Issuu on Google+

Manifesztó 2013.05.07.

1. Kontextus 1.1. Jogi környezet 1.2 Politikai környezet 1.3. Társadalmi környezet 1.4. Mozgalom 1.5. A Budapest Pride története 2. Vízió 3. Értékek 3.1. Kik vagyunk és miben hiszünk 3.2. Mi mellett állunk ki 3.3. Mit ítélünk el 4. Célok és eszközök

1. Kontextus 1.1. Jogi környezet Jogi szempontból Magyarország évtizedek óta az egyik leginkább progresszív állam a régióban. Bár 2010-tıl kezdıdıen egy intenzív jogkorlátozási folyamat indult meg és a jelenlegi kormány további korlátozásokat tervez, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemő és queer (LMBTQ)1 emberek jogait érintı törvényi rendelkezéseket nézve még mindig viszonylag jó helyzetben vagyunk a régióban. Magyarországon 1961-ben, elsıként a kommunista országok közül, dekriminalizálták a felnıtt férfiak közti beleegyezésen alapuló szexuális viszonyt2. A rendszerváltás után egy lassú de folyamatos pozitív trendet figyelhetünk meg: 1997-ben elismerték az azonos nemő párok élettársi kapcsolatát, 2003-ban elfogadták az egyenlı bánásmódról szóló törvényt3, amely tartalmazza a diszkrimináció tilalmát, tételesen említve a szexuális orientáción és a nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. 2002-ben az Alkotmánybíróság határozata kimondta, hogy a Büntetı Törvénykönyv az azonos és különnemőek közti szexuális kapcsolat esetére nem írhat elı eltérı beleegyezési korhatárt4. 2009-ben lépett életbe a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény5, amely szinte azonos joghatásokkal rendelkezik, mint a házasság. A törvény azonban nem teszi lehetıvé a partner nevének felvételét, a közös örökbefogadást, az elızı kapcsolatból született gyerek örökbefogadását, valamint nık esetén a mesterséges megtermékenyítést sem. A pozitív 1 A leszbikus, meleg, biszexuális és queer szavak a szexuális orientációra vonatkoznak, a transznemő a nemi identitásra. Egy transznemő ember lehet leszbikus, meleg, biszexuális, queer vagy heteroszexuális. 2

1961. évi V. törvény (a nık közötti szexuális viszonyt a törvény nem büntette) 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 4 37/2002. (IX. 4.) AB HATÁROZAT 5 2007. évi CLXXXIV. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggı, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 3

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

1


folyamat után 2010-tıl kezdve egyetlen kivételtıl eltekintve6 folyamatos jogkorlátozásokat vezettek be. A 2011-ben az újonnan elfogadott Alaptörvény a házasságot kizárólag férfi és nı életközösségének intézményeként határozza meg. Az Általános Rendelkezéseket7 2013-ban alaptörvényi szintre emelték, és meghatározták, hogy a család alapja a férfi és nı közötti házasság illetve a szülı-gyerek viszony.8 Ezzel az intézkedéssel a társadalomban elıforduló számos családformát, többek között azonos nemő párok, illetve a házasságot nem kötött heteroszexuális párok által alkotott családokat zárnak ki a család alaptörvényi fogalmából. A jelenleg hatályos törvények nem rendelkeznek arról, hogy milyen feltételek mellett és ki változtathat hivatalosan nemet. Egyedül az anyakönyvekrıl szóló jogszabályok említik, hogy az adatváltozások esetén a születési anyakönyvben kell anyakönyvezni a gyermek nemének változását9. A jogi szabályozatlanság ellenére Magyarországon kialakult egy szokásjogon alapuló gyakorlat a nem megváltoztatásának engedélyezésére.10 A törvények arról sem tesznek említést, hogy milyen esetben vehet igénybe valaki nemi átalakító orvosi beavatkozást (hormonkezelést, mőtéti beavatkozást). Azonban olyan gyakorlat alakult ki, hogy a beavatkozások megkezdéséhez elıbb a nem hivatalos megváltoztatása szükséges, azaz csak a papírok megváltoztatása után lehet orvosi beavatkozásokat megkezdeni. Az egészségbiztosítási törvény és az alapján készült kormányrendelet alapján a nemi jellegek megváltoztatására irányuló kezelések árának csupán 10%-át finanszírozza a társadalombiztosítás. De emellett méltányossági kérelemet is be lehet adni, ekkor lehetıség van (a kérelmezı vagyoni helyzetétıl függıen), akár teljes költségtérítés elengedésére is. A nem hivatalos megváltoztatása után, az érintett jogi szempontból minden tekintetben az új nemmel bíró személynek minısül. Ez azt jelenti, hogy az új neme szerint köthet házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot, az új neme szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik rá, stb.11

1.2 Politikai környezet A 2006-os ıszödi beszédet követı zavargások után egyértelmően megfigyelhetı a jobboldali pártok megerısödése, amely ahhoz vezetett, hogy a 2010-es választások során a Fidesz a parlamenti helyek kétharmadát, a Jobbik 17%-át szerezte meg. Kutatások bizonyítják, hogy e két párt szavazói a legintoleránsabbak a parlamenti pártok szavazói közül.12 A szélsıjobboldal térnyerése következtében a kisebbségekkel szembeni győlöletbeszéd általánossá vált még a Parlamentben is13. 2010 óta a kormánypártok a többségi hatalmukat kihasználva egy kirekesztı érték- és normarendszer felállítására törekednek, amely áthatja az élet minden területét. Intézkedéseikkel marginalizálják a kisebbségi csoportokat, legyen szó romákról, zsidókról, hajléktalanokról vagy LMBTQ emberekrıl. A 2013. július 1-én hatályba lépı új Btk. nevesítetten bünteti a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló győlöletbeszédet és győlölet-bőncselekményeket 7 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) L) cikk (1) 8 Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása (2013. február 8.) 1. cikk 9 Szükséges: egy pszichológus és egy klinikai szakpszichiáter szakvéleménye, amiben elismerik, hogy transzszexuális és javasolják a medikális támogatását; illetve egy transz nık esetében urológus, transz férfiak esetében pedig nıgyógyász szakvéleménye arról, hogy a születési nemednek megfelelı elsıdleges nemi jellegekkel rendelkezel (ezzel zárják ki az interszexualitást, ıket ugyan is másik kóddal diagnosztizálják – 100%-ot térít az állam). 10 http://transvanilla.hu/info/informaciok/item/3-nemvaltoztatas 11 http://www.hatter.hu/programjaink/jogsegelyszolgalat/jogi-gyorstalpalo/nemvaltas 12 European Social Survey 2009 adatai. Takács Judit: Homofóbia Magyarországon és Európában, In: Takács Judit (szerk.): Homofóbia Magyarországon (2011). 13 Annak ellenére, hogy létezik az 1978.évi IV. törvény 269.§-a, mely a Közösség elleni izgatást 3 évig terjedı szabadságvesztéssel sújtja. 6

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

2


1.3. Társadalmi környezet Magyarországon is erısen jelen van a patriarchális elnyomás, melynek közvetlen áldozatai a nık és az LMBTQ emberek. Magyarországon az embereknek csupán 16%-a tudja14, hogy valamelyik ismerıse leszbikus, meleg, biszexuális, transznemő vagy queer – ez a szám a régió országaival összehasonlítva különösen alacsony. Az utcákon szinte alig látni kézenfogva sétáló azonos nemő párokat. Néhány kivételtıl eltekintve a legtöbb szórakozóhely nem LMBTQ-barát, azonban Budapesten és néhány nagyvárosban több, LMBTQ embereket megcélzó szórakozóhely és buli várja a közösség tagjait. Az elıbújás a világon szinte sehol sem könnyő az LMBTQ emberek számára, de Magyarországon a jelenlegi politikai és társadalmi környezet ezt tovább nehezíti. Annak ellenére, hogy egy 2010-es magyarországi kutatás15 során a megkérdezettek 85%a értett egyet azzal az állítással, hogy “az ember nem élhet teljes életet, ha nem vállalja fel nyíltan szexuális irányultságát”, több mint 54%-uk mégsem bújt elı szüleinek. A megkérdezettek mindössze 17%-a bújt elı a munkahelyén és 82% számolt be arról, hogy heti rendszerességgel fordulnak elı magánbeszélgetésekben párkapcsolati témák. Ebbıl adódóan 59%-uk került már olyan helyzetbe, hogy hazudott munkahelyén párja nemérıl. A kutatás szerint az LMBTQ emberek 19%-át érte már oktatási intézményekben diszkrimináció. Ezen belül 40%-uk pedig homofób tananyagról számolt be, és 80%-ukat zaklatás, megfélemlítés vagy bántalmazás érte. A válaszadók 34%-át érte már hátrányos megkülönböztetés, de mindössze 5%-uk tett hivatalosan panaszt, emellett a megkérdezettek 16%-át érte szexuális orientációjukkal vagy nemi identitásukkal összefüggésbe hozható erıszakos támadás, s ez a probléma a transznemőek esetében fokozottabban fennáll (26%). Bíztató adat azonban, hogy a European Social Survey16 szerint a 34 évnél fiatalabbak a legelfogadóbbak és legnyitottabbak az LMBTQ emberekkel kapcsolatban. Ugyanakkor ez a felmérés azt is bizonyítja, hogy a homofóbia annál erısebb egy országban (Magyarországon is), minél nagyobb a munkanélküliségi ráta, minél elterjedtebbek a hagyományos nemi szerepek, minél kevésbé intézményesedettek az azonos nemő párkapcsolatok és nem utolsó sorban minél nagyobb a demokrácia mőködésével való elégedetlenség. A kutatás alapján a magyarországi adatok különösen aggasztóak a társadalom értékszerkezetét tekintve.

1.4. Mozgalom Magyarországon jelenleg 10–15 mőködı LMBTQ szervezet van, de ezek fıleg Budapesten tevékenykednek. A vidéki közösségek bevonása folyamatosan felmerülı kérdéskör és megoldandó probléma. Az aktív szervezeteken kívül folyamatosan alakulnak önszervezıdı körök, egyetemi csoportok. Nagyban hátráltatja az aktív szervezést, hogy a szervezetek nagy többségének nincs irodája vagy fıállású alkalmazottai. Hazai források korlátozott számban állnak rendelkezésre, a szervezetek többsége külföldi segítséggel tudja végezni munkáját. Ennek értelmében a mozgalom még csak kialakulóban van Magyarországon. 14 Egyenlı Bánásmód Hatóság és a MTA Szociológiai Intézet közös kutatása: “Az egyenlı bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke – fókuszban a nık, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek” (http://www.egyenlobanasmod.hu/tamop/data/MTA_1hullam.pdf) 15 A Háttér Társaság a Melegekért és az MTA Szociológiai Intézet közös “Az LMBT emberek társadalmi kirekesztettsége 2010” c. kutatása. Forrás: Dombos Tamás–Takács Judit–P.Tóth Tamás–Mocsonaki László: Az LMBT emberek magyarországi helyzetének rövid áttekintése, In.: Takács Judit (szerk.): Homofóbia Magyarországon (2011). http://mek.oszk.hu/10400/10446/10446.pdf 16 European Social Survey 2009 adatai. Takács Judit: Homofóbia Magyarországon és Európában, In: Takács Judit (szerk.): Homofóbia Magyarországon (2011).

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

3


1.5. A Budapest Pride története A Budapest Pride Film- és Kulturális Fesztivált17 elıször 1993-ben rendezték meg Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztivál18 néven, az elsı felvonulásra pedig 1997-ben került sor, elsıként a régióban. 2006-ig a felvonulás és a fesztivál teljesen békésen zajlott. 2007-tıl azonban a szélsıjobboldal térnyerésével egy idıben, évrıl-évre komoly támadások – savas tojás- és kıdobálás, programok megzavarása, fizikai támadások, győlöletbeszéd, szélsıséges tüntetések – érték a felvonulást. A 2007 óta fennálló fenyegetettség ellenére a résztvevık száma 2011 óta folyamatosan növekszik, de továbbra is komoly problémát jelent a magas rendıri jelenlét és az, hogy biztonsági okokból kordonok között kell vonulnunk a nyilvánosság kizárásával. A fesztivál az utóbbi években egyre több programnak adott helyet (filmfesztivál, mőhelybeszélgetések, bulik, felolvasóestek, koncertek, kiállítások).

2. Vízió Aktivistákként nemcsak rövidtávra megfogalmazott célokkal rendelkezünk, hanem egy „jó hely” utópiájáról szóló közös elképzeléssel is. Hisszük, hogy amit el tudunk képzelni, az megvalósítható. Olyan világot képzelünk el, ahol az LMBTQ embereket nem éri rendszerszintő és hétköznapi hátrányos megkülönböztetés nemi identitásuk és/vagy szexuális orientációjuk miatt, ahol teljes az LMBTQ emberek társadalmi elfogadottsága, a homofób, transzfób, szexista, rasszista és egyéb elnyomó megnyilvánulások a társadalom ellenszenvével találkoznak. Ahol a társadalom nem kényszerít a tagjaira normákat és szerepeket azok nemi identitása alapján, senki nem lesz zaklatás és erıszak célpontja, ahol félelem nélkül, szabadon élhetünk. Ahol a sokszínőség érték, az emberek elfogadják magukat és egymást, felismerik az önismeret fontosságát és aktívan tesznek közvetlen környezetük és a társadalom jobbá tételéért. Egy együttmőködı társadalmat képzelünk el, melyben a versengést és a hatalmi harcokat felváltja a partnerség, együttmőködés és párbeszéd.

3. Értékek 3.1. Kik vagyunk és miben hiszünk Értéknek tartjuk a társadalmi érzékenységet és hiszünk saját érdekeinkért való kiállásban, valamint a társadalmi felelısségvállalás fontosságában. Mi, a Budapest Pride szervezıi aktivistacsoportként tevékenykedünk. A társadalmi és politikai változás eléréséért folytatott aktivizmus kulcsfontosságú része munkánknak. Aktivizmusunk különbözı formákban nyilvánul meg: a Budapest Pride megszervezésén túl minden esetben felemeljük a hangunkat homofób és transzfób megnyilatkozások vagy cselekedetek esetén, részt veszünk tüntetéseken vagy más, figyelemfelhívó akciókon, elıadásokon, mőhelybeszélgetéseken, érzékenyítı tréningeken stb. Aktivistákként céljaink elérése érdekében folyamatosan bıvítjük tudásunkat közösségeinket érintı témákban és ennek a tudásnak a megosztására törekszünk. A provokációt az aktivizmus egy fontos eszközének tartjuk. Provokációnak tartjuk azt a cselekedetet vagy felszólalást, mely a 17 18

A Budapest Pride nevet 2009 óta viseli a fesztivál. http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_Pride

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

4


társadalmi berendezkedést, személyes attitődöket kérdıjelez meg, ezzel késztetve az egyént és a társadalmat hozzáállásának felülvizsgálatára, állásfoglalásra, figyelemfelhívásra, a társadalom többi részének bevonására, illetve az általános társadalmi közönybıl való felrázásra. Tevékenységünk során nagyban számítunk az önkéntesek munkájára. Az önkéntes munkát a társadalmi változások egyik mozgatórugójának tekintjük. Valljuk, hogy a közösség érdekében végzett önkéntes munka nemcsak a társadalom egésze, de az abban résztvevık számára is hasznos. Értéknek tartjuk a sokszínőséget és saját tevékenységünkben is ezt igyekszünk tükrözni. Fontosnak tartjuk az LMBTQ emberek és az LMBTQ-közösségeken belüli egyéb kisebbségi csoportokhoz tartozó emberek láthatóságát. A sokszínőség jegyében támogatjuk a vallásos embereket a homofóbia és transzfóbia elleni küzdelmükben. Tudjuk, hogy nem képviselhetjük az egész LMBTQ-közösséget, azonban értékeink mentén és megfogalmazott céljainkkal összhangban törekszünk minél több csoportnak teret adni. Az érdekérvényesítés szempontjából fontosnak tartjuk a címkék használatát (pl. leszbikus, meleg, biszexuális, transznemő, queer), hiszen ezek alapján tudjuk hatékonyan képviselni érdekeinket jogi és társadalmi szinten. Nem használjuk univerzális tömbszóként az LMBTQ-t mindenre, hanem csak ott, ahol az érdekérvényesítés szempontjából releváns. Ugyanezen címkék elengedhetetlenek a láthatóság és reprezentáció szempontjából is (pl. meleg férfiak nem képviselik az egész LMBTQ-közösséget). Ezzel együtt szem elıtt tartjuk, hogy a címkék képezhetik egy elnyomás részét is, így mindenkor kritikusan közelítjük meg használatukat. Fontosnak tartjuk ezen címkék felelısségteljes használatát egyéni és csoportszinten is. A tárgyalások, találkozók, képzések, konferenciák és médiaszereplések során kiemelkedıen fontosnak tartjuk, hogy lehetıség szerint egyenlı reprezentációt biztosítsunk tagjainknak. Ezt lépcsızetes kiválasztással valósítjuk meg. Ennek megfelelıen a személyes érintettség mellett elsıdleges szempontunk, hogy LMBTQ személy képviseljen minket, azon belül is legyen legalább annyi nı, mint férfi, és lehetıleg egyéb elnyomott csoporthoz tartozó személy is megjelenjen. A sajtószóvivı feladatkörét a lépcsızetes kiválasztás figyelembevételével kizárólag LMBTQ személy töltheti be. Fontosnak tartjuk, és értékeljük az LMBTQ jogokat és ügyeket kiállásukkal támogató heteroszexuális és cisznemő19 szövetségeseket. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy hiteles LMBTQ szövetséges az tud lenni, aki magát nem elıtérbe helyezve, az LMBTQ csoport igényeivel és értékeivel összhangban, az ı érdekeiket szem elıtt tartva tesz az ügyért, és megnyilvánulásaiban, cselekedeteiben is ezeket veszi alapul. Ennek része, hogy igyekszik tudását önerıbıl bıvíteni, és beépíteni azokat a visszajelzéseket, amelyeket az adott csoporttól kap. Általánosságban az számít heteroszexuális és cisznemő szövetségesnek, akit az LMBTQ emberek elfogadnak szövetségesként. Sértı vagy az elnyomást20 fenntartó kijelentéseket és cselekedeteket, akár a szándék hiányában is, hatásuk alapján ítélünk meg. Tehát például nem szándékolt vagy tudatlanságon alapuló kijelentést/cselekedetet is tarthat az érintett személy/csoport elnyomónak21. A társadalom legkisebb egységének az egyént tekintjük. A család két vagy több egyénbıl álló csoport, amelyet az azt alkotó egyének családnak tekintenek. Többnyire vérrokonságon, érzelmi kötıdésen, együttlakáson vagy gazdasági közösségen alapul. Cisznemő = nem transznemő. Intézményes elnyomás alatt azt értjük, amikor megalapozott törvények, szokások és gyakorlatok rendszerszerően tükrözik és újrateremtenek egyenlıtlenségeket az alapján, hogy az adott célzott személy milyen társadalmi identitású csoporthoz tartozik. Ha elnyomó következményeket eredményeznek törvények, szokások vagy gyakorlatok, függetlenül az ezeket fenntartó egyének szándékától, az intézmény elnyomó. 21 http://www.ucalgary.ca/cared/intention 19 20

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

5


A házasság jogi kötelék, melyet elérhetıvé kell tenni minden olyan pár számára, melynek tagjai nagykorúak, azonos vagy különbözı nemőek és önként, szabad akaratukból választják ezt a köteléket. Emberi jogi szempontból irreleváns, hogy a szexuális irányultság biológiailag meghatározott-e vagy sem. Az azonos jogokért és társadalmi elfogadásért, a diszkrimináció22 megszüntetéséért a minden embernek ugyanúgy járó emberi jogok alapján küzdünk. Nem toleranciát, megtőrést, hanem társadalmi elfogadást várunk el. A társadalmi elfogadás mellett ugyanolyan fontosnak tartjuk az LMBTQ emberek önelfogadását. A szexuális orientáció mindennapi életünket átszövı, szerves része identitásunknak, és nem leválasztható az egyénrıl. Vonzalmaink és azokból eredı választásaink jelen vannak a munkahelyen, baráti kapcsolatokban, a közszférában és egyéb színtereken folyó beszélgetésekben és tevékenységekben, vagyis nem kényszeríthetık a négy fal közé. Ennek megfelelıen az elıbújást fontos politikai állásfoglalásnak tartjuk, amelynek hatása van a világra és környezetünkre. Az önelfogadás és az elıbújás egyéni szinten elısegíti a lelki egészséget és egy teljesebb életet, társadalmi szinten pedig hozzájárul a nagyobb LMBQ láthatósághoz és elfogadáshoz. Kiemelten fontosnak tartjuk a közszereplık elıbújását, mert az egész társadalomnak – köztük az önelfogadással küszködı LMBQ embereknek – példát mutathatnak. A nemi identitásunk szerves része identitásunknak, meghatározhatja a tapasztalatainkat és a társadalomban elfoglalt pozíciónkat. A transznemő emberek elıbújása a folyamat és az eredmény tekintetében is sokban különbözik az LMBQ emberek elıbújásától, de szintén fontosnak tartjuk a transznemő közszereplık láthatóságát. Nem hiszünk az elıbújtatásban (outing), mert annak hatása és tartalma értékeinkkel és céljainkkal nem összeegyeztethetı. Mindenkinek személyes felelıssége és döntése identitása melletti kiállás, melyet meg kell elıznie az önelfogadásnak. Feminista szemlélető szervezetként fellépünk a férfiuralom és a nıkkel szembeni elnyomás minden formája ellen és ezt a szemléletet a szervezeten és az LMBTQ-közösségen belül és kívül is érvényesítjük. Az elnyomás elleni küzdelem részeként támogatjuk az elnyomott csoportokat elınybe helyezı törekvéseket, amennyiben azok egy régóta fennálló hátrányt próbálnak kiegyenlíteni. Az ilyen intézkedéseket nem tekintjük az eredeti elnyomással egyenértékőnek. Alapelveink közé tartozik az erıszakmentes23 viselkedés és kommunikáció. Fontosnak tartjuk a megfelelı szexuális felvilágosítást, kiemelten a biztonságos szexszel kapcsolatos tájékoztatást. Mindemellett azt gondoljuk: a szexualitás nem választható el a társadalom egyéb területeitıl. A szexualitásban gyakran tükrözıdnek és megismétlıdnek a társadalomban jelen lévı hatalmi viszonyok, éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy a szexualitásra kritikusan tekintsünk. A pornográfiái ipart és a prostitúció intézményét a patriarchátus24 súlyosan elnyomó eszközeinek tekintjük. 22 Diszkrimináció: „Egyénekkel vagy csoportokkal szembeni megkülönböztetı bánásmód, amely eltér az igazságosság elvétõl.” (Gerd JohnssonLatham: Patriarchális erıszak. http://www.stop-ferfieroszak.hu/kiadvanyok/kotetek) 23 Definíció: „Erıszak alatt minden olyan hatalmi visszaélést értünk, amely érzelmi, testi, verbális, szexuális, gazdasági vagy szociális kényszer révén próbálja befolyásolni, korlátozni vagy megtörni mások akaratát. Az erıszak tehát szisztematikus magatartás, mások feletti uralkodásra, illetve mások ellenırzésére irányuló stratégia. [...] A szisztematikus erıszak létrejöttének alapvetı eleme nem az agresszivitás, hanem a hatalom egyenlıtlen megoszlása. A hétköznapi nyelvben az erıszak, erıszakosság, agresszió, illetve agresszivitás eléggé összemosódó fogalmak. Ezért is fontos tisztázni, hogy a fent leírt értelemben vett erıszak nem ugyanaz, mint az agresszivitás. Ez utóbbi olyan alkalmi, (agresszivitás ≠ erıszak) szélsıséges esetekben erıszakos cselekményekben is megnyilvánuló, ám kontrollálható magatartás, amelynek célja az adott körülményektıl függ. Így szolgálhat akár a támadásokkal szembeni védekezésre.” (Szil Péter: Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? A családon belüli erıszak: a férfiak felelıssége) 24 Patriarchátus, illetve férfiuralom: “Amikor a hatalom birtokosai otthon és a nyilvános szférában is a férfiak. Férfidominancia, amelyben változhat annak foka, hogy a nıket mennyire nyomják el. Olyan társadalmi rendszer, amelyben a nık a férfiaknak alávetett helyzetben vannak.” (Gerd Johnsson-Latham: Patriarchális erıszak) “A nık elleni erıszak funkciója a patriarchális társadalom alapját képezı hierarchia fenntartása. Minden megnyilvánulási formájának (úgy a személyes, mint a társadalmi kapcsolatok terén), az a szexista értékrend az alapja, amely a nemi sztereotípiákból levezett különbségeket használja fel az ezekbıl következı hatalmi struktúrák megerısítésére. [...] A nık politikai, intézményes és szakmai diszkriminációja, a szexuális zaklatás, illetve erıszak, a prostitúció és a nıkereskedelem, a nıi test fogyasztási tárgyként való kihasználása, a vallási szemléleten alapuló szegregáció és, természetesen a testi, lelki, társadalmi és szexuális

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

6


Hisszük, hogy a demokrácia egyik alappillére az átláthatóság. Jogszabályi kötelezettségeinknek eleget téve nyilvánosságra hozzuk alapszabályunkat, közhasznúsági mellékletünket, taggyőléseink idıpontját és azok határozatait. Ezen felül az átláthatóság jegyében közzétesszük manifesztónkat, valamint fesztiválfórumokat szervezünk. A Facebook-oldalunkon meghirdetett programjaink nyitottak, vagyis mindenki által láthatóak. Az események visszaigazolása önkéntes; a visszaigazolók listája nyilvános. Az esemény jellegébıl adódóan esetenként kivételt tehetünk (pl. rapidrandi). Az események visszaigazolását soha nem használjuk hivatalos regisztrációként. Fontosnak tartjuk a célok és értékek mentén történı együttmőködést, partnerséget és párbeszédet a társadalom minden szintjén.

3.2. Mi mellett állunk ki Kiállunk amellett, hogy minden embert egyenlıen megillet az önrendelkezés joga25, beleértve a saját teste feletti rendelkezést, melyet nem írhatnak felül vallási, politikai vagy ideológiai megfontolások, társadalmi szokások. Rendkívül fontosnak tartjuk a más elnyomott csoportokkal, és ezen csoportok érdekvédelmi szervezeteivel való állandó együttmőködést. Kiállunk az LMBTQ embereket érintı elnyomás ellen. Kiállunk továbbá az olyan elnyomás ellen, amely más kisebbségi csoportokat céloz. Kiállunk az AIDS betegek és HIV-pozitívak információs önrendelkezéséhez, diszkriminációmentes bánásmódjához való joga és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás egyenlıségének biztosítása mellett.26 Közfeladatot ellátó személyektıl, illetve segítı szakmák képviselıitıl – fokozott felelısségükre tekintettel – elvárjuk, hogy megfelelı érzékenységgel közelítsenek az LMBTQ emberek és az ıket érintı kérdések felé. Törekszünk arra, hogy rendezvényeink helyszínei akadálymentesek legyenek, és igyekszünk a fogyatékossággal élı személyek számára is elérhetıvé tenni programjainkat és sajtóanyagainkat. Kiállunk a környezettudatosság mint érték mellett, és törekszünk arra, hogy rendezvényeinket is eszerint bonyolítsuk le.

3.3. Mit ítélünk el Ellenezzük a társadalmi elnyomás és erıszak minden formáját, kiemelten a patriarchiális elnyomást, melynek egyik jellegzetes megnyilvánulási formája az LMBTQ embereket érı megkülönböztetés és diszkrimináció. Elítéljük a homofóbiát27, transzfóbiát28 és szexizmust. bántalmazás minden formája felmérhetetlen károkat okoz, gyakran az áldozatok életét is fenyegeti és nem utolsósorban erısíti a férfiak hatalmi helyzetét a nıkkel szemben.” (Szil Péter: Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? 15–16 o.) 25 TASZ: http://tasz.hu/betegjog/az-abortuszrol 26 TASZ: http://tasz.hu/hiv-aids/hivaids-es-emberi-jogok 27 A homofóbia olyan negatív attitődöket, érzéseket, viselkedéseket és magatartásokat foglal magában, amelyek hozzájárulnak a leszbikus, meleg, biszexuális és queer emberek elleni elnyomás fenntartásához. Jellemzıen ellenszenvbıl, megvetésbıl, elıítéletbıl, győlöletbıl fakadó szóbeli, fizikai erıszak, zaklatás, győlöletbeszéd, hátrányos megkülönböztetés, érzéketlenség, torz reprezentáció formájában nyilvánulhat meg. Társadalmi nyomás hatására LMBQ emberek is belsıvé tehetik, internalizálhatják a homofóbiát. A homofóbia intézményes keretek között (állami, gazdasági, vallási, társadalmi szervezetek által), rendszerszerően is megvalósulhat. 28 A transzfóbia olyan, a transznemő személyek nemi identitásával kapcsolatos, negatív attitődöket, érzéseket, viselkedéseket és magatartásokat foglal magában, amelyek hozzájárulnak a velük szembeni elnyomás fenntartásához. Jellemzıen ellenszenvbıl, megvetésbıl, elıítéletbıl, győlöletbıl fakadó szóbeli, fizikai erıszak, zaklatás, győlöletbeszéd, hátrányos megkülönböztetés, érzéketlenség, torz reprezentáció formájában nyilvánulhat meg. Társadalmi nyomás hatására a transznemő emberek is belsıvé tehetik, internalizálhatják a transzfóbiát. A transzfóbia intézményes keretek között (állami, gazdasági, vallási, társadalmi szervezetek által), rendszerszerően is megvalósulhat.

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

7


Elítélünk minden olyan szóbeli vagy tettleges megnyilvánulást, amely egy másik ember vagy csoport elnyomására, kirekesztésére, hátrányos megkülönböztetésére irányul vagy azt eredményezi. Külön elítéljük, ha ezek a megnyilvánulások elnyomott ember vagy emberek csoportja ellen irányulnak. Elítéljük azokat a politikai törekvéseket, amelyek nyomán LMBTQ emberek szabadsága, integritása sérül, és LMBTQ programok szervezése, az azokon való részvétel, valamint LMBTQ témák megvitatása törvénybe ütközınek minısül. Ezen törvények és törvényjavaslatok alapvetıen korlátozzák az emberi jogokat. Elítéljük az áldozathibáztatás minden formáját. Áldozathibáztatásról beszélünk, amikor egy bőncselekmény vagy bármilyen sértı magatartás áldozatát tesszük felelıssé az ellene elkövetett tettekért. Az áldozathibáztatás gyakran tévhitekben, elıítéletekben gyökerezik és az elkövetı felmentésére szolgál. Ennek értelmében nem tehetı felelıssé az ıt ért sérelemért a nemi erıszak áldozata például az öltözete miatt. Hasonlóan nem hibáztatható a szüleinek elıbújó kamasz, ha azok ellene fordulnak. Elítéljük, hogy a médiában és a mindennapi közbeszédben az LMBTQ embereket gyakran csak szexuális kontextusban ábrázolják. Ez sérti az LMBTQ embereket méltóságukban és akadályozza életük hiteles ábrázolását, valamint erısíti a sztereotípiákat és elıítéleteket. Elítélünk minden arra irányuló törekvést, amely nyomán az általunk alapvetı értéknek tartott társadalmi sokszínőség csorbul. Hiszünk a sokféleség értékében, és ellenezzük a homogenizálást, legyen szó szexuális orientációról, nemi identitásról, etnikai hovatartozásról, vallási identitásról stb. Felismerjük, hogy az LMBTQ embereket egyéb kisebbségi csoporthoz való tartozásuktól függıen érheti a homofóbián és/vagy transzfóbián kívül másfajta elnyomás is. Elítéljük a különféle elnyomási formákat mindenfajta interszekciójukban29 is, és fontosnak tartjuk ezek felismerését. Elítéljük az ún. reparatív terápiát mint az LMBTQ emberek ellen irányuló heteronormatív elnyomás egyik legembertelenebb eszközét. Ezen terápiák következménye gyakran a benne részt vevık lelki és fizikai integritásának sérülése rövid- és hosszútávon. Elítéljük az egyes nemzetek felsıbbrendőségérıl alkotott nézeteket és a nemzethez tartozáson alapuló kirekesztést. Céljaink elérése érdekében nem hangsúlyozzuk a nemzethez tartozást.

4. Célok és eszközök Harcolunk a diszkrimináció különbözı formái ellen, kiemelten a homofóbia, transzfóbia, szexizmus és rasszizmus ellen, és hidat építünk az LMBTQ-közösség és a többségi társadalom között. Elsıdleges célunk a magyarországi LMBTQ-közösség építése, bemutatása és láthatóságának elısegítése. Célunk továbbá kulturális tevékenységek szervezése, erısítése, életre hívása és támogatása, a figyelem felhívása a közösségeinket érı jogegyenlıtlenségre és a társadalmi problémák megoldatlanságára. Törekszünk mindezen témák mentén a párbeszéd megteremtésére. Emellett olyan biztonságos közösségi terek és csoportok létrehozásán és támogatásán dolgozunk, amelyek elısegítik az LMBTQ emberek önbizalmának, önelfogadásának és kiállásának erısítését. Rendezvényeinken elfogadó közeg, ún. biztonságos tér megteremtésére törekszünk az LMBTQ-közösségek és az azokon belüli hátrányos helyzető csoportok (nık, idısek, romák, transznemőek stb.) számára. 29 Az interszekció, vagyis metszetbeliség, azt a jelenséget írja le, amikor valaki több elnyomott csoporthoz tartozik (pl. nem, etnikum, kor, társadalmi osztály alapján), és az elnyomás, amit tapasztal, ezek összefüggése miatt különbözik attól, amit azok az emberek tapasztalnak, akik csak az egyikhez tartoznak. Egy leszbikus nı nem ugyanazokkal a problémákkal szembesül a mindennapi életben, mint amilyen elnyomással egy meleg férfi és egy heteroszexuális nı együttvéve. Az interszekcióra számos példa található, mert sok kisebbségi csoportot lehet diszkriminálni, és egy személy ezek közül többhöz is tartozhat, miközben más tekintetben többségi. Lehet valaki leszbikus, de az etnikai többséghez tartozó nı, meleg zsidó férfi, roma és transz, és így tovább. http://www.nyest.hu/hirek/az-etnikai-hovatartozas-es-a-nem

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

8


Céljaink elérése során legfontosabb feladatunknak és eszközünknek tekintjük a többnapos Budapest Pride Fesztivál, annak részeként a Budapest Pride Felvonulás, illetve a Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál megrendezését. A felvonulást értékeink legfıbb közvetítıjének és kifejezıjének tartjuk, mely sokrétőségében túlmutat önmagán. Fontos feladata az LMBTQ-közösség építése és erısítése, de egyben figyelemfelhívás is az LMBTQ embereket érı jog- és esélyegyenlıtlenségre. Az egész évben rendezett LMBTQ programok közül a felvonulásnak van a legnagyobb láthatósága, és mint ilyen, rendkívül fontos eszköz az intézményes homofóbia és transzfóbia elleni és az egyenlı jogokért folytatott küzdelemben. A felvonulás 1997 óta minden évben megrendezésre került, legtöbbször nehézségek, félelem és a rendezvényt övezı fenyegetések ellenére is, így kiemelkedı, szimbolikus jelentıséggel bír az LMBTQ jogokért folyó küzdelemben. A programok sokaságából álló Budapest Pride Fesztivál, annak részeként a Budapest Pride Felvonulás, és a Budapest Pride LMBTQ Filmfesztivál egyéb módokon teremti meg a céljaink elérésének lehetıségét. A mővészetek és kultúra a véleménynyilvánítás, az elnyomás elleni küzdelem és a társadalmi berendezkedés kritikájának fontos eszköze, melyek közös tapasztalatokat és az összetartozás élményét teremtik meg. A fesztiválok mellett több olyan programban is részt kívánunk vállalni, amelyek elısegítik céljaink megvalósítását, közösségünk tudatosságának, társadalmi felelısségvállalásának kialakítását (pl. az Elıbújás Világnapja (Coming Out Day), Homofóbia és Transzfóbia Ellenes Világnap (IDAHO), A Transznemő Emlékezés Napja (TDOR), AIDS Világnapja). A Budapest Pride szervezete mőködtetéséhez és az emberi jogok védelmére irányuló tevékenységéhez nem kér és nem fogad el pénzügyi támogatást államoktól, kormányoktól, pártoktól, mert hisz abban, hogy függetlenségét csak így ırizheti meg és abban, hogy a mozgalmat elsısorban a mozgalom tagjainak kell mőködtetnie, fenntartania. Hiszünk abban, hogy csak így valósítható meg, hogy felemeljük a szavunkat az emberi jogok megsértése esetén. Ez azt jelenti, hogy a szervezet mőködéséhez, valamint emberi jogok védelmére irányuló tevékenységéhez csak magánszemélyektıl, cégektıl és magánalapítványoktól fogadunk el támogatást. Csak olyan cég támogatását fogadjuk el, amely manifesztónkkal egyetért, elismeri az ENSZ 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapvetı emberi jogokat, az ETI munkát érintı alapvetı jogok kódexében megfogalmazott alapelveket, valamint a környezet védelmére vonatkozó alapvetı szabályokat és errıl írásban nyilatkozik. A Budapest Pride kulturális és oktatási tevékenységéhez nem kér és nem fogad el pénzügyi támogatást pártoktól és törekszik arra, hogy ilyen tevékenységét lehetıség szerint magánszemélyek és magánalapítványok támogatásából finanszírozza. Ez azt jelenti, hogy céljaink és értékeink mentén, magánszemélyek és magánalapítványok mellett cégek és államok támogatását is elfogadjuk egy elhatárolható kulturális vagy oktatási tevékenység megvalósításához addig, amíg nem tudjuk ezen tevékenységeket teljes egészükben támogató magánszemélyek és magánalapítványok adományaiból finanszírozni. A támogató szervezetek nevét és logóját honlapunkon, hirdetési és sajtófelületeinken közzétesszük. A támogatás elfogadása értékvállalásainkra nincs hatással és munkánkat nem befolyásolja. Más LMBTQ szervezetekkel, politikai és társadalmi mozgalmakkal céljaink elérése érdekében értékeink mentén együttmőködünk. Emellett erıforrásainkhoz mérten támogatjuk egyéb, számunkra fontos társadalmi törekvéseket megvalósító civil szervezetek munkáját, és fontosnak tartjuk a szervezeteink közötti együttmőködés és szolidaritás fenntartását. Politikai pártokkal, kormányokkal alapelveink mentén szintén együttmőködünk, de nekik preferenciális megjelenési lehetıséget nem biztosítunk. Támogatjuk, hogy a Budapest Pride Felvonuláson vagy egyéb nagy láthatóságot élvezı programjainkon a céljainkat támogató pártok és cégek jelképeikkel megjelenjenek. Érdekeink érvényesítéséhez tömegkommunikációs csatornákat használunk, a nyilvánossághoz fordulunk sajtóközlemények, médiamegjelenések, interjúk, kampányok és a közösségi média alkalmazásával. Fontosnak tartjuk és mindenkor elvárjuk a média szereplıi részérıl a hiteles tájékoztatást. Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

9


Az életünket és jogainkat érintı fontos kérdéseknek a politikai közéletben is hangot kívánunk adni. A demokratikus értékek térnyerése érdekében és a jogi és társadalmi egyenlıtlenségre való figyelemfelhívás részeként gyakran veszünk részt tüntetéseken, demonstrációkon, valamint párbeszédeket, nyílt vitákat, szemináriumokat és konferenciákat szervezünk. Fesztiválfórumokat szervezünk, hogy másokat is be tudjunk vonni tevékenységeinkbe, megismerjük véleményüket és ötleteiket, illetve hogy tájékoztassuk ıket munkáinkról. A fórumok elısegítik a párbeszédet és lehetıvé teszik, hogy kölcsönösen hassunk egymásra. Célunk elérhetıvé tenni mindazt a tudást, amely segít az LMBTQ emberek életét teljesebbé tenni, és amely megismerteti a többségi társadalmat a minket érintı kérdésekkel. Az információ átadásának, a társadalom nevelésének, a társadalmi folyamatok elısegítésének fontos eszközei kiadványaink és írott megjelenéseink. Minden eszközzel azon dolgozunk, hogy kialakuljon egy erıs, érdekeit hatékonyan képviselni tudó LMBTQ mozgalom Magyarországon.

Budapest Pride Manifesztó – 2013.05.07.

10


Budapest Pride Manifesztó