Alátámasztó javaslat noszvaj

Noszvaj A településrendezési eszközök 314/ 2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

Alátámasztó javaslat

Poltrade Bt. – 2015. december

Megbízó Noszvaj Község Önkormányzata 3325 Noszvaj, Kossuth út 1.

Bóta Géza Polgármester Tel: 06-36-463-055 Email: pmester.noszvaj@citromail.hu Tervező POLTRADE Bt. 1096 Budapest, Telepy u. 23.

Mobil: 20/823-13-81 www.uld.hu Településrendezés:

Mohácsi Katalin – okl. településmérnök, vezető településtervező TT 01-6108 kulturális örökség menedzser és fenntartható fejlődés szakreferens

Tölgyesi Diána – okl. településmérnök, településtervező TT 13-1374

Tájrendezés, Környezetvédelem:

dr. Laposa József TÁJTERV MŰHELY Kft okl. kertészmérnök, tájépítész mérnök TK/1 01-5032 /07, K 01-5032, TR 01-5032

Közlekedés: Vida Zoltán Ákos okl. építőmérnök (V-terv Bt.) MK: Tkö 05-1619 , 05-51692

Energiaközművek, távközlés:

Hanczár Zsoltné – okl. építőmérnök MK: 01-2418 (KÉSZ Kft.)

Vízi közművek:

Bíró Attila - okl. építőmérnök MK: 01-2456 (InfraPlan Kft.)

Fájl: ALATAMASZTO_NOSZVAJ Tervszám: ULD/01/2015

101/2

Rajzjegyzék: Közműfejlesztési javaslatok: Közmsz-1 Ivóvíz ellátás fejlesztési javaslata Közmsz-2

Közmsz-3

M=1:10.000

Szennyvízelvezetés és felszíni vízrendezés fejlesztési javaslata

M=1:10.000

Energiaközművek és elektronikus hírközlés fejlesztési javaslata

M=1:10.000

Közútfejlesztési javaslatok: Tervezett déli és nyugati gyűjtőút eltolt csomópont a 2504. j. úton Mintakeresztszelvények Közl-1

Település közlekedési javaslat

M=1:8.000

Megyei tervvel való egyezés összhangja: Me-1/e

Területrendezési tervvel való összhang igazolása Térségi szerkezeti tervvel való összhang

M=1:25.000

Me-1/m

Területrendezési tervvel való összhang igazolása Térségi szerkezeti tervvel való összhang

M=1:25.000

Me-1/t

Területrendezési tervvel való összhang igazolása Térségi szerkezeti tervvel való összhang

M=1:25.000

Me-2

Területrendezési tervvel való összhang igazolása M=1:25.000 Ökológiai hálózat övezet tervlapjaival való összhang

Me-3/et

Területrendezési tervvel való összhang igazolása Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet tervlapjával való összhang

M=1:25.000

Me-3/ke

Területrendezési tervvel való összhang igazolása Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet tervlapjával való összhang

M=1:25.000

101/3

VEZETŐ TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott, Mohácsi Katalin településtervező vezető tervező kijelentem, hogy Noszvaj településrendezési tervek felülvizsgálatának készítése során az épített környezet alakításáról és

védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényt,

az Országos

Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) törvényt és a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletet és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályokat, országos szabványokat betartottam.

Mohácsi Katalin településtervezési vezető tervező TT 01-6108

101/4

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott, Tölgyesi Diána településtervező, településtervez társtervező kijelentem, hogy Noszvaj településrendezési terveinek einek felülvizsgálatában a településtervezési szöveges munkarészek készítése során az épített környezet alakításáról és védelméről védelmér szóló 1997.évi

LXXVIII.

törvényt,

az

Országos

Településrendezési

és

Építési

Követelményekrőll szóló 253/1997. (XII.20.) törvényt és a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletet és ezek általános érvényű érvény követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat írásokat megállapító rendeleteket, szabályokat, országos szabványokat betartottam.

Tölgyesi Diána településtervezési TT 13-1374

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott,

dr.

Laposa

József

tájépítész

kijelentem,

hogy

Noszvaj

község

településrendezési terveinek einek felülvizsgálatában a külterületi, táji-- és természeti környezettel kapcsolatos munkarészek valamint a környezetalakítási terv készítése során az épített környezet alakításáról és védelméről védelmér l szóló 1997.évi LXXVIII. törvényt, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről Követelményekr szóló 253/1997. (XII.20.) törvényt és a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletet és ezek általános

érvényű

követelményeihez

kapcsolódó

eseti

hatósági

el előírásokat

megállapító rendeleteket, szabályokat, országos szabványokat betartottam.

dr. Laposa József okl. kertészmérnök,, tájépítész mérnök TK/1 01-5032 /07, K 01-5032, 5032, TR 01-5032 01

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Noszvaj településrendezési tervdokumentáció közlekedéstervezési munkarészéhez

Kijelentem, hogy Noszvaj területére vonatkozó településrendezési terv közlekedési munkarész

dokumentációja

megfelel

a

teljesítéskor

érvényben

lévő

törvényes

rendelkezéseknek, a vonatkozó rendeleteknek, szabványoknak és más műszaki előírásoknak, különös tekintettel „az épített környezet alakításáról és védelméről” szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet előírásainak, valamint a területre vonatkozó országos és térségi terveknek.

Miskolc, 2015. október 07.

............................................

Vida Zoltán (05-1619)

Tartalom ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT ..................................................................... 7 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ....................................................... 7 1.1. Településrendezési javaslatok .................................................... 7 1.1.1. Beépítésre szánt területek ...................................................... 7 1.1.2. Beépítésre nem szánt területek ............................................... 16 1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek .................................................. 20 Táj és természetvédelmi elemek, területek .......................................... 23 1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI .......................................................................... 26 1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása ............................... 26 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása ......................................................... 27 1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása ............................................................. 39 2. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK ......................................................... 39 2.1.Tájhasználat, tájszerkezet értékelése, javaslata .............................. 39 2.3. TÁJVÉDELMI ÉS TÁJKÉPVÉDELMI JAVASLATOK ................................. 42 2.4. Biológiai aktivitásérték változása................................................ 43 2.4. zöldterületi rendszer fejlesztése ................................................ 45 2.4.1. A zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata ................... 45 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK ........................................................... 46 3.1. Közúti hálózati kapcsolatok ...................................................... 46 3.2. Főbb közlekedési csomópontok .................................................. 47 3.3. Belső úthálózat, keresztmetszeti szelvények, közterületi parkolás ........ 47 3.4. Közösségi közlekedés, közúti és kötöttpályás tömegközlekedés ............ 51 3.5. GYALOGOS ÉS Kerékpáros közlekedés........................................... 51 3.6. Gépjármű elhelyezés, parkolás .................................................. 51 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK ........................................................ 53 4.1. Vízi közművek ...................................................................... 54 4.2. Energiaellátás ...................................................................... 60 A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb megújuló energiaforrások is figyelembe vehetők, csökkentve a közüzemi vezetékes földgáz felhasználását. ............. 62 4.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség ............................. 62 4.4. Elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat ..................................... 62 101/5

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK ............................................ 69 6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA ................................................................................................ 72 7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ........................................................... 72 A táji és természeti adottságok vizsgálata ........................................... 79 Természeti adottságok .................................................................. 79 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................. 81 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek ............................. 88

101/6

ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT – a 314/2012. (IX.8.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján – 1. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE 1.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK

Noszvaj településrendezési tervének felülvizsgálata során környezetalakítási szempontból alapvető cél, hogy a javasolt módosítások által, a hozzájuk tartozó funkciókkal, létesítményekkel – ne kerüljön sor környezetszennyező létesítmény kialakítására, – a tervezett fejlesztések a legkisebb méretű környezetterhelést idézzék elő, – a fejlesztések során s környezetszennyezés megelőzhető legyen, – a természeti értékek védelme erősödjön, növekedjen, – a mezőgazdasági területek művelése az adottságokat legjobban hasznosító tájhasználat irányában mozduljon el Noszvaj település szerkezeti és szabályozási tervét érintő módosítások kedvező változást hoznak a környezeti elemek tekintetében. A módosítások egyrészt a meglévő tényleges erdészeti, mezőgazdasági hasznosításnak megfelelő átsorolásokat tartalmaznak, másrészt pedig a hatályos tervben lévő túlzott méretű beépítésre szánt területek csökkentését eredményezik.

Ezáltal csökken a településrendezési tervben az intenzíven beépíthető területek nagysága, megőrzésre kerülnek a kivételes értékű szőlő és gyümölcs termőhelyek, megmarad mezőgazdasági műveléssel jellemezhető táj mozaikos jellege. A tudatos szabályozás révén ugyanakkor a gazdasági szempontból indokolt építkezések külterületen is lehetővé válnak, a tájbaillesztés és a tájjelleg szigorú védelme mellett.

1.1.1. Beépítésre szánt területek Lakóterületek Noszvaj belterületének több mint fele – mintegy 100 hektár – lakóterület. Bár a település célja a lakónépesség kismértékű növelése, és megtartása, a tervezés során fontos szempont volt az is, hogy a település ne a tájban szétfolyva, annak rovására fejlődjön.

Noszvajon sajnos a hagyományos falusias életforma részben átalakult, a régi, falusias lakóterületeken a termelő életmóddal kialakult hosszú telkek jelentős része már nincs használatban. Ennek megfelelően a felülvizsgálandó, hatályos tervhez képest az új terv tartalékokkal rendelkezik, melyek a hosszútelkek mélységi megosztásával, és néhol az elégtelen szélességük miatt, azok összevonásával jöhetnek létre.

A fent említett, hosszú kertek feltáró utakkal való megosztása hosszú, és nehézkes folyamat, így a lakónépesség növelésére lehetőséget adni ezen újonnan kijelölt lakóterületekkel, valamint a meglévő, de lakatlan ingatlanok (házak) eladásával lehet.

A hatályos településszerkezeti tervben a fenti, szükséges mértéket jóval meghaladó, irreális mértékű lakóterület került kijelölésre, melyek évek óta megvalósítatlanok, ezeket a felülvizsgálat során „visszaminősítettünk”:

101/7

1) Avas-árnyék lakópark területe: ~80 db tervezett, de be nem épült telekkel:

a felülvizsgált településszerkezeti terven

a tervezett településszerkezeti terven

101/8

A terület nagy része a kiskertes mezőgazdasági művelést szolgáló, kertes mezőgazdasági terület besorolást kapott. A beépült telkek falusias lakóterület kategóriában maradtak. A mezőgazdasági terület és a foci pálya között kapott helyet különleges idegenforgalmi területen Noszvaj nagyobb szálláshely épület kialakítására alkalmas településrésze.

A hatályos jogszabályi változások miatt a korábbi építménymagasságról szóló definíció megváltozott, így az épületmagasságként meghatározásra kerülő új paramétereknek, a korábbi fogalom szerint meghatározott értékek korrekciójára volt szükség, minden övezetben és építési övezetben.

Az épületek megjelenésére vonatkozó előírások szintén a tájkép megóvását, a természetes, helyben használatos építőanyagok megjelenését szolgálják.

2) Herceg-dűlő területe:

falusias lakóterület kijelölése a Rákóczi utcától az északkeleti közigazgatási határig

101/9

kertes mezőgazdasági terület és falusias lakóterület kijelölése a Rákóczi utcától az északkeleti belterület határig

A Kenderföldi lakópark (József Attila u.) részben már beépült, így a tervezett területfelhasználása csak falusias lakóterületről kertvárosiasra változott, a mai igényekhez jobban igazodó nagyobb zöldfelület, kertvárosias jelleg biztosításával.

A Panoráma lakópark (Cserépi út folytatása) beépülése még nem kezdődött meg, telkeik már a Bartók Béla utca két szélén kiparcellázásra kerültek. Az új terv falusiasból kertvárosias lakóterületbe sorolja, szabadonálló beépítési móddal.

Falusias lakóterület a régi településmag, a főbb utak két oldalán, valamint az azzal többnyire párhuzamos kis lakóutcák mentén található. Övezeteit a meglévő beépítéshez igazodóan, jellemzően oldalhatáron álló beépítési módban határoztuk meg. Épületmagasságok tekintetében szintén a meglévő, hagyományos földszintes falusias lakóépületeket vettük alapul. A történelmi településmag övezeteiben legfeljebb földszintes épület építését engedő épületmagasságot határoztunk meg, 5,0m-ben. A kijjebb eső lakóövezetekben is maximum földszint+tetőtér magasságú lakóépületek építhetők, ezek maximális épületmagassága 6,5m.

Kertvárosias lakóterület a közelmúltban kialakított, ~25%-ban beépült Kenderföldi lakópark nagy telkekkel, új családi házakkal, és a – még be nem épült – Panoráma lakópark területe. A ~80 db beépítetlen lakótelekkel mindkettő jelentős lakóterületi tartalékot képez.

Az új, vagy még be nem épült lakóterületek esetében szintén szigorú előírásokat határoztunk meg a lakóépületek megjelenésére vonatkozóan, mivel azok elütő, túlzottan heterogén karaktere a falukép felhígulását eredményezik.

101/10

Vegyes területek Településközpont terület Noszvajon a településközpont terület a település jelentősebb intézményeinek területe.

A községben a településközpont területként lett kijelölve a faluközpont, ami a Polgármesteri Hivatal és környéke. Az út egyik oldalán a Kossuth utca/Deák Ferenc utca és a Kánya patak közötti csaknem teljes tömb, a baptista imaházig, valamint a Bartók utca mentén néhány telekből álló terület. Az út másik oldalán pedig a főbb intézmények és szolgáltatások (polgármesteri hivatal, posta, egészségház, ref. templom, péküzlet), délebbre pedig a régi általános iskola településközponti funkció céljára hasznosítható telke, a rk. templom és az óvoda telke.

A szabályozás minden településközpont vegyes övezetben legfeljebb földszint+tetőtér magasságú épületeknek ad helyet, az épületek megjelenésénél a természetes anyaghasználatot részesíti előnyben, és megtiltja a feltűnő, rikító épületszínezést.

Gazdasági területek Ipari terület Ipari gazdasági területként került meghatározásra a Kőporosi pincesor és a lakóterület közötti kisebb terület, amely a helyi vállalkozásként működő húsfeldolgozó és cukrászüzem tervezett területe. E terület a korábbi településszerkezeti tervben kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként volt besorolva, 30 férőhelyes gyógyszálló kialakítása céljából.

A másik ipari gazdasági terület a Deák Ferenc utca temetővel szemközti oldalán helyezkedik el, az út és a szőlőterületek között. E terület jövőbeni hasznosítása még nem alakult ki. A korábbi településszerkezeti terv e területtől északra nagy kiterjedésű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területet jelölt, melyet művelési ágának figyelembe vételével szőlő, gyümölcsös, illetve gyepes mezőgazdasági területbe soroltunk.

A HÉSZ az épületek tömegformálására, anyaghasználatára a tájba illeszkedést írta elő.

Ennek érdekében az övezet területén épített épületegyüttesek körül takaró fásítást rendelt el, a kistájra jellemző honos, ill. régi kultúrfajokkal.

Kereskedelmi, szolgáltató terület A korábbi tervben a Szomolyai utca mentén, az idősek otthona területén kijelölt ipari gazdasági terület – a megváltozott funkciói miatt, a Thummerer pincészettel és lovardával kiegészítve – kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területi besorolást kapott.

Ez a falu legnagyobb kiterjedésű gazdasági területe. Általános mezőgazdasági terület – nagyüzemi szőlő, gyümölcsös, illetve véderdő besorolással visszaminősítésre került a belterület nyugati szélén, a kastély fölött korábban kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területként besorolt terület.

101/11

a kastély fölötti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a korábbi terven

szőlő és gyümölcsös mezőgazdasági, illetve véderdő terület a hatályos terven

101/12

Gyepterületként került visszaminősítésre a korábban Szeles-dűlőnél, a belterülettől teljesen elkülönülően kijelölt kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

Szeles-dűlő korábbi gazdasági területe

Szeles-dűlői gyepterület a jelenlegi terven

A gazdasági területek minden övezetére vonatkozóan az épületek – melyek gyakran csarnokok – megjelenését a HÉSZ-ben szabályoztuk, mivel a nagyméretű, homogén homlokzatok látványa településképi szempontból igen meghatározó. Üdülőterületek A településen két fő üdülési forma a jellemző, a hotelben, valamint a vendégházakban történő üdülés. Mindkét üdülési forma üdülőházas terület kialakítását igényli, és hozta magával a korábbi tervekben is.

Mivel az üdülőterületek egy része a település idegenforgalmi központjához – a síkfőkúti tóhoz és a partján kialakított közparkhoz – kapcsolódóan helyezkednek el, értékes természeti környezetben, a helyi építési szabályzatban az épületek megjelenésére és tájba illesztésére hozott előírásokkal biztosítottuk a természeti környezet és látvány megóvását. Üdülőházas területek Noszvajon jellemzően a település északi részén található, nagyobb szálláshely-szolgáltató területek.

Ilyen - a Panoráma Hotel területe, valamint tőle délre a kastély és a szőlőterületek közötti 7 haos terület,

101/13

- az Oxigen Hotel Zen SPA telkei a Szomolyai utca mentén, mintegy 3,3 ha-on.

- Síkfőkúton a jellemzően szálláshely-szolgáltató létesítmények telkei, a tó körül (pl.

Hotel Síkfőkút, a Debreceni Kutatóintézet üdülője).

Az üdülőházas övezetekben az épületek maximálisan 6m magassággal építhetők, kivéve az Oxigén Hotel épülete és a volt Panoráma Hotel épülete, melyekre 11m magasságot enged a szabályozás.

Hétvégi házas terület A terület legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

Hétvégi házas területként kerültek besorolásra a síkfőkúti kistelkes, kis hétvégi nyaralók tömbjei. A terven visszaminősítésre került a balesetveszélyes Egri út déli oldalán kijelölt, megközelíthetetlen teleksor, amely természetbeni funkciójával egyező véderdő besorolást kapott.

A helyi építési szabályzatban a hétvégi házas területek legfeljebb földszint, vagy földszint+tetőtér magasságúak lehetnek, ennek megfelelően 6-6,5m maximális épületmagasságot kaptak.

hétvégiházas üdülőterület indokolatlan kijelölése a felülvizsgálandó terven az Egri út mellett

a meredek, bozótos, alig megközelíthető teleksor véderdőként való szerepeltetése a felülvizsgált terveken

101/14

Különleges beépítésre szánt területek Különleges terület – sportterület A nagyobb sportlétesítményeknek helyet biztosító (pl.: sportcsarnok, fedett pályák, stb.), ezáltal a település sportolási lehetőségeit biztosító terület.

E területfelhasználási egységbe tartozik: - a Kossuth utca mentén kijelölt településközpont mögött, a patak túloldalán, a lakóterülettől délre fekvő terület, nagyobb sportlétesítmény elhelyezése céljából.

Különleges terület – idegenforgalmi terület Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek kerültek, amelyek a település turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseinek intenzívebb célterületei. A területen az átmeneti otttartózkodást szolgáló valamint szociális funkciók mellett, kemping, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási és sport célú épületek helyezhetők el.

E területfelhasználási egységbe tartozik: - a belterület nyugati szélén, a Kölcsey utca folytatásában kijelölt terület, amely a jövőben főként nagyobb szálláshely-szolgáltató épület kialakítására szolgál.

- a Mátyás tér területe skanzen kialakítása céljából, - a Gazdaház és szomszédjának telke a bővítés céljából, - a barlanglakások és tőle délnyugatra a szintén tufába épített lakó- és gazdasági épületek területe, - a Kossuth utca és a patak találkozásánál, a patak túloldalán lévő 14 hrsz-ú telek – piac létesítése céljából, valamint a - De la Motte kastély telke.

Különleges terület pincékkel A település táji adottságaihoz elengedhetetlenül hozzá tartozik a szőlő és bor kultúrája. A borkultúra, borturizmus megújításához kiemelten szükséges a pincesorok, mint a turisták (vendégek) és borászok (vendéglátók) találkozási pontjának az értékőrző megújítása.

A meglévő, megtartandó pincék tehát, a bortermelés hagyományainak megőrzésére, folytatásának biztosítására szolgáló területek, melyek szabályozását kiemelt figyelemmel kell végezni.

E területfelhasználási egységbe tartoznak: - a Nagyigmányi pincesor pincéi, - a Kőporosi pincesor pincéi, - a Bocskai utca pincéi, - az Árpád úton lévő 2354-58 hrsz-ú pincék, és a településközpont közelében a - Jókai Mór utca pincéi. Új különleges pincés terület nem került kijelölésre.

Különleges mezőgazdasági üzemi terület A különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület elsősorban mezőgazdasági növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, -tárolás, -feldolgozás, borkészítés céljára alkalmas és ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

Különleges mezőgazdasági üzemi terület - az Ortvány-dűlő mellett lévő, régi juh-hodályok területe, - a Bogácsi út közelében lévő, 0187/23. hrsz-ú terület.

Az övezet funkciójából adódóan legalább 1,0 ha nagyságú telkek kialakítása indokolt, legfeljebb 2 szintes épületek építhetők.

101/15

Különleges terület – közhasználatú terület (Kköz) A különleges terület – közhasználatú terület elsősorban a helyi közösség életét kiszolgáló funkciók céljára alkalmas és ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

E területfelhasználási egységbe tartozik a belterület déli részén, a lakóterület és az idősek otthona közötti, 3 ha-os terület.

A terület a korábbi tervekben is beépítésre szánt területként szerepel, így bár a települési átlagnál jobb minőségű földterület, hasznosítása nem változik.

Különleges terület – szociális terület (Kszoc) A különleges terület – közhasználatú terület elsősorban szociális intézmények céljára alkalmas és ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál.

A korábbi tervben a Szomolyai utca mentén, az idősek otthona területén kijelölt ipari gazdasági terület – a megváltozott funkciói miatt.

1.1.2. Beépítésre nem szánt területek A 253/1997(XII.20.) Kormány rendelet szerint a beépítésre szánt terület fő jellemzője, hogy az ide sorolt övezetek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %.

A beépítésre nem szánt területek: – közlekedési és közműterületek – zöldterületek – erdőterületek – mezőgazdasági területek – vízgazdálkodási területek – természetközeli területek – különleges beépítésre nem szánt területek.

Zöldterületek A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, az emberek pihenését, testedzését szolgálja.

Meglévő zöldterületek: - Síkfőkúton a tó mellett kialakított zöldfelület (1033. hrsz.)

- Nagyimányon a kőből kirakott Nagy-Magyarország körüli zöldfelület, - 1307/1-7 hrsz.

Tervezett zöldterületek: - a régi temető területe a településközpont nyugati részén - 2202-2204 hrsz.; - 2201/1 hrsz.; - 0133/83-85 hrsz.; - 1226 hrsz.; - a Pocem védett barlanglakásai körüli terület: 337-340 hrsz.; 356 hrsz.; - a település központi részén egy beépítéstől védendő tömbbelső területén.

Erdőterületek Az erdők az élővilág fennmaradása, a települési környezet minősége szempontjából meghatározó jelentőségűek. A táj- és tájképvédelem, a táji értékek fennmaradása szempontjából is elsődleges fontosságúak. Az erdők védelmi funkciója miatt szükséges a

101/16

minél nagyobb összefüggő erdőterület létrehozása valamint a zömmel mezőgazdasági hasznosítással jellemezhető területeken a mozaikos tájhasználatot biztosító kisebb-nagyobb erdőterületek megtartása, bővítése. Az erdők bővítésénél, telepítésénél – különösen itt Noszvajon a Bükki Nemzeti park védőzónájában – rendkívül fontos, hogy tájhonos, azaz a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre.

Meglévő erdők: - a belterülettől északra lévő Bükk-hegység hegyoldalain lévő hatalmas összefüggő erdőség - a belterülettől nyugat felé, Eger város határa felé eső erdőség - a belterülettől délre illetve keletre eső kisebb erdőfoltok (Pipis-hegy, Piris-hegy, Kőkötőhegy, Dós-hegy, stb.)

Tervezett erdők: - Az északi hatalmas erdőségbe ékelődő – egykori szántó, gyep, ill. évtizedekkel korábban volt szőlőterületek – többnyire műveletlen területeket javasoljuk erdőbe átminősíteni. (Ezen területek nagy részét már nem művelik és a spontán bozótosodás, erdősödés folyamata elindult). A javaslat eredményeképp az összefüggő erdőterület nagysága növekszik és az élővilág zavartalansága is jobban biztosított.

- A Dóc-hegy – Szoros patakvölgy környezetében a korábban gyepként használatos, ma zömmel fás növényzetű, kisebb területeket javaslunk erdőként szabályozni.

Noszvaj erdeinek több mint 90%-a védelemre tervezett amiatt, hogy Natura2000 területbe tartozik, amiatt, hogy a Nemzeti Ökológiai Hálózat része, illetve amiatt, mert a Bükki Nemzeti Park bővítésre tervezett területe.

Gazdasági erdőként egyedül a szomolyai határ melletti erdőket szabályozzuk.

Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés és a halászat továbbá az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló területek.

A mezőgazdasági területek a szerkezeti terven általános mezőgazdasági területként, szőlő- és gyümölcs termelés, gyep illetve szántó művelés- valamint kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. Általános mezőgazdasági terület - szántó Az általános mezőgazdasági terület, szántó területhez Noszvaj határának kicsiny része tartozik, tekintettel arra, hogy a szántó területek minősége a közepesnél is gyengébb. Az erdők közé ékelődött, korábban szántónak használt területeket a terv erdőterületbe sorolja át. Általános mezőgazdasági terület – gyep A meglévő gyepterületek megőrzendők. A beerdősödött illetve bozótos, erdőkhöz közel eső egykori gyepterületek egy részét a terv erdőbe sorolja. A gyepek fenntartása a mozaikos tájszerkezet, a kedvező tájképi megjelenés, valamint az állattartás, állattenyésztés fejlesztése szempontjából is fontos. Általános mezőgazdasági terület – szőlő, gyümölcsös Noszvaj határa a szőlő termőhelyi katasztere szerint bővelkedik országosan – sőt Középeurópai szinten – kiemelkedő minőségű termőhelyekben. A településrendezési terv ezért a legjobb termőhelyi területeket elsődlegesen szőlő-, gyümölcstermesztésre javasolja és a szabályozással is igyekszik az adottságok optimális hasznosításának megfelelő területhasználatot támogatni.

101/17

Kertes mezőgazdasági terület A történeti tájhasználat során kialakult, többnyire kisparcellás zöldség, gyümölcs, szőlő, ill. vegyes hasznosítású kertségi területek. A kertes mezőgazdasági területek egyaránt megtalálhatók belterületen, valamint a belterülethez közel eső könnyebben elérhető külterületi részeken.

Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület a vízfolyások medre forráselőtér, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények területe. Noszvajon a patakok medre, a források közvetlen környezete továbbá az ivóvíz-nyerésre használatos kutak környéke – Forró-kút, víztároló medencék – tartoznak ebbe az övezetbe.

Természetközeli terület Természetközeli területek azok a határrészek amelyek kialakulásában az ember csak kismértékben vett részt illetve ahol az esetlegesen nagyobb beavatkozás ellenére – vagy annak eredményeképp – a természeteshez közeli állapot alakult ki. Noszvajon ilyen a Sárosdi-völgyben lévő nádas, mocsaras terület.

Különleges beépítésre nem szánt területek A különleges beépítésre nem szánt terület olyan nagykiterjedésű funkciók elhelyezésére szolgál, amelyek beépítettsége az 5 %-ot nem haladja meg.

Különleges temető terület (Kbtemető) A temető terület a temetkezés kegyeleti színhelye. A temetőben a temetkezést szolgáló épületek elhelyezése lehetséges.

Noszvaj település temetője a Bogács felé vezető út mellett a belterületi határnál található a településközponttól délre. A településközpont közelében lévő régi temető területét e településrendezési terv zöldterületbe, közparkba sorolja át.

Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület (Kbsport)

A terület nagy kiterjedésű sportolási célú terület, amely jellemzően szabadtéri sportterületeket foglal magában.

A Sport utca nyugati oldalán lévő futballpálya területe, valamint a Bogácsi úttól és temetőtől délre kijelölt motocross pálya területe tartozik a különleges beépítésre nem szánt sportterület felhasználásba.

Különleges bányaterület (Kbbánya) Azon terület sorolható ide, amely területen engedéllyel ásványi anyag kitermelése végezhető.

A belterülettől nyugatra erdőkkel körbevett területen 043/2 hrsz-on kavicsbányászat folyik. Az ásvány vagyon kitermelés a helyszínelés tapasztalatai szerint a végéhez közeledik mert a bányászat lassan eléri a az ingatlan határát. A környező erdőterületek a Nemzeti Ökológiai Hálózat legértékesebb magterület övezetébe tartoznak.

1.1.3. Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Noszvaj tájszerkezetének meghatározó elemei a mesterséges ember alkotta elemek, utak, beépített területek, művelt felszínek, ültetvények valamint a természetes, természetközeli felületek, domborzati adottságok.

Alapvető szerkezeti elemként kell a település életét meghatározó, az Eger-Szomolya, valamint a Bogács felé vezető országutakat felemlíteni. Ezeken kívül fontos elem a Várkúthoz vezető murvás erdei út,, a két kijelölt kerékpárút, valamint a település határát feltáró, a mezőgazdasági művelést segítő földutak rendszere. A korábban tervezett Bükkzsérc felé induló közforgalmi út is jelentősen módosítaná a kialakult tájszerkezetet,

101/18

azonban ennek az útnak a kiépítése jelenleg nincs tervbe véve ezért csak külterületi dűlőútként szerepel a tervben.

A táj domborzati adottságai, a hegyek, völgyek, vízfolyások szintén szerkezetformáló tényezők. A belterülettől északra illetve Nyugatra eső magasabb – 5-600 méter – hegyek és meredek oldalaikon lévő erdők egyértelműen a táj sajátos, ember által kevésbé igénybevett természetközeli szerkezeti eleme. A keleti és a déli részeken az enyhébb lejtésű és alacsonyabb dombháti területeken az említett utak, patakvölgyek mellett az erdők, erdősávok, ültetvények, művelt mezőgazdasági területek határozzák meg jellemzően a mozaikos tájszerkezetet.

Noszvaj településszerkezeti tervének felülvizsgálatakor a meglévő jogi és természeti adottságokból, döntő mértékben a hatályos településszerkezeti tervből kellet kiindulni.

A változások a hatályos szerkezeti tervhez képest jelennek meg az új szerkezeti terven tervezett elemként. Többször hangsúlyoztuk, hogy Noszvaj közigazgatási területe két, egymástól jellegében jól elkülöníthető erdős hegységi, ill. mezőgazdasági dombsági részre oszlik. Mindkét határrész változatos felszínű, azonban a hegységi részen egyértelműen az erdőgazdálkodás, a természetvédelem a meghatározó, míg az alacsonyabb dombsági részen a mezőgazdasági termelés.

Noszvaj jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - az utak az Eger, Szomolya, Bogács felé vezető közforgalmi országutak, a Várkúthoz vezető murvás erdei út, a szennyvíztisztító felé ill. Bükkzsérc felé vezető részben burkolt út. A fentieken túl fontos a két kijelölt kerékpárút valamint a külterületi földek művelését lehetővé tevő földutak. A völgyeket formáló vízfolyások közül a Kányapatak és a Szoros patak jellemző szerkezeti elem.

- Szerkezeti jelentőségű területhasználati elemek: - Noszvaj kiterjedt lakóterületei - a Sikfőkút tó környéki üdülőterület - kavicsbánya a település nyugati részén - a művelt szőlőterületek (Csókás, Tekenőhát, Pipis-hegy stb.)

- a nagykiterjedésű összefüggő erdők az északi részen - a kisebb mozaikos tájszerkezetet alkotó erdő és gyepterületek a déli határrészen.

A tájszerkezet formálásánál alapvető cél az adottságokhoz alkalmazkodó és ugyanakkor a változatos, mozaikos tájszerkezetet alakító tájhasználat megőrzése , erősítése.

A hatályos településrendezési terv külterületre egy igen rosszul látható szerkezeti tervet tartalmaz 1:10.000-es méretarányban. Ez a hatályos szerkezeti terv több tíz hektáros nagyságrendű kereskedelmi, gazdasági területet jelöl ki a Hosszú-szél dűlő területén, a volt Tsz major környezetében, a Kánya-patak mindkét partján, a belterület melletti KenderföldekPerzselő területén egészen fel a Tekenőhátig. A Csókás-dűlő és a Tekenőhát között is található egy kereskedelmi, gazdasági területre utaló jelzés. A Bogács felé vezető út mentén is van egészen a közigazgatási határig terjedően egy kijelölt kereskedelmi-gazdasági övezet.

Ezen öt darab, összesen több mint 100 ha kereskedelmi- gazdasági területen kívül van egy kb. 30 ha-os farmterület a Juhhodály környékén és egy ennél nagyobb különleges sportterület a bogácsi országút alatt a volt szeméttelep területéig.

A tervezési folyamat során rendezett egyeztetéseken kiderült, hogy ilyen mértékű beépítésre szánt terület növelésének, ilyen mértékű gazdasági fejlesztésnek – a kitűnő adottságú szőlőés gyümölcs termőhelyek rovására- nincs létjogosultsága. Az új szerkezeti terv ezért jóval kevesebb és a település mai beépített területével szervesen egybekapcsolható szerkezeti szempontból is vállalható kereskedelmi- gazdasági illetve különleges területeket jelölt ki. A Kenderföldek területén jóval kisebb ipari- gazdasági területet jelölt ki és a Szomolya felé vezető országút valamint a Kánya-patak közé eső területen tartalmaz kereskedelmigazdasági valamint különleges terület besorolást.

A szerkezeti terv tulajdonképpen az adottságoknak megfelelő területhasználatot erősített

101/19

meg az erdők által körbevett bozótos - korábbi gyep, szántó és szőlő - területek erdősítésével. Ezen javaslatok következtében Noszvaj északi területe egy teljesen összefüggő erdőterületté válik, amely a leendő természeti védelem miatt is fontos.

A területhasználat szerkezet formáló szerepére tekintettel az országos átlagnál jóval magasabb szőlő termőhelyi pontszámú területeket és azokat a határrészeket ahol ma is élő szőlőkultúra van a szerkezeti terven kiemelten megjelöltük. A mezőgazdasági területeken az igen csekély nagyságú szántóterület mellett a jóval nagyobb kiterjedésű gyepterületeket valamint az előbb említett szőlő- gyümölcstermesztésre ajánlott területeket különböztetjük meg. Két jól megközelíthető helyen mezőgazdasági üzemi épületek létesítésére is adunk lehetőséget az egyes övezeti építési lehetőségeken túlmenően.

A település fizikai kereteit meghatározó utakat a szerkezeti tervben megtartottuk. A hatályos tervben országúti kiépítésre javasolt, Bükkzsérc felé vezető utat ez a terv nem tartalmazza. A többi külterületet feltáró utat a szerkezeti terv jelentőségének megfelelően ábrázolja.

1.1.4. Védelmi és korlátozó elemek Kulturális örökségvédelmi elemek Világörökség Noszvaj területén az országos védelem alatt álló Deák F. u. 40. szám alatti lakóház, tájház, gazdaház szerepel a magyarországi tájházhálózat keretében az UNESCO Világörökség várólistáján.

Művi értékvédelem Az országos védelem alatt álló épület védelméről településrendezési eszközökkel is gondoskodni kell.

A belterületen áthaladó fő közlekedési útvonal környezetét és a településmag területét fokozott esztétikai kontroll alá kell vonni.

Régészeti emlékek azonosító

lelőhelyszám

49919

1

49920 49921 49922 44831 77333 77335 84413

2 3 4 5 6 7 8

név

HRSZ

Pocem

295, 296, 357, 363/1, 363/2, 362, 336, 337 0196, 0216/5, 0218/3, 0217, 0216/4, 0216/3, 0208/2, Olaszi lápa 0208/1 Hosszúszél 016/51, 016/50, 016/48, 016/47 Pipis-hegy 08/1, 013, 07 Templomkert 168/2, 98, 157, 101, 615, 616, 158, 169/2, 614, 159 Dóc 1.

0178/4, 0178/6 Dóc 2.

0178/4, 0178/6 László- kút 061/1, 061/3

Műemléki környezet határa De la Motte kastély (Dobó út 10., hrsz.: 545/1) műemléki környezete: 606; 602/1; 588; 587/2; 586; 585/2; 583; 513; 544 út; 543/2; 543/1; 539-542; 1501-1504; 018/1; 018/5; 018/25-31; 018/6-9; 018/42; 018/45; 018/46; 023/117; 545/12-15; 545/7-8;

101/20

545/11; 545/3; 547; 2108.

Református templom (Deák Ferenc u. 2., hrsz.: 615) műemléki környezete: 157-160; 610-611; 613/2; 617; 619; 649.

Pince és magtár (Szomolyai u. 4., hrsz.: 556) műemléki környezete: 444-446; 555/9; 554/1-2; 509; 510; 555/3-4; 555/6; 555/8; 558.

Lakóház (Tájház) (Deák F. u. 40., hrsz.: 383.) műemléki környezete: 231-237; 240; 253; 381; 382; 384; 385.

Lakóház (Kossuth u. 78., hrsz.: 1.) műemléki környezete: 2; 5-8; 712-716; 1305; 1483-1485.

Lakóház (Alkotmány u. 10., hrsz.: 1484.) műemléki környezete: 5-8; 1305; 1483; 1485; 2339; 2340.

Lakóház (Deák Ferenc u. 20., hrsz.: 594.) műemléki környezete: 593/1-2, 167,166,595, 573,571,570.

Műemlék • Alkotmány u. 10. szám alatti lakóház (hrsz: 1480, törzsszám: 8632) • Református templom (Deák Ferenc u. 2., hrsz: 615, törzsszám: 2148) • Deák F. u. 20. szám alatti lakóház (hrsz: 594, törzsszám: 8904) • Deák F. u. 40. szám alatti lakóház, tájház (hrsz: 383, törzsszám: 8634) • De La Motte-kastély (Dobó u. 10., hrsz: 545/1, törzzszám: 2146) • Kossuth u. 78. alatti lakóház (hrsz: 1, törzsszám: 10169) • Pince és magtár (Szomolyai u. 4., hrsz: 556, törzsszám: 2147) Helyi művi értékvédelem Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1999. június havi írásos javaslata alapján helyi védelem illeti meg a következő építményeket Alkotmány út 1.

Hrsz 1495 IMjl országosan védett, 1. ott!

Alkotmány út 4.

Hrsz. 1490/1 Alkotmány út 7.

Hrsz. 1487 Alkotmány út 10.

Hrsz 1484 Alkotmány út 11.

Hrsz 5 Arany János út 8.

Hrsz. 354 Deák F. út 3.

Hrsz. 158 Deák F.út 46.

Hrsz 378 Deák F.út 48.

Hrsz. 377/2 Deák F.úti pincék Hrsz 227,228,229,233,386/1,387,388,389 Árpád út 9.

Hrsz 39 Honvéd úti volt barlanglakások /POCEM/:hrsz:323,324,327,328,329,330,331,332,333 Honvéd út 7.

Hrsz. 346 Honvéd út 14.

Hrsz 429/1 Hunyadi út 4.

Hrsz 393 Hunyadi út 12.

Hrsz 397 Hunyadi út pince Hrsz 377/1 Kossuth út 29.

Hrsz 675 Kossuth út 43. /melléképületei/ 689

101/21

Kossuth út 47.

Hrsz 694 Kossuth út 50 Hrsz 51 Hrsz 3 Kossuth út 74.

Kossuth út 95 Hrsz 851 Kossuth út 123 Hrsz 837 Mátyás téri pincék; lakóházak: 184, 185, 186, 187,188,192,239,241,242 Petőfi (volt Május 1. út) 15. Hrsz 660 Rákóczi út 1.

Hrsz 1358 Rákóczi út 3.

Hrsz 1357 Rákóczi út 9.

Hrsz 1354 Szomolyai út 13.

Hrsz 450 Szomolyai út 25.

Hrsz 461 Szomolyai út romos lakóház Hrsz 554/2 Szomolyai út lakóház Hrsz 590 Jókai úti présházak: Hrsz: 557, 558, 559, 560, 561, 562, 563, 564, 565, 568, 569, 574, 575, 576, 577, 578, 579, 580

További épületek /OmvH javaslatán felül/ Kossuth út 80.

Hrsz 8 Kossuth út 92.

Hrsz 1304 Kossuth út 104 hrsz 1287 Arany János út 12 és 18 Hrsz 358 /udvari barlanglakás/ Bartók út 2.

Hrsz 123 Galassy család kriptája Fenyves Hotel kerítésén lévő emléktábla

Kerekes kutak • Árpád út 7. sz előtt • Kossuth út 121.sz előtt Kőhidak

• • • •

Régi posta előtt Kurta kocsma előtt Nagyréten Szeszfőzdénél

Védett növények • Síkfőkúton a Szent Imre forrás melletti tölgyfa • Síkfőkúton a tóparti fűzfák és egy db nagylevelű hársfa Síkfőkúton az alsó tó partján 3 db fűzfa • Síkfőkúton 1130 hrsz alatt a tölgyfa • Kossuth út 46.sz előtti fűzfa • Deák F. út 8.sz. alatti vadgesztenyefa • A volt Galassy kastély kertjében: vérbükkfa, fekete fenyő, nagylevelű hárs, a Kripta melletti fekete fenyők • A kegyeleti park idős fái /kőris, korai és hegyi juharfa, hársfa, buxus/ • A Síkfőkúttól északra eső terület védett erdőterület /BNP bővítési terve szerint/ 101/22

• illetve sírkövek Védett források • Szent Imre forrás • Attila forrás • István forrás • Margit kút • László forrás

Táj és természetvédelmi elemek, területek Noszvaj északi része a Bükk-hegység szerves része, ám e noszvaji határrész nem tartozik Bükki Nemzeti Parkba. A Bükki Nemzeti Park határa a Felsőtárkánnyal illetve Bükkzsérccel közös noszvaji közigazgatási határ. Tájvédelmi Körzet sem került kijelölésre Noszvaj határában.

Védett természeti területek A védett természeti területek közé tartoznak – 2014. október végétől – a kaptárkövek. A források, mint ex lege védett természeti értékek fordulnak elő Noszvaj területén.

A természetvédelmi törvény 28.§.-a szerint védett természeti terület lehet Nemzeti park, Tájvédelmi Körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék. A kaptárkövek ez utóbbi a természeti emlék kategóriába tartoztak ám a 17/2014 /X. 27.) FM rendelet alapján védett természeti területté nyilvánították őket.

Az FM rendelet szerint a kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, amelynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelenséggel bíró fülke és esetenként egyéb hasonló jellegű megmunkálás látható, ezért táj- és természetvédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi szempontból értéket képvisel.

Az említett rendelet védetté nyilvánítja többek között: 24. Noszvaji Dóc kaptárkövei 25. Noszvaji Farkaskő kaptárköve 26. Noszvaji Pipis-hegy kaptárköve természeti területet.

A védetté nyilvánítás célja a természeti és kultúrtörténeti jelentőséggel egyaránt rendelkező kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, valamint kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk elősegítése.

1. Noszvaj, Dóc-hegyi kaptárkövek védett természeti terület Elhelyezkedése Noszvaj 0178/46 hrsz., 0,618 ha, 0178/6 hrsz., 0,879 ha A terület művelési ága legelő, erdő.

Kezelő, tulajdonos: magántulajdonosok.

A védett természeti terület Noszvaj keleti határszélén a Bükkzsérctől délre húzódó Alsóhegy - Ábrahámka dombhát Szoros patak felőli oldalában, egy vízmosás mentén található. Az északi fekvésű vízárok délre néző falában található egy nagyobb sziklatömb négy fülkével és két kisebb szikla egy-egy fülkenyommal. A településrendezési terv tartalmazza a természetvédelmi célt a kaptárkövek megóvását, környezetük természeti állapotának fenntartását, esetleges bemutatásukat.

2. Noszvaj, Farkaskő kaptárkő (POCEM) védett természeti terület

101/23

Elhelyezkedése Noszvaj 298 hrsz.: 0,052 ha, 299 hrsz.: 0,0281 ha, 300 hrsz.: 0,0124 ha, 0203/13 hrsz.: 0,0091 ha A terület művelési ága kivett, gazdálkodást nem folytatnak. Tulajdonos, kezelő, magántulajdonosok.

A természetvédelmi terület a Farkaskő nevű sziklavonulaton helyezkedik el. A sziklába barlanglakások mélyülnek. Ezen a POCEM-nek nevezett barlanglakásos részen egy kaptárfülke található. A településrendezési terv szabályozása a barlanglakások védelmével együtt szolgálja a természetvédelmi célt is, a kaptárkő megóvását, környezet fenntartását, örökségvédelmi célú bemutatását.

3. Noszvaj Pipis-hegy kaptárkő védett természeti terület elhelyezkedése Noszvaj 08/1 hrsz ingatlanból 0,541 ha A terület művelési ága erdő. Tulajdonos Magyar állam, kezelő Egererdő Zrt. A természeti emlék a Pipis-hegy Kánya-patakra néző oldalán helyezkedik el, ahol a közetkibukkanás falába faragtak hajdanán két fülkét. A településrendezési eszköz megerősíti a természetvédelmi célt, a kaptárkövek megóvását, környezetük természeti állapotának fenntartását, örökségvédelmi célú bemutatását.

Források A természet védelméről szóló 1996. évi LIII.tv 23.§.-a szerint a törvény erejénél fogva védelem alatt áll többek között valamennyi forrás, láp, barlang. Noszvajon egyetlen Várkúti barlang, néhány kisebb természetes üreg valamint számos forrás sorolható ebbe az ex lege kategóriába.

A törvényben meghatározott 5 liter/ perc vízhozamot az itt található források nagy része meghaladja ezért azok: Várkút, László-forrás. István-forrás, Attila-kút. Hármas-kút, Szarvas-kút, Katalin-forrás, Ágoston-kút, Szent Imre-forrás, Forró-kút, Névtelen forrás, természetvédelem alatt állnak. A források védelmét a HÉSZ előírásai is megerősítik.

Nemzeti Ökológiai Hálózat A NÖH három elemből a kiemelten védendő természetes állapotú magterületből, a magterületeket összekötő folytonos illetve néhol szakadozott ökológiai folyosókból valamint a magterületeket körbevevő jellemzően természetközeli élőhelyekből álló puffer területekből áll össze. a magterületeknek és az őket összekötő zöldfolyosók hálózatának, az ökológiai hálózatnak kiemelkedő jelentőségük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában. A BNP teljes területe gyakorlatilag magterület és a NP-on kívül , közvetlen a határa mellett csak néhány helyen így Noszvajon van kijelölt magterület. Ez a csaknem a szomolyai határig lenyúló magterület összefügg a Bükkhegység egészét magába foglaló magterülettel, azaz a Bükk-hegységi ökoszisztéma szerves része. Noszvajon ez a magterület érinti a síkfőkúti részen a belterületi erdős ingatlanok egy részét is.

Az OTrT országos ökológiai hálózat övezetbe sorolja Noszvaj területét, a Heves megyei területrendezési terv a külterületen ábrázolja az ökológiai hálózat elemeit. A településrendezési tervben a nevezett területrendezési tervekkel összhangban ábrázoltuk a NÖH területeit.

NATURA 2000 A Natura 2000-es, európai közösségi jelentőségű területek célja a természetes élőhelytípusok, az állat és növényfajok védelmén keresztül a biológiai sokféleség megóvása, a kedvező természetvédelmi állapot fenntartása, helyreállítása. A madárvédelmi irányelv célja a természetes módon előforduló madárfajok védelme, az élőhelyvédelmi irányelv célja a sokféleség, a fajok és élőhelytípusok fennmaradásának biztosítása. Noszvaj területét a Bükk-hegység és peremterületei HUBN 10003 jelzésű különleges madárvédelmi terület és a Várhegy-Nagyeged HUBN 20008 jelzésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület érinti.

101/24

A két Natura 2000-es terület csaknem azonos területet fed le azzal a különbséggel, hogy különleges madárvédelmi terület a 46/1, 0101/34, 0103/4-5, 0103/7-8, 0103/10-12 hrsz-ú területekkel nagyobb. A Natura 2000-es területeken a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tevékenységek végezhetők. A HÉSZ- ben is ennek megfelelően szabályozzuk a területeket.

Közművekkel kapcsolatos korlátozások Terület-felhasználást korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén: a vízmű kutak helyét, azok hidrogeológiai védőidomát, védőterületét, amelyekre vonatkozóan a területhasznosítás lehetőségét a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend. rögzíti.

A vízellátást szolgáló létesítmények közül vízmű területeket (vízmű gépészeti létesítményeket), továbbá a jelenleg üzemen kívüli NÁ 500-as tartalékként fenntartott regionális vízvezetéket, amely az egri és felsőtárkányi vízellátó rendszert köti össze.

A forrásokat, figyelő kutakat.

Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: a vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok területigényét, valamint azok karbantartási sávját A társulási, illetve önkormányzati kezelésű vízfolyások, árkok mentén, azok mindkét oldalán 3 m-es sávot kell karbantartás céljára szabadon hagyni.

Villamosenergia ellátás vonatkozásában: a 35 kV-os és 22 kV-os hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét.

Földgázellátással kapcsolatosan: A település közigazgatási területén haladó nagy-középnyomású földgázvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményét és biztonsági övezetének helyigényét.

Elektronikus hírközlés vonatkozásában: a településen elhelyezett vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antennák helyfoglalását.

A felsorolt területfelhasználást korlátozó adottságok kiváltási igénye estén a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, de a kiváltás megvalósítása várhatóan költségigényessége miatt azonban nem lesz gazdaságos. A gazdaságosság kérdésében dönteni a kiváltás költsége és a kiváltással tehermentesített terület szabadabb hasznosíthatóságával elérhető értéknövekedés közötti mérlegelés alapján lehet. A felsorolt korlátozó adottságok gazdaságos kiváltása reálisan nem javasolható, legfeljebb rövid szakaszon, pl. útépítés miatt.

101/25

1.2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

1.2.1. A településszerkezeti változások bemutatása A hatályos tervhez képest bekövetkezett változásokat nehéz értékelni. A rendelkezésünkre álló terveken a területfelhasználások határai sok helyen beazonosíthatatlanok.

Bár a belterület határa öt helyen, kis mértékben változik (Kőporosi pincesor, Idősek otthona és gyümölcsös területe, Thummerer pincészet mellett, Déli gazdasági terület, Várkúti turistaház és környéke), a hatályos tervhez képest jelentős mértékű kijelölt, de meg nem valósult beépítésre szánt lakó (~7,9ha), gazdasági és egyéb beépítésre szánt terület terület (~138 ha) került „visszaminősítésre”.

101/26

1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása HEVES Megye Területrendezési Terve

Tervező: RÉGIÓ Kft. Miskolc A megye térségi szerkezeti tervében ábrázolt térségi területfelhasználási elemeket az Országos Területrendezési Tervben Meghatározott területfelhasználási kategóriák alkotják.

Ezek közül Noszvaj területén az alábbi területfelhasználási kategóriák szerepelnek: - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vízgazdálkodási térség - hagyományosan vidéki települési térség (Az OTrT felülvizsgálata során a városias és a hagyományosan vidéki települési térség helyett egységesen települési térség került meghatározásra, ennek megfelelően az arra vonatkozó előírások vonatkoznak Noszvaj területére)

Kivonat Heves Megye Területrendezési Tervéből (RÉGIÓ Kft. 2005.)

A megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: • a megyei tervben jelölt erdőgazdálkodási térséget a településrendezési eszközökben legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

101/27

•

•

a megyei tervben jelölt mezőgazdasági térséget a településrendezési tervben legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; a megyei tervben jelölt települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható (a települési térség területébe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak).

NOSZVAJ TERVEZETT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ILLESZKEDÉSÉT IGAZOLÓ SZÁMÍTÁS HEVES MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉBE: HEVES MEGYE SZERKEZETI TERVÉNEK KIVONATA NOSZVAJRA (készült: a VÁTI-TEIR adatai alapján): Közigazgatási terület: 1884,21 ha A települést érintő Az egyes térségi térségi területfelhasználási területfelhasználási kategóriákra kategóriák vonatkozó előírások:

Megyei terven jelölt (ha)

Településren dezési tervben jelölt (ha):

Jogszabályilag kötelező

A megyei tervnek való megfelel és

az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni

842,74

mezőgazdasági térség

a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni

635,23

650,90

85% (539,94 ha)

102,47 % Megfelel

települési térség

a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható

406,43

424,81

_

Megfelel

erdőgazdálkodási térség

907,20

85% (716,33 ha)

107,65 % Megfelel

101/28

Az OTRT 12.§ (1) bekezdésében meghatározott országos övezetek Noszvaj területén: - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - országos vízminőség-védelmi terület.

Az OTRT 12.§ (2) bekezdésében meghatározott kiemelt térségi és megyei övezetek Noszvaj területén: - védett természeti terület, - védett természeti terület védőövezete, - természeti terület - ökológiai (zöld) folyosó, - térségi tájrehabilitációt igénylő terület, - tájképvédelmi terület, - térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület, - rendszeresen belvízjárta terület, - hullámtér és nyílt ártér, - csúszásveszélyes terület, - vízeróziónak kitett terület, - széleróziónak kitett terület, - honvédelmi és katasztrófavédelmi terület.

Noszvaj területét a Megyei területrendezési terv övezetei közül az alábbiak érintik: - Ökológiai hálózat övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Világörökség, világörökség- várományos történeti települési terület övezete - Földtani veszélyforrás területének övezete - Széleróziónak kitett terület övezete (Az OTrT 31/B§ e) pontja alapján az övezetet a településrendezési eszközök készítésénél nem kell alkalmazni) - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete (Az OTrT 31/B§ e) pontja alapján az övezetet a településrendezési eszközök készítésénél nem kell alkalmazni. Helyette az országos vízminőség-védelmi terület övezete lépett érvénybe).

Ökológiai hálózat övezetei Az ökológiai hálózat övezeteibe a belterület kivételével a teljes közigazgatási terület tartozik.

Az ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezeteiben: (az OTrT előírásai szerint) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; kivéve, ha: - a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és - a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

• közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni; • a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek

101/32

fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el; • új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterületen A településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. → A felülvizsgálat során az ökológiai hálózat övezeteiben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Az övezet egyéb előírásainak megtartását a HÉSZ-ben biztosítottuk.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete és Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezeteire vonatkozó előírásokról az OTrT 14 .§-a rendelkezik: • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

• Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét az OTrT 31/B.§ e) pontja alapján nem kell alkalmazni.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az OTrT 19/A§ alapján az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. →Kiváló termőhelyi adottságú területen új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdő területfelhasználási egységek kijelölése során figyelembe vettük.

101/33

Erdőtelepítésre alkalmas/ javasolt terület övezete

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete: Az övezetbe a teljes külterület beletartozik.

Az övezetre vonatkozóan az OTrT 14/A § rendelkezik: • Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

• Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

• Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

• Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. →A területfelhasználási egységek kijelölése az övezet kiterjedésének figyelembe vételével történt.

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete: A „tájház hálózat Magyarországon” kategóriában világörökség várományos helyszín a Deák Ferenc u. 40.

(383hrsz.) alatt található tájház.

Az övezetre vonatkozóan az OTrT 14/B § rendelkezik: A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

A lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: • a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, • új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. →A területfelhasználási egységek kijelölése és az övezeti előírások megalkotása a megyei előírások

101/34

figyelembe vételével történt.

Földtani veszélyforrás területének övezete: Az övezetbe a belterülettől északra fekvő területek tartoznak.

Az övezetre vonatkozóan az OTrT 25 § rendelkezik: • A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.

• Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. →A földtani veszélyforrás területén új beépítésre szánt területet a terv nem jelölt ki, a terület nagy része véderdő besorolásba került.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete: Az övezetbe a közigazgatási terület nagy része beletartozik.

Az övezet nem szerepel a hatályos OTrT-ben, az övezetre vonatkozóan az OTrT 15 §-a, az országos vízminőség-védelmi terület övezete rendelkezik: • Az országos vízminőség-védelmi terület

•

•

övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

→A területfelhasználási egységek kijelölése és az övezeti előírások megalkotása a megyei előírások figyelembe vételével történt.

Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7.§ (1) bekezdésének megfelelnek.

101/35

1.2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása A Településfejlesztési koncepció célkitűzéseihez szükséges területfelhasználási változtatások a településszerkezeti tervben kialakításra kerültek. A Koncepció főbb irányvonalainak és a településrendezési terveknek az összefüggését az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza:

Településfejlesztési koncepció célkitűzése:

Településszerkezeti változás:

→

- A termőhely minőségének leginkább megfelelő művelés előírása.

Élő örökség

→

- Mátyás téri skanzen kiszabályozása, - Barlanglakások és védelmet érdemlő épületek értékőrző szabályozása, - Közösségi terek, sportterületek kialakítása

Önellátó település

→

- Helyi adottságok hasznosítását előtérbe helyező szabályozás

Ökologikus tájhasználat

2. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK 2.1.TÁJHASZNÁLAT, TÁJSZERKEZET ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATA

A tájrendezés, a táj alakítása ökológiai, műszaki, gazdasági és esztétikai elvek alapján, annak érdekében, hogy a táj élettani, kondicionáló hatása, termőképessége, használati- és vizuális értéke növekedjen.

Cél a természetes és épített tájelemek összehangolása, a tájban lévő értékek és potenciál minél nagyobb mérvű hasznosítása úgy, hogy ez hosszú távon fenntartható használatot eredményezzen.

A táj fenti célú alakítása alapos vizsgálat, értékelés alapján történhet. Az értékelés során alapvető fontosságú a tájjelleg vizsgálata, illetve a tájtípus meghatározása. Noszvaj területére a vizsgálat során igyekeztünk a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet megalapozó vizsgálat tartalmi követelményei szerinti tájhasználati, tájszerkezeti értékelést elvégezni.

Tekintettel arra, hogy településrendezési tervről van szó, csaknem telekszintű tájhasználat vizsgálatot végeztünk külterületen, hiszen a cél a jelentősebb tájelemek, a tájhasználat fő jellemzőinek megismerése volt, amelyből a táj jellege, lényege meghatározható és a főbb

101/39

problémák megnevezhetők.

A tájrendezés egyik legfontosabb elve, hogy minden tájegység, tájrészlet egyedi ezért nem szabványosíthatóak a javasolt megoldások. Elvi szinten az rögzíthető, hogy mindig a táji értékeket előtérbe helyező, a tájjelleget erősítő megoldásokat kell a tájrendezőnek megfogalmaznia.

A világban az elmúlt évtizedekben lejátszódott életmódváltozás, a mesterséges felületek növekedése a tájváltozás folyamatát felgyorsították így a táj jellegének védelme, az értékes tájkép megőrzése különösen fontossá vált.

Tájhasználat, tájszerkezet javaslata A településrendezési terv készítése során fő feladat a kialakult tájhasználat és tájszerkezet főbb elemeinek megtartása erősítése. Ez elsődlegesen az optimális tájhasználattal érhető el, ezért rendkívül fontos az adottságokkal összhangban lévő ökologikus tájhasználat felé történő elmozdulás. A meglévő fő szerkezeti elemekben – utak, patakvölgyek, dombhátak beépített területek, erdők – a településrendezési terv visszafogott változtatásokat javasol és kifejezett cél a nagykiterjedésű erdők egységének valamint a déli határrész mozaikos tájhasználati jellemzőinek megtartása.

A bevezető mondatokban említett tájrendezési célok megvalósítása tudatos tájfejlesztéssel lehetséges. A tájrendezés, tájszabályozás három fő területe: - a természeti adottságok kiemelt védelme - a termelési adottságoknak, a termőhely minőségének megfelelő művelési ág alkalmazása - kedvező arculat kialakítása 1. A természeti adottságok kiemelt védelme Noszvaj erdővel borított északi határrésze, amely szervesen kapcsolódik a BNP fokozottan védett területeihez, természetvédelmi, tájesztétikai, gazdasági és turisztikai szempontból is kiemelkedő érték. Ez a kb. 500 ha nagyságú terület védetté nyilvánításra tervezett. A majdani NP-i területen az erdőgazdálkodást, valamint a természeti és kulturális értékek megismerésére irányuló turizmust a természetvédelmi szempontok kiemelt figyelembevételével kell fejleszteni. A Várkúti turistaház előtti néhány parcella nem lesz a NP része, ezért itt célszerű a közjóléti funkciók pl. erdei ökológiai turistaközpont létrehozása.

2. A termelési adottságoknak, a termőhelyi minőségnek megfelelő művelési ág alkalmazása Több helyen kiemeltük, hogy Noszvaj középső és déli része, a Bükk-hegység által védett dombsági területek kiválóan alkalmasak szőlő- és gyümölcstermesztésre, a mélyebb fekvésű, kedvezőbb vízellátású gyepek, illetve a dombok északi részén lévő bozótos területek pedig a hagyományos állattartásra.

Szőlő- és gyümölcstermesztés A vizsgálatok során elemeztük, hogy Noszvaj dombos területeinek 70 %-a a szőlő termőhelyi katasztere szerint kiváló termőhelyi adottságú terület, amelynek azonban csak kis részét hasznosítják megfelelően.

Alapvető stratégiai cél a kiváló termőhelyi adottságú területeken a szőlőművelés, gyümölcstermesztés fejlesztése. A művelt területek esztétikailag kedvezőbbek a felhagyott, műveletlen területeknél és a szőlő- és gyümölcsültetvények területének növekedése gazdasági szempontból is előre mutató. A mai támogatási gyakorlat szerint a szőlőtelepítési támogatásokat a területek termőhelyi minősége, kataszteri pontértéke alapján ítélik oda. Minél magasabb pontértékű a terület annál biztosabb a támogatás.

Noszvaj szőlő termőhelyi pontértékei országos viszonylatban is magasak ezért a jelenlegi rendszerben biztosan megkapnák a támogatást. A szőlőkataszterbe sorolt kiváló

101/40

termőhelyeket ezért a településrendezési eszközökben úgy szabályozzuk, hogy a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó legkiválóbb területek csak mezőgazdasági termelésre, elsősorban szőlő- és gyümölcstermelésre vehetők igénybe.

A gyümölcstermesztésnek is gazdag hagyományai vannak Noszvajon. A korábbi termelési kultúra szerves része volt az – egészséges - aszalt gyümölcsök előállítása. A terv támogatja a szőlőtermesztéssel nem hasznosított szőlőkataszteri területeken valamint az egyéb kedvező adottságú fagymentes területeken - az elsősorban csonthéjas - gyümölcsösök telepítését.

Mind a szőlő, mind a gyümölcs telepítésénél fontos a telepítendő terület illetve a birtok mérete. Gazdaságossági szempontból mindenképp célszerű hektáros nagyságrendben gondolkodni még a kisebb termelőknek is. A gyümölcsösök esetében a gazdaságosság és az ökológiai szempontok érvényesítése az átlagos szőlőültetvényeknél is nagyobb, 530 ha nagyságú ültetvényeket igényel.

Az állattartás fejlesztése Noszvaj adottságai kedveznek a hagyományos legeltető állattenyésztés fejlesztésének.

Vannak nedvesebb , mélyebb fekvésű gyepes területek amelyek jól hasznosíthatók legeltetéssel és vannak magasabban fekvő vékonyabb termőrétegű – többnyire nem művelt területek – amelyeket vissza lehet alakítani fás legelővé. A vékonyabb termőrétegű, ezért rosszabb vízgazdálkodású területeken a viszonylagos helybőség következtében a nagy lombkoronájú fák védik a gyepet a kiszáradástól, a talajréteget a lemosódástól. A nagy melegben árnyat adnak az állatoknak.

A településrendezési eszközökben az állattartásra alkalmas területeken lehetőséget adunk megfelelő területnagyság esetén az állattartó épületek elhelyezésére.

Kedvező arculat kialakítása Az okszerű tájgazdálkodás, az adottságoknak megfelelő tájhasználat létrejötte már önmagában is jelentős mértékben kedvezőbbé teszi a tájképet és az egyes tájrészletek megjelenését, látványát. A tudatos tájhasználat formálás azonban igényli egy, a településrendezési terv léptékénél mélyebb tartalmú Tájképvédelmi arculatterv (Látványvédelmi terv) kidolgozását.

A településrendezési terv feladata rögzíteni a tájképvédelem fontosságát, elveit és a szabályozással – a mezőgazdasági övezetekben építhető épületek meghatározásával, tájbaillesztési feladatok előírásával - elősegíteni a tájképvédelem érvényre jutását.

A tájképvédelem elsődleges feladata: - a hagyományos tájkarakter értékelése, védelme, a tájjelleg megőrzése - a táj esztétikai adottságainak fenntartása, fejlesztése érdekében elvégzendő feladatok meghatározása, az építmények, műtárgyak tájbaillesztése - a tájképet, látványt zavaró elemek, építésének korlátozása, a meglévők takarása, elbontása - az egyedi tájértékek, jellegzetes tájelemek feltárása, megóvása.

2.2. TERMÉSZETVÉDELMI JAVASLATOK Az Alátámasztó Javaslat Környezetalakítás terve 1.1.1.4. fejezetében részletesen írtunk a táj és természetvédelmi elemekről, területekről. A Tájrendezési Javaslatok ezen szakági munkarészében ezért csak tömören összegezzük a településrendezési terv természetvédelmi javaslatait.

- A Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter közleménye tartalmazza a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont, védelemre tervezett természeti területek jegyzékét. E közlemény szerint Noszvaj Síkfőkúttól északra eső része – csaknem teljes kiterjedésében- a Bükki Nemzeti Park bővítésre tervezett területe.

101/41

-

-

-

A településrendezési terv tartalmazza ezt a bővítési javaslatot és a területet úgy szabályozza, mint a BNP védőövezetét, értékes természeti területet.

A Földművelésügyi Miniszter 17/2014.(X.27.) rendeletével az addig természeti emléknek számító kaptárköveket védett természeti területnek nyilvánította. A rendeletben helyrajzi számos megjelöléssel, a földrajzi hely azonosítására alkalmas névvel, területi kiterjedéssel megjelölt védett természeti területek között három noszvaji - Dóc-hegy, Farkaskő, Pipis-hegy – terület található. Ezeket a védett természeti területeket a településrendezési terv szabályozási tervlapjai és a HÉSZ szöveges szabályai is tartalmazzák.

Ugyancsak jelöli a településrendezési terv az 1.1.1.4. fejezetben felsorolt a természetvédelmi törvény által ex lege védett forrásokat is, amelyek egyébként zömmel a védelemre tervezett északi erdős határrészen erednek.

A sajátos tájváltozás egyik kivételes jellegű területe a Kőkötő –hegy északi lejtője. Itt hét darab, meredekfalú horhosból álló vízmosás rendszer alakult ki. Ezen horhosok egyes ágai hazai viszonylatban és a maga nemében is egyedülálló riolittufába bevésődött szűk szurdok. Kitűnő szemléltetője annak, hogy a természetes növénytakaró itt cseres-tölgyes erdő volt - ember általi megbontása után néhány száz év alatt az időszakos vízmosások milyen mértékű árok képződést okozhatnak.

2.3. TÁJVÉDELMI ÉS TÁJKÉPVÉDELMI JAVASLATOK

A 2.1. Tájrendezési javaslatoknál részletesen említettük a táj- és tájképvédelem fontosságát.

A védelemre javasolt területek lehatárolása, az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatra ösztönző külterület szabályozás egyértelműen szolgálja a tájvédelmet és a tájképvédelmet is. Noszvaj település területére a Heves Megyei Területrendezési Terv a települési területen kívüli határrészekre országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetet jelölt.

- A 2014.XII. 30.-tól hatályos OTrT törölte az országos és a kiemelt térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetet és helyette Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetet határozott meg, amelyet a megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosít. Tekintettel arra, hogy a megyei területrendezési terv alapján a települési területen kívüli határrészek mind beleesnek ezen tájképvédelmi szempontból kiemelt övezetbe és az OTrT előírásai szerint a pontosítás során mindössze +,- 5 % -os eltérés lehetséges, csak ott javasolható – amennyiben szükséges - a tájképvédelmi övezet pontosítása, ahol a települési terület eltér a megyei tervben ábrázolt települési területtől.

- A fentiek alapján Noszvaj teljes külterületén érvényesítjük a tájképvédelmi szempontokat, amelyek a HÉSZ általános, illetve az egyes külterületi övezetekre vonatkozó előírásaiban jelennek meg.

- A vizsgálatban meghatároztuk Noszvaj eltérő területrészeinek táji jellegzetességeit.

Az északi határrész hatalmas erdőségekkel, forrásokkal, patakvölgyekkel, meredek hegyoldalakkal jellemezhető hegységi terület. A belterülettől Keletre és Délre eső határrész változatos, mozaikos tájhasználatú szőlőkkel, erdőkkel, gyepekkel jellemezhető terület.

- A fejezet bevezető mondatában leírtak szerint, a tájhasználatra tett övezeti javaslatokkal, az adottságoknak megfelelő tájhasználattal ezeket a táji jellegzetességeket, az összefüggő erdőséget illetve a mozaikos tájjelleget, tájképet is fejlesztésre javasoljuk.

- A HÉSZ– ben rögzítjük a tájhasználatra, tájképvédelemre az építmények tájbaillesztésére vonatkozó előírásokat, szabályokat. különösen fontosak a közlekedési utak mentéről, a település meghatározó pontjairól feltáruló látványok.

- A tájképvédelmi fejezetben szükséges megemlíteni, hogy az OTrT azt is előírja, hogy a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, valamint azt is, hogy a közlekedési és közmű létesítményeket a tájképi

101/42

egység megőrzését nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

2.4. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA

A biológiai aktivitásérték számításáról a 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet rendelkezik.

A rendelet kimondja, hogy a biológiai aktivitásérték szinten tartását a településszerkezeti tervben kell igazolni. Meglévő, hatályos településrendezési eszköz esetén a területfelhasználási egységek besorolásának megfelelően kell a számítást elvégezni.

Noszvaj esetében a 2005-ben jóváhagyott településrendezési eszközökben 1:10000–es léptékben megtalálható a külterület szerkezeti terve, amelyen – a tervlap minősége folytán – a területfelhasználási egységek kis bizonytalansággal beazonosíthatók.

A hatályos külterületi szerkezeti terv a belterületen kívül jelentős nagyságú beépítésre szánt területet. „KG” kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területet, „IG” ipari gazdasági területet, „FARM” állattartó gazdasági, mezőgazdasági területet, valamint „Ksp” különleges sportterületet tartalmaz vonalas illetve kockázott jelöléssel. a fentieken kívül jelzi az erdő , jelölés nélkül a szántó, szabvány betűjelekkel a legelő, gyümölcsös és szőlő- területeket. A jelenlegi terv a hatályos tervhez képest 7,9 ha-ral csökkentette a lakóterületet. A kereskedelmi, gazdasági terület (103,6 ha), az ipari gazdasági terület (22,0 ha), a FARM mezőgazdasági üzemi terület (28,8 ha), a különleges sportterület (34,4 ha) összesen 188,8 ha-os területét pedig a javasolt kijelöléssel kereskedelmi gazdasági terület (17,5 ha), ipari gazdasági terület (12,2 ha), különleges sport terület (1,2 ha ) , különleges mezőgazdasági üzemi terület (3,8 ha) összesen 50,9 ha, csaknem 138 ha-ral csökkenti!

A területek csekély elhanyagolható része erdő-, legnagyobb része mezőgazdasági területfelhasználási egységbe került meghatározásra. A nagyméretű beépítésre szánt terület csökkentése mellett a hatályos tervhez képest a jelenlegi terv jelentősen növelte az erdőterületek nagyságát is, zömmel volt mezőgazdasági, kis részben volt beépítésre szánt területen. Tekintettel arra, hogy új beépítésre szánt terület kijelölése mindössze két helyen, a nemzetközi hírű Thummerer pincészet felett lévő erdőterületből illetve a bogácsi országút melletti beerdősödött legelő területből történt , összesen 1,25 ha nagyságban, ami elenyésző a hatályos tervhez képest történt visszaminősítéshez, beépítésre szánt területek csökkentéséhez képest, de a jogszabályi előírások alapján kötelező a biológiai aktivitásérték számítása.

Biológiai aktivitásérték:

Új beépítésre szánt területek: területhasználat:

nagyság (ha):

értékmutató:

1. erdőből- mg.i üzemi 0,55 ha.

(0220/5 hrsz) 2. legelőből- falusias lakó 0,7 ha (0192/3 hrsz)

9 6

ill.

ill

változás előtt:

0,7

2,4

4,95 4,2

változás után:

0.38 1,68

a változás eredménye:

-4,57 -2,52

Beépítésre nem szánt területek: 1.erdőből - szántó (0233/2-6 hrsz)

4 ha

9

ill.

3,2

36

12,8

-23,2

2. erdőből-szőlő (0231/7 hrsz)

15 ha

9

ill.

5

135

75

-60,0

3. Gy-ből –Kbsport

5,2 ha

5

ill. 1,5

26,0

7,8

-18,2

101/43

A csökkenéssel érintett területeken a biológiai aktivitásérték változás mindösszesen: 108,53 érték. területhasználat:

nagyság (ha):

értékmutató:

változás előtt:

változás után:

-

a változás eredménye:

4. KG-ből- szőlő,Gy 22 ha (016/2-56, 59-73 hrsz) 5. KG-ből- szőlő,Gy (0187/18-19 hrsz)

5 ha

0,4 ill. 5

8,8

110,0

+ 101,2

0,4 ill. 5

2,0

25,0

+ 23,0

13,6

204,0

+190,4

6. KG-ből- gyep 34 ha 0,4 ill. 6 (0153/24-27,: 0158/1,3-36,38, 0165/1,2,4,5-23 hrsz) 7. KG-ből- szőlő,Gy 0165/24-28

3,8,ha

0,4 ill. 5

1,52

19,0

+ 17,48

8. KG-ből-erdő 0187/14,21,22,24

4,5 ha

0,4 ill. 9

1,8

40,5

+38,7

9. KG-ből- gyep 0216/6,10-24,26-28

2,5 ha

0,4 ill. 6

1,0

15,0

+14,0

15,5 ha

0,4 ill. 6

5,4

81,0

+75,6

11. Kspból-szőlő,Gy 12,0 ha 3 ill. 5 (0191/3-8,11,12,15,18-20, 0191/28,32,33 hrsz)

36,0

60,0

+24,0

12. Ksp-ból –gyep 4,0 ha (0191/1, 34-ből hrsz)

12,0

24,0

+12,0

10. KG-ből- gyep 0112/26,27,29-ből

3 ill. 6

13. Farm-ból –gyep 33,0 ha (0150/8-12,0153/7-9,0154 hrsz)

3,7 ill. 6

122,1

198,0

+75,9

14.szántóból-erdő (0197/10 hrsz)

2,5 ha

3,2 ill. 9

8,0

22,5

+14,5

15. rét(l)-ből erdő (0192/3 hrsz)

1,5 ha

6

ill. 9

9,0

13,5

+ 4,5

16. rét(l)-ből erdő 9,5 ha (0185/13,16,17,19,21 hrsz)

6 ill. 9

57,0

85,5

+28,5

17. rét(l)ből-erdő 8,5 ha (092/3,5,9,10,11, 0103/7 hrsz)

6 ill. 9

51,0

76,5

+25,5

540,0

+180,0

67,5

+ 22,5

18.rét(l)ből-erdő 60 ha 6 ill. 9 360,0 (0187/13,16,17,19,21,22,24, 0185/16,17,19,.0178/2,3,7-9 hrsz) 19.rét(l)ből – erdő (0101/2-34 hrsz)

7,5 ha

6 ill. 9

101/44

45,0

20.rét(l)ből – erdő 32,5 ha 6 ill. 9 195,0 292,5 (020/2-5, 021, 033/1-7, 035/6-9,11-13,17-29,38,47-49,50-54,57-66 hrsz)

+ 97,5

A kedvező irányú változással érintett területen a biológiai aktivitásérték kedvező változása: +945,28 érték.

A változások következtében 108,53-mal csökkent, és 945,28 értékkel nőtt a biológiai aktivitás.

Az összesítés, a változások eredménye az, hogy igen jelentős mértékben 836,75 (!) értékkel nőtt Noszvajon a biológiai aktivitás.

2.4. ZÖLDTERÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

2.4.1. A zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata Egy település zöldfelületi rendszere több elemből áll össze. Noszvaj esetében egészen különleges adottság, hogy a közigazgatási területének majdnem fele hegységi erdő! Emellett még csaknem 20% gyep illetve felhagyott gyümölcsös, legelő terület ahol megindult a tájváltozás folyamata és természetközeli állapotok- gyep, bozót, erdősödő területek – a jellemzőek.

A nagykiterjedésű erdőségek, a jelentős fás növényzettel rendelkező patakvölgyek – Szorospatak völgye, a Kánya-patak felső és alsó szakasza, Sárosdi-völgy – kondicionáló szempontból, a levegőminőség megőrzése szempontjából fontosak. A külterületnek legfeljebb 20 %-a az amely intenzív – szőlő vagy szántó – mezőgazdasági műveléssel érintett. A belterületre is jellemző. hogy nagy, több hektáros beerdősült területek illetve hasonlóan több hektáros nagyságú egykor művelt parlag területek találhatók.

Síkfőkúton a hétvégi házak nagyobb része ma is erdőben áll és a település nagy részén a házi kertekben is jellemző a gyümölcs, szőlő, díszkert hasznosítás. A két kastélykertet is figyelembe véve elmondható, hogy Noszvaj belterületén is az átlagnál jóval nagyobb a zöldfelületi borítottság. Összességében megállapítható hogy Noszvaj területén a levegő minősége kiváló és a jelenlegi biológiai aktivitásérték is messze az országos átlag feletti.

Az elmondottak igazolják, hogy Noszvaj belterületén kondicionálás szempontjából nincs különösebb igény zöldfelületekre. A zöldfelületek elsődleges rendeltetése ilyen kedvező ökológiai adottságú településen a funkcionális – pihenés. játék – illetve a díszítő rendeltetés.

Az ismertetett alapadottságokból következik az is, hogy hagyományos közpark, közkert jellegű terület kevés van a településen. Síkfőkúton a Felső-tó mellett van gondozott közpark jellegű zöldfelület. A hatályos rendezési tervben szereplő közkert jelű területek közül elsősorban a település északi és középső részén négy terület ma is erdő, kettő gyep, a hetedik pedig az idős faállománnyal rendelkező régi temető.

Alapvető gond, hogy az említett síkfőkúti tó melletti közkert, valamint a NagyMagyarországra emlékeztető gyepes terület kivételével az említett zöldfelületek a település szélén helyezkednek el és nagyobbrészt fás növényzettel erdővel borítottak.

(A Nagyimányi – Árpád-hegyi- részen a pincesor felett lévő közpark gyakorlatilag gyep, ugyanis a fehér mészkőből kirakott Nagy-Magyarország határvonala csak a gyepszinten érvényesül.)

A zöldfelületi rendszer fontos elemei a település belterületén lévő, vagy a belterületi határhoz közel elhelyezkedő kertségek, zöldséges és gyümölcsös kertek. Ezek nagy részét a többi meglévő zöldfelülethez hasonlóan megőrzésre javasolja az új településrendezési terv. A

101/45

zöldfelületi rendszer meglévő értékeit azért is fontos megőrizni, mert Noszvaj – mint üdülőtelepülés – vonzereje, tájképi megjelenése, kiváló levegője csak akkor marad meg, ha a tájképet, jó levegőt szolgáltató zöldfelületek is megmaradnak.

Az egyik fontos teendő a meglévő zöldfelületek esetében az, hogy azon belterületi telkekre, amelyre a kiváló erdőövezet, illetve a Nemzeti ökológiai Hálózat magterülete ráfed, ott a meglévő erdőt meg kell tartani és módosítani kell a hatályos tervet. Az új településrendezési terv a magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően ezeket a konfliktusokat zöldfelületi értékek fennmaradás irányában oldja fel.

A Zöldfelületi ellátottság alakulása A javasolt területhasználati változtatásokkal - felhagyott gyepes területek, egykori szőlők, gyümölcsösök átsorolása következtében - az erdőterület jelentősen megnövekszik. A terv szőlő- és gyümölcstelepítésre ösztönző javaslatai révén feltehetőleg nő a nagyobb biológiai aktivitású ültetvények területe is. A fentiek révén a települést körbeölelő zöldfelületi rendszer bővül, erősödik, így a kondicionáló jellege is kedvezőbbé válik.

A belső zöldfelületi rendszer új közkertek kijelölésével, a meglévő kertségek nagy részének megtartásával, a korábban kereskedelmi, gazdasági területnek jelölt területek mezőgazdasági területté történő visszaminősítésével szintén gazdagodik.

Amennyiben az új terv elfogadásra kerül akkor egyértelműen elmondható, hogy a zöldfelületi ellátottság Noszvaj településen javul.

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az „A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei – Tartalmi követelmények” megnevezésű, e-ÚT 02.01.41 (ÚT 21.218:2003) sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az e-ÚT 03.01.11 (ÚT 2-1.201:2008) Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a kapcsolódó hatályos előírásokkal, jogszabályokkal.

3.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK

A térség legjelentősebb útjai M3 autópálya a 3 sz. és a 25. sz. főutak. A település közvetlen elérését a 3. sz. és a 25. sz. főutakhoz kapcsolódó 2504 j. - 2511 j. és 2509 j. összekötő utak biztosítják.

A keleti és nyugati irányú gyorsforgalmi kapcsolatot a 3 sz. elsőrendű főutat tehermentesítő M3 autópálya biztosítja. Az M3 autópálya nemzetközi út, száma E71, Budapest és Nyíregyháza között halad kétszer két sávon, melyhez csatlakozik az M30 autópálya a 150-es km szelvény környezetében északi irányban melyen Miskolc, valamint az M35 autópálya a 186-as km szelvény környezetében déli irányban melyen Debrecen közelíthető meg. Noszvaj településtől az autópálya ~21 km-re délre található, mely a 2509 j. összekötő út - 3 sz. főút – 3302 j. összekötő út útvonalon érhető el.

A Noszvajtól ~14 km-re délre haladó 3 sz. másodrendű főút Budapestet-MiskolcotTornyosnémeti országhatárt köti össze. Budapest-Miskolc vonalon kelet-nyugati, majd Miskolctól észak-déli irányú forgalmat bonyolít. Az M3-as autópályával Noszvaj környezetében Füzesabony, Mezőkövesd és Mezőkeresztes településeknél van csatlakozási pontja. A településtől ~9 km-re nyugatra, Eger belterületén érhető el a 25 sz. KerecsendEger-Bánréve másodrendű főút a 2504 j. úton keresztül, mely külön szintű csomóponttal csatlakozik a főúthoz. A 25 sz. út Kerecsend belterületén csatlakozik 3. sz. főúthoz és északdél irányú kapcsolatot biztosít a 3.sz. főút és az országhatár között. A településtől szintén ~9 km-re található a 24 sz. Gyöngyös-Parád-Eger másodrendű főút, mely a 25 sz. főút – 2504 j.

101/46

út csatlakozástól a 25 sz. főúton észak-nyugat felé haladva mintegy 300 m-re található csomóponttól halad nyugati irányba Gyöngyös városig.

A környező települések és a környező főutak elérhetőségét a 2504 j. Eger-Bogács összekötő út, a 2509 j. Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út és a 2511 j. Mezőkövesd-Hollóstető út biztosítja. A települést észak-nyugat (Eger) – dél-keleti (Bogács) irányban tárja fel a 2504 j. út, mely az egész településen áthalad. A 2504 j. út 11+092 km szelvényéhez csatlakozik Noszvaj belterületén a 2509 j. út, mely déli irányban Szomolya és Mezőkövesd felé biztosít kapcsolatot.

A környező főutak és települések könnyen megközelíthetők, a település regionális közúti kapcsolatai jók, tekintettel a megyeszékhely közelségére megfelelően kiépítettnek mondhatók, azonban az utak állapota felújítást igényel.

A települést nem érinti vasútvonal, azonban közúthálózaton elérhető Mezőkövesd területén (két helyen, vasútállomáson és megállóhelyen) a MÁV 80/80a sz. Budapest - Hatvan Miskolc - Sátoraljaújhely / Nyíregyháza vasúti villamosított részben kétvágányú fővonala. A településhez közelebb esik Eger területén a 87a sz. Füzesabony-Eger egyvágányú villamosított fővonal és a 87 sz. Eger-Putnok egyvágányú Eger-Felnémet állomásig villamosított viszonylat, melyen Szilvásvárad és Putnok között jelenleg a személyszállítás szünetel.

Keskeny nyomtávú vasútvonal a település környékén Felsőtárkány térségében létezik Felsőtárkány-Stimeczház (4,9 km), Felsőtárkány-sziklaforrás (0,2 km) nyomvomnalon, melyek közül menetrend szerint közlekedik Felsőtárkányi ÁEV a 321 Felsőtárkány-Fűtőház – Stimecz ház vonalon.

Noszvajhoz közel, Eger területén nem nyilvános fel- és leszállóhelyű repülőtér található.

3.2. FŐBB KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTOK

A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják.

A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással vagy stop táblával szabályozottak.

A lakóutak csomópontja részben szabályozott, esetenként részben egyenrangú kereszteződéseket alkotva az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé minden esetben elsőbbségadás kötelező. A lakóutcákon találkozása esetenként nem egyértelmű, hogy egyenrangú utak kereszteződéséről van szó, ahol a jobbkéz szabály érvényes, vagy csupán az elsőbbségadás kötelező tábla hiányzik. Ezeken a helyeken a forgalomtechnikai kialakítás egyértelműsítése szükséges.

Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek.

Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak.

3.3. BELSŐ ÚTHÁLÓZAT, KERESZTMETSZETI SZELVÉNYEK, KÖZTERÜLETI PARKOLÁS

A település belterületi úthálózata egyszerű: a település úthálózatának gerincét a 2504 j.

Eger-Bogács összekötő út (Kossuth Lajos u – Deák Ferenc u.) és a kapcsolódó 2509 j.

Mezőkövesd-Noszvaj összekötő út (Gárdonyi Géza u. – Dobó István u. – Szomolyai u.) adja.

Az országos mellékutak keresztmetszeti elrendezése 2x1 sáv, kétoldali zöldsávval nyílt árokkal és általában 1 oldali járdával kiépítettek. Ezen utakhoz csatlakozik a környező gazdasági területek forgalma.

A település további részeinek feltárása a Dobó István úthoz kapcsolódó Balassi Bálint – József Attila u. útvonal, a Gárdonyi Géza utcát a Kossuth Lajos úttal összekötő Széchenyi út-Kölcsey Ferenc út útvonal és a Kossuth Lajos úthoz kapcsolódó Béke u. – Síkfőkút út – Várhegy u. útvonal, mint gyűjtőutak felől lehetséges. A belterület lakóutcák nagyrészt

101/47

burkolattal ellátottak, a beépített, de burkolatlan utcák kiépítettlensége a kis forgalom miatt nem jelent problémát.

101/48

Tervezett déli és nyugati gyűjtőút eltolt csomópont a 2504 j. úton M=1:1000 dkljhlsdígísgs

3.4. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS, KÖZÚTI ÉS KÖTÖTTPÁLYÁS TÖMEGKÖZLEKEDÉS

Noszvaj belterületén több buszmegálló található. Az Agria Volán és Borsod Volán járatai haladnak át a településen. Tizenkét megállóhely található a településen: Noszvaj, Kossuth út 83., Béke út 34., Bükk Panzió, Deák F. út 77., Idősek otthona, Oktatási Intézet (Gárdonyi u.

21.), Oxigén Hotel (külterület), piactér, Szomolyai út 24., Síkfőkúti elágazás, Síkfőkúti turistaház, Várhegyi elágazás. A járatok döntően a Kossuth Lajos utca, Deák Ferenc út, Dobó István út, Szomolyai út útvonalon közlekednek, ahol kétirányú utasforgalmat bonyolítanak, azaz buszmegállóhely párok találhatóak, azonban a Síkfőkúti-tó irányában tartó járatok által érintett három megállóhelyen csak egy irányban bonyolítanak utas fogalmat, mely járatok a Béke utca - Sífőkúti út – Várhegy utca útvonal megtételével csatlakoznak a Kossuth utcához.

Autóbuszállomás legközelebb Egerben található. Az autóbusz megállóhelyek száma az igényeknek megfelelő, azonban az elhelyezésük és kiépítettségük felülvizsgálatra javasolt, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható.

Vasútállomás és vasúti megállóhely Eger és Mezőkövesd településeken érhető el.

3.5. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, részben kiépítetlen. A lakó-kiszolgáló utakon azonban általában a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen gyalogos lépcső található a (456) hrsz-on és a Hunyadi u. – Dobó I. u. utca és a (1183/23) hrsz-on a Béke utca – Kossuth u. átkötéseknél.

A településen a kerékpárt használók száma átlagos, a helyi közlekedést esetenként kerékpárral oldják meg. A településen kerékpárút nem található.

A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. A gépjármű forgalom nem zavarja a közúton folyó kerékpárforgalmat.

3.6. GÉPJÁRMŰ ELHELYEZÉS, PARKOLÁS

A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A Noszvaji temetőnél murvás parkoló van kialakítva. A települési központban az intézményekhez és gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki, melyek közül a jelentősebbek az Egészségügyi központ, Általános iskola, Gazdabolt parkolója, valamint a De La Motte kastélytól nem messze a Dobó István utcában kialakított párhozamos parkolósáv. Az utak padkái mentén, több helyen szórt felületű vagy szilárd burkolatú közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, kialakításuk felülvizsgálata célszerű lenne.

101/51

4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK Noszvaj közvetlen Egerhez kapcsolódó település, amelynek bár természetes szaporodása már másfél évtizede negatív, a népességszám fogyását kompenzálta a vándorlási mérleg. A természetes szaporodás és vándorlási mérleg eredőjeként a település népességszáma növekedett 2011-ig, azóta csökkenő jellegű. Mivel a növekedési időszakban a növekedést a bevándorlás eredményezte, a település népességének megőrzésén túl a bevándorlók számára szeretné a fogadó készségét növelni. Ez a település élhetőbbé tételével érhető el, amelyet elsődlegesen az igényesebb lakókörülmény alakításával lehet elérni, kiegészítve új lakóterület kijelölésével, munkahely teremtési lehetőséggel és igényesebb intézményi infrastruktúra-fejlesztéssel.

A településfejlesztéshez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározásánál adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: a vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak.

A településtervező figyelembe véve a közművek okozta korlátozásokat a település szerkezeti tervében több helyen javasolt kedvezőbb területfeltárási lehetőséget szolgáló út kialakítást. A település lassú fejlődését feltételezve és segítve új lakótelkek létesítésére is adtak javaslatot.

Jelentősebb új fejlesztés, új lakótelkek kialakítására a település északi részén a Kossuth Lajos út-Síkfőkút út-Béke út tömbbelső feltárásával nyílik lehetőség. Az új fejlesztésre javasolt területen a megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani.

A szerkezeti tervben új fejlesztésre javasolt területen és a belterület már beépített területén is az élhetőség javítására a teljes közműellátás biztosítása szükséges, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése biztosítandó.

A külterület beépítésre szánt területén közműves szempontból az elvárás, hogy legalább a hiányos közműellátása biztosítható legyen, úgy, hogy a villamosenergia ellátás közhálózati megoldása szükséges, a funkcióhoz szükséges vízellátását az illetékes közegészségügyi felelős elfogadja, szennyvízelvezetés, elhelyezés a legkisebb környezetkárosítás, veszélyeztetés nélkül legyen megoldható, az erre vonatkozó helyi építési szabályzatban rögzített előírás szigorú betartásával.

A külterület beépítésre nem szánt területén, ahol a szabályozás megengedi építési szándék esetén új épület, építmény elhelyezésének feltétele, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen.

A településtervezési javaslat alapján javasolt új beépítési, illetve építési lehetőségek megvalósításához szükséges közműellátási igényekhez hozzáadódik a már beépített területen élők komfortosabb körülményeik kialakításához szükséges többlet közműigények.

Ezzel az új javasolt beépítési területeken jelentkező új közműigények és a meglevő beépítésnél jelentkező többlet igények összeadódnak. A közműfejlesztési javaslatban ezt az összesített közműigény kielégítési lehetőségét kell megoldani.

101/53

A megengedett beépítés teljes megvalósítása esetén várható új közműigények: Villamosépíthető VízKeletkező Javasolt új Terület szinter energia szint igény szennyvíz mutató hasznosítás m2 igény (m2) (m3/nap) (m3/nap) (kW) új lakótelkek Lf 43259 0,5 21630 26 25 433 VillamosVízKeletkező energia igény szennyvíz igény (m3/nap) (m3/nap) (kW) 26 25 433 122 117 1628 148 142 2061

Fejlesztési terület új távlati igénye Meglevő beépítés távl igénynövekedés Összes távlati igény Ebből: a tervezés távlatáig várható igény 30

28

412

Földgáz igény (nm3/h) 90 Földgáz igény (nm3/h) 90 645 735 147

A településszinten várható távlati összes többlet igények csak a szolgáltató felé előzetes jelzésre alkalmas adatok és a gerinchálózat fejlesztése esetén azok paramétereinek a meghatározására szolgálhatnak, valamint az ágazati fejlesztési tanulmányok elkészítésére szolgálnak nagytávlati iránymutatásul.

Tervezői tapasztalataink szerint ezen távlatra prognosztizált, a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező többlet igényekből a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan kb. 15-20 %-ának a jelentkezése várható. Így a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni.

A közmű-üzemeltetők egy-egy beruházáshoz tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani.

Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével.

Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél a közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, energiaközműveknél a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki-gazdasági feltételeit rögzíthetik.

4.1. VÍZI KÖZMŰVEK

Vízellátás A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy Noszvaj település nagyon kedvező hidrogeológiai adottsággal rendelkezik, hogy közigazgatási területén több forrás ered. A forrásfoglalással

101/54

védett forrásai az Attila-kút-forrás, a Forró-kút-forrás, a Hármas-kút-forrás, az István-kútforrás, a Katalin-forrás, a Névtelen-forrás, a Síkfőkút-forrás, a Szarvas-kút-forrás és a Várkút-forrás. Közülük a legjelentősebb a Forró-kút-forrás (Árpád-forrás), a mellé telepített karszt kútból kitermelt víz, amely a település közüzemi vízellátásának egyik meghatározója, a vizigény kb. 55 %-át biztosító vízbázisa. A vízbázisnak tekinthető kútról NÁ 150-es KMPVC vezeték szállítja a vizet a 2*250 m3-es magaslati tároló medencékig, ahonnan NÁ 200-es vezeték szállítja tovább a vizet a település elosztó hálózatába.

A másik jelentősebb forrása a Várkút-forrás, a közelében levő turistaház vízellátására is saját kutat létesítettek.

A vízigény kb. 45 %-át a kistérségi vízmű rendszerről, az Eger-Déli vízműből induló, OstorosNovaj-Szomolya települések vízellátó rendszeréről elégítik ki. A víz Szomolya felöl NÁ 200as KMPVC vezetéken keresztül érkezik noszvaji nyomásfokozó gépházba, ahonnan indul a település elosztóhálózata.

Noszvaj-Síkfőkút üdülőterületének ellátására nyomásfokozó gépház és 50 m3-es ellennyomó rendszerű medencét üzemeltetnek.

A vízelosztó hálózat a beépített területen minden utcában megépült. A település vízellátását a Heves Megyei Vízmű Zrt. Egri Üzemegysége biztosítja.

A település elosztó hálózatának gerince NÁ 200-as mérettel, a többi vezeték NÁ 150-es, NÁ 100-as mérettel épült KMPVC anyagú csövekből. A hálózatra az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tüzivíz ellátást.

A településrendező által prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén (új lakótelkeknél, utca nyitásoknál) a tervezés távlatában kb 30 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható.

Ezt a vízigényt a jelenlegi vízellátó hálózatról ki lehet elégíteni.

A vízellátó hálózatot a javasolt fejlesztési terület, új lakótelkek, illetve új utcanyitás nyomvonalán tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében, ahol lehet körvezetékes módon.

A tüzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezeték építése nem javasolható és az ágazati előírások szerinti sűrűségben a föld feletti tüzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell.

Meg kell említeni, hogy építési engedély akár az új lakótelkeknél, akár a már beépített, vagy be nem érített területeken csak a tüzivíz ellátás biztosításával kapható. Amennyiben a tüzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tüzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell.

A településen talajvíz, illetve az első vízadó rétegből való vízkivételre elsődlegesen locsolási célra jelenleg is több házi kút üzemel. Erről rendelkezésre álló nyilvántartás nincs. A közmű szolgáltatási törvényben rögzítettek szerint ma már új házi kút csak engedéllyel létesíthető.

Házi kutakra évente 500 m3/év vízkivételig, az első vízadó rétegből az engedélyt a település jegyzője adja ki, az ezt meghaladó vízkivételi igény esetén, illetve ha a vízkivétel nam az első vízadó rétegből történik, az engedélyező a vízügyi hatóság. Az engedélyben kell rögzíteni, hogy a víz nem ivóvíz minőségű.

101/55

Szennyvízelvezetés A vizsgálatok szerint Noszvajon elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat üzemel, az általa összegyűjtött szennyvizeket a település dél-nyugati szélén üzemelő szennyvíztelep fogadja. A szennyvíztisztító telep Szomolyával közös beruházásként épült. A tisztítótelepen 400 m3/nap kapacitású, élőgépes technológiájú berendezéssel biztosítják a szennyvíz kezelését. A tisztított víz befogadója a Kánya-patak. A telep védőtávolság igénye 150 m.

A tisztítótelep és a szennyvízgyűjtő csatornahálózat üzemeltetője a Heves Megyei Vízmű Zrt Egri Üzemegysége.

A településen kiépített közcsatorna hálózat gravitációs rendszerű. A változatos topográfiai adottságai miatt, a szennyvízgyűjtő hálózat mélypontjain átemelő műtárgyak biztosítják a szennyvíz továbbítását. A szomszédos Szomolya felöl a szennyvíz nyomóvezetéken érkezik.

A szennyvízátemelő műtárgyak jelenlegi védőtávolság igénye, mivel megfelelő zajvédelemmel és bűzzárral nem rendelkeznek 150 m. Csökkentése szükséges, mert védőtávolság igénye olyan beépítésre szánt övezeteket érint, amely a védőtávolságon belül nem javasolt.

Reálisan a tervezés távlatáig prognosztizált 28 m3/nap többlet elszállítandó szennyvizet, amely a település már beépített területén keletkező többlet szennyvízből, valamint az, új lakóterület fejlesztésnél keletkező szennyvízből adódik össze, annak közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani.

A közcsatorna hálózat továbbépítése, az új lakóterületnél, illetve a még nem csatornázott utcáknál, az új utcaszabályozásoknál a település topográfiai viszonyai alapján gravitációs szakaszokból építhető. Ahol a gravitációs elvezetés nem oldható meg, ott a mélyponton, illetve élővíz keresztezésnél átemelő műtárgyat kell elhelyezni, amelyből nyomóvezetékkel lehet továbbszállítani a szennyvizet. A szennyvízátemelő műtárgyat úgy kell kialakítani, hogy annak védőterülete ne legyen nagyobb a közterületi elhelyezés által biztosítható helynél. A zaj- és bűzzáróan kialakított műtárgy védőtávolság igénye, környezetbarát kivitelezéssel, egyedi megállapítással akár nulla méter is lehet.

A külterületen, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése, kezelése a helyi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, helyi közműpótló alkalmazásával oldható meg. Helyi pótlásként napi 5 m3 keletkező szennyvíz mennyiségig, ha egyéb korlátozás nem tiltja, akkor szigorúan vízzáró szennyvíztároló műtárgy segítségével a szennyvíz összegyűjtése megoldható, amelyből a szennyvizek szippantással elszállításra kerülnek. A szippantás tényét számlákkal igazolni kell, illetve a szennyvíz gyűjtésére, elhelyezésére vonatkozóan. Amennyiben a keletkező szennyvíz napi mennyisége az 5 m3–t meghaladja, a helyi építési szabályzatban leírtakat kell majd figyelembe venni.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A vizsgálatok szerint Noszvaj település nagyon változatos topográfiai adottságú, mélyvonalakon patakok-árkok haladnak. A beépített területen összegyűlő csapadékvizeket a beépített területen áthaladó Kánya-patak fogadja be és szállítja tovább. A Kánya-patak a

település várkúti részén ered, s a településtől délre, Borsodivánkánál a Rima patakba torkollik.

A település keleti és nyugati oldalán is patakok, vízfolyások gyűjtik össze a vizeket, amelyek

101/56

szintén a Kánya-patakba szállítják a vizeket. A Kánya-patak többnyire erőteljesen növényzettel benőtt. Karbantartása hiányos, amely a vízszállító képességét korlátozza.

A vizsgálatok alapján, a településen egyes utcákban, utcaszakaszokon kétoldali, általánosan jellemzően egyoldali nyílt árkot alakítottak ki. Egyes árkok rövid szakaszon burkoltak, de többnyire nem burkoltak. Vannak utcák, utcaszakaszok, ahol csak a természet alakított ki föld-folyókát, amelyen a csapadékvíz továbbhalad. A településen a nyílt árkok karbantartása pedig hiányos.

A várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer és az azt befogadó vízfolyások jelen állapotukban csak korlátozottan tudják elvezetni. Ezért minden nagyobb beruházásnál, telekalakításnál a többlet csapadékvizek elvezethetőségét a befogadóig ellenőrizni kell. Amennyiben a továbbszállítás útján, vagy a befogadónál szűk a befogadó képesség, akkor vagy a vízelvezető hálózatot kell alkalmassá tenni a többlet vizek elvezetésére, vagy pedig a csapadékvizek visszatartását kell megoldani. A vízvisszatartást záportározó létesítésével lehet megoldani, abba tárolva a vizet és abból csak olyan vízhozammal a befogadó vízfolyásba vezetni, amelyet a szállítás útján a vízelvezető rendszer kiöntésmentesen fogadni tud. Erről a továbbtervezés során lehet dönteni.

A záportározó a későbbiekben akár látványtóként is kivitelezhető, de látványtavat létesíteni csak akkor szabad, ha annak a minimális vízszintjéhez szükséges vízellátást folyamatos vízutánpótlással biztosítani lehet.

A település vízelvezetésének igényesebb, urbánusabb megoldására pontos geodéziai felmérésen alapuló vízelvezetési tervet kell készíteni, mely alapján ütemezve, fokozatosan de hidraulikailag összehangoltan- lehet a település csapadékvíz elvezetését korszerűen megvalósítani.

A nyílt árok kialakítása csak úgy kivitelezhető, hogy az valóban vízelvezető rendszerként működjön és az összegyűlő vizeket a befogadóig vezesse. A nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtő hálózatban sem maradhatnak pangó vizes szakaszok, ezért a nyílt árokhálózat is csak hidraulikailag méretezetten alakítható ki. A nyílt árok feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Ezért annak lefedett szakaszainak, a kocsibehajtóknak kialakítását korlátozni, szabályozni kell.

Akár szikkasztással a talajba, akár élővízbe történő vízbevezetésnél a csapadékvizek szénhidrogén-származékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, a talajra és a talajvízre, ezért ennek is szigorú szabályozása szükséges.

A település bel- és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan lehetne a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani.

101/57

4.2. ENERGIAELLÁTÁS

A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja.

A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra jelenleg is és várhatóan távlatokban is egyaránt jellemző lesz a vezetékes gázzal, el nem látott telkeken. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos PB gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható.

A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki-háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával.

Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül Noszvaj területi adottsága alapján a nap-, és a föld energiájának hasznosítási lehetősége áll rendelkezésre.

A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, lényegesen csökkenthető hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználás, ismert beruházási költségei mellett a megtérülése 7-10 év körüli.

A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével.

Villamosenergia ellátás A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. Az ellátás bázisa az egri 132/22 kV-os alállomás. Az alállomásról induló 22 kV-os szabadvezeték hálózat táplálja a település fogyasztói transzformátor állomásait. A település ellátását szolgáló transzformátor állomások jellemzően oszlopállomások.

A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, jellemzően szabadvezetékes formában.

A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A településre jellemző, hogy a kiépített közvilágítás csak a közlekedés biztonságát szolgálja.

A település fejlődésével a villamosenergia igény is növekszik. A villamosenergia

101/60

igénynövekedés részben a településrendezési javaslat szerinti új beépítésnél jelentkező igényből, részben a már meglevő fogyasztók igénynövekedéséből ered. A transzformátor kapcsokra vetített többlet villamosenergia igény a tervezés távlatáig 412 kW-ra prognosztizálható. Az igények tényleges jelentkezésekor nyilatkozik a szolgáltató az ellátás műszaki megoldásáról és annak gazdasági feltételeiről. A szolgáltatási törvény értelmében a villamosenergia ellátáshoz szükséges közhálózat fejlesztést a szolgáltatónak saját beruházásként kell megoldani, a fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köthet, amelyben rögzítheti a szolgáltatás feltételeit.

A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével kell, az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani. A tervezés távlatáig prognosztizált igényt meghaladó igény jelentkezése, vagy új jelentősebb villamosenergia igényű területhasznosítás esetén új fogyasztói transzformátor állomás telepítési igényével kell számolni. Az új állomáshely betáplálását a meglevő, a településen áthaladó középfeszültségű hálózat felhasításával létesíthető bekötéssel kell kiépíteni.

Az új lakóterület fejlesztésre kijelölt területen egy 22 kV-os oszlopokra fektetett hálózati szakasz halad keresztül, amelynek kiváltását a terület igényesebb hasznosítási lehetősége érdekében meg kell oldani. A kiváltást annak kell finanszírozni, akinek érdekében a kiváltás történik. A kiváltást területtakarékosság és területgazdálkodás érdekében már földkábelbe fektetéssel kell kivitelezni.

A településen meglevő közép- és kisfeszültségű hálózat jellemzően a település döntő hányadán oszlopokra szerelten került kivitelezésre. A közelmúltban elfogadott VET módosítás alapján új hálózatépítés már csak földalatti elhelyezéssel történhet.

A település már beépített így már ellátott területein a tervezés távlatáig várhatóan a hálózatok föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy legalább egy oszlopsorra kerüljön fektetésre valamennyi, az utcában haladó vezetékes villamosenergia és elektronikus hírközlési hálózat, hogy újabb oszlopsor ne kerüljön elhelyezésre.

A település belterületén új házibekötést már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy a távlati hálózatfektetési mód átalakítási lehetőségét majd a bekötések minél kisebb aránya korlátozzák.

A település vonzásának növelése érdekében a közvilágítás fejlesztése is szükséges. A közlekedés, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmén túl esztétikai igényeket is ki kell elégíteni a közvilágításnak. Továbbá fel kell hívni a figyelmet a klímaváltozás okozta felmelegedés, napfény hatás csökkentési-kompenzálási igényére is, amelynek az első megoldási lehetősége az intenzívebb fasor telepítés. A fasor létesítéséhez biztosítandó területsáv is a villamosenergia elosztó- és közvilágítási táphálózat földalatti elhelyezését igényli. Ezért az új közvilágítási hálózatok már csak földalatti elhelyezéssel építhetők, lámpatestek emelhetik ki a terület látványát. A már beépített területeken egyelőre marad a tartóoszlopra szerelt lámpafejekkel történő megvilágítás, de ezek között is lehet arculatalakítóbb, igényesebb lámpafejet kiválasztani.

Földgázellátás A vizsgálatok szerint a település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A térség földgázellátásának bázisa az Egerben üzemelő gázátadó állomás. A gázátadótól délre induló nagy-középnyomású vezeték Ostoros-Novaj-Szokolya-

101/61

Bogács települések ellátását szolgálja. A Szokolyán üzemelő gázfogadótól induló középnyomású gázvezetéken érkezik a gáz Noszvajra.

A kiépített gázelosztó hálózat középnyomáson üzemel, a fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi, házi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is.

A területfejlesztési javaslatban tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 147 nm3/h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt a kiépített hálózati rendszerről ki lehet elégíteni.

A belterületre javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható.

A földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a termikus célú energiaigények kielégítésére egyéb megújuló energiaforrások is figyelembe vehetők, csökkentve a közüzemi vezetékes földgáz felhasználását.

4.3. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG

Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Noszvaj természeti adottsága, hogy 1900-2000 körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni.

A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A ma már elfogadott ad-vesz rendszer alkalmazásával a többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható.

A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása.

4.4. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT

Vezetékes hírközlés

Vezetékes távközlés Noszvaj vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Miskolci

101/62

szekunderközponthoz tartozó Egri primerközpont a vezetékes távközlési ellátás bázisa. Az országos optikai hálózatról, a primer központ bekötése Füzesabonytól épült ki optikai hálózattal. A primer központhoz tartozó településeken 36-os körzetszámmal csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz, biztosítva ezzel a kedvező távközlési lehetőséget.

A kiépített hálózat jellemzően oszlopokra fektetve üzemel és a jelenlegi igények kielégítettek.

Vezetékes műsorelosztás A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatás is kiépítésre került. A vezeték nélküli műsorvétel terjedésével a vezetékes műsorelosztás iránti igény számottevő növekedése elméletileg nem lenne várható, de kapcsolva az internet szolgáltatás miatt igénybevételének növekedése prognosztizálható.

A kábel TV hálózat alkalmas szélessávú internet és adatátviteli szolgáltatás igénybevételére is. Továbbá minden közszolgálati rádió és televízió csatorna vétele biztosított az előfizetők számára.

A vezetékes távközlési és műsorelosztási elektronikus hírközlés bár hálózati megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása azonban alanyi jogú, így a szolgáltatóval egyénileg kell megállapodást kötni és az ellátáshoz szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A hálózatfejlesztésnél a területgazdálkodás igénye is meghatározó szempontként veendő figyelembe.

Vezeték nélküli hírközlési létesítmények

A vezetékes hírközlési ellátottságot lényegesen növeli a vezeték nélküli szolgáltatások terjedése. A vezeték nélküli távközlés három meghatározó szolgáltatója: Magyar Telekom, Telenor és Vodafone. A vizsgálatok szerint a településen a vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltatók megfelelő vételi lehetőséget tudnak biztosítani.

A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák így ugyan már elhelyezésre kerültek, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére és a modernebb műszaki berendezések megjelenésével további antennák telepítési igénye nem zárható ki.

Az antenna elhelyezésének szabályozásával biztosítani lehet, hogy a lakosságban ne keltsen félelmet és ne rontsa a település arculatát, de mellette a ma már elvárásként jelentkező teljes beltéri-kültéri lefedettséget biztosítsa.

Vezetékes és vezeték nélküli elektronikus hírközlés hálózatának és létesítményeinek szerepeltetése a településrendezési tervben A településrendezési eszközök keretében készülő tervek elektronikus hírközlési fejezetére vonatkozó alátámasztó munkarészek elkészítésének tartalmi követelményeit az ágazat a közelmúltban elfogadott 14/2013 (IX.25.) NMHH rendeletben rögzítette. Ennek alapján a hálózatengedélyes szolgáltatók hálózati rendszereit rögzíteni kellene a településrendezési eszközök keretében készített infrastruktúra alátámasztó tervében, hogy a fennálló, illetve a tervezés hatására várhatóan keletkező konfliktusok feltárhatók legyenek.

A szolgáltatókról az NMHH nyilvántartást vezet, nagy számuk a teljes körű közvetlen elérést tervezői oldalról nem teszi lehetővé. A szolgáltatási jogosultsággal rendelkezők köre lényegesen bővebb, mint ahány szolgáltató tényleges szolgáltatást végez, de a piaci

verseny a szolgáltató szabad kiválasztására biztosított, tekintettel arra, hogy az 101/63

elektronikus hírközlés alanyi jogú szolgáltatás.

Noszvaj területén 79 vezetékes távközlési szolgáltató áll rendelkezésre az ágazati nyilvántartás szerint: Ágazati Sorsz. sorsz. Szolgáltató neve 1 1 ACN Communications Hungary Kft. AMTEL Hang és Internet Kommunikáció 2 2 Magyarország Kft. ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és 3 3 Rádióhírközlési Zrt. 4 4 BORSODWEB Internet Szolgáltató Kft. 5 5 Bsystems Telekom Kft. 6 6 BT Limited Magyarországi Fióktelepe 7 7 BTM 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 8 8 Business Telecom Távközlési Nyrt.

9 9 Calltivation Ltd. 11 10 Comtest Technikai és Ügyvitelszervezési Kft. 12 11 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 13 12 Corvus Telecom Informatikai és Távközlési Kft. 15 13 DRÁVANET Internet Szolgáltató Zrt. EnterNet 2001 Számítástechnikai Szolgáltató és 17 14 Kereskedelmi Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és 18 15 Szolgáltató Kft. Ephone Magyarország Távközlési, Kivitelező és 19 16 Szolgáltató Kft. 20 17 EQNet Infokommunikációs Zrt. EuroCable Magyarország Kábeltelevíziós, 21 18 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató 22 19 Nyrt.

23 20 Flexikom Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 24 21 Fone Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FONIO-VOIP Informatikai, Kereskedelmi és 25 22 Szolgáltató Kft. 26 23 GigaBit Kereskedelmi és Informatikai Szolgáltató Kft. 27 24 GYŐR.NET Internetszolgáltató Kft. 28 25 HELLO HD Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 29 26 HuCom Telecom Kft. 30 27 Hungária Informatikai Kft. 31 28 H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft. 32 29 IKRON Fejlesztő és Szolgáltató Kft. 33 30 Invitel Távközlési Zrt. 34 31 Invitel Távközlési Zrt. 35 32 Invitel Technocom Távközlési Kft. 36 33 iSave Informatika Kft. 101/64

Tényleges kezdés 2011.04.27 2002.10.02 2009.11.26 2011.10.27 2012.04.01 2006.09.05 2010.05.01 2007.03.01 2013.10.31 2011.07.05 2013.09.25 2009.10.01 2009.05.18 2007.10.01 2008.11.15 2010.05.14 2004.12.08 2009.02.01 2004.08.01 2009.03.25 2007.05.01 2008.03.15 2012.06.01 2006.06.15 2010.10.01 2009.09.01 2012.10.11 2003.09.21 2012.11.05 2005.09.14 2002.02.01 2009.06.01 2013.03.14

34 35

37 38

36

39

37 38

41 42

39 40 41 42 43 44 45 46

43 44 45 46 47 48 49 50

47 48 49 50 51

51 53 54 55 57

52 53 54 55 56

58 59 61 62 63

57 58 59

64 65 66

60 61

67 68

62 63 64 65 66 67 68 69 70 71

69 70 72 73 74 75 76 79 81 82

ITSource Informatikai és Telekommunikációs Szolgáltató Kft. Juhász Ervin KÁBELSAT-2000 Kábeltelevízió Építő- és Szolgáltató Kft. KFL-NETWORKING Telekommunikációs és Informatikai Kft. Kölcsön-Eszköz Vagyon- és Eszközkezelő Kft. Last-Mile Telekommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. LCCK Számítástechnikai és Informatikai Bt. LWS Group Kft. Magyar Telefontársaság Távközlési és Tanácsadó Kft. Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

Magyar Telekommunikációs és Informatikai Kft. Magyarországi CPS Távközlési és Kereskedelmi Kft. Media Exchange Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Microsystem Kecskemét Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mikroháló Távközlési, Szolgáltató Kft. Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Netfone Távközlési Szolgáltató Kft. NetGen Infokommunikációs Kft. Net-Portal Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nordtelekom Távközlési Szolgáltató Nyrt.

"OKSZI" Oktatói, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. On Line System Informatikai és Tanácsadó Kft. Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. P & P Team 2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Polanor Telekommunikáció Szolgáltató Kft. PRIM TELEKOM Kft. Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. QuaesTel Telekommunikációs Kft. ReKo Systems Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Rendszerinformatika Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. RubiCom Digital Kft. R-Voice Hungary Kft Sághy-Sat Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SKAWA Informatikai Kft. Symlink Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Tarr Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. Venien Informatikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 101/65

2011.07.01 2009.02.15 2009.10.01 2011.01.01 2013.12.16 2012.11.01 2010.11.15 2012.01.30 2010.02.17 1992.02.13 2010.07.01 2011.01.17 2011.02.01 2008.12.01 2006.05.04 2012.04.01 2008.08.01 2010.09.01 2009.10.01 2006.02.21 2009.12.21 2006.04.10 2005.09.19 2012.01.01 2012.01.01 2012.05.15 2008.11.15 2010.11.23 2014.02.01 2011.05.15 2011.01.20 2011.09.01 2010.04.10 2011.05.11 2010.10.01 2006.07.18 2012.05.01 2009.07.23

72

83

73 74 75 76 77 78 79

84 85 86 88 89 90 91

Vidékháló Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság Virtual Call Center Telekommunikációs és Szolgáltató Kft. VNM Zrt. Voice-Com Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Zalaszám Informatika Kft. ZNET-MIKRONET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft. 4VOICE Távközlési Kft.

2013.05.31 2008.03.15 2011.05.29 2008.05.01 2011.06.15 2010.08.01 2011.08.01 2006.12.01

A vezetékes távközlési szolgáltatás legkorábbi elkezdője a Magyar Telekom Nyrt. volt, amely a szolgáltatást a térségben 1992-ben kezdte el. A kiépített hálózat is az ő kezelésében van.

Településrendezési terv készítése szempontjából tehát a meghatározó szolgáltató a Magyar Telekom Nyrt, mivel elsődleges szempont a szolgáltatáshoz szükséges hálózat helyfoglalása, annak helybiztosítási igénye.

A Magyar Telekom Nyrt., mint szolgáltató ezideig díjmentes adatszolgáltatásával nem támogatta, hogy hálózata helybiztosítás érdekében feltüntetésre kerüljön a településrendezési tervekben. Ha helybiztosítást igénylő nyomvonalát térítésmentesen rendelkezésre bocsátja, feltüntetésének nincs akadálya.

Noszvaj területén a kedvező műsorvételezésre kábel TV hálózatot is kiépítettek. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat 6 vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván, mint szolgáltatásra jogosult.

Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezetékes műsorelosztó szolgáltatók:

Ágaza Sors ti z. sorsz. Szolgáltató neve ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és 1 1 Rádióhírközlési Zrt. 2

2

3

3

Bsystems Telekom Kft. Externet Telekommunikációs és Internet Szolgáltató Nyrt.

4

4

Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

5

7

UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.

6

8

1212 Telekom Gazdasági Szolgáltató Kft.

Tényleg es kezdés 2013.03.

25 2012.04.

01 2011.10.

01 2006.11.

06 2012.05.

01 2011.08.

01

A műsorelosztó szolgáltatás tényleges elkezdése a statisztikai nyilvántartás szerint korábban indult, valószínűsíthető, hogy ma már az ágazat, azt a kezdő szolgáltatót nem jegyzi.

A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben 8 szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe

101/66

veszik szolgáltatásukat. Ágazati nyilvántartásban szereplő vezeték nélküli szolgáltatók:

Ágazat Sorsz i . sorsz. Szolgáltató neve Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató 1 1 Kereskedelmi és Ipari Kft. 2

2

Bsystems Telekom Kft.

3

3

Magyar Telekom Távközlési Nyrt.

4

5

PORTFOLIO TRADE SOLUTIONS Zrt.

5

6

Portfolio 4YOU Kft.

6

7

Telenor Magyarország Zrt.

7

8

Tesco MBL Távközlési Zrt.

8

9

Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.

Ténylege s kezdés 2013.02.1 4 2011.12.0 1 1993.11.0 4 2012.05.0 1 2012.01.0 2 1994.06.1 6 2012.03.0 1 2002.07.1 6

A létesítménnyel rendelkező vezeték nélküli szolgáltatók közül a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. létesítményeik koordinátáit és magasságát készséggel és díjmentesen a rendezési terv készítéséhez átadták, így létesítményeik feltüntethetők, biztosítva számukra a helyfenntartást. Egyben jelezték a már elhatározott fejlesztési szándékaikat, hogy az is feltüntetésre kerüljön.

101/67

5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A településrendezési terv készítésekor elsődleges a mozaikos tájhasználat és a meglévő környezeti értékek és elemek védelme.

Noszvaj területén jelentős kibocsátással rendelkező ipari, gazdasági telephely nem található.

A felszín jelentős mértékű növényborítottsága következtében a környezet állapota kifejezetten kedvező.

A felszíni és felszín alatti víz-, talajvédelem Noszvaj területén a termőtalajok minősége a szántóföldi növénytermesztés szempontjából az átlagnál gyengébb. A szántóföldek többsége 5-7 minőségi osztályba tartozik. Egy-két helyen található 4. minőségi osztályba tartozó terület, de ugyanígy van kifejezetten gyenge, 8.-as osztályba sorolt terület is. Az adottságokat jól mutatja, hogy igen kevés a szántóműveléssel hasznosított terület, és a korábban szántónak használt földek nagy része gyep vagy parlag.

A termőföld minőségét, alkalmasságát azonban nemcsak a szántóföldi művelésre való alkalmasság minősíti. A legelő területek nagyobb része a 2.-4 minőségi osztályba tartozik, azaz itt már előfordulnak kedvező adottságú területek is. Ugyanígy találunk a szakhatóság adatszolgáltatása szerint elég nagy kiterjedésben kiváló termőhelyi minőségű erdőterületeket is. A tájhasználatot értékelő vizsgálati fejezetben kiemeltük, hogy Bükkalja ökológiai adottságai kiválóan alkalmasak szőlő és gyümölcstermesztésre. A tervezők rendelkezésére bocsátott a szőlő termőhelyi kataszterét tartalmazó térkép szerint Noszvaj külterülete valóban kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A 24 lehatárolt terepegység közül mindössze két kicsiny –együttesen kb. 25ha nagyságú, a magasabb erdőterületek közé beékelődő 01, és 04 –es sorszámú terepegység pontszáma alacsonyabb 300 pontnál, de ezek is I. osztályúnak minősített termőhelyek.

Noszvaj szőlő - és értelemszerűen gyümölcstermesztésre ökológiai szempontból kiválóan alkalmas a viszonylag kedvezőtlennek minősülő talajadottságok ellenére is. A gond az, hogy a kb. 750ha kiváló termőhelyi kataszterbe sorolt területből mindössze 146,8ha-on van szőlő a HNT adatai szerint.

Noszvaj területén számos forrás és több kisebb vízfolyás található, amelyek a Bükk táplálkoznak. A kisebb vízfolyások a település északi részén, a Vár-hegy környékén eredő Kánya-patakba illetve a keleti határrészen folyó Szoros patakba torkollanak. A források főleg a falutól északra és nyugatra lévő erdős hegységi területen fakadnak. A természetvédelmi részben kiemeltük, hogy az 5 liter / percnél nagyobb vízhozamú források a természet védelméről szóló törvény szerint a törvény erejénél fogva védettek, Bár a források vízhozama változó, de többségük időszakonként eléri a törvényben rögzített értéket és így a településrendezési tervben az alábbi forrásokat védett forrásként kell szabályozni: Várkút, László-forrás, István- forrás, Attila-kút, Hármas-kút, Szarvas-kút, Katalin- forrás, Ágoston kút, Szent Imre forrás, Forró-kút.

A források és patakok mellett Síkfőkúton két kisebb természetes eredetű, de mára erősen mesterséges jellegű tó, a Felső-tó és az Alsó-tó található. A tavakat évtizedekkel korábban fürdésre is használták ma azonban esztétikai valamint vizisport- csónakázás, vizibicikli – illetve horgászati funkciója van. A vízfolyások és az állóvizek minőségéről mérési adatokkal nem rendelkezünk. a tavak állapotáról sem kaptunk adatokat. A helyszínelés során a szemrevételezéssel szerzett kételyek pedig nem minősíthetők szakszerűnek. Hasonló a gondunk a Kánya- patakkal is amelynek az alsó a falun már keresztül folyt szakaszának vízminőségét célszerű lenne vizsgálni, pusztán a magyar történelem elmúlt 60 évét ismerve feltételezhető, hogy jelentős települési szennyezés éri a patakot a belterületi szakaszán.

101/69

Célszerű volna a belterületen a telkeken belül a patakmedret érintő bekötések, befolyások, szennyezések teljes körű vizsgálata.

A külterületi tájhasználat visszafogottságát ismerve – alig 20 %-át művelik– mezőgazdasági eredetű szennyezések csekélyek. Egy-két kisebb állattartó épület környékén fordulhat elő szervesanyag terhelés.

A Bükk-hegység karsztos jellege következtében a felszíni vizek védelme is rendkívül fontos.

A település magasabb északi és nyugati részén, ahol 98%-ban erdővel borított a földfelszín és a Várkúti turistaház kivételével még épület is alig van a területen, a felszíni és felszín alatti vízkészlet nem veszélyeztetett.

Az alacsonyabb részeken különösen a település környékén a kommunális szennyvizek szennyezték a felszín alatti vizeket. Az elmúlt években igen jelentős beruházás volt a csatornahálózat és az új szennyvíztisztítómű kiépítése. A csatornahálózatra való rákötés kötelezésével és ellenőrzésével biztosítható a felszín alatti vízszennyezés megakadályozása.

Noszvaj a „7/2004(XII.25.) KvVM rendelet alapján a felszíni víz szempontjából fokozottan érzékeny települések közé tartozik illetve a 27/2006 (II.7.) kormányrendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről” szerint nitrát érzékeny terület. A fentiek miatt a vizek szennyezésének megakadályozása alapvető fontosságú. A tervezett fejlesztéseknél,, a gazdasági tevékenységek során a szennyvízelvezetés és tisztítás szakszerű megoldását meg kell valósítani, a szerves anyagok, vegyszerek talajba, vízbe való bejutását meg kell akadályozni.

A levegő tisztaságának védelme Noszvaj területén – amint a bevezető összefoglaló mondatban is említettük nem található jelentős légszennyező létesítmény.

Noszvaj a 4/2002(X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

A különböző irodalmi adatok alapján Noszvaj levegő-minősége kiváló, az országban a legjobb levegőjű települések között említik. Síkfőkút üdülési vonzereje is részben a levegő kiváló minőségéből fakad. Miután a településen nincs jelentősebb légszennyező létesítmény, a kiváló levegő minőséget időszakosan a lakossági fűtés és a közlekedés veszélyezteti. A gépjármű közlekedés során korom, por, szénhidrogének, ólom, kén- és széndioxid jut a környezetbe. Elsősorban az átmenő forgalom okoz gondot a Szomolya(Mezőkövesd)- Eger ill. a Bogács(Mezőkövesd)- Eger országúton folyó közlekedés, valamint a település nyugati részén lévő kavicsbányából hatalmas dömperekkel történő anyagszállítás terheli a levegőt és a környezetet. Mért adataink nincsenek, a helyszínelés tapasztalatai szerint ez a szennyezés csak helyenként és időnként pl.: a kavicsszállító kocsik útvonala mellett számottevő.

A gázhálózat csaknem teljesen kiépült, de a magas üzemelési költségek következtében a lakosság nagyobb része fával is fűt. A hatalmas erdőség mellett fekvő faluban ez teljesen természetes. A fatüzelés azonban a levegő nagyobb mértékű szennyezésével jár, mint a gázfűtés és télen nitrogéndioxid, korom, kéndioxod- és szénmonoxid is kerül a levegőbe. Ez a szennyezés azonban az egészségügyi határértéket nem éri el.

Ipari tevékenység, amely a levegő minőségét veszélyeztethetné, nincs a településen. Az állattartó istállók a településtől távolabb helyezkednek el, egyébként sajnálatosan az állattartás is jelentős mértékben visszaesett.

Gondot a nagykiterjedésű parlagterületek jelentenek, amelyekről allergén anyagok kerülhetnek a levegőbe. Ideális lenne ezen területek kaszálása, tisztítása de az legalább akkora feladat, mint az állandó művelés.

101/70

Hulladékkezelés Noszvaj hulladékkezelés szempontjából Eger körzetébe tartozik. A korábbi szemétlerakót a bogácsi út mellett bezárták és a területet rekultiválták. Az önkormányzat igyekszik megakadályozni az illegális hulladéklerakást. A település tisztaság fenntartása érdekében az Önkormányzat gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról. A szolgáltatást az UNITRANSPORT Kft-vel végezteti és a heti rendszerességgel végzett hulladék elszállítás megakadályozhatja az illegális szemétlerakást, a melynek megakadályozása az üdülési funkcióval rendelkező település jövője, egészségügyi, esztétikai állapota szempontjából igen fontos.

Az építési, bontási hulladék továbbra is az egri lerakóba kerül.

Lomtalanítást évente egyszer végeznek, ekkor történik az alkalmanként keletkezett veszélyes hulladékok elszállítása is.

Az elhullott állatokat az állattartók az Eger határában lévő állati hulladék megsemmisítő üzembe szállítják.

Zaj-és rezgésvédelem A zajterhelés általában a közlekedésből esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzem működése során kibocsátott zajokból jöhet létre.

A levegőtisztaság védelmi fejezetben említettük, hogy Noszvajon nincs jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzem. A közlekedésből eredő zajterhelés elsősorban a MezőkövesdBogács- Eger, ill. a Mezőkövesd- Szomolya-Eger országutak mentén, különösen annak a belterületi emelkedő szakaszán számottevő.

A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM– EüM rendelet melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek

Zajtól védendő terület

Üdülőterület Lakóterület (falusias, kertvárosias), különleges területek közül az oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület Gazdasági terület

Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra

Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól származó zajra nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra 55 dB 45 dB

nappal 6-22 óra 50dB

éjjel 22-6 óra

55 dB

45 dB

60 dB

50 dB

65 dB

55 dB

65 dB

55 dB

40 dB

A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek

101/71

érvényesek: Üzemi létesítménytől származó zaj határértékek.

Zajtól védendő terület Lakóterület (falusias, kertvárosias), zöldterület

nappal 6-22 óra 50dB

éjjel 22-6 óra 40dB

6. HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A településszerkezeti terv és a Helyi Építési Szabályzat egyszerre készül, így a tervek teljes összhangban vannak egymással. A véleményezésük egy eljárásban, jóváhagyásuk a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásai szerint a hivatkozott sorrendben történik.

7. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

A már nem használt hosszútelkek megosztása új, belterületi lakótelkek kialakítása céljából.

A helyi településszerkezet, karakter megtartásával a település több keskeny lakóutcájának szélesítése,

A külterületi mezőgazdasági utak több helyen való kiszélesítése a használhatóság és a tulajdonosi vitás esetek elkerülése érdekében.

Az épületek megjelenésére vonatkozó előírásoknál legfőbb cél a tájbaillesztés. Az anyaghasználatnál a HÉSZ előtérbe helyezi a helyben előforduló természetes anyagok használatát, színezésnél pedig tiltja a harsány színeket.

Épületmagassági szempontból csak az adott funkció számára feltétlenül szükséges mértéket engedi a HÉSZ, annak érdekében, hogy Noszvaj falusias jellegét az túlzottan magas épületek ne veszélyeztessék. Lakóépületek esetében ez maximálisan földszint+tetőtér építését jelenti.

101/72

8. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Megrendelő: Noszvaj Község Önkormányzata Készítő: Tájterv Műhely Kft. Noszvaj Község Településrendezési eszközeinek alátámasztásául szolgáló KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS a 2/ 2005 (I.11.) Kormányrendelet alapján 2015. március havában 1. A környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata 1.1. Előzmények Noszvaj község Önkormányzata 2013-ban adott megbízást és kötött szerződést a Poltrade Bt-vel a település 2000-ben készült településrendezési tervének teljes körű felülvizsgálatára.

A megbízott tervező a Tájterv Műhely kft-t kérte fel a település tájrendezési, környezetvédelmi, külterület-szabályozási munkarészeinek elkészítésére.

A tervezés Noszvaj teljes közigazgatási területété érinti, ezért az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Kormányrendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a településrendezési terv részeként környezeti vizsgálat készítése kötelező.

A környezeti értékelés az említett rendeletben rögzített tematika tartalmi követelményei szerint került kidolgozásra, a település léptékének, adottságainak és a fejlesztési szándékoknak megfelelő részletezettségben.

1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A környezetértékelés szervesen kapcsolódik a tervezési folyamatba. A településrendezési eszközök készítését megelőzte a településfejlesztési koncepció elkészítése, amelyhez a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerint el kellett készíteni a megalapozó vizsgálatokat. Így a tervezők már koncepcióalkotás idején megfelelő ismeretekkel rendelkeztek a környezet értékeiről, állapotáról és az alapvetően meghatározta gondolkodásukat.

A településtervezés több szakági tervező közös munkájának eredménye, és a terv többszöri tervezői, megbízói, lakossági egyeztetés, visszacsatolás révén formálódik.

Az mindenesetre rögzíthető, hogy a tájhasználati, környezetvédelmi, természetvédelmi javaslatok kidolgozásánál, a térszerkezet alakításánál meghatározó jelentőségűek a környezeti vizsgálat, a környezeti értékelés megállapításai.

Az állandó visszacsatolás révén mind a településrendezési terv, mind a környezeti értékelés tartalma, mélysége folyamatosan változott. A tervezés folyamatában a környezeti értékelésben kiemelt adottságok, értékek, célok következtében formálódtak a hatályos tervhez képest a változtatási, illetve szabályozási javaslatok. A környezetértékelés adott fejezetei pedig mindig kiegészültek az új javaslatokkal és azok várható környezeti hatásaival.

1.3. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezeti értékelés eredményeként az eljárásban résztvevő államigazgatási szervek előzetes véleményét is figyelembe véve, azokkal összhangban az alábbi tervezést befolyásoló javaslatok születtek.

- a település északi részét, amely közvetlenül határos BNP területével a településrendezési eszközökben is kiemelt védelemben kell részesíteni, tekintettel arra, hogy ez a határrész a BNP délnyugatra tervezett bővítési területe.

101/73

-

-

a kiváló termőhelyi adottságú, erdőterületbe, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó belterületi erdőterületeket erdőként kell szabályozni. a kiváló termőhelyi adottságú szőlő- és gyümölcs termőhelyeken elsősorban a szőlő és gyümölcstermesztést kell támogatni és erre a HÉSZ szabályozásával is ösztönözni kell. a hatályos településrendezési tervben meglévő több tíz hektár nagyságú ipari, gazdasági, kereskedelmi övezeti területeket csökkenteni kell és nagyobb részüket vissza kell minősíteni mezőgazdasági területté.

1.4. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés során történő figyelembe vétele, az indokok összefoglalása A településrendezési eszközök egyeztetése, megvalósítása, érvényesítése következtében várható környezeti hatások vizsgálatát és értékelését összegező környezeti értékelés egyeztetésében a 2 /2005 (I.11.) Kormányrendelet 3. számú melléklete szerint az alábbi államigazgatási szervek vonandók be.

- a környezetvédelemre kiterjedően: Észak- Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség - a természet- és tájvédelemre kiterjedően: Bükki Nemzeti park Igazgatóság - a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően: Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve az épített környezet védelmére kiterjedően: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Állami Főépítésze erdővédelemre kiterjedően: Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága - talajvédelemre kiterjedően: Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága - a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően: Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala - földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően: Miskolci Bányakapitányság - kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelemre kiterjedően: Egri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi hivatala A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. melléklete szerint a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában résztvevő államigazgatási szervek közül a környezeti értékelés tartalma szempontjából alapvető véleményt az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az Állami Főépítész adott.

A településrendezési eszközök egyeztetési anyagáról az egyeztetés folyamatában érintett államigazgatási szervek közbenső véleménye várható, amely módosíthatja bizonyos mértékben a környezeti értékelés tartalmát, és magát a településrendezési tervet is. Az eltérő vélemények egyeztető tárgyalásán kell az álláspontokat véglegesíteni.

A környezet védelméért elsősorban felelős hatóságok előzetes véleménye Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Az Igazgatóság előzetes levelében megadta a település területén illetve közvetlen szomszédságában lévő uniós, országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket és mellékelte ezek digitális térképi állományát. Felhívta a figyelmet a BNP délnyugati

101/74

bővítéseként védetté nyilvánításra tervezett területre és kérte, hogy a tervezett bővítés a településszerkezeti terven szerepeljen. Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség A Felügyelőség kérte, hogy a tervezés során a terület jelenlegi táji, természeti adottságai, az új területfelhasználás hatásai, a tervezett szabályozások, intézkedések részletesen bemutatásra kerüljenek. Kiemelte, hogy a településszerkezetet, a területfelhasználást úgy kell megtervezni, hogy a környezeti elemek elszennyezése kizárható legyen.

Vízvédelmi szempontból javasolta, hogy csak olyan építmények, tevékenységek legyenek engedélyezhetők, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a talaj és a felszíni, felszínalatti vizek jó állapotát. A vízvédelem érdekében felhívta a figyelmet a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletre, valamint a 219/2004.(VII.21.), 220/2004.(VII.21.), 221/2004.(VII.21.)

Kormányrendeletekben szereplő előírásokra.

Hulladékgazdálkodási szempontból előírta a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. tv., valamint a 310/2013.(VIII.16.) Kormányrendelet és a 15/2003 (XI.7.) KvVM rendelet figyelembe vételét. Kiemelte, hogy tilos a hulladékok illegális lerakása, égetése valamint a veszélyes hulladék települési hulladék közé keverése.

Levegőtisztasági és zajvédelmi szempontból is felsorolta a településrendezési terv felülvizsgálata során figyelembe veendő öt legfontosabb jogszabályt.

Természetvédelmi szempontból téves adatszolgáltatást közöl, miszerint Noszvaj területét érinti a Bükki Nemzeti Park, a valóságban a NP Noszvaj területét nem érinti.

Felhívja a figyelmet a természetvédelméről szóló törvény szerint ex-lege védelem alatt álló Várkúti-barlangra (056/1 hrsz), valamint a forrásokra.

Kéri, hogy a terv készítése során az 1996. évi LIII. törvény 15.§ (1) bekezdése szerinti területeket természeti területekként kezelje a terv, és közli, hogy a 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelet 2. melléklete szerint Noszvaj a „Bükki Nemzeti Park védőzónája” megnevezésű kiemelten fontos Érzékeny Természeti Terület.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz hasonlóan tájékoztat a Natura 2000-s területekről „Bükk hegység és peremterületei „különleges madárvédelmi terület HUBN 10003 „Várhegy-Nagy-Eged „kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület HUBN 20008, és tájékoztat az ezen területekre vonatkozó szabályozásról – 275/2004.(X.8.)

Kormányrendelet.

Kéri a védett területeken a természet védelméről szóló törvény, a Natura 2000-es területeken a Natura rendelet, valamint az OTrT és a Heves megyei TrT említett övezeteire vonatkozó előírásait figyelembe venni.

1.5. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, felmerült bizonytalanságok Noszvaj település környezeti állapotának jellemzésekor felhasználtuk az államigazgatási szervek településfejlesztési koncepcióhoz adott véleményét, adatait, ismereteit, valamint a 314/ 2012.

(XI.8.) Kormányrendelet alapján elkészített Megalapozó vizsgálat környezettel, tájjal, természetvédelemmel foglalkozó munkarészeit. Az adottságok felmérése helyszíneléssel történt és igen sok adatot gyűjtöttünk a településen elsősorban az önkormányzattól.

Egyes források szerint az erdőben bővelkedő, a Bükk-hegység előterében elhelyezkedő Noszvaj Magyarország legtisztább, legjobb levegőjű települése. Konkrét mérési adatokkal ezt nem tudjuk bizonyítani, mert azok nem állnak rendelkezésünkre. A fő gond és alkalmazott módszer korlátja az, hogy a környezet állapotát egyes időszakokban, időpillanatokban illetve folyamatában bemutató mérési adatok nem állnak a tervező rendelkezésére.

2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok ismertetése A tervezés során konkrét változatok nem készültek. A tervezés az elkészített és minden

101/75

érdekelt által megismert településfejlesztési koncepció alapján folyt. Az egyeztetések alatt csak egy-egy terület esetében merült fel többféle, különböző célú hasznosítás, ez azonban az egyeztetés során letisztult és a településszerkezeti és szabályozási javaslat egyértelmű területhasználatot jelöl.

Az egyik fő elem a korábbi terv készítésekor a tervbe beépített Noszvaj-Bükkzsérc közötti közvetlen közúti kapcsolat megteremtése volt. A jelen tervezés során folytatott egyeztetések alatt azonban a jelenlévők döntő többsége, köztük az Önkormányzat képviselői, nem támogatták ennek az útnak a megépítését, így ebből a tervből ez a kapcsolat kimaradt.

2.1. A terv céljának, tartalmának összefoglaló ismertetés, a környezeti értékelés készítése szempontjából fontos elemek, jellemzők Noszvaj közigazgatási határa jelen tervezés során nem változik. A település beépítésre szánt területe a hatályos tervhez képest jelentősen, több mint 100 ha-ral csökken. A hatályos terv ugyanis több helyen tartalmaz kereskedelmi, gazdasági, ipari, különleges –sport illetve farm területet, amely összességében 175ha beépítésre szánt terület!

(Hosszú-szél 25 ha Major környezete 12 ha Nyilasmár 11 ha Perzselő 60 ha Szemszúró-Szeles 7 ha Tamás-lapos (K.sport) 30 ha Juhhodály (farm terület) 30 ha).

Az elmúlt 15 év alatt – az előző rendezési terv 2000-ben készült – egyértelművé vált, hogy ez a beépítésre szánt területi fejlesztés túlzó, nincs igény ilyen mennyiségben ezekre a területekre. Természetesen kell a fejlesztés Noszvajon is, csak kisebb mértékben, a meglévő településszerkezethez, infrastruktúra hálózathoz igazodva. A mostani terv mérlegelve a fenti szempontokat 130 ha-ral kevesebb beépítésre szánt területet jelöl ki, amely a környezeti, táji, tájképi értékek, a tájhasználat szempontjából igen jelentős eredmény!!!

E változtatás eredményeként nem változik jelentősen a település kialakult szerkezete sem. A korábban kiépítésre tervezett Noszvaj-Bükkzsérci közút kiépítését – ahogy említettük, az önkormányzat elvetette.

Az új településszerkezeti terv a BNPI kérésére tartalmazza a Nemzeti Park délnyugati irányban tervezett bővítését, amely Noszvaj belterületétől északra eső határrésze terjed ki.

A természet-, a környezet- a táj-, és tájképvédelmi szempontok meghatározóak voltak a terv készítésénél, ez mind az övezetek meghatározásában, mind a HÉSZ szabályaiban visszatükröződik. A külterületi övezeti szabályozással – ez erdőkön kívüli mezőgazdasági területeken - elsődleges cél az adottságoknak megfelelő tájhasználat, a fenntartható gazdálkodás, a tájjelleg, a mozaikos tájszerkezet megőrzése. Az adottságoknak megfelelő tájhasználat a szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint az állattartás növelésére való ösztönzést jelenti. A gazdálkodás ilyen irányú megújulása, kiterjedése, gazdaságilag és tájesztétikailag is kedvező a település számára.

Az új szabályozás meg kívánja akadályozni a területek felaprózódását, a külterületek felesleges, sűrű beépítését. Ugyanakkor támogatja az árutermelést, a családi jellegű gazdálkodást, termékfeldolgozást, az egyes külterületi övezetekben, az ezekhez szükséges építési lehetőségeket, a gazdálkodáshoz szükséges területi méretek megléte esetén.

Az új terv gazdasági, kereskedelmi tevékenységek fejlesztésére a volt major körüli területeket jelöli ki.

A bányaművelés szabályozása, egy Nemzeti Parkkal határos, annak védőövezetét és bővítési területét jelentő település esetében nem egyszerű feladat. A riolittufa bánya művelését felhagyták és a belterülethez való közelsége következtében itt a rekultiváció és másfajta hasznosítás lehet a cél.

A működő kavicsbányát (043/2 hrsz.) magterület, természeti terület öleli körbe és miután az OTrT és a Heves Megyei TrT Noszvaj teljes külterületét tájképvédelmi szempontból

101/76

kiemelten figyelembe veendő övezetbe sorolta, és a magterületre vonatkozó előírások is hasonló tartalmúak, így itt a bányászati tevékenység csak a bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó szabályok szerint folyhat.

A terv ezért nem adott bővítési lehetőséget a kavicsbánya számára és nem tett javaslatot új bánya nyitására sem.

Tekintettel arra, hogy Noszvaj területének jelentős részén szennyeződésre igen érzékeny felszíni, ill. felszín alatti karsztos képződmények találhatók a szabályozásnál a víz- és környezetvédelmi szempontokat elsődlegesen figyelembe vettük.

Biológiai aktivitásérték Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az eredeti – azaz a változás előtti – aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.

Többször leírtuk, hogy Noszvaj területének csaknem 50 %-a erdő és a terv a felhagyott, bozótosodó, rosszabb minőségű mezőgazdasági területeken további erdősítést javasol a Heves megyei TrT-el összhangban. Azt is leírtuk, hogy a terv 130 ha-ral csökkenti a beépítésre szánt területeket és csak néhány helyen jelöl ki újabb beépítésre szánt területet (belterület déli vége, Thummerer pincészet).

Alapkérdés, hogy a biológiai aktivitás értéket a hatályos tervhez vagy a jelenlegi tényleges állapothoz, illetve a földhivatali művelés ág nyilvántartáshoz képest számoljuk. Mindhárom esetben az új terv által javasolt változtatásokkal javul a Noszvajon egyébként országos összehasonlításban kiváló aktivitás érték, csak a hatályos tervhez képest látványos mértékben, a másik két esetben kisebb mértékben.

A számítást a /2007.(IV.3.) ÖTM rendelet alapján végeztük el.

2.2. A terv összefüggése más releváns tervekkel illetve programokkal A településrendezési tervek készítése során alapvetően kötelező feladat a magasabb rendű területrendezési tervekkel való összhang megteremtése.

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) fő szabályait és övezeteit a településrendezési terv készítése során figyelembe vettük. Az OTrT Heves megyére vonatkozó tartalmának és a megyei adottságoknak figyelembevételével készült HEVES Megye Területrendezési Terve amelynek Noszvajra vonatkozó előírásait, övezeti szabályait a tervezés során a településrendezési tervbe beépítettük. A megyei szerkezeti terv Noszvaj területén erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és hagyományosan vidéki települési térséget tartalmaz. A településrendezési terv a megyei terv által jelölt erdőgazdasági térséggel teljes mértékben összhangban van. Az erdőterületeket, valamint a megyei terv erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét a tervezett erdőbővítési javaslatoknál teljes mértékben figyelembe vettük.

A mezőgazdasági térségnél és a hagyományos vidéki települési térségnél van eltérés.

Tekintettel arra, hogy a megyei tervben szerepelnek a korábbi nagykiterjedésű kereskedelmigazdasági területek, amelyek nagy részét az új terv visszaminősíti mezőgazdasági területté! Így a mezőgazdasági terület több, a települési terület viszont kevesebb, mint amennyit a megyei terv tartalmaz.

Ez a településrendezési tervben szereplőváltozás környezeti szempontból kifejezetten kedvező, de szükséges, hogy a környezet védelméért felelős államigazgatási szervek támogassák a települést, hogy megvalósulhasson a területek visszaminősítése.

A megyei területrendezési tervben lehatárolt Nemzeti ökológiai Hálózat legértékesebb, magterület övezetét a településrendezési tervben ingatlanhatárokra pontosítottuk. Az északi és nyugati határrészen lévő erdők – a külterület mintegy fele – magterületbe, a keleti részen a Dóc-hegy, Szoros-patak völgye ökológiai folyosóba tartozik.

Noszvaj történeti települési terület és tájképvédelmi szempontból kiemelten figyelembe veendő terület a megyei területrendezési terv alapján. A tájhasználat szabályozásakor és az

101/77

övezeti előírások megfogalmazásakor a fentiek figyelembe vétele elsődleges szempont volt.

Említettük, hogy Noszvaj nagy része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozik. A megyei területrendezési terv szerint ebbe az övezetbe a település közigazgatási területének mintegy kétharmada beleesik, belterület nagy részével egyetemben. Mindössze a déli, délkeleti határrész kevésbé érzékeny. A kiemelten érzékeny külterületi részek mintegy 80 %-át erdőként szabályoztuk, amely garancia lehet a szennyezés elleni védelemre. Noszvaj területének mintegy 70 %-a széleróziónak erősen kitett övezetbe tartozik, ezért is fontos a szél okozta károk mérséklésében is fontos szerepet játszó erdőterületek növelése.

3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal A kiemelt országos környezet- és természetvédelmi célok a vonatkozó törvényekben és országos koncepciókban, stratégiákban fogalmazódnak meg.

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országgyűlés 2014. január 3.- OGY határozatával fogadta el a Nemzeti Fejlesztés 2030Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelme és a nemzeti erőforrásainkkal való hosszú távú felelős gazdálkodás következményeinek érvényesítése érdekében.

A koncepció fejlesztési prioritásokat is megfogalmaz és illeszkedik az EU 2020 Stratégiához és a Közös Stratégiai Kerethez. Az OFTK-ban megfogalmazott Nemzeti Jövőkép alapján Magyarország 2030-ban Közép–kelet Európa egyik központja lesz, biztonságos megélhetést biztosító versenyképes gazdasággal, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.

A négy hosszú távú átfogó fejlesztési céllal Noszvaj településfejlesztési koncepciója teljesen összhangban van és így az ez alapján készülő településrendezési terv is.

Kiemelten visszaköszön az „értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés”, és a „természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme „átfogó fejlesztési cél.

A környezeti értékelés szempontjából különösen a hosszú távú életfeltételeinket és a gazdasági potenciálunkat biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az élővilág sokféleségének, értékeinek megőrzése, az egészsége s élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása elsődleges fontosságú.

A specifikus célok közül a vidéki térségek, tájak értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrárgazdaság megteremtése, a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a stratégiai természeti erőforrások fenntartható használata, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása mind megjelent Noszvaj településfejlesztési koncepciójának és településrendezési tervének készítésekor.

Természetesen ezek a gondolatok, célok megfogalmazódnak más és más szempontból és hangsúllyal a Nemzeti Vidékstratégiában, a Fenntartható fejlődés stratégiában, a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben is.

Noszvaj, mint település érdekelt a gazdaságfejlesztésben, természetvédelemben, turizmusban, amit a szomszédos megyeszékhellyel, Egerrel, a „minőség városával” együttműködve kell sikeresen megvalósítania, élve a fenti stratégiák, programok adta szakmai tartalommal, pályázati, támogatási lehetőségekkel.

3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben Az előző fejezetekben is számos környezetvédelmi cél fogalmazódott meg. Itt kissé átfogalmazva környezetvédelmi célként fogalmazhatjuk meg a települési élet- és környezetminőség javítását, a környezetbiztonság erősítését, a természeti erőforrások és

101/78

értékek megőrzését, a fenntarthatóság szempontjainak kiemelését.

A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése cél az emberhez méltó, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítását jelenti.

Noszvaj esetében az erdőterületek, a zöldfelületek növelésével, a beépítésre szánt területek csökkentésével, a környezet kedvezőbbé tételével e célkitűzés magvalósulása irányába mutat a terv.

A természeti erőforrások és értékek megőrzése alatt a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítását, a környezetszennyezés megelőzését, a fenntartható használat megvalósítását értjük. Noszvaj tervében az adottságoknak megfelelő tájhasználati javaslat kidolgozásával, a védett természeti területek bővítési javaslatának megjelenítésével, a termőföldek beépítésére irányuló szándékok visszaszorításával sikerült ezt a célkitűzést is a terv szerves részévé tenni.

A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése is lényeges a jövő szempontjából, hiszen ez a három tényező együttesen biztosítja azt, hogy a növekvő jólét, csökkenő környezetterhelés mellett legyen elérhető. Az tény, hogy településrendezési terv csak ösztönözni tud a fogyasztási magatartás megváltoztatására, a környezeti szempontból kedvezőbb termékek, szolgáltatások igénybevételére. Az azonban elmondható, hogy a településrendezési terv nem tartalmaz olyan változtatásokat, amelyek ellentétesek lennének a takarékos anyag-, víz-, termőföld- és energiahasználat elveivel.

A településrendezési tervben szereplő változások, a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználások és azok rendszere a környezetvédelmi célok és elvárások figyelembe vételével került meghatározásra.

3.3. A terv céljainak egymás közti illetve a releváns tervek, programok céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból A településfejlesztési koncepció újragondolása, a településszerkezeti terv és szabályozási terv felülvizsgálata során a hatályos tervhez képest az új tervben megjelent változtatási elemek – az erdőterületek növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat ösztönzése, a kiváló termőhelyi adottságú szőlő és gyümölcs termőhelyek figyelembe vétele, a beépítésre szánt területek nagymértékű csökkentése, a visszafogott közlekedési fejlesztések, a teljes közművesítés, a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés szorgalmazása – településrendezési és ezen belül környezetvédelmi szempontból is összehangolt változtatások együttese, amelyek a területrendezési tervekkel, az ágazati fejlesztési tervekkel és a megyei programokkal összhangban vannak.

3.4.

A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése

3.4.1. Noszvaj azon környezeti jellemzőinek azonosítása, megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol.

amelyeket

a

terv

3.4.1.1. A terület táji, természetvédelmi jellemzése A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Noszvaj a Bükk-hegység előterében, az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, a Bükkhegység déli hegyláb-felszínén. Földtörténetileg a Bükk-hegység mintegy tízmillió évvel ezelőtt, a miocén korban a kőzettömeg kiemelkedésével jött létre. A hegység lábánál lévő vékony földkéreg a Föld belsejében lévő magma állandó mozgása következtében sok helyütt megrepedt. A repedéseken keresztül feltörő vulkáni por és hamu pedig megkövesedett. E folyamat eredményeként alakultak ki a vastag mészkőrétegből álló hegység előtt a riolit és

101/79

andezit-tufából álló dombok, dombhátak.

A mészkőrétegbe beszivárgó csapadék jelentős barlangrendszereket, nagyméretű üregeket alakított ki, amelyek tárolják a kőzetrétegek által megszűrt kitűnő minőségű karsztvizet.

Ennek eredménye a hegység lábainál – így Noszvajon is – az állandó, illetve időszakos források nagy száma.

A Bükk-hegység kialakulását követő időszakban az utólagos földmozgások, kiemelkedések következtében a rétegek felgyűrődtek, feszültségek, törések keletkeztek. Ma ezekben az ÉNy-DK irányú törésvölgyekben futnak a forrásokból illetve felszínről származó vizeket összegyűjtő, az Alföldre tartó patakok.

A mai tájkép, a ma ismert élővilág, - az erdők, állatok - mintegy tízezer évvel ezelőtt alakulhatott ki.

Noszvaj térsége jellegzetes hegységelőtéri dombsági táj – kivéve a legészakibb VárhegyVárkút hegyvidéki jellegű területét. A Várhegy környékét kivéve a dombok magassága legfeljebb 400-430 méter.

Az erdők természetes növényzete tölgy, hárs és kőris fákból áll, de gyakori a bükkös erdőrészlet is. Egyes részeken a cserszömörcés bokorerdők a jellemzőek. A sekélytengeri mészkőlerakódás Noszvaj közigazgatási területén is több helyen előfordul, de zömében az említett vulkanikus eredetű riolittufa a jellemző.

Noszvaj éghajlatilag a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz éghajlati övezetbe tartozik.

Az évi középhőmérséklet 9,5-9,8 Co között mozog. A napsütéses órák számának évi összege 1900 óra. A csapadék átlagos évi értéke 630-650 mm között mozog.

A Bükk-hegység sajátosságából a barlangrendszerekben tárolt és a hegylábaknál keletkező források következtében Noszvajon is több ismert forrás található. A település feletti hegységi részen a Várkút, László-kút, Hármas-kút, Attila-forrás, Ágoston-kút, István-kút, Katalin-kút, Szent Imre-forrás, Szarvas-kút, valamint a falutól nyugatra a Forró-kút a jelentősebb forrás.

Noszvaj legjelentősebb vízfolyása a Kánya-patak, amely a Várhegy oldalában lévő források és kisebb patakok vizét magába fogadva folyik végig a – két partjára települt – falun, Dél felé.

A Bükkzsércen eredő és a Bogácsi horgásztavat tápláló Szoros patak és több kisebb, a Szoros patakba ömlő időszakos patak is gazdagítja Noszvajt. Noszvaj vízfolyásainak, forrásainak bemutatásakor feltétlenül meg kell említeni a belterület északi részén a Szent Imre-forrásra csatlakozó, hajdan természetes, majd az ember által alakított tavakat. A felsőtó csónakázásra, vizibiciklizésre, az alsó-tó horgászásra, vízparti pihenésre alkalmas. A vízminőségről sajnos nem kaptunk adatokat, a szemrevételezés által pedig nem minősíthető a tavak vízminősége.

Noszvaj fő vonzerejét a leírások, turisztikai kiadványok szerint az erdőben gazdag, szép természeti környezet, a tiszta levegő, – Magyarország egyik legjobb, legtisztább levegőjű települése – a szőlő- és borkultúra, a sajátos tufába faragott pincék, barlanglakások jelentik.

A hol enyhébben, hol meredekebben D-DK felé lejtő Egri-Bükkalja területét a barnaföldek, cseresznye barna erdőtalajok, agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. A nevezett talajok a mélyebben fekvő öntéstalajokkal együtt kedvező feltételeket nyújtanak az ökofolyosókkal tagolt, változatos, mozaikos mezőgazdasági, szőlő- és gyümölcsterületeknek, réteknek.

Felkeresendő helyek, érintőpontok Szent Imre-forrás Síkfőkúton található, a sárga sáv jelzésen, a hotel előtt.

Attila-kút A sárga kör és a zöld négyzet jelzés elágazásában található, egy kis tóba folyik a vize.

István-kút(ja) Az Attila-kúttól Várkútra vezető zöld négyzet jelzésen lehet megközelíteni. A kút az út mellett futó árokban található. Ahol egy derékba tört öreg bükkfa csonkja látható az árokban, ahhoz közel, tőle feljebb menjünk le az árokba és megtaláljuk a kőfoglalatot.

101/80

Ágoston-kút Nem minden térképen van jelölve, de a 2006-os atlasz jól jelöli. Az István-kúthoz közel, a zöld négyzet jelzés útja felett található, az István-kúttól kb. 250 fokra. (kb. 50 m szint, 150 m táv légvonalban) A László-kúttól kb. 150 fokra található. Mi innen közelítettük meg iránymenettel.

László-kút Szintén a zöld négyzet jelzés mellett található. Ha Várkút felé megyünk és elérjük a térképen is jelzett esőházat, akkor ott hagyjuk el az utat balra. Rövidesen megtaláljuk a rossz állapotban lévő kutat.

Vár-kút Ahol a zöld négyzet jelzés felér Várkútra, ott van a forrás.

Hármas-kút A sárga kör jelzésből balra kiágazik egy földút, körülbelül 600 m-re az Attila-kúttól. A térképen is jelezve van. Ezen néhány métert kell csak menni. A forrás az út bal oldalán levő patakvölgy aljában található. Ereszkedjünk le az útról és megtaláljuk.

Katalin-forrás A térkép lényegében jól jelzi. Ahol a sárga kör jelzés jobbra kezd kanyarodni, ott kell balra letérni (kb. 1 km-re az Attila-kúttól), megkerülve egy horhost. Elhaladunk egy vadászles mellett (rajta 37-es szám) és az úton tovább menve hamarosan egy elhanyagolt pihenőhöz érünk. Itt találhatjuk meg az egykori forrás foglalatát.

Szarvas-kút Talán ezt a legnehezebb megtalálni. A novaji kunyhótól indul az a jelzetlen út, ami a térképen is látható. Kb. 350 m-t ezen haladunk, majd jobbra lekanyarodik róla egy ösvény.

Induljunk el ezen és hamarosan egy kis bemélyedéshez érünk, melyben a kút található. (A kút a novaji kunyhótól 120 fokra található.)

Tájhasználat, tájszerkezet Tájszerkezet

Noszvaj tájszerkezetének meghatározó elemei a mesterséges, ember alkotta elemek, utak, beépített területek, művelt területek, ültetvények, valamint a természetes, természet közeli felületek, domborzati adottságok. Alapvető szerkezeti elemként kell említeni a település életét meghatározó utakat: az Eger, Szomolya és Bogács felé vezető országutakat, a Várkúthoz vezető murvás erdei utat, a két kijelölt kerékpárutat, valamint a település határát feltáró, a művelést lehetővé tevő földutakat.

A település keleti határán haladó, csak kis részben Noszvajhoz tartozó Bogács-Bükkzsérc közötti dombháton haladó út is fontos szerkezeti elem a tájban, azonban rossz minősége következtében ez az út csak munkagépekkel járható. A tervezett Noszvaj-Bükkzsérc közforgalmi országút jelentősen módosítja a meglévő tájszerkezetet.

A táj domborzati adottságai – a hegyek, illetve a völgyek – szintén szerkezetformáló tényezők. A belterülettől északra, illetve nyugatra eső magasabb – 400-600m – hegyek és a meredek oldalaikon lévő erdők egyértelműen a táj sajátos, kevésbé használt, jellegzetesen természet közeli szerkezeti elemei. A keleti és déli részeken, az enyhe lejtésű és alacsonyabb dombháti területeken az említett utak, patakvölgyek mellett szintén az erdők, erdősávok, erdősödő területek határozzák meg a mozaikos, változatos tájszerkezetet.

Tájhasználat értékelése

Noszvaj tájhasználatát tájszerkezeti egységeként értékeljük. Az előbb ismertetett fő szerkezeti elemek elemzését követően 7 tájszerkezeti egységet jelöltünk ki.

101/81

1.Tájszerkezeti egység Az 1. tájszerkezeti egységbe az Eger-Noszvaj közötti országúttól, a belterületi határtól, valamint a Bükkzsérc felé vezető javított földúttól (kerékpárút) északra eső területek tartoznak.

A terület több mint 95%-a erdő, illetve erdősödésnek indult terület. A tengerszint feletti magasság 320 métertől 560 méterig emelkedik. Ez a tájszerkezeti egység Noszvaj azon része, amely leginkább a Bükk-hegységre jellemző adottságokat mutatja. A Felsőtárkányhoz tartozó Várhegy (669m magas) oldalában lévő Várkút környezetébe turisztikai funkció települt. Többszintes turistaház működik a Várkút forrásvizére alapulva a 056/1 Hrsz.-ú területen. A 2001-2010-ig terjedő Hrsz.-ú telkeken 10 db ideiglenes jellegű, hét végi ház nyári pihenő stb. épült. Ezen épületek látványa egy több évtizeddel korábbi világot – a szocialista korszakot – idézik és kifejezetten bántóak.

Itt fenn a hegyen, a NP határán, a magterületen, a NATURA 2000-es területen teljesen felesleges és tarthatatlan belterületként szabályozni ezeket a telkeket, területeket. Az is meglepő, hogy a korábbi rendezési tervben a turistaház még nem szerepel, mert a terület 2005-ben ezek szerint még Felsőtárkányhoz tartozott. (Forrás külterület szerkezeti terve 1. sz. módosítás. 2005 / dr.

Veres Zoltán okleveles építészmérnök).

Véleményünk és a telkek hrsz.-a szerint a szerkezeti terven belterületként jelzett, 2001-2010ig terjedő Hrsz.-ú ingatlanok korábban zártkerti területek, azaz kertes mezőgazdasági területek voltak, így a belterületbe történt kijelölés még inkább indokolatlan!

A nevezett tájszerkezeti egység a Bükk-hegység egyik legkedveltebb kiránduló helye. A területen számos forrás (lásd külön lap), öt turistaút halad át és a magasabb csúcsokról káprázatos kilátás nyílik a hegység lábánál fekvő dombvidékre, illetve jó időben az alföldi síkságra.

A levegő országos megítélésben is kiváló és Eger közelsége következtében az ország egyik legkedveltebb hagyományos kiránduló területe. Innen ered a Kánya-patak, és ahogy említettük, ez a határ rész tele van forrásokkal, gyönyörű erdős patakvölgyekkel.

A várkúti turistaházhoz felvezető javított murvás út egyúttal jelzett kerékpárút is, habár az út jelen állapotában különleges jármű és különleges járműtulajdonos szükségeltetik ahhoz, hogy épen és nyeregben érjen fel a hegyre. (A turistaházhoz felvezető útnak vannak kifejezetten vízmosásra emlékeztető szakaszai.)

Az 1. tájszerkezeti egység egyébként néhány földrészlet kivételével NATURA 2000-es terület. A kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület a 3.52. Vár-hegy- Nagy-Eged (HUBN 20008) elnevezésű NATURA 2000-es területbe tartozik.

3.52.4. Noszvaj 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0103/2, 0103/3, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010.

Különleges madárvédelmi területként a Bükk-hegység peremterületei néven (HUBN 10003) elnevezéssel szintén NATURA 2000-es besorolást kaptak az alábbi Hrsz.-ú ingatlanok:

101/82

046/1, 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0101/34, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0103/7, 0103/8, 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010 A felsorolásból jól látszik, hogy a két NATURA 2000-es terület csaknem azonos. Az utóbbi, a különleges madárvédelmi terület (HUBN 10003) nagyobb a kiemelt jelentőségű természet megőrzési területnél (HUBN 20008) a 046/1, 0101/34, 0103/4, 0103/5, 0103/7, 0103/8, 0103/10, 0103/11, 0103/12 Hrsz.-ú ingatlanokkal.

Az 1. tájszerkezeti egység területéből mindössze a korábbi évtizedekben mezőgazdasági hasznosítású, a jelenleg bozótosodó, illetve feltételezetten vadföldként használatos 0101/10101/33Hrsz.-ú ingatlanok nem tartoznak NATURA 2000-be.

Az 1. tájszerkezeti egység azon kívül, hogy az európai jelentőségű NATURA 2000-es területbe tartozik, része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak is.

A természetvédelmi információs rendszer legfrissebb adatai szerint – két kisebb területet kivéve – a terület csaknem egészében magterületbe (!) tartozik. Az egyik puffer övezetbe tartozó területrész, a 0101/1-33 Hrsz.-ú terület, amely nem tartozik a NATURA 2000-be sem.

A másik területrész a Csókás-dűlő feletti 0103/2-8, 0103/10-13 Hrsz.-ú, korábban szintén szántóföldi hasznosítású ingatlanok, amelyek ökológiai folyosó minősítéssel részei a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak.

Az 1. tájszerkezeti egység természeti, hagyományos természetjárási szempontból Noszvaj legértékesebb része. Nincs túlterhelve, túlépítve, a mezőgazdasági termelés teljesen kivonult a területről. A várkúti (várhegyi) turistaház környékén lévő értéktelen beépítés az egyetlen zavaró tényező a tájszerkezeti egységben. Bár területileg nem része – csak határos – a Bükki Nemzeti Parkkal, a NATURA 2000, illetve a Nemzeti Ökológiai Hálózat a magterületen kellő védelmet nyújt az értékek megőrzésére és a terület megfelelő minőségű szabályozására.

Az 1. tájszerkezeti egység csaknem 25%-ban kiváló termőtalajú erdőterületnek minősül.

Ezeket a területeket külön térképlapon jelöljük.

2.Tájszerkezeti egység Az Eger felé vezető közút a nyugati belterület határa, valamint a kavicsbánya és a Vízmű felé vezető 039/1, illetve a 039/2 Hrsz.-ú, részben rossz aszfalt burkolatú, illetve földút által határolt terület. A terület majdnem közepén halad egy É-D irányú, a 039/2 Hrsz.-ú útból kiinduló, a kavicsbányát keletről érintő 041 Hrsz.-ú földút. Ez az út viszonylag jól járható és a turistatérkép szerint kijelölt térségi kerékpárút is.

A 2. tájszerkezeti egység már az ember által intenzívebben használt, mint a Várhegy alatt az 1. tájszerkezeti egység. A 043/2 Hrsz.-ú kavicsbánya jól láthatóan kinőtte a térképen jelölt területét. A hatalmas méretű kavicsszállító teherautók súlya alatt a bánya és a Vízmű felé vezető keskeny aszfaltút burkolata teljesen összetöredezett.

Az észak felé vezető 041 Hrsz.-ú út keleti, a bányával ellentétes oldalán, az erdőben különböző „természetellenes” kupacok láthatók, amelyek vagy illegális törmeléklerakásra,

101/83

vagy roncsolt felületre utalnak. Gyakorlatilag ez a tájszerkezeti egység is csaknem teljesen erdővel borított. Az említett túlművelt kavicsbánya mellett a Vízmű két telephelye, a Noszvaj községi víztározó két 250 m3-es tároló medencéje (042 Hrsz.-ú terület), valamint a Forrókútra épített víztermelő telep (045 Hrsz.) található itt.

Az Avas tető környékén feltűnően megritkított szép tölgyes erdő található. Kiváló termőhelyi erdőterületként azonban mégsem ezt a dűlőt határozta meg az erdészeti hatóság. (A kiváló termőhelyű erdőterületeket külön térkép jelzi.)

A 2. tájszerkezeti egységben épület a Forró-kúti Vízmű területén van. A kavicsbánya bódé jellegű tákolmánya jellegénél fogva ideiglenes.

A 2. tájszerkezeti egységben vizsgálandók a kavicsbánya további működésének feltételei. Az erdősültség és a táji adottságok következtében ez a falut nyugatról elkerülő határrész is az idegenforgalomba bevonható. A terület alsó szélén halad el a Bükkalja-i kőút, illetve az egri határ felé vezető turistaút.

A 2. tájszerkezeti egység a kavicsbánya és környezete kivételével teljes egészében a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületébe tartozik. (A bánya és környezete puffer övezet.) Ez a besorolás is az intenzív bányaművelés visszafogását, a terület nyugalmát zavaró teherforgalom megszüntetését és a természet közeli hasznosítást indokolja.

3.Tájszerkezeti egység A 3. tájszerkezeti egység a 2.-tól délre, kissé alacsonyabb térszinten helyezkedik el. Nyugati határa a Forró-kúttól induló, a Kánya patakba torkolló Sárosd völgy, amely patakvölgy egyúttal közigazgatási határ is. Keletről a belterületi határ a De la Motte kastélypark területe, a 3. tájszerkezeti egység széle. Délen a Kánya patakot jelöltük a szerkezeti egység határának.

A 3. tájszerkezeti egység 210 és 325 m közötti magasságban elterülő változatos dombvidéki terület. A magasabb részeken a faluhoz közel, a De la Motte kastélyparktól északra és nyugatra a gyümölcs- és főleg szőlőművelés a jellemző. A patakvölgyre dűlő nyugati, illetve a bánya felé, északnak lejtő domboldalakon a mezőgazdasági tevékenységgel fokozatosan felhagytak és a terület nagy része erdő. A kastélykert (erdő) délnyugati vége alatti határrészen művelnek még egy-két parcellát.

A kastélypark keleti oldalán a belterületbe ékszerűen nyúlik be a Kőporosi pincesor. A 35-38 hagyományos, tufába vájt pincéből és a többség elé épített présházakból álló pincesor jellegét, hangulatát épp a sor vége felé most épülő többszintes présház tette tönkre. A pincesor Noszvaj kivételes értékei közé tartozik és a hatályos HÉSZ betarttatása végett is ezt a többszintes épületet vissza kell bontatni! Az is felháborító, hogy a törmeléket és a szemetet a pincesor előtt lévő kiváló erdőnek jelölt, meredek fás területre szórják szét, öntik be.

A pincesortól nem messze van a volt tufabánya (kőbánya) rekultiválandó területe, erdős, bozótos területtel körbevéve. A bánya, illetve a belterületi határtól dél felé a Hosszú-szél nevű dűlő található. A magasabb, enyhébb lejtésű részein (016/13-15 Hrsz.) még szőlőművelés folyik, de a terület többi része szántó, gyep és parlag. (Ez utóbbi egy része felhagyott gyümölcsös.) A völgy felé lejtő meredekebb részeken itt is erdőterületek vannak, míg a völgy-talpon egy-egy parcellán gyep és szántó művelés van.

A patakvölgy alsó része, a 020/1 Hrsz.-ú terület vízállásos nádas, mocsaras terület.

101/84

A 3. területegység déli széle a Kánya patak (07 Hrsz.) medre. A patak délnek forduló kanyarulatában, a 010/1-2 Hrsz.-ú területen épült meg a település korszerű szennyvíztisztítója. A belterülettől távol, Noszvaj többi területéhez képest viszonylag alacsony, 205-208 m tengerszint feletti magasságban kiépített szennyvíztisztító ideális elhelyezés.

E tájszerkezeti egységből a Sárosd völgyi része és az arra dűlő erdős domboldal tartozik a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületébe (NATURA 2000 ezt a tájszerkezeti egységet nem érinti.) Az egység többi része puffer övezetbe tartozik.

A 3. tájszerkezeti egységben egy hétvégi jellegű építmény található a 023/50 Hrsz.-ú telek gyümölcsös részén. Ezen kívül az említett Kőporosi pincesor épületei, valamint a Hosszúszél dűlő alján (015/1 Hrsz.) lévő kicsiny Vízmű és az említett új szennyvíztisztító telep (010/2 Hrsz.) érdemel említést. E tájszerkezeti egységben jelentős szőlőterületek vannak. A termőhelyi kataszter ismeretének hiányában azonban nem tudjuk az értékes termőhelyet behatárolni. A szabályzáshoz nélkülözhetetlen a szőlőkataszter ismerete és figyelembe vétele.

4.Tájszerkezeti egység A 4. tájszerkezeti egység a Kánya patak és a Szomolya felé vezető országút, valamint a déli közigazgatási határ által közrefogott terület, a Pipis- dűlő. ÉK-i részén az Oxigén Hotel belterülete csatlakozik e külterületi részhez. A dél felé enyhén lejtő dombhátat egykor nagyüzemi művelésű szőlőültetvények borították. Mára, a kárpótlást követő 20. év elteltével a szőlőültetvények megritkultak, megöregedtek. Van új telepítés is, – most is folytatnak – de nem ez a jellemző. A patak felé lejtő domboldal a legdélibb szántó rész kivételével itt is erdő.

Ebben a tájszerkezeti egységben nincs NATURA 2000-es terület és a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak is csak a puffer övezetébe tartozik.

Igazából a szőlő visszatelepítése, az erdő és szántó területek megtartása, azaz a korábban kialakult tájhasználat megőrzése lehet a cél. Építmény nincs a területen; a 05/34-es útnak jelölt területen van valami lényegtelen mesterséges elem.

A 4. tájszerkezeti egység kiemelkedő értéke a 08/1. Hrsz.-on lévő két kaptárkő, amely természeti emlék. A természeti emlék kezelési terve szerint a kijelölt 0,541 ha rendeltetése a kultúrtörténeti (régészeti) értékeket hordozó kaptárkő fennmaradásának biztosítása, a kaptárkövek környezetében található védett növény- és állatfajok, életközösségek megőrzése, életfeltételeik zavartalanságának és fennmaradásának biztosítása.

A magyar állam tulajdonában lévő, az Egererdő Zrt. által kezelt erdőterületen a Noszvaj 12 erdőtag a C/30 erdőrészletben, a Pipis- hegy Kánya- patakra néző oldalán található. A veszélyek közül az invazív növények, azok közül is az akác terjedése a legnagyobb. Feladat a területhasználat olyan szabályozása, amely megakadályozza a kaptárkövek károsodását.

A tájszerkezeti egységben találhatók kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek. Ezeket külön térkép tartalmazza.

5.Tájszerkezeti egység A Szomolya felé vezető közúttól kelete, a közigazgatási határ, valamint északról a 0222/75 Hrsz.-ú ingatlan által határolt terület az 5. tájszerkezeti egység. A terület déli része összefüggő erdőterület, amelynek alacsonyabban fekvő nyugati része kiváló termőhelyi adottságú erődterület. A terület északi része jellemzően szőlőműveléssel hasznosított. A viszonylag egyenletesen és enyhén délnek lejtő területen csaknem 35- 38ha szőlőültetvény

101/85

található. Szemrevételezéskor ez ideális hasznosításnak tűnt, azonban hasonló a helyzet, mint az előző, 4. tájszerkezeti egységnél, hogy a szőlő termőhelyi kataszterének ismerete nélkül ez nem jelenthető ki.

A terület keleti részén van két bozótosodó, néhány ha nagyságú terület, valamint az országút mentén gyep és szántó. A jelenlegi hasznosítás a bokrosodó parlag területet kivéve megfelelő. Építmény – néhány kerítés kivételével, illetve egy romos épületet kivéve (0222/74) – nincs a területen.

Nem tartozik sem NATURA 2000-be, sem magterületbe, sem ökológiai folyosóba. A belterülethez hasonlóan a Nemzeti Ökológiai Hálózat puffer övezetébe sorolták e tájszerkezeti egységet.

6.Tájszerkezeti egység A két belterületi határ, a Bogács, illetve Szomolya felé vezető országút, valamint az 5. tájszerkezeti egységet határoló 0222/75 Hrsz.-ú terület által közrefogott terület. A két belterületi rész között, a Szomolya felé vezető út keleti oldalán, a major területén és környezetében – az országút és a Kánya patak között – különböző gazdasági telephelyek, istállók, valamint idősek és fogyatékosok otthona, adminisztrációs- és hőközpont található.

Az otthon erősen túlépített és a major közeli külterületi elhelyezése is szokatlan. (A hatályban lévő külterületi szerkezeti terv ipari-gazdasági területeket tartalmaz, ám ennek a területnek a friss alaptérkép szerint a belterületbe vonása nem történt meg. A szerkezeti terven pedig a major 500 méteres védőtávolsága is szerepel.)

E tömbnek a déli végén, közvetlenül a Kánya patak mellett, a 0215/6 Hrsz.-ú telken pedig egy ipari jellegű csarnok épült - ismereteink szerint lovardának. (Az alaptérkép beruházási területként jelzi az ingatlant, de változatlanul nullás, azaz külterületi Hrsz.-mal!)

Az otthontól északra aprógyümölcs, gyep, szántó, kertművelési parcellák találhatóak (0212/8-34 Hrsz.). Ez a terület is a 2005-ös külterületi szerkezeti terven belterületként került ábrázolásra. A Kánya- pataktól keletre eső területen közvetlenül a belterülettől déli irányban keskeny parcellás, kertes terület helyezkedik el, amelynek azonban már 80%-a parlag, felhagyott terület.

A tájszerkezeti egység déli határán a Pipis- hegy és a hőkötő oldal magasabb (250- 310m), északi lejtői beerdősültek. A szakhatóságtól kapott adatok szerint ez az egész K-Ny irányban elhúzódó erdő kiváló termőhelyi adottságú erdőterület. A Nemzeti Ökológiai Hálózat szerint azonban ez az erdő csak puffer övezetbe tartozik.

A 6. tájszerkezeti egységből a volt kertes-gyümölcsös terület egy részét sorolták ökológiai folyosó övezetébe. Az ökológiai folyosóval szomszédos területet ma motoros pályaként használják. E tájszerkezeti egységben korábban jelentős, több tíz ha-nyi gyümölcsöst műveltek és jelentős volt a kerthasználat is. Mára gyakorlatilag a teljes gyümölcsös felhagyásra került és megindult a cserjésedés, bozótosodás.

A Bogács felé vezető út mentén intenzívebb használat jelei érzékelhetőek. A 0191/33 Hrsz.ú telken lovak legelésznek különböző roncsok (!) társaságában. A 0191/1 Hrsz.-ú ingatlant pedig évtizedekig szeméttelepként használták. Az elmúlt években megtörtént a szeméttelep rekultivációja, a hulladéktelep feltöltésre, gyepesítésre került.

A hőkötő oldal erdei közé ékelődve a 0192/3 Hrsz.-ú területen egy igényes díszkerttel rendelkező lakóépület található (kutyákkal), amelyet régiesen nyugodtan nevezhetnénk kastélynak is. Kérdés, hogy hogyan épülhetett fel külterületen az erdők között ez az épület.

101/86

Mindenesetre az épület és a kert a tájban nem feltűnő, nem zavaró, sőt, kifejezetten tájgazdagító elem.

A hőkötő-hegy északi, erdővel benőtt lejtőjén több (7), meredek falú horhosból álló vízmosás rendszer alakult ki. Az erózió következtében kialakult, a riolittufába bevésődött szurdok kitűnő példája annak, hogy a természetes növénytakaró megbontását követően az időszakos vízmosások milyen mértékű bevágódást okoznak. Célszerű lenne a különleges látványt adó szurdokrendszer helyi védelem alá helyezése és a turistaútvonalba való bevonása.

Természetesen ehhez szükséges a szurdok és a megközelítő utak kitisztítása, karbantartása.

7.Tájszerkezeti egység A 7. tájszerkezeti egység Noszvaj keleti határrészét foglalja magába: a belterületi határ, a Bogács felé vezető országút és a tervezett Bükkzsérci bekötőút – jelenleg kerékpárút, dűlőút – által határolva.

A tájegységre elsősorban a mezőgazdasági hasznosítás a jellemző. Kifejezetten mozaikos tájszerkezet gyepekkel, szántókkal, szőlőültetvényekkel, parlagterületekkel, valamint a völgyekben, illetve meredek oldalakon erdő-, erdősödő területekkel. A völgyekkel, dombhátakkal, domboldalakkal jellemezhető változatos domborzatú terület 200 és 350m magasság között váltakozik. A Thummerer pincészet által kifejezetten ismert, jó nevű szőlő termőhelyek – pl. Csókás-dűlő, Tekenő-hát – vannak ebben a tájszerkezeti egységben.

(Sajnos a szőlő-termőhelyi kataszter itt is nagyon hiányzik.) Épület kifejezetten kevés van a tájszerkezeti egységben. Az egykori TSZ juhászata ma Kovács Nimród mezőgazdasági gép telephelye.

A 0189/26-27 Hrsz.-ú telken, hulladékok közt istállóépület is van és szintén újonnan létesült egy istálló a 0165/23 Hrsz.-ú gyepes területen is.

A fentieken kívül a határ déli részén, a bogácsi út mellett, szinte szemben a 6. tájszerkezeti egységben említett kastéllyal épült feltehetően egy lakó és egy gazdasági épület a 0187/23 Hrsz.-ú telken. Ez a terület már beleesik a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetébe. Az említett ökológiai folyosó övezet a Szoros patak természet közeli növényzettel borított völgyére terjed ki, valamint a Csókás völgyre és a Szeles-dűlőre.

A korábbi településszerkezeti terv szerint az 1. és 7. tájszerkezeti egység közös határán fog áthaladni a Noszvaj-Bükkzsérc bekötő út, amely jelentősen javítja e területek megközelíthetőségét.

NATURA 2000-es terület nincs a tájszerkezeti egységben. Kaptárkövek viszont találhatók a Dóc-hegyen, Noszvaj keleti közigazgatási határához közel. Egy nagyobb sziklatömbön 4 fülke és két kisebb sziklán egy-egy fülkenyom látható (0178/46, 0178/6 Hrsz.). Ezen természeti emlékek védendők, megőrzendők és a természetvédelmi kezelési tervben szereplő előírásokat a szabályozásba be kell építeni.

E tájszerkezeti egységben, a Szoros-patak völgyében, illetve a Dóc-hegyen van néhány kiváló termőhelyi adottságú erdőterület.

101/87

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Noszvaj kiemelkedően szép természeti környezetben, a Bükk-hegység közvetlen előterében, tájképi szempontból rendkívül értékes területen fekszik.

Noszvaj települési térség területén kívüli teljes közigazgatási területe országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozik, mind az Országos Területrendezési Terv, mind pedig a Heves megyei területrendezési terv szerint. A megyei terv nem fogalmaz meg külön előírást, így ezen övezetre az országos TrT előírása érvényes.

Az OTrT/2003 évi XXVI. tv 2§ 22. pontja szerint országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak.

Az övezeti szabály 14/A§ kimondja, hogy csak olyan terület felhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti és az övezetekre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat.

Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni, a közművezetékeket, építményeket tájba illesztett módon kell elhelyezni.

Noszvajon elsősorban az 1. tájszerkezeti egység, a település belterülete beépítésre szánt területe, valamint a főbb közlekedési folyosókról és kilátóhelyekről feltáruló 4., 6., 7. tájszerkezeti egység területén kell a táji értékeket kifejezetten hangsúlyosan megőrizni.

Az egyedi tájértékek jegyzékét a BNP adatszolgáltatása alapján mellékeljük.

A jellegzetes tájképek megmaradását, megújulását elsősorban a tájhasználat szabályozásával, az adottságoknak megfelelő művelési ágak ösztönzésével és az építhető épületek szigorú és mértéktartó szabályozásával kell elérni.

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állóterület, érték, emlék

Nemzeti természetvédelem Noszvaj északi területe a Bükk-hegység szerves része, ám a noszvaji határrész nem tartozik a Bükki Nemzeti Parkba, annak a 2/2002 (I.23.) KöM-FvM közös rendelet szerint védőzónája, Érzékeny Természeti területbe tartozik. A Nemzeti Park határa közvetlenül a Felsőtárkánnyal illetve Bükkzsérccel közös noszvaji közigazgatási határ. A Várhegy fokozottan védett nemzeti parki területe is közvetlenül Noszvajjal határos.

Annak ellenére, hogy Noszvaj páratlanul gazdag természeti értékekben a NP mellett sem Tájvédelmi Körzet, sem természetvédelmi terület nem került kijelölésre Noszvaj területén. Az egyéb védettségi kategóriák közül a kaptárkövek, mint természeti emlékek valamint a források, mint ex lege védett természeti értékek fordulnak elő Noszvaj területén.

A természet védelméről szóló törvény 28.§. (1) pontja szerint a védett természeti terület lehet Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék. A kaptárkövek az utóbbi természeti emlék kategóriába tartoznak.

101/88

Természeti emlék Noszvaj Pipis-hegy kaptárkő természeti emlék Elhelyezkedése: Noszvaj 08/1 hrsz ingatlanból 0,541 ha /lásd külterületi vizsgálat térképlap/ A terület művelési ága: erdő tulajdonos: a Magyar Állam kezelő: Egererdő Zrt. A természeti emlék a Pipis-hegy Kánya-patakra néző nyugati oldalán helyezkedik el, ahol a közetkibukkanás falába faragtak hajdanán két fülkét.

Természetvédelmi cél a kaptárkövek megóvása, környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása, örökségvédelmi célú bemutatása.

Noszvaj Dóc-hegy kaptárkövek természeti emlék Elhelyezkedése: Noszvaj 0178/4b (0,618 ha), 0178/6 (0,879 ha) A terület művelési ága: legelő, erdő.

A tulajdonosok, kezelők magánszemélyek.

A védett természeti emlék Noszvaj keleti határszélén a Bükkzsérctől délre húzódó Alsóhegy- Ábrahámka dombhát Szoros-patak felöli oldalában, egy vízmosás mentén található.

Az északi vízárok délre néző falában található egy nagyobb sziklatömb négy fülkével és két kisebb szikla egy-egy fülkenyommal.

Természetvédelmi cél a kaptárkövek megóvása, környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása, esetleges bemutatása.

Noszvaj Farkas- kő (Pocem ) kaptárkő természeti emlék Elhelyezkedése: Nozsvaj 298hrsz (0,052ha), 299hrsz (0,028ha), 300hrsz (0,012ha), 0203/13hrsz (0,009ha).

A terület művelési ága: kivett, gazdálkodást nem folytatnak a területen.

Használói, tulajdonosai magánszemélyek.

A kaptárkő a Farkas-kő nevű sziklavonulaton helyezkedik el a sziklába mélyített, felújított barlanglakások felett.

Természetvédelmi cél a kaptárkő megóvása, környezete fenntartása, örökségvédelmi bemutatása a barlanglakásokkal együtt.

A védett természeti területnek minősülő kaptárkövek védelme érdekében a természetvédelmi emlékek kezelési terveiben megfogalmazott kezelési előírásokat a HÉSZ-be, a településrendezési terv szabályozási előírásaiba be kell építeni.

Források /ex lege/ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ szerint a törvény erejénél fogva védelem alatt áll többek között valamennyi forrás, barlang. Noszvajon elsősorban a források sorolhatók ebbe az ex lege kategóriába. A törvényben meghatározott 5 l/perc vízhozamot az itt található források nagy része meghaladja ezért azok : Várkút, László- forrás, Istvánforrás, Attila- kút, Hármas- kút, Szarvas- kút, Katalin- forrás, Ágoston- kút, Szent Imre- forrás, Forró-kút természetvédelmi oltalom alatt állnak. A források védelmét szabályozási előírásokkal a HÉSZ- ben is meg kell erősíteni.

Nemzeti Ökológiai Hálózat

A NÖH három elemből, a kiemelten védendő, természetes állapotú magterületből, a magterületeket összekötő hol folytonos, hol megszakadó ökológiai folyosókból, valamint a magterületeket körbevevő, jellemzően természetközeli élőhelyekből álló pufferterületekből áll össze. A magterületek és az őket összekötő zöldfolyosók hálózatának, az ökológiai hálózatnak kiemelkedő jelentőségük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában.

A Bükk-hegység, a Bükki Nemzeti park területe hazánk egyik legnagyobb összefüggő természetes állapotú területe. A nemzeti park teljes területe gyakorlatilag magterület és a

101/89

nemzeti parkon kívül magterület a Bükk-hegység környezetében csak néhány helyen, így Noszvaj térségében lett kijelölve. (lásd Tájv-2 Területhasználat vizsgálat) A Noszvaj-Szomolya közigazgatási határig lenyúló magterület összefügg a Bükk hegység égészét magában foglaló magterülettel, azaz a Bükk-hegységi ökoszisztéma szerves része.

A magterületek olyan élőhely együttesek, amelyekben a külső és belső környezeti feltételek révén a természetes folyamtok érvényesülnek, s így biztosított a természetes életközösségek fennmaradása.

Noszvajnál igen érdekes és a terv készítésénél is fontos tényező az, hogy a magterület Síkfőkút térségében érinti a belterületi erdős ingatlanok egy részét is, azaz azok beépíthetősége erősen megkérdőjeleződött! A magterület határa részben az egri országút, sőt még az országúton túli részeken is vannak magterületbe jelölt belterületi telkek.

Az OTrT országos ökológiai hálózatba sorolja Noszvaj teljes területét. A Heves megyei területrendezési terv a belterület határán belül nem ábrázol magterületet, ökológiai folyosót, pufferterületet.

Nemzetközi védelem- Natura 2000-es területek A Natura 2000-es területek az európai közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok összefüggő ökológiai hálózata, amely Európa 17%-t, Magyarország 21%-t érinti. a cél a természetes élőhelytípusok. a közösségi jelentőségű állat-és növényfajok védelmén keresztül a biológiai sokféleség megóvása, a kedvező természetvédelmi állapot fenntartása, helyreállítása.

A Natura 2000 –es területek a 79/409 /EGK madárvédelmi irányelv és a 92/43/EGK élőhelyvédelmi irányelv alapján kerületek kijelölésre. a madárvédelmi irányelv célja a természetes módon előforduló madárfajok védelme. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása. Noszvaj területét két, egymással jelentős területi átfedésben lévő Natura 2000-es terület érinti.

Az egyik a Bükk-hegység és peremterületei elnevezéssel, HUBN 10003 jelzéssel különleges madárvédelmi terület (046/1, 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0101/34, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0103/5, 0103/7, 0103/8, 0103/10, 0103/11, 0103/12, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010), valamint a Várhegy-Nagyeged elnevezéssel, HUBN 20008 jelöléssel kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067, 069, 070, 071, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1, 088/2, 089, 090, 091, 092/1, 092/3, 092/4, 092/5, 092/6, 092/7, 092/8, 092/9, 092/10, 094, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/6, 0100/8, 0103/2, 0103/3, 0103/13, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010). A két Natura 2000-s terület, ahogy említettük, csaknem azonos területre vonatkozik, annyi a különbség, hogy a madárvédelmi terület a 046/1, 0101/34, 0103/4-5, 0103/7-8, 0103/10-12hrsz-ú területekkel nagyobb. A Natura 2000-s területeken a jogszabályoknak megfelelő tevékenységek végezhetők és a HÉSZ-ben is ennek megfelelően kell szabályozni a területeket.

Védelemre tervezett természeti területek A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2002. évi XXIV. törvény 16.§-ában meghatározott, a védetté nyilvánítást előkészítő eljárás alá vont védelemre tervezett természeti területek a következők: 046/2, 048, 049, 050, 051, 052, 054, 056/1, 056/2, 057, 058, 061/1, 061/2, 061/3, 061/4, 062, 063, 064, 065, 066, 067,069, 070,071, 072, 073,074,075, 076,077,078,079, 080, 081, 082, 083, 084, 085, 086, 087, 088/1,

101/90

088/2, 089, 090, 096, 098, 0100/1, 0100/2, 0100/3, 0100/5, 0100/8, 0101/1, 0101/2, 0101/3, 0101/4, 0101/5,0101/6, 0101/7, 0101/8, 0101/9, 0101/10, 0101/11, 0101/12, 0101/13, 0101/14, 0101/15, 0101/16, 0101/17, 0101/18, 0101/19, 0101/20, 0101/21 A terv kiemelten foglalkozik a természeti területek szabályozásával, a védett természeti területek bővítésével.

védelmével,

a

tájhasználat

3.4.1.2. A terület jelenlegi zajterhelésének ismertetése A zajterhelés általában a közlekedésből esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzem működése során kibocsátott zajokból jöhet létre.

A levegőtisztaság védelmi fejezetben említettük, hogy Noszvajon nincs jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzem. A közlekedésből eredő zajterhelés elsősorban a MezőkövesdBogács- Eger, ill. a Mezőkövesd- Szomolya-Eger országutak mentén, különösen annak a belterületi emelkedő szakaszán számottevő.

A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM– EüM rendelet melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek: Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a önkormányzat Kiszolgáló úttól, lakóúttól települési tulajdonában lévő gyűjtőutaktól Zajtól védendő származó zajra és külterületi közutaktól terület származó zajra nappal 6-22 éjjel 22-6 óra nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra óra Üdülőterület 50dB 40 dB 55 dB 45 dB Lakóterület (falusias, kertvárosias), különleges területek 55 dB 45 dB 60 dB 50 dB közül az oktatási létesítmények, temetők területe, zöldterület Gazdasági terület 65 dB 55 dB 65 dB 55 dB 3.4.1.3. A terület jelenlegi levegőtisztaság – védelmi állapota Noszvaj területén – amint a bevezető összefoglaló mondatban is említettük nem található jelentős légszennyező létesítmény.

Noszvaj a 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

A különböző irodalmi adatok alapján Noszvaj levegő-minősége kiváló, az országban a legjobb levegőjű települések között említik. Síkfőkút üdülési vonzereje is részben a levegő kiváló minőségéből fakad. Miután a településen nincs jelentősebb légszennyező létesítmény, a kiváló levegő minőséget időszakosan a lakossági fűtés és a közlekedés veszélyezteti. A gépjármű közlekedés során korom, por, szénhidrogének, ólom, kén- és széndioxid jut a környezetbe. Elsősorban az átmenő forgalom okoz gondot a Szomolya(Mezőkövesd)- Eger ill. a Bogács(Mezőkövesd)- Eger országúton folyó közlekedés, valamint a település nyugati részén lévő kavicsbányából hatalmas dömperekkel történő anyagszállítás terheli a levegőt és a környezetet. Mért adataink nincsenek, a helyszínelés tapasztalatai szerint ez a szennyezés csak helyenként és időnként pl.: a kavicsszállító kocsik útvonala mellett

101/91

számottevő.

A gázhálózat csaknem teljesen kiépült, de a magas üzemelési költségek következtében a lakosság nagyobb része fával is fűt. A hatalmas erdőség mellett fekvő faluban ez teljesen természetes. A fatüzelés azonban a levegő nagyobb mértékű szennyezésével jár, mint a gázfűtés és télen nitrogéndioxid, korom, kéndioxod- és szénmonoxid is kerül a levegőbe. Ez a szennyezés azonban az egészségügyi határértéket nem éri el.

Ipari tevékenység, amely a levegő minőségét veszélyeztethetné, nincs a településen. Az állattartó istállók a településtől távolabb helyezkednek el, egyébként sajnálatosan az állattartás is jelentős mértékben visszaesett.

Gondot a nagykiterjedésű parlagterületek jelentenek, amelyekről allergén anyagok kerülhetnek a levegőbe. Ideális lenne ezen területek kaszálása, tisztítása de az legalább akkora feladat mint az állandó művelés.

3.4.1.4. A terület felszíni, felszín alatti vizeinek állapota Noszvaj területén számos forrás és több kisebb vízfolyás található, amelyek a Bükk táplálkoznak. A kisebb vízfolyások a település északi részén, a Vár-hegy környékén eredő Kánya-patakba illetve a keleti határrészen folyó Szoros patakba torkollanak. A források főleg a falutól északra és nyugatra lévő erdős hegységi területen fakadnak. A természetvédelmi részben kiemeltük, hogy az 5 liter / percnél nagyobb vízhozamú források a természet védelméről szóló törvény szerint a törvény erejénél fogva védettek, Bár a források vízhozama változó, de többségük időszakonként eléri a törvényben rögzített értéket és így a településrendezési tervben az alábbi forrásokat védett forrásként kell szabályozni: Várkút, László-forrás, István- forrás, Attila-kút, Hármas-kút, Szarvas-kút, Katalin- forrás, Ágoston kút, Szent Imre forrás, Forró-kút.

A források és patakok mellett Síkfőkúton két kisebb természetes eredetű, de mára erősen mesterséges jellegű tó, a Felső-tó és az Alsó-tó található. A tavakat évtizedekkel korábban fürdésre is használták ma azonban esztétikai valamint vizisport- csónakázás, vizibicikli – illetve horgászati funkciója van. A vízfolyások és az állóvizek minőségéről mérési adatokkal nem rendelkezünk. a tavak állapotáról sem kaptunk adatokat. A helyszínelés során a szemrevételezéssel szerzett kételyek pedig nem minősíthetők szakszerűnek. Hasonló a gondunk a Kánya- patakkal is amelynek az alsó a falun már keresztül folyt szakaszának vízminőségét célszerű lenne vizsgálni, pusztán a magyar történelem elmúlt 60 évét ismerve feltételezhető, hogy jelentős települési szennyezés éri a patakot a belterületi szakaszán.

Célszerű volna a belterületen a telkeken belül a patakmedret érintő bekötések, befolyások, szennyezések teljes körű vizsgálata.

A külterületi tájhasználat visszafogottságát ismerve – alig 20 %-át művelik– mezőgazdasági eredetű szennyezések csekélyek. Egy-két kisebb állattartó épület környékén fordulhat elő szervesanyag terhelés.

A Bükk-hegység karsztos jellege következtében a felszíni vizek védelme is rendkívül fontos.

A település magasabb északi és nyugati részén, ahol 98%-ban erdővel borított a földfelszín és a Várkúti turistaház kivételével még épület is alig van a területen, a felszíni és felszín alatti vízkészlet nem veszélyeztetett.

Az alacsonyabb részeken különösen a település környékén a kommunális szennyvizek szennyezték a felszín alatti vizeket. Az elmúlt években igen jelentős beruházás volt a csatornahálózat és az új szennyvíztisztítómű kiépítése. A csatornahálózatra való rákötés kötelezésével és ellenőrzésével biztosítható a felszín alatti vízszennyezés megakadályozása.

Noszvaj a „7/2004(XII.25.) KvVM rendelet alapján a felszíni víz szempontjából fokozottan érzékeny települések közé tartozik illetve a 27/2006 (II.7.) kormányrendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről” szerint nitrát érzékeny terület. A fentiek miatt a vizek szennyezésének megakadályozása alapvető fontosságú. A tervezett fejlesztéseknél,, a gazdasági tevékenységek során a szennyvízelvezetés és

101/92

tisztítás szakszerű megoldását meg kell valósítani, a szerves anyagok, vegyszerek talajba, vízbe való bejutását meg kell akadályozni.

3.4.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása A tervben javasolt változtatások alapján a környezeti állapotot veszélyeztető egyéb környezeti hatások bekövetkezése a terv távlatán – 10 év – sem várható.

A Heves Megyei Területrendezési Terv a noszvaji határ északi és nyugati részét erdőként jelöli. Mezőgazdasági területeket a belterülettől délre és keletre határoz meg. A településrendezési terv figyelembe véve a magasabb rendű területrendezési terveket, programokat, koncepciókat és a helyi igényeket a táji-természeti adottságokkal összhangban lévő fenntartható tartalmú tájhasználatot szabályoz.

3..4.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósul meg Kavicsbánya intenzív kitermelése A Kavicsbánya intenzív kitermelése, az elbányászott területen a természetközeli állapot megszüntetése. Az intenzív kitermelés okozta tájváltozás mellett, a hatalmas méretű kavicsszállító autók szennyezése, kártétele (külterületi utak tönkretétele, belterületi forgalmi gondok, belterületi zaj – és légszennyezés stb.) Figyelemre méltó, hogy a kavicsbánya teljes közvetlen környezete a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó magterület ezért a további kitermelés, a bővítés erősen kérdéses és megfontolandó.

A kavicsbányát a terv a jelenlegi területén ábrázolja. További bővítési lehetőséget nem tartalmaz a terv. Azt meg kell jegyezni, hogy a terület bővítése elsősorban nem a településrendezési tervtől, hanem az illetékes hatóságoktól függ. Mindenesetre a környező területeken Nemzeti Ökológiai Hálózat magterület található, ahol csak a bányászati szempontból kivett területekre vonatkozó szabályok szerint folyhat bányászati tevékenység.

Azaz a bányaterület bővítéséhez a táj- és természet- és környezet védelméért felelős államigazgatási szervek engedélye is szükséges.

Kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre Sajátos, de a szabályozás szempontjából rendkívül meghatározó konfliktus a kiváló erdőterület, valamint a magterület ráfedése belterületi településrészekre. E konfliktus feloldása az ökológiailag és tájképileg értékes területek megóvása a jelenlegi szabályozás és övezeti besorolás megváltoztatásával,- építési övezetekből való kizárással, az erdőterületek megőrzésével valósítható meg.

A kiváló erdőterület, magterület belterületre ráfedő jelentős részét, amelyek nincsenek felparcellázva a terv erdőként szabályozza. Amennyiben nem fogadják el a tervet akkor ezeket a belterületi telkeket akár be is építhetik.

Alulhasznosított kiváló termőhelyek Noszvaj kiváló ökológiai adottságú termőhelyekkel – szőlő, gyümölcs – rendelkezik, amelyek rendkívüli mértékben alulhasznosítottak és emellett igen nagy a parlagterületek kiterjedése is. Az erdőterületeken kívüli, bükkaljai dombos határrész csak nem 70 %-a kiváló termőhelyi adottságú – a szőlő termőhelyi kataszter I. osztályába tartozó – mezőgazdasági terület. A termelési, tájképi veszteség mellett igen nagy gond egy korábban általánosan elterjedt, tájhasználati kultúra (szőlő, gyümölcs) megszűnése, felszámolódása.

Az alulhasznosított kiváló szőlő- és gyümölcstermőhelyek kedvezőbb hasznosítására ösztönöz a településrendezési terv az országos és megyei koncepcióknak, stratégiáknak (OFTK, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, Megyei területfejlesztési Program) megfelelően.

A terv megteremti a lehetőséget a családi gazdálkodás kiterjedésének ezeken a kiváló területeken és felhívja a figyelmet kimagasló értékére.

101/93

Ha nem valósul meg az adottságoknak megfelelő tájhasználat, akkor gazdasági és esztétikai szempontból is kedvezőtlen állapot alakul ki.

Síkfőkút meredek belterületbe vont üdülőépítésre kijelölt területei Síkfőkút környékén vannak igen meredek belterületbe vont és üdülőépítésre kijelölt területek, telkek. Ezek egy része, - a nagyon meredek területek- még nem épült be. A megváltozott társadalmi gazdasági viszonyok következtében alapvetően megváltoztak az üdülési, ingatlan vásárlási szokások is. Így ma sokkal kisebb a kereslet a hétvégi telkek iránt. Ugyanakkor az említett telkek nagy része meredek, erdős, kertművelésre alkalmatlan területeken helyezkedik el.

Tájesztétikai, tájképi, természetvédelmi, ökológiai, funkcionális és egyfajta minőségi fejlesztési szempontok következtében a be nem épült telkeket vissza kell minősíteni! Az erdőben lévő egyes, egyedülálló épültetek felszámolásának, cseretelekkel történő kiváltásának lehetőségeit is vizsgálni kell.

Síkfőkút meredek üdülőtelkei közül keveset sikerült visszaminősíteni erdővé. Tekintettel kellett lenni arra, hogy az esetleges visszaminősítés az Önkormányzat számára jelentős kártérítési kötelezettséget keletkeztethet, amelyet az Önkormányzat nem tud vállalni.

Jelentős nagyságú az ipari, gazdasági illetve kereskedelmi övezet A hatályos településrendezési tervben jelentős nagyságú ipari, gazdasági illetve kereskedelmi övezet található. Ezen területek nagyságrendjét felül kell vizsgálni.

A hatályos tervben kiszabályozott jelentős nagyságú ipari, gazdasági, kereskedelmi területeket az új terv nagymértékben leszűkíti. Ez, a beépítésre szánt területek visszaminősítése mezőgazdasági területté, a terv egyik fontos értéke, amely által nagy lépést teszünk Noszvaj táji, tájképi és gazdasági adottságainak megőrzésére.

Ha nem fogadnák el a tervet vagy nem engedik ezt a nagymértékű visszaminősítést és megmaradnak a hatalmas beépítésre szánt területek az Noszvaj számára maga lenne a tragédia.

Pincesorok átépítése Noszvaj kivételes értékei közé tartoznak a pincesorok, barlanglakások. Ezen egyedi történeti és turisztikai értéket jelentő pincesorok átépítése, tájidegen többszintes „présházakkal” való elcsúfítása tragikus, értékpusztító folyamat. A fejlesztést lehetővé tevő, de az egységes történeti megjelenést is figyelembe vevő szabályozás szükséges, az oda nem illő, a hatályos szabályozástól is eltérő épületek visszabontásával.

A pincesorok átépítését a tervi szabályozással keretek közé szorítjuk . Teljesen elfogadható igény a pincék elé présház, pihenőszoba, ívó létesítése de ennek vannak építészeti, esztétikai, történeti és egyéb településrendezési szakmai szempontjai is. A szabályozást ezen szempontok átgondolásával alkottuk meg.

3.5. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők feltárása Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelést közvetlenül előidéző tényezők: - mezőgazdasági területek művelésből történő kivonása - különböző építéssel, mesterséges felület kialakításával járó fejlesztések - a meglévő (tervezett) létesítmények környezetre gyakorolt hatása - a fejlesztések, az erősödő gazdaság, a fejlődő turizmus, a növekvő lakónépesség következtében növekvő vízfelhasználás, szennyvízkezelés, gépjármű forgalom növekedés A természeti erőforrásokat erősítő kedvezőbb környezeti hatást előidéző tényezők:

101/94

-

a beépítésre szánt területek nagymérvű csökkentése a hatályos településrendezési és a megyei területrendezési tervhez képest az erdőterületek növelése a védett és a védelemre javasolt természeti területek bővülése

3.6. A terv megvalósítása esetén várható hatások, környezeti következmények előrejelzése.

3.6.1.1. A jól azonosítható környezeti igénybevételek vagy terhelések Föld A terv 130 ha-ral kevesebb beépítésre szánt területet jelöl ki, mint a hatályos településrendezési terv. Emellett egy-két kisebb – összességében max. 20ha termőföld művelésből történő kivonását –beépítésre szánt területté való átminősítését –tartalmazza a településszerkezet szerves fejlesztésére figyelemmel. Ezen területek művelésből való kivonása az aktuális igénybevételnek megfelelően történik.

A mezőgazdasági művelés alól végleges kivonásra kerülő területekről a humuszos termőréteget a tényleges vastagságnak megfelelően meg kell menteni. Az eredeti rendeltetésnek megfelelő hasznosításig a humuszos talajt deponálni kell, és meg kell védeni az elmosódástól a szél kártételétől. A fejlesztés, beruházás kivitelezési munkái a környező termőterületek hasznosíthatóságát nem zavarhatják és semmilyen módon nem lehetnek a környező területekre károsító hatással.

Levegő A levegőminőséget befolyásoló jelentős diffúz légszennyező forrás a közúti közlekedés, az abból eredő kipufogó gáz és porszennyezés, valamint a vegetációs időn kívül a fedetlen mezőgazdasági területek széleróziós porzása – szerencsére Noszvajon ez kevésbé jelentős,- valamint a szennyezett burkolt utakon és földutakon történő gépjármű közlekedés porterhelése.

A tervezett erdősítések, fásítások a környezeti levegő kondícióját, minőségét tovább javítják, a lakótelkek kötelezően megtartandó, kialakítandó zöldfelületei is jótékonyan befolyásolják a mikrokörnyezet állapotát, levegőminőségét. Élővilág A terv az erdősítéssel, az utak menti fásítással, az adottságoknak megfelelő tájhasználat szabályozással, a mozaikos tájszerkezet továbbfejlesztésével, a természeti területek és az ökológiai hálózat elemeinek védelmével, a környezetkímélő mezőgazdasági művelésre történő ösztönzéssel a jelenleginél is kedvezőbb helyzetet teremt az élővilág számára. A terv megvalósulása esetén növekszik a sajátos élőhelyek száma, amellyel összhangban fejleszthető tovább az ökologikus illetve a biodinamikus azaz fenntartható mezőgazdasági termelés. Épített környezet A felülvizsgálat eredményeként elkészült településrendezési eszközök, elsősorban a Helyi Építési Szabályzat alapvetően az épített értékek, a területre jellemző építészeti, építési hagyományok, értékes településképet adó beépítési mód megőrzését szolgálják, különleges figyelemmel a barlanglakásokra, kastélyokra, pincesorokra Noszvaj egyedi építészeti értékeire.

101/95

3.6.1.2. A környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, klímára, természeti (ökológiai) rendszerre, a biodiverzitásra gyakorolt hatás Noszvaj területét érinti az OTrT országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete. Ez az övezet az országos terv 2013-as módosítása során, 2014. december 30.-val megszűnt és helyébe a „Tájképvédelmi szempontból kiemelten figyelembe kezelendő terület övezet” lépett. Miután Noszvaj belterületén kívüli teljes határrésze ezen övezetbe tartozik az OTrT 14/A §-ban felsorolt előírásokat, anélkül, hogy azokat a helyi településrendezési terv szó szerint megismételné, be kell tartani. Ezek az előírások fokozottan védik a táj jellegét, a táj szerkezetét, a meglévő természeti rendszereket. A külterület-szabályozás során – a kiemelkedő jelentőségű tájképvédelemre érdekében is – hangsúlyoztuk az adottságokhoz igazodó tájhasználat fontosságát és a tájjelleg megőrzését. A külterületen történő fejlesztések csak a tájjelleg erősítését eredményezhetik és az épületek tájba illesztését, körbefásítását, a látványterv készítési kötelezettséget is szigorúan előírja a HÉSZ. Ugyancsak tartalmazza a HÉSZ, hogy bányászati tevékenységet csak a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Ezek az előírások védik a meglévő természeti rendszereket a táj a település meghatározó jellemzőit.

A védett természeti területek (kaptárkövek) mellett, a védelemre javasolt, a NP bővítésére a Miniszter által lehatárolt természeti területen is a védett területekre vonatkozó szabályozási előírásokat fogalmaztuk meg. A többször említett erdőterület növeléssel, a beépítésre szánt területek csökkentésével, az adottságoknak megfelelő – élőhelyeket gazdagító – mozaikos tájszerkezet, tájhasználat szabályozásával a terv a tájra, ökológiai rendszerre, a biodiverzitásra kifejezetten kedvezően hat.

Az erdőterületek növelése illetve az ültetvény jellegű kertészeti termelésre való ösztönzés pedig a klímaváltozás elleni védekezés szempontjából is rendkívül fontos. Az erdő kiegyenlítő, vízvisszatartó és hőmérséklet-szabályozó szerepe rendkívüli mértékben csökkenteni tudja a mikrokörnyezetben a globális klímaváltozás káros hatásait.

Zajállapotra: A települési környezeti zajvédelem követelményeit a zaj és rezgés elleni védelme egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet és a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM –EüM együttes rendelet határozza meg. A zajvédelmi övezeti besorolás a területhasználatnak, valamint a közúti közlekedési zaj esetén még az adott közút besorolásának függvénye.

A belterület déli részén kijelölt gazdasági terület lakóterülettel határos, így ide csak olyan gazdasági tevékenység betelepedése támogatható, aminek a kiszolgáló és ügyfélforgalma, valamint az üzemi működése ne okoz a jogszabályban rögzített határértéknél nagyobb zajés rezgésterhelés.

A közlekedési eredetű zaj- és rezgésterhelés megengedett zajterhelési határértékeit Noszvaj lakóterületén a környezetvédelmi vizsgálatok és becslések alapján a tényleges zajterhelés nem fogja meghaladni.

Az ipari, gazdasági területen a tevékenység úgy végezhető, illetve a fejlesztést úgy kell tervezni, hogy a környezetbe jutó zaj, az említett együttes rendeletben előírt zajterhelési határértéket ne haladja meg. Az üzemi eredetű zaj- és rezgésterhelés megengedett zajterhelési határértékei gazdasági területen a vonatkozó jogszabály szerint 60/50 dB nappal/éjjel értékek. A gazdasági területen folytatott tevékenységből eredő zaj és rezgésterhelés nem okozhat a lakóterületeken határérték feletti, zavaró mértékű környezeti hatást. kertvárosias és falusias lakóterületen az üzemi eredetű zajterhelés határértéke 50/40 dB nappal/éjjel értékek.

Noszvaj területén jelentős zajkibocsátást okozó létesítmény, technológiai berendezés, külterületi tevékenység nincs. A településrendezési terv sem ad lehetőséget ilyen tevékenység letelepedésére. A településszerkezeti és az egyéb területi adottságok megfelelőek ahhoz, hogy a belterületen forgalom lassítás megvalósításával zajterhelésből

101/96

adódó konfliktusok ne alakuljanak ki, illetve a műszaki tervezés során eleve megoldhatók legyenek. Amennyiben a gazdasági területen is lesz védendő létesítmény (pl.: szolgálati lakás), illetve a meglévő idősek otthona közelébe települ valamely funkció úgy a nappali kültéri határérték a védendő létesítmény homlokzatánál 60 dB, a z éjszakai 50 dB, míg a beltéri helyiségek határértékei ennél kisebbek, 45/35 dB nappal/éjjel értékek.

A gazdasági övezeten belüli telephelyeknél az építéshatósági engedélyezés, telephely engedélyezés, illetve a használatbavételi engedélyezésnél minden esetben vizsgálni kell a zaj és rezgésvédelmi határértékek teljesülését.

A településrendezési terv felülvizsgálata során kijelölt - meghagyott – gazdasági terület felső része lakóterület közelében helyezkedik el, így a telephelyen keletkező zaj értéke a lakóterület határán nem haladhatja meg a lakóterületre vonatkozó határértéket. Általánosságban tehát megállapítható, hogy a belterület D-i részén kijelölt gazdasági terület településszerkezeti elhelyezkedése kedvező ahhoz, hogy a terület használata, üzemeltetése zaj- és rezgésvédelmi szempontból is megfelelő lehessen.

3.6.1.3.

A Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fejlesztésének lehetőségeire gyakorolt hatás

A településrendezési terv a BNP védőzónájának és tervezett bővítési területének számító Noszvaj területén kiemelten foglalkozik a Natura 2000-s területekkel, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózatba tartozó területekkel. Az övezeti szabályozás és a HÉSZ szöveges szabályai egyaránt szigorú védelmet biztosítanak ezeknek a területeknek. Mind a településszerkezeti terv, mind a szabályozási terv tartalmazza a Natura 2000-s területeket valamint a védett, illetve védelemre javasolt természeti területeket. Ezzel a közösségi és országos védelem mellett biztosított a helyi értékvédelem is amely révén feltételezhető, hogy a kedvező természetvédelmi helyzet megmarad és a terület fejleszthető.

3.6.1.4. Az érintett emberek egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várhatóan fellépő változások A településrendezési terv megvalósulása kedvező változásokat eredményezhet a település, a lakosság életében a környezet minőségében.

A terv javaslatai növelik az erdők, a mezőgazdasági területek, a zöldfelületek nagyságát, javítják a környezet minőségét. Amennyiben az emberek egészségi állapota kizárólag ezektől függ, akkor bizonyára javulni fog az egészségi állapot.

Tekintettel arra, hogy ez egy rendkívül összetett és kevesek által kiértékelt változási folyamat és még az alapvető környezeti elemek minőségére sincsenek mért adataink felelősségteljesen azt állítani, hogy ettől a rendezési tervtől – amely hosszú évek alatt és lassan valósul meg - biztosan jobb lesz az emberek élete szerintünk felelőtlenség . Azt lehet mondani, hogy a terv a tervezők legjobb tudása szerinti javaslatokat tartalmazza.

A település gazdasági helyzete szempontjából a tervben meghatározott fejlesztési lehetőségek megvalósulására szükség van, hiszen ezek a változtatások a lakosság életminőségét, a környezeti állapot javulását szolgálják, elősegítik a gazdasági lehetőségek bővülését és adóbevétel növekedést jelenthetnek a település számára.

3.6.2. A közvetett módon hatást kiváltó tényezők 3.6.2.1. Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése Az előzőekben bemutatott és értékelt környezeti konfliktusokon kívül egyéb környezeti problémák megjelenése nem vetíthető előre és a tervben kidolgozott szabályozás

101/97

eredményeként a meglévő problémák erősödése sem várható.

3.6.2.2. A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés A településrendezési terv felülvizsgálata eredményeként az általános tájhasználat az adottságoknak megfelelő tájhasználattá alakul át. A nagykiterjedésű beépítésre szánt területek visszafejlesztésével kifejezetten a történelmileg szervesen fejlődött településszerkezethez igazodóan szabályoztuk Noszvaj külterületét. Az igénybe vett mezőgazdasági hasznosítású területek mennyiségének csökkentése, az erdőterületek növelése, kifejezetten a meglévő történelmi és természeti értékeket tükröző településszerkezetet erősíti.

3.6.2.3.

A táj eltartó képességéhez alkalmazkodó, gazdálkodási hagyományok gyengítése

helyi

társadalmi-kulturális

A terv biztosítja a meglévő mezőgazdasági területek, üzemi létesítmények, azaz a mezőgazdasági használatú területek megmaradását, sőt ösztönöz azok növelésére, a korábbi termelési hagyományok magasabb szintű újrateremtésére. A terv az optimális területhasználatot, az adottságoknak megfelelő fenntartható tájgazdálkodást kívánja segíteni, ezzel ellentétes ezt gyengítő javaslatot nem fogalmaz meg.

3.6.2.4. A természeti erőforrások megújulásának korlátozása A terv a természeti erőforrások megújítását és azok fenntartható használatát tartalmazza. A kialakult tájhasználatot figyelembe véve a természeti erőforások megújítására ösztönöz.

3.6.2.5. A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások más területen való hasznosítása A nem helyi erőforrások használata – az elektromos energia és a gáz kivételével – Noszvajon nem jellemző. Természetesen a fejlesztésekhez szükséges anyag és technológia más helyről származik de ebben igen csekély a természeti erőforrás így Noszvaj környezetével való összefüggés nehezen értelmezhető.

Ami megemlíthető, az a kitermelt kavics illetve az erdőkből kitermelt fa amelyek nagyobb része másutt hasznosul. Szerencsére! Sem egy betonüzem, sem egy hatalmas fűrésztelep nem hiányzik a kiváló levegőjéről, gyönyörű borairól, vonzó tájairól, erdeiről, forrásairól ismert üdülőtelepülésről.

3.7. A környezeti következmények alapján a terv értékelése A korábban ismertetett környezeti következmények alapján következők állapíthatók meg: Noszvaj felülvizsgált, módosított településrendezési tervében tervezett területhasználat, valamint az új helyi építési szabályzat biztosítja a környezet értékeinek megtartását, a fenntartható gazdálkodás megvalósítását.

A terv megvalósulása esetén, miután az új településrendezési terv számos olyan elemet tartalmaz, amelyek minőségi változást jelentenek, a települési környezet minősége kifejezetten javulhat.

- az erdőterületek növelése - a beépítésre szánt területek nagymérvű csökkentése - a mozaikos, az adottságoknak megfelelő tájhasználat szabályozása - a védett. és védelemre javasolt természeti területek szigorú szabályozása

101/98

4. A terv megvalósulása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vonatkozó javaslatok, a tervben szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése A terv megvalósulása folyamatosan évek, évtizedek alatt következik be. Ez idő alatt előfordulhatnak olyan nem várt események, válságok – pl. „filoxéravész”, világháború stb.– amelyek az egész folyamatot megváltoztatják és átértékelik a mai körülményeket.

Remélhetőleg mindezek nem következnek be és valóban megvalósul az erdőterületek növekedése, a beépítésre szánt területek csökkentése, az adottságoknak megfelelő fenntartható tájgazdálkodás.

A terv megvalósulása esetén, ahogy korábban is említettük nem számolunk semmiféle környezetre jelentős mértékű káros hatás kialakulásával, ezért ennek elkerülésére, csökkentésére vonatkozó javaslatot sem fogalmaztunk meg. Általában a településrendezési tervekben szereplő területhasználat és a szabályozás környezeti szempontból – a tervek és a tervezők szerint - kedvezőek és ezt igazolja a biológiai aktivitás számítás is. A lényeg azonban – miután ahogy említettük egy hosszú több éves több évtizedes folyamatról van szó- annak figyelemmel kisérése, hogy a tervezett erdősítés, fásítás, a tervezett beépítésre szánt terület csökkentés a valóságban és jogilag megvalósul-e.

A tervben beépítésre szánt területként szabályozott és még be nem épült területek beépítésekor kell a HÉSZ-ben és az országos jogszabályokban előírtakat betartani, hogy az építési tevékenység által óhatatlanul bekövetkező ideiglenes károkozás sem táji, sem környezeti szempontból ne jelentsen számottevő, tényleges károkozást.

5. A terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezeti hatásokra vonatkozóan a tervben szereplő monitorozási javaslatok értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre A településrendezési tervekben nincs külön monitoring fejezet. A 314/2012.(XI.8.)

Kormányrendeletben csak a településfejlesztési koncepció illetve az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményei között szerepel a megvalósítás eszközei és nyomon követése fejezet. Sem a településszerkezeti terv (lásd említett rendelet 4. melléklet), sem a Helyi Építési Szabályzat (lásd említett rendelt 5. melléklet), sem az Alátámasztó javaslat (lásd említett rendelet 3. melléklet) tartalmi követelményei nem tartalmaznak ezzel foglalkozó fejezetet.

Az a javaslatunk, hogy a környezet védelméért felelős államigazgatási szervek – lásd 2/2005 (I.11.) kormányrendelet 3. melléklet – végezzenek ellenőrzést a környezeti szempontból kedvezőnek ítélt változtatások, módosítások megvalósulását illetően. A terv elfogadását bizonyító önkormányzati rendelet kihirdetését követő kettő év múlva ellenőrizzék, hogy zöldfelületekké, erdővé javasolt területek, a beépítésre szánt területekből mezőgazdasági területekké átminősített területek jogi átvezetése megtörtént-e. Azon túl ellenőrizzék, hogy van-e intézkedési terv a fasorok, zöldfelületek kialakítására. és a védelemre javasolt területek valamint a meglévő természeti területek, értékek (kaptárkövek, források) állapota, környezete minőségileg javult-e, vagy romlott-e. Erre, az akkor már az ország másik részén tervező nem alkalmas.

Ugyanez igaz a környezetvédelem szempontjából fontos elemek, tényezők állapotok változására is, mint a levegő, a felszíni vizek minőségének változása, a zajterhelés mértékének módosulása. Természetesen ehhez kiinduló mérési adatok is kellenének, amelyek hiányában csak megérzésekre és emlékekre lehet hivatkozni. Ezért már most kellene a környezet védelméért felelős szervek részéről egy olyan, méréseken alapuló alap adatbázis létrehozása, amely majd ténylegesen összehasonlítható a jövőbeni állapotokkal.

101/99

6. Közérthető összefoglaló 6.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése Az 1991. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 7.§ (1) szerint: „ A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése.”

A tervezés során többek között figyelembe kell venni a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére.

A törvény 9/B.§ szerint: (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét Noszvaj településrendezési terve ezen alaptörvény szellemében, az elfogadott településfejlesztési koncepció alapján, a környezet védelmére, az ország, a vidék fejlesztésére kidolgozott koncepciók, stratégiák, törvények, egyéb jogszabályok figyelembe vételével készült el.

A településrendezési terv növeli az erdők területét, csökkenti a beépítésre szánt területeket, javaslatot tesz és a szabályozással egyértelműen az adottságoknak megfelelő, mozaikos tájhasználat kialakítására törekszik a mezőgazdasági hasznosítással jellemezhető területeken, amely egyformán segíti a gazdálkodást és az élővilág védelmét.

A védett és védelemre tervezett területeket szigorúan szabályozza, a fejlesztések esetén kiemelten érvényesíti a környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat. Noszvaj külterülete tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik, ezért az OTrT szabályait a helyi adottságokhoz igazítva beépítettük a szabályozásba.

Az egész tervezés meghatározó szemlélete a törvény előírásainak érvényesítésével az értékvédelem és fenntarthatóság. A tervezők meggyőződése, hogy a településrendezési terv megvalósulása környezeti szempontból kedvezőbb állapotokat eredményez.

6.2. A terv összefüggése magasabb szintű területrendezési tervekkel A tervezés során figyelembe vettük az OTrT és a Heves Megyei Területrendezési Terv szabályozási övezeteit, előírásait. Mindössze annyi eltérés van, hogy a településrendezési terv több mezőgazdasági és kevesebb település területet ábrázol, mint a megyei terv.

E környezeti szempontból kifejezetten kedvező tény elfogadásához kérjük a tisztelt államigazgatási szervek segítségét. (Itt, mint az egész tervezési folyamat alatt, ismételten nagyon nagy gond, hogy a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. melléklete az egyeztetési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek között nem sorolja fel a mezőgazdasági szakigazgatási szervet, amely végső soron meghatározó jelentőségű a tájhasználat, a tájkép, a gazdaság alakításában!)

6.3. Összességében megállapítható, hogy Noszvaj településrendezési tervének javaslatai megvalósulásuk esetén többek között a település környezetminőségének

101/100

javulását eredményezik.

Javul mind a lakókörnyezet, mind az üdülőterület környezeti állapota, mind a természeti környezet minősége és kiteljesedhet az adottságokhoz igazodó területhasználat.

101/101

TERVEZ I VÁLASZOK NOSZVAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK FELÜLVIZSGÁLATA - A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§-hoz beérkezett VÉLEMÉNYEKRE ADOTT TERVEZ I VÁLASZOK:

1./ 1.1.

1.2.

1.3.

1.4.

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK:

TELEPÜLÉSTERVEZ :

el zetes vélemények rövid összefoglalása:

tervez i válasz:

HMKH_Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti F osztály_Építésügyi Osztály_Állami F építész (I.sz.: HED/EOH/687-3/2015, kelt: 2015. szeptember 4.)

Tájékoztat, hogy a terven szerepl közm - és Köszönjük, az adatokat javítottuk! közlekedéstervez adatai pontatlanok.

Köszönjük, az összes észrevételt a tervekbe A HÉSZ és SZT tervezetre vonatkozóan felsorolja a bedolgoztuk. pontosítási, javítási észrevételeit.

A TSZT leírásában az 55. oldalon hibás szövegrész Köszönjük, az észrevétel alapján javítottuk. szerepel.

Az eljárás további szakaszait a vonatkozó jogszabály Tájékoztat az eljárás további menetér l. szerint folytatjuk le.

2./ Eger MJV_F építészi csoport (I.sz.: 828-6/2015, kelt: 2015. szeptember 11.)

A tervvel kapcsolatban módosítási javaslattal nem él.

A jóváhagyott terveket Irodájuknak megküldjük.

Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.

HMKH_Földm velésügyi és Erd gazdálkodási F osztály_Erd felügyeleti Osztály (I.sz.: HEG/EI/72503./ 2/2015., kelt: 2015. szeptember 8.)

A hiányzó erd területeket a tervben javítottuk. A 34/A és 34/B erd tagok Üü és Kidegenforgalmi övezeteire, valamint az Má-Fe övezetekre a HÉSZ-be az Tájékoztat, hogy a terven jelölt erd területek egyeztetés alapján beírtuk, hogy az Országos 3.1. határvonalai eltérnek az Erd állomány Adattár Erd állomány Adattár részei, ezért az Evt. erd térképi állományában nyilvántartott területekt l. igénybevételére vonatkozó el írásai is vonatkoznak rájuk. Az Má-Fe övezet területei, el írásai alapján távlatban erd vé alakuló területek.

A TSZT leírásában a belterület határ módosításánál szerepel a Thummerer pincészet melletti 0220/6 3.2. hrsz-ú ingatlan, amely az Egererd Zrt. tulajdona és Köszönjük, a pontatlanságot javítottuk! területe csak 626 m2, nem 0,5 ha, m velési ága kivett, sh. út! Kérik javítani!

4./ Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (I.sz.: É2014-0199-019/2015, kelt: 2015. szeptember 16.)

Ismerteti a változásokkal érintett területek vízügyi 4.1.

– vonatkozásait.

2.1.

A terv elfogadását a részletezett el írások betartása Az el írásokat a tervekben szerepeltetjük. mellett nem kifogásolja.

B-A-Z Megyei KH_M szaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi F osztály: (I.sz.: 1834-2/2015, kelt: 5./ 2015. szeptember 9.)

A Hatóság a tervdokumentációt megvizsgálta, azt 5.1.

– részér l nem kifogásolja.

4.2.

6./ Bükki Nemzeti Park Igazgatósága: (I.sz.: I-146/6/2015, kelt: 2015. október 2.)

6.1.

6.2.

6.3.

A terv figyelembe veszi a BNPI által megküldött adatokat.

A tervekben szerepl táji és természetvédelmi munkarészekkel egyet ért.

Tájékoztat, hogy a Kossuth Lajos utcai belterületi ingatlanjainak a külterületi 040/3 hrsz-ú területhez csatlakozó részterületének belterületbe vonásával a korábbi rendezetlen helyzet rendezhet , az OTrT 12/A.§ alapján. Igazgatóságuk el zetesen nem emel kifogást a területrendezés ellen.

TERVEZ I VÁLASZOK NOSZVAJ község Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához

–

–

2/1

6.4.

A tervdokumentáció ellen nem emel kifogást.

–

6.5.

Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.

–

7./ HMKH_Területfejlesztési és Területrendezési Osztály: (I.sz.: 85/2015/222, kelt: 2015. szeptember 2.)

7.1.

7.2.

7.3.

A tervben a HMTrT-nek való megfeleltetést igazoló munkarészek elkészültek. A tervezett módosítás nem ellentétes a HMTrT-vel.

A TSZT módosítása ellen Heves Megye Önkormányzata kifogást nem emel.

Kéri a végleges dokumentációt elektronikus adathordozón megküldeni.

– – A dokumentációt a kért formában megküldjük.

8./ Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: (I.sz.: 36000/1780-1/2015, kelt: 2015. szeptember 15.)

8.1.

8.2.

8.3.

Tájékoztat a t zvédelmi el írásokról, az új OTSZ el írásairól.

Tájékoztat a csapadékvíz-elvezetés nem megfelel módjának veszélyeir l.

Az el írásokat a terv készítésénél figyelembe vettük.

–

Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.

–

9./ Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: (I.sz.: CM/3388-4/2015, kelt: 2015. szeptember 2.)

9.1.

A tervek elfogadása ellen kifogást nem emel.

–

10./ HMKH_Földhivatali F osztály (I.sz.: 10.120/2015, kelt: 2015. szeptember 15.)

Köszönjük, az átlagosnál jobb min ség term földeken a tervben beépítésre szánt területet nem jelöltünk ki.

HMKH_Egri Járási Hivatal_Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal (I.sz.: HE-02D/EH/1414-2/2015, 11./ kelt: 2015. augusztus 25.)

Tájékoztat a régészeti lel helyekre és régészeti Köszönjük, az el írásokat a terv készítésénél 11.1. érdek területekre vonatkozó jogszabályi figyelembe vettük. el írásokról.

HMKH_Népegészségügyi F osztály_Közegészségügyi és Egészségügyi Igazgatási Osztály (I.sz.: 12./ HER/058/01117-2/2015, kelt: 2015. augusztus 19.)

Köszönjük, az el zetes véleményt a tervekbe A nagyüzemi árutermelésre vonatkozó el zetes 12.1. beépítettük, a területek szabályozásánál a jelzett véleménye fenntartásával a tervek elfogadását szempontokat figyelembe vettük. közegészségügyi szempontból nem kifogásolja.

10.1.

Tájékoztat a településen található átlagos AK/ha értékekr l m velési áganként.

Készült: Budapest, 2015. október 7.

Készítette: Mohácsi Katalin településtervez TT 01-6108

TERVEZ I VÁLASZOK NOSZVAJ község Településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához

2/2

Kivonat Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015.11.13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Noszvaj Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 129/2015. (XI.13.) határozata: Noszvaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a 314/2012. (XI.8.)

Korm. rendelet (továbbiakban ”R.”) 39.§ (2) bekezdése szerint, a Noszvaj településrendezési eszközei felülvizsgálatának véleményezése során az államigazgatási szervektől, az érintett helyi önkormányzatoktól beérkezett észrevételeket, az azokra adott szakmai tervezői válaszokban foglaltak szerint.

A lakossági kérelmek közül azok, amelyek nem ellentétesek a szakmai és jogszabályi szempontokkal, a tervekbe beépítésre kerültek.

A Képviselő-testület megállapítja, hogy fentieknek megfelelően a településrendezési eszközök felülvizsgálatának véleményezési szakasza jelen döntéssel lezárult, a partnerségi egyeztetés megtörtént.

Felhatalmazza a polgármestert, hogy a tervező által összeszerkesztett dokumentációt, a „R.” 40. § (1) bekezdése szerinti végső szakmai véleményezésre az illetékes állami főépítésznek megküldje.

1. melléklet: A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§. szerint beérkezett VÉLEMÉNYEKRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZOK Felelős: Polgármester Határidő: folyamatos

A kivonat hiteles.

Noszvaj, 2015.12.18.

Bóta Géza sk. polgármester