__MAIN_TEXT__

Page 1

Noszvaj

TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV


BEVEZETÉS

1

„Mert a legnagyobb örökség, amit adni lehet az utódnak, az otthon. Egy ház, akármilyen ház. De amelyiknek falát aggódás, szeretet, gondoskodás s a jövendők bizakodó hite emelte föl. És fák. Amiket nem azért ültetett valaki, hogy hasznukat lássa. Nem is azért, hogy önmagát mulattassa velük. Hanem azért, mert szépségre és jövendőre gondolt, békességre gondolt és a lelke tele volt derűvel. És ültette, egyszerűen azért, mert szerette a fát, és a fákon keresztül akarta elmondani mindazt, ami az otthonnal kapcsolatban felgyűlt benne s amiket szavakba önteni nem tudott.” Wass Albert A helynek arca van, nincs belőle több. Élő kapcsolat, egy táj, egy hely emléke mindig átélhető. A házak, utcák, falvak, olyanok, mint az emberek, saját karakterük van. A hely szellemét megérezve azonosulhatunk egy vidékkel. Ahhoz, hogy ez létrejöjjön, elengedhetetlenül fontos a jelenlét, a táj és az emberek ismerete. Aki építeni szeretne legjobb, ha nem másutt megálmodott álmokkal jön, mert önmagában szép épület csak a tervező asztalon van. Ha felépül viszonyba kerül a szomszédos és szemközti házakkal, tájjal, lakóival és életmódjával. Minden egyes épület, lakóház, az utcakép, a falu, a természeti táj összképének a része. Noszvaj hagyományos lakóház típusai az elmúlt évszázadok alatt körvonalazódtak, egy ma már alig fennmaradt történeti életforma szerint. Az épületek, a telkek elrendezése az életforma igényei szerint alakultak racionálisan és hagyományosan. A társadalmi igények változása átrendezte a környezet iránti viszonyunkat. A mai életformát nem az ősi tudás, hanem az urbanizáció erőjátéka alakítja. Korunk térszemlélete túlságosan elvont, általános, csupán mennyiségi értelmezésű. Jelen Településképi Arculati Kézikönyv Noszvaj épített örökségének tükre. A digitális képekkel és alkalmazásokkal elárasztott tervezők új generációi számára kínál lehetőséget a hely és a kontextus megismerésére, hogy úgy tervezhessenek a településre illő épületeket, hogy azok egyszerre újak és izgalmasak is legyenek. Az Arculati Kézikönyvnek, mint ervezési útmutatónak abban kell segítenie az építészeket, hogy az új épületeket környezetükkel érzékeny kontextusba tudják helyezni. Az épületnek meg kell felelnie a saját korának, mind éghajlati, mind élet- és munkakörülményeinek, ugyanakkor azonnal tudhatónak kell lennie, hogy hol van. Az ajánlások nem tekintendők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása.


6 |Bevezetés

tervezési útmutatónak abban kell segítenie az építészeket, hogy az új épületeket környezetükkel érzékeny kontextusba tudják helyezni. Az épületnek meg kell felelnie a saját korának, mind éghajlati, mind élet- és munkakörülményeinek, ugyanakkor azonnal tudhatónak kell lennie, hogy hol van. Az ajánlások nem tekinthetők kötelező jellegűnek, a céljuk nem a tervezési szabadság megkurtítása, uniformizálása, hanem éppen a valós értékek megismertetése, a sokféle izgalmas lehetőség feltárása. Az unalomig másolt, giccses, sokszor import klónok helyett a település karakteréhez illeszkedő választási lehetőségek bemutatása, a nem diktált, hanem valódi szabadság megismertetése. A kézikönyv nem egy merev, lezárt egész, hanem nyílt, folyamatos hozzászólást és változtatást lehetővé tevő kezdeményezés kíván lenni, ahogy a település története sem befejezett, hanem folyamatosan továbbíródik. Ezért, ha újabb szép ház születik, az bekerülhet, sőt be is kell, hogy kerüljön a könyvbe, hogy ezáltal büszke lehessen rá építtetője, tervezője, kivitelezője és a település egyaránt. Az Arculati Kézikönyv nem építési szabályzat, fontos, hogy a tervezők minden esetben ismerjék és vegyék figyelembe a hatályos építési előírásokat.


NOSZVAJ BEMUTATÁSA Noszvaj gyakran magával ragadja az embert. Talán a bükkös erdők által szegett völgyörökség miatt, a helyben nyomot hagyó kőkultúra miatt, vagy az itt élők emberközelisége okán? Nem tudom, de karakteres és csábító. Csábít egy sétára a tavaknál, a De la Motte kastélynál, csábít egy szilvalekváros buktára a Gazdaháznál, egy jó pohár borra a pincesoron. Közösségi életre szólít mindannyiunkat. Ez a sokszínűség a település-szerkezetben is megjelenik. Gondoljunk csak a hagyományos falusi építészetben megmaradó alvég-ófalu részére, a falusias felvégre, a síkfőkúti erdei pihenőövezetre és az ezek szegletében elhúzódó pincesorokra. Növénykultúránk meghatározója a szőlő-szilva-körte hármas, ami ízlésesen egészíti ki a domborzatban megjelenő erdős részeket a szőlőtáblákkal és gyümölcsöskertekkel megélhetést nyújtva az itt lakó 1900 ember egy részének. Noszvaj egy entitás. Remélem, Önt is megérinti majd. Szabó Péter alpolgármester Noszvaj

2


8  |Noszvaj bemutatása

A Heves-megyei Noszvaj község Egertől kb. 10 km-re, a Várhegy lábától délre található Kánya-patak völgyében, a Bükki Nemzeti Park déli határán helyezkedik el. Megközelíthetősége jó; Eger, Bogács, Mezőkövesd és Szomolya egyaránt könnyen megközelíthető. Vadregényes, gyönyörű környék sok forrást rejt. Gyalogtúrák és erdei séták alkalmával a természet megajándékoz. Határában, egyfelől a településtől keletre fekvő Dóc-hegy mellett, másfelől a Szomolyára vezető úttól nyugatra, a Pipis-hegy oldalán védett kaptárkövek találhatók. A település központjához közel található az Imány-tető, mely jelenleg kilátópont is egyben. A noszvaji határt az Egri Borvidék egyik legjobb termőterületének tartják. Sajátos hangulatát az itt élő kreatív, vendégszerető közösség alakította; amely ma is éli hagyományait. A település nevét korábban Neznay, Noznay szláv személynévvel azonosították, mert a honfoglalás környékén ezen a területen szláv települési foltok voltak, de a legújabb kutatások ezt cáfolják, eszerint a Noszvaj név a Noszvijj szóból származik, mely jelentése a „mi falunk” és latin eredetű szó. A XI. század második felében ugyanis nagy számban költöztek latinus népcsoportok az országba (Itáliából olasz, Franciaországból ófrancia, Németalföldről pedig vallon nyelvet beszélő telepesek, akik nyelve az újlatin nyelvek csoportjába tartozott. Ezt bizonyítja például, hogy a település délkeleti részén lévő terület mai is az Olaszilápa nevet viseli. A bükk hegység déli lejtőjén és Noszvaj környékén régészeti ásatások során őskori leleteket is találtak, ami az emberi letelepedés korai nyomait bizonyítja. Noszvaj már az Árpád korban lakott település volt, a honfoglalás után királyi birtok, majd adományozás révén a püspöké lett (egri püspökség). Az első írásos dokumentum 1248-ból származik, IV. Béla király idejéből, ez az oklevél azt bizonyítja, hogy a község ebben az időben püspöki falu (villa episcopalis) volt, az egri püspökség a birtokosa. Rozgonyi Péter egri püspök 1457-ben a karthauziak tulajdonába adta a birtokot, melyért cserébe Felsőtárkányt és Bükkzsércet kapta meg tőlük; ettől kezdve a szerzetesrend tulajdonában volt a település egészen 1552-ig, amikor az átvonuló török hadak felégették és a szerzeteseket is elűzték felsőtárkányi rendházukból. Ezt követően Figedy János egykori egri várkapitány, illetve leszármazottai birtokába került a település, majd a tulajdonosok vér szerinti örökös nélküli halálát követően 1648-ban Hanvay Ferenc, illetve osgyáni Bakos Gábor birtoka lett. Az 1680-as években egy török borkereskedő katolizált fia vette meg a birtokot, aki fel is vette a Noszvaji Ferenc nevet. A törökök 1687. évi elvonulását követően ismét újjá kellett építeni a falut. A település közigazgatásilag 1948-ig Borsod megyéhez tartozott, jelenleg már Heves megye része.


Noszvaj bemutatása|  9


VÉDETT ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK

Helyi területi védelem

3


Örökségünk| 11

Bár az ötvenes-hatvanas évek felméréseihez képest már nagyon sok épület megsemmisült, Noszvaj épített öröksége még jelenleg is meglehetősen gazdag; a település méretéhez képest örvendetesen magas a műemlékek, illetve helyi védelem alá helyezett objektumok száma. A településen több mint hatvan objektum áll országos vagy helyi védelem alatt. Az egyediség abban is megfigyelhető, hogy a népi lakóháztól a kastélyig, a barlanglakástól a présházig számos kort-, társadalmi rangot-, foglalkozást reprezentáló épület áll a faluban, melyek alkalmasak lehetnek arra, hogy nem csupán a település, hanem a régió történeti - néprajzi jellemzőit is hűen, a jelenleginél sokkal részletesebben bemutassák. A települési önkormányzat, illetve a helyiek is igyekeznek minél sokrétűbben kihasználni épített helyi értékeiket.

Műemlék Helyi védett épületek


12 |Örökségünk

ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGÜNK Bár a település egészét tekintve napjainkban is számos népi építészeti emlékkel rendelkezik, Bakó Ferenc néprajzi kutatásai és leírásai alapján elmondható, hogy az ötvenes - hatvanas években már számos épület elpusztult. A népi lakóházak eredendően szarufás - torokgerendás, nyeregtetős, hármas osztású, szabadkéményes, boglyakemencés épületek voltak. Az utolsó egyenes - ágasos, szelemengerendás házat 1953-ban bontották le; a boglyakemence a második világháború végéig volt használatos. A 19. században a két legfontosabb építőanyag a fejtett kő és a fa (gerendavázas falszerkezet sövényfallal) volt; bár az utóbbi épületek már szintén elpusztultak. Téglát ház építésére jobbára csak az 1950-es évektől használtak. Az épületeket a 19. században még jobbára náddal vagy zsúppal fedték, majd egyre inkább elterjedtebbé vált a zsindely, végül a cserép is. A ma is álló népi lakóházakra oly jellemző tornác a 19. század második felében terjedt el.


Örökségünk| 13


14 |Örökségünk

REFORMÁTUS TEMPLOM (HRSZ. 615) A település központjában a főút mentén, szabadon álló, egyhajós, egyenes záródású, hosszanti homlokzatán pilaszterekkel tagolt, manzárd tetővel fedett templom, a hajó K-i homlokzata előtt toronnyal, D-i oldalán nyeregtetős előcsarnokkal. A D-i előcsarnokban gótikus ajtókeret található. A hajó síkfödémes, védett fakazettás mennyezetének elemei a Dobó István Vármúzeumban találhatóak. A hajó két végén karzat áll. A középkori templomot a 18. században helyreállították, majd 1928-ban lebontották és helyén új templomot építettek.


Örökségünk| 15

MAGTÁR, SZOMOLYAI U. 4. (HRSZ. 556) A Szomolyai utca 4. szám domboldalon álló, téglalap alaprajzú, az utca felől emeletes, a telek belseje felé eső oldalán földszintes, nyeregtetővel fedett gazdasági épületet az 1780-as években magok tárolására építették, mely feladatát még jóval a II. világháború után is ellátta. Félköríves záródású nyílászárói részben 19. századiak. 2000 után panzióvá és borozóvá alakították.


16 |Örökségünk

ALKOTMÁNY UTCA 10. SZÁM A 19. század második felében épült szabadon álló, fésűs beépítésű, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, nádfedésű épület, udvarán pincelakással. Hosszanti homlokzatán végighúzódó eresz található, mögötte melléképület áll.


Örökségünk| 17

KOSSUTH U. 78.

DEÁK FERENC U. 40.

1880-ban épült szabadon álló, fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős ház, kőkeretes ablakokkal, udvari homlokzatán falazott mellvédes tornáccal, faoszlopokkal. Utcai homlokzatán vakolatarchitektúra, valamint az oromzaton szellőzőnyílások találhatók.

A háromosztatú lakóház 1899-ben épült Kovács Kuri Sándor és Csomós István családja számára. Az épület falazata sárba rakott kő, tetőzete eredetileg zsindely volt, majd 1900 óta cserép. Szabadon álló, fésűs, előkertes beépítésű, téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, udvari homlokzata felé eresszel kiegészített épület, utcai homlokzatán szellőzőnyílásokkal és vakolatarchitektúrával. Utcafronti ablakai eredetileg kőkeretesek voltak, majd az 1920. évi átalakítás során megnagyobbították és fatokosra cserélték azokat. 1920-1976 között egy keskeny tornác is húzódott az udvari homlokzat előtt. Az épületet 1975-ig lakták, ezt követően helytörténeti kiállítást rendeztek be benne. Az országos védelem alatt álló épület, mint a tájház-hálózat magyarországi tagja, 2000 óta világörökségi várományos; listára kerüléséről a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága dönt.


18 |Örökségünk

ONCSA-HÁZ Az Országos Nemzeti és Családvédelmi Alap 1940-ben húsz ún. ONCSA-házat építtetett a településmagtól északra, az Eger felé vezető út mentén. Ezen országos típusterv alapján készült, nem túl nagy alapterületű, háromosztatú tornácos épületeket rászoruló sokgyermekes családok kapták meg.


Örökségünk| 19

DE LA MOTTE- KASTÉLY Parkban szabadon álló, megközelítőleg U alaprajzú, főhomlokzata felől kétszintes, hátsó homlokzata felől egyszintes, kontyolt nyeregtetővel, középrizalitjánál manzárdtetővel fedett, műemléki védettség alatt álló kastély. A barokk épületet br. négyesi Szepessy Sámuel kezdte építtetni az 1790-es évek második felében, majd a még teljesen el nem készült épületet 1782-ben gr. de la Motte Antalné szül. br. Vécsey Annának (korábban gr. Almásy Antalné). Az épület vélhetően 1778-ra készült el teljesen. A kastély de la Motte 1800-ban bekövetkezett halála után az Almásy család tulajdonában maradt, később a Gallasy, majd a Balla családé lett. Egyemeletes főhomlokzatán hangsúlyos, timpanonos középrizalit, valamint enyhe kiülésű sarokrizalitok találhatók. A középrizalit első emeleti ablakai, illetve középső erkélyajtója szegmensíves záródású, fölöttük hangsúlyos, copf díszítőelemekkel ellátott szemöldökpárkánnyal. A főhomlokzat földszinti homlokzata sávozott, az első emeletit faltükrök tagolják. A főhomlokzat előtti díszudvart kétoldalt egykorú, földszintes, nyeregtetős melléképületek határolják, az utca felől díszes kovácsoltvas kerítés, illetve kapu, a kapupilléreken egy- egy Almássy címert tartó unikornissal. A főépület belső terei boltozottak.


20 |Örökségünk

BERTA MAJOR 1901-1904 között építették Noszvaj másik fontos épületét, a jelenlegi hotelépület elődjét, mely a Berta Háza nevet kapta a De la Motte Kastély tulajdonosának felesége után. A XX. század elején a birtok életében jelentős változások következtek be: az épület körül ápolt angolparkot hoztak létre, ritka virágokat, cserjéket telepítettek. A kor modern mezőgazdasági eszközeinek használatával mintagazdaságot hoztak létre. Később a De la Motte családba benősült Gallasy gróf szívesen utazott világszerte. Kelet-Ázsiai körútjairól hozta magával a fürdőzés, a meditáció és a különleges japán wellness - ZEN Spa - hangulatot. Létre is hozott a birtokon egy tavat kis hidakkal, fürdőházzal, mely feltehetően a hotel jelenlegi ZEN Spa-jának területén állhatott. 1944-ben a kastély berendezése, a sok száz kötetes könyvtár nagy része elpusztult. Az épületet 1947-ben elvették a Gallasyörökösöktől. 1953-ban leégett, 1956-ban ezt is a Kisiparosok Országos Szövetsége szerezte meg, és üdülőnek rendezte be. Az 1970-es évek közepén a hátsó homlokzatát átépítették. Nemrégiben tatarozták, belsejét korszerűsítették; ma magántulajdonban lévő szálloda: Oxigén Hotel**** és ZEN Spa. Az épületet őspark övezi.


Örökségünk| 21

GALASSY KRIPTA A Gallasy-kastéllyal szemben az út túloldalán, árnyas fák alatt áll az egykor a Berta major épületéhez tartozó temetkezési hely. A kísérteties kripta egy tufába vájt kápolnából és a két oldalsó sírkamrából áll.


22 |Örökségünk

BARLANGLAKÁSOK A noszvaji barlanglakások a Bükkalja kőkultúrájának részeként jöttek létre. Az emberek megélhetéséhez ezen a vidéken mindig hozzátartozott a kő kitermeléséből, faragásából adódó kereseti lehetőség. A kőzet mindennapi felhasználása a környező falvakban még ma is gyakori. A barlanglakások terei a tufa előrelátó kitermelése során, a kőzet helyén, „negatívjában” alakultak ki. A domboldal bányaként művelt platóin a tájolást is figyelembe véve vájták ki az itt élők egyterű, olcsóbb több szobából álló lakásaikat, gazdasági helyiségeikkel együtt. A lakások homlokzatát meszeléssel védték, számos helyen megfigyelhető a fa vagy kő oszlopokkal alátámasztott cseréppel fedett eresz nyoma. A módosabb gazdák később tomácos kiképzésű lakásokat vágattak maguknak. A vidék, s benne a parasztság kultúrája megőrizte az életforma tereit, egészen hatvanas évekig. A villany bevezetésén kívül szinte alig történt változás a barlangok területén. Ezután, a hagyományos értékrend felbomlásával, az életforma megváltozásával a lakások elvesztették lakótér funkciójukat. A falusiak 1997 körül főleg gazdasági céllal (terménytárolás, borospince, szerszámos műhely) használták barlanglakásaikat. A legtöbben fennálló házakat építettek, a kedvező körülményeket kihasználva, és megszabadultak föld alatti lakásaiktól.


Örökségünk| 23

SÍKFŐKÚTI TÓ ÉS KÖRNYÉKE Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút.

ATTILA-FORRÁS Vadregényes, gyönyörű környék sok forrást rejt. Ilyen például a Síkfőkút közelében fekvő, Attila-forrás, melynek környékét erdei pihenőhellyé alakították ki.

POCEM A XIX. század elejétől alakulhattak ki Noszvajon a barlang- és pincelakások. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Ma a barlanglakások, kevés kivétellel, már lakatlanok, a falu délkeleti részén, a „Pocem”-ben lévők jó részében pedig alkotótelep működik.


TELEPÜLÉS SZERKEZETE

4

Noszvaj eredetileg patak mentén kiépült egyutcás falu volt, melynek központja az akkori templomnál volt, ez látható a II. József-féle, 1785-ben készült első katonai felmérés térképlapján is. Ekkor 259 házat írtak össze a faluban, melyek elhelyezkedés szerint a templom környezetéből kiindulva az északi felvégre, illetve a déli felé nyúló alvégre osztottak. A falu központjától délnyugat felé alakult ki az egyik földesúri majorság, ahová később a kastélyt építették (a másik ilyen terület a település déli végén, az elpusztult Mezőolaszi nevű falu helyén volt). Az eredetileg egyutcás falu képe a lélekszám növekedésével, valamint a telekosztásokkal változott meg. A 19. században már sok családnak két belső telke volt: az egyikre építették a lakóházakat, a másikat pedig szérűskertnek használták, ahol a csűröket és az istállókat is elhelyezték. A településen a mai napig felismerhetőek a szalagtelkek, illetve az utcák sorában az épületek fésűs elrendezése, valamint a korábbi természetes építőanyagok használatának, elsősorban a kőnek az elterjedtsége is.

A beépített területek száma inkább csak a 20. század első negyedében kezdett el jelentősen növekedni, amikor a kastélyuk körül a Galassy család megközelítőleg harminc házhelyet kiparcellázott (ekkor még csak négy ház épület meg, a többit az 1950-es évek elején kezdték megépíteni). 1945 után észak felé terjeszkedett tovább a falu. A településtől északra található Síkfőkút eredendően az 1930-as években kezdett kiépülni, amikor a helyben található források és tavak környezetét rendezték - jelenleg kedvelt kirándulóhely. A település délkeleti szélén két nagyobb csoportban (Mátyás tér környéke, illetve Pocem) is számos barlanglakás található, melyek a népi építészet jellemző helyi emlékei.


ELTÉRŐ KARAKTERŰ TELEPÜLÉSRÉSZEK

5 Falusias karakter Intenzív beépítésű lakóterületi karakter Síkfőkúti üdülő karakter Pincék, présházak Mátyás tér Egyedi idegenforgalmi karakter Gazdasági karakter Mezőgazdasági kertes karakter Mezőgazdasági karakter Tavak, vízfolyások Be nem építhető területek


26  |Eltérő karakterű településrészek- Falusias karakter

FALUSIAS KARAKTER Mindössze 10-15 m széles homlokvonalú, de akár 120 méter mély, hosszú telken oldalhatáron álló, helyenként tornáccal bővített lakóházas terület. Az egysoros vagy egymenetelű, azaz a hosszútelek mentén felsorakozó helyiségekkel megépült, nyeregtetős és oromzatos, „hagyományos” parasztházak mellett jellemző a ‚30-as évektől, hogy a falu vagyonosodó gazdáinak portáin megindult polgárosodás városiasodás egy újfajta homlokzati formálást alakított ki, a „füles ház” típusát, mely alapjában véve egy egyszerű konytetős tornácos hosszúház, melynek utcai homlokzatát a kontytetőn túl emelték, vélhetően azzal a céllal, hogy a család módosabb, tehetősebb anyagi helyzetét kifelé megmutassák. Ekkor az utcai homlokzat sokkal díszesebb, kisvárosias karaktert kezdett felvenni, ami a nagyobb ablakokban a díszes ablak és főpárkány-keretezésben jelentkezett. Ezek jellemzője a hármasablak. Az utcakép másik jelentős számban megtálalható képviselője a kockaház. Ez 1950-es évek közepén a második TSz-esítéskor a földtől elszakított vidéki lakosság mintakent tekintett a kisvárosi, kispolgári, gazdatiszti, vidéki kisnemesi (vagy ezek mind együttesen) háztípusokra (utca vonalától visszahúzott, utca fele kétszobás, szabadon álló háztömeg). Ezek a két háromosztatú ablakkal, sávosan tagolt, minden esetben lábazattal, háromszög tetővel (ahogy szemből látszik) képzett utcai homlokzatú házak egyformaságuk es földszintességük miatt egységes utcaképet adnak. Kerthasználatuk megőrizte a kisléptékű háztáji jelleget: megtartották a régi melléképületeket vagy az új házhoz tapasztottak nyári konyhát.


Eltérő karakterű településrészek- Falusias karakter|  27


28  |Eltérő karakterű településrészek- Falusias karakter


Eltérő karakterű településrészek- Falusias karakter|  29

INTÉZMÉNYEK A falusias karakterbe tartoznak az intézmények is, melyek megjelenése igen vegyes. A Figedy János Általános Iskola - Óvoda - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény felújított épülete oldalhatáron áll a település központjában a Kossuth Lajos úton. Az épület tömegformálása arányos, barackszínű, részleteiben modern, de a faluképtől kissé elütő. Környezete rendezett. A Posta épülete egy parasztház arányait és anyaghasználatát jeleníti meg, a faluképbe illeszkedik. Mellette az Egészségügyi Központ épülete élénk citromsárga színű, megjelenése rendezetlen, eklektikus, jelentősen zavarja a településképet. A Polgármesteri Hivatal épülettömege és anyaghasználata visszafogott, harmonikus, kevéssé reprezentatív megjelenést mutat.


30  |Eltérő karakterű településrészek- Intenzív beépítésű lakóterületi karakter

INTENZÍV BEÉPÍTÉSŰ LAKÓTERÜLETI KARAKTER Az intenzív beépítésű lakóterületi karakterbe tartoznak a még csak tervezett lakóterületek illetve az új kialakítású, jellemzően szabadonálló, vagy oldalhatáron álló beépítéssel, kis telekmérettel rendelkező épületek. Kialakításuk álatlában földszintes, ill. földszint + 1 emelet szintszámú, sok esetben utcafronti garázzsal, beállóval nyílnak a közterületre. Éles szemmel nézve e karakteren belül is megkülönböztethetünk két nagyobb csoportot. Az egyik az 1980-1990-es évek tájékán épült, nagy méretű, gyakran emeletes, vagy megemelt térdfallal beépített tetőterű családi házak, melyek a már geometrikusan kiosztott telkeken igen sűrű beépítést és légtérarányt eredményeztek. E telkek nagy részét viszont még háztáji kertként használják. Elhelyezkedésüket a telekstruktúra is szépen mutatja: a Széchenyi István utca -Dózsa György utca és József Attila utca vonalán, valamint Eger, Síkfőkút felé a Béke és a Kossuth utca vonalán található ez a beépítési jelleg.


Eltérő karakterű településrészek- Intenzív beépítésű lakóterületi karakter|  31

A másik alcsoport a József Attila, és a tervezett Bartók Béla utcai lakópark területe. Ezek a legújabb, 2000-es évek után kialakított lakóterületek, melyek csak részben épültek be. Megjelenésüknek negatív hatása van a faluképre. Általánosságban az összes épületjellemző szempontjából elmondható, hogy a koncepció nélküli utcaképek itt vegyes és kusza látványt nyújtanak. Teljesen különböző stílusú házak épülnek: mediterrán, alpesi, modern, eklektikus és „modern parasztház”. A telek használata jellemzően pihenőkert, kiskert. A rendezetlenséget fokozza a foghíjtelkek, valamint a kialakulatlan közterületek látványa.


32  |Eltérő karakterű településrészek- Síkfőkút

SÍKFŐKÚT Noszvajtól északra, a Kánya patak festői szépségű erdővel, hegyekkel koszorúzott völgye, hajdan a természet által, majd mesterségesen is kialakított tavak környéke, a Szent Imre-forrás és a mellé épült turistaház összessége az eredeti Síkfőkút. A Síkfőkút és környéke az 1930-as évektől Eger város kedvelt kirándulóhelye volt, ebben az időben épült a turistaház is, és ekkor alakították ki a felső tó jelenlegi formáját is. Napjainkban Noszvaj és Síkfőkút összeépült, az erdős völgyoldalban lévő üdülőterületen a sűrű fák között, a domboldalakhoz simulva több száz pici hétvégi és víkendfaház jelenik meg, jellemzően magastetővel, tetőtér beépítéssel, valamint vállalati üdülők létesültek ezen a területen. . E tipikusan erdei hangulat Síkfőkút védjegye, melynek megtartásán múlik a terület kedvelt kirándulóhelyként megmaradó jövője.


Eltérő karakterű településrészek- Síkfőkút|  33


34  |Eltérő karakterű településrészek- IPincék, présházak

PINCÉK A település egyik sajátossága a tufába vájt pincesorok látványa. A meglévő pincék az egyedi történeti jellegű épített értékek, a bortermelés hagyományainak megőrzésére, folytatására, valamint a borturizmus új formáinak fejlesztésére szolgáló területek. Noszvajon, faluszerte hét utcában találhatóak pincesorok több mint 150 pincével, amik könnyen megközelíthetőek. A De la Motte kastély környékén találhatóak a Jókai utca, Szomolyai út és Kőporosi pincesorok. A Jókai, Szomolyai út pincéi többnyire présházzal bővítettek. Egységes utcaképet alkotnak földszintes, kis ablaknyílású, egyszerű homlokzataikkal. Kőporosi pincesoron a présházak nagyobb mértékben átépültek, többük kedvezőtlen emelet-ráépítést kapott. A feladat egy egységes arculat, hangulat megtalálása.


Eltérő karakterű településrészek- Pincék, présházak|  35

Az Árpád-hegy lábánál noszvajiasan az Imány alatt, a Nagyimányi, a Kisimányi és az Emődi sorokon a pincék elé szintén 1-2 szintes, különböző építészeti minőségű présházak épültek. A Bocskai úton présházak nem épültek a pincék elé, ahogyan a Deák Ferenc úti pincék elé sem. Ez utóbbinak frekventált helye, és a tájház közelsége miatt kiemelten fontos, hogy egységes arculatot kapjon. Néhány helyen tájidegen építőelemekből (pl. zsalukő) támasztották meg a pince homlokzatát, különböző előtetőket építettek, vagy a présházakat bővítették túlzó mértékben, melyeket olykor hétvégi házként használnak. Az átalakítások ellenére e fontos épülettípusok arculata megmenthető, ami kiemelten fontos és sürgős feladat.


36  |Eltérő karakterű településrészek- Mátyás tér

MÁTYÁS TÉR A Mátyás tér Noszvaj Dél-keleti részén, az Alvégen, a Deák Ferenc útról nyílóan, a Gazdaházzal szemben terül el. A térstruktúrát a gyakran mindössze 30-100m² közötti telkeken álló pincék és gádoros házak alkotják, melyek közt többnyire gyalogos ösvények futnak. Ez a kissé szabálytalan elrendezés, és a hagyományos utcák helyett egy telepet alkotó beépítési mód is okot adhatott rá, hogy a terület bár teljesen beépített, mégis térként kerül megnevezésre. Az 1970-es években a Mátyás téren 15 barlanglakás volt, 72 fő élt itt. Noszvaj ezen részén általános, hogy a barlanglakások az előttük lévő térnél mélyebben helyezkednek el, a megközelítéshez néhány lépcsőfokkal lentebb kellett menni. Az itt található barlanglakások jellemzően pitvarból vagy gádorból és egy abból nyíló lakószobából álltak. Mindegyikhez tartozott tyúkól, sertésól néhány esetben külön pinceág is volt. Kemence nem volt minden barlangban, ahogyan szabadkémény sem. Általában a barlang bejárata lezárt, van ajtaja és egy vagy két ablaka. Helyi sajátosság a gádor kialakítása, mely fedett‐nyitott térként működött a bejárat előtt. A jövőbeli fejlesztés iránya olyan kell, hogy legyen, ami a terület örökségének tiszteletben tartása mellett a település életébe szervesen illeszkedik, ugyanakkor egy statikus falumúzeum helyett egy élő, és használatban lévő új közösségi teret valamint turisztikai látványosságot ad a falunak.


Eltérő karakterű településrészek- Egyedi idegenforgalmi karakter|  37

EGYEDI IDEGENFORGALMI Ide tartoznak a turizmus nagyobb létesítményei, a De la Motte kastély, a szállodaépületek (Panoráma Hotel, Tündérkert Hotel, Oxigén Hotel, Nomád Hotel, Síkfőkút Hotel, Várkúti Túristaház), az idősek otthona, a Síkfőkúti tó mellé tervezett szálloda és a kutató intézet üdülője, valamint a lovasturisztikával foglalkozó vállalkozások, további tervezett üdülők. Ide tartozik a barlanglakások területe is a Honvéd utca végén, melyek szinte teljes egésze mára tönkrement. A Farkaskő-dűlőben egy területrészt azonban művésztelepként megújítottak és működtetnek (POCEM), így e terület a vendégek számára is látogatható. Ezen impozáns épületeknek - szükségszerű különbözőségükkel együtt - gazdagítaniuk kell Noszvaj arculatát, mivel csak a Faluval "szimbiózisban" élve tudnak sikeresen működni, versenyképesek maradni. A jellemzően monumentális, nagy értéket képviselő épületeken anyaghasználatban csak minőségi, tömegformálásban és színezésben harmonikus, környezetalakításban pedig a faluközpont igényességével azonos szintű fejlesztések végezhetők.


38  |Eltérő karakterű településrészek- Egyedi idegenforgalmi karakter


Eltérő karakterű településrészek- Egyedi idegenforgalmi karakter|  39

A jórészt üresen álló, rossz állapotban lévő barlanglakások alkotóműhely céljára történő helyreállítását már 1997-ben kezdeményezte, majd indította el nemzetközi és hazai pályázati források segítségével a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület. Jelenleg szimpóziumokat tartanak a helyi hagyományos kézművesség értékeinek ápolása mellett a tájépítészet, szobrászat, festészet, zene, üvegművesség, kerámia stb. témakörben. A Pocem barlanglakásai közül tízet már helyreállítottak és céljaiknak megfelelően részben átalakították, de a munka még jelenleg is tart.

A De la Motte-kastély épülete mellett, ahol egykor üdülő és oktatási központ üzemelt, 2016. márciusában megnyitotta kapuit a Tündérkert Hotel és Rendezvényközpont.


40  |Eltérő karakterű településrészek- Gazdasági karakter

GAZDASÁGI Gazdasági karakterű területek Noszvajon a Szomolyai út mentén épültek ki. A funkciók és az épületek sokfélesége mellett jellemző azok nagy mérete, a településképbe való illeszkedés gyakran figyelmen kívül hagyása. E területen, és a jövőbeni gazdasági funkcióra tervezett, Bogácsi út menti területen is kiemelten fontos az épületek megjelenésének meghatározása, mivel ezek adják Noszvaj fogadóképeit a szomszédos településekről érkezve.


Eltérő karakterű településrészek- Mezőgazdasági karakter|  41

MEZŐGAZDASÁGI KARAKTER

MEZŐGAZDASÁGI KERTES KARAKTER

Azon - főleg nagyüzemi - szőlő-, gyümölcsös területek és gyepterületek tartoznak a mezőgazdasági karakterbe, ahol épületek építhetők, így megjelenhetnek a családi gazdaságok, birtokközpontok tájképet befolyásoló épületei. Noszvaj völgy-jellege miatt ezekre a területekre sok helyről rálátni, így ezen épületek elhelyezése, megformálása különös körültekintést igényel.

A kertes mezőgazdasági terület a falu szélső utcái mögött húzódó kiskertek területe. Jelenleg épület alig található rajtuk, és a jövőben is csak a gyümölcs- és növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz szükséges épület építhető. Lakóépület nem, legfeljebb pihenőépület építése lehetséges a táji környezethez illeszkedően.

A mezőgazdasági karakter által érintett dűlők: • Szeles-dűlő • Tekenőhát • Nyilasmár • Ortvány • Piris-dűlő • Hosszú- Szél- dűlő


ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ A diszharmonikus utcakép látványa felkavaró, nyugtalanító, taszító. Akkor is, ha nem az épületsorra koncentrál az arra járó. Ezzel szemben a harmonikus utcasor látványa jóleső érzést keltő, megnyugtató, sétára ingerlő. Az emberi ego érdeke, és együttesen értve a településen lakó, vagy azt felkereső közösség érdeke, hogy harmonikus épített környezetben éljen, azt élje meg.

6


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  43

A LAKÓTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS AJÁNLÁSOK TEREPALAKÍTÁS Noszvajon bizonyos telkek erős lejtéssel rendelkeznek. Ezen helyzetekben ügyelni kell a megfelelő terepalakításra. A túlságosan földbe vájt, vagy épp kiemelt terep­rendezés előnytelen a település és a szomszédos telkek viszonylatában, ugyan­akkor többletköltségekkel is járhat az átalakítás. Általánosságban elmondható, hogy a házak terepre illesztésénél törekedni kell a lehető legkevesebb föld megmozgatására. Nem elfogadható az épület földbe vájása, az így kialakuló mélyedésben az esővíz összegyűlik, a kert rosszul használhatóvá válik. Nem elfogadható továbbá a ház teljes kiemelése sem, mivel így a ház feltűnő platóra kerül, kiemelkedik szomszédai közül. Lejtős telkeknél mindig javasolt a vízelvezetés biztonságos megoldása a ház körül.

SZÍNEK Noszvaj esetében elmondható, hogy színek tekintetében leginkább a régebbi fehér vakolat jellemő, mint például a király kék. Az erős színeket leginkább a fa szerkezeteken figyelhetjük meg, zsalugáterek, oromfal deszka stb. A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati, szín megoldások nem alkalmazhatók, nem illenek az utcaképbe.


44  |Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások

HOMLOKZATKÉPZÉS, ANYAGHASZNÁLAT Minden tájegységre jellemző egy-egy részlet, amit magáénak tudhat, elkülönül és értéket ad. Ez kilakulhat helyre jellemző szükségszerűségből (időjárás, védelem, talajjellemzők, használatból fakadó praktikum), vagy egyszerűen egy-egy jó példa egymástól való átvételéből. Az épületek színezésekor a hagyományosan kialakult, a településkaraktert erősítő, a helyi kőanyag vagy faanyag színével harmonizáló pasztell földszínek, illetve a semleges, (meleg árnyalatú) törtfehér vagy fehér szín alkalmazása ajánlott. Egy épületet legfeljebb kétféle színűre színezzünk, melyből az egyik a domináns alapszín, a másik (az élénkebb, tisztább szín) a díszítőszín. A falu hagyományos kék színét elsősorban csak a régi hagyományos falusi házakon javasolt használni, vagy fehér alapon, csak mint motívum, kisebb felületű díszítésként jelenjen meg. Nagy felületen idegenül hat. Az élénk, telített színek alkalmazása kerülendő. A homlokzat megkomponálása, az építés, vagy felújítás előtti előre gondolkodás, és gondos megtervezés segíthet abban, hogy a végső eredmény megelégedéssel töltse el a benne lakókat és szomszédjaikat. A nagy, üres felületek különböző anyagváltásokkal, díszítésekkel, párkányokkal tagolhatóak. A ház külsején lévő gépészeti tartozékok általában járulékosan, s épp ezért esetlegesen, rátétként mutatkoznak. Az antenna, mint egy hatalmas tányér sokat takar a homlokzatból. Lehetőleg arárendelt homlokzati falra, vagy tetőre helyezzük. Ugyanígy járjunk el a klímák, napelemek és napkollektorok esetében.


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  45

RÉSZLETEK Részletek azok, amelyek színesítik egy épület karakterét, amelyek emberléptékűvé, könnyebben befogadhatóvá teszik. Egy részletelem már különösebb díszítettség nélkül is lehet szép, azáltal, hogy egyszerűen és jól tölti be funkcióját, de megnyerő lehet a díszítettsége miatt is. Ez az a lépték, amikor már testközelből érzékelhetjük a házat alkotó anya­gok felületi érdességét, textúráját, árnya­latait. A természetes anyagok sokkal mélyebb tartalmakat adhatnak ilyen szem­ pontból. Kialakulásuknak története van és a bennük rejlő látszólagos vélet­lenszerűség a szemünknek kedves és szívesen elidőzik e rendezett “tökélet­lenségükön”.

KÉMÉNYEK Szép kéményekből Noszvaj szerencsére nem szűkölködik. Nem csak a műemléki védelem alatt álló épületeken, de sok más lakóház esetében is megfigyelhető a hagyományos, régmúltat idéző tégla, vagy a fehérre meszelt kialakítás. Az új szerelt kémények csillogó fémes színükkel és sűrű rögzítéseikkel ipa­ri jelleget kölcsönöznek a háznak. Azonkívül, hogy legtöbbször nem illenek bele a ház által sugallt képbe, még pimaszul feltűnőek is. A ma általánossá vált kémények esetében szerencsére sok esetben találkozhatunk olyannal, hogy a szerkezet elé egy téglából épített külső falazatot emelnek, megtartva ezzel a tájegységre jellemző hagyományos építészeti megoldásokat.


46  |Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások

TORNÁCOK, ELŐTETŐK A tornác népi építészetünkben gyakran alkalmazott átmeneti tér, ahol a szabadban lehetünk és közben védettséget élvezünk az eső, szél és napsütés ellen. Kiváló helyszín lehet kikapcsolódásra, munkavégzésre, vagy raktározásra is. Noszvaj településmagjában találkozhatunk ezzel a megoldással, ahol a cseréppel fedett kontytető alatt bújik meg a tornác. A tető szimmetrikusan, mindkét oldalt egyenletesen fut le az ereszig. Madártávlatból nem kiolvasható, hogy tornácos házzal állunk-e szemben. Noszvaj területének előtetőinél a műanyag/ eternit hullámlemez és az üveg használatát nem javasoljuk, mert ezen anyagok nem illeszkednek jól a falazott szerkezetű házakhoz, valamint csúnyán öregszenek. Felületükön könnyen meglátszik a kosz, így gyakori tisztítást igényelnek. Helyettük preferált megoldás a cseréptető túlnyújtása, illetve az alkalmazott tetőfedés anyagával fedett előtető, és a természetes anyagok használata.


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  47

TORNÁCOK, ELŐTETŐK KIALAKÍTÁSI SZEMPONTJAINAK ÖSSZEFOGLALÁSA: • • • • • • •

VÉKONY, RITKA PILLÉREK, OSZLOPOK KERÜLENDŐK TÖREKEDJÜNK A FALAZOTT, VAKOLT TARTÓOSZLOPOK HASZNÁLATÁRA TORNÁC ÉS ELŐTETŐ FEDÉSE A FŐÉPÜLETTEL ANYAGBAN ÉS SZÍNBEN EGYEZŐ LEGYEN KERÜLJÜK A TORNÁC BEÜVEGEZÉSÉT ÉS BEÉPÍTÉSÉT UTCAI HOMLOKZATON KERÜLJÜK A HOSSZAN KINYÚLÓ ELŐTETŐK ALKALMAZÁSÁT A HOMLOKZATOKAT NE ZSÚFOLJUK TELE ELŐTETŐVEL, ERKÉLLYEL A NEGATÍV TÖMEGFORMÁLÁST RÉSZESÍTSÜK ELŐNYBEN


48  |Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások

KERÍTÉSEK

TÖMÖR KERÍTÉSEK

A településkép szempontjából a kerítések kitüntetett szereppel bírnak, mivel az épületekhez hasonlóan horizontmagasságban „zárnak”, s mint vertikális „térfalak” erőteljesen jelennek meg az általunk érzékelt közterület határfelületeként. Ezért felépítésük, anyaguk, struktúrájuk, s áttörtségük fontos település karaktert meghatározó elem. Felépítésük szerint lehetnek tömör falak, vagy lábazatos kerítések kerítésmezővel, illetve előfordulhatnak még lábazat nélküli kerítések is. A kerítésmezők a felhasznált anyagok tekintetében csoportosíthatók fém illetve fa szerkezetűként. Áttörtség tekintetében a kevéssé áttört, vagy egyáltalán nem átlátható kerítések a jellemzőek. A kerítés anyaghasználatát, formai megjelenését tekintve településrészenként eltérhet, azonban mindig igyekezzünk, hogy illeszkedjen a táj és az utca karakteréhez, illetve ne haladja meg a megengedett 2 métert. Amennyiben nem tudunk valamiért helyi kőanyagot előteremteni, akkor a vakolt vagy hagyományos meszelt fal alkalmazása is megoldást jelenthet.

Noszvajon a 19. sz.-ban a legfontosabb építőanyag a fejtett kő volt, mely napjainkig is visszaköszön a kerítéseken. A képeken jól megfigyelhető, hogy milyen struktúrát célszerű követni a falak rakásakor. A kőfalak, támfalak fedköveit ha lehetőség van rá, akkor szintén a helyi kőanyag faragott köveiből építsük, azonban ha erre nincs mód, akkor költséghatékony megoldásként 10-15 cm vastag monolit betonfedkő alkalmazása is elfogadható.


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  49

FÉM KERÍTÉSEK Viszonylag gyakran előfordulnak jelentősen áttört kovácsoltvas vagy egyéb fémszerkezetű kerítésmezők is, melyeknél azonban a tulajdonosok később megpróbálták gátolni a belátást. Az erre a célra alkalmazott acéllemez borításoknak is már kialakult hagyománya van a faluképben. Azonban a hagyományostól eltérő alumínium, vagy bordázott lemezek alkalmazása erőteljesen rombolja a településképet. A következőkben felsoroltak felhívják a figyelmet a településképbe illeszthetősógi szempontokra: • kerülendő a vízszintes tagolás • ugyancsak kerülendő a cső vagy henger keresztmetszetű anyagok alkalmazása • célszerű kerülni a gazdag hagyományostól eltérő motívum rendszert (modern, figurális, pl. napsugár motívumok stb.) világos, vagy fehér színnel kombinálva • kerülendő a hullámlemez (hullámpala), alumínium lemez (festés nélkül) alkalmazása • zártszelvóny szerkezetű kerítésmező, mint kompromisszumos megoldás szóba jöhet, de csak sötét pasztell színnel, függőleges tagolással • kerülendő a huzalos, drótfonatos kerítés • javasolt a hagyományos kovácsoltvas kerítés, a hagyományoknak megfelelő díszítéssel, esetleg acéllemezzel kombinált változatban • sötét, elsősorban pasztell barna és zöld, esetleg szürke színek alkalmazása • kerülendők az élénk, telített színek a fehér és a fekete • javasolt egy szín két árnyalatának kombinációja, egyes díszítő elemek világosabb árnyalatú kiemelésével


50  |Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások

FA KERÍTÉSEK NOSZVAJ ÉS KÖRNYÉKÉRŐL A fa szerkezetű vagy kő (fémváz) fa szerkezetű kerítések az egykori hagyományos falusi kerítések világát idézik. Ezért fontos, hogy kialakításuknál a hagyományokhoz híven, ahhoz hasonló arányú, felépítésű, megjelenésű legyen a végeredmény. Fa szerkezetű kerítés építésénél, illetve átalakításnál a következő szempontokat célszerű követni a megfelelő településképbe illesztés, a megcélzott falusi karakter erősítése érdekében: • elsősorban függőleges struktúra, tagolás, lécezés • megfelelően sűrű lécezés (-35 %-nál kisebb áttörtség) • egyszerű szerkezet, erőteljes ismétlődő formai játékok kerülése a deszkázat elemeiben • természeteshez közeli színezés (pácolás: tölgy, dió, juhar) • sárgás, vöröses színárnyalatok kerülése (cseresznye, mahagóni, fenyő lazúrok kerülése) • vékonylazúr, vagy olaj beeresztés (vastaglazúr kerülése) • olajfestésnél a barna és zöld színek sötétebb pasztell árnyalatainak alkalmazása • az élénk, telített színek és a fehér szín kerülése • kerülendő a távoli vidékek népi hagyományainak erőteljes megjelenítése, mivel az nem része a helyi falusi karakternek, hagyományos formavilágnak • javasolt a helyi hagyományos megoldások megidézése, alkalmazása


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  51

KŐFALAK, TÁMFALAK Noszvaj szerencsés helyzetben van, mivel a falu fejlődése során a közelben többféle helyben bányászott építő kő is rendelkezésre állt nagyobb mennyiségben (riolit, riolit tufa, bogácsi kő). Ennek köszönhetően a látszó kőfelületek gyakori megjelenése tapasztalható (épületek lábazata, támfalak, kőfalak, kerítéslábazatok stb.), melynek erőteljes karakterképző hatása ma is tetten érhető a településképben. Előfordul ritkábban mészkő lábazat is, azonban ez távolabb kitermelt, ritkábban alkalmazott kőfajta, így ezt lehetőleg ne alkalmazzuk. A függőleges felületek építésekor a helyi kőanyag használata elsődleges a településkarakter megőrzése, erősítése szempontjából. Törekedni kell a tömör kőfalak kialakítására, azonban kevesebb rendelkezésre álló kő esetében elfogadható a beton bélés-testtel épült, de a helyi tömbköveket, görgeteg köveket felhasználó falak építése is. Kompromisszumos megoldás lehet még a helyi kőlapokkal burkolt fal is, azonban itt (is) rendkívül fontos a megfelelő rakásmód alkalmazása. A képeken jól megfigyelhető, hogy milyen struktúrát célszerű követni a falak rakásakor. A kőfalak, támfalak fedköveit ha lehetőség van rá, akkor szintén a helyi kőanyag faragott köveiből építsük, azonban ha erre nincs mód, akkor költség-hatékony megoldásként 10-15 cm vastag monolit betonfedkő alkalmazása is elfogadható. A fedköveknél vízorr alkalmazása kötelező. Függőleges falak, kerítéslábazatok, lábazatok esetén az előregyártott beton vagy műkő elemek alkalmazása kerülendő. Szárazon rakott kőfalak esetén természetesen fed-kövekre nincs szükség. Amennyiben nem tudunk valamiért helyi kőanyagot előteremteni, akkor a vakolt vagy hagyományos meszelt fal alkalmazása is adhat megoldást.


52  |Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások

AJTÓK, ABLAKOK Az épületek megjelenését és hangulatát a nyílászárók nagyban befolyásolják, sajátos karaktert kölcsönöznek nekik. A zárt épület-tömeggel így nyitunk a külvilág felé, ezért nem mindegy, milyen módon tesszük ezt. A népi építészet házain, régi középületeken fából készült, jellemzően kétszárnyú osztott ablakokat, ajtókat használtak. Barna, fehér, helyenként erős kék szín alkalmazása volt a legelterjedtebb. Jellemző a fara­gott díszítés a vízszintes osztásban, sok esetben a nyílászárók alatt, illetve feletti szegélyezés. Napjainkban igen fontos szempont lett az energetikailag jobb hőszigetelő üvegezés használata, a szúnyogháló és a betörésvédelmet biztosító eszközök, árnyékolók. Az Intenzívebb beépítésű lakóterületek új házainak hőszigetelő ablakainál olyan beépítési módot javasolunk, ami minél többet kitakar a vastag, monstrum tokszerkezetből, hogy a homlokzatunk könnyedebb hatást keltsen, valamint megfelelő zsalúziákkal, vagy spalettákkal tartható az egységes, szép megjelenés.


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  53


54  |Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások

széles vízszintes nagy ablak

a felső sarokból húzott ív a függőleges oldalt a felezőpont felett messe

majdnem szimmetrikus

a felső sarokból húzott ív a függőleges oldalt a felezőpont alatt metszi

különböző osztások

a felső sarokból húzott ív a vízszintes oldalt metszi

széles, vízszintes osztás

bontsuk fel két függőleges arányúra

négyzetes

dupla négyzetes

felülvilágítós

négyzetátlós

aranymetszés

vízszintes és függőleges osztások keveréke


Építészeti útmutató - Lakóterületekre vonatkozó általános ajánlások|  55

A mai, osztás nélküli nagyméretű ablakok alkalmazását kerüljük, ha lehetséges. A hagyományos falusias karaktertől elütő típusok kerülésével, redukálásával, esetleg (hosszú távú) cseréjével tovább erősíthető az utcakép megcélzott karaktere. A településképbe nehezen illeszthető nyílászárók jellemzői: • fekvő téglalap forma • vízszintes osztások hiánya • egy ós/vagy háromszárnyú kialakítás • ortogonális rendszertől eltérő geometria • vaskos műanyag keret Fontos, hogy a garázskapuk színükben, osztásukban, karakterükben hasonuljanak a többi nyílászáróhoz. Alapvetően törekedjünk a lyukarchitektúrára a nagy üvegfelületek elkerülésére. Használjunk minőségi külső árnyékolást (pl. zsalugáter).

Az ablakok elhelyezési szempontjainak összefoglalása: • Tartsunk mértéket az ablakok méretével kapcsolatban, és a formájuk is legyen egyszerű. Próbáljunk meg minél több tömör felületet meghagyni, a nagyobb áttöréseket a főbb lakótereknél koncentrálva, nem elfeledve, hogy ne legyen a közterek felől belátás. • Az ablakok kiosztása legyen egyszerű, figyelve a fal súlypontját. A súlyponti tengelyre akkor is figyeljünk, amikor egyéb dolgokat helyezünk el a homlokzaton, pl.: vakolat díszek, padlás bevilágítók. • Általánosságban a vertikális ablakokat részesítsük előnyben a horizontálishoz képest. • Az ablak vagy épp tengelybe essen, vagy tudatosan legyen attól eltérő helyen. Tengelytől akár a kissé, egyenlő távolságban eltolt nyílások is diszharmonikus hatást kelthetnek.


56  |Építészeti útmutató - Falusias karakter részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK TELEPÍTÉS A falusias házak jellemzően oldalhatáros beépítésűek, az épületek tetőgerinc iránya az utcára merőleges és előkerttel rendelkeznek. Túlságosan a telek hátsó részébe rendezett ház építése nem javasolt. Az előkertbe telepített helyileg őshonos növények biztosítják a belátás meggátlását, a ház mögött növényzettel határolva kialakítható a védett kert.

FALUSIAS KARAKTER


Építészeti útmutató - Falusias karakter részletes ajánlásai|  57

TORNÁCOS HOSSZÚHÁZ BŐVÍTÉS

U

MELLÉK ÉPÜLET

T TORNÁC VAGY ERESZ

BŐVÍTÉS 1

3. ALTERNATÍV BŐVÍTÉS

BŐVÍTÉS 2

O

6M VAGY 4 OSZLOPTÁVOLSÁG

T

É

OLDALTÁVOLSÁG

K

C A


58  |Építészeti útmutató - Falusias karakter részletes ajánlásai

KOCKAHÁZ BŐVÍTÉS Ha kockaházunk környékén nyeregtetős (oromfalas) parasztházak állnak, idomulhatunk a tetőnk egy részének oromfalassá alakításával. A tető ilyenfajta átalakítása a házat is szebb arányúvá teszi.


Építészeti útmutató - Falusias karakter részletes ajánlásai|  59

TETŐHAJLÁSSZÖG A falusias karakterű településrészen lévő házak tetőhajlásszöge szintén azonos, így alakultak ki a jellegzetes utcaképek a hosszú házak homlokzataival. A falusias karakter területén lakóépület kizárólag magastetővel épülhet, melynek haj­lásszöge 35-45° közötti lehet, cserép- vagy nádfedéssel. Háztartási napenergiát előállító kisebb megújuló energiát előállító berendezés (napkollektor, napelem) a tetősíkba telepíthető, hogy a fő utcáról ez ne legyen látható. A túl lapos hajlásszög nem kívánatos, csak úgy, mint a túl meredek tető sem.

TETŐFORMA A falusias házak tetőformája egyszerű. A területnek meghatározó arculatát adják az egyszerű nyeregtetős házak magasított oromzattal valamint nyeregtetős, kontytetős házak. Új házak építésénél nem kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló, oromfalak nélküli tetőforma, amely Noszvaj hagyományos épületeinél kialakult tetőidamihoz nem illeszkedik. „Manzard-tetős” épület nem építhető a településmaghoz tartozó területe­ken.


60  |Építészeti útmutató - Falusias karakter részletes ajánlásai

TETŐFEDÉS ANYAGA

nád

kettős hódfarkú

hódfarkú cserép

égetett cserép

hornyolt cserép

terméspala (kastély esetében)

fényes cserepeslemez

síkpala

hullámpala

trapézlemez

bitumenes zsindely

rikító, mintás betoncserép


Építészeti útmutató - Falusias karakter részletes ajánlásai|  61

TETŐTÉRI ABLAK- PARASZTHÁZ

TETŐTÉRI ABLAK- KOCKAHÁZ


62  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

INTENZÍV BEÉPÍTÉSŰ LAKÓTERÜLET


Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai|  63

TELEPÍTÉS Az ezen a területen lévő házak jellemzően oldalhatárosak, vagy szabadon álló beépítésűek és az utcára merőleges elhelyezkedésűek. Nem javasolt hátrahúzott családi ház építése.

TETŐFORMA A tetőformák ezen a területen igen vegyesek, nincs egy-két jellemző tetőforma. Az arculat egységesítése céljából új lakóépület kizárólag magastetővel épülhet, a fő tetőidom hajlásszöge 25-45% közötti lehet. Oromfalas kialakítás ajánlott. Az összetett, túlságosan tagolt tetőformák megbontják az egységes utcaképet, építésük nem javasolt.


64  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

Az újabb típusú házaknál gyakori az utca­front felőli színezett kőporos vakolat, jellemzően tört fehér színekkel, valamint a kő lábazat. A jól megválasztott burkolat nem csak a hangulatot, hanem az épület védelmét is szolgálja.

Fontos, hogy a garázskapuk lehetőleg ne központi helyen legyenek, hanem a ház oldalában, a szemmagasság alatt, a pinceszinten helyezkedjenek el.


Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai|  65


66  |Építészeti útmutató - Mátyás tér karakterének részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

MÁTYÁS TÉR

TELEPÍTÉS

Kerülni kell a nagyméretű egybefüggő tömegek alkalmazását, helyette a kisebb, egymástól részben elválasztott vagy önálló kisebb tömegek megjelenését kell előnyben részesíteni.

ÉPÜLETFORMÁLÁS Az építészeti megfogalmazás az új épületek esetében a népi építészethez visszanyúló, azokból építkező legyen: • Az épületek színezése világos pasztell földszínű, vagy fehér, burkolata pedig természetes anyag (rakott kő, fa), vagy vakolat lehet. • Kizárólag nyereg vagy félnyereg tető alkalmazható. • A nyílászárók anyaga műanyag nem lehet, kizárólag fa vagy fém. • Anyaghasználatban a helyi építőanyag alkalmazása elsődleges szempont.

KERÍTÉSEK • Kőfal lehet szárazon rakott, kemény helyi kőből építve, vagy esetleg beton béléstesttel épülő, de szintén helyi kövek felhasználásával. • Hagyományos léc és/vagy vesszőfonatos kerítés • Jelzésszerű könnyű dróthuzalos kerítés (nem dróthálós)


Építészeti útmutató - Mátyás tér karakterének részletes ajánlásai|  67


68  |Építészeti útmutató - Pincék, présházak karakterének részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

PINCÉK, PRÉSHÁZAK


Noszvajon leginkább a hagyo­ mányos falusi háztípusoknál és a pincéknél figyelhető meg a habarcsolt vakolt felület, kőburkolat és fa használata.

A présházra és pincékre a kis ablaknyílások, de széles és alacsony ajtónyílások jellemzőek. Nyílászáróik fémből, vagy fából készülnek.


KŐPOROSI PINCESOR, JÓKAI UTCA ÉS SZOMOLYAI ÚT PINCESORA

NAGYIMÁNY PINCESORA

KISIMÁNY PINCESORA


72  |Építészeti útmutató - Síkfőkút karakterének részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

SÍKFŐKÚT

Síkfőkút arculatának meghatározásakor két fő szempontot kell szemelőtt tartani: az üdülő, pihenő funkcióját és az erdőbe, a természetbe való beleolvadás elősegítését. Ezen elvek mentén a követekző ajánlásokat kell figyelembe venni:

ANYAGHASZNÁLAT Az épületek anyaghasználata elsősorban rakott kő, látszóbeton, illetve fa lehet. A nyílászárók kiválasztásakor is a fa, illetve fém javasolt.

TETŐ A tetőfedések közül is a természetes környezethez jobban illeszkedő zöldtető, fazsindely, terméspala, égetett agyagcserép, illetve az antracit szürke korcolt fémlemez fedések közül válasszunk.

KERÍTÉS • Kőfal lehet szárazon rakott, kemény helyi kőből építve, vagy esetleg beton béléstesttel épülő, de szintén helyi kövek felhasználásával. • Hagyományos léc kerítés javasolt • Jelzésszerű könnyű dróthuzalos kerítést (nem dróthálós) használjunk. • Az átláthatatlan, teljes zárt falat képező betonkerítés kerülendő.


76  |Építészeti útmutató - Egyedi idegenforgalmi karakter részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

EGYEDI IDEGENFORGALMI KARAKTER

TÖMEGFORMÁLÁS

KERÍTÉSEK

Törekedjünk a minnél egyszerűbb épületek megformálására! Az újabb, sablon-szerű épületek széles alaprajzi formájukkal „túlsúlyosnak” tűnnek. A megoldás a tömeg megbontása, hagyományos arányú részekre osztása. Ez a megoldás segíti a terepre való ráültetést is. Nem kívánatos a túl tördelt, sok felületből álló, oromfalak nélküli tetőforma. Kerülni kell a kutyaól szerű tetőablakok használatát.

Noszvaj többi területéhez hasonlóan az átlátást biztosító kerítéseket használjuk.

ABLAKOK, AJTÓK Az ablakok kialakítása befolyásolja az épületek arányosságát, megjelenését. Sokszor idegennek hatnak az aránytalanul nagy vagy asszimetrikus ablakok. A tömör falfelületek határozottságot, erőt kölcsönöznek az épületnek. Ezért az idegenforgalmi területeken is alapvetően törekedjünk a lyukarchitektúrára a nagy üvegfelületek elkerülésére. Minden esetben az egyensúlyra kell törekedni, kerülve az aránytalanul nagy, idegen formákat, a túl sok és zavaros kialakítást. Használjunk minőségi külső árnyékolást (pl. zsalugáter).

SZÍNEK Az idegenforgalmi funkciót szolgáló épületek a település házai között az „ünnepnapok”, ennek megfelelően a földszínek szélesebb listájából válogathatunk.


78  |Építészeti útmutató - Gazdasági karakter részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK Noszvaj gazdasági területei egyben a település fogadó kapui is, településképet meghatározó elemei. A Bogácsi út mentén kijelölt gazdasági terület még épület mentes, míg a Szomolyai út mentén a Thummerer Pincészet és az idősek otthona között már egy épületállományát tekintve leromló terület várja az új befektetőket. A karakter jellegének megfelelően biztosítani kell a technológiák kellő szabadságát.

KERÍTÉSEK A településkapu jelleg miatt nem javasolt a tömör beton, fém kerítés használata. A használatból adódóan a három szintű növénytakarás ajánlott (ennek megfelelően a sövénykerítés és védőfásítás).

ANYAGHASZNÁLAT Az épületek tartószerkezete nem lehet fémlemez, műanyag, betonelem. A rossz állagú épületeket fel kell újítani, vagy le kell bontani. Gyümölcsfeldolgozó vagy más, borászati tevékenység esetén a tárolóedényeket, tartályokat lehetőleg a telek legmélyebb részein, megfelelő távolságban takarófásítással kell elhelyezni, a kilátás figyelembe vételével.

TELEPÍTÉS, HOMLOKZAT A fő utak mentén elhelyezett épületek esetén az intenzív lakóterületi karakter ajánlásait kell figyelembe venni.

GAZDASÁGI KARAKTER


TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK ÉPÜLETFORMÁLÁS Szőlőműveléssel hasznosított mezőgazdasági területeken megvalósuló egyedi tervezésű épületeknél hangsúlyozottan szükséges olyan homlokzatok kialakítása, amely harmonizál a környezettel. Ezeknél az épületeknél a kiemelt homlokzati részeken fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatai alkalmazandók a színezésnél. Az egyéb épületszárnyak a tájba belesimuló, sötétebb árnyalatokkal is színezhetők. Ugyanígy ajánlott eljárni egyéb mezőgazdasági területek esetén is. A kiemelt homlokzati részeken kerülendő a nagyméretű üvegfelületek használata. Szőlős területen kialakítandó borászati létesítmények esetén a tárolóedényeket, tartályokat lehetőleg a telek legmélyebb részein, megfelelő távolságban takarófásítással kell elhelyezni, a kilátás figyelembe vételével. Mezőgazdasági karakter esetében lakókocsi, lakókonténer átmenetileg sem helyezhető el.

TETŐK A főépület nyeregtetővel alakítandó ki, egyéb épületrészek ettől eltérhetnek..

KERÍTÉSEK Kerítés létesítése általában nem javasolt, vagyonvédelmi okokból, illetve vadveszélyes helyeken jelzésszerű könnyű dróthuzalos kerítés (nem dróthálós), de tömör kő és betonkerítés nem létesíthető. A támfalak a település más részeire is jellemző kőből alakítandók ki

MEZŐGAZDASÁGI KARAKTER


82  |Építészeti útmutató - Mezőgazdasági kertes karakterének részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

MEZŐGAZDASÁGI KERTES KARAKTER

HOMLOKZAT • oromfalhoz kapcsolódóan terasz, teraszkiülő nem létesíthető • nyílászárók, padlásszellőzők, pincelejárók előtetője helyezhető el nyeregtetős kialakítással • lábazatkialakítás esetén: falazott, nem ragasztott kőlábazat, vagy vakolatszínezés • levezető esőcsatorna csak a homlokzat szélére, vagy az előtető oszlopa mellé tehető, deszkaborítása nem javasolt • anyaghasználata: látszóbeton, fa, helyi kő, a vakolatszínek: fehér, vagy halvány földszínek • villanyóra szekrények falba süllyesztve, az ablaktábláknak megfelelő takarással helyezhetők el

TETŐK • a terep lejtésétől és a telek alakjától függ, a telek hossztengelye és a gerinc egy irányú legyen, a tetőgerinc a rétegvonalakra merőleges • tető főidoma 35-45 fokos, egyes toldalékok lehetnek alacsonyabb hajlásúak • sima egyenes vonalú nyeregtető, egyes épületrészeken keresztirányú tetővel • fedés: zöldtető, hódfarkú, hornyolt vörös cserép, állókorcos fémlemez fedés • fénylő, mázas cserép nem javasolt, támogatandó az agyag természetes égetett színeiben, fémlemez esetén: matt, sötét szürkés árnyalat • tetőbeépítés esetén tetősíki ablakok kialakítása

TORNÁCOK, ELŐTETŐK • vékony, ritka pillérek, oszlopok kerülendők • falazott, vakolt tartóoszlopok • tornác és előtető fedése a főépülettel anyagban és színben egyező legyen

KERÍTÉSEK Kerítés létesítése általában nem javasolt, vagyonvédelmi okokból, illetve vadveszélyes helyeken jelzésszerű könnyű dróthuzalos kerítés (nem dróthálós)

KERT KIALAKÍTÁS, NÖVÉNYTELEPÍTÉS • a Nemzeti Park listáján szereplő honos és őshonos gyümölcs, zöldség és dísznövények • gyümölcsfák közül kifejezetten ajánlott: dió, szilva, körte • medence, nyílt vízfelületű tüzivíz, ill. víztároló nem helyezhető el

égetett agyagcserép

zöldtető

korcolt fémlemez


BURKOLATOK KÖRNYEZETBEN

FALUSIAS

Amikor a hagyományos falu hangulatát szeretnénk burkolatok segítségével megidézni, nehéz helyzetben vagyunk, mivel nincs igazán milyen előképhez nyúlnunk. A földutak alkalmazása pedig, kétségkívül anakronisztikus lenne. Faluhelyen, ahol az erőforrások (a városokkal ellentétben) korlátozott mértékben állnak csak rendelkezésre, egyértelműen helyi anyagokat kell használni. Hegyvidéken adódik a helyben, vagy a környéken bányászott kőanyag felhasználási lehetősége. Kiselemes burkolatok alkalmazásánál a tört (halvány) földszínek, valamint a minimális eltérést mutató, véletlenszerű árnyalatok használata előnyös. A mesterséges hatású rikító, tarka, túlzóan színes, vagy éppen ellenkezőleg, tökéletesen homogén egyöntetű felületű elemek nem célravezetők. A formát illetően, kerülendő a bonyolult, összetett, de ismétlődő mintát követő (egy, vagy két irányban kapcsolódó) elemek használata. Érdemes egyszerű, négyzetes (ortogonális), esetleg több méretet felölelő változó méretű elem családot alkalmazni. A tégla, mint esetleg helyben bányászott agyag alapú termék előnyös, azonban az élénk színű, fényes felületű klinkerek szintén kerülendők. A járdák esetében a monolit anyagok használata kedvező, mivel ezek viszonylag semleges alapsíkot biztosítanak, kiemelve a környező építészeti értékeket. A beton, mint könnyen előállítható burkolat típus, igen jól működik, de ugyanígy a hengerelt

aszfalt felület is elfogadható. Azonban az aszfaltnál előtérbe kerül a szegély anyagának kérdése. A nem, vagy alig látható fémszegély, a természetes vágott, vagy inkább hasított (de nem világos) tömbkövek alkalmazása megfelelő, azonban a városi környezetben gyakorta alkalmazott beton „kerti szegély” kerülendő. Az öntött aszfalt, mivel látványa szorosan kötődik a városi környezethez, szinten kerülendő. A szórt burkolat is használható, de csak abban az esetben, ha magas minőségben stabilizálva készül. Természetesen a járdaburkolatok kialakítása során egyéb tényezőket is figyelembe kell vegyünk, mint az időtállóság, bekerülési költség, ár-érték arány, ellenálló képesség (sótűrés, színtartás, kopásállóság stb.) vagy az illeszkedés (falusi karakter, építészeti értékek, helyi anyagok használata, hagyományok stb.). Időtállóság kérdésében két tényezőt célszerű szem előtt tartani: természetes patinásodás (esztétikus öregedés) és az időtállóság (anyagminőség). Vagyis olyan anyagokat kell alkalmazzunk, melyek öregedésével sem romlik a felület esztétikai megítélése, sőt ellenkezőleg. Ez a tulajdonság a természetes kőanyagok velejárója. A beton térkövek öregedésével azonban drasztikusan romlik azok esztétikai, hangulati megítélése, ezért gyorsan avulnak, így a beton térkövek alkalmazását lehetőleg kerülni kell. Amennyiben mégis mesterséges burkoló anyagok alkalmazása mellett döntünk, abban az esetben azt olyan kiemelkedő minőségben kell előállítani vagy beszerezni, hogy pozitív esztétikai megítélésük hosszú távon is

megmaradjon, vagyis anyagminősége révén sokkal lassabban öregedjen, használódjon el. Ilyen anyagok lehetnek a magas minőségű monolit beton felületek (sótűrő, kopásálló), vagy a kiemelkedő minőségű előregyártott beton elemek (természetesen itt az illeszkedés kérdése is perdöntő a választásnál lásd fent).


85  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

TELEPÜLÉSSZERKEZET HIERARHIA

ÉS

BURKOLATI

Kiemelt reprezentatív felület _porfír kőlap és kiskockakő

A burkolatok létesítésénél célszerű olyan alapvető alkalmazási elveket lefektetni, melyek később könnyűszerrel használhatók a legtöbb általános helyzetben. Célunk, hogy végeredményében egy magától értetődő, az egyértelmű használatot elősegítő, és helyi karakter kialakulását erősítő burkolati rendszer jöjjön létre. A burkolatok kialakítása akkor megfelelő, ha az követi, s ez által tovább erősíti a település adottságait. Ezért a település életében betöltött szerepük alapján a következő típusokat határoztuk meg: • kiemelt reprezentatív felület • általános gyalogos közlekedési felület • elsődleges gépjármű közlekedési felület • másodlagos gépjármű közlekedési felület • harmadlagos, gépjármű kiszolgáló felület • negyedleges, kiszolgáló felület A Mátyás tér esetén a használat intenzitásától függően három féle felület alkalmazható hierarchikus rendben: • Kiemelt elsődleges burkolatként monolit betont, mely jól viseli a mindennapi intenzív használatot. • Közepesen intenzív felületszerű használatnál a stabilizált szórt burkolatot, • míg a kevésbé intenzív területeken a gyepet javasoljuk.

Az általános részben leírtaknak megfelelően a kiemelt, reprezentatív területeken különösen fontos az időtálló, szépen öregedő, patinásodó burkolat alkalmazása. Erre legalkalmasabb a természetes kő. Általánosságban elmondható, hogy a helyi anyagok felhasználása a célravezető (helyben bányászott hagyományos kő). Azonban Noszvaj esetében egyrészt korlátozott ennek a beszerezhetősége, másrészt ez kevéssé kopásálló és teherbíró. Ezért a noszvaji vagy bogácsi kövek burkolatként való alkalmazását esetleg egyes esetekben magánterületeken elfogadhatónak tartjuk, de nagyobb mennyiségben közterületen nem javasoljuk. Szépen rakható belőlük ugyanakkor kőfal, ahol a helyi kő alkalmazása kifejezetten előnyös. Helyettesítő anyagként a kiemelt reprezentatív felületek esetén a hasonló megjelenésű, de időtálló, és könnyen beszerezhető porfírt javasoljuk. Ennek kiegészítéseként az általános gyalogos felületekhez illeszkedően kisméretű kockakő (4/6 cm) alkalmazása célszerű. A falfelületeknél természetes a szabálytalan kőlapok használata, de a járófelületeknél kifejezetten a kis- és nagyméretű szabályos kőelemek használata javasolt.


Általános gyalogos közlekedési felület _monolit boton kiegészítés

sáv

_porfír

kiskockakő

Általánosságban elmondható, hogy amikor burkolt folületen gyalogosan közlekedünk, akkor a simább felületeket szívesebben részesítjük előnyben közlekedésre, a rusztikusabb érdes felületek inkább csalogatnak ott tartózkodásra, pihenésre, vagy egyszerűen csak a lassabb haladásra, andalgásra. Az általános gyalogos közlekedési felületek haladási sávjakónt magas minőségű, helyszíni betonfelületet alkalmazzuk. A betonfelület kiemeli az építészeti értékeket, ugyanakkor visszafogott, semleges megjelenésű marad.

Harmadlagos kiszolgáló felületként értelmezőndők például a parkoló, rakodó felületek, melyek a szükséges funkcionális szerepükből adódóan intenzív terhelésnek/ használatnak vannak kitéve. Tehát anyagukban illeszkedniük kell a környezethez, azonban megjelenésben azt is célszerű sugallni, hogy kevésbé fontosak, mint a reprezentatív vagy akár a gyalogos felületek.

Negyedleges, kiegészítő felület Vízáteresztő, műgyanta kötésű kőburkolat Ezek olyan kiegészítő funkcionális felületek, melyek kevésbé intenzíven használtak, és/ vagy nem működnének zöldfelületként. Főleg a külsőbb, vagy átmeneti szakasz környezetében fordulhatnak gyakrabban elő, sétányként, parkolókban vagy akár padok és berendezési tárgyak alatt és közvetlen környékén. Helyi alapanyagból építve maximálisan beilleszthető a településképbe, erősíti a helyi karaktert. A burkolat felülete kemény, jól járható, csúszásmentes és tartós. A víz számára teljesen átjárható.


87  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

ÁRKOK

HIDAK

Az út menti vízelvezető árok képe hozzátartozik a falusi utcaképhez. A hiánya pedig gyengíti a falusi karaktert, ezért is kell óvatosan bánni az árok lefedéssel nyerhető parkoló fejlesztéssel. Az árkok kialakítására kiemelt gondot kell tehát fordítani. Amennyiben szélesebb zöldfelület áll rendelkezésre (min. 2-2,5 m), úgy célszerű egy enyhe lejtésű gyepes árkot építeni, mindennemű burkolat nélkül. Kevesebb hely esetén a főúton kívüli utcákban - az előregyártott betonelemes kialakítás helyett - a monolit beton árok építése is elfogadható megoldást nyújthat. A főút mentén, a hagyományos megjelenés érdekében az árkok fenekét monolit betonfelülettel kell képezni, a könnyebb tisztítás, üzemeltetés érdekében. Azonban a ferde (egyes szélsőséges esetekben függőleges) falakat helyi természetes kő felülettel kell falazni.

A patak felett átívelő hidak esetében két típus képzelhető el, amely erősíti a helyi karaktert: a kő- illetve fahidak. Szép számmal találunk a patak felett átívelő míves kőhidakat a patak főúttal párhuzamos hátsó kertek mögött húzódó szakaszán. Ezek, illetve az Árpád utcánál felújított kőhíd is kitűnő példa újabb hidak építésénél. A vegyes forgalomra alkalmas hidakat elsősorban ezen előképek mintájára szükséges megépíteni. A gyalogos hidak esetében is szerencsés választás a kő alapanyag. A fahidak esetében a mellékelt kép mintájára az egyszerű felépítés, a jó minőségű, tömör, vaskos alapanyag (gerenda, palló) használata szükséges. A hidak esetében a fém korlátok kevéssé szerencsések, leghetőség szerint törekedni kell az egyöntetű fa használatra. A kör keresztmetszetű alapanyag kerülendő.

ÁTERESZEK Az árkok fölötti áthajtók bütüi (mint a függőleges falak általában) természetes kőfalazást (kő felületet) kapnak a fal síkjával azonos síkban megépített beton kerékvető fedéssel/kialakítással, két szólón 45 fokos lecsapással.

KORLÁTOK Meg kell különböztessünk kiesés ellen védő és egyszerűen csak lépcsőt, rámpát kísérő korlátokat. A közterületi kapcsolatú korlátok esetén közös jellemző a függőleges tagoltság és az egyszerű megjelenés. Festésnél kerülni kell az élénk telített és a fehér színeket. Javasolt egységesen a sötétszürke (RAL 7016) alkalmazása.


UTCABÚTORRA AJÁNLÁSOK

KÖZTERÜLETI VIRÁGTARTÓK


89  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

BUSZMEGÁLLÓK A buszra várakozók számára a legideálisabb és legpraktikusabb egy fedett-nyitott, avagy félig-zárt épület kialakítása, amely megvédi őket az esőtől, a túlerős napsütésben oltalmazó árnyékot ad, és szélvédett is egyben. Fontos szempont az átláthatóság. Ha nincs leszálló utas és a buszvezető képes belátni, hogy a megállóban nem várakoznak, akkor nem szükséges lefékeznie, míg másik oldalról a megállóban várakozó utas hozzákészülhet a felszálláshoz, ha már ülve képes messziről megpillantani az ő járatát. Az egységes arculatú megállók segítenek utasnak és sofőrnek egyaránt a már távolról is könnyű felismerhetőségük által, és az utcaképnek is jót tesznek ezzel egységesítve, erősítve a település identitását. Építésükhöz érdemes időjárásálló anya- got használni, olyat, amely elegánssá teszi és nem koszolódik gyorsan.


HIRDE TÉSEK , REKLÁMTÁBLÁK Olyan dolgokat hirdetünk, amikben lehetőséget látunk, ha mások is támogatnak. Értékeinket hirdetjük, a kihelyezett reklámtábla mesél rólunk, ízlésvilágunkat is tükrözi, így érdemes ezt úgy elhelyezni, hogy ne környezetszennyezésnek élje meg a járókelő, ami mellett igyekszik eltekinteni, hanem egy igényes és jóízlésű hirdetőt sejtsen mögötte, akihez érdemes lehet fordulni. Persze fontos a könnyen érthetőség és figyelemfelkeltés, de egy szolídabb színvilágú, jó grafikát is észrevesz és elolvas az, akinek tényleg szüksége van a hirdetett szolgáltatásra. A hirdetések helye és mérete összefügg. Ha olyan helyet választunk, amely közel esik az érdeklődőhöz, akkor a méret jelentősen csökkenthető. A középkorban a cégérek mindig az épületek egy adott homlokzati részén, adott magasságban helyezkedtek el, így az emberek könnyen el tudtak igazodni a kínálkozó szolgáltatások özönében, mert tudták hova tekintsenek. Az utcanevek aluminium táblái ugyan elütnek a falusias környezetre jellemző megjelenítéstől, de legalább egységes képet tükröznek. Aluminium helyett szebb összképet mutatna egy egységesebb, egyszerű szerkezetű fafelület kialakítása.


91  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

Védett épületen, zöldterület övezeteinek telkein reklámtáblák nem helyezhetők ki. Cégérek síkban, vagy konzolosan kilógatva helyezhetők el a homlokzaton. A konzolos kilógatás verzióján kívül elvetendő minden olyan szerkezet alkalmazása, amit magáért a hirdetés céljáért építenénk. Mindemellett igyekezzük kerülni a harsány színek alkalmazását. Használjunk időjárásálló bevonatot, főleg a hirdetés eső és pára elleni védelme érdekében. Kerüljük a neonnal megvilágított, valamint led-kijelzős reklámfelületeket. Az erős fény zavarhatja a szemközt lakókat. A fények színe erőteljesen elüt a természetes színektől. A villogás, vibrálás figyelemfelkeltő ugyan, de egyúttal kellemetlen, zavaró is a szemnek. Segítheti egy vállalkozás sikerét, ha az utcára lépő egyén már egy, a község más részén felállított táblán felismeri, hogy a számára fontos szolgáltatás a környéken fellelhető és útmutatást is kap hozzá. A helyi önkormányzat beleegyezésével elindulhat egy közös hirdetési rendszer, ahol a szolgáltatást biztosító vállalkozás egyezséget köt a helyi vezetéssel, hogy ezen a bizonyos hirdetési rendszeren feltüntessék, megadva az irányt is, hogy merre találhatóak.

[103] CAMPASPE - INFORMÁCIÓS TÁBLA fotó: nuttshell.com.au

[106] FW DESIGN LONDON / STRATFORD fotó: fwdesign.com


TELEPÜLÉSKÉPET FORMÁLÓ KÖZTERÜLETI ZÖLDFELÜLETEK ZÖLDFELÜLETEK A település utcáinak képében annak ellenére, hogy egy hegyes, dombos vidéken járunk, nem, vagy csak minimálisan játszanak szerepet a környező táji adottságok. Leginkább a József Attila és Balassa Bálint utcák mutatnak sivár képet. A mögöttes „zöld”, mint a domboldalak, kertek, hátsókertek látványa a többnyire utcafronti beépítés miatt gyakran takarásban van, vagyis az építészeti karakter a zöldfelületek minimális mennyisége miatt domináns szereppel bír. Jelentősebb közterületi zöld leginkább a kisebb teresedésekben, (a templomkertben) illetve a patak mentén jellemző (lásd településszerkezeti séma). Fákat is csak elsősorban itt találunk, de itt sem mindenhol. A zöld érezhető hiányát ahol arra lehetőség kínálkozik tehát orvosolni szükséges.

A fentieken kívül a településen a gyümöcsfák, és a hárs telepítése javasolt. Színes vagy tarka lombú fák, díszövények (vérszilva, tarka levelű kecskerágó stb.) ültetés nem ajánlott. A Thuja és hamisciprus, Leylandi ciprus, illetve az ezüst és lucfenyő, illetve ezekhez hasonló „karácsonyfa” típusok is ellenjavaltak a közterületeken fasorként.

LOMBKORONASZINT A fák mennyiségét mindenképpen növelni lenne célszerű. Az utcák térfalainak rendezettségét biztosítják a fasorok, melyek kellemesebbé teszik a közterületeken tartózkodást és pozitív ökológiai hatásaik vannak. Ahol a közművek lehetővé teszik, ott kialakítható akár kétoldali fasor is, ahol erre nincs lehetőség, ott egyol­dali fasort javaslunk. Ezáltal csökkenne az utcaképben a légvezetékek és azok oszlopainak dominanciája (különösen igaz ez a Jószef Attila és Balassa utcákra), valamint az épületállomány sokféleségéből és sokszínűségéből adódó rendezetlen érzet. A fasorok további pozitív hozadéka az árnyékvetés, mely mind az utcán sétáló gyalogosok számára előny nyáron, mind a parkoló gépjárművek számára. Fajok tekintetében a patak mentén (mivel itt nagyobb tér áll rendelkezésre) a víz közelségét is jelző és/vagy nagyobb lombkoronát növelők jöhetnek elsősorban számításba: platán, dió,fehérfűz. A légvezetékek környezetében alacsony törzset és lombkoronát nevelő útsorfák ültetése javasolt: - Gömbjuhar (Acer platanoides ’Globosum’) - Virágos kőris (Fraxinus ornus) - Berkenyék (Sorbus sp.) - Galagonyák (Crataegus sp.) - Díszcseresznyék (Prunus serrulata) - Kínai díszkörte (Pyrus calleryana ’Chanticleer’) - Hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea)

1 2 3 4

Csörgőfa (koelreuteha paniculata) légvezetékekhez ültethető Meglévő hársfa a gyógyszertár előtt - példa a faültetés lehetőségére Meglévő szomorúfűz - jelentős településkép formáló, súlypontot képez Gyümölcsös a Kánya-patak túloldalán


93  |Építészeti útmutató - Jellemzően intenzívebb beépítés karakterének részletes ajánlásai

CSERJESZINT

ÉVELŐK, FÉLCSERJÉK

Közbiztonsági és praktikus okok miatt a cserjék ültetésekor elsősorban az alacsony talajtakaró vagy olyan fajokat célszerű alkalmazni, melyekből alacsony nyírt sövény nevelhető. Az örökzöld, vagy télizöld fajok előnye, hogy télen is díszítenek, de a dús virágzású törpecserjék, félcserjék is előnyösek: törpe fagyal, japán kecskerágó, talajtakaró rózsa, törpemandula. A középmagas, magas cserjék alkalmazását lehetőleg kerülni kell. Ahol kis fáknak már nincs hely, ott a hely adottságait mérlegelve nagytermetű bokrok vagy bokorfák ültetése esetleg megengedhető, de csak korlátozott számban és úgy, hogy az alsó ágakat idővel el kell távolítani, egyfajta törpe fává neveléssel. Erre alkalmas fajok pl.: hibiszkusz, az orgona, a birs. A főúton cserje ültetésre a helyszűke miatt, csak korlátozott mértékben van lehetőség (pl. Kossuth Lajos út 14-32. között, illetve még egy-egy porta előtt). A teresedéseken nyílik még mód cserjefelületek létesítésére, de itt - főleg a központi területeken - inkább csak kiemelt ágyásokban. Cserjeültetésre a patakparti zöldfelületeken nyílik még lehetőség. Itt a víz közelségét jobban imitáló (inkább nagy vagy keskenylevelű fajok), vagy patakparti fajok alkalmazása ajánlott. Azonban a cserjefelületek helyett általánosságban szerencsésebb a félcserjék vagy évelők telepítése, mivel velük sokkal karakteresebb hangulat idézhető meg. Érdemes a patak beton partfalának befuttatását az északi szakaszhoz hasonlóan folytatni.

A falusi karaktert az évelők és félcserjék faj gazdag ültetésével erősíthetjük leginkább. Az évelők ötvözik az egynyári virágok és a cserjék hasznos tulajdonságait. Elsősorban a félcserjék, de egyes évelők közt is akad olyan, amely egész éven át díszít, levele áttelel: örökzöld orbáncfű, levendula, szívlevelű bőrlevél, fürtös pálmaliliom, hamvas és zöld cipruska, kis és nagy meténg vagy az orvosi zsálya. Ezek a fajok általában teljesen beborítják idővel a talajfelszínt, ezért jóval kisebb fenntartást igényelnek társaiknál. Az évelők fenntartás (elsősorban víz) igénye termett talajon jóval kisebb, mint a cserépbe, vagy ládába ültetett egynyáriaké, ezért jóval nagyobb és látványosabb felületeket lehet gazdaságosabban „üzemeltetni”. Ezért ahol erre mód van (pl. patakparti zöldfelületek, árokpartok) célszerűbb, és a faluképben is eredményesebb évelő ágyásokat létesíteni az elszórt virágládák, vagy ültető edények helyett. Virágszínek tekintetében célszerű a szomszédos színeket (lila-rózsaszín, sárganarancssárga), vagy a komplementer színeket (kék-sárga) egymás mellé ültetni. Igen erőteljes karakterhordozó megjelenést érhetünk el a szárazságtűrőbb fajok egy csoportba ültetésével (nem a patakpartra) is. Itt a szürkés árnyalatú, apró, szőrös felületű esetleg pozsgás levelek a célra vezetőek, mint a sziklakerti növényeknél is. Itt kaphatnak helyet gyakran egyes fűszernövények is (pl. zsálya, kakukkfű), de a vékony szálú, elsősorban szürke levelű fűfélék is.

Profile for uld123*

Noszvajissuu  

Noszvaj Településképi Arculati Kézikönyv, Munkaközi

Noszvajissuu  

Noszvaj Településképi Arculati Kézikönyv, Munkaközi

Advertisement