Civil érdekérvényesítés
43
Civil helyzetkép EU-csatlakozás után
M
agyarország 2004-ben megtörtént EU-csatlakozását nagy várakozások övezték a társadalom minden szegmensében. A várakozáshoz ugyanakkor félelmek is társultak – mint minden esetben, ha jelentős változás készülődik. Azt mindenki tudta, hogy az uniós szabályok ettől fogva hatással lesznek ránk, de hogy pontosan mit jelent majd ez a mindennapokban, nem volt világos. Családanyák a mákos tészta, böllérek a házi disznóvágás, míg a dohányosok az egyre emelkedő cigaretta árak miatt aggódtak. A civilszervezeteket eközben az foglalkoztatta, hogyan fog a civil szektor helyzete megváltozni Magyarországon, amennyiben az Európai Unió tagjává válunk. Ezt a nagyon bonyolult kérdést három szempontból is meg lehet közelíteni. Az első az, hogyan fognak változni a szabályozási, a finanszírozási feltételek a szektor számára. A másik az, hogyan változik meg a társadalmi részvétel, az érdekérvényesítés lehetősége számunkra. Harmadikként felmerül még az a kérdés, hogy a civil szektor helyzete a magyar társadalomban változik-e a csatlakozás következtében, és hogyan?
Pályázatok A civilszervezetek köreiben talán az előttük megnyíló EU-s támogatási források megszerzésének esélye miatt volt különösen felfokozott a hangulat. A szektort mindig gyötörte a forráshiány, a magyarországi támogatások közül ráadásul a 2002 utáni években fokozatosan eltűntek a független „nyugati” adományozó szervezetek (a Soros Alapítvány, a Holland Nagykövetség, a British Council, a Charles Stewart Mott Alapítvány és a többiek) – mindannyian jelentősen lecsökkentették, illetve megszüntették a civilszervezeteknek szánt forrásaikat, a pályázati kiírások száma és kerete drasztikusan visszaesett. Az így kieső források helyébe
alternatív finanszírozási forrásokat Az EU-támogatásokkal kapcsolakezdtek keresni a szervezetek: sok tos harmadik problémát azok nagyhelyütt így került az újonnan megcél- ságrendje jelenti. Van olyan pályázat, zott források közül az első helyre az amelyiken egy összegben 2-20 millió EU-s pályázat. eurós támogatást lehet lehívni. KétTermészetesen volt előjele annak, ségtelen, hogy ilyen összegre egyethogy ez nem lesz olyan, mint azelőtt. len kelet-európai civilszervezet sem A 2002 után meghirdetett PHARE tud önállóan pályázni, vagyis minpályázatok kapcsán sokan megta- denképpen több szervezet összefogápasztalták, milyen kemény dió egy sa kell hozzá. Az Európai Unióból érEU-típusú forrást megszerezni – kező támogatásokat általában nagy majd legalább olyan nehéz a progra- zsákokban hirdetik meg, nem kis mot végigvinni, és elszámolni. A ma- csomagokra osztottan. gyar PHARE programokat ugyanis A pályázatok kapcsán tapasztalsokszor olyan szigorú feltételek mel- hattuk azt is, hogy a magyarországi lett bonyolították le, hogy amellett az állami finanszírozási rendszer is egyEU-bürokrácia is elbújhatott. Egyút- re inkább EU-konform kívánt lenni, tal a civilszervezetek egy része (a az állami források elosztásánál elterPHARE-tapasztalatok révén) felké- jedt az utófinanszírozás és a részfiszülhetett arra, hogy az EU-s forrá- nanszírozás is. sokhoz akár közvetlenül Brüsszelbe pályázzon – ráadásul uniós tagként a Szabályozási környezet pályázatot ma már anyanyelvén is Az EU-csatlakozás egyúttal más, szabenyújthatja, nem kell angol fordítót bályozási változásokat is hozott. Szimegfizetnie. gorú összeférhetetlenségi szabáA pályázati feltételyokkal, a nyilvánoslek változásai talán ságot illető elvárásoklegérzékenyebb pontkal arra ösztönözte a Már a pályázat bejának az utófinanszícivilszervezeteket, nyújtásakor a szerverozás bizonyult. Ez hogy átgondolják műzetnek rendelkeznie megterhelte a szerveködésüket. A támokellett fenntarthatózetek likviditását, cashgatott programok kapsági elképzelésekkel, flow-ját. Sőt, a forráscsán megjelent az az szervezetfejlesztési hiányos környezetet fielvárás, hogy a támogyelembe véve, a könygatást elnyert szervestratégiával, jövõképvelési és a visszaélési zet a nyilvánosságot pel. Mindezeket a lehetőségekre is egytájékoztassa. Már a civilszervezetek többfajta ösztönzőként hapályázat benyújtásasége „magától” nem tott. A másik nehézkor a szervezetnek készítette volna el... ség, hogy az EU-támorendelkeznie kellett gatások jelentős része fenntarthatósági elrészfinanszír ozást képzelésekkel, szernyújt, ami azt jelenti, hogy elő kellett vezetfejlesztési stratégiával, jövőképteremteni az egyéb forrásokat, meg pel. Mindezeket a civilszervezetek kellett keresni ezeket, vagy esetleg ön- többsége „magától” nem készítette erőből kellett állni. Ráadásul, míg a volna el: a pályázati forráshoz törtébanki kölcsönök a vállalkozások szá- nő hozzáférés nyomására készítette el. mára könnyen elérhetőek, a civilek A „Segítség, nyertem!” szindrónemigen jutottak hozzá. Talán még ma meglepően sok szervezetnél jejobban is jártak így, hiszen a banki lentkezett. Olyan szervezetek, ameköltségeket, kamatokat nem lehet lyek sokszor pályázatíró segítségével semmilyen EU-pályázatnál elszámolni. vagy rutinosan jól megírták a pályá-