KÖZÉLETI MAGAZIN
2. évfolyam 1. szám
2014/01
Szegedi lézerközpont – februárban alapkőletétel 7. oldal
Szájer József a rezsicsökkentésről szóló szegedi lakossági fórumon közölte: 2014 is a rezsicsökkentés éve lesz. Amennyiben a Fidesz nyer a választásokon, áprilisban a gáz ára 6,5, szeptemberben az áram ára 5,7, októberben a távhőé 3,3 százalékkal fog csökkenni. A rezsicsökkentéssel 240 milliárd forint maradt a polgárok zsebében.
8–9. oldal
A szocialistáknak próbáltam elmagyarázni, hogy amikor egy kis lelencgyerek végre megleli az édesanyját, s azt mondja: anyám, itt vagyok, nem lehet azt mondani, hogy rosszkor jöttél fiam, mert rossz a gazdasági helyzet, csak azt: végre! Mélyen megrázott a baloldal kegyetlen közönye. Interjú Nemcsók János biológussal.
Szeged adóssága nem termelődhet újra! 11. oldal
A kormány eddig közel 80 milliárdos terhet vett le a megyénkben működő önkormányzatok válláról, most a fennmaradt adósságot is átvállalja tőlük. A szegedi ember is megszabadul a 28 milliárdos tehertől. A jövőben a város adóssága nem termelődhet újra, ezt szigorú gazdálkodási szabályokkal akadályozta meg a kormány.
Jön a harmadik rezsicsökkentés Hűség a nemzethez
álláspont
NeM ÉRdemelnek több esélyt, mert: a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok elvonták az állami lakástámogatást; kamatpolitikájukkal a gyanútlan embereket a devizahitelek felvételére terelték, és létre jött a devizahitelesek többszázezres tömege; a lakossági közműszolgáltatásokat végző vállalatokat idegen tulajdonba játszották át; megnyomorították a lakosságot a rezsiköltségek tizenötszöri emelésével; háromszorosára emelték a gáz árát; kétszeresére emelték a villamos energia árát; elvettek egyhavi nyugdíjat; elvettek egyhavi munkabért; elvettek egyévnyi gyest a kisgyermekes édesanyáktól; eltörölték a családok számára a gyerekek után járó adókedvezményt; 2004-től folyamatosan túlzottdeficiteljárás alatt tartották az országot, ezzel az EU-s pénzek lehívását akadályozták, helyette viszont drága hiteleket vettek fel, és eladósították az országot; a nyugdíjakat, a segélyeket és az állami alkalmazottak bérét is hitelből fizették; nyugdíjasok tömegeit hozták nehéz helyzetbe a magas inflációval; kapituláltak az idegen érdekek előtt; szemet hunytak a külföldiek zsebszerződései előtt, és rezzenéstelen arccal nézték a magyar föld idegen kézre játszását;
Gyurcsány 2004-ben megbuktatta Medgyessyt, és az addig baloldali MSZP-t neoliberális párttá züllesztette, az ezzel szembenállókat kiszorította; Gyurcsányék 2006-ban a lecsökkentett áfát a választások után újra megemelték, becsapva a rájuk szavazókat; bevezették a vizitdíjat; tervbe vették az ingatlanadó bevezetését az egyedül élő nyugdíjasok ezreinek lakására spekulálva, veszélyeztetve ezzel otthonukat; dombok közé autópályahidat, homokbuckák alá pedig alagutat építtettek, miközben sok településen nincs járda és bekötőút sem; lezüllesztették a rendőrséget, és bizonytalanná tették a közállapotokat; leépítették a vidéki tömegközlekedést; kiszolgáltatták a lakosságot az árvíz pusztításának, de folyószabályozást nem folytattak; külföldi tulajdonba juttatták a stratégiailag fontos hazai vízművek jelentős részét, és tervezték a teljes vízvagyon eladását; a Gyurcsány–Bajnai neoliberális kormányok 2010-ben 84 százalékos GDP-arányos államadóssággal adták át a kormányzást; a privatizációk révén százezrek veszítették el állásukat; elveszítettük nemzeti önrendelkezésünket; Magyarországot az összeomlás szélére jutatták.
Azért tettek így, mert nem baloldali, hanem liberális politikát folytattak, becsapva baloldali szavazóikat és minden jóakaratú embert az országban. Ezt az országpusztító programot folytatnák ma is, ha újra kormányra kerülnének.
2
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
k é r d é s ek é s v á l a s z o k
B. Nagy László VÁLASZOL A politikába 2010-ben új emberként kerültem. Korábban a mezőgazdaságban és a pénzügyek területén dolgoztam. Szegeden és a Homokhátságon járva gyakran megállítanak az emberek, és számos kérdést tesznek fel az ország és a térség dolgaival kapcsolatosan. Ezúton lapunk olvasói számára is igyekszem néhányra nyilvános választ adni. Az ellenzék megint felelőtlen ígérgetésbe kez dett. Egy mindenkinek alanyi jogon járó alap jövedelemről kezdtek el beszélni. Mi az üzenete ennek a hamis ígéretnek? – Az alapjövedelemről szóló mese szerint dolgozni, sőt még adózni sem kell. Ez az üzenete a feltétel nélküli alapjövedelemről szóló megtévesztésnek. A magyar verzió lényege tömören: a gyerekek után 25 ezer, felnőtteknek (18 év fölött) 50 ezer, várandós anyáknak pedig 75 ezer forintot fizet az állam feltétel nélkül, adómentesen. Az új álbaloldali szavazatszerzési csodafegyvert azért vette elő a levitézlett gárda, mert nincs érdemi választási programja. Az ingyenpénz lehetőségével a munkanélküli embereket próbálják megszólítani, miközben tudják, hogy megvalósíthatatlan. Mindenki számára világos, hogy összeomolna a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer, miközben népbetegség lenne a munkakerülés. A munka nélküli alapjövedelmet egyedül olyan dúsgazdag arab országokban vezették be, ahol az olajkincs biztos anyagi forrást jelent. Nekünk nemhogy olajunk, de még ásványkincseink sincsenek. Sőt, Európa vezető országai, például Anglia is éppen most készül drasztikusan visszafogni szociális kiadásait. Magyarországon a minimálbér és általában a jövedelmek emelése jelentene nagyobb ösztönzést a munkára – de csak akkor, ha ezt kitermeli a piacgazdaság. Ha munka nélkül jutna valaki alapjövedelemhez, akkor egyszerűen nem lesz semmi, ami munkára fogja, és ez gazdasági összeomláshoz, majd éhínséghez vezetne. Szégyen, hogy idehaza olyan ellenzéki szereplők aspirálnak vezető szerepre, akik ekkorát képesek hazudni az embereknek. A kormány eddigi jól működő, valóban egyetlen értelmes gazdaság- és társadalompolitikájával megy szembe ez a javaslat. Meggyőződésem, hogy nincs jobb megoldás jelenleg, mint folytatni a vállalkozás-
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
ösztönzést, munkahelyteremtést, a rezsicsökkentést, és növelni az adókedvezményeket. A paksi erőmű bővítéséről szóló orosz–magyar megállapodásról hallani jót is, rosszat is. Kinek az érdeke az atomerőmű bővítése? – Magyarországnak az érdeke, hogy Paks hosszú távon is legalább 40–45 százalékát biztosítsa a magyar villamosenergia-ellátásnak. Más energiaforrások felhasználásához szükséges technológia annyira drága, hogy jelenleg nem jöhet szóba. Márpedig mindannyiunk közös érdeke, hogy a Magyarországon felhasznált energia minél nagyobb része olcsó és hazai termelésű legyen. A paksi atomerőmű új blokkjának megépítését az orosz kormánnyal kötött szerződés garantálja. Az atomerő mű tervezett beruházása lehetővé teszi, hogy hosszú távon olcsó energiát szolgáltasson a hazai iparnak és a lakosságnak. Ugyanezt a típusú atomerőművet építik meg az oroszok Finnországban is, azzal a különbséggel, hogy annak a beruházásnak a finanszírozását az orosz állam magára vállalta, és így 31 százalékban tulajdonosává válik a finn atomerőműnek. A paksi beruházás esetében, a bekerülő költség 80 százalékát, azaz 3 milliárd eurót az orosz állam folyósítja 5 százalék körüli kamatra, mely hitel törlesztését a magyar állam 30 éves futamidőre vállalta. A beruházás elkészülte után az új paksi erőmű a magyar állam tulajdonába kerül. A szakértők szerint ilyen kedvező pénzügyi konstrukcióban ma a világon senki nem garantálja, nem vállalja új atomerőmű-blokk felépítését. Joggal mondhatjuk tehát az ellenzék szirén hangjai ellenére, hogy ez a beruházás valóban az elmúlt évtizedek legjelentősebb gazdasági eseménye. A paksi atomerőmű nélkül nincs magyar gazdaság, nincs rezsicsökkentés, csak egy szegény, lerongyolódott és nem versenyképes Magyarország.
3
SZ E M PONT
SZŰKEBB HAZÁNKBAN JAVULT A FOGLALKOZTATÁS 2010-ben gazdasági csődtömeget örökölt az ország. Már-már unalmas ismételni ezt, hisz közhely, de – mint tudjuk – az igazságtézisek a világ legközhelyesebb dolgai. Ha így, összegezve közhelynek tűnik, vegyük néhány elemét! • Volt-e elegendő fejlesztésre fordítható hitel? Nem. • Ami kevés volt is, drágán adták? Igen. • Általános pénzszűke jellemezte a gazdaságot? Igen. • Jól éltek-e a „nagyok”, a kivételezett multik? Igen. • A munkaerő zömét a multik foglalkoztatták? Nem. • A döntő többségnek a kis- és középvállalkozások adtak kenyeret? Igen. • Kaptak-e túléléshez segítséget ezek a cégek? Nem, vagy csak elenyésző arányban. • Tömegével dőltek-e be a vállalkozások? Igen. • Romlott-e a foglalkoztatás? Igen. • Mindez a baloldali – valójában liberális – gazdaságpolitika következménye? Igen. • Romlott-e az általános jövedelmi helyzet? Igen.
4
• Nőttek-e a vagyonosok és a nélkülözők közti különbségek? Drasztikusan. • Kritikus módon nyílott-e a szociális olló? Igen. • Bekövetkezett-e a nagymérvű elszegényedés? Igen. Emlékszünk, hogyan zárult Gyurcsány Ferenc hírhedt őszödi beszéde? Így: „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” Köszönjük, nem. Épp elég volt ennyi…
Csongrád megye: elképesztő 33%
Az utóbbi bő három és fél év erőfeszítései beértek. Egy konzisztens, átgondolt gazdaságfilozófia eredményeként javult a befektetői bizalom. Az olcsóbb banki hitelek révén kedvezőbbek a fejlesztési esélyek. Átláthatóbbá vált a támogatási rendszer. A kis- és középvállalkozások segítésével a legnagyobb munkaadói bázis erősödött. Mindezek révén javult a foglalkoztatási arány: 2013 végén a munkanélküliek száma 57 ezerrel kevesebb volt, mint az azt megelőző év azonos időszakában. Ilyen kedvező mutatót 2008 óta nem mértek! Csongrád megye különösen jó eredményt könyvelhetett el: egy év alatt 7154 fővel, azaz 33 százalékkal csökkent az állást keresők száma. A korábbi „kilincselők” egyharmada tehát révbe ért. Ez – amint B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő fogalmazott – elképesztően jó. Jelentős szerepe volt ebben a kormányzati intézkedéscsomagnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium által nyújtott állásteremtő pályázatoknak. A konstrukció fő célja, amint a kormánymegbízott kifejtette, hogy a fejlesztésre elég önerővel nem rendelkező mikro-, illetve kis- és középvállalkozásokat segítse, s ezzel a foglalkoztatás javuljon. Megyénk vállalkozásai az országos sikerlistán tavaly a negyedik helyen végeztek, 84 pályázó cég 747 millió forintot nyert el. Ebből fejleszthettek, ebből teremtettek 376 új munkahelyet. A pályázat a meglévő létszám megtartását is feltételként szabta, s ez további sokak biztos megélhetését garantálja. Az új dolgozók négyötöde a korábbi álláskeresők köréből került ki, akik így már nem szorulnak segélyre. Az állásteremtők között van a Sanex Pro Kft.
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
Romeltakarítás után építkezés Érdekek találkozása
Béketelep. Mutatós üzemcsarnok, rendezett környezet fogadja az érkezőt. Fontos ez, hisz’ a megrendelő már az első benyomásból is ítél; s a szegedi Sanex Pro Kft. különösképp kényes ízlésű vevőkörrel bír. A döntően külföldre szállító cég az évek során bizalomhálót font maga köré. Bő másfél évtizede a nálunk akkor még alig ismert szintetikus kerámia gyártásába kezdtek. Az öntött kerámiának nevezett anyagból készült mosdókagylók, zuhanytálcák, fürdőszoba berendezések előnye sok más mellett, hogy kellemes hőérzetet ad. A hasznot a cég rendre a korszerűsítésre fordította, de az önerő nem lett volna elég a terveikhez. Pályáztak, s az Új Széchenyi Terv keretében jelentős összeget, 45%-os vissza nem terítendő támogatást nyertek telephelyfejlesztésre. Az építési munka már kész, a technológiai korszerűsítés most zajlik. Világszínvonalú öntőgépet vettek – csupán ez 35 millió forintba került, de a legkényesebb minőségi igénynek is megfelel. A támogatás fejében kötelezően vállalt létszámbővítés is megtörtént: tizenhat új munkahelyet teremtettek. „Nem nagy cég a Sanex Pro – mondja Szecskó Gábor ügyvezető igazgató –, de mi kis híján megdupláztuk a foglalkoztatottak számát. Ha ki-ki méretarányosan bővít, az nagyot lendít a térség munkaerőhelyzetén. Vagyis a munkabiztonságon, és végső soron az itt élők jó közérzetén, jólétén.” A Sanex nem állt le a fejlesztéssel, hiszen a minőség okán a külföldi piaci lehetőségeik bővültek. Ismét pályáztak, s egy 15 milliós fejlesztés kétharmadát nyerték el régiós forrásból. „A támogatás »valamit valamiért« alapelve szerint ezért újabb hat embert foglalkoztatunk tartósan. Látszólag ez áldozat, de valójában kapacitásnövelés az eredmény. A pénzből korszerű állványrendszert építettünk ki, és két modern targoncát tudtunk vásárolni. A műszaki eszközeink nemcsak profik, de még esztétikusak is. És ami a legfontosabb, könnyebb velük dolgozni.” A többéves fejlesztés minden tételét számolva a négyszáz milliót is jóval meghaladja a végösszeg. Ehhez képest ez a legutóbbi tízmillió forintos támogatás látszólag elenyésző, de annak a hat embernek a munkalehetőség új életesélyt ad. „Egy cég életében az, hogy egy ember megérkezik lelkesen, jó dolog – mondja az igazgató –, de aztán hogy két-három év múlva is ott
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
van-e még, az kettőn múlik. A vállalatunk megtartó képessége viszont jó.”
Február közepe: határidő
Nem a kormánynak kell munkahelyeket teremteni, hanem a gazdaságnak – fogalmazza meg a lényeget B. Nagy László. A kormánynak viszont a gazdaságpolitikát kell úgy alakítania, hogy érdemes legyen vállalkozni, munkahelyeket teremteni és tisztességes bért fizetni. Ezt kedvező, kiszámítható gazdasági környezettel, alacsony inflációra és alapkamatra való törekvéssel érte el a polgári kormány, valamint hitellehetőségek és vissza nem térítendő források biztosításával; vagyis azon lehetőségek bővítésével, amelyek a vállalkozók előtt teret nyitnak a fejlesztésre. Az idei munkahelyteremtő beruházások támogatására 13 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Február közepéig pályázhatnak a cégek. A kormány eltökélt szándéka, hogy a most induló uniós költségvetési időszakban a támogatások 60 százalékát gazdaságélénkítésre fogja fordítani. Ez sok cégnek ad új esélyt, ám nagyon tudatosan kell készülni az uniós pályázatokra. „Ha megalapozott koncepció nélkül, vak tyúk is talál szemet alapon megpróbálunk sorba állni valamiért, annak az eredménye kétséges – figyelmeztet a Sanex igazgatója. – A gazdálkodásunkat úgy kell megterveznünk, hogy egy fillér adótartozásunk se legyen, a dolgozóink időben megkapják a fizetésüket, az utánuk fizetendő közterheket pontosan teljesítsük, és minden tekintetben pozitív képet mutasson a cég magáról.” A külföldi és az igényes hazai megrendelők minden új beszállítótól évekre visszamenőleg kérnek referenciát, s a régi partnereik fölött is folyamatos kontrollt gyakorolnak. Ha bármilyen kis eltérést, szállítási pontatlanságot vagy minőségcsökkenést tapasztalnak, riadóztatják egymást, megnyomják a vészcsengőt. A Sanex Pro és a hasonló, felelősségteljesen gazdálkodó szegedi meg homokhátsági cégek vezetőinek szerencsére sosem kell hallania ezt az éles, fülsértő csengőszót.
5
b e l p o l i t i ka
bukott liberálisok írják a forgatókönyvet Visszajönnek a régi arcok Visszajöttek a régi arcok, akik tizenötször emelték a rezsit – mondta a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetője a Kossuth Rádióban. Újra összeállt a Gyurcsány-koalíció. Világossá vált, hogy Gyurcsány Ferenc írja a balliberális forgatókönyvet. Németh Szilárd kérdésre válaszolva felidézte, hogy az előző kormányok tizenötször emelték a rezsit, a gáz és a villany árát, ráadásul bőven az infláció fölött. Európában mi fizettük a legmagasabb rezsit ebben az időszakban, háromszorosára emelkedett a gáz, kétszeresére a villany ára. Elvettek egyhavi bért a közalkalmazottaktól, egyhavi nyugdíjat a nyugdíjasoktól, egy teljes évet a gyesen lévőktől, miközben 250 ezerrel nőtt a munkanélküliek
száma nyolc év alatt. Hihetetlen mélypontra zuhant a foglalkoztatottak száma, bevezették a vizitdíjat – sorolta. Ráadásul nem volt elég, hogy nyomorba döntötték az országot, nokiás dobozokban vitték haza a pénzt – tette hozzá. 2010-ben, amikor megörököltük ezt a romokba döntött országot, megállítottuk a rezsiköltségek növekedését – fogalmazott. Felidézte: először arról született döntés, hogy nem emelkedhet az inflációnál nagyobb mértékben a gáz és a villany ára, majd amikor lehetővé vált, azonnal csökkentették a rezsiköltségeket.
Ez nem a baloldal Szili Katalin, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke szerint az úgynevezett baloldalon zajló események nem a kormányzásra készülést, hanem a belső vitákat tükrözik, miközben a társadalom kormányzóképességet várna el attól, aki a képviseletére szövetkezik. A balliberális ellenzék váratlan egymásra találásáról Szili azt mondta, ami most zajlik, nem más, mint „újra a káderbaloldal összeborulása”, a kérdés az, az emberek mennyire látják meg ebben a politikai megújulást. Szili, aki önállóságát hangsúlyozva nem is kapott meghívót az egyeztetésekre, mindenesetre úgy látja, az események nem a kormányzásra készülést, hanem a belső vitákat tükrözik, miközben a társadalom kor-
mányzóképességet várna el attól, aki a képviseletére szövetkezik. Szili a létrejött ellenzéki tömörülést balliberálisnak nevezte és kijelentette, hogy nem ez a baloldal. Mint ismeretes, Szili Katalin volt az egyik áldozata annak a folyamatnak, amelynek menetében Gyurcsány Ferenc az MSZP politikáját liberális vonalra terelte, és az elkötelezett baloldali politikusokat kiszorította.
Megint körbe fogják röhögni a baloldalt Az látszik, hogy elkezdődött ugyanaz, amivel már egy évvel ezelőtt tele volt a választók hócipője – kommentálta a balliberális választási együttműködésről szóló fejleményeket a Kossuth Rádióban Schmuck Andor, a Magyar Szociál demokraták Pártjának elnöke. Október 23-a után „egy nagy bohóckodás kezdődött”, ami ahhoz vezetett, hogy mindenki csalódottnak és becsapottnak érezte magát. Schmuck Andor szavai szerint ha a szocialista párt bejelentené, hogy önállóan indulna, „nagyon nagy bajban lenne Bajnai Gordon” és Gyurcsány Ferenc, meg Fodor Gábor is (a szerk.), mert a jelenlegi felmérések alapján be sem jutnának a
6
parlamentbe. „Közben ők szabnak feltételeket?” – tette fel a kérdést a szociáldemokrata politikus. Az elkövetkező időszakban megint körbe fogják röhögni az emberek a baloldalt, és ebben nem szabad részt venni – jelentette ki, és hangsúlyozta: pártja sem helyet, sem pozíciót nem kér, nem vesz részt ebben a „párbeszéd a mandátumért mozgalomban”. Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
n em z e t i ü g y ek
folyamatosan javul az ÉLET minősége 18,2 milliárd plusz forrás az egészségügynek Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy a többletforrásból kapnak a járóbeteg-szakellátók, csökkentik a várólistákat, jut pénz a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére és a sürgősségi ellátásra is. A többletforrásból kap a járóbeteg-szakellátás, fordítanak az onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, a várólisták csökkentésére is. Ezen kívül jutni fog a sürgősségi ellátásra, új eljárások befogadásának finanszírozására és gerincstabilizációs műtétekre is. Többet fordítanak vastagbélszűrési programra, a gyermekek korai fejlesztésére, a fogyatékkal élők és a speciális ellátást igénylő betegek kezelésére.
Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni, jellemzően a legrégebb óta várakozóknál. A miniszter szerint a várólisták kérdésében feladat az is, hogy azok valóban az adott helyzetet tükrözzék, így a tisztításuk is elengedhetetlen. Mint mondta 10 százalékkal rövidülhetnek a várólisták azáltal, hogy valós adatokat tartalmaznak.
Jön a harmadik rezsicsökkentés A Gyurcsány-korszakban Magyarországon akkor is emelték a gáz árát, amikor a világpiacon ennek éppen az ellenkező tendenciája érvényesült. Mi nem így gondolkodunk. A kormány kiszámítható és tartós lépésnek szánja a rezsicsökkentést, amelyhez szükség van a polgárok támogatására is – jelentette ki Szájer József néppárti európai parlamenti képviselő Szegeden B. Nagy László és Bohács Zsolt országgyűlési képviselők rezsifórumán. Szájer József a rezsicsökkentéssel kapcsolatos lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, 2014 is a rezsicsökkentés éve lesz: a tervek szerint áprilisban a gáz ára 6,5, szeptemberben az áram ára 5,7, októberben a távhőé 3,3 százalékkal fog csökkenni. 240 milliárd forint maradt a polgárok zsebében, ez annak az egyhavi fizetésnek vagy nyugdíjnak felel meg, amelyet a korábbi szocialista kormányok elvettek az emberektől – hangsúlyozta Szájer a Megyeháza zsúfolásig megtelt nagytermében.
Az európai parlamenti képviselő szerint a következő hónapok fő vitatémája a közműszolgáltatások nonprofittá tételének előkészítése lesz. Ehhez a lépéshez a Fidesz–KDNP nem csupán az Országgyűlés, hanem a polgárok támogatását is meg kívánja szerezni. Szájer József úgy fogalmazott, alapvető fontosságú, hogy egy olyan országban, amelyet az elmúlt évek válsága különösen súlyosan érintett, a háztartások költségei a piacgazdaságban lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjenek. Kitért arra, hogy az eddigi rezsicsökkentésekkel az európai középmezőnybe sikerült vinni az energiaárakat, de ezek még mindig magasabbak, mint amit a lakosság teljesítőképessége indokolna, így a rezsicsökkentés 2014-ben tovább folytatódik. A politikus azt mondta, az a 2,5 millió aláírás, amely a rezsicsökkentés mellett összegyűlt, óriási segítséget nyújtott a kormánynak abban, hogy ezt a nehéz folyamatot végre tudja hajtani
7
párbeszéd
A dél-alföldi ember jövője a tét
HŰSÉG A NEMZETHEZ Oktatói és kutatói tevékenysége a biokémia, az ökológia tudomány területén kikerülhetetlen. Szaktekintélye megkérdőjelezhetetlen. Egyetemi tanítványai tudást és magyarságtudatot is kaptak tőle. Volt politikus, országgyűlési képviselő és államtitkár is – de hitvallása szerint nem politikai irányokban, hanem népképviseletben gondolkodott. Dr. Nemcsók János külföldi egyetemek vendégprofesszora, az MTA doktora, köztestületi tagja évtizedek óta foglalkozik a Homokhátság vízhiányával, vagyis az Alföld legsúlyosabb gondjával. Erről s életfilozófiájáról faggattuk az ismert tudóst. Professzor úr, ön a tanítványai között csillagos ötösre „vizsgázott”… – Nocsak! A Szent István Egyetem honlapján nem leltem meg gödöllői diákjainak véleményét, de a szegedi egyetemisták internetes szavazásán a legjobb érdemjegyeket kapta. – Ezt nem is tudtam, de örülök. Mindig éreztem a hallgatók szimpátiáját, de nem hajszoltam a népszerűséget. A politikában viszont nem mindig volt népszerű… Például amikor Bős-Nagymaros ügyében népszavazás mellett kardoskodott, szembe ment saját pártjával is, s ezért retorzió is érte. – Én azokhoz vagyok hű, ahonnét jöttem. Dolgos családba születtem, amelynek férfiai napi gyári robotban éltek, a feleségek pedig a kis háztájiban dolgoztak. A felnevelő hely Békásmegyer, a falu, amelyet 1951ben csatoltak Budapesthez, s ahol kis háztartásunk volt, két kecskével, évente két disznóval, baromfival. Beleszülettem abba, hogy milyen a dolgozó, földet művelő emberek élete. A vidékhez mindig ragaszkodtam, ezért nem a pesti, hanem a szegedi egyetemre jelentkeztem, amelynek mindent köszönhetek: a diplomámat, a tudományos fokozataimat, a professzori címemet, a közéleti munkámat, és én mindig hű leszek ehhez a helyhez, a hazámnak érzem. A munka tisztelete mellett milyen útravalót kapott? – Erősen katolikus családban nőttem föl. Sváb apai nagyszüleim otthon németül beszéltek. Életüket a katolikus naptárhoz igazították, ilyen szellemben nevelkedtem. A miénk egyike a hetven családnak, amelyek 1770-ben Békásmegyert megalapították. Minden ősömet a megyeri templomban keresztelték, bérmálták, ott esküdtek, s a kemény ötvenes évek-
8
ben is vállalták hitüket, ahogy én is. Családunk a kitelepítéstől megmenekült. Ez azért lehetett, mert az 1938-as népszámláláskor még a magyarul nem tudó nagymamám is magyarnak vallotta magát. A nemzet iránti hűségről az egyszerű és nagyszerű emberekhez méltóan a felmenőim nem szónokoltak, hanem a vérünkbe itatták. Egy emlékem: a hatvanas években, amikor a kitelepítettek már hazalátogathattak, agitálták édesapámat, hogy menjen ki velük, német származásúként tárt karokkal fogadják, pénzt is kap az induláshoz. Apám erre azt mondta: nem eladó a magyarságom! Ez a szellem határozta meg az életemet,
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
s ez a szellem volt az, amely kilógott a szocialista párt felfogásából. Egy baloldali eszmék iránt elkötelezett ember, aki az elesetteket akarja szolgálni, és vallásos, meg a határokon túli magyarok sorsát is a szívén viseli, az nemigen találja a helyét. Ez eredendő bűne a szocialistáknak. Ezzel nem tudtam azonosulni, így párt nélkül maradtam. Az Antall-kormány idején, noha baloldali volt, szegedi pártelnök, mégis önt nevezték ki a Bay Zoltán Intézet élére. Minek tulajdonította ezt? – Annak, hogy nem konfliktuskereső, hanem konszenzusteremtő ember voltam – de nem opportunista! Politikusként is a közöst kerestem, például amikor évekig nem jutottak semmire a kis-balatoni tározó megépítésében, én szövetségre bírtam a bal- és jobboldalt meg a környezetvédőket a Balaton megmentése érdekében. Ez a konszenzuskészség nem igazán fért bele a szocialisták jó részének, na és főleg a szabaddemokratáknak a világképébe, ezért ahol csak lehetett, akadályoztak. Volt, hogy velem szemben olyan fiatalt favorizáltak, aki gyenge diákom volt, nem sikerült letennie a doktori vizsgát… Önt egyszer valaki partizánnak nevezte, aki – ha kell – szembemegy a politikával is, hogy érvényesítse a közérdek szempontjait. Ezzel a konzervatívok közt is tekintélyt szerzett. Mi a titka? – Mindig voltak vegyértékeim a jobboldal, a keresztény szellemiség irányába is, nemzetben, s nem pártprogramban gondolkodtam. Nemzetegyesítő alkalom lett volna a 2004-es népszavazás, ami a teljes kiábránduláshoz vezetett engem. A szocialistáknak próbáltam elmagyarázni, hogy amikor egy kis lelencgyerek végre megleli az édesanyját, s azt mondja: anyám, itt vagyok, nem lehet azt mondani, hogy rosszkor jöttél, fiam, mert rossz a gazdasági helyzet, csak azt: végre! Mélyen megrázott a baloldal kegyetlen közönye. Sokszor hangoztatta, hogy a vidékfejlesztés, az egészségügy, az oktatás nem kezelhető piaci alapon. Ez is vízválasztó volt? – Igen. Harcoltam az ellen, hogy e területeket, akár a környezetvédelmet, ne maradékelven építsék a költségvetésbe. Ebben megtaláltam a hangot a jobboldaliakkal is. Eszményem a német kereszténydemokrata– keresztényszocialista unió vagy az osztrák néppárt jóléti programja, ezt Magyarországon egy szociáldemokrata pártnak kéne képviselnie – ezzel szemben a mai konzervatív kormánypártok teljesítik ki. Nem bal- vagy jobboldalban gondolkodom, hanem abban, hogy ki képviseli a haza érdekeit, ezért is örömmel végzek háttérmunkát a mai vezető kormánypártnak. Ez az, amin régóta dolgozik, a Dél-Alföld vízhiányának pótlása? – Igen. A népi legenda úgy szól: amikor a Jóisten megteremtette a világot, lepillantva azt látta, hogy ezen a
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
vidéken még „lyukas a főd”. Vagyis elszökik a víz, és a gyenge földön csak küszködik az ember. Ez a legégetőbb gond. Ha nem oldjuk meg, százezrek kényszerűen fölhagynak a gazdálkodással, elmennek a szülőföldjükről. 2002-től az akkor ellenzéki Lezsák Sándorban leltem szövetségesre, egy csapattal két évig jártuk a Duna–Tisza közét; mezőgazdasági, bioló giai, szociológiai felmérést végeztünk, s láttuk, hogy a legsürgetőbb a Homokhátság vízutánpótlása. A pár évtizede a térképeken látható többszáz kis tó az idők során eltűnt, a talajvízszint katasztrofálisan csökkent. Elővettük az 1700-as években az erdélyi sószállítás érdekében született Duna–Tisza-csatorna koncepciót, persze más – ökológiai – céllal. Társra találtam Csizmazia Pál földmérnökben, valamint Pákh László vállalkozó mérnökben, aki hatalmas összeget áldozott a magánvagyonából erre. Negyvenfős csapatot toboroztam, elkészítettük a megvalósíthatósági tanulmányt. Biztatást kaptunk, hogy a polgári kormány támogatja az ügyet. Orbán Viktor miniszterelnök úr személyes találkozásunkkor azt kérte, munkatársait rendre tájékoztassam a kutatásról, így Nagy János titkárságvezetőnek és Héjj Dávid helyettes államtitkárnak mindig referálok erről. Tehát ami iránt a szocialista kormány érzéketlen volt, azt a mai kormány felkarolta? – Valóban. Miniszterelnök úr azt mondta, tegyem a dolgom, számít rám a nemzetépítő munkában – tehát össznemzeti kérdésként kezeli ezt, tudván, hogy az Alföld megmentése, és ezzel az alföldi gazdák létalapjának megőrzése országos érdek. Semmiféle politikai alkut nem akart – csak felelős politikusként egy biztos jövőkép birtokában kínált fel együttműködést. Az egész Duna–Tisza közét érinti a tervük, de miként hat ez szűkebb hazánkra, a Homokhátság déli tájára? – A vízpótlással mi egy teljes ökológiai rehabilitá ciós programot tervezünk az egész térségre. A szegedi egyetem, a kecskeméti főiskola és a szlovákiai Komárom egyetemének szakembereivel együtt dolgozzuk ki a végleges tervet. Egy természetes állapot visszaállítását célozza ez a munka. Néhány tízezer évvel ezelőtt még Szegednél egyesült a Duna és a Tisza. Az akkori ideális állapotot persze nem lehet visszaálmodni, de az elérhető, hogy a föld vízmegtartó képessége javuljon, az ásotthalmi vagy a zsombói gazda teljes értékű földet művelhessen. És ez nemcsak az agráriumra hat ki, hanem az idegenforgalomra is, munkahelyek sokaságát teremti – végső soron a vidék népességének megtartását, gyarapítását szolgálja. E törekvésben a Csongrád megyei kormánymegbízott, B. Nagy László kiváló partner: szívügye a térség vízháztartásának megoldása, és az affinitása mellett a hozzáértése is megvan. Munkánkban rá is számíthatunk.
9
ha z a i ü g y ek
az elmúlt száz év legnagyobb beruházása Kiemelt gazdasági övezet lehet a szegedi térség az ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpontnak, valamint a hozzá kapcsolódó Tudományos Parknak köszönhetően. A beruházás alapkövét már februárban lerakhatják az öthalmi volt szovjet laktanya területén – jelentette be B. Nagy László kormánymegbízott Szegeden, a kamara gazdasági évnyitóján. Februárban lerakják az ELI, a szegedi lézerközpont alapkövét, a teljes beruházást pedig 2017-ben fejezik be. Hamarosan kihirdetik a kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázat végeredményét, s még az év elején megkötik a szerződéseket, így elkezdődhetnek az építési munkák is. Az ELI több mint 60 milliárd forintból valósul meg, 85 százalékban uniós támogatásból. Az első ütem, maga az épület és a technológia már 2015-ben elkészül, egy évre rá pedig a kutatások is elkezdődhetnek. Egészen 2017 végéig folytatódik a lézertechnológia fejlesztése, mely megteremti a nemzetközi szintű kutatások lehetőségét. Az elmúlt száz év legnagyobb beruházása lesz Szegeden az ELI, mind gazdasági, mind pedig tudományos szempontból. Ez az a kitörési pont, mellyel erős szellemi csomóponttá válhat városunk a térségben – mond-
10
ta B. Nagy László, az ELI nagyberuházásért felelős kormánybiztosa. Szeged a nyolcvanas évek óta régióközponttá szeretne válni, ami a gazdaságban nem sikerült. Itt az alkalom, hogy a magyar kutatók az ELI által megerősítsék az európai tudományban pozíciójukat és öregbítsék Szeged tudományos hírnevét. Az öthalmi volt szovjet laktanya területén épülő lézerközpont a rendelkezésre álló 100 hektárból csak 13at foglal el. Emellett szabadon marad még 70 hektár kiemelt fejlesztési terület, melyet Tudományos Parkká alakítanak. További 60 milliárd forintos fejlesztés biztosítja az ide költöző vállalkozások számára a kutatási eredmények hasznosítását – hangsúlyozta B. Nagy László. A két létesítmény együttesen több ezer munkahelyet teremthet a Szegeden és vonzáskörzetében élőknek.
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
szeged adóssága nem termelődhet újra! A még meglévő 30 milliárd forintos adósságállományuktól is megszabadulnak a Csongrád megyei települések – ezt Németh Lászlóné nemzetfejlesztési miniszter asszony jelentette be Szegeden. A kormány eddig közel 80 milliárdos terhet vett le a megyénkben működő önkormányzatok válláról, most a fennmaradt adósságot is átvállalja tőlük. Szeged is fellélegezhet, hiszen végleg megszabadul a 28 milliárdos tehertől. A jövőben az adósság nem termelődhet újra, ezt szigorú gazdálkodási szabályok garantálják. Azok a települések pedig, melyeknek nem volt adósságuk, a Belügyminisztérium külön keretéből kedvezményes fejlesztési forrásokhoz juthatnak.. A kormány február végéig minden önkormányzatot megszabadít az adósságtól. A fejlesztési tárca vezetője elmondta: az önkormányzati szektor 1200 milliárd forintnyi adósságállományt halmozott fel országosan, ami éves szinten 150 milliárdnyi törlesztési kötelezettséggel járt. Ettől a tehertől több lépcsőben szabadultak meg a települések. A 2010-es kormányváltás után először a megyei önkormányzatok adósságát vállalta át a kormány, majd az ötezer fő alatti településekét. Az ötezer fő feletti lélekszámú községek és városok ugyanakkor első körben adósságuk 40–70 százalékától szabadultak meg. Az adósságkonszolidáció utolsó lépése az idei, amelynek során február végéig idén a fennmaradt 30 milliárd forint adósságot is rendezi az állam. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Csongrád megyeieket is beleértve, minden magyarországi település megszabadul az adósságtehertől. „A kormány célja, hogy ez ne termelődjön újra. Szemléletváltás kell országosan és Szegeden is a jövőben. Minden önkormányzatnak csak olyan gazdasági projektekbe szabad belefognia, amelyek bevételt hoznak a városnak, lesz utána adó, gazdasági megtérülés. Szeged 2014–2020 közti fejlesztési stratégiai tervében még nem fókuszál eléggé a vállalkozásokra, miközben tudjuk, hogy az EU-s források 60 százalékát kis és középvállalkozásokra, a gazdaságfejlesztésre kell fordítani.” – hangsúlyozta B. Nagy László. A kormánymegbízott hozzátette, hogy a jól gazdálkodó önkormányzatok számára a kormány egy 10 milliárdos alapot hozott létre, melyre azok a települések pályázhatnak, amelyek eddig adósságmentesek voltak.
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
11
ha z a i ü g y ek
A városrész közútjainak állapotjavítása a helybélieknek régi jogos követelése
Alsóváros rendös város... Alsóvárosinak lenni különleges dolog. Bálint Sándor egyszer azt mondta, hogy Szegeden két „abszolút” van: az egyik a Tisza, a másik az alsóvárosi templom. A városrész egyedisége az épített környezetben, a hagyományokban, a hangulatban és az oktatásban is kifejeződik, de mindenekelőtt kimutatható az itt élő emberek jellemében. Alsóváros már a 11. század óta lakott település. Szorgalmas, dolgos emberek lakták és lakják a mai napig. Nekik köszönhetjük a szegedi paprikát, a napsugaras oromzatú házakat, és a paraszti kultúra és a néphagyományok őrzését. Emblematikus épülete a templom és ferences rendház. El nem múló tisztelet és megbe-
csülés övezi legendás néprajzos, humanista szülöttét, Bálint Sándort. Alsóváros máig őrzi múlt század eleji hangulatát. Egy alsóvárosi séta a mai napig különleges élményt ígér. 130 éves iskolájának vonzáskörzete kiterjed a Klebelsberg-telep és Gyálarét területére is. A városrész gondjai közül Hüvös László, a körzet fideszes önkormányzati képviselője közbenjárására az elmúlt évben sokat sikerült orvosolni. Többek között fontos járdaszakaszok, húsz kiskerti utca, tucatnyi villamos- és buszmegálló, három sportpálya újult meg, négy játszótér gyarapodott, épült csatornahálózat, és javult a közvilágítás. Turisztikai beruházás keretében megszépült a Mátyás téri ferences rendház, a Rendező, a Vám és az Indóház tereken is rekonstrukció, illetve fejlesztés történt. Az önkormányzati képviselő úgy látja: az itt élők szeretik és igénylik a rendezett, szép környezetet, a közterületekkel a városrészek fejlesztésével kapcsolatosan számos javaslatuk, elvárásuk van. Ilyen például a Holt-Tisza rehabilitációja, vagy az Alsóvárost Gyálaréttel összekötő kerékpárút kiépítése,
12
továbbá a Gyálaréti út aszfaltozása. A közutak általános állapotjavítása a helybéliek régi, jogos követelése, hiszen még mindig sok kilométernyi földút található a városrészben. Az útépítés viszont ráfordításban és a fejlesztés nagyságát tekintve is túlmutat a városrészi felelősségen, egész Szeged szempontjából kiemelt feladatnak tekinthető. Hüvös László szerint eddig nehéz volt ilyen terveket szőni, hiszen a város vezetése által felhalmozott nyomasztó adósság törlesztése elvonta az erőforrásokat a helyi közösség elképzeléseinek megvalósításától. A változás előtt a kormányzat döntése nyitott utat azzal, hogy átvállalta Szeged adósságát és a közfeladatok ellátásának jelentős részét. Szegednek ezután már csak azokat a feladatokat kell ellátnia, amelyek a lakosság széles körének szükségleteit elégítik ki – jelen esetben tehát akár hozzá is kezdhet az alsóvárosi úthálózat javításához, illetve a képviselők által benyújtott fejlesztési, felújítási javaslatok megvalósításához. Bálint Sándor (1904–1980) néprajztudós az Alsóváros szülötte. Így vallott otthonáról: „Szegednek ez a legarchaikusabb városrésze, amelynek éppen a hagyományőrzés volt hos�szú időkön át a legjellegzetesebb vonása. Sok érdekes történelmi eseményt élt át: a boszorkánypereket, de az Alsóváros fia volt Rúzsa Sándor (...) A parasztság körében hosszú-hos�szú évszázadokon keresztül a vallás jelentette a világnézeti alapot, amelyik az életnek így-úgy, minden ágát átjárta (...) Az alsóvárosi templomnak a búcsúja a Havi Boldogasszony napja, az úgynevezett havi búcsú, nem csak az Alsóvárosnak, hanem az egész szegedi tájnak, sőt a távolabbi környéknek is a kultuszhelye… Az Alsóvárosnak a népe hosszú időn át majdnem elszigeteltségben élt itt a városban. Élte a maga hagyományos vízi életét.”
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
életmód
Érvényes fogalmak-e a politikai szereplők számára az erkölcs, a morál, az etika és a lelkiismeret?
a gátlástalanság útjai A politikai elemzők az ellenzék részéről „mocskos” választási kampányra számítanak. Erre enged következtetni a bajai videóhamisítási ügy és Horn Gábor, volt SZDSZ-es politikus, az MSZP jelenlegi tanácsadója is. A liberális politikus szerint az ellenzék kormányzati alternatívát, választási programot nem tud kínálni, ezért erős negatív kampányt kell folytatnia. Vajon törvényszerű-e a politikai célok elérése érdekében a szándékos lejáratás, van-e esélye ezzel szemben a tisztességes versenynek? Erről kérdeztük Löffler Tibor politológust. Mi a politika szereplőinek célja és mit nevezünk a politika világában sikernek? – A politikai szereplőknek igen eltérő céljaik lehetnek, ezért a siker is nehezen határozható meg, mert a szubjektív cél elérése tekinthető igazán sikernek. Ki kell emelni azonban a tartós politikai jelenlét vagy szereplés során fontos stratégiai célokat: a döntéshozatali pozíciók birtoklását vagy döntéshozók befolyásolását, illetve szert tenni valamilyen mérvű hatalomra. Még a legnemesebb célok eléréséhez vagy programok kivitelezéséhez is szükség van döntésekre, és hatalomra a döntések meghozatalára és érvényesítésére. Milyen eszközök felhasználása engedhető meg és melyek tilosak a politikai célok elérése érdekében? – Ennek megítélése nagyban függ az adott politikai közösségben uralkodó írott és íratlan normáktól, a közösség politikai kultúrájától. Alapvető kérdés azonban az, hogy a politikai szereplők számára érvényes fogalmak-e az erkölcs, a morál, az etika és a lelkiismeret. Ha ugyanis nem érvényes, a gátlástalanság vezérelheti őket. Beszélhetünk-e a politikában fair playről, tisztességes versenyről a szónak az eredeti értelmében?
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
– Úgy gondolom, minél élesebb a harc, minél nagyobb a tétje a harcnak, annál kisebb az esélye annak, hogy a fair play szelleme vezérelje a politikai szereplőket. A politikusok egy része szerint a politika működési logikája más, mint a hétköznapi élet, így annak összehasonlítása nem célszerű? Egyetért ezzel a felfogással? – Nem. A politikusok is emberek, ugyanolyan tulajdonságokkal és ugyanúgy esendők, mint a hétköznapi emberek, és a politika világában is igen fontosak a személyközi kapcsolatok és normák. Másrészt a hétköznapi emberek világában ugyanúgy kőkeményen jelen van a verseny, az érdek- és hatalmi harc. Milyen veszélyek fenyegetik Magyarországon elsősorban a közélet tisztaságát? – Sajnos ezek a „veszélyek” már igen régen „véres valósággá” váltak: az amúgy máshol is jelenlévő korrupció, hazugság, szemforgató moralizálás stb. túl van a kritikus mértéken. Hol csinálják mindezt jobban, mint nálunk? Országok és népek politikai kultúrája és az egyes politikai rendszerek vagy demokráciák között minőségi különbségek lehetnek. Szubjektív ítéletem alapján a skandináv országokat és Kanadát emelném ki.
13
életmód
A közösség önbecsülése fejeződött ki
nagyközség lett bordány Bordány község önkormányzati képviselő-testülete évzáró, december 12-i ülésén döntött a nagyközségi cím felvételéről – az új önkormányzati törvény ma már a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések számára is lehetővé teszi ennek felvételét. B. Nagy László kormánymegbízott a nagyközséggé váláshoz díszoklevéllel gratulált, amelyet a hagyományos újévi koncerten adott át Tanács Gábor polgármesternek. Tanács Gábor polgármester a koncert közönsége előtt elmondta, hogy elsősorban azok a települések éltek nagyközséggé válás lehetőségével, akik az elérhető szolgáltatások hozzáférésében nagyot léptek előre. Bordány az utóbbi években minden intézményét felújította, pályázati forrásoknak köszönhetően több beruházás valósult meg. A települést a kiskertekkel összekötő több mint öt kilométeres kerékpárút építése, a védelmi központ kialakítása, a Kistemplomtanya tér felújítása, vagy az újabb piaccsarnok megépítése mind-mind a lakosság komfortérzetét javítja. Bordány hosszú évek óta stabil, kiszámítható gazdálkodással rendelkező település, lakosságszáma is dinamikusan növekszik, és lassan eléri a 3300 fős lélekszámot. Nem véletlen, hogy sok család választja lakhelyéül a Homokhátság szíveként is nevezett települést.
„A tökéletesség felé vezető út csak az lehet, melyen az ember a közjóért munkálkodhatik.” – Ez a gróf Széchenyi Istvántól való idézet áll azon a díszoklevélen, amelyet B. Nagy László adott át az ünnepségen a település polgármesterének. A kormánymegbízott köszöntőjében hangsúlyozta, a közösség önbecsülése fejeződött ki azzal, hogy felvette a nagyközségi címet. Gratulált a megvalósult fejlesztésekhez, és hangsúlyozta, hogy a jövőben az önkormányzatoknak már nem kell állami feladatokkal bajlódniuk, csak az ott élők mindennapjait, a saját jövőképüket kell jól alakítaniuk. Ehhez költségvetési és uniós források is rendelkezésükre fognak állni. „Ismerve Bordány vezetőit, tudom, hogy ezt ki is fogják tudni használni!” – zárta gondolatait a kormányhivatal vezetője. Tanács Gábor polgármester, dr. Fodor Ákos jegyző és B. Nagy László a díszoklevél átadása után (a felső képen) Az újévi koncerten az idei évben is a Mórahalmi Alapfokú Művészeti Iskola Fúvószenekara zenélt
14
Keresse fel honlapomat, és kövessen a Facebookon is!
HÍREK
366 ezer gyermek kap ingyenes étkezést Hatalmas előrelépés történt a térítésmentes és a kedvezményes étkeztetés támogatásában 2010 óta: 24 milliárd forinttal, vagyis 83 százalékkal többet fordít erre a célra az állam – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatóján. Idén 52,6 milliárd forintot fordít a kormány bölcsődei, óvodai, iskolai és kollégiumi étkeztetésre.” Soltész Miklós közölte, hogy 2010-ben 28,7 milMárciustól diplomamentő programot indít a kormány Csaknem ötvenezer olyan „majdnem diplomás” fiatal van Magyarországon, akinek csak a nyelvvizsga hiányzik a diplomához, de azt önerőből már nem képes megszerezni. Ebből első körben tízezer fiatalnak segíthet a kormány. A Diplomamentő programra három milliárd forintot fordítanak.
Spórolhatnak az őstermelők
Ingyenesen végzi az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést januártól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Tavaly még az új igazolványok kiállításáért 2000, az érvényesítésért 1000, a cseréért és a pótlásért 1000, a három évre kért igazolványért 4000 forintot kellett fizetniük. A díjakat az ügyintézéskor készpénzben kellett kiegyenlíteniük. A szervezet a kieső bevételek miatt nem emel tagdíjat.
liárd forintot, míg idén már 52,6 milliárd forintot fordít a kormány bölcsődei, óvodai, iskolai és kollégiumi étkeztetésre. A támogatások révén a rászorulók napi egyszeri meleg- és kétszeri hidegétkezéshez jutnak. Megjegyezte: 366 ezer gyermek kap ingyenes étkezést, és ötven százalékos térítést kell fizetni mintegy 202 ezer gyermek után. Ezzel szemben a balliberális ellenzék 450 ezer éhező gyerekről vizionál megerősödésben. a visszajelzés is, hogy a kormány intézkedéssorozata jó elképzelés, és valóban az édesanyák érdekeit szolgálja” – hangsúlyozta B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő. Szegeden is lehet csatlakozni az aláírásgyűjtéshez. Magyar Anna, a nőtagozat alelnöke bemutatta azt az internetes felületet, ahol néhány perc alatt leadhatják aláírásukat az állampolgárok. A http://acsaladazelso.fidesz.hu/ webes felületen, vagy írásban a Fidesz-irodában. A megadott adatokkal garantáltan senki nem él vissza. Csatlakozott az aláírásgyűjtéshez Fülöp Árpád és családja is (képünkön). Második gyermekünket várják, és úgy látják, a gyed extra segítséget fog jelenteni nekik, amikor a feleség majd vissza akar menni dolgozni.
Regisztráljon a gyed extráért!
Nincsenek biztonságban a kormány népjóléti intézkedései, ezért a ki kell állni az olyan kezdeményezések mellett, mint a gyed extra – ez a fő üzenete annak az aláírásgyűjtésnek, amelyet a Fidesz Női tagozata indított el azt követően, hogy Gurmai Zita balliberális politikus félreérhetetlenül kijelentette: kormányra kerülésük esetén eltörölnék a gyed-extrát. „Január elsején vezettük be a gyed extrát. A kormányzat ezzel próbál segíteni azokon az édesanyákon, családokon, akik eddig méltatlan helyzetben voltak. De kell
Kiadja a Domus Partium Kft. • Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója • Szerkeszti a szerkesztőbizottság Készült a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. nyomdaüzemében • ISSN 2064-3411
bnagylaszlo.hu • facebook.com/bnagylaszlo
15
BALLIBERÁLISOK A LABIRINTUSBAN Karácsony G.
Az MSZP-re bízni a demokráciát, az olyan, mint kecskére a káposztát.
Bajnai Gordon személye nem problémamentes.
2010. április 20.
2012. október 10. Jávor Benedek
Juhász Péter
2012. október 21.
Aki nem ismeri el a 2010 előtti időszak bűneit, az nem kész a korszakváltásra.
Az MSZP omoljon össze! 2012. szept. 16.
Nincs bajunk az MSZP és a DK szavazóival, azzal a politikával van bajunk, amit az elmúlt 8, 10, 15 évben folytattak.
Jávor Benedek
Jobban utálom a szocikat, mint a Fideszt.
2012. október 23.
Bajnai Gordon
Karácsony G.
Haza és Haladás
2012. november
Ha HA
Hazudtunk reggel, éjjel, meg este.
ÖSSZEFOGÁS
Demokratikus
Gyurcsány megosztó személyiség, az MSZP nem támogatja az indulását. 2012. szeptember 10.
Gyurcsány Ferenc a múltat jelenti az MSZP-ben. Mesterházy A.
2012. október 27.
koalíció
Egy mentálisan megzakkant bolsi-milliárdossal nem lehet normális jövőt építeni. Mesterházy A.
2012. november 21.
Nem kérek helyet a listán. Szanyi Tibor
Kuncze Gábor 2012. okt. 23.
2010 2011 2012 2013 2014