100 év innováció
(0,4%) voltak.49 Észtország tehát a lakosság tekintetében homogén nemzetállamnak minősült, legalábbis Kelet-KözépEurópa más országaihoz képest. A nemzetiségek aránya csak Ausztriában és Magyarországon volt kisebb az észtországinál, ahhoz azonban éppen elegen voltak, hogy a kisebbségi politika kialakítása fejtörést okozzon az ifjú észt állam vezetői számára.50 Már a függetlenségi manifesztumban (1918. 02. 24.) is szerepel a demokratikus állampolgári jogok biztosítása mellett, hogy a köztársaság határain belül élő nemzeti kisebbségek (oroszok, németek, svédek, zsidók) és más népek számára biztosítják jogukat a kulturális autonómiára. 51 A Németország világháborús vereségét követően felállt első észt ideiglenes kormányban helyet biztosítottak a nemzetiségeket képviselő minisztereknek (később nemzetiségi titkárok) is. Ezzel kétségtelenül az volt a céljuk, hogy megnyerjék a kisebbségek támogatását a független észt állam megteremtéséhez, de a
49
Bereczki András: Az észt állam megszületése és a kisebbségek (1917– 1920), Pro Minoritate, 2005/Ősz, 4. 50 Kari Alenius: Ajan ihanteiden ja historian rasitteiden ristipaineissa: Viron etniset suhteet vuosina 1918–1925. Studia Historica Septentrionalia 41. Rovaniemi, Pohjois-Suomen Historiallinen Yhdistys. Societas Historica Finlandiae Septentrionalis, 2003, 24. 51 Bereczki: Az észt állam megszületése, 7.
105