Nyitott struktúrák by effythelittle

1 Nyitott struktúrák

Építőművészet MA szakdolgozat Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 2022, Budapest

OffraSimonKonzulens:AndreaFlóra

3 ABEVEZETŐNYITOTT MŰ KONTEXTUS Az ideológiák válsága Gazdasági válság TÁRSADALMI VÁLASZ CommoningHackingPlacemaking ÉPÍTÉSZETI VÁLASZ Új HolNemNemépítészetdefiníciókbefejezetttervezésbefejezettépítés?vannakazeszközök? BIBLIOGRÁFIAKÉPJEGYZÉKKONKLÚZIÓ 108105333325171711539516161677391116 Tartalom

A szakdolgozat témáját illetően sokáig bizonytalan voltam. Szeret tem volna, ha ez a kutatás kapaszkodóként szolgál ahhoz a pályakezdéshez kapcsolódó, megkérdőjelező, átértékelő jellegű élethelyzet hez, ami a diplomára való készülődésemet és biztos vagyok benne, minden építész életét előbb vagy utóbb, ha nem időről-időre, jellemzi.

Egyetemi tanulmányaim óta nagyon sok külső hatás ért, különböző szemléletek voltak rám befolyással, a változó feladatok során rendre átértelmeztem az alkotás folyamatához való hozzáállásom, folyamatosan kerestem azt az alkotói attitűdöt, amelyet általános érvényűként, az építészet adekvát szerepvállalásaként értelmezhe tek. Ma már tudom, hogy ilyen nincs, csupán különböző forrásokból fakadó, párhuzamos nézetek ritka találkozása, folyóvá duzzadása, elhalása, majd újak születése. Egy montázsos, gondolatfoszlányok ból álló térkép, amin mi, újak keressük a saját vizeinket. Ezen a térképen olyan területtel szerettem volna foglalkozni, amelyet még nem ismerek mélyen, amihez pont egy ilyen kutatási munka tudna közelebb segíteni. Azt erősen éreztem, hogy mik azok az épí tészeti mozdulatok, amelyek számomra érdekesek, bár egyértelmű kifejezéseket nem ismertem rájuk és objektív szempontok szerint magamnak sem tudtam volna megmagyarázni, miért szimpatiku sak. Tetszettek azok a helyzetek, amikor az alkotásban résztvevők partnerként szerződik maguk mellé a véletlent, amikor az eredmé nyek kiszámíthatatlanok és a folyamatokra nagyobb hangsúly kerül, mint a végső termék milyenségére. Tetszett ezeknek az építészeti Bevezető

Kiindulásom alapja, hogy ennek az építészeti hozzáállásnak kiin dulópontja lehet a globalizáció, a technológia rohamos fejlődése,

6 alkotásoknak az eszköztára, a barkács-jellege, profánsága, tetszett, hogy sokak számára csúnyának, gányolásnak tűnnek. Úgy érzékeltem, hogy ez a fajta építésmód egyáltalán nem előz mény nélkül való, a szükségszerűség jegyében áthatja a spontán építészet példáit, és a kalákázás hagyományában is tetten érhető.

Az abból oldom meg, ami itt és most rendelkezésemre áll hozzáállást kerestem, amit leginkább a vadkempingezés tevékenységéhez tudok hasonlítani: az ember alapvető igényeit azokkal az eszközök kel kényszerül megoldani, ami hirtelen nála van vagy a környezeté ben. Egy műanyag palack aljából tál lehet, a fa ágából szárítókötél, egy nagy kőből szék. Nem kell, hogy a tárgy formája és anyaga a szokásos legyen, vagy szép, a lényeg, hogy működjön. Ugyanígy, a kalákaépítkezések során, a hagyományos módszerektől eltérően, nem volt egy fix, szakképzett csapat, akik az elejétől a végéig részt vettek volna az építkezésen, hanem minden nap az dolgozott, aki aznap segítségével a tulajdonos rendelkezésére állt.

Ezekben az említett példákban közös, hogy mind egy bizonyos szük ségre adott gyors, egyszerű, kézenfekvő reakcióként értelmezhető ek, illetve, hogy elkövetőik általában szakképzetlenek. Éppen ezért, kutatásom során keresem, hogy a fentiekben körülírt attitűd miként jelenhetett meg a műépítészetben, milyen forrásai és céljai lehetnek.

Ezen nyitott alkotói szemléletmód keresése során találtam rá Umberto Eco irodalmi vonatkozású nyitott mű fogalmára. Írásában egy olyan áramlatot igyekszik bemutatni, amely a hagyományos poéticáktól eltérően, egyértelmű válaszok helyett egy szabadon értelmezhető alkotást nyújt az olvasó felé, így a mű a befogadó függvényében más és más interpretációban ölt testet.

a nyitott mű Eco által meghatározott fo galmának bemutatásával és építészetre való vonatkoztatásával

Az Eco által leírt rendezetlen és kaotikus világ szülte nyitott mű létjogosultságát megkísérlem az építészet vonatkozásában vizs gálni, tekintve, hogy a keletkezését meghatározó tényezők, és értelmezésének bizonytalan sokszínűsége hasonló az általam keresett építészeti művek jellemzőihez. Szakdolgozatom címe tehát ebből a kifejezésből ered, mégis jelzi az építészet azon változó tendenciáját, miszerint a tervezői beavatkozások sokszor nem egyetlen műtárgyat, hanem egy helyzetre való komplex reakciót Dolgozatomeredményeznek.felépítését

7 a hálózatosodás és minden olyan, korunkat meghatározó tényező, melynek hatására az építészet hatásköre, és az általa megoldható problémák és igények halmaza egyre összetettebbé válik. Hiszen, ezáltal maga az építészeti eszköztár is átalakul, sok esetben bi zonyos kérdéseket nyitottan kezel, másokat adottnak – mindig a helyzetnek megfelelően.

Ennek nehézségeire vonatkozóan Eco idézi Alfred North Whitehead az Eszmék kalandjai című írásában foglaltakat:(Whitehead 1967, 12)1

8 kezdem, majd a későbbi fejezetekben kísérletet teszek a gondolat menet kontextusának feltérképezésére, keresem azokat a tényezőket, melyek létrejöttéhez hozzájárulhattak.

A fenti nehézségek feloldásaként Eco úgy érvel, hogy egy kultúra és egy korszak elemeinek, a mögöttük meghúzódó formaalkotó hagyományok, távoli kultúrák hatásainak, a meglévő technikai feltételektől elválaszthatatlan körülmények tisztánlátása érdekében érdemes megfigyelnünk az abban alkotó művészek tevékenységét, mert alkotásmódjukon keresztül a korszak kultúrájának sajátos törekvései tükröződnek. (Eco 2006, 38-39)

Ezen gondolatokból kiindulva a harmadik fejezetben olyan, a társa dalom által megfogalmazott válaszokat mutatok be, amelyekben felfedezni vélem az általam nyitott struktúraként aposztrofált 1 eredetiben leellenőrizve

szemléletmódot, és amelyek a gazdaságilag és technológiailag vál tozó világ problémáira érvényes építészeti válaszokat is inspirálták.

Végezetül, az utolsó fejezetben olyan kortárs építész irodák mun káinak és az ezeket befolyásoló szemléletmódoknak a bemuta tására teszek kísérletet, amelyek valamiféleképpen túlmutatnak a nyitottság szükségszerű alkalmazásán, tervezésük során a társa dalomban megjelent reakciók tudatos alkalmazására törekednek, és ezáltal alkotásaik valamiféle pozitív értéket hordoznak.

Gyűjtésem mozaikos jellegű, ezért lehetségesnek tartom, hogy munkám során olyan alkotók tevékenysége kerüli el figyelmemet, akik a témában egyértelműen relevánsak, ám ebben az esetben a hozzájuk vezető szálat sajnos nem találtam. Mindezek ellenére, remélem, dolgozatom végére, ha nem is egyértelműen körülhatá rolttá, de tisztábbá válik az a fajta építészeti hozzáállás, amelyet nyitott struktúrákban való gondolkodásként feltételezek.

10 2 (Eco 2006, 36-37) Umberto Eco, 1962 2

Az idézett sorok lényeges, kulcsfontosságú gondolatokat tartal maznak dolgozatom témáját illetően. Eco a nyitott mű fogalmát, mint a modern kultúra rendezetlenségére reagáló, új, a hagyomá nyos értékrenddel szakító formaalkotási módot vezeti be. A „ren dezett kozmosz” ideáját „[…] problematikus változások évszázados sorozatában, felváltotta a módszeres kételkedés, a historicista elméletek kialakulása, a meghatározatlanság és a statisztikai valószínűség hipotézise, az ideiglenes és változékony magyarázó modellek elterjedése […]” (Eco 2006, 37)

Ebben a helyzetben a művészek által alkotott új forma tulajdonkép pen válasz a világ megingathatatlannak hitt rendjének felbomlására, ugyanakkor, állítása szerint, ez a válasz szakít a dogmatikus keretek közé szorult alkotási módszerek szigorú szabályaival, amelyek alól épp felszabadulni látszik. Magának a gondolatme netnek is tulajdonsága a változékonyság és többértelműség, mint a közegnek, ami szülte. A formaadásnak ez a fajtája inkább olyan kapcsolatmodellek kidolgozását jelenti, amelyekben a többértelműség igazolást nyer és pozitív értéket kap (Eco 2006, 37). Eco tehát Nyitott mű című könyvében egy adott poetikai megnyilvá nulás kritikáját tárja elénk egy általa rendezetlenként, változékony ként jellemzett korban, mely az addigi tradicionális rendezettséget felváltva új helyzetek elé állítja művészeit. A válaszok közül azokat keresi, melyek ezt az adott rendezetlen körülményt „termékeny va lószínűségmezőként” értelmezik, és alkotásaikban olyan ajtókat

A nyitott mű

Ebben az értelemben tehát az építészeti nyitott mű nem más, mint az a formaalkotás, amely lehetővé teszi, hogy az alkotás a befoga dó személye szerint más és más értelmezésekben öltsön testet.

Mindezeknek az építészethez való kapcsolódására azért is teszek kísérletet, mert maga Eco feltételezi, hogy esetlegesen a nyitott mű témaköre kapcsán figyelembe vehetjük a mai művészet valamennyi aspektusát. Példaként a filmet, a peroratív és elkötelezett költészetet, illetve a képregényt hozza (Eco 2006, 40). Miért ne sorolhatnánk végül is e művészetek közé az építészeti alkotás folyamatát is, te kintve, hogy az általa leírt nyitottság a műalkotás és a műélvező viszonyában valósul meg (Molnár 1971, 57)? Hiszen van-e más művészeti ág, mely ilyen mértékben viszonyulna a műélvezőhöz, mint épület a használójához?

Érdekesebbnek találom viszont a gondolatot, hogy egy épületre – a létrejöttének folyamatát állítva középpontba – az adott, különböző tényezők által meghatározott építési helyzet függvényében többféleképpen megvalósulni képes nyitott struktúrára tekintsünk.

12 hagynak nyitva, mely a mű befogadójának szubjektív interpretáci ójával elhatárolás helyett összekötőként töltik be szerepüket.

Ebből a szempontból tulajdonképpen bármelyik épületről lehetne szó, hiszen kulturális, társadalmi háttértől függően mindenki más ként éli meg a fizikai teret, ez az építészetnek sajátja.

A gondolatnak bizonyos tekintetben előzménye az ifj. Janáky Ist ván által 1972-ben a NAKI (Nagynyomású Kísérleti Intézet) tervezésekor alkalmazott szempontrendszer, amelyet a Reimholz Péterrel 1974-ben tartott Két tervezés című előadás során mutatott be. Elmondása szerint, a munka kezdetekor egy soktényezős, komp lex feladat adódott, amire válaszként az építést alakító tényezők közül az egyiket, a telepítési módot meghatározottként, több más tényezőt pedig nyitottként kezeltek. Erre szerinte azért volt szükség, mert az akkori magyarországi építőipar műszaki fejletlensége alkalmatlannak bizonyult a részletek megfelelően pontos, korrekt kivitelezéséhez, így a tervezett épületet a részletek minőségétől függetleníteni kívánták: (Janáky 1999, 32)

A hosszú kivitelezési idő alatt alapvetően könnyen elrégiesedő dön tésekhez való ragaszkodás kényszere helyett Janáky a tervezés során a hosszanti irányban homogén, keresztirányban változatos telepítésmód segítségével az épületsávok alkalomadtán különböző szerkezetekkel vagy burkolatokkal történő megépülését támogatta, így az alapvetően kényszerként megjelenő körülmények az épület jellegét erősíteni képes, egyfajta történetiségben rejlő karakterré alakultak (Janáky 1999, 32).

Itt tehát arról van szó, hogy a szakma körülményei által előidézett szükségszerűség tervezett nyitottságot generált, az alapvetően hátráltató tényezők egy nyitott struktúrán keresztül végül pozitív értékhez járultak hozzá – mindezzel tükrözve a kor által diktált fejlettségi viszonyokat meghatározó gazdasági és társadalmi álla potokat. Hasonló történt tehát, mint amelyet Eco is megfogalmaz:

Ezt a tervezési módot telepítés-orientációként nevezi meg, amely az általa detáj-orientációként fémjelzett másik hazai állásponttal kíván szakítani (Janáky 1999, 32). Állítása szerint azok a tervezői törekvések, melyek magasabb ipari fejlettségi viszonyok között alkotó ideálokat követnek, és az építészeti hangsúlyt a technoló gia révén megvalósíthatóvá vált részletek kidolgozására helyezik, hazánkban többnyire kudarcba fulladnak, a műszaki helyzeten való látszólagos felülemelkedés találkozva az építőipar ad hoc körülményeivel nem tudja produkálni a kívánt minőséget (Janáky 1999, 31).

15 (Eco 2006, 41)

Az építészeti nyitott mű keresésében tehát két elem és ezek kap csolatának a vizsgálatára vállalkozom. Keresem egyrészt azokat az építészeti alkotásokat, amelyekben felfedezni vélem a nyitottság gondolatát, azaz a meghatározatlanságot, a reflexiót a változékonyságra, másrészt azokat a társadalmi, technológiai, gazdasági irányvonalakat, melyek előbbieket előidézhették.

16 3 (Janáky 1999, 15)

AZKontextusIDEOLÓGIÁKVÁLSÁGA

A fent idézett gondolat a modern tárgyalakítás utáni építészeti te repet ábrázolja. Janáky ebben az írásában egy olyan elv, szemlélet körvonalazására tesz kísérletet, mely tovább lépve ugyan, de mégis a modern formálásmód hagyatékain, és így az általa „alapvető em beri igényként” aposztrofált teljességérzet igényén alapszik. Meglátása szerint az ősi ábrázolásmód, egyszerre juttatva a szemlélőt a világegyetem és az emberi szellem teljességének birtokába, ezt az igényt a lehető legegyszerűbb és legtermészetesebb módon nagyjából a XIX. század közepéig tudta kielégíteni (Janáky 1999, 17). Az ezt követő időszakról úgy nyilatkozik, hogy:(Janáky 1999, 17) Ennek a válságnak – melynek a Janáky által „egy félig kifaragott nagy tömb” -ként jelzett (Janáky 1999, 20) modern mozgalom is része – egyes aspektusait mutatja be 2009-ben az Architectural Desing folyóirat. Februári lapszámában a Theoretical Meltdown címet választva maga is állást foglal az építészet kortárs helyzetét

A kiadvány Luigi Prestinenza Puglisi által írt bevezetője az ezen határok elmosódásához vezető építészetelméleti előzményeket Anything Goes címen tárgyalja. A cikk a 20. századot érintő na gyobb gondolati hullámoktól, kezdve a századforduló technoló giai fejlődésével párhuzamos jelentős analitikai és módszertani, a logika szabályaira alapozott építést előtérbe helyező modern törekvésekkel a posztmodern állásfoglalások nézetein át tulajdonképpen a kortárs építészet feltételezett „gázállapotához” vezeti át az olvasót (Puglisi 2009, 7).

18 illetően. Helen Castle szerkesztői köszöntőjében az akkori állapo tok leírására két fontos kifejezést használ: „intenzív bizonytalanság és átalakulás” (Castle 2009, 4).

Ezen ítélet előzményei a korábbi szélsőséges események, mint a Nyugat pénzintézeteit alapjaiban megrengető, az egész világ gazdaságot súlytó hitelválság hatásaiban, illetve többek között a klímaváltozásnak, a világ népességnövekedésének és az ezzel összefüggésben álló természeti erőforrások kimerülésének a veszélyében kereshető. A kor változásait jelzi, hogy míg viharos eseményekben ugyan a 20. század is bővelkedett, addig az ezred fordulóig ezek mellé általában ideológiai abszolutizmus vagy legalábbis az építészetbe vetett erős bizalom társult. A 21. században azonban a világ egészébe vetett hit elvesztésével az építészet, mint műfaj is határait veszteni látszik (Castle 2009, 4).

A 80-as éveket jellemző építészeti módszerek (method) keresésére törekvő irányzatok ellentétes szakmai álláspontjaként említi Hans Hollein „Everything is Architecture” gyakran hangoztatott szlogen né vált (anti-method) kijelentését, mely Paul Feyerabend amerikai tudományfilozófus a cikk címét adó „Anything Goes” jelszavával ro kon. Valójában a két kifejezés az ezredfordulóra kialakult, a digitális kultúra és kommunikáció sebességétől felgyorsulva hanyatlásnak indult tendenciák helyére beáramló különböző építészetelméleti mutációk zavartalan láncreakciójának helyzetét aposztrofálja (Puglisi 2009, 8).

1. kép: Literally Anything Goes: Képernyőkép egy folyóirat digitális példányából egy installációt bemutató fotóról.

A referencia nélküli autonóm építészet és a technikai fejlődés jóvol tából megvalósítható komplex anyagi és téri dekonstrukciók korában a kanonikusból kiszakított referenciastruktúrák tombolása kritikai pozíciók hiányából fakadó válsághoz vezetett (Puglisi 2009, 10), melynek magyarázatát Puglisi egyedül magának a kritika meghatá rozott tárgyának megszűnésében látja (Puglisi 2009, 11). Véleménye szerint, amennyiben Hollein jóslata beigazolódni látszik, és valóban „Everything is Architecture”, akkor pont mivel az építészet mindenné lett, tárgyi mivoltában feloldódhatott. Ennek következtében azt a fontos megállapítást teszi, hogy tulajdonképpen innentől kezdve,

20 2. kép: I am learning from poorer economies: Képernyőkép egy folyóirat digitális példányából egy gondolatot bemutató fotóról.

21 ha az építészeti alkotás tárgyi formája felbomlott, elkerülhetetlen, hogy saját kontextusának váljon részévé (Puglisi 2009, 11).

Ahogy azt a 60-as években az Archigram csoport megfogalmazta, a statikus ideálok keresése helyett figyelembe kell vennünk, hogy a világ állandó változásban, metamorfózisban van. Folyamatosan egyik állapotból a másikba kerül, mindig teljes, csakhogy meta morf múlékonyságában (Moravánszky és M. György 2013, 211).

A kritikai válságra adott másik, lényegét tekintve hasonló – eredeti leg az új művészeti jelenségek robbanásszerű megjelenésére adott, de az építészet műfaji átalakulásait is megmagyarázó – válasz az az Yves Michaud francia filozófus L’art à l’état gazeux. Essai sur le triomphe de l’esthétique. című 2003-as esszéjében megfogalmazott hipotézis, mely szerint a művészet egyszerűen elpárolgott. Ennek a jelenségnek a magyarázata pedig egyáltalán nem a művészet vagy az építészet megszűnésében keresendő – hiszen ezen tevékenysé gek eddig nem látott, végtelen mennyiségű produktumot állítanak elő – ehelyett feltételezhető, hogy az ezen diszciplínákat meghatározó és egyesítő ideológiák végéhez értünk (Puglisi 2009, 11).

A csoport tagjait emiatt kifejezetten a rohamos tempóban fejlődő modern technika látszólag határtalan lehetőségeinek a városi életre gyakorolt dinamikus hatása foglalkoztatta, mely jelenséget és emberre gyakorolt hatását Megyeri Barna szobrász 1964-ben elhangzott gondolatai alapján Janáky érzékletesen foglalta össze:

Kérdése előrevetíti az építészetnek azt a műfaji változását, melynek mozgatórugóját Puglisi 2009-ben annak nyilvánvaló felismeréseként fogalmaz meg, miszerint az építészet immár a kommunikáció világából kölcsönzi eszköztárát és a 21. századra az előzővel ellentétben jellemző változások gyors egymásutániságában lassanként eggyé válik a természet és ember alkotta táji környezettel (Puglisi 2009, 11).

22 (Janáky 1999, 25)

24 Fabényi Júlia, 2016 4 4 (Fabényi 2016, 11)

Az egyébként prosperáló európai és észak-amerikai városok is hasonló gazdasági, politikai és demográfiai átalakulásokkal néztek szembe, mint amelyek a rendszerváltás utáni Kelet-Németország egyes településein vagy az amerikai „rozsdaövezet„ városaiban az ipari átalakulás következtében megfigyelhetőek voltak (Polyák 2016, 18).

A 2000-es évek növekvő beruházási hullámának a spekulációs ingatlanbuborék kipukkanásával a 2008-ban bekövetkezett gaz dasági világválság vetett véget. A tőkefedezet nélküli hitelezés mellett a valós vásárlói vagy bérlői igények nélkül megvalósított ingatlanfejlesztések miatt a válság hatásai nem csak a bankok és magánszemélyek egzisztenciáját, hanem a világ számos városának önkormányzatát sodorták veszélybe (Polyák 2016, 17).

Az önkormányzatok

csődjéhez a nem lakófunkciójú ingatlanok körében megjelenő túlkínálat, az ebből eredő tőkehiány, illetve a kialakuló politikai válságok is hozzájárultak. Mindezek számos városban elhanyagolt közterületeket, sikertelenül privatizált vagy megüresedő területeket hagytak maguk után (Polyák 2016, 18).

GAZDASÁGI VÁLSÁG

A helyzet sok esetben hasonlóvá vált a volt szocialista országokban a rendszerváltást követően megjelenő szlömösödéshez, a munka nélküliségből eredő elszegényedés vagy a növekvő ingatlanspeku láció nyomán lepusztult iparterületekhez (Fabényi 2016, 10).

26 (Tonkiss 2013, 312)5

Európa minden részén megtalálhatóak voltak bizonyos épülettí pusok, néhol egész városrészek, melyeket a válság kiüresedéssel súlytott. Rotterdamban irodaépületek, Lipcsében lakóházak, Rómá ban filmszínházak maradtak kihasználatlanul. A budapesti Tópark szellemvároshoz hasonlóan a spanyol tengerpart és Olaszország nagy építkezései is leálltak (Polyák 2016, 19).6 3. kép: „Rájöttünk, hogy a Befejezetlen Szicíliai valójában építészeti stílus.” 5 Az idézet forrása: (Polyák 2016, 18) – eredetiben ellenőrizve nincs 6 Polyák Levente nyomán jutottam el a képek forrásaként megjelölt Unfinished Italy című filmhez.

274. kép: „Ez egy kép Olaszországról.” Az európai jóléti államok válságaként a közszféra fokozatosan kivonulni kényszerült az olyan szolgáltatások területéről, mint a kultúra, oktatás vagy az egészségügy (Polyák 2016, 18). Ebből kifolyólag, a közösségi infrastruktúrák hiánya olyan spontán, leginkább alulról szerveződő civil összefogásokat eredménye zett, melyek az üresen maradt, pusztuló területeket közösségi, kulturális „akcióterületekké” alakították. Ezek a sokszor ideigle nesen átalakított terek a helyi valós igényekre való reakcióként leginkább nagyvárosokban, hátrányos helyzetű településeken, a gazdaságilag vagy szociálisan leszakadó régiókban jelentek meg (Fabényi 2016, 10).

Az egyik ilyen területrehabilitációs történet a spanyolországi Madrid La Latine kerületében található Campo de Cebada nevű helyhez fűződik. Az itt álló, 1968-ig vásárcsarnokként funkcionáló épületet először részben sportcsarnokká alakították, majd a 2000-es évek től megkezdődött a teljes felújítása, melyet a válság befejezetlenül hagyott. Az ötezer négyzetméteres központi területet 2010-ben egy fesztivál idejére az exyzt nevű francia építésziroda ideiglenesen strand- és koncerttérré alakította (Polyák 2016, 21).

Az együttműködések sikerének kulcsa, hogy a helyi erőforrások ra támaszkodva, bizalom megteremtése által képesek a lokális szereplőkre hatni (Polyák 2016, 17). Számos ilyen hely köszönheti fennmaradását az így megvalósított fentartható modellnek, mely sokszor a későbbiekben tőkeerős befektetők támogatását vonta magával (Fabényi 2016, 10).

5. kép: A tér állapota a beavatkozás előtt.

296. kép: A fesztivál alatti installáció. 7. kép: A fesztivál hangulata.

Az ehhez hasonló, válság után jelentkező hiányosságokat közösségi szolgáltatások és infrastruktúra pótlásával megvalósító megmozdulásokban az építészet kulcsszerepet töltött be (Polyák 2016, 18). A félbehagyott építkezések, használaton kívüli irodaházak, fragmentált közösségi terek látványa a kialakult munkaerőtöbblet hatására az építészeti szakmagyakorlók és pályakezdők ezen generációjának figyelmét olyan problémákra irányította, amelyek kívül estek a hivatalos tervezés megközelítésein. A nagyobb beruházá sok látómezejéből kiszoruló városi területekben rejlő lehetőségek re fókuszáltan kisebb beavatkozásokkal próbálták a meggyengült közszféra hiányzó tevékenységét pótolni. A hagyományos építészeti működéssel ellentétben a rendellenes helyzetekre sokszor csak időszakos beavatkozásokkal és egyre többször a kortárs művészet eszköztárával – performansz, installációk, programok, részvételi módszerek – reagáltak (Polyák 2016, 28). (Polyák 2016, 28)

30 A rendezvény végével lebontották az építményt, ám a helyiek egye sületet alapítva jelezték a tér állandósítására való igényeiket az önkormányzat felé. A terület így 2011 óta ideiglenesen az egyesület rendelkezésére áll, filmvetítéseknek, koncerteknek és sportköz pontnak ad helyet (Polyák 2016, 21).

Hogyan biztosítható a létrehozott terek és szolgáltatá sok gazdasági, politikai befolyásoktól való kiszolgáltatottságának elkerülése mind a finanszírozás, mind a fejlesztés során?

Az ezen „pozícióváltás” hozományaként a közösségi projektekben való építészeti részvétel számos kérdést vont maga után (Polyák 2016, 28). Hogyan lehet tervezőként egy olyan folyamat részévé válni, amelynek erőssége tulajdonképpen demokratikus jellegének köszönhető?

32 Sik Endre, 19887 7 Az idézet forrása: (Sik és Kelen 1988, 166) az ő forrása: (Stuart 1981, 1-25) – eredetiben ellenőrizve nincs

A commons azokat az önszerveződő hálózatokat jelöli tehát, amelyek célja a társadalmi igények közvetlen, a piaci tőkeorientált folyamatoktól való független kielégítése. A fogalomnak – a társadalmi folyamatokra helyezve a hangsúlyt – létezik igei alakja, a commoning, mely az említett hálózatokon keresztül az élethez szükséges materiális és immateriális javak, terek és folyamatok közösségi szervezésének gyakorlatát jelenti (Lazányi és Veress 2020, 39).

A javak elosztásának ilyen direkt, minél hatékonyabban létrejövő, a pi aci profitorientációnak való kitettség elkerülése érdekében együttmű ködő szereplők csoportba szerveződése (Lazányi és Veress 2020, 53)

„A commons fogalma eredetileg olyan erőforrásokra (például ha lastavakra, legelőkre, erdőkre) vonatkozott, melyeket egy közösség bizonyos szabályok betartása mellett hosszú távon is fenntartható módon, az erőforrást nem kizsákmányolva használt, önszerveződő módon.” (Lazányi és Veress 2020, 39)

COMMONING A leginkább gazdasági, de akár állami kiszolgáltatottság alóli füg getlenedés céljából létrejött, alulról felépülő társadalomszervezési gyakorlatok és elvek egyik fogalma a commons, mely definíció ki alakításához és a téma vizsgálatához legfőképpen Elinor Ostrom neve köthető (Lazányi és Veress 2020, 39).

Társadalmi válasz

34 hasonló törekvés, mint a Sik Endre által Az „örök” kaláka című 1988as tanulmányban ismertetett kaláka jelensége:(Sik és Kelen 1988, 10)

A kaláka fogalma túlmutat a Magyarországon jól ismert, rendszerváltás előtti házépítések során megjelenő munka cseréjén. Sik az akkori hazai viszonylatban ötféle kalákatípust különböztetett meg: háztartási, szolgáltató, szociális, mezőgazdasági és házépítő munkát (Sik és Kelen 1988, 56). A tanulmányban megjelenő, a Takie Sugiyama Lebra leírásából idézett Munkabank működésével talán szemléltethető a különböző munkafajták cseréjének célja és széles választéka: A II. világháború idején, a bombatámadások alatti szükséghelyzet kiváltotta váratlan igényekre reagálva „egy osakai háziasszony találta fel” a nehéz ségeket gyorsan elhárítani képes összefogást. A főleg szociális gondozáshoz, háztartási munkákhoz kapcsolódó Munkabankra a háború után is igény jelentkezett, 1978-ban 2600 tagja volt. Az in tézmény keretein belül a gyerekekre való felvigyázástól az idősek

35 gondozásán keresztül szinte bármilyen munka végezhető, melye kért cserébe a tagok pontokat kapnak. A szerzett pontok munkára válthatóak, sőt az országos hálózat miatt például távoli rokonokra is átruházhatóak (Lebra 1980, 169).

Ezek alapján megfogalmazható, hogy a talán mindenki számára közismertebb kaláka jelensége tulajdonképpen nem más, mint a commoning fogalmában meghatározott „immateriális javak (pl.: gondoskodás, szeretet) létrehozásának” gazdasági gyarapodási logikáját nélkülöző tevékenysége (Lazányi és Veress 2020, 39).

8 Az információ forrása: (Sik és Kelen 1988, 165) – eredetiben leellenőrizve

A commoning által létrejövő, a pénzforgalmat elkerülő megosz tási gyakorlatok egyik példája lehet az a Commons Cargobike Forum nevű hálózat, melynek egyik csoportja Budapesten is jelen van. A szerveződés célja a fenntartható szállítási eszközök elérhetőségének kiterjesztése, melyet a tagok által felajánlott teherbiciklik közösségi pontokon való elhelyezésével és az egyszerű hozzáférhetőség megteremtésével szándékoznak elérni (Lazányi és Veress 2020, 50).

Sik elmondása szerint a kaláka „új formáját” jelentik azok a külön böző „self-help” csoportok, melyek például az Egyesült Államok modern „ipari-városi” társadalmaiban a hatvanas évek óta megjelennek, és egységesen jellemző rájuk az önkéntes alapon való szerveződés, a lokalitásból eredő közös nehézségek leküzdésé nek és érdekeik érvényesítésének céljából cserélt munkavégzés (Sik és Kelen 1988, 164).

36 A commons mozgalom tagjainak nem feltétlenül célja, de a valós szükségletek kielégítésére irányuló törekvéseikkel (Lazányi és Veress 2020, 40) tulajdonképpen olyan társadalmi hiányosságokra mutatnak rá, melyeket a központi irányítás valamilyen oknál fogva elmu lasztott orvosolni, ezzel pedig közvetett módon görbe tükröt állít a rendszer hibáinak.

38 9 (Nagy Zoltán (@Zo Na), Facebook üzenet a szerzőnek, mársius 4, 2022) „szerző:Megkellene egy idezet a hackinghez. Mondj valamit. Gyorsan. – Fuh, Gondolkodom” 9

A városokban megjelenő, olykor a központi irányítás által fel sem ismert, individuális problémákra választ kereső, alulról építkező szerveződések jelenségének leírására Bach Péter Hacking the #City című értekezésében az informatikai szóhasználatból ismert hacking kifejezést alkalmazza. Definíciója szerint: (Bach 2015, 10) A kifejezés használatát a digitális bináris KÓD, mint informatikai rendszer és a város lényegi tulajdonságainak egyezőségével in dokolja (Bach 2015, 75). A város ugyanis, mint a közös használatú terek hálózata, maga is rendszer, és mint ilyen, érdemben jellemző rá a befejezetlenség, a dinamikusság, nyitottság. Az általa idézett Saskia Sassen kijelentése szerint tulajdonképpen a város fennma radásának kulcsa a tökéletlenség (Bach 2015, 75).10 Érvelésében rámutat, hogy a régi nagyvárosok azért léteznek még ma is – bár más materiális külsőben – mert a város nem csupán anyag, hanem emberek, szubkultúrák konglumerátuma, és ez a massza időről-időre visszaszól, jelzi tökéletlenségét. Azaz: „a város képes feleselni” (Sassen 2011).

39 HACKING

10 Bach forrása: (Sassen 2011) – eredetiben leellenőrizve

40 Bach Péter a város ezen önszerveződő, önszabályozó hajlamának reprezentációjaként jelentkező apró jelzésekre használja a hacking kifejezést. A „feleselésnek” ezt a nagyon spontán, lényegretörő formáját a Kővágóörsi Alkotótábor ebben a témában megvaló sult workshopjának munkái tudják legjobban bemutatni. A tábor során a résztvevők olyan beavatkozási pontokat kerestek a falu környékén, melyek valamely aspektusára érdemes lehet felhívni a látogatók figyelmét.

8. kép: előzmény: A Kőfeszt a falu focipályájára vezető kőkapun ottfelejtett egy felszegezett OSB táblát.

41 9. kép: hack: az ajtólapnak kopogtató is dukál.

42 10. kép: előzmény: A pajta a tábor egyik közösségi gyülekező tere, a földre terített szalma miatt a dohányzás bent szigorúan tilos. De hol kezdődik a bent? hack: a küszöbön túl. 11. kép: előzmény: A táj szélén állt egy T. 12. kép: hack: a sorba beállt egy Á. 13. kép: és egy J.

43 14. kép: hack: a sorba beállt egy Á és egy J.

Bach Péter szerint a hackelések az ember alaptermészetéből fa kadó, szükségszerű reakciók a rendszerekre és szabályaikra, és ezért a város, mint rendszer előbb-utóbb bekövetkező túlszabá lyozottságára válaszul szükségszerűen növekszik a kódfeltörések gyakorisága. Ennek magyarázata az lehet, hogy a város – komp lexitásának növekedésével – egyre nehezebben képes az újonnan létrejött, rendszeridegen problémákra reagálni, egyre nehezebben irányítható és tervezhető központilag (Bach 2015, 76).

Az ilyen helyzetekben tehát egyáltalán nem meglepő, ha megjelen nek olyan alulról szerveződő, független csoportok, akik az önkor mányzatok által nem vagy nem megfelelően biztosított szolgáltatásokat saját erőből pótolják. Magyarországon a 2000-es években például elkezdődtek az önkor mányzati skatepark kialakítások, ám ezeknek a felszereltségével a gördeszkás szubkultúra sok esetben nem volt teljesen megelégedve. A hivatalos pályák kritikájaként hamar megjelentek a „DIY mozgalom” csoportjai, akik kifejezetten a deszkások igényeit szem előtt tartva saját maguk tervezték a pálya elemeit, így például, más sportágak képviselőinek – rolleresek, BMX-esek – jelenléte nélkül, zavartalanul gyakorolhattak (Petrányi 2019, 49).

15. kép: Rio.

47 Az építkező csapatok közül talán a legismertebb a Rios Crew, akik a Petőfi híd budai hídfőjének lábánál a Café del Rio nevű szórakozóhely lebontása után megmaradt, kihasználatlan betonplaccot vették birtokba (Quartersnacks 2015). Az illegális területfoglalást a kerülti önkormányzat „meghatározatlan időre „eltűrt” kategóriába helyezte” és a Rio névre keresztelt skatepark 2012 óta fokozatosan épül – teljesen önerőből (Highlights of Hungary 2016). 16. kép: Rio épül.

48 17. kép: Közösségi összefogás. 18. kép: Hack a hackben: A gördeszka remek szállítóeszköz.

49 19. kép: Rio épül. 20. kép: Rio épül. A megmozdulás jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy a csapat sikeressége miatt a skatepark híre azóta a világ minden pontjára eljutott (Highlights of Hungary 2016), másrészt egy olyan találko zóhellyé vált, amely nemcsak a szubkultúra, de a város tagjainak mentális térképére is felkerült. Mindezek hozományaként azóta is őrzi zöldterület jellegét, melyhez az évek során az önkormányzat is hozzájárult egy szabadtéri kondipark létesítésével. Az alulról jövő szerveződés egy hiányosságra való spontán, lényegretörő reakcióval, olyan hosszútávú értéket teremtett, melyre a helyi ha tóságoknak se erőforrása, se szakavatottsága nem volt.

50 Polyák Levente, 201611 11 (Polyák 2016, 19)

A placemaking kifejezés a város különböző szereplőinek összefo gásával megvalósuló, élő, szerethető helyeket eredményező folya matokra vonatkozik (Schneekloth és Shibley 1993, 143). A sokszor kihasználatlan területekre adott társadalmi válaszok olyan közös ségi találkozóhelyeket generálnak, amelyek hosszútávon egy-egy városrész vagy kerület meghatározó elemévé válnak. Ezt gyakran az állam vagy az önkormányzat befolyásától való távolságtartással, a helyi igényeket és érdekeket maximálisan szem előtt tartó hoz záállással teszik. Ezen tényezők miatt az ilyen helyeket működtető társadalmi szerveződések a gazdasági áramlatoknak kitéve sokszor ideiglenes, bizonytalan helyzetben végzik tevékenységüket. Erősségük és fenntarthatóságuk a lokalitásba vetett hit, bizalom, együttműködés és a helyi erőforrások, kapcsolatrendszerek kreatív felhasználásában rejlik (Polyák 2016, 17).

PLACEMAKING

Az Észtország fővárosában, Tallinnban található Balta nevű közösségi ház a Balti Jaam vasútállomás szomszédságában, a dzsentrifi káció áramlatának kiszolgáltatva, egy volt palackvisszaváltó üzem területén tölti be szitanyomó műhely, munkatér és kocsma szerepét (Reemaa 2019, 16).

52 21. kép: Balta: kapu.

A sokszor előre nem is tökéletesen meghatározott közös érdekek a Baltat egy olyan változni, alkalmazkodni képes, a mögötte álló szervezetet karakteresen leképező hellyé formálták, mely így nem csak egy kocsma, hanem városi találkozóhely is (Reemaa 2019, 20).

22. kép: Balta: üzenőfal.

A terek használatát és a kialakításuk során alkalmazott építési technikák eszköztárát a változó szükségletek és a hely működé sét szervező közösség elképzelése formálja (Reemaa 2019, 15).

55 23. kép: Balta: tető csomópont.

56 24. kép: Balta: alapozás csomópont.

57 Ennek az alkalmazkodóképességnek az építészeti megnyilvá nulását Roland Reemaa a „közvetlen cselekvés” (direct action) kifejezéssel illeti (Reemaa 2019, 21). A profitszerzési lehetőség és a tőkeorientáció közösségi feladása olyan alkotói szabadság gal ruházta fel a csoportot, melyben akár az egész városra, mint újrahasznosítható hulladékok turkálójára tekinthet. Az individu ális szerző nélküli alkotás legfőbb jellemzője a „megfelelőségre” való törekvés, melybe egyaránt belefér félkész állapotban kinyitni és olyan megoldásokat alkalmazni, melyek műszakilag nem feltétlenül korrektek, mégis a gyakorlatban működőképesek (Reemaa 2019, 20). Reemaa szerint a Balta sikere ebben a tervezetlen kivitelezési megoldásokon keresztül, befejezetlenséget, felszabadult térélményt eredményező jelenségben keresendő. A hozzáállás jelentősége a látogatókra gyakorolt hatásán túl egyfajta tiltakozásként is értel mezhető, mely a mindenkori állami hatalom lokális problémáinak megoldására irányuló körülményességével szemben a kialakult igényekre saját eszközeivel adekvát, fenntartható megoldásokat nyújt (Reemaa 2019, 22).

Az ilyen beavatkozások hazai működésére lehet példa a 2012-ben alapított budapesti MÜSZI, azaz Művelődési Szint. A Blaha Lujza téri Corvin Áruház épületének 3. emeletén létrejött kulturális és kö zösségi tér a maga műfajában első volt Magyarországon. Az „állam tól és önkormányzatoktól tudatosan távolságot tartó” (Balkányi 2015) szerveződés célja, hogy egyszerre érjen el társadalmi-kulturális eredményeket és biztosítsa fennmaradását piaci körülmények között (Átalakuló Közösségek 2015).

„A MÜSZI alapítása idején olyan gazdaságilag független kulturális tér létrehozását terveztük, mely egyesíti a művészeti alkotótér, a kö zösségi ház és az innovatív társadalmi műhely funkcióit. Célunk a hazai színtéren előzmény nélküli, hiánypótló intézmény létrehozása volt, mely képes központi állami támogatások nélkül, pusztán saját bevételei révén színvonalasan ellátni közösségi és kulturális funkcióit […] .” (Átalakuló Közösségek 2015) 25. kép: MÜSZI: remix.

Szintén Budapesten, egy ehhez hasonló modellt valósított meg a Gólya Közösségi Ház, mely valójában a Frisco nevű 2012-ben indult szövetkezeti kocsma utódja. Megalapítása a válság utáni politikai intézkedések helyi hatásaihoz köthető, az alapítók elsősorban egy közéleti viták színteréül szolgáló helyet kívántak létrehozni (Birtalan 2019).

A közösségi ház megvalósítása során az alkotók a tervezett lo gikus, egyenes folyamat helyett egy olyan oda-visszaható helyzetben találták magukat, amelyben a tervezési, építési és működ tetési fázisok egymással átfedésben, elhúzódva valósultak meg. Elmondásuk szerint a kezdeti forráshiány okozhatta, hogy félkész állapotban már ki kellett nyitniuk, majd a részleges működés során termelt bevételekből fokozatosan folytatni a kialakítást (Átalakuló Közösségek 2015).

Az ezzel járó ingatlanvásárláshoz és felújításhoz szükséges önerőt közösségi összefogás segítségével biztosították. A felajánlott lakossági támogatások pénzadományokon túl munkacserére is kiterjedtek (Gólya 2018).

A Balta példájához hasonlóan, 2018-ban a Gólya kapuit is elérte a dzsentrifikáció hulláma, ezért 2019-ben költözésre adták fejüket.

26. kép: Gólya a Bókay utcában.

61 27. kép: Daru a Bókay utcában. 28. kép: Gólya az Orczy téren.

A Gólya ma már kulturális szerepén felül különböző civil szerve zeteknek, baráti társaságoknak, konferenciáknak, tanóráknak ad otthont (Gólya 2022), emellett pedig szövetkezeti közösségként egy Magyarországon egyedülálló működési modellnek állít pél dát. Ennek jelentősége részben a lokalitásban rejlik, a csoport tagjai ugyanis energiájuk nagy részét a szervezet működésébe fektetik, ezért szorosabban kötődnek annak szűkebb miliőjéhez.

A szövetkezet célja többek között, hogy a globális kapitalizmus logikájának való kiszolgáltatottság helyett segítse an önkontroll és a helyi aktivitás létrejöttét (Birtalan 2019). A lokális igények kielégítésére való reakcióra jó példa a pandémia alatt elindí tott Gólya Futárszolgálatuk, mellyel Birtalan Gergő elmondása szerint „nem (csak) kényelmi szolgáltatást nyújtanak, hanem reagálnak a környezetükben felmerülő, valódi szükségletekre.” (Blaskó 2020) A fejezetben említett példák – bár gondolatiságuk gyökerei bőven a 21. század előttre vezethetőek vissza – jól mutatják bizonyos, az ezredfordulót követően megjelenő társadalmi törekvések leg főbb aspektusait: a piaci kiszolgáltatottságtól való függetlenedést, a lokális erőforrások fenntartható használatát, a helyi problémák ra való spontán, kreatív reakciót és a mindezek által létrejövő élő városi terek megteremtésének gyakorlatát. Ezeket a komplex folyamatokat áthatja a fejezetben tárgyalt commoning, hacking és placemaking fogalma, a kifejezések valamilyen szinten az összes említett példában megmutatkozni látszanak.

Felismerve, hogy ezeknek a demokratikus, „szerző nélküli” folya matoknak jelentős az épített környezetre gyakorolt hatása, felmerülhet a kérdés, hogy a megmozdulások során alkalmazott, sokszor egyébként építészeti jellegű eszköztárat a műépítészet milyen formában tudja integrálni saját gyakorlatába.

64 Umberto Eco, 196212 12 (Eco 2006, 36)

65 ÚJ ÉPÍTÉSZETDEFINÍCIÓK

„A technológia, a globalizáció és a mobilitás társadalmi követ kezményei miatt a tervezés is megváltozik, az eddig sem izolált építészi szerep még összetettebbé válik. A sematikus helyét átve szi a személyre szabott, az eddig többnyire geometriai tervezést kiegészíti a folyamatok tervezése.” (Schreck 2017, 73) szinergia 29. kép: grandhuit: Julia Turpin, Marine Kerboua és Clara Simay. Építészeti válasz

Az észt származású Laura Linsi és Roland Reemaa a MAJA nevű észt építészeti folyóirat 2019 őszi számának meghívott szerkesz tőiként a szerzőség kérdését vizsgálják. Az Author címet viselő lapszám előszavában a kortárs építészet legnagyobb kihívása ként a hétköznapi terekkel való foglalatosságot jelölik meg. Azokat a projekteket próbálják bemutatni, ahol nem a dizájn uralja a teret, hanem a meglévő feltételek adják az alakítási javaslatokat (Linsi és Reemaa 2019, 3) : 13 saját fordítás

„A specializálódás megosztó, hierarchizáló logikájával szemben mi egy transzverzális és sokszempontú megközelítésben hiszünk, amely képes egy hálózatos és komplex világ igényeire válaszolni; megközelítésünk nyitott a párbeszéd és a város összes érintettje (lakosok, egyesületek, választott tisztségviselők, vállalkozók, intéz mények) közötti együttműködés felé.”13 (Grand Huit, n.d.)

A Schreck Ákos dolgozatából idézett részlet hasonló gondolatot fo galmaz meg az építészeti szerepkör alakulásával kapcsolatban, mint a francia grand huit nevű szövetkezet manifesztumában foglaltak:

A studio építészek, tájépítészek és urbanisztikai kutatók szövetkezete és minden projekt alkalmával az adott területhez szorosan kapcsolódóan, a helyi erőforrások és szereplők segítségével reagálnak. kollektív szerzőség

67 30. kép: LLRRLLRR: Laura Linsi és Roland Reemaa. „Ez a lapszám a szignózás és a branding nyomásától való elhatáro lódás szellemében íródott. Ehelyett célunk, hogy kutassuk azokat a terekben lévő értékeket, amelyek bizonyos szempontból sokszor ismeretlenek maradnak. Ez az érték talán implicit módon meg található a kollektív szerzőségben, alternatív szakmagyakorlási módok keresésében, a városi anonimitásban, a közösségi terek tervezésének szerves részét képező együttműködésben, a ’már létező’ hatásában, egy laikus fészerében, elfeledett terekben, technikai gépezetekben, vagy egy adott helyen és pillanatban, amely kizárólag egy bizonyos embercsoport vagy akár egyetlen felfedező számára felismerhető.”14 (Linsi és Reemaa 2019, 3) 14 saját fordítás

AcímkézetlenBASTnevű

francia építészeti kollektíva nevéből (építészet cím nél kül) adódóan nem egy állandó, jellegzetes karakter kialakítására törek szik, hanem egy folyamatosan változó összetételű csoportot alkotva mindig az adott feladatra reflektáló építészeti választ igyekszik adni.

Előadásaikban általában nem saját gondolataik átadására törekednek, hanem a munkáikról írt különböző véleményeket, kritikákat mutatják be, ezzel hangsúlyozva, hogy nem a kívánt hatás, hanem az elért hatás lényeges munkájuk kapcsán. (BAST 2020) Az atlantai Georgia Techen tartott előadásuk során hangzott el a következő lényeges mondat: „Egy projekt nem egyetlen építész vágyának, hanem döntések logikus sorozatának az eredménye.” (BAST 2020)15 31. kép: BAST: Laurent Didier, Mathieu Le Ny, Louis Leger and Jean-Baptiste Friot. 32. kép: ZUS: Elma van Boxel és Kristian Koreman. 15 saját fordítás

69 megrendelés és terv nélküli építészet A holland ZUS [Zones Urbaines Sensibles] nevű iroda bevallottan elhivatott az építészet közéleti szerepe iránt, fő tevékenységként a városi táj kért és kéretlen építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti tervezéssel és kutatással való formálását jelöli meg (ZUS, n.d.). (Polyák 2016, 24)

A ZUS egyfajta „ingatlanfejlesztőként”, a társadalmi változásokra gyorsan reagáló gazdasági-szakmai közösség létrehozásában látja az építészet relevanciáját (Polyák 2016, 24). Projektjeik önnön megrendelőjeként egy párhuzamos, kritikai megközelítésű tervezői utat keresnek, ebben a kísérletezésre, egy szélesebb látókörű gondolko dásra, különböző társszakmák integrált egységére támaszkodnak (ZUS, n.d.).

70 ifj. Janáky István, 196616 16 (Janáky 1999, 29)

71 NEM BEFEJEZETT TERVEZÉS

A kortárs hazai építészet különböző attitűdjeit vizsgálva, hasonló törekvéseket Schreck Ákos 2017-es Nem befejezett tervezés című

DLA értekezésében fedezhetünk fel. A dolgozat a Prezi iroda kiala kítása közben szerzett tapasztalatokra építve az építészeti terve zés szempontrendszerét a munka tereire vonatkoztatva vizsgálja (Schreck 2017, 9), és megközelítésmódjában felfedezhető az első fejezetben bevezetett nyitott szemlélet. Állítása szerint, az építészeti tevékenységet a technológia, a globa lizáció és a mobilitás társadalmi következményei miatt napjainkra kiegészítette a folyamatok tervezése (Schreck 2017, 74) : „Az építészeti tervezés nyílt és folyamatos programozássá alakul át. A folyamat participatív, az építész felelőssége a térbeli és időbeli integrálás, az állandó változás követése.” (Schreck 2017, 73) Állandó változást jelentett a Prezi tervezése kapcsán például az épületen belüli területfoglalás, a terjeszkedés ugyanis a cég fejlődéséhez ütemezve, fokozatosan valósult meg (Schreck 2017, 79). Éveken át változott egyes funkcióknak a helye, volt, hogy egyes épületrészeket időre elhagytak, hogy újabbakkal kísérletezzenek (Schreck 2017, 80). Az irodaház tervezése jól példázza a Schreck által megfogalmazott változásokat a linearitással szemben. Szerin te ugyanis a hagyományos, maradandótól a változékony felé való

Az irodaházak tervezésében a hagyományos, lineáris folyamatoktól való eltérés legfőbb kiváltó oka a tudás alapú szervezetek munka

Hogy a tervezés nem lineáris folyamat többé, azt azzal is indokolja, miszerint a tervezői eszköztárba olyan – szintén az informatikából kölcsönzött – módszerek is bekerültek, mint a rapid prototyping, vagy a trial and error, melyek során inkább körkörös folyamatként leírható, változtatásokkal ismétlődő próbálkozások történnek egy adott feladat megoldásáig (Schreck 2017, 74). A Prezi saját modellje is hasonló, alkalmazásukat nem időszakosan kiadott nagyobb fris sítésekkel fejlesztik, hanem apró, folyamatos módosításokat adnak ki, az egyes beavatkozások hatását „monitorozzák”, és az eredmények fényében tartanak meg vagy vetnek el változtatásokat (Schreck 2017, 79). Az irodaház tervezése során sem volt ez másképp: „[…] a korábbi tapasztalatok alapján könyörtelenül szelektáltunk a hasznos és a nem megfelelőnek bizonyult elemek között, félre téve stílusbeli vagy formai érveket.” (Schreck 2017, 79)

72 kidolgozás adott esetben felborulhat, nagyobb léptékbeli kérdése ket megelőzhetnek kisebb, részleti döntések, ezek akár egymással párhuzamosan vagy összevissza is alakulhatnak (Schreck 2017, 81). „(Lehet, hogy például a tárgyalók tematikája és anyaghasználata, vagy a bútorozása megelőz telepítésbeli vagy strukturális kérdé seket.)” (Schreck 2017, 81)

73 környezetükhöz való tudatos viszonyulása. Ezek az intézmények mára már megértették, hogy sikerük kulcsa saját, belső működési kultúrájuk pontos ismerete és ennek térbeli leképeződése, mely a szervezet öndefinícióját egyaránt kommunikálja kifelé és befelé (Schreck 2017, 25). A Schreck által bemutatott építészeti attitűd lényege, hogy a munkafolyamat során nem a tervezői reprezentá ció, hanem használó érdekei állnak előtérben (Schreck 2017, 29). Úgy tűnik, a térstruktúra személyreszabhatóságára való törekvés ugyan sok próbálkozással, hibával és korrekcióval járó folyamat, mégis olyan elengedhetetlen potenciállal gazdagítja az intézmény életét, mely kihat annak mindennapi működésére. Ez a stratégia „megnyitja a korábbi zárt rendszereket, ezáltal – a téren keresztül –hozzáférést te¬remt a folyamatokhoz és szervezeti struktúrához is.” (Schreck 2017, 25) A Prezi esetében például a tér szándékos befejezetlenül hagyása egyfajta bevonási stratégiaként értelmezhető, mely megnyitja a beavatkozás lehetőségét az egyén részére, azaz tulajdonosi viszonyt teremt a tér által az intézményhez is (Schreck 2017, 28). Ezzel a tervezett befejezetlenül hagyással szemben a már korábban ismertetett MÜSZI befejezetlensége inkább a véletlennek köszön hető. Az alkotók is elismerik, hogy a MÜSZI-hez hasonló jellegű projektek megvalósítása során rengeteg komponens mozog a pályán, ezért a megvalósításig vezető út meglehetősen kiszámíthatatlan. Tapasztalatuk alapján a terv szempontjából nagyon fontos, hogy

A kiszámíthatatlanság okozójaként szűkös anyagi forrásaikat emelik ki, melynek kompenzálását a rugalmasság, a személyes elkö telezettség és a jó belső kommunikáció erejében látják (Átalakuló Közösségek 2015).

„Érdemes jól körvonalazott elképzelésekkel indulni, de nem kell megriadni attól, ha sok fontosnak tűnő részlet kimarad, vagy a ter vektől teljesen eltérően valósul meg.” (Átalakuló Közösségek 2015)

74 erős alapokon álljon, emellett kellően rugalmas tudjon maradni (Átalakuló Közösségek 2015) :

„A 21. század elején világunk viszonylag kaotikussá vált, és úgy tűnik, komoly veszélyben is van. Míg Banham az autenticitás kifejezéséért aggódott – a brutalizmus jelszavainak egyike „azt kapod, amit látsz” – addig a mai építészet tanúsíthatná, vagy talán tanúsítania kellene, hogy tisztában van forrásaink végességével.

A töredékesség elfogadása, a rutin elhagyása, a mulandóság és befejezetlenség átélése – ezek a hozzáállások mind korunk jelleg zetességeivel foglalkozó művészi megnyilvánulások.” 17 Christoph Grafe, 2020 17 (Grafe 2020, 18) – saját fordítás

Egy más tényezők teremtette kiszámíthatatlanságot a magyar épí

16 az idézett cikk: (Ghyczy és Szederkényi 2017) – eredetiben leellenőrizve, saját fordítás

NEM BEFEJEZETT ÉPÍTÉS?

tészekből álló AUW [Architecture Uncomfortable Workshop] ezzel szemben tudatosan épített be eszköztárába. Egy építészfórumon megjelent cikkük végén Peter Märkli szavait kölcsönözve mutatnak rá az ismeretlen keresésének jelentőségére: „Azt gondolni, hogy ismered a dolgok működését, a halála minden nek, ami új, frissítő és produktív.”18 (Märkli 2011)

A véletlennel való kapcsolatukat pedig ők maguk fogalmazták meg: „ez most nem úgy sikerült, de pont ettől lett szép.” (Ghyczy és Szederkényi 2020)

Tervezett és megvalósult különbségéről szól az a kis történet, amelynek tanulságaként ez a sor született. Egy kerti támfal betonozása során elrontották a zsaluzatot, ezért az véletlenül kihasasodott. Míg sokan igénytelenségként értékelték az eredményt, számukra valami új kezdetét jelentette (Ghyczy és Szederkényi 2020) : „Ettől kezdve tudatosan kezdtük el átélni, hogy mi történik akkor, ha hagyjuk, hogy az építés folyamatai is részét képezzék az épí tészetünknek és elkezdtük figyelni, hogy ezek milyen új esztétikai értékeket szülnek.” (Ghyczy és Szederkényi 2020)

33. kép: Lábazati csomópont.

Projektjeik közül az Emésztés pavilonja szemlélteti leghatározot tabban tervezés és építés összemosására irányuló kísérletezésüket.

Az építmény egy jövőbeli étterem, kertjében egy paddal.Tervezése során pár szabadkézi skicc készült, majd a részletek a kertben álló régi pinceépület bontása közben formálódtak.

Elmondásuk szerint sokat formálta a tervezéshez való hozzáállá sukat, hogy az építés körülményeit is megismerték, saját kezükön tapasztalhatták, hogy a különböző részfeladatoknál mi és hogyan befolyásolhatja az eredeti koncepciót (Ghyczy és Szederkényi 2020).

A beomlott ház falait megerősítették, a régi építmény kövei bele kerültek a friss betonba. Lefedésként egy ideiglenes szerkezetnek tűnő tetőzet készült bádog felülvilágítóval. A kezdeti rajzok leginkább érzést, hangulatvilágot jeleznek, a hiva talos tervek majd az építést követően, az építés folyamatának doku mentációjaként fognak elkészülni. A skiccekből, kis elmérésekkel, fokozatosan épülgető ház hibái tükrözik építésének körülményeit, sőt, inverz módon instruálták a tervezést (Zsoldos 2021, 217). 34. kép: Tető csomópont.

80 35. kép: Az építők.

81 36. kép: Az építés.

82 37. kép: Az építmény.

84 „A jó épület ilyen: be nem fejezett ház. Az élet nyers minőségét, apró csorbázatokat tartogat ahonnan bármikor folytatható, továbbírható állapotának pillanatnyisága.” (Zombor 2014, 58)

Ezek a sorok Zombor Gábor Elegendő építészet című DLA értekezé sében hangzanak el el nem kezdett/befejezetlen/be nem fejezett ház közti különbségek leírásaként. A kategória első elemét ismerjük, ezek azok a házak, amelyekre terv készült, ám sosem születtek meg. A második és harmadik közötti lényeges különbségként a befejezetlenség szükségszerűségét veti fel, a befejezetlen házak ugyanis állapotukat valamilyen akadály útján nyerték, míg be nem fejezett társaikban ott húzódik a direkt tanúságtétel (Zombor 2014, 58), miszerint: „soha semmi sem készülhet el igazán.” (Zombor 2014, 58)

Janáky István 1987-ben, egy kiállítás megnyitóján elhangzott sza vaiban ezt úgy fogalmazta meg:

A szándékos befejezetlenséget teremtő állapotként aposztrofálja, az ilyen tereket élő, változni képes helyeknek tekinti. A történet lezárását, kiegészítését a személyes megéltségben, egy bensőséges érzést kialakítani képes teremtő gondoskodásban lát. Elegendő építészetként tekint azokra a nem túlfogalmazott terekre – azaz statikai szóhasználattal élve, nem túlhatározott rendszerekre –, amelyek nyitva hagyott kérdések – szabad gyökök – által adnak lehetőséget a variálhatóságra (Zombor 2014, 56).

A kész ház erővel ki akar mutatni valamit, hasonlíta ni valamihez, ami rajta kívül áll, így szépsége a vakolat alatt rejtve marad, ő pedig erőszakosan harsogja dogmáit egy külső, masszív mázon át (Janáky 1999, 103).

Ő ennek a félig kész és a kész háznak az ellentétpárjáról mesél, mint az egyikből szükségszerűen a másikban végződő sajnálatos történetről. Elbeszélésében a félig-készség, a befejezetlenség Ma gyarországon csak mint egy folyamat állapota jelenik meg, mert a házak építés közbeni valóját végül elfedik a tanult modorosság eszköztárával.

85 (Janáky 1999, 103)

A történetben két, ellentétes előjelű gesztus tűnik fel, amelyek Zom bor Gábor értekezésében csendesség és kifejezőség fogalmakként térnek vissza – dolgozatában e két fogalommal meghatározott építészeti alapminőséget feltételez (Zombor 2014, 5). A csendességet az építészet tudattalanjaként, szándéktalan, alakuló minőségként definiálja (Zombor 2014, 14). A kifejező építészetet pedig a csendesség velejárójaként határozza meg, mely megfo galmazója minden olyan szándéknak, amit a csendesség nem tud és nem is akar szóvá tenni (Zombor 2014, 17). A kortárs építészet hitelességének újraépítését a minőségi átalakulás útján, a kifejező irányból a csendesség felé való elmozdulásban, azaz az általa folyamatépítészetként aposztrofált gyakorlat művelésében látja (Zombor 2014, 5).

86 38. kép: PC CARITAS.

„A folyamatépítészet által létrehozott terek (a maguk átmeneti állapotában) mindenki számára értelmezhetők, hozzáférhetők és továbbírhatók. Teremtő terek, melyek köztes minőségüknek meg felelően rendelkeznek teremtő potenciállal.” (Zombor 2014, 76)

Egy ilyen termékeny továbbírhatóság kézzelfogható szándéka jelenik meg egy belga pszichiátriai intézet az architecten de vylder vinck taillieu építésziroda által 2016-ban átalakított, PC Caritas-ként elhíresült épületén. A belgiumi Melle községben

88 a 20. század elején alapított intézet pavilonos elrendezésű tag épületei egy teljesen nyilvános zöld park területén helyezkednek el. Ezek közül a Sint-Jozef nevű épületet 2014-ben az akkori ve zetés intézkedésére elkezdték lebontani, azonban a munkálatok megtorpanása miatt a ház félig-meddig leromboltan állva meglepő kérdések elé állította az intézet új vezetőségét: hogyan lehetne felhasználni egy építményt, amely még létezik, ám ilyen állapotban? 39. kép: PC CARITAS.

89 40. kép: PC CARITAS.

90 Az advvt javaslata az épület, mint ismert hely megőrzésére, egy ben az intézményi funkciók sorából hiányzó csendes, elvonulásra vagy találkozásra alkalmas terek megteremtésére irányult. A meg határozatlan működésű, kötetlen térstruktúra olyan informális tevékenységekre ösztönző hellyé vált, mely a kreatív térhasználat szabadságával ruházza fel a betegeket, ápolókat és látogatókat egyaránt (Kustra 2021). 41. kép: PC CARITAS.

A kivitelezési munkálatok során a tervezők sok esetben támaszkodtak a helyi szakmunkások tapasztalatára, így például a bontás során kialakult hiányosságok pótlását a mesterekre bízták, annyi kikötéssel, hogy a kiegészítések az omladozó vakolat lekaparásá val takaratlanul hagyott téglafelületekkel kontrasztot alkossanak (Kustra Mindezek2021).azapró beavatkozások tulajdonképpen az épület bontás és élet közötti állapotának a bemutatását segítik, ám nem jelentik ennek konzerválását. Az építészek nem egy kész tárgyba zárható folyamatként tekintenek a tervezésre, hanem mint a változó körülményekre folyamatosan reagálni kész „reflexiós tevékenység”.

A megmaradó szerkezeteket egységesen zöld színűre festett I-gerendákkal erősítették meg, a ház falait az omladozó vakolattól megtisztították, a tetőt és az ablakok, ajtók nyílásait is nyitottan hagyták, új belső helyiségeket változatos méretű és elhelyezésű, zárható üvegházakkal alakítottak (Kustra 2021).

A nyitott tető miatt a közbenső fa födémek például folyamatosan áznak (Kustra 2021), ezek lecserélésére az épület Velencei Bienn álén való kiállításának faanyagait fogják használni (Murphy 2018).

42. kép: PC CARITAS.

93 43. kép: Családi ház Brennbergbányán.

„A téri szükségletek változása és az azokhoz való alkalmazkodás olyan kérdéskör, amely a legtöbb család életében jelen van, de ebben az esetben a megbízók központi elemként tekintettek erre a problémára: olyan házat akartak, amely könnyen képes reagálni a tervezett és nem tervezett használatbeli változásokra.” (Partizan 2021)

Egy másik, a helyzetet meghatározó fő adottság a kivitelező korábbi megválasztása által a könnyűszerkezetes, fa falpaneles építés technológia volt. A falas szerkezet rugalmatlansága miatt vegyes tartószerkezeti rendszert alakítottak ki külső teherhordó falakkal,

A megrendelő család életének legfontosabb jellemzőjeként az ál landó változást jelölte meg, gyermekeik születése során rövid időn belül többször is szükségessé vált lakásuk átrendezése, a helyiségek funkcióváltása, vándorlása.

94 Egy hasonlóan, változásra tervezett hozzáállásról tanúskodik a Partizan Architecture nevű hazai tervezőiroda Brennbergbányán megépült terve.

A megrendelő család életének feltételezett jövő beli változására adott válaszként egy sajátos tervezői hozzáállást alakítottak ki. Tervüket alaprajzok helyett inkább továbbépítési szabályrendszerként értelmezik, ahol nincsenek előre megszabott térkapcsolatok, így segítségével az idők során, aktív használói közreműködést feltételezve egy adaptálódni képes ház jöhet létre (Partizan 2021).

95 belső pillér-gerenda vázzal. Ez a struktúra egy hármas tagoltságot határoz meg, amely egy keskenyebb állandó, egy szélesebb szabadon alakítható és a kettő közötti átmeneti zónából áll. A rendszer méretrendjét a legkisebb szoba méretéhez igazították, amely két raszter méretű, 3x4m-es (Partizan 2021). 44. kép: Szabadon alakítható rész.

96 45. kép: Átmenezi zóna.

A ház továbbéléséhez kapcsolódik Pazár Béla Egy továbbépítés rétegei című tanulmányának részlete: „Régen természetes módon, több emberöltőn keresztül építettek egyes épületeket is, a továbbépítés tehát magától értetődő fo lyamat volt az emberek életében, akár a középkori katedrálisok,

„Az állandó rész biztosítja az épület működését; innen tárhatóak fel a helyiségek, itt történik a szintek közötti közlekedés, illetve ebben helyeztük el a kiszolgáló funkciókat: a konyhát és a fürdőszobá kat. A ház kerthez csatlakozó felében egy kétszintes tér található, amelyben a helyiségek mérete (magassági és alaprajzi értelemben egyaránt) szabadon alakítható.” (Partizan 2021)

A kialakított szabályrendszer mögött húzódó szándék nem csupán a ház helyiségeinek személyre szabhatósága, hanem már a tervek készítésében megjelenő változtathatóság, amely a visszajelzések alapján magabiztosságot adott a megbízóknak a terv alakításához is. Nem végleges alaprajzok készültek, hanem egy olyan keretrendszer, amelyen belül műszaki szempontok korlátozása nélkül lehet gondolkodni a használatról. A megrendelő tervezésbe való bevo násának másik hozománya, hogy a folyamat során elsajátította a rendszer szabályait, így azokat a jövőbeni igények kielégítésére szabadon fel tudja majd használni, az épület képes lesz alkalmazkodni a változásokhoz, így védetté válhat az avulással szemben (Partizan 2021).

98 a firenzei Santa Maria del Fiore vagy a római San Pietro esetében is. A folytatás, illetve a befejezés hogyanjának megoldása a múltban is gyakran vezetett kiemelkedő technikai és építészeti innovációkhoz.” (Pazár 2018, Dolgozatában283)aműemlékvédelemhez

kapcsolódó gondolatkörök az építészet egészére való vonatkoztatására tesz kísérletet, tételmondata pedig, hogy: „Minden építés továbbépítés. Ha egy lakatlan területen kell építeni, az építők akkor is a már máshol megszerzett, magukkal vitt tu dást hasznosítják a rendelkezésre álló építőanyagok felderítésétől az egyes technikai fogásokig, valamit folytatnak tehát egy új helyen.” (Pazár 2018, 284) Érvelésének alapja az emberi eszköztár, építési szokások, tapasz talatok forrásainak emberöltőkön keresztül húzódó folytonossága, mely magát az építészetet is meghatározza. Régi és új természetes folytatólagosságának értelmében említi a többek között Adolf Loos, Josef Frank és Herman Czeh által használt „Umbau” fogal mát, amely nem egyszerű átépítést, hanem folytatást jelent.

A kifejezés régi és új rárakódás-szerű építészeti találkozásában ölt testet, az olyan épületekben, ahol a készen kapott szellemi és anyagi körülmények alkotta helyzet a mű egyik meghatározó forrásává válik, így mutatva túl a haladás megszokott értelmezésén (Pazár 2018, 284).

„Minden tényező egyszerre szereplője és alkotója a folyamatnak.” (Zombor 2014, 21)

Visszautalva Zombor Gábor gondolataira, itt idézném dolgozatából az általa bevezetett folyamatépítészet meghatározását: „A folyamatépítészet számomra a tervet létrehozó szándékok olyan valós és dinamikus együttese, ahol az együtthatók összefüggés rendszere alakítja, teszi kivételessé a házat. Folyamatában - mint arra speciálisan jellemző - minden összetevő különös jelentőséggel bír. Megrendelői vélemény, hatósági állásfoglalás, saját tervezői dilemmák mind egy sorszszerű folyamat elválaszthatatlan részei. Minden, a tervezés állapotában meglévő elemnek szerepe van a tervalkotásban.” (Zombor 2014, 19)

A konceptuális építészeti hozzáállással szemben ez a tervezői attitűd „nem dob el semmit”, nem szelektál, nem egy kiválasztott arculatot közvetít. A tervezési és az építési folyamat összemo sódása által folytatás és folytathatóság egyaránt (Zombor 2014, 19). A helyzetben rejlő építő energiák mátrixa, mely közös alkotó eredővé rendeződik (Zombor 2014, 21).

100 „építészfórum: Korábban is kötődtetek a fához, vagy csak az asztalosműhely miatt fordultatok ebbe az irányba? – Nagyon kötődik hozzánk a fa, de ez az asztalosműhely miatt ala kult így. Ha egy fémműhelyt örököltünk volna, akkor valószínűleg fémmel dolgoznánk.” 19 AU Műhely, 2015 19 (Ghyczy és Szederkényi 2015)

101 HOL VANNAK AZ ESZKÖZÖK?

Melyek azok az együtthatók, amelyek a házat egyedi helyzetbe hozó összefüggésrendszert adják? A megrendelő igénye? A telek mérete? A kivitelező szakterülete? Melyek lehetnek az úgynevezett „szabad gyökök”? Hagyhatunk-e tisztázatlanul ilyen részleteket a tervezés/ építés során és jár-e egy ilyen szándék hozzáadott értékkel?

A spanyol Harquitectes nevű építészeti stúdió CASA 712 nevű pro jektjének tervei sok változtatáson estek át a megvalósításig. A meg rendelő pár bővülő családjuk számára eredetileg kétszintes házat álmodott meg, ám a válság utáni években nehéz volt banki hitelhez jutni, így egy ideig úgy tűnt, a projekt nem valósulhat meg. Ekkor az építészek úgy döntöttek, megpróbálnak lefaragni az árakból, mind az anyagok, burkolatok, mind az élőmunka-igényű folyamatok terén. 46. kép: CASA 712.

102 47. kép: CASA 712.

A körülmények szülte szűkösség megnyilvánulása kihatott a ház megjelenésére, határozott karakterrel gazdagította az eredményt, sőt, az építészek szemléletmódjára is hatással volt. Kézzelfoghatóvá vált számukra, hogy a falak tartószerkezeti szerepükön túl meghatá rozzák az életterek atmoszféráját is, nemcsak térhatárolók, hanem a tér szerves részei is. Elmondásuk szerint, kifejezetten szeretik az effajta akadályokat, a problémákra adott reakciókban rejlő lehetőségeket (HARQUITECTES 2018).

103

Ez a fajta hozzáállás a Reemaa által korábban ismertetett Balta nevű közösségi hely kialakítása kapcsán is előbukkan, melynél a ci vil összefogás körülményeiből adódó sietség és a felelős tervezői személy hiánya miatt egy gyors, egyszerű, kézenfekvő eszközöket alkalmazó kivitelezési elv bontakozott ki, a „közvetlen cselekvés” (direct action) (Reemaa 2019, 21).

Laura Linsi és Roland Reemaa, az észt LLRRLLRR stúdió építészei, egyik bemutatkozásuk alkalmával szintén hangoztatják, hogy néze tük szerint mindenben lehetőségek rejlenek, akár egy hétköznapi részletben, anyagban is (LLRRLLRR, n.d.) : „Jó ránézni egy részletre miközben a körülötte lévő tér még egyáltalán nem alakult ki, kitalálni, hogy anyagok hogyan ta lálkozzanak, és csak utána továbblépni a nagyobb lépték felé.” (LLRRLLRR, n.d.)

Az építészet alkalmazott művészeti vonatkozásának ez a gyors, szükségszerű beavatkozás-jellege a 2004-es Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának installációs munkái során fogant meg Zombor Gábor gondolataiban (Zombor 2014, 20). Az építészeti műfaj változását, ezzel önkifejezési eszközként való megszűnését a gazdasági válság okozta körülményekben látja: „Csak évekkel később állt elő - a Lehman Brothers globális pénzpiaci cég csődjével fémjelzett válság idején, amely az építőipari szektort és ennek megfelelően az építészetet magát alapjaiban rázta meg - olyan helyzet, amely az építészetet, mint a szükségszerű beavatko zást, ténykedésünk hétköznapjaivá tette.” (Zombor 2014, 20)

A vélt vagy valós szükségszerű beavatkozások orvoslására az épí tészeti tervezői eszköztárban is megfigyelhetővé vált a „közvetlen cselekvés” elvének alkalmazása, ehhez társulva pedig a társadalom laikus, ösztönösen alkotó rétegétől kölcsönzött brikolázs technikája.

104 A városi hulladékból újrahasznosított anyagok és OSB táblákból ösz szetákolt szerkezetek alkalmazásával (Reemaa 2019, 20) a „modernista makulátlanság”, kiszámítottság eszméjével szemben ez a fajta nézet „rövidlátónak” tűnhet, mégis az adott pillanatban felmerülő igényekre hatékonyan reagálni képes, gyors mozdulat, mely egy más típusú esztétikát magában hordozó rendezetlen, csúf, piszkos megjelenést eredményez (Reemaa 2019, 21).

Az immár hackingként értelmezett szabados eszközhasználat be mutatására jó példa a flamand Ardennekben álló, régi fogadóból át alakított családi ház, melynek barkács-jellegű anyaghasználatában tudatos tervezői szándék mutatkozik meg (Grafe 2020, 19). 20 Bach forrása: (Sassen 2011) – eredetiben leellenőrizve

105 A francia antropológus, Claude Lévi Strauss meghatározásában a brikolázst elkövető „barkácsoló” a kézenfekvő, karnyújtásnyira megtalálható anyagokat és eszközöket használja, de nem feltétle nül azokra a tevékenységekre, amelyekre azt tervezőjük eredetileg szánta (Reemaa 2019, 21). Egyaránt felhasznál késztermékeket és korábban „majd csak jók lesznek még valamire” felkiáltással begyűj tött maradékokat (Falvai 2019). Lássuk be, hogy Bach Péter Saskia Sassen okfejtésére utalva pon tosan erre a fajta tevékenységre alkalmazza a korábban már a civil megmozdulások kontextusában értelmezett hacking kifejezést: „Sassen megfogalmazása szerint a mérnökök alkotta technológiák előre meghatározott A, B, C és D funkciókra -használati módokra –alkalmasan kerülnek megtervezésre. Ezek azok, amire a technológiai rendszerek tervezői szánják azokat. De az egyéni használat illetve felhasználás során nem okvetlenül ez történik – sőt, leginkább nem ez történik – és az, hogy eleve másként használjuk az adott technológiát az tulajdonképpen nem más mint hacking.” 20 (Bach 2015, 77)

48. kép: Rot Ellen Berg. Piet és Ellen háza a Flandriai országúti kerékpáros körverseny egyik legnehezebb részénél, a Koppenberg lábánál található (Grafe 2020, 19). Az advvt 2011-es becsatlakozásáig négy éven keresztül maguk dolgoztak rajta (advvt 2012). Az átalakítás fő szempontját a régi épület karakteres arcának megőrzése adta, amelyet a külső héjon belül kialakított új „kabin” ház-a-házban elven való implementálá sával oldottak meg (Grafe 2020, 19).

107 A külső és a belső tér között így kialakított klimatikus puffer zóna által régi és új értékek találkozása a modern energiahatékonysági követelmények teljesítésével valósult meg. A két héj közötti kont rasztos anyaghasználat – a belső „do-it-yourself” jellegű megoldá sokkal – egyszerre hangsúlyozza a régi vidéki polgári építőanyag használat minőségi érdemeit és emlékeztet jelen és múlt szoros kapcsolatára (Grafe 2020, 19). 49. kép: Rot Ellen Berg.

108 50. kép: Rot Ellen Berg.

109

A megszokottól eltérő módon alkalmazott építőipari termékek, az áll ványozási szerelvények által kialakított új belső födémek, a régi fogadó koszorúszintjét „mankóként jelző beton öltések” (Grafe 2020, 19) mind szokatlanul durva, de célszerű eszközhasználatot jeleznek, mely nek dacára a ház minden elemében történetének apró finomságait sugallja.

A mű elkészüléséhez – legalábbis ezt a benyomást kelti – tényleg minden összeszedhető elemet felhasználtak.

A Potsdamtól nem messze elhelyezkedő Krampnitz ipari terület részeként az idők során teljesen használhatatlanná vált építmény helyére új ház építését a helyi telekszabályozások nem tették le hetővé. Egy németországi jogi záradék értelmében változtatásokat abban az esetben lehetett eszközölni, ha az eredeti szerkezet legnagyobb része megmarad.

A Rot Ellen Berg ház, amely teljesen unortodox módon kezeli a fenn tarthatósági követelmények korlátait (advvt 2012) testvére lehet a Rachel nevű vendéglakásnak, amely a bürokratikus teleksza bályozási törvények szabta körülmények kreatív meghaladásával nyerte el karakteres arcát. Az Arno Brandlhuber vezetésével és építészhallgatók bevonásával 2012-ben megvalósított, Rachel névre keresztelt épület egy a volt NDK területén található laktanyai kultúrházból avanzsált vendéglakká.

110 51. kép: Rachel.

111

112

A vendégház a Rachel elnevezést az eljárást ihlető betonszobrok alkotójáról, Rachel Whitereadről kapta, aki 1993-ban egy londoni viktoriánus lakóházat öntött betonformába. A krampnitzi ház esetében ezzel szemben nem a terek rendszerének, hanem a ha tárolófalak állapotának lenyomata készült el (Brandlhuber+ 2012).

52. kép: Rachel épül.

A bürokratikus körülmények szülte helyzet feloldásaként a ház három falán kívül minden szükségtelen részt elbontottak, a megmaradó fa szerkezetet ajtókkal ablakokkal együtt zsaluzatként használták (Brandlhuber+ 2012).

113 A zsaluzat esetlegessége, gyengesége és a beton súlyának feszítő nyomása miatt kialakulhatott pontatlanságok és hibák a különlegesség, az „itt és most” egyedülállóságának lenyomatát közvetítik. 53. kép: Rachel Whiteread, House.

114 54. kép: Rachel ráncai.

115

Talán pont az ilyen jellegű soktényezősségről beszél művészet és építészet különbözőségének kapcsán az AU Műhely is az építész fórumnak adott egyik interjújában:

„Az építészet valamennyire lekorlátoz, hiszen nagyon soktényezős. Nemcsak te vagy és az anyag, hanem más emberek, igények, költségvetés, ez a művészetnél sokkal komplexebb képlet. Ezt a fajta szabadságot próbáljuk kialakítani ebben a bonyolultabb építészeti térben. Néha talán úgy tűnik vagy azt érezzük, hogy megkötik a ke zünket, de valójában ez segít is az alkotásban. […] vannak olyan történetek, amikor kifejezetten jót tesz a tervnek, az alkotási folyamatnak ez a „soktényezősség”.” (Ghyczy és Szederkényi 2020)

116 A Rachel esetében ennek az esszenciális érzetnek a létrejöttét va lójában közvetett módon a helyzet speciális körülményessége adta.

Egyik interjújukban a különböző külső tényezők szabta korlátok alóli felszabadulásként vetik fel egy újfajta tervtípus, egyfajta polaritás-szerű terv készítésének gondolatát.

Az elsősorban kis léptékű épületekre elképzelt módszer alapkér dése, hogy vajon jó-e az utolsó szögig lefixálni egy épület részle teit, vagy működhet esetleg, hogy az arányok, méretek és a vízió lekötése mellett a terv szabadon hagyja az anyagválasztást annak tekintetében, hogy a kivitelezéshez milyen eszközök állnak majd rendelkezésre.

117 (Kaczvinszky 2021, 210)

118 Roland Reemaa a barkács-jellegű kísérletezésekkel kapcsolatban azt állítja, hogy az anyagok „felhalmozásával, próbálgatásával és újrahasznosításával” megvalósuló törekvések által a hagyományos, megszokott műszaki paradigmákat félresöprő, új értékeket maguk ban hordozó terek születhetnek (Reemaa 2019, 22).

119

120

A 21. századra a globalizáció kommunikációs és gazdasági hatásai sok tekintetben megváltoztatták az egyébként azelőtt is összetett építészeti szakmagyakorlást. Az építészetelmélet korábbi, sorveze tőként szolgáló ideológiáinak az ezredforduló sűrű forgatagában való felbomlásával az új generáció az építészet feladatát tekintve diszperz közegben találta magát. Az alkotás összetett, soktényezős folyamat tá alakulásával határai elmosódni látszanak, az építészet sokszor kölcsönzi a kortárs művészet és a civil társadalom eszköztárát.

121

Az épített környezet alakítására vállalkozó, alulról szerveződő közösségek az ezredfordulót követő technológiai fejlődés által felgyorsult kommunikációs hálózatokat kihasználva sokszor olyan, gyors reakció alapú modelleket alkalmaznak, melyek a lokális erőforrások demokratikus mozgósításával, a központi irányítástól függetlenül, a helyiek érdekeit érvényesítik. Függetlenségre való törekvésük miatt kialakuló bizonytalan helyzetükben hatékonyságukhoz elengedhetetlen, hogy mindig az adott pillanatban szükséges és elégséges lépések megtételére szorít kozzanak. Ennek a módszernek sokszor velejárói a barkács jellegű megoldások, a félig-készség és befejezetlenség, melyek egyben tevé kenységüknek és az általuk létrehozott tereknek a karakterét is adják. Ezek a szerveződések, tulajdonképpen akaratukon kívül, nyitott struktúrákban gondolkodnak. Egy olyan összefüggésrendszerben, melyben a szereplők, a funkciók, az eszközök, anyagok, de akár Konklúzió

122 az idő is a struktúra egy tényezője lehet. Az esetlegesen nyitottan hagyott tényezők eredményezhetik azt a változni képes, rugalmas környezetet, amit így a spontaneitás és a kézenfekvő megoldások alakítanak. Ezekben a helyzetekben nincs minden előre elhatároz va, a lekötött, fix elemeket a körülmények adják.

Véleményem szerint, az ökológiai válság és az erőforrások véges

Az építészet területének egyre szerteágazóbbá, komplexebbé váló körülményeivel egyes tervezőknél ezeknek a gesztusoknak a tudatos használata jelenik meg. A tervezésre nyitott struktúraként tekintve nem határoznak meg végső válaszokat, hagyják, hogy az adott kontextusból álljon elő a ház karaktere. Ezt a kontextust a bemutatott példákban többek között olyan körülmények adták, mint: a szűkös anyagi keretek, a funkciók jövőbeli változása, az igény egy félig lerombolt ház megmentésére, az energiahaté konysági követelmények szigorúsága, a telekszabályozási rendszer merevsége stb. Ezek az építések a nyitott struktúrájú tervezések olyan eredményei, melyek folyamatában a kontextusnak kifejezetten az eszközhasz nálatra való hatásai jelennek meg. Olyan alkotások, melyek készíté sében látszólag nem a hogyan, hanem a mit vagy a miért voltak a fix tényezők. Az erre vonatkozó példák előrevetítik annak kérdését, hogy lehet-e a tervezés során nyitottan kezelni a struktúra más tényezőit. Lehetnek-e mondjuk a kik vagy a miből, azaz az építé szetet létrehozók, a szereplők vagy az anyagok a nyitott tényezők?

123 ségének korában mindenképpen érdemes megfontolni a tervezés feletti kontroll részleges feladását, és kísérletezni az ennek gyakorlatában rejlő lehetőségekkel, mert sokszor olyan eredményekhez vezethetnek, amelyek adott esetben előre mutatóbbak, mint saját elképzeléseink.

124 1. Literally Anything Goes: Képernyőkép egy folyóirat digitális pél dányából egy installációt bemutató fotóról. 2022. Saját technika. Forrás: Puglisi, Luigi Prestinenza. 2009. „Anything Goes.” Architec tural Design:Theoretical Meltdown 79.1: 9. 2. I am learning from poorer economies: Képernyőkép egy folyóirat digitális példányából egy gondolatot bemutató fotóról. 2022. Saját technika. Forrás: Puglisi, Luigi Prestinenza. 2009. „Anything Goes.” Architectural Design:Theoretical Meltdown 79.1: 10. 3. „Rájöttünk, hogy a Befejezetlen Szicíliai valójában építészeti stí lus.” 2022. Képernyőfotó. Forrás: Benoit Felici. 2011. „Unfinished Italy” Film. 4. „Ez egy kép Olaszországról.” 2022. Képernyőfotó. Forrás: Benoit Felici. 2011. „Unfinished Italy” Film. 5. A tér állapota a beavatkozás előtt. EXYZT: Mattia Paco Rizzi, Aranzazy Ferdandez, Eammanuel Gabilly. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. Forrás: https://www.constructlab.net/projects/ 6.city-island/Afesztivál alatti installáció. EXYZT: Mattia Paco Rizzi, Aranzazy Ferdandez, Eammanuel Gabilly. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. Forrás: https://www.constructlab.net/projects/ city-island/ Képjegyzék

125 7. A fesztivál hangulata. EXYZT: Mattia Paco Rizzi, Aranzazy Fer dandez, Eammanuel Gabilly. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. Forrás: https://www.constructlab.net/projects/city-island/ 8. előzmény: A Kőfeszt a falu focipályájára vezető kőkapun ottfelej tett egy felszegezett OSB táblát. 2021. Varga Liza, Veres Zsuzsan na. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor jóvoltából 9. hack: az ajtólapnak kopogtató is dukál. Kopogtató. 2021. Var ga Liza, Veres Zsuzsanna. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor

A pajta a tábor egyik közösségi gyülekező tere, a földre terített szalma miatt a dohányzás bent szigorúan tilos. De hol kezdődik a bent? hack: a küszöbön túl. Cigicsík. 2021. Cselényi Bence, Kolossváry Bernadett. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor jóvoltából

13. és egy J. 2021. Baranyai Kata, Csanády Anna. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor jóvoltából

11. előzmény: A táj szélén állt egy T. 2021. Baranyai Kata, Csanády Anna. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor jóvoltából

12. hack: a sorba beállt egy Á. 2021. Baranyai Kata, Csanády Anna. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor jóvoltából

10.jóvoltábólelőzmény:

126 14. hack: a sorba beállt egy Á és egy J. 2021. Baranyai Kata, Csaná dy Anna. Hack. Forrás: Kővágóörs Alkotótábor jóvoltából 15. Rio. 2022. Képernyőfotó. Forrás: Hálász Áron, Szücs Bendegúz, Varga-Sipos Dániel. 2017. „Rios.” 3perc. Film. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https://asia.dafilms.com/film/10210-rios 16. Rio épül. 2014. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. 2-resz-rio-d-i-y-spot/freestylebmx.hu/2014/05/20/ha-a-hegy-nem-megy-mohamedhez-20.2-resz-rio-d-i-y-spot/freestylebmx.hu/2014/05/20/ha-a-hegy-nem-megy-mohamedhez-19.márciuspernyőfotó.18.youtube.com/watch?v=UXuXbXcnNfo„Rió17.2-resz-rio-d-i-y-spot/freestylebmx.hu/2014/05/20/ha-a-hegy-nem-megy-mohamedhez-http://Közösségiösszefogás.2022.Képernyőfotó.Forrás:Rioscrew.szett.”Video.Megtekintve:2022.március1-jén.https://www.Hackahackben:Agördeszkaremekszállítóeszköz.2022.KéForrás:Rioscrew.„Riószett.”Video.Megtekintve:2022.1-jén.https://www.youtube.com/watch?v=UXuXbXcnNfoRioépül.2014.Fotó.Megtekintve:2022.március1-jén.http://Rioépül.2014.Fotó.Megtekintve:2022.március1-jén.http://

22. Balta: üzenőfal. 2019. Johan Huimerind. Fotó. Forrás: Reemaa, Roland. 2019. „Who Made This?” MAJA 98 (Autumn): 17. 23. Balta: tető csomópont. 2019. Johan Huimerind. Fotó. Forrás: Reemaa, Roland. 2019. „Who Made This?” MAJA 98 (Autumn): 18. 24. Balta: alapozás csomópont. 2019. Johan Huimerind. Fotó. Forrás: Reemaa, Roland. 2019. „Who Made This?” MAJA 98 (Au tumn): 19. 25. MÜSZI: remix. MÜSZI. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén.

127 21. Balta: kapu. 2019. Johan Huimerind. Fotó. Forrás: Reemaa, Roland. 2019. „Who Made This?” MAJA 98 (Autumn): 14.

26.http://kozossegek.atalakulo.hu/muszi-muvelodesi-szintGólyaaBókayutcában.2015.SzemereyBence.Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https://hvg.hu/elet/20181011_Go27.lya_koltozes_Orczy_utDaruaBókayutcában. 2018. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https://kutyabarat.hu/helyszinek/golya_presszo/ 28. Gólya az Orczy téren. 2019. Koncz Márton. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. az-uj-golya-az-orczy-teren/https://programz.hu/megneztuk-milyen-lett-

128 29. grandhuit: Julia Turpin, Marine Kerboua és Clara Simay. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https://grandhuit.eu/notre-equipe/ 30. LLRRLLRR: Laura Linsi és Roland Reemaa. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. 31.san-haladunk--new-generations-llrrllrrhttps://epiteszforum.hu/nem-banjuk-ha-lasBAST:LaurentDidier,MathieuLeNy,LouisLegerandJean-Baptiste Friot. Fotó. 2019. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https:// 32.www.metalocus.es/en/author/bastZUS:ElmavanBoxelésKristianKoreman. Fotó. 2012. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https://www.metalocus.es/en/author/zus 33. Lábazati csomópont. 2021. Zoltai András. Fotó. Forrás: AUW. 34. Tető csomópont. 2021. Zoltai András. Fotó. Forrás: AUW. 35. Az építők. 2019. Zsoldos Anna. Fotó. Forrás: Zsoldos Anna. 36. Az építés. 2019. Zsoldos Anna. Fotó. Forrás: Zsoldos Anna. 37. Az építmény. 2021. Zoltai András. Fotó. Forrás: AUW. 38. PC CARITAS. 2017. Filip Dujardin. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. https://divisare.com/projects/371160-de-vyl

129ra-tervezve--csaladi-haz-brennbergbanyantekintve:43.din-pc-caritasder-vinck-taillieu-jo-taillieu-jan-de-vylder-inge-vinck-filip-dujarmárcius42.din-pc-caritasder-vinck-taillieu-jo-taillieu-jan-de-vylder-inge-vinck-filip-dujarmárcius41.din-pc-caritasder-vinck-taillieu-jo-taillieu-jan-de-vylder-inge-vinck-filip-dujarmárcius40.din-pc-caritasder-vinck-taillieu-jo-taillieu-jan-de-vylder-inge-vinck-filip-dujarmárcius39.din-pc-caritasder-vinck-taillieu-jo-taillieu-jan-de-vylder-inge-vinck-filip-dujarPCCARITAS.2017.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.https://divisare.com/projects/371160-de-vylPCCARITAS.2017.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.https://divisare.com/projects/371160-de-vylPCCARITAS.2017.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.https://divisare.com/projects/371160-de-vylPCCARITAS.2017.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.https://divisare.com/projects/371160-de-vylCsaládiházBrennbergbányán.2021.DanyiBalázs.Fotó.Meg2022.március1-jén.https://epiteszforum.hu/valtozas

130 44. Szabadon alakítható rész. 2021. Danyi Balázs. Fotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. house-rot-ellen-berg-architecten-de-vylder-vinck-taillieumárcius50.house-rot-ellen-berg-architecten-de-vylder-vinck-taillieumárcius49.house-rot-ellen-berg-architecten-de-vylder-vinck-taillieumárcius48.http://www.harquitectes.com/projectes/casa-gualba-harquitectes/47.http://www.harquitectes.com/projectes/casa-gualba-harquitectes/46.ladi-haz-brennbergbanyanmárcius45.vezve--csaladi-haz-brennbergbanyanhttps://epiteszforum.hu/valtozasra-terÁtmenezizóna.2021.DanyiBalázs.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.https://epiteszforum.hu/valtozasra-tervezve--csa-CASA712.AdriàGoula.Fotó.Megtekintve:2022.március1-jén.CASA712.AdriàGoula.Fotó.Megtekintve:2022.március1-jén.RotEllenBerg.2011.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.Forrás:https://www.archdaily.com/209414/RotEllenBerg.2011.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.Forrás:https://www.archdaily.com/209414/RotEllenBerg.2011.FilipDujardin.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.Forrás:https://www.archdaily.com/209414/

131 51. Rachel. 2022. Képernyőfotó. Megtekintve: 2022. március 1-jén. 52.https://bplus.xyz/projects/0148-rachelRachelépül.2011.Brandlhuber+Marian Prifling. Fotó. Megte kintve: 2022. március 1-jén. március54.perb/4183984903/sizes/l/kintve:53.many-by-brandlhuber/arch-showcase/2013/05/31/antivilla-in-potsdam-krampnitz-gerhttps://www10.aeccafe.com/blogs/RachelWhiteread,House.1993.DickBulch.Fotó.Megte2022.március1-jén.https://www.flickr.com/photos/sapRachelráncai.2012.EricaOvermeer.Fotó.Megtekintve:2022.1-jén.https://bplus.xyz/projects/0148-rachel

132 a rchitecten D e Vylder V inck Taillieu. 2012. „House Rot Ellen Berg” ArchDaily, február 24, 2012. Megtekintve 2022. március tecten-de-vylder-vinck-taillieuhttps://www.archdaily.com/209414/house-rot-ellen-berg-archi1-jén. Átalakuló Közösségek. 2015. „MÜSZI – Művelődési Szint.” Meg tekintve 2022. március 1-jén. http://kozossegek.atalakulo.hu/ muszi-muvelodesi-szint

Bach Péter. 2015. „Hacking the #City.” DLA dissz., Budapesti Mű szaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Balkányi Nóra. 2015. „Egy fura szövetség: összefonódik a Corvintető és a Müszi.” hvg.hu, február 24, 2015. Megtekintve 2022. március 1-jén. fonodik_a_Corvinhttps://hvg.hu/plazs/20150223_egy_fura_szovetseg_ossze BAST. 2020. „Architectures Sans Titre [Untitled Architecture]” október 23, 2020 Georgia Tech, Atlanta. Video. Megtekintve 2022. március 1-jén. https://www.youtube.com/watch?v=P03Cr5MIeh4

Birtalan Gergő. 2019. „A Gólya presszó és közösségi ház leporolja a szövetkezeti mozgalmat.” Készítője Gyimes Mihály. Új Egyenlőség, január 15, 2019. Megtekintve 2022. március 1-jén. zeti-mozgalmat/loseg.hu/a-golya-presszo-es-kozossegi-haz-leporolja-a-szovetkehttps://ujegyen Bibliográfia

133 Blaskó Zsófia. 2020. „A válság legnépszerűbb melója: futárok a korona idején” Mérce, április 22, 2020. Megtekintve 2022. március 1-jén. oja-futarok-a-korona-idejen/https://merce.hu/2020/04/22/a-valsag-legnepszerubb-mel Brandlhuber+. 2012. „0148 Rachel” Megtekintve 2022. március 1-jén. https://bplus.xyz/projects/0148-rachel Castle, Helen. 2009. „Editorial.” Architectural Design:Theoretical Meltdown 79.1: 4. Eco, Umberto. 2006. A nyitott mű. Budapest: Európa Kiadó. Fabényi Júlia. 2016. „Egy milliméter.” Æktivátorok: Helyi aktív épí tészet, 09-11. Falvai Balázs. 2019. „Egy beköltözés jelenetei: Újpesti telephely Janáky IKV telephelyének nyomában.” Építészfórum, október 30, 2019. Megtekintve 2022. március 1-jén. egy-bekoltozes-jelenetei-ikv-telephely-janaky-nyomabanhttps://epiteszforum.hu/ Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács. 2015. „Minimális ké nyelmi állapot: AU Workshop.” Készítője Bán Dávid. Építészfórum, szeptember 18, 2015. Megtekintve 2022. március 1-jén. epiteszforum.hu/minimalis-kenyelmi-allapot-au-workshop1https://

134 Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács. 2017. „Mindennapi ke nyér – magyar pavilon kurátori pályázat.” Építészfórum, november 14, 2017. Megtekintve 2022. március 1-jén. hu/mindennapi-kenyer-magyar-pavilon-kuratori-palyazathttps://epiteszforum. Ghyczy Dénes Emil és Szederkényi Lukács. 2020. „Az építészet legtöbbször az, hogy te mit gondolsz a világról.” Készítője Fürdős Zsanett. Építészfórum, április 4, 2020. Megtekintve 2022. március 1-jén. epiteszeivelszor-az-hogy-te-mit-gondolsz-a-vilagrol--interju-az-au-muhely-https://epiteszforum.hu/az-epiteszet-legtobb Gólya. 2018. „Költözik a Gólya!” április 25, 2018 facebook. Video. Megtekintve 2022. március 1-jén. https://fb.watch/bwt FX6ZUEw/ Gólya Közösségi Ház. 2022. „A szövetkezet.” Megtekintve 2022. március 1-jén. http://golyapresszo.hu/golya/tortenet/ Grafe, Christoph. 2020. „The Presence of the past – aesthetic stra tegies and other approaches to adaptive reuse.” In umbaukultur: The architecture of Altering, szerkesztette Christoph Grafe és Tim Rieniets, 14-37, Dortmund: Verlag Kettler. Grand Huit , n.d. „Manifesto” Megtekintve 2022. március 1-jén. https://grandhuit.eu/notre-manifeste/

135 HARQUITECTES. 2018. „The nature of building.” szeptember 20, 2018. Megtekintve 2022. március 1-jén. https://www.youtube.com/ watch?v=eg3_n0th0Cc Henry, Stuart. szerk. 1981. Bevezetés. Informal Institutions: Alter native Systems in the Corporate State. New York: St. Martin’s Press 1-25. Highlights of Hungary. 2016. „Rios Crew.” Megtekintve 2022. március 1-jén. https://www.highlightsofhungary.hu/jeloltek-2016/rios-crew Janáky István. 1999. A Hely. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Kaczvinszky Tamás. 2021. „Dolgozni szeretnénk, ugyanilyen nyitot tan, ahogyan ezt most tesszük: beszélgetés Ghyczy Dénes Emillel és Szederkényi Lukáccsal.” In Architecture Unconfortable Works hop: Tervezési és építési folyamatok, szerkesztette Bos Michaela Lilla és Major Ilona, 197-211. Prága: Vi Per Gallery. Kustra Vencel. 2021. „Egy újraélesztés Belgiumban – A PC Cari tas története.” Építészfórum, április 5, 2021. Megtekintve 2022. március 1-jén. ban--a-pc-caritas-tortenetehttps://epiteszforum.hu/egy-ujraelesztes-belgium Lazányi Orsolya és Veress Tamás. 2020. „Commoning egy ökológi ailag fenntartható, szolidáris társadalomért.” Fordulat 27.1: 38-54.

136 Linsi , Laura és Roland Reemaa. 2019. „Editorial.” MAJA 98 (Au tumn): 3. LLRRLLRR. n.d. „Zooming into experience real life.” NEW GENERA TIONS Megtekintve 2022. március 1-jén. https://www.newgenera tionsweb.com/agencies/llrrllrr/# Märkli, Peter. 2011. „Interview with Peter Märkli.” Interjú készítője Jan Schevers, Bas Schevers, Esther Schevers, Heleen Herrenberg. Technical University of Eindhoven, 2011. Megtekintve 2022. márci us 1-jén. interview-with-peter-markli.htmlhttp://architektura-w-szczecinie.blogspot.com/2021/04/ Molnár Gusztáv. 1971. „A nyitott mű esztétikája.” Korunk 30.1: 57-63. (Molnár 1971, 57) Moravánszky Ákos és M. György Katalin. 2013. Technika és természet. Budapest: TERC Kft. Murphy, Douglas. 2018. „Frame of mind: de Vylder Vinck Taillieu’s Caritas psychiatric centre.” The Architectural Review, szeptember 17, 2018. Megtekintve 2022. március 1-jén. tural-review.com/buildings/frame-of-mind-de-vylder-vinck-tailhttps://www.architeclieus-caritas-psychiatric-centre

137 Partizan Architecture. 2021. „Változásra tervezve – Családi ház Brennbergbányán” Építészfórum, szeptember 15, 2021. Megtekintve 2021. március 1-jén. ve--csaladi-haz-brennbergbanyanhttps://epiteszforum.hu/valtozasra-tervez Pazár Béla. 2018. „Egy továbbépítés rétegei.” Építés – Építészet tudomány 46 (3–4) 283–289. Megtekintve 2022 március 1-jén. doi:10.1556/096.2018.007. Polyák Levente. 2016. „Talált erőforrások, bizalom és együttműkö dés: a kulturális helyszínek új generációja Európában.” Æktivátorok: Helyi aktív építészet, 17-33. Petrányi Zsolt. 2019. Az utca nem játszótér - A gördeszkázás tör ténete Budapesten, 1978-2019. Szerkesztette Varga Lili. Budapest: Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria. Puglisi, Luigi Prestinenza. 2009. „Anything Goes.” Architectural Design:Theoretical Meltdown 79.1: 7-12. Quartersnacks. 2015. „An Interview With Budapest’s Rios Crew.” április 17. Megtekintve 2022. március 1-jén. com/2015/04/an-interview-with-budapests-rios-crew/https://quartersnacks.

138 Reemaa, Roland. 2019. „Who Made This?” MAJA 98 (Autumn): 15-23. Sassen , Saskia. 2011. „The Future of Smart Cities.” Konferen cia-előadás. Lift Conference, Franciaország, julius 7. Sassen , Saskia. 2011. „Talking Back to Your Intelligent City.” augusz tus 12, 2011 BMW Guggenheim Lab, New York. Video Megtekintve 2022. március 1-jén. https://www.youtube.com/watch?v=wcDrDBEqI1M Schneekloth , Lynda H. és Robert G. Shibley. 1993. „The Practice of Placemaking.” Architecture & comportement = Architecture & behaviour 9.1: 121-144. Schreck Ákos. 2017. „Nem befejezett tervezés.” DLA dissz., Buda pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Sik Endre és Kelen András. 1988. Az „Örök” Kaláka - A társadalmi munka szociológiája. Kecskemét: Gondolat Könyvkiadó. Somogyi Krisztina. 2016. „Talált erőforrások, bizalom és együttmű ködés: a kulturális helyszínek új generációja Európában.” Æktivát orok: Helyi aktív építészet, 53-76. Tonkiss, Fran. 2013 „Austerity urbanism and the makeshift city.” City: analysis of urban trends, culture, theory, policy, action 17.3: 312.

139 Whitehead , Alfred North. 1967. Adventures of Ideas. New York: The Free Press. Zombor Gábor. 2014. „Elegendő Építészet: A tervezettség határai az építészeti formaalkotás során. Műhelydilemmák.” DLA dissz., Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. ZUS. n.d. „Office.” Megtekintve 2022. március 1-jén. https://zus. cc/profile Zsoldos Anna. 2021. „Gondolatok a tervezéshez és az építéshez.” In Architecture Unconfortable Workshop: Tervezési és építési folyamatok, szerkesztette Bos Michaela Lilla és Major Ilona, 215-220. Prága: Vi Per Gallery.

140