Civil Fórum 2011/4 – Fenntartható fejlődés – gazdaság–környezetvédelem–szociális biztonság by Civil Forum

alomjegyzék

civil fórum

Tartalomjegyzék

3. oldal Sebestény István: Gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság, avagy (létezik-e) a fenntartható fejlődés trilemmája? 4. oldal Csáki Rozália: Tudjuk-e, hogy mennyi az elég? 5. oldal Dr. Tóth Gergely: A fenntarthatóság körei 7. oldal Bányász József: Fenntartható visszavonulás versus fenntartható fejlődés 12. oldal Molnár Judith: Fenntarthatóság a vállalati szférában 14. oldal Vadovics Edina – Tóth Kornélia: EnergiaKözösségek program 2011–2013 17. oldal Antal Orsolya – Vadovics Edina: „Nagycsalád – kis lábnyom” program 2010–2011 19. oldal Átalvető – a közvetlen értékesítési hálózat – interjú Sinka Arnolddal 20. oldal Fenntarthatóan működnek-e civil szervezeteink? – interjúsorozat

36. oldal Imecs Veronka: A civil szervezetek pénzügyi szabályozása

CIVIL KURÁZSI 40. oldal „RestartRomania” – Felhívás a társadalmi igazságosságért

CIVIL ÖNÉPÍTKEZÉSÜNK 43. oldal Bereczki Kinga: A gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság trilemmájáról a fenntartható fejlődés jegyében

TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁG 45. oldal Jenei György: A civil társadalom szerepéről a közigazgatás modernizációjában 48. oldal Kuti Éva: Nemzetközi trendek és változó szervezeti formák a nonprofit szolgáltatásokban 52. oldal Csáki Rozália: Tudjuk-e, hogy mennyi az elég? (RO) 54. oldal Tartalomjegyzék (RO)

civil fórum

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

Gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság, avagy (létezik-e) a fenntartható fejlődés trilemmája?

trilemma eredetileg filozófiai fogalom, a dilemma „háromváltozós” formája. Olyan döntési helyzetet jelent, amelyben az adott három lehetőség együttes választása nem lehetséges. Logikai megközelítésben pedig három olyan állítás egymás mellé helyezése, melynek során mindhárom kijelentés igaz lehet, de egyszerre csak kettő. A trilemma már az ókori gondolkodók körében is felbukkant, David Hume idézi egyik művében1 az alábbi, Epikurosznak tulajdonított példázatot: 1. Ha Isten nem képes megvédeni minket a gonosztól, akkor nem mindenható. 2. Ha Isten nem akar megvédeni minket a gonosztól, akkor nem jóakaratú. 3. Ha Isten meg tud és meg akar minket védeni a gonosztól, akkor miért is létezik a gonosz? A trilemma a későbbiekben a politikai és a gazdasági szakirodalomban is megjelent, korunk olyan társadalmi döntéshelyzeteinek leírásaként, amikor három rendszeralkotó elemből egyidejűleg csak kettőt lehet megtartani, támogatni, fejleszteni, a harmadikat fel kell adni, magára kell hagyni, le kell építeni. Példaként hozhatjuk a „menedzser-trilemmaként” emlegetett aforizmát, „Gyorsan, olcsót, jót? Válassz kettőt!”, vagy a tudósok által a Föld trilemmájának („Trilemma of the Earth” – 3E Trilemma) nevezett problémakört. Eszerint a gazdasági fejlődés (Economy) gyorsításához növelni kell az energiafogyasztást (Energy), ez pedig a légszennyezéssel és a károsanyag-kibocsátásával rombolja a természetet (Environment). Ez utóbbi hármas dilemma már rávezet minket a címben és témaként szereplő „fenntartható fejlődés” problematikájára. Ebben a rendszeralkotó elemek, úgy, mint a gazdaság, a környezetvédelem, valamint a szociális biztonság kétségkívül kölcsönös

1) David Hume: Dialogues Concerning Natural Religion, 1779.

függésben vannak, meghatározzák ismerték, hogy a termelést korlátozni egymást, befolyást gyakorolnak egy- kell, természetvédelmi beruházásokra másra. Úgy tűnik – ez egyben jelen és természetbarát technológiákra van problémafelvetés kulcskérdése is –, szükség. Ez azonban megdrágította a mindhárom tényező együttes fejlesz- termelést, növelte a költségeket, vagytése, növelése bizonyos határon túl is csökkentette a nyereséget. Emiatt már csak egymás kárára történhet, kevesebb forrás jut az államnak, és a következésképpen ez az ellentmon- teljes társadalmat átfogó szolidaritás, dásos helyzet lehet az új évszázad szociális védőrendszer intézménylegnagyobb kihívása, napjaink legak- rendszere ebből már nem finanszíroztuálisabb trilemmája. ható. Emellett a környezet védelme Feltehető az a kérvisszafogja, nehezíti dés is, hogyan jutotazokat a beruházásoÚgy tűnik – ez tunk el idáig? És vajon kat is, amelyek a munegyben jelen nem szükséges-e ezekkahelyteremtés miatt problémafelvetés nek a tényezőknek az csökkentenék például kulcskérdése is –, újraértelmezése, nem a munkanélküliséget jött-e el az ideje egy és így az állam szocimindhárom tényeparadigmaváltásnak? ális kiadásait is. ző együttes fejOlyan ez, mint a klíMindebből azt a lesztése, növelése maváltozás, amelyet nagyon is vitatható, és bizonyos hatáaz utóbbi évekig sokan végletekig leegyszeron túl már csak biztosra vettek, sokan rűsített összefüggést kételkedtek benne, de lehet feltételezni, miegymás kárára mára – és ezt is nevezszerint ahhoz, hogy a történhet, követhetjük paradigmaválszociális biztonságot kezésképpen ez az tásnak – már nem azon erősítsük, több jövedeellentmondásos vitatkoznak, hogy ténylem, több állami bevéhelyzet lehet az új leg „történik-e valami”, tel kell, ehhez viszont hanem azon, hogy ami növelni kell a gazdaévszázad legnazajlik, az természetes ság hatékonyságát, ez gyobb kihívása. jelenség vagy pedig az azonban csak a köremberi tevékenység könyezetterhelés fokozávetkezménye. sa mellett lehetséges. A munkahelyteA fenntartható fejlődés jelenlegi remtéshez beruházások, autópályák, hármas konstellációja szintén egy pa- utak, több energia stb. kellene, mindradigmaváltás eredménye volt, ami- ez rombolja a környezetet. Ha védeni kor is a jóléti társadalom eszméjébe a akarjuk a természetet, ahhoz pedig for60-70-es évek körül a gazdaság és a rás kell, amely nem térül meg és másszociális biztonság mellett harmadik honnan kell a pénzt – például éppen a attribútumként beágyazódott a „kör- szociális kiadásoktól – elvenni. Ebből nyezetvédelem” is, mely jelentősen adódóan a szociális helyzet romlik, befolyásolta és átalakította a gazda- ezáltal pedig csökken a fizetőképes ságról, a hatékonyságról alkotott ál- kereslet, a jövedelmek, ez pedig gaztalános nézeteket. Addig úgy vélték dasági válságot is okozhat. Lehetséges, – nagyon leegyszerűsítve – hogy a hogy ez egy olyan társadalmi csapda, termelés fokozása, a gazdaság fejlesz- amelyből csak egy újabb paradigmatése egyúttal megoldja a társadalmi váltással lehet kiszabadulni? problémákat is, megteremti a forráBartal Anna Mária írja a követsokat a „jóléti állam” működtetésé- kezőket. „A trilemma különösen olyan hez. Azonban ez a természet rohamos időszakokban jelenik meg, amikor gyökiaknázásával, a környezetterhelés keresen megváltoznak a külső és belső növekedésével járt együtt. Ekkor fel- feltételek, az erőforrások, illetve amikor

civil fórum

egy korábban tartós és stabil rendszer lassacskán egy új rendszernek adja át helyét, bár a két rendszer elemei átmenetileg még együtt élnek egy darabig. Mindez arra utal, hogy a trilemma nem egy statikus, hanem egy dinamikus rendszerben értelmezhető, hiszen ha megváltozik a feltételek összjátéka, akkor arra az új helyzetben kell reagálni, új választásokkal. Ezt nevezik a cserélhetőség (tradeoff) elvének. A trilemma-típusú döntéshelyzetben nagyon gyakran megfogalmazódik, hogy a számításba jöhető mind a három kívánatos célt egyszerre kellene elérni, de a gyakorlatban a korlátozott (anyagi, tudás, humán, idő) erőforrások ’kikényszerítik’ az egyikről való lemondást. További probléma, hogy a két elem vagy cél kiválasztása ugyan életképes rendszert alkothat, ám előfordulhat, hogy az így létrejövő kettős

rendszerek különböző értékrendek, normák, világképek alapján nem feltétlenül kívánatosak.” 2 Ez az idézet találóan írja le, hogy a kezdetben harmonikusan együtt élő és -működő elemek között idővel hogyan tud megbomlani az egyensúly. Valamelyik összetevő túlsúlyba kerülésével, a „kritikus érték” elérésével a rendszer megbillen, esetleg felborul. Ha képletesen akarnánk leírni a helyzetet, képzeljünk el egy háromágú libikókát, melynek mindhárom ülése egyszerre a levegőben van. De ha valamelyik szárán súlyeltolódás történik, akkor egyik – rosszabb esetben akár kettő – vége „padlót fog”.

Vajon a fenntartható fejlődés lehetséges forgatókönyvei, valamint az itt következő írások csak ezt a borúlátó trilemmát képesek „valósághűen bemutatni”, vagy netán léteznek, megtalálhatóak, és nem utolsósorban alkalmazhatóak azok a megoldások is, melyek az itt megfogalmazott belső ellentmondások esetében egyben feloldások is, és amelyek segítségével a libikóka mindhárom ülése utasaival együtt egyszerre – fenntarthatóan – felemelkedhet?

2) Bartal Anna Mária: A válság elején, Civil Szemle, 2009/1–2.

Civitalis Egyesület – elnök civitalis@t-online.hu

Sebestény István

Tudjuk-e, hogy mennyi az elég? Csáki Rozália főszerkesztő civilforumlap@gmail.com www.civilforumlap.com

lapszámunk szerkesztése, a felvetett problematika boncolgatása egyre inkább arra engedett következtetni, hogy a gazdaságkörnyezetvédelem-szociális biztonság összefüggésében önmagunk próbatétele a kulcs. Önmagunk mint magánszemély és önmagunk mint a társadalom tagja. Hangsúlyosan szembesülünk azzal a ténnyel, hogy mennyire nem lehet elzárkózva, csak a magunk kis világában élni, kizárva minden külső tényezőt. Ha bárki ebben a hitben ringatja magát, egyrészt becsapja önmagát, mert nem vesz tudomást arról, hogy minden cselekedete, sőt, gondolata milyen kihatással van az emberi, társadalmi és természeti környezetére. Ugyanakkor nem számol azokkal a tényezőkkel, amelyek hatással vannak rá, mindarra, amivel ő foglalkozik. Így kizár olyan tényező-

ket, amelyek nélkül nem lehet sikerre vinni folyamatokat. Kardinális kérdés, hogy az ember képes-e felülemelkedni, avagy kiemelkedni a saját kis világából, a hétköznapjai komfortzónájából és képes-e önmagát, életét úgy szemlélni, mint egy nagyobb összefüggés része? Úgy vélem, a civil szférában tevékenykedő személyek jó része képes erre, hisz éppen a saját kis életén is túlmutató közösségi kérdésekben vállal szerepet. Ezzel – tudatosan vagy sem – belátja, hogy ő maga is egy szélesebb „összefüggés” része, legyen ez a közösség, a társadalom, vagy éppen a természeti környezet. Ha a dolgok – emberi létünk, cselekedeteink, a társadalmi és gazdasági folyamatok, a környezet változása stb. – eme öszszefüggését tudatosan belátjuk, akkor természetszerűen kellene következ-

zen a felelősségünk ezek iránt. Továbblépve: annak tudatában, hogy „e földet unokáinktól kaptuk kölcsön”, cselekedeteink is eme szellemiségben történő komoly mérlegelések, belátások eredményei kellene legyenek. És ha így lenne, akkor ma talán nem vetődött volna fel e lapszámunk problematikája, illetőleg, meglehet, hogy sokkal idillikusabb gondolatsorok közepette ejtenénk szót róla. A valós helyzet azonban döbbenetes módon szembesít az emberi, társadalmi, környezeti és gazdasági problémákkal. És mindennek a kulcsa bennünk, emberekben, magánszemélyekben, állampolgárokban van. Sebestény István a vezércikkben nagyon jól rávilágít arra, hogy e három szegmens – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság – a jelenlegi szélesebb körű, akár azt is

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

mondhatnánk, hogy globális össze- szegmensnek – környezet, társadafüggések szintjén nem férnek össze lom, gazdaság – milyen is a viszonya egymással. Ha egy hasonlattal kelle- ebben az összefüggésben. ne leírjuk a helyzetet, Az utóbbi évek törakkor azt is mondténései, a természeti kaHa ki-ki magánhatnánk, hogy olyatasztrófák, a forradalszemélyként a nok, mint az egy bármak, a gazdasági nemaga életében, sonyszékre pályázó hézségek mind-mind továbbá a társahárom kiskirály: ha a felkiáltójeles jelzések: harmadik király is rá nézzünk magunkba, és dalom keretében akar ülni erre a széka változás érdekében tea munkája révén re, akkor a másik ketgyük meg a szükséges is képes apróbb tő közül valamelyiket lépéseket. Bányász Jójótékony változtafélre kell tolja. Persze, zsef markánsan mutat tásokat megtenni, mindez csak azért, rá arra, hogy a fejlődés mert egyik kiskirály hajszolásával miként ezzel azt segíti, sem szeretné félretenni rohanunk a vesztünkhogy össztára palástját, megválni be, ugyanakkor világos sadalmi szinten az ékes öltözete báriránymutatást is ad arra is határozottan melyik részétől. És itt vonatkozóan, hogy hotudjunk előrelépni van a bökkenő! Itt mugyan lehet ezen változtatkozik meg az önös tatni, mit kellene tenni egy fenntarthaérdek, a csak magára, egy fenntartható jelen tóbb jelen és jövő csak a saját életére és és jövő érdekében. érdekében. legkisebb környezetéA „sok kicsi sokra re gondoló – ha gonmegy” elve ez esetdoló – emberi magatartás. Ezzel van ben is érvényes. Ha ki-ki magánszeitt a legnagyobb probléma! És ezért mélyként a maga életében, továbbá mondhatjuk azt, hogy ez önmagunk a társadalom keretében a munkája próbatétele is. Azért kell minél hang- révén is képes apróbb jótékony válsúlyosabban foglalkoznunk ezzel a toztatásokat megtenni, ezzel azt kérdéskörrel, mert az egyes emberek segíti, hogy össztársadalmi szinten önzősége oda vezetett és vezet, hogy is határozottan tudjunk előrelépni szinte szó szerint kiveszik a lábunk egy fenntarthatóbb jelen és jövő éralól a talajt, nem marad semmi, amit dekében. unokáinknak visszaadhatnánk, és Molnár Judith a szervezetek, inmár mi magunk sem élhetünk biz- tézmények, vállalatok szintjén megtonságban. A fenntarthatóság kérdése tehető lépésekről tájékoztat. Aztán éles csatabárdként lóg a fejünk felett. olyan civil kezdeményezéseket muTóth Gergely cikkéből megtudhatjuk, tatunk be, amelyek sikerrel lépnek hogy miként is alakult e fenntartható- előre e téren és próbálnak segítséget sági kérdés az évek során és a három nyújtani minél több embernek az ész-

szerű és biztonságos jövő könnyed építésében. Számos erdélyi magyar civil szervezet vezetőjét kérdeztük meg egy interjúsorozat keretében arról, hogy szervezetük fenntarthatósága mitől függ? Milyen a viszonyuk a helyhatóságokkal? Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? Érdekes válaszokat kaptunk. Civil kurázsi rovatunkban a RestartRomania figyelemreméltó programot mutatjuk be, amely Romániában a korrupció elleni civil kezdeményezéseket karolja fel. Civil önépítkezésünk rovatunkban Bereczki Kinga a lapszám fő témájára reflektál, nemzetközi példákat hoz a felelőtlen magatartás következményeire, továbbá arra, hogy az önkorlátozó magatartás országokat menthet meg. Társadalom és gazdaság rovatunkban két igen érdekes összefüggésre rávilágító cikket olvashatnak: Jenei György arról reflektál, hogy a civil társadalomnak milyen szerepe, feladata lehet a közigazgatás modernizációjába; Kuti Éva a civil társadalom és a gazdasági szektor határterületén alakuló szociális gazdaság mibenlétéről, sajátos formáiról és problematikus megítéléséről ír. Ez alkalommal is fontos kérdések felvetésével és figyelemreméltó gondolatokkal, inspiráló civil kezdeményezések bemutatásával igyekszünk az Önök segítségére lenni. Bízunk benne, hogy e gondolatmagok jó talajba hullnak és egészséges, aktív cselekvésben megmutatkozó növekedés lesz az eredményük.

A fenntarthatóság körei

bben a cikkben körökről lesz szó. Először is nézzük, kinek a köreit segíti, s kiét gátolja a fenntartható fejlődés fogalma. A mai társadalmat szokás három – részben egymást metsző – kör halmazaként szemlélni, ez lenne a kormányzat, a vállalatok, valamint a civil szféra. Időzzünk el a sorrendnél egy per-

cet. Kronológiailag 1. civilek, 2. állam, 3. vállalatok lenne a sorrend. Ma az erőviszonyok alapján fordult a kocka, méghozzá radikálisan: 1. vállalatok, 2. állam, 3. civilek. David Korten1 már 1995-ben rámutatott, hogy a vi-

1) A tőkés társaságok világuralma, Kapu, 1996

lág vezető gazdaságai egyre inkább a nemzetközi nagyvállalatok, s nem a kormányok. Adatokat sajnos nem közölt, ezért magam állítottam öszsze egy listát 2007-ben, mely szerint a világ 100 legnagyobb gazdaságából 42 multinacionális vállalat, 58 pedig

civil fórum nemzetgazdaság2. Ha már a 150 legnagyobb szereplőt nézzük (GDP, illetve forgalom alapján), a „multik” túlsúlyban vannak. A legújabb, 2011 októberében nyilvánosságra hozott kutatási jelentés sokkal mélyebbre megy ennél. A New Scientist nevű lap megbízásából a zürichi székhelyű Swiss Federal Institute of Technology kutatói 43 060 (!) nemzetközi nagyvállalatot vizsgáltak meg, felfedve a kereszt-tulajdonlásokat is. A pénzügyi hatalom egy 1318 cégből álló „kemény magban” összpontosult, ezen cégek mindegyike átlagosan 20 kapcsolattal rendelkezett. Bár maga az 1318 vállalat „csak” a világgazdaság összes bevételének 20 százalékát birtokolta, tulajdonosi kapcsolataikon keresztül további 60 százalék (!) összpontosult a kezükben. James Glattfelder, a kutatás vezetője rámutatott, hogy ezen csoporton belül is van egy úgynevezett „szuper-entitás”, 147 cég, amely a világgazdaság kétötödét kontrollálja. Ezek legnagyobb része pénzügyi intézmény, mint a Barclays Bank, a JPMorgan Chase & Co. és a Goldman Sachs Group.

De vajon érdeke-e a fenntartható fejlődés a vállalatoknak? A kérdésre igenlő s nemleges válasz is adható. Az igen-t David Brower amerikai természetvédő fogalmazta meg a

2) A Valóban Felelős Vállalat, KÖVET, 2007

legfrappánsabban: „Egy halott bolygón nincs üzlet!”3 Rövidebb távon a kérdésre adható egy másik pozitív válasz is: eszerint a környezettudatosság, vállalati társadalmi felelősség (CSR4), fenntarthatósági menedzsment (akármi legyen is az) ma már üzleti érdek, ezekkel növelhető a vásárlói és dolgozói lojalitás, költségek takaríthatók meg, új piaci szegmensek nyerhetők el. Ezt a gondolkodásmódot nagy eredménynek kell tartanunk, egy ötvenéves folyamat gyümölcsének. A hatvanas évektől ugyanis igen heves támadások érik a nagyvállalatokat eleinte a környezetvédelem, majd a fenntartható fejlődés nevében. Sokan egyenesen a zérus növekedést kezdték hangoztatni, mint a fenntartható fejlődés gyakorlati megvalósítását (lásd például Herman Daly 1991, újabban pedig Serge Latouche, 2011). A racionális, didaktikus gondolkodású vállalatvezetők logikája a következő: „A fenntartható fejlődés megkerülhetetlen probléma. Ha így haladunk, a végén még kötelező lesz. Menjünk hát elébe a dolognak, kezeljük proaktívan.” A zérus növekedés nyilvánvalóan ellentmond a mikro- és makroszintű gazdasági döntéshozók vérébe ivódott növekedési mítosznak, ezért a nagyvállalatok megalkották saját, jól operacionalizált fenntartható fejlődés fogalmukat5. Ebben, bár sokan fanyalognak, konszenzus van kialakulóban. Jobb híján. A „vállalati fenntarthatóság” hármas optimalizálás, avagy háromlábú megközelítésének (angolul: triple bottom line) lényege, hogy a fenntartható-

ság három oszlopa a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság. Ha a fenntartható fejlődés nemes, de kissé ködös célját tehát három részre bontjuk, majd eszközöket alkalmazunk külön-külön a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elérésére, akkor látszólag elindultunk a probléma megoldása felé vezető úton. S mire jutunk valahová, az eszközöket fokozatosan integráljuk, addigra talán a szakértők is előállnak végre egy igazán integrált „fenntarthatósági menedzsment” rendszerrel (ld. ISO 26000). Ha ezt bevezetjük, megfeleltünk a kihívásnak. Nagyjából ez a fenntarthatóság = versenyképesség logika. Bár egyesületünk, a KÖVET rengeteg tapasztalattal bír az ilyen programokban (ld. pl.: Ablakon bedobott pénz), nem részletezném ezt a vonalat. Egyfelől mert a „megéri” bizonyítás a környezettudatosságon túl igencsak gyenge lábakon áll, másfelől nagyon sok olyan „megéri” lehetőség

Ökonómia és fenntarthatóság – a világ eredeti rendje

3) „There is no business to be done on a dead planet.” 4) Corporate Social Responsibility 5) A „Triple bottom line” (magyarul kb. hármas optimalizálás) kifejezés, amit emlegetnek TBL, 3BL, People, Planet, Profit néven is, John Elkingtontól, a SustainAbility alapítójától származik, 1994-ből.

Ökonomizmus és fenntarthatatlanság – ha ilyen a „rend”

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

van, ami éppen nem a fenntarthatóság irányába vezeti a rendszert. Sokkal fontosabb azonban a mélyebb tapasztalat. Polányi Károly híres magyar közgazdász eszméi nyomán a fenntarthatóságot három egymásba ágyazódó körrel szokás ábrázolni. Ez a viszony egyben a három rendszer történelmi és alárendeltségi rendje. A természet része (alrendszere) a társadalom, a társadalom alrendszere a gazdaság, nem pedig fordítva. Min-

den olyan erőfeszítés tehát, amely gazdaságossá akarja tenni a fenntarthatóságot, bár látszateredményt hozhat, a gondolati sémák szintjén romboló. Röviden: akkor sem szabad elpusztítanunk a földet, ha esetleg az nem gazdaságos. Ha le nem taszítjuk a hatékonyság, versenyképesség, növekedés „szentháromságát” korunk meghatározó szellemi trónjáról, minden apró erőfeszítésünk halálra van ítél-

ve. Megújult formában hát, de vissza kell állítanunk a gazdasági tevékenység eredeti célját: az emberek szolgálata jószágokon keresztül, követve a természet finom egyensúlyra törekvését.

Dr. Tóth Gergely KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért – főtitkár tg@georgikon.hu

Már a jövő is a régi!

Fenntartható visszavonulás versus fenntartható fejlődés1 (Az életszínvonal nem minden, a jóléten „innen” is van élet, sőt itt kezdődik az életminőség.)

fenntartható fejlődés kérdésköre az utóbbi 3-5 évben egyre hangsúlyosabban jelen van a közbeszédben és a médiumokban. Divat lett. Nagyszerű nemzetközi és egyre jobb helyi szakirodalma van a témakörnek.1 Vállalatok, politikai döntéshozók, civil szervezetek rendre tűzik zászlóikra a „fenntarthatóság” mellett való elköteleződési szándékukat. „Hajlunk rá, hogy míg önmagunkat a szándékaink fényében lássunk, amelyek mások számára láthatatlanok, addig másokat főként a cselekedeteik fényében ítéljük meg, melyek számunkra láthatók.”2 Azt gondoljuk, hogy mindent megtettünk akkor, hogyha szándék szerint elköteleződünk valami mellett és ezt másoktól is számon kérhetjük. Szakmai konferenciák sorozatait szervezik a fenntarthatóságról ugyanazzal az eszköztárral, infrastruktúrával, négyötcsillagos, high-tech kínálattal, csillagászati belépőkkel, mint korábban a korlátlan növekedés paradigmái mentén elkötelezett neoliberális plutokra-

1) Jelen írás gondolatait részben tartalmazza a szerző által írt A jövő élettere és a túlélés helye a vidék című cikk, mely a Keresztény Szó 2011/novemberi számában jelent meg. 2) J. G. Bennett

ták. Sok esetben ugyanazon szereplőkkel. A vallott elvek megélésének szándéka nélkül várjuk el másoktól a felelős, fenntartható magatartásmódot. Ha valóban komolyan gondoljuk azt, hogy ebből a földből, a még csodálatos természetből, egészséges életterekből valamit hagyni szeretnénk gyermekeinknek, akkor a „fejlődés” klasszikussá vált fogalmát át kell értékeljük és a fenntartható visszavonulás mellett kell, hogy döntéseket hozzunk, intézkedéseket foganatosítsunk. A saját magunk hétköznapi viselkedéseivel kezdődően el egészen a gazdasági, politikai döntésekig. A bölcsesség fokozatos kiküszöbölése a nyugati civilizációból a manipulatív tudomány egyre gyorsabb térhódításához vezetett, ami hovatovább komoly veszélyt jelent. ... Az ember túl okos ahhoz, semhogy képes lenne túlélésre bölcsesség nélkül3 és okosságának további fejlesztésétől immár semmi jót nem remélhet. Ha nem kezdi komolyan tanulmányozni az élet értelmét, a lét célját, azt, hogy mi a jó és a rossz közötti különbség, mik a jogai és kötelezett-

3) Ernst Friedrich Schucmacher (1911–1977): „Tévelygők Útikalauza” ( „A Guide for the Perplexed”)

ségei, akkor a civilizáció is szükségszerűen egyre mélyebbre fog süllyedni a szorongásban, a kétségbeesésben és a szolgaságban. A benne élő emberek egyre betegebbek és boldogtalanabbak lesznek, még ha nő is az életszínvonaluk és hosszabb is az életük, mert például jó az egészségügyi ellátás és a zsigeri igények könnyen kielégíthetővé vállnak. Nem többről és nem kevesebbről van itt szó, mint hogy: „nemcsak kenyérrel él az ember”. (Mt 4, 4) A gazdasági növekedés ugyan folytatódhat, de maga az ember egyre silányabb lesz.4 Tájékozatlan, félrevezetett világban élünk, nem tudunk igazán semmit arról, ami igazán számít. „Jelenleg a veszély valójában nem is abban van, hogy a tudós elveszítette az univerzalitást, hanem inkább abban, hogy igényt tart a totalitásra… Tehát nem az a sajnálatos, hogy a tudósok specializálódnak, hanem az, hogy a specialisták általánosítanak” – mondja a tisztánlátó Viktor E. Frankl. A tájékozatlanságon és félrevezetettségen túl világunkat egyéb manipulatív tényezők is befolyásolják, amelyek mára kóros állapotok4) E. F. Schucmacher uo.

civil fórum hoz vezettek. Az ipari társadalom, amely még uralja hétköznapjainkat, krízist jelentett, saját maga létének krízisét. Krízis uralja ezt a társadalmat az élet minden területén. Azt gondoljuk a növekedésre beállított gazdasági rendszerben, hogy háromszoros áramfogyasztás a háztartásban háromszorosan boldogabbá tesz bennünket, és ha ez nem következik be, megpróbáljuk ezt tízszeresére növelni… hátha… Ha ma a nyugat-európai életszínvonalhoz szükséges energiát globális szintre akarjuk kiterjeszteni, akkor ennek nem lesz nyersanyag fedezete. Feléljük lábunk alól a jövőt. Az egész ipari társadalomnak vissza kell térnie az élethez.

A stresszfaktorok legyőzése fontosabb lenne a pozitív faktorok bevetésénél. Az intézet az orvostudományban használt megnevezésekkel illette és bemutatta mennyire rossz irányba mutat ez a tendencia. • Intézményes szklerózis Vérerek beszűkülésének analógiájára az információs vonalak beszűküléséről beszélnek. A bölcsőtől a ravatalig ellepnek a nyomtatványok. Túlbürokratizálódás, központosítás, ami különösen Kelet-Európában erős. Egy példa, hogy az EU-agrárbürokrácia a mezőgazdasági eszközök nagy részét elhasználja, szinte semmit nem hagy a parasztoknak. A koncepció, amit kidolgoztak, rossz. TúlHa valóban koA fejlődést gátló termelés van, környemolyan gondoljuk tényezők5 zeti problémák és a azt, hogy ebből vidéki kultúrának a Nem érünk azzal sema földből, a még lerombolása, szétzülmit, hogyha csak azt lesztése folyik. Ez inértékeljük, mérjük, ami csodálatos termétézményes szklerózis. mérhető: a GDP-t, az szetből, egészséTehát itt egy felismert, árakat, fizetéseket, árges életterekből diagnosztizált betegfolyamokat, áramfovalamit hagyni séggel állunk szemgyasztást stb. és nem szeretnénk gyerben, amit kezelni kell. kérdezzük meg az em• Noogén neurózis berektől, hogy hogyan mekeinknek, (elszigeteltség neurózis) dolgoznak, hiányzik-e akkor a „fejlődés” Értelem nélküli életet valami, a felelősségtuklasszikussá vált dat fontos-e számukjelent. Viktor E. Frankl fogalmát át kell ra, mit értenek szorgakifejezése ez, aki azt értékeljük és a lom alatt? A STUDIA mondja, hogy az ipar nemzetközi osztrák emberének a legnafenntartható viszkutatóintézet, Johann gyobb és legfontosabb szavonulás mellett Millendorferrel az élen, neurózisa a Lényeg, kell, hogy döntékutatásokat végzett a az Élet Értelmének seket hozzunk, gazdasági hatékonyság elvesztése. Az ipar intézkedéseket csökkenésének okairól embere elvesztette a az OECD-országokban. Lényeget, az Élet Értelfoganatosítsunk. Azokban az országokmét, mert a dolgokat, ban, ahol magasak a tárgyakat túlhangsústresszfaktorok, a gazdasági növelyozta és az emberi élet értelmékedés alacsonyabb, mint a kevésbé nek (Sinn) nem marad semmi. Ha stresszes országokban. Ez újdonságot annyit „púpolunk”, rohanunk a jelent, mert eddig csak pozitív faktomegélhetés (a dolgok) után, hogy rokról beszélt a gazdaságtudomány. a család számára nem marad Már a kilencvenes években ez a kutaidőnk, vasárnap nem érünk el üntóintézet felfedezte, hogy betegségek, nepelni, imádkozni, akkor ennek paraziták, negatív folyamatok is vansemmi eredménye nem lesz. Ez nak, és egyre erősödő ez a tendencia. egy süllyesztő. Ha az emberi dimenziót leromboljuk, gazdaságot sem tudunk működtetni eredmé5) Johann Millendorfer; Die Bauern sind nicht die nyesen. letzten von gestern, sondern die ersten von morgen, in Aufstand oder Aufbruch – Wohin gehen • Társadalmi AIDS Europas Bauern? – Ökosoziales Forum Österreich Az AIDS nagyon rafinált vírus, und Ökosoziales Forum Niederalteich – Leopold úgy működik, hogy azt a sejtet Stocker Verlag, Graz – Stuttgart (1996 – 1997) pusztíttatja el, amely felismeri a

betegséget és képes annak legyőzésére. A test ellenségeként jeleníti meg ezt a sejtet – „rágalmazza” –, és azt az immunrendszer elpusztítja. Milyen politikus! Azt a „problémát” távolítja el, amely feltárja a tulajdonképpeni problémát. Ez ma a médiában valósággá vált. A tömegmédia veszélyesebb, mint az atombomba, mert azt állítja használaton kívül, ami a legértékesebb számunkra: a problémamegoldó képességünket. • Intézményesített rák A kutatások azt mutatják, hogy a rákos sejtek nem hatékony energiahasznosítók. Függnek az egészséges sejtek égés általi erjedésétől. Nagyon sok táplálékra van szükségük a fennmaradáshoz, ahhoz, hogy energiához jussanak. Egyet nagyon jól tudnak: az egészséges sejtek kiszorítását. Nem érdekli őket a teljes organizmus, a sejtegoizmus bűvöletében élnek. Most nézzünk körül a társadalom különböző intézményeiben. Rengeteg olyan intézmény, ember van, aki egyáltalán nem hatékony, de egyet jól tudnak: azokat, akik dolgoznak, hatékonyak elnyomni. A hatóságok, ellenőrző szervek ellehetetlenítik a kisvállalkozókat, önmaguk létjogosultságának igazolására. Gondoljunk a tisztiorvosi szolgálatra, pénzügyőrségre stb. Maguk mögött tudnak egy szintén nem hatékony politikai grémiumot a maga klientúrájával. A piacon is a bóvli megfolytja a minőséget. A közhivatalokban a pártklientúra kiszorítja a kulcspozíciókból a szakembereket. Ez kontraszelekció, azoknak az agressziója, akik nem hatékonyak, akik semmi egyebet nem tudnak. Ezt a kórképet lehet vitatni, cáfolni, de ugyanakkor tükörképnek is használhatjuk, az is lehet, hogy csak szeget üt a fejünkbe egy-egy állítása, de úgy tűnik, hogy valami mégis van a levegőben. Egy korszak a vége felé közeledik, valami lejárt. A „fájdalomcsillapítók” hatása kezd kimenni, ébredezünk a jólét bűvöletéből és itt is, ott is szaggatja a csúz a társadalmi és egyéni organizmusok tagjait. Lassan-lassan rájövünk, hogy a tüneti

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

kezelésen túl, ha élni akarunk, a bajok okait kell orvosolni, és mára már biztos, hogy sok esetben szükséges az elevenbe való vágás is a túlélés érdekében.

Van-e megoldás, élhető jövőkép, és ha van, mi a teendő?

A mai világot a legmeghatározóbb módon a pénzgazdaság uralja, aminek ma már alig van köze a reálgazdasághoz. Gazdasági paradigmaváltás szükséges: információ-gazdaságról beszélnek, mint a jövő gazdaságának alternatívájáról. Nekem az ökoszociális piacgazdasági modell racionálisabbnak, élhetőbbnek, emberközelibbnek tűnik. Mindkettőre utalok röviden. Az információ-gazdaság6 (információs kor, tudásra épülő gazdaság) olyan társadalmat fémjelez, amelyben a javak és a szolgáltatások előállítása nagyban függ az információs technológiák használatától. Napjaink elméleti kihívásait állítsuk szembe a következő táblázat kereteiben a ma még működő főáramú közgazdaság „dogmáival”: Kihívások a gazdaságelmélettel szemben7:

körülmények8 között fenntartható, ha a jövőben is rendelkezésre állnak a fenntartásához szükséges energiahordozók. Az utóbbi években egyre többet beszélnek az olajkorszak végéről9 és az tény, hogy egyelőre nem kiválthatóak megújuló energiaforrásokkal a fosszilis energiahordozók. Ezért valószínűbb egy ökoszociális piacgazdasági10 rendszerre épülő társadalom, ahol harmóniát lehet teremteni az ember és természet között egy reszakralizációra való folyamatos felkészüléssel. A jövő kulcsa a mezőgazdaság, a paraszti, vidéki életformát vállaló gazdálkodó ember helyzete, életmódja, föld, munka melletti elköteleződése. Keresztény-konzervatív elkötelezettségű írók, politikusok fenntartható fejlődésről, parasztóvó, sőt parasztszaporító komplex vidékpolitikáról, egy új, környezetileg és kulturálisan is felelős európai gazdasági modellről beszélnek. Ezzel szemben a főáramú neokonökonómia nem a bajt akarja orvosolni lokális eszközökkel, hanem a globalizációt sietteti fogalomösszezavarás eszközeivel. Kozmopolita nemzetet promovál, transznacionális kormányzást népszerűsít. Az ökológiáról ezt vallja: „Ha a hagyományt és a természetet egyszer megváltoztatjuk, előrelá-

tó döntésekre van szükség és vállalnunk kell a felelősséget a következményeiért.” Épp a felelősségvállalók tűntek el, a népnek, a gazdálkodónak, a földet felelősen megművelni akarónak kell elvinnie ma már a felelőtlenség árát. Nemcsak a természetnek van ökológiája, hanem a társadalomnak is. Erről a szocialista neoaktivista sallang nem akar tudomást venni. Ezért nincs kozmopolita nemzet, csupán a globalizálók álmaiban. Csak nemzet van. Ám ez valóban ökológiai foglalom, éppígy a kultúra is. Kultúrát csakis a munka teremt. A természettel való érintkezésünk e legemberibb módja. A többi maszlag. A nyugati ökoszociálisok pontosan érzik (?), hogy a társadalmi jólét nem nőhet a csillagos égig (ennek egyenlőtlensége sem). Az energiafaló műszaki fejlődésnek természetes határai vannak. A paraszt épp az áldozatos munka, az önkorlátozás vállalásával lett nélkülözhetetlen része a teremtésnek. Annak ellenére, hogy ma még az ipari társadalmak közgazdászai egyelőre farmerrel, mezőgazdasági vállalkozóval, géntechnológiával stb. akarják pótolni. Lassan elkezdték Nyugaton is rehabilitálni az ökoszociálisok a parasztot, nálunk meg megpróbálják jussából és jövendőjéből kifosztani.

Alapfeltételek vonatkozási rendszere

Elfogadott axiómák

21. századi kihívások

Természeti tényezőkre vonatkozó feltevés

Szűkösség, korlátozott erőforrások Stabil preferenciák, egyértelmű rangsorolás, racionalitás

Információ, azaz egy elvben „korlátlan”8 erőforrás kerül előtérbe

Magatartási feltevések

Maximalizálás, mely egy egyszerű világban könnyen operacionalizálható

Gyorsan változó preferenciák A mikroökonómiában feltételezett racionálistól eltérő viselkedésmódok is fontossá válnak Heurisztikák, hüvelykujj-szabályok alkalmazása a komplexitás kezelésére

Intézményi előfeltevés Következmény a piac, illetve a gazdaság működésére

Piac mint intézmény közvetíti a tranzakciókat

„Intézménygazdag” tér. Új, sajátosan működő tranzakciós minták

Alternatívája a hierarchikusan felépített, jogilag és technikailag is elkülönülő vállalat Közlekedőedények törvénye működik, jellemzően az egyensúly irányába mutató negatív visszacsatolások

Vállalatok szétesése, hálózatok előtérbe kerülése

A fenti táblázatban foglalt kihívások érvényessége akkor és olyan

6) Bell (1973) és Drucker (1973) az információ-gazdaság, információs társadalom terminológia első használói. 7) Szabó Katalin – Hámori Balázs: Információ-gazdaság (2006), Budapest, Akadémiai Kiadó 58. o.

Gyakori pozitív visszacsatolások, kaotikus fejlemények

8) A gyakorlatban két valódi korlát adódhat az információ világában: egyrészt az információtermelés és -továbbítás infrastruktúrájának pénzügyi korlátairól, másrészt az információt feldolgozó ember mentális kapacitásának a korlátairól, amellyel rendszerezik, felhasználják az információt. 9) http://members.home.nl/peakoil/ 10) Josef Riegler, Anton Moser: Ökoszociális piacgazdaság (2001), Budapest, Agroinform Kiadó.

Van, aki tudatosan, van, aki naiv jó szándékkal. Nyilvánvaló, hogy nem egyetlen ökoszociális megoldás van. Nem az a dolgunk, hogy a természettársadalom-környezet együttélés törvényeit leginkább felborító nyugati műveltség tanulságain kérődzzünk újra. Ki-ki a saját fenntartható kultúrájának az útját kell megtalálja, vissza

civil fórum

egy sokszínű „kultúrát” ötvöző Euró- ket. Az ebből származó bevételek az e téren teremteni. Fontos az állami pába. Az osztrákoknak Roseggerük emberi munkaerő adókönnyítését és példamutatás, az iskola és a család van, nekünk egy gazdag népi irodal- a megújuló energiahordozókon ala- környezeti nevelő szerepe. Az iskomunk, szociográfiai hagyományunk, puló rendszerek kiépítését szolgálja. lákra vár az emberi tudatnak és viahol fellelhető az az ökoszociális tuláglátásnak eme teljes szemlélete és a dáskincs, ami népünk felelősség felé való továbbfejlesztése. A környezetnek is műveltégének egészét A környezetvédelem nemzetköA jövő kulcsa a ára van képezi (Móricz Zsigzi, nem ismer országhatárokat. A mezőgazdaság, mond, Tamási Áron, A környezeti költsé- technológiák kifejlesztése is nema paraszti, vidéki Szabó Dezső, Nyírő Jógeket is felismerhető- zetközi tudományos együttműközsef, Illyés Gyula, Vevé, érzékelhetővé kell dést kíván. Egymásrautaltságunk életformát vállaló ress Péter, Kós Károly tenni. Ma a környezeti egyben túlélési kérdés is. Minimágazdálkodó ember és mások). Fel kell tárköltségek terheit a kö- lis környezetvédelmi standardokat helyzete, életmódnunk kultúrökológiai zösségek viselik, nem kell érvényesítni. Az elmaradottaja, föld, munka jelrendszerünk üzeneazok, akik a környe- kat technológiailag, pénzügyileg melletti elköteleteinek mai mondanizeti károkat okozzák, segíteni. valóját (nyelv, dal, tánc, a nagypiac szereplői. Új gazdasági mutatók, iránytű ződése. mese, hiedelem, hit, Az externalizált kör- kell. A Római Klub Számoljunk a terszokások stb.). nyezeti költségeket mészettel című jelentésében már foginternalizálni kell. Politikai akarattal lalkozik ezzel a témával. Ajánlja az az árba a termék ártalmatlanítási ki- ökotársadalmi termék fogalmának A piac alaptörvénye: az árat a adásait is bele kell foglalni. Ugyanígy a bevezetését, ami azt mutatja, hogy kereslet és a kínálat játéka szabja a gyártási folyamat környezetterhelé- a fenntartható gazdálkodás mellett Az ipari és fogyasztói társadalom si költségei is jelenjenek meg az üze- milyen teljesítményt nyújt a gazdaezt a törvényt követve lépett bele az mi árkalkulációkban. (Ha az atom- ság. A környezeti célok katalógusát ökológiai csapdába. Az emberiség energia-termelés járulékos költségeit is meg kell fogalmazni, hogy a vála levegőt és a vizet, mint a két élet- is beszámítanánk az elektromos áram lalkozók a környezeti károk elkerüléfontosságú erőforrást sorolta két- díjába, vagy a kőolajárban megjelení- sét már a beruházásaik tervezésekor száz évvel ezelőtt a „szabad javak” tődne valamennyi klimatikus és kör- szempontként mérlegelhessék. Az kategóriájába. Ezeknek nincsen ára, nyezeti kárelhárítás költsége, akkor ökoszociális piacgazdaság kifizetődő. vagy nagyon olcsó, tehát korlátlanul semmi gond nem lenne az alternatív Értékelési módszer pl. ISEW11 = Index fogyasztható. Hasonló volt a helyzet energia gazdaságosságával.) Ez az of sustainable economic Welfare/ a fosszilis erőforrásokkal, ásványi árkonstrukció mozgófenntartható gazdasáanyagokkal, más nyersanyagokkal, sítaná az innovációt, a gi jóléti index: a nem Nem az a dolgunk, valamit a termőfölddel és élelmisze- kutatást a környezetpiaci teljesítmények, hogy a természetrekkel. Az ökoszociális piacgazdaság védelem és a fenntarta szociális és ökológitársadalomszerint ezeket az értékviszonyokat hatóság irányába. ai defenzív költségek, módosítani kell. Az árak és költségek Fontos a közérthető fenntarthatóság szemkörnyezet együttegy új rendszere áll elő, amitől a piac információ. A fogyaszpontjai, munka és jöélés törvényeit erői egészen más irányba kezdnek tó tudni akarja, mit vávedelem megoszlása. leginkább felboríhatni. Ez az ökoszociális piacgaz- sárol, környezetbarát Ez alapján teljesen tó nyugati műveltdaság vitára hívó politikai üzenete. árut vagy nem. Önálló más a társadalmi jólét ség tanulságain Hogyan lehet tehát megváltoztatni a értékké kell, hogy válrealitása, mint a GDP piaci erőkre ható jeleket? Először is jon a környezettudatos (teljes belföldi összterkérődzzünk újra. a járulékos költségeket a piaci árba vásárlási kultúra is. mék) mutató szerint. Ki-ki a saját fennvaló tisztességes beszámítással. Az Ezt tanúsítványokkal, Az ISEW a hosszú tartható kultúráadóterhek áthárítása az emberi mun- márkajegyekkel, helyi, távú és fenntartható, jának az útját kell káról, a megújuló erőforrásokról a minőségi termékekkel továbbá társadalmilag megtalálja, viszcsupán korlátozottan rendelkezésre lehet elősegíteni. Támegvalósult fogyaszálló, környezetterhelő energiahordo- mogatni csak a jövőtási színvonal jelzősza egy sokszínű zókra. A környezeti szolgáltatások építő beruházásokat száma. „kultúrát” ötvöző helyi piacát is meg kell teremteni. szabad. Az adók és ilErre az útra vagy Európába. Az adózási politika tegye vonzóvá letékek csökkentésével rákényszerítnek a tera környezetvédelmet. Az össz adó- javítani kell a serények mészeti katasztrófák terhek növelése nélkül fokozatosan versenyképességét. Támogatni pedig idővel, vagy megpróbálunk elejébe kell az ökológiai célokhoz idomítani csak kivételes esetben szabad. Első- menni és enyhíteni azok következaz adórendszert. Első lépésként az sorban kutatási, fejlesztési beruházáenergiatakarékos közlekedést, szállí- sokat. A támogatás a holnapba való tást elősegíteni és magasabb adókkal beruházás legyen, ne a tegnap konterhelni a szénhidrogén alapú ener- zerválása. Az oktatás is környezetvé- 11) Josef Riegler, Anton Moser: Ökoszociális piacgazgiafecsérlő eszközöket, berendezése- delmi beruházás, új szakmákat kell daság (2001), Budapest, Agroinform Kiadó, 60. o.

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

ményeit. (Alternatív mutatók: HDI12, GDP + öko lábnyom13 stb.) Ezzel párhuzamosan az emberrel, annak a rendszerben, természetben elfoglalandó helyével, szerepével is foglalkozni kell. Mindenekelőtt le kell dönteni bálványait és szembe kell állítani létének alapjával, lehetőségeivel, egyéni és társadalmi kötelezettségeivel egyaránt.

A jövő társadalmának alapelvei14

• Életteret teremteni, termelői területeket megelőzően. Elméleti megközelítésnek tűnik, de már benne van a levegőben. Például a városok fejlődésében Corbusier 30 évvel ezelőtt egy funkcionális, autókhoz igazított városképet (autogerechter Stadt) képzelt el. A differenciálás lenne a követendő út: a termelői város, a lakónegyedek városa, iskolaváros. A termelői városokban a környezeti problémák, a lakótelepekben a zöld övezetek, az iskolavárosokban a diákforradalmak és mindenhol a nagy forgalom jelenti a problémát. Mindez a vég felé tartó korszaknak a koncepcióját képezte. Ehelyett teljesen más történt: az emberi dimenziónak az előtörése, a gyalogos zónák kialakulása, elterjedése vált valóra. Ezek ma az urbánus élet központjai és a gazdasági sikereké is egyben. Most már mindenütt gyalogos zónákkal találkozunk, még a szervezetekben is. A modern

12) http://hu.wikipedia.org/wiki/Emberi_fejlettségi_index 13) Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért főtitkára szerint, ha nagyon egyszerűsítünk, a vak (néha jó, néha rossz) növekedés mérőszáma a GDP. Az ésszerű fejlődésé az öko lábnyom (ecological footprint). Ezért javasolta nemrégen a KÖVET a kormánynak a magyar gazdaság átállítását egymutatósról (GDP) kétmutatósra (GDP és öko lábnyom). Ha az utóbbit is bevezetnénk nemzeti mérőszámként, azt is tudnánk, mire költöttük a jövedelmünket és milyen áron, nem csak azt, hogy mennyi keletkezett. Ebben nem mi lennénk az elsők, de a fenntartható fejlődésről nem csak papoló nemzetek sorához csatlakoznánk. (http://www.agroline.hu/hir/kethektar-biologiailag-aktiv-fold-es-tengerfelulettart-el-egy-embert) 14) Johann Millendorfer; Die Bauern sind nicht die letzten von gestern, sondern die ersten von morgen, in Aufstand oder Aufbruch – Wohin gehen Europas Bauern? – Ökosoziales Forum Österreich und Ökosoziales Forum Niederalteich – Leopold Stocker Verlag, Graz – Stuttgart (1996 – 1997)

szervezetek tudják, hogy szükség elő. A hosszú távú gondolkodás van az átlátható csapatokra, amemodernné vált. Ma már látszik, lyekben kibontakozhat az emberi hogyha nem hosszú távon gondimenzió. Gyalogos zónák vandolkozunk, a jövő lehetőségét nak az egészségügyi rendszerekjátsszuk el, elég, ha a klímakaben, a politikában úgyfent. Egyre tasztrófákra, a felmelegedésre inkább figyelembe veszik az éringondolunk. Ezek a rövid távú tetteket, a bázist. Gyalogzónák stratégiák eredményei. Egyre vannak az egyházakban is: kistöbb felelősséghordozó gondolcsoportok, imakörök, bibliakörök ja át a jövőt, veszi figyelembe az stb. Ezek az erősségei a nagy szeregész rendszer összefüggéseit fevezeteknek. Természetesen ezeklelős módon. nek is vannak ellenlábasaik, akik • Egészlegesség. Az agykutatók bemaguknak akarják szélnek az agy jobb kisajátítani a jövőt. és bal féltekéjéről. Önálló értékké Offenzív önbizaA ballal, mint egy kell, hogy váljon a lomra van szüksékomputer, úgy gonkörnyezettudatos günk, nekünk, akik dolkodunk, logikus vásárlási kultúra jövőkoncepcióval lépésekben, felosztis. Ezt tanúsítvárendelkezünk, és va a részproblémáakkor a visszahúkat. A jobb féltekével nyokkal, márkazók támadásait leaz egészet szemléljegyekkel, helyi, győzhetjük. jük. A közmondás minőségi termé• Nem anyagi dolgok már nagyon rég tudkekkel lehet előseaz anyagiak előtt. ja, hogy az erőt a fák gíteni. Támogatni A gazdaság a problátványa adja. Ez törlémák megoldását ténik, ha csak a bal csak a jövőépítő jelenti és nem réféltekével szemléljük beruházásokat szek (darabok) tera fákat. Ha az emszabad. Az adók és melését. Kelet-Euber az egészet akarja illetékek csökkenrópában azt hitték, látni, egészlegesen tésével javítani kell hogy alkatrészek terszemlélni, akkor inmelése az élet. Gétuitív módon a csena serények verpek, gépek és az det is be kell kapsenyképességét. élet, és a jólét meg csolja. is van. De az okosabb cégek tudták, hogy a közle• Szelídség mint jövő alternatíva. kedési problémák, stb. megoldása A természet nem produkál szea lényeg. Ennek ellenére az ipar metet. A természet minden termeproblémamegoldóként jelentkelőköre olyan hulladékot termel, zett a parasztok számára és azamelyet egy másik hasznosíthat. által, hogy alkatrészeket termelt, Ezt a parasztok is használták a a gazdákat, parasztokat segédkörforgásos technológiában. Ha munkássá degradálta. A modern újra meg akarjuk találni a visszavállalkozások felismerték, hogy a utat a bölcsesség felé, akkor egy munkatárs nagyon fontos és más szelíd technológiát kell alkalmazimmateriális tényezők is előkezunk, aminek jövője van. A jövő rültek: a szépség értéket nyert. már elkezdődött. Azon gondolkoFalumegújítási programokat fodunk, hogy hogyan tudjuk a terganatosítottak (ez kezdetben csak mészet magas szintű technológiáa Nyugatra volt jellemző, de kezját eltanulni. dett begyűrűzni hozzánk is). A • A szelídség stratégiája. A legmováltozás elkezdődött. dernebb vezetési stílus koopera• Hosszú távú gondolkodás és tív. Az információáramlás nema teljességre való törekvés. A csak fentről lefele történik, hanem pártok egymás között versenglentről felfele is. Szolgáló vezetésnek jövőkoncepcióikkal, amiről van szó tulajdonképpen. Ez vel még nem rendelkeznek, de azt vezeti, aki őt felhasználja a amiről már tudják, hogy rensikerhez. Ha én a munkatársaim delkezni fognak. Cégek is 10-15 kibontakozását szolgálom, önmaéves stratégiai tervekkel állnak gamat is szolgálom ezzel. Ez a ve-

civil fórum zetés nem újdonság, már 2000 éve sarkall erre a kereszténység: „Aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája”15. Ez a legmodernebb menedzsmentkoncepció. Adatokkal is alátámasztható. Azok az országok, amelyek egy központosított, hatalmi struktúrát használnak, nem hatékonyak. A hatalom nem egy önmagában helytálló, jó koncepció, a problémamegoldás jobb. Ezt az okosak felismerik és használják is, és fordulathoz vezet. A szelídség a konfliktushelyzetekben is elengedhetetlen. Konfliktusoknak lennie kell és ki kell hordani azokat. Ha az ember kihordja és a másik véleményére is odafigyel, megpróbálja megérteni azt, akkor nem más bontakozik ebből ki, mint a jó régi recept: „Szeresd ellenségedet16” Bizonyítékok sorakoztathatók fel amellett, hogy a szelídség a jövő stratégiája. Az a szelídség, amely a döntéshozók életében is tetten érhető. Ez az a szelíd stratégia, amelyet meg kell tanulnunk, és amelyet mi az emberek közé kell vigyünk, mert az életet csak szelídséggel lehet megélni. Ha pedig brutálisan élünk, ahogyan ezt az utóbbi 15) Mk 9, 35 16) Mt 5, 44; Lk 6, 23

időben az ipartól megtanultuk, akkor tönkretesszük a magunk életét és az ipart is ugyanakkor. Rendelkezésünkre áll egy bonyolult mechanizmus, az elidegenedés, ami a dogok túlhangsúlyozásának a következménye. A terápia relatív egyszerű: a realitásveszteség ellen Igazságot, az elidegenedés ellen Hűséget tanúsítsunk. Nagyon régi és jó princípiumok ezek, amelyek számításokkal is alátámaszthatók. Olyasvalamihez térünk vissza, amely népünket évszázadokon keresztül jellemezte: hűség és igazság. Egy dolog előrevetíthető, ami a Jelenések könyvében így hangzik (Jn 19, 11): „Akkor a megnyílt mennyben egy fehér lovat pillantottam meg. Lovasa a Hűség és az Igaz, igazságosan ítél és harcol”; ez az újra eljövő Krisztusnak a neve, a gyűlölet és a hazugság felett győzedelmeskedőé. Evilági problémáink megoldásának kulcsa ott található. Ha mi azt állítjuk, hogy evilági problémáink környezeti problémákat okoznak, akkor azt a koncepciót kell alkalmazzuk, ami nagyon egyszerű és nagyon közel van hozzánk. Ezeket a fogalmakat évszázadokon keresztül értékeltük és megéltük: Hűség és Igazság. A termeléseink nem hatékonyak, életterünk elidegenedett. Kölcsönhatásban vannak egymással. A termelés területein megtapasztaljuk az akadá-

lyozó tényezőket. Ennek ellenszere a jövő társadalmának új (régi) alapelvei szerinti berendezkedés; visszatérés az életbe, azaz emberi kapcsolatok, tárgykapcsolatok, lényegkapcsolatok világába. A szűk átjáró a döntő tényező. Nézzük csak az embereket saját környezetükkel: egynek az emberi tényezőhöz van bejárata, másiknak a dologihoz, a harmadiknak a lényeghez. Mindhárom veszélyes. Az első az álmodozó, a második a fanatikus, a harmadik az emberbarát, aki nem tudja, hogyan gyakorolhassa emberbaráti elköteleződését. Ennek a háromnak az egyensúlya lenne a legjobb megoldás és ez tulajdonképpen a legmodernebb vezetési stílus, azaz az egyensúly a tárgyilagosság, az emberiesség és a célorientáltság között. Offenzív módon kijelenthetjük tehát, hogy az Evangélium a legmodernebb társadalmi koncepció, a jövő vagy evangéliumi alapokra épül, vagy nem lesz jövő. Ezt bele lehet kiáltani a világba. Ez kell az életünket és kapcsolatainkat meghatározza. Ha csak a sarokban lapítunk és félünk, akkor a szükség, a nyomorúság legyőz minket.

Bányász József Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés – ügyvezető igazgató jozsef.banyasz@caritas-ab.ro

Fenntarthatóság a vállalati szférában

„

”

Mottó: Mindenért felelősek vagyunk, amiről tudomást szerzünk.

vek óta kapcsolatban állok munkám révén a vállalatok, szervezetek környezeti gondjaival. Ez a tapasztalat ad erőt ahhoz, hogy leírjam eddigi gondolataimat. Sokszor vádoltak azzal, hogy civilként miért törődöm a vállalati szférával. Én azt vallom, hogy ott kell segíteni, ahol bajok vannak. Szerintem a kis- és középvállalkozások szintjén bajok vannak a környezettudatosság-

gal (több mint száz KKV-hoz járok auditálni évek óta, a náluk látottak alapján írom mondanivalómat). Persze Csíkszeredából nézve teljesen más kép alakul ki a témáról, mint egy nagy ipari városból. De Schumacherrel együtt vallom, hogy „A kicsi a szép”, ami azt jelenti, hogy igazán kézben tartani az emberi méretű vállalatokat lehet, ezért gondoltam, hogy tudok hasznos gondolatokat át-

adni mindazoknak, akik fenntarthatóan szeretnék vállalataikat vezetni. Tulajdonképpen a vállalatirányítási rendszerek egyidejű és helyes alkalmazása mellett nem is kellene téma legyen a fenntarthatóság, hisz nagyon leegyszerűsített megközelítésben azt jelenti a hármas integrált vállalatirányítási rendszer (minőségirányítási, környezetirányítási és munkabiztonsági1) kiépítése, hogy az adott szerve1) Az EN ISO 9001:2008, EN ISO 14001:2004 és OHSAS 18001:2007-es nemzetközi szabványok szabályozzák ezen rendszereket.

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

A környezetvédelem terén élet- nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, zet2 teljesen kézben tartja a tevékenységéből adódó kockázatokat. be léptetett jogszabályokat nézve je- hogy jobbak. (Herman Daly, 1991)”. Fontos kihangsúlyozgyezném meg: a körEz a látásmód nagyon leegyszeni, hogy ezen rendszenyezetvédelmi enge- rűsíti a romániai vállalatok, szerveA vállalatirányítási rek működtetése nem délyek kibocsátása me- zetek jövőképét. Mindkét alternatíva rendszerek kiépíazt jelenti, hogy az gyespecifikus. Ez eddig esetén sok a tennivalója a vezetőnek. adott szervezetnek ninhelyes is lenne, hisz Én inkább a másodikról beszélnék. A tése, működtetése csenek minőségi probvannak veszélyezte- „jobbá válni” egyértelműen apróbb azt feltételezi, hogy lémái, környezeti hatátettebb, és kevésbé továbblépést, de kisebb anyagi ráa vállalatvezetés sai, vagy munkavédelérintett megyék. Saj- fordítást jelent. Ha a fenntarthatóság elkötelezi magát a mi kockázatai. Csupán nos vállalatvezetőink szempontjából nézzük, és nem szafolyamatos fejlőazt jelenti, hogy a szernem mindig állnak a kítjuk ki a vállalatot a környezetéből, vezet ismeri mindezehelyzet magaslatán a akkor apró, első látásra nevetséges dés mellett. ket és képes megfelelő környezeti ismerete- intézkedések sorozatát merném javaintézkedésekkel csökket illetően. És ez ért- solni: feltérképezni a sérülékeny ponkenteni őket, valamint direkt és indi- hető is, hisz nagyon kevesen része- tokat, megtalálni minden folyamat rekt hatásaikat. Azok számára, akik sültek környezeti oktatásban, és kör- felelősét, oktatni mindenkit, de főleg nem jártasak a vállalatirányítási rend- nyezeti szakemberek sem hányódnak az említett pontokkal kapcsolatban szerek területén, csak érintőlegesen Hargita megye utcáin. Sokan morog- levő alkalmazottakat, sokkal többet hallottak az „izó”-ról, elmondanék nak, hogy környezetvédelmi enge- beszélgetni a beosztottakkal, hisz az néhány alapvető dolgot. A vállalatirá- délyt kell kiváltsanak (Autorizatie ő munkájuknak eredménye a szernyítási rendszerek kiépítése, működ- de mediu) a működésre, pedig ez vezet terméke vagy szolgáltatása, és tetése azt feltételezi, hogy a vállalat- a dokumentum eléggé jól leírja a rajtuk keresztül javíthatunk bármit. vezetés elkötelezi magát a folyamatos tennivalókat, mérnivalókat! Ezzel Odafigyelni az aprónak látszó megfejlődés mellett. A rendszer indítása- szemben azok a cégek, amelyek nem takarítási lehetőségekre (energiatakakor feltérképezi (általában szakember, engedélykötelesek, nyugodtan hát- rékosság, szelektív hulladékgyűjtés, tanácsadó segítségével) mindazokat radőlnek, pedig ők kellene igazán erőforrások sporlósabb kezelése), a sérülékeny elemeket, amelyek bár- csak stresszeljenek, hisz még egy átértékelni a hulladék fogalmát szermilyen szempontból (itt most legyen „szamárvezető” sincs a kezükben, vezeten belül, mérni, ami mérhető, és szó minőségi, környezeti és munka- ami támpontokat jelentene. Szá- követni a mérőszámokat, szembenézbiztonsági rendszerekről, persze még mukra is éppen úgy kell vezetni a ni a tévedésekkel (pl. feljegyezni őket sok más is van, de ezek az elterjed- hulladéknyilvántartást típusonként, és kiértékelni időnként), odafigyelni tek hazánkban) gondot okozhatnak a igazolni az újrahasznosítás mértékét, nagyon a beszállítókra, a látogatókra, szervezetnek, és célokkal, programok- mérésekkel bizonyítani, hogy nem lé- a szűkebb és tágabb szomszédságkal, oktatással, pontosan megfogalma- pik túl a szennyezési határértékeket ra, és folyamatosan jelezni a pozitív zott, igazolható eljárásokkal, mérhető vízben, talajban, levegőben stb. eredményeket! És mindezen lépémutatókkal, időszakos kiértékelőkkel Gond az is, hogy a sek megtétele után a követi azok alakulását. Ha jól megnéz- környezeti szolgáltaszervezet vonzóbb lesz Kulcsfontosságot zük, a fenntarthatóság minden elemét tások infrastruktúrája a bent dolgozók és kap az alkalmaérinti a hármas rendszer: a gazdasági nem egységes régióna külső környezet, a zottak bevonása, mutatók, a környezeti hatások, az al- ként. Gondoljunk csak partnerek, befektetők a jogszabályoknak kalmazottak biztonsága, a közvetlen a szelektív hulladékszámára is. Ha jól és tágabb környezetre gyakorolt hatá- gyűjtés gyakorlati megmegnézzük, az anyagi való megfelelés, a sok, mind-mind részei a rendszerek- valósulására. Vannak ráfordítás elsősorban belső ellenőrzés, nek. Kulcsfontosságot kap az alkalma- helyek, ahol lehetséaz időkeret. az időszakosan zottak bevonása, a jogszabályoknak ges, vannak, ahol nem. És ezennel visszavégzett kiértékevaló megfelelés, a belső ellenőrzés, Pedig minden jogi szehárítom a felelőssélés, a belső és külaz időszakosan végzett kiértékelés, a mély számára kötelező get a vállalatvezetők belső és külső kommunikáció. Ha na- a megvalósítása. És akszintjére: „Az amerikai ső kommunikáció. gyon aprólékosan megnézzük a hazai kor gyakorlatilag arra standard Biblia megpaadottságokat, lehetőségeket, törvé- kényszerítjük a szerverancsolja az embernek, nyeket, akkor azok kisebb-nagyobb zeteket, hogy hazudjanak, ferdítse- hogy győzedelmeskedjen a bűn fölött és hézagokkal mindezt a fejlődési irányt nek, félretájékoztassanak, hisz kép- ezen az alapon a bűnt egyszerűen tua fenntarthatóság felé terelik. Csupán telenek betartani a jogi előírásokat. És datlanságnak lehet nevezni. Jakab király az a gond, hogy annyi törvényt, jog- talán itt válnak a legsérülékenyebbé a Bibliája megígéri, hogy ’uralkodni fogsz’ szabályt zúdítanak a szervezetek nya- vállalatirányítási rendszerek! a bűnön, ami annyit jelent, hogy az emkába, amit képtelenség betartani, és Azt szeretném elmondani a vál- berek bizonyára győzedelmeskednek majd ettől súlyukat vesztik. lalatvezetőknek, hogy szerintem két a bűn fölött. De a héber szöveg a „timsel” út áll előttük a fennmaradáshoz: az szót használja, ami annyit jelent: „lehet”, egyik a növekedésé, a másik a fej- vagyis választást enged az embernek. lődésé. „A növekedés azt jelenti, hogy Talán ez a legfontosabb szó az egész vi2) Szervezet = vállalat, közintézmény, civil szervezet

civil fórum

lágon. Arra utal, hogy nyitva áll az út. A felelősséget visszahárítja az emberre. Mert ha igaz, hogy lehetőséged van megtenni valamit, akkor arra is lehetőséged van, hogy ne tedd meg… Gondolja el, milyen dicsőséges a választás! Ez emeli az embert emberré!” (Steinbeck: Édentől keletre) A szervezet vezetője választhat! Tulajdonképpen egész sor követnivaló példa, módszer áll rendelkezésre, csak használni kellene őket: ökolábnyom számítás, ökotérképezés, Zöld Iroda program, zöld közbeszerzés, életciklus elemzés, környezeti teljesítményértékelés, és nem utolsósorban a már fent említett vállalatirányítási rendszerek. Visszakanyarodva a vállalati fenntarthatóság, környezetvédelem témájához, meggyőződésem, hogy a környezeti szakemberek számára gyümölcsöző időszak következik. Az elmúlt 11 év tapasztalatát felhasznál-

va elmondhatom, hogy nagy szükség lesz rájuk, hisz tudásuk segíthet csökkenteni a szervezetek vezetőire nehezedő felelősség terhét. Közösen (hát igen, ez már anyagi ráfordítást is igényel!) átszervezhetik a vállalatot, oktathatják az alkalmazottakat, „belophatják” a fenntarthatóság eszméit a dolgozók, folyamatok szintjére. Schumachert idézve: „(…) minden rendű és rangú gazdaság elsődleges és végső forrása az ember. Ha az emberek kimaradnak (a fejlesztésből), ha botcsinálta szakértők és zsarnoki vezetők lökdösik őket ide-oda, akkor soha semmi nem hozhat igazi gyümölcsöt… Az emberek mindenfelé azt kérdezik: Voltaképpen mit tehetek én? A válasz zavarbaejtően egyszerű. Mindannyian munkálkodhatunk azon, hogy rendbe tegyük saját házunk táját. Az ehhez szükséges útmutatást nem találhatjuk meg a tudományban vagy a technikában, hiszen

ezek értéke teljes mértékig az általuk szolgált céloktól függ. De ma is megtalálhatjuk az emberiség hagyományos bölcsességében.” (E. F. Schumacher: A kicsi a szép) Saját házunk tájékán működni pedig számomra azt jelenti, hogy mindennap megállok néhány pillanatra, és belegondolok abba, hogy a FÖLDÖN élhetek. Részese vagyok egy csodának. Megpróbálok gondolatban és gyakorlatban is egy lépést tenni hátrafelé! Nyílik a horizont, és a rálátásom tisztább lesz. Lelassulok, és nem dől össze a világ. Csak átértékelődik, a helyére kezd kerülni. Mindennap néhány pillanatra!

Molnár Judith környezetvédelmi auditor, civilben rögeszmés keresgélő moljudith@yahoo.com

EnergiaKözösségek program 2011–2013

agyarországon a GreenDependent Intézet szervezésében EnergiaKözösségek címmel 2011 őszén nemzetközi megtakarítási program és verseny első évadja indult több családból álló közösségek számára. Mára általános egyetértés alakult ki abban, hogy szén-dioxid-kibocsátásunkat csökkenteni kell nem csak környezetvédelmi, de – a sokak által jobban megfogható – pénzmegtakarítási okból is. Az energiaárak folyamatos növekedése következtében sok háztartás és közösség szeretne aktívan tenni valamit, de sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit is lehetne, vagy azt gondolják, hogy pénz hiányában nem tudnak változtatni fogyasztásukon, és ezzel együtt kibocsátásukon sem. Az EnergiaKözösségek program célja energia megtakarítása úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken. Segít abban, hogy a program résztvevői információt és útmutatást kapjanak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát befektetés nélkül, így szakértői támogatás és tanácsok mellett más családokkal is együttműködhetnek, erősíthetik egymást. A kétéves program átfogó célja a családok klíma- és energiatudatosságának növelése azért, hogy megmutathassuk: csupán egyszerű, viselkedésbeli változásokkal is óriási eredmények érhetők el mind az energia, mind a pénzmegtakarítás terén.

Az EnergiaKözösségek programban 16 európai uniós tagország vesz részt – köztük Magyarország és Románia is. A projektben 5-10 család által alakított kisközösségek, azaz EnergiaKözösségek, 9%-os energia-megtakarítási és 2000 tonna szén-dioxid kibocsátás-csökkentési célt tűznek ki (összhangban az EU vállalásaival). A részben országos, részben EU-s szinten zajló verseny célja, hogy ki tudja a vállalt 9%-os megtakarítást elérni, illetve mennyivel tudja azt túlteljesíteni.

Az EnergiaKözösségek újfajta együttműködésre ad lehetőséget az önkormányzatok, a lakosság és az ott működő közösségek között, hiszen az alapkoncepció szerint a megtakarítási versenyre a helyi önkormányzat „hívja ki” a lakosságot. Mivel Magyarország és Románia most csatlakoztak először a programhoz, remek lehetőség ez

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

arra, hogy az önkormányzatok elsők között vegyenek részt támogatóként, annak minden szakmai és kommunikációs előnyével együtt. Az önkormányzat szerepe ezen felül, hogy erkölcsi és lehetőségei szerint infrastrukturális vagy egyéb támogatást nyújtson a településén működő EnergiaKözösségeknek és klíma-koordinátoroknak. A programban először egy 2011. december 1-től 2012. március 31-ig tartó, az interneten lebonyolítandó versenyt indítottunk, mely során a Közösségek közüzemi fogyasztásukat mérik, és közös, kreatív ötletek kidolgozásával energiát takarítanak meg. Az ötletelésben önkéntes klíma-koordinátorok és Magyarországon a GreenDependent munkatársai nyújtanak szakmai segítséget. Minden Közösségnek saját koordinátora van (a képen épp munka közben a GreenDependent felkészítő képzésén), aki segíti a csoport tagjait a legkreatívabb és legjobb megtakarítási lehetőségek megtalálásában.

Egyik legfőbb célunk a motiválás és a helyi közösségek erősítése. Ideje tanulnunk egymástól és minél több családot buzdítani a változásra. Mindezt oldott környezetben, magunkat jól érezve, egy közösség tagjaiként teszszük. A versenyben a megtakarított energiával mindenki nyer! A részvétel ingyenes, hozzá előzetes klíma-, azaz éghajlatváltozással kapcsolatos tudás nem szükséges. Nincs szükség másra, mint régi közüzemi számlákra, mert a versenyhez tudni kell, mennyi energiafelhasználás történt az előző évben. Ez alapján számoljuk ki a megtakarítás mértékét.

A közösségépítés ereje EnergiaKözösségek nyitórendezvények Gödöllőn, Siklóson és Romonyán Beszámoló a gödöllői rendezvényről 2011. november 25-én abból az alkalomból gyűltünk öszsze, hogy útjára indítsuk az EnergiaKözösségek programot és eltöltsünk néhány hasznos és jókedvű órát ezen a szürke télies napon. Szerencsére ebben segítségünkre volt az a több mint 100 résztvevő, akikkel együtt készültünk a verseny kezdésére. Az EnergiaKözösségek program bemutatásán túl a

rendezvény során olyan, az energiahatékonyság témáját jól ismerő szakemberek szólaltak meg, mint Czippán Katalin (JNO, www.jno.hu), aki gyermekeink, unokáink egészséges környezethez való jogát emelte ki előadásában. Quirin Andrásné Emőke, az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségének (www.ehosz.hu) képviseletében arról beszélt, mit tehet egy önkormányzat az energiahatékonyság megvalósítása érdekében, hogyan lehet becsempészni a környezetvédelem eszméjét a közigazgatásba. Dr. Fábián Zsolt, Gödöllő város alpolgármestere bemutatta nekünk Gödöllőt egy kicsit más szemszögből: hogyan jelenik meg az energiahatékonyság a város életében. Hallhattunk többek között a közvilágítás környezetbarát fejlesztéséről, a tömegközlekedés környezetbaráttá alakításáról (elektromos buszok, megújuló energiával töltött akumulátorokkal), a fűtési rendszerek átalakításáról. Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke a közösségek fontos szerepéről beszélt, mint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás egyik legfőbb eszközéről.

Hallgatóság a gödöllői nyitórendezvényen Nagy volt az érdeklődés a klímabarát megoldások, gyakorlatok iránt, melyekkel az előadások után ismerkedhettek meg a résztvevők. A fairtrade és biotermékek bemutatóján nem csak nézni, de kóstolni is lehetett a finomabbnál finomabb csokoládékat, kekszeket, sőt a méltányos kereskedelemmel kapcsolatos teszteken is lemérhették tudásukat az érdeklődők. Klímabarát étkezési és főzési ötleteket is kaphattak a megjelentek: olyan ételeket kóstolhattunk meg, melyek beszerzésekor és elkészítésekor a lehető legkevésbé terheljük környezetünket, és ha ez még nem lenne eléggé motiváló, nagyon finomak is. A körtés-almás pite után mindannyian megnyaltuk mind a tíz ujjunkat, és még sütést sem igényelt! Megtanulhattuk, hogyan lehet egyszerűen, klímabarát módon, de mégis hatékonyan szigetelni nyílászáróinkat, melynek bemutatásához egy egész ablak is érkezett a terembe. Közben folyamatosan lehetett kitölteni a GreenDependent klímatudatosságot felmérő kérdőívét, és a legügyesebbek értékes környezetbarát nyereményekkel távozhattak.

civil fórum Emellett lehetett érdeklődni a gödöllői klíma-klubról, gyűjtöttünk energiamegtakarítási ötleteket (a legjobbakat nyilvánosságra hozzuk honlapunkon) és az energiatakarékosság jegyében klímabarát termékek kiállítását is megtekinthettek az érdeklődők. A gyerekek remekül szórakoztak a játszóházban, így a szülők élvezhették a rendezvényen elhangzó előadásokat. Végül pedig mindannyian együtt roptuk a táncot a táncházban. November 25-i nyitórendezvényünk után a lelkesedés nem hagyott alább! Közel 120 háztartásban kezdték el a mérőóra leolvasásokat, függesztették ki a fogyasztásmérő lapokat és a versenyben való részvételt hirdető posztereket. Klíma-koordinátoraink folyamatosan dolgoznak azon, hogy mindenkinek sikerüljön regisztrálni a honlapon (www.energyneighbourhoods.eu/hu/home), felkerüljenek az első leolvasások és összehasonlításképp a referencia adatok értékei.

ramot mutattam be, kiemelve a versenyhez kapcsolódó konkrét, aktuális célokat, majd azokat a lehetőségeket részleteztem, amelyek tágabb értelemben és hosszabb távon lehetnek mozgatórugói egy ilyen közösségnek. Terv szerint ezután motivációkat gyűjtöttünk volna, ám egy kis időbeli csúszás miatt ez rövid beszélgetésre korlátozódott, aminek a tréfás summája az volt, hogy a fő motivációt a koordinátor „rábeszélése” jelentette. Ezután az életmódváltoztatáshoz egyéb indíttatást is adó, Ideje észhez térni c. filmet néztük meg, amit egy kis döbbent csend követett. Na, ekkor kellett volna a klímabarát házi pálinka vagy bor, amit senki nem hozott, de egy kis sütivel, teával azért mégis sikerült oldani a hangulatot. Végül átadtam a családok információs csomagját és megbeszéltük az adatgyűjtéssel kapcsolatos teendőket, az informálódás lehetőségeit. Azóta van levelezőcsoportunk is, amin lelkesítünk, élményeket, kérdéseket osztunk meg egymással. Haliné Reidl Erika klíma-koordinátor beszámolója, Romonya/Pécs Örömmel jelentem, hogy lezajlott nálunk is az első találkozó, egy család hiányzott csak, önhibáján kívül. A média részéről a Pécs TV is szeretett volna kivonulni, de sajnos nem volt jó nekik az időpont. Nagyon jó hangulatú találkozó volt, délután öttől már gyülekeztek az emberek. Sokat beszélgettünk a témáról, a romonyai polgármester nagyon szakszerű bevezetőt tartott a témához, még engem is lepipálva. Rendkívül felkészülten vázolta fel az egész problémakört a globális gondoktól kezdve a helyi közösségek fontosságáig. Volt egy meghívott előadónk, aki a sörkollektorról és a saját barkácsolású dolgairól, tömegkályháról, szélkerék terveiről mesélt. Ezek utána családok elmondták otthoni energiafogyasztási felmérésük tapasztalatai alapján, hogy mi az ő meglátásuk saját háztartásukat illetően, mit lehetne tenni, mit tettek eddig. Sokat beszélgettünk és örültünk annak, hogy mennyi plusz pontenciál van egy ilyen közösségben. Már kilenc óra volt, mire a kisgyermekes családok is elmentek.

Zenél a Bivaly együttes: tánccal indítottuk a megtakarítást… Horváth Henriette klíma-koordinátor beszámolója, Siklós A siklósi és harkányi háztartásokból álló VégváriZöldek energiaközösség alakuló közösségi rendezvénye 2011. november 28-án zajlott az Egyesületek Házában. A programon 5 család vett részt csemetékkel együtt (néhány apuka hiányzott), összesen 15 fő. A gyerekek egy kisebb teremben műanyag kupakokból készítettek memóriajátékot, az adventi időszak szellemében karácsonyi jelképeket rajzoltak bele. Egyik oldalán használt, irodából kiselejtezett papírt használtak a rajzhoz. Játszhattak még szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos társasjátékot is. A felnőtteknek először az energiaközösségek prog-

A program fővédnöke Magyarországon dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, védnöke Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, a programot ajánlja a Klímabarát Települések Szövetsége, valamint az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetsége. A programot az Intelligens Energia Európa program támogatja. Információ a projektről magyarul: http://www.energyneighbourhoods.eu/hu/home. Románul: http://www.energyneighbourhoods.eu/ro?selcountry=11.

Vadovics Edina és Tóth Kornélia GreenDependent Intézet info@greendependent.org www.greendependent.org

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

„Nagycsalád – kis lábnyom” program 2010–2011 A projektről

A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete 2010 májusában indította el a „Nagycsalád – kis lábnyom” elnevezésű programját, mely a családokat, azon belül is a nagycsaládosokat célozta meg. A program célja a családok környezet-, klíma- és energiahasználati tudatosságának növelése, valamint ezen keresztül a karbonszegény életmód népszerűsítése volt. A kampány első lépéseként országszerte 11 képzést tartottunk a jelentkezőknek, amelyeken 268 fő vett részt. A tanulási folyamat során bemutattuk, hogy egy társadalom energiafogyasztását nem csupán az energiához kapcsolódó szokások, azaz pl. a fűtés, világítás, közlekedés, befolyásolják, hanem az is, hogyan étkezünk, hogyan töltjük szabadidőnket, hogyan alakítjuk ki szűkebb és tágabb környezetünket. A képzések után régiós koordinátorok segítségével – akik a NOE régiós titkárai közül kerültek ki –, valamint a kéthetente megjelenő elektronikus Kislábnyom hírlevéllel és négy kiadvánnyal támogattuk a képzésben résztvevőket a szükséges tudás megszerzésében és megőrzésében. A program másik, jelentős állomása a szintén országosan meghirdetett energiatakarékossági verseny volt. A verseny hat hónapja során a résztvevőknek minden hónap elején le kellett olvasniuk és az online karbon-kalkulátorban feljegyezniük mérőóra állásaikat (elektromos áram, gáz, víz, gépkocsi), valamint kreatív, az egész család bevonását igénylő feladatokat kellett megoldaniuk: például elvégezniük egy családi energia auditot vagy felmérést, valamint családi tervet készíteni klímabarát karácsonyi szünetre: mi legyen a menü, milyen ajándékokat adjunk, vagy milyen programokat szervezzünk. A versenyben 170 család vett részt aktívan országszerte. Bővebben a projektről: http://kislabnyom.hu/nagycsalad-kislabnyom/.

Eredményesen takarékoskodtak a nagycsaládok

A „Nagycsalád – kis lábnyom” projekt keretében megrendezett családi energiatakarékossági verseny eredményhirdetésére 2011. április 16-án került sor. A versenyben részt vevő több mint száz család közül régiónként a négy legtöbb pontszámot elért család kapott jutalmat: egy-egy laptopot, kerékpárt, családi nyaralást ökopanzióban és környezetbarát termékeket tartalmazó ajándékcsomagot. Az online verseny részeként a karbon-kalkulátor segítségével lehetőség volt arra, hogy a családok tevékenységei során termelődő szén-dioxid mennyiségét havi lebontásban nyomon kövessék. Nagyon biztató eredmény szüle-

tett: ha a nyertes 21 család karbon-lábnyomait vizsgáljuk, akkor átlagosan 2 t az egy főre eső éves szén-dioxid mennyiség, amely a magyar és európai uniós átlagnál (5,03 t/fő/év, ill. 7,54 t/fő/év) lényegesen alacsonyabb*. A programmal kifejezetten a nagycsaládosokat céloztuk meg, mert az összes szén-dioxid-kibocsátás 30%-a a családoknál keletkezik, valamint az összes energiafelhasználás 40%-a is itt történik. Bár a nagycsaládokban az egy főre eső ökológiai és karbon-lábnyom általánosságban véve alacsonyabb, mint az egyéb háztartásokban, de ennek tudatosítása és megerősítése fontos feladat, azért is, hogy a nagycsaládokban felnövekvő generációk a kis lábnyom megőrzését fontosnak tartsák, s ezt a jövő szempontjából előnynek érezzék. A „Nagycsalád – kis lábnyom” programban részt vevő családok energiafogyasztása és CO2-kibocsátása nagyjából 10%-kal csökkent, elsősorban fogyasztói szokásaik, napi rutinjaik megváltoztatásával: „Legalább tízezer forintot spórolnak havonta a sikátori Vidáék azzal, hogy a nagycsaládosok energiatakarékossági versenyének módszereit alkalmazzák. Az így gyűjtött pénzt családi kirándulásra, energiatakarékos megoldások bevezetésére költik.” Kisalföld Napilap, 2011. március 1. „Régebben is fontos volt a környezettudatosság, de a verseny adott lehetőséget nekünk arra, hogy újabb megtakarítási lehetőségeket vezessünk be a hétköznapokba.” Hali család, Csongrád (Nők Lapja, 2011. július. 20.) „A közösen végzett munka, látva, hogy mennyien gondolkodunk hasonlóan, illetve a rengeteg külső segítség komoly motiváló erő!” Gulyás Beáta, Nagykökényes „A verseny előtt azt gondoltuk magunkról, hogy környezettudatosak vagyunk. Ma már tudom, hogy ez nem egészen így volt. […] A számlákon még ma is látjuk a megtakarítást, de ennél is jobb érzés megtapasztalni, hogy a gyerekek fogékonyak erre a gondolkodásra.” Oláh család, Eger (Nők Lapja, 2011. július 20.) A családi energiatakarékossági verseny és a díjkiosztó rendezvény fővédnöke dr. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, aki a projekt indító sajtóbemutatóján kiemelkedő jelentőségű programként üdvözölte a versenyt. Az ombudsman rámutatott, hogy a „Nagycsalád – kis lábnyom” projekt értékes és valóban időszerű, az elsajátított ismeretek széles körű alkalmazása enyhíthet a klímaváltozás és a hozzá való alkalmazkodás problémáin. A jövő nemzedékeket nevelő családoknak óriási felelőssége van abban, hogy milyen környezetben nő majd fel a következő generáció, hisz rajtuk is múlik,

civil fórum hogy a mostani gyerekek, fiatalok mennyire tájékozottak a környezettudatosság és a fenntarthatóság témájában.

Fülöp Sándor országgyűlési biztos átadja a díjakat a legjobban szereplő családoknak A projekthez kapcsolódóan megmértük minden rendezvény karbon-lábnyomát is. Az összesen 11 helyszínen megtartott családi képzés hatásaként 3 tonna széndioxid-kibocsátás keletkezett, amelynek a legnagyobb részét az étkezés (65%) és az utazások (33%) adták. A kibocsátás kompenzációjaként a díjkiosztó rendezvényen 3 darab őshonos földlabdás gyümölcsfát adtunk át minden egyes régiós koordinátornak a kibocsátások részleges semlegesítése érdekében. A családok által készített legjobb feladatokból válogatás a projekt bemutató kiadványában található, amely a kislábnyom honlapról (http://kislabnyom.hu/nagycsaladkislabnyom/letoeltheto-anyagok/44-projektkiadvanyok.html) letölthető. További információk a projekt honlapján: http://kislabnyom.hu/nagycsalad-kislabnyom/.

Továbbra is Kislábnyomon! 2011–2012

A nagycsaládos projekt folytatásaként 2011 őszén az Új Széchenyi Terv finanszírozásával a GreenDependent Egyesület ismét energiatudatossági kampányt indított „Kislábnyom” címmel, elsősorban a közép-magyarországi régióra (Budapest és Pest megye) koncentrálva. A kampány céljai és összetevői a korábbiakkal megegyeznek, de az Egyesület kiemelt célja, hogy a nagycsaládosok mellett a kicsi (1-2 fő) és közepes (3-4 fő) háztartásokat is bevonja az önkéntes, elsősorban a mindennapi viselkedés és szokások megváltoztatásával történő energia-megtakarításba. A verseny jelenleg folyik, a kampányról minden információ a www. kislabnyom.hu oldalon megtalálható, az anyagok és kiadványok onnan letölthetők, saját karbon-lábnyomát bárki kiszámíthatja és fogyasztását nyomon követheti karbonkalkulátorunkba regisztrálva. Háttérinformációk * Karbon-lábnyom számítás: A projekt során a számítást a GreenDependent Egyesület által fejlesztett karbon-kalkulátor segítségével számoltuk ki.

A kialakítás során számos létező hazai és külföldi kalkulátort és működésüket elemeztük. A kalkulátorhoz szükséges 1 fogyasztási egységre eső CO2-kibocsátási adatok meghatározásában többek közt az ENERGIAKLUB volt segítségünkre. Az összehasonlító magyar és uniós adatok az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől (2009) származnak. Bár a nyertes családok átlag karbon-lábnyom adatának megadásakor összehasonlításként feltüntettük a magyar és európai egy főre eső CO2-kibocsátás átlagát, fontos figyelembe venni, hogy míg az európai és magyar átlag tartalmazza az élelmiszertermeléshez, hulladékkezeléshez, egyéb termelési és fogyasztási kategóriákhoz, valamint állami szolgáltatásokhoz (pl. egészségügyi ellátás, állami intézmények) kapcsolódó egy főre eső kibocsátásokat, a mi számításunk ezeket nem tartalmazza. Ennek ellenére, számításunk informatív kiindulási pont jelen fogyasztásunk felméréséhez és felülvizsgálatához, valamint csökkentési törekvéseink nyomon követéséhez. A GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesületéről (www.greendependent.org) A GD-t 2005-ben hozták létre magányszemélyek, azóta több nemzetközi FP7-es kutatási projektben is aktív partner, illetve számos hazai környezetvédelmi szervezettel valósított meg közös projekteket, pl. a „Leszel, amit eszel” kampány fenntartható élelmiszerfogyasztás népszerűsítése érdekében, vagy a gödöllői Klíma-klub elindítása, melyben a helyi háztartások és családok számára szervez havi rendszerességgel klubtalálkozókat a klíma- és energiahasználati tudatosság növelése, valamint a háztartások energiafogyasztásának csökkentése céljából. A GreenDependent Egyesület a Klímabarát Települések Szövetségének pártoló tagja. A Nagycsaládosok Országos Egyesületéről (www.noe.hu) A NOE 1987-ben alakult. Célja az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése, a nagycsaládok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata, a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése. Az egyesületnek jelenleg kb. 15 000 család a tagja, amelyek közvetlenül vagy tagegyesületen keresztül tartoznak a NOE-hoz. Szerte az országban több mint 300 helyi közösségük tevékenykedik. Hét regionális központot működtetnek: Felső-Duna (Győr), Közép-Magyarország (Monor), Dél-Alföld (Orosháza), AlDuna (Pécs), Felső-Tisza (Püspökladány), Észak (Fót), Balaton (Nagykanizsa). Egyesületeikben folyamatosan kb. 1500 önkéntes dolgozik. Az Egyesület központjában többféle ingyenes tanácsadó szolgálat is működik: általános jogsegély, otthonteremtés, családi és szociális ellátások, fogyasztóvédelem, gyermeknevelés. A „Nagycsalád – kis lábnyom” és a „Kislábnyom” projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg.

Antal Orsolya és Vadovics Edina GreenDependent Egyesület info@greendependent.org www.greendependent.org

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

Átalvető – a közvetlen értékesítési hálózat Székelyudvarhelyen érdekes és értékes kezdeményezéssel jelentkezett a Caritas Vidékfejlesztés. Íme, egy jó példa arra, hogy miként hathat pozitívan egymásra a gazdaság, a környezetvédelem és a szociális biztonság. Egy gazdasági tevékenységről beszélünk, mely keretében helyi terméket vásárol a tudatos vásárló. Ugyanakor környezetvédelmi elemei is vannak eme programnak, hiszen környezetkímélő módon, azaz nagy szállításoktól mentesítve kerül a termék a vásárlóhoz, továbbá azáltal, hogy vidéki gazdákat segít, közvetett módon azért is tesz, hogy vidéken élet legyen és megőrizzük a tájat, amelyben élünk. A gazdák bevételhez jutnak, így számukra és családjuk számára biztonságosabbá válnak a hétköznapok. Hogy hogyan is indult el és miben is áll e több szempontból is értékes kezdeményezés, a programfelelőst, Sinka Arnoldot kérdeztük. (Kérdezett: Csáki Rozália)

Sinka Arnold Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés – programfelelős arnold.sinka@caritas-ab.ro www.atalveto.ro – Mi adta az ötletet e kezdeményezéshez? – Már régóta szerettem volna a szervezeten belül ezzel foglalkozni, de meg kellett érjen rá az idő. Mivel falun élek és szüleim is gazdálkodással is foglalkoznak, naponta láttam és részese voltam annak, hogy a gazda és a paraszttársadalom egyre inkább bajban van. Nagyon kevesen maradtak azok, akik a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, pedig a Székelyföldnek egyik húzós ágazata lehetne. Ma szégyen parasztnak lenni, és egyáltalán nem vonzó életforma. Ezért is köteleztem el magam ezen a téren, hogy legalább akik még szeretettel művelik meg őseink földjét, azok tudjanak megélni belőle, és tudjunk jó példákat állítani a fiatalok számára, hogy lám, mégis megéri megfogni az eke szarvát. Egy évvel ezelőtt indítottunk a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés szervezésében egy termékfeldolgozói képzést a Nyikó mentén, és akik akkor csatlakoztak a képzéshez, azokkal a gazdákkal indítottuk el az Átalvető programot. A képzés alatt is többször elhangzott a gazdák részéről, hogy ők szívesen termelnek, de segítsünk be az értékesítésbe, mert manapság ez az egyik legnehezebb dolog. Erre az igényre válaszolva létrehoztuk a www.atalveto.ro webfelületet, ahová időközben felkerültek a termékek, és elindult az értékesítés. – Milyen szolgáltatást ölel fel az Átalvető, illetve milyen termékeket? – Ami kívülről látszik, az egyértelműen a termékközvetítés. Marketing tevékenységet végzünk, népszerűsítjük a gazdák termékeit és vásárlói kört keresünk rá. Mindezek mellett egy komplex vi-

dékfejlesztési szolgáltatássorral állunk a gazdák mellett, ugyanis sok esetben szükség van tanácsadásra, további képzésekre stb. Jelen pillanatban csak élelmiszerek vannak az „Átalvetőben”, de ezt a jövőben az igények szerint bővíteni fogjuk kézműves-termékekre vagy akár szolgáltatásokra is. – Milyen nehézségekbe ütköztek az elindulásnál? És a pár hónapos tapasztalatuk mit mutat? – A bürokrácia sajnos a legnagyobb ellensége ennek a kezdeményezésnek is. Sok esetben az állami intézményeknél sem tudják pontosan, hogy milyen törvények vonatkoznak egy-egy termék engedélyeztetésére. Mindenképpen szeretnénk, ha a feldolgozás és az értékesítés törvényes keretek között működne, de sajnos, a törvény nem „termelőbarát”, így elég nehéz megfelelni az előírásoknak. Mindezek mellett pozitív fogadtatásra lelt a kezdeményezésünk. Sokan vannak, akik elsőre már mellénk álltak, segítik önkéntesként munkánkat és az eszme népszerűsítésére egyre többen csatlakoznak. – Mit jelent ez a vállalkozási forma a szervezetük számára? – Igazából ezzel a programunkkal is egy közhasznú tevékenységet látunk el, amely hosszú távon a vidék és a paraszttársadalom felemelkedéséhez és megerősödéséhez vezet. Szervezetünknek már évek óta vannak szociális vállalkozásai, de az Átalvető nem abba a kategóriába tartozik. Bár elmondhatjuk, hogy van szociális jellege, mert mint ahogy a régi kínai közmondás is vallja: nem halat kell adni az embereknek, hanem hálót, és meg kell tanítani halászni.

civil fórum – Meglátása szerint ez a kezdeményezés miként járul hozzá a két célcsoport (gazdák és a vásárlók) fejlődéséhez? – Ma már nem kell felsorolni a többség számára azokat az érveket, hogy milyen előnye és pozitív hatása van a helyi gazdaságra, ha helyi terméket vásárolunk. Egyre inkább elterjedőben van a tudatos vásárlás és ezek mellett manapság fontos szerepet kap az egészséges életmód, étkezés. Nap mint nap halljuk és találkozunk olyan hírekkel a médiában, hogy emberek százai bete-

gednek meg egyes élelmiszerektől, mivel nem megfelelően állították elő. Olyan adalékanyagokat használnak, amelyek mérgezéseket idéznek elő a szervezetben, stb. Ilyen az Átalvető-termékek között nem fordulhat elő, mivel ellenőrzött termékekről van szó, természetes alapanyagokból készülnek. Programunk a személyes kapcsolatokról szól, a bizalomról és a minőségről. Hiszem azt, hogy ez a jövő és az ügyeskedők ideje lejár. Újra érték lesz a kétkezi munka.

Fenntarthatóan működnek-e civil szervezeteink? – interjúsorozat –

Erre a kérdésre kerestük a választ, amikor számos tevékenységi területről régi és fiatal civil szervezetek képviselőit egyaránt megkérdeztük. Az alábbiakban érdekes és tanulságos válaszokat olvashatnak, betekintést nyerhetnek abba, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek számára mit is jelent a fenntarthatóság és ennek a bztosítására miként törekednek. Ezúton is köszönjük azoknak, akik vállalták a kérdések megválaszolását. (Kérdezett: Csáki Rozália)

Helyi és regionális fejlesztés Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért Balogh Márton regionális igazgató, Kolozsvár marton@civitas.ro

Orbán Árpád regionális igazgató, Székelyudvarhely arpad.orban@civitas.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – A Civitas Alapítványról ma elmondhatjuk, hogy a nagy projektek világának eredményes szereplője, létszámban és szakmai tapasztalatban megerősödött csapat, fejlesztő munkáját hatékonyan és felelősségteljesen látja el, tevékenységében a partnerség elvére alapoz, valamint fejlesztési törekvései és módszerei emberközeliek. 19 év alatt alapítványunk számos projekt kezdeményezőjeként és partnereként következetesen követte fő célkitűzésének beteljesítését: ösztönözte a helyi és regionális fejlődést. Fejlődésen mi azt

a folyamatot értjük, amely révén egy közösség tagjai és intézményei képessé válnak arra, hogy erőforrásokat mozgósítsanak életminőségük tartós javulása érdekében. Szervezetünk az erdélyi térségben az itt élő közösséget szolgálta és felelősen olyan emberközeli fejlesztési projekteket dolgozott ki, amelyeknek életképessége a finanszírozások lezárása után is biztosítva volt. Csak néhányat sorolnánk fel a legjelentősebb eredményeinkből: • több mint 240 erdélyi vidéki közösségben képeztünk ki és „helyeztünk be” helyi fejlesz-

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

tési szakembereket (ügynököket, közösségi facilitátorokat), akikkel hálózati együttműködésben szép eredményeket értünk el; • létrehoztuk Kolozsváron a közpolitikai kutatások központját (CENPO), Székelyudvarhelyen a Lakossági Tanácsadó Irodát (az országban elsőként), ugyanakkor mindkét helyszínen civil tanácsadó és forrásközpontot működtetünk állandó jelleggel; • sok erdélyi térséget készítettünk fel és nyertünk meg a Leader programra; • pályázati tanácsadó, valamint civilszervezetfejlesztési tananyagokat (DVD-ket) adtunk ki, ezeken bemutatunk sikeres erdélyi példákat is; • hálózatokat, partnerségeket kezdeményeztünk és működtetünk; • sok kisebb-nagyobb projekttel következetesen támogattuk, fejlesztettük az erdélyi helyi közösségeket a részvételen alapuló fejlesztési erőfeszítéseikben; • a Székelygyümölcs projekt a legfiatalabb, így most ez a „legkedvesebb gyerekünk”, amely csodálatosan illik az eddigi kezdeményezéseink sorába, hiszen az ilyen jellegű közösségalapú gazdaságfejlesztés adhat egy jelentősebb lendületet az erdélyi közösségek fejlesztéséhez. Ha ezen projektek végeredményeire gondolunk, akkor az is büszkeséggel tölt el, hogy mindegyik „él”, működik, ha nem is a mi kötelékeinkben, de van gazdája. Bár igaz, hogy a szervezet „csak” egy eszköz, fenntarthatóságának biztosítása mégis lényeges, hiszen ez jelenti a keretet a küldetés megvalósításához. De nem ragaszkodhatunk foggal-körömmel ahhoz, hogy a mi jövőnk „teljesen” vagy „kényelmesen” biztosítva legyen, mert akkor nem tudnánk a fontosabb célok irányába haladni, és talán az eddigi értékes függetlenségünk is csorbát szenvedne. Azt gondoljuk, hogy van tennivaló bőven, s ezért megpróbáljuk alázattal az ehhez a munkához szükséges forrásokat elérni. Ha pedig esetleg a körök bezárulnak és nem lesz mozgásterünk valami miatt, akkor is hálásak vagyunk a lehetőségekért és azokért az eredményekért, amelyeket eddig sikerült megvalósítanunk. Viszont ennek ellenére kezdeményezéseink keretében fontos figyelmet tulajdonítunk továbbra is a stratégiai koherenciának, s megpróbáljuk a projektjeinket úgy irányítani, hogy az elért eredmények fenntarthatóságot generáljanak. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Első 5-7 évében alapítványunk kimondottan jó kapcsolatban állt az önkormányzatokkal. 1992-1997 között főként az erdélyi magyarlakta településeken kb. 1200 szakfórumot és szemináriumot tartottunk mintegy 90-100 szakemberünkkel, amikor a „semmit sem lehet” letargiából felébresztettünk sok helyi vezetőt és közösséget. Főleg azért léptünk ezen a területen, mert úgy értékeltük, hogy az ezen a területen való elmozdulás tudja a leghatékonyabban befolyásolni a közösségek fejlődését.

A helyi közigazgatási intézmények részéről jövő támogatás és bizalom elnyerése egy fontos fejezet a közösségi programok sikerességében. Más társadalmi szereplők bevonása ezekbe a folyamatokba nagymértékben függ a „helyi hatalommal” való kapcsolattól. Az egyik legfontosabb kihívás a helyi hatóságokkal való kapcsolatban a politikai függetlenség megőrzése, a helyi és közösségi érdekek megvédése mellett. Nagyon sokan azt gondolják, hogy ha valaki nincs velük, akkor feltétlenül ellenük tevékenykedik. Ugyanakkor viszont tudatosítanunk kell, hogy alapítványunk két irodája által lefedett térségek szintjén különböző politikai helyzetek léteznek. A kolozsvári iroda vonzáskörzetében ezen kapcsolatok építésében és ápolásában – az aktuális politikai helyzet pontos ismerete mellett – külön figyelmet kellett tulajdonítani a többség-kisebbség kérdéskörének, de sikerült politikai, etnikai hovatartozástól függetlenül több érdekes projektet felépítenünk: SEDAP (Szakmai továbbképző program közalkalmazottak számára), PRICAP (Szakmai tanácsadási program helyi közigazgatási intézményeknek), Helyi Fejlesztési Ügynök, E-center, Leader mentor, stb. Az elmúlt 19 esztendőben több mint nyolc megyében aktív partnerséget ápoltunk több megyei vagy helyi tanáccsal/polgármesteri hivatallal. Ugyanebben az időben viszont a székelyudvarhelyi iroda működésében fontos kihívást jelentett (és aminek, úgy érezzük sikerült eleget tennünk) a székelyföldi magyar politikai belharcok áthidalása. Sajnos, nagyon sok esetben úgy érezzük/tük, hogy a politikai verseny túllépi a határokat. Mi a politikai színezetektől eltekintünk, hiszen számunkra elsősorban a közösség a fontos és nem a politikai pártok. A helyi és regionális fejlesztések csak úgy eredményesek, ha együttműködésre épülnek, és nem a folyamatos egymásra mutogatásra és gáncsoskodásra. Székelyföldi sikerpéldáink megmutatják, hogy ott, ahol mernek ebben (is) gondolkodni, ott igazán jelentős előrelépéseket tudtunk közösen elérni. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Részben „jó” volt, hogy nem voltunk elkényeztetve a hazai és a magyarországi támogató alapok részéről, így meg kellett tanulni élni a piacon, és nagyobb uniós meg unión kívüli forrásokat elérni. Nem az volt a célunk, hogy a források eléréséért bővítsük a tevékenységet, hanem inkább a fejlődésünk és az „élet” hozta mindezt. Jó több lábon állni, így egészségesebb, de ez a szerves fejlődés része kell legyen. Jól kell érezzük magunkat ezen a területen, szeretnünk kell azt, amit csinálunk, jó szakemberekké kell válnunk, és akkor valószínű a források is utolérnek. Egy nonprofit szervezet megmaradásában az innováció biztosítása, beleértve a forrásszerzési tevékenységeket is, fontos tényező. A Civitas Alapítvány keretében ezen tevékenységekben megpróbáltunk minél inkább a nemzetközi sikerekre, tapasztalatokra alapozni és előrelátni bizonyos

civil fórum lehetőségeket, megteremteni annak a lehetőségét, hogy a hazai civil környezetben is alkalmazhatók legyenek. Példákként megemlíthetjük a gazdasági tevékenységből származó jövedelmet (tanácsadási programjaink bevételei biztosítják több esetben a projektjeink lebonyolításához szükséges önrészt), a vállalati felelősségvállalás (corporate social responsability) alapján történő közreműködéseket különböző projektek keretében (pl. E-center projekt keretében, ahol a támogatás nagyrésze a Microsofttól származik), a 2%-os lehetőséget, stb. Az utolsó projektünkben, a Székelygyümölcsmodell révén lehetőség teremtődött arra, hogy akár nagyon elszigetelt vidéki közösségek számára is kiegészítő bevételi források jelenjenek meg a

gyümölcstermesztésből és -feldolgozásból. Ez lehet az a Civitas-projekt is, a Leader-es projektjeink mellett, amelyre vevők lehetnek más térségek is, akár úgy is, hogy ezen modellünk életrekeltését a térségükben megfelelően honorálják, ez pedig felváltja vagy részben helyettesíti a hagyományos pályázatokból származó bevételeinket. Ugyanezen az úton járva a további jövedelmet generáló közösségalapú vagy szociális-gazdasági projektjeink is hasznosak lehetnek a Civitas fenntarthatósága szempontjából. De ezek is azért jönnek létre, mert elsősorban a leghatékonyabb válaszokat és megoldásokat nyújtják közösségi jövőnk érdekében a felmerülő gazdasági-társadalmi problémákra.

Ifjúság Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE)

Tőkés Lehel alelnök tokeslehel@yahoo.com – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az ODFIE területi felosztásának köszönhetően önkéntesei (mi a munkatárs fogalmat szoktuk használni) nagyszámúak és sokszínűek: Háromszéktől kezdve Kolozsvárig van segítségünk egész évben. Kolozsváron, a központi iroda mellett mintegy 20 fiatallal dolgozunk együtt, mindemellett egyházkörönként (az ODFIE szerkezetileg az Erdélyi Unitárius Egyház által használt hat egyházkörös felosztásban működik) 5-5 munkatársunk van, akik a területi rendezvények mellett az országosokba is besegítenek. Szervezetünk jelenleg egy központi alkalmazottal rendelkezik, aki a központi irodánk működésének az irányításával van megbízva, de korábban már voltak területi alkalmazottaink is (Sepsiszentgyörgyön). Jelenlegi alkalmazottunk fő feladatai: gazdasági és ügyviteli teendők intézése, folyamatos irodaszolgálat megszervezése, rendezvények háttéranyagának az előkészítése, stb. Pályázati szempontból bár nem állunk rosszul, a helyzetet rózsásnak sem nevezném. Szervezetünkből jelenleg két személy foglalkozik pályázatok írásával, s bár mindketten vettek már részt több képzésen is, a helyzet korántsem problémamentes. Ebből a szempontból nagyobb, sokszínűbb csapatra volna szükség.

– Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Ez településfüggő, de ami a legfontosabb, hogy szerencsére (nagyjából) politikamentes. Vannak települések, ahol az erkölcsi támogatás mellett szép összegű anyagi hozzájárulás is kerül a szervezet működéséhez. Viszont ez nem általános. A kisebb helyi rendezvények mellett a nagy, országos rendezvények (Versmondó és népdaléneklő verseny, Színjátszó találkozó, Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferencia, Dávid Ferenc Emlékzarándoklat) kapcsán komoly, hosszú távú együttműködésre törekszünk a helyi önkormányzatokkal. Viszont már az is előfordult, hogy a település vezetősége, vagy a rendőrség hozzáállása a rendezvényhez problémás volt, olyannyira, hogy a rendezvény végét is jelenthette volna. De szerencsére az ilyen eset ritka. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Szervezetünkben szerencsére még ilyen problémák nem adódtak, sőt, 2011-ben az immár XV. ODFIE Színjátszó találkozónkat egy nappal meghosszabbítottuk, holott a részvételi díj a régi maradt.

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ)

Talpas Botond elnök talpas.botond@kmdsz.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) a kolozsvári felsőfokú intézmények magyar diákjainak érdekvédelmi és kulturális szervezete, amely számos kulturális, szórakoztató és tudományt népszerűsítő rendezvénnyel próbálja teljesebbé tenni a magyar diákok mindennapjait. Jelenleg a KMDSZ-n belül egy információs iroda, 23 diákszervezet és három diákújság működik. Szerencsére elmondhatjuk, hogy az általános gyakorlattal ellentétben a KMDSZ projektjeiben, tagszervezeteiben több száz önkéntes segíti a munkát. Ezen önkéntesek nélkül nem is működne a szervezet, mivel ezek az emberek a munkájuk mellett a különböző információk, tevékenységek hordozói is egyben. Diákszervezetként a fluktuáció és a folyamatos embercsere jelenti a legnagyobb gondot. A Bolognai folyamat megjelenése óta a diákoknak kevesebb ideje jut a civil életre. Éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt próbálunk fektetni az elsőévesekre, akiket a hagyományos gólyaprogramok mellett képzésekkel és részprojektek elvégzésének a lehetőségével próbálunk megfogni. A tavaly újraindult Karrier Irodánk is rengeteg képzést szervez, hogy a diákok megkaphassák azt a tudást, amit az egyetemen nem sajátíthatnak el. Ilyen például az időmenedzsment, a CV-írás, a kommunikáció stb. Tevékenységeinket és programjainkat három ágon próbáljuk fedezni, az egyik a saját bevétel, amelyet nagyrendezvényeinknek köszönhetünk. Egy másik ág a szponzorok és pályázatok, amelyeknél fontos szempont, hogy a hazai és magyarországiak mellett folyamatosan figyeljük és megpályázzuk az uniós forrásokat is, amelyek középtávra is finanszírozási biztonságot nyújtanak.

Rengeteget jelent számunkra az azonos tevékenységi területen működő partnerszervezetekkel való együttműködés, amely révén – a kapcsolat és tapasztalatcsere mellett – több sikeres pályázatot és projektet is sikerült megvalósítani. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – A KMDSZ és a helyi hatóságok között van kapcsolat, mivel közterületen számos kulturális rendezvényt szervezünk. Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolat azonban nem használja ki az ebben rejlő lehetőséget. Jelen esetben a helyi hatóságok az európai példákat figyelembe véve különítenek el egy adott összeget a városban működő civil szervezetek részére, viszont képtelenek velük együtt gondolkodni. Nem használják ki azt a társadalmi lefedettséget, humánerőforrást, amellyel a kolozsvári szervezetek rendelkeznek. Nemcsak a Zöld Napokon, hanem a mindennapokban is partnerségen alapuló kommunikáció és együttműködés kellene. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – A KMDSZ alapértékeit és céljait nem lehet megváltoztatni, az éppen aktuális kiírásoknak megfelelően átformálni. A helyi, magyarországi és uniós pályázati lehetőségek sajnos nem fedik le minden tevékenységi területünket, viszont sok projektünk, működési tevékenységünk talál anyagi fedezetre. Szomorú, hogy a hazai források továbbra is inkább projekteket, rendezvényeket fedeznek és kevésbé a szolgáltatásjelleggel is bíró működési költségeket, így egy, csak hazai forrásokból megélő civil szervezetet nagyon nehéz lenne fenntartani.

civil fórum

Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF)

Jakab Attila elnök jakec@uff.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – A Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség (SZISZ) néven alakult, később a Polisz Ifjúsági Szolgálat nevet is viselő jelenlegi Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) 1990 februárjában került bejegyzésre a Székelyudvarhelyi Városi Bíróságon. A születését követő éveket hullámzó tevékenység, számos kisebb-nagyobb siker és néhány kudarc is jellemezte, amíg 1993-94-re összeállt egy elhivatott, jövőben gondolkodó csapat, amely a szervezeti életben és az ifjúsági rendezvényszolgáltatásban egyaránt a folytonosságot helyezte előtérbe. Így alakult ki az UFF keretében az állandó tevékenységre alapozott, stabil ifjúsági programstruktúra, amely évről évre nem csupán megvalósult, hanem a székelyudvarhelyi fiatalság igényeihez mérten gazdagodott is. Húsz éves történelemmel a hátunk mögött felismertük, hogy a sokszor kiszámíthatatlanul mûködő erdélyi ifjúsági és civil közegben az Udvarhelyi Fiatal Fórum legnagyobb „versenyelőnye”, ha úgy tetszik, fegyverténye a megbízhatóság; rendszeres irodai programmal és állandó rendezvénynaptárral biztosítjuk mind a helyi, mind az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) csoport egyik bástyáját. Szervezetünk fenntarthatósága alapvetően két tényezőtől függ. Egyrészt a szükséges infrastruktúra meglététől, másrészt pedig a meglevő eszközökhöz rendelt megfelelő humánerőforrástól, de attól is, hogy a következő generációk számára mindkettőt a lehető leghatékonyabban használjuk és gyarapítsuk. Jelenleg rendelkezésünkre állnak úgy az eszközök, mint a megfelelő használóik is, ám ez közel sem jelenti azt, hogy karba tett kézzel hátradőlhetünk, hiszen szervezetünknek folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal kell megbirkóznia. Az infrastrukturális eszköztárunk jelenleg tartalmazza a legmodernebb irodai felszereléseket (számítógépek, LCD monitorok, laptopok, projektorok, fényképezőgépek, videokamera, hangtechnika stb.), a megfelelő közlekedési eszközöket (személyautó, kerékpárok) és az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek között egyedüliként egy tágas belvárosi ifjúsági házat. A Siculus Ifjúsági Ház nagymértékû felújítást igényel, hisz a kisebb javítgatások ellenére ma is a ’80-as évekbeli állapotok és hangulat jellemzi, miközben a fiatalok igényei

és a minőségi ifjúsági programszolgáltatás feltételei gyökeresen megváltoztak. Az „Ifiház” felújítása és korszerûsítése a legnagyobb infrastrukturális kihívást jelenti számunkra. A szervezeti humánerőforrás tekintetében külön kell választanunk az önkéntes fiatalokat, a külsős projektfelelősöket, az állandó munkatársakat, valamint az elnökséget. Ebben a tekintetben szerencsés helyzetben vagyunk, mivel az iskolaváros az önkéntes fiatalok állandó utánpótlását jelenti, soraikból évek során több megbízható munkatárs és vezetőségi tag is kiemelkedett, és reméljük, fog a jövőben is, ha időben megtaláljuk a közös hangot, és kellő energiát fordítunk rájuk. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – A különböző helyi hatóságokkal évek során megalapozott, stabil viszonyaink vannak, az esetlegesen akadozó bürokráciát személyes kapcsolatokkal és „pozitív hozzáállással” próbáljuk kiküszöbölni. Számos esetben elébe megyünk a folyamatoknak. Pályázatokról – amennyiben kérdéseink vannak – személyesen érdeklődünk az illetékeseknél, kikérjük az adott pályázati referens véleményét az elszámolások minél „fájdalmaktól mentesebb” ügyvitelének érdekében, nagyobb rendezvények esetén pedig tájékoztatjuk a polgármesteri hivatalt, a helyi rendőrséget, csendőrséget stb. Kapcsolatokat tartunk fenn a helyi iskolák vezetőivel is, partnerségben szervezünk programokat a helyi kulturális intézményekkel és a civil szervezetekkel. Állandó jelleggel tájékoztatjuk a helyi sajtót, minden alkalommal megjelenítésre kész anyagokkal szolgálva. Időnként ifjúsági rovatot is szerkesztünk a helyi nyomtatott sajtóban, vagy ifjúsági mûsort a helyi rádióban. A civil életben állandó szereplőként és megbízható partnerként tartunk fenn kapcsolatokat a helyi hatóságokkal. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a sokéves munkánk meghozza gyümölcsét: mára megkerülhetetlen intézményként viszonyulnak hozzánk. Székelyudvarhely város önkormányzata kiszámíthatatlanul működik, ezért néhány éve úgy döntöttünk, hogy képviseltetjük magunkat benne, talán így mi is – a civilek képviselői – hozzájárulhatunk a testület hatékonyabb mûködéséhez és hosszú távú stabilitásához.

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

– Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Az erdélyi civil és ifjúsági szereplők forrásteremtési lehetőségei és keretei az elmúlt két évtizedben rendszertelenül változtak. Bármennyire is kellemetlen, el kell ismernünk, hogy a civil szféra kényszerhelyzetben van, a változásoknak megfelelően folyamatos alkalmazkodásra ítéltetett. Az UFF is alkalmazkodik a magyarországi alapok feltételeihez (évek során az Illyés Közalapítványhoz, a mindenkori Ifjúsági és Sportminisztériumhoz, a Szülőföld Alaphoz, jelenleg a Bethlen Gábor Alaphoz stb.), a bukaresti igényekhez (Ifjúsági Hatóság, Környezetvédelmi Alap stb.), a helyi és a megyei önkormányzatok elvárásaihoz, néhány éve pedig az Európai Unió szándékainak is meg kell felelnie. A magyarországi források folyamatosan csökkentek, majd elapadtak, a helyi önkormányzatok kis költségvetési tételeket különítettek el a civil szférának, ezért 2006-2007 között úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk alkalmazkodni a változó körülményekhez. Minden változásnak vannak nyertesei és vesztesei, mi pedig elhatároztuk, hogy az előbbiek – többnyire szűk – csoportjá-

hoz csatlakozunk. Az Udvarhelyi Fiatal Fórum háza táján ekkor került sor a tevékenység, illetve a rendezvénypaletta bővítésére. Az ifjúsági közösséget építő, kulturális, szabadidős, sport- és egyéb programok nagyobb részét önkénteseink vezetésére bíztuk, természetesen biztosítva hozzá a szükséges infrastrukturális és egyéb feltételeket, ezzel párhuzamosan pedig egy szűk csoporttal elkezdtünk szakmai programokat megvalósítani. 2007-ben és 2010-ben a bukaresti Környezetvédelmi Alap támogatásával egy-egy környezetvédelmi programot szerveztünk, 2008-ban pedig Románia Képviselőháza támogatta a fiatalok közéleti tájékoztatására tervezett programunkat. Ez első tapasztalatokat követően számos Youth in Action (Fiatalok Lendületben) projektet valósítottunk meg, tagjai vagyunk az Európai Önkéntes Szolgálatnak (European Voluntary Service), továbbá negyedik éve működtetjük szerveztünk székhelyén Hargita megye egyetlen Europe Direct európai információs irodáját. Jelenleg „működő” forrásainkat a jövőben sem hanyagoljuk, mindemellett nagyobb figyelmet fordítunk az Európai Unió kiaknázható forrásaira és a rendezvénykínálatunk színesítésére.

Máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesület

András Lóránd alelnök a.lorand@yahoo.com – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Egy szervezet hosszú távú életképességéről csak abban az esetben tudunk beszélni, ha annak olyan kapcsolatrendszere van, amely nem csak financiális tekintetben, de emocionális és szellemi vonatkozásban is hozzájárul az adott szervezet fennmaradásához és működéséhez. A máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesület esetében az ilyen jellegű kapcsolatok létfontosságúak, hiszen a szervezet tagsága teljes mértékben önkéntesekből tevődik össze. Pontosabban közel 30 olyan önkéntesből, akik közül kevés azon egyének száma, akik betöltötték már a 25. életévüket (többnyire általános és középiskolás, valamint egyetemista korosztályú fiatalok). Így egyelőre még sajnos nem beszélhetünk egy olyan csapatról, amely több szakképzett munkatárssal folytatná mindennapi munkáját. Erre azonban sok

esetben szükség lenne, mint például az anyagi erőforrások előteremtése, vagy néhány szakmai jellegű feladat ellátása. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Szervezetünk és a helyi önkormányzat között szoros kapcsolat létezik. Minden, a szervezet által megálmodott és megvalósított projektet Máréfalva község önkormányzata lelkesen és bőkezűen támogat. Elsősorban ennek is köszönhető, hogy a szervezet évi 12-14 rendezvényt, projektet vagy eseményt tud megszervezni és kivitelezni. Ugyanakkor szervezetünk olyan feladatokat is felvállal, amellyel az önkormányzat civil életre vonatkozó feladatkörének munkáját kívánja segíteni. Úgy gondolom, hogy ilyen tekintetben egy életképes, példaértékű és hatékony kapcsolatról beszélhetünk.

civil fórum

– Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – A helyi önkormányzat által biztosított „forrást” próbálja a szervezet tagsága pályázatok és egyéb anyagi és szellemi erőforrásokat kínáló lehetőségek útján kiegészíteni. Ez a munka azonban, mint tudjuk, nem mindig akadálymentes szakképzett önkéntesek hiányában. Természetesen igyekszünk állandó jelleggel követni az aktuális pályázati kiírásokat, állandó kapcsolatot próbálunk fenntartani a helyi vállalkozókkal, akik közül némelyikkel egymás hétköznapi munkájának kölcsönös segítésében is részt kívánunk vállalni (már amennyire lehetőségeink és képességeink engedik). A szervezet humánerőforrásának fenn-

tartható fejlődéséről is kívánunk gondoskodni. Ennek érdekében szervezetünk keretén belül három különböző korosztály tagjaival folytatunk állandó tevékenységet, akik egymás utánpótláscsapatai kívánnak lenni. Ezen fiatalok szervezeti életre vonatkozó képességeinek és ismereteinek fejlesztésére azonban állandó jelleggel szükség lenne. Változó világunkban olyan sok hatás ér bennünket, hogy azok ésszerű lereagálása és alkalmazása csakis a több lábon állás gyakorlata révén lehetséges. Legfőképpen egy olyan szervezet esetében, amely tagságának motivációját az elvégzett munka öröme, a közösség szellemi elismerése és támogatása, valamint a csapatszellem erőssége jelenti.

Környezetvédelem AGORA – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport

Péter Pál elnök pal.peter@green-agora.ro www.green-agora.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Amennyiben a működés fenntartására gondolunk, úgy nehéz helyzetben vagyunk a többi erdélyi zöld szervezettel egyetemben, hiszen a hagyományos – pályázatokon nyugvó – működés az utolsókat rúgja, illetve csak nagy, EU-s vagy más célzott pályázatokban lehet működésre forrásokat szerezni. Ezek pedig a zöld szervezetek számára kevésbé elérhetőek, hiszen a Környezetvédelmi Operatív Program például nem különített el célzott támogatást a civilek részére, a Környezetvédelmi Alap nem támogat fizetéseket, működést is csak minimálisan. Amennyiben a környezeti fenntarthatóságról beszélünk, itt már jobb a helyzet, hiszen van lehetőségünk anyagiak nélkül is (sőt, úgy van igazán!) kevesebbet fogyasztani – áramot, papírt, más erőforrásokat –, illetve odafigyelhetünk a szervezet tagjainak közlekedésére, előnyben részesítve a gyalogos vagy kerékpáros módozatokat. Az alkalmazottakat illetően nem fényes a helyzet, nagyon kevés zöld szervezet engedhet meg alkalmazottakat magának, főleg a finanszírozások beszűkülése, illetve az alternatív jövedelmi források kihasználatlansága miatt. A szakmai felkészültséggel nem lenne baj, azonban nagyon nehéz

lesz a megfelelő fizetések biztosítása nélkül a civil szférában tartani az embereket. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Tekintettel arra, hogy a zöld civil szervezetek a meglévő állapotok javítása mellett törnek lándzsát, az Agora munkacsoport kapcsolata is hullámzó, van, amikor támogatjuk, van, amikor ellenezzük az önkormányzat(ok) egyes programjait. Egyesületünk képviseltetve van a fakivágásokat engedélyező önkormányzati munkacsoportban, bizottságban, míg a vezető testület egyik tagja önkormányzati képviselő is. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – A forrásbevonás az egyik buktatója a klasszikus zöld civil szervezeteknek, hiszen általában nincs szakemberük, aki csak ezzel foglalkozna, ez meg beindít egy olyan pozitív visszacsatolást, ami lassan ellehetetleníti a programok hatékony futtatását, az állandó tevékenységet. Nagy dilemma, hogy ilyenkor menynyire kell feladni a rendelkezésre álló energiák egy részét – mivel legtöbbször valami egészen konkrét szakma művelője kellene ezt végezze.

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

Zöld SzékelyFöld Egyesület

Csonta László elnök laci@zoldszekely.ro www.zoldszekely.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az egyesület fenntarthatósága szempontjából egyértelműen a legfontosabbak a köréje csoportosuló önkéntesek. Szervezetünkben jelenleg 10-12 aktív önkéntes dolgozik, amely számunkra egy ideális számnak is mondható, hiszen minél több ember, annál több koordinációs tevékenység, annál nehezebben lehet átlátni a tevékenységet. Jelenleg egy fizetett alkalmazottunk van, akinek az a feladata, hogy összefogja a szálakat, egy-egy adott programot teljes egészében átlásson, adott esetben leossza a tevékenységeket. Az alkalmazottak számát tekintve természetesen minél több fizetett alkalmazottunk van, annál jobb, annál több dolgot lehet megvalósítani, azonban nem akarunk elrugaszkodni a valóságtól. A jelenlegi körülmények között egy második alkalmazottat már nem tudna fenntartani az egyesület. A csapatunkban vannak biológusok, földrajz végzettségűek, de számtalan más szakma is képviselteti magát. Ez a változatosság nem hátráltatja a szervezetet, hiszen egy olyan szegmensen dolgozunk, amely félúton található a lakosság és a környezetvédelem között, a programjainknak nagy része a nevelésre, az életmódváltásra összpontosít. Ezért sokkal szélesebb rétegnek van lehetősége bekapcsolódni tevékenységünkbe, részt venni programjainkban, mintha egy tanulmányokat, felméréseket, kutatásokat végző szervezet lennénk. Az elmúlt két évben csapatunk két ügyes pályázatíróval gyarapodott és ez előrelendítette az egyesületet, hiszen már lehetőség adódik nagyobb összegű pályázatokat is célba vennünk. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Az elmúlt években programjaink által számtalan alkalommal kerültünk kapcsolatba a helyi és megyei önkormányzattal. Amit mindig is fontosnak tartottunk, hogy egy intézménnyel szemben ne legyen beskatulyázott véleményünk, annak függvényében, hogy milyen programról beszélünk, más és másként kell megközelíteni azt. Nem egyszer volt, hogy egy adott téma, fejlesztés kapcsán teljesen ellentétes elképzelésen voltunk, mint egy adott önkormányzat, és meg is ragadtunk minden lehetőséget, hogy ezt az álláspontunkat szétkürtöljük a nagyvilágba, kifejezzük nemtetszésünket. Azonban ez nem gátolt meg abban, hogy egy

más téma kapcsán pár nappal később támogatásukat kérjük. Ez szerintem a legfontosabb az önkormányzatokkal való együttműködésben. Nem szabad a kapcsolatokat olyannyira leegyszerűsíteni, hogy ha egy önkormányzattal egyszer nem voltunk azonos véleményen, esetleg szóváltásba is kerültünk, akkor az elkövetkezőben soha hozzájuk se szólunk. Ez luxus, ha tenni is akarunk valamit a közösségért. Sajnos a politikusok nagyon rossz példával járnak elöl, hiszen jelenleg a politika kizárólag a gyűlöletről szól, most már három irányból hallhatjuk, hogy a másik párt tagja miért nem ér egy hajítófát sem. Soha, egy pillanatra sem merül fel az, hogy bárhol lehetnek okos emberek, hanem mindenki csak a saját udvarán látja a világ megmentőit. Ilyen feltételek között sokszor nem a legkönnyebb úgy manőverezni, hogy a céljaidat is elérd, de ne kelljen „besározd” magad ... Amit viszont fontosnak tartok kihangsúlyozni, hogy az elmúlt hat évben ahányszor az önkormányzatokhoz fordultunk tanácsért, anyagi támogatásért, egyetlen alkalommal sem utasítottak vissza. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Nem a legegyszerűbb fenntartani egy egyesületet. Visszagondolva a kezdetekre, mennyire egyszerű volt, hiszen ha volt egy kis szabadidőnk, szerveztünk egy programot, majd hazamentünk. Az idő múlásával, a fejlődéssel már egyre nagyobb dolgokat szeretnénk elérni, és ezáltal egyre inkább belehajszoljuk magunkat a pénzkeresésbe és sokszor már maga a tevékenység, a cél el is törpül. Azon jár az eszünk, hogy hogyan tudjuk előteremteni az időközben megsokasodott fix költségekhez a pénzt. A szervezetünket illetően a legjellemzőbb, hogy egy-két pályázatból igyekszünk megteremteni az anyagi hátteret a működéshez, majd emellett még 5-6 programot futtatni, mert fontosnak tartjuk. Ez azonban nem fenntartható hosszú távon, hiszen ha nem sikerül egy meghatározó pályázatot elnyerni, akkor a „csatolt” programok is automatikusan elmaradnak. A 2010-es évtől kezdtük átgondolni a stratégiánkat, törekedtünk a pályázatok mellé más bevételi forrást is keresni. Végül is egy pályázat se-

civil fórum

gítségével kezdtünk minél többet foglalkozni az adománygyűjtéssel, annak formáival és így másfél év elteltével egyre inkább meg vagyunk győződve arról, hogyha egy szervezetnek vannak jó elképzelései, akkor – részben legalább – a fenntartásához szükséges anyagiakat elő tudja teremteni. A jelenleg működő közösségi kártya, számtalan üzletben megtalálható adománydobozaink, a 2%-os felajánlás által nyújtott lehetőségek, saját kiadványok, termékek árusítása mind hozzásegítenek ahhoz, hogy minduntalan ne arra kelljen gondoljunk, hogy honnan lesz pénz a szervezet fenntartására, hanem azzal tudjunk foglalkozni, amiért a szervezet létrejött.

Ami ezzel együtt változik: lehet előre gondolkodni, lehet az év végén a következő évre stratégiát írni, tervezni. Amíg csak pályázatokra támaszkodunk, ez nem igazán lehetséges, pedig elengedhetetlen, ha nem találomra, hanem egy meghatározott cél irányába szándékszunk haladni. Tevékenységeinket illetően továbbra is azokat a programokat igyekszünk felkarolni, amelyek a lakosságot közelítik a környezetvédelemhez, minél több embert aktív cselekedetre buzdítanak. Egy biztosabb háttérrel mi is hatékonyabban tudjuk tenni ezt.

Kultúra Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)

Dáné Tibor Kálmán elnök danetiborkalman@yahoo.com www.emke.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) fiókszervezetein és társszervezetein keresztül erdélyi lefedettségben tevékenykedő kulturális ernyőszervezet. Mint ilyen különleges közhasznú feladatokat is ellát, amit normatív támogatás nélkül nem tudna teljesíteni. Így az egyesület alapműködését egyrészt az RMDSZ biztosítja, a Romániai Kisebbségi Tanács pénzalapjaiból, másrészt mint nemzeti jelentőségű intézmény a magyar kormány anyagi támogatását is élvezi. Ezen kívül ernyőszervezetünk a különböző hazai, valamint Kárpát-medencei kitekintésű kulturális programjait pályázati úton nyert pénzalapokból valósítja meg, már amennyiben az egyes kuratóriumok támogatásra méltónak találják az EMKE Országos Elnöksége által kidolgozott projekteket. Továbbá az EMKE Országos Elnöksége meghívásos alapon kiírt pályázatokon is részt vesz, mint például a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális szakállamtitkársága által kidolgozott, immár második éve kiírt, Kárpát-medencei kitekintéssel működő, Kulturális Karaván program. Az EMKE-t irányító Országos Elnökség alkalmazottainak száma – még az egyesület működéséhez szükséges legfontosabb feladatok elvégzéséhez mérten is – messze a kívánt alatt marad. A munkatársak

munkaidejének jelentős részét az intézmény működéséhez szükséges adminisztráció levezénylése emészti fel. Az EMKE Országos Elnöksége sokkal több közérdekű és átfogó kulturális programot tudna kidolgozni és megvalósítani, ha megfelelő számú alkalmazottja lenne. Az alkalmazottak a feladatukhoz mérten képzett művelődésszervező szakemberek. A munkatárshiány teszi szükségessé, hogy az egyes programjaink lebonyolításához önkéntesek segítségét is igénybe vesszük. Általában olyan fiatalok vesznek részt ilyen státusban kisegítőként művelődési rendezvényeinken, akik a mindennapi munkájukon, vagy éppen egyetemi tanulmányaikon keresztül kapcsolódnak az egyes programok kulturális irányvonalához. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – A Kolozsváron működő EMKE Országos Elnökségének a helyi önkormányzattal való kapcsolata kielégítő. Gyakran hívják az intézmény képviseletét szakmai tanácskozásra a város vagy a megye különböző kulturális eseményei előtt. Például nemrég azokra a tanácskozásokra, amelyeknek célja annak a stratégiának a kidolgozása, hogy Kolozsvár 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen. A vidéken működő egyes fiókszervezeteink vagy társszervezeteink mindig a helyi

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

viszonyokhoz mérten tudnak együttműködni az önkormányzatokkal. Általában azokon a településeken, ahol a magyar közösségnek van érdekképviselete az önkormányzatokban – és itt most főleg a szórványra gondolok –, kulturális egyesületeink programjaikhoz helybéli anyagi forrásokra is szert tudnak tenni. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Az EMKE kultúraszervező munkájának két fontos kihívása van: a hagyományőrzés, vagyis nemzeti kulturális értékeinknek a jövőbeni átmentése, valamint mindezt az állandó megújulás szellemében cselekedni. Állítom, nem könnyű feladat, nem mindig sikerül. Az állandó megújulást a forrásteremtés is megköveteli, hisz egyre modernebb, korszellemet követő témájú kulturális pályázati kiírások jelennek meg, aminek egyértelműen meg kell felelni. Ezek nemcsak egyre modernebb technikai felkészültséget igényelnek (például az online pályázás számtalan formája), hanem bizonyos esetekben szemléletváltásra is kényszerítik a program kidolgozóját, vagy esetleg olyan szakmai-intézményi társulások megkötésére késztetik a pályázó intézményt, amelyekre addig nem volt példa, s létrehozásuk elengedhetetlen a pályázat sikerének érdekében. Továbbá éppen a forrásteremtésért az EMKE egyes részintézményei igyekeznek önállósodni, saját lábukra állni. Például nemrég Kolozsváron az EMKE tulajdonában lévő Györkös Mányi Albert Emlékház működtetői egy egyesületet jegyeztek be, amelynek feladata a jövőben kizárólag a forrásteremtés lesz, csakis az emlékház fenntartására, megkönnyítve ezzel az ernyőszervezet Országos Elnökségének az admi-

nisztrációját. Az elmúlt húsz év alatt az Erdélyben – főleg a szórványmagyar területeken – létrejött magyar házakat hálózatba kell kapcsolni. Ez ma „korparancs”, hisz az elszigetelten tevékenykedő magyar házak, ahogyan nevezni szoktam: „kulturális autonómia-szigetek”, számtalan közös problémával küszködnek, s együttes fellépésük egyegy kulturális pályázatban nagyobb esélyt teremt számukra a forrásteremtésben, tehát a jövőbeni megmaradásban is. Az EMKE Országos Elnökségének feladata a magyar házak közötti hálózatépítés elősegítése, az érdekeltekkel együtt olyan programoknak a kidolgozása, amelyek cselekvésre ösztönzik az épületeket fenntartó közösségeket. A magyar házak hálózata pedig állítom, hogy egy erdélyi hungarikum, sajátságos építménye a hazai magyar közösségünknek. Az EMKE részéről mi ezt így is kezeljük. Éppen ezért kidolgoztunk egy kulturális turizmus programot, melynek célja a magyar ház hálózat minél több tagjának a megismertetése, egy-egy Kolozsvárról kiinduló csillagtúra keretében, főleg anyaországi (de nem csak) művelődésszervező szakemberek számára. A program eddigi eredményei biztatóak. Ugyanakkor az EMKE számára a forrásteremtésnek egy másik lehetősége a határon túli, főleg Kárpát-medencei, hasonló célokat követő kulturális egyesületekkel a közös fellépés egy-egy program megszervezésében. Ennek egyik hozadéka például, hogy az anyaországban pályázó, ottani forrásokat megmozgató partnerintézmény az EMKE Országos Elnökségével közösen Erdélyben bonyolítja a programot, tehát az itteni magyar közösségeink szellemi és nem utolsósorban anyagi gyarapodása is részévé válik egy-egy Kárpát-medencei kitekintésű kulturális programnak.

Élő Erdély Egyesület Boda Szabolcs elnök office@eloerdely.ro www.eloerdely.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az Élő Erdély Egyesület 2008-ban kezdte tevékenységét, célunk Erdély kulturális, természeti és emberi/szervezeti erőforrásainak feltérképezése, népszerűsítése és hatékony hasznosítása Erdély és tájegységeinek fejlesztése érdekében. 2008 óta évről évre fejlődünk, de még nem tudjuk elmondani, hogy a szervezet stabilizálódott, fenntartha-

tósága biztosított. 2011-ben az Élő Erdély Egyesület egy állandó munkatárssal és kb. 20 önkéntessel működött. A jelenlegi fejlődési ütem fenntartása, és úgy általában a szervezet fenntarthatósága a következő tényezőkön múlik: • alkalmazottak számának növelése forrásteremtés, irodai adminisztráció, projektmenedzsment munkakörökben;

civil fórum

• szakmailag felkészült önkéntesek toborzása (projektmenedzsment, pályázatírás, marketing-kommunikáció) és önkéntesképzés a fenti területeken. A bővítéshez szükséges szervezeti rendszer kialakítása és az anyagi háttér megteremtése folyamatban van (még nem biztosított), így a 2012-es év prioritása az önkéntestoborzás és -képzés, míg állandó munkatársakra/alkalmazottakra csak a 2013-as évtől számíthatunk. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Eddigi tevékenységünk során csak alkalmi és érintőleges kapcsolatunk volt a helyhatóságokkal, 2012-es projekteink között azonban már vannak olyanok, amelyek tartós együttműködést igényelnek és készítenek elő.

– Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Bevételeink a következő forrásokból származnak (fontossági sorrendben): 1. támogatások cégektől; 2. pályázatok; 3. egyéni támogatások, tagdíjak; 4. személyi jövedelemadó 2%-ának felajánlásából származó bevételek; 5. saját tevékenységből származó bevételek. A következő években a támogatói kör bővítése mellett szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a pályázatokból és a személyi jövedelemadó 2%ának felajánlásából származó bevételek növelésére, amit főleg új munkatársak bevonásával tudunk megvalósítani.

Oktatás Amőba Oktatási Központ

Bereczki Kinga ügyvezető igazgató bkinga@amoba.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az Amőba Alapítványnak jelen pillanatban egy állandó és több bedolgozó munkatársa van. Ezek száma 2-7 között változik, programtól függően. Időszakosan önkéntesek is segítik a munkánkat. Főként a Global Teenager ifjúsági projekt országos koordinációjában vesznek részt, a GTP iskolákkal való kapcsolatfenntartás, valamint az évente kétszer sorra kerülő tanulói ciklusok irányítása a feladatuk. Ezekben a ciklusokban Romániából közel 700 diák és 45 tanár vesz részt, ciklusonként, heti folyamatossággal kell ellenőrizni a csoportok tevékenységét, előrehaladását, az ütemtervvel összhangban. Az alapítvány alapvetően pályázati forrásokból tartja fenn magát és működteti programjait. Ezért a forrásszerzés meghatározó a fenntarthatóság szempontjából. Az elmúlt 15 év alatt pályázati úton közel 800 000 lejt sikerült bevonni oktatási programok bonyolítására, ezt az összeget még kiegészítik a támogatói adományok. Az utóbbi időben az általánosan gyengülő gazdasági helyzet miatt a gazdasági jellegű tevékeny-

ségek összezsugorodtak, és emiatt egyre inkább a pályázati forrásszerzés irányába tolódott a hangsúly. Szükségünk van forrásszerzésben jártas, jól képzett szakemberekre is, hogy a megnövekedett pályázati feladatokat lehetőségekhez mérten teljesíteni tudjuk. Összegezve: az Amőba Alapítvány programjait alapvetően pályázati úton szerzett forrásokból működteti. A fenntarthatóság szempontjából két fontos tényező a meghatározó: az anyagi és a humán erőforrások megléte. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Sajnos, a megyei és városi vezetést átható politikai gondolkodásmód miatt, amely sokszor éles ellentétben áll a közösségi gondolkodással, az Amőba Alapítvány az „ellenzéki” szervezetek csoportját gazdagítja. Ennek következtében a lehetőségekhez mérten jóval alacsonyabbak az önkormányzat és az alapítvány együttműködési esélyei, jóllehet ennek elsőszámú haszonélvezője a színvonalas és magyar nyelvű képzések miatt a közösség lenne, ugyanakkor ennek következményeként, az

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

alapítványi programok nagyon kevés támogatásban részesülnek a helyi alapokból. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – A tevékenységi kör bővíthető, azonban a lehetőségek (tapasztalat, gyakorlat az adott területen, készségek stb.) meghatározzák, hogy milyen területen. Például az Amőba Alapítvány három

éve bekapcsolódott a tehetséggondozásba, egyelőre csak tervezési szinten. Amióta források is megjelentek, lehetővé vált konkrét programoknak a megvalósítása. Így egy új területtel gazdagodtunk, amely újabb források bevonását is lehetővé tette. Tehát a mi esetünkben nem a forráslehetőség hozta a tevékenység változatosságát, hanem fordítva: a nyitottság az újra, más terület iránt eredményezett forrásokat.

Outward Bound Romania Horváth-Kovács Ádám ügyvezető igazgató office@outwardbound.ro www.outwardboundromania.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az Outward Bound Romania célja élménypedagógiai nevelés természetes környezetben, természetes sportok által, ezért szakemberei különleges képzésben kell, hogy részesüljenek. Mivel nem létezik speciálisan outdoor trénerképző főiskola, azok, akik nálunk szeretnének dolgozni, egy speciális programon vesznek részt, ami a befektetett idő és erőforrás függvényében egy-két évbe telik. Ebből a szempontból tehát a szervezetünk tevékenységének egyik fontos szegmense az eljövendő munkatársak kiképzése annak érdekében, hogy biztosítani tudjuk a szakképzett munkaerőt. Azonban mivel az Outward Bound csak részidős munkát tud biztosítani oktatóinak, trénereinek, fennáll az a veszély is, hogy miután kiképeztünk valakit, egy olyan munkahelyre kerül, ahonnan már nem tud időt szakítani a trénerkedésre is. Ezért szervezetünknek mindig többletmunkaerőt kell kinevelnie, ami többletköltségekhez vezet. Ugyanakkor a tanuló trénerek egyúttal önkéntes munkát is végeznek, tehát a beléjük fektetett energia és pénz egy része visszatérül, és ez a program biztosítja szervezetünk számára az önkénteseket is. Pályázni főleg nemzetközi programokra, ifjúsági cserékre, képzésekre, tapasztalatcserére van lehetőség az Európai Bizottság Ifjúság Lendület-

ben és a Grundtvig felnőttoktatási programjainak keretében. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Jelen pillanatban a kapcsolatunk a helyhatóságokkal nem feltétlenül szoros, inkább adminisztratív ügyekre szorítkozik, de például a szovátai önkormányzat támogatja szervezetünket egy telek kedvezményes haszonbérbe adásával. Mivel fő célcsoportunk a diákok, így a kapcsolatot leginkább az iskolákkal tartjuk, és ezeken belül a tanárokkal. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Szervezetünk fenntartásához és fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a tevékenységi kör kiszélesítése, új programok bevezetése. Enélkül nehezen lenne elképzelhető egyáltalán a túlélés. Az utóbbi két-három évben például így indítottuk el az Erdei Iskola programunkat elemi iskolák számára, az Ismerd meg Önmagad programot fiatal, útkereső felnőttek számára, a téli programokban szegényesebb időszakban pedig a sítáborainkat. A fent említett támogató programok keretében lehetőségünk nyílik speciális szükségletű csoportokkal is foglalkozni.

civil fórum

Szociális Lókodi Ifjúsági Alapítvány (LIA)

Szilágyi Csaba ügyvezető igazgató csabulu@gmail.com – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – A Lókodi Ifjúsági Alapítvány 1995-ben jött létre. Célja az állami intézményekből (volt árvaházak) kikerült fiatalok támogatása, szakmai képzése, életre nevelése, valamint a megélhetésükhöz szükséges feltételek biztosítása. Ezt a célt napjainkban is próbálja követni, annyi különbséggel, hogy a célcsoport nem csak a volt állami gondozott gyerekek és fiatalok, hanem bárki más, aki rászorul az alapítvány támogatására. Tevékenységünket 9 településen fejtjük ki. Szervezetünk fenntarthatósága több pillérre épül. Legfontosabb ezek közül a németországi adományozók csoportja, amely már tizenöt éve aktívan részt vesz az alapítványunk fejlesztésében és működtetésében. Néhány éve saját termelő egységeket hoztunk létre. Ezek egyrészt segítenek a fenntarthatóság biztosításában, másrészt munkahelyeket biztosítanak a befogadott fiataloknak. Pályázatok szintjén elég rosszul állunk, kevés pályázatot nyertünk eddig. Alkalmazottak szempontjából kielégítő a helyzet. Vannak munkapontjaink, ahol a szükséges szakemberek állnak rendelkezésre, viszont más helyszíneken nagy szükség lenne képzettebb munkaerőre. Önkéntesekkel próbálkoztunk több helyszínen is, de nem mindenhol alkalmazható a munkájuk. Voltak nagyon jó önkénteseink, de sajnos negatív tapasztalatok is értek.

– Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Kapcsolatunk a helyhatóságokkal nagyon változónak mondható, vannak pillanatok, amikor tökéletes az együttműködés, de sok esetben nem ez a jellemző. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Forrásteremtés szempontjából gyakran kell változtassunk a stratégiánkon. Itt gondolunk rövid és hosszú távú programokra. Rövid távon mindig a piac elvárásainak próbálunk eleget tenni. Olyan termékeket igyekszünk előállítani, amelyekre kereslet van. Hosszú távon a lókodi Ifjúsági Faluban próbálunk kiépíteni egy olyan központot, amely a tevékenysége által képes fenntartani az alapítvány egészét. Ezen elképzelés egy része már megvalósult: működik gyermektáborunk (50-60 fő részére), lovaglópályánk is már használható, nemsokára tájházat és rózsakertet avatunk. Tanösvények kiépítése a következő célunk. Mindezen tevékenységek azt a célt is szolgálják, hogy minél több rászoruló és sérült fiatalnak képességeiknek megfelelő munkát tudjunk biztosítani, és az így megvalósított érték által fenntartani és működtetni tudjuk az alapítvány többi részét is (védett lakóotthon, védett műhely, Fészek Ifjúsági Ház, ideiglenes szállás, stb.).

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

Szórvány Szórvány Alapítvány

dr. Bodó Barna elnök bodobarna@yahoo.com – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – A Szórvány Alapítvány kb. 10 éve kidolgozott és elfogadott egy stratégiát, amelyben arra a felvetésre kerestük a választ, hogy melyek azok a kérdések és tényezők, amelyek vonatkozásában civilként a legtöbbet tehetjük a nyelvhatáron a kisebbségi kultúrában való megmaradásért. Akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy a terület, amellyel szinte senki sem foglalkozik, a kisebbségi honismeret, helytörténet. A nyelvben és kultúrában való megmaradás lényegi elemét képezi a közösségi önismeret, és szórványban a magyar számára nem adottak intézmények és lehetőségek – iskolában sem – arra, hogy megismerje azt az értéket, amivel elődei, egykoron élt nemzettársai hozzájárultak annak a térségnek a mibenlétéhez, ahol élnek. Temesvárra utalva, itt a helyhatóság nem érzi kötelességének azt, hogy a magyar hagyományt külön számon tartsa és továbbadja a város mai lakóinak. Akkor határoztuk el, hogy programjainkat főleg arra a területre fókuszáljuk – ezért indítottunk helytörténeti szemlét, rendeztünk be Bolyai-emlékszobát, adtunk ki kb. 10 helytörténeti munkát. Többnyelvűeket is, hiszen érdekünk, hogy a többség is ismerje a magyarok hozzájárulását a helyi értékekhez. Mivel adott a keret, minden pályázati kiíráskor először azt vizsgáljuk meg, milyen projektek keretében folytathatjuk munkánkat, azután pedig azt, hogy milyen nyitásra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységünk lényegében folyamatos – bár szükség van invencióra, hogy megtaláljuk a kiírások között azokat, amelyek céljainkkal találnak, amelyekkel céljaink társíthatók. Állandó alkalmazottaink vannak – három, olykor több –, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és tapasztalattal ahhoz, hogy a programjaink biztonságosan fussanak. Mindenki egyetemi végzettséggel és sokéves civil tapasztalattal rendelkezik. A pályázatokat illetően: a hangsúly egy ideje az EU-s támogatási lehetőségeken van, évente 5-6 pályázatot írunk, ezek fele általában sikeres. Önkénteseink kevésbé vannak, éppen az EU-s pályázatok túlsúlya miatt, ezek a pályázatok megkövetelik a szakképzettséget. De azért évente 1-2 önkéntes is bedolgozik nálunk. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – A helyhatóságokkal a kapcsolatunk elvben jó.

Ez azt jelenti, hogy ismerik az alapítványt mind a város, mind a megye szakbizottsági illetékesei, ha támogatást kérünk, akkor nincs szükség a külön bemutatkozásra. Ugyanakkor a kapcsolat a civilek és a helyhatóság között elvi kérdéseket is felvet, például azt, hogy a civilek számára elérhető támogatási alap kezelését, pályázatok kiírását, a civilek bevonását bizonyos döntések előkészítésébe nem tartom megfelelőnek. Pontosabban: nincs átlátható, a nyilvánosságban követhető konzultáció a civilekkel, ugyanakkor egy sor feladat kisebb településeken és nemzeti kisebbségek esetében a civilekre hárul. Tehát elvi szinten szükségesnek látnám a továbblépést, ugyanakkor a Szórvány Alapítványt illetően nincs gondunk, elvárásunk. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – A forrásteremtés kötődik a stratégiához. Ha világos céllal és stabil tevékenységgel mutatkozol, akkor a gazdasági szféra is partneréül fogadhat. Ma már a nagyobb cégek folyamatosan nyújtanak támogatást, vannak társadalomépítő vállalásaik. Egyesek külön, úgymond saját alapítványt jegyeztetnek be ebből a célból, mások kiválasztanak egy megbízható szervezetet az együttműködésre. Ez az egyik lehetőség, erről nem kell lemondani. Továbbá megjelentek a közösségi alapítványok immár Erdélyben is. Fő tevékenységük a helyi forrásokra építő adománygyűjtés, a helyi ügyek megoldására létrejövő, helyi programokat segítő támogatásosztás és a közösségépítő tevékenység. Ezek az erősségei – hiszen a helyi közösség saját magáért mozdul meg – és egyben a korlátai is: olyan nagyvárosban, ahol a magyarság a lakosság 7-8%-át teszi ki, a közösségi alapítvány nem nyújt esélyt a sajátos kisebbségi gondjaink kezelésére és feladataink ellátására. Egy területen látnék lehetőséget: a pályázatok előkészítésében, pályázatírásban. Az a baj, hogy ma a pályázatot másokkal írató hivatal/ cég nem annyira pályázatot szeretne íratni, hanem lobbit is kér a pályázat mellé. Ezt tudomásul kell venni – csakhogy mi ilyet nem vállalhatunk, köt az alapszabályzatunk. Ezért „megválogatnak” a potenciális partnerek, évente 1-2 pályázatot írunk másoknak, de ez a költségvetésünkben elenyésző tételt jelent.

civil fórum

HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete

Serfőző Levente ügyvezető igazgató hid@szeben.ro – Szervezetük fenntarthatósága mitől függ? – Az utóbbi évek különlegesebb anyagi vetülete eléggé ránehezedett a civil szféra működésére is. Manapság, a profitorientált világban sokkal megfontoltabb lépéseket, működési stratégiákat igényel a fenntarthatóság. A legtöbb forrás, amelyekből szervezetünket működőképessé tesszük, egyrészt megcsappant, másrészt sokkal nehezebben érhető el. Arra gondolok, hogy a különféle támogatások lehívásában egyre több a megszorítás, és ami talán a legrosszabb, elsősorban projekteket támogat a legtöbb finanszírozó. Az olyan civil szervezetek, amelyek nincsenek besorolva valamely intézményrendszerbe, ahol éves keretekből a mindennapi működéshez szükséges forrásokat fedezni lehet, az igazi nonprofit szféra mindennapjait nagymértékben önkéntességgel kell megoldani. Az önkéntesség pedig főleg projektek megvalósítására alkalmas. Abban a pillanatban, amikor állandó működésről kellene gondoskodni, az önkéntes feladatvállalás kismértékben oldja meg a gondokat. Ugyanakkor a szakmaiság biztosítása szempontjából is ez az egyik hátrány. Hisz ameddig sikerül egy-egy fiatalt aránylag felkészíteni, hogy tudjon értelmesen és helyesen pályázni, szervezni, szervezetet működtetni, addig elvégzi az egyetemet és elkerül Nagyszebenből, vagy családot alapít, és attól a perctől kezdve gazdasági szempontból már nem vonzó szervezetünkben önkéntesként jelen lenni. Ez jellemző a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesület működésére. Jelen pillanatban nem tudjuk megengedni magunknak az állandó alkalmazottat és mindent önkéntesek segítségével oldunk meg; a legtöbbjük fiatal. Így túl gyakran történik meg, hogy nem tudunk idejében elkészülni különféle pályázatokkal (majd az elszámolásokkal), számtalan tevékenységet nem tudunk felvállalni, eléggé sikertelenek a rendszeres műsoraink, a forrásteremtésben is jellemző a megszokott és bevált eljárások kiaknázása, nem tudunk újítani, hosszabb távon, kitartással és türelmesen bevezetni a modern fundraisinget működésünkbe. Szép számú önkéntessel dolgozunk, hisz tulajdonképpen mindenki az. Ilyen téren fontos eredménynek számít, hogy a helyi önkénteseket elismerő eseményen (Gala Supervoluntarilor) Serfőző Betti tízéves lányom nyerte a legfiatalabb önkéntes kategóriában

a fődíjat. Fórumokon, különböző civil jellegű találkozásokon, helyi, erdélyi, országos szövetségekkel és támogató intézményekkel folytatott kapcsolatainkban gyakran hangoztatom, hogy létfontosságú a mindennapi működési források biztosítása is. Remélem, hogy a közeljövőben ez irányban hatásosabb lépéseket sikerül majd megtennünk itt, Nagyszebenben is a magyar civil mozgalom és közösségünk fejlődése érdekében. – Milyen a kapcsolatuk a helyhatóságokkal? – Szervezetünk eléggé fiatal, csak 2005-ben alakultunk, de folyamatosan fejlesztjük kapcsolatainkat mind helyi, mind országos, Kárpát-medencei és nemzetközi szempontból is. Kialakult kapcsolatainkat folyamatosan ápoljuk és mindenképpen sikernek könyvelem el, hogy amikor a nagyszebeni magyarokra gondolnak, akkor a szervezetünkkel is számolnak. A helyi intézményekkel is partneri viszonyokat ápolunk. Olyan eseményeket szervezünk, amelyekbe bevonjuk ezeket és azt tapasztalom, hogy nagyon értékelik, örömmel fogadják a különféle műsorok közös megszervezését. Itt, Nagyszebenben és környékén, ahol a magyarság aránya kicsi, az is felvethető, hogy érdemes-e magyar intézményeket, civil szervezeteket, anyanyelvünkön oktatást fenntartani? Viszont minden megkérdőjelezőnek azt üzenném, hogy el kell ide jönni, és élőben kell megtapasztalni a kulturális sokszínűség értékét és a fejlődést biztosító értelmét. A nagyszebeni helyhatóság különlegesnek tekinthető olyan szempontból, hogy a magyaroknál is kevesebb létszámban élő szász közösség és politikai arculatuk nyerte el a többséget úgy a helyi, mint a megyei tanácsokban. Kis merevséget, de elbűvölő pontosságot, következetességet és szakmaiságot igényel mind a lakosságtól, mind a civil szférától a helyhatóság. Az első években nehezebben tudtuk ezt elfogadni és beilleszkedni, de az utóbbi években ehhez is sikeresen alkalmazkodtunk. Többek között emiatt sorolták a városi kulturális kínálatanák rendezvényei közé Ars Hungarica fesztiválunkat. – Forrásteremtés érdekében szükséges-e szervezetük eddigi tevékenységét átalakítani? – Több forrásteremtési lehetőséggel éltünk az utóbbi években: pályáztunk, mecénásokat és tá-

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

mogatókat kerestünk, éltünk a 2%-os lehetőséggel is, de különféle szolgáltatások biztosításával is próbálkoztunk. Minden téren hiányzik a folytonosság, a kiszámíthatóság. Ugyanakkor hiányzik a forrásteremtéshez szükséges szakmaiság is. Pontosabban arra utalok, hogy a szervezetünket állandó jelleggel néhány ember működteti, akik egyszerre terveznek, pályáznak, szerveznek és elszámolnak, majd kezdik és folytatják újra és újra. Nem tagadom, van helyzet, amikor jómagam is belefáradok. Ahhoz, hogy hosszabb távon szervezetünk megmaradhasson és működőképes lehessen, intézményesített megoldásban kell gondolkodni

és átalakulni, állandó alkalmazottakkal kellene működni. Ehhez szükséges valamilyen formában a fenntarthatóság biztosítása, eleve a más források megteremtésében is sikeresebb lehetne bármely szervezet, tehát mi is. Úgy értékelem, a forrásteremtésben állandó jelleggel diverzifikálni kell, és résen lenni minden lehetőség kiaknázására. Ez utóbbit nem tudjuk itt elérni. Ugyanakkor fontosnak találom az európai források lehívását, de ezt is csak szakmai beavatkozással lehetne elérni. Ehhez pedig sokkal nagyobb felkészülés, állandó jellegű, eredményes működés szükségeltetik.

civil fórum

A civil szervezetek pénzügyi szabályozása

civil szervezet alapvetően nem sorolható be a klasszikusan vett gazdálkodó szervezetek körébe, mert nem a gazdálkodás a fő funkciója, de céljai elérése, feladatai teljesítése, fennmaradása érdekében pénzügyi-anyagi gazdálkodásra kényszerül. Saját tevékenységének törvényes működtetéséhez számos jogszabályból kell merítenie, ahogy a gazdasági élet más szereplőinek is, úgy a nonprofit szervezetek gazdálkodását és pénzügyeit is számos törvény, illetve rendelet szabályozza, melyeket minden alapítvány vagy egyesület törvényes képviselőjének, ügyvezetőjének kötelezően ismernie és alkalmaznia kell. A legfontosabb ismeretek az alábbi kötelezettségek köré csoportosíthatók:

1. Számviteli nyilvántartás kötelezettsége

Az 1991/82-es számú Törvény (az utólagos módosításokat is figyelembe véve) értelmében minden jogi személy számára kötelező a számviteli nyilvántartás. A Pénzügyminisztérium minden egyes gazdasági szereplő számára kettős könyvvitelt és sajátos számlakeret használatát írja elő, tehát az 1924/21-es Törvény és a 2000/26os kormányrendelet szerint bíróságilag bejegyzett nonprofit szervezetek számviteli nyilvántartásukban a civil szférára sajátos számlakeretet kötelesek használni (a 2007/1969 sz. rendelet szabályozza). A kettős könyvvitel azt jelenti, hogy a szervezet a kezelésében, használatában vagy tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan nyilvántartást vezet, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, áttekinthetően mutatja. A számviteli nyilvántartás román nyelven és román pénznemben történik. Valutában végrehajtott pénzügyi műveletek számvitelét lejben is és valutában is kötelesek vezetni. A számviteli nyilvántartásnak tükröznie kell az állóalapokat, leltári tárgyakat, más

anyagi értékeket, ügyfeleket, szállító- és saját bankszámlával rendelkeznek. kat, a működés folyamatában keletke- Azok az alapítványok, egyesületek, zett költségtételeket és a bevételeket, melyek a tárgyévben nem folytattak jellegük szerint. Ha az alapítvány vállalkozási tevékenységet, egyszerű(egyesület) keretein belül gazdasági sített mérleget (bilant prescurtat) kétevékenység is folyik, a könyvviteli szítenek, míg az alaptevékenységüket szabályozások szükségessé teszik a gazdasági tevékenységgel kiegészítő kétféle (a nonprofit és a kereskedel- civil szervezetek bővített mérleg lemi) tevékenység szétválasztását. Erre adására kötelesek. Mindkét esetben az az érvényes számlakeret csak rész- éves jelentés része a mérlegen kívül az ben nyújt lehetőséget, ugyanis míg eredménykimutatás és a tájékoztató külön-külön csoport áll rendelkezé- adatokat tartalmazó beszámoló (note sünkre a nonprofit és a gazdasági te- exlicative). A mérleghez csatolni kell vékenységből származó jövedelmek a cenzor vagy a cenzori bizottság jekönyvelésére, a költség oldalon ránk lentését. Ha az alapszabályzat nem írja hárul az a feladat, hogy meghatároz- elő cenzor kinevezését, vagy arról kézuk a kétféle tevékenysőbbi időpontban dön... a gazdasági ség költségvonzatát és tenek, a szervezet töranalitikus számlák sevényes képviselőjének tevékenységet is gítségével elkülönítsük erről nyilatkoznia kell. folytató civil szerazokat. A mérleg a civil vezetek profitadó A számviteli politiszervezet mérleg-formentességet élka célja, hogy a szervedulónapi eszközeit és veznek, ha gazdazetnél olyan számviteli forrásait mutatja. Az rendszer működjön, eszközöket befektesági jövedelmük amelynek alapján megtett eszközök (immanem haladja meg bízható és valós inforteriális javak, tárgyi a 15 000 eurót és mációt tartalmazó éves eszközök, befektetett a nonprofit tevébeszámoló állítható öszpénzügyi eszközök) és kenységből szársze, és amely kiindulóforgóeszközök (készpontját képezi a követletek, követelések, érmazó jövedelem kező év stratégiájának tékpapírok, pénzügyi 10�-át. és költségvetésének. eszközök) bontásában tartalmazza, a forrásokat a kötelezettségek, a céltartalékok, a 2. Mérlegkészítés kötelezettsége tartalékok, valamint a saját tőke adja. A civil szféra jogilag bejegyzett intéz- A jelenlegi szabályozások értelmében ményei, szervezetei kötelesek évente az 1800 lejes vagy ennél nagyobb értéaz illetékes megyei pénzügyi igazga- kű eszközöket befektetett eszközként tósághoz benyújtani számviteli mérle- kell kezelni, az ennél kisebb értéken güket, a határidőt a Pénzügyminiszté- beszerzett tárgyak forgóeszközként, a rium évente határozza meg (általában leltári tárgyak kategóriájához tartozaz év kezdéstől számított 120 nap). A nak. A már régebben 1800 lej alatt vámérleg elkészítéséhez kötelező a szak- sárolt és befektetett eszközként kezelt minisztériumi űrlapok használata. tárgyak továbbra is mint állóalapok Más településeken vagy megyékben maradnak a pénzügyi nyilvántartásműködő, jogi személyiséggel nem ren- ban. Bár ez a tétel a nonprofit intézmédelkező fiókegységek számára tilos nyek és szervezetek állóalapjaira nem saját mérleget a pénzügyi hatóságok- kötelező, azok újraértékelése mégis hoz eljuttatni, az évi pénzügyi tevé- ajánlatos, mivel azt beszerzési áron kenységüket és vagyonállományukat tartani vagyonfelszámolás, lopás vagy tükröző adatokat az anyaintézet vagy bármely kártalanítás esetében anyagi szervezet mérlege tartalmazza. A fi- veszteséget okozhat a szervezetnek, ókok saját mérlegének letétele akkor mert nincs reális értéke. Az épülelehetséges, ha a fiókszervezetet a helyi tek helyi költségvetésbe befizetendő bíróságnál bejegyezték, adószámmal adója is attól függően változik, hogy

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

az épületek újraértékelése az utóbbi három évben megtörtént-e vagy sem. Ha három éven belül elmulasztjuk a szervezet tulajdonában levő épület újraértékelését, az ingatlan könyvviteli értékének nagyobb százalékát kell adóként befizetnünk (például Kolozsváron nem 0,9 %-ot, hanem 10%-ot). A felértékelést kötelezően hiteles értékelő szakértő végzi. Az 1969-es rendelet értelmében a mérleg elkészítése és aláírása a nonprofit szervezet alkalmazásában levő gazdasági igazgató vagy főkönyvelő feladata. Ha a civil szervezetnek ilyen munkakörben nincs alkalmazottja, köteles szerződést kötni olyan magán- vagy jogi személlyel, aki tagja a Romániai Könyvvizsgálók és Mérlegképes Könyvelők Szaktestületének. A fenti követelmények betartásáért a szervezet törvényes képviselője a felelős. A letett mérleget utólag nem lehet módosítani, az esetleges hibát csak a következő év mérlegében lehet javítani.

3. Az adatok és iratok nyilvántartásának kötelezettsége

Az 1996/16. számú Törvény minden jogi személy számára kötelezővé teszi saját irattár létrehozását, valamint az iratok és pénzügyi dokumentumok megőrzésének módozatait, amelyre a törvény előírásai szerint az illető intézmény saját belső szabályzatot készít. Az 1996/15-ös számú kormányrendelet a jogi személyek, így a nonprofit szervezetek számára is előírja azt a kötelezettséget, hogy minden számviteli iratot, pénzügyi dokumentumot, a kötelező főkönyveket a bejegyzett székhelyen kell tartson. Itt soroljuk fel azokat a főkönyveket és nyomtatványokat, amelyek használatának elhanyagolása komoly pénzügyi bírságot von maga után: egységes ellenőrzési főkönyv (registru unic de control); naplófőkönyv (registru jurnal); leltári főkönyv (registru inventar); profitadó-nyilvántartási könyv (registru de evidenţă fiscală, csak kereskedelmi tevékenységet is folytató civil szervezetek számára); pénztárkönyv (registru de casă); az alkalmazottak elektronikus nyilvántartásának naplója (registru electronic de evidenţă a salariaţilor); nyugtatömb (chitanţier).

4. Az adófizetés kötelezettsége

rendezvények (sorszámozott) beléA 2000-ben megjelent 26-os számú pőjegyeire kulturális adó, stb. Kormányrendelet, mely az alapítváA civil szervezetek az Adótörnyok és egyesületek bejegyzését és vénykönyv (2003/571-es Törvény) működését szabályozza, VII. fejeze- értelmében a következő jövedelmektében megjelöli a civil szervezetek jö- re adómentességet élveznek: tagdívedelemforrásait, s ezek közé sorolja jak, szimpatizánsok pénzügyi és teraz alapítványok és egyesületek saját mészetbeni felajánlásai, adományok, gazdasági tevékenységéből származó szponzoroktól származó jövedelem, jövedelmét. A rendelet 48. számú cik- közalapokból, vissza nem térítendő kelye kimondja, hogy a végzett gaz- támogatásból származó jövedelem, a dasági tevékenység kiegészítő jellegű nonprofit tevékenységből származó és szorosan kapcsolódik a szervezet kamat és osztalék, a befektetett eszalapvető célkitűzéseihez. közök értékesítéséből származó jöveAz Adótörvénykönyv (2003/571- delem, a kulturális adó befizetésére es Törvény) 15. cikkelyének értel- köteles jövedelem, az állampolgárok mében a gazdasági tevékenységet is személyi jövedelem adójának 2%folytató civil szervezetek profitadó os felajánlásából befolyó jövedelem, mentességet élveznek, ha gazdasá- alkalmi rendezvények bevételeiből gi jövedelmük nem haladja meg a származó jövedelem és biztosítási 15 000 eurót és a nonprofit tevé- társaságok által nyújtott kártérítés. kenységből származó jövedelem Itt tisztázandó, hogy ha az alapít10%-át. Csak az ezen felüli gazda- vány nemcsak véletlenszerűen akar sági jövedelemnek megfelelő nyere- gazdálkodni, hanem állandó jellegű ség után kell 16%-os adót befizetni vállalkozói tevékenységet folytat, a az állami költségvetésbe. A megfe- legcélszerűbb megoldás önálló kereslelő adó kiszámításának érdekében kedelmi társaság bejegyzése, melyszükséges a gazdasánek egyedüli tulajdogi és nonprofit tevénosa a civil szervezet. Amennyiben egy kenységek szigorúan A kereskedelmi társanonprofit szerelkülönített könyvviságok bejegyzését és vezet gazdasági teli nyilvántartása. A működését az 1990. tevékenységből nyereségadót évente, évi 31. számú Töra következő év februvény szabályozza. A származó jövedelár 25-ig adóbevallási vállalkozói tevékenyme meghaladja az űrlap kitöltésével be séget is folytató civil 35 ezer eurót, kökell nyújtani az adószervezetek számára a teles számláinak hivatalnak és ugyanlegmegfelelőbb vállalkibocsátásakor 9 addig befizetni. kozási forma a korláAmennyiben egy tolt felelősségű társavagy 24�-os hoznonprofit szervezet gazság (közismert nevén záadott értékadót dasági tevékenységből kft.), mely egyben a (ÁFÁ-t) számítani származó jövedelme legkedveltebb és legelés azt 100 000 meghaladja az 35 ezer terjedtebb vállalkozási euró éves forgaeurót, köteles számláiforma Romániában. nak kibocsátásakor 9 Népszerűségét elsőlom felett havonvagy 24 %-os hozzásorban annak köszönta, 100 000 euró adott értékadót (ÁFÁ-t) heti, hogy létrehozása éves forgalom számítani és azt 100 000 egyszerű, az előírt alatt negyedéveneuró éves forgalom fetörzstőke szintje alaként az adóhivalett havonta, 100 000 csony, a társult tagok euró éves forgalom felelőssége korlátolt. A talnak bejelenteni alatt negyedévenként kft. vagyona társasági és befizetni. az adóhivatalnak bejerészekre oszlik, egylenteni és befizetni. személyes kft. esetén A nonprofit szervezetek más adók valamennyi társasági rész az egyetlen és illetékek kifizetésére is kötele- társult tag tulajdonát képezi. Ilyen sek, mint: ingatlanadó, gépkocsiadó, egyszemélyes kft.-t működtethetnéközterületre elhelyezett plakátok, nek a folyamatos üzleti tevékenyséhirdetmények, reklámok illetménye, get végző alapítványok és egyesüle-

tek. Ebben az esetben a vállalkozás bármilyen tevékenységet folytathat (termelés vagy szolgáltatás), nem kell kötődjön a tulajdonos civil szervezet alaptevékenységéhez. Egyetlen kikötés: ha a Közgyűlés határozata alapján a nyereség nem marad a kft.-nél saját erőforrásainak gyarapítására, hanem osztalék formájában átkerül a tulajdonos civil szervezethez, azt az alapítvány vagy egyesület célkitűzéseivel összhangban köteles felhasználni.

civil fórum

zünk, kevesebb kötelezettséget hárít ban egy jogi személynek 5000 lejnél a munkáltatóra. Civil szerződések nagyobb összegeket csak banki átesetén a munkáltató jövedelemadót utalással lehet kifizetni. Ott, ahol a személyi feltételek fizet a szerződésben szereplő jövedelem után, a társadalombiztosítási megengedik, a civil szféra menedzseilleték és a munkanélküli alap kép- lésében is alapvető kérdésnek tekinthető a működtetésben zésére szolgáló illeték szereplő személyek levonása és befizetése Ajánlatos kihaszhatásköreinek szétvácsak abban az esetben nálni a végzős kötelező, ha a munkállasztása, ajánlatos eltanulók és egyetató ugyanazzal a szeválasztani a pénz- és temisták alkalméllyel egy éven belül anyagkezelési tevétöbbszöri alkalommal kenységet a számvitel mazásával járó kötött civil szerződést, vezetésétől, a pénz- és kedvezményt, vagy ha a szerződő anyagkezelést a kifimelyet a 2008/765. Munkaadói kötelezettségek félnek nincs munkazetések és bankátutaos Törvény 80-as A civil szervezetekre ugyanolyan viszonya. Hasonló a lások jóváhagyásától, szakasza egyéves munkaadói kötelezettségek hárul- szerzői jogokért kifizeés mindezektől a belső nak, mint bármely gazdasági vállal- tett összegekre vonatpénzügyi ellenőrzést állami szubvenciókozásra vagy állami intézményre, kozó adók és illetékek vagy a cenzori tevéként ír elő. tekintettel arra, hogy a civil szféra szabályozása is. Ha a kenységet. szerveződéseinek jogukban áll alkal- szerződő fél nyugdímazottakkal dolgozni. Az alkalma- jas, a munkáltató csak a jövedelem7. Támogatásokkal járó zottakkal kötelezően szerződést kell adó befizetésére köteles. kötni, ezek a szerződések lehetnek Ajánlatos kihasználni a végzős kötelezettségek teljes vagy részmunkaidős, megha- tanulók és egyetemisták alkalma- Tekintettel arra, hogy az 1994/32-es tározott vagy meghatározatlan időre zásával járó kedvezményt, melyet Törvény értelmében bármely nonkötött szerződések. A 2011 májusá- a 2008/76-os Törvény 80-as szaka- profit jogi személy élvezheti a gazban életbe lépő új Munkatörvény- sza egyéves állami szubvencióként dasági szereplők szponzorizálását, könyv kötelezi a munkaadót, hogy a ír elő. A szubvenciót a Foglalkoz- különleges figyelmet igényel a szerszerződést az alkalmazást megelőző tatási Ügynökségtől kell igényelni, vezet működtetői részéről. Az Adómunkanapon kösse meg és iktassa az végzős egyetemisták alkalmazása törvénykönyv (2003/571-es Törvény) alkalmazottak nyilvántartási naplójá- esetén a szervezet havonta 750 lej értelmében a kereskedelmi társasába. Nagyon fontos, hogy az új alkal- juttatást kap. gok profitadójukból leírhatják a cimazott rendelkezzen alkalmasságát vil szervezeteknek nyújtott támogaigazoló orvosi papírral, ennek hiánya tást, de ez az összeg nem haladhatja 6. Pénzkezelési a szerződés érvénytemeg az évi forgalmuk 3 ezrelékét és kötelezettségek lenítését vonja maga profitadójuk 20%-át. Ugyanez a kor... ha az alapítvány után. Az alkalmazott Elsősorban a bank- mányrendelet bevezeti a mecénás minemcsak véletlenbruttó bére nem lehet ügyletekre és a pénz- nőséget is, mely szerint ugyanebben kevesebb az országos tárügyletek fegyelmé- az arányban természetes személyek szerűen akar gazminimálbérnél, mely re vonatkozik. A civil kulturális, művészeti, egészségügyi dálkodni, hanem a jelenlegi rendelkezészervezeteknek joguk- és tudományos tevékenysége is táállandó jellegű sek értelmében 700 lej. ban áll egy vagy több mogatható. Az állam is támogathat vállalkozói tevéAz alkalmazott szemébanknál számlát nyitni, civil szervezeteket a költségvetési kenységet folytat, lyek után az illető jogi külföldi bankszámla keretből, elsősorban azokat, amelyek személy köteles a jöis nyitható, úgyszin- elnyerték a közhasznú minősítést és a legcélszerűbb vedelemadó, társadatén bankszámla nyit- megfelelnek a 2000/26-os Kormánymegoldás önálló lombiztosítási illeték, ható azokban a város- rendelet által előírt feltételrendszerkereskedelmi táraz egészségügyi-bizokban, ahol fiók vagy nek. saság bejegyzése, tosítási illeték és munkirendeltség van. A szponzorizálásból származó öszmelynek egyedüli kanélküli alapok képA pénztárnapló ve- szegekre vagy anyagi javakra a szponzésére szolgáló illeték zetésével kapcsola- zor vagy mecénás és a haszonélvező tulajdonosa a civil tos szabályozás, mint köteles szerződést kötni, amelyben kifizetésére. Ezeknek szervezet. bármely gazdálkodó- szerepel a támogatás tárgya, értéke, az illetékeknek a befinál, a pénzügyi mű- a határidők, a kötelezettségek. A civil zetési határideje a köveletek naprakész nyilvántartására szervezet a kapott összeget köteles vetkező hónap 25-e. A nem állandó jellegű feladatok kötelez. A pénztárból az egynapi feltüntetni a saját számviteli nyilvánelvégzésére megkötött szerződés, készpénzkifizetések összege nem tartásában. melyet civil szerződésnek neve- haladhatja meg a 10 000 lejt, azonA 2003/571-es számú adóügyi tör-

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

vény (2004/138-as sz. Hivatalos Közlöny.) 84. cikkelyének 2. bekezdése újabb forráslehetőséget biztosít a civil szervezetek számára, mely a tagság, illetve a szimpatizánsok hozzájárulásán alapszik. E törvényt kihasználva, bármely adóköteles személy hozzájárulhat valamely civil szervezet évi tevékenységének támogatásához, ugyanis a törvény alapján minden személy saját maga rendelkezhet évi jövedelemadójának 2%-áról, melyet valamelyik nonprofit szervezeteknek ajánlhat fel. Az összeg kiszámítása, levonása és átutalása az illetékes pénzügyi szerv kötelessége. Ma már a civil szervezetek menedzseri munkájához tartozik a szimpatizánsok felkeresése és bevonása ebbe a támogatási rendszerbe, különben hasznavehetetlen lesz ez a támogatási mód. A felajánlás határideje a következő év május 25-e.

8. A biztosítási kötelezettségek

A biztosítási kötelezettségek elhanyagolása kihágásnak tekinthető, de nagyobb anyagi károk esetén büntetőjogi eljárást is vonhat maga után. Az 1996/18-as számú Törvény, az értékek, javak, létesítmények őrizetéről szóló törvény kötelez minden hivatalosan bejegyzett gazdálkodót, tehát a nonprofit jellegű gazdálkodót is, hogy megszervezzék a tulajdonukban vagy akár használatukban lévő vagyontárgyak biztosítását. Az illető jogi személy vezetőjére vagy vezetőire hárul a felelősség, hogy a közbiztonsági hatóságokkal együttműködve határozzák meg a konkrét módozatot, mely szerint a szükséges biztonság elérhető. Ahol nem lehetséges vagy gazdaságos szakvállalkozók vagy saját őrség igénybevétele, kötelező felszerelni a létesítményt megfelelő biztonsági berendezésekkel. Abban az esetben, ha ezek elmulasztása vagy felelőtlen kezelése miatt az il-

lető egységet kár éri, a teljes felelősség a szervezet vezetőire hárul.

9. Valutakezelési kötelezettségek

kenysége nem ÁFA-köteles. Amint a 4. pontban jeleztem, ha a szervezet gazdasági tevékenységet is végez és az ebből származó éves forgalma meghaladja a 35 000 eurót (rögzített árfolyamon számolva 119 000 lejt), az illető civil szervezet köteles ÁFAfizetőként bejegyeztetni magát. Abban az esetben, ha a nonprofit szervezet 10 000 eurót (rögzített árfolyamon számolva 34 000 lejt) meghaladó értékű anyagi javak behozatalára készül az uniós országokból, behozatal előtt jelentkezzen az Adóhivatalnál és érdeklődje meg, hogy milyen ÁFAkötelezettségei vannak. Hasonlóan kell eljárni, ha a civil szervezet értékhatártól függetlenül szolgáltatásokat nyújt uniós országok vállalkozásainak, intézményeinek, illetve szolgáltatásokban részesül uniós országokból.

Romániában a nonprofit jellegű, hivatalosan bejegyzett szervezetek is bármely bankban nyithatnak valutaszámlát, melynek feltöltése vagy külföldi átutalás, vagy a valuta eredetét igazoló befizetés formájában történhet. A valutaszámláról készpénzben valutát felvenni vagy átutalni romániai jogi vagy magánszemély számára tilos. Kivétel csupán a külföldi kiszállási költségek valuta készpénzbeli kifizetése. Külföldi vásárlások lebonyolítására szerződés alapján lehetséges valutát átutalni. A pénzmosás és terrorizmus törvénye előírásainak be nem tartása már több civil szervezetnek okozott komoly károFontos, hogy a civil Az Adótörvénykat. A 2008/53-as sz. szervezetek ne ijedjenek könyv (2003/571sürgősségi Kormánymeg a fentiekben tíz rendelet (2008/333pontban összefoglalt ades Törvény) as sz. H. K.) megválminisztratív-pénzügyi értelmében a toztatja és kibővíti a szabályozások, teendők kereskedelmi pénzmosás és a terrosokaságától, ezek betartársaságok profitrista akciók finanszításával, folyamatos odaadójukból leírhatrozásának elkerülésére figyeléssel, örömmel és vonatkozó 2002/656-os hatékonyan végezzék ják a civil szerveszámú törvényt. A törönként vállalt tevékenyzeteknek nyújtott vény értelmében az ségüket. Minden nehéztámogatást, de alapítványok és egyeség, forráshiány ellenére ez az összeg nem sületek kötelezettségei van tér a cselekvésre. haladhatja meg az közé tartozik annak a Csakhogy éppen a cinyilatkozatnak az elvil társadalomban rejévi forgalmuk 3 juttatása a Pénzmosás lő különleges erőt kell ezrelékét és proElleni Országos Hivahasznosítani: a benne fitadójuk 20�-át. talnak, melyben közlik levő kezdeményezőkésa valutaügyletek lebozséget, szakmaiságot, nyolításáért felelős személy adatait. rugalmasságot, lényeglátást. A civil tárUgyanakkor a 15 000 euró vagy ezt sadalom analóg fogalmává a cselekvő meghaladó bevételek esetében köte- társadalom fogalmát kell tennünk. lesek vagyunk nyilatkozni a valuta eredetéről.

Imecs Veronka

10. ÁFA-kötelezettségek

A nonprofit szervezetek alaptevé-

NAPSUGÁR – gazdasági igazgató veronka_imecs@yahoo.com

civil fórum

„RestartRomania” – Felhívás a társadalmi igazságosságért A romániaiak web általi bevonása a jobb társadalmi valóságért Mi ez?

Ez a felhívás/kihívás egy kreatív folyamat, melynek az a célja, hogy az internethasználókat olyan beszélgetésekbe és projekttervezésbe kapcsolja be, melyek internet alapú megoldást kínálnak a valóság problémáira. A RestartRomania az Amerikai Nagykövetség és a Techsoup Románia közötti partnerség, mely arra törekszik, hogy a nyitott társadalom kihívásaira – különös tekintettel a korrupció ellen, a törvény betartása érdekében, az átláthatóság és a hatékonyság biztosítása érdekében – romániai megoldásokat fejlesszen ki és indítson be. A RestartRomania 2011 augusztusában indult el és az első hat hét alatt: • 144 ötletet töltöttek fel; • 2000 egyedi felhasználó profilt készült; • több mint 65 000 egyéni látogató nézte meg az oldalt; • több mint 220 000 találatot jegyeztünk; • több tucat médiamegjelenés és interjú olyan helyeken, mint például a hotnews.ro és a TVR. Egy összetett zsűrizés és szavazás alapján került kiválasztásra 10 ötlet. Kilenc ötlet beta verzióját bemutatták a RestartRomania E-Maraton keretében 2011. október 28-30. között. Több mint 60 programozó és designer – a világ legelismertebb reklámcégétől és Románia legjobb programozó vállalkozói közül is – több mint 1900 önkéntes órát dolgozott e honlapok megtervezésén és elkészítésén. November 5-én 200 vendég csatlakozott Mark Gitenstein amerikai nagykövethez, hogy leleplezésre kerüljenek az elkészült honlapok. A díjátadó ünnepségen az ötletgazdák bemutatták projektjeiket, a vendégek pedig öt nyertest választottak ki sms-szavazás révén. Mindegyik nyertes egy-egy 5000 dolláros támogatást nyert, folyamatos képzést, továbbá PR és politikai támogatást a hat nagykövetség egyike részéről (Ausztria, Anglia, Kanada, Németország és Spanyolország).

Íme, az öt nyertes projekt:

MedAlert – www.medalert.ro

Probléma: A romániai egészségügyi rendbszerben a korrupció norma. Néhány kivételt leszámítva ez az egyedüli útja annak, hogy egészségügyi ellátásban részesülj. Gyakran a hivatalos szervek reklamálnak, hogy nincs elég információjuk ahhoz, hogy kezeljék a problémát. Megoldás: Egy sms és online rendszer automatikus jelentést küld a hivatalos intézményeknek, miután az adminisztrátor csapat jóváhagyja a beérkezett jelentést. Ötletgazda: Laurenţiu Colintineanu nemzetközileg is ismert fiatal újságíró, akit érdeleknek a társadalmi változások és akiben erős a vágy arra, hogy hozzájáruljon a romániai társadalom megváltoztatásához.

Ki mit ígért? – www.cineceapromis.ro

Probléma: A politikusok számos ígéretet tesznek a választások ideje alatt, melyek nagy többsége irreális, avagy nem valósul meg. Megoldás: Egy honlap, mely a választási ígéreteket gyűjti össze, ismerteti, felbecsüli ezek költségeit, és abban nyújt segítséget az állampolgároknak, hogy reális információk

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

alapján hozzanak döntéseket, továbbá arra buzdítja őket, hogy visszajelzést adjanak és érveljenek a közösség prioritásai érdekében. Az állampolgárok a politikusok ígéreteivel kapcsolatos bizonyítékokat tehetnek közzé és megvitathatják a választási ígéretek teljesítését. Remélhetőleg mindez az állampolgárokat monitorizálásra buzdítja és a politikusokat számadásra. Ötletgazdák: Nicoleta Chirita – 2009-ben került a CeRe-hez (Centrul de Resurse pentru Participare Publică), hogy a „Back to the roots” nevű közösségszervező programban dolgozzon és 2011 januárjáig az ECON kuratóriumi tagja volt. Mădălina Mocan – a Ratiu Foundation for Democracy ügyvezető igazgatója, számos demokráciával, emberi jogokkal és társadalmi részvétellel kapcsolatos projektet koordinál. Paul Roman – a Pras IT Consulting Solutions menedzsere és társalapítója.

Erdőirtási térkép

– http://demo.softis-serv.com/harta/Public

Probléma: Romániában féktelen az illegális erdőkitermelés, mely negatív kihatással van mind a természetre, mind a vidéki gazdaságra. Földcsuszamlástól a kifizetetlen adókig számos negatív következmény kapcsolódik az erdők ellenőrzés nélküli kitermeléséhez. Megoldás: Szatelit fényképekre alapozott erdőirtási térkép és az állampolgárok telefonos jelentései, melyek rávilágítanak a probléma nagyságára, a környezetvédő szervezeteket a legszükségesebb helyekre irányítják és nyomást gyakorolnak azokra a hivatalos intézményekre, amelyek megengedik ezt a visszaélést. Ötletgazda: Liana Buzea környezetvédelmi aktivista, az EcoAssist szervezet elnöke, a „Let’s Do it Romania” és „We plant good deeds” romániai mozgalmak kezdeményezője.

Elveszett pénz – http://wheresmylei.blogspot.com/ Probléma: Az állapolgárok befizetik az adót, de nem tudják, hogy ezt hogyan és mire költik el. Megoldás: Egy olyan platform, ami összesíti a közérdekű pénzügyi információkat (nyilvános költségvetéseket, az éves mérlegeket) a közpénzekből támogatott projektekről. A cél az, hogy a hivatalos intézmények figyeljenek jobban oda, hogyan költik el a közpénzeket és a közpénzek elköltéséről egy térképet generálni. Azáltal, hogy rávilágítunk a közpénzek útjára, arra buzdítjuk a közhivatalokat, hogy

felelősségteljesebben és átláthatóan költekezzenek. Ötletgazda: Elena Calistru egy 25 éves aktív, lelkes civil, aki szereti a „text book”-ot. És továbbra is szeretné megváltoztatni a világot.

Vesztegetési tőzsde – http://bursaspagilor.ro

Probléma: Minden harmadik romániai bevallja, hogy már vesztegetett. Bizonyos „szolgáltatások” „áráról” az információk diszkréten továbbítódnak, informális úton, megengedve ezt a vesztegetést, az áldozathoz igazítva e vesztegetés értékét. Megoldás: Egy internetes térkép, amelyen nyilvánosak az „árak”, abban segíthet az emberekenek, hogy a „legolcsóbbat” válasszák és remélhetőleg idővel a piac gazdasági kényszere a vesztegetés kiküszöböléséhez fog vezetni. A platform lehetővé teszi, hogy nyilvánossá váljon, az állampolgárok mikor kellett vagy nem kellett csúsztatópénzt fizessenek. Az állampolgárok összehasonlíthatják a csúszópénzek értékét és osztályozhatják „elégedettségüket” a kifizetett összeggel kapcsolatban. Ötletgazda: Codru Vrabie, akinek több mint 10 éves tapasztalata van a civil társadalomban. Az igazságos kormányzati rendszer és az állam törvénytisztelő vezetésének a „megszállottja”. Érdeklik a piacgazdasági mechanizmusok és a gazdasági szektor problémái.

Miért indult el a RestartRomania?

A problémák megoldása akkor vetődik fel, amikor kéznél van egy sor világos kezelési eszköz és egy támogatói keret, ami segíti az ötletek valóra váltását. A 144 egyedi ötlet széleskörű megoldásokat kínál a romániai társadalmi problémák kezelésére. Míg sokan az ellenkezőjéről beszélnek a közép- és kelet-európai civil elkötelezettség helyzetére utalva, az eme ötletek mögött lévő 144 személy, és az a további több száz, akik direkt módon kapcsolódtak be mint önkéntesek vagy támogatók, és a több ezer online támogató bizonyítja, hogy a lakosság se nem érzéketlen, se nem érdektelen. Mint ahogy a RestartRomania támogatja a nyertes ötletek internetes felületeinek az elkészülését, a közösségi média felkarolja az állampolgárok szerepéről szóló beszélgetéseket és így hasonló vezetőket nevel ki, ezáltal lesz sokkal erősebb az elkötelezett állampolgárok és a nyitott társadalom szerepe, és megnyílik a tér a további hasonló elkötelezett állampolgárok számára, akikre ebben a kampányban is számítunk.

Ki és miért kapcsolodott bele?

A RestartRomania-t Amerika, Anglia, Németország, Ausztria, Spanyolország és Kanada nagykövetségei támogatták. Továbbá olyan cégek, mint a Microsoft, Cisco és Google, illetve olyan alapítványok, mint a French American Charitable Trust és az ERSTE Foundation, pénzügyi és humánerőforrással egyaránt. Több tucat reklám- és programozó csapat olyan globális szereplők részéről, mint a Grey, olyan helyi cégekig, mint a Zitec segítették az ötletek nyerővé alakításában. A RestartRomania minden partner számára lehetőséget kínált arra, hogy részesei legyenek egy párbeszédnek a nyitott társadalmi kérdésekről, melyek hatással vannak mindannyiuk életminőségére, vállalkozási képességükre és az igazságosság értelmére a demokráciában. Együtt a harminc partner, cégek, diplomáciai intézmények és civil társadalmi csoportok egyedi közössége, akik hisznek abban, hogy az állampolgárok szerepe olyan beszélgetése-

civil fórum ket elindítani, vagy ezeket támogatni, mint amilyeneket a RestartRomania elindított.

Mi a siker?

A RestartRomania sikere az elkövetkező hónapokban dől el. Egy igen értékes és részvétel alapú közbeszéd indult el és most a felelősség a nyerteseké, az ő képességükön múlik az állampolgárok bevonása. Az „újraindítókat” a RestartRomania csapata támogatja, és a partnerek, akik politikai, pénzügyi, technikai segítséget nyújtanak, továbbá PR- és népszerűsítési támogatást. Ha a „Románia újraindítása” része akarsz lenni, vedd fel a kapcsolatot Christopher Wormannal: chris@techsoup-romania.org. Fordította: Csáki Rozália

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

A gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság trilemmájáról a fenntartható fejlődés jegyében

vezércikkben említett gazda ság-környe zetvé de lemszociális biztonság hármasa egyszerre nem fenntartható, az egyik „túlsúlyozása” a másik rovására megy: „… ahhoz, hogy a szociális biztonságot erősítsük, több jövedelem, több állami bevétel kell, ehhez viszont növelni kell a gazdaság hatékonyságát, ez azonban csak a környezetterhelés fokozása mellett lehetséges.” Ha ez a jelenlegi „fogyasztói társadalom” és ennek negatív következményei, a túltermelés és a pazarlás szellemében történik, akkor valóban nem megvalósítható. A környezetkímélés és a profit utáni hajsza két különböző szemléletet jelent: az önmegtartóztató, illetve a hosszú távú következményekkel nem számoló gondolkodást, és ezek egymással nem összeegyeztethetők. Nem jelenti azt azonban, hogy a három tényező együttesen, pozitív kölcsönhatásban nem megvalósítható. Megvalósítható, csak nem így, hanem másképp, ami szemléletváltást tesz szükségessé. Amennyiben a gazdaságon nem a profitszerző tevékenységek, hanem a (lét)fenntartó ésszerű folyamatok összességét értjük, pontosan úgy, ahogy évszázadokkal ezelőtt, akkor a termelést a szükséglet határozza meg, összhangban áll a természettel, nincs felhalmozás, nincs pusztítás, és a termelési kvóták megvalósítása sem jelent szükségszerűen környezeti rombolást. Ugyanakkor a szociális biztonság erősödik, már csak az embertársaink felelős gondolkodása és tervezése által is. Ebben benne van az egymásra figyelés, az utódokra való odafigyelés és a gondoskodás. Tehát

a problémát nem a környeztekímélő, méregdrága eszközök és berendezések oldják meg, hanem az önmegtartóztató, felelős gondolkodás. Mind a termelő, mind a felhasználó részéről. Egy újabb paradigmaváltásra van szükség. „Az emberiség válaszút előtt áll. Vagy folytatja a fogyasztási őrületet, és belegyalogol egy masszív katasztrófába, amelyik rohamos népességfogyást fog eredményezni, vagy átáll egy önkorlátozó életvitelre. Mi lehet az a kiút, amelyik – katasztrófa nélkül – el tudja fogadtatni az emberiséggel az önkorlátozást?” Prof. Csermely Péter előadótanár és kutató, Semmelweis Egyetem, Budapest

ez megtörténhetett volna? Kolontárba belesűrűsödik mindaz a nemtörődömség, „ma el nem végzett” munka, lopkodás és mérhetetlen önzés, amely jellemzővé vált az elmúlt évtizedekben. Ilyen társadalmakban beszélhetünk valós szociális gondoskodásról?

A másik példa annak igazolására szól, hogy lehet másképp is, és a megoldást nem más adja, mint a változtatás a gondolkodásmódunkon. Izland néhány évvel ezelőtt a világ egyik leggazdagabb országa volt. 2003-ban az ország bankjait privatizálták, és hogy külföldi befektetőket vonzzanak, online bankolást kínáltak, melynek alacsony költsége viszonylag magas megtérülési rátát tett lehetővé. Ezzel sok angol és Hadd mutassak be holland kisbefektetőt Nem merünk két példát a fentiek vonzottak, de ahogyan hosszú távon, igazolására. Az egyik gyarapodtak a befektenagy ívben gona kolontári példa, a tések, úgy nőtt a banvörösiszap-katasztrófa kok külföldi adóssága. dolkodni. Földpéldája, amely a fele2003 és 2007 között az hözragadtak az lőtlen gondolkodás és ország nemzeti összálmaink. Mindent emberi mulasztás hoszterméke 200-szorosáazonnal akarunk: szú évtizedes felhalról 900-szorosára nőtt. ma, nekem, most! mozódásának követA kegyelemdöfést a kezménye. Sajnos, nem 2008-as pénzügyi válÖnzők vagyunk és egy elszigetelt, egyedi ság adta meg. Az izmagunknak valók. esetről van szó, hanem landi bankok sorra Elfogyasztjuk saját hasonló katasztrófák bebuktak, állami felmagunkat a foegész sora bekövetkeügyelet alá kerültek, gyasztói társadazett, amelyek közösséés év végére Izland gek életét tették tönkre csődöt jelentett. A válom őrületében. és nyomorították meg rakozásokkal ellentétegy életre, nem beszélben, a válság hatására, ve a természeti pusztításokról. Az ok: a részvételi demokrácia és egy új ala felelőtlen és önző emberi magatartás kotmány révén az izlandiak visszaés gondolkodás. Vajon összetartó em- nyerték önrendelkezésüket. Hogyan? beri közösségek, társadalmak esetén Úgy, hogy az izlandi nép nemet mon-

dott a hitelfelvételre, minden fenyegetés és nyomás ellenére úgy döntött, hogy felhagy az addigi (nemzetközi) gyakorlattal és új megoldást keres. Hitelek helyett önkorlátozást vezettek be, már nem a nagy terepjárók meg a drága házak számítottak, hanem annál inkább a természet. Az emberek egyre inkább kezdtek rájönni, hogy milyen gazdagok, milyen csodálatos kultúrával és természeti erőforrásokkal rendelkeznek, és ez így van jól. Visszatértek a gyökereikhez, ahhoz, ami igazán számít. Ezzel a tartozás problémája még nem oldódott meg, de nagy változás ment végbe az em-

civil fórum berek hozzáállásában, és ez fogja őket a megoldáshoz elvezetni. Tehát a legnagyob probléma a fenntarthatóságban, amely a gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság hármasát is befolyásolja, a gondolkodásunk. Nem merünk hosszú távon, nagy ívben gondolkodni. Földhözragadtak az álmaink. Mindent azonnal akarunk: ma, nekem, most! Önzők vagyunk és magunknak valók. Elfogyasztjuk saját magunkat a fogyasztói társadalom őrületében. Pedig lehetne ezt máshogyan is. Kiszedhetnénk a füvet a díszkőburkolat kockái közül, lehetne fokozatosan is üzletet építeni, és lenyugodva is el-

beszélgethetnénk közös dolgainkról. Példa erre az a sok-sok vállalkozás, amely kicsiről indult, és fokozatosan vitte sokra, vagy civil szervezet, amelyeknek sikerült a szétesett közösségeket egybekovácsolni és maradandót alkotni. A folyamatos, hosszú távú építkezésnek mint polgári erénynek kell előtérbe kerülnie. Ez jelentene megoldást a problémáinkra.

Bereczki Kinga Amőba Oktatási Központ – ügyvezető igazgató bkinga@amoba.ro

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

A civil társadalom szerepéről a közigazgatás modernizációjában • milyen erős a szakszervezetek szerepe, • milyen intézményes kapacitások és mechanizmusok működnek a nemzeti konszenzus elérése érdekében, • mennyire működnek a társadalmi korporatizmus mechanizmusai, amelyek erősíthetik és kiegészíthetik a képviseleti demokráciát.

Középtávon az alapérték a közintézmények felelőssége, amelynek lényege, hogy a közintézmények a csoportérdekeket, a közérdeket érvényesítik. Minden egyes állampolgár érdekének érvényesítésére törekednek, miközben igyekeznek elkerülni a jövő generációinak megterhelését, megóvni a csoportérdekeket a gátlástalan egyéni haszonszerzéstől.

Szöveg nélkül Könczey Elemér rajza

hagyományos EU-országokban a közigazgatás modernizációját, reformtörekvéseit a „governance” irányú elmozdulás orientálja. A „governance” azokat a formális és informális folyamatokat jelenti, amelyekben az OECD-országok kialakítják a közintézményi döntéseket, és megvalósítják az akciókat. A „governance” működési mód azt jelenti, hogy a közügyekkel olyan hálózatok foglalkoznak, amelyek közintézményekből, magánvállalkozókból és civil szervezetekből állnak. Ezeket az intézményeket stratégiai partnerség kapcsolja össze a gazdasági és a társadalmi problémák megoldásában. A „governance” működési mód előfeltételei és alapjai a következők: az állampolgárok joga a tulajdonhoz, a tulajdon védelme; az egyéni szabadságjogok, beleértve a személy sérthetetlenségét; a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő panasztételi lehetőség; részvétel a kollektív döntésekben; az állampolgári jogok és kötelességek. Ezek az értékek tartják össze a hagyományos EU-országokat, de a nemzeti sajátosságok következtében ezeket az értékeket különböző módon rakják össze. A különbségek között megemlítendő, hogy • az ellenőrzésen belül milyen a társadalmi és milyen a formális ellenőrzés súlya, • a közintézmények milyen szinten tartják be a törvényeket és a szabályokat, • milyen a beállítódás azzal kapcsolatban, hogy a közszolgáltatások nyújtásában magánvállalkozásokat és civil szervezeteket alkalmaznak,

A „governance” irányba történő elmozdulást alapértékek orientálják. Rövid távon az alapérték a közintézmények válaszadási-reagálási képessége, amelynek központi célja az, hogy a közpolitikák megfeleljenek az állampolgárok, a különböző társadalmi csoportok igényeinek. Az állampolgárokkal rendszeresen kommunikálnak és konzultálnak, és menetrendszerűen végrehajtják a szolgáltatási feladatokat.

Hosszú távon az alapérték a közintézmények legitimitása, amely a közbizalom építését és fenntartását jelenti. Ez magában foglalja a közintézményi döntések átláthatóságát, a közintézmények tevékenységének elszámoltathatóságát, a munka- és életkörülmények biztonságát, az állampolgárok és a társadalmi csoportok emberileg méltányos tiszteletét.

civil fórum

Ezeknek az alapértékeknek az (az állam, a piac és a civil társada- meghatározásában – a kezdeti érvényesítésében a civil társadalom lom) közül a civil szféra a leggy- időszakban – döntő és alapvető az az elmúlt húsz évben egyre erősödő engébb. Ennek alapvető oka, hogy állam szerepe. Ugyanakkor a piacszerepet játszott. Ezen a folyamaton Magyarországon – miként a többi gazdaságra történő átmenet kiteljesebelül a következő általános tendenciák kelet-közép-európai országokban – a dése során – a társadalmi hordozók emelhetők ki: piacgazdasági átmenet funkcionális felerősödésével párhuzamosan – az • A közszféra reúton történik. állam veszít domináns szerepéből, formjának és moAz utóbbi évszázad- és az átmeneti időszak lezárulásaCsak az a civil dernizációjának ok történeti átmeneti kor a társadalmi hordozók, azaz az társadalom fejlőkiváltó tényezői folyamatai alapvetően erős középrétegek bázisán nyugvó közül kiemelkekét történelmi alaptí- civil társadalom, a civil szervezetek dőképes, amely dő jelentőségűek pusba csoportosíthatók: jutnak vezető szerephez. Sőt, még proaktív, feltételevoltak a civil táraz úgynevezett organi- az is megkockáztatható, hogy – az ket igénylő és kezsadalom különkus és a funkcionális tí- átmeneti folyamat társadalmi hordeményező. Ha ez böző csoportjapusba. Az organikus dozóinak megerősödése és fokozódó a belső motiváció inak új és egyre típus a piacgazdaságra szerepvállalása nélkül – az átmedifferenciáltabb történő átmenet társa- neti szakasz lezárulása is nehezen hiányzik, ha nincs elvárásai és igédalmi-piaci erők által képzelhető el. egy autonóm nyei. A civil tárvezérelt történelmi útját Milyen következtetések adódnak ethosz, akkor nem sadalom igényei, jelenti, míg a funkcioná- a fentiekből a jelenlegi magyar piacfejlődik ki civil tárelvárásai és kövelis típus az államilag gazdasági átmenetre vonatkozóan? sadalom sem. telései központi vezérelt történelmi át• A piacgazdasági átmenetben köszerepet töltöttek menetet. rülbelül félidőben járunk. Esébe a közszféra modernizációjáA két alaptípus egyértelmű, jellyünk van még arra, hogy 30–35 ban, annak irányában és dina- legzetes különbséget jelent, azonév alatt elérjük a piacgazdasági mikájában. A civil szféra igényei ban nincsenek egymástól kínai fallal átmenet kiteljesedett állapotát. jelenleg is modernizációs hajtó- elválasztva. Az organikus típusban Ezt az állapotot az jellemzi, hogy erők, amelyek a közszférát állan- a társadalmi-piaci erők játsszák a a piacgazdaság működése erős dóan intézményesített társadalmi domináns szerepet. Vagyis az átközéprétegekre épülő civil társanyomás alatt tartják. menet tartalmát és ütemét a prodalommal, liberális demokráciá• A civil társadalom intézményein gresszív társadalmi csoportok ereje val és szolgáltató – esélyteremtő keresztül a civil szervezetek és határozza meg. Az állam szerepe – aktivizáló államisággal kapcsoa nem kormányzati szervezetek ebben a típusban követő, megerősítő lódik össze. Az átmenetben az (Civil Society Organisations és jellegű, vagyis elsősorban a társadalország EU-tagságával új szakasz Nongovernmental Organisations; mi erővonalak alapján változó kezdődött. CSO’s és NGO’s) nemcsak nyo- társadalmi-történelmi állapotok kere• A magyar átmenet – a térség ormást gyakoroltak a közszférára, teinek rögzítését jelenti. szágait összehasonlítva – azon hanem a közszféra modernizáciA második alapátmenetek közé tarAz állam, a közójának alkotó részévé is váltak. típust az állam által tozik, amelyekben Egyre sokoldalúbban és egyre vezérelt átmenetek kéösszekapcsolódott a piintézmények és a több területen kapcsolódtak be a pezik. Ennél a típusacgazdaság és a liberális civil szervezetek szolgáltatások nyújtásába. Rend- nál – a polgárosodó demokrácia kibontakozáközött olyan kapszeresen és intézményesen részt erők gyengesége misa. Ez az összekapcsocsolat szükséges, vettek a közpolitikai program- att – az állam szerepe lódás nem végleges. amelyben a bealkotásban, és a döntéshozatali domináns. Vagyis az Átmeneti kisiklások, folyamatokban. Ezen a ponton állam határozza meg autokratikus korvonás teljes körű. aktív, kezdeményező szerepet is – legalábbis a folyamat mányzati törekvések, Azaz a döntésekvállaltak. Egyenrangú és teljes kezdetén – az átmenet hatalmi centralizációk be való érdemi körű partneri kapcsolatokat épí- irányát és ütemét, a még nem zárhatók ki. beleszólástól a tettek ki a közintézményekkel, és folyamat kibontakozáAz EU-tagság egyérszolgáltatások harmadik erőként megjelentek – a sa során pedig szotelmű késztetést jelent partnerségi viszonyrendszerben rosan együttműködik az összekapcsolódás nyújtásában való – a közintézmények és magánvál- az erősödő-izmosodó erősítésének irányárészvételig terjed. lalkozások között (Public-Private p o l g á r i - v á l l a l k o z ó ba, de a belső politikai Partnerships). erőkkel. fejlődés sok-sok egyeAz állam által vezérelt átmenetnetlensége – az integratív szerben – az organikus átmenethez vezetek viszonylagos gyengeséAz új közép-európai képest – fordított tendencia érvége és a pártok túlzott szerepe, a EU-tagországok sajátos problémái nyesül. A politikai-jogi keretfeltársadalmi-emberi kapcsolatok A közép-európai régióban a piacgaz- tételek megteremtésében és az átegészségtelen „túlpolitizáltsádasági átmenet három főszereplője meneti folyamat dinamikájának ga”, a középrétegek viszonylagos

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

gyengesége, a civil társadalom erőállapota, a civil, az állami és a piaci szervezetek kapcsolatának kiegyensúlyozatlansága – még lehetővé tesz politikai „elfajulást”, a demokrácia kitérőjét a többpárti „demokratúra” irányába. A civil társadalom, a civil szervezetek az elmúlt 15 évben egyértelműen erősödtek, szerepvállalásuk különösen lokális szinten érzékelhető. Még kérdéses, hogy autokratikus jellegű elfajulás esetén képesek-e a „civil kurázsi” alapján olyan ellenállásra, amely kifejezi az elégedetlenségüket, de ugyanakkor megmarad a demokratikus eszköztár alkalmazásának keretei között. Vagy a társadalmi elégedetlenség „túlcsordul” a demokratikus intézményes kereteken, és erőszakos módon „ellenhatalmi formákban” kerül kifejezésre. Vagy éppen ellenkezőleg: megkezdődik egy olyan hosszú távú erózió – ez a legrosszabb változat –, amelynek következtében a civil társadalom legfeljebb passzív ellenállásra, „duzzogásra” és a jól bejáratott informális, féllegális megoldások keresésére képes.

A civil társadalom erősítésének fontossága

A fentebb részletezett problémákból következik, hogy a civil társadalom és szervezetei erősítése a piacgazdasági átmenet és a közigazgatási modernizáció további kibontakozásának előfeltétele. Az nyilvánvaló, hogy a civil társadalom hogyan nem erősíthető. Nem megfelelő módszer az, ha az állam a civil társadalmat – mintegy kívülről – mesterségesen próbálja erősíteni. A következmény ilyenkor még az esetleges – ritkán meglevő – jószándék ellenére is mindig siralmas: a karakter nélküli, erodált értékrendek alapján élő társadalmi csoportok nem autonóm érdekeket érvényesítő civil társadalommá fejlődnek, hanem kliensek csoportjává, amelyek az állam „jóakaratától”, anyagi és politikai támogatásától függnek, és ezt igénylik is. Ez a „panem et circenses” állapota. A civil társadalom kifejlődése csak a társadalmi csoportok belső motivációjára alapozható, csak belülről vezérelt lehet. Az állam szerepe szintén fontos: olyan jogi és intézményi kere-

teket kell biztosítania, amelyek nem zonyul, ami frusztrációt, kiábrándultkorlátozzák a társadalmi csoportok ságot és csalódottságot vált ki. Mindez a nemzetközi és a nemzeti különböző intézmények alapítására és működtetésére irányuló kezdemé- szinten, az Európai Unióban és annak tagországaiban egyaránt érvényes. nyezéseit. Csak az a civil társadalom fejlőMég a fejlett gazdaságú országokdőképes, amely proaktív, feltétele- ban is a civil társadalom és szerveket igénylő és kezdeményező. Ha ez zeteik szerepnövelése jelenti a kiutat a belső motiváció hiányzik, ha nincs a jelenlegi válsághelyzetből. Ezután egy autonóm ethosz, akkor nem fejlő- lehet új munkahelyeket létesíteni dik ki civil társadalom sem. azzal, hogy a kormányzatban és a A civil társadalom magánvállalkozásban feleslegessé vált emkifejlődésének fontos A gazdasági verberek készségeit és összetevője a szolidarisenyképesség erőképességeit a közössétáson, a szubszidiaritásödésének kulcsgi célok számára haszson alapuló magatartákérdése, hogy a nosítjuk. Ehhez meg si formák elsajátítása. civil társadalom kell adóztatni a multiEzt csak akkor lehet nacionális, „high-tec” elősegíteni, ha ez a pointézményei olyan vállalkozásokat, és az litikai döntésekbe és szintre erősödállami adópolitika priakciókba történő gyajenek fel, amely korlati bevonáson keoritásait változtatva a a piacgazdasági civil szervezetek köresztül történik. és a kormányzati zösségépítő tevékenySőt! A bevonás itt ségének támogatására nem elég. Az állam, a intézményekkel kell átcsoportosítani közintézmények és a azonos szintet az erőforrásokat. Ez civil szervezetek köjelent. olyan új társadalomzött olyan kapcsolat kép alapján történhet, szükséges, amelyben a bevonás teljes körű. Azaz a dön- amely ellentmond a globális piacgaztésekbe való érdemi beleszólástól a daság személytelen erőinek. Napjaink alapvető fontosságú köszolgáltatások nyújtásában való részvételig terjed. A teljes körű bevonás a vetelménye – az Európai Unió szintcivil társadalom „meghatalmazását” jén megfogalmazott szükségesség – a jelenti. Ehhez kapcsolódhat – támo- gazdasági versenyképesség fokozágató jelleggel – a civil szervezetek sa. A piac képtelen megfelelő számú alakításának állami vagy külső, nem- munkahely biztosítására, sőt növekzetközi kezdeményezése, olyan pro- vő nagyságú munkanélküliség vált jektek kidolgozása és megvalósítása, reális fenyegetéssé; az állam szabáamelyekben orientálnak a civil tár- lyozó funkcióját csak akadozva tölti sadalom értékrendjére, ismertetik és be, sőt a közbeszerzések a növekvő megértetik azt, valamint szervezet- mértékű korrupció egyik forrásává alapítási és -működtetési technikákat váltak. A csapdahelyzetből csak akkor kerülhetünk ki, ha a civil társadatanítanak. Ezek az ismertető-megértető és lom és szervezetei szerepét fokozzuk alkalmazási készségeket fejlesztő te- azért, hogy: • a szociális bizalom olyan szintje vékenységek azonban sterilek mafejlődjön ki, amely képes a piac és radnak, tartós változások eredméaz állam szabályozására; nyezésére képtelenek, ha nincs civil • ehhez olyan társadalmi tőke társadalmi meghatalmazás a gyafejlesztési stratégia szükséges, korlatban. E meghatalmazás nélkül amely az egyes embereket közösaz oktatási-nevelési folyamat csak „elektromos hokihoz” vagy „asztali ségekké integráló értékorientációkra összpontosít. Kiemelkedő focihoz” hasonlít, ahol az elsajátított fontosságú értékeknek tekintve készségeket igazi pályán nem tudják a szociális kohéziót, a társadalmi alkalmazni. Sőt! Igazi pálya nélkül szolidaritást, amely konszenzuezek a készségek értelmüket vesztik. son és kompromisszumon alapuUgyanis a mesterséges környezetben ló politikai kultúrát alapoz meg. begyakorolt alkalmazás a valóságos Ehhez szemléletváltás szüksékörnyezetben eredménytelennek bi-

civil fórum ges. Az egyéni önmegvalósítási értéket középpontba helyező szemlélet ugyanis alkalmatlan a szociális kohézió, a társadalmi szolidaritás erősítésére. Arról nem is beszélve, hogy az egyéni érvényesülés számára a szolidaritáson, a közbizalmon felépülő társadalmi kötőszövet sokkal kedvezőbb hátteret biztosít, mint az egyéni önmegvalósítási érték-

orientáció, amely fragmentál és izolál; • csak egy felerősödő közbizalom bázisán – nem pedig állami kliensrendszeren – épülhetnek ki azok a kis- és középvállalkozások, amelyek munkahelyet képesek biztosítani azoknak, akiket elbocsátanak a magánvállalkozások és a közintézmények. A gazdasági versenyképesség erő-

södésének kulcskérdése, hogy a civil társadalom intézményei olyan szintre erősödjenek fel, amely a piacgazdasági és a kormányzati intézményekkel azonos szintet jelent.

Jenei György Corvinus Egyetem – egyetemi tanár gyorgy.jenei@uni-corvinus.hu

Nemzetközi trendek és változó szervezeti formák a nonprofit szolgáltatásokban*

nonprofit szervezetek jelentős része nem csak (sokszor nem is elsősorban) a civil társadalom képviselőjeként jelenik meg, hanem szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőként járul hozzá a közjavak előállításához, a közösségi célok eléréséhez. A Johns Hopkins University nemzetközi összehasonlító kutatása már a kilencvenes években kimutatta, hogy a nonprofit szektor – hagyományosan erőteljes szociális, egészségügyi, oktatási szolgáltatásainak fenntartása és bővítése mellett – a gazdaságfejlesztésbe és a munkahelyteremtésbe is egyre inkább bekapcsolódik (Salamon et al., 1999). A rehabilitációs foglalkoztatásban és a munkanélküliség elleni küzdelemben vállalt szerep gyakran kapcsolódik össze olyan termelő és szolgáltató tevékenységekkel, amelyek már nemcsak a „klasszikusnak” számító jótékonyságtól, de a közszolgáltatásoktól is igen messze esnek. A nemzetközi összehasonlító kutatás egyik fontos tanulsága éppen az volt, hogy a gazdaság- és területfejlesztésben való nonprofit részvétel egyáltalán nem számít kivételesnek, s korántsem korlátozódik a fejlődő országokra, ahol a fejlesztési segélyprogramok, mikrohitel-programok működtetését gyakran bízzák nonprofit szervezetekre. A fejlett orszá-

gokban is egyre több példát lehet letek, érdekképviseletek – gazdálkotalálni olyan önkéntes szervezetekre, dási és menedzsment szempontból amelyek – főleg az elmaradottabb, egyaránt – csak korlátozott mértékszegényebb régiókban és települése- ben alkalmasak arra, hogy nagy voluken – közvetlenül látnak el gazdaság- menű, professzionális termelő vagy fejlesztési, vállalkozás-támogatási, szolgáltató tevékenységet folytassalakásépítési és -fennnak. Egész sor olyan tartási, infrastruktúrajellemzőjük van (pl. A nonprofit szerbővítési és -üzemelteszervezeti felépítésük, vezetek jelentős tési feladatokat. vezető testületeik, derésze nem csak Ennek a hagyomámokratikus döntési (sokszor nem is nyos jótékony szerverendszerük, felelősséelsősorban) a civil zetekétől merőben elgi viszonyaik, mérsétérő szerepkörnek a bőkelt hitelképességük társadalom képvivülése minden valószístb.), amely akadályozselőjeként jelenűség szerint igen fonza, hogy a forprofit nik meg, hanem tos motiváló tényezője partnereikkel (példászolgáltatásokat volt annak a folyamatul beszállítóikkal, megnyújtó gazdasági nak, amely az utóbbi rendelőikkel, hitelekét évtizedben a nonzőikkel) folytatott üzszereplőként járul profit gazdasági tárleti kapcsolataikban hozzá a közjavak saságok megjelenését egyenrangú félként lépelőállításához, a és elterjedését hozta, s hessenek fel. Minél kiközösségi célok ezáltal számottevően terjedtebb tehát a noneléréséhez. megváltoztatta a nonprofit szektor gazdasági profit szektor jogi, szertevékenysége, annál invezeti formák szerinti összetételét. kább szükség van olyan szervezeti formákra, amelyek piaci szempontból is életképesek. Ki kell alakulniuk olyan Gazdasági társasági formák nonprofit szervezeteknek, ameés növekvő szerepük lyeknek mind az üzleti magatartáa nonprofit szektorban sa, mind a marketing tevékenysége A nonprofit szektor tradicionális in- „piackonform”. Ezeknek a szervezetézményei, az alapítványok, egyesü- teknek jogosultnak kell lenniük arra,

* A cikk a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje, A nemzetközi gazdasági folyamatok és a hazai üzleti szféra versenyképessége címet viselő alprojektjének keretében, Jenei Györggyel együtt írt műhelytanulmány alapján készült.

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

hogy tulajdont szerezzenek, birtokoljanak és értékesítsenek, teljes értékű szerződéseket kössenek, hiteleket vegyenek fel, kötelezettségeket vállaljanak és perelhetők legyenek. Minderre azért van szükségük, hogy üzleti tevékenységeik kellő hatékonysággal járuljanak hozzá alapvető közösségi céljaik eléréséhez, akár úgy, hogy annak finanszírozását biztosítják, akár úgy, hogy közvetlenül szolgálják a rászoruló rétegek társadalmi beilleszkedését vagy az elmaradott térségek, helyi közösségek gazdasági felzárkózását. Elsősorban ezekkel a kihívásokkal függ össze, hogy a társasági formában működő nonprofit szervezetek az elmúlt évtizedekben számos ország nonprofit szektorában megjelentek. A nonprofit gazdasági társaságok elnevezése a különböző országokban és különböző időszakokban igen nagy változatosságot mutat. Ennek szemléltetésére talán elegendő, ha – a teljesség igénye nélkül – néhány nevet felsorolunk: jótékonysági vállalat (charitable company), közösségfejlesztő vállalat (community development corporation), közérdekű vállalat (community interest company), közhasznú társaság (public benefit company, public utility company), társadalmi célú vállalat (social purpose company), nonprofit kft. (nonprofit ltd) stb. Bármi legyen azonban a konkrét elnevezésük, a nonprofit gazdasági társaságok mindenképpen olyan, a magánszektorhoz tartozó vállalatok, amelyeket magánszemélyek, kormányzati, önkormányzati intézmények, illetve nonprofit vagy piaci szervezetek hoznak létre a közösségi szükségletek kielégítésére, a közjó előmozdítására. Ezek a vállalatok azért kaphatnak közhasznú státust, mert nem alapítóik, hanem a tágabb értelemben vett közösség érdekeit szolgálják, s esetleg keletkező profitjukat nem osztják szét tulajdonosaik, menedzsereik, alkalmazottaik között, hanem a közérdekű céljuk elérése érdekében használják fel. Ettől a profitszétosztási tilalomtól és a közhasznú státussal összefüggő kedvezményektől eltekintve azonban lényegében ugyanaz a jogi és gazdasági szabályozás érvényes rájuk, mint a piaci szektor vállalataira, így ez utóbbiakkal folytatott tranzakciók

során egyenrangú partneri viszonyt szervezeteknek nyújtott kedvezmétudnak kiépíteni. nyeket. Ellenérzéseik még inkább felA nonprofit gazdasági társasá- erősödnek akkor, amikor a nonprofit goknak fontos jellemzőjük, hogy – versenytársak maguk is gazdasági éppen az adókedvezmények okán, a társasági formát öltenek, s ezáltal képrofitszétosztási tilalom érvényesíté- pessé válnak rá, hogy a korábbinál se és a közcélú működés biztosítása nagyobb piaci részesedést szerezérdekében – elszámoltathatónak kell zenek. Különösen éles konfliktusok lenniük. Viszonylag szoros ellen- alakulhatnak ki, és igen kényes kérőrzésüket többnyire dések vetődhetnek fel, nemcsak az erre hivaamikor a nonprofit A nonprofit szektott közintézmények gazdasági társaságok tor tradicionális végzik. Társadalmi ela helyi kisvállalkozáintézményei csak lenőrzésüknek szintén soktól szívják el a megvannak a lehetősémegrendeléseket. korlátozott mérgei (ezeket a gazdálkoEzekben az esetekben tékben alkalmadás átláthatóságának kiemelkedően fontossak arra, hogy és a pénzügyi adatok sá válik annak folyamanagy volumenű, nyilvánosságának előtos figyelemmel kísérése professzionális írása teremti meg), s és dokumentálása, hogy jó esetben a mechaniza nonprofit gazdasági termelő vagy musai is. szereplők tevékenységei szolgáltató tevéA rendszeres és sziés az általuk élvezett kenységet folytasgorú ellenőrzés azért is kedvezmények valóban sanak. Egész sor fontos, mert a nonprohatékonyan szolgálják-e olyan jellemzőjük fit gazdasági társasáa közösség érdekét, vagokat a piaci szereplők lóban közelebb visznek-e van, amely akarészéről gyakran éri az a társadalmi célok elérédályozza, hogy a a vád, hogy tisztességséhez. forprofit partnetelen versenyelőnyökEnnek a tágabb érreikkel folytatott höz jutnak. Tagadhatelemben vett közüzleti kapcsolatatatlan, hogy a termékek hasznúságnak a bizés szolgáltatások piatosításában a mérhető ikban egyenrangú cán a nonprofit szerparaméterek vizsgáfélként léphessevezetek ma sokkal nalata, a minőségi krinek fel. gyobb súllyal vannak tériumok érvényesíjelen, mint korábban tése és a társadalmi bármikor. Ráadásul gazdálkodási ellenőrzés mellett annak is fontos teljesítményeik jelentékeny részét az szerepe van, hogy a profitszétosztáadómentes közhasznú tevékenységük si tilalom – legalábbis elvben – eleve eredményének tekintik, s ezt igen erős kizárja a nonprofit szervezeteket érvekkel tudják alátámasztani. Az megillető kedvezmények magánáltaluk végzett termelés és szolgálta- haszonná transzformálását. Ezzel tás ugyanis igen gyakran a rászoruló függ össze az a széles körű ellenércsoportok (tartós munkanélküliek, zés, amely a nonprofit, a piaci és a egészségkárosodottak, hajléktalanok, kormányzati szektor közötti szürke drogfüggők stb.) társadalmi (re)in- zónában megjelenő „hibrid szertegrációját szolgálja, nem egyszerű- vezetekkel” (Evers – Laville, 2004) en kiegészítője, hanem sokszor szer- kapcsolatban gyakorta érzékelhető. ves része a terápiás tevékenységnek. Szintén ezzel magyarázható, hogy Össztársadalmi szinten tehát az adó- a szociális gazdaság (eredeti francia kedvezmények, sőt, a direkt pénztá- nevén économie sociale) koncepciója, mogatások is indokoltnak tűnnek, ez amely Franciaországban, Spanyolorazonban nem változtat azon, hogy az szágban, Olaszországban, Belgiumígy előállított, nyomott árakon forga- ban komoly hagyományokkal bír, s lomba hozható termékek nehezítik a a nemzetközi szervezetek (Európai piaci versenytársak helyzetét. Unió, OECD) támogatását is élvezi, Ez utóbbiak – a maguk szem- meglehetősen nehezen tör utat mapontjából indokoltan – általában is gának. határozottan ellenzik a nonprofit

vetkezetekre, önkéntes, kölcsönös segélypénztárakra, biztosítókra, takarékpénztárakra. A komolyabb szolgáltatási, munkahely-teremtési szeA szociális gazdaság fogalma lénye- repet vállaló egyesületek és a hasonló gében egyetlen ponton különbözik célokat követő szövetkezetek között számottevően a nonprofit szekto- valóban nem nehéz felismerni a rorétól, de ez éppen a legkényesebb kon vonásokat, s az önsegítő egyepont, nevezetesen a profitszétosztás sületek munkájának is számos olyan tilalma. A szociális gazdaságot olyan eleme lehet, amely nem áll távol az szervezetek alkotják, amelyek több- önsegélyező pénztárak tevékenysényire tagjaik kezdeményezésére, ön- gétől. kéntes alapon jönnek létre, önálló jogi Minden hasonlóság ellenére is entitásként, autonóm módon, a tagok érthető azonban, hogy a szociális demokratikus irányítása alatt mű- gazdaság koncepciójáról és annak a ködnek, nem függenek közvetlenül a nonprofit megközelítéshez való vikormányzattól. Elsődleges céljuk nem a szonyáról egyaránt heves viták zajprofitszerzés, hanem valamilyen szűkebb lanak. Vannak, akik a civil ethoszt vagy tágabb közösség érdekeinek szolgá- féltik a fokozott gazdasági szereplata, de a tagjaik részesedhetnek a gazdál- vállalástól, mások egyfajta trójai fakodási tevékenység eredményéből. Ez a lónak tekintik a szociális gazdaságot, részesedés azonban közvetlenül nem amely megkönnyíti a „szociális szfékötődik a befektetett tőkéhez, vagy- ra piacosítását”, az állam fokozatos is a szociális gazdaság „nem a tőke, kivonulását a jóléti szolgáltatások tehanem az emberek szolgálatában áll” rületéről. Ismét mások attól tartanak, (Bidet, 2010: 1405), szervezetei nem hogy a profitszétosztási tilalom feltőkebefektetői tulajoldása újratermelheti donban vannak, így azokat a piaci kudarEzek a szervezetek gazdálkodásukat sem cokat, amelyek redu„olyan komplex a profitmaximalizálás kálása értelmet adott elve, hanem az általábizonyos szolgáltatágazdasági szenosabb értelemben vett sok nonprofit formáreplők és probgazdasági és szociális ban történő megszerlémamegoldó többlet megteremtésévezésének. Végül az mechanizmusok, nek szándéka vezérli. az aggály is felmeamelyek képesek Vagyis ezek a szerverül, hogy a nonprofit zetek „olyan komplex szervezetek nehezen alkalmazkodni a gazdasági szereplők és megszerzett állami és helyi feltételekhez, problémamegoldó memagántámogatásait, és amelyek túlélési chanizmusok, amelyek adókedvezményeit és növekedési poképesek alkalmazkodegyaránt veszélyeztenciáljukat a helyi ni a helyi feltételekhez, tetheti, ha olyan szeés amelyek túlélési és replők jelennek meg a viszonyok és motinövekedési potenciálszínen, amelyek az övációk ismeretéből jukat a helyi viszonyok vékhez hasonló konknyerik, és megtesés motivációk ismererét tevékenységeket – tesítik azt, ahogy az téből nyerik, és meglegalábbis részben – a érdekeltek hozzájátestesítik azt, ahogy az tagjaik személyes haszérdekeltek hozzájárulnát szem előtt tartva rulnak a tevékenynak a tevékenységükfolytatják, s ezáltal oségükhöz”. höz” (Borzaga – Tortia, kot adnak a működés 2007: 10). közhasznúságának Némi leegyszerűsítés árán azt megkérdőjelezésére. mondhatjuk, hogy a nonprofit szekÚgy tűnik azonban, hogy a szotor egyszerűen részhalmaza a szociális ciális gazdaság – minden elméleti gazdaságnak, szervezetei mind célja- vita és gyakorlati érdekütközés elleikat, mind működési módjukat te- nére – határozottan erősödik. Ha nem kintve „beleférnek” annak definíci- is azonos ütemben és mértékben, de ójába, sokszor hasonlítanak is annak Európa szinte valamennyi országában egyéb, a profitszétosztási tilalmat terjedőben vannak azok a szervezeti fornem érvényesítő szervezeteire, a szö- mák (például szociális szövetkezetek),

A nonprofit szektor és a szociális gazdaság koncepciójának „versenye”

civil fórum amelyek a szociális gazdaság nonprofit szektoron kívüli szegmensébe tartoznak. Ennek hátterében könnyen felfedezhető az Európai Unió politikáját vezérlő „versenyképességet kohézióval” elv, melynek jegyében a helyi vagy regionális fejlesztést célzó támogatások jelentős része a szociális gazdaságba áramlik. Ez a támogatáspolitika azon a felismerésen alapszik, hogy a szociális gazdaság szervezetei egyszerre felelnek meg több, a fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú követelménynek: • „szinergia az adott területen működő különböző szereplők között, • a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziók pozitív öszszekapcsolása, • megegyezés a hosszú távú fejlesztési kilátásokról, • a partnerségek megerősítéséhez szükséges társadalmi tőke” (Greffe, 2007: 86). Ezek a jellemzők különösen alkalmassá teszik őket arra, hogy a hátrányos helyzetű területeken beindítsák az ottani feltételeknek, adottságoknak leginkább megfelelő fejlődési folyamatokat, társadalomszervező funkciót töltsenek be, s ugyanakkor a gazdaságilag fenntarthatónak bizonyuló kezdeményezések előtt nyitva hagyják a piaci szektor felé vezető utat. Hasonló megfontolások mentén jött létre, de lényegesen több piaci elemet tartalmaz, s ennek megfelelően sokkal vitatottabb is a társadalmi vállalkozás koncepciója, amely az utóbbi években – részben a szociális gazdaság fogalmától függetlenül, részben azzal kombinálva vagy öszszemosódva – szintén komoly befolyásra tett szert (Nyssens, 2006).

A társadalmi vállalkozás koncepciójának térhódítása

A társadalmi vállalkozás (social entrepreneurship) gondolata a Tony Blair-féle harmadik utas társadalomfejlődési elképzelések részeként vált széles körben ismertté. Az az igény fejeződött ki benne, hogy az állampolgárok ne a jóléti rendszerek paszszív igénybevevőiként, hanem aktív közösségi szereplőként viselkedjenek, a kínálkozó (köztük a piaci, település- és gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési) lehetőségekkel a

Fenntartható fejlődés – gazdaság-környezetvédelem-szociális biztonság

magánkezdeményezéseket is integrálva, együttesen próbáljanak élni. Ebben az értelemben a társadalmi vállalkozás koncepciójában sokkal inkább egyfajta társadalmi attitűdváltás szükségessége fogalmazódott meg, mint néhány speciális (jellemzően a nonprofit és a piaci szektor határterületein működő) intézményi forma iránti preferencia. Erősen valószínű, hogy a társadalmi vállalkozás is megmaradt volna a politikai dokumentumok és tudományos elemzések egyik fontos motívumának, ha a frissen hatalomra került Blair kormány nem döntött volna úgy, hogy ezt a szemléletváltást komoly összegekkel fogja segíteni (Grenier, 2002). A dolog természetéből adódóan a társadalmi vállalkozói attitűd mint olyan nem részesíthető költségvetési támogatásban. Annál inkább támogathatók viszont a szemléletváltás előmozdítását szolgáló oktatási, képzési, kutatási és tanácsadó intézmények, inkubátorházak, valamint maguk a társadalmi vállalkozók (social entrepreneurs) vagy vállalkozások (social enterprises). Mivel ez utóbbiaknak semmiféle jogi definíciója, szervezeti formához kötődő hagyománya nem volt, a nagy összegű támogatások megjelenése szükségszerűen beindított egy öngerjesztő folyamatot, melynek során igen sok piaci és nem piaci szervezet fedezte fel magában a társadalmi vállalkozót, vagy az annak segítésére hivatott szakmai

tudást. Így olyan, alapvetően piaci jellegű cégek is költségvetési támogatáshoz juthattak, amelyeknek erre korábban nem lett volna esélyük, s olyan helyi szervezetek, közösségi elképzelések is vállalkozási formákat öltöttek, amelyek korábban megmaradtak volna a nonprofit szektor keretei között. Fölöttébb valószínű, hogy az új finanszírozási lehetőség új kezdeményezések megjelenését is ösztönözte, vagy legalábbis megkönnyítette, túlélési esélyeiket pedig számottevően javította. Az angolszász társadalmi-gazdasági környezetbe illeszkedő társadalmi vállalkozások eredetileg sokkal inkább piacorientáltak voltak (Kerlin, 2006), mint a szociális gazdaság hagyományos szervezetei. A 2000-es években azonban ez utóbbiak körében is komoly változások kezdődtek: elindult egy alternatív utat követő európai kísérlet, kialakult egy erősebben piacvezérelt, a kereskedelmi bevételekre és hitelekre alapuló modell. Ennek a folyamatnak a terminológiai leképeződéseként a társadalmi vállalkozás is gyakran emlegetett, intenzíven kutatott fogalommá vált, amely körül azonban mind a mai napig több a bizonytalanság, mint az egyetértés. A folyamatosan zajló definíciós viták és a társadalmi vállalkozások közé sorolt szervezetek körének országok közötti különbségei akadályozzák az empirikus vizsgálatokat. A nemzetközi kutatások többnyire

esettanulmányokon, igen gyakran a „jó gyakorlatok” ismertetésén alapulnak, s így eredményeik nem teszik lehetővé a szisztematikus összehasonlításokat, az előnyök és hátrányok rendszerezett összevetését. A leírt esetekben többnyire együtt vannak a sikeres társadalmi vállalkozás nélkülözhetetlen elemei, a motivált vállalkozó, aki felismeri az égető problémát és/vagy a kínálkozó lehetőséget; a kockázatvállalási hajlandóság; a kitartás; a társadalmi célra fókuszáló magatartás, a támogató szervezeti környezet; valamint az innovatív ötlet, amely lehetővé teszi a probléma/ lehetőség új típusú megközelítését (Young – Kerlin, 2010). Valószínűnek látszik azonban, hogy e feltételek egyidejűleg csak ritkán teljesülnek. A társadalmi vállalkozás tehát nyilvánvalóan nem általános csodaszer, különböző formáinak világszerte megfigyelhető terjedése mégis arra utal, hogy ezek a gazdasági szektorok határterületein működő szervezetek képesek érvényes választ adni a XXI. század bizonyos kihívásaira, ezen belül vélhetően nemcsak a posztjóléti, hanem a posztszocialista társadalmak egyes problémáira is.

Kuti Éva Általános Vállalkozási Főiskola – főiskolai tanár kuti.eva@avf.hu

Felhasznált irodalom Bidet, E. (2010): Social economy. In: Anheier, H. K. – Toepler, S. (eds) International encyclopedia of civil society; New York: Springer, 1405-1410. o. Borzaga, C. – Tortia, E. (2007): A szociális gazdaság szervezetei a vállalatelméletben. In: Szociális gazdaság nemzetközi megközelítésben, az OECD tapasztalatai tükrében; Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 6-45. o. Evers, A. – Laville, J-L. (eds) (2004): The third sector in Europe; Cheltenham, Northampton: Edward Elgar. Greffe, Xavier (2007): A szociális gazdaság szerepe a helyi fejlesztésekben. In: Szociális gazdaság nemzetközi megközelítésben, az OECD tapasztalatai tükrében; Budapest: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, 81-110. o. Grenier, P. (2002): The function of social entrepreneurship in the UK; ISTR Conference Paper, Cape Town. http:// www.istr.org/conferences/capetown/volume/grenier.pdf Kerlin, J. A. (2006): Social enterprise in the United States and Europe: Understanding and learning from the differences; Voluntas, Vol. 17. No 3. 247-263. o. Nyssens, M. (2006): Social entrepreneurship. New models of sustainable change; London and New York: Routledge. Salamon, L. M. et al. (1999): Global civil society. Dimensions of the nonprofit sector; Baltimore, MD: The Johns Hopkins Center for Civil Society Studies. Young, D. – Kerlin, J. A. (2010): Social entrepreneurship. In: Anheier, H. K. – Toepler, S. (eds) International encyclopedia of civil society; New York: Springer, 1415-1420. o.

forum civic

Stim, cât este destul? Csáki Rozália redactor şef civilforumlap@gmail.com www.civilforumlap.com

edactarea prezentului număr al revistei şi problematica expusă în aceasta ne duce cu gândul tot mai mult în direcţia că în raportul dintre siguranţa economică, cea a mediului şi cea socială, punctul-cheie este încercarea sinelui. Adică, noi înşine, în calitate de persoane fizice, şi noi, în calitatea noastră de membrii ai societăţii. Ne confruntăm în mod accentuat cu realitatea, că nu se poate trăi izolat, într-o lume a noastră miniaturală, excluzând toţi factorii externi. De aceea, constituie o chestiune cardinală, dacă omul reuşeste să se ridice, sau să iasă din lumea sa privată, să părăsească zona confortului cotidian şi să se vadă pe sine, să înţeleagă propria viaţă ca parte a unei relaţii mai mari? Consider, că o mare parte a celor implicaţi în sfera civilă sunt capabili de aceasta, dat fiind şi faptul, că îşi asumă tocmai un rol comunitar, care depăşeşte interesele propriei persoane. Prin aceasta realizează – în mod conştient, sau mai puţin conştient – că sunt parte a unei „relaţii” mai largi, fie aceasta o comunitate locală, societatea sau chiar mediul înconjurător. Din acest aspect simplu ar trebui să izvorască în mod natural simţul responsabilităţii faţă de cele de mai sus. Mai departe: conştienţi fiind de faptul, că „pământul pe care trăim l-am primit împrumut de la nepoţii noştri”, faptele noastre ar trebui să fie rezultatul unor cumpăniri serioase, unor convingeri inspirate de acest fel de gândire. Dacă s-ar întâmpla astfel, probabil că problematica prezentului număr al revistei noastre nici nu s-ar mai fi ivit. În realitate însă ne confruntăm cu probleme sociale, de mediu şi umane stupefiante. Cheia soluţionării acestora este în noi, oamenii, persoanele fizice, cetăţeni ai acestei ţări. În articolul editorial Sebestény

István scoate foarte bine în evidenţă anilor şi care este raportul celor trei faptul, că aceste trei segmente – eco- segmente – mediu, societate, econonomie-protecţia mediului-siguranţa mie – în această privinţă. socială – nu prea sunt compatibile în Evenimentele din ultimii ani, caforma lor actuală, am putea spune, la tastrofele naturale, revoluţiile, difiscară mondială. Dacă ar fi să folosim cultăţile economice reprezintă avero comparaţie pentru expunerea situ- tismente cu semn de exclamare: e aţiei, putem spune că acestea sunt ca nevoie de autoanaliză, e timpul să şi trei prinţişori care aspiră la acelaşi luăm măsurile necesare în vederea tron: atunci când şi al treilea vrea să schimbării. În articolul său, Bányász se aşeze pe tron, trebuie să îl împingă József ne arată în mod relevant, cum jos pe unul din ceilalţi doi. Desigur, ne accelerăm calea spre catastrofă aceasta pentru că nici unul dintre ei prin goana după creştere şi dezvolnu doreşte să îşi dea jos veşmântul tare perpetuă, totodată ne dă repere regal, nu doreşte să renunţe la nici clare cu privire la cum putem schimunul dintre articolele vestimenta- ba această traiectorie, ce am putea să re pompoase. Aici apare problema! facem pentru un prezent şi un viitor Aici se dă în vileag interesul mes- sustenabil. chin, comportamentul Principiul „puţin cu uman care ţine cont puţin face mult” este Dacă fiecare numai de propria-i adevărat şi în această dintre noi, în viaţa viaţă, eventual a ceprivinţă. Dacă fiecare lor din cercul său redintre noi, în viaţa priprivată, iar prin strâns. Astfel sosim la vată, iar prin munca munca sa, în cadrul problema majoră. De sa, în cadrul societăţii societăţii reușește aceea putem spune, reuşeşte să provoace să provoace că aici am ajuns pe schimbări pozitive chiar schimbări pozitive punctul unde trebuie şi minore, prin aceassă ne autocontrolăm ta contribuie la mersul chiar și minore, şi să ne încercăm eul. lucrurilor într-un sens prin aceasta Este necesar să ne conpozitiv, pe plan social contribuie la fruntăm cât mai serios în ansamblu, spre un mersul lucrurilor cu această tematică, prezent şi un viitor susîntr-un sens deoarece egoismul oatenabil. menilor a avut şi are Molnár Judith ne pozitiv, pe plan ca rezultat privarea prezintă măsurile ce social în ansamblu, noastră de ultima bupot fi luate la nivel orspre un precăţică de pământ, care ganizaţional, de către zent și un viitor ne este scos de sub instituţii sau întreprinsustenabil. picioare, nu ne mai deri. În continuare, prerămâne nimic, ce am zentăm o serie de iniţiaputea să redăm nepoţilor noştri, ba tive civice de succes în acest domeniu, chiar, e periclitată şi siguranţa noas- şi care vor să ofere sprijin cât ma multră. Chestiunea sustenabilităţii atârnă tor persoane în clădirea cu uşurinţă a ca un baltag deasupra capetelor noas- unui viitor sigur şi rezonabil. tre. Din articolul lui Tóth Gergely În cadrul unei serii de interviuri aflăm, care a fost evoluţia acestei te- am întrebat numeroşi conducători de matici a sustenabilităţii de-a lungul ONG-uri maghiare din Transilvania,

Dezvoltare durabilă – economie-protecţia mediului-siguranţă socială

de ce depinde sustenabilitatea organizaţiei lor? În ce relaţii sunt cu autorităţile publice locale? Este sau nu este necesară implementarea unor schimbări în activitatea organizaţiei lor în vederea obţinerii de fonduri (fundraising)? Am primit o serie de răspunsuri interesante. În cadrul rubricii Curaj civic prezentăm remarcabilul program RestartRomania, care şi-a propus să îmbrăţişeze iniţiativele civice de luptă împotriva corupţiei în România. În rubrica Autoclădire civică Bereczki Kinga

reflectează asupra temei principale a revistei, prezentând exemple internaţionale ale consecinţelor conduitei iresponsabile, respectiv exemple din care reiese, că un comportament de autocontrol poate salva ţări. În rubrica Societate şi economie puteţi citi două articole care dezvăluie o relaţie deosebit de interesantă: Jenei György reflectează asupra temei, care poate fi rolul şi funcţia societăţii civile în procesul de modernizare a administraţiei publice, iar Kuti Éva scrie despre economia socială, acest domeniu situat la

limita dintre sectorul economic şi cel civic, despre formele de apariţie şi aprecierea problematică a acesteia. Ne străduim şi de această dată să vă fim de folos, prin abordarea unor teme importante, demne de atenţie şi prin prezentarea unor iniţiative civice inspirante. Sperăm, ca aceste seminţe ideatice vor cădea într-un sol propice şi vor avea o creştere şi dezvoltare manifestată prin acţiuni concrete, sănătoase şi benefice. Traducere: Árpád Csabay

Cuprins 54

forum civic

Cuprins

Pagina 3 Sebestény István: Economie-protecţia mediului-siguranţă socială – ori (există) trilema dezvoltării durabile? Pagina 4 Csáki Rozália: Ştim, cât este destul? Pagina 5 Dr. Tóth Gergely: Cercurile durabilităţii Pagina 7 Bányász József: Retragere durabilă versus dezvoltare durabilă Pagina 12 Molnár Judith: Durabilitate în sectorul economic Pagina 14 Vadovics Edina – Tóth Kornélia: Programul „Comunităţi eficiente” 2011–2013 Pagina 17 Antal Orsolya – Vadovics Edina: Programul „Familie mare – amprentă ecologică mică” 2010–2011 Pagina 19 „Átalvető” – reţea de vânzare directă – interviu cu Dl. Sinka Arnold Pagina 20 Sunt ONG-urile noastre durabile? – serie de interviuri

Pagina 36 Imecs Veronka: Reglementarea financiară al ONG-urilor

CURAJ CIVIC Pagina 40 RestartRomania – The Social Justice Challenge

DEZVOLTARE CIVICĂ Pagina 43 Bereczki Kinga: Despre trilema economie-protecţia mediului-siguranţă socială sub aspectul dezvoltării durabile

SOCIETATE ŞI ECONOMIE Pagina 45 Jenei György: Rolul societăţii civile în modernizarea administraţiei publice Pagina 48 Kuti Éva: Trenduri internaţionale şi diferite forme de organizare în serviciile oferite de ONG-uri Pagina 52 Csáki Rozália: Ştim, cât este destul? (RO) Pagina 54 Cuprins (RO)

forum civic

civil forum fórum civic

erdélyi civil társadalmi lap

revista societãþii civile din transilvania

Főszerkesztő/Redactor-şef: Csáki Rozália Olvasószerkesztők/Corectori: Szabó Attila Grafikus/Grafica: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő/Tehno-redactor: Csáki Ferencz Szerkesztőbizottság/Consiliul editorial: Bereczki Kinga Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Elérhetőségek/Contact: 535600 Székelyudvarhely/Odorheiu Secuiesc, Bethlen Gábor 55. szám telefon: +40-366-100.283 e–mail: civilforumlap@gmail.com ISSN 15822–4004 Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány és a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért. Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania şi de Fundaţia Civitas pentru Societatea Civilă.

Készült a DTP Studio nyomdájában. Megjelenik 500 példányban. Ára: 7 lej, a 2011-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 24 lej.

Tipărit de DTP Studio. Apare în 500 de exemplare. Preţ: 7 lei, la comandarea a celor patru numere din anul 2011 aveţi un preţ total redus de 24 lei.