az elsődleges prevencióban felvilágosító munkájukkal, gyakorlati tapasztalataik közreadásával. .

A pedagógusok másodlagos prevenciót segítő tevékenysége:  a szűrővizsgálatok megszervezésében segítés,  szülők részére információt nyújtanak a szűrővizsgálatokról,  a gyermek testi fejlődésével, teherbíró-képességével, látásával, hallásával kapcsolatos problémák észlelésének jelzése.

Az egészségnevelésünkben fontos, hogy a helyes táplálkozási szokásokról tudjunk ismereteket nyújtani és azt az iskolában kialakítani.

A gyermekkor alapozó időszak, mert ekkor alakulnak ki a későbbi ízlést meghatározó étkezési szokások.

26

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A helyes táplálkozásról, étkezési szokásokról ismereteket tanórák (technika, egészségtan, osztályfőnöki) keretében közvetítünk.

Az iskolai közétkeztetés mind jobb megszervezése fontos a jó minta kialakításában.

Az iskolai büfét felnőtt irányítása mellett tanulók működtetik, melyben a helyes táplálkozási szokásokhoz igazított a termékválaszték, illetve az étkezési időkhöz az édességek kiszolgálása.

Az egészséges testi- lelki fejlődéshez rendszeres és vonzó mozgásprogramot kell nyújtanunk tanítványainknak.

Az iskolánk pedagógiai programjában kiemelt terület a tanulók testnevelése.

Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja is. Az oktatási törvény új rendelkezése szerint a helyi tantervbe évfolyamonként az iskola első-negyedik évfolyamán heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát tettünk. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy testnevelési órát építettünk be a nem tagozatos osztályok délelőtti óráihoz.

Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást, melyet a napközi szabadidőben kötelezően végzendő, illetve az alsósok számára szervezett az iskolai sportkör -testnevelési játék és úszás sportcsoport- foglalkozásai és a torna szakkör biztosítják.

A testnevelés órák anyagába beépítjük a gerincbetegségek megelőzésére szolgáló gyakorlatokat.

A felső tagozatosok ISK sportcsoportjai: kosár-, kézi-, és röplabda, labdarúgás.

Az évfolyamonkénti emelt szintű testnevelési osztályok tanulói számára a mindennapos testnevelés biztosított. A nem kötelező időkeret terhére úszás és néptánc egészíti ki a testnevelési órákat.

Iskolánkban labdajátékokban rendszeresek a házibajnokságok és valamennyi kerületi sportversenyen részt veszünk.

Sportéletünk kiegészítője az évente rendezett Kihívás napja, illetve kétévente iskolai sportnapot tartunk.

A gyógy-testnevelésre utalt tanulók kerületi szervezésben vesznek részt úszás és korrekciós testnevelési órán. A könnyített testnevelést tanórák keretén belül oldjuk meg.

A tanulóink fizikai állapotát a Hungarofit mérési módszer segítségével követjük nyomon.

Egészségnevelési feladataink között fontos teendőnk, hogy erősítsük a társaskommunikációs készségeiket és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Olyan pedagógiai eljárásokat kell alkalmaznunk, mely hatására a mellőzést, a kirekesztést, sértő elzárkózást, féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja az elfogadás, türelem, készség, egymás segítése, kölcsönös megbecsülés. Ez segít az iskolán belüli bántalmazás megelőzésében is.

27

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Alkalmazott módszereink az egészségnevelésben: – interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról, – kortárssegítők bevonása, – problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, – szituációs játékok, – részvétel a helyi, kerületi egészségvédelmi programokon, – sport, kirándulás, rendszeres szervezése, – egészségnap, vagy egészséghét szervezése, – az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, – környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, kertgondozás), – a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, – az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

Az egészségfejlesztés eredményességéhez nélkülözhetetlen az elkötelezett és felkészült nevelőtestület, valamint speciális szakemberek segítségének igénybevétele, de az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások, jártasságok, készségek csak a tanulók cselekvő, aktív és tevékeny részvételével alakíthatók ki.

28

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Stromfeld Aurél Általános Iskola Budapest, 1202 Mártírok útja 205.

Telefon/fax: 285-4246

Környezeti nevelési program

29

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. A környezeti nevelés természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

A nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik.

A környezeti nevelés kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember – természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti – és egészség – tudatosság erősödését.

A környezeti nevelés minden pedagógus feladata, ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egységes egésszé kell fejleszteni.

A környezeti nevelés céljai:       

Rendszerszemléletre nevelés, Alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, A globális összefüggések megértése, A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása, A létminőséghez tartozó viselkedési normák és formák kialakítása, A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentésének megértése, A szerves kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben.

Az iskola működése környezeti nevelés szempontból.

Az iskolában jelenleg a tantestület mintegy egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez.

A környezeti nevelés az iskolai életnek az a területe, ahol fokozatosan haladunk előre.

A környezeti nevelés szinterei iskolánkban: Hagyományos tanórai keretben.

A tanórákon az adott témához a megfelelő környezetvédelmi tudnivalókat rendeljük. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Fontos, hogy diákjaink komoly ismereteket szerezzenek, mert így válhatnak környezet megóvásának elkötelezettjeivé. Az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolatát dolgozzuk fel. Fontos az egészségtan, a hon és népismeret, az ember és társadalomismeret, etika, a mozgókép és média ismeret tárgyak környezeti szemléletű tanítása.

Nem hagyományos tanórai keretben tanulmányi séták, kirándulások alkalmával ismerkednek tanulóink az élő természeti környezettel.

30

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Pedagógiai Program 2009.

Tanórán kívüli programjaink:         

A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet – és természetvédelem fontos téma, így elmélyítik tudásukat, (Kaán Károly környezetismereti verseny, Hermann Ottó Verseny, Hevesi György kémia verseny) Tanulóink részt vesznek a nemzetközi savas eső mérési programban. Évente rendezünk iskolanapot, ahol diákjaink megismerik közvetlen környezetünket, hagyományainkat, értékeinket.

Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (elem, műanyag üveg, papírgyűjtés, telefonkönyv gyűjtés) szervezünk.

Képzőművészeti kiállítást rendezünk jeles napokra (Föld napja, Madarak és Fák Napja), valamint számtalan hazai és nemzetközi rajzpályázaton veszünk részt a környezettel kapcsolatban.

Aktívan részt veszünk, illetve szervezzük az Autómentes Nap programjait.

Rendszeres résztvevői vagyunk a kerületi Polgári Védelmi versenynek, melynek környezetvédelmi vonatkozásai vannak.

Természetes anyagokkal kézműves foglalkozásokat szervezünk, Évente rendszeresen tartunk Múzeumi napot

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez fontos, hogy az iskolai élet részvevői egymással, a külső intézményekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Iskolán belüli együttműködés Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példa értékű legyen a tanulók számára. A környezeti nevelés közös szemléletéhez és céljaihoz szükséges a munkaközösségek együttműködése.

Az iskola diákjainak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre és figyelmeztessék társaikat kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő szerepe van a diákönkormányzatnak (magatartási és környezetszépítési verseny), valamint a környezet védelme iránt érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése.

Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárokká váljanak.

A célok eléréséhez olyan cselekedtető módszereket kell alkalmaznunk, melyek segítik a tanulók együttműködő tanulását a valóságos problémák megoldásában, kezelésében, amelyek tevékeny és örömteli megismerést kínálnak.

Rövid távú céljaink:  

A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához A tantestületen belül továbbképzés szervezése a környezeti nevelés módszereinek bemutatására

31

Stromfeld Aurél Általános Iskola 

Pedagógiai Program 2009.

Hagyományaink ápolása Iskolanap szervezése Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában Kerület nevezetességeinek feltérképezése Szakórákon minden lehetőség megragadása a környezettudatos nevelésre iránt Természetvédelmi versenyeken, pályázatokon, vetélkedőkön veszünk részt, illetve rendezzük azokat

Módszerek: A környezeti nevelésben új, hatékony módszerek alkalmazására van szükség:  Kooperatív tanulási technikák  Játékok  Kreatív tevékenység  Közösség építés  Művészeti kifejezés  Projekt hét

32

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

AZ ISKOLA

HELYI TANTERVE

33

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Évfolyamok és tantárgyak a kerettanterv szerint:

Tantárgy

Anyanyelv és irodalom Tánc és dráma Idegen nyelv Matematika Történelem Hon és népismeret Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz Technika Informatika Rajz Ének Testnevelés Ember és társ.ism., etika Mozgókép és médiaismeret Osztályfőnöki

2. évf.

*

3. évf.

4. évf.

*

*

6. évf.

*

7. évf.

8. évf.

*

*

* * *

* * *

* * * * * * * * *

* * * * * * * * *

modul

*

* *

*

* * * modul

*

*

* modul

*

*

*

* modul

* * *

* * *

* * *

* * *

modul

modul

*

34

*

*

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Évfolyamok és tantárgyak

2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben NAT alapú

kerettanterv szerint:

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolg. ismeretek (hon és népism.)

Környezetismeret Természetismeret, egészs.

Biológia Fizika Kémia Földrajz Technika és életvitel Informatika Rajz Ének- zene Testnevelés (tánc) Etika Mozgóképkultúra és médiaismeret Osztályfőnöki

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

*

*

*

*

*

*

*

*

* * *

* * *

* * *

* * *

*

* * * * * * * * * * *

* * * * * * * * *

*

*

*

* *

*

*

*

*

*

*

*

* * *

* * *

* * *

* * * * *

* * * * *

* * * * *

* *

35

*

*

*

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

2004/2005. tanév szeptemberétől a tantervek érvénybe lépésének üteme

Tanév

1.osztály 2.osztály 3.osztály 4.osztály 5.osztály 6.osztály 7.osztály 8.osztály Csökken- KeretKeret- Csökken- Csökkentett tanterv tanterv tett tett NAT Csökken- Keret- Csökken- Csökkentett tanterv tett tett NAT NAT Csökken- Csökken- Csökkentett tett tett NAT NAT NAT Csökken- Csökkentett tett NAT NAT NAT NAT Csökkentett NAT NAT NAT NAT NAT

2004/2005.

NAT

2005/2006.

NAT

2006/2007.

NAT

2007/2008.

NAT

2008/2009.

NAT

2009/2010.

NAT

2001/2011.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

Kerettanterv Csökkentett Csökkentett Csökkentett Csökkentett Csökkentett NAT

2011/2012.

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT

Kerettanterv Kerettanterv Csökkentett Csökkentett Csökkentett Csökkentett Csökkentett NAT

Kerettanterv: a 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv szerint Csökkentett: a 2003.évi költségvetési. törvény 103.§(4) bekezdésébenben előírt óraszám- és tananyag-csökkentés

NAT:

a 2003. évi törvénymódosítás és a „NAT 2003” alapján felülvizsgált helyi tanterv

36

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Csökkentett kerettantervi óraszámok ( 2004/2005. és 2010/2011. tanévek között ) 5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma

4 0,5

4 0,5

4

4

Magyar nyelv és irodalom

4,5

4,5

4

4

Történelem Hon és népismeret

2 0,5

2 0,5

2

2

Történelem

2,5

2,5

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia és egészségtan Egészségtan

1,5

1,5

0,5

Biológia és egészségtan

0,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Informatika

0,5

Informatika

0,5

Természetismeret

2

2

Ének

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

0,5

1

2,5

2,5

2

2

1

1

1

0,5

Testnevelés Osztályfőnöki Modulok Ember és társadalom ismeret, etika Mozgókép és médiaismeret

0,5 0,5

Kötelező óraszám Emelt szint : testnevelés

22,5 1,5

Össz. óra osztály típusonként

1 1,5

1

4

2

3

1

1 1,5

25

2

3

Mindennapos testnevelés

25

1,5

rajz Választható órák terhére össz.

22,5

1

3

1 4

1,5

3

1

1

1

1

1

4 1,5

1

4

24 23,5 26,5 24 23,5 26,5 26,5 26 29 26,5 26 29

37

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

2003-as NAT szerinti kerettantervi óraszámok (2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben első osztálytól)

Magyar nyelv és irodalom Matematika

1. osztály

2. osztály

3. osztály

4. osztály

8

8

8

7

4,5

4,5

4

3

Informatika

1

Idegen nyelv

3

Környezetismeret

1

1

1

Ének-zene

1

1

1,5

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

Kötelező óraszám a törvény alapján

20

20

20

22,5

Rajz

Választható órák (változatok osztály tipusok szerint) Emelt szint : testnevelés

2

2

rajz

2

2

2

2

2

2

2

Mindennapos testnevelés

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Választható órák terhére összesen

3

1

3

3

1

3

3

1

3

3

1

3

23

21

23

23

21 23

23

21

23

25,5 23,5 25,5

Összes óra osztály típusonként A négy évente induló közoktatási típusú birkózó sportiskolai osztályok órszáma és elosztása megegyezik az „A” az az a testnevelés tagozatos „emelt szintű” osztályokéval, a 6 testnevelés órából 3 óra az általános testnevelés tanterv megvalósítására, míg 3 óra a birkózás tantervének megvalósítására fordítandó.

38

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

2003-as NAT szerinti kerettantervi óraszámok (2008/2009. tanévtől felmenő rendszerben ötödik osztálytól) 5.

6.

7.

8.

4,5

4,5

3

3

1,5

1,5

2,5

2,5

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3,5

3

3

Informatika

1

1

1

1

Természetismeret (egészségtan)

2

2 1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Magyar nyelv és irodalom(dráma) Történelem (hon és népismeret)

Fizika

1

Ének

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

2,5

2,5

2,5

2,5

1

0,5

0,5

0,5

Testnevelés Osztályfőnöki Ember és társ.ismeret., etika Mozgókép és médiaismeret Kötelező óraszám a törvény alapján Választható órák (változatok osztály tipusok szerint) Emelt szint : testnevelés

0,5 0,5 22,5 A

22,5

B C

A

1,5

B

25 C

1,5

rajz

A

B

25 C

1,5

3

A

B

C

1,5

3

3

3

Mindennapos testnevelés

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Választható órák terhére össz.

2,5 1

4

2,5 1

4

2,5

1

4

2,5

1

4

Össz. óra osztály típusonként 25 23,5 26,5 25 23,5 26,5 27,5 26 29

27,5 26 29

A négy évente induló közoktatási típusú birkózó sportiskolai osztályok órszáma és elosztása megegyezik az „A” az az a testnevelés tagozatos „emelt szintű” osztályokéval, az 5 testnevelés órából 2,5 óra az általános testnevelés tanterv megvalósítására, míg 2,5 óra a birkózás tantervének megvalósítására fordítandó.

39

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

NAT műveltségterületekben megjelenő tantárgyak: NAT műveltségi területei

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Művészetek (dráma) Informatika (könyvtári informatika) Ember és társadalom

Magyar nyelv és irodalom (benne dráma)

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv (angol, német).

Matematika

Matematika

Ember a természetben Ember a társadalomban

Környezetismeret

Természetismeret (5.és 6. o.) (benne egészségtan is) Ember a természetben

Biológia és egészségtan (7. és 8. o.)

Fizika Kémia

Földünk - környezetünk.

Ember és társadalom

Földrajz Történelem ( benne hon és népismeret) Etika

Informatika

Informatika

Életvitel és gyakorlati ismeretek, Ember és társadalom, Ember és természet

Technika és életvitel

Művészetek

Rajz és vizuális kultúra

40

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Művészetek

Ének- zene Mozgóképkultúra és médiaismeret Birkózás Testnevelés és sport (tánc)

Művészetek Testnevelés és sport

Ember és társadalomból emberismeret anyaga Életvitel és gyakorlati ismeretekből pályaorientáció

Osztályfőnöki

Az iskola helyi tantervében meghatározott kötelező és választható óraszámokat a Közoktatási törvénynek megfelelően határoztuk meg.

A választható órák terhére megemelt tantárgyi óraszámok esetében: a választott órákon való részvétel azoknak a tanulóknak kötelező, akik az adott emelt szintű tárgyat a beíratkozáskor választották.

Ugyancak a választható órák terhére emeltük meg a testnevelés tantárgy óraszámait a mindennapos testnevelés előírt elveinek megfelelően.

Ha egy tanuló az emelt szintű, óraszámú, tantárgy tanulására; vagy pedig a birkózásra alkalmatlanná válik, a gondviselő kérésére, vagy az iskolavezetés kezdeményezésére valamely párhuzamos osztályban folytathatja tanulmányait, a nevelőtestület – a törvényességi feltételeket, és pedagógiai szempontokat figyelembe vevő - határozata szerint.

41

Stromfeld Aurél Általános Iskola

AZ ISKOLA HELYI TARTALMAZZA:

TANTERVE

Helyi tanterv 2009.

AZ

ALÁBBI

Magyar nyelv és irodalom

1 - 4. osztályig

Magyar nyelv és irodalom

5 - 8. osztályig

Idegen nyelv

4. osztály

Idegen nyelv (angol)

4 - 8. osztályig

Idegen nyelv (német)

4 - 8. osztályig

Matematika

1 - 4. osztályig

Matematika

5 - 8. osztályig

Történelem

5 - 8. osztályig

Környezetismeret

1 - 4. osztályig

Természetismeret

5 - 6. osztályig

Biológia

7 - 8. osztályig

Fizika

6 - 8. osztályig

Kémia

7 - 8. osztályig

Földrajz

7 - 8. osztályig

Technika

1 - 4. osztályig

Technika és életvitel

5 - 8. osztályig

Informatika

4. osztály

Informatika

5 - 8. osztályig

Rajz

1 - 4. osztályig

Rajz (emelt szintű)

1 - 4. osztályig

Rajz

5 - 8. osztályig

Rajz (emelt szintű)

5 - 8. osztályig

42

TANTÁRGYAK

TERVEIT

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Ének - zene

1 - 4. osztályig

Ének

5 - 8. osztályig

Testnevelés (+ emelt szintű )

1 - 8. osztályig

Osztályfőnöki

5 - 8. osztályig

Birkózás

1 – 8. osztályig

43

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZŐK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Tankönyvek és segédanyagok:  az adaptált tantervekhez ajánlottak,  saját készítésű tantervek esetén óraszámnak, anyagelrendezésnek leginkább megfelelés,  didaktikai elvárásoknak megfelelés, életkori sajátosságoknak megfelelés, lényegkiemelés, összefoglaló kérdések, vázlat megléte, feladatok minősége, esztétikai megjelenítése ( kedvkeltő, ízlésformáló)  a tankönyv árának megfelelő szintje.

Taneszközök: egyszerű kezelhetőség, mozgathatóság, szemléltetésben lényegretörő, megértést megkönnyítő, tartósság.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az első három évfolyamon „ felzárkóztatásra szoruló” tanuló további fejlesztését a szülővel történő közös döntés alapján kell meghatározni. Évet csak a mulasztás magas száma miatt lehet.ismételni.

Negyedik osztály évvégétől a tanuló évközben szerzett szóbeli feleleteinek és felméréseinek minimum 2-es átlaga. Annak a tanulónak, aki a kettest nem éri el, de az átlaga 1,5 felett van, a tantárgy minimum követelményeiből írt felmérő legalább 50 %-os teljesítése biztosítja a továbbhaladást. Ilyen "kétes" esetben a továbbhaladás feltételeinek mérlegelésekor figyelembe vehető a tanuló önmagához viszonyított javuló tendenciája.

Azok a modulok, melyek nem olvadnak be tantárgyakba, magasabb évfolyamba lépés tekintetében a többi tárggyal azonos elbírálás alá esik.

44

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Az ellenőrzés, osztályozás és értékelés etikai felelősséget és értékállóságot követel tőlünk.

A tanuló teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények és az önmagához mért fejlődés alapján a pedagógus felelősséggel osztályozza, illetve értékeli. Az érdemjegynek a tudásszint megismerésére kell irányulnia.

Nem „tettenérés” a cél. A javítás lehetőségét következetes igényeséggel meg kell adni a tanulóknak.

A pedagógus osztályozó, értékelő döntését, ha azt az osztályozó konferencia, vagy az iskolavezetés igényli, indokolni köteles.

Ugyancsak alapos mérlegelést követel az évfolyamismétlésre utalás kérdése. Behozhatja-e hátrányát a tanuló és problémamentesen végzi a további évfolyamokat, vagy szükséges az adott osztály megismétlése.

A közoktatási törvény rendelkezése alapján 2004. szeptembertől felmenő rendszerben, első évfolyamtól a negyedik évfolyam első félévéig (továbbá negyedik évfolyam végén idegen nyelvből és informatikából) nem osztályozunk, hanem a kiválón megfelelt, jól megfelelt, megfelelt , felzárkóztatásra szorul minősítéseknek megfelelő összegző szöveges értékelést adunk.

A közoktatási típusú birkózó sportosztályokban a birkózást az általános iskolai tanulmányok befejeztéig szövegesen értékeljük.

A szöveges értékelés formája: Az egy évfolyamon tanítók tanév elején előzetesen megállapodnak tantárgyanként a fontosnak tartott értékelési szempontokban. Ezeket nyitott mondatok formájában szabadon, vagy táblázatba foglalva rögzítik, melyeket az adott értékelési időszakban a gyermekre jellemzően töltenek ki. A tantárgyak ilyen szöveges értékelése után lehetőség van a tanulóra vonatkozó egyedi kiegészítésre szabadon.

A szöveges értékelés mellett, évközben a százalékos mérési eredményeket továbbra is rögzítjük.

Az alsósok félévi és évvégi szóbeli értékeléséhez, a gyerekek és szülők folyamatos tájékoztatásához, a tanítók a naplóban és a tájékoztató füzetben az általuk használt jelekről tanév elején tájékoztatást adnak, melyet az osztálynapló elején írásban is rögzítenek.

Negyedik évfolyam második félévétől (kivéve negyedik évvégén az idegen nyelv és informatika) a nyolcadik évfolyamig kötelező tantárgyakból osztályzatot kapnak a tanulóink.

A tantárgyakban elért tudásukat továbbra is hagyományos módon érdemjegyekkel osztályozzuk.

Belső értékelési rendszerünkben folyamatos értékelést valósítunk meg, szakaszos, témák utáni egységes felmérőkkel kombinálva.

45

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Fontos a folyamatos tanórai ellenőrzés, mert a tanár, tanuló, szülő egyaránt látja az előrehaladást, vagy a legyőzendő nehézségeket. Az értékelés, osztályozás nem lehet lezárt, megbélyegző jellegű, előremutató, a javítás lehetőségét adó kell legyen.

A tanulókat félévenként legalább 4 érdemjegy alapján értékeljük azokban a tárgyakban, melyek heti óraszáma legalább három. Ebben szóbeli feleletnek és írásbeli munkának is kell lennie. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a tanuló hiányzásai azt indokolják.

A heti 1 órás tárgyak esetében is törekedni kell a szóbeli feleltetésre, de írásbeli munkára adott érdemjegyek alapján is lehet félévi munkát értékelni.

Az osztályozás a tantervi követelmények szerint történik.

Az évvégi osztályzatok megállapításánál az első félévi érdemjegyek is beszámításra kerülnek.

Egységes mérést végzünk a tanév végén: második évfolyamon: harmadik évfolyamon: negyedik évfolyamon: ötödik évfolyamon: hatodik évfolyamon: nyolcadik évfolyamon: ( félévkor )

szövegértés, matematika, szövegértés, matematika, nyelvtan, szövegértés, matematika, nyelvtan, környezetismeret,. szövegértés, matematika, nyelvtan, szövegértés, matematika, nyelvtan, idegen nyelv történelem, matematika, nyelvtan, idegen nyelv

Azokon az évfolyamokon, ahol az adott tárgyakból központi, vagy kerületi mérést szerveznek, úgy természetesen az iskolai mérést elhagyjuk.

Negyedik osztály évvégétől tantárgyanként érdemjegyekkel 1-5-ig osztályozunk, illetve külalakra is osztályzatot adunk.

A tanuló tudásának osztályzására: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), Magatartásának osztályozására: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), Szorgalmának osztályozására: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2), minősítést adunk.

A tanuló érdemjegyeiről, magaviseletéről, szorgalmáról az iskola az ellenőrző és a tájékoztató füzet útján azonnal tájékoztatja a szülőket. Emellett szülői értekezleteken, fogadóórákon és egyéb alkalmakkor is tájékozódhatnak a szülők.

Naplóba és az ellenőrzőbe beírt jegyek egyezőségét az osztályfőnök negyedévenként, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Az érdemjegyeket a naplóban különböző színű tollal jelöljük: szóbeli feleleteket kékkel, a témazáró dolgozatokét pirossal, szorgalmi jegyeket zölddel, vagy kékkel bekarikázva, a teljen hibátlan szóbeli, vagy írásbeli feleletre: „ 5* ” adható.

A témazáró dolgozatok jegyei döntő súlyúak, ha a tanuló két jegy között áll.

46

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Osztályfőnökök a félévi és év végi osztályzatok lezárása előtt (november, illetve április hónapban), az addigi osztályzatok alapján bukásra álló tanulók szüleit a fenti tényről - a szaktanárral egyeztetve - az ellenőrzőben értesíteni kötelesek!

A félévi és évvégi osztályzatok beírásánál a tantárgyi dícséretet „ kitűnő” –vel jelöljük. A félévi és évvégi osztályozó értekezleteken határozunk a nevelőtestületi dícséretekről, a tanulók kitüntető címeiről.

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK Formái:

- írásbeli felelet, - témazáró dolgozatok, - évvégi mérések

Rendje: A témazáró dolgozatok számát és annak idejét a munkaközösségek megállapodása rögzíti.

Az évvégi mérések ( nyolcadikosoknak félévi) anyagát a munkaközösségek készítik, vagy külső szakértőktől vásároljuk.

Korlátai: A házirendben rögzítettek szerint egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat iratható, melyet legalább egy héttel a megírás előtt be kell jelenteni.

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe: Az írásbeli felelet a szóbelivel azonos értékű. A témazáró dolgozatok a félévi és évvégi osztályzatok meghatározásánál döntő súlyúak. Ugyancsak döntő jelentőséggel bírnak az évvégi mérérsek.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Atanulóink fizikai állapotát a Hungarofit mérési módszer segítségével követjük nyomon.

A mérést tanév elején és végén a testnevelési órák keretében végezzük. A mérési eredményeket számítógépes nyilvántartásban rögzítjük és kiértékeljük.

A MODULOK OKTATÁSÁRÓL ÉS ÉRTÉKELÉSÉRŐL Az átmeneti időszakban a csökkentett kerettanterv kéthetente 1 órát biztosít a modulok tanításához.

Tánc és dráma a magyar tantárgyhoz lett kapcsolva, mely „kellemes kiegészítője” a tárgynak.

Jellegénél fogva nem kívánatos a külön tárgyként való osztályzása. Közös osztályzatot kap a magyar tantárggyal , melyhez az óraszám arányában szükséges osztályzattal kell rendelkezni.

A NAT kerettanterv bevezetésével a dráma a magyar tantárgyon belül a nem szakrendszerű oktatás részeként is jelentkezik, így egyrészt a magyarral kap közös osztályzatot, másrészt a többi nem szakrendszerűvel közös értékelést. A tánc a testnevelés tantárgy részeként ugyanilyen elbírálás alá esik.

47

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

Hon- és népismeret: az átmeneti időszakban külön tárgyként osztályozva. A NAT-os kerettantervben a történelem tantárgy bekebelezi és hasonlóan a magyar tantárgyhoz közös osztályzatot kapnak, illetve a nem szakrendszerűkkel közös értékelést.

Az etika és mozgóképkultúra és médiaismeret még heti egy órás, de ezek is feleződnek a későbbiekben és akkor a tárgy jellegéből adódóan nem osztályozzuk, hanem szövegesen értékeljük: kiváló (átváltásnál 5 ), jó (átváltásnál 4), megfelelt (átváltásnál 3), nem felelt meg (átváltásnál 1).

Továbbhaladás feltétele: azoknak a moduloknak az esetében, amelyek önálló tárgyként szerepelnek, a tantárgyi követelményeknek megfelelés a továbbhaladás feltétele.

TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

ÉRTÉKELÉSÉNEK

ÉS

A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnökök javaslata alapján az osztályozó konferencia hagyja jóvá.

A magatartás és szorgalom értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló önmagához és a közösséghez viszonyított viselkedését, igyekezetét.

A magatartást és szorgalmat havonta értékeljük.

E jegyek alapján tesz javaslatot az osztályfőnök a félévi és évvégi érdemjegyre, de a konferencia ezek átlagától eltérően is dönthet.

A magatartás értékelésének formája: példás jó változó rossz A szorgalom értékelésének formája: példás jó változó hanyag

48

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A szorgalom osztályozásának szempontjai: 5 1.

2.

3.

4.

5.

4

3

Tanulmányi munkája

igényes

figyelmes

ingadozó

Munkavégzésben

kitartó, pontos, megbízható

rendszeres

rendszertelen megbízhatatlan

mindent Ált. tantárgyi munkavégzés, önálló elvégez munkavégzés

ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

Többlet feladatot vállal- e?

igen

keveset

ritkán

nem

Munkabeosztás:

igen jó .

jó

közepes

gyenge vagy nincs

ritkán

egyáltalán nem

-önellenőrzés 6.

2

Tanórán kívüli információk felhasználása

igen sokszor, előfordul rendszeresen

49

hanyag

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A magatartás osztályozásának szempontjai:

1.

2.

Aktivitáspéldamutatás

7.

Rossz

igen jó,

közepes

gyenge

negatív vagy

nagyfokú

romboló ingadozó

szemben áll

kezdeménye z

aktívan részt vevő

vonakodó

érdektelen

Hatása a közösségre

a közösség alakítását elősegíti, társait ösztönzi

befolyást nem gyakorol,

nem árt

negatív

Törődés társaival,

gondos, segítőkész,

segítőkész

nem segítőkész

közömbös, gátló

betartja

részben tartja be

sokat vét ellene

3.

6.

Változó

ellene nem vét

-munkában való részvétel

5.

Jó

aláveti magát,

A közösségi célokkal azonosulás:

4.

Példás

felnőttekkel Házirend betartása

tisztelettudó betartja, arra ösztönöz

Viselkedése,hangneme kifogástalan kivánnivalót udvariatlan, hagy maga nyegle után Fegyelmezettség

nagyfokú

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ FELADATOK ELVEI ÉS KORLÁTAI

megfelelő

ELŐÍRT

durva, goromba elégtelen

gyenge

ÍRÁSBELI

ÉS

SZÓBELI

Az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok a tanórán tanultak rögzítésére, gyakoroltatására és alkalmazására szolgálnak. A tanulnivalókat és az írásbeli feladatok mennyiségét a tanulók életkorának megfelelően kell megszabni. Több tantárgyra készülés esetén se haladja meg a felkészülési idő a két órát.

Hétvégére, illetve az évközi tanítási szünetekre annyi otthoni feladatot kell a tanulónak adni, mintha az egyik napról a másikra kellene készülni.

50

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGVALÓSÍTÁSA AZ 5. és 6. ÉVFOLYAMOKON A nem szakrendszerű oktatás célja az alapvető készségek és képességek fejlesztése.

Az alapfokú oktatás szakaszain belül a szak- és nem szakrendszerű oktatás aránya a közoktatás törvény szerint: A nem szakrendszerű oktatás arányai a kötelező és nem kötelező időkereten belül

Alapfokú oktatás

évfolyamai

szakaszai

1- 2. évfolyam 3- 4. évfolyam 5- 6. évfolyam 7.-8. évfolyam

bevezető kezdő alapozó fejlesztő

2008/2009 és 2009/2010 között 100 % 100 % 20 – 50 %

2010/2011- től kötelezően 100 % 100 % 25 – 50 %

A szakrendszerű oktatás arányai a kötelező és nem kötelező időkereten belül 2008/2009 és 2009/2010 között

2010/2011- től

50 – 80 % 100 %

50 – 75 % 100 %

Az alapozó funkciók hatékonyságának növelésére a nem szakrendszerű oktatás százalékos arányát - fenti arányokon belül-, az adott évfolyam, adott osztály mérési mutatói ismeretében határozzuk meg. A szükséges fejlesztési területeket és mértékét egyrészt a negyedik évfolyam végi OKÉV mérés saját kiértékelése után, másrészt az évfolyamon tanítók szöveges értékelései alapján jelöljük ki. Az országos mérésben vizsgált készségek szintje, az elsajátítás mértéke, meghatározóak a célok és feladatok kijelölésben. Az önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek megléte a személyiségfejlesztés fontos elemei.

Az ötödik évfolyam nem szakrendszerű időkeretet ezeknek a fejlesztésére fordítjuk.

Az alapozó funkciók hatékonyságának növelése elsősorban a magyar és matematika műveltségterületeken látszik indokoltnak, mert a kiemelt kompetenciák közül a szövegértésiszövegalkotási, valamint a matematikai- logikai fejlesztés a területein valósítható meg közvetlenebbül. De más műveltségterületeket is bevonunk, mert a beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése, az olvasás, írott szöveg megértése azok keretében is fejleszthető.

A nem szakrendszerű oktatás óraszámai heti megosztásban (rugalmasan szervezhető) 5. évfolyam Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Idegen nyelv Informatika Művészetek Testnevelés Választható óra Összesen:

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika

2008/2009 és 2009/2010 között lehetséges

6. évfolyam

2010/2011- től

2008/2009 és 2009/2010 között lehetséges

2010/2011- től

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Történelem

0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

Természetismeret

0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

0,5 óra

Idegen nyelv Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés

0,5 óra

1 óra

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 6 óra

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1,5 óra 7 óra

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 6 óra

1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1,5 óra 7,5 óra

51

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A nem szakrendszerű oktatás szervezésekor kiemelt feladatként jelöljük meg:     

olvasás és szövegértés képességének fejlesztése, kommunikációs képességek fejlesztését, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódást, az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítását, az információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének fejlesztését,  szociális kompetenciák fejlesztését,  hátrányok kompenzálását,  a módszertani kultúra széles spektrumának alkalmazását.

Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Informatika Művészetek Testnevelés

Fejlesztendő kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai Szociális és állampolgári Természettudományos Digitális Esztétikai –művészeti tudatosság, kifejezőképesség Kezdeményezőképesség, szociális

Hatékony - önálló tanulás

Hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás időkeretében a NAT-ben kiemelt - a tanulói csoportokhoz igazított arányban- kompetenciáinak fejlesztésével foglalkozunk a személyiségfejlesztéshez.

A nem szakrendszerű oktatásban nélkülözhetetlen a korszerű tanítási- tanulási technikák, tanítási módszerek alkalmazása.

Az alkalmazandó differenciált tanulásszervezési módok : kooperatív tanulási technikák, a tanítás –tanulás szervezeti formáiban ( egyéni, páros, csoportos) a tanulók kezdeményezésének, önállóságának, alkotóképességének, problémamegoldásának előtérbe állítása, differenciálás: feladatok kijelölésében, ellenőrzésben, értékelésben.

A kollégáknak továbbképzéseken kell elsajátítani az ehhez szükséges ismereteket. A nevelőtestületből többen vettek már részt a kompetencia alapú oktatás tanfolyamain. A szakrendszerű oktatásra képesítettek is folyamatosan végzik a szükséges felkészítő tanfolyamokat, hogy az ehhez szükséges ismereteket megszerezzék.

52

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A nem szakrendszerű oktatásban alkalmazott értékelés: A félévi és tanévvégi osztályozó értekezleten a nem szakrendszerben tanító pedagógusok teamje által közösen megállapított szöveges értékelés: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt fejlesztésre szorul A nem szakrendszerű oktatás eredményességének kimutatása a tanév végi diagnosztikus mérések alapján történik.

53

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁLT KERETEK KÖZÖTT MEGVALÓSULÓ OKTATÁSA- NEVELÉSE

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, szociális és a képességek fejlettségéből eredő hátrányai ellensúlyozását célzó oktatását, nevelését, képesség-kibontakoztató integrációs program keretében szervezzük.

Jelenleg az iskola 632 tanulójából 20 fő a halmozottan hátrányos helyzetű. A tanulócsoportok közötti megoszlásuk 0- 3 fő. Az osztálylétszámhoz viszonyított arányuk: 0 %-tól 12 %-ig változik.

Az integrációs nevelési- oktatási program célja: figyelembe véve a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló előzetes tudása gyengébb és erősebb területeit, érdeklődését, törekvéseit, korszerű oktatás-nevelési eszközökkel a személyiségének legoptimálisabb fejlesztést biztosítani.

Ennek érdekében megjelölt feladatok: -

segítő- együttműködő gyermekjóléti

és

kapcsolatok kialakítása (szülőkkel,

családsegítő

szolgálattal,

szakmai

és

szakszolgálatokkal, stb) -

integrációs tanulócsoportok szervezése,

-

kulcskompetenciákat fejlesztő programok bevezetése: önálló tanulási képesség kialakítására, tantárgyi képességfejlesztésre, közösségfejlesztésre

-

tanórán kívüli mentori rendszer létrehozása

-

kooperatív tanulásszervezés az integráció támogatására

-

multikulturális tartalmak beépítése a helyi tantervbe

-

meghatározott időnként: tanári értékelő megbeszélések

-

egyéni fejlődési napló a tanulóról

-

továbbtanulásra felkészítés

Várható eredmények a halmozottan hátrányos tanulók számára: -

évfolyamvesztés nélküli továbbhaladás

-

csökken a hiányzások száma

-

javul a mérési eredményük

-

nő a továbbtanulási arányuk

Az intézményi önértékelés eredményessége.

54

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT KERETEK KÖZÖTT MEGVALÓSULÓ OKTATÁSA- NEVELÉSE

Az integráció a megismerő funkció zavarai (nem organikus ok) esetén lehetséges.

Feladataink: Az SNI tanuló korlátaihoz igazodva kell a fejlesztési feladatokat meghatározni.

A feladatok megoldásához több időt kell biztosítani.

A tanuló sajátos helyzetének megfelelő tanulási tartalmat és követelményt kell felállítani.

Annak teljesítéséhez kell segíteni.

Egyéni segítség, önmagához mért fejlődés értékelése.

A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSE

Iskolánk hét pedagógusa vett ( vesz ) részt a kompetencia alapú oktatásra felkészítő képzésen, pályázati partner intézményként. A tanítás- tanulásszervezés hatékony módszere, amely a nem szakrendszerű oktatásban, de a hátrányokkal küzdők oktatásában is alkalmazható.

Fokozatosan kívánjuk bevezetni. Hivatalosan

2008/2009. tanévtől a továbbképzők által

felkínált „matematikai programcsomag 1-8. oszt.” bevezetését tervezzük első osztályban. A képzésben résztvevő kollégák más programcsomagokat használnak az általuk tanított évfolyamokon.

A program során alkalmazott tevékenységi formák: kooperatív tanulás differenciált foglalkozás projekt módszer alkalmazása problémaalapú oktatás Új értékelési módszerek:

kooperatív munka értékelése csoport értékelés

A kompetencia alapú oktatás fejlesztési alapelvei: gyermekközpontúság, a tudás és képességfejlesztés helyes aránya tevékenységközpontútanulás-tanítás differenciált fejlesztés, esélyegyenlőség képesség és személyiségfejlesztés új tipusú tanár attitüd.

55

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA - a helyi tanterv kivételével - valamennyi évfolyamon 2007. szeptember 1. napjától lép hatályba és érvényes a jogi szabályozók változásának előírása szerint, vagy az arra jogosultak felülvizsgálati indítványa alapján történt módosításig.

A helyi tanterv hatályba lépése a Közoktatási törvény rendelkezése szerint.

A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását kezdeményezhetik:    

nevelőtestület (legalább 25 %-a), fenntartó, szülői közösség, intézményvezető.

Az iskola pedagógiai programját az alábbi helyeken tesszük hozzáférhetővé: - fenntartónál (Oktatási Kulturális és Sportosztály), - az iskola könyvtárában,  irattárban,  intézményvezetőnél,  tanári szobában,  SZM elnöknél.

2009. szeptember 21.

Lernyei Ákos igazgató

56

Stromfeld Aurél Általános Iskola

Helyi tanterv 2009.

A Stromfeld Aurél Általános Iskola pedagógiai programja módosításának véleményeztetési és elfogadtatási eljárása a Közoktatási törvény előírása szerint megtörtént, melyet az érintettek aláírásukkal igazolnak.

Véleményezési és egyetértési jogunkkal éltünk:

Diákönkormányzat részéről:

Budapest, 2009. szeptember 21. ……………………………

DÖK segítő tanár

………………………………

DÖK

Szülői közösség részéről:

Budapest, 2009. szeptember 21. ………………………………………… szülői közösség választmányának elnöke Közalkalmazotti Tanács részéről:

Budapest, 2009. szeptember 21. ………………………………………….

KT elnöke

A nevelőtestület 2009. szeptember 21-i munkaértekezletén az iskola Pedagógiai program módosítását elfogadta.

Budapest, 2009. szeptember 21. … ……..……………………………. nevelőtestület részéről

57