Issuu on Google+


civil fórum

2

Tartalomjegyzék 3. oldal Bodó Barna: Civil – érdek – védelem

37. oldal Bárdos Ferenc: Miben áll a civil erő?

6. oldal Csáki Rozália: A gondolattól a cselekedetig

39. oldal Szigeti Enikő: Az érdekérvényesítés a Civil Elkötelezettség Mozgalom szemszögéből

8. oldal Sebestény István: Civil „érdekkép”… 9. oldal Szenkovics Dezső: Integrációs törekvések a romániai magyar civil szférában

Civil kurázsi kurázsi 42. oldal Gila Károly: Kell(ene) a civil összefogás Erdélyben!

16. oldal Almási Judit: Van szavunk! Civil vitafór um

19. oldal Dr. Bényei Andrásné: A konzultációtól az érdekegyeztetésig

43. oldal Márkus Eszter: Civil helyzetkép EU-csatlakozás után

25. oldal Kovács Zoltán Csongor: Gyergyóditrói bánya: profit, természet és helyi közösség 28. oldal A Fegyvertelen Erők Napja – demonstrációval a társadalmi ügyekért! – interjú 31. oldal Gargya Marietta: Nyitott jogalkotás: elmélet és egy gyakorlati példa Magyarországról 33. oldal Rajnai Gábor: A civil érdekérvényesítés egy lehetséges modellje

Kulturális kitekintő 46. oldal Eurobarometer: először a kulturális értékekről Beszámoló 48. oldal IX. Civil Fórum – Mire jó az Európai Unió a civileknek?

54. oldal Cuprins

36. oldal Gerencsér Balázs: Civil érdekérvényesítési „témák” Magyarországon

civil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány

civil társadalmi lap Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz

Szerkesztőbizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső

Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 5 lej, a 2007-ben megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 14 lej.

Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: +40-0264–450230 e–mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004


Civil érdekérvényesítés

3

Civil – érdek – védelem Milyen civilek? Minden civilszervezet egy külön történet. Történeteink nem csupán egyediek, de ehhez az egyediséghez ragaszkodunk is. Megvan a bája és az értelme is ugyanakkor. Hiszen a civil tevékenységbe – de rossz szó! –, a civil feladatvállalásba önmagunkat, terveink és vágyaink bizonyos részét viszszük bele. Vállaljuk a civil felelősséget, hogy jó (jobb) legyen a lelkiismeretünk. A civil tehát önmegvalósító. Valljuk meg, ismerjük el. Mert nincs ebben semmi dehonesztáló. A civil abban a szerencsés helyzetben van, hogy találkoztatni tudja, be tudja építeni (rejtett) vágyait közösségi programokba. Amikor idejét, tudását és olykor anyagi eszközeit is szolgálatba állítja, akkor a (szerencsés) találkozás okán teszi. Ennek érdekében és jegyében építkezik. A civil tehát célratörő, koncepcióalkotó és lendületes. Folytathatnám a civil mivolt(unk)ról való reflexiót – nem teszem. Mert ennyi elég (egyik) dilemmám megfogalmazásához: beszélhetünk-e, kell-e beszélni civilek vonatkozásában érdekvédelemről? Aki érdeket véd – az a felelősség, aminek jegyében a civil beáll a köz ügyeinek intézői sorába: színtiszta érdekvédelem – annak kell-e érdekvédelem? A jelzések, sokasodó jelzések azt mutatják – kell. A civil érdekvédelem – amennyiben létezik – miről szól? Azon társadalmi kérdésekről és területekről, ahol a civilek felelősséget vállalnak? A civil hatékonyságról, a források és lehetőségek kihasználtsági fokáról? Ez volna a civil ügy képviselete. Szólhat továbbá a civilek és az állami szféra együttműködéséről… Azt hiszem, mindháromról szól együtt és külön-külön is. Ha például egy civilszervezet konkrét esetre vonatkozó forrásszerző képessége a téma, akkor ez vonzataiban mindhárom dimenziót érinti: kiderül egyrészt, hogy mennyire fontosnak minősül az a bizonyos terület, megmutatkozik továbbá, hogy ki miként értelmezi a civil felelősségvállalást, végül pedig – áttételesen – arra is rálátást nyújt, hogy az állami szféra felelősei menynyire tekintik partnernek a civilt, milyen típusú kapcsolatban gondolkodnak. Tudom, mindhárom vonatko-

zásban lehetségesek a kommentárok Ha érdekképviseletről szólunk – – az utalás elvi szintre vonatkozik. szemléletről szólunk, társadalmi szeSzakirodalmi barangolás és kolle- repértelmezésről szólunk, jövőtervegiális beszélgetések egyaránt jelzik, zésről szólunk. mindhárom kérdés felvetése indokolt. Internetes keresés – mivel a Változó világunk kulcsszavas keresés véletlenszerű A civil világ egyre kevésbé civil – haeredményt hoz, jelzés értékű lehet – gyományos értelemben. Ha arra gonazt mutatja, hogy elsődlegesen a civil dolunk, hogy a fejlett világban a nonhatékonyság kérdései jelennek meg profit szektor foglalkoztatja a munaz érdekképviselet kontextusában. kavállalók 20-25 százalékát, ha arra Akik a szektor érdekeire hivat- gondolunk, hogy mind több feladat koznak, arra utalnak, hogy a civilek- és egyre igényesebb tevékenységek ben több van annál, amennyi társa- kerülnek át a civilek feladatkörébe, dalmi szinten hasznosul, és ennek akkor ez egyre kevésbé szól a szeméokai egyrészt a civil szektor struktú- lyes elhivatottságra építő, küldetésrájával, belső kapcsolatrendszerével nek tekintett felelősségvállalásokról. kapcsolatosak, másrészt pedig a ci- Ez az átalakulás még nem mutatkovil-állami párbeszéd nehézségeire, a zik meg az erdélyi magyar civil világ civilek szándékainak félre- vagy szerkezetében és működésében, itt a rosszul értelmezésére történik utalás. világ nagy trendjei később, lassabban Sebestyén Istvánt idézném, aki a ma- teljesülnek be. Lehet búslakodni gyar politológusok 2007-es vándor- ezen, akár örülni is annak, hogy az gyűlésén arról az ellentmondásról „igazi” civilség nálunk tovább tart. szólt, amely a civil-állami viszonyt Vannak nagy, a civil szerepre vomeghatározza. Szerinnatkozóan számunkte a civil, aki politizál, ra adott, s ekként alig ... a civil, aki politimár nem civil többé, elemzett feladatvállaviszont a civil, aki zál, már nem civil lások. Nem szoktunk nem hajlandó politiazon elmélkedni, mitöbbé, viszont a cikusok fejével gondolért jött létre civil vil, aki nem hajlandó kodni, nem tudja a cistruktúraként a nempolitikusok fejével vilek érdekeit képvizetközi Vöröskereszt. gondolkodni, nem selni. Olyanokra van Miként lehet, hogy szükség, akik művelni tudja a civilek érdeegy ilyen ismert és tudják a „civil politikeit képviselni. Olyamindenütt elismert ka” művészetét. Ezek szervezet – civil? nokra van szükség, olyan személyek, akik Vagy pedig utaljunk akik mûvelni tudják ugyan a civil társadaa Vöröskereszt után a „civil politika” mûlom tagjai, de a közhajó 100 évvel megalavészetét. talom letéteményeseikult Greenpeace szervel való kapcsolatfelvezetre és mozgavétel során bürokralomra, amelynek feltákként is képesek viselkedni. A civi- lépései ma már kormányokat is meglek és kormányzat párbeszéde sok- gondolkoztatnak. Ezek civil tények: szor azért válik parttalanná, mert a tudomásul vesszük ezeket. A két civilek nem beszélnek „bürokratául”, esetben közös az, hogy ellenzékiséga kormányzati képviselők pedig nem ből születtek, valamit védeni akartak értik a civil nyelvet. Innen folytatnám (a Vöröskereszt háborús betegek véa gondolatmenetet azzal, hogy mit je- delmére alakult meg) bizonyos hatallent szerintem a „nem értik a civil mi gyakorlat kontextusában. nyelvet”. Ugyanis a civil nyelvet a Ezen léptek túl a modern demokteljesen egyértelmű megnyilatkozá- ráciákban – illetve ma a civil szerepsok közé sorolhatjuk, ha valaki nem re már nem az ellenzékiség, valami„érti”, annak szemléleti oka van. nek a kijavítása, állami akarattal Nem érti, mert másként vall a világ- szembeni védelme a leginkább jelról. Nem érti, mert az a kényelmes, lemző, hanem az optimális forrásha „nem érti” – nem kíván odafigyel- hasznosítást biztosító munkamegni egy izgága, ötletekkel és javasla- osztás. tokkal előhozakodó partnerre, nincs És ettől állnak távol az erdélyi egyeztetési kényszer. magyar szervezetek.


4

civil fórum Mifelénk a civil és a „bürokrata” hiányában érdekképviselet(i struktú- mányzati oldal sem igényli ezt, ami egymással a „kerítés fölött” kommu- ra) nem képzelhető el, de az együtt- jelentős különbség a magyarországi nikál: mindenik mondja a magáét. működés önmagában nem érdekkép- helyzethez viszonyítva. Egy helyzet eltérő olviselet. Jól példázzák vasatait. Az eltérő aezt a magyarországi Kisebbségi civilség lapállás fő okát abban civil szféra folyama- Az érdekképviselet szükségességére ... ma a civil szereplátom, hogy az átmetai, ugyanis lassan a romániai magyar civilszervezetek re már nem az ellennet kihívásaival viasegy évtizede a civil igen korán ráébredtek, alighanem az zékiség, valaminek a kodó államapparátus világ visszatérő kér- alávetettség-tapasztalatuk ösztönözte kijavítása, állami nem mer újítani, „bizdése az érdekképvi- őket arra, hogy már 1992-ben találakarattal szembeni tosra” kíván menni. A selet, igen sok elméle- kozzanak a Sepsiszentgyörgy melletti számára ismeretlen ti szöveg látott napvi- Illyefalván, Kató Béla és Kató Ibolya védelme a leginkább folyamatok kezelésélágot, konkrét elkép- lelkészházaspár meghívására és venjellemzõ, hanem az re a civil partner bezeléseket is megfo- dégeként. A kezdeti, évente ismétlőoptimális forráshaszléptetése bizonytalangalmaztak többen – dő találkozók helyzetjelentés-szerűek nosítást biztosító sági tényezőket horés máig nincs általá- voltak, a civil szféra akkor még nem munkamegosztás. doz. A román(iai) tárnos civil érdekképvi- próbált/kívánt előlépni a civilszervesadalomban a civil feseleti szerv. Elvi ala- zetként létrejött, de politikai képviselelősségvállalásnak pon sem képzelhető letet vállaló RMDSZ árnyékából. Az nincsenek meg a fejlett országokban el az általános érdekképviselet, s az Erdélyi Magyar Közművelődési fellelhető hagyományai, a civilek az állítás egyszerű példával igazolható: Egyesület, a hagyományai okán mélországban csak az utóbbi fél évtized- az állatvédők és a vadászok szakmai tán sokat idézett EMKE létrehozatala ben kezdtek olyan társadalmi ténye- érdekeit nem fogja egyszerre képvi- még RMDSZ-kezdeményezés és tett zőként megnyilvánulni, akikre igenis selni soha egyetlen érdekképviselet volt 1991-ben. Az RMDSZ azóta is jefigyelni kell. sem. Ugyanakkor a civilek számára len van a civil pályán, miközben válA helyzetet tovább bonyolítja a ki- az érdekérvényesítés a fontos, ami lalt közösségi szerepe szerint politisebbségi lét viszonyrendszere. A he- több mint az érdekképviselet. kai pártnak kellene lennie. Ez a ketlyi közigazgatás részére partnerek ott Néhány magyarországi kísérlet tősség, mármint a politikai szerepvállehetnénk, ahol helyben a magyarság jól mutatja, milyen nehéz pontosan lalás és a civil szervezeti státus elvitöbbséget alkot, ahol a társadalmi kö- definiálni az érdekképviselet célját és strukturális összeférhetetlensége mázeget nem hatják át, nem alakítják át korlátait. A Civil Együttműködési ig negatívan hat ki a civil építkezésre a kisebbségi lét erő- és törésvonalai. Program keretében a 2000-es évek és a magyar közösségen belüli politiFronthelyzetben – például Marosvá- elején létrejött munkacsoport elkép- kai-civil kapcsolatokra. Az RMDSZ sárhelyen – minden közigazgatási zelése nem jelöli meg pontosan, mi- civil jogi személyisége sok esetben aktust elsősorban az etnikai törésvo- lyen érdekeket kíván képviselni. (ál)indokot szolgáltat a civilek nevénal határoz meg, a civil-bürokrata vi- Egyik dokumentuma szerint a cél: ben és érdekében való fellépésre, illetszony sokkal kevésbé meghatározó, „A társadalom különböző szintjein ve a romániai magyar civil szféra érmint az etnikai szembenállás. Ki- jelentkező partner igények kielégíté- dekeinek a képviseletére. sebbségi helyzetben és (főleg) szór- sének segítése.” Ez a megfogalmazás Az erdélyi magyar civil világ fejványban a kisebbségi nem igazi sze- nem definiálja a képviselendő érde- lődésének egyik meghatározó feltétereplője a folyamatoknak, akkor kerül kek körét, nagy a kísértés egy, a civil le a kisebbségi társadalomban kialaképbe, ha valamilyen körülmény kü- társadalmat általánosan, minden kuló viszonyok, illetve szerepek ponlön segíti. Ilyen közegben a civil szer- szempontból képviselni akaró intéz- tos definiálása. A dolgok általános vezet kimondottan de legalábbis mény kialakítására. A civil társada- rendje az, hogy a társadalom előtt a hangsúlyosan etnikai-kulturális té- lom általános képviselete nem meg- politikai szereplők felelnek döntéseren nyilvánul meg, az általános fel- oldható, viszont a nonkért és nem-döntéseadatleosztásban nem jut neki szerep. profit szervezeti jelkért, állapotokért és legből adódó érdekek folyamatokért. A ciMifelénk a civil és a képviseletére igenis Érdektől érdekig vilek pedig az így ki„bürokrata” egyA civil érdekek, a szervezeti oldalról szükség volna. alakuló helyzetre reamással a „kerítés föMiközben a maértelmezve, roppant sokrétűek. A gálva fogalmazzák lött” kommunikál: szféra sokszínűségéből következően gyar civil szféra számeg céljaikat, szerepmindenik mondja a nincs általános szakmai civil érdek. mára hosszú ideje tévállalásuk mindig Alapja ennek a szektor heterogén mi- ma az általános éregyfajta válasz a létemagáét. Egy helyzet volta mellett egy sor tisztázatlan, dekképviseleti szerv ző helyzetre, miközeltérõ olvasatait. vagy nem eléggé megalapozott kér- létrehozatala, a román ben természetesen désfelvetés. Van olyan értelmezés, civil szféra keretében önnön értékválasztámiszerint az érdekképviselet lebont- ez a törekvés nincs jesaikat is képviselik. ható a civil kapcsolatok, együttmű- len. Az egyes szervezetek, egy-egy A kisebbségi civil világ folyamaködés meglétére és jellegére, ezeket szakterület átfogó (ernyő)szerveze- tai kezdetben egyfajta etnikai körön kell megfelelően strukturálni és mű- tei, illetve a szférára vonatkozó álta- belüli szereposztás jegyében alakulködtetni. Az együttműködés szabá- lános elméleti és módszertani kérdé- tak: ez indokolta az RMDSZ EMKE-t lyait, formáit kell csupán megfelelő sekkel foglalkozó szervezetek napi- újraalakító akcióját. Ez a szereposzrendjén jelen van az érdekképviselet tás strukturálisan is megjelent az módon kialakítani. Ez a kérdés figyelmet érdemlő. kérdése, de általános érdekvédelmi RMDSZ belső építkezésében, amenyMert való igaz, hogy együttműködés struktúrát nem hoztak létre. A kor- nyiben 1993-ban megalakult (a 2007-


Civil érdekérvényesítés

es aradi kongresszus által felszámolt) Szövetségi Egyeztető Tanács a romániai magyar civil világ képviselőit emelte be a politizáló szövetség tevékenységébe. Az évek múlásával a SZET szerepe egyre fakult, s amikor élére elnökként hivatásos politikus került (Kelemen Hunor személyében, a szatmári 2003-as RMDSZ-kongresszus után), akkor formálisan is megtört a szerv civil mivolta. Ekkorra a civil szférában jelentős változások történtek. Az illyefalvi éves találkozók olyan jelentőssé nőttek, annyian érezték szükségét a közös tanácskozásnak, hogy Illyefalva nem tudta fogadni az összes bejelentkezőt, a találkozókat Kolozsvárra hozták át (a Somai József által képviselt civil vezetők). Mindjárt az első, az 1999-es kolozsvári Civil Fórum jelentős szervezeti folyománya az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (EMT, KMDSZ és RMKT általi) létrehozatala. Az ERMACISZA küldetését, céljait a következőkben jelöli meg: segíteni az erdélyi magyar civilszervezeteken olyan feladatok felvállalásával, mint a civilszervezetek kapcsolatrendszerének kiépítése és az együttműködés feltételeinek megteremtése; civil integrációs folyamat támogatása; szakmai segítségnyújtás képzésekkel és tanácsadással; fórum teremtése és nyilvánosság biztosítása a civil szférának; információ-áramoltatás. A Civil Fórumok szervezése tehát külön intézményi keretet kap, ami teljesen új, a Civil Fórum folyóirat elindítása, amelynek megjelenése új perspektívát nyit az érdekvédelem vonatkozásában is. A civil strukturális építkezés következő lépése a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének a megalakulása. Már a 2004-es Civil Fórum konferencia háttérbeszélgetései során felmerült egy kimondottan érdekképviseleti szervezet létrehozásának szükségessége. Az új szerv mellett fellépők indokai szerint az ERMACISZA az erdélyi magyar civil világ szolgáltatója, de kimondott érdekvédelmi lépései a Civil Fórumok keretében szervezett támogatáspolitikai témájú fórumokon kívül nem voltak. A civil szövetséget (MCSZESZ) 77 alapító szervezet hozta létre 2005ben, jelenlegi taglétszáma 98.

Képviseleti kényszerpályák A MCSZESZ általános képviseletre kíván vállalkozni – ennek a nehézségeiről már volt szó. De mást nem tehetett, ugyanis az évek során a támo-

5

gatáspolitika kérdései, különösen a intézett levelekkel, illetve találkozók támogatási közpénzek elosztási gya- keretében igyekezett befolyásolni a korlata törésvonalat hozott létre az támogatáspolitikai folyamatok alaRMDSZ és a civil szervezetek között, kulását. Ugyanis a civilszervezetek amely megszabta az indulás keretét évek során leadott jelzéseikkel, illetés feltételeit. Az Alapszabály szerint ve fellépéseikkel arra figyelmezteta „Szövetség célja a romániai magyar tek, hogy a rendszer rossz, reformra civil szféra szervezeteinek felkarolá- van szükség. sa, tevékenységük hatékonyságának A magyarországi támogatási és eredményességének növelése”. A rendszer reformjára sor került a Szütételesen megnevezett feladatok a lőföld Alap 2005-ös létrehozatalával, következők: azzal, hogy a támogatási forrásokat – esélyegyenlőség megteremtése az egyetlen közös rendszerbe szervezinformációhoz való hozzájutás- ték, miáltal a magyarországi közpénban, információáramoltatás, in- zekből a határon túli magyar közösformációs iroda működtetése; ségeknek szánt támogatások elosztá– közvetítés a tagszervezetek és más si politikáját szemléletében is, intézjogi és természetes személyek szá- ményileg is átalakították. A rengeteg mára; dilemmát és visszásságot hozó új – hálózatépítés a partnerség elve rendszer nem jelenthetett megnyugalapján; belső forrásközpontként vást, ugyanis semmilyen – még konvaló működés, szakmai tudását- zultációs – szerep sem jut benne a ciadás biztosítása, tréningek, képzé- vileknek, a magyar kormány kizárósek szervezése a nonprofit szféra lagos határon túli partnere az illető menedzsmentje, pénzügyvitele, közösség politikai képviselete. Ez adományszervezés, pályázatírás azért külön hangsúlyozandó, mert témakörökben, kiadványok meg- törvény írja elő a mindenkori magyar jelentetése, konferenciák szervezé- kormányok számára, hogy a támogase, valamint szakmai könyvtár lé- táspolitika elvi kérdéseit illetően tesítése; konzultálnia kell a civil szféra képvi– a civil szféra kapseletével. Ez a belpocsolatrendszerélitikai szinten érvének kialakítása, bőnyes elv minden to... a kisebbségi lét vítése és ápolása a vábbi nélkül kiteregységigénye, vagyis hazai román és a jeszthető a határon a létezõ etnikai szakülföldi civil szfétúli civil szférára is – vazatok együtt-tarrával; ami nem történt meg. tásának kényszere – a tagok és a civil A támogatáspolitika szféra érdekképvicélszervezetei jogohosszú távon kikezdi selete és érdekvésan érezték úgy, hogy a kisebbségi társadelme a közéletben; az új rendszer még dalom intézményi – partnerségen alainkább a politikai akapcsolatait és depuló együttműkökarat és érdekérvémokratizmusát. dés az egyházaknyesítés gyakorlatákal, a gazdasági és nak kedvez, egyfajta politikai szférával; kliensi rendszert ho– civil kontroll érvényesítése min- nosít meg immár az egész támogatáden esetben, amikor közösségi ér- si rendszer viszonylatában. (A felszádekek sérülni látszanak; molásra ítélt korábbi közalapítvány– civil kontroll érvényesítése a tá- ok tevékenysége több esetben sokkal mogatási rendszerek működése elvszerűbb volt, mint az új gyakorlat. felett; Ha nem szolgálok példával, annak – a civil szférát érintő jogi szabályo- oka, hogy nincs értelme fölösleges fezások monitorizálása, törvényter- szültségeket ébreszteni.) A szakértői vezetek és módosító javaslatok ki- találkozók, konferenciák, nyilvános dolgozása és érvényre juttatása.” fellépések eredménye tehát negatív: A támogatáspolitikát közvetlenül a civilek a változás irányát és mértévagy közvetve érintő kérdések dőlt két javaslataikkal, érveikkel képtelebetűvel szerepelnek annak bizonyíté- nek voltak befolyásolni. kaként, hogy milyen jelentősen konJelenleg az egyik fő kérdés a tádicionálta ez a kérdés a szövetség in- mogatási vonal rosszul alakult redulását. Ez a kezdet máig meghatá- formja (figyelem: a Szülőföld Alapot rozza a szövetség működését, nem létrehozó törvény is több módosítást sikerült kilépni ebből a keretből. A szenvedett időközben), ez kínál MCSZESZ állásfoglalásokkal, elem- elemzési és reflexiós feladatot, mizésekkel, politikai főméltóságokhoz közben romániai vonatkozásban a


civil fórum

6

közpénzeket szétosztó támogatási rendszer változatlansága jelenti a civilek fő problémáját. Pontosabban a romániai közpénzeket leosztó Communitas Alapítvány továbbra is az RMDSZ kizárólagos irányítása alatt, a civilek konzultációja nélkül alakítja ki politikáját. Ki kell mondani: a kisebbségi lét egységigénye, vagyis a létező etnikai szavazatok együtt-tartásának kényszere hosszú távon kikezdi a kisebbségi társadalom intézményi kapcsolatait és demokratizmusát. Ha minden pénzügyi forrást az a szervezet felügyel és kezel, amely a szavazatokat is begyűjti (begyűjteni óhajtja), akkor előbb-utóbb a közpénzekből jutó támogatások „átalakulnak” a politikai szervezettől kapható pénzekké – a kapcsolat klientúra-építéssé módosul. Több konkrét példát tudnék erre felidézni – de az elvi kérdést kell látni: az adományozó még akkor is önkéntelenül hajlik arra, hogy kedvezzen annak, aki őt támogatja, ha ez különben nem szándéka. Egy párt viszont szavazatgyűjtésre van beállva – neki életfontosságú a közösségi támogatás, s ha ezért fizetni tud, hát megfizeti. A baj csak az, hogy nem a sajátjából teszi, hanem abból a közösből, amelynek elosztását ilyen gyakorlat soha, semmilyen körülmények

között nem szabad beárnyékoljon. Különben a Civil Fórumok során rendezett támogatáspolitikai vitákon, 2004-től kezdődően elvi egyetértés volt az RMDSZ-politikusok és a civilek között abban, hogy reformra van szükség. Csak semmilyen lépés nem történt ebben az irányban. Ezért a 2007-es Civil Fórum programján nem is szerepelt már ilyen vita – a tehetetlenség közvetett beismeréseként. Ugyanakkor a kép árnyaltabb: a 2007-es RMDSZ-kongresszus előtt több politikus nyíltan felvetette az RMDSZ reformjának a szükségességét, és ez a kívánt reform a támogatáspolitika intézményi feltételeire is kiterjedt volna. Végül reformra nem került sor.

Mit és miként? Két megállapítás kívánkozik ide, amikor az érdekvédelem kérdését illető erdélyi magyar civil gyakorlat sommázatát kell megfogalmazni. A kisebbségi lét körülményei között alakuló civil világnak több függőségi viszonnyal kell számolnia, mint egy bármilyen ország civilszervezetének. A kisebbségi politikai szervezettel szemben létrejövő függőség jön be pluszban, ugyanakkor ez a legkevésbé kezelhető, mivel az állami szintű politika partnerének a

kisebbség politikai szervezetét tekinti, figyelmen kívül hagyván, hogy másfél milliós (de akár néhány százezres) közösségek esetében a belső viszonyok kialakítják a politikai-civil általános törésvonal sajátos változatát, s ezzel a kisebbségi nyilvánosság alig, de mindenképpen a szükségesnél kevesebbet foglalkozik. Másodsorban erdélyi magyar vonatkozásban ki kell lépni a támogatáspolitika mókuskerekéből, s vállalni kell az érdekvédelmi feladatok általános, az erdélyi sajátosságoktól független kérdéseit. Egyetlen példát erre: a civilek működésének meghatározó összetevője a különböző kapcsolatok építése, ugyanakkor éppen a civil kezdeményezéseknek a jelen dolgozat elején jelzett egyedisége, személyfüggősége negatívan hat ki a kapcsolódási képességre, az együttműködési hajlandóságra, ami a mai feltételek mellett létfontosságú. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, gondokra kell a jövőben kiemelt figyelmet fordítani.

Dr. Bodó Barna Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége – elnök e-mail: bodobarna@yahoo.com

A gondolattól a cselekedetig

É

rdeklődésünk homlokterében az az út áll, amely a gondolatainkban megfogalmazódó igényeinktől a megvalósításukig vezető cselekvésig vezet. A civil érdekérvényesítés útja ez, amely a saját – jelen esetben értve ez alatt a civilszervezetben dolgozó személyek – tevékenységünkre való tudatosabb odafigyeléssel veszi kezdetét. A civil érdekérvényesítés a szervezetekben dolgozó, de a szervezetek által „felkarolt”, „kiszolgált” célcsoport érdekeinek az érvényesítésére is vonatkozik. És mindez azzal veszi kezdetét, hogy ez az érdek megfogalmazódik, kikristályosodik, és az érdekvédelem szükségletként merül fel. Ha civil érdekről szólunk, akkor igencsak fontos az, hogy tisztán lássuk, miről is beszélünk: mi a civil érdek? Érvényre juttatni ugyanis csak azt lehet, ami

világosan megfogalmazható, ami civil szférájának a közös érdeke kér körvonalazható, ami mellett érvelni szót ezekben a folyamatokban. És az lehet. E lapszámunkban eme civil ér- sem mellékes, hogy folyamatokról deknek a körvonalabeszélünk. Olyan fozására törekedtünk, lyamatokról, amelyekés sajátos megfogalre kihatással vannak a Ez egy sajátos pármazásokat, az ezirátörténelmi, társadalbeszéd, amelyet jól nyú törekvések színes mi, kulturális sajátoskell menedzselni. tárházát sikerült felságok, változások. Az Olyan tudásról betárnunk. Sebestény erdélyi magyar civil szélünk, amellyel István cikke e fogalmi szféra érdekérvényetisztánlátást útján vesítése ilyenként szonem rendelkezünk zeti az olvasót. rosan összefügg azokmég attól a perctõl, A civil érdek a minkal a történésekkel, hogy eldöntöttük, denkori civil önszeramelyek ezt az önérvényesíteni akarjuk veződés alakuló foszerveződést beindíaz érdekeinket. lyamatát tükrözi. Sotották, és amelyek forhasem egy civilszermálják. Vezércikkünkvezet érdekéről beben dr. Bodó Barna szélünk, ha civil érdekérvényesítés- ezt a folyamatot láttatja, és problemaről esik szó. Általában több civilszer- tizálja. Mi is történt az erdélyi civil vezet, avagy akár egy régió, ország önszerveződéssel? Hogyan is alakult


Civil érdekérvényesítés

nunk kell kiállni az akaratunkért, az érdekeinkért! Gargya Marietta, a Nonprofit Szektor Analízis projektvezetője a nyitott jogalkotást mint Magyarországon működő jó példát mutatja be. Rajnai Gábor, az ECOVAST elnöke írásából a területfejlesztés terén működő sajátos érdekérvényesítési modellt ismerhetünk meg. A civilszervezeti érdekek érvényesítéséről egyrészt a civilszervezeteknek szolgáltató Nonprofit és Információs Oktató Központ (NIOK) gyakorlatából Gerencsér Balázstól, a NIOK ügyvezető igazgatójától kapunk képet, továbbá a civil szövetségként működő KÖRTE Program keretében Bárdos Ferenctől, a program koordinátorától.

deményezéseket felkaroló vidékfejlesztési program, a Leader sikeres megvalósításában. Hogy ki és mire alapozva buzdítja az erdélyi civileket, csak a Gila Károly vezető vidékfejlesztési szakértő cikkének elolvasása nyomán derül ki. Sokat említett és érezhető változásokat hozott civil világunkba Románia európai uniós csatlakozása. Vitafórumunkban ezekről a változásokról számol be részletesebben Márkus Eszter, aki sok évi civilszervezeti tevékenykedés után került a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez Magyarországon, és több szempontból is láttatni tudja a csatlakozást követő változások természetét, azokat a problémákat, amelyekkel a civilszervezeteknek szembesülniük kell e változások következtében.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

ez a szektor? És ebben a szektorban a közös érdekek miként is kezdtek megfogalmazódni? Milyen irányt vett a civil érdek? Volt-e van-e olyan civil szerveződés, amely e szektor érdekérvényesítését ellátja? Kérdések, melyekre a válaszokat e cikkben találjuk. Szenkovics Dezső az erdélyi magyar civil szférában az integrációs törekvések különböző szintjei mentén ad helyzetképet az érdekérvényesítés „történetéről”. Ha már túljutottunk az érdekeink világos megfogalmazásán, ha már tudatában vagyunk annak, hogy mit is szeretnénk, ez még korántsem elég ahhoz, hogy változást generáljunk. Az érdekérvényesítés útja egy tanulási folyamat is, amelyben ki kell tudni alakítani az érdekek védelmét legjobban ellátó szerveződést, és el kell tudni juttatni a megfelelő módon a megfelelő helyre a kérésünket. Ez egy sajátos párbeszéd, amelyet jól kell menedzselni. Olyan tudásról beszélünk, amellyel nem rendelkezünk még attól a perctől, hogy eldöntöttük, érvényesíteni akarjuk az érdekeinket. Szakmai berkekbe „látogattunk”, hogy jobb rálátást kapjunk erre a folyamatra. Almási Judit, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (CTF) programkoordinátora cikkében a civilszervezetek érdekérvényesítő képességét erősítő program bemutatása révén láttatja szakmailag ezt a folyamatot, és írja le világosan az egyes szakaszokat. Dr. Bényei Andrásné, a Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója átfogó képet ad a magyarországi érdekegyeztetés jelenlegi helyzetéről, részletesen tárgyalva a különböző eseteket, amelyekben más-más érdekérvényesítési eljárások hatékonyak. Rálátást kapunk a civil érdekérvényesítés kapcsán a szerveződések formáitól a különböző nyilatkozatokon keresztül a konkrét akciókig. Arra törekedtünk, hogy a civil érdekérvényesítés minél változatosabb lehetőségeit és sikerpéldáit is az olvasók elé tárhassuk. A jó példák sorát a „házunk táján” zajló, és büszkeséggel említhető gyergyóditrói üggyel indítjuk, melyet a Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Zoltán Csongor mint a történet egyik alapembere mutat be. Az értékek védelme érdekében történő civil összefogás nagyszerű példája ez. Ugyanakkor az érdekvédelem radikálisabb példája is, amely nemcsak az asztal melletti szűk körű, hanem a közösség bevonásával megvalósuló érdekérvényesítést és ennek sikerét példázza. Tud-

7

Örömmel mondhatjuk, hogy civil szféránkban van új hajtása a civil érdekérvényesítésnek, a civil érdekérvényesítés megerősítésének. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) 2007-ben Marosvásárhelyen bejegyzett civilszervezet. Hogy miként is törekednek szolgálni e nemes célt, arról az ügyvezető igazgató, Szigeti Enikő számol be lapunkban. A lapunk fő témáját körüljáró cikkek sorát a civil érdekérvényesítés radikálisabb formájának a példájával, a Fegyvertelen Erők Napjának a bemutatásával zárjuk. Az eseményről az egyik főszervezőt, Peták Pétert, az Istenkúti Közösségért Egyesület társelnökét kérdeztük. Civil kurázsi rovatunkban ez alkalommal nem egy sikerpéldát mutatunk be, hanem sokkal inkább egy buzdítást az erdélyi civilek felé, hogy vállaljanak szerepet a közösségi kez-

Nagyon érdekes képet tár elénk a Kulturális kitekintő rovatunkban megjelenő Eurobarométer, amely az európaiak kultúrával kapcsolatos véleményét vizsgáló felmérés eredményét foglalja össze. Végül, de nem utolsósorban, az erdélyi magyar civil szférát megszólító egyik legnagyobb rendezvényről, a IX. Civil Fórum konferenciáról számolunk be, mely idén az európai uniós források kérdéskörével foglalkozott. Merítsenek tudtást, ötletet, ihletet sorainkból, és hallassák hangjukat, cselekedjenek a közösségi érdekek érvényesítése érdekében!

Csáki Rozália főszerkesztő e-mail: csaki.rozalia@gmail.com


civil fórum

8

Civil „érdekkép”…

A

magyarországi nonprofit szektor méretének és súlyá„ nak az utóbbi tíz évben lezajlott növekedésével párhuzamosan egyre inkább előtérbe került – a szervezetek részéről megfogalmazott – igény a szektor hivatalos érdekképviseletének megoldására. A szektorra vonatkozó jogi, gazdasági szabályozás, az adókedvezmények megállapítása, az állami hozzájárulás mértéke és mikéntje, a külföldi támogatások felkutatása elérhetősége – különös tekintettel az európai integrációs folyamat eredményeként hazánk szervezetei számára is hozzáférhető források bővülésére – mind olyan kérdés, mely a szektor jelentős részét érinti, nem is beszélve az ezekkel kapcsolatos döntések következményeiről. Joggal vetődik fel a szervezetekben az igény arra, hogy ezen döntések előkészítésébe bevonják őket, véleményüket kikérjék, javaslataikat a döntéshozók figyelembe vegyék, érdekeiket megfelelő módon képviselhessék. Ezzel a céllal ugyan több – egymással esetenként együttműködő vagy éppen vetélkedő – különböző, területi, tevékenységi alapon létrejött szövetség is működik, azonban olyan szervezet, mely a szektor egészének képviseletét látná el, nincsen.” (VITAIRAT – A nonprofit szektor érdekképviseletének megoldása, 2001.) Ezeket a sorokat hat éve vetettem papírra, egy olyan „kiáltvány” megfogalmazása során, melyben arra kértem a civil szféra jeles képviselőit, indítsunk el egy szakmai vitát arról, hogy egyáltalán szükség lenne-e egy ilyen érdekképviseletre, illetve, ha igen, mikor, hogyan, mi módon lehetne azt kialakítani. Több mint fél évtized távlatából azt ugyan kijelenthetjük, hogy a kérdés első fele mára kissé anakronisztikussá vált – hoszszú és élénk viták, egyeztetések, valamint az időközben meginduló kormányzati-civil párbeszéd eredményeképpen „a valamilyen formájú érdekképviseleti rendszer” elvi szükségességét már a szektor mértékadó köreiben „nem illik” vitatni –, ám a megvalósítás terén tapodtat sem haladtunk előre. A Civil Együttműködési program (CEP) keretében ugyan számos civilszervezet közös munkájával megszületett az Országos Civil Érdek-

képviselet (OCÉ) modellje, de gya- érdekek végtelen halmazába, s itt korlatban való „kipróbálására” már tényleg igaz Bodó Barna kijelentése, nem került sor. Igaz ugyan, hogy hogy „az állatvédők és a vadászok 2003-ban egy másik „fontosabb” ese- szakmai érdekeit nem fogja egyszermény, a Nemzeti Civil Alapprog- re képviselni soha egyetlen érdekramról szóló törvény megjelenése ér- képviselet sem.” De én úgy vélem, a telemszerűen teljesen áthangolta és két szervezetnek közös civil érdekeik lekötötte a civil közvéleményt. Meg viszont vannak. kell azonban jegyezni, hogy az NCA Az OCÉ modell körül folyó vitákelektori, ún. civil jelöltállítási rend- ban is többször próbáltuk meghatászere kísértetiesen hasonlít az OCÉ rozni az általános civil érdekeket és modellben szereplő választási szisz- megkülönböztetni a civil szakmai értémára. S mint kiderült, az NCA vá- dekektől, mégis úgy tűnik, ezek szétlasztások 2004-ben és 2006-ban is választása már gondolati síkon is eredményesek voltak, ami azért azt megrekedt. Egyik munkaanyagunkbizonyítja, „fontos ügy” érdekében ban az előbbit a következőképpen hajlandó a szektor az együttműkö- próbáltam megfogalmazni: désre, sőt egy „felülről létrehozott” „Minimum program. Egy szektor szervezetbe való betagozódásra is… egészét átfogó érdekképviselet csak Ebben az írásban a szektor jogi értenem kívánom itt és lemben vett egyedeimost felsorolni azokat nek mozgásterét megEgy szektor egészét a közismert, és sokhatározó általános joátfogó érdekképviseszor hangoztatott érgi, gazdasági és polilet csak a szektor joveket, melyek az értikai környezet kiépígi értelemben vett dekképviselet mellett tésében, javításában egyedeinek mozgásés ellene felhozhatóvaló aktív részvételre terét meghatározó ak. Egyvalamiről, a kaphat felhatalmacivil érdekről, illetve zást. Ebből adódóan általános jogi, gazdaáltalános értelemben a tárgyaló partnerei sági és politikai körennek létezéséről vicsakis a mindenkori nyezet kiépítésében, szont érdemes elgonállamhatalom törjavításában való akdolkodni. Egyáltalán vényelőkészítő és törtív részvételre kaplétezik-e civil érdekvényhozó, illetve végkép, vagy sem? Orehajtó testületei (orhat felhatalmazást. lyan, ami elvonatkozszággyűlés, országtatható a szakmai, gyűlési bizottságok ágazati érdekektől, s csak a „civil mi- minisztériumok) lehetnek. Az egyes voltból” fakad? szakmai (szakminisztériumok) és teBodó Barna e lapszám vezércikk- rületi (helyi önkormányzatok) egyezében azt írja: „a civil érdekek, a szer- tetések, együttműködések kialakítávezeti oldalról értelmezve, roppant sához nincs szükség „központi” közsokrétűek. Nincs általános szakmai vetítő szervezetre, vagy ha mégis, civil érdek, a szféra sokszínűségéből azt a különböző szakterületeken műkövetkezően. Alapja ennek a szektor ködő civilszervezetek a saját szakheterogén mivolta mellett egy sor mai berkeiken belül (ernyőszervezetisztázatlan, vagy nem eléggé meg- tek) oldják meg, illetve jószerivel alapozott kérdésfelvetés.” Ugyanak- meg is oldották. Össze kell állítani kor néhány sorral lejjebb – éppen a azokat a kérdéscsoportokat, amelyek fent említett CEP-pel kapcsolatos egy ilyen képviselet hatáskörébe tarkritikájában – ezt olvashatjuk: „A ci- tozhatnak. A teljesség igénye nélkül vil társadalom általános képviselete felsorolnék néhány, ilyen rendezésre nem megoldható, viszont a nonprof- váró problémát: 1 százalékos törit szervezeti jellegből adódó érdekek vény, közhasznúság, adókedvezméképviseletére igenis szükség volna.” nyek, pályáztatási eljárás, foglalkozSzámomra világos a distinkció, de tatás, önkéntesek helyzete, támogaazt hiszem, sokévnyi helybenjárá- tások növelése, ingatlanhelyzet, besunk egyik legfőbb oka éppen az, jegyzési és nyilvántartási rendszer, hogy nincsen tisztázva, ki mit tekint könyvviteli szabályozás, a különböcivil érdeknek és óhatatlanul bele- ző méretű szervezetekre vonatkozó belehempergünk a „civil szakmai” azonos szabályozórendszer, az üzle-


Civil érdekérvényesítés

9

ti szervezetekkel szembeni hátrá- esélyt a megvalósulásra. Vagyis hét nyok, pozitív diszkrimináció hiánya, szervezet közül hat fogadná szívesen az aktuális politikai hatalom befolyá- egy ilyen szerv létrejöttét, és csupán sának csökkentése stb. A minimum 10 százalék gondolja úgy, hogy civil program tehát még így is meglehető- érdekképviseletre egyáltalán nincs, sen sok problémát ölelne fel.” (Le- vagy legalábbis nem formális keretek gyen is meg ne is…Néhány gondalék között van szükség. a nonprofit szektor érdekképviseletéA civil érdekképviselet kialakítáről szóló vitához, 2002.) sában való aktív részA két érdekkör kevételi szándék ugyan veredése, világos elértelemszerűen ala... nincsen tisztázva, választásának hiánya csonyabb arányú volt ki mit tekint civil érkimutatható volt a az elképzelés támodeknek és óhatatlaszektor nagyobb szegatottságánál, de öszletének empirikus vizsszességében így is 70 nul bele-belehemgálata során is. A Civszázalék állította, nem pergünk a „civil italis Egyesület 2005zárkózna el a kezdeszakmai” érdekek ben hajtotta végre a ményezéshez való csatvégtelen halmazába... Civil Érdekképviselet lakozástól. Lehetséges AlternatíTalán az egyik vái (CÉKLA) elnevelegfontosabb kérdészésű programját. Ennek célja elsősor- nek is tekinthető az, hogy általában ban az volt, hogy „szóra bírja” magát mivel is kellene foglalkoznia a civil a szektort, a különböző tevékenységi érdekképviseletnek. A 82 százalékos területeken működő kis és nagy szer- említési aránnyal a kormányzattal vezeteket a civil érdekképviselettel szembeni általános érdekképviselet kapcsolatban. A kutatás során több lenne a legfontosabb feladat, és 86 ezer működő alapítványt és egyesü- százalékos elutasítással kizárnák a letet kerestünk meg kérdőívünkkel. közvetlen politikai tevékenységet. Az Az adatgyűjtés lezárása után „mind- ágazati, szakmai kérdésekkel való össze” 656 elemzésre alkalmas adat- foglalkozást a szervezetek háromnelap állt rendelkezésünkre. Nagyjából gyede tartotta fontosnak. Ez azért is tehát 10 százalékos beérkezési arány- meglepő, mert az általános civil érszámot regisztráltunk, ami – némi ál- dekképviselet szükségességéről folytalánosítással – egyben azt is jelent- tatott viták során éppen ez volt az heti, hogy a magyar civil szektorban egyik leggyakrabban emlegetett eltevékenykedő szervezetek hozzáve- lenérv, hogy egy ilyen csúcsszerv tőlegesen tizedrésze mutat „érdeklő- „hatásköre” akarva-akaratlanul is dést” egy ilyen kérdés iránt. Érdemes szakmai érdekképviseletre (és ebből felidézni a kutatás néhány fontosabb adódóan szakmai állásfoglalások megállapítását. közzétételére is) kiterjedne, ezáltal „A válaszolók kétharmada szerint maga alá gyűrné és ellehetetlenítené a mindenképpen igény van civil érdek- már meglévő, jól működő és függetképviseletre, további ötödük is kívá- len ágazati szövetségeket, ernyőszernatosnak tartaná, csak nem lát reális vezeteket.” (CÉKLA jelentés, 2005.)

Vagyis ismét felbukkan ez az identitászavar, miszerint legyen általános civil érdekképviselet, de foglaljon állást civil szakmai kérdésekben is, ami pedig köztudottan nem lehetséges, mivel ahogy olvashattuk, „nincs általános szakmai civil érdek, a szféra sokszínűségéből következően”. Csak óvatosan vetem fel: mintha valami hasonló jelenség lenne tapasztalható a politika világában… Ha az általános civil érdeket nemzetire, a civil szakmai érdeket pedig pártpolitikaira cseréljük, nem bukkan-e fel ugyanez az „identitászavar”? Hiszen senki sem vonja kétségbe, hogy léteznek pártok feletti nemzeti érdekek, melyeket még talán meg is tudunk határozni, mégis néha a mindennapi közéletben ezek devalválódásának – helyi, párt- és részérdekekkel való behelyettesítésének – lehetünk tanúi. Fel tudunk-e tehát mutatni kifelé – mondjuk az EU felé – egy politikai minimum programot? Fel tudunk rajzolni tehát egy általános nemzeti érdekképet? Az utóbbi évek belpolitikai eseményeinek ismeretében erre nem is érdemes válaszolni… De talán az általános civil érdekkép körvonalazása mégis csak „egyszerűbb” lenne. Lehet, hogy nem a civil érdekképviselet lehetséges megoldásain kellene törni a fejünket, nem is az állandó forma-tartalom paradoxon feloldásán, hanem – első körben – e civil érdekkör tematikájának öszszeállításán. Talán erre már most is (érdek)képesek lennénk…

Sebestény István Civitalis Egyesület – elnök e-mail: civitalis@t-online.hu

Integrációs törekvések a romániai magyar civil szférában

C

ivil érdekvédelem, érdekérvényesítés és civil integráció: látszólag két fogalom, melynek nincs sok köze egymáshoz. Azonban ha alaposabb vizsgálat tárgyává teszszük, rögtön kiderül, hogy igenis, szorosan, mondhatni szervesen öszszefüggő fogalmak: csakis közösen, egységesen fellépve képesek a civilek

hatékonyan képviselni, sikerrel megvédeni a civil érdeket, az értéket. Ha mi, civilek, igazán „erősek” akarunk lenni, ha azt akarjuk, hogy hangunkat messze is hallják, hogy minden helyzetben egyenjogú partnerként tekintsenek ránk, ha igazán fel szeretnénk vállalni a társadalom (politikum) „watch dog”-ja szerepét, nem

marad más, csak az összefogás, az integráció. Az utóbbi évtized számos változást hozott a romániai magyar civil szféra számára. A kommunista diktatúra bukása utáni kezdeti, tömeges megjelenés időszakát inkább a professzionalizálódás korszaka követte, sok esetben a mennyiségi mutatókról


10

civil fórum

a hangsúly áttevődött a minőségre, a vil Szervezetekért Alapítvány (ERMA- I. Civil Fórumot követően az EMT, a szakmaiságra. A bekövetkezett válto- CISZA) létrehozásának gondolata. KMDSZ és az RMKT közös összefozások összességét felsorolni szinte leAz ERMACISZA tulajdonképpeni gással hozta létre független jogi szehetetlen, de nem is egy leltár elkészí- megalakulását egy hosszas egyezte- mélyként az ERMACISZA-t, melytése a célunk. tés előzte meg. Az nek az alapszabályzatban megfogalA továbbiakban autolsó indíttatást a mazott célkitűzései között szerepel zokat a folyamatokat megalakításra és a hi- az erdélyi magyar civil szféra felkaHa mi, civilek, igaóhajtom felelevenítevatalos bejegyzésre rolása, hatékonyságának és eredmézán „erõsek” akani, elemezni, amelyek az adta, hogy időköz- nyességének növelése, információs runk lenni, ha azt szerepet játszottak a ben több civil szerve- iroda működtetése, szakmai tudásátakarjuk, hogy hanromániai magyar civil zet is (Civitas Alapít- adás a nonprofit szféra menedzsgunkat messze is szféra integrációs tövány, Erdélyi Magyar mentje, fundraising, pályázatírás stb. hallják, hogy minrekvéseinek kiteljesüMűszaki Társaság, témakörökben, szakmai könyvtár lélésében. És amikor inKorunk Baráti Társa- tesítése és működtetése, szakmai taden helyzetben tegrációs törekvésekság stb.) felvállalta az nácsadás biztosítása. egyenjogú partnerről, egyáltalán integAz ERMACISZA fennállásának 8 erdélyi magyar civil ként tekintsenek rációról beszélek, aktársadalom egészé- éve alatt folytatta az 1999-ben elkezránk, ha igazán fel kor ebbe beleértem az nek fejlesztésével, ku- dett hagyományt, és évente megszerszeretnénk vállalni a alsóbb szintű, regiotatásával, képzésével, vezi az erdélyi magyar civilszervezenális vagy akár meinformálásával járó tek éves szakmai találkozóját, a Civil társadalom (politigyei ernyőszervezetemunkát, de mindeni- Fórum konferenciát. Ennek keretékum) „watch dog”ket, valamint a szakkük rádöbbent arra, ben a többszáz résztvevő hazai és ja szerepét, nem ágazatok köré tömöhogy a számbelileg nemzetközi szaktekintélyek előadámarad más, csak az rülő szakmai civilmegnövekedett civil- sait hallgathatja meg és az egyre bőösszefogás, az inszervezetek szövetsészervezetek egyre vülő szekciók munkálataiban vehet tegráció. geit és a még fiatal, gyarapodó igényei- részt. „gyerekcipőben” járó Az Illyefalván elindított és a Konek ilyen típusú „kiMagyar Civil Szerveszolgálását” mellék- lozsváron folytatott, majd az ERMAzetek Erdélyi Szövetségét is. tevékenységként lehetetlen kielégíte- CISZA által felkarolt és továbbvitt foDe nézzük csak meg, hogy miként ni. Ezen komplex, bonyolult és sokol- lyamat, valamint a romániai magyar is állunk mi, romániai magyarok, a dalú tevékenységnek az elvégzésére civilszervezetek fejlődési folyamatámi a civil szféránk integráló képessé- egy fő tevékenységként ezzel megbí- nak következtében fogalmazódhatott gét, önszerveződő-képességét és egy- zott civilszervezetet kell bejegyeztet- meg a 2002-ben megszervezett IV. Ciben fejlődőképességét illeti. ni. Mindezt csak megerősítette az vil Fórumon az országos érdekképviA civil szféra integrációjának gon- 1999. január 15-16-án lezajlott I. Civil seleti szövetség létrehozásának szükdolata a Kató Béla illyefalvi lelkész ál- Fórum (Civil szféra az ezredfordu- ségszerűsége, melyről bővebben a kötal kezdeményezett és az Illyefalvi lón: lehetőségek, kihívások)1, melyet vetkezőkben szólunk. Találkozók megnevezés alatt ismert az Erdélyi Magyar MűE rövid történeti kezdeményezéshez kötődik. 1993. jú- szaki Társaság (EMT), áttekintés után három nius 14. és 1996. november 30. között a Romániai Magyar különálló részben tárA civil szféra integIllyefalván, a Keresztyén Ifjúsági Közgazdász Társaság gyalom a megyei és rációjának gondolaKözpont épületében nyolc alkalom- (RMKT), a Kolozsvári regionális, az orszáta a Kató Béla illyemal gyűltek össze az erdélyi magyar Magyar Diákszövetgos szakmai szervefalvi lelkész által civilszervezetek képviselői, ahol a ség (KMDSZ), valazetek és a Magyar Ciszférát érintő aktuális kérdéseket vi- mint az Erdélyi Mavil Szervezetek Erdékezdeményezett és tattak meg, képzéseken vettek részt, gyar Közművelődési lyi Szövetségét. Céaz Illyefalvi Találkotapasztalatokat cseréltek. A civil in- Egyesület (EMKE) szerlom az, hogy egy áltazók megnevezés ategráció gondolata is ezen találkozók vezett meg Kolozsválános, átfogó képet latt ismert kezdemékeretében vetődött fel először. A ron, a Bethlen Kata próbáljak adni arról, nyezéshez kötõdik. résztvevők már az első találkozó al- Diakóniai Központhogy civil szféránk kalmával elhatározták, hogy Erdélyi ban. A rendezvényen most hol is áll, ami az Magyar Alapítványok Szövetsége több mint 300 civilintegrációs, önszervenév alatt létrehoznak egy laza szerke- szervezet képviseltette magát. A ződő- és fejlődésképességét illeti, vazetű ernyőszervezetet, amelynek el- résztvevők plenáris előadásokat hall- lamint arról, hogy hol vannak még sőrendű feladata lenne a civil szférá- gathattak meg és szakterületenként tennivalóink. ban dolgozók képzésének biztosítása. szerveződő szekcióülések keretében Fennállásának nyolc éve alatt az (tudomány és környezetvédelem, illyefalvi találkozók túlnőtték a Ke- művelődés és oktatás, gazdaság és I. Megyei és regionális resztyén Ifjúsági Központ által nyúj- szociális kérdések, műemlékvéde- szintű integráció tott lehetőségeket, ezért a további lem, ifjúság) vitathatták meg az illető Ha a megyei és regionális civil szerrendezvények számára egy új formát terület legidőszerűbb, legégetőbb té- veződésekről kell beszélnünk, máris és egy új helyszínt kellett keresni. Így máit. E rendezvény egyik ajánlása nagy bajban vagyunk, mert szinte isszületett meg az Erdélyi Magyar Ci- volt az ERMACISZA létrehozása. Az meretlen számunkra ez a fogalom. 1

Ez a civil rendezvény azóta már a IX. kiadást is megérte, és továbbra is nagy sikernek és élénk érdeklődésnek örvend a romániai magyar civil berkekben.


Civil érdekérvényesítés

Mikor pedig azt mondom, hogy is- működtetnek és megjelentették az elmeretlen, akkor nem arra gondolok, ső Háromszéki Civil Katalógust. hogy nem ismerjük ezen civilszerveHa nem is szövetségként van bezetek meghatározását, definícióját, jegyezve, de ehhez hasonló tevéhanem arra gondolok, hogy ismeret- kenységet folytat egész Szatmár melenek, mint létező entitások. Legjobb gyében és a partiumi régióban a tudomásom szerint ugyanis szűkebb CREST Nonprofit Szervezetek Forhazánkban, Erdélyben, mindössze rásközpontja, amelynek létrehozását két 100%-ban ilyen típusú magyar ci- a Hygeia Alapítvány kezdeményezvil szerveződés van: a Bihar Megyei te, partnerségben a Szatmárnémeti és Nagyváradi Civil Szervezetek Szö- Caritasszal, a Nyílt Társadalom- és a vetsége (BINCISZ), valamint a Civilek Kárpátok Eurorégió Fejlődéséért AlaHáromszékért Szövetség (CIVEK). pítványok anyagi támogatásával. A A BINCISZ létrehozását szorgal- forrásközpont célkitűzései között mazó kezdeményezés 1999-ben fo- olyan célok szerepelnek, mint a galmazódott meg, magát a szerveze- nemkormányzati szervezetek stratétet pedig 2001. február 19-én jegyez- giai fejlesztése, az állami intézméték be. A szövetséget 14 szervezet nyek és közigazgatási szervek tevéhozta létre, de időközben a tagszer- kenységének a támogatása a közösvezetek száma elérte a 16-ot, a tagok ségi problémák minél hatékonyabb száma pedig meghaladja az ezret. A megoldása érdekében, a civilszférászövetség alapszabályzatában meg- nak a vállalkozói szektor általi támofogalmazott célkitűzések között sze- gatásának elősegítése, a civilszféra repel a tagszervezetek érdekképvise- arculatának javítása az állampolgálete, a megye kulturároknak a nonprofit lis életének fellendítészektor fejlesztésében se, bel- és külföldi vállalt szerepe növe... a megyei és regikapcsolatok kialakítálése érdekében, a táronális integráció sa és ápolása, a desadalom fenntartható kapcsán sok elvégmokrácia védelme és fejlődését célzó progzetlen feladat áll szavatolása, regionáramokban való részelõttünk. Erdély szális civil információs vétel és ezek proés képzési központ moválása. Tevékenymos megyéjében kölétrehozása és műségét partnerségben vetnünk kellene a biködtetése, a társadalvégzi számos külföldi hari, avagy a hárommi tevékenység szakés hazai civilszerveszéki példát. mai hátterének minőzettel, ugyanakkor több ségi javítása, stb. A nemzetközi szervezet BINCISZ nevéhez szotagja. rosan fűződnek a Magyar Tudomány Mint az könnyen kiderül a fenNapja, a Magyar Kultúra Napja és a tebb leírtakból, a megyei és regionáCivil Társadalom Napja rendezvé- lis integráció kapcsán sok elvégzetlen nyek, melyeknek kezdeményezője és feladat áll előttünk. Erdély számos szervezője. megyéjében követnünk kellene a biEgy másik hasonló kezdeménye- hari, avagy a háromszéki példát. De zés a CIVEK, vagyis a Civilek Há- legelőször is tisztázni kellene azt, romszékért Szövetség, mely 2006. de- hogy miért nem alakultak ki ezek a cemberében alakult. A CIVEK kezde- megyei, regionális ernyőszervezetek, ményezői 15 háromszéki ismert és el- nincs rá igény vagy még nem érett ismert, aktív civilszervezet, céljuk meg az erdélyi magyar civil szféra arpedig az volt, hogy Háromszék régi- ra, hogy felismerje a hálózatokban, óban erősítsék a civil szerepvállalást ernyőszervezetekben való működés és a szövetség által, mely erős regio- fontosságát, annak előnyeit. Ez vinális civilszervezetté kíván lenni, a szont egy alapos felmérést, és részleháromszéki civilszervezeteknek ha- tes kutatást feltételez, amelynek az tékony és reprezentatív érdekérvé- elvégzésére évek óta vár a romániai, nyesítésben, érdekvédelemben le- erdélyi magyar civil társadalom. gyen részük. Habár fiatal kezdeményezés, a II. Országos szakmai CIVEK máris komoly eredményeket tudhat magáénak. A Háromszéki szervezetek és integrációs Magyarok Világtalálkozója kereté- törekvések ben megszervezték az I. Civil Konfe- A szakmai szervezetek integrációs renciát, Civil Híradó néven saját ro- törekvései esetében különbséget kell vatot indítottak a Háromszék napi- tennünk a nagy hagyománnyal renlapban, Sepsiszentgyörgyön irodát delkező országos civilszervezetek és

11

az újonnan kialakult integrációs kezdeményezések között. Mikor a nagy hagyománnyal rendelkező országos civilszervezetekről beszélek, akkor elsősorban az Erdélyi Múzeum Egyesületre (EME), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületre (EMKE), a Romániai Magyar Gazdák Egyesületére (RMGE), az Erdélyi Kárpát Egyesületre (EKE) gondolok, de ugyanakkor azt hiszem, hogy ide számítható a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ), a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), valamint az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA), amelyről itt nem szólunk, lévén, hogy azt az előbb már megtettük. Az újonnan kialakult integrációs törekvések közül talán kettőnek a neve érdemel említést. Az egyik az RMKT és az RMGE kezdeményezésére született meg és a Gazdasági Civil Parlament nevet viseli, a másik létrehozásának a gondolata pedig a Kolozs megyei közművelődési civilszervezetek tanácskozásán vetődött fel és a 2004. évi Civil Fórumon került újra szóba: a Kolozs Megyei Szórvány Szervezetek Szövetségéről, valamint az Erdélyi Szórvány Kamaráról van szó. A következőkben röviden szólunk a fent említett országos civilszervezetekről, valamint az említett két integrációs törekvésről. 1. Az Erdélyi Múzeum Egyesületet, más nevén az erdélyi magyar Akadémiát gróf Mikó Imre alapította 1859-ben. Az EME célkitűzése az erdélyi magyarság tudományos és művelődési életének megszervezése, az itt élő magyarság integritásának, érték- és kultúrateremtő képességének megőrzése volt. Ennek érdekében az EME a tudományos akadémiák gyűjteményével felérő levéltárat hozott létre és önálló tudományos életet szervezett meg, Erdélyben betöltötte a tudományos akadémia szerepét. Az EME a rendszerváltást követő újraalakulása (1990 januárja)


civil fórum

12

után is követte az eredeti célkitűzéseit, napjainkban is tudományszervezési, tudománynépszerűsítő munkát végez: kutatóbázisokat, szakkönyvtárakat, ösztöndíjakat hozott létre, amelyekkel hozzájárult a fiatal, új kutatónemzedékek kineveléséhez, az anyanyelvű tudományművelés feltételeinek megteremtéséhez, a tudományos könyv és szakfolyóiratok kiadásához. Ugyanakkor segíteni kívánja a felsőoktatásban oktató tanárok minőségi munkáját. Az EME keretében hat szakosztály működik: bölcsészet-, nyelv és történelemtudomány, természettudomány, orvostudomány, jog-, közgazdaság és társadalomtudomány, műszaki tudományok, valamint matematika és informatika. Fiókszervezetei vannak Gyergyószentmiklóson, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Zilahon. Több száz tagja és tiszteletbeli tagja van, úgy magánszemélyek, mint szervezetek. 2. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet 1885-ben alapították, akkori célkitűzése a mai napig nem veszített aktualitásából: az erdélyi magyar közművelődési élet szervezése és irányítása. Az 1992-es újjáalakulását követően saját területi szervezetein és társult szervezeteken keresztül próbálta behálózni Erdély magyarok által lakott vidékeit. Tevékenysége a szellemi és materiális közművelődési infrastruktúra megteremtésében, könyvtárak, múzeumok, emlékházak, kulturális központok létrehozásában, emlékünnepségek szervezésében, emléktáblák, szobrok avatásában, kiadványok megjelentetésében merül ki. Tevékenységének súlypontja az utóbbi időben átkerült a szórványvidékekre. Az idők folyamán tagozatait szakszövetségekké alakította, így ma már beszélhetünk a Barabás Miklós Céhről (hivatásos képzőművészek szervezete), a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségszervezők Szövetségéről, a Romániai Magyar Dalosszövetségről, a Romániai Magyar Táncszövetségről, stb. Ugyancsak az EMKE védőernyője alól kerültek ki olyan szervezetek, amelyek valamikor az EMKE keretében működtek, de ma már önálló jogi személyek. 3. Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – egy olyan civilszervezet, amely az erdélyi magyar gazdák,

gazdálkodók érdekvédelmi, érdekképviseleti és ugyanakkor szakmai szervezete. Tagszervezetein keresztül jelen van Erdély több megyéjében. Az érdekképviselet, érdekérvényesítés mellett az RMGE Marosvásárhelyen kialakított képzési központjában felnőttoktatási programokat szervez a gazdák számára, ahol az érdekeltek nemcsak a szakma fejlődésével tarthatnak lépést, hanem akár a marketing, a menedzsment és a pénzügy alapfogalmait is elsajátíthatják. Az RMGE a marosvásárhelyi képzőközponton kívül információs irodát működtet Arad, Kolozs, Kovászna és Szatmár megyében is, ahol az érdeklődők a piac alakulásával és az árak nagyságrendjével kapcsolatos naprakész információk birtokába juthatnak. 4. Az Erdélyi Kárpát Egyesületet 1891-ben alapították Kolozsváron az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület javaslatára. Több évtizedes kényszerszünet után (1948-ban számolta fel a kommunista diktatúra) az EKE 1991-ben újjáalakult. Ma 18 erdélyi településen van tagszervezete és 3 társult szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a természeti és az épített örökség védelme, a zöld turizmus művelése és népszerűsítése, a kulturális értékek védelme és népszerűsítése, teljesítménytúrák és kirándulások szervezése, természetfotós szakkör működtetése, képzések szervezése a táj és természetvédelem érdekében, stb. Az országos szervezet egy kéthavonta megjelenő lapot is kiad, melynek címe Erdélyi Gyopár. A kolozsvári tagszervezet jelentette meg a Kalotaszegi kalauzt, a szervezet bánsági osztálya pedig negyedévente jelenteti meg az Útjelző nevet viselő folyóiratot. 5. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság 1990. július 28-án alakult meg Kolozsváron. A társaság alapszabályzatába foglalt célkitűzései a következőképpen összegezhetőek: szakmai tanácskozások, tudományos ülésszakok, szakosztályi ülések szervezése; a szakosztályok munkálatainak kiadványokban való ismertetése; szakmai tanácsadás vállalatalapítási és -szervezési, kereskedelmi, hitel- és pénzügyi kérdésekben, különös tekintettel a magánvállalkozásokra, a kialakuló új gazda-

sági viszonyokra; tagjai szakmai tájékozódását szakkönyvtárak, könyvtárak és folyóiratok segítségével biztosítja, elősegíti tagjai kutatási eredményeinek közlését, támogatja a tagok szakmai továbbképzését. Az RMKT helyi szervezetein keresztül jelen van Erdély szinte minden nagyvárosában (Arad, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár). Szaklapot, tanulmányköteteket, szakszótárakat jelentetett meg, rangos konferenciákat szervez. 6. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tevékenységét 1992. február 15-én kezdte meg Kolozsvárott, azzal a szándékkal, hogy mintául szolgálhasson az erdélyi magyar kultúra önszerveződésében, általában az autonóm polgári önrendelkezés, civil társadalmi intézményesítés segítségére legyen, a kultúra területén. Fő tevékenységi területként lehet meghatározni a tradicionális, nemzeti identitást meghatározó közösségi és regionális értékek megőrzését és további fejlesztését, valamint a más népek, régiók kultúrájával való kapcsolatok építése, a gyanakvás és idegengyűlölet leépítése, tolerancia, a sajátos értékek kölcsönös megbecsülése. Az alapítvány egy gazdag könyvtárat és nyelviskolát működtet, konferenciákat, szemináriumokat, képzéseket, táncháztalálkozókat és néptáncfesztiválokat szervez. 7. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az általános és középiskolákban oktató magyar nemzetiségű tanárok szakmai ernyőszervezete. Célkitűzései között szerepel a romániai magyar oktatás fejlesztése, a minőségi oktatás feltételeinek a megteremtése, a tanügyben dolgozók szakmai képzése, a romániai magyar általános és középfokú oktatási hálózat fejlesztése, stb. A szövetség 16 megyében van jelen megyei szervezetként, ezen felül pedig Erdély négy nagy városában működtet oktatási, továbbképző központokat. Ugyancsak az RMPSZ felügyelete alatt működik az Erdélyi Tankönyvtanács. Az RMPSZ szervezési minden évben a Bolyai Nyári Akadémiát, amely az általános és középiskolai tanárok szakmai felkészí-


Civil érdekérvényesítés

művészeti és tudományos ismeretek elsajátítására helyezi a hangsúlyt. Az MCSMSZ tevékenységében mérföldkőnek számít a magyar nyelvű misék és magyar nyelvű oktatás bevezetéséért folytatott harc, amelyet mai napig nem adott fel, és amelyért már több alkalommal is megpróbálták felszámolni. Az anyanyelv, a kulturális identitás megőrzésének céljából az MCSMSZ iskolán kívüli magyar nyelvoktatást indított el több településen, számos kulturális rendezvényt támogatott, szervezett az évek folyamán.

a RODOSZ az érintett célcsoportok számára előadási lehetőségeket biztosítanak, amelyek keretében kutatási eredményeiket mutathatják be. Az utóbbi két szervezet aktívan részt vesz a diákok, mesterisek és doktoranduszok számára elérhető ösztöndíjak kritérium- és pontrendszerének kidolgozásában, valamint a pályázatok elbírálásának folyamatában is. Integratív szerepük egyrészt abban nyilvánul meg, hogy koordinációs szerepet játszanak a helyi szervezetek tevékenységének öszszehangolásában, másrészt pedig

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

tését, továbbképzését biztosítja. 8. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, mint az erdélyi műszaki és természettudományokkal foglalkozó értelmiség szakmai civilszervezete, felvállalja ezen szakmai grémium tevékenységének koordinálását, lehetővé teszi a tagok tudományos ismereteinek a bővítését, ezek szakmai információkkal való ellátását, a magyar szaknyelv ápolását. Tevékenysége közel 15 műszaki és természettudományos területre terjed ki, melyek szakosztályok formájában tömörülnek. Jelentősebb szakosztályai a fizika, kémia, építészet, gépészet, számítástechnika. Tagsága meghaladja a 900 főt. Fiókszervezetekkel rendelkezik Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Brassóban és Nagyváradon. Az EMT az évente megszervezett szakmai találkozók, konferenciák, szakterminológiai előadások (bányászat-kohászat-földtan konferencia, vegyészkonferencia, SzámOkt informatikai továbbképző tanárok számára, Országos Gépész Találkozó, építéstudományi konferencia stb.) nemcsak a szakmai továbbfejlődést, a tapasztalatcserét teszik lehetővé, hanem nagymértékben hozzájárulnak a magyar szaknyelv elsajátításához is. Ezek az anyagok általában nyomtatott formátumban is megjelennek. A társaság számos kiadványt jelentet meg, amelyek közül érdemes megemlíteni a Műszaki Szemlét, mely a Magyarország határain kívül megjelenő egyetlen magyar nyelvű tudományos műszaki folyóirat. Ugyancsak itt kell megemlítenünk a Firkát is, amely fizika, kémia és informatika témájú természettudományos ismeretterjesztő általános és középiskolás diákok és tanárok számára. 9. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egy régi „történet”, alakulása rögtön a kommunista rezsim bukása után történt, 1990 októberében, majd 1991-ben hivatalosan is bejegyzik a szervezetet. A Szövetség alapszabályzata szerint az MCSMSZ legfontosabb célkitűzése „a közösség képviselete és érdekeinek védelme”, azaz a moldvai csángómagyarok érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete óhajt lenni. Éppen ezért a szövetség leginkább az identitástudat és az összetartozás erősítésére, az örökölt nyelvi, kulturális,

13

10. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolhatók a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), valamint a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ). Mindhárom szervezet elsősorban érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetként határozza meg magát. Amíg a MAKOSZ a középiskolások számára biztosít érdekképviseletet és érdekvédelmet, addig az OMDSZ a felsőoktatásban tanulók számára, a RODOSZ pedig a posztgraduális képzésen részt vevők számára biztosítja ugyanazt. Természetesen mindhárom szervezet esetében számos más célkitűzés is tetten érhető tevékenységeikben. Így a MAKOSZ és az OMDSZ nagy hangsúlyt fektet az általuk képviselt célcsoportok oktatására, képzésére, valamint szabadidős és kulturális tevékenységek szervezésére. Ugyanakkor az OMDSZ és

a híd szerepét töltik be a képviselt közösségek és a döntéshozási mechanizmusok között. A MAKOSZ tagszervezetei az erdélyi magyar iskolákban működő diáktanácsok. Az OMDSZ tagszervezeteit az egyetemi központokban (Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Nagyvárad, Bukarest, Jászvásár, Brassó, Szatmárnémeti) működő diákszervezetek. A RODOSZ esetében a több mint 300 tag regionális fiókszervezetekbe (Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely és Székelyudvarhely) és szakmai csoportokba tömörülve vesz részt a szervezet működésében és működtetésében. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi időben a három szervezet között egyre szorosabb együttműködés figyelhető meg, ami akár középtávon egy ernyőszervezet létrejöttét is elképzelhetővé teszi. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), két országos ifjúsági civil er-


14

nyőszervezet, amelyek hosszú időn vagy kilépett abból, amelyiknek adkeresztül állandó beszédtémát ké- dig tagja volt. peztek a romániai magyar ifjúság A következőkben röviden szólkörében és több esetben foglalkozott nunk kell két olyan újkeletű kezdea kérdéssel a sajtó is. A MIT-MIÉRT ményezésről is, amelyek a civil integeset egyike azon legszebb példák- rációt szolgálják. E kezdeményezénak, hogy miként kell, hogyan lehet sek egyike a Romániai Magyar Közmegosztani az ifjúságot. A MIT-MI- gazdász Társaság és a Romániai MaÉRT között kialakult konfliktus ott gyar Gazdák Egyesülete nevéhez fűkezdődött, mikor a MIT felfüggesz- ződik. A két szervezet a Gazdasági tette tagságát a Romániai Magyar Civil Parlament létrehozásának a Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szö- gondolatát a 2002-ben megszervezett vetségi Küldöttek Tanácsában (SZKT). Civil Fórumon vetette fel. A fórum Lépését azzal indokolta, hogy nem gazdasági szekciójának résztvevői ért egyet az RMDSZ politikájával, megbízták a két kezdeményező szerezért nem hajlandó részt venni az vezet képviselőit, hogy dolgozzák ki SZKT munkálatain. Ezt követően a szervezet alapszabályzatát és mű2001. végén az RMDSZ Szovátai ködési szabályzatát. Az alakulóülésAjánlása leszögezte, re 2003. május 4-én hogy a romániai makerült sor 22 civilszergyar ifjúság érdekeivezet részvételével. A Csakis a szórványnek képviselete kömegalakult Gazdasában tevékenykedõ és zös cél, amelynek bizgi Civil Parlament célközösségmegtartó tosítása az RMDSZ és kitűzésként fogalmazerõfeszítéseket kifejaz ifjúsági szervezeta meg a tagszervezetek együttes erőfeszítek érdekképviseletét tõ egyházi és világi tésének eredményeés érdekérvényesítészervezeteinknek az képpen jöhet létre. A sét, a szolidaritás és összefogásaként hívSzovátai Ajánlást kösegítségnyújtás erősíható életre az a szövetően alakult meg a tését, az összetartó kavetség, amely szoros MIÉRT, amely – az pocsként való műköalapítók értelmezésédést a tagszervezetek partnereként az ben – válasz volt az közös céljainak eléréösszmagyar törekvéállandó és intézmése érdekében, a szakseknek, ezt a szórnyes kapcsolattartás képzés és információványképviseleti miszigényére. A helyzet áramoltatás biztosításziót felvállalhatja. paradox, ugyanis az sát, valamint a civil 1995-ben megalakult szférát érintő jogszaegységes ifjúsági érbályok civilbaráttá tédekképviselet, a MIT az SZKT-ba va- telében történő munkálkodást. A ló bekerülésével kvázi politikai sze- Parlament működtetője rotációs alareplővé vált, és az RMDSZ belső pon évente változik. Ami a Gazdasástruktúrájának részeként kezdték gi Civil Parlament jogi státuszát illeszámon kérni a Szövetségen a civil ti, el kell mondanunk, hogy az alapítársadalom programjának teljesíté- tók még nem jegyezték be, mint önálsét. A paradoxon tovább gyűrűzött, ló jogi személyt. ugyanis az RMDSZ létrehozta saját A másik kezdeményezés a Heltai ifjúsági szervezetét, a MIÉRT-et, ami Gáspár Könyvtári Alapítvány nevéviszont nagymértékben politikai be- hez fűződik. A szóban forgó szervefolyás alatt álló szervezet, még ha ci- zet a Kolozs Megyei Közművelődési vilszervezetként lett bejegyezve és Fórumon vetette fel a Szórvány Szerannak is definiálja magát. Sok tekin- vezetek Kolozs Megyei Szövetségétetben nevezhetnénk akár az nek (SZOSZEKOMESZ) megalakítáRMDSZ ifjúsági szárnyának is. Ez a si szándékát, amelyet a fórumon paradoxon-sorozat viszont egy részt vevő 18 civilszervezeti képviseolyan folyamatot szült, amelynek lő jónak tartotta a kezdeményezést és eredményeképpen az 1999-ig egysé- társulási szándékát fejezte ki. Mint gesen fellépni tudó romániai magyar ahogy abban a fórum résztvevői megifjúság ma már oda került, hogy nem egyeztek, a SZOSZEKOMESZ legis két, hanem három táborra szakadt: főbb célkitűzése a szórványban élő egyesek maradtak továbbra is a MIT magyarság nemzeti, nyelvi, kulturátagszervezetei, mások viszont MI- lis és vallási identitásának megőrzéÉRT ernyője alatt kerestek védelmet. se, ápolása. A SZOSZEKOMESZ-t, És maradt egy szűk réteg, amely fel- mint önálló jogi személyt mindeddig ismerte az előtte álló zsákutcát, és nem jegyezték be. A 2004-es Civil Fóegyik szervezethez sem csatlakozott, rumon a Heltai Gáspár Könyvtári

civil fórum Alapítvány képviselője, mint az újonnan létesült szórvány szekció szervezője, javaslatot tett a résztvevőknek az Erdélyi Szórvány Kamara létrehozására. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a tömbmagyar és a csángó közösségrészhez hasonlóan a szórványmagyarság is kialakítsa az önképviseletét, külön odafigyelést és anyagi ráfordítást igényeljen mind cselekvési stratégiai, mind pedig a probléma európai integrálása és az EU-s források segítségül hívása szempontjából. Csakis a szórványban tevékenykedő és közösségmegtartó erőfeszítéseket kifejtő egyházi és világi szervezeteinknek az összefogásaként hívható életre az a szövetség, amely szoros partnereként az összmagyar törekvéseknek, ezt a szórványképviseleti missziót felvállalhatja. Ugyanakkor egy, a szórványban tevékenykedő civilszervezeteket tömörítő ernyőszervezet létrehozása lehetővé tenné azt, hogy az újonnan bejegyzett szövetség felvételét kérje a veszélyeztetett népek és regionális kultúrák Gesellschaft für Bedrohte Völker néven ismert európai ernyőszervezetébe. A kezdeményezés sajnos egyelőre meghalni látszik, a 2004-es Civil Fórum óta nem történt semmiféle előrelépés az ernyőszervezet létrehozására, bejegyzésére.

III. Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége Egy országos civil ernyőszervezet létrehozásának gondolata nem újkeletű a romániai magyar civil szférában. A gondolat már a ’90-es évek közepén megfogalmazódott, számos civil rendezvényen újra és újra felvetődött, de érdemi lépés ez irányban egészen 2003-ig nem igazán történt. A 2003-as év viszont egy pozitív fordulatot hozott, és ettől kezdve az egységes civil érdekképviselet problémája állandó jelleggel jelen volt a romániai magyar civil szférában. Ennek eredményeképpen az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kuratóriuma megtette az első lépést, és felkérte az alapítvány Tanácsadó Testületét arra, hogy vitassa meg a kérdést, és amennyiben időszerűnek látja, tegye meg az első lépéseket a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) létrehozására. A 2004. március elsején összeült 24 tagú Tanácsadó Testület egyértelműen a Szövetség létrehozása mellett tette le a voksát, és kijelölt


Civil érdekérvényesítés

15

egy öttagú bizottságot, hogy dolgoz- szféra kapcsolatrendszerét a hazai – tagok. A megválasztott elnökség za ki a MCSZESZ alapszabályzat-ter- román és a külföldi civilszervezetek- mandátuma a Szövetség jogi szevezetét és 2004. szeptember 9-re ké- kel; biztosítja a tagszervezetek és ál- mélyként való bejegyzéséig tartott, szítse elő az alakuló ülést. A Tanács- talában a civil szféra érdekképvise- melyre 2005-ben került sor. Ezt köveadó Testület által megfogalmazott letét, érdekvédelmét; partnerségen tően a Közgyűlés új vezetőséget váalapelvek értelmében az MCSZESZ a alapuló együttműködést alakít ki a lasztott. társuló szervezetek gazdasági, egyházi és A Szövetség a jogi bejegyzést köegyeztető, érdekképpolitikai szféra sze- vetően további tagok előtt is megnyiA civil társadalom viseleti és érdekérvéreplőivel; a közösségi totta kapuit, így ma már több mint 95 nyesítési feladatát kíérdekek sérülése ese- tagszervezete van. Ugyanakkor azt is fejlõdése és megerõvánja ellátni. A keztében, valamint a tá- el kell mondani, hogy egyelőre nem södése szempontjádeményezés indoklámogatási rendszerek igazán tudta elismertetni magát sem ból létszükségletet saként megfogalmafölött a civil kontroll a civil szféra, sem pedig a politikai jelentõ integrációs zott elvek kimondták, érvényesítése; moni- szféra szereplőivel, ami leginkább folyamat elmaradása hogy a romániai matorizálja a civil szférát annak tudható be, hogy pillanatnyigyar civil szférának a érintő jogi szabályo- lag még nem sikerült teljes mértéka romániai magyar jelenlegi állapotában zásokat, valamit mó- ben és szakszerűen ellátni azt, amiért közösség egészének nincs egy olyan szerdosító törvényterve- létrejött: az egységes civil érdekképmegmaradását vevezési struktúrája, zeteket és javaslato- viseletet, érdekérvényesítést. szélyezteti. amely a rajta kívüli kat dolgoz ki, és azointézményekkel fennkat érvényre is juttattartandó kapcsolatja; érvényesíti az ön- Következtetés rendszerben függetlensége védelmé- kéntesség, az egymás iránti felelős- Mint az a fentiekből kiderül, a romáben, valamint a civil kontroll szerep- ség, a kölcsönös segítségnyújtás pol- niai magyar civil szféra az elmúlt 14kör betöltésében felelősséggel vállal- gári elvei; lehetővé teszi az érdekek 15 évben egy jelentős fejlődésen ment hatná a civil szféra képviseletét. Vi- és értékek strukturált és hiteles meg- keresztül. Természetesen ez messzetathatatlan, hogy a romániai magyar jelenítését; képviseli az illetékes ha- menően nem jelenti azt, hogy minközösség fejlődése a megfelelő civil talmi szervek felé a romániai magyar den a legnagyobb rendben van a civil szféra környékén. Még számos kihíszervezeti struktúra hiányában meg- civil szféra érdekeit. vás, megpróbáltatás torpan, amennyiben össztársadalmi Az alakuló ülés időelőtt áll a civil szfészinten a civil szféra képtelen érvé- pontját megelőzően ... létrejött egy olyan ránk, a fejlődés még nyesíteni súlyának megfelelően kö- az öttagú kezdemészámos lépcsőfokát, országos integrációs zösségi szerepét. A civil társadalom nyező bizottság az buktatóját kell megfejlődése és megerősödése szempont- alapelveket és a szötörekvés, elindult mássza ahhoz, hogy a jából létszükségletet jelentő integrá- vetség alapszabályzaegy folyamat, amit fejlett demokratikus ciós folyamat elmaradása a romániai tát a nagy nyilvánosha kellõ elõvigyázatársadalmakban műmagyar közösség egészének megma- ság elé tárta, várva az tossággal, odafigyeködő civil szféra radását veszélyezteti. esetleges hozzászóláléssel és szakérteszintjére kerüljön. De Éppen ezért az MCSZESZ célja a sokat, javaslatokat. A egy dolog biztos és romániai magyar civilszervezetek beérkezett javaslatok lemmel kezelünk, számomra örvendefelkarolása, tevékenységük haté- és az alakuló ülésen meghozhatja a várt tes: létrejött egy olyan konyságának és eredményességének elhangzott hozzászóeredményeket, az országos integrációs növelése. Ennek érdekében a Szövet- lások alapján a kezdeoly régóta óhajtott törekvés, elindult egy ség információs iroda(k) működteté- ményező bizottság gyümölcsöket. folyamat, amit ha kelse által mindenki számára esély- véglegesítette az alaplő elővigyázatosságegyenlőséget biztosít az információ- szabályzatot, melyet gal, odafigyeléssel és hoz való hozzáférésben; közvetítő az alakuló ülésen szerepet játszik a tagszervezetek és részt vevő 77 szavazati joggal rendel- szakértelemmel kezelünk, meghozmás jogi vagy természetes személyek kező alapító elfogadott és megszava- hatja a várt eredményeket, az oly régközött; belső forrásközpontként mű- zott. Ugyanakkor az alakuló ülés egy óta óhajtott gyümölcsöket. Még van ködik a tagszervezetek számára; ideiglenes vezetőséget is megválasz- remény... szakmai képzéseket, tréningeket tott, amelynek tagjai: Egri István – elSzenkovics Dezső szervez, kiadványokat jelentet meg nök, Bodó Barna és Kolumbán Gábor és szakmai könyvtárat működtet; bő- – alelnökök, Somai József, Balla Zole-mail: szenkovics@gmail.com víti és ápolja a romániai magyar civil tán, Sándor Krisztina és Héjja Botond


civil fórum

16

Van szavunk!

A

z Európai Bizottság „DIRECTORATE-GENERAL JUSTICE, FREEDOM AND SECURITY, Direction C: Civil justice, rights and citizenship” által támogatott program 2006 decemberében indult. Célja a magyarországi emberi jogokkal foglalkozó szervezetek érdekérvényesítő képességének növelése, képzéssel és közös érdekérvényesítő akciók megtervezésével és kivitelezésével. A projektre azért volt szükség, mert jelenleg is elég alacsony még az állampolgári és civil részvétel a törvénykezési folyamatokban, és a magyar államigazgatás és döntéshozói szervek sem érzékenyek a társadalmi igényekre. A civilszervezetek pedig nem építenek maguk köré megfelelő társadalmi bázist, és nincsenek meg még a technikáik és szervezési módszereik ahhoz, hogy az érdekérvényesítési folyamataikhoz mobilizálni tudják a támogatóikat. Igazság szerint érdekérvényesítés alatt a legtöbb esetben csak a lobbitevékenységet értik a szervezetek. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány (CTF) és az Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL) közös projektjében 12 szervezet kap több tréningből álló képzést (érdekérvényesítés, a társadalom mobilizálása, kommunikáció), valamint felkészült tanácsadók segítségével tervezhetik meg és hajthatják végre saját érdekérvényesítő akcióikat. Ezekről bővebben a cikk második felében olvashatnak.

Mi az érdekérvényesítés? Az érdekérvényesítés során három fő szereplőről beszélhetünk: a civilszervezetről, amely az érdekérvényesítést végzi, vezeti; a döntéshozókról és az érintettekről, akiket a döntések érintenek és akiknek az érdekében tevékenykedik a szervezet. A figyelemfelkeltés (awareness raising) során a civilszervezet az érintetteket, a lakosságot próbálja tájékoztatni az „ügyről”. Ez az ügy lehet az érintettek egészségével (felvilágosító programok) vagy jogaival kapcsolatos (pl. az információjutáshoz való jog), de lehet például adományszervező célja is. Ezekben az esetekben a döntéshozók befolyásolása nem célja a kommunikációnak. A lobbitevékenységek során a civilszervezet szakértőként lép fel, és közvetlenül tárgyal a döntéshozókkal – helyi, vagy országos szinten. Az is

előfordulhat, hogy egy-egy ilyen lobbicél nem teljesen egyezik a civilszervezet támogatóinak a véleményével, viszont a szervezet, mint jól informált szakértő a társadalom érdekében képviseli az álláspontját. Ez célravezető olyan esetekben, amikor az „ügy” meglehetősen bonyolult, vagy nagyon szélsőséges, egymással ellentétes vélemények fogalmazódnak meg róla a társadalomban. Ilyen lehet például a halálbüntetés eltörlésének kérdése, melyet Magyarországon végül a szakértők döntöttek el, annak ellenére, hogy a társadalmi támogatottsága megkérdőjelezhető volt. A lobbizásba tehát nem kell mindenképpen bevonni az érintetteket. Az érdekérvényesítés folyamatában a civilszervezet az érintettekkel dolgozik, őket teszi képessé, informálttá ahhoz, hogy ők maguk tegyenek lépéseket a döntéshozók befolyásolására. Az érdekérvényesítés attól lehet/lesz eredményes, hogy az érintettek sokkal hitelesebben tudják képviselni érdekeiket, valamint tömeges fellépésüknek valóban kényszerítő ereje lehet a döntéshozóknál. Az érdekérvényesítés a demokratizálódás folyamatában is nagyon fontos: a döntéshozóknak és az állampolgároknak is tanulási folyamat: a politikusoknak az állampolgárok szándékait kell követniük, az ő akaratukat kell kiszolgálniuk. Az állampolgároknak pedig hinniük kell abban, hogy saját maguk tehetnek is az érdekeik érvényesítéséért, van hatalmuk, szavuk a dolgok megváltoztatására.

Kelet-európai érdekérvényesítési formák Kuti Éva, a Központi Statisztikai Hivatal kutatója felmérést végzett a kelet-európai civilszervezetek körében, hogy képet kapjon arról, hogy milyen formában érvényesítik érdekeiket a szervezetek. A különböző formákat négy kategóriába sorolta. Ezeket a kategóriákat Surla, L.T. és Bullain Nilda 1999-es anyaga alapján mutatjuk be: A korporatív modell abban a ma is széles körben elterjedt meggyőződésben gyökerezik, hogy az igazán hatékony változások csak belülről jöhetnek. Ez a szemléletmód a mai napig általános, mind helyi, mind országos viszonylatban. Ugyanakkor van némi eltérés a korporatív megközelítés általában negatív helyi hatásai, illetve az országos szintű általában pozitív hatásai között. Országos szinten azok a szervezetek, amelyek a politikai beágyazódás útját választották, rendszerint jogilag függetlenek, ám ideológiailag, anyagilag vagy vezetőik révén erős politikai befolyás alatt állnak, tehát egyértelmű kötődéssel rendelkeznek a főbb politikai pártok valamelyikéhez. Helyi viszonylatban a választási törvény lehetővé teszi, hogy nonprofit (közhasznú) szervezetek jelölteket állítsanak a döntéshozó testületekbe, illetve a polgármester személyére. Ennek következtében vannak olyan sikertörténetek, melyek a társadalmi irányelv-alkotást helyi szin-


Civil érdekérvényesítés

17

is képesek saját koncepciók és irányelv-tervezetek kidolgozására.” Joguk és kötelességük, hogy kérdéseket tegyenek fel, megoldásokat és stratégiákat javasoljanak. „Ha egyenrangú partnerként kívánják elfogadtatni magukat az állammal, akkor nem korlátozhatják magukat egy passzív, alárendelt szerep betöltésére.” Azt szeretnénk elérni, hogy a civilszervezetek egyre inkább a kreatív, a nyílt és proaktív módszert alkalmazzák. Ne várják meg, amíg egy törvényt hatályba léptetnek vagy megfogalmaznak, alkossák meg a saját javaslataikat, a társadalmi problémák és az érintettek érdekeinek ismeretében.

Ügyközpontú érdekérvényesítés ten, a települési önkormányzatokban működő képviselőiken keresztül befolyásolni képes nonprofitokról szólnak. Ugyanakkor a kettős identitással, illetve a velejáró érdekellentéttel kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolatlanul maradnak még akkor is, ha első látásra a korporatív modell helyi szinten életképesnek tűnhet. A problémamegoldó szemléletmód, amely lényegében alternatív, innovatív vagy egyszerűen hiányzó szolgáltatások nyújtásában nyilványul meg, Kuti megfogalmazása szerint „egyszerű, hétköznapi érdekérvényesítés”. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon még a szolgáltatásokat is az érdekérvényesítés egyik formájának tekinthetjük. „Mivel az elmúlt évszázadokban hatalmon lévő autoriter rezsimek kevés szabad teret hagytak az irányelvi szintű érdekérvényesítésre, a magyar polgároknak és szervezeteiknek az a tapasztalatuk, hogy igen pragmatikusnak kell lenniük ahhoz, hogy egy problémát meg tudjanak oldani.” Ennek következtében, amikor fontos jóléti szolgáltatásokat hoznak létre, miközben alig van reményük a fenntartható pénzügyi háttér megteremtésére, egyúttal arra is gondolnak, hogy a szükségletek kinyilvánítása az egyik lehetséges módja az érdekérvényesítésnek. Tehát, amikor az államot kész helyzettel szembesítik, tisztában vannak azzal, hogy sokkal nehezebb egy szolgáltató nonprofit szervezetet hagyni csődbe menni – és ezáltal megszüntetni egy már működő szolgáltatást –, mint

A civilszervezet leginkább akkor hiteles, ha magát az ügyet képviseli magas szintű szakmaisággal, az információk-adatok birtokában, és a saját érdekeitől függetlenül. Ehhez szükség van a folyamat során az üggyel kapcsolatos összes elérhető információ begyűjtésére, az összefüggések feltárására, és a javaslatok szakszerű, sokszor jogi, megfogalmazására.

egyszerűen el sem indítani az új szolgáltatást. Ha az érdekérvényesítés nyitott metódusait vizsgáljuk, látjuk, hogy a jelenlegi gyakorlatban a reaktív érdekérvényesítés az uralkodó, amelyet „védelmezőnek” vagy „védekezőnek” is neveznek. Ez azt jelenti, hogy ha van egy bizonyos állami tevékenység, amely valamilyen korláto- Az erőviszonyok zást jelent az emberek számára, vagy megváltoztatása fennáll ennek a veszélye, a nonprofitok elkezdenek ellenállni, demonstrá- Az érdekérvényesítés hosszú távú ciókat szervezni, petíciókat és ellenja- változást kíván elérni, mely végső vaslatokat fogalmazni. Az elmúlt 10 esetben a hatalmi viszonyok megválév történetéből számos példát említ- toztatását is jelenti. A kiindulásnál hetnénk az ilyen tevékenységekre, azonban fontos felmérni az erőviszotöbbek között új adónyokat. Milyen szernemek, ipari, technovezeteknek, intézmélógiai projektek, beváAz érdekérvényesítés nyeknek, hatóságoksárlóközpontok, venak van szerepe a a demokratizálódás szélyeshulladék-leradöntéshozatali folyafolyamatában is nakók elleni megnyilvámatban? Milyen szegyon fontos: a dönnulásokról. Egyes kimélyeknek lehet befotéshozóknak és az vételes esetekben ezek lyása a folyamatra? állampolgároknak is a tevékenységek igen Vannak-e olyan szereredményesek voltak. vezetek, személyek, tanulási folyamat: a Mára a nonprofit amelyek informális politikusoknak az álszervezetek, csakúgy befolyással vannak a lampolgárok szánmint az adományozók folyamatra? Az összedékait kell követniés a szektor kutatói függések ilyen feltáük, az õ akaratukat felismerték, hogy a rása során alakul ki nyitott, proaktív, kezkell kiszolgálniuk. egy stratégia, hogy deményező és kreatív kiket és hogyan kell megközelítés az érbefolyásolni, kikkel dekérvényesítésben az a szemlélet- lehet és kell együttműködni, esetleg mód, amely ma a legkevésbé jellemző, koalíciót alkotni, valamint a folyamat és amelyben a legnagyobb fejlődésre milyen szakaszaiban kell az érintetvan szükség. Ez azt jelenti, hogy a tek bevonásával akciókat szervezni. „nonprofitoknak nem kellene megAz akciók megtervezésének része várniuk az állami kezdeményezéseket természetesen az érintettek mobilizáazokon a területeken, ahol ők maguk lása: tudatosítanunk kell bennük,


civil fórum

18

hogy ez „MINDANNYIUNK” ügye, azaz nekik is fontos szerepük van a folyamatban, és érdekükben áll a részvétel, az ő munkájuk, részvételük is hozzájárul a változás eléréséhez. A mobilizáláshoz olyan üzeneteket kell megfogalmaznunk, melyből egyértelművé válik az érintettek számára, hogy ez az Ő felelősségük, az Ő ügyük, valamint sürgetőnek kell lennie a szövegnek, hogy MOST kell cselekedniük. Fontos, hogy egyszerűen, nyíltan és konkrétan fogalmazzunk. Az érintettekkel való rendszeres kommunikáció mellett elengedhetetlen a médiával való munka is, hisz az üzeneteink, a felhívásaink legjobb közvetítője, valamint az akció hírvivője. Minél szokatlanabb módszereket alkalmaznak az akció során, annál nagyobb sajtónyilvánosságot kap, és így a döntéshozók részére is megkerülhetetlenné válik az üggyel való foglalkozás. A WWF például vért vett parlamenti képviselőktől, hogy megmutassa a vérükben jelenlevő méreganyagok mennyiségét, ezzel hívta fel a figyelmet a környezetszennyezés veszélyes mértékére. A folyamat végén fontos, hogy a civilszervezet elemezze az addig elért eredményeket, értékelje a folyamatot, és ez alapján tervezze meg a további lépéseket. Természetesen sok esetben nem sikerül rögtön eredményeket elérni. Ilyenkor újra kell fogalmazni a célokat, új módszereket, új „támadási pontokat” kell keresni.

Sikeres példák A projekt egy év után már sikereket mutathat fel, bár a legtöbb esetben a szervezetek még az adatgyűjtés, a mobilizáció előtti fázisban tartanak. A Nem Adom Fel Alapítvány az értelmi fogyatékosok önérvényesítéséért dolgozik: egy korábbi projektet folytatva rendszeres találkozókat szerveznek a parlament szociális bizottságával, mely során az értelmi fogyatékosok maguk mondhatják el, hogy az ellátórendszer milyen problémákkal küzd, mit kellene megváltoztatni. Jelenleg ezek a tapasztalati szakemberek járják az ország 19 me-

gyéjét, hogy társaikat is bevonják ebbe a folyamatba, kikérjék a más intézményekben élő fogyatékosok véleményét. A tapasztalati szakemberek felkészítését Alapítványunk vállalta egy tréning során, amikor közösen megterveztük az előadásokat, a tém��kat. November közepén megtörtént a találkozó a Szociális Bizottsággal is.

jékoztassa a lakosságot a céljairól (Esélygyűrű címmel), valamint egy konkrét munkamodellt javasol az önkormányzatnak.

Konferencia Galacon

A CTF Alapítvány a Fundaţia Inimă de Copil (Gyerkemszív Alapítvány) felkérésének eleget téve Galacon az érdekérvényesítésről és a hálózatépíA Társaság a Szabadságjogokért pro- tésről tartott előadást. A román alajektjének célja a droghasználat sza- pítvány egy európai uniós projekt bálysértéssé minősítése (a jelenlegi keretében bolgár, belga és olasz partbűncselekményi minősítéssel szem- nereivel az újonnan csatlakozó orszáben). Ez ügyben széleskörű szakmai gok szervezeteinek az európai hálóösszefogáson alapuló kampányt ter- zatokba történő bekapcsolását és a veznek, külön arculattal és médiameg- szervezetek közötti tapasztalatcserét jelenésekkel. El kívánták érni, hogy a igyekszik elősegíteni. Az Alapítvány téma a parlament elé kerüljön az őszi több családias otthont működtet halülésszak során. Sajnos, más, fontosabb mozottan sérült felnőtteknek, HIVügyek előtérbe kerülése miatt a parla- fertőzött fiataloknak és árváknak. A ment végül elhalasztotta a törvényter- projekt keretében hozták létre a Szovezet tárgyalását, de nem került le a ciális Szolgáltatók Forrásközpontját, napirendről. mely a város és a környező települések civilszervezeteiA székesfehérvári SZÉnek nyújt informáciNA Egyesület a Csa... a „nonprofitokót, tanácsadást. Az Aládokért a helyi szocilapítvány célja, hogy nak nem kellene ális ellátórendszerek ez a központ később a megvárniuk az állavalós együttműködétérség fejlesztő szermi kezdeményezéseséért dolgozik: el szevezetévé váljon. ket azokon a terüleretné érni, hogy a váA konferencián 40 rosban a családok küteken, ahol õk macivilszervezeti és önlönböző problémáival kormányzati képviguk is képesek saját foglalkozó intézméselő vett részt. A koncepciók és iránynyek, hatóságok és cipartnerek bemutatelv-tervezetek kidolvilszervezetek átadják ták a projekt eredmégozására.” egymásnak az infornyeit, valamint megmációkat, és a csalávitatták a fogyatékdokat teljes egységkal élők ellátásával ként, „holisztikusan” próbálják segí- kapcsolatos aktuális kérdéseket. Sok teni, hisz a legkomolyabb szociális szó esett a közösségi alapú ellátás problémák egy-egy területről indul- bevezetéséről – melyben Belgium és nak, de a család minden más tagját és a belgiumi ADO Icarus szervezet az élet összes más területét is befo- élen jár –, de hallhattunk román lyásolják. Amikor a család férfitagja szervezetek összefogásáról is, amealkoholproblémákkal küzd, a gyer- lyek az érdekérvényesítés módszeremekek iskolai teljesítménye megrom- ivel harcolnak a fogyatékosok önálló lik, a válás során az apa hajléktalanná élethez való jogaiért. válhat, vagy a feleség és a gyermekek szenvedhetnek a családon belüli erőszaktól. Mindezeket nem lehet csak egy irányból kezelni, szükség van az Almási Judit ellátórendszerek valós együttműködésére. Az Egyesület a több ezres Civil Társadalom Fejlődéséért Alatagságának bevonásával tömeges akpítvány – projektvezető ciók megszervezését tervezi, hogy táe-mail: almasi.judit@ctf.hu


Civil érdekérvényesítés

19

A konzultációtól az érdekegyeztetésig

A

„szociális párbeszéd” (social dialog) kifejezés az képviselőiből állnak; és egy-egy ágazat problémái1980-as évek közepén bukkant fel először az euróval foglalkoznak. pai politikai közbeszédben, és eredeti értelmében a Az Európai Unióban nem csupán a szociális párbeszéd, munkaadók és a munkavállalók (szakszervezetek) csúcs- hanem a civil párbeszéd keretében is sor kerül konzultáciszervezetei közötti bipartit (kétoldalú) párbeszédet jelen- óra. Ennek fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács tette. A párbeszéd folytatása eltér a hagyományos korpo- GSZT (Economic and Social Committee, ECOSOC). A ratista felfogástól, amely szerint a társadalom sokféle Gazdasági és Szociális Bizottság (ESC) az érdekegyezteelemből áll, melyek egységes szervezetté, azaz korpusszá tés legszélesebb fóruma az Unióban. Híd az EU és annak állnak össze, innen a korporativizmus elnevezés. Míg a polgárai között – ezzel a meghatározással próbálja szerepluralizmus versenyt és eltérő érdekek harmonizálását, pét definiálni az Unió érdekegyeztető fóruma. A testület egyeztetését feltételezi, addig a korporativizmus a kollek- feladata a munkaadók, munkavállalók és a különböző citív lét közös érdekét feltételezi, és olyan együttműködést, vil szervezetek érdekeinek megjelenítése az Unióban. A mely az erős központosított állam hatalmának stratégiai testületet a Római Szerződés hozta létre 1957-ben és az akgyakorlásán keresztül fejeződik ki. kori tervek szerint jelentősége a ParlaKésőbb a szociális párbeszéd jelentése menthez volt hasonló. Az évtizedek azonkiszélesedett, szinte gyűjtőfogalommá ban erősen erodálták az ESC befolyását, és Magyarországon a vált: mindazon intézményeket értették míg a politikusok alkotta Parlament fontos mindenkori kormány alatta, melyek a munkaadók és munkadöntéshozatali jogokat ért el, a civil érdeka társadalmi egyezvállalók intézményesített bevonására egyeztető fórum véleményét ma sem kötetetést, a civil érdeszolgáltak, beleértve a tripartit (háromollező figyelembe venni. Véleményét azonkek megjelenítését dalú) és multipartit (többoldalú dialóban a Bizottság köteles kikérni, így annyi gus), amelyben már a civil szektor is képgarancia maradt, hogy az ESC állást foglalés figyelembevételét viselheti az érdekeit, a konzultációt és tárhat minden fontos kérdésben a mezőgazszívesen kipipálja, legyalásokat is. A kifejezéseket a diplomádaság, a belső piac, a munkaerő áramlása tudja a GSZT-vel törcia-tudományból adaptálták a szereplők, és a szociális ügyek terén. A Gazdasági ténõ egyeztetéssel. ahol bilaterális, trilaterális és multilateráSzociális Tanács „harmadik oldalát” a külis egyezményekről beszélnek. lönböző civilszervezetek képviselői alA munkaügyi kapcsolatok többségükkotják tehát a civil párbeszéd e konzultatív ben a két főszereplő: a munkáltatók és a munkaválla- intézményében – a munkáltatói és a munkavállalói oldalók, illetve érdekképviseleteik (szociális partnerek) kö- lak mellett – megjelenik a civil szektor képviselete is. Épzötti kétoldalú együttműködésben öltenek testet. Azon- pen ezért – a fogalomértelmezésnek megfelelően – a Gazban napjainkban egy új, egyre erősödő társadalmi szerep- dasági és Szociális Tanácsot a civil párbeszéd, nem pedig lő formál igényt az egyeztetésben való részvételre, a civil a szociális párbeszéd intézményei közé sorolják. szektor. Magyarországon, a brüsszeli modell alapján kialakíFelmerül a kérdés: melyek az egyeztetés formái? Az tott Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) tagjai a követeurópai szociális párbeszéd kezdeti és napjainkig is meg- kező szervezetek: határozó formája a konzultáció. A különböző konzulta– Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága tív bizottságok, eljárási mechanizmusok – amelyek azo(HAIC), nos célt szolgálnak: intézményesített formát biztosítanak – Joint Venture Szövetség, Magyar Nemzeti Bank Moaz európai szociális partnereknek véleményük, érveik, netáris Tanácsának képviselője, érdekeik kifejezésére, megvitatására, és ily módon az – Idősügyi Tanács, Országos Fogyatékosügyi Tanács, Európai Unió döntéshozóinak a befolyásolására. a Nőképviseleti Tanács, a Gyermek- és Ifjúsági KonA szociális párbeszéd keretében megvalósuló konferencia (ezeket a Parlament hozza létre), MTESZ zultáció formája az évek során sokat változott. A kezdeti, (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szötöbbnyire informális, ad hoc jellegű párbeszédet fokozatovetsége), a GTTSZ (a Gazdálkodási és Tudományos san kiegészítette, részben felváltotta az intézményesített, Társaságok Szövetsége), Bankszövetség, Befektetői jogi eszközökkel szabályozott konzultatív struktúrák Tanács, BÉT Tőzsde Tanácsa. rendszere. A civil szféra képviseletét ideiglenesen – amíg a civilszerA konzultáció alkalmat ad: vezetek maguk kiválasztják GSZT képviselőiket – a civil – valamennyi résztvevő véleményének kifejtésére, szférának az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságba – mások véleményének megismerésére, (ECOSOC) delegált képviselői biztosítják: Szakszerveze– közös álláspont kialakítására, megállapodásra, szer- tek Együttműködési Fóruma; Stratégiai és Közszolgáltató ződésre. Társaságok Országos Szövetsége, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten A konzultatív intézmények: Közhasznú Szervezet; Élelmiszeripari Dolgozók Szak– Tanácsadó Bizottságok, amelyek tripartit struktúrá- szervezeteinek Szövetsége; Független Szakszervezetek júak; a nemzeti kormányok, illetve a nemzeti szoci- Demokratikus Ligája; Mezőgazdasági Termelők Orszáális partnerek szervezeteinek képviselő; és egy-egy gos Szövetsége; Ipari Parkok Egyesülete; Munkaadók és témakörre koncentrálnak Gyáriparosok Országos Szövetsége; Kereskedők és Ven– Ágazati Párbeszéd Bizottságok, amelyek bipartit déglátók Országos Érdekképviselete; Egyetemek képvifelépítésűek; ágazati szociális partner szervezetek selői, Európa Ház.


20

civil fórum

A fenti felsorolást azért is tartom szükségesnek, mert 1. CFM–SZMM megállapodás jól látható, hogy alig találni a képviselők között valódi ci- A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és jogelődjei vil érdekképviseletet. Magyarországon a mindenkori (ISZCSM, FMM) 1997-től a civil párbeszéd fórumain kekormány a társadalmi egyeztetést, a civil érdekek megje- resztül közvetlenül, az Országos Foglalkoztatási Közlenítését és figyelembevételét szívesen kipipálja, letudja a alapítvány (OFA) támogatási rendszerére építve közvetGSZT-vel történő egyeztetéssel. ve épít a munkanélkülieket segítő szakmai szervezetek, Általánosan elfogadott véleményt, hogy a civil-, non- az érdekképviseletet is felvállaló ernyőszervezetek profit szervezeteknek jelentős funkciójuk van a demokra- munkájára. E tevékenység a Szociális és Munkaügyi Mitikus társadalom kialakításában és az emberi, szociális, nisztérium (SZMM) keretei között 2002-től új távlatot környezeti, stb. problémák csökkentésében, az álla- kapott, amikor is kidolgozták és elfogadták az ágazati mi/önkormányzati tevékenységek hiányának pótlásá- civil stratégiát. ban, a szociális innovációban. Ez a nézet még ma is sokak lelkesedését váltja ki. Eközben a nonprofit szektor kény- Az ágazati civil stratégia fő célkitűzései: szerpályái általában olyan viselkedésre késztetik a benne – Kapcsolattartás szélesítése az érdekképviseletet végtevékenykedőket, hogy vagy kétarcú életet kell élniük, ző civilszervezetekkel. A részvételi demokrácia, az vagy meg kell tagadniuk korábbi értékeiket, viselkedési érdekképviselet, az érdekegyeztetés, a civil párbenormáikat és elveiket. A civil-, nonprofit szervezetek a leszéd intézményes kereteinek megerősítése. hető legtöbb támogatást szeretnék megkapni a másik há– A civilszervezetek társadalmi részvételének megrom szektorból. Ezek az állam, az önkormányzat és a gazerősítése a kormányzati, ágazati döntésdálkodó szervezetek, az ún. forprofit előkészítésben, a döntéshozatalban és az szektor, a versenyszféra. Ehhez sokszor ellenőrzésben. szélsőségesen lojálisnak kell lenniük, más A civil-, nonprofit – A civil-, nonprofit szolgáltató szervezeszóval: súlyos kompromisszumokat kell tek széleskörű bevonása a közfeladatok, szervezetek a lehetõ kötniük, fel kell adniuk függetlenségüket, közszolgáltatások ellátásába, az állammal legtöbb támogatást önrendelkezésüket. A nagy gazdasági tárés önkormányzatokkal való munkamegszeretnék megkapni saságok, az állam vagy az Európai Unió osztásuk kiszélesítése. A civilszervezetek a másik három szekérthető módon csak azokat a civil-, nonfoglalkoztatási potenciáljának, illetve kaprofit szervezeteket támogatják, amelyek torból. [...] Ehhez pacitásának kihasználása a közjó szolgánem képviselnek olyan radikális állásponlatában. sokszor szélsõségetot, amely az egész társadalom, vagy egy– A munka világához, a társadalmi esélysen lojálisnak kell egy ágazat „felforgatását”, paradigmaválegyenlőség megteremtéséhez, a humánlenniük, más szóval: tást, a gazdasági szabályozás és egyes erőforrás fejlesztéshez kötődő civilszervesúlyos kompromiszszerződések alapvető módosítását, egyes zetek számának növelése, működőképesintézmények átalakítását vagy megszünszumokat kell kötniségük, stabilitásuk erősítése. tetését, stb. jelentheti. ük, fel kell adniuk A stratégia kidolgozásának közel egy eszE rövid bevezető gondolatsor után szetendős szakmai munkájában, az SZMM-el függetlenségüket, retném bemutatni a Nonprofit Humán együttműködő reprezentatív, foglalkozönrendelkezésüket. Szolgáltatók Országos Szövetsége muntatási célú civil ernyőszervezetek konstkatársaként, jelenleg felelős vezetőjeként ruktív szerepet vállaltak. szerzett tapasztalataimat a magyarországi érdekegyeztetés jelenlegi helyzetéről. Az SZMM kapcsolati rendszerében működő – foglalkozHárom különböző típusú formát mutatok be: tatási célú civil szervezeteket segítő – ernyőszervezetek – Az első a Nonprofit Szövetség egyik fő tevékenysé- több mint tíz éves működési tapasztalattal bírnak, közülük géből kifolyólag egy ágazati, nevezetesen a foglal- a legjelentősebbek (zárójelben a szervezet alapításának éve): koztatási területen történő mechanizmus kiépítését – Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetséjelenti, mely az ágazati minisztérium és a civilszervege (1992), zetek közötti írásos megállapodás alapján működik. – Munkanélküliek és Álláskeresők Egyesületeinek Or– A második jogilag nem bejegyzett szerveződés (Ciszágos Szövetsége (1992), vilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért – – Magyar Foglalkoztatási Célú Nonprofit Szervezetek CNNy), mely egyrészt nyomon követi és elemzi a Társasága (1996), nemzeti stratégiai fejlesztési dokumentumokat elő– Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek készítő hivatalok, bizottságok munkáját, másrészt Magyarországi Szövetsége (1998), konkrét, a végrehajtásra vonatkozó javaslatokat dol– Jóléti Szolgálatok Országos Szövetsége (1999), goz ki és juttat el a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és – Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (1999), más előkészítő intézmények részére. Az európai – Újra Dolgozom Programok Országos Szövetsége gyakorlat is támogatja az ilyen típusú, nem bejegy(2001), zett, gyors reagálásra képes szerveződéseket (pl. a – Országos KID Egyesület (2004). kerékpárosok által informálisan szervezett Critical Mass mozgalom). A nyolc nagy ernyőszervezet tevékenységének főbb – Végül egy konkrét probléma megoldására létrejött jellemzői: akciócsoport (Civil Lobbi Kerekasztal), mely az eu– integráló erőként definiálják önmagukat az egyes rópai uniós támogatások lehívásánál jelentkező, elszakmacsoportok, szolgáltatási formák, illetve tevésősorban civil-, nonprofit szervezeteket érintő gonkenységük hatóköre szerint; dok orvoslására jött létre. – érdekartikuláló, érdekképviselő, nyomásgyakorló csoportként lépnek fel az érdekegyeztető, döntéselőkészítő és döntéshozói fórumokon;


Civil érdekérvényesítés

21

– társadalmi és civil kontroll intézményeként végzik munkájában mintegy 350-400 szervezet vesz részt. Ez a tevékenységüket, a partnerek ekként azonosítják hálózat a 2003-ban elfogadott ágazati civil stratégia részeőket; ként 2004 tavaszán épült ki, melynek célja a regionális – szakmai-módszertani (információ, tanácsadás, kép- szintű foglalkoztatási partnerségek elősegítése, a tapaszzés, forrásszervezés stb. biztosítása) szolgáltatáso- talatcsere és konzultáció biztosítása. kat végeznek tagszervezeteik számára, illetve leheAz RFCK intézménye nem más, mint a szakmai és tőségeiktől függően „piaci szereplőként” is értékesí- módszertani információk átadásának és cseréjének ketik szabad kapacitásaikat; rete, a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek és a ve– a szektor fejlődésének, fejlesztésének elkötelezett lük együttműködő önkormányzatok, munkaügyi kirenharcosai, készek és képesek a hazai és nemzetközi deltségek, gazdálkodó szervezetek számára. kapcsolataikat ennek szolgálatába állítani, Az RFCK fő feladatai: – részt vesznek a szektor szintű testületek munkájában – a szervezetek közötti tapasztalatcsere, jó gyakorla(pl. Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa és Kollégitok megismertetése, kölcsönös információnyújtás, umai), valamint a szektor egészét érintő stratégiai – az együttműködés a helyi igények feltárásában, nadokumentumok, megállapodások kigyobb térséget, vagy szakmai területet dolgozásában. érintő közös programok fejlesztésében, az A foglalkoztatási céA magyarországi ernyőszervezetek köréelképzelések és a tervezés összehangolása, ben a foglalkoztatási célú szervezetek ki– konzorciumi pályázati tevékenység előlú civil párbeszéd és vételes helyzetben vannak tevékenységük készítése, konzultáció, az innyilvánosságát, anyagi forrásaik lehetősé– szervezetek közötti partnerség intézméformációhoz jutás gét érintően. nyesítése, legszélesebb fóruma – új szervezetek bevonása, a Regionális FoglalA foglalkoztatási célú ernyőszervezeti – korlátozott erőforrásokkal rendelkező kör reprezentatív és „EU-kompatibilis”, foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek koztatás-fejlesztési mivel: segítése, bevonásuk programokba. Civil Klub hálózat, a) ágazatközi szervezetek, vagy megA koordinációt olyan regionális hatókörű melynek munkájáhatározott foglalkoztatási, szolgáltacivilszervezetek bevonásával végzik, meban mintegy 350tási kategóriához, tevékenység terülyek sokéves szakmai tapasztalattal, szé400 szervezet vesz lethez kötődnek országosan (minileskörű területi és regionális ismertséggel, részt. málisan 3 régióban vagy 7 megyévalamint megvalósított modell értékű ben), jogi, szakmai legitimitással renprojektjük révén tudással rendelkeznek. delkeznek; b) olyan szervezetekből állnak, amelyek maguk is in- Civil Foglalkoztatási Műhely (CFM) tegráns és elismert tagjai az (ágazati) civil struktúrá- Az SZMM stratégiai partnere a nyolc ernyőszervezet, s nak; a szerződéskötéshez vezető tárgyalási kapaci- az együttműködés kerete a Civil Foglalkoztatási Műtással rendelkeznek; képviselni hivatottak a műkö- hely, mely 2003 óta működő szervezeti keret. Mára dési területük mértékadó szervezeteit; „központi” véleményező és javaslattevő fórummá vált. c) megfelelő adminisztratív és szakmai kapacitással A CFM tapasztalataira építeni tudnak a minisztérium rendelkeznek ahhoz, hogy hatékony módon részt érintett szakmai főosztályai és háttérintézményei. vegyenek a civil párbeszédben, a konzultáció folyaMűködését 2003 júliusában kezdte meg az SZMM matában. támogatásával. Alapító tagjai olyan országos hatókörű, foglalkoztatási célú ernyőszervezetek, amelyek együtAz SZMM és a foglalkoztatási célú civil ernyőszerveze- tesen munkálkodnak abban, hogy a nonprofit szektor tek együttműködésének főbb megjelenési formái: foglalkoztatási ágazata erőteljesebben és eredménye1. párbeszéd, konzultáció a partnerség jegyében (tér- sebben jelenhessen meg a társadalmi párbeszédben és a ségi, regionális, országos); közfeladatok, közszolgáltatások ellátásában. 2. gyakorlati tevékenységek (konferenciák, képzések, A CFM küldetése: közös rendezvények, stb.); – az ágazati civil párbeszéd kereteinek szélesítése és 3. tárgyalás, megállapodás kötés céljával (ágazati, tegazdagítása, rületi, szektoriális szinten); – a horizontális és vertikális együttműködés és part4. közös projektek, fejlesztési programok, cselekvési nerség elősegítése, tervek kidolgozása; – részvétel a szaktárca döntéselőkészítő szakmai mun5. a nemzeti és közösségi jogalkotáshoz, intézménykájában, rendszerek szakmai munkájához való kapcsolódás. – az érdekképviseleti, a civil kontroll kereteinek kiEredmények elsősorban az 1-3 pont terén számottevőek, használása. ezért a továbbiakban e területeket részletesebben is bemutatom. A CFM szolgáltatásai: – foglalkoztatási célú internetes portál felállításával és működtetésével biztosítja a folyamatos információPárbeszéd, konzultáció áramlást és kapcsolattartást a bekapcsolódó szervezetek részére, Regionális Foglalkoztatás-fejlesztési – közreműködés a partnerségek létrejöttét és műCivil Klub (RFCK) hálózat ködtetését elősegítő országos hálózat kialakításában, A foglalkoztatási célú civil párbeszéd és konzultáció, az – megteremti és biztosítja az összehangolt szakmapoinformációhoz jutás legszélesebb fóruma a Regionális litikai képviselet fórumait, Foglalkoztatás-fejlesztési Civil Klub hálózat, melynek


civil fórum

22

– regionális szakmai fórumokat, szükség szerint munkacsoportokat hoz létre és működtet, – hírlevelet ad ki a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek tájékoztatása céljából.

Gyakorlati kezdeményezések A képzések, konferenciák, közös rendezvények terén sokszínű és hatékony munkaformák jellemzik a munkaügyi kormányzat és az ernyőszervezetek tevékenységét. A foglalkoztatási szint és foglalkoztathatóság javítását szolgáló tevékenység formák (1997-től) Tevékenységi forma Szakmai konferencia és kiadvány program (1997-)

Szakmai Támogató Rendszer (1999-2002)

Európai uniós felkészülés segítése (2001-2004)

EU – Háló Partnerség Program (2002-)

HEFOP – CFM – SZMM Egyeztető fórum (2005-)

Szakmai cél – munkaerőpiaci tapasztalatok, változások megismerése, azok kezelésére kialakított gyakorlat közreadása, publikálása – a munkanélkülieket segítő nonprofit szervezetek szakmai együttműködése feltételeinek kialakítása és fejlesztése – a hazai foglalkoztatási célú civil szervezetek EU adaptivitásának elősegítése, a szervezetek transznacionális kapcsolatainak erősítése – a foglalkoztatási kapacitás növelése a foglalkoztatási célú civil szervezetek körében az EU-modellek elterjesztésével, – HEFOP és EQUAL programok megvalósításának nyomon követése, javaslattétel a szükséges változtatások meghozatalára, a tapasztalatok együttes hasznosítása

Tárgyalás, megállapodás céljával E téren a II. Civil Foglalkoztatási Konferencia (2004.12.03.) tekinthető modellértékűnek, melynek keretében a civil és kormányzati szakértők négy témát vitattak meg az állásfoglalás szándékával: 1. A civilszervezetek helyzete és a civil közreműködéssel megvalósítható foglalkoztatás-bővítés lehetőségei. 2. A civil-, nonprofit szervezetek forrásfelvevő és hasznosító képessége, támogatási rendszerek. 3. Civil partnerség, helyi foglalkoztatási együttműködések az intézményi szereplőkkel. 4. Civil hálózatok, együttműködések, segítő rendszerek, szolgáltatások. A Konferencia keretében aláírt Szándéknyilatkozat a közel tíz éves együttműködés kiemelkedő állomása a teljeskörű intézményesüléshez vezető úton.

Az SZMM – CFM Szándéknyilatkozat rögzíti: – A magyarországi harmadik szektorban a munkavállalók száma folyamatosan növekszik, de a dinamikus fejlődés ellenére is messze elmarad az Európát jellemző arányoktól. Az EU tagállamaiban a munkavállalók 8-10%-a a nonprofit szektorban szerzi a munkajövedelemét. Nálunk ugyan ez az arány 2,5%, számuk a 100 ezer főt nem éri el. – A hazai civil-, nonprofit szervezeteknek alig egy százaléka, 350-400 szervezet szakosodott nonprofit foglalkoztatási, és a foglalkoztathatóság javítását célzó tevékenységekre. Számuk és arányuk alacsony szinten megrekedni látszik, területi megoszlásuk egyenetlen. – Az ágazati civil stratégia céljainak megfelelően a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére és anyagi támogatásával a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek ernyőszervezetei 2003 szeptemberétől működtetik a Civil Foglalkoztatási Műhelyt. A Műhely tág teret biztosít az állami és civilszervezetek szakmai törekvéseinek megvitatására, a tapasztalatok feldolgozására és értékelésére, a civilszervezetek közötti feladatok megosztására és összehangolására. A kezdeti eredmények biztatóak. – Hazánk EU-tagsága jelentős – a nonprofit foglalkoztatás bővítését is szolgáló – pénzügyi alapokat tett hozzáférhetővé a munka világához kötődő civilszervezetek számára, s ezáltal a fejlődés új távlatai nyíltak meg. – A civil-, nonprofit szervezetek közreműködésével megvalósuló foglalkoztatás-bővülés és az együttműködés kiszélesítése érdekében feltétlenül szükségessé vált az ágazati civil párbeszéd fejlesztése. Ennek keretében a Civil Foglalkoztatási Műhelyben együttműködő szervezetek kezdeményezésére a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a foglalkoztatási civil-, nonprofit szervezetek ernyőszervezetei, kinyilvánítják azon szándékukat, hogy 2005 első félévétől létrehozzák, intézményesítik, majd a kölcsönös előnyök alapján működtetik a szaktárca és a civil foglalkoztatási szervezetek közötti érdekegyeztetést. SZMM – CFM Megállapodás a foglalkoztatási civil érdekképviselet kiépítéséről A szándéknyilatkozattól a megvalósításig közel egy év telt el, de a 2005. december 1-jén megtartott III. Civil Foglalkoztatási Konferencia újabb szakaszhatárt jelentett az ágazati civil érdekképviselet kiépítése terén. Ennek a mérföldkőnek megalapozója volt, hogy a Strukturális Alapok forrásainak fogadása kapcsán megjelent problémák megoldásában a CFM aktív szerepet vállalt. 2005. június 15-én aláírták azt a munkaprogramot, melynek keretében az SZMM – CFM – HEFOP IH négy munkacsoportot hozott létre, tételesen: 1. a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos kérdések; 2. a projektkezelő rendszer működésének racionalizálása, hatékonyságának biztosítása; 3. a likviditási problémák kérdésköre; 4. a modellértékű foglalkoztatási programok hosszú távú működtetését biztosító támogatáspolitika kialakítása. A konfliktusokkal, érdekütköztetéssel, érdekharmonizációval kapcsolatos tevékenység szétfeszítette a korábbi szakmai műhelymunka kereteit és felgyorsította az érdekképviseleti rendszer megalapozását, intézményesítését.


Civil érdekérvényesítés

23

A 2005. november 30-án aláírt SZMM – CFM MegállapoA távlat biztató, hiszen az eddig elért eredmények midás rögzíti: közben kötelezik a stratégiai partnereket, egyben garan– A megállapodás célja a partnerség és a szakmai ciáját is jelentik a kormányzati ciklusokat átívelő együttegyüttműködést szolgáló érdekegyeztetés kiszélesí- működés kiteljesítésének. tése, intézményes kereteinek megteremtése. – A felek vállalják, hogy a kölcsönös érdekek figye- Az érdekképviselet kérdése lembevételével kétoldalú érdekegyeztető fórumrendszert hoznak létre és működtetnek. A foglalkoztatási civil érdekképviseleti rendszer kiépíté– Az ágazati civil érdekegyeztetési rendszer olyan se során számos nyitott kérdésre kell választ adni, többek komplex együttműködést foglal magába, amely segíti: között: – a foglalkoztatáspolitikai kormányzati döntésho– Kik tárgyaljanak, milyen legitimációval zatal során a civil tapasztalatok, javaslatok felMeg kell határozni, kik milyen alapon képviseljék a használását, szektort. Megválaszolandó kérdés a legitimáció, a – a civil erőforrások bevonását a foglalkoztatásposzakmai dominancia, a reprezentativitás, az inforlitikával kapcsolatos közfeladatok ellátásába, a mációhoz való hozzáférés, stb. részvétel elvének megfelelő civil közreműködést – Kötött vagy szabad mandátum a minisztériumi munkában és az irányítása alatt Mivel a tárgyalások során alkukat, egyezségeket működő intézményrendszer tevékenységében, kell kötni, fontos kérdés a kötött vagy szabad man– az ágazati tevékenység civil figyelemmel kísérését. dátum. Ki kell építeni azt a mechanizmust, mely ga– Az ágazati civil érdekegyeztetés rendszerének területei: rantálja, hogy az információk, megállapodások – Ágazatpolitikai célok kialakításában, megvalóeredményei eljussanak a legszélesebb körbe. sításában való részvétel – Területi tagoltság kérdése (makro-, mezo-, kistérségi – Forrásfelhasználásban való közreműködés szint) – Nemzetközi kapcsolatok, programok A makroszintű érdekegyeztetés során kézenfekvő – A felek megállapodnak abban, hogy az ágazatot az ernyőszervezetek tárgyalási pozíciója, mivel tagérintő stratégiai, koncepcionális kérdések megvitaszervezeteik megbízása alapján dolgoznak. Ez gatásának, a kétoldalú érdekegyeztetési rendszer kirantálhatja a számonkérhetőséget és a visszahívás építésének fórumaként – átmeneti jelleggel az érlehetőségét is. dekegyeztetési rendszer kiépüléséig – a Civil Foglal– Költségek kérdése koztatási Műhely tagjaiból és FMM-delegáltakból Téves hit, hogy az érdekképviseleti munka nem keálló paritásos Konzultatív Tanács rül pénzbe. A költségek viselése kulcskérszolgál. dés az eredményes érdekegyeztetés so– Az együttműködési megállapodás a A civil-, nonprofit rán. A megfelelő személyi feltételek biztokétoldalú érdekegyeztetés hatáskösítása, a kapcsolattartás rendszere jelenszervezetek közrereinek jogi normákba foglalásáig tős forrásokat igényel, melyre eszközök mûködésével megszól. A felek az ágazati civil érdekcsak korlátozottan állnak rendelkezésre. valósuló foglalkoztaképviseleti rendszer kiépülésének foÜgyelni kell, hogy az állami támogatások tás-bõvülés és az lyamatát félévente áttekintik és értémiatt ne alakuljon ki függőség az államegyüttmûködés kikelik a közös munkát, szükség esetén tól, ez a veszély főleg helyi szinten fenyejavaslatot tesznek a megállapodás szélesítése érdekéget. Az egyenrangú partnerség fenntartámódosítására. sa érdekében mindenképpen civil hozzáben feltétlenül szük– A megállapodás nyitott, ahhoz bárjárulás is szükséges a rendszer hatékony ségessé vált az ágamely foglalkoztatási civil érdekképműködtetéséhez. zati civil párbeszéd viseleti ernyőszervezet csatlakozhat, – Képviseleti státusok, kapcsolattartás, fejlesztése. s részt vehet megvalósításában, ha visszacsatolás kérdése vállalja a jelen megállapodásban fogFontos kérdés, hogy az egyeztetésben lalt feltételek teljesítés��t. közvetlenül nem szereplő civil vélemény hogyan kerül be a rendszerbe, és milyen csatornákon A megállapodásban foglaltak megvalósítást a 2006. január kap visszajelzéseket. 19-én megalakult 10 fős bipartit Konzultatív Tanács gonMi kell ehhez? Stabilitás, nyilvánosság, bizalom! dozza az ügyrendjében és munkatervében foglaltak szeAlapvető igény, hogy a Konzultatív Tanácsban rint. A Tanácsban azonos képviselettel és jogosítványokkal egyenlő arányban vegyenek részt a civil és a korül le a civilek és a munkaügyi kormányzat 5-5 képviselője. mányzati szakemberek. Az érdekegyeztetés szakmai témaköreire négy munkacsoport szerveződött, ezzel a közel egy évtizedre viszszanyúló konzultáció és foglalkoztatási civil érdekegyeztetés fejlődése új szakaszhoz ért. Önálló életre kelt a civil 2. A Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv érdekképviselet makroszintje. Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport Nem mondható el, hogy az ágazati együttműködést A CNNy jogilag nem bejegyzett, laza „akciócsoport” jelfolyamatos és ciklusokon átnyúló munkakapcsolat jelle- legű szerveződés, 2005 elején alakult 15 országos civilmezi. A kormányzati ciklustól függően változott az aktu- szervezet közreműködésével, kettős céllal. Egyrészt nyoális minisztériumi hozzáállás, a paternalista szemlélettől mon követi és elemzi a nemzeti stratégiai fejlesztési doegészen a merev elutasításig, illetve a valós együttműkö- kumentumokat előkészítő hivatalok, bizottságok munkádés kezdeményezéséig. ját, másrészt konkrét, a végrehajtásra vonatkozó javaslaHasonló problémák voltak megfigyelhetők a civil-ci- tokat dolgoz ki és juttat el a Nemzeti Fejlesztési Hivatal vil együttműködés terén is. és más előkészítő intézmények részére.


24

civil fórum

A CNNy tapasztalatait negyedévente közzétett jelen- stb.), lehetővé téve egyfelől, hogy minél több szervezet és téseiben foglalja össze (melyek megtalálhatók: egyén kifejthesse álláspontját, másfelől, hogy felkészülwww.cnny.hu honlapon is). jön a várható nagyszámú észrevétel fogadására és beépíA Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért tésére. Sőt, „személyre szabott” válaszlevelek formájában munkacsoport megalakulása óta összesen öt jelentésben részletes visszajelzést kaptak az egyeztetésben részt vevő dokumentálta az NFT II-höz kapcsolódó társadalmi szervezetek, illetve a dokumentum korrektúrázott váltoegyeztetés folyamatát, és fogalmazta meg az egyes állo- zata felkerült az NFH honlapjára, így abban nyomon kömásokhoz kapcsolódó véleményét, javaslatait és alkalom- vethetőek voltak a beépített elemek. adtán kritikáját. Emellett érezhetően zökkenőmenteAz öt jelentés legfontosabb közös tarsebbé vált a civil társadalommal folytatott talmi eleme a valamennyin átívelő kronokommunikáció is: a CNNy létezését a hiMiközben az állami lógia, amely felsorolásszerűen bemutatja vatal elfogadta, megkereséseire nagyobb feladatok ellátásáaz adott időszak legfontosabb fejleményearányban válaszolt, és a honlapon is sokban a kormányzat it és eseményeit, a lezajlott levélváltásokat kal több információ vált hozzáférhetővé, és az önkormányzaés egyéb kommunikációt, az ehhez kapmint az egyeztetés első időszakában. A csolódó értékelést és javaslatokat, vala„szokásos” államigazgatási ügymenethez tok egyre nagyobb mint a függeléket, amely teljes részletesképest (amikor gyakran csak néhány nap mértékben támaszséggel tartalmazza a CNNy által küldött áll rendelkezésre egy-egy anyag észrevékodnak a civilszerveleveleket, sajtóközleményeket és egyéb telezésére) a különböző dokumentumok zetekre, és a partneanyagokat, illetve az erre kapott válaszovéleményezésére rendelkezésre álló idő is ri viszonyt hangsúkat és visszhangot. hosszabb lett, bár az ilyen jelentőségű doEzen túlmenően minden egyes jelentés kumentumok esetében ez inkább az ellyozzák, a feltételek behatóbban foglalkozott az adott időszakvárható minimum lenne. egyenlõtlenek. Szó ban tárgyalt stratégiai dokumentumok A folyamat központi kormányzati szesincs partneri viegyeztetésének tapasztalataival és egyéb replője, a NFH részéről a CNNy a korábbiszonyról... sajátosságaival: nál nagyobb nyitottságot tapasztal: a kom– Az első ismertette a meghatározó jomunikáció – mind írásban, mind szemégi kereteket és szabályozási hátteret, lyesen – rendszeresebbé és egyenesebbé valamint átfogó javaslatokat tett a társadalmi egyez- vált. Ugyanakkor, mivel a CNNy deklarált célja az egyeztetés folyamán betartandó elvekre, módszerekre és tetési folyamat nyomon követése, nem pedig a dokumeneszközökre. tumok tartalmi véleményezése, óvnánk attól mind a hiva– A második a hosszú távú Országos Fejlesztéspoliti- talt, mind a többi illetékes közigazgatási szervet, hogy kai Koncepció (OFK) társadalmi egyeztetésének be- munkacsoportunkat a civilek „felkent” képviselőjének, mutatása mellett részletesen értékelte a folyamat a folyamat központi szereplőjének tekintse, és a továbbitechnikai (internetes) hátterét, tekintettel arra, hogy akban ránk szűkítse egyeztetési erőfeszítéseinek körét. a dokumentumok véleményezése egyre inkább e Az NFH-val való együttműködés további jellemzője formában zajlott (és zajlik), illetve röviden kitért a volt az elmúlt hónapokban, hogy a hosszabb hallgatás és civil szektor/szervezet meghatározására, minthogy az intenzívebb információcsere időszakai váltogatták ez több félreértést szült az egyeztetések során. egymást. Míg a szóbeli egyeztetésre irányuló kéréseink ál– A harmadik jelentés áttekintette, hogy mennyiben vál- talában meghallgatásra találtak, és ezek alkalmával szátozott az OFK az egyeztetés folyamán, azaz mennyi- mos ígéretet is kaptunk, a várt anyagok, dokumentumok ben tudták a beérkező vélemények befolyásolni a do- jórészt nem érkeztek meg. Ezért azonban nem kizárólag és kumentum tartalmát; emellett bemutatta az akkor ép- nem elsősorban a hivatalt illeti bírálat: a közigazgatáson pen a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) ne- belüli egyeztetések elhúzódása, a folyamat hivatalos szevet viselő NFT II. egyeztetésének folyamatát. replőinek vitái miatt szenvednek késés a jelentős doku– A negyedik továbbra is az NFT II. – különböző idő- mentumok társadalmi vitára bocsátása. szakban különböző neveket viselő – változatainak egyeztetését vette górcső alá, és elemezte, hogy a végső változatot mennyiben alakították a társadal- 3. Civil Lobbi Kerekasztal mi egyeztetés során beérkezett vélemények. A Civil Lobbi Kerekasztal először 2003-ban tartott össze– Az ötödik immár az Operatív Programok egyezteté- jövetelt, reagálva azokra a problémákra, melyek a civil sét vizsgálta, és egy – a civileket leginkább érintő – szektort érintik. A részvevők általában olyan ad hoc jelleprogram, a TÁMOP példáján keresztül elemezte az gű találkozásairól van szó, melyeken aktuális kérdésekegyeztetési folyamat hatását. ben foglalnak állást. Mindezek mellett valamennyi jelentés hasznos informáAz egyik nagy vihart kavart esemény az uniós csatlaciókat is igyekezett nyújtani olvasói számára: elérhetősé- kozásunkat követő Operatív Programok megvalósítása gek és kapcsolatok (pl. tervezési munkacsoportok és kapcsán került felszínre. Nonprofit szervezetek tömege jeegyéb felelős szervek), folyamatábrák, háttéranyagok, lezte azt a lesújtó helyzetet, mely az állami, különösen az internetcímek közzétételével. EU források mentén kiírt pályázatok lebonyolítása során Elmondható, hogy a CNNy működése kétségtelenül kialakult. Miközben az állami feladatok ellátásában a korkomoly előrelépést hozott a korábbi időszakokra jellem- mányzat és az önkormányzatok egyre nagyobb mértékben ző működésmódhoz képest. A Nemzeti Fejlesztési Hiva- támaszkodnak a civilszervezetekre, és a partneri viszonyt tal láthatóan komoly erőfeszítéseket tett annak érdeké- hangsúlyozzák, a feltételek egyenlőtlenek. Szó sincs partben, hogy egy elektronikus alapokra helyezett, hozzáfér- neri viszonyról: kihasználva a nonprofit szervezet kiszolhető és kezelhető struktúrát alakítson ki (internetes re- gáltatottságát (illetve saját pozíciójából fakadó előnyöket), gisztráció, kérdőív, számítógépes feldolgozási rendszer a szerződéseket nem készítették el, illetve nem írták alá ha-


Civil érdekérvényesítés

25

táridőre, a pénzek átutalásáról nem a szerződésben rögzítettek szerint gondoskodtak. Mindezt büntetlenül megtehették, hiszen a szervezeteknek számonkérési lehetősége nincs, jogi és anyagi feltétek híján szinte eszköztelenek e kiszolgáltatott helyzetben. S a hosszadalmas eljárások során folyamatosan élik fel emberi és anyagai erőforrásaikat. A problémát érzékelve a Civil Lobbi Kerekasztal egy nyílt levelében, 250 civilszervezet nevében kérte a kormányt, tegyen határozott intézkedéseket annak érdekében, hogy az állami és uniós pályázatokon nyertes programjaikhoz a kiírásoknak, szerződéseknek megfelelő ütemezésben folyósítsa a támogatásokat. Tűrhetetlennek tartottuk, hogy a civil szektor milliárdokat hitelez kamatmentesen az államnak és az EU-nak, miközben állandó forráshiánnyal küzd. A nyílt levéllel egyidőben a Civil Lobbi Kerekasztal négy tagja „vetélkedőt” írt ki. Kerestük azt a civilszervezetet, amely a legnagyobb összegű kamatmentes hitelt nyújtja az államnak és az EU-nak. „Az állam legnagyobb civil hitelezője” címért a civilszervezetek egy kérdőív kitöltésével tudtak pályázni. Az űrlapokat az Autonómia Alapítvány által működtetett www.transzparens.hu honlapról lehetett tölteni. Az egész akciónak megfelelő sajtóvisszhangot is sikerült teremteni. Az elismerő oklevelet végül három szervezet kapta meg

A kampány kabalaállata is jól illusztrálta a helyzetet, ebben az évben az újévi üdvözleteket ilyen képeslapokon kapták meg a kormányzati szervezetek képviselői.

Cikkemben a magyarországi, hol jó és követendő, hol csak formális és jogos tiltakozást szülő gyakorlatokról szóltam – civilszervezeti nézőpontból. Hazai demokráciánk nemrég vált nagykorúvá, de sokszor a serdülőkorra jellemző érzelmi és értelmi állapotokat juttatják eszünkbe működési nehézségei, zavarai. Mivel a társadalom nagy családjának a tagjai vagyunk, felelősek is vagyunk a fejlődéséért. Ezért hol dicsérünk, hol zavartan keressük, hol kell változtatni. Ez a cikk bár leíró jellegű, de aki olvassa, megértheti belőle a változtatás igényét is.

Dr. Bényei Andrásné Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége – ügyvezető igazgató e-mail: benyei.andrasne@chello.hu

Gyergyóditrói bánya: profit, természet és helyi közösség

A

Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói- és Görgényi-havasok lábánál elterülő ködös fennsíkon van egy község. A település múltja a XV. századba nyúlik vissza. Lakói – a hadviselésben vállalt feladatokért kiváltságos jogokkal rendelkező – szabad székelyek leszármazottai. Békeidőben az itt lakók három alapfoglalkozást űztek ősidők óta: erdőgazdálkodás, állattenyésztés és földművelés. A települést ma – a

huszonegyedik század elején – 6 ezer ember lakja. Dolgoznak ők külföldön, méhészkednek, állatokat tenyésztenek, kereskednek, vadásznak, pityókát termelnek, fát vágnak és erdőt lopnak, szívesen látják a hegyeikbe tévedő turistát. Nem rosszabbak és nem is jobbak, mint bárki más. Egy dolog miatt mégis írnunk érdemes róluk, egy dolog miatt mégis különlegesek ők, sőt példaértékűek számunkra.

Gyergyóditrói történetünk gyökere évmilliókra nyúlik vissza, amikor még ember sem taposta a földet, de a földfelszínt alakító geológiai folyamatok létrehozták az akkor még névtelen Újhavast, benne a szienittel. A modern ember ipara számára oly értékes kőzettesten érintetlen még az öreg fenyves, amelyben többet jár a medve, mint az ember. A ditrói alkáli masszívum geokémiai, ásványtani és kőzettani változatosságáról – szak-


civil fórum

26

mai körökben – messze földön híres. A kék szodalitos és kankrinites nefelinszienitet a szakirodalomban itt írták le először (F. Zirkel, 1866) és ditroit néven ismerik ma szerte a világon. Az üveg- és kerámiagyártásban használt ásványkincs kitermelésében rejlő üzleti lehetőség nemrég keltette fel a külföldi befektetők érdeklődését. Ennek nyomán született meg a Gruppo Minerali Rt. gyergyóditrói bányaprojektje. Az olasz érdekeltségű cég 26 új munkahellyel kecsegteti a helyieket. Cserébe külszíni kitermeléssel elhordaná egy hegy felét, 8 millió tonna kőzetet szállítana át a községen, rongálva a község útjait és lakóházait, jelentős por- és zajszennyezéssel terhelné a település lakóit, károsítva a mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozókat, tönkretéve a fejlődő turizmust.

szerződésből jutó évi 6 000 euró korántsem jelentős, hiszen ha azt leosztják a közbirtokossági tagok között, csak egy-egy doboz cigarettára jut belőle. Az emberek láttak már zajosporos-füstös bányavárosokat, de egyikben sem tudták volna elképzelni jövőjüket. Felháborodtak az önkormányzati képviselők, felháborodtak a kérdezetlenül becsapott közbirtokossági tagok, felháborodtak az egyszerű falulakók. A felháborodást fokozta, hogy az olasz vállalkozó csendben, kerülőutakon és a nyilvánosság kerülésével ügyködött. A tehetetlenség érzése alatt izzottak az indulatok az emberekben, hiszen a bánya ügye eldöntött dolognak és visszafordíthatatlannak tűnt. A helyi tanács azonban egy határozattal felbontotta a leendő kőzettároló területére szóló bérleti szerződést, aminek következtében a már kibocsátott kör-

Az olasz vállalkozó 2003-ban jelent meg a községben. Csendben dolgozott. Megkereste a kulcsembereket, mindazokat, akiknek az aláírása kellett a bányanyitáshoz. Az Újhavason létesítendő bánya területére bérleti szerződést kötött a Közbirtokosság vezetőivel, a leendő kőzettárolóra külön területet bérelt a helyi tanácstól, meggyőzte a polgármestert, meggyőzte a Környezetvédelmi Hivatal illetékes vezetőjét is. Egy év leforgása alatt minden készen állt: kiállították a környezetvédelmi engedélyt. Ekkor kezdett a csendben végrehajtott terv a felszínre kerülni. Kiderült, hogy a helyi önkormányzati képviselők által bérbe adott területre nem lovardát, hanem hulladék kőzet lerakására alkalmas tározót készülnek építeni. Kiderült, hogy a Közbirtokosságnak az Újhavasra kötött

nyezetvédelmi engedélyt is visszavonták. A kocka fordult, a kedélyek megnyugodtak. A bánya ügye a feledés homályába merült. Az Újhavas büszke fenyőfái és a köztük bóklászó medvék semmit sem tudtak a sorsukat forgató emberi játszmákról, és arra sem gondolt senki, hogy az Újhavast elpusztításra bérbe adó szerződés még ott lapul az olasz fiókjában. 2006 tavaszán újrakezdődött minden. Az olasz vállalkozó újból környezetvédelmi engedélyért folyamodott, oly módon alakítva át a bánya tervét, hogy ne legyen szüksége külön kőzettározóra, hiszen a helyi tanács visszavette tőle az e célra szánt területet. A falu most sokkal hamarabb felbolydult. Nem szokott hozzá a székely ember, hogy ráerőltessék a jogi útvesztők arra, amit ő nem akar. A helyi közösség tájékoztatását célzó

augusztus 6-i falugyűlés botrányosra sikeredett. A bányavállalat képviselőjét néhány béketűréséből kihozott lakos megfenyegette és tojással dobálta meg. Az elmérgesedett helyzet békés megoldását kereső helyi lakosok a romániai zöld civilszervezetektől kértek segítséget. Az ügyet felvállaló Zöld Erdély Egyesület képviselői szeptember elején találkoztak először a helyi közösség képviselőivel. Szerencsés találkozás volt. A Zöld Erdély Egyesületnek több éves tapasztalata volt már ilyen ügyekben, amit a Verespatakért folytatott harcban szerzett. A helyiek pedig világosan tudták, hogy mit akarnak és ugyanakkor megvolt az a maréknyi ember, aki cselekvésre is készen állt, aki kézbe vette az irányítást, mozgósította a többieket és cselekedett. Innen szinte magától ment minden. A közösen megszervezett ellenállás első eredménye volt, hogy a bányaprojekt környezeti hatástanulmányára több mint 500 helyi lakos írásban tette le tiltakozó beadványát a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatalnál. Precedens volt, ők még ilyet nem láttak, mondták a hivatalnokok. Az újratervezett szienitbánya környezeti hatástanulmányának nyilvános vitája 2006. szeptember 17-én zajlott. Bár a hangulat igencsak forró volt, a szakmai vélemények, kifogások és kérdések kerültek előtérbe. A sarokba szorított olasz vállalkozó a Környezetvédelmi Hivatal képviselőjének segítségére szorult, majd külön gratulált a Zöld Erdély Egyesület képviselőinek. Jelentős előrelépés volt, hogy a helyi önkormányzati képviselőknek sikerült kieszközölni egy hivatalos népszavazás jóváhagyását a külszíni fejtésű szienitbánya kapcsán, amelyet október 1-re tűztek ki. A helyi kisvállalkozók összedobtak egy pénzalapot, amelyből a Zöld Erdély Egyesület által irányított tájékoztató kampányt finanszírozták. Önkéntesek járták a községet, akik elmagyarázták a bányanyitás hátrányait, következményeit, plakátokat ragasztottak a forgalmasabb helyekre, levélben tájékoztattak mindenkit a népszavazásról és ennek tétjéről, hangosbemondó járta a falut. A Zöld Erdély Egyesület minden szavazókörzetben jelen lévő megfigyelői biztosították a népszavazás szabályszerű lefolyását. A szavazati joggal rendelkező 4 906 állampolgár 54,55 %-a jelent meg az urnák előtt, jogerőre emelve a referendumot. A hivatalos eredmények


Civil érdekérvényesítés

értelmében a szavazók 96,77 százaléka a bányaterv megvalósulása ellen tette le a voksát, a népszavazás alatt semmilyen rendellenességet nem jelentettek. Bár jogi szempontból csak irányadó és nem kötelező érvényű – a megszervezett népszavazás a decentralizáció és a szubszidiaritás elvében hozott döntések, az európai szellemiségnek a mintaszerű megnyilvánulása volt. Mindemellett néhány hét alatt a Zöld Erdély Egyesületnek sikerült komoly nyilvánosságot biztosítania az ügynek a médiában. Így a helyi közösség joggal remélhette, hogy kimondta a végső szót a bánya ügyében. Nem így történt. Az olasz vállalkozó folytatta az engedélyeztetési folyamatot. Közben a Zöld Erdély Egyesület támogatást kapott a csíkszeredai PolgárTárs Alapítványtól és a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe-tól, hogy folytassa helyi közösség ellenállásának megszervezését és kövesse nyomon az engedélyeztetési folyamat helyességét. A bányaprojekt végső meghiúsítását – úgy tűnik – az engedélyeztetési folyamatban felfedezett hiba teszi lehetővé. Ugyanis az olasz vállalkozó „elfelejtett” területrendezési tervet készíteni, bár a hatályos törvények értelmében kötelessége lett volna, még mielőtt maga a bányaprojekt engedélyeztetését elkezdi. A területrendezési terv azért szükséges, hogy az alapján lehessen eldönteni: a tervezett beruházás beleillik-e, beilleszthető-e a térség gazdasági, társadalmi és környezeti struktúrájába, jövőképébe vagy sem. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatal ezért felfüggesztette a bányaprojekt környezetvédelmi engedélyeztetési folyamatát, ameddig érvényes területrendezési tervet nem tudnak felmutatni. Az olasz vállalkozó így a helyi önkormányzati képviselők kezébe került, ugyanis a területrendezési tervet a gyergyóditrói tanácsnak kellene jóváhagynia. Az eddig megkerült önkormányzati képviselőkre Rocco Mazzatura, a S.C. Ditrau Mining Corporaton S.R.L képviselője zárt körű találkozón kívánt „hatást gyakorolni”, amelyet 2007. június 19-re hívott össze a polgármester. A találkozó helyszínén megjelenő hívatlan vendégek – néhány bányaellenes lakos és a Zöld Erdély Egyesület képviselői – igencsak kellemetlen meglepetésként szolgáltak. A polgármester, aki kezdetektől a bányanyitás híve volt, igyekezett ugyan lerázni a kellemetlen vendégeket, ezek végül

27

mégis részt vehettek a megbeszélésen. A három órás találkozón nagyrészt Rocco Mazzatura beszélt. Mint elmondta a hazugságok ideje lejárt, most azért jött, hogy kompromisszumot kössön. Bár nem bizonyíthatja tényekkel, hogy az ő bányája más lenne, mint azok, amelyek jelenleg annyi környezetvédelmi és gazdaság problémát okoznak Romániának, de ígérete szerint hajlandóak lennének profitjuk egy részét befektetni a község iskoláiba, csatornahálózat kiépítésébe, sportcsarnok építésébe vagy bármi másba, amit a község igényel. Elmondása szerint a tavalyi népszavazás nem tükrözi a valóságot, hiszen az nem konkrét tényekről, ha-

rendezési terv módosításának elfogadásától vált függővé. Akkor kellett volna megkérdezni a helyieket, amikor a bányanyitás terve megszületett. Tűrhetetlen, hogy amikor a meddőhányó területét bérbe vették, azt nyilatkozták, hogy lovardát akarnak ott nyitni. Tűrhetetlen, hogy évekig készítették elő a bányanyitást anélkül, hogy a helyi közösséget képviselő tanácsosok bármit is tudtak volna. Tűrhetetlen, hogy most azzal fenyegetőzzenek, hogy vége a kompromiszszumok idejének és a kommunikációnak... Utólag hiába a panasz, hogy elköltöttek másfél millió eurót, nyílt lapokkal kellett volna kezdeni a játszmát és nem a kiskapukat keres-

nem csupán egy általános elképzelésről döntött. Meggyőződése, hogy a helyi közösség ellenállását csupán két-három nagyszájú ember generálta, akik kocsmai és piaci pletykákkal fertőzték meg a közösséget. Kijelentette, a végsőkig kitartanak, és folytatni fogják a bányanyitás engedélyeztetési folyamatát, mert a törvény ezt megengedi nekik, így ő most utoljára jött kompromisszumot kötni, ezzel a találkozóval lejár a kompromisszumok ideje és csak a törvény útján mennek tovább. Megtehetik, hogy 30 bukaresti ügyvédet állítsanak az ügyre, és ha úgy sem sikerül megnyitni a bányát, akkor öt év múlva ismét próbálkoznak, újra és újra, ameddig sikerül... A jelen lévő hat helyi önkormányzati képviselő egyértelműen tudtára adta az olasz vállalkozónak: ők a népet képviselik, a népszavazás eredménye pedig egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen és világos. Ugyanakkor nem most kellene tanácskozni és kompromisszumokat kötni, amikor a bánya ügye a tanácsosok hatáskörébe tartozó terület-

ni. Az urizálást és a hülyeséget pedig meg kell fizetni, idézte a népszerű román közmondást az egyik tanácsos. A 2007. július 21-én, a szienitbánya területrendezési tervére szervezett hivatalos közmeghallgatás kapcsán ismét felizzott a közhangulat. Több mint száz tüntető fogadta a bányavállalat képviselőjét, akit utoljára figyelmeztettek: békével hagyja el a települést! A közmeghallgatást megelőzően 1200 helyi lakos és 20 civilszervezet írásban tette le tiltakozó beadványát a Hargita Megyei Környezetvédelmi Hivatalhoz, amelyben a környezetvédelmi engedély megtagadását kérték. Az olasz befektetőt a közmeghallgatásra váró demonstrálók „Nem kell bánya!”, „Székely vagyok nem bányász!” feliratú pólókban és számos nagyméretű transzparenssel („Tiszteld a nép akaratát!”, „Nem akarunk zajt, port!”, „Ne legyen itt Balánbánya!”, „Nem adjuk el hegyeinket!”, „Vigyen el a kánya, nem kell nekünk bánya!”, „Amit kiásol estig, mi betemetjük reggelig!”, „Urak, nekem elég volt! Én nem játszom tovább!”, „Béké-


civil fórum

28

vel jöttél, hát menj békével!”) adtak hangot elégedetlenségüknek. Két bányásznak öltözött tüntető talicskában ajándékot hozott az olasz vállalkozónak: egy piros dobozba csomagolt szienitdarabot, „Ezt elviheted” felirattal. A polgármester megnyitó beszédét követően „Peti bá” kért szót. Megkérdezte: érvényes-e a tavaly októberi

népszavazás eredménye? Az igenlő válasz után a teremben lévő mintegy 150 ember felállt és hátat fordított a pódiumnak. „Peti bá” a helyiek nevében kérte: a népszavazás eredménye világos, az olasz vállalkozó legyen szíves, tartsa magát a nép akaratához, és most menjen el békével, ne hozza ki az ördögöt a helyiekből. A felszólalást

vastaps fogadta, majd mindenki kivonult a teremből, faképnél hagyva a megszólalni sem tudó olasz vállalkozót. Bár a történet még nem ért véget, kimenetele egyértelműnek látszik, hiszen a helyi tanácsosok nyilvános ígéretet tettek: a szienitbánya területrendezési tervét – a referendumon megnyilvánuló népakaratra hivatkozva – nem fogják elfogadni. Az Újhavas büszke fenyőfái így most is állnak és a semmit sem sejtő medvék most is köztük bóklásznak. Gyergyóditró példát mutatott és bebizonyította: nem igaz, hogy a mai világban minden megvehető, nem igaz, hogy a hatalmasok ráerőltethetik akaratukat a köznépre. Hogy ennek mi volt a titka – a céltudatosság, a cselekvőkészség, a kitartás, az együttműködés, a nyilvánosság biztosítása vagy egyszerű véletlen? –, döntse el az olvasó.

Kovács Zoltán Csongor Zöld Erdély Egyesület – elnök e-mail: csongor@greentransylvania.ro

A Fegyvertelen Erõk Napja – demonstrációval a társadalmi ügyekért! – interjú Sok formája van a civil érdekérvényesítésnek. Legtöbb esetben az a pozitív eset jut eszünkbe, amikor asztal melletti párbeszédre, egyeztetésekre kerül sor az illetékes döntéshozókkal. Vannak azonban radikálisabb civil megmozdulások is. Ezekre nem sok példát látunk környezetünkben. Az alábbiakban egy ilyen radikálisabb civil megmozdulásról, a Pécsen megszervezett Fegyvertelen Erők Napjáról kérdeztük az egyik szervezőt, Peták Pétert, aki az Istenkúti Közösségért Egyesület (IKE) társelnöke. (Kérdezett: Csáki Rozália főszerkesztő.)

Peták Péter Istenkúti Közösségért Egyesület – társelnök e-mail: petak@istenkut.hu 1. Mielőtt a civil mozgalomról beszélnénk, kérlek, mesélj ennek az előzményeiről. Milyen ügy kapcsán került sor erre a demonstrációra? A városunkban, pontosabban a városunk fölé magasodó Tubes hegyre – a városunk közigaz-

gatási határán belül – kívánnak elhelyezni egy nagy hatótávolságú NATO-radart. Ezt több okból ellenezzük. Ellenérveink között egyaránt vannak egészségi, környezeti és fegyverkezés elleni szempontok, erre jött, ezeket tetézte az


Civil érdekérvényesítés

előkészítési folyamat hiteltelensége, jogi problémák, komoly demokratikus deficit. Tartunk a sugárzástól, a város legjobb ivóvízbázisát jelentő karsztvíz veszélyeztetésétől és hogy a radar nemcsak elcsúfítja városunkat, hanem mint katonai célpont, fenyegetést jelent városunkra nézve. Az érintettek véleményének lekicsinylését hatalmi arroganciaként éljük meg. A Tubes védelmére 2005-2006 fordulóján létrejött Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) azért küzd, hogy a korábbi helyszín védelmében sikeres zengői mozgalom után most a Tubesen is megakadályozzuk a NATO-radar megépítését. A CMM-ben az IKE is kezdetektől aktív, a Fegyvertelen Erők Napja a mozgalmon belül a mi kezdeményezésünkre jött létre. A biztonság számunkra gyökeresen mást jelent, mint a katonai-hadiipari lobbi számára. Ők a félelemre építenek. Majd jól megvédenek minket valami általuk generált ellenségtől. Számunkra a biztonságot a személyes kapcsolati hálózataink jelentik, közösségi kapcsolataink kölcsönössége. A hegyünkre tervezett hightech betonmonstrum ettől idegen. A Fegyvertelen Erők Napjának elnevezett demonstráció ötlete a csehországi Ne Zakladnam (Nem a radarbázisra) által Európa militarizációja ellen szervezett májusi konferenciáról hazafelé jövet fogalmazódott meg bennünk. Nyár elejétől mondogattuk a Civilek a Mecsekért Mozgalomban aktív társainknak, hogy kellene ősszel egy jól előkészített tömegdemonstrációt tartanunk, ahol a fegyverkezés elleni fellépést és ennek nemzetközi mozgalmi bázisát jelenítenénk meg a tubesi radar-ügy kapcsán. 2. Miért választottátok ezt a módját a közösségi érdekek képviseletének? A közösségi érdekképviseletnek szinte a teljes arzenálját bevetettük már. A város lakosságának harmadát megmozgató civil mozgalom eddig utcai akciókkal, népi kezdeményezéssel, önkormányzati közmeghallgatással, rendszeres sajtómegjelenéssel, honlapkészítéssel, fesztiválszervezéssel, népszavazással, fellebbezésekkel, bírósági keresetek benyújtásával lépett fel a radartelepítéssel szemben. Volt itt már minden: Pécs rendszerváltás utáni történetében első lakossági kezdeményezésre (több mint 10 000 aláírással) összehívott közmeghallgatás elszabotálása, a szintén lakossági kezdeményezésre (18 000 aláírás) kiírt népszavazás figyelmen kívül hagyása (több radarellenes szavazó volt, mint a Pécsen bármikor, bármelyik politikai oldalnak, polgármesternek). A demonstráció célja volt az ügy napirenden tartása és további emberek aktiválása is. A nyomásgyakorlás is cél, ugyanakkor nem reméltük, hogy a kormánydöntés megváltoztatása ilyen módon elérhető lenne. Mivel az országos média a kormányzati kommunikációnak megfelelően a népszavazást úgy kommentálta, hogy a pécsiek nem ellenzik a radart (a népszavazás érvénytelen volt, mivel azon nem jelent meg a választópolgárok több mint fele), célunk volt megmutatni egy tömegdemonstrációval, hogy a pécsi-

29

ek és Pécs környékiek ellenzik a radart, elutasítjuk azt, hogy a NATO fegyverrendszerének egy elemét telepítsék városunkba. Demonstrációnk célja volt továbbá, hogy a helyi ügyként kezelt tiltakozó mozgalmunkat országos és nemzetközi aktivista hálózatokhoz kapcsoljuk, hogy a Tubes védelmét nagy múltú és széles bázisú nemzetközi antimilitarista szervezetekkel és Európa-szerte aktív helyi tiltakozó mozgalmak összefogásával erősítsük meg. 3. Miben is áll egy demonstráció megszervezése? Kik és hogyan készítették ezt elő? Mivel sokszor és sok mindent teszünk Tubesügyben, ezért a Civilek a Mecsekért Mozgalomnak sok önfeláldozó, aktív tagja van. A mozgalom decentralizáltan működik, elég képlékenyen alakul, mindig új és új emberek köteleződnek el, ezért több, egymással szorosabb személyes kapcsolatot tartó aktív és kezdeményező mag együttműködéseként kell elképzelni. Ezek egyike a mi egyesületünk. Egy stabil és erős partnernek számítunk ebben a munkában. Egy kezdeményezés akkor lesz sikeres, ha a mozgalmon belüli többi aktív erőt is sikerül megnyerni az ügynek. Ezzel nem volt semmi nehézségünk, viszont úgy kellett időzítenünk az eseményt, hogy beleférhessen az időbe és kifuthasson egy, a szeptember első felében zajló másik CMM-kampány, amiben szintén volt dolgunk bőven. Pályázatot nyújtottunk be az Ökotárshoz a külföldi szónokok útiköltségének támogatására, végül egy prágai szónokunk érkezett, viszont a Greenpeace és a Humanista Mozgalom budapesti képviselői is erősítették rendezvényünk nemzetközi jellegét. A demonstrációra mozgósít�� városi kampányhoz a korábbi – nem túl hatékony – „mindenki fénymásoljon ahol és amit tud” módszerén sikerült túllépni, így egységes arculattal és nyomdai minőségben készültek el az anyagaink. 6000 B/3-as plakátot, ugyanennyi matricát és 5000 szórólapot készíttettünk kétszínnyomással. A szórólap és a matrica gyorsan és maradéktalanul elfogyott, plakátból is csak mutatóban maradt, mindenesetre ugyanilyen hatás eléréséhez legközelebb 4000 plakát is elég lesz. Két hétig kétnaponta plakátoltunk éjjelenként. Féloldalas hirdetést jelentettünk meg a helyi lapokban is (Esti Pécs, Univ Pécs, Pécsi Hírek). A hírekben rendezvényünkről visszatérő előzetest adtak le a Rádió Aktívban. Ezen kívül a már korábban bejáratott módon SMS-ben és interneten is mozgósítottunk. A transzparensek, dekorációk készültek, és bevetettük a már meglévő dolgainkat, feliratos esernyőket, standokat. Az egyeztetéseket, arculatot, nyomdát, a szónoklatokat, szállítást, színpadot, hangosítást az egyesületünk (IKE) intézte. 4. A helyi hatóságok hogyan viszonyultak ehhez a kezdeményezéshez? A demonstráció előkészítése és lebonyolítása kapcsán a rendőrség és közterületesek korrek-


civil fórum

30

tek, együttműködőek voltak. A városvezetés meg partvonalon kívül volt, a demonstráció már nem nekik szólt, az a vonat már elment, amikor ők voltak helyzetben. Sajnos nem álltak bátran választópolgáraik mellé sem a népszavazásig, sem azután az ügyben. Csak tessék-lássék dolgokkal próbálkoztak, a helyi közvélemény felé tett erőtlen gesztusokkal. A kormánnyal és a Honvédelmi Minisztériummal nem voltak hajlandóak ténylegesen konfrontálódni. 5. Ti, mint szervezők, hogyan értékelitek ezt az eseményt? A Fegyvertelen Erők Napját három szempontból tartjuk sikeresnek, egy szempontból viszont alulmúlta várakozásainkat. 1. Mint rendezvényt szervezetten és gördülékenyen tudtuk lebonyolítani. Délután háromkor, amikor a rendőrök kordonnal az Aradi Vértanúk útja két végén lezárták az autóforgalmat, teherautónk és egy furgon, valamint kb. húsz szervező volt a helyszínen. Megépítettük az emelvényt, beüzemeltük a hangosítást, a szervezők láthatósági mellényeire emblémákat fújtunk, standokat helyeztünk el riadóláncunk bővítése érdekében, transzparenseket és dekorációkat állítottunk össze. A négy órára hirdetett rendezvényünket terv szerint húsz perccel később elkezdtük. Addig az újságíróknak módjuk volt a szónokokkal beszélgetni, a későn jövőknek megérkezni. Ezt az időt a dobosok töltötték ki, illetve – részben a hangosítás teszteléseként – bemondtuk, hogy hamarosan kezdődnek a szónoklatok. Rövid felkonferálásokkal lezajlottak a beszédek, a tervezett időpontban, ötkor a demonstráció véget ért, kb. fél hatkor – a tervezettnél gyorsabban – az utat visszaadtuk a forgalomnak. 2. Elégedettek vagyunk azzal a nyilvánossággal, amit ezzel ügyünknek sikerült biztosítani. Talán csak a népszavazás jelent meg eddig hangsúlyosan az országos médiában, közel kétéves aktivitásunknak különben inkább csak helyben volt sajtója. Most több országos televízióban is megjelentünk, átment a médián helyi tiltakozó mozgalmunk új üzenete, a fegyverkezés elleni nemzetközi öszszefogásról. 3. Tartalma, üzenete szempontjából minőségi különbséget, fordulatot hozott mozgalmunkban:

– a szélesebb perspektíva, – a radartelepítés valódi és elsődleges problematikájára fókuszálás, – a pécsieken túli összefogás és szolidaritás, és – új minőség az utcai demonstrációban, tiltakozási kultúrában (a derűs, nyugodt hangulat rendezvényünk legnagyobb erejének bizonyult). +1. Valójában több embert vártunk, de szerencsére voltunk azért annyian, hogy az adott helyszínen tömeget alkossunk, és a többi pozitívummal együtt ez a tény önmagában ne töltsön el bennünket a sikertelenség érzésével. 6. Jelentkeztek-e még a jövőben is hasonló kezdeményezéssel? És mit javasoltok azoknak, akik hasonló demonstráció szervezését tervezik? Pillanatnyilag nem készítünk elő tömegdemonstrációt, bár aktuális eseményhez kapcsolódó „gyors reagálású” kisebb demonstrációk, ahogy eddig is voltak, biztosan ezután is lesznek. Javasolni nem nagyon tudok, talán csak azt, hogy nem elég az, ha éppen nincs más érdekérvényesítési eszköz, szükséges az is, hogy sok embert erősen érintsen az ügy.


Civil érdekérvényesítés

31

Nyitott jogalkotás: elmélet és egy gyakorlati példa Magyarországról*

S

zinte mindennap hallható panasz a politikusok, politológusok, a közért aggódó emberek szájából, hogy az állampolgárok közönyösek, nem érdeklődnek a közügyek, a politika iránt. Pedig a demokrácia ideális esetben azt jelentené, hogy a „nép” akarata megjelenik és érvényesül. Mit tehetünk akkor, ha az emberek csak fanyalognak, azt kérdik, hogy minek foglalkozzanak ők a politikával, hiszen úgyse hallatszik a szavuk, a fontos döntések a fejük felett születnek? Egyáltalán, érdemes-e ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk? Úgy tűnik, igen. Minden jel (és kutatás) arra mutat, hogy az emberek boldogabbak, kreatívabbak, sőt egészségesebbek akkor, ha kompetensnek érzik magukat, ha úgy érzékelik, hogy nem tehetetlenül sodródnak életük eseményei között. Szerencsére a tudomány fejlődése is ennek a változásnak kedvez. Sok évtizeden keresztül azért volt az egyetlen kivitelezhetőnek tűnő út a képviseleti demokrácia, mert nem voltak olyan eszközök, amik lehetővé tették volna azt, hogy az állampolgárok gyorsan, hatékonyan, kis energia-befektetéssel hallassák a hangjukat az őket érintő-érdeklő kérdésekben. Az információs technológia gyors terjedése viszont lehetővé tette, hogy a már meglévő demokratikus intézményrendszer megőrzése mellett szélesebb tér nyíljon az állampolgárok aktivitása előtt. Az Európai Unió az állampolgári részvétel négy fő területét nevezi meg. Ezek szerint minden állampolgárnak joga van – javaslatot tenni, – informálni és informálódni, – vitatkozni és – döntést hozni az életüket közvetlenül érintő kérdésekben. A nyitott jogalkotás pont ezekről a jogokról szól: a 2005. évi XC. az elektronikus információszabadságról szóló törvény (Eitv.) előírja a hatályos és az előkészítés alatt álló jogszabályok, tervezetek nyilvánossá-

gát. Ez azt jelenti, hogy az állampolgároknak joga van megismerni a jogszabály-tervezeteket és véleményezni azokat. Ez a törvény nagyon modern és haladó szellemű; felnőttnek tekinti az állampolgárt, sőt eszközt is ad a kezébe ahhoz, hogy kifejezhesse véleményét. Ami viszont komoly hiányosság: a törvény nem tartalmaz szankciót arra az esetre, ha mulasztás történik. A NOSZA (Nonprofit Szektor Analízis) Egyesület kutatásai szerint a civilszervezetek elégedetlenek amiatt, hogy a jogszabályok, rendeletek – országos és helyi szinten – jellemzően a nyilvánosságtól elzárva kerülnek előterjesztésre. Gyakran a már megtárgyalt és elfogadott anyagok sem elérhetőek. Ilyen módon csorbul a civilszervezetek érdekérvényesítő képessége. Mivel e szervezetek szerint nem elfogadható, hogy bármilyen kormányzati vagy önkormányzati döntés után hetekig kell várni a rendeletek, jogszabály-tervezetek, más, hivatalos tervek nyilvánosságra hozatalára – ha egyáltalán nyilvánosságra kerülnek –, 2005 végén civil összefogással elindult a jogalkotas.hu honlap, hogy a készülő és az elfogadott törvényekre, rendeletekre, anyagokra

vonatkozó információk gyakorlatilag is elérhetőek legyenek. A jogalkotas.hu oldalon rendszeresen nyilvánosságra hozunk egy összehasonlító elemzést arról, menynyiben felelnek meg, mennyiben követik a minisztériumok, a megyei önkormányzatok és az ötvenezer főnél több lakosú városok az Eitv.-nek a jogalkotás nyilvánosságára vonatkozó törvényi előírásait, a végrehajtási rendeleteket. A nyilvánosság a nyomásgyakorlás egyik leghatékonyabb eszköze a demokráciákban. A honlapunkon megjelenő nyilvános összehasonlítással egyrészt szeretnénk elismerni azokat a hivatalokat, amelyek jogszabálykövető módon, és egyúttal a felhasználók szempontjait figyelembe véve működtetik honlapjukat. Másrészt szeretnénk a kevésbé jogkövető minisztériumokat szembesíteni a civil kontroll eredményeivel, felhívni a figyelmet arra, hogy miben kellene, lehetne a gyakorlatukon változtatni. A minisztériumi elemzéseken keresztül szeretném bemutatni tevékenységünk folyamatát: az elemzést, annak közzétételét és az azt követő visszajelzéseket. 2007 első félévére vonatkozóan meglepő adatok születtek: azokat a

* A cikk megírásához Márkus Eszter, a jogalkotás.hu oldalon megtalálható írásait és Ugrin Emese e-demokráciáról szóló írását használtam föl.


civil fórum

32

törvényjavaslatokat vizsgáltuk, amelyeket 2007 első félévében (2007. 01. 01.-2007. 06. 30.) nyújtottak be a magyar Országgyűlés elé. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének honlapjáról (www.mkogy.hu) gyűjtött adatok szerint ez időszak alatt összesen 161 darab törvényjavaslatot nyújtottak be. Ezekből 4-et a bizottságok, 66-ot a képviselők és 91-et a kormány nyújtott be. A bizottságokra és a képviselőkre nem hatályosak az Eitv. fent idézett előírásai, de hatályos a kormány által előterjesztett törvényjavaslatokra, amelyeket a megfelelő szaktárca, minisztérium készít elő. A kormány által benyújtott 91 törvényjavaslatból mindössze 37 tervezetet egyeztettek az Eitv. szerint a

vezetnél alkalmaztak az Eitv. szerinti normál eljárást, vagyis amikor a tervezet véleményezési határideje minimálisan elérte a 15 napot. Ez azt jelenti, hogy 30 törvényjavaslat esetében legfeljebb két hét állt az állampolgárok rendelkezésére, hogy véleményüknek hangot adjanak. Elemzéseink eredményeit nem csak a honlapra tesszük föl: levélben értesítjük a hivatalokat az eredményekről. A jogalkotás.hu projekt vezetői arra kérték a minisztériumokat, indokolják meg a véleményezésre adott határidők rövidségét, a gyorsított eljárások magas számát, valamint az egyeztetés hiányát az egyes törvényjavaslatoknál. Erre a megkeresésre a hivatalok

jogszabály-előkészítők. Ez azt jelenti, hogy az idei első félévben 54 törvényjavaslat esetében nem történt meg az előzetes társadalmi egyeztetés elektronikus úton, nem kerültek fel a tervezetek a jogszabály-előkészítők honlapjaira, így nem nyílt mód a véleményezésre. A 37 törvényjavaslat közül 7 ter-

válasza nagyon változatos. Például a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a mai napig nem reagált megkeresésünkre. A beérkezett tájékoztatásokban a gyorsított eljárás indokaiként szerepelt többek között a kormány első

félévi munkaterve által szabott határidő betartása, jogharmonizációs kötelezettség határidőre való teljesítése, sürgető határidő az Európai Parlament (EP) rendelete, irányelve, vagy az Alkotmánybíróság (AB) felhívása miatt. További okként szerepelt az, hogy törvénymódosítás elmulasztása miatt az Európai Bizottság által Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást indított, és ennek megszüntetése olyan sürgős volt, hogy nem nyílt mód az egyeztetésre. Hasonlóan sokszínű volt a törvénytervezetek kötelező véleményezési eljárása elmulasztásának indoklása is. Itt is szerepelt az EP egy rendelete által előírt határidő megtartása és az AB felhívása. Az egyik minisztérium az érintettekkel egyéb módon egyeztetett és erre való hivatkozással nem tette fel honlapjára a tervezetet. Más minisztériumok szervezési hibára, valamint a honlap éppen akkor történő átszerkesztésére hivatkoztak. Természetesen a honlapon az öszszes többi elemzésünk is elérhető, és igyekeztünk áttekinthető módon, grafikonnal illusztrálva bemutatni eredményeinket. Szeretnénk ezt a projektet folytatni: ahhoz, hogy ezt a munkát végezni tudjuk, eddig a Civiltárs Trust Programiroda, a Charles Stewart Mott Alapítvány és a Nemzeti Civil Alapprogram adta támogatását. A munka elvégzésében partnereink a Társaság a Szabadságjogokért és KötHáló. Reméljük, hogy ezzel a tevékenységünkkel nemcsak a részvételi demokrácia működését segítjük elő, hanem ötletet is adunk arra, hogyan lehet elősegíteni, hogy a jogalkotás ne a fejünk fölött zajló politikai játszma, hanem transzparens, véleményalkotásra bátorító része legyen életünknek.

Gargya Marietta Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) – projektvezető e-mail: marietta@emla.hu


Civil érdekérvényesítés

33

A civil érdekérvényesítés egy lehetséges modellje

A

civil összefogás soha nem öncélú, s nem is egyszemélyes. Az összefogás mindig valamilyen közös cél elérésére jön létre az azonos érdeklődésű és/vagy azonos értékek iránt elkötelezett egyének, szervezetek között. Erre jó példa az a törekvés, amikor a civil társadalom abban keresi az együttműködést, hogy a településükön, vagy a lakóhelyük kiterjedtebb környezetében, egy adott térségben, régióban esetleg országosan a döntési folyamatoknak szeretne befolyásoló részesévé válni. Ennek a törekvésnek kitűnő terepe a területfejlesztés, illetve az országos és/vagy térségi fejlesztési programalkotás döntési rendszerében való részvétel. Magyarországon ezen a területen alakult ki egy sajátos modell, ami példaértékű lehet más országok számára is. A modell alapja a ma már közel tíz éves múltra visszatekintő magyar területfejlesztési törvény1 2004. évi módosítása hívta életre, amely módosítást a kormányzat részben a civilszervezetek partnerségével fogalmazott meg és támogatásával terjesztett az Országgyűlés elé.

1. Jogi háttér A területfejlesztési törvény alapvetően meghatározza azt a játékteret, amiben a szereplők a döntések befolyásolási lehetőségét kalkulálhatják.2 A törvény 3.§ (1) szerint: A területfejlesztés és területrendezés (tt.) feladata: – „a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel.” – „b) fejlesztési koncepciók, progra-

mok és tervek kidolgozása, (…) a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, (…).” A kiemelésből jól látható, hogy a feladat a célok és szándékok tervezési folyamatban történő összehangolása. A feladat végrehajtását a különböző szintű térségfejlesztési tanácsok végzik, vagyis működnek kistérségi, megyei, regionális tanácsok, valamint – a kormány döntés előkészítő testületeként – működik az Országos Területfejlesztési Tanács. Ezekben a szervezetekben vesznek részt az adott térség közhatalmi és más érintett szereplő, így az önkormányzatok, a központi kormányzat, valamint a civil társadalom képviselői is. Mivel a helyi, térségi és/vagy országos civilszervezetek a folyamat érintett és érdekelt szereplői, így a bekapcsolódásuk vitathatatlanul szükségszerű és indokolt. Az említett törvény 2004. évi módosítása – amellett, hogy tartalmi feladatokat határozott meg a régiók és a kistérségek számára – megfogalmazta a civil részvétel feltételeit, a döntési fórumokba történő delegálás módját, valamint a civil képviselők státusát. A törvény által meghatározott keretek realizálásának részletes szabályait a 258/2004 (XI.16.) számú kormányrendelet3 írja le. A kormányrendelet 8.§-a az Országos Területfejlesztési Tanács esetében a következő szabályokat tartalmazza: „Országos Területfejlesztési Tanács4 (OTT) – (2) b) tanácskozási joggal5 rendelkező tagok: – a környezet és természetvédő szervezetek egy-egy delegált képviselője, – a nők és férfiak esélyegyenlő-

ségéért küzdő szervezetek egy képviselője. – c) meghívottként a tevékenységüket és szervezetüket érintő napirendek esetében. – (3) konzultációs joggal6 rendelkeznek mindazon szervezetek képviselői, amelyek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hoztak létre.” Természetesen a delegálási jog, mint lehetőség önmagában kevés. A keretek tartalommal történő feltöltéséhez szükség van a civil elhatározásra és a döntési fórumon a képviseletre kiérlelt üzenetekre. Ugyanígy nélkülözhetetlen a helyi és térségi döntésekre jogosult fórumok más résztvevői részéről a fogadókészség is, ami megalapozza a tárgyalópartnerek közötti valós párbeszédet.

2. Szervezeti keretek Tehát a területfejlesztésben Magyarországon törvény által rendezett módon biztosított a civil társadalom tervezési folyamatokban való részvétele. Ennek a helyzetnek két sajátossága is van. Egyrészt ma még kevés országban található olyan szabályozás, ahol a civil képviselet – a deklarált célok megfogalmazásán túl – jogi garanciákat is ad a civil partnerséghez, vagyis a civil szándékok érvényesítéséhez. Másrészt a civil partnerség jellemzője az utólagosság, a visszacsatoló jelleg. Ezt azt jelenti, hogy a civil társadalom a tervezés, a megvalósulás stádiumában találkozik az őket érintő fejlesztésekkel, vagyis nem jellemzően a tervezés időszakában kérik ki a véleményüket. Az pálya, a játéktér ábra szerint

Az 1996 évi XXI. Törvény. Sok országban nincsen külön törvény a területfejlesztésre, illetve a civil érdekérvényesítés leírt modelljére, de a civil érdekérvényesítés mégis működik. Az érdekérvényesítés tartalma és ereje nem csak a jogi feltételektől, mint inkább a demokratikus működés kultúrájától, a partnerségi viszonyok fejlettségétől függ. A civil társadalom valós ereje elsősorban a társadalmi háttértől, illetve az érdekharmonizációs, valamint konfliktuskezelési gyakorlattól, a civil szereplők ebben történő szerepvállalásától és megszerzett kompetenciájától függ 3 A kormányrendelet teljes szövege megtalálható civilszervezetek részére készített módszertani anyag mellékletében a www.ecovast.hu honlapon 4 A kormányrendelet hasonlóan szabályozza a delegáltak körét regionális, megyei és kistérségi szinten is azzal a különbséggel, hogy kistérségi szinten a területfejlesztési tanácsba egy képviseletre van mód. 5 A civil társadalom megosztott abban, hogy elegendő-e a tanácskozási jog a szavazati joggal szemben. Többen felvetik, hogy harcba kellene szállni a szavazati jogú tagságért, amíg sokan vannak azon a véleményen, hogy a civil világ természetéhez, valamint a háttérben lévő társadalmi kapcsolatok természetéhez közelebb áll a tanácskozási jogi státus. 6 A tanácskozási jogú delegáltak mellett konzultációs joggal szokták meghívni az adott térség civil fórumának, így az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum (OTCEF) választott vezetőjét. 1 2


civil fórum

34

kalkulálható, ahol a bázis területfejlesztési tanácsok köre. A térséget érintő döntések az országos és a térségi területfejlesztési tanácsokban történnek. Ezekbe a tanácsokban részt vesznek a helyi és a központi közhatalom képviselő. A civilszervezetek ezekbe a fórumokba – a fenti ábrában található nyilak szerint – delegálhatnak képviselőket. A térségi és az országos civil fórum feladata, hogy megfelelő képvi-

döntési folyamatok rendjét, de a felelősségi viszonyokat is. Meg kell változtatni kialakult döntési rutinokat, illetve le kell vetkőzzünk előítéleteket és új konfliktuskezelési módszereket kell alkalmaznunk, ami a térségi fejlesztési folyamatok eldöntésében minden szereplőre érvényes, így a civil társadalom képviselőire is. A térségi civil egyeztető fórumok kapcsolatrendszerét az alábbi ábra mutatja be:

att azonban nélkülözhetetlen. Az egyes jelentősebb döntések előkészítése, a civil oldali javaslatok, kezdeményezések kiérlelése, megalapozása igényli az információcserét, a folyamatos és eseti egyeztetéseket. Ennek eredményeként – főként az országos és a regionális civil fórumok között – folyamatos információcserére és egyeztetésre van szükség. A civil fórumok rendszerének nagy hiányossága, hogy nem szabályozza a helyi, települési szintű civil kereteket. Ennek következménye az is, hogy a kistérségi kapcsolatok nehezen felépíthetők, így az információk és a szándékok összegzése és megjelenítése ezen a szinten a legöszszetettebb feladat. Ezt a problémát bonyolítja, hogy a kistérségi fejlesztési tanácsok működése is lassan bontakozik ki, valamint a partnerségi kapcsolatok is ezen a szinten a legösszetettebbek, esetenként a legkuszábbak, sokszor az érdekek is a legfedettebbek. Ezzel együtt – a kistérségek életközeli jellege miatt – a legnagyobb esély van az érdekviszonyok legátláthatóbb feltárására, a tiszta partnerségi viszonyok megteremtésére.

3. Tapasztalatok Az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórum (OTCEF) 2004 decemberében 50 szervezet részvételével megalakult. 2004 végén, illetve 2005 elején – általában 10-16 szervezet részvételével – megalakultak a regionális fórumok. A legtöbb megyében megalakultak a megyei civil fórumok, de a működésük színvonala nagyon eltérő, aminek egyik oka, hogy a megyei szintű fejlesztési tanácsoknak a legszűkebb hatásköre van.

seletet biztosítson a döntési fórumokon. Ehhez civil oldalról két alapfeltétel szükséges, vagyis: – az adott térségben (kistérség, megye, régió, országos) meg kell találniuk egymást azok a civilszervezetek, amelyek a térség (ország egésze) ügyeire fókuszálnak; – meg kell alakítani a Civil Egyeztető Fórumot7 (CEF). Ez a lehetőség új helyzetet teremt mind a civil társadalom, mind a fejlesztési döntésekben résztvevő más szereplők részére is. Újra kell gondolni a partnerségi szerepeket, a 7

Az ábra a kistérségi szintet mutatja be, mivel ez a legösszetettebb és ebből eredően a legkiterjedtebb szervezési feladatokat igénylő közeg. Az ábrákból az is látható, hogy sem a delegálás, sem az információ, feladat átadásban a civil szerveződések, a CEF-ek között nincsen hierarchikus kapcsolat (a folyamatos nyilak jelentik a közvetlen kapcsolatokat!). A CEF-ek közötti közvetlen kapcsolat jogszabályi alapon ugyan nem kötelező, de a civil társadalmi bázis és a hatékony érdekérvényesítés mi-

A kistérségi civil fórumok megalakulása és működése rendkívül eltérő szintű. A tapasztalatok szerint a 168 kistérség egyharmadában tekinthetőek folyamatosan működőknek a Civil Egyeztető Fórumok (CEF-ek) A kistérségek további egyharmadában a működésük esetleges, illetve hiányos, így a térségi szereplők számára nem érzékelhető. A kistérségek közel egyharmadában, vagyis 50-60 térségben nem alakultak meg a CEF-ek, ami több okra vezethető vissza. Ezekben a térségekben alapvető gond, hogy a civil társadalom nem használja ki a területfejlesztési törvény által biztosított civil érdekérvényesítési lehetőséget.

A civil egyeztető fórumok megalakítására és működésére módszertani útmutató készült, amely megtalálható a www.ecovast.hu honlapon.


Civil érdekérvényesítés

A megalakult és működő CEFek rendszeresen üléseznek, és a térségi területfejlesztési tanács munkájába delegált képviselőjük útján vesznek részt. Ennek megfelelően az Országos CEF havonta az Országos Területfejlesztési Tanács ülései előtt egyeztetik az előterjesztett dokumentumokról és egyéb időszerű kérdésekről a véleményüket. A Regionális CEF-ek is havonta, kéthavonta egyeztetik álláspontjukat. Megyei szinteken az egyeztetés meglehetősen esetleges, amíg a kistérségi szinteken nagyon differenciált. Az eddigi működési tapasztalatok alapján megállapítható, hogy: 1. Nem alakult ki sem horizontális, sem vertikális folyamatos vélemény és tapasztalatcsere a működés módjáról és eddigi eredményeiről. Erre törekvés eddig az Országos és a Regionális CEF-ek tekintetében volt különösen az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepciók, illetve a II. Nemzeti Fejlesztési Terv vonatkozásában. 2. Sok civilszervezet számára a mai napig ismeretlen a CEF-ek rendszere, jogi státusa, a benne rejlő civil egyeztetési lehetőség és az eddigi működési eredmények. 3. Azokban a térségekben, ahol még nem alakultak meg a CEFek, nincs érdemi segítség, támogatás a megalakításhoz, a működés megkezdéséhez. A CEF-ek hálózatának törvény szerinti kiterjesztése a civil társadalom egyértelmű érdeke. Az alapvető cél az, hogy a helyi civilszervezetek szándékai alapján épüljön fel a teljes „hálózat”, illetve a helyi közvetlen tapasztalatok alapján és annak kontrolljával működjön a civil képviseleti rendszer. Valós és érdemi információkra épül a térségi és országos civilszervezetek véleményalkotása is, de a téma komplexitása miatt folyamatos és széleskörű egyeztetésre kell épüljön egy-egy országos kormányzati és/vagy regionális térségi fejlesztési szándék civil oldali véleményezése. Az alulról építkező képviseleti rendszer és háló kialakításának egyik gátja, hogy kevés civilszervezet gondolkodik térségben, többségük csupán a szűkebb lakóhelyi környezetét érintő kérdéseket gondozza. Erre vonatkoznak a prog-

35

ramjaik, a törekvéseik. Kevés civil- 4. Eredmények szervezet látja, hogy a lakóhelyi Tehát a területfejlesztésben kialakörnyezet lehetőségei a kiterjedtebb kult érdekérvényesítési modellnek térség fejlődése, változásai szerint is vannak pozitív és negatív eredmédeterminált, így az arra történő rá- nyei egyaránt. Pozitív eredmény és hatás is fontos feladat. egyben tapasztalatszerzési bázis a Természetesen a civilszervezetek már megalakult civil fórumok tatöbbségénél a térség tágabb dimen- pasztalata, ami átadható és átvehezióban történő mozgást gátolja a mű- tő. A negatív eredményeket pedig ködési feltételek hiánya is, de ma, az hasznosítható tapasztalatként, megelektronikus kommunikáció birtoká- oldandó feladatként kell kezeljük. ban ez már nem lehet egyedüli gát a Az elmúlt közel három éves műtérségi együttműködésben. ködés eredményei között két terüleGondként vetődik fel az is, hogy tet célszerű megemlíteni: sok helyen nem tartanak igényt a – Ahol következetesen és partneri civil társadalom részalapon működő civil vételére, a civil véleegyeztető fórum van, ményeket gyanakott a területfejleszAz alulról építkezõ vással fogadják. Az tésben a térségi fejképviseleti rendszer ebből eredő konfliklesztési döntésekben és háló kialakításátusok sok csalódást részt vevő partnerek nak egyik gátja, és félreértést okozkörében tekintélye hogy kevés civilszernak. Esetenként a van a fórumnak, és vezet gondolkodik partnerek elkedvetleszámítanak a fórunednek, elfáradnak mok kollektív böltérségben, többséaz együttműködéscsességére, az egyezgük csupán a szûben és/vagy az erre tetett civil hangra. kebb lakóhelyi körirányuló együttmű– Ennek pregnáns álnyezetét érintõ kérködési törekvéseklomásai voltak az déseket gondozza. ben, ami ellehetetleOrszágos Fejlesztés níti a partneri párbeStratégia, valamint szédet. Fontos, hogy az Országos Területa civilek – saját érdekérvényesítési fejlesztési Koncepció, majd ezt törekvéseik miatt is – váljanak kezkövetően az uniós fejlesztési deményezőivé az ilyen konfliktusok dokumentumok kidolgozásában feloldásának, a párbeszéd folytatávaló eredményes részvétel. Részsának, ha kell újrakezdésének. ben ennek is következménye, A térségi és a helyi fejlesztési fohogy a civil fórumok delegáltja lyamatokba való civil bekapcsolóországosan és a régiók egy részédás a tapasztalatok alapján – a helyben meghívást kaptak, így részt zetet leegyszerűsítve – két nagy vevesznek a 2007-2013-as prograszélyt is magában hordoz. Az egyik mok végrehajtó szervezetiben is. a hatalomhoz, a pártpolitikához va- Fontos, hogy – részben a magyar taló „dörgölődzés”, a másik az „osz- pasztalatok alapján – az erdélyi citogatósdiban” való részvételi szán- vilszervezetek is végiggondolják a dék. Mindkettő elkerülése nagy fe- hasonló döntési fórumokban történő lelőssége a civilszervezeteknek. Ha részvételi lehetőséget. Ennek egyik a civil világ hisz abban, hogy a tér- módozata, hogy hasonló törvényi ség- és országfejlesztési folyamatok- szabályozást kezdeményeznek, mint ban az értéket, a társadalmi fenn- ami Magyarországon van, de ennek tarthatóságot kell képviselje, akkor hiányában is van lehetőség a civil nem oldódhat fel taktikai érdekek- partnerség ilyen irányú fejlesztésében, mert hiteltelenné és üressé vá- re. Erre lehetőséget kínál Románia lik a valós szerepe. uniós tagsága is, ugyanis az UnióA tapasztalatok leírásából is lát- ban elvárás a megfelelő partnerség ható, hogy a helyzet nagyon sokszí- kialakítása és működtetése mind a nű. Van még bőven teendőnk. A tervezési folyamatban, mind a proglegfontosabb feladat a „CEF-háló” ramok megvalósítása során. minél teljesebbé tétele. Ennek fókuszába a kistérségeket helyezzük, de célszerű segíteni a helyi, települési Rajnai Gábor civil egyeztető fórumok megalakítását is. ECOVAST – elnök, az OTCEF korábbi elnöke (2005–2007) e-mail: grajnai@ecovast.hu


civil fórum

36

Civil érdekérvényesítési „témák” Magyarországon

É

rdekérvényesítés, kijárás, lobbi, tencia, mellyel rendelkezniük kellekorrupció… ezek a kifejezések ne, s ilyen esetekben kifejezett fogasokszor összekapcsolódnak az dókészséget tapasztalhatunk, melyemberek fejében, és nem tudják elvá- lyel súlyos hiba lenne nem élni. lasztani, hogy hol kezdődik az egyik A NIOK Alapítvány nem érdekés végződik a másik. Talán emiatt is védelmi szervezet. Nincsen tagsásokan meglehetős ellenszenvvel te- gunk, és nem tervezünk ilyeneket kintenek erre a területre, és mint tisz- gyűjteni. Mégis komoly munkát, és tátalan dologról nem sokszor jelentős sikeakarnak tudomást reket érünk el e téren. venni róla. Pedig ideEnnek oka az, hogy ... nagyon nehéz elje a civilszervezetek küldetésünkben a cifogadtatni a hivataképviselőinek is elfovil szektor működési lokkal a civil érdekgadni, hogy a mi földi feltételeinek javítása világunkban nem jött is hangsúlyosan szereegyeztetés fontossálétre egy zseniális pel, olyan (el)ismertgát és szabályait, de agytröszt, mely az ségünk van (mind a ugyanakkor fontos, összes tudományos szektorban, mind ahogy a civilszervezefelismerés birtokában zon kívül) mely a hatek képesek legyeképes lenne az ortékony érdekvédelem szág, a megye, a régió egyik kulcs eleme, és nek kitartással és felszámára egyedül üdvégül kiterjedt inforkészülten részt venni vözítő megoldások mációs rendszerünk az érdekérvényesítés megtalálására, a kérrévén, a civil „ügyek” fáradságos folyamadések mindig pártatszéles köréről rendeltában. lan, és ésszerű eldönkezünk javaslatokkal. tésére. (Sajnos elég soA NIOK a civilkáig tartott, míg minszervezetek jobb érdenki rádöbbent, hogy ilyen bölcs dekvédelméért három irányban tesz vezér ma nincsen.) Ha pedig nincsen lépéseket: ilyen, akkor mindenkinek, aki egy 1. A nonprofit portálon – www.non„közügy” képviseletére szánja magát profit.hu – és a NIOK hírlevélben kötelessége, hogy azt a törvényes rendszeresen felhívjuk az olvasók eszközökkel a leghatékonyabban tefigyelmét az aktuális egyeztetési gye. Ehhez pedig az esetek legnafolyamatokra. Igény szerint képzégyobb részében elengedhetetlen az seket, tanácsadást tartunk e témáérdekérvényesítés különféle eszközeban az érdeklődő szervezeteknek. it is megismerni, és a helyzettől füg2. A társadalmi egyeztetés témájágően használni is. ban (mely a hatékony érdekvédeNem reménytelen ez világunklem egyik – a civilek számára sokban, melyet a pénz hatalma egyre szor hangoztatott, de kevesebbjobban befolyásol. A korrupció csökszer nyújtott – lehetősége) szakkenésére hiába várunk már évek óta? mai programot indítottunk TEEN Úgy gondolom nem: szerencsére névvel. (lásd www.ossszefovannak olyan ügyek, melyek nem gas.nonprofit.hu) Ennek a progannyira húsbavágóak az üzleti szféra ramnak a keretében körbejártuk számára, sok kérdésben pedig a közaz ágazati minisztériumok és a civélemény is a civilek oldalára állíthavil szektor széles körének képvitó, nem beszélve arról, hogy – száselőivel, hogyan működhetnének munkra is meglepő módon – vannak jobban az egyeztetési folyamatok, tisztességes, értelmes tisztviselők, milyen jogi, szemléleti, vagy gyaképviselők is. korlati nehézségek hátráltatják És végül egy utolsó érv a tamásezt. Erről készítettünk egy több kodók számára: tapasztalataim szemint 80 ajánlást tartalmazó csorint a túlterheltség a döntéshozói, magot, és most a szükséges továbdöntéselőkészítői oldalon is megjelebi lépések tervezésével foglalkonik. Nagyon sok esetben nincs meg zunk (jogi koncepció kialakítása, az információ vagy szakmai kompeképzések stb.)

3. A civilek széles körét érintő konkrét témákban hallatjuk hangunkat, és kezdeményezői vagyunk civil összefogásoknak, aláírásgyűjtéseknek, törvénymódosítási kezdeményezéseknek. 2007-ben a civil szféra nagy részét érintő három fontos „téma” – melynek az ügyvitelében a NIOK is aktív szerepet vállalt – is hozzájárult e három módszer alkalmazásához: folytatódott a Nemzeti Fejlesztési Terv különféle részeinek a készítése, megszületett 1+1%-os törvény módosítása, illetve elkezdődött a Nemzeti Civil Alap szabályainak átalakítása. (Emellett persze nagyon sok más fontos szabályozás is elindult, mint például az egészségügy, de ezekkel nem volt tisztünk foglalkozni.) A fejlesztési tervek és operatív programok kapcsán még 2005-ben indított el a NIOK két másik szervezettel egy kezdeményezést Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért (CNNY) néven. Ez a programunk azt célozta, hogy hozzunk öszsze olyan civil testületet, mely befolyásolni tudja a tervezés nyilvánosságát, mely rá tudja venni az állami oldalt, hogy tartsák be a tervezés nyilvánosságára vonatkozó EU-s előírásokat. Ez az összefogás nagy sikerrel járt: az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kezdeti döbbenet és ellenállás után ráébredt, hogy a brüszszeli elfogadást kockáztatják, ha a demokratikus elvek minimumát sem tartják be, és végül egy sokkal átláthatóbb egyeztetési folyamatot hoztak létre. A CNNY 3 havonta értékelte a tervezési, egyeztetési folyamatot, rendszeresen beadványokkal próbálta nyíltabbá tenni, és lehetőséget biztosítani a valódi társadalmi tervezésnek (mindezekről a www.cnny.hu oldalon olvashatnak részletesebben). Idén az akciótervek, az operatív programok készítésén volt a hangsúly, a civilek azonban épp erre az időszakra már eléggé kifáradtak, és közel sem használták ki a korábban kiharcolt lehetőségeket. A százalékos adományozás újraszabályozása nem civil kezdeményezésére indult el, de számos régóta megoldatlan javaslat is szóba került. A NIOK Alapítvány a javaslatok öszszegyűjtésébe fogott, és próbálta ge-


Civil érdekérvényesítés

nerálni, hogy egy széles társadalmi egyeztetés jöjjön létre a törvényről. Az előterjesztő minisztériumtól teljesen idegen volt azonban ez a fajta egyeztetés. A NIOK gyűjtötte össze a javaslatokat, és a több mint száz civil résztvevővel megtartott konferencián sem voltak hajlandóak prezentálni terveiket. Végül itt is elindult egy kis oldódás, és több tervezet is felkerült véleményezésre a honlapjukra, de a folyamat végén megint csak pár civilszervezetet vontak be az egyeztetésbe. Az 1%-os törvény nagy része nem is a civilek érdekei szerint ala-

37

kult, és elsősorban megszorításokat tartalmaz. A Nemzeti Civil Alap átalakítása most is tart, itt lezárt folyamatról tehát nem beszélhetünk. Itt a NIOK a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) hálózatával közös vitákat szervezett, ahol a civilszervezetek tehettek javaslatokat a törvény módosítására. A javaslatokat összegeztük, és továbbítottuk az előterjesztő minisztériumnak, mely a további egyeztetésre a honlapján keresztül teremtett lehetőséget. Ebben a szakaszban sajnos megint kevés vélemény érkezett.

Összegezve az idei év tapasztalatait, úgy látom, hogy nagyon nehéz elfogadtatni a hivatalokkal a civil érdekegyeztetés fontosságát és szabályait, de ugyanakkor fontos, hogy a civilszervezetek képesek legyenek kitartással és felkészülten részt venni az érdekérvényesítés fáradságos folyamatában.

Gerencsér Balázs NIOK – ügyvezető igazgató e-mail: b.gerencser@niok.hu

Miben áll a civil erõ?

A

z elmúlt években civil összefogás területén indított programjaink legfontosabb következtetése, hogy a civil erő leginkább az összefogásban és abban van, ha függetleníteni akarja és tudja magát a politikai befolyástól, és ha a szakmai tevékenység elválik a napi politikától. A civil együttműködések helyzetéről – a programokban készült felmérések eredményei alapján – megállapítható, hogy a civilszervezetek több mint fele semmiféle kapcsolattal, de még együttműködési szándékkal sem rendelkezik. Vannak jó példák, de jellemző, hogy a civilszervezetek erőforrásait még nem használja ki a társadalom. A vidéki, megyei szervezetek véleménye szerint ennek okai között említhető az ismeretek hiánya, a kölcsönös tájékozatlanság, a szakemberhiány, a perifériális helyzet és nem ritkán a féltékenység. A civil szektor jövőjének alakításában a kormányzati kapcsolatok mellett a legdöntőbb kapcsolatrendszer a civilszervezetek és önkormányzatok együttműködése, amelynek kulcsfontosságú elemei a helyi civil fórumok és kerekasztalok. Jelentős segítséget adtak a civil öntudat fejlesztésében a 2000-től létrejött civil szolgáltató központokban szervezett tanácskozások, tapasztalatcserék és továbbképzések, de a központokban a legalapvetőbb igény kielégítésére is születtek megoldások: az információcserére, a nyilvánosság biztosítására, a kapcsolatfelvételek gyorsítására, a technikai és módszertani segítségnyújtásra.

A helyi civil fórumok és kerekasztalok az elmúlt időszakban két gyakorlatias módszert alakítottak ki a civil érdekérvényesítésben. Az egyik a nyitottság és vélemény, a másik a nyilvánosság és állásfoglalások módszer.

juthatnak a különböző dokumentumokhoz. A koordinációs irodának fontos feladatot jelent a különböző előterjesztések sokszorosítása és eljuttatása a véleményezésre jelentkező szervezeteknek. A véleményezési folyamat a továbbiakban kétirányú leA nyitottság és vélemény módszer het. A szervezetek önállóan küldik inkább passzív, de a helyi önkor- meg álláspontjukat, a véleményt kérő mányzat nyitottsága esetén jelentős önkormányzati egységnek, vagy az eredmény érhető el. Ennek a mód- iroda a különböző véleményeket szernek a lényege a következő: feldolgozva, azok lényegét tartalmaA különböző szervezetektől, cso- zó összefoglaló anyagot készít, majd portoktól fogalmazódott meg az megküldi az önkormányzat adott igény, hogy időben kapják meg az ügyben érintett szakbizottságának önkormányzattól azokat a szakirá- és az önkormányzati képviselőknek. nyú anyagokat, aEbben az esetben melyben érintettek, és gyakorlatilag arról van melynek véleményeszó, hogy az önkor... a civil erõ leginzésére ezáltal lehetőmányzat ítéli meg, kább az összefogásségük nyílik. Hiányhogy mely anyagok ban és abban van, zik viszont a vélemévéleményeztetésére ha függetleníteni nyezési folyamat levan szüksége, mihez folytatásához egy közkéri a civilszervezeakarja és tudja magát bülső láncszem, atek segítségét. Fontos a politikai befolyásmely szerepét legponvéleményegyeztetési tól, és ha a szakmai tosabban az informálépcső lehet – az tevékenység elválik a ciós és koordinációs együttműködő szernapi politikától. iroda megfogalmazás vezetek döntése alapfedi le (legcélszerűbb, ján – az összehangolt ha ezt az irodát egy fellépés, amely a szerhelyi civil összefogás működteti). A vezetek és csoportok egymással törkoordinációs irodának a helyi önkor- ténő párbeszédének eredménye. Pélmányzat megküldheti mindazokat daként mutatható be a gyöngyösi az anyagokat, amelyek a döntés elő- hulladék-égetőmű létesítésével kapkészítéséhez szükségesnek ítéli a ci- csolatos véleményezés, amely a kövilszervezetek véleményének megis- vetkező álláspontokat közvetíti: merését. A szervezetek képviselői az irodától értesítést kapnak a vélemé- „Információink szerint a létesítendő nyezési lehetőségéről, és így hozzá- égetőmű – a tervek szerint – közel


38

van a lakott területekhez, ezért kibocsátása érzékenyen érintheti a települések lakosságát. A hulladékkezelőt használó többi település érdekében a helyi lakosság jelentős kockázatot vállal, amely jelentkezik a szőlő-gyümölcs értékesítés vonatkozásában is. A szervezetek tiltakoznak a létesítés hatásai miatt, és inkább olyan tervet és hulladékgazdálkodási koncepciót üdvözölnének szívesebben, amely alapvető eleme a hulladékkeletkezés megelőzés, majd különgyűjtés és újrafelhasználás. Az égetőmű az alapvető hulladékgazdálkodási gondokat nem oldja meg. Ellenben újabb problémák keletkeznek (növeli a térség levegőszennyezettség kockázatát, gazdaságosság és fűtőérték stb.). Egy komplex hulladék-kezelőmű létesítése esetén az alábbi szigorú követelményeknek kell megfelelni: I. Az érintett lakosság kockázatát, megegyezve a környék településeivel, termelőivel ellentételezni kell. II. Szervezeteink elengedhetetlennek tartják, hogy a megvalósítási terv tartalmazza a működtetés szigorú társadalmi kontrolljának lehetőségét és mikéntjét, a rendszeres és független emisszió mérésekről és az esetleges határérték-túllépésekről vagy haváriaszennyezésekről a hiteles köztájékoztatást. III. Az égetőművet szereljék fel a legmodernebb biztonsági berendezéssel, amely a kibocsátási paraméterek határérték túllépése esetén haladéktalanul, automatikusan és kényszerpályásan leállítja a hulladékégetést. IV. A tervben rögzíteni szükséges azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy a tervezett működtetési időtartamon belül nem fog bekövetkezni kapacitásnövekedés, valamint kizárják a veszélyes hulladékégetés lehetőségét. A környezeti hatástanulmány feleljen meg a jogszabályoknak és széleskörű egyeztetési folyamatban egészüljön ki mindazokkal az adatokkal, mérési eredményekkel, amelyek hiteles képet adhatnak a várható környezetterhelésekről és kockázatokról. (Közlekedésből eredő hatások is, pl. utak terhelése, termelők problémái, stb.)” A hatékony véleményezési tevékenységnek azonban vannak feltételei is. Általános tapasztalatunk, hogy az együttműködés kialakulásá-

civil fórum nak első lépéséhez szükség van egy adott problémával kapcsolatos vélejól működő információs irodára, egy ményét. Ebben a szakaszban nagy jealapos felmérés alapján elkészített lentősége lehet a gazdasági szféra és címlistára, csoportok, szervezetek a média bevonásának is. szerinti információtovábbítási rendA különböző témára orientált időszerre, összehangolt fellépés esetén szakos kiadványok is fontos eszköszakértői munkacsoportok munkájá- zét jelenthetik a különböző álláspontra, jelentős sokszorosítói, ügyinté- ok részletesebb megismertetésének. zői, posta és kommunikációs költ- A fentiekhez csatlakozhatnak az ségre. Természetesen, ha a szerveze- internetes vitafórumok, amelyek a tek számítógéppel, internettel való szervezetek és az általuk működtetett ellátottsága eléri a kívánatos szintet, koordinációs iroda portálján működakkor nagyot lehet előrelépni önkor- nek és alkalmasak arra, hogy a legkümányzati honlap és levelezőlisták lönbözőbb véleményeket fogadják és kialakításával, valamint a különböző továbbítsák a különböző állásfoglalávéleményezésre átadott anyagok sokat szerkesztő szakértőkhöz. elektronikus úton törAz ezzel a módténő továbbításával. szerrel készített anyaA döntés-előkészítésgok közül a legjelÁltalános tapasztanek ez a formája arra lemzőbb a Gondolalat, hogy ha az alkalmas, hogy a szertok Eger Megyei Jogú együttmûködõ szervezetek véleménye Város fenntartható vezeteknek jól kidoleljusson a döntéshovárosfejlődéséről a zókhoz. A módszer közlekedés és a zöldgozott álláspontja hátránya, hogy defenfelület-gazdálkodás van, jóval nagyobb zív, valamint a döntükrében című tanulesélye van a hatásos téselőkészítés időhiámány. A kezdeméérdekképviseletnek. nya miatt (ez a kérdés nyezők az Eger Vároérdekes összefüggésesi Civil Kerekasztal ket tárhat fel, és köteljes körű támogatávetkeztetni lehet állapotából az adott sát elnyerve a következő kiemelt fonvéleményezést kérő hivatal, testület tosságú javaslatokat továbbították az hatékonyságára) sokszor nem nyílik önkormányzati képviselőkhöz: lehetőség az anyagok érdemi megis- „A rendelkezésünkre álló tapasztalamerésére. tok, információk és felvetések alapján Az első módszer gyakorlata mel- a kiemelt fontosságúnak tartott konklett, annak továbbfejlesztését elérve, rét beavatkozások szerintünk az alábcélravezetőnek tűnt a helyi szerveze- bi problémakörökben látszanak: tek és szakértői csoportok által előké– A város M3 autópályához kapcsoszített aktuális problémákhoz kaplódó korszerű bekötésének a tocsolódó állásfoglalások kialakítása. vábbi tervezését, előkészítését a 3Ennek a módszernek az a lényege, 33. sz. főúti körforgalmi csomóhogy a különböző közösségek tagjaik ponttól a K-II. útig a 2000. évben véleményét kikérve kiválasztanak készült tanulmányterv szerinti új egy város vagy térség életében jelennyomvonalon kellene folytatni tős problémát. Az adott probléma (tanulmányterv jóváhagyása, renmegoldása érdekében szakértőket dezési tervekbe illesztés, engedébíznak meg, akik megismerve a leglyezési terv). különbözőbb véleményeket, azokat – A város keleti térségében szükséintegrálva az alapanyagokból egy gessé váló forgalmi út nyomvonaszínvonalas, vitaképes, különböző lának véglegesítése. A rendezési alternatívákat, jó és rossz oldalakat tervben jelenleg szereplő nyomis bemutató anyagot hoznak létre. Ez vonal megvalósíthatóságának a az anyag a szervezetek összefogása feltételei – korlátjai, (K-II. – Kiselé kerül, ahol kialakul az a végleges tályai u. – vasútvonal – Rozália teállásfoglalás, amely továbbítható az mető térsége – Merengő – Almagönkormányzati képviselőknek vagy yar-domb K-i térsége – Vécseykormányzati szerveknek. A folyamat völgy – Cifrakapu u. –- 25. sz. főfontos eleme a nyilvánosság, az adott út), a lehetséges kisebb módosítáállásfoglalással kapcsolatos lakossok összevetése, vizsgálata a 2001. sági vélemények lehető legszélesebb évben készült új tanulmánytervi körű hasznosítása és figyelembevétenyomvonallal. le. Az állásfoglalás tervezetek kiala– Fő szempont legyen a városi közkításának fontos módszere lehet a viúti közlekedés feltételeinek és a tafórumok szervezése, ahol minden környezetterhelés mértékének a érdeklődő és érintett kifejtheti az javításán túl, a város szerkezeté-


Civil érdekérvényesítés

hez és fejlesztendő területekhez való kapcsolódás. E feladat a napirenden lévő Eger város rendezési tervének felülvizsgálata munkáinak keretében elvégezhető. – A vasútállomás és a rendező-pályaudvar közvetlen környezetében lévő területek hasznosításának a vizsgálata. – A személy-pályaudvar melletti területek hasznosítása autóbusz-állomási csomópont telepítésére. – A rendező-pályaudvar és közvetlen környezetében lévő területek bekapacsolása az ipari parkba. A közúti megközelítés vizsgálata a Külsősor utcáról, vagy a Kistályai, illetve a Ny-i irányú külön szintű keresztezésekkel. – A P+R csomópontok lehetséges helyeinek vizsgálata: a személy-pályaudvar melletti terület, 25. sz. főút kerecsendi bevezető szakasz Ny-i területe a K-II. csomópont térségében, illetve kivezető szakasz Ny-i területe a TESCO Áruház térségében, a K-II. út és a Rác-kapu – Malom utca melletti területek. – Az arra alkalmas helyeken vizsgálandó a helyi, helyközi végállomás(ok), és a különjárati, turistabuszok részére közparkoló elhelyezhetőségének a feltételei is. – Vizsgálandó egy-két mélygarázsparkolóház megvalósításának a he-

39

lye, lehetősége: busz-pályaudvar D-i oldala, Kert mozi területe, vagy a belváros egyirányúsításával a parkolóhelyek számának növelése. Csomópontok átépítése: Kertész – Sas út – Kistályai út, Törvényház – Barkóczi út, 25. sz. főút lajosvárosi és az északi városrészen jelzőlámpával biztosítandó gyalogátkelőhelyek, a MÁV állomási előtér korszerűsítése, felújítása. A már meglévő kerékpárút-hálózat fejlesztését tovább kell folytatni, biztosítva, hogy Felnémet és a K-II. út között egy összefüggő hálózat alakuljon ki. A hálózat kialakítására a városi koncepcionális és rendezési tervi elképzeléseket, a meglévő szakaszok terveit felhasználva tovább kell folytatni a tervezési – előkészítési munkát. A tervezési munkához egyik lehetséges változat lehet: Felsőtárkány – Tárkányi u. (Bervai úti csatlakozás) – Tárkány-patak jobb oldala – Vasút K-i oldala – Egri út – Töviskes tér – Eger-patak (meglévő szakasz) – Malom u. – Eger-patak jobb oldala – Belváros – Érsekkert – Eger-patak – Sas út – Kistályai u. – K-II. – 25. sz. főút. A még mintegy 5 km belterületi kiépítetlen helyi közút ütemezett kiépítése.”

A nyilvánosság és állásfoglalások módszer jelentős mértékben megkönnyítheti a különböző fórumokon résztvevő, szervezettől delegált küldöttek tevékenységét. Jó tapasztalatai vannak ennek az érdekérvényesítési munkaformának. Hátránya, hogy erősen munkaigényes, jelentős időráfordítással jár, és csak hoszszabb távon lehet eredményes. Általános tapasztalat, hogy ha az együttműködő szervezeteknek jól kidolgozott álláspontja van, jóval nagyobb esélye van a hatásos érdekképviseletnek. Több véleménnyel találkoztunk már, amely szerint a legszerencsésebb lenne, ha a társadalmi egyeztetési folyamatokhoz szükséges feltételeket többségében az állami fél biztosítaná, de a gyakorlatban csak hiányosan tudják ellátni a részvételi demokrácia elveinek megfelelő háttérmunkát. Ennek okai között, elsősorban az eltérő munkastílust és munkamódszereket lehet említeni.

Bárdos Ferenc Életfa Környezetvédő Szövetség, KÖRTE Program – programvezető e-mail: eletfa@eck.hu

Az érdekérvényesítés a Civil Elkötelezettség Mozgalom szemszögébõl

A

Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) egyik tevékenységi területe az érdekérvényesítés, amelyet szervezetünk tagjai igyekeznek megtölteni tartalommal. Olyan érdekérvényesítő akciókat áll szándékunkban megtervezni és kivitelezni, amelyek hozzájárulnak küldetésünk megvalósításához, éspedig ahhoz, hogy közösségünk tagjai új attitűdöket és értékrendet alakítsanak ki, amelyek segítségével jogaikat és kötelezettségeiket jobban megismerik és érvényesítik. Mielőtt belekezdenék annak taglalásába, mit is jelent szervezetünk számára az érdekérvényesítés és azt milyen lépések megtételével szeretnénk megva-

lósítani, szeretném tisztázni, mit is ért a CEMO érdekérvényesítés alatt. Az érdekérvényesítés (advocacy) egy meglehetősen tág fogalom, amely túllép az érdekképviselet, valamint az érdekvédelem által meghatározott területeken. Az érdekérvényesítés „ügyközpontú” megközelítést feltételez, amely általában adott célcsoporthoz köthető, de ez lehet többféle célcsoport (pl. mindennemű kisebbség elleni diszkrimináció megszüntetése) vagy elvontabb ügy (pl. a környezet) is. Proaktív jellegű, tehát az érdekérvényesítő szervezet szabja meg, hogy mi kerül napirendre, alakítani kívánja a közbeszédet és a döntéshozást. Célja, hogy elérje az

ügy szempontjából kívánatos jövőt (pl. diszkriminációmentes országot, tiszta környezetet). A lobbizás az érdekérvényesítés egyik formája, eszköze, amely során kifejezetten a helyi vagy országos politikai döntéshozatalt kívánjuk befolyásolni. (Tehát szűkebb, mint a hétköznapi értelemben vett „lobbizás”.) A nyílt, proaktív érdekérvényesítés az adott üggyel kapcsolatos döntéshozatal befolyásolása a döntésben érintettek bevonásával. Az érdekérvényesítés lehetséges színterei a helyi közösségi élet (társasház, munkahely, faluközösség) éppúgy, mint az életünkben jelenlévő intézmények (óvoda, iskola, kórház); a magánszféra (vállalatok) vagy


civil fórum

40

az állami szféra (rendőrség, munkaSzervezetünk nagyon nagy hang- kötődhetnek egy vagy két személyügyi központok); s természetesen a súly fektet a tervezés, előkészítés fá- hez, hanem kizárólag egy összehanpolitika (helyi önkormányzat, parla- zisára és ennek következtében hosz- golt csapatmunka által jöhetnek létre. ment, kormányzat). A nyílt érdekér- szú időt szánunk az advocacy akció- Ezeknél az akcióknál minden egyes vényesítés rendszerint hatalmi erővi- ink stratégiáinak a kidolgozására. csapattag munkája, véleménye, gonszonyok befolyásolásával, olykor Tesszük ezt azzal a meggyőződéssel, dolata egyformán fontos. Az akciók megváltoztatásával jár, ezért is fon- hogy egy stratégiai szemléletű akció- nem kötődhetnek csupán egyetlen tos az ügy mögé társadalmi (közössé- terv sokkal hatékonyabb, mint a hir- személy alakjához még akkor sem, gi) erőt állítani. Bármely érdekérvé- telen és gyors akciók, amelyek rend- ha az a személy karizmatikus és a könyesítő stratégiának szerint az első lépések zösség tagjaival jól tud kommunikálrésze kell legyen a megtétele után el szok- ni. A csapatmunkát nem lehet elég társadalmi támogatak halni. Úgy véljük, sokszor kihangsúlyozni. Egy ügy siBármely érdekérvétottság megszerzése az igazi változás elő- keres kivitelezése nem lehet egy emnyesítõ stratégiának – ellenkező esetben az idézéséhez hosszú idő- ber kizárólagos hőstette. része kell legyen a erőviszonyokat csak re és jól megtervezett A CEMO kétnyelvűséget vizsgáló társadalmi támogakorrupcióval, zsarolépések megtételére van felmérésének kritériumait az 544/2001tottság megszerzése lással, szívességgel szükség. es közigazgatási törvényben foglalt, vagy hasonló nem deA CEMO jelenleg kétnyelvűségre vonatkozó előírások – ellenkezõ esetben mokratikus eszközelsősorban kisebbségi és jogok alapján állítottuk össze, és az erõviszonyokat zel befolyásolhatjuk. témakörben tervez ér- azt mértük fel, hogy mennyire teljecsak korrupcióval, Ennek főbb formái/ dekérvényesítő akció- sülnek a törvényben foglaltak. A felzsarolással, szívesstratégiái: együttműkat, de először egy fel- mérés során összegyűjtött adatokra séggel vagy hasonló ködés – lobbizás – mérést készítünk az azért van szükség, mert azok segítséfentről eredő nyomás általunk problemati- gével egyértelműen bizonyítani tudnem demokratikus – közvélemény által kusnak tartott terüle- juk majd a kampányaink során állíeszközzel befolyásolgyakorolt nyomás. ten, ahol a tulajdon- tott információk valódiságát. A hatjuk. Lehet tehát mérséképpeni változást sze- CEMO által – önkéntesek bevonásákeltebb vagy radikáretnénk előidézni. Ak- val – összeállított felmérés tartalmazlisabb a stratégia. ciónk célja Marosvá- za majd a városban működő összes Az érdekérvényesítés talán leg- sárhelyt valódi kétnyelvű várossá állami fenntartású épület monitorfontosabb szempontjai a tervezettség alakítani, a városvezetés felé irányu- izálását a kétnyelvűség megjelentetéés a profizmus – ezek biztosítják ló nyomásgyakorlás révén, a város se szempontjából. Itt fontosnak tarugyanis a nyílt, proaktív érdekérvé- magyarajkú közösségének bevonásá- tom megjegyezni, hogy ezek az állanyesítés sikerét. Az érdekérvényesítő val. Két területen próbálunk majd mi épületek köztudottan az államfolyamatnak tudatosan megterve- hatni, de a két teljesen különálló terü- polgárok adójából fenntartott intézzettnek kell lennie, amely rendelke- leten különböző eszközöket kell mények, és az adófizetők között szép zik világosan megfogalmazott célki- majd használnunk. A jelenlegi helyi számban vannak magyarajkúak is, tűzéssel, valamint stratégiával és tak- városvezetés „meggyőzése” egy tel- akik jóhiszeműen megfizetik az áltikákkal. A folyamat része a szüksé- jesen más jellegű akcióterv kidolgo- lamnak az irányukba gyakorolt diszges adatok beszerzése megalapozott zását igényli, mint a közösség infor- kriminatív magatartást. kutatás révén éppúgy, mint a kom- málása és sikeres mozgósítása. MindAz összegyűjtött és feldolgozott munikáció profi megtervezése.1 ezek ellenére a két akcióterv össze- eredményeinket (amelyek egyébként A fenti értelmezés alapján vilá- hangoltan fog megvalósulni, rendkí- a magyar kisebbség nyelvi jogai gossá válik, hogy egy sikeres érdek- vül fontos eldönteni a helyes sorren- szempontjából elkeserítőek) több érvényesítő akció nagyon gondosan det, vagyis azt, hogy irányban szeretnénk és körültekintően megtervezett tevé- kivel mikor és hogyan kommunikálni. Strakenységsorozatot jelent, és az akció kell „dolgozni”. Nem tégiánk része a felmé... az érdekérvényesikere elsősorban azon múlik, hogy egyszerű eldönteni, rés eredményeinek sítõ akciók nem kömennyire következetesen és kitartó- hogy melyik célcsohelyi, valamint nemtõdhetnek egy vagy an haladunk végig a precízen és elő- porttal kell elkezdeni zetközi szinten való két személyhez, hare kidolgozott akciótervünk külön- hamarabb dolgozni, ismertetése. A jelennem kizárólag egy böző fázisain, anélkül, hogy bárme- az ügy mellé állítani, legi helyzetet elemezlyik lépést is kihagynánk, és ami még informálni az akcióve, valamint a múltösszehangolt csafontosabb: már előre számolunk az ról. Ezeknek a lépébeli, a kétnyelvűség patmunka által jöesetleges kudarcokkal, felkészülünk seknek a megtervezémegjelentetése terén hetnek létre. azok gyors megoldására. se egyértelműen csatett törekvéseket fiA CEMO ez év januárjában kezd- patmunkát igényel, gyelembe véve egy te meg tevékenységét, ezért nem áll ugyanis a tervezési fáolyan trend rajzolómódunkban beszámolni sikeres ér- zisban minél több vélemény és ta- dott ki, amely azt mutatja, az dekérvényesítő akciókról, de igyek- pasztalat találkozik, annál nagyobb a ezirányú törekvéseket és ennek a szem felvázolni jelenlegi törekvése- valószínűsége annak, hogy az esetle- problematikáját a többségi társadainket azzal a céllal, hogy betekintést ges akadályok, veszélyek és kudarc- lom nem érzékeli és nem tartja fonnyújtsak az általunk sikeresnek vélt lehetőségek időben kiderülnek. Te- tosnak. Ez talán természetesnek is teakciók kivitelezési módjáról. hát az érdekérvényesítő akciók nem kinthető, mivel egy többségi társada1

Forrás: EMLA (Environmental Management and Law Association, Magyarország)


Civil érdekérvényesítés

ménnyel fog zárulni, hogy azok az EU-politikusok, valamint nemzetközi emberjogi szervezetek tagjai is megismerik a kétnyelvűséggel kapcsolatos valóságot, akiknek az a küldetésük, hogy ilyen ügyekben felszólaljanak, vagy lépéseket tegyenek a megoldások irányába. Joggal lehet kérdezni, hogy nemzetközi szinten eddig miért nem volt tudomásuk arról, ami errefelé zajlik? A CEMO erről azt gondolja, hogy a problémákat célszerű nekünk kommunikálni, nem pedig karban tett kézzel, sértődötten ülni és várni, hogy majd orvosolják gondjainkat. És ez már tulajdonképpen rávilágít arra, hogy mit is jelent tulajdonképpen az érdekérvényesítő akciók proaktív jellege a mi olvasatunkban: a rendellenességet jelzem

ződnek majd, és ami miatt ezt gondoljuk, az a törvényi háttér, amely egyértelműen jogokat biztosít. Itt meg kell jegyeznem, hogy vannak olyan érdekérvényesítő akciók, amelyeket törvénymódosítási céllal szerveznek, ezek teljesen más forgatókönyvvel rendelkeznek, rendkívül kemény erőfeszítések mellett valósíthatók meg. A CEMO úgy hiszi, hogy a törvények megléte, az azokban megfogalmazott jogok felhatalmaznak bennünket arra, hogy lépéseket tegyünk. Úgy véljük, talán nem a lehetetlenre vállalkozunk. A csupán papíron létező jogok, bármilyenek legyenek is azok, nem jogok. Azok a jogok értelmezhetőek jogként, amelyekkel élni tudunk, és a hétköznapjaink részei.

Szöveg nélkül

Könczey Elemér rajza

lom attitűdjébe gyakran beletartozik a dominanciára való törekvés, de ami viszont teljességgel elkeserítő, az a kisebbség passzivitása és a kialakult helyzet elfogadása. A CEMO tudomására jutott egy olyan eset is például, amikor egy önkormányzat magyarajkú tanácsosai nem szavazták meg képviselőtársuk kétnyelvű utcanévtáblák megjelentetésére irányuló törekvését, annak ellenére, hogy a település több mint 80%-a magyar. Tehát a rossz nem varrható kizárólag a többségi társadalom nyakába. A kisebbség érdekérvényesítő ereje és akarata is fel kell kerüljön a mérlegre, amikor kisebbségi jogokról és azok érvényesüléséről beszélünk. E kitérő után visszakanyarodnék az érdekérvényesítési akciónkhoz. Ami a nemzetközi színtéren való kommunikációt illeti, a CEMO azért döntött emellett, mert úgy véljük, hogy miután Románia az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, ideje komolyan foglalkozzon a papíron tett ígéreteivel. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, nem feltétlenül kell megvárnunk, hogy majd valaki az Európai Parlamenttől vagy bármilyen más testülettől eljöjjön hozzánk, és megnézze, hogyan mennek a dolgok, hogyan élnek errefelé a kisebbségek. Természetesen akár ez is megtörténhet, de ennél fontosabb nekünk jelezni feléjük, hogy nincs minden rendben. Ezt a tevékenységet lobbi formájában próbáljuk megvalósítani, amelyhez olyan kapcsolatokat keresünk az Európai Unió különböző intézményein belül, amelyek segítenek majd céljaink eléréséhez. Egy nagyon bonyolult lobbitevékenység ez, de rengeteg pozitív eredményt hozhat az érdekérvényesítő akciónk során. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, szükségünk van megbízható információkra, adatokra, amelyekkel bizonyítani tudjuk, hogy a dolgok nem úgy működnek, ahogy az országjelentések adatai mutatják. Az országjelentések mellett – amelyet a mindenkori hatalom állít össze az általa fontosnak tartott kirakat-információk felhasználása segítségével – civilszervezek számára is lehetőség van az úgynevezett árnyékjelentések összeállítására, amelyekben jelzik a rendellenességeket. A CEMO érdekérvényesítő akciójának egyik része egy vagy több ilyen jellegű árnyékjelentés összeállítása. Tehát az érdekérvényesítő akciónk egyik része a nemzetközi irányba való kommunikáció lesz, amely reményeink szerint azzal az ered-

41

az illetékesek felé, ezáltal stimulálva a változás szükségességét. A CEMO a felmérés eredményeit a lehető legszélesebb körben szeretné felhasználni. A közösségben tudatosítani szeretnénk a helyzet súlyosságát, valamint annak látható és láthatatlan következményeit, ettől remélve azt, hogy sikerül az ügy mellé állítanunk őket. A közösség részvétele nélkül az ilyen volumenű akciók halálra vannak ítélve. Az állam irányába a nyomásgyakorlást egyrészt a nemzetközi közvélemény bevonásával szeretnénk gyakorolni, mert úgy véljük, hogy a helyi döntéshozók gyakran akkor lépnek csupán, amikor kívülről kritika éri őket. Ez nem mindig van így, de reméljük, hogy ebben az irányban megtett törekvéseink sikerrel vég-

Mint a fentiekből talán kiderült, az érdekérvényesítő akciók nagyon hatékony eszközök a változási törekvések kivitelezésében. Jómagam, mint elkötelezett emberjogi aktivista, nem ismerek ennél jobbat, legalábbis ami a civil szféra érdekérvényesítő lehetőségeit illeti. A civil szférának meg kell tanulnia ezt a lehető legoptimálisabb módon használni, és ha ez megvalósul, akkor egy következő lapszámban már mindannyian számos sikeres akcióról fogunk tudni beszámolni.

Szigeti Enikő Civil Elkötelezettség Mozgalom – ügyvezető igazgató e-mail: szigeti.eniko@cemo.ro


civil fórum

42

Kell(ene) a civil összefogás Erdélyben!

T

udom, hogy meglehetősen hálátlan dolog látszólag kívülállóként belebeszélni mások dolgába, de nem tehetem meg, hogy ne fejezzem ki komoly aggodalmamat az erdélyi magyar civilszervezetek azon megnyilvánulásainak láttán-hallatán, amelyek azt mutatják, egyelőre kevés bennük az együttműködési hajlandóság. Hálátlanságomat még azzal is tetézem, hogy sarkos módon még véleményt is nyilvánítok. Mentségemül szolgál, hogy a költő szavaival élve: Érted haragszom, nem ellened! Másodrészt nem vagyok teljesen kívülálló, hiszen én is civilszervezet, sőt civilszervezetek szövetségének is vezetője vagyok. Harmadrészt jó lenne elkerülni, hogy az anyaországiakhoz hasonló hibákat kövessenek el az erdélyi civilszervezetek is. Leginkább azonban az sarkall nézetem közzétételére, hogy belátható időn belül Romániában is elindul az Európai Unió legsikeresebb vidékfejlesztési programja, a LEADER. Bár valószínűleg a civil vezetők közül sokan ismerik a LEADER programot, azért – ha úgy tetszik, ismétlésként, ha úgy, akkor figyelemfelhívásként – jöjjön néhány mondat a programról és annak magyarországi tapasztalatairól. Engedelmükkel, erről sem kívülállóként szólok, hiszen nemcsak a Magyarországi LEADER Központ vezető vidékfejlesztési szakértője vagyok, hanem egyben a Körös-Sárréti LEADER Akciócsoport vezetője is. A LEADER program lényege röviden: egy adott kistérségben a civilek, vállalkozók és az önkormányzatok szervezett összefogásával elkészítenek egy helyi vidékfejlesztési tervet, ezzel pályáznak a LEADER programban és siker esetén a vidékfejlesztési tervük valóra váltására saját pályázatokat írhatnak ki, ezek sorsáról ők maguk, helyben dönthetnek, s a döntéshozók között meghatározó szerepük van a civileknek és a vállalkozóknak is. Ez azonban csak elméletben ilyen egyszerű, az anyaországi tapasztalatokról sokat lehetne beszélni.

Semmiképp nem szeretném túlhangsúlyozni a LEADER szerepét a magyar civil életben, de néhány tanúság lentről és fentről is megállapítható. Fentről (a LEADER irodából) nézve elmondható, hogy nem lehet minden akciócsoportra vonatkoztatható igaz tapasztalatokat levonni a civilek szerepéről a helyi akciócsoportokban. Általában igaz, hogy civilek nélkül nincs működőképes LEADER akciócsoport, már csak azért sem, mert az EU elvárásainak megfelelően reprezentáltak kell legyenek a döntéshozatalban. Az már más kérdés, hogy mennyi erőt tudnak felmutatni a civilek, mernek-e, tudnake például saját településük polgármestere ellen dönteni vagy adott esetben össze tudnak-e fogni egy konkrét ügyben a vállalkozókkal? Ismereteim szerint mindenre van példa, ahogy az ellenkezőjére is. Ha a saját akciócsoportomat nézem, a kép egyszerűbb. Az első pillanattól kezdve igyekeztünk a civileket és a vállalkozókat helyzetbe hozni, s együttműködve ez sikerült is. A pályázatokról hozott döntéseknél nem érvényesült a polgármesterek hatalma, ez persze okozott feszültséget, de ezt be kellett vállalni. Hogy miért elemeztem talán egy kicsit hosszabban a magyar viszonyokat? Azért, hogy nehogy bárki arra gondoljon, hogy az itteni helyzet bármely eleme egyszerűen adaptálható vagy másolható máshol! Itt sem fenékig tejfel az élet, a gondjainkat azonban magunknak kell megoldani. Ehhez jól jött (volna) egy kis EU-s tapasztalat (amelyik akciócsoportnak volt, az könnyebben vette az akadályokat), de a legtöbben keményen megdolgoztunk a sikerért. Jómagam (és még sokan) a magyarországi LEADER programot – ha csak szigorúan civil szemszögből nézem is – feltétlenül sikerként értékelem. Ennek okai közül csak egyet szeretnék hangsúlyozni, ez pedig az összefogás megtanulása. Ez volt az alfája a LEADER programnak, s ez egyben sikerének záloga is.

A civilek helyzete a legtöbb helyen megerősödött, komoly helyi-kistérségi szereplőkké váltak, s ami a legfontosabb, ráébredtek saját erejükre. Ha semmi más eredmény nem lenne, már ez megérte a sok küzdelmet. A közelmúltban vettem részt Erdélyben egy civil rendezvényen*, ahol nemcsak előadtam, hanem figyelmesen hallgattam is. Ekkor döbbentem meg, hogy itt sem lesz diadalmenet sem a LEADER program, sem a civilszervezetek összefogása. Ez elszomorított, de egyben arra is ösztönzött, hogy kérjem az erdélyi civilszervezeteket, nagyon gyorsan kezdjék el megtanulni az együttműködést egymással, sőt a román civilszervezetekkel is. Persze, értem én, egészen más az általam ismert óhazai helyzet, mint az itteni, de higgyék el, akkor sincs más út!!! Az EU minden fejlesztési programja, a civilekre vonatkozó is, CSAK az együttműködéseket támogatja. Persze, szembe lehet menni a dolgokkal, kurucosan csakazértsem együttműködni, de ezt később már senki sem fogja érdemnek tekinteni, ha közben odakerülnek a fejlesztési források azokhoz, akik mégis hajlandók együttműködni. Jó lenne, ha az a bizonyos magyar virtus ezúttal abban nyilvánulna meg, hogy CSAKAZÉRTIS megmutatjuk, egy közös cél (és persze nem kevés pénz!) érdekében tudunk és akarunk együttműködni. Még nem késő elkezdeni a felkészülést erre, de az idő sürget. Már el kell kezdeni az egyeztető megbeszéléseket, a programok összehangolását, az együttműködés lehetséges területeit, a közös projektek előkészítését, hogy amikor megnyílnak az EU-s források, már felkészülten várják azokat. Nekünk ez nem teljesen sikerült, de a bölcs a más hibájából is tanul. Így legyen!

Gila Károly Magyarországi LEADER Központ – vezető vidékfejlesztési szakértő e-mail: kgila@leader.co.hu

* A 2007. október 19-20-án Csíksomlyón megszervezett IX. Civil Fórum konferencia Közösségi részvétel szekciójának meghívott előadója volt a szerző – főszerk. megj.


Civil érdekérvényesítés

43

Civil helyzetkép EU-csatlakozás után

M

agyarország 2004-ben megtörtént EU-csatlakozását nagy várakozások övezték a társadalom minden szegmensében. A várakozáshoz ugyanakkor félelmek is társultak – mint minden esetben, ha jelentős változás készülődik. Azt mindenki tudta, hogy az uniós szabályok ettől fogva hatással lesznek ránk, de hogy pontosan mit jelent majd ez a mindennapokban, nem volt világos. Családanyák a mákos tészta, böllérek a házi disznóvágás, míg a dohányosok az egyre emelkedő cigaretta árak miatt aggódtak. A civilszervezeteket eközben az foglalkoztatta, hogyan fog a civil szektor helyzete megváltozni Magyarországon, amennyiben az Európai Unió tagjává válunk. Ezt a nagyon bonyolult kérdést három szempontból is meg lehet közelíteni. Az első az, hogyan fognak változni a szabályozási, a finanszírozási feltételek a szektor számára. A másik az, hogyan változik meg a társadalmi részvétel, az érdekérvényesítés lehetősége számunkra. Harmadikként felmerül még az a kérdés, hogy a civil szektor helyzete a magyar társadalomban változik-e a csatlakozás következtében, és hogyan?

Pályázatok A civilszervezetek köreiben talán az előttük megnyíló EU-s támogatási források megszerzésének esélye miatt volt különösen felfokozott a hangulat. A szektort mindig gyötörte a forráshiány, a magyarországi támogatások közül ráadásul a 2002 utáni években fokozatosan eltűntek a független „nyugati” adományozó szervezetek (a Soros Alapítvány, a Holland Nagykövetség, a British Council, a Charles Stewart Mott Alapítvány és a többiek) – mindannyian jelentősen lecsökkentették, illetve megszüntették a civilszervezeteknek szánt forrásaikat, a pályázati kiírások száma és kerete drasztikusan visszaesett. Az így kieső források helyébe

alternatív finanszírozási forrásokat Az EU-támogatásokkal kapcsolakezdtek keresni a szervezetek: sok tos harmadik problémát azok nagyhelyütt így került az újonnan megcél- ságrendje jelenti. Van olyan pályázat, zott források közül az első helyre az amelyiken egy összegben 2-20 millió EU-s pályázat. eurós támogatást lehet lehívni. KétTermészetesen volt előjele annak, ségtelen, hogy ilyen összegre egyethogy ez nem lesz olyan, mint azelőtt. len kelet-európai civilszervezet sem A 2002 után meghirdetett PHARE tud önállóan pályázni, vagyis minpályázatok kapcsán sokan megta- denképpen több szervezet összefogápasztalták, milyen kemény dió egy sa kell hozzá. Az Európai Unióból érEU-típusú forrást megszerezni – kező támogatásokat általában nagy majd legalább olyan nehéz a progra- zsákokban hirdetik meg, nem kis mot végigvinni, és elszámolni. A ma- csomagokra osztottan. gyar PHARE programokat ugyanis A pályázatok kapcsán tapasztalsokszor olyan szigorú feltételek mel- hattuk azt is, hogy a magyarországi lett bonyolították le, hogy amellett az állami finanszírozási rendszer is egyEU-bürokrácia is elbújhatott. Egyút- re inkább EU-konform kívánt lenni, tal a civilszervezetek egy része (a az állami források elosztásánál elterPHARE-tapasztalatok révén) felké- jedt az utófinanszírozás és a részfiszülhetett arra, hogy az EU-s forrá- nanszírozás is. sokhoz akár közvetlenül Brüsszelbe pályázzon – ráadásul uniós tagként a Szabályozási környezet pályázatot ma már anyanyelvén is Az EU-csatlakozás egyúttal más, szabenyújthatja, nem kell angol fordítót bályozási változásokat is hozott. Szimegfizetnie. gorú összeférhetetlenségi szabáA pályázati feltételyokkal, a nyilvánoslek változásai talán ságot illető elvárásoklegérzékenyebb pontkal arra ösztönözte a Már a pályázat bejának az utófinanszícivilszervezeteket, nyújtásakor a szerverozás bizonyult. Ez hogy átgondolják műzetnek rendelkeznie megterhelte a szerveködésüket. A támokellett fenntarthatózetek likviditását, cashgatott programok kapsági elképzelésekkel, flow-ját. Sőt, a forráscsán megjelent az az szervezetfejlesztési hiányos környezetet fielvárás, hogy a támogyelembe véve, a könygatást elnyert szervestratégiával, jövõképvelési és a visszaélési zet a nyilvánosságot pel. Mindezeket a lehetőségekre is egytájékoztassa. Már a civilszervezetek többfajta ösztönzőként hapályázat benyújtásasége „magától” nem tott. A másik nehézkor a szervezetnek készítette volna el... ség, hogy az EU-támorendelkeznie kellett gatások jelentős része fenntarthatósági elrészfinanszír ozást képzelésekkel, szernyújt, ami azt jelenti, hogy elő kellett vezetfejlesztési stratégiával, jövőképteremteni az egyéb forrásokat, meg pel. Mindezeket a civilszervezetek kellett keresni ezeket, vagy esetleg ön- többsége „magától” nem készítette erőből kellett állni. Ráadásul, míg a volna el: a pályázati forráshoz törtébanki kölcsönök a vállalkozások szá- nő hozzáférés nyomására készítette el. mára könnyen elérhetőek, a civilek A „Segítség, nyertem!” szindrónemigen jutottak hozzá. Talán még ma meglepően sok szervezetnél jejobban is jártak így, hiszen a banki lentkezett. Olyan szervezetek, ameköltségeket, kamatokat nem lehet lyek sokszor pályázatíró segítségével semmilyen EU-pályázatnál elszámolni. vagy rutinosan jól megírták a pályá-


civil fórum

44

zatot, majd nyertek, a pályázat elnyerése után szembesültek azzal, hogy a támogatást nyert program végrehajtása mekkora teher számukra. Egy évi 10 millió forint (kb. 40 000 EUR) bevétellel gazdálkodó civilszervezet meglehetősen erősnek számít Magyarországon. Ugyanakkor, ha egy ilyen szervezet egy adott programra elnyert egy többszázezer eurós támogatást, amit csak adott költségekre lehetett felhasználni, sokszor gondba került. Alkalmazottat vett fel (ami addig talán nem is volt a szervezet-

A transzparencia (átláthatóság) sokszor olyan elvárás, amit a civilszervezet a kormányzattól számon kér, a saját döntéshozatali mechanizmusára viszont kevésbé alkalmazza szívesen. Ez természetesen érthető akkor, ha azt mondjuk ki, hogy a kormányzat az adófizetők pénzén az adófizetőkért dolgozik. Abban a pillanatban azonban, amikor a civilszervezet állami vagy EU-s forrást költ, vele szemben is elvárható, hogy részletes beszámolót adjon arról, mire és hogyan költötte el a pénzt.

Könczey Elemér rajza

Szöveg nélkül

nél), szigorúan el kellett számolnia a költségekkel, hiteles(ített) bizonylatokat, számlát, teljesítési igazolást bemutatnia, stb. A projekt előrehaladási jelentését rendre be kellett nyújtani, és meg kellett indokolni minden eltérést az eredeti tervhez képest. Mindezt ráadásul nagyban nehezítette, hogy a támogatási összegek gyakran több hónapos késéssel érkeztek meg a szervezet számlájára, állandó likviditási problémákat okozva.1 Kiemelkedő nehézséget jelentett, hogy a magas szerződéses összegek miatt meg kellett ismerni és alkalmazni a közbeszerzési eljárást is. Ez egyrészt az eljárásrend miatt volt újdonság (nem egyszerű egy közbeszerzést szakszerűen lebonyolítani), másrészt a szemlélet miatt: olyan céggel, szervezettel kell adott munkára szerződni, amelyik a legjobb ajánlatot adja a piacon – nem pedig a „jól bevált” partnerrel. 1

Meg kell említeni azt a szempontot, hogy az EU-csatlakozás kapcsán a magyar igazgatási rendszer is megváltozott, és a regionális szintek, illetve a kistérségek előtérbe kerültek. Ez a civilszervezetek számára azért jelentett kihívást, mert a szórványosan létező együttműködések települési szintűek vagy megyei szintűek voltak. Azóta egyre nagyobb számban vannak már példák regionális, illetve kistérségi együttműködésre – de azért nem mondható, hogy ez az egész országra jellemző. Azért, hogy az európai uniós forrásokat elérhetővé tegyük, vagy elérhessük, szükség lesz ezekre az összefogásokra és együttműködésekre, ezek kialakítására.

Társadalmi részvétel, érdekérvényesítés Ez tulajdonképpen átvezet bennünket a másik témakörre, az érdekérvé-

nyesítésre és társadalmi részvételre. Ugyanis amennyire nem szeretjük a pályázati rendszerek nehézségeit, annyira ezek az összefogások egyfajta pozitív, segítő motivációként is fölfoghatóak, hiszen remélhető, hogy a pályázati céllal összeállt együttműködések idővel fönnmaradnak, és a hatékony érdekérvényesítés szolgálatába állíthatók. Ehhez föl kell ismernünk azt, milyen erő van abban, ha együtt lépünk föl. Az Európai Bizottság 1997-es közleménye, amely Az önkéntes szervezetek és az alapítványok szerepének elősegítése Európában címet viseli, így fogalmaz: „Fontos, hogy az önkéntes szervezetek megkapják a lehetőséget arra, hogy az állami szervek minden szintjén bevonják őket a szolgáltatások és a politikaformálás tervezésébe.” A maastrichti szerződéshez csatolt 23. számú nyilatkozat A jótékony célú egyesületekkel történő együttműködésről hangsúlyozza: „Fontos, hogy célkitűzéseinek megvalósításában a közösség és a jótékony célú egyesületek és alapítványok mint a szociális jóléti intézményekért és szolgáltatásokért felelős intézmények együttműködjenek.” Ez a két rövid idézet is tanúsítja azt, hogy milyen erős az Európai Unióban az az igény, hogy együttműködés legyen, és valódi társadalmi párbeszéd folyjon az állam és a civil társadalom között, amelynek meg kell teremteni az intézményes lehetőségeit. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005/XC. törvény (Eitv.) elfogadása azt mutatja, hogy a kormányzat komolyan vette a nyitott jogalkotás és az információhoz való hozzáférés elvét. Az Eitv. megteremtette azt a lehetőséget, hogy a civil társadalom és a civilszervezetek bekapcsolódjanak a jogalkotásba. 2006. január óta minden minisztérium köteles honlapján nyilvánosságra hozni jogszabálytervezeteit és a koncepciókat, és begyűjteni a véleményeket. 2007. január óta a törvény hatályos a megyei önkormányzatokra és az 50 000 főnél nagyobb települések önkormányzataira is. Az EU-szintű döntések tekintetében fontos megemlíteni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot (ECOSOC), amely a civil társadalmi szervezetek és egyesületek európai szinten intézményesült érdekegyeztető fóruma. Egy hatásvizsgálat sze-

2007 elején ennek a problémának az orvoslására indította el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a „nagytakarítás” programot. http://www.nfu.hu/content/622


Civil érdekérvényesítés

rint az ECOSOC javaslatainak két- milyen különbséget jelent önkorharmada bekerül a végleges rendel- mányzati, avagy civil alapítvány által kezések közé. fenntartott iskolába, óvodába járni: Jó hír számunkra, hogy az EU nagyon sok esetben számottevő küdöntéseit az európai szintű civilszer- lönbséget jelent, ha másért nem, vezetek révén is befolyásolhatjuk. azért, mert valaki a világnézetének Ezek a szervezetek ugyanis nyitottak megfelelően tudja felnevelni, oktatni az új tagállamok civilszervezetei felé. a gyerekeit. Ilyen például a SzociVannak, akik szeális Platform, vagy az rint hosszú távon Önkéntes Szervezecsökkenteni kell a ci... a nagyobb civiltek Európai Tanácsa, vil szektorba érkező szervezeteknek, a illetve rengeteg EUállami, önkormányzapolitikusoknak, az szintű szakmai civilti támogatások aráállami politikaformászervezet. Nekik minyát. Ám éppen az álért jó, ha mi tagjaik lami, a közfeladatok lóknak és tervezõkvagyunk? Nagyon ellátásában való civil nek célzott támogakézenfekvő a válasz: részvétel miatt ezt tásokat kell kidolazért, mert erősebbek nem lehet általánosgozni a szolgáltatálesznek általunk, naságban elfogadni. Vansokban vagy egyszegyobb társadalmi tának esetek, amikor mogatottságot tudigenis ki kell követelrû egyesületi életben nak felmutatni, és nani azt, hogy növekeddolgozó, és a szekgyobb szakmai hátjen az állami támogator zömét és lelkét térrel fognak rendeltás mértéke, abban az adó civilszervezetek kezni. esetben, ha a civil számára. szektor állami feladatot lát el. Ehhez nagy Társadalmi segítséget adhat pélbeágyazottság Magyarországon is, de az Európai dául a németországi civil szektor isUnió régebbi tagállamaiban még in- merete, ahol a szubszidiaritás eurókább el lehet mondani azt, hogy a ci- pai elve érvényesül. A nyugati példákhoz viszonyulva vilszervezetek nélkül nem lennének megoldottak az állami feladatok, az nem felejtkezhetünk meg arról, hogy oktatástól a szociális ellátásig. Az élet az önkéntesek munkavégzésére miszinte minden területén az állami lyen nagy mértékben támaszkodik a feladatok egyre nagyobb részét ci- társadalom és a civil szektor. Ebben vilszervezetek látják el, és ezt a elég nagy elmaradásunk van, bár munkájukat az állam elismeri finan- 2005 óta ez a területet is szabályozszírozással, jogszabályokkal. Ma- ták Magyarországon (2005. évi gyarországon a közhasznúsági tör- LXXXVIII. törvény a közérdekű önvény jó példa az utóbbira. A másik kéntes tevékenységről). Van mit taoldalról a társadalom visszajelzései is nulni a gazdasági vagy vállalkozói nagyon pozitívak. Tudjuk azt, hogy szektorból a civil szektorba érkező

45

támogatások, együttműködések terén a régebbi EU-tagállamok gyakorlatából is: példájuk ösztönzően hatott a CSR (Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) fejlődésére az EUcsatlakozást követő években.

Kihívások Összegzésül az elmondottakhoz: a kisebb civilszervezetek helyzete öszszességében nem javult az EU-csatlakozás után. Ezt felismerve, a nagyobb civilszervezeteknek, a politikusoknak, az állami politikaformálóknak és tervezőknek célzott támogatásokat kell kidolgozni a szolgáltatásokban vagy egyszerű egyesületi életben dolgozó, és a szektor zömét és lelkét adó civilszervezetek számára. Ennek egyik első, és legnagyobb lépésének tekinthető a Nemzeti Civil Alapprogram. A nagyobb szervezetek számára pedig biztosítani kell a továbbképzés, a felsőoktatásban indult EU- és menedzsment-képzések elérhetőségét, hozzáférhetőségét, megadni a lehetőséget, hogy megfeleljenek a kihívásoknak. Hogy mik ezek a kihívások? Tömören összefoglalva: a szervezeteknek újra meg kell tanulni pályázni, projektet menedzselni és könyvelni, meg kell tanulni egymással és másokkal együttműködni, profi módon kommunikálni, hatékonyan lobbizni helyi, országos és EU-szinten is. Pestiesen szólva: ez nem semmi!

Márkus Eszter Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – partnerségi menedzser e-mail: Eszter.Markus@MEH.HU


civil fórum

46

Eurobarometer: elõször a kulturális értékekrõl – a 2007 szeptemberében publikált felmérés összefoglalása – 2007 szeptember végén tette közzé az Eurobarometer az európaiak kultúrával kapcsolatos véleményét vizsgáló felmérésének eredményeit. A megkérdezettek háromnegyede fontos dolognak tartja a kultúrát, kétharmaduk úgy látja, az európai országok közös kulturális gyökerekkel rendelkeznek. 89% szerint a kultúrának nagyobb szerepet kellene adni az EU kölcsönös megértést ösztönző politikáiban. A felmérés szerint a kulturális tevékenységekben legaktívabban résztvevők a városi környezetben élő, iskolázott fiatalok. Európai kulturális értékek címmel adta ki az Eurobarometer egyik legfrissebb kutatását összefoglaló tanulmányát, amely sokak számára lényeges kérdést taglal: mit gondolnak az európai polgárok az európai kulturális értékekről? A válaszok sokszor nem várt felfedezéseket hoztak.

Európaiak és a kultúra: mi az összefüggés? A kutatás azt mutatta, hogy egyáltalán nem hiábavaló a kultúra kérdéseivel is foglalkozni az Európai Unióban, hiszen az európaiak életében és gondolkodásában jelentős szerepet tölt be. A megkérdezettek több mint háromnegyede (77%) személyes ügyének tartja a kultúrát. A többséget érdeklik a művészetek és általában a kultúra, ezen belül is elsősorban saját országuk kultúrája (69%), de nyitottak az európai (57%), illetve a világ többi kultúrája (56%) felé is. A kultúrához való viszonyt jelentősen befolyásolja a műveltség: a magasan képzettek 89%-a, míg a csupán általános iskolát végzettek 66%-a érezte élete szerves részének, fontos alkotóelemének a kultúrát. Az eredmények jobban értelmezhetőek, ha szólunk arról is, hogyan határozzák meg az európaiak a kultúrát. Elsősorban a művészetekre (képző- és iparművészet, építészet, előadóművészetek, irodalom, stb.)

gondolnak (39%), ezenkívül sokan (24-18%) a kultúrához kötötték a hagyományokat, a nyelveket, a szokásokat, a neveltetést és a családot, az életmódot és a viselkedésmintákat, illetve a kutatást is. Érdekes módon a család és neveltetés kérdéseit, illetve a kutatást és a tudományt a Földközimedence népei szorosabban kötötték a kultúrához, mint az EU átlaga.

Létezik-e európai kultúra? A felmérésnek az Európai Unió számára egyik legérdekesebb tanulsága talán az volt, hogy az európaiak hisznek abban, hogy a gazdasági unión és a közös érdekeken túlmenően kulturális szinten is összeköti valami az európai népeket. A megkérdezettek 67 százaléka szerint van külön „európai kultúra”. Az európai kultúrát leginkább más kontinensekkel való összehasonlításban érzik találó koncepciónak, úgy gondolják, vannak az európai kultúrának olyan jellegzetességei, melyek megkülönböztetik más nyugati civilizációs kultúráktól. Ugyanakkor a többség (53%) szerint egységes európai kultúráról lehetetlenség beszélni, mivel az európai országok nagyon különbözőek egymástól. Mindazonáltal a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetértett azzal, hogy az európai kultúra egyedülálló és értékes a maga sokszínűségével, illetve

azzal az állítással is, hogy Európát a történelme egyesíti.

Kultúra, globalizáció, értékek A globalizációval kapcsolatosan meglehetősen ambivalens érzéseket táplálnak az európaiak: a megkérdezettek többsége egyszerre jónak is és fenyegetőnek is érezte ezt a folyamatot. Egyetértettek azzal az állítással, hogy a globalizáció ismertebbé teszi az európai kultúrát a világban, de azzal is, hogy a folyamat fenyegeti a kontinens értékeit, amelyeket emiatt védeni kell. A védendő és erősítendő európai értékekről szólva a válaszadók 61%a a békét említette. 50% a természet tiszteletét is megnevezte, illetve 37% tartotta megőrizendő értékeknek a szociális egyenlőséget és a szolidaritást, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát, illetve a toleranciát és nyitottságot. Ezeket az értékeket inkább európainak, mint univerzálisnak ítélték. Itt is voltak országok közötti eltérések: az északi országok és Luxemburg igen magas polcra tették a természet tiszteletét (74-78%-uk tartotta ezt fontosnak), a hollandok és britek viszont más értékekhez képest inkább a véleménynyilvánítás szabadságát (52-55%) helyezték előtérbe.

Kulturális kapcsolatok Európán belül és a közös határokon túl Érdekes módon elméletben a kulturális párbeszédet közel annyira fontosnak tartják az európai polgárok, mint a közös európai kultúrpolitika mellett kardoskodó kulturális szakemberek és eurokraták. 89 százalékuk szerint a kulturális kapcsolatok közelebb hozhatnák egymáshoz az


Civil érdekérvényesítés

47

akadályok között kontinens-szerte különféle sajátos nemzeti és társadalmi-gazdasági tényezőket találunk; a legaktívabb részvétel a fiatal, városi környezetben élő, felsőbb szintű iskolai végzettségű állampolgároknál tapasztalható.

Modern technika A kultúrához jutás, kulturális részvétel egyenlőtlenségei jelentősen csökkennek, ha az adott csoportnak van internetes hozzáférése. Vannak olyan vélemények, melyek szerint az internet segítségével a kulturális tevékenység kutathatóvá és tervezhetővé válik. Mások számára az internet közvetlen csatorna a kultúrához.

Mit tesz, és mit tegyen az EU?

európai népeket, 88 százalékuk szerint pedig a kultúra a toleranciát és megértést is előmozdíthatná a világban – és ebben a folyamatban Európa kiemelt szerepet játszhatna. Ezzel szemben a gyakorlatban a kulturális kapcsolatok Európában elsősorban a gasztronómia területét jelentik: a válaszolók 45%-a az idegen konyhát említette ezzel kapcsolatban. Természetesen léteznek más területeken is kulturális kapcsolatok, leginkább utazások, barátságok, határokon átívelő családi kapcsolatok révén. A megkérdezettek 27 százaléka utazott az elmúlt három évben legalább háromszor külföldre, 22 és 27 százaléknak vannak rokonai, illetve barátai más országokból. Érdekesség, hogy az európai népek közül a luxemburgiaknak, dánoknak és svédeknek van a legtöbb kapcsolatuk más országokkal és kultúrákkal.

A nyelvtanulás szerepe Bár a fentiek alapján a kulturális kapcsolattartás nem tűnik különösebben intenzívnek, ez nem feltétlenül az akaraton múlik: az emberek 63%-a szeretne más kultúrákból származó embereket megismerni. Ennek érdekében 60%-uk tanulna is idegen nyelvet (a fiatalabb korosztályban a nyelvet tanulni vágyók aránya még magasabb: 83 százalék). A felmérésből az is kiderült, hogy a nyelvtanulást kiemelten fontosnak tartják az európaiak: úgy érzik, a kultúrák közötti megértést ezzel

lehetne a leginkább előmozdítani. Erre a célra a csereprogramokat is kiváló eszköznek tartják, de úgy gondolják, szükséges lenne olyan embereknek is biztosítani az utazás lehetőségét, akiknek erre egyébként kevésbé van módjuk.

Kultúrafogyasztás és alkotás Európában Az európaiak kulturális fogyasztási szokásait a viszonylagos aktivitás és a nem túlzott rendszeresség jellemzi. Európai átlagban a kérdezést megelőző 12 hónapban a válaszolók 78 százaléka nézett legalább egyszer kulturális programot a TV-ben, 71 százalékuk olvasott legalább egy könyvet, 54 százalékuk látogatott meg valamilyen műemléket, és 51 százalékuk ment moziba – a rendszeres fogyasztók viszont ennél lényegesen kevesebben vannak. Az emberek jelentős része folytat valamilyen művészeti tevékenységet – itt elsősorban kertészkedésre és hobbi-kézművességre (36%), fotózásra és filmezésre (27%), táncra (19%) és zenére (16%) kell gondolnunk. A válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy nem végzett semmilyen kreatív tevékenységet az előző évben. Ezen a területen óriásiak az országok közötti eltérések: Bulgáriában a legrosszabb ez a mutató (79%), Svédországban pedig a legjobb (7%). A kulturális tevékenységekben való részvételt elsősorban az idő (42%) és a pénz (29%) hiánya akadályozza. Az

A felmérésből kitűnik az is, hogy az Európai Uniót és intézményeit sokan tekintik meghatározónak a kulturális kapcsolatok ösztönzése szempontjából: a nemzeti kormányok szerepének említése (50%) mellett második helyen (44%) az EU-nak szánnak szerepet ezen a téren. 2007 májusában az Európai Bizottság Közlemény az európai kulturális programról a globalizálódó világban címmel bejelentette, hogy lépéseket tesz egy közös európai kulturális stratégia kidolgozására, melynek fő céljai: – a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása Európában; – a kultúra, mint az innováció és a kreativitás forrásának támogatása, figyelembe véve a lisszaboni stratégiában meghatározott növekedés és munkahelyteremtés célokat; – a kultúra beemelése az EU külkapcsolatainak legfontosabb elemei közé, hogy előmozdíthassa a nemzetek közötti megértést. Az Eurobarometer 2007 februármárciusában végzett átfogó felmérése (melynek az eredményeit most összefoglaltuk) a 27 EU-tagállam 26 755 állampolgárának megkérdezésével jó hátteret adhat a kulturális stratégia körvonalazásához. Bővebb információ a KultúrPont oldalán: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=15893 Összeállította: KultúrPont Iroda e-mail: info@kulturpont.hu honlap: www.kulturpont.hu


civil fórum

48

IX. Civil Fórum 2007 – Ahol a civilek összefognak

Mire jó az Európai Unió a civileknek?

O

któber 19-20. között az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) és Hargita Megye Tanácsa közös szervezésében IX. alkalommal került sor az erdélyi magyar civilszervezetek éves nagy fórumára. A több mint 250 erdélyi és magyarországi résztvevőt számláló rendezvénynek a csíkszeredai Jakab Antal Tanulmányi Ház adott otthont, amelyet valósággal megszálltak a civilszervezetek képviselői. Új helyszínre bátorkodtunk, és áldásosnak bizonyult ez a váltás. Szándékunk szerint folytatni fogjuk ezt a vándor jelleget az elkövetkező években. Konferenciáinkat mindig egy adott témára összpontosítva szervezzük, mely téma az éppen aktuális társadalmi kérdéseket, ezeknek a civilszervezetek számára releváns felvetését helyezik előtérbe, így az idei fórum az Európai uniós források témakört járta körül. Románia 2007-es csatlakozása az Európai Unióhoz új távlatokat nyitott a civil szféra előtt. A 2007-2013 fejlesztési periódusban jelentős források, közel 19 milliárd euró áramlik majd az ország felzárkóztatására szolgáló strukturális és kohéziós alapok révén. Ezek a források a civilszervezetek számára is lehetőséget jelentenek. Tudni kell azonban azt, hogy míg az előcsatlakozási alapok kisebb forrásokat is biztosítottak a fejlesztésekre, az új programok indítására, addig a strukturális alapok már olyan szakmailag és adminisztrációban is olyan fejlett és felkészült civilszervezetek számára lesznek elérhetőek, amelyek képesek lesznek nagyobb fejlesztési programok megvalósítására. Az erdélyi magyar civil szférában nincs túl sok ilyen erős civilszervezet, de annál több a kisebb, és a helyi közösségek számára értékes feladatokat, ügyeket felvállaló civilszervezet. Ők partnerek lehetnek egy-egy ilyen strukturális alapból támogatott nagyobb léptékű program megvalósításában. Konferenciánk révén ennek a támogatási

rendszernek a megismertetésére törekedtünk, továbbá azon lehetőségekre, amelyek a kisebb civilszerveződések számára is reális jövőt, tevékenységük fenntarthatóságát tudják biztosítani az EU-ban. A konferencia munkálatai ez évben is plenáris előadások és tanácskozások, illetve tematikus szekcióülések és vitafórum keretében zajlottak. A plénum keretében Lehel Andrásné, az Országos Foglakoztatási Közalapítvány irodavezetője, megosztva velünk a magyarországi strukturális alapokkal kapcsolatos tapasztalatokat, hangsúlyozta, hogy nem megnyerni nehéz egy EU-s pá-

nerségi menedzsere előadásának „Egyedül nem megy…” volt a központi gondolata a partnerség az EUban témát boncolgatva. Elmondása szerint a civilszervezetek működési feltétele (jogi környezet, finanszírozás, adminisztráció, partnerek keresése), a társadalmi részvétel és az érdekérvényesítés területén való szerepvállalása változott meg az EU-s csatlakozás után. A fent említettek mellett előadást tartott még Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Civilszervezetek együttműködése címmel, Farkas András, a FatimexROConsulting Kft. pályázati tanácsadója, Civil partnerség és háló-

lyázatot, hanem azt levezetni, az önrészt előteremteni, és mivel utólagos támogatásról van szó, meghitelezni a projektet. Takács Emőke, az OTP Bank Románia munkatársa beszámolt arról a programról, amellyel a pénzintézmény támogatni próbálja a civilszervezeteket a pályázás során. Mint mondta, nem csupán hiteleket biztosítanak, hanem pályázati tanácsadást, az iratcsomó áttekintését is vállalják. Márkus Eszternek, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség part-

zatépítés témában, valamint Korodi Attila, a Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés Minisztériumának minisztere, aki a civilszervezeteknek szóló zöld támogatásokat ismertette. A plénum keretében elhangzott szakmai előadások rendre hangsúlyozták, hogy az EU-s pályázatok már nem finanszíroznak egy-egy apróbb egyedi megmozdulást, elképzelést, hanem csak partnerségre, együttműködésre alapozott, sokszereplős projekteket. Civil szféránk


Civil érdekérvényesítés

szereplői számára elérhetetlenek maradnak az EU-s pénzek, ha nem tanulunk meg együttműködni, ha nem alakítunk ki partnerséget önkormányzatokkal, hazai vagy külföldi civilszervezetekkel. Az előadások többségétől eltérő véleményt fogalmazott meg Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke, aki kiemelt feladatának tekinti, hogy ébresztgessen. A civilszervezetek szerepéről és helyéről beszélt az EU-ban, a globalizálódó világban. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-s forrásoknak köszönhetően vált építőteleppé az ország az utóbbi időben. Új világban ébredünk fel, a kérdés az, hogy jól fogjuk-e érezni magunkat ebben a világban? „A pénznek akarata van” – mondta. Arra ösztönözte a hallgatóságot, a civileket, hogy egy lépést lépjünk hátra, és nézzük meg, merre halad az EU? A globalizáció egyik játékosa az EU. A világ kettéválik: magas és alacsony hatékonyságú gazdaságra

49

és életformára. A civil társadalom helye az alacsony hatékonyságú világban van. A gazdasági hatékonyság összeegyeztetése az értékorientált civil világgal egyre nehezebb. De vannak alternatívák: az EU-s támogatási rendszerekben való részvételre a kapacitásnövelés ad lehetőséget a civilek számára, de ugyanígy lehetőség lehet a multinacionális cégekkel való együttműködés, és végül, de nem utolsósorban ott lesznek a civil térben a globalizáció veszteseit gondozó, életképes civilszerveződések. Fontos, hogy mielőbb világos legyen az egyes civilszervezetek számára, hogy ők milyen jövőt akarnak, melyik alternatíva élhető a számukra. A plénum munkálatait követően, a rendezvény második felében a résztvevők tematikus szekcióüléseken vehettek részt, amelyek a következő témákban való elmélyülésre adtak lehetőséget: Operatív programok, Partnerség, Alternatív finan-

szírozások, Közösségi részvétel, Civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon. Minden szekciót egy-egy partnerszervezetünkkel valósítottunk meg. Konferenciáink mindig is a széleskörű partnerség jegyében szerveződtek és szerveződnek. A civil fórum keretében a szakmai előadások mellett, a szünetekben zajló beszélgetések és kapcsolatépítések is kiemelt hasznossággal bírnak. Ilyenkor lehet ismerkedni, tapasztalatokat cserélni. Ezt idén is jól kihasználták a résztvevők. A rendezvény végén a fórumon résztvevők megfogalmazták abbéli igényüket, hogy az elkövetkezőkben a civil fórum partnerségi fórumnak is adjon otthont, belátva, „Egyedül nem megy…”.

Jakab Vilma főszervező e-mail: jakab_vilma@ermacisza.ro

Szekcióbeszámolók

Alternatív finanszírozási lehetõségek

R

ománia uniós taggá válásával a civilszervezetek számára az előcsatlakozási alapokat lassan a strukturális alapok nyújtotta támogatási lehetőségek váltják fel. Ezeknek a forrásoknak a hozzáférése azonban komoly feltételekkel szembesíti a civilszervezeteket. A „jól eladható” projektötlet mellett a finanszírozóknak nemcsak az önrész biztosítása a legfontosabb, hanem az utófinanszírozású projekt lebonyolításához a megfelelő likviditási ráta megléte, továbbá a szakmai felké-

szültség és infrastruktúra is a projektek lemenedzseléséhez, lebonyolításához. Mindezek együttesen teremtik meg a szükséges, de nem elégséges feltételeit az európai uniós források lehívásának. A legtöbb civilszervezet számára a stabil pénzügyi háttér megteremtése sajnos jelentős kihívást jelent. Ezen szervezetek számára mutattunk be a szekció keretén belül néhány lehetséges alternatív forrást tevékenységük finanszírozására. A szekció keretén belül az alábbi

témákban hangzottak el előadások: – közvetlenül megpályázható európai uniós források; – közpénzekből (állami költségvetés, megyei és helyi önkormányzatok) történő támogatások; – közösségi alapítvány; – civilszervezetek vállalkozása (gazdasági tevékenysége). A Közvetlenül megpályázható európai uniós források előadás keretében az Európai Unió Leonardo da Vinci és Grundtvig programját mutatták be. A Leonardo da Vinci program az


civil fórum

50

Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén. 2007-től a program beépül az új Egész életen át tartó tanulás programba (2007-2013) és a felsőoktatáson kívüli szakképzés területére irányul. A program célja az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása mellett a szakoktatási és képzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javítása, a szakoktatás, képzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése. A Grundtvig alprogram célja, hogy európai együttműködési tevékenységek révén elősegítse a felnőttoktatás európai dimenziójának kialakulását. A felnőttoktatás minőségének és hozzáférhetőségének javítása által a Grundtvig hozzájárul ahhoz, hogy a felnőtt tanuló teljes értékű, aktív tagja lehessen a társadalomnak, bővüljenek a más kultúrákról szóló ismeretei, életminősége és munkaerőpiaci esélyei javuljanak. Fontos tudni, hogy a Grundtvig elsősorban a szakmától független, általános ismeretek oktatását tűzi ki céljául. A Gyergyóremete önkormányzata civilszervezeteknek szóló támogatási rendszere előadás keretén belül Laczkó-Albert Elemér polgármester ismertette a résztvevőkkel Gyergyóremete támogatási rendszerét, amely a helyi civilszervezetek támogatását célozza meg. Reméljük, hogy minél több település veszi majd át az általa bemutatott modellt. Simona Șerban, az ARC programkoordinátora Közösségi Alapítvány – új finanszírozási lehetőség címmel mutatta be a közösségi ala-

pítványt mint új szervezeti formát a romániai civil szférában. A közösségi alapítványok a helyi közösségek és a fiatalok bevonása révén kiaknázhatóvá teszik azon emberi erőforrásokat, melyek nagymértékben segíthetik a helyi közösség fejlesztését. A közösségi alapítvány által végrehajtott projekteken keresztül új együttműködési kapcsolatok teremtődnek a nonprofit, önkormányzati és a kereskedelmi szektor között is. Simona Șerban előadása második felében bemutatta az ARC által kezdeményezett Youth Bank programot és annak eredményeit. A program célja a kolozsvári és Kolozsvár környéki középiskolák tanulói által benyújtott projektötletek támogatása. A programban az alapítvány partnerei voltak a Junior Chamber International, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala, valamint a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség is. Chris Wornan, a Peace Corps önkéntese a Miért megfontolandó a vállalkozás a civilek számára? Miért érdemes és melyek a kockázatok? című előadása keretén belül megpróbált rávilágítani azon lehetőségekre és veszélyforrásokra, amelyekkel a civilszervezeteknek szembe kell nézniük, ha gazdasági tevékenységet folytatnak. Nem szabad elsiklani azon problémák felett, amelyekkel egy, a gazdasági tevékenységekben és az ezekkel kapcsolatos adminisztratív és jogi követelményekben nem jártas civilszervezetnek szembe kell néznie, ha belevág. Ezen előadás témája azért is igen időszerű, mivel a civilszervezetek számára a tagjaik, illetve a szervezet erőforrásai által nyújtott szabad kapacitások kiaknázásának egyik, úgymond „legprofitábilisabb” módjának éppen a gazdasági tevékenység végzése tűnik. Bódis András A Bioterra vállal-

kozása – sikerpélda bemutatása címet viselő előadásának keretén belül bemutatta a szervezet által a romániai biogazdálkodás elterjesztése érdekében végzett erőfeszítéseit, valamint a megalapítás óta elért eredményeit. A szervezet az elmúlt években kitűnő kapcsolatokat épített ki úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten a biogazdálkodást támogató más szervezetekkel. Az előadás során bemutatta úgy az eddig megtett utat, mint a szervezet jövőbeni terveit is a biogazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése érdekében. Összességében elmondható, hogy a szekció teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat, és a strukturális alapok mellett igénybe vehető alternatív források nagy részét bemutatta a résztvevők számára. A szekció célja nem feltétlenül az egyes alternatív finanszírozási lehetőségeknek a minden részletre kiterjedő bemutatása, illetve azok kiaknázása volt, hanem inkább annak a köztudatba ültetése. Mindezt azért, hogy ha egy szervezet jelen pillanatban nem is rendelkezik a megfelelő anyagi és technikai fedezettel a strukturális alapok nyújtotta támogatások lehívásához, továbbra is fenn tudja tartani működését, sőt fejlődőképes legyen, ha észreveszi mindazon lehetőségeket, melyek adottak számára, és nem fél valami újat tenni szervezeti hivatásának beteljesítése érdekében. A romániai magyar civilszervezetek számára a civil kurázsi és az újdonságra nyitott szemléletmód megléte azon két tulajdonság, amely segítheti őket az elkövetkezendőkben is.

Szervező:

Sönberger Krisztián Civitas Alapítvány – programfelelős e-mail: skrisztian@civitas.ro

Civilszervezetek és vállalatok partnersége

A

Civil Fórum első napján, pénteken délután Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg az előadássorozatot, előadásának címe: Non profit ? For profit – avagy a civil – vállalati együttműködés kölcsönös előnyei. Az általa képviselt alapít-

vány a Partnerség a Környezetért tagja, mely közösségi kezdeményezéseken alapuló környezetvédelmi projekteket támogat. Partnerségi programjaik közül megemlítette: a Tusnád Ásványvíz Rt.-vel közös adományi programot, melynek célja Románia környezetének javítása, egy

fenntartható társadalom kialakulásához való hozzájárulás a közösségi részvétel megerősítésén keresztül. Szintén partnerségi kapcsolatban vannak a MOL Részvénytársasággal, illetve a Toyota cég a Zöld utak elnevezésű programjuk állandó partnere. Az ennek keretében létrehozott Bor-


Civil érdekérvényesítés

víz útja az első ilyen jellegű kezdeményezés Romániában. A soron következő előadást Gáti Attila tartotta, aki a kolozsvári Fatimex RoConsulting Kft. képviselőjeként beszélt a civil hálóban rejlő fejlesztési lehetőségekről Székelyföldön. Bevezetőjében a céget ismertette, mely önkormányzatokkal, civilszervezetekkel, érdekvédő szervezetekkel köt partnerségeket. A projektmenedzser elmondta, hogy a tanácsadó cég szakmai segítséget nyújt különböző projektekben. Egy civil hálót szeretnének létrehozni Maros, Hargita és Kovászna megyei civilszervezetek együttműködésével a megyék gazdasági fejlődéséért. Ehhez a három megye civilszervezetei egy űrlapot kell kitöltsenek, s ezáltal csatlakozhatnak a civil hálóhoz. Őt követte előadásával Veres Tímea, aki szintén e cég alkalmazottja, illetve korábban az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány munkatársa volt. A pályázatírásról beszélt, kihangsúlyozva a partnerség szerepét az európai uniós fejlesztésekben. Elhangzott, hogy időben kell tervezni, az igénynek hamarabb meg kell születnie, mint a kiírásnak, illetve a kis ötleteket egy naggyá kell összerakni. Az Európai Unió kritériumait már a tervezésnél figyelembe kell venni, a projekt célja a közösség szolgálata, valamint a gazdaság fejlesztése legyen. Szünet előtt egy rövid felvezetést tartott Farkas András a Google-alkalmazásokról, amely egyszerű kommunikációs lehetőséget kínál szervezetek, vállalatok, oktatási intézmények, családok, csoportok számára. Elérhető a www.google.com/a oldalon.

51

A szekció záróelőadásaként Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke tartott egy kis bemutatót a MIT jelenleg futó programjáról, a Civil és Közéleti Iskoláról, amelynek célja, hogy az erdélyi magyar középiskolás fiatalok érdeklődését felkeltse a civil szféra és a közéleti kérdések iránt, és elősegítse közvetlen tájékozottságukat az említett területeken. A Civilsuli lebonyolítására 2007. október – 2008. március között kerül sor. A konferenciákra a következő erdélyi városokban kerül sor: Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Temesvár, Nagyvárad, Székelyudvarhely, Brassó, Szatmárnémeti, Gyergyószentmiklós, Nagybánya, Kézdivásárhely és Csíkszereda. A konferenciákon a következő témák lesznek terítéken (a teljesség igénye nélkül): civil szféra, közélet, alkotmányos állam, demokrácia, emberi jo-

gok, kisebbségi jogok, korrupció, véleményszabadság, sajtószabadság, környezetvédelem, Európai Unió, közösségi részvétel stb. Az érdeklődő középiskolás diákok a www.civilsuli.ro honlapon jelentkezhettek be. Összegzésképpen: a Partnerségek szekció keretében az előadásokat a vártnál nagyobb érdeklődés övezte, és néhány előadás élénk, ám építő vitát váltott ki. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy ötleteink megvalósításához érdemes partnereket keresni, mert mind a megvalósítás, mind pedig annak közösségi haszna nagyobb eredményekhez vezethet.

Szervezező:

Péter Emőke Katalin Magyar Ifjúsági Tanács – irodavezető e-mail: mit@mit.ro

A civilszervezetek szerepe a HR-fejlesztés és a felnõttképzés terén

A

szekció kitűzött célja volt betekintést nyújtani a felnőttoktatás civil szférát is érintő területére. Elsőként a debreceni RÉS Egyesület Fordulópont 2006 nevű programját mutatták be. A projekt keretében hátrányos helyzetű, tartósan munka nélkül lévő személyek munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatá-

sa, szociális, mentális gondozása, utánkövetése valósult meg. Kádár Erika egyesületi elnök, előadó felhívta a figyelmet a partnerség fontosságára, a projekt megvalósításához ugyanis szükség volt egy olyan cégre, amelynek keretében a résztvevők elvégezhették a szakmai gyakorlatot, s amely munkahelyet ajánlott a sike-

resen vizsgázóknak. További tanácsként elhangzott: az EU-s projektekre pályázó szervezetek készüljenek fel arra, hogy amennyiben egy nagyobb projekt során felduzzad munkatársi közösségük és nem adódik lehetőség újabb projekt beindítására, könnyen megtörténhet, hogy a holtidőben távoznak a tapasztalt kollegák.


civil fórum

52

Sebestény István, a budapesti Civitalis Egyesület elnöke Civil foglalkoztatás, önkéntesség Magyarországon című bemutatójában érdekes adatokat közölt az anyaországi civil szféra humánerőforrásának 2005-ös állapotáról. A klasszikus értelemben vett civilszervezetek esetében 10% körüli a munkaerőt alkalmazó szervezetek aránya. Noha a „félállami” nonprofit szervezetek, közalapítványok, közhasznú társaságok számbelileg csak 6%-át teszik ki a jelenleg működő civilszervezeteknek, mégis 43%-át foglalkoztatják az összes szférabeli alkalmazottnak, és az összes bevétel 58%-át tudják magukénak. Ennek megfelelően az önkéntes munka inkább a hagyományos civilszervezetekre jellemző és kevésbé a közhasznú társaságokra, „félállami” civilszervezetekre. Összevetve például az önkéntes munka értékének arányát a különböző bevételi kategóriákba tartozó szervezetek összes bevételéhez képest, 2003-ban a következő volt a helyzet: az évi 50 ezer forintnál kevesebbel gazdálkodó szervezetek eseté-

ben az önkéntes munka becsült értéke átlagban 1933% volt az összes pénzbevételhez képest, az 51-500 ezer forinttal gazdálkodó szervezetek esetében 158%, az 501 ezer és 5 milliárd forint közötti összeggel gazdálkodó szervezetek esetében 33%, az évi 5 milliárd forint fölötti összeggel rendelkezők esetében pedig csak alig 1%. Péter Zoltán István, a Hargita Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal munkatársa átfogó bemutatót tartott a hazai felnőttképzésről. Előadásában érintette a felnőttképzés történetét 1989 után, a törvényes kereteket, az illetékes intézményeket, valamint az akkreditálás feltételeit és lépéseit. Tekintve, hogy a hallgatóság körében voltak olyan szervezetek képviselői, melyek tervezik a képzések beindítását vagy már futtatnak felnőttképzési programokat, élénk párbeszéd alakult ki. Az utolsó előadás keretében Sönbereger Krisztián, a Civitas Alapítvány projektasszisztense a humánerőforrás képzésre szánt európai uniós operatív programot mutatta be, ki-

emelvén azokat az alpontokat, amelyeknél a civilszervezetek is pályázhatnak. A szekcióülés második felében öt, felnőttképzést szolgáltató civilszervezetet mutattak be. Ezek a következők: Civilek Háromszékért Szövetség, Civitas Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, RÉS Egyesület és az Areopagus Alapítvány. A szekció másodlagos célja volt összehozni a különböző szakterületeken és szinteken működő, felnőttképzést szolgáltató vagy az iránt érdeklődő, valamint a humánerőforrás-fejlesztési témájú projektek futtatásában érdekelt civil szférabeli szereplőket, valamint elősegíteni az ezek közötti együttműködést és a közös projektek beindítását.

Szervező:

Varga Zoltán Areopagus Alapítvány – ügyvezető e-mail: areopagusalapitvany@yahoo.com

Közösségi részvétel

A

z európai uniós forrásokról – mint a konferencia fő témája – tanácskozva, nem kerülhették el figyelmünket a közösségi részvételre, a civil önszerveződésre alapozó példaértékű megvalósítások, és az ezek támogatására lehetőséget adó EU-s források. „Civilkedésünk” alapját a mindenkori közösségi létünk, az erre való igényünk, és ennek a minél kedvezőbbé tétele képezi. A globális társadalmi folyamatok, így az EU-s csatlakozás következtében megváltozó körülmények, megnyíló lehetőségek közepette is azt keressük, hogy hogyan tudjuk a saját életközegünket fenntartani, közösségünk fennmaradását szolgálni és közösségi értékeinket a jövő számára is átmenteni. Szekciónk keretében az ilyen jellegű civil kezdeményezéseket, továbbá az EU önszerveződést támogató programját, a LEADER programot ismertettük meg a résztvevőkkel. Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány ügyvezető igazgatója olyan programokat és projekteket mutatott be, melyek esetében a fő-

ként környezetvédelemmel foglalkozó civilszervezetük számára a közösségi részvétel „eszköz”-ként és eredményként is kiemelkedő fontossággal bírt. Feltevődött a kérdés, hogy egy civilszervezet hogyan mozgósíthatja úgy a közösségeket, hogy azok képesek legyenek megőrizni értékeiket? Hozzájárulhat a közösség jövőképének a kialakításához, az identitástudat és a helyi értékismeret megalapozásához. A Polgár-Társ Alapítvány – mint támogató és megvalósító – számos tapasztalattal rendelkezik. Az Élő Örökség Programjuk keretében megvalósuló projektekből pozitív példaként említették a Máréfalvi Mirákulumot, a Gólyafalut Sáromberkén, továbbá Brassóban a Kötél utcát. A Borvíz útja programjukban már 7 éve szerveznek kalákákat. Ennek egyik kiemelkedő példája a csíksomlyói Barátok feredeje. Ezek a programok, és az ezek keretében megvalósuló projektek a közösségi részvétel kiemelkedő példái. Nem így a Kobátfalva főtere felújítását célzó projekt, amely esetében a 2005-ös

árvíz utáni sok külső segítség mondhatni „elrontotta” a közösséget, nehéz összefogásra és együttműködésre serkenteni a helyieket. Péterfi Ferenc, a Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztályának vezetője, ugyanakkor a Közösségfejlesztők Egyesületének egyik alapembere a közösségfejlesztés szemszögéből közelítette meg a közösségi részvétel kérdéskörét. A közösség az együttélők közösségét jelenti. A helyi közügyekben való részvétel pedig maga után vonja az erre való felhatalmazás és az erre való képesség kérdését. Ehhez személyes tapasztalatokra, megélésekre van szükség. Azt is mondhatjuk, a közösségfejlesztés célja, hogy a közösségben legyenek a helyi közügyekben való részvételre alkalmas, kompetens állampolgárok. Az a legdrasztikusabb, legszomorúbb helyzet, amikor egy közösségben elsorvad a változás szükségérzete is. A részvétel egy alapvető állampolgári jog. A közösségi részvétel pedig a közösség érdekeinek az érvényesítését jelenti. A


Civil érdekérvényesítés

53

közösségi részvétel kérdése így szorosan összefügg a közösségi tervezés kérdésével. A közösségi tervezés három kiemelkedő gyakorlati példáját is említette az előadó: a LEADER programot, a településfejlesztési koncepció (nálunk a helyi fejlesztési stratégia) kidolgozását és azon eseteket, amikor a helyi konfliktusok megoldására kikényszeríti az adott közösség a döntéshozóktól a saját beleszólásuk elfogadását. Molnár Judith, a Polgár-Társ Alapítvány volt munkatársa az általa koordinált Transylvania Authentica programot mutatta be a jelenlevőknek, mely az angliai The Prince’s Charities Foundation és a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány közös projektje. Az előadó szavaival élve, ez a program „olyan lehetőségeket keres, amelyek segítségével biztosítható a hihetetlenül gazdag erdélyi mezőgazdasági kultúra, a hagyományosan erdélyi ízek, ételek és mező-

tékmegőrző, értékvédő program indult el, mely számos civilszervezetet tömörít és a közösségi részvételre alapoz. Az előadások sorát jómagam folytattam a LEADER program bemutatásával. Az EU egyik sajátos vidékfejlesztési támogatása ez, melynek célja aktivizálni a helyi közösségeket a vidéki térségek gazdasági fejlődése érdekében. Olyan integrált (több szakterületet átfogó) és innovatív megoldásokat tartalmazó térségi stratégia kidolgozását és kivitelezését támogatja, amelynek a megvalósításában együttműködnek a térség különböző szereplői: az önkormányzatok, a vállalkozók és a civilszerveződések, a helyi közösség szereplői. Romániában előreláthatóan jövőben indul be ez a program, melyet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium fog koordinálni. A program révén az EU célja élhetővé tenni a vidéki térségeket. Az

gazdasági, kézművestermékek fennmaradása azáltal, hogy összehangolódik a régió kistermelőinek és kézműveseinek munkája.” Nagyon röviden fogalmazva azt mondhatjuk, hogy értékmegőrzés és megélhetés biztosítása közösségi részvétellel, együttműködéssel. A tipikusan erdélyi termékek és szolgáltatások számára védjegyet szeretnének kidolgozni, mely sok szempontból védelmet jelentene a termelőknek. Fel kell ismerni, majd ismertetni kell a helyi termékek és szolgáltatások értékét. A gazdák egyelőre csak a gazdasági előnyét nézik, és amíg nem erősödik meg a márkanév, addig nem lehet gazdasági előnyre sem számítani. Nagy a kihívás! Egy hosszú távú ér-

együttműködést a három szektor között maga a program írja elő. A térségi stratégia kidolgozását és megvalósítását koordináló szerv (Local Action Group – LAG) bejegyzett civilszervezet kell legyen. Ezáltal a civil szféra új szereplői fognak megjelenni, melyek a kidolgozott stratégia alapján a térségük fejlesztésére megkapott támogatást az adott térségben pályáztatják ki. Ez egy lehetőség arra, hogy részt vegyünk az adott térség fejlesztési stratégiájának a kidolgozásában, érvényesítsük ezáltal a saját elképzeléseinket és törekvéseinket. A nyertes fejlesztési stratégiák pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy ezekre az elképzelésekre a saját térségi civilszervezetünkhöz pályázhassunk. Olyan célkitűzések

valósulhatnak meg a LEADER program révén, amelyekre a helyi kicsi civilszervezetek számára nincs más forráslehetőség. Ehhez azonban a szektorok közötti együttműködéseket mielőbb lábra kell állítani, és együtt kell működni a térségi fejlesztési stratégiáinak kidolgozásában. Végül Gila Károly, a Magyarországi LEADER Központ vezető vidékfejlesztési szakértője arról beszélt lelkesen, hogy miért is fontos a civilszervezetek részvétele a LEADER programban. Saját tapasztalatait hozta fel példának, hiszen a Körös-Sárréti Akciócsoport megalakulásának az egyik alapembere volt. A civileknek – az általuk megszokott mobilitásnak és szervezési gyakorlatnak köszönhetően – fontos szerepük lehet a LEADER-rel kapcsolatos figyelemfelkeltésben, a csapatszervezésben, a sajátosan civil jelleggel bíró feladatok vállalásában és nem utolsósorban a pozíció-fogásban is. Hisz az a civilszervezet tud majd előbbre lépni e program segítségével, amely már a kezdetektől bekapcsolódik ebbe a térségi szerveződésbe. Hogy milyen előnye származhat a civilszervezetnek abból, ha bekapcsolódik? Beindul az együttműködés, maguk a szervezetek is ráébrednek a saját erejükre, az elvárt partnerség aktív szereplői lesznek, és a saját civil tevékenykedésüknek is hírt és értékelést, megbecsülést szerezhetnek ezáltal. Az előadó a veszélyekről és a hibalehetőségekről is beszámolt, nem rejtve véka alá, hogy egy komoly és hoszszú távú munkáról van szó, amely felkészült szakembereket és jó együttműködést igényel. A különböző szektorok szereplői más-más érdekekkel vesznek részt ebben, és kihívás, hogy ezt valós együttműködéssé tudjuk kovácsolni. Felelősségteljes feladat, lényege: felkészülten vállalni a közösségért való munkálkodást! Az elhangzott előadásokat érdekes kérdésfelvetések és igen élénk párbeszédek folytatták, amelyek már jövőbeni együttműködéseket, közös feladatvállalásokat is körvonalaztak. Öröm volt résztvevője lenni ennek a fellelkesült párbeszédnek, mely igazolta, hogy érdemes volt ezzel a témakörrel foglalkozni.

Szervező:

Csáki Rozália Civitas Alapítvány, Székelyudvarhely – programkoordinátor e-mail: rozalia.csaki@civitas.ro


forum civic

54

Cuprins Pagina 3 Bodó Barna: Civil – interes – protecţie

Pagina 37 Bárdos Ferenc: În ce constă forţa civică?

Pagina 6 Csáki Rozália: De la idee la acţiune

Pagina 39 Szigeti Enikő: Validarea intereselor din perspectiva organizaţiei Mișcare Angajament Civic

Pagina 8 Sebestény István: „Imaginea interesului“ civic… Pagina 9 Szenkovics Dezső: Tendinţe de integrare în societatea civilă maghiară din România

Curaj Civic Pagina 42 Gila Károly: Ar trebui să colaboreze civilii din Transylvania!

Pagina 16 Almási Judit: Avem cuvânt! Pagina 19 Dr. Bényei Andrásné: De la consultaţie la concordanţa intereselor

For um Civic Pagina 43 Márkus Eszter: Situaţia societăţii civile după aderarea la UE

Pagina 25 Kovács Zoltán Csongor: Mina din Ditrău: profit, natură și comunitatea locală

Veder e culturală culturală

Pagina 28 Ziua Zilelor Fără Arme – demonstraţie pentru cauză comună – interviu

Pagina 46 Eurobarometer: despre valorile culturale pentru întâia oară

Pagina 31 Gargya Marietta: Legislaţie deschisă: teorie și un exemplu practic din Ungaria

Raport de eveniment

Pagina 33 Rajnai Gábor: Un model viabil pentru validarea intereselor civile Pagina 36 Gerencsér Balázs: „Teme“ de validarea intereselor în Ungaria

Pagina 48 Al IX-lea Forum Civic – Ce e bun în UE pentru societate civilă? Pagina 54 Cuprins

Forum Civic

Editat de Fundaţia pentru Organizaţiile Neguvernamentale Maghiare din Transilvania

Revista societãþii civile Editor: István Egri Redactor-șef: Rozália Csáki Corector: Attila Szabó Grafica: Elemér Könczey Tehno-redactor: Ferencz Csáki

Comisia de redactare: Barna Bodó Gábor Kolumbán László Potozky István Sebestény (HU) József Somai Dezső Szenkovics

Tipărit de Regiostar, Tipografie și Studio de reclame. Apare în 1000 de exemplare. Preţ: 5 lei, la comandarea celor patru numere din anul 2007 aveţi un preţ total redus de 14 lei.

Contacte: adresa: Cluj Napoca, OP 1, CP 1004 tel./fax: +40-0264-450230 e-mail: ermacisza@gmail.com ISSN 15822–4004


Civil érdekérvényesítés

55

ERMACISZ erdélyi magyar civil szervezetek levelezõlistája Az ermacisz lista célja olyan fórumot teremteni, amely lehetőséget ad egymás tájékoztatására és civil társadalmunkat érintő kérdések megvitatására. Feliratkozni az ermacisz–subscribe@ yahoogroups.com, lemondani pedig az ermacisz–unsubscribe@yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. Kérjük a levelezőlistára szánt leveleket az ermacisz@yahoogroups.com e-mail címre küldeni. A listagazdának szánt levelet az ermacisz–owner@ yahoogroups.com címre várjuk. ERMASZOCI erdélyi magyar szociális civil szervezetek levelezõlistája Az erdélyi magyar szociális szervezetek tapasztalatcseréjének és együttműködésének elősegítése céljával az ERMACISZA létrehozta és működteti az ermaszoci levelezőlistát. Feliratkozni az ermaszoci–subscribe@ yahoogroups.com címre küldött üres levéllel lehet. A listára szánt leveleket az ermaszoci@yahoogroups.com címre kell küldeni.



Civil Fórum 2007/4