A környezetbarát rendszereknek számos előnye mellett rengeteg hátránya is van, mint például a kiszámíthatatlansága és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt káros hatása. Illetve, ha villamos energiára gondolunk, akkor fontos megemlíteni, hogy nem, vagy csak korlátozott mértékben tudjuk tárolni azt. Ezeknek a problémáknak a megoldására számos szakember keresi a választ. Mindez nem tartja vissza a németeket attól, hogy évről évre többet költsenek erre a szektorra. 2010-ben majdnem 10 milliárd eurót költöttek megújuló alapú áramtermelésre, míg 2013-ban ez az érték meghaladta a 12,5 milliárdot, és a tervek szerint ez minden évben hasonló ütemben fog növekedni. Mára Németországban a naperőművek teljesítménye elérte a 34 GW-ot. Ez duplája a második legnagyobb naperőmű-kapacitással rendelkező országénak, Olaszországnak, és háromszorosa a Magyarországon beépített összes erőművi teljesítménynek. A német napelemipar fő céljai közé tartozik, hogy 2020-ig minimum 50%-kal csökkentse a rendszerárakat, 52-70 GW-ra növelje a beépített teljesítményt, lecsökkentse a szolár-áram ártámogatását 2 cent/kWh-ra, és elérje a világpiacon a 12%-os német gyártmány arányát. Emellett növelje a „Made in Germany” napelemgyártás kapacitását 3 GW-ról 8,5 GW-ra, mindezekkel 130 ezer hosszú távú munkahelyet biztosítva a német polgároknak. A német kormány a jelenlegi álláspont szerint 52 GW-nyi beépített kapacitásig nyújt támogatást a naperőmű-építéshez. Az e fölötti lehetséges kapacitásnak már támogatás nélkül is meg kell térülnie. A naperőművek termelése ahhoz vezetett, hogy a hagyományos erőművek - köztük a legmodernebbek is − alig működnek. A gázerőművek, amik korábban a nappali csú-
csigényt szolgálták ki, vannak a legrosszabb helyzetben. A régi, nullára írt lignittüzelésű erőművek tudnak valamelyest versenyképes áron termelni, ez viszont ahhoz vezet, hogy a német villamosenegia-termelés CO2 kibocsátása a rengeteg megújuló kapacitás ellenére 1,6%-kal növekedett az elmúlt évben. Ez némileg ellentétben van a középtávú céllal, miszerint e gáztüzelésű erőművek arányát szeretnék növelni. Ezen felül az USA által az európai piacra árasztott olcsó szén is rontja a gáz helyzetét. Ezeknek a hatásoknak a kompenzálására a német vállalatok szorgalmazzák az úgynevezett kapacitáspiac bevezetését, amivel a konvencionális erőművek rendelkezésre állásának fedezetét lehetne biztosítani. Ez azonban Németországban 2017-18 előtt nem valószínű, hogy meg fog valósulni. A gazdasági stabilitásának köszönhetően Németország engedhet a közvéleménynek és környezetvédelmi lobbi hatásának is, és átalakíthatja a villamos-energiatermelési struktúráját. Azonban látnunk kell, hogy a változás az energiaszektor minden szereplőjére hatással lesz. Újra kell gondolni az erőművek és energiaszolgáltatók szerepét, és a villamosenergia-rendszert is fel kell készíteni a még több megújuló energia és a decentralizált energiatermelés kezelésére. Emellett át fog alakulni az energiapiac is, és a kormánynak meg kell tanulni, hogy hogyan kezelje és szabályozza ezt a bonyolult rendszert. Jelenleg nem feltétlenül bíztató a helyzet, mert rengeteg megoldatlan probléma áll még a németek előtt, és a jelenlegi trend alapján nem úgy tűnik, mintha tudná majd teljesíteni a 2020-ra vonatkozó 40%-os CO2 kibocsátáscsökkentési ígéretét. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy a rohamosan megindult technikai fejlődés az energetika területén még meglepetéseket hozhat a jövőre nézve.
Forrás: IEA, Roland Berger (2013); IEA WEO 2013; Handelsblatt: Der Irrsinn der Energiewende, 16. 08. 2013; FRAUNHOFER INSTITUTE: Electricity production from solar and wind in Germany in 2013; BDEW Strompreisanalyse Oktober 2012, Eurostat 2013; DENA: Integration der erneuerbaren Energien in den deutsch-europäischen Strommarkt, 2012; http://www.et-energie-online. de/; Magyar Energetika 2013 októberi szám, ifj, Jászay Tamás 33 ezer megawatt