KÖZÉLETI MAGAZIN
1. évfolyam 1. szám
2013/10
B. NAGY LÁSZLÓ, a tettek embere
Meg kell találni Szegeden is a kitörési pontokat 8. oldal
A Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója, dr. Kerényi János szerint a homokháti emberek a vízutánpótlás helyzetének megoldásában és a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar megerősítésében bízhatnak. Szeged pedig abban, hogy kreatív, innovatív vezetése lesz, mely tud élni a kínálkozó lehetőségekkel.
Rezsicsökkentés-fórum Mórahalmon 10. oldal
Zsigó Róbert országgyűlési képviselő jött Mórahalomba, hogy vendéglátója, B. Nagy László országgyűlési képviselő, kormánymegbízott társaságában beszélgessen az embereket leginkább izgató dologról. A megélhetésről.
Helyi termelők piaca nyílt Ruzsán
Október 5-étől minden szombaton délelőtt helyi termelők piacán vásárolhatnak a Ruzsán és környékén élők. Minderről a település központjában kialakított korszerű piactér gondoskodik, amelyre közösen pályázott a helyi gazdákkal a község önkormányzata.
14. oldal
K AMPÁNYESEMÉNYEK
A MEGTETT ÚTRÓL ÉS AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL Orbán Viktor miniszterelnök 2013. szeptember 28-án a Fidesz kongresszusán elmondott beszédének rövidített változata Magyarország működik és erősebb, mint volt, s jobban teljesít, mint korábban (…) Kilenc év után kiszabadítottuk az országot a túlzottdeficit-eljárás csapdájából. Kiszabadítottuk magunkat az IMF szorításából is. Már nem követelhetnek megszorításokat, se más olyan intézkedéseket, amelyek az ország és az emberek érdekeivel ellentétesek. Óriási összefogással és hősies küzdelemben megvédtük az országot és a magyar embereket a valaha volt legnagyobb dunai árvíztől. Történelmi mélypontra szorítottuk a pénzromlást. Magyarországon ma lassabban emelkednek az árak, mint más országokban. Növeltük a keresetek értékét, ezzel átléptünk a fizetések emelkedésének korszakába. A munkahelyvédelmi akciótervvel munkahelyek százezreit védtük meg. Évtizedek után először jelentősen, 10 százalékkal csökkentettük a magyar családok rezsiköltségeit. És van erőnk, hogy november 1-jétől további 11,1 százalékkal csökkentsük. Beindítottuk az európai válság elhúzódása ellenére a magyar gazdaság növekedését. Büszke vagyok arra, amit mi, magyarok közösen elértünk. Büszke vagyok rá, mert együtt értük el, és minden becsületes magyar ember hozzátette a magáét. És különösen büszkék lehetünk rá azért, mert nem az égből potytyant az ölünkbe. Mindannyian – ki-ki a maga helyén, de – keményen megdolgoztunk érte. A mai világban, különösen a mai Európában nem adják könnyen sem a nemzeti függetlenséget, sem az önálló gazdaságpolitikát. Meg kellett küzdenünk a múlt hibáival és a múlt haszonélvezőivel. Meg kellett küzdenünk azokkal az európai bürokratákkal, akik a valóság ellenében körömszakadtáig ragaszkodnak egy elhibázott gazdaságpolitikához és csődöt mondott válságkezelési módszereikhez. Az elvégzett munka és a feszített munkatempó a magyar életnek szinte minden területét érintette. Segélyalapú társadalomból munkaalapú társadalmat teremtettünk. Vállaltuk a megújítással, átszervezéssel járó súlyos vitákat és konfliktusokat, mert a munkaalapú gazdaság és társadalom megteremtése számunkra nemcsak politikai és gazdasági, de erkölcsi feladat is.
2
A mi célunk, hogy a magyar családoknak több pénze maradjon. Lehet, hogy a pénz nem boldogít, de hadd győződjön meg erről minden magyar ember saját maga (…) 2002-ben a TF-en megmondtuk, hogyha a baloldal alakít kormányt, akkor itt valójában a nemzetközi nagytőke alakít kormányt, és annak az ország és a magyar emberek csúnyán meg fogják fizetni az árát. Pontosan így is lett. Hat brutális megszorító csomag, huszonnégy rezsiemelés, egy teljes havi nyugdíj elvétele, egy teljes havi bér, egy teljes évi gyed elvétele, a családi adókedvezmény eltörlése; ennyibe került az embereknek a baloldali kormányzás nyolc éve. Plusz az ország eladósítása, amit szintén az emberekkel fizetettek meg. Az ellenzék nem képes belátni, hogy a devizahitelek, a rezsi, a fizetések és a munkanélküliség egymással összefüggô kérdések. Számos magyar család számára ezek a problémák együtt jelentkeznek. (…) Már most, hét hónappal a választások előtt azt halljuk, hogy ugyanazok, akik 2002 után a bankokkal és a monopolistákkal szövetkezve tönkre tették, a csőd szélére taszították az országot, nos, azok újra nyíltan a bankoknak és a multiknak ajánlanak szövetséget a magyar emberekkel szemben. Már most előre bejelentettek egy 532 milliárd forintnyi megszorítást. Ezt mind a bankoknak, a nemzetközi nagytőkének akarják odaadni. Még csak nem is titkolják. Mi hiszünk a versenyben, az okosan alakított piacban, a vállalkozásokban és a vállalkozói szellemben. Elismerjük a munkát, elismerjük a teljesítményt, de nem ismerjük el a kapzsiságot és a gátlástalanságot. Elismerjük a modern világgazdaságot, annak bonyolult viszonyrendszerét és kölcsönhatásait, de nem ismerjük el a gyarmatosítás jogát. Meg fogjuk védeni Magyarország gazdasági függetlenségét. A harc terepe a választás. Ez egy új rendszer, másképp is kell gondolkodni róla. Minden egyes voksra szükség van minden egyes választókerületben, akár nyerésre állunk ott, akár nem. Az összes begyűjthető szavazatot be is kell gyűjteni. Az fog dönteni: hogy ki tesz többet a győzelemért.
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
B. NAGY LÁSZLÓ VÁLASZOL A politikába 2010-ben új emberként kerültem. Korábbi életem jó részét a mezőgazdaság és a pénzügyek világában töltöttem, most pedig a civil élet összes tapasztalatát és értékét igyekszem – mint Csongrád-megyei kormánymegbízott és országgyűlési képviselő – a köz javára hasznosítani. Szegeden és a Homokhátságon járva gyakran megállítanak az emberek és számos kérdést tesznek fel az ország és a térség dolgaival kapcsolatosan. Ezúton lapunk olvasói számára is igyekszem néhányra nyilvános választ adni. 웇 Miért jó az nekünk, hogy az EU megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben? – Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, azonnal túlzottdeficit-eljárás alá vonták a gazdaság rossz helyzete miatt. Ez azt jelenti, hogy a magyar költségvetés hiánya folyamatosan 3 százalék fölött volt. Egészen 2010-ig fennállt ez az állapot. Az Orbán-kormány gazdasági lépéseinek eredményeképpen 2010-óta 3 százalék alatt tartjuk a költségvetés hiányát. Az Európai Unió Tanácsa ezért kiengedte Magyarországot az eljárás alól. Amennyiben nem teljesítjük a 3 százalék alatti célt, az EU lakosságot érintő megszorításokat követelne tőlünk. Azzal fenyegethetnének bennünket, hogy ha nincs megszorítás, az EU elzárja a támogatásokat. Kevesen tudják, hogy hazánkban a fejlesztési pénzek 95 százaléka az EU-ból érkezik. Ebből tudjuk elvégezni azokat a fejlesztéseket, amelyek nélkül Magyarország működésképtelenné válhatna. Ebből az ördögi körből kerültünk ki, ez a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés lényege. 웇 Miért fizettük vissza hamarabb az IMF-hitelt? Egyes politikusok szerint ez volt a drágább megoldás. – Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) hitelpolitikájáról tudni kell, hogy azoknak az országoknak ad elsősorban hitelt, amelyek gazdasági problémákkal küszködnek, és nem tudják finanszírozni ezeket a problémákat a nemzetközi pénzpiacokról. Minden ilyen hitelnek sarkalatos része a hitelfelvevő ország belügyeibe való beavatkozás. Például beleszólnak abba, hogy mennyi legyen a nyugdíj, vagy az állami alkalmazottak fizetése.
2008 novemberében – amikor Bajnai Gordon Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere volt –, több mint 8 milliárd euró IMF-hitelt vett fel az ország. A visszafizetés határidejének a 2012 és 2014 közötti időszakot kötötték ki. A hitel első negatív következménye volt, hogy 2009-ben – már Bajnai miniszterelnöksége alatt – egyhavi nyugdíjat rögtön elvettek a nyugdíjasoktól, egyhavi bért pedig a pedagógusoktól és a közalkalmazottaktól. Azóta az egész ország nyögte a visszafizetés terheit. Tehát, ha megnézzük a hitelhez kapcsolódó összes terhet – kamat, kamatfelár és egyéb hátrányos mellékletek –, azt mondhatjuk, hogy az IMF-hitel lejárat előtti visszafizetése nemzetgazdasági és politikai szempontból is nagyon pozitív tett volt. 웇 Ki kaphat majd munkát a szegedi ELI Lézerközpontban? – Aki vonzódik a természettudományokhoz, annak nagy lehetőségek nyílnak az ELI Lézerközpont megépülésével. A Szegedi Egyetem vezette konzorcium 1 milliárd 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Uniótól erre a projektre. A program célja a kialakítandó központ megvalósításához és az üzemeltetéshez szükséges szakemberek kiképzése is. A Szegedi Egyetem vezetésével például kurzusokat indítanak a lézerközponthoz kapcsolódó területeken, nemcsak fizikus-, hanem biológus-, vegyész- és orvostanhallgatók számára is. De a több mint négyszáz álláshelyből, amit az ELI kínál, számos más, szakmunkát igénylő feladat is található. Tehát több szak és szakma közül választhat, aki az ELI Lézerközpontban akar dolgozni.
3
SZEMPONT
Fókuszban a munkahelyteremtés
VISSZA AZ ÉLETBE! Nagy érdeklődés mellett zajlott a közelmúltban a Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által rendezett állásbörze. Egymásnak adták a kilincset az álláskeresők, s felvonultak szép számban a munkát kínáló vállalatok. Szinte jelképes pillanatban zajlott a két fél „randevúja”: épp aznap látott napvilágot a legfrissebb jelentés, mely szerint a foglalkoztatás húsz év óta nem látott pozitív képet mutat. B. Nagy László kormánymegbízott a fórumon elégedetten nyugtázhatta: az összképhez a megyei, s benne a szegedi és homokhátsági jó eredmények is hozzájárultak. És nagy dolog, hogy mind többen visszakerülnek a munkába – az életbe... Tény, ami tény: ez év nyarára 3 millió 981 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma – vagyis a Bajnai-kormány utolsó hónapjához képest 225 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon. A munkában lévők létszáma két évtizede nem tapasztalt rekordot jelent. A munkanélküliségi mutató tíz százalék alá csökkent. A KSH adatai visszaigazolják a kormány 2010 óta megtett intézkedéseit: az Első munkahely garancia program vagy a Munkahelyvédelmi akcióterv meghozta gyümölcsét, akárcsak a foglalkoztatás-bővítési támogatási rendszer.
Aki nem adta fel A korábbi években a foglalkoztatottak száma leginkább az építőiparban csökkent. Ez egy szegedi cégre, a magyar tulajdonú Clean Star Complex Kft.-re éppen hogy nem igaz! A korrekt, megbízható hírű vállalkozás kifogástalan imázsát azonban nagyon nehéz volt megtartani a válsághelyzetben, a pangó piaci környezetben – ám Varga Róbert ügyvezető igazgató nem rettent meg az akadályoktól. A Partiumból, Nagyváradról Szegedre települt férfi fiatalon eszébe véste a legendás brit, Sir Winston Churchill történelmi érvényű ukázát: „Soha ne add fel!” – Folt eshetett volna cégünk képén, ám kitartottunk. És a 2010-es kormányváltás után végre segítséget kaptunk. Munkahely-teremtési pályázatunk sikeres volt, ennek nyomán fejleszthettünk. Nagyon fontos, hogy az állam így próbál mankót adni az építőipari szektornak, amelyre csúnya idők jártak az elmúlt időszakban. 웇 A válságot ez az ipar szenvedte meg leginkább. – Igen, ezért is létfontosságú a segítség, persze feltétellel: ennek ellenében pluszfoglalkoztatást várnak el. Hallatlanul fontos ez, mert enélkül nem tudnánk
4
fejleszteni. Ki voltunk vérezve, a tartalékaink fogytán voltak. Ha volt is munka, olyan áron kellett elvállalnunk, hogy fejlesztésre nem jutott. Csak a munkahelyteremtő támogatás révén tudtunk fejleszteni. A pályázat révén viszont sikeresen megvalósult a foglalkoztatás-bővítés. Vállaltuk újak munkába állítását, ők folyamatosan dolgoznak. A mélyépítés felé vettünk irányt, gépeket vásároltunk, amelyekkel képesek vagyunk új munkákra pályázni. 웇 Nem mamutvállalatról van szó, így nem tömegeket foglalkoztatnak, de nagy eredmény, hogy a korábbi létszám hatvan százalékával több embert tudnak alkalmazni. Arányaiban ez nagyon jelentős. – Valóban. Jó, hogy végre az állam nemcsak a multikat támogatja, mint ez korábban volt, hanem segíti a kkv-szektort is. A szocialista kormányok alatt ennek a legnagyobb foglalkoztató szektornak a cégei éhkoppon maradtak. Ebben nem csupán az a fájó, hogy sorra dőltek be, hanem a súlyos következmény: a családok elszegényedése. A nagy multikat jól kistafírozták, tízmillió forintot kaptak egy új munkahelyért; no hát mi ennek a töredékéből teremtünk új lehetőséget. Jó érzés, hogy munkát tudunk adni sokaknak, és persze a cég is stabil marad. Minden forint, amit a kkv-szektor kap támogatásként, többszörösen megtérül. Mi sokkal kevesebből segítünk biztos megélhetéshez embereket, mint a multik tették, s ráadásul mi minden bevételünkből itthon adózunk. 웇 Ön mennyire optimista az ágazat kilábalását illetően? – Hála a Jóistennek, az építőipar most mintha hegymenetbe váltott volna, a KSH adatai azt tükrözik, hogy növekedésnek indult a termelés. A cégemet tekintve mindig is optimista voltam, de most különösen, hogy jobban tudunk részt vállalni az uniós projektekben.
A sors iróniája, hogy azért is van több megbízás, mert jó néhány cég csődbe ment, és nemcsak a rosszul működők, hanem igen jók is, kiváló szakembergárdával. A cégbedőlések mögött pedig sorstragédiákat, emberi életek tönkremenetelét látjuk. A kis cégeket kihasználták a nagy fővállalkozók, amelyek fölvállaltak hatalmas munkákat, s nem ők, hanem az alattuk lévők teljesítettek – amelyeket aztán „elfelejtettek” kifizetni. Ezeknek nem volt tartalékuk, hogy a csapásokat túléljék. Bedőltek, s egzisztenciák mentek tönkre, a tudás veszett el; ez a legnagyobb tragédia. Mi azért tudtuk túlélni, mert nem mentünk el mamutcégekhez alvállalkozónak. Csak azt a megbízást fogadtuk el, amit magunk teljesíteni tudtunk, s mi sem fogadtunk föl alvállalkozókat. Nem buktunk tehát, mint sokak. Bíztam a jobb időkben. 웇 Az önállósághoz ragaszkodásnak ára volt, de óriási haszna is: tiszták maradtak. – Hála Istennek, igen. Megmaradt az egyik legfontosabb eszmei tőkemutatónk, a megbízhatóság, a tisztesség.
Ők már révbe értek Iskolapadból a munkahelyre – ennek a kormányzati célprogramnak a szerencsés nyertese Magyar Adrienn. Érettségi után azonnal munkára lelt. „Meglepődtem, nem is gondoltam, hogy sikerül… Láttam idősebbeket, akik régóta várnak a lehetőségre, és a fiatalokat se ostromolják ajánlatokkal. Nekem szerencsém volt, hogy olyan céghez jelentkeztem, amelyik pályázott ebben a célprogramban. Végtére is egy központi intézkedésnek köszönhetem az állásom. És – lévén stabil munkahelyem – így már készülhetek a jövőre, a családtervezésre… az életre.” Adrienn személyi asszisztens lett. Vajon e munkakörben miként hasznosíthatja a Vedres István Építőipari Szakközépiskolában szerzett tudását? „Fontos, hogy rálátásom legyen a cég egészére. Hogy ne legyek laikus a szakkérdésekben, hogy a műszaki jártasságom a vállalat hasznára legyen.” Az ám, hasznosság! A versenyszféra megkerülhetetlen „hívószava” ez – érthetően, hisz a sikeresség alapfel-
tétele. Szőke Gábor a korábbi munkahelyén nem kamatoztathatta a főiskolán szerzett tudását – ráadásul a szerződése lejárt, így a munkanélküliek „keserű kenyere” jutott neki. Aztán jelentkezett a Kaas Ingatlangaléria pályázatára. És sikerült! „Régóta kerestem olyan munkát, amely a végzettségemnek megfelel. Kiváló csapatba kerültem. Jól érzem magam. Dolgozhatok, tervezhetek, van jövőképem, és gondoskodhatok a kisfiamról, hogy neki jobb legyen.”
Erős akarattal Bátorság kell a mai ingatlanpiaci világban egy szakvállalat fenntartásához. A merészség megvan a Kaas Ingatlangaléria Kft. ügyvezetőjében. Vörösné Fülöp Erika vallja: ha nem pozitívan állunk a dolgokhoz, ne is kezdjünk vállalkozásba. A hite vitte előre a céget. „Ez indított arra is, hogy a munkahelyteremtő pályázaton részt vegyek. Sikerült, és vállaltam, hogy hét munkatársat foglakoztatok két éven keresztül. Ezen túl, minthogy mi hívei vagyunk a pályakezdők alkalmazásának, három fiatalt vettünk fel az Iskolapadból a munkába program keretén belül. Tartós munkanélkülieket is alkalmazni fogunk és 55 év felettieket is. Ez a lehetőség példátlan az én szakterületemen. Az ingatlanközvetítésnek éppen az a kormányzati támogatás – akár a munkahelyteremtő pályázat, akár a bértámogatás – a betanulási időszak erős alapját jelenti, vagyis a túlélést garantálja ebben a kritikus piaci helyzetben. Háttérbiztonságot ad a munkaadónak és a munkavállalónak. Én nagyon dicsérem ezt a programot, ez által tudtam megerősíteni a cégemet, és ez által tudok jövőt mutatni a munkatársaimnak.” A tartós foglalkoztatás vállalása persze kemény kötelezettség egy cégnek; és jöhetnek nehezebb idők… „Hátsó szándékkal senki ne álljon ezekhez a dolgokhoz! Ezek eszközök, mögéjük embereket kell tenni, és az emberi sorsokkal nem szabad játszani! Én látom ebben a jövőt, nekem ezek hiányoztak a korábbi időkben. A lehetőségeimet, hála a jó égnek, jobban ki tudom használni, akár az ingatlanpiac, akár a szakmai oktatás területén, ami az új profilunk.”
5
NEMZETI ÜGYEK
A 2014-TŐL VÁRHATÓ POZITÍV LÉPÉSEK Ami jövőre biztosan a zsebünkben marad A kormány jövőre évi stabil költségvetést és növekedési pályát tervez. Az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése mellett a fő szempont a családok terheinek további csökkentése. 웇 A 2014-es lesz első év, amikor a rezsicsökkentés hatása már éves szinten mérhető. 웇 Életbe lép a családi adókedvezmény kiszélesítése. 270 ezer kiskeresetű, többgyermekes család számára adócsökkentést hajt végre a kormány, amellyel immár 230 milliárd forinttal több pénz marad a gyermekes családoknál, mint 2010 előtt. A legalacsonyabb jövedelmű 110 ezer család gyakorlatilag kézhez kapja a teljes bruttó jövedelmét. Egy 100 ezer forintot kereső, két gyermeket nevelő családnak havonta 4 ezer forinttal, egy átlagbért kereső, három gyermeket nevelő családnak további 39 ezer forinttal több marad a zsebében. 웇 Januártól életbe lép a kisgyermekes édesanyákat segítő gyed extra. 웇 Továbbra is megőrzik vásárlóerejüket a bérek és a nyugdíjak, sőt a kormány a tartósan alacsony infláció-
nak köszönhetően a bérek és nyugdíjak vásárlóerejének emelkedésével számol. 웇 A jövő évi költségvetés továbbá tartalmazza a 160 ezer pedagógus béremelésének fedezetét, a közfoglalkoztatás folytatását, a téli közmunkaprogram elindítását. 웇 Folytatódik a kisgyermekes édesanyákat, pályakezdőket, nyugdíj előtt állókat segítő Munkahelyvédelmi Akció is. 웇 A 2014-es költségvetés 2,9 százalékos hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Jövőre is 3% alatt tartjuk a költségvetési hiányt. 웇 Elértük, hogy tartósan alacsony az infláció. A 60-as évek vége óta nem volt arra példa, hogy ilyen alacsony inflációval tervezzék a magyar költségvetést.
Megkapták első emelt bérüket a pedagógusok Szeptember 25-éig az állami intézményekben a 160 ezer pedagógusból 105 286 személy átsorolását fejezték be. A béremelésnek köszönhetően a jövedelmek 10–100 ezer forinttal nőnek. A bérek emelésére az idei költségvetési összkiadás 32 milliárd, a jövő évi büdzsében pedig több mint 150 milliárd. A pedagógusok most az emelés 60 százalékát, a fennmaradó 40 százalékot pedig 2017-ig kapják meg – négy részre elosztva. A béremelkedés értékállóságát törvény garantálja, nincs még egy olyan foglalkozási ág, ahol a számítási alap a minimálbér. Ha a minimálbér nő, automatikusan nőnek a pedagógusbérek is.
6
A pedagógusok 99 százalékának emelkedett a bére. A béremelés egyénileg mindenkinek más-más lehet. Az összeg végzettségtől, munkaévektől, nyelvvizsgától, szakvizsgától, diplomák számától stb. függően változik. A bérkompenzáció után csak 108 olyan pedagógus volt, akinek a bére nem érte el a szeptember 1. előtti szintet. Esetükben a kompenzációt a tankerületi igazgatók egyénileg vizsgálják meg. A kompenzációt az érintettek novemberben esedékes fi zetésükkel, szeptember 1-jéig visszamenőleg kapják meg.
Gondoskodunk az idősekről Hoppál Péter pártszóvivő az Idősek Világnapján tartott sajtótájékoztatóján összegezte a kormány idősekkel kapcsolatos intézkedéseit. 웇 A Fidesz filozófiája egészen egyszerű: emeljük a nyugdíjakat, azok vásárlóértékét nemcsak megőrizzük, de növeljük is és ezzel együtt csökkentjük az idősek kiadásait, ellentétben a Gyurcsány-Bajnai kormányokkal. 웇 A nyugdíjrendszer igazságtalanságain változtattunk – sok életerős, dolgozni tudó egyenruhás fiatalembertől megvontuk a korkedvezményt, hogy inkább az egész életüket végig dolgozó és közben gyermeket nevelő nőknek, édesanyáknak tudjunk korkedvezményt adni. 웇 Lehetővé tettük, hogy a nők 40 év munka után nyugdíjba mehessenek, eddig 108 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetőséggel. 웇 Azt az igazságtalanságot sem hagytuk szó nélkül, hogy a kommunista diktatúrával cinkos egykori párt-
vezetők magasabb nyugdíjat kaptak. Mára helyreállt a rend: a bűnösöktől elvettük, ugyanakkor az áldozatoknak 50 százalékkal emeltük a nyugdíjjárulékát. 웇 A kormány immár harmadik alkalommal készül a rezsicsökkentésre, ami több millió olyan háztartást érint, ahol idősek élnek. 웇 A kistelepüléseken élő rászoruló idősekről sem feledkeztünk meg – közülük sokan a mai napig tűzifával fűtenek. A kormány előtt van egy új terv, amely szerint a korábbi egymilliárdról kétmilliárd forintra növelnék a szociális tűzifaprogram támogatását. 웇 A bűnözőknek sem hagyjuk többé kiszolgáltatni az időseket, a büntető törvénykönyv szigorúbban szankcionálja az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket. 웇 Országszerte ezekben a hetekben nyílnak meg azok az egészségfejlesztő irodák, ahol az idősek számára is programokat, tanácsadást szervezünk.
Jó hírek jöttek a munkaerőpiacról A rendszerváltás óta soha ennyien nem dolgoztak az országban. A munkanélküliségi ráta is újra egyszámjegyű és úgy csökken, hogy eközben a gazdasági teljesítmény növekszik. Tények a Központi Statisztikai Hivataltól. A foglalkoztatottak száma ma megközelíti a négymilliót (3 981 000 fő). Ez 67 ezer fővel több, mint az egy évvel korábbi, és 225 ezer fővel több, mint a kormányváltás idején. A versenyszféra a kormányváltás óta 90 ezres növekményt produkált. A közfoglalkoztatottak száma 2010 óta 88 ezer fővel emelkedett. A növekmény egy részét tehát a közmunka adja. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ne becsüljük le a közmunkát. A közmunka is munka. Nem cél, hanem eszköz olyan térségekben, ahol a versenyszféra huzamosabb ideje nincsen jelen és az emberek máshonnan nem szerezhetnek jövedelmet. Az egy évnél kevesebbet külföldön dolgozó vendégmunkások is benne vannak a növekményben. Tény, hogy a vendégmunkások számát 2009 óta a válság, továbbá a 2011-es – elsősorban a német és osztrák – munkaerő-piaci nyitás megemelte. Számuk ma kb. 48 ezerrel több, mint három éve. 2004-ben azért is csatlakoztunk az EU-hoz, hogy aki szeretne, külföldön is
vállalhasson munkát és szerezhessen munkatapasztalatot. Persze sokan próbálják a vendégmunkások emelkedő számát azonosítani a hazájukat elhagyókkal. Nem erről van szó. Vendégmunkásnak számítanak a határ menti ingázók ugyanúgy, mint pl. az a bádogos vagy kőműves brigád, aki előbb két hétig a szomszéd faluban dolgozik, utána két hétig meg egy németországi építkezésen veszik igénybe a szakértelmüket. A keresetüket hazahozzák, itthon költik el, a családjukat itthon tartják el belőle. Alattomos megtévesztés az ellenzék részéről amikor kampánycélból ezeket az embereket menekülteknek próbálják beállítani. A fentiekből tehát egyértelműen következik, hogy ha szerényebb mértékben is, mint szeretnénk, de a foglalkoztatás növekedésének jelentős része a versenyszférából táplálkozik. Bár nem tartunk ott, ahol szeretnénk, ezt a bővülést mégis nagyon meg kell becsülni. Hiszen a válságnak még nincs vége, a foglalkoztatás egész Európában stagnál, a munkanélküliség nő.
7
PÁRBESZÉD
MEG KELL TALÁLNI SZEGEDEN IS A KITÖRÉSI PONTOKAT Szeged baloldali vezetése ellenére sem szenvedett hátrányt a kormányzat részéről, a város mégsem tudott élni a lehetőséggel. A kormány konszolidálta a település adósságát, mégsem látszanak azok a kitörési pontok, melyek Kecskemétnél például szépen kirajzolódnak. A Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója, dr. Kerényi János szerint a homokháti emberek a vízutánpótlás helyzetének megoldásában és a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar megerősítésében bízhatnak. Szeged pedig abban, hogy kreatív, innovatív vezetése lesz, amely tud élni a kínálkozó lehetőségekkel. 웇 Milyen gazdasági, társadalmi örökséggel indult a kormányzás 2010-ben, milyen intézkedéseket hozott az új kabinet? – A 2010-ben öröklött helyzetet egy szóval, vagy egy mondattal nehéz lenne jellemezni. Magas államháztartási hiány, infláció, túlzott deficit eljárás: gyakorlatilag a pénzügyi összeomlás szélén volt az ország, a sajtóban nem egyszer merült fel a párhuzam a magyar és a görög helyzet kapcsán. Az ország 2008. és 2010. között folyamatosan az államcsőd veszélyével nézett szembe. Ezekhez jött a devizahitelesek problémája. Az akkor regnáló kormány helyzetéről sokat elmond, hogy Gyurcsány lemondása után hónapokig keresték az utódot. A szinte egyáltalán nem létező SZDSZ több miniszteri bársonyszéket elfoglalt. Ezek után érthető, hogy nem jött más szóba kormányképes erőként, mint a Fidesz-KDNP. A kétharmados többség első feladatai között volt az, hogy megteremtse a gazdasági stabilitást, és meghozzon olyan szimbolikus döntéseket, melyekre a rendszerváltás óta nem került sor. Fontos volt a közbiztonság rendbetétele, a különböző nagy ellátó rendszerek átalakítása, az egészségügy és az oktatás állami kézbe vétele. Nincs miért elhallgatni, hogy a politikai elit magán kezdte a takarékoskodást. Kevesebb az önkormányzati képviselő, lényegében megfeleződik az országgyűlés létszáma. 웇 Milyen eredményeket tud felmutatni az Orbán Viktor vezette kormányzat a Dél-Alföldön? – Nagy eredmény például a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése, számomra viszont – márcsak a munkámból adódóan is (Kerényi János a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője – a
8
szerk.) – a közigazgatás átszervezése volt a legnagyobb eredmény. Ez a munka még le sem zárult, a kormányablakok megnyitásával fejeződik be. Az államigazgatás áttekinthetőbbé vált, csökkent a bürokrácia. A vidéki ember ezer szállal kapcsolódik napi ügyeinek intézése közben az államigazgatáshoz. Mivel a Dél-Alföld három megyéjében még mindig meghatározó a mezőgazdaság, ezért is fontos, hogy minden, ide köthető uniós támogatás átmegy a kormányhivatalon. Ez évente közel 70 milliárd forintot jelent a dél-alföldi régióban. 웇 Mennyire fontosak a kormányzatnak a szegények problémái, születtek-e olyan intézkedések, melyek kifejezetten ezt a réteget segítették? – Az egyik legfontosabb ilyen intézkedés a közmunkaprogram kiszélesítése, a munka alapú társadalom erősítése. A segélyezés helyett a munka került előtérbe, és sok olyan sikeres, önkormányzati mintaprogram is létezik, melyek visszavezetik az embereket ebbe a világba. A közmunka sem azt jelenti már, mint korábban, jópáran vannak, akik szakmájukban dolgozhatnak. Nagyon fontos a devizahitelesek ügye. A meghozott intézkedések, mint az árfolyamrögzítés, az otthonvédelmi kamattámogatás, a kilakoltatási moratórium több százezer devizaadósnak jelentett segítséget, köztük a legnehezebb helyzetben lévőknek. Fontos a családi adókedvezmény kiszélesítése, mely révén több pénz marad a gyermeket vállalóknál. 웇 Hogyan érintették Szegedet és környékét a kormányzati intézkedések? Mennyire jók a város pozíciói annak fényében, hogy itt nem kormánypárti a vezetés? – Szegedet baloldali polgármestere ellenére sem érték
2014-től a kiemelt feladat a Homokhátság vízutánpótlásának a megoldása
NÉVJEGY Dr. Kerényi János kormánymegbízott, Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal, a Fidesz regionális pártigazgatója, országgyűlési képviselő Születési hely, idő: 1945, Kiskunhalas Végzettség: 1966-ban szerzett szőlész-borász üzemmérnöki diplomát a Kertészeti Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karán. 1975-ben a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán jogászként végzett. Család: nős, két gyermek édesapja.
hátrányok. Az önkormányzat ugyanúgy részt vett az adósságállomány konszolidációjában, mint bármelyik más település. A számok nyelvén ez azt jelenti, a kormányzat a város adósságának 50 százalékát, vagyis nem kevesebb, mint 14 milliárd forintot vállalt át. Tette ezt úgy, hogy Szeged városa nem volt partner az államigazgatás átszervezésében. A kormányzat nem éreztette a szegediekkel, hogy a város ellenzéki vezetésű, az uniós forrásokból ugyanúgy részesült a megyeszékhely, mint bármely más település. Ugyanez a nagyvonalúság a 2010 előtti szocialista kormány részéről nem volt tetten érhető. 웇 Melyek lesznek a jövőbeli fejlesztések legfontosabb irányai, mely tekintetben várható a legnagyobb előrelépés a következő politikai, illetve uniós pénzügyi ciklusban? – Az egyik leglényegesebb kérdés az Alföld, de különösen a Homokhátság vízutánpótlásának a megoldása. Ez egy tíz éve húzódó ügy. Az előző ciklusban nem volt rá fogadókészség a probléma megoldására, most viszont eltökélt szándék van rá, hogy a 2014-ben kezdődő uniós pénzügyi ciklusban legyen rá forrás. A mezőgazdasági termelés nemcsak itt, hanem az egész Dél-Alföldön még mindig kiemelt kérdés. Így az ágazattal kapcsolatos problémák megoldása komoly feladat lesz. A mezőgazdasági termelésre építve a feldolgozóiparnak kell lendületet adni. Az a cél, hogy fel-
dolgozatlan termék ne kerüljön ki innen, vagyis ne az olcsóbb alapanyagot, hanem a drágább, feldolgozott terméket tudjuk piacra vinni. Fontos lenne, hogy ne csak Bács-Kiskun megyébe, hanem Békésbe és Csongrádba is érkezzenek csúcstechnológiát képviselő beruházások, mint a Mercedes, a Knorr-Bremse, vagy épp a foktői növényolajgyár. Szegeden zöld utat kapott a lézerprogram, de úgy vélem, meg kell találni azokat a kitörési pontokat, melyek húzóágazattá válhatnak. Egy polgármester munkájának az eredményességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy hozott-e innovatív fejlesztéseket, teremtett-e munkahelyeket, fejlesztette-e a gazdaságot. Nos, Csongrád megyében ezek alapvetően hiányoznak, Szeged vezetése nem tudott olyan sikereket felmutatni, mint Bács-Kiskun megye, illetve Kecskemét. 웇 Miért lett a rezsicsökkentés a kampány egyik központi témája? – Az elmúlt időszakban kialakult egy automatizmus. E szerint a szolgáltatók árképzése mindig inflációkövető volt. Ha drágulás jött, ők is emelték az árat. Nem voltak rákényszerítve arra, hogy a belső tartalékaikat feltárva csökkentsék költségeiket, vagyis az egyszerűbb megoldást választották, nem próbálva gátat vetni az áremelkedésnek. A több ütemben zajló rezsicsökkentés egyik kulcskérdése, hogy meg tudjuk-e védeni az elért eredményeket. Kimutatható, hogy a közszolgáltatások díjai magasak. Összeurópai szinten a hazai árak nem sokban térnek el a nyugat-európaiaktól, noha itt a keresetek jóval alacsonyabbak. Ez komoly megterhelést jelent a családok számára, így hozzá kellett nyúlni ehhez. A rezsicsökkentéshez társuló erős kampány azért is szükséges, mert a szolgáltatók, üzemeltetők zömében olyan nagyvállalatok, melyek működési területe átnyúlik az országhatáron. Így jogos a félelmük, hogy ezt a szabályozó rendszert mások is átveszik. Mindent meg fognak tenni, hogy a rezsicsökkentés ne tudjon teljes mértékben megvalósulni. A következő hetekben fontos parlamenti téma lesz, hogy ezt a szabályrendszert kétharmados törvényben tudjuk rögzíteni. Visszatérve a kérdésre: amikor egy család jövedelmének 50-60 százalékát viszik el a közszolgáltatási díjak, akkor válik világossá, hogy ezek befagyasztásánál és csökkentésénél nincs fontosabb dolgunk.
9
HAZAI ÜGYEK
REZSICSÖKKENTÉS-FÓRUM MÓRAHALMON „Zsófi, neked mennyivel kevesebb?” – kérdi egy idős asszony a másiktól. Amaz nem bonyolítja túlságosan a választ: „Tudja az öregisten! Nem százalékolgatok.” Ha nem tudnánk, hogy mi van mostanság a közbeszédben, akkor is azt vélnénk, a háztartási költségekről van szó; mert hogy ezt a párbeszédet az Aranyszöm Rendezvényház előtt lopjuk el akaratlanul, percekkel azelőtt, hogy megkezdődik a rezsicsökkentésről tartott fórum. A tét: a tisztes megélhetés Zsigó Róbert országgyűlési képviselő jött Mórahalomba, hogy vendéglátója, B. Nagy László országgyűlési képviselő, kormánymegbízott társaságában beszélgessen az embereket leginkább izgató dologról. A megélhetésről. A terem zsúfolt, az előtérbe is jut érdeklődő, hát hogyne, hisz az van most terítéken, ami százból száz embert érint. Kis, fakult szórólap akad a kezembe, vélhetően egy aktivista fénymásolta a kormányzati internetes portálról: „Rezsicsökkentés: 20 százalék. IMF-tartozás: 0 Ft. Átlagbér-növekedés: 4,6 százalék.” Ja, hát ha ez ilyen egyszerű, van még itt miért fórumot tartani? Bizony van. Mert sokat tudunk, de mindent mégsem, s a mi-miért összefüggés végképp nem világos. Például, hogy miként lehetséges: a szerény-szegény magyar ember viseli az amúgy jómódú unióban a legmagasabb rezsiterhet…
Elkótyavetyélt közműcégek Igen, az Aranyszöm-házban most itt ücsörgő emberek meg a hasonszőrű társaik az unió gazdag-szegényei: ők fizetnek, mint a katonatiszt – csak épp a jövedelmük fényévnyire van attól, amit a tehetős európai polgár hazavisz. Mindezt a „gondoskodó” álszocialista kormányoknak köszönhetjük. Az ő uralkodásuk alatt zajlott 1995–1997 között a közműszolgáltatók privatizációja, amelyet még 2006-2008ban pótszerződéssel megfejeltek, s ennek következményeként az égbe szöktek az árak: a gázár vásárlóerőhöz viszonyított mértéke szerint 2010-ben a legrosszabb helyen álltunk, a villany árát tekintve pedig utolsó előttiek voltunk a széles-gangos Európai Unióban! Huszonnégy ország közül a huszonharmadiknak, vagy
10
éppen a legutolsónak lenni – dicstelen dolog. Köszönhetjük ezt a Gyurcsány–Bajnai kormánynak! De ami egy állam életében esetleg szörnyű teher, ám mégis csak megoldandó feladat – az a szerényen élő polgárainak, akik napi gondokkal küszködnek, valóságos tragédia; családok megnyomorítója, életek ellehetetlenítője, sorsok kizökkentője.
A „szegény tanyai néni” és a többiek Leharcolt emberek, kárvallott kisegzisztenciák – az ő védelmükre hozta meg a kormány a rezsicsökkentésről szóló döntést. E sorsdöntő lépésről s eredményéről beszél a hallgatóságnak Zsigó képviselő. Arról, hogy míg a szocialista időkben háromszor emelték a gáz árát, a mostani kormány húsz százalékkal csökkentette azt – a nemzetközi nyomás ellenére, s a szolgáltatók bánatára. Hogyne bánkódnának a nagy multik, hisz’ például 2008-ban 60 százalékos (!) eredményük volt, míg a Fidesz lépése nyomán, 2012-ben már „csak” alig 27 százalék. (Istenem, milyen boldog lenne egy hazai kisvállalkozás, ha ilyen garantált hasznot érne el…) A külföldi nyomás, a nemzetközi médiaharc persze nem lanyhul: hja, a pénz beszél, így a mamutcégek lobbiképessége szinte végtelen! Csak hát itt van egy másfajta, és igen tisztességes nyomásgyakorló: a magyar közvélemény. Rengeteg polgár – mint B. Nagy László kormánymegbízottól a fórumon hallottuk, 7800 homokháti ember is – az aláírásával erősítette meg a kormány hitét abban, hogy jó úton jár a rezsicsökkentés dolgában. Erről beszéltek a fórumon a hozzászólók is: a zsombói idős úr, aki drámai módon ecsetelte, hogy miként szenvedte meg a szocialista rezsim uralmát; aztán a magát csak „szegény tanyasi néninek” tituláló asszony, aki valós nevét titkolta, mert lánya a szegedi szocialis-
ta párti polgármester környezetében dolgozik, s félő, hogy „rebellis”, polgári hitű mamája miatt a lányka állását veszti; vagy a domaszéki tanárnő, Kmetovicsné Szélesi Lívia, aki azt fájlalta: miért van oly kevés fiatal egy ilyen hasznos esten?
A tanárnőnek igaza van. De mégis… a szülék, nagyszülék nem épp a fiatalokért, értük és miattuk emelik föl szavukat egy-egy ilyen alkalommal? Nem értük teszik majd jövőre a megfelelő helyre azt a bizonyos x-et…?
NYUGODT, BIZTONSÁGOS ÉLETET JELENTSEN AZ ÖREGKOR Idősek Napja Röszkén és Domaszéken
Az egész Homokhátságon szép hagyomány az Idősek napi köszöntés. Minden településen kiemelten fontos rendezvénynek számít, hiszen ilyenkor tud köszönetet mondani a lakosság apraja-nagyja mindazoknak, akik hosszú éveken át gazdagították munkájukkal a közösséget. B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő két helyszínen, Röszkén és Domaszéken nyolcszáz idős embert köszöntött. Röszkén Borbásné Márki Márta polgármester asszony, Domaszéken Kis Péter Géza polgármester úr volt a rendezvény házigazdája. „Nagy örömmel jöttem erre a rendezvényre, mert magam is úgy gondolom, hogy azt a nemzedéket, amely kemény munkával és kitartással megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a mi korosztályunk, és a nálam fiatalabbak tanulhassanak, munkához juthassanak, demokráciában élhessenek, pártszínek és politikai hovatartozás-mentesen kell megbecsülni. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy köszönetet mondjuk Önöknek azért, amit értünk tettek.” – ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Röszke és Domaszék nyugdíjasait B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő. A politikus szerint a megbecsülés és a gondoskodás nemcsak a család feladata és kötelessége, hanem az egész társadalom, így a politika erkölcsi kötelessége is. Mint elmondta, szüleitől, nagyszüleitől, akik szintén homokháti emberek voltak, két dolgot látott: az egyik a munkaszeretet, a másik a mértékkel, beosztással élt élet. Egy dolgos élet után pedig mindenki megérdemli a biztonságos,
11
HAZAI ÜGYEK nyugodt öregséget. Ettől kezdve a gondoskodás a fiatalok dolga. B. Nagy László szerint a kormány igazolta, hogy felelősséget érez a közel 3 millió nyugdíjasért: „Amikor 2010-ben megismertük az ország valós
gazdasági helyzetét, az egyik kiemelt cél az volt, hogy megőrizzük a nyugdíjak reálértékét. A válságkezelés jól sikerült, így a tavaly novemberi emelés után idén további 5,2 százalékkal emelhettük a nyugdíjakat. A jövő évi költségvetésben pedig az infláció mértékével megegyező mértékű nyugdíjemelés lesz.” – jelentette ki a képviselő. Az, hogy a pénzromlást sikerült a negyven évvel ezelőtti szintre visszaszorítani, és hogy összességében 20 százalékkal csökkennek a háztartás legnagyobb kiadását jelentő rezsiköltségek, minden család, vállalkozás, intézmény, így a nyugdíjasok életét is jelentősen könnyíti – tette hozzá. „Azért is örültem, amikor a parlamentben ezeket a törvényeket megszavaztam, mert személyesen is kötelességemnek érzem a törődést, és felelősséggel tartozom azért, hogy Önök nyugodtan tudják élvezni megérdemelt pihenésüket.” – zárta mondandóját B. Nagy László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő.
Közmunkaprogram
MINDEN RÁSZORULÓ CIGÁNY DOLGOZHAT A kormány korábban azt tervezte, hogy a versenyszféra a foglalkoztatás szempontjából nem lesz igazán meghatározó a válságból való kilábalásban, ezért 2012–2013-ban megnő a közfoglalkoztatás szerepe. Igaza lett. Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is ezt gondolja. Idén először téli közfoglalkoztatást is biztosít a kormány az álláskeresőknek. Ebben az évben összesen 300 ezer embernek tudnak a közfoglalkoztatás keretében munkát adni. Ebből 100 ezer ember a téli időszakban is tud majd munkát vállalni, másik 100 ezer pedig szakmát adó képzéseken fog részt venni. A közfoglalkoztatásért tisztességes fizetés jár, a garantált bér napi nyolc óra munkaidő esetén 96 800 forint, a szakképzetlen munkavállalóknak 75 500 forint. Egyre többen élnek tehát segély helyett munkából. Ez nagy esély a térségben élő, halmozottan hátrányos
12
helyzetű cigány családok számára – mondta Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Az év folyamán pár hónapos közfoglalkoztatásra hívták be a fizetéshelyettesítő támogatásban lévőket, most viszont teljes létszámban hívják be őket. A kirendeltség vezetője, Borbélyné asszony is arról tájékoztatott, hogy minden regisztrált munkanélkülit bevonnak ebbe a programba. Tehát a rászoruló cigányok száz százaléka munkát kap. Ez nagy lehetőség nekik a személyes életükben is, és a társadalmi feszültség is oldódik ezáltal – fejezte be a cigány kisebbségi vezető.
ÉLETMÓD
SZENT-GYÖRGYI ALBERT – SZEGED NOBEL-DÍJAS TUDÓSA „Jóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás, civakodás és rombolás vezet”. A szegedi hallgatók nagy kedvence volt a sportos professzor, aki teniszezett, lovagolt, kajakozott, autózott, repülőt vezetett – és nagy tisztelője volt a szebbik nemnek. Kevesen tudják, hogy rektorsága idején szerezte meg a katonaságtól az egyetem az Ady téri sportpályát, melynek helyén ma a TIK áll. Első ideiglenes szegedi munkahelyén, a mai Déri Szakközépiskola udvarán sportpályákat alakított ki, tanítványai közül Straub F. Brunóval például rendszeresen teniszezett. – Ebédet a Hungária Szállóból hozattak, vacsorázni a Körösi Csárdába mentek át – írta róla később egy tudósító, s ebből tudjuk, tényleg szegedivé vált. Ma már a Dugonics téri „lépcsős” szobrával még inkább.
35 évesen nevezték ki Szegedre professzornak, az aszkorbinsavról 1931-ben itt született cikkében jelentette be, hogy ez a C-vitamin. A pirospaprikából előállított kristályos anyagból azután küldött minden tudósnak, aki a témával foglalkozott. A Kálvária téren, majd 1935-től a Dómmal átellenben, az Orvosi Vegytani Intézetben olyan közvetlen légkört alakított ki, melyben a kollégák közel kerülhettek egymáshoz. Több magyar származású Nobel-díjasunk van, de Szent-Györgyi Albert az egyetlen, aki szülőföldjén élt és dolgozott professzorként, mikor 1937-ben elnyerte a legmagasabb tudományos elismerést. Az Orvosi és Élettani Nobel-díjat – a közvélekedéssel ellentétben – egyébként nem a C-vitamin felfedezéséért kapta, hanem a „biológiai oxidációs folyamatok kutatása terén elért eredményekért”, vagyis a korabeli biokémia alapkérdéseinek tisztázásáért. 1937-ben Szeged polgármestere köszöntőjében kiemelte, hogy a professzor „tudásának erejét nem a gyűlölet, halál és pusztulás, hanem az élet szolgálatába állította”. Szent-Györgyi pedig azt hangsúlyozta, hogy „jóléthez csakis munka, becsületes, önzetlen munka, építés és összefogás, nem pedig kurjongatás, civakodás és rombolás vezet”. A második világégés alatt Gróf Bethlen István fölkérésére elvállalta, hogy Isztambulban, tudományos előadás leple alatt titkos tárgyalásokat kezd a szövetségesekkel. Ezt a németek annyira komolyan vették, hogy Hitler Horthytól Szent-Györgyi fejét követelte. Az újjászervezett parlament képviselőjeként az értelmiség szószólója lett, ám fokozatosan kiábrándult a szovjet hatalomból és kihátrált a politikából. 1947-ben telepedett le az Egyesült Államokban, 1973ban látogatott haza először, ekkor fogadta a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává. Később 1978-ban a koronát hazaszállító küldöttség tagjaként járt újra itthon. Élete utolsó évtizedeiben a rákkutatással foglalkozott, annak a gyilkos kórnak az ellenszerét kereste, amely elragadta tőle második feleségét, Mártát és egyetlen gyermekét, „kis Nellyt” is.
13
ÉLETMÓD
Legrövidebb úton a vásárlókhoz
HELYI TERMELŐK PIACA NYÍLT RUZSÁN Friss zöldség, gyümölcs, tojás, házilag feldolgozott élelmiszerek – ilyen és hasonló termékeket vásárolhatnak a ruzsaiak a helyi termelői piacon. Október 5-étől minden szombaton délelőtt várja őket a település központjában az a korszerű, fedett pavilonokból és asztalokból álló, térburkolattal kialakított piactér, amelyre közösen pályázott a helyi gazdákkal a község önkormányzata. A mintegy 15 millió forintos beruházással nemcsak a termelők és a családok jártak jobban, hanem szépült a település központja is. Az első vásárlók között ott volt Sánta Gizella polgármester asszony mellett B. Nagy László kormánymegbízott és Kispál Ferenc, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke is. A megnyitó szokatlan időpontban, reggel 7-kor kezdődött, bár az avatóbeszédet mondó kormánymegbízott szerint, aki piacra jár, annak ez egyáltalán nincs korán. A vidéki ember, főleg aki zöldség- és gyümölcstermesztésből, piacozásból él – mint a homokhátságon élők zöme –, jóval korábban kel ennél. Mint elmondta, ő maga bevásárlólistával a zsebében érkezett, amit lehet, mindig őstermelőnél vásárol, hiszen a kertben termett zöldségnél, a házi tejnél, sajtnál, kolbásznál nincs finomabb. „Örvendetes, hogy a tavaly nyáron életbe lépett miniszteri rena Ruzsai Gazdakör. A pályázaton 13 231 406 forintot delet óta, amely a települések számára lehetővé tette a nyertek, a megvalósításhoz szükséges önrészt, azaz helyi termelői piacok kialakítását, már több mint 120 2 334 960 forintot Ruzsa Község Önkormányzata termelői piacot vettek nyilvántartásba országos szinbocsátotta az egyesület rendelkezésére vissza nem ten. Itt könnyített élelmiszer-biztonsági feltételekkel, térítendő támogatásként. Sánta Gizella polgármester de természetesen megfelelő higiéniai körülmények köasszony a megnyitón köszönetet mondott mindazokzött árulhatják a kistermelők a 40 km-es környezetüknak, akik munkájukkal segítették a régóta dédelgetett ből származó mezőgazdasági vagy élelmiszeripari terálom megvalósulását. „A helyi gazdák, a tervező és a méküket. A helyi piacok létrejöttének előnye az, hogy a kivitelező cég, valamint az önkorjó minőségű hazai agrártermékek mányzat munkatársai igazi csaa legrövidebb úton kerülnek a Országos szinten duplájára nőtt vásárlók asztalára: ezáltal a a termelői piacok száma, miután a patmunkában dolgozva érték el, termelők nagyobb jövedelem- kormány könnyített létrehozásuk felté- hogy a község központjában az re tehetnek szert, de javulhat a telein. Az idei első negyedéves adatok ezidáig kihasználatlan közterüvidék életminősége a családok szerint a termelői piacok csaknem nyolc- let mindenki számára hasznos megélhetése is” – fogalmazott ezer kistermelő számára biztosítanak funkciót és kulturált körülméárusítási lehetőséget. Az Agrárgazdasá- nyeket kapjon” – hangsúlyozta. B. Nagy László. A falumegújításra és -fejlesz- gi Kutatóintézet korábban közzétett ta- A helyi termelői piac – melynek tésre igényelhető LEADER for- nulmánya szerint 340 településen élték üzemeltetője a Ruzsai Gazdaráshoz a Helyi Akciócsoportok túl a helyi piacok a 2002 és 2010 közötti kör – szombatonként reggel közreműködésével jutott hozzá felszámolási hullámot, s a vidéki telepü- 6–10 óráig tart nyitva. lések alig két százalékában működtek termelői piacok, ahová a helyi gazdák kivihették volna terményüket.
14
HÍREK Példátlan társadalmi támogatottság a rezsicsökkentés mögött A rezsicsökkentés olyan ügy, mely mögött 2,5 millió állampolgár példátlan társadalmi támogatottsága áll. A témában rendezett fórumokon a szervezőknek közel 40 ezer emberrel sikerült újra személyesen találkozni. Ezek az emberek újra hitet tettek a rezsicsökkentés fontossága mellett, amellett, hogy a Fidesz és a kormányzat ne térjen le erről az útról, hanem folytassa a rezsidíjak csökkentését.
Foglalkoztatási program indul az 55 év feletti nőknek Novembertől teljesen új program indul, amely azon 55 év feletti nők foglalkoztatását segíti, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb, mint egy év hiányzik. Ez a támogatás azért fontos, mert a nyugdíj előtt álló korosztály jobban ki van téve egy átszervezésnek, leépítésnek. Novembertől a kormány a nyugdíj előtt álló nőket foglalkoztató munkaadókat tíz hónapon át a bruttó bér és a járulékok 100 százalékával támogatja. A munkaadónak a támogatásért cserébe vállalnia kell, hogy további, legalább 2 hónapig foglalkoztatja a munkavállalót. Így az érintettek nagyobb eséllyel jutnak el biztos munkahellyel a hátuk mögött a nyugdíjkorhatárig.
„Élj és játssz becsülettel” Sportéletrend több ezer állami gondozott gyereknek „Élj és játssz becsülettel” a mottója annak a programnak, amelyet az ÁGOTA Alapítvány indít útjára, s melynek nyitórendezvényét október 5-én tartották a szegedi József Attila Általános Iskolában. „600 gyerekkel indult el a program heti rendszerességgel, s folytatódik a 25 körzetnek megfelelően területi tornák rendezésével, majd nagykörzeti, később megyei és megyék közti viadalokkal. Erre a résztvevői létszámra épül fel nagyon rövid időn belül további 1200, általunk gondozott gyermekek sportoltatása, és az ÁGOTA Alapítvány lépcsőzetesen erre engedi fel a 19 megye kiemelt csemetéit. Három éven belül ez egy tízezer főt megmozgatni képes sportéletrendé alakul majd a kezdeményezés” – mondta Kothencz János, az alapítvány elnöke.
Brüsszel a multik oldalán van Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik a hatóságilag megállapított energiaárak fokozatos megszüntetéséhez. „Mi továbbra is a piaci árak előmoz-
dításán fáradozunk a kiskereskedelmi piacon, mert meggyőződésünk, hogy hosszabb távon ez az olcsóbb a fogyasztóknak” – fogalmazott Marlene Holzer, az energiaügyi biztos szóvivője, majd hozzátette, hogy a Bizottság tökéletesen tisztában van azzal, hogy vannak rétegek, akik nem engedhetik meg maguknak a magas villany- és gázszámlákat. „Mi azt támogatjuk, hogy az ilyen célcsoportok inkább átalányt vagy szociális kedvezményt kapjanak a központilag megállapított árak helyett, amelyekből alkalmasint az energiavállalatok jól megfizetett vezetői is profitálhatnak”.
Az álbaloldal elvenne a családoktól A 2010 óta tartó gazdaságpolitikai irány, amely a bankokat és a multikat is bevonta a közteherviselésbe, összesen 532 milliárd forint bevételt hozott a magyar költségvetésnek. Bajnai és Mesterházy pontosan ugyanennyit, azaz 532 milliárd forintos terhet rakna vissza azonnal a magyar háztartások vállára.
A közvélemény szerint túlment a jó ízlés határain a szobordöntés A Századvég közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek: – 85 százaléka gondolja úgy, hogy túlment a jó ízlés határain az Orbán Viktort ábrázoló szobor ledöntése és meggyalázása; – 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább szélsőségesek tartja a megnyilvánulásokat; – 46 százalékának romlott a véleménye Bajnai Gordonról az Együtt-PM szövetség vezetőjéről. „Ledöntöttek egy szobrot, amely valójában nem Orbán Viktor, hanem a pontosan egy évvel ezelőtt, a politikai kultúra megújulásáról szónokló Bajnai Gordoné volt.” – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.
Családok megtakarítása A 2010-es kormányváltás előtt Magyarországon voltak a legdrágább energiaárak Európában. Ezért kezdett bele a mostani kormány a rezsicsökkentésbe, hogy több pénz maradjon az emberek zsebében. A húszszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentést az ellenzék hajlamos jelentéktelennek nevezni. Ezzel szemben az álszocialista kormányok 15-ször emelték a gáz és a villany árát. Ha újra hatalomra kerülnének, mint ahogy állítják, „visszacsinálnák” a rezsicsökkentést, mellyel egy átlagos család akár évi több mint százezer forintot is megtakaríthat.
Kiadja a Domus Partium Kft. • Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója • Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Készült a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. nyomdaüzemében
15
REZSICSÖKKENTÉS
20%-KAL CSÖKKEN A GÁZ ÉS A VILLAMOS ENERGIA ÁRA A lakossági földgáz átlagára (Ft/m3) 155
151,82
150
140
136,64
135 130
–11 ,1%
125
121,456
120 115 110 2012. december
2013. január
Forrás: Energiahivatal
–10 %
145
2013. november
A villamos energia árának alakulása (bruttó Ft/kWh) 51
49,65
-10 %
47 45
44,64
43 41
-11 ,1% 39,72
39 37 35 2012. december
2013. január
Forrás: Energiahivatal
49
2013. november
Kihez forduljak segítségért, ha nem érvényesítette szolgáltatóm a rezsicsökkentést? Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége
16
INGYENES ZÖLD SZÁM: 06 80 205-386