Áll már Paks II.? Ha nem lehet nyilvános programot szervezni az egyetemen, akkor a nyilvános program házhoz megy. Az Energetikai Szakkollégiumban ezért szervezünk ebben a félévben online előadásokat mindenki számára. A Csonka János emlékfélév egyik legrelevánsabb előadása a Paks II. projekt jelenlegi helyzetéről szólt. Illés Dávid & Nagy Ákos
2020. október 1-jén került megrendezésre az előadás a Szakkollégium Twitch csatornáján közel 300 nézővel, melynek címe „Paks II. Projekt helyzete” volt. Előadónak a Paks II. Atomerőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese, Horváth Miklós Úr lett meghívva, aki többek között bemutatta az engedélyezési eljárás menetét, az építkezés biztonsági és műszaki paramétereit, valamint szó volt a szakképzett munkaerő odavonzásáról is. A prezentáció a projekt kronológiai áttekintésével kezdődött. Sikerült már megszerezni a környezetvédelmi engedélyt, elkészült a műszaki terv, benyújtásra kerültek a létesítésiengedély-kérelmek és a fizikai engedélykérelem is. Horváth Miklós Úr egy atomerőmű létesítésének logikáját, sajátos életciklusát is ismertette. A folyamat rendkívül sok fázisból áll, a stratégiai döntéssel kezdődik, amelyet a szerződéskötés és a kereskedelmi szakasz követ. Majd a projekt műszaki előkészítési és engedélyezési szakasza után kezdik meg a fizikai kivitelezést, amely után kezdődhet az erőmű tényleges üzemelési ideje, ez Paks II. esetében 60 év. Az életciklus a nukleáris leszereléssel, bontási munkálatokkal ér véget. Az előadás következő szakaszában a projekt tárgya és a 2 db VVER 1200+-os beépítésre kerülő blokk került középpontba. Egy ilyen berendezés 3200 MWth/reaktor névleges termikus és 1200 MWe/blokk névleges villamos teljesítménnyel rendelkezik. A két blokk a már meglévő négy blokk vonalában fog létesülni mintegy 230 hektáros területen.
Ezután a műszaki tervezés folyamata és annak eredménye került kifejtésre az előadó által. Talán a projekt ezen része volt a legnagyobb kihívás, ugyanis a terveknek összhangban kellett lenniük a magyar szabályozási rendszerrel, a létesítmény környezeti adottságaival, ami az orosz féllel sem mindig volt összeegyeztethető. Végül sikerült egy, a magyar és európai sztenderdeknek is megfelelő komplex tervet létrehozni. A magyar szabályozás miatt a terveket 3D modellezés segítségével is el kellett készíteni, amelyben a létesítmény mind a 252 épülete áttekinthető. Az előadás következő részében a blokkok főbb műszaki paraméterei kerültek említésre. A pontos bruttó villamos teljesítmény 1262 MW a szekunder köri turbinarendszer hatásfokának köszönhetően. A nettó hatásfok 34,8%-os, a rendelkezésre állását 92% fölé várják, a tervezett üzemidő továbbra is 60 év. Az előadó a megan�nyi biztonságot szolgáló rendszerről és védelemről is szót ejtett, amelyek közül az energiát nem igénylő, passzív biztonsági rendszereket emelte ki, amelyek legtöbbje a gravitációt, valamint a fajsúlykülönbséget használja ki. A berendezés nem rendelkezik külön nagy- és kisnyomású házzal, hanem ezek egybeépítve találhatóak meg rajta. Az irányítástechnika viszonylag nagy vita tárgyát képezte, ugyanis a magyar oldal nem ítélte a legerősebbnek az orosz technológiát, és európai cégtől várta el a rendszer kiépítését. A külföldi partner végül belátta, hogy nem tud megfelelni, ezért végül a Framatome és a Siemens kapta meg e fontos feladatot. Ezt követően a hűtési paraméterekről esett szó. A környezetvédelmi engedélyben foglaltak szerint a víz hőmérséklete a bebocsájtási ponton a 33 °C –ot, attól 500 m-re a 30 °C –ot nem haladhatja meg.
