ZAJSZENNYEZÉS – Zene, klubok, bulik

Veres Mónika

ZAJSZENNYEZÉS – Zene, klubok, bulik

Tavaly nyáron kis városunk Keleti-Főcsatornájához mentünk kajakozni. Ez egy rendkívül megnyugtató sport. Kievezünk a folyó közepére és eltávolodunk mindentől, ha akarnánk sem tudnánk hirtelen felugrani, vagy a figyelmünket valami erős hanghatásra fordítani. A természet csendjében, a növények és állatok élőhelyén mi sem akarunk hangoskodni, zavarni, beszélgetésünk visszafogott.

Ahogyan haladtunk, egy híd közelében megálltunk picit és ekkor vettük észre, hogy ezen a ponton semmilyen közlekedési és egyéb mesterséges zaj sincs. Csak a tiszta természeti hangok.

Tökéletes csendben hallatszott a madarak csicsergése, sokféle dallam és olyan tisztán, visszhangozva, mintha stúdiófelvétel lett volna.

Ritkán van az embernek ilyen élménye, de sokan keressük és szeretünk elvonulni a városoktól távoli, csendes helyekre.

A zaj életünk velejárója és egyre jobban hozzá kellett szoknunk. A városok alapzaját szinte észre sem vesszük már, éjszaka is nyugtalanok lehetünk, ha nem a megszokott helyen alszunk, hiszen mindenhol mások a hanghatások. Ebből is látszik, hogy a hangokra érzékenyek vagyunk, hiszen egy kis változás a megszokottól felboríthatja a nyugalmunkat. Megszoktuk, mert hozzátartozik az életünkhöz, de tudattalanul frusztrálhat. Ugyanígy kihat az állatok életére is egy kisebb erejű, de a normálistól eltérő, hosszabb ideig tartó hangkeltés.

HOGYAN ZAVARHAT VAGY KÁROSÍTHAT MINKET?

A nemkívánatos hanghatás lehet élettanilag vagy pszichésen zavaró.

Az élettanilag károsító zaj nem biztos, hogy pszichésen is rossz, mert megszokhatjuk, vagy épp élvezhetjük is! Egy szombaton átbulizott éjszakán sok minden eszünkbe jut, de legkevésbé az, hogy károsodott-e a hallásunk. Kedvenc zenénk úgy a legjobb, ha minél hangosabb! Energetizál, feltölt.

Az Aggteleki cseppkőbarlang hatalmas termében lejátszott zenének a sziklákról visszaverődő csattogó ritmusa, vagy a Siófokról Balatonfüredre visszatérő sétahajóban leadott Vangelis zenéje nagyon hatásos tud lenni adott pillanatban! A víz élővilága számára már kevésbé.

Az erős hanghatás megítélése egyénfüggő, a károsító hatások mindenkinél megjelennek, de van egy szint, amely fölött már nem elviselhető és visszafordíthatatlan hallásproblémákat okoz.

A zaj zavaró hatása függ a frekvenciájától, az emberek egyéni tűrőképességétől.

Rendkívül gyakori a mentálisan bosszantó hangok folyamatos jelenléte. A ritmikusan hallható, vagy folyamatosan zúgó alapzajok, akár természeti hangok is. Ha jártál már mediterrán területen és megpróbáltál éjszaka nyugodtan aludni a kabócáktól, tudod mi az az embert cukkoló természeti hanghatás. Sőt, lassan nálunk is fellelhető lesz, hiszen Tihanyban gyakran hallani őket és tavalyi nyaralásunkkor rengeteg levedlett kabóca bőrt találtunk a Lóczy tanösvényen.

A zajszennyezésnek hosszú -és rövidtávon is lehetnek fejleményei.

Hosszú távon rontja az alvás minőséget, gyermekeknél kognitív zavarokat okozhat, nehezíti a tanulást. Negatív hatással van a szív -és érrendszerre, anyagcserére is. Közvetlen hatása lehet a fülzúgás. Az alvászavarban szenvedők száma folyamatosan növekszik és egyre több az altatót használók száma. Éjszakai zajterhelésre az alvó ember vérnyomása emelkedik, szívverése gyorsul, vércukorszintje emelkedhet.

Ennél sokkal drámaibb a rövid távú, hallásrendszerünket sokkoló hirtelen ért erős hang, ezek olyan idegkárosodásokat okoznak, melyet már nem lehet helyrehozni.

MIT JELENT A ZAJSZENNYEZÉS?

A zajszennyezés egészség -és környezetvédelmi probléma. A zaj folyamatos fennállása fokozatosan károsít.

Nem mérhető környezetszennyezés típus, mert sok esetben egyéni megítélés kérdése, hogy mi számít zajnak. Mégis szükség van számszerűsítésére, hogy össze lehessen hasonlítani az egyes terheléseket és gyakorlati megoldásokat, szabályozásokat lehessen hozni. Mivel a hanghullám terjedését több jelenség is befolyásolja, így ezeket is külön létező fogalmakként kell megemlíteni (visszaverődés, elnyelődés, törés, elhajlás, interferencia, szélhatás)

A hang erősségének mérésére a dB-t (decibel) használjuk. Felnőttek esetében a 140 dB-nél erősebb hanghatások azonnali és visszafordíthatatlan idegkárosodást okoznak, gyermekeknél ez az érték alacsonyabb. A 85 dB-nél erősebb hangok túlterhelik az érzősejteket, mely egy visszafordítható, regenerálódni tudó hatás, viszont ennek gyakori előfordulása már hallásromláshoz vezet idővel.

A pihenés 55 dB felett már zavart.

A zajhatás nem csak a hallóközpontot tudja károsítani, a szervezet más területeire is negatív hatással lehet, például az anyagcserére, érrendszerre, vagy a pszichére.

A zaj érkezhet legfőképpen közlekedési, ipari és szabadidős tevékenységekből. De érhet minket munkahelyi ártalomként, közvetlenül is.

A városok alapzaját meg kellett szoknunk, mértéke igen magas, a nagyvárosokban főként, de kisvárosokban is érezhetően növekszik. Ha elindulunk gyalog vásárolni, nem tudatosul bennünk, hogy mennyi hang érkezik felénk egy időben a forgalomból, az alacsonyan szálló repülőktől, vasútmegállótól, buszmegállókból, villamostól.

A legtöbb európai városban az emberek több, mint 50%-a rendszeresen ki van téve 55 dB-nél magasabb közúti zajnak. A WHO megfigyelései szerint az ember már akkor is elszenvedhet hosszú távú károsodást, ha egész napos időszakokra 50 dB zajszint alatt tartózkodik.

Az ipari zajok igen sokfélék lehetnek. Az üzemen belüli zajvédelem a munkavédelem része. Ezek a hangok lehetnek folyamatosak, időszakosak, ritmusosak és váratlanul jelentkezőek. Frekvencia szerint és eredet szerint is tudjuk őket kategorizálni, egy-egy helyszínen ezek összetett kombinációja figyelhető meg. Gondoljunk egy építkezési területre!

A National Geographic egyik 2021-es cikke a természetes zajok élővilágra gyakorolt hatásait mutatta be, mely szerint nem is gondolnánk, de a természet hangjainak megváltozása is lehet negatív hatással az állatok bioritmusára. Kísérletekkel 60 helyszínen igazolták, hogy az adott területen lévő folyónak az állatok által jól megszokott csobogásának hangerősségét mesterségesen növelve a denevérek aktivitása 8%-al csökkent és 7%-al kevesebb madarat észleltek a közelben. A madarak kevesebbet vadásztak, mert a zaj elvonta a figyelmüket, hasonlóképpen ahhoz, amikor az embernek zajos környezetben kellene szellemi teljesítményt nyújtania, ám nem képes koncentrálni.

Ez a kísérlet alapvetően megmutatta azt is, hogy az ember által kibocsátott zajok ezeknek a hatásoknak többszörösei lehetnek az élővilágra kivetítve!

A különböző zajok és kategóriáik átfedésben lehetnek és több szempont szerint is lehet őket osztályozni. Gyakran fordul elő több típus ugyanazon helyen és érinti ugyanazt a személyt.

Cikkemben kiemelten a szabadidős tevékenységből származó, ezen belül a zenével, klubokkal és fesztiválokkal kapcsolatos zajterhelésről szeretnék írni, mely szabályozásának kulisszatitkai ismertek számunkra a legkevésbé. A szabadidős tevékenységek egyik legnagyobb zajhatással járó területe a zenei előadásoknál, kluboknál, fesztiváloknál található meg. Az itt dolgozó munkatársaknak, szolgáltatóknak szabályokat kell figyelembe venniük a vendégek és saját maguk egészsége érdekében is.

A téma szakmai részének megismertetéséhez DJ Budai Gyulát (DJ Mezzo GB) kértem fel, akit a Balaton rezidens DJ-jének is hívhatunk, hiszen szakmai életének legnagyobb részét a balatoni nagy klubokban töltötte, a Flört Disco és a Palace Dance Club első rezidenseként.

Több évtizedes szakmai tapasztalataival a szórakoztató zene terén jó rálátása van a kisebb helyiségekben történő buliktól a tömegrendezvényeken át a hangnyomásokkal kapcsolatos ismeretekre és a zajkárosodásra, a 80-as évektől napjainkig:

„A '80-as években még senki sem beszélt összehasonlító értékekről, arról, hogy mi az, ami már káros, vagy egészségesen elviselhető. A DJ egyik feladata volt lehetőleg hallás után megállapítani, hogy mi az a mérték, amit még károsodás nélkül lehet alkalmazni.

A '90-es években egyre több fejlett technika vonult be az országba, komoly hangrendszerek kerültek beépítésre, ezeknél már erőteljes hangnyomás volt.

Azt tudni kell, hogy minél nagyobb a tömeg, a közönség, annál nagyobb hangnyomás szükséges.

A korai órákban, amíg kevesen tartózkodnak a helyiségben, halkabban kell a zenét játszani, de ahogyan sűrűsödik a vendégsereg, a hang is egyre tompul. Egy klubnak általában a parti jellege, amikor már buli hangerőt szolgáltatunk, körülbelül 6 óra időtartam. Ahogyan nő a tömeg, úgy vész el a hang, ha nem erősítünk rá. A tömeg felfogja, elnyeli.

A '2000-es évektől egyre jobban tudatosult, hogy van a hangnyomásnak is kivetített és tapasztalt értéke, ez az OSHA által megállapított amerikai szabvány, melyet nálunk is elkezdtek követni.

A Balatonnál, Budapesten és ahol közel vannak lakott részek, bemérésekkel biztosítják, hogy ne legyen zajszennyezés. Akit a környéken zavarna a zene, annak ugyanaz az érték hangos, aki pedig szereti hallani, annak nem hangos, így ez egy szubjektív megítélés, viszont az OSHA már egy objektív, mérőszámok alapján történő beméréssel biztosítja, hogy a rendeleteknek feleljen meg az adott érték. Hogy mekkora hangnyomást bír el a fülünk károsodás nélkül adott időintervallumban? Ez függ az életkortól, regenerálódástól, egyéni emberi tényezőktől, de vannak általános értékek meghatározva.

A legtöbb helyen betartják a szabályokat, a klubokban és fesztiválokon vannak kiváló hangtechnikusok. De szükség van a vendégek tudatosságára is, nem kell közvetlen a hangsugárzó mellé állni.

Fontos, hogy lehessen beszélni, de lehessen élvezni a zenét is. Az egyes zenei stílusoknak például más a karakterisztikája és másfajta erősítést igényelnek, ezáltal lehet az egyediségét a legjobban kiemelni és élvezhetőbbé tenni.

Ma már a legtöbb klub rendelkezik Limiterrel, zajhatárolóval, ami egy bizonyos dB hangnyomás fölött leszabályozza a hangerőt. A rendszer lassan avatkozik be, nem hirtelen. Amint érzékeli, hogy túlment a határokon, finoman elkezd először visszavenni a mély hangból, majd akár a teljes hangnyomás képből is.

Siófokon a legtöbb klubnál már önkormányzat által előírt kötelezvény, hogy például a sétányon csak úgy tarthat nyitva a klub bizonyos időkorlát után, ha a helyiség rendelkezik beépített Limiterrel. Rengeteg szakmai fogás és technológiai ötlet van arra, hogy hogyan legyen megvalósítva az, hogy a hang a legkevésbé hallatszódjon ki az utcára. Amennyiben jól van beállítva a hangsugárzó és inkább befelé megy a hang, nem kifelé, akkor kisebb az esély arra, hogy az utcán zavaró legyen.

A klubokban a legtöbb hangnyomást a személyzet és a DJ kapja. Vannak a zenében közreműködők számára kifejlesztett védő füldugók, védelmi fejhallgatók is. A modern eszközök már felveszik a fül méreteit és biztonságosan védenek. Átengedik a frekvenciát, hallatszik a zene, de a hangnyomás kisebb. Ha valaki szól, kristály tisztán lehet hallani. Koncerteken sokkal nagyobb a terhelés a zenészekre, mint egy discoban a DJ-re. Ők valóban nagy terhelést kapnak és a megfelelő minőségű védelemről elkerülhetetlen, hogy gondoskodjanak. A kültéri rendezvényeken, fesztiválokon a hangokat technikusok szabályozzák.”

A zajszennyezés a fényszennyezéshez hasonlóan nehezen meghatározható, de közvetlen hatásai jobban megfoghatóak és jobban szabályozható a mindennapi életben. Hosszútávú zavaró tényezőivel viszont ritkán számolunk.