Issuu on Google+

A Gróf Széchenyi István Általános Iskola , Szakiskola és Gimnázium 1203 Budapest, Kálmán utca 15.

P E D A G Ó G I A I

P R O G R A M J A

Budapest, 2008. január 11.

Összeállította: Mogyorósi Ferencné igazgató


2 I s k o l a s z e r k e z e t

7

átmehet a tanuló

3 2 1

I S K O L A

átmehet a tanuló

4

szakiskola

fejlesztésfelzárkóztatás

8

5

középiskola

pályaorientáció

átmehet a tanuló

hatosztályos középiskola

szakmai és szakmai elméleti tárgyak közismereti képzés

átmehet a tanuló

nyolcosztályos középiskola

9

Szakképzés

szakmai alapozás közismereti tárgyak

10

S Z A K I S K O L A

alapvizsga

Á L T A L Á N O

SZAKKÉPZÉS

11

6 Pesterzsébeti beiskolázási körzet ALAPFOKÚ nevelés-oktatás

Második és további szakképesítés

13

Általános mőveltséget megszilárdító szakasz

Beiskolázási körzet: fıváros és a fıváros agglomerációs övezete

Elsı szakképesítés

Az alapfokú képzés az általános iskola 8.osztályában valósul meg. A szakiskolában a kerettanterv és az országos képzési jegyzékben foglaltak szerint 910.évfolyamokon pályaorientációval kiegészített általános mőveltséget megszilárdító képzés folyik. A 11-13-évfolyamon szerezhetnek a tanulók iskolarendszerben elsı szakképesítést, majd térítési díj ellenében további szakképesítést


3 „Az iskolára olyan nagy szükség van, és olyan sokféle a haszon, mely az iskolából származik, hogy vaknak, sıt érzéketlennek kell lennie annak, aki ezt magától föl nem fogja, be nem látja,.” (Apáczai Csere János)

Iskolánkról -Bevezetı

Iskolánk a település egyik legrégebben épült oktatási intézménye. 1909-ben 1946-tól 1990-ttıl 1996-tól 2007-tıl

Erzsébetfalvi Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskolaként kezdte meg mőködését. Állami Általános Iskola lett. Általános és Háziasszonyképzı Szakiskolává bıvült. Általános Iskola és Szakiskola, amely további profilváltozást foglal magában. Általános Iskola, Szakiskola és Gimnázium –megkezdıdött a felnıttoktatás is

Az iskola fenntartója: Pesterzsébet Önkormányzata. Az iskola alapfeladatot és kiegészítı tevékenységet lát el, vállalkozási tevékenysége nincs. Önálló költségvetési gazdálkodó egység. Az általános iskola beiskolázási körzete: a XX. kerület Erzsébet tér – Török Flóris utca – Határ út – Jókai Mór utca településrészt öleli fel. Az általános iskolai körzetünkbıl igen sok hátrányos helyzető, veszélyeztetett tanuló jön az iskolánkba. E területen zömében igen leromlott állagú épületek találhatók. Ezekben lakik tanulóink jelentıs része. Szüleik igen alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, és ezért jelentıs számú a munkanélküli. Iskolakörzetünkben nagy számban élnek roma családok. Egy-egy családban sok a gyerek, sok a csonka család, a munkanélküli. Jelentıs a börtönviseltek, illetve a börtönben lévık aránya. Természetesen vannak jó képességő, tehetséges tanulóink is. A szakiskola beiskolázási körzetét a fıváros és agglomerációs övezete alkotja. Az eddigi beiskolázási tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a létszám 30-35 % kerületi iskolákból jelentkezik a szakiskolába. Iskolánk 8.osztályos tanulóinak évente átlagosan 10-12 %-a helyben folytatja tanulmányait. A szakiskolában is jelentıs a hátrányos helyzető tanulók száma, magas a veszélyeztetettek aránya.


4

Az iskola oktatási-nevelési programját a tanulók képességeihez, a szülık igényeihez alkalmazkodva alkottuk meg.

Az iskola összes tanulócsoportjainak száma Általános iskola

Szakiskola

Tanulócsoportok száma

Tanulócsoportok száma 14

8 Alsó tagozat

Felsı tagozat

4

Isk.otthon 3

4

9.évf 3

napközi

napközi

1

1

10.évf . 3

11.évf . 3

12.évf.

13.évf.

3

2

Az iskolai oktatás-nevelés az iskola épületében, az épülettel egy telekrészen elhelyezkedı sportudvaron és a hozzákapcsolódó játszó illetve gyülekezı udvaron valósul meg. A tantervben foglalt tantárgyak oktatására rendelkezésre áll 13 tanterem, 6 szakmai oktató kabinet, 2 számítástechnikai kabinet, 1 nyelvi oktató kabinet, 1 természettudományos elıadó, 1 tornaterem a szükséges kiegészítı helyiségekkel, 1 orvosi szoba, 2 étkezı helyiség befejezı konyhával. Az épület állaga átlagos. A tetıszerkezet felújított. A főtési rendszer gázüzemeltetéső Gépészeti szempontból megfelelı, azonban a csıhálózat és a radiátorok felújításra szorulnak. Ugyancsak felújításra szorulnak a vizesblokkok, technikailag elavult, tőzveszélyes az épület elektromos berendezése. A tantermek világítása korszerőtlen, a jogszabályban elıírt fényerı nem biztosított. A nyílászáró fa és fémszerkezetek erısen elhasználódott állapotban vannak. A sportudvar jól szolgálja tanulóink mindennapos testmozgását. A futball és kosárlabda játékok állandó színtere. Aszfaltburkolata évek óta balesetveszélyes. A költségvetésben évrıl-évre nem biztosított a karbantartási összeg ,/tantermek festése, mázolása, parkettacsiszolás/ ez az állag lassú leromlásához vezet.


5

A felsorolt külsı tényezık ellenére azon igyekszünk, hogy tantermeink, folyosóink esztétikusak, ápoltak, tiszták, gondozottak legyenek. A folyosókat virágok, tablók, megemlékezı és tájékoztató faliújságok teszik otthonossá, barátságossá. Az 1-4.osztályban osztálytermi, az 5-12.osztályban szaktantermi rendszerben folyik az oktatás. A jövıben is feladatunk, hogy tantermeink berendezése, eszközellátottsága, dekorációja céljaink megvalósítását szolgálja. A falakon jelen legyenek az oktató-nevelı munkánkat segítı, központilag illetve pedagógusok által készített képek, táblázatok, grafikonok, szemléltetı eszközök, melyek esztétikai érzék fejlesztése mellett segítséget nyújtanak a tananyag elsajátításában tanulóinknak. A szakiskolában a gyakorlati oktatókabinetek felszerelése a NSZI szakvéleménye szerint jó, illetve átlagosnak mondható. A számítógéppark és a szükséges szoftverek, Internet hozzáférési lehetıség a gépíró és szövegszerkesztı szakmához és a szakiskolában folyó számítástechnikai ismeretek tanításához biztosítottak. Azonban az általános iskola 5-8.osztályos tanulói csak heti egy órában jutnak be a kabinetbe, az 1-4.osztályosok egyáltalán nem. Ezen a területen további fejlesztésre lenne szükség.


6

A. Nevelési program I. Pedagógiai alapelveink - iskolánk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása Az iskola sajátos tanulói összetétele miatt alapvetı feladatunk az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés biztosítása. Olyan légkört kívánunk megteremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: - tiszteletben tartjuk személyiségüket - a társas együttélés szabályainak kialakítására nagy hangsúlyt fektetünk/ megfelelı kapcsolat felnıtt-diák, diák-diák között/. Törekszünk az emberek között érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. - tanulóinkat öntevékenységre neveljük, bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe - a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve oktatunk - minden tanuló elıre megismerheti a vele szemben támasztott követelményeket, hogy tudja, mit várunk el tıle Tanítványainkat olyan felnıttekké szeretnénk nevelni, akik azt a pályát választják, melyen kibontakoztathatják képességeiket, kielégíthetik érdeklıdésüket, a társadalom hasznos tagjaivá válnak és egyben mint egyének is sikeresek lesznek. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni tanítványainkból. Ennek érdekében: - fontos feladatunk az alapkészségek fejlesztése, a korszerő, mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltség nyújtása - törekszünk az indulási hátrányok csökkentésére, az esélyegyenlıség megteremtésére - olyan ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben - rendkívül fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit - törekszünk annak elérésére, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, tudásnak és a munkának becsülete legyen - segítjük diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat


7

- oktató-nevelı tevékenységünk célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk. - szeretnénk tanulóinkkal megismertetni nemzeti kultúránkat és történelmünk eseményeit, kiemelkedı személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet. - rendszeres, jó kapcsolat kialakítására törekszünk a tanulók szüleivel. Megteremtjük a lehetıséget, hogy iskolánk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megtudhassanak, és a gyermekek érdekében kifejtett közös erıfeszítés legyen az alapja a zavartalan együttmőködésnek. - Fontos feladatunk a toleranciára nevelés. Segítsük a nemzeti- etnikai és egyéb eltérésekbıl adódó konfliktusok megoldások készségeinek kialakítását. Az általános iskola és szakiskola közös irányítás alatt egy épületen belül mőködik. Az osztályok és évfolyamok a számukra elıírt tantervi követelményeket teljesítik, ami iskolatípusnak, életkornak megfelelıen más és más, de alapvetı pedagógiai célkitőzéseink, az iskola sajátos nevelési-oktatási feladatai közösek.

II. A nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Az iskola pedagógiai programja és a kerettanterv alapján átdolgozott helyi tanterve felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. Nagy hangsúlyt helyezünk a kulcskompetenciák fejlesztésére, az egészséges életmód szokásainak kialakítására, a mozgásigény és versenyzési kedv kielégítésére, valamint a testi és lelki képességek egymással összefüggı egységes egészként kezelt fejlesztésére, az élet tiszteletére, az egészség értékeinek megelızésére.

Kiemelt feladatnak tekintjük: - az alapkészségek /írás, olvasás, számolás, logikus gondolkodás/ fejlesztését. - a gyengék felzárkóztatását - az indulási hátrányok csökkentését az esélyegyenlıség kialakulásának segítését. - a szociális kézségek, magatartászavar és részképességek korrekcióit. - olvasási, számolási problémák gyors felismerését, kezelését, az anyanyelvi


8

kommunikáció és a matematikai

kompetencia fejlesztését.

- a tudatos figyelem, megfigyelıképesség, ítélıképesség fejlesztését. - a tehetséges tanulók kibontakoztatását, fejlesztését. - a szülık, tanulók igényét figyelembe véve az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretek minden szinten való oktatását, az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlesztését. - a szakiskolai tanulók szakmai tudásának megalapozását, eredményes szakvizsgára való felkészítést - a tanulóink képesek legyenek a rokon szakmák körében a mobilitásra - a kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetencia fejlesztését - kötelességtudatra nevelés. A szülık segítségével kívánjuk elérni, hogy tanulóink tisztában legyenek kötelességeikkel a tanulás és viselkedés terén egyaránt. - egészségvédelemre nevelést. Az egészséges és kultúrált életmód, az egészséges testmozgás iránti igény kialakítását. - az élet tiszteletét, védelmét. A természeti környezet megóvására nevelést, a természet szépsége iránti fogékonyság kialakítását, a természettudományos kompetencia fejlesztését. - önismeretre, a társas kapcsolatokban való jó együttmőködésre nevelést (önbecsülés, önbizalom, önállóság, kitartás, kreativitás, másság elfogadása, elıítélet-mentesség, empátia, tolerancia, stb.) - honismeretre, hazaszeretetre nevelést-egészséges nemzeti önbecsülés kialakítását, a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését. - iskolánk névadója életének és munkásságának alaposabb megismertetése tanulóinkkal egy állandó kiállítással. - udvarias, kultúrált magatartás és kommunikáció kialakítását a közösségbenmások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartását-fegyelem és önfegyelem, törekvés a konfliktusok kezelésére - igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására, hatékony, önálló tanulásra


9

nevelést. - Lehetıség teremtése az önkifejezésre, minél több mővészeti ágban (tánc, próza- és versírás, kézmőves, stb.), esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztését. - A világ a számítástechnika felé orientálódik. Különös figyelmet kell fordítani azon tanulókra, akik nem rendelkeznek számítógéppel. Fontos, új feladat a világhálóra való feljutás népszerősítése. Ennek érdekében: - alkalmazzuk a differenciált felzárkóztató munkát-differenciált tananyagfeldolgozást, az interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat, módszereket - a fejlesztı pedagógus szorosan együttmőködik a tanítókkal, szaktanárokkal, így segítve a képességfejlesztést, illetve a tantárgyi felzárkóztatást. - emelt óraszámban biztosítjuk az egyéni korrepetálást tanulóink számára - tehetséges tanulóink csoportbontással emelt óraszámban tanulhatják az idegen nyelvet - tehetséggondozást szolgáló szakköröket mőködtetünk - versenyeket, kulturális rendezvényeket szervezünk. - tehetséggondozás terén maximálisan kihasználjuk a készségtárgyak, illetve szakiskolában a szakmai tárgyak nyújtotta lehetıségeket - iskolaotthont, napközit, szükség szerint tanulószobát szervezünk - helyes és eredményes tanulási szokások kialakítására törekszünk - az egész életen át tartó tanulásra készítjük fel tanulóinkat - logopédus, pszichológus segítségét vesszük igénybe - az egyéni megmérettetés igényével indítjuk tanulóinkat a különbözı szaktárgyi versenyeken - rendszeresen bevonjuk tanulóinkat az önkiszolgálás feladataiba /diákügyelet, iskolarádió, iskolaújság, faliújság, tisztasági akciók stb./ - a tanulók széleskörő bevonásával erısítjük körükben az érdekvédelmi, érdekérvényesítési feladatok megvalósítását /diákközgyőlések, diákparlament, diákjogok gyakorlásának színterei/ - az iskolánkban folyó nevelı és oktató munka hatékonyságát szolgálják a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. - annak érdekében, hogy tanulóink „megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk


10

alakításához”1 , feladatunk a helyi tantervünket olyan tananyag tartalommal feltölteni, ami alkalmas a szükséges ismeretek, képességek, attitődök kialakítására, fejlesztésére. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek- ezek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra: - Követelés - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenırzés - Ösztönzés - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Mőalkotások bemutatása - A nevelık személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemzı munkája 2. Közvetett (indirekt) módszerek- a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül: - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitőzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenırzés - Ösztönzés. - A nevelık részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életbıl. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljainkat illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha: - 8.osztályos tanulóink legalább kilencven százaléka minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, továbbá, ha a végzıs diákok legalább hatvan százaléka- a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható szinten felel meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek - 10.osztályos tanulóink legalább kilencven százaléka minden tantárgyból 1

2002/2007. (VII.31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosításáról


11

megfelel az alapfokú nevelésoktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, és legalább hetvenöt százaléka vállalja fel és teszi le eredményesen az alapvizsgát. - A sikeresség kritériuma továbbá, hogy a 10.osztályos tanulóink legalább hatvan százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható szinten felel meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek, beleértve ebbe az alapvizsga eredményeit is. Bár a 10.osztály elvégzése után ezek a tanulók már nem tankötelesek, célunk természetesen mégis az, hogy továbbtanulásra ösztönözzük ıket. Munkánkat ezen a területen akkor tarjuk sikeresnek, ha tanulóink minimum hetvenöt százaléka valamilyen iskolatípus 11.évfolyamán folytatja tanulmányait. - szakmaszerzı évfolyamon végzıs tanulóink minimum kilencven százaléka eredményes szakmai vizsgát tesz, továbbá az eredményesen végzık minimum ötven százaléka megszakítás nélkül folytatja tanulmányait (második szakma, gimnázium, stb.). - végzıs tanulóinknak (8.10.és szakmaszerzı évfolyam) legalább nyolcvanöt százaléka :  ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés-és magatartásformákat.  határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen

III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelı és oktató munkájának alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörően fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése- az alapvetı értékek megismertetése, tudatosítása és meggyızıdéssé alakítása 2. A tanulók értelmi neveléseaz értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítı) neveléseaz emberi együttélés tudatosítása, az együttmőködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása.


12

4. A tanulók érzelmi (emocionális) neveléseaz élı és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztetı érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati neveléseaz önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelésea szülıhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári neveléseaz alapvetı állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklıdés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémáik iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése – az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelésea tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

10. Mindennapi testedzés A sport, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása folyamatos, napi feladattá kell hogy váljon minden tanórán, minden sportfoglalkozáson. Törekedni kell arra, hogy ez a tevékenység az örömkeltés forrása legyen. Olyan lehetıségeket kell teremteni, ahol mindenki megtalálja a számára legmegfelelıbb mozgásterületet és mozgásformát. Az iskolai testnevelés lehetıségei, a létesítményi korlátozottságok ellenére az általános iskola 1-4. osztálya számára napi szinten adottak, az 5-8.


13

osztályokban a választhatóság keretein belül megoldhatók. A szakiskolai osztályok 9-10.évfolyamain alapképzés folyik, ott szintén ,megoldható a nem kötelezı órákkal. A 1112.osztályok számára a lehetıség adható, az igényfelkeltés tanári feladatként folyamatos kell hogy legyen. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - az 1-4.évfolyamon o a heti három kötelezı testnevelés óra o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztı testmozgás (mővészi torna, teremfoci) - az ötödik-tizedik évfolyamon: o a heti 2,5 kötelezı testnevelés óra o az iskola sportkör különféle sportágakban szervezett foglakozásai o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak - a napközi otthonban és iskolaotthonban o a játékos, egészségfejlesztı testmozgás

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók közösségben, illetve közösség által történı nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelı-oktató munkájának alapvetı feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: - A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelıi irányítása. A tanórákhoz és tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása. - A tanulóközösségek fejlesztése- tanulók életkori fejlettségének figyelembevételével - Az önkormányzás képességének kialakítása (célkitőzés, elvégzett munka értékelése) - A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Hozzá kell segíteni a tanulókat, hogy a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthessenek.

V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását


14

szolgálótevékenységi rendszer és

szervezeti formák

l. A tanulói személyiség fejlesztésének egyik legfontosabb színtere a tanítási óra. - A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis, hogy a pedagógus nevelı- oktató munkája során a lehetıségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Ennek a feladatnak a megoldását segíti: a) a fejlesztıpedagógus - egyénre szabott feladatsort alkalmaz, maximum. 4-5 fıs csoporttal foglalkozik egyszerre b) a nevelık az egyes szaktárgyak tanítási óráin elınyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így-elsısorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. c) képesség szerint bontva, csoportban tanulják tanulóink a nyelvet, a számítástechnikát. Igen fontos a tanulási folyamatban, hogy sikerüljön a tanulókban felébreszteni azokat az indítékokat, melyek tanulásra ösztönzik, vagyis hatékony legyen a motiváció. /Feltétlen fontos, hogy ne elégedjünk meg a külsı motiválással, hanem belsı motivációra törekedjünk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elıtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, melyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják. 2. A nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: - Iskolaotthon, napközi /esetleg tanulószoba/ A szülık és gyerekek körében meggyızéssel érjük el, hogy a rászorulók még felsı tagozatban is vegyék igénybe a napközis tanulás nyújtotta segítséget. A program következetes végrehajtásának garantálni kell a tanulók tanulmányi munkájának eredményességét, a napközis munka értékét. A tanulási idın kívül nyújtott változatos, színes szabadidıs program pedig jó színtere a személyiségfejlesztésnek, illetve a közösségfejlesztésnek. A felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok rendjét a következıképpen határozzuk meg: az írásbeli és szóbeli feladatok mennyiségénél folyamatos egyeztetés alapján ügyelünk arra, hogy miden délután jusson elegendı idı a gyerekek szabadidıs tevékenységére.


15

- Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek. • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készségés képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; • Az elsı-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • Az ötödik-tizenkettedik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére- a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladaton túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

- Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Szakkörök A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mővésziek, technikaiak agy szaktárgyiak. A szakkörök indításáról – felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnıtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

- Iskolai sportkör Az iskolai sportkor tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

- Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik. A diákönkormányzat a tevékenysége során befolyt pénzösszegekkel önállóan gazdálkodik. Az iskolába beiratkozó tanuló automatikusan tagja lesz a diákönkormányzatnak is. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által megválasztott nevelı segíti.


16

- Szabadidıs foglakozások A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez /pl. színház - múzeum – mozilátogatás, kirándulások, táborok, suli-buli, stb./ a szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük.

- Diákétkeztetés Az iskola minden tanulójának jogában áll igénybe venni, és eldönteni, hogy napi háromszori étkezésre fizet-e be, vagy csak ebédre. Napközis akkor is lehet a tanuló, ha nem étkezik az iskolában./ Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskolában kell befizetni elıre megjelölt napon

- Versenyek, vetélkedık, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle versenyek, vetélkedık. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. - Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését iskolai könyvtár segíti. Az iskolánkban mőködı könyvtár lehetıvé teszi, hogy szolgáltatásait a tanulóink és pedagógusaink a nyitvatartási rend alapján igénybe tudják venni. - Hagyományırzı tevékenységek • Fontos feladat az iskola névadójának, Széchenyi István emlékének ápolása • Minden tanévben iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következı alkalmakkor: - tanévnyitó, október 6, október 23, március 15, gólyabál, karácsony, Széchenyi - napok, végzıs osztályok ballagása. szalagavató - Hit - és vallásoktatás


17

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit - és vallásoktatáson a tanulók a szülık engedélyével vehetnek részt.

VI. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek - Szoros kapcsolatot alakítottunk ki azokkal az óvodákkal, ahonnan hozzánk jönnek az elsı osztályos tanulók, hogy már „ismert” tanulókkal kezdhessen az elsıs tanító, és felkészülhessen a problémák kezelésére. Szintén ez a cél azzal is, hogy amikor a népesség-nyilvántartótól eljut hozzánk a leendı elsı osztályosok névsora, a tanítók meglátogatják otthonaikban a "kisiskolást." Így megismerik a család iskolához való hozzáállását, családi körülményeiket, lakáskörülményeiket, szociális helyzetüket. - A rászoruló tanulók érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn a nevelési tanácsadóval, a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal - A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésében nagy szerepe van a fejlesztı pedagógusnak is - Minden rászoruló tanulót felveszünk az iskolaotthonba, illetve a napközibe - Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást biztosítunk - Felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. - A magatartási problémák kezelésének legfontosabb feltétele a pedagógus és a diák jó kapcsolata. Ehhez igen jól képzett pedagógusokra van szükség, tehát nagy gondot kell fordítani a nevelık ilyen irányú továbbképzésére, erkölcsi és anyagi megbecsülésükre. E területen igen nagy szerepe van az iskolapszichológusnak is. - Törekedni kell arra, hogy a szülık minél szélesebb rétegét vonjuk be az iskola életébe – a szülıkkel való együttmőködés elengedhetetlenül szükséges a beilleszkedési magatartási nehézségek enyhítéséhez. - Törekszünk arra, hogy a tanórán kívüli, illetve szabadidıs tevékenységekbe bevonjuk a problémás tanulókat. - A szakiskolában folyó képzés sokszínőségével igen sok esetben alkalmas a beilleszkedési problémák enyhítésére. A szakmai t��rgyak nyújtotta lehetıségeket kihasználva a tanulók többsége hozzásegíthetı ahhoz a


18

sikerélményhez, megoldásában.

aminek

nagy

szerepe

van

a

problémák

VII. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Az indulási hátrányok illetve az esélyegyenlıtlenség kialakulásában igen nagy szerepet játszik a szociális problémák jelenléte a családban. Ezért igen komoly erıfeszítést teszünk a szociális hátrányok enyhítésére. - A szülık igényeinek megfelelıen, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva biztosítjuk az egész napos ellátást - ügyeletet, iskolaotthont, napközit. - A rászoruló tanulóink számára - lehetıségeinkhez mérten - kedvezményes, esetenként ingyenes diákétkeztetést biztosítunk - Körültekintıen döntünk a tankönyv - tanszertámogatás odaítélésérıl - Az iskola „Te vagy a jövı” alapítványa nyújt oktatási, kulturális, szociális támogatást. - A rendelkezésünkre álló , szociális támogatásként felhasználható összeget folyamatosan bıvítjük azzal, hogy minden pályázásai lehetıséget, kihasználunk: • Évek óta pályázunk, és jelentıs összeget nyerünk a Gyermekmentı Szolgálattól, amivel évente sok tanuló ingyenes étkeztetését oldjuk meg. • A kulturális programokat, kirándulásokat pályázatokon nyert összegek felhasználásával tesszük lehetıségeink szerint olcsóbbá, illetve ingyenessé rászoruló tanulóink részére. • Iskolai rendezvények /Széchenyi - napok, ballagások, stb./ programjait tehetjük olcsóbbá, és mégis színesebbé pályázaton nyert összegek segítségével. • Nyári táborok részvételi díját csökkentjük /nagyon indokolt esetben ingyenessé tesszük./

VIII. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység Az iskolába bekerülı tanulók körében minden tanévben felmérı munkát végzünk, hogy lássuk, kik tehetségesek. Fontos ugyanis, hogy a tehetséges diákokkal való


19

foglalkozást minél fiatalabb korban elkezdjük, nehogy a késedelmeskedés a kibontakozó hajlamok és tehetségek fejlesztését akadályozza. • Tehetségesnek tartjuk azt a tanulót, aki egy tevékenységben vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A képességek az egyes tevékenységekkel kapcsolatban a legkülönbözıbb fokozatokban jelenhetnek meg. Feladatunk, hogy ezeknek a képességeknek a maximális fejlesztését megvalósítsuk. • Ez történhet a tanítási órán, illetve a tanítási tevékenység valamennyi színterén differenciált munkával. A pedagógusok nagyobb önállóságot biztosítanak számukra, összetettebb feladattal terhelik ıket. Házi feladatként kutató, felfedezı munkával, győjtımunkával bízzák meg ıket. • A tehetséggondozást segíti az élı idegen nyelv tanításánál a képesség szerinti csoportbontás és a nyári nyelvi táborok. Ez teszi lehetıvé., hogy minden tanévben több tanulónk eredményesen szerepel a Pittmann-vizsgán. • Mőködtetünk iskolánkban a tehetséges tanulók részére szakköröket is /tánc, képzımővész, angol, honvédelmi, fizika, természetkutató/. • Vetélkedık, házi versenyek szervezése. • A sport területén tehetséges tanulók fejlesztésére nyílik lehetıség a sportkörön, mővészi tornán, illetve a fiúk részére szervezett labdás ügyességfejlesztı foglalkozásokon /elsısorban labdarúgás/. • A középiskolába készülı tanulóink matematika, fizika, számítástechnika szakkörökön vehetnek részt. • Folyamatosan szervezzük tehetséges tanulóinknak a házi versenyeket, beneveznek a levelezı tantárgyi versenyekre, illetve a kerületi versenyekre, felkészítjük ıket a tantárgyi pályázatokra is. • Szakiskolás tehetséges diákjaink részére remek megmérettetési lehetıséget nyújtanak a budapesti és országos szaktárgyi versenyek. • Az iskola által felvállalt rendezvényeken pedig már „élethelyzetben” tehetik próbára felkészültségüket a szaktárgyakban legtehetségesebbek • Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy végzıs tehetséges tanulóink olyan intézményben folytassák tanulmányaikat, ahol biztosítottnak látjuk a tehetségfejlesztés töretlen folytatását.


20

IX. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

I.

A helyzetfeltárással kapcsolatos legfontosabb vizsgálati szempontok: /felmérés szükség szerint/

l. Az iskola környezetének jellemzıi gyermekvédelmi szempontból: - A lakókörnyezet általános jellemzıi - Az iskolába járó gyermekek családi környezete / feladatgyőjtés és feldolgozás csak a szülık beleegyezésével!/

- A családok életminısége, szociokulturális körülményei. - A szülık érdeklıdése, kapcsolata az iskola. 2. A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése szempontsor alapján.

II.

Gyermekvédelmi feladatok megfogalmazása: 1. Az iskola valamennyi tanulója érdekében, védelmében megfogalmazott általános gyermekvédelmi feladatok az elsıdleges megelızés céljával: - Személyes eladatok. -

közösségfejlesztéssel-

szereléssel

kapcsolatos

Iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés Gyermeki-tanulói jogok érvényesítése Szülık szemléletformálása, megnyerése, sokoldalú bevonása Együttmőködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közremőködı intézményekkel.

2. Speciális gyermekvédelmi feladatok


21

- A gyerekek eltérı gyermekvédelmi problémáinak tudatos, tervszerő kiszőrése, feltárása - Az eltérı helyzető és szükséglető gyermekek célzott, speciális kezelése, foglalkoztatása, fejlesztése - A gyermekvédelmi problémával küszködı tanulók szüleivel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerésük külsı segítı intézmények illetve szakembereik szolgáltatásainak, támogatásainak igénybevételére - Speciális szakemberek széleskörő bevonása - Együttmőködés külsı segítı intézményekkel. III.

Tevékenységformák, módszerek, eljárások, eszközök szolgáltatások

Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításának tevékenységformái

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: - általános prevenciós programok beépítése tanórába vagy tanórán kívüli foglalkozásba /Mentálhigiénés-egészségnevelési program, kábítószer-ellenes program, bőnmegelızéssel kapcsolatos célzott programok, önismereti – kommunikációs- konfliktuskezelési gyakorlatok, játékok, programok/ - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - tanulói szabadidıs tevékenységek, programok A neveléssel kapcsolatos feladatok: - családi életre nevelés - etikai nevelés - érzelmi nevelés Az iskolai ártalmaktól való megóvás és védelem: Szakmai team gondozásában évente kérdıíves vagy interjús felmérés az iskolai értelmek kiszőrésére, enyhítésére, megszüntetése. A gyermeki – tanulói jogok érvényesítésének helyi gyakorlata az életkori sajátosságoknak megfelelıen: - házirend - diákönkormányzat - tanulói fegyelmi eljárások A szülık megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálása: /szülıi fórumok, iskolai rendezvények, kirándulások, stb./ - tájékoztatás - ismeretterjesztés


22

- pedagógiai nevelési tanácsadás - pozitív érzelmi hatások, iskolai közösségi élmények Az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában együttmőködı külsı intézmények, szolgáltatók 2., A speciális gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítı tevékenységek, módszerek, eszközök, eljárások, szolgáltatások. A gyermekvédelmi problémákat feltáró módszerek sokoldalú alkalmazása: családlátogatás, családrajz gyermeki munkák elemzései, szerepjátékok, kérdıívek, tesztek szülıknek-gyerekeknek, célzott beszélgetések, interjúk megfigyelése különbözı pedagógiai szituációkban, stb. Hátrányos helyzet: anyagi ok /alacsony jövedelem, alacsonyfogyasztási szint/ munkanélküliség mővelıdési hátrányból eredı ok /alacsony mőveltségi és igényszint / egészségügyi ok /súlyos betegség, rokkantság/ rossz lakáskörülmények stb.

Veszélyeztetettség: anyagi okok halmozott hátrányok deviáns, erkölcstelen családi helyzet / életvezetésre nevelés/ hátrányos helyzet fennállása gyermek elhanyagolása, bántalmazása közvetlen lakókörnyezet életvezetési, nevelési, erkölcsi hibái, veszélyeztetı hatása

Nevelésük erkölcsi szempontból megfelelı Még nem veszélyezteti a gyermek személyiségfejlıdését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos! Optimális fejlıdési lehetıség akadályozott.

A gyerek testi és vagy pszichikus funkcióinak már rendellenes mőködése Már veszélyezteti, akadályozza a gyermek egészséges testi –lelki –szellemi -erkölcsi fejlıdését.

A személyiség egészséges fejlıdése akadályozott A gyermekvédelmi problémák, esetek kezelésének iskolai lehetıségei, módszerei: - speciális beavatkozás


23

-

fejlesztés pótló nevelés korrigáló nevelés a gyermek és a szülı közötti érzelmi kapcsolat erısítése, korrigálása: szülık problémáinak értı meghallgatása bizalomkeltı, partneralapú, megértı viselkedés alkalmazása a család igyekezetének, kedvezı változásainak elismerése

Az iskola kapcsolattartás külsı segítı intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel: - Nevelési Tanácsadó - Pedagógia Intézet- Gyermekvédelmi munkaközösség - Gyermekjóléti Szolgálat - Gyámhatóság -Gyámhivatal - Önkormányzat - Iskolaorvos, védını - ÁNTSZ - Alapítványok - A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyek, intézmények. X. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program. Iskolánkban magas számban vannak úgynevezett hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzető gyermekek. A tanulók jelentıs része kerül ki rossz szociális helyzető illetve ingerszegény környezetbıl. I. A kisiskolások már komoly iskolaérettségi hátrányokkal illetve lemaradással kerülnek be az 1. osztályba, ami esısorban a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek és készségek hiányában jelentkezik. A gyermeket ezért már az iskola megkezdésekor elég sok kudarc éri, ami a késıbbiekben jelentısen befolyásolja a tanuláshoz való viszonyát. Ez teszi nélkülözhetetlenné a fejlesztıpedagógus munkáját, aki kiscsoportos foglalkozás keretében a tanítókkal karöltve segíti a gyermekek képességeinek fejlesztését illetve tantárgyi felzárkóztatását. A foglalkozások kiscsoportban, esetenként egyénileg történnek, az osztályból kiemelve a gyerekeket. Ha az 1-4. évfolyamra járó tanuló esetében az eredményes felkészüléshez szükséges, legalább heti 2 alkalommal számára egyéni foglalkozást, 1-3- tanuló – biztosítunk a fejlesztı pedagógus segítségével. A fejlesztı munka. 1. A fejlesztı munka szőréssel kezdıdik• A gyermekek megfigyelése tanórán • Osztálytanító véleménye


24

2. Feltárás • az elmaradást kiváltó okok feltárása • képességek, részképességek hiányának feltárása Fejlesztési területek. Értelmi képességek fejlesztése 1. emlékezet 2. figyelem 3. észlelés 4. gondolkodás Beszédkészség Mozgásfejlettség 1. nagymozgások 2. finom motorika Testséma, térbeli tájékozódás fejlesztése Nem izolált fejlıdési lemaradás, összetett jellegő. Kiterjed a különbözı részképességekre. Szocializáció Hiperaktivitás, agresszió, szorongás, beilleszkedési nehézségek, érzelmi labilitás stb. tartozik ide. Tantárgyhoz kapcsolódó felzárkóztatás. A felzárkóztatás mindig egyénre szabott! Csak így várható a gyermekek optimális fejlıdése. A fejlesztésnél a képességek korrekcióján, fejlesztésén van a nagyobb hangsúly! Ez minél játékosabb formában, a gyermekeket cselekedtetve történik. A bukások csökkentése érdekében a tantárgyi felzárkóztatásra is nagy szükség van. Minden gyermeknél „visszamegyünk” arra a szintre, amelyiken még stabil tudással rendelkezik és lépésrıl-lépésre próbálunk elıre haladni. A gyerekcsoportokat úgy válogatjuk, hogy lehetıség szerint hasonló képességbeli szinten legyenek. A gyermekek fejlıdését a fejlesztı pedagógus 2-3 hónaponként /folyamatos konzultáció mellett/ értékeli, és megbeszélik a további lehetıségeket. A gyermek fejlıdése szerint ki is kerülhet a csoportból és szükség szerint újak is, beléphetnek. II. Egyéni foglalkozások


25

III. Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások A korrepetáláshoz minden tanulónak joga van, illetve kötelessége IV. Iskolaotthon, napközi (esetleg tanulószoba) V. Differenciált órai munka VI. Képesség szerinti csoportbontás VII. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola, és létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. VIII. A kudarc elkerülése a célja a bukás elleni intézkedési tervnek is. Minden szaktanár november illetve április végén kötelezıen jelzi az igazgatóságnak a bukásra álló tanulók nevét. Ezzel egyidıben ellenırzın keresztül értesítik a szülıket is. Közös megbeszélés alapján a tanuló intenzív korrepetáláson való részvételét tanári aláírással ellenırzıben dokumentálják. A korrepetálásról való hiányzást is a szülık tudomására hozzák. A félévi illetve év végi lezárás elıtt a bukásra álló tanulók három „minimumpróbát” írnak. A dolgozatok csak a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket tartalmazzák. Az egyes dolgozatok megírása között 2.-2 hétnek kell eltelnie, miközben a tanulók folyamatos, intenzív fejlesztésen, megsegítésen vesznek részt.

XI. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési, minıségbiztosítási rendszere Ellenırzés, mérés Az iskolai belsı ellenırzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és mőködési szabályzatba, illetve az évente- az iskolai munkaterv részeként-összeállított belsı ellenırzési terv határozza meg. A nevelı-oktató munka ellenırzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) a pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség -vezetık, a munkaközösségek, az ellenırzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külsı szakértık, b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külsı szaktanácsadók és szakértık. A pedagógiai munka ellenırzése elsısorban az alábbi területekre terjed ki: a., A pedagógusok nevelı-oktató munkáján belül: - tanár-diák kapcsolatra


26

- a szülıkkel való megfelelı kapcsolat kialakítására kapcsolattartásra - az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése - a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások, programok szervezésére, az ezeken való részvételre - a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására - a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására - versenyekre való felkészítésre, eredményekre - a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára - a nevelı és oktató munka színvonalára a tanítási órákon • a nevelı elızetes felkészülése és tervezı munkája célja és tartalma • a tanítási óra felépítése és szervezése • a tanítási órán alkalmazott módszerek • a tanulók ellenırzése, értékelés • a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán • az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése • a felzárkóztatás és a tehetséggondozás b., A tanulók iskolai munkáján belül - a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira - a helyi tantervben elıírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményére - az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre - a tanul��k magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére A pedagógusok nevelı- oktató munkájának ellenırzése folyamatosan történik az évente összeállított- és az iskolai munkaterv részét képezı belsı ellenırzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenırzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a pedagógusok által összeállított tanmenetek és osztályfınöki munkatervek alapján. Az iskolai nevelı oktató munka ellenırzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az elıírt idıközönként. A nevelési eredményvizsgálatoknál a megfigyelés., beszélgetés, pedagógiai helyzetelemzés, írásbeli feladatlapok, személyiség-tesztek vizsgálati módszerét alkalmazzuk. A szülık körében A szülıi elégedettség mérése


27

- Csoportos interjú keretében szülıi értekezleten minden osztályban /évente a tanév utolsó szülıi értekezletén végzik az osztályfınök/ - Kérdıíves módszerrel a 2., a 4., a 6., a 8., a 10. és a 12. évfolyamokon (három évenként) A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések - Szociometriai vizsgálat a 3. 5. 7. 9. 11. . évfolyamokon (évente) - Tanulói elégedettség mérése kérdıíves módszerrel a felsıs és szakiskolai osztályokban (évente). - A tanulók alapvetı személyiségelvárásainak mérése az 5., 8. és a 10. évfolyam elején (évente) A tanulói közösségek /osztályközösségek/ tevékenységét, fejlıdését az osztályfınökök minden tanév végén írásban értékelik. A tanulói közösség /osztályközösségek/ tevékenységének, fejlıdésének értékelési szempontjai: - Az osztályközösség életét jellemzı legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdı tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegzıdése). - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). - A szülıi házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülıi értekezletek tapasztalatai, a szülık nevelési elvei, a szülık kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvetı pedagógiai feladatokat: • Milyen változások történtek? • Milyen új problémák jelentkeztek? • Milyen beavatkozás látszik célszerőek? A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követıen a követelmények elsajátítását vizsgáló összegzı mérést kell végezni. /Felelıaök: osztálytanítók, szaktanárok/


28

Tanév elején, félévben és tanév végén mérik a tanulók teljesítményét: Alsós évfolyamokon: olvasásból hangos olvasás Szövegértés nyelvtanból helyesírás nyelvtani ismeretek matematika természetismeret

felsıs évfolyamokon és 9-10.osztályokban: magyar hangos olvasás szövegértés tollbamondás angol német matematika fizika kémia földrajz biológia Értékelés Az iskolánkban folyó értékelı tevékenység célja, hogy az ellenırzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelı- oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitőzésnek. A nevelı oktató munka értékelésének alapvetı feladata, hogy megerısítse a nevelıtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelı és oktató munka fejlesztésére. Az iskolában folyó nevelı- oktató munka értékelése a következı területekre terjed ki: 1., Az intézmény nevelı- oktató munkájának értékelése Az intézmény nevelı- oktató munkáját az iskola igazgatóhelyettese minden tanév elsı félévének végén, az iskola igazgatója pedig minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízás lejártakor- a tanulók, a szülık és nevelık véleményének figyelembevételével- átfogóan értékeli írásban. 2.,A pedagógusok nevelı- oktató munkájának értékelése


29

A pedagógusok nevelı-és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következı szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a munkaközösségek vezetık folyamatosan, szóban- az érintett nevelı kérésére azonban írásban- végzik. a., A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: • Az óra célja és tartalma • Az óra felkészítése és szervezése • Az órán alkalmazott módszerek • A tanuló munkája és magatartása • A nevelımunkája, egyénisége, magatartása • Az óra eredményessége b., A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása • szabadidıs programok • diákönkormányzat mőködtetésében való aktív részvétel • tehetséges tanulók gondozása • felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása c., Folyamatos, aktív részvétel a nevelıtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. • szerepvállalás a munkaközösség a nevelıtestület aktuális feladataiban • továbbképzés, önképzés • pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége • innováció d., Munkaköri kötelezettségeken túli feladatellátások e., Az iskola képviselete f., Tanulásirányítás, a tanórai oktató- nevelı munka színvonala, szakmai felkészültség g., A tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei h., A munkafegyelem, a munkához való viszony i., A vezetıi feladatok ellátása j., Megfelelı kapcsolat a tanulókkal, a szülıkkel és kollégákkal


30

A tanulók értékelése Az ellenırzés , értékelés alapelvei Az ellenırzést, értékelést továbbra is a nevelés szerves részének tekintjük. A folyamatos ellenırzés célja, hogy egyrészt visszajelzést adjon a pedagógus számára munkájának eredményességérıl, másrészt hogy rendszeresen munkára, tanulásra szoktassa a tanulókat. Az ellenırzés, értékelés akkor érheti el a célját, ha: - sokoldalú /ismeretekre, azok alkalmazására, tevékenységre irányul/ - ha objektív /fejlesztési követelményhez igazodik/ - ha változatos /szóbeli, írásbeli, gyakorlati teljesítmény szöveges értékelés, osztályzattal történı értékelés, szóbeli értékelés/ - ha rendszeres. A tanulók teljesítményének elbírálásával kapcsolatban különbséget kell tenni az értékelés és osztályzatos minısítés között. Az értékelés alapja a tanév során a tanulók folyamatos megfigyelése. Az értékelésnél jelezzük a sikeres munkát, bíztassuk, dicsérjük meg a tanulót. Vegyük figyelembe a tantárgy iránti érdeklıdést, önmagához viszonyított elırehaladását, aktivitását ösztönzı jelleggel, de mutassunk rá a hiányosságokra is. Az osztályzatokkal történı minısítésnél a tantervi követelményt tekintjük irányadónak. A tanulók félévi, illetve év végi osztályzatát megfelelı számú részjeggyel kell alátámasztani. Havonta egy jegy szükséges- ez alól azok a tantárgyak jelentenek kivételt, amikbıl csak heti egy óra van, de ezekbıl is meg kell lenni félévenként minimum három jegynek. A szakmai tantárgyak osztályzásánál figyelembe kell venni a tantervi követelményeknél szereplı elmélet és gyakorlat arányát /40% elmélet, 60% gyakorlat/. A készségtárgyaknál a teljesítmény szoros összefüggésben van a személyiség jegyekkel /tehetséggel/ az osztályzás során a munkavégzést, megtanulható elméleti tudást értékeljük. A tanulók az osztálynaplóban, ellenırzıben, illetve az év végi bizonyítványban 15-ig osztályzatot kapnak. Az1-4.osztályokban félévig a tanulók teljesítményét negyedévente szövegesen értékeljük az alábbi szempontok alapján: - a tanuló magatartásának értékelése /viselkedés, házirend, fegyelem, társas kapcsolatok, közösségi munka/ - a tanuló szorgalmának értékelése / aktivitás, felszerelés, házi feladat, kötelességtudat - tantárgyi értékelés /a tantárgyakhoz való viszonya, a teljesítmény mérése: képességek, mérhetı tárgyi tudás, önmagához viszonyított tudás/ - javaslatok a továbbhaladásra /fejlesztési célok, a meglévı hiányosságok pótlása/


31

Az értékelést a következı információk alapján készítjük el: - a pedagógus és a tanuló napi kapcsolat - órai munka, házi feladat - összegzı kép: témakörök, munkadarabok, kiselıadások - verseny - szülı-pedagógus párbeszéd - önértékelı megbeszélések - az osztálytanítók megbeszélései - a tanuló szociális kapcsolatai Az értékelésnek tükröznie kell a gyereke fejlıdését vagy esetleges megtorpanását. Az értékelı lap formája lehet: - témakör kijelölı - elıre írt, részletes (aláhúzásos) - aláhúzásos és szöveges - szöveges (kötetlen) Szöveges minısítés: Az 1.2.3. évfolyamon félévkor és év végén, tovább a 4.évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelıen teljesített, illetve - felzárkóztatásra szorul A minısítések követelményrendszerét a helyi tantervben határoztuk meg. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minısítést kap, a szülı bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlıdését, haladását akadályozó tényezıket, és javaslatot teszünk az azok megszőntetéséhez szükséges intézkedésekre. Az ellenırzés értékelés formái: Szóbeli ellenırzés Ez az ellenırzés leggyakrabban alkalmazott formája. Lényegében minden tantárgynál alkalmazhatjuk. A cél ez esetben az, hogy meggyızıdjünk a tanulók elızı órai tudásáról. Alkalmazzuk még egy-egy témakör összefoglalása után is memoriterek számon kérésére. Írásbeli ellenırzés A formának a célja kettıs. Egy-egy tanuló széleskörő tudásáról a d számot, ugyanekkor egy teljes osztály tudásszintjét ismerjük meg. Ennek az ellenırzésnek


32

több változatát alkalmazzuk. Témazárók Egy-egy téma befejezése után meggyızıdtünk az ismeretek elsajátításának mélységérıl, pontosságáról. Megmutatják, kinél mely területen kell az ismereteket elmélyíteni, pontosítani esetleg továbbalapozni. Röpdolgozatok Arról adnak képet, hogy egy-egy anyagrész milyen szinten áll. Felmérések: Tanév elején bemutatja a tanulók induló tudását, hiányosságait. /diagnosztikus mérés / Ezek ismeretében tervezzük a tanév oktatási munkáját. Félévi: megmutatja a féléves munka eredményeit, hiányosságait. Utat mutat a második félév munkájához. Tanév végi: összegzi egy év munkájának eredményeit, de azt is megmutatja, hogy a következı évben mely anyagrészre kell magasabb hangsúlyt fektetni /szummatív mérés/. Követı felmérések: általában azonos gyermekcsoport körében végezzük, több éven át követve teljesítményük alakulását. Az ellenırzésnek, értékelésnek mindig azt a változatát alkalmazzuk, amely céljaink eléréshez a legjobbnak tőnik. Fontos ezek alapos elemzése, mely megmutatja a hiányosságokat, hibákat és ezen keresztül a korrekció módját is. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásában betöltött szerepét, súlyát az alábbiakban határozzuk meg: A diagnosztikus és formatív felmérés folyamán szerzett osztályzatok nem egyenlı súlyúak a szummatív felmérık eredményével. A szummatív felmérı a gyermek adottságainak megfelelıen nem csak írásbeli, hanem szóbeli formában is végezhetı és értékelhetı. Súlya egyenlı a szóbeli felmérés eredményeivel. A gyermekekkel naponta maximum 2 írásbeli beszámoló íratható a szaktanárok elızetes és folyamatos egyeztetése alapján Magatartás - Szorgalom


33

A személyiség formálás fontos eleme a magatartás és szorgalom egységes alapelveken nyugvó rendszeres értékelése. Tanulóink személyszerinti magatartását és szorgalmát az e célra megnyitott füzetbe az osztályban tanító minden pedagógus a hónap végén érdemjeggyel értékeli. Az osztályfınök az osztályközösség figyelembe véve ennek alapján zárja le a jegyeket. A félévi és év végi osztályzatokat a havi érdemjegy átlaga és az osztályozó konferencia /szavazata/ jóváhagyása alapján kapják a tanulók. Egyenlı szavazatarány esetén az osztályfınök dönt. A magatartás és szorgalom osztályozásának egységes alapelvei: Magatartás Példás/5/ tanuló 1. Felelısséget érez iskolájáért. Segíti társait és osztályközösségét 2. Magaviselet tudatosan fegyelmezett, a tanórákon képességeinek megfelelıen, aktívan dolgozik. 3. Az iskola felnıtt dolgozóival és társaival tisztelettudó. 4. Nem késik, és nem mulaszt indokolatlanul. 5. Az iskola és a közösség javaira vigyáz és társait is erre ösztönzi. 6. a házirendet maradéktalanul betartja és betartatja. A közösség építésében, munkájában aktívan részt vesz. Jó/4/ tanuló 1. A rábízott feladatokat végrehajtja, de nem kezdeményezı. 2. Magaviselet fegyelmezett, a tanórákon képességeinek megfelelıen dolgozik. A szünetekben a Házirendnek megfelelıen viselkedik. 3. Az iskola felnıtt dolgozóival és társaival tisztelettudó. 4. A Házirendet általában betartja és betartatja- A közösség munkájában részt vesz. Változó/3/ tanuló 1. Magaviselet a tanórákon gyakran fegyelmezetlen, a tanórai munkában nem képességeinek megfelelıen vesz részt, vagy azt hátráltatja. Az iskola felnıtt dolgozóival és társaival idınként tiszteletlen. 2. Gyakran késik, vagy igazolatlan órája van. 3. A Házirend ellen néha vét. A közösség munkájában részvétele változó. Rossz/2/ tanuló


34

1. A közösség munkájában szándékosan nem vesz részt, illetve azt tudatosan gátolja, társai holmiját rongálja. 2. Magaviselete fegyelmezetlen, a tanórai munkát gátolja. 3. Az iskola felnıtt dolgozóival, társaival gyakran tiszteletlen, agresszív. 4. Rendszeresen késik, igazolatlan napjai vannak, órákról hiányzik. 5. Az iskola javait szándékosan rongálja. 6. A Házirend ellen gyakran, tudatosan vét.

Szorgalom Példás /5/ tanuló 1. A tanulmányi munkában aktív, kötelességtudó. Képességeinek megfelelıen tanul. 2. A munkában rendszeretı felszerelése és házi feladata mindig van, rendezett. Munkáját jellemzi a pontosság és a fegyelem.

Jó /4/ tanuló 1. A tanulmányi munkában aktív. Képességeinek megfelelıen tanul. 2. A munkában rendszeretı felszerelése és házi feladata csak ritkán hiányzik.

Változó/3/ tanuló 1. A tanulmányi munkában fokozott ellenırzést igényel és képességei alatt teljesít. 2. Felszerelése és házi feladata gyakrabban hiányzik és nem rendezett. Hanyag/2/ tanuló 1. A tanulmányi munkában fokozott ellenırzést igényel és képességei alatt teljesít. 2. Felszerelése és házi feladata rendszeresen hiányzik, a tanulmányi munkában rendetlenség jellemzi. 3. Korrepetálása nem jár el. A tanuló ellenırzı könyvébe minden naplójegyzés bekerül A dicsérı értékelés piros, az elmarasztaló bejegyzést kék színnel kell jelölni. Az iskolába való belépés, átlépés, bukás


35

Az általános iskola 1. osztályába tanköteles kort elért, az megkezdését javasló óvodai szakvélemény alapján vesszük fel a tanulókat.

iskola

Ha a tanuló tanköteles és nem járt óvodába, akkor a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye és javaslata alapján döntünk a felvételrıl. Ha magasabb évfolyamra érkezik tanuló, tájékozódunk, hogy milyen tankönyvekbıl, milyen módszerrel, milyen tantárgyakat tanultak. Ha ez megegyezik az iskolában lévı tanulási feltételekkel, akkor a tanuló zavar nélkül beilleszkedhet. Ha azonban a tanuló az iskolától eltérı tanulási feltételekkel érkezik, akkor elsı feladatunk meggyızıdni tudásszintjérıl. Elmaradás esetén intenzív korrepetáláson vesz részt, felzárkózásához türelmi idıt biztosítunk, erre az idıszakra, ha szükséges ezekbıl a tantárgyakból felmentjük az osztályozás alól. A következı osztályfokozatba lépés feltétele a minimum követelmények teljesítése. A bukásra állókat novemberben és áprilisban felmérjük, szüleiket értesítjük és rendszeres korrepetálásban részesítjük ıket. Januárban, illetve májusban három alkalommal minimumpróbát iratunk velük, s ezek közötti idıben a törzsanyagra koncentráló korrepetálásokkal segítjük a tanulók felkészülését. Ha a minimumpróbák szintje eléri a 2-es eredményt, a tanulót kettesre zárjuk le. Amennyiben nem éri el a minimum szintet, akkor a tanuló bukik. Az 1 vagy 2 tárgyból bukott tanuló, augusztusban a nevelıtestület engedélyével javítóvizsgát tehet. A 3 vagy ennél több tárgyból bukott tanuló esetében a szakmai munkaközösség javaslata alapján az osztályozó konferencia dönt arról, hogy osztályt ismételjen vagy megkapja a javítóvizsgára való felkészülés lehetıségét. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való mulasztásai miatt nem tudta teljesíteni. A szülı kérésére az 1-8. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam ismétlését.

XII. Partnerközpontúság A partnerközpontú mőködés alapvetı feladata az iskolai partnerek (elsısorban a: tanulók, szülık, pedagógusok és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú mőködés alapja ugyanis az a – nevelıtestületünk által is vallottfelfogás, mely szerint az oktatás szolgáltatás, tehát a pedagógusnak figyelembe kell venni azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelıtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülıkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusaink - akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében- egyeztetniük kell saját


36

véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelıtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelı- oktató munkájára vonatkozóan. E változások alapvetı célja partnereink elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok elıírásaira is. A partnerközpontú mőködés megvalósításában elsıdleges feladatunk az érdekelt felek, a partnerek azonosítása, mindazon partnerek összegyőjtése, akikkel iskolánk kapcsolatban áll. Fontos, hogy az együttmőködés formáit, illetve az együttmőködés továbbfejlesztésének lehetıségeit áttekintsük. Közvetlen partnerek: I.. A szülı, tanuló és a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei 1.A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén. - a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan /szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban/ tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel. 4. A szülıket az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfınökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülıi munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintő szülıi értekezleten. - az osztályfınökök folyamatosan az osztályok szülıi értekezletein A szülıket a megelızı tanév végén- a bizonyítványhoz mellékelve- írásban tájékoztatjuk azokról a tankönyvekrıl, tanulmányi segédletekrıl, taneszközökrıl, ruházati és más felszerelésekrıl amelyre a következı tanévben a nevelı és oktató


37

munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk ıket továbbá az iskolától kölcsönözhetı tankönyvekrıl, valamint arról is, hogy az iskolánk milyen helyi, állami és egyéb támogatást tud nyújtani a szülıi kiadások csökkentéséhez. Az iskola kitőzött céljainak eléréséhez elengedhetetlen a szülıkkel való jó együttmőködésre törekvés. A kapcsolattartásban el akarjuk érni, hogy a szülık bizalommal legyenek az iskola és tanárai iránt. Az együttmőködés a kölcsönös tisztelet és jóindulat alapján valósuljon meg. Továbbra is igényeljük, hogy a szülıi munkaközösség aktívan vegyen részt a tanulók életének kialakításában, véleményükkel vegyenek részt az oktatást érintı döntések meghozatalában. 5. A szülık és a pedagógusok együttmőködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a. Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b. „Szülık iskolája” címmel évente két alkalommal tartandó, - elızetes felmérés alapján- felvilágosító elıadás szakemberek bevonásával. ( orvos, védını, pszichológus, rendır) c. Szülıi értekezlet Feladata: - a szülık és a pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása, - a szülık tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeirıl  az iskola és a szaktanárok értékelı munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi elımenetelérıl, iskolai magatartásairól,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjérıl,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeirıl, problémáiról,  a szülıi házban folyó nevelımunka segítése pszichológiai ismeretek átadásával. - a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyőjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé,


38

d., Fogadó óra. Feladata a szülık és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. /Otthoni tanulás, szabadidı helyes eltöltése egészséges életmódra nevelés tehetséggondozás, továbbtanulás stb./

e,. Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülı betekintést nyerjen az iskolai nevelı és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életérıl. f., Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülık tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggı eseményekrıl, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintő programokról. A szülıi értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok idıpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével.

II. Óvodák Azokkal az óvodákkal tartunk folyamatos kapcsolatot, ahonnan az elsı osztályos tanulóink érkeznek. A kapcsolattartás formái: - kölcsönös látogatás tanórákon, illetve óvodai foglalkozásokon /tanítókóvónık, illetve óvoda és iskola vezetısége/ - nagycsoportos óvodások óvónıvel és szülıkkel látogatnak tanítási órákat alsós osztályokban - óvodai szülıi értekezleteken vesznek részt a tanítók és az általános iskoláért felelıs igazgatóhelyettes. - az iskolánkban folyó munkáról tájékoztató plakátot juttatunk el az érintett óvodákba - az iskolakezdés elıtt címő kerületi kiadványban (óvodások szüleinek szóló tájékoztató füzet) bemutatjuk az iskolánkban folyó munkát.


39

A kapcsolattartásért felelıs:

alsós munkaközösség-vezetı a területért felelıs igazgatóhelyettes

III..8. osztályos tanulóinkat fogadó középiskolák Kapcsolattartás formája: - iskolákról szóló szórólapok, tájékoztatók eljuttatása osztályfınökön keresztül a tanulókhoz - nyílt napok látogatása /tanulóink látogatnak önállóan vagy szülıi kísérettel) A kapcsolattartásért, beiskolázásért felelıs: osztályfınökök

IV.A szakmaszerzı évfolyamon tanulókat szakmai gyakorlatra fogadó munkahelyek A kapcsolattartás formái: - Tanulószerzıdések megkötése írásban - Az összekötı tanár látogatása a munkahelyeken  a foglalkoztatás ellenırzése  a diákok munkájáról tájékozódás személyesen /legalább tanévenként egyszer/  ellenırzın keresztül kapcsolattartás- osztályfınök- munkahely (hiányzások, érdemjegyek) A kapcsolattartásért felelısök: osztályfınökök összekötı tanár Közvetett partnerek 1. „Te vagy a jövı” alapítvány kuratóriuma A kapcsolattartás formája: kuratóriumi ülés 6 hónaponként A kapcsolattartásért felelıs: Scherz Gyuláné gazdasági vezetı 2. ONIGESZ, TÁKISZ A kapcsolattartás formái: - Közös értekezletek aktualitástól függıen - Szakmai tájékozódás szükség szerint személyesen vagy telefonon A kapcsolattartásért felelıs: Scherz Gyuláné gazdasági vezetı


40

3. Szakiskolai szponzorok- szakképzési alap A kapcsolattartás formái: - megbeszéléseken való részvétel, megbeszélések alkalomszerően

illetve

telefonon

történı

A kapcsolattartásért felelıs: Mogyorósi Ferencné igazgató 4. Pesterzsébeti Család és Ifjúságvédelmi Központ, Nevelési Tanácsadó A kapcsolattartás formái: - közös értekezleteken való részvétel - team- megbeszélések - szükség szerint személyes vagy telefonon keresztül történı tájékozódás A kapcsolattartásért felelıs: Kelemenné Baráth Ildikó gyermekvédelmi felelıs 5. XX. ker. Egészségügyi Intézmény Gyermek és Háziorvosi Rendelıje A kapcsolattartásért felelıs: igazgatóhelyettesek 6. CSILI Mővelıdési Központ, Pesterzsébeti Múzeum A kapcsolattartás formái: - rendezvények figyelemmel kísérése, látogatások megszervezése A kapcsolattartásért felelısök: igazgatóhelyettesek XIII. Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

1. Az iskola igazgatója miden év október 31-ig elkészíti a tankönyvrendelés ütemtervét idıpontok és felelısök feltüntetésével. 2. November 15-ig az iskola felméri: - hány tanuló kíván tankönyvet kölcsönözni az iskolától a következı tanévben - hány könyvre van szükség a napközis foglalkozásokon - hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló és milyen összegő tankönyvtámogatást igényel. /Az iskolába belépı új osztályok tanulói tekintetében ezt a felvételi eljárás keretében kell elvégezni./ 3. Az iskola igazgatója által megbízott igazgatóhelyettes minden év január 30ig az SZMK ülés elé terjeszti a tankönyvrendelés elıkészítésével kapcsolatos elképzelést abból a célból, hogy foglaljon állást, melyik legyen az a


41

legmagasabb beszerzési ár, amelynek figyelembevételét javasolja a pedagógusoknak. E napirendhez tájékoztatásul be kell mutatni a Tankönyvjegyzékben közétett beszerzési árat. Szintén minden év november 30-ig az igazgató tájékoztatja a nevelıtestületet, a szülıi munkaközösséget és az iskolai diákönkormányzatot a felmérés eredményérıl. (2.pont.) 4. A nevelıtestület miden év december 15-éig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és errıl írásban értesíti a szülıt, illetve a nagykorú cselekvıképes tanulót. 5. Az igazgató a települési önkormányzatnál kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás keretében nem tudja megoldani. 6. A tankönyvjegyzék megjelenése, illetıleg az iskolához történı eljuttatást követı három napon belül a megbízott igazgatóhelyettes véleményt kér a szakmai munkaközösségben dolgozó pedagógusoktól azzal kapcsolatban, hogy mely könyveket és segédeszközöket kívánják alkalmazni a következı tanévben. A megjelölt könyveket és segédeszközöket a pedagógusok írásban juttatják el a megbízott igazgatóhelyettesnek, aki a határidık betartásával az 1/1994./II.3./ MKM rendelet, valamint a 2001.évi XXXVII. Tv. A tankönyvpiac rendjérıl 6.8.8.§ 26/2002. /V.17./ OM rendelet és 46/2002. /VII.12./ OM rendelet és a 2004.évi XVII. Törvény alapján felelıs a tankönyvellátás biztosításáért. 7. Minden év február 20-ig a szülıknek lehetıségük van megszerezni a megrendelendı tankönyvek listáját, és nyilatkozni, hogy igénylik-e az összes könyvet. 8. Az adminisztratív dolgozók közül kijelölt munkatárs végzi a megbízott igazgatóhelyettes utasítása alapján a tankönyvrendelés adminisztrációs munkáját. Miden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést. Kapcsolatot tart a tankönyvkiadókkal, koordinálja a szállítást , megszervezi és ellátja a tankönyvek iskolán belüli tárolását, árusítását, az esetenkénti visszáruzást. Az iskolába érkezı szállításokról, visszáruról pontos listát vezet. A végleges elszámolásról tételes kimutatást készít és ezt számlákkal együtt eljuttatja az iskola gazdasági vezetıjének. 9. Az iskola gazdasági vezetıje felelıs a tankönyvtámogatás és a befizetett összegek szabályos adminisztrálásáért, a kiadókkal való végleges elszámolásért. 10. A

feladatot

ellátóknak

a

tankönyvellátás

helyzetérıl

az

októberi


42

iskolavezetıségi ülésen az iskola igazgatója szempontok alapján beszámolási kötelezettsége van.

által

kiadott

A PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZÉSEK, ÁTKÉPZÉSEK A változó és megjelenı új oktatási dokumentumok, jogszabályok és az intézményi struktúra módosítása szükségessé teszi a folyamatos információszerzést, továbbképzést, átképzést. A folyamatos információszerzés eszközeinek tekintjük az intézményhez érkezı közlönyöket, törvényeket, jogszabályokat magyarázó kiadványokat, szakfolyóiratokat, szakkönyveket, tájékoztatásra szánt szóróanyagokat. Az információcsere és továbbképzés szinterei az intézményi nevelési értekezletek, helyi és kerületi szakmai napok, az FPI illetve más intézményekáltal szervezett továbbképzések. Az intézményi struktúra átalakulása, a bevezetésre kerülı új jogszabályok /NAT, kerettanterv, óratervek, kötelezı óraszám módosítás/ szükségessé teszi az egyes szaktárgyakat tanító kollégák átképzését. Az érdekvédelmi szervek bevonásával kialakítjuk a helyi továbbképzés feltételeit és a támogatás elosztásának elveit. A kitőzött feladatok megvalósításának legfontosabb feltétele a jól képzett, stabil hagyományokat ırzı folyamatosan megújulni tudó nevelıtestület és technikai személyzet, ezért a munkaerı-gazdálkodás fontos feladata az intézménynek. Az üres állások betöltésére, a tartósan távollévı helyettesítésére pályázatot hirdetünk. A jelentkezık közül a bérfedezet figyelembevételével a szakmailag legmegfelelıbb munkatársat alkalmazzuk.

Tantestület létszáma:

42, 5 fı

Igazgató Igazgatóhelyettes Gazdasági vezetı Tanító Fejlesztıpedagógus Napközis nevelı /iskolaotthonos nevelı/ Tanár

1 fı 2 fı 1 fı 4 fı 1 fı 5 fı 20,5 fı


43

Szakoktató 7 fı a logopédus külsı óraadóként végzi munkáját. a pszichológus külsı óraadóként végzi munkáját Adminisztratív és technikai személyzet: 14 fı Könyvelı Pénztáros Gazdasági ügyintézı Iskolatitkár Tankonyhavezetı Takarító Konyhalány Karbantartó Anyagbeszerzı Gondnok

1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 4,5 fı 2 fı 1 fı 1 fı 0,5 fı

A feladatok ellátását az engedélyezett létszámmal biztosítani tudjuk. Elvárások a pedagógusok felé - Az adott kor követelményeinek megfelelı folyamatosan karbantartott szakképzetség - A társadalom által elfogadott pozitív értékek hiteles képviselete, gyermekközpontú gondolkodás, szociális érzékenység, társadalmi nyitottság, tolerancia - Az iskola oktatási koncepciójának irányelveivel való azonosulás, az iskolai érdekek képviselete


44

Az 1-4. évfolyam és 5-8. évfolyam

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfınöki Kötelezı óraszám a törvény alapján

tantárgyi rendszere és heti óraszámai

1. 9

2. 8

3. 8

4. 7

5. 5

6. 4,5

7. 4

8. 4

-

-

-

-

2

2,5

2

2

4 1 1 1 1

5 1 1 1 1

-/3 4 2 1 1 1

3/5 4 2 1 1,5 1

2,5/5 4,5 2 1 1 1

2,5/5 4 0,5 2 1 1 1

2/5 3 1 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1

2/5 3,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

3

3

3

3

2,5

2,5

2,5

2,5

-

-

-

-

1

1

1

1

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Tantervi modulok- beemelve az alábbi tantárgyak tananyagába: 5.osztály tánc és dráma: magyar 0,5 óra/hét hon és népismeret: történelem 0,5 óra/hét 6.osztály tánc és dráma: hon és népismeret: informatika: egészségtan:

magyar 0,5 óra/hét történelem 0,5 óra/hét informatika 0,5 óra/hét természetismeret 0,5 óra/hét

7.osztály ember és társadalomismeret, etika:

történelem 0,5 óra/hét földrajz 0,5 óra/hét


45

8.osztály mozgókép és médiaismeret. egészségtan:

magyar 1 óra/hét biológia 0,5 óra/hét


46

A 9-10.évfolyam tantárgyi rendszere Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfınöki Fizika Földrajz Biológia Kémia Konyhatechnológia Vendéglátás Gépírás *Egészségügyi ismeretek, környezetkultúra

és heti óraszámai ( „A” óraterv) Éves óraszámok évfolyamonként 9. 4 2 3+3 3 1+1 0,5 1 2,5 1 1 1 1 1 3+3 2+2 1,5+1,5 1+1

*Fakultatív tantárgyak, kötelezıen választható: egészségügyi ismeretek környezetkultúra

10. 4 2 3+3 3 1+1 0,5 1 2,5 1 1 1 1 1 3+3 2+2 1,5+1,5 1+1


47

A pedagógiai még: 58 óra/hét

programunk megvalósításához

szükségünk

lenne

- csoportbontásra (nyelvi, informatikai, technika órák, valamint 910.évfolyamon a pályaorientációt és szakmai elıkészítést, alapozást szolgáló tárgyak) - korrepetálásra - szakkörre A mindennapos testnevelést a fenntartó által biztosított tanulócsoportonkénti 0,5 óra/hét segítségével tudjuk megoldani.


Pedagógiai program