Recsk megalapozo vizsgalat by uld123*

Megalapozó vizsgálat Recsk Készült: a 314/2012, (XI.8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján

RecskNagyközség Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához

2016

RECSK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Megbízó Recsk Nagyközség Önkormányzata 3245 Recsk, Kossuth L. út 165. Nagy Sándor Polgármester Tel: 06/36/578-310 Email:polgarmester@polghiv-recsk.t-online.hu

Tervező POLTRADE Bt. 1096 Budapest, Telepy u. 23. Mobil: 20/823-13-81 www.uld.hu

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Településrendezés:

Mohácsi Katalin településtervezési vezető tervező TT 01-6108 kulturális örökség menedzser és fenntartható fejlődés szakreferens Tölgyesi Diána településtervezési vezető tervező TT 13-1374

Tájrendezés, Környezetvédelem:

dr. Laposa József okl. városépítési-városgazdasági szakmérnök, településtervezési vezető tervező TT/1T 19-0384 okl. kertészmérnök TK/1 19-0384, K 19-0384 (Tájterv Műhely Kft.) Erdelics Ágnes tájépítész gyakornok

Közlekedés:

Vida Zoltán okl. építőmérnök 05-1619 (V-terv Bt.)

Közművek:

Berecz András – építőmérnök VZ-TEL 10-0467 (CEPlan Kft.)

Örökségvédelem:

Dr. Vukov Konstantin okl.építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök SZÉS5 01-3776 Kustár Rozália régész - néprajzkutató régészeti örökségvédelmi és muzeológiai szakértő

2016. FEBRUÁR Munkaszám: ULD/03/2016

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

RAJZJEGYZÉK: Települési vizsgálat: T-1 Minőség osztályok T-2 Önkormányzati tulajdonvizsgálat Tájvizsgálat: Tájv-1 Területhasználat vizsgálat Közlekedési tervlapok: Közl-1 Nagytérségi közlekedési kapcsolatok Közl-2 Településkörnyék közlekedési vizsgálat Közl-3 Településkörnyék tömegközlekedési vizsgálat Közl-4 Település közlekedési vizsgálat Közműrajzok: Közmv-1 Ivóvízellátás Közmv-2 Szennyvízelvezetés és felszíni vízrendezés Közmv-3 Energiaközművek és elektronikus hírközlés vizsgálat

Helyzetértékelés: T-3 Problématérkép

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK: Munkánkhoz a Recski Közös Önkormányzati Hivatal a következő alapadatokat bocsátotta rendelkezésünkre: Digitális alaptérkép (az Egri Körzeti Földhivatal adatszolgáltatása) Szintvonalak (a Földmérési és Távérzékelési Intézet adatszolgáltatása) Recsk hatályos Településrendezési tervei Ingatlanvagyon- Kataszter – Recsk Nagyközség Önkormányzata Recsk Nagyközség Képviselőtestületének 2015-2019. évekre szóló gazdasági programja Recsk Nagyközség Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja Recsk Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata Recsk Nagyközség Önkormányzatának 2015. évi költség vetésének indoklása A vizsgálati adatok forrásai: Helyszíni bejárások Közműszolgáltatók adatai Államigazgatási szervek, szakhatóságok, szolgáltatók előzetes adatai Recsk hivatalos honlapja (www.recsk.hu) A Pétervásárai kistérség megújított fejlesztési terve (a Pétervásárai Kistérség Fejlesztési Tanácsa a 9/2009. (XI. 16.) KFT határozatával jóváhagyva) Adatgyűjtéshez használt weblapok: www.teir.hu, www.ksh.hu, www.terport.hu, tajertektar.hu, mapire.eu/hu/, http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. Helyzetfeltárás..................................................................................................................................... 7 1.1.

Településhálózati összefüggések............................................................................................. 7

1.2.

A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ................................. 12

1.2.1.

Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció ................... 12

1.2.2.

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója ................................................................ 19

1.3.

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ................................................. 21

1.3.1.

2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT)......................... 21

1.3.2.

HEVES Megye Területrendezési Terve .......................................................................... 25

1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ........................................................................ 30 1.5.

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ............................................................. 36

1.5.1.

A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai .......................................... 36

1.6.

A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ........................................ 36

1.7.

település társadalma ............................................................................................................. 37

1.7.1.

Demográfia, társadalom ................................................................................................ 37

1.7.2.

Térbeli- társadalmi rétegződés, szegregátumok ........................................................... 41

1.7.3.

Települési identitást erősítő tényezők .......................................................................... 43

1.8.

A település humán infrastruktúrája ...................................................................................... 46

1.8.1.

Humán közszolgáltatások .............................................................................................. 46

1.8.2.

Esélyegyenlőség biztosítása .......................................................................................... 48

1.9.

A település gazdasága ........................................................................................................... 52

1.9.1.

A település gazdasági súlya, szerepköre ....................................................................... 52

1.9.2.

A település fõbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................. 53

1.9.3.

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Ingatlanpiaci viszonyok ............................... 57

1.9.4.

A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ................................................. 59

1.9.5.

Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ..................................................................... 59

1.10.

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 61

1.10.1.

Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 61

1.10.2.

Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................. 68

1.10.3.

Gazdaságfejlesztési tevékenység................................................................................... 69

1.10.4.

Foglalkoztatáspolitika .................................................................................................... 70

1.10.5.

Lakás- és helyiséggazdálkodás ....................................................................................... 72

1.10.6.

Intézményfenntartás ..................................................................................................... 73

1.10.7.

Energiagazdálkodás ....................................................................................................... 74

1.11.

Településüzemeltetési szolgáltatások ............................................................................... 75

1.12.

A táji és természeti adottságok vizsgálata......................................................................... 75

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.12.1.

Természeti adottságok .................................................................................................. 75

1.12.2.

Tájhasználat, tájszerkezet.............................................................................................. 77

1.12.3.

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek.................................................... 88

1.13.

A zöldfelületi rendszer vizsgálata ...................................................................................... 95

1.13.1.

A települési zöldfelületi rendszer elemei ...................................................................... 95

1.13.2.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai ............................................................................... 97

1.13.3.

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése..................................................... 97

1.14.

Az épített környezet vizsgálata.......................................................................................... 98

1.14.1.

Területhasználat vizsgálata ........................................................................................... 98

1.14.2.

Alulhasznosított barnamezős területek ...................................................................... 102

1.14.3.

Konfliktussal terhelt területek ..................................................................................... 102

1.14.4.

A telekstruktúra vizsgálata .......................................................................................... 103

1.14.5.

Az építmények vizsgálata ............................................................................................ 106

1.14.6.

A településkarakter, helyi sajátosságok ...................................................................... 108

1.14.7.

Az épített környezet értékei ........................................................................................ 115

1.14.8.

Műemlék, műemlékegyüttes....................................................................................... 119

1.15.

Közlekedésvizsgálat ......................................................................................................... 124

1.15.1.

A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata ............................. 124

1.15.2.

A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata ............... 129

1.15.3.

Csomópontok kialakítása............................................................................................. 129

1.15.4.

A település forgalmi vizsgálata .................................................................................... 129

1.15.5.

Utak állapota ............................................................................................................... 131

1.15.6.

Közösségi közlekedés .................................................................................................. 131

1.15.7.

Gyalogos és kerékpáros közlekedés ............................................................................ 131

1.15.8.

Parkolás ....................................................................................................................... 132

1.16.

Közművesítés ................................................................................................................... 134

1.16.1.

Víziközművek ............................................................................................................... 136

1.16.2.

Energia-közművek ....................................................................................................... 141

1.17.

Környezetvédelem ........................................................................................................... 145

1.17.1.

Talaj ............................................................................................................................. 145

1.17.2.

Felszíni és felszín alatti vizek ....................................................................................... 145

1.17.3.

Levegőtisztaság védelem ............................................................................................. 146

1.17.4.

Zaj és rezgésterhelés ................................................................................................... 147

1.17.5.

Sugárzásvédelem ......................................................................................................... 147

1.17.6.

Hulladékkezelés ........................................................................................................... 147

1.17.7.

Vizuális környezetterhelés........................................................................................... 148

1.18. 1.18.1.

Katasztrófavédelem ......................................................................................................... 148 Árvízveszélyes területek .............................................................................................. 149

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.19.

Ásványi nyeranyaglelőhely .............................................................................................. 149

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ ........................................................................................................ 152 2.1.

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése SWOT-analízisben ............ 152

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ..................................................................................................... 158 3.1.

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ..................................................... 158

3.2.

Problématéktérkép.............................................................................................................. 159

3.3.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ................................................................. 161

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. HELYZETFELTÁRÁS

1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK

TELEPÜLÉS

HELYE

Recsk Heves megye észak-nyugati részén, Parád-Recski medencéjében, a Gyöngyöst és Egert összekötő 24. sz. főútra felfűzött, illetve a Mátraballán áthaladó, 23-as főúttal való kapcsolatot biztosító 2411. sz. út kiágazásánál fekvő nagyközség. A megyén belül a Pétervásárai kistérséghez tartozik, mely kistérségen belül a déli településcsoport, illetve mikrokörzet (Parádsasvár, Parád, Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Sirok) térségszervező települése. A kistérség kiemelten hátrányos helyzetű besorolással rendelkezik. Közigazgatási határai: - északon: Mátraballa, Pétervására, Kisfüzes - keleten: Sirok, Szajla - délen: Verpelét, Kisnána, Domoszló - nyugaton: Parád, Mátraderecske Észak- Magyarország régióban Heves megye Pétervásárai járásában helyezkedik el. Recsk közigazgatási területe: 4537ha Ebből belterület: 274ha Külterület: 4249ha A környező települések és a környező főutak elérhetőségét a Recsken délnyugat-délkelet irányban feltáró, egész településen áthaladó, a település fő utcáját jelentő 24. számú GyöngyösEger összekötő út, a központban északkelet felé ehhez csatlakozó 2411. számú Recsk-Mátraballán át a 23-as főúttal összekötő út biztosítja. Az M3 autópálya 43,5 km-re, a 3. sz. főút 35 km-re halad a településtől déli irányban. Recsk- Budapest Recsk- Eger Recsk- Gyöngyös Recsk- Pétervására

113 km 27,5 km 35 km 20 km 1. ábra: Pétervásárai Járás települései /Forrás: http://www.jaras.info.hu/lap/petervasarai-jaras

Pétervásárai kistérséget alkotó 20 település öt természetföldrajzi kistáj találkozásánál fekszik: FelsőTarnai-dombság, Pétervásárai-dombság, Tarnavölgy, Parád- Recski-medence és a Mátralába. A kistérség lakónépessége 21060 fő (KSH 2014. 01. 01.), jellemzően aprófalvas, a települések hatvan százalékának lélekszáma ezer fő alatt marad. A megye legalacsonyabb népsűrűséggel rendelkező kistérségének 44 fő/km2-es népsűrűsége nem éri el az országos átlag (109 fő/km2) felét. A geopolitikai viszonyok által meghatározott déli terület központi települése Recsk, mely egyben a kistérség legnépesebb települése is. Az 1000 fő alatti kistelepülések jellemzően északon 7

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

helyezkednek el, így ezen a területen Pétervására központi szerepe egyértelmű. A nagyobb, 2000 fős lakosságszám feletti települések a déli részen találhatók, így a különböző települési funkciók eloszlása, a települési önkormányzatok között kiegyenlítettebb. A „Kedvezményezett térségek besorolásáról” szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet alapján a Pétervásárai kistérség társadalmi, gazdasági szempontból a 49. leghátrányosabb helyzetű térségnek számít az országban. A kedvezményezett települések jegyzékét a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet 2. melléklete tartalmazza: Település

Jogállás

Lakónépesség Népsűrűség Kedvezményezett települések (fő, 2014. 01. (fő/km²) A társadalmi- Jelentős 01.) gazdasági munkanélküliséggel infrastrukturális sújtott települések szempontból kedvezményezett települések Bodony község 765 26 Bükkszék község 704 46 Bükkszenterzsébet község 1076 43 Erdőkövesd község 665 39 Fedémes község 310 36 Istenmezeje község 1615 49 Ivád község 372 31 Kisfüzes község 134 28 Mátraballa község 764 29 Mátraderecske község 1939 139 Parád nagyközség 2067 56 Parádsasvár község 378 22 Pétervására város 2267 67 Recsk nagyközség 2696 59 Sirok község 1872 30 Szajla község 550 63 Szentdomonkos község 438 24 Tarnalelesz község 1777 48 Terpes község 197 90 Váraszó község 474 18 1. táblázat Kistérség települési adatai (forrás: KSH Helységnévtár)

A kistérségben bányászott ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a jó minőségű építőkő, a téglagyártásban használt agyag, valamint a sokcélúan felhasználható bentonit. A recski kőbányában kitűnő minőségű követ bányásztak. A recski ércmező a magyarországi nemes- és színesfémérc bányászat bázishelye. A bánya jelenleg nem működik, de a földtani kutatások szerint megmaradt a gazdaságos bányászat lehetősége. A csákánykői kőfejtő az egyik legnagyobb működő kőbánya. A kistérségben a mezőgazdasági termelés az országos átlaghoz képest elenyésző. A szövetkezetek felbomlása után a birtokviszonyokra jellemzővé vált az osztatlan közös földtulajdon, amely a mezőgazdaság fejlődésének abszolút gátjává vált. Az állattartás és szántóföldi termelés főleg a háztáji gazdaságokra jellemző, és zömében a takarmányfélékre korlátozódik. A kedvező természeti adottságok ellenére a nagy hagyományokkal rendelkező extenzív állattenyésztés (juh, kecske, húshasznú szarvasmarha, ló) és a vadgazdálkodás visszaszorult, lehetőségei nincsenek kihasználva. 8

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A Mátra erdői a fafeldolgozás alapanyagát szolgálják, de nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek is. Ma már inkább csak az alma és a bogyósok dominálnak. A térség talajtípusai, a kedvező hőmérsékleti és az országos átlagnál magasabb csapadékadatok, a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A térség erdősültsége kiemelkedő, az összterület 58%-a az erdőterület, ami több mint kétszerese a megyei átlagnak (28,3%), ugyanakkor majdnem háromszorosa az országos mutatónak (20%). A kistérség idegenforgalmi szerkezetében meghatározó az egészségturizmus és a természet közeli turizmus. A kistérség északi és déli része közötti összeköttetés nem biztosított. A kistérség dél-nyugati szélét metszi a Kisterenye – Kál-Kápolna B2 jelű egyvágányú vasúti mellékvonal. Napjainkban ez a kevésbé jelentős, 60 km/h kiépítési sebességű vasúti összeköttetés Mátraballa, Mátraderecske, Recsk és Sirok településeket érinti. A kistérségen belül a közlekedési és földrajzi viszonyoknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok is külön szerveződnek. A kistérség északi része főként Salgótarján-Ózd irányába rendelkezik gazdasági kapcsolatokkal, míg a déli területe, így Recsk is, inkább az Eger és Gyöngyös tengely mentén érintett gazdaságilag. Mezőgazdaság Ipar-, építőipar

Szolgáltatás

az összes működő vállalkozás százalékában Bodony 21,05 18,42 60,53 Bükkszék 2,7 16,22 81,08 Bükkszenterzsébet 11,11 17,78 71,11 Erdőkövesd 16,67 16,67 66,67 Fedémes 14,29 42,86 42,86 Istenmezeje 14,04 33,33 52,63 Ivád 18,18 9,09 72,73 Kisfüzes 20 10 70 Mátraballa 15,38 23,08 61,54 Mátraderecske 4,71 16,47 78,82 Parád 11,58 16,84 71,58 Parádsasvár 8,89 31,11 60 Pétervására 5,61 14,95 79,44 Recsk 3,77 18,87 77,36 Sirok 6,14 31,58 62,28 Szajla 0 16,67 83,33 Szentdomonkos 10 20 70 Tarnalelesz 29,41 11,76 58,82 Terpes 0 66,67 33,33 Váraszó 31,25 18,75 50 2. táblázat Településeken működő vállalkozások aránya (TEIR, 2010)

A leghátrányosabb helyzetű mikro térségek egyikében, a Pétervásárai kistérségben nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi leszakadás is megfigyelhető. A kistérség foglalkoztatottsági szintjének nagy mértékű visszaesését magyarázza, hogy az itt élő emberek többsége a rendszerváltozást megelőzően Borsod-, Nógrád- és Heves megyék körzeteibe települt iparvidék bejáró munkásai voltak, valamint a térség jelentős erdősültségének köszönhetően megélhetést biztosított az erdőgazdálkodás. A 90-es évek elején a helyi és a környező ipari létesítmények (bányák, üzemek, gyárak) részben vagy egészben bezártak, a bejáró munkásokat legelőször elbocsájtva.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A birtokviszonyok rendezetlensége a kedvezőtlen természeti adottságok mellett teljes mértékben ellehetetlenítette a versenyképes mezőgazdasági szektor megteremtését. A fenti folyamattal párhuzamosan a munkanélküliek, és az inaktív keresők számában is jelentős növekedés volt tapasztalható.

2. ábra Pétervására járás állandó népességéből a 18-59 évesek száma (fő)

3. ábra Regisztrált munkanélküliek száma összesen (fő) a Pétervásárai járásban

4. ábra Regisztrált munkanélküliek száma száz 15-59 éves állandó lakosra.

Recsk a Pétervásárai járás tagja, melynek 2013. január 1. óta járási székhelye a kistérséggel azonos 20 településre kiterjedően az ország egyik legkisebb városa, Pétervására. Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása, intézményfenntartó társulásként 2007. július 31-ei határozatával létrehozta az „Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központot, melynek gesztortelepüléseként Pétervásárát jelölte meg. Az intézmény működési területe gyermekek átmeneti gondozása és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás területén Recskre is kiterjed. Recsk a megyeszékhely vonzáskörzetéhez tartozik, mind a munkaerő napi ingázásának irányát, mind pedig az oktatási szerepét tekintve. Eger ma is a régió központi szerepkörű városa. A város körül a jelenlegi településszerkezet a következő településcsoportokra oszlik: agglomerálódó települések gyűrűje, jelenlegi vonzáskörzetet alkotó települések, illetve a potenciális vonzáskörzet települései (ez utóbbi két részre osztható: falvakra és öt funkcióhiányos kisvárosra). A város valós vonzáskörzete összesen 27 település Eger városán felül. (forrás: http://www.eger.hu/public/uploads/I_fejezet.pdf)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Eger által nyújtott szolgáltatások az agglomerációban található települések számára: • Közigazgatás, intézményrendszer • Egészségügy ellátás, szakellátás • Középfokú- és felsőoktatás, szakképzés • Kultúra és történetiség, közművelődés • Munkahely • Kis- és nagykereskedelmi szolgáltatások • Üzleti és pénzügyi szolgáltatások • Kommunális szolgáltatások

Az agglomeráció települései által nyújtott szolgáltatások: • Munkaerő • Rekreációs tevékenység • Természeti, táji értékek • Lakóterület • Mezőgazdasági termékek, borászat • Alternatív ipari területek

táblázat: Eger és agglomerációjának együttműködése

Eger Heves megye legfontosabb kereskedelmi körzete. A 2009-2010-ben lezajlott vevőszámlálások során azt állapították meg, hogy a belvárosi üzletek vevőinek 66%-a, a nagyáruházak vevőinek 62%-a volt egri lakos. Korábbi adatokkal összehasonlítva egyértelműen megállapítható, hogy a vidékről bejáró vásárlók számaránya csökkent (az 1980-as 46%-ról 38%-ra). A vásárlások gyakorisága viszont növekedett. 2009-2010-ben 19 település (1980-ban 13 település) esetében 10 fölött volt a 100 lakosra jutó vásárlások száma, 4 település (1980-ban 2 település) esetében 15 fölötti értéket mértek. Kereskedelmi szempontból ezek a leginkább Egerhez vonzódó települések: Egerszalók, Felsőtárkány, Ostoros és Szarvaskő. Recsk esetében viszont már csak gyenge vonzódás figyelhető meg a megyeszékhelyhez a vásárlások számát tekintve, itt 2-3,9 között volt a 100 lakosra jutó vásárlások száma. Eger kiskereskedelmi vonzáskörzete a 100 lakosra jutó heti vásárlások száma, 2010-2011

/Forrás: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (Bodor Norbert, Pénzes János, Tér és Társadalom 26. évf. 3. szám, 2012)/

Recsken csak általános iskola található, nappali tagozatos középiskola nem működik. A középfokú oktatás terén is a megyeszékhellyel való kapcsolatát kell vizsgálnunk. Eger Heves megye legfontosabb oktatási központja mind a felsőoktatást, mind a középfokú oktatást tekintve. Oktatási szerepköre a megyeszékhelyek rangsorában is kiemelkedő. A 2010/2011-es tanévben a város középfokú oktatási vonáskörzetét 100 község alkotta. Mint az a térképen is jól látható Recsk középfokú oktatás terén nagyban Egerre támaszkodik, a térségben kiemelkedő az ingázó tanulók száma.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Eger középfokú oktatási vonzáskörzete az Egerben tanuló középiskolások 100 lakosra vetített száma alapján a 2010-2011-es tanévben

/Forrás: Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata (Bodor Norbert, Pénzes János, Tér és Társadalom 26. évf. 3. szám, 2012)/

/Forrás:

Egyetemvárosok

vonzáskörzetei,

http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb/

A térség legnagyobb foglalkoztatója a Sirokban, a Liszkó-völgyben található Mátrametál Kft. által működtetet Siroki Ipari Park. A Recsken működő bútorgyár is jelentős munkaerőt foglalkoztat és bővítésével tovább növeli a foglalkoztatottságot.

1.2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.2.1. Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával elfogadta Átfogó fejlesztési célok A nemzeti jövőkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. A célok – az OFTK hosszú távú teljes tervezési szemléletének megfelelően – a 12

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, beleértve a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulását, a környezeti szempontokat, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. Átfogó célok a gazdasági és társadalmi fordulatra ösztönöznek, és a lehetséges kitörési pontokra irányulnak az alábbiak szerint: 1) Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2) Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3) Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4) Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet

2. ábra Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere

Specifikus célok Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenhárom specifikus célt tűz ki, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt. A specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

tématerületeket ölelnek fel. A célok – az OFTK hosszú távú teljes tervezési szemléletének megfelelően – a társadalom és a gazdaság egészének, valamint minden ágazatnak, térségi és helyi szereplőknek szólnak, továbbá kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat is, amelyekre a középtávú – fókuszált – fejlesztési feladatok épülhetnek. Specifikus célokat a lehetséges kitörési pontokra és fordulatot igénylő területek alapján határozták meg, az alábbiak szerint: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése 9. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Cél a településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, a városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése, Budapest és térsége fejlesztési potenciáljának kiteljesítése, ugyanakkor a többközpontú térszerkezet kialakítása.

10. Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Cél – a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése. Célunk továbbá a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben.

11. Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Cél a kiemelkedő táji értékeket képviselő térségek, kultúrtájak értékőrző fejlesztése, a táji értékeikben rejlő potenciál kibontakoztatása és az egyedi karakterükre építő térség integrált kezelése.

12. Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Cél a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez történő hozzáférés biztosításával, elérhetőségének javításával.

13. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása Cél egy olyan közlekedési struktúra kialakítása, ami elősegíti a társadalmi mobilitást, a különböző területi szintek gyors és könnyű elérhetőségét, ezáltal kialakítva egy dinamikus térségi kapcsolatrendszert, amelynek révén valamennyi szolgáltatás elérhetővé válik egy település vagy térség szűkebb és tágabb környezetének egyaránt. Így biztosítható, hogy az egyes térségek képesek legyenek hatékonyan kiaknázni gazdasági potenciáljukat, ezzel erősítve a piaci versenyképességüket.

Nemzeti prioritások A fejlesztéspolitika elsődleges keretét az Európai Unió kohéziós és vidékfejlesztési politikája illetve a 2014–2020-as programozási és fejlesztési időszakban rendelkezésre álló uniós fejlesztési források képezik. Ezért az OFTK a nemzeti szükségletekből és sajátosságokból kiindulva középtávon (2014– 2020) kijelöli azokat a stratégiai fókuszokat, amelyek az ország hosszú távú céljainak a kibontakozását szolgálhatják. Ezek a fókuszok a beavatkozási területeket szándékosan koncentrálják, bizonyos értelemben szűkítik. Az OFTK céljai kijelölik a 2014–2020-as Európai Unió fejlesztési és programozási időszakához kötődő hazai fejlesztéspolitika fő területeit, figyelembe véve az Európai Unió 2014–2020 között meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3. ábra Nemzeti prioritások és fejlesztési területek 2014- 2020

A koncepció nagy hangsúlyt fektet a humán, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások feltárásával, kiaknázásával és térségben tartásával, a helyi gazdaság (helyi termékek, hungarikumok, tudatos fogyasztói szokások) dinamizálásával történő versenyképesség növelésére, mely által a települések gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható pályára léphetnek. A társadalmi integrációval, és a békés egymás mellett élés kultúrájának erősítésével, az öngondoskodás és a jó közösségi példák, megoldások ösztönzésével a szegregációs folyamatok megállítására törekszik. Kiemelt fejlesztési területet képeznek a településeink sajátos vidéki értékeket megőrző, azokra építő fejlesztése, felzárkóztatása, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Központi fejlesztési és területfejlesztési feladat a magyarországi növekvő területi különbségek megállítása gazdaság- és társadalomfejlesztési eszközökkel, a leszakadó térségek területi felzárkóztatása, a kiegyenlített térségi fejlődés feltételeinek megteremtése. Fontos a város-vidék kapcsolatok erősítése, a településszerkezeti és térségi sajátosságokhoz igazodó fejlesztések, programok megvalósítása, integrált térségi és helyi fejlesztési programok megvalósítása, a vidéki térségek fejlesztésével összhangban és szinergiában történő városhálózati- és városfejlesztés. Kulcsfontosságú, hogy a falvak, vidéki települések népességmegtartó képessége erősödjék. Kiemelten fontos a vidéki térségek gazdaságának megerősítése. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése.

A vidéki térségek népességeltartó és –megtartó képességének javítása érdekében tájaink értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság megteremtése, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása a cél. Beavatkozási területek: • a foglalkoztatást és a természeti erőforrások fenntartható módon történő felhasználását biztosító, életképes agrár- és élelmiszergazdaság, valamint termelés szerkezet kialakítása,

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

•

• • • •

• • • • •

törekedni kell az egészséges élelmiszerek előállítására, a hozzáadott érték növelésére, valamint kiemelten kell foglalkozni a kertészet és az állattenyésztés fejlesztésével, az ökológiai gazdálkodás erősítésével a genetikai alapok, és a GMO-mentesség megőrzése érdekében, a minőségi magyar termékek, élelmiszer-feldolgozás megtartása, „újjáélesztése", az élelmiszerbiztonság erősítése, a helyi és magyar termékekkel kapcsolatos fogyasztói tudatosság erősítése, a helyi termékekre épülő közétkeztetés és a gasztronómiai kultúra javítása, a természet-, táj- és környezetvédelem szerepének erősítése, a biológiai sokféleség megőrzése, a vidéki örökség, vidéki térségeink táji, társadalmi, gazdálkodási és építészeti értékeinek megőrzése és értékalapú fejlesztése, a hagyományápolás és a helyi identitás erősítése, kiegyensúlyozott város-vidék kapcsolatok megteremtése, a vidéki értékekre és az ott történő települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztésekre alapozva a vidéki életforma presztízsének javítása, a fiatalok vidékre településének ösztönzése, kiegyensúlyozott föld- és birtokszerkezet kialakítása, az önfenntartó családi gazdaságok erősítése, a saját szükségletre történő kertművelés és állattartás ösztönzése, demográfiai, szociális földprogramok és komplex tájgazdálkodási programok megvalósítása, a kulturális és közösségi létesítmények, könyvtárak, népfőiskolák, tájközpontok, kutatóintézetek hálózatának bővítése és megerősítése, a helyi értékek és történetekhez kapcsolódó kulturális szolgáltatások fejlesztése az egyéni tudás, a versenyképesség megszerzése érdekében, a helyi és vidéki térségek gazdasági együttműködéseinek a javítása, a helyi termékek piacszervezésének és a közvetlen értékesítés lehetőségeinek az erősítése, a helyi gazdaság bel- és külpiacainak pozicionálása, a termelők érdekeltségével és részvételével megvalósuló kereskedelmi hálózatok, értékesítési csatornák kialakítása, gazdasági diverzifikáció valamint a vidéki térségek bekapcsolása a gazdaságba és a turizmusba.

Recsk a leghátrányosabb kistérség települései közé tartozik, amely magas arányú roma népességgel rendelkezik. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztéspolitikai feladatok: • A magas gyermekszám és a romák alulképzettsége miatt különös figyelmet érdemel az oktatás mennyiségi és minőségi fejlesztése. Cél a roma gyermekek minél szélesebb körű, minél korábbi bevezetése az oktatási rendszerbe, illetve az iskolázottsági szint növelése. • A hátrányos helyzetű kisgyermekek jó minőségű, kora gyermekkori szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, növelése. • Az iskolai lemorzsolódás csökkentése vagy az oktatási rendszerből idő előtt kimaradt fiatalok iskolarendszerű képzésbe való visszavezetése érdekében folytatni kell a tanoda és a „második esély” típusú programokat, erősíteni kell az alapkompetencia-fejlesztő informális és nem formális tanulást. • A szülők és az iskola közötti együttműködés javítása, a gyermekek iskolai sikerességét támogató társadalmi környezet kialakítása. • Az alapfokú oktatásban romapedagógusok, pedagógus-asszisztensek részvételének erősítése, képzésük és térségben maradásuk ösztönzése. • Ki kell alakítani a magasan képzett egészségügyi, szociális szakemberek és pedagógusok térségben maradásának és térségbe vonzásának rendszerét. • A társadalmi befogadás erősítésével, a tehetséggondozással és az alkotásvágy, a kreativitás kifejlesztésével a saját kultúra újjáélesztése. Ezzel összefüggésben a roma kultúra identitásától is idegen, az össztársadalom és a roma populáció számára is káros szemlélet és életmód visszaszorítása. • A foglalkoztatás, a szakképzés, a lakhatás, a népegészségügy, a gyermekvédelem és a segélyezés integrált kezelése.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• Komplex, integrált programok szükségesek a közösségek önszerveződésének és a roma népesség társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának támogatására. A szociális megközelítés mellett a kultúrák kölcsönös megismertetésének és közelítésének támogatása, a kölcsönös társadalmi, közösségi és környezeti felelősségérzet erősítése. • A térségi társadalmi-gazdasági kapcsolatok erősítése, a helyi gazdaság erőteljes fejlesztésével, jövedelemkiegészítő, fenntartható tájhasználat ösztönzése (földprogram, szervezett szociális erdő- és tájhasználat). • A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében integrált képzési, foglalkoztatási és szociális programok, hagyományos kézműves, kisipari, kreatív tevékenységek felélesztése és termékeik forgalmazásának támogatása. A roma népesség visszavezetésével a munkaerő-piacra a térbeli kirekesztődés csökkentése, felszámolása. • A szociális- és lakáskörülmények javítása, környezeti infrastruktúra-rendszerek kialakítása és hatékony működtetése, telep-rehabilitációk, és az ebben valófoglalkoztatás támogatása. • Ahol releváns, határon átnyúló dimenzióban történő térségfejlesztés. Recsk értékes természeti erőforrása a magas arányú erdősültség. A fenntartható erdőgazdálkodási módszerek elterjesztése és a sokoldalú funkciók megtartása az ország minden részén támogatandó cél. Az erdősült települések fejlesztését az organikus, stabil gazdaságuk kialakítása érdekében az erdő által kínált lehetőségekre kell építeni. Recsk ugyanakkor ásványi nyersanyag gazdálkodási térség is. Tudatosítani kell a társadalomban, hogy különösen az építőiparnak és az energiatermelésnek, de mindennapjainknak is nélkülözhetetlen erőforrásai az ásványi anyagok. Egy ésszerű, kompromisszum kész szabályozás, az állami érdeket előtérbe helyező, de a piaci szereplők számára is nyitott gazdálkodás, valamint a tájvédelmi szempontokat és az erőforrások megújulását figyelembe vevő terület-igénybevétel lehet a gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés egyik fontos pillére. Ennek megvalósítása érdekében egy hosszú távú, és a legszélesebb látókörű ásványvagyon-gazdálkodási koncepcióra van szükség. • Területfejlesztési szempontból mielőbb szükséges felülvizsgálni az ásványvagyongazdálkodás lehetőségeit és korlátait a fenntarthatósági és gazdálkodási jellegű szabályozás tekintetében egyaránt, különösen a leginkább terület-igénybevétellel járó külszíni bányászati tevékenységgel kitermelhető ásványvagyon tekintetében. • A nemzeti és térségi szereplők kiegyensúlyozott partnerségére is szükség van az ásványvagyon kitermelését gyakorta ellehetetlenítő korlátozások racionalizálásához. Ugyanakkor a liberalizált piacot bizonyos esetekben korlátozni, az állami befolyást növelni szükséges, különösen egyes stratégiai jelentőségű ásványi nyersanyagok tekintetében. • Az ércek tekintetében térségi szinten is meg kell vizsgálni a másodlagos kitermelés környezetbarát lehetőségeit. • A kitermelések kialakításakor szempont kell, hogy legyen, hogy a bányászati helyszínek minél több helyi lakosnak biztosítsanak munkát. • A kitermelések járuljanak hozzá az adott kistáj gazdaságának karakteréhez, a kitermelésre minél szélesebb ipari vertikum épüljön rá helyben. • Kedvező az ásványkincsek helyi közösségi tulajdonban való kitermelése és hasznosítása. A turizmus hazánkban hagyományosan a nemzetgazdaság kiemelten fontos ágazata. Különösen az egészség-, az egészségügyi-, az öko-, az aktív-, a kerékpáros-, a kulturális-, és a falusi turizmus területén kínálkoznak fejlődési lehetőségek, ami nem csak a turizmus területi szétterítését, hanem a természeti és kulturális értékekben gazdag vidéki térségek fejlődését is jelentősen előmozdíthatja. Recsk a különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetek közé tartozik. Az idegenforgalom szempontjából is komoly vonzerőt jelentenek ezek a térségek, az aktív, vagy éppen passzív rekreációt egyaránt szolgálhatják. A megőrzés és a hasznosítás összhangjának megvalósítása érdekében területileg specifikált, integrált beavatkozásokra van szükség.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A jelentősebb idegenforgalmat vonzó térségek többnyire éppen egyediségükkel vonzzák a látogatókat, természeti, kulturális értékeik, társadalmi-gazdasági adottságaik a körzet karakterétől függően jelentősen különbözhetnek. A fejlesztéspolitika célja az idegenforgalom általános kedvező hatásai jobb érvényesülésének támogatása (gazdasági és infrastrukturális fejlődés, munkahelyteremtés, a helyi értékek kiaknázása, kulturális sokszínűség, a kulturális örökség értékeinek kibontakoztatása és a turizmusba kapcsolása, kapocs a népcsoportok között), illetve a vele járó kedvezőtlen hatások (fokozott környezeti terhelés és beépítés, közlekedési terhelés emelkedése, egyoldalú gazdasági struktúra, potenciális társadalmi feszültségek) csökkentése vagy megelőzése. Ezek a térségek a ”silver economy”, vagyis az idősebb korosztályok fogyasztására, kiszolgálására épülő gazdaság központi terei is egyben, lehetőséget adnak akár külföldi nyugdíjasok letelepedésének segítésére is. Fejlesztéspolitikai feladatok: • A jellegzetes táji környezethez alkalmazkodó, hagyományőrző és a tájképet megőrző gazdálkodás támogatása (szőlők, legelők, kisparcellás gazdálkodás). • A kulturális örökség megőrzése. Az épített örökség mellett a településszerkezet és településkép is megőrzendő érték ezekben a térségekben. • Az épített örökség és a tájhasználat megőrzését támogatja a térségre jellemző hagyományos mesterségek, haszonvétek, iparágak megőrzése és fenntartható fejlesztése. • A helyi közösségek, helyi identitástudat fejlesztése, erősítése. • A jellegzetes táji sajátosságokra épülő fenntartható turizmus fejlesztése, a helyi értékek bemutatása, a lokális adottságokhoz alkalmazkodó idegenforgalmi infrastruktúra, szálláshelyek, desztináció menedzsment kialakítása. • Az idegenforgalom igényei szerint alakuló, koncentrált területhasználat kialakulásának megelőzése vagy tudatos irányítása; a túlzott mértékű, a táj- és településképet romboló beépítés megakadályozása. • Az időben és térben koncentrált vendégforgalom szétterítése, a szezon meghosszabbításával, sokoldalú turisztikai kínálattal. • Több lábon álló gazdasági szerkezet fejlesztése, az idegenforgalomtól való túlzott függés legalább szezonális csökkentése a turizmus igényeivel, érdekeivel összhangban. • A ”Silver economy” lehetőségeinek kihasználása. • A kellemes környezetben alkotóhelyek és távmunka lehetőségek biztosításával a kvaterner és K+F szektorbeli munkahelyek teremtése. • A fokozott környezeti terhelés megelőzése, illetve környezettechnológiai fejlesztésekkel annak kezelése, a vízellátás, a hulladékgazdálkodás, a szennyvízkezelés, a zajvédelem, a levegőminőség-védelem fejlesztése fokozott prioritás ezekben a térségekben. • A helyi lakosság számára is hosszú távon élhető, vonzó lakóhelyként kell megőrizni a frekventált településeket, amit célirányos ingatlanpolitikával, szabályozással, képzésekkel, a fiatalok munkahelyhez és lakáshoz jutásának támogatásával, családbarát települések kialakításával lehet segíteni. Heves megye fejlesztési irányai • Gazdasági versenyképesség javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések támogatása és a beruházásösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatásszakképzési, stb.) fejlesztése révén, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A megyén belüli észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása. • A helyi innovációk segítése, a K+F tevékenységek támogatása elsősorban a megyében működő felsőoktatási intézményekre (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) alapozva. • Turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével különösen a lovas- (Szilvásvárad) és ökoturizmus (Tisza-tó), 18

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

•

• • •

továbbá az egészségipar minőségi fejlesztése révén, építve Eger és a Mátra-vidék történelmi, borászati és természeti adottságaira, hagyományaira is. A megye környezeti minőségének javítása környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások meghonosításával és minél szélesebb körben történő alkalmazásával mind a verseny, mind pedig a közszférában, kiemelten építve Heves megye kedvező geotermikus adottságaira is. Heves megye kiemelkedő adottságaira építve a gyógy- és egészségturizmus pozicionálása, igazodva az európai demográfiai trendekhez, alapozva a megye gyógy- és termálvíz vagyonára is. A fejlesztési célok eléréséhez szükséges módszerek, eszközök, nemzetközi tapasztalatok megismerése és adaptálása interregionális típusú együttműködésekre alapozva. A hátrányos helyzetű periferiális kistérségekben az ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése.

1.2.2. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója jóváhagyva a Heves Megyei Közgyűlés 6/2014. (II.14.) számú határozatával Heves Megye Területfejlesztési Koncepciójának véleményezési változatát elemezzük, mely a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014-2020 időtávlatában követni tervezett stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. Heves megye adottságait alapul véve a következő jövőkép fogalmazható meg: „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető egészséges humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak, közösségeinek folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik." Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program szlogenszerűen az alábbi módon fogalmazható meg: „Heves Megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje".

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átfogó célok: • Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság • Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom • Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet Stratégiai célok: 1. Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése Az Észak-hevesi térség turisztikai potenciállal rendelkező területei számára kitörési pont, a természeti adottságok vonzerővé fejlesztése és ezzel összhangban a fogadókapacitás elemeinek kiépítése. A turisztikai fejlesztések során különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyógy- és termálvizek komplex kiaknázása, hasznosítása, az egészség-, az öko- és a bakancsos turizmus szerepvállalása, a vadászat és a tavak (létrehozandó víztározók) intenzívebb bevonása a turizmusba. A világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése, ezek közül a térségben kiemelkedő szerepe van a lovas turizmusnak. A cél eléréséhez erősíteni szükséges a települések közötti együttműködést, a gazdasági (pl. erdőgazdálkodás) és idegenforgalmi célkitűzések összhangját, a marketing tevékenységet, valamint a humánerőforrás fejlesztését.

Az Észak-hevesi térség fejlesztésének megkerülhetetlen eleme a roma lakosság problémaköre. Ezen társadalmi csoport helyzetét nem csupán szociális problémaként kell értelmezni, hanem, mint komplex társadalmi kérdéskört. A helyzet kezelésének beavatkozási területei: oktatás, iskolai fejlesztés, képzés, közösségi művelődés, társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, foglalkoztatás, szociális, egészségügyi komplex problémakezelés 3. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés • Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése: Cél az eredetvédelem erősítésével az egyedi jellegek megismertetése, piaci megjelenések fokozása, továbbá egy eredetvédelmi kutatóközpont létrehozása és működtetése, élelmiszerfejlesztő központ hatóanyagbázisának bővítése, a helyi termékek piacra vitelének erősítése valamint a wellness és a turisztikai ágazat helyi élelmiszerszektorral való együttműködésének fokozása.

• •

Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása: Fogadóképesség javítása: A tervezési időszak során meg kell alapozni a nagyobb számú külföldi és belföldi vendégek fogadásának feltételrendszerét, figyelembe véve a megye vonzásképességet. A „Zöldülő megye”, azaz az ökoturisztikai kínálati jelleg elősegítésének fontos alappillére a magas minőségű helyi termékek felhasználására, illetve a helyi szolgáltatások igénybe vételére alapozott, azok beazonosítható identitását és unikalitását kihasználó turisztikai kínálat kialakulásának elősegítése. Turisztikai attrakciók fejlesztése Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek tényleges felállásának elősegítése: A hatékony desztináció menedzsment rendszer kialakításhoz marketing és menedzsment tevékenységgel kell ösztönözni az együttműködést, támogatva a turisztikai marketingkommunikációs, illetve turisztikai értékesítési munkát. A Magyar Turizmus Zrt. a regionális marketingigazgatóságokon keresztül alakít ki partnerséget a TDM szervezetekkel annak érdekében, hogy a feladatok összehangolt turisztikai szakmai célok mentén haladjanak. Turisztikai termék-programok: gyógyturizmus, kerékpáros turizmus, ökoturizmus, lovasturizmus, borturizmus, vadászat turizmus, falusi turizmus, tematikus útvonalak, kulturális turizmus, rendezvény turizmus.

4. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum • Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével 5. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom • A család, mint érték előtérbe helyezése Cél a család, mint az értékközpontú gondolkodás megerősítése, a megyében élő családok helyzetének a javítása, a családbarát megoldások elősegítése és a társadalmi felelősségvállalás esélyegyenlőségi dimenziójának az erősítésére. Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, 20

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT bedolgozással, rugalmas munkaidő kialakításával, családi termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete. A „családbarát megye” megvalósításához családsegítő, gyermekvédő és gyermekjóléti szolgáltatások és programok megerősítésére, a bölcsődei, óvodai, általános iskolai illetve időskorú ellátás kiszélesítésre illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására van szükség. Az intézmények és munkahelyek közösségi közlekedéssel és kerékpárral való elérhetőségének biztosítása a közösségi közlekedés kibővítésével szintén fontos célkitűzés.

• Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze • A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 6. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet • Az elérhetőség feltételeinek javítása • Fenntartható település- és térszerkezet A cél egy olyan integrált és fenntartható társadalmi – gazdasági – környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, mely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek. A harmonikus térszerkezetben a városok térségellátó- és szervező szerepét erősíteni kell, melynek fontos eleme például az elérhetőség javítása, a városi zöldfelületek fejlesztése, vagy a munkaerő-piacot érintő fejlesztések megvalósítása. A szegregátumok felszámolás érdekében a demográfiai és gazdasági adatok alapján le kell határolni a beavatkozást igénylő településeket vagy településrészeket. A szegregált településrészen ezt követően olyan beavatkozások sorozatára van szükség, amellyel az ott élők mind társadalmi-szociális körülményei, mind a környezet infrastrukturális feltételei javulnak. A megyében kiemelten kezelendő, fejlesztendő területek az Egri kistérségre lebontva az alábbiak: • a humántőke fejlettségének növelése, • a helyi foglalkoztatás növelése, • az üzleti szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése, • az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, közlekedés, informatikai hálózat) fejlesztése, és • a természeti adottságok (tőke) okszerű kiaknázása.

1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA 1.3.1. 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor. Az OTrT törvény 29. §-a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 7 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot 2013. december 9-én elfogadta, a törvény 2014. január 1-jén hatályba lépett. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4 §.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5.§.) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6.§.):

Országos területfelhasználási kategóriák a következők: a) legalább 1000 ha területű térségek: • • • •

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség, települési térség,

b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: • • •

vízgazdálkodási térség, építmények által igénybe vett térség, települési térség.

Az OTRT Szerkezeti Terve Recsk közigazgatási területén négy területfelhasználási kategóriát határoz meg:

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Erdőgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt.” A területfelhasználási kategória a település É-i és D-i felét fedi le. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének a) pontja alapján az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. Mezőgazdasági térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók.” A szerkezeti terv Recsk középső területét sorolja ide. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének b) pontja alapján a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni.

Települési térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak.” A területfelhasználási kategória a település belterületére terjed ki. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének d) pontja alapján a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni. Vízgazdálkodási térség: „Országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.” A Csevice patak, Parádi- Tarna patak, Kürti-patak, Búzás patak, valamint a Búzásvölgyi tó területe tartozik ide. Az OTRT 6.§. (1) bekezdésének e) pontja alapján a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni Az Országos Területrendezési Terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállító-vezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. A településrendezési eszközök készítése során az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.§. (1) bekezdésében az alábbi országos térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 13.§. – 16.§.): • országos ökológiai hálózat, • kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, • jó termőhelyi adottságú szántóterület, • kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, • tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület • világörökségi és világörökségi várományos terület, • országos vízminőség-védelmi terület, • nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe, • kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Recsk közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Országos ökológiai hálózat övezete: Az övezet a belterület jelentős részét, a település É-i, K-i valamint a D-i területeit fedi le. Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 13.§-a rendelkezik: • Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. • Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. • Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete: Az övezet a leginkább a település déli területeit érinti. Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14.§-a rendelkezik: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. • Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: Az övezet a Kőbánya és Ércbánya területeinek kivételével Recsk csaknem teljes közigazgatási területét lefedi. Az övezetre vonatkozó előírásokról az OTRT 14/A.§-a rendelkezik: • A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. • Az övezet az előző bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. • Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. • A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. • Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. • Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

1.3.2. HEVES Megye Területrendezési Terve Tervező: RÉGIÓ Kft. (Miskolc) A megye térségi szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben Meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják. Ezek közül Recsk területén az alábbi területfelhasználási kategóriák szerepelnek: - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség - városias települési térség A megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

•

• •

a megyei tervben jelölt erdőgazdálkodási térséget a településrendezési tervben legalább 85%ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a megyei tervben jelölt mezőgazdasági térséget a településrendezési tervben legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a megyei tervben jelölt vegyes területfelhasználási térséget a településrendezési tervben legalább 85%-ban mezőgazdasági vagy erdőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és különleges területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a megyei tervben jelölt városias települési térség a településrendezési tervben bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; a megyei tervben jelölt vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

Kivonat Heves Megye Területrendezési Tervéből (RÉGIÓ Kft. 2005.)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az OTRT 12.§ (2) bekezdésében meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetek: - magterület - ökológiai folyosó, - pufferterület - erdőtelepítésre javasolt terület - ásványi nyersanyagvagyon-terület - rendszeresen belvízjárta terület, - földtani veszélyforrás területe - honvédelmi terület. Recsk területét a Megyei terv övezetei közül az alábbiak érintik: - Ökológiai hálózat övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - Világörökség, világörökség- várományos történeti települési terület övezete - Földtani veszélyforrás területének övezete Ökológiai hálózat övezetei Az ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezeteiben: (az OTrT előírásai szerint) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; kivéve, ha: - a települési területet az ökológiai folyosó vagy magterület, vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és - a kijelölést más jogszabály nem tiltja. • közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni; •a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el; • új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterületen A településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezeteire vonatkozó előírásokról az OTrT 14 .§-a rendelkezik: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. • Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó előírásokról az OTrT 19/A §-a rendelkezik: A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: Az övezetbe a teljes közigazgatási terület beletartozik. Az övezetre vonatkozóan az OTrT 14/A § rendelkezik: • Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. • Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. • Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. • Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. 28

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Ásványi nyersanyag- gazdálkodási terület övezete: Az övezetbe a teljes közigazgatási terület beletartozik. Az övezetre vonatkozóan az OTrT 19/B § rendelkezik: • Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. • A kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

Nagyvízi meder övezetének területének övezete: Az övezetre vonatkozóan az OTrT 16. § rendelkezik: A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Földtani veszélyforrás területének övezete: Az övezetbe a külterület északnyugati területe tartozik. Az övezetre vonatkozóan az OTrT 25 § rendelkezik: A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni. Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK – AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ – VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

Pétervására (északi szomszéd, járás székhely): Pétervására képviselőtestülete az 51/2001. (XI.05.) sz. határozatával fogadta el a településfejlesztési koncepciót. A koncepció 8 általános célkitűzést tartalmaz. Az általános célokat részcélokra bontja a koncepció, közülük a legfontosabbak: - letelepülés támogatása, - új idősek otthona számára területbiztosítás, - közhasznú foglalkoztatás, - uszoda és piaccsarnok számára területbiztosítás, - kisüzemi, családi, szociális jellegű mezőgazdasági termelés segítése, - szolgáltatóház kialakításához helybiztosítás, - elkerülő út kialakítása, - szilárd hulladéklerakó rekultivációja, - bel- és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, - térségi szennyvíztisztító telep építése, - természeti és épített értékek felmérése, palóc tájház kialakítása, - halászati, vadászati, lovas és kerékpáros turizmus fejlesztése, - szomszédos településekkel turisztikai együttműködés kialakítása. 30

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Mivel a koncepció hat évre szóló elhatározásokat rögzített, sok célkitűzés részben vagy egészben megvalósult (a hulladéklerakó bezárása, a szennyvíztisztító és a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, az idősek otthona), mások felülvizsgálatra szorulnak. 2013-ban készítette el az Ecorys Magyarország Kft. Pétervására Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban: IVS). Az IVS meghatározásában Pétervására jövőképének meghatározója a kistérségi és járási központi szerep, a fenntartható vidékfejlesztés, a motivált és összetartó közösség, a minőségi, rendezett lakókörnyezet, városközpont és a város- és térségmarketing. A jövőkép eléréséhez meghatároztak két, párhuzamos és egyformán fontos, hosszú távú, átfogó célt: - a fenntartható gazdaságfejlesztés feltételeinek megteremtését (helyi erőforrásokra, központi szerepre és turizmusra építve) és - a települési belső komfort és társadalmi kohézió megteremtését. Az IVS a fentiek alapján középtávú, specifikus célokat határozott meg: foglakoztatási lehetőségek bővítése, gazdaságélénkítés; turizmus; települési környezet, intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; összetartó közösség kialakítása. A specifikus célok városrészenkénti bontásban, városrészi célokként is meghatározásra kerültek. A hatályban lévő településrendezési eszközök Pétervására Önkormányzata az 1/2003. (II.13.) számú határozatával fogadta el a Településszerkezeti Tervet (továbbiakban: TSZT), amelyet a 44/2008. (VIII.27.) számú és a 70/2009. (XI.12.) számú határozataival módosított. A TSZT-nek megfelelően fogadták el a Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2003. (II.14.) számú Önk. rendeletet, amelyet a 7/2008. (VIII.28.) számú és a 8/2009. (XII.13.) számú Önk. rendeletek módosítottak. A TSZT Recsket érintő fejlesztési elhatározásai közül a legjelentősebb elem a Péterkei-tó mellett üdülő- pihenő-horgász paradicsom kialakítása. A TSZT erdőtelepítést is előirányzott nagyobb területen a belterülettől délre. Megvalósult a TSZT elhatározásai közül az új szennyvíztisztító telep, és bezárásra került a szilárd kommunális hulladék lerakóhely. A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus beruházásai közül kistérségi jelentőségű volt a házi segítségnyújtás fejlesztése, a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése, a kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése.

Kisfüzes (északkeleti szomszéd): Kisfüzes Recsk északkeleti erdőterületeihez csatlakozik mezőgazdasági területeivel. A település szerkezeti- és szabályozási tervét az Északterv készítette 2001-ben, majd pedig 2008-ban módosította. A tervek sajnos nem elérhetőek.

Szajla (keleti szomszéd): A község településszerkezeti tervét a 37/2005 (V.26.) határozattal fogadták el. A terv Recsk határában mezőgazdasági és erdő területeket jelöl ki. szerkezeti jelentőségű a két települést összekötő út- kerékpárút, melynek kiépítése a járásszékhely megközelítése szempontjából is kiemelten fontos lenne.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Sirok (keleti szomszéd): Sirok község teljes területére 2010-ben az Egri Építész Iroda (tervezők: Visnyei Györgyi és Fohl Károly) készített településrendezési tervet és településfejlesztési koncepciót. A Tarna folyása mentén Parád- Sirok- Recsk kerékpárút közös tervezéséről való gondolkodást kezdett. Sirok is a mikrotérségen belüli együttműködést tartja a települések fejlődésének zálogának, a turisztikai TDM szervezeten belüli közös munkát. Sirok elsősorban a kispénzű, rövidebb idejű természetjáró turisták célpontja. Ugyanígy támogatják a vasúti szállítás felélesztését is. A településszerkezeti terv új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet jelöl ki Recsk határához közel, a 24-es út két oldalán, ahol a helyi munkavégzést segítő területigényes beruházások valósíthatók meg.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Verpelét (délkeleti szomszéd): Verpelét város 2015 decemberében fogadta el a településfejlesztési koncepcióját és az integrált településfejlesztési stratégiáját. Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát 2016 januárjában kezdte meg. Sem a településfejlesztési dokumentumai, sem a hatályban lévő településrendezési eszközei nem tartalmaznak Recsket érintő vagy Recsk fejlesztési elképzeléseit befolyásoló beruházást. Ugyanakkor mindkét település a vasúti kőszállítás, a vasútvonal felélesztését kiemelt feladatnak tekinti. A két település az ökológiai hálózat magterületébe tartozó Natura 2000-es erdő területekkel csatlakozik egymáshoz.

Kisnána (déli szomszéd): Kisnána településrendezési tervei 2004-ben készültek (tervező: Dr. Veres Zoltán), felülvizsgálata most kezdődik. A hatályos szerkezeti terv erdőterületet jelöl Recsk nagyközséggel határos területen.

Domoszló (déli szomszéd): Domoszló Község önkormányzata a település teljes területére vonatkozó településszerkezeti tervet a 131/2006. (III.27.) Képviselőtestületi határozattal, a helyi építési szabályzatát kül- és belterület szabályozási tervét az 5/2006 (III.27.) önkormányzati rendelettel fogadta el. Ezt követően 2011-ben több módosítást fogadott el a Képviselő testület. A település a településfejlesztési koncepció módosítását tervezi, hogy versenyképes feltételeket teremtsen a mezőgazdasági termékfeldolgozó és turisztikai vállalkozásoknak. A piaci környezet megteremtése mellett új foglalkoztatási lehetőségeket helyben való biztosításán kíván dolgozni a község vezetése. Település fejlesztés

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

területén prioritást kap a csapadékvíz elvezetés és ennek folytatásaként a járdák és a belső úthálózat korszerűsítése. Az óvodai, iskolai és idősellátás infrastrukturális feltételeinek javítását is tervezik a jövőben. Recsk településrendezési elképzeléseit nem befolyásolja Domoszló fentebb megfogalmazott céljai.

Parád (délnyugati szomszéd): Párad Önkormányzata a település egészére 2010-ben hagyta jóvá a településrendezést eszközeit. • 65/2004.(XI.04.) számú önk- i határozata szól a Településfejlesztési Koncepcióról, • A 32/2010 (09.16.) számú önk- i határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv, •Nagyközség Önkormányzat 5/2010 (IX. 16.) számú rendeletével jóváhagyott Helyi építési szabályzat, melyet 2014-ben módosítottak a Kossuth l. út- Fehérkő út- Erdei út által határolt területre A település stratégiai céljai közé tartozik, hogy Parád élenjáró legyen az idegenforgalom, a konferencia, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén. Parád Recsk és a mikrotérség fejlesztési irányaként is a turisztikai kínálat összerendezését látja. A két település közös turisztikai, szabadidős fejlesztésben is gondolkodik, mindemellett közös célként határozták meg a Parád- Recsk- Sirok kerékpárút kiépítését. Parád szabályozási terve szerkezeti jelentőségű elemei Recskre vonatkozóan:

Általános, szabadonálló kertvárosias és villaszerű kialakítású kertvárosias beépítés

Különleges strand terület: Az övezetben elsősorban vízi eseménypark strand jellegű, szabadidő eltöltésére alkalmas vendéglátási, szolgáltatási, szálláslehetőséget biztosító létesítmények helyezhetők el, de kialakíthatók még sportpályák és zöldfelületek, játszóterek és pihenőhelyek is.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Mátraderecske (nyugati szomszéd): A községben jelenleg az alábbi településrendezési eszközök vannak hatályban: • Településfejlesztési koncepció: 32/1999. (V.31.) határozat • Településszerkezeti Terv: 76/2001. (XII.17.) határozat • Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv: 13/2001. (XII.17.) rendelet 2005-ben és 2010-ben is történtek módosítások a településrendezési terveken, de ezek Recsk nagyközséggel szomszédos területeket nem érintik. A nagyközséggel határos területen Mátraderecske településrendezési terve környezetbarát iparterületet, illetve vegyszer használati korlátozással extenzív használatú mezőgazdasági- és erdőterületet jelöl. Ezek azok a területek, melyek részei, vagy részeivé válhatnak az ún. agrárkörnyezeti célprogramoknak, s annak megfelelően az illetékes természetvédelmi hatóságok által előírt kezelési terveket betartják. Ezen övezetbe sorolhatók továbbá a biogazdálkodás vagy az integrált, ill. organikus gazdálkodás területei is.

Jelenleg nem hasznosított állami tulajdonú iparterület

A két település szegregált területeit összekötő út, melyet nem használnak.

Volt bányató, melyet 2015-re már leengedtek.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Mátraballa (északnyugati szomszéd): Mátraballa Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 29/2005. (X.27.) számú határozatával hagyta jóvá településszerkezeti tervét. Recsk nagyközséggel határos területen korlátozott, erdősítésre alkalmas mezőgazdasági területek, illetve erdőterületek, melynek egy része az ökológiai hálózat tagja. Recsk fejlesztését befolyásoló megállapításokat nem tartalmaz a terv.

1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Recsk nagyközségnek idáig nem készült településfejlesztési koncepciója, az a jelen megalapozó vizsgálat után, arra épülve fog elkészülni.

1.6.

A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Recsk belterületi településszerkezeti tervét az Egri Építész Iroda Kft. készítette 1997-ben Visnyei Györgyi településtervező vezetésével. A terv a 65/1998. (IX.17.) sz. Kt. határozattal lett elfogadva és az azóta eltelt években négyszer került módosításra az alábbi jóváhagyó határozatokkal: 19/2001. (IV.03.); 61/2001. (VII. 26.); 68/2003. (VIII. 25.); és 35/2006. (VI.28.). A külterületre településszerkezeti terv nem készült. A belterület nagy részét lakóterületek teszik ki, melyek a terven differenciálatlanul szerepelnek. A Kossuth Lajos út középső, legfőbb intézményeket tartalmazó részein vegyes területi besorolás a jellemző. Jelentős kiterjedésű sportterület van a Tarna utca mentén, a futballpályák területén. Gazdasági fejlesztési területek kerültek kijelölésre az Ifjúság utca alatt, a Várbükki út mentén. Fontos tervezett szerkezeti elemként jelenik meg a 2411. sz. Recsk-Mátraballa összekötő út, ami a belterületet elkerülve, a II. Rákóczi Ferenc utca magasságában köt be a Kossuth Lajos útba. Tartalék lakóterületeket tartalmaz a Várbükki út és a Kőfalva telep között, valamint a tervezett Mátraballa elkerülő út és Repeczky Ferenc utca között.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A település Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási tervét is az Egri Építész Iroda készítette, a településszerkezeti terv alapján, szintén 1997-ben. A rendelet a 6/1998. (X.17.) ör. számmal lett elfogadva. A terv a külterület déli részén nagyrészt erdőterületeket szabályoz, míg a belterülethez csatlakozó területrészeken különböző mezőgazdasági övezetek jellemzők. A Helyi Építési Szabályzat szintén négyszer kerül módosításra, az alábbi módosító rendeletekkel: 2/2001. (IV.03.) ör., 7/2001. (VII.26.) ör., 8/2003. (VIII.25.) ör., és 8/2006. (VII.01.) ör.

1.7. TELEPÜLÉS TÁRSADALMA 1.7.1. Demográfia, társadalom Recsk lakónépessége a KSH 2015. 01. 01-ei adatai alapján 2673 fő. Lakónépessége folyamatosan csökkent, a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest ez 12%al.

forrás: http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb/

4. ábra: A lakónépesség alakulása

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recsken az elmúlt tíz évben megközelítően kétszerese volt a halálozások száma az élveszületések számának. A természetes fogyás meghaladja az országos, a régiós, a megyei, de még a járási átlagot is. Recsken az elmúlt tíz év adatait tekintve, a 2004-es és a 2011-es pozitív mérlegű évet kivéve, az állandó és ideiglenes elvándorlások száma meghaladta az odavándorlások számát. A régiós, megyei és járási adatoknál Recsk 2013-as vándorlási egyenlege kedvezőbb képet mutatott.

5. ábra Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék)

6. ábra: Vándorlási egyenleg (ezrelék)

7. ábra: Vándorlási egyenleg járási összehasonlításban

A két népszámlálás adatait összehasonlítva jól látható, hogy az elmúlt tíz évben kedvezőtlen demográfiai folyamat zajlik, hiszen a 2001-es stagnáló népességű település korfája a 2011-es népszámlálás adataiból felrajzolt korfában a nők oldalán már egy elfogyó népességet rajzol ki. Az elmúlt tíz évben a 0-14 éves korúak aránya csökkent, a 60 év felettiek aránya nőtt. Az aktív korú népesség száma csökkent az elmúlt tíz évben. A 2011-es népszámláláskor a 60 éven felüli nők száma elérte, sőt meghaladta a 20 éven aluli nők számát. Ugyanez igaz, ha az aktív korú nők számát tekintjük.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

8. ábra: Korfa a KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján

9. ábra: Korfa a KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján

1.7.1.1. Nemzetiségi összetétel

Recsken a 2001-es népszámlálás adatai alapján a hazai kisebbséghez tartozók együttesen a népesség 5,36%-át adták. Ez az arány a 2011-es népszámlálásra tovább emelkedett és elérte a 14,5%-ot. A hazai nemzetiségek arányának változása közel kétszerese a Pétervására kistérségben bekövetkezett változásokénak. (2001es 8,15%-ról 2011-re 12,5%-ra nőtt a hazai kisebbségek aránya a kistérségben.) Ugyanakkor az is jól látható, hogy mind a települést, mind a kistérséget tekintve a cigány népesség arány nőtt jelentősen az elmúlt 10 évben. Mivel az előző grafikonból is jól látható, hogy a Recsken élő kisebbségek közül a cigányok száma a 10. ábra Hazai nemzetiségekhez tartozók aránya Recsk legmagasabb, ezért a szomszédos és a kistérség népességéhez viszonyítva (Forrás: KSH 2011-es és 2001-es településein is megvizsgáltuk, hogy hogyan népszámlálása) változott a magyar illetve a cigány (romani, beás) népesség aránya az adott település népességszámához viszonyítva a két népszámlálás között eltelt időszakban. A grafikonon a változás mértékét ábrázoltuk. Jól látható, hogy a legtöbb település esetében a magyar lakosság aránya csökkent, míg a cigány (romani, beás) lakosság aránya nőtt.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

11. ábra Magyar és Cigány (romani, beás) kisebbséghez tartozók arányának változása a település népességéhez viszonyítva (Forrás: KSH 2011-es és 2001-es népszámlálása)

1.7.1.2. Képzettség, életminőség a megfelelő korúak százalékában férfi nő összesen 10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el 15–X éves legalább általános iskola 8. évfolyam 18–X éves érettségi

0,2

94,6

87,4

90,8

37,0

43,2

40,3

7,4

9,9

8,8

legalább

25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel

12. ábra A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 (Forrás: KSH népszámlálás)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

13. ábra Egyetem, főiskola, stb. oklevéllel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában, 2011 (Forrás: KSH népszámlálás)

1.7.2. Térbeli- társadalmi rétegződés, szegregátumok A szegregáció fogalmát a hazai szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi – Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező – elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. 1 Recskre a Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálási főosztálya a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégezte a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a 314/2012-es Kormányrendelet 10. mellékletében meghatározott szegregációs mutató alapján történt. A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő. A 314/2012-es Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. A következő térképen jól látható, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 35%, illetve a fölötti értéket vesz fel, ezek a szegregált területek: Az 1. szegregátum esetében ez az Akác u. - Hunyadi J. út - Tarna u. - Vásártér u. - ParádiTarna folyó - vasút - belterületi határ közötti terület. A 2. szegregátum esetében pedig a Kossuth L. u. - Petőfi S. u. - Csevice-patak - Csevice u. Bem J. u. által határolt terület.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, 1997. 194. o. 41

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Ez a térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 30-34%, az ilyen területek szegregáció szempontjából „csak” veszélyeztetett területnek számítanak. E területet a Vásártér utca és Tarna utca határolja. A bekarikázott területek, amelyeken a magánháztartásokban élők száma meghaladja az 50 főt. Ezen területek szegregátumokként jelennek meg.

szegregátum

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

szegregátum

Szegregált területek részletes lehatárolása Recsken /Forrás: KSH adatszolgáltatás 2016. – a 2011. népszámlálás alapján/

1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők Identitást erősítő tényezők az alábbiak: • színvonalas, közösségi élet kibontakozására alkalmas települési környezet • gazdag történelmi múlt, hagyományok • kulturális és oktatási intézmények • hatékony információ áramlás, a település vezetőségének és a helyi lakosság párbeszédének megléte, együttgondolkodás • helyi munkahelyek megléte • humán és műszaki infrastruktúra kiépítettsége • kedvező belső értékek, emberi kapcsolatok erőssége, aktív civil élet, önkéntesség • közösségek aktivitása, gazdag egyházi és sportélet Recsk Nagyközség Önkormányzata a településen működő civil szervezetekkel való együttműködésének kereteit 2004 évben fogadott Civil Koncepcióban határozta meg. A koncepció elvárása volt, hogy Recsken a kapcsolatot a kölcsönösség jellemezze. Az önkormányzat egyoldalú támogatás helyett a sokszínű együttműködés feltételeit teremtse meg, az együttműködés általában a helyi közösség érdekében történjen, közvetlenül vagy közvetve úgy, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását, de a civil szervezetek autonómiáját, önállóságát sem veszélyeztesse. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy a civil szervezetek informáltsága biztosított legyen, ugyanakkor lehetőséget kapnak az önkormányzat rendezvényein történő részvételre, valamint, hogy javaslattal éljenek az önkormányzat munkatervének meghatározása során. Ezzel a lehetőséggel sajnos ritkán élnek, kerülik a testület ülésein való részvételt és nem kívánták befolyásolni az éves munkaterv tartalmát sem. Ugyanakkor az önkormányzati rendezvények lebonyolításában a civil szervezeteink közreműködésére és segítségére mindenkor számíthatott a település. Az anyagi segítség nyújtás,

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

támogatás mellett a civil szervezetek bázisaként 2012-ig az önkormányzat fenntartotta és működtette az Idegenforgalmi és Vállalkozói Központot, ahol működésükhöz, programjaik szervezéséhez, lebonyolításához kaptak segítséget. A községi könyvtár bővítésével és a második emagyarország pont létrehozásával, de leginkább a kényszerű létszámcsökkentés miatt a fenti tevékenységek a könyvárba helyeződtek át. Civil szervezetek, sport egyesületek • Recski Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány (3245 Recsk, Várbükki út 10. (Bányász Művelődési Ház)): Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány által működtetett rudabányai központú Érc- és Ásványbányászati Múzeum 1977-ben alapított recski kiállítóhelye. • Recski Diákokért Alapítvány (3245 Recsk, Kossuth út 165.): Recsk Nagyközség gyermekeinek tehetséggondozása, különös tekintettel a szociális és anyagi szempontból hátrányos helyzetű gyermekekre. • Recsk Kulturális Életéért Közalapítvány (3245 Recsk, Kossuth út 165.): Recsk Nagyközség kulturális életének szervezése, támogatása, a néphagyományok megőrzése • Mátrai Visszhangok Zenei Közhasznú Egyesület (3245 Recsk, Kossuth út 146.): Recsk község és kistérsége kulturális és zenei életének aktív szervezése, fejlesztése, összefogása és támogatása. A térségbeli kulturális ének-zenei tevékenységet végző amatőr csoportok és személyek támogatása. Vendégművészek és csoportok fellépésének szervezése és fogadásuk. A térség néphagyományainak, zenei hagyományainak megőrzése és közkinccsé tétele. Ezen célok érdekében a megvalósításukat segítő eszközök felkutatása, a költségek finanszírozása, technikai eszközök és hangszer igények biztosítása, támogatások igénybevétele és nyújtása. • Örökzöld Társulat Nyugdíjas (Közhasznú) Egyesület (3245 Recsk, Kossuth út 146.): Recsk község és környéke nyugdíjasainak összefogása a község és térsége kulturális és zenei életének aktív szervezése, fejlesztése és támogatása. A létrehozott nyugdíjas klub, énekkar és színjátszókör további folyamatos működtetése és felvirágoztatása. Tartalmas szabadidős és hobbitevékenység, a közösségi együttlétek örömének biztosítása a magányosan élő idősek számára is. Hazai és nemzetközi kulturális rendezvényeken való részvétel, vendégművészek és csoportok fellépésének szervezése és fogadásuk. A térség néphagyományainak, zenei hagyományainak megőrzése és közkinccsé tétele. • Recski Önvédelmi Egylet (3245 Recsk, Kossuth út 146.): Recsk Nagyközség lakóinak és területének, valamint a területén lévő létesítmények védelme, a közrend, közbiztonság, valamint a környezetvédelemre és a köztisztaságra tekintettel. A veszélyes cselekmények, magatartások ellen fellépni, a bűnmegelőzést segíteni, annak érdekében lakossági felvilágosítást kifejteni. • Recsk Környéki Junior Torna Club (3245 Recsk, Kossuth L. út 14.): Recsken és környékén a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, és fiatal tehetségek felkutatása és képzése. • Mátrai Kézilabda Klub: 2003-ban Recsken alakult a klub. Feladata a kézilabdasport népszerűsítése, utánpótlás-nevelés a szurkolók számára a kulturált szórakoztató szabadidő biztosítása. Több településre terjed ki a tevékenysége. (Recsk, Mátraderecske, Sirok, Parád, Bükkszék). Az egyesületnek célja még a továbbiakban a versenyszerű sportolás is. Ennek a személyi állományát egy 17 fős felnőtt férfi és egy 15 fős ifjúsági fiú csapat biztosítja. A sirokiés a mátraderecskei Önkormányzat sportcsarnokaiban folyik edzés ill. mérkőzés lebonyolítása. • Mátra Extrém Sportrepülő Klub (3245 Recsk, Hunyadi u. 113.): Az északi Mátra területén a Recsken működő repülő klubot a siklóernyőzést kedvelőknek kiváló. • Bolyai Farkas Erdélyi Baráti Kör (3245 Recsk, Dózsa út 53.): Az egyetemes magyar kultúra részeként megismertetni az erdélyi magyar kultúrát, Erdély történetét, Erdély magyarságát, népművészetét, hagyományait. 44

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• • •

•

• • •

Búzásvölgyi Horgászegyesület (3245 Recsk, Kossuth L. út 146.) Recski Ércbányász SE (Recsk, Hunyadi út 60.): sport – labdarúgás Recsk Asztalitenisz: 2001-ben az Ércbányász SE keretén belül újból megalakult a szép és sikeres hagyományoknak örvendő asztalitenisz szakosztály. Nagy segítséget kaptak az általános iskolától a játéklehetőség tekintetében. Az iskola tornatermében tartják edzéseinket és a mérkőzéseinket is itt játsszák. Recskért Hórukk Egyesület: Recsk község fejlődéséért, fejlesztéséért, a fiatalok jövőjének biztosításáért, a sportért, a település hagyományainak megőrzéséért, az egyedülálló értéket képviselő műemlékhez kapcsolódó idegenforgalom növelése érdekében tenni akaró magánszemélyek és szervezetek összefogása a cél. RE-TUR Egyesület Recski Turisztikai, Idegenforgalmi, Faluszépítő és Rendezvényszervező Egyesület (3245 Recsk, Bem u. 49.): A társadalmi szervezet célja a meglévő turisztikai adottságok fejlesztése, rendezvények szervezése és a meglévő rendezvények koordinálása, a község arculatának vendégbaráttá alakítása. Modellező Szakkör (Recsk, Kossuth L. út 142. (Jámbor Vilmos Általános Iskola)): Recsken 1959 óta működik modellezőklub ill. szakkör. A modellezés kitűnően fejleszti a kézügyességet, kreativitást, általános és specifikus műszaki érzéket, problémamegoldó képességet, esztétikai érzéket és a motoros képességet. Kortalan sport, 8-10 éves korban már elkezdhető és az életkorhoz, tehetséghez, igényekhez, lehetőségekhez választott kategóriával, azokat váltva nyújthatja az alkotás örömét. Tűzvirágok Roma tánccsoport: A tánccsoport 2006. október 6-án alakult meg. Vizitke tánccsoport Repke ( Recski Programszervező Kulturális Egyesület)

Egyházak A 2011-es népszámláskor választ adók 58,3%-a vallotta magát római katolikus, 2,5%-a református vallásúnak. Római Katolikus Templom plébánia (3245 Recsk, Hunyadi u. 14.): A plébániát 1332-ben alapították. A mai, Szent István királyról elnevezett templom Kis István tervei alapján 1891-ben épült meg. Felszerelései közül legjelentősebb az „Úrmutató”, mely aranyozott réz, elsőrangú kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül készült. Oldallagosan ellátja Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád plébániákat. Recski Baptista Gyülekezet (3245 Recsk, Csevice u. 1.) Minden hónap negyedik vasárnapján az Andornaktályai Református Gyülekezet tart istentiszteletet. Tájház Az 1965-ben megnyitott Recski Tájház 1978-ban vált műemlékké. Az itt dolgozó Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet népművészeinek jelentős érdemei vannak a palóc hímzés- motívumvilág és hímzéstechnikák megőrzésében, a hímzés textilművészet megújításában. A tájház fenntartását, így az építészeti és tárgyi kultúra örökségvédelmét és megismertetését legfontosabb célkitűzésének tekinti a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány. Az Alapítvány a Palóc Út Egyesület alapító tagja is.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA 1.8.1. Humán közszolgáltatások 1.8.1.1. Oktatás Csengővár Óvoda (3245 Recsk, Kossuth L. út 218.): Recsken 1936-ban alakították ki az első nyári „gyermekmenedékház" elnevezésű óvodát. 1941-49-ig apácák létesítettek óvodát, ők nevelték a gyerekeket vallásos szellemben. 1949-ben az iskola épületében már állami óvoda működött, képzett óvónővel. Többszörös költözés után egyre gyarapodó létszámmal elért a jelenlegi épületbe, mely közel 25 éve otthona. A Jámbor Vilmos kúria a település egyik legszebb épülete, a 24-es főút mellett helyezkedik el. Az óvoda napi nyitvatartási ideje: 6.00-17:00- óráig. Az intézmény 2015. okt. 1-i közzétételi listája alapján 15 fő foglalkoztatottal (ebből 7 fő óvodapedagógussal és 4 dajkával) és 4 csoporttal működik, melynek megosztása a következő: Csoportok • NAGY ,,Csillagszem „(6-7 évesek) • KÖZÉPSŐ ,,Micimackó” (4-5 évesek) • KIS ,, Katica” (3-4 évesek) • KIS ,,Napsugár” (2,5-4 évesek) • Összesen:

4 csoport 20 fő 18 fő 21 fő 15 fő 74 fő

(Forrás: http://www.recsk.hu/?module=news&action=show&nid=174146#MIDDLE)

Recski Jámbor Vilmos Általános Iskola (3245 Recsk, Kossuth Lajos út 142.): Az iskola 1959. szeptember 11-én kezdte meg működését a jelenlegi központi épület régi szárnyában, a Kossuth út 142. szám alatt. Jogelődje a Hunyadi út 65. szám alatti régi egyházi, majd általános iskola volt, melyet ma már nem használ gazdaságtalan üzemeltetés miatt. Az 1959-ben átadott régi épülethez 1983-ban egy 10 tantermes épületrész épült, mely már lehetővé tette az egyműszakos tanítást. További fejlesztés kapcsán 1989-ben egy 100 személyes étterem és 400 adagos konyha megépítésével helyben nyílt lehetőség a tanulók és az egyéb intézmények dolgozóinak étkeztetésére. Újabb bővítésre, illetve átalakításra 2001-ben került sor. Az 1983-ban épült lapostetős épületrész sátortetőt kapott, mely lehetővé teszi majd a további bővítést a feltételek megteremtésének függvényében. Az iskola az átlagosnál jobban felszerelt, jó tárgyi feltételekkel rendelkezik. Tornaterme, kondicionáló helyisége, számítástechnikai szaktanterme, nyelvi labor helyisége és műhelyterme biztosítja az oktatáshoz szükséges speciális feltételeket. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által felkért bírálóbizottság döntése értelmében a Recski Jámbor Vilmos Általános Iskola a 2009 - 2015 közötti időszakra elnyerte az ÖKOISKOLA címet. A 2015/2016-os tanévben az első négy évfolyam tanulói létszáma 67 fő, míg a felső tagozaton tanulók száma 76 fő. Minden évfolyamon egy osztályban folyik a tanítás. 2015 szeptemberétől a recski iskola is bevezette az Arizona Programot. Választható szabadidős tevékenységek az iskolában: • karate • kézműves szakkör, fazekasság • szivacs kézilabda • néptánc • modern tánc 46

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• • •

modellező szakkör foci asztali tenisz

Balassi Bálint Gimnázium Recski Tagintézménye (3245 Recsk, Kossuth út 142.) A gimnázium esti munkarendű felnőttoktatás keretében kínál tanulási lehetőséget. Az oktatási rendje tekintettel van a tanulók felnőtt státuszából eredő kötelezettségeire (munkahely megtartása, család, gyermekvállalás) és támogatólag hat a tanulmányok sikeres befejezésére. 2013. október 1-én 59 tanulója volt a recski esti felnőtt képzésnek. Az intézmény fenntartói irányítását az alapító SZILTOP Nonprofit Kft. látja el. Az intézmény önálló épülettel nem rendelkezik, a nevelő-oktató munka a fenntartó által közoktatási intézményekben bérelt tantermekben folyik. Nagyközségi Könyvtár (3245 Recsk, József A. u. 2.): A Recsk nagyközség könyvtára a helyi önkormányzat által fenntartott települési könyvtár a közművelődési hálózat része. A könyvtárban a 2008-as pályázaton nyert és a Recsk Kulturális Életéért Alapítvány valamint a Recsk Nagyközség Önkormányzatának támogatásból belső terek felújításával létrejött egy tartalmilag, technikailag, igényes kulturált könyvtári környezet, amely megfelel az Európai Uniós elvárásoknak és a könyvtárlátogatók széles közönségének. A könyvtár általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár. Az óvodások óvodásoknak mese-délelőttöt szerveznek, az iskolások szervezetten ismerkednek a könyvtárral. A könyvtárban működő kézműves műhelyben ügyeskednek a gyerekek. 2007-től minden évben megszervezésre kerül a nyári olvasótábor a gyerekek részére. A 2008-ban nagy sikerrel indult az „Olvasókör". A könyvtár több funkciót lát el: a könyvtári szolgáltatások mellett, kialakításra kerül majd a zenei könyvtár, amely régiónkban egyedülállónak számít. E-magyarország pont működik: e-tanácsadás és ismeretterjesztő tanfolyamok, NAVA- pont szolgáltatás, folyamatban van a helyismereti dokumentumtár kialakítása. Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely (3245 Recsk, Várbükki út 10.) A recski Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely épülete 1943-ban készült el. Az épület eredetileg Bányász Kultúrotthonnak készült és a mára már megszűnt ércbánya tartotta fenn. Többször kapott helyt benne kiállítás. Recsk önkormányzata, miután átvette és gyönyörűen felújította az épületet 2000. augusztus 20-án átadta újra rendeltetésének és az épület egyes termeiben egy állandó Bányászati és Ásvány - Kiállításnak adott helyt. A kiállítás bemutatja az ércbányászat egyes emlékeit, több mint 150 ásványt, féldrágakövet és egyéb tárgyakat. Az előtérben egyedülállóan Magyarország kőbányászatának néhány emlékét tekinthetik meg a látogatók. Az udvaron fedett részben bányagépek kaptak helyet és az udvar közepén egy alpesi magastető alatt, szabadtéri színpad elhelyezésére is lehetőség nyílik.

1.8.1.2. Szociális ellátás Szociális ellátó és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ (3245 Recsk, Bajcsy Zs. u. 1.): A Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény 2005. május 30-a óta alapszolgáltatási központként működik. A település lakói az intézményen keresztül veszik igénybe az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását. Az intézmény telephelye: Recsk, Kossuth L. út 146., amely ellátja a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat feladatait. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások: - étkeztetés - házi segítségnyújtás

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

- családsegítés - nappali ellátás idősek klubja Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás Az idősek klubja a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget: - napközbeni tartózkodásra, - társas kapcsolatok gyakorlására, - alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. - továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. További szolgáltatások: - szabadidős programok / kirándulások, színház-látogatás, névnapok ünneplése, stb. / szervezése, - szükség szerint egészségügyi alapellátáshoz, szakellátáshoz való hozzájutás segítése, - hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás, - életviteli tanácsadás. Gesztenyés Idősek Otthona (3245 Recsk, Ércbányatelep u. 3.) A Sors 2002 Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. által működtetett, államilag és megyei önkormányzat által támogatott Gesztenyés Idősek Otthona 2004-ben kezdte el működését. A bentlakásos formában működő otthonban 49 fő részére tudja biztosítani szolgáltatásait.

1.8.1.3. Egészségügy Egészségügyi Központ (3245 Recsk, Kossuth L. út 167.): 201-ben ÉMOP támogatással valósult meg az új OMSZ mentőállomás és egészségügyi központ építése. A nagyközségben két háziorvosi rendelő, egy fogorvosi rendelő valamint központi orvosi ügyelet működik, amely 7 település (Parádsasvár, Bodony, Párád, Recsk, Mátraderecske, Mátraballa és Sirok) összesen mintegy 12.000 fős lakosságának ellátását biztosítja. A két védőnői körzet egyik álláshelye már több éve betöltetlen, helyettesítéssel megoldott. Gyógyszertár (3245 Recsk, Várbükki u. 2.): A településen egy gyógyszertár (Fontana Gyógyszertár) található. A recski gyógyszertár Mátraderecskén és Mátraballán fiókgyógyszertárat működtet. Közbiztonsági szervek A rendőrség szintén a falu központjában található, három fő rendőrrel. A településen kiemelkedő színvonalú munkát végző polgárőrség működik.

1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recsk Nagyközség Önkormányzata Esélyegyenlőségi Program (2013) Kiemelt feladatunk a helyi esélyegyenlőség megteremtéséért a település lakosság megtartó szerepének növelése, a mélyszegénységben, munka nélkül élő emberek részére nagyobb munkalehetőség kiépítése a munkahelyteremtés által. A gyermekvállalás ösztönzése és a fiatalok arányának növelése a település fejlődésének biztosítására. A lakosság időskorú vagy valamely hátránnyal, fogyatékkal élő lakosainak minél teljesebb körű, korszerű ellátása, kiszolgálása napjaik gondtalanná tétele érdekében. Recsk település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, • a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, • a diszkriminációmentességet, • szegregációmentességet, • a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A program az alábbi területeken igyekszik megteremteni az esélyegyenlőséget és próbál megoldást adni a felmerült problémákra: • A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Problémák: − Tartós munkanélküliek száma magas − Aluliskolázottság − Idősebb korosztály emelkedő munkanélkülisége Fejlesztési lehetőség: − Munkahelyteremtés − Képzések, átképzések − Rehabilitációs munkahelyek bővítése • Gyermekek esélyegyenlősége Problémák: − a védelembe vett gyermekek száma és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma növekedést mutat − nőtt az iskolai ingyenes étkeztetést igénybe vevők száma − az óvodába újonnan érkezők közül egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek − Az iskolai gyermeklétszám fele hátrányos helyzetű tanuló. − Beilleszkedési, magatartási nehézségek Fejlesztési lehetőség: − Az esélyteremtő programokban résztvevő gyermekek számának növelése − Gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése kulturált szabadidős programok szervezésén keresztül, gyermekjóléti szolgálat megerősítése • A nők helyzete, esélyegyenlősége Probléma: − Emelkedik a tartós munkanélküliség a nők körében − A nők szakképzettségének hiánya − Helyben nem működik anyaotthon és családok átmeneti otthona 49

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Fejlesztési lehetőség: − Szakképzetlen nők számára közfoglalkoztatás szervezése − A nők számára induló képzések felkutatása, erről tájékoztatás. A célcsoport és képzőszervek közötti közvetítés − bölcsőde létrehozása A munkaerő- piaci és családi feladatok összeegyeztetését segíti a településen az, hogy: − óvodai férőhelyek biztosítása − az óvodai napi nyitvatartási ideje 6-17 óráig − általános iskolai napközi otthonos ellátás − az iskolában a szabadidő hasznos eltöltésére többféle szakkört is kínálnak • Idősek helyzete, esélyegyenlősége Problémák: − elöregedő település − magányosság, elszigeteltség − az 51-60 év közötti népességben nőtt a munkanélküliek aránya. A foglalkoztatásban hátrányt jelent az emelkedett kor, az ezzel együtt járó esetleges munkaképesség csökkenés, a korszerű ismeretek hiánya. − fizikai teljesítőképesség csökkenése −

egészségi állapot romlás

Fejlesztési lehetőségek: − aktív közösségi élet, idősek klubjának további működtetése − házi szociális gondozószolgálat működtetése − színvonalas betegellátás Az idősek helyzetét javítja a településen: − Idősek klubja: Az Örökzöld Társulat Nyugdíjas Egyesület − nyugdíjasokat is vonzó programok (pl. OLVASÓKÖR, számítástechnikai tanfolyam) − Idősek otthona (magán) − házi segítségnyújtás − szociális étkeztetés • Fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Problémák: − foglalkoztatási lehetőségek szűk keretei − önkormányzat épületének megközelítése akadályozott − közösségi közlekedés feltételeinek biztosítása Fejlesztési lehetőségek: − együttműködés helyi foglalkoztatókkal a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében − önkormányzati hivatal teljes körű akadálymentesítése − kapcsolatfelvétel a Volán társaságokkal A fogyatékkal élők helyzetét javítja a településen: 50

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

−

− −

pénzbeli ellátás biztosított. természetbeni ellátásként alanyi jogon közgyógyellátásban részesülnek

−

Az önkormányzat az óvoda felújítása, egészségügyi központ építése, a könyvtár felújítása során nemcsak az épületek akadálymentes megközelítését biztosította, hanem indukciós hurok beépítésével a hallás sérültek érdekeit is szem előtt tartotta. A település honlapja akadálymentesített változatban is elérhető a csökkent látók számára. önkormányzati tulajdonú utak és járdák korszerűsítése során figyelembe vették a kerekesszékkel közlekedők érdekeit

− −

•

közfoglalkoztatás keretében olyan személyeket alkalmaz az önkormányzat, akik a fogyatékkal élők által nehezen elvégezhető munkák (favágás, tüzelő behordás, hóeltakarítás, fűkaszálás) elvégzésében nyújtanak segítséget) helyben biztosított az étkeztetés, és a családsegítés, házi szociális gondozás, idősek nappali ellátását nyújtó idősek klubja

Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi szerepvállalása − −

−

Az önkormányzat, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásában számít a civil szervezetek közreműködésére. Az önkormányzat nem egyedüli és kizárólagos szereplője azon szolgáltatások üzemeltetésének, amelyekkel a recski polgárok jólétét, művelődését, oktatását segíti elő. Az ezekhez kötődő programok, tevékenységek ellátását az ilyen szándékkal fellépő civil szervezetekkel közösen hajtja végre. A civil szervezetek többsége a helyi szinten jelentkező szükségletek kielégítése céljából jön létre, és sok esetben olyan szakembereket tömörít, akik képesek kezelni a problémákat. E személyek bevonása az önkormányzati testületekbe, részvételük a tervezésben, a döntések végrehajtásában, valamint az ellenőrzésben, meghatározó eleme lehet egy település közép és hosszú távú fejlődésének. A hitélettel kapcsolatos feladataik mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi tevékenységükkel jelentős szerepet töltenek be településünk, ezen belül a kisebb csoportok és az egyének életében. Az anyagi, szociális, mentális válságban élő állampolgáraink egyaránt igénylik - az anyagi támogatásuk mellett - a lelki megsegítésüket is. Ezért fontosnak az egyházak létfeltételeinek megteremtése a községben

A katolikus egyházzal való kapcsolat eredményeként: közösen tartják rendbe a katolikus templom környékét és a plébánia környezetét, a temetőkert gondozását teljes mértékben az önkormányzat végzi, a jelentősebb egyházi ünnepeken személyesen is részt vesznek, ugyanígy az egyházi vezetők is megtisztelik személyes részvételükkel az önkormányzati rendezvényeket. A kiegyensúlyozott, kölcsönösségen alapuló kapcsolatot jelzi, hogy az önkormányzat és a Baptista Szeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt, recski Karitasz csoport közreműködésével élelmiszertámogatást nyújtottak hátrányos helyzetű családoknak. Az Önkormányzat a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakít az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, 51

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre A térség regionális kapcsolatait a hegyvidéki elhelyezkedés, illetve a völgyek által meghatározott közlekedési hálózat alakította ki. A települést átszeli az Eger-Gyöngyös között húzódó 24. sz. főközlekedési út, ennek köszönhetően a Mátrán átutazók nem kerülik el a községet. Recsk nagyközség a Pétervásárai kistérségen belül a déli településcsoport térségszervező települése. Gazdasági-földrajzi helyzete, adottsága a környező hat települést (Sirok, Mátraderecske, Mátraballa, Parád, Bodony, Parádsasvár), és az ott élő közel 11 000 fő lakosságot magába foglaló mikrokörzet körzetközpontjának betöltésére ad lehetőséget. Bizonyos területeken, mint pl. az oktatás, egészségügy, kereskedelem,– már ma is érvényesül ellátó szerepköre. A térség kedvező természeti, klimatikus adottságokkal, gyógyvizekkel, kulturális emlékekkel, gazdag népi hagyományokkal rendelkezik, ennélfogva az idelátogatók bizonyos szolgáltatásokat csak itt tudnak igénybe venni. Bővíthető szállás kapacitás, a kiépített közműhálózat, a színvonalas kereskedelmi ellátás a közúti, vasúti közlekedésbe bekapcsolt térség biztosítja azt az infrastruktúrát, amely akár a termelő akár a turisztikai vállalkozások által igényelt lehet. Recsk és a környező települések legnagyobb problémája a munkahelyteremtő beruházások hiánya, ami miatt a munkaképes lakosság nagy százaléka más községbe, városba jár el dolgozni. A helyzet megváltozását a Recsken már működő bútorgyártással foglalkozó vállalkozások bővítésétől és fejlesztésétől várják, amely a szomszédos, idegenforgalomban érdekelt települések munkavállalóinak érdekeit is szolgálja. 2015 novemberében ismét felmerült a világ tizedik legnagyobb rézérckészletét és úgy 50 tonna aranyat rejtő recski bányák 2016-tól induló újrahasznosítása, melyek a bezárásuk előtt közel 1300 embernek adtak munkát.

Az ipar-, építőiparban működő vállalkozások arányában 2009 és 2010 között közel 2,5%-os visszaesés volt tapasztalható, ugyanakkor még így is a kistérség 6. helyén áll. A szolgáltatásokban működő 52

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

vállalkozások aránya ugyanebben az időszakban 1,89%-os emelkedést mutatott. A szolgáltatásokban működő vállalkozások számát tekintve messze megelőzi a kistérség összes települését. 1.9.2. A település fõbb gazdasági ágazatai, jellemzői Regisztrált 298 vállalkozások számaGFO11 2013 [db]

0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma - GFO11 2013 [db] 77 Működő 159 vállalkozások száma 2010 [db]

1-9 fős regisztrált vállalkozások száma GFO11 2013 [db]

10-19 fős regisztrált vállalkozások száma GFO11 2013 [db]

20-49 fős regisztrált vállalkozások száma GFO11 2013 [db]

218

Működő vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként (2010.)

Az adat a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '08) alapján került gyűjtésre, ezért a korábbi évekkel egy idősorban nem összevethetők. A KSH ezen adatok közlését 2 éves késéssel hozza nyilvánosságra, mivel azok statisztikai vagy adóforrásokból utólag beszerzett, tényleges tárgyévi adatok, melyeket a tárgyévi adóbevallások feldolgozása után bocsát a KSH rendelkezésére a NAV.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 6 db

Ipar-építőipar:

Bányászat, kőfejtés:

30 db

0 db

Feldolgozóipar

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 db

Építőipar

14 db

16 db

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Szolgáltatásokban 123 db

Kereskedelem, gépjárműjavítás 40 db

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 13 db

Információ, kommunikáció

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1 db

4 db

Ingatlanügyletek

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

3 db

Oktatás nemzetgazdasági ágban

5 db

11 db

Humán-egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban 4 db

Szállítás, Raktározás 5 db

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 18 db

Művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban 5 db

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban 14 db

Kiskereskedelmi 44 hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db) 2012

Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma 2013 [db] 4 Ruházati szaküzletek száma 2013 [db] 3 Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma 2013 [db]

Vegyesiparcikk-üzletek és áruházak száma 2013 [db] 2 Üzemanyagtöltő állomások száma 2013 [db] 1 Hús-, húsáru-szaküzletek száma 2015 [db]

2 Palackozott italok szaküzleteinek száma 2013 [db]

1 Dohányáru-szaküzletek száma 2015 [db]

1 Festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteinek száma 2013 [db] 5

Használtcikk-szaküzletek száma 2013 [db] 5 Gépjárműalkatrész-szaküzletek száma 2013 [db] 2 Kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma 2013 [db] 3 Bútor-, háztartásicikk- és világítástechnikai szaküzletek száma 2013 [db] 2

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Vendéglátóhelyek száma (db) 2013

Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma 2013 [db]

Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma 2013 [db] 7

Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek száma összesen 2013 [db] 27 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendégeinek száma 2013 [fő]

Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek külföldi vendégeinek száma 2013 [fő] 1 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 2013 [db]

114

497

Éttermek, büfék száma 2013 [db]

2 Összes szálláshely 27 szállásférőhelyeinek száma (kereskedelemi és magánszállásadás) 2013 (db)

Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendéglátóinak száma összesen 2013 [db] 3 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek külföldiek által eltöltött vendégéjszakáinak száma 2013 [db] 1

Kivetett iparűzési adó (2015) nettó árbevétel 2%-a, napi átalány 5000Ft/nap Iparűzési adó 2014-es bevétel 59715 (1000 Ft) Magánszemélyek kommunális adója (2015) 8000Ft/év Magánszemélyek kommunális adója 2014-es bevétel (1000 Ft) 7923 Gépjárműadó 2014-es bevétel (1000 Ft) 5138

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.9.3. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Ingatlanpiaci viszonyok

Lakások száma (KSH 2015. 01. 01.)

Települési szintű adat 1297db

Lakásállomány A lakások és lakott üdülők építési év szerint, (KSH 2011. népszámlálás)

1946 előtt 1946-1960 1961-1970 1971-1980 1981-1990 1991-2000 2001-2005 2006-2011 A lakások és lakott üdülők komfortosság összkomfortos szerint (KSH 2011. népszámlálás) komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás

A lakások és lakott üdülők alapterület szerinti aránya (KSH Népszámlálás, 2011.): -29 m2 alapterületű lakás 30-39 m2 alapterületű lakás 40-49 m2 alapterületű lakás 50-59 m2 alapterületű lakás 60-79 m2 alapterületű lakás 80-99 m2 alapterületű lakás 100- m2 alapterületű lakás

0,4% (5db) 1,7% (22db) 6,8% (88db) 12,27% (159db) 21,91% (284db) 26,85% (348db) 30,09% (390db)

315 299 203 197 200 40 2 16 394 696 46 153 7

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Közüzemi ivóvízvezeték-, és közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) (TEIR, 2012)

ivóvíz: 1027 csatorna: 847

Közüzemi ivóvízvezeték és csatornahálózat hossza (km) (TEIR, 2012)

ivóvíz: 35,2 csatorna: 20,6

Közcsatorna hálózatba lakások aránya (%) (TEIR, 2012)

Zöldfelületek nagysága (m²) (TEIR, 2010)

bekapcsolt

11365

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.)

elérhetőség átlagos ideje autóval Járás székhely

19 min

autóbusz járatpárok száma munkanapokon 12 (+4 db 1 átszállással)

átlagos utazási idő autóbusszal 25-30 min

Pétervására- Recsk: 9 (+7db 1 átszállással)

Megye-székhely

27 min

40 min

Főváros

90 min

31 (1 átszállással) Budapest-Recsk: 24

2,5- 3 óra

A megyeszékhely, Eger, autóval 27 perc alatt, autóbusszal 40 perc alatt elérhető. Az autóbuszos közlekedés hétköznapokon jó, a nap minden szakában oda és vissza lehet jutni. Vonatjárat nincs a településen, néhány éve megszűnt, és kerékpárút sincs. A főváros autóval (autópályán) kevesebb, mint két óra alatt elérhető. A településről egy átszállással lehet a fővárosba jutni. Átszállási lehetőség Egerben, Gyöngyösön, Ivádon vagy Mátraterenyén van. Recskről Eger és Gyöngyös városokba jó a közlekedés. Ezzel is bővülnek a lehetőségei a munkavállalásnak. Pétervására irányába kevés a buszjárat, sok esetben csak átszállással és indokolatlanul hosszú idő alatt érhető el a járási székhely. Ez a tény nemcsak a munkavállalást, hanem a közigazgatási ügyintézést is nehezíti. Recsk munkalehetőségeinek bővülését a már működő bútorgyártással foglalkozó vállalkozások bővítésétől és fejlesztésétől várja, amely a mikro térséghez tartozó települések munkavállalóinak érdekeit is szolgálja. A település kedvező klimatikus viszonyait kihasználva a Mátra-Alma Kft. gazdálkodó szervezet által működtetett vállalkozás a hagyományokra alapozva reális, biztató jövőjű vállalkozásnak tűnik. A termeléshez kötődően az értékesítés biztonságosabbá tétele érdekében egy hűtőházat, almatárolót is építettek. Jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója a bútorgyártással foglalkozó Medal Hungary Kft., amely több mint 100 főt foglalkoztat. Az üzemben igényes, bőrrel bevont kárpitos bútorokat készítenek. Ezt meghaladóan a településen további - 65-70 db - telephellyel rendelkező társas vállalkozás működik. Recsk község helyben biztosítja lakosai számára az alapfokú ellátást, sőt egyes létesítményei központi orvosi ügyelet, OTP, Takarékszövetkezet, kereskedelmi szolgáltatók (CBA, COOP) - a környező települések ellátásából is részt vállalnak.

1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Lakóingatlanok négyzetméterárainak alakulása 2015 októberében (forrás: http://www.ingatlannet.hu/statisztika/Recsk) Lakóingatlanok esetén Recsk településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 101 489 forintról 86 599 forintra csökkent, ami 14 890 forintos esést jelent. A lakóingatlanok között 2015 októberében a legmagasabb négyzetméter ár 104 545 forint, a legalacsonyabb 38 831 forint, valamint az átlag ár 65 375 forint.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átlag m²-ár Átlag m² (m²) Lakóingatlanok

65 375

Átlagár Legolcsóbb m² Legdrágább m² Legolcsóbb Legdrágább (Ft) (Ft) (Ft) (M Ft) (M Ft) 8 422 308

38 831

104 545

2,9

24,9

A nominál ár a mindenkori, forintban értendő árakat jeleníti meg egy négyzetméterre vetítve, míg a reál ár a nominál ár inflációval korrigált értéke. A szórás megmutatja, hogy az adott időszakban az átlagos négyzetméter áraktól átlagosan mennyivel tértek el az ingatlanok négyzetméterre vetített árai. A reál m² ár alakulását a Központi Statisztikai Hivatal szezonálisan kiigazított maginfláció segítségével az ingatlannet.hu kalkulálta.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Recsk Nagyközség Gazdasági Programja 2015-2019-ig tartó időszakra szól. A program alap célkitűzése, hogy a település meglévő és lehetséges gazdasági-pénzügyi forrásait prognosztizálja, és azokat a település fejlődése szolgálatába állítsa, vonzóvá téve a települést az itt élők, az ide érkezők, a befektetők, a beköltözni szándékozók számára. A vagyoni helyzet Az Önkormányzat vagyonszerkezete a következő: Az összes vagyonból Ingatlan db Vagyonelem megnevezése a vagyon száma részaránya % Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a 132 50 kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel 22 8 értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és 111 42 megterhelhető) • • •

Forgalomképtelen vagyon az út, utca, járda, zöldterület, park, árok, buszvárók, víztározó. Korl. forgalomképes vagyon az önkormányzat intézményei, az önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények (képviselő-testületi döntés szükséges az eladásukhoz) Az üzleti, forgalomképes vagyon ingatlan vagyonelemei az építési telkek, mezőgazdasági földterületek, ipari területek, bérlakások, nem lakáscélú ingatlanok

Kizárólagos tulajdont képező vagyon a helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, külön törvény rendelkezése alapján önkormányzatnak átadott vizek, közcélú vízi létesítmények (vízi közmű kivételével).

Vagyonkezelés, vagyongazdálkodás A vagyongazdálkodás alapvető célja az önkormányzati vagyon növelése kell, hogy legyen. Vagyonértékesítésre kizárólag ésszerű indok alapján, elsősorban a nem működő vagyon mobilizálására és a fejlesztési források növelése érdekében kerülhet sor. Vagyonvesztés nem következhet be, az esetleges vagyonértékesítésből származó bevételek nem szolgálhatnak működési célt, azok fejlesztésre, egyéb vagyongyarapításra fordíthatók. Az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi termőföldek hasznosítása jelenleg 1-2 éves bérbeadással történik. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy közmunkaprogram keretében biztosítható-e a termőföld tulajdon művelése.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A munkaképes korú lakosság foglalkoztatása érdekében, vállalkozások indításához, bővítéséhez, a (köz)szolgáltatások növeléséhez, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat - amennyiben van megfelelő - bérbe kell adni.

A költségvetés főbb szerkezete és a várható tendenciák A kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai, az államháztartás alakulása 2016-ban • a lakossági adóterhek csökkentése elsősorban a személyi jövedelemadó esetében: 2016-ban a személyi jövedelemadó kulcsának 16%-ról 15%-ra csökken • a családok adóterheinek további csökkentése a családi adókedvezmény mértékének növelésén keresztül: a kétgyermekes családok kedvezményének mértéke 2016-tól gyermekenként a jelenlegi havi 10 ezerről 12 500 forintra emelkedik (2019-ig fokozatosan a jelenlegi mérték duplájára nő), házasságkötés adókedvezménnyel történő ösztönzése, gyedextra, családok otthonteremtési kedvezményének bővítése • a sertés tőkehús általános forgalmi adójának 5%-ra csökkentése • az adminisztratív terhek csökkentése (illetékek, díjak) az Államreform 2 keretében, • az ingyenes gyermekétkeztetés további folytatása, • a közmunka dinamikus felfutásának folytatása a „segély helyett munkát” elv érvényesítésének megfelelően: folytatódik a Start-munkaprogramban részt vevő személyek számának dinamikus bővülése, folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző programok, pl. a Munkahelyvédelmi Akció. Ennek keretében újabb célkitűzés a mezőgazdasági ágazatban dolgozók foglalkoztatásának növelése. • a kormánytisztviselői életpályaprogram elindítása (az év második felétől), továbbá a pedagóguséletpálya-modell folytatása, illetve a rendvédelmi és honvédelmi életpálya felfutása, • az európai uniós programoknál maximális forrásfelhasználás, • a családok otthonteremtési kedvezményének felfutása, • a nyugdíjkiadások és egyes jövedelempótló ellátások reálértékének megőrzése, • a gazdasági növekedés serkentése az exporttevékenységeket végző kis- és középvállalkozások hitelfelvételi lehetőségeinek bővítésén keresztül, • a pénzügyi szervezetek különadójának csökkentése a hitelezés bővítésének elősegítése miatt. Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai • 2014-2020-as uniós források felhasználásának célja, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa hazánk. • a zöldgazdaság fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására az Európai Unió által elvárt szinthez képest is nagyobb forrásallokációval számolhat hazánk. • turizmus támogathatósága miatt Magyarország kulturális öröksége, természeti értékeinek fenntartható hasznosítása is a fejlesztési területek között lehet. • Jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint – a XXI. század kihívásainak megfelelően – az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is. • foglalkoztathatóság és szakképzés ösztönzése szintén jelentős szerepet játszik 62

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Önkormányzati finanszírozás • A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatásában szerkezeti változás nem következett be, a 2016. évre tervezett támogatás nőtt. A többlet célja az óvodák működéséhez adott támogatás emelése az óvodapedagógusok és közvetlen segítőknek az átlagbér növelése, valamint annak közterhei miatt jelentkező többletkiadásokhoz biztosít forrást. • A Startmunkaprogram előirányzatának felhasználásával a közfoglalkoztatás kiadásai finanszírozandók. A Kormány szándéka, hogy 2018-ra teljesen kivezesse a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket az elsődleges és másodlagos munkaerőpiacra. Ennek érdekében 2016. július 1-jétől újabb 25%-kal szükséges csökkenteni a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők átlagos létszámát a 2017. június 30-ig tartó időszakban. Ennek érdekében, illetve a 2015. évben is jelentkező magas közfoglalkoztatási igényeket figyelembe véve, a tervezés során a 2015. évi 213 ezer fős átlagos létszámot további 40 ezer fős átlaglétszámmal növelték, így mindösszesen 253 ezer fős átlaglétszám foglalkoztatását tűzték ki célul 2016. évre. • A szociális rendszer igazságosabbá tétele kapcsán egyre nagyobb felelősség hárul a helyi képviselő-testületekre, hiszen az érintett lakosság élethelyzete alapján állapítható meg, hogy kik azok, akik támogatásra szorulnak. Az ellátásokhoz a forrásokat részben az állam biztosítja, a döntésekben azonban a tervek szerint évről évre nagyobb teher hárul az önkormányzatokra. A helyi ismeretek kiaknázása, a költségvetési felelősség és a közpénzek védelme érdekében a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épül be. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek és ennek következtében a jelenleginél nagyobb lesz a költségvetési felelősségük is. Az alacsony helyi bevételi képességű (iparűzésiadóerő képesség) önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. • A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása vonatkozásában a 2016. évre tervezett előirányzat 2,3%-kal csökkent. A szociális támogatások rendszerének átalakítására 2015. március 1- jével került sor. Az átalakítás során a támogatások jelentős része a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap előirányzatai közé került, ugyanakkor egyes támogatási formák (rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás) kikerültek a szociális törvényből. Ennek kapcsán csökken a pénzbeli szociális ellátások kiegészítése, növekszik az önkormányzatok szociális feladatai egyéb támogatása, egyes szociális és gyermekjóléti feladatok és a gyermekétkeztetés támogatása, illetve a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők bértámogatása. A változásokat az indokolja, hogy bővülni fog azon jogosultak köre, akik bölcsődében, illetve óvodában térítésmentesen étkezhetnek.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recsk nagyközség bevételei Recsk Nagyközség Önkormányzata 2015. évben 494.803 ezer forinttal gazdálkodik. I.

Központi költségvetésből származó bevételek

Települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek A települési önkormányzatot illeti meg: a) a gépjárműadó 40%-a, és b) a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a. c) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni — a települési önkormányzat által beszedett — személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. d) magánszemélyek kommunális adója: e) iparűzési adó f) talajterhelési díj A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek A települési önkormányzatot illeti meg: a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%a, b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén — a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével — kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 252. § (l) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) közlekedési szabályszegés: kiszabott közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította A költségvetési törvény által meghatározott feladat-finanszírozáshoz kapcsolódó bevételekből az alábbi jogcímeken és tartalommal részesül az önkormányzat: A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása: A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult. b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása: település-üzemeltetési feladataik ellátása c) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása d) Közvilágítás fenntartásának támogatása 64

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

e) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása f) Közutak fenntartásának támogatása g) Egyéb önkormányzati feladatok támogatása A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása a) Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése b) A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása c) Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása c.1. Szociális étkeztetés c.2. Gyermekétkeztetés támogatása d) A települési önkormányzatok által biztosított egyes köznevelési feladatainak támogatása A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása Az önkormányzat alapvetően ezen forrásokat felhasználva, de saját erővel kiegészítve működteti intézményeit, végzi kulturális feladatait (könyvtári szolgáltatások, Közművelődés, hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása, Történelmi hely,építmény működtetése)

II. a) b) c) d) e) f) g) III.

Működési célú támogatások jogcím alapján a következő bevételekhez jut Recsk település: Megismételt önkormányzati választás Könyvtár TÁMOP támogatás Gyermekvédelmi kedvezményben részesülők támogatása Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai Munkaerő Alap támogatása közfoglalkoztatáshoz Munkaerő Alap támogatása nyári diákmunkához Parádsasvár hivatal Felhalmozás célú támogatások a) EU Önerő Alap b) KEOP LED pályázat támogatás c) KEOP Napelem pályázat támogatás

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Bevételek jogcímei e Ft-ban Működési célú támogatások államháztartáson belülről Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről Közhatalmi bevételek Működési bevételek Felhalmozási bevételek Működési célú átvett pénzeszközök Felhalmozási célú átvett pénzeszközök Finanszírozási bevételek összesen

%-ban 56 275967 7 35853 65530 76661 266 3436 344 36746 494803

13 15 0 1 0 7 100

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recsk nagyközség kiadásai

Kiadások jogcímei Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Működési célú pü.e.átadás, támogatás Beruházás Felújítás Önkormányzati általános tartalék Áh-n belüli megelőlegezések visszafizetése Összesen

e Ft-ban

%-ban 192 158 51 716 141 003 27 393 21 629 21 239 28 787 5516 494803

39 10 28 6 4 4 6 1 100

A táblázatból látható, hogy a legnagyobb (39%) kiadást a személyi juttatások és azok járulékai képezik. Az önkormányzat és intézményei által foglalkoztatottak létszáma: 45fő, és a 2015. évben foglalkoztatni kívánt közfoglalkoztatottak tervezett létszáma: 95fő. Szintén jelentős a teljes kiadáson belül a dologi kiadások 28%-os aránya. Ez az összeg biztosítja az önkormányzat és intézményei napi működéséhez szükséges fenntartási költségek fedezetét. A Pénzügyi-, Gazdasági-, és Településfejlesztési Bizottság véleményezi a költségvetésről szóló valamint a zárszámadási rendeletet, a pénzmaradvány elszámolását, a képviselőtestületi előterjesztés előtt véleményezi a jövő évi költségvetési koncepciót illetve állásfoglalást készít az önkormányzat gazdasági programjáról. Véleményezi az önkormányzat és intézményei gazdálkodásáról szóló első és harmadik negyedéves beszámolót.

Gazdasági program A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve –, az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recsk gazdasági programjának általános fő célja, hogy Recsk meglévő és lehetséges gazdaságipénzügyi forrásait prognosztizálja, és azokat a település fejlődése szolgálatába állítsa, vonzóvá téve a települést az itt élők, az ide érkezők, a befektetők, a beköltözni szándékozók számára. A programban meghatározott célok elérése érdekében a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, a szükséges anyagi források és eszközök megteremtésére kell elsősorban koncentrálni. A források megteremtéséhez nem elegendőek a helyi bevételek és az állami támogatások, szükség van a pályázati lehetőségek felkutatására és kiaknázására, olyan fejlesztési célok kitűzésére, melyek a működési kiadásokat csökkentik. A Kormány a fejlesztési irányelveit az új energiapolitika, a vidékfejlesztés és területfejlesztés, a növekvő foglalkoztatás irányába fogalmazta meg, így önkormányzatunk számára is ezen célkitűzések jelentik a fejlődés legfőbb lehetőségeit. Recsk gazdaságpolitikájának alapelveit a következőkben fogalmazta meg: • Legfontosabb célkitűzés a település népességmegtartó képességének javítása, a népességfogyás megállítása, a népesség esetleges növelése. E célkitűzés megvalósításának eszköze a befektetésekre alkalmas, közművesített területek biztosítása munkahely-teremtés érdekében. • A település térségi szerepkörének növelése, az önkormányzati feladatellátásban a környező településekkel együtt kell működni. • Továbbra is fontos célkitűzés a község turisztikai fejlődése, az ehhez kapcsolódó lehetőségek kihasználása. • Az önkormányzatnak jelenleg nincs adóssága. A fejlesztésekhez rendelkezésre álló, csekély összegű saját erő azonban belátható időn belül elfogyhat. Ezt megelőzve a fejlesztési célokat úgy kell meghatározni, hogy azok elsősorban a működési költségek csökkentését célozzák, célul kell tűzni a hatékony vagyongazdálkodást, ennek érdekében a kihasználatlan ingatlanoknak funkciót kell találni, értéknövelő beruházásokkal forrásokat kell teremteni. • A közmunka esetleges termelésbe állításával meg kell célozni az önkormányzati kiadások csökkentését. • A pályázati célok meghatározása során elsődleges szempont a működési költségek csökkentése, az önkormányzati támogatás kiváltása.

1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Recsk Nagyközség Önkormányzatának alapvető célja, hogy a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával magas színvonalon tudja biztosítani. Településfejlesztési feladata a település térségi szerepkörének növelése, a község turisztikai fejlődése, az ehhez kapcsolódó lehetőségek kihasználása. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége: • a városiasodás lépéseként az ércbánya lakótelepének rehabilitációja, a település szerves egészébe való bekapcsolása, intézmény ellátottság javítása • településközpont, a Kossuth Lajos út - József Attila utca kereszteződése fejlesztése intézmények bővítése által • a korábban már elhatározott belterületbe vonásokat – ütemezetten - végre kell hajtani, azért, hogy a beépítésre szánt, átminősített területek a céljuknak megfelelően hasznosulhassanak. Ennek a folyamatnak a kötelező velejárója a teljes közművesítettség megvalósulása is • Jámbor Vilmos Arborétumot fel kell újítani és látogathatóvá kell tenni

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

•

• • • • • • • • • •

A település komoly, meglévő idegenforgalmi potenciáljának fejlesztése (a Pétervásárai kistérségben Recsk rendelkezik a legnagyobb kiterjedésű 679 hektáros, védett természetvédelmi területtel; a Nemzeti emlékpark területe zarándokhely ahol évente mintegy 20.000 ember fordul meg; a Bányászati kiállítóhely évente kb 3500 látogatót fogad; a Búzás-völgyi tó gazdag halállománya évente közel 10 ezer horgászt csábít a településre; a település déli részén található erdőterületek turistautakkal jól feltártak) a meglévő turisztikai kínálatot hatékonyabban kell megjeleníteni, növelni kell a község vonzerejét és le kell kötni az áthaladó idegenforgalmat Parád-Recsk és Sirok között mintegy 14 km hosszú kerékpárút megépítése nemcsak a sportturizmust, hanem akár a recski munkahelyek megközelítésének is hasznos eszköze lenne A Recsk és Parád közötti közigazgatási határon megvalósítható tavak is szolgálhatnák az idegenforgalmat, árvízvédelmi feladatukon túl. az energiahatékonyság és a megújuló energiahordozók arányának nagymértékű növelése az energiaellátáson belül napelemes és épületenergetikai beruházások a szennyvíztisztító-telep teljes felújítása, valamint a szennyvízhálózat bővítése belterületi vízrendezés a Szent István, Hunyadi, és Tarna utak burkolat felújítási, az önkormányzati hivatal melletti parkoló építési munkáit el kell végezni Recsk és Szajla közötti 24122 számjegyű földút szilárd burkolattal történő kiépítése közterületek virágosítása

A település fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását a Pénzügyi-, Gazdasági-, és Településfejlesztési Bizottság figyelemmel kíséri, ennek kapcsán javaslatot tesz a képviselő-testület felé a fejlesztési tevékenység koordinálására, egyes fejlesztési feladatok közös kooperációban történő megvalósítására. Véleményezi a településfejlesztéssel kapcsolatos gazdasági programot, a településfejlesztéssel összefüggő építészeti terveket (településszerkezeti, beépítési tervek stb.) Közreműködik az önkormányzati fejlesztési tervek kidolgozásában. Az önkormányzati tulajdonban lévő földterületek hasznosítására javaslatot tesz és figyelemmel kíséri a hasznosítás módját.

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. Legfontosabb célkitűzés a település népességmegtartó képességének javítása, a népességfogyás megállítása, a népesség esetleges növelése. E célkitűzés megvalósításának eszköze a befektetésekre alkalmas, közművesített területek biztosítása munkahely-teremtés érdekében. ehhez a következő intézkedések szükségesek: • •

•

további ipari terület kialakításának lehetőségének vizsgálata a befektetők számára kedvező feltételek biztosításával segíteni kell a helyi gazdaság megerősödését, úgy, hogy ez a vállalkozások számára munkahely bővítési lehetőséget teremtsen élelmiszer-feldolgozó ipar Recskre történő telepítésének lehetőségének vizsgálata 69

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• •

településtől távol dolgozók érdekeinek hatékony képviselete a közlekedési társaságokkal történő egyeztetés során a pályázati, de az adózási, foglalkoztatási és egyéb kérdésekben is tanácsadással kell segíteni az Önkormányzatnak a vállalkozásokat az illetékes munkaügyi szervekkel, kamarákkal együttműködve, a Vállalkozói Fórum rendszeres megszervezésével öngondoskodó háztáji program megvalósításának támogatása a rászoruló családokat a konyhai kiskertekben történő rendszeres, önellátó növénytermesztés kultúrájának megteremtésében vetőmagok rendelkezésre bocsájtásával segíti az Önkormányzat a „Minden gyerek lakjon jól” alapítvány által meghirdetett kiskert program keretében mezőgazdasági földterület bevonásával az önkormányzati működtetésben lévő központi konyha zöldség- gyümölcs ellátásának költségtakarékos előállítása az önkormányzati, valamint a kulturális közmunkaprogramok sikeres megvalósítása érdekében az illetékes munkaügyi szervekkel való együttműködés

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A munkahelyteremtés feltételeinek javítása, a meglévő munkahelyek megtartása nagyon fontos feladat, amelyet minden lehetséges önkormányzati eszközzel támogatni szükséges. Jelenleg a település legnagyobb foglalkoztatója a bútorgyártással foglalkozó Medal Hungary Kft., amely több mint 100 főt foglalkoztat. 2012 évben egy újabb – ugyancsak bútorgyártással foglalkozó cég kezdte meg működését Wolmat Kft. néven további 50 fő foglaltatását biztosítva. A recski Csákánykő kőbányában a Colas-Északkő Bányászati Kft. 18 fő állandó dolgozót foglalkoztat. Jelentős foglalkoztató még a településen a Mátra-Alma Kft.. Az Önkormányzatnak részt kell vennie a munkaadók és a munkavállalók igényeinek eredményes közvetítésében, ehhez a munkáltatók toborzási kezdeményezése esetén a lehetőség települési honlapon történő propagálásával, a helyi újságunkban való megjelentetésével nyújt segítséget. Ezen kívül a munkaerő toborzások megszervezésében, lebonyolításában való aktív önkormányzati részvétellel, az ezekhez szükséges helyiségeknek a térítésmentes rendelkezésre bocsájtásával is tenni kíván a foglalkoztatás helyzetének javításáért. Elő kell segíteni a következő években is az önkormányzati, valamint a kulturális közmunkaprogramok sikeres megvalósítását, melyhez eredményesen együtt kíván működni az illetékes munkaügyi szervekkel. Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás rendszerében a munkaügyi központok helyben döntenek az önkormányzatok új közfoglalkoztatási programjairól. Új elemként a vállalkozások, az egyházak és a civil szervezetek is bevonhatók a leghátrányosabb helyzetű munkanélküliek közfoglalkoztatásába. Az új pályázati rendszerben közfoglalkoztatási támogatás csak abban az esetben folyósítható, ha a pályázó alá tudja támasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költség igénye megalapozott, és garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma. A támogatás pedig nem csak a munkabérre, hanem részben a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségekre is kiterjed. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási rendszerben a korábban közhasznú munkavégzés keretében támogatott intézmények vehetnek részt. A foglalkoztatás időtartama 2-12 hónap, napi 6-8 óra munkaidőben. A támogatás 70-100 százalékos lehet, a munkabérek és járulékok mellett a foglalkoztatással összefüggő egyéb költségek is érvényesíthetők a támogatás legfeljebb 20 százalékáig. E pályázatokat is a munkaügyi kirendeltség fogadja be, de 30 napja van az elbírálásukra. 70

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az országos közfoglalkoztatási program keretében valósíthatók majd meg a jelentős nemzetgazdasági haszonnal járó, egész ágazatokat átfogó programok, és ennek keretében valósulhat meg az ár- és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az állami erdőterületek mellett újabb területként a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó közfoglalkoztatás is. Itt a támogatás legfeljebb 12 hónapig nyújtható, mértéke a munkabér és járulékai 100 százalékáig, a költségeknél pedig e támogatás 20 százalékáig terjedhet. Legalább száz fő vagy nagyobb létszám foglalkoztatása esetén a szervezési költségek három százaléka is finanszírozható. Kistérségi/ járási startmunka mintaprogram keretében valósíthatók meg a közfoglalkoztatásért felelős miniszter által indított programok meghatározott célok elérése érdekében. A mintaprogram esetében a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-os támogatásán kívül a beruházási és dologi költségek és kiadások 70-100% közötti mértékben támogathatók. Ráépülő közfoglalkoztatási program esetében a támogatás mértékéről a közfoglalkoztatásért felelős miniszter dönt. A közfoglalkoztatási mintaprogramra épülő közfoglalkoztatási programok beruházási és dologi költségei szintén 70-100%-os összegben támogathatóak. Közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszáma Recsk Heves megye Pétervásárai járás

2013 év

2014 év

2015 01-09.hó

Hosszabb támogatása

Országos közfoglalkoztatási program támogatása 25

Járási startmunka mintaprogram támogatása 21 összesen:

-- Mezőgazdaság

-- Belvízelvezetés

-- Mezőgazdasági földutak karbantartása

-- Bio- és megújuló energiafelhasználás

-- Belterületi közutak karbantartása

-- Illegális hulladéklerakók felszámolása

-- Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás

-- Helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás

Mindösszesen:

102

Közfoglalkoztatási mutató

3,31%

5,39%

5,03%

Ellátásban nem részesülő álláskeresők száma 89 zárónapon

Álláskeresési ellátásban részesülő álláskeresők 13 száma zárónapon

Foglalkoztatás helyettesítő támogatásban 73 részesülő álláskeresők száma zárónapon

Regisztrált álláskeresők száma zárónapon

121

151

időtartamú

közfoglalkoztatás

175

(Forrás: http://kozfoglalkoztatas.bm.hu/)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A hatósági szerződést megkötő foglalkoztató telephelye és a foglalkoztatás tényleges megvalósulásának helye szerint: • Gyulamajor Ökofarm Kft, Recsk • Recsk Nagyközségi Önkormányzat 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás A lakhatás biztosítása és az ingatlanvagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az önkormányzatok kötelező feladatai közé, ezt önként vállalt feladatként teljesíti az önkormányzat. Ennek keretében jelentkező feladat az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadásával és elidegenítésével kapcsolatos bérbeadói, illetve tulajdonosi döntéseket előkészítése és végrehajtása, az önkormányzat ingatlanvagyonának hasznosítása. Az ingatlangazdálkodás terén két kiemelt célkitűzés: a vagyon értékének növelése és a területfejlesztési célok segítése. Recsk Önkormányzatának nem lakás céljára szolgáló helyiségei: • Virág üzlet (35 m2) • Belma üzlet (206 m2) • Kossuth út 218. raktár épület: (225m2) • MOZI épület • Sporttelep (építmény) • Hunyadi út 65. régi iskola • Kossuth út 146. sz. alatti épület • Művelődési Ház

év

összes bérlakás lakásállomány állomány (db) (db)

egyéb lakáscélra lakásfenntartási szociális használt támogatásban lakásállomány nem részesítettek (db) lakáscélú száma ingatlanok (db) 2 0 109

2008

1318

2009

1318

122

2010

1317

132

2011

1317

160

3. táblázat Lakásállomány és támogatás (forrás: Recsk Nagyközség Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013)

Az önkormányzat 5 bérlakással rendelkezik, melyből 4 lakást vesznek igénybe szociális helyzetük miatt rászorulók. A költségvetési törvény elfogadásával az Országgyűlés 2014. december 15-én a normatív lakásfenntartási támogatás 2015. március 1-jével történő megszüntetéséről döntött. Ezen időponton túl az önkormányzatok saját hatáskörükben dönthetik el, folyósítanak-e támogatást a lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak. Recsk Nagyközség Önkormányzata továbbra is folytatja a támogatás nyújtását a szociálisan rászorult személyek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásához. A lakásfenntartási támogatások intenzíven emelkedő száma mutatja a rászorulók 72

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

számának évről-évre történő növekedését. A térséget érintő munkanélküliség miatt az emberek megélhetése egyre inkább bizonytalanná válik. A lakásfenntartási támogatásra jogosultak számának emelkedése a lakosság életszínvonalának csökkenését igazolja.

1.10.6. Intézményfenntartás Az önkormányzat legfontosabb feladata a kötelező közszolgáltatásokat és önként vállalt feladatokat végző intézmények működtetése, a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi eszközök biztosítása. A Képviselő-testület fontos feladatának tekinti az önkormányzati intézmények jó színvonalon történő üzemeltetését, ehhez a pénzeszközök folyamatos biztosítását. Ugyanakkor a fenntartási, üzemeltetési költségek csökkentése érdekében minden olyan pályázati lehetőséget meg kell ragadni, mely az épületek energia- és költségmegtakarítást eredményező felújítását célozza. A községben 148 tanulót oktató, 12 tantermes általános iskola, valamint az első és második osztályos tanulók számára iskolaotthon, a 3.-4. osztályosok számára napközi otthon és esti tagozatos gimnázium működik. Az iskola az átlagosnál jobban felszerelt, jó tárgyi feltételekkel rendelkezik. Tornaterme, kondicionáló helyisége, számítástechnikai szaktanterme, nyelvi labor helyisége és műhelyterme biztosítja az oktatáshoz szükséges speciális feltételeket. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által felkért bírálóbizottság döntése értelmében a Recski Jámbor Vilmos Általános Iskola a 2009 - 2015 közötti időszakra elnyerte az ÖKOISKOLA címet. Valamennyi óvodát igénylő gyermek elhelyezésére mód van az egykori Jámbor Vilmos-kúria épületében működő Csengővár Óvodában. Recsk Nagyközség Önkormányzata 2010 évben kezdte meg az impozáns kúriában található intézmény felújítását. A rekonstrukciós munkákkal párhuzamosan az épület korszerűsítését is megvalósították: sor került a homlokzat hőszigetelésére, a tető és nyílászárók cseréjére, a fűtési rendszer korszerűsítésére, a víz-, gáz- és elektromos hálózat felülvizsgálatára és szükség szerinti cseréjére, valamint a helyiségek belső felújítására. A kedvezményezett a projekt keretében lecserélte az évek során elhasználódott óvodai bútorok egy részét is, hiányzó elemekkel egészítette ki az udvari játékállományt: babaházat, homokozót, padokat és asztalokat helyezett ki. Akadálymentesítés céljából a fogyatékkal élők igényeinek is megfelelő mosdókat alakítottak ki. Az esélyegyenlőség jegyében mozgássérült parkolót, vezetősávot, a szintkülönbségek áthidalására rámpát építettek ki, a hallássérültek érdekében indukciós hurok, míg a vakok- és gyengénlátók segítésére nagy kontrasztú, Braille-felirattal ellátott tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre. A recski Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely épülete 1943-ban épült, eredetileg Bányász Kultúrotthonnak készült és évtizedekig Ércbánya Vállalat tartotta fenn. Recsk önkormányzata 1998ban vette át az épület tulajdonjogát, és a „A Falumegújítás… elnevezésű közművelődési intézmények revitalizációjára irányuló támogatás segítségével gyönyörűen felújított épületet 2000. augusztus 20án adta át újra közművelődési célú rendeltetésének. Eddig az időpontig önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény – a községi könyvtár kivételével – a településen nem működött. Az önkormányzat 2007 óta a művelődési házat közösségi színtérként működteti. A helyi önkormányzat által fenntartott települési könyvtár a közművelődési hálózat része. A könyvtárban 2012-ben a belső terek felújításával a polcok, bútorok cseréjével és a műszaki berendezések megvásárlásával létrejött egy tartalmilag, technikailag, igényes kulturált könyvtári környezet, amely megfelel az Európai Uniós elvárásoknak és a könyvtárlátogatók széles közönségének. Recsk Nagyközség Önkormányzata 2009-ben az ÉMOP 4.1.1. a „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás 73

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

korszerűsítése” keretében meghirdetett pályázaton vissza nem térítendő támogatásban részesült, melynek segítségével megépíttette az Egészségügyi központ és Mentőállomás épületét. Az új egészségügyi központ helyet ad a két háziorvosi rendelőnek, fogászati rendelőnek, valamint a mikrotérség - Parádsasvár, Bodony, Parád, Sirok, Mátraderecske, Mátraballa, Recsk - közel 11000 fős lakosságának egészségügyi ellátását biztosító központi orvosi ügyeletnek és pihenőhelyiségeinek. Az önkormányzat - az alapellátás és járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében - közfinanszírozott fizioterápia és gyógytorna szakellátás működtetését is vállalta. A beruházás során nettó 663,5 m2 alapterület megépítésére/felújítására került sor. A fejlesztés magában foglalta az épület második szintjén kialakításra kerülő 112m2 alapterületű mentőállomás működését biztosító iroda helyiségek és szociális létesítmények, valamint a 129m2 alapterületű 2 állásos garázs, gépkocsi-mosó kiszolgáló létesítmények és parkoló kialakításának költségeit is. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat és gyermekjóléti alapellátásokat a 2004 évben létrehozott Szociális Ellátó és Gyermekjóléti Intézmény látja el. Az alapszolgáltatási központ a személyes gondoskodás keretén belül biztosítja az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást. Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A gyermekjóléti alapellátás hozzájárul a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az óvoda, iskola és alapszolgáltatási központ ellátottainak élelmezését az önkormányzati fenntartású 450 adagos központi konyha biztosítja.

1.10.7. Energiagazdálkodás Recsk Nagyközség működési kiadásai között az energiaköltség számottevő szerepet játszik. Az Önkormányzat a következők szerint működik közre a helyi energiaszolgáltatásban: • lépéseket tesz intézményeinek működtetéséhez szükséges energia megújuló módon való előállítására • pályázati lehetőségeket keres az energiaellátás korszerűsítésére. A rendelkezésre álló források függvényében folyik az épületállomány korszerűsítése, legutóbb az óvoda és a művelődési ház épülete újult meg, energetikai szempontból is. Az óvodában már napkollektorok is részt vesznek a hőtermelésben. A hivatal épülete csak az állagmegóváshoz szükséges felújításokon esett át, kisebb korszerűsítések mellett. A napelemes projekt célja az eddigi folyamatos fejlődés fenntartása, az energiaköltségek további csökkentésének biztosítása. A projekt szakmai tartalma helyszínenkénti bontásban a következő: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Csengővár Óvoda, Idősek napközi otthona, Családsegítő és rendőrség (meg polgárőrség) épülete. A projekt keretében ezen az öt helyszínen összesen 97 db – hazai összeszerelésű – napelem panel kerül telepítésre. A napelemek az összes helyszínen tetősíkban kerültek telepítésre, a termelésük az interneten keresztül is követhetővé válik majd.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A településüzemeltetési feladatok főbb szervezési, lebonyolítási feladatait az önkormányzati hivatal végzi. Az Önkormányzat közigazgatási, lakás és egyéb önkormányzati helyiség gazdálkodási feladatait Recsk Nagyközség Polgármesteri Hivatal látja el. Az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a településfejlesztés, a településrendezés, az épített természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés biztosítása, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól. Közreműködik a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában. Gondoskodik az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról. Recsk Nagyközség Önkormányzata a Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik: a) a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű Zrt. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel; b) az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézménye, a Csengővár Óvoda útján; c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről: Közoktatási Megállapodás alapján, a KIK fenntartásába adott intézménye, a Jámbor Vilmos Általános Iskola Intézmény útján; d) az egészségügyi alapellátásról: területi ellátási kötelezettséggel működő orvosokkal és egészségügyi ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel, továbbá közalkalmazotti jogviszonyba kinevezett alkalmazottakkal (védőnőkkel); e) a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásról: saját fenntartású intézménye, a Szociális Ellátó- és Gyermekjóléti Intézmény útján; f) a közvilágításról: az Észak-Magyarországi Áramszolgáltatóval kötött Közszolgáltatási szerződéssel; g) a köztemető fenntartásáról: a Katolikus Egyházzal kötött Kegyeleti Közszolgáltatási szerződéssel; h) kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési intézmény fenntartásáról: saját fenntartású intézménye, a Recski Nagyközségi Könyvtár és Közművelődési Színtérként működő művelési ház működtetésével. i) hulladékgazdálkodásról: a PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Kft -vel kötött közszolgáltatási szerződés útján.

1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 1.12.1. Természeti adottságok Recsk a Mátra Észak- keleti részén kisebb részben a Központi- Mátra 4- 600 méter magas hegyvidéki részein, nagyobb részben az Északi-Mátraalján igazából a régebben Mátralábának nevezett területen fekszik. A nagyközség belterülete a Parád- recski medence alacsonyabb 2- 400 méter magasságú, de változatos felszínű vegyes, —szántó- gyep- erdő— művelésű területének közepén fekszik. A Zagyva és a Tarna völgye közötti Mátra-hegység a Kárpát-medence egyik legvonzóbb hegyvidéke és Trianon — Magyarország feldarabolása— óta a csonka ország legmagasabb és legkedveltebb hegysége. Az Alföld sík vidékéből, az andezitből és andezit- tufából álló vulkáni hegysorozat –Muzsla, Ágasvár, Nagy- galya, Kékes- tető, Remete- tető– nagy magasság különbséggel emelkedik ki. A központi mag 75

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

andezit láva, míg a Mátralábán a vulkáni övet márgás, homokos harmad és negyedidőszaki üledék övezi. A Mátra mai vonulata, a környező táj domborzata, a miocén időszakban kb. 15- 20 millió évvel ezelőtt alakult ki. A hegység északi része a Mátralába, erózió által lekoptatott, szubvulkáni terület. A miocén korban kialakult vulkáni formák a pliocén korban lepusztultak. A Mátra hegység északi lejtőin, Recsk déli határrészén meredek lejtésű, Észak felé irányuló patakok, patakvölgyek találhatók. Éghajlat A Mátra, Mátralába, így Recsk éghajlata a nagy szintkülönbségek miatt változatosnak nevezhető. A főbb jellemzői, mérsékelt övi, hegyvidéki jellegű, hűvös és nedves. Jellemző a mozaikszerű mikroklíma, amelynek oka a rendkívül változatos domborzat és növényzet. A lazább kőzetekbe mély szurdokszerű völgyek vágódtak be, ahol egészen sajátos hűvös mikroklíma alakult ki. Az évi középhőmérséklet a magasság emelkedésével 100 méterenként 0,3- 0,4 Celsius fokkal csökken, ugyanakkor a magasabb részeken kiegyenlítettebbé válik a klíma. A medencében, a településen az évi középhőmérséklet 8,5- 9,5 Celsius fok, míg a magasabb részeken csak 6,5- 7 Celsius fok. Az őszi és téli napsütés a magasabb hegyi területeken 30- 50 órával több, mint az alacsonyabban fekvő, ködös völgyi, medencei részeken. Az évi csapadékmennyiség a mozgalmas felszín következtében eltérő és kisebb területenként érezhetően változó. A magasabb részeken több, a hegylábi területeken kevesebb a csapadék. A magasabb hegyi részeke általában 800mm az évi átlagos csapadék, azonban nem ritka az 1000mm feletti éves csapadékösszeg sem. A Mátralába alacsonyabb medencei részein ennél jóval alacsonyabb 650- 700mm az éves átlag. Az országos átlaghoz képest jóval magasabb a hótakarós és a ködös napok száma. Az uralkodó szél az É- Ény- i, azonban a helyi adottságok –domborzat, hőmérséklet– ezt jelentős mértékben befolyásolhatják. Növényzet A terület az Agriense flórajárásba tartozik és a terület növényzetében is megjelenik a hegységi táj következtében a klímában is nyomon követhető övezetesség. A Mátra hegységi területét 75- 80% ban erdő borítja. Az alacsonyabb fekvésű területeken cseres- tölgyesek, az alacsonyabb dombok déli oldalán xerotherm tölgyesek találhatók. A magasabb részeken a cseres- tölgyesek fokozatosan gyertyános-tölgyesbe mennek át, majd még feljebb a szubmediterrán bükkösök a meghatározóak. Recsk határában 2500ha az erdő, amely a külterületnek 59, az összterületnek 55%- a. Az erdők főleg a határ magasabb térszínű részein találhatók. A völgyekben a mezőgazdaságilag művelt területek mellett néhol még fellelhetők az égerligetek, a füzesek, a nedves patak-menti rétek. A telepített erdők a Mátralábán is általában akácosok és erdei fenyvesek. Vízrajz A Mátralába, így Recsk környéke is forrásokban, vízfolyásokban gazdag, vízhálózata viszonylag sűrű. A meredek hegységi lejtők következtében a felszínről egységnyi idő alatt több csapadék folyik a patakokba, mint az enyhébb lejtésű területeken. Ennek következtében a völgyekben csak időleges a vízbőség. A Recsk belterületén is átfolyó Parádi- Tarna gyűjti össze a felszíni vizeket és vezeti őket a Tarnába, amely 50 kisebb– nagyobb vízfolyás vizét viszi a Tiszába. E vízfolyások közül Recsk területén a Csevice (Várbükki-patak)-, Györke-, a Miklós-, a Baj-, a Baláta (BIKK)-, a Balla-, a Kürti-, és a Búzáspatak említhető. Forrásokban is gazdag Recsk határa. Az utóvulkáni működés eredményeként kénhidrogénes, szénsavas források találhatók a területen. A szénsavas gázok a feltörés közben áthaladnak a kőzetekben lévő vízrétegeken keresztül, s így ízesítik, dúsítják a források vizeit. A Mátralábán elterjedt csevice (kút) elnevezés szláv eredetű és savanyút jelent. Recsken több csevice nevű, vízzel kapcsolatos elnevezés található (kút, patak, forrás).

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az ismertebb források: Borostyán forrás, Vár- kút, Szegediek kútja, Rusznyák forrás, Szöllösi kútja, Csiklósd- kút, Rabok- kútja, Esvára- kút, Pék- Pista forrás, Remete- forrás, Cseresnyés forrás, Vancsókút. Recsken több, pl.: felhagyott bányagödörben keletkezett kisebb néhány száz négyzetméteres időszakos vízfelület mellett az állóvizek közül a Búzás-patak völgyében 1972-ben létesített 54ha nagyságú, 8,5km kerületű Búzás-völgyi tó a legjelentősebb. A tavat Recsk felől 1,5 km hosszú műúton lehet megközelíteni. A 2,5km hosszú tó legszélesebb része 250 méter, a vízmélység áltagosan 2 méter (a gátnál 4 méter középen 2-2,5 méter mély). Az agyagos mederfenéknek köszönhetően a tó nem túl iszapos, vízminősége jó, kedvelt horgásztó! Ezen önkormányzati tulajdonban lévő horgásztó mellett az Ércbánya közvetlen közelében, a Balla patak medréből kialakított, egykor a bányászati technológia szerves részét képező Ércbánya- kincstári tó 5,2ha nagyságú mocsaras, vizes felülete említhető. Ásványvagyon Az ásványvagyon a természeti adottságok része is és ez az ásványvagyon az, ami Recsket immár két és fél évszázada országos hírűvé tette. Az egyértelmű, hogy a vulkanikus kőzetek bányászata (andezit, andezit- tufa) ősidők óta folyik. A különbség elsősorban a méretekben és a mennyiségben van. Recsk rendkívül gazdag kőzetekben és elméletileg csaknem valamennyi hegy alkalmas lehetne „kőbánya” nyitására. Az ásványvagyon nyilvántartásban azonban csak a 1.19. fejezetben felsorolt lelőhelyek szerepelnek. (A Csákánykői működő kőbánya feszegeti a tájképileg elviselhető nagyságú bányaseb határait.) Recsket immár két és fél évszázada a nemesfém bányászat tette híressé. Magyarország legjelentősebb rézlelőhelye volt/?/ a Lahóca- hegyi bánya. Itt a réz, ólom, és cink mellett szerény mennyiségben aranyat is kinyertek a fémércből. A kitermelés gazdaságtalanság miatt a bányászatot az 1980- as években felfüggesztették. A vizsgálatok alapján azonban a mélyben a jelenlegi bánya alatt 159 millió tonna réz és 36 millió tonna ólom- cink ipari érckészlet van és változatlanul rejt a kőzet aranyat is. A világ tízedik legnagyobb rézkészletének kitermelése, a bányászat újraindítása, a nagymértékben megnövekedett világpiaci nemesfém árak következtében egyre közelebbinek tűnik.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Az írásos adatok Recsk települést a XIV. században említik először REXY alakban. A több helyen olvasható településtörténet szerint a magyar történelem eseményei, a törökdúlás, majd a Rákóczi szabadságharc - amikor mind a császári mind a kuruc csapatok átvonultak a településen- rengeteg kárt okoztak Recsknek. A táj történetére, a tájhasználat változásaira elsősorban a természeti adottságokból és a korabeli Kárpát-medencei életmódból, gazdasági, technikai fejlettségből lehet következtetni. Az a tény, hogy a falu szerepelt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben, valamint hogy ekkor már saját plébániája volt azt jelenti, hogy a XIV. század elején az átlagnál jelentősebb település volt. A település történetét ismertető leírások folyamatosan említik a településen földet birtokló földesúri családokat, amelyből arra következtethetünk, hogy Recsk területén a háborús idők kivételével szervezett uradalmi gazdálkodás folyt. A természeti adottságok, a déli határrészen a 4-700 méter magas erdős hegységi terület, a középső medencei részeken a művelhető patakvölgyek valamint az északi határrész változatos 2-400 méter magasságú erdős-gyepes dombvidéke már a középkorban meghatározta a tájhasználatot. Az erdők használata folyamatos volt és tekintettel az akkori eszközökre az ember a 19. század elejéig inkább csak használta, nem alakította át gyökeresen az erdőséget, a tájat. A völgyekben ill. a faluhoz közelebb eső területeken a szántóföldi művelésre alkalmas területeken, bár a föld akkor sem volt 77

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

sokkal termékenyebb, mezőgazdasági művelést folytattak és a legeltetésre megfelelő gyepterületeken legeltettek. A magasabb területrészeken a kiirtott erdők helyén kaszáló réteket alakítottak ki. Ez a tájhasználat az állati energiával –ökör, ló– történő vontatás, szállítás és földművelés időszakában évszázadokon keresztül fennmaradt és a 19. századig csak kismértékben változott. Az ásványi anyagok kinyerése, bányászata is az őskor óta folyamatos, de a 19. századig nagyobb méretű bányák a szállítási és kitermelési nehézségek miatt nem létesültek. E fában gazdag településen, hasonlóan a Kárpát-medence más fában gazdag részeihez az épületek is évszázadokon keresztül fából készültek. A különböző korokból származó adatokból, amelyek a háztartások illetve a jobbágyok számára utalnak nehéz a falu koronkénti népességére következtetni és a népesség nagyságát a háborúk mellett a betegségek (pl.: pestis járvány) is jelentősen befolyásolták. A tájhasználat változását a fennmaradt iratanyagok elemzése mellett a történelmi térképek tanulmányozásával lehet nyomon követni. A legismertebb és leghitelesebb térképek az un. katonai felmérések térképei. Az I. katonai felmérés (18. század) szerint a falu közvetlen közelében, a patakok völgyében zömmel gyepes, bozótos rét területek találhatók. A községtől délre a Csevice patak medréig szántóterületek helyezkednek el, sőt a patakmedren túl a hegységbe vezető utak mentén a Györke pataktól Kelet felé is szántóterületek vannak. A Parádi-Tarna völgyére dűlően a Miklós és Baj patak völgye közötti dombon már kiirtották az erdőt és ott gyepes terület található. Ez említett területektől délre gyakorlatilag minden erdő. A katonai térképen a ma létező patakok, patakvölgyek is jól felismerhetőek. A falutól nyugatra a Lahócza- hegy meredek oldalán jelöl erdőt térkép, de jelentős gyepterületek is vannak ezen a részen. Jelzi a térkép a Kanászvár gerincét és a ma már Derecskéhez tartozó vár romjait is, de érdekes módon erdőt itt nem tartalmaz a térkép. A falu feletti részen is csak a meredekebb részeken van erdő. Egyértelműen látszik a Kálváriát jelző kereszt. Közvetlenül a falutól északra, a mai turista térképen Telek-pusztaként nevezett területen, a mai Kürti- patak –a térképen Lak- bach– és egy kisebb patakvölgy által közrefogott erdős dombháton „Tier-garten „azaz vadaspark felirat olvasható! A falutól keletre a Szajla felé vezető út két oldalán lévő dombokról is kivágták az erdőt és a meredekebb részeken feltehetőleg itt is bozótos, fás legelők voltak. A falutól távolabb ÉK felé is már egyre több az erdő és csak a patakvölgyekben látható egy-két kisebb-nagyobb szántó illetve rét terület. A határ legészakibb részén a mai Gyula-major és környékén a Kürti- patak- völgy felső szakaszán a völgy menti gyepek kivételével még minden erdő. Sem a Gyula-major, sem Kürthipuszta, Kürthi- major nem szerepel a térképen. A kürti patakvölgytől keletre eső dombhátak – Lángos, Bornyú- lápa- szintén erdővel borítottak.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A II. katonai felmérésen (XIX sz. közepe) a falutól nyugatra a Bikk (Baláta) és a Parádi-Tarna patak mentén változatlanul világoszöld a térkép, azaz gyep, nádas mocsaras terület található ezen a részen. A völgy feletti Lahócza –Tető erdővel borított, amelynek a falu felé eső gerincén a Nagy-kő közelében egy piros kereszt vehető ki, két körrel körbrajzolva! A falutól délre mezőgazdasági hasznosítású területek vannak a Csevice patak medréig, sőt még azon is túl. A mezőgazdasági területek az I. katonai felméréshez képest kismértékben növekedtek, a Györke pataktól nyugatra eső, ma Csevi nevezetű részen. Déli irányban a terület nagy része erdő és csak néhány hegygerinc neve – Veres-vár, Csákánykő, Remete-hegy- szerepel a térképen. A falutól keletre a dombhátak egy részén rét, kaszáló található közvetlenül a patakvölgyek mocsaras rétjei felett. A magasabb részeken erdő található. Ezen a térképen már Laki- puszta az északi határrészen szerepel néhány épülettel, valamint fenn északon a Kürti patak jellegzetes ÉNy-i kanyarulatától keletre a Kürti-puszta építményei és felirata is rajt van a térképen. Ez a két puszta a gyepterületek növekedését és a hagyományos tájhasználat, állattartás lassú változását az állattartás külterületi telephelyeken való összpontosítását jelzik. A belső völgyi területek változatlanul rétek, a magasabb fekvésű dombok pedig erdők.

A III. katonai felmérés a kiegyezés (1867) utáni időszakban készült és a XIX. század második felének tájhasználatát tükrözi. A térképen a falu körül nincs jelentősebb változás a mezőgazdasági területek nagyságát illetően. Új elem, hogy a Lahócza- hegy oldalában Parád felé megjelenik az Ércbánya Kampfer- Silber Bgm. felirattal valamint a bevezető út és a bánya épületeinek ábrázolásával. A kereszt a Lahócza- hegy falu felöli gerincén változatlanul jelen van. A patakokat – Baláta, Tarnaváltozatlanul kanyargósan ábrázolták s ezek szerint ekkor még nem történt jelentőseb patakszabályozás. Szerepel ugyanakkor a térképen a faluhoz közel a Csevice kút és déli- irányban benn az erdőben a Györke-tanya a későbbi Jámbor- Arborétum központja. Ugyancsak szerepel a térképen a még látszólag megbontatlan Csákánykő felett két épület, amelyekkel a mai Várbükki erdészház, vadászház azonosítható. A déli területrész tehát azon kívül, hogy vadászházak települtek ki az erdőbe, változatlan és mindent beborít az erdő. Az említetteken kívül a térkép ezen részén csak patak és hegy elnevezések vannak. Érdekes módon ez a térkép a falutól közvetlen északra a Derecske felé vezető út kanyarulatában ábrázolja Laki- pusztát, míg a Laki-völgyben (ma Búzás- völgy) levő pusztát Nagy- Parlag puszta néven jelöli. Szerepel ezen e felmérésen Kürti– puszta valamint a Gyula- major is a Kürti patak- völgy felső részén. A térképről sajnos nem állapítható meg a gyep, rét illetve erdő területek változásának pontos mértéke, ám az tény hogy az újonnan létesült majorokban részben istállózó állattenyésztést folytattak, amelynek jelentős legelő és kaszáló igénye volt.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A Magyar Királyságról ugyanezen időszakban, a kiegyezést követően készült térkép hasonló tartalmú, mint a III. katonai felmérés. A falutól nyugatra réteket jelöl a Tarna mentén és szerepelnek a térképen a bányaüzem épületei valamint a Lahócza falu felöli gerincén a kereszt. Laki-pusztát ez a térkép is falu közvetlen közelében ábrázolja és a Lak-völgyi állattartó telepet Nagyparlag puszta néven tartalmazza. A falu keleti határán lévő erdős dombgerincet Nagy Rét-tető névvel illeti. Ami nagyon fontos, ezen a térképen már szerepel a vasútvonal, amely Kál-Kápolnától Kisterenyéig épült ki 1886 és 1888 között. Ugyancsak rajta van a térképen a Parád felöl érkező és Sirok felé vezető országút is. A Baláta és a Tarna medre már kevésbé kanyargós, bizonyára végeztek meder-korrekciós munkákat. Ami érdekes, hogy ezen a térképen a déli határrészen egészen magasan a hegyek között szerepel a „ Thier- garten „ felirat.

Az Úrbérrendezés (1771) előtt a jobbágyok erdőhasználatát feltehetően Recsken is a helyi szokásjog szabályozta, és bizonyos szolgáltatások fejében részesülhettek a jobbágyok makkoltatási, gyűjtögetési és egyéb haszonvételekből. Recsken hosszú évszázadokon keresztül a mainál is több legalább 71% -nyi erdő volt. Az erdő a falubeliek számára élelmet, tüzelőt, munkalehetőséget, építőanyagot, de legfőképpen a háziállatoknak legelőt és takarmányt jelentett. Az Északi- Középhegységben sokáig fennmaradt a szarvasmarhák erdei legeltetése és egészen a XIX. század végéig tenyésztették a telet jól bíró magyar juhokat. Ezeket a magyar juhokat enyhe tél esetén az erdőben teletették, mert ott a nyári vegetáció maradéka biztosította a téli takarmányt. Ősszel kihajtották az állatokat az erdőbe, ahol megették a lehullott vadgyümölcsöket, összeszedték a gombákat és ették a borókát, fagyöngyöt és megették az avart is. Ugyanígy az erdő őszi és téli hasznosításának legáltalánosabb módja volt a sertésmakkoltatás, amely a XVII-XIX. században még általános volt. A legjobb erdőket a földesurak maguknak tartották fenn és a jobbágyoknak csak akkor engedték meg a makkoltatást, ha a saját szükségleteiket már kielégítették. A makkoltatás október elején kezdődött és a sertések, karácsonyig , új évig – ha bő volt a termés és nem esett hó – akár tovább is kint voltak az erdőben. A sertésmakkoltatás a Mátra vidékén a XX. század elejéig, közepéig volt jellemző. Egyrészt az erdő nagyobb arányú pusztítása, túlhasználata a XVIII. század közepén megkezdődött, másrészt jelentős károk is keletkeztek az erdőben a túllegeltetés következtében és a XIX. századtól kezdődő tervszerű erdőgazdálkodás próbálta kiszorítani az állatokat az erdőből. Az ember és a természetes növénytakaró kapcsolata egészen a XX. század első feléig sokoldalú volt és gyűjtögetés révén – tüzelő, takarmány, élelem (málna, szeder, gomba), ipari hasznosítás (cserszömörce), almozás (erdei lomb), stb. Ma az erdővel való kapcsolat és együttélés igen egysíkú.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Nagy kérdés, hogy az elmúlt évtizedekben visszakapott, magántulajdonú erdők sorsa hogyan alakul és lesz e –magasabb szinten– az erdőt és az embert egyaránt gazdagító sokoldalú új „erdőkiélés”. A XX. század közepétől a szocializmus hatalomra jutásával alapvető változás következett be a társadalmi, gazdasági, politikai és tulajdoni viszonyokban. A földbirtokok, a föld magántulajdona megszüntetését követően az új közös gazdálkodás más szempontok alapján zajlott, s bár ez időben is születtek értékek, az a hagyományos sokoldalú kapcsolat a természettel, a környező tájjal teljes mértékben megszűnt. A motorok, a gépi erő használata is nagymértékben megnövelte az ember lehetőségeit és egyre nagyobb mértékben vált képessé a táj, a természet átalakítására. Ehhez a képességhez párosult az a szocialista politikai cél, amely a parasztság felszámolását és az ország iparosítását tűzte ki célul. A földjüktől megfosztott és a városokba kényszerített embereknek lakásokat kellett építeni és meg kellett építeni az új munkahelyeket, az új ipari üzemeket is. Ráadásul az un. motorizáció is az 1960-as években érte el Magyarországot és így rengeteg utat is kellett építeni, felújítani. Az előbb elmondottakhoz pedig elsősorban nyersanyag, építőanyag kellett, amelyhez a Recsken lévő andezit kiválóan megfelelt. A Csákánykő nagyméretű bányászata 1949-ben kezdődött és az 1950-es években vett hatalmas lendületet. (Ma egy hatalmas mély bányaseb – és a változatlanul működő bánya emlékeztet ezekre az időkre.) A bányászat, a kőszállítás először motoros kötélpálya, majd széles autóutak kiépítését igényelte és szükséges volt a bányatelek infrastruktúrával való ellátására is. Ennek következtében magas tartóoszlopokkal hatalmas távvezeték épült a Csákánykői kőbánya felé ill. a drótszállító kötélpálya vissza az országút felé az erdőkbe vágott széles nyiladékokban. Ezek az építmények nagymértékben megváltoztatták a táj látképét, hangulatát, óhatatlanul megjelentek a látképben az ipari táj jellemzői a védett természeti területen is és jelentős zavart, változást okoztak az élővilágban is. Hasonló folyamat játszódott le az Ércbánya környékén a Lahócza– hegyen is. A XVIII. század eleje óta ismert és különböző intenzitással művelt nemesfém bánya 1926-ban került állami kézbe. 1945-ben 70 munkással kezdte el újra a bányaüzem a működését, majd az egyre intenzívebb kitermelés eredményeként az 1970-es évek elején már több mint ezer ember dolgozott az ércbányában. A bánya fejlődése egyértelműen a falu növekedésével, a beépített területek bővülésével párosult, ami tájképileg szintén jelentős változást okozott. Az ércbányászat legnagyobb gondja azonban a mérgező melléktermékek, a toxikus meddőanyag és a szintén mérgező nagymennyiségű technológiai víz elhelyezése volt. Az ércbányák környezete még mai is —a több tíz milliárd forintos rekultivációt követően— esztétikailag megkérdőjelezhető. Az is szinte természetes következménye volt az intenzív kitermelésnek, hogy a viszonylag olcsón, gazdaságosan kitermelhető készlet gyorsan kimerült így a bányaüzem immár csaknem harminc éve nem működik -szünetel-, azaz csak viszi a pénzt a rekultiváció és a fenntartás. Több helyen említettük, hogy a gyorsan emelkedő nemesfém árak ismét napirendre „tűzték” a mélyebben fekvő ércvagyon kitermelését. A szocializmus nemcsak a bányászat nagymértékű fejlesztését és a táj rendkívül kedvezőtlen változásait eredményezte. Jámbor Vilmos úttörő munkájára emlékezve, az 1970-es években a falutól délre a Györke és a Miklós patak völgye közötti részen, a Vécsei-tanya, Kocka-tanya körzetében , valamint az északi határrészen, a Gyula-major környékén, több mint 400ha gyümölcsöst telepítettek! Döntően alma, körte és szilva ültetvényeket létesítettek. Igen tanulságos és Jámbor Vilmos kivételes szaktudását is igazolja az a tény, hogy a viszonylag hidegebb éghajlatú Mátralábán igen ritkák a gyümölcsösöket károsító fagyok és miután a táj mentes a nagyon meleg napoktól is, kifejezetten finom zamatú, savas gyümölcsök termelhetők Recsken. (állítólag még van olyan körte ültetvény, amelyet több mint negyven éve az ÁG. telepített). A Gyöngyös-Domoszlói Állami Gazdaság szétszedését követően —1993-ban—svájci tulajdonos kezébe került a gyümölcsös, majd a 21. század elején újból magyar tulajdonosok birtokába került. Az új tulajdonos 39ha rezisztens almafajtát telepített el. Sajnálatos módon az egykori 400ha gyümölcsösnek ma már csak töredéke van meg . A Gyula- major környéki gyümölcsös utolsó élő fáit tavaly (2015), vágták ki és mint két évszázaddal korábban ismét legelőként- szarvasmarha telepként, ökogazdaságként- hasznosítják a majort és környezetét.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Hasonlóan jelentős tájváltozást, jelentős tájtörténeti eseményt jelentett a Búzás-völgyben a TSZ által 1972-ben létesített víztározó. A tó a környék egyik legnagyobb és legszebb környezetben lévő horgásztava, amelynek ma az Önkormányzat a tulajdonosa. A tó körül hétvégi házas üdülő területet alakítottak ki, ahol a telkekre nyaraló épületek épültek. A tó létesítése kifejezetten kedvező táji változást jelentett és a vízfelület és környezete ma már természetközeli állapotúnak nevezhető. A tájtörténet értékeléséhez hozzátartozik az is, hogy a szocializmus nemcsak a termelést növelte, hanem a kapitalizmus elleni harcra készülve vélt, vagy valós ellenségeinek munkatábort létesített – lásd Nemzeti Emlékpark – ill. katonai létesítményeket – üzemanyag raktár, robbanóanyag raktár – épített be a védett erdőterületekbe. Ezek a katonai telephelyek létesítésük után 60 évvel még mindig körülzárt, potenciális szennyezést, veszélyt jelentő meglévő katonai területek Recsken.

1.12.2.2. Tájhasználat értékelése Recsk mai tájhasználatát a rendkívül eltérő adottságok következtében tájszerkezeti egységenként értékeljük. Derecske 1932-ben történt kiválását következően létrejött sajátos alakú közigazgatási területet —Észak felől déli irányban enyhe ívben egyre szélesedő terület— amely csaknem 11 km hosszú, három tájszerkezeti egységben vizsgáljuk. 1. Tájszerkezeti egység Az 1. tájszerkezeti egységbe Recsk határának északi részét soroltuk, amelyet Északról, Keletről és Nyugat felől a közigazgatási határ, míg dél felől egy rövid szakaszon a derecskei országút, a belterületi határ, majd a Kürti-patak torkolatát követően a Parádi-Tarna medre s végül a legkeletibb részen a 24. sz. főközlekedési út zár le. A terület legészakibb részén a Kürti-patak forrás vidékén a patakvölgytől északra eső területek beállt lombos erdők. Ezen a területrészen a patak menti keskeny, gyepes, bozótos rét területeken kívül a SZŐLŐ- bérc keleti oldalának kivételével minden erdő. A 0402hrsz -ú terület az ÁG. -i időkben -19701990- gyümölcsös volt, de a gyümölcsöst kivágták és jelenleg a terület gyepterületként, legelőként hasznosul. A gyepes terület északi része üzemtervezett erdő terület. A Kürti- patak déli kanyarulatánál a patak völgytől nyugatra terül el a Gyula-major és környéke. A Gyula- major a szocializmus előtti időkben állattartó telephelyként működött. Az ÁG. az 1970-es években a viszonylag magasan fekvő —210- 320 méter magasságú területre— több mint 200ha gyümölcsöst telepített. A rendszerváltást követően a Gyula-major és környezete magánkézbe került. A szentendrei illetőségű tulajdonos a major területén —EU támogatással— húsmarha telepet létesít. Megépítettek két új istálló épületet, bevezették az ivóvizet és vendégházat is építettek. A Gyulamajor Ökofarm Kft. a marhatartás mellett erdőgazdálkodással, lovagoltatással és egyedi természetközeli vendégfogadással is kíván foglalkozni. Az építmények a 0395/1-2 hrsz- ú telken, a legelő területek a 0395/6,8,9-11 hrsz-ú földrészleten találhatók. A Gyula- majorral szemközti dombhát erdővel borított, egyedül az 55/TI jelű erdészeti üzemtervbe tartozó tisztás gyepterület, ahol a lovaglás, lovagoltatás a csaknem sík terepen könnyen megvalósítható. A szemközti völgyekben a korábbi időkben létesített Kürti-puszta és Kürti-major környéke visszaerdősült és az egykori telepekre csak néhány maradvány emlékeztet. A belterülettől légvonalban mintegy 5 km- re lévő Gyula-majorig viszonylag elfogadható állapotú aszfaltút vezet ki. A kiépített út jobban érthető, ha tudjuk, hogy a tájtörténeti fejezetben említett, az 1950-es években létesített katonai robbanóanyag raktár ugyanezen út mellett fekszik a Gyulamajortól mintegy 2 km-re, útközben a falu felé. A régi térképeken Lángosnak nevezett határrészen a 0344hrsz- ú telken több mit 100ha nagyságú területen létesítettek robbanóanyag raktárt. A földfelszíni , a tervező számára csak az űrfelvételekről látható épületek nagy számából —több mint 30db— valamint a Lángos ltp, azaz Lángos lakótelep feliratból lehet következtetni a méretekre, hozzátéve azt, hogy a robbanóanyagot általában föld alatti létesítményekben őrzik, amelyek felülről 82

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

nyilvánvalóan nem láthatók. A mai napig kerített, zárt terület rácsos kapuján a HM Zrt. felirat olvasható és a kerítésen belül acsarkodó harcias kutya is meggyőzte a tervezőt a részletesebb vizsgálatok feleslegességéről. A tervezés szempontjából valóban nem a részletek, hanem a terület jövőbeni hasznosítása a lényeges kérdés. A tervezéshez kapott előzetes tájékoztatás szerint a terület marad a HM kezelésében, honvédelmi feladatok ellátása céljából. Nem messze a robbanóanyag raktár területétől, az aszfaltút és a Kürti-patak medre között a 0318hrsz- ú telken van egy felújított épület, amely feltételezhetően vadászház funkciójú épület, egyéb melléképületekkel. A raktártól néhány száz méterre a falu felé cselédház jellegű épületek vannak, amelyek közül az úthoz közelebb esőt lakják, sőt egyes lakásokat az előttük lévő kertrésszel együtt meg is újítottak. (0322/120hrsz) A Kürti-patakvölgy alsó, faluhoz közelebb eső szakaszán a patak mellett gyep, legelő területek illetve egy-két helyen vizenyős rétek találhatók. A magasabb részeken a Tó-verő oldal lejtőjén szántó és gyep területek vannak. Itt a 0292/4 hrsz- ú területen az elmúlt években épült egy lakóház jellegű épület lóistállóval. Az aszfaltút ezen a faluból kivezető kezdeti szakaszán kifejezetten rossz, gödrökkel teli, kedvező viszont az, hogy bozótos erdősáv kíséri az utat. A belterülethez közeli régi szennyvíztisztító területe csaknem teljesen befásodott (0268/5hrsz). A patak meder és a belterületi határ közötti öntésterületen több a szántó, mint a rét, hiszen ezen a határrészen vannak a legjobb adottságú zömmel 2. osztálybéli szántóföldek. A patakmeder feletti domboldal a Somalja, ill. a Som-máj már sokkal kedvezőtlen minőségű terület. A tervező meglátása szerint ezen a területen korábbi kiskert művelés maradványai fedezhetők fel. Ma az enyhébb lejtésű oldalakat kaszálják, míg a magasabb részeken a bozótosodás, a fásodás a jellemző folyamat. Az 1. tájszerkezeti egység másik jellegzetes völgye a Búzás- patak völgye —régi nevén Lak- völgy—. Erre a határrészre is az a jellemző, hogy csak a völgy alján van gyep, a dombok oldala és gerince csaknem teljes egészében erdő. A 0353/3-4hrsz-ú kis telken a Vancsó- kút forrásával szemben egy vadászház található, amelyet a tulajdonosa alkalmanként használ, azonban az idevezető út minőség, állapota az időjárástól függően vagy nagyon rossz, vagy járhatatlan! A patakvölgy alsó szakaszán 1972-ben a TSZ a belterületről kivezető Repeczky utca folytatásában egy völgyzárógátat és ezáltal tavat létesített. Az 54ha nagyságú tó az Északi- Középhegység egyik legkedveltebb horgásztavává vált. A 8,5 km kerületű tó vízmélysége átlagosan 2 méter. A tó felnyúlik Laki- pusztáig (0327/1-3, 0328/1-2hrsz). Laki-puszta területén kúria szerű lakóház, gazdasági épületek- zömmel egykori, ill. jelenlegi istállók- találhatók A használatból és a gondozatlanságból arra következtethetünk, hogy major több tulajdonos birtokában van és eltérőek a tulajdonosi szándékok és lehetőségek. Feltétlen érdemes megjegyezni, hogy a puszta nyugati végén a 0320-as hrsz-ú, a Kürti patak völgye felé vezető —nemigen járt— földút két oldalán évszázados kettős vadgesztenye fasor található még gondozatlanul is jó, helyi védelemre érdemes állapotban. A Búzás-völgyi tó létesítését követően a tó déli, falu felé eső részén hétvégi házas üdülőterületet alakítottak ki. A térképi felirat szerint a „Recskvasárnap”-nak nevezett 110 telekből álló üdülőtelep mintegy a fele épült be nyaralókkal, hétvégi házakkal. A hétvégi házas terület felett hasonló funkcióval még mintegy 160db telek méretű földrészletet alakítottak ki a 0285 hrsz- ú földrészleten. Az idő azt bizonyítja, hogy ez történelmi tévedés volt, a hétvégi házas üdülési formát meghaladta a történelem és az egész terület ma bozót, parlag. Maga a tó úttal körbejárható és a völgyzáró gát alatt halad el a mai földút illetve a Szajla felé tervezett országút. Erre a közúti fejlesztésre korábban hatalmas beruházást álmodtak meg a tó keleti partján. A nyugati kitettségű, szép táji környezetben fekvő és táji élményt jelentő kilátással rendelkező területre egészségügyi, rehabilitációs, rekreációs klinikai központot terveztek. E célból 2003-ban a domboldal nagy részét belterületté, beépítésre szánt területté minősítették – 31.6 ha! -. A beruházás azonban máig nem kezdődött el és a területek ott vannak gondozatlanul, parlagon bozótosodva, több mint egy évtizede! A tó ezen partján a 0336/3 hrsz- ú telken van egy vadászház, ez ezen a parton az egyetlen épület. A tótól keletre és délkeletre húzódó dombgerinc nagyobb része erdő, illetve legelő. Az erdős, bozótos területek egészen a 24. sz. főútig a Parádi-Tarna völgyéig tartanak. A hétvégi házas területtől dél 83

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

felé, a Parádi-Tarna patak medréig csaknem sík, jó minőségű szántóterületek (0245hrsz) találhatók, amelyek jó, 2. osztályba tartozó szántó területek. 2. tájszerkezeti egység A 2. tájszerkezeti egységbe a nagyközség belterülete és a település közvetlen közelébe tartozó medencerész tartozik. Határai északon és keleten az 1. tájszerkezeti egység előbbiekben ismertetett déli határvonala, nyugaton a közigazgatási határ, míg délen részben a Parád felé vezető országút, a Csevice patak medre, majd az erdő és a művelt mezőgazdasági területek határa valamint a Miklós patak völgye, amely egyúttal a 3. tájszerkezeti egység északi határa is egyben. A nagyközség belterületétől nyugatra a Kanászalja és a Lahóca erdővel borított domboldalai valamint a Balla-patak völgye – az 1880-as években kiépített vasútvonallal – és a Parádi-Tarna, Baláta (Bikk) patak völgye tartozik a 2. tájszerkezeti egységbe. A Baláta völgyében közel a derecskei határhoz egy felhagyott kőfejtő tájsebe található. A Lahóca- hegy déli oldalán és az előtte lévő patakvölgyben Recsk utóbbi két és fél évszázados történelmének egyik legmeghatározóbb eleme az Ércbánya helyezkedik el. A jelenleg üzemen kívüli bánya környezetének tájrendezése immár több mint egy évtizede folyik, de az 1950-70-es évek intenzív és felelőtlen bányászatának szennyezését még teljes mértékben nem sikerült megoldani. A nagyfelületű, de toxikus anyagból álló meddőhányók, a vízfelületek rekultivációja nagyrészt megtörtént ennek ellenére a mai környezet nem optimális. A volt bányaterületen az egykori 1. akna környékén új ipari üzem létesült, a bútorgyártással foglalkozó WOLMAT Kft. épített egy „korszerű” doboz jellegű épületet. A 24. sz. főút és a volt bányaterület között még a Parádi-Tarna mélyfekvésű, nádas, mocsári növényzettel jellemezhető ártéri területe helyezkedik el. A legkeletibb meddőhányó és a falu között szántó és gyep területek találhatók. Különleges érdekessége ennek a határrésznek a Lakóca hegy oldalában álló un. Nagy Kő. A Parád felé vezető országút mentén kiemelkedő természeti érték a Károlyi grófok által telepített több mint 120 éves kettős vadgesztenye fasor maradványa. Az országút déli oldalán a mélyebb részeken gyep és szántó területek a kissé magasabb, meredekebb részeken erdő, a viszonylag enyhe lejtésű térszíneken a szántó művelés a jellemző. A Csevice patak medre mellett közvetlenül bozótos legelő terület van, míg a patak és a falu között szántó és gyepterületek váltakoznak. Meghatározó elem a nagyközség központjából induló és a Csákánykői kőbánya ill. Várbükk felé vezető széles aszfaltút, valamint az ehhez az úthoz a volt aszfaltkeverő telep mellett csatlakozó kőszállító, települést elkerülő út , amely megkíméli Recsket és lakóit a kőszállító teherautók szennyezésétől és egyéb kártételeitől. Érdekesség a 0173 hrsz.ú telken található, látogatható strucc farm ahol az Afrikában honos kéknyakú stucc madarat tenyésztik. Tovább haladva dél felé szarvasmarha telep is van a hegyekbe vezető út mellett. A 2. tájszerkezeti egység keleti-délkeleti részén a település és a Miklós patak közötti területe van az a határrész ahol az ÁG. az 1970-80-as években több mint 100ha gyümölcsöst telepített. A többszöri tulajdonos váltást követően ma a Mátra-Alma Kft kb. 40ha gyümölcsöst - elsősorban alma, körte – művel. Az ültetvényekhez tartozik a a 0154-es hrsz.-on létesített öntöző tó és több új tároló, gazdasági épület is épült a birtokon. A gyümölcsös területén haladt keresztül a Csákánykői Kőbánya egykori kőszállító kötélpályája. 3. tájszerkezeti egység A 3. tájszerkezeti egység Recsk déli, zömmel erdővel borított határrészeit foglalja magában. A Csevice pataktól illetve a gyümölcsöstől, a Kocka-tanyától délre eső határrészben a Mátra legértékesebb magas hegységi részei találhatóak. E terület nagy része védett természeti terület – Mátrai Tájvédelmi Körzet, és vannak nagykiterjedésű Natura 2000-es területek és a Nemzeti Ökológiai Hálózat is ráfed a területre.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A magas 6-700 méteres meredek oldalú hegygerincek között szűk völgyek találhatók. Csaknem valamennyi völgyben patakok futnak Észak felé. A legismertebbek, Csevice, Miklós, Györke, Baj, Várbükki- patak. Forrásokban is gazdag ez a hegyes déli vidék Csiklósd- kút, Borostyán- forrás, Várkút, Szegediek-kútja, Rabok-kútja, Szöllösi-kútja stb. Jól jelzi a terület kivételes természeti értékét, hogy az erdők nagy része védelmi rendeltetésű és jelentős nagyságú a Mátrai tájvédelmi Körzet recski kiterjedése is. Az is kifejező, hogy a 24. sz országúttól délre eső külterületi erdő valamennyi bele tartozik a Natura 2000-es területbe és a Nemzeti Ökológiai Hálózatba is. Hat turistaút, köztük a Via Dolorosa Hungariea, azaz a fájdalmak útja halad át a területen. A legismertebb mátrai túra útvonal a „Mátrai Bérctúra” a közigazgatási határon húzódik végig. A kivételes természeti értékek azonban nem élvezhetők a történelem emlékeztető jelei nélkül. A szocializmus induló évtizede, az 1950-es évtized maradandó nyomot hagyott ezen a határrészen is, szinte többet, mint az előző ezer év! 1949-ben kezdték el bányászni a Csákánykő andezit tömbjét (0103,0104, 0106, 0110 hrsz.). A ma is működő, immár francia kézben lévő COLAS bánya az egyik legnagyobb bányasebbé nőtte ki magát a Mátrában. Különös, de történelmi tény, hogy a legmegbízhatatlanabbnak vélt politikai foglyokat is itt dolgoztatták ebben a bányában, 1950-53- ig. Emlékükre és a szocializmus embertelenségének emlékeztetve létesült az egykori tábor helyén a Nemzeti Emlékpark (0111/7-8, 01116, 0115/3-4hrsz). A széles felvezető aszfaltút mellett viszonylag jó állapotú erdei utak hálózzák be a területet. Két nagyfeszültségű hálózatnak helyet adó nyiladék metszi ketté az erdőséget és máig külön helyrajzi számokon van a kőbánya régi kőszállító drótkötélpályájának nyiladéka (0106,0183hrsz). Rendkívüli érték Jámbor Vilmos főhercegi főkertész által alkotott Arborétum maradéka, amelynek védettségét az önkormányzat 14/2007 (12.13.) rendeletével, helyi jelentőségű védett természeti területként, fenntartotta. A 3. tájszerkezeti egységben a jelenleg nem erdővel borított területek a Várbükk- Csákánykő felé vezető aszfaltút alsó szakaszánál vannak —0123, 0120/4hrsz—, amelyek közül az utóbbin feltűnően nem gazdasági jellegű épület áll. Ám ezen a nyaraló jellegű —egykor erdészház volt itt— épületen is túltesz a 0113/9 hrsz- ú földrészlet keleti részén épült, tornyos Várkastélyt idéző, hatalmas kapukkal és kerítéssel védett, főúri parkutánzattal körbevett nyaraló épület. (Jellemző, hogy a több tíz milliókért megépített objektumot nemigen használják.) Semmiképp sem támogatandó ez a fajta építési tevékenység ezen a területrészen. Mindenképp megemlítendő a 0139/1 hrsz. terület, a nagyközség korábbi hulladéklerakója, amelyet pályázati támogatásból példás módon rekultiváltak és a gyepesített domb a növényzet segítségével előbb-utóbb visszailleszkedik a tájba. A rekutivált terület két oldalán szántó és gyepterületek vannak. Szintén említést érdemel a Miklós patak és Bajpatak közötti terület. A részben visszaerdősült, korábban legelőnek használt terület északi részén a Tiszta- Far tető letörésénél egy félig rekultivált, szüneteltetett kőbánya, valamint a Baj-patak völgyébe telepített honvédségi üzemanyag tároló telep az idegen elem. A jelenleg használaton kívüli telepen korábban jelentős mértékű CH szennyezés történt. A telep a terv időtávlatában is honvédségi célokat szolgáló terület marad (0214/1-2 hrsz.). Az erdészeti üzemtervben ez a katonai terület, hasonlóan a robbanóanyag raktár területéhez védelmi erdőként szerepel. Összességében Recsk határa három jól elkülönülő határrészre oszlik. Az északi – 1. tájszerkezeti egység – erdős, gyepes, a robbanó anyagraktárt kivéve kifejezetten békés barátságos vidék, a Búzásvölgyi tóval egy kellemes dombsági környezetet ad. A középső medencei terület – 2. tájszerkezeti egység – a település belterületével, ércbányával, vasúttal, országúttal, ipari telephelyekkel, gyümölcs ültetvényekkel a legintenzívebben használt része Recsknek. A déli magas hegységi terület pedig turisztikai, esztétikai és természetvédelmi szempontból legértékesebb része a nagyközségnek, ám a szocializmus maradandó alkotásai elgondolkodtatják az arra járót.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2.§- a, a Fogalom meghatározások között határozza meg a tájképi egység és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület fogalmát: „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. A tájképi egység: „tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető”. Az OTrT övezeti szabályozása szerint Recsk közigazgatási területe, két kisebb folt —a Lahóczai Ércbányák és környezte, valamint a belterület délkeleti nyúlványa— kivételével, a belterülettel együtt, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület része. A 2003. évi XXVI. tv. 14/A. § -a kimondja, hogy a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetét a megyei területrendezési terv és annak alapján a település szerkezeti terv pontosítja. Heves megye Területrendezési Terve (HMTrT) a vízfelületek és a hatályos településrendezési terv szerinti beépítésre szánt területeken kívül Recsk összes beépítésre nem szánt területét tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet területébe sorolta. A két szabályozás tehát jelentős mértékben eltér, mert a HMTrT a hatályos településtervezési eszközök alapján a jogilag átvezetett belterületet, beépítésre szánt területeket kivette az övezetből. Tekintettel a törvény előbb említett 14/A.§ (1) bekezdésére, az alapján a településszerkezeti terv készítésekor a pontosított megyei tervet kell figyelembe venni, nem pedig az országos tervet! A 12/A.§ (4) pontja kimondja, hogy a településrendezési eszközök készítésénél, a megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5 %- al változhat. Fontos ugyanezen paragrafus (1) pontja is, ami szerint az övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. A 282/2009 (XII.11.) Kormány rendelet határozza meg ezt az együttműködési kötelezettséget. A rendelet 1. §-a mondja ki, hogy a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településszerkezeti tervének és helyi építési szabályzatának készítése során az 1. mellékletben felsorolt térségi övezetek kiterjedését az ott meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezeténél Recsk esetében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerv. A BNPI előzetes véleményében tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy az OTrT 14/A §. (1) pontja foglakozik a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetével és javasolta még a 13.§- ban és a 14/A.§- ban szereplő előírások figyelembe vételét. Amint említettük a BNPI előzetes véleménye az OTrT- ben rögzített övezeti lehatárolást tartalmazza, nem pedig a törvény szerint a HMTrT– ben módosított övezetet! Ez alapvető gondot jelent a tervezésnél, de a tervező a törvénynek megfelelően, a HMTrT módosított övezetét kell, hogy figyelembe vegye a településszerkezeti terv készítésekor! Az OTrT övezeti előírása rögzíti, hogy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egységhez igazodó hagyományos tájhasználat elemeit. Recsk területének táji jellemzőit, tájhasználatát a három jellegzetesen elkülönülő tájszerkezeti egység elemzése alapján határoztuk meg. Az 1. tájszerkezeti egység az északi 2- 400 méter magasság közötti 88

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

dombos határrész, amelyre nagyobb részben az erdőgazdálkodás, kisebb részben a gyep, szántó és tógazdálkodás valamint a hétvégi házas üdülőterület jellemez. Ezen a határrészen a tájjelleg megőrzendő elemei illetve a hagyományos tájhasználat jellemzői: a) megőrzendő elemek: • az erdőborítottság jelenlegi mértéke • a meglévő domborzat jellegzetességei • a gyepes területek állattartással való hasznosítása • a mesterséges épületek, építmények csekély száma • a patak-völgyek értékei, galéria növényzet, patak menti rét területek A hagyományos tájhasználat jellemzői: • a meglévő építmények növényzettel való takarása • a gyepterületek hagyományos, legeltetéssel történő hasznosítása • az erdők természetközeli művelése, az erdő regenerációs folyamatainak segítése, honos, őshonos fafajok telepítése • a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, az erdei haszonvétel, az erdőkiélés formáinak új tartalommal való megtöltése • a katonai robbanó anyag raktár erdősávval történő teljes takarása • a hétvégi házas területen a tájidegen többszintes épületek létesítésének korlátozása, a meglévő építmények zöldbe ágyazása • a meglévő beépítésre szánt területeken tervezett fejlesztések tájesztétikai alapú átértékelése és ennek megfelelően a fejlesztési szándékok, tervek módosítása • új beépítésre szánt területek létrehozásának korlátozása A középső, a medencei, a 2. tájszerkezeti egységben a település belterületén illetve a környező mezőgazdaságilag hasznosított/ hasznosítható területeken a következőek a tájjelleg megőrzendő elemi és tájhasználati jellemzői. a) • a települést körbevevő dombok – Lahócza (Nagy-kő)- , Kanászvár- alja, Kálvária erdős látképének és a szakrális építmények megőrzése, a beépítés mentesség fenntartása • a meglévő zöldfelületek – tömbökön belüli beépítetlen területek, a patak meder melletti mélyfekvésű rétek megőrzése, • a vonalas tájelemek, utak, patakok menti fasorok (köztük védett fasorok), galéria növényzet megőrzése • a rendkívül kevés kedvező adottságú szántóterület megtartása a szántóföldi termesztés számára • a település és a külterület közötti határozott lezárás megtartása, a zárt település szerkezet megőrzése b) • a bányaterület rekultivációjának folytatása, újbóli művelésbe vonás esetén a tájesztétikai szempontok – pl.: meddőhányók körbefásítása, a telep belső környezetének rendezése, az új telephelyek pl. WOLMAT Kft „dobozának” tájbaillesztése, a hagyományos tájképhez való közelítés céljából. • a belterület fogadó kapuinak és a főbb irányokból való látványának esztétikai javítása növénytelepítéssel – lásd az elődök fasorai!

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

• •

a közlekedési utak fokozott tájbaillesztése a történelmi hagyományok alapján, útvonalvezetés a Recsk térségére jellemző fasorok ültetése a még élő gyümölcskultúra tovább fejlesztése.

A 3. tájszerkezeti egység, Recsk déli, zömmel erdőkkel borított jellegzetes hegységi határrészén a tájjelleg megőrzendő elemei illetve a hagyományos tájhasználat jellemzői: • az erdő borítottság magas aránya és a természetközeli erdő állapot • a patak völgyek természetes jellege • az élővilág, a védett növény és állatfajok gazdagsága, egészségi állapota • a források, felszíni vizek jelenlegi minősége • a csekély mértékű beépítettség • a turistautak sűrűsége • Nemzeti Emlékhely, Jámbor Vilmos Arborétum • sajátos, meredek domborzat, egyedi felszíni formák, földtani értéke • természetközeli, folyamatos erdőborítást eredményező erdőgazdálkodás • beépítésre szánt terület növelésének kizárása • mesterséges építmények csekély jelenléte • közlekedési utak további korlátozása • bányászati tevékenység visszafogott gyakorlása • az erdőkiélés hagyományos formáinak újraértékelése

1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Recsk nagyközség területének déli részén, az 1996. évi LIII. tv. értelmében országos jelentőségű védett természeti terület, a Mátrai Tájvédelmi Körzet található. A védett természeti területek, valamint a TK fokozottan védett területeinek hrsz- os felsorolását a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról szóló 137/2007 (XII.27.) KvVM rendelet tartalmazza: Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 5/1985. (XI. 22.) OKTH számú rendelkezésével védetté nyilvánított Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségét fenntartom. 2. § A Mátrai Tájvédelmi Körzet kiterjedése 12178,6 ha, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait az 1. számú melléklet, fokozottan védett területének helyrajzi számait a 2. számú melléklettartalmazza. 3. § A védettség indoka és célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény- és állatfajok megőrzése, a területen található, többek között a felüdülést is szolgáló természetközeli állapotú erdők megóvása és fenntartása. 4. § (1) A terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. (2) A természetvédelmi kezelési tevékenységeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és – erdő esetében – a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó1 együttesen látja el. (3) Az erdőgazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza. 90

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

5. § Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

A Mátrai Tájvédelmi Körzet ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai 088, 089/2, 090, 091, 092, 093, 094, 098/1, 098/2, 099, 0100, 0101, 0102, 0125, 0126, 0127/1, 0127/2, 0128, 0129, 0130/2, 0130/3, 0130/5, 0184, 0198, 0204/2, 0204/3, 0204/4, 0204/5

A Mátrai Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területének ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai 090 hrsz-ból 56,2 ha (a 9E, 9F, 9H, 9UT4, 11I, 11H erdőrészletek) 099, 0129 hrsz-ból 16,5 ha (az 50B, 50E erdőrészletek területén fekvő rész) 0204/5 hrsz-ból 43,2 ha (az 50A, 50C, 51C, 51E erdőrészletek és az 50B, 50E erdőrészletek területén fekvő rész)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A rendelet szerint e terület védettségének indoka és célja az itt található felszínformák, felszíni vizek, természeti növénytársulások, védett növény- és állatfajok megőrzése, a természetközeli állapotú erdők megóvása, fenntartása. Az országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő földvárak közül kettő, a Szederjestetői középkori földvár (Recsk 0128hrsz) és az Oroszlánkő vára – középkori földvár (Recsk 090hrsz) érinti Recsk területét közvetlenül a déli közigazgatási határon.

Nemzetközi védelem- Natura 2000-es területek Recsk déli területrészén a védett természeti területeken egyúttal Natura 2000– es területek is találhatóak. A területek természetvédelmi célkitűzése az itt található élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása. Recsk területét a MÁTRA (HUBN10006) elnevezésű különleges madárvédelmi terület (055, 056/1, 056/2, 057/1, 057/2, 057/3, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/14, 058/1, 058/2, 059, 060/1, 060/2, 060/3, 060/4, 060/5, 060/6, 060/9, 060/10, 060/11, 060/12, 060/13, 060/14, 060/15, 060/18, 060/19, 060/20, 060/21, 060/22, 060/23, 060/24, 060/25, 060/26, 060/27, 060/28, 060/29, 060/30, 060/32, 060/33, 060/34, 060/35, 060/36, 060/37, 060/38, 060/39, 060/40, 060/41, 061/67, 061/68, 061/69, 061/70, 061/71, 061/72, 061/73, 061/96, 061/97, 061/98, 061/99, 061/100, 061/101, 061/102, 061/103, 061/104, 062, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/6, 065/7, 065/8, 065/9, 065/10, 066, 067, 068/1, 068/2, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088, 089/2, 089/3, 089/4, 090, 091, 092, 093, 094, 095, 096/1, 096/2, 097, 098/1, 098/2, 099, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111/3, 0111/6, 0111/7, 0111/8, 0111/9, 0111/10, 0112, 0113/3, 0113/9, 0114, 0115/3, 0115/4, 0115/5, 0115/6, 0115/7, 0115/8, 0115/9, 0116, 0117/1, 0117/2, 0118/1, 0118/2, 0119, 0120/1, 0120/4, 0121, 0122, 0123, 0124, 0125, 0126, 0127/1, 0127/2, 0128, 0129, 0130/2, 0130/3, 0130/4, 0130/5, 0131, 0132, 0133, 0134, 0135, 0136, 0137/1, 0137/2, 0137/3, 0138/1, 0138/2, 0139/1, 0139/3, 0139/4, 0139/8, 0141, 0143, 0144, 0145, 0146, 0147, 0148, 0149, 92

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

0150, 0151, 0152/1, 0152/2, 0153, 0154, 0155, 0156, 0157, 0158, 0159, 0160/1, 0160/2, 0160/3, 0160/4, 0160/5, 0160/6, 0160/7, 0180, 0183, 0184, 0185, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193k, 0196, 0197/4, 0197/5, 0197/6, 0198, 0199, 0202, 0203, 0204/2, 0204/3, 0204/4, 0204/5, 0205/1, 0205/2, 0205/3, 0205/4, 0205/5, 0205/6, 0205/7, 0205/8, 0205/9, 0205/10, 0206/1, 0206/2, 0206/4, 0206/5, 0206/6, 0206/7, 0207, 0208/1, 0208/2, 0208/3, 0209/1, 0209/3, 0209/4, 0209/5, 0209/6, 0210), valamint a RECSKI HEGYES-HEGY (HUBN20044) különleges természetmegőrzési Natura 2000-es terület érinti: 056/1, 056/2, 057/1, 057/2, 057/3, 057/4, 057/5, 057/6, 057/7, 057/8, 057/9, 057/10, 057/11, 057/12, 057/13, 057/14, 058/1, 058/2.

1.12.3.3.

Nemzeti Ökológiai Hálózat

Recsk területének több mint 70 %-a az Ökológiai Hálózatba tartozik. A 4535ha közigazgatási területből több mint 50%, —2335,2ha— magterület, azaz a település területének több mit fele a legszigorúbb ökológiai övezetbe tartozik! A magterületen kívül 760ha pufferterület, valamint 91,5ha ökológiai folyosó terület övezet van Recsken. A magterület csaknem teljes mértékig lefedi a védett természeti területeket és a Natura 2000es területek legnagyobb részét. Különösen figyelemre méltó, hogy a Búzás- völgyi tó belterületbe vont keleti partja, a tervezett rehabilitációs klinika teljes területe magterület! Az északi határrészen a honvédségi terület és a mezőgazdaságilag művelt területek kivételével az ott lévő beállt erdőségek is magterületbe tartoznak. Az Ökológiai Hálózat elemeire a 2003. évi XXVI törvény –Országos Területrendezési Terv– 17-19.§.-i vonatkoznak: Magterület övezete Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: • a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és • a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Ökológiai folyosó övezete Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: • a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és • a kijelölést más jogszabály nem tiltja. Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Pufferterület övezete Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

1.12.3.4. Egyedi tájértékek

Név

EOV koordináta (NY-K)

EOV koordináta (D-É)

Pontos helyszín

HRSZ

Feszület

729952

288489

Csevice kút

728556

288308

Fasor Feszület (fűzfával)

727941

287515

Kossuth Lajos út 197-től jobbra 142 A vasúti síntől kb. 50 méterre. 0168/27 Kossúth Lajos út folytatása. 054

729162

288303

Kossuth u. 113.

333

Tipizálás

Feszület

főbb jellemző Faragott kő kereszt festett fa Jézus alakkal.

Kút

Csevice kút

Fasor Feszület

Vadgesztenye fák. Faragott kőkereszt, mellette fűzfa.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.12.3.5. Helyi védelemre javasolt táji elemek Hunyadi utca 1246-1249

Hunyadi utca 1250

temető, kálváriasor

14 stációs kálváriasor, kő architektúrában elhelyezett művészileg jó minőségű, műkő stációdomborművekke a temetői Hunyadi út felső szélén (jobbról balra haladva). képen: a XIV és az I. stáció v. izr. A temetőtől elválva, külön ingatlanon izr. temető síremlékek. Legújabbak: 1930-as évek vége.

Hunyadi utca 46. 1210/2

feszület

Átépített. felújított lakóház előkertjében álló magán ájtatossági emlék. Mátrakörnyéki kőfaragó mester munkája, felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA MARUZS ISTVÁN ÉS NEJE BÓDI ERZSÉBET 1911 A kőkereszt jellegzetes és egyedi faluképi elem

Kossuth u.144. hrsz: 308/2 309

első a Trianon utáni 1920-as világháborús évek modernista stílusban való emlékmű emlékműállításának szép példája. (oldalán felújító kőfaragó táblája), Csúcsán művészi Turul szobor

1.13. A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei A TELEPÜLÉS KLÍMATIKUS VISZONYAINAK MEGŐRZÉSE, JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN DÖNTŐEN ZÖLDFELÜLETEKBŐL ÁLLÓ, HATÁSA ÉS TÉRBELI ELHELYEZKEDÉSE KAPCSÁN EGY EGYSÉGET KÉPEZŐ ALRENDSZER. Zöldfelületnek tekinthető minden olyan terület, amelyet növényzet borít. Ebből következően a zöldfelületi rendszert számos különböző zöldfelületi elem alkotja. Az egymástól eltérő zöldfelületi

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

elemek jellege, funkciója, használati és kondicionáló értéke is nagymértékben különbözik. (A zöldterület az önálló területfelhasználási kategória a település beépítésre nem szánt részén, amely részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységben nem tartozó közterület.) Recsk esetében ahol a közigazgatási terület csaknem 60%- a erdő, és emellett számottevő a gyep, gyümölcsös és szántó területe is, kifejezetten kedvező a növényzettel borított terület nagysága. Az erdő és gyepterületek a középső határrész kivételével kedvezően oszlanak el a közigazgatási területen ezért mezo- és mikroklímatikus hatásuk magára a településre és a középső határrészre is jelentős. A meghatározó jelentőségű külső zöldfelületi környezethez hozzájárul az, hogy Recsk belterületére gyakorlatilag a kertes lakótelkek jellemzőek, azaz a lakóházakhoz tartozó telkek is fontos részei a zöldfelületi rendszernek. Megállapítható, hogy a természetvédelmi és termesztési célú zöldfelületek, az erdő-, illetve mezőgazdasági módszerekkel művelt területek vannak túlsúlyban Recsk zöldfelületi rendszerében és a közjóléti és esztétikai célú zöldfelületek kiterjedése kifejezetten csekély. A külső zöldfelületekről, az erdőkről, a mezőgazdasági területekről, a vízfelületekről a tájhasználatot értékelő fejezetben részletesen írtunk. A település belterületén zöldterületnek nevezhető közterület egyedül a Polgármesteri Hivatal előtt található kb. 1ha nagyságú közpark. E közpark a díszkert játszótér és sportkert funkcióját is betölti, sajnos azonban az elmúlt évtizedben a parkba beépített élelmiszeráruházzal és a kiszolgálására kialakított parkolóval csökkent a park területe. A további területcsökkenést feltétlenül meg kell akadályozni és keresni kell új közpark létesítésére alkalmas területeket, természetesen olyan helyen ahol funkcionálisan is értelme van közparkot létesíteni. Egyéb zöldfelületi létesítmény Az egyéb zöldfelületi létesítmények közé sorolhatók azok a telkek, területek, amelyeken nagyobbrészt növényzettel borított, aktív élőfelület található. Temetők A temetők a belterület északi részén a lakóterület felett találhatóak (1246-1249 hrsz. 1229/4hrsz) a Hunyadi utca két oldalán. A temetkezés jelenleg a 0229/4hrsz- ú telken folyik, sajnálatos módon e telek növényzete rendkívül szegényes, fás növény alig található. Sportpálya A nagyközség sportpályája a Parádi- Tarna patak árterében létesült. A gyepes labdarúgó pálya mellé salakos pályát is létesítettek (947/5, 950 hrsz.). Sajnos a pályák körüli növényzet szegényes. Recsk gazdagságát jól jelzi, hogy van két olyan zöldfelületi elem, amelyekről külön kell említést tenni. Az első a Jámbor Vilmos Arborétum. A belterülettől kb. 2-2,5 km távolságra a Györke tető oldalában fekszik a Jámbor Vilmos főhercegi főkertész által, évtizedek szívós munkájával létrehozott Arborétum. A főkertész az Arborétum mellett exotákban gazdag csemetekertet, európai hírű gyümölcsöst, nemes magokat termő kertészetet, tízezer tős rózsakertet és faiskolát hozott létre. Az Arborétumba elsősorban európai, kaukázusi, észak- amerikai és ázsiai fa és cserjefajokat telepített. A történelem nem volt kegyes az életműhöz és az Arborétum gondozás hiányában teljesen elvadult. 1975-ben 69ha védetté lett nyilvánítva, amelyből azonban csak 4.58ha a volt Arborétum. A megyei természetvédelmi területek megszűnését követően Recsk nagyközség önkormányzata 14/2007 (XII.13.) rendeletével a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról rendelkezett. A rendelet 67,79ha nagyságú terület védettségét tartotta fenn a 130/3-as —nyílvánvalóan téves— hrsz.- on (a helyes hrsz 0130/3). A gondozatlan Arborétum megmentésére jelentős erőfeszítések történtek és Kopátsy közgazdász professzor nemes adománya felcsillantotta a reményt, hogy az Arborétum növényállományt megújítják, az odavezető és a belső utakat kitisztítják és ez a több mint 100 éves csoda – a megmaradt 572 betelepített fából álló Arborétum maradvány - újból látogathatóvá válik. 96

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A másik egészen kivételesen egyedi zöldfelület, a NEMZETI EMLÉKPARK. Recsk nagyközség központjától légvonalban 3,5km– re, a csákánykői kőbánya alatt hozták létre 1950- ben a hírhedtté vált munkatábort, ahol mintegy 1300 embert tartottak „politikai okokból„ fogva és dolgoztatták őket embertelen és végtelenül megalázó viszonyok között. Az egykori munkatábort, amelynek létezését a politikusok folyamatosan tagadták, a felszámolását követően lebontották és a helyét benőtte az erdő. Az életben maradtak 1988- ban megalakították a Recski szövetséget és 1991- ben emlékművet állítottak, majd 1996- ban emlékparkot hoztak létre. A NEMZETI EMLÉKPARK az alábbi hrsz- ú területeken helyezkedik el: 0115/3,4; 0111/7,8; 0116. Sajátos eleme a tájnak a parádi országút mellett lévő csaknem 120 éves kettős vadgesztenye fasor. A Károlyi grófok —Jámbor Vilmos által telepített vadgesztenye fasorok maradványai a környező településeken is több helyütt megtalálhatók, a tájhasználati fejezetben Recsken, Laki pusztánál említettünk egy kivételesen jó állapotú kettős fasort. Sajnálatos módon a parádi országút melletti fasor már erősen hiányos. 1.13.1.1. Zöldfelületi ellátottság értékelése Recsken a nagykiterjedésű erdőségek, a kertes beépítés és az ipari szennyezés visszaszorulása következtében a környezeti állapot elfogadható, a zöldfelületi rendszer kondicionáló hatása kedvezően érvényesül. A zöldfelületi ellátottság kifejezetten jó. Azonban, ha az egy főre eső zöldterület értékét nézzük, akkor az egyetlen kb. 1ha nagyságú közpark területét elosztva az állandó lakosokkal, akkor alacsony, 3,5-3,6fő/m² mutatószámot kapunk, amelynek egy ilyen természeti környezetben élő település esetén nincs különösebb jelentősége. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai A meglévő zöldfelületi rendszer kondicionáló, mennyiségi szempontból megfelelő, funkcionálisan azonban vannak hiányok, de miután csak elvétve van Recsken tömbházas telepszerű beépítés a házikertek csaknem mindenütt pótolják —a maguk módján— a közjóléti zöldterületek, pl.: játszótér hiányát. 1.13.3. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Recsk viszonylag nagy kiterjedése és Derecske 1932-ben történt kiválása következtében egy sajátos alakú, hosszú, ívesen hajló közigazgatási területtel rendelkezik. A természeti értékei, páratlanul szép erdős hegységei, valamint az ásványokban gazdag kőzetek sajátos konfliktust okoznak. A hatalmas bányasebek, meddőhányók, roncsolt felszínek jelzik a két adottság ütközését. Ugyanez az ellentmondás jogi oldalról is megfogalmazható, hiszen a védett természeti terület –Mátrai TK–, a Natura 2000- es területek, a Nemzeti ökológiai Hálózat egyfajta védelem a táji- természeti értékek fennmaradására, de másfelől a nyilvántartott ásványi nyersanyag szempontjából Recsk különlegesen értékes. Az is konfliktust jelent, hogy a technikai fejlettség fél évszázaddal korábbi szintjén a változatos domborzatú, erdős hegy- és dombvidék alkalmas volt különböző katonai létesítmények –üzemanyag raktár, robbanó anyagraktár– elrejtésére. Mára a technika messze túllépett a telephelyek lombok közti elrejtésén, ennek ellenére a több mint 150ha erdőbe telepített katonai létesítmény ott van Recsk külterületén és akadályozza a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztéseket. Sajátos gond az is, hogy Recsk környékén a viszonylag közepes, gyenge minőségű termőterületek ellenére a korábbi évtizedekben, évszázadokban legeltetéssel, gyümölcstermesztéssel ezeket a gyengébb adottságú területeket is gazdaságosan hasznosították. Mára a gyümölcstermesztés is visszaesett és nagy területek fekszenek műveletlenül, parlagon. A bányászat által felhagyott –szüneteltett területek közül nem rekultiválták valamennyi tájsebet.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A Búzás- völgyi tó mellett tervezett újabb hétvégi házas telepre nincs igény, hiszen a meglévő is csak részben épült be. Az erre a célra kiosztott telkeken a bozót az úr. Sokkal kedvezőbb lenne ez a terület gyepként, gyümölcsösként vagy erdőként hasznosítani. Egykor az uradalmak, különösen a Károlyi grófok és Jámbor Vilmos főhercegi főkertész minden jelentősebb út mellé fasorokat telepítettek. Jámbor főkertész pedig egy nagyszerű arborétumot létesített a Györke- tető oldalában. A fasorok és az Arborétum fái folyamatosan pusztultak az elmúlt évtizedekben, mégsem indult meg, akár saját jóakaratból egy rehabilitáció, új értékek, új fasorok létesítése, a meglévők kiegészítése.

1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA 1.14.1. Területhasználat vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Recsk települése a Tarna völgyét övezően két hegylánc között terül el. A település a középkorban rendelkezett templommal, amely mai temető vonalában állt, s ez jelezte, hogy a régi település fő útvonala és beépítése a mai Hunyadi út volt, amelyből már a 19. század közepén kiágaztak a Tarna felé vezető utcák, a további gyors terjeszkedés, ill. kiépülés pedig az országút mellett alakult (mai Kossuth Lajos út). Ezek a település szerkezeti fő vonások alakították ki a ma észlelhető utcahálózatot és magyarázzák az utcakép megmaradt régi elemeit. A falufejlődés három góca ismerhető fel: a település délkeleti, északkeleti és nyugati szélén egy-egy kúria állt és ezek vonzására, a kastély köré zsellérek és jobbágyok házai épültek a középkorból jól ismert majorfalvak fejlődési modelljét követve. Ilyen terület délkeleten a Domb (Petőfi S. utca), északkeleten a Templomsor és a Hunyadi utca, nyugaton a Tahi, illetve a Kossuth utca nyugati vége a vasútig. E három földesúri érdekterület közé, a Tarna északi partján egy nagyméretű armalista nemesi udvar ékelődött (a Borsod had), az északnyugati faluszélen pedig a cigányság lakóterülete, a Cigánysor alakult ki. 1886-88-ban megépült a Kál-Kápolnát Kisterenyével összekötő vasútvonal, 1887-ben Recsk is kapott vasútállomást. Az ekkor még a falu szélén húzódó vasútvonal túloldalán is megkezdődött az építkezés. A település kisebb mértékben keleti, nagyobb mértékben nyugati irányban fejlődött. Keleten a kőbánya, nyugaton a fürdő vonzása következtében új utcák keletkeztek amellett, hogy előbb az országút melléke népesedett be. Az udvarok elrendezésére jellemző a kerített beépítés: az udvar egyik oldalát a lakóház, a másikat a búzás-kamra, fészer, nyári konyha, a hátsót pedig az ólas-csűr képezi, s így az udvar csak az utca felé nyitott. A bányász lakótelep az 1940-50-es években alakult ki, majd a 70-es években fejlődött ki belőle a családiházas lakótelep. A település legújabb fejlődő része a Várbükki út közelében alakult ki a Hosszú dűlő területén.

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.1.2. Művelési ágak és minőségi osztályok Erdők: Recsk külterületének nagy részét, közel 60%-át – majdnem 2500 ha-t – erdő alkotja. Általánosságban elmondható, hogy a település északi és déli végein és a víztározó fölött találhatók nagy kiterjedésű erdőterületek, E4-E5 minőségi osztállyal. A legjobb adottságú erdőterületek azonban a Búzás-völgyitótól északkeletre, Szajla határában vannak. Szántók: A kevesebb, mint 500ha szántóterület a külterület mindössze 11%-át teszi ki, ennek 1/3-a települési átlagnál jobb minőségű, SZ2-3 minőségi osztállyal. A szántóterületek jellemzően a belterülettől délre helyezkednek el, legelőkkel, gyepekkel és erdőfoltokkal váltakozva. SZ4-6 minőségi osztályú szántók vannak a tó délnyugati részén, valamint a Kürti-patak mentén, a bányától északra. Gyümölcsösök: Szinte az összes gyümölcsös a 24-es úttól délre, a belterülettől délkeletre található, nagy részük 3-as, települési átlag feletti minőségű. Szőlők szinte egyáltalán nincsenek Recsken, a nyilvántartott szőlők mérete mindössze 0,52 ha. Legelők a 24-es úttól délre a keleti határrészen, a Miklós-patak mellett, a Csevice-pataktól északra, valamint a tó délnyugati oldalán, a felparcellázott terület mellett találhatók. Kertek kisebb parcellákon a tó déli csücskénél vannak, melyek települési átlagnál jobb minőségűek. Rétek mozaikosan jelennek meg a belterület minden oldalán, mely területek fele a települési átlagnál jobb minőségű.

A művelési ágak és minőségi osztályok megoszlása-hektárban, pirossal a települési átlag feletti minőségű területek (Forrás: Takarnet)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.1.3. Intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok Recsk önkormányzata feladatainak sikeres elvégzése érdekében együttműködik a környező településekkel, társulásokban vesz részt. Ilyen együttműködés keretében működteti az önkormányzatok belső ellenőrzését, közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Parádsasvárral. Parádsasvár, Bodony, Parád, Sirok, Mátraderecske, Mátraballa településekkel közös központi orvosi ügyeletet lát el. Ugyanezen települések (Sirok kivételével) Recsk és térsége szennyvízhálózatának fejlesztésére irányuló program megvalósítása érdekében társulást hoztak létre Recsk és Térsége Viziközmű Beruházási Társulás néven. A Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásban a rekultiváció befejezését követő fenntartási időszakban továbbra is együtt kíván működni a gesztor település Eger önkormányzatával. A megvalósítás során Recsknek tagi hozzájárulást kell fizetni. Településen belüli együttműködés A Képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a Recsken működő gazdálkodó szervekkel, vállalkozásokkal való jó együttműködés kialakítására. A jövőben szeretnék ezt a kapcsolatot megerősíteni, ezért a vállalkozók részére aktuális információkat biztosító fórumot, tájékoztatót kíván az önkormányzat szervezni, illetve naprakész információkat biztosító személyes kapcsolatokat kíván kiépíteni a vállalkozókkal. A Recsket jellemző jó színvonalú közrend, közbiztonság megőrzése érdekében a Képviselő-testület anyagilag és informatikai eszközökkel támogatja a rendőrség munkáját, minden évben anyagilag segíti a Polgárőrség feladatainak ellátását. Recsk Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a településen működő civil szervezetek működésükhöz minden segítséget megkapjanak, hiszen jelentős részt vállalnak a község szociális, kulturális, egészségügyi, idegenforgalmi, településfejlesztési feladatainak megvalósításában. Az önkormányzat éves költségvetése terhére támogatást biztosít az egyház által megvalósítandó fejlesztésekhez. Az egyházi közösségek pedig a községi rendezvényeken való részvételükkel, kulturális programok szervezésével, a gyermekek hitoktatásával, a lakosság minden korosztályát felölelve bizonyítják, hogy nagyon értékes tagjai a település közösségének. Intézményi ellátottság Az önkormányzat Parádsasvár Önkormányzat Képviselő-testületével kötött megállapodás alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet Recski Közös Önkormányzati Hivatal néven. A Közös Önkormányzati Hivatal 1 hivatalsegédet és 10 köztisztviselőt alkalmaz: jegyző (1 fő), aljegyző (1 fő), igazgatási főelőadó (1fő), igazgatási előadó (2fő), pénzügyi csoportvezető (1fő), adóügyi előadó (1 fő), gazdálkodási előadó (3fő). A település vezetése 6 fő képviselő-testületi tagból és a polgármesterből áll. A döntéseket 3 bizottság: Ügyrendi-, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottság (5fő), Pénzügyi-, Településfejlesztési és Pályázati Bizottság (5fő), Egészségügyi és szociális bizottság (5fő) készíti elő. Építéshatósági ügyekben eljáró hatóság a Pétervására Polgármesteri Hivatal Jegyzője. Szociális ügyeket 2013. jan. 1-től a Heves Megyei Kormányhivatal Pétervásárai Járási Hivatal Kirendeltségén (Recsk, Kossuth Lajos út 165.) intézhető. A településen a vasútállomásnál működik a postahivatal (3245 Recsk, Várbükki u. 6.). Kulturális intézmény a Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely (3245 Recsk, Várbükki u. 10. ). Fenntartója Recsk Nagyközség Önkormányzata, szakmai működtetését, a kiállítás kezelését a Recsk Hely- és Bányászattörténeti Alapítvány végzi. 101

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.2. Alulhasznosított barnamezős területek A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal és/vagy tulajdonviszony-problémákkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges infrastrukturális és funkcionális beruházásokat. A "barnamező" tehát a használaton kívül került vagy jelentős mértékben alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotú és jellemzően szennyezéssel terhelt egykori iparterületet, gazdasági területet, illetve felhagyott területeket, stb. jelenti. A Búzás- völgyi tó mellett tervezett újabb hétvégi házas telepre nincs igény, hiszen a meglévő is csak részben épült be. Az erre a célra kiosztott telkeken a bozót az úr. Sokkal kedvezőbb lenne ez a terület gyepként, gyümölcsösként vagy erdőként hasznosítani. A Jámbor Vilmos főhercegi főkertész főkertész által létesített nagyszerű arborétum a Györke- tető oldalában. A fasorok és az Arborétum fái folyamatosan pusztultak az elmúlt évtizedekben, mégsem indult meg, akár saját jóakaratból egy rehabilitáció, új értékek, új fasorok létesítése, a meglévők kiegészítése. Alulhasznosított és gondozatlan a Kőbányai út és Kőbányai lakótelep közti füves terület, amely futballpálya céljára lett kijelölve, de a pályánál nagyobb terület. A növényzet intenzitásának növelése, gondozása szükséges, a terület funkcióinak újragondolásával. A Hunyadi János út 159. szám alatt álló régi iskola helyi örökségi szinten értékes épülete is kihasználatlanul áll. Hasznosítása az állagmegőrzés miatt is elengedhetetlen.

1.14.3. Konfliktussal terhelt területek A konfliktussal terhelt területek a szegregált és a rendezett településrészek találkozása, amely azonban a település egészére kihat, és egyben társadalmi, szocializációs kérdés is. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület: szegregációs mutatóval lehatárolt olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatók, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges; szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. Recsken is azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot. A szegregációval veszélyeztetett területről 30%-os mutatónál beszélünk.

102

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

/Forrás: KSH adatszolgáltatás/

Recsken két helyen található szegregálódott terület. Az 1. szegregátum esetében ez az Akác u. Hunyadi J. út - Tarna u. - Vásártér u. - Parádi-Tarna folyó - vasút - belterületi határ közötti terület. A 2. szegregátum esetében pedig a Kossuth L. u. - Petőfi S. u. - Csevice-patak - Csevice u. - Bem J. u. által határolt terület. Szegregációval veszélyeztetett az 1. szegregáció déli részéhez csatlakozó, Vásártér és Tarna utca által határolt terület. Konfliktussal terhelt területek az alulhasznosított barnamezős területek is (pl. bányaterületek, vagy a halastó melletti használatlan üdülőparcellák, amik messziről mutatják a gazdátlanságot). Mivel ezek korábbi funkciója megszűnt, de jelenleg még nem kerültek újrahasznosításra, gyakran településképi, vagy az átmeneti/illegális hasznosításból erednek a problémái.

1.14.4. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.4.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat

A település történetileg több utcás, szalagtelkes, azonban mára jelentős arányú tervezett utca és telek található a belterületén. Szalagtelkes utcák maradtak napjainkra is: részben a Kossuth Lajos út, és Bem József utca, szinte teljes egészében a Hunyadi János út, Szent István utca, Tárna utca. A róluk nyíló szalagtelkek változó mélységűek. A Kőfalva telep telkei tervezett, egyenes vonalvezetésű utcákra (II. Rákóczi Ferenc, Csokonai, Széchenyi, Vörösmarty, Dobó, Arany János és Jámbor Vilmos) vannak felfűzve. Ezek a telkek geometriában és méreteiben is egyformák, körülbelül 55m mélységűek, és 18m szélesek. Szintén újabb kori tervezett utcanyitások a főúttól délre lévő Táncsics Mihály, Dózsa György és Ifjúság utcák. Az itt kialakított telkek a mai kor igényeinek megfelelően lettek kiosztva, egyáltalán nem egyentelkek. A Dózsa György út külterület felé eső oldalán szinte hosszútelkek láthatók, annak ellenére, hogy mögöttük fut az Ifjúság utca teleksora. A két utca között nem egyenlő arányban oszlik meg a terület, az Ifjúság utca telkei mindkét oldalon sokkal kisebb mélységűek.

103

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.4.2. Tulajdonjogi kataszter)

vizsgálat

(önkormányzati

tulajdon

A fejezetben az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat vizsgáljuk, mivel ezek alapját képezik a település fejlesztésének. A telkek pontos térképi megjelenítését a T-2 sz. tervlap tartalmazza. Az Önkormányzat tulajdonában vannak – az állami tulajdonú 24. számú Gyöngyös-Eger összekötő út, a központban északkelet felé ehhez csatlakozó 2411. úton kívül – az utcák és egyéb közterületek, melyeket a leírásban nem sorolunk fel. Fentieken kívül a belterületen önkormányzati tulajdonú: • a Polgármesteri Hivatal telke (Kossuth L. út 165., 995/1 hrsz.) • az Egészségház telke (Bajcsy- Zsilinszky utca 1., 1014 hrsz.), • a régi általános iskola telke (Hunyadi J. út 65., 36 hrsz.), • Recski Jámbor Vilmos Általános Iskola telke (Kossuth L. út 142., 321/1 és 321/2 hrsz.), • a Csengővár Óvoda telke (Kossuth L. út 218., 190/1 hrsz.), • az irodaház telke (70 hrsz.), • a József Attila utca 81. épülete (58 hrsz.), • a Petőfi Sándor utca 22. sz. alatti lakótelek (234 hrsz.), • a Kossuth Lajos utca 146. sz. alatti lakótelek (308/1 hrsz.), • a Kossuth Lajos utca 144. sz. alatti lakótelek (308/2 hrsz.), • a Kossuth Lajos utca 127/1. sz. alatti lakótelek (947 hrsz.), • a Csevice utca 8. sz. alatti lakótelek (313/2 hrsz.), • a Csokonai Vitéz Mihály utca 35. sz. alatti lakótelek (460 hrsz.), • a Dobó István utca 10. sz. alatti lakótelek (548 hrsz.), • a Vörösmarty Mihály utca 16/B. sz. alatti lakótelek (591 hrsz.), • a Vörösmarty Mihály utca 13. sz. alatti lakótelek (604 hrsz.), • a Táncsics Mihály utca 3. sz. alatti lakótelek (8211 hrsz.), • a Hunyadi János út 87. sz. alatti lakótelek (1003 hrsz.), • a Hunyadi János út 143, 256, 254, 250, 244, 242, 240, 238, 236, 224, 222, 214, 212, 210, 208, 198, 196, 194, 192, 184, 182, 82 sz. alatti lakótelek (1092-1095, 1097, 1100- 1105, 1109, 1110, 1114- 1117, 1121- 1124, 1127, 1128, 1176 hrsz.),14. oldal a földkönyvben • a Tarna utca 32. sz. alatti lakótelek (1072hrsz.), • a Vásár tér élelmiszer üzlete mögötti területe (935/1-6 hrsz.), • a Polgármesteri Hivatal telkébe ékelődő, 995/2 hrsz-ú telephely • a József Attila utca 18. sz.-nál található közkút telke (1227 hrsz.), • a filmszínház épülete (329hrsz.), • az orvosi rendelő (Kőbánya utca 19., 465hrsz.), • a kultúrház (Várbükki utca 10., 816hrsz.), • a vásártér (946 hrsz.), • a sporttelep (950, 975/2 hrsz.), • vasudvar (947/5hrsz.) A külterületen önkormányzati tulajdonban van: • a hulladéklerakó területe (0139/1 hrsz.), • a 0212/1 hrsz.-ú üzemi terület, • a szennyvíztisztító területe (0236/19 hrsz.), • a víztároló területe (0256 hrsz.), • külterületi utak, árkok (Forrás: Egri Járási Földhivatal – Földkönyv: Recsk Nagyközség Önkormányzata)

104

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.5. Az építmények vizsgálata A település épített környezetét első sorban a legfrekventáltabb területeken fekvő, az egyes épületek tekintetében pedig a nagyméretű épületek megjelenése a meghatározó. A falu főutcájának (Kossuth Lajos út) lakóházai – építési idejük, méretük, tömegformálásuk szempontjából – kevéssé változatos, harmonikus képet mutatnak. Jellemzőek a ’60-as évek kockaházai, valamint még szép számban fellelhetők a régi tornácos, vagy tornác nélküli parasztházak és a kispolgári lakóházak. A tetőgerincek zöme a régi beépítési struktúrában keskeny, hosszú telkek miatt az utcára merőleges, 40-450 hajlásszögű, kontytető, vagy nyeregtető. A sátortetős kockaházak megjelenésével megbomlott ez az utcára merőleges rendszer, feloldódott a falukép határozott karaktere.

Jellemző lakóépület karakterek: parasztház, kockaház és kispolgári lakóház (Fotó: www.maps.google.com)

A lakóházak sorát meg-megtöri egy-egy nagyobb középület, ami sajátos ritmust ad a főutca képének. Az anyaghasználatban szinte kizárólagos a kőporos vakolat, pozitívum, hogy a színek nem harsányak, világosak, visszafogottak, törtek.

Visszafogott, szép épületszínezés (Fotó: www.maps.google.com)

Kockaházak és a Jámbor kúria épülete a Kossuth Lajos úton (Fotó: www.maps.google.com) 106

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A lakóépületek mellett meghatározó a nagyobb gazdasági és intézményi, középületek látványa. A kisebb lakóutcákban is megfigyelhetők a főutca fent leírt jellegzetességei, azzal a különbséggel, hogy az utcák keskenyebbek, és szinte kizárólag csak lakó funkció jelenik meg bennük. A városvezetés érdemeként mondható el, hogy Recsken nincsen – sok magyar településsel ellentétben – egy esetlegesen, sokszor szerves kapcsolat nélkül kijelölt mai lakópark. A Jámbor kúria épülete jelenleg óvodaként működik. Későklasszicista kúriaépület, amelyet keletről tornáccal toldottak meg (ma beépítve) ablakait részben cserélték. Középület mérete ellenére tömegével szépen illeszkedik az utcaképbe.

(Fotó: www.recsk.hu)

A közelmúltban új egészségház épült, mértéktartó és a falusi léptéket figyelembe vevő középületként.

(Fotó: www.maps.google.com)

A Polgármesteri hivatal épülete üzlet épületből átalakított hivatali épület. A levágott sarok jellegzetes tanúja az egykori boltoknak, üzletházaknak. A József Attila utcán vele szemben álló élelmiszer áruház épülete kirí a településszerkezetből és településképből. A falusi fésűs beépítéstől való eltérés kiemeli az egykori „középület” szerepet, valaha vendéglő (kocsma) és bolt funkciója volt. Ezek az épületek jellemzően „beforgatva” az úttal párhuzamos hossztengellyel épültek. Egykori vendéglő-bolt a Kossuth Lajos út 120. sz. alatt (Fotó: www.maps.google.com)

107

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A településközpont meghatározó, de nem követendő eleme a Coop élelmiszer áruház „doboz” épülete a Tarna és Vásártér utcák által határolva. Telekalakítása és az épület tömege nem alkalmazkodik a településszerkezethez. (Fotó: www.maps.google.com)

A készítendő HÉSZ-nek a gazdasági- és középületek épületek megjelenésére is szigorú előírásokat kell megfogalmaznia, hiszen ezen épületek nagy mérete lévén az anyaghasználatuk és színük még inkább feltűnővé teszi.

1.14.6. A településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép. Térarány, jellegzetes épülettípusok (karakter-elemzés) A vizsgálatban, az örökségvédelmi hatástanulmányban jelölt települési karakterek alapján készítettük el az egyes karakterek utcaképi, beépítési elemzését, az adott karakterre legjellemzőbb utcák leírásával.

Ábra: Örökségvédelmi hatástanulmány /Dr. Vukov Konstantin/

Falusias karaktere a 18. században kialakult telekrendszer és utcahálózat által meghatározott település szövetnek van, melyre oldalhatáron álló („fésűs”), kis-, vagy előkert nélküli beépítés a jellemző. Az épületállomány 35%-ban megőrizte az oldalhatáron álló tornácos, soros, osztatlan tömegű jellegét, a többi átépült, megújult az ún. „kockaházak” utcai tömegével, vagy egyéb

108

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

„korszerű” falusi háztervek alapján. A terület a belterület nagy részét kiteszi, jellemzően a régi, történeti utcákkal, főként lakó funkcióval. A karakterterületbe ágyazódnak a karaktertől eltérő középületek. Ilyen, bár nem középület a terület szélén elhelyezkedő Hunyadi utca keleti végén levő 2 emeletes lakóházblokk is, amelyek részére nincs külön karakterterületi kijelölés, mivel a karakterterület szélén van és nem fejleszthető-lezárt egység. Így a karaktertől eltérő részként értékelendő. karakteridegen telepszerű beépítés társasházakkal a Kossuth Lajos u. elején /fotó: www.maps.google.com/

A terület két meghatározó útja a Kossuth Lajos (fő út) és a Hunyadi János út. A Kossuth Lajos út a településen átmenő 24-es út belterületi szakasza, ez a falu jelenlegi főútja, így a legszélesebb út is egyben. Minden szakaszára jellemzőek még a hosszú, keskeny lakótelkek, oldalhatáron álló, többnyire földszintes (F) beépítéssel. Az átutazók számára az utca képe változatos hangulatot áraszt. Az út teljes hosszára az jellemző, hogy sehol sincs kiegyensúlyozott, közel szimmetrikus utcakép. Hol egy karakteridegen elem (pl. Jámbor villa – mai óvoda) jelenik meg, hol természeti, infrastrukturális elemek (pl. patak, vasút) teszik egyoldalúvá a beépítést. Sirok felől érkezve, a vasutat, majd a patakot keresztezve laza, de falusias hangulatú utcakép tárul elénk, oldalhatáron álló beépítéssel, de jellemzően a hatvanas évekbeli kockaházakkal. Az utcák légtéraránya tágas. A legtöbb helyen kétoldali járdák vannak, de a tekintetet vezető fasorok nagyon hiányoznak az utcaképből, annál is inkább, hogy ez a település főútja.

/fotó: www.maps.google.com/

109

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Idáig az egyetlen hosszabb utcaszakasz, ahol közel egyensúlyban van a beépítés a két oldalon, az iskola és a tájház között van.

/fotó: www.maps.google.com/

A központba érve megjelenik a kereskedelmi, szolgáltató épületek beépítési ritmusból kiugró, utcával párhuzamos beépítésű épületek sora. A Coop áruház lapostetős, szabadonálló épülete a faluképet rontó módon karakteridegen, míg az utcával párhuzamos nyeregtetős, lakóépület léptékű épületek csak ritmust váltanak a beépítésben. /fotó: www.maps.google.com/

Parád felé haladva a Kossuth Lajos úton már harmonikus útszakasz fogad. A lakóépületek és közterületek rendezettek, de a fasorok innen is nagyon hiányoznak.

110

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A szabályozás során érdemes olyan szabályokat előírni, amik nem teszik lehetővé a túlzott szélességű, netán utcával párhuzamos lakóépületek építését, hanem beilleszkednek a történeti ritmusba.

Nem követendő példa az újabb beépítésekhez /fotó: www.maps.google.com/

A Hunyadi János út a település legészakibb útja, Mátraderecskével teremt összeköttetést. Innen érkezve tanya, majd az út másik felén, távolabb a kastély épülete látható. Az első lakóház a karaktertől teljesen eltérő, 4 szintes lapostetős társasház blokkja. Az utcának sajátos hangulatot ad a topográfia, így az ebből eredő aszimmetria is pozitívan hat. Tovább haladva falusias lakóházak (régi parasztházak, kockaházak) alkotják az utcaképet, jellemzően pici előkerttel. A templom előtti telken lévő épületek nem követik ezt a beépítési sort, a telek végében állnak a lakó- és melléképületek, és az így kialakult vizuális „zöld” tér hozzáad a „hegyi út” hangulatához.

/fotó: www.maps.google.com/

Ezt követően folytatódik a hagyományos oldalkertes beépítés, rendezett utcaképpel, arányos házakkal. Az utcából itt is hiányzik a szemnek a fasor, de jelenlegi szélessége nem teszi lehetővé egyoldali fasor telepítését sem.

111

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

/fotó: www.maps.google.com/

Az út a József Attila utca csatlakozásánál veszti el főút-jellegét, és vezet egyenesen a faluvégre.

/fotó: www.maps.google.com/

Keskennyé válik, burkolata rossz állapotú, és ahogy haladunk a falu széle felé, lakóházai is egyre rosszabb állapotot mutatnak, viszont itt maradt meg a legtöbb régi parasztház, igaz gyakran szakszerűtlen átalakításokkal, felújításokkal.

/fotó: www.maps.google.com/

A közterületek is elhanyagoltabbak a faluból kifelé.

112

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

/fotó: www.maps.google.com/

A faluvéghez érve az eddig megtapasztalt élet- és ebből adódó épített környezeti minőség romlás egyre nyilvánvalóbbá válik, itt már egy jelentősen szegregált településrészre értünk. Kertvárosi-falusias karakterű terület tulajdonképpen átmenetet képez a kettő között. A község belterületének fejlesztése, új utcák kijelölése és új telekalakítások révén létrejött beépítési területek, amelyeknek az épületállománya nem tükrözi a hagyományos falusi beépítési és tömegformát, mivel eltűnt a hagyományos életmód háttér. A karakter területen főként új, bányászatban, iparban dolgozó betelepült dolgozók, ill. lakásigénnyel rendelkezők lakóházainak alakítottak ki telkeket. A beépítés oldalhatáron álló, az épületek a „kocka” tömeget veszik alapul. Városok, kisvárosok külső, elővárosi részeinek beépítése hasonló, ahol a kertek nem haszonkerti, hanem nagyrészt díszkerti kialakításúak, ezért lehet „kertvárosi-falusias” karakternek jellemezni ezt a területi egységet. 1.terület:

a Dózsa György utca képe /fotó: www.maps.google.com/

Várbükk és Táncsics Mihály utcával feltárt terület, Dózsa utca, Ifjúság utca. A Táncsics Mihály utca északi oldalának egy szakasza a Kossuth utca, mint főút hagyományos falusias beépítésű telkeinek megosztásával alakult ki. E településrészen látszik a tervezettség: derékszögű rendszer, nyílegyenes utcákkal, egyforma telkekkel. A Dózsa György utca adja vissza leginkább ezt a hangulatot: keskeny, egyenes és a közterületi zöldfelület sivársága csak fokozza ezt a hangulatot. A kertvárosias jelleg kizárólag a telkeken belül figyelhető meg.

113

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2.terület:

a II. Rákóczi Ferenc utca /fotó: www.maps.google.com/

A „Kőfalva” névvel jelölt telep, II. Rákóczi Ferenc, Vasút utcával legyező-szerűen feltárt terület, Mátra, Csokonai, Széchényi, Vörösmarty, Dobó István, Jámbor Vilmos utcák és Kőbánya utca. Ezen a területen ikerházak és a Kőbánya utcában F+1 emeletes lakóépületek (3 db telepszerűen) is vannak. A II. Rákóczi Ferenc út képe a sűrű keresztutca hálózat és a villanyoszlopok miatt széteső és rendezetlennek hat, annak ellenére is, hogy az egyes elemei (épületek, közterületrészek) karbantartottak, ápoltak. 2/a terület: A 2. sz. területtől elválik a telepszerű bányászlakások épülettömegeivel, mivel ez a karakter rész jobban közelít a városiashoz, azonban infrastrukturálisan egybekötődik a fő karakterrel. A terület karaktere összetett: a párhuzamosan futó vasút és főút, valamint egyoldali beépítés faluvégi hangulata ötvöződik az épületek kertvárosias-városias jellegével.

a Kőbányai lakótelep /fotó: www.maps.google.com/

Az épületek és közterületek gondozottak, állapotuk megfelelő. A falun belül külön kis „közösség” él ezen a településrészen. Továbbfejlesztése, meghatározó önálló karakter szerep nem várható.

114

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3.terület

Vásártér utca /fotó: www.maps.google.com/

A Gárdonyi Géza és Vásártér utcák területe. Ez egy korai 20. századi utcanyitás, új lakóépületekkel, de már nem jellemzően a falusi karaktert képviselve. Az utcákra a területhez igazodó vonalvezetés, oldalhatáron álló beépítés, kertvárosias lakóházak, de szűk légtérarány jellemzőek. 4. terület:

A falusias karakterterület szélén helyezkedik el a Hunyadi utca végén (3. szám alatt) levő F+3 szintes, 22 lakásos lakóházblokkok, amelyek részére saját karakterterületi kijelölés készült, azonban nem fejlesztendő, lezárt egység. A község bányászlakás építésének tanúja, 1978-ban épült. Az épület az utcaképet egyoldalúan súlyosan uralja, a vele szemben lévő kastélykertben lévő fásítás azonban helyrebillenti az egyensúlyt. A kastély kertjének az úttal közös határa több szempont miatt is fásítandó, több sorban, vagy többszintes zöldfelülettel. 1.14.7. Az épített környezet értékei 1.14.7.1. Rövid történeti áttekintés Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában, a 14. században keletkezett, 1329-ben Rexy alakban nyert rögzítést. A község neve 1478-ban Rekch névalakban szerepel, a Recsky család birtoka. A török hódoltság idején a falu népe egyre fogy. 1700 körül már szinte lakatlan a vidék. A terület 1720-1741 között az Orczyak kezén van, a község újratelepítése az ő nevükhöz fűződik. Az 1700-as évek végére a lakosok száma már 1300 körüli. A falu irányítói középnemesek voltak. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vettek a recski jobbágyok is, Repeczky Pál huszárszázados sírja itt van a temetőben, emlékét utca őrzi. A dualizmus korának vége, az első világháború előszele a gazdasági nehézségek, a nélkülözések időszaka volt. Ennek az időszaknak a legjelentősebb eseménye az 1880-as években a vasúti közlekedés megindulása. A hárommillió koldus országából sokan keresték ekkor a jobb boldogulás reményét az Újvilágban. Egy 1912-ben Clevelandban megjelent magyar nyelvű lap 873 recski lakos kivándorlását említi. Recsk és Mátraderecske 1921-ben vált szét. Egyházi vonalon csak 1932-ben vált ketté a két község.

115

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.7.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Ismert régészeti lelőhelyek Recsk bel- és külterületén Azonosított lelőhelyek Lh. szám a nyilvtartásban tanulmányban 1 Azonosított 1.

Központi azonosító 49947

név

helyrajzi szám

jelleg

Recsk-Tórét

0298/1, 0296

Telepnyom középkor Telepnyom Árpád-kor középkor Telepnyom bronzkor-késő bronzkor Templom általában, középkor Telepnyom késő bronzkor, Árpád-kor, Temető, ismeretlen kor Telepnyom vaskor, szarmata Telepnyom bronzkor-késő bronzkor Telepnyom középkor Szórványlelet, bronzkor-késő bronzkor, Temető ismeretlen kor Telepnyom bronzkor, kelta, középkor Telepnyom bronzkor-késő bronzkor, középkor Raktárlelet, bronzkor

Azonosított 2.

49948

Recsk-Tórét III.

0311/7

Azonosított 3.

49949

Recsk-Buzásvölgy II.

0353/2, 0354/5

Azonosított 4.

49173

Recsk-Temető

Azonosított 7.

49951

Recsk-Gyula-major II.

Azonosított 8.

49952

Recsk-Gyula-major

0375, 0371

Azonosított 9.

49953

Recsk-Buzásvölgy

0353/2

Azonosított 10.

49954

Recsk-Tórét II.

0268/10

Azonosított 12.

49165

Recsk-Bánhegy

0296

10.

Azonosított 13.

63750

Recsk-Lángos

11.

Azonosítatlan 1.

44837

12.

Azonosítatlan 3.

13.

Azonosítatlan 5.

44839 49509 49169

Recsk - Csákánykő, Andezit kőfejtő, recski kényszermunkatábor Recsk - Szederjesvár (Szederjes-tető) Recsk - Györkei-tető, andezitbánya

14.

Domoszló 1

49509

Recsk - Domoszló határán Oroszlánkő/Oroszlánvár 116

1246

0395/6

0374,

09, 010

beazonosított

Beazonosított Beazonosított

0427/7, 090

Vár általában, középkor Raktárlelet, bronzkor középkor? Középkori vár

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 15. 16. 17.

18. 19. 20.

Nincs nyilvántartásban Nincs nyilvántartásban Nincs nyilvántartásban

Recsk - Recsk faluhely

~Belterület

Recsk - Lak faluhely

Laki puszta?

Recsk - Alsó-rét

Fodor L. térképvázlatán

Nincs nyilvántartásban Nincs nyilvántartásban Nincs nyilvántartásban

Recsk - Répástető

Recsk - Tövicses

Recsk-Lahócza hegy keleti vége

Fodor L. térképvázlatán Fodor L. térképvázlatán I. és II. katonai felmérésen

Középkori faluhely Középkori faluhely Ismeretlen esetleg Martonka? ismeretlen ismeretlen Középkori?

Azonosítatlan lelőhelyek Recskazonosítatlan Azonosítatlan 2.

Központi azonosító 44838

Azonosítatlan 6.

49175

név

helyrajzi szám

jelleg

Recsk - Pénzügyőri szakasz épülete

ismeretlen

Recsk - Martonka

ismeretlen

Bizonytalan jellegű lelőhely, ismeretlen kor Település általában, avar/9-10. század Pesty F. adata

Földvár: ez lapos nagy terület, melyen jelenben két kis kőhalom van, valamely régi épületeknek vagy elsáncolt helynek romjai, innen van a Földvár nevezet. Ráca huta: ezen hely szomszédságban fekszik a siroki határbeli Rátzfalu nevezetű tájékkal, melynek története az, hogy ott hajdan falu volt és valami gyár, melynek romjai most is láthatók, hihetőleg csehek vagy rácok települése lehetett, innen mai napig megtartotta siroki határban a Rátzfalu, recski határbeli része pedig az abból átvett Rátz huta nevezetet A község nevét oklevél először 1454ben említi Raczfalw néven. - KOVÁCS B. 1991. 165. - Rácfalu nevében a rác előtag szerbek betelepülésére utal. KISS L. 1978., 534. - A török elöl menekülő Magyarországra betelepülő szerbeket egykor rácnak hívták. A rác név eredete az, hogy Rácország korai székhelye szerbhorvátul Raska, latinul Rascia nevet viselt. - KRISTÓ Gy. 1994. 638. Az elpusztult falu Sirok, Recsk és Szajla határában lokalizálható. - B. HUSZÁR É. 2002. 255.

117

2. katonain Téglás, Tövicses közelében jelölve, de már nem recski határban

Pesty F. adata

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Kimaradó - Más település határában -

Azonosított 14.

63752

Recsk-Kanázsvár valójában MÁTRADERECSKE

Nyilvántartásban?

Recsk - Péterhegy SZAJLA határa

118

079/8, 079/6

Fodor L. térképvázlatán

Őrtorony, középkor, Kincslelet, ismeretlen kor ismeretlen

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.14.8. Műemlék, műemlékegyüttes A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ központi nyilvántartása szerint jelenleg műemléki védettség alá tartozik egy népi lakóépület melléképülettel, amely funkciójában tájház és háziipari szövetkezet termékeinek bemutató helye. Gondnok-vezető van, nyitvatartási idő van. Az épület a fatornácos háztípus jellegzetes képviselője.

törzsszám azonosító

10912

cím

név

védelem

13925

Kossuth u. 118.

13926

Kossuth u. 118.

melléképítmény

Műemlék

20217

Kossuth u. 114, 116, 120, Lakóépület és Kossuth u. melléképítménye közter. és ex-lege szemközti műemléki oldal: 131, környezete 133, 135 Bem u, köz és 13.

Műemléki környezet

5831

Kossuth u. Lakóépület és 118. melléképítménye

lakóépület

Műemlék

bírs. kat.

védési ügyiratok

helyrajzi szám

EOV Y koord.

EOV X koord.

III.

28/1996. (XII. 17.) KTMMKM

341

729139

288342

III.

28/1996. (XII. 17.) KTMMKM

341

729163

288324

933, 977, 979, 980, 340, 346, 342, 343

IIII.

28/1996. (XII. 17.) KTMMKM

341

Nyilvántartásba vételre javasolt műemléki érték cím,/ hrsz Hunyadi u. 2. 1259/5

megnevezés v. Barkóczykastély

értékelés A 19. sz. végén épült klasszikus kastélyépület tömeggel, saroktoronnyal. (1979-es műemléki topográfia nem említi)

119

kép

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Kossuth u. 120. későbarokk egykori hrsz:340 vendéglőház, bolt

a falusi fésűs beépítéstől való eltérés is kiemeli az egykori „középület” szerepet, valaha vendéglő (kocsma) és bolt funkciója volt. A település fejlődéstörténetének tanúja

1.14.8.1. Helyi védelem Recsk Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete a 15/2012.(X.27.) önkormányzati rendeletével helyi védelem alá helyezte: Római Katolikus Templom • • • • •

A védelem rövid indokolása: a XVIII. században, Kiss István tervei szerint épült egytornyos historizáló templom A védett érték helye: 3245 Recsk, Hunyadi utca 16. A védett érték helyrajzi száma: 1229/1 A védett érték rendeltetése és használati módja: működő római katolikus templom A védelem védettségi kategóriája: helyi egyedi védelem az építmény egészére.

Helyi jelentőségű védett természeti terület: Arborétum (130/3hrsz.) • védetté nyilvánítás: A Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 100/1975.(V.13.) VB. Határozatával • törzskönyvi száma: 9/7/TT/75. • kiterjedése: 67,7963ha • A terület természetvédelmi kezelési feladatait ellátó szervezet az Egererdő Erdészeti ZRt. (3300. Eger Kossuth L. u. 18.) . • védettség indoka és célja: a területen található egykori Jámbor birtokon kialakított faiskola maradványainak megőrzése, kerttörténeti és dendrológiai értékei miatt

120

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Helyi védelemre javasolt művi értékek szám 1.

cím,/ hrsz Hunyadi utca/ 1246-1249

megnevezés értékelés temető, 14 stációs kálváriasor, kő architektúrában elhelyezett kálváriasor művészileg jó minőségű, műkő stációdomborművekke a temetői Hunyadi út felső szélén (jobbról balra haladva). képen: a XIV és az I. stáció

Hunyadi utca/ 1250

v. izr. temető

A temetőtől elválva, külön ingatlanon izr. síremlékek. Legújabbak: 1930-as évek vége.

Hunyadi utca 17./ hrsz. 6

népi lakóépület

a falu népi építészetének régi típusú (tornác nélküli) lakóház jól megőrzött példája. A település fejlődés-történetének tanúja

Hunyadi utca 30./ 1220

népi lakóépület

a falu népi építészetének beépítési formájának tornácos típusú lakóház jól megőrzött példája, a hát végéhez illesztett áthajtós keresztpajtával. A település fejlődés-történetének tanúja

Hunyadi utca 44/ 1214, 1211

kispolgári A település népi építészetének beépítési formájának tornácos lakóépület lakóházból fejlesztett üzletportállal típusú kispolgári épület, faragott faszerkezetű oromdíszítéssel, üzletportálnak kiképezve (ma felhagyott üzlet) A ülés kereskedelmi, szolgáltatási fejlődés-történetének tanúja

121

kép

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 6.

Hunyadi utca 46./ 1210/2

feszület

Hunyadi utca 58/ 1199

népi lakóépület

A település népi építészetének beépítési formájának jól megőrzött példája: tornácos típusú lakóház, Hitelesen megőrzött tornácforma és homlokzatok. A település fejlődéstörténetének kiemelkedő értékű tanúja

Hunyadi utca 141/ 1090/2

Bem u. 8.

Tarna menti régi ipartörténeti egykori Használaton kívül, malomépület emlék. elhanyagolt, de hasznosítható állapotú.

népi lakóház

hrsz 364

10.

Kossuth u. 112. / hrsz:345

A település népi építészetének beépítési formájának jól megőrzött példája: fatornácos típusú lakóház, Főhomlokzat két ablaka megőrzött. A település fejlődés-történetének tanúja Példásan felújított népi lakóház!

népi lakóház

122

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 11.

Kossuth u. 144. / hrsz: 308/2 309

első a Tianon utáni 1920-as évek világháborús modernista stílusban való emlékműállításának szép példája. emlékmű (oldalán felújító kőfaragó táblája), Csúcsán művészi Turul szobor

12.

Kossuth u. 146/ hrsz: 308/2 Csevice u. sarok

v. népi lakóépület

13.

Kossuth u. 194/ hrsz: 260

14.

Kossuth u. 216/ hrsz: 190/1

15.

16.

A fatornácos típust mutató, közösségi célú nép lakóház, a tájházzal azonos építészeti értékű. egykori oldalkertjében kerekes kút.

A település népi építészetének beépítési formájának jól megőrzött példája: tornácos típusú lakóház, áthajtós kereszt-pajtával. Sajnos, a főhomlokzat ablaka cserélt. A település fejlődés-történetének tanúja

egykori TahyJámbor kúria, ma óvoda

Későklasszicista kúriaépület, amelyet keletről tornáccal toldottak meg (ma beépítve) ablakait részben cserélték. falán Jámbor Vilmos emléktáblája.

Kossuth u. feszület Bem sarok közterületen hrsz 933

Pódiumon álló, léckerítéssel körbevett kőkereszt, műkő korpusszal. Jellegzetes településképi elem.

népi lakóház

A település népi építészetének beépítési formájának jól megőrzött példája: tornácos típusú, keresztpajtás lakóház. A település fejlődés-történetének tanúja

Petőfi u. 13 hrsz: 199

123

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 17.

Sallay utca 8/ hrsz:361/1

Átépített vasúti I. oszt. MÁV vasútállomás állomásépület (1886-ből) átalakítva téglaburkolattal (1983), mellette megmaradt eredeti favázas, népies stílusú ún. nyári várócsarnok 1926 (felújítva 1984)

18.

Szent István utca 46/ hrsz: 90

népi lakóház

A település népi építészetének jól megőrzött példája: tornácos típusú lakóház. A Szent István utcában a település fejlődés-történetének tanúja,

1.15. KÖZLEKEDÉSVIZSGÁLAT A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, e-ÚT 02.01.41 (ÚT 2-1.218:2003) sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az e-ÚT 03.01.11 (ÚT 2-1.201:2008) Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a kapcsolódó hatályos előírásokkal, jogszabályokkal. 1.15.1. A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata A település közvetlen elérését a térség legjelentősebb útja a 24. sz. Gyöngyös- Parád- Eger másodrendű főút biztosítja, mely egyben a település kelet-nyugati tengelyén áthaladó főútja is. Ez a főút a térség feltárása szempontjából is jelentős, hiszen Eger-Gyöngyös vonalon biztosítja a közlekedést. A legközelebbi gyorsforgalmi kapcsolatot az M3 autópálya, további főúti kapcsolatot a 3 sz. Budapest- Miskolc- Tornyosnémeti elsőrendű főút, valamint a 25. sz. Kerecsend- Eger- Bánréve másodrendű főút jelent. A keleti és nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolatot a 3 sz. elsőrendű főutat tehermentesítő M3 autópálya biztosítja. Az M3 autópálya nemzetközi út, száma E71, Budapest és Nyíregyháza között halad kétszer két sávon, melyhez csatlakozik az M30 autópálya a 150-es km szelvény környezetében északi irányban, melyen Miskolc, valamint az M35 autópálya a 186-as km szelvény környezetében déli irányban, melyen Debrecen közelíthető meg. Recsk településtől az autópálya ~30 km-re délre található, mely a 24 sz. főút – 3 sz. főút vonalon, vagy a 24 sz. - 2417 j. - 3208 j. összekötő utakon keresztül érhető el. A Recsktől ~25 km-re délre haladó 3 sz. másodrendű főút Budapest- Miskolc- Tornyosnémeti országhatárt köti össze. Budapest-Miskolc vonalon kelet-nyugati, majd Miskolctól észak- déli irányú forgalmat bonyolít. A településhez legközelebb autópálya csatlakozás nyugat felé az M3-as 72+297 km szelvényében a Gyöngyös nyugat csomópont, kelet felé az M3-as 103+278 km szelvényében a Káli csomópont. A településtől ~26 km-re keletre, Eger belterületén érhető el a 25 sz. Kerecsend- Eger- Bánréve 124

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

másodrendű főút a 24 sz. úton keresztül, melyek jelzőlámpás csomóponttal csatlakoznak egymáshoz. A 25 sz. út Kerecsend belterületén csatlakozik 3. sz. főúthoz és észak-dél irányú kapcsolatot biztosít a 3 sz. főút és az országhatár között. A környező települések és a környező főutak elérhetőségét a 24 sz. főút és a hozzá csatlakozó összekötő utak biztosítják. A településről észak-nyugat irányba biztosít közvetlen kapcsolatot a 2411 j. Recsk-Mátraballa összekötő út Mátraderecske, Mátraballa és a 23 sz. főút felé. A 24122 j. Szajla bekötő út Recsk és Szajla települések belterületén burkolattal ellátott, azonban a két település közötti külterületi szakaszon kiépítetlen és földútként üzemel. A településen található a 24308 j. Recsk-Parád állomáshoz vezető út (200 m hosszúságú út), mely köszönhetően annak, hogy a vonalon a személyszállítás jelenleg szünetel települési gyűjtőútként funkcionál. A környező főutak és települések könnyen megközelíthetők, a település regionális közúti kapcsolatai jók, köszönhetően a 24 sz. főútnak és a megyeszékhely közelségének megfelelően kiépítettnek mondhatók, azonban az utak állapota egyes felújított szakaszoktól eltekintve a felújítást igényel.

Vasúti közlekedés A települést érinti a Kisterenye- Kál- Kápolna vasútvonal, a Magyar Államvasutak (MÁV) 84-es számú egy vágányú, nem villamosított, 55 km hosszú mellékvonala. A vonalon —a hivatalos közlés szerint— átmeneti a személyszállítás üzemszünete. Rendszeres teherszállítás Kál és Recsk között zajlik remotorizált MÁV M47-es mozdonyokkal. Recsk és Kisterenye között történik vonalbejárás, azonban a közlekedés minimális. A vonalon lehetőség van különvonatot rendelni hétfőtől csütörtökig a nappali órákban. Üzemelő távolsági közlekedésű villamosított vasútvonal közúthálózaton elérhető Kál területén (KálKápolna megállóhely) a MÁV 80/80a sz. Budapest - Hatvan - Miskolc - Sátoraljaújhely / Nyíregyháza vasúti villamosított részben kétvágányú fővonala. A településről közúton keleti irányban elérhető Eger területén a 87a sz. Füzesabony-Eger egyvágányú villamosított fővonal (Engedélyezett sebesség: 60 km/h) és a 87 sz. Eger-Putnok egyvágányú EgerFelnémet állomásig villamosított viszonylat, melyen Szilvásvárad és Putnok között jelenleg a személyszállítás szünetel. Továbbá nyugati irányban Gyöngyös területén elérhető a 85 sz. Vámosgyörk–Gyöngyös-vasútvonal 13 km hosszú villamosított egyvágányú fővonala. Engedélyezett sebesség: 80 km/h. Keskeny nyomtávú vasútvonal a település környékén Gyöngyös térségében működik a Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút) üzemeltetésében működő a Mátra hegység déli oldalában haladó erdei vasút, mely a 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred (6,3 km) és a 324-es számú Gyöngyös– Gyöngyössolymos–Szalajkaház (13,1 km) szárnyvonalakból áll.

Légi közlekedés Recsk környezetében három helyi jelentőségű repülőtér található. Az Eger, Maklár, és Gyöngyös Pipishegy repülőtér egyaránt nem nyilvános fel- és leszállóhelyű, állami repülések céljára szolgáló repülőtér.

125

Pétervására

Recsk

Eger

Poltrade Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23

Településtervezés

Recsk TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK

Tölgyesi Diána, okl. településmérnök (TT 13-1374 )

Helyzetfeltárás

Nagytérségi közlekedési kapcsolatok

Gyöngyös

M = 1 : 100 000 Tervszám: ULD/03/2015

Mohácsi Katalin , vezető településmérnök (TT 01-6108)

2015. november Közl-1

Tájrendezés, zöldfelület környezetvédelem

dr. Laposa József, okl. tájépítészmérnök (TT/1T 19-0384)

Közlekedés

Vida Zoltán, okl. építőmérnök (05-1619 K1d-1)

Közműellátás

Berecz András , építőmérnök (VZ-TEL 10-0467) (CEplan Kft.)

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.15.2. A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata A település belterületi úthálózata viszonylag egyszerű, a település úthálózatának gerincét a 24 sz. Gyöngyös- Parád- Eger másodrendű főút (Kossuth Lajos út) adja. Ehhez kapcsolódik a 2411 j. összekötő út (Hunyadi János út), a 24122 j. bekötőút (Szent István u.- Repeczky Ferenc u.-Gyöngyösi út) és a 24308 j. állomáshoz vezető út (Várbükki út), melyek a település gyűjtőútjaiként funkcionálnak. Az országos mellékutak keresztmetszeti elrendezése 2x1 sáv, kétoldali zöldsávval nyílt árokkal és általában egy, illetve kétoldali járdával kiépítettek. Ezen utakhoz csatlakozik a környező területek forgalma. A település és fejlődése szempontjából lényeges és megemlítendő közlekedési elem 0o, mely a keleti irányból nyugat felé a Várbükki útig került kiépítésre, azonban, ha továbbépül és a település nyugati oldalán visszaköt a 24 sz. főúthoz a jövőben a település elkerülő útjaként is funkcionálhat. A belterület lakóutcák nagyrészt burkolattal ellátottak, a beépített, de burkolatlan utcák kiépítetlensége a kis forgalom miatt nem jelent problémát, azonban ezek burkolása mindenképpen javasolt. 1.15.3. Csomópontok kialakítása A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják, azonban geometriai kialakításuk felülvizsgálata javasolt. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással vagy stop táblával szabályozottak. A forgalmi helyzet egyértelműsítése érdekében forgalomtechnikai felülvizsgálat szükséges. A kiszolgáló utak csomópontjai részben szabályozottak, esetenként azonban egyenrangú kereszteződéseket alkotva jobbkéz-szabály alapján szabályozottak. A főút felé minden esetben elsőbbségadás kötelező. A településen a forgalomtechnikai kialakítás felülvizsgálata szükséges. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk vagy éppen a túlságosan és indokolatlanul terebélyes csomópontok indokolhatnak. 1.15.4. A település forgalmi vizsgálata A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT 2-1.201 és ÚT 2-1.118 műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a 2014. évi országos forgalomszámlálási adatok. A Recsk területén található országos közutakon egyaránt megjelenik a célforgalom és az átmenő forgalom. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. A 24 sz. másodrendű főút forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2014 évi ÁNF Személy Tehergk. Autóbusz Motor Kerékpár Lassú forgalomszámlálási E/nap gk. j/nap j/nap j/nap j/nap jármű adatok alapján j/nap j/nap 28+307-34+156 4.619 3.899 178 102 71 44 8

129

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

kmsz között 34+156-42+673 2.192 kmsz között ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű

1.714

Az út kapacitáskihasználtsága a 28+307-34+156 kmsz közötti szakaszon (Gyöngyös irányába) 28% és forgalmi jellege F2, a 34+156-42+673 kmsz közötti szakaszon (Eger irányába) 10% és forgalmi jellege C2. A 2411 j. Recsk-Mátraballa összekötő út forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2014 évi ÁNF Személy Tehergk. Autóbusz Motor Kerékpár Lassú forgalomszámlálási E/nap gk. j/nap j/nap j/nap j/nap jármű adatok alapján j/nap j/nap 0+000-9+547 1.897 1.584 67 55 35 18 3 kmsz között ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű Az út kapacitáskihasználtsága az érintett szakaszon 10 %, forgalmi jellege D3. A 24122 j. Szajla bekötő út forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2014 évi ÁNF Személy Tehergk. Autóbusz Motor Kerékpár Lassú forgalomszámlálási E/nap gk. j/nap j/nap j/nap j/nap jármű adatok alapján j/nap j/nap 0+000-3+720 271 1.693 26 18 13 9 1 kmsz között ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű Az út kapacitáskihasználtsága 4%, forgalmi jellege C3. A 24308 j. Recsk-Parád állomáshoz vezető út forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: 2014 évi forgalomszámlálási adatok alapján

ÁNF E/nap

0+000-0+200 1.315 kmsz között ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték

Személy gk. j/nap

Tehergk. j/nap

Autóbusz j/nap

Motor j/nap

Kerékpár j/nap

Lassú jármű j/nap

1.020

187

130

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

J: jármű Az út kapacitáskihasználtsága az érintett szakaszon15%, forgalmi jellege E3. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út 2-1.201 műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt jelentősen a megfelelő határértékek alatt van. 1.15.5. Utak állapota A település közigazgatási területén áthaladó országos mellékutak állapota jelenleg megfelelő, azonban folyamatos fenntartást igényel. A település környezetében 2009. évben felújításra került a 2412 j. út 5+148 - 13+352 km szelvények közötti szakasza (érintett települések: Sirok, Terpes, Szajla, Pétervására), a 2416 j. út 33+100-37+700 km szelvények közötti és a 24128 j. út 6+462-15+105 km szelvények közötti szakasza, továbbá a 2013-2014 évben felújításra került a 2415 j. út 0+000-2+616 km szelvények közötti és a 2416 j. út 0+000-3+440 és 28+222-32+621 km szelvények közötti szakasza. Recsk területén az utcák többsége burkolattal ellátott, a burkolat minősége jó, közepes és rossz, illetve néhány burkolatlan utca is előfordul. A külterületi utakon szilárd burkolat nincs kiépítve. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai folyamatosan jelentkeznek, a környező úthálózat felújítása folyamatos, azonban jelenleg is található erősen leromlott állapotú útszakasz (pl. TarnaszentmáriaEgerszólát összekötés) ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő burkolatok állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak és a csapadékvíz-elvezető rendszer folyamatos karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét. 1.15.6. Közösségi közlekedés Recsk belterületén található buszmegállókat , melyen a KMKK Középkelet- magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (Agria Volán Zrt., a Hatvani Volán Zrt., a Jászkun Volán Zrt., a Mátra Volán Zrt., Nógrád Volán Zrt.. egyesülés) járatai szolgáltatják a tömegközlekedést. Hét autóbusz megállóhely található Recsken: Mátraderecskei elágazás, Kőbánya lakótelep, Ércbánya bejárati út, Kőbánya bejárati út, Kossuth Lajos út 45., OTP, vasútállomás. A volán járatok az országos úthálózaton a Kossuth Lajos úton (24 sz. Gyöngyös- Parád- Eger másodrendű főút) és a Hunyadi János (2411 j. Recsk-Mátraballa összekötő út) és a Várbükki úton (24308 j. Recsk-Parád állomáshoz vezető út) közlekednek. Autóbuszállomás legközelebb Egerben található, de elérhető Gyöngyösön is. Az autóbusz megállóhelyek száma az igényeknek megfelelő, azonban az elhelyezésük és kiépítettségük felülvizsgálatra javasolt, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. Működő vasútállomás és vasúti megállóhely Eger, Gyöngyös és Kál településeken érhető el. 1.15.7. Gyalogos és kerékpáros közlekedés A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, részben kiépítetlen. A lakó-kiszolgáló utakon azonban általában a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen kizárólag gyalogosan használható út található a Csevice út egy szakaszán.

131

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A településen a kerékpárt használók száma átlagos, a helyi közlekedést esetenként kerékpárral oldják meg. A településen kerékpárút nem található. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. 1.15.8. Parkolás A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. Recsken kiépített parkoló területek jellemzően az alapellátást biztosító intézmények és a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények közelében létesültek. Parkoló található a Tarna utcai kereskedelmi és szolgáltató létesítményeknél, a József Attila utcai kereskedelmi létesítménynél és a polgárőrségnél, valamint a jelenleg nem használt vasúti megállónál. A település belterületén, egyéb helyeken jellemzően a szórt felületű vagy szilárd burkolatú padkán vagy telken belül történik a parkolás (pl. általános iskola, óvoda, temető, templom, vendéglátó helyek stb.). közterületi parkoló működik. A parkolóhelyek szükséges férőhelyének és kialakításának felülvizsgálata célszerű lenne.

132

jelmagyarĂĄzat II. rendĹą fĹ&#x2018;Ăşt mellĂŠkĂşt belterĂźleti gyĹąjtĹ&#x2018;Ăşt

a ajl

lakĂłĂşt, kiszolgĂĄlĂł Ăşt gyalogĂşt parkolĂł vĂŠdĹ&#x2018;tĂĄvolsĂĄg buszmegĂĄllĂł

Kis ter en MĂĄtraderecske ye 84 -es va sĂş tvo na l

vasĂştĂĄllomĂĄs jelentĹ&#x2018;s szintbeni csomĂłpont

50 50 3 7

1/A

50 98/a

104

49/a 53/c

102

100

79 84

70 72

10 0

11 42

7 44

6 4

10/B

10/a

3 9

102

104 30

4/a

106

108

110

50 48

44 42

40 38

24 22

3 1

74 76

2 114

116

175

173

118

171

169

120

126

122

192

194

124

196

168

186

184

198 200 208 210

128

130 6

8 5

158

204

166

130

156

58 22

49/A

158

143

141

168

201

220

170

248

126

128 111

118

199

164

250

203

36/A

122

133

118

131

10 8

116

129

114

127

232

129

230

37 24

209

27 31

207

28 26

29 26

24 22

226

14 16

9/2

23 3/1

30 125 127

131

133

23/A

135

30 21

205

9/1

5 3

121

137

36 34

139 129

224

123

192 194

196

190

198

228

119

180

184

186

204

137

182

208

212

135

210

214

216

218

220

222

180

224

205/a

139

176

230

126

174

236

120

240

242

244

238

246 143

197

218

195

62/a

142

134

145

111

1/B

140

152

193

14/B

256

166

147

136

189

216

191

162

151

132

252

185

187

168

144

155

153

149

109

254

183

176

152

146

161

159

113

150

160

181

212 202

154

150

107

160

156 165

146

148

174

170

138 138 140

144

179

178 172

157

142

146

177

182 180

132 134 136

19 18

117

125

17 16

5 115

119

112 1 12

113

111

123

110

109

4/B

107

108 6

101 4

105

22 17

106

20 104

99 97

19 103

102

100

98 9

93 7

24 26

28/a

10 3

3/a

8 1

6 10

32 15 14

17 10

1 14 16 3

12 22

30 2

Sirok

26 28

3/1

4/1

4/2

36 38

22 20

3/2 3/4

11 13

24 26

10 8

18 16

14 5/a

22 20

11 9 7

32/a

34 23

17 40

30 28

2 17

36 34

21 44 42

44 42 40

50 48 46

31 29

54/1

35 33

27 29

39 37

21 23

17 19

2/a

2 4 6

8 10 12

22 11

62 60

64 49

54 52

35 31

11 13

68 66

18 17

53 51 49

27 15

74 72 70

63 61

59 57 55

81 73

24308 8

15 34

7-9

1/a

3/2

43 45 47

24 50

ParĂĄd

84-es vasĂştvonal KĂĄl-KĂĄpolna

50 Poltrade Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23

$1 -&' %( *-&

# + & ' " 0$1$/B /$($,@(;.);-*>'

7 2 2 4 4

/ ) & +" +'( /$($,@(;.);-*>'

)* ' '+%+&

$1 -& /* -& ( *& + ' TervszĂĄm:

*+0$)"$ >1(

+ % " *-& */ 1 ' % $#& .*& +'( /9&;,</;.1);-*>' /%") * '(- ! /* -& # '+" +'( ;,</B);-*>' # /*!3 +'+& % * " %+& ;,</B);-*>' ,(!* %/

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.16. KÖZMŰVESÍTÉS A településfejlesztéshez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározásánál adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: a vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak.

Területfejlesztés tervezésénél, területfelhasználás módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén: A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a település területe érzékeny kategóriába tartozik Recsk közigazgatási területe nem érint felszíni, vagy felszín alatti sérülékeny ivóvízbázist. Határozatban kijelölt védőterület nem került kijelölésre. a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). Szennyvízelvezetés területén: a szennyvízátemelő műtárgy és annak védőtávolság igényét, a regionális szerepet betöltő szennyvízcsatorna nyomvonalát, a regionális szerepet betöltő szennyvíztisztító telep helyét és annak bővítési igényét. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: a település területén áthaladó Parádi-Tarna (patak) és mellék vízfolyásainak (Csevice-patak, Búzás-patak, Kürti-patak, Balla-patak, stb.) területigényét, valamint azok parti sávját, karbantartási sávját, a település jelentősebb árkait és azok karbantartási sávját, a belterületi útárkok rendszerét. Villamosenergia ellátás vonatkozásában: a 20 kV-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét, illetve a földkábelek nyomvonalát és azok biztonsági övezetének helyigényét. Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan: a település közigazgatási területén haladó nagyközépnyomású és középnyomású földgázvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményeit és biztonsági övezeteinek helyigényét. Távközlési hálózat vonatkozásában: a településen keresztülhaladó, illetve a településen található távközlési földkábelek nyomvonalát és biztonsági övezeteinek helyigényét. Elektronikus hírközlés vonatkozásában: a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét. A felsorolt területfelhasználást korlátozó adottságot jelentő közmű műtárgyak, közműhálózatok és létesítmények ütközése a területfelhasználás módosításával megvalósítható javaslattal feloldható, az 134

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

ütközést okozó hálózat-műtárgy érintett szakaszának, létesítményének kiváltásával. A kiváltás igénye esetén a felsorolt korlátozások felszámolására a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, a kiváltás megvalósítását a várhatóan költségigénye meghatározza. A gazdaságosság kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet. Az új fejlesztésre javasolt területen a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A fejlesztésre javasolt területen és a belterület már beépített területén is az élhetőség javítására a teljes közműellátás biztosítása szükséges, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése biztosítandó. A külterületen beépítésre szánt új használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha annak is legalább a hiányos közműellátása biztosítható, úgy, hogy a villamosenergia ellátás közhálózati megoldása szükséges, a funkcióhoz szükséges vízellátását az illetékes közegészségügyi felelős elfogadja, szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával. A beépítésre nem szánt területen, a javaslat közműves szempontból változtatást nem igényel. A megengedett új épület, építmény elhelyezésének feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen. A településtervezési javaslat alapján javasolt új beépítési, illetve építési lehetőségek megvalósításához szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények. Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ezt az összesített közműigény kielégítési lehetőségét kell megoldani. A településszinten várható távlati összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul. Tervezői tapasztalataink szerint ezen távlatra prognosztizált, a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező többlet igényekből a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan kb. 15-20 %-ának a jelentkezése várható. Így a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni. A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső

135

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik.

1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) A település ivóvíz ellátását az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. biztosítja, azon belül pedig a Mátrai Szolgáltatási Divízió. A térség vízigényét a Köszörűvölgyi Tározó és Víztisztító mű látja el. A Köszörűvölgyi Tározót és Víztisztítót 1966 - 1968 között építették. Az ÉRV 1968. szeptember 20-án vette át a létesítményt próbaüzemeltetésre, majd annak sikeres lefolytatása után üzemeltetésre. A víztisztító mű névleges kapacitása: 2000 m3/nap. A tározó és víztisztító mű építésének célja a Mátra északi oldalán lévő települések, egyéb közintézmények ivóvíz-minőségű vízszükségletének biztosítása. A tározó tó hasznos térfogata 340 000 m3 Vízgyűjtő területe: 6,38 km Recsk központi belterületén egy nyomásövezet található, illetve a Búzás-völgyi víztározó melletti üdülőövezet (Recskvasárnap) a Repeczky utcai nyomásfokozónál választódik külön a települési hálózattól. A település ellennyomó medencéje: a 2x150 m3-es medence, túlfolyószintje: 215,10 mBf. A medence a Parád felől érkező DN200 ac.ny. töltővezetékkel kerül feltöltésre. A medencéből indulnak ki a Mátraderecske és Szajla felé elmenő távvezetékek. A fogyasztói hálózat körvezetékes, DN 150, 125, 100 és 80 mm keresztmetszetű. A hálózat anyaga vegyes, azbesztcement és KM PVC. A vízelosztó hálózat a beépített területen minden utcában megépült. A hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tűzivíz ellátást. Az esetlegesen várható igények részben közvetlenül a kiépített hálózatról, részben annak továbbépítésével kielégíthető. A település vízellátásában jelentős szerepet töltenek be a házi kutak is. Erről nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A házi kutakból kitermelt vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják. A települési vezetékhálózat jelentős része azbesztcement anyagú, melynek rekonstrukcióját fokozatosan el kell végezni. Az ÉRV ZRt. mint üzemeltető rövid távú elképzelései között szerepel a Recsk, Kőbánya lakóterület elosztó hálózatának rekonstrukciója, valamint a Recsk, Kossuth úti DN200-as vezeték rekonstrukció I. üteme. A hosszú távú elképzelések (2021 – 2030) között szerepel a Recsk, Kossuth úti DN200-as vezeték rekonstrukció II. üteme, a Recsk, Kossuth u. – Recsk medence közötti szállítóvezeték rekonstrukciója, illetve települési elosztó hálózat még meglévő AC vezetékeinek cseréje és a Recski medence felújítása.

136

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.16.1.2. Szennyvízelvezetés A település szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének üzemeltetését szintén az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. látja el. A települése kiépült szennyvízcsatorna hálózat lakóingatlanokra vonatkozó ellátottságának mértéke Recsken 89,8 %-os, mivel a település szennyvízcsatorna hálózatának megépítésekor a teljes lefedettség elérését jobbára műszaki okok akadályozták. A derogációs kötelezettség teljesítése érdekében a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértékét növelni szükséges. A településen elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna–hálózat működik, 5 db közterületi átemelő közbeiktatásával. A települési hálózattal összegyűjtött szennyvizet, illetve az agglomeráció (Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk) szennyvizeit az 1.300 m3 /d + 50 m3 /d (folyékony hulladék) mértékadó kapacitású Recski Kistérségi szennyvíztisztító telep fogadja. A technológia UTB Atischolz 2AB kétlépcsős biológiai tisztítás (nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai és vegyszeres foszfor eltávolítással), iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel. A tisztító telep a tervezett és engedélyezett 1350 m3/d kapacitás érték körül üzemel. A szennyvíztisztító telep jelenlegi tisztítási hatásfoka nem megfelelő. A telep tisztítási hatékonysága az elmúlt években jelentősen romlott, melynek oka a befogadó Csevice patak átminősítése időszakos vízfolyássá. Az átminősítés következtében a szennyvíztisztító telep már nem képes a keletkező szennyvizeket a rendeletben foglalt határértékre megtisztítani. A telep védőtávolság igénye 150 m. A településen kiépített közcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, DN200 mm keresztmetszetű, KGPVC anyagú. A változatos topográfiai adottságai miatt, a szennyvízgyűjtő hálózat mélypontjain átemelő műtárgyak biztosítják a szennyvíz továbbítását. A szomszédos Parád felöl a szennyvíz gravitációs vezetéken érkezik. A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. Csökkentése szükséges, mert védőtávolság igénye olyan beépítésre szánt övezeteket érint, amely a védőtávolságon belül nem javasolt. Reálisan a tervezés távlatáig prognosztizált többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A külterületen, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése a helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg. 1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének üzemeltetését szintén az Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt. látja el. A települése kiépült szennyvízcsatorna hálózat lakóingatlanokra vonatkozó ellátottságának mértéke Recsken 89,8 %-os, mivel a település szennyvízcsatorna hálózatának megépítésekor a teljes lefedettség elérését jobbára műszaki okok akadályozták. A derogációs kötelezettség teljesítése érdekében a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértékét növelni szükséges. A településen elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna–hálózat működik, 5 db közterületi átemelő közbeiktatásával. A települési hálózattal összegyűjtött szennyvizet, illetve az agglomeráció (Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk) szennyvizeit az 1.300 m3 /d + 50 m3 /d (folyékony hulladék) mértékadó kapacitású Recski Kistérségi szennyvíztisztító telep fogadja. A technológia UTB Atischolz 2AB kétlépcsős biológiai tisztítás (nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai és vegyszeres foszfor eltávolítással), iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel. A tisztító 138

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

telep a tervezett és engedélyezett 1350 m3/d kapacitás érték körül üzemel. A szennyvíztisztító telep jelenlegi tisztítási hatásfoka nem megfelelő. A telep tisztítási hatékonysága az elmúlt években jelentősen romlott, melynek oka a befogadó Csevice patak átminősítése időszakos vízfolyássá. Az átminősítés következtében a szennyvíztisztító telep már nem képes a keletkező szennyvizeket a rendeletben foglalt határértékre megtisztítani. A telep védőtávolság igénye 150 m. A településen kiépített közcsatorna hálózat gravitációs rendszerű, DN200 mm keresztmetszetű, KGPVC anyagú. A változatos topográfiai adottságai miatt, a szennyvízgyűjtő hálózat mélypontjain átemelő műtárgyak biztosítják a szennyvíz továbbítását. A szomszédos Parád felöl a szennyvíz gravitációs vezetéken érkezik. A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. Csökkentése szükséges, mert védőtávolság igénye olyan beépítésre szánt övezeteket érint, amely a védőtávolságon belül nem javasolt. Reálisan a tervezés távlatáig prognosztizált többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. A külterületen, beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése a helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg.

139

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.16.2. Energia-közművek 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) A település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. Villamosenergia A település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa az egri 132/22 kV-os alállomás, illetve a borsodnádasdi alállomás. Az alállomásról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja a település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában. A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja. A villamosenergia igénynövekedés részben a településrendezési javaslat szerinti új beépítésnél jelentkező igényből, részben a már meglevő fogyasztók igénynövekedéséből ered. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A tervezés távlatáig prognosztizált igényt meghaladó igény jelentkezése, vagy új jelentősebb villamosenergia igényű területhasznosítás esetén új fogyasztói transzformátor állomások telepítési igényével kell számolni. Az új állomáshelyek betáplálását elsődlegesen a meglevő, a településen áthaladó középfeszültségű hálózatok felhasításával a bekötést kiépíteni. A transzformátorokról induló kisfeszültségű elosztóhálózatról lehet az egyes fogyasztók ellátását megoldani. A településen meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat jellemzően a település döntő hányadán oszlopokra szerelten került kivitelezésre. Az új vezetéképítés viszont a racionálisabb területgazdálkodás érdekében már csak földalatti elhelyezéssel javasolható.

Földgázellátás

141

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A vizsgálatok szerint a település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A térség földgázellátásának bázisa a Mátraderecskén üzemelő gázátadó állomás. A gázátadótól délre induló nagy-középnyomású vezeték Recsk-Parád-Parádsasvár települések ellátását szolgálja. A kiépített gázelosztó hálózat középnyomáson üzemel, a fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi, házi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált többletigényt várhatóan a kiépített hálózatról ki lehet elégíteni. A belterületen javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható.

1.16.2.2. Megújuló energiaforrások Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával, egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel érhető el.

1.16.2.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Vezetékes hírközlési létesítmények Vezetékes távközlés Recsk vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Miskolci szekunderközponthoz tartozó Egri primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. Az országos optikai hálózatról, a primer központ bekötése Füzesabonytól épült ki optikai hálózattal. A primer központhoz tartozó településeken 36-os körzetszámmal csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget. A kiépített hálózat jellemzően oszlopokra fektetve üzemel és a jelenlegi igények kielégítettek. Vezetékes műsorelosztás A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás is kiépítésre került. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése elméletileg nem lenne várható, de kapcsolva az internet szolgáltatás miatt igénybevételének növekedése prognosztizálható. A kábel TV hálózat alkalmas szélessávú internet és adatátviteli szolgáltatás igénybevételére is. Továbbá minden közszolgálati rádió és televízió csatorna vétele biztosított az előfizetők számára. A vezetékes elektronikus hírközlés bár hálózati megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása azonban alanyi jogú, így a szolgáltatóval egyénileg kell megállapodást kötni és az ellátáshoz szükséges 142

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A hálózatfejlesztésnél a területgazdálkodás igénye is meghatározó szempontként veendő figyelembe. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények A vezetékes hírközlési ellátottságot lényegesen növeli a vezeték nélküli szolgáltatások terjedése. A vezeték nélküli távközlés három meghatározó szolgáltatója: Magyar Telekom, Telenor és Vodafone. A vizsgálatok szerint a településen a vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltatók megfelelő vételi lehetőséget tudnak biztosítani. A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák ugyan már elhelyezésre kerültek, de a vételi minőség javítása érdekében, és a modernebb műszaki berendezések megjelenésével, valamint a várható további igények kielégítésére további antennák telepítési igénye nem zárható ki.

143

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM 1.17.1. Talaj Recsk környezetében a talajok többsége vulkanikus kőzeten képződött talaj, amelyek döntő része agyagbemosódásos, savanyú erdőtalaj. Az erdőtalajok mellett előfordulnak a patakvölgyekben öntéstalajok és a domboldalakon kisebb, mozaikszerű foltokban homokos és löszös területek is. A talajok mechanikai összetétele jellemzően agyagos vályog, vályog, amely következtében közepes vagy gyenge vízvezetőképesség és jó víztartóképesség jellemzi a talajokat, amely bizonyos szempontból kedvezőnek is nevezhető. A mezőgazdasági termelés szempontjából a talajok minőségét, termőképességét a minőségi osztályok fejezik ki. Recsk, mint ahogy egyéb természeti adottságai szempontjából, a talajok minőségét tekintve is rendkívül változatos. A patakok mentén, különösen a Tarna menti szélesebb, mélyebb fekvésű, sík területeken a recski átlaghoz képest kedvező, zömmel 2. ill. 3. osztálybéli szántóterületek találhatóak. A szűkebb patakvölgyekben csak egy-két helyen van szántóföld, itt elsősorban a 2-4. osztályú rét területek a jellemzőek. A Recsk határában lévő szántó területek átlagos aranykorona értéke 11,47AK, a réteké 11,22 AK. A domboldalakon már kevésbé jó minőségű szántóföldi művelésű talajok találhatóak, termőképességük gyenge, általában 6. osztályú, sőt néhány helyen még ennél rosszabb értékeket jelez a földhivatali alaptérkép. Kifejezetten kedvező viszont, —nem véletlen hogy évszázadokkal korábban jelentős mértékű állattenyésztés volt Recsken— hogy a legelő területek nagy része 1. és 2. osztályú, tehát az átlagosnál jóval kedvezőbb minőségű a legelő terület. Recsken a szántó terület nagysága alig haladja meg a közigazgatási terület 10 %-át és kb. a határ 1617 %-a gyep, azaz rét és legelő terület. A talajok egészségi állapota a felszín nagyfokú meredeksége következtében kedvezőtlen, a meredek felszíneken ugyanis elsősorban a vízerózió pusztítása következtében a talajok degradációja számos helyen észlehető. A bányaterületeken illetve a bányák közelében kialakított meddőhányók –lásd Lahóca H1-H4 meddőhányók— területén jelentős talaj és talajvíz szennyezéssel valamint talajveszteséggel szembesülhetünk. Az ércbányai meddőhányók anyaga kivétel nélkül tartalmaz toxikus félfémeket, amelyek a veszélyes hulladékok közé tartoznak. A folyamatos rekultiváció, tájrendezési tevékenység ellenére a meddőhányók területe termelési tevékenységre hosszú távon sem hasznosítható. Hasonló gondok fogalmazhatók meg a katonai területekről is, különösen a Baj-pataki üzemanyagtelepnél (0214/1-2 hrsz.) . A telepen jelentős környezeti CH talajszennyezés volt. Az olajszennyezés a talajvizet is elszennyezte jelentős mértékben azonban ennél részletesebb adatokhoz a tervező nem tudott hozzájutni. Az Észak- Magyarországi KÖTEVIFE 2008-ban kelt 14392-6/2008 határozata a kármentesítés befejezésének engedélyezéséről szól. A HM robbanóanyag raktár (0344 hrsz.) csaknem 100 ha- os területéről még ennyi információról sem rendelkezünk, annyi azonban bizonyos, ismerve az elmúlt évtizedek gyakorlatát, hogy valamilyen mértékű szennyezéssel itt is számolnunk kell.

1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek Recsk felszíni területe a Parádi-Tarna patak vízgyűjtő rendszerébe tartozik és a 219/2004 (VII.21.) Kormány rendelet 2. melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. Sajátos adottság, hogy csapadék egyenetlen időszakos eloszlása és a viszonylag meredek – így a vizeket gyorsan levezető hegy- és domboldalak – következtében az év nagyobb részében a patakokban kevés víz folyik. Főleg hóolvadáskor, valamint a nyári esők alkalmával áradnak meg a vízfolyások és a Parádi-Tarna medre is ekkor töltődik fel jobban. A klímaváltozás azonban itt is okoz kismértékű módosulást. 145

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Az áringadozást a víztározók – Búzás-völgyi tó (54 ha), Ércbányai Kincstári tó (5,2 ha), valamint a gyümölcsösök öntözésére létesített kicsiny tó (1,2 ha) csak részben tudják csendesíteni. Recsk határa forrásokban, patakokban gazdag, bár a patakok egy része csak időszakosan szolgáltat vizet. Az északi határrészben a Búzás-, a Kürti-, a Balla-, valamint a Bikk-Baláta patakok említendők, amelyek vizét a Nyugatról Kelet felé folyó, Sirok alatt a Tarnába ömlő Parádi –Tarna gyűjti össze. A déli határrészről, a Mátra hegyeiből lefutó patakok: mint a Baj-, Miklós-, Györke-, Csevice patak is a Parádi -Tarnába ömlenek, magukba fogadva néhány kisebb vízfolyás —pl.: Várbükki –patak— vizeit is. A korábban említett állóvizek közül az Ércbányai tavak esetén az esetleges szennyezéseket, a Búzásvölgyi tónál pedig kiváló vízminőségét, táj- és mikroklíma formáló jelentőségét, természetközeli állapotát kell kiemelni. Talajvíz kizárólag a völgytalpakon fordulhat elő, így jelentős mennyiségről nem beszélhetünk. Viszonylag csekély a rétegvizek mennyisége is, sőt a vonatkozó Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv a „RecskBükkszék termálkarszt víztestre” utánpótlás híján, gyenge minősítést adott a vízszint süllyedése miatt. A talajvizek szennyezéséről az Ércbányák és a katonai területek —kiemelten Baj-patak völgyi HM üzemanyagtároló— esetében a talajról szóló részben tettünk említést.

1.17.3. Levegőtisztaság védelem A környezeti elemek között az élet szempontjából kiemelkedő szerepe van a levegőnek. A levegőtisztaság védelem fő célja az egészséges emberi környezet biztosítása céljából a jó levegő minőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése. A légszennyezés, eredete szempontjából természetes és antropogén lehet. A természetes légszennyezés közül Recsk térségében a vulkanikus keletkezésből fakadóan, bizonyos gázok előfordulás említhető. Az antropogén eredetű légszennyezés döntően az energiatermelésből, az ipari és mezőgazdasági tevékenységből, a kommunális fűtésből és a közlekedésből származik. Az égési, oxidációs folyamatok okozzák a légszennyezést valamennyi tevékenységnél, így az ipari termelésnél,a háztartásokban és a közúti közlekedésnél is. Az égéskor keletkező gázok a szénoxidokon kívül vízgázból, kén és nitrogén oxidokból állnak, de tartalmazhatnak más gázokat is és szilárd anyagokat pernye, korom, koksz és kátrány szemcséket is. Az említett anyagok közül a szén és a kén oxidok a legkárosabbak. Recsk belterületén a vegyes gáz- és szilárd tüzelés – elsősorban fa, kisebb részben szén – következtében télen számottevő a levegő szennyezettsége. A gépjárművek okozta légszennyezés —CO, No2, SO2, telített CH, korom, benzpirén stb.— is jelentős, hiszen a 24 sz. főút végig halad a település belterületén. Az kedvező, hogy a Csákánykői bányából követ szállító hatalmas teherautók a belterület déli határán kiépített elkerülő kőszállító úton érik el a 24. sz. főutat és így nem érintik a belterületet. Recsk térségében az energiatermelésből adódó légszennyezés nem észlehető. Az ipari termelés, tekintettel arra, hogy bútorgyártás zárt térben történik elsősorban a bányászati tevékenységből eredő porhatás – pl.: fedetlen meddőhányók – és gázkibocsátás említhető. Tekintettel arra, hogy mind az Ércbánya, illetve a Kőbányák egy része is szünetel, a mai ipari szennyezés mértéke nem zavaró. Arra kérdésre, hogy mi várható az ércbányászat esetleges újraindítása esetén, az milyen technológiával, milyen környezeti terheléssel valósul meg most nem adható válasz. A mezőgazdaság porszennyezése tekintettel a szántóterületek kis kiterjedésére csak időnként és nem jelentős mértékben zavaró. Gondot elsősorban a műveletlen , parlag területekről származó szennyezések, elsősorban az allergén növények elszaporodása következtében létrejövő pollenszennyezés okoz. A helyszínelés tapasztalatai alapján Recsk külterületén jelentős a műveletlen szántó és gyep területek nagysága. Időszakos és kevésbé jelentős terhelést jelent a korábban almozásra, takarmányozásra használt avar, szalma egyéb növényi hulladék égetése. 146

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1.17.4. Zaj és rezgésterhelés Recsk külterületén a zaj- és rezgésterhelés elsősorban a közúti közlekedésből, másodsorban az ipari termelésből- bányászat – származhat. A közúti közlekedési zajt értelemszerűen a gépjárműforgalom okozza. A közvetlen főút melletti területek vannak leginkább kitéve a gépkocsik zajhatásának. A 24. sz. főút menti lakóházak, lakótelkek zajterhelése a forgalmasabb időszakokban becsléseink szerint eléri a megengedett zajterhelési határértékek felső határát, azonban konkrét mérési adatok hiányában – ugyanúgy ahogy a környezetet terhelő más tevékenységek esetén sem – érdemi vélemény nem fogalmazható meg. Zajvédelmi szempontból a 284/2007 (X.29.) Kormányrendeletet, a 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletet, valamint a 93/2007 (XII.18.) KvVM rendeletet kell a tervezés során figyelembe venni. Az ipari eredetű zaj elsősorban a bányászati tevékenység során alkalmazott robbantásos technológiából adódhat. Tekintettel arra, hogy a Csákánykői kőbánya több km távolságra van a belterülettől és a robbantások csak időnként alkalomszerűen történnek ezért a robbantások által okozott zaj- és rezgésterhelés hatása a település belterületére nézve elhanyagolható. A robbantások elsősorban a környező, védett területek madár-, és állatvilágára hatnak kedvezőtlenül. A települést érő rezgésterhelés is a közlekedésből – vasúti, közúti – és az esetleges építkezésekből adódik. A vasútvonalon a személyforgalom szünetel, így jelenleg zaj- és rezgésterhelésről itt nem beszélhetünk. A közúti közlekedés esetén pedig a kőszállító tehergépjárművek, amelyek rengeteg település életét megkeserítik, és a legnagyobb zaj- és rezgésterhelést okozzák, Recsken nem érintik a települést miután a települést elkerülő kőszállító úton közlekednek. A belterületen ezért csak a helyi és az átmenő forgalom okozta elfogadható zaj- és rezgésterheléssel kell számolni. Az építkezések által okozott terhelések csak pontszerű és rövid ideig tartó alkalmi jellegűek. A rezgésterhelési határértékeket a már említett 27/2008 (XII.3.) KvVM- EüM együttes rendelet tartalmazza.

1.17.5. Sugárzásvédelem Az elhanyagolható természetes háttérsugárzáson kívül nincsenek adatok Recsk térségében káros mértékű sugárzásról.

1.17.6. Hulladékkezelés A hulladékkezelés az emberi tevékenység során keletkező hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a szennyezés megelőzésére, a hasznosítható hulladék kinyerésére, a többi hulladék megsemmisítésére, semlegesítésére irányuló tevékenység, amely így tartalmazza a hulladék gyűjtését, szállítását, előkezelését, tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását is. Célja az emberi egészség védelme, a természeti és épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása. A Hulladékgazdálkodási törvény a település önkormányzatok számára kötelezően ellátandó körszolgáltatásként írja elő a hulladékkezelés közszolgáltatást. Recsken mind a települési szilárd hulladék, mind a folyékony szennyvíz begyűjtése kezelés megoldott. A nagyközségi önkormányzat tagja a 81 települést összefogó Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Társulásnak, amelynek célja a vegyes települési hulladékok jogszabálynak megfelelő kezelése. Recsken a települési szilárd hulladékot hetente egyszer – csütörtökön – a pétervásárai székhelyű PEVIK Közüzemi és Szolgáltató Nonprofit Kft. szállítja el. A települési szilárd hulladék heti elszállításán kívül a PEVIK Kft havonta egyszer külön erre rendszeresített zsákokban szelektív gyűjtést is folytat és évente egyszer a lakossági igények alapján lomtalanítási tevékenységet is végez. A Kft a hulladékot az 1,6 ha nagyságú ivádi előkezelő telepre szállítja, ahol válogatják, aprítják, tömörítik a szemetet, majd

147

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

vagy újrahasznosítás céljára vagy a jelenlegi gyakorlat szerint lerakás céljából a hejőpapi korszerű hulladéklerakóba szállítják. Recsken a szennyvízcsatorna hálózat már az 1990-es évek végén kiépült és a szennyvizeket az 1300m3/d kapacitású recski szennyvíztisztító fogadja be. Tekintettel arra, hogy ez a szennyvíztisztító telep kistérségi feladatokat is ellát, Recsken kívül Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád szennyvizeit is kezeli, a megfelelő tisztítás elérése érdekében a telepet bővíteni és korszerűsíteni kell. A tervek szerint ez a fejlesztés 2016-2019 között valósulhat meg, amely következtében a térség szennyvizei még jobb hatásfokkal tisztítódnak meg. A megfelelő környezeti állapot érdekében Recsk nagyközség önkormányzata 3/2015 (II.27.) Önk. rendelete rendelkezett a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről. E rendeletben kötelezte az ingatlan tulajdonosokat ezen közszolgáltatás kötelező igénybevételére. A háztartási szennyvíz begyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását az ÉRV – Észak- Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. jogosult és köteles ellátni.

1.17.7. Vizuális környezetterhelés Recsk erdőkben, hegyekben változatos felszíni formákban, természeti adottságokban gazdag területén vizuális környezetterhelést elsősorban a bányászat által létrehozott bányasebek, meddőhányók jelentenek. A korábbi időkben működtetett, kisebb kőfejtők nagy részét visszafoglalta a természet illetve kevésbé forgalmas és kevésbé látszatos helyen találhatók. Az elmúlt hatvan évben, különösen az 1950-70-as években folytatott intenzív kitermelés következtében az Ércbányák felszíni környezete viszonylag nagy területen teljesen és bántóan átalakult és sivár, esztétikai értékektől mentes ipari tájjá változott. Az elmúlt évtizedben folytatott folyamatos rekultiváció és tájrendezés ellenére esztétikailag még mindig igen sok javítani való van a bánya környezetén. A Kőbányák közül a Csákánykői a legnagyobb . A több mint 50ha kiterjedésű bánya a falutól 4 km távolságra van és miután teljes mértékben erdők veszik körül, közvetlen közelről az erdőkben sétáló turisták által nem észlelehető. Igazából csak egyes magaslati pontokból, ill. észak felől bizonyos nézőpontokból látható a bánya, de a távolság szépítő ereje itt már érvényesül. Ennek ellenére maga a bányaseb méreteinél fogva elrettentő és megfogalmaztatja a tájrendezővel, hogy ilyen nagyságú bánya csak akkor működtethető, ha a korábban kitermelt részeket már természetközeli módon rekultiválták, azaz pl.: egyszerre nem engedhető meg 10 ha- nál nagyobb növényzet nélküli bányaterület művelése! A MAJDANI REKULTIVÁCIÓNÁL, TÁJRENDEZÉSNÉL MINDENKÉPP SZÜKSÉGES A HÁTSÓ, IGEN MAGAS ÉS MEREDEK KŐFALON LEGALÁBB 30 MÉTERES MAGASSÁGI SZINTEKEN TERASZOK KIALAKÍTÁSA ÉS AZOK NÖVÉNYZETTEL VALÓ BEÜLTETÉSE, HOGY A BÁNYASEB LÁTVÁNYA FELOLDÓDJON A KÖRNYEZETÉBEN. Ezeket a javasolt teraszokat leggazdaságosabban a termelés során lehet kialakítani ezért már most szükséges a javasolt végállapot szerinti tájrendezési terv kidolgozása és a kitermelés ennek megfelelő végzése. Elméletileg vizuális gondot jelenhetnének a nagy kiterjedésű katonai területek, azonban az erdővel bekerített és alig látható helyen lévő erdős területek szinte sehonnan nem tárulnak fel. Vizuálisan bántó, a védett történelmi fasorok hiányossága, töredékessége.

1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM A tervezéshez megkapott hatósági vélemények közül az előző bekezdésben említett „A” fokozatú ár és belvízvédelmi veszélyeztetettségre a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hívta fel a figyelmet, amely következtében, ahogy említettük a Parádi-Tarna menti mélyfekvési területeken, a patak ártéri területén beépítésre szánt terület kijelölése nem kívánatos, az esetleges fejlesztéseket a magasabb térszínű területekre kell tervezni. A Bányafelügyelet ( BAZ Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztály ) A Búzás-völgyben és a Parádiút mellett kettő-kettő jelölt rétegcsúszásos, suvadásos területet, valamint a Csákánykői kőbányában 148

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

a meddőhányó törmelékmozgását jelezte. Tekintettel arra, hogy az észlelések az 1970-es években(!) voltak, az utánvizsgálat pedig 1980-ban és azóta nem ismeretesek újabb panaszok, valamint a nevezett területek valamennyien külterületen találhatók ezeket a jelzéseket a tervezésnél figyelembe vesszük, de nincs különösebb jelentőségűk.

1.18.1. Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003 (XII.9.) KvVM- BM együttes rendelet szerint Recsk nagyközség az „A”, azaz erősen veszélyeztetett besorolású. E besorolás eredményeképp az új telekosztásokat csak vízkártól mentes területeken lehet kialakítani. A terület csapadékvíz elvezetését előzetesen meg kell oldani. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 4§ értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi vízrendezés és vízkárelhárítása, azaz az árvíz és belvízelvezetés, továbbá a település belterületén a patakok áradásai kártételeinek megelőzése kül- és belterületi védőművek építésével, azok fenntarthatóságával.

A villámárvíz-veszély mértéke Magyarországon Forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés Magyarország 2011. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság http://vmkatig.hu

1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY

149

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Recsk nagyközség rendkívül gazdag ásványi nyersanyagokban ezért teljesen érthető, hogy a Heves megyei Területrendezési Terv a beépítésre szánt területek kivételével Recsk közigazgatási területét teljes mértékben Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetébe sorolta. A Mátra- hegység hatalmas tömegű andezit vonulatai közül csaknem valamennyi alkalmas — elméletileg— az út, autópálya, vasút és egyéb építkezések számára fontos kőzúzalék, kő bányászására. A zömmel andezitből, andezit-tufából álló hegyek tehát potenciálisan értékes építőanyagok. A kőbányászaton túlmenően, immár kettő és fél évszázados hagyományai vannak Recsken a nemesfém —réz, ólom, cink, arany—bányászatnak. A Bányafelügyelet tájékoztatása szerint az alábbi bányatelkek illetve megkutatott ásványvagyon található Recsken az Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energiavagyon Nyilvántartásában: • Recsk -I. rézérc meglévő bányatelek • Recsk -II. színesfém meglévő bányatelek • Recsk- II. andezit meglévő bányatelek • Recsk Györke –tető faragható andezit megkutatott ásványvagyon • Recsk -IV. andezit Valéria-hegy, Várverő oldal szünetelő bánya, meglévő bányatelek • Recsk -V. diabáz –Baj-patak szünetelő bánya, meglévő bányatelek Számtalan tanulmány, értekezés, újságcikk foglakozik a recski nemesfém vagyonnal és annak kitermelhetőségével. A szakanyagok szerint a Recsk -I. bányatelken – alatt- mintegy 50 tonna aranyat tartalmazó rézérc található, amelyet azonban csak külszíni fejtéssel gazdaságos kinyerni. Ez az arany készlet a néhány évvel ezelőtti világpiaci áron számolva 2100 millió USD értékű. E hatalmas összeg ellenére ez a készlet egyenlőre távol áll a kitermeléstől, de az értéke és a kitermelés egyéb hasznai mindenképp elgondolkodtatóak. A Recsk. II bányateleken – alatta- található nemesfém készlet – 800-1200 méter mélységben – több szakíró szerint a világ tíz legjelentősebb színesfémérc készletei közé tartozik. A legutóbbi években készült becslések szerint a rézérc és a hozzátartozó cinkérc vagyonból kinyerhető fémek értéke óvatos becsléssel is meghaladja a 20 milliárd USD-t! A szakvélemények szerint az ércvagyonból elkülöníthető egy kiváló minőségű, gyors megtérülést eredményező, 40-50 millió tonnányi műrevaló ércmennyiség, amely egy évente 2-3 millió tonna termelésű bánya működtetését tenné lehetővé, 30-40 ezer tonna réz, 20 ezer tonna cink és 1000 kg arany tartalom kinyerésével. Ez a bánya Közép-Európa legnagyobb gazdaságosan működtethető, művelhető, egyúttal a környezetvédelmi követelményeket is kielégítő földalatti üzeme lehetne hosszú évtizedekig, amely legalább 1000 fő foglalkoztatását igényli. Amennyiben az alapanyag kitermelésen túl a kitermelt érc feldolgozásra is kerül és legalább félkész terméket állítunk elő a korábban hasonló tevékenységet folytató iparterületeken —pl.: Salgótarján, Ózd, stb.— akkor mind a haszon, mind a foglalkoztatás magasabb értéket érhet el. Egy 3-4000 főt foglalkoztató rézkohászati feldolgozó üzem beruházási költségei is hamar megtérülnének a jelenlegi világpiaci árak mellett. A recski nemesfém vagyon hatalmas érték, de ha figyelembe vesszük, hogy a jelenlegi ismert ércelőfordulás sem oldalasan, sem a mélység felé nincs lehatárolva , sőt a határ más részei sincsenek részletesen megkutatva , így a nép által Réz-hegynek, Nagy-Réz-Tetőnek nevezett, falutól keletre eső dombvonulat sem szerepel az Ásvány vagyon Nyilvántartásban – ahol korábban a felszínen is találtak rézércet – feltételezhető, hogy Recsk hosszú távú jövője ismét a nemesfém bányászatról fog szólni.

150

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

151

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ

2.1. A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE SWOTANALÍZISBEN

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

ERŐSSÉGEK (S)

Társadalom, demográfia

Pétervásárai kistérség déli településcsoportjának térségszervező települése

Működő iskola, óvoda, könyvtár és felekezetek

ÖKOISKOLA címet elnyerő általános iskola

Gazdag szabadidősprogramok, kulturális intézmények

Felnőttoktatás esti munkarendű gimnáziumban

Teljes körű szociális ellátás

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

GYENGESÉGEK (W)

A recski ércmező a magyarországi nemesés színesfémérc bányászat bázishelye.

36. leghátrányosabb helyzetű térségben fekszik

Lakónépessége folyamatosan csökken

A cigány népesség aránya jelentősen nőtt az elmúlt 10 évben

Vezetői összefogás és a közösségi érdekek

Mezőgazdasági termelés az országos átlaghoz képest elenyésző

A csákánykői kőfejtő az egyik legnagyobb működő kőbánya. A térség erdősültsége kiemelkedő, jó minőségű faállományt biztosítanak. Több fajta, de identitás-azonos turisztikai kínálat

Természet, környezet

A zöldterületek egy része a község céljaira gondozottan kialakított

Kiterjedt erdőterületek

Érckészlet

Vizekben gazdag környezet

152

A nagy hagyományokkal rendelkező extenzív állattenyésztés (juh, kecske, húshasznú szarvasmarha, ló) és a vadgazdálkodás visszaszorult, lehetőségei nincsenek kihasználva.

Alacsony a mezőgazdasági birtokméret

A potenciális befektetők nagy része elkerülik a kistérséget

A földterületek osztatlan közös tulajdona

Civil szervezetek ritkán élnek az önkormányzat által biztosított lehetőséggel, kerülik a testület ülésein való részvételt

Hatalmas bányasebek, meddőhányók, roncsolt felszín és katonai létesítmények a tájban, rekultiválatlan, felhagyott bányák – tájsebek

Jelentős kiterjedésű parlagterületek

Gazdátlan, bozótosodott üdülőparcellák a Búzás-völgyi tó mellett

Felhagyott arborétum

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ERŐSSÉGEK (S) Épített környezet, településkép

A lakóépületek telekosztása a 19. sz. vége óta kis változáson ment át, így az utcakép beépítési ritmusa még a hagyományost követi

Idegenforgalom, üdülés

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

Környező főutak és települések könnyen megközelíthetők, a település regionális közúti kapcsolatai jók Autóbusz megállóhelyek száma az igényeknek megfelelő, azonban az elhelyezésük és kiépítettségük felülvizsgálatra javasolt

Egyedi, országos hírű értékek

Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tájház, kézműves tevékenység

153

Minimális kapcsolattal rendelkező Ércbánya lakótelep Az épületállomány egy része elavult, sok a felújítandó épület Rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai folyamatosan jelentkeznek

Autóbusz megállóhelyek elhelyezése és kiépítettsége felülvizsgálatra javasolt

Településen kerékpárút nem található

A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő

Nincsenek vízelvezető árkok vagy kapacitásuk túl kicsi

Villámárvíz-veszélyes területek

GYENGESÉGEK (W) A sok felújítás és átalakítás, új épület emelése miatt nem maradt értékelhető egységes összefüggő sort mutató archaikus utcaképi rész

Kihasználatlan, magas potenciálú területek (Emlékpark, Tó, faluközpont, Tájház)

Csekély mértékű együttműködés a szomszédos településekkel

Településmarketing stratégia hiánya

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA:

Szomszédos kistérségek turisztikai vonzerejének kisugárzása

Regionális turisztikai programok

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

Érckészlet profitot termelő bányászata

Erdőterületek védelme, erősebb hasznosítása

Bútorgyártás fejlesztése, helyi faanyagok használata

Kiváló természeti, táji adottságok hangsúlyozása az idegenforgalom és gazdaság területén

Helyi foglalkoztatást segítő megoldások kidolgozása

Mezőgazdasági földterületek rendeltetésszerű használatának elősegítése

154

Együttműködési program kidolgozása, megállapodás a szomszédos településekkel Tömegközlekedés fejlesztése, menetrendjeinek összehangolása Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése, biztosítása

A világ 10. legnagyobb érckészletét tartalmazó bánya újranyitása Erdőterületek tulajdonosaival való együttműködés kialakítása

Együttműködési tréningek szervezése -

Természet, környezet

GYENGESÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSE A LEHETŐSÉGEK ÁLTAL: -

Társadalom, demográfia

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

LEHETŐSÉGEK:

Piacképes képzések szervezése Kistérségi kommunikáció fejlesztése Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása

Civil szervezetek és vállalkozások közös lehetőségeinek feltárása

A tó nagyobb turisztikai kihasználása (a környék tóhasznosításainak figyelembe vételével)

Bányaterületek rekultivációja

Arborétum megújítása, megnyitása

Búzásvölgyi-tó körüli telkek rendezése

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA:

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

Épített környezet, településkép

LEHETŐSÉGEK:

Barkóczy-kastély

Különböző karakterű megmaradt régi épületek, településszerkezet

A település belterületétől délre húzódó gyűjtőút, ha továbbépül és a település nyugati oldalán visszaköt a 24 sz. főúthoz a jövőben a település elkerülő útjaként is funkcionálhat.

Idegenforgalom, üdülés

A településen megtalálható, még autentikus formálású háztípusok egy-egy jellegzetes példáját érdemes fenntartani, hogy tanúskodjanak a település fejlődéséről, emellett a beépítési lépték és arány, ill. tetőidom megtartását kell szabályozással biztosítani

Épületek felújításának ösztönzése, kedvezményes bérbeadás

Teherszállítás vasúton

Települések közötti kerékpárutak építése

Parkolóhelyek szükséges férőhelyének és kialakításának felülvizsgálata célszerű lenne.

A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló 67/2013. (VI. 26.) OGY határozat

GYENGESÉGEK KIKÜSZÖBÖLÉSE A LEHETŐSÉGEK ÁLTAL:

Turisztikai attrakciók összehangolása Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése

a komplex idegenforgalmi kínálat alapján a turizmus bővül

155

„Palóc út”program kiterjesztése

a Búzás-völgyi tó mellett felparcellázott, hasznosítatlan üdülőterületek rendezése

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT A VESZÉLYEK KIVÉDÉSE AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA:

Épített környezet, településkép

Természet, környezet

Gazdaság, Ipar, Mezőgazdaság

Társadalom, demográfia

Regionális kapcsolatok, térségi szerepkör

VESZÉLYEK:

A régión belüli, ill. az országhatáron túl fekvő versenytársak gyorsabb fejlődést érnek el

A mindennapi megélhetést segítő szolgáltatások kiépülésének hiánya miatt tovább nő a várost elhagyó képzett, elsősorban fiatal lakosok száma

A társadalmi feszültségek nőnek, a leszakadó rétegek nagysága nő

A szegregáció erősödik

Agrártámogatások aránytalanságai

Pályázati kiírások és a valós igények eltérései

A környezeti terhelés tovább nő és ezáltal romlik a kistérség imázsa, vonzereje

A közlekedési kapcsolatok korszerűsítésével a község megközelíthetősége javul

A helyi közösségek erősítése a civil szervezetekre támaszkodva

A település vonzerejének kihasználása, növelése, ezáltal a népességcsökkenés megállítása

VISSZAVONULÁS ÉS A GYENGESÉGEKTŐL VALÓ MEGSZABADULÁS:

Jogszabályi változások kiszámíthatatlansága

Tájsebek növekedése a bányászat által

vasúti szállítás visszaállítása

erdőgazdálkodás erősítése

állattartás támogatása

„Produktumhoz” kötött szociális támogatások

Mezőgazdasági termelésre, extenzív állattartásra való ösztönzés

A biogazdálkodás elterjedésének lehetősége adott

Átgondolt, koncepció menti térségi fejlesztések

A településrészek, lakótelepek leromlási folyamatát nem lehet megállítani

156

A meglévő, örökségi értékeket hordozó épületek szakmai szempontú felújítása, hasznosítása

A felhagyott bányaterületek rekultivációja

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A VESZÉLYEK KIVÉDÉSE AZ ERŐSSÉGEKRE TÁMASZKODVA:

Idegenforgalom, üdülés

Infrastruktúra, közművek, közlekedés

VESZÉLYEK:

VISSZAVONULÁS ÉS A GYENGESÉGEKTŐL VALÓ MEGSZABADULÁS:

A település területe érzékeny kategóriába tartozik felszín alatti víz állapota szempontjából Mélyen fekvő területekre kiadott építési engedélyek

Árvízkárok kivédése

Meglévő víztározók tárolókapacitása kevés, így a nagy mennyiségű és hírtelen jött csapadék tárolása nincs megoldva -

helyspecifikus idegenforgalmi fejlesztések hiánya, ill. az adottságokkal ellentétes beruházások

157

idegenforgalmi koncepció mentén való fejlesztés

a koncepcióba nem illő elemekkel való felhagyás, „a kevesebb több” elvére alapuló koncentráció

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A helyzetfeltárás során összegyűjtött különböző folyamatokat, képzeteket egységes egésszé, rendszerré kell összeállítani annak érdekében, hogy a koncepció iránya meghatározható legyen. A vidéki települések fejlesztése szempontjából különösen fontos az ott élő emberek közösségbe való szerveződése. Az utóbbi évtizedekben az emberi kapcsolatok felborultak, a hagyományos, a történelmi fejlődés alatt létrejött faluközösségeket felosztották, anyagi eszközeitől megfosztották. Mára már a helyi közösségek, az együttműködés emberi tényezői jól alakuló tendenciát mutatnak. Vannak civil szervezetek, amik a helyi szükségletek mértékében közösségfejlesztők, informáló, kapcsolatteremtő, bátorító munkájuk erősíti a meglévő közösségi erőforrásokat. A Pétervásárai kistérség ma is az egyik leghátrányosabb helyzetű, elmaradott kistérségek közé tartozik. Ennek oka elsősorban a gazdasági szféra gyengesége, amely érvényes az ipari, termelő szektorra és a szolgáltató ágazatra is. A társadalmi problémák jelentős része összefüggésben van a gazdasági problémákat elsődlegesen előidéző munkanélküliséggel. A településen a munkaalkalmak korlátozottak. Vannak bejegyzett vállalkozások, de a legtöbb egyszemélyes vagy családi vállalkozás. A nagyközség meglévő ipari, mezőgazdasági bázisa a lakosság megélhetését fejlődő szinten biztosítani nem tudja, az elszegényedés – a kivételektől eltekintve – folyamatos. A foglalkoztatás növelése állami beruházásokból nem várható. A népesség egyes településeken állandó, vagy fogy. Az elöregedési arány magas. Nem modernizációra, hanem az új kihívásoknak megfelelő, a vidék lényegét megtartó, annak előnyeire építő innovációkra van szükség. A helyi iparral, illetve vállalkozásokkal kapcsolatos elképzelések megvalósítása azért fontos feladat, mivel a vállalkozások közvetve-közvetlenül a település fejlődését segítik, javítják a termékekkel, szolgáltatásokkal való ellátottságot, munkahelyet teremtenek, adóbevételekhez juttatják az Önkormányzatot. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során figyelmet kell fordítani a gazdasági területek kijelölésére, munkahely teremtő vállalkozások letelepítésére alkalmas telkek megfelelő szabályozási előírásainak megfogalmazására. A lakosok nagy része rendezett körülmények között él, odatartozónak vallják magukat. A társadalmi közösségek a természeti, műemléki és kulturális értékeket őrzik. A statisztikai adatokból következtetni lehet, hogy a fiatal generációk tagjai költöztek el, mely szükségszerűen hordozza az öregedési index növekedését. A másik fontos cél, hogy a nagyközség kedvelt otthon legyen a lakói számára. A település meglévő adottságai ehhez megfelelőek, elegendő hellyel rendelkezik a hiányzó funkciók kialakításához, vannak meglévő, de kevéssé kihasznált területei, melyeknek csak kis beavatkozás kellene az élhetővé tételéhez. A településének van kulturális művészeti öröksége. Ennek a megőrzése, kellő gondozása szükséges. Ez az érték ennek a térségnek olyan közvetlen nem termelő vagyona, amely a jövőben a turisztikai értékképzés kiemelkedő jelentőségű eszköze lesz (pl. Népművészeti Tájház). 158

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3.2. PROBLÉMATÉKTÉRKÉP A település legnagyobb problémái a Magyar vidéki településekével megegyezőek. A fiatalok elvándorlása, ezáltal az elöregedés, a lakónépesség csökkenése, a roma kisebbség növekvő aránya, a munkahelyek hiánya miatt a nagyarányú ingázás, az alvófaluvá válás és a munkanélküliség, összefüggő tendenciák. Recsk problémákkal terhelt területeit egy térképen ábrázoltuk, az egyes problémákat az alábbiakban területenként pontokba szedtük. Szociális problémák: − Tartós munkanélküliek száma magas − Aluliskolázottság, szakképzettség hiánya − Idősebb korosztály és a nők emelkedő munkanélkülisége − Egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek − Helyben nem működik anyaotthon és családok átmeneti otthona − Elöregedő település − Magányosság, elszigeteltség − A lakosság egészségi állapotának romlása − Foglalkoztatási lehetőségek szűk keretei − Szegregálódott lakóterületek Közlekedési problémák: − Közösségi közlekedés kedvezőtlen feltételei Tájhasználati problémák: – Hatalmas bányasebek, meddőhányók, roncsolt felszín és katonai létesítmények a gyönyörű tájban, rekultiválatlan, felhagyott bányák - tájsebek – Jelentős kiterjedésű parlagterületek – Gazdátlan, bozótosodott üdülőparcellák a Búzás-völgyi tó mellett – Felhagyott arborétum

Környezeti problémák: – Villámárvíz-veszélyes területek

Funkció- és kapcsolati problémák: – Kihasználatlan, magas potenciálú területek – Minimális kapcsolattal rendelkező lakótelep – Csekély mértékű együttműködés a szomszédos településekkel /Az egyes területekhez kötött problémákat a T-3. sz. Probléma és értéktérképen ábrázoltuk./

159

JELMAGYARÁZAT: Szomszédos településekkel való csekély mértékű együttműködés Szegregált területek

√

Kihasználatlan potenciálok (faluközpont, emlékpark) st la ha ó

Tájseb (bányaterület)

"Gazdátlan" üdülőparcellák

Elkülönült lakóterület (Ércbánya lakótelep) Árvízveszély (tó- és patakok környéke)

√

Poltrade Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23.

Munkaszám:

Megrendelő neve:

Recsk Nagyközség Önkormányzata Megbízás: Munkarész neve: Rajz neve:

ULD/02/2016 Méretarány: 1:15 000 Rajzszám:

Recsk Településrendezési eszközei

T-3

HELYZETÉRTÉKELÉS

PROBLÉMATÉRKÉP

Felelős településtervező: Mohácsi Katalin TT01-6108

Dokumentálás dátuma: 2016.01.26

Társtervező: Tölgyesi Diána TT13-1374

Felelős közlekedéstervező:

Felelős közműtervező:

Felelős tájrendezési mérnök:

Vida Zoltán 05-1619

Berecz András VZ-TEL 10-0467 dr. Laposa József TT/1T 19-0384

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK A település egyes részei sajátos karaktert, funkciót hordoznak, melyek megfigyelése, elemzése kiemelten fontos a szabályozás készítése szempontjából. Hagyományos települési terület: A terület a település történeti központja: alapvetően a Kossuth Lajos út szélső részei, a Várbükki utca, Hunyadi János utca, és Dózsa György és Repeczky Ferenc utcák környéke, valamint a belőlük nyíló kisebb utcák. Bár a falu házai különböző típusúak, nem egy időben épültek, mégis elmondható, hogy a települési terület nagy része azonos, falusi és kertvárosi karakterekkel rendelkezik.

Hagyományos települési terület – Hunyadi János út /fotó: www.maps.google.com/

Településközpont:

A községi központ kereskedelmi, szolgáltató létesítményei – Kossuth Lajos út /fotó: www.maps.google.com/

A nagyközségi központ a Kossuth Lajos út 95. szám alatti Coop áruháztól (gyakorlatilag a vasúti kereszteződéstől) a József Attila utca csatlakozásáig, a Polgármesteri hivatal és CBA élelmiszer üzletig tart. Itt találhatók a főbb intézményi és középületek (polgármesteri hivatal, iskola, könyvtár), valamint a már eredetileg is üzletnek szánt, régi és újabb épületek. Látható, hogy Recsknek nincsen valódi központja, főtere, mivel a nagyközség fő funkciói a Kossuth Lajos út mentén hosszan elnyúlnak, így ez a lineáris origó a vizsgálatban meghatározottnál kiterjedtebben is értelmezhető.

Szegregátum: A három földesúri érdekterület mellett - Domb (Petőfi S. utca), a Templomsor és a Hunyadi utca, a Tahi és a Kossuth utca - az északnyugati faluszélen a cigányság lakóterülete, a Cigánysor alakult ki. 161

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

A terület jól meghatározható, a Hunyadi János út nyugati vége, ahol az út a Balla-patakkal párhuzamossá válik. Az utcaszakasz a régi malomépületről indul Mátraballa felé. Az itt jelenlévő problémák nem csupán szabályozásból eredő, településképi, településüzemeltetési gyökerűek, hanem mély társadalomszociológiai eredetük van, melynek orvoslási módja, enyhítése Recsk jövőjének szempontjából nem hagyható figyelmen kívül.

Szegregálódott településrész – a Hunyadi János út vége /fotó: www.maps.google.com/

Búzásvölgyi tó és környéke: A Búzás-patak völgyében 1972-ben létesített 54 ha nagyságú, 8,5km kerületű Búzás-völgyi tó a legjelentősebb. A tavat Recsk felől 1,5 km hosszú műúton lehet megközelíteni. A 2,5km hosszú tó legszélesebb része 250 méter, a vízmélység áltagosan 2 méter. A tó körül kb. 200 horgászállás található, melyek nagy része zúzottkővel borított. A horgászállásokat gépjárművel lehet megközelíteni. A tó a környék egyik legnagyobb és legszebb környezetben lévő horgásztava, amelynek az Önkormányzat a tulajdonosa. A tó körül hétvégi házas üdülő területet alakítottak ki, ahol a telkekre nyaraló épületek épültek. A tó létesítése kifejezetten kedvező táji változást jelentett és a vízfelület és környezete ma már természetközeli állapotúnak nevezhető. Szintén a tó mellett alakítottak ki jelentős területen felparcellázott üdülőterületeket, melyre napjainkban nincs igény, így a terület rendezése, az új funkció megtalálása a közeljövő feladata.

Búzásvölgyi tó /fotó: ULD, forrás: http://buzasvolgyito.gportal.hu /

162

Recsk nagyközség településrendezési eszközök felülvizsgálata 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Ércbánya lakótelep: Az Ércbánya mellett felépült lakótelep a településtől teljesen elkülönül, a Kossuth Lajos út Parád felőli végéről nyíló Ércbányai útról közelíthető meg. A lakótelephez tartozó házak sokfélék, családi házak (Ércbányai út), és különböző tömbházak (Ércbánya lakótelep) is megtalálhatók. A telep mellett található a Balla patak medréből kialakított, egykor a bányászati technológia szerves részét képező Ércbánya-kincstári tó 5,2ha nagyságú mocsaras, vizes területe, amely sajátos, furcsa hangulatot ad a településrésznek. Itt található, a falutól teljesen elszeparálva, minden központi szolgáltatás, látnivaló híján az Idősek otthona is.

Ércbányai lakótelep /fotó: ULD/

163