Megalapozó vizsgálat

2014. május

NOSZVAJ 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet 1. melléklete szerinti

Megalapozó vizsgálat

Tartalomjegyzék

1. Helyzetfeltárás..................................................................................................................................... 7 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok.......................................................................................................................................... 7 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ................................. 10 1.2.1.

Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció .................. 10 1.2.2.

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. ápr.22-i verzió)............................ 17 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ................................................. 19 1.3.1.

2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT)......................... 19 1.3.2.

HEVES Megye Területrendezési Terve .......................................................................... 24 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ........................................................................ 28 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ............................................................. 29 1.5.1.

A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai .......................................... 29 1.6.

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ........................................... 29

1.7. Település társadalma ............................................................................................................ 30 1.7.1.

Demográfia, társadalom ................................................................................................ 30 1.7.1.1.

Nemzetiségi összetétel .......................................................................................... 32 1.7.1.2.

Képzettség, életminőség ....................................................................................... 33 1.7.1.3.

Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok ............................................................... 34 1.7.2.

Települési identitást erősítő tényezők .......................................................................... 35 1.7.2.1.

Civil szervezetek .................................................................................................... 35 1.7.2.2.

Egyházak ................................................................................................................ 36 1.8. A település humán infrastruktúrája ...................................................................................... 37 1.8.1.

Humán közszolgáltatások .............................................................................................. 37 1.8.1.1.

Oktatás................................................................................................................... 37 1.8.2.

Esélyegyenlőség biztosítása .......................................................................................... 38 1.9. A település gazdasága ........................................................................................................... 39 1.9.1.

A település gazdasági súlya, szerepköre ....................................................................... 39 1.9.2.

A település fõbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................. 41 1.9.3.

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Ingatlanpiaci viszonyok ............................... 48 1.10.

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 50 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 50 1.10.1.2. A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák...................................... 51 1.10.1.3. A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése ...................................... 51 1.10.1.4. Gazdasági program ................................................................................................ 52 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................. 52 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység................................................................................... 53 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika .................................................................................................... 53 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ....................................................................................... 54 1.10.6. Intézményfenntartás ..................................................................................................... 54

1.10.7.

1.11.

Energiagazdálkodás ....................................................................................................... 54 Településüzemeltetési szolgáltatások ............................................................................... 55

1.12.

A táji és természeti adottságok vizsgálata......................................................................... 55 1.12.1. Természeti adottságok .................................................................................................. 55 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet.............................................................................................. 57 1.12.1.1. Tájszerkezet ........................................................................................................... 57 1.12.1.2. Tájhasználat értékelése ......................................................................................... 57 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.................................................... 64 1.12.2.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ............................... 64 1.12.2.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom …………………..…………………….65 1.12.2.3. Nemzeti Ökológiai Hálózat .................................................................................... 66 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése..................................................... 67 1.13.

Zöldfelületi rendszer vizsgálata ......................................................................................... 68 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ...................................................................... 68 1.14.

Az épített környezet vizsgálata.......................................................................................... 69 1.14.1. Területhasználat vizsgálata ........................................................................................... 69 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata ............................................ 69 1.14.1.2. Művelési ágak és minőségi osztályok ........................................................................ 70 1.14.1.3. Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok ..................................... 75 1.14.1.4. Alulhasznosított barnamezős területek .................................................................... 75 1.14.1.5. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület .................................... 76 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata ............................................................................................ 76 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat................................................................... 76 1.14.2.2. Tulajdonjogi vizsgálat (önkormányzati tulajdon kataszter)....................................... 76 1.14.3. Az építmények vizsgálata .............................................................................................. 79 1.14.4. A településkarakter, helyi sajátosságok ........................................................................ 83 1.14.5. Teresedések ................................................................................................................... 87 1.14.6. Az épített környezet értékei .......................................................................................... 88 1.14.6.1. Rövid történeti áttekintés ..................................................................................... 88 1.14.6.2. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag ....................... 89 1.14.6.3. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ................... 90 1.14.6.4. Világörökség .......................................................................................................... 90 1.14.6.5. Műemlék, műemlékegyüttes................................................................................. 91 1.14.6.6. Helyi védelem ........................................................................................................ 92 1.15.

Közlekedés ......................................................................................................................... 94 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok................................................................................. 94 1.15.2. Közúti közlekedés .......................................................................................................... 99 1.15.3. Csomópontok kialakítása............................................................................................... 99 1.15.4. A település forgalmi vizsgálata .................................................................................... 102 1.15.5. Utak állapota ............................................................................................................... 102 1.15.6. Közösségi közlekedés .................................................................................................. 102 1.15.7. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ............................................................................ 103 1.15.8. Parkolás ....................................................................................................................... 103 1.15.9. Országos közlekedéshálózati fejlesztések ................................................................... 103 1.15.10.

Helyi közlekedéshálózati fejlesztések...................................................................... 103 1.16.

Közművesítés ................................................................................................................... 107 1.16.1. A település jelenlegi közművesítéséről ....................................................................... 107 1.16.2. Víziközművek ............................................................................................................... 110

1.16.2.1. Szennyvízelvezetés .............................................................................................. 112 1.16.2.2. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ........................................................ 112 1.16.3. Energia ......................................................................................................................... 114 1.16.3.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) .................................................................................... 114 1.16.3.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 118 1.16.3.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ...................... 118 1.16.4. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ................................................................................................................................ 118 1.16.4.1. Vezetékes hírközlési létesítmények..................................................................... 118 1.16.4.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények............................................................. 119 1.16.4.3. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózat .............................. 119 1.17.

Környezetvédelem (és településüzemeltetés) ................................................................ 125 1.17.1. Talaj ............................................................................................................................. 125 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek..................................................................................... 125 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................ 126 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés .................................................................................................. 127 1.17.5. Hulladékkezelés ........................................................................................................... 127 1.17.6. Vizuális környezetterhelés........................................................................................... 128 1.18.

Katasztrófavédelem ......................................................................................................... 128

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................ 129 2.1.

SWOT-analízis ...................................................................................................................... 129

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ..................................................................................................... 135 3.1.

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ..................................................... 135

3.2.

Probléma- és értéktérkép.................................................................................................... 136

3.3.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ................................................................. 137

NOSZVAJ

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Megbízó Noszvaj Község Önkormányzata 3325 Noszvaj, Kossuth út 1.

Bóta Géza Polgármester Tel: 06-36-463-055 Email: pmester.noszvaj@citromail.hu

Tervező POLTRADE Bt. 1096 Budapest, Telepy u. 23.

Mobil: 20/823-13-81 www.uld.hu

Településrendezés:

Mohácsi Katalin településtervezési vezető tervező TT 01-6108 kulturális örökség menedzser és fenntartható fejlődés szakreferens Tölgyesi Diána településtervezési vezető tervező TT 13-1374

Tájrendezés, Környezetvédelem:

Közlekedés:

dr. Laposa József okl. városépítési-városgazdasági szakmérnök, településtervezési vezető tervező TT/1T 19-0384 okl. kertészmérnök TK/1 19-0384, K 19-0384 (Tájterv Műhely Kft.)

Vida Zoltán okl. építőmérnök 01-10822 K1d-1 (V-terv Bt.)

Energiaközművek, távközlés:

Hanczár Emőke – okl. építőmérnök MK: 01-2418 (KÉSZ Kft.)

Vízi közművek:

Bíró Attila - okl. építőmérnök MK 01-2456 (InfraPlan Kft.)

Örökségvédelem:

Kis Tímea Bíró Péter

2014. MÁJUS Munkaszám: ULD/01/2014 Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

5

RAJZJEGYZÉK: Települési vizsgálat: T-1 Minőség osztályok T-2 Önkormányzati tulajdonvizsgálat Tájvizsgálati tervlapok: Tájv-1 Tájszerkezeti egységek Tájv-2 Területhasználat vizsgálat Tájv-3 Művelési ágaktól való területhasználat eltérés Közlekedési tervlapok: Közl-1 Nagytérségi közlekedési kapcsolatok Közl-2 Településkörnyék közlekedési vizsgálat Közl-3 Településkörnyék tömegközlekedési vizsgálat Közl-4 Település közlekedési vizsgálat Közl-4b Település közlekedési vizsgálat (belterület) Közl-5 Településkörnyék közlekedési javaslat Közl-6 Településkörnyék tömegközlekedési javaslat Közműrajzok: Közmsz-1 Ivóvízellátás Közmsz-2 Szennyvízelvezetés és felszíni vízrendezés Közmsz-3 Energiaközművek és elektronikus hírközlés Közmsz-4 Közműellátás területhasználatot korlátozó tényezői Helyzetértékelés: T-3 Probléma és értéktérkép

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK: Munkánkhoz a Polgármesteri Hivatal a következő alapadatokat bocsátotta rendelkezésünkre: Digitális alaptérkép (az Egri Körzeti Földhivatal adatszolgáltatása) Noszvaj Településfejlesztési Koncepciója Noszvaj hatályos Településrendezési tervei Földkönyv, földrészletek – Noszvaj Község Önkormányzata Szintvonalak (a Földmérési és Távérzékelési Intézet adatszolgáltatása) A vizsgálati adatok forrásai: Helyszíni bejárások Közműszolgáltatók adatai Államigazgatási szervek, szakhatóságok, szolgáltatók előzetes adatai Noszvaj hivatalos honlapja (www.noszvaj.hu) Adatgyűjtéshez használt weblapok: www.teir.hu, www.ksh.hu, www.terport.hu

6

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. HELYZETFELTÁRÁS

1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

A

TELEPÜLÉS

HELYE

A

Noszvaj Heves megye északkeleti részén, Eger keleti szomszédjaként, Borsod-Abaúj-Zemplén megyével határosan helyezkedik el.

Közigazgatási határai: - északon: Felsőtárkány, Bükkzsérc - keleten: Cserépfalu, Bogács - délen: Szomolya - nyugaton: Eger Észak- Magyarország régióban Heves megye Egri járásában helyezkedik el. Község, mely 2013 januárjában közös önkormányzati hivatalt hozott létre Felsőtárkány községgel Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal néven.

Noszvaj közigazgatási területe: 1884,2117ha Ebből belterület: 242,3367ha Külterület: 1633,6626ha Zártkert: 8,2124ha A környező települések és a környező főutak elérhetőségét Noszvajt észak-nyugat irányban feltáró, az egész településen áthaladó 2504 j. Eger-Bogács összekötő út, valamint a 2509 j. Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út és a 2511 j. Mezőkövesd- Hollóstető út biztosítja. Az M3 autópálya 21 km-re halad a településtől déli irányban.

Noszvaj- Budapest Noszvaj- Eger Noszvaj- Felsőtárkány

150,5km 12 km 19,5km

Noszvaj az Egri Járás tagja, mely az Észak-magyarországi Régióban egyedül állóan dinamikusan fejlődő területen 1. ábra: Egri Járás települései működik. A járást 22 Heves megyei önkormányzat /Forrás:http://www.jaras.info.hu/wpalkotja. Eger, Andornaktálya, Bátor, Demjén, Egerbakta, content/uploads/2012/05/jarasok_terkepe2.jpg/ Egerbocs, Egercsehi, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szarvaskő, Szúcs, Tarnaszentmária, Verpelét települések kiváló adottságú környezete elsődlegesen a turizmusnak kedvez, ezen belül kiemelt jelentőségű a gyógy- és termálvíz kincs, amely leginkább az egészség turizmust állítja előtérbe. A természeti környezet alapja az évszázados szőlő és bortermelésnek. Az Egri történelmi borvidék mintegy 5000 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, így Eger várost és következő 17 községet foglalja magába: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, és Szomolya az Egri, illetve Aldebrő, Feldebrő, Tófalu és Verpelét a Debrői körzetbe.

A régió központi szerepkörű városa Eger. Vonzáskörzetének kialakulásában jelentős szerepe volt a második világháború után megindult a megyeközpontok tervszerű fejlesztésének, mely által jelentős gazdasági fejlődés volt tapasztalható. Az 1960-as évektől a város szívóhatásának köszönhetően Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

7

jelentősen gyarapodott a népességszám, főleg a környező falvakból beáramló tömegek miatt. Az 1980-as évektől kezdve viszont ellentétes irányú folyamat rajzolódott ki, mivel egyre hangsúlyosabbá vált az Egerből a környező falvak irányába történő kiköltözés. A város körüli 10 faluból az elmúlt két évtizedben – részben az erőteljes kivándorlás hatására – kialakult és megerősödött egy szűk agglomerációs gyűrű. A vándorlási folyamatok kiegyenlítődése már megkezdődött.

Eger város körül a jelenlegi településszerkezet a következő településcsoportokra oszlik: agglomerálódó települések gyűrűje, jelenlegi vonzáskörzetet alkotó települések, illetve a potenciális vonzáskörzet települései (ez utóbbi két részre osztható: falvakra és öt funkcióhiányos kisvárosra). A teljes terület mintegy 2200 négyzetkilométerén az egrieket is beleszámítva szűk 200 000 ember él. A város valós vonzáskörzete összesen 27 település Eger városán felül. (forrás: http://www.eger.hu/public/uploads/I_fejezet.pdf)

Eger által nyújtott szolgáltatások az agglomerációban található települések számára: • Közigazgatás, intézményrendszer • Egészségügy ellátás, szakellátás • Középfokú- és felsőoktatás, szakképzés • Kultúra és történetiség, közművelődés • Munkahely • Kis- és nagykereskedelmi szolgáltatások • Üzleti és pénzügyi szolgáltatások • Kommunális szolgáltatások

Az agglomeráció települései által nyújtott szolgáltatások: • Munkaerő • Rekreációs tevékenység • Természeti, táji értékek • Lakóterület • Mezőgazdasági termékek, borászat • Alternatív ipari területek

táblázat: Eger és agglomerációjának együttműködése

Eger Heves megye legfontosabb kereskedelmi körzete. A 2009-2010-ben lezajlott vevőszámlálások során azt állapították meg, hogy a belvárosi üzletek vevőinek 66%-a, a nagyáruházak vevőinek 62%-a volt egri lakos. Korábbi adatokkal összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy a vidékről bejáró vásárlók számaránya csökkent (az 1980-as 46%-ról 38%-ra).

A vásárlások gyakorisága viszont növekedett. 2009-2010-ben 19 település (1980-ban 13 település) esetében 10 fölött volt a 100 lakosra jutó vásárlások száma, 4 település (1980-ban 2 település) esetében 15 fölötti értéket mértek. Kereskedelmi szempontból ezek a leginkább Egerhez vonzódó települések: Egerszalók, Felsőtárkány, Ostoros és Szarvaskő.

Eger kiskereskedelmi vonzáskörzete a 100 lakosra jutó heti vásárlások száma, 2010-2011

/Forrás: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (Bodor Norbert, Pénzes János, Tér és Társadalom 26. évf. 3. szám, 2012)/

8

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A 2001-es népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottságot tekintve 29 település tartozott Eger vonzáskörzetébe, ahonnan összesen 7103 fő járt be naponta Egerbe dolgozni (Szarvaskő ekkor még közigazgatásilag Eger része volt, azonban okkal feltételezhető, hogy szintén Eger vonzáskörzetét alkotta). 1980-ban 22 település tartozott ebbe a kategóriába, ahonnan 7800 fő ingázott a megyeszékhelyre. Következtetésként elmondható, hogy bővült a vonzott települések köre, de jelentősen csökkent az egy településre jutó bejáró dolgozók abszolút száma. Az érintett települések esetében azonban elmondható, hogy az ingázók száma növekedett a helyben munkát végzők számához képest, ami elsősorban a helyi munkalehetőségek szűkülését mutatja. Noszvaj esetében a lakosság több mint a fele, 50-59,9% ingázik Egerbe.

Eger foglalkoztatási vonzáskörzete az Egerbe ingázóknak a foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya alapján, 2001

/Forrás: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (Bodor Norbert, Pénzes János, Tér és Társadalom 26. évf. 3. szám, 2012)/

Noszvaj nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel, így itt is a megyeszékhellyel való kapcsolatát kell vizsgálnunk. Eger Heves megye legfontosabb oktatási központja mind a felsőoktatást, mind a középfokú oktatást tekintve. Oktatási szerepköre a megyeszékhelyek rangsorában is kiemelkedő. A 2010/2011-es tanévben a város középfokú oktatási vonáskörzetét 100 község alkotta.

Eger középfokú oktatási vonzáskörzete az Egerben tanuló középiskolások 100 lakosra vetített száma alapján a 2010-2011-es tanévben

/Forrás: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (Bodor Norbert, Pénzes János, Tér és Társadalom 26. évf. 3. szám, 2012)/

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

9

Eger komplex vonzáskörzete az átlagtól való eltérés alapján

/Forrás: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (Bodor Norbert, Pénzes János, Tér és Társadalom 26. évf. 3. szám, 2012)/

1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.2.1. Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció (2013. november) Átfogó fejlesztési célok A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. A célok – az OFTK hosszú távú teljes tervezési szemléletének megfelelően – a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, beleértve a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulását, a környezeti szempontokat, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. Átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatra ösztönöznek, és a lehetséges kitörési pontokra irányulnak az alábbiak szerint: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, környezettünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

10

értékeink

megőrzése

és

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2. ábra Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere

Specifikus célok Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenhárom specifikus célt tűz ki, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel. A célok – az OFTK hosszú távú teljes tervezési szemléletének megfelelően – a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. Specifikus célokat a lehetséges kitörési pontokra és fordulatot igénylő területek alapján határozták meg, az alábbiak szerint: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

11

9. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Cél a településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, a városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése, Budapest és térsége fejlesztési potenciáljának kiteljesítése, ugyanakkor a többközpontú térszerkezet kialakítása.

10. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Cél – a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése.

Célunk továbbá a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben.

11. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Cél a kiemelkedő táji értékeket képviselő térségek, kultúrtájak értékőrző fejlesztése, a táji értékeikben rejlő potenciál kibontakoztatása és az egyedi karakterükre építő térség integrált kezelése.

12. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Cél a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez történő hozzáférés biztosításával, elérhetőségének javításával.

13. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Cél egy olyan közlekedési struktúra kialakítása, ami elősegíti a társadalmi mobilitást, a különböző területi szintek gyors és könnyű elérhetőségét, ezáltal kialakítva egy dinamikus térségi kapcsolatrendszert, amelynek révén valamennyi szolgáltatás elérhetővé válik egy település vagy térség szűkebb és tágabb környezetének egyaránt. Így biztosítható, hogy az egyes térségek képesek legyenek hatékonyan kiaknázni gazdasági potenciáljukat, ezzel erősítve a piaci versenyképességüket.

Nemzeti prioritások A fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája illetve a 2014–2020-as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. Ezért az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014– 2020) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak a kibontakozását szolgálhatják. Ezek a fókuszok a beavatkozási területeket szándékosan koncentrálják, bizonyos értelemben szűkítik. Az OFTK céljai kijelölik a 2014–2020-as Európai Unió fejlesztési és programozási időszakához kötődő hazai fejlesztéspolitika fő területeit, figyelembe véve az Európai Unió 2014–2020 között meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait.

12

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3. ábra Nemzeti prioritások és fejlesztési területek 2014- 2020

A koncepció nagy hangsúlyt fektet a humán, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások feltárásával, kiaknázásával és térségben tartásával, a helyi gazdaság (helyi termékek, hungarikumok, tudatos fogyasztói szokások) dinamizálásával történő versenyképesség növelésére, mely által a települések gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható pályára léphetnek. A társadalmi integrációval, és a békés egymás mellett élés kultúrájának erősítésével, az öngondoskodás és a jó közösségi példák, megoldások ösztönzésével a szegregációs folyamatokat megállítására törekszik. Kiemelt fejlesztési területet képeznek a településeink sajátos vidéki értékeket megőrző, azokra építő fejlesztése, felzárkóztatása, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságú, hogy a falvak, vidéki települések népességmegtartó képessége erősödjék. Kiemelten fontos a vidéki térségek gazdaságának megerősítése. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése.

A vidéki térségek népességeltartó és –megtartó képességének javítása érdekében tájaink értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság megteremtése, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása a cél.

Beavatkozási területek: • a foglalkoztatást és a természeti erőforrások fenntartható módon történő felhasználását biztosító, életképes agrár- és élelmiszergazdaság, valamint termelés szerkezet kialakítása, • törekedni kell az egészséges élelmiszerek előállítására, a hozzáadott érték növelésére, valamint kiemelten kell foglalkozni a kertészet és az állattenyésztés fejlesztésével, az ökológiai gazdálkodás erősítésével a genetikai alapok, és a GMO-mentesség megőrzése érdekében, • a minőségi magyar termékek, élelmiszer-feldolgozás megtartása, „újjáélesztése", • az élelmiszerbiztonság erősítése, • a helyi és magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság erősítése, a helyi termékekre épülő közétkeztetés és a gasztronómiai kultúra javítása, Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

13

•

• •

• •

• • • • •

14

a természet-, táj- és környezetvédelem szerepének erősítése, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki örökség, vidéki térségeink táji, társadalmi, gazdálkodási és építészeti értékeinek megőrzése és értékalapú fejlesztése, a hagyományápolás és a helyi identitás erősítése, kiegyensúlyozott város-vidék kapcsolatok megteremtése, a vidéki értékekre és az ott történő települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztésekre alapozva a vidéki életforma presztízsének javítása, a fiatalok vidékre településének ösztönzése, kiegyensúlyozott föld- és birtokszerkezet kialakítása, az önfenntartó családi gazdaságok erősítése, a saját szükségletre történő kertművelés és állattartás ösztönzése, demográfiai, szociális földprogramok és komplex tájgazdálkodási programok megvalósítása, a kulturális és közösségi létesítmények, könyvtárak, népfőiskolák, tájközpontok, kutatóintézetek hálózatának bővítése és megerősítése, a helyi értékek és történetekhez kapcsolódó kulturális szolgáltatások fejlesztése az egyéni tudás, a versenyképesség megszerzése érdekében, a helyi és vidéki térségek gazdasági együttműködéseinek a javítása, a helyi termékek piacszervezésének és a közvetlen értékesítés lehetőségeinek az erősítése, a helyi gazdaság bel- és külpiacainak pozicionálása, a termelők érdekeltségével és részvételével megvalósuló kereskedelmi hálózatok, értékesítési csatornák kialakítása, gazdasági diverzifikáció valamint a vidéki térségek bekapcsolása a gazdaságba és a turizmusba.

A várostérségek fejlesztésének szempontjai: Noszvaj, mint Heves megye székhelyének szomszédja számára is kiemelten fontos a várossal való harmonikus együttműködés. A város-vidék egységes rendszert alkot. A városi centrumok központi funkciókat látnak el, amelyek elérhetőségét/hozzáférhetőségét biztosítani kell minden potenciális érintettnek. A városkörnyéki falvak a lakó- és rekreációs funkciókon kívül szerepet játszanak a városok élelmiszerellátásában és az ökológiai hálózatok, a városok körüli zöld gyűrűk, zöldfelületek biztosításában.

• Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A fejlesztések a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyi-térségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor.

• Természetesen a nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban – külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgálói sajátos akciókra is (ld. városfejlesztési prioritások). Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással.

• A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre.

• Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi „építőelemévé” e valós helyi szintű térszerveződés.

• Együtt-tervezés: nem csak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési és Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• •

• • • •

településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelő szemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni.

Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére.

Helyi gazdasági kapcsolatok fenntartható fejlesztése szempontrendszerének kidolgozása, különös tekintettel a helyi erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra és a mobilitási igények mérséklésére.

Közösségfejlesztés, a helyi kezdeményezések ösztönzése.

A helyi gazdasági együttműködések és termékek előállításának és térségen belüli értékesítésének az ösztönzése.

A város és térsége élelmiszerellátásának helyi és térségi alapokra helyezése.

Piaci helyszínek biztosítása a városban a környék árui számára.

Noszvaj a különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetek közé tartozik.

Az idegenforgalom szempontjából is komoly vonzerőt jelentenek ezek a térségek, az aktív, vagy éppen passzív rekreációt egyaránt szolgálhatják. A megőrzés és a hasznosítás összhangjának megvalósítása érdekében területileg specifikált, integrált beavatkozásokra van szükség.

A jelentősebb idegenforgalmat vonzó térségek többnyire éppen egyediségükkel vonzzák a látogatókat, természeti, kulturális értékeik, társadalmi-gazdasági adottságaik a körzet karakterétől függően jelentősen különbözhetnek. Turizmus területén, különösen az egészség-, az egészségügyi-, az öko-, az aktív-, a kerékpáros-, a kulturális-, és a falusi turizmus területén kínálkoznak fejlődési lehetőségek, ami nem csak a turizmus területi szétterítését, hanem a természeti és kulturális értékekben gazdag vidéki térségek fejlődését is jelentősen előmozdíthatja. Hozzájárulhat mindehhez a hivatás-, a konferencia- és a rendezvényturizmus (Meetings, Incentives, Conferences&Exhibitions: MICE) is. A fejlesztéspolitika célja ezért az idegenforgalom általános kedvező hatásai jobb érvényesülésének támogatása (gazdasági és infrastrukturális fejlődés, munkahelyteremtés, a helyi értékek kiaknázása, kulturális sokszínűség, a kulturális örökség értékeinek kibontakoztatása és a turizmusba kapcsolása, kapocs a népcsoportok között), illetve a vele járó kedvezőtlen hatások (fokozott környezeti terhelés és beépítés, közlekedési terhelés emelkedése, egyoldalú gazdasági struktúra, potenciális társadalmi feszültségek) csökkentése vagy megelőzése.

Ezek a térségek a ”silver economy”, vagyis az idősebb korosztályok fogyasztására, kiszolgálására épülő gazdaság központi terei is egyben, lehetőséget adnak akár külföldi nyugdíjasok letelepedésének segítésére is.

Fejlesztéspolitikai feladatok: • A jellegzetes táji környezethez alkalmazkodó, hagyományőrző és a tájképet megőrző gazdálkodás támogatása (szőlők, legelők, kisparcellás gazdálkodás).

• A kulturális örökség megőrzése. Az épített örökség mellett a településszerkezet és településkép is megőrzendő érték ezekben a térségekben.

• Az épített örökség és a tájhasználat megőrzését támogatja a térségre jellemző hagyományos mesterségek, haszonvétek, iparágak megőrzése és fenntartható fejlesztése.

• A helyi közösségek, helyi identitástudat fejlesztése, erősítése.

• A jellegzetes táji sajátosságokra épülő fenntartható turizmus fejlesztése, a helyi értékek bemutatása, a lokális adottságokhoz alkalmazkodó idegenforgalmi infrastruktúra, szálláshelyek, desztináció menedzsment kialakítása.

• Az idegenforgalom igényei szerint alakuló, koncentrált területhasználat kialakulásának megelőzése vagy tudatos irányítása; a túlzott mértékű, a táj- és településképet romboló beépítés megakadályozása.

• Az időben és térben koncentrált vendégforgalom szétterítése, a szezon meghosszabbításával, sokoldalú turisztikai kínálattal.

• Több lábon álló gazdasági szerkezet fejlesztése, az idegenforgalomtól való túlzott függés legalább szezonális csökkentése a turizmus igényeivel, érdekeivel összhangban.

• A ”Silver economy” lehetőségeinek kihasználása.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

15

• •

•

A kellemes környezetben alkotóhelyek és távmunka lehetőségek biztosításával a kvaterner és K+F szektorbeli munkahelyek teremtése.

A fokozott környezeti terhelés megelőzése, illetve környezettechnológiai fejlesztésekkel annak kezelése, a vízellátás, a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, a zajvédelem, a levegőminőség-védelem fejlesztése fokozott prioritás ezekben a térségekben.

A helyi lakosság számára is hosszú távon élhető, vonzó lakóhelyként kell megőrizni a frekventált településeket, amit célirányos ingatlanpolitikával, szabályozással, képzésekkel, a fiatalok munkahelyhez és lakáshoz jutásának támogatásával, családbarát települések kialakításával lehet segíteni.

A települések demográfiai problémáinak kezelésére átívelő, integrált beavatkozások szükségesek, kiemelt hangsúlyt fektetve a megfelelő munkalehetőségek teremtésére, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás eszközeivel. A településeknek és az érintett szerveknek fel kell készülniük a társadalom korszerkezetének változásából következő új szükségletek kielégítésére is, felfedezve a helyzetből adódó kihívások mellett a lehetőségeket is. Ezzel párhuzamosan, a helyi szintről kiindulva támogatni kell a kiegyensúlyozottabb korszerkezetet célzó politikák bevezetését (beleértve a családbarát politikákat), valamint a magasabb gazdasági aktivitási arányt célzó intézkedéseket.

• Helyi munkaerő-piaci programok megvalósítása az idősödés miatti és az elvándorlásból fakadó munkaerő kiesés elkerülése érdekében.

• Korban, családszerkezetben, és társadalmi összetétel szempontjából vegyes lakóterületeket eredményező mechanizmusok alkalmazása.

• Új és jobb minőségű szolgáltatások biztosítása az idősödő népesség számára (szociális ellátás, egészségügy, kultúra, közlekedés, akadálymentes környezet, stb.).

• Közösségfejlesztő kulturális és társadalmi programok megvalósítása.

• A társadalom toleranciájának fejlesztése, a migránsok befogadásának, társadalmi integrációjának elősegítése.

• Gyermekjóléti és a családokat érintő oktatási, szociális és egészségügyi szolgáltatások biztosítása megfelelő minőségben, kapacitásokkal és elérhető • Családbarát foglalkoztatási és munkahelyi környezet megteremtése, a távmunka lehetőségének széles körű biztosítása.

• Akadálymentes, családbarát környezet kialakítása, és a családbarát társadalmi környezet erősítése.

• A gyermekvállalás közösségi szerepének, fontosságának tudatosítása a helyi társadalom számára, a gyermeket vállalók megbecsülése, családbarát példák támogatása és népszerűsítése.

• A közbiztonságot erősítő elemek az épített környezet kialakításában, társadalmi összefogás keretében, esetenként pedig infokommunikációs és térinformatikai eszközök, rendszerek alkalmazásának ösztönzése a várostérségek működésében a bizalom és a biztonság megerősödése érdekében.

• Közösség- és társadalom-orientált városfejlesztés Heves megye fejlesztési irányai • Gazdasági versenyképesség javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések támogatása és a beruházásösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatásszakképzési, stb.) fejlesztése révén, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén belüli észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása.

• A helyi innovációk segítése, a K+F tevékenységek támogatása elsősorban a megyében működő felsőoktatási intézményekre (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) alapozva.

16

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

•

•

•

• •

Turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével különösen a lovas- (Szilvásvárad) és ökoturizmus (Tisza-tó), továbbá az egészségipar minőségi fejlesztése révén, építve Eger és a Mátra-vidék történelmi, borászati és természeti adottságaira, hagyományaira is.

A megye környezeti minőségének javítása környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások meghonosításával és minél szélesebb körben történő alkalmazásával mind a verseny, mind pedig a közszférában, kiemelten építve Heves megye kedvező geotermikus adottságaira is.

Heves megye kiemelkedő adottságaira építve a gyógy- és egészségturizmus pozicionálása, igazodva az európai demográfiai trendekhez, alapozva a megye gyógy- és termálvíz vagyonára is.

A fejlesztési célok eléréséhez szükséges módszerek, eszközök, nemzetközi tapasztalatok megismerése és adaptálása interregionális típusú együttműködésekre alapozva.

A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben az ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése.

1.2.2. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2013. ápr.22-i verzió) Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezési változatát elemezzük, mely a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014-2020 időtávlatában követni tervezett stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepció jelen verziója munkaváltozatnak tekinthető, nem került elfogadásra szakmai, szakpolitikai vagy politikai döntéshozók vagy testületek által.

Heves megye adottságait alapul véve a következő jövőkép fogalmazható meg: „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

17

társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik."

Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program szlogenszerűen az alábbi módon fogalmazható meg: „Heves Megye Magyarország harmonikusan fejlődő megyéje". Átfogó célok: • Komplex, integrált és foglalkoztatás-intenzív gazdaság • Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom • Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet Stratégiai célok: 1. Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése Az Észak-hevesi térség turisztikai potenciállal rendelkező területei számára kitörési pont, a természeti adottságok vonzerővé fejlesztése és ezzel összhangban a fogadókapacitás elemeinek kiépítése. A turisztikai fejlesztések során különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyógy- és termálvizek komplex kiaknázása, hasznosítása, az egészség-, az öko- és a bakancsos turizmus szerepvállalása, a vadászat és a tavak (létrehozandó víztározók) intenzívebb bevonása a turizmusba. A világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése, ezek közül a térségben kiemelkedő szerepe van a lovas turizmusnak. A cél eléréséhez erősíteni szükséges a települések közötti együttműködést, a gazdasági (pl. erdőgazdálkodás) és idegenforgalmi célkitűzések összhangját, a marketing tevékenységet, valamint a humánerőforrás fejlesztését.

3. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés • Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése: Cél az eredetvédelem erősítésével az egyedi jellegek megismertetése, piaci megjelenések fokozása, továbbá egy eredetvédelmi kutatóközpont létrehozása és működtetése, élelmiszerfejlesztő központ hatóanyagbázisának bővítése, a helyi termékek piacra vitelének erősítése valamint a wellness és a turisztikai ágazat helyi élelmiszerszektorral való együttműködésének fokozása.

• •

Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása: Fogadóképesség javítása: A tervezési időszak során meg kell alapozni a nagyobb számú külföldi és belföldi vendégek fogadásának feltételrendszerét, figyelembe véve a megye vonzásképességet. A „Zöldülő megye”, azaz az ökoturisztikai kínálati jelleg elősegítésének fontos alappillére a magas minőségű helyi termékek felhasználására, illetve a helyi szolgáltatások igénybe vételére alapozott, azok beazonosítható identitását és unikalitását kihasználó turisztikai kínálat kialakulásának elősegítése.

Turisztikai attrakciók fejlesztése Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek tényleges felállásának elősegítése: A hatékony desztináció menedzsment rendszer kialakításhoz marketing és menedzsment tevékenységgel kell ösztönözni az együttműködést, támogatva a turisztikai marketingkommunikációs, illetve turisztikai értékesítési munkát. A Magyar Turizmus Zrt. a regionális marketingigazgatóságokon keresztül alakít ki partnerséget a TDM szervezetekkel annak érdekében, hogy a feladatok összehangolt turisztikai szakmai célok mentén haladjanak.

Turisztikai termék-programok: gyógyturizmus, kerékpáros turizmus, ökoturizmus, lovasturizmus, borturizmus, vadászat turizmus, falusi turizmus, tematikus útvonalak, kulturális turizmus, rendezvény turizmus.

4. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum • Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével 5. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom • A család, mint érték előtérbe helyezése Cél a család mint az értékközpontú gondolkodás megerősítése, a megyében élő családok helyzetének a javítása, a családbarát megoldások elősegítése és a társadalmi felelősségvállalás esélyegyenlőségi dimenziójának az erősítésére. Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, bedolgozással, rugalmas munkaidő kialakításával, családi

18

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete. A „családbarát megye” megvalósításához családsegítő, gyermekvédő és gyermekjóléti szolgáltatások és programok megerősítésére, a bölcsődei, óvodai, általános iskolai illetve időskorú ellátás kiszélesítésre illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására van szükség. Az intézmények és munkahelyek közösségi közlekedéssel és kerékpárral való elérhetőségének biztosítása a közösségi közlekedés kibővítésével szintén fontos célkitűzés.

• A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 6. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet • Az elérhetőség feltételeinek javítása • Fenntartható település- és térszerkezet A megyében kiemelten kezelendő, fejlesztendő területek az Egri kistérségre lebontva az alábbiak: • a humántőke fejlettségének növelése, • a helyi foglalkoztatás növelése, • az üzleti szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése, • az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, közlekedés, informatikai hálózat) fejlesztése, és • a természeti adottságok (tőke) okszerű kiaknázása.

1.3.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.3.1. 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT)

A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett.

Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 §.)

A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5.§.) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6.§.):

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

19

Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a) legalább 1000 ha területű térségek: • • • •

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség,

b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: • • •

vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség.

Az OTRT Szerkezeti Terve Noszvaj közigazgatási területén öt területfelhasználási kategóriát határoz meg:

Erdőgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt.”

A területfelhasználási kategória a település külterületének felét lefedi a belterület és az attól délre fekvő mezőgazdasági területek kivételével.

Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni.

Mezőgazdasági térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók.”

A szerkezeti terv Noszvaj külterületének belterületet D, DK-ről övező részeit sorolja ide.

20

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni.

Vegyes területfelhasználású térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző.”

Vegyes területfelhasználási egységbe sorolja a terv a Pipis-dűlő szőlőterületeit.

Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének c) pontja alapján a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni.

Települési térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak.”

A területfelhasználási kategória a település belterületére terjed ki.

Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni.

Vízgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.”

A Kánya-patak és a tavak területe tartozik ide.

Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni.

Az Országos Területrendezési Terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító-vezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét.

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.

Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.§. (1) bekezdésében az alábbi országos térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.§. – 16.§.): • országos ökológiai hálózat, • kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, • jó termőhelyi adottságú szántóterület, • kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, • országos jelentőségű tájképvédelmi terület, • világörökségi és világörökségi várományos terület, • országos vízminőség-védelmi terület, Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

21

• •

nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe, kiemelt fontosságú honvédelmi terület.

Noszvaj közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Országos ökológiai hálózat övezete: Az övezet a teljes külterületet és a belterület nagy részét is lefedi.

Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 13.§-a rendelkezik: • Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

• Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

• Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete: Az övezet az erdővel borított területeket fedi le, különösen a külterület belterülettől északra fekvő részén.

Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14.§-a rendelkezik: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

• Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezet Noszvaj teljes közigazgatási területét lefedi.

Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14/A.§-a rendelkezik: • Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

• Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a

22

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

• Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

• Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

• Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete: A tájház hálózat Magyarországon kategóriában világörökség várományos helyszín a Deák Ferenc u. 40. (383hrsz.) alatt található tájház.

Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14/B.§-a rendelkezik: A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: • a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, • új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, • a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete: Az övezet a külterületet és a belterület nagy részét is lefedi.

Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 15.§-a rendelkezik: Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

23

1.3.2. HEVES Megye Területrendezési Terve Tervező: RÉGIÓ Kft. Miskolc A megye térségi szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben Meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják. Ezek közül Noszvaj területén az alábbi területfelhasználási kategóriák szerepelnek: - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vízgazdálkodási térség - hagyományosan vidéki települési térség

Kivonat Heves Megye Területrendezési Tervéből (RÉGIÓ Kft. 2005.)

A megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: • a megyei tervben jelölt erdőgazdálkodási térséget a településrendezési tervben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység nem jelölhető ki; • a megyei tervben jelölt mezőgazdasági térséget a településrendezési tervben legalább 85%ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység nem jelölhető ki; • a megyei tervben jelölt hagyományosan vidéki települési térség a településrendezési tervben – nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység kivételével – bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható

24

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

•

•

a megyei tervben jelölt vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; a hagyományosan vidéki települési térség területe a R. hatályba lépésének időpontjában érvényben lévő településrendezési tervben kijelölt tervezett belterületi határon belüli terület, és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó jellemzően beépítésre szánt terület.

Az OTRT 12.§ (2) bekezdésében meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetek: - védett természeti terület, - védett természeti terület védőövezete, - természeti terület - ökológiai (zöld) folyosó, - térségi tájrehabilitációt igénylő terület, - tájképvédelmi terület, - térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, - rendszeresen belvízjárta terület, - hullámtér és nyílt ártér, - csúszásveszélyes terület, - vízeróziónak kitett terület, - széleróziónak kitett terület, - honvédelmi és katasztrófavédelmi terület.

Noszvaj területét a Megyei terv övezetei közül az alábbiak érintik: - Ökológiai hálózat övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Világörökség, világörökség- várományos történeti települési terület övezete - Földtani veszélyforrás területének övezete - Széleróziónak kitett terület övezete - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete Ökológiai hálózat övezetei Az ökológiai hálózat övezeteibe a belterület kivételével a teljes közigazgatási terület tartozik.

Az ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezeteiben: (az OTrT előírásai szerint) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; kivéve, ha: - a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és - a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

• közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni; •a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el; Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

25

• új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterületen A településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezeteire vonatkozó előírásokról az OTrT 14 .§-a rendelkezik: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

• Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó előírásokról az OTrT 19/A .§-a rendelkezik: A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Tájképvédelmi terület övezete: Az övezetbe a teljes külterület beletartozik.

Az övezetre vonatkozóan az OTrT 14/A § rendelkezik: • Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

• Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

• Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

• Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is kell elhelyezni.

26

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Világörökségi övezete:

és

világörökségi

várományos

terület

A tájház hálózat Magyarországon kategóriában világörökség várományos helyszín a Deák Ferenc u. 40. (383hrsz.) alatt található tájház.

Az övezetre vonatkozóan az OTrT 14/B § rendelkezik: A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

A lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: • a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, • új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, • a közlekedési és energetikai infrastruktúrahálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Földtani veszélyforrás területének övezete: Az övezetbe a belterülettől északra fekvő területek tartoznak.

Az övezetre vonatkozóan az OTrT 25 § rendelkezik:

A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.

Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

27

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete: Az övezetbe a közigazgatási terület nagyrésze beletartozik.

Az övezet nem szerepel a hatályos OTrT-be, az övezetre vonatkozóan az OTrT 15 §-a, az országos vízminőségvédelmi terület övezete rendelkezik: • Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

• Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

• Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

• A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK – AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ – VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Eger (nyugati szomszéd): A település az Egri úton keresztül kapcsolódik Eger Almagyar városrészéhez.

Jelentős üdülőterületekkel rendelkezik, amely rekreációs lehetőségeket biztosít az egri lakosok számára is. A két település külterületekkel érintkezik, így Noszvajnak közvetlen hatása Eger területrendezésére nincsen.

Felsőtárkány (északi-nyugati szomszéd): A település szerkezeti tervét a Társaságunk készítette 2010-ben (tervező: Wittek Krisztina). A település nincs jelentős szerkezeti kapcsolatban Noszvajjal, észak-keleti részén jelentős kiterjedésű véderdőkkel csatlakozik. A rendezési tervi dokumentumaik az Egerrel való együttműködést irányozzák elő.

Szomolya (déli szomszéd): A településszerkezeti tervet a Provincia-Táj Bt. Készítette (tervező: Soltész Jánosné). A szerkezeti terv távlati fejlesztési területeket jelöl ki. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. A belterületi határ/beépítésre szánt terület határa megváltozik. A belterületi határ módosítását a különleges területek, lakóterületek és üdülő területek kijelölése indokolja.

28

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Bogács (dél-keleti szomszéd): Bogács község már B.A.Z. megyében található, Noszvaj délkeleti szomszédja.

Bogács településszerkezeti tervét a Sáth és Társa Bt. készítette 2008-ban. A község nem áll jelentős szerkezeti kapcsolatban Noszvajjal, a közigazgatási határ mentén mezőgazdasági területeik kapcsolódnak. A Deák Ferenc utca folytatásaként Egerbe vezető, 2504. sz. út mentén a közigazgatási határ mellett lévő noszvaji kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nincs jelentős hatással Bogácsra.

Annak ellenére, hogy nincsenek konkrét szerkezeti kapcsolatok a két község között, nem tekinthetünk el attól, hogy mindkét település elsődleges gazdasági szektora az idegenforgalom, amelyben az együttműködésre való ösztönzést településrendezési eszközökkel is elő kell segíteni.

1.5.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai

Noszvaj község településfejlesztési koncepcióját Dr. Veres Zoltán készítette, és a 26/2000. (IV.25.) sz. önkormányzati határozattal lett elfogadva.

A koncepció előirányozza, hogy a készítendő településrendezési tervekben: – a lakónépesség jelentős mértékű, és az üdülőnépesség kismértékű növekedésével kell számolni a területek kijelölésénél – tartalék lakóterületeket kell tervezni (pl. Árnyék-völgy, Rákóczi út és Béke úti telkek) – az üdülést kiszolgáló, annak minőségét javító létesítmények számára helyet kell biztosítani (pl. kemping, játszótér, pihenő park, sportterület) – javaslatot kell adni a Noszvaj-Bükkzsérc összekötő útra – a zöldfelületek kiemelt tekintettel kapjanak szerepet.

1.6.

A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Noszvaj egységes szerkezetű településszerkezeti tervét Dr. Veres Zoltán készítette és a 73/2005.

(V.30.) sz. Kt. határozattal lett jóváhagyva.

A Helyi Építési Szabályzat a Településszerkezeti tervvel együtt készült és a 6/2005. (V.30.) sz. Kt. határozattal lett elfogadva.

Síkfőkút területére külön településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat készült, melyet az alábbiakban elemzünk.

Külterület: A településszerkezeti terv a teljes – belterületig tartó – északi részén erdőt jelöl. A település Eger felé eső, nyugati részén, dél-felé pedig a „Zsidó-szél”-ig folytatódnak az erdők. A Dobó István utca Eger felé eső oldalán az erdőterületekbe ékelődve bányaterület (kőbánya) található. Innen lefelé haladva szántóterületek húzódnak a belterület és a közigazgatási határ között. Délebbre, a belterület mellett, a lakópark, Balassi Bálint utca mögött szintén régi bányaterület van.

A község északkeleti része legelő.

A belterülethez kapcsolódóan beépítésre szánt területek is kijelölésre kerültek: - a Bocskai István utca keleti felén kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület lett kijelölve, - a Szomolyai út menti régi TSZ-majorral szemközti területtel, - valamint a Bogácsra vezető út végén lévő területtel együtt.

- a TSZ-major területe ipari gazdasági területként szerepel.

A település déli, Szomolya felőli részén szántóterületek találhatók.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

29

Belterület: A belterület Síkfőkúton kívüli részei – a történeti településrészek és az újonnan kijelölt lakóterületek – falusias lakóterület területfelhasználásúak.

Több területen lettek lakópark számára lakóterületek, valamint üdülőterületek kijelölve, amelyek azonban az évek alatt sem épültek be. Ezek az alábbiak: – Kenderföldi lakópark (61 tervezett telekkel), – Panoráma lakópark (43 tervezett telekkel), – Avas árnyéki üdülőterület.

Noszvaj belterületének északi része Síkfőkút. E településrész nevezhető a község turisztikai központjának, a tóval, a körülötte lévő vendéglátó, szálláshely-szolgáltató egységekkel, parkkal. A területre a 17/2009. (III.30.) öh-tal jóváhagyott településszerkezeti terv érvényes, melyet az Egri Építész Iroda Kft. készített. A terv a tó közvetlen környékét üdülőházas üdülőterületbe sorolja, a tágabb környezetet pedig hétvégiházas lakóterületként tünteti fel.

Síkfőkút hatályos településszerkezeti terve alapján készült a 6/2009. (III.30.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzata.

1.7.

TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 1.7.1. Demográfia, társadalom

Noszvaj lakónépessége 2013-as adatok szerint 1808fő. Lakónépessége 2011-ig folyamatosan nőtt. Az elmúlt 10 évben 7%-os növekedés volt megfigyelhető, ami Eger agglomerációját tekintve Ostoros (10%), Felsőtárkány (7%), Andornaktálya (6%) és Nagytálya (6%) lakónépesség változásához hasonló.

Ezzel szemben Eger lakossága a 2001-es népszámláláshoz képest 3%-al csökkent.

4. ábra: A lakónépesség alakulása

Az állandó és ideiglenes vándorlások számát tekintve a Noszvajra költözők száma jelentősen meghaladja az elköltözőkét.

30

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

5. ábra: Állandó és ideiglenes vándorlások száma (TEIR, KSH)

7. ábra: Elvándorlások száma

6. ábra: Odavándorlások száma

A két népszámlálás adatait tekintve egy stagnáló, lassan elöregedő népességű település korfája rajzolódik ki. 2011-es népszámlálás adatainál már a nők számánál a település lakosságának képe elfogyó lakosságot mutat. Az elmúlt 10 évben az átlagéletkora kitolódott, a gyermekek száma viszont csökkent. A 2011-es adatoknál már a nők tekintetében az időskorú népesség száma meghaladja a csecsemőkorúak számát. Az aktív korú népesség száma emelkedett az elmúlt évtizedben.

8. ábra: Korfa a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

31

9. ábra: Korfa a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

1.7.1.1.

Nemzetiségi összetétel Noszvajon a 2001-es népszámlálás adatai alapján az 1670 fős népességből 1651 fő volt magyar (99%-a a népességnek) és 42 fő volt valamely hazai kisebbséghez tartozó. 2011-ben az 1793 fős népességből a magyarok aránya lecsökkent 1550 főre (86%-ra), míg valamely hazai nemzetiségekhez tartozónak 53fő vallotta magát.

10. ábra Hazai nemzetiségekhez tartozók Noszvajon (Forrás: KSH 2011-es és 2001-es népszámlálása)

Mivel az előző grafikonból is jól látható, hogy a Noszvajon élő kisebbségek közül a cigányok száma a legmagasabb, ezért a környező településekkel is összevetettük a cigány (romani, beás) kisebbséghez tartozók noszvaji arányát és az elmúlt 10 évben bekövetkező változását.

11. ábra Cigány (romani, beás) kisebbséghez tartozók aránya a település népességéhez viszonyítva (Forrás: KSH 2011-es és 2001-es népszámlálása)

32

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Összehasonlításként a következő grafikonon ábrázoltuk Egerrel illetve Noszvajjal szomszédos településeken a hazai nemzetiségek arányát az adott település népességéhez viszonyítva.

12. ábra Hazai nemzetiségek aránya a település népességéhez viszonyítva (Forrás: KSH 2011-es és 2001-es népszámlálása)

1.7.1.2.

Képzettség, életminőség a megfelelő korúak százalékában férfi nő összesen

10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15–X éves legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves érettségi

0,8

0,8

0,8

96,6

89,2

92,6

44,4

45,2

44,8

legalább 13. ábra A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 (Forrás: KSH népszámlálás)

25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel 17,0

17,2

17,1

14. ábra Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában, 2011 (Forrás: KSH népszámlálás)

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

33

1.7.1.3.

Foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok

Lakónépesség (fő) 1808 fő (2013.)

Lakónépességen belül az alábbi korcsoportok aránya (2011.): 14,1 % (253 fő) 0-14 éves (fiatal korúak) 15-59 éves (aktív korúak) 61,3 % (1099 fő) 60-x éves (időskorúak) 24,6% (441 fő) Nyilvántartott álláskeresők száma (2013. okt.)

Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség %-ában (AFSZ 2013. november) Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők száma összesen (KSH 2011. népszámlálás) Egy éven túl nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Középiskolai (szakmunkásképző, szakiskola, szakközépiskola, technikum, gimnázium) végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Felsőfokú (egyetem, főiskola) végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (KSH 2011. népszámlálás) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában (KSH 2011. népszámlálás) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (TeIr 2001. január)

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (TeIr 2001. január)

34

108fő 6,65% 11fő 56fő 26fő (ebből 7 férfi és 19 nő) 3fő

34fő

66fő

9fő 91 fő 21fő 17,1% (228 fő / 1793 fő) 59% Egerrel, Noszvallyal, Nagytályával és Maklárral van azonos szinten a megyében.

Ostoros, Andornaktálya és Novaj előzi meg.

47% A megyében a 2. legrosszabb kategóriába tartozik, Eger, Ostoros, Andornaktálya és Maklár, Felsőtárkány, Novaj, Egerszalók, Egerszólát előzi meg. Nagytálya, Demjén, Kerecsend és Egerbaktával azonos értéket

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

mutat.

Rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 6,48% 2012. január (www.afsz.hu)

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 20,29 % és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők (223 fő / 1099 fő) aránya az aktívkorúakon belül (szegregációs mutató)

1.7.2. Települési identitást erősítő tényezők 1.7.2.1.

Civil szervezetek BÜKKLÁB Noszvaji Fiatalok Egyesülete: A Noszvajon élő lakosság számára szervezett formában kulturális-, szabadidő- és sportprogramok biztosítása. A fiatal korosztályok érdekeinek megjelenítése és szolgálata, tagjainak képviselete, számukra szolgáltatások nyújtása. A korosztályért tevékenykedő szervezetek együttműködésének elősegítése, a rendszeres információáramlás biztosítása.

Informatikai lehetőség biztosítása, oktatás szabadidős szinten.

Egyesült Magyarok Szövetsége Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület Kőporos Pincesori Egyesület Noszvaj Falusi- és Agroturizmusáért: Az Egyesület alapvető célja a noszvaji kőporosi pincesor és környékének védelme, fejlesztése, beleértve a terület teljes épített és természeti környezetének védelmét, a pincék, a borházak, a támfalak, a pincék előtti területek és a területhez vezető utak állapotának megőrzése és fejlesztése révén. Célja az Egyesületnek a terület falusi-turizmusban történő használatának elősegítése, pincenapok, bornapok, kulturális rendezvények és egyéb összejövetelek szervezése révén.

Pitypang Noszvaji Hagyományápoló Egyesület: Rendezvények, előadások, versenyek, utazások, találkozók szervezése, kiadványok kiadása és terjesztése, valamint további kulturális tevékenység kifejtése a Heves megyei Noszvaj község szellemi és tárgyi néprajzi örökségének és még élő néphagyományának felkutatása, megismerése és megismertetése, rendszerezése és továbbéltetése érdekében.

Louis-Lucien Rochat Alapítvány Magyarországi Amerikai Bulldog Tenyésztők Egyesülete Medicin-Liget Egészségmegőrző- és Gondozó Alapítvány Noszvaj Idegenforgalmáért Közhasznú Egyesület Noszvaj Tornaterméért és Tömegsportjáért Közalapítvány Noszvaji Közhasznú Diák-és Tömegsport Egyesület Noszvaji Óvodásokért Alapítvány Noszvaji Polgárőr Kiemelten Közhasznú Egyesület Noszvaji Sportegyesület Sikfőkúti Tulajdonosok Vadász Társasága Technikai és Tömegsport Honvédelmi Lövészklub Noszvaj

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

35

1.7.2.2.

Egyházak

A 2011-es népszámláskor választ adók 57,5%-a vallotta magát református, 28%-a katolikus vallásúnak.

Református templom és közösség (Deák F. út 1.)

A hajdani Árpád-kori méretű, egyhajós, román stílusú, feltehetően torony nélküli templom lehetett. A falu lakosságának növekedése szükségessé tette a templom folyamatos bővítését, a XIV. sz-ban gótikus szentélyt alakítottak ki és kis tornyot is emeltek a templom nyugati végén. A XV. században ismét bővítették a templomot egy 10×11m-es résszel. A reformáció kálvini irányzata Noszvajon is hamar gyökeret vert. Írásos dokumentumok szerint már 1564-ben a kálvini vallásnak hódoltak. A török pusztítás nyomait Figedy János birtokos és a falu közös adakozásával 1564-ben kijavították. Az 1600-as évek második felében új festett rozettás mennyezettel látták el, mely 40 kazettából állott. 1928-ban a templomot lebontották és helyette egy teljesen újat építettek. Az oldalbejárat előterében a régi templom falszakasza megmaradt, melyben szépen faragott gótikus nyílás található. A művészettörténeti ritkaságnak számító festett, fakazettás mennyezete Egerben, a Vármúzeum Gótikus Palotájában tekinthető meg. A mennyezetképek legjellegzetesebb darabjainak másolatai Noszvajon is megtekinthetők a református templomban.

Vasárnaponként 2 istentisztelet, heti 1 bibliaóra és kóruspróba, ifjúsági alkalom.

Római katolikus közösség és Szent Anna kápolna (Dobó u.

1.)

Szomolya fíliája. Heti kétszer tartanak szentmisét.

Baptista gyülekezet (Deák Ferenc út 19.)

Egri Baptista Gyülekezet körzeti állomása. Az imaház 1912-ben épült fel. Vasárnaponként tartanak két istentiszteletet és heti egy bibliaórát.

36

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.8.

A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 1.8.1. Humán közszolgáltatások

1.8.1.1.

Oktatás Összevont Közoktatási Intézmény Figedy János Általános Iskola -Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3325 Noszvaj, Kossuth L. u. 12.): Fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.

Közös igazgatású közoktatási intézményként működnek. A Noszvaji Figedy János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Noszvaj székhellyel három egységet foglal magába: 2 általános iskolát és a zeneiskolát.

Az iskola jelenlegi tanulói létszáma 196 fő, a környező településekről, Szomolyáról, Bogácsról, Bükkzsércről, Cserépfaluból és még Egerből is járnak tanulók. Az intézményben nyolc évfolyamos általános iskola és zeneiskola működik.

Cseperedő Óvoda (3325 Noszvaj, Gárdonyi u. 21.): Fenntartója Noszvaj Község Önkormányzata.

Három településről járnak be a gyermekek. Az óvodai férőhelyek száma 90fő. A gyermekekkel 3 csoportban 6 diplomás óvodapedagógus, 3 dajka/ gondozónő és 1 gyógypedagógus foglalkozik.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

37

Egészségügy Orvosi rendelő (3325 Noszvaj, Kossuth Lajos út 3.): A háziorvos a hét minden munkanapján rendel. A védőnő is minden nap tart fogadóórát, védőnői csecsemő tanácsadás és védőnői várandós tanácsadás is működik. Fogorvosi szolgáltatás hetente kétszer biztosított.

A Medicin-Liget Egészségmegőrző és Gondozó Alapítvány működteti a Kincses Sziget Szépkorúak Otthonát (3325 Noszvaj, Szomolyai út 0214/18 hrsz.).

Az Otthon 45 férőhellyel rendelkezik, 1 és 2 ágyas szobákkal, illetve apartmanokkal. 1 orvos, 10 fő betegápoló, 8 fő egyéb személyzet biztosítja a betegellátást.

Ellátási köreikhez tartozik: Demens/Alzheimeres betegápolás, Parkinson-kóros betegápolás, magas vérnyomásos betegápolás, diabéteszes betegápolás, mozgásszervi betegápolás 24 órás ügyelet, mozgás, látás, hallásfogyatékos ellátás. Szolgáltatásaik közé tartozik még a Patrónus mobil jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, információnyújtás telefonon, hivatalos ügyek intézése, gyógyszerek kiváltása, kiszállítása, gyógyászati segédeszközök beszerzése, kiszállítása, személyi segítő küldése, krízishelyzet elhárítása, mosás az ügyfél lakásában, vasalás, mosatás a Kincses Sziget Szépkorúak Otthonának mosodájában, vasalással és háztól házig szállítással, ebédkiszállítás, szállítás gépjárművel, hajápolás, kéz és lábápolás.

A Szépkorúak Otthona jelenleg bővítés alatt áll, a jövőben idősgondozás mellett fogyatékosok gondozásával egészül ki a tevékenysége (Idősek és Fogyatékosok Kistérségi Gondozási Centruma).

Egyéb szolgáltatások Patika (3325 Noszvaj, Kossuth Lajos u. 20.)

Körzeti megbízott (3325 Noszvaj, Kossuth Lajos út 138.): Kelemen Péter, rendőr zászlós

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

Noszvaj Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013) kiemelten foglalkozik az időskorúak ellátásával, mindemellett fokozottabb odafigyelést fordít a nők helyzetére, ugyanakkor a fiatal családokra, akik a település jövőjének zálogai. A program az alábbi feladatok megvalósítását tűzte ki célul: • A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció: − közfoglalkoztatás bővítése, felzárkóztató képzések − befektetők ösztönzése adókedvezménnyel − az önkormányzat támogatja a helyi vállalkozások létrejöttét és fennmaradását, ezzel növelve a helyi munkanélküli lakosság munkához jutási esélyeit.

• A nők helyzete, esélyegyenlősége

38

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A munkaerő- piaci és családi feladatok összeegyeztetését segíti a településen az, hogy: − az óvodában minden gyermek számára biztosítanak férőhelyet − nőtt az óvodai napi nyitvatartási ideje − csökkent a nyári óvodai zárva tartás időtartama − az iskolában egész napos, iskolai és napközis ellátás biztosított − gyermekek nyári elfoglaltságáról, étkeztetéséről gondoskodott az önkormányzat Kialakulóban vannak a településen olyan kifejezetten a nők problémáival foglalkozó helyi csoportok, amelyek megfelelő segítséget tudnának nyújtani a sajátosan a nőket érintő problémák megoldásában, vagy amelyek érdeklődési vagy különböző tevékenységi körök szerint szabadidős elfoglaltságot biztosítanak a nők számára.

A település által megfogalmazott fejlesztési lehetőségek: − 0-3 éves gyermekek számára bölcsödei vagy családi napközi létrehozása, rugalmas munkaidő, család- barát munkahelyi megoldások − foglalkoztatást segítő és képzési programok szervezése célzottan a nők számára • Idősek helyzete, esélyegyenlősége Fejlesztési lehetőségek: − A magas öregedési index és a természetes szaporodás csökkenése miatt a fiatalok bevándorlásának támogatását szorgalmazza a település − Az idősekre fordított figyelem növelése érdekében és az elmagányosodás ellen az éves települési rendezvényterv részeként az időseket célzó kulturális, közösségi programterv készítése − Idősek klubjának létrehozása.

• Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Pályázati forrásból az Önkormányzat, az óvoda, az iskola, a könyvtár, az Egészségügyi központ és az IKSZT, illetve a Gazdaház múzeum épületei is akadálymentesítve lettek.

Fejlesztési lehetőségek: − Ki kell dolgozni a fogyatékosok célzott támogatásának, az őket segítő szolgáltatások rendszerét − Folytatni kell a középületek akadálymentesítését, a következő időszak parkoló-, járda- és útépítési programjaiban érvényesíteni kell az akadálymentesítési követelményeket.

• Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi szerepvállalása Noszvaj társadalma nyitottnak, kiegyensúlyozottnak mondható. A református egyház több évszázada a falu egyik fő összetartó intézménye. Meghatározó szerepet játszik a hétköznapokban és az ünnepnapokon egyaránt. Konfliktusmentes az együttműködés a baptista és a katolikus közösségekkel. A civil élet is aktívan működik az utóbbi évtizedekben, több új szervezet alakult. Az önkormányzat a településen lévő két egyházzal és a helyi civil szervezetekkel is partnerségben áll.

Az önkormányzat a Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hoz létre. Az esélyegyenlőség fókuszában lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítanak az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen beszámolnak a munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

1.9.

A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

39

Noszvaj Eger vonzáskörzetéhez tartozik. Az itt jelenlevő multinacionális vállalatok, a ZF Hungária, Leoni Hungária, Bosch országos központokat üzemeltet Egerben, olyan üzemegységekkel, melyek egyedülállóak az országban. Ezek olyan munkahelyeket teremtenek, melyek a járásban élőknek és a régiótól távolabb élőknek egyaránt vonzó lehetőséget jelentenek. A járás gazdasági fejlődésének legmeghatározóbb tényezője az ipar, amely nagyságrendjét tekintve hatással van a megye és a környező járások fellendülésére is. Eger gazdasági fejlődése, meglévő magas szintű intézményi rendszere, kiemelkedő idegenforgalmi potenciáljának és ismertsége Noszvaj gazdasági szerepkörét is nagyban befolyásolja.

Noszvaj hagyományosan mezőgazdaságból és turizmusból élt, de mára már a mezőgazdaság háttérbe szorult és az ipar szerepe növekedett meg. Jellemzően max. 2 millió euró nettó árbevétellel rendelkező 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal működő mikrovállalkozások működnek a településen.

Turisztikailag vonzó település, az ország legtisztább levegőjű községe, létező lovastúra, kerékpártúra útvonalak érintik. Egyedi értéket képviselnek a tufa domboldalakba vájt barlanglakások és pincerendszerek. Az Eger zöldövezetében fekvő falvak közül a legnagyobb szálláskapacitással Bogács és Noszvaj rendelkezik. Igen szoros a kapcsolata Egerrel, mely az idegenforgalmi adottságok egységes rendszerbe integrálására törekszik, komplex csomagok összeállításával. Célja a turizmus szélesítése a környező települések és a kistérség irányába, elosztó szerep és térségi turisztikai bázis szerep kialakítása. A komplex csomagok összeállításához és a program sikeres megvalósulásához szükséges az egyes településekkel való szoros együttműködés.

Nagy számban vannak, akik őstermelőként, azaz önfoglalkoztatóként dolgoznak. A településen nagy hagyománya van a lekvár főzésnek és az aszalásnak, egészen a középkori gyümölcstermesztésig visszanyúlóan. Földrajzi adottságok miatt a szőlő- és gyümölcstermesztés volt a legjelentősebb művelési ág, még 1959 és 1978 között is új telepítésekkel igyekeztek növelni a szőlők és gyümölcsösök területét. A régi tapasztalat alapján a szilva-, alma-, cseresznye- és sárgabarack fákat ültettek.

40

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.9.2. A település fõbb gazdasági ágazatai, jellemzői

Regisztrált vállalkozások számaGFO11 2012 [db]

382

Működő vállalkozások száma 2010 [db]

135

Regisztrált őstermelők száma 108 2011 [db] 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások 111 száma - GFO11 2011 [db] 1-9 fős regisztrált vállalkozások 262 száma - GFO11 2011 [db]

Működő vállalkozások száma Mezőgazdaság, nemzetgazdasági áganként (2010.) erdőgazdálkodás, halászat: Az adat a gazdasági tevékenységek 9 db 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, Ipar-építőipar: tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása 36 db után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

41

Feldolgozóipar: 10 db

Építőipar: 26 db

Szolgáltatásokban: 90 db

Kereskedelem, gépjárműjavítás: 16 db

Szállítás, Raktározás: 7 db

42

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás: 7 db

Információ, kommunikáció: 6 db

Pénzügyi, biztosítási tevékenység: 7 db

Ingatlanügyletek: 1 db

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 16 db

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

43

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység: 5 db

Oktatás nemzetgazdasági ágban: 8 db

Humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban: 9 db

Művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban: 4 db

Egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban: 4 db

44

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül)

9

Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma 2011 [db] Vegyesiparcikküzletek és áruházak száma 2011 [db] Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 2011 [db] Kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma 2011 [db] Nagykereskedelmi raktárak száma összesen 2011 [db] Élelmiszernagykereskedelmi raktárak száma 2011 [db]

Vendéglátóhelyek száma

6

1

1

1

1

1

16 Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma 2011 [db] Éttermek, büfék száma 2011 [db]

Cukrászdák 2011 [db]

száma

Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2011 [db]

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

7 5

2 1

45

Összes szálláshely 564 szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és magánszállásadás)

Vendégek száma összesen a 7913 szálláshelyeken (kereskedelmi és magánszállásadás)

46

Kempingek száma 2011 [db] Kempingek szállásférőhelyeinek száma 2011 [db] Szállodák száma 2011 [db]

1 100

2

Szállodák szállásférőhelyeinek száma 2011 [db] Falusi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2011 [db]

130

Falusi szálláshelyek vendéglátóinak száma 2011 [db]

70

434

Vendégek száma 2 596 összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 2011 [fő] Külföldi vendégek 459 száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2011 [fő] Vendégek száma a 2 550 szállodákban 2011 [fő] Külföldi vendégek 419 száma a szállodákban 2011 [fő] Vendégek száma a kempingekben 2011 46 [fő] Külföldi vendégek száma a 40 kempingekben 2011 [fő] Falusi szálláshelyek 2 302 vendégeinek száma 2011 [fő] Falusi szálláshelyek 55 külföldi vendégeinek Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

száma 2011 [fő] Vendégéjszaka 18182 száma összesen (kereskedelmi és magánszállásadás)

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2011 [db] Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2011 [db] Vendégéjszakák száma a szállodákban 2011 [db] Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a szállodákban 2011 [db]

5 587

Vendégéjszakák száma a kempingekben 2011 [db] Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a kempingekben 2011 [db] Falusi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 2011 [db] Falusi szálláshelyek külföldiek által eltöltött vendégéjszakáinak száma 2011 [db]

459

1 421

5 128

988

433

5 903

109

Kivetett iparűzési nettó árbevétel 1,8%-a, napi átalány: 2000Ft/nap adó (2013)

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

47

Iparűzési (1000Ft)

adó

Az adatot 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra a Magyar Államkincstár, mivel az önkormányzati beszámolók a tárgyévet követően kerülnek leadásra, melyek feldolgozása időigényes.

1.9.3. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Ingatlanpiaci viszonyok Települési szintű adat Lakásállomány (KSH 2011. népszámlálás)

735db

Lakásállomány Épített lakások száma (üdülők nélkül) (Használatba vételi engedélyt kapott lakások) (T-STAR, 2012)

Megszűnt lakások száma T-Star

48

3db

0

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A lakások és lakott üdülők alapterület szerinti aránya (KSH Népszámlálás, 2011.): -29 m2 alapterületű lakás 30-39 m2 alapterületű lakás 40-49 m2 alapterületű lakás 50-59 m2 alapterületű lakás 60-79 m2 alapterületű lakás 80-99 m2 alapterületű lakás 100- m2 alapterületű lakás

0,68% (5db) 2,3% (17db) 4,2% (31db) 6% (44db) 19,4% (143db) 21,6% (159db) 45,8% (337db)

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) (TEIR, 2011) 735

Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) (TEIR, 2011) 16

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) (TEIR, 2011) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza (km) (TEIR, 2011) Alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (KSH Népszámlálás 2011)

735

20,2

0,3%

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

49

Zöldfelületek nagysága (m²) (TEIR, 2010)

913228

Négyzetméterárak alakulása 2014 januárjában (forrás: HTTP://WWW.INGATLANNET.HU/STATISZTIKA/NOSZVAJ? )

Átlag m²-ár Átlag (ezer Ft) (m²) 178

333

m² Átlagár (M Ft) 56,2

Legolcsóbb (ezer Ft) 158

m² Legdrágább (ezer Ft) 223

m² Legolcsóbb (M Ft) 31,9

Legdrágább (M Ft) 65,0

Az ingatlan.com internetes ingatlanportálon 2013 decemberében 22 eladó ház, 3 telek, 1db 4*-os hotel volt Noszvajon.

1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Noszvaj község Gazdasági Programja 2011-2014-ig tartó időszakra szól. A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön, fejlődjön.

A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyona a 2010. évi zárómérleg alapján 2456 millió forint. Az Önkormányzat vagyonszerkezete a következő:

50

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az összes vagyonból Ingatlan db Vagyonelem megnevezése a vagyon száma részaránya % Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a 184 57 kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel 14 4 értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és 124 39 megterhelhető) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: a közterületek, utak, árkok.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: intézmények, középületek, sportpálya, stb.

Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: önkormányzati lakások, egyéb épületek, illetve a beépítetlen földterületek és mezőgazdasági területek.

1.10.1.2.

A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák

Kiadások A költségvetési kiadások közel változatlanok maradtak.

A költségvetési kiadások közül a következő években várható, hogy a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok nagyságát és arányát növeli a kötelező munkabéremelés (minimálbéremelés, kötelező átsorolások stb.), az emelkedő járulékok, csökkenti az átgondoltabb személyi juttatás gazdálkodás miatti megtakarítás, a létszámleépítés miatti megtakarítás, a dologi jellegű kiadások nagyságát és arányát növeli az infláció, csökkentheti a takarékosabb, gazdaságosabb, megfontoltabb gazdálkodás.

Bevételek A költségvetési bevételek közül csökkentek az önkormányzatok költségvetési támogatása jogcímen kapott összegek.

A költségvetési bevételek szerkezetére hatást gyakorolhat az, hogy a költségvetési támogatások reálértéke csökken, és egyre több saját bevétel megszerzésére, illetve pályázati források bevonására lesz szükség.

1.10.1.3.

A gazdasági program anyagi forrásainak megteremtése

Az Önkormányzat a gazdasági programban meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges anyagi források biztosítása érdekében a következő feladatokat rögzíti: Az Önkormányzat sajátos működési bevételeinek növelési lehetőségeit meg kell keresni. Törekedni kell olyan helyi adó rendszer megteremtésére, amely megfelel a helyi adópolitika elvárásainak, és hatékony eszköze az Önkormányzat saját forrás növelésének.

A Képviselő-testület nyomon követi a költségvetési támogatási rendszert, és az elképzeléseivel összhangba hozva igyekszik kihasználni a támogatási rendszer nyújtotta előnyöket (azaz a feladatokat igyekszik olyan formában, illetve feltételekkel megteremteni, hogy a legkedvezőbb összegű támogatást kapja).

Az Önkormányzat áttekinti a meglévő vagyontárgyait, azok hasznosításának módjait és lehetőségeit, valamint a fenntartási, üzemeltetési költségek nagyságát. Javaslatot dolgoz ki az egyes Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

51

vagyontárgyak megfelelő hasznosítására, a felesleges vagyontárgyak kihasználására, (különösen a bérbeadás, bérmunka lehetőségére), valamint az egyes vagyontárgyak értékesítésére.

Képviselő-testület rendszeresen figyelemmel kíséri a befektetéseit, értékpapírjait, megvizsgálja a lehetséges hozamokat, hasznokat.

Az Önkormányzat törekszik arra, hogy a gazdasági programjában meghatározott célkitűzéseket lehetőség szerint hitelfelvétel nélkül, minél több pályázati forrás bevonásával valósítsa meg.

A Képviselő-testület körültekintően jár el akkor, ha az Önkormányzat működtetése, illetve fejlesztése hitelfelvétel mellett valósítható meg.

Az Önkormányzatnak törekedni kell a kiadásai csökkentésére (személyi, dologi).

1.10.1.4.

Gazdasági program

Idegenforgalom Az idegenforgalom a település azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy Magyarország egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településnek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet.

Infrastruktúra Az infrastrukturális fejlesztések pozitív irányba befolyásolják a település fejlődését. Az infrastruktúrafejlesztést gyakran más fejlesztésekkel elért eredmények kényszerítik ki, illetve a megvalósult infrastruktúra gyakran újabb fejlesztési igényeket indukál, illetve megnyitja a továbblépés lehetőségét.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete ezért fontosnak tartja a közúthálózat, a járda, a csatornahálózat, a vízvezetékrendszer, a szennyvízcsatorna rendszer, a villamos energia, a gáz, a közvilágítás, illetve egyéb telefon, internet, kábeltelevízió szolgáltatások biztosítását.

Az informatikai lehetőségek biztosítása a települési önkormányzatok számára a modern kor követelményeihez való igazodás, felzárkózás követelményét jelenti.

1.10.2. Az önkormányzat intézményrendszere

településfejlesztési

tevékenysége,

Noszvaj Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja.

Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához kapcsolódnak.

Településfejlesztési célok: • építési telkek és ehhez kapcsolódva új utcák kialakítása, • belterületi közút építése, • járda építés,

52

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• • • • • • • • •

középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása, csapadékvíz-elvezető rendszer építése, felújítása, egészséges ivóvíz vezetékrendszer felújítása, építése, szennyvízcsatorna kiépítése, temető létesítményeinek felújítása, építése, buszváró létesítés, nem hasznosított külterületi önkormányzati ingatlanok erdősítése, tanösvények alakítása, turisztikai jellegű területek fejlesztése, kialakítása, a régi temető helyzetének átgondolása (sírköveinek megóvása, felmérése, dokumentálása) 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység

A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot.

A helyi ipari területtel kapcsolatos fejlesztési elképzelések: A helyi ipar számára a településen egy külön területet kell kijelölni (Figyelembe kell venni a rendezési tervet, illetve kezdeményezni kell a rendezési terv módosítását.)

Javítani kell a helyi iparterület adottságait, így különösen a következőket: • megközelíthetőség, • parkolási lehetőség, • zöldövezet nagysága • közművek kiépítése stb.

A vállalkozók támogatásával kapcsolatos fejlesztési elképzelések: • A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülésének segítése érdekében össze kell állítani az ún. Vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található a telephelyük.

• Az Önkormányzat honlapján bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi vállalkozásoknak.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat. A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.

A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: • a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, • segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen, • a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával, • aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a honlapján hirdetési lehetőséget biztosít,

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

53

• •

az adópolitikájában a lehetőségekhez képest kedvezményeket biztosít azon helyi vállalkozások számára, akik helyi munkaerőt alkalmaznak, rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal.

Közfoglalkoztatás A Kormány 2011. évtől Közfoglalkoztatási Programot vezet be az eddigi közcélú foglalkoztatás helyett.

Ennek keretében rövid időtartamú (2-4 hónap) és hosszabb időtartamú (2-12 hónap) közfoglalkoztatási pályázati rendszert biztosít nagyarányú állami támogatással (költségek 95 %-nak, illetve 75-100 %-nak finanszírozásával), melyben Noszvaj Község Önkormányzata részt kíván venni.

Pályázati úton 30 fő rövid munkaidejű (4 órás) és 2 fő hosszabb munkaidejű (6-8 órás) közmunkást tud a település alkalmazni, átlagosan 3,5 órában.

A közmunkák végzése a község közterületeinek tisztítása, gondozása, virágosítása, az intézményeink körüli kisebb javítások végzéséből tevődik össze.

1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Az Önkormányzat lakásgazdálkodási tevékenysége során felmérést készít a helyi lakásgazdálkodási helyzetről, a lakásigényről (beleértve a nem megfelelő lakáskörülmények felszámolása miatt jelentkező igényeket is).

Az Önkormányzat az egyéb, nem lakáscélú helyiségei kihasználása lehetőségeit rendszeresen megvizsgálja. A hasznosítás során figyelembe veszi a közszolgáltatások biztosításának elsőbbségét, majd a felesleges kapacitások gazdaságos kihasználására törekszik.

1.10.6. Intézményfenntartás Az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodás keretében az Önkormányzat az alapfokú művészetoktatási intézmény működését biztosítja. Áttekinti az intézményműködtetés formáját (közös fenntartás, intézményirányító fenntartás, kistérségi társulás stb.), valamint a vonatkozó alapdokumentumokat.

Az intézményeknél kezdeményezni kell az energiatakarékossági szempontok előtérbe kerülését: a fűtés, a víz, és villamos energia költségek csökkentését.

A közoktatási intézményektől a jogszabályban előírt kötelező eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás miatti cserére vonatkozó tervet kér. Biztosítja a kötelező taneszköz jegyzékbe szereplő taneszközök pótlását.

Intézkedéseket tesz az intézmények kihasználtságának szinten tartására, ennek érdekében támogatja az intézményt népszerűsítő programok szervezését, valamint az intézményeknek bemutatkozási lehetőséget biztosít az Önkormányzat honlapján.

Az Önkormányzat segíti az intézmények pályázati tevékenységét, figyelemmel kíséri a benyújtott pályázatokat és azok megvalósulását.

1.10.7. Energiagazdálkodás Az Önkormányzat a következők szerint működik közre a helyi energiaszolgáltatásban: • lépéseket tesz a területek energia szolgáltatási infrastruktúrájának földkábelen történő kiépítésére, • pályázati lehetőségeket keres az energiaellátás korszerűsítésére.

54

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A településüzemeltetési feladatok főbb szervezési, lebonyolítási feladatait az önkormányzati hivatal végzi. Az Önkormányzat közigazgatási, lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodási feladatait Noszvaj Polgármesteri Hivatal látja el. Az Önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető fenntartással kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a református Egyház tulajdonában és kezelésében lévő bogácsi úti temetőről is. A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően saját erővel, illetve külső szolgáltatóval végzi. Fokozott figyelmet fordít a közterületek gondozására, tisztán tartására. Gondoskodik a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról, a köztéri építmények állagának megőrzéséről, virágosítási programot folytat. Az Önkormányzat feladatai közé tartozik az EU-s szabványnak megfelelően játszóterek kialakítása és karbantartása is. Gondoskodik az óvodai ellátás megszervezéséről, az általános iskolai ellátás biztosításáról, az alapfokú művészetoktatási intézmény működéséről. Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás. Ennek érdekében biztosítja a háziorvosi ellátást, a védőnői ellátást, a fogászati ellátást, valamint a gyermekszakrendelés lehetőségét. Mindemellett biztosítja a szociális információs szolgáltatást, a szociális étkeztetést, a gyermekvédelmi ellátást a családsegítő szolgálat (CSAO, GYAO (a szolgáltatást közvetlenül az Egri Kistérség Többcélú Társulása közreműködésével biztosítja)) keretében.

Az Önkormányzat biztosítja az egészséges ivóvízellátás szolgáltatást. Az ivóvízzel történő ellátás a Heves Megyei Vízmű Zrt. szolgáltatón keresztül történik. (A szolgáltatónál az Önkormányzat részben tulajdonos.) A településen a teljes csatornahálózat kiépítése megtörtént, melynek üzemeltetője szintén a Heves Megyei Vízmű Zrt. A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat gondoskodik a kommunális hulladék elszállítattásáról és ártalmatlanításáról; a szolgáltatást az Önkormányzat az UNITRASPORT Kft. szolgáltatóval végezteti.

1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1. Természeti adottságok Noszvaj a Bükk-hegység előterében, az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, a Bükk-hegység déli hegyláb-felszínén. Földtörténetileg a Bükk-hegység mintegy tízmillió évvel ezelőtt, a miocén korban a kőzettömeg kiemelkedésével jött létre. A hegység lábánál lévő vékony földkéreg a Föld belsejében lévő magma állandó mozgása következtében sok helyütt megrepedt. A repedéseken keresztül feltörő vulkáni por és hamu pedig megkövesedett. E folyamat eredményeként alakultak ki a vastag mészkőrétegből álló hegység előtt a riolit és andezit-tufából álló dombok, dombhátak.

A mészkőrétegbe beszivárgó csapadék jelentős barlangrendszereket, nagyméretű üregeket alakított ki, amelyek tárolják a kőzetrétegek által megszűrt kitűnő minőségű karsztvizet. Ennek eredménye a hegység lábainál – így Noszvajon is – az állandó, illetve időszakos források nagy száma.

A Bükk-hegység kialakulását követő időszakban az utólagos földmozgások, kiemelkedések következtében a rétegek felgyűrődtek, feszültségek, törések keletkeztek. Ma ezekben az ÉNy-DK irányú törésvölgyekben futnak a forrásokból illetve felszínről származó vizeket összegyűjtő, az Alföldre tartó patakok.

A mai tájkép, a ma ismert élővilág, - az erdők, állatok - mintegy tízezer évvel ezelőtt alakulhatott ki.

Noszvaj térsége jellegzetes hegységelőtéri dombsági táj – kivéve a legészakibb Várhegy-Várkút hegyvidéki jellegű területét. A Várhegy környékét kivéve a dombok magassága legfeljebb 400-430 méter.

Az erdők természetes növényzete tölgy, hárs és kőris fákból áll, de gyakori a bükkös erdőrészlet is.

Egyes részeken a cserszömörcés bokorerdők a jellemzőek. A sekélytengeri mészkőlerakódás Noszvaj Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

55

közigazgatási területén is több helyen előfordul, de zömében az említett vulkanikus eredetű riolittufa a jellemző.

Noszvaj éghajlatilag a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlati övezetbe tartozik. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,8 Co között mozog. A napsütéses órák számának évi összege 1900 óra. A csapadék átlagos évi értéke 630-650 mm között mozog.

A Bükk-hegység sajátosságából a barlangrendszerekben tárolt és a hegylábaknál keletkező források következtében Noszvajon is több ismert forrás található. A település feletti hegységi részen a Várkút, László-kút, Hármas-kút, Attila-forrás, Ágoston-kút, István-kút, Katalin-kút, Szent Imre-forrás, Szarvaskút, valamint a falutól nyugatra a Forró-kút a jelentősebb forrás. Noszvaj legjelentősebb vízfolyása a Kánya-patak, amely a Várhegy oldalában lévő források és kisebb patakok vizét magába fogadva folyik végig a – két partjára települt – falun, Dél felé.

A Bükkzsércen eredő és a Bogácsi horgásztavat tápláló Szoros patak és több kisebb, a Szoros patakba ömlő időszakos patak is gazdagítja Noszvajt. Noszvaj vízfolyásainak, forrásainak bemutatásakor feltétlenül meg kell említeni a belterület északi részén a Szent Imre-forrásra csatlakozó, hajdan természetes, majd az ember által alakított tavakat. A felső-tó csónakázásra, vizibiciklizésre, az alsó-tó horgászásra, vízparti pihenésre alkalmas. A vízminőségről sajnos nem kaptunk adatokat, a szemrevételezés által pedig nem minősíthető a tavak vízminősége.

Noszvaj fő vonzerejét a leírások, turisztikai kiadványok szerint az erdőben gazdag, szép természeti környezet, a tiszta levegő, – Magyarország egyik legjobb, legtisztább levegőjű települése – a szőlő- és borkultúra, a sajátos tufába faragott pincék, barlanglakások jelentik. A hol enyhébben, hol meredekebben D-DK felé lejtő Egri-Bükkalja területét a barnaföldek, cseresznye barna erdőtalajok, agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. A nevezett talajok a mélyebben fekvő öntéstalajokkal együtt kedvező feltételeket nyújtanak az ökofolyosókkal tagolt, változatos, mozaikos mezőgazdasági, szőlő- és gyümölcsterületeknek, réteknek.

Felkeresendő helyek, érintőpontok Szent Imre-forrás Síkfőkúton található, a sárga sáv jelzésen, a hotel előtt.

Attila-kút A sárga kör és a zöld négyzet jelzés elágazásában található, egy kis tóba folyik a vize.

István-kút(ja) Az Attila-kúttól Várkútra vezető zöld négyzet jelzésen lehet megközelíteni. A kút az út mellett futó árokban található. Ahol egy derékba tört öreg bükkfa csonkja látható az árokban, ahhoz közel, tőle feljebb menjünk le az árokba és megtaláljuk a kőfoglalatot. Ágoston-kút Nem minden térképen van jelölve, de a 2006-os atlasz jól jelöli. Az István-kúthoz közel, a zöld négyzet jelzés útja felett található, az István-kúttól kb. 250 fokra. (kb. 50 m szint, 150 m táv légvonalban) A László-kúttól kb. 150 fokra található. Mi innen közelítettük meg iránymenettel.

László-kút Szintén a zöld négyzet jelzés mellett található. Ha Várkút felé megyünk és elérjük a térképen is jelzett esőházat, akkor ott hagyjuk el az utat balra. Rövidesen megtaláljuk a rossz állapotban lévő kutat.

Vár-kút Ahol a zöld négyzet jelzés felér Várkútra, ott van a forrás.

Hármas-kút A sárga kör jelzésből balra kiágazik egy földút, körülbelül 600 m-re az Attila-kúttól. A térképen is jelezve van. Ezen néhány métert kell csak menni. A forrás az út bal oldalán levő patakvölgy aljában található. Ereszkedjünk le az útról és megtaláljuk.

Katalin-forrás A térkép lényegében jól jelzi. Ahol a sárga kör jelzés jobbra kezd kanyarodni, ott kell balra letérni (kb.

1 km-re az Attila-kúttól), megkerülve egy horhost. Elhaladunk egy vadászles mellett (rajta 37-es szám)

56

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

és az úton tovább menve hamarosan egy elhanyagolt pihenőhöz érünk. Itt találhatjuk meg az egykori forrás foglalatát.

Szarvas-kút Talán ezt a legnehezebb megtalálni. A novaji kunyhótól indul az a jelzetlen út, ami a térképen is látható. Kb. 350 m-t ezen haladunk, majd jobbra lekanyarodik róla egy ösvény. Induljunk el ezen és hamarosan egy kis bemélyedéshez érünk, melyben a kút található. (A kút a novaji kunyhótól 120 fokra található.)

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1.

Tájszerkezet

Noszvaj tájszerkezetének meghatározó elemei a mesterséges, ember alkotta elemek, utak, beépített területek, művelt területek, ültetvények, valamint a természetes, természet közeli felületek, domborzati adottságok. Alapvető szerkezeti elemként kell említeni a település életét meghatározó utakat: az Eger, Szomolya és Bogács felé vezető országutakat, a Várkúthoz vezető murvás erdei utat, a két kijelölt kerékpárutat, valamint a település határát feltáró, a művelést lehetővé tevő földutakat.

A település keleti határán haladó, csak kis részben Noszvajhoz tartozó Bogács-Bükkzsérc közötti dombháton haladó út is fontos szerkezeti elem a tájban, azonban rossz minősége következtében ez az út csak munkagépekkel járható. A tervezett Noszvaj-Bükkzsérc közforgalmi országút jelentősen módosítja a meglévő tájszerkezetet.

A táj domborzati adottságai – a hegyek, illetve a völgyek – szintén szerkezetformáló tényezők. A belterülettől északra, illetve nyugatra eső magasabb – 400-600m – hegyek és a meredek oldalaikon lévő erdők egyértelműen a táj sajátos, kevésbé használt, jellegzetesen természet közeli szerkezeti elemei. A keleti és déli részeken, az enyhe lejtésű és alacsonyabb dombháti területeken az említett utak, patakvölgyek mellett szintén az erdők, erdősávok, erdősödő területek határozzák meg a mozaikos, változatos tájszerkezetet.

1.12.2.2.

Tájhasználat értékelése

Noszvaj tájhasználatát tájszerkezeti egységeként értékeljük. Az előbb ismertetett fő szerkezeti elemek elemzését követően 7 tájszerkezeti egységet jelöltünk ki.

1. Tájszerkezeti egység Az 1. tájszerkezeti egységbe az Eger-Noszvaj közötti országúttól, a belterületi határtól, valamint a Bükkzsérc felé vezető javított földúttól (kerékpárút) északra eső területek tartoznak.

A terület több mint 95%-a erdő, illetve erdősödésnek indult terület. A tengerszint feletti magasság 320 métertől 560 méterig emelkedik. Ez a tájszerkezeti egység Noszvaj azon része, amely leginkább a Bükk-hegységre jellemző adottságokat mutatja. A Felsőtárkányhoz tartozó Várhegy (669m magas) oldalában lévő Várkút környezetébe turisztikai funkció települt. Többszintes turistaház működik a Várkút forrásvizére alapulva a 056/1 Hrsz.-ú területen. A 2001-2010-ig terjedő Hrsz.-ú telkeken 10 db ideiglenes jellegű, hét végi ház nyári pihenő stb. épült. Ezen épületek látványa egy több évtizeddel korábbi világot – a szocialista korszakot – idézik és kifejezetten bántóak.

Itt fenn a hegyen, a NP határán, a magterületen, a NATURA 2000-es területen teljesen felesleges és tarthatatlan belterületként szabályozni ezeket a telkeket, területeket. Az is meglepő, hogy a korábbi rendezési tervben a turistaház még nem szerepel, mert a terület 2005-ben ezek szerint még Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

57

Felsőtárkányhoz tartozott. (Forrás külterület szerkezeti terve 1. sz. módosítás. 2005 / dr. Veres Zoltán okleveles építészmérnök).

Véleményünk és a telkek hrsz.-a szerint a szerkezeti terven belterületként jelzett, 2001-2010-ig terjedő Hrsz.-ú ingatlanok korábban zártkerti területek, azaz kertes mezőgazdasági területek voltak, így a belterületbe történt kijelölés még inkább indokolatlan!

A nevezett tájszerkezeti egység a Bükk-hegység egyik legkedveltebb kiránduló helye. A területen számos forrás (lásd külön lap), öt turistaút halad át és a magasabb csúcsokról káprázatos kilátás nyílik a hegység lábánál fekvő dombvidékre, illetve jó időben az alföldi síkságra.

A levegő országos megítélésben is kiváló és Eger közelsége következtében az ország egyik legkedveltebb hagyományos kiránduló területe. Innen ered a Kánya-patak, és ahogy említettük, ez a határ rész tele van forrásokkal, gyönyörű erdős patakvölgyekkel.

A várkúti turistaházhoz felvezető javított murvás út egyúttal jelzett kerékpárút is, habár az út jelen állapotában különleges jármű és különleges járműtulajdonos szükségeltetik ahhoz, hogy épen és nyeregben érjen fel a hegyre. (A turistaházhoz felvezető útnak vannak kifejezetten vízmosásra emlékeztető szakaszai.)

Az 1. tájszerkezeti egység egyébként néhány földrészlet kivételével NATURA 2000-es terület. A kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület a 3.52. Vár-hegy- Nagy-Eged (HUBN 20008) elnevezésű NATURA 2000-es területbe tartozik.

3.52.4. Noszvaj 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0103/2, 0103/3, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010.

Különleges madárvédelmi területként a Bükk-hegység peremterületei néven (HUBN 10003) elnevezéssel szintén NATURA 2000-es besorolást kaptak az alábbi Hrsz.-ú ingatlanok: 046/1, 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0101/34, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0103/7, 0103/8, 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010 A felsorolásból jól látszik, hogy a két NATURA 2000-es terület csaknem azonos. Az utóbbi, a különleges madárvédelmi terület (HUBN 10003) nagyobb a kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnél (HUBN 20008) a 046/1, 0101/34, 0103/4, 0103/5, 0103/7, 0103/8, 0103/10, 0103/11, 0103/12 Hrsz.-ú ingatlanokkal.

Az 1. tájszerkezeti egység területéből mindössze a korábbi évtizedekben mezőgazdasági hasznosítású, a jelenleg bozótosodó, illetve feltételezetten vadföldként használatos 0101/10101/33Hrsz.-ú ingatlanok nem tartoznak NATURA 2000-be.

Az 1. tájszerkezeti egység azon kívül, hogy az európai jelentőségű NATURA 2000-es területbe tartozik, része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak is.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

59

A természetvédelmi információs rendszer legfrissebb adatai szerint – két kisebb területet kivéve – a terület csaknem egészében magterületbe (!) tartozik. Az egyik puffer övezetbe tartozó területrész, a 0101/1-33 Hrsz.-ú terület, amely nem tartozik a NATURA 2000-be sem.

A másik területrész a Csókás-dűlő feletti 0103/2-8, 0103/10-13 Hrsz.-ú, korábban szintén szántóföldi hasznosítású ingatlanok, amelyek ökológiai folyosó minősítéssel részei a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak.

Az 1. tájszerkezeti egység természeti, hagyományos természetjárási szempontból Noszvaj legértékesebb része. Nincs túlterhelve, túlépítve, a mezőgazdasági termelés teljesen kivonult a területről. A várkúti (várhegyi) turistaház környékén lévő értéktelen beépítés az egyetlen zavaró tényező a tájszerkezeti egységben. Bár területileg nem része – csak határos – a Bükki Nemzeti Parkkal, a NATURA 2000, illetve a Nemzeti Ökológiai Hálózat a magterületen kellő védelmet nyújt az értékek megőrzésére és a terület megfelelő minőségű szabályozására.

Az 1. tájszerkezeti egység csaknem 25%-ban kiváló termőtalajú erdőterületnek minősül. Ezeket a területeket külön térképlapon jelöljük.

2. Tájszerkezeti egység Az Eger felé vezető közút a nyugati belterület határa, valamint a kavicsbánya és a Vízmű felé vezető 039/1, illetve a 039/2 Hrsz.-ú, részben rossz aszfalt burkolatú, illetve földút által határolt terület. A terület majdnem közepén halad egy É-D irányú, a 039/2 Hrsz.-ú útból kiinduló, a kavicsbányát keletről érintő 041 Hrsz.-ú földút. Ez az út viszonylag jól járható és a turistatérkép szerint kijelölt térségi kerékpárút is.

A 2. tájszerkezeti egység már az ember által intenzívebben használt, mint a Várhegy alatt az 1. tájszerkezeti egység. A 043/2 Hrsz.-ú kavicsbánya jól láthatóan kinőtte a térképen jelölt területét. A hatalmas méretű kavicsszállító teherautók súlya alatt a bánya és a Vízmű felé vezető keskeny aszfaltút burkolata teljesen összetöredezett.

Az észak felé vezető 041 Hrsz.-ú út keleti, a bányával ellentétes oldalán, az erdőben különböző „természetellenes” kupacok láthatók, amelyek vagy illegális törmeléklerakásra, vagy roncsolt felületre utalnak. Gyakorlatilag ez a tájszerkezeti egység is csaknem teljesen erdővel borított. Az említett túlművelt kavicsbánya mellett a Vízmű két telephelye, a Noszvaj községi víztározó két 250 m3-es tároló medencéje (042 Hrsz.-ú terület), valamint a Forró-kútra épített víztermelő telep (045 Hrsz.) található itt.

Az Avas tető környékén feltűnően megritkított szép tölgyes erdő található. Kiváló termőhelyi erdőterületként azonban mégsem ezt a dűlőt határozta meg az erdészeti hatóság. (A kiváló termőhelyű erdőterületeket külön térkép jelzi.)

A 2. tájszerkezeti egységben épület a Forró-kúti Vízmű területén van. A kavicsbánya bódé jellegű tákolmánya jellegénél fogva ideiglenes.

A 2. tájszerkezeti egységben vizsgálandók a kavicsbánya további működésének feltételei. Az erdősültség és a táji adottságok következtében ez a falut nyugatról elkerülő határrész is az idegenforgalomba bevonható. A terület alsó szélén halad el a Bükkalja-i kőút, illetve az egri határ felé vezető turistaút.

A 2. tájszerkezeti egység a kavicsbánya és környezete kivételével teljes egészében a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületébe tartozik. (A bánya és környezete puffer övezet.) Ez a besorolás is az

60

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

intenzív bányaművelés visszafogását, a terület nyugalmát zavaró teherforgalom megszüntetését és a természet közeli hasznosítást indokolja.

3. Tájszerkezeti egység A 3. tájszerkezeti egység a 2.-tól délre, kissé alacsonyabb térszinten helyezkedik el. Nyugati határa a Forró-kúttól induló, a Kánya patakba torkolló Sárosd völgy, amely patakvölgy egyúttal közigazgatási határ is. Keletről a belterületi határ a De la Motte kastélypark területe, a 3. tájszerkezeti egység széle.

Délen a Kánya patakot jelöltük a szerkezeti egység határának.

A 3. tájszerkezeti egység 210 és 325 m közötti magasságban elterülő változatos dombvidéki terület. A magasabb részeken a faluhoz közel, a De la Motte kastélyparktól északra és nyugatra a gyümölcs- és főleg szőlőművelés a jellemző. A patakvölgyre dűlő nyugati, illetve a bánya felé, északnak lejtő domboldalakon a mezőgazdasági tevékenységgel fokozatosan felhagytak és a terület nagy része erdő. A kastélykert (erdő) délnyugati vége alatti határrészen művelnek még egy-két parcellát.

A kastélypark keleti oldalán a belterületbe ékszerűen nyúlik be a Kőporosi pincesor. A 35-38 hagyományos, tufába vájt pincéből és a többség elé épített présházakból álló pincesor jellegét, hangulatát épp a sor vége felé most épülő többszintes présház tette tönkre. A pincesor Noszvaj kivételes értékei közé tartozik és a hatályos HÉSZ betarttatása végett is ezt a többszintes épületet vissza kell bontatni! Az is felháborító, hogy a törmeléket és a szemetet a pincesor előtt lévő kiváló erdőnek jelölt, meredek fás területre szórják szét, öntik be.

A pincesortól nem messze van a volt tufabánya (kőbánya) rekultiválandó területe, erdős, bozótos területtel körbevéve. A bánya, illetve a belterületi határtól dél felé a Hosszú-szél nevű dűlő található.

A magasabb, enyhébb lejtésű részein (016/13-15 Hrsz.) még szőlőművelés folyik, de a terület többi része szántó, gyep és parlag. (Ez utóbbi egy része felhagyott gyümölcsös.) A völgy felé lejtő meredekebb részeken itt is erdőterületek vannak, míg a völgy-talpon egy-egy parcellán gyep és szántó művelés van.

A patakvölgy alsó része, a 020/1 Hrsz.-ú terület vízállásos nádas, mocsaras terület.

A 3. területegység déli széle a Kánya patak (07 Hrsz.) medre. A patak délnek forduló kanyarulatában, a 010/1-2 Hrsz.-ú területen épült meg a település korszerű szennyvíztisztítója. A belterülettől távol, Noszvaj többi területéhez képest viszonylag alacsony, 205-208 m tengerszint feletti magasságban kiépített szennyvíztisztító ideális elhelyezés.

E tájszerkezeti egységből a Sárosd völgyi része és az arra dűlő erdős domboldal tartozik a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületébe (NATURA 2000 ezt a tájszerkezeti egységet nem érinti.) Az egység többi része puffer övezetbe tartozik.

A 3. tájszerkezeti egységben egy hétvégi jellegű építmény található a 023/50 Hrsz.-ú telek gyümölcsös részén. Ezen kívül az említett Kőporosi pincesor épületei, valamint a Hosszú-szél dűlő alján (015/1 Hrsz.) lévő kicsiny Vízmű és az említett új szennyvíztisztító telep (010/2 Hrsz.) érdemel említést. E tájszerkezeti egységben jelentős szőlőterületek vannak. A termőhelyi kataszter ismeretének hiányában azonban nem tudjuk az értékes termőhelyet behatárolni. A szabályzáshoz nélkülözhetetlen a szőlőkataszter ismerete és figyelembe vétele.

4. Tájszerkezeti egység A 4. tájszerkezeti egység a Kánya patak és a Szomolya felé vezető országút, valamint a déli közigazgatási határ által közrefogott terület, a Pipis- dűlő. ÉK-i részén az Oxigén Hotel belterülete Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

61

csatlakozik e külterületi részhez. A dél felé enyhén lejtő dombhátat egykor nagyüzemi művelésű szőlőültetvények borították. Mára, a kárpótlást követő 20. év elteltével a szőlőültetvények megritkultak, megöregedtek. Van új telepítés is, – most is folytatnak – de nem ez a jellemző. A patak felé lejtő domboldal a legdélibb szántó rész kivételével itt is erdő.

Ebben a tájszerkezeti egységben nincs NATURA 2000-es terület és a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak is csak a puffer övezetébe tartozik.

Igazából a szőlő visszatelepítése, az erdő és szántó területek megtartása, azaz a korábban kialakult tájhasználat megőrzése lehet a cél. Építmény nincs a területen; a 05/34-es útnak jelölt területen van valami lényegtelen mesterséges elem.

A 4. tájszerkezeti egység kiemelkedő értéke a 08/1. Hrsz.-on lévő két kaptárkő, amely természeti emlék. A természeti emlék kezelési terve szerint a kijelölt 0,541 ha rendeltetése a kultúrtörténeti (régészeti) értékeket hordozó kaptárkő fennmaradásának biztosítása, a kaptárkövek környezetében található védett növény- és állatfajok, életközösségek megőrzése, életfeltételeik zavartalanságának és fennmaradásának biztosítása.

A magyar állam tulajdonában lévő, az Egererdő Zrt. által kezelt erdőterületen a Noszvaj 12 erdőtag a C/30 erdőrészletben, a Pipis- hegy Kánya- patakra néző oldalán található. A veszélyek közül az invazív növények, azok közül is az akác terjedése a legnagyobb. Feladat a területhasználat olyan szabályozása, amely megakadályozza a kaptárkövek károsodását. A tájszerkezeti egységben találhatók kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. Ezeket külön térkép tartalmazza.

5. Tájszerkezeti egység A Szomolya felé vezető közúttól kelete, a közigazgatási határ, valamint északról a 0222/75 Hrsz.-ú ingatlan által határolt terület az 5. tájszerkezeti egység. A terület déli része összefüggő erdőterület, amelynek alacsonyabban fekvő nyugati része kiváló termőhelyi adottságú erődterület. A terület északi része jellemzően szőlőműveléssel hasznosított. A viszonylag egyenletesen és enyhén délnek lejtő területen csaknem 35- 38ha szőlőültetvény található. Szemrevételezéskor ez ideális hasznosításnak tűnt, azonban hasonló a helyzet, mint az előző, 4. tájszerkezeti egységnél, hogy a szőlő termőhelyi kataszterének ismerete nélkül ez nem jelenthető ki.

A terület keleti részén van két bozótosodó, néhány ha nagyságú terület, valamint az országút mentén gyep és szántó. A jelenlegi hasznosítás a bokrosodó parlag területet kivéve megfelelő. Építmény – néhány kerítés kivételével, illetve egy romos épületet kivéve (0222/74) – nincs a területen.

Nem tartozik sem NATURA 2000-be, sem magterületbe, sem ökológiai folyosóba. A belterülethez hasonlóan a Nemzeti Ökológiai Hálózat puffer övezetébe sorolták e tájszerkezeti egységet.

6. Tájszerkezeti egység A két belterületi határ, a Bogács, illetve Szomolya felé vezető országút, valamint az 5. tájszerkezeti egységet határoló 0222/75 Hrsz.-ú terület által közrefogott terület. A két belterületi rész között, a Szomolya felé vezető út keleti oldalán, a major területén és környezetében – az országút és a Kánya patak között – különböző gazdasági telephelyek, istállók, valamint idősek és fogyatékosok otthona, adminisztrációs- és hőközpont található. Az otthon erősen túlépített és a major közeli külterületi elhelyezése is szokatlan. (A hatályban lévő külterületi szerkezeti terv ipari-gazdasági területeket tartalmaz, ám ennek a területnek a friss alaptérkép szerint a belterületbe vonása nem történt meg. A szerkezeti terven pedig a major 500 méteres védőtávolsága is szerepel.)

62

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

E tömbnek a déli végén, közvetlenül a Kánya patak mellett, a 0215/6 Hrsz.-ú telken pedig egy ipari jellegű csarnok épült - ismereteink szerint lovardának. (Az alaptérkép beruházási területként jelzi az ingatlant, de változatlanul nullás, azaz külterületi Hrsz.-mal!)

Az otthontól északra aprógyümölcs, gyep, szántó, kertművelési parcellák találhatóak (0212/8-34 Hrsz.). Ez a terület is a 2005-ös külterületi szerkezeti terven belterületként került ábrázolásra. A Kánya- pataktól keletre eső területen közvetlenül a belterülettől déli irányban keskeny parcellás, kertes terület helyezkedik el, amelynek azonban már 80%-a parlag, felhagyott terület.

A tájszerkezeti egység déli határán a Pipis- hegy és a hőkötő oldal magasabb (250- 310m), északi lejtői beerdősültek. A szakhatóságtól kapott adatok szerint ez az egész K-Ny irányban elhúzódó erdő kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. A Nemzeti Ökológiai Hálózat szerint azonban ez az erdő csak puffer övezetbe tartozik.

A 6. tájszerkezeti egységből a volt kertes-gyümölcsös terület egy részét sorolták ökológiai folyosó övezetébe. Az ökológiai folyosóval szomszédos területet ma motoros pályaként használják. E tájszerkezeti egységben korábban jelentős, több tíz ha-nyi gyümölcsöst műveltek és jelentős volt a kerthasználat is. Mára gyakorlatilag a teljes gyümölcsös felhagyásra került és megindult a cserjésedés, bozótosodás.

A Bogács felé vezető út mentén intenzívebb használat jelei érzékelhetőek. A 0191/33 Hrsz.-ú telken lovak legelésznek különböző roncsok (!) társaságában. A 0191/1 Hrsz.-ú ingatlant pedig évtizedekig szeméttelepként használták. Az elmúlt években megtörtént a szeméttelep rekultivációja, a hulladéktelep feltöltésre, gyepesítésre került.

A hőkötő oldal erdei közé ékelődve a 0192/3 Hrsz.-ú területen egy igényes díszkerttel rendelkező lakóépület található (kutyákkal), amelyet régiesen nyugodtan nevezhetnénk kastélynak is. Kérdés, hogy hogyan épülhetett fel külterületen az erdők között ez az épület. Mindenesetre az épület és a kert a tájban nem feltűnő, nem zavaró, sőt, kifejezetten tájgazdagító elem.

A hőkötő-hegy északi, erdővel benőtt lejtőjén több (7), meredek falú horhosból álló vízmosás rendszer alakult ki. Az erózió következtében kialakult, a riolittufába bevésődött szurdok kitűnő példája annak, hogy a természetes növénytakaró megbontását követően az időszakos vízmosások milyen mértékű bevágódást okoznak. Célszerű lenne a különleges látványt adó szurdokrendszer helyi védelem alá helyezése és a turistaútvonalba való bevonása. Természetesen ehhez szükséges a szurdok és a megközelítő utak kitisztítása, karbantartása.

7. Tájszerkezeti egység A 7. tájszerkezeti egység Noszvaj keleti határrészét foglalja magába: a belterületi határ, a Bogács felé vezető országút és a tervezett Bükkzsérci bekötőút – jelenleg kerékpárút, dűlőút – által határolva.

A tájegységre elsősorban a mezőgazdasági hasznosítás a jellemző. Kifejezetten mozaikos tájszerkezet gyepekkel, szántókkal, szőlőültetvényekkel, parlagterületekkel, valamint a völgyekben, illetve meredek oldalakon erdő-, erdősödő területekkel. A völgyekkel, dombhátakkal, domboldalakkal jellemezhető változatos domborzatú terület 200 és 350m magasság között váltakozik. A Thummerer pincészet által kifejezetten ismert, jó nevű szőlő termőhelyek – pl. Csókás-dűlő, Tekenő-hát – vannak ebben a tájszerkezeti egységben. (Sajnos a szőlő-termőhelyi kataszter itt is nagyon hiányzik.) Épület kifejezetten kevés van a tájszerkezeti egységben. Az egykori TSZ juhászata ma Kovács Nimród mezőgazdasági gép telephelye.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

63

A 0189/26-27 Hrsz.-ú telken, hulladékok közt istállóépület is van és szintén újonnan létesült egy istálló a 0165/23 Hrsz.-ú gyepes területen is.

A fentieken kívül a határ déli részén, a bogácsi út mellett, szinte szemben a 6. tájszerkezeti egységben említett kastéllyal épült feltehetően egy lakó és egy gazdasági épület a 0187/23 Hrsz.-ú telken. Ez a terület már beleesik a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe. Az említett ökológiai folyosó övezet a Szoros patak természet közeli növényzettel borított völgyére terjed ki, valamint a Csókás völgyre és a Szeles-dűlőre.

A korábbi településszerkezeti terv szerint az 1. és 7. tájszerkezeti egység közös határán fog áthaladni a Noszvaj-Bükkzsérc bekötő út, amely jelentősen javítja e területek megközelíthetőségét.

NATURA 2000-es terület nincs a tájszerkezeti egységben. Kaptárkövek viszont találhatók a Dóchegyen, Noszvaj keleti közigazgatási határához közel. Egy nagyobb sziklatömbön 4 fülke és két kisebb sziklán egy-egy fülkenyom látható (0178/46, 0178/6 Hrsz.). Ezen természeti emlékek védendők, megőrzendők és a természetvédelmi kezelési tervben szereplő előírásokat a szabályozásba be kell építeni.

E tájszerkezeti egységben, a Szoros-patak völgyében, illetve a Dóc-hegyen van néhány kiváló termőhelyi adottságú erdőterület.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Noszvaj kiemelkedően szép természeti környezetben, a Bükk-hegység közvetlen előterében, tájképi szempontból rendkívül értékes területen fekszik.

Noszvaj települési térség területén kívüli teljes közigazgatási területe országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozik, mind az Országos Területrendezési Terv, mind pedig a Heves megyei területrendezési terv szerint. A megyei terv nem fogalmaz meg külön előírást, így ezen övezetre az országos TrT előírása érvényes.

Az OTrT/2003 évi XXVI. tv 2§ 22. pontja szerint országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak.

Az övezeti szabály 14/A§ kimondja, hogy csak olyan terület felhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti és az övezetekre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat.

Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, a közművezetékeket, építményeket tájba illesztett módon kell elhelyezni.

Noszvajon elsősorban az 1. tájszerkezeti egység, a település belterülete beépítésre szánt területe, valamint a főbb közlekedési folyosókról és kilátóhelyekről feltáruló 4., 6., 7. tájszerkezeti egység területén kell a táji értékeket kifejezetten hangsúlyosan megőrizni.

64

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az egyedi tájértékek jegyzékét a BNP adatszolgáltatása alapján mellékeljük.

A jellegzetes tájképek megmaradását, megújulását elsősorban a tájhasználat szabályozásával, az adottságoknak megfelelő művelési ágak ösztönzésével és az építhető épületek szigorú és mértéktartó szabályozásával kell elérni.

1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állóterület, érték, emlék Nemzeti természetvédelem Noszvaj északi területe a Bükk-hegység szerves része, ám a noszvaji határrész nem tartozik a Bükki Nemzeti Parkba, annak a 2/2002 (I.23.) KöM-FvM közös rendelet szerint védőzónája, Érzékeny Természeti területbe tartozik. A Nemzeti Park határa közvetlenül a Felsőtárkánnyal illetve Bükkzsérccel közös noszvaji közigazgatási határ. A Várhegy fokozottan védett nemzeti parki területe is közvetlenül Noszvajjal határos.

Annak ellenére, hogy Noszvaj páratlanul gazdag természeti értékekben a NP mellett sem Tájvédelmi Körzet, sem természetvédelmi terület nem került kijelölésre Noszvaj területén. Az egyéb védettségi kategóriák közül a kaptárkövek, mint természeti emlékek valamint a források, mint ex lege védett természeti értékek fordulnak elő Noszvaj területén.

A természet védelméről szóló törvény 28.§. (1) pontja szerint a védett természeti terület lehet Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék. A kaptárkövek az utóbbi természeti emlék kategóriába tartoznak.

Természeti emlék Noszvaj Pipis-hegy kaptárkő természeti emlék Elhelyezkedése: Noszvaj 08/1 hrsz ingatlanból 0,541 ha /lásd külterületi vizsgálat térképlap/ A terület művelési ága: erdő tulajdonos: a Magyar Állam kezelő: Egererdő Zrt. A természeti emlék a Pipis-hegy Kánya-patakra néző nyugati oldalán helyezkedik el, ahol a közetkibukkanás falába faragtak hajdanán két fülkét.

Természetvédelmi cél a kaptárkövek megóvása, környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása, örökségvédelmi célú bemutatása.

Noszvaj Dóc-hegy kaptárkövek természeti emlék Elhelyezkedése: Noszvaj 0178/4b (0,618 ha), 0178/6 (0,879 ha) A terület művelési ága: legelő, erdő.

A tulajdonosok, kezelők magánszemélyek.

A védett természeti emlék Noszvaj keleti határszélén a Bükkzsérctől délre húzódó Alsó-hegyÁbrahámka dombhát Szoros-patak felöli oldalában, egy vízmosás mentén található. Az északi vízárok délre néző falában található egy nagyobb sziklatömb négy fülkével és két kisebb szikla egy-egy fülkenyommal.

Természetvédelmi cél a kaptárkövek megóvása, környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása, esetleges bemutatása.

Noszvaj Farkas- kő (Pocem ) kaptárkő természeti emlék Elhelyezkedése: Nozsvaj 298hrsz (0,052ha), 299hrsz (0,028ha), 300hrsz (0,012ha), 0203/13hrsz (0,009ha).

A terület művelési ága: kivett, gazdálkodást nem folytatnak a területen.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

65

Használói, tulajdonosai magánszemélyek.

A kaptárkő a Farkas-kő nevű sziklavonulaton helyezkedik el a sziklába mélyített, felújított barlanglakások felett.

Természetvédelmi cél a kaptárkő megóvása, környezete fenntartása, örökségvédelmi bemutatása a barlanglakásokkal együtt.

A védett természeti területnek minősülő kaptárkövek védelme érdekében a természetvédelmi emlékek kezelési terveiben megfogalmazott kezelési előírásokat a HÉSZ-be, a településrendezési terv szabályozási előírásaiba be kell építeni.

Források /ex lege/ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ szerint a törvény erejénél fogva védelem alatt áll többek között valamennyi forrás, barlang. Noszvajon elsősorban a források sorolhatók ebbe az ex lege kategóriába. A törvényben meghatározott 5 l/perc vízhozamot az itt található források nagy része meghaladja ezért azok : Várkút, László- forrás, István- forrás, Attila- kút, Hármas- kút, Szarvas- kút, Katalin- forrás, Ágoston- kút, Szent Imre- forrás, Forró-kút természetvédelmi oltalom alatt állnak. A források védelmét szabályozási előírásokkal a HÉSZ- ben is meg kell erősíteni.

1.12.3.3. Nemzeti Ökológiai Hálózat A NÖH három elemből, a kiemelten védendő, természetes állapotú magterületből, a magterületeket összekötő hol folytonos, hol megszakadó ökológiai folyosókból, valamint a magterületeket körbevevő, jellemzően természetközeli élőhelyekből álló pufferterületekből áll össze. A magterületek és az őket összekötő zöldfolyosók hálózatának, az ökológiai hálózatnak kiemelkedő jelentőségük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában.

A Bükk-hegység, a Bükki Nemzeti park területe hazánk egyik legnagyobb összefüggő természetes állapotú területe. A nemzeti park teljes területe gyakorlatilag magterület és a nemzeti parkon kívül magterület a Bükk-hegység környezetében csak néhány helyen, így Noszvaj térségében lett kijelölve. (lásd Tájv-2 Területhasználat vizsgálat) A Noszvaj-Szomolya közigazgatási határig lenyúló magterület összefügg a Bükk hegység égészét magában foglaló magterülettel, azaz a Bükk-hegységi ökoszisztéma szerves része.

A magterületek olyan élőhely együttesek, amelyekben a külső és belső környezeti feltételek révén a természetes folyamtok érvényesülnek, s így biztosított a természetes életközösségek fennmaradása.

Noszvajnál igen érdekes és a terv készítésénél is fontos tényező az, hogy a magterület Síkfőkút térségében érinti a belterületi erdős ingatlanok egy részét is, azaz azok beépíthetősége erősen megkérdőjeleződött! A magterület határa részben az egri országút, sőt még az országúton túli részeken is vannak magterületbe jelölt belterületi telkek.

Az OTrT országos ökológiai hálózatba sorolja Noszvaj teljes területét. A Heves megyei területrendezési terv a belterület határán belül nem ábrázol magterületet, ökológiai folyosót, pufferterületet.

Nemzetközi védelem- Natura 2000-es területek A Natura 2000-es területek az európai közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok összefüggő ökológiai hálózata, amely Európa 17%-t, Magyarország 21%-t érinti. a cél a természetes élőhelytípusok. a közösségi jelentőségű állat-és növényfajok védelmén keresztül a biológiai sokféleség megóvása, a kedvező természetvédelmi állapot fenntartása, helyreállítása.

A Natura 2000 –es területek a 79/409 /EGK madárvédelmi irányelv és a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv alapján kerületek kijelölésre. a madárvédelmi irányelv célja a természetes módon előforduló madárfajok védelme. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása. Noszvaj területét két, egymással jelentős területi átfedésben lévő Natura 2000-es terület érinti.

66

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az egyik a Bükk-hegység és peremterületei elnevezéssel, HUBN 10003 jelzéssel különleges madárvédelmi terület (046/1, 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0101/34, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0103/7, 0103/8, 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010), valamint a Várhegy-Nagyeged elnevezéssel, HUBN 20008 jelöléssel kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0103/2, 0103/3, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010). A két Natura 2000-s terület, ahogy említettük, csaknem azonos területre vonatkozik, annyi a különbség, hogy a madárvédelmi terület a 046/1, 0101/34, 0103/4-5, 0103/7-8, 0103/10-12hrsz-ú területekkel nagyobb. A Natura 2000-s területeken a jogszabályoknak megfelelő tevékenységek végezhetők és a HÉSZ-ben is ennek megfelelően kell szabályozni a területeket.

Védelemre tervezett természeti területek A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 16.§ában meghatározott, a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont védelemre tervezett természeti területek a következők: 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067,069, 070,071, 072, 073,074,075, 076,077,078,079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/8, 0101/1, 0101/2, 0101/3, 0101/4, 0101/5,0101/6, 0101/7, 0101/8, 0101/9, 0101/10, 0101/11, 0101/12, 0101/13, 0101/14, 0101/15, 0101/16, 0101/17, 0101/18, 0101/19, 0101/20, 0101/21

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Noszvaj közigazgatási területén az alábbi tájhasználati konfliktusokat összegeztük.

Kavicsbánya intenzív kitermelése A Kavicsbánya intenzív kitermelése, az elbányászott területen a természetközeli állapot megszüntetése. Az intenzív kitermelés okozta tájváltozás mellett, a hatalmas méretű kavicsszállító autók szennyezése, kártétele (külterületi utak tönkretétele, belterületi forgalmi gondok, belterületi zaj – és légszennyezés stb.) Figyelemre méltó, hogy a kavicsbánya teljes közvetlen környezete a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó magterület ezért a további kitermelés, a bővítés erősen kérdéses és megfontolandó.

Kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre Sajátos, de a szabályozás szempontjából rendkívül meghatározó konfliktus a kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre. E konfliktus feloldása az ökológiailag és tájképileg értékes területek megóvása a jelenlegi szabályozás és övezeti besorolás megváltoztatásával,- építési övezetekből való kizárással, az erdőterületek megőrzésével valósítható meg.

Alulhasznosított kiváló termőhelyek Noszvaj kiváló ökológiai adottságú termőhelyekkel – szőlő, gyümölcs – rendelkezik, amelyek rendkívüli mértékben alulhasznosítottak és emellett igen nagy a parlagterületek kiterjedése is. Az erdőterületeken kívüli, bükkaljai dombos határrész csak nem 70 %-a kiváló termőhelyi adottságú – a Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

67

szőlő termőhelyi kataszter I. osztályába tartozó – mezőgazdasági terület. A termelési, tájképi veszteség mellett igen nagy gond egy korábban általánosan elterjedt, tájhasználati kultúra (szőlő, gyümölcs) megszűnése, felszámolódása.

Síkfőkút meredek belterületbe vont üdülőépítésre kijelölt területei Síkfőkút környékén vannak igen meredek belterületbe vont és üdülőépítésre kijelölt területek, telkek.

Ezek egy része, - a nagyon meredek területek- még nem épült be. A megváltozott társadalmi gazdasági viszonyok következtében alapvetően megváltoztak az üdülési, ingatlan vásárlási szokások is. Így ma sokkal kisebb a kereslet a hétvégi telkek iránt. Ugyanakkor az említett telkek nagy része meredek, erdős, kertművelésre alkalmatlan területeken helyezkedik el.

Tájesztétikai, tájképi, természetvédelmi, ökológiai, funkcionális és egyfajta minőségi fejlesztési szempontok következtében a be nem épült telkeket vissza kell minősíteni! Az erdőben lévő egyes, egyedülálló épültetek felszámolásának, cseretelekkel történő kiváltásának lehetőségeit is vizsgálni kell.

Jelentős nagyságú az ipari, gazdasági illetve kereskedelmi övezet A hatályos településrendezési tervben jelentős nagyságú ipari, gazdasági illetve kereskedelmi övezet található. Ezen területek nagyságrendjét felül kell vizsgálni.

Pincesorok átépítése Noszvaj kivételes értékei közé tartoznak a pincesorok, barlanglakások. Ezen egyedi történeti és turisztikai értéket jelentő pincesorok átépítése, tájidegen többszintes „présházakkal” való elcsúfítása tragikus, értékpusztító folyamat. A fejlesztést lehetővé tevő, de az egységes történeti megjelenést is figyelembe vevő szabályozás szükséges, az oda nem illő, a hatályos szabályozástól is eltérő épületek visszabontásával.

1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei Egy település zöldfelületi rendszere több elemből áll össze. Noszvaj esetében egészen különleges adottság, hogy a közigazgatási területének csaknem fele erdő (!), emellett még csaknem 20% gyep illetve felhagyott gyümölcsös, legelő terület is jelentős biológiai kondicionáló értékkel rendelkezik. A felhagyott műveletlen területeken is megindult a táj, a természetközeli növényzet, élővilág regenerálódása.

A nagykiterjedésű erdőségek, a jelentős fás növényzettel rendelkező patak völgyek (Szoros- patak völgye, Sárosdi- völgy, a Kánya- patak alsó és felső völgyszakasza) az említett kondicionáló hatás, a kiváló levegőminőség szempontjából igen fontos elemei a zöldfelületi rendszernek. Az is fontos, hogy a külterület legfeljebb 20 %-án folyik intenzív mezőgazdasági árutermelés.

A belterületre is jellemző, hogy igen nagy több tízhektáros beerdősült terület illetve hasonló nagyságú bozótos, műveletlen terület –egykori, kert, szőlő, gyümölcs– található. Síkfőkúton a hétvégi házak nagyobb része ma is erdős jellegű és a település nagy részén a házikertekben is jellemző a gyümölcs, díszkert hasznosítás, A két egykori kastélykertet is figyelembe véve elmondható, hogy Noszvajon a belterületen is a magyar települési átlagnál jóval kedvezőbb a zöldfelületi ellátottság. Összességében megállapítható, hogy Noszvaj területén a biológiai aktivitás érték, a levegő minősége, a hatalmas zöldfelületeknek köszönhetően kifejezetten kiváló.

68

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az elmondottakból az is következik, hogy belterületen kondicionálás szempontjából nincs különösebb igény zöldfelületekre. A zöldfelületek jelentősége itt Noszvajon elsődlegesen díszítő és funkcionális – pihenő-, játszó-, és díszkertek.

Az alapadottságokból következően hagyományos közpark, a Síkfőkúti, Felső-tó melletti közpark kivételével gyakorlatilag nincs is a településen. A hatályos rendezési tervben szereplő közparknak szabályozott területek közül a település északi és középső részén lévő négy terület ma is erdő, további kettő gyep. A hetedik közparknak jelölt terület a régi, szép idős növényállománnyal rendelkező temető. Alapvető gond, hogy az említett síkfőkúti park kivételével a hatályos tervben szereplő zöldfelületek általában a település szélén helyezkednek el és zömmel természetes növényekkel ( erdő) borítottak. A Nagyimányi ( Árpád)- hegyi részen a pincesor felett kijelölt közpark gyakorlatilag gyep. A fehér mészkőből kirakott Nagy-Magyarország határai ugyanis csak a gyepszinten érvényesülnek.

A zöldfelületi rendszer jellegzetes elemei a település belterületébe ékelődő, vagy közvetlenül a belterületi határon lévő kertségek, zöldséges, gyümölcsös kertek is.

A jövőt illetően a zöldfelületi rendszer adottságait meg kell őrizni, mert Noszvaj vonzereje, kiváló levegője, tájképi értékei csak az esetben maradnak meg, ha megőrizzük a növényzetet, a zöldfelületeket. Az egyik alapvető fontosságú intézkedés az az, hogy a szakhatóság kiváló termőhelyi adottságú erdőterületekre vonatkozó adatszolgáltatása alapján a 968/1, 968/13-15, 973, 974, 975, 976, 908/2, 909/2, 898/2, 861-895, 896/1, 897/2 hrsz-ú telkeken az erdőt, az erdő művelési ágat mindenképp meg kell őrizni és ennek megfelelően a HÉSZ-t, a hatályos szabályozási tervet módosítani kell. Ugyanez áll a 792-793 hrsz-ú ingatlanokra valamint a nyugati oldalon tervezett belterületi bővítésre is.

A belterület felsorolt részeit érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete is, sőt érint tervezett fejlesztési területeket is. Ez alapvető konfliktus helyzet, amelyet a tervezés során fel kell oldani.

1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14.1. Területhasználat vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település szerkezetén ma is látszik, hogy eredetileg egyutcás falu volt. A Kossuth utca és a vele párhuzamos utcák, valamint a Kánya-patak egy lineáris É-D-i irányú origóként fűzik fel a belterületet, ami legnagyobb részben a lakóterületet jelenti.

Mivel a tengelyt alkotó fő utcahálózat utcái a patakkal együtt (Kossuth utca, Béke utca, Széchenyi utca, Deák Ferenc utca, Szomolyai utca) hegyes szögekben, ezért szűk csomópontokban találkoznak, mely által a tömbök mérete és alakja igen sokszínű.

A lakóterületet vizsgálva szembetűnő, hogy igen sok a kiosztott, de évek óta be nem épült parcella: a főút mentén, az Avas-Árnyék-dűlőben, a Szomolyai utcától nyugatra, és a Bartók Béla utcán, ahol egyetlen telek sem épült be. A nagy kiterjedésű, be nem épült jó adottságú lakóterületekkel szemben a Síkfőkút nehezen megközelíthető, igen meredek telkeinek beépülése ma is intenzíven folyik. A Síkfőkúti út és Várhegy utca közötti terület igen vegyes felhasználású: a tó mellett zöldfelület, üdülőés lakótelkek, valamint ezek közé ékelődve kisebb, be nem épült, ezért beerdősödött telkek lelhetők fel.

A Kossuth utca és Béke utca között, a fent említett, hegyes szögben záródó főbb utak két teleksora között gyakran, korábban háztáji kertként funkcionáló, ma parlagon hagyott kertek jelennek meg.

A Kossuth utca DNy-i oldalán egy lakó teleksor található, mögötte az Egerrel közös határig erdők borítják a területet, a Síkfőkút feletti északi településrésszel együtt.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

69

Jellegzetesség, hogy a Kossuth utca mentén, a patak és az utca közé beékelődött lakóterületi telkek mögött a patakon túl hosszú, önálló parcellákon szántók találhatók, melyeket a lakóterület csaknem körbeölel.

A falusias jellegű lakóterületeket megtörik még a Kossuth utca mentén lévő vegyes, főként intézményi területek. Itt van a település központja, ami északról a pataknak a Kossuth utcáról való elkanyarodásától Dél-felé, annak újbóli keresztezéséig tart. Ezen a településrészen található a Polgármesteri Hivatal, az általános iskola, az óvoda, könyvtár, posta, egészségház, valamint a rk. templom, a ref. templom, és a baptista imaház.

Lakóterületek közötti, eltérő funkciójú terület még a Széchenyi utca menti temető, és a Sport utca feletti sportpálya. Épített értékek szempontjából különleges funkciónak mondható a kastély és – a jelenleg zárva lévő – továbbképző intézet területe, a pincés területek (Gárdonyi utca, Mátyás tér, Bocskai utca), és a Honvéd utcai barlanglakások.

A régi, falusias lakóterület Dél-felé a Szomolyai utcába bekötő 496 hrsz-ú útnál ér véget, ettől Délre az egyetlen – fele részben beépült – új lakópark található, kertvárosias jelleggel.

A Szomolyai utcán Dél-felé haladva, a lakóterület után szántók és gyümölcsösök váltják egymást, majd az út és a patak között elhelyezkedő Idősek Otthona, és mellette – funkcióját zavarva – a gazdasági terület. Velük szemben az út túloldalán nagy kiterjedésű gyepeket látni.

Tovább haladva Dél-felé, utolsó beépített területként a Thummerer Pincészet és lovas csarnok található.

A település külterületének Déli része mozaikos felhasználású: erdők, szőlők, szántók, gyepek, váltják egymást.

Noszvaj régi gyümölcstermesztő és feldolgozó kultúrája ellenére szembetűnő, hogy a Bogácsi út Déli részén hatalmas kiterjedésű területeken felhagyott gyümölcsösök vannak.

A külterület Keleti oldala szintén mozaikosan használt, erdősávokkal, kiterjedt gyepekkel, szőlőterületekkel (Szeles-dűlő, Tekenő-hát), szántókkal, egy kisebb kiterjedésű felhagyott gyümölcsössel, és parlagterületekkel.

Gondozott gyümölcsösök találhatók a Csókás-völgyben, az Alkotmány utcától Keletre, a Bocskai utca középső részén, a Dózsa György utcától Keletre a lakó-és erdőterületek mögött, valamint a Szomolyai utca mentén a lakó- és gazdasági területek között.

A Herceg-dűlőben, a Rákóczi utca és Alkotmány utca fölött, és a Csókás tetőn erdők közé ékelődve 4 nagyobb szőlőterületet művelnek. A legnagyobb kiterjedésű, összefüggő szőlőterület a település DNy-i részén, a Panoráma Hotel kertje mögött helyezkedik el.

1.14.1.2.

Művelési ágak és minőségi osztályok

Noszvaj termőföldjeinek nagy részét, a külterület 47%-át erdő alkotja. Az erdők zöme azonban csak 4-es, azaz gyengébb minőségi osztályú terület, a település északi és déli végein. Egy jelentősebb összefüggő területen található jobb, 3-as minőségi osztályú erdő, Noszvaj északnyugati szélén, a főút menti lakóterületektől dél-felé, egészen a vízmű mellett haladó 039/1 hrsz-ú útig. 1-es minőségi osztályú erdőterületek alig jellemzők, csak elvétve, kisebb foltokban találhatók.

A gyümölcsösök minősége is 3-as osztálynál kezdődik. Az összes gyümölcsös a főút mentén, a belterület déli részéhez csatlakozóan alakult ki, ahol a terepviszonyok lehetővé teszik a termesztést. E területen 3-6-os minőségi osztályú földterületek mozaikosan helyezkednek el.

Szántókat találunk a belterület keleti részéhez csatlakozóan a 0153/23 hrsz-ú út alatt, amely az északi legelőktől választja el a szántóterületeket. A szántók 4-8 minőségi osztályúak, gyenge minőségűek, ami a belterülettől kelet és észak felé csökken.

70

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Noszvaj szőlői I. kataszteri osztályba tartoznak, és főként a település nyugati részén (a De La Motte Kastély területe mögött), a keleti határszélen (B.A.Z. megye, Cserépfalu határán), a főút mellett, annak déli oldalán, valamint Bogács felé, rengeteg apró parcellára osztva.

Kertek csak két kisebb területen: az Alkotmány utca fölötti területen, és a Bocskai utca mellett, a lakóparcellák között lévő kis foltokban vannak. A lakóterületeken a háztáji kertművelés azonban igen gyakori.

A szántó és erdő foltok közötti területeket sok helyütt legelők töltik ki, azonban a háztáji állattartás nem jelentős.

Rét csak elvétve, néhány kisebb sávban található.

770,84 ha

326,27 ha

299,67 ha

264,12 ha

125,12 ha 80,74 ha

ke rt

(ré t)

6,16 ha

gy ep

ös öl cs

sz ől ő

sz án tó

gy üm

gy ep

(le ge lő )

et t kiv

er dő

10,28 ha

A művelési ágak megoszlása (Forrás: Takarnet)

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

71

Noszvaj külterületén vizsgáltuk a Földhivatalban nyilvántartott művelési ágak és a termőföldek valós használatának egyezőségét. Vizsgáltuk azt is, hogy a települési átlag feletti minőségi osztályú földterületeket művelik-e, vagy parlagon vannak, illetve a művelési águknak megfelelően vannak-e hasznosítva.

A vizsgálati szempontok alapján az alábbiakban összegezzük Noszvajtermőföld-használatát: • a belterület ÉK-i oldalán: a Csókás-tetőn és Csókás-völgyben lévő, nem használt, jó minőségű legelők bozótossá váltak, • elbozótosodtak a Tekenő-hát és Vilasmár környékén lévő legelők is, valamint a Piris-dűlő legelői, • szőlő ültetvények vannak a Szeles-dűlő legelői helyén, és a Tekenő-hát feletti szántókon, • a Piris-dűlő alatti szőlőterületek egy részét szántóként használják, a Bogáccsal határos, DK-i területeken pedig szántókra lett szőlő telepítve, • a Szomolyai út Ny-i oldalán, a település D-i részén lévő szántók szinte teljes egészében parlagon vannak, melynek következtében elbozótosodtak, • a gyengébb, közepes minőségű szántókat nem művelik, • a települési átlagon felüli földminőségű szántók egy része is gyepként maradt meg, • a motocross pálya körüli nagy kiterjedésű gyümölcsösök parlagon vannak, • a kevésbé jó adottságú szőlőterületek pedig szőlőként vannak hasznosítva.

A Tájv-3 sz. „Művelési ágaktól való területhasználat-eltérés” elnevezésű vizsgálati térképen az erdők kivételével szinte a teljes külterület sraffozottan színezett, ami azt jelenti, hogy a Földhivatal által besorolt művelési ágak mára szinte teljesen megváltoztak.

A legnagyobb problémaként viszont a termőföldek használatával kapcsolatban az alábbiak mondhatók el.

A nagyhírű gyümölcstermesztés a településen fokozatosan eltűnik, a kiváló szőlőterületek megközelítőleg felét nem művelik, a rendkívül jó adottságú, és nagy kiterjedésű legelők ellenére a településen az állattartás egyáltalán nem jellemző.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

73

1.14.1.3.

Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok

A település egészségügyi és oktatási intézményi ellátottságát az 1.8. fejezetben részletezzük.

A község 2013 januárjában közös önkormányzati hivatalt hozott létre Felsőtárkány községgel Felsőtárkányi Közös Önkormányzati Hivatal néven. A két település egy közös jegyzőt foglalkoztat, valamint a Noszvaji Kirendeltségen dolgozik 1 fő aljegyző és további 1-1 fő adóügyi, igazgatási és gazdálkodási előadó. A település vezetése 6 fő képviselő-testületi tagból és a polgármesterből áll.

A döntéseket 2 bizottság: Pénzügyi, Gazdasági és Ellenőrző Bizottság (6 fő) és a Településfejlesztési, Turisztikai és Társadalmi Szervezeteket Felügyelő Bizottság (4 fő) készíti elő.

Noszvaj építéshatósági feladatait Eger látja el.

A település központjában működik továbbá egy postahivatal (3325 Noszvaj, Kossuth Lajos. u.5.) is.

Kulturális intézmény a Noszvaj Önkormányzati Kulturális Intézmények Községi és Általános Iskolai Könyvtára (Kossuth út 12.) a könyvtár a könyvtári hálózat tagja, önkormányzati - lakóhelyi nyilvános könyvtár, közszolgálati intézmény, amely ellátja az iskolai könyvtári feladatokat is.

Fenntartója Noszvaj Község Önkormányzata.

Noszvaj-Szomolyai hegyközség a Szabadság tér 1. alatt működik. A hegyközséghez tartozó borvidéki települések célja a szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, a termékek piacképességének javítása, A hegyközséghez feladata a hozzá tartozó borvidéki települések szőlészeti és borászati termelői közös érdekeinek előmozdítása, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmének kezelése, érvényesítése.

1.14.1.4.

Alulhasznosított barnamezős területek

A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és/vagy tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. A "barnamező" tehát a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, illetve felhagyott területeket, stb. jelenti.

Noszvajon két kisebb terület kapcsán beszélhetünk alulhasznosított területről.

A volt általános iskola épületének használata nagyrészt megszűnt, egyes helyiségeit használják alacsony kihasználtsággal, közterület-fenntartók számára tároló funkcióval.

2013 augusztusában építési szakértői szemle készült, melyben javaslatot tettek a felújítás mértékére.

A szemle alapján megállapították, hogy az utca felőli épületrész állapota közösségi funkcióra megfelelő. A koncepcióban konkrét funkció meghatározása szükséges.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

75

A gazdasági területen néhány kisebb, különböző profilú cég található. A terület jó elhelyezkedésű, de kihasználtsága jelenleg alacsony szintű, tovább növelendő.

1.14.1.5.

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület

Noszvajon egy helyen található látványosan szegregálódott, de kis kiterjedésű (néhány telekből álló) terület. A felújított barlanglakások szomszédságában van néhány, cigány által lakott, elhanyagolt barlang lakás és udvar. A családok életmódja – udvar és utca használata – a kiemelt turisztikai terület látogatói számára zavaró lehet, de jelenlétük komolyabb károkat nem okoz.

1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1.

Telekmorfológia és telekméret vizsgálat

A falu központjában (a ref. templom és környékén) a hagyományos falusi telekstruktúra és beépítési mód figyelhető meg. A viszonylag keskeny (8-15m) és gyakran hosszúkertes (~100m) telkeken oldalhatáron álló beépítési módban, azok északi oldalán állnak a lakóházak, mögöttük a gazdasági épületekkel.

A fenti szabályos struktúrát megtöri az az adottság, hogy a falunak a domborzati viszonyokhoz kellett igazodnia, így a girbe-gurba utcák által határolt telkek gyakran változatos alakot és méreteket vettek fel. Ez a morfológia és településszerkezet adja Noszvaj hangulatának, karakterének alapját, így a régi településrész szerkezete és telekstruktúrája védendő.

Néhol az újabb telekalakítások során is viszonylag keskeny telkeket osztottak (pl. Széchenyi István u.) és „megmaradt” a – több beépítési korlátot magával hozó – oldalhatáron álló beépítés.

1.14.2.2.

Tulajdonjogi vizsgálat (önkormányzati tulajdon kataszter)

A fejezetben az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat vizsgáljuk, mivel ezek alapját képezik a település fejlesztésének. A telkek pontos térképi megjelenítését a V-… sz. tervlap tartalmazza.

Az Önkormányzat tulajdonában vannak – az állami tulajdonú 2504. sz. Eger-Bogács összekötő úton kívül – az utcák és egyéb közterületek, melyeket a leírásban nem sorolunk fel.

Fentieken kívül a belterületen önkormányzati tulajdonú: • a tó és a mellette lévő közparkok telke, • a főút melletti autóbusz váró telke (968/1 hrsz.), • szintén a főút mellett lévő néhány üdülőtelek (909/2; 950; 933; 951/32; 977; 987/2; 1081/2236. hrsz.), • a Béke utca mentén lévő 1309-11. hrsz és 1245/1 hrsz-ú telkek, • a főút menti 1183/12 hrsz. lakótelek, • a Polgármesteri Hivatal és a szomszédságában álló telek, • a Figedy János Általános Iskola telke, • a Gazdabolt telke, • a volt általános iskola telke, • az óvoda telke a Gárdonyi utcában, • a Deák Ferenc utcai 383. hrsz. lakótelek, • a sportpálya és a temető telke a Sport utcában.

76

A külterületen önkormányzati tulajdonban van: • a főút mellett a település nyugati oldalán a nagy kiterjedésű 043/1 hrsz. erdő, és az alatta lévő szántóterület néhány parcellája, • a déli határban a Kánya-patak mellett lévő szennyvíztisztító(?) telke, és az azt körülvevő legelő a község délnyugati szélén, Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• • • • •

a Galassy kastély északi részén lévő szántó, az Arany János utca mellett lévő néhány gyep, legelő és szántó földrészlet, a 0191/1. hrsz. szeméttelep(?) telke, az Árpád utca melletti, pincék fölött lévő legelő, a kilátó telke, a település északkeleti határában néhány legelő parcella.

(Forrás: Heves Megyei Földhivatal – Földkönyv: Földrészletek Noszvaj Község Önkormányzata)

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

77

1.14.3. Az építmények vizsgálata A település épített környezetét első sorban a legfrekventáltabb területeken fekvő, az egyes épületek tekintetében pedig a nagyméretű épületek megjelenése a meghatározó.

A falu főutcájának (Kossuth Lajos út, majd Deák Ferenc út) lakóházai – építési idejük, méretük, tömegformálásuk szempontjából – változatos, de mondhatni, harmonikus képet mutatnak. A szépen felújított régi parasztházak mellett megtalálhatók a ’60-as évek kockaházai, a ’80-as évek környékén épült F+1, vagy F+1+T szintszámú nagyobb családi házak. A tetőgerincek zöme a keskeny, hosszú telkek miatt az utcára merőleges, 35-450 hajlásszögű, jellemző a kontyolt tető.

a Kossuth Lajos út képe (Forrás: www.maps.google.com)

Az anyaghasználatban szinte kizárólagos a kőporos vakolat, pozitívum, hogy a színek nem harsányak, visszafogottak.

A kisebb lakóutcákban is megfigyelhetők a főutca fent leírt jellegzetességei, azzal a különbséggel, hogy jellemzőbbek a földszintes épületek.

A legújabb lakóterületek, a részben beépült kertvárosias jellegű lakóparkok, melyeknek jelentős, és negatív hatása van a faluképre. Általánosságban az összes épületjellemző szempontjából elmondható, hogy a koncepció nélküli utcaképek itt vegyes és kusza a látványt nyújtanak. Teljesen különböző stílusú házak épültek: mediterrán, alpesi, modern, eklektikus és „modern parasztház”.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

79

lakóparkok házai különböző építészeti stílusokban pompáznak…(Fotók: saját készítés)

Az új helyi építési szabályzat készítésekor az épületek megjelenésére vonatkozóan szigorúbb szabályozást szükséges előírni, azonban az épített környezet vizuális átalakulása igen hosszú folyamat.

A lakóépületek mellett meghatározó a nagyobb gazdasági és intézményi épületek látványa.

A volt TSz major területe feltűnő helyen a főút mentén található. Gazdasági épületei esztétikailag nem megtervezettek, a faluképet szintén negatívan befolyásolják.

a volt TSz terület gazdasági épületei

80

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Idősek és Fogyatékosok Kistérségi Gondozási Centruma épülete a volt TSz területén

A készítendő HÉSZ-nek a gazdasági épületek megjelenésére is szigorú előírásokat kell megfogalmaznia, hiszen ezen épületek nagy mérete lévén az anyaghasználatuk és színük még inkább feltűnővé teszi.

A gazdasági épületek mellett nagyméretűek, és ezért településképi szempontból meghatározóak az intézményi épületek.

Az Összevont Közoktatási Intézmény Figedy János Általános Iskola – Óvoda – Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felújított épülete oldalhatáron állóan áll a település központjában a Kossuth Lajos úton. Az épület tömegformálása arányos, barackszínű, részleteiben modern, a faluképtől elütő, környezete rendezett.

A szintén a faluközpontban lévő Posta épülete egy parasztház arányait és anyaghasználatát jeleníti meg, a faluképbe illeszkedik.

Mellette áll az Egészségügyi Központ épülete, feltűnő, citromsárga színű, megjelenése rendezetlen, eklektikus, jelentősen rontja a történeti településképet!

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

81

a faluképbe illeszkedő Postaépület, és az abból kirívó Egészségügyi Központ épülete (Fotó: saját készítés)

A sorban következő épület a Polgármesteri Hivatal épülete. Tömege, színe és anyaghasználata visszafogott, kevéssé reprezentatív megjelenést mutat.

a Polgármesteri Hivatal épülete (Forrás: Google street view)

82

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.4. A településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép. Térarány, jellegzetes épülettípusok (szekvenciális látványelemzés) A belső utcaképek mozgásunk közben állandóan változó látványt nyújtanak. A végigjárás logikája és az egymást tér-időben követő városkép-sorok láncolata hozta létre a szekvenciális (szakaszos) látványelemzés módszerét is. Az eljárás lényege az útvonal önmagában többé-kevésbé homogén karakterű szakaszokra való felbontásában, a csuklóponti szerepet betöltő terek, utcacsatlakozások, valamint az egyedi jellegű településképi események egymást követő rögzítésében, elemzésében és értékelésében rejlik. A látványelemzést Noszvaj jelentősebb utcáin, Eger felől haladva végeztük.

Kossuth Lajos út: I. A Kossuth Lajos út északi részén földszintes családi házas beépítés a jellemző, oldalhatáron álló beépítési módban. Az utca téraránya a tényleges burkolatszélességek keskeny volta ellenére – 2 forgalmi sáv+1 oldali járda – tágasnak tűnik. Ennek oka a domborzat: az utca északkeleti oldalán álló házak méterekkel lejjebb, a délnyugati oldalán állók pedig feljebb helyezkednek el az utca szintjétől. A „lenti” oldalon így csak a háztetők látszanak, a „fenti” oldalon pedig hangsúlyosak a házak bejáratáig tartó rézsűk. A házak ezen az utcaszakaszon kis méretűek, megjelenésük falusias jellegű. Gyakori a ’60-as években épült kockaház.

II. A Kossuth Lajos út Béke utca előtti szakaszán a fenti térarány-egyensúly javul, mivel az utca „alsó” oldalán megjelennek a magasabb, gyakran 2 szintes lakóházak.

III. A Béke utca és II. Rákóczi Ferenc utca közötti kanyargós szakaszán szintén karaktert vált. Az épületek tömege megmarad, az út két oldalán viszont a terep már egy szintben van, így kirajzolódik mindkét térfal. A kanyargós vonalvezetés változatossá teszi ezt az utcaszakaszt.

IV. A Kossuth út legjellegzetesebb része a II. Rákóczi Ferenc utca és a becsatlakozó (szintén Kossuth utca névvel illetett) 670. hrsz-ú utca közötti szakasz, ahol a Kánya-patak kövezett mederben megy az út mellett, vele párhuzamosan pedig egy kiszolgáló út halad. A két házsor között így egy zöldsáv alakult ki a patak vízfelületével. E jellemző tudatos megtervezésével, kiemelésével az utcakép kiemelkedővé tehető.

V. Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

83

A falu központja a Kossuth Lajos út Bartók Béla út és Gárdonyi Géza út közötti szakasza, itt kapott helyet az legtöbb intézményi épület is. Az utca nyugati oldalán az épületek itt is kb. 1 méterrel magasabban helyezkednek el, mint a túlsó oldalon, így a látvány aszimmetrikus, de nem zavaró mértékű.

Deák Ferenc utca: I. A főút innen Deák Ferenc utca néven folytatódik. Az utca egyik csuklópontja a Dobó István utca becsatlakozása, illetve az itt kialakult teresedés fákkal, kő támfallal, lépcsőkkel. Az utcával párhuzamosan halad egy kiszolgáló út, így a két szemközti házsor messze van egymástól, az utca szinte teret alkot, melynek a köztes parkosított zöldterület sajátos ritmust ad.

II. A Deák Ferenc utca Szomolyai út és Bocskai István utca közti szakaszán két rövid zsákutca és körülötte bokros beépítéssel telekcsoport nyílik. Velük szemben pedig az utca túloldalán egy – a már helyi jellegzetességnek mondható – teresedés jelenik meg, melyet jelenleg autófordulóként használnak.

III. Dél-felé haladva az utcaképet a védendő pincesor látványa határozza meg.

IV. Az utca utolsó beépített szakaszán a déli oldalon a terep mélyebb, az épületek teteje az utcaszint alatt van, így a térérzékelés féloldalas.

V. A faluból kivezető útszakasz déli oldalán a terep „visszajön” az utcaszintre. Itt foglal helyet a rendezett temető, amely szép lezárást ad a faluvégnek.

84

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Szomolyai út: I. A Szomolyára vezető út a Deák Ferenc utcából ágazik le.

Első szakasza innen, a 496. hrsz-ú útig tart. Itt is jellemző az aszimmetrikus utcakép a terepviszonyok miatt. Térfal tehát valójában csak a nyugati oldalon van, melyet a magasabb, pincés lakóépületek, és az alacsony, önálló pincék ritmusa tagol.

II. A II. szakasz a 496. hrsz-ú út és a Dobó István utca becsatlakozása közti része. A szakasz emblematikus eleme a Magtár felújított fogadóépülete, amely méreteivel messze meghaladja a mellette és szemközt – szinte már zártsorban – sorakozó földszintes lakóépületeket. A Magtár előtti tér (parkoló) még inkább kiemeli az épület monumentalitását.

Az utcán az egy oldali járda, és a növényzet, fasor teljes hiánya jellemző, ami sivárrá teszi a látványt. Bár az utcakép diszharmonikus, a Magtár épület igényesen felújított, megóvandó érték, melyhez a környező lakóépületek állagjavítására is szükség van.

III. A harmadik szakasz a Dobó István utca és József Attila utca között van. Az utcakép összességében szebb, mint a II. szakaszban, de az aszimmetria itt is fellelhető. A nyugati oldalon 5m-es kerítés nélküli előkerteket találunk, melyek így közterületként hatnak. A keleti oldalon viszont utcafronti a beépítés, és a földszintes házak közé 1-2 nagyobb, kétszintes családi ház is beékelődik. Az utcán rendezett és nagy kiterjedésű zöldterületek vannak, de a fasor itt is hiányzik. Az épületek megjelenése falusias jellegű, többnyire harmonikus.

IV. Az utca utolsó – már csak egy oldalon – beépített szakasza a József Attila utcán túli rész. Az aszimmetrikus utcaképen szépen mutat a falusias lakóházak rendezett sora, és az egy oldali beépítés miatt láthatóvá vált táji környezet.

József Attila utca: I. Első része Balassi Bálint utcáig tartó szakasz. Az utca a Dobó István utcából leágazó, nyílegyenes utca a település déli részén. Az utca keskeny (járda nélküli), de a többnyire földszintes beépítés miatt a légtérarány nem nyomasztó. A keleti oldalon főként a ’60-as években épült kockaházakat találunk, míg a másik oldalon a kicsit fiatalabb, néhol 2 szintes családi házak a jellemzőek.

II. A Balassi Bálint utcán túli szakasza új beépítésű lakópark, a vele párhuzamos – derékszögben folytatódó – Balassi Bálint utcával együtt. A hiányos beépítés, a különböző stílusú, gyakran hivalkodó Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

85

családi házak miatt itt sem az utca-jelleg, hanem a „lakópark-érzés” érvényesül. E két utca (lakópark) a falu egyik legkritikusabb beépítésű, szabályozásra szoruló területe!

Az alábbi utcák karakter szempontjából csaknem teljes hosszukban homogének, így ezeket szakaszolás nélkül elemeztük.

Széchenyi utca: Az utca telkei a közelmúltban kerültek kiparcellázásra, jó néhányuk még be sem épült. Az utcán sétálva, a foghíj telkeket látva „hiányérzetünk” támad, ami miatt egyelőre nem az utca, hanem a lakópark meghatározás jut eszünkbe.

Az új házak tömegformálása arányos, magas tetősek, merőleges gerinccel az utcára. Az épületek oldalhatáron állnak, előkertesek, de kerítésük a legtöbb helyen nincsen, így a zöldterület látványa körbeöleli őket. Az utcáról hiányzik a fasor.

Gárdonyi Géza utca: A Széchenyi utca folytatása a „régi falu” felé. Az utca íves vonalvezetésű, családi házas beépítésű, rendezett, jó hangulatú. A fasor itt is hiányzik, de a kétoldali füves nyílt árok valamelyest pótolja a zöldsávot.

86

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.5. Teresedések Az utcák gyakori jellemzője a csatlakozásuknál való „kiszélesedés”. E kis teresedések lehetőséget adnak arra, hogy gondozásukkal, közterület rendezési eszközökkel – fásítás, növénytelepítés, utcabútorok elhelyezése – kiépítve sajátos karaktert adjunk az utcaképeknek, jellegzetes pontjai, megállói lehetnek a sétáknak (pihenőparkok).

Autófordulónak használt teresedés a Deák Ferenc utcán

Teresedés (üres telek) a Deák Ferenc és Arany János utca csatlakozásában

Teresedés a Dobó utca és a Kossuth utca találkozásánál

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

87

1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Rövid történeti áttekintés A településről hiteles, okleveles forrást 1248-ból, IV. Béla király idejéből ismerünk legkorábban. Ez az okirat Noszvajra vonatkozóan az egri püspökség birtokos jogát bizonyítja, vagyis azt, hogy a falu 1248-ban villa episcopalis (püspöki falu). A kutatások szerint a honfoglalás idején ezen a környéken szláv települési foltok voltak, a falu neve Neznay, Noznay is szláv személynévvel azonosítható, tehát a település Árpád-korabeli. Noszvaj a honfoglalást követően fejedelmi, majd királyi birtok lehetett, majd azt követően adományozás folytán a püspöké lett.

Noszvaj - bár területileg, közigazgatásilag 1948-ig Borsod megyéhez tartozott - birtokjogi és minden más egyéb kapcsolatait tekintve egészen a XVI. század második feléig, pontosabban a török hódoltság kezdetéig az egri püspökséghez, majd a felsőtárkányi karthauzi szerzetesekhez kötötték. Egyes források szerint 1275-ben az Egerbe és környékére telepített vallonok (olaszok) Noszvajon is megjelentek. A falutól délkeletre lévő terület még ma is az Olaszilápa elnevezést viseli. Az 13321333 körül Nagy Lajos által betelepített, francia eredetű karthauzi barátok Eger környékén is megjelentek és Felsőtárkánytól északra, a Barát-völgyben szerzetesrendi kolostort és a Boldogságos Szűz tiszteletére egyházat alapítottak. Az esemény azért jelentős Noszvaj számára, mert 1430-1433 körül az akkori egri püspök, Rozgonyi Péter birtokcserét bonyolított le a karthauziakkal, amely szerint Noszvaj és Bükkzsérc falukért elcserélte az akkori Al- és Feltárkányt a szerzetesekkel. Az 1552-es egri vár elleni ostromot megelőzően a török a város környéki falvakat, köztük Noszvajt, a karthauzi kolostort is feldúlta és felégette, a szerzeteseket pedig elűzte a kolostorukból.

Az egri vár hősies megvédése és a török szégyenteljes elvonulása után I. Ferdinánd az egri vár egykori vitéz kapitánya Füghedy János, birtokába adta Noszvajt. A Füghedyek nemcsak birtokosai a területnek, hanem itt is laktak. Egyes feltételezések szerint a mai kastély területén a Füghedyek létesítettek először kúriát, amelyet élő sövénnyel vettek körül. 1564-ben Noszvajon már kálvinista egyház van.

1648-ban Füghedy Mihály utód nélküli halálával a birtokrészbe Hanvay Ferencet iktatták be. Az új birtokos jelentős vagyonnal rendelkezett Gömör, Kishont, Nógrád, Heves megyékben, egy ideig hevesi alispán is volt. A hódoltsági területen lévő noszvaji birtoka csak egy volt a sok közül, nem volt túl jelentős a számára. 1661-ben tett végrendeletében fiatal feleségére, Mocsáry Juditra hagyta. A Noszvaj birtokosává vált Judit 1676 körül feleségül ment báró Bossányi Miklóshoz, ők lettek Noszvaj egyedüli birtokosai.

Az 1680-as években egy gazdag török borkereskedő fia a szultáni kincstártól örökáron megvette Almagyart és Noszvajt. Eger megvívása után a városban maradt, megkeresztelkedett és felvette a Noszvaji Ferenc nevet. Utód nélküli halálával az egri házát és vagyonát a minorita rendre hagyományozta.

Az egri vár köré vont katonai, gazdasági blokád (1686) megtette hatását, 1687. december 17-én a kiéheztetett törökök a szabad elvonulás reményében feladták a várat, megszűnt a hódoltsági állapot. A faluba visszatérőket siralmas állapot fogadta, a házak romosak, a földet elborította a gaz, mindenütt a romlás és enyészet uralkodott. A haza- és újratelepítést segítő különböző engedmények és támogatások mellett is évekre, a legnagyobb erőfeszítésre, kitartásra, összefogásra volt szükség, hogy a borzalmas állapotban lévő falu házait lakhatóvá, határát újra termővé tegyék.

Az 1700-as évek elején már Bossányi Krisztina és első férje, Szemere György Noszvaj birtokosai. A házaspár bőséges gyermekáldása a XVIII. század második felére jelentősen megváltoztatta a falu birtokosainak számát és birtokaik nagyságát. Az addig hosszú időn keresztül egységes noszvaji

88

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

birtokot először 5, majd 15 részre darabolták. A birtokosok számának növekedésével egy időben kezdtek kialakulni a templom körüli szerényebb és díszesebb kúriák, telkes házak. Ezek közül említésre méltó a volt Beniczky-féle kúria, de épültek díszes kastélyok is, amelyek még ma is állnak. A XVIII. század derekán bekövetkezett birtokosztás mindenféle tekintetben hátrányos és káros volt a község és lakosai számára. A falunak sok gazdája volt, a valóságban egy sem Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát másodosztályúnak minősítették és 30 kishold szántót, meg 10 hold kaszás rétet adtak minden egész telekhez. A jobbágybirtoknak, legelőnek a majorsági birtoktól való elkülönítése és tagosítása 1863-ban kötött egyezség szerint ment végbe.

1782-ben újabb családok kerültek a noszvaji birtokosok sorába: báró Vécsey Anna, a néhai Almásy Antal özvegye, aki 1775-től gróf de la Motte Antal császári ezredes felesége. Az asszony báró Szepessy Sámuel birtokrészét az újonnan épült, de még be nem fejezett kastéllyal együtt megvásárolta 11 ezer forintért. 1800-ban a márki halálát követően, mint elsőszülött fiú, Almásy János, birtokba veszi jogos noszvaji örökségét. Vagyonát, tekintélyét és birtokát rövid idő alatt jelentősen gyarapította. Az 1864-es tagosításkor már jórészt a család kezében volt az összes noszvaji nagybirtok.

Steinhauser István egri lakos, császári szállító és nagykereskedő az egész Almásy-birtokot a kastéllyal együtt megvásárolta 96 ezer forintért 1869-ben, majd később hozományként Berta nevű lányának adta, aki 1878-ban feleségül ment Gallasy Gyula vezérhadbiztoshoz. Az ismeretlenségből hirtelen feltűnt katonatiszt vagyonához és címéhez 1890 körül nemesi rangot és címert is szerzett. Gondos, jó gazdának bizonyult a gazdaságban és közéletben is, sikeres és merész vállalkozásokba kezdett. A falutól délre lévő és feltehetően az Almásyak által elkezdett majorságot befejezte és feleségéről Berta- majornak nevezte el. 1900 körül a major mellé szép, kényelmes háromszintes kastélyt építettek, az épülettől nem messze a Kánya és Forró patak találkozásánál lévő szigeten, fenyvesekkel borított idillikus környezetben fürdőt és filagóriát építettek. /Forrás: http://www.agria.hu/(kastely)/heves/noszvaj/torten.html/

1.14.6.2.

Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag

A település felső határában, a Kánya-patak partjai mentén alakult ki a középkori falu; központja a jelenleg álló templomnál volt. Eredetileg egyutcás falu volt, ez látható a II. József-féle, 1785-ben készült első katonai felmérés térképlapján is. Ekkor 259 házat írtak össze a faluban, melyek elhelyezkedés szerint a templom környezetéből kiindulva az északi felvégre, illetve a déli felé nyúló alvégre csoportosultak. A falu központjától délnyugat felé alakult ki az egyik földesúri majorság, ahová később a kastélyt építették (a másik ilyen terület a település déli végén, az elpusztult Mezőolaszi nevű falu helyén volt).

Az eredetileg egyutcás falu képe a lélekszám növekedésével, valamint a telekosztásokkal változott meg. A 19. században már sok családnak két belső telke volt: az egyikre építették a lakóházakat, a másikat pedig szérűskertnek használták, ahol a csűröket és az istállókat is elhelyezték. A beépített területek száma ennek ellenére inkább csak a 20. század első negyedében kezdett növekedni, amikor a kastélyuk körül a Gallasy család megközelítőleg harminc házhelyet kiparcellázott (ekkor még csak négy ház épült meg, a többit az 1950-es évek elején kezdték megépíteni). Az Országos Nemzeti és Családvédelmi Alap 1940-ben húsz ún. ONCSA-házat építtetett az Eger felé vezető út mentén. Ezen országos típusterv alapján készült, nem túl nagy alapterületű, háromosztatú tornácos épületeket rászoruló sokgyermekes családok kapták meg.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

89

1.14.6.3.

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

Közhiteles nyilvántartásban szereplő lelőhelyek: Noszvaj- Pipis-hegy Noszvaj- Hosszúszél Noszvaj- Olaszi-lápa Noszvaj- Pocem Noszvaj- Templomkert

lelőhely-azonosító: 49922 lelőhely-azonosító: 49921 lelőhely-azonosító: 49920 lelőhely-azonosító: 49919 lelőhely-azonosító: 44831

ismeretlen kor őskor őskor ismeretlen kor középkor

Szakirodalmi adatok: Noszvaj- Cseres-tető Noszvaj- ászló-kút Noszvaj- Síkfőkút

1.14.6.4.

késő bronzkor - kora vaskor késő bronzkor - kora vaskor késő bronzkor - kora vaskor

Világörökség

2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről (hatályba lépése: 2012. január 1.), melyet az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel összhangban. E törvény alkalmazásában: Világörökségi várományos helyszín: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.

Világörökségi várományos helyszín védőövezete: a világörökségi várományos helyszín környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület.

Noszvaj területén az országos védelem alatt álló Deák F. u. 40. szám alatti lakóház, tájház, gazdaház szerepel a magyarországi tájházhálózat keretében az UNESCO Világörökség várólistáján.

A tájházak vagy falumúzeumok olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős (esetleg népi műemlékeknek minősített) épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor a műhelyeket, a gazdasági épületeket vagy a kezdetlegesebb ipari létesítményeket mutatják be.

Magyarországon ma közel 300 tájház található, s ezek tárgyi kulturális örökségünk jelentős számú, több tízezer emlékét őrzik. A tájházak érdekképviseletére, szakmai koordinálására alakult 2002. november 26-án a Magyarországi Tájházak Szövetsége.

A noszvaji tájház épületét 1975-ig lakták, ezt követően helytörténeti kiállítást rendeztek be benne. A Heves Megyei Múzeumi Szervezet eredeti állapotába rendbe hozva múzeumi kiállítóhelyként rendezte be a noszvaji tájházat és nyitotta meg a látogatók előtt 1976-ban. Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.

90

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.6.5.

Műemlék, műemlékegyüttes

A műemlékjegyzékben hét épület szerepel, helyi védelem alatt több mint ötven objektum áll, mely a település méreteit tekintve az országos átlaghoz képest örvendetes tény. A faluban egymástól jól elkülöníthető népi épülettípusok maradtak fenn különösen jól bemutatható állapotban; az eredeti tömeg- és homlokzatkialakítást máig hűen őrző lakóházak, pincelakások, illetve a helyi szőlészetborászathoz kapcsolódó objektumok esetén is elmondható, hogy állapotukban, látványértékükben hitelesen tudják illusztrálni a környék népi életmódját, régi szakmáit is (például a kőfaragókon keresztül), így akár a település határain túlmutató komplex néprajzi – művelődéstörténeti bemutatkozási lehetőségre is képesek lehetnek.

A települési önkormányzat, illetve a helyiek is igyekeznek minél sokrétűbben kihasználni épített helyi értékeiket, ám néhány objektum, mint a kastély és annak parkja, a pincesorok, présházak, illetve a barlanglakások esetén azok jelenleginél is nagyobb mérvű kihasználtságát, ezzel párhuzamosan – alternatív források bevonásával történő - felújítását fogjuk szorgalmazni (az örökségvédelmi hatástanulmány külön fejezetben és objektumonkénti bontásban foglalkozik majd ezzel a kérdéskörrel). Ugyanott térünk majd ki a jelenleginél várhatóan homogénebb településképet eredményező, a műemlékvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe vevő épületfelújítási kérdéskörre, elsősorban a homlokzatot, illetve nyílászárókat érintve.

Alkotmány u. 10. szám alatti lakóház (hrsz: 1480, törzsszám: 8632) datálás: 19. század második fele falu keleti szélén, domboldalon álló, késűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, udvarán oromfalas homlokzatú pincével. Népi műemlék.

Református templom (Deák Ferenc u. 2., hrsz: 615, törzsszám: 2148) datálás: 1928 stílus: historizáló Település központjában a főút mentén, szabadon álló, egyhajós, egyenes záródású, manzárd tetővel fedett templom, a hajó keleti homlokzata előtt toronnyal, déli oldalán nyeregtetős előcsarnokkal. A déli előcsarnokban gótikus ajtókeret. Síkfödémes hajó, a hajó két végén karzat. A középkori templomot a 18. században helyreállították, majd 1928-ban lebontották és helyére új templomot emeltek.

Deák F. u. 20. szám alatti lakóház (hrsz: 594, törzsszám: 8904) datálás: 19. század második fele Fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület. mestergerendás födém. Népi műemlék.

Konyhában

szabadkémény,

Deák F. u. 40. szám alatti lakóház, tájház (hrsz: 383, törzsszám: 8634) datálás: 1880 körül Fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős épület, utcai homlokzatán vakolatarchitektúra.

A jómódú, földműves család kő falazatú háromosztatú lakóháza 1899-ben épült két testvér, Kovács Kuri Sándor és Csomós István háztartása számára. Ezért a konyha szabadkéménye alatt két patkát látunk, melyeken szabad tűzön főztek. Az előkertes, téglány alaprajzú épület falazata sárba rakott kő, tetőzete eredetileg zsindely volt, majd 1900 óta cserép. Utcafronti ablakai eredetileg kőkeretesek voltak, majd az 1920. évi átalakítás során megnagyobbították és fatokosra cserélték azokat. 19201976 között egy keskeny tornác is húzódott az udvari homlokzat előtt. A háznak két véghomlokzata közül az utcait kék festékkel színezték, falisávokkal, zsalugáterekkel díszítették és oromzatán hármas szellőző alatt az építés évszáma: 1889 látszik. Kőkerítése, díszes kapuoszlopai, az udvari homlokzat kőkeretes ablakai, a rácsos ajtó - a verebce - a bükkaljai nép építkezés tipikus vonásai, amelyek a nemesi kastélyok, kúriák formai jegyeire emlékeztetnek.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

91

De La Motte- kastély (Dobó u. 10., hrsz: 545/1, törzzszám: 2146) datálás: 1778 stílus: barokk Domboldalon, parkban álló, megközelítőleg U alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel fedett főhomlokzata felől kétszintes, hátsó homlokzata felől egyszintes kastély. Egyemeletes főhomlokzatán hangsúlyos, timpanonos, manzárdtetővel koronázott középrizalit, valamint enyhe kiülésű oldalrizalitok. A főhomlokzat előtti díszudvart kétoldalt egykorú, földszintes, nyeregtetős melléképületek határolják, az utca felől díszes kovácsoltvas kerítés, illetve kapu, a kapupilléreken egy-egy Almássy címert tartó unikornissal. A főépület belső terei boltozottak. Falképek: 1778-1779 (Johann Lucas Kracker, Joseph Zach), 1791 (Szikora György?). Parkjában, nagyrészt sziklába vágott télikert (1810) és mellette kápolna. A kastélyt br. négyesi Szepessy Sámuel építtette (építész: Povolni János?). 1782-ben Szepessy eladta gr. de la Motte Antalné szül. br. Vécsey Annának (korábban gr. Almásy Antalné). Az épület de la Motte 1800-ban bekövetkezett halála után az Almásy család tulajdonában maradt. 19581960 között felújították. A kastély körül tájképi kert.

Kossuth u. 78. alatti lakóház (hrsz: 1, törzsszám: 10169) datálás: 1880 Fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős ház, kőkeretes ablakokkal, udvari homlokzatán falazott mellvédes tornáccal, faoszlopokkal. Népi műemlék.

Pince és magtár (Szomolyai u. 4., hrsz: 556, törzsszám: 2147) datálás: 19. század második fele stílus: klasszicista Domboldalon álló, téglalap alaprajzú, az utca felől emeletes, a telek belseje felé eső oldalán földszintes, nyeregtetővel fedett gazdasági épület. Részben 19. századi nyílászárókkal. 2000 után panzióvá és borozóvá alakították.

1.14.6.6.

Helyi védelem

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999. június havi írásos javaslata alapján helyi védelem illeti meg a következő építményeket Alkotmány út 1.

Hrsz 1495 IMjl országosan védett, 1. ott!

Alkotmány út 4.

Hrsz. 1490/1 Alkotmány út 7.

Hrsz. 1487 Alkotmány út 10.

Hrsz 1484 Alkotmány út 11.

Hrsz 5 Arany János út 8.

Hrsz. 354 Deák F. út 3.

Hrsz. 158 Deák F.út 46.

Hrsz 378 Deák F.út 48.

Hrsz. 377/2 Deák F.úti pincék hrsz 227,228,229,233,386/1,387,388,389 Árpád út 9.

Hrsz 39 Honvéd úti volt barlanglakások /POCEM/:hrsz:323,324,327,328,329,330,331,332,333 Honvéd út 7.

Hrsz. 346 Honvéd út 14.

Hrsz 429/1 Hunyadi út 4.

Hrsz 393 Hunyadi út 12.

Hrsz 397 Hunyadi út pince hrsz 377/1 Kossuth út 29.

Hrsz 675 Kossuth út 43. /melléképületei/ 689 Kossuth út 47.

Hrsz 694

92

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Kossuth út 50 hrsz 51 Hrsz 3 Kossuth út 74.

Kossuth út 95 Hrsz 851 Kossuth út 123 Hrsz 837 Mátyás téri pincék; lakóházak: 184, 185, 186, 187,188,192,239,241,242 Petőfi (volt Május 1. út) 15.

Hrsz 660 Rákóczi út 1.

Hrsz 1358 Rákóczi út 3.

Hrsz 1357 Rákóczi út 9.

Hrsz 1354 Szomolyai út 13.

Hrsz 450 Szomolyai út 25.

Hrsz 461 Szomolyai út romos lakóház Hrsz 554/2 Szomolyai út lakóház Hrsz 590 Jókai úti présházak: Hrsz: 557, 558, 559, 560, 561, 562, 563, 564, 565, 568, 569, 574, 575, 576, 577, 578, 579, 580 További épületek /OmvH javaslatán felül/ Kossuth út 80.

Hrsz 8 Kossuth út 92.

Hrsz 1304 Kossuth út 104 hrsz 1287 Arany János út 12 és 18 Hrsz 358 /udvari barlanglakás/ Bartók út 2.

Hrsz 123 Galassy család kriptája Fenyves Hotel kerítésén lévő emléktábla Kerekes kutak • Árpád út 7. sz előtt • Kossuth út 121.sz előtt Kőhidak • Régi posta előtt

• • •

Kurta kocsma előtt Nagyréten Szeszfőzdénél

Védett növények • Síkfőkúton a Szent Imre forrás melletti tölgyfa • Síkfőkúton a tóparti fűzfák és egy db nagylevelű hársfa Síkfőkúton az alsó tó partján 3 db fűzfa • Síkfőkúton 1130 hrsz alatt a tölgyfa • Kossuth út 46.sz előtti fűzfa • Deák F. út 8.sz alőtti vadgesztenyefa • A volt Galassy kastély kertjében: vérbükkfa, fekete fenyő, nagylevelű hárs, a Kripta melletti fekete fenyők • A kegyeleti park idős fái /kőris, korai és hegyi juharfa, hársfa, buxus/ • A síkfőkúttól északra eső terület védett erdőterület /BNP bővítési terve szerint/ • illetve sírkövek

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

93

Védett források • Szent Imre forrás • Attila forrás • István forrás • Margit kút • László forrás

1.15. KÖZLEKEDÉS A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, e-ÚT 02.01.41 (ÚT 2-1.218:2003) sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az e-ÚT 03.01.11 (ÚT 2-1.201:2008) Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a kapcsolódó hatályos előírásokkal, jogszabályokkal.

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok A térség legjelentősebb útjai M3 autópálya a 3 sz. és a 25. sz. főutak. A település közvetlen elérését a 3. sz. és a 25. sz. főutakhoz kapcsolódó 2504 j. - 2511 j. és 2509 j. összekötő utak biztosítják.

A keleti és nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolatot a 3 sz. elsőrendű főutat tehermentesítő M3 autópálya biztosítja. Az M3 autópálya nemzetközi út, száma E71, Budapest és Nyíregyháza között halad kétszer két sávon, melyhez csatlakozik az M30 autópálya a 150-es km szelvény környezetében északi irányban melyen Miskolc, valamint az M35 autópálya a 186-as km szelvény környezetében déli irányban melyen Debrecen közelíthető meg. Noszvaj településtől az autópálya ~21 km-re délre található, mely a 2509 j. összekötő út - 3 sz. főút – 3302 j. összekötő út útvonalon érhető el.

A Noszvajtól ~14 km-re délre haladó 3 sz. másodrendű főút Budapestet- Miskolcot- Tornyosnémeti országhatárt köti össze. Budapest-Miskolc vonalon kelet-nyugati, majd Miskolctól észak-déli irányú forgalmat bonyolít. Az M3-as autópályával Noszvaj környezetében Füzesabony, Mezőkövesd és Mezőkeresztes településeknél van csatlakozási pontja. A településtől ~9 km-re nyugatra, Eger belterületén érhető el a 25 sz. Kerecsend- Eger- Bánréve másodrendű főút a 2504 j. úton keresztül, mely külön szintű csomóponttal csatlakozik a főúthoz. A 25 sz. út Kerecsend belterületén csatlakozik 3. sz. főúthoz és észak-dél irányú kapcsolatot biztosít a 3.sz. főút és az országhatár között. A településtől szintén ~9 km-re található a 24 sz. Gyöngyös- Parád- Eger másodrendű főút, mely a 25 sz. főút – 2504 j. út csatlakozástól a 25 sz. főúton észak-nyugat felé haladva mintegy 300 m-re található csomóponttól halad nyugati irányba Gyöngyös városig.

A környező települések és a környező főutak elérhetőségét a 2504 j. Eger-Bogács összekötő út, a 2509 j. Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út és a 2511 j. Mezőkövesd- Hollóstető út biztosítja. A települést észak-nyugat (Eger) – dél-keleti (Bogács) irányban tárja fel a 2504 j. út, mely az egész településen áthalad. A 2504 j. út 11+092 km szelvényéhez csatlakozik Noszvaj belterületén a 2509 j. út, mely déli irányban Szomolya és Mezőkövesd felé biztosít kapcsolatot.

A környező főutak és települések könnyen megközelíthetők, a település regionális közúti kapcsolatai jók, tekintettel a megyeszékhely közelségére megfelelően kiépítettnek mondhatók, azonban az utak állapota felújítást igényel.

A települést nem érinti vasútvonal, azonban közúthálózaton elérhető Mezőkövesd területén (két helyen, vasútállomáson és megállóhelyen) a MÁV 80/80a sz. Budapest - Hatvan - Miskolc Sátoraljaújhely / Nyíregyháza vasúti villamosított részben kétvágányú fővonala. A településhez közelebb esik Eger területén a 87a sz. Füzesabony-Eger egyvágányú villamosított fővonal és a 87 sz.

Eger-Putnok egyvágányú Eger-Felnémet állomásig villamosított viszonylat, melyen Szilvásvárad és Putnok között jelenleg a személyszállítás szünetel.

94

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Keskeny nyomtávú vasútvonal a település környékén Felsőtárkány térségében létezik FelsőtárkányStimeczház (4,9 km), Felsőtárkány-sziklaforrás (0,2 km) nyomvonalon, melyek közül menetrend szerint közlekedik Felsőtárkányi ÁEV a 321 Felsőtárkány- Fűtőház – Stimeczház vonalon.

Noszvajhoz közel, Eger területén nem nyilvános fel- és leszállóhelyű repülőtér található.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

95

1.15.2. Közúti közlekedés A település belterületi úthálózata egyszerű: a település úthálózatának gerincét a 2504 j. Eger-Bogács összekötő út (Kossuth Lajos u – Deák Ferenc u.) és a kapcsolódó 2509 j. Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út (Gárdonyi Géza u. – Dobó István u. – Szomolyai u.) adja. Az országos mellékutak keresztmetszeti elrendezése 2x1 sáv, kétoldali zöldsávval nyílt árokkal és általában 1 oldali járdával kiépítettek. Ezen utakhoz csatlakozik a környező gazdasági területek forgalma.

A település további részeinek feltárása a Dobó István úthoz kapcsolódó Balassi Bálint – József Attila u. útvonal, a Gárdonyi Géza utcát a Kossuth Lajos úttal összekötő Széchenyi út-Kölcsey Ferenc út útvonal és a Kossuth Lajos úthoz kapcsolódó Béke u. – Síkfőkút út – Várhegy u. útvonal, mint gyűjtőutak felől lehetséges. A belterület lakóutcák nagyrészt burkolattal ellátottak, a beépített, de burkolatlan utcák kiépítettlensége a kis forgalom miatt nem jelent problémát.

1.15.3. Csomópontok kialakítása A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű.

A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják.

A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással vagy stop táblával szabályozottak.

A lakóutak csomópontja részben szabályozott, esetenként részben egyenrangú kereszteződéseket alkotva az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé minden esetben elsőbbségadás kötelező. A lakóutcákon találkozása esetenként nem egyértelmű, hogy egyenrangú utak kereszteződéséről van szó, ahol a jobbkéz szabály érvényes, vagy csupán az elsőbbségadás kötelező tábla hiányzik. Ezeken a helyeken a forgalomtechnikai kialakítás egyértelműsítése szükséges.

Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

99

1.15.4. A település forgalmi vizsgálata A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2012. évi országos forgalomszámlálási adatok.

Noszvaj esetében a település forgalma a 2504 j. és 2509 j. összekötő utakon döntően helyi cél forgalom, csekély átmenő forgalommal. Az átkelési szakaszon a teherforgalom a kiszolgáló célforgalom adja, mely igen csekély, a teljes forgalom 5%-át nem haladja meg. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális.

A 2504 j. összekötő út forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2012 évi ÁNF forgalomszámlálási E/nap adatok alapján 0+988-11+097 2.991 kmsz között 11+097-14+276 863 kmsz között ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű

Személy gk. j/nap 2.262

Tehergk. j/nap

Autóbusz j/nap

Motor j/nap

Kerékpár j/nap

254

136

32

39

Lassú jármű j/nap 9

714

29

28

2

0

3

Az út kapacitáskihasználtsága külterületen 24%, belterületen 4 %, forgalmi jellege C3,E3.

A 2509 j. összekötő út forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2012 évi ÁNF forgalomszámlálási E/nap adatok alapján 11+811-15+535 608 kmsz között ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű

Személy gk. j/nap 435

Tehergk. j/nap

Autóbusz j/nap

Motor j/nap

Kerékpár j/nap

25

33

14

3

Lassú jármű j/nap 6

Az út kapacitáskihasználtsága 3 %, forgalmi jellege D3.

A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt jelentősen a megfelelő határértékek alatt van. A térségben közepes forgalmú főutak a településtől távolabb haladnak.

1.15.5. Utak állapota Noszvaj területén az utcák többsége burkolattal ellátott, a burkolat minősége jó, közepes és rossz, illetve néhány burkolatlan utca is előfordul. A külterületi utakon szilárd burkolat nincs kiépítve.

A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét.

1.15.6. Közösségi közlekedés Noszvaj belterületén több buszmegálló található. Az Agria Volán és Borsod Volán járatai haladnak át a településen. Tizenkét megállóhely található a településen: Noszvaj, Kossuth út 83., Béke út 34.,

102

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Bükk Panzió, Deák F. út 77., Idősek otthona, Oktatási Intézet (Gárdonyi u. 21.), Oxigén Hotel (külterület), piactér, Szomolyai út 24., Síkfőkúti elágazás, Síkfőkúti turistaház, Várhegyi elágazás. A járatok döntően a Kossuth Lajos utca, Deák Ferenc út, Dobó István út, Szomolyai út útvonalon közlekednek, ahol kétirányú utasforgalmat bonyolítanak, azaz buszmegállóhely párok találhatóak, azonban a Síkfőkúti-tó irányában tartó járatok által érintett három megállóhelyen csak egy irányban bonyolítanak utas fogalmat, mely járatok a Béke utca - Sífőkúti út – Várhegy utca útvonal megtételével csatlakoznak a Kossuth utcához.

Autóbuszállomás legközelebb Egerben található. Az autóbusz megállóhelyek száma az igényeknek megfelelő, azonban az elhelyezésük és kiépítettségük felülvizsgálatra javasolt, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható.

Vasútállomás és vasúti megállóhely Eger és Mezőkövesd településeken érhető el.

1.15.7. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, részben kiépítetlen. A lakó-kiszolgáló utakon azonban általában a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen gyalogos lépcső található a (456) hrsz-on és a Hunyadi u. – Dobó I. u. utca és a (1183/23) hrsz-on a Béke utca – Kossuth u. átkötéseknél.

A településen a kerékpárt használók száma átlagos, a helyi közlekedést esetenként kerékpárral oldják meg. A településen kerékpárút nem található.

A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat.

1.15.8. Parkolás A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A Noszvaji temetőnél murvás parkoló van kialakítva. A települési központban az intézményekhez és gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki, melyek közül a jelentősebbek az Egészségügyi központ, Általános iskola, Gazdabolt parkolója, valamint a De La Motte kastálytól nem messze a Dobó István utvában kialakított párhozamos parkolósáv. Az utak padkái mentén több helyen szórt felületű vagy szilárd burkolatú közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, kialakításuk felülvizsgálata célszerű lenne.

1.15.9. Országos közlekedéshálózati fejlesztések Noszvaj közvetlen térségében sem az Országos Területrendezési terv sem a Heves Megyei Területrendezési terv nem tartalmaz közlekedési fejlesztéseket.

Noszvaj tágabb térségét érintő egyéb országos közlekedési fejlesztési tervekben szerepel Eger elérése gyorsforgalmi úthálózaton (M25 sz. út), és a 2501 j. Eger (keleti) elkerülő út megvalósítása, mely tervezése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában elkészült.

1.15.10.

Helyi közlekedéshálózati fejlesztések

Noszvaj térségében a mellékúthálózaton fenntartás jellegű beavatkozások, rekonstrukciók szükségesek.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

103

Távlatban elképzelhető a Noszvaj déli belterületi határa előtt a 2509 és 2504 j. utak déli összekötése a belterület elkerülésével, mely keleti irányban történő továbbvezetése a meglévő földutak nyomvonalának felhasználásával közvetlen összekötést biztosíthat Bükkzsérc településsel. A település dél-nyugati részén a Dobó István utca (a De La Motte kastély mellől indulva) jelenleg kiköt elkerülve a települést bekötve a nyugat belterületi határ után a Várkúti turistaháznál 2504 j. úthoz, azonban ez a nyomvonal kiépítetlen. A nyomvonal felhasználásával létrejöhet egy Noszvaj nyugati elkerülő út.

Minkét út megvalósulhat akár önkormányzati külterületi gyűjtőútként, akár országos mellékútként, amennyiben a település távlati fejlesztési igénye ezt szükségessé teszi.

A településen és térségében kerékpárút építés rövid és középtávon nem tervezett. A távlati tervekben szerepel kerékpárút hálózat fejlesztése a Tisza-tó körüli kerékpárúttól a MezőkövesdAndornaktálya-Eger útvonalon, mely továbbhaladna Felsőtárkány felé északi irányba.

A forgalom most még nem indokolja, de távlatban javasolt az út mellett kerékpárutat létesíteni, amely Eger összekötésével a kerékpáros turizmus élénkítését is elősegítheti.

104

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.16. KÖZMŰVESÍTÉS 1.16.1. A település jelenlegi közművesítéséről Noszvaj Heves megyében, közvetlen a megye székhelyével, Egerrel szomszédos település. A település közműellátása folyamatos fejlődés eredménye, ma már a jól közművesített települések közé tartozik.

A belterületén ma már a teljes közműellátás biztosított. A teljes közműellátásra a vízellátás, a szennyvízelvezetés-kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. A központi belterülettől távolabbra eső területeken (pl. a Várkút területén is) a hiányos közműellátás áll rendelkezésre. A hiányos közműellátású területen közüzemi ellátásból csak a villamosenergia ellátást veszik igénybe, a többi közműigényt helyi beszerzéssel, illetve közműpótlóval elégítik ki.

Közművek vonatkozásában a csapadékvíz elvezetés tekinthető a legkevésbé rendezettnek, pedig a település nagyon változatos topográfiai adottsága a rendezett csapadékvíz elvezetés megoldását különösen indokolná. A településre jellemző a nyílt árkos rendszerű csapadékvíz elvezetés, ahol kialakított az árok, ott sem mindenhol biztosítja a megfelelő vízelvezetést. A felszíni vizek befogadója a településen áthaladó Kánya-patak, amely a település várkúti részén ered, s a településtől délre, Borsodivánkánál a Rima patakba torkollik.

A település jelenlegi közműellátottságáról pontos információk a statisztikai nyilvántartásból állnak rendelkezésre. A legutolsóként rendelkezésre álló adatsor 2012-es, amely közművek vonatkozásában a 2013. január 1.-ei állapotot rögzíti. A település közműellátottságát ezekkel az adatokkal lehet jellemezni, megjegyezve, hogy ebben lényeges változás nem történt.

A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a (illetve számszerűen több mint 100 %-a) rendelkezik villamosenergia ellátással.

Lakásállomány (db) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma (db) 1200 1000 800 600 400 200

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

0

Természetesen ez a statisztikai nyilvántartásban szereplő adat a fogyasztók számát jelöli, beleértve a külterületi, kiskertes területi fogyasztókat is, így e vonatkozásban a szolgáltató tájékoztatása a mértékadó, mely szerint teljes körű az ellátottság.

A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített, belterület utcáiban 16 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 740 volt, ez a település lakásállományának 2013. január 1.-én 100 %-a volt. Ez azt mutatja, hogy jelenleg a településen élők számára az egészséges vízellátás megoldott.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

107

Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 800 700 600 500 400 300 200 100

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

0

A közüzemi ivóvízhálózaton 15 közkifolyó üzemel. A közkifolyók a kiskertes, illetve külterületi ingatlanok hasznosítóinak, valamint a kirándulóknak biztosítja az egészséges vízvételezés lehetőségét.

A vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanoknál is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, mivel a házi kutak vize talajvízből, az első vízadó rétegből nyert víz, amelynek vízminősége alapján nem javasolható ivóvízként történő fogyasztásra. A házi kutakról nyilvántartás nem áll rendelkezésre.

A településen közcsatornás szennyvízelvezetés és szennyvízkezelés kiépítése a 90-es évek végén kezdődött. Az ezredfordulón a lakásállomány 11 %-a csatlakozott a közüzemi hálózatra, ma már 20,2 km kiépített közcsatorna hálózatra 740 lakás, a lakásállomány 100 %-a csatlakozik. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött szennyvizeket a településen üzemelő regionális szerepkörű szennyvíztisztító telepen kezelik.

Lakásállomány (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma (db) 800 700 600 500 400 300 200 100

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

0

A közcsatorna hálózatra csatlakozás kiépítése nagyon fontos volt, mert a település kiemelten érzékeny felszínalatti vízminőség védelmi területen fekszik.

A felszíni vízelvezetés vonatkozásában, a településre általánosan jellemző a nyílt árkos vízelvezetés. A nyílt árkok részben burkoltan épültek, több utcaszakaszon a vízelvezetést kiépített folyókák biztosítják. A nyílt árkokkal, folyókákkal összegyűjtött vizek befogadója a településen áthaladó Kányapatak.

A jellemző nyílt árkos vízelvezetés mellett meg kell említeni, hogy 534 személygépkocsit tartanak jelenleg nyilván a településen, amely azt jelenti, hogy a telkek három-negyedének aktív kocsi behajtót építettek.

108

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A településen az automatikus üzemvitelre is alkalmas termikus célú energiaellátásra a földgázellátást kiépítették ki. A település belterületén 22,8 km földgázelosztó hálózat üzemel. A gázhálózat kiépítettségének eredményeként 2013. január 1-én 667 lakás, a lakásállomány 90,1 %-a csatlakozott a földgázelosztó hálózatra. Fűtési célú energiaellátásra is hasznosítják a gázbekötéssel rendelkező ingatlanok a földgázt, ezzel a Lakásállomány (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) lakásállomány 90,1 %-ában 800 lehet a komfortos 700 életkörülmény lehetőségét 600 nyújtó szolgáltatást igénybe 500 venni.

400 300 200 100

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

0

A földgázhálózatra nem csatlakozó ingatlanok döntő hányadában a termikus célú energiaigényt nem vezetékes energiahordozó (jellemzően szén, fa) hasznosításával elégítik ki. Főzési célra a szintén nem vezetékes PB gáz használata a jellemző.

A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával 54,8 ezer m3 vizet szolgáltattak 2012-ben, a lakosság számára.

Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben az egy főre eső vízfogyasztás éves átlagban 82,9 l/fő,nap volt. A tapasztalatok szerint a távlatban elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági, illetve a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása ennél magasabb 120 l/fő, nap érték körül várható. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével.

A település lakossági villamosenergia fogyasztása 1941 MWh volt 2012-ben. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamosenergia fogyasztása 179 kWh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltségének még fejlesztése várható, s vele a háztartások további villamosenergia igény növekedése is prognosztizálható, különös tekintettel a klímaváltozás hatásait kompenzáló klímaberendezések alkalmazásának terjedésére.

A település lakossági gázfogyasztása 586,8 ezer m3 volt 2012-ben. A gázfogyasztók közül egy háztartásra jutó átlagos havi földgázfogyasztás 72 nm3/hó, amelyből számolt csúcsigény átlagosan 0,36 nm3/h. Ez a mutató azt jelzi, hogy ahol bár fűtésre is hasznosítják a földgázt, ott is legfeljebb egyegy gázkonvektort üzemeltetnek. Várható a gázfogyasztó ingatlanoknál a komfortigény növekedése, a cirko rendszerű központi fűtések kiépítési igénye, terjedése és ez a földgáz fajlagos igénynövekedését fogja eredményezni.

A statisztikai adatok nem térnek ki rá, de a helyszíni vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a település közvilágítása jellemzően ugyan az előírásoknak, a közlekedésbiztonságnak megfelelő szinten megoldott, de műszaki megoldása, a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel, már se korszerűnek, se energiatakarékosnak, sem esztétikusnak nem tekinthető.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

109

1.16.2. Víziközművek Noszvaj település nagyon kedvező hidrogeológiai adottsága, hogy közigazgatási területén több forrás ered. A forrásfoglalással védett forrásai az Attila-kút-forrás, a Forró-kút-forrás, a Hármas-kút-forrás, az István-kút-forrás, a Katalin-forrás, a Névtelen-forrás, a Síkfőkút-forrás, a Szarvas-kút-forrás és a Várkút-forrás. Közülük a legjelentősebb a Forró-kút-forrás (Árpád-forrás), a mellé telepített karszt kútból kitermelt víz, amely a település közüzemi vízellátásának egyik meghatározója, a vizigény kb. 55 %-át biztosító vízbázisa. A vízbázisnak tekinthető kútról NÁ 150-es KMPVC vezeték szállítja a vizet a 2*250 m3-es magaslati tároló medencékig, ahonnan NÁ 200-es vezeték szállítja tovább a vizet a település elosztó hálózatába.

A másik jelentősebb forrása a Várkút-forrás, a közelében levő turistaház vízellátására is saját kutat létesítettek.

A vízigény kb. 45 %-át a kistérségi vízműrendszerről, az Eger-Déli vízműből induló, Ostoros-NovajSzomolya települések vízellátó rendszeréről elégítik ki. A víz Szomolya felöl NÁ 200-as KMPVC vezetéken keresztül érkezik noszvaji nyomásfokozó gépházba, ahonnan indul a település elosztóhálózata.

Noszvaj-Síkfőkút üdülőterületének ellátására nyomásfokozó gépház és 50 m3-es ellennyomó rendszerű medencét üzemeltetnek.

A vízelosztó hálózat a beépített területen minden utcában megépült az 1990-es években. A település vízellátását a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egri Üzemegysége biztosítja.

A település elosztó hálózatának gerince NÁ 200-as mérettel, a többi vezeték NÁ 150-es, NÁ 100-as mérettel épült KMPVC anyagú csövekből. A hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást.

A település vízellátásában jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják.

110

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.16.2.1.

Szennyvízelvezetés

Noszvajon elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település dél-nyugati szélén üzemelő szennyvíztelep fogadja. A szennyvíztisztító telep 2004-ben Szomolyával közös beruházásként pályázati támogatás segítségével épült. A tisztítótelepen 400 m3/nap kapacitású, élőgépes technológiájú berendezéssel biztosítják a szennyvíz kezelését. A tisztított víz befogadója a Kánya-patak. A telep védőtávolság igénye 150 m.

A tisztítótelep és a szennyvízgyűjtő csatornahálózat üzemeltetője a Heves Megyei Vízmű Zrt Egri Üzemegysége.

A településen kiépített közcsatorna hálózat gravitációs rendszerű. A változatos topográfiai adottságai miatt, a szennyvízgyűjtő hálózat mélypontjain átemelő műtárgyak biztosítják a szennyvíz továbbítását. A szomszédos Szomolya felöl a szennyvíz nyomóvezetéken érkezik.

A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m.

1.16.2.2.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

Noszvaj település nagyon változatos topográfiai adottságú, mélyvonalakon patakok-árkok haladnak.

A beépített területen összegyűlő csapadékvizeket a beépített területen áthaladó Kánya-patak fogadja be és szállítja tovább. A település keleti és nyugati szélén is patakok, vízfolyások gyűjtik össze a vizeket, amelyek szintén a Kánya-patakba szállítják a vizeket. A Kánya-patak többnyire erőteljesen növényzettel benőtt. Karbantartása hiányos, amely a vízszállító képességét korlátozza.

A településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki. Egyes árkok rövid szakaszon burkoltak, de többnyire nem burkoltak. Vannak utcák, utcaszakaszok, ahol csak a természet alakított ki föld-folyókát, amelyen a csapadékvíz továbbhalad.

A településen a nyílt árkok karbantartása nem rendszeres és nem általános.

112

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.16.3. Energia 1.16.3.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is jelentős mértékű a település energiaellátásában.

A két vezetékes energiahordozó rendelkezésre állása a település gazdaságos, takarékos, korszerű, környezetbarát energiaellátását lehetővé teszi.

A villamosenergia, mint vezetékes energiahordozó elsődlegesen világításra és erőátviteli célú, vagy technológiai célú energiaigények kielégítésére használják. A földgáz közvetlen hasznosításával komplex módon a termikus energiaigények teljes körűen kielégíthetők. A nem vezetékes energiahordozók igénybevétele korábban a vezetékes energiahordozóval el nem látott területeken volt jellemző, ma már költségtakarékosság érdekében használata szétszórtan, a vezetékes ellátással rendelkező területeken is számottevő.

A megújuló energiahordozók hasznosítása nem jellemző. Szórványosan látható a napenergia hasznosításának lehetőségét biztosító napkollektor alkalmazása, erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. Megújuló energiahordozó hasznosításának mértéke energiagazdálkodási szempontból jelenleg még nem jelentős.

Villamosenergia ellátás A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa az egri 132/22 kV-os alállomás. Az alállomásról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja a település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások.

A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában.

A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja.

114

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

115

Földgázellátás A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A térség földgázellátásának bázisa az Egerben üzemelő gázátadó állomás. A gázátadótól délre induló nagyközépnyomású vezeték Ostoros-Novaj-Szokolya-Bogács települések ellátását szolgálja. A Szokolyán üzemelő gázfogadótól induló középnyomású gázvezetéken érkezik a gáz Noszvajra.

A szolgáltató a hálózatának nyomvonalát adta át a rendezési tervbe beépítésre és azt a tájékoztatást adta, hogy a hálózat egységesen 4-4 m biztonsági övezet biztosítását igényli.

A gázelosztás középnyomáson történik, a fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi, házi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is.

116

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

117

1.16.3.2. Megújuló energiaforrások energiagazdálkodás lehetőségei

alkalmazása,

a

környezettudatos

Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 1900-2000 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni bejáráson egy-egy napkollektor, napelem illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét.

1.16.3.3.

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával megoldott. Energiahatékonyságának javítására még konkrét üzemelő megoldásról nincs információ.

1.16.4. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.16.4.1.

Vezetékes hírközlési létesítmények

Noszvaj vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Miskolci szekunderközponthoz tartozó Egri primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. Az országos optikai hálózatról, a primer központ bekötése Füzesabonytól épült ki optikai hálózattal. A primer központhoz tartozó településeken 36-os körzetszámmal csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget.

A település távközlési hálózatának kiépítése a múlt század utolsó éveiben történt, addig a lakások nem rendelkeztek távbeszélő fővonallal. A kiépítés eredményeként a KSH nyilvántartása szerint 2000ben már 461 egyéni lakásfővonal üzemelt, azaz a lakásállomány 72,5 % rendelkezett vezetékes telefonvonallal. A vezeték nélküli szolgáltatás terjedésével a vezetékes vonalas telefon iránti érdeklődés csökkent. Jelenleg 447 egyéni lakásvonal üzemel, az ellátottság ezzel 60,4 % de ezzel is az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített.

Lakásállomány (db) Egyéni analóg távbeszélő fővonalak száma (lakásfővonal) (db) 800 700 600 500 400 300 200 100

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

0

A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 3 nyilvános távbeszélő állomás üzemel.

118

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült.

A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás is már a múlt század utolsó éveiben kiépítésre került. Az ezredfordulón már 272 lakás, a lakásállomány 42,8 %-a csatlakozott a kábel TV hálózatra.

Jelenleg már 429 lakás csatlakozik a hálózatra, ezzel a lakásállomány 58 %-ában biztosított a minőségi vezetékes műsorvétel. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése már nem várható.

Lakásállomány (db) Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v 20 08 .é v 20 09 .é v 20 10 .é v 20 11 .é v 20 12 .é v

800 700 600 500 400 300 200 100 0

1.16.4.2.

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények

A vezetékes hírközlési ellátottságot lényegesen növeli a vezeték nélküli szolgáltatások terjedése. A vezeték nélküli távközlés három meghatározó szolgáltatója: Magyar Telekom, Telenor és Vodafone került megkeresésre. A szolgáltatók a létesítményeikről adatszolgáltatást adtak, amely alapján a tervlapon feltüntetésre kerültek a meglevő és a már tervezett létesítményeik.

A tájékoztatás szerint a településen a vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltatók megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani.

1.16.4.3. Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek.

A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás.

Noszvaj területén 79 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint:

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

119

120

Sorsz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Ágazati sorsz.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 11 12 13 15 17 18 19 20

18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 41 42 43 44 45 46 47 48 49

Szolgáltató neve ACN Communications Hungary Kft. AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft. ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. Bsystems Telekom Kft. BT Limited Magyarországi Fióktelepe BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Business Telecom Távközlési Nyrt.

Calltivation Ltd. Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és Szolgáltató Kft. EQNet Infokommunikációs Zrt. EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt.

Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FONIO-VOIP Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. GigaBit Kereskedelmi és Informatikai Szolgáltató Kft. GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft. HELLO HD Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. HuCom Telecom Kft. Hungária Informatikai Kft. H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. Invitel Távközlési Zrt. Invitel Távközlési Zrt. Invitel Technocom Távközlési Kft. iSave Informatika Kft. ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft. KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. LWS Group Kft. Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft. Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft.

Tényleges kezdés 2011.04.27 2002.10.02 2009.11.26 2011.10.27 2012.04.01 2006.09.05 2010.05.01 2007.03.01 2013.10.31 2011.07.05 2013.09.25 2009.10.01 2009.05.18 2007.10.01 2008.11.15 2010.05.14 2004.12.08 2009.02.01 2004.08.01 2009.03.25 2007.05.01 2008.03.15 2012.06.01 2006.06.15 2010.10.01 2009.09.01 2012.10.11 2003.09.21 2012.11.05 2005.09.14 2002.02.01 2009.06.01 2013.03.14 2011.07.01 2009.02.15 2009.10.01 2011.01.01 2013.12.16 2012.11.01 2010.11.15 2012.01.30 2010.02.17 1992.02.13 2010.07.01 2011.01.17

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

50 51 53 54 55 57 58 59 61 62 63 64 65 66 67 68

62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79

69 70 72 73 74 75 76 79 81 82 83 84 85 86 88 89 90 91

Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. NetGen Infokommunikációs Kft. Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt.

"OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. PRIM TELEKOM Kft. Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. QuaesTel Telekommunikációs Kft. ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. RubiCom Digital Kft. R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SKAWA Informatikai Kft. Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. VNM Zrt. Voice-Com Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Zalaszám Informatika Kft. ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 4VOICE Távközlési Kft.

2011.02.01 2008.12.01 2006.05.04 2012.04.01 2008.08.01 2010.09.01 2009.10.01 2006.02.21 2009.12.21 2006.04.10 2005.09.19 2012.01.01 2012.01.01 2012.05.15 2008.11.15 2010.11.23 2014.02.01 2011.05.15 2011.01.20 2011.09.01 2010.04.10 2011.05.11 2010.10.01 2006.07.18 2012.05.01 2009.07.23 2013.05.31 2008.03.15 2011.05.29 2008.05.01 2011.06.15 2010.08.01 2011.08.01 2006.12.01

A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője a Magyar Telekom Nyrt. volt, amely a szolgáltatást a térségben 1992-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van.

Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató a Magyar Telekom Nyrt, mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye.

A Magyar Telekom Nyrt., mint szolgáltató ezideig díjmentes adatszolgáltatásával nem támogatta, hogy hálózata helybiztosítás érdekében feltüntetésre kerüljön a településrendezési tervekben. Ha helybiztosítást igénylő nyomvonalát térítésmentesen rendelkezésre bocsátja, feltüntetésének nincs akadálya.

Noszvaj területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 6 vezetékes műsorelosztó Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

121

szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók:

Sorsz.

1 2 3 4 5 6

Ágazati sorsz.

1 2 3 4 7 8

Szolgáltató neve ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. Bsystems Telekom Kft. Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt.

Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft.

Tényleges kezdés 2013.03.25 2012.04.01 2011.10.01 2006.11.06 2012.05.01 2011.08.01

A műsorelosztó szolgáltatás tényleges elkezdése a statisztikai nyilvántartás szerint korábban indult, valószínűsíthető, hogy ma már az ágazat, azt a kezdő szolgáltatót nem jegyzi.

A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 8 szolgáltatót tartanak nyilván.

Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók: Ágazati Sorsz. sorsz.

Szolgáltató neve 1 1 Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft. 2 2 Bsystems Telekom Kft. 3 3 Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

4 5 PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt. 5 6 Portfolio 4YOU Kft. 6 7 Telenor Magyarország Zrt. 7 8 Tesco MBL Távközlési Zrt. 8 9 Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.

Tényleges kezdés 2013.02.14 2011.12.01 1993.11.04 2012.05.01 2012.01.02 1994.06.16 2012.03.01 2002.07.16

A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön.

122

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Noszvaj területén jelentős kibocsátással rendelkező ipari, gazdasági telephely nem található. A felszín jelentős mértékű növényborítottsága következtében a környezet állapota kifejezetten kedvező.

1.17.1. Talaj Noszvaj területén a termőtalajok minősége a szántóföldi növénytermesztés szempontjából az átlagnál gyengébb. A szántóföldek többsége 5-7 minőségi osztályba tartozik. Egy-két helyen található 4. minőségi osztályba tartozó terület, de ugyanígy van kifejezetten gyenge, 8.-as osztályba sorolt terület is. Az adottságokat jól mutatja, hogy igen kevés a szántóműveléssel hasznosított terület, és a korábban szántónak használt földek nagy része gyep vagy parlag.

A termőföld minőségét, alkalmasságát azonban nemcsak a szántóföldi művelésre való alkalmasság minősíti. A legelő területek nagyobb része a 2.-4 minőségi osztályba tartozik, azaz itt már előfordulnak kedvező adottságú területek is. Ugyanígy találunk a szakhatóság adatszolgáltatása szerint elég nagy kiterjedésben kiváló termőhelyi minőségű erdőterületeket is. A tájhasználatot értékelő vizsgálati fejezetben kiemeltük, hogy Bükkalja ökológiai adottságai kiválóan alkalmasak szőlő és gyümölcstermesztésre. A tervezők rendelkezésére bocsátott a szőlő termőhelyi kataszterét tartalmazó térkép szerint Noszvaj külterülete valóban kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A 24 lehatárolt terepegység közül mindössze két kicsiny –együttesen kb. 25ha nagyságú, a magasabb erdőterületek közé beékelődő 01, és 04 –es sorszámú terepegység pontszáma alacsonyabb 300 pontnál, de ezek is I. osztályúnak minősített termőhelyek. A többi terepegység a pontszámokat tekintve egészen kiváló értékű termőhely. A szőlő termőhelyi értékelés legmagasabb pontszáma 400 pont. Csak érdekességként a Somló-hegy legmagasabb pontszáma 321, a Badacsony hegyé 324. Itt Noszvajon ugyanakkor több száz hektár termőhelynek magasabb az értékszáma, mint az említett két híres bortermő hegynek. Példaként a 22. Pipis dűlői terepegység kb. 40ha-os területe 365 pontos. A 21. az országút másik oldalán a Bogácsi szőlőoldal mintegy 55ha-os területe 376 pontértékű. A 15.

Hosszú-széli dűlő kb. 40 hektárja 370 pontot kapott, míg a kissé délebbre lévő 19. terepegység – kb.

30ha – 388(!!!) pontot ér.

A kiragadott példák azt mutatják, hogy Noszvaj szőlő - és értelemszerűen gyümölcstermesztésre ökológiai szempontból kiválóan alkalmas a viszonylag kedvezőtlennek minősülő talajadottságok ellenére is. A tragédia az, hogy a kb. 750ha kiváló termőhelyi kataszterbe sorolt területből mindössze 146,8ha-on van szőlő a HNT adatai szerint.

1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Noszvaj területén számos forrás és több kisebb vízfolyás található, amelyek a Bükk táplálkoznak. A kisebb vízfolyások a település északi részén, a Vár-hegy környékén eredő Kánya-patakba illetve a keleti határrészen folyó Szoros patakba torkollanak. A források főleg a falutól északra és nyugatra lévő erdős hegységi területen fakadnak. A természetvédelmi részben kiemeltük, hogy az 5 liter / percnél nagyobb vízhozamú források a természet védelméről szóló törvény szerint a törvény erejénél fogva védettek, Bár a források vízhozama változó, de többségük időszakonként eléri a törvényben rögzített értéket és így a településrendezési tervben az alábbi forrásokat védett forrásként kell szabályozni: Várkút, László-forrás, István- forrás, Attila-kút, Hármas-kút, Szarvas-kút, Katalin- forrás, Ágoston kút, Szent Imre forrás, Forró-kút.

A források és patakok mellett Síkfőkúton két kisebb természetes eredetű, de mára erősen mesterséges jellegű tó, a Felső-tó és az Alsó-tó található. A tavakat évtizedekkel korábban fürdésre is Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

125

használták ma azonban esztétikai valamint vizisport- csónakázás, vizibicikli – illetve horgászati funkciója van. A vízfolyások és az állóvizek minőségéről mérési adatokkal nem rendelkezünk. a tavak állapotáról sem kaptunk adatokat. A helyszínelés során a szemrevételezéssel szerzett kételyek pedig nem minősíthetők szakszerűnek. Hasonló a gondunk a Kánya- patakkal is amelynek az alsó a falun már keresztül folyt szakaszának vízminőségét célszerű lenne vizsgálni, pusztán a magyar történelem elmúlt 60 évét ismerve feltételezhető, hogy jelentős települési szennyezés éri a patakot a belterületi szakaszán. Célszerű volna a belterületen a telkeken belül a patakmedret érintő bekötések, befolyások, szennyezések teljes körű vizsgálata.

A külterületi tájhasználat visszafogottságát ismerve – alig 20 %-át művelik– mezőgazdasági eredetű szennyezések csekélyek. Egy-két kisebb állattartó épület környékén fordulhat elő szervesanyag terhelés.

A Bükk-hegység karsztos jellege következtében a felszíni vizek védelme is rendkívül fontos. A település magasabb északi és nyugati részén, ahol 98%-ban erdővel borított a földfelszín és a Várkúti turistaház kivételével még épület is alig van a területen, a felszíni és felszín alatti vízkészlet nem veszélyeztetett.

Az alacsonyabb részeken különösen a település környékén a kommunális szennyvizek szennyezték a felszín alatti vizeket. Az elmúlt években igen jelentős beruházás volt a csatornahálózat és az új szennyvíztisztítómű kiépítése. A csatornahálózatra való rákötés kötelezésével és ellenőrzésével biztosítható a felszín alatti vízszennyezés megakadályozása.

Noszvaj a „7/2004(XII.25.) KvVM rendelet alapján a felszíni víz szempontjából fokozottan érzékeny települések közé tartozik illetve a 27/2006 (II.7.) kormányrendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről” szerint nitrát érzékeny terület. A fentiek miatt a vizek szennyezésének megakadályozása alapvető fontosságú. A tervezett fejlesztéseknél,, a gazdasági tevékenységek során a szennyvízelvezetés és tisztítás szakszerű megoldását meg kell valósítani, a szerves anyagok, vegyszerek talajba, vízbe való bejutását meg kell akadályozni.

1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Noszvaj területén – amint a bevezető összefoglaló mondatban is említettük nem található jelentős légszennyező létesítmény.

Noszvaj a 4/2002(X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

A különböző irodalmi adatok alapján Noszvaj levegő-minősége kiváló, az országban a legjobb levegőjű települések között említik. Síkfőkút üdülési vonzereje is részben a levegő kiváló minőségéből fakad. Miután a településen nincs jelentősebb légszennyező létesítmény, a kiváló levegő minőséget időszakosan a lakossági fűtés és a közlekedés veszélyezteti. A gépjármű közlekedés során korom, por, szénhidrogének, ólom, kén- és széndioxid jut a környezetbe. Elsősorban az átmenő forgalom okoz gondot a Szomolya(Mezőkövesd)- Eger ill. a Bogács(Mezőkövesd)- Eger országúton folyó közlekedés, valamint a település nyugati részén lévő kavicsbányából hatalmas dömperekkel történő anyagszállítás terheli a levegőt és a környezetet. Mért adataink nincsenek, a helyszínelés tapasztalatai szerint ez a szennyezés csak helyenként és időnként pl.: a kavicsszállító kocsik útvonala mellett számottevő.

A gázhálózat csaknem teljesen kiépült, de a magas üzemelési költségek következtében a lakosság nagyobb része fával is fűt. A hatalmas erdőség mellett fekvő faluban ez teljesen természetes. A fatüzelés azonban a levegő nagyobb mértékű szennyezésével jár, mint a gázfűtés és télen nitrogéndioxid, korom, kéndioxod- és szénmonoxid is kerül a levegőbe. Ez a szennyezés azonban az egészségügyi határértéket nem éri el.

Ipari tevékenység, amely a levegő minőségét veszélyeztethetné, nincs a településen. Az állattartó istállók a településtől távolabb helyezkednek el, egyébként sajnálatosan az állattartás is jelentős mértékben visszaesett.

126

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Gondot a nagykiterjedésű parlagterületek jelentenek, amelyekről allergén anyagok kerülhetnek a levegőbe. Ideális lenne ezen területek kaszálása, tisztítása de az legalább akkora feladat mint az állandó művelés.

1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés A zajterhelés általában a közlekedésből esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzem működése során kibocsátott zajokból jöhet létre.

A levegőtisztaság védelmi fejezetben említettük, hogy Noszvajon nincs jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzem. A közlekedésből eredő zajterhelés elsősorban a Mezőkövesd- Bogács- Eger, ill. a Mezőkövesd- Szomolya-Eger országutak mentén, különösen annak a belterületi emelkedő szakaszán számottevő.

A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM–EüM rendelet melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza:

Zajtól védendő terület

Közlekedési zajtól származó határértékek: Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó önkormányzat tulajdonában lévő zajra gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól származó zajra nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

Üdülőterület

50dB

40 dB

55 dB

45 dB

Lakóterület (falusias, kertvárosias), különleges területek közül az oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület

55 dB

45 dB

60 dB

50 dB

Gazdasági terület

65 dB

55 dB

65 dB

55 dB

1.17.5. Hulladékkezelés Noszvaj hulladékkezelés szempontjából Eger körzetébe tartozik. A korábbi szemétlerakót a bogácsi út mellett bezárták és a területet rekultiválták. Az önkormányzat igyekszik megakadályozni az illegális hulladéklerakást. A település tisztaság fenntartása érdekében az Önkormányzat gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról. A szolgáltatást az UNITRANSPORT kft-vel végezteti és a heti rendszerességgel végzett hulladék elszállítás megakadályozhatja az illegális szemétlerakást, a melynek megakadályozása az üdülési funkcióval rendelkező település jövője, egészségügyi, esztétikai állapota szempontjából igen fontos.

Az építési, bontási hulladék továbbra is az egri lerakóba kerül.

Lomtalanítást évente egyszer végeznek, ekkor történik az alkalmanként keletkezett veszélyes hulladékok elszállítása is.

Az elhullott állatokat az állattartók az Eger határában lévő állati hulladék megsemmisítő üzembe szállítják.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

127

1.17.6. Vizuális környezetterhelés Noszvaj területén vizuális konfliktus, környezetterhelés a Síkfőkút környékén a meredek erdős domboldalra épített hétvégi házak, nyaralók látványa, a kavicsbánya közvetlen környezete, a falu és a déli beépítésre szánt terület közötti potenciális fejlesztési terület túlzott mértékű beépítése illetve az épületek tájba illesztésének elmaradása.

A Síkfőkúti meredek erdős hegyoldalak beépítése – többnyire bántó esztétikai értéket képviselő épületekkel- kifejezetten zavaró látvány és egy korábbi, a természet és a táj értékeit kevéssé figyelembe vevő korszakot idéz. A még be nem épített telkeket ki kell zárni a beépítésre szánt területből. Tudatos táj és környezet esztétikai javaslatot kell kidolgozni e hétvégi házas településrészre figyelembe véve a természeti, ökológiai adottságokat is.

A kavicsbánya erdőkkel körülvett területe igazából csak közvetlen közelről illetve fenntről látható ezért vizuális szennyezés csak az arra vezető turistautakról érzékelhető.

A falu és a déli beépítésre szánt terület közötti fejlesztési területen el kell kerülni további túlméretezett épületek építését –lásd eddig Öregek otthona, lovas csarnok- és törekedni kell az épületek tájbaillesztésére, e átmeneti terület sajátos jellegének kialakítására.

1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) Noszvajon a bányászat – a külszíni fejtésű kavicsbánya - okozhat kisebb gondot, amely a bányaterület bekerítésével és a környezetben a beépítés tiltásával megoldható. Viszonylag kevés a barlangok száma is , és egyébként a barlangok katasztrófa védelmi szempontú megítélése még nem alakult ki. Általános érvényű, de Noszvajon is említendő, hogy katasztrófa védelmi szempontból a klímaváltozás okozta melegedés.

A nagykiterjedésű bozótos és parlagterületek, a hatalmas erdők következtében a melegedés következtében jelentősen megnő a tűzveszély. A településrendezési terv a mozaikos tájhasználat kialakításával, a tájgondozás következetes előírásával csak csökkenteni tudja a veszélyt.

128

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

2.1.

A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE SWOT-ANALÍZISBEN

Természet, környezet

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

Társadalom, demográfia

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

ERŐSSÉGEK (S)

-

kötődés a településhez

-

működő iskola, óvoda, könyvtár és felekezetek

-

működő civil szervezetek

-

működő idegenforgalom

-

mezőgazdasági hagyományok megléte

-

szőlészeti, borászati ismeretek megléte

-

borvidék jelleget képviselik a környező szőlők, a nagy Thummerer pincészet és a pincesorok

GYENGESÉGEK (W) -

minden területen csekély hagyománya van a települések térségi együttműködésének, melyek azonban jó potenciálokkal rendelkeznek

-

helyi munkalehetőség csekély nagyságrendje

-

fogyó lakónépesség

-

a helyben hasznosítható képzettségek alacsony aránya

-

kis vásárlőerő, gyenge fizetőképes helyi kereslet

-

munkavállalók nagy része a településen kívül dolgozik, kis helyi foglalkoztatottság

-

tőkeszegény vállalkozói réteg

-

az összefogás hiánya

-

nagyobb vállalkozások, befektetők hiánya

-

kiváló ökológiai adottságú, de alulhasznosított termőhelyek (szőlő, gyümölcs)

-

természetvédelmi terület, a Bükki Nemzeti Park jó elérhetősége

-

a település területén változatos természeti adottságok, változatos domborzat található

-

szőlő és gyümölcs termelésre alkalmas terület

-

kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre

-

tiszta levegő

-

-

nagykiterjedésű erdőterületek

kavicsbánya intenzív kitermelése, az elbányászott területen a természetközeli állapot megszüntetése

-

magas minőségű szőlőtermőhely

-

-

a hatályos településrendezési tervben jelentős nagyságú ipari, gazdasági, kereskedelmi övezet

Síkfőkúton igen meredek belterületbe vont és üdülőépítésre kijelölt területek, telkek

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

129

Épített környezet, településkép

-

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

GYENGESÉGEK (W)

-

az új beépítésű lakóterületek nem illenek a faluképbe

-

nagy lakóterületi tartalék a belterületen

-

hagyományos kerthasználat

-

hiányzó belterületi fasorok

-

épített örökség gazdagsága

-

szabályozások esetenként pontosításra szorulnak

-

számos műemlék és helyi védelem alatt álló épület

-

esetenként rendezetlen tulajdonviszonyok

-

számos épülettípus megtalálható helyben a népi lakóházaktól a kastélyig, pincelakástól a présházig

-

-

természeti környezet értékeinek kihasználhatósága az épített örökség hatékonyabb bemutathatósága érdekében

a védett épületek tulajdonosait érintő felvilágosítás esetlegessége (szakszerű és költséghatékony felújítás, nyílászárók cseréje, tetőfedés, épület színezése stb.)

-

nem használják ki az adottságokhoz és lehetőségekhez mérten az épített örökség adta turisztikai lehetőségeket a fejlesztések során

-

jelenleg is aktív turizmus, a fő látnivalók ismertek és keresettek

-

néprajzi és történeti kutatások megléte

-

-

helyi közösség bevonhatósága a turisztikai programkínálat gazdagítása érdekében

szakszerűtlen, a helyi építési rendelet előírásaitól eltérő felújítások

-

egyes épületek kihasználatlansága, funkciótlansága

-

esetenként az alapvető állagvédelmi munkálatok hiánya

-

130

ERŐSSÉGEK (S) védelemre érdemes településszerkezeti elemek, sajátos karakter (utcahálózat, telekstruktúra)

Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület szerepe a felújításában és új, fenntartható funkciók kialakításában

-

pincelakások felújítása: művészek, potenciális támogatók bevonása a munkafolyamatokba

-

Eger közelsége

-

a településen a közműhálózatok kiépítettek

-

-

oktatási és egészségügyi intézmények korszerűek, a szolgáltatások rendelkezésre állnak

nem jellemző a megújuló energiaforrások használata

-

kerékpárutak hiánya

-

balesetveszélyes főút

-

idősotthon épült

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

ERŐSSÉGEK (S)

Idegenforgalom, üdülés

-

GYENGESÉGEK (W) a turizmus fejlesztése forráshiányos

-

természeti környezet romló állapotú, kezelése nem megoldott

-

változatos domborzat

-

természeti értékek rossz megközelítése

-

értékes, vonzó táji környezet

-

-

De La Motte kastély, múzeum

Síkfőkúton, a turistautak indulóhelyén hétvégenként probléma a parkolóhelyek hiánya

-

barlanglakások, kaptárkövek

-

-

borászati kiállítás (Magtár Borozó)

hiányoznak a kijelölt kerékpárutak, és a kerékpárkölcsönzés lehetősége

-

Thummerer Pincészet

-

főszezoni koncentráltság jellemző

-

a falu közössége és az önkormányzat is súlyponti kérdésként kezeli az idegenforgalmat, egyesületi formában is segítik a kezdeményezéseket

-

rendezvények kinőtték a Gazdaház (hagyományos rendezvény-helyszín) kereteit

-

fenntarthatóság érvényesítésének mechanizmusa általában hiányos

-

hiányzik a turisztikai együttműködés a szomszéd településekkel, holott jól kiegészítenék egymást pl. Bogácsi gyógyfürdő, Egri városi attrakciók

-

desztináció-menedzsment /marketing rendszer nem egységes

-

sokoldalú szálláshelyek

-

kiemelkedő rendezvények

Társadalom, demográfia

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

LEHETŐSÉGEK (O) -

közlekedési kapcsolatok további javítása (Főút biztonságosabbá tétele, NoszvajBükkzsérc összekötő út megépítése)

-

sajátos szerepkör kialakítása a térségben

-

kistérségi szintű projektek megvalósítása

-

települések közötti együttműködés továbbfejlesztése

-

üdülési, turisztikai jellegű, minőségi fejlesztések előtérbe helyezése a lakosság és a befektetők aktív bevonásával

-

közösségi rendezvényekkel az összefogás erősítése

-

a hagyományos, közvetlen települési légkör tudatos fejlesztése

-

a helyi intézmények megtartása, erősítése

-

a vidéki élet tudatos felértékelése

-

szabadidős tevékenységek szervezése

VESZÉLYEK (S) -

a pályázati lehetőségek csökkennek, illetve kihasználatlanok maradnak

-

a település nem tud egyedi szerepkört kialakítani

-

elmaradnak a minőségi turisztikai fejlesztések

-

nem erősödik a települések közötti együttműködés

-

a település önálló mozgástere csökken

-

munkahelyteremtés

-

a település népességmegtartó képessége csökken, elöregedő lakosság

-

a tájhasználat kedvező változása elmarad

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

131

Természet, környezet

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

LEHETŐSÉGEK (O)

132

VESZÉLYEK (S)

-

mezőgazdasági, kertészeti ismeretek fejlesztése, új beruházások létrehozása

-

többcélú mezőgazdaság, természeti adottságnak megfelelő tájhasználat kialakítása (szőlő, gyümölcs)

-

a vállalkozások nem fejlődnek, mezőgazdaság, agrárturisztikai tevékenység aránya nem nő

-

családi gazdálkodás fejlesztése, szakmai képzés, tanácsadás, támogatás

-

nem lesz vonzó a település új vállalkozások számára

-

állattenyésztés felélesztése

-

a szőlőterületek átalakulása folytatódik,

-

gyümölcsfeldolgozó tevékenység fejlesztése

-

-

új vállalkozások befogadása

a tőkeszegény vállalkozói réteg nem erősödik, a vállalkozók versenyképtelenek maradnak

-

települési marketing és menedzsment tevékenység erősítése

-

marad az alacsony jövedelemtermelő képesség, a gyenge helyi fizetőképes „kereslet”

-

minőségi termékek ösztönzése -

természeti értékek romlása

-

természeti értékek megtartása

-

a táji adottságok alulhasznosítása

-

tájképjavító beavatkozások (tudatos tájrehabilitáció) elindítása

-

a tájrehabilitáció, a szőlőhegy tájhasználatának romlása, a szőlőterület csökkenése

-

szőlő, gyümölcstermesztés, kertészet fejlesztése

-

folytatódik a környezet szennyezése, a természetes környezet lepusztulásával szemben nincs erőteljes fellépés

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

Épített környezet, településkép

LEHETŐSÉGEK (O) -

a településkép tudatos javítása

-

egyes helyi védett és műemlék épületek felújítása örökségvédelmi hatástanulmány alapján

-

közterületek, közterületi építmények egységes koncepció szerinti felújítása (arculat, utcaképek)

VESZÉLYEK (S)

-

pincesorok, barlanglakások átépítése, tájidegen többszintes „présházakkal” való elcsúfítása

-

az új lakóterületek nem megfelelő arculati szabályozásával a település építészeti karaktere felhígul

-

zöldterületi fejlesztések

-

a településszerkezet védelme

-

„elfeledett” történeti értékek

-

komplex turisztikai attrakciók létrehozása

-

-

pályázati részvétel lehetősége az épített örökség megőrzése érdekében

az épített örökség értékének fel nem ismerése

-

további állagromlás lehetősége elsősorban a lakatlan épületek, illetve kiemelten a kastély esetén

-

turizmus további erősítése az épített örökség bevonásával

-

kastély megnyitásával új kiállítóhely létesítése

-

épített örökségi elemek pusztulása, különös tekintettel a Mátyás téri pincelakásokra

-

Mátyás téri pincelakásoknál tervezett területi rehabilitáció; bekapcsolás a potenciális turisztikai helyszínek közé; szabadtéri kiállítóhely terve

-

objektumok levétele a helyi védelmi listáról

-

további szakszerűtlen, a helyi építési szabályzatban meghatározottak figyelmen kívül hagyásával megvalósított felújítások

-

az infrastruktúra fejlesztés (út javítás, külterületi útépítés, csapadékvíz elvezetés) a szükségesnél jóval lassabban valósul meg

-

kerékpárutak nem épülnek ki

-

a megújuló energiaforrások használata nem lesz jellemző

-

pincelakások további hasznosítása

-

kapcsolt turisztikai szolgáltatások nyújtása

-

az épületek jellemzőik okán alkalmasak arra, hogy nem csupán a település, hanem a régió történeti – néprajzi jellemzőit is hűen bemutathassák

-

a csapadékvíz elvezető rendszer további fejlesztése

-

kerékpárút építés

-

belterületi utak burkolása

-

megújuló energiahasználat ösztönzése

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

133

Idegenforgalom, üdülés

LEHETŐSÉGEK (O) -

a turisztikai kínálat összehangolása a szomszédos, Eger környéki településekkel (kiegészítés, komplexitás)

-

kerékpárutak kijelölése

-

a borturizmus és falusi turizmus tudatos fejlesztése

-

helyi termékek marketingje

-

növekszik a hivatás-turizmus, részben a konferencia-turizmus révén, részben a cégek csapatépítő tréningjei következtében

-

idősödő társadalom utazási kedve nő

-

információ-technológia szerepének növekedése ösztönzőleg hat, miután a vonzó honlap, a vendéglátók jó internetes ellátottsága már rendelkezésre áll

-

a környező országokból (PL, SK,) a régióban növekvő mértékben érkező turisták is megjelennek Noszvajon

VESZÉLYEK (S)

-

a romló gazdasági helyzet életképtelenné teszi a turisztikai vállalkozásokat, leállítja a beruházásokat

-

a turizmus folyamatos fejlesztésének elmaradása versenyhátrányt eredményez

-

a lakosság is elveszíti érdekeltségét a vendégfogadásban, elfordul az idegenforgalomtól, elhanyagolja vonzó környezetét

-

tőke- és forrás hiányában a befektetők érdeklődése alacsonyabb szinten marad, következésképpen a bezárt kastély, oktatóközpont és a szállodák állaga tovább romlik

Bár az ötvenes-hatvanas évek felméréseihez képest már nagyon sok épület megsemmisült, Noszvaj épített öröksége még jelenleg is meglehetősen gazdag; a település méretéhez képest örvendetesen magas a műemlékek, illetve helyi védelem alá helyezett objektumok száma. Az egyediség abban is megfigyelhető, hogy a népi lakóháztól a kastélyig, a barlanglakástól a présházig számos kort-, társadalmi rangot-, foglalkozást reprezentáló épület áll a faluban, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy nem csupán a település, hanem a régió történeti – néprajzi jellemzőit is hűen, a jelenleginél sokkal részletesebben bemutassák. Ehhez jelenthet nagy segítséget a település kutatottsága; a számos szakirodalmi és adattári anyag, dokumentáció arra is alkalmat ad, hogy összehasonlító vizsgálatokat lehessen végezni a faluban a szakszerű bemutatás szakmai hátterének biztosítása érdekében.

Szerencse, hogy a megmaradt népi lakóházak túlnyomó részét nem alakították át olyan mértékben, hogy azzal a történeti jelleg is döntően elvesszen. Rossz példákat azonban sajnos itt is találhatunk, melyek mindennél jobban mutatják a helyi építési szabályzat egyes alpontjai részletesebb kidolgozásának szükségességét, leginkább pedig a jelenlegi szabályozás következetes betartatásának igényét.

Az épületek egy része jó állapotban található, ám előfordul, hogy a funkciótlanság, lakatlanság, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyok okán egyes ingatlanok állapota egyre rosszabb, némely esetben már életveszélyessé válva. A rendszeres állagvédelmi munkálatok hiánya is több esetben észrevehető károkat okoz az épületekben, bár örvendetes, hogy a Pocem-béli pincelakások felújítása művészek, szakemberek bevonásával már évek óta tart a településen. Mindez azonban nem állhat meg a falazat, a tetőzet és a nyílászárók felújításánál: amennyiben egy épület nem kap – akár a jelenlegitől, múltbélitől eltérő – funkciót, az állagvédelmi beavatkozásokat sem tekinthetjük teljesnek.

A régi / új funkció kialakítását, fenntartható működtetését segíthetnek biztosítani az egyes pályázati lehetőségek, melyek segítségével nem csupán a felújítások anyagi bázisát lehet megteremteni, de új kiállítóhelyek kialakítására is sort keríthetnek – a kastély mellett gondolunk elsősorban a Mátyás téri pincelakások rehabilitációjára, mely a község hatályos turisztikai koncepciójában is prioritásként jelenik meg.

Utcaképvédelmi szempontból is fontos, hogy a műemléki környezetben található épületeket tekintve a beépítés módjára, az építmény magasságára, tetőzetének kialakítására, védett épületek melletti

134

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

kerítések kialakítására jelenleg is meghatározott előírások vonatkoznak a helyi építési szabályzatban; hasznos lenne azonban ezt részben kiegészíteni, pontosítani.

Bár a községben nagy energiát fordítanak a turisztikai lehetőségek minél változatosabb kialakítására rendszeres és színvonalas, elsősorban gasztronómiai jellegű rendezvényekkel, ám a történeti épületek nyújtotta lehetőségekkel még nem éltek annyira, mint amennyire ez lehetséges lenne. A gasztronómiai fesztiválok, melyek már egyfajta „brandként” környék-szerte jellemzik a települést, kifejezetten alkalmasak lehetnek az épített örökség gazdagságának bemutatására is.

Mint minden településen, itt is előfordulhatnak olyan következetlenségek, melyekre tudatosabban figyelve és korrigálva a jelenleginél átfogóbban rendezhetik az épített örökségi környezetet, egyben egységesebb körülmények között fogadhatják a vendégeket. Az eligazító táblák sokfélesége, valamint kihelyezésük módja, a légkábelek és villanyoszlopok megjelenésének jellemzői, a hagyományostól eltérő anyaghasználat mind olyan kérdéskört jelentenek, melyekre egy településrendezési terv során ki kell térni.

Számos településhez képest hatalmas előnyt jelent a változatos természeti környezet; ezt a jelenleginél sokkal tudatosabban ki lehetne használni. A természeti környezet az épített örökség hatékonyabb bemutatását is segítheti, színesítheti, már amennyiben a kettő kapcsolatából kiindulva például tematikus túrákkal vezetik körbe a látogatót a településen.

Elhelyezkedéséből, történeti és természeti adottságaiból kifolyóan a turizmus szerepe egyre fontosabb a település mindennapjaiban; e célok megvalósításához pedig a helyi közösség tagjai is nagy számban mozgósíthatók – ez pedig egy olyan bázist, erőt jelent, mellyel az épített örökség megóvásában is számolni lehet.

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

3.1.

A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS

A helyzetfeltárás során összegyűjtött különböző folyamatokat, képzeteket egységes egésszé, rendszerré kell összeállítani annak érdekében, hogy a koncepció iránya meghatározható legyen.

A vizsgálatok rávilágítottak, hogy Noszvaj olyan természeti, környezetminőségi, táji és épített örökségi adottságokkal rendelkezik, melyek bár kihasználatlanok, és az évek során a nem megfelelő kezelésből adódóan állapotuk némileg romlott, jelenleg még megmenthetők, mi több, Noszvaj további fejlődéséhez kiaknázásuk, szakmai szempontok szerinti megújításuk, majd folyamatos karbantartásuk, kezelésük elengedhetetlen.

Mivel a település értékes táji környezetben fekszik, kiváló termőföldekkel rendelkezik, a jelenleg „alvó” de még meglévő népi kultúrája felébreszthető, kivételes építészeti értékei megmenthetők, nyilvánvaló mindezeket kiaknázni. „Noszvaj: minden, ami természet…” mottóval a természeti környezeten, a legtisztább levegőn, az épített örökségen alapuló turizmust a helyben termelt, kiváló alapanyagokból készített élelmiszerekkel, kozmetikumokkal, gyógyteákkal, gyógyhatású készítményekkel kiegészíteni, ezek feldolgozását, valamint az öko-tudatos életmódot a turistáknak bemutatni, a lakosok számára a szelektív hulladékgyűjtést, komposztálást, közterületek gondozását ösztönzővé tenni, egyszóval tudatosítani bennük, hogy ők mindannyian „vendéglátók”.

Ez a szemlélet egy kvázi önfenntartó közösséggé teszi a falut, ami vonzó lesz a vidékre vágyó fiatal családok számára is.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

135

3.2.

PROBLÉMA- ÉS ÉRTÉKTÉRKÉP

Noszvaj problémákkal terhelt területeit egy térképen ábrázoltuk azokkal az értékes területekkel, amelyek egymásra közvetlen hatással vannak, egy területre esnek, így a szabályozás során kiemelt figyelem fordítandó rájuk.

Az egyes problémákat az alábbiakban pontokba szedve részletezzük.

A falu legnagyobb problémái a Magyar falvakéval megegyező. A fiatalok elvándorlása, ezáltal az elöregedés, a lakónépesség csökkenése, a munkahelyek hiánya miatt a nagyarányú ingázás, az alvófaluvá válás és a munkanélküliség, összefüggő tendenciák.

Fentiek mérséklésére Noszvaj természeti adottságaiból és épített örökségéből táplálkozva, azok megóvásával, de hagyományokhoz új technológiákkal való visszatéréssel és offenzív, „előre menekülő” településfejlesztési koncepcióval van lehetőség.

Mivel a falu nagyrészt idegenforgalomból él, kiemelt óvatossággal kezelendő mind a természeti, mind az épített környezete.

Az új lakóterületek „koncepció nélkül”, különböző építészeti stílusokat felvonultatva épültek be, melyek a település hangulatát felhígítják.

A műemlékek, helyi védelmet érdemlő épületek gyakran leromlott állapotúak (pl. Kastély, pincék szeméttárolóként használva). Fentieket tetézi az is, hogy egyes területeken (Mátyás téri pincék, barlanglakások) szlömösödő lakóterületek kapcsolódnak hozzájuk, melyek szociális problémákat vetnek fel, és további állagromlást okoznak. Megmentésük sürgős beavatkozást igényel, nem beszélve arról, hogy ezek az értékek a turizmus, mint fő bevételi forrás alapját is képezik.

Az épített elemek megőrzése, örökségvédelmi szempontú felújítása azonban nem elegendő! Azokat új funkciókkal kell megtölteni, attrakcióként „eladni”.

Ehhez kapcsolódik a szomszédos – szintén idegenforgalomból élő – településekkel való kapcsolat hiánya, az egymást kiegészítő turisztikai programcsomagot kialakítása, annak érdekében, hogy a környék ne 1 napos látogatást biztosítson, hanem minél hosszabb ideig való tartózkodásra kínáljon programokat, látnivalókat, termékeket, stb.

Hiányoznak a településen a kerékpárutak, ami a vidéki üdülő-települések elengedhetetlen kellékei!

Ellenben nagy jelentős tábora van Noszvajon a motocross sportot űzni vágyóknak, melyhez a meglévő pálya kijelölt helye a lakóterülethez és temetőhöz közeli, konfliktusokat okoz.

A hatályos településrendezési terv területkijelöléséből adódó területhasználati konfliktus; új lakóterületek túlzott mértékű kijelölése, amely a legoptimistább becslések bekövetkezése esetén sem fog a következő 10 évben beépülni. Ehhez jön hozzá a sok, jelenleg lakatlan belterületi ingatlan /ház/, amelyeknek új tulajdonost találni, azokat a megvételükre ösztönözni minden szempontból kedvezőbb lenne, mint zöldmezős beruházásokat indítani.

A Kavicsbánya intenzív kitermelése, az elbányászott területen a természetközeli állapot megszüntetése tájsebet okozott. Az intenzív kitermelés okozta tájváltozás mellett, a hatalmas méretű kavicsszállító autók szennyezése, kártétele (külterületi utak tönkretétele, belterületi forgalmi gondok, belterületi zaj – és légszennyezés stb.) Noszvaj legnagyobb értékét: kiváló természeti és környezeti adottságait veszélyezteti. Figyelemre méltó, hogy a kavicsbánya teljes közvetlen környezete a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó magterület ezért a további kitermelés, a bővítés erősen kérdéses és megfontolandó.

Sajátos, de a szabályozás szempontjából rendkívül meghatározó konfliktus a kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre.

136

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Fe lső tár kán y

Cseres- tető

(088 /2)

076

079

(077)

(07 8)

Bü kk zs ér c

088/1

/1 01 01

075

/2 01 01 /3 01 01 01/4 01 /5 01 01 01/6 /7 01 01 01 /8 01 01

090 /9 01 01

4 /1 01 01

0 /1 01 01

1 /1 01 2 01 /1 01 01

1 /2 01 01

5 7 /2 /2 01 01 01 01 0 4 /3 /2 01 01 8 01 6 01 /2 01 9 1/2 1 0 /2 0 01 01 1 01 /3 2 3 01 /3 /3 01 01 01 4 01 01 /3 01 01

3 /2 01 01

09 8

) 91 (0

8 /1 01 0 /2 01 01 2 01 01/2 01

6 /1 01 01

3 /1 01 5 01 /1 01 /17 9 01 101 1/1 0 10 0

092/4

0100/2

(01 00 /1)

0100/3

067

092/5 0100/8

Bük kös -völ gy

092/1

069

096

/3 81 10

/4 81 10

/5 81 10

14 06 /1 14 07 1406 /2 14 08

0100/6

14 10

14 09

14 03

14 05

14 11

14 12

14 29

13 18 /2

14 35

14 37 /2

14 36 /2 14 30 14 31

14 32

14 45

143 9

144 0

144 1

14 42

14 44 2333

235 5

2357

(27/ 1)

(27/ 2)

01 33 /8 4

(0133/86)

út

01 33 /126

(1578)

5

17 13

(1599)

11

19 0 19 1

19 3

206 205

27 0

28 8

28 6

261 252 262

214

27 27 7 6

26 9

28 5

19 6

19 19 7 19 8 9 20 20 0 1

24 8

251

24 250 9

254

255

257 256

258

26 6

26 7

26 8

19 18 2 8

18 4

38 38 9 38 8 7

2

350

351

28 9

353 354

359

355

360/2

360/1

358

12 9

333

329

328

330

325

331

327

308

307

306

305

311/2

309

311/1

312

(020 0)

(0207)

0214/18

0222/71

01 6/5 2

01 6/7 3

0222/73

0220/8

/6 0216

/23 0216

01 6/7 0

0 /7 22 02 a

0231/19

014/1

0222/75

0220/11

02 20 /10

2101/3

0220 /13

01 6/6 9

02 20 /3

01 6/5 4

014/2

2102

2107/2

(0220 /2)

0220/5 2106 Sporttelep

A.váró

2101/4

0231/4

0222/16

0222/15

2103

(2104)

0231/20

) (0222/17

0222/1

(0 15 /2 )

a

Síkfőkúton igen meredek belterületbe vont és üdülőépítésre kijelölt területek, telkek 0216 /24

2101/1

01 6/7 4

01 6/7 01 6/7 2 1

01 6/5 3

0216/20 0216 /21 0216 /22

/6 0215 b

01 5/1

01 6/7 5

01 6/5 1

a

s c á g Bo

(019 5)

(016/78)

332

9

Dob ó ut ca

(544)

1501 1502

(018 /1) 1505

18 5 18 18 6 7

0222/7 0222/6

0222/14

Szlömösödő lakóterületek

014/3 07

01 6/6 2

0222/5

0222/4

0222/3 0222/55 a

0222/13

0 /1 31 02

0222/12

0222/11

0222/10

0222/9

a

0222/57 b

c

28 02

/6 27 02

05 /7 1

0) 23 (0

0231/7 d

f

(0227 /20)

05 /6 6

0229

9 /1 27 02

05 /6 7

5) 22 (0

/9 /11 27 27 02 02

08/2

05 /6 8

) (04

0227/21

Kiaknázatlan művi és természeti értékek 05 /4 9

05 /7 2

05 /5 1

05/65

05 /5 0

05 /5 05 2 /5 3

05 /6 4

b

) /74 (05

05 /5 6

Telekkel nem rendelkező, kitaposott utak Csak térképen létező utak telkei 05 05 /75 /4 3 05 /4 05/4 1 2

05 /4 6 05 /7 6

05 /4 0

/2 33 02

c

7 /2 05

4 6 5 /2 /2 /2 05 05 05

05 /2 3

05 /1 4

0233/3

05 /1 5

0233/4 0233/5

05 05 /1 /1 6 7 05 /1 05 8 /2 05 /2 1 0 05 /1 9

å

a

8 /2 05

05/35

05 05 0 /3 /3 5/3 9 7 05 8 /3 6

b

1 0 /3 2 /3 05 5/3 0 05 9 /2 05

05/57 05 /5 8

05 /4 7

3 /3 05

05 /5 9 08/1

0232

/1 33 02

05 /4 8

05/54

05 /5 5

05 /6 2

(0 5/3 4)

µ 05 /7 0

3 /1 27 02 4 /1 27 6 02 5 /1 /1 27 27 02 02 7 /1 27 8 02 /1 27 02

2 01

(010/3)

014/6

a 05 /6 3

02 27 /4

Kerékpárutak hiánya

05 /6 9

014/5

/7 27 02 /8 0 27 7/1 /12 02 022 27 02

6 /5 22 02

/2 27 02 /3 27 02

02 27 /5

/1 27 02

3) 22 (0

2105/2

05 /1 3

Motocross pálya - zavaró mértékű zajhatással a temető közelében 05/22

b

05 /1 2

0 05 5/7 /6

05 /4 4

05/77

05 /3

05 0 /1 5/1 0 1

05 /8

05 /9

05 /5

05 /4

) 6/1 (0

05 /1

Országos ÖH magterületének ráfedése a belterületre /2 06

d

Poltrade Bt.

Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23 Megrendelő neve:

Munkaszám:

Munka neve:

Méretarány:

Noszvaj Község Önkormányzata

0233/6

0233/7

(553)

(018 /5) 017/101

(0 17 9/7 )

(62)

43

33 22

20 18

16 3

01 01 33 33 /9 /9 5 6

13 00

utca 4

F.

Köl 6 cs ey (723/1)

01 6/8 0

0194

8 /6 22 02 6 2/6 9 7 2 /6 2/6 02 4 22 22 /6 5 2 02 0 2 /6 22 /6 22 0 3 222 /6 0 02 1 22 /6 02 22 0 02 /6 22 02

01 6/5 5

1 /1 97 01

) 7/3 19 (0

01 0 6/516 7 /56

/9 97 01

9 /5 22 02 4 8 /7 /1 4 22 31 02 22/5 2/53 02 7 02 /1 22 0 31 02 6 1 2 /1 /5 /5 31 22 /50 22 02 02 22 /49 5 02 /1 02 22 8 31 02 22/4 /47 02 4 02 222 6 /1 0 /4 31 5 02 /4 22 3 22 02 /1 4 02 31 /4 2 3 22 02 /1 02 22/4 /42 31 1 02 02 22 1 /1 ) 02 2/4 0 31 1/8 2 /4 02 23 02 222 2/39 2/38 7 (0 /3 0 2 2 /9 02 02 222 6 2/35 31 0 2/3 2 02 2 2 02 02 2/3 3 2 /3 02 22 0 02 2/3 /28 2 2 02 22 4 0 /3 22 /31 6 02 2 2 /2 9 7 02 /2 /2 22 22 22 02 5 /24 02 02 /2 22 22 02 3 /2 2 02 22 /2 02 222 1 /20 0 /2 22 22 02 9 /1 02 22 8 (0222/8) 02 2/1 2 02

01 6/4 9

2 /1 97 01 /8 97 01

0216/16

2 /1 20 02

01 6/7 9

0187/24

0186

0216/18 0216/19

(0220/6)

(0 16 /5 8)

0192/3

0192/2

0197/1

0218/9

(016/77)

0192/4

/7 97 01

6 0218/1

0218/15 0218/14 0218/13

0218/12 0218/11

0218/8

0218/7

01 6/5 9

4 0197/2

2 0197/2

8 0197/1

9 0197/1

0 0197/2

1 0197/2

3 0197/2

(022 )

/20 87 01

6 /2 87 01

2 0191/2

3 0191/2

03 03 5/6 03 5/6 2 5/5 03 03 5 3 5/6 5 03 03 /66 1 5/6 5/6 03 4 7 5/6 03 0 5/6 3

0191/32

(0191/13)

03 5/4 03 8 5/4 7

/21 0189

/19 0189

/17 0189

/15 0189

/12 0189 /11 0189 /10 0189

/9 0189

/26 0189

/3 0203 /4 0203 /8 0203

03 5/4 03 9 5 03 /50 5/5 1

/14 0189

/8 0189

/7 0189

/6 0189

/5 0189

/4 0189

) (0191/10

6) (019

/2 0203 /1 0203 /5 /7 0203 /6 0203 0203

03 5/5 2 03 5/5 4

23 1

80 5 80 6

12

01 01 27 33 01 33 /54 /55 0133/32 0133/33 0133/34

80 2 80 3 80 4

14 43

143 8

14 33

143 7/1

13 19 /1 801

143 4

13 18 /1

800

797

798

799

02 7/8

02 7/9

(029 )

(0 14 7/2 01 ) 48 /1

13 73

11 63 11 66

(116 2)

11 67 11 68

11 64

11 65 11 69

11 73 11 74

85 3 85 2

033/4

03 5/8

03 5/6

03 5/7

b

13 75

13 67

13 69

13 72 /1 13 72 /2

13 70 13 07 /1 13 07 /2

13 07 /3

13 07 /4

13 08

13 09

13 10

114 6

114 2

114 1

114 5

1137

1138

11 61 járda

85 7/1

85 6

85 5 85 4

873

876

875

033/5

033/6

/39 0179

03 5/9

/35 0179

033/7

/31 0179

) (0181

/18 0189

/13 0189

/16 0189

/20 0189

0165/13

0165/15

03 5/1 3

/23 0179

0) (018

/26 0179

/25 0179

/24 0179

/27 0153

0165/7

0165/8 0165/9

0165/11

0165/18

03 5/1 2 03 5/1 1

/18 0179

/33 0179

/32 0179

0149

0165/5

) /10 53 (01

0165/4

/26 0153

0165/6

0165/14

0165/12

/27 0189

335

/9 0203

0192/6 (0192/5)

c

0224

Nagy kiterjedésű, gondozatlan gyümölcsösök Nagy kiterjedésű, gondozatlan I átlagosnál jobb minőségű parlagon hagyott szántók és gyepek Tájseb (intenzíven kibányászott kavicsbánya)

0192/7 0192/8 0192/9

0197/17

/6 97 01

013

Kijelölt, de évek óta be nem épült lakópark terület

0190

01 87 /2 5

4 /1 97 3 01 /1 97 01

/5 97 01

0187/23

0197/2

5 /1 97 01

/4 97 01

0216/17

/2 0215 /3 0215

(0 16 /76 )

0 05 5/6 /6 1 0

0185/16

0191/36

0222/72

2105/1

010/1

0187/22

0191/35

0191/21

(0197/25) 6 /1 97 01

0220/9

014/4

05 /7 3

0165/10

0165/17 0165/19

0165/20

0165/21

0165/22

b

0165/23

0165/24

0165/25

/2 363

utca

0191/30

0216/13 0216/14 0216/15

01 6/6 8 01 6/6 7

010/2

0187/19

0191/34

0191/25

0191/24

0219

gép

0216/12

01 6/6 6

Kaotikus látványt nyújtó, foghíjasan beépült új lakópark

0191/20

Piris-dűlő

0216/8 0216/27 0216/28 0216/10

0214/15

0220/7

01 6/6 1

01 6/6 0

J. Arany

(0217)

016/10

020/1

0218/5

0214/14

2107/1

Egymást zavaró funkciókkal üzemelő gazdasági terület

0218/4

0216/25

0214/12

b

(019) 016/9

0218/6

/7) 14 (02

major

48 016/

016/2

01 6/6 5 01 6/6 4 01 6/6 3

0199/40

a

/26 16 02

020/2

0187/21

å

0199/41 b

0185/17

0191/28

) (0205

0211 2 0214/2

Nagyarányú ingázás Egerbe

(291)

0216/1

0218/3 0216/5 0216/4 0216/3 0216/2

0 0214/2

6 016/

6/8 01

h

0191/29

0197/10

/1 0215

6/7 01

Vilasmár

0191/27

0214/10

39 016/

45 016/

0191/1

0214/9

35 016/ 36 016/

47 016/

0191 /18

0214/21

major

40 016/

46 016/

f

0191/15 (0191/17)

(0193)

0214/8

41 016/ 42 016/ 43 016/

g

(0218/2)

gép

38 016/

Szomszédos településekkel való csekély mértékű együttműködés

c

0191/19

gép

/16 0214

37 016/

44 016/

0165/26

a ó utc Da16nk

20) (0212/

32 016/

31 016/

c d

0187/18

0218/10

(02)

30 016/

0201/5

0214/6

/13 0185

b

0191/11

(0202)

34 016/

33 016/

29 016/

7 0214/1

28 016/

0214/5 gép

(0151)

0185/19

0191/31

0201/8 0201/7 0201/6

0201/4 0201/3 0201/2

0187/13

b

0191/33

0191/8

telephely

0214/3

0184

0171/3

/12 0185

0191/12

0 0201/1 0201/9

(0209) b 0208/43 a 0208/42 0208/44 b a 0208/39 0208/41 0208/40 0208/38 0208/37 0208/36 0208/35 /34 0208/32 a 0208 b

(0212/19)

27 016/

316

486/3

40

26 016/

020/3

282 281

32

01 6/ 25

221 220 219 218 217

30

22 016/ 23 016/ 24 016/

298 299

/10 0203 /11 0203 4 /1 0203 /15 0203 /16 /18 0203 /17 0203 0203 /19 0 /21 0203 03/2 0203 02

28

er Eg

20 016/

21 016/

69

26

18 016/ 19 016/

65

22

17 016/

8 27

37

20

16 016/

280 279

18

b

016/3

347/3

35

13 016/ 14 016/ 15 016/

016/5

Honvéd utca

31

ai utca Szomoly

14

a

él-dűlő Hosszú-Sz

1527

216

48

404

27

) (1576

020/4

44/b

12

25

57

1529

b

265/2 264 263 260

i utca Hunyad

436

23

55

1525 1524

210

8

17

53

(1575)

11 016/ 12 016/

44/a

15

út

(1574)

1564

1530

1623

(390)

6

453

utca

11/a

16

43 018/

árok

/12 0203

334

/13 0203

301

0191/7

0191/9 9 0199/3 8 0199/3 7 0199/3 6 0199/3 7 3 /2 0208/31 0208/3 5 /25 0212/8 0212 0199/3 0212 9/34 0201/1 019 9 30 0208/ 0208/2 3 0199/32 /26 0212/18 0199/3 0208/28 0212 1 0212/17 0208/26 b /28 0208/27 0199/30 9 0212 b 0199/2 0199/3 a 0212/16 /29 7 0208/25a 0208/24 0199/2 0212 a 8 5 b 0199/2 6 0212/15 0199/2 3 /30 9/2 0199/2 0212 /31 0208/22 b 0208/23 b 019 0212/14 0212 2 a a 4 /3 0 0208/21 0199/2 0208/20 1 0199/2 0212 0206/1 0199/2 0208/19 b 0212/13 9/22 019 9 b /18 /33 0199/1 0206/2 0208/17 0208 0212 6 8 a 0199/1 0199/1 a 0208/16 0206/3 0212/12 /34 7 0212 0199/1 0206/4 0208/15 0199/15 0206/5 0208/14 0199b/13 0199/14 6 0206/ 0208/13 7 0206/ 0208/12 a 0199/12 0199/11 0199/10 8 0206/0206/ 9 0212/11 10 0208/ 0208/11 0199/9 10 11 0206/0206/ 0199/8 0208/9 0208/8 0199/6 0199/7 0206/12 0199/5 0206/13 0208/7 0208/6 0206/14 6/15 0199/4 020 0199/1 0208/4 0208/5 6 0199/3 0206/17 0199/2 0208/3 0208/2 0214/24 0206/1 0208/1 0214/23

0212/9

1565

(0191/5) 0191/6

336 337

0210/1

/21 0212 /22 0212 3 /2 0212 /24 0212

486/7

1566

1563

0174

(0170) 0187/2

0187/14

0191/3 0191/4

0208/45

486/6

1567

1562

0171/2

b

01 50 /12

b

Temető

0210/3

0210/2

317

318

486/4

1568

1561

1532 1531

0165/27

37

437

11

319 479

1569

1559 1560

1533

0165/28

33

13

9

314

478

480

1570

486/5

1534

1523

0210/7 0210/5 0210/4

0171/1

01 50 /11

0187 /3

363/1

338

300

304/2

310

0210/6

313/3

320

1571

1558

1522

(1624)

utca Bem

26

321 477

1572

1557

1535

017/103

(036)

303

481

1573

1521

Honvéd utca

302/2

304/1 313/1

488

1554

1519

020/5

(297)

435

476

1536

018/45

475

471

472

473

489

1555

1537

1518

1520

339

µ 324

470

1538

1517

035/59

323

469

483

1539

1516

(1603)

31

23

2 468/

484

482

c

01 50 /10

0188

d

(357 )

340

313/2

1515

16

360/ 3 344

0187 /4

/1 0183

0150/6 0150/7

0189/1

294

343

326

486/2

1540

1514

365

362

341

433

4 47

490

1553

1541

utca

22

431

432

492

1552

1542

018/44

2201/2

21

33

102 017/

Bocskai utca

19

22

1543

1512

293

366

J.

0150/8

a

0189/28

356

429/2 430

/2 467

491

8

345

428

2 466/

Ara ny

347/1

429/1

485

1513

347/2

1 468/

1551

0189/24 b

284

346

7 42

493

1550

1544

a

156

424

495

1549

1545

423/2

10

422

421

425/2

494

1548

1546

1509

423/1

/3 418 419/3

419/2 419/1

6 42

465

529

531

1508

1510

023/117

021

0165/16

a utc kai Bocs

2

14

545/15

417

497

532

2 27 1 27

367

(364 /1)

408/2

/1 418

/2 418

416

/1 467

498

528

533

035/57

035/58

25 /1 23334 3/101 0133/12 013

6

12

23

499

527

534

/27 0179

0133/81 0133/80 /79 0133 /78 0133 0133/77 0133/76 4 0133/75 3 0133/7 0133/7 0133/72 0133/71 0133/709 3/6 013 3/41 /66 013 3/40 9 0133/67 0133 013 3/3 013 /38 /64 /37 0133 0133 /3633/35 0133 /62 1 0133 01 0133 33/6 /60 01 33 01

82

21

526

536

1511

7 3/8 02

13 3/1 02

b

30

út

545/14

8 3/8 02

37) (0158/

32

19

6 3/8 02

9 3/8 02

3 /1 27 /12 27 /11 27 /10 27 /9 27 /8 27 /7 27 6 27/ 5 27/ 4 27/ 3 27/

34

17

537

/30 0179

38

36

15

gép

h.

545/13

a

4 27 3 27

75

371

b

0178/1

a

0189/23

8

6

5 27

2

413

412

415

420

500

0177

44

13

2/a

023/82

kó Dan

370

408/1

414

525

utca

265/1

36 4/2

a

d

213

(223)

368

405

425/1

464

501

538

259

c

0150/9

/14 0185

215

212

369

409

410 411

461

463 502

524

539

211

77

462

522

523

1504

té r

54

374

372

460

503

521

/29 0179

10

39

9

018/42 018/46 018/6 018/7 018/8 018/9 018/25 018/26 018/27 018/28 018/29 018/30 018/31 018/32 01 8/3 3 018/34 018/35 018/36 01 0188/1 01 /110 018 8/12 /13 018/14 018/1 01018/1 5 6 0188/1 018/187 /19 018/20 018 018/22/21 018/23 018/24

375

376

407

401 403

520

/28 0179

52

45 22

7

542

540

378

(224)

1602

203

204

209

399

402

506

504

1 543/

24 6 247

377/1

400

519

541

5 24

M áty ás

377/2

Hunyadi utca

(398)

459

1503

208 2 207/

4 24

2 24

(456)

458

545/12

c

457

518

545/8

380

379

397

452

1

517

023/80

té r

1 24

(243 )

/17 0179

45/2

396

454/1

13

455

507

2 543/

395

450

454/2

ás

253

/22 89 01

1601 1600

) 72 (01

0185/1

a

1) (0168/

0165/3

1622

202

0 24

451

449

554/1

23 7

235

382 381

a

/5) (0150

0165/1

0165/2

) 9/41 (017

/8 79 01

Ortvány

d

1621

1598

4/1 19

t

6M 23 áty

232 3 23 234

383 384

1620

1597

195

385

394

448

554/2

227 228 22 9

386/1

393

1619

1596

4/2 19

3 18

Mátyá s tér

392

447

446

508

516

9/1) (017

47

I. Dobó

509 515

9 17 (225)

386 /2

438/1

16

(555/9)

510 511 514

545/1

/19 0179

37

56

1

513

545/11

utca 22 6

438/2

445

9 18

µ

178

391

444

1595

2 18 0 18

177

443

512

/3 0179

55

36

440

/22 0179

4 441

1618

6 17

590

442

1594

1 18

5 17

174 152/1

152/2

(169/1)

Deá k Fe renc

439

a r utc i Mó Jóka

11

14

Orv.rend.

27

34

1617

173/2

151

154

(169/2)

567 1 578 585/ 2 566/2 555/ 566/1 580 584 555/5 582 564 579 563 565 562 560 581 561 10 559 555/ 558 557 8 555/ 555/3 556 555/4

1614 1615 1616

4

577 568

1591

1592

1593

150

149

153/2

155

/49 0179

59

587/1

586

1613

1590

173/1 172 171

153/1

27/a

32

Áruház

591/1

1612

b

0179/6

0178/2

/9 0153

1589

170/2 170/3 170/4

141

148

146

591/2

592

/21 0179

1

66

18

142/1

145 /2 593

587/2

545/7

2221

140

144 167

594

/1 593

555/1 569

1611

2202

137

142/2

143

166 20

573 575 572 571 576 7 555/ 570 574

mel.

1 3/9 02

0 3/9 02

JELMAGYARÁZAT:

2376

64

61

9

2

595

596

597

588

/20 0179

70

27

14

138

139

µ µ út

1610

1588

136

599

(589)

547

1586

2216

2208

1587

134

133

162

163

a

1609

1585 2215

2222

164

165

602/1

utca Dobó

30

0

1584 2212

130

600

602/2

606 A.váró

548

(546)

583

3 3/8 4 02 3/8 02 3/85 02

5 3/9 02 4 3/9 02 3 3/9 02 2 /9 23

(0156)

1608

132

12

605

/47 0179

4/b

72

37

649

608

28

6 3/9 02

/22) (0153

67

63

3

13

035/38

15

8 3/9 02 7 3/9 02

/8 0153

0158/5

0158/3

0178/3

0158/8

0158/7 0158/6 0158/4

gép

1607

129

505

00 3/1 02 9 3/9 02

9 5/2 03

0150/4

0158/9

1583

135

2 585/

8 3/7 6 02 9 3/7 02 3/7 4 7 02 3/7 3/7 02 /72 02 3 02 5 0 3/7 3/7 02 /73 02 3 1 02 3/7 02 9 3/6 02

035/30

5/28 03

607/4

/1 550

út

0158/10

1606

131

603

545/3

0158/13

0158/12

0158/11

0133/127 0133/128 0133/129 0133/130 0133/131 0133/132 0133/133 0133/134 0133/135 0133/136

1605

1579

128

161

604

2108

104 (1604)

1582

121

160

611

612

607/1

c

107 106

105

120/1

1581

2207

Iskola

598

08 3/1 02 07 3/1 02 06 3/1 02 05 3/1 02 04 3/1 3 02 3/10 2 0 02 3/1 02

01 3/1 02

13

27 035/

11

037

26 035/

Általános

607/3

549

(545/4)

0179/5

0158/15 0158/14

gép

108

120/2

2206

614

613/2

/2 550

b

0158/17

0158/16

gép

1580

159

613/1

(552)

027/10

0158/18

gép

120/5

127

a

h

gép

14

609

027/11 a

116/1

120/6

b

0158/19

102

120/3

158

9/40) (017

0154 0158/1

0158/21

0158/20

0133/91 0133/97 0143 0133/98 0133/101 0133/92 0133/99 0133/93 0133/100 (0133/94 ) 1 0133/102 0133/107 0133/108 0133/109 /11 0133/110 33 0133/103 2 0144 010133/11 0133/104 0133/106 0133/105 17 (0133/113) 0133/114 /1 0133/115 33 0133/116 01 0145 0133/118 0133/119 0133/120 0133/121 103 0133/122

111 110

109

120/4

124

157

618

621

545/9

Tűzo.

610

637/2

a

115

24/1

0133/90

0133/83 0133/85

(2109)

114

123

125 126

617

7

5/24 03 5/25 03

637/3

637/1

027/6 027/5

616

619

24/2

118

79 80

81/1

81/2

100

99

25/1

112

113

77 78

3

98

9/2) (017

/4 0179 0176

a

0158/23 0158/22

25/2

74

76

94

(96)

2

0142

117

) (101

75

95

645

97

6

615

Gárdonyi utca

5/23 03

1 5/2 03 /22 5 03

639/2

639/1

622/1

a

545/10

09 3/1 02

028

0 5/2 03

12/A

5/1 03

8 5/1 03

12 3/1 02 11 3/1 02 10 3/1 02

623/2

b

5/5 03

0/1 03

624

023/50

1) /3 23 (0

8 3/2 0 02 3/3 02

7 5/1 03

030/3 030/2

a 8 y utc7 Györg

030/4

) (031

03 5/1 5

625

(644)

gép

93 Polg. Hiv.

653

650/1

Gárdonyi utca

Tak.Szöv.

640/1

622/2

c

73

10

620

gép

72

0158/38

0158/25 0158/24

26

27 /1 4

2211

640/2 10

él

(032)

035/14

044/4

12

033/2

033/3

Dózsa 9/b

- sz

641/1

623/1

3/1 03

utca Petőfi S.

(636)

/2) 39 (0

dó

1 2 3/5 /5 02 023 /53 3 4 02 3/5 02 5 3/5 3/2 6 02 0 02 3/5 9 2 3/6 02 7 3/4 3/47 02 23/6 3/5 02 0 3/3 02 /45 02 /59 4 02 3 3 3/6 8 02 3 02 3/61 02 3/4 3/4 3/4 02 /63 02 3/46 02 02 1 3 5 02 /44 02 3/4 3/5 6 3/7 3 3/6 02 02 02 2 02 02 23/6 8 9 3 0 3/6 3/4 3/9 3/3 02 /11 23/1 02 02 3/6 7 02 0 23 0 /8 02 /3 0 5 3 3 3/4 02 02 3/1 5 02 0 8 02 3/3 3/1 2 3/3 02 02 3/1 3 02 6 9 02 /14 7 3/3 3/3 /1 /18 23/1 3 6 02 1 02 0 02 3/1 023 023 4 3 3/2 02 3/3 02 3/2 02 02 0 5 2 3/2 3/2 3/3 02 3/22 02 02 7 3/2 4 02 02 3/2 9 02 6 3/2 02 3/2 02

/1) (044

Zsi

034

9

31/1

626

027/7 b

5/1

33

628

641/2

/3 12 01

71

665

10

35

) (041

642/2 642/1

71

92

652 651/1

650/2

650/3

70

646

655/1

654

651/5

627

69

91

Posta

656/2

655/2

651/2

2360

80

73

2

1

659/2

651/4

/1 629

042

68

90

0158/26

28/1

0133/11

0150/3

g

gép

gép

67

89

647

/1 635 /2 629

040/1

66

88

660

658

659/1 (643)

634

65

87

633

630

84

85

667 666 668

664

659/3

631

64

86

671/1

669

736

632

83/2

17

672

671/2

663/1

7/1 02

63

674/1

674/2

685/1

663/2

661

044/3

82

75

685/2

724/2

726/1 737

(023 /1)

2

77

21

utca

724/3

726/2

59

61

18

2 730/

739/3

724/4

726/3

673/3

673/2

673/1

685/3

0158/30 0158/29 0158/28 0158/27

28/2

41

0133/138 0133/12 0133/139 0133/13 0133/140 0133/141 0133/14 0134 0133/16 0133/17 01350133/18 0136 0133/19 0137/1 0133/20 0137/2 0129 0133/21 3/22 013 0133/23 0133/44 0138 0133/24 0133/45 0123 0133/25 0133/46 0133/26 0124 0133/47 0133/48 0133/27 0133/49 0139 0140 0133/50 0133/28 /29 0133/51 0133 /52 ) 33/68 0133 /53 4201 33 01 0125 133/ 5 31 6 (0 0126 30/6 /5 /57 301 0133 01 28 /6 33 33 0133 01 01 01 utca 8 tók /59 /5 3333 Bar 01 116/2 0133/137 01

58 57

60

83/1

/48 0179

02 13

5 739/

724/6 724/5

726/4

739/4

István Széchenyi

724/8

675

f

0158/32

0158/31

30

Tekenő-hát

0158/34

0158/33

31

53/2

53/1 54

56

677

676

/43 0179

99 12

13

726/6

34

35

29

55

679 678

685/5

685/4

726/5

740

681/3

680

685/6

724/9

0158/35

33 36

52

0158/36

32

39

47

50/2 51

15

739/7

utca Sport 729

6 739/

043/2

686

685/7

724/10

726/7

/7 0153

2380

38

45/4 45/5

45/1

/46 0179

11

17

32

685/8

724/11

726/9

739/1

utca Árpád

50/1

/45 0179

13

34

685/9

724/13

0 726/1

2379

689

688 687

724/14

1 726/1

741

45/3 691

vm

690

21

724/15

2 726/1 744

/19 12 01

18

25

745 743

692

b

2378

2358

43 44

698 694

695

0148/9

2377 2352

(23)

700

699 697

696

685/11

685/10

3 726/1

/44 0179

17

702

árok

685/12

724/17

726/19

2351

1495

21

701

685/13

724/18

14 726/

726/20

17 18

19

20

704

2361

92 14

16

0178/7

0178/6

/3 52 01

2362

2350

91 14

15

0178/9 0148/8

0153/24

0153/25

2363

2349

3/1 149 3/2 149

12/1

13

14

(12/2)

703

30

724/19

15 726/

726/21

utc a

10/2

/1 10 11

2372

2348

0/1 149 0/2 149

3

709/2

705

685/14

2347

89 14

/42 0179

22

1

16 726/

726/23

746/2

685/15

a n utc Istvá

724/20

748

747

(039 /1)

2

711/3

707

706 44

724/21

17 726/

46

766

765

749

2365

2371

709/1 708

710/1 685/16

2370

2344

88 14

712

713

710/2

711/5

vm

i heny Széc

750

724/22

764 18 726/

783/2

/17 685

(779)

724/23

/2 763

714

782

724/25 724/24

) (763/1

751

/18 0112 /17 0112

2343

Alk 6 otm án y

b

2368

2318

87 14 6

/4 0152

20

19

810

762 761

752

045

86 14

5

1

715

783/1 760

753

/20 12 01

6 24-2

106

1305

0178/5

0148/7

a

/23) (0153

0112/4

2319

2342

9

90

2316

2320

85 14

717

716

0112/6 0112/5

2315

2339

84 14

0178/8 0148/6

0110/1

0112/7

/16 0112

2321

2338

3 148

720

785 758

759

4 040/

Vesszős

2313 2322

719

808 811

0112/8

2323

2336

1481 1482

8 135 10

81

814 812 8

10

6 75

23

793

30

100

815

807

2312

a

0152/2

0110/2

0112/9

1480

7 135

1304

) 8/2 16 (0

27

1

87

) (791

809

7 78 6 78

757

2311

2324

5 135 6 1301 135

0148/5

a

0110/3

0 0112/1

2335

9 147

4 135

6 129

1297

788

78 4

5 75

8 147

1353

4 129 5 129

1287 817 816

1 0112/1

0112/15 2308

2326

16

1293 1292 1288

6 128

85

043/1

2306

2328

2334

d

0110/4

2 0112/1

2332

6 147

/2 1351

1285

1243 Kossu th utc a

8 81

2305

2/2 147

7 147

0147/1

32

8

89/2

0110/5

2303

2330

4 147

3 147

1/1 135

1284

9 81

0110/6

36

794

31

12

7

795

37

11

/1 38 12

c 89/

1 0/ 82

/3 48 01

44

39

13

796

45

15

108

1348

1282

2 124

2 0/ 82 1 82

789

/4 48 01

49

22

17

112

7 134

1281

1 124

1471

2/1 147

1349

4 82

040/2

/21) (0112

51

19

116

91

/1 1280

1280/4

1238/2

2 82

4 0112/1

1470

3 0112/1

67 14

6 134

/3 1280

járda

790

53

21

97

28 12

118

5 82

64 14

/1 68 14

62 14

66 14

1345

9 127

7 127

0 124

út

0110/7

63 14

1 146

4 134

8 127

9 123

közl.

3/1 82

1459 0 146

65 14

3 134

6 123

3/2 82

0152/1

0110/9

2 134

6 127

1237 E 89/

6 82

1 134

3 127 4 127 5 127

5 123

(827)

8 82

1 48/

23

120

9 82

6 130

25

101

122

792

4 123

/29 83 11

0 134

0 127

2 127

33 12

7/1 145

/22 12 01

/3 68 /2 14 68 14

1458

7 126

9 126

32 12

0110/10

0110/8 69 14

9 133

8 126

1 123

/28 83 11

830

5 126 6/1 126

0 123

/27 83 11

1 83

8 133

6/2 126

9 122

/25 83 11 /26 83 11

Szeles-dűlő

/23 12 01

9 144

1454 1455

1453

1457/2

6) (133

/1 64 12 út

4/2) (126

7 122

/23) (1183

/22 83 11

35 13

28

126

103

/21 83 11

1 85

01

8 144

1450 1451 1452

1337

30

128

105

6 122

/20 83 11

0 85

62 ca ut zi óc 55 Rák

59

32

107

5 122

9 84

/1 36 14

1334

2 126 3 126

/2 24 12

2 122

/19 83 11

7 84

25

109

/18 83 11

8 84

68

8/1 16

6 84

36

27

134

5 84

/1 24 12

47 14

1333

0 126 1 126

3 122 1 122

1332

9 125

38

113

136

8 121

9 121

0 122

4 84

63

29

7 121 4 121

5 121

0110/11

/25 12 01 /24 12

46 14

1331

8 125

40

9 120 0 121

/14 83 11

7 125

42

3 121

8 120

/13 83 11

30 13

6 125

31

115

3 84

0112/26

29 13

5 125 44

7 120

/12 83 11

138

2 84

33

140

117

/11 83 11

1 84

utca

2 121

28 13

4 125 46

6/2 120 1 121

3 120

48

/10 83 11

27 13

3 125

ke Bé

144

119

0 84

6/1 120

(118 3/30 )

26 13

2 125

4 120

5 120

2 120

25 13

50

121

/9 83 11

37

148

9 83

52

125

150

8 83

1 120

6 119

/8 83 11

28 14

24 13

1 125

0 120

/7 83 11

040/3

39

127

152

7 83

58

131

156

6 83

23 13

9 124

0 125

8 119

5 119

1 119

/6 83 11

5 83

(1244)

158

kyé árn as- lő Av -dű

4 83

43

85 11

160

/5 83 11

70

162

22 13 8 124

0110/12

27 14

72

3 119

2/2 119

0 119

65

874

883

882

881

880

879

13 68

1113/2

1114

1115/1

1113/1

1115/3 1116/2

1027/2

1027/4

1029/1

1088

1089

1087

1037/2

1037/1

1034/5

919

916

920 921

922

1115/2

1112/2 1112/1

1111/1

1110/1

1105/1

1106

1107/1

110 5/2

1104

101 5/1

102 0

101 7/1

101 5/2 101 6

101 4

(966/2)

1109

10 62 /3

101 3/1

101 101 3/2 3/3

965

964

96 3 925

924

931

930

929

928

94 9 94 8

947

946

927

926

877

164

/4 83 11

2 83

2/1 119

9/2 118

/3 83 11

1) (011

26 14

74

21 13

1246

7 124

/2 83 11

(011 2/28 )

23 14

51

862

861

865

864

872

871

870

869

1 897/

1 898/

907

906

905

904

903

902

901

900

899

868

867

866

878

69

22 14

76

9/1 118

8/2 118

/1 83 11

0106/1

0112/27

80

/1 20 13

8/1 118

79 11

0106/2 (010 9)

5 142

16 14

17 14

/2 19 13

0110/13

4 142

74

/1 45 12

923

95 0

83/ a

01 12 /1

0112/29

0 142

/2 20 13

78 11

166

9 141

76

139

3 83

046/1

falu rép Cse

75

1317

80 11

6 118

135

/6 06 01

71

1152

1154

1156

1157

1153

1158

1155

1159

8 112

29 11

30 11

Herceg-dűlő

71 11

81 11

137

/8 06 01

0 /3 12 01

104

8 141

02 14

172

141

/6 03 01

90

1140

3 113

1139

1144

1143

1131

35 11

1132

1415

01 14

77 11

/7 06 01

/7 03 01

(1121)

36 11

1414

00 14

(857/2)

857/3

0106/3

13 14

97 13

76 11

0/1 91

911

04 14

86

72 11

912

913

2 /1 03 01

(1120)

/3 1040

/4 1042

/1 1048

1 104

914/1

99 13

73 út

914/2

98 13

95 13

75 11

915

94 13

/2 85 13 91 13 92 13

(1149)

1160

863

889

888

887

886

885

884

894

1 896/

2 897/

895

2 898/

893

891

892

890

(908/2)

/8 03 01

9 111

6 102

1027/3

1148

A.váró

917

90 13

/1 85 13

83 13

96 13

1147

(896 /2)

(908/1)

82 13

(131 1)

15

918

0 /1 03 01

őkút

/36 1081/37 81 10 /35 1081/38 81 10 /34 1081/39 81 10 1081/46 3 1/3 1081/40 108

01 11

1151

86 13

84 13

77 13

Kutatóintézet

lói utca Szobosz 0) (115

1 /1 03 01

Síkf

1081/27

1081/26

1111/2

1110/3

1110/2

1081/52

1134

9

Vá rheg y út

21

2/2 96

1081/25

1081/24

1082 1100 1083 1084 1099

1102/3 1102/2

1081/44 1081/29

/32 1081/41 1081/48 81 10 /31 1081/42 1081/50 81 10 /30 1081/43 1081/51 81 10

2/1 96

Egri út

(910/2)

6 112

935

934

933

932

936

943

942

941

940

939

938

945

944

909/2

út

1123/2

Csókás-völgy 0106/4

89 13

93 13

2 1049/

1122/4

0105

88 13

1 1049/ 1122/3

1122/2

25

1 96

7 112

33 951/

951/34

951/32

1035

87 13

80 13

1048/2

terasz

Tó

(0 94 )

78 13

79 13

66 13

kemping

sh.út

1038

092/10

1374

1371

65 13

2/1 112

5 112

1034/4

/2 960

0106/5

63 13

1029/2

1036

0/1 96

092/3

64 13

1051

0100/7

/5 03 01

62 13

1117/1

medence

tány sé

/4 03 01

1 136

1117/2

1042/2

1040/2

/3 03 01

0/2 136

1046

1042/3

/2 03 01

0/1 136

1118

1116/1

Szálloda

959/1

2 958/

31 1/ 95

1034/1

8/1 95

3 957/

(955/2)

21 951/

20 951/

19 951/

7 951/ 22 951/ 23 951/

13 951/ 12 951/ 11 951/

18 951/

5 952/

15 951/ 14 951/

a s utc Lejtő

1034/3

7/1 95

2 957/

(951/36)

909/1

1081/19

14 952/

1 956/

(956/3)

30 951/

16 951/ 17 951/

8 952/

9 952/

20 952/

12 952/

17 952/

11 952/ 10 16 952/ 952/

15 952/

a s utc Bükkö

2 956/

1 955/

092/9

092/12 092/8

t út

1039

1033 4 955/

3 955/

5 955/

1102/5

) (1030

0/1 104

14 969/

7 969/

8 969/

9 969/

10 969/

11 969/

12 969/

13 969/

27 951/

41 951/

25 951/

38 951/

37 951/

3 952/

25 952/

4 952/

2 24 952/ 952/

23 952/

40 951/

39 951/

35 951/

) (951/29

1081/21

1022

/1 19 10

/1 18 10

/4 972

főkú

1042/1

1032

972/5

21 952/

5 968/

2 969/

4 968/

3 969/

4 969/

5 969/

(967)

6 969/

9 968/

8 968/

7 968/

14 968/

13 968/

12 968/

11 968/

10 968/

968/1 autóbusz pályaudvar

Sík

µ

Turistaház

973

A.váró

/2 19 10

1018/2

1031

974

1024

23 10

10 18 /7 10 18 /5

977 976

968/15

101 7/2

k?zpark

978

975

Tölgyes utca

(1102/1)

1107/3 1107/2 1108/3

5 102

1018/4

1081/23

979

1085 1098

1096 1097 1102/4

1108/4

0 101

1092

Cse res utc a

/1 12 10 12/2 10

9 100

980

80 10

1103

/3 11 10

1081/22

9 107

1011/2

1081/20

8/2 107

1007

1011/1

1095

1004

8 100

/7) (092

1081/18

1094

1006

981

(1052)

1005

983

/17 81 10

7/3 107

1003

1002

984

3/2 107

5 1/1 1108/1 108

utca

1001/2

985

2/2 107

3/1 107

b

4 1/1 6 108 1/1 108

7/1 107

5 107 8/1 107

1000

1001/1

986

2/1 107

utca

4 107

987/1

063

eni brec De

0 107 1/2 107

/1 1071

3 1/1 108

9/2 9/1 106 106

999/1 999/2

998

2 1/1 108

virág öngy Gy

8/1 106

7/2 106

994/3 996

988 987/2

0100/5

/13 03 01

1 1/1 108

5/3 106 8/2 106

5/1 106 5/2 106

1108/2

4/3) (105

) 62 (0

995/1

989

994/2

807 0 1/1 108

4 106

990/1 995/2

/9 81 10

10

/1 63 10

6 106

7/1 106

992/1

a

/8 81 10

102 1

10 53 /3

10 53 /1

10 53 /2

/1 60 10

/2 57

10 10 61 /1 /2 57 10 10 62 10 10 /2 61 62 /1 /1

993

/2 60 10 63/2

) 1/28 (108

/2 56 10 10 56 /1

992/2 2 990/

/7 81 10

59 10

) 89 (0

58 10

072

092/11

/6 81 10

55 10

(0133/43)

10 54 /2

(071)

utca sős Lépc

Csókás-tető

/1 81 10 /2 81 10

070

Munkarész neve: Rajz neve:

ULD/01/2014

Noszvaj Településrendezési eszközei

1: 15.000

Rajzszám:

HELYZETÉRTÉKELÉS PROBLÉMA- ÉS ÉRTÉKTÉKTÉRKÉP

Felelős településtervező: Mohácsi Katalin TT 01-6108 Felelős közlekedéstervező: Vida Zoltán 01-10822 K1d-1

T-3

Dokumentálás dátuma:

2014. 05.

Társtervező: Tölgyesi Diána TT 13-1374 Felelős közműtervező: Hanczár Emőke 01-2418

Felelős tájrendezési mérnök: dr. Laposa József TT/1T 19-0384

/8 0185

E konfliktus feloldása az ökológiailag és tájképileg értékes területek megóvása a jelenlegi szabályozás és övezeti besorolás megváltoztatásával,- építési övezetekből való kizárással, az erdőterületek megőrzésével valósítható meg.

Noszvaj kiváló ökológiai adottságú termőhelyekkel – szőlő, gyümölcs – rendelkezik, amelyek rendkívüli mértékben alulhasznosítottak és emellett igen nagy a parlagterületek kiterjedése is. Az erdőterületeken kívüli, bükkaljai dombos határrész csak nem 70 %-a kiváló termőhelyi adottságú – a szőlő termőhelyi kataszter I. osztályába tartozó – mezőgazdasági terület. A termelési, tájképi veszteség mellett igen nagy gond egy korábban általánosan elterjedt, tájhasználati kultúra (szőlő, gyümölcs) megszűnése, felszámolódása.

Szántóföldek közül pedig a parlagon lévők mintegy fele települési átlagon felüli földminőségű (Csókás-völgy, Vilasmár).

Síkfőkút környékén vannak igen meredek belterületbe vont és üdülőépítésre kijelölt területek, telkek.

Ezek egy része, - a nagyon meredek területek- még nem épült be. A megváltozott társadalmi gazdasági viszonyok következtében alapvetően megváltoztak az üdülési, ingatlan vásárlási szokások is. Így ma sokkal kisebb a kereslet a hétvégi telkek iránt. Ugyanakkor az említett telkek nagy része meredek, erdős, kertművelésre alkalmatlan területeken helyezkedik el.

Tájesztétikai, tájképi, természetvédelmi, ökológiai, funkcionális és egyfajta minőségi fejlesztési szempontok következtében a be nem épült telkeket vissza kell minősíteni! Az erdőben lévő egyes, egyedülálló épültetek felszámolásának, cseretelekkel történő kiváltásának lehetőségeit is vizsgálni kell.

A hatályos településrendezési tervben jelentős nagyságú ipari, gazdasági illetve kereskedelmi övezet található. Ezen területek nagyságrendjét felül kell vizsgálni.

Noszvaj kivételes értékei közé tartoznak a pincesorok, barlanglakások. Ezen egyedi történeti és turisztikai értéket jelentő pincesorok átépítése, tájidegen többszintes „présházakkal” való elcsúfítása tragikus, értékpusztító folyamat. A fejlesztést lehetővé tevő, de az egységes történeti megjelenést is figyelembe vevő szabályozás szükséges, az oda nem illő, a hatályos szabályozástól is eltérő épületek visszabontásával. /Az egyes területekhez kötött problémákat a T-3. sz. Probléma és értéktérképen ábrázoltuk./

3.3.

ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK

A település egyes részei sajátos karaktert, funkciót hordoznak, melyek megfigyelése, elemzése kiemelten fontos a szabályozás készítése szempontjából.

Síkfőkút: A település északi részén, a főút felett lévő meredek, völgyes-dombos, sok zöldfelülettel, erdőfoltokkal rendelkező terület. A völgy aljában tó is található, így alakult ki Noszvaj hétvégi házas üdülőterülete, valamint jellemzően ez a kirándulások kiindulópontja. A közelben van a legtöbb szálláshely és vendéglátó egység.

A meredek utcákban megépült kisméretű üdülőházak jellemzően többszintesek, tetejük magas hajlásszögű, burkolatuk, megjelenésük igen különböző.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

137

Síkfőkút – Bükkös utca /fotó: www.maps.google.com/

Hagyományos települési terület: Bár a falu házai különböző típusúak, nem egy időben épülte, mégis elmondható, hogy a települési terület nagy része – az új lakópark kivételével – azonos, falusias karakterrel rendelkezik.

Kossuth utca /fotó: www.maps.google.com/

138

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Lakópark: A Szomolyai utca és József Attila utca folytatásaként részben beépült lakópark a hagyományos települési területtől jelentősen eltérő karakterrel rendelkezik.

A vizsgálatban több helyen említettük, hogy az itt lévő új lakóépületek sokféle stílusban, a falusi lakóházaktól nagymértékben eltérő megjelenéssel épültek meg.

A szabályozás során a lakópark területére kiemelt figyelmet kell fordítani, mert annak hiányában a faluképet rontó hatása tovább folytatódik.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

139

Pincés területek, barlanglakások a belterület szélein: A település szélein találhatók azok az építészeti és népi értékek, melyek a legerősebb turisztikai látványosságokként jelennek meg, a barlanglakások a Honvéd utcában, valamint a főként Mátyás téren lévő pincék. A művészek által felújított barlanglakások kivételével ezek az értékek igen rossz állapotban vannak, örökségvédelmi szempontú dokumentálásuk és helyreállításuk sürgős és elengedhetetlen feladat. A felmérések alapján szükséges a rájuk készítendő építési szabályzatot megalkotni.

Mátyás tér /fotó: saját készítés/

Pocem – barlanglakások, művésztelep /fotó: saját készítés/

140

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Gazdasági terület: A települése egyetlen, részben beépült gazdasági területe a Szomolyai út végén található, a belterület déli végénél. A nagy telkeken különböző csarnoképületek állnak. A terület további beépíthetősége miatt szükséges a nagyméretű, ezért feltűnő gazdasági épületek képének szabályozása.

A településrendezési eszközök készítése során kiemelt szempontként kezelendő, hogy a fenti településrészek megtartsák eltérő funkciójukat, karakterüket, és egymás mellett „élve”, egymást erősítve valódi alközpontokként működjenek.

Noszvaj község településrendezési eszközök felülvizsgálata 2014.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

141