KÖZÉLETI MAGAZIN
2. évfolyam 2. szám
2014/02
ELI – kitörési pont Orbán Viktor a lézerközpontról és Szegedről 11. oldal
A miniszterelnök meglátása szerint Szeged eddig nem tudott élni a benne rejlő potenciállal, ezért nem válhatott 100 kilométeres körzetben regionális központtá. A kormányfő az ELI-beruházást kitörési pontnak tekinti. Mint mondta, most már a szegedieken múlik, mernek-e nagyobb távlatokban gondolkodni.
A vidék újraépítése a legfontosabb teendő 4–5. oldal
Kampánykörútján a Csongrád megyei kormánymegbízott, B. Nagy László országgyűlési képviselőjelölt előadásait a hallgatóság rokonszenvvel fogadta. A jelölt „titka” rendkívül egyszerű: egyenesen kiállni, őszintén beszélni.
Egy „arc” a tudomány világtérképéről
A helyi tudásbázis eredményeit kell hasznosítani – mondta a tudós, aki az emberi szemnek láthatatlan világot vizslatja. Dr. Dékány Imre professzor, akadémikus „iskolateremtő kémikus”. Oktatói népszerűségét egykori egyetemi tanítványa diákosan fogalmazta meg: „Arc volt”.
8–9. oldal
ÉVÉRTÉKELŐ
felívelő korszak küszöbén állunk
Orbán Viktor évértékelő beszéde
A miniszterelnök 2014. február 16-án a Millenárison elhangzott beszédének szerkesztett, rövidített változatát közöljük. …Találkoztunk már sokféle helyzetben, derűsebb és borúsabb hangulatban, de higgyék el, nincs hálásabb feladat, mint olyankor találkozni, amikor jó híreket oszthatunk meg egymással. Jó híreket arról, hogy Magyarországon 40 év után először csökken a rezsi. Arról, hogy míg Európában inkább csökken, nálunk nő a foglalkoztatottság. Arról, hogy évtizedek óta nem volt ilyen alacsony az infláció. Arról, hogy stabilan növekszik a gazdaság. Arról, hogy mindenki tartós növekedést jósol nekünk, sőt még magasabbat, mint mi magunk. Arról, hogy mi vittük véghez a második legnagyobb minimálbér-emelést Európában, így nálunk növekszik az emberek keresete. Arról, hogy Magyarország meg tudja védeni, sőt valamelyest növeli is a nyugdíjak értékét. Arról, hogy a pénzügyeink stabilak, évek óta 3% alatt tartjuk a hiányt. Négy év távlatából már látjuk, hogy 2010-ben valójában rendszerváltás történt… Azt a rendszert váltottuk le 2010-ben, amelyet korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani. 10 millió emberből csak 3 millió 600 ezer dolgozott, és csak a fele, 1 millió 800 ezer fizetett adót. Százezrek számára hiányzott az emberi méltóság alapját adó munka. Egyre nőtt azok száma, akik nem a gyerekeikért, hanem a gyerekeikből, a gyermekek után járó segélyekből éltek. A munkának nem volt becsülete, és nem volt tisztességes bére sem. A nyugdíjak zsugorodtak. A rezsi folyvást nőtt, a szolgáltatók gátlástalanul visszaéltek erőfölényükkel. Százezrek rekedtek devizacsapdában, mert a bankok lépre csalták őket. A vállalkozók vergődtek, az adók a szuszt is kiszorították belőlük, a bankok pedig inkább pénz-
2
ügyi spekulációkkal akartak pénzt keresni, semmint tisztességes hitelezéssel. A legtöbb ember, ha volt is munkája, úgy érezte, a lelkét kidolgozza: a szolgáltatók és a bankok szívják a vérét, az árakat egy láthatatlan kéz havonta feljebb és feljebb tornázza, a kormány szánalmasan bukdácsol, a politika saját magával foglalkozik, csak a hátát mutatja, s közben naponta lenézik és kioktatják az embereket. … A nemzetnek és a nemzeti érdeknek nem volt sem megtestesítője, sem képviselője. Új szerződést kellett kötni a városainkkal és a falvainkkal. A fojtogató adósságot, az iskolákat és a kórházakat az önkormányzatok átadták, cserébe szigorú pénzügyi szabályokat és ésszerű gazdálkodást vállaltak. Új gazdasági megállapodást kellett kötni az állam és az emberek között. Be kellett vezetni a kölcsönösség, a teljesítmény és a méltányos közteherviselés elvét. Ezért hoztuk létre a bankok és multik adóját, ezért alkottuk meg a családi alapon álló, arányos adórendszert, ezért indítottuk meg a rezsicsökkentést és a béremeléseket, és ezért vezettük be a közmunkát. Ahogy a régiek mondták: a nép üdve a legfőbb törvény. Az államnak nem lehet más feladata… Sikertelen és gyenge országban az emberek sikere is ritka. Csak keveseknek jut osztályrészül. Maroknyi, sikeres és jómódú ember sok sikertelen, szegény és esélytelen ember árán. 2010-ben ezen kellett változtatni. Ez volt a második rendszerváltás lényege. A sikeres Magyarország feltétele az erő, vagyis csak akkor kaphat az emberek többsége esélyt a jólétre és a sikerre, ha életerős államuk és cselekvőképes kormányuk van. Ezt hívjuk mi a nemzeti együttműködés rendszerének…
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
Egy másik előadás témája lehetne, érdemes is volna rá: a baloldal esete a rendszerváltással. Ennek szimbóluma az éhségmenet élén menetelő pártvezető, aki közben százmilliókat meneteltet ki külföldi számlájára. De végződhet-e másképp egy olyan politika, ahol a rendszerváltás veszteseinek képviseletére vállalkozó baloldali párt vezetésében elszaporodnak a rendszerváltás jóvoltából milliárdossá lett nagytőkések. Írva van: Elveszi az Úr a nyájat azoktól, akik magukat legeltetik, s nem a nyájat. Arra kérek mindenkit, hogy bár a baloldal saját bajaival birkózik, legyünk észnél, és sose felejtsük el, a modern demokráciában minden rendszerről az emberek, a választók mondják ki a végső szót. 2010-ben is így volt, és most is így lesz…
Egy nagy, felívelő korszak küszöbén állunk. Ezt kell most átlépnünk együtt, mind a tíz-egynéhány millió magyarnak. Hogy átléphessük, ki kell tartanunk a keresetlen, világos és egyenes beszéd mellett. Olyan világban élünk, ahol csak olyan nép boldogulhat, amelynek van önbecsülése. Az elmúlt négy évben óriásit fordult a világ. Mi, magyarok újra hinni kezdtünk magunkban, és lassan visszatér az önbizalmunk is. Amikor a vörösiszap-katasztrófában egyik óráról a másikra az emberek mindene odalett, nem engedtük, hogy úrrá legyen a kétségbeesés, hogy elvesszen a remény. Összefogtunk, és a bajbajutottaknak visszaadtuk a jövőt. Ha valaki kishitűségben szenved, érdemes felkeresnie Devecsert és Kolontárt. Vagy emlékezzünk arra, amikor a brüsszeli bürokraták durván és fenyegetően rátámadtak Magyarországra. Csak azért, mert volt merszünk megadóztatni a bankokat és a nagyvállalatokat, mert nem azoktól akartuk elvenni a pénzt, akiknek inkább adni kellene. Százezrek vonultak az utcára békésen és méltósággal megüzenve a világnak: Magyarország nem gyarmat, és nem is hagyja, hogy azzá tegyék…Ez már nem az az ország, amely négy évvel ezelőtt volt… Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarországnak lesz ereje ahhoz, hogy megadóztassa a bankokat, a multikat, és hogy csökkentse a rezsit? Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarország tudja letörni az inflációt, 3% alá szorítani a költségvetési hiányt, és ezzel eminenssé válni az unión belül? Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen hazánk lesz az az ország, ahol nőni fognak a bérek és a foglalkoztatottság? Ki gondolta volna néhány éve, hogy Magyarország képes lesz az európai uniós átlagot meghaladó, stabil gazdasági növekedést elérni? Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarország lesz képes hazaküldeni a Nemzetközi Valutaalapot, és a saját lábára állni? Ki gondolta volna néhány éve mindezt arról az országról, amelyet akkor Görögországgal együtt emlegettek, és azt jósolták, összeomlik, és csődbe kerül?
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
És ki gondolta volna, hogy a durván támadott magyar megoldásokat egyre inkább mások is átveszik? ... Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövőnket is. Más jövőnk lesz, mint amilyet a londoni és brüsszeli jósdák papjai jövendöltek nekünk. Már ha a szavazók is úgy akarják.
Sok csatát megnyertünk, de a háborút még nem. Negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve, de még mindig nagyon sok dolgozni akaró embernek nincs munkája. Pedig a világ minden embernek tartozik azzal, hogy módot adjon neki, hogy saját munkával kereshesse a kenyerét. Kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyért, a távfűtésért, de még mindig többet, mint igazságos lenne. Lassult a népességfogyás üteme, de még mindig fogyatkozunk. Mert segélyezésre nem lehet jövőt építeni. Mert devizaadósságra nehéz gyereket vállalni. Nőtt a minimál- és az átlagbér, de hol vagyunk még a biztonságtól és a kényelmes élettől? Hogy mit kellene tennünk? Nos, hát meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát. Ingyen ezután sem fogunk kapni semmit, csak azt, amit magunknak kiharcolunk. Általános egyetértés, hogy régiónk a fellendülés korszaka elé néz. Célul tűzhetjük magunk elé, hogy Magyarországon a munka után még kevesebbet kelljen adózni. Célul tűzhetjük, hogy nálunk legyen a legolcsóbb energia egész Európában. El tudjuk érni, hogy mindenki, aki dolgozni akar, az dolgozhasson, és tisztességgel megélhessen a munkájából, és eljuthatunk oda, hogy minden fiatal esélyt adó, jó iskolába járhasson Kolozsvártól Budapesten át Szabadkáig. És képesek leszünk eljutni oda, hogy minden fiatal an�nyi gyermeket vállalhasson majd, amennyit szeretne. Az a kérdés, hogy Magyarország a küzdők és a győztesek országa lesz-e, vagy jönnek újra a megalkuvók. Az a kérdés, hogy megelégszünk-e azzal, ami jut, vagy megküzdünk azért, ami jár. Az a kérdés, erős ország leszünk-e, akit nem lehet semmibe venni, vagy gyenge, aki kullogva elhordja az irháját, és mindig a rövidebbet húzza. Most van itt az ideje, hogy összekapaszkodva és egymást bátorítva belépjünk abba a jövőbe, amiért az egész ország négy éve dolgozik. Mutassuk meg újra áprilisban, hogy erősek és egységesek vagyunk. Mutassuk meg, hogy nem gazsulálunk senkinek. Mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni. Kérem, ne feledjék: ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja…
3
SZEMPONT
A VIDÉK ÚJRAÉPÍTÉSE A LEGFONTOSABB TEENDŐ Ennek az összetett szónak – bizalomút – több értelmezési variánsa lehet. A legfontosabb, ami a szóösszetétel jelentésének teljességét illeti, hogy a valaki által végigjárt utat rokonszenv, együttérzés, s az ebből fakadó egyetértés kíséri. Vagyis – a bizalom. Kampány körútján a Csongrád megyei kormánymegbízott, B. Nagy László országgyűlési képviselőjelölt előadásait a hallgatóság rokonszenvvel fogadta. A jelölt „titka” rendkívül egyszerű: egyenesen kiállni, őszintén beszélni. A mezőgazdaság privatizációja, az élelmiszeripar balliberálisok által való kiárusítása a térségben is katasztrofális hatású lett: megyénk munkaerő-piaci helyzete megrendült, népességmegtartó ereje megromlott – hangzott el B. Nagy László kampánykörútja első állomásán, Dorozsmán. A polgári kormány elsőrendű célja tehát a vidék megerősítése, újraépítése. Ez a lezajlott lakossági fórumok leghangsúlyosabb üzenete. Az ország jövője ugyanis javarészt a vidék, a vidéki ember teljesítményén múlik. Nem véletlen tehát, hogy a vita estek vendége mindenütt erre hegyezte ki mondandóját. Érvei támasztékául az ország négy éve öröklött állapota szolgált.
Rossz örökség
Sokat kockáztatunk, ha nem folytatódik az a politika, amelyet az elmúlt évek hoztak – fogalmazott Hüvös László szegedi önkormányzati képviselő az alsóvárosi iskolában tartott fórumon. A vendég erre úgy reflektált: ezt akkor érthetjük igazán, ha látjuk, négy éve honnét indultunk.
4
Az előző kormány súlyos deficittel adta át az országot: ez az egy főre jutó összenemzeti termelési érték 83 százalékának felelt meg. Ezzel az államadóssággal „az ország már-már a görögországival azonos csődhelyzet szélén táncolt”. A balliberálisok adóemeléssel, a bérek csökkentésével akartak úrrá lenni a válságon – ennek „eredménye”, hogy 2010-re kivérzett a lakosság. A polgári kormány új filozófiát vezetett be: a közteherviselés elve alapján a válságban is jól profitáló pénzügyi szektorra vetett ki különadót. A monopolcégek, a távközlési társaságok, a bankszektor megadóztatása 380 milliárd forintos bevételt hozott a kasszába. A külföldi székhelyű cégek persze tiltakoztak, védve önös érdekeiket, kiváltságaikat. Ebben partnerre találtak uniós politikusokban és szervezetekben is. A kormánynak – a polgárok kiállásával erősítve – sikerült megvédenie eredményeit, olyannyira, hogy belevágott az újabb érdekvédő akcióba, a rezsicsökkentésbe. Ez évente százezres nagyságrendű megtakarítást jelent a családoknak. Áprilisban a rezsicsökkentés immár harmadik lépcsője következik. Ezzel, valamint a 16 százalékosra csökkentett egykulcsos adó és a családi adózás bevezetésével hatalmas összeg, 6-700 milliárd forint marad a magyar családok kasszájában. Ez alapot adott a lakossági hiteltörlesztéshez – B. Nagy László szerint a korábbi esztelen politika által adósságba hajszolt polgárok egyharmadának csökkent a törlesztő részlete –, s ez is kulcsfontosságú az 1,2 százalékos gazdasági növekedés elérésében. Az új gazdaságfilozófia eredménye, hogy a növekedés 2014-ben már 2 százalékos lehet. A foglalkoztatási mutató évtizedek óta nem látott módon javult: hazánkban ma 4 millió ember dolgozik. A korábban még kétkedők az eredmények tükrében po-
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
Bizalomúton a képviselőjelölt
zitívan értékelik gazdaságunkat, országunk stabilitását. Alaptörvényünk megszabja: a kormányok utódaik terhére adósságot nem hagyhatnak örökül. Ezt követi a polgári erő, s újraválasztása esetén továbbra is ennek kíván érvényt szabni.
lánrészét átvállalta, így az ősszel megújuló városvezetés már könnyebb helyzetben lesz. Szeged mellett elszaladt az élet – fogalmaz B. Nagy László, hozzátéve: egyetlen út maradt, a tudományterület fejlesztése, az innováció. Ezt reméli a nemzetközi lézerközpont városba telepítésétől, amely a hozzá kapcsolódó 70 hektáros tudományparkkal együtt emberek ezreinek ad majd munkát. Lökést adhat ez a térségnek, az agyelszívás megszűnik, és a város, valamint a környék idegenforgalma, vendéglátása, szolgáltató bázisa is profitál belőle.
Visszatűzni a zászlóshajóra a zászlót
Homokhátság – az őserő
Szeged hajdan mintaváros, a térség zászlóshajója volt. Mára a presztízse megkopott. Le kell számolnunk az illúziókkal – mondja B. Nagy László –, ugyanis a város egykori jövőképe, hogy gazdasági régióközponttá váljék, mára semmivé lett. Kecskeméttől Aradig, Temesvárig egy sor település valódi fejlesztést tudhat magáénak, míg szocialista polgármesterünk jórészt csak látványberuházásokkal „büszkélkedhet”. A bruttó hazai termék előállításában Szeged egykor a városok rangsorában a hatodik volt, erről a helyről a tizenhatodikra esett vissza. Kétségtelen, hogy a megújult villamosokon jó utazni, de az értékteremtő beruházásoknak híján van Szeged. „Ha kivesszük a rendszerből a kormányhivatalt, az önkormányzatot, az egyetemet, az állami forrásból működő intézményeket – így a kormánymegbízott –, akkor kimondhatjuk, hogy a napfény városa gyakorlatilag csődben van.” Egy fontos mutatója ennek, hogy míg egy szegedi lakás 120–150 ezer forintos négyzetméteráron se igen kél el, addig Kecskeméten ez az ár több mint kétszeres, és bőséggel van vevő. „Tizenkét éve volt a szocialista polgármesternek arra, hogy Szeged gazdaságát beindítsa – mondta egy fórumon Gyimesi László városfejlesztési tanácsnok. – Ehelyett most ott tartunk, hogy a legnagyobb gondja a főtér leburkolása, pedig az uniós források 60 százalékát a gazdaság élénkítésére kellene költeni.” A lecsúszást egyébként hűen jellemzi, hogy Szeged adóssága 2002ben még csak 5 milliárd forint volt – és ez a szocialista városvezető működése alatt hatszor több, 30 milliárd forint lett! Éppen annyi, mint a város költségvetése; vagyis ez a teljes eladósodottságot jelenti. A kormány a közelmúltban mentőövet dobott, az adósság orosz-
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
Röszke, lakossági fórum, sok felszólaló – „egyhangú” mondandó: ugyanis a szót kérők mindegyike a mezőgazdasági termelés, az értékesítés, s így végső soron a boldogulás esélyeiről beszél. Javaslatokat fogalmaznak meg. Lám – reagál a képviselőjelölt –, jó érzés hallani, hogy önök a munkában, az értékteremtésben gondolkodnak. Megvitatják, ki miként látja a legsürgetőbb teendőket. Többen a hatékony értékesítő szervezetek megteremtését, a pályázatok egyszerűsítését, a hitellehetőségek bővítését szorgalmazzák. Könnyen szót értenek a vendéggel – hisz’ B. Nagy László agrármérnök, beleszületett a paraszti világba; ősei egyik ágon épp Röszkén gyökereztek. Egy másik falufórumon, Zsombón is földiként köszöntik – ahhoz a településhez is köti a múlt, a gyermekkor, és ott is hasonló kérdésekkel szembesül. Például, hogy a Homokhátság településein a vízellátás megoldása a legfontosabb. Erre már készülnek a tervek – mondja –, s a program által elérhető, hogy a homok termékenyebb legyen, a gazdag táj mezőgazdasága ismét megerősödjön, s az itt élők ne vándoroljanak el. „Nemzeti cél, hogy a vidék megtartó képessége javuljon – fogalmaz –, ezért is kell megoldani a Homokhátság vízgondjait, és ezért kell a gazdák piacra jutását támogatni.” Bizalomúton – ezzel kezdtük a beszámolót. A lakossági fórumokon sokan bízták gondjaikat-gondolataikat a vendégre. Két felszólaló szavaiban fejeződött ki legpregnánsabban a bizalom: a Szeged belvárosában élő Orosz János, valamint a röszkei Vastag József „útravalójában”. A két idős pedagógus nagyon szépen megfogalmazott mondandója röviden: a jelölt, ha képviselő lesz, maradjon meg annak, ami ma. Népből jöttnek, magyarnak.
5
belpol i t i ka
balliberális milliomosok összefogása Akár nyolc évet is kaphat... Egy talicskával, és benne jelképesen Simon Gábor eltitkolt negyedmilliárdjával fogadta a Fidelitas Tiszaújvárosban Mesterházy Attilát. A kormánypártok továbbra is várják az ellenzék válaszát, honnan van a volt elnökhelyettes pénze. Kiderült, a szocialisták második embere az ausztriai bankszámlán titokban tartott pénze után adót sem fizetett. Adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt hallgatta ki az ügyészség Simon Gábort. Közben a szocialisták minden erejükkel igyekeznek elhatárolódni Simon Gábortól és az eltitkolt 240 milliótól. Mondják, Simon Gábor már magánember. Egy lakossági fórumon azonban Korózs Lajos gazemberségről beszélt. Senkiházinak nevezte korábbi párttársát, Lendvai Ildikó pedig „semmiképpen sem tisztességesnek”. Az MSZP volt elnökhelyettese az ügy kirobbanása óta nem adott magyarázatot arra, hogyan került hozzá a mintegy
negyedmilliárd forintnyi euró és dollár. Mesterházy Attila sem tudja, honnan származik volt helyettesének vagyona. A baloldali szimpatizánsok elbizonytalanodása mögött is vélhetőleg a Simon-ügy állhat – közölte a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása nyomán. Február ra 24%-ról 18%-ra csökkent a balliberális pártokkal szimpatizálók aránya. Szintén csökkent a januárihoz képest a biztos pártválasztók között a baloldaliak aránya: 26%-ról 17%-ra.
Az MSZP a trójai faló A Fidesz szerint itt az ideje, hogy a baloldal bocsánatot kérjen, mert éveken át hazudott az embereknek. A legnagyobb kormánypárt szerint a 2006-os őszi eseményeket és a Gyurcsány-koalíció bukását egyedül magának köszönheti a baloldal. Az őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc beismerte, majdnem beledöglöttek, hogy úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztak volna. „Ehelyett hazudtak reggel, éjjel, meg este” – idézte fel a közlemény a beszédet. A Fidesz kifogásolta, hogy a baloldal ahelyett, hogy nyolc év alatt egyszer is bocsánatot kért volna a magyaroktól, mert éveken át hazudott nekik, „most újra kórusban Gyurcsány Ferencet védi”. Teszik ezt annak ellenére, hogy Gyurcsány pártelnökként minden valódi baloldali politikust háttérbe szorított az MSZP-ben, és pártját liberális alakulattá züllesztette, amivel hozzájárult a magyar szociáldemokrácia tartós meggyengüléséhez. Az sem zavarja az MSZP jelenlegi vezetését, hogy az emberek döntő többsége nem akar olyan közös listára szavazni, amelyen Gyurcsány Ferenc is szerepel. Ezt bizonyította a Századvég Alapítvány januári közvélemény-kutatása,
6
mely szerint a megkérdezettek 72 százaléka elutasítja Gyurcsány személyét. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen olyan emberről van szó, aki politikájában megtestesíti a neoliberalizmus valamennyi negatívumát. Lásd a homoszexuálisok törvényes házasságát és gyermek örökbefogadását támogató nyilatkozatát, vagy a külföldi érdekeket a magyar állampolgárok érdekei fölé helyező kijelentéseit. Amennyiben hozzátesszük ehhez Gyurcsány kocsmai stílusú beszólásait, akkor nem kétséges, hogy egy modern demokráciában szalonképtelen, szélsőséges politikus áll előttünk. Az az ember, aki miniszterelnökként tönkretette a magyar gazdaságot, szétzilálta a társadalmat és fölszámolta a nemzeti önrendelkezésünket. A jelek szerint az MSZP ma már nem más, mint egy trójai faló, amely az ország élére akarja becsempészni azokat a bukott liberálisokat – köztük Gyurcsányt –, akik a maguk erejéből még a parlamentbe való bejutás küszöbét sem érnék el. Nem véletlen, hogy az Összefogás listája élén liberális politikusok szerepelnek.
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
nemzet i ü g y ek
magyarország biztató jövő elé néz Tartós növekedési pályán a magyar gazdaság Az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint is tartós növekedési pályára állt a magyar gazdaság. Az Európai Bizottság előrejelzése ezévre és jövőre is 2,1 százalékos magyar GDP-növekedést jósol. A brüsszeli növekedési adatok megegyeznek a magyar kormányéval. A gazdaság növekedéséhez az export-
bővülés mellett a fogyasztás növekedése is hozzájárul. Ez azt jelenti, hogy az embereknek több marad a zsebükben, többet költhetnek.
A munkanélküliek száma 400 ezer alatt Újabb rekordot ért el a foglalkoztatottak száma a KSH adatai szerint: 175 ezerrel többen dolgoztak az utóbbi hónapokban, mint egy évvel korábban, és 280 ezerrel többen, mint négy éve. A munkanélküli ség egy év alatt 94 ezer fővel csökkent, a munkanélküliségi ráta 8,9 százalékos. Öt év óta ez a legalacsonyabb mutató. A kormány által indított foglalkoztatási programok érzékelhetően javították a magyar foglalkoztatási helyzetet: az Első Munkahely Garancia Program, a lakhatási támogatást és a kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtését támogató pályázatok. A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 90 ezerrel emelkedett. Czomba Sándor államtitkár szerint a versenyszférában dolgozók száma az elmúlt négy évben több mint 130 ezerrel nőtt. A fiatalok körében is javult a foglalkoztatási helyzet. A 15–24 éves korosztályból 240 ezren dolgoztak, 13 ezerrel többen, mint egy éve.
További rezsicsökkentések várhatók Nemcsak az árakat kívánják csökkenteni, hanem javítani akarják a szolgáltatók és a fogyasztók közötti kapcsolat minőségét is. A harmadik rezsicsökkentés már készpénznek vehető, és továbbiakra is sor kerül – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: a lakosság által a 110 rezsifórumon megfogalmazott javaslatokat ültetik át a gyakorlatba. – Gyűléseket rendeztünk, és több olyan konkrét javaslatot gyűjtöttünk be, amely az országban
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
mindenhol problémát okoz Mátészalkától Zalaegerszegig. Nemcsak az árakat csökkentjük tovább, hanem a méltányos elbánás lehetőségét is megvalósítjuk. A szolgáltatókkal szemben föl fogunk lépni, mert tisztességesebben kell bánniuk az emberekkel, mint eddig tették – mondta Orbán Viktor.
7
p á rbeszé d
Egy „arc” a tudomány világtérképéről
a helyi tudásbázist kell hasznosítani
Tudós. Az emberi szemnek láthatatlan világot vizslatja. Szakterülete, a kolloidkémia egy anyag parányi részecskéinek egy másik anyag ban való eloszlását vizsgálja. A kolloidok neveztetnek így is: „nano” – s ez a görög nanosz, vagyis törpe szóból származik. E tudományterület nemzetközi hírű képviselője dr. Dékány Imre professzor, akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. Egy kiadvány a legmagasabb elismeréssel illeti: „iskolateremtő kémikus”. Oktatói népszerűségét egykori egyetemi tanítványa diákosan fogalmazza meg: „Arc volt”. Ezt az „arcot” a kémikusok a világ minden táján ismerik. Vendégprofesszor volt három kontinen sen, több nyelven beszél, tanulmányainak százait döntően angolul írta. Tudományát azonban ma gyarul is népszerűsíti. – A „nanoszok” parányi világát megismertetni nehéz, hiszen a köznapi embernek szinte megfoghatatlan, ha egy méter egymilliárdnyi részéről beszélünk. Épp ezért igyekszem a gyakorlati megvalósulásról beszélni: például hogy egy kutatási eredményünk révén a házfalakat csúfító graffitik könnyen eltüntethetők. Mi módon? – A Szegedi Tudományegyetemen kifejlesztett nano szerkezetű folyadékkal. Ez az egyik szabadalmaztatott találmányunk. A legújabbat, amely a látható fényben bakté riumölő szerként is hatásos, a hozzáértők forra dalmi találmánynak nevezték. – Több év munkájával fertőtlenítő hatású, fém-oxid alapú nanoszerkezetű anyagokat, ún. nanokompozitokat kísérleteztünk ki. A legújabb kompozíciók fejlesztésén most is dolgozunk. Ezek sokkal gyorsabban, hatásosabban pusztítják a kórokozókat, mint az egészségre esetleg veszélyes korábbi szerek. A szegedi új klinikán a falakat és a padlózatot vontuk be ezzel, s egy-két óra alatt a gombák, baktériumok eltűntek. Most a helyi tömegközlekedésben hasznosul ez a szer: a járművek kapaszkodóit és üléseit vonják be a láthatatlan „egészségőrrel”. A felhasznált titán-dioxid és az ezreléknyi mennyiségű nanoezüst ártalmatlan, és hónapokig védelmet nyújt a kórokozókkal szemben. Egy kutató professzort elefántcsonttoronyba képzel a földi halandó, de jól gondolom, hogy ön a hétköznapi világban is otthonos?
8
– Hogyne. Az a kutató, aki elszakad a való élettől, nehezen képes megvalósíthatóságban gondolkodni, noha enélkül a tudomány öncélú lenne. A társadalom és az ipar igényeire figyelnünk kell. Az alapkutatás persze költséges. Ha az egyetemi források mellett nem számíthatnánk a tudomány olyan mecénásaira, mint a Mol Rt., kevesebbre jutnánk. Kutatási eredmé nyeink az egészségügy, a gyógyszergyártás, a vegyipar – s egyáltalán, az élet minden területén hasznosítha tóak. A nanotechnológia nélkül nem hordhatnánk zsebre vágható adathordozón könyvtárnyi tudást. Az ön sikereit számos nemzetközi és hazai kitün tetéssel jutalmazták, ezek egyike a Szent-Györgyi Albert díj. Szívének tán ez a legkedvesebb? – Szegedisége és Nobel-díjas nagysága okán is büszkeség. Ahogy az egész egyetemi hagyományrendre, a kivételes tudományos tradíciókra büszkék lehetünk. A magyarság számára tragikus trianoni döntés után itt gróf Klebersberg Kuno oktatás- és tudománypolitikájával, valamint Szent-Györgyi Albert tevékenységének eredményeként ugrásszerű fejlődést sikerült elérni egy dél-alföldi tudásbázis megalapozásában. Szeged a világ tudományosságának térképére került. Ma ezen a térképen vagyunk. A Szegedi Tudományegyetem a világranglistákon előkelő helyezést foglal el. Nagyon fontos, hogy az állam a nemzetközi finanszírozási normák szerint mindent megtegyen azért, hogy Magyarország nemzetközi rangját megőrizze, és megállítson minden olyan folyamatot, amely az elmúlt évtizedben a felsőoktatás erózióját eredményezte, a hallgatói létszám sok esetben nem igazolt növelését támogatta. A minőség van veszélyben? – Igen. Az olykor nehezen követhető intézkedések olyan hatásokat is produkáltak a felsőoktatásban,
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
amelyek a világszínvonalon elismert kutatási diszciplínák veszélyeztetését okozhatják. Mindent meg kell tennünk, hogy a nemzetközi szintű jegyzést tartani tudjuk. Ehhez mindenkor felelősen kell beszélnünk belső intézményi viszonyainkról, és valódi válaszokat kell adnunk a kívülről megfogalmazott és jogos kritikákra, a társadalmi elvárásokra. Kivételes tudással bíró szakemberek képzését kell biztosítani a felsőoktatásnak. Mi hiányzik ehhez? – Meg kell erősíteni, és megfelelő finanszírozással tovább kell építeni egy magas szintű felsőoktatást megalapozó hálózatot, például kutatóegyetemeket. Ezek fontos feladata az alapkutatásra épülő, és az innováció irányába mutató szakmai tevékenység kibővítése, olyan prioritások megfogalmazásával, amelyekre a társadalom igényt tart. Biztosítani kell a költségvetés garanciáját, hogy a humán tudományok változatlanul támogatásban részesüljenek – azért, hogy a kultúra-teremtő egyetem világszínvonalon kiművelt főket adjon a magyar társadalomnak. SzentGyörgyi Albert már a 40-es évek elején több rektori beszédében megfogalmazta ezt, meglátásai mai is érvényesek! A kutatóegyetemek feladata, hogy a nemzetközi megmérettetésben is teljesíteni tudjanak, bizonyítva azt, jogosan érdemlik ki a támogatási többletet. Reális elvárás a szélesebb nemzetközi elismert ség? – A világszínvonalhoz megfelelő tudásbázissal rendelkezünk, a kutatási háttér, az infrastruktúra biztosítása viszont a jelenlegi szövevényes és állandóan változó pályázati rendszerben nem megoldott. Magyarországon ma erre egyedül a Magyar Tudományos Akadémia képes: Pálinkás József elnök úr olyan átalakítást hajtott végre a kutatóhálózatban, amely érezhetően koncentrálta az erőforrásokat, és jól célzott, a nemzetközi élvonalban eredményességre számító kutatási egységeket hozott létre. Erre lesz szüksége a tudományegyetemeknek, mert ahogy említettem, a bonyolult pályázati rendszer hullámzása miatt a hu-
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
mán erőforrások állandó és perspektivikus biztosítása ingataggá vált. Ráadásul erős a külföld csábítása… – Ma azzal küszködünk, hogy a legkiemeltebb fiatal kutatók a PhD fokozat megszerzése után külföldön dolgoznak, ami természetes, az elmúlt évszázadok bebizonyították, hogy rendkívül hasznos. Ám akkor fordítanánk ezt a javunkra, ha ezek a fiatalok vissza is térnének Magyarországra, emelt szinten folytatva kutatásaikat az új ismeretekkel, amelyeket a kiváló külföldi kutatóhelyeken szereztek. Ők ezzel biztosítanák a hazai kutatások nemzetközi színvonalát. A jelenlegi felsőoktatási bérezési rendszer azonban a hazajövetel szempontjából nem vonzó. A kivétel az MTA Lendület programja, amely biztosítja a fiatal kutatók anyagi támogatását. Vagyis egy olyan, legalább egy évtizedre meghatározott bérezési és finanszírozási rendszert, kutatói pályamodellt kell kidolgozni, amely – hasonlóan a pedagógus életpálya modellhez – biztosítja a fiatalok számára a vonzást, hogy olyan eredményeket érjenek el, mint bárhol a világon. Szabadalmakkal kell védeni az alkalmazott kutatási eredményeinket, amelyeket a fiatal szakemberek néhány fős, ún. „spin off” vállalkozásai hasznosítanak. Fontos lenne egy kutatóközpont, inkubátorház felépítése, ahol pályázati támogatásban részesülnének, további munkahelyeket teremtve ezzel. Az ilyen típusú innováció nagy előnye, hogy a betelepült cégek egymással közvetlen kapcsolatba kerülnek, s ez új projekteket generál. Erre van szüksége a városnak, a régiónak. A szellemi kapacitás megvan. Ez a szellemi kapacitás, meg – B. Nagy László kormánymegbízott szavaival – az önhöz hasonló tudósok tekintélye kellett, hogy a nemzetközi lé zeres kutatóközpont Szegeden létesüljön. – B. Nagy László évekig kutatóintézetben dolgozott, megvan a tudományos affinitása. Sokat lobbizott, nehogy máshová vigyék a lézerközpontot, amely valódi pezsgést indít a városban, a régiónkban. Ezt a folyamatot kell kiteljesíteni, a helyi tudásbázis eredményeit még inkább hasznosítani.
9
haza i ü g y ek
elkerülhetetlen a nagybani piac fejlesztése Bővítés nélkül elsorvadhat a dorozsmai nagybani piac – ezt Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, valamint B. Nagy László és Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselők állapították meg egy szemle után, amely lakossági fórumokon elhangzott termelői panaszokat követően jött létre. B. Nagy László röszkei lakossági fórumán a termelők arra panaszkodtak, hogy főszezonban gyakorlatilag nem férnek be a nagybani piac területére azok, akiknek nincs bérletük. A piac hét órakor nyit ki, de a fix hellyel rendelkezők már négy órakor beléphetnek a területre és hat órakor kezdhetnek el kipakolni, amikor a kereskedőket is beengedik. Nyáron nonstop nyitva tartás van, ilyenkor átlagosan 1900 ember és 1200 jármű lép be egyetlen nap alatt a piac területére A hozzáértők szerint egy hektárral kellene jelenleg bővíteni a piacot, hogy megfelelő körülmények között kínálhassák a gazdák a terményeket. A bővítés már csak azért is indokolt lenne, mert a nagybanin egyre több a határon túli eladó és vásárló is. „Egyértelmű, hogy kicsi a piac, hiszen régiónkban termelik meg a hazai zöldségek nagy részét, ezért is
szükséges a fejlesztés. A bővítés lehetősége ugyanakkor korlátozott, hiszen több oldalról lakóövezet veszi körül a területet. A szegedi önkormányzatnak már évekkel ezelőtt fel kellett volna ismernie ezt a problémát, és kisajátításokkal területeket kellett volna szerezni” – jelentette ki a képviselő. B. Nagy szerint, ha záros határidőn belül nem történik meg a piac bővítése, akkor azon kell elgondolkodni, hogy másik, nagyobb helyre költöztessék át. „Ne feledkezzünk meg Szerbia uniós csatlakozásának következményeiről sem. Ahhoz, hogy Szeged ne mulassza el ismét a régióközponttá válás lehetőségét, regionális nagybani piacot kell létrehoznia” – mondta a képviselő. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke hozzátette: elsorvad a nagybani, amennyiben a jelenlegi keretek között működik tovább…
biztonságot ad a partfal A szerb határtól a román határig, végig a Tisza és a Maros bal partján zajlik az a beruházás, amely összesen 65 000 ember számára jelent védelmet árvíz esetén. Az új partfal a Környezet és Energia Operatív Program százszázalékos támogatásával valósul meg. Az úgynevezett torontáli öblözet 243 négyzetkilométeres területén 1,3 milliárd forintból indulnak el az árvízvédelmi munkálatok. Az árvízvédelmi beruházás közel 65 ezer embert érint, ebből 50 ezer újszegedi lakos. A pályázatot elnyerő Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság képviseletében Kozák Péter igazgató számolt be a részletekről. A beruházás keretében a szegedi oldal mellett az újszegedi gátat is felújítják, valamint rendbe teszik a véderdőt és a szerb határtól a románig a töltésen is dolgozni fognak. A teljes szakaszon korszerűsítik az árvízvédelmi hírközlő berendezéseket is.
10
A munkakezdéshez szükséges engedélyeket a kivitelező megkapta, így az első kapavágások is elkezdődhetnek. Újszegedet érinti a belterületi védelmi gát, és rajta az 1512 folyamméter hosszú parapetfal felújítása. „A Tisza bal parti és a Maros bal parti töltés bel- és külterülete, a torontáli öblözet az ország egyik legalacsonyabban fekvő árterülete. Ezért is megkerülhetetlen, hogy Szeged belvárosa mellett a másik oldal árvízvédelmi rendszere is biztonságos legyen. Azt is fontosnak tartjuk kiemelni, hogy olyankor kerül sor a védművek korszerűsítésére, amikor nincs védelmi helyzet” – mondta B. Nagy László kormánymegbízott.
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
Orbán Viktor a lézerközpontról és Szeged lehetőségeiről beszélt
ELI – A KITÖRÉSI PONT
Szeged eddig nem tudott élni a benne rejlő potenciállal, ezért nem válhatott 100 kilométeres körzetben regionális központtá. Orbán Viktor miniszterelnök az ELI-beruházást kitörési pontnak tekinti, amely az országhatárokon is túlnyúló központtá teheti Szegedet. Véleménye szerint most már a szegedieken múlik, hogyan sáfárkodnak ezzel az előnnyel, mernek-e nagyobb távlatokban gondolkodni. Az alábbiakban a miniszterelnök február 6-án a szegedi lézer központ ünnepélyes alapkőletételekor elhangzott beszédét és a szegedma.hu internetes portálnak adott interjúját összegezzük. „A kutatóközpont szimbolikus helyszínre, egy volt szovjet laktanya helyére épül. Azon a helyen, ahol korábban Magyarország megszállásának és elnyomásának egyik bázisa volt, most hamarosan hazánk gazdasági és szellemi felemelkedésének intézménye állhat majd” – mondta ünnepi beszédében a kormányfő. Az
európai együttműködéssel létrejövő beruházás vis�sza nem térő lehetőség az ország számára. Az, hogy a kutatóközpont Szegedre kerülhet, többek között a világszerte elismert egyetemnek, az ország által elért eredményeknek köszönhető, és annak, hogy Magyarország egyre inkább visszaszerzi nemzetközi tekintélyét – fejtette ki beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök a szegedma.hu internetes portálnak adott interjújában fontos szempontokkal járult hozzá Szeged és térsége helyzetének elemzéséhez. A tudomány és az egyetem sokat segíthet, kiindulópontjává válhat a jövőbeni fejlődésnek, de nem maga a fejlődés. „Sokat beszélgetek B. Nagy László kormánymegbízottal, akit az egyik legjobb területfejlesztési szakemberünknek tartok, és egyetértünk abban, jelenleg az a
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
legnagyobb kérdés, hogy minél gyorsabban és határozottabban ipart, high-tech tevékenységet telepítsünk az egyetemre, a kutatásokra, mert azok önmagukban még nem tartanak el egy várost” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szerint el kell érni, hogy a felismerés, az ötlet a tudomány világából átkerüljön a reálgazdaságba. Ezért elengedhetetlen, hogy az ELI mellett egy high-tech ipari övezet is létrejöjjön. „Óriási munka áll előttünk, de a szegediek hatalmas előnnyel indulnak, mert Szegednek van ELI-je, és akinek nincs, az éppen egy ELI-nyi, azaz behozhatatlan hátránnyal startol!” A kormányfő Szegedet olyan erős, izgalmas, de nehéz helyzetben lévő városnak nevezte, amely ha jól teszi dolgát, hatalmas integráló és kisugárzó funkcióval bír. Véleménye szerint ezt a funkciót a város még nem látja el. Szeged eddig nem tudott élni a benne rejlő potenciállal, ezért nem válhatott 100 kilométeres körzetben regionális központtá. Orbán Viktor az ELI-beruházást kitörési pontnak tekinti, amely az országhatárokon is túlnyúló központtá teheti Szegedet. Véleménye szerint most már a szegedieken múlik, hogyan sáfárkodnak ezzel az előnnyel, mernek-e nagyobb távlatokban gondolkodni. „Jelen pillanatban boldog vagyok, hogy ebben a bonyolult politikai környezetben, mikor a város polgármestere szocialista, a kormánymegbízott, a projekt kormánybiztosa és a miniszterelnök pedig fideszes, sikerült mégis a szegediek javára kamatoztatni a lehetőségeket. Szeged óriási esélyt kapott, már csak ki kell aknáznia. Reméljük, egyértelmű és egyszerű politikai közegben tudjuk folytatni a munkánkat Csongrád megye székhelye érdekében is 2014. április 6-a után!” – jelentette ki a miniszterelnök.
11
hel y i ü g y ek
jó hírEK a Homokhátságon élőknek A tavalyi GDP növekedésben jelentős szerepe volt a mezőgazdaságnak. Az első háromnegyedéves adatok alapján közel 22 százalékkal nőtt az ágazat teljesít ménye, és a külkereskedelmi aktívum felét is várhatóan a mezőgazdaság adja majd – mondta Czerván György szakpolitikus Szegeden. Az államtitkár beje lentette, hogy a következő hét évben ötszázmilliárd forinttal több forráshoz jut a mezőgazdaság. A következő hét évben magára találhat a magyar agrárium – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyeházán tartott gazdálkodói fórumán. A zsúfolásig telt rendezvényteremben a támogatási rendszer új elemeiről és a kamara tevékenységéről tájékoztatták a
Farkas Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja arról számolt be, hogy az elkövetkező 8–10 évben a kormányzat a hazai zöldségtermést egymillió tonnával kívánja növelni. A növekedéssel párhuzamosan mintegy százezer új munkahelyet hoznak létre a kertészeti ágazatban. Ennek érdekében ezer hektárral bővítik a kertészeti kultúrákkal borított hazai területek méretét. B. Nagy László kiemelte, hogy ez különösen jó hír a Homokhátságon élőknek, ahol a zöldség- és gyümölcstermelés, valamint a feldolgozóipar támogatása kulcskérdés. „Öröm számomra, hogy a kiemelt programok között szerepel a kertészeti ágazat, hiszen az újfajta támogatási rendszerrel és a megújult kamarával nagyságrendekkel több forráshoz juthatnak a termelők, mint eddig.” B. Nagy szerint a mezőgazdaság jövedelmezőségét fokozatosan emelni kell, mert ez szükséges ahhoz, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár
résztvevőket. A jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban az előzőhöz képest 500 milliárd forinttal több forráshoz juthatnak a mezőgazdaságból élők. Czerván György külön kitért arra, hogy az öntözés elősegítése érdekében a kormányzat a vízdíj csökkentésén gondolkodik. Jelenleg hazánkban 200 ezer hektár öntözhető mezőgazdasági terület van, de a magas vízdíj miatt ennek mindössze csak a felét öntözik. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a falugazdászi hálózat átvételével járó feladatokról beszélt. Az elnök beszámolója szerint megkezdődött az egységes gazdatámogató rendszer kiépítése, az őstermelői igazolványok kiállítása és érvényesítése, valamint a százmillió forint alatti támogatásokhoz való hozzájutás feltételeinek egyszerűsítése.
12
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és B. Nagy László kormánybiztos, országgyűlési képviselő
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
életm ó d
ERKÖLCSI ÚTMUTATÓ MINDENKINEK Az erkölcsi szabályok ismerete és betartása minden sikeres közösség működésének előfeltétele. A Civil Összefogás Fórum szervezet Civil etikai kódex című kiadványa azokat az általános cselekvési, erkölcsi lehetőségeket és kereteket foglalja össze, amelyek minden magyar állampolgár és szervezet számára fontosak. Különösen aktuálisak ezek az erkölcsi mutatók most, a választási kampány közepén. Az alábbiakban ebből a szabálygyűjteményből idézünk minden olvasónk okulására és épülésére. Hitelesség
A hiteles személy vagy szervezet nyílt, transzparens, őszinte, véleménye mellett kitartó. Véleményét nem erővel, hanem érveivel alapozza meg. Nem vádaskodik, érveit nyilvánvaló tényekre építi. Mások álláspontját meghallgatja, tiszteli, vitaképes, szakmailag felkészült. Kész az értelmes kompromisszumokra, de nem megalkuvó. Nyíltan hangoztatott álláspontját tetteivel is alátámasztja. „Nem iszik bort, ha vizet prédikál.”
Lelkiismeretesség
A tiszta lelkiismerettel hozott döntés vállalható és tartható. A lelkiismeret ellenáll az igazságtalan törvénynek: a lelkiismeret tud a természetes erkölcsi törvényről, nem hivatkozik a „parancsra tettem” kifogásra, ezért a lelkiismeret az ellenállás bástyája. A jó törvények a jó lelkiismeretből erednek, amelyet az ember erkölcsileg köteles megtartani.
Erkölcsösség
A jó erkölcsű személy, szervezet nem csupán az állami normatívák betartását tartja szem előtt, hanem a társadalom elvárásaira épült úgynevezett közerkölcs íratlan szabályait is. Tettei során mindig figyelemmel van a közösség általános etikai elvárásaira, mindent elkövet annak érdekében, hogy cselekedete, magatartása ne ütközzön a jó erkölcs szabályaiba.
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
Minél erkölcsösebb egy társadalom, annál kevesebb törvényre van szükség, (…) nem kell rendőrséggel, bírósággal mindent szankcionálni.
Az ügy iránti alázat
A különböző szervezetek életében gyakran előforduló, és a szervezetet bomlasztó, megsemmisítő jelenség, hogy a tagok egymás között rivalizálnak. Ugyanilyen problémát okozhat nagyobb léptékekben a szervezetek közötti, közös cél megvalósítását szolgáló összefogás esetén, hogy a szervezetek egymás között versengenek, ahelyett, hogy megfelelő alázattal szolgálnák együtt a közös célt. Ilyen esetekben a versengés elvonja a figyelmet, forgácsolja az erőket, (…) és az „oszd meg és uralkodj” elve alapján a kívülálló harmadik a nyertes... Az önfeladás és önforgácsolás legegyszerűbb eszköze a belső rivalizálás, ezért annak elkerülése, és a képviselt ügy iránti alázat elsődlegességének megteremtése elkerülhetetlen feladat. Ez az alaptétel mások tiszteletéből fakad… Az igényes lelkiismeret azért is fontos, mert a törvények nem tudják – és jó társadalomban nem is akarják – az élet minden szegmensét szabályozni.
A közösség érdekeinek elsődlegessége
Közösségbeli megnyilvánuláskor minden esetben elsődleges szerepet kell játszania az adott közösség érdekeinek, és csak ezt követheti a személyes, egyéni érdek. A civil társadalom nem létezik demokratikus állam nélkül…
13
életm ó d
Királica néven született
szép újszeged csúf napjai Barátságos városnegyed. 25 ezren lakják. Nevezik Szeged Rózsadombjának is. Küllemén az utóbbi évtizedben a kopottság jelei mutatkoztak. A kezdetekkor, a XVI. század derekán Királica volt a neve. Izabella királyné tudhatta birtokai között. 1771-ben Szeged bérbe vette, majd egy évszázad múltán magához is csatolta. Kettős arculatát megőrizte: a hajdani mezővárosi karaktert és a polgárvárosi értékeket is hordozza. A Vakok Intézete (felső kép), a hírneves gabonakutató épülete vagy a szép villák az építészeti örökség megbecsült darabjai, az utóbbi évtizedekben épült családi házak pedig békés városlakók biztonságos otthonai. Ám nem mindegyik… Éppen ez, a biztonság volt a február 20-án megtartott újszegedi lakossági fórum egyik legélesebben fölvetett témája. A helyben lakók több más ügyben is hallatták hangjukat: a közlekedési nehézségekről, a „Galyatetőnek” nevezett hajdani resti környéke lepusztultságáról (alsó kép), a járdák állapotáról, sőt egész utcákról, amelyeken nincs is összefüggő gyalogút, és a HoltMaros leromlásáról egyaránt szó esett. Vagyis a szégyenlistáról, amely a szocialista polgármester regnálásához köthető. Mindennek megoldása persze nem a fórumon jelen volt országgyűlési képviselőjelölt, B. Nagy László feladata, hiszen városi hatáskörről van szó; ám min-
14
denki lehet jó ügyek felkarolója, aki átérzi a helyben élők gondjait. És például az, hogy veszélyben van több ezer ember otthonának biztonsága – amire már utaltunk –, nagy gond. Ez volt a fórumon felvetődött legfajsúlyosabb, mondhatni „legmegrázóbb” dolog: a városrészen áthúzódó nagyfeszültségű villamos távvezeték okozta bajról van ugyanis szó. Régi történet: vagy hét éve kitudódott, hogy az áramszolgáltató az Újszegedet átszelő távvezetékben a feszültséget hatszorosára kívánja emelni. Az érintett telkek elértéktelenedtek, a házárak zuhantak. Szakemberek a környezeti károk, egészségi kockázatok megnövekedéséről értekeztek. A helyben lakók tiltakoztak. A városvezetés pedig – tehetetlenkedett. A kisebbségben lévő Fidesz–KDNP frakció már akkor figyelmeztetett, hogy a szocialista–szabaddemokrata többség „az áramszolgáltató profitérdekeit veszi csak figyelembe, a lakosságra ügyet sem vet. Felelős önkormányzati vezetéshez méltatlan ez a hozzáállás.” Az ügy máig lezáratlan. Bodó Imre képviselő a fórumon elmondta: az áramszolgáltató cég francia tulajdonosaival próbált egyezségre jutni, de a városvezetés még leülni sem volt vele hajlandó. Április 6-án ez is eszünkbe kell jusson. És az őszi önkormányzati választáson is…
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
HÍREK Az emlékezés olyan, mint a védőoltás
A kommunizmus életeket és családokat, százezreket veszejtett el, akik hiányoznak a mai magyar jelenből – jelentette ki B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján rendezett megemlékezésen. „Az emlékezés olyan a társadalom számára, mint a védőoltás, hiszen ha megemlékezünk a borzalmakról, akkor ellenhatást fejtünk ki, és ha újra hasonló helyzetbe kerülnénk, meg tudjuk védeni magunkat.” A képviselő kiemelte: „A 2011 tavaszán elfogadott Alaptörvény rendelkezik arról, hogy az emberiség elleni bűncselekmények nem évülnek el, és ahogy sokszor kijelentettük, hogy soha többé fasizmust, ugyanígy azt is ki kell jelenteni, hogy soha többé kommunizmust, soha többé kommunistákat.” B. Nagy László szerint az előző két kormányzati ciklusban a balliberális hatalom hallgatásba burkolózott a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, de lassan eljön az idő, amikor az áldozatok elnyerik méltó helyüket a történelemben. Új korszak következik a magyar nemzet életében, mely megerősíti a magyar emberek elkötelezettségét a múlt igazi értékei iránt.
A jótékonyság fontos társadalmi törekvés
Csaknem háromszázan váltottak belépőt a Tisza Lajos Közéleti Egyesület jótékonysági báljára. A Megyeházán szervezett bál célja a családból kiemelt, veszélyeztetett gyerekek nyári táborának költségeihez való
hozzájárulás volt. A támogatók jóvoltából a gyermekek étkeztetéséhez szükséges pénz kétharmada folyt be. Az idén 18 éves ÁGOTA Alapítvány évek óta szervezi meg a nevelőszülőknél vagy intézetekben cseperedő gyerekek számára tíznapos, ingyenes táborát. A tábor költségeinek a fedezetét minden évben nehéz előteremteni. Örömmel vették tehát hírét annak, hogy a Tisza Lajos Közéleti Egyesület bált szervez, amelynek bevételét az ÁGOTA Alapítvány javára ajánlja fel. A szervezőmunka januárban indult, és olyan támogatók álltak az ügy mellé, mint a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat. A zenés-táncos estnek a Megyeháza adott otthont. A nemes célhoz Balázs Fecó Liszt Ferenc-díjas énekes is hozzájárult fellépésével. A rendezvényen számos közéleti személyiség és politikus vett részt. A jótékonysági bál céljáról szólva B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő így vélekedett: „A társadalomnak van olyan rétege, amelyiknek feladatai közé tartozik a jótékonykodás, és sajnos van egy olyan rétege is, akik rászorulnak a segítségre. Az ÁGOTA ezt a kettőt hozza közös nevezőre. Ezt a ma esti eseményt is nagyon fontos társadalmi törekvésnek tartom”. Kothencz János, az alapítvány elnöke kifejezte elismerését a példaértékű rendezvény szervezéséért, és jelezte, hogy várják a további felajánlásokat, hiszen a július 21-e és 31-e között Szegeden megrendezendő táborban ezúttal is szeretnének minél több élményt nyújtani a rászoruló fiataloknak.
Nem varázsütésre… Alsóváros, Dobó utcai iskola. Lakossági fórum. A városrész lakói magukért, a közösségért kérnek szót. Egy idősebb asszony a kisnyugdíjasokat rendkívüli módon megterhelő dologról beszél. Elmondja: egyetért avval, hogy a régi, elavult gázórákat cserélni kell, hiszen veszélyesek lehetnek, de méltánytalannak tartja, hogy ennek költsége őket, a kispénzű embereket sújtja. Az órák ugyanis a gázszolgáltató tulajdonában vannak. A mellettem ülő fiatalember szellemes példát hoz: mi lenne, ha a vendéglősök is a számlához csapnák az abroszcsere költségét…
Az est vendége, B. Nagy László kormánymegbízott megnyugtató választ ad: minthogy a kabinet előtt ismert a probléma, a kormányszakértők már előkészítették a határozatot, épp most kerül a testület elé a kérdés. Megoldják, nem „varázsütésre”, de gyorsan, mert nem lehet ezzel is az embereket terhelni. Alig telik el huszonnégy óra, és jön a hír – a kormány döntése szerint megengedhetetlen az eljárás, a szolgáltató a kötelezettségét nem háríthatja át, így a költséget sem. A kisnyugdíjasoknak tehát – de másoknak se kell majd erre fölöslegesen áldozni.
Kiadja a Domus Partium Kft. • Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója • Szerkeszti a szerkesztőbizottság Készült a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. nyomdaüzemében • ISSN 2064-3411
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
15
NeM ÉRdemelnek több esélyt, mert: a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok elvonták az állami lakástámogatást; a lakossági közműszolgáltatásokat végző vállalatokat idegen tulajdonba játszották át; megnyomorították a lakosságot a rezsiköltségek tizenötszöri emelésével; kamatpolitikájukkal a gyanútlan embereket a devizahitelek felvételére terelték, és létre jött a devizahitelesek többszázezres tömege; háromszorosára emelték a gáz árát; kétszeresére emelték a villamos energia árát; elvettek egyhavi nyugdíjat; elvettek egyhavi munkabért; elvettek egyévnyi gyest a kisgyermekes édesanyáktól; eltörölték a családok számára a gyerekek után járó adókedvezményt; 2004-től folyamatosan túlzottdeficiteljárás alatt tartották az országot, ezzel az EU-s pénzek lehívását akadályozták, helyette viszont drága hiteleket vettek fel, és eladósították az országot; a nyugdíjakat, a segélyeket és az állami alkalmazottak bérét is hitelből fizették; nyugdíjasok tömegeit hozták nehéz helyzetbe a magas inflációval; kapituláltak az idegen érdekek előtt; szemet hunytak a külföldiek zsebszerződései előtt, és rezzenéstelen arccal nézték a magyar föld idegen kézre játszását;
Gyurcsány 2004-ben megbuktatta Medgyessyt, és az addig baloldali MSZP-t neoliberális párttá züllesztette, az ezzel szembenállókat kiszorította; Gyurcsányék 2006-ban a lecsökkentett áfát a választások után újra megemelték, becsapva a rájuk szavazókat; bevezették a vizitdíjat; tervbe vették az ingatlanadó bevezetését az egyedül élő nyugdíjasok ezreinek lakására spekulálva, veszélyeztetve ezzel otthonukat; dombok közé autópályahidat, homokbuckák alá pedig alagutat építtettek, miközben sok településen nincs járda és bekötőút sem; lezüllesztették a rendőrséget, és bizonytalanná tették a közállapotokat; leépítették a vidéki tömegközlekedést; kiszolgáltatták a lakosságot az árvíz pusztításának, de folyószabályozást nem folytattak; külföldi tulajdonba juttatták a stratégiailag oly fontos hazai vízművek jelentős részét, és tervezték a teljes vízvagyon eladását; a Gyurcsány–Bajnai neoliberális kormányok 2010-ben 84 százalékos GDP-arányos államadóssággal adták át a kormányzást; a privatizációk révén százezrek veszítették el állásukat; elveszítettük nemzeti önrendelkezésünket; Magyarországot az összeomlás szélére juttatták.
Neoliberális politikát folytatva becsapták baloldali szavazóikat és minden jóakaratú embert az országban. Ezt az országpusztító programot folytatnák ma is, ha újra kormányra kerülnének.