Deliszeglet 201302 p01 16 lr by B. Nagy László

KÖZÉLETI MAGAZIN Japán–magyar kapcsolatépítés

1. évfolyam 2. szám

2013/11

Szeged negatív gazdasági eredményeit orvosoljuk 8. oldal

B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő szerint az európai jelentőségű, 61 milliárd forintos szegedi beruházás, az ELI, és a lézerközponthoz kapcsolódó iparipark-fejlesztés már nagyságrendi előrelépést jelent. Mindkét projekt megvalósulását kormánymegbízottként felügyeli.

Vissza kell állítani a szakmunka megbecsülését 11. oldal

Csongrád megyében ebben a tanévben négyezer nyolcadikos és több mint hatezer középiskolás diák fejezi be tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy csaknem tízezer fiatal áll pályaválasztás, továbbtanulás előtt. Egész életüket meghatározó kérdés, hogyan döntenek.

Megritkult a buszjárat Öttömösön

Ritkult a buszjárat, és a megállóhoz is kilométereket kell gyalogolni – ez az egyik legnagyobb probléma mostanság Öttömösön. Dr. Dobó István polgármester a kormánymegbízotthoz fordult segítségért, aki gyors megoldásra kapott ígéretet.

12. oldal

REZSICSÖKKENTÉS

Idézetek az ellenzéki politikusok rezsicsökkentés elleni nyilatkozataiból

AZ „IGEN”, AMI VALÓJÁBAN „NEM” A magyar országgyűlés október 15-én 311 igen, 16 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a rezsiköltségek további 11,1 százalékos csökkentését november 1-től. Tavaly decemberhez képest így összesen 20 százalékkal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. Az Európai Unió rezsicsökkentés eltörlését szorgalmazó kritikái mögött ugyanakkor felsorakozott a hazai ellenzék. A külföldi befektetők érdekeit kritika nélkül kiszolgáló Bajnai Gordon, az Együtt 2014–PM vezetője például, ha tehetné, már ma visszavonná a rezsicsökkentést. Az MSZP – félve szavazói elvesztésétől – ugyan megszavazta azt, de nem ért egyet vele. Az alábbiakban az ellenzék ez évi rezsicsökkentést bíráló, zűrzavaros nyilatkozataiból idézünk. 웇 Szemfényvesztő osztogatásnak nevezte Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő a magyar kormány által bevezetett tízszázalékos rezsicsökkentést az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az „Energiagazdag jövő” címmel rendezett vitában. 2013. március 12., 168ora.hu 웇 Az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában szélhámosságnak nevezte a kormányzati rezsicsökkentést, mondván, a kabinet azt a hamis látszatot kelti, hogy az energia tartósan olcsóbbá tehető. Arra a kérdésre, hogy kormányra jutva visszavonná-e a mostani rezsicsökkentést, úgy válaszolt: más intézkedésekkel váltaná ki azt. 2013. április 11., mno.hu 웇 Csalásnak és tarthatatlan intézkedésnek nevezte a kormány rezsicsökkentését Bajnai Gordon, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség vezetője a szlovák Sme című liberális lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában. 2013. május 9., hirado.hu 웇 „A Fidesz akkor is hazudik, amikor ígér” címmel összegezte a hetet Mesterházy Attila heti írásában. A rezsicsökkentés szerinte nem alkalmas a háztartások terheinek csökkentésére, és lakásfelújítási programot kezdeményeznek. 2013. szeptember 8., stop.hu

웇 Manapság a magyar politikában nagyon sok a duma, mondhatni, rizsaharc van… „Nemzetközi öszszehasonlításban a rezsi nem különösebben magas” – viccelődött Bajnai Gordon a rezsicsökkentésen. 2013. október 2., hirado.hu 웇 A szocialisták támogatták, míg a Bajnai vezette Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség és a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció képviselői nem szavazták meg a rezsicsökkentést. „Különböző kérdéseket különbözőképpen látunk” – mondta erre válaszul Mesterházy Attila. 2013. október 15., hirado.hu 웇 S hogy mi áll az MSZP rezsicsökkentést látszólag támogató, gyakorlatilag pedig annak mindig ellentmondó szavazatai mögött, arra választ ad a Századvég Alapítvány év eleji, 2013. január 16-án közzétett közvélemény-kutatása. Az eredmények szerint ugyanis az összes MSZP-s szavazó egyetért a kormánnyal, továbbá a lakosság döntő többsége egyetért a kormány rezsicsökkentő intézkedésével. A rezsicsökkentés ügyének nemzeti támogatottsága tehát a politikai önbesorolástól és a pártszimpátiától függetlenül rendkívül magas. Ahogyan azt egy MSZP-s képviselő a Népszabadság internetes fórumának, a NOL TV-nek nyilatkozta: „Nem merném nem megszavazni a rezsicsökkentést.”

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

B. NAGY LÁSZLÓ VÁLASZOL A politikába 2010-ben új emberként kerültem. Korábban a mezőgazdaságban és a pénzügyek területén dolgoztam. Szegeden és a Homokhátságon járva gyakran megállítanak az emberek, és számos kérdést tesznek fel az ország és a térség dolgaival kapcsolatosan. Ezúton lapunk olvasói számára is igyekszem néhányra nyilvános választ adni. 웇 A kormány képviselői többször kijelentették, hogy megmentették Magyarországot, és elkerültük, hogy a görögök sorsára jussunk. Mire gondolnak, amikor erről beszélnek? – A sok ránk szakadó probléma közül elsőként az eladósodás elleni küzdelemre kellett gondolunk. Amikor 2010-ben Orbán Viktor átvette az ország vezetését, egyszerre kellett az ország adósságát, a megyék és önkormányzatok hitelfelvételeit és a devizában eladósodott lakosság égető gondjait kezelni. Nem kis dolog volt ez. Az ország az államcsőd szélén állt. Ha folytatjuk a balliberális kormányok logikáját, akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelét kellett volna felvennünk. Ők azok, akik a hitel visszafizetésének terheit azonnal a lakosságra hárították volna. Csökkentik a nyugdíjakat, pedagógusokat bocsátanak el és növekednek a rezsiköltségek. Nem véletlen, hogy a neoliberalis elveket valló Gyurcsány- és Bajnai-kormányok háromszorosára emelték a gáz, és kétszeresére a villany árát. Rosszakaratból tették ezt? Kimondhatjuk, hogy nem érdekelte őket a lakosság nyomorúsága. Adósságcsapdába vitték az országot. Aki pedig adós, az egyben rabszolga is. Ez a liberális gazdaságpolitika tehát nem volt folytatható. Ezért mondtuk akkor is, és mondjuk most is, hogy 2010-ben hazánk függetlenségének teljes elvesztése, az adósrabszolgaság közelében álltunk. Még nem ért véget a munka, de a legnagyobb bajt, a gazdasági összeomlást elkerültük, és ma már az országot növekedési pályára állítjuk. 웇 Korábban gyakran szóltak arról, hogy az állam átvállalta az önkormányzatok adósságát. Ennek ellenére mi átlagemberként valójában nem sokat éreztünk ebből. Hála Istennek, hogy Önök ezt nem érezték meg, mert az azt jelentette volna, hogy mégiscsak a görögök sorsára jutottunk. Az adósság elleni küzdelem részfeje-

zete volt az önkormányzatok adósságának rendezése és a településekhez kapcsolódó szolgáltatások zökkenőmentes biztosítása és a korábbi pazarló gazdálkodás megszüntetése. 2010-ben 1240 milliárd forint, a nyolc évvel korábbi érték hatszorosa volt az önkormányzatok adóssága. Ennyivel költekeztek többet az önkormányzatok. Amikor az állam átvállalta ezeket az adósságokat, 2000 települést mentett meg az azonnali csődtől. Továbbá átvállalták az ötezer fő feletti települések teljes adósságállományát is. Ez a segítő intézkedés például a Homokhátság csaknem minden települését érintette. Szeged városának több mint 27 milliárdos adósságából az állam eddig a felét átvállalta, és jövő év február 28-ig a másik felét is rendezni fogja. Nem nehéz tehát belátni, hogy ezen kormányzati intézkedés nélkül összeomlott volna a települések teljes szociális, oktatási és egészségügyi rendszere. Azt már az új önkormányzati törvényben szavaztuk meg, hogy ez még egyszer ne fordulhasson elő. 웇 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, amikor azt mondta, hogy az a baj a fiatalokkal, hogy nem akarnak külföldre menni. Ma meg azt hangoztatja ő is, Mesterházyval és Bajnaival együtt, hogy rossz, ha elmennek. Most akkor jó vagy rossz, ha a fiatalok külföldre mennek ? – Én úgy gondolom, nem az a baj, ha külföldre mennek a fiatalok tanulni vagy dolgozni, az a baj, ha nem akarnak hazajönni. Sőt, szerintem ösztönözni is kell őket, hogy szerezzenek tapasztalatot, lássanak világot. Például a német diákok közül minden harmadik részt vett már ideiglenes külföldi képzésben. Úgy gondolom, csak hasznára válhat az országnak, ha utána itthon alapítanak családot, és hasznosítják ismereteiket. Saját tapasztalatból is mondom mindezt, hiszen én is dolgoztam fél évet külföldön, és nagyon sokat tanultam, ugyanakkor alig vártam, hogy hazaérkezzem.

SZEMPONT

Fókuszban a családtámogatás

KORMÁNYINTÉZKEDÉSEK A NÉPESSÉGFOGYÁS ELLEN Szűkebb hazánkban, Csongrád megyében az év első felében mérséklődött a népességfogyás: az egy évvel korábbinál húsz százalékkal kisebb lett a negatív mutató. Hogy a lélekszámcsökkenés tovább mérséklődjön, netán megálljon, abban kulcsfontosságúak a kormány új szociál- és családpolitikai döntései. Ami megyénkben biztató: az utóbbi fél esztendőben élénkült a gyermekvállalás alapját jelentő házasodási kedv, két százalékkal többen alapítottak családot. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszott a kibővült családtámogatási rendszer. ményeket az alacsony jövedelműek csak részben tudA családi adókedvezménynek köszönhetően az elmúlt ták igénybe venni. Azáltal, hogy ez mostantól az egyéni három év alatt országosan 550 milliárd forint maradjárulékok, vagyis az egészségbiztosítási és a nyugdíjjáhatott a családoknál, s a legújabb kedvezményekkel rulék terhére is igénybe vehető, a kis keresetűek adó- és további 53 milliárd forint többlet jut főként a kis jöjárulékmegtakarítása a korábbinak a kétszeresére növedelmű, több gyermeket eltartóknak. Egy kétkeresős, vekszik. Az ő esetükben tehát a bruttó munkabér 16 három gyermeket nevelő családnál 35 ezer forinttal százalékáról annak 33 százalékára nő a megélhetésre több marad havonta. fordítható pluszpénz. Mindezekkel az intézkedésekkel A kibővített közmunkaprogram 300 ezer embernek, az a társadalmi réteg erősödik meg, amely dolgozni is, azaz ennyi családnak a megélhetését segíti. A minigyermeket nevelni is akar. Az erősebb és egészségesebb málbér több mint harmadával, 98 ezer forintra nőtt. családokkal az erősebb és egészségesebb társadalomért A családok anyagi biztonságának megerősítését szol– ez volt a kormánypártok célkitűzése a már eddig is gálják az eddigi és a közeljövőben megvalósuló inhatékony program kiszélesítésével. tézkedések – a devizahitelesek segítésétől a rugalmas gyedig, a munkába visszatérő kismamák járulékmentességéig, a lakástámogatás kibővítéséig. A rezsicsökkentés hatása már ez évBruttó bér Gyerekek száma ben is jelentős volt, a mostani, újabb mérsékléssel pedig jövőre egy család átlagosan 100 ezer forintot takaríthat meg; ennyivel több fordítható 0 Ft 17 000 Ft 17 000 Ft 17 000 Ft 17 000 Ft 100 000 Ft majd a gyerekekre, az életminőség javítására, a gyarapodásra. 25 500 Ft 25 500 Ft 25 500 Ft 0 Ft 0 Ft 150 000 Ft

Ennyivel marad több jövőre

234

Erősebb családok, erősebb társadalom A Fidesz-kormány által bevezetett személyijövedelemadó-kedvezmény már eddig is majdnem egymillió családot hozott kedvezőbb helyzetbe, s ennek a mostani kibővülése 260 ezer család megélhetését tovább javítja. Korábban a családi kedvez-

200 000 Ft

0 Ft

34 000 Ft

400 000 Ft

0 Ft

68 000 Ft

800 000 Ft

0 Ft

25 000 Ft

136 000 Ft

Lakásálom Három kisfiú és egy leányka. A legnagyobb tizennégy éves, a legkisebb hét hónapos. Róluk kell, hogy gondoskodjék a szegedi Nagy István és felesége, Erika – cseppet sem könnyű helyzetben: saját otthonuk nincs, albérletben laknak. A lakás központi fűtése viszi a pénzt, ezért is fogadták jó érzéssel a rezsicsökkentő intézkedést. „Gondoljunk bele – mondja Nagyné Fekete Erika –, 30 ezres számlánál eztán hatezer lesz a spórolás… ez nekünk nagy összeg! Férjemnek szerencsére van biztos munkája egy térkőformát gyártó cégnél. Nagyjából 220 ezer forintot kell beosztanunk, négy gyermek mellett ez nem egyszerű. Hála Istennek, a családi kedvezmény sokat lendített rajtunk.” Erikáékat a megélhetés kényszere, a munkahely hozta Kübekházáról Szegedre. Négy gyermekkel, vélhetnénk, pályázhatnának szociális bérlakásra, de erre most nincs módjuk: az albérletbe nem tudnak állandó ott lakóként bejelentkezni, így az eredményes pályázathoz hiányzik a jogcím. A saját otthonhoz jutás esélyét tehát a szociálpolitikai támogatás adhatja. „Nagyon megörültem, amikor olvastam az újságban azt, hogy a kormány emelni fogja a szociálpolitikai támogatást. Korábban akárhogy számolgattunk, a 800 ezer forintos alappal kalkulálva se tudtunk volna belevágni. Aztán, hogy láttam a tervezetet az 1 millió 600 ezer forintra emelt összegről, felcsillant a remény. A nagyobb családok, még ha nem is magas a jövedelmük, az így elérhető több mint öt és fél milliós támogatással már egyről a kettőre juthatnak. Ez ad nekünk is esélyt. Persze így is nagyon sokat kell spórolni, és ma még nem is tudom, hogy mikor valósul meg az álmunk, de a gyerekek miatt ezt sosem adhatjuk fel.”

nekiindulni, és ehhez rokoni-baráti segítség kell. Ráadásul a gyerekek barátai is rendre velük tartanak. „Képzelheti, mekkora társaság jön össze némelykor! De a példa ragadós; a családi szellemben való nevelés a közösségi igényt is kialakítja bennük. Jövőre családi nyaralásra is pályázunk, nagy élmény lesz.” Szóval olykor még a szokásosnál is több szájnak kell a vajas kenyér… de, ahogy Jutka fogalmaz, ahol jut kilencnek, jut többnek is. Hogyan bírják vajon anyagilag, no meg derűvel? „A családtámogatási rendszer kibővülésének lélektani hatása is van, erősíti az optimizmusunkat. A döntő persze, hogy mennyivel több marad, amit a gyerekekre költhetünk. Az adókedvezmény határa a jövedelmünk miatt véges, és az, hogy a járulékokból is vonhatjuk majd, ez sokat jelent. Kiszámoltam, így húszezer forinttal több marad nálunk havonta. És ehhez jön a rezsicsökkentésből eredő plusz, ez igen jelentős, hiszen a közüzemi költségeink a népes család miatt tetemesek. Az anyagi lehetőségeink javításán túl az a kormányha-

Kilenc orgonasíp Ritka pillanat, amikor nem gyerekzsivaj tölti meg a Bodor család házát Sándorfalván. Sőt, ha pontosak vagyunk, nem is egy házról van szó, a nagy mellett egy kisebb épület is áll – kilenc gyereknek kell a hely! Nem kis felelősséget vett magára Bodor János és felesége. Mindig nagycsaládban gondolkodtak, ezért évekkel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a két vér szerinti gyermek mellé más kicsiket is befogadnak. Ma kilenc „jövevény” gyermeknek tálalnak a közös ebédnél. A legkisebb hároméves. Jutka asszony hivatásnak tekinti a nevelőszülői szerepet, a befogadottak gondozását. Nagy szeretettel beszél róluk. „A legnagyobb már ifjú felnőtt, befejezte az iskolát, most munkát keresünk neki. Bár ő már kikerült a rendszerből, de még mindig velünk van. Ez így természetes nálunk.” Ha természetes is, de aligha könnyű… A szülők az Erzsébet-program kedvezményeivel igyekeznek élni, ennek segítségével például gyakran kirándulnak – ez viszont föladja a leckét: csak három autóval tudnak

tározat, amely szerint a nevelőszülők januártól foglalkoztatási jogviszonyba kerülnek, igazán fontos döntés. Egy olyan biztosítotti körbe kerülünk, amely a későbbi nyugdíjunkat is meghatározza. Kiszámíthatóvá, biztosabbá válik a nevelőszülők helyzete. És ebben a döntésben kifejeződik a munkánk erkölcsi megbecsülése, a gyermekvédelemben való szerepünk elismerése is.” A nevelőszülők kétharmadának eddig nem volt munkaviszonya. Az új jogi szabályozás az ő társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságukat is megteremti. Több ezer új munkahely jön így létre. És ami nem csupán a nevelőszülőket, hanem az összes családot érinti: az államkincstárnál végrehajtott informatikai fejlesztésnek köszönhetően jócskán egyszerűsödött a támogatások folyósítása. A felére csökkent az igényléshez szükséges iratok, igazolások száma. Ötszáz új munkatárs beállításával felgyorsult az ügyvitel. Mindez azt jelenti, hogy a családok jóval könnyebben és gyorsabban juthatnak a nekik járó támogatáshoz.

BELPOLITIKA

AMI AZ ELLENZÉKET FOGLALKOZTATJA Bajnai és Gyurcsány pártja is liberális A hazai baloldalinak nevezett ellenzék már látszólag sem egységes. Még a vezető ideológiában sem értenek egyet. Ezt bizonyítják a közelmúltban elhangzott ellenzéki nyilatkozatok. A Magyar Nemzet napilapnak adott tavaszi interjújában Mesterházy Attila arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal, hogy két pólusa lenne a baloldali ellenzéknek, a következőket válaszolta: „Már csak azért sem értek egyet, mert az Együtt 2014-et inkább liberális erőnek tartják. Mi a baloldali, szociáldemokrata értékrendet képviseljük, ők inkább az egykori SZDSZ szavazóit és holdudvarát vonzzák magukhoz.” A pártelnököt igazolja, hogy Bajnai országértékelő beszédén az első sorban volt SZDSZ-esek foglaltak helyet: Kuncze Gábor, Mécs Imre, Draskovics Tibor, Bozóki András, György Péter, Heller Ágnes. Miközben tehát Bajnai arról beszél, hogy nem azt akarja folytatni, amit 2010-ben az emberek több mint kétharmaddal leszavaztak, levitézlett liberálisokkal vette körbe magát. A Mesterházy által felrajzolt képet tovább színezték a bajai videó miatt a Facebookon egymásnak esett szocialista és liberális politikusok. Rózsa Mihály korábbi SZDSZ-es politikus azt írta, hogy „európai politikusok nem csapják be választóikat, nem hamisítanak, és ha mindez mégis kiderül róluk, lemondanak”.

A bejegyzésre Lukács Zoltán MSZP-s frakcióvezetőhelyettes a következőképpen válaszolt: „Tolvaj libsik (értsd: liberálisok, a szerk.) ne csalózzanak!” Lukács ezután kérdőre vonta Rózsát a kakaóbiztos számítógépeket és az azokkal kapcsolatos – általa – „elsíboltnak” nevezett pénzt kérve számon. Az MSZP-s képviselő ezenkívül felszólította volt liberális koalíciós partnerét a szabad demokraták százmilliós tartozásainak visszafizetésére is. Fodor Gábor pártjának támogatói ezt követően szidni kezdték a szocialistákat. Lukács Zoltán válaszul – arra utalva, hogy Fodor Gábor nyár végén választási szövetséget szeretett volna kötni a szocialistákkal, azt kérdezte: „Egy ilyen aljas pártba minek jött listás helyért könyörögni, Fodor úr?” A szocialista és a liberális politikusok közötti ellentét az október 23-i, a közös baloldali tüntetés után éleződött ki teljesen. A Műegyetem előtt ugyanis a Demokratikus Koalíció elnökéhez, Gyurcsány Ferenchez hasonlóan a két korábbi SZDSZ-elnök, Kuncze Gábor és Fodor Gábor is bírálta az MSZP és Bajnai Gordon pártja között létrejött megállapodást.

Bajnai Gordon adóemelést akar Bajnai Gordon egyértelműen adóemelést szeretne – a Fidesz szóvivője szerint erről szól a volt miniszterelnök által vezetett Együtt–PM szövetség aláírásgyűjtő akciója, amelynek célja az egykulcsos adó eltörlése. Selmeczi Gabriella a napokban tartott sajtótájékoztatóján előrevetítette, hogy Bajnai Gordon visszaállítaná a korábbi adórendszert. Ezzel szemben a mostani egykulcsos, 16 százalékos adórendszernek köszönhetően idén 540 milliárd forinttal több maradhatott a munkavállalók zsebében. A szóvivő ezzel összefüggésben jelezte azt is, hogy a családi adókedvezményre fordított adómegtakarításokkal az elmúlt két évben

további 360 milliárd forinttal több maradt a gyermekes családoknál. Ráadásul a családi adókedvezményt jövőre kiterjesztik, amivel elsősorban a kis keresetű családok járnak majd jól. Ennek az adórendszernek az eltörlése, amihez Bajnai Gordon most aláírásokat gyűjt, automatikusan adóemelést jelentene, azaz a fizetések csökkenésével járna – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

NEMZETI ÜGYEK

A CSALÁDOK A SZOCIÁLIS POLITIKA KÖZPONTJÁBAN Az állam átvállalja az adósságot A kormány minden település hátramaradt adósságát átvállalja 2014. február 28-ig, összesen 420 milliárd forint értékben. Cserében az önkormányzatoknak fejlesztési terveket kell készíteniük. Ezzel az eddig leginkább látványberuházásokban jeleskedő szegedi városvezetést is kisegítették. „A kormány minden település hátramaradt adósságát átvállalja, összesen mintegy 420 milliárd forint értékben” – jelentette ki november 5-én a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János elmondta, hogy az adósságátvállalás február 28-ig technikailag is lezárul. Így a 2014-es költségvetési évet minden önkormányzat adósságmentesen kezdheti meg. Az államtitkár elmondta: mintegy 300, ötezer fő feletti település érintett az ügyben, főként fejlesztési és működési hiteleik maradtak még fenn. Arra emlékeztetett, hogy míg 2005-ben még mintegy 330 milliárd forint volt a települések adósságállománya, addig 2010-re 1200 milliárdra növekedett. 2012

januárjában a kormány a megyei önkormányzatok 196 milliárdos adósságát rendezte. Ezt követően teljes egészében átvállalták az ötezer fő feletti települések mintegy 74 milliárdos tartozását, majd idén az ötezer fő feletti települések adósságát is konszolidálták. Így a kormány megmentette az önkormányzatok többségét a teljes összeomlástól. Szeged városának adósságállományával az országos média kiemelten foglalkozott. Az állam Szeged 28 milliárd 151 millió forintos adósságából eddig 14 milliárd 75 millió forintot vállalt át. A hátramaradt milliárdokat az állam – a lehetőségeivel ez idáig alig élő város esetében – 2014. február 28-ig átvállalja.

Novemberi jó hírek a devizahiteleseknek Fideszes javaslatra az országgyűlés november elején nagy többséggel, kivételes sürgős eljárásban fogadta el a devizahitelesek segítésére beterjesztett indítványt. Ennek keretében kiszélesítették az árfolyamgátat és meghosszabbították kilakoltatási moratóriumot. E szerint a kilakoltatási moratórium 2014. április 30áig hosszabbodik meg. A már működő árfolyamgát pedig – lakáscélú és a szabad felhasználású devizahitelek esetben is – azok számára is hozzáférhetővé válik, akik eddig nem léphettek be. Az árfolyamrögzítés 150 ezer családot érint. Az árfolyamgát keretében a svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni, a rögzített árfolyamot legfeljebb öt évig, illetve a devizakölcsön lejártáig lehet alkalmazni – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

PÁRBESZÉD

SZEGED NEGATÍV GAZDASÁGI EREDMÉNYEIT ORVOSOLJUK Nagyon kedvező változások elé nézünk a mezőgazdaság területén. A 2014–2020. között az uniós forrásokból emelt finanszírozást kap az ágazat. B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő szerint a jövedelmezőséghez hiányzik még az öntözés, a Homokhátság talajvízszint-szabályozása. Ez egy komplex kérdés, amelynek megoldása a közeljövő fő programja lesz ebben a térségben. Mint mondta, gondoskodni fog arról is, hogy Szeged negatív gazdasági eredményeit végre orvosolják. Az európai jelentőségű, 61 milliárd forintos beruházás, az ELI, és a lézerközponthoz kapcsolódó iparipark-fejlesztés nagyságrendi előrelépést jelent. Mindkét projekt megvalósulását kormánymegbízottként felügyeli. 웇 Hogyan értékeli a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjeként, kormánymegbízottként az elmúlt három esztendőben elért eredményeket? – Sikeres első három évet tudhatunk magunk mögött. Sikerült a 17 szakigazgatási szervet jól integrálni. Az, hogy évről évre kevesebb költségvetési forrásból kellett megoldani a szervezet működését, nem kis nehézséget jelentett, hiszen 1500 munkatársunk dolgozik szerte a megyében. Fontos szempont volt, hogy állami feladat a kisebb ráfordítás ellenére se maradjon el, és mindenki megkapja a fizetését. De a siker legjobb fokmérője a számomra a lakosság visszajelzése. Az eddigi visszacsatolás pozitív: sokan fogtak tollat önszántukból azok közül, akik megfordultak a kormányhivatalban vagy a kormányablakban, és leírták, hogy elégedettek voltak, gratuláltak, köszönetet mondtak az ügyintézés gyorsaságáért, pontosságáért. Az egész szervezetátalakítás éppen ezért volt: azt akartuk, hogy szervezettebb, olcsóbb, polgárbarát jellegű legyen a közigazgatás. 웇 A kormányzat – ismerve az ország teherbíró képességét – óriási erőfeszítéseket tesz az egészségügy és az oktatás területén a fennálló nehézségek csökkentésére, és új, hatékony struktúrák kiépítésére. Hol tart ez a munka? – Ahhoz képest, amilyen állapotban volt 2010-ben, úgy vélem, már az is jelentős teljesítmény, hogy működőképes maradt az egészségügy. Hogy milyen fontos területről van szó, és mekkora volt az elmaradás, azt az is jelzi, hogy az egészségügy volt az első, ahol a dolgozók bérét a kormány emelte. Jó hír, hogy az orvoselvándorlás nem

növekszik, a gyógyszerárak csökkennek. Ezek olyan jelek, amelyek azt igazolják, hogy sikerült ezen a területen is előrelépni. Az oktatás hasonlóan nagy horderejű kérdés. Azt a rossz gyakorlatot, hogy ahány település, annyiféle színvonalú oktatás, meg kellett szüntetni. Az oktatás állami feladat. Nem történt más, mint hogy az esélyegyenlőség jegyében egységessé vált ez a rendszer. Egyformán kell biztosítani minden diák számára a lehetőséget. A jövőben mindegy lesz, hogy egy kistelepülésen vagy egy nagyvárosban végzi valaki az általános és középiskoláit, egyenlő esélyekkel, azonos ismerettel fog a pályaválasztás elé állni. Ez nagyon nagy rendszer, nyilvánvalóan rengeteg embert érint a változás, és nem is lehet egy ekkora átalakítást levezényelni egyik napról a másikra. De a nehézségek ellenére minden iskolában folyik az oktatás, egységes tanrend szerint, itt is jelentős béremelés történt, és az életpályamodell végre hosszú távú megoldást jelenthet a pedagógusok régóta várt társadalmi, szakmai, anyagi előmenetelére. Az utóbbi 10-15 év legnagyobb bérrendezése történt ezen a területen. Bízom benne, hogy az intézkedéseknek meglesz a várt pozitív hatása, aminek a legfőbb haszonélvezői a gyerekek lesznek. 웇 A kormányzati politikában elsőbbséget élvez az alacsony jövedelmű családok helyzetének javítása. Melyek azok az intézkedések, amelyek ezen célok megvalósítását szolgálják? – Igen, valóban, kormányzati szinten is fontos, hogy javuljon az alacsony jövedelmű családok megélhetése, ezért is döntött a parlament az adókedvezmények ki-

Visszatérünk a területre jellemző termelési kultúrához

szélesítéséről. Láttuk, hogy pont ez a réteg sajnos nem tudja maradéktalanul kihasználni az egykulcsos adózásban rejlő előnyöket. Január elsejétől az adójóváírást nemcsak a befizetett adójuk terhére tudják majd érvényesíteni, hanem a társadalombiztosítási járulékoknál is. Ez annyira kedvező, hogy lesznek olyanok, akiknek a bruttó fizetésük a nettóval lesz egyenlő, tehát jövőre az alacsony jövedelmű, több gyermeket nevelő családok hozzájutnak az összes adókedvezményhez. 웇 A mezőgazdaság területén mely alágazatok kapnak kiemelt figyelmet, többletfejlesztési lehetőségeket? – Nagyon kedvező változások elé nézünk a mezőgazdaság területén. A 2014–2020-as ciklusban az uniós forrásokból emelt finanszírozást kap az ágazat. Kell is a támogatás, mert jelentős problémákat kell végre orvosolni. Itt van mindjárt az állatállomány kérdése: Magyarországon az utóbbi évtizedekben jelentősen lecsökkent az állatállomány, ezért volt az, hogy az állami földek haszonbérleti szerződéseinél feltételként szabta a törvény az állattartási kötelezettséget. Úgy gondolom, hogy a szarvasmarha és főleg a sertésállomány visszaesését meg lehet állítani. A földművelésből, termelésből élő kis- és középvállalkozások sorsa fog jobbra fordulni belátható időn belül, aminek társadalmi következményei is lesznek: a vidék megtartó erejét tudja növelni. A kistelepüléseken a munkát, a megélhetést a föld adja, ezért el kell érni, hogy lehessen értelmes, értékálló tevékenységet folytatni a mezőgazdaságban. 웇 Milyen konkrét kitörési, fejlesztési lehetőségeket lát Szegeden és környékén? – Csongrád megyének egyértelműek az adottságai: a domborzat, a talaj minősége, az időjárás miatt a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar kínálja a legtöbb lehetőséget. Akkor járunk el helyesen, ha visszatérünk a területre jellemző termelési kultúrához, és az erre épülő élelmiszeripart fejlesztjük. A jövedelmezőséghez egy igazán fontos dolog hiányzik, az öntözés, az Alföld, a Homokhátság talajvízszint-szabályozása. Ez egy komplex gazdasági, gazdálkodási,

kulturális, oktatási és vízrendezési kérdés, amelynek megoldása a közeljövő, a következő ciklus fő programja lesz ebben a térségben. De gondoskodni kell arról is, hogy Szeged negatív gazdasági eredményeit végre orvosoljuk. Erre most elsősorban a tudományos életen alapuló innováció jelent megoldást. Az európai jelentőségű, 61 milliárd forintos beruházás, az ELI, és a lézerközponthoz kapcsolódó iparipark-fejlesztés nagyságrendi előrelépést jelent. A két projekt megvalósulását kormánymegbízottként felügyelem. Várhatóan 2015 végére befejeződik a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont építését és a lézertechnológia beépítésének egy részét foglalja magában. 2016 elejétől már elkezdődhetnek a kutatások, bár a projekt a második fázissal még folytatódni fog. A kutatóközpontban szakemberekre lesz szükség, ezért több hazai egyetem és kutatóintézet együttműködésében új optikai és lézertechnikai képzéseket dolgoznak ki. Csak az ELI-ALPS 400 munkahelyet létesít. Biztos vagyok abban, hogy a beruházás a tehetséges magyar szakembereket hazacsábítja külföldről, és hogy a cégek, vállalkozások, amelyek a kutatási eredményeket a tudásparkban hasznosítják, szintén hasonló számú munkatársra tartanak majd igényt. 웇 A családja hogyan éli meg az Ön közéleti tevékenységét? – Egyelőre jól tűrik, hogy keveset tudok otthon lenni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a család minden tagja támogat, és alkalmazkodik a helyzethez, így minden lehetséges módon segítenek abban, hogy az országgyűlési képviselőséggel együtt járó tennivalókat és a kormánymegbízotti feladatokat is el tudjam végezni. Hálás is vagyok nekik ezért. 웇 Mit tisztel a nőkben? – A női minőséget. Azt, hogy egyszerre nők, feleségek, anyukák és nagymamák tudnak lenni. Mindegyik szónak nagyon sok pozitív jelentéstartalma, üzenete van. Nélkülük valószínű, hogy nem mennénk semmire. Én személyesen nagyon örülök annak, hogy a nők szerepe a társadalomban egyre nagyobb hangsúlyt kap, és egyre több vezető beosztású nővel találkozom munkám során. Remélem, hogy előbb-utóbb megkapják azt az elismertséget, megbecsülést, amit megérdemelnek. 웇 Mi az, amit irigyel másoktól? – Egyedül az időt, semmi mást.

HELYI ÜGYEK

B. Nagy László Japán nagykövetével tárgyalt az együttműködési lehetőségekről

JAPÁN–MAGYAR KAPCSOLATÉPÍTÉS Japánul tanuló magyar diák és magyarul tanuló japán diáklány köszöntötte Yamamoto Tadamicsit Ópusztaszeren. A japán nagykövet Csongrád megyei látogatásának célja az volt, hogy erősítse a már meglévő magyar–japán kapcsolatokat. Erre ad lehetőséget a lézerközpont mellé települő tudáspark megépítése és az egyetemi cserediákprogram kibővülése. A nagykövet mindkét lehetőségről tárgyalt B. Nagy Lászlóval. Nagy Dávid japánul, Uehira Mei magyarul üdvözölte Csongrád megyében tett látogatása első állomásán Yamamoto Tadamicsit. Mindketten a szegedi egyetemen tanulnak. Dávid történelem szakos, de nagyon érdekli a japán kultúra, ezért tanulja már jó ideje, és egy pályázat révén Japánban is élt már egy évet. Mei pedig

az osakai egyetemen diákja, ahol magyar szak is van. A japán diáklány szeptembertől decemberig igyekszik tökéletesíteni magyartudását Szegeden. Az ő példájuk is igazolja a Japán és Magyarország közötti élő kapcsolatot. Ha minden jól megy, jövőre megsokszorozódhat a két ország közti cserediákok száma. A csereprogra-

mot és a gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket jött megismerni Japán nagykövete Szegedre. B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő azért tartja különösen fontosnak a diplomata látogatását, mert mint mondta, Japán megbízható és fontos partnere hazánknak. 2012-ben mintegy 713 millió euró értékű, 1400 új munkahelyet jelentő beruházás jött létre hazánkban a távol-keleti ország által. Jelenleg 130 japán vállalat működik Magyarországon, amely öszszesen mintegy 24 ezer embert foglalkoztat, és több mint 1500 magyar diák tanul japánul. Ideális lenne Szegeden ezt a két aktivitást összekapcsolni – hangsúlyozta a kormánymegbízott, – hiszen egyetemünk is van és lézerközpont is lesz, ahol a fejlett technológiával dolgozó japán cégek azonnal hasznosítani tudják a kutatási eredményeket. Reméljük, hogy a mai látogatás hozzásegít bennünket ahhoz, hogy tovább erősödjenek az ilyen irányú kapcsolatok. Ezen túlmenően is van lehetőség az együttműködésre, hiszen ismerünk olyan cégeket, amelyek már exportálnak a szigetországba, de jelenleg többet importálunk onnan. A magyar áruexport növekedése, különösen, ami a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket illeti, fontos lenne. A kereskedelmi

kapcsolatok terén a magyar áruk kivitelével kapcsolatban számos akadály felszámolása kezdődött meg az utóbbi időszakban – mondta B. Nagy László. – Magyarországra érkezésemet követően az volt a legnagyobb meglepetés számomra, hogy a magyarok milyen élénk érdeklődést mutatnak a japán kultúra iránt. Nagykövetként arra törekszem, hogy az emberi kapcsolatok oldaláról tovább mélyítsem és kiteljesítsem ezt a barátságot. Különösen az utóbbi időben

váltak szorossá a gazdasági kapcsolatok, a japán cégek magyarországi megtelepedése feltűnően megnőtt. A magyar kormány is nagy jelentőséget tulajdonít Japán gazdasági szerepének, többek között határozottan támogatja Japánnak az Európai Unióval való gazdasági megállapodását – emelte ki a japán nagykövet. Jövőre diákcsereprogramot fogunk meghirdetni, és sok fiatal fogja megtapasztalni, mennyi lehetőséget ad számukra mindez – mondta Yamamoto Tadamicsi.

Csongrád megyében is összefogtak az érintettek

VISSZA KELL ÁLLÍTANI A SZAKMUNKA MEGBECSÜLÉSÉT Csongrád megyében ebben a tanévben négyezer nyolcadikos és több mint hatezer középiskolás diák fejezi be tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy csaknem tízezer fiatal áll pályaválasztás, továbbtanulás előtt. Egész életüket meghatározó kérdés, hogyan döntenek. Ennek megkönnyítéséhez a megyei munkaügyi központ immár 14 éve nyújt segítséget a Pályaválasztási Napok rendezvénysorozat keretében. A programok segítségével mintegy hatezer diák szerzett személyes ismereteket egy-egy szakmáról, hivatásról. „A Pályaválasztási Vásár, illetve a családi nap célja a hiányszakmák bemutatása és vonzóvá tétele. Így kívánunk segítséget nyújtani a pályaválasztás előtt állóknak abban, hogy olyan szakmát válasszanak, amely illeszkedik a munkaerőpiaci igényekhez” – mondta Balázs Gitta, a vásár koordinátora. Az elmúlt évtizedekben, annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon nagy kereslet van szakemberek iránt, a pályaválasztók között népszerűtlenné vált a szakképzés. A háttérben részben a magyar iskolarendszer rugalmatlansága áll, ugyanis az iskolai oktatás távol van a valóságos gazdasági igényektől. Az ellentmondás másik oka a kétkezi munka leértékelődése. Közrejátszott ebben, hogy az elmúlt évtizedekben sokan szereztek piaci szempontból értéktelen érettségit vagy diplomát. A legtöbben aztán már „papírral” a kezükben nem hajlandók szakmunkát tanulni, hanem helyette külföldön vállalnak munkát. A helyzet pikantériája, hogy a legtöbb magyar fiatal külföldön már csak segédmunkásként tud elhelyezkedni: pincérkedést,

mosogatást, takarítást vállalva. Mindennek hatására az a felemás helyzet alakult ki, hogy miközben idehaza nőtt a munkanélküliség, egyes ágazatokban folyamatos szakmunkáshiány van. A családok és az ország gazdasági érdekeit tekintve egyaránt tarthatatlan helyzet ellen hathatós lépéseket tett a kormány. Újragondolták a felsőoktatásban az államilag finanszírozott szakokat és keretszámokat, valamint a fenntartási gondokkal küzdő önkormányzatoktól az állam átvette az intézmények fenntartását. A közelmúltban létrejött új Nemzeti Köznevelési Törvény fontos részcélja is a éppen a szakképzési rendszer újragondolása volt. „Az iskolában kapott képesítés, végzettség, felkészítés annyit ér, amennyit a saját pályáján, életútján hasznosítani tud a gyerek. Ezért olyan képzésekre van szükség, amelyek során az egyéni vágyak és adottságok a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel találkoznak.” – mondta B. Nagy László az idei Pályaválasztási Kiállítás és Vásár nyitórendezvényén. „A 2011-ben elfo-

HELYI ÜGYEK gadott új szakképzési törvény, szakképzési hozzájárulás rendszerének átalakítása, az új képzési jegyzék és vizsgaszabályzat, valamint a megnövelt gyakorlati normatíva mind azt a célt szolgálja, hogy vonzóvá tegyük a fiatalok számára a szakképzést, amely biztos megélhetést, stabil jövedelmet kínál. A 2013/2014-es tanévben már kizárólag az új rendszer alapján indulhattak a képzések, ezért is kell jól választani. A válto-

zás lényege elsősorban az – hangsúlyozta a kormánymegbízott –, hogy a gyerek koncentráltan tanuljon »eladható« szakmát, de legyenek olyan humán ismeretei is, amelyekkel továbbtanulhat.” A változás érdekében együttműködési megállapodást írt alá a Csongrád Megyei Kormányhivatal munkaügyi központja, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Kereskedelmi és Iparkamara.

A kormánymegbízott ígéretet kapott a gyors megoldásra

MEGRITKULT A BUSZJÁRAT ÖTTÖMÖSÖN

Ritkult a buszjárat, és a megállóhoz is kilométereket kell gyalogolni – ez az egyik legnagyobb probléma mostanság Öttömösön. A homokháti kisközség Szegedtől 40 km-re, az 55. számú főút mentén fekszik. Azt az előnyt, hogy errefelé sűrűn járnak a buszok, egy új jogszabály miatt már nem élvezheti a település lakossága. A polgármester B. Nagy László kormánymegbízotthoz fordult, hogy segítsen megoldani a közlekedési problémát. „Bár a távolsági buszok továbbra is itt járnak, a legutóbbi menetrend-módosítások miatt sajnos nem állnak meg Öttömösön. 16 óra után csak egy olyan járat indul Szegedről 17.20-kor, amely megáll a Dobó-tanya megállónál. Aki itt száll le, még annak is kilométereket kell gyalogolnia a lakóhelyéhez. Nem csak a járatok, a felszállóhelyek száma is csökkent: a településről más megyei nagyvárosba, például a Bajára vagy Pécsre járó diákokat a 20 kilométerre lévő buszmegállóhoz kell elvinnie a szülőknek. Önkormányzatunk megkereste már az egyik leginkább érintett társaságot is a problémával, de nem jártunk eredménnyel. Ezért fordultunk most a kormánymegbízott úrhoz.” – írta levelében dr. Dobó István polgármester. „A probléma valós, de kezelhető!” – reagált B. Nagy László kormánymegbízott a megkeresésre. „Egy új jogszabály szerint különböző besorolásúak lettek a helyközi buszjáratok: országos, regionális, illetve elővárosi minősítést kaptak. Az Öttömöst is érintő Pécs–Szeged vonalon közlekedő járatok országos kategóriába estek, ezért itt a főként távolsági utasforgalom miatt az volt az elvárás, hogy gyorsabb legyen a közlekedés, és kevesebb legyen a megállóhely. Ezért

arra kértem Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár urat, hogy járjon el az öttömösiek ügyében. Amikor Dobó polgármester úr levelét átadtam neki a Parlamentben, ígéretet tett arra, hogy meg fogják oldani a problémát. Én meg arra teszek ígéretet az öttömösieknek, hogy erre nem kell sokat várni” – közölte B. Nagy László.

ÉLETMÓD

Ferenc pápa a pletyka ellen

HA ROSSZAT MONDASZ EMBERTÁRSADRÓL, AZZAL MEGÖLÖD ŐT Aki rosszat mond másról, az képmutató, és nincs bátorsága ahhoz, hogy észrevegye saját hibáit – figyelmeztetett néhány hete Ferenc pápa. A hétköznapi életben uralkodó irigység és az elhamarkodott véleménynyilvánítás, a pletyka mérgező hatását idehaza mindannyian érzékeljük. Különösen így van ez a politikai választási kampányok idején. Az alábbi idézetet annak reményében ajánljuk olvasóink figyelmébe, hogy az ellenfél eltiprásán túl tisztességes küzdelem is létezik. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? Azok, akik ítélkeznek mások felett, akik rosszakat mondanak másokról, azok hipokriták, álszentek, mert nincs erejük, bátorságuk ahhoz, hogy saját hibáikat észrevegyék. Akinek szívében egy kis gyűlölet lakozik a másik iránt, az gyilkos – mondta a pápa. Ha rosszat mondasz embertársadról, megölöd őt. Minden alkalommal, amikor ezt tesszük, Káin tettét utánozzuk, aki a történelem első gyilkosa volt. A pletykák mindig a bűntett dimenziója felé halad-

nak. Nincsenek ártatlan pletykák. Valaki azt mondhatná: vannak, akik megérdemlik, hogy pletykáljanak róluk. Azonban ez nem lehetséges: ha szükséges, beszélj azzal a személlyel, aki megoldhatja a problémát. De ne mondd el mindenkinek! Ha valaki közülünk pletykál, akkor minden bizonnyal üldöző és erőszakos. Kérjük magunknak kegyelmet, hogy a pletyka bűntettéből megtérjünk a szeretetnek, az alázatnak, a szelídségnek, a türelemnek, a másik iránti szeretet nagylelkűségének – mondta a pápa.

Ferenc pápa Magyarország egyik fő kritikusával, Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével.

ÉLETMÓD

Négyszázezer horgászt és a halásztradíciókat szolgálja az új jogszabály

ÉLTETŐ VÍZ, LÉTFONTOSSÁGÚ TÖRVÉNY

Hogy a Csongrád megyei kormánymegbízottat erős szálak kötik a vízhez, a szakmai érdeklődéséből kiviláglik. B. Nagy László ebbéli fölkészültségét tapasztalhattuk az árvíz idején; ezt tanúsítja az is, hogy a nemzeti vízstratégia kidolgozásában a Homokhátság vízprogramjának harcosa, valamint hogy fontos szerepet játszott az új halászati törvény megalkotásában. Ráadásul a horgászat kedvelője és művelője… „Ősi kötődésünk a vízhez természetes emberi dolog, hisz éltető elemünk. A vizes életforma és a vízi világ védelme engem mindig is foglalkoztatott, annak ellenére, hogy olyan faluban gyerekeskedtem, ahol alig láthattunk vizet, hacsak a talajvíz föl nem jött. Barátaimmal messzire elmentünk a határba, fölfedeztük a semlyékeket. Akkor még lelhettünk csíkhalat, és mint a régiek, akiknek ez foglalatosságuk volt, mi is csíkásztunk. Később, amikor Szegedre kerültem, bebarangoltam a környéket. A vízközelség megragadott. A Tisza, a Maros fantasztikus környezetet teremt, nem véletlenül ragaszkodom ehhez a vidékhez. Szerintem ez az ember számára a legjobb élőhely.” A munkája ma már nemigen engedi, de ha nagy ritkán időt szakíthat, ma is kiül a bottal a vízpartra. A sporttársak között barátokra lel. A horgásztársadalom – mondja – demokratikus közösség és kritikus csapat, véleményük fontos a hétköznapi ügyek megismerésében. B. Nagy László sporthorgász volt és maradt: a kifogott halat mindig visszaereszti. „Mi azzal teszünk szolgálatot, hogy visszaadjuk a halat a folyónak. Más persze, ha valakinek ez az élelemteremtő munkája, ám az élővilág óvása, az egyensúly fönntartása közös ügyünk. A törvényt mind a halászok, mind a horgászok – egyszersmind az egész társadalom érdekében alkottuk. A korábbi szabályozás rég elavult, alkalmatlan volt a természetvédelmi és gazdasági célok kifejezésére, ezért is ígértük az új törvény kidolgozását. Fontos vállalásunkat tejesítettük ezzel.” A cél a halállomány megújítása, a természetes vizeken

folyó halászat szabályozása, a gazdálkodás korszerűsítése, egyszersmind a halászmesterség hagyományainak megőrzése – ugyanakkor a horgászok jogainak védelme. „Az édesvízi halászat nagy történelmi hagyományokkal bíró szakma, amit meg kell őrizni. Ezt is szolgálja a törvény, amely ugyanakkor a halász- és a horgásztársadalom érdekeit összhangba hozza.” A halállomány a nemzeti vagyon része, így természetes, hogy az új szabályozás a halgazdálkodási jogot az államhoz rendeli. Ugyanakkor ez nem jelent állami bábáskodást minden tevékenység fölött – csak a törvényesség és a szakszerűség garanciáját. A júniusban elfogadott új halgazdálkodási törvény végrehajtását több rendelet is szabályozza. Az általános szakmai végrehajtást szabályozó miniszteri rendelet megalkotása a több körben történt egyeztetés után november közepéig lezárul. A javasoltak azonban nem hajthatók végre a horgászok és a halászok támogatása nélkül. A következő napok feladata ezért az, hogy további szakmai alapokon nyugvó egyeztetésekkel olyan kompromisszumos előírásrendszert alakítsanak ki, amely a horgászok és halászok támogatását is élvezi úgy, hogy közben a már elfogadott törvényből fakadó elvárásokat is kielégíti. Végső soron egy össztársadalmi-gazdasági érdekrendszert hoz szinkronba, szolgálva a természetvédelmet, a halgazdálkodást, egyúttal a hasznot hajtó horgászturizmust. És ne feledjük: négyszázezer hazai horgásznak, köztük 14 ezer földinknek és családjuknak kedvez az új szabályozás.”

HIRDETÉS

MUNKAERŐHIÁNNYAL KÜSZKÖDIK? NÉHÁNY ÉRV A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉS MELLETT: • rugalmas alkalmazkodás az ügyfél megbízási helyzetéhez; • az ügyfél személyzetállományát gyorsan és rugalmasan hozzá tudja igazítani az ingadozó megbízásokhoz; • a kölcsönzött munkavállalók addig állnak az ügyfél rendelkezésére, amíg szükség van rájuk; • munkatársakat keresni időbe és pénzbe kerül, amelynek nagy része e szolgáltatás igénybevételével megtakarítható; • változatlan bérköltségek – a nagyobb munkateljesítmény ellenére az ügyfél személyzetállománya és bérköltsége változatlan marad.

Referenciákért és további információkért keresse: www.cleanstar.hu

MINŐSÉG A MUNKAERŐ-KÖLCSÖNZÉSBEN! www.cleanstar.hu • +36-20/99-99-081 120813043

Kiadja a Domus Partium Kft. • Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója • Szerkeszti a szerkesztőbizottság • Készült a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. nyomdaüzemében ISSN 2064-3411

Gö lla r n Fr ögo dia an rs cia zá g F i n o r sz no ág Eg ye És rsz sü zto ág lt r s K i zá O l r á ly g as s á z Lu o r s g xe zá m g Le bu tt r Sv ors g éd zá EU o r g 27 szá (á g t Bu lag) lg Íro ária rs Au z á g sz B e tr ia lg i L it u m vá Ro ni m a Sz án lo ia vé n Sp an Ci ia p yo ru lo s Po r sz r tu á g gá Le l n g D ia ye án N é l o ia m r sz et ág or Sz szá lo g vá k M ag M ia ya ál r t C s ors a eh z á or g sz ág

0,15

0,10

0,05

Forrás: Eurostat

Eg L ye uxe sü m b lt Ki urg rá ly sá g Í r Fr o a n r sz cia ág or sz B e ág l Le gium tto EU r s 27 zág (á tl Ro ag) m É s án i z Né tor a s m zá et or g sz Sp Au ág a n sz yo tria lo rs Ho z ág l Ol lan as d i zo a rs z L it á g vá Sz nia lo C s v ák eh ia or s Sz zág Le lo ng vé ye nia lo r Po sz á r tu g gá lia Dá B u nia Sv lgá r é M do ia ag rs ya z ág ro rs zá g 13

9 Forrás: Eurostat

REZSICSÖKKENTÉS

A MAGYAR CSALÁDOK FIZETTÉK A LEGMAGASABB REZSITERHEKET EURÓPÁBAN

A lakossági földgáz ára vásárlóerő-paritáson számolva (PPS/GJ) – 2010. I. félév

0,35

0,30

A lakossági villamos energia bruttó ára vásárlóerő-paritáson számolva (PPS/kWh) – 2010. I. félév

0,25

0,20

Kihez forduljak segítségért, ha nem érvényesítette szolgáltatóm a rezsicsökkentést? Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

INGYENES ZÖLDSZÁM: 06 80 205-386