
5 minute read
ANYA JÓL VAN(?) KONFERENCIA - az anyai kiégésről
Landgraf Arnold
ANYA JÓL VAN(?) KONFERENCIA - az anyai kiégésről
A P&A Productions, a MagNet Közösségi Ház és a Femcafe.hu közös eseményén, melyet a Csak Pozitívan Magazin médiatámogatott, egyedüli férfiként vettem részt. Bár a szervezők és a kiállítók között voltak férfiak, azonban a hallgatóság soraiban egyedül ültem, mint férfi, amiért a rendezvény egy szakaszában meg is kaptam az elismerést. Persze az esemény jellegénél fogva ez így volt természetes. Bár úgy gondolom, hogy annak érdekében, hogy valós megoldásokat lehessen találni, a későbbiekben mindenképpen a férfiakat is el kell kezdeni tanítani ebben a témában. De nem akarok ennyire előre szaladni.

Az ANYA JÓL VAN (?) Konferenciát az anyai kiégés megelőzésére és megsegítésére hozták létre neves szakmai előadókkal és ismert tévés személyiségekkel karöltve. Azonban ezen túl a szervezők célja az is volt ezzel a kezdeményezéssel, hogy életre hívjanak egy támogató közösséget, ahol végre beszélni lehet az anyai kiégés problémájáról és gyakorlati megoldásokat is tudjanak adni az édesanyáknak a küzdelmes mindennapokra.
Sok anyuka küszködik a rá nehezedő terhekkel, a mára már elavult társadalmi szerepekkel és elvárásokkal, valamint azokkal az idejét múlt mintákkal, melyeket generációk óta adunk át egymásnak. Sokan ugyan eljutnak a felismerésig, de nem mernek beszélni róla, mert akkora a társadalmi ellenállás irányukban, hogy inkább hallgatnak és szenvednek. Hiszen a közgondolkodás szerint egy anya erős, és mindig jól van, akkor is, ha nem. És akik esetleg beszélnek róla, ők pedig nehezen találnak megoldást problémáikra, mert nincs elég figyelem azon, hogy mentálisan és életük egyéb területein az édesanyák valóban jól legyenek.

Az előadók és a kerekasztal beszélgetésben résztvevők között írónőn, life coachon, anyai kiégés specialistán, pszichológuson és babalélektan szakértőn túl személyiségfejlesztő terapeuta, sőt sugárzás-egészségi szakértő is jelen volt. Ennek köszönhetően nagyon sokféle szemszögből és sokrétűen járták körbe az anyai kiégés témakörét.

Beszéltek többek között a hosszú időn át történő alvásmegvonás (mert ugye a gyerekhez valakinek fel kell kelni éjszaka) negatív hatásairól és hogy ez akár komoly mentális zavarokat is okozhat. De szóba került az is, hogy az anyák szociális kapcsolatainak leépülése és az ezzel együtt járó megfosztottság érzése, valamint a „bezártság” és a nagyfokú felelősségérzet megjelenése a depresszió melegágya lehet. Továbbá még arról is beszéltek az előadók, hogy már kismamaként is milyen nagyfokú az a traumatizáltság, amit a terhesgondozás alatt és szüléskor a megaláztatások révén kell átélniük. Ráadásul meg sem tudják beszélni senkivel. Ugyanakkor a szakemberek arról is szóltak, hogy anyaként a legtöbb nő elveszti korábbi önmagát és identitás válságba kerül. Ezzel kapcsolatban felhívták az édesanyák figyelmét, hogy az anyai identitás a gyermek megszületésével egész életére vele marad, ami nem jó vagy rossz, hanem egy állapot és ettől még kiteljesedhet. Mindezeken túl sok anya érzi úgy, hogy harcol a gyermekével, akit viszont szeretnie kéne. De az is elhangzott, hogy amikor az édesanya vissza szeretne menni dolgozni, mennyire nem támogatja sem a cég, sem a környezete abban, hogy fokozatosan lépjen vissza a munka világába és el tudja látni mellette az anyai teendőit is. Ez ahhoz vezet, hogy még több lesz az elvárás és ezzel együtt a nyomás is az anyán és egyszerre akar megfelelni otthon és a munkahelyén. Ez pedig fel fogja gyorsítani a kiégés folyamatát. Pedig az erre irányuló vizsgálatok kimutatták, hogy az anyává válás folyamatában a nők érzékenyebbek lesznek, korábbi képességeik felerősödnek és új képességekre is szert tesznek.

A fentieken túl fontosnak tartották még azt is elmondani a meghívott előadók, hogy az anyai kiégés az nem egy stigma, amit el kell rejteni, hanem egy állapot, egy helyzet, amit meg kell oldani. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra is, hogy az, ahogy viselkedik a gyermek, az mindig egy tükör az édesanyának. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos, hogy ilyenkor ne a gyermeket akarják átformálni a „jó viselkedésre”, hanem nézzenek magukba, hogy mit és hogyan lenne érdemes megváltoztatni az életében annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon. Ennek kapcsán az is szóba került, hogy ahhoz, hogy ne süllyedjen bele a kiégés állapotába, bizony az anyának is tennie kell valamit. Az nem elég, hogy a környezetét hibáztatja. Ehhez pedig ma már számtalan terápiás és egyéb módot és lehetőséget tudnak igénybe venni az édesanyák – ahogy azt megtudhattuk a szakemberektől.

A fent leírtak alapján bátran kijelenthetjük, hogy ma, 2024-ben minden korábbinál nagyobb szükség van erre a közös beszélgetésen és tanuláson alapuló segítségnyújtásra, hogy a sok irányból érkező nyomás alatt, az anyává válás folyamatában a nők ne veszítsék el önmagukat és megtanuljanak odafigyelni mentális és lelki egészségükre is. Az édesanyákról való gondoskodás megoldása társadalmi szinten és ezzel együtt a saját magukról való öngondoskodás egyéni szinten, külön-külön is nagyon fontosak, de együtt rendkívüli eredményeket hozhatnak. Éppen ezért indították el a szervezők ezt a párbeszédet az érintett felek között, mert az egész család számára fontos, hogy az anya jól legyen. A kiégés mindannyiunkat érinti, azonban a mindenkinek megfelelni próbáló nőket, anyákat erőteljesebben. Előzzük hát meg, tegyünk érte együtt, hogy jól legyenek az édesanyáink. Segítsünk együtt az édesanyáknak, hogy így a gyerekek és a családok is boldogabbak lehessenek.