Észt Köztársaság - 100 év innováció

ÉSZT KÖZTÁRSASÁG 100 ÉV INNOVÁCIÓ Szerkesztette Tamm Anne és Tolnai Ágnes

ÉSZT KÖZTÁRSASÁG 100 ÉV INNOVÁCIÓ Szerkesztette Tamm Anne és Tolnai Ágnes

Magyarországi Észt Intézet 2019

Szerkesztette Tamm Anne és Tolnai Ágnes Szerzők: Annika Laats, Becsey Zsolt, Benedek Nóra, Bereczki András, Fülöp József, Kinczler Zsuzsanna, Kollár Ágnes, Kövesdi Lilla, Kubinyi Katalin, Nagy Mariann, Szabó Zsolt, Takács Tímea, Tamm Anne, Tiborcz-Tóth Tünde, Tolnai Ágnes Lektorok: Becsey Zsolt, Bereczki András, Enyedi Zsolt, Fülöp József, Marju Ilves, Kinczler Zsuzsanna, Juhan Kivirähk, Lea Kreinin, Nagy Judit, Tiina Rüütmaa, Nádor Orsolya, Takács Tímea, Joosep Tens, Tiborcz-Tóth Tünde, Víghné-Szabó Melinda

Copyright © 2019 Tamm Anne és Tolnai Ágnes

Jelen kiadvány a jogtulajdonos írásos engedélye nélkül sem részben, sem egészben nem másolható, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással, ideértve a fénymásolást, számítógépes rögzítést vagy adatbankban való felhasználást is!

Kiadja 2019-ben a Magyarországi Észt Intézet.

H-1055 Budapest, Falk Miksa u. 22.

ISBN 978-615-80945-2-8 ii

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A kötet megjelenése és a kötet alapjául szolgáló, 2018. November 23án a Károli Gáspár Református Egyetemen megrendezett Észt Köztársaság – 100 év innováció című nemzetközi konferencia nemcsak a szerzők, előadsók és a szerkesztők érdeme.

Ezúton megköszönjük a segítséget mindazoknak, akik hozzájárultak mind a kötet, mind a konferencia létrejöttéhez.

A Károli Gáspár Református Egyetemen a 2015/2016-os tanévtől indulnak észt nyelvi kurzusok. A szervezésért, a lehetőségért szeretnénk köszönetet mondani Papp Gábornak, az egyetem Idegen Nyelvi Lektorátusának vezetőjének.

A kötet tanulmányainak szöveggondozásáért, lektorálásáért külön köszönet illeti Dr. Becsey Zsoltot, Dr. habil. Bereczki Andrást, Dr. Enyedi Zsoltot, Dr. Fülöp Józsefet, Marju Ilvest, Dr. Kinczler Zsuzsannát, Dr. Juhan Kivirähkt, Kollár Ágnest, Dr. Lea Kreinint, Nagy Juditot, Nagy Gergelyt, Dr. Tiina Rüütmaat, Dr. habil. Nádor Orsolyát, Takács Tímeát, Joosep Tenst, Dr. Tiborcz-Tóth Tündét és Dr. VíghnéSzabó Melindát.

Köszönet illeti a konferenciának helyet adó Bölcsészettudományi Kar vezetését és az egyetem munkatársait a helyszín biztosításáért, a technikai és adminisztratív, szervezési segítségnyújtásért, különösen Dr. iii

habil. Sepsi Enikőt, dr. Sepsey Gábort, Sziki Ágnest, Dr. Becsey Zsoltot, Szabó Józsefet, Szőke Jánost és Zsiga Ádámot.

Az

észt

kurzusok

diákjainak

folyamatos

segítségnyújtása,

rendelkezésére állása példaértékű volt, ezért szeretnénk megköszönni Valeria Fedorovának, Kollár Ágnesnek és Nagy Gergelynek, valamint Károli-ösztöndíjas hallgatóinknak, Cseh Luciának, Geri Klárának, Jakó Nikolettnek, Széll Katalin Ildikónak és Velenczei Mártonnak a konferenciával kapcsolatos segítségnyújtást.

2019. május 5.

Tamm Anne és Tolnai Ágnes

iv

TARTALOMJEGYZÉK

Kubinyi Katalin Búcsú Mai Bereczkitől (1929–2018) ....................................................... 1 Annika Laats Csongorról Észtországba ...................................................................... 17 Tamm Anne – Ágnes Tolnai 100 éves az Észt Köztársaság – Észország 2017. évi soros elnöksége . 24 Becsey Zsolt Észtország gazdasági fejlődése és felzárkózási kísérlete az Európai Unióban a magyar törekvések fényében ............................................... 43 Bereczki András A két világháború közötti Észt Köztársaság kisebbségi politikájáról . 101 Benedek Nóra Az észt–magyar kulturális kapcsolatok 100 éve.................................. 130 Fülöp József Arvo Pärt zenéje az újabb szakirodalom tükrében ............................. 155 Kinczler Zsuzsanna Az észt dalos ünnepek.......................................................................... 174

v

Kollár Ágnes Észt tananyagok és jó gyakorlatok átvételi lehetősége felnőttek magyar mint idegen nyelv oktatásába .............................................................. 187 Kövesdi Lilla Dóra Az ünnepek jelentőségeinek változásai 1970 és 1989 között Észtországban és Magyarországon..................................................... 219 Nagy Mariann Az észt gyermekirodalom: a hétköznapiság megjelenése, megjelenítése az észt kortárs gyermekirodalomban .................................................. 246 Szabó Zsolt A parlament és a jogalkotás Észtországban ....................................... 275 Takács Tímea Irodalmi modernség és nemzedékei az észt és magyar irodalomban a 20. század első felében ........................................................................ 293 Tiborcz-Tóth Tünde Nyelvi interferencia egy óvodáskorú magyar–észt bilingvis gyermek nyelvi produkciójában ......................................................................... 316 Affiliáció .............................................................................................. 347

vi

100 év innováció

Kubinyi Katalin Búcsú Mai Bereczkitől (1929–2018)

2018. július 31-én elhunyt szeretve tisztelt tanárunk és kollégánk, Bereczki Gáborné Mai Kiisk, az észt nyelv és kultúra fáradhatatlan magyarországi képviselője és népszerűsítője.

1

100 év innováció

Mai (hivatalosan: Maimo, néhol: Maimu) Kiisk 1929. február 27-én született a Pärnu megyei Koonga járásbeli Pikavere falu Kalama nevű tanyáján. Nem messze ide találhatók a környék legfőbb nevezetességének, a X–XII. századi soontaganai földvárnak a maradványai; a feltevések szerint ez a vidék lehetett az egykori Läänemaa délebbi felét uraló Soontagana törzs központi területe. Mai egy óráján megemlítette, hogy a családi hagyomány szerint a soontaganai királyok (Lett Henrik kifejezésével: princepsek) között megtalálhatók voltak az ő anyai ági ősei is.

Az észt nemzeti emlékezet számon tartja anyai nagybátyját, a költő és katona Mihkel Lüllt (1884–1941), aki a legenda szerint 1917 tavaszán egy küldöttség tagjaként a szó szoros értelmében úgy az asztalra csapott a petrográdi miniszterelnöki irodában, hogy

az

Ideiglenes

területegyesítésre meghatározva

Kormány

vonatkozó

ezáltal

a

meghajolt

követelése

majdani

az

észtek

előtt,

máig

független

Észtország

kiterjedését.1 Az észt Wikipediából megtudhatjuk azt is, hogy

1

Järvelaid, Peeter: Vabadussõja kangelastest ja ilmasõja ohvritest. – Eesti Elu Nr. 25/2012. http://eestielu.com/en/opinion/112-opinion-arvamus/367vabadusoja-kangelastest-ja-ilmasoja-ohvritest.

(Felkeresés: 2018. szeptember 6.)

2

100 év innováció

Mai felmenői közül került ki Koonga járás első észt jegyzője.

Pikavere maga többek között archaikus útszéli kőkerítéseiről híres, amelyek a szovjet korszakban igen megrongálódtak; helyreállításuk nagyrészt a Mai és családja által pár évtizede kezdeményezett faluszépítő kalákák érdeme.2 Mai orosz nyelv és irodalom és észt mint idegen nyelv szakot végzett Tartuban (1953), ahol olyan diáktársai voltak, mint Paul Kokla (1929), Tiiu Kokla (1932), Lennart Meri (1929–2006) vagy Ellen Niit (1928–2016), és olyan tanárai, mint a híres szlavista és poliglott Villem Ernits (1891–1982). 1953–1956 között ugyanott oroszt oktatott észt diákoknak és észtet más anyanyelvű kollégáinak, köztük Jurij Lotmannak (1922–1993), s ezzel egyidejűleg Paul Aristénél (1905–1990) általános nyelvészetet és skandinavisztikát tanult. Utóbbi tanulmányait 1958–1959-ben a leningrádi egyetemen folytatta.

Bereczki Gáborral (1928–2012), az akkori leningrádi aspiránssal s leendő tanársegéddel, az ELTE Finnugor

2

Soosaar, Mark: Avalik kiri keskkonnaminister Jaanus Tamkivile seoses Pikavere külaga. – Pärnu Postimees, 2010. május 11., 11. oldal. https://parnu.postimees.ee/261127/avalik-kiri-keskkonnaminister-jaanustamkivile-seoses-pikavere-kulaga. (letöltés: 2018. szeptember 6.); Vastused = Vastused Pärnu kooliõpilase Marit Mathieseni küsimustele. [A Mai Bereczki által adott interjú szövege.] Kézirat. É. n., h. n.

3

100 év innováció

Tanszékének későbbi professzorával 1957 januárjában 3 kötött házasságot. A család 1959-től kezdve Magyarországon élt, a nyarakat azonban a Kalama tanyán töltötték. Nem hiszem, hogy lenne a hazai finnugrisztikai berkekben bárki – talán a legfiatalabbakat kivéve –, aki ne hallotta volna ennek a helynek a dicséretét akár a lakóitól maguktól, akár a náluk megforduló kollégáktól. Az én szememben az elbeszélések alapján idővel már-már mitikus

jelentőségűvé nőtt: egy, a

miénkkel

párhuzamos, idilli világ, egy különleges észt–magyar univerzum középpontjává.

Tudvalevő, hogy Bereczki Gábor itt érezte magát a világon legjobban,4 de vajon hogy állt a kétlakisággal Mai? Egyetérthetünk Sirató Ildikóval, aki a Mai 70. születésnapjára készült emlékfüzethez írt előszavában5 úgy véli: sokszor nehéz lehetett neki hazája szinte egyedüli képviselőjeként a magyar világban,

de

ezeket

a

tapasztalatokat

humorral

és

életbölcsességgel a maga és mások javára tudta fordítani.

3

Bereczki Gábor: A Névától az Urálig. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszéke, 1994. 50. oldal 4 Bereczki Gábor: Ha visszatekintek... – ”Nekünk ajtó vagy hazád szívébe”.

Emlékfüzet Bereczki Gábor tiszteletére. Magyar–Észt Társaság, Budapest, 2013. 84–86. o.

5 Sirató Ildikó: Betűbokréta Mainak. Kézirat. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest, 1999.

4

100 év innováció

Egyszer egy tanszéki rendezvényen mély átéléssel jelentette ki: „nekem Magyarország az otthonom”. A szülőfalujáról egy interjúban6 elmondta, hogy a gyermekkori táj, a fák, házak, illatok és emberek emléke állandóan benne él, arra a kérdésre pedig, hogy miben jobb Pikavere Budapestnél, így felelt: „Ez a két hely oly mértékben különbözik egymástól, hogy nem lehet őket összehasonlítani”. Talán nem téved Sirató, amikor felteszi: azzal, hogy tanítványaiban felkeltette a vágyat Észtország iránt, alkotó erővé transzformálta saját honvágyát. 7 Mai 1960-tól 1991-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Nyelvi Intézetében oktatott orosz nyelvet, 1976-tól docensi minőségben. Ezalatt társszerzőként számos nyelvi jegyzet és egyetemi tankönyv írásában vett részt, és kulturális műsorokat szervezett a hallgatók bevonásával. Talán mondani sem kell, hogy ezeken nemcsak orosz, hanem észt irodalmi művek is elhangzottak. Kiváló munkájáért 1981-ben és 1988ban kitüntették.

Az ELTE Finnugor Tanszékére 1966-ben került megbízott előadóként Lakó György tanszékvezető egyetemi tanár hívására,

6

Vastused = Vastused Pärnu kooliõpilase Marit Mathieseni küsimustele. [A Mai Bereczki által adott interjú szövege.] Kézirat. É. n., h. n.

7 Sirató i.m.

5

100 év innováció

és ez a munkakapcsolat megszakítás nélkül ritka hosszú ideig, a nyugdíjkorhatáron is messze túlnyúlva, majdnem 45 évig tartott.

Nemcsak a finnugor, majd finn és észt szakos hallgatókat oktatta észtre generációkon át, hanem fiatalabb kollégáit is, az alkalmi tanítványok, vendéghallgatók, külső munkatársak sokaságáról nem is beszélve. Mindezt magas óraszámban, nemritkán merő elhivatottságból, teljesen ingyen. Természetesen alapvető szerepe volt az észt szakos képzés (1994-től program, 1999-től önálló szak) tantervének kidolgozásában is.

Emlékezetesek a Finnugor Tanszéken, az ELTE tanári klubjában és

másütt rendezett észt

irodalmi műsorai,

amelyekben ismert írók, költők, műfordítók és színészek mellett a tanszék tanárai és diákjai is közreműködtek – áll egy Havas Ferenc

tanszékvezető

által

jegyzett

2008-as

iratban.

Hozzátehetjük: arra is volt példa, hogy külkereskedelem és diplomácia szakos hallgatóival pótolta a létszámhiányt, ha egyegy nagyobb szabású műsorához a mi kapacitásunk nem bizonyult elégnek – és a közgazdász erősítés példásan helytállt a bölcsészkari pódiumon.

Mait mint tanárt elsősorban az vezérelte, hogy az észt nyelv és kultúra számára minél több lelket megnyerjen, és ebben semmi nem akadályozta meg. Nem számított, hogy kötelező 6

100 év innováció

vagy fakultatív óráról, egy vagy több főből álló csoportról volte szó, sem az, hogy a tananyagot – megfelelő kézikönyvek híján– neki kellett óráról órára előállítania, és tömött táskájában a Fővám (akkori nevén: Dimitrov) tér és a Piarista köz (akkori néven: Pesti Barnabás utca) között ingázva egyik munkahelyéről a másikra cipelnie.

A tanszéki oktatók és más érdeklődők számára Eesti Keele Ring (Észt Nyelvkör) néven indított tanfolyamot, ahova az 1986/87-es tanévben engem is meghívott. Máig hálás vagyok neki ezért. Meglehetős rendszerességgel kb. tizenöt éven át jártam ezekre a felszabadult hangulatú, üdítő órákra, egy darabig Varga Judit, később Kovács Magdolna, Nagy József, Schiller Erzsébet, Simon Valéria és mások társaságában.

Az elsődleges cél szépirodalmi és publicisztikai szövegek olvasása és fordítása volt, de tartalom és forma viszonyának elmélyült elemzése minduntalan élénk beszélgetésbe és a lehető legkülönfélébb tárgyú eszmecserékbe csapott át. Különösen igaz volt ez akkor, amikor a glasznoszty időszakának eseményeit követtük nyomon, a lehetséges következményeket latolgatva, a korabeli újságok és folyóiratok (Kodumaa, Rahva Hääl, Sirp ja Vasar, Vikerkaar stb.) cikkei, ill. az általuk közölt tiltakozások, felhívások, kiáltványok alapján. Közben, hogy művészi 7

100 év innováció

élményben is legyen részünk, Mai Marie Under, Ellen Niit és mások verseit, valamint Tuglas Lembituját olvastatta velünk. A nyelvgyakorláshoz szórakoztató feladatokat talált ki; egyik kedvencem a ”kérdésekkel való bombázás” volt (egy kiadott szöveg

alapján

kiagyalnunk),

kérdések a

másik

végeláthatatlan pedig

az,

sorát

amikor

kellett kijelölt

szövegmondatokból tetszőleges új szöveget kellett első nekifutásra összehoznunk; ez néha frenetikus eredményre vezetett.

Mint Sirató8 is említi, Mai tanítás melletti másik nagy erőssége a rábeszélés volt. Mindenkit, még a gyanútlan kívülállót is képes volt fordítási munkára befogni, irodalmi műsorban való szereplésre rávenni, órán és órán kívül észtül szóra bírni. Az ellenkezőket, szabódókat, kibúvót keresőket állhatatos türelemmel, szelíd erőszakkal, hosszú, átható pillantással és érveinek kitartó ismétlésével szerelte le.

Igen jellemző például az az eset, amelyről Zaicz Gábor számolt be: őt és néhány hallgatótársát Mai arra biztatta, hogy Az észt irodalom kistükrébe vállaljanak fordítást. Zaicznak egy kétfelvonásos dráma jutott, és bár a feladat „erején felüli” volt,

8

Sirató i.m.

8

100 év innováció

végül elvégezte a rárótt penzumot. 9 Egybecseng ezzel Fehérvári Győző visszaemlékezése a XX. századi észt lírakötet keletkezéséről: „Elhatároztuk, a legjobb magyar költőket nyerjük meg a versek végleges formába öntésének, és célkitűzésünk – hála Mai végtelen türelmének, akaraterejének és hihetetlen (két)nyelvi felkészültségének – sikerrel is járt.”10 Ha Mai szerkesztői munkásságának későbbi termékeit vesszük szemügyre, szintén azt tapasztaljuk, hogy neves műfordítókból, koszorús költőkből, idősebb és fiatalabb kollégáiból, volt és aktuális tanítványaiból, magyarországi észtekből és másokból 20-30

főt

számláló

fordítógárdát

sikerült

hozzájuk

mozgósítania.

A példák tovább szaporíthatók a Mai által szervezett műsoros estek szereplőinek köréből is. Hányan fogadkoztak, hogy ők ugyan nem fognak közönség előtt szavalni vagy színdarabot játszani, mígnem Mai hatására beadták a derekukat, és szorgalmasan készülni kezdtek a próbákra…

Mai nevéhez számos mindnyájunk által jól ismert észt tárgyú mű fűződik. Bereczki Gáborral és Fehérvári Győzővel ő 9

Zaicz Gábor: In memoriam Bereczki Gábor (1928–2012). – Folia Uralica Debreceniensia (2012) 19: 255–259.

10 Fehérvári Győző: Bereczki Gábor, az irodalmár. – Bereczki Gábor Emlékülés. Nyelvtudományi Közlemények (2013) 201: 438–443. 441. oldal

9

100 év innováció

válogatta és gondozta a már említett Észt költők. Huszadik századi észt líra c. antológiát (1975). Ő válogatta és szerkesztette az Észtország a fordulat előtt (1992) és az Észtország a fordulat után (1994) c. cikkgyűjteményeket (az előbbit Bereczki Urmasszal közösen). Válogatta, szerkesztette, és jegyzetekkel látta el a Harangok halk kondulása. Huszadik századi észt líra c. kétrészes gyűjteményt (2000), melyet Észtországban az év legszínvonalasabb fordításkötetének választottak, valamint a Bábjából kikelő pillangó. Minták a századvégi észt rövidprózából c., ugyancsak kétrészes antológiát (2002).

De ennél is nagyobb volt a része az észt folklór és szépirodalom

magyarországi

megismertetésében,

hiszen

mindent megtett, hogy a műfordítások megszületését elősegítse.

Elégséges segédeszköz híján sokan fordultunk hozzá, és ő élő nagyszótárként és lexikonként állt a rendelkezésünkre, mindig készen a konzultációra, a grammatikai, szemantikai, stiláris problémák négyszemközt vagy telefonon történő, hosszas és alapos körüljárására.

Kijelenthetjük: ha egy észt szöveg magyarra lett ültetve, az az esetek jelentős részében nemcsak a magyar fordító érdeme volt, hanem az övé is. (Talán ezért is nevezhette Árpás Károly (Hét 10

100 év innováció

kérdés) a Kalevipoeg Bereczki Gábor-féle nyersfordítását „családi fordításnak”.11) Megjegyzendő, hogy nyersfordítóként Mai a magyar irodalom észtországi megismertetésében is szerepet vállalt.12 Az észtből készült műfordítások révén teljesebb lett a magyar világirodalom,

mondhatjuk

Domokos

Péter

szavát

parafrazeálva.13 Ez nem történhetett volna meg Mai közvetlen és közvetett

hozzájárulása

nélkül.

Pusztay

ugyanezt

így

fogalmazza meg: a magyar olvasóközönség Bereczki Gábor és az ő révén ismerkedhetett meg az észt irodalom legjelentősebb alkotásaival, az észt történelemmel és kultúrával. 14 Érdemes felidéznünk a Finnugor Életrajzi Lexikon 15 Mai Kiisk c.

11 Kreutzwald, Friedrich Reinhold:

Kalevipoeg. Észt nemzeti eposz. Bereczki Gábor és Kiisk Mai nyersfordításának felhasználásával eredetiből fordította, a bevezetőt és az utószót írta, valamint a jegyzeteket gondozta Árpás Károly.

Hungarovox, Budapest, 2012.

12 Klettenberg, Reet: Bereczki Gábor és Észtország. – Bereczki Gábor Emlékülés. Nyelvtudományi Közlemények (2013) 201: 433–438.

13 Domokos Péter: Bereczki Gábor 70 éves. In: Kiss Gabriella & Klima László (szerk.): Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére.

Urálisztikai Tanulmányok 8. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest, 1998. 5. oldal.

14 Pusztay János: Bereczki Gábor búcsúztatására. – ”Nekünk ajtó vagy hazád szívébe”. Emlékfüzet Bereczki Gábor tiszteletére. Magyar–Észt Társaság, Budapest, 2013. 24–28.

15 Domokos Péter (szerk.): Finnugor Életrajzi Lexikon. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

11

100 év innováció

szócikkét is, amely szerint ő áll a magyarországi újabbkori észt filológia

hátterében.

Leszögezhetjük

tehát,

hogy

Mai

kultúrmissziót teljesített, és maradandót nyújtott tanárként, szerkesztőként,

hiánypótló

forrásművek

összeállítójaként,

valamint a fordítókat segítő „háttérember” és nyersfordító „hálátlan, igen-igen kevéssé értékelt szerepében”16 egyaránt.

Küldetése új dimenziókat nyert a Magyar–Észt Társaság 1990-es megalakulásával, hiszen vezetőségi tagként számtalan társasági rendezvény és több műfordítói pályázat szervezéséből vette ki a részét. Észtországban 1989-ben a Nyílt Észtország Alapítvány díjával, 2005-ben a Terra Mariana Keresztje rendjel III. fokozatával tüntették ki. Budapesten 2009-ben a Magyar Felsőoktatásért

Emlékplakettet,

valamint

a

magyar–észt

kapcsolatok fejlesztésében végzett munkájáért a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet adományozták neki.

Tevékenységének sok folytatója van: fiai, Bereczki Urmas (1957) és Bereczki András (1962); tanítványai és azok tanítványai; sőt, a munkába már bekapcsolódtak Bereczki András tanítványai is.

16

Bereczki Gábor: Hogyan és miért lettem az észt irdodalom fordítója? – Szovjet Irodalom (1988) 14/1: 128–9. 129. oldal

12

100 év innováció

Végül hadd emlékezzem Maira úgy, ahogy most is megjelenik előttem: elegáns kosztümben, a hozzá illő, pasztell színű selyemsállal. Szemüvegét az olvasáshoz leveszi, a papírt a szeméhez emelve, közelről fürkészi. Mellette a földön súlyos, papírkötegekkel, dossziékkal, könyvekkel megrakott táskája, abból húzza elő egymás után a gondosan legépelt, kézzel javítgatott és kiegészítgetett (később viszont már egyre inkább: fénymásolt)

verseket,

prózarészleteket,

újságkivágásokat,

könyvfejezeteket. Hallom, ahogy a tanszéki összejöveteleken fel-felharsan, de mindjárt el is áll jellegzetes, kitörni készülő, ám az utolsó pillanatban mindig visszafogott nevetése. Látom és hallom, ahogy társalog: csodálatra méltó udvariassággal és megfontoltsággal, a másikat soha félbe nem szakítva, ellenben a másik általi félbeszakításokat mindenkor rezzenéstelen arccal tűrve, mindkét nyelven a lehető legválasztékosabb stílusban.

Gyakran eszembe jut egy történelmi pillanat is, amely mély nyomot hagyott bennem, noha paradox módon utólag már nem tudom időzíteni. Vagy 1991 márciusában történhetett, mikor a népszavazás elsöprő többséggel Észtország függetlensége mellett döntött, vagy 1991 szeptemberében, amikor a végóráit élő Szovjetunió, majd az ENSZ elismerte az észt függetlenséget.

(Augusztus 20-án, a függetlenség de facto visszaállításának 13

100 év innováció

napján nem történhetett, mert akkor nem volt tanítás.) Észt órán ültem többedmagammal a régi, Piarista közbeli tanszéki „tánctermünkben”, amikor nyílt az ajtó, és Bereczki tanár úr jelentőségteljes arckifejezéssel az asztalfőn ülő feleségéhez lépett. „Oleme vabariik (Köztársaság vagyunk)” – jelentette be határozottan, egyszersmind szemlátomást megilletődve. Mai erre a hírre szótlanul felállt, és kinyújtotta a kezét. A Bereczki házaspár ünnepélyesen kezet fogott, majd egy rövid pillantra némán megölelték egymást. Utána a tanár úr kiment, de hogy az óra hogyan folytatódott, arra nem emlékszem. Mind e meglepő és megható jelenet hatása alatt voltunk. Nemhogy érdeklődni vagy gratulálni, még megszólalni sem mertünk, nehogy megzavarjuk a teremben beállt csöndet, az egyszerre bensőséges és emelkedett hangulatot.

Kedves Mai, nyugodj békében! Szeretettel őrizzük az emlékedet.

14

100 év innováció

IRODALOM Bereczki Gábor: Hogyan és miért lettem az észt irdodalom fordítója? – Szovjet Irodalom (1988) 14/1: 128–9.

Bereczki Gábor: A Névától az Urálig. Berzsenyi Dániel Főiskola Uralisztikai Tanszéke, Szombathely, 1994.

Bereczki Gábor: Ha visszatekintek... – ”Nekünk ajtó vagy hazád szívébe”. Emlékfüzet Bereczki Gábor tiszteletére.

Magyar–Észt Társaság, Budapest, 2013. 84–86. o.

Domokos Péter (szerk.): Finnugor Életrajzi Lexikon.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Domokos Péter: Bereczki Gábor 70 éves. In: Kiss Gabriella & Klima László (szerk).: Ünnepi könyv Bereczki Gábor 70. születésnapja tiszteletére. Urálisztikai Tanulmányok 8. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest, 1998. 5. oldal.

Fehérvári Győző: Bereczki Gábor, az irodalmár. – Bereczki Gábor Emlékülés. Nyelvtudományi Közlemények (2013) 201: 438–443.

Hét kérdés = Az észt nemzeti gondolat megalapozása. 7 kérdés Árpás Károlyhoz, a Kalevipoeg fordítójához. – SzegediLap 2012/2. http://www.szegedilap.hu/cikkek/irodalomtortenes/7-kerdes-arpas-karolyhoz.html. (letöltés: 2018. szeptember 6.)

Järvelaid, Peeter: Vabadussõja kangelastest ja ilmasõja ohvritest. – Eesti Elu Nr. 25/2012.

15

100 év innováció

http://eestielu.com/en/opinion/112-opinion-arvamus/367vabadusoja-kangelastest-ja-ilmasoja-ohvritest.

(Felkeresés: 2018. szeptember 6.)

Klettenberg, Reet: Bereczki Gábor és Észtország. – Bereczki Gábor Emlékülés. Nyelvtudományi Közlemények (2013) 201: 433–438.

Kreutzwald, Friedrich Reinhold: Kalevipoeg. Észt nemzeti eposz. Bereczki Gábor és Kiisk Mai nyersfordításának felhasználásával eredetiből fordította, a bevezetőt és az utószót írta, valamint a jegyzeteket gondozta Árpás Károly.

Hungarovox, Budapest, 2012.

Pusztay János: Bereczki Gábor búcsúztatására. – ”Nekünk ajtó vagy hazád szívébe”. Emlékfüzet Bereczki Gábor tiszteletére. Magyar–Észt Társaság, Budapest, 2013. 24–28.

Sirató Ildikó: Betűbokréta Mainak. Kézirat. ELTE Finnugor Tanszék, Budapest, 1999.

Soosaar, Mark: Avalik kiri keskkonnaminister Jaanus Tamkivile seoses Pikavere külaga. – Pärnu Postimees, 2010. május 11., 11. oldal. https://parnu.postimees.ee/261127/avalikkiri-keskkonnaminister-jaanus-tamkivile-seoses-pikaverekulaga. (letöltés: 2018. szeptember 6.)

Vastused = Vastused Pärnu kooliõpilase Marit Mathieseni küsimustele. [A Mai Bereczki által adott interjú szövege.]

Kézirat. É. n., h. n.

Zaicz Gábor: In memoriam Bereczki Gábor (1928–2012). – Folia Uralica Debreceniensia (2012) 19: 255–259.

16

100 év innováció

Annika Laats Csongorról Észtországba

1887.

május

11-én,

Felvidéken,

Veskócon

született

dédnagyapám, Kása Ferdinánd. Sárospatakon tanult a teológián, Kárpátalján, Csongoron lett református lelkész, 62 évet szolgált ugyanott. Amikor a csongori temető bejárata mellé temették, majdnem az egész temető az ő „temetvényeiből” állt.

A halála 1983 júniusában következett be. Akkorra terveztük a szokásos utunkat Észtországból Kárpátaljára, édesanyám hazájába. Tudtuk, hogy közeledik a halála, de két nap telt el, míg a

sárga

Ladánkkal

végigutaztunk

az

akkori

szovjet

köztársaságokat: Lettországot, Litvániát, Fehéroroszország hosszúútjait és a végén Nyugat-Ukrajnát. Azt hittük, éppen a temetésre érünk oda. Dédnagyapám akkorra már rég csak feküdt, nem ismerte meg a körülötte levőket, szótlanul lélegzett.

Mintha már jó ideje félig odaát lett volna. Mi valahol Lettországban lehettünk, mikor ágyában hirtelen megszólalt: ,,Még kire várunk?” Mondták neki, hogy jön az unokája, Judith

17

100 év innováció

a családjával. Megérkeztünk, és az éjjel hazahívta a mennyei Atya.

Mi is hazaértünk. Az évnek 11/12 részét Észtországban éltük, de utólag úgy tűnik, ugyanannyi emlékem van a kárpátaljai gyerekkoromról, arról a tömör 1/12-ről, amit az ottani otthonban töltöttünk.

13 éves voltam a dédnagyapám halála idejében, és e hosszú, két napig tartó temetésen többet sírtam, mint valaha előbb.

Először találkoztam a halállal. Tömegesen jöttek gyászolók, és köztük sírtam én is. Egyszer csak ott állt előttem Asszonyi Istvánné, Lenke néni. Jól ismertem. Az ő gyermekei is ott éltek Tallinnban, az ő férje, Asszonyi István, rákosi református lelkész volt, az, aki pici koromban megkeresztelt engem.

Megállt előttem Lenke néni összetett kézzel, és csodálkozva kérdezte tőlem: „Annika, te miért sírsz??’’ Olyan őszinte ámulat volt a hangjában, hogy a mai napig előttem van ez a pillanat a csongori templom udvarán. Teljesen megdöbbentem: hogyhogy miért sírok? Hogy nem érti? Hiszen meghalt a dédnagyapám! Itt mindenki sír! Lenke néni nem sírt, ő azt mondta, nem kell sírni, mert Krisztus legyőzte a halált.

18

100 év innováció

Néha most is sírok, de a könnyek akkor apadnak el, mikor rájövök, hogy Krisztus a halállal együtt legyőzte a bűneimet is, és magára vette a bántalmakat és a nyomorúságot.

Akkor, 1983-ban, még senki sem sejtette, hogy a csongori Tisztelendő úr dédunokája, reformátusnak keresztelt magyarészt kisleány egyszer evangélikus lelkész lesz Észtországban.

(Evangélikus lettem, mivel nincs Észtországban református egyház.)

35 évvel később itt, Észtországban, alig sejti valaki családomon kívül, milyen jelentősége van az életemben a Csongoron töltött heteknek-hónapoknak, az icipici parókia hangulatának, az ottani emberek melegszívűségének és leginkább a dédszüleim hitének, szeretetének.

Ezt az utolsó mondatot leírván egy pillanatig haboztam.

Melyiket írjam elsőnek? A hitet vagy a szeretetet? Rájöttem, hogy bennük, különösen dédnagymamában, aki közelebb állt a gyerekekhez, a kettő –a hit és a szeretett– teljesen elválaszthatatlan volt.

Nagyon szerettük egymást és ragaszkodtunk egymáshoz.

Sokáig azt mondtam, hogy a legjobb barátnőm 73 évvel idősebb nálam. Leveleztünk, szárított tátogót is küldött borítékban. Még megvan a fiókomban. Mikor már idősebb volt dédnagymamám, 19

100 év innováció

és a faluról beköltözött Munkácsra nagyszüleimhez, órákig ültünk a szobájában egy régi kerek asztalnál és beszélgettünk. ,,Szeresd az Istent, szeresd a felebarátodat’’ – ez volt az élete mottója. Ez volt az első és sokáig az egyetlen Ige-vers, amit hallottam, amit lélegeztem, amit tapasztaltam, és ami átölelt engem.

Akkor még nem tudtam, milyen jelentősége lesz ezeknek a szavaknak az életemben és szolgálatomban. Akkor csak fogadtam a tiszta, határtalan szeretetet és minden porcikámmal éreztem, mit jelent a hit, a béke és a kegyelem. Ezt tanultam Csongoron és Munkácson, ezt éreztem 1981-ben az első magyarországi

látogatásomkor

mikor

dédnagymamám

testvéreivel, Seres Béla es Seres Zoltán református lelkészekkel ismerkedtem meg. Micsoda áldás volt ez egy serdülő észtmagyar gyerek számára!

Most ez a gyerek pedig felnőtt, és az Úr szolgálóleányaként gyakorlaton

van.

Úgy

érzem,

Isten

olyan

bőségesen

ajándékozott meg gyerekkoromban, úgy árasztotta reám kegyelmét később is, hogy én sem fösvénykedhetem. ,,Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak.” (Lk 12:48). És nem kerülhetem ki a nehéz kérdéseket. Rájöttem, hogy a szeretet gyakran kockáztatást is jelent, rizikót és felelősségteljes 20

100 év innováció

döntéseket, amelyekben tévedhetek, de amelyek előtt szemet hunyni még nagyobb vétek lenne.

Tavaly előtt egy kétgyermekes szíriai muszlim családot fogadtunk be gyülekezetünkbe. Háborús menekültek, nagy családot veszítettek el odahaza. Mikor egy évvel ezelőtt sok szíriai tovább vándorolt Észtországból Németország felé, ők maradtak. Azt mondták, itt a gyülekezetben új családra találtak.

Jönnek velünk a templomba és elfogadják az áldásunkat. Mikor tavaly műtéten voltam, sms-t küldött az anyuka. Azt üzente, imádkozik értem. Tudjuk, hogy egy Istenünk van, még ha másképpen is fogunk fel sok dolgot.

A gyülekezetünk munkájának egy különleges része a halottan született gyerekek családjainak támogatása és gyászmunka. Hét évvel ezelőtt alakítottunk ki a templomunk mellé egy emlék- és temetkezési helyet a kisbabák számára. Országszerte a kórházakban tanítjuk a bábákat és nővéreket, miképpen lehet kezelni a gyermek halálát és támogatni a gyászoló családot.

Fél évvel ezelőtt egy televíziós élőadásban nagy vita közepette felszólaltam a homoszexuális emberek védelmében.

Nem létezik, hogy az Urunk úgy kezelné őket, ha itt járkálna közöttünk, mint ahogy mi ezt tesszük: másodrangú embereknek, lenézve, kitaszítva, megalázva beszelve róluk, mintha nem is 21

100 év innováció

lennének Isten teremtményei. Jézus korában leprásokat kezelték úgy, Ő pedig közéjük lépett.

Tudatában vagyok annak, hogy tévedhetek, de megigazult bűnösként, nap mint nap kegyelemből élve tőlük sem tagadhatok meg a kegyelmet. Hiszen amúgy is nem egy könnyű része jutott nekik.

Mikor emiatt heves viták és szidások közé kerültem az egyházban, drága aggódó édesanyámnak azt mondtam, hogy csongori növendékként másképp nem tehettem. Ott, a szeretet keblében tanultam ezt, kiskoromban ragadt reám, hogy az Isten szeretete mértéktelen. Őbenne bízom, és ha tévedek, akkor is Ő a reménységem.

Munkácson tanultam meg a Miatyánkot. Tíz éven át magyarul mondtam el elalvás előtt itt, Észtországban is. Majd csak jóval később tudtam meg, hogy hangzik észtül.

Most már persze egyre inkább halványodik a magyar nyelvtudásom. Nem járunk nyaranta Kárpátaljára, ott fekszenek a csongori és munkácsi temetőkben a dédszülők és a nagyszülők is. Észtül szolgálok az Észt Evangélikus Egyházban, és nagyritkán imádkozom, beszélek vagy olvasok magyarul.

22

100 év innováció

Demens emberek között szolgálva láttam, hogy ha az ember már alig-alig emlékszik valamire, gyerekkorából még mindig, „felbukkanhat” egy-egy dal vagy vers.

Mikor majd életem végére járok, valószínűleg megint majd csak magyarul fogom tudni a Miatyánkot. Övé az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.

23

100 év innováció

Tamm Anne – Ágnes Tolnai 100 éves az Észt Köztársaság – Észország 2017. évi soros elnöksége

A Károli Gáspár Református Egyetemen 2018. november 23án tartott konferencia előadásait tartalmazó kötetet az Észt Köztársaság kikiáltásának 100. évfordulójának szenteljük. 17 A konferencia címe: Észt Köztársaság – 100 év innováció. A kötet zárásának évében, 2019-ben Észtország két választásra készül, a nemzeti és az európai parlamenti választásokra. A jeles évforduló előtt két kötettel tisztelgünk. A magyar nyelvű kötet tágabb témákat tartalmaz és főleg Észtország és Magyarország kulturális kapcsolataival foglalkozik. Az angol nyelvű kötet főként Észtország társadalmi és gazdasági kérdéseit prezentálja.

A kötetek bevezetője azzal az időszakkal foglalkozik, amikor két éve Észtország a soros elnöki tisztséget töltötte be az Európai 17

L. Észt Köztársaság – 100 év innováció konferencia, http://www.kre.hu/btk/index.php/1084-eszt-koztarsasag-100-evinnovacio-konferencia.html 24

100 év innováció

Unióban. Észtország soros elnökségének programja átfogóan igyekezett felvázolni az Európai Unió számára megoldandó feladatokat,

azonban

a

tagállamok

közötti

nézet-

és

érdekkülönbségek miatt a fél éves terminus nem volt elégséges arra, hogy minden területen előrelépések történjenek. Az észt soros elnökség felhívta a figyelmet a digitalizáció fontosságára és arra, hogy az ezzel kapcsolatos kérdések tárgyalása, kezelése összeeurópai prioritás.

ANGOL NYELVŰ KÖTET TANULMÁNYAI18 Az angol nyelvű kötetben gazdasági szempontból vizsgálja Észtországot Csillik Péter és Forgács Anna Észtország 20002018 közötti gazdasági teljesítményéről és versenyképességéről szóló tanulmányában (angol nyelvű kötetünkben, On Estonia’s Economic Performance and Competitiveness in the Period of 2000-2018). A szocialista gazdasági modellről a kapitalistára váltó ország ma megbízható, korrupciómentes, szorgalmas, takarékos, előre tekintő, nem balkáni, poszt-szocialista ország, fiatal népességgel és jelenleg az 1985-2016 közötti időszak átlagos egy főre jutó német GDP-jének valamivel több, mint 18

Az angol nyelvű kötet elérhető a http://www.esztorszag.hu/cikk/therepublic-of-estonia-100-years-of-innovation oldalon.

25

100 év innováció

feléhez, 56%-ához közelít. Észtország a vizsgált időszak éveinek többségében költségvetési többletet ért el, és ezáltal az államháztartás adósságát alacsonyan tartotta, miközben vonzotta a külföldi tőkét úgy, hogy a nettó működőtőke beáramlás értéke meghaladta a folyó fizetési mérleg deficitjét. Észtország versenyképességi mutatói a 2010 utáni években megelőzte az összes

európai

poszt-szocialista

versenytársát,

míg

Magyarország a mezőny második felébe került. Észtország egy főre jutó GDP értéke 1980-ban a magyarnak 70%-án állt, 2016ra ez az arány 107% lett, azaz 37 év alatt, nagy kilengések mellett, összesen 37% pontot javult.

Dr. Csillik Péter Ph.D. a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-

és

Jogtudományi

Karán

a

Gazdaság-

és

Vezetéstudományi Intézet egyetemi docense. Dr. Forgács Anna Ph.D. a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán a Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék egyetemi docense.

Manzinger Krisztián Párhuzamos társadalmak kohéziója? Észtország

orosznyelvű

lakosságának

integrációja

című

tanulmányában az állampolgárság és a nyelvpolitika kérdéseivel foglalkozik (angol nyelvű kötetünkben: Social Cohesion For 26

100 év innováció

Parallel Societies? Integrating Estonia’s Russian-Speaking Population). 1991-es függetlenségét követően Észtország az állampolgárság és a nyelvpolitika tekintetében erősen korlátozó jellegű szabályozást alkotott a szovjet megszállás társadalmi következményeinek „csökkentése” céljával. A következő évtizedekben az ennek okául szolgáló törekvéseit részleges siker koronázta: nőtt az orosz nyelvűek észttudása, illetve emelkedett az állampolgárok száma. Az elmúlt években azonban ezek a folyamatok lelassultak. A társadalmi kohézió növelése, illetve Oroszország észtországi

„külhoni ügyekbe

oroszok való

érdekeire”

beavatkozási

hivatkozással lehetőségének

csökkentése érdekében ezért olyan paradigmaváltás látszik szükségesnek, amely egyszerre képes garantálni a kisebbségek nyelvének és kultúrájának, valamint az ország területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartását. Ez lehet a legmegfelelőbb eszköze egy erősebb és még prosperálóbb Észtország megteremtésének.

Dr. Manzinger Krisztián Ph.D. egyetemi adjunktus, 2010 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója. 2008-2010 között a Magyar Országgyűlés munkatársa,

majd

osztályvezetője.

2011-2012

között

Magyarország bukaresti nagykövetségének harmadtitkára, 27

100 év innováció

2012-2014 között a Külügyminisztérium osztályvezetője Budapesten. 2014 óta Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének másodtitkára Brüsszelben. Több regionális és európai kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tudományos cikk szerzője.

Tolnai Ágnes Észtország versenyképessége a nemzetközi kereskedelmi kapcsolataiban című tanulmányában az észt gazdaság versenyképességének és helyzetének változását vizsgálja (angol nyelvű kötetünkben: Estonia’s Competitiveness in Global Trade Relations). Pár évtizede az olyan kis gazdaságok, mint Észtország a nagy gazdaságok beszállító vagy összeszerelő gazdaságai voltak. Az EU bővítési köreinek egyik fő mozgatórugója a keletebbi országokban rejlő, még kihasználatlan gazdasági potenciál volt. Napjainkban Észtország már nem egy kiszolgáló-beszállító gazdaság vagy az EU-15 egyszerű piaca, hanem az unió egyik innovációs központja, ami kiváló

lehetőségeket

teremt

a

start-upoknak

és

a

szolgáltatószektor óriásainak.

A tanulmány célja Észtország unión belüli helyzetének feltárása a tagállam gazdasági teljesítményének és az uniós csatlakozás óta megváltozó versenyképességének elemzésével.

28

100 év innováció

A versenyképességi indexek más kereskedelmi indexekhez viszonyítva átfogóbb képet mutatnak a gazdasági kapcsolatok jellegéről. Számos index méri különböző szempontok alapján az egyes gazdaságok versenyképességét, a tanulmány azonban a post-állapotokat is mérő feltárt komparatív előnyök indexét figyeli, hogy áttekintse az észt gazdaság jelenlegi és jövőbeni potenciálját.

Dr. Tolnai Ágnes Ph.D. a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási tanácsadója. Kutatási témája a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a munkavállalási célú migráció gazdasági hatásai.

MAGYAR NYELVŰ KÖTET TANULMÁNYAI Jelen, magyar nyelvű kötetben a történelmi, kulturális, nyelvi aspektusok kerülnek előtérbe, de olvashatóak a társadalmi, politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkozó tanulmányok is. A szerzők a 100 éves Észtország szinte teljes történelmi spektrumát felölelő tanulmányaikkal tisztelegnek ezen innovatív társadalom és gazdaság előtt.

29

100 év innováció

A kötet Annika Laats Csongorról Észtországba című életrajzi írásával

nyit.

Annika

Laats

a

Harju-Risti

gyülekezet

lelkipásztora, az észtországi protestáns közösség meghatározó személyisége.

Bereczki András A két világháború közötti Észt köztársaság kisebbségi politikájáról című tanulmányában többek között az észt nacionalizmus, a nemzetiségek önmeghatározásának, a nyelv használatának és az identitásmegőrzésnek a kérdéseivel foglalkozik. Az I. világháború végén függetlenné vált Észtország gyakorlatilag homogén nemzetállamnak számított. A függetlenségi manifesztumtól kezdve olyan törvények és rendeletek születtek, amelyek a kisebbségek bizalmának megnyerését szolgálták. Az 1920-ban megszületett alkotmány szavatolta a nemzetiség szabad megállapítását, a kisebbségek számára a kulturális önkormányzatok felállításának jogát, továbbá a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát az állami intézményekben és a helyi önkormányzatokban. Észtország a Nemzetek Szövetségébe történő felvételekor 1921-ben nyilatkozatban vállalt nemzetközi jogi kötelezettséget a

kisebbségek

védelmére.

A

kisebbségek

kulturális

önkormányzatáról szóló törvényt 1925. február 12-én fogadták 30

100 év innováció

el, és ezzel a világon elsőként valósulhatott meg a nemzeti kisebbségek önrendelkezési elve, amely az észtországi német és zsidó közösségek tagjai számára valósággá is vált.

A nacionalista áramlatok Észtországban is éreztették a hatásukat, de az észt nacionalizmus nem vált agresszívvé. A két világháború közötti észt nemzetiségi politika összességében megteremtette a feltételeket a kisebbségi kultúra és az identitás megőrzéséhez, de a kisebbségek sorsa ennek ellenére 1939-től kezdődően drámaian alakult.

Dr. habil. Bereczki András Ph.D. habilitált egyetemi adjunktus 1993-tól dolgozik az ELTE Finnugor Tanszékén. A mai észt kultúrát, illetve fordítási és tolmácsolási kérdéseket bemutató kurzusai mellett oktatói munkája során elsősorban Észtország, Finnország és a balti finn népek történetével és művelődéstörténetével ismerteti meg a hallgatókat. Fő kutatási területe a finn és az észt történelem összehasonlító vizsgálata, a balti finn népek történelme, illetve a finn és észt történelem magyarországi kutatása. Az Észt Köztársaság tiszteletbeli konzulja Magyarországon 1995-től, 2003-tól főkonzulja. 2008tól az Magyar–Észt Társaság ügyvezető elnöke, 2010-től pedig a Finnugor Kongresszusok Nemzetközi Bizottságának (ICFUC) is tagja.

31

100 év innováció

Becsey Zsolt

Észtország gazdasági fejlődése és

az

felzárkózási kísérlete az Európai Unióban a magyar törekvések fényében

című

tanulmányában

Észtország

nyugati

integrációjával foglalkozik. A szerző megállapítja, hogy az ország függetlensége óta nagyon erősen integrálódott a nyugati gazdasági és biztonsági rendszerekbe. Lényegében feladta az önálló monetáris politikáját, hiszen valutájának árfolyamát a német márkához, majd az euróhoz kötötte, így belépése az EUba már könnyebb volt. Mennyiségi és minőségi értelemben is felzárkózást mutatott, hiszen nagyon alacsony szintről indulva jelenleg már az EU átlag 70 % fölött van. Igaz, hogy a válság és az eurózóna tagság után a felzárkózási lendület megtorpant.

Nagyon fegyelmezett az államháztartási politikája, az ország nagy jelentőséget tulajdonít a modernizációnak, a gazdasági élet és a közigazgatás digitalizálásban kimagasló eredményt ért el. Észtország az Európai Unióban a posztszocialista országok közül a leginnovatívabb besorolást kapja, K+F-re költött GDP arányos forrásai meghaladják a posztszocialista átlagot.

Dr. Becsey Zsolt, Ph.D., a Károli Gáspár Református Egyetem

tudományos

főmunkatársa.

Korábban

Európai

Parlamenti képviselő, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési 32

100 év innováció

ügyekért felelős helyettes államtitkára, brüsszeli magyar állandó képviselet helyettes képviseletvezetője.

Benedek Nóra az észt-magyar kapcsolatok kulturális aspektusait vizsgálja Az észt-magyar kulturális kapcsolatok 100 éve című cikkében. Az elmúlt 100 év során Észtország és Magyarország kapcsolatai igen változatos formákban és kontextusokban léteztek. Néha az azonos háttér és a hasonló törekvések hatására, máskor éppen az eltérő körülmények és motivációk eredményeképpen azonban folyamatosan fennálltak, alakultak,

fejlődtek

és

alkalmazkodtak

az

aktuális

lehetőségekhez. A cikk történelmi források és az érintettekkel készített személyes interjúk segítségével igyekszik bemutatni azt, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok 1918 óta milyen irányokban alakultak, milyen eredményeket értek el, valamint hogy a különböző lehetőségek között, ellenére vagy éppen által hogyan maradtak fenn és hogyan alkották újra önmagukat.

Benedek Nóra az ELTE Bölcsészettudományi Karán 2012ben szerzett mesterfokozatot a Finnugrisztika szak Észt szakirányán. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Uráli népek folklórja és irodalma doktori programjában 33

100 év innováció

vesz részt, ahol témavezetője Dr. Bereczki András. Kutatási témája a 20. századi magyar–észt kapcsolatok története, különös tekintettel az 1945–1991 közötti időszak kapcsolataira. 2016-tól a Magyar–Észt Társaság titkára.

Korunk talán legismertebb zeneszerzője Arvo Pärt. Pärt 1935ben született az észtországi Paidéban, és a klasszikus zenei eseményeket tartalmazó adatbázis, a Bachtrack szerint a legtöbbet játszott élő zeneszerző. Fülöp József Arvo Pärt zenéje az újabb szakirodalom tükrében című tanulmánya Arvo Pärt életművének sokoldalúságát mutatja be. A konferencia estéjén a résztvevők meghallgattak egy, a pärti zene keresztmetszetét nyújtó hangversenyt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, melyen az Észt Filharmónia Kamarakórusa énekelt és a Tallinni Kamarazenekar játszott.

Dr. Fülöp József Ph.D. a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Német Nyelv és Irodalom Tanszék adjunktusa, valamint a Liszt Ferenc Zeneakadémia Egyházzene Tanszékének óraadója. Tanulmányában röviden bemutatja az észt zeneszerző művészetét és életét, majd az újabb angol és német nyelvű monográfiákat Arvo Pärtről: így Paul Hillier Arvo Pärt (1997) című alapművét, Oliver Kautny 34

100 év innováció

recepcióesztétikai szemléletű munkáját Arvo Pärt zwischen Ost und West (2002) címmel, Peter J. Schmelz’s lényegre törő elemzését a hruscsovi „olvadás” korszakának szovjet avantgárd zenéjéről (Such Freedom, if only Musical, 2009), az Andrew Shenton szerkesztette tanulmánygyűjteményt (The Cambridge Companion to Arvo Pärt, 2012) és Peter C. Bouteneff’s teológiai fogantatású monográfiáját (Arvo Pärt: Out of Silence, 2015).

Két további, műközpontú kötetet részletesebben is tárgyal.

Kinczler

Zsuzsanna

Az

észt

dalos

ünnepek

című

tanulmányában az éneklés szeretetéről, a nemzeti öntudatról ír, ami kialakítja az Észtországot éltető összetartozás élményét. A dalos ünnep első megrendezésére Tartuban került sor 1869-ben.

1879 és 1910 között 10 dalos ünnep volt, majd 1918 után minden 5. évben kerül sor a nyár eleji találkozókra. A II. világháború alatti kényszerű hallgatás után az első dalos ünnepet 1947-ben szervezték. A hagyomány megmaradt. Minél erősebb volt a politikai nyomásgyakorlás a 20. században, annál nagyobb politikai súlya volt a fesztiválnak.

Dr. Kinczler Zsuzsanna Ph.D. a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán a Hittanoktató- és Kántorképző Intézet főiskolai docense, ének-zene tanár.

35

100 év innováció

Kollár Ágnes Észt tananyagok és jó gyakorlatok átvételi lehetősége felnőttek magyar mint idegen nyelv oktatásába című tanulmánya az idegen nyelv oktatásának egy speciális kérdésével foglalkozik. Célja, hogy bemutassa azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket az észt nyelvoktatásból át lehet emelni a magyarba.

Kollár Ágnes a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte tanulmányait magyartanár és magyar mint idegen nyelv tanára szakokon, szakdolgozatát 2019-ben védte a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2019-től a Hamburgi Egyetem magyar lektora.

Egyre több kutatás és munka foglalkozik a szovjet időkkel Észtországban és Magyarországon egyaránt. Ezekre jellemző, hogy inkább a munkával és a hétköznapi élettel foglalkoznak.

Kövesdi Lilla Dóra Az ünnepek jelentőségének változásai 1970 és 1989 között Észtországban és Magyarországon című tanulmánya ezzel szemben az ünnepekkel foglalkozik, mert amellett, hogy egy adott társadalom tagjai számára lehetővé teszik a mindennapoktól történő elszakadást, más szimbolikus funkciókkal is bírnak. Az ilyen alkalmakkor a közösség tagjainak alkalma nyílik az együttlétre és a közös emlékezésre 36

100 év innováció

is. A szerző rámutat a fő változásokra, amelyek az ünnepnapokat és az ünneplést érintették Észtországban és Magyarországon az 1970-es és az 1980-as években, a főbb különbségeket helyezve a középpontba, s felteszi a kérdést: hogyan ünnepel egy társadalom, ha a szabadidőt is a szocialista ideológia határozza meg.

Az

Észt

SzSzK

esete

különleges,

a

Szovjetunió

tagköztársaságaként számos gyökeres változás érintette az ünnepeket is, és az átalakulás államilag irányítottan ment végbe.

Néhány ünnep neve változatlan maradt, de egész más tartalommal töltődött fel; más ünnepek esetében pedig a tartalom és a név is jelentős változásokon ment keresztül. Ezek mellett egyes emléknapok megünneplése tiltottá vált; de a naptár egészen új ünnepnapokkal is bővült, melyek többek között a szocialista értékrendet voltak hivatottak megerősíteni az emberekben.

Kövesdi Lilla Dóra 2014-ben diplomázott néprajz szakon a Debreceni Egyetemen, 2016-ban az ELTE észt szakos hallgatójaként szerezte meg második mesterfokozatát. 2016-tól az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Uráli népek folklórja

és

irodalma doktori programjának hallgatója,

témavezetője Dr. Bereczki András. Kutatási témája a szabadidő 37

100 év innováció

eltöltési szokások Észtországban és Magyarországon az 1970-es és 1980-as években. 2017 óta a Néprajzi Múzeum Európagyűjteményének muzeológusaként dolgozik.

Nagy Mariann Az észt gyermekirodalom: a hétköznapiság megjelenése, megjelenítése az észt kortárs gyermekirodalomban című írásában magyar nyelven még nem feldolgozott részterülettel foglalkozik. Tanulmánya középpontjában az észt kortárs gyermekirodalom állt, amely igen fiatal területnek számít. Megismerteti az észt gyermekirodalom alakulását a kezdetektől fogva napjainkig, nagyobb hangsúlyt helyezve a kortárs gyermekirodalomra.

Nagy Mariann 2018 tavaszán a Károli Gáspár Református Egyetem Óvodapedagógia alapképzési szakának hallgatójáként, Anne Tamm észt nyelvi kurzus résztvevőként írta meg az észt gyermekirodalomról a szakdolgozatát.

Szabó Zsolt A parlament és a jogalkotás Észtországban című tanulmánya egy másik nézőpontból ismerteti meg az olvasót Észtország mindennapjaival és aktuális kérdéseivel.

Százéves fennállása alatt Észtország a többi közép-keleteurópai országhoz hasonló utat jár be: függetlenség az I. 38

100 év innováció

világháború után, szovjet függés a II. világháború után és demokratikus

kibontakozás

az

1990-es

évek

óta.

A

hasonlóságok ellenére Észtország sok egyedi és újító megoldást alkalmazott az államszervezet és jogalkotás terén is, a skandináv és a kontintentális hagyományból egyaránt merítve. Az alábbiakban az észt jogalkotás kérdéseit járja körbe a szerző, kitérve

az

alkotmányra,

a

törvényhozás

szerepére

az

államszervezetben, valamint a jogalkotási eljárásra. Látni fogjuk, hogy Észtország a hagyományos modellek mellett számos egyedi megoldást alkalmaz az államéletben is, ilyen például az elektronikus megoldások alkalmazása a parlamenti választásoktól a jogszabályok közzétételéig.

Dr. habil. Szabó Zsolt Ph.D. a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Karán az Alkotmányjogi Tanszék egyetemi docense.

Takács Tímea Irodalmi modernség és nemzedékei az észt és magyar irodalomban a 20. század első felében című tanulmánya a modern észt irodalomtörténet kérdéseit járja körbe. Az egyes irodalmi körök (Noor Eesti, Siuru és Arbujad) és tevékenységük meghatározta a későbbi észt irodalmat. Az észt és a magyar példa alapján láthatjuk, hogy az európai modernitás hasonló 39

100 év innováció

kérdéseket vetett fel a kisebb országokban a nemzeti, az európai és a világirodalom vonatkozásában. Vizsgálva az azonos időszakbeli észt és magyar irodalmat, párhuzamos jelenségek vehetők észre.

Takács Tímea angol-magyar tanári és magyar, mint idegen nyelv tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte, majd öt évig dolgozott középiskolai tanárként. Jelenleg az ELTE Irodalomtudományok Irodalmi Modernség Doktori Iskolájának hallgatója, ahol Sárközi György életművét kutatja.

Az észt kultúrával, irodalommal hét éve, tallinni tanári ösztöndíjas időszaka óta foglalkozik. Az 1900-1945 közötti észt irodalmat

2017-ben

a

Tallinni

Egyetemen

Estophilus

ösztöndíjjal volt lehetősége kutatni. Az észt nyelvet is ott, a tartui nyári egyetemen, valamint az ELTE tanszékén kezdhette tanulni, melyet a Károli Gáspár Református Egyetemen folytat tovább Anne Tamm észt nyelvi kurzusán.

Az észt-magyar kapcsolatokat a nyelv, a nyelvtanulás és a nyelvhasználat oldaláról vizsgálja Tiborcz-Tóth Tünde a Nyelvi interferencia egy óvodáskorú magyar–észt bilingvis gyermek nyelvi produkciójában

című

tanulmányában,

amely 22

mondatot, illetve szerkezetet tartalmaz egy magyar-észt 40

100 év innováció

konszekutív kétnyelvű óvodás gyermek beszédéből. Ezek a mondatok olyan normaszegést tartalmaznak, mely az észt nyelv interferenciájára utalhat a gyermek magyar nyelvű nyelvi produkciójában. Mind a köztes nyelv (Selinker 1972), mind a gyermeknyelv (Pléh 2006) plurale tantum abban az értelemben, hogy különböző állomásai vannak, s a sztenderdtől eltérő sajátos normaszegései.

A magyar diskurzus-konfigurációs nyelv, vagyis szórendjét (szintaxis) a jelentésnek (szemantika) rendeli alá. Az észt nyelv viszont nem csak diskurzus-konfigurációs, hanem ún. V2jellegű nyelv is egyben; továbbá az észt diskurzus-konfigurációs szabályok különböznek a magyaroktól.

A tanulmány elemzi az adatokat és összehasonlítja azokat a magyart mint idegen nyelvet tanuló észt felnőttek magyarnyelvi normaszegéseivel. Az összevetés megmutatja, hogy míg az észt anyanyelvű

felnőtteknek

nehézséget

okoz

a

magyar

determinációs rendszer szabályos használata, addig a 2;10–7;2 éves szukcesszív kétnyelvű gyermeknek sem okozott nehézséget a magyar determinációs rendszer használata.

Dr. Tiborcz-Tóth Tünde Ph.D. a dél-koreai Hankuk Egyetem Magyar Tanszékének egyetemi docense, korábban a Pannon Egyetem

egyetemi

docense.

41

Az

1990-es

években

100 év innováció

irodalomtudománnyal és online kiadással foglalkozott a JATEn és az ELTE-n (BIÖP 1997, Balassi kritikai 1998). 2009 és 2017 (2012-ig) között a Tartui Egyetemen a Balassi Intézet kiküldött oktatójaként dolgozott, később pedig a Tallinni Magyar Intézet igazgatója volt. Nyelvtudományi doktori értekezését 1998-ban védte meg a Pécsi Egyetemen.

42

100 év innováció

Becsey Zsolt Észtország gazdasági fejlődése és felzárkózási kísérlete az Európai Unióban a magyar törekvések fényében

ABSZTRAKT

Észtország nyugati integrációjával kapcsolatban megállapító, hogy az ország függetlensége óta nagyon erősen integrálódott a nyugati gazdasági és biztonsági rendszerekbe. Lényegében feladta az önálló monetáris politikáját, hiszen valutájának árfolyamát a német márkához, majd az euróhoz kötötte, így belépése az EU-ba már könnyebb volt. Mennyiségi és minőségi értelemben is felzárkózást mutatott, hiszen nagyon alacsony szintről indulva jelenleg már az EU átlag 70 % fölött van. Igaz, hogy a válság és az eurózóna tagság után a felzárkózási lendület megtorpant. Nagyon fegyelmezett az államháztartási politikája, az ország nagy jelentőséget tulajdonít a modernizációnak, a gazdasági élet és a közigazgatás digitalizálásban kimagasló eredményt

ért el. Észtország az

Európai Unióban a

posztszocialista országok közül a leginnovatívabb besorolást

43

100 év innováció

kapja, K+F-re költött GDP arányos forrásai meghaladják a posztszocialista átlagot.

ABSTRACT

Since its independence, Estonia has been highly integrated into Western economic and security systems. Essentially, Estonia has given up its independent monetary policy since its independence, because it tied the exchange rate of its currency to the German mark and then to the euro, considerably facilitating its accession to the EU. In terms of quantity and quality, the country is catching up according to Becsey, since it is now above 70% of the EU average, although it started from a very low level. Becsey acknowledges that it is true that after the crisis and euro zone membership, the catching-up momentum stopped. Fiscal policy is very disciplined, and great importance is

attached

to

modernization.

Economic

and

public

administration have achieved outstanding results in digitization.

Estonia has obtained the most innovative ratings in the European Union among the post-socialist countries, the R&D spending as a share of GDP exceeding the post-socialist average. Its relations with Hungary are close despite no significant working capital investment in each other’s countries. Bilateral trade is also very 44

100 év innováció

high compared to the size of the country, even if Hungarian export to Estonia is not high.

ELŐSZÓ A magyar gazdaságtörténetben is kitüntetett figyelmet fordítottunk a balti államok fejlődésére már a szocializmus évtizedeiben, hiszen Észtország, Lettország és Litvánia önálló szereplőként jelent meg - Finnországgal együtt - a versailles-i békerendszerben.

Gazdasági

kapcsolatai,

társadalmi

és

gazdasági rendszere a két háború között is Nyugat-Európához húzta a régiót, ezért is használjuk esetükben a reintegráció szót a kommunikációnkban. Észtország relatív fejlettsége a két világháború

között

meghaladta

Lengyelország

vagy

Spanyolország fejlettségét, és a finnekkel volt közel azonos 19.

Bár fejlettségi szintjük a függetlenség elnyerésekor, 1991-ben nagyon messze elmaradt a nyugat- európai szinttől, az azóta eltelt csaknem három évtized alatt olyan hatalmas sikert ért el az ország, mely most már méltán számíthat a külvilág elismerésére, hiszen felzárkózási kísérletei többnyire elismerésre méltóak voltak.

19

EPP ED Group: The reunification of Europe. Brussels, European Parliament, 86..

45

100 év innováció

Talán későbbi elemzéseinkben is előjön, hogy számukra három fontos gazdaságpolitikai fejezet figyelhető meg. Az első a kilencvenes évek, amikor nagy amplitúdóval először visszaesett a gazdaság ‒mindez még valutacserével is járt‒, majd elindult a gyors felzárkózás, egészen az orosz valutaválságig. A második szakasz az EU csatlakozási tárgyalások időszaka volt, ahol Észtország mindig is az első körbe bekerülő országnak számított, még ha a kezdő tárgyaló ötös országkörben a kilencvenes évek második felében a baltiak közül csak Észtország volt vitathatatlanul ebben a kategóriában.

(Végül is 2004-ben tíz állammal, közte mind a három balti országgal zajlott le bővítés). Ebben az időszakban lépett be Észtország az OECD-be, a WTO-ba és a NATO-ba is. A harmadik szakasz pedig a tagság utáni gyors felzárkózás végén az eurózónába való belépéssel kezdődött, amely révén a csatlakozási átmenetek lejártával gazdasági gyarapodás és konszolidáció, és ezzel a stabil, felzárkózás korszaka köszöntött be, bár a gazdaság szárnyalása ekkor már nem volt olyan jelentős, mint a kilencvenes évek második felében. Mégis, Észtország, szinte egyedül, a rendszerváltó államok közül innovációs vezető csoportjába tartozik az EU Bizottság szerint már több mint egy évtizede, és a jelek szerint stabilan tudja 46

100 év innováció

viselni az eurózóna-tagsággal járó fegyelmezettségi kihívásokat is.

ÉSZTORSZÁG

GAZDASÁGI FELZÁRKÓZÁSA A FÜGGETLENSÉG

UTÁN

Meglepő módon Maddison20 jól ismert számításai már 1973ra vonatkozóan is tartalmaznak olyan számokat, amikor bizonyos szovjet tagköztársaságokra, így Észtországra is kalkuláltak egy főre jutó és kumulált GDP-t, természetesen 1990-es dollár árfolyamon. Fenntartásokkal azért fogadom ezeket az eredményeket, mert nehezen igazolható, hogy ebben az időszakban mért észt fejlettség meghaladta volna a magyar mutatókat. Észtország 1973-ban 8657 dolláros egy főre jutó jövedelemmel rendelkezett, míg ez 1990-re 10820 dollárt ért el, ami tíz évvel később 10710-re csökkent. Magyarország esetében 1973-ban 5596, míg 1990-ben 6459 dollár volt ez a mutató, mely 1998-ban 6464 dollárra változott. Nyilván ebben nehéz kiszűrni a valutaárfolyamok ‒a rubel/dollár‒ és az árszínvonalak torzító

20

Maddison, A.: Historycal Statistics of the World Economy. 2010. www.ggdc.net/maddison/historical_statistics/horizontal-file_022010.xls (letöltés: 2018.05.12.)

47

100 év innováció

hatását, de mindenesetre ez egy komoly fejlettségű ország képét mutathatta akkoriban.

Egészen más képet fest a helyzet, ha 1989-et már vásárlóerő paritáson vizsgáljuk meg, és ebből a szemszögből nézzük a fejlettségi mutatókat.

1. táblázat A tagjelöltek gazdasági felzárkózásának helyzete GDP 1998/1989 (%) 66 97 77

1993 EU=100 (PPS) 28 60 (1994) 32

1999 EU=100 (PPS) 22 59 36

Magyarország Lettország Litvánia

95 58 63

45 25 28 (1995)

51 27 29

Lengyelország Románia Szlovákia

118 78 100

33 30 40

37 27 49

Ország Bulgária Csehország Észtország

Szlovénia 103 62 71 Forrás: EBRD, Eurostat, EU Bizottság, saját gyűjtés (2002) Ebből az általam végzett felmérésből is látható, hogy a rendszerváltás kapcsán nagyon jelentős GDP-csökkenés volt 48

100 év innováció

észlelhető Észtországban, amely felülmúlta nagyságában a magyar visszaesést, pedig utólag is rengeteg kritika érte a magyar privatizáció-vezérelt átalakítást, mondván: a fürdővízzel kiöntöttük a gyereket is, vagyis túlzásba estünk a csődtörvények és a magánosítás végrehajtásával. Mégis az észt tisztítótűz ‒ahol persze a szovjet rendszer mesterséges túlértékeltsége még direktebben jelen volt‒ ennél jóval nagyobb visszaesést hozott magával. (Az észteknél súlyosabb visszaesést regisztrálhattunk a másik két balti államban, és hozzájuk mérhető csökkenést például Romániában.) Hasonló eredményt hozott ifj. Simon György kutatása is 21, amelyet a csatlakozási tárgyalások végén, 2003-ban publikált a Statisztikai Szemlében. Ő is Észtország vonatkozásában 77 százalékot idézett 1998-ra az annus mirabilis (1989) helyzetéhez képest, sőt ez 2002-re már 91 százalékra emelkedett, ami figyelembe véve az 1998-as rubelválság balti hatását, szép teljesítmény volt. Magyarország e szerint az 1989-es teljesítményének 112 százalékát érte el (az Orbán-kormány szépen semlegesítette az orosz válság hatásait), vagyis a rendszerváltás első évtizedét mi értük meg jobban.

21

ifj. Simon György: Az észt gazdaság az EU csatlakozás küszöbén.

Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 10. szám 891-913.

49

100 év innováció

Mindezt jól mutatja az évtized GDP változására vonatkozó táblázat.

1. ábra A GDP növekedési üteme Észtországban és Magyarországon (1990-2000) (%) 15

10 5

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

-5

1990

0

-10 -15 -20 -25 Észtország

Magyarország

Forrás: KSH, Eurostat

Érdekességként érdemes felvetni azt, hogy milyen gyors árreformot hajtottak végre Észtországban és a többi balti államban 1991-1993 között. Elsősorban a gyors piaci logika

50

100 év innováció

vezette

őket,

a

megfelelő minta

pedig

az

1990-ben

Lengyelországban bevezetett Balcerowicz-féle sokkterápia volt a maga első éves 585 százalékos inflációjával, melyet követően csak 1999-ben állt be az egy számjegyű infláció.Ugyanez történt Észtországban, ahol 1991-ben több mint 200, 1992-ben pedig 1000 százalékos áremelkedés adódott, és csak 1995-ben szorult 50 százalék alá, a lengyelekhez hasonlóan pedig 1999-ben vált egy számjegyűvé. A reálbérek 45 százalékkal estek. Mindez annak köszönhető, hogy az észtek a német márkához, majd 1999-ben az euróhoz kötötték az árfolyamukat, és már a kilencvenes

évek

elején

valutatanácsot

vezettek

be. 22

Magyarország ezzel szemben fokozatos árfelszabadítást hajtott végre. Ezért az infláció az egész évtized folyamán 10 és 35 százalék

között

mozgott,

nem

utolsósorban

a

csúszó

leértékelésnek köszönhetően, mellyel a nyitott gazdaságban működő tőke beáramlását valamint az exportot ösztönözték.

22

Az euró/ECU észt korona keresztárfolyam végig 15,6 körül alakult. Forrás: EU Bizottság előrejelzései, KSH.

51

100 év innováció

2. ábra A magyar és az észt valuta dollárral szembeni árfolyamának változása (1993-2000) 300 250 200 150 100 50 0 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Észtország

Magyarország

Forrás: KSH

Hogyan változtatta meg a külpiaci függést Észtország a Szovjetunióból

történő

kiválás

után?

Ebben

nagyfokú

hasonlóságot mutatott az ország fejlődése a Magyarországéhoz.

Egyrészt a külkereskedelem aránya a GDP-hez képest nagyon magas volt: a GDP szintjéről kb. 140 százalékra nőtt 2000-re, vagyis a külkereskedelem itt is gyorsabban nőtt, mint a hazai

52

100 év innováció

termék.

Magyarország esetében ez

a

növekedés

még

szembetűnőbb volt ekkor: a GDP erős feléről 120 százalék fölé nőtt. Az export GDP-hez mért aránya mindkét ország estében csaknem 60 százalék lett. 23 Másrészt az export összetételében is komoly változás következett be, hiszen a magasan feldolgozott ipari termékek aránya nagyon megugrott, az export abszolút többségét alkotva, és visszaszorítva a mezőgazdaság és bányászat exportban játszott szerepét. Észtország esetében 2000-ben a gépek és szállítóeszközök aránya az exporton belül 36 százalék volt, míg Magyarországon már 2002-ben elérte az 58,7 százalék ot a feldolgozott terméke aránya mindkét ország esetében további 18 százalék, míg a mezőgazdasági export aránya 7,8 illetve 6,8 százalék ra süllyedt. Mindez azt jelzi, hogy a működő tőke révén a gyors és magas feldolgozottságú termékek felé vitték az exportszerkezet súlypontját, melyet a szakirodalom általában nagyon pozitív lépésnek minősít. (Most már ez némileg változik, és e mellett a nemzeti tulajdonban lévő, illetve a hazai magas hozzáadott értékarányt megtestesítő ágazatok nemzetközi bekacsolódását követjük nagy figyelemmel.)

23

ifj. Simon i.m.

53

100 év innováció

Harmadrészt, részben az eltérő integrációnak köszönhetően az export ‒és az import‒ nagyobbik része fejlett országokkal, elsősorban az EU-val zajlott le.24 Ez érthető, hiszen mindkét ország

a

társulásnak,

a

regionális

szabadkereskedelmi

egyezménynek és a WTO 25-tagságnak megfelelően nyitottá vált ezen országcsoport felé, ahonnan a működőtőke nagy része is érkezett. Márpedig a működőtőke liberális kereskedelempolitikát kíván, amit gyors ütemben teljesítettek is országaink.

Másrészt pedig bizonyítható, hogy a működőtőke eredete és a kereskedelmi

kapcsolatok

erősödése

földrajzilag

és

szektorálisan is egybeesik. Érdekesség még ebből a korszakból, hogy a hirtelen megnyitott, a privatizációk és más kedvező piaci tőkevonzás

24

Az IMF adatai szerint az EU-15 országokkal 1993-ban a magyar export 58 százalék a, míg 2000-ben már 75 százalék a zajlott le, míg Észtország esetében ez 1993-ban 48 százalék, míg 2001-ben már 69 százalék os arányt jelentett. (Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország esetében az EU 15 aránya mára 60 százalék alá esett! Észtország esetében is jelentősen csökkent 2001 óta.)

25 Magyarország 1995-ben alapító tagja volt a WTO-nak, míg Észtország 1999-ben csatlakozott a szervezethez. Az OECD-ben Magyarország 1996ban, míg Észtország 2010-ben lett tag. Mivel hazánk a CEFTA tagja volt, míg Észtország pedig a BFTA (Balti Szabadkereskedelmi Megállapodás) részese volt, ezért egymás irányába nehezebben indult meg a kereskedelem. A regionális integrációkon belüli export kb. 10 százalék ot képviselt a tagországokba 2010-ben, de a két országból egymás irányába érthetően csak az EU tagság, 2004 után bontakozott ki igazán az áruforgalom.

54

100 év innováció

miatt 1995-ben a csatlakozó országokba érkező tőke 25 százalék a érkezett Magyarországra, míg 6 százalék a Észtországba, ami jelzi, hogy ebben a két országban jelent meg a leginkább a nyitottság a világra. 26 Ami a külkereskedelmet illeti, Észtország a fentiek alapján nyitott a tőke és a technológia közelsége miatt a nyugati, elsősorban

skandináv

államok

felé.

2000-ben

például

Finnország 27, Svédország 17 százalék ot vitt az észt exportból, míg Németország csak 7,7 százalék ot adott ebben a mutatóban.

Oroszországnak

az

importban

játszott

‒politikailag

és

biztonságpolitikailag is fontos‒ szerepe 14 százalék volt.

Magyarország ennél szélsőségesebb arányt mutatott, mivel a német export a teljes árukivitelünk 35,4 százalék át jelentette, míg importoldalon az oroszok 6 százalék ot képviseltek csak 2002-ben.

Lezárva

a

kilencvenes

évek

átalakulásának

külső

vonatkozásait, azt érdemes kiemelni, hogy mindkét ország hatalmas privatizációs munkával, valamint a működőtőke beengedésével a régióban kiemelkedő mértékben kapcsolódott be a világgazdaságba, zúdította magára a versenyt. Mindkét 26

Graham Avery-Fraser Cameron: The enlargement of the European Union.

Sheffield Academic Press, 1998, 21.

55

100 év innováció

ország ennél fogva meghatározott termékszerkezettel lépett be az EU integrációba, illetve az EU külső kereskedelmi kapcsolatrendszerébe. Az is tény, hogy a külkereskedelmi mérlegből eredően igen nagy külső fizetési mérleg hiány keletkezett ezekben az országokban, amit csak a működőtőke vonzással lehetett ellensúlyozni, s az ország fizetőképességét fenntartani.27 Nem véletlen tehát, hogy a piaci liberalizációt és befektetési jogbiztonságot és intézményi környezetet szem előtt tartó EU Bizottság 1997-ben olyan véleményt adott az EUtagságra jelentkező országokról, amiben csak öt rendszerváltó országgal javasolták szakmai indokok alapján a csatlakozási tárgyalások megkezdését, de ebben a körben Magyarország és Észtország

mindig

is

benne

volt.

(Végül

a

2004-es

csatlakozásnál már újabb 5 ország is odaért a célvonalra, és csak Románia, valamint Bulgária léphetett be némileg később, 2007ben az EU-ba az eredetileg még a kilencvenes években jelentkező 12 országból.) 28

Ld. bővebben Pogátsa Zoltán: Magyarország politikai gazdaságtana.

Budapest, Osiris Kiadó, 2016.

28 Ld. bővebben Avery- Cameron i.m.

27

56

100 év innováció

3. ábra Magyarország és Észtország folyó fizetési mérleg hiánya 1992 és 2001 között a GDP százalékában 4 2 0 -2

1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

-4 -6 -8 -10 -12 -14 Észtország

Magyarország

Forrás: KSH, Eurostat Még egy fontos aspektust kiemelnék ebből a korszakból, mégpedig az adósság kérdését. Ehhez a szélesebb körű reformokat kell megérteni. Miután a Szovjetunió szétesett és visszaszállították az aranytartalékokat Tallinnba, 1992-ben bevezették a saját valutát, a koronát, amelyet szigorúan egy valutatanács vezetett és a márkához, majd később az euróhoz

57

100 év innováció

kötötték. De hogy ennek a pénznek stabilitása legyen, azt is elhatározták, hogy nem lehet a költségvetést hiánnyal benyújtani, és ehhez ragaszkodtak is az elmúlt 26 évben. (Csak kivételes esetben nőtt a hiány vagy adósságráta.) Mivel a Szovjetunióból

adósság

nélkül

szabadultak,

ezért

nem

halmoztak fel az évtized folyamán adósságot. Ez az államra lényegében nem rótt adósságfizetési kötelezettséget, ebből kifolyólag Észtország mindig nagyon jó adós besorolású volt, és a válságok ellenére tartotta is az adósságát. Ezzel ellentétben Magyarország magas adósságot örökölt a múltból, és ezt konzervatív úriemberként vitte is tovább a rendszerváltás után, sem a lengyel, sem a szovjet-orosz átvállalós séma, de a későbbi görög hajvágás29 nem jelentett példát a magyar elit számára.

Ezért a kezdetektől fogva kockázatos besorolásunk és részint a magas adósságunk egy részének nem kedvező jellege miatt viszonylag magas kamatot kellett fizetnünk, ami a 90-es években meghaladta a GDP 4 százalékát. 30 Ezt a terhet párhuzamosan kellett viselnünk az alacsony adóssággal rendelkező országokkal folytatott versenyben.

Haircut: magánbefektetők áttételesen, de konkrétan államadósságot.

30 Ld. Európai Bizottság rendszeres előrejelzései.

29

58

elengedtek

100 év innováció

Magyarországon ezért nemcsak a rendszerváltás liberalizmusa, de a devizatörlesztés is nyomta a magyar elitet arra, hogy pénzért privatizáljon, amit tud. Észtország viszont tette mindezt a liberális gazdaságfelfogása miatt, amelyhez hozzájárult az is, hogy a versenyképesség és a munkaerő-hatékonyság javítása mellett emelte csak a reálbéreket, míg Magyarországon ez nem volt mindig ilyen tiszta összefüggés. Liberális felfogása alapján Észtország 1994-ben bevezette az egykulcsos jövedelemadót, melyet ezt megelőzően a magyar kormányok nem alkalmaztak.

Sőt, 2000-től a külföldi befektetések további ösztönzésére eltörölték a visszafektetett profitok utáni társasági adót31, melyhez hasonlót a magyar kormányok később szintén bevezettek, de ez tíz évig az újonnan befektetett összegekre is alkalmazható

volt.

Mindezekkel

arra

kényszerítette

a

vállalkozásokat, hogy ne számítsanak alacsony fizetésű alkalmazottak leértékelt

még

valutára,

olcsóbbá csak

tételére saját

kedvezményekkel,

erejükből

lehetnek

versenyképesek, a hatékonyságot maguknak kell megvalósítani.

Ezt a legnehezebb időszakban a gazdasági teljesítmény és a

31

EPP ED Group, i.m. 118.

59

100 év innováció

jövedelmek mélypontján vezették be az észtek és tartották is hosszú időn keresztül.

4. ábra Az államháztartás bruttó adóssága (1995-2001) (%) 90 80

70 60 50 40 30 20 10 0 1995

1996

1997

1998

Észtország

1999

2000

Magyarország

Forrás: KSH, Eurostat

60

2001

100 év innováció

ELŐRELÉPÉS AZ EU CSATLAKOZÁS ÉVTIZEDÉBEN A 2000-es évek, a csatlakozási szerződések tárgyalásának befejezése hatalmas fejlődést indított el mindkét országban.

Egyrészt megvalósult a nyitás politikája, hiszen nemcsak a regionális szabadkereskedelmi megállapodások léptek életbe, hanem az EU belső piaccal együtt átvettünk külső kereskedelmi szerződéseket és az EU nem túl magas külső tarifáit alkalmazva a harmadik világ felé megnyilvánult preferencia rendszereket is.

Megindult

az

EU-csatlakozás

előkészítő

alapjainak

a

beáramlása, majd pedig a közösségi költségvetésből a közvetlen transzferek is megtették hatásukat, hiszen mindkét ország nettó haszonélvező

volt

és

lehetett.

Sőt,

a

koppenhágai

kompromisszumok (2002) révén még a bevezető három évben (2004-2006) is garantált volt egy olyan évi egyösszegű kifizetés (az ún. lump sum), amely révén nem lett a tagság egyetlen évében sem nettó befizető a két ország.

Mindez jelentős gazdasági növekedéssel párosult 2000 után.

Ebben az időszakban Észtország számottevő növekedést tudott felmutatni. Volt olyan év, hogy kétszámjegyű gazdasági fejlődést is elért, sőt, a beruházási rátája is kimagasló volt. De két nagy különbség volt ebben a magyar fejlődéshez képest. Az egyik, hogy az észtek nem értékelték le valutájukat, ellentétben 61

100 év innováció

a magyar monetáris politika természetével, bár így nyilván fűtötté vált a gazdaságuk és az infláció is elindult. A másik különbség az, hogy a saját elvei szerint a fellendülést nem eladósodásból, vagyis piaci hitelből érte el Észtország, sőt, a stabil árfolyammal még őrizte is az euróban eladósodott lakosság fizetőképességét a lakáspiacon, ellentétben a válság idején a magyar viszonylattal. Vagyis mindkét ország külföldi működőtőkével

toldotta

meg

a

magas

a

beruházási

fellendüléshez szükséges pótlólagos forrásbevonást, illetve elengedte a belső fogyasztást. Ezalatt azt lehet érteni, hogy a nagy működőtőke beáramlás mellett is megmaradt a külső mérleg (elsősorban a folyó fizetési mérleg) erős hiánya, ezért mindkét ország ezt ellensúlyozta a bejövő működőtőkével és a meginduló európai uniós forrásokkal.

62

100 év innováció

5. ábra Gazdasági növekedés Magyarországon és Észtországban (2000-2009) (%) 15 10 5 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 -5 -10 -15 -20 Észtország

Magyarország

Forrás: Eurostat

Az ábra arra is magyarázatot ad, hogy míg Magyarország 2004-ben a belépés első napjaitól túlzott deficit eljárás alá került ‒és ott is maradt 2013-ig‒, addig Észtország egy percig sem nézett

szembe

ilyen

veszéllyel,

hiszen

az

egyik

legfegyelmezettebb EU-tagállam „brandjét” hordozta. És ennek jön az ellentettje, az eladósodási ráta ebben az időszakban.

63

100 év innováció

6. ábra A magyar és az észt eladósodottsági ráta (2000-2010) (%) 90 80 70 60 50 40

30 20 10

Észtország

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

0

Magyarország

Forrás: KSH, Európai Bizottság

ÉS MI TÖRTÉNT A BEÁRAMLÓ TŐKÉVEL? Magyarország esetében ebben az időben a bent lévő tőkeállomány 22 milliárdról 98 milliárd dollárra emelkedett, míg Észtországnál ugyanez a fejlődés 2,6 milliárd dollárról 15,5 milliárd dollárra változott, ami szinte már mindkét ország esetében megközelítette az éves bruttó nemzeti terméket. Ez

64

100 év innováció

óriási mértékű külső tőkefüggést hozott olyan országokban, ahol korábban már befejezték a privatizáció legnagyobb részét.

Mi tüzelhette még a felzárkózásunkat? Természetesen az EUforrások is hozzájárultak a sikerhez. Észtország viszonylagosan kicsi összeget, a GNI 1,5 százalékát kapta évente 2008-ig az EU elszámolásában aktívumként, ami aztán 2009-ben megugrott 4 százalék fölé. Mivel Tallinn nagyon szigorú pénzügyi politikát folytatott, ezért nem kellett a válság leküzdéséhez még külföldi forrásokat (pl. IMF) igénybe vennie. Bár a válság alatt nagyot zuhant a gazdaság teljesítménye. Azonban egészséges volt az államháztartás ‒csak a válság évében, 2009-ben volt jelentősebb hiánya‒, ezért ezt is azonnal korrigálni tudták. Magyarország esetében

a

növekedés

korábban

lelassult

és

jelentős

eladósodással járt együtt. 2008 őszén pedig IMF-kölcsönhöz kellett folyamodni.

Mi magyarázza, hogy Észtország még a válságban is nagyon szigorú gazdaságpolitikát folytatott? A politikai cél egyértelmű volt, hiszen be szerettek volna lépni az euró övezetbe. Kevésbé közismert, de 2007-ben a szlovénokkal együtt nemcsak a litvánok, de az észtek is szerettek volna az európai közös valutába belépni, hiszen számukra ez biztonsági garancia volt például Oroszországgal szemben, hiszen az euró nem 65

100 év innováció

spekulálható. De a litván kudarc ‒főleg az infláció megugrása miatt‒ után az észtek is visszaléptek gyors belépési szándéktól, és csak utólag, 2011-ben csatlakoztak a közös pénzhez.

Gyakorlatilag minden kritériumot teljesítettek. Az inflációt ‒és a felzárkózást‒ tudták mérsékelni, amihez hozzájárult az is, hogy jóval közelebb került az árszintjük az EU-éhoz a fix árfolyampolitika segítségével, mint a magyarok esetében. Mivel külkereskedelmük több mint 70 százalékát is ezzel az övezettel folytatták, a belépés csak idő kérdése volt.

Ezzel ellentétben a magyar kormány nem volt elkötelezett az évtized második felében a közös valutaövezetbe való belépés iránt. Gyakorlatilag folyamatosan leértékelő politikát folytatott, melynek keretében a válság alatt jelentősen elengedte a forint árfolyamát, és a korábbi 250 forintról 300 fölé engedte a kurzust.

Mindez persze a két GDP eltérő felzárkózását jelentette, nem is beszélve a bérek szintén eltérő menetéről. Észtország ebben a korszakban gyakorlatilag nem fizetett lényeges kamatot, Magyarország viszont gyakran kénytelen volt a GDP 4 százaléka fölötti kiadást is erre fordítani. Mindez komoly növekedési és felzárkózási különbséget eredményezett a két ország között.

66

100 év innováció

2. táblázatMagyarország Észtország kamatfizetése a válság előtt és alatt 199720022007 2001 2006 Magyarország 6,6 4,1 4,1 Észtország 0,2 0,2 0,2 Forrás: EU Bizottság éves előrejelzése, 2010.

2008

2009

4,2 0,2

4,7 0,3

Mindez komolyan hozzájárult ahhoz, hogy az évtized alatt Észtország felzárkózása az EU-28 átlagához jóval erőteljesebb volt, sőt ekkor érték utol hazánkat a relatív uniós fejlettségi mutatót illetően.

67

100 év innováció

7. ábra A két ország felzárkózása az EU-28 átlaghoz (20052010) (%) 70 68 66 64 62 60 58 56 54

2005

2006

2007

2008

Észtország

2009

2010

Magyarország

Forrás: Eurostat Ebből az időszakból érdemes megnézni a foglalkoztatottsági adatokat, melyből kiderül, hogy Észtországban végig, több százalékkal megelőzték ebben a piaci szegmensben a magyarokat.

68

100 év innováció

3. táblázat Foglalkoztatottak aránya 20-64 év közötti korosztályban 2000 66,6 61,2

Észtország Magyarország

2008 77,1 61,5

2010 66,8 59,9

Forrás: Eurostat Ez a második olyan fontos tényező, mely a kamatfizetési teher hiánya

mellett

nagyon

sokat

segítette

az

észteket

a

felzárkózásban, mivel a magasabb foglalkoztatás nagyobb közteher befizetést hoz magával, mint amikor a nem foglalkoztatottakat pénzügyileg segíteni kell.

Természetesen ebben fontos szerepet tölt be az a tény, hogy mennyit

költünk

GDP-arányosan

oktatásra.

Ebben

az

évtizedben, pl. 2000-ben északi rokonaink 5,57 százalékot költöttek erre (Magyarország 4,5 százalékot), ami 2010-re emelkedett Észtország esetében 5,66 százalékra (Magyarország esetében 4,9 százalékra), amelyből a felsőoktatásra is többet költött Észtország (2010-ben 1,23 százalékot szemben a stabilizációval küszködő magyar 0,98 százalékkal.

32

Eurostat, Database

69

32

100 év innováció

Azt is érdemes itt megjegyezni, hogy a pénzügyileg rendkívül stabil észtek hogyan reagáltak a válságra. Elsősorban adóemelést ‒pl. a jövedelemi termékeknél‒ hajtottak végre 33, hogy tudják tartani a költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlyát. A válság után gyorsan vissza is állt az egyensúlyi költségvetés, hiszen 2011-ben be

is

tudtak lépni az

euróövezetbe, míg a magyarok csak 2013-ban tudták elhagyni a túlzott deficiteljárást, és 2016-ra visszafizetni a válság elején felvett intézményi hiteleket. Emellett az észtek nagyon jelentős munkaerő-piaci és képzési reformokat is hoztak, hogy tartani tudják a foglalkoztatást, mely azért a válság hatására mégis csökkent, igaz kezelhető formában. Magyarország esetében a stabilizáció után már az Orbán-kormány indította el azokat a munkahelymegtartó programokat és jogalkotást, melyek a munkaerőpiacon is a stabilizációt erősítették.

Ebből a korszakból érdemes megnézni a kétoldalú külkereskedelem fejlődését, hiszen, mint jeleztem korábban, mind a két ország 2000 után is az FDI vonzása miatt vezérelt nyitottságra törekedett, sok összeszerelési munka ment át az 33

Ld. Meisel Sándor: A balti országok az elhúzódó világgazdasági válságban.

In: Farkas Péter – Meisel Sándor – Weiner Csaba (szerk.): Elveszett illúziók a világgazdaság tartós válságáról. Budapest, MTA KRTK-VKI, 2012, 238257.

70

100 év innováció

országainkon. De ekkor már az FDI a régiónkon keresztben is szállított saját értékláncán keresztül, és az észtek WTO-tagsága, EU-társulása és az ehhez fűzött keresztliberalizáció, vagyis, hogy lehetett kumulálni az EU szabadkereskedelmi partnerei közötti szállításokat, már rendben volt az évtized elején, sőt 2004-től teljes vámunióban voltunk egymással is.

8. ábra Magyarország külkereskedelme Észtországgal

30,000 25,000 20,000

millió Ft

15,000

10,000 5,000 0 -5,000

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

-10,000 -15,000 Export

Import

Forrás: KSH

71

Mérleg

100 év innováció

Bár a kereskedelem jelentősen megugrott a kétoldalú viszonyban, de ez messze nem tükrözte azt a növekedést, amit Észtország vagy Magyarország az adott periódusban folytatott általános exportjának növekedése mutatott, hiszen az észtek 2001 és 2009 között 68 százalékkal, míg a magyarok 74 százalékkal növelték árukivitelüket.

Rendelkezésünkre áll azonban a KSH azon felmérése is, mely részletezi azt, hogy a magyar többségi tulajdonú cégek ebben a válság előtti időszakban milyen kivitelt tudtak teljesíteni általában és Észtországba.

4. táblázat A magyar többségi tulajdonú cégek teljes és észtországi exportja az összexporton belül

Összesen Észtországba Forrás: KSH

2001 millió % euró 8399 24,7 8,8

26,0

2008 millió % euró 13591 18,5 32,5

33,1

A 4. táblázat arra ad magyarázatot, hogy míg a teljes magyar tulajdonú cégexport összegszerűen is nagyon megnőtt, és a teljes 72

100 év innováció

(külföldi és magyar többségi tulajdonú vállalatok együttes) exportján belül a magyar többségi tulajdonú cégek exportja Észtországba összegszerűen még jobban megnőtt ebben az időszakban, ha nem is jelentősen, de a teljes exporton belül a szomszédos országainkra jellemző 33 százalékos értéket érve el.

Ez a válság előtti periódusban nagyon örvendetes előrelépés volt.

KONSZOLIDÁCIÓ A VÁLSÁG UTÁN (2010-18) Mivel Észtország lényegében a válság után, 2011. január 1én lépett be az euróövezetbe, ezért a szakmai közvélemény számára az volt a nagy kérdés, hogy milyen hatással volt ez a belépés (nemcsak az észt, hanem a szlovén és a szlovák is) a versenyképességére, gazdasági növekedésére és általában a kohézióra, felzárkózásra. Magyarország pedig nemhogy nem lépett be az euróövezetbe, hanem most már a válság után nincs is konkrét céldátuma erre, sőt még a szabadon lebegő árfolyamát is megtartotta a válság után, mellyel élt is a lengyelekkel és a románokkal együtt annak érdekében, hogy minél hamarabb helyreállítsa külső fizetési képességét és versenyképességét.

Céldátumot nem határozott meg arra, hogy belépjen az euró előszobájaként az ún. ERM-2 rendszerbe, mely önkontrollt ad 73

100 év innováció

az érintett ország árfolyam politikájának, hiszen ebben a helyzetben (ld. Dánia) csak egy szűk sávon belül lehet a valutát mozgatni.34 Észtország viszont úgy kezdte el már a kezdetektől a stabilizációt, hogy nem változatott árfolyamán, miközben a belső piaci viszonyoknak megfelelően meg kellett kezdenie az ár- és bérfelzárkózást az euróövezeti átlaghoz, illetves a magasabb inflációt is kezelnie kellett. Azzal, hogy az árfolyammal nem tud utánamenni az inflációs különbségnek, lényegében egy valutafelértékelést hajtott folyamatosan végre, ami versenyképességi oldalról jelentett kihívást. 35 Az észt (és a szlovák) tagság azért is jelentett az adott kormányoknak nehézséget, mert az EU átlagához képest igen elmaradott reálfejlettséggel és árszínvonallal léptek be. Pl. Szlovákia 200834

Dánia lényegében a maastrichti kivételek szellemében hozzátapasztotta valutájának árfolyamát az euróhoz, míg például az euróövezeti belépésre jogilag kötelezett svédek ezt nem tették meg, de ennek ellenére tartották az árfolyam stabilitást, ugyanakkor a gazdasági válság alatt éltek az árfolyamszabadság lehetőségével a minél hamarabbi kilábalás érdekében.

35 Itt csak szeretnénk megjegyezni, hogy az euró-tagság nemcsak a balti államok oldaláról jelentett nagy kihívást, hanem a már hosszú évtizede szintén az euróhoz kötött bolgár valuta esetében is. Nem csoda, hogy a bolgárok, sőt, újabban a románok és a horvátok is fontolgatják az euróövezetbe való belépés programját. A magyar, cseh és lengyel kormány azonban kitart a szabadon lebegő valuta és teljes monetáris szabadság mellett.

Bár voltak arra utaló jelek, hogy az euróövezet a közös költségvetésen keresztül is külön ösztönözni akarja a belépést a még kívülállók számára, de erről a jelenlegi keretirányelv e cikk írásakor ismert javaslata még nem adott támpontot.

74

100 év innováció

ban az EU-28 átlag 71, míg Észtország 2010-ben 65 százalékán állt. (A negatív rekorder ebben Lettország lehet, hiszen alig több mint 60 százalék volt a relatív fejlettsége a belépéskor. Ennél Görögország és Portugália is jobban állt 1999-ben illetve 2001ben belépésük idején, ráadásul az euróövezet jó 8-9 százalékkal nagyobb átlagfejlettséggel rendelkezik, mint az EU-28). A vizsgálat azért is érdekes, mert Magyarország és Lengyelország is már meghaladja azt a belépéskori gazdasági és árszínvonal fejlettséget, amit Észtország vagy Lettország bizonyít. 36 Ezek után nézzük meg, hogy a válság és az eurózóna-tagság utáni időszakban hogyan áll Észtország és Magyarország felzárkózása.

Magyar valuta nominális árfolyama 2008-hoz, a válság előtti békeévhez képest 2016-ra 24 százalékkal gyengült az euróhoz ‒vagyis az észt valutához‒ képest, hasonlóan a román vagy a lengyel valutához képest, míg a cseh korona csak 8 százalékot gyengült nominálisan.

36

75

100 év innováció

9. ábra Észtország és Magyarország relatív felzárkózása az EU átlaghoz (EU28=100) egy főre jutó reál GDP alapján 78 76 74 72 70 68 66 64 62 60 58 2011

2012

2013

2014

Magyarország

2015

2016

Észtország

Forrás: Eurostat

Terjedelmi okokból nem térek ki a gazdasági növekedés évenkénti alakulására, de az látható, hogy a válság utáni helyzetben Észtország és Magyarország fejlődési üteme találkozott. A 2010-hez képest ugyan Észtország 28 százalékkal nőtt 2017-ig reálértékben, míg Magyarország ugyanezen időszakban csak 17 százalékkal37, de ezen belül 2014 után

37

Ld. Eurostat, Most popular tables.

76

100 év innováció

Észtország növekedése hozzálassult Magyarországhoz. Az előrejelzések

sem

szólnak

Magyarországnál

nagyobb

növekedési pályáról, igaz az EU-val tartani tudja a lépést.

Ha viszont azt nézzük meg, hogy miként alakult az árfelzárkózás az EU-hoz képest- természetesen euróban számolva, akkor az előbbiek alapján az észtek pozitív eredményről tudnak beszámolni, míg a magyarok a leértékelési politikával messzebb állnak, mint a válság előtt, a nagyobb inflációs ráta révén az árközelítés 2017-től várható igazán. A KSH adatai szerint már vannak olyan termékcsoportok ‒pl. ruházat‒, ahol az észt árszint meghaladja az európait és pl. az élelmiszer árszínvonal is az európai 90 százalékán áll, míg nálunk 80 százalék.

5. táblázat Az észt és a magyar árszínvonal az EU 28 százalékában

Észtország Magyarország Forrás: Eurostat

2007 66,9 64,8

2010 66,9 60,0

77

2016 73,3 59,0

100 év innováció

A nominális felzárkózást illetően további nagy témakör, hogy miként áll Észtország és Magyarország a bérfelzárkózással.

Mivel nem tudja Tallinn leértékelni valutáját, ezért minden bruttó

béremelés

átmegy

azonnal

bérköltségbe,

amit

természetesen a nemzetközi befektetők nem mindig szeretnek ‒ ők a béren lévő terhek csökkentéséért lobbiznak 38‒, bár számukra is fontos a munkaerő megtartása és a nyugati kivándorlás kizárása. (2011 óta lényegében akadálytalanul mozoghatnak mindkét ország munkavállalói az unión belül.)

Ezen a téren eltért a magyar és az észt mutató, hiszen jelentősen meghaladta már ez a színvonal a magyart. A 6. táblázatból jól látható, hogy erősen nőtt mindkét országban a kifizetett bér, de a leértékelés hiánya miatt az észt bérek gyorsabban nőnek, igaz, hogy a munkaerő termelékenysége is jobban nőtt és felzárkózott, mint Magyarországon. (Ebben benne van persze a magyar közmunka átlagos munkatermelékenységet rontó hatása, mivel

38

Magyarországon 15 százalék az egységes személyi jövedelemadó, míg az észtek 2018-ban vitték le 20 százalékra (Ld. OECD: Economic Survey of Estonia 2017. http://www.oecd.org/eco/surveys/economicsurvey-estonia.htm, OECD: Economic Survey of Hungary 2016. http://www.oecd.org/eco/surveys/economic-survey-hungary.htm)), de mindkét fél sokat vág a szociális hozzájárulások arányain is, illetve az észtek az alacsony keresetűeknél, a magyarok a családosoknál alkalmaznak jelentős kedvezményeket.

78

100 év innováció

tevékenységüket mérsékeltebben számolhatjuk bele GDP-be, mint a piacon dolgozókét.)

6.

táblázat

Átlagbérek

alakulása

Magyarországon

és

Észtországban Észtország Éves átlagos nettó bér 39

Havi bruttó minimálbér Munkaerő termelékenysége ledolgozott óránként (EU-28=100) Ledolgozott órák kifizetett bére euróban Forrás: Eurostat

Magyarország

2007

2016

2007

2016

7,268

11,145

5,249

670240

230

390

55,9

63,2

56,3

62,9

6,3

9,8

6,2

7,0

332

Kimondhatjuk, hogy a humánfaktor területén van a két ország előtt a legnagyobb teendő, hiszen a munkaerő elvándorlása és a nem megfelelő születésszám gondot okoz. A fejlődés extenzív lehetőségei lassan mindkét országban kimerülnek, bár azt nehéz

39 40

Gyerekek utáni kedvezmények számítása nélkül, átlag.

2015.

79

100 év innováció

megbecsülni, hogy a skandináv foglalkoztatási szintekhez képest hol van a lehetőségek határa.

7. táblázat Fontosabb munkaerő-piaci adatok 2016-ban Észtország

Magyarország

Foglalkoztatási ráta (20-64 éves korosztály) (%)

76.6

71,5

Munkanélküliségi ráta (%)

6,7

4,3

Termékenységi mutató Más EU államban dolgozók aránya (20-64 éves korosztály) (%)41 Forrás: Eurostat, KSH

1,60

1,53

7

6

Arról Magyarországon is folyamatos vita van, hogy a statisztikák hogyan mutatják ki a közmunkásokat, illetve a külföldön dolgozókat, de a 7. táblázatból is látszik, hogy hazánkban sokkal nagyobb az inaktívak aránya és a társadalmi terhe,

mint

az

északi

modellekben.

41

Hiszen

mind

a

Elena Fries-Tersch, Tugce Tugran, Harriet Bradley: 2016 Annual Report on intra-EU Labour Mobility. Brussels, European Commission, DirectorateGeneral for Employment,2017.

80

100 év innováció

foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek alacsonyabb aránya arra enged következetni, hogy jóval nagyobb tartalék van még a magyar munkaerő-piacon az észthez képest. Biztató a termékenységi ráta, hiszen Magyarországon még az évtized elején is csak 1,25 körül mozgott ez a mutató. Az észteknél is látható ebben némi javulás, bár a magyaroknál mindig is magasabb volt ez az érték. A kérdés az, hogy van-e még lényegi potenciál ennek a mutatónak az emelésében a két országban. (A migrációs egyenleg a két országban negatív most már, vagyis Magyarországon is leállt a környékbeli országokból beáramló magyar ajkúak ellensúlyozó hatása, az észtek sem engedtek be több poszt-szovjet területről származó bevándorlót.)

Mindkét félnél további kérdés a külföldön munkát vállalók számának alakulása.

Ezen a

téren sok a

statisztikai

bizonytalanság, ráadásul nagyrészt értékes munkaerő hagyja el a hazai piacot. Érdekesség, hogy az Európai Bizottság felmérése szerint42 a két ország szomszédjaitól még többen mentek nyugati tagállamokba. (Főleg Németországba, az Egyesült Királyságba

42

Szapáry György - Plósz Dániel: Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - Ki legyen hálás kinek? 2018. március 14. https://www.portfolio.hu/prof/az-unios-forrasok-es-a-hirhedt-tokeszivattyuki-legyen-halas-kinek.279373.html (letöltés: 2018.05.12.)

81

100 év innováció

és Olaszországba) 43. De az is tény, hogy a jobban felzárkózó rendszerváltó tagállamok közül Szlovéniában és Csehországban csak a munkaerő 2 százaléka-a ment külföldre, ami messze kedvezőbb nemcsak a munkaerőpiac, hanem társadalmi szempontból is, ugyanakkor biztosítja a munkaerő szabadságát és a fiatalok munkakultúra tanulását, de minden bizonnyal tükrözi az életkezdés körülményeihez való jobb hozzáállást is.

NÉHÁNY

STRATÉGIAI

KÉRDÉS

-

MIT

VEHETÜNK

ÁT

AZ

ÉSZTEKTŐL? ÉS ŐK TŐLÜNK?

Nézzük meg a két ország befektetési pályáját. Ebben mindkét vezetés nagyon hangsúlyosan épít arra, hogy továbbra is nettó haszonélvező legyen az uniós forráselosztásnál. Észtországnál pontosan a válság alatt indult meg a jelentős uniós forráslehívás, mivel ekkor, és 2013-ig minden évben sikerült olyan forrástranszfert elérni, mely már makrogazdaságilag is jelentős volt, de ez lényegében 2014-15-ben leállt, ami egyik fontos magyarázat is lehet az észt gazdaság lelassulásának. (2017-ben újra megindultak a mutatók felfelé a két országban, ami

43

Így Lettországból 13 százalék, Litvániából 16 százalék, vagy Romániából 24 százalék (!), Horvátországból már a csatlakozás után két évvel 16 százalék ment más, nyugati tagállamba.

82

100 év innováció

valószínűleg az EU források lehívásának újbóli nekilódulásával lehet összefüggésben, de erre adataink csak később lesznek.)

10. ábra EU források lehívása a 2007-2013-as időszakra (mérleg a GNI százalékában) 44 6 5 4

3 2 1 0 2009

2010

2011

2012

Észtország

2013

2014

2015

Magyarország

Forrás: Financial Report, European Commission, 2016.

Tekintettel arra, hogy az időszak első felében a tagállamok csak nagyon lassan kezdik el lehívni és elkölteni a közösségi Mivel az N+2 szabály miatt 2015 végéig lehetett lehívni az időszak forrásait, ezért 2015-ig lehet jól látni a makrogazdasági hatást.

44

83

100 év innováció

forrásokat, ezért 2009-től indult meg a transzfer lényegi mennyisége mindkét országban. Észtország valamivel hamarabb hívta le a források nagy részét, míg Magyarország ezt egy nagy véghajrával tette. Az azonban világosan látszik, hogy makrogazdaságilag fontos szerepet töltenek be –főleg a beruházási ráta magasan tartásában– az uniós források.

(Ugyanezt a hipotézist támasztja alá az is, hogy az említett időszakban az EU-forrásokból lényegesen kisebb mértékben részesülő Közép-Magyarország fejlettsége az EU-átlaghoz képest 109 százalékról 102 százalékra esett vissza 2016-ra a reálfejlettséget illetően az Eurostat táblázatai alapján.)

8. táblázat Éves FDI beáramlás, illetve a 2016-ban meglévő

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

állomány a GDP százalékában (2010-2016)

Magyar1,6 4,5 11,3 2,5 5,5 -12,1 -4,2 ország Észt7,7 4,3 6,7 2,9 2,2 0,6 3,7 ország Forrás: KSH illetve saját számítások USD alapon

84

Össz.

62 83

100 év innováció

A 8. táblázat alapján is jól látható, hogy a két ország számáraaz EU-források mellett- nagyon fontos a működőtőke beáramlása, elsősorban a beruházási ráta emelése és a modern technológiához való jutás szempontjából. Az is látható, hogy a regionális trendeknek megfelelően csökken a térségünkbe áramló működőtőke szaldója –Magyarország esetében még nettó forráskivonás is történt az utóbbi időben–, ami most már nem okoz gondot a külső fizetési képesség szempontjából, hiszen a folyó fizetési mérlegek javulnak (ld. 11.ábra), amin csak javít a beáramló EU forrás is. A beruházási ráták azonban nagyon megsínylik ezt a helyzetet (illetve külső forrásoknál még jobban felértékelődik az uniós transzferek szerepe), mely alaposan lelassult a 2000-es évekhez képest. 45 Mindez mindkét ország sebezhetőségét jelzi, hiszen a gazdasági növekedésben a beruházási ráta csak külső segítséggel javul, ezért marad a növekedés ösztönzésére a nettó export és a fogyasztás, mely most emelheti a növekedést. Strukturálisan pedig ez azt jelzi, hogy a hazai forrásokból megvalósítható beruházás nem elégséges ahhoz, hogy tartósan erős beruházási tevékenységgel, a felzárkózáshoz szükséges 20 százalékfölött legyen a mutató.

45

2016-ban a magyar beruházási ráta 17 százalékos volt a GDP arányában, míg az észt 22 százalékos.

85

100 év innováció

11. ábra A két ország folyó fizetési mérlege 6 5 4 3 2 1 0 -1

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

-2 -3 Észtország

Magyarország

Forrás: KSH Ebben a kedvező helyzetben mind a két országnál a pozitív áruforgalmi mérleg mellett –mely a hazai nagyobb hozzáadott értéknek is köszönhető– a szolgáltatások pozitív szaldója is egyre nagyobb szerepet játszik.

86

100 év innováció

AZ ÁLLAM SZEREPE ÉS MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGA Első helyen a korrupciót, mint az állami források hasznosulásának és a külső vonzerő egyik fontos szempontjának fontosságát emelném ki. A 2017-es Transparency International besorolás szerint Észtország a rendszerváltó országok közül messze a legelső helyen szerepel. 71 pontjával a világ 160 országa közül a 21. helyen áll, míg Magyarország 45 ponttal a 66. helyenl. Mivel a mutatóban nagyon sok a személyes megkérdezésen alapuló elem, ami miatt a magyar állam vitatja a rendszerváltó EU-tagállamok közötti utolsó előtti helyezést (csak

Bulgária

áll

mögöttünk).

Észtország

gazdasági

átláthatósága és tisztasága a nemzetközi életben nagyon magas elismertségnek örvend, sőt, még a többi balti államnál vagy Szlovéniánál is jóval előkelőbb helyet mutat és éppen megelőzi a francia mutatót. Ebben, vagyis az állam tisztaságának és hatékonyságának külső érzékelésében is nagy különbség van a két állam

között az

észtek

javára, ahol a

politikai

váltógazdálkodás létének jótékony hatása is érvényesül ebben.

Az állami hatékonyságban fontos elem annak kiterjedtsége.

Ezt leginkább a bevételek és kiadások területén lehet érzékelni, hiszen ez meghatározza a terhelést, és az adóbeszedés hatékonyságát is jelzi. Azt lehet látni, hogy Észtország (mely 87

100 év innováció

sok szempontból a skandináv modellt követi), itt inkább az angolszász felfogást alkalmazza, vagyis bevételei nem haladják meg a GDP 40 százalékát, ettől csak a válság alatt 2009-ben tértek el felfelé. Magyarországon az OECD szinten is magas az adóztatás szintje. Nnálunk a legmagasabb az áfa normál kulcsa Európában, de a munkaerőhöz kapcsolódó kiadásoknál már elkezdte a kormány csökkenteni a terheket, és hamarosan a visegrádi szintet fogja elérni. (Társasági adófizetésünk alacsony kulccsal és sok kedvezménnyel vonzó.) Észtország 20 százalékos

szja

kulccsal,

de

nálunk

kisebb

szociális

hozzájárulással dolgozik, áfa szintje is alacsonyabb.

12. ábra Az államháztartási bevételek aránya a GDP-hez (%) 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Észtország

Magyarország

Forrás: Eurostat

88

100 év innováció

A listáról is látható, hogy Magyarország konvergál a 44-45 százsalékos jelenlegi európai átlaghoz, az észtek a bevételek oldalán ‒és az egyensúlyi költségvetés miatt a kiadási oldalon is‒ inkább a brit modellhez állnak közelebb. A magyar kormány 2018-as konvergencia programja46 alapján a kiadások és a bevételek valahol 40-40,5 százalék magasságában fognak találkozni a 2022-ben, ami már közel lesz a jelenlegi észt koncentrációhoz.

Ahhoz, hogy lássuk, milyen szerkezetben költi el a befolyt összeget a kormány, nyilvánvalóan meg kell nézni a főbb kiadási tételeket, amiből láthatóak a két ország közötti kiadások különbsége.

Első helyen a lényeges különbség ‒melyet fentebb már említettem‒ a kamatkiadásokban van, ami az észteknél gyakorlatilag nulla százalék, míg a magyaroknál 2017-ben bukott csak a GDP 3 százalék alá, és a konvergencia program elvárásai szerint ez 2,1 százalék-ra megy le 2022-re. Vagyis közel egyensúlyi költségvetésnél majd ennyivel kevesebb tud az állam működésre elkölteni, mint amennyit beszedett, vagy amit az észtek beszednek.

46

Magyarország konvergencia programja. Pénzügyminisztérium, 2018-2022.

89

100 év innováció

A 2015. évi konkrét kiadásokat figyelembe véve, amikor Magyarország a GDP 50,5 százalékára rúgó kiadást eszközölt, míg Észtország csak 40,3 százalékot

47,

akkor a lényeges

különbség a következőkben foglalható össze.

Magyarország az általános közszolgáltatásaira a GDP 8,9 százalék át költötte, míg Észtország 4,3 százalék ot, az EU-átlag 6,2 százalék volt. (A védelmi kiadás viszont az észteknél 1 százalék voltak, míg magyaroknál 0,5 százalék). Másik nagyon lényeges eltérés az állam gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos, ami a vállalatai működési veszteségeit jelenti. Itt hazánk a GDP 8,6 százalék át költötte erre a célra, míg Észtország csak 4,8 százalék át, az európai átlag még ennél is kevesebb, 4,3 százalék!

Valamivel

többet

költ

viszont

‒és

ez

közvetlen

versenyképességi kérdés‒ az észt állam az oktatásra, 6,1 százalék ot szemben a magyar 5,2 százalék kal és az európai 4,9 százalék kal szemben. (Ehhez képest Észtország a legjobb tíz ország között van a 15 évesek iskolai felmérésében a világon az OECD megállapítása szerint, ami az oktatás hatékonyságát jelzi.

47

Eurostat: General expenditure by function. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php/Government_expenditure_by_function_%E2%80%93_ COFOG (letöltés: 2018.05.12.)

90

100 év innováció

ld. 9. táblázat.) Egészségügyre mindkét állam az európai átlagnál (7,2 százalék) kevesebbet költ, 5,5 illetve 5,3 százalék ot. (Az észtek hosszú ideje itt térnek el leginkább lefelé a skandináv költésektől.) Mindkét ország kevesebbet költ az európai átlagnál a szociális védelemre (a 19 százalék os európai átlaghoz képest a magyarok 15, az észtek csaknem 13 százalék ot - amin belül az öregségi nyugdíj kiadások ugyanúgy a GDP 7 százalék át jelentik, míg mi többet költünk a betegszabadságra és rokkantságra, valamint az özvegyi nyugdíjra, mint északi rokonaink.

9. táblázat A PISA- tesztek eredményei 2015-ben Természettudományok Észtország 534 Magyarország 477 Forrás: OECD PISA program

Olvasás

Matematika

519 470

520 477

Mindebből a szerkezetből az szűrhető le, hogy hazánk hatalmas pénzt költ olyan közszolgáltatásokra ‒ide sorolható a közösségi közlekedéstől kezdve a közszolgálati médiáig sok terület‒ amire az észtek és az európaiak nagy része nem költ ilyen arányban, és itt jelentkezik egy lehetséges takarékossági 91

100 év innováció

elem. A másik fontos kiadási csatornánk az állami vállalataink veszteségfinanszírozása,

mely

messziről

összeköthető

a

korrupció kérdésével, a közbeszerzések hatékonyságával, az adott tevékenység indokoltságával. Itt látszik az észtek és az európai átlag nagyobb karcsúsága leginkább.

Végül a versenyképesség terén nézzük meg az innovációs képességünket. Láttuk, mennyit költünk oktatási tevékenységre, melynek nem a mértéke, hanem a hatékony elköltése szembetűnő gond az európai átlageredmények fényében.

13. ábra A K+F-re fordított források a GDP százalék ában (2000-2016) 2.5

2 1.5 1 0.5

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

0

Észtország

Magyarország

Forrás: KSH 92

100 év innováció

Mivel az európai célkitűzések már két évtizede a 3 százalékos szintnél vannak, a két ország ettől nagyon eltér, pedig a minőségi felzárkózás, a perifériáról való kitörés e nélkül nehezen képzelhető le. A felhasználás szektorait illetően 2016-ban az derült ki, hogy míg az üzleti szféra használta fel a K+F ráfordítások 51,5 százalékát Észtországban, Magyarországon 74,1 százalékát, addig az EU-átlag e téren 65,2 százalék.

Ugyanakkor a felsőoktatás kapta Észtországban ezen K+F pénzek 35 százalékát, míg a magyar felsőoktatás csak 11,1 százalékát, az EU átlaga itt 22,7 százalék. A kutatóintézetek és más állami költségvetési szervek 11-14 százalék között részesültek mindkét államban. Vagyis Magyarországon jóval intenzívebb volt ez a tevékenység nemcsak a magyar, hanem a külföldi befektetők részéről is, ami mindenképpen pozitívan értékelhető. Az észtek az egyetemi területen költöttek erre nagyobb forrásokat, vagyis ezt is az oktatásra koncentrálták.

Az más kérdés, hogy mekkora eredmények jöttek ki ezekből a ráfordításokból, vagyis mennyire lesz európai szinten is elismert az adott helyen a tudás.

93

100 év innováció

10. táblázat 1 millió főre eső, az Európai Szabadalmi Hivatalnál bejelentett szabadalmi kérelmek száma 2003 2009 2014 Forrás: Eurostat

Észtország 8,29 33,65 18,42

Magyarország 13,14 18,38 22,51

Tekintettel arra, hogy az európai centrum országainál ez a mutatató legalább 100 fölötti minden évben, ezen a területen lehet érezni a déli és keleti országok perifériára kerülését. Bár az észtek nagy utat tettek meg a felzárkózásért, és látszik az egyetemeiknek is juttatott jelentős kutatási források hatása, a K+F tevékenység válság utáni hanyatlásával ez is érződik a teljesítményükön. Ráadásul mindkét országban a bejelentett szabadalmak nagy része, Magyarországon van olyan év, hogy 70,1 százalék-a, külföldi tulajdonú kérelem. Ez jelzi, hogy mélyebb integrációnk és a periféria elhagyása még várat magára.

Végül csak röviden a konszolidálási időszak magyar‒észt külkereskedelméről.

A

korábbi

időszakokhoz

képest

látványosan megnőtt a magyar export Észtországba. 2016-ra elérte 294 millió eurót, míg az észt kivitel Magyarországra is megnőtt, általában 40-50 millió eurós nagyságrendet elérve, 94

100 év innováció

vagyis a magyar aktívum az utóbbi időszakban megnőtt. A hazai tulajdonú cégexport viszont 2015-ben csak a kivitelünk 10 százalékát érte el, ami 22,7 millió eurós nagyságrendet jelentett.

Mindez 2008-hoz képest összegszerűen és arányaiban is visszalépés. (A teljes magyar többségi tulajdonú cégexport összességében 15-16 milliárd euró körül megállt, de az Észtországba menő hasonló kivitel a 35,2 millióhoz képes visszaesett. (8. ábra)

ZÁRÓGONDOLATOK Rövid dolgozatomban azt kívántam áttekinteni néhány területen, hogy milyen sajátosságok figyelhetők meg a rendszerváltás utáni és főleg az EU-integráció utáni észt és magyar gazdaságpolitikában.

Az látszik, hogy mindkét ország a kezdetektől fogva a nyugati orientációt és az oda történő integrációt tekintette elsődlegesnek.

Ezért gazdasági kapcsolataikat is oda orientálták át, és a középeurópai régióval, így egymással való együttműködésüket is ennek rendelték alá. Az is egyértelműen leszögezhető, hogy mindkét ország alapvetően az elejétől fogva a nyugati működőtőkére és később ezt kiegészítve az EU-transzferekre alapozta felzárkózását, mivel nem volt ‒és most sincs‒ erős 95

100 év innováció

hazai tőkeszféra. Jelentős átalakulás történt a gazdasági szerkezetben is, a szolgáltatásokra épülő, és az iparban a nagy értékláncokba beépülő modellt választották. (Ez jó a technológia beáramlása és a beruházás miatt, viszont alacsony a nemzeti hozzáadott érték és így a minőségi felzárkózás.) A kezdeti nagyon rossz külső finanszírozási mérleg a válság után óvatosabb gazdaságpolitika hatására megjavult, ez most már egyik

országnak sem

jelent

finanszírozási gondot,

és

előreláthatóan ez lesz jellemző a következő 10-12 évben is.

Ugyanakkor a hazai gyenge vállalkozó szféra és a saját beruházási teljesítmény miatt még rá lesznek hosszasan utalva a külső források ‒FDI és EU-transzfer‒ segítségére.

Lényeges különbség viszont az, hogy Észtország nemcsak a kilencvenes években választott egy liberális nyugatorientált vonalat, hanem ezt tartotta a tagság után, sőt a válság következtében is. Ezért EU-szinten, de a rendszerváltó országokhoz képest is nagyon alacsonyra fogta végig az állam redisztribúciós szintjét, kitartott a költségvetési egyensúly és a fix valutaárfolyam mellett. Magyarország más utat választott, jóval nagyobb szerepet adott az állam újraelosztó szerepének, nagy adóssága ellenére nem törekedett az adósságráta jelentős csökkentésére, hanem a gazdasági fejlődést tekintette minden 96

100 év innováció

esetben közvetlen célnak. A kilencvenes években és a 2008-as válság

előtt

Észtország

kiegyensúlyozott

növekedése

jelentősebb volt, de a válság rávilágított arra, hogy a felzárkózás neki is törékeny. A válság, különösen 2014 óta növekedése visszasimult Magyarországhoz. Bár az EU Bizottság besorolásai a legjobb európai innovatív kategóriába teszi Észtországot, és ezt támasztja alá a digitális közigazgatás bevezetésének sikere is, de a mélyebb kutató tevékenységben inkább a perifériális sorsot osztja. Magyar szempontból viszont figyelemre méltó a hatékony racionális állami működés, a korrupció elleni sikeres fellépés, ami növelte az állam hatékonyságát, valamint az állam azon tevékenységeinek visszafogását, mely Magyarországon kormányokon átívelően a lakossági jóléti gondoskodás részét emelte, így az állami intézmények és a szórakoztatási vagy a közösségi közlekedési tevékenység magas finanszírozását.

Magyarországon jóval kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek, pl.

az

alsó

20

vagy

40

százalék

részesedése

a

jövedelemelosztásból-. Az észtek magasabb oktatási kiadásai, a rendkívül alacsony inaktív réteg számunkra is vonzó lehet, hiszen Magyarországon elindultak a közmunkások képzésén át a roma felzárkóztatási programokon keresztül azok a programok, melyek a piaci munkaerőigények kielégítését 97

100 év innováció

teljesítenék. A külföldre vándorlásban közepes eredményt mutatnak az észtek is, hiszen a felzárkózó minta országok (Csehország és Szlovénia) eredményeit nem érik el, a többi periféria országnál viszont jobb a helyzet ebben, akárcsak a születési ráták perspektívájában. Észtország abban lépte túl nyugati integrációs politikájában Magyarországot, hogy 2011-ben belépett az euróövezetbe.

Fegyelmezett az állam szerepében, annak költéseiben ‒ kevesebbre és kevesebbet költ‒ és nem engedi az államadósság kialakulását. Versenyképességét és a gazdasági felzárkózás gyorsítását vagy lassítását nem lehet a belépés szempontjából megítélni ‒akárcsak Szlovákia esetében‒, de az ár és bérszínvonal igenis Magyarországhoz

feljött a kívül maradókhoz (főleg

vagy

Lengyelországhoz)

képest,

ami

évtizedes távlatban előnyös lehet nekik, megszűnik e téren is bántó lemaradásuk, a munkaerő elvándorlása csillapodik.

Hazánknak ezért kihívás lesz a leértékelő politika fokozatos kivezetése, és az ár illetve bérfelzárkóztatásban a lépés tartása Észtországgal. Hazánk ugyanakkor szociálisan érzékenyebb, mint Észtország. Összességében elmondható, hogy a régió, így Észtország és Magyarország is, továbbra is a külső tőkétől függő állapotban 98

100 év innováció

van, a hazai szféra versenyképességének hiánya és relatív mérete miatt nem tudja mennyiségi felzárkózását e nélkül megoldani, és a minőségi felzárkózása is várat magára, a déli perifériához hasonlóan.

IRODALOM 2018 European Semesterts: Country Report ‒ Estonia. https://ec.europa.eu/info/publications/2018-european-semestercountry-reports_en Becsey Zsolt: Az Európai Unió bővítésének haszna az Európai Unió számára.

PHD, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 2003.

Elena Fries-Tersch, Tugce Tugran, Harriet Bradley: 2016 Annual Report on intra-EU Labour Mobility. Brussels, European Commission, Directorate-General for Employment,2017.

EPP ED Group: The reunification of Europe. Brussels, European Parliament, 2009.

European Commission: Financial Report.

2016. http://ec.europa.eu/budget/biblio/documents/2016/2016_en.cfm Eurostat Database: https://ec.europa.eu/eurostat/data/database Graham Avery-Fraser Cameron: The enlargement of the European Union. Sheffield Academic Press, 1998.

99

100 év innováció

ifj. Simon György: Az észt gazdaság az EU csatlakozás küszöbén. Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 10. szám ITC kereskedelmi adattár: https://trademap.org/ KSH adattár: http://www.ksh.hu/ Magyarország konvergencia Pénzügyminisztérium, 2018-2022.

programja.

Meisel Sándor: A balti országok az elhúzódó világgazdasági válságban. In: Farkas Péter – Meisel Sándor – Weiner Csaba (szerk.): Elveszett illúziók a világgazdaság tartós válságáról.

Budapest, MTA KRTK-VKI, 2012, 238-257.

OECD: Economic Survey of Estonia 2017. http://www.oecd.org/eco/surveys/economic-survey-estonia.htm OECD: Economic Survey of Hungary http://www.oecd.org/eco/surveys/economic-surveyhungary.htm

2016.

Pogátsa Zoltán: Magyarország politikai gazdaságtana.

Budapest, Osiris kiadó, 2016.

Szapáry György – Plósz Dániel: Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - Ki legyen hálás kinek? Portfolió.hu, 2018. március 14. https://www.portfolio.hu/prof/az-uniosforrasok-es-a-hirhedt-tokeszivattyu-ki-legyen-halaskinek.279373.html

100

100 év innováció

Bereczki András A két világháború közötti Észt Köztársaság kisebbségi politikájáról

ABSZTRAKT

Az I. világháború végén függetlenné vált Észtország gyakorlatilag

homogén

nemzetállamnak

számított.

A

függetlenségi manifesztumtól kezdve olyan törvények és rendeletek születtek, amelyek a kisebbségek bizalmának megnyerését szolgálták. Az 1920-ban megszületett alkotmány szavatolta a nemzetiség szabad megállapítását, a kisebbségek számára a kulturális önkormányzatok felállításának jogát, továbbá a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát az állami intézményekben és a helyi önkormányzatokban. Észtország a Nemzetek Szövetségébe történő felvételekor 1921-ben

nyilatkozatban

vállalt

nemzetközi

jogi

kötelezettséget a kisebbségek védelmére. A kisebbségek kulturális önkormányzatáról szóló törvényt 1925. február 12-én fogadták el, és ezzel a világon elsőként valósulhatott meg a

101

100 év innováció

nemzeti kisebbségek önrendelkezési elve, amely az észtországi német és zsidó közösségek tagjai számára valósággá is vált.

A nacionalista áramlatok Észtországban is éreztették a hatásukat, de az észt nacionalizmus nem vált agresszívvé. A két világháború közötti észt nemzetiségi politika összességében megteremtette a feltételeket a kisebbségi kultúra és az identitás megőrzéséhez, de a kisebbségek sorsa ennek ellenére 1939-től kezdődően drámaian alakult.

ABSTRACT

Having become independent at the end of World War I, Estonia was a homogenous nation-state, at least in comparison to the countries of East-Central Europe. Beginning with the declaration of independence, laws and statutes were passed that served to win the trust of the minorities. The Constitution of 1920 guaranteed the freedom to determine one’s nationality, the right to establish cultural autonomies for minorities and, furthermore, the right of national minorities to use their language in state institutions and local governments. At the time of its accession to the League of Nations in 1921 Estonia declared under international law that it would defend national minorities.

The law on the cultural autonomy of minorities was passed in 102

100 év innováció

1925, and with it the principle of self-determination of national minorities could be realized for the first time in the world. The Germans and Jews of Estonia availed themselves of the opportunity to set up cultural autonomies.

Nationalist currents made their influence felt in Estonia as well, but Estonian nationalism did not become aggressive.

Interwar Estonian nationality policy as a whole created the conditions for preserving minority culture and identity, but the year of 1939 brought dramatic changes in the fate of minorities.

ELŐSZÓ

Az alábbi összefoglalásban48 az 1918 és 1939 közötti Észtország kisebbségi politikájáról szeretnék vázlatos képet rajzolni

anélkül,

hogy

elmerülnénk

a

részletekben.

Természetesen egyszerűbb lenne e bonyolult kérdéskör Ez az írás elsősorban a 2001-ben megvédett, de nyomtatásban csak hamarosan megjelenő doktori disszertációm általánosabb megállapításainak felhasználásával készült, mely legfőbb forrásként a törvények szövegét és az országgyűlési ülésszakok jegyzőkönyveit használta fel a korabeli sajtó és a szakirodalom feldolgozása mellett. Bereczki András: Észtország és Finnország nemzetiségi politikája a két világháború között. Disszertáció.

ELTE BTK, 2001. [Kézirat] Ugyanerről a témáról tartottam finn nyelvű előadást 2010-ben Piliscsabán: Viron vähemmistöpolitiikka maailmansotien välisenä aikana, in Dissertationes symposiorum ad linguisticam, Pars VI, Congressus XI. Internationalis Fenno-Ugristarum Piliscsaba, 9–14. VIII. 2010, Piliscsaba, Reguly Társaság, 2011. 129–135.

48

103

100 év innováció

valamilyen szűkebb szempont szerinti elemzése: pl. egyes kisebbségeken, illetve az állam bel- vagy külpolitikáján keresztül. Ezúttal azonban – a teljesség igénye nélkül – kíséreljük meg a témánkhoz tartozó egyes részterületek főbb tanulságainak figyelembe vételével megközelíteni kutatásunk tárgyát. Így teljesebb képet kaphatunk annak egészéről, és jobban érzékelhető válik, hogy a kisebbségi politika alakulására ezek együttesen gyakorolnak hatást. A kisebbségi politika létrejöttének

bemutatását

a

kül-

szempontok

bemutatása

követi,

és

biztonságpolitikai

majd

a

kulturális

autonómiatörvény elfogadásáról esik hosszabban szó, s végül e politika

jellemzőiről,

változásairól.

Ebben

a

rövid

összefoglalóban – terjedelmi okok miatt – nem nyílik arra mód, hogy a kisebbségek kialakulása, jellemzői, az etnikumok egymás közötti kapcsolata, a témakör kutatástörténete, illetve a történelmi előzmények is bemutatásra kerüljenek.

A KISEBBSÉGI POLITIKA KIALAKÍTÁSA

Az I. világháború végén – 1918-ban – függetlenné vált Észt Köztársaság lakosságának 87,6%-át (1922) észtek alkották, a kisebbségek közül legtöbben az oroszok (8,2%), a németek (1,7%), a svédek (0,7%), a lettek (0,5% 1934-ben) és a zsidók 104

100 év innováció

(0,4%) voltak.49 Észtország tehát a lakosság tekintetében homogén nemzetállamnak minősült, legalábbis Kelet-KözépEurópa más országaihoz képest. A nemzetiségek aránya csak Ausztriában és Magyarországon volt kisebb az észtországinál, ahhoz azonban éppen elegen voltak, hogy a kisebbségi politika kialakítása fejtörést okozzon az ifjú észt állam vezetői számára.50 Már a függetlenségi manifesztumban (1918. 02. 24.) is szerepel a demokratikus állampolgári jogok biztosítása mellett, hogy a köztársaság határain belül élő nemzeti kisebbségek (oroszok, németek, svédek, zsidók) és más népek számára biztosítják jogukat a kulturális autonómiára. 51 A Németország világháborús vereségét követően felállt első észt ideiglenes kormányban helyet biztosítottak a nemzetiségeket képviselő minisztereknek (később nemzetiségi titkárok) is. Ezzel kétségtelenül az volt a céljuk, hogy megnyerjék a kisebbségek támogatását a független észt állam megteremtéséhez, de a

49

Bereczki András: Az észt állam megszületése és a kisebbségek (1917– 1920), Pro Minoritate, 2005/Ősz, 4.

50 Kari Alenius: Ajan ihanteiden ja historian rasitteiden ristipaineissa: Viron etniset suhteet vuosina 1918–1925. Studia Historica Septentrionalia 41. Rovaniemi, Pohjois-Suomen Historiallinen Yhdistys. Societas Historica Finlandiae Septentrionalis, 2003, 24.

51 Bereczki: Az észt állam megszületése, 7.

105

100 év innováció

kisebbségeknek tett ígéreteket később be is tartották.

Ugyancsak a kölcsönös bizalomépítést szolgálták a későbbi ideiglenes törvények és rendeletek is. 52 A függetlenségi háború idején, 1919 áprilisában összeült alkotmányozó gyűlés tevékenységét jelentősen befolyásolta a katonapolitikai helyzet alakulása.

Ez

megfigyelhető

mind

az

egyes

pártok

kisebbségekkel kapcsolatos megnyilvánulásaiban, mind a nemzetiségi képviselők politizálásában, főleg az észt állam függetlenségének elismerését illetően.

Az

észtországi

politikai

és

társadalmi

helyzet

stabilizációjának egyik sarkalatos pontja az elsősorban a balti németek birtokait érintő földreform volt 1919 őszén, melynek során kisajátították a nagybirtokok 96,6%-át. Ezzel egyrészt megszüntették

vidéken

a

balti

németek

gazdasági

dominanciáját, másrészt a parasztok (és katonák) földhöz juttatásával csökkentették a szociális feszültséget. A németek pártján kívül gyakorlatilag minden parlamenti párt támogatta az agrárreformot, csak annak radikalizmusát illetően voltak eltérőek az álláspontok. 53 A legmérsékeltebb a parasztpárt volt.

52 53

Uo., 9–11.

Uo., 14–15.

106

100 év innováció

A baloldali többségű alkotmányozó gyűlésben – éles vitákat követően – megszületett Európa egyik legdemokratikusabb alkotmánya,

amely

megválasztását,

a

szavatolta

a

kisebbségek

nemzetiség

számára

a

szabad kulturális

önkormányzatok felállításának jogát, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát az állami intézményekben és a helyi önkormányzatokban. 54 A vitákból kitűnik, hogy a képviselők

jól

ismerték

a

századelő

osztrák

szociáldemokratáinak kulturális autonómiával kapcsolatos munkáit.

KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA A párizsi békekonferenciára kiutazó észt küldöttség legfőbb feladata az állam függetlenségének de facto és de jure elismertetése volt, de hamarosan egyértelművé vált, hogy az antant-hatalmak az orosz helyzet alakulásától teszik függővé Észtország sorsát. Ekkor legfeljebb az Oroszországon belüli autonóm státus elérése látszott reálisnak Észtország számára. Az

Ezekről a kérdésekről bővebben: pl. Mati Graf: Eesti rahvusriik. Ideed ja lahendused: Ärkamisajast Eesti Vabariigi sünnini, Tallinn, Tallinna Pedagoogikaülikooli Kirjastusgrupp, 1993. 307–314.

54

107

100 év innováció

észt delegáció vezetőjét el sem ismerték a konferencia hivatalos résztvevőjének.

A Szovjet-Oroszországgal megkötött tartui béke (1920 februárjában) jelentette Észtország számára az első de jure elismerést, és az ország keleti határainak megállapítását. Az Antant Legfelsőbb Tanácsa csak 1921. január 26-án ismerte el az Észt Köztársaság függetlenségét, amikor nyilvánvalóvá vált a fehérek veresége az oroszországi polgárháborúban. 55 Észtország teljes jogú tagként való felvétele a Nemzetek Szövetségébe 1921. szeptember 22-én történt meg. A felvételkor Észtország nyilatkozatban vállalt ugyan nemzetközi jogi kötelezettséget a kisebbségek védelmére, ám ezen az általános érvényű megfogalmazáson kívül Észtország nem volt hajlandó a kisebbségek védelmét garantáló konkrét deklarációt tenni, mivel azokat – az észt álláspont szerint – Észtországban már biztosították az erre vonatkozó jogszabályok, továbbá azért sem, mivel Észtország függetlenségét nem a békeszerződések rendszerének vagy a párizsi békekonferenciának köszönhették, hanem saját erejüknek. Észtország és Lettország nem kívánta 55

Bereczki András: A két világháború közötti Észt Köztársaság elismerése és a kisebbségi kérdés, in Pomozi Péter (szerk.): Navigare humanum est…

Pusztay János hatvanadik születésnapjára, Budapest, Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, 2008, 45–47.

108

100 év innováció

megengedni, hogy a Nemzetek Szövetsége (és így a nagyhatalmak is) beavatkozhasson kisebbségi politikájának alakításába. 56

A

Nemzetek

Szövetségének

vezetősége

ugyanakkor attól tartott, hogy a – kisebbségi szerződésekkel egyenértékűnek tekintett – lett és észt nyilatkozat elmaradása Lengyelország, Románia és Jugoszlávia tiltakozását válthatja ki, ezért egyértelműen nyomást gyakorolt a két államra. Az észt fél számára bonyolította a tárgyalásokat a balti német emigránsok Észtország elleni „aknamunkája” és a Nemzetek Szövetségében végzett hatékony propagandakampány, amelyet elsősorban a földreformmal kapcsolatos kárpótlások elmaradása miatt folytattak. Az észt vezetők számára egyértelművé vált, hogy Észtország Finnországhoz képest más elbírálásban részesült, ún. újabb államnak tekintették. Az elhúzódó tárgyalásokon kedvező feltételeket kiharcolva Észtország végül is 1923. szeptember 17én tette meg nyilatkozatát, melyet a Nemzetek Szövetségének Tanácsa saját garanciája alá vont. 57 A Nemzetek Szövetségéhez csak az agrárreformmal kapcsolatos kárpótlások ügyében érkeztek panaszok Észtország ellen, más kérdés (jogsértés) miatt nem. Nagy-Britanniának és Franciaországnak azonban nem állt 56 57

Uo.: 49–50.

Uo.: 51.

109

100 év innováció

érdekében kiélezni a földkérdést a Baltikumban, amit hangsúlyozottan szociális kérdésnek nyilvánítottak.

A mindenkori német kormányok élénk figyelemmel kísérték az észtországi németek sorsát, de Berlin más országokra (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország stb.) jóval nagyobb nyomást gyakorolt azok kisebbségi politikájával összefüggésben. Szerepet játszhattak ebben a német politikai elképzelések, illetve az észtországi németek viszonylag kis száma és csökkenő befolyásuk is. Az észtországi német kultúra különböző szervezeteken keresztül történő támogatására azonban nagy súlyt fektettek Berlinben. 58 Hitler hatalomra jutását követően a német kormány igyekezett befolyása alá vonni az észtországi német pártot és szervezeteket. Az észtországi németek nemzetiszocialista mozgalmát a NSDAP saját meghosszabbított karjának tekintette. A Szovjetunió ezzel szemben gyakorlatilag semmilyen érdeklődést sem mutatott az észtországi oroszok iránt. Balti politikájának legfőbb célja az volt, hogy megakadályozza a szegélyállamok szövetségét nyugati határán, és csökkentse a német befolyást.

58

Vahur Made: Külalisena maailmapoliitikas. Eesti ja Rahvasteliit, Tartu, Tartu Ülikooli Kirjastus, 1999. 63.

110

100 év innováció

Észtország 1923-ban kétoldalú katonai és politikai szövetségi egyezményt kötött Lettországgal, amelyhez 1934-ben Litvánia is csatlakozott (balti antant), de nem sikerült a régióban egy szélesebb

(finn–észt–lett–litván–lengyel)

védelmi

és

együttműködési szerződést megvalósítani. 59 Ezt Moszkva mellett Berlin sem nézte volna jó szemmel. Az észt–lett kapcsolatok sem fejlődtek kielégítően a rendezetlen határ- és egyéb kérdések miatt. Nagy-Britannia nem volt érdekelt ebben a régióban, számára és Franciaország számára az volt csak a lényeges, hogy a kisebbségek kérdésén keresztül ne növekedjen Észtországban és Lettországban a német és a szovjet befolyás.

A balti külügyminiszteri konferencia 1935. május 6-án úgy határozott, hogy nem hajlandó szorosabb kapcsolatra lépni az egyre erősödő két nagyhatalommal, kitart következetes semlegessége mellett. Hitler érdeklődése is fokozódott a balti államok iránt,

ami elsősorban a

kapcsolatokban

és

a

német

kölcsönös

népcsoportok

gazdasági kérdésében

mutatkozott meg. Az észt külpolitika a Németország és Szovjetunió

közötti

ellentétekre

épült.

Amikor

a

két

nagyhatalom viszonya javulni kezdett, már nem volt idő és Mart Laar – Lauri Vahtre – Sulev Vahtre – Heiki Valk: Észtország története. Folia Estonica. Tomus VII., Savariae, 1999. 158.

59

111

100 év innováció

lehetőség egy új külpolitikai orientáció kiépítésére és elfogadtatására.

Az

1930-as

évek

végén

Észtország

elszigetelődött, gyakorlatilag szövetségesek nélkül maradt.

Külpolitikai útkeresésének kudarcát nem az egyébként nemzetközi elismerést keltett kisebbségi politikája okozta. A kis állam egyszerűen a nagyok prédájává vált.

KULTURÁLIS AUTONÓMIA A

nemzeti

kisebbségek

kulturális

önkormányzatainak

felállításához a tevékenységi körüket meghatározó törvényre volt szükség. A törvényjavaslat elkészítésében különösen a német párt játszott aktív szerepet. Először a balti németek adtak be törvényjavaslatot, majd 1922 tavaszán észt képviselők (köztük Konstantin Päts 60) láttak hozzá egy ideiglenes, a közjog körébe tartozó kerettörvény elkészítéséhez a németek aktív közreműködésével. Jótékony hatást gyakorolt az észtekkel történő együttműködésre a balti német párton belül tapasztalható konstruktívabb felfogás előtérbe kerülése is. A németek már nem törekedtek korábbi vezető helyzetük visszaállítására, hanem a megváltozott körülményekhez igazodva kisebbségi 60

Konstantin Päts (1874–1956) a 20. századi észt történelem egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb politikusa.

112

100 év innováció

szerepkörükben próbáltak meg minél aktívabb szerepet játszani érdekeik védelmében, lehetőségeik kibontakoztatásában. Az 1922-es állampolgársági törvény – a korábbiakhoz képest – már szélesebb kör számára tette lehetővé az észt állampolgárság megszerzését.

A kisebbségek önkormányzatáról szóló törvényjavaslat előkészítése, majd vitája rendkívül lassan haladt előre.

Közrejátszottak ebben egyes hivatalok, hivatalnokok és politikusok is. Egyik párt sem volt kategorikusan a törvény ellen, de hiányzott a törvényhozói folyamatot felgyorsító hathatós támogatás. Hozzájárult mindehhez az ún. liberális demokrácia korszakának politikai kiforratlansága, a parlament túlsúlya a végrehajtó hatalommal szemben, a pártok nagy száma stb. Legegyértelműbben a jobboldali parasztpárt támogatta a törvényt és a kisebbségek jogegyenlőségét, ők álltak a legjobb kapcsolatban a németekkel. Legélesebben az Észt Néppárt lépett fel a nemzeti kisebbségekkel és azok követeléseivel szemben, ők álltak ki legelszántabban az észt nemzet jogainak védelméért. A néppárti politikusok az egyéni szabadságjogokat hangsúlyozva – azok gyakorlását elegendőnek tartva – ellenezték a kisebbségek kollektív jogait. A balközép Munkapárt sokáig mind nemzeti, mind szociális érdekellentétek miatt ellenezte a 113

100 év innováció

törvényt, majd idővel enyhült a hozzáállásuk. 1924 márciusában az akadályok elhárítása érdekében a német párt szerződést írt alá a liberális néppárttal. Ekkor azonban úgy tűnt, hogy a néppárt kerékkötő szerepét egyre inkább a szociáldemokraták veszik át, akik elsősorban a balti németekben, de az oroszok egy részében is osztályellenséget véltek felfedezni, hiszen igen pontosan egybeestek a szociális és a nemzeti határok. Érdekesség egyébként, hogy az észtországi baloldal sokkal elutasítóbban viszonyult a kisebbségekhez, mint a jobboldal. Érdemi változást az 1924. december 1-jén lezajlott sikertelen kommunista államcsínykísérlet hozott. 61 A puccskísérlettől megrettent pártok felhagytak az időhúzással, nagykoalíció alakult, és 1925. február 12-én elfogadták a törvényt.

A

törvény

megszületése

tehát

sorozatos

kompromisszumoknak volt köszönhető. Észtország – beváltva a korábban tett ígéreteket – valóban lehetővé tette a kulturális önkormányzatok felállítását, és ezzel a világon elsőként megvalósulhatott a nemzeti kisebbségek önrendelkezési elve. A törvény módot adott minden – 3000 főt meghaladó –

Erről bővebben: Bereczki András: "A fiatal kis köztársaság nyílt színen megverte a szovjetet" – Észtország geopolitikai helyzete Csekey István műveiben, Kommentár, 2017/3. 62–69.

61

114

100 év innováció

nemzetiségnek országos önkormányzata felállítására. Ez nem a területi jog (helyi önkormányzat), hanem az állampolgárok személyi joga alapján vált lehetővé. Önkéntes volt a belépés az önkormányzatba, s az alkotmány a nemzetiséghez tartozás eldöntését is az egyénre bízta.

Miért éppen Észtországban valósították meg azt az elképzelést, amely eredetileg a 20. század elején az Osztrák– Magyar Monarchia nemzetiségi problémáinak orvoslására jött létre? Többek között kétségtelenül a kedvező feltételek közé tartozott a nemzeti kisebbségek viszonylag kis aránya (és száma) az észtekhez viszonyítva. A kisebbségek nem rendelkeztek olyan gazdasági és politikai erővel, mely veszélyérzetet kelthetett volna a többségben: veszélyeztethette volna az állam egységét, vagy megkérdőjelezte volna az észtek vezető szerepét.

Ehhez az agrárreform is hozzájárult, mely a korábbi vezető elitet megfosztotta gazdasági bázisától. Nem külföldi nyomás kényszerítette ki a törvény elfogadását, de részben a külföldről kiindult

belpolitikai

megrázkódtatás

gyorsította

fel.

A

kommunista államcsíny-kísérlet után az észtországi pártok együttesen törekedtek a belső helyzet megnyugtató rendezésére, a társadalmi béke elősegítésére, belső szövetségesek keresésére.

A törvény megszületése hosszabb jogi és társadalmi folyamat, 115

100 év innováció

illetve párbeszéd eredménye volt, amely már a függetlenségi manifesztummal elkezdődött. Ugyanakkor kétségtelen, hogy külpolitikai tényezők is szerepet játszottak a kisebbségi kérdésben. Ilyen volt az agrárreformmal összefüggő – sokáig megoldatlan – kárpótlás, mely a balti német emigránsok számára kínált Észtország-ellenes támadási felületet. A Németországgal fenntartott kapcsolatokban is igen fontos volt mind a kárpótlás, mind a megígért kulturális autonómia kérdése. A hosszadalmas parlamenti viták ahhoz is kellettek, hogy a politikusokban – akiket személyükben is értek atrocitások a balti németek, a németországi németek (I. világháborús megszállás), az orosz hivatalnokok, a szovjet-orosz katonák részéről stb. is – elhalványuljon a személyes bosszú érzése a megelőző évtizedek és évszázadok szenvedései miatt.

A német párt képviselői 1924-ben, a néppárttal kötött kompromisszumban vállalták, hogy az önkormányzatot nem politikai, hanem kulturális célokra fogják használni. A német pártban a korábbi vezető elit helyett a liberális szárnyé lett a kezdeményező

szerep.

kompromisszumot.

Az

Ez

tette

észtországi

lehetővé nemzeti

a

fenti

kisebbségek

körében nem voltak olyan fejlett, jelentős nemzeti mozgalmak, amelyek államalakítási törekvést, vagy egy másik államhoz való 116

100 év innováció

csatlakozást hordoztak volna magukban, csak saját nemzetietnikai és nyelvi kereteik megtartására törekedtek. A balti német értelmiség befolyása, az újságok és folyóiratok aktivitása, felvilágosító munkája is hozzájárult a törvény elfogadásához. Az észtek többsége és a sajtó passzív maradt e kérdésben, az észt lapokban csak akkor jelentek meg nagyobb számban cikkek e témáról, amikor már kezdett kínossá válni az elfogadás körüli huzavona. Elősegíthette még a törvény létrejöttét, hogy a múltbeli problémák ellenére nem voltak etnikai konfliktusok.

Mivel Észtország új állam volt, nem kellett egy másfajta (pl. birodalmi) gondolkodásmódról átállni a nemzetire. Az észtek erőteljesebben élhettek volna többségi helyzetükkel, de kiegyezésre késztethette őket etnikumuk kicsinysége: az, hogy saját tapasztalatokkal rendelkeztek az elnyomott kisebbségi szerepről. A többség részéről toleranciára volt szükség, amely pl. az oktatási intézményeknél pozitív diszkriminációhoz is vezetett. Segíthette ennek elfogadását, hogy a népiskolai hálózat több száz éves múltja miatt minimális volt az analfabetizmus, viszonylag magas volt az átlagos műveltségi szint. Általános volt a többnyelvűség, nem korbácsolt fel nemzeti érzelmeket, ha az alkotmányozó gyűlésben és a parlamentben a német képviselők németül, az oroszok oroszul szólaltak fel, mivel 117

100 év innováció

gyakorlatilag mindkét nyelvet beszélték az észtek is. A képviselők között sok volt a képzett jogász. Jól mutatja ezt a viták színvonala (általában), de például az is, hogy 1919–20-ban senkinek sem kellett elmagyarázni, mit jelent a kulturális autonómia. A döntési helyzetben lévőknek hinniük kellett abban is, hogy az etnikai egyenjogúság deklarálása hosszú távon is kifizetődő lehet.

A KISEBBSÉGI POLITIKA MEGVALÓSULÁSA 1925 UTÁN A kulturális önkormányzatok felállításának lehetőségével az észtországi németek62 és zsidók éltek 1925-ben, illetve 1926ban. Az oroszok, svédek és lettek nagy része egy tömbben élt, így kulturális és más igényeiket a helyi önkormányzatokon belül is meg tudták valósítani. Az oroszok eleinte nem törekedtek nemzetiségi képviseletük megteremtésére, náluk hosszabb időt vett igénybe, míg különböző társadalmi rétegeik között megindult az együttműködés. A kisebbségek pártjai és választási koalíciói általában a centrumpártok közé sorolhatók, de a kisebbségek alacsony létszáma miatt szerepük marginálisnak A német önkormányzat felállításáról és működéséről külön monográfia is született, mely nagyszámú forrást is közöl: Kaido Laurits: Saksa kultuuromavalitsus Eesti Vabariigis 1925–1940. Monograafia ja allikad, Tallinn, Rahvusarhiiv, 2008.

62

118

100 év innováció

mondható. A németeknek egy pártjuk volt, a svédek vagy a Keresztény Néppárttal, vagy a németekkel működtek együtt. Az oroszok több pártot is alapítottak, de nem tudtak élni meglévő potenciális erejükkel. 1919–1933 között a kisebbségi képviselők száma 5–8 volt a 100 tagú Riigikoguban (parlamentben). 63 1934–1938 között a nemzetiségi pártok működését ugyanazok a korlátozások érintették, mint az észt pártokat. 1937–38-tól megkezdődött a visszatérés az alkotmányos berendezkedéshez, de az új választási rendszer megnehezítette a nemzeti kisebbségek jelöltjeinek bejutását az akkor már kétkamarás parlament 80 fős képviselőházába, ahová így csak 3 orosz került be, míg a 40 fős Államtanácsba (felsőházba) a kulturális önkormányzattal rendelkező népcsoportok, a németek és a zsidók delegálhattak egy közös képviselőt. A kisebbségek helyzetét illetően az 1938 elején életbe lépett új alkotmányban különösebb változtatást nem vittek végbe, ami minden bizonnyal azt is jelentette, hogy az állam részéről nem merült fel ezzel kapcsolatos igény.

63

von Rauch, Georg: A balti államok története 1917–1940, in von Rauch, Georg – Misiunas, Romuald J. – Taagepera, Rein: A balti államok története.

Budapest, Osiris–Századvég – 2000, 1994. 90.

119

100 év innováció

A nacionalista áramlatok Észtországban is éreztették a hatásukat az 1930-as években, a hivatalos politikába is bekerültek. Lassanként kezdett minden nemzeti érzelművé és hazafiassá változni, de az észt nacionalizmus nem vált agresszívvé, nem fordult a kisebbségek ellen még az Észt Szabadságharcos Szövetségnél sem. Az 1934-es diktatórikus fordulat után az Állami Propagandahivatal tevékenysége a társadalmi élet és a közvélemény befolyásolására törekedett, működése azonban nem irányult a kisebbségek ellen. Nem került sor feltűnést keltő eseményekre, jogfosztásokra, az össznépi kezdeményezések (pl. a nevek észtesítése) és más kampányok a legfelső vezetés irányítása alatt történtek.

1918 és 1940 között az oktatás területén átgondolt, és céltudatosan megvalósított nyelvi politika érvényesült. A kisebbségek anyanyelvi oktatása az elemi iskoláktól a gimnáziumokig meg volt oldva, az állami iskolák mellett magániskolák is működhettek. Kötelező volt az észt államnyelv tanulása, amelyet a diákoknak a középiskola végére el kellett sajátítaniuk. Az 1920-as évek elején az észtek 99,7%-a , az oroszok 95%-a, a németek 94%-a, a svédek közel 90%-a részesült anyanyelvén az oktatásban, míg a zsidó gyermekeknek csak kb. 22,5%-a járt jiddis vagy héber nyelvű iskolába, a 120

100 év innováció

többség német vagy orosz tannyelvű oktatási intézményben tanult.64 A kisebbségek iskoláiba a tallinni tanárképzőben képeztek tanárokat. A tartui bölcsészkaron 1936-ban létesült judaisztika tanszék, ahol oktatókat is képeztek az észtországi zsidó iskolák számára. Feszültséget okozott azonban az 1934-es oktatási reform, melynek következtében kisebbségi iskolákat is összevontak, egyeseket megszüntettek. 65 A hivatalos állami politikába is kerültek olyan elemek, amelyeket a kisebbségekkel fenntartott kapcsolatok megváltoztatására tett kísérletként is fel lehet fogni. Az oktatásügyben a kisebbségek több kérdést is sérelmesnek éreztek.

Az észt nyelv fontosságának hangsúlyozása 1935-ben kezdődött. Előírták, hogy az üzletek könyvelése és levelezése észtül történjen, a cégtáblák és a kirakatok szövege szintén észt nyelvű legyen. Az új nyelvtörvény végrehajtását szabályozó, helység- és tanyanevekkel kapcsolatos rendeletek különösen az észtországi svédek körében keltettek visszatetszést.

64

Silvi Vare: Eesti hariduse keelepoliitika, in Jüri Viikberg (koost. ja toim.): Eesti rahvaste raamat. Rahvusvähemused, -rühmad ja -killud, Tallinn, Eesti Entsüklopeediakirjastus, 1999. 74. Az 1938–39-es tanévben a diákok 86,9%a észt, 6,9%-a orosz, 0,8%-a német és 3,5%-a észt–orosz nyelvű iskola tanulója volt. Uo.: 74–75.

65 von Rauch: A balti államok, 107.

121

100 év innováció

A politikai és kulturális szervezetek általában szabadon fejthették ki tevékenységüket, szabadon jelenhetett meg a kisebbségi sajtó is. Egyes kiadványok megszűnésének inkább anyagi okai voltak. Az autoritárius rendszer bevezetésével (1934) a sajtószabadság korlátozása ugyanúgy érintette a kisebbségi és az észt sajtótermékeket. A kultúra ápolása terén előnyt jelentett a kulturális autonómia megléte, de nem gátolta semmi például a helyi orosz kultúra felvirágzását sem.66 Az észtországi görögkeleti egyház szabadon folytatta tevékenységét a függetlenség kikiáltása után. 1923-tól Észt Apostoli Ortodox Egyház néven a konstantinápolyi egyház részévé vált. Az evangélikus egyház észtesítési folyamata feszültséget okozott a németek és az észtek között. 67 A német kisebbség egyházközségei külön egyházkerületet alkottak, de a konzisztórium közös volt az észtekkel.

Az észtországi németek és a zsidók a gazdasági életben jelentős pozíciókkal rendelkeztek, részvételük aránya a felsőoktatásban

messze

meghaladta

az

összlakosságban

Erről bővebben: Сергей Геннадиевич Исаков: Русские в Эстонии 1918– 1940. Историко-культурные очерки, Тарту, Компу,1996.

67 Vesa Vasara: Viron kansalliset vähemmistöt ja niiden oikeudellinen asema 1918–1925, Yleisen historian tutkielma Helsingissä 7. 10. 1991, Historian laitos, Helsingin yliopisto, 1991. [Kézirat] 69–70.

66

122

100 év innováció

képviselt arányukat. Észtország függetlenné válását követően a kisebbségek egy része (a németek és részben az oroszok) számára nem volt könnyű feladat az önmeghatározás, alkalmazkodni kellett a megváltozott körülményekhez, a kisebbségi szerephez. A privilegizált helyzet elvesztését, az észt nemzetállam kereteinek kialakítását (kikerülés a vezető pozíciókból, agrárreform stb.) sokan – érthető módon – jogaik csorbításaként élték meg. A statisztikai adatokból azonban kitűnik, hogy a hivatalnoki rétegből és az értelmiség köréből egyáltalán nem próbálták kizárni a kisebbségeket. Az 1934-es népszámlálási adatok alapján a „társadalmilag aktív” réteghez az észtek 6,6%-ához képest a kisebbségeknek általában nagyobb százaléka tartozott: németek 19%, zsidók 13,2%, svédek 7,7%, oroszok 4,4%. 68 Itt természetesen kezdetben annak is szerepe lehetett, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő számú észt szakember.

Volt

néhány

foglalkozás,

ahol

a

nemzeti

kisebbségek aránya különösen magas volt. Ilyennek tekinthetjük

Rein Ruutsoo: Rahvusvähemused Eesti Vabariigis, in Anni Matsulevitš (koost.) Vähemusrahvuste kultuurielu Eesti Vabariigis 1918–1940.

Dokumente ja materjale, Tallinn, Kirjastus „Olion”, 1993. 17. A társadalmilag aktív tevékenység a korabeli észt statisztikában az oktatásban, az egészségügyben, az egyházi életben, az állami hivatalokban, az önkormányzatokban és a honvédelemben dolgozókra volt használatos, továbbá az ügyvédekre, agronómusokra, földmérőkre stb.

68

123

100 év innováció

azt, hogy például az 1920-as évek elején a gimnáziumi tanárok 17%-a volt német, az 1930-as évek végén a mérnökök negyede, a lelkészek ötöde és az orvosok egyhatoda. 69 Az észtországi zsidóság kb. 10%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel az 1930-as évek végén. A jogi és orvosi karokon, valamint a közgazdaságtudománnyal kapcsolatos szakokon arányaiban különösen magas, még a németeknél is magasabb volt a zsidó hallgatók mértéke. A kereskedelmi vállalatok 5,1%-a orosz, 7,9%-a német, 0,5%-a svéd és 8,5%-a zsidó kézben volt. 70 A németek és a zsidók gazdasági ereje azonban különösen a bankszakmában és az iparvállalatok tulajdoni viszonyaiban mutatkozott meg.

A viszonylag későn betelepülő zsidók idegenkedéssel, sőt enyhe antiszemitizmussal is szembe találhatták magukat, de komolyabb zsidóellenesség nem talált táptalajra sem a szélesebb társadalomban, sem a vezető elitben.71 A legélénkebben az észtországi németek és svédek álltak kapcsolatban az anyaállammal, Németországgal, illetve Svédországgal. A balti németek körében előfordult – egyes személyek korábban

69

Uo.: 18.

Uo.: 19.

71 von Rauch: A balti államok, 60.

70

124

100 év innováció

betöltött politikai szerepe miatt – emigráció, áttelepülés Németországba, és kisebb mértékben a zsidóknál is volt kivándorlás. Az oroszok előtt ilyen téren akadályt jelenthetett a lezárt szovjet határ (bár közvetlenül a tartui béke után még át lehetett települni néhány évig), valamint ideológiai és politikai problémák, de az is tény, hogy az anyaállam alacsonyabb életnívója nem vonzotta oda az oroszokat.

A két világháború közötti észt nemzetiségi politika összességében megteremtette a feltételeket a kisebbségi kultúra és az identitás megőrzéséhez. A nemzetiségek rendelkeztek azokkal a művelődési, gazdasági és politikai jogokkal, melyek lehetőséget nyújtottak az önmegvalósításra mind az egyén, mind a közösség szintjén. A gazdasági világválság megingatta ugyan a fiatal észt demokráciát, egy időre teret nyertek a diktatúra felé hajló erők, de nem ingott meg a kisebbségvédelem gyakorlata, amely az alkotmányra és más törvényekre épült. A kisebbségi kérdés rendezésével Észtország példát mutatott a világnak, joggal keltette fel a probléma megoldására törekvő politikai erők érdeklődését.

A liberális észt nemzetiségi politika ellenére később az észtországi kisebbségek sorsa mégis drámaian alakult. A balti németeket

1939–41-ben

német–észt 125

szerződés

alapján

100 év innováció

Németországba telepítették, a zsidók többsége a német támadáskor a Szovjetunióba menekült, az Észtországban maradtak döntő többsége meghalt. Az észtországi svédek többségét 1942–43-ban Svédországba evakuálták, míg az észtországi oroszok osztoztak az észtek sorsában.

IRODALOM Alenius, Kari: Ajan ihanteiden ja historian rasitteiden ristipaineissa: Viron etniset suhteet vuosina 1918–1925, Studia Historica Septentrionalia 41. Rovaniemi, Societas Historica Finlandiae Septentrionalis, 2003.

Aun, Karl: The Cultural Autonomy of National Minorities in Estonia, in: The Yearbook of the Estonian Learned Society in America, I, [New-York], 1953, 26–41.

Bereczki András: "A fiatal kis köztársaság nyílt színen megverte a szovjetet" – Észtország geopolitikai helyzete Csekey István műveiben, Kommentár, évf. n., 2017/3. 62–69.

Bereczki András: A két világháború közötti Észt Köztársaság elismerése és a kisebbségi kérdés, in Pomozi Péter (szerk.): Navigare humanum est… Pusztay János hatvanadik születésnapjára, Budapest, Finnugor Népek Világkongresszusa Magyar Nemzeti Szervezete, 2008, 44–52.

Bereczki András: Az észt állam és az orosz kisebbség, Limes, XXIV. évf., 2011/3, 55–67.

126

100 év innováció

Bereczki András: Az észt állam megszületése és a kisebbségek (1917–1920), Pro Minoritate, évf. n., 2005/Ősz, 3– 17.

Bereczki András: Észtország és Finnország nemzetiségi politikája a két világháború között. Disszertáció, ELTE BTK, 2001. [Kézirat] Bereczki András: Az észtországi és finnországi nemzetiségi politika tükröződése a két világháború közötti Magyarországon.

Kisebbségkutatás, 12. évf., 2003/4, 733–764.

Csekey István: A kisebbségi kultúrautonómia Észtországban, Klny. a Budapesti Szemle CCVIII. kötetéből, Budapest, Franklin Társulat Bizománya, 1928.

Graf, Mati: Eesti rahvusriik. Ideed ja lahendused: Ärkamisajast Eesti Vabariigi sünnini, Tallinn, Tallinna Pedagoogikaülikooli Kirjastusgrupp, 1993.

Hasselblatt, Cornelius: Minderheitenpolitik in Estland.

Rechtsentwicklung und Rechtswirklichkeit 1918–1995, Hamburg, Bibliotheca Baltica, 1996. Исаков‚ Сергей Геннадиевич: Русские в Эстонии 1918– 1940. Историко-культурные очерки, Тарту, Компу,1996.

Karjahärm, Toomas – SIRK, Väino: Vaim ja võim. Eesti haritlaskond 1917–1940, Tallinn, Kirjastus Argo, 2001.

Laar, Mart – Vahtre, Lauri – Vahtre, Sulev – Valk, Heiki: Észtország története, Folia Estonica, Tomus VII., Savariae, BDTF, 1999.

127

100 év innováció

Laurits, Kaido: Saksa kultuuromavalitsus Eesti Vabariigis 1925–1940. Monograafia ja allikad, Tallinn, Rahvusarhiiv, 2008.

Made, Vahur: Külalisena maailmapoliitikas. Eesti ja Rahvasteliit, Tartu, Tartu Ülikooli Kirjastus, 1999. von Rauch, Georg: A balti államok története 1917–1940, in von Rauch, Georg – Misiunas, Romuald J. – Taagepera, Rein: A balti államok története. Budapest, Osiris–Századvég – 2000, 1994.

Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században, Budapest, Napvilág Kiadó, 2004.

Ruutsoo, Rein: Rahvusvähemused Eesti Vabariigis, in Anni Matsulevitš (koost.) Vähemusrahvuste kultuurielu Eesti Vabariigis 1918–1940. Dokumente ja materjale, Tallinn, Kirjastus „Olion”, 1993. 5–24.

Sõja ja rahu vahel. Eesti julgeolekupoliitika 1940. aastani, I, Peatoim.: Enn Tarvel, [Tallinn], S-Keskus, 2004.

Vare, Silvi: Eesti hariduse keelepoliitika, in Jüri Viikberg (koost. ja toim.): Eesti rahvaste raamat. Rahvusvähemused, rühmad ja -killud, Tallinn, Eesti Entsüklopeediakirjastus, 1999.

Vasara, Vesa: Viron kansalliset vähemmistöt ja niiden oikeudellinen asema 1918–1925, Yleisen historian tutkielma Helsingissä 7. 10. 1991, Historian laitos, Helsingin yliopisto, 1991. [Kézirat]

128

100 év innováció

Vähemusrahvuste kultuurielu Eesti Vabariigis 1918–1940.

Dokumente ja materjale, Koost.: Anni Matsulevitš, Tallinn, Kirjastus „Olion”, 1993.

Zetterberg, Seppo: Viron historia, Helsinki, Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, 2007.

129

100 év innováció

Benedek Nóra Az észt–magyar kulturális kapcsolatok 100 éve

ABSZTRAKT Az elmúlt 100 év során Észtország és Magyarország kapcsolatai igen változatos formákban és kontextusokban léteztek. Néha az azonos háttér és a hasonló törekvések hatására, máskor

éppen

az

eltérő

körülmények

és

motivációk

eredményeképpen azonban folyamatosan fennálltak, alakultak, fejlődtek és alkalmazkodtak az aktuális lehetőségekhez. A cikk történelmi források és az érintettekkel készített személyes interjúk segítségével igyekszik bemutatni azt, hogy a két ország közötti kulturális kapcsolatok 1918 óta milyen irányokban alakultak, milyen eredményeket értek el, valamint azt, hogy a különböző lehetőségek között, ellenére vagy éppen által hogyan maradtak fenn és hogyan alkották újra önmagukat. A cikk a korszakot három nagy egységre bontva kezeli, melyek a következők: 1. a kapcsolatokat intézményesítő két világháború közötti időszak; 2. a közel fél évszázados, a kapcsolatok szempontjából

korlátozottabb 130

szovjet

korszak;

3.

a

100 év innováció

rendszerváltás utáni Magyarország és az újrafüggetlenedett Észtország széleskörű együttműködésének napjainkig tartó időszaka.

ABSTRACT During the last 100 years, the relations between Estonia and Hungary have been existing in various forms and contexts.

Sometimes the similar background and intention, other times the different circumstances and motivations helped the relations to stay alive, to change, to improve constantly as well as to adapt always to the current opportunities. The analysis is carried out using historical source material and interviews with people who took part actively in the relationships. The cultural relations between the two countries since 1918 and their directions and results are discussed in this paper. Which were the ways and opportunities that helped or hindered the relations to stay alive and recreate themselves? This 100-year long era consists of three longer periods: 1. period between the two world wars, when relations turned into official level; 2. soviet era (nearly 50 years), when relations were restricted; 3. broad cooperation of the free Estonia and Hungary lasting until today.

131

100 év innováció

A függetlensége kikiáltásának 100. évét idén ünneplő Észtország és Magyarország közötti kapcsolatokra, pontosabban az észt és a magyar nép közötti érintkezésre több évszázadra visszamenően is találunk adatokat. Igaz, ezek inkább egyedi esetek, apró történelmi események. Ezeket talán nem túlzás véletlen

egybeeséseknek,

mintsem

rendszeres,

valóban

szervezett és tudatosan a két nép közeledésének szándékával, kifejezetten egymás felé irányuló lépéseknek neveznünk. Pontos közlésükkel és részletesebb ismertetésükkel, elemzésükkel számos tanulmány foglalkozik. Jelen cikk azonban csak fel kívánja hívni rájuk a figyelmet, hangsúlyozva fontosságukat az elmúlt 100 év kapcsolattörténetének szempontjából.

Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király, utóbbi minőségében Lívföld visszaszerzését követően, 1553-ban alapította meg a tartui jezsuita kollégiumot. Az 1600-as évek második felében pedig –az 1632-ben svédek által Tartuban létrehozott egyetemen– már több magyar származású hallgatóról is tudunk.72 A 19. század közepétől kezdve elsősorban nyelvészeti irányú érdeklődés táplálta a kapcsolatkeresést:

Pomozi Péter: Tartu és Magyarország: négyszáztizenöt év a felsőoktatás történetéből, in Pomozi Péter (szerk.): Tartu és Magyarország, Tartu ja Ungari, Tartui Magyar Füzetek 3, Tartu, AS Võru Täht, 1998, 47–48.

72

132

100 év innováció

Hunfalvy Pál például maga is járt Észtországban, s 1871-ben Utazás a Balt-tenger vidékein című művében írta meg élményeit.

Az észt–magyar kapcsolatok történetében a valódi áttörést az elmúlt 100 év jelenti a kapcsolatok minősége szempontjából éppen úgy, mint mennyiségüket tekintve. Az 1918–2018 közötti időszakban a történelmi események hatására a kapcsolatok is igen fordulatosan alakultak. Ezekre a változásokra, hatásokra mind az észt, mind a magyar fél általában igyekezett gyorsan és igen találékonyan reagálni, a kapcsolatok adott kontextusban lehetséges leghasznosabb és legértelmesebb módon való fejlesztésének, megtalálni.

kihasználásának,

Különösen

értékesnek

alakításának bizonyulnak

eszközeit ezek

a

kapcsolatok annak fényében, hogy a Magyarország és Észtország közötti kapcsolatépítést geopolitikai helyzet; jelentős kisebbség megléte; szorosan összefonódó, közös történelmi múlt vagy kiemelkedően intenzív gazdasági együttműködés tulajdonképpen soha nem alapozta meg, nem indokolta, nem segítette. Az elmúlt 100 év észt–magyar kapcsolatait tekintve három fontosabb korszakot különböztethetünk meg: 1. a két világháború közötti időszak; 2. a szovjet korszak; 3. a 133

100 év innováció

rendszerváltás utáni Magyarország és az újrafüggetlenedett Észtország kapcsolatai.

A források a fenti korszakokat tekintve kifejezetten egyenetlen mennyiségben, minőségben és formában állnak rendelkezésre. A két háború közötti időszakkal viszonylag sok munka foglalkozik. Ezek nagy többsége az utóbbi három évtizedben napvilágot látott objektív, elemző összefoglalás, de megkezdődött a korabeli forrásanyagok feltárása is. A szovjet korszak kapcsolatainak kutatásához anyagot az igencsak csekély mennyiségben fellelhető korabeli beszámolók, a szakirodalom és a levéltári források mellett a több, mint húsz érintett személlyel készített, az ő emlékeiket feltáró interjúk, valamint személyes írott anyagaik szolgáltatnak, melyeket 2011 és 2018 között készítettem és tekintettem át Észtországban és Magyarországon. A közel fél évszázados periódus különféle korszakaiból származó, különféle típusú forrásai jól kiegészítik és kontrollálják egymást. Kiemelten fontos ez azért, mert az 1945–1991 közötti időszakra vonatkozóan valóban objektív, csak a tényekre szorítkozó forrást találni igen nehéz: a szubjektív véleményeken kívül az általában a propagandát és a rendszer irányelveit követő korabeli források, valamint a később keletkezett, negatív hangvételű összefoglaló munkák is 134

100 év innováció

igényelnek némi kritikát. Az utóbbi 30 évre vonatkozó forrásanyagok jelentős része bárki által könnyen és szabadon hozzáférhető – nagy részük már csak elektronikus formában keletkezett – és több áttekintés is készült elsősorban irodalmi és oktatási témákban. Ezeket szintén a résztvevőkkel készített interjúk során begyűjtött emlékekkel, meglátásokkal egészíti ki a kutatás.

Az Észt Köztársaság kikiáltásától, azaz 1918. február 24-től a szovjet megszállásig, azaz 1940. június 17-ig tartó korszak rövid, de annál intenzívebb az észt–magyar kulturális kapcsolatok tekintetében. Az ekkor kialakított kapcsolatok igen sok területet érintettek, és egymással összefonódva, gyakran egymást segítve alakultak mind civil, mind hivatalos szinten. A kapcsolatkeresés- és felvétel legfőbb indoka a háború következtében merőben megváltozott – a két államot tekintve ráadásul erőteljesen eltérő – helyzet volt. Egy dolog azonban közös volt a területi veszteségeket elszenvedő, meggyengült Magyarország és az újonnan létrejött, nemzeti identitását éppen formáló és saját kultúráját intézményesítő kis állam, Észtország érdekeiben: mindkettőnek baráti kapcsolatokra, szövetségesekre volt szüksége. Ezt az igényt a 19. század második felétől egyre 135

100 év innováció

jobban

megerősödő,

általánosan

jellemző

nemzeti

identitáskeresés és -építés igénye, valamint az eredetet, gyökereket is kereső tudományokban (régészet, történelem, néprajz, nyelvészet) tapasztalható fejlődés és érdeklődés is erősítette.

Az észt–magyar közeledéshez jó alapot szolgáltatott a néprokonsági eszme. Ez a polgári indíttatású, de korra, nemre, társadalmi státuszra való tekintet nélkül széles közönséget célzó mozgalom a finnugor népek (ekkoriban még elsősorban az észtek, a magyarok és a finnek) összetartozását és kölcsönös megismerését,

együttműködését

hirdető

gondolat

volt.

Elsősorban tudományos és ismeretterjesztő tevékenységekben merült ki: különféle, a nagyközönségnek szóló előadások, közlemények, társasági események, az érdeklődő civilek és tudósok találkozói jelentették a néprokonsági munkát. 73 Úttörő szerepet vállalt benne az 1910-ben alapított Turáni Társaság és kiadványa, a Turán című folyóirat, amely rendszeresen tájékoztatott a mozgalom legfőbb találkozási pontjairól, a finnugor kultúrkongresszusokról is.

Szíj Enikő: A finnugor néprokonsági eszme a 20-as, 30-as években, in Aszalós Károly et al. (szerk.): Őstörténet és nemzettudat, 1919–1931, Magyar Őstörténeti Könyvtár 1, Szeged, Balassi Kiadó, 1991, 50.

73

136

100 év innováció

Kiemelkedőnek számítanak a Tartui Egyetem 20. századi magyar kapcsolatai: itt már az 1920-as évektől fogadtak magyar oktatókat, lektorokat és 1923-ban létrejött a Tartui Magyar Tudományos Intézet. Tudjuk azt is, hogy észt ösztöndíjas diákok is érkeztek Magyarországra. Ezen kívül nagy számban jelentek meg

műfordítások

–

igaz,

eleinte

még

főleg

német

közvetítőnyelvvel. Elsősorban a kor divatos íróit – Jókait, Mikszáthot, Móriczot – fordították észtre, de összefoglaló művek is készültek a magyar irodalomról, valamint kisebb számban észt írók művei is napvilágot láttak Magyarországon.

Látunk

példát

fiatalok

csereutazásaira,

koncertekre

és

kiállításokra, valamint néprajztudósok együttműködésére és a Néprokonsági nap ünneplésére is. 74 A diplomáciai eseményeket tekintve fontos pont, hogy Magyarország az Észt Köztársaság függetlenségét de facto és de jure ismerte el 1921. február 24én, két évvel később pedig Jungerth Mihály személyében

74

Tõnu Seilenthal: Ungari keele õpetamine Tartu Ülikoolis, in Mati Erelt (toim.): 200 aastat eesti keele ülikooliõpet, 1803 eesti ja soome keele lektoraat Tartu Ülikoolis, Juubelikogumik, Ülikooli eesti keele õppetooli toimetised 25, Tartu, Tartu Ülikooli Kirjastus, 2003, 310.; Pomozi: Tartu és Magyarország, 53–54.; Bereczki András: A két világháború közötti Magyar– Észt kapcsolatok történetéről, Jogtörténeti Szemle, 2004/1, 60.; Egey Emese: A két világháború közötti magyar–finn–észt kapcsolatok, Társasági, diplomáciai, katonai együttműködés, Specimina Fennica XV, Szombathely, Savariae, 2010, 50.

137

100 év innováció

megbízott követet is kinevezett Észtországba. Igaz, őt 1928-ban áthelyezték Helsinkibe. 75 Az észt–magyar kulturális és oktatási kapcsolatok terén az első hivatalos együttműködési szerződést azonban csak 1937. október 13-án írta alá a két oktatásügyi miniszter, Hóman Bálint és Aleksander Jaakson. 76 Ebben

szó

esik

a

tudományos

intézmények

együttműködésről, az irodalmi és művészeti kapcsolatok fejlesztéséről, tudományos ismeretterjesztésről, sportról és a néprokonsági mozgalomról is, valamint az oktatás területén a felsőoktatásról

(egyetemista

ösztöndíjasok

támogatása,

nyelvoktatás) és az alsóbb szintű együttműködésről (tanagyag fejlesztése). Meg kell jegyezni azonban, hogy ez a szerződés tulajdonképpen a már meglévő kapcsolatokat intézményesítette elsősorban és emelte azokat hivatalos szintre, ugyanakkor szorgalmazta további fejlesztésüket és újabbak kialakítását is.

Bár leginkább a (jövendőbeli) értelmiséget célozta, nem hagyta figyelmen kívül a szélesebb közönséget sem. Fontos ugyanis, hogy ezáltal nemcsak egy szűk réteg kapcsolatainak építését segítette, hanem az „átlagember” figyelmét is igyekezett ráirányítani az észt, illetve a magyar népre, kultúrára, ösztönözte 75 76

Bereczki i.m. 59.

Eesti–Ungari Kultuuriline Koostööleping (13. oktoober 1937, Budapest)

138

100 év innováció

őket arra, hogy a kapcsolatok építésében ténylegesen maguk is részt vegyenek, így sikeresen ébresztett kölcsönös érdeklődést, ezáltal pedig szimpátiát egymás iránt. Ez a későbbi történelmi események

fényében

kulcsfontosságúnak

bizonyult.

A

kapcsolatok hivatalos szintre való emelése és a szerződésben foglalt célok többé-kevésbé, mindkét fél számára kielégítő megvalósítása által a két háború közötti időszakban valóban szilárd alapot sikerült biztosítani a későbbi észt–magyar kapcsolatok számára. A további kapcsolatépítésnek azonban sajnálatos módon a második világháború vetett gátat, amelyet egy hosszabb, terhelt korszak, a szovjet időszak követett.

Az 1945 utáni időszakban a korábbi, ígéretesnek tűnő kapcsolatok egy egészen új politikai kontextusba kerültek – úgy tűnt, nemcsak további fejlődésük, de fennmaradásuk is kérdésessé válik. Észtország szovjet tagköztársaság lett és Magyarország is a szovjet érdekszférába került. Ezáltal az önálló, közvetlen, a két ország és nép érdekei szerint történő kapcsolatépítés lehetősége hivatalos szinten gyakorlatilag megszűnt. Minden együttműködés a Szovjetunió felügyelete alatt és annak irányításával, azon keresztül zajlott, a szovjet érdekek előtérbe helyezésével. Ennek ellenére – bár sok forrás 139

100 év innováció

hivatkozik így az 1945–1991 közötti időszakra – mégsem beszélhetünk az észt–magyar kapcsolatok teljes elsorvadásáról.

Tulajdonképpen inkább a kapcsolatok megváltozásáról, az adott helyzethez való idomulásáról van szó. Ekkor ugyanis – különösen az 1960-as, 1970-es évektől – a korlátozott lehetőségek

keretében

mintegy

„ellensúlyként”

kerültek

előtérbe és váltak mind fontosabbá a személyes ismeretségek, az alsóbb szintű kapcsolattartás. Ezek egy része – vagy legalábbis az egyén szintjén tapasztalható, egymás iránti kölcsönös érdeklődés – még az 1945 előtti időszakból maradt fenn, paradox módon azonban maga a rendszer is segítette újabbak kialakulását.

A szovjet eszmerendszer mentén kötelezően kialakítandó, minden esetben az össz-szovjet érdekeket szem előtt tartó és a hatalom által felügyelt, tagállamok és baráti országok közötti kapcsolatok során, azok jellegéből adódóan elkerülhetetlen volt, hogy a hivatalos szinten túli viszonyok, ismeretségek is létrejöjjenek. Ezek aztán további, a rendszer keretein belül még értelmesen működtethető, és valóban hasznos kapcsolatokat eredményezhettek. Sőt, gyakran az is előfordult, hogy egy-egy hivatalos kapcsolat a személyes érintettség okán merült egyáltalán fel és került később kialakításra. Ilyen gócpontok 140

100 év innováció

voltak például a széles társadalmi rétegeket célzó, kulturális programokat, színházi és képzőművészeti együttműködést is kínáló testvérvárosi kapcsolatok: Szolnok–Tallinn (1964) és Veszprém–Tartu (1970). Utóbbi érdekessége, hogy éppen az értelmiség kezdeményezésére sikerült elérni az együttműködést.

Említhetők a különféle szakmai delegációk találkozói és látogatásai is, illetve a szakemberek részvétele külföldi továbbképzéseken, tanulmányutakon, ahol a visszaemlékezések szerint kellemes, korrekt munkaviszony; sőt némely esetekben még barátság is kialakult a résztvevők, illetve a tolmácsok között.77 Ezek a találkozók a legkülönfélébb szakmák képviselőit érintették: kórusvezetők, zenetanárok, orvosok, gyárak és mezőgazdasági üzemek dolgozói és vezetői, városi tanácsosok,

vagy

az

Írószövetségek

tagjai

találkoztak

egymással. A szervezett turistautak, úttörőtáborok, az észt és a magyar népet bemutató kulturális estek és az újságokban megjelenő közlemények, valamint a tv- és rádióműsorok pedig azt garantálták, hogy a szélesebb közönséghez is eljuthasson az észt, illetve a magyar kultúra. Különösen érdekes pontnak számítanak a finnugor nyelvrokonságra irányuló nyelvészeti 77

Interjú, Paul Kokla és Tiiu Kokla, 2012. január 10.; Interjú, Tatjana Nikitina, 2015. december 3.

141

100 év innováció

kutatások, amelyeknek létjogosultságát elismerte ugyan a rendszer, azonban a nyomukban létrejövő, finnugor népek közötti közeledésben, kölcsönös érdeklődésben már veszélyt látott és így igyekezett is háttérbe szorítani azt.

Az oktatás és az irodalom területén történő érintkezéshez nagy mértékben hozzájárultak a rendszerszinten megszabott, teljesítendő feladatok is. Ezek szerint például az észt egyetemek magyarországi diákokat nem fogadhattak, a magyaroknak,

mint

szovjet

állampolgároknak

kárpátaljai azonban

lehetősége volt az Észt SZSZK-ban tanulni, mellyel az 1960-as évektől kezdődően sokan éltek is, s közülük a legtöbben ott is alapítottak családot, így kialakítva egy észtországi magyar „kolóniát”.78 Később kisebb számban ugyan, de észtek is pályázhattak magyarországi ösztöndíjakra. Habár észt, illetve magyar szakos egyetemi képzés nem valósulhatott meg, a Tartui Egyetemen mégis folyamatosan zajlott a magyar nyelvi képzés, Magyarországon pedig – elsősorban Budapesten – észt nyelvórákat vehettek fel az érdeklődő diákok. 79

78

Gazda József: A harmadik ág, Magyarok a szétszórattatásban, II. kötet, Budapest, Hét Krajcár Kiadó, 2011, 163.

79 Interjú, Fehérvári Győző, 2012. március 3.; Interjú, Bereczkiné Mai Kiisk, 2012. március 26.

142

100 év innováció

Az irodalomban, könyvkiadásban kiemelkedően sikeres észt– magyar kapcsolatokról beszélhetünk. A kiadók a kötelezően megjelentetendő

„szovjet

és

baráti

irodalom”

kvótáját

szívesebben töltötték ki észt, illetve magyar művekkel, mint orosz kiadványokkal. 80 Mindkét oldalon dolgoztak lelkes és hozzáértő fordítók, szerkesztők, akik a különböző csereutak, szakmai találkozók, ösztöndíjak révén személyesen is ismerték egymást és a kortárs írókat, irodalmi személyeket. Így hozzájuthattak a valóban fordításra érdemes és magas színvonalú művekhez, illetve képesek voltak jó minőségű fordításokat létrehozni. Szerencsés módon a magyar irodalom két nagyszerű fordítója, Tiiu Kokla és Edvin Hiedel is észt kiadóvállalatoknál helyezkedett el, és a magyarországi Európa Könyvkiadónál is szimpatizáltak az észtekkel. 81 1960–1989 között 50 klasszikus és kortárs észt irodalmi alkotás jelent meg magyar nyelven és több mű is sikerkönyvként szerepelt a könyvvásárokon.82 Magyarországon inkább válogatáskötetek Interjú, Tiiu Kokla, 2011. december 13.; Interjú Fehérvári Győző; Interjú, Katona Erzsébet, 2018. február 9.

81 Edvin Hiedel 1954–63 között az Észt Állami Kiadó (Eesti Riiklik Kirjastus) szerkesztője és korrektora, 1963–73 között a Loomingu Raamatukogu könyvsorozat szerkesztője, 1976–91 között az Eesti Raamat fordításirodalmi szerkesztőségének munkatársa.

82 Győző Fehérvári: Minu Eesti, in Kerti Tergem (toim.): Tõlkes leitud Eesti, Eesti kirjanduse tõlkijate lood, Tallinn, Eesti kirjanduse teabekeskus, 2011, 80

143

100 év innováció

kerültek a közönség elé, illetve a teljes Kalevipoeg is megjelent magyar fordításban, míg Észtországban egy-egy szerző önálló kötetét részesítették előnyben. 1940–1990 között 68 magyar mű került kiadásra észt nyelven.83 Az Észtországban megjelent összes fordításirodalomhoz mérten a magyar művek aránya pedig a következőképpen alakult 1940–1968 között: 28 kiadványban, 590 000 példányban jelent meg magyar mű észt fordításban, amely az össz-kiadványszámnak kb 1,3%-át, míg az össz-példányszámnak kb 1,8%-át jelenti.84 Észtországban színre vittek több kortárs magyar művet is, míg Magyarországon sok észt rádiójátékot hallhatott a közönség. Ennek oka szintén a kvótarendszer „kijátszása” és a személyes kapcsolatok alakulása volt: orosz nyelvterületen ugyanis a rádiójáték műfaja ismeretlen, így Fehérvári Győző észt fordító, a Magyar Rádióban szerkesztőként dolgozva nagy számban juttathatott el a közönséghez észt műveket. 85

165.; Bereczki Gábor: Az észt könyv Magyarországon, Finnugor Világ, 2001/6, 14.

83 Arvo Valton: Ungari–Eesti kirjandussuhted, 1996, http://www.suri.ee/inf/valtone.html (Letöltés: 2018. április 29.)

84 Nõukogude Eesti tõlkekirjandus 1940–1968, Tallinn, Eesti Raamat, 1970, 7., 11.

85 Ildikó Sirató: Teater põhjavalguses, Eesti ja Soome näidendid ungari lavadel, Budapest, Ungari Széchényi-nim. Rahvusraamatukogu, 2004, 63.; Interjú, Fehérvári Győző.

144

100 év innováció

A személyes kapcsolatokon túl a rendszer és különösen a külföldi kapcsolatokat, valamint a kultúrát felügyelő szervek túlhierarchizáltsága, egymással fennálló igen bonyolult és bürokratikus (függőségi) viszonya, valamint sok esetben felületessége, figyelmetlensége, vagy éppen lustasága; a kaotikus és folyton változó kultúrpolitikai-művelődésügyi irányok és a tisztázatlan felelősségi körök; majd a hruscsovi olvadás

időszaka is

kapcsolatok

mind-mind kedvezően hatottak a

alakulására.

Olyan

helyzetek

jöttek

létre,

amelyekben lehetőség nyílt kiskapuk kihasználására, illetve amelyek nagyobb teret engedtek a személyes kapcsolatok kamatoztatására.

Az észt–magyar kapcsolatok ekkoriban viszonylag széles közönséghez jutottak el, akiknek érdeklődése, kölcsönös szimpátiája azonban már nem egy identitás- és kapcsolatkereső eszme részeként, hanem leginkább a hasonló helyzetre és társadalmi problémákra, a Szovjetunióval és az orosz kultúrával szemben, az elnyomott népek iránt érzett rokonszenvre épült.

Részben táplálta az érdeklődést a két háború közötti időszakból fennmaradt néprokonsági mozgalom hatása is. Észtország esetében említhetjük még a magyar kultúra iránti érdeklődés elemeként Magyarország viszonylag vonzó helyzetét, a 145

100 év innováció

szocialista blokkon belüli kedvező státuszát is. Az 1945–1991 közötti

időszakban

meglévő

észt–magyar

kapcsolatok

jelentősége leginkább abban áll, hogy bár szoros keretek között, korlátozva, de mégis fennmaradtak, sőt, tovább is fejlődtek, illetve újabb kapcsolatok is létre tudtak jönni ebben az időszakban. Ráadásul mindez gyakorlatilag egy igen szűk, de nagyon aktívan tevékenykedő, szakértő, értelmiségi kör kezdeményezésére történt, akihez más, lelkes érdeklődő értelmiségiek, esetleg nagyobb hatáskörrel rendelkező, döntő helyzetben lévő személyek is csatlakoztak. Ez a csoport az adott lehetőségekhez mérten a kapcsolatok építésének, fenntartásának érdekében

igyekezett

mindent

megtenni,

rugalmasan

kihasználni a rugalmatlan rendszer lehetőségeit, szem előtt tartva a kulturális érdekeket és színvonalat. A közel fél évszázad alatt végzett kitartó kapcsolatépítő munka megakadályozta, hogy a szovjethatalom által korlátozott helyzetben az észt és a magyar nép szem elől tévessze egymást és elveszítsék egymás iránti érdeklődésüket. Ez pedig nagy jelentőséggel bír az elkövetkezendő, már ismét önállóan működő és döntést hozó Észtország és Magyarország között – újonnan – létrehozott kulturális kapcsolatok szempontjából.

146

100 év innováció

A szovjet korszak vége, utolsó néhány éve maga is egy átmeneti periódusnak tekinthető, amelynek során a kötöttségek lazultak és ezáltal az észt és a magyar kapcsolatok szempontjából is reményteli események történtek. Ilyen volt például az 1988-ban ismét megrendezett Néprokonsági nap (ma Rokon Népek Napja), vagy az Észt–Magyar Társaság és a Magyar–Észt Társaság megalapítása 1990-ben.86 1988-ban alakult meg az Észt Intézet is, amely rögtön fel is vette a kapcsolatot a Helsinki Magyar Nagykövetséggel, s jelezte igényét egy tallinni magyar információs-kulturális központ létrehozására. Az észt függetlenség helyreállítását, 1991. augusztus 20-át követően négy nappal Magyarország elismerte az Észt Köztársaságot, szeptember elején pedig sor került Magyarország és

a balti államok

közötti diplomáciai

kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodás aláírására. 87 Majdnem 30 éve így már az önálló, saját érdekeit szem előtt tartó, független észt és magyar állam alakíthat ki egymással 86

Mall Hellam: Eesti ja Ungari suhete ajaloost, Csillag (Täht), Eesti Ungari Seltsi Almanahh, Nr 2, 1994, 10.; Fehérvári Győző: 10 éves a Magyar–Észt Társaság, Visszatekintés, Finnugor Világ, 2001/2, 7.

87

Jávorszky Béla: Ungari–Eesti uuenevad diplomaatilised suhted, in uő. (szerk.): Magyar–Észt diplomáciai kapcsolatok 1921-2001, Eesti– Ungari diplomaatilised suhted 1921–2001, Tallinn, Ungari Suursaatkond, 2001, 42.

147

100 év innováció

közvetlen kapcsolatokat a kultúra területén is. Ez állami szinten közösen kidolgozott, néhány évente megújított együttműködési szerződések és programtervek alapján történik. Az első szerződés megkötésére 1991-ben került sor. Ez a megállapodás visszanyúlik az 1937-es szerződéshez, s ahhoz hasonlóan rendelkezik az ösztöndíjasok és az anyanyelvi lektorok cseréjéről, az irodalmi és művészeti kapcsolatok fejlesztéséről.

Szó van benne a tartui hungarológia szak és a budapesti észt szak, a Magyarországi Észt Intézet és a Tallinni Magyar Kulturális

Képviselet

(ma

Tallinni

Magyar

Intézet)

megalapításáról és támogatásáról. 88 1992 óta – változó kapacitással és formában, de folyamatosan – működik a Tallinni Magyar Kulturális Képviselet, mely 2002től Magyar Intézet néven közvetíti a magyar kultúrát Észtországba.

a

Programkínálatában

saját

szervezésű

kiállítások, filmvetítések, könyvbemutatók, koncertek mellett közreműködik zenekarok,

más

irodalmi

programjaiban

is.

kulturális társaságok,

intézmények finnugor

Magyarországon

88

az

(színházak, szervezetek)

észt

kultúra

Eesti Vabariigi Kultuuriministeeriumi ning Ungari Vabariigi Kultuuri- ja Haridusministeeriumi vahelise koostöö kokkulepe (27. september 1991, Budapest)

148

100 év innováció

közvetítésének feladatát a Magyarországi Észt Intézet látja el, amely 1998-ban kezdte meg működését. Figyelemre méltó programjai közül is kiemelkedik a 2007 óta megrendezésre kerülő Észt Hét nevű programsorozat, amely ma már egyfajta összművészeti kóstolót nyújt Észtországból: főleg koncertek, filmvetítés,

színházi

és

tánc

programok,

valamint

a

képzőművészet, irodalom és gasztronómia mentén mutatja be Észtországot és az észt kultúrát, az utóbbi időben már országosan, Budapest mellett több vidéki városban is.

Az oktatás terén nagy lépést jelentett a Tartui Egyetem hungarológia szakának megalapítása 1994-ben, illetve az ELTE észt programjának beindítása, majd szakká alakítása 1999-ben.

Mindkét helyen van lehetőség anyanyelvi lektortól tanulni. A nyelvszakosok részére államközi megállapodás biztosítja az észtországi

és

a

magyarországi

ösztöndíj

lehetőségét.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben még Szombathelyen működött egy észt műhely, mely jelentőséggel bírt a könyvkiadás szempontjából is. Ezen kívül Debrecenben és Szegeden dolgozott, illetve dolgozik jelenleg is lektor. 89

Tóth Anikó Nikolett: A magyar nyelv oktatása Észtországban a kezdetektől napjainkig, THL2, A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2015/1–2, 58.

89

149

100 év innováció

A korábban is aktív fordítók mellett a diákokból új, tehetséges fordító-generáció alakult, bár sajnos nem beszélhetünk a fordításirodalom korábbihoz hasonló sikeréről. Ennek oka a könyvkiadás

anyagi

nehézségei

mellett

a

közönség

érdeklődésének csökkenése. Ez magyarázható a korábban korlátozott nyugati irodalom elérhetővé válásával, másrészt maguknak a szórakozási-szabadidős tevékenységeknek a megváltozásával. Általánosságban pedig elmondható, hogy manapság nemcsak az irodalmi művek, de az egyéb kulturális termékek iránt is nehéz felkelteni a figyelmet.

Az újabb kapcsolatok fenntartásában a különféle észt és magyar társaságok, egyesületek (Magyar–Észt Társaság, Észt– Magyar Társaság, Munkácsy Mihály Észtországi Magyar Kulturális Egyesület, Ungari Kultuuriselts, HEEMP), valamint a testvérvárosok is részt vettek, vesznek. Tartu és Veszprém kapcsolata fennmaradt, míg Szolnok Rakverével, Tallinn Nõmme városrésze pedig Szombathellyel alakított ki új kapcsolatot. 2001 óta zajlik Siófok és Pärnu együttműködése. A 2004-es európai uniós csatlakozás is új távlatokat és lehetőségeket

nyitott meg az

tekintetében is.

150

észt–magyar

kapcsolatok

100 év innováció

Mivel sajnálatos módon 2014-ben a magyar kormány az 1999-ben megnyílt tallinni Magyar Nagykövetség bezárása mellett döntött, így Észtország válaszlépésként a 2001-ben megnyílt budapesti Észt Nagykövetséget szűntette meg. Ez nagyobb terheket ró nemcsak az akkreditált szomszédos országokban

található

követségekre

és

a

tiszteletbeli

konzulokra, de a Magyarországi Észt Intézetre és a Tallinni Magyar Intézetre is. A munka és a kapcsolatok építése azonban nem szűnt meg, és a nehezebb körülmények ellenére is barátinak mondható a viszony. A kulturális kapcsolatokat kiválóan példázza a 100 éves Észtország köszöntésére 2018-ban rendezett számos magyarországi esemény is. Reménykeltő hír továbbá, hogy április 24-én Sven Mikser észt külügyminiszter közleményt adott ki, melyben bejelentette, hogy újra megnyitják a budapesti nagykövetséget. 90

IRODALOM Bereczki, András: A két világháború közötti Magyar–Észt kapcsolatok történetéről, Jogtörténeti Szemle, 2004/1, 58–67.

90

Eesti diplomaatia saab jõudu juurde, 2018. április 24., http://vm.ee/et/uudised/eesti-diplomaatia-saab-joudu-juurde (Letöltés: 2018. május 05.)

151

100 év innováció

Bereczki, Gábor: Az észt könyv Magyarországon, Finnugor Világ, 2001/6, 13–17.

Egey, Emese: A két világháború közötti magyar–finn–észt kapcsolatok, Társasági, diplomáciai, katonai együttműködés, Specimina Fennica XV, Szombathely, Savariae, 2010.

Fehérvári, Győző: Minu Eesti, in Kerti Tergem (toim.): Tõlkes leitud Eesti, Eesti kirjanduse tõlkijate lood, Tallinn, Eesti kirjanduse teabekeskus, 2011, 159–170.

Fehérvári, Győző: 10 éves a Magyar–Észt Társaság, Visszatekintés, Finnugor Világ, 2001/2, 6–8.

Gazda, József: A harmadik ág. Magyarok a szétszórattatásban, II. kötet, Budapest, Hét Krajcár Kiadó, 2011.

Hellam, Mall: Eesti ja Ungari suhete ajaloost, Csillag (Täht), Eesti Ungari Seltsi Almanahh, Nr 2, 1994, 6–10.

Jávorszky, Béla: Ungari–Eesti uuenevad diplomaatilised suhted, in uő. (szerk.): Magyar–Észt diplomáciai kapcsolatok 1921-2001, Eesti–Ungari diplomaatilised suhted 1921–2001, Tallinn, Ungari Suursaatkond, 2001, 38–46.

Nõukogude Eesti tõlkekirjandus 1940–1968, Tallinn, Eesti Raamat, 1970.

Pomozi, Péter: Tartu és Magyarország: négyszáztizenöt év a felsőoktatás történetéből, in Pomozi Péter (szerk.): Tartu és Magyarország. Tartu ja Ungari, Tartui Magyar Füzetek 3, Tartu, AS Võru Täht, 1998, 47–73.

152

100 év innováció

Seilenthal, Tõnu: Ungari keele õpetamine Tartu Ülikoolis, in Mati Erelt (toim.): 200 aastat eesti keele ülikooliõpet, 1803 eesti ja soome keele lektoraat Tartu Ülikoolis, Juubelikogumik, Ülikooli eesti keele õppetooli toimetised 25, Tartu, Tartu Ülikooli Kirjastus, 2003, 306–318.

Sirató, Ildikó: Teater põhjavalguses, Eesti ja Soome näidendid ungari lavadel, Budapest, Ungari Széchényi-nim.

Rahvusraamatukogu, 2004.

Szíj, Enikő: A finnugor néprokonsági eszme a 20-as, 30-as években, in Aszalós Károly et al. (szerk.): Őstörténet és nemzettudat, 1919–1931, Magyar Őstörténeti Könyvtár 1, Szeged, Balassi Kiadó, 1991, 50–61.

Tóth, Anikó Nikolett: A magyar nyelv oktatása Észtországban a kezdetektől napjainkig, THL2, A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2015/1–2, 53–72.

Valton, Arvo: Ungari–Eesti http://www.suri.ee/inf/valtone.html

kirjandussuhted,

Interjúk Bereczkiné Kiisk, Mai: 2012. március 26.

Fehérvári, Győző: 2012. március 3.

Katona, Erzsébet: 2018. február 9.

Kokla, Paul és Kokla, Tiiu: 2012. január 10.

Kokla, Tiiu: 2011. december 13.

Nikitina, Tatjana: 2015. december 3.

153

1996,

100 év innováció

Dokumentumok Eesti diplomaatia saab jõudu juurde, 2018. április 24., http://vm.ee/et/uudised/eesti-diplomaatia-saab-joudu-juurde Eesti–Ungari Kultuuriline Koostööleping (13. oktoober 1937, Budapest) Eesti Vabariigi Kultuuriministeeriumi ning Ungari Vabariigi Kultuuri- ja Haridusministeeriumi vahelise koostöö kokkulepe (27. september 1991, Budapest)

154

100 év innováció

Fülöp József Arvo Pärt zenéje az újabb szakirodalom tükrében

ABSZTRAKT Korunk talán legismertebb zeneszerzője Arvo Pärt. Pärt 1935ben született az észtországi Paidéban, és a klasszikus zenei eseményeket tartalmazó adatbázis, a Bachtrack szerint a legtöbbet játszott élő zeneszerző. A Károli Gáspár Református Egyetemen rendezett centenáriumi rendezvény estéjén a konferencia résztvevői meghallgattak egy, a pärti zene keresztmetszetét nyújtó hangversenyt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, melyen az Észt Filharmónia Kamarakórusa és a Tallinni Kamarazenekar játszott. A tanulmány a magyar nyelvű a pärti életmű sokoldalúságát mutatja be.

ABSTRACT Probably the best-known composer of religious classical music of our times is Arvo Pärt. Born in 1935 in Paide, Estonia, Pärt has consistently been noted as the most performed living composer by the classical music event database Bachtrack. On 155

100 év innováció

the evening of the centenary anniversary at the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, the conference participants could enjoy a concert featuring works from Pärt äs various

creative

periods,

performed

by

the

Estonian

Philharmonic Chamber Choir and the Tallinn Chamber Orchestra at the Liszt Academy of Music in Budapest. The study discusses the many sides of the œuvre of Arvo Pärt.

Arvo Pärt a kortárs művészet és zene egyik legnevesebb alkotója, Észtország kétségtelenül legismertebb zeneszerzője.

Azon kevés komponisták egyike, akiknek sikerült egyéni, jellegzetes zeneszerzői nyelvet kialakítaniuk. Legkeresettebb alkotásai a kortárs zenei fesztiválok közkedvelt műsorszámai.

Saját kidolgozású, ún. tintinnabuli („harangocskák”) stílusban írt

darabjai

és

nagy

kifejezőerővel

bíró

dallamai

lemezfelvételeken, sőt többtucat film kísérőzenéjeként hódítják meg a szélesebb közönséget. A pärti stílus azonban csak hétévnyi

hallgatás

után alakult

ki,

mely az

európai

zenetörténetben is kivételesen hosszúnak számító alkotói elnémulás.

Pärt

első

korszakában divatos

zeneszerzési

technikákat sajátított el és gyakorolt (nemritkán zajos) sikerrel: a tizenkéfokúság, a szerializmus és az aleatória jegyében 156

100 év innováció

született többek között a Nekrológ (1960), a Collage sur B-A-CH (1964) és a Msztyiszlav Rosztropovics felkérésére írt gordonkaverseny, a Pro et Contra (1966). A politikai okokból 1980 januárjában Szovjet-Észtországból Bécsig, majd Berlinig űzött

Pärt

több

nyugati

zenekritikus

szemében

különlegességnek, sőt különcnek számított. Sok esetben így is kezelték. Személyét is, műveit is. A nyugati életvitel, szemlélet és a piacgazdasági viszonyok gyökeresen más közeget jelentettek a pártállami keretek közül érkező, ortodox keresztény vallású, az avantgárdról végleg lemondó és a középkori zenét, elsősorban a gregoriánt tanulmányozó zeneszerző számára.

A közelmúltban hazánkban több alkalommal is felcsendültek Arvo Pärt kompozíciói. 2017 augusztusában az „Arcus Temporum” elnevezésű pannonhalmi fesztiválon a Rácz Zoltán dirigálta Concerto Budapest, valamint a Szent Efrém Énekegyüttes két koncerten négy Pärt-művet adott elő (Fratres, Greater Antiphons, Cantus in Memory of Benjamin Britten, Hét Magnificat-antifóna). 2018 szeptemberében a

Budapesti

Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével Como cierva sedienta (a szoprán szólót Sylvia Schwartz énekelte) és Te Deum című műveit játszotta. A Tallinni Kamarazenekar és az Észt Filharmónia

Kamarakórusa 157

az

alapító-dirigens

Tõnu

100 év innováció

Kaljustével91

önálló

estet

szentelt

Arvo

Pärtnek.

Tolmácsolásukban a budapesti Zeneakadémián 2018. november 23-án rendezett koncerten a Cantus (1977), a Te Deum, a Salve Regina és az Adam’s Lament hangzott el.

Ismertsége és közkedveltsége ellenére azonban Arvo Pärt zenéjét csak az utóbbi időben övezi zenetudományi és zeneesztétikai érdeklődés. Az okok ismertetésétől most eltekintünk, de tallózzunk az elmúlt két és fél évtizedben megjelent kötetek, monografikus szintű kiadványok között, melyek részben vagy egészben a recepciótörténet sajátosságait is érintik.92 1997-ben Paul Hillier hiánypótló kötetet jelentetett meg Arvo Pärt címmel az Oxford Studies of Composers-sorozatban. 93 Hillier 1974-ben alapította a középkori és reneszánsz zenét ápoló The Hilliard Ensemble elnevezésű együttesét. Az együttes kortárs zeneszerzőkkel is elkezdett foglalkozni, így – a Kaljuste elsősorban az észt zene elkötelezett tolmácsolója, aki számos sikeres Pärt-album mellett lemezfelvételeket készített többek között Heino Eller, Veljo Tormis vagy Erkki-Sven Tüür műveiből.

92 Jelen ismertetésből kimaradt művek: Constantin Gröhn: Dieter Schnebel und Arvo Pärt: Komponisten als „Theologen”, Berlin, LIT, 2006; Hermann Conen (szerk.): Arvo Pärt: die Musik des Tintinnabuli-Stils, Köln, Dohr, 2006; Laura Dolp (szerk.): Arvo Pärt’s white light: media, culture, politics, Cambridge, Cambridge University Press, 2017.

93 Paul Hillier: Arvo Pärt, Oxford, Oxford University Press, 1997. 219 p.

91

158

100 év innováció

gregorián zenével való találkozásának köszönhetően önmagára találó – Arvo Pärttel, akivel Hillier először 1984 januárjában találkozott. Néhány évvel később az együttes és vezetője szakavatott tolmácsolójává vált Pärt tintinnabuli stílusú, vokális (és jeles közreműködők révén más) műveinek. Az ECM lemezkiadónál megjelent 1987-es Arbos és az 1988-as Passio voltak ennek a legendássá vált együttműködésnek az első gyümölcsei.

Hillier

a

zeneszerzővel

folytatott

számos

beszélgetés nyomán írta meg könyvét, mely a zeneszerző addigi életművének

első

monografikus

feldolgozásává

vált.

Korszakolta benne Pärt munkásságát, önálló terminológiát dolgozott ki a tintinnabuli technika részletes elemzésére, sőt az utolsó fejezetben az előadói gyakorlat felől is megvizsgálta a pärti zenét.

A

wuppertali

egyetem

zenetudósa

Oliver

Kautny

tényadatokban gazdag monográfiája 94 a zeneszerző műveinek részletes recepciótörténetét tárta fel két nagy, terjedelmében azonos hosszúságú részben: először a szovjet, majd a nyugati fogadtatást tárgyalva.

Oliver Kautny: Arvo Pärt zwischen Ost und West, Stuttgart – Weimar, J. B. Metzler, 2002. 315 p.

94

159

100 év innováció

A Washington University in St. Louis muzikológusa, Peter J. Schmelz kötete95 tágabb, kultúrpolitikai összefüggésekben és levéltári

dokumentáció

felhasználásával

tárgyalja

Pärt

(különösen a „From Abstraction to Mimesis, from Control to Freedom” című hatodik fejezetben) és pályatársai – Andrej Volkonsky, Edison Denisov Alfred Schnittke, Valentin Szilvesztrov

és

Szofija

Gubajdulina

–

helyzetét

a

Szovjetunióban.

Az Andrew Shenton (Boston University) szerkesztésében megjelent The Cambridge Companion to Arvo Pärt 96 összefoglaló igényűnek nevezhető: a tíz szaktanulmány mellett Pärt tollából származó és angol fordításban olvasható szövegközléseket tartalmaz, részletes (igaz, nem időrendet tartó, hanem

ábécé szerint

rendezett)

műjegyzéket,

valamint

válogatott bibliográfiát.

Az amerikai teológus Peter C. Bouteneff a „Sacred Arts Initiative” és a 2011-ben elindított „Arvo Pärt Project” 97 95

Peter J. Schmelz: Such Freedom, if only Musical. Unofficial Soviet Music during the Thaw, Oxford, Oxford University Press, Oxford, 2009. 392 p.

96 Andrew Shenton (szerk.): The Cambridge Companion to Arvo Pärt, Cambridge, Cambridge University Press, 2012. 250 p.

97 A rendkívül sikeres projekt (St. Vladimir’s Seminary, Yonkers, NY) keretében Bouteneff konferenciákat, felolvasásokat, vitaesteket, valamint hangversenyeket szervezett a következő helyszíneken: Carnegie Hall, Metropolitan Museum of Art, John F. Kennedy Center, Phillips Collection.

160

100 év innováció

igazgatója, aki elsősorban az ortodox egyház és a több egyház viszonyával, illetve teológia és kultúra kölcsönhatásaival foglalkozik.

Monográfiájának98

kiindulópontja

pedig

a

zeneszerző ortodox vallása. Pärt művészetének spirituálisteológiai megközelítése nem előzmények nélküli. Hillier említett könyve már kitért ezekre a vonatkozásokra, de a Cambridge-kiadvány egyik szerzője is taglalta. 99 Bouteneff szerint az ortodox hagyomány, liturgia és teológia nagyban hozzásegítheti a hallgatót Arvo Pärt zenéjének mélyebb megértéséhez. Ez az alapvetés Pärt egyik önvallomásával is találkozik: „Ha valaki meg akar érteni engem, meg kell hallgatnia a zenémet. Ha valaki meg akarja ismerni a »filozófiámat«, elolvashatja bármelyik egyházatyát.” 100 Két, szintén újabb megjelenésű kötetre részletesebben is kitérünk. Beate Kowalski (dortmundi teológiaprofesszor) és Peter C. Bouteneff: Arvo Pärt: Out of Silence, Yonkers, NY, St. Vladimir’s Seminary Press, 2015. 231 p.

99 Robert Sholl: Arvo Pärt and Spirituality, in: Andrew Shenton (szerk.): The Cambridge Companion to Arvo Pärt, ed., Cambridge, Cambridge University Press, 2012, 140–158. Ilyen tematikájú publikációk már korábban is jelentek meg: Trygve Nordwall, Arvo Pärt – religioes mystiker eller excentrisk naivist eller, Nutida Musik 31 (1987–88), 10–13; Alan G. Artner, Religious chords: Arvo Pärt’s spirituality shines through his compositions, Chicago Tribune, April 3, 1994, Arts 8.

100 Idézi Lewis Owens, Arvo Pärt: Miserere: Miserere And Minimalism. spikemagazine.com/0600arvopart. (Letöltés: 2019. január 26.)

98

161

100 év innováció

Michaela C. Hastetter (freiburgi teológus) egyetlen Pärt-műnek szentelték könyvüket. 101 Az 1982-ben bemutatott Passio (Domini nostri Jesu Christi secundum Joannem) Pärt egyik nagyszabású, oratórikus jellegű műve. A szerzőpáros határozott szándéka a teológiai megközelítés. Kowalski bevezetőjében lényegre törően fogalmaz, érvelését autentikus szövegekre (Pärt saját írásaira, illetve interjúkra) építi: Pärt zenéje „bibliai, liturgikus vagy tágabb értelemben egyházi szövegek zenei exegézise”; nála a zene imává válik és áhítattá. 102 „Egyszerű, a művek alapjául szolgáló szót előtérbe helyező kompozíciós technikájával eléri az egyházatyák céljait: a hészükhiát [megnyugvás], az apatheiát (szenvedélymentesség) és a belső nyugalmat, mely a kontemplációhoz vezet.” 103 A három fejezetre tagolt kötet első részében János evangéliumának áttekinthető, teológiai magyarázatokkal csak ritkán terhelt elemzését olvashatjuk. Kowalski a passióról szóló szakaszt (18,1–19,42) először a másik három evangélista elbeszélésével veti össze, azután felvázolja narratív szerkezetét, amelyet többször is az antik tragédiákkal állít párhuzamba. Az Beate Kowalski – Michaela C. Hastetter: Die Johannespassion von Arvo Pärt, Stuttgart, Verlag Katholisches Bibelwerk GmbH, 2015. 189 p.

102 Uo., 9–10.

103 Uo., 9.

101

162

100 év innováció

ötrészes, koncentrikus struktúra középpontjában Jézus Pilátus általi, dramaturgiai elemekkel ellátott kihallgatása áll. Külön felhívja a figyelmet a 19,26-27 szóhasználatára („εἰς τἀ ἴδια”), amelyről megállapítja, hogy az elterjedt fordítások („zu sich” [magához], „to his own home” [saját házába]) félrevezetőek lehetnek, hiszen a „zu dem Eigenen” [sajátjává] kifejezés lenne a megfelelő, ami tehát azt jelenti, hogy a szeretett tanítvány „folytatja Jézus küldetését a világban, és példás, Jézust helyettesítő tanítvánnyá válik.” 104 A narratív-dramaturgiai szerkezet és a jánosi passióelbeszélés szereplőinek részletes elemzése annak hangsúlyozását készíti elő, hogy Pärt megbontja ezt a felépítést, de önállóan kialakított, új, egységesen szervezett struktúrát állít elő.

A második fejezetben Kowalski Pärt Passióját taglalja.

Először elhelyezi az életműben, miközben röviden felsorolja a legfontosabb tintinnabuli műveket (úgy az instrumentális, mint a vokális darabokat), illetve Pärt életének sorsfordító epizódjait.

A tintinnabuli stílus rövid szerkezeti analízise után a pärti szövegkezelés

sajátosságaira hívja

fel a figyelmet. A

Uo., 28. Nevezett passzus magyar fordítása (RÚF 2014): „Amikor Jézus meglátta, hogy ott áll az anyja és az a tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme a te fiad! Azután így szólt a tanítványhoz: „Íme, a te anyád! És ettől az órától fogva otthonába fogadta őt az a tanítvány.”

104

163

100 év innováció

szóhangsúly, a szótagok és a központozás maradéktalan tiszteletben tartása döntő jelentőségű Pärt számára. „Pärt erős kötődése a szent szöveghez egyedülálló a zenetörténetben”, állapítja meg; „a szavakat vagy mondatokat nem interpretálja zenei-retorikai alakzatok segítségével, szándéka sokkal inkább az, hogy biztosítsa a szöveg érthetőségét. Számára a deklamáció és az érthetőség fontos. […] Pärtnél a (krisztusi) szónak elsőbbsége van a zenével szemben.” 105 A Vulgata szövegére szerzett Passió keletkezéstörténetének (a zeneszerző kétszer is átdolgozta) bemutatása után az evangéliumtól való szerkezetidramaturgiai eltéréseket és párhuzamokat ismerteti (Krisztusnak az Atyával való azonosságát a tintinnabuli szerkesztésmódjában ismeri fel).

A kötet utolsó fejezetében, Hastetter tollából, teológiaispirituális megközelítésben olvashatunk arról, hogy Pärt és Passiója közeli rokonságban áll az essexi szerzetes, Szofronyij ortodox tanaival. 106 A Pärt házaspár 1981-ben, egy angliai út alkalmával ismerkedett meg a szerzetessel, akiben Pärt szellemi atyjára talált. Pärt vonószenekarra írt, Silouans Song című 105

Uo., 70.

Akárcsak szerzőtársa, Hastetter is vitába száll Oliver Kautny fent említett recepcióesztétikai (azaz a teológiai megfontolásokat zárójelbe tevő) megközelítésével. A két szerző vitakész érveit lásd 91–93, 166–167.

106

164

100 év innováció

darabját107 (1991) Szofronyijnak és az általa alapított Patriarchal Stavropegic Monastery of St. John the Baptist közösségének komponálta. Hastetter meggyőzően érvel amellett, hogy Pärt Passiója a befogadó felől nézve szenvedészene (Leidensmusik): „Jóformán monoton szerkesztésével és a kifejezőeszközök mininálisra szorításával […] valódi együtt szenvedést követel meg a hallgatótól.”108 A tempók, a felépítés, a teológiai mondanivaló körültekintő és alapos analízise után Hastetter igazolva látja könyvük hipotézisét: Pärt Passiója imára való meghívásként

értelmezhető.

A

kötetet

bibliográfia

és

diszkográfia teszi teljessé.

Kevin C. Karnes az Emory University (Atlanta, GA) zenetörténésze. Tabula Rasa című munkája109 szintén egyetlen Pärt-művel, az életmű sorsfordító kompozíciójával foglalkozik.

Célkitűzése szerint demitologizálni szeretné a zeneszerzőt.

Karnes számos, többségében német és angol példával igazolja Pärt személyének és művészetének nyugati átfestését, finom vagy durvább torzulásait, torzításait: a sajtóvisszhangok és a Pärt művével Áthoszi Sziluán (1866–1938) szerzetesre utal, akiről a Szofronyij által írt könyv magyarul is olvasható: Szofronyij (Szaharov) apát: A Szent Hegy titka, Budapest, Jel, 2010.

108 Kowalski–Hastetter: Die Johannespassion von Arvo Pärt, 101.

109 Kevin C. Karnes: Arvo Pärt’s Tabula Rasa, Oxford, Oxford University Press, 2017. 135 p.

107

165

100 év innováció

különféle kiadványok romantikus jegyekkel ruházták fel Pärt alakját, vagy politikai célzatú megjegyzésekkel illették. A négy szakaszra osztott kötet első, „Unofficial Music – A History for Pärt” című fejezetében Pärt szovjet éveiről olvashatunk. Az avantgardista nemzedékből Andrej Volkonsky Musica Strictáját (1956–57) nevezi meg a schönbergi dodekafónia első, háború utáni

szovjet

követőjének.

A

Kommunista

Párt

22.

kongresszusán, 1961 októberében műve miatt nyíltan elítélték a zeneszerzőt. Tegyük hozzá: Volkonsky a megalkuvást nem ismerő, sőt szándékosan provokatív zongoraművésznek, Maria Yudinának ajánlotta a darabot, aki több alkalommal is eljátszotta azt, mielőtt sor került volna egy botrányossá vált leningrádi koncertre 1961. november 19-én. A Musica Stricta Webern Op. 27-es Variációkja kíséretében szólalt meg (kétszer egymás után), majd Yudina Paszternak- és Nikolaj Zabolockij-verseket szavalt a pódiumról. 1962 márciusában, folytatja Karnes, a Szovjet

Zeneszerzők

Szövetségének

elnöke,

Tyihon

Hrennyikov figyelmeztette a fiatal művészeket, nehogy kövessék a tiltólistára tett Volkonsky példáját. Pärt korai művei közül Karnes zenei elemzésnek veti alá a Perpetuum Mobilét

166

100 év innováció

(1963) és a Solfeggiót (1963).110 Az előbbi hozta az első nemzetközi sikert Pärt számára (a keleti blokkon kívül játszották Velencében, Párizsban és az Egyesül Államokban), az utóbbiról pedig megállapítja, hogy a szerkesztésmódja olyan egyszerű és áttetsző, hogy akár az amerikai kísérlezető, Steve Reich darabjaihoz is hasonlítható. 111 Karnes Volkonsky mellett Schnittke ún. polistilisztikus kompozíciós technikájával állítja eszmei párhuzamba Pärt első alkotói periódusát. Első műveivel Pärt a közönség és a hivatalos szervek figyelmét egyaránt felkeltette. A fiatal zeneszerző a zenei avantgárd kíváncsi képviselőjeként persze nem sok jóra számíthatott. A zenekarra, kórusra és zongorára írt, dodekafon és aleatorikus Credo 1968. novemberi

bemutatója,

mely

csak

a

vakszerencsének

köszönhetően jött létre, hatalmas siker volt, de nem maradt következmények nélkül. A maga barokkos jellegével és Bach Das

wohltemperierte

Klavier

című

sorozatának

C-dúr

prelúdiumára való hivatkozásával Pärt műve még el is kerülhette volna a botrányt – de nem az apostoli hitvallás („Credo in [...]

110

A kötet különlegessége, hogy indexszámokkal jelölt audio- és videoanyag tölthetők le hozzá az Oxford University Press honlapjáról, melyeket a szerző zenei elemzéseihez rendelt.

111 Karnes: Tabula Rasa, 25.

167

100 év innováció

Iesum Christum”) nyílt vállalásával. A (kultúr)politikai válasz az agyonhallgatás, illetve a nem hivatalos letiltás volt.

Karnes

a

következő fejezetben a

tintinnabuli pärti

felfedezéséről számol be; elemzéséhez Hillier terminológiáját hívja segítségül: az M-voice, azaz a melodikus szólam és a Tvoice, a tintinnabuli szólamból épül fel a kétszólamú pärti struktúra. A zenei részletek analízise előtt azonban tiszta vizet önt a pohárba: (az objektív okokon túl) Pärt metaforikus, sőt metafizikus kommentárjaival akaratlanul is elbizonytalanította új stílusának értelmezését. Karnes megállapítja, hogy az alaphang meghatározta hármashangzat és az abból induló melodikus skála a gyakoriság érzetét kelti, a konszonancia disszonanciába való ciklikus feloldódását, majd újraképződését, ami a tonalitásra emlékeztető hangzást eredményez.112 Az 1976os Für Alina a tintinnabuli stílus első példája, jóllehet néhány korábbi műve is mutat hasonlóságokat az új szerkesztésmóddal.

A (tallinni) közönség 1976. október 27-én hallott először tintunnabuli darabokat. Maga a zeneszerző nem volt tisztában azzal, mit alkotott, mi az értéke, hová sorolható, sőt igazán zenee.

112

Uo., 42.

168

100 év innováció

Karnes kötetében ezután a Tabula rasa került középpontba, amely új utakat nyitott a sokévnyi hallgatásból újra a nyilvánosság elé lépő Arvo Pärt előtt. A Gidon Kremer és Tatjána Grindenko felkérésére született mű első pillantásra zavarba hozta az előadóművészeket: végtelenül, sőt kihívóan egyszerű kottakép, egyetlen harmónia oldalakon keresztül többnyire a-mollban, ami rendkívül precíz intonációt igényel, emlékezett

vissza

Kremer. 113

Az

ősbemutatóra

1977.

szeptember 30-án került sor Tallinnban; a preparált zongoránál Schnittke ült. Karnes a csend aktív szerepéről értekezik a Tabula rasa kapcsán, valamint további meggyőző éveket hoz fel amellett, hogy Pärt zenéje elvi-eszétikai hasonlóságokat mutat Reich és John Cage művészetével. Egy hónappal a tallinni koncert után a Tabula rasa Leningrádban hangzott el, majd turné következett Kijevtől Grazig – és mindenütt siker volt.

Az utolsó szakaszban az emigráló művészről és a darab befogadástörténetéről szól Karnes. Nem hallgatja el a nyugati sajtó súlyos tévedéseit sem Pärt személyével, sem önálló stílusú zenéjével kapcsolatban. A nemzetközi hírverés, az egymást érő bemutatók és nyugati meghívások kivívták a szovjet bürokrácia

113

Uo., 62.

169

100 év innováció

rosszallását. 1979. november 13-án Pärtet – akárcsak korábban Volkonsky-t – kirúgták a Szovjet Zeneszerzők Szövetségéből, az év végére pedig gyakorlatilag elfogyott körülötte a levegő, és 1980. január 18-án családjával együtt hazája elhagyására kényszerült. Két nappal később, a bécsi vasútállomáson – feltehetően Schnittke hathatós közbenjárására – a neves Universal Edition zeneműkiadó képviselője várta őket. A kiadó rövid időn belül leszerződtette Pärtet, és mindmáig kottái forgalmazója.

Pärt

és

családja

megkapta

az

osztrák

állampolgárságot, egy évvel később pedig Berlinbe költöztek.

1982 őszén tintinnabuli műveket mutattak be Párizsban, Utrechtben és Karlsruhéban „minimalista” zenei fesztiválokon.

Az 1977-es Kremer–Grindenko-turné bonni állomásának felvételét Manfred Eicher, az ECM agilis vezetője egy autózás alkalmával hallotta a rádióban. Pärt, Eicher és Kremerék társulása 1984-ben átütő sikert hozott: megjelent a Tabula rasa című ECM-lemez négy felvétellel (a címadó darabon kívül hallható volt rajta a Cantus, valamint a Fratres két változata), amely széles körben ismertté tette a tintinnabuli zenét. „Micsoda zene

ez!”

–

lelkendezett,

szokatlan

módon,

a

CD

kísérőfüzetében a német zenekritikus, Wolfgang Sandner – „Aki ilyet tud írni, egyszer bizonyára kilépett önmagából, hogy a 170

100 év innováció

zongorahangokat előássa a földből, a hegedűk üveghangjait pedig lehozza az égből. Ennek a zenének a tonalitása nem rendelkezik mechanikus funkcióval. Valami sosem hallottat eredményez.”114 A Tabula rasa volt Pärt első nyugati lemezfelvétele, amely sikerességénél fogva új fejezetet nyitott az ECM történetében, ugyanis a lemezkiadó „New Series” sorozatának

nyitódarabjává

vált:

az

új

sorozat

az

előadóművészek helyett az egyes zeneszerzők bemutatását vállalta.

Karnes informatív, jól áttekinthető és józan érvelésű kötetének utolsó részében végül a 80-as évek első felének fontosabb

eseményeit

„visszaszivárgását”

a

veszi szovjet

sorra:

Pärt

zenéjének

hangversenytermekbe,

„legendássá” válását és a Tabula rasa második, „Silentium” című tételének felhasználását a grúz Tengiz Abuladze nagy sikerű, 1984-es filmjében, a Vezeklésben (Покаяние).

114

Arvo Pärt: Tabula rasa, ECM RECORDS (sorozatszám: ECM NEW SERIES 1275, katalógusszám: 817 762-2), 11.

171

100 év innováció

IRODALOM Alan G. Artner, Religious chords: Arvo Pärt’s spirituality shines through his compositions, Chicago Tribune, April 3, 1994, Arts 8.

Andrew Shenton (szerk.): The Cambridge Companion to Arvo Pärt, Cambridge, Cambridge University Press, 2012.

Arvo Pärt: Tabula rasa, ECM RECORDS (sorozatszám: ECM NEW SERIES 1275, katalógusszám: 817 762-2), 11.

Beate Kowalski – Michaela C. Hastetter: Die Johannespassion von Arvo Pärt, Stuttgart, Verlag Katholisches Bibelwerk GmbH, 2015.

Constantin Gröhn: Dieter Schnebel und Arvo Pärt: Komponisten als „Theologen”, Berlin, LIT, 2006.

Hermann Conen (szerk.): Arvo Pärt: die Musik des Tintinnabuli-Stils, Köln, Dohr, 2006.

Kevin C. Karnes: Arvo Pärt’s Tabula Rasa, Oxford, Oxford University Press, 2017.

Laura Dolp (szerk.): Arvo Pärt’s white light: media, culture, politics, Cambridge, Cambridge University Press, 2017.

Lewis Owens, Arvo Pärt: Miserere: Miserere And Minimalism. spikemagazine.com/0600arvopart. (letöltés: 2019. január 26.)

Oliver Kautny: Arvo Pärt zwischen Ost und West, Stuttgart – Weimar, J. B. Metzler, 2002.

172

100 év innováció

Paul Hillier: Arvo Pärt, Oxford, Oxford University Press, 1997.

Peter C. Bouteneff: Arvo Pärt: Out of Silence, Yonkers, NY, St. Vladimir’s Seminary Press, 2015.

Peter J. Schmelz: Such Freedom, if only Musical. Unofficial Soviet Music during the Thaw, Oxford, Oxford University Press, Oxford, 2009.

Robert Sholl: Arvo Pärt and Spirituality, in: Andrew Shenton (szerk.): The Cambridge Companion to Arvo Pärt, ed., Cambridge, Cambridge University Press, 2012.

Szofronyij (Szaharov) apát: A Szent Hegy titka, Budapest, Jel, 2010.

Trygve Nordwall, Arvo Pärt – religioes mystiker eller excentrisk naivist eller, Nutida Musik 31 (1987–88), 10–13.

173

100 év innováció

Kinczler Zsuzsanna Az észt dalos ünnepek

ABSZTRAKT Az éneklés szeretete, a nemzeti öntudat kialakítja az Észtországot éltető összetartozás élményét. A dalos ünnep első megrendezésére Tartuban került sor, 1869-ben. 1879 és 1910 között 10 dalos ünnep volt, majd 1918 után minden 5. évben kerül sor a nyár eleji találkozókra. A II. világháború alatti kényszerű hallgatás után az első dalos ünnepet 1947-ben szervezték. A hagyomány megmaradt. Minél erősebb volt a politikai nyomásgyakorlás a 20. században, annál nagyobb politikai súlya volt a fesztiválnak.

ABSTRACT One celebration that was recognized as the most important national event that was allowed in the Soviet times was the Song Festivals. The short study summarizes the roots and the achievements of the commitment to music of the Estonian

174

100 év innováció

nation, preparing for the 2019 occasion of the 150th anniversary of the first Song Festival.

Az éneklés szeretete, a nemzeti öntudat, az összetartozás érzése élteti Észtországban a dalosünnepeket. A dalos ünnep első megrendezésére Tartuban került sor, 1869-ben. Akkori szokás szerint nők még nem énekelhettek, így 800 férfi vett részt az alkalmon, melynek programján 25 mű szerepelt. Volt magyar résztvevő is, aki az eseményről így tájékoztatott: „1869. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vette kezdetét a dalosünnep. Ekkor hangzott el az első templomi hangverseny. Érdekes, ennek műsorából hiányzott az orgona. Az ünnepségen jeles nyelvtudósunk, Hunfalvy is jelen volt. A lebilincselő hatást, mellyel reá volt, munkájában részletesen leírja. Ecseteli a »Sind wägev Inmal kiidame« (Téged Isten dicsérünk) kezdetű templomi ének megkapó hatását.» Meghatóbb éneket – írja – ennél sehol és soha nem hallottam; ehhez képest a legnagyszerűbb komoly opera is csak komédia. «”115

Sonkoly István: Az észtek zenéjéről, Különlenyomat „A zene” 1927.

VIII. évfolyam 15. és IX. évfolyam 1. szám, 4.

115

175

100 év innováció

Észtország a XIX. században az Orosz Birodalom tartománya volt, belső társadalmi viszonyait azonban elsősorban a német nemesség és polgárság formálta, így az észt nép kettős elnyomás alatt élt. Megmaradásának záloga, a megelőző évszázadokhoz hasonlóan, az önálló nyelv és kultúra életben tartása volt, melyek legfőbb hordozói a népmesék és a népdalok, valamint a hozzájuk kapcsolódó néptánc. A balti népek természettel való szoros kapcsolata, a mindennapi életet évszázadokon keresztül körbefonó népzene, a történelem folyamán észt területeket fennhatóságuk alatt tartó népek saját zenei világa, valamint a német polgárság által hozott protestantizmus, különösen is a lutheri zeneszeretet az évszázadok folyamán fontos hatást gyakorolt az észt zene és zeneélet alakulására és fejlődésére.

A szisztematikus népzene és néprajzkutatás kezdetei a 19. század elejére nyúlnak vissza, Jakob Hurt munkásságához.

Tevékenységéről az Ethnographia folyóiratban olvashatunk megemlékezést. 116 Hurt kutatásai a Monumenta Estoniae antiquae sorozatban jelentek meg, “Vana Kannel” - “Régi „De munkásságának csak akkor nyílt igazi tere, midőn 1871-ben megalapíttatott az Észt Irodalmi Társaság (Eesti Kirjameeste Selts), melynek Szentpétervárra való költözéséig elnöke és legbuzgóbb munkása volt. 1886ban a helsingforsi egyetemen doktori rangot nyert. Néhány nyelvészeti értekezésen kívül egész munkásságát az észt népköltészetnek szentelte.” Bán Aladár: Hurt Jakab, Ethnographia, XVIII. évf., 1907, 62 116

176

100 év innováció

énekek”. Az ősi rítusok és vallási szertartások az egyszerű dallamokon alapuló rövid formulákra, a ritmusra és a gyakori ismétlésre építenek. Az éneklés, a hangszeres játék a mindennapi élet eseményeinek állandó kísérője. Az észt népdalok ősi rétege az un. rúnadal. Egyszólamú, vokális műfaj, melyhez kíséretként gyakran használták a kantelet. E témában érdemes megemlíteni a német néprajzos és filmes Ulrike Koch117 adaptációját.

Az észt népdalok másik nagy csoportja kapcsolódik a 18-19. században keletkezett európai minta szerinti új stílushoz, s így a magyar népdalok e korban keletkezett rétegével is hasonlóságot mutat. Erre a hasonlóságra utal Sonkoly István is, 1927-ben az észt zenéről írt rövid tanulmányában.

“A világháború lezajlása után új nemzeti államok alakultak a cári birodalom romjain: az észt-, lett-, lengyel- stb. népek felszabadultak. Nemzeti sajátságaikat, melyeket az orosz nyomás alatti függőségükben palástolni voltak kénytelenek, immár szabadon fejleszthetik és érvényesíthetik. (….) Nekünk, magyaroknak, két szempontból szükséges foglalkoznunk az észtek zenéjével. Első szempont a nyugati népek fokozatos

117

http://www.regilaul-film.com (letöltés: 2019. 01. 29.)

177

100 év innováció

érdeklődése a különböző keleti népek zenéje iránt. A keleti népzene jelentékeny részében még szűz föld, műveletlen ugar, melynek megművelése értékes termést ígér és jelentős anyagot szolgáltathat a nyugati műzene részére is. A másik szempont a magyar és észt nyelv rokonsága, a magyar és észt zene bizonyos fokú hasonlósága, amit R. Tobias, észt komponista is észrevett, amikor az „észt és magyar zene között sok közös vonást talált, ámbár külsejük – látszólag – egymástól különbözik”. 118 Bár egyes területeken még ma is találkozhatunk az ősi hagyománnyal, a 19. század közepétől az új stílus térnyerése igen gyors volt. Az új stílusban könnyen felfedezhetők külső hatások, a szomszédos népek dallamvilágának egyes elemei, különösen is a lengyel és német hatás. Ennek köszönhetően jelent meg pl. a többszólamúság, bár továbbra is az egyszólamúság

a

legjellemzőbb.119

Az

Észt

Irodalmi

Múzeumban 1 300 000 népdalt őriznek. Az észt népzene két másik nagy rétege a tisztán hangszeres népzene és a tánchoz

Sonkoly István: Az észtek zenéjéről, A zene, VIII. évf., 1927/1, 3.

Az új stílus sajátosságai közül ki kell még emelni a szimmetrikus formát, a strófikus szerkezetet, a nagyobb ambitust, és a dúr-moll tonalitás gyakorivá válását.

118 119

178

100 év innováció

köthető népzene. 120 A néptáncosok őrzik az ősi eredetű öltözeteket is. A különböző tánccsoportok találkozója a dalos ünnepekhez kapcsolódóan szerveződik. Az észt népzene oktatás mai központja Viljandi, az Észt Népzenei Központ, Eesti Pärimusmuusika Keskus. Feladata a laikus képzés támogatása és szervezése, kapcsolattartás és tanácsadás. Emellett fontos szerephez jut a tartui egyetem is, ahol BA képzésként lehet népzenét

tanulni.

A

hagyományok

ápolása

mellett

Észtországban is tanúi lehetünk a népzene és világzene találkozásának, számos jeles előadó tolmácsolásában. Ezen a területen a videomegosztók igen bőséges anyagot kínálnak minden érdeklődő számára.

A protestáns tanítás és egyházzene hatása több formában is nyomon követhető az észt zene történetében. Luther Márton tanai az észt területeken letelepedő német rendek jóvoltából terjedtek, s a megszülető észt anyanyelvűség később, a 19. század folyamán a nemzeti öntudatra ébredés fontos eszközévé vált. Az anyanyelvű, strófikus, egyszólamú gyülekezeti ének, a korál a lutheri istentisztelet szerves része, a tanítás és prédikáció elmélyítésének elengedhetetlen eszköze. Az igei mondanivaló 120

The new Grove dictionary of music and musicians. London, Macmillan Publishers 1995, 357-360

179

100 év innováció

szóbeli kifejezése mellett a zene eszközeivel a hit és tanítás érzelmeken keresztüli elmélyítését szolgálja. A korálok népének volta mellett fontos szerep jut a feldolgozásoknak is, kórusműveknek,

orgonaműveknek,

egyéb

hangszeres

megszólalásoknak. Az észtek szervezett formában a protestáns gyülekezeti életben ismerték meg a kóruséneklést.

A dalos ünnepek rendje az évtizedek során nem sokat változott. 1879 és 1910 között 10 találkozó volt, majd 1918 után minden 5. évben kerül sor a a dalos ünnepek megrendezésére. A II. világháború alatti kényszerű hallgatás után az első dalos ünnepet 1947-ben szervezték. A hagyomány megmaradt. Minél erősebb volt a politikai nyomásgyakorlás a 20. században, annál nagyobb politikai súlya volt a fesztiválnak. A háború alatt az észt kultúra sok jeles képviselője hagyta el az országot, az otthon maradottaknak a szovjet megszállás idején ki kellett szolgálniuk a párt igényeit. Egyházzenét komponálni tilos volt, a csekély számban keletkező művek „titokban”, azaz kéziratban maradtak.

Azonban még a sztálini cenzúra sem tudta maradéktalanul akadályozni a dalos ünnepek műválasztását, a szovjet forradalmi dalok programba illesztése nem sikerült, s elkerülte a cenzúrát a

180

100 év innováció

dalos ünnepek záró énekévé, s „félhivatalos” himnusszá vált ének, Szerelmem vagy te, szép hazám. 121

Gustav

Ernesaks

(1908-1993)

zeneszerző

1944-ben,

börtönbüntetését töltve szerzett dallamot Lydia Koidula (18431886) versére, melynek kezdő sorai így hangzanak: Szerelmem vagy te, szép hazám, / Neked adtam szivem. / Te vagy, viruló észt hazám, / Vágyam és örömem. / Szivemben napfényed ragyog, / Ha te örülsz, boldog vagyok, / Szülőhazám! 122 Míg a népzene évezredes, a protestáns zenei kultúra több évszázados hagyományra épül, az önálló észt műzene megszületése viszonylag fiatal, kezdetei a 19. század végére nyúlnak vissza, s az első lépések szorosan kapcsolódnak az iskoláztatás és ezen belül a zeneoktatás széles körben való elterjedéséhez. Voltak az észt zene történetének addig is jelentős állomásai, hiszen az 1632-ben alapított Tartui Egyetemnek volt zenei fakultása. Igazi csemegeként számolhatunk az 1789-es esztendővel is, mikor Tallinnban bemutatták Mozart: Don

121

Lydia Koidula: Mu isamaa on minu arm Fordította: Képes Géza: Az észt irodalom kistükre. Budapest, Európa, 1969.

122

181

100 év innováció

Giovanni című operáját123, mindössze 2 esztendővel az ősbemutató (1787) után, még a szerző életében. A Tallinni (régen Reval) Német Színház 124 vezetője ekkor August von Kotzebue (1761-1819) német író, drámaíró volt. Fontos és érdekes adatok, de mindez csak kevés embert ért el, a szűk elit kiváltsága maradt. A 19. század végén, és ezt követően azonban énekkarok, zenei együttesek alakultak Észtország minden szegletében, zenei szervezeteket hoztak létre, megépültek az első koncerttermek, s lassan megszületett az önálló észt koncertélet. A 19. és 20. századfordulóján a professzionális és az amatőr zenészek külön csoportot alkottak. A professzionális zenészek

szinte

kivétel

nélkül

a

szentpétervári

konzervatóriumban tanultak, s hazatérve már többre vágytak az egyszerű

kórusművek

komponálásánál.

Az

első

észt

szimfonikus mű a Rimszkij-Korszakov (1844-1908) tanítvány Rudolf Tobias (1873-1918) Julius Caesar nyitánya.

Az észt műzene és az önálló észt koncertélet megszületése mellett a 20. század kezdetétől az észtekre is nagy hatást

123

Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Berlin, Walter de Gruyter, 2006, 205.

124 Revaler Liebhaber-Theater

182

100 év innováció

gyakorolt a nyugati sláger kultúra gyors terjedése. A két világháború közötti függetlenség után 40 éves szovjeturalom következett,

ám

az

elzártság

időszakában

is,

zenei

érdekességként, német hatás érvényesült legerőteljesebben. A hidegháború éveiben az “osztályidegen” dallamok és ritmusok az uralkodó ideológia elleni harc eszközeivé váltak. Az észt zenészek beépítették számaikba a nyugati stílusokat és irányzatokat. Az észt popzene az 1970-1980 közt élte virágkorát, s ekkor, a nyugati zene pótlékként, a teljes Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvendett. A vasfüggöny lehullása után változott a helyzet, hiszen egyszerre minden elérhetővé vált, s a közönség megkötöttség nélkül érhette el az anglo-amerikai zenét. A zene a nyugati integráció részévé vált. 125 Ebben a közegben igen megnehezült az észt zenészek helyzete, tovább lépést jelentett azonban az ESC, az Eurovíziós Dalfesztivál, ahol új észt sztárok jelentek meg. E területen továbbra is nagy gondot okoz a zenészeknek az igen csekély hazai piac. Nagy erőfeszítéseket tesznek, s igyekeznek előadóiknak nemzetközi

125

Saskia Jaszoltowski: Alternative Identities and Pop Cultural Integration on the Stage of the Eurovision Song Contest, in Albrecht Riethmüller (szerk.): The role of music in European Integration, Berlin, Walter de Gruyter, 2017.

183

100 év innováció

ismertséget

biztosítani.

Szisztematikusan

dolgoznak,

exportirodát tartanak fenn, fesztiválokat szerveznek.

1988-89-ben közel 300.000 észt vett részt a daloló forradalomban, amikor Tallinnt, Vilniust és Rigát egymás kezét fogó, több, mint 500 km-es éneklő emberlánc font körül, a világon egyedülálló módon kifejezve a zene és különösen is az éneklés erejét, ami békés fegyvernek bizonyult. Az esemény gyökerei 1986-ba nyúlnak vissza. 50 év szovjet elnyomás után észtek százezrei útnak indítottak egy alulról szerveződött mozgalmat: lelkes tömeggyűléseket tartottak és betiltott hazafias dalokat énekeltek. A kezdetben kisebb közösségekben tartott összejövetelek nem maradtak zárt falak mögött. 1987 nyarán a tallinni városháza előtti téren a népdalok és a sok forrásból táplálkozó éneklés szeretete politikai erővé vált. A tömeggyűlés politikai beszédei után a téren álló emberek spontán énekelni kezdtek. Hosszú hallgatás után újra felhangzott a régi észt himnuszt is. Az elkövetkező estéken egyre többen és többen gyűltek össze, már nem volt elég a városháza előtti tér. Lassan átvonultak a dalos mezőre. A békés, s 100.000 emberre duzzadó tömeg ellen a rendőrség tehetetlen volt. A kezdeti lelkesedés nem lankadt. Az idő múlásával a régi dallamok mellett új, patetikus énekekre is szerepet kaptak. Kialakult a daloló 184

100 év innováció

forradalom kb. húsz műből álló repertoárja. Észtország 1991-re vívta ki függetlenségét. 2003-ban a dalos ünnep felkerült az UNESCO Világörökség listájára.

A dalos ünnepek zenei repertoárja széles, megszólalnak benne autentikus népdalok éppúgy, mint mai kórusművek. Az eddigi legnagyobb alkalom a 100 éves jubileum volt 1969-ben, igaz ekkor még az észt kórusok mellett a Vörös Hadsereg kórusa is szerepet kapott. 2019-ben a 150 éves jubileum már megváltozott politikai környezetben kerül megrendezésre július 5-7 között.

IRODALOM Bán Aladár: Hurt Jakab. Ethnographia, XVIII. évf., 1907, 62 Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur.

Berlin, Walter de Gruyter, 2006, 205. http://www.regilaul-film.com (letöltés: 2019. 01. 29.)

Képes Géza: Az észt irodalom kistükre. Budapest, Európa, 1969.

Saskia Jaszoltowski: Alternative Identities and Pop Cultural Integration on the Stage of the Eurovision Song Contest, in Albrecht Riethmüller (szerk.): The role of music in European Integration, Berlin, Walter de Gruyter, 2017.

185

100 év innováció

Sonkoly István: Az észtek zenéjéről, Különlenyomat „A zene” 1927. VIII. évfolyam 15. és IX. évfolyam 1. szám, 4.

The new Grove dictionary of music and musicians. London, Macmillan Publishers 1995.

186

100 év innováció

Kollár Ágnes Észt tananyagok és jó gyakorlatok átvételi lehetősége felnőttek magyar mint idegen nyelv oktatásába

ABSZTRAKT A tanulmány fő témája

az

Észtországba letelepedési,

munkavállalási céllal érkező felnőttek nyelvoktatása. A tanulmány a bevándorlók számára szervezett nyelvtanfolyamok során használt új tananyagokra fókuszál. A tanulmány további célja, hogy bemutasson néhány, az észt mint idegen nyelv oktatásából a magyar mint idegen nyelv oktatásába átültethető jó gyakorlatot. A cikk a szerző észtországi tanulmányútja alatt szerzett tapasztalatai és az észt nyelvórák látogatása során tett megfigyelései alapján íródott.

ABSTRACT The main topic of this study is language teaching for adult immigrants in Estonia. The study focuses on the new teaching materials that are used during language courses organized for immigrants. Moreover, the aim of this paper is to introduce some 187

100 év innováció

good practices which could be adopted from the Estonian language teaching methods to the Hungarian situation. The study based on a short study trip took place in Tartu and Tallinn April 2018.

BEVEZETÉS Jelen

tanulmány

alapját

a

2018-ban

íródott

MA

szakdolgozatom empirikus része képezi. A szakdolgozat a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán készült magyar mint idegen nyelv tanár szakon dr. habil.

Nádor Orsolya témavezetése alatt. Egyetemi tanulmányaim során észt nyelvkurzusokat is látogattam dr. habil. Tamm, Anne tanárnőnél, innen ered az észt nyelv és kultúra iránti érdeklődés.

Szakdolgozatom témáját egy Campus Mundi ösztöndíjjal megvalósított rövid észtországi tanulmányút, a nyelvtanítás iránti

érdeklődés,

kapcsolatos

saját

valamint

a

bevándorlók

tapasztalataim

ötvözete

tanításával ihlette.

Tanulmányutam alatt Észtországba érkező külföldi felnőtteknek tartott nyelvkurzusokat látogattam meg Tartuban és Tallinnban.

A nyelvórákon azt figyeltem meg, hogy az észt nyelvtanárok hogyan, milyen módszerekkel, milyen tananyagból tanítják az észtet mint idegen nyelvet.

188

100 év innováció

Az országba tanulási- munkavállalási- letelepedési céllal érkező külföldieknek szervezett nyelvkurzusok és a 2015-ben speciálisan ennek a csoportnak készült tananyag, valamint annak látható hatékonysága nagy benyomást tett rám, ugyanis korábban én is felnőtteket.

tanítottam Magyarországon bevándorló

Kutatómunkám

során

megfigyeltem,

hogy

Észtországban a külföldiek nyelvoktatását célzó programok és tananyagok eltérnek a hazai gyakorlattól, és tapasztalataim szerint az észt gyakorlatban vannak olyan elemek, amiket érdemes lenne közelebbről is megvizsgálni, és átültetni a magyar

rendszerbe,

ezeket

igyekszem

bemutatni

jelen

írásomban.

Jelen tanulmány három részből épül fel. Az első részben ismertetem

az

Észtországba

érkező

külföldi

felnőttek

nyelvtanulási lehetőségeit. Majd bemutatok egy, az

ő

nyelvoktatásukat célzó új tananyagot és nyelvkurzust, illetve egyéb használatban lévő kiegészítő tananyagokat. Végül a harmadik részben sorra veszek néhány jó gyakorlatot, és módszertani elemet, amiket át lehetne venni az észt modellből, és be lehetne építeni a bevándorlók magyar mint idegen nyelv oktatásába.

189

100 év innováció

Dolgozatom célja az, hogy magyar nyelven bemutatásra kerüljön

egy

olyan,

tudatos

nyelvstratégiai

programba

illeszkedő, külföldiek nyelvoktatását célzó program, amely jó gyakorlat lehet más országok (akár Magyarország) számára is.

KÜLFÖLDRŐL

ÉRKEZŐ

FELNŐTTEK

NYELVOKTATÁSA

ÉSZTORSZÁGBAN Általában, amikor az észtországi nyelvi jogokról, azon belül pedig

a

kisebbségi

nyelvhasználatról,

nyelvpolitikáról

beszélünk, mindig egyértelműen az Észtország területén élő nagyszámú orosz anyanyelvű állampolgár nyelvhasználatával kapcsolatos probléma kerül előtérbe, és kevésbé az Észtországba újonnan érkező bevándorlók nyelvhasználatával kapcsolatos kérdéskör. Tény, hogy ez kisebb horderejű probléma, kisebb a szakirodalma is, hiszen, csak a közelmúltban vált aktuálissá Észtországban a távolabbi kontinensről, harmadik országbeli államból érkezők észt mint idegen nyelv oktatása.

Dolgozatom szempontjából az észtországi oroszok kisebbségi és nyelvi helyzete nem releváns, 126 sokkal inkább érdekes az,

126

A témával Manzinger Krisztián tanulmánya foglalkozik l. Krisztián Manzinger: Social Cohesion for Parallel Societies? – Integrating Estonia’s Russian-speaking Population. In Anne Tamm – Ágnes Tolnai (eds.): The

190

100 év innováció

hogy az újabb bevándorlási hullámmal érkezett külföldiek nyelvi helyzetével mit kezdenek az észtek. A legfrissebb észt nyelvpolitikai

intézkedések erre

vonatkozó

részéből

is

levonhatunk már következtetéseket. Elsősorban azt, hogy tudatosan, állami szinten foglalkoznak ezzel a témával, és már több, minisztériumok által támogatott, célzottan a letelepedési szándékkal

érkezett

külföldiek

nyelvoktatására

irányuló

program is megvalósult az elmúlt néhány évben (Észtország integrálása

2020,

Felnőttoktatási

Program

2018-2021,

Beilleszkedési program, Köszöntő Program). Észtországban a külföldi gyerekek nyelvoktatásával, iskolai integrációjával több tanulmány is foglalkozik, azonban kevés olyan szakirodalmat találni, ami a külföldről érkező felnőttek nyelvoktatását célzó programok leírásával, milyenségével, kritikájával foglalkozna. Ezen a téren hasonló a helyzet Magyarországon is. Míg volt már kezdeményezés, ami a külföldi gyerekek magyar mint idegen nyelv oktatására irányult

Republic of Estonia – 100 Years of Innovation. Estonian Institute in Hungary, Budapest, 2019. pp.75-125.

191

100 év innováció

(Együtthaladó program), 127 és a témával több hazai tanulmány128 is foglalkozott a közelmúltban, addig a felnőtt bevándorlók nyelvoktatására nem született egységes, jól használható, a célcsoportra specializálódott tananyag, így logikusan, ezzel foglalkozó szakirodalom sem létezik. Észtországba viszonylag kisszámú külföldi érkezik afrikai, ázsiai, közel-keleti országokból, ennek ellenére nagy hangsúlyt helyez az ő integrációjukra és nyelvoktatásukra is a szakma. Ez nem meglepő, hiszen az ország területén élő társadalmilag és politikailag is meghatározó orosz kisebbség miatt olyan releváns

127

A Miskolci Egyetem által kidolgozott magyar nyelvi segédanyag a magyar közoktatásban tanuló külföldi (migráns) gyermekek számára.

128 Schmidt Ildikó: A magyar közoktatásba belépő migráns tanulók komplex nyelvi szintfelmérése. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2014:1, 22–33.; Schmidt Ildikó: Migráns gyerekek beiskolázásának gyakorlata csoportos esettanulmányon keresztül. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2015: 1-2,106-114.

Mezei Orsolya: Menekültek középiskolai magyar mint idegen nyelv oktatása.

THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2015:1-2, 115123.

Ottucsák Melinda: Migráns gyerekek magyar mint idegen nyelvi oktatása tanodai keretek között. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata,, 2014:2, 118-128.

Hublik Ildikó 2010. Migráns tanulók együtt tanítása a Dobbantó programban. Új Pedagógia Szemle 6 –7. http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiaiszemle-110615/hublik-ildiko-migrans [2014.11.15.]

Illés Katalin – Medgyesi Anna: A migráns gyerekek oktatása. Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Budapest, 2009.

192

100 év innováció

tapasztalatokkal rendelkezik az ország, amire tud építeni ezen a téren.129 Az, hogy Észtország mennyire felkészült és naprakész akar lenni mind szociális, mint oktatási téren, abból is látszik, hogy

2018

novemberében

egy

nemzetközi

integrációs

konferenciát 130 is szerveztek, amelynek címe „Az otthonom az otthonunk: ez egyesít minket egy multikulturális közösségben”.

Az eseményt az Integrációs Alapítvány (Integratsiooni Sihtasutus)131 szervezte, amely egy, az Észt Köztársaság Kulturális

Minisztériuma

(Kultuuriministeerium)132

által

támogatott szervezet.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásukkor Észtországban még nem állt rendelkezésre olyan tananyag, ami a külföldről érkező felnőttek észt nyelvtanítását célozta volna. Azonban, mikor

az

Európát

érintő

harmadik

országból

érkező

bevándorlási hullám első jeleit érzékelték, felismerte az észt állam ennek hiányát, és elkezdte szervezni a külföldiek észt nyelvoktatását célzó intézkedéseket, programokat.

129

L. Manzinger i.m. „Az otthonom az otthonunk: ez egyesít minket egy multikulturális közösségben” c. konferencia honlapja. http://integrationconference.ee/program/ (letöltés: 2019.01.20.)

131 Integrációs Alapítvány honlapja. https://www.integratsioon.ee/en (letöltés: 2019.01.20.)

132 Észt Köztársaság Kulturális Minisztériumának honlapja. https://www.kul.ee/et (letöltés: 2019.01.20.)

130

193

100 év innováció

2015-ben

az

Észt

Köztársaság

Belügyminisztériuma

(Siseministeerium) 133 egy közbeszerzési eljárást (Riigihange nr 122864) hirdetett, amit a pályázatával az Expat Relocation Estonia134 sikeresen megnyert. A pályázat egy komplex nyelvi programot tartalmazott, melynek összeállítója Marju Ilves a Tallinni Egyetem észt nyelvtanára és módszertani munkatársa volt.

Az Expat Relocation Estonia a legújabb minisztériumi pályázatot is sikeresen megnyerte, ami azt jelenti, hogy 2018 és 2020 között tovább szervezhetik a nyelvkurzusokat, és a már beváltnak tűnő tananyagból folyhat a tanítás a továbbiakban is.

Tehát 2015-től kezdődően az Észtországba érkező külföldiek egy

állami

irányítás

alatt

álló

központi

rendszeren

(minisztériumok, rendőrség, oktatásügy) keresztül vehetnek részt

egy

nekik

szervezett

nyelvtanfolyamon,

ami

a

munkábaállást és a nyelvi- és társadalmi integrációt segíti elő, egy speciálisan erre a célra íródott tananyag segítségével.

Természetesen az A1 szintű nyelvi képzés és az ahhoz tartozó tananyag ingyenes, azonban a programban résztvevőknek 133

Észt Köztársaság Belügyminisztériumának honlapja. https://www.siseministeerium.ee/et (letöltés: 2019.01.20.)

134 Expat Relocation Estonia honlapja. http://www.expatestonia.ee/ (letöltés: 2019.01.20.)

194

100 év innováció

kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a kurzus végén vizsgát tesznek. Kivételt képeznek azok a tanulók, akik meghatározott számú órán (90%) megjelennek, ők mentesülnek a vizsga alól.

Tanulmányom következő részében az Expat Relocation Estonia

szervezet

Welcoming

Programme

elnevezésű

programjának nyelvoktatást célzó részét és a nyelvkurzusokon használt nyelvi és módszertani anyagokat mutatom be.

FELNŐTTEK ÉSZT NYELVOKTATÁSÁT CÉLZÓ NYELVI PROGRAMOK ÉS TANANYAGOK BEMUTATÁSA

A cikkben bemutatásra kerülő Welcoming Programme135 2015 óta működik Észtországban. Ennek lényege, hogy az újonnan érkező külföldieknek kíván segítséget nyújtani a letelepedéshez, beilleszkedéshez. A komplex program része egy nyelvi képzés is,136 amihez készült egy tankönyv és tanmenet, haladási terv, valamint tanári módszertani kézikönyv is.

135

Welcoming Programme honlapja. https://www.settleinestonia.ee/ (letöltés: 2019.01.20.)

136 Észt mint idegen nyelv képzés honlapja. https://www.settleinestonia.ee/course/view.php?id=21 (letöltés: 2019.01.20.)

195

100 év innováció

Már

2015

előtt

is

létezett

egy

nyelvi

program,

Kohanemisprogramm,137 aminek keretében az Észtországba érkezők észt nyelvkurzuson vehettek részt, de ez a program érzékelhetően még többnyire az orosz anyanyelvű felnőttekre fókuszált.

Valamint az észt közoktatásban tanuló külföldről érkezett fiataloknak is íródott már tankönyv, ami 2004-ben jelent meg, és azóta használatban van azokban a középiskolákban, ahol több külföldi diák is tanul. Az Astu sisse!138 (Lépj be!) című tankönyvet Ülle Rannut készítette, munkafüzet és tanári kézikönyv is tartozik hozzá.

A központilag szervezett és felügyelt nyelvkurzusokon jelenleg a fővárosban, Tallinnban, és két nagyobb városban: Tartuban és Narvában van lehetőség részt venni. A helyszínt rendszerint a Tallinni Egyetem, a Tartui Egyetem és a Tartui Egyetem narvai leánykollégiuma biztosítja. De könyvtárakban vagy irodaházakban is bérel termeket a program működtetője, az Expat Relocation Estonia.

137

Kohanemisprogramm honlapja. http://kohanemisprogramm.tlu.ee/ (letöltés: 2019.01.20.)

138 Astu sisse! tankönyv elérési útja: https://www.integratsioon.ee/raamatukogu?book_id=56 (letöltés: 2019.01.20.)

196

100 év innováció

A nyelvkurzusokra az Észtországba érkező külföldiek meghívást

kapnak

a

rendőrségtől,

amikor

hivatalos

nyilvántartásba veszik őket az állami szervek. Így azok vehetnek részt a programban, akik legalább három hónapja, de maximum öt éve tartózkodnak az országban. A tananyag összeállítója, Marju Ilves elmondása szerint jelenleg több mint 50 különböző nemzet tagjai vettek már részt ebben a programban.

A kurzusokon csak képzett észt mint idegen nyelv tanárok tanítanak, akiknek a kurzus indulását megelőzően egynapos módszertani felkészítőt tart a tananyag összeállítója, Marju Ilves. Továbbá az előre megírt tanmenet, és haladási terv betartása ajánlott, amihez segítséget nyújt a tankönyvhöz készült módszertani kézikönyv is. 139 A tanmenet 80 órára van tervezve, ez két részre oszlik: 60 óra tantermi munka és 20 óra önálló otthoni munka a később ismertetett Keeleklikk nevű digitális anyagban.

Mivel Észtország egy viszonylag kis állam, és észt mint idegen nyelvi tanárképzés is csak három helyen van az országban (Tartu, Tallinn, Narva), a szakmabeliek jól ismerik

139

Welcoming Programme tanári módszertani kézikönyv. https://issuu.com/siseministeerium/docs/keele__pe_metoodika_a4_3mm (letöltés: 2019.01.20.)

197

100 év innováció

egymást, így a Welcoming Programme nyelvkurzusain oktató tanárok kapcsolatban vannak egymással, akár szakmai, módszertani

kérdésről,

akár

a

diákokkal

kapcsolatos

problémáról legyen szó, gyakran fordulnak egymáshoz tanácsért. A tananyag fejlesztője, Marju Ilves is a tanárok rendelkezésére áll, s mivel ő maga is tanít a programban, ezért folyamatosan látja, hogy a tananyag hol szorul esetleg kiegészítésre, módosításra, és más tanárok véleményét, kritikáját is meghallgatja.

A tananyag nem csak az A1-es tankönyvből áll, hanem több digitális

tananyagot

is

használnak

az

órán,

amelyek

audiovizuális elemeikkel színesítik a nyelvórát, másfelől azzal, hogy megismertetik a diákokkal ezeket a felületeket, később ők egyénileg (otthon) is gyakorolhatnak.

A Keeleklikk140 („nyelvklikk”) nevet viselő honlapon egy teljes online észt nyelvkurzust tanulhat végig a diák. A Keeleklikk egy modern online oktatási felület, melyet a már említett Marju Ilves és az észt mint idegen nyelv oktatása terén az egyik legtermékenyebb tankönyvszerző, Leelo Kingisepp hozott létre és indított el 2012-ben. A Keeleklikk olyan felnőtt, 140

Keeleklikk honlapja. https://www.keeleklikk.ee/et/welcome (letöltés: 2019.01.20.)

198

100 év innováció

kezdő

nyelvtanulókat

céloz

meg,

akik

a

mindennapi

helyzetekben szeretnének észtül kommunikálni. Az oldal egyéni tanulásra is alkalmas, hiszen felhasználóbarát, átlátható, könnyen

kezelhető

a

felülete.

Kezdetben

csak

orosz

közvetítőnyelvvel létezett az oldal, nyilván, mert elsődleges célcsoportja az Észtország területén élő orosz anyanyelvű felnőtt közönség volt. Azonban hamarosan elindult az angol közvetítőnyelvű felület is, immár egy sokkal szélesebb célközönségre

fókuszálva.

Az

angol

nyelvű

felülettel

nemzetközi szinten is általánosan használhatóvá vált az oldal, mind az észtországi egyetemeken tanuló külföldi fiatalok, mind az országba érkező bevándorlók, mind pedig a külföldi egyetemeken

működő

észt

intézetek

és

lektorátusok

nyelvtanulói is könnyebben használhatják világszerte.

A Keeleklikk kurzus 16 átfogó nyelvtanulási egységből áll, amelyek összesen 200 animációt tartalmaznak, ezen felül több mint 100 videót, amelyek a nyelvtani jelenségeket magyarázzák és mintegy 1200 gyakorlatot. A weboldalon keresztül a diákok kapcsolatban léphetnek egy hús-vér oktatóval is, akivel e-mailen keresztül levelezhetnek, feltehetik kérdéseiket, illetve a kurzushoz tartozó házi feladatokat is elküldhetik neki. A

199

100 év innováció

látszólagos robot mögött Kristi Tamm áll, ő válaszol a diákok által írt levelekre.

2018-ban a Kingisepp-Ilves szerzőpáros elkészítette a Keeleklikk folytatását, a B1-es szintű Keeletee141 („nyelvút”) nevű online kurzust. Az oldal, illetve az online kurzus felépítése hasonló a korábbi kezdőknek szóló verzióhoz, annak folytatásaként működik. A Keeletee 13 átfogó nyelvtani egységből áll, amely autentikus interjúkat, animációkat, a nyelvtant magyarázó videókat, gyakorlatokat és teszteket foglal magában. A haladó szintű nyelvtanulók leveleit pedig a szerzőpáros valamely tagja válaszolja meg.

Mindkét projektet az Európai Szociális Alap és az Észt Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma (Haridusja Teadusministeerium) 142 finanszírozta, és bárki számára ingyenesen elérhető.

Visszatérve a Welcoming Programme-hoz: a tananyag készítője, Marju Ilves úgy állította össze a nyelvkurzus tananyagát, hogy abba a Keeleklikk egyes elemeit, leckéit be lehessen illeszteni. A megjelölt részek, fejezetek akár az órán is 141

Keeletee honlapja. https://www.keeletee.ee/en/coursemap (letöltés: 2019.01.20.)

142 Észt Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma. https://www.hm.ee/et (letöltés: 2019.01.20.)

200

100 év innováció

elvégezhetők, vagy akár házi feladatnak is fel lehet adni a diákoknak. Kiváló ötletnek tartom, hogy már meglévő tananyagot is beépített az újba, a könyvet és a tanórákat ezzel kiegészítve, gazdagítva, színesebbé téve.

Egy egészen friss online tananyag 143 is a Welcoming Programme része lesz a következő évtől. Ez a Keeleklikk tapasztalatai alapján készült, de szorosabban kapcsolódik a kurzuson használt A1-es tankönyvhöz. Az oldalon rövid videókat

nézhetnek

a

tanulók,

amelyek

mindennapi

szituációkban elhangzó párbeszédeket tartalmaznak, és minden videóhoz tartozik néhány gyakorlófeladat, amiket elsősorban otthon

végezhetnek

el

a

diákok.

Az

oldal

angol

közvetítőnyelvvel működik.

Egyéb digitális tananyag is az észtül tanulók rendelkezésére áll. A Oneness city, Estonia 144 nevet viselő weboldalon egy játékos animációba beágyazva találkozhat a nyelvtanuló egy (angol nyelvismerettel) önállóan, tanár nélkül használható online kurzussal. Erről a weboldalról szövegeket, dialógusokat,

143

Welcoming Programme digitális http://www.expatestonia.ee/A1/ (letöltés: 2019.01.20.)

144

tananyag.

Oneness city, Estonia honlapja. http://www.oneness.vu.lt/ee (letöltés: 2019.01.20.)

201

100 év innováció

esetleg hallott szövegértési feladatokat lehet jól beépíteni a külföldieknek tartott nyelvkurzusokba.

A Oneness weboldal az Európai Bizottság Socrates II 145 akcióprogramjának keretén belül, annak nyelvi programjában készült el, ami a nyelvoktatáshoz használatos segédanyagok kidolgozását támogatta. Az oldal létrehozásának célja, hogy a kevésbé használt, és kevésbé tanított nyelveknek készüljön egy online tanulófelülete, ami önálló nyelvtanulásra ad lehetőséget a világ bármely pontján. Így észt, finn, portugál, lengyel és litván nyelvű tanulói felület készült el. Az észt kurzus kidolgozói Birute Klaas-Lang, a Tartui Egyetem Észt mint idegen nyelv Tanszékének vezetője, Maarika Teral és Sirje Rammo voltak.

A Oneness észt nyelvoktató oldalon 10 lecke található, melynek mindegyike tartalmaz nyelvtani magyarázatot és hozzá kapcsolódó gyakorló feladatokat, olvasást és szövegértést fejlesztő feladatokat, hallás utáni szövegértést, valamint egy, az adott leckéhez kapcsolódó szószedetet is, ahol a legtöbb szónak a megfelelő kiejtését is meg lehet hallgatni. Az online kurzus felépítése

elsőre

kaotikusnak

145

tűnhet,

mert

bármelyik

Európai Bizottság Socrates II. programja. https://www.welcomeurope.com/subventions-europennes/socrates-iilingua-1-562+462.html#tab=onglet_details (letöltés: 2019.01.20.)

202

100 év innováció

képességfejlesztő feladattól is indulunk el, különböző linkek irányítanak el más és más képességterületek feladataihoz.

Azonban egy úgynevezett lecketérkép is tartozik mindegyik fejezethez, ahol egy komplex linkháló vezet el a különböző készségekhez tartozó feladatok oldalára. Tehát egy lecke, felépítését

tekintve,

többféleképpen

is

használható:

1.

valahonnan elindulva, a beágyazott linkek segítségéven mozaikszerűen halad végig a tanuló a kurzus adott fejezetén, 2. a különböző készségterületekhez tartozó feladatokat egyben, egy külön gyűjteményben is megtalálhatja a nyelvtanuló.

Az oldalnak saját szótára is van, ami az oldalon található leckék szókincsét használja adatbázisnak. Ez a szótár azonban csak az angol és azt észt nyelv közötti fordítást teszi lehetővé.

Az oldalon végezhető feladatok mindig új akcióablakban jelennek meg.

Kritika lehet talán, hogy bizonyos feladatok elvégzése után azonnal láthatja a helyes választ a tanuló, azonban vannak olyan feladatok, ahol csak azt látja, hogy hibás az általa megadott forma, a helyes megoldást viszont nem kapja meg.

Említést teszek még két, nem digitális tananyagról, amiket szintén előszeretettel használnak kiegészítő tananyagként a nyelvtanárok a külföldieknek tartott észt nyelvkurzusokon.

203

100 év innováció

A Mängime ja keel saab selgeks146 (Játszunk, és a nyelv világossá válik) című könyv egy játéktár, játékgyűjtemény, amiben

rengeteg

kép,

kivágható

szókártya,

párbeszéd,

társasjáték található. Ezek egyfelől a vizuális memorizálást segítik, másfelől a nyelvet játékos módon próbálják bemutatni.

Ez nem egy nyelvkönyv, hanem egy kiegészítő segédanyag, ötlettár, játékgyűjtemény. Elsősorban a tanároknak készült, akik szabadon felhasználhatják, variálhatják a benne lévő játékokat, feladatokat. A könyv eredetileg külföldi gyerekeket oktató tanároknak készült, de hamar kiderült, hogy felnőttek nyelvoktatásához is eredményesen fel lehet használni. A könyvet Leelo Kingisepp és Piret Kärtner észt mint idegen nyelv tanárok állították össze sok évtizedes nyelvtanári tapasztalataik alapján.

A

másik

segédanyag,

amiről

említést

teszek,

egy

szókártyacsomag, a Keelepildid147 (Nyelvképek) nevet viselő szókártyacsomag, amit szintén előszeretettel használnak a tanárok a felnőtteknek tartott nyelvkurzusokon. A kártyák egyik oldalán egy kép és egy szó szerepel. Az észt szóalak mellett 146

Leelo Kingisepp és Piret Kärtner: Mängime ja keel saab selgeks. Iduleht, Tallinn, 2011.

147

Mall Pesti és Katrin Kaev: Keelepildid. Kiri-Mari Kirjastus OÜ, 2017.

204

100 év innováció

olvasható a szó angolul, oroszul és finnül is. Ennek célja, hogy a tanulást segítő eszköz nagyobb tanulóközönséghez juthasson el, akik közvetítőnyelv nélkül is tudják használni a szókártyákat, ezzel is gyorsítva a bevésődést. A kártyák másik oldalán az észt szó különféle formái szerepelnek: a főnév többesszáma, tárgyesete, és partitívusza. Mivel ezek a formák sok nehézséget okoznak az észtül tanulóknak − ugyanis gyakran teljesen különböznek az alapformától − ezért fontos őket az egyes számú alanyeseti alak mellett feltűntetni, és azzal egyidejűleg gyakoroltatni. A kártyák talán egyetlen kritikája az lehet, hogy nem helyezi kontextusba a szavakat, nincs példamondat, ennek hiánya

főleg

az

alapalaktól

eltérő

eseteknél

érződik.

Valószínűleg tartom, hogy segítené a megértést és a tanulási folyamatot, ha mondatba illesztve is látnák a diákok a különböző esetekben lévő szóalakokat.

A röviden bemutatott oktatási anyagokból jól látható, hogy a nyelvtanárok milyen jól forgatnak be az újonnan betelepülőknek szóló nyelvkurzusokba már meglévő tananyagot is. Ez egyfelől arra utal, hogy tananyagaik úgy vannak megírva, hogy azok széles tanulóközönség számára kielégítőek legyenek, másfelől azt gondolom, hogy az észt mint idegennyelv tanárok köre

205

100 év innováció

viszonylag szűk, de ezek az aktív szakemberek hatékonyan tudnak együttműködni.

JÓ GYAKORLATOK ÁTVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGEI A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV OKTATÁSÁBA

Az

észtországi

észtórákon,

amik

tanulmányutam a

Welcoming

alatt

meglátogatott

Programme

keretében

szerveződtek, igyekeztem beolvadni a tanulók közé, így a gyakorlatban tapasztalhattam meg néhány olyan jó gyakorlatot, aminek leírásával célom egyfelől bemutatni, hogy az észt mint idegen

nyelv

tanárok

milyen

módszertani

praktikákat

részesítenek előnyben a felnőtteknek tartott nyelvkurzusukon.

Másfelől jó ötletet, mintát adhatnak hazai magyart mint idegen nyelvet oktató tanároknak, és be lehetne építeni őket a felnőtt bevándorlók nyelvoktatását célzó kurzusokba, hiszen az említésre kerülő gyakorlatok könnyen alkalmazhatók, a tananyagok olyanok, amik inspirálhatják a hazai oktatókat, tananyagfejlesztőket, az infrastrukturális elemek pedig a felsőbb vezetés számára szolgálhatnak jó mintául.

A kidolgozott, államilag támogatott, rendszerszerűen működő programot már önmagában jó gyakorlatnak tartom. Az, hogy speciálisan erre a programra, újonnan érkező külföldi felnőttek 206

100 év innováció

számára egy tankönyv is íródott, amihez haladási terv és tanári módszertani

kézikönyv

is

tartozik, szintén példaértékű

kezdeményezés.

Bár a termek bérléséért fizetnie kell a programot működtető Expat cégnek, az egyetemek erre nyitottak, és partnerek a helybiztosításban. Véleményem szerint ez is példaértékű, ugyanis hazai vonatkozásban még nem tapasztaltam ilyet.

A módszertani kézikönyvön túl, ami minden egyes fejezet tanításához tippeket ad, a kurzusok megkezdése előtt módszertani továbbképzésen is részt vesznek a tanárok, ahol egyfelől a tananyagfejlesztő mutatja be nekik a tananyag ajánlott használatát, másfelől szakmai eszmecserére is van lehetőségük.

Ide kapcsolódik az a tény is, hogy csak és kizárólag észt mint idegen nyelv tanárok tanítanak a program kurzusain, ami nagyban növeli a program hatékonyságát és szakmaiságát.

A nyelvhasználatot illetően, a tanárok rendszerint angol vagy orosz közvetítőnyelvet használnak a nyelvórákon. A Narvában zajló kurzusokon jellemzően orosz a közvetítőnyelv, ugyanis ott a kurzusokon többnyire orosz, fehérorosz, ukrán nemzetiségűek vesznek részt. Mivel a diákok nyelvi készségei igen különbözőek

ezért

a

nyelvórákon

nem

használnak

szakterminusokat, ezzel is egyszerűsítve a nyelvet, gyorsítva a 207

100 év innováció

megértési folyamatot. Ha a kurzuson van olyan tanuló, akivel nincs közös nyelve a tanárnak, azt rendszerint olyan diák mellé ültetik, aki beszéli az ő nyelvét is és a közvetítőnyelvet is, így ő fordít neki. A tapasztalatok szerint ez bevált módszer, hatékonyan működik.

Ehhez kapcsolódik a bevándorlók tanulási szokásainak aspektusa is. Míg az egyetemistáknak rendszerint van kialakult (nyelv)tanulási szokásuk, ezért ők valamivel gyorsabbak, azonban a távolabbi országokból érkező betelepülőknek sok esetben nincsen nyelvtanulási tapasztalatuk, vagy azért, mert még nem tanultak idegen nyelvet formális, iskolai keretek között, vagy azért, mert ahonnan ők érkeztek nem létezik az a fajta iskolai rendszer, ami Európában bevett szokás. Ezért ezt a hiányt pótolni kell, amiben a lassabb haladási tempó és a tanárok türelme, empátiája segíthet, hiszen, el kell érni, hogy a felnőtt emberek rendszeresen részt vegyenek a nyelvórákon, azokról ne késsenek el. Valamint rá kell őket szoktatni az otthoni tanulásra is, erre például az online elvégezhető feladatok motiválhatják őket.

A bevándorlók nyelvi fejlesztését támogatják a gyerekdalok, amiket előszeretettel használnak a tanárok, mert az észt nyelv is tartalmaz speciális hangokat, amiket nehezen sajátítanak el a 208

100 év innováció

külföldiek. A gyerekdalok egyfelől egyszerű nyelvezetükkel könnyen érthetőek, másfelől nagyszerű lehetőséget nyújtanak az artikulációs bázis építésére. Továbbá a tanárok olyan nyelvi videókat is mutatnak az órákon, amik szintén segítik a kiejtést, és ezeket otthon is gyakorolhatják a tanulók.

A nyelvi készségek fejlesztésén túl érzelmi, szociális készségek

fejlesztésére

is

teret

adnak

a

nyelvórák.

Tapasztalataim szerint rengeteg rajz, mozgás van beépítve az órába (önkifejezés, traumafeldolgozás segítése, mert a nyelv segítségével (még) nem megy!). Egy konkrét feladatot volt alkalmam nekem is kipróbálni: Minden diák kap egy fehér lapot, és két színes filcet. Az egyik színnel 5-6 olyan dolgot, tevékenységet kell lerajzolnia, amit szeret, a másik színnel, ugyanarra a lapra, olyan dolgokat, amiket nem szeret. A feladat során mindenki a saját lapjával indul el és keres egy párt, akivel megosztja az általa kedvelt és nem kedvelt dolgokat, majd a pár tagjai lapot cserélnek, és az új „listával” mennek tovább, arról kell első szám első személyben beszélni. Ezzel a feladattípussal egyfelől lehetőségük van a tanulóknak rajzban kifejezni kedvelt és nem kedvelt tevékenységeiket, másfelől gyakorolják az igeragozást E/1-ben, harmadrészről egyre több igét kell megtanulni, negyedrészről a szeret – nem szeret formát 209

100 év innováció

gyakorolják be. Valamint a feladat komplexitásából és személyességéből adódóan a tanulóknak lehetőségük van jobban megismerni a csoport tagjait. A tanár a feladat során passzív marad, de a felmerülő új cselekvéseket jelölő igéket felírja a táblára.

A már korábban bemutatott Mängime ja keel saab selgeks című játéktárból sok játékot beemelnek a felnőtteknek tartott nyelvórába a tanárok (útlevélforma, bingo játék, társasjátékok).

Ennek célja a közvetítő nyelv nélküli, játékos tanítás, tanulás. A könyv eredetileg külföldi gyerekeknek készült, de a gyakorlat során kiderült, hogy a felnőttek tanításában is ugyanolyan hatékonyan használható. Ebben a könyvben sok olyan módszertani szempontból nagyon jól átvehető, variálható feladat, társasjáték, kártya, kitölthető formanyomtatvány van, amit

könnyen

lehetne

adaptálni

magyar

nyelvre.

A

praktikussága pedig az, hogy mindez egy könyvbe van összegyűjtve, jól lapozható, könnyen sokszorosítható, ami hatalmas segítség és ötletforrás a tanároknak, hiszen nem kell órákat eltölteniük azzal, hogy különböző helyekről gyűjtsenek össze anyagot az adott órára.

Egy másik, hasonlóan jól adaptálható tananyag, a már szintén bemutatott szókincsfejlesztő szókártyák. Ennek előnye, hogy 210

100 év innováció

nincs szükség közvetítő nyelvre, a kártyákon szereplő szavak alapformáit lehet először használni, majd a szavak különböző formái magasabb szinten használhatók. Bár sokféle gyártású szókártya létezik, a Keelepildid csomagot egy nagyon hasznos, különböző szócsaládokat egybegyűjtő sorozatnak vélem. Ezek a szókártyák megkönnyítik a különböző alakú, változatú észt szavak memorizálását. Ami kritika lehet, hogy a kártyán csak az alapszó és annak ragozott változatai szerepelnek, a szavak nincsenek mondatba, kontextusba foglalva. Ez azért lehet problémás a nyelvtanulók számára, mert például a partitívusz (részleges eset) alaknak nem a formája a lényeg, hanem a szituáció, amiben előfordulhat, az ige, amihez társulhat, tehát a kontextus segítheti a megtanulását. Mivel az észthez hasonlóan a magyar nyelv is gazdag esetrendszerrel rendelkezik, ezért magyar vonatkozásban is indokolt lenne bizonyos eseteknél az esetraggal ellátott szavakat kontextusba illesztve bemutatni.

Ugyancsak jó gyakorlatnak vélem, hogy már meglévő online tananyagot (Keeleklikk) is beépítettek az észtek a külföldieknek szervezett nyelvkurzusba. Véleményem szerint rendkívül hasznos és példaértékű, hogy nem mindig egymástól függetlenül jönnek létre tananyagok az észteknél, hanem a már meglévőt

211

100 év innováció

felhasználva, továbbfejlesztve, beépítve visszaforgatják a nyelvtanításba.

Valamint még egy, tapasztalatom szerint rendkívül hasznos módszertani elemet figyeltem meg, ami lényegében az alfabetizáló módszerre148 hasonlít. Bizonyos csoportoknál a tanár nem használja a táblát, hanem projektorral kivetített Microsoft

Word

dokumentumba

(vagy bármilyen

más

szövegszerkesztő programba) jegyzetel az órán. Készít egy átlátható táblaképet, minden

fontos

dolgot

felír, amit

hagyományosan a táblára írna (kiemel, aláhúz, színez, stb.). A géppel írt szöveg előnye a folyóírással szemben az, hogy míg a kézzel írt folyószöveg elolvasása problémát okozhat sok tanulónak, főleg akiknek a latin betűs írás is új, ezért ez a módszer kiküszöböli az elírások, félreolvasások lehetőségét.

Valamint a bevándorlók számára a funkcionális íráskép tanítása149 célszerűbb, hiszen az újságokban, könyvekben, és a saját hivatalos dokumentumaikban is ezzel az írásformával találkoznak.

148

Schmidt Ildikó: Alfabetizálás a magyar mint idegen nyelvi órákon.

Hungarológiai Évkönyv 14, 2013, 88-96.

149 Uo.

212

100 év innováció

A legtöbb órán készül egy órai jegyzet, amelyet a tanár az óra után elküld a diákoknak emailben, így az adott óra anyagát azok is megkapják, akik nem voltak jelen az adott napi kurzuson.

Néhány csoport az email helyett a Facebook csoport használatát preferálja a kapcsolattartásra, információ-megosztásra.

KITEKINTÉS, ÖSSZEGZÉS Úgy vélem, írásom témája több kérdést is felvethet, és több ötletet is adhat mind a nyelvtervezés, mind az oktatás terén a szakma olvasóinak. Ezért azt gondolom, hogy a tananyagokkal és módszertanokkal kapcsolatos empirikus kutatásokat tovább lehetne folytatni, hiszen más országok, népek, kultúrák, nyelvek jó gyakorlatainak megfigyelésével fejleszthetjük sajátunkat is.

A tanulmányban megemlített tananyagok közül a Keeleklikk online nyelvkurzust szeretném kiemelni, amit úgy gondolom, hogy megfelelő forrásokkal és szakmai tudással nagyon jól át lehetne ültetni magyar nyelvre, és hiánypótló digitális tananyag lehetne a magyar mint idegen nyelv oktatásában. Remekül működhetne a Keeleklikk „magyarosítása”, hiszen maga a technikai háttér adott hozzá, és észt mintára fel lehetne tölteni magyar anyaggal. Ennek segítségével nem csak szókincset lehet bővíteni, hanem lexikai egységek begyakorlására, nyelvtani 213

100 év innováció

elemek gyakorlására, hallás utáni szövegértésre, és írásbeli gyakorlásra is van lehetőség. Azt gondolom, érdemes lenne kidolgozni hasonló digitális tananyagot, mert amellett, hogy a Magyarországra érkező külföldieknek is segítséget nyújthatna, a külföldi egyetemeken (magyar tanszékeken, lektorátusokon, Balassi Intézet tagintézményeiben) magyarul tanuló diákoknak is kínálna egy alternatívát a tankönyvek mellett. Írásomban a tudatos észt nyelvstratégiai tervezésnek egy elemét, az egyik legfrissebb és legaktuálisabb jelenségét emeltem ki: az újonnan betelepülő külföldiek nyelvoktatását.

Saját

tapasztalataimon

és

megfigyeléseimen

keresztül

ismertettem az olvasóval azt a programot, amely 2015-től kezdődően az Észtországba érkező felnőtt bevándorlóknak nyújt nyelvtanulási lehetőséget.

Tanulmányom

első

részében

bemutattam

azokat

a

tananyagokat, melyeket a Welcoming Programme kurzuson oktató tanárok használnak, majd írásom második részében sorra vettem néhány olyan helyes gyakorlatot, amelyeket érdemes lenne átvenni az észt-modellből, és be lehetne építeni a magyar mint idegen nyelv oktatásba. Bár a kiindulási pont egy bevándorlóknak

íródott

tananyag

és

annak

gyakorlati

alkalmazása volt, igyekeztem olyan módszertani elemeket leírni, 214

100 év innováció

amelyek nem csak az újabb betelepülők oktatásában, hanem más, Magyarországra érkező felnőttek idegennyelv-oktatásában is alkalmazhatók.

Azt gondolom, hogy érdemes lenne, ha nem is egy az egyben átvenni, lefordítani a bemutatott tananyagokat, hiszen a nyelvek különbözősége,

az

infrastruktúra

különbsége,

és

a

szociokulturális tényezők más igényeket szabhatnak, de jó alapul szolgálhatna egy hasonló, felnőttek számára íródott tananyag elkészítéséhez. Úgy vélem, hogy a nyelvoktatás terén is érdemes a külföldi módszereket, fejlesztési terveket, oktatási anyagokat figyelemmel kísérni, és azt lehetőség és igény szerint beépíteni a hazai oktatásba.

A bemutatott téma hasznosságát abban látom, hogy ismertettem több észt mint idegen nyelv oktatásához kapcsolódó tananyagot, valamint egy olyan észt nyelvoktatási programot, amiről ez idáig nem jelent meg magyar vonatkozású, magyar nyelven íródott tanulmány. A bemutatott oktatási anyag, amely a Welcoming Programme alapját képezi, online ingyenesen hozzáférhető, így akár ötletforrás is lehet más magyar mint idegen nyelv tanároknak, vagy esetleg kormányzati szinten is iránymutató példa lehet a magyar nyelv oktatása, a tudatos nyelvi tervezés terén.

215

100 év innováció

IRODALOM „Az otthonom az otthonunk: ez egyesít minket egy multikulturális közösségben” c. konferencia honlapja. http://integrationconference.ee/program/ (letöltés: 2019.01.20.)

Astu sisse! tankönyv elérési útja: https://www.integratsioon.ee/raamatukogu?book_id=56 (letöltés: 2019.01.20.)

Együtthaladó program honlapja: http://www.egyutthalado.uni-miskolc.hu/ (letöltés: 2019.01.20.) Észt Köztársaság Belügyminisztériumának honlapja. https://www.siseministeerium.ee/et (letöltés: 2019.01.20.) Észt Köztársaság Kulturális Minisztériumának honlapja. https://www.kul.ee/et (letöltés: 2019.01.20.) Észt Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériumának honlapja. http://www.hm.ee/et (letöltés: 2019.01.20.)

Európai Bizottság Socrates II. programja. https://www.welcomeurope.com/subventionseuropennes/socrates-ii-lingua-1562+462.html#tab=onglet_details (letöltés: 2019.01.20.)

Expat Relocation Estonia honlapja. http://www.expatestonia.ee/ (letöltés: 2019.01.20.)

216

100 év innováció

Hublik Ildikó 2010. Migráns tanulók együtt tanítása a Dobbantó programban. Új Pedagógia Szemle 6 –7. http://www.ofi.hu/tudastar/uj-pedagogiai-szemle110615/hublik-ildiko-migrans (letöltés: 2019.01.20.)

Illés Katalin – Medgyesi Anna: A migráns gyerekek oktatása.

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, Budapest, 2009.

Integrációs Alapítvány honlapja. https://www.integratsioon.ee/en (letöltés: 2019.01.20.)

Keeleklikk honlapja. https://www.keeleklikk.ee/et/welcome (letöltés: 2019.01.20.)

Keeletee honlapja. https://www.keeletee.ee/en/coursemap (letöltés: 2019.01.20.)

Kohanemisprogramm honlapja. http://kohanemisprogramm.tlu.ee/ (letöltés: 2019.01.20.)

Leelo Kingisepp és Piret Kärtner: Mängime ja keel saab selgeks. Iduleht, Tallinn, 2011.

Mall Pesti és Katrin Kaev: Keelepildid. Kiri-Mari Kirjastus, Tallinn, 2016.

Mezei Orsolya: Menekültek középiskolai magyar mint idegen nyelv oktatása. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2015:1-2, 115-123.

Oneness city, Estonia honlapja. http://www.oneness.vu.lt/ee (letöltés: 2019.01.20.)

217

100 év innováció

Ottucsák Melinda: Migráns gyerekek magyar mint idegen nyelvi oktatása tanodai keretek között. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata,, 2014:2, 118-128.

Schmidt Ildikó: A magyar közoktatásba belépő migráns tanulók komplex nyelvi szintfelmérése. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2014:1, 22–33.

Schmidt Ildikó: Migráns gyerekek beiskolázásának gyakorlata csoportos esettanulmányon keresztül. THL2: A magyar nyelv és kultúra tanításának szakfolyóirata, 2015: 1-2, 106-114.

Schmidt, Ildikó: Alfabetizálás a magyar mint idegen nyelvi órákon. Hungarológiai Évkönyv 14, 2013, 88-96.

Welcoming Programme digitális tananyag. http://www.expatestonia.ee/A1/ (letöltés: 2019.01.20.)

Welcoming Programme honlapja. https://www.settleinestonia.ee/ (letöltés: 2019.01.20.)

Welcoming Programme nyelvkurzus: https://www.settleinestonia.ee/course/view.php?id=21 (letöltés: 2019.01.20.)

Welcoming Programme tanári módszertani kézikönyv. https://issuu.com/siseministeerium/docs/keele__pe_metoodika _a4_3mm (letöltés: 2019.01.20.)

218

100 év innováció

Kövesdi Lilla Dóra Az ünnepek jelentőségeinek változásai 1970 és 1989 között Észtországban és Magyarországon

ABSZTRAKT Egyre több kutatás és munka foglalkozik a szovjet időkkel Észtországban és Magyarországon egyaránt. Ezekre jellemző, hogy inkább a munkával és a hétköznapi élettel foglalkoznak.

Jelen tanulmány ezzel szemben az ünnepekkel foglalkozik, mert amellett, hogy egy adott társadalom tagjai számára lehetővé teszik a mindennapoktól történő elszakadást, más szimbolikus funkciókkal is bírnak. Az ilyen alkalmakkor a közösség tagjainak alkalma nyílik az együttlétre és a közös emlékezésre is. A szerző rámutat a fő változásokra, amelyek az ünnepnapokat és az ünneplést érintették Észtországban és Magyarországon az 1970-es és az 1980-as években, a főbb különbségeket helyezve a középpontba, s felteszi a kérdést: hogyan ünnepel egy társadalom, ha a szabadidőt is a szocialista ideológia határozza meg.

219

100 év innováció

Az

Észt

SzSzK

esete

különleges,

a

Szovjetunió

tagköztársaságaként számos gyökeres változás érintette az ünnepeket is, és az átalakulás államilag irányítottan ment végbe.

Néhány ünnep neve változatlan maradt, de egész más tartalommal töltődött fel; más ünnepek esetében pedig a tartalom és a név is jelentős változásokon ment keresztül. Ezek mellett egyes emléknapok megünneplése tiltottá vált; de a naptár egészen új ünnepnapokkal is bővült, melyek többek között a szocialista értékrendet voltak hivatottak megerősíteni az emberekben.

ABSTRACT The number of projects and papers studying the Soviet times are progressively growing in Estonia and in Hungary. Studies are frequently focusing more on labor and work and everyday life. It is edifying to study holidays and memorial days since these enable the members of a society to get away from everyday life, in addition they serve many functions. Festive occasions can bring communities together and these are opportunities to remember the past for a nation or for a certain group of people.

The main aim of this paper is to show the main changes in significance and ways of celebrations of holidays and memorial 220

100 év innováció

days in the Estonian SSR and in Hungary between 1970 and 1989 paying particular attention to the main differences. In my paper I would like to address the following issue: how can a society celebrate and spend their holidays when leisure time and celebrations are determined by the socialist ideology?

Az ünnepeket meghatározza az adott ország vallása és a politikai berendezkedése, ebből következően a jeles napok, a különféle ünneplési szokások ismerete egy másik társadalom kulturális jelenségeinek megértését segíti. Az ünnepnapok rendje ugyanakkor a szabadidőre is hatással van.

Az ünnep egyik alapvető funkciója, hogy megerősíti egy nép tagjaiban az összetartozás érzését. Ezeken a napokon, az ünnepi időszakban lehetőség nyílik ünnepi öltözet vagy ünnepre utaló egyéb kiegészítők (például a magyarság körében a kokárda) 150 viselésére, különböző dekorációk használatára is. Mindezek mellett az ünnep további rendeltetése, hogy alkalmat nyújtson a pihenésre. Az ünnepnapok az adott nép számára a közös emlékezés alkalmául is szolgálnak. 151Egy közösségről sok Vö. Kapitány Ágnes ‒ Kapitány Gábor: Az ünnep mint emlékezés és az emlékezés mint ünnep. Jel-Kép, Kommunikáció, Közvélemény, Média, 2012/1-4. szám, 95-118.

151 Vö. Kapitány Ágnes ‒ Kapitány Gábor i.m.

150

221

100 év innováció

mindent elárul az, hogy milyen napokat emelnek ki a hétköznapok sorából, és tesznek a közös megemlékezés vagy a pihenés, a szórakozás alkalmává. Minden hatalomnak szüksége van saját ünnepekre; az 1940-es évek második felétől kezdve Közép-Kelet-Európában is létrehozták a szovjet hatalom ünnepeit. Ezek rendszeres megünneplése az új szovjet embertípus létrejöttéhez volt hivatott hozzájárulni: ez az embertípus az egyházaktól és azok hagyományaitól teljesen elszakadva, materialista világnézetéhez hűen az őt felszabadító hatalom születését ünnepli; az évkör egyházakhoz kötődő ünnepeit elveti, azokat nem tartja számon. Ez természetesen a gyakorlatban nem ebben a formában valósult meg. A vallási ünnepek152 és a politikai tartalmú, a független Észtországhoz, illetve Magyarországhoz kapcsolódó ünnepek az üldöztetés középpontjába kerültek az 1945-öt követő időszakban. 153 Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban 1970 és 1989 között ünnepnapként számon tartott jeles napok valamilyen hivatással, munkával voltak kapcsolatosak, vagy a népi kalendáriumból

Észtország és Magyarország esetében ezek a következők: karácsony, vízkereszt, húsvét, pünkösd, halottak napja, advent és a katolikusok szentjeinek ünnepei, illetve a Szűz Máriához kapcsolódó jeles napok.

153 Vö. Hernádi Miklós: Ünneplő társadalom. Ünnepi viselkedések a mai Magyarországon, Budapest, Kossuth Kiadó, 1985, 187.

152

222

100 év innováció

kerültek a „dolgozó nép” naptárába. Ezen felül voltak olyan ünnepnapok ideológiában eseményre

vagy

emléknapok,

alapvetően emlékeztették

amelyek

fontosnak az

a

szocialista

számító

történelmi

embereket. 154

A

politikai

átrendeződés közvetlen eredményeként sok gyökeres változás érintette az észtek ünnepeit, az átalakulás államilag irányítottan ment végbe az 1940-es évek második felétől kezdődően. Néhány ünnep neve változatlan maradt, de egész más tartalommal töltődött fel; más ünnepek esetében pedig a tartalom és a név is jelentős változásokon ment keresztül. Egyes emléknapok megünneplését teljesen betiltotta a hatalom. Az észtországi lakosság naptára egészen új ünnepnapokkal is bővült, melyek többek között a szocialista értékrendet voltak hivatottak megerősíteni az emberekben. Voltak ugyanakkor olyan ünnepek is, amelyeket hivatalosan ugyan nem tiltottak be, de megünneplését helytelenítették vagy nem támogatták.

Az ünnepek az adott nép közös múltjához, történelméhez és szokásaihoz kapcsolódnak, ezért meghatározó a regnáló hatalom szerepe, hiszen az engedélyezi, illetve tiltja az ünnepeket, és így 154

Kreegipuu, Tiiu: Tähtpäevakalendri kujunemisest Nõukogude Eestis aastatel 1945-1985, 2001. http://www.arhiiv.ee/public/TUNA/Artiklid_Biblio/KreegipuuTiiu_T2htp2e vakalendri_kujunemiset_TUNA2011_2.pdf (Letöltés ideje: 2016. 03. 14.)

223

100 év innováció

befolyással van a közös emlékezésre, a nemzeti vagy népi múlt számontartására. A törekvés, hogy a vallásos ünnepeket teljes egészükben kivegyék a tagköztársaságok ünnepei közül, egyértelműen tetten érhető.

Az 1970-es és 1980-as évekről kijelenthetjük, hogy az ünnepektől is elválaszthatatlan a szocialista ideológia, ez határozza meg azt, hogy kit és mit kell ünnepelni.

Ebben az időszakban számon tartottak hivatásokhoz kapcsolódó ünnepnapokat is, melyek kisebb jelentőségűek, a havonta megjelenő magazinokban kevésbé jelentek meg, inkább a napilapok hasábjain és a kalendáriumokban olvashatunk róluk.

Ilyen ünnepnapnak (vagy inkább emléklapnak) számít a geológusok

napja

április

első

vasárnapján,

illetve

a

pedagógusnap szeptemberben, amely ma is nagy jelentőségű ünnepnapnak számít Magyarországon, Annak ellenére, hogy az Észt SZSZK és a Magyar Népköztársaság

is

az

ún.

keleti

blokkhoz

tartozott,

természetesen számtalan különbség van abban, hogy mely ünnepeket ünnepeltek meg, melyeket tiltottak, és az ünneplés módjaiban is nagyon sok az eltérés.

224

100 év innováció

A HAGYOMÁNYHOZ KAPCSOLÓDÓ ÜNNEPEK Fontos helyet foglalnak el az Észt SZSZK ünnepnapjainak sorában a néphagyományhoz kapcsolódó ünnepek. Ezek közül a két legjelentősebb a júniusban megünnepelt Szent Iván-éj, illetve a karácsony (észtül: jõulud, a téli napforduló, később Jézus Krisztus születésének ünnepe) helyébe lépett az ún. näärid.

Az észt néphagyományban ez az ünnep az óév elbúcsúztatása és az újév szimbolikus kezdete. Az 1970-es és 1980-as években a karácsony (december 25.) munkanapnak számított, viszont január 1. munkaszüneti nap volt.

A fentebb említett napokon kívül a néphagyománnyal kapcsolatos ünnepek sorába tartozik az ötévente, nyaranként megrendezett dalosünnep (észtül laulupidu) és a táncosünnep (tantsupidu) is, amelyek fontos szerepet játszanak ma is az észt identitásban, illetve az ország függetlenné válásához is kötődnek. Mindezek a szabadidő eltöltéséhez nem csak amiatt kapcsolódnak, mert az ünnepnapok sorába tartoznak, hanem azért is, mert a kórusokhoz és néptánccsoportokhoz is közvetlenül kötődnek. Észtországban a kórusoknak nagy hagyománya van, ma is minden korosztály képviselői közül több ezer ember csatlakozik valamilyen kórushoz (a szovjet időkben több gyárnak vagy kolhoznak is volt saját kórusa, napjainkban 225

100 év innováció

inkább az oktatási intézményekre jellemző, hogy saját kórusuk van). A szovjet időkben a kórustagság kézenfekvő módja volt annak,

hogy

az

emberek

utazhassanak.

A

csoportos,

Szovjetunión kívüli utakat könnyebben engedélyezték, mint az egyéni utazásokat, a kórusoknak olykor-olykor módja volt Nyugat-Európába vagy akár a tengeren túlra is elutazni. Az első észt dalosünnepet 1869-ben rendezték meg. Ez a rendezvény fontos mérföldkő az észt függetlenség tekintetében, mivel már megszületésétől fogva a nemzeti öntudat ébrentartását szolgálta.

A szovjet időkben sem tűnt el ez az ünnep nyomtalanul, a hatalom ezt is igyekezett a saját rendezvényeként felhasználni, hangsúlyt kapott az esemény népisége. Az 1970-es és 1980-as években is sokan népviseletben vonultak fel a dalosünnep alkalmából Tallinnban (de más városokban is tartottak dalosünnepeket).

A

változás

a

Szovjetuniót

ünneplő

transzparensek körbehordozásán kívül az elénekelt mozgalmi dalok sokaságában is tetten érhető volt.

Az első táncosünnepet 1934-ben rendezték meg, és az 1940es évektől kezdve is folytatódhatott ez a hagyománnyá vált rendezvénysorozat.

226

100 év innováció

TÖRTÉNELMI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÜNNEPEK Az 1970-es és 1980-as évek ünnepeinek másik nagy csoportját adják azok a szovjet hatalmat legitimálni hivatott ünnepek, amelyek történelmi eseményeket, fordulópontokat éltetnek újra az ünneplőkkel. Ezek közé tartozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Győzelem napja és az Alkotmány napja. Az 1970-es és 1980-as években is a Győzelem napjától számították az Észt SZSZK megszületését, ez az ünnep munkaszüneti napnak számított, ekkor emlékeznek meg arról, hogy Észtországot felszabadította a szovjet hadsereg, és „csatlakozott a szovjet népek nagy családjához”. Az 1980-as évek legvégén ismét lehetőség nyílik az 1918-as függetlenség kikiáltásának, Észtország megszületésének megünneplésére, nagy tömeg gyűlik össze ebből az alkalomból Tartuban a Tähetorn épülete előtt, az emberek nemzeti színű zászlókat és észt nyelvű hazafias transzparenseket felemelve álltak az ünneplő tömegben. 155 A Szovjetunió saját politikai hatalmát kívánta legitimmé tenni az új ünnepekkel.156 Például a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplése a kezdetet volt 155

Tartu. Eesti Vabariigi aastapäeva tähistamine Tartus Toomemäel tähetorni juures 24. veebruaril 1989. a.

Universitas Tartuensis. http://dspace.ut.ee/handle/10062/48409 (Letöltés ideje: 2018. 03. 03.)

156 Kapitány Ágnes‒Kapitány Gábor i.m.

227

100 év innováció

hivatott

megjeleníteni,

újraéltetni,

megünnepeltetni

a

tagköztársaságok lakóival, akik immár „közösen és szabadon építhetik fel a szocializmust”. A hatalom legitimálása mellett nem elhanyagolható szempont a materialista ideológia, a vallásellenesség előtérbe helyezése; a megújított, átértelmezett ünnepek a vallásellenes gondolkodás meghonosítását is szolgálták, hiszen a szocialista ideológia összeegyeztethetetlen a vallásossággal. 157 Észtországgal szemben, amely 2018-ban ünnepelte önállóságának 100. évfordulóját, Magyarország már több mint 1000 éves államisággal rendelkező ország. Fontos különbség a két ország között az, hogy a vallásosság jelentősége és a katolikus egyház befolyása Magyarországon sokkal jelentősebb, és ez az ünnepek megünneplésének, számontartásának módján is jól tetten érhető.

A római katolikus vallásúak évszázadokon keresztül túlsúlyban voltak a legtöbb magyarok lakta területen. A szovjet befolyás ideje alatt természetesen a Magyar Népköztársaságban voltak törekvések arra, hogy a római katolikus egyház jelentősége visszaszoruljon és a többi nagyobb egyház ereje is 157

Remmel, Atko: Religioonivastane võitlus Eesti NSV-s aastail 1957–1990.

Tähtsamad institutsioonid ja nende tegevus, Doktoritöö, Tartu, Tartu Ülikool.

Dissertatsiones Theologiae Universitas Tartuiensis 24. Tartu Ülikooli Kirjastus, 2011, 37.

228

100 év innováció

megtörjön, de merészség lenne azt gondolni, hogy a több száz éve tartó folyamatot néhány évtized alatt központilag irányított szabályzásokkal és tiltásokkal mérsékelni lehet (megszüntetni pedig szinte teljesen lehetetlen azt). Sztálin halála után, az 1956os események hatására ebben is megfigyelhető az enyhülés a Magyar Népköztársaságban.

Amíg a Rákosi-korszakban

igyekeztek visszaszorítani az egyházi ünnepek megünneplését, a Kádár korszakban ehhez képest már jelentős az enyhülés.

Annak hangoztatása a szocializmus késői időszakában sem számított az illető további karrierjére nézve bölcs döntésnek, hogy valaki megkereszteli a gyermekeit, templomba jár és családja

körében

rendszeresen

megünnepli

az

egyházi

ünnepeket.

Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban teljesen más viszonyulási mód figyelhető meg az egyházzal kapcsolatban. A reformáció a 16. században elérte Észtországot, 158 de a független állam csak a 20. század elején, 1918-ban született meg, ezért az Észt Evangélikus Lutheránus Egyház csak 1919-ben jött létre.159 Teljesen más viszony van az egyházak és az állam között, nem

158

Kiivit, Jaan: Az Észt Evangélikus Lutheránus Egyház. Evangélikus Élet, 30. évfolyam, 38. szám, 152. 1965, 152.

159 Az egyházi vezetés évszázadokon át nem észt kézben volt.

229

100 év innováció

alakulhatott ki olyan mértékű összefonódás a lutheránus egyházzal, mint amilyen erős kapocs fennáll Magyarország és a római katolikus egyház között. Jelen írásban nem áll módomban részletezni a római katolikus egyház és a lutheránus egyház befolyását. Észtországban 1940 előtt természetesen jelentősek voltak az egyházi ünnepek, de az Észt SZSZK-ban a hatalom a függetlenség

visszanyeréséig

helytelenítette

azok

megünneplését. Ez Magyarországon az erős társadalmi beágyazottság miatt nem lett volna lehetséges.

A legfontosabb egyházi ünnepek (a húsvét és a karácsony) mellett nagy jelentőséggel bírnak a közös nemzeti gyásznapok, illetve a függetlenséggel, szabadságharcokkal kapcsolatos ünnepnapok. Az észtek az Észt Köztársaság kikiáltásának napját (1918. február 24.) már az azt követő évtől megünnepelték. Ezt az ünnepnapot természetesen betiltották, amikor Észtország elveszítette a függetlenségét. Mivel az ünnep egyik fő funkciója az emlékezés, a függetlenség megünneplése felidézte volna az észtekben azokat az időket, amikor sorsukról szabad választások útján maguk dönthettek.

230

100 év innováció

Az Észt Köztársaságban jelenleg 10 állami ünnep és 1 nemzeti ünnep van, 160 ezek mind munkaszüneti napnak számítanak. Ezek között a legfontosabb a már említett február 24. Magyarországhoz hasonlóan az év első napja is munkaszüneti

nap;

nagypéntek,

húsvétvasárnap

és

pünkösdvasárnap mellett május 1. számít a tavaszi ünnepnapok közé. A nyár legnagyobb eseménye a Szent Iván-nap (Jaanipäev, a június 23-ról június 24-re virradó éjszaka, a napforduló ünnepe, az év leghosszabb éjszakája, de június 24. számít munkaszüneti napnak) és a Võidupüha, amelyet szintén június 23-án ünnepelnek meg. A szovjet megszállás után csökkent a hivatalos ünnepek száma Észtországban: ezek közül 8 egyházi, vallási tartalommal rendelkezett. 161 Az ünnepek ünneplésének terén történő gyökeres változásokat leginkább a győzelmi ünneppel, vagyis észtül a Võidupüha-val lehet érzékeltetni. Az 1991 utáni időszakban ezen a napon ismét a németek felett aratott észt győzelmet ünneplik (1919). Ezt az ünnepet 1934-ben vezették be. A szovjet időknek is megvolt a maga győzelmi ünnepe, ezt ugyanígy Võidupüha néven szerepeltették a kalendáriumokban. Ezt az ünnepet május 9-én tartották, és a 160 161

Kreegipuu, Tiiu i.m.

Kreegipuu, Tiiu i.m.

231

100 év innováció

Szovjetunió csapatainak világháborúban aratott győzelmét ünnepelték ekkor. 1991 előtt szigorúan tiltott volt a Szent Iván éjjelének megünneplését összekötni az Észt Köztársaság győzelmi ünnepével. Nem csak az állami ünnepeket vagy az egyházi ünnepeket érintették változások, miután az Észt Köztársaság elveszítette függetlenségét. Az emberi élet fordulóit érintő ünnepek is jelentős átalakuláson mentek át: egyházi esküvő helyett a házasulandók inkább az anyakönyvvezető előtt házasodtak össze, a gyerekek templomi keresztelői helyett pedig elterjedt a névadó ünnepség szokása. 162 Tiiu Kreegipuu az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság munka törvénykönyvére támaszkodva (Észt SZSZK 1972. július 5-i törvénye) 6 hivatalos ünnepnapról ír, melyek a következőek voltak: 1. január 1. Újév 2. március 8. nemzetközi nőnap 3. május 1. a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja 4. május 9. Győzelem napja 5. október 7: a Szovjetunió alkotmányának napja

Érdekes kérdés, hogy a személyes ünnepnapok jelentősége és ünneplése milyen változásokon ment keresztül az 1970 és 1989 közötti időszakban, de jelen írásban nem áll módomban bővebben számot adni.

162

232

100 év innováció

6. november 7-8. a Nagy Szocialista Októberi Forradalom ünnepe, munkaszüneti nap A szocializmus idején az ünnepekkel tulajdonképpen a Szovjetunió fennhatóságát ismerték el, annak győzelmét ünnepelték, és a szovjet hatalom materialista ideológiája is tükröződött bennük. Az új ünnepek bevezetésében egyértelműen látszik, hogy vallásellenes törekvések irányították azokat.

Ahogyan minden diktatúrára, így az Észt SZSZK-ra és a Magyar Népköztársaságra is jellemző volt a sztálinizmus miatt a személyi kultusz részeként az államfők születésnapjának megünneplésre. Ez a szokás Sztálin halála után visszaszorult, majd teljesen eltűnt mindkét országban. 1940 és 1944 között Lenin és Sztálin születésnapját minden naptárban piros betűkkel jelölték a Szovjetunióban. 163

163

Kreegipuu, Tiiu i.m.

233

100 év innováció

ÜNNEPEK TÜKRÖZŐDÉSE A FOLYÓIRATOKBAN, ÚJSÁGOKBAN EGY GYERMEKÚJSÁG PÉLDÁJA ALAPJÁN

A Täheke egy észt gyermekújság, amely 1960 óta rendszeresen164

megjelent

az

Észt

Szovjet

Szocialista

Köztársaságban. Az 1975-ös év 7. számának borítója arról árulkodik, hogy az ország születésének időpontját 1940-re illett tenni, tehát 1975-ben az ország a 35. születésnapját ünnepelte a propaganda szerint. Ugyanebben a számban olvasható egy „Maa on 35-aastane” (Az ország 35 éves) című rövid kis írás is.

Láthatjuk, hogy a propaganda eszköze nem csak a felnőtteknek szóló folyóirat (Nõukogude Naine, Kultuur ja elu vagy a napilapok) lehetett, a propaganda sulykolása abban a pillanatban kezdődött el, amikor a gyerekek megtanultak olvasni.

Szintén a Täheke 1975-ös évfolyamában az 5. számban a Győzelem napját megünneplő kis írással találkozhatunk, amelynek Ira Lember költőnő (1926 – ) a szerzője. Ennek a rövid kis írásnak az az érdekessége, hogy Pikk Hermann (Tallinn egyik jelképe, torony az óvárosban, amin a függetlenség visszanyerése óta az észt trikolor lobog), Vana Toomas (a

164

Niin, Martina: Väärtused 1987. ja 2004. aasta Tähekes. Bakalaurusetöö, Tartu, Tartu Ülikool, Sotsiaalteaduskond, Ajakirjanduse ja kommunikatsiooni osakond, 2005, 3.

234

100 év innováció

városháza tetején lévő férfialak, aki őrzi Tallinn városát), Ülemiste apó (a Tallinn határánál lévő tóról kapta a nevét) és Paks (Kövér) Margareeta és a Kiek in de Köök (a városfal megszemélyesített tornyai) – nem csak a fővárosi lakosság számára, de minden észt számára fontos tallinni szimbólumok együtt

ünneplik

tulajdonképpen

azt,

hogy

a

szovjet

győzelemmel Észtország elveszítette önrendelkezését és függetlenségét.

AZ

EGYHÁZI ÜNNEPEK JELENTŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSAI A TÉLI

ÜNNEPKÖR JELENTŐSEBB ÜNNEPÉNEK PÉLDÁJÁN KERESZTÜL

A katolikus egyház, az ortodox egyházak és egyes protestáns egyházak második legnagyobb ünnepe a karácsony,165 mely a téli ünnepkör legfontosabb ünnepe, annak ellenére, hogy az ünnep gyökerei valójában nem a Bibliához vezetnek vissza, hanem az európai pogányság rítusaiból eredeztethetőek. A katolikus

egyház

december

25-ét

jelölte

ki

Jézus

születésnapjának, így a nyugati kultúrkörben túlnyomórészt ezen a napon ünneplik a karácsonyt. Természetesen a 20.

A keresztény egyházak legjelentősebb ünnepe a húsvét, de ennek az ünnepnek a megünneplése nem annyira széleskörűen elterjedt Észtországban, így erről az ünnepről kevesebb 1970 és 1989 közötti forrás áll rendelkezésre.

165

235

100 év innováció

században is fontos volt az észtek számára a karácsony megünneplése, és az 1940-es évet követő időszakban a hatalomnak nem sikerült egycsapásra eltörölni a több évszázados hagyományt. 166 Észtországban sokszor büszkén emlegetik, hogy Tallinn főterén már 1441-ben állítottak karácsonyfát.

A kommunista hatalom törekvéseinek dacára nem tűnt el a karácsony nyomtalanul az észteknél sem, az 1970-es és 1980-as években is elterjedt volt például a karácsonyi üdvözlőlapok küldése, melyeken nem a karácsony szó (jõulud) szerepelt, hanem sokszor a „näärid” szó. Az ünnep népi eredete miatt sokszor olyan attribútumok jelentek meg az üdvözlőlapokon, amelyek a néphagyományhoz kapcsolódnak és a népművészet ihlette őket. A képeslapokon szereplők sokszor népszerű népviseletben, például mulk vagy szetu viseletben vannak ábrázolva, öltözékükön jól kivehetőek a hagyományos népi ékszerek, kezükben sokszor faragott söröskancsót tartanak, vagy valamilyen

hagyományos,

paraszti

élethez

kapcsolódó

tevékenységet végeznek. Az Észt SZSZK-beli gyakorlat az ünnep átnevezésére és a törekvés annak teljes átértelmezésére

166

Kreegipuu, Tiiu i.m.

236

100 év innováció

arra emlékeztethet minket, ahogyan a Rákosi korszakban 1950 és 1956 között kísérletet tettek a karácsony új tartalommal való feltöltésére: igyekeztek azt fenyőünnepként megünnepeltetni, teljesen kihagyva a vallásos tartalmat. Észtországban többen állítottak karácsonyfát, de ezt a politikai vezetés kritizálta, és többször kaptak az emberek emiatt figyelmeztetést. 167 A karácsonyfa-állítás Magyarországon 1956 után elfogadottnak számított. A karácsony Észtországban 1989-ben vált ismét hivatalos ünneppé, 168 évtizedekkel később, mint a Magyar Népköztársaságban.

ÖSSZEFOGLALÁS Mindkét országban nagy szigorral kezelte a hatalom az ünnepeket. Magyarországon és Észtországban egyaránt teljesen eltűntek a nemzeti ünnepek a kalendáriumokból; a magyaroknál március 15. került ki a piros betűs ünnepnapok közül, az észteknél pedig február 24. Figyelemre méltó, hogy a magyaroknál augusztus 20. átalakuláson ment keresztül: az államalapítás és I. (Szent) István király ünnepéből az új kenyér Jõesalu, Kirsti: „The Right to Happiness“ – Echoes of Soviet Ideology in Biographical Narratives. Berliner Osteuropa Info, 23, 2005, 91−99.

168 Tammer, Enno – Tammer, Tiina – Koskaru, Villu: Nõukogude aeg ja eesti inimene. Tallinn, Tammerraamat, Harjumaa Kirjeldus. 2012, 16.

167

237

100 év innováció

ünnepe lett (napjainkban mind az államalapítást, mind az új kenyér ünnepét tartalmazza ez az ünnepnap). Újabb összekötő kapcsot jelent a két nép között augusztus huszadika, hiszen Észtország 1991-ben ezen a napon vált ismét függetlenné.

Vannak mindkét országban olyan ünnepnapok, amelyeket természetesen áthatott a szocialista ideológia az 1945-öt követő időszakban és az 1970-es és 1980-as években is, de lényegi változáson nem mentek keresztül. Az egyik ilyen ünnep a nemzetközi nőnap (március 8.), amelyet Magyarországon szokás „kommunista ünnepként” számon tartani annak ellenére, hogy az ünnep ennél régebbi eredetű. A másik ünnep az anyák napja, amelyet Magyarországon május első vasárnapján, Észtországban, az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlóan, május második vasárnapján ünnepelnek. Az anyák napját 1988tól ünneplik ismét állami szinten Észtországban.169 Az egyházi eredetű ünnepek megünneplését Magyarországon sokkal megengedőbb módon kezelte a rendszer az 1970-es és 1980-as években. 1956 után húsvéthétfőt és karácsony másnapját munkaszüneti nappá nyilvánították; ez nagy hatással

169

Emadepäev. Maikuu teine pühapäev. http://www.folklore.ee/Berta/tahtpaev-emadepaev.php (letöltés ideje: 2018.

05. 13.)

238

100 év innováció

volt

a

közhangulatra.170

Ugyanakkor

a

magyarországi

sajtótermékekben171 nem találkozhatunk az ünnepek egyházi jellegének előtérbe helyezésével, az ünnepek sokszor csak említés szintjén szerepelnek (pl. a karácsony kapcsán sokszor kerül említésre az ajándékozás, de az ünnep jelentősége már nem).

Végezetül egy nemzeti ünnep fogadtatásán és „sorsán” keresztül lehet a leginkább példázni, hogy miben álltak az eltérések a hatalom szigorát tekintve Észtországban és Magyarországon. Egyik országban sem nyílt az 1970-es és 1980-as években arra lehetőség, hogy nyíltan, a nemzeti színű zászlók vagy kokárdák használata mellett büntetlenül meg lehessen ünnepelni a függetlenség ünnepét (február 24.) illetve az 1956-os forradalom évfordulóját (október 23.). A magyarok nemzeti ünnepe, március 15. kivételt képez, és ez az ünnepnap remekül példázza, hogy Magyarországon sokkal enyhébb viszonyok voltak jellemzőek a szocializmus utolsó két

170

Kocsis Piroska: Ötven éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai, Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban, 2011. október 28. Budapest, Levéltári Szemle, 62. évf. 1. szám, 2012. 69–81.

171 Kivétel az egyházak által kiadott folyóiratokban, amelyek a Kádárkorszakban is megjelenhettek Magyarországon, például az Evangélikus Élet vagy az Új Ember Katolikus hetilap.

239

100 év innováció

évtizedében. Március 15. nem tartozott a munkaszüneti napok közé, mégis a hatvanas évek második felét követően lehetőség nyílt arra, hogy megemlékezéseket tarthassanak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapján is. Természetesen az ünneplés nem mentesülhetett a szocialista ideológiától. 1967 és 1987 között minden évben megrendezésre kerültek a Forradalmi Ifjúsági Napok, amelyek során megünnepelték március 15-ét, 21-ét és április 4-ét is. Ennek ideológiai hátterét az adta, hogy „Petőfi márciusa, a Tanácsköztársaság, a felszabadulás ugyanis szerves folytatása volt a Dózsa György által elindított küzdelemnek.”172 Kun Béla és a Tanácsköztársaság is említésre került az ünnepségek kapcsán, de 1848-ra több mozzanat is utalt a megemlékezés során, ahol 1848-as emlékműveket koszorúztak meg a résztvevők. Ebben az ünnepségsorozatban a Kádár-rezsim konszolidációjának egyik fontos eredményét láthatjuk. Bár Észtországban is történtek az 1918-as eseményekre utaló megemlékezések az 1980-as évek végén, ezekről nem mondható el, hogy ilyen mértékben élvezték a hatalom támogatását.

172

T. L.: Virágok, koszorúk, megemlékezések, A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója Szalkszentmártonban. Petőfi Népe, 1972. március 16. 1, 3.

240

100 év innováció

IRODALOM Emadepäev.

Maikuu teine pühapäev. http://www.folklore.ee/Berta/tahtpaev-emadepaev.php (letöltés ideje: 2018. 05. 13.)

Hernádi Miklós: Ünneplő társadalom. Ünnepi viselkedések a mai Magyarországon, Budapest, Kossuth Kiadó, 1985.

Jõesalu, Kirsti: „The Right to Happiness” – Echoes of Soviet Ideology in Biographical Narratives., Berliner Osteuropa Info, 23, 2005, 91−99.

Kapitány Ágnes ‒ Kapitány Gábor: Az ünnep mint emlékezés és az emlékezés mint ünnep. Jel-Kép, Kommunikáció, Közvélemény, Média, 2012/1-4. szám, 95-118. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Az ünnep mint emlékezés és az emlékezés mint ünnep, 2012. http://communicatio.hu/jelkep/2012/1_4/kapitany_agnes_kapit any_gabor.htm (Letöltés ideje: 2018. 03. 01.)

Kiivit, Jaan: Az Észt Evangélikus Lutheránus Egyház.

Evangélikus Élet, 30. évfolyam, 38. szám, 152. 1965.

Kocsis Piroska: Ötven éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai, Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban, 2011. október 28. Budapest, Levéltári Szemle, 62. évf. 1. szám, 2012. 69–81.

Kreegipuu, Tiiu: Tähtpäevakalendri kujunemisest Nõukogude Eestis aastatel 1945-1985., 2001.

241

100 év innováció

http://www.arhiiv.ee/public/TUNA/Artiklid_Biblio/Kreegipuu Tiiu_T2htp2evakalendri_kujunemiset_TUNA2011_2.pdf (Letöltés ideje: 2016. 03. 14.)

Niin, Martina: Väärtused 1987. ja 2004. aasta Tähekes.

Bakalaurusetöö, Tartu, Tartu Ülikool, Sotsiaalteaduskond, Ajakirjanduse ja kommunikatsiooni osakond, 2005.

Remmel, Atko: Religioonivastane võitlus Eesti NSV-s aastail 1957–1990. Tähtsamad institutsioonid ja nende tegevus, Doktoritöö, Tartu, Tartu Ülikool. Dissertatsiones Theologiae Universitas Tartuiensis 24. Tartu Ülikooli Kirjastus, 2011.

T. L.: Virágok, koszorúk, megemlékezések, A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója Szalkszentmártonban. , Petőfi Népe, 1972. március 16. 27. évfolyam, 51-77. szám, 1972.1, 3.

Tammer, Enno – Tammer, Tiina – Koskaru, Villu: Nõukogude aeg ja eesti inimene., Tallinn, Tammerraamat, Harjumaa Kirjeldus. 2012.

Tartu. Eesti Vabariigi aastapäeva tähistamine Tartus Toomemäel tähetorni juures 24. veebruaril 1989. a. Universitas Tartuensis. http://dspace.ut.ee/handle/10062/48409 (letöltés ideje: 2018. 03. 03.)

242

100 év innováció

KÉPMELLÉKLETEK 1. kép Pühadetervitus. Kunstnik Elle Tikerpäe. Üdvözlőlap.

Elle Tikerpäe munkája.

Forrás: https://blog.erm.ee/wp-content/uploads/2015/12/scan024.jpg

243

100 év innováció

2. kép Ira Lember verse a Täheke folyóiratban (1975. 5 197505) Illusztrálta: Margareta Fuks

Forrás: http://www.digar.ee/id/nlib-digar:187958

244

100 év innováció

3. kép Ünnepség a kecskeméti Kossuth szobornál. Tóth Sándor felvétele.

Forrás: Petőfi Népe, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám) 3. oldal 245

100 év innováció

Nagy Mariann Az észt gyermekirodalom: a hétköznapiság megjelenése, megjelenítése az észt kortárs gyermekirodalomban

ABSZTRAKT A tanulmány egy magyar nyelven még nem feldolgozott részterülettel foglalkozik. Középpontjában az észt kortárs gyermekirodalom állt, ami igen fiatal területnek számít.

Megismerteti az észt gyermekirodalom alakulását a kezdetektől fogva napjainkig nagyobb hangsúly helyezve a kortárs gyermekirodalomra.

ABSTRACT As far as literature is concerned, the Estonian children’s literature is rather special in its innovative depiction of ordinary life and everyday. The article features two interviews that the author conducted with prominent Estonian authors, Andrus Kivirähk (an author whose books have been translated into Hungarian as well) and Ilmar Tomusk (who won a prestigious children’s literature prize in 2018).

246

100 év innováció

BEVEZETŐ Tanulmányom

középpontjában

az

észt

kortárs

gyermekirodalom állt, ami igen fiatal területnek számít.

Több okból kifolyólag választottam ezt a témát. Közel hét évvel ezelőtt éltem egy évet Észtországban, és egy kisvárosi óvodában dolgoztam, mint önkéntes, amely során megismertem az országon túl a társadalmát és kultúráját is. Amióta Magyarországra visszatértem, folyamatosan kerestem/keresem a lehetőségeket, hogy továbbra is figyelemmel kísérhessem az észt kultúra alakulását. Itt az országban egy olyan intézmény van, ami egész évben programokat szervez: ez a Magyarországi Észt Intézet. Az 1990-es években egyre több Finnugor Tanszék jött létre, és szintén sok észt szépirodalmi mű jelent meg magyarul. Ezen történések miatt jutott arra az elhatározásra Bereczki András (Észtország tiszteletbeli konzulja) 1996-ban, hogy létre kellene hozni egy kulturális központot. Két év munka után, 1998. február 27-én volt az Észt Intézet megnyitója. A kezdetektől fogva három igazgatója volt az intézetnek. Jelenlegi vezetője, Segesdi Móni 2012 végétől vezeti az intézetet.

Részben neki köszönhetően az utóbbi években egyre több észt kortárs író műveit fordítják le magyarra, amelyek közül 247

100 év innováció

néhányan nem csak a felnőtteknek szóló szépirodalomban ismertek, hanem a gyermekirodalomban is. A másik ok, amiért ezt a témát választottam, mert Észtország idén ünnepli függetlenségének 100. évfordulóját és úgy gondoltam, hogy ez a tanulmány egy tisztelgés is az országnak, a lakóinak és mind azoknak, akik kötődnek ehhez a csodálatos országhoz. Úgy gondoltam, hogy a tanulmányom megfelelő alap lehet ahhoz,

hogy

megismerjük

ennek

a

kis

ország

gyermekirodalmának alakulását a kezdetektől fogva napjainkig, illetve nagyobb hangsúlyt kapna a kortárs gyermekirodalom.

Két íróval foglalkoztam behatóbban, akik jelenleg talán a legismertebb kortárs gyermekirodalmi írók Észtországban. Az ő műveiken keresztül mutattam be, hogyan is jelenik meg a hétköznapiság.

Témaválasztásom hátterében személyes indíttatások voltak, mivel nagyon sokat olvasok észt kortárs irodalmat, és a gyermekeknek szánt irodalmi műveket is szívesen lapozgatom.

Ezen könyvek olvasása során fedeztem fel, hogy milyen érdekes módon fűzik bele történeteikbe a mindennapi dolgokat.

Szakirodalmam egyik fontos részét képezték az Észt Gyermekirodalmi Központ honlapján található különböző adatok/írások, illetve az általuk kapott feldogozott anyagok.

248

100 év innováció

Az észt gyermekirodalomról itt Magyarországon még senki sem írt, ezért úgy gondoltam, hogy munkám új perspektívákat nyithat meg a gyermekirodalom értelmezésében, jó alapja lehet további kutatásoknak.

MAI KORTÁRS ÉSZT ÍRÓK173 A hazai kortárs alkotók munkái napjainkban kifejezetten népszerűek Észtországban. Újabbnál újabb fiatal írók jelennek meg az irodalmi életben. Talán egyik legismertebb írója az észteknek, Andrus Kivirähk. A könyvei mindig bestsellerek, és már háromszor elnyerte a Nukits-díjat is. A kritikusok folyamatosan csak dicsérni tudják. Piret Raud a legtöbbet lefordított kortárs gyermekirodalmi író, aki a kritikusok kedvence. Ilmar Tomusk szintén nagy kedvenc az észt gyermekeknél a humoros történeteivel. Ő is háromszor nyerte el a Nukits-díjat, legutóbbit idén április 7-én. Mika Keränen krimiregényei az idősebb korosztálynál szintén rendkívűl népszerűek. Aino Pervik az észt gyermekirodalom élő klasszikusa, aki mind a mai napig kifejezetten szeretett a gyermekek körében.

173

Az Észt Gyermekirodalmi Központ által összeállított dokumentumokat használtam fel.

249

100 év innováció

Az elmúlt évek legnépszerűbb könyve Andrus Kivirähk:Kaka és a kikelet (2009-ben jelent meg először és 2016-ban újranyomták). Jelenleg Mika Keränen: A fantom kerékpáros című könyve áll az eladási listák élén, és a legolvasottabb/legkeresettebb könyv a könyvtárakban.

A fentebbi írók közül Andrus Kivirähk-kel és Ilmar Tomuskkal készítettem interjút, amely során jobban megismerhettem őket, a munkásságukat, illetve hogy miért is dontöttek úgy, hogy a gyermekek lesznek a célközönség számukra.

Az ő munkásságukon keresztül szeretném bemutatni hogyan is jelenik meg az észt gyermekirodalomban a hétköznapiság.

Andrus Kivirähk Andrus Kivirähk 1970-ben született Tallinnban. A tartui egyetemen tanult újságírást, és jelenleg az Eesti Päevaleht (Észt Napilap) című újságban publikál provokatív és szatirikus jegyzeteket. 174 Egy nagyon sokrétű emberről beszélhetünk, aki a cikkek írása mellett nevéhez fűződnek még színdarabok,

174

Andrus Kivirähk breviárium. http://www.esztorszag.hu/cikk/andrus-kivirahk-breviarium (letöltés: 2018.04.08.)

250

100 év innováció

forgatókönyvek és mesék írása is. Észtországban szinte nincs olyan irodalmi díj, amit ne kapott volna meg.

Kivirähk első regénye az Ivan Orav emlékezései (Ivan Orava mälestused) 1995- ben jelent meg, amely paródia a szovjet megszállás megszűnése utáni átírt történelemről. 1996 óta az Észt Írók Szövetségének tagja. 2004-ben 25000 példányt adtak el – később magyarra is lefordították – az Ördöngős idők (Rehepapp

ehk

November)

művéből,

amely

által

a

legnépszerűbb 21. századi észt íróvá vált. Legutóbbi könyve Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét (Mees, kes teadis ussisõnu, 2007) az egyik legkeresettebb volt Észtországban. Ez a regény is megjelent magyarul 2015-ben a Typotex Kiadó Science in Fiction sorozatában.

Fontos kiemelni még a gyermekirodalmi alkotásait, amelyek ismertségének és sikerességének egy másik fontos alapjai.

Gyerekeknek írt történeteire jellemző a szülői tekintélyről szóló tréfái, és a gyermeki kreativitás és álmaik szabadságának a szembeállítása a felnőttek materialista világképével. Legismertebb mesebeli karaktere Lotte, a kutyalány (2000), aki a családjával és barátaival Bigyófalván él. Lotte olyannyira népszerű lett Észtországban, hogy rajzfilm is készült a történetéből, illetve egy teljes egész brand épült köré.

251

100 év innováció

Különböző játékok, társasjátékok, ruházati termékeken, sőt még üdítőn és fagylalton is megjelent a kutyalány. Észtországban egy óvoda szintén nevét viseli már Lotténak, és tervbe van véve, hogy közel az észt és lett határhoz megépítsék Lotte Land-et.

Lotte világát, egy amolyan ideális Éztországként lehetne leírni.

A város lakói mind elfoglaltak a különböző találmányaikkal. A kutyalány maga egy barátságos, optimista, boldog lény, aki természetesn nem veti meg az ugratásokat sem. A történetek teljesen gyerekbarátok, viszont ezzel egyidőben mélyebb jelentéssel is bírnak. 2002-ben adták ki a Lotte utazása délre című könyvét, amelyben Lotte az édeasapjával és a barátaival azért utazik délre, hogy egy Pippo nevű kismadárnak segítsen visszatérni a rajához. 2006-ban jelent meg a Lotte Bigyófalváról című legújabb kötete, amelyben a kutyalány megtanul dzsúdózni, és elmegy Japánba egy versenyre. 2008-ban publikálták a Lotte olimpiai könyvét. 2011-ben adták a mozikban (Magyarországon is kisebb művész mozikban) a Lotte és Holdkő titka című mesét, amelyet különböző fesztiválokon díjaztak.

Lotte valójában közös kitalációja Andrus Kivirähk-nek, illetve

Heiki

Ernits

és

Janno

Põldma

animátoroknak

(kinézetüket a kutyalány és világa nekik köszönhetik). Az író azt 252

100 év innováció

nyilatkozta ezzel kapcsolatban: „Szinte lehetetlen megmondani, hogy mi volt az én ötletem és mi Janno és Heiki ötlete Lottéval kapcsolatban”. 175 Bár lehet Lotte a legismertebb karaktere, mégis a Sári, Samu és a tikok című könyvét talán az egyik legjobban megírt gyermekkönyvének tartják. Összesen

12

gyermekkönyve

jelent

meg

eddig

Észtországban: Zsiráf (Kaelkirjak, 1995), Sári, Samu és a titkok (Sirli, Siim ja saladused, 1999), Hagymák és csokoládé (Sibulad ja šokolaad, 2002), Limpa és a kalózok (Limpa ja mereröövlid, 2004), Kaka és a kikelet (Kaka ja kevad, 2009), Egy béka csókja (Konna musi, 2013), Nagy Tõll (Suur Tõll, 2014), Karnevál és krumplisaláta (Karneval ja kartuilisalat, 2015), Oszkár és a kacatok (Oskar ja asjad, 2015). Öt nemzetközi, és tizenhárom hazai díjjal jutalmazták a gyermekirodalmi műveiért. Nincs olyan műve, amiért nem kapott volna valamilyen elismerést. Összesen hat alkalommal díjazták Kivirähk-et Lottéért. Négyszer kapott elismerést az Oszkár és a kacatok című könyvéért, és kétszer a Kaka és a kikelet kötetéért. Korábban említve volt a Nukits-díj, amit az 175

European Literary Characters: Lotte. http://www.literarycharacters.eu/EE-lotte (letöltés: 2018.04.23.)

253

100 év innováció

észtországi gyerekek szavazatai alapján ítélnek oda. Ő volt az első író, aki háromszor kaphatta meg. 2008-ban a Lotte Bigyófalvából című könyvéért, 2010-ben a Kaka és a kikelet művéért, míg 2016-ban a Karnevál és krumplisaláta című kötetéért.

Az Észt Gyermekirodalmi Központ oldalán olvasható Andrus Kivirähk-ről a következő: „Valóban nem kérdéses, hogy vajon Kivirähk a gyerekek oldalán áll-e: elfogadja a gyereket olyannak, amilyen; elutasítja a tabukat és a tekintélyelvű figurákat, és arra ösztönzi a fiatalokat, hogy kreatívak és szabadok legyenek.”176

Ilmar Tomusk Ilmar Tomusk 1964. június 28-án született Tallinnban.

Köztisztviselő, és 1995 októberétől a Észt Nyelvi Felügyelőség igazgatója. Ezek mellett gyermekeknek ír könyveket. 1989-ben végzett a Tallinni Pedagógiai Intézetben, mint észt irodalom és nyelvtan tanár. 2002-ben megszerezte a doktori címét a Tallinni Műszaki

Egyetem

(ma

Tallinn-i

Egyetemként

ismert)

Bölcsészettudományi- és Társadalomtudomány Karán. Doktori 176

Az Észt Gyermekirodalmi Központ honlapja. http://www.elk.ee/?profile=andrus-kivirahk-2 (letöltés: 2018.04.08.)

254

100 év innováció

disszertációjának címe: „Az észt nyelvpolitika alapelvei és dinamikája az európai integráció és a nemzetközi emberi jogok kontextusában”.177

1999-2014

Kereszténydemokrata

Párt

tagja

között volt

az és

Észt

parlamenti

képviselőjelölt is.

Tomusk több mint húsz gyermekkönyvet írt. Történeteit úgy jellemzik, hogy „humorosak, amelyekben a valóság és a fantázia elemei váltakoznak, és az okos és elfoglalt gyerekek mindennapjait és kalandjait meséli el. ” 178 Könyvei egy része krimiregények,

amelyek

az

iskolás

gyerekeknek

szólnak.Kedvenc gyermekkori írója a Harisnyás Pippi szerzője, Astrid Lindgren. Népszerűségét bizonyítja az észt gyerekek körében, hogy háromszor elnyerte a Nukits-díjat és több más olvasói szavazatok alapján odaítélt elismerést. Írói pályája úgy kezdődött, ahogy egy átlagembernek indulhatott. Egy nap az oktatásügyi miniszertől tartott hazafele Tartuból. Útközben jutott eszébe, hogy előveszi a számítógépét, és ír valamit. A következő gondolata volt, hogy a fiának fogja

„Eesti keelepoliitika põhimõtted ja dünaamika eurointegratsiooni ja rahvusvaheliste inimõiguste kontekstis” https://et.wikipedia.org/wiki/Ilmar_Tomusk (letöltés:2018.04.09.)

178 Az Észt Gyermekirodalmi Központ honlapja http://www.elk.ee/?profile=ilmar-tomusk-2 (letöltés:2018.04.09.)

177

255

100 év innováció

csinálni. Ekkor döntötte el, hogy róla fog írni, Volliról.

Kisfiának annyira tetszett a mese, hogy az iskolába is bevitte, és felolvasta a többieknek, akik szintén nagyon élvezték. Emiatt Ilmar Tomusk arra jutott, hogy megpróbálja elküldeni a történetet egy-két gyermekeknek szóló újsághoz. Viszont mindenhonnan visszautasítást kapott. Nem adta fel, és keresett még magazinokat, ahova elküldhette. Ekkor talált rá a Hea Laps (Jó gyerek) című újságra. Ott egy szerkesztőnek, Leelo Tungalnak nagyon megtetszett a mese, aki arra bíztatta Tomusk-ot, hogy írjon még ehhez hasonló történeteket. Végül a sok írásból könyv lett, és a Szia Volli! című első kötetben publikált.

Nagyon termékeny író, évente 3-4 könyvét adják ki. Magyar nyelvre eddig egyetlen könyvét sem fordították le.

Művei a következők: Szia Volli! (Tere, Volli!, 2007), Johannes bátyus (Vend Johannes, 2009), Az őrült Parakatku-i nyaralás (Pöörane puhkus Parakakus, 2010), Ballagás (Lõpuaktus, 2010), Volli régi trükkjei (Volli vanad vigurid, 2011), Angyalok a 6/B-ben (Inglid kuuendas B-s, 2011), A 3/A bűnügyesei (Kolmanda A kriminalistid, 2012), Volli felnő (Volli kasvab suureks, 2013), Mauno titokzatos eltűnése: egy nagyon bűnügyi mese (Mauno saladuslik kadumine: väga kriminaalne lugu, 2013), Kriminális 256

100 év innováció

hot-dogok: a 4/A bűnügyesei (Kriminaalsed viineripirukad: neljanda A kriminalistid, 2013), Kriminális iskolai apuka: az 5/A

bűnügyesei

(Kriminaalne

koolipapa:

viienda

A

kriminalistid, 2013), Volli dolgozni megy (Volli läheb tööle, 2014), A szivacs (Nuustik, 2014), Kriminális kirándulás.

Mesterkurzus: A 7/A osztály bűnügyesei (Kriminaalsed automatkajad. Meistriklass: seitsmenda A kriminalistid, 2014), Kriminális nyári szünet: a 6/A osztály bűnügyesei (Kriminaalne suvevaheaeg: kuuenda A kriminalistid, 2014), Rasmus bajusza (Rasmuse vuntsid, 2015), Kriminális bank igazgató: a bűnügyesekvisszatérése

(Kriminaalne

pangapresident:

kriminalistid on tagasi, 2015), Digi-őrült suli (Digipöörane kool, 2015), Amanda copfjai (Amanda patsid, 2016), Egy kezdő időutazó kalandjai (Algaja ajaränduri seiklused, 2016), Triinu paradicsoma (Triinu tomat, 2017), Kalandok egy párhuzamos világban (Seiklused paralleelmaailmas, 2017),Esti mesék apa módra (Isamoodi unejutud, 2017), A világegyetem titkai (Universumi saladused, 2018).

Az idei Nukits-díjat az Egy kezdő időutazó kalandjai és a Kalandok egy párhuzamos világban című könyveiért kapta.

Ilmar Tomusk a következőket mondja arról, hogy mi a jó gyerekkönyv lényege: „Egy jó gyerekkönyvnek örömöt kell 257

100 év innováció

okoznia és nem depressziót, amelyből talán túl sok is van az életünkben.”179

Interjúk az írókkal A következőkben szeretném közölni az interjúkat, amelyeket a két íróval készítettem. Az interjúk a fizikai távolság miatt elektronikus

formátumban

készültek.

Egy-két

kérdést

leszámítva a két írótól ugyanazokat kérdeztem. Az interjú során meg szerettem volna tudni róluk, hogy honnan jönnek az ötletek a könyveikhez, mi vezette őket arra hogy gyerekeknek írjanak, hogyan látják, milyen helyzetben van a gyermekirodalom Észtországban, és érdeklődtem, hogy mit gondolnak arról, hogyan lehet megszólítani a mai gyermekeket az irodalmon keresztül. Legfőbb célom pedig az volt az interjúkészítéssel, hogy jobban belelássak abba, hogy náluk hogyan is jelenik meg a hétköznapiság. Április elején küldtem el nekik a kérdéseket, amire elég gyorsan reagáltak. 180 Angol nyelven szerettem volna az interjúkat elkészíteni, de mind a ketten megkértek, hogy hadd

Ilmar Tomusk: „Laps on tähtis ja talle tuleb seda öelda” http://opleht.ee/2012/12/ilmar-tomusk-laps-on-tahtis-ja-talle-tuleb-sedaoelda/ (letöltés:2018.04.09.)

180 Az e-mailek 2018. április 8-án lettek elküldve. Ilmar Tomusk április 12én küldte el a válaszait, míg Andrus Kivirähk április 13-án.

179

258

100 év innováció

válaszolhassanak észt nyelven, amit végül én fordítottam át magyarra.181 Ön igen sokrétű író, ír cikkeket, novellákat, regényeket, színdarabokat, és gyerekeknek történeteket. Ha lehet ilyet kérdezni, hogy gondolja, kik a kritikusabbak? A gyerekek vagy a felnőttek?

Andrus Kivirähk: A felnőttek többet kritizálnak, viszont a gyerekek egyszerűen nem olvassák el azokat a könyveket, amik nem tetszenek nekik.

Ilmar, gratulálok a harmadik Nukits-díjához, amit gyerekek szavazatai alapján ítélnek oda. Mennyire tartja fontosnak ezt a díjat? Mit jelent önnek az, hogy megnyerte?

Ilmar

Tomusk:

Szerintem

a

Nukits-díj

az

észt

gyermekirodalom legfontosabb díja, mert teljes mértékben tükrözi a gyerekek véleményét a nekik írt könyvekről. A Kulturális Alapnak is van egy gyermekirodalmi díja, amely pénzbeli díjazással is jár (5000 euró), viszont szerintem ez a pénz nem mérhető össze a gyermekek elismerésével. Nagy örömmel tölt el, hogy a gyerekek szeretik a könyveimet.

181

A külsős konzulensem ellenőrizte le a fordítás helyességét.

259

100 év innováció

Mikor kezdett először gyermekirodalommal foglalkozni?

Andrus Kivirähk: Természetesen akkor, amikor magam is gyerek voltam. A gyerekkori kedvenceimet azóta is szeretem, és új gyerekkönyveket is örömmel olvasok.

Mi vezette arra, hogy gyerekeknek szóló történeteket írjon?

Andrus Kivirähk: Érdekes kipróbálni különböző műfajokat.

Néhány ötlet egyszerűen megkívánja, hogy gyermekkönyvként megvalósuljon.

Ilmar Tomusk: Gyerekként elég sokat olvastam. Viszont gyerekeknek írni a 40. születésnapom után kezdtem csak.

Ehhez egy némileg érdekes történet kapcsolódik. Éppen 2002 januárjában fejeztem be nyelvpolitikáról szóló doktorimat.

Nagyon sok volt a dolgom, a család és a munka mellett megszereztem a doktori fokozatomat. Egy január végi éjszakán Astrid Lindgren-nel álmodtam. Odajött hozzám, mélyen a szemembe nézett, hirtelen megfordult, aztán integetett és elment. Reggel felébredtem, eléggé zavaros volt minden, mert a fejem tele volt nyelvi joggal kapcsolatos részekkel és európai uniós irányelvekkel - és most meg hirtelenjében, Astrid Lindgren-nel is.

260

100 év innováció

Még ennél is furcsább dolog történt három nappal később, amikor olvastam az újságokban a hírt, hogy Lindgren elhunyt.

Az jutott eszembe, hogy esetleg valami fontosat akart mondani nekem, de nem értettem, hogy mit.

Néhány évre feledésbe merült ez a történet. 2005 tavaszán egy útszéli étteremben ebéd közben jutott újra eszembe ez az álom, és szinte azonnal a fejemben összeállt az első mese, a „Volli apukája videólejátszót vesz”.

Egy héttel később írtam egy másik történetet, amit elküldtem a Täheke nevű lapnak, de nekik nem tetszettek a meséim. Ezután elküldtem a Hea Laps magazinnak, amelynek a szerkesztője, Leelo Tungal dicsérte a meséket, és szeretett volna még újabbakat is. Belefogtam a gyermekeknek szóló történetek írásába, és Leelo buzdítása által 2007-ben megjelent az első gyerekkönyvem, a ’Szia Volli!’

Honnan merít ihletet egy-egy történetéhez?

Andrus

Kivirähk:

Az

inspiráció ugyanaz,

mint

a

gondolatok, tele van vele az emberek feje. Lehetetlen megmondani, hogy honnan jönnek pontosan.

Ilmar Tomusk: Inspirációt a gyerekektől és a minket körülvevő világból nyerek. Magam elég sok tudományos témájú könyvet

olvasok

(kvantumfizika, 261

evolúciós

biológia,

100 év innováció

csillagászat), amelyekből sok ötletet merítettem az ’Időutazós’ sci-fi sorozathoz. A krimi történetekhez az ihletet tényleg az életből merítem, de régebben krimiregényeket is elég sokat olvastam. A gondolatok mindenhonnan jönnek. Mint például láttam a „Kriminaalne suvevaheaeg; Kuuenda a kriminalistid“ című könyv tartalmát is álmomban. Utána egyszerűen csak leírtam a látottakat, és kész is voltam a könyvvel.

Felnőtteknek szóló irodalmában elég gyakran merít az észt mítosz- és mondavilágból. Gyermekirodalmában viszont ez nem igen jelenik meg. Miért van ez?

Andrus Kivirähk: Érdekes, ebbe még nem gondoltam bele.

Talán csak véletlen.

Köztisztviselő és jelenleg az Észt Nyelvi Felügyelőség főigazgatója. A beszélt nyelv, és ebből kifolyólag a gyermekkönyvek irodalmi nyelvezete is folyamatosan változik. Mint író, hogy látja, mennyire fontos manapság egy könyv nyelvezete?

Ilmar Tomusk: A gyermekkönyvek nyelvezete különösen fontos, sőt úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb, mint a felnőtteknek írt könyveké. A gyermekeket nagyban befolyásolja az internet és a közösségi média használata, míg az egyetlen

262

100 év innováció

hely, ahonnan a gyerek megtudhatja, hogy milyen jó és a helyes nyelvezet, az a könyv.

Habár jómagam is felsőoktatási filológus vagyok, a könyveim elkészítésében mindig segít egy jó nyelvész és lektor, akinek hasonlóan hozzám ugyanolyan fontos a könyv megfelelő nyelvezete.

Mit szeretne a gyerekek felé közvetíteni?

Andrus Kivirähk: Semmilyen üzenetet nem akarok közvetíteni, arra ott vannak az újságcikkek. A könyv más hatással van a gyerekekre, észrevétlenül és titkosan. De abban bizonyos vagyok, hogy azok, akik gyerekként jó könyveket olvastak, felnőttként jobb és kedvesebb emberekké válnak.

Ilmar Tomusk: Nem szeretem azokat a könyveket, amelyekben a gyerekek szomorúak. Ezért is akarok vidám könyveket írni, mert a mai gyerekek életét körbeveszi a szomorúság. A könyveknek pozitív érzéseket kell kiváltania a gyerekekből.

Maguk a gyerekek is úgy írták le a könyveimet, hogy abból új dolgokat tanulnak, nagyon izgalmasak és viccesek.

Háromszor megkapta a Nukits-díjat, amit gyerekek szavazatai alapján ítélnek oda. Mennyire tartja fontosnak ezt a díjat?

263

100 év innováció

Andrus Kivirähk: A gyerekek általi elismerés nagyon fontos, mert ez is azt mutatja, hogy olvassák a könyveimet és megmarad bennük. Nincs értelme úgy írni, ha senki sem figyel fel rájuk és értékeli.

Mi

a

véleménye

a

kortárs

gyermekirodalomról

Észtországban? Ön szerint mennyire jelennek meg ezen könyvek óvodában, iskolában és a családban?

Andrus Kivirähk: Az észt gyermekirodalom jelenleg elég jó helyzetben van, sok jó írónk van, akiknek a könyveit szorgosan olvassák a gyerekek. Természetesen sok rossz és középszerű mű is megjelenik, és ezért nehéz is közöttük megtalálni a jó könyveket.

Ilmar Tomusk: Jelenleg az észt gyermekirodalom a reneszánszát éli. Van egy erős középkorú generáció (Andrus Kivirähk, Piret Raud, Mika Keränen, Jaanus Vaiksoo), egy idősebb korosztály, akik még mindig nagyon jókat írnak (Olivia Saar, Leelo Tungal), akik mellé állandóan érkeznek az új tehetséges fiatal írók (pl. Priit Põhjala, akinek a könyve elnyerte a harmadik helyet a Nukits versenyén).

Sajnos a könyvek viszont elég drágák, de a Kulturális Alap szerencsére kicsit támogatja a könyvek kiadását.

264

100 év innováció

A

legnépszerűbb

gyermekkönyvek

általában

minden

könyvtárban megtalálhatóak, de sajnos néhány könyvtár jelezte, hogy nincs elegendő pénzük arra, hogy új könyveket vegyenek.

A szülők és a gyerekek véleménye általában teljesen ellentétes. Vannak szerzők, akik az eladási statisztikák alapján nem túl népszerűek, mégis ők azok, akiknek a történeteiért a gyerekek a legjobban lelkesednek. Ezt tükrözik a könyvtári kölcsönzések számai és maga a Nukits verseny is.

Saját gyermekeknek szóló műveiből ki a kedvenc karaktere és miért?

Andrus Kivirähk: Nem, nem tudok választani, mivel az összes általam írt karakter ugyanolyan kedves számomra.

Ilmar Tomusk: Az egyik kedvencem, a Szia Volli! főhőse, Volli, aki sohasem tud nyugodtan megülni. Ő az a típus, aki tudni akarja, hogyan működnek a gépek, a bennük lévő dolgok és maga a világ. Volli karakterét a kisebbik fiunkról mintáztam.

Szeretem azokat a gyerekeket, akik meg akarják ismerni, fel akarják fedezni a világot. Newton és Einstein voltak ehhez hasonlóan kíváncsi kisfiúk, és én azt tartom, hogy ezt a gyermeki kíváncsiságot támogatni kell.

Melyik a kedvenc könyve a sajátjai közül?

265

100 év innováció

Ilmar Tomusk: A harmadik könyvem a kedvencem, a „Pöörane puhkus Parakatkus“, ami egy összefoglalása a mi családi nyaralásunknak, amit az egyik ismerősünk nyaralójában töltöttünk (nekünk nincs nyaralónk).

Ebben a könyvben van kaland, vicc, családi megpróbáltatások és minden olyan egyéb, amiben sok családnak nincs része.

Fontos, egy meglehetősen jól megrajzolt apa, aki gondoskodni akar a családjáró, de nem sül el minden jól, mivel jómaga egy filológus doktor, aki nem a legjobb, ha kétkezi munkáról van szó.

Lotte Észtország egyik legismertebb mesekaraktere.

Honnan jött az ötlet, hogy egy kutyalányról írjon?

Andrus Kivirähk: Lotte valójában nem az én ötletem volt, mivel ez a karakter már létezett, de engem hívtak segítségül, hogy írjak forgatókönyvet a Lotte filmhez. A Lotte filmeknél mindig három forgatókönyvíró volt, rajtam kívül még Janno Põldma és Heiki Ernits, és így Lotte mi hármunknak a gyermeke.

Sok történetében olyan hétköznapi tárgyakról ír, amelyek megelevenednek, önálló életre kelnek. Ezt miért tartja fontosnak?

266

100 év innováció

Andrus Kivirähk: Egyszerűen csak azért, mert így a történetek izgalmasabbak, és a szereplők kicsit bolondosak és viccesek.

A Sári, Samu és a titkok című könyvének a hátteréről tudna mesélni? Honnan jött az ötlet, hogy megírja ezt a könyvet?

Andrus Kivirähk: Nem igazán emlékszem, hogy honnan is jött ez az ötlet. A könyv írása közben folyamatosan magam előtt láttam a gyermekkori otthonomat Tallinnban, Mustamäe-ben. Én is egy kilencemeletes házban laktam, ahol volt lift, kint homokozó, volt egy olyan ösvény, amelyen a boltba lehetett menni. (A könyvben ehhez hasonló ösvényen az anya megy, aki ezen keresztül jut át az álmába.)

Mit gondol, mi teszi a könyvet jó könyvvé?

Andrus Kivirähk: Egy könyvnek érdekesnek kell lennie, hogy amikor elkezdik olvasni, onnantól többet le ne tegyék. De hogy hogyan is kell egy ilyen könyvet megírni, azt minden írónak magának kell kitalálnia. Egy tanács ezzel kapcsolatban: történjen valami vicces a könyvben.

Ilmar Tomusk: Véleményem szerint jó érzéssel kell eltöltenie a gyermeket a könyv olvasása. Nem szabad, hogy

267

100 év innováció

feszültséget vagy negatív gondolatokat okozzon, inkább meg kellene szabadulnia ezektől.

A jó gyermekkönyv olyan, amit a felnőttek is olvashatnak. A Volli sorozatomról azt mondják (4 van összesen), hogy kifejezetten népszerűek a gyerekek és az idősek otthonában egyaránt. Ez örömmel tölt el.

Mit gondol a gyermekirodalomnak mekkora a presztízse Észtországban?

Andrus Kivirähk: A gyermekirodalomnak sajnos némileg bizony kisebb a presztízse, mint a felnőttirodalomnak. Például amikor a kritikusok a munkásságomról írnak, igen gyakran csak a regényeimről beszélnek és egy kicsit a színdarabjaimról is, viszont a gyermekkönyveimet épphogy csak megemlítik. A gyermekirodalmat másodlagosnak tekintik.

Ilmar Tomusk: Sajnos a gyermekirodalmat nem tartják egyenértékűnek a felnőttirodalommal. Már a kifejezés, hogy gyermekírók azt mutatja, hogy az író, aki gyermekeknek ír, az nem igazi író. A gyermekirodalmi művekről kevesebb kritika jelenik meg, mint a felnőtteknek szóló könyvekről.

Máskülönben meg boldogok vagyunk, mert van nekünk egy Gyermekirodalmi Központunk, amely nagyszerű munkát végez a gyermekirodalom népszerűsítésében és elismerésében.

268

100 év innováció

Milyen

változásokat

hozhatnak

az

új

generáció

megváltozott körülményei, szokásai és értékrendje a gyerekirodalomban?

Andrus Kivirähk: Mivel az okostelefonok, az internet és a különböző TV sorozatok formájában kifejezetten sok vetélytársa van a könyveknek, ezért még fontosabb, hogy a könyv az első oldaltól kezdve felkeltse a gyermek érdeklődését. A mai gyerekek sokkal kevesebbet olvasnak, mint az idősebbek és az ő figyelmüket elnyerni sokkal nehezebb. De ugyanakkor, jól és izgalmasan megírt könyveket még mindig lehet találni.

Ilmar Tomusk: Szerintem a gyermekirodalomnak a saját alapértékeinél kell megmaradnia. Mark Twain, Astrid Lindgren, Tove Jansson és sok más régi író népszerűsége mutatja, hogy az olyan könyvek kiállják az idő próbáját, amelyek mélyebb mondandóval rendelkeznek. Az irodalom az alapértékek tekintetében lehet konzervatívabb, mint a társadalom egésze. Az alapértékek mentén mozgó irodalom is lehet izgalmas és innovatív.

Természetesen a technológia változása megváltoztatja azt, hogyan is olvasnak a gyerekek, és bár Gutenberg óta folyamatos a technológiai fejlődés, ettől függetlenül az irodalom tartalma és értékei megmaradtak ugyanolyannak.

269

100 év innováció

A HÉTKÖZNAPISÁG MEGJELENÉSE, MEGJELENÍTÉSE A

hétköznapiság

megjelenését,

megjelenítését

a

gyermekirodalomban egy nagyon érdekes területnek tartom.

Az óvodáskor a meseolvasás, mesehallgatás ideje. Ekkor kezdenek a gyerekek még inkább érdeklődni a körülöttük levő világ iránt. A csodálatos népmeséken, és a varázslatos tündérmeséken kívül olyan témákról is szívesen hallanak, amikhez ők is jobban tudnak kapcsolódni, ami akár velük is megtörténhet a mindennapok folyamán. Ezért akár egy egyszerű, hétköznapi történet magával tudja a gyermekeket ragadni. Ilyen mesék pedig a kortárs gyermekirodalomban fedezhetőek fel leginkább, mert az a mai gyermekeknek íródott.

Andrus Kivirähk és Ilmar Tomusk életrajzának ismertetése által, és a velük készített interjúk során próbáltam meg közelebb kerülni ahhoz, hogy megértsem, hogyan jelenik meg műveikben a hétköznapiság.

Mind a kettőjükről elmondható – a szó legjobb értelmében -, hogy teljesen hétköznapi emberek, akik számára a mai gyermekek a legfontosabbak. Őket próbálják megszólítani a műveik által. A két szerző egyetért abban, hogy a jó gyerekkönyvnek érdekesnek, izgalmasnak kell lennie.

270

100 év innováció

Ötleteiket a történetekhez a saját életükből szokták meríteni.

Mindkettejük szerint Észtországban a gyermekirodalom nagyon jó időszakát éli, hiszen rengeteg jó író van, és újabbnál újabb fiatal szerzők jelennek meg. A gyermekeknek szóló irodalom presztízsét kicsinek tartják a felnőtt irodalomhoz képest, de ez valamilyen szinten természetes is, hiszen a kisebbek irodalma egy bizonyos korosztályt céloz meg. Kivirähk-nek és Tomusknak is fontos a humor megjelenítése a műveikben. Ezt mind a ketten kiemelték a velük készített interjúk során. A vicces helyzeteken, történeteken keresztül könnyebben jut el a gyerekekhez a mesék valódi jelentése. Számukra nagyon fontos, hogy a gyerekek nevessenek, és élvezzék a történeteket. Összefoglalva

elmondható,

hogy

Andrus

Kivirähk

hétköznapisága abban figyelhető meg, hogy az ő műveiben mindennapi tárgyakat ruház fel emberi jellemzőkkel, míg Ilmar Tomusk hétköznapisága abban rejlik, hogy ő az életből meríti a meséit, és hétköznapi történeteket jelenít meg a könyveiben.

271

100 év innováció

ÖSSZEGZÉS Tanulmányomban a két általam választott író rövid életrajzát adtam közre, amit a velük készített interjúk követtek. Célom a szóbeli kikérdezéssel az volt, hogy általuk nagyobb rálátást kapjunk az írók életpályájára és munkásságára, és hogy közelebb kerüljünk a fő témához, a hétköznapisághoz. Andrus Kivirähk műveiben általában mindennapos tárgyak keltek életre, míg Ilmar Tomusk inkább hétköznapi történeteivel lopta be magát a gyerekek szívébe. A velük készített interjúk során figyeltem fel arra, hogy mennyire fontosnak tartják a gyerekek megfelelő érzelmi, értelmi nevelését. Ez adta az alapot ahhoz, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem Óvodapedagógia szakán megírjam a szakdolgozatomat ebben a témában, kiegészítve a gyermekirodalmi alapfogalmak és az észt gyermekirodalom

történeti

bemutatásával,

illetve

gyermekirodalom hatását az óvodáskorú gyermekekre.

272

a

100 év innováció

IRODALOM Andrus Kivirähk breviárium (2011). Szerkesztette: Lőrincz Gergely, Segesdi Móni. Észt Intézet – Pluralica, Budapest Andrus Kivirähk breviárium. http://www.esztorszag.hu/cikk/andrus-kivirahk-breviarium (letöltés: 2018.04.08.)

Andrus Kivirähk - Észt Gyermekirodalmi Központ honlapja. http://www.elk.ee/?profile=andrus-kivirahk-2 (letöltés: 2018.04.09.)

A magyarországi Észt Intézet története. http://www.esztorszag.hu/cikk/a-magyarorszagi-eszt-intezettortenete (letöltés: 2018 03.28.) Észt Gyermekirodalmi Központ honlapja. http://www.elk.ee/?page_id=4097 (letöltés: 2018.04.23.)

European Literary Characters: Lotte. http://www.literarycharacters.eu/EE-lotte (letöltés: 2018.04.23.)

Ilmar Tomusk wikipédia oldala. https://et.wikipedia.org/wiki/Ilmar_Tomusk (letöltés: 2018.04.09.)

Ilmar Tomusk - Észt Gyermekirodalmi Központ honlapja. http://www.elk.ee/?profile=ilmar-tomusk-2 (letöltés: 2018.04.09.)

Ilmar Tomusk (2012): „Laps on tähtis ja talle tuleb seda öelda”. http://opleht.ee/2012/12/ilmar-tomusk-laps-on-tahtis-jatalle-tuleb-seda-oelda/ (letöltés: 2018.04.09.)

273

100 év innováció

KULTer.hu Hír (2017): 170 ingyen mese a kétéves BOOKR Kids-től. http://kulter.hu/2017/04/170-ingyen-mese-a-ketevesbookr-kids-tol (letöltés: 2018.04.23.)

Kõiv, Sigrid (2016): Ilmar Tomusk – inimene, kes meeldib lastele [online]. 2018.04.09. https://kultuur.postimees.ee/3657751/ilmar-tomusk-inimenekes-meeldib-lastele Dominik (2016): Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét. http://sfmag.hu/2016/03/15/andrus-kivirahk-azember-aki-beszelte-a-kigyok-nyelvet/ (letöltés: 2018 03.28.)

Estonian Literature Centre. http://www.estlit.ee/elis/?cmd=writer&id=09854 (letöltés: 2018 03.28.)

Roos, Kristjan (2016): Kuidas panna lapsed maailma avastama ja päästa nad digipöörasusest. https://www.linnaleht.ee/726555/kuidas-panna-lapsedmaailma-avastama-ja-paasta-nad-digipoorasusest (letöltés: 2018.04.09.)

The London Book Fair (2017): 5 minutes with Andrus Kivirähk. http://hub.londonbookfair.co.uk/5-minutes-withandrus-kivirahk/ (letöltés: 2018 03.28.)

274

100 év innováció

Szabó Zsolt A parlament és a jogalkotás Észtországban

ABSZTRAKT Százéves fennállása alatt Észtország a többi közép-keleteurópai országhoz hasonló utat jár be: függetlenség az I. világháború után, szovjet függés a II. világháború után, és demokratikus

kibontakozás

az

1990-es

évek

óta.

A

hasonlóságok ellenére Észtország sok egyedi és újító megoldást alkalmazott az államszervezet és jogalkotás terén is, a skandináv és a kontintentális hagyományból egyaránt merítve. Az alábbiakban az észt jogalkotás kérdéseit járja körbe a szerző kitérve

az

alkotmányra,

a

törvényhozás

szerepére

az

államszervezetben, valamint a jogalkotási eljárásra. Látni fogjuk, hogy Észtország a hagyományos modellek mellett számos egyedi megoldást alkalmaz az államéletben is, ilyen például az elektronikus megoldások alkalmazása a parlamenti választásoktól a jogszabályok közzétételéig.

275

100 ĂŠv innovĂĄciĂł

ABSTRACT Estonia, during its 100 years of independence walked on a way similar to other countires of the post-socialist region: sovereignty after WWI, dependence and soviet regime after WWII, democratic development after 1990. During the 100 years, four constitutions followed one another, interrupted by Soviet dictatorship. The current constitution follows the European trends, being based on separation of powers and rule of law, however, there also differences and Estonian characteristic features in state building and constitution.

Estonia, like Hungary chose the German model of state structure:

strong

parliament,

stable

government,

weak

(representative) president. In contrast to Hungary, the Germanlike separate constitutional court model was not implemented, instead, the Supreme Court and the Legal Chancellor has duties to protect the constitution and fundamental rights. The parliament of Estonia (Riigikogu) is a unicameral legislature, which is often ruled by coalition agreements, due to the proportional electoral system. For a short while, the parliament has two chambers. Like in Hungary, since the change of the socialist regime, governments could fill their full period.

276

100 év innováció

BEVEZETÉS Százéves fennállása alatt Észtország a többi közép-keleteurópai országhoz hasonló utat járt be: függetlenség az I. világháború után, szovjet függés a II. világháború után, és demokratikus

kibontakozás

az

1990-es

évek

óta.

A

hasonlóságok ellenére Észtország sok egyedi és újító megoldást alkalmazott az államszervezet és jogalkotás terén is, a skandináv és a kontinentális hagyományból egyaránt merítve. Az alábbiakban az észt jogalkotás kérdéseit járjuk körbe, kitérve az alkotmányra, a törvényhozás szerepére az államszervezetben, valamint a jogalkotási eljárásra. Látni fogjuk, hogy Észtország a hagyományos modellek mellett számos egyedi megoldást alkalmaz az államéletben is, ilyen például az elektronikus megoldások alkalmazása a parlamenti választásoktól a jogszabályok közzétételéig.

AZ ÉSZT ALKOTMÁNY ÉS PARLAMENT FEJLŐDÉSE A parlament funkcióját gyakorló szerv a függetlenség 1918as kivívása előtt is létezett: a 62 tagú ideiglenes parlament, az Ajutine Maanõukogu vagy nem hivatalosan Maapäev, soraiban a balti németek és észtországi svédek egy-egy képviselőjével 1917-ben ült össze, és a bolsevik hatalomátvétel, valamint a 277

100 év innováció

német megszállás időszakát is túlélve, részben illegalitásban, két évig állt fenn. Az észtek 1919-ben 120 tagú alkotmányozó gyűlést (Asutav Kogu) választottak, amely egy évvel később elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, és az új állam első alkotmányát. Ez alapján került sor az első parlamenti választásra, 1920-ban.

Az első alkotmány a három évre választott, 100 tagú parlamentet

(Riigikogu)

helyezte

a

hatalmi

rendszer

középpontjába: a törvényhozás bármikor elmozdíthatta az államfő és kormányfő funkcióit egyesítő elnököt, a Riigivanemet posztjáról. Ez folyamatos instabilitást eredményezett: 14 év alatt 18 kormány váltotta egymást, 10 kormányfővel, akik közül többen több kormányt is vezettek. A második, 1934-es alkotmány a parlament rovására erősítette a végrehajtó hatalmat.

A kormány már törvényerejű rendeleteket is kiadhatott, és létrejött az önálló miniszterelnöki pozíció.

1938-ban újabb alkotmány fogadtak el, amely formálisan valamelyest visszatért a parlamentarizmushoz: kétkamarás törvényhozást vezetett be, amely a 80 tagú képviselőházból (Riigivolikogu) és a 40 tagú, részben a községek által választott, részben

kinevezetett

tagokból

álló

nemzeti

tanácsból

(Riiginõukogu) állt. A hatalom túlsúlya azonban még mindig az 278

100 év innováció

elnök kezében volt, akit a korábbiaktól eltérően már nem közvetlenül, hanem a községek képviselőivel kiegészített parlament által választottak meg. Mivel az 1940-es és az azt követő 1977-es szovjet alkotmányokat nem az 1938-as alaptörvény előírása szerint, népszavazással fogadták el, ezeket nem tekintik legitimnek, így formálisan az 1938-as alaptörvény volt hatályban 1992-ig. Az 1992-ben elfogadott, jelenleg is hatályos, negyedik észt alaptörvényt 182 eddig négy alkalommal módosították (referendum tartásával), a legfontosabb ezek közül a 2003-as, EU-csatlakozás miatti módosítás volt.

A PARLAMENT A HATALMI ÁGAK RENDSZERÉBEN Az észt alkotmány német típusú parlamentarizmust hozott létre: köztársasági államforma, erős parlament mellett stabil kormánnyal, és gyenge, ceremoniális, parlament által választott államfővel. Az arányos választási rendszer miatt Észtországban gyakoriak a koalíciós kormányok, de eddig mindegyik törvényhozás kitöltötte mandátumidejét. A német modelltől azonban eltérést jelent az önálló alkotmánybíróság hiánya.

182

Eesti Vabariigi põhiseadus, Vastu võetud 28.06.1992, Riigi Teataja 1992,

26, 349

279

100 év innováció

Az öt évre, legfeljebb két egymást követő ciklusra választható köztársasági elnök (Vabariigi President) pusztán reprezentatív szerepét jelzi, hogy jogállását az alkotmány csak a parlament után tárgyalja. Az államfő gyenge pozíciójának jele, hogy csak egyszer küldheti vissza az elfogadott törvényt a parlamentnek, ám annak újbóli, változatlan elfogadása esetén alá kell írnia, valamint csak akkor fordulhat az alkotmánybírósághoz előzetes normakontroll érdekében, ha már élt a politikai vétójogával, ám a parlament változatlan formában fogadta el a törvényt. 183 Súlya rendkívüli helyzetekben nő meg, mivel – a költségvetés és a minősített

többséget

igénylő

törvények

kivételével

–

törvényerejű rendeletet (seaduse jõuga seadlus) adhat ki, ha a parlament külső okból nem képes összeülni. 184 A kormány (Vabariigi Valitsus) a kancellár-elv alapján működik, a miniszterelnök (Peaminister) a miniszterek (jelenleg 14) fölött áll, és meghatározza a kormány politikáját. A kormány székhelye a tallinni Stenbock-ház.

Az alkotmány a közvetlen demokrácia számos eszközét ismeri.

Az

alkotmánymódosítás

183

nem

történhet

a

nép

Észt Köztársaság alkotmánya 107. cikk (2) bekezdés. Forrás: https://www.riigiteataja.ee/en/eli/530102013003/consolide .

184 Észt Köztársaság alkotmánya 78.cikk (7) bekezdés, 109-110 cikk.

280

100 év innováció

jóváhagyása nélkül, valamint a térségben egyedülálló módon, a parlament egy speciális eljárás keretében voltaképpen felteheti a bizalmi kérdést a népnek azáltal, hogy többségi döntéssel egy törvényjavaslatról olyan referendumot ír ki, amelyen az indítvány elutasításának az az eredménye, hogy az államfőnek fel kell oszlatnia a parlamentet új választások kiírásával. 185 A gyakorlatban azonban erre még sohasem került sor, a kevés ilyen indítvány egyike sem nyerte el a parlamenti többség támogatását.186 Ugyanakkor a költségvetés, pénzügyi törvények és nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tárgyában nem lehet népszavazást tartani.

A négy évre választott parlament (Riigikogu) egykamarás, 101

képviselőből

áll.

A

választási

rendszer

arányos,

mandátumhoz három módon lehet jutni: személyes, 12 választókerületben

kiosztandó

területi

és

országos

kompenzációs mandátum által, a parlamentbe kerülés alsó küszöbe 5%. Az aktív választójog alsó korhatára 18 év, a passzívé 21. A választópolgárok 14-féle módon adhatják le 185

Észt Köztársaság alkotmánya 105. cikk Liivik, Ero: Legitimacy through Direct Democracy in the EU Member State: Direct Democratic Initiatives in the Estonian Parliament, Proceedings of the Institute for European Studies 2010 Nr. 8, Tallinn 2010, S. 82-99; Somer, Evren: Direct Democracy in the Baltic States. Studien des Instituts für Ostrecht München Bd. 76, Frankfurt/M. 2015, S. 37-57.

186

281

100 év innováció

szavazataikat, köztük 2005 óta elektronikus úton is (az interneten, elektronikus aláírás vagy személyi igazolvány segítségével). A parlamenti választást hagyományosan március első vasárnapján tartják.

A parlamenti munkarend alapja a 2003-ban elfogadott, a Riigikogu eljárási szabályzatáról és belső szabályairól szóló törvény,187 azaz a házszabály, amely meghatározza a parlamenti eljárásrendet az alakuló üléstől kezdve, meghatározza a parlament szervezetét, a képviselőcsoportok és bizottságok működését, a tárgyalás szabályait, a törvényalkotási eljárást, és a kormánynak benyújtott kérdések, interpellációk tárgyalásának rendjét. A Riikogu maga választja meg elnökét (Riigikogu esimees) és két alelnökét, akik együtt alkotják a parlament főbizottságát (Riigikogu juhatus), amely a parlamenti munka fő előkészítő szerve: többek között napirendi javaslatot dolgoz ki, kijelöli a törvényjavaslatokat tárgyaló bizottságokat, kialakítja a bizottsági

rendszert.

jogszabályszerkesztésre

A

főbizottság

vonatkozó

187

fogadja

tartalmi

és

el

a

formai

Riigikogu kodu- ja töökorra seadus, Vastu võetud 11.02.2003, Riigi Teataja I 2003, 24, 148

282

100 év innováció

szabályokat (hivatkozások, felhatalmazás, jogszabály tagolása stb.) és irányelveket188 is.

A parlamenti ülések helyszíne a házszabály szerint a tallinni Toompea erődben lévő épület, amely 1922-re készült el, a világ egyetlen expresszionista parlamenti épületeként. Az ülések nyilvánosak, zárt ülést kétharmados szavazattöbbséggel lehet elrendelni. Erre mindeddig csupán egyetlen alkalommal került sor, egy fegyvervásárlásokról szóló döntés tárgyalása során. A Riigikogu évente két ülésszakot tart, egyet januártól júniusig, egyet pedig szeptembertől decemberig. Rendkívüli ülést a képviselők egyötödének, vagy a kormány kezdeményezésére kell tartani.

Plenáris ülésekre három egymást követő héten kerül sor, a negyedik

héten

a

képviselők

a

választóköretükben

tevékenykednek. A napi munkarendet a házszabály részletesen meghatározza,189 pontos és kiszámítható ütemezést lehetővé téve. A plenáris munka hétfőn 15:00-kor indul interpellációk és képviselői felszólalások tárgyalásával. Ezt követően kedden délelőtt, szerdán (a 13:00-14:00 közötti kérdések óráját

188

Õigustloovate aktide eelnõude normitehnika eeskiri, Riigi Teataja 1999.73.695 189 Riigikogu kodu - ja töökorra seadus 47.§

283

100 év innováció

követően) délután, csütörtökön délelőtt kerül sor plenáris ülésre.

A bizottságok és képviselőcsoportok a fennmaradó időszakban üléseznek. Képviselőcsoportot (Fraktsiooni) legalább öt, azonos párthoz tartozó képviselő alapíthat.

A képviselők közül mindenki tagja valamelyik állandó bizottságnak a 11 közül.190 A bizottságok maguk választják meg elnöküket, és zárt ajtók mögött tanácskoznak, hacsak nem döntenek nyilvános ülés tartásáról. Az állandó bizottságok mellett speciális bizottságok (Erikomisjon) is működnek, amelyek törvényben meghatározott, leginkább ellenőrzési feladatokat

látnak el,

(Probleemkomisjon)

is

valamint

tanulmányi

létrehozhatók,

bizottságok

amelyek

egy

maghatározott kérdés feltárását célozzák. Emellett a Riigikogu ciklusonként 2-5 vizsgálóbizottságot (Uurimiskomisjon) is létrehoz, amelyek közérdekű ügyeket vizsgálnak, általában ellenzéki

kezdeményezésre,

a

kormány

felelősségével

kapcsolatban. A vizsgálatok során bárki adatszolgáltatásra kötelezhető, pénzbüntetés terhe mellett. Ezek leggyakoribb

190

A Riigikogu állandó bizottságai: Európai Uniós bizottság, Környezetvédelmi Bizottság, Kulturális Bizottság, Vidékfejlesztési Bizottság, Gazdasági Bizottság, Alkotmányügyi Bizottság, Pénzügyi bizottság, Védelmi Bizottság, Szociális Bizottság, Külügyi bizottság, Jogi Bizottság.

284

100 év innováció

témája a privatizáció, az állami vállalatok és a titkosszolgálatok működése. Az egyik legnagyobb figyelmet kiváltott parlamenti vizsgálat az 1994-ben 800 halálos áldozatot követelő tragédiára, a

hadászati

felszereléseket

is

szállító

Estonia

komp

elsüllyedésére irányult, amely kapcsán 2005-ben, majd a 2007ben induló ciklusban két alkalommal is vizsgálóbizottságok állítottak fel. 191 A parlament feladata nem csak törvényeket alkotni, hanem azok kormány általi végrehajtását ellenőrizni. Ez történhet interpellációk, szóbeli és írásbeli kérdések útján. A parlament emellett fontos személyi döntéseket is hoz: az elnök és a miniszterelnök mellett megválasztja a jogi kancellárt, a legfelsőbb bíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, és a nemzeti bank igazgatóságának elnökét.

A törvényalkotás szempontjából említést érdemel még szintén egyedi, észt megoldásként - a parlament által hét évre választott jogi kancellár (Õiguskantsler) pozíciója. A tisztséget skandináv mintára hozták létre, bár a Svédországban és Finnországban ez a tisztség a kormány alá tartozik. Egyszerre jogvédelmet és normakontrollt is gyakorol: a klasszikus 191

Szabó, Zsolt: Parlamenti vizsgálóbizottságok, Patrocinium, Budapest, 2011, 123. o.

285

100 év innováció

ombudsmani

jogvédő

hatáskör

mellett

a

jogszabályok

alkotmányossági ellenérzését végzi, és véleményezi a hozzá benyújtott törvényjavaslatokat. Az államfő mellett kizárólag ő jogosult alkotmányossági kifogást egy jogalkotó szervnek benyújtani, amelynek ezt követően 20 nap áll rendelkezésére az alkotmányellenes állapot megszűntetésére. Amennyiben ez eredménytelenül telik el, a jogi kancellár a legfelsőbb bíróság elé

viszi

az

ügyet.

alkotmányellenes legfelsőbb

alkotmánybíráskodás,

jogszabály

bírói

felülvizsgálati

Az

fórum

tanácsának

érvénytelenítése (Riigikohus)

és

ugyanis

az a

alkotmányossági

(Põhiseaduslikkuse

järelevalve

kolleegium) feladata.

AZ ÉSZT JOGALKOTÁS A törvényalkotási eljárás nem a parlamentben indul: oda már kidolgozott

törvényjavaslatot

kell

benyújtani,

amelynek

előkészítése többnyire társadalmi és közigazgatási egyeztetést 192 igényel. A kormányon belül az igazságügyminiszer felelős a jogszabályok minőségi előkészítéséért, ő terjeszti a kormány elé

Az egyeztetés eelnoud.valitsus.ee 192

fóruma

a

kormány által működtetett honlap:

286

100 év innováció

a kormány éves jogalkotási tervét. 193 A parlamenti, igen alapos tárgyalást jelentő, részletes szakaszról a házszabály 90-118.§-i rendelkeznek. Törvényjavaslatot a

házelnöknek bármely

képviselő, frakció, parlamenti bizottság, és a kormány nyújthat be, a gyakorlatban a kormány a legaktívabb.

Az indítványt először a kijelölt bizottság tárgyalja meg, majd javaslatára sor kerül a plenáris ülésen az első olvasatra, amelynek keretében a törvényjavaslat általános elveiről tartanak vitát. Az előterjesztő és a frakciók álláspontjának ismertetését követően minden képviselő legfeljebb két kérdést tehet fel.

Szavazásra a vitát követően csak akkor kerül sor, ha a kijelölt bizottság, vagy valamelyik frakció az indítvány elvetését javasolja. Az első olvasatot követő tíz napon belül lehet módosító indítványokat benyújtani, ezeket a kijelölt bizottság tárgyalja meg, és dönt arról, hogy beépíti-e ezeket a törvényjavaslatba, emellett maga is módosításokat eszközölhet.

Az így módosított törvényjavaslatot a plénum második olvasatban vitatja meg, amelyet a bizottság előadója nyit meg, és a képviselőknek szintén legfeljebb két kérdésük lehet. A

193

Narits, Raul: Good law making practice and legislative drafting conforming to it in the Republic of Estonia In: Juridica International, 2004/9, 4-13.

287

100 év innováció

második olvasat után következik a módosító javaslatokról történő határozathozatal. Az utolsó, harmadik olvasatra a kijelölt bizottság által végzett nyelvi és jogtechnikai ellenőrzést követően kerül sor. A harmadik olvasatot a zárószavazás követi (gombnyomásos szavazás formájában), majd az új törvényt házelnök öt napon belül aláírja, és felterjeszti a köztársasági elnöknek.

A Riigikogu tagjainak fele jelenlétében határozatképes, és döntéseit általában jelen lévő tagjainak többségi szavazatával hozza. Bizonyos törvények elfogadásához azonban abszolút többségre (nem csupán a jelen lévő, hanem az összes képviselő többségére) van szükség, ide tartozik többek között az állampolgárság, a választójog, az önkormányzati, a népszavazás, a házszabály, a kormány, a nemzeti és etnikai kisebbségek és a bíróságok tárgyköre. 194 A köztársasági elnök feladata gondoskodni a törvények hivatalos lapban (Riigi Teataja) történő kihirdetésről. A törvények a kihirdetést követő tizedik napon lépnek hatályba, feltéve, ha nincs más hatálybalépési időpont meghatározva. A közlöny honlapján195 a törvények konszolidált változata is 194 195

Észt Köztársaság alkotmánya 104. cikk Riigi Teataja honlapja: www.riigiteataja.ee.

288

100 év innováció

elérhető, az tehát a hatályos jog megismerésének forrásként is működik.

Az észt alkotmány módosítása a törvények elfogadásától eltérő, speciális eljárás szerint történhet. Erre irányuló kezdeményezést a parlamenti képviselők legalább egyötöde, vagy a köztársasági elnök tehet. Erről az indítványról a Riigikogu három olvasatban tárgyal, az első kettő között legalább három hónapnak, a második és a harmadik között legalább egy hónapnak kell eltelnie. Az alkotmánymódosítás háromféleképpen történhet, ezek közül a harmadik olvasatban választanak. Az első lehetőség a referendum, melynek elrendeléséhez háromötödös többség kell, és a referendumot legkorábban az erről szóló döntést követő három hónap múlva lehet megtartani. A második lehetőség a két egymást követő parlament általi elfogadás (az elsőnél egyszerű, a másodiknál háromötödös többséggel), amelynek előnye, hogy a nép mind az előterjesztésről, mind a képviselőkről véleményt formálhat. Az „első” parlamentben elegendő az

abszolút többség, a

„másodikban” már háromötödös többség szükséges. A harmadik lehetőséghez széles konszenzus szükséges: a képviselők négyötöde sürgős eljárást kezdeményezhet, amelyben egy

289

100 év innováció

abszolút kétharmados többség elegendő, és nincs szükség a következő parlament egyetértésére. 196 Az

alkotmányban

módosíthatatlan

rendelkezések

(„örökkévalósági klauzula”) nincsenek, de az általános rendelkezéseket és az alkotmány módosítására irányuló rendelkezéseket csak referendum úján lehet módosítani.

Az egyes parlamenti ciklusok jogalkotásának mennyiségi adatait szemlélteti az 1. táblázat.

1. táblázat Elfogadott törvények száma

19921995 19951999 19992003 20032007 20072011 20112015

196

egységes szerkezetben elfogadott törvény

módosító törvény

nemzetközi szerződés ratifikációja

parlamenti határozat

elfogadott jogalkotási aktusok összesen

169

139

79

24

522

155

345

119

110

746

150

490

118

110

880

640

129

772

554

99

657

477

143

623

Észt Köztársaság alkotmánya 163-166 cikk.

290

100 év innováció

Látható, hogy a függetlenné válástól az EU-csatlakozásig fokozatosan nőtt a jogalkotás mennyisége, azóta azonban csökkenő tendencia mutatkozik. Szintén szembeötlő tendencia a módosító jellegű törvények folyamatosan magas aránya. A viszonylag alacsony számú jogszabályt nagyon gyakran módosítják, ami a jogrendszer stabilitását erodálja. Mindezt valamelyest ellensúlyozza a jogszabályok egyszerű, naprakész elektronikus elérése.

IRODALOM Eesti Vabariigi põhiseadus. (Észt Köztársaság alkotmánya) Vastu võetud 28.06.1992 RT 1992, 26, 349. https://www.riigiteataja.ee/en/eli/530102013003/consolide Liivik, Ero: Legitimacy through Direct Democracy in the EU Member State: Direct Democratic Initiatives in the Estonian Parliament. Proceedings of the Institute for European Studies 2010 Nr. 8, Tallinn 2010, S. 82-99 Somer, Evren: Direct Democracy in the Baltic States. Studien des Instituts für Ostrecht München Bd. 76, Frankfurt/M. 2015, S. 37-57. Õigustloovate aktide eelnõude normitehnika eeskiri, Riigi Teataja 1999.73.695 Szabó, Zsolt: Parlamenti vizsgálóbizottságok, Patrocinium, Budapest, 2011, 123. o.

291

100 év innováció

Eelnõude infosüsteem (EIS). http://eelnoud.valitsus.ee/main#BG7mrZv3 Narits, Raul: Good law making practice and legislative drafting conforming to it in the Republic of Estonia. Juridica International, 2004/9, 4-13.

Riigi Teataja honlapja: www.riigiteataja.ee Eesti Vabariigi põhiseadus, Vastu võetud 28.06.1992, Riigi Teataja 1992, 26, 349 Riigikogu kodu - ja töökorra seadus, Vastu võetud 11.02.2003, Riigi Teataja I 2003, 24, 148

292

100 év innováció

Takács Tímea Irodalmi modernség és nemzedékei az észt és magyar irodalomban a 20. század első felében

ABSZTRAKT A tanulmány a modern észt irodalomtörténet kérdéseit járja körbe. Az egyes irodalmi körök (Noor Eesti, Siuru és Arbujad) és tevékenységük meghatározta a későbbi észt irodalmat. Az észt és a magyar példa alapján láthatjuk, hogy az európai modernitás hasonló kérdéseket vetett fel a kisebb országokban a nemzeti, az európai és a világirodalom vonatkozásában.

Vizsgálva az azonos időszakbeli észt és magyar irodalmat, párhuzamos jelenségek vehetők észre.

ABSTRACT The article mainly focuses on the literary history of the Estonian modernity of literature. Its aim is to give a short overview of the different literary circles (Noor Eesti, Siuru and Arbujad) and their activities that determined the later direction and development of the Estonian literature. Although, more than 293

100 év innováció

one story may exist beside each other in literary history, for this examination, the one based on the tradition and the canon was in the centre of my interest.

As the Estonian and Hungarian example show, the European current of modernity raised similar questions in smaller countries regarding national, European, and world literature; the tradition and the original. By referring to some parallel phenomena between the Estonian and Hungarian literary history in the given period, and shortly presenting the Hungarian literary groups connected to one of the most determining periodical, Nyugat, the text tries to bring the different cultural issues and personalities closer to the reader.

A nemzedékek egymásutániságának kulturális tartalommal való ellátásával kapott történeti sor vagy narratív séma „az időben széthulló eseményekről, tettekből való történetformálás egyik legfontosabb eszköze”. 197 A modernség, modernizmus fogalmainak egyre gyakoribb többes számú alakban való szerepeltetése is megkérdőjelezi azonban, hogy egyetlen

197

Garami András, Mekis D. János, Németh Ákos (szerk.): Nemzedéki narratívák a kultúratudományokban, Pécs, 2012, 9.

294

100 év innováció

konstruálható narratívaként tekintsük ezen történeteket. 198 A több perspektíva lehetőségét azért tartom fontosnak kiemelni, mert

a

jelen

írásban

röviden

bemutatásra

kerülő,

a

hagyományban erősen gyökerező és a kánon alakulásával szorosan összefonódó történet nem feltétlenül az egyetlen. Jól mutatja ezt például a kánonteremtő magyar Nyugat című folyóiratról sokáig alkotott kép változása többek között annak előzménynélküliségéről az irodalmi hagyományban. 199 Még tovább nehezíti a feladatot, ha egy másik ország irodalmi modernségének egy korszakát szeretnénk felvázolni. Ants Oras (1900-1982), észt kritikus és az angol nyelv professzora szerint a megértés leginkább összehasonlításon, a tapasztalatok megosztásán

alapul, 200

eszerint

pedig

az

új

jelenség

megismerését segíti annak összevetése az általunk ismerttel, még ha a háttér és a fogalmak nem is mindig teljesen ekvivalensek. Fehérvári Győző A modern észt irodalom kialakulása című hiánypótló tanulmányában például többször is Dobó Gábor: A Dokumentum című lap és a húszas évek európai avantgárd folyóiratai: önéletírás, kontextusok, modellek c. doktori disszertációja, Budapest, ELTE BTK, 2018, 5, 11.

199 A 20. század első felének magyar irodalma, in.: Magyar irodalom, Gintli Tibor (szerk.): Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010, 641-643.

200 Sirje Olesk: Ants Oras and August Annist: The Mission and Fate of a Generation, in.: Widening Circles. The Critical Heritage of Ants Oras, Tallinn, TLÜ Kirjastus, 2008, 61.

198

295

100 év innováció

utal a Nyugat (1908-1941) és a Noor-Eesti (Ifjú Észtország folyóirat 1910-11) között fellelhető hasonlóságokra. 201 Az észt irodalmi modernség történetét három nagyobb irodalmi mozgalom a Noor-Eesti (Ifjú Észtország, 1905-1917), a Siuru (Tűzmadár, 1917-1919), valamint az Arbujad (Jövendőmondók, 1938-) kölcsönhatásában szokás elbeszélni, melyek kétségkívül nagyban hozzájárultak az észt nyelv gazdagodásához és megerősödéséhez.202 „TÖBB

EURÓPAI KULTÚRÁT !

LEGYÜNK

ÉSZTEK, DE VÁLJUNK

EURÓPAIVÁ IS !”

„a gondolat, mely benned támadt régen, / néped melléből, ím, elődobog - / s alkot és buzdít, terjed tovább, / ösvényt vág s mindenen átragyog itt: /

Fehérvári Győző: A modern észt irodalom kialakulása, Filológiai Közlöny, XVIII. évf., 1972/3-4, 407-421.

202 Ivar Ivask: The Main Tradition of Estonian Poetry, in Viktor Koressar and Aleksis Rannit (ed.): Estonian Poetry and Language. Studies in Honor of Ants Oras. Stockholm, Kirjastus Vaba Eesti, Estonian Learned Society in America, 1965, 263-264.

201

296

100 év innováció

építi néped lelkét s otthonát / s fénylik a messze századokig!”203 Az előbbi, a fejezet címévé választott, szállóigévé váló mondat Gustav Suitstól (1883-1956) való, kinek észt irodalombeli szerepe Babits Mihály alakját is felidézheti számunkra. Szintén az egyik legnagyobb költőként tartják őt számon és egyetemen végzett munkája is jelentős. Nagyon fiatalon vált a Noor-Eesti (Ifjú Észtország) egyik alapítótagjává, később megkerülhetetlen szaktekintély lett.

A századforduló erőszakos oroszosítási törekvései számos észt titkos társaság megalakulását mozdította elő fiatalok, gyakran gimnáziumi tanulók köréből az ellenállás egyik formájaként. Összejöveteleiken politikai, szociális, kulturális kérdéseket vitattak meg, valamint olyan kisebb tetteket is végrehajtottak, mint például adományok gyűjtése a betegeskedő Juhan Liiv (1864-1913) számára,204 akinek az irodalmi hagyomány megteremtésében való szerepére, jelentőségére az

203

Juhan Liiv: Ha még sokáig sötétben él hazád (ford. Képes Géza), in: Bereczki Gáborné Mai Kiisk (szerk.): Harangok halk kondulása, Huszadik századi észt líra, Szombathely, Minoritates Mundi -Literatura-, 2000, 1.

204 Olesk: Ants Oras, 63.

297

100 év innováció

Ifjú Észtország mozgalma hívta fel a figyelmet. 205 Bár a nemzeti ellenállás

hasonló

megnyilvánulásai

az

egész

országot

jellemezték, mégis Tartu városa vált ezek központjává. A fiatal Gustav

Suits

(későbbi

jelentős

költő,

kritikus,

irodalomtörténész) vált a gimnáziumi tanulókból álló Irodalom Barátai nevű mozgalom vezetőjévé. Ez a csoportosulás három irodalmi albumot jelentetett meg 1901 és 1902 között, Ragyogás címmel, melyeket Gustav Suits szerkesztett egybe. A köteteket egyértelműen jellemzi a külföldi irodalmi fejlődésnek szentelt nagyobb figyelem. Suits 1901-1903 közötti Finnországban tett látogatásai során ismerkedett meg az Ifjú Finnország nevű irodalmi csoporttal, melynek hatására Ifjú Észtország címen javasolta következő albumuk kiadását, melyben nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generáció is helyet kapott. Az orosz cenzúrával való nehézségek miatt a kötet a tervezetthez képest egy évvel később, 1905-ben jelenhetett meg. 206 Az első albumot még négy követte (1907., 1909., 1912., és 1915.). Ifjú Észtország néven a csoport folyóirat kiadását is megkísérelte,

205 206

Fehérvári: A modern észt irod., 409.

Olesk: Ants Oras, 64.

298

100 év innováció

mely végül csak hat számot élt meg 1910-1911 között, valamint egy ideig, mint kiadó vállalat is működött. 207 Gustav Suits mellett a mozgalomban fontos szerepet játszott még például Friedebert Tuglas (1886-1971), prózaíró, kritikus, a Looming208 első főszerkesztője; Johannes Aavik (1880-1973) nyelvész, kinek neologizmusai, kölcsönszavai közül több ma is használatos az észt nyelvben, valamint Villem Grünthal-Ridala (1885-1942) költő és nyelvész.

Finnország iránti szimpátiájuk és kapcsolataik mellett nyugat-európai orientáció jellemezte őket. A külföldi irodalmak utáni érdeklődésük egyik eredménye, hogy jelentős fordítói munkát végeztek. Elemezték a francia szimbolistákat és parnasszistákat,

Nietzsche

individualizmusát,

Marx

szocializmusát. Írásaikban felbukkan Baudelaire, Rimbaud, Verlaine, Bergson, Ibsen, Wilde vagy Stefan George. 209 A Nyugathoz hasonlóan a Fiatal Észtország is fontosnak tartotta a fiatal, tehetséges irodalmárok bevonását, mentorálását, az észt kultúra horizontjának kitágítását, valamint az irodalmi,

207

Ivask: The Main Tradition, 259.

Az Észt Irók Egyesülete által 1923-ban alapított havi periodika.

Megszakításokkal ugyan a történetében, de a mai napig működ, fontos irodalmi lap.

209 Olesk: Ants Oras, 64.

208

299

100 év innováció

nyelvi újításokat is. A csoportot, folyóiratot ért támadások között szintén a múltra, a nemzeti és szociális irodalomra eső kevesebb figyelem volt a leggyakoribb, melyet az ellenpólus, a Vaba Sõna (Szabad Szó 1914-1916) című folyóirat képviselt. 210 Ants Oras szerint az Ifjú Észtek világirodalomhoz való vonzódása mellett nem lehet azt mondani, hogy ne tisztelték volna eléggé az észt múltat. Ezt támasztja alá a korábban említett Liiv mellett az Ifjú Észtország kiadóvállalat kiadványa, mely elsőként jelentette meg Kristjan Jaak Peterson (1801-1822) verseit, felismerve jelentőségét a modern észt költészet megteremtésében. 211

CARPE DIEM! „Hol végződsz te? / Hol az én létem kezdete? / Tenger s hullám örökre összeolvad - / vérsejtjeim vérsejtjeidbe forrnak / Két forgács egymás lángjától lobog / fel.” 212

210

Endel Nirk: Estonian Literature, Tallinn, Eesti Raamat, 1970, 97-145.

Ivask: The Main Tradition, 272.

212 Marie Under: Csók (ford. Képes Géza), in: Harangok halk kondulása, 24.

211

300

100 év innováció

1917-ben újabb mozgalom jelent meg, elfoglalva az Ifjú Észtország által betöltött helyet az irodalomban: a Siuru (19171919), mely egy finnugor mitológiabeli tűzmadárról kapta nevét. A hosszú politikai száműzetésből hazatérő Tuglas is csatlakozott a csoporthoz, hidat képezve ezzel a korábbi mozgalommal, melynek legfontosabb tagjai között August Gailit (1891-1960), Marie Undert (1883-1980), Artur Adsont (1889-1977), Henrik Visnapuut (1890-1951), vagy Johannes Sempert (1892-1970) tartják számon. A csoport folytatta az Ifjú Észtország szerepvállalását a világirodalom közvetítésében, 213 ugyanakkor más képi világgal dolgozott, felhívva a figyelmet az emberi lélek és kreatív alkotás szabadságára a háború brutalitása és az általa okozott szenvedés ellenében. 214 A háború alatti borzalmak felerősítették a vágyat az élet és annak élvezete iránt.

A tematikai hangsúly így főleg a belső, személyes érzelmekre és élményekre esett. A Siuru örömteli és bátor szerelmes költészetet hozott létre a Carpe diem jelszava alatt. Tagjai hangos, életigenlő, botrányokkal teli életvitelt folytattak és a

213 214

Ivask: The Main Tradition, 265.

Nirk: Estonian Literature,145-157.

301

100 év innováció

szenvedélyes

lírai

költészetet

képviselték

az

észt

irodalomban. 215 Bár a mozgalom 1919-re feloszlott, tagjai később sem töltöttek be kevésbé fontos szerepet az irodalmi életben, sőt, Tuglas, Under és Semper a Siurut követő, azzal némileg ellentétes szemléletet képviselő Tarapita csoportnak is tagjai lettek.216 „LE A LÍRAI CSOKOLÁDÉVAL!” „A jeges ösvényen nehéz lépegetni, / az égről eltünnek a csillagok és a hold / Ám előttünk az ifjú s fejedelmi / költészet tart lámpást, pontosan úgy mint / most.” 217 „Az asszony most óvakodva zörget / szomszédomnál. / Hej, szegény árva! / Hisz zsebében hordja vagyonát, / s hite is két markába zárva!”218

215

Marin Laak: Estonian Literature in the 1920s and 1930s, Estonian Literary Magazine, 2000/11. ősz, http://earlyelm.estinst.ee/issue/11/estonianliterature-1920s-and-1930s/ 216 Siuru 100 kiállítás, Eesti Rahvusraamatukogu, Tallinn, 2017.

217 Betti ALVER: Aggok (ford. Kérész Gyula), in: Harangok halk kondulása, 58.

218 Juhan Sütiste: Kopogtatás az ajtón, in: Szabó István (szerk.): Irodalom Észtországban, Szolnok, Damjanich Múz., 1976.

302

100 év innováció

„Mindig van az ismeretlenség falában / egy repedés, ahol gyökeret ver / egy tavasz jöttén a kis kék harangvirág.” 219

Észtország

függetlenedésével

létrejött

köztársaság

felerősítette az írók felelősségének és a művészi kifejezés szabadságának kérdését. A korábbi Siuru kör néhány új taggal kiegészülve újabb nagy hatású költői csoportot hozott létre, a Tarapitát (1921-1922), mely folyóiratként is működött és melyre a francia Clarté irodalmi csoport és a német expresszionizmus is hatással volt. 220A kifejezés új formáival kísérletező élénk szellemi közeg olyan kitűnő, bár sokszor rövid életű irodalmi lapok megjelenésének kedvezett, mint az Odamees, Ilo, Murrang, Looming vagy a Tarapita, melyek legtöbbjét Fr. Tuglas vagy más korábbi Siuru tag szerkesztette. Fontos műfajt képviselt a kritika a legtöbb író alkotásai között, mely személyesebbé

és

szellemesebbé

vált,

mint

korábban

bármikor.221 Az 1920-as évek közepén fellépő írók új generációját például az jellemezte, hogy tagjai a századfordulón születtek és többen 219

Bernard Kangro: Balga reménység (ford. Kányádi Sándor), in: Harangok halk kondulása, 78.

220 Laak: Estonian Literature 221 Uo.

303

100 év innováció

közülük, hogy részt vehessenek a szabadságharcban (19181920), később érettségiztek. Középiskolai tanulmányaikat még orosz nyelven végezték, de 1919-től a Tartui Egyetemen már észt nyelven tanulhattak és tanulmányaikat gyakran egy másik európai országban fejezték be. Jó kapcsolatot ápoltak a velük azonos generációbeliekkel Finnországban. 222 A fiatalok újabb irányzatokat képviseltek az irodalomban. Albert Kivikas (18981978) regényei (Jüripäev/ Szent György napja, Jaanipäev/ Szent Iván éj 1921-1924) például objektívebb, realistább stílusban íródtak földműves családok életéről, akik a szabadságharcban való bátor helytállásukért kaptak földet. Egy másik irány, melyet Juhan Jaik (1899-1948) vagy Peet Vallak (1893-1959) képviselt, a különböző nyelvjárásokat és természeti miszticizmust hozta az irodalomba, mint a Võru dialektust és a helyi tradíciókat. 223 Az 1920-as évek második felét az irodalmi nemzedékek közti viták időszakaként is számon tartják. Az újabb generáció fiatal írói és kritikusai több kérdésben vitába szálltak a korábbi csoportokkal (Noor-Eesti, Siuru, Tarapita), így az irodalmi életet igazgató Tuglasszal és a Tartui Egyetem észt irodalom tanszékének első tanárával, az őket is tanító Gustav Suitsszal. Az 222 223

Olesk: Ants Oras, 72.

Laak: Estonian Literature

304

100 év innováció

Ifjú

Észtország

esztétizmusával

szubjektivizmusával

ellentétben

és

a

Siuru

realistább,

csoport

úgynevezett

életközelibb irodalmat, a hétköznapok aggodalmai és etikai kérdései felé való orientálódást hirdetett, melyet Albert Kivikas Le a lírai csokoládéval! kiáltványa is jól szemléltet. 224 Az idősebb nemzedék hatalmát, hatását ellensúlyozandó, a szocializmus által is inspirált szerzők megpróbáltak saját csoportot alakítani, saját antológiákat kiadni. Utóbbira példa az Aktsioon I és II vagy a Tulirynd 1926-1927-ből. 1929-ben Erni Hiir (1900-1989), Albert Kivikas (1898-1978), Oskar Loorits (1900-1961), Julius Mägiste (1900-1978), Juhan Sütiste (18991945), August Jakobson (1904-1963), Peet Vallak (1893-1959), Aleksander Aspel (1908-1975) folyóiratot is alapítottak Kirjanduslik Orbiit címmel, mely bár csak hét számot élt meg 1930-as feloszlásáig, hatása mégis jelentősnek mondható az irodalmi életre. Az életközeliség eszméjét Julien Benda (18671956) francia filozófus és író is inspirálhatta, 225 az Írástudók árulása például a magyar irodalmi életben, a Nyugat szerzői között is nagy vitát generált. Ennek a csoportnak a képviselői a munkásosztályhoz akartak szólni az irodalom által és hűen 224 225

Uo. Uo.

305

100 év innováció

bemutatni az emberek mindennapi aggodalmait és az ehhez kapcsolódó etikai kérdéseket. 226 Az életközeliség mozgalma a művészet nemzeti irodalomhoz való kötöttségét hirdette, azonban Oras felhívta a figyelmet ennek csapdájára: „Nincs ok arra, hogy valaki szégyenkezzen szülőföldje miatt, de a szülőfaluba húzódni vissza túlzás lenne, hacsak nincs kényszerítve erre”. 227 Julien Benda (1867-1956) A generációs konfliktus Franciaországban című írására utalva pedig kétségbe vonta az újabb generáció jelentőségét, mivel a kultúra alapjait az előző már letette, megharcolt a fejlődésért - ők hozták létre a modern észt irodalmi nyelvet és a kritikát. Az előző generáció például olyan mesterműveket alkotott a 20-as évek második felében, mint pl. Marie Under Hääl varjust (Hang az árnyékból, 1927), Anton Hansen Tammsaare (1878-1940) Tõde ja õigus IV (Igazság és jog 1926-1933) vagy Mait Metsanurk (1879-1957) Jäljetu haud (A jeltelen sír 1926). 228 Szintén

fontos,

magas

kulturális

értéket

képviselő

teljesítmény volt az Ants Oras által 1938-ban, Arbujad. Valimik

226

Uo. Olesk: Ants Oras, 79.

228 Aleksander Aspel: Founders of Modern Estonian Literary Criticism. In: Lithuanian Quarterly Journal of Arts and Sciences, Volume 17, No.2 Summer 227

306

100 év innováció

uusimat eesti lüürikat (A legújabb észt költészet antológiája) címmel229 szerkesztett kiadványa. A kötetben szereplők közül az 1904 és 1914 között született fiatal költőgeneráció nyolc költője Heiti Talvik (1904-1947), Betti Alver (1906-1989), Uku Masing (1909-1985), August Sang (1914-1969), Kersti Merilaas (19131986), Bernard Kangro (1910-1994), Paul Viiding (1904-1962) és Paul Rummo (1909-1981) váltak az azonos, Arbujad nevű (varázslók) 230 nevű irodalmi csoport tagjaivá.

A csoport lírai alkotásai eklektikusnak mondhatók, mégis megnevezhetők közös törekvések, mint például a mélyebb intellektuális és érzelmi tartalmak elérése, a szabadság és függetlenség mellett való kiállás és az ideológiai kényszer, a totalitárius eszmék elutasítása. 231 Bár két évvel később, 1940-ben a szovjet megszállás hirtelen véget vetett az Arbujad csoport tevékenységének, annak az észt költészet későbbi generációjára tett hatása mégis jelentősnek mondható.232 Az észt irodalom céljáról és természetéről értekezve, Ants Oras úgy látta, hogy az észt kultúra megőrzéséhez az észt 229

Hasselblatt, History of Estonian literature, 507-514 Ivask: The Main Tradition, 280.

231 Hasselblatt, History of Estonian literature, 507-514 232 Laak: Estonian Literature 230

307

100 év innováció

íróknak, mint az európai kulturális tradíció örököseiként és kiterjesztőiként kell tekinteniük magukat: „Valamit hozzá adhatunk azokhoz a hagyományokhoz, de elvágni magunkat tőlük nem tudjuk. Ugyanannak a fának vagyunk ága. Egyre több az olyan irodalom, a líra leginkább, amely szellemében észt és európai egyszerre.”233

A MAGYAR IRODALMI MODERNSÉG ÉS A NYUGAT A Nyugat folyóirat megjelenési dátuma, 1908. január 1., kétségkívül az egyik legkiemelkedőbb időpont a magyar irodalmi modernség alakulásának történetében. Mégsem tekinthető azonban egyértelmű, éles korszakhatárként,234 hiszen mintegy szellemi elődeként tarthatjuk számon az 1890-ben alapított Hét című folyóiratot Kiss József szerkesztésében, az 1902-től Osvát Ernő szerkesztette Magyar Géniuszt, vagy a legjelentősebbnek tartott elődöt, az 1905-ben induló Figyelőt, szintén Osvát Ernővel az élén. Ezek szerkesztőségi műhelyein találkoztak össze a Nyugat későbbi alapító tagjai. 235 233

Olesk: Ants Oras, 75.

234 A 20. század első felének magyar irodalma, in.: Magyar irodalom, Gintli Tibor (szerk.), Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010, 641-643.

235 Kenyeres Zoltán: A Nyugatról. in: A Nyugat párbeszédei: a magyar irodalmi modernizáció kérdései, Finta Gábor (szerk.), Budapest, Argumentum, 2011, 16.

308

100 év innováció

Az induláskor a Nyugat főszerkesztője Ignotus (Veigelsberg Hugó 1869-1949), szerkesztői pedig Fenyő Miksa (1877-1972) és Osvát Ernő (1876-1929). A Nyugatnak sem példányszámáról, sem pedig támogatásáról nem mondható el, hogy a legmagasabb lett volna a maga korában. 236 Szinte állandó támadásoknak tette ki „a konvencionális irodalomeszmény elutasítása, az új művészeti irányok és a nálunk ismeretlen kultúrák befogadása, minőségeszménye, az Ignotus-féle alkotói szabadság fogalma, a gondolkodástörténeti érdeklődés és nyitottság, a megnyilatkozó modern nemzetszemlélet,” 237 mely nemcsak a nép-nemzeti irányt fordította ellene, hanem még Tisza Istvánt is, aki a Nyugat ellensúlyozására külön lapot alapított, a Magyar Figyelőt (1911– 1918).”238 Konkurenciát jelentettek még például a Tormay Cecile szerkesztette Napkelet vagy a Mikes Lajos által vezetett Est-lapok.239 236 Tverdota György: Hagyomány és lelemény. A magyar irodalmi modernség első hulláma, Budapest, Kalligram, 2018, 21.

237 A Nyugat folyóirat és nemzedékei. https://www.arcanum.hu/hu/onlinekiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyar-nyelv-es-irodalom31D6/szazadveg-es-megujulas-40C9/uj-torekvesek-a-kolteszetben-siposlajos-410D/a-nyugat-folyoirat-es-nemzedekei-4116/ letöltve: 2018.11.16.

17:15 238 Uo. 239 Kenyeres Zoltán: A Nyugatról. in: A Nyugat párbeszédei: a magyar irodalmi modernizáció kérdései, Finta Gábor (szerk.), Budapest, Argumentum, 2011, 16-25.

309

100 év innováció

A többféle irodalmi égtáj felé orientálódó, gyakran heves vitákba bonyolódó Nyugat-szerzőket mintha „egy kulturális humanizmusfelfogás,

egy

művelődéstörténetbe

ágyazott

emberkép” tartotta volna mégis össze.240 A számos irodalmi vita közül említhetjük például Ady Endre és Kosztolányi Dezső között kibontakozó vitát vagy Kassák Lajos és Babits Mihály köztit, mely utóbbi a Nyugat és avantgárd közti vitává szélesedett. A sokszor Nyugat-epigonokként emlegetett „fiak” (például Szabó Lőrinc, Erdélyi József, Sárközi György) és főként Babits Mihály közti nemzedékvita keretében, valamint Halász Gábor és Németh László között bontakozott ki konfliktus. A Szép Szó és Válasz orgánumok közötti ellenétek is említendők többek között.

1916-tól fontos változás lett a lap által képviseltekben, hogy sok politikai tárgyú cikk jelent meg hasábjain, politikai vitába bocsátkozott, valamint mintegy fóruma lett az antimilitarizmusnak és a klasszikus liberalizmus politikai eszméjének. 241 1929. Osvát Ernő halálához köthető, tragikus évszám a Nyugat történetében. Az ő hiánya és az anyagi gondok miatt a feloszlás szélére került a lap, melyet Babits Mihály és Móricz 240 241

Kenyeres Zoltán: A Nyugatról, 18.

Uo.

310

100 év innováció

Zsigmond együttműködése, közös szerkesztése akadályozott meg.242 1933-ban, Móricz szerkesztői tisztségéről való lemondása után Babits Mihály és Gellért Oszkár szerkesztették tovább. A folyóirat végül Babits Mihály, a főszerkesztő halálával egyazon évben szűnt meg.

Ahogy az észt irodalmi modernség korszakait, a Nyugat folyóiratét is nemzedékek szerint különítjük el. Érdemes azonban szem előtt tartanunk, hogy akárcsak az egyes korszakok,

a

különböző

csoportok

elválasztását

sem

tekinthetjük éles, merev határként.

A Nyugat korszakokra történő felosztása során általában négy nemzedéket szokás megkülönböztetni.

Az első nemzedék (a lapalapítástól körülbelül 1919-ig) az, amely létrehozta az új irodalom alapjait. A legfontosabb alkotók: Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Füst Milán.

A második nemzedékhez általában az 1920-as években az irodalmi életben jelentkezőket szokás sorolni, úgy mint Erdélyi Józsefet, Sárközi Györgyöt, Szabó Lőrincet, Illyés Gyulát,

242

Kenyeres Zoltán: A Nyugatról, 20.

311

100 év innováció

Fodor Józsefet, Hunyadi Sándort, Kuncz Aladárt, Márai Sándort vagy Németh Lászlót.

A harmadik nemzedéket például Jékely Zoltán, Képes Géza, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Weöres Sándor vagy Vas István alkotja.

A különféle nehézségek és a laphoz tartozó írói kör belső vitái, eltérő szemléletmódjai, többek „meghasonlásai” 243 ellenére a folyóirat 1908-1941. között megszakítás nélkül működött. Annak titka, hogy a Nyugat a mai napig uralja az irodalmi modernség korszakát és kánonát, a sok összetevő között leginkább talán a szerkesztésben alkalmazott esztétikai elvben (a napi és politikai sajtótól való távolságtartásban újszerűnek mondható indulásakor) rejtőzhet, valamint abban, hogy „szerzői minden bizonytalanság, sőt, akár elkövetett gikszerek dacára kiállták a történelem próbatételeit.” 244 Tanulmányom célja, hogy rövid áttekintést adjon az észt irodalmi modernség különböző csoportjairól, mint a Noor Eesti, Siuru vagy az Arbujad és tevékenységükről, mely meghatározta az észt irodalom későbbi irányát és fejlődését. Bár több történet 243 Tverdota György: Hagyomány és lelemény. A magyar irodalmi modernség első hulláma, Budapest, Kalligram, 2018, 21.

244 Tverdota György: Hagyomány és lelemény. A magyar irodalmi modernség első hulláma, Budapest, Kalligram, 2018, 21.

312

100 év innováció

létezhet

egymás

mellett

az

irodalomtörténetben,

jelen

vizsgálódáshoz a hagyományon és a kánonon alapuló került érdeklődésem központjába. Ahogy az észt és magyar példa is mutatja, a modernség európai áramlata hasonló kérdéseket vetett fel a kisebb országokban a nemzeti, európai és világirodalom, valamint a hagyomány és eredetiség kapcsán.

IRODALOM A 20. század első felének magyar irodalma, in.: Magyar irodalom, Gintli Tibor (szerk.): Budapest, Akadémiai Kiadó, 2010, 641-643.

A Nyugat folyóirat és nemzedékei. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannonpannon-enciklopedia-1/magyar-nyelv-es-irodalom31D6/szazadveg-es-megujulas-40C9/uj-torekvesek-akolteszetben-sipos-lajos-410D/a-nyugat-folyoirat-esnemzedekei-4116/ (letöltve: 2018.11.16.)

Aleksander Aspel: Founders of Modern Estonian Literary Criticism. In: Lithuanian Quarterly Journal of Arts and Sciences, Volume 17, No.2 - Summer Bernard Kangro: Balga reménység (ford. Kányádi Sándor), in: Mai Kiisk; Ágh István; et al: Harangok halk kondulása.

Savaria University Press, Szombathely, 2000. 78.

313

100 év innováció

Betti Alver: Aggok (ford. Kérész Gyula), in: Harangok halk kondulása, 58.

Dobó Gábor: A Dokumentum című lap és a húszas évek európai avantgárd folyóiratai: önéletírás, kontextusok, modellek c. doktori disszertációja, Budapest, ELTE BTK, 2018.

Endel Nirk: Estonian Literature, Tallinn, Eesti Raamat, 1970, 97-145.

Fehérvári Győző: A modern észt irodalom kialakulása, Filológiai Közlöny, XVIII. évf., 1972/3-4, 407-421.

Garami András, Mekis D. János, Németh Ákos (szerk.): Nemzedéki narratívák a kultúratudományokban, Pécs, 2012.

Ivar Ivask: The Main Tradition of Estonian Poetry, in Viktor Koressar and Aleksis Rannit (ed.): Estonian Poetry and Language. Studies in Honor of Ants Oras. Stockholm, Kirjastus Vaba Eesti, Estonian Learned Society in America, 1965, 263264.

Juhan Liiv: Ha még sokáig sötétben él hazád (ford. Képes Géza), in: Bereczki Gáborné Mai Kiisk (szerk.): Harangok halk kondulása, Huszadik századi észt líra, Szombathely, Minoritates Mundi -Literatura-, 2000, 1.

Juhan Sütiste: Kopogtatás az ajtón, in: Szabó István (szerk.): Irodalom Észtországban, Szolnok, Damjanich Múz., 1976.

Kenyeres Zoltán: A Nyugatról. in: A Nyugat párbeszédei: a magyar irodalmi modernizáció kérdései, Finta Gábor (szerk.), Budapest, Argumentum, 2011, 16.

314

100 év innováció

Marie Under: Csók (ford. Képes Géza), in: Mai Kiisk; Ágh István; et al: Harangok halk kondulása. Savaria University Press, Szombathely, 2000. 24.

Marin Laak: Estonian Literature in the 1920s and 1930s, Estonian Literary Magazine, 2000/11. ősz, http://earlyelm.estinst.ee/issue/11/estonian-literature-1920sand-1930s/ Sirje Olesk: Ants Oras and August Annist: The Mission and Fate of a Generation, in.: Widening Circles. The Critical Heritage of Ants Oras, Tallinn, TLÜ Kirjastus, 2008, 61.

Tverdota György: Hagyomány és lelemény. A magyar irodalmi modernség első hulláma, Budapest, Kalligram, 2018, 21.

Tverdota György: Hagyomány és lelemény. A magyar irodalmi modernség első hulláma, Budapest, Kalligram, 2018, 21.

315

100 év innováció

Tiborcz-Tóth Tünde Nyelvi interferencia egy óvodáskorú magyar–észt bilingvis gyermek nyelvi produkciójában

ABSZTRAKT Jelen korpusz 22 mondatot, ill. szerkezetet tartalmaz egy magyar-észt

konszekutív

kétnyelvű

óvodás

gyermek

beszédéből, melyek olyan normaszegést tartalmaznak, mely az észt nyelv interferenciájára utalhat a gyermek magyar nyelvű nyelvi produkciójában. Mind a köztes nyelv (Selinker 1972), mind a gyermeknyelv (Pléh 2006) plurale tantum abban az értelemben, hogy különböző állomásai vannak, s a sztenderdtől eltérő sajátos normaszegései.

A magyar diskurzus-konfigurációs nyelv (É. Kiss 1995b), vagyis szórendjét (szintaxis) a jelentésnek (szemantika) rendeli alá. Az észt nyelv viszont nem csak diskurzus-konfigurációs (Traat 2006, Sahkai és Tamm 2017a), hanem ún. V2-jellegű nyelv (Erelt et al. 2007, Metslang 2009, Sahkai és Tamm 2017b: 1) is egyben; továbbá az észt diskurzus-konfigurációs szabályok

316

100 év innováció

különböznek a magyaroktól. (Traat 2006: 10-11, Sahkai és Tamm 2017a) A tanulmány teljes változata elemzi az adatokat és összehasonlítja azokat a magyart mint idegen nyelvet tanuló észt felnőttek magyarnyelvi normaszegéseivel. Az összevetés megmutatja, hogy míg az észt anyanyelvű felnőtteknek nehézséget okoz a magyar determinációs rendszer szabályos használat, addig a 2;10–7;2 éves szukcesszív kétnyelvű gyermeknek (a jelen dolgozatban bemutatott észt grammatikai interferencia ellenére) sem okozott nehézséget a magyar determinációs rendszer használata.

ABSTRACT This corpus contains 22 items with norm violation(s) in the sentence. The speaker was a Hungarian–Estonian bilingual child with consecutive languge acquisition. Both the Interlanguage (Selinker 1972) and the developing child language, (Pléh 2006) are “plurale tantum”, because both have different―although non-discreet―stages and several typical representations of the differences (‘norm violations’) from the target language standards. While Hungarian is a discourse configurational language (É. Kiss 1995), which means that its constituent order 317

100 év innováció

(word order, syntax) is primarily determined by pragmatic factors (meaning, semantics), Estonian, on the other hand, is not just a discourse configurational language (Traat 2006, Sahkai & Tamm 2017a), but a language that tends to display V2 (Erelt et al. 2007, Metslang 2009, Sahkai & Tamm 2017b: 1). The Estonian and Hungarian discourse configurational rules are different (Traat 2006: 10-11, Sahkai & Tamm 2017a). This study in it’s full variant analyses the data, and compares the result to the figures of an other corpus with items of Hungarianlearning Estonian adults. The comparison reflects that while for Estonian adults is difficult to use the Hungarian determinative system by it’s norms, to a bilingual 2;10–7;2 years old child there are no serious difficulties to use this system correctly.

A VIZSGÁLAT TÁRGYA Jelen írás szinkrón, köztesnyelvi korpuszvizsgálat, mely egy magyar–észt

kétnyelvű

köztesnyelvi

produkciós

(bilingvis) korpuszán

óvodáskorú végzett

gyermek

elemzéseken

keresztül tárja fel a célnyelvi normától való eltérés sajátos jelenségeit.

A teljes korpusz mondatai a saját gyűjtésemből származnak, melyet 2009 és 2017 között gyűjtöttem észt forrásnyelvi 318

100 év innováció

környezetben. Az itt bemutatandó 22 elem demonstratív céllal lett a teljes korpuszból kiemelve.

Minden gyermeknyelvi mondatnak van egy (H080) és (H101) közti egyedi azonosító száma (sorszáma), és mindegyikhez rendelek

egy

(vagy

több)

rövid

normaszegési

kódot

(hibakódot).245 A hibakódok rövid meghatározása után felsorolom az elemezni kívánt példákat, ezt követi az adott jelenség rövid elemzése.

ELŐZMÉNYEK A tanulmány előzményei a magyar–észt kontrasztív irodalomban Elemzéseim előzményei közé sorolható Anu Nurk vizsgálata határozott és határozatlan tárgyak működésén magyar és észt mondatokban.246 Szintén az előzmények közé tartozik VíghSzabó Melinda doktori értekezése, melyben magyar anyanyelvű

Írásomban a „hiba” szót a rövidség kedvéért használom néha. Rövidebb, mint „a nyelvi normától eltérő nyelvi produkció” kifejezés használata. A „hiba” szó használatával sértő vagy pláne megbélyegző célom nincs.

246 Anu Nurk: Definiitse ja indefiniitse objekti vasted ungari ja eesti keeles, Észt-Magyar összevetés III. A III. észt-magyar kontrasztív nyelvészeti konferencia előadásai, (Folia Estonica IV.), Szombathely, Berzsenyi Dániel Főiskola, , 59–71. 2003.

245

319

100 év innováció

észttanulók köztesnyelvi adatait vizsgálta kontrasztív elemzés keretében.247 Mindkét említett munka

felnőtt nyelvtanulók nyelvi

produkcióját vizsgálta. Tudomásom szerint magyar–észt gyermekkori kétnyelvűséggel kapcsolatos vizsgálat eddig még nem történt.

Bízom abban, hogy a jelen korpusz közreadása mások munkáját is segítheti; alapanyagul szolgálhat mindazoknak, akik magyar–észt / észt–magyar viszonylatban végeznek kontrasztív és/vagy gyermeknyelvi nyelvészeti vizsgálatokat.

A GYERMEKNYELVI PÉLDÁK Az adatközlő és a vizsgálat A H080–101-es mondatok egy Észtországban élő, észt óvodába járó, kétnyelvű magyar óvodáskorú gyermek magyar nyelvű mondatai, akinek a családi nyelve a magyar volt. Őt Lnek hívom (az észt „laps” ‘gyerek’ szóból). L az észttel az óvodában ismerkedett meg. A nyelvelsajátításnak ez a típusa az

247

Víghné Szabó Melinda: Magyar–észt kontrasztivitás és hibaelemzés. (Egy észt gyakorlókönyv koncepciója), PhD-értekezés, kézirat, Veszprém, Pannon Egyetem, 2011.

320

100 év innováció

ún. „konszekutív kétnyelvű nyelvelsajátítás”. 248 Az adatok felvétele a gyermek 6;9 és 7;2 éves kora között történt 2013 novembere és 2014 februárja között.

Az itt közölt példák ellenére a családtagok elmondása alapján L biztosan használta mind a határozott tárgyas, mind pedig a lak/-lek ragozást. A gyűjtött adatok teljes (102 elemes) korpuszában (melyből itt csak 22 példa következik) két példát találunk, mely megerősíti a családtagok beszámolóját.

Részlet egy beszélgetésből 2014. 01. 21-én:

(1) KUTATÓ: Te nem tudsz autót vezetni.

LAPS: Tudom!

KUTATÓ: Tudsz?

LAPS: Nem „tudok”, hanem „tudom”.

Az (1) példa nagyon tudatos nyelvhasználatra utal. Ilyen szintű bizonyosságot a magyar mint idegen nyelv felnőtt tanulói csak a legmagasabb nyelvi szinten érnek csak el.

248

Barry McLaughlin: Second-language acquisition in childhood, Vol. 1, Preschool children, Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, 1984.

Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek, Budapest, Corvina, illetve Veszprém, Pannon Egyetemi, 1988/19992, 24. Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései, Beszélők és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999/ 20052, 189.

321

100 év innováció

A következő, (2) példa két nappal későbbről való, amikor L kedvenc meséjét (Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot) parafrazeálta a kutató és L.

(2) KUTATÓ: Jaj, a nagy macskamágus! Megesz!

LAPS: Nem eszlek meg.

KUTATÓ: Kiköp!

LAPS: Nem kiköplek.

Jól látszik, hogy L teljesen biztosan használja az E/2. személyű tárgy esetén a -lak/-lek ragot, még akkor is, ha az igekötő még nem válik nála el. 249 A korpusz példái közt vannak olyanok, melyeket nem lehet egyszerűen az ún. gyermeknyelvi univerzálék (baby talk universals – BTU) körébe sorolni, mert e jelenségek annyira 1) sajátosak, továbbá 2) nem egyszerű lapsusok (elszólások); használatuk tendenciát mutat. Olyasféle hibákról van szó, melyeket egynyelvűek nem követnek el. A H080–101-es hibák közt szép számmal akadnak olyanok, melyeket kézenfekvőbb

249

V.ö.: Pléh Csaba: A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai, in Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia, , Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000, 951–1020, 996–999.

322

100 év innováció

levezetni a másik nyelv interferenciájából, mint gyakorlatilag megfoghatatlan univerzálékból.

A kétnyelvű gyermekekkel foglalkozó kutatások kimutatták az „institúciós nyelv” prioritását, vagyis annak a nyelvnek a dominanciáját, melyen a gyermek az iskolarendszerű, óvodai stb. képzésben részesült. 250 Ezt a kognitív nyelvészet, illetve a nyelv szociális–pragmatikai megközelítése azzal magyarázza, hogy a gyermekek társadalmi lények. 251 Konszekutív kétnyelvű nyelvelsajátítás esetén 252 a még nem végleges belső grammatikát felül tudja írni a magasabb státusú nyelv grammatikája – erre utalnak a diaszpórában élő észtek nyelvén végzett kutatások is. 253

250

Perry A. Zirkel: A Method for Determinig a Depicting Language Dominance, TESOL Quaterly, Vol.8 1974, (1), 7-16. Nádor Orsolya: A magyar mint idegen és mint származási nyelv tanításának néhány kérdése, Őrszavak, 2013. ősz.

251 Michael Tomasello, The usage-based theory of language acquisition, in Edith L. Balvin (ed.), The Cambridge Handbook of Child Language, Cambridge, MA: Harvard University Press, 2009, 69–87, 70.

252 Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései: Beszélők és közösségek.

Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999/ 20052.

253 Karin Maandi, Estonian among immigrants in Sweden, in Nancy C. Dorian (ed.), Investigating Obsolescence: Studies in Language Contraction and Death, Cambridge: CUP, 1989, 227–342. Kristiina Praakli & Jüri Viikberg (eds.): Eestlased ja eesti keel välismaal, Tallinn, Eesti Keele Sihtasutus, 2010.

323

100 év innováció

A 22 elemből álló bilingvis gyermeknyelvi korpusz példái A (H080)–(H101) sorszámú példák lejegyzése az elhangzás után azonnal megtörtént.

A 22 mondat (szintagma) A 22 elemből álló bilingvis gyemrknyelvi korpusz példáit az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat A 22 elemből álló bilingvis gyermeknyelvi korpusz példái # Példa (H080) Mi ez van?

(H081) (H082) (H083) (H084) (H085) (H086) (H087) (H088) (H089) (H090) (H091)

Hova felejtetted?

Mi van itt írva?

Hova visszamenni akarsz?

Elfelejtettem nagyon.

Bemegyek a feketébe csoportba.

Mi ezek?

Ki ezek?

A gyerekek, aki itt volt.

Van nekem agy. enyim házam nekem a házam

324

Hibakód Ifr:Aux.plus, Ifr:Ord Ifr:Cpl Ifr:Cpl Prev:Ord Lex, Ord Ifr:Hyp Ifr:Ink Ifr:Ink Ifr:Ink Ifr:Px.miss Fraz-Morf Fraz-Morf

100 év innováció

1. táblázat (folyt.) # Példa Hibakód (H092) Akarok mindig gyerek lenni! Ifr:Ord (H093) Túl sok ékszer van nekem.

Ifr:Fraz.plus– Px.miss (H094) Neked kalap van, nekem Ifr:Px.miss pedig masni.

(H095) Hú, de nagy van itt a Ifr:Aux.plus, melegség!

Form.plus (H096) Az utálom.

Ifr:Morf:Acc (H097) Mi volt nekem hiba?

Ifr:Fraz, Det.miss, Px.miss (H098) Akarok már végre elutazni!

Ifr:Prev:Ord (H099) Annyira gonoszak, hogy Ifr:Morf:Ink nem látták meg, hogy ott van a szegény mókusok!

(H100) Itt vannak a nevük.

Ifr:Hyp/Ink (H101) Ne’ettem.

Ifr:Morf Az alábbiakban a fenti példák közül részletesen csak néhány izgalmasabbat elemzek. A teljes korpusz elemzése elolvasható a Pécsi Tudományegyetemen megvédett értekezésemben. 254

254

Tiborcz-Tóth Tünde: Magyarul tanulók köztes nyelvére vonatkozó megfigyelések észt forrásnyelvi környezetben – különös tekintettel a határozottság kifejezésére a magyarban, PhD értekezés, Pécs, Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar – Nyelvtudományi Doktori Iskola – Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program, 2017.

325

100 év innováció

Az

elemzés

során

használt

rövidítések

és

kódok

ismertetésétől, valamint a konklúziók levonásától itt terjedelmi okokból el kell tekintenem. Bízom benne, hogy ennek ellenére az elemzés érthető és követhető lesz.

ELEMZÉSEK (H080) Mi ez van? – Ifr:Aux.plus, Ifr:Ord (H080)

Mi

ez

van?

what

this

be.3SG

’What is this?’

A normától való eltérés típusa: Feleslegesen kitett létige. Szórendi hiba.

A mondat helyesen így hangozna magyarul: (J080a)

(J080b)

Mi

Ø

ez?

what

[be.3SG]

this

Ez

mi

Ø?

this

what

[be.3SG]

’What is this?’

326

100 év innováció

A mondat így hangzik észtül: (É080)

Mis

see

on?

what

this

be.3SG

’What is this?’

Rövid elemzés: Nyelvi interferencia: a H080-as mondat egy az egyben az észt mondat szó szerinti fordítása.

Ha a magyar mondatban csak annyi hiba lenne, hogy kitesszük a létigét, az a következőképpen hangzana. (Azaz: így mondjuk magyarul rosszul.)

(5) *

Mi

van

ez?

what

be.3SG

this

’What is this?’

Ezt onnét tudjuk, hogy múlt és jövő időben 3. személyben is megjelenik a létige a mondatban, illetve jelen időben az 1. és 2. személyű alakoknál is ezen a helyen találjuk a ragozott létigét.

327

100 év innováció

(6)

Mi

volt

ez?

what

be.PST.3SG

this

’What was this?’

(7)

Mi

lesz

ez?

what

be.FUT.3SG

this

’What will be this?’

A „mi+ez+van” szórend az angolban is megjelenhet bizonyos kérdő mondatokban.

(8)

angol Do

you

know

what

this

is?

A magyar megfelelőkben viszont a mutató névmás nem kerül soha az ige elé, ha a mondat kérdőszót is tartamaz.

(9)

Tudod,

(hogy)

mi

Ø

ez?

know.2SG

that

what

[be.3SG]

this

’Do you know what this is?’

328

100 év innováció

(10)

Tudod,

(hogy)

ez

mi

Ø?

know.2SG

that

this

what

[be.3SG]

’Do you know what this is?’

Ha netán egy egynyelvű angol gyermek azt mondaná *„What this is?” ahelyett, hogy „What’s this?” – az legfeljebb ennek a (8)

példában

található

valóságos

mellékmondatnak

a

beszűrődése, önállósítása lenne, nem valamilyen képzetes, az adott nyelvterületen sosem hallott univerzálé megtestesülése.

A magyarban a „mi” és a „van”, illetve az „ez” és a „van” egymás mellé kerülésének lehetőségeit a következő példák mutatják be.

(11)

Mi

van?

what

be.3SG / exist.3SG

’What?’ ’What do you want?’ ’What is the situation?, What happened?’

329

100 év innováció

(12)

Ez

van.

this

be.3SG / exist.3SG

’This is the situation. (We can not do anything against this.) ’ A magyar kérdő mondatban a kérdőszó helyét szigorúan megszabják a szintaktikai szabályok, és ez csak az ún. fókuszmódosító „Spec,FP” pozíció lehet, 255 az észtben viszont nincs ilyen pozíció. 256 (H081) Hova felejtetted? – Ifr:Cpl (H081)

Hova

felejt-etted?

where.to

forget-PST.DEF2SG

’Where did you leave it?’

A normától való eltérés típusa: Nyelvi interferencia: vonzat.

255

É. Kiss Katalin: The Syntax of Hungarian, (Cambridge syntax guides), Cambridge, UK Cambridge University Press, 2002, 98. Alberti Gábor és Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I. Szabályok és magyarázatok, második, javított kiadás, Budapest, Janus/Gondolat, 2005 2/I, 120–121.

256 Martin Ehala: The word order of Estonian: Inplications to universal language, Journal of Universal Language 7, 2006, 49–89.

330

100 év innováció

A mondat helyesen így hangozna magyarul: (J081)

Hol

hagy-tad?

Hol

felejt-etted

ott?

where.on

leave-

there

PST.DEF2SG

’Where did you leave it?’

A mondat így hangzik észtül: (É081)

Kuhu

sa

selle

jät-si-d?

where.to

2SG

this.TOT

forget-PST2SG

’Where did you leave it?’

Rövid elemzés: Az észt ige vonzata a hová? kérdésre válaszol: pl. „polcra”, „padba”, a magyar igéé viszont a hol? kérdésre: pl. „polcon”, „padban”.

331

100 év innováció

(H086) Mi ezek? – Ifr:Ink (H086)

Mi

Ø

ez-ek?

what[SG.NOM]

[be.3SG]

this-PL

’What are these?’

A normától való eltérés típusa: Nyelvi interferencia: inkongruencia.

A mondat helyesen így hangozna magyarul: (J086)

Mi-k

Ø

ez-ek?

what-

[be.3PL]

this-PL

PL.NOM

’What are these?’

A mondat így hangzik észtül: (É086)

Mis

need

on?

what[SG.NOM]

this.PL

be.3

’What are these?’

Rövid elemzés: Jól látszik, hogy a H086-os példa a H085-ös példa ellentéte: a magyarban az előző hiperkongruencia volt (az észt nyelvben 332

100 év innováció

szabályos formát követve), jelen példa pedig inkongruencia, szintén az észt nyelvben szabályos formát követve.

A jelen idejű E/3. és T/3. személyű létige az észtben – mindkét esetben – „on”. (Az észt létige jelen idejű alakjait l. a 2. táblázatban.) Bár a mutatószó („need”) többes számú, a kérdőszó egyes számú alakban marad: „mis”. (Többes számú alakja nincs is, hiszen elegendő az egyes számú alak is a lehetséges kérdésekhez. l. a H087-es példa elemzésénél.)

2. táblázat Az észt létige alakjai

sing.

1.

olen

2.

oled

3.

on

plur.

1.

oleme

2.

olete

3.

on

(H087) Ki ezek? – Ifr:Ink (H087)

Ki

Ø

ez-ek?

who[SG.NOM]

[be.3SG]

this-PL

’Who are they?’

333

100 év innováció

A normától való eltérés típusa: Nyelvi interferencia: inkongruencia.

A mondat helyesen így hangozna magyarul: (J087)

Ki-k

Ø

ez-ek?

who-

[be.3PL]

this-PL

PL.NOM

’Who are they?’

A mondat így hangzik észtül: (É087)

Kes

need

on?

who[SG.NOM]

this.PL

be.3

’Who are they?’

Rövid elemzés: Erről a mondatról ugyanaz mondható el, mint a H086-os számúról, csak nem a „mis”, hanem a „kes” kérdőszóval kapcsolatban. Ismétlés helyett inkább táblázatba foglaltam az észt, az angol és a magyar tárgyra, illetve személyre kérdező „mi”, illetve „ki” jelentésű szavakat. (3. táblázat).

334

100 év innováció

3. táblázat A „mi” és a „ki” kérdő névmások egyes és többes száma (alanyesetben) az észtben, az angolban és a magyarban. egyes szám

többes szám

észt

mis

mis

angol

what

what

mi

mik

egyes szám

többes szám

észt

kes

kes

angol

who

who

ki

kik

magyar

magyar

335

100 év innováció

(H099) Annyira gonoszak, hogy nem látták meg, hogy ott van a szegény mókusok! – Ifr:Morf:Ink (H099)

Annyira so

gonosz-

cruel-

much-SUBL

Ø,

hogy

nem

[be.3PL]?

that

NEG

ak

látták see-

PL

PST.3PL

’They are so cruel, that they did not notice

hogy

ott

van

a

szegény

mókusok!

that

there

be.3SG

DEF

poor[SG.NOM]

squirrel-PL

that the poor squirrels are there!’

A normától való eltérés típusa: Morfológiai hiba: T/3. helyett E/3. szerepel.

336

meg,

TOT_PREV

100 év innováció

A mondat helyesen így hangozna magyarul: (H099)

Annyira so

gonosz-

cruel-

much-SUBL

Ø,

hogy

nem

[be.3PL]

that

NEG

ak

látták see-

PL

PST.3PL

’They are so cruel, that they did not notice

hogy

ott

that

there

van-

a

szegény

DEF

poor[SG.NOM]

nak be-3PL

that the poor squirrels are there!’

337

mókus-ok! squirrelPL.NOM

meg,

TOT_PREV

100 év innováció

A mondat így hangzik észtül: (É099)

Nad

on

nii

paha-d,

et

ei

näinud

3PL

be.3

so

cruel-

that

PL.NOM

NEG

seePST.CNG

’They are so cruel, that they did not notice

et

seal

on

need

vaese-d

orava-d.

that

there

be.3

this.PL

poor-

squirrel-

PL.NOM

that the poor squirrels are there!’

338

PL.NOM

/

märganud, noticePST.CNG

100 év innováció

Rövid elemzés: Ebben a mondatban is „van” szerepel „vannak” helyett. Mivel az észtben egybeesik a kettő (l. H086), valószínűnek tűnik, hogy az észt „on” hatására redukálódott L magyar nyelvében csak egyetlen alakra, a „van”-ra a létige jelen idejű harmadik személyű alakjainak a száma.

(H101) Ne’ettem. – Ifr:Morf (H101)

Ne’ettem.

PROH? / NEG?

eat.PST.1SG

PREV?-eat.PST.1SG

A normától való eltérés típusa: Különleges nyelvi interferencia: morfológiai összeolvadás.

A lehetséges két mondat helyesen így hangozhatna magyarul: (J101a)

Nem

ettem.

NEG

eat.PST.1SG

’I did not eat.’

339

100 év innováció

(J101b)

Meg-

ettem.

TOT_PREV

eat.PST.1SG

’I ate it (up).’

Két forrásmondat így hangzik észtül: (É101a)

Ära

söö.

PROH.2SG

eat

’Do not eat (it up)!’

(É101b)

Söö

ära.

eat.IMP.2SG

away(PREV)

’Eat (it)

up!’

Rövid elemzés: Ez a mondat többször is elhangzott L szájából, nem egyszeri esetről van szó. A kifejezést hol „megettem”, hol pedig „nem ettem” értelemben használta.

Az észtben van egy homonim szópár, mely hatással lehetett a H101-es mondat megalkotásában L-re. Erre látunk példákat az É101-es mondatokban.

340

100 év innováció

Az É101a mondat a tiltást kifejező segédige E/2-es alakját tartalmazza.257 Az É101b mondat pedig a magyar „el-”, illetve „meg-” igekötőkkel párhuzamba állítható „ära” aspektuális és akcióminőségi igei partikula használatát mutatja be egy példán.258 A észt tiltó segédige („ära” – ’ne’) és az igei partikula („ära” – kb. ’meg’, illetve ’el’) homonímiája 259 hathatott L-re, amikor magyar gyermeknyelvi kommunikációjában megalkotta a ne’ szócskát ebben az egységesített jelentésben.

257

Míg a finnben személyben és számban ragozott tagadóigét találunk (en, et, ei, emme, ette, eivät syö: ’nem ettem, ettél…’, stb.), az észtben minden számban és esetben az „ei” alak használatos. Ezzel szemben az észtben ragozódik a tiltó segédige. (Paradigmájáról l. Erelt 2017: 183–184, Tamm 2015: 410). Kétségtelenül az E/2. alakkal lehet a legtöbbször találkozni – főleg gyerekkorban.

258 L. Helle Metslang: On the developments of the Estonian aspect the verbal particle ära, in Östen Dahl – Maria Koptjevskaja-Tamm (ed.), The circumBaltic languages: typology and contact: grammar and typology, (Studies in language companion series 55), , Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 2001, 443–479. Tamm, Anne: Eesti ja ungari keele verbiaspekti modelleerimise probleeme, in Marju Ilves – Pusztay János (szerk.): Észtmagyar összevetés IV. (Folia Estonica Tomus XI., Colloquia Contrastiva Tomus XII.), Szombathely, Savaria University Press, 2004, 128-147. Az aspektus és az akcióminőség különbségéről és a magyar igekötőkről l. Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség különös tekintettel a magyar nyelvre, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet, Budapest, Corvina, 20072.

259 Anne Tamm: Negation in Estonian, in Matti Miestamo – Anne Tamm – Wagner-Nagy Beáta (ed.), Negation in Uralic Languages, [Typological Studies in Language 108], , Amsterdam, John Benjamins Publishing Company, 2015, 399–432.

341

100 év innováció

IRODALOM Alberti Gábor – Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv I. Szabályok és magyarázatok, második, javított kiadás, Budapest: Janus/Gondolat,20052/I Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései: Beszélők és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999/ 20052. É. Kiss, Katalin: „Introduction”, In: É. Kiss, Katalin (ed.)

(1995a) Discourse Configurational Languages, (Oxford Studies in Comparative Syntax), Oxford, Oxford University Press,1995. É. Kiss, Katalin: The Syntax of Hungarian, (Cambridge syntax guides), Cambridge, UK Cambridge University Press, 2002.

Ehala, Martin: The word order of Estonian: Inplications to universal language, Journal of Universal Language, 2006. 7: 49–89.

Erelt, Mati; Erelt, Tiiu; Ross, Kristiina (20073) Eesti keele käsiraamat. Kolmas, täiendatud trükk, Tallinn, Eesti Keele Sihtasutus. URL: http://www.eki.ee/books/ekk09/ (letöltés ideje: 2017. július 21.)

Erelt, Mati Öeldis, Erelt, Mati & Metslang, Helle (toim.): Eesti keele süntaks, (Eesti keele varamu 3), Tartu: Tartu Ülikooli Kirjastus, 2017. 93–239.

Kiefer Ferenc: Aspektus és akcióminőség különös tekintettel a magyar nyelvre, Budapest, Akadémiai Kiadó. 2006.

Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet, Budapest, Corvina. 20072 342

100 év innováció

Metslang Helle: On the developments of the Estonian aspect the verbal particle ära, in Dahl Östen – Koptjevskaja-Tamm Maria (ed.), The circum-Baltic languages: typology and contact: grammar and typology, (Studies in language companion series 55), Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 2001. 443–479.

MetslangHelle: Estonian grammar between Finnic and SAE: some comparisons, in Stolz Thomas (ed.) Language Typology and Universals 62 (1/2), 2009. 49−71.

Maandi Karin: Estonian among immigrants in Sweden, in Dorian Nancy C. (ed.) Investigating Obsolescence: Studies in Language Contraction and Death, Cambridge, CUP, 1989. 227342.

McLaughlin Barry, Second-language acquisition in childhood Volume 1. Preschool children, Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum Associates, 1984.

Nádor Orsolya: A magyar mint idegen és mint származási nyelv tanításának néhány kérdése, Őrszavak, 2013. ősz., URL: http://orszavak.nyeomszsz.org/pdf/10_Nador+Orsolya_A+mag yar+mint+idegen+nyelv.pdf (letöltés ideje: 2017. július 21.)

Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek, Budapest, Corvina, Veszprém, Pannon Egyetemi. 1998, 1999, 2008.

Nurk Anu Definiitse ja indefiniitse objekti vasted ungari ja eesti keeles, In: Észt-Magyar összevetés III. A III. észt-magyar kontrasztív nyelvészeti konferencia előadásai, (Folia Estonica IV.), Szombathely, Berzsenyi Dániel Főiskola, 59–71. 2003

343

100 év innováció

Pléh Csaba: A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai, in Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3.: Morfológia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 2000.

951-1020.

Pléh Csaba: A gyermeknyelv, in Kiefer Ferenc (szerk.): Magyar nyelv, Budapest, Akadémiai, 2006. 753–782.

Praakli Kristiina – Viikberg Jüri (eds.), Eestlased ja eesti keel välismaal, Tallinn, Eesti Keele Sihtasutus, 2010. URL: http: //www.eki.ee/books/eekv/EEKV.pdf (Letöltés ideje: 2014. január 22.)

Sahkai Heete – Tamm Anne, The Syntax of Estonian in Tamm Anne – Vainikka Anne (eds.), Uralic Syntax, Cambridge, Cambridge University Press. MS. 2017 Sahkai, Heete & Tamm, Anne (2017b) Estonian: The Syntax Questionnaire, URL:http://www.nytud.hu/oszt/elmnyelv/urali/publ/SyntaxQue stionnaireforEstonian.pdf (letöltés ideje: 2017. július 21.)

Selinker Larry: (1972) Interlanguage, International Review of Applied Linguistics In Language Teaching, 10:3, 1972. 209.

Tamm Anne, Eesti ja ungari keele verbiaspekti modelleerimise probleeme, in Ilves Marju – Pusztay János (szerk.): Észt-magyar összevetés IV. (Folia Estonica Tomus XI., Colloquia Contrastiva Tomus XII.), Szombathely, Savaria University Press, 2004. 128-147.

Tamm Anne Negation in Estonian, in Miestamo Matti – Tamm Anne – Wagner-Nagy Beáta (eds.) Negation in Uralic 344

100 év innováció

Languages, [Typological Studies in Language 108], Amsterdam, John Benjamins Publishing Company, 2015. 399– 432.

Tiborcz-Tóth Tünde: Magyarul tanulók köztes nyelvére vonatkozó megfigyelések észt forrásnyelvi környezetben – különös tekintettel a határozottság kifejezésére a magyarban, PhD értekezés, Pécs: Pécsi Tudományegyetem – Bölcsészettudományi Kar – Nyelvtudományi Doktori Iskola – Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Program, 2017, URL: http://nydi.btk.pte.hu/sites/nydi.btk.pte.hu/files/pdf/TiborczTothTunde_2017_PhDertekezes.pdf (letöltés ideje: 2018. november 13.)

Tomasello Michael, The usage-based theory of language acquisition, in Bavin Edith L. (ed.), The Cambridge Handbook of Child Language, Cambridge, MA: Harvard University Press, 2009 69–87.

Traat Maarika: Information Structure in Discourse Representation: Computational analysis of theme, rheme and focus with Unification-Based Combinatory Categorial Grammar. (PhD-thesis, The University of Edinburgh).

Edinburgh, UK: University of Edinburgh. 2006.

Víghné Szabó Melinda: Magyar–észt kontrasztivitás és hibaelemzés, (Egy észt gyakorlókönyv koncepciója), PhDértekezés, kézirat, Veszprém, Pannon Egyetem, 2011. URL: http://konyvtar.unipannon.hu/doktori/2011/Vighne_Szabo_Melinda_dissertation.p df (letöltés ideje: 2017. július 21.)

345

100 év innováció

Zirkel, Perry A. A Method for Determinig a Depicting Language Dominance, TESOL Quaterly, Vol.8.(1), 1974. 7–16.

346

100 év innováció

Affiliáció

Annika Laats, Harju-Risti lelkésze, annika.laats@eelk.ee Dr. Becsey Zsolt Ph.D., tudományos főmunkatársa, Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézete, becsey.zsolt@kre.hu Benedek

Nóra,

Tudományegyetem

doktorandusz,

Eötvös

Bölcsészettudományi

Loránd Kar

Irodalomtudományi Doktori Iskola, benedeknoora@gmail.com Dr. habil. Bereczki András Ph.D., egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Finnugor Tanszék, hcgbereczki@gmail.com Dr. Fülöp József Ph.D., egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Német Nyelv és Irodalom Tanszék és Szabadbölcsészet Tanszék, Liszt Ferenc Zeneművészeti

Egyetem

fujozsef@gmail.com 347

Egyházzene

Tanszék,

100 év innováció

Dr. Kinczler Zsuzsanna Ph.D., főiskolai docens, Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképzső Főiskolai Kar Hittanoktató és Diakónia Intézet, kinczler.zsuzsanna@kre.hu Kollár Ágnes, magyartanár - magyar mint idegen nyelv tanára, Hamburgi Egyetem Finnugrisztika/Uralisztika Intézet; agneskollar11@gmail.com Kövesdi

Lilla

Dóra,

Tudományegyetem

doktorandusz,

Eötvös

Loránd

Bölcsészettudományi

Kar

Irodalomtudományi Doktori Iskola, ityihao@gmail.com Dr. Kubinyi Katalin Ph.D., egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Finnugor Tanszék, kubinyi@ludens.elte.hu Nagy Mariann, egyetemi hallgató, Károli Gáspár Református Egyetem

Tanítóképző

Főiskolai

Kar

Óvodapedagógia

alapképzési szak, marianneony@gmail.com Dr. habil. Szabó Zsolt Ph.D., egyetemi docens, Károli Gáspár Református

Egyetem

Állam-

és

Jogtudományi

Alkotmányjogi Tanszék, szabo.zsolt@kre.hu

348

Kar

100 év innováció

Takács

Tímea,

Tudományegyetem

doktorandusz,

Eötvös

Loránd

Bölcsészettudományi

Kar

Irodalomtudományi Doktori Iskola, takacs@kike.hu Dr. habil. Tamm Anne Ph.D., egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Német és Holland Nyelvű Kultúrák Intézete tamm.anne@kre.hu Dr. Tiborcz-Tóth Tünde Ph.D., egyetemi docens, Hankuk Egyetem, Magyar Tanszék (Dél-Korea), elinor@index.hu Dr. Tolnai Ágnes Ph.D., oktatási tanácsadó, Károli Gáspár Református Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézet, tolnai.agnes@kre.hu

349

100 év innováció

350