Aquarius Kincsei Magazin 2020/2

2020/2.

5. évf./2. szám

AQUARIUS KINCSEI

AQUARIUS ALAPÍTVÁNY SZELLEMI ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRATA

LECTORI SALUTEM

– avagy a szív közepébe cseppent ambrózia – …e sorok, itt a mában az utókor számára íratnak. E sorok itt a mában a kísérlet sorai.

Egy üzenet kísérletei, egy dobogó szívbe karcolódott jel lenyomatai, melyek palackpostában hánykolódnak a vizek óceánján, hullámról hullámra vándorolva az Északi part felé, várva arra, hogy egyszer kikötőt érjenek. …e sorok itt a mában szándékuk szerint jelet kívánnak hagyni. Jelet, mely a létezés örök forrásához vezet, jelet, mely rávilágít mindarra, mi ezen az úton túlmutat önmagán, azaz a Lét egyetlen, igazi értelmét keresi. Igen: a Választ. …mert a helyzet oly mértékben nivellálódott, hogy mindazzal kapcsolatban mi itt apokalipszis gyanánt zajlik, melynek lelki, szellemi egzisztenciánk érintettségénél fogva részesei vagyunk választ kell adni, s ez a válasz a felelősség. De nem, ez nem az Írás­tudó felelőssége, mert az apokalipszis következmény-nélküliségében írni ma már bármit lehet. Nem, – ez a felelősség más. Ez több, ez mélyebb – és következményekkel jár. Ez a felelősség a kereső ember felelőssége, vagyis azé, kinek a kehelyből a szíve közepébe cseppent egy korty a forrásból.

Egy csepp ambrózia az Istenek italából. Mert a Vízöntő-kor apokalipszisében az egyet­ len adekvát alapállás már nem az Írástudó, hanem a Kereső ember alapállása. A Kereső emberé, ki e kortytól felébredt és emlékezni kezdett. Emlékezni mindarra, mi benne egykoron egyetemes, tiszta és örök volt. Mi isteni eredetét hordozta.

…ennek az emlékezésnek az aurájában születik a vágy, a visszatérés lehetőségének vágya. Ezek a sorok tehát a visszatérés lehetőségének sorai. Sorok, melyek tegnap íródtak, vagy négyszáz évvel ezelőtt, vagy huszonöt éve egy zen kolostorban, a Duna-kanyarban, vagy egy hűvös hajnalon egy német-alföldi padlásszobában. Sorok, melyek az apokalipszis dübörgő örömhírében születtek. Mert az apokalipszis örömhíre, hogy a kaput zörgetik.

Sorok tehát, más szóval: válaszok. …a kilincs felé mozduló kezek lenyomatai.

2

AQUARIUS KINCSEI

Tartalom 2020/2 Cikkeink

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére ....... 8 ......................................24

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme .............................38

Hangya Zsolt:Szabados- Szabatos- Szabad Ember ................................

Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza 42

Paul Horn, fuvola művész a zenéről .............................................

46

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiből ........................................

48

Lie Ce: Az szépség szíve .........................................................

62 Arc-könyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...........................................

64 Lapozó ............................................

Budaházy Éva: BOB DYLAN – Lyrics / Dalok 66 Könyvajánló ..............................................................

Richard Rudd: Génkulcsok 72

Impresszum Aquarius Kulturális Alapítvány 2528 Úny, Újtelep 094/5. mobil: + 36 30 779 5573 aquariuskincsei.hu www.facebook.com/aquariuskincsei

3

AQUARIUS KINCSEI

„Zenét minékünk, muzsikát!

Legyen a vers egy meg nem álló Lélek, mindig új vágyba szálló, mely új egekbe ugrik át.”

A kép forrása: www.pinterest.co.uk

SZABAD POLC P. Verlaine: Költészettan – részlet, fordította: Kosztolányi Dezső 4

AQUARIUS KINCSEI

Pentagram folyóirat 2004. november-december, 27. o. „A hangok életre gyakorolt hatását nem szabad lebecsülnünk. A segítő vagy romboló hatású szavak mellett az érzelmek, mint a düh vagy az aggodalom is hangokat hívnak elő, és befolyásolják az erre nyitott embereket. A zene hathat felemelően, sőt gyógyítóan, de tapasztalhatjuk a mai, dübörgő hanghullámok romboló és lefokozó hatását is. A hangoknak e kavargó káoszában kell megpróbálnunk létezni, és a tőlünk telhető legjobban cselekedni.”

5

AQUARIUS KINCSEI

SZABAD POLC

A kép forrása: www.pinterest.co.uk

„Kezdetben van a csend, és a zene a csendből jön. Azután következik az a megmagyarázhatatlan csoda, ami a legkülönbözőbb hangzások és struktúrák alkotta folyamatokból összeáll. Aztán visszatér a csend. A csend voltaképpen a zene előfeltétele.”

A kép forrása: www.pinterest.co.uk

SZABAD POLC Martin Meyer: A zene a csendből jön (Beszélgetések Martin Meyerrel) 6

AQUARIUS KINCSEI

„Kezdetben volt Eru, az Egyetlen, akit Ardán Ilúvatarnak neveznek; s először az ainukat teremtette, a szent­ ségeseket, akik gondolatának szülöttei voltak, s vele voltak, mielőtt bármi mást teremtett volna. S ő szólt hozzájuk, dallamokat dalolt nekik; s azok énekeltek előtte, s ő boldog volt. Ám hosszú időn át mindegyikük csak egyedül énekelt, vagy csupán néhányan daloltak együtt, míg a többiek hallgattak; mert mindegyikük csupán Ilúvatar elméjének azt a részét értette, amelyből származott, s a testvérek csak lassan ismerték meg egymást. Ám ahogyan hallgatták, egyre jobban megértették egymást, s összhangjuk és harmóniájuk növekedett.

S eljött a nap, amikor Ilúvatar összehívta valamennyi ainut, s fenséges dallamot dalolt nekik, amelyben sokkal nagyobb és csodálatosabb dolgok bontakoztak ki, mint amilyenekről eddigelé szólt; s kezdetének dicsősége és végének ragyogása ámulatba ejtette az ainukat, tehát hódoltak Ilúvatarnak, és hallgattak.

Ekkor Ilúvatar így szólt hozzájuk: „Parancsolom, hogy a dallamból, amelyet nektek daloltam, közös har­mó­ niában Nagy Muzsikát formáljatok. S mivel föllobbantottam bennetek az Olthatatlan Lángot, valamennyien meg fogjátok mutatni hatalmatokat a dallam díszítésében, ki-ki a maga gondolataival és eszközeivel. Én pedig ülök majd és hallgatom, és örvendek, hogy általatok csodálatos szépség kel életre a dalban.”

S ekkor az ainuk hangja – mint megannyi hárfa és fuvola, tilinkó és trombita, hegedű és orgona, és számtalan szavakkal szóló kórus – Nagy Muzsikává kezdte formálni Ilúvatar dallamát; s a vég nélkül váltakozó, harmóniába szőtt melódiák a hallás határán túl leszálltak a mélybe és föl a magasba, csordulásig megtöltötték mindazokat a helyeket, ahol Ilúvatar lakozott, majd a muzsika meg a muzsika visszhangja kiáradt a Semmibe, s az immár nem volt semmi.”

J. R. R. Tolkien: A Szilmarilok, 2008. 15. o

SZABAD POLC

A kép forrása: www.pinterest.co.uk

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére Fordította: Nagy Csaba

GONDOLKODTATÓ

forrás:

http://arsnaturae.hu/tudatokologia_muveszet_tudomany/nasr_ perzsa%20zene

A spiritualitás és az iszlám művészet közötti kapcsolat nagy intenzitással és tisztasággal jelenik meg a klasszikus perzsa zenében, az iszlám világ egyik legfontosabb és legősibb zenei tradíciójában. Mint minden szellemi természetű művészet, a tradicionális perzsa zene is a csend szülötte. Békéje és nyugalma a formák és jelenségek világában, a hangok keretei közt fejezi ki az örök igazságot, amely igazság túl van minden formán, meghatározottságon és sajátosságon. E zene a szellemi világ csendjét és derűjét festi rá a formák világának arcára. Minden melodikus hang gyökere a csend e végtelen világának mélységében ölt alakot, abban a világban, ami bár túl van minden hangon, mégis minden hang ennek életfakasztó hatalmából nyeri létét.

Az ember a csend két világa közé helyeztetett, amelyek bizonyos értelemben kétértelműségbe és ismeretlenségbe burkolóznak előtte. Az első a születés előtti, a második a halál utáni állapot. Közöttük az emberi élet egy perc, amely, mint egy hirtelen kiáltás, rövid pillanatra darabokra töri a végtelen csendjét, hogy aztán újra eggyé váljon vele. De az elmélyült szemlélő számára feltárulhat, hogy ami az ember előtt mint semmi vagy mint csend jelenik meg – nevezetesen a földi életen túli állapot –, az tiszta lét, és ami létnek tűnik – az élet röpke percei ebben az anyagi univerzumban –, az ennek a transzcendens létnek a tükörképe és árnyéka csupán. Az ember élete is csak zaj és lárma az örök csendhez mérve, ami minden zene közt a legmélyebb zene. E világban való életünk csak akkor nyer értelmet, ha összeköttetést találunk e csenddel, s ha a külső világ zaja és kavalkádja az ember benső dimenzióinak elbűvölő dalába oldódik át.

A szúfizmus út a csendbe, amely az ember lényének középpontjában rejlik; a csendbe, ami a zene legszebb formája, és amit csak a bölcsek képesek meghallani. Minden igazán 8

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: www.seekeraftertruth.com – a szerző portréja

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 2

A kép forrása: www.pinterest. co.uk

GONDOLKODTATÓ

értelemmel bíró cselekvés és tevékenység forrása e csend, s az élet, az emberi lét gyökere is egyben. A szúfizmus az Isten kegyelméből fakadó istenhit, amelynek az iszlám Kinyilatkoztatás a szíve. Egy kulcs, amelyet az ember azért kapott, hogy általa felnyithassa saját egzisztenciájának titkát, s birtokba vehesse azt az elfeledett és megtagadott kincset, amelyet saját lénye rejt. Ahhoz nyújt eszközt, hogy az ember megismerje önmagát, önmagán keresztül pedig Istent. Önmagunk megismerése csak a szellemi ösvény doktrínáinak és módszereinek segítségével érhető el: ezek révén halhat meg az, akit az ember illuzórikusan önmagával azonosít, s éledhet újra valódi önmagunk. A szúfizmus ama csendbe és békébe mutat utat, amely az ember lényének középpontjában rejlik, és amely mindig és mindenütt megidézhető. Megszabadíthatja őt élete eseményeinek hömpölygő viharától és a külső világ lármájától, anélkül, hogy le kellene mondania a világról. A szúfizmusban az ember egy benső átalakulás révén szabadul meg, ami itt és most, a normális élet keretein belül megy végbe. Eme átalakulás eredményeként képessé válik arra, hogy a mindennapi élet lármája fölött meghallja minden lény benső zenéjét – az örökkévalóság csendjének muzsikáját.

Igazságait kifejezendő a szúfizmus minden legitim eszközt képes felhasználni, és ezeket mindenkor fel is használta: a szövéstől az íjazásig, az építészettől a zenéig, a logikától a tradicionális teozófiáig (hikmat-i ilāhī). Célja az, hogy az embert a formák világából a szellem világába vezesse. De mert az ember a formák világában él, és a szellemi ösvény elején még nem képes ettől elszakadni, a formák világát hívja segítségül, hogy figyelmét a szellemi világra terelje.

9

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 3

GONDOLKODTATÓ A forma egyrészről a szellemi világ fátyla, másrészt szimbóluma. Egy létra, amely összeköti a formát a lényeggel. Amint a költő Ahwadī Kirmānī mondta: „Fizikai szememmel a formára (sūrāt) tekintek, Mert a formában ott a Szellem (ma‘nā) nyoma.

Ez itt a formák világa, s mi formákban élünk; A Szellem csak a formákban válhat láthatóvá.”

Csak keveseknek adatik meg, hogy materiális és formális támaszok nélkül tudjanak elszakadni az anyagi világtól (tajarrud). A legtöbb ember, aki birtokolja a szellemi élethez elengedhetetlen képességeket, a szellem világát csak a formán keresztül képes elérni.

Hogy a forma e feladatra alkalmas legyen, a tradicionális művészetnek oly áttetszővé és átlényegültté kell csiszolnia, hogy a sokszerűségből fakadó sötétségét és homályát elosz­ latva, mint egy tükör, a szellemi világ szépségét jelenítse meg. Lehet az egy építészetben alkalmazott geometriai alakzat, a festészetben vagy kalligráfiában alkalmazott minta vagy egy melódia. A szúfizmus mindezt a lehetőséget felhasználta és mély hatást gyakorolt az iszlám művészet csaknem minden területére.

A tradicionális művészetek közül a zenét kitüntetett hely illeti meg, minthogy más művészetekhez viszonyítva megjelenítési formái a legkevésbé materiálisak, ebből adódóan jóval közvetlenebbül kapcsolódik a szellemi esszenciák (mujarradāt) világához.

Nem véletlen, hogy a hinduk úgy tartják, a zene az a művészet, amit az Ég legelőször adott át az embereknek, és az sem véletlen, hogy a muszlim gnosztikusok (‘urafā’) a zenét tartották a legjobb eszköznek, hogy a legrejtettebb isteni misztériumokat kifejezzék. Jalāl 10

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: www.pinterest.co.uk

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 4

GONDOLKODTATÓ al-Dīn-Rūmī szavait tolmácsolva: a tradicionális zene Isten és ember (asrār-i alast) örök szövetségének misztériumait fejezi ki a melódia fátylában.

Bár az ember otthona a transzcendens világban van, szellemét a földi testhez köti egy talizmán, amelynek titkát csak Isten ismeri; ezért életét itt, e lenti világban kell élnie.

De a szellem mindig emlékszik eredeti lakhelyére, első otthonára, és az ember minden törekvése, hogy tökéletessé váljék – még ha e vágy csak az anyagi világra korlátozódik is –, ebben az emlékezésben gyökerezik. A transzcendens világban az ember szelleme egy olyan véget nem érő koncert hallgatója volt, amely harmóniáját és szépségét e világtól nyerte és ennek volt része. A tradicionális zene révén a szellem testi börtönében ismét emlékezni kezd eme eredeti otthonára. A talizmán, ami testhez köti, összetörhető, s így a szellem madara, ha csak pillanatokra is, kitárhatja szárnyait, hogy a szellemi világ határtalan tereiben szárnyaljon, és hogy részesüljön az örömben és eksztázisban, amely e világ egyik lényegi arculata. Sa‘d al-Dīn Hamūyah szavaival: „Midőn a szív a szellemi koncertet (samā’) hallgatja, A Kedvest ismeri fel benne, s a lélek így az isteni Misztériumok lakhelyére emelkedik.

A melódia mint paripád emeli fel örömittas lelked a Barát világába.”

Aki elérte a szellemi tökéletességet, annak természetesen már nincs szüksége semmilyen paripára vagy hordozóra, mert magában hordozza a szárnyalás képességét. De amíg ezt az állapotot el nem éri, addig a szellemi természetű zene – ilyen Perzsia tradicionális ze11

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 5

GONDOLKODTATÓ néje is – az egyik legmegfelelőbb eszköz lehet, hogy az arra alkalmas személyt felébressze a feledékenység (ghaflah) álmából. A szúfizmus megőrizte az ókori Perzsia zenéjét és sok más formához hasonlóan addig csiszolta és tökéletesítette, míg az megfelelő eszközzé nem vált céljai eléréséhez. Ezért ha e zenének az ember lelkére gyakorolt hatását nézzük, eltörpül eredetének kérdése, az, hogy vajon a barbadi iskolára vagy egészen az akhaimenidák korára nyúlik-e vissza. Ami lényeges, hogy a szúfizmus át tudta hatni, és abba az irányba tudta átlényegíteni, hogy egy olyan benső és szellemi dimenzióval egészülhetett ki, ami az arra alkalmas személy szellemét egyesíteni képes a Kedvessel.

A tradicionális perzsa zene és a szúfizmus kapcsolata nem esetleges, és nem tehetjük meg azt, hogy pusztán történelmi összefüggéseit vesszük észre. E kapcsolat sokkal mélyebben gyökerezik, és elsőleges szerepe van e zenének a hallgatóra tett hatásában. Hogy ebben a kérdésben világosan lássunk, szót kell ejtenünk a szellemi út (sayr wa sulūk) állomásairól. Bár a szúfizmusban sokféleképpen írják le és fejtik ki az Istennel való egység útját, mégis három fő állomásban lehet összefoglalni: az első az „összehúzódás” (qalbd) állomása. Ebben az emberi lélek bizonyos aspektusainak meg kell halniuk. Ez az állomás az aszketizmussal és a jámborsággal áll összefüggésben, valamint az isteni igazságosság és fenség megnyilatkozásával, a teofániával (tajallī). A második állomás a „kitágulás” (bast).

Ebben az emberi lélek egyik aspektusa odáig terjeszkedik, hogy az ember léte túllépi saját korlátait, s felöleli az egész univerzumot. Ez az ember S‘adīval mondhatja: „Örömmel telt vagyok e világban, Mert a világ örömmel telt Benne.”

12

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: Pinterest

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 6

GONDOLKODTATÓ Ez az állomás a boldogsággal és az eksztázissal áll összefüggésben, és az isteni szépség és kegyelem megnyilvánulása. A harmadik állomás az igazsággal való egyesülés (wisāl bi’lHaqq), ami a kialvás (fanā) és a változatlanság (baqā’) állapotainak elérése révén valósul meg. E szinten a gnosztikus az összes többi állapoton (ahwal) és állomáson (maqāmāt) túljutott, s immár megérett a Kedves arcának kontemplálására. Leplezetlen világossággal látja azt, amiről Isfahani Hā-tif így ír: „Egy Ő, s rajta kívül semmi nincs: Nincs más Isten, csak Ő.” 1 A zene csak a második és harmadik állomással áll összefüggésben. Az isteni törvény, avagy a Sharī‘ah – amely a vallási kötelmekről, tilalmakról és az isteni igazságszolgáltatásról rendelkezik – ezért tiltja a zenehallgatást, s e tilalom alól csak a fent említett ritka esetek kivételek, s természetesen a zenei melódia legmagasabb és legtisztább formája, a szent Korán verseinek recitálása. A szúfizmusban, az iszlám szellemi ösvényén a zene soha nem volt tiltva, mi több, némely renden belül, például a Mawlawiyyahban és a Chishtiyyahban kiemelt jelentőséggel bírt.

Korunk tradicionális perzsa zenéje az iszlám tanításokban gyökerezik, amelyek a zenét a szellem világának mélységei felé fordítják. Az európai zene az utóbbi két évszázad óta arra próbál kísérletet tenni, hogy anélkül érje el az előbb említett három állomás közül a másodikat, hogy az elsőt, tehát az aszketizmus, a jámborság és a világtól való elszakadás állapotát előzetesen elérte volna; a lelket így egy olyan irányba nyitja meg, ami a legtöbb 13

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 7

GONDOLKODTATÓ esetben híján van minden szellemi hatásnak; Perzsia és általában az iszlám területek tradicionális zenéje ezzel szemben az első fázison alapul. Ugyanez Észak-India zenéjére is igaz, amit nagyrészt szúfik komponáltak és adtak elő, s amelynek egészen napjainkig elmenően a legnagyobb mesterei, mint Ridā Qulī Khān, ‘Ala’uddīn Khān vagy Bismillāh-Khān, muszlimok voltak. A tradicionális iszlám zene mélysége, amely az embert kiemeli az anyagi világból és létének gyökereit a szellem világába helyezi át, abból fakad, hogy akik ezt a zenét komponálták és előadták, már megvalósították az elszakadás szintjét, és a szó gnosztikus (‘irfāni) értelmében vett szellemi állapotok (hāl) birtokosai.

Amint Rūzbahān Baqlī már idézett szavaiból kitűnt, a szúfik teljesen tisztában voltak a fentebb említett tényekkel, és úgy tartották, csak azok hallgathatnak zenét és „szellemi koncerteket” (samā), akik már túljutottak a lélek fejlődésének azon első szintjén, ami az állati szenvedélyek megfékezéséből áll. Ghazālī A boldogság alkímiája című könyvének (Kīmiyā-yi sa‘ādat) egyik fejezetében, amelynek a „Vita a zenehallgatásról, és annak kifej­ tése, hogy mi megengedett és mi tilos” címet adta, a következőket írja: „Tudd, hogy a magasztos Isten kegyelméből az ember titkot hord szívében, amely rejtve van, mint vasban a tűz. Ahogy a tűz titka megnyilvánul és nyilvánvalóvá válik, mikor a vashoz követ ütnek, úgy egy kellemes és harmonikus zene hallgatása az ember esszenciáját éleszti fel, és valamit létrehoz az emberben, anélkül hogy ő ebben tevékenyen részt venne. Ennek oka, hogy kapcsolat van az ember szívének esszenciája és a transzcendens világ közt, amit a Szellemek világának (arwāh) neveznek. A transzcendens világ a báj és szépség világa, a báj és szépség forrása pedig nem más, mint a harmónia (tanāsub).

Minden, ami harmonikus, e világ szépségét nyilvánítja meg, mert minden báj, szépség 14

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 8

A kép forrása: www.pinterest. co.uk

GONDOLKODTATÓ

és harmónia, mi e lenti világban érzékelhető, ama túlnani világ bájából és szépségéből fakad. Ezért a kellemes és harmonikus dal bizonyos hasonlóságot mutat a túlnani világ csodáival, s mint ilyen, újraéleszti a szívet, felélénkíti (harakat) és vággyal tölti meg – meg­lehet mindeközben az ember nem látja át, mi történik vele. Annak a szívnek az igaz­ sága ez, amely egyszerű, s ment mindannak a szeretetétől és vágyától, mi érinti. Ha nem szabad tőlük, s rabja valaminek, akkor ez a valami fog megéledni benne, s tűzzé válik, amely lángra lobban. A zenehallgatás (samā‘) azok számára fontos, akiknek szívében az istenszeretet uralkodik, mert akiknek szíve a hiábavalóságok szeretetével telt, azokban a tűz megszilárdul, és minthogy a zene halálos méreg számukra, tiltva van.” 2 A szúfik csak azoknak engedték meg, hogy részt vegyenek a szellemi koncerten, akik erre alkalmassá váltak, vagyis akik kiszabadultak az anyagi világ vonzásának örvényéből. S‘adī szavaival: „Nem árulom el, ó testvér, a szellemi koncert értelmét, Míg nem tudom, ki az, ki hallgatja.

Aki a Szellem tornyáról kezdi meg röptét, Az angyalok nem akadályozzák szárnyalását, Ám ha ő a tévedések, hiábavalóságok és a színjátékok embere, Elméjében a gonosz nyer hatalmat.

A rózsát kitépi a hajnali szél, de Nem a fatörzset; ezt csak a fejsze döntheti meg.

A világ zene, ittasság És lángolás; de mit lát a vak, ha tükörbe néz?”

15

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 9

GONDOLKODTATÓ A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére mindenekelőtt abban a tényben nyilvánul meg, hogy a szúfizmus a zenét egy olyan hordozóvá tette, amellyel a szellem a transzcendens világba emelkedhet – bár e lehetőség csak azok számára nyitott, akik előzőleg nem riadtak vissza az aszketizmus és szellemi fegyelem nehézségeitől, amely első szinten a jámborság és az istenfélelem. Ezért akik e zenét úgy élvezik, hogy e szinten nem jutottak túl, azok sohasem érhetik el a transzcendens világ végtelenjét, és ha lelkük eme égi zene segítségével meg is kezdi röptét, amint véget ér a zene, azonnal visszazuhannak, és nem tudják fenntartani szellemi állapotukat. Sokan vannak olyanok, akik ahelyett, hogy a zenét a szellemi világba való emelkedés eszközének tekintenék, pusztán részegítő szerként használják, amellyel néhány pillanatra elmenekülhetnek a világ nehézségei és megpróbáltatásai elől.

Egy zenész csak akkor képes megfelelőképpen előadni e zenét, ha meg tud feledkezni önmagáról, hiszen e zenét olyan emberek komponálták, akik szellemi állapotok birtokában voltak, akik kiüresítették magukat, és a szellemi eksztázis állapotában játszották e zenét. A tradicionális perzsa zene jóval mélyebb annál, mintsem hogy valaki úgy tudjon megszakítás nélkül közvetlen, bensőséges viszonyban maradni vele és úgy tudja jól előadni, hogy előtte ne zajlott volna le benne egyféle szellemi átalakulás és a hétköznapi, profán állapotról való megfeledkezés. Sokan kérdezik, hogy a tradicionális perzsa zene előadóinak egy része miért rabja a narkotikumoknak. Valószínűleg ez azzal magyarázható, hogy sokan közülük nem tudták magukévá tenni azt a kegyet, amit a szúfizmus és gnózis nyújtani tud, és nem ismerték azokat a módszereket sem, amelyekkel szellemi állapotok és állomások érhetők el. Mindenesetre a szúfizmus nézőpontjából az teljesen nyilván16

AQUARIUS KINCSEI

A kép: A Sabri Brothers együttes forrása: www.pinterest.co.uk

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 10

GONDOLKODTATÓ való, hogy a zene szellemi értelemben vett hasznosítása csak a lélek megtisztításával és a bennünk élő kígyó megölésével lehetséges. Csak ez szabadíthatja ki a szellem madarát, s készítheti fel arra az emelkedésre, ami egy szellemi természetű zenével lehetővé válhat.

A tradicionális perzsa zene által lehetővé váló szellemi emelkedésnek sok fajtája lehetsé­ ges. Van, ami a dallam révén érhető el. Ez az embert lépésről lépésre az egyik szellemi állapotból a másikba emeli, míg el nem éri a szellemi öröm és eksztázis állapotát. A hangnem is egy meghatározott hangról indul, ami a hangrendszer princípiuma, és a dallam is mindig visszatér e hanghoz, soha nem veszítvén el a centrumot, amelyhez az előadás tartama alatt a zene mindig visszatér. A legteljesebb zenei élmény tehát egy „hangvilágban” való élet, s a mű e világ centrumába vezeti a hallgatót. E centrum felé haladás pedig természetesen nem más, mint a szellemi emelkedés zenei hasonmása.

Ugyanezt a célt szolgálhatja a zene ritmikája és a tempó, amelyek megváltoztatják az ember viszonyát a hétköznapi időhöz, ami a világban zajló élet egyik legfontosabb meghatározója. A perzsa zenének rendkívül gyors, szabályos ritmusa van, de olyan zenei pillanatokat is ismer, amikor az ütem és a temporális meghatározottság minden más formája megszűnik. Az első esetben az ember a kozmikus élet lüktetésével egyesül, ami szívverésként az egyénben mindig jelen van. Az emberi élet és a kozmosz élete eggyé válik, a mikrokozmosz és a makrokozmosz egyesül. Ennek következményeként az ember szelleme kitágul, és abban az örömben és eksztázisban részesül, amely az egész világot körülöleli, és amit az ember csak azért nem képes érzékelni, mert az Istenről való megfeledkezés (ghaflah) állapotában van. A második esetben, amely minden ritmus és időbeli meghatározottság fölött áll, az ember mintegy kiszakad az idő világából; úgy 17

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 11

GONDOLKODTATÓ érzi, az örökkévalósággal áll szemtől szemben, és egy pillanatra a kialvás (fanā’) és permanencia (baqā’) boldogságában van része.

A gnosztikusnak, aki elérte a tökéletességet, többé nincs szüksége zenére, ahogy a tradicionális művészet más formáira sem, hiszen ő maga s életének egésze vált művészetté.

Minthogy benső érzékei felébredtek, mondhatni folyamatosan a szellemi koncert hallgatásának állapotában van. Számára az egész világ egy örök dal. A létezést mindig harmóniába és szépségbe ágyazottan látja. Ahogy látásával e szépséget a természeti és teremtményi világ színeinek és alakzatainak formájában tapasztalhatja meg, hallása számára az a zene formájában jelenik meg. Élete soha nem válik el a zenétől, annak boldogságától és örömétől. Ha meghallgatván örömét leli egy zeneműben, ez csak azért van, mert e zene, amely a szellem csendjéből fakad, saját benső állapotainak tükröződése. És ha távol akarja tartani magát attól, amit ma némelyek zenének neveznek, és ami valójában nem több minden értelem és szellemi jelentőség nélküli zajnál és kakofóniánál, ez azért van, mert az csak megzavarná benső szellemi állapotát; diszharmóniája megbontaná és elűzné a dalt, amely lényének középpontjából fakad. Ha az illető, mint sok szúfi, ezen felül még tehetséges zeneszerző és előadó is (a tradicionális perzsa zene legnagyobb mesterei mind kapcsolatban álltak a szúfizmussal), akkor műve és előadása saját szellemi állapotainak hangokba burkolt tükörképe lesz, s e hangok egy olyan melódiában fognak egyesülni, amely a hallgatókat is ezen állapotok felé vezetheti. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a szúfi egy hangszer a teremtő kezében, és amit megszólal18

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Skaparis együttes forrása: www.pinterest.co.uk

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 12

GONDOLKODTATÓ tat, az az égi Muzsikus dala; a dalt pedig a szúfi saját lényében hallja. A világ akár egy harmonikus hangokból szőtt dal; e harmonikus hangok kombinációja egy dallamot eredményez, amely a hallgatót magasabb állapotokba vezetheti. Mivel a gnosztikus szétszakította az elválasztó létezés fátylait, s visszatalált saját eredeti állapotába, ős­ eredeti természetéhez, így ő is – akárcsak a világ – egy melódiát visszhangoz, amelyet saját lénye szólaltat meg, a hangszer, amelyen Isten kedve szerint azt játszik, amit akar.

Lehet-e nagyobb öröm annál, mint amikor az ember nemcsak hallgatja az isteni koncertet, hanem maga is eszköz e zene előadásában; amikor saját akaratát az isteni Akarat alá rendeli és önmagát teljesen Isten kezébe helyezi, hogy így olyan dallamok forrásává válhassék, amelyek örömet és boldogságot árasztanak, és az embert saját őseredeti otthonába, végső lakhelyére vezetik.

Jelenkori világunkban, ahol egy valódi spiritualitás megközelítése napról napra egyre nehezebbé válik, és ahol a szépséget, amely egykor mindenhol jelen volt, csak luxustárgynak tekintik, a tradicionális zenének rendkívüli jelentősége van; olyan, mint menedékhely egy rettentő viharban, vagy egy friss és bőséges oázis a lángoló sivatagban. Napjainkban sokan vonzódnak e zenéhez, de csak kevesen vannak tisztában vonzalmuk legmélyebb okával. Ezek az emberek valójában a szellemi életet keresik, azt a csendet és békét, ami minden szellemi természetű zene szubsztanciájában benne rejlik; „az ember és Isten szövetségének misztériumait, amelyek a dallam fátyla alatt rejtőznek”; e misztériumok szépsége az, ami vonzza őket; a perzsa zene látszólagos szomorúsága csak a benne rejlő leírhatatlan öröm előjátéka.

19

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 13

GONDOLKODTATÓ Perzsia gnosztikus és szúfi jegyekkel bíró tradicionális zenéjének teljes hitelességét meg kell őrizni, és eredeti minőségét nem szabad feláldozni széleskörű elterjedéséért.

Természetesen e zene megóvásának a legjobb módja, ha megvédjük és fenntartjuk a szúfi tradíciót, amely e zenét létrehozta, és elkerülünk minden alaptalan újítást és utánzást. Ezt különösen fontos hangsúlyozni, ha a kortárs nyugati civilizáció zenéjének utánzására gondolunk, minthogy materialista világnézetének köszönhetően e civilizáció értékrendszere diametrális ellentétben áll a tradicionális zene céljaival. Csak azok nyit­ hatnak új fejezetet a szellemi zene történetében, akik képesek arra, hogy kapcsolatot teremtsenek a szellem világával, s akik teljes mértékben tisztában vannak Perzsia tradicionális zenéjének princípiumaival. Máskülönben minden változtatás az égbe vezető létrát egy olyan, tisztán földi és világi kommunikációs eszközzé fogja alacsonyítani, amely teljesen híján van a transzcendens dimenziónak. Napjainkban a perzsáknak, épp­ úgy, mint más muszlimoknak, és általában véve a tradicionális orientáltságú embereknek a tradicionális perzsa zene az isteni kegyelem egyik forrása lehet – kielégítve az elveszett és szomjúhozó lelkeket; menedékhely, amely megóv az idők negatív befolyásaitól, és – legalábbis némelyek számára – a csodás, ám időbe vetett szépségekből utat nyit az Abszolút szépségéhez. Minthogy e zene az örök világ dala az idő és tér világában, nem érintheti sem elfajulás, sem romlás. Mint a hajnali napfény, üzenete mindig friss és életteli. Világunkban azért van jelen, hogy felnyissa szemünket és fülünket, s dallamai­ nak segítségével – természetesen isteni segédlettel – megszabadulhassunk a haláltól, amit helytelenül neveznek életnek, és elérjük a valódi életet, amelyre semmi sem vet 20

AQUARIUS KINCSEI

Seyyed Hossein Nasr: A szúfizmus hatása a tradicionális perzsa zenére 14

GONDOLKODTATÓ árnyékot. Reánk vár, hogy felismerjük eme megbecsülendő örökség értékét, amelyre, akárcsak az iszlám rendkívül gazdag kultúrájának más területeire, ma sokkal nagyobb szükségünk van, mint a történelemben valaha is volt. „Ó, pohárnok, derítsd fel serlegünk a bor fényével! Ó, lantos, arról dalolj, hogy enged a világ vágyainknak!

Serlegünk mélyén a Barát arca tükröződik, Ó, te, ki mit sem tudsz a mi örök borivásunk öröméről!

Akinek szívét a szeretet felélesztette, soha meg nem hal az, Mert Örök életünk a mindenség lapjaira íratott fel.”

(Hāfiz) 3

Jegyzet [1] Ez a vers Hāfiz híres tarjī‘bandjának, a szúfizmus egyik leghíresebb költeményének „ref­ rénje”, amelyet E. G. Browne fordított angolra, s a Literary History of Persia című könyvében jelentetett meg (Cambridge, 1924, Cambridge University Press, 292–297. o.).

[2] Ghazzālī: Kīmiyā-yi sa‘ādat. Szerkesztette: Ahmad Ārām. Teherán, 370. o.

[3] Forrás és első magyar nyelvű megjelenés: Axis Polaris. Tradicionális tanulmányok (Budapest), 4. szám (2000), 65–72. o.

21

AQUARIUS KINCSEI

„A meditációban az történik a gondolkodással, ami a zene hatására is történik: elhal, mivel nincs több mondanivalója.”

– Ven Dr. Hetényi Ernő: A meditáció ösvénye

„Szólt a zene, s egyszerre csak, mint aki meghal, zsugorodtam, transzformátor agyam becsuktam s végül már csak egy pici mag maradtam, csupasz öntudat: a mester, akire figyeltünk, a fény, a színpad, minden eltűnt, s én megláttam az Igazat. Éj s csönd a tündöklő terem, csak a fül tarkázza s a szem az egyforma feketeséget… Éj s csönd a harsogó világ, vak rezgések viszketik át a végtelent… S ez volt az élet?”

– Szabó Lőrinc: Vizió egy hangversenyen

SZABAD POLC

Idézetek

22

Minden zene célja Isten dicsőítése és az emberi szellem felüdítése kell, hogy legyen.

– Johann Sebastian Bach

AQUARIUS KINCSEI

„Azért, mert szellemed feszűlve van.

Csak egy vad és délczeg ménesre nézz, Ifjú szilaj csikók seregletére, – Miként szökell, fú s hangosan nyerít, Mert hajtja a heves vér ösztöne: De halljanak zendülni harsonát, S hasson fülökbe olvadó zene, Meglásd: miként állnak meg egyaránt, Szilaj szemök szerénynyé változik Az édes hangerőtől. Ép ezért Mondá a költő Orpheus felől, Hogy fát, folyót, sziklát indíta meg.

Mert nincsen oly nyers, zord, dühös való, Mit át ne alakítna a zene, Habár csupán kevés időre is. – Ember, kiben nem létezik zene, Kit meg nem indít édes hangvegyűlet, Csel-, hitszegés- s zsákmányolásra kész, Kedélymozgási tompák, mint az éj, S pokolsötétek szenvedélyei.

Ne higy ilyennek! – Halld, szól a zene!”

– William Shakespeare: A velenczei kalmár (Fordította Ács Zsigmond)

Érdekes, hogy a zene véget ér, de ami megosztott figyelemmel hallgatja, az örökre megmarad. Így szolgál minket a zene.

Robert Earl Burton: Önemlékezés – Út az öröklétbe, A művészet

23

AQUARIUS KINCSEI

Idézetek 2.

SZABAD POLC

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet SZABAD POLC Steve Halpern (akit gyakran a new age muzsika szellemi atyamesterének neveznek) mondja: „John Coltrane volt az egyik szellemi védőszentem. A Love Supreme című albuma megváltoztatta életemet, s megerősített abban, hogy a zene révén a tudat magasabb dimenziói elérhetővé válnak számomra.”

John Coltrane (1926. szeptember 23. - 1967. július 17.) „A célom az, hogy valóban vallásos életet éljek, és ezt kifejezzem a zenémben. Ha az ember átéli azt, amit játszik, akkor semmi probléma nem lehet, mert a zene is része a nagy egésznek.

Muzsikusnak lenni nagy dolog. Nagyon, nagyon mélyre hatoló dolog. A zeném annak a spirituális kifejezése, ami vagyok - a hitem, a tudásom, a lényem… Amikor az ember kezdi felfedezni a zene lehetőségeit, arra vágyik, hogy valami igazán jót adjon az embereknek, hogy segítsen az emberiségnek a gondoktól való megszabadulásban. Azt hiszem, a zene jobbá változtathatja a világot, ezért, ha már képes vagyok rá, ezt akarom csinálni. Meg akarom mutatni az embereknek a szavakon túli zenei nyelv fenségét. A lelkükhöz akarok szólni.” „Trane” már a 40-es évek második felében elismert szaxofonosnak számított, miután kamaszkori tragikus családi események nyomán szinte vallásos buzgalommal vetette bele magát a zenélésbe. Egy ideig Dizzy Gillespie együttesében is játszott. Igazi karrierje 1955-ben kezdődött, amikor a vele egyidős Miles Davis meghívta újjáalakuló kvintettjébe. Hároméves együttműködésük nem volt tartós, mivel mindketten állandóan új utakat keres­tek, és ezek

24

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 2

SZABAD POLC egy idő után eltávolodtak egymástól. Coltrane az afrikai, majd a keleti motívumokhoz, gyöke­ rekhez való visszatérést kutatta (Dakar, Afro-Blue, Naima), miközben spirituális útkeresésnek tekintette a zenét. Szinte állandóan gyakorolt, stílusa fejlesztése érdekében hegedű-partitúrákat is próbált megszólaltatni hangszerével.

1957-től életének és munkásságának vezérelve a „legfőbb isteni szeretet” zenéje általi szolgálat lett. Ennek indíttatása vallásos benső élménye volt, melyet – a kor jazz muzsikusaira jellemző – alkohol és drog függőségétől való elszakadása során élt meg. Elindult abba az irányba, melynek célját így fogalmazta meg: „tudjak úgy zenélni, hogy boldoggá tegye az embereket”. Ennek a korszakának egyik első dokumentuma a zongora jazz-poétájával, Thelonious Monkkal közös koncertfelvételük. 1958-tól ismét összeállt Davisszel, az ő szextettjében kísérletezte ki rendkívül sűrű szólóit, de rövidesen saját útjára lépett, önálló lemezeket kezdett készíteni. Egyre jobban kezdett a dzsessz világából kitekinteni, például a népek zenéi, különösen az indiai muzsika felé. Nagy álma volt Ravi Shankarral közös lemezt készíteni, akivel később sikerült is összeismerkednie. „Anglia populáris zenéje nem azonos Dél-Amerika populáris zenéjével, de ha lehántjuk róluk a tisztán etnikai jellemzőket – a folklorikus aspektust –, észrevesszük, hogy ugyanaz a pentatonikus jelleg, ugyanazok az összevethető modális szerkezetek vannak mindenütt. A zenének ez az egyetemes aspektusa érdekel és vonz: ennek felfedezése a célom. (…) bizonyos hangok és skálák célja nem más, mint meghatározott érzelmi állapotok előidézése.”

25

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 3

SZABAD POLC 1964 decemberében rögzítették A Love Supreme-t, az 1962-re kialakult klasszikus saját kvartettjének legnagyobb példányszámban eladott albumát (több más klasszikus felvétel után). A felvétel a jazz történetének egyik legkultikusabb lemezévé vált. A jazz történetének egyik legkultikusabb albumává vált. Coltrane addigi munkájának betetőzése az album, mely egyben óda hitéről és szeretetéről Isten iránt. Ez a spiritualitás innentől már szinte teljesen meghatározza, ahogy ezt a későbbi felvételek címei is mutatják: Ascension, Om, Meditations. A Love Supreme negyedik tétele, a „Psalm” zenei megfeleltetése Coltrane Istenhez írt költeményének, amely az album borítóján olvasható:

26

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: Pinterest

Egy Legfelsőbb Szeretet Mindent megteszek, hogy méltó lehessek számodra, Uram.

Minden ezzel függ össze.

Köszönöm Istenem.

Béke. Nincs más.

Isten. Ez oly szép.

Köszönöm Istenem.

Isten minden.

Segíts feloldani félelmeinket és gyengeségeinket.

Benned minden lehetséges.

Köszönöm Istenem.

Tudjuk. Isten teremtett minket.

Figyeljetek Istenre.

Isten. Mindig volt. Mindig is lesz.

Nem számít mi ... az az Isten. Ő kegyes és irgalmas.

A legfontosabb, hogy ismerlek téged.

Szavak, hangok, beszéd, emberek, emlékek, gondolatok, félelmek és érzelmek – idő – minden összefügg ... mind az egyből született ... mind az egyben született. Áldott legyen a neve.

Gondolathullámok – hőhullámok – minden rezgés – minden út Istenhez vezet. Köszönöm Istenem.

Az ő útja ... oly kedves ... oly kegyes.

Oly irgalmas – köszönöm Istenem.

Egy gondolat a rezgések millióit indíthatja el és mind visszatérnek Istenhez ... minden így tesz.

27

AQUARIUS KINCSEI

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet4

SZABAD POLC

Köszönöm Istenem.

Ne félj ... higgy ... köszönöm Istenem.

Az univerzumnak sok csodája van. Isten minden.

Az ő útja ... oly csodálatos.

Gondolatok - cselekedetek - rezgések, stb.

Mind visszatérnek Istenhez, és Ő mindent megtisztít.

SZABAD Kedves és irgalmas ... Köszönöm Istenem.

Dicsőség Istennek ... Isten oly eleven.

POLC Isten.

Isten szeret.

Talán elfogadható lennék a szemedben.

Egyként az Ő kegyelmében vagyunk.

Az a tény, hogy létezünk, az a te visszaigazolásod, Uram.

Köszönöm Istenem.

Isten lemossa minden könnyünket ... Ő mindig van ... Ő mindig lesz.

Keresd őt minden nap. Minden úton keresd Istent minden nap.

Had énekeljünk minden dalt Istennek.

Kit minden dicsőítés illet ... dicsőítsétek Istent.

Egyetlen út sem könnyű, de mind visszavezet Istenhez.

A teljességgel osztozunk Istenben.

Mindez Istennel van.

Mindez Veled van.

Engedelmeskedj az Úrnak.

28

AQUARIUS KINCSEI

Áldott Ő.

Mindannyian egy dologból származunk ... Isten akaratából ...

Köszönöm Istenem.

Látom Istent - Látom istentelenül is semmi sem lehet hatalmasabb - semmi sem hasonlítható Istenhez Köszönöm Istenem. Újjá fog teremteni minket ... Mindig van és mindig lesz.

Ez az igazság - áldott legyen az ő neve - köszönöm Istenem.

Isten lélegzete teljesen átjár minket ... oly gyengéden, hogy alig érezzük ... mégis, ez mindenünk.

Köszönöm Istenem.

EMELKEDETTSÉG - KIFINOMULTSÁG – FELMAGASZTALÓDÁS Mind Istenből.

Köszönöm Istenem. Ámen.

(John Coltrane, 1964. december)

29

AQUARIUS KINCSEI

SZABAD POLC

A kép forrása: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 7

SZABAD POLC Bizonnyal fontos kinyilatkoztatásnak szánta az albumot, mivel maga írta a kísérőszövegét, a verset, a belső borítóra kiválasztott magáról egy rajzot, és a külsőre egy róla készült komoly fotót, melyen a messzeségbe réved. A zene gondosan, pontos terv szerint megkomponált négy tétele: „Acknowledgement (Visszaigazolás)”, „Resolution (Elhatározás)” „Pursuance (Véghezvitel)” és „Psalm (Zsoltár)” – mint egy benső, spirituális út. A Legfelsőbb Szeretet visszaigazolása, kinyilatkozása alapján elhatározott út véghezvitelével jut el a dicsőítő énekhez. A szvit tételei egy egységes spirituális és zenei ívet mutatnak. Az első rész ihlető „felütésként”, invokációként funkcionál „A Love Supreme” mantraszerű, megihlető kántálásával. A feszültség, a felismerésből születő extázis a második tételben növekedni kezd, és a harmadikban - a leggyorsabb részben - éri el a tetőpontját. Az utolsó tétel hosszú bőgő szóló által bevezetett nyugodt utójáték, hála, feloldódás, beteljesülés a Legfelsőbben, ahol némi odafigyeléssel a fentebb olvasható címadó költeményének szaxofonos megszólaltatására, recitálására ismerhetünk rá. A keretet alkotó elő- és utójáték nem csupán hangulatban, de formailag is különbözik a középső részektől. A két középső részben van akkordprogresszió és kórusstruktúra (a második részben huszonnégy ütem, a harmadikban tizenkettes blues). Az első és a negyedik tétel nyugodtabb, magyarázóbb jellegű, lezáratlan, itt nincsenek rejtőzködő akkordprogressziók, az improvizáció a pentaton skálán belül marad.

Az album egyrészt átmenet a modális és a free korszak között, ugyanakkor kinyilatkoztatás, melyben John Coltrane zenéjét, és önmagát végképp felajánlja az Isteni Szeretet iránti szolgálatnak. A kvartett felállás utolsó hivatalos felvétele az 1965-ös The John Coltrane Quartet 30

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 8

SZABAD POLC Plays volt. A Love Supreme-et csak egyszer játszották élőben, 1965 júliusában Antibes-ben, Franciaországban. A 2015-ös The Complete Masters kiadás 3 CD lemeze már az eredeti anyag mellett ezt a koncert felvételt, kiadatlan stúdió változatokat, és az előzetes referencia felvételeket is tartalmazza.

Az ugyanabban az évben rögzített Kulu Sé Mama már egy nyolctagú zenekarral készül, bár még a kvartett tagjaival is soraikban, ahogy néhány további, ebben az évben rögzített felvételen is. Coltrane azonban itt már végleg függetlenítette magát mindenfajta kötöttségtől, zenéje pedig átalakult egyfajta kozmikus szabad áradássá, mely ellentmondásos módon mégis valami egészen megmagyarázhatatlan nyugalmat sugároz magából. McCoy Tynert végül Coltrane felesége, Alice váltotta a zongoránál, a dobos Elvin Jonest pedig Rashied Ali, akivel 1967-ben még egy duett albumot is rögzített Interstellar Space címmel.

Maga Coltrane keresztény neveltetést kapott, egyes kritikusai szerint játéka gyakran idézte is a déli fekete lelkészek prédikációinak hanglejtéseit. Első felesége, a muzulmán Naima hatására viszont ismerkedni kezdett az iszlámmal, különösen a szufizmussal, de legalább ennyire érdekelte az ókori görög filozófia, a hinduizmus, és a kabbala is. A vallások egyetemes közösségét kereste, bár végül elfogadta, hogy különbözőségeik az egyetlen Isten felismerésének eltérő módjait képviselik. Tudjuk, hogy olvasta a teozófusok által kiadott Világosság az ösvényen-t, Mabel Collinstól, vagy Paramahansa Jogananda és Gandhi írásait. Érdekelte amiket a rózsa­ keresztesekről hallott az AMORC-hoz tartozó Sonny Rollins-tól. 1965-ben felvett, posthumus kiadott OM a Bhágávád-Gitá szent verseiből dolgoz fel, valamint Pharoah Sandersszel a Tibeti 31

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 9

SZABAD POLC Halottas Könyvből is kántálnak benne. Mint Püthagorász, hitt abban, hogy a zenével gyógyítani lehet, és a zenész céljának azt tekintette, hogy a zenében rejlő jó energiákat megértse, ellenőrzése alá vonja és közvetítse. Az asztrológiával is komolyan foglalkozott, ami alapján többször említette, hogy nem lesz hosszú életű. Saját beteljesülését előre megsejtve zenéjét eddigre már önfeledt tiszta kivetüléseként fogta fel és tárta a hallgatósága elé, amit olyan kompozíció cím is jelez, mint a Selflessness (éntelenség).

John Coltrane 1967 júliusában halt meg, alig negyven évesen. Az utolsó néhány hónapban a zenéje fokozhatatlanná vált, szinte megszűnt zene lenni. A zenészvilág és rajongói teljes megdöbbenéssel fogadták távozását, Miles Davis egészen az utolsó éveiig mindenhová magával vitt néhány fényképet, addigra halott barátairól, köztük Coltrane-ről. Spike Lee 1992-ben készült Mo Better Blues című filmjét Coltrane emlékének ajánlotta, de a róla készült dokumentum filmeknek is se szeri, se száma. A U2 is megidézi az Angel of Harlem című számában: „We got John Coltrane and a love supreme”. Carlos Santana és John McLaughlin az ő zenéjének és emlékének, valamint akkori közös spirituális mesterüknek Sri Chinmoynak szentelték Love Devotion Surrender című 1973-as albumukat. Santana 1973-as saját albumának címadó szerzeménye is (Welcome) Coltrane előtt tiszteleg és a mai napig elevenen ápolja emlékét.

Az említett Sri Chinmoy egyébként A Love Supreme mantrát az egyik legfőbbként adta tanítványainak (pont az album megjelenésének évében érkezett Amerikába), s maga is zenélt: „a zene az, amin keresztül az egyetemes egység érzése egy szempillantás alatt elérhető”.

A Coltrane-mítosz hatása alatt 1972-ben San Franciscóban létrehozták a Szent John Coltrane 32

AQUARIUS KINCSEI

Alice Coltrane • Ravi Shankar • Ravi Coltrane • Anoushka Shankar

A kép forrása: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 10

A kép: Pinterest

SZABAD POLC

Afrikai Ortodox egyházat is, amelyhez az antiochiai pátriárka adta áldását, A Love Supreme zenéjén és gondolatain keresztül nyújtva lelki támaszt a híveknek.

Ravi Shankar 2001-ben így emlékezett vissza rá: Milyen áldott zenész volt – John Coltrane! Olyan sokat adott mint az igazán nagy kreatív zenészek minden formában és korban – mint egy mágikus edény, mely tele volt aranyló muzsikájával, amely kiáradt és táplálta eksztatikus csodálóit. Talán ezért nem tudta már halandó teste megtartani – és oly korán meghalt, itt hagyva rajongó hallgatóit, akik nagyon hiányolják őt!

Először New Yorkban találkoztam vele ’64 körül. … Nagyon lenyűgözött a találkozás, mert a korai éveimben már ismertem és hallottam a legendás jazz nagyságokat – és az a vélemény alakult ki bennem, hogy a többségük nagyon természetes és faragatlan szemé­lyiség, alkoholtól, drogtól vagy mindkettőtől függő. De John annyira másnak tűnt. Ő kifinomult, méltóságteljes volt és ugyanakkor mily alázatos! Dick Bock előtte már elmondta nekem, hogy John feladta a húsfogyasztást, vegetáriánus lett, könyveket olvasott Shri Ramakrishnáról, és jógázott. … ő nagy rajongóm volt és az indiai klasszikus muzsikáé is! Találkozóinkon sok kérdést tett fel nekem a zenénk alapjairól … azt mondtam: „John, ha nem bánod, felteszek egy kérdést.

Most hallottam néhány felvételt új kompozícióidból, és nagyon izgatott voltam ”… zavartan figyelt. Folytattam: „Annyira lenyűgözött, csodálatosnak és meghatónak is találtam egyben, de helyenként úgy éreztem, hogy felsírsz a hangszeren keresztül, és olyan volt, mint egy megkínzott lélek sikolya. Ezt hallottam sok más nagy jazz előadóművésztől is, ami érthető, 33

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 11

SZABAD POLC mert a nemzedékük fájdalma és sérelme jött elő zenéjükben. De látva és megismerve téged úgy gondolom, hogy hagyományunk és zenénk iránti érdeklődésed és szereteted segíthet úrrá lenni ezen ... „Soha nem felejtem el az arckifejezését és a szavait, melyeket olyan mély érzéssel mondott, hogy könnyek szöktek a szemembe. Azt mondta: „Ravi, pontosan ez az amit meg akarok tudni és tanulni tőled ... hogyan találsz annyi békét a zenédben, és adod át azt a hallgatóidnak.”

Bár valós leckéket nem sikerült vennie az indiai mestertől, de A Love Supreme lemezen már ennek a törekvésének az eredményét hallhatjuk.

Utóiratként engedtessék meg egy személyes emlék megosztása. Az 1991. július 12-ről 13-ra virradó éjjelt volt szerencsém Ravi Coltrane társaságában tölteni, aki John és Alice Coltrane fiaként Ravi Shankarról kapta keresztnevét és apja hagyatékának máig legfőbb követője, gondozója. A velem egyidős, rendkívül barátságos és jó kedélyű muzsikus keresztnevem alapján többször felidézte gyerekkori mondókáját: „Peter, Peter, Pumpkin Eater”. Számomra igazából csak másnapi fellépésekor tisztázódott, hogy kinek a fiával töltöttem az estét. El is meséltem neki, hogy milyen nagy kincsnek számít az egyetlen francia kiadású John Coltrane bakelit lemezem, mivel nálunk nem árulták az ő kiadványait sem (ahogy a kommunizmusban más nyugati lemezeket sem), amin meg is lepődött. Az át nem aludt éjszaka kissé hallatszott is 13-i játékán az Elvin Jones Jazzmachine muzsikusaként a Debreceni Jazznapokon, a másik szaxo­ fonos Sonny Furtune oldalán. Ugyanez a robosztus alkatú Elvin Jones dobolt A Love Supreme albumon is, mivel 1961-től John Coltrane klasszikus kvartettjének tagja volt. Fellépésük és 34

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Héty Péter John Coltrane: A Love Supreme – Egy Legfelsőbb Szeretet 12

SZABAD POLC vacsorájuk után Rick Margitza koncertjét már ismét együtt hallgattuk a nézőtéren. Nyakig a rendszerváltás reményteljes időszakában megállapítottuk, hogy milyen nagyszerű dolog, hogy ilyen eltérő berendezkedésű országokban hasonló gondolkodású fiatalokként egyformán egy szebb jövő kialakításának részesei lehetünk, legalább is ebben reménykedünk, elmerülve a zene extázisában. Milyen kicsi is tud lenni ez a nagyvilág …

Felhasznált irodalom: Lewis Potter: John Coltrane (Cartaphilus kiadó, 2007.)

35

AQUARIUS KINCSEI

Hangya Zsolt: Szabados - Szabatos - Szabad Ember

SZABAD POLC „A kultúra – kihelyezés és kihelyezettség. A folytonosan változó szellemi lét tárgyiasult, kézzel fogható, örökölhető megnyilvánulása. Én ezért jobban szeretek kultuszról beszélni, ami közelebb van az ember belső világához. Mélyebb és fenntartóbb. A kultusz már szakrális dimenzió. Úgy vélem azonban, hogy még ez sem a megfelelő válasz a kérdésre. Szerintem az egyetlen helyes válasz, a „titkoktitka” az ember, s egy közösség szellemi tevékenységének legmélyén munkáló sajátos őserejű szellem, a géniusz.

Ennek önálló, titkos élete és hatóereje van. Ez nem DNS-kérdés. Ez kizárólag szellemi kategória. Itt azonban, ahol élünk, ez a szó sajnos ma nem kimondható, nem használható. A szellem uralmát, és nem a hegemón, pusztán racionális közeget idézi, ezért nem szereti a hatalom – egyik hatalom sem. Magyar géniusz – ennél idejétmúltabb, elképesztőbb fogalmat nemigen lehet kimondani a mai Magyarországon. Kimondásáért a szellem embere gyakorlatilag a közélet perifériájára szorulhat. Magyarországon önazonosság-skizofrénia van. Márpedig minden szellemi és művészi teljesítmény mögött ott áll valami időn kívüli érzet, előkép, látomás, valami akarat, ami közvetlenül nem megfogható, a szó tárgyias értelmében nincs is. Ám „Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág” – írja József Attila. Halhatatlan sorok ezek. Hogy mi lesz, s ha lesz, az milyen lesz, ennek cselekvésre sarkalló előérzete a géniusz birodalma.”

(Szabados György)

36

AQUARIUS KINCSEI

Életcsíra A kép forrása: magyarno.com

Hangya Zsolt: Szabados-Szabatos-Szabad Ember 2

SZABAD POLC „A magyar kultúrát, a magyar gondolkodást én az egyik legősibbnek vélem. Ezt nem kulturális önimádatból mondom, én jelenségnek szeretem látni a magyarságot. Ami értéket őriz és amit fölmutat, az olyan erejű és olyan nagyszerű valami, hogy ebből bármely más gondolkodásmód táplálkozhat, utánozhatja, és ez a magyar szemlélet bőkezűen adta is ezt mindig.

A mai napig nem tudta megemészteni a magyar zenei gondolkodás azt, hogy pl. Bartók Béla miért kutatta, kutatgatta magában az egész jazz jelenséget, hogy miért szerette, miért hallgatta? És nem a mai jazz zenét hallgatta, hanem az előző századforduló, 19-20.század forduló körüli amerikai feketék zenéjét.

Meg vagyok győződve, hogy azért, mert azt hangot kereste, amit a feketék Amerikába kerülve, ott találkozván az európai zeneiséggel, ami bennük megszületett az valami rendkívüli erejű ősi hang… olyan, mint a magyar zenei hagyomány hangja.

A zene kettős természetű jelenség…van egy evilági része, és van egy titkos nem evilági része. És ehhez nyúl vissza, ide próbálja magát csónakázni, vissza evezni és innen megszólaltatni…, tulajdonképpen a tudatalattiból és a tudatfelettiből. A tudatunk e kettős harapófogóban jelentkezik és ebben vagyunk eszméletünknél.

Ha én muzsikusként meghallgatok olyan hangjelenséget, mely bármely tárgyhoz tartozik, akkor nekem az a tárgy a kiadott hangja révén elmondja a sorsát. Ha egy kávéscsésze leesik a konyhában, akkor én, mint muzsikus nem azt hallom, hogy a porcelán széttört, hanem hogy a kávéscsésze meghalt… Meghalt.

Vége a sorsának. És minden a világban így működik, ennek az improvizitása az amelyből felfakadt ez a bizonyos free zene, aminek nem az a lényege, hogy free vagy nem free, hogy jazz 37

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Csodaszarvas a korondi népi kerámián

Hangya Zsolt: Szabados-Szabatos-Szabad Ember 3

SZABAD POLC vagy nem jazz, hanem hogy elkezdett egy hang újra megszólalni, amely tisztán adja saját lelki sorsát, és ilyen értelemben hihetetlen közel van a Teremtőhöz.

Ennek a zeneiségnek van egy rendkívül fontos emberi vonatkozása…, mégpedig az, hogy ezt nem lehet másképpen csinálni, mint egy végtelenül mély önvizsgálat alapján. Tehát, akinek olyan lelki gondjai, bajai, elintézetlen ügyei vannak, hogy nem tiszta a saját maga szemében..., de valószínűleg nem csak a saját maga szemében, hanem egy közösség szemében sem, az nem lesz közlő képes improvizatív zenét játszani…, mert nem fakad föl benne az a hang, mely megszólítja az embereket.”

Szabados György, Interjú, 2009 „Változó civilizációnk újjáéledő rögtönzésvilágában érezte meg azt a „kozmikus nagysze­ rűséget” amely segítségével kibonthatta a magyar zenei géniuszt. A rögtönzés mára megkerülhetetlenné vált – élő – módszerét, az utóbbi fél évszázad Európájában, Szabados emelte arra a szintre, amelyen az általa szeretett nagy elődök Bach, Beethowen, Liszt, Bartók... művelték.

Járatlan úton haladva, művészete biztos szellemi alapot követelt. A kozmikus ember igényét élte. Egészben látó, szellemi alapvetésű és tapasztalati alapú szerves látásmódja gondolkodóként éppen ezért, az általa legmagasabbrendűnek tartott, Hamvas Bélával rokonítja.”

(Bicskei Zoltán:„Szabados György (1939–2011)”. „…a muzsikusok eddig is abból az egyszerű és mind mélyebb meggyőződésből folytatták tevékenységüket, hogy a szabad zenélés mint a zene leghitelesebb módja fölöttébb időszerű.

38

AQUARIUS KINCSEI

A kép: szárnyas napkorong a mezőkövesdi írásos hímzéseken http://magyarnepimotivumok.blogspot. com

Hangya Zsolt: Szabados-Szabatos-Szabad Ember 4

SZABAD POLC Időszerűségét a civilizáció kulturális csődje: a zene elgyökértelenedése, a műzenei stílusok teljes elidegenülése, az ember belső elnémulása teremtették meg, ami korunk ürességében újra a szüntelen kozmikus emberi lét eszméletét, a lényünk egészét érintő elemi zeneiséget követeli; a direkt gyermeki látásmód meditatív művészi gyakorlatát és közegét (…)”

(Turi Gábor: „A szabad zene nyilvánossága – Kísérlet a Kassák Klubban”.

Magyar Nemzet, 1986.)

Hallgassuk meg az alábbi két szerző műveiből az alábbi nagybőgő szólókat!

John Coltrane: A Love Supreme, Part 3: Pursuance https://www.youtube.com/watch?v=7m2djbMFvQc 7.50-10.40 között

Szabados György – Rosco Mitchell: Jelenés https://www.youtube.com/watch?v=ThuBJbkg7dU&t=1012s 14.20-16.40 között

És egy kis zenei kísérlet:

39

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Csodaszarvas a korondi népi kerámián

Hangya Zsolt: Szabados-Szabatos-Szabad Ember 5

SZABAD POLC Filmajánló Szabados Györgyről Részlet a ...”Csak az ének” c. dokumentum filmből: https://youtu.be/McAb6xX_hHo

Szabados György könyvei: A zene kettős természetű fénye /Váczi Tamással közösen/, Magvető kiadó, JAK sorozat, 1990. Írások – tanulmányok, esszék, B.K.L.kiadó, Szombathely, 2008.

40

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: http://györgy-szabados.com

Hangya Zsolt: Szabados-Szabatos-Szabad Ember 46

SZABAD POLC Szabados György önálló lemezei: Esküvő – kvartett, /Pepita Records/ 1974.

Adyton – szextett/trió, /Krém/ 1983.

Szabraxtondos – duó Anthony Braxton-nal, /Krém/ 1985.

A szarvassá vált fiak, MAKUZ, /Hungaroton/ 1989.

A Szent Főnixmadár dürrögései – szóló, /Adyton Records/, 1991/ Homoki zene, MAKUZ, /Fonó Records 1991/ Elfelejtett énekek – trió, /Fonó Records/ 1992.

Jelenés – MAKUZ & Roscoe Mitchell, /Fonó Records/ 1996.

A szarvassá vált fiak / Az események titkos története – MAKUZ, / 2CD, Fonó Records/ 1996.

Időzene – Akadémiai Szólisták Kamarazenekara, /Fonó Records/ 1997.

Time flies/Időfonál – szóló, /London/ 2000.

A szépség szíve – Szabados György-Mákó Miklós duó, /Fonó Records/ 2004.

Triotones – Anthony Braxton-Szabados György-Vladimir Tarasov trió, Leo Records, 2004.

Baltás zsoltár – szeptett, archív, Győrfree, 2007.

Készülődés a csatára – MAKUZ, archív, Győrfree, 2007.

Boldogasszony földje – szóló, BMC 2009.

Szabados György – Joelle Leandre duó /koncertfelvétel/ BMC 2011.

41

AQUARIUS KINCSEI

SZABAD POLC

Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza 42

A világ legkorábbi zenetudományi értekezéseit a Száma véda (valamikor i. e. 3000. – i. e. 1200. időszakban vált önálló szamhitává, résszé az egységes Védából) tartalmazza. Indiában a zene, a festészet és a dráma isteni művészetnek számít. Az első zenészek az örök szentháromság tagjai, Brahma, Visnu és Siva voltak. A szent iratok elbeszélik, hogy Siva Natarádzsa, a kozmikus táncos alakjában végtelen ritmuskombinációkat dolgozott ki s mindenség teremtése, megőrzése és lerombolása során, miközben Brahma a cimbalmot ütögette, míg Visnu a mrdangát, a szent dobot ütögette.

Szaraszvati, a bölcsesség istenasszonya ábrázolásain a vínán, valamennyi húros hangszerek ősén játszik.

Krisna, Visnu megtestesülése fuvolával jelenik meg az indiai művészetben. Az általa felzendített elbűvölő dal igazi otthonukba szólítja a májá káprázatában bolyongó emberi lelkeket.

Az indiai zene sarokkövét a rágák, vagyis a rögzített hangsorok alkotják. A hat alapvető rága 126 ráginira (feleség) és putrára (fiú) oszlik. Mindegyik rága legkevesebb öt hangjegyből áll, jelesül a vezérhangjegy (vádi, avagy király), a másodlagos hangjegy (szamavádi, azaz miniszterelnök), a segítő hangjegyek (anuvádi, kísérők), valamint a disszonáns hangjegy (vivádi, az ellenség).

A hat alaprága mindegyike megfelel egy adott órának, évszaknak és az öt felügyelő istenségnek. A Hindóla Rága ezért csak tavasszal, hajnalban csendül fel az egyetemes szeretet kifejezéseként. A Dípaka Rágát nyári estéken játsszák az együttérzés felébresztésére.

A Mégha Rága az esős évszakban, délben hallható, s bátorságot ad. A Bhaivara Rága augusztusban, szeptemberben és októberben, reggel nyugtatja meg a lelket. A Srí Rága az őszi alkonyatok hangsora, s a AQUARIUS KINCSEI

tiszta szeretetet zendíti meg. A Málakausa Rága télen, éjfélkor hallatszik, és merésszé tesz.

A hajdani risik felfedezték, hogy ember és természet hangok segítségével teremthet kapcsolatot egymással. Mivel a természet az Aum, azaz az őshang meg­ nyilvánulása, az ember bizonyos mantrák és szent énekek segítségével uralkodhat a természet erői felett. A krónikák elmondják, hogy Miján Tán Szénnek, Nagy Akbar mogul uralkodó udvari zenészének a 16. században rendkívüli varázsereje volt. Ha a császár megparancsolta, hogy éjszakai rágát játsszon fényes nappal, akkor a megfelelő mantra eléneklése után az egész palota sötétségbe borult.

Az indiai zene az oktávot huszonkét srutira, negyedhangra osztja. E mikrohangközök olyan árnyalt zenei kifejezést tesznek lehetővé, amilyen elképzelhetetlen a tizenkét félhangból álló, nyugati kromatikus skála alapján. A hindu mitológia az oktáv valamennyi hangjegyéhez adott színt, madárkiáltást, vagy állathangot társít. A dóhoz a zöld és a páva tartozik, a réhez a piros és a pacsirta, a mihez az aranyszín és a kecske, a fához a sárgásfehér és a kócsag, a szóhoz a fekete és a csalogány, a lához a sárga és a ló, tihez valamennyi szín keveréke (fény) és az elefánt.

Az ind zenében hetvenkét thátha, vagyis hangsor létezik. A zenészek végtelen számú rögtönzéssel variálhatják, a szabott, hagyományos dallamokat, rágákat.

Miközben az adott téma érzés- és hangulat világát megőrzik, saját eredetiségükre támaszkodva díszítget­ hetik azt. Nem olvasnak kottát, a rága vázát minden egyes előadás során újra kicicomázzák, s közben egyet­len dallamot ismételnek, ezt finom hangszín- és ritmusváltásokkal kombinálják.

A nyugati zeneszerzők közül legjobban Bach értette meg a százféle bonyolult változat varázsát.

43

AQUARIUS KINCSEI

Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza 2.

SZABAD POLC

SZABAD POLC Paramahansza Jogananda: Egy jógi önéletrajza 3

A kép forrása: Pinterest

44

A szanszkrit irodalom 120 tálát, zenei ritmust tart szá­ mon. Az ind zene megalapítójáról, Bháratáról az a hír járta, hogy harminckét féle tálát különített el a pacsirta dalában. A tála, azaz ritmus alapja az emberi mozgás; a járás kettős, illetve az álombeli légzés háromszoros időtartama, ahol a belégzés kétszer olyan hosszú, mint a kilégzés.

India jó ideje felismerte, hogy az emberi hang tökéletesebb minden zeneszerszámnál. Az indiai zene ezért jobbára három oktávnyi hangterjedelemmel dolgozik, mert ez felel meg az emberi hangszálak teljesítményének. Ugyanezért a dallam (az egymást következő hangjegyek kapcsolata) finomabb mint az összhang (az egyidejű hangjegyek egymáshoz való viszonya).

Az indiai zene személyes, spirituális és egyéni teljesítményen alapuló művészet, amely nem az összhangzat kitűnőségére épít, hanem az előadó és a Világlélek összhangjára. A legfontosabb indiai dalokat egytől egyig hívők szerezték. A zenész szanszkritul bhagavatára, azaz ’aki megénekli Isten dicséretét’.

A szankirtanok, vagyis a közös éneklés a jóga és spiri­ tuális fegyelem hatékony eszközei; fokozott összpontosítást követelnek a résztvevőktől annak érdekében, hogy teljesen elmerülhessenek a „mag”-gondolatban vagy „mag”-hangzásban. Mivel maga az ember is a Teremtő Ige kifejeződése, a hangok azonnali, erős hatással vannak rá. Kelet és Nyugat nagyszerű vallási zenéje örömet kelt, mivel ideiglenesen felerősíti a gerinc egyik erőközpontjának rezgéseit. Ezekben az áldott pillanatokban visszaemlékezünk isteni eredetünkre.

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: riff.hu

Grandpierre Attila: A zene lakodalma – részlet „Fény lesz a lakoma, zene lesz a vacsora a Zene lakodalma a Zene lakodalma zenéből lettél Te is és zene leszel újra zenévé zenél a Hang és Zene leszel újra”

45

AQUARIUS KINCSEI

SZABAD POLC

„A zene talán a legértékesebb dolog a Földön. Azért merem ezt állítani, mert szerintem ez az egész teremtés alapja. Minden a hangból származik. Az ind filozófia szerint az „óm” az az elsődleges hangvibráció, amiből minden származik. Mi magunk is rezgések va­gyunk; fizikai szemszögből az ember nem más, mint hang. Ezért a zene szent, amit csak az emberi­ ség történelmének legutolsó fázisában kezdtek világi célokra használni.

Korábban a zene szinte kizárólag vallásos tartalmú volt.

Csupán Bach életének alkonyán kezdett egyre jobban tért hódítani a világi muzsika. Az ember mindinkább emocionális kielégülés, semmint lelki épülés végett fordult a zenéhez...”

A cikk eredeti megjelenése: kagylokurt.hu http://www.kagylokurt.hu/14222/ muveszet/zene/mit-mondanak-azeneszek.html

SZABAD POLC

Paul Horn, fuvola művész a zenéről 46

Mára már többnyire csak szórakozást jelent a zene, amit aligha tekinthetünk szent és gyógyító dolognak.

El kell ismerjük, a zene szórakozás is, de ha csak annak tartjuk, súlyos tévedésben vagyunk. Elődeink ezt jól tudták, s talán mi is kezdjük feléleszteni ezt a tudatosságot. A new age zene berkein belül és kívül is ez zajlik min­den műfajban, legyen az terápiás, me­ditációs vagy más zene. A zenész köteles tudatosítani ezt a szellemiséget magában, ezt kell muzsikája alapjává tennie. Úgy érzem, a zene újra jófelé halad. Egyre több zenész érzi át a zene magaszto­sabb célját.

Hajdanán szigorú szabályok határozták meg, mely hangokat lehet használni, s melyeket nem. A gö­rö­gök­ nél pl. törvény tiltotta a disszonáns hangzásokat. Ezen persze túlzott szabadság-érzékünk miatt ma így ször­ nyülködünk: „Nekem aztán ne mondja meg senki, milyen zenét kell játszanom!” Pedig való igaz, egyes hangok tényleg disszonánsak, s ezek egész szervezetünket, el­ ménket, sőt tudatunkat is negatívan befolyásolják. Per­ sze nem állíthatom, hogy az elődök tudományának teljes­ségével rendelkezem, de úgy érzem, ezekről a kér­ désekről is fontos és érdemes beszélni.

AQUARIUS KINCSEI

Mostanában, ha játszom, énem nincs jelen, vagy leg­ alábbis másként van jelen, mint korábban. Nem érdekelnek a kritikák, egyszerűen csak játszom azt, ami keresztüláramlik rajtam. Nem akarok tudatosan prédikálni vagy gyógyítani, csak előadok valamit, s ezzel a szellemiségem tör felszínre. Azért játszom, hogy sikerüljön a számomra legfontosabb hangszert, saját magamat behangolni: hogy megtisztuljak. A visszavonultságból jöttem. Meditációt és lelki gyakorlatokat végzek, igyekszem felbecsülni az élet igazi értékeit, s beépíteni azokat zenémbe.”

Paul Horn (1930. március 17. – 2014. június 29.) a new age és a világzene úttörője, fuvolista, szaxofonos és zeneszerző, ötszörös Grammy jelölt. Az ötvenes években dzsessz zenészként kezdte. 1968-ban a Beatles tagjaival és másokkal volt Maharishi Mahesh jógi ásramjában. Ez után kezdte el spirituális lemezeit felvenni, melyek során például a világ szent helyein (Taj Mahal, Gízai piramis királykamrája, Kazimir katedrális, stb), vagy indiai, kínai, afrikai, indián és más népi hangszeresekkel közösen készített felvételeket, de rögtönzött pl. éneklő bálnákkal is.

Válogatás Paul Horn lemezeiből: 1967 Paul Horn In India (World Pacific) 1969 Inside (Epic) (későbbi cím: Inside the Taj Mahal) 1974 Visions (Epic) 1975 Altura Do Sol - High Sun (Epic) (Egberto Gismontival) 1976 Inside the Great Pyramid (Kuckuck) 1981 China (Golden Flute) (David M.Y. Lianggal) 1983 Inside the Cathedral (Kuckuck) 1988 The Peace Album – music for Christmas (Kuckuck) 1989 Brazilian Images (Kuckuck) 1989 Inside the Taj Mahal, Volume 2 (Kuckuck) 1990 Nomad (Kuckuck) 1994 Africa (Kuckuck) 1997/1999 Inside Canyon de Chelly/Monument Valley (Canyon Rec.) (R. Carlos Nakaival) 2000 Tibet: Journey to the Roof of the World (Kuckuck)

Paul Horn, fuvola művész a zenéről 2

SZABAD POLC

A kép: Pinterest

BUDAHÁZY ÉVA: BARTÓK SZÍNPADI MŰVEIRŐL

SZABAD POLC

„Az világ kint haddal tele,

De nem abba halunk bele,

Urak, asszonyságok.”

(Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára – Prológ) Balázs Béla sorai egyenesen a lényegre mutatnak. Tömör, egyszerű, érthető módon világítanak rá az ember egyik nagy tévedésére: a halálról alkotott képzetére – és természetesen a bartóki világhoz is kulcsot adnak! Az európai ember hajlamos valami végsőt, valami „örökre” szóló lezárást látni a fizikai halálban. Akkor teszi ezt, ha csupán fizikai testével azonosítja magát, s a „vég” a tudatában gyakran holmi büntetésként manifesztálódik, s mindenképpen kívülről érkezik: a „gonosz” emberek felől, vagy egy magasabb hatalom lesújtó ereje által. Ha „hívő” az illető, akkor természetesen összeköti az elmúlást a túlvilág képzetével, melyet „végnek”, „öröknek” gondol el, s ezzel ő is lezár egy folyamatot: lelke hazatalált.

De valóban halhatatlan minden lélek? Hogyan értékeljük a Biblia szavait, mely szerint a bűnös léleknek meg kell halnia? Vagy hogyan viszonyulunk a régiségben élő eleink lélekfogalmához, a nagyon is összetett lélek képzetéhez? Van-e elképzelésünk a keleti kultúrák lélekfogalmáról?

Tudjuk-e, milyen szerepe van a Léleknek, mint közvetítőnek Test és Szellem viszonylatában?

Mért hívjuk Lélek-királynak Jézust, ki a Golgotán „bemutatta” a halál fölötti győzelem lehetőségét? Tudunk-e azonosulni olyan megfogalmazásokkal, melyeket pl. a szufi bölcsek vallottak: – Halj meg halálod előtt, hogy élj! És sorolhatnánk a csendes meditációra sarkalló kérdéseket tovább. „A lélek – csakúgy, mint a testalak – hivatását és eredetét tekintve 48

AQUARIUS KINCSEI

A kép forrása: A kékszakállú herceg vára Lukács Gyöngyi és Palerdi András Nagy Viktor rendezésében (fotó: Rákossy Péter

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 2

SZABAD POLC halhatatlan, a jelenlegi időszakban azonban az emberiség legnagyobb része számára teljes egészében halandó.” (Rijckenborgh, 124. o.) Úgy érezzük, e látszólagos ellentmondás sejtése ott munkál Bartók (és Balázs Béla) ’drámai’ alkotásaiban. Hol erősebben, hol halkabban.

A kinti, „hadviselő világ” csupán a testet ölheti meg, „de nem abba halunk bele” – vallja a 20. század elején Balázs Béla, s adja át zenei mű komponálására szövegkönyvét barátjának, Bartók Bélának. S velük együtt érezve-gondolkodva belátjuk, hogy súlyosabb gondunk is van a külső, hadviselő világ „csapásainak” kivédésénél: el kellene érnünk, hogy újra az eredeti, szűzi tisztaságú, halhatatlan Lélek éljen és hasson bennünk. Az ehhez a folyamathoz vezető utat – a lélek újjászületésének útját – az emberiség számára már sokszor megmutatták. A Világosság szeretet-erejével áthatott küldöttek már sokszor alászálltak sötét tereinkbe, hogy felkaroljanak bennünket. Bizonyos kozmikus viszonyok is segítenek. „Világunk és az ember négyszeres személyisége egy hatalmas kozmikus erő hatására folytonos változás alatt áll.

Testei tekintetében az emberiség hatalmas fordulópont felé közeledik. Bár a nyugati ember a huszadik század kezdetén valójában már belépett ebbe az állapotba, a krízis mégis csupán most vált időszerűvé”. (Rijckenborgh, 16. o.)

E „fordulópont” hatásait a valóban ihletett művész bizonyára korán érzékelte. Így tekintünk vissza Bartók zenei és Balázs Béla költői munkásságára is: érezve bennük a vágyat a kifejez­ hetetlen, a „nem e világból jövő hatás” kifejezésére. A zene, a lélek nyelve a legalkalmasabb eszköz e kozmikus hatás érzékeltetésére. Victor Hugó ezt így öntötte paradoxonokba: „A zene azt fejezi ki, amit nem lehet elmondani, de amiről lehetetlen hallgatni.” (Pentagram, 24. o.)

A nagy zeneszerző, Beethoven pedig ezt vallotta: „A kemény, lezárt magnak szüksége van a 49

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 5

SZABAD POLC nedves, elektromos talajra, hogy kihajthasson. A zene az az elektromos talaj, melyben a Szellem magja él (…) Az emberrel csupán abban az értelemben van kapcsolatban, hogy tanúskodik az isteni benne keltett rezonanciájáról.” (Pentagram, 33. o.)

Bartók színpadi műveit nézve-hallgatva ezt a rezonanciát érzékelhetjük, ismerhetjük fel. Az életmű óriási. Jelen írás nem is vállalkozik többre, mint egy kis szegmens, a színpadi művek részleges bemutatására. Ezt is inkább a szövegkönyveken keresztül, hisz a bennük megfogalmazódó „tartalom” is kifejezi a bartóki törekvést. Sőt, bizonyos megközelítésben épp ezek a művek hordozzák leginkább a szerzői szándékot, s lesznek „valóságos kulcsai, értelmező szótárai a bartóki gondolkodásnak”. (lendvai, 6. o.) Pap Gábor is ilyen vonatkozásban foglalkozik velük: „…fel kell ismernünk, hogy Bartók ’drámai’ zeneművei – készülésük sorrendjében: a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi, a Csodálatos mandarin, végül a Cantata profana …valamiféle zárt, belső hierarchiával rendelkező egységet alkotnak az életműben.” (Pap, 188. o.) Az első három alkotás, a drámai művek az 1910-es évek forrongó világának szülöttei: 1911, 1916, 1919. A Kékszakálló műfaja opera, a másik kettő balett. A Cantáta szoros értelemben nem ’drámai’ alkotás. Kórusmű, és a többitől később, 1930-ban alkotta Bartók saját szövegére, kolinda feldolgozására.

A Kékszakállú herceg vára és a Fából faragott királyfi Balázs Béla szövegkönyve alapján készült. Kodály írja a Nyugatban: „…íróink nem tartják komoly műfajnak a librettót (…) ezért feltűnő jelenség, ha egy operaszöveg igazi írótól, sőt drámaírótól való. Ezért külön érdeme Balázs Bélának, hogy nem sajnálta egyik legszebb, legköltőibb koncepcióját operaszövegnek megírni, s így hozzájárul egy nagyszerű mű létrejöttéhez. (…) a dráma íve és a vele párhuza50

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 4

SZABAD POLC mos zeneív hatalmas kettős szivárvánnyá erősítik egymást. A zene konstruktív ereje még jobban érvényesül, ha utána a ’Fából faragott királyfi’-t halljuk. A táncjáték az opera vigasztalan adagió-ját egy játékos, mozgalmas allegro ellentétével ellensúlyozza. A kettő együtt, mint egy óriás szimfónia két tétele simul egybe.” (Bartók breviárium, 225. o.) Szintén 1918-ban írja Molnár Antal: Bartók „egy egészen új lelki világot teremt, … olyan lélekfestést produkálnak a magyar mester énekszólamai, hogy nem annyira a személyek, mint inkább azok lelke beszél a szólamokból.” (Bartók breviárium, 227. o.)

A személyek lelke! Igen, hisz maga a szövegkönyvben már életre hívott vár sem egyéb, mint a sötétségben élő, de a világosság után vágyakozó Kékszakállú lelke. Szenved, sóhajtozik, könnyezik… – él. Mindjárt az elején, az első ajtó kinyitására tett kísérletkor ezt olvassuk a szerzőtől: „A dörömbölésre mély nehéz sóhajtás búg fel. Hosszú nyomott folyosókon sír fel így az éjszakai szél. (…) Judit (csendesen sírva): Óh a várad felsóhajtott!” (Balázs, 203. o.) Ez az élő lélekvár „megváltásra vár”, vagy elmerül az örök éjszakában. A tét óriási. Ennek megfelelően súlyos a szöveg és a hozzá komponált zene koloritja is. Keresztury Dezső költő szerint Bartókot a szövegkönyv alapvető mondanivalójának „érdes-metsző keménysége vonzotta”.

Az operában ezt erősíti többek között a főszereplő mély tónusú hangja, a basszus; a véglegességet, lezártságot közvetítő kezdet és vég fisz-mollban; a zenei stilizálás, mely állandóan ébren tartja a nézőben-hallgatóban a varázsos hangulatot.

Hogy a mű a lélek belső világát példázza, nem újszerű megállapítás. Sokan megérezték ezt.

Hogy mennyien „változtak” általa, azt persze nem lehet megállapítani. Furcsa, ellentmondásos jellemző az „Állandóság – Változás” téma magában a műben is, Balázs Béla szövegkönyvé51

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 5

SZABAD POLC ben. Mint a legtöbb korai Balázs műben, itt is „egy nagy, szimbolikusan reprezentatív pillanat tér vissza” (Fehér Ferenc, 23. o.), mintegy keretezi a művet. Az elejéről idézünk:

Judit

A Kékszakállú Hangja sok kíntól fágyolozott, csendes.

Megérkeztünk, - Íme lássad: Ez a Kékszakállú vára.

Nem tündököl, mint atyádé, Judit, jössz-e még utánam?

Megyek, megyek, Kékszakállú.

(Az idézetek forrása Balázs Béla: Az álmok köntöse kötet a továbbiakban is.)

A felütést az „ismerkedés” követi. A Kékszakállú személyiségének „egy tömbből faragott­ ságára” mi sem jellemző jobban, mint az állandó ismétlés. Itt most épp arra biztatva Juditot (ki nyilvánvalóan „meg akarja menteni” Őt, ki akarja fényesíteni lélek-várát), hogy még visszafordulhat: „Nyitva van még fent az ajtó”. S hogy ez kellő nyomatékot kapjon, azaz a pillanat állandósága megmaradjon, hosszan ismerkedhetünk a vár zord világával.

Judit a Kékszakállú kezét fogva tapogatódzva előre jön a fal mellett.

Ez a Kékszakállú vára!...

Nincsen ablak? – Nincsen erkély?

52

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 6

SZABAD POLC A Kékszakállú

Nincsen.

Judit

Hiába is süt kint a nap?

A Kékszakállú

Hiába.

Judit

Hideg marad? – Sötét marad?

A Kékszakállú

Hideg – sötét.

Majd a szövegkönyv (s az opera) zárszava: „…mindig is éjjel lesz már”. Visszatértünk a sötétbe, a világosságtól elválasztott állapotba. E két pont között feszül a mű cselekménye.

Judit, mint arra „hivatott”, az eredeti világosságot magában hordozó Lélek (lélekrész), egy másik világ szülötte, ki a tündöklő atyai házból eljött kivilágosítani a Kékszakállú várát, hozzáfog munkájához. Ki akarja nyitni a 7 csukott ajtót: „Szél bejárjon, nap besüssön!” Megkapja az első 3 kulcsot, majd még kettőt. Megismerheti a kínzókamrát, a fegyveres házat és a kincsesházat. Közben a vár folyamatosan világosodik. Majd feltárul pompázatos fényben a Kékszakállú kertje és egész birodalma: „tündöklő özönben ömlik be a fény”. Az utolsó két ajtót már nem szívesen nyitná ki a Kékszakállú. S valóban, a hatodik feltárásával sötétebb lesz a vár: ez a könnyek fehér tava. A hetedik megnyitása után pedig véglegessé válik a visszatérés a kezdő sötétséghez.

53

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 7

SZABAD POLC Mit rejt a hetedik ajtó? Ezen a ponton éppen fordított előjellel kapcsolódik Balázs Béla műve az eredeti Kékszakáll legendához. Abban a főhős feleségeit sorra megöli, s holttestüket rejti a hetedik ajtó. Balázs Béla művében azonban pompában élnek. Ők a vár „lelke”; pontosabban mindannak a gondozója, ami a zárt ajtók mögött található. Élő halottak. Az igazi világosságtól elzárt, holt lelkek (lélekrészek), hiába nevezi őket élőnek a Kékszakállú. Életük „látszat-élet”.

A Kékszakállú

Szépek, szépek, százszor szépek,

Mindig voltak, mindig élnek,

Sok kincsemet ők gyűjtötték,

Virágaim ők öntözték,

Övék minden, minden, minden.

Judit, ki nem tudott az 5. ajtó kinyitása után a Kékszakállú pőrére vetkőztetésében megállni, maga is bekerül gyémántkoronásan a hetedik ajtó mögé. Az idő világában elkezdődött valami, amit „megváltódásnak” is nevezhetnénk, de a befejezés nyomatékosan tudatja, hogy ez volt az utolsó lehetőség. Az idő betelt, nincs mód újabb próbálkozásra. Szimbolikusan: az első asszony a reggel, a második a dél, a harmadik az este, a negyedik az éjjel – az Idő teljessége, a Kör bezárulása.

Mi akadályozta a reményteli befejezést? Miért nem valósult meg a Kékszakállú és Judit násza?

Bizonyos értelmezésben, az analógiák síkján (s minket leginkább ez érdekel): – az alkémiai menyegző miért nem következhet be? Miért tér vissza a kezdő képek sötét vigasztalansága?

Mit üzenhet nekünk Balázs Béla és Bartók?

54

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 8

SZABAD POLC Természetesen minden alkotás több síkon is értelmezhető. Akik a férfi-nő kapcsolat szemszögéből vizsgálódnak, egyértelműen Judit kicsit erőszakos, cseppet sem körültekintő magatartását emelik ki. Igazi „léleklátó” óvatosabban, szelídebben „vetkőztetne” le egy férfi-lelket. Pap Gábor is szán – csodálatosan gazdag Cantata profana elemzésében – néhány szót a Kékszakállúnak, asztrálmitoszi keretekbe helyezve, a „csillagos ég” történéseivel analógiába állítva: „a Kékszakállú egyenlősdit erőszakoló, hierarchiát nem ismerő női főszereplője a Szűz-problematika lehető legjellegzetesebb szóvivője”.

Valóban végzetes az a sietség, mellyel Judit (számunkra változatlanul egy lelki tényező, sőt talán maga az eredeti világosságmagot hordozó lélekrész) elkezdi a Kékszakállú várának, legbensőbb életének megismerését, megfényesítését. Példázza, hogy a megvilágosodás útján minden sietség megbosszulja magát. Arra meg kell érni! Nem kevésbé érdekes és tanulságos azonban az sem, ahogy a világosságra áhítozó lény (a Kékszakállú) ellenáll a változásnak. Pedig a múltat – múltbéli tapasztalatait, lelki élményeit, „asszonyait” – látszólag maga mögött hagyta már. Ám mégsem képes a pőrére vetkőztető világosságot elviselni.

Vágyik a világosságra, „áldottnak” nevezi Judit kezét, mikor az az első ajtók kinyitásával fényt hoz a sötétségbe, de nem tud végig következetes maradni. Lélek és tudat nem talál egymásra. Ez a beavatási út megfeneklett. Balázs Béla és Bartók Béla újabb közös művet alkot, A fából faragott királyfit. Mint fent már idéztem Kodály Zoltánt: „A táncjáték az opera vigasztalan adagió-ját egy játékos, mozgalmas allegro ellentétével ellensúlyozza. A kettő együtt, mint egy óriás szimfónia két tétele simul egybe.”

(Bartók breviárium, 225. o.)

55

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 9

SZABAD POLC A továbbiakban megközelítjük néhány részletében a táncjáték világát. Néhány részletében, hisz lényegileg megint ugyanazok a kérdések térnek vissza Balázs Béla szövegkönyvében: – Megvalósítható-e a teljes, mindent átható és megváltoztató kapcsolat férfi és nő ill. személyi­ ség-ember és tudata, valamint a tiszta, eredeti lélek között? Vagy elveszünk titkos kamráink, szerepeink, álarcaink gazdag világában, mint a Kékszakállú vagy pl. Balázs Béla Suryakanta királya? (Suryakanta olyan volt a férfiak között, „mint a kövek közt az Adamanth”: rendíthetetlen, mozdulatlan. Ezért egy kritikus pillanatban Ganesa, az elefánt ormányú isten így szólt hozzá: „– Ha lelked sem mozdulni sem változni nem tud, hát majd letépem száráról, hogy mozduljon”, és ezzel „lelke virágát letépte száráról”, s Suryakanta hamarosan egy félelemmel tele állat színvonalára zuhan vissza.) Balázs Béla műveit olvasva kérdezhetjük: – Elsüllyedünk-e a sötétségben, a „lélek sötét éjszakájában” (ill. A fából faragott királyfi szövegkönyvében a szürkeségben) vagy adatott erő a küzdelemhez? Mi az a nagy nosztalgia, ami örökké a Másik felé von bennünket? És ki és mi az a Másik? Felismerjük-e? Vagy evilági visszfénye téveszt meg? Csupa-csupa népmesékből is ismert dilemma. Valóban, a táncjáték szövegkönyve, alaphelyzete mesei, „meseibb” az operánál. Talán ezért is derűsebb a vég, ha eléggé kettős értelmű is.

A fából faragott királyfiban nem kevesebb történik, mint a királyfinak önmagát, az önmaga által létrehozott hasonmást kell legyőznie. A történet elején vándorútra indul (természetesen, hisz hajtja a nagy nosztalgia). Útja során meglát és megszeret egy aranyhajú királylányt, aki visszavonulva várába (zárt önmagába) észre sem veszi őt. A királyfi ekkor sorra megválik 56

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 10

SZABAD POLC külső értékeitől, s mindazt ráaggatja a botjára. Érdekes és szép mozzanat ez. Míg az opera Kékszakállúja „értékeit” elrejti a zárt ajtók mögé, a Fából faragott királyfi hőse önként válik meg tőlük. Míg a Kékszakállú kedvese, Judit önként megy szerelme sötét várába, A fából faragott királyfi szerelme őt észre sem veszi. A helyzet mintegy visszájára fordult. Balázs Béla ezt is szeretné végiggondolni.

Korona, palást, kard, végül a királyfi levágott aranyhaja is a botra kerül, melyet megpróbál olyan magasra emelni, hogy a várablakon kinéző királylány észrevehesse. Elképzelése sikerrel jár, a királylánynak megtetszik a fabáb, előjön várából. De nem az igazi királyfi kedvéért. Ő csupán a külsőségeket szereti. Ez a lélek még „éretlen”, nevelődnie kell, megrázó tapasztalatokon kell átesnie. Ugyancsak megráró élmény a királyfi számára is a csalódás az aranyhajúban. Idézet a szövegkönyvből (a Hatodik tánc utáni Intermezzo): „Leül szegény egy kőre, amelyik ott hever az útszélen, és kezébe temeti kopasz fejét. Nem mozdul semmi. Csak a zene mondja: ’nyomorult szerelem. Hitvány királykisasszonyok. Mit ér így az élet?’ De semmi nem mozdul. Mert legfenékre süllyedt minden, ami csak szállt és lebegett. Bizony olyan ez a bánat, mint egy végtelen egyforma pusztaság, szétömlik rajta a zene, mint az eltévedt szél. Így ül ott sokáig a királyfi, és nehezedik rá a nehéz sötétség, talán el is temeti.”

Megfeneklett helyzetében segítséget kap. A szürke fátylas Tündér – a mű legtalányosabb alakja – közelít hozzá. Ő a környező természet úrnője. Minden fű, fa, virág, még a patak is az ő parancsait teljesíti. Ő az, aki kezdettől fogva követi a két szereplőt. Úgy intézi, hogy ne találkozhassanak. Bűvölő tánca ezt mondja a királyfinak: „Most szenvedsz. Így van jól. Most elpártolsz az élettől. Most az enyém vagy!” Bűvölő tánca közben a királyfi százszor szebb lesz, 57

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 11

SZABAD POLC mint annak előtte. A „minden dolgoknak” nevezett környezet is ünnepelve táncolja körbe.

Gondolnánk, hogy a királyfi „révbe ért”. Nem! A királykisasszony megérti tévedését, szeretné elnyerni a királyfi szeretetét, de az már elfordul tőle. A Tizedik táncban fájdalmát táncolja el a királylány, s végül levágja aranyhaját, ledobja palástját: „Semmi sem kell, semmi! Ne legyen semmi!” „Szégyelli magát.” „Elrejtőzik.”

Mikor a királyfi látja ezt, követi őt: „…most megalázkodtál és hasonlatos vagy egy szegény pásztorlányhoz, most palástomba takarlak és magamhoz ölellek”. Itt megtörténik az, ami A Kékszakállú herceg várában nem: a szereplők próbákon mennek keresztül, tévednek, de tévedéseiket megértik, azokból tanulnak. Átlátnak a felszín hivalkodó dőreségén. Igaz, mindez mesés közegben, mely magában hordja a befejezés derűjét. És valóban igazi derű ez?

A befejezés talányos: „…miközben lassan leborul a függöny, egyszerű és rendes lesz megint a világ. Egyszerű és rendes, mint a dolgok utolsó szava, melyre az ember végső feleletét várja.

Még mindig várják.”

Az opera és a táncjáték kiegészíti egymást, bár a végső következtetések csupán bennünk születhetnek meg hallgatva Bartók zenéjét. Felmerülhet újra és újra a kérdés: – Mi az a lelki kényszer, mely mindent felülírva dolgozik bennünk, amibe egész lelkünkkel belehalunk, ha nem teljesül, s ha teljesülni látszik is, miért marad bennünk egy csipetnyi bizonytalanság?

Mi kényszerít kilépni önmagunkból: túllépni a test börtönébe zárt életünkön, s feloldódni a Mindenségben, feloldódni a Másikban? Ez a bennünk is életre kelthető isteni vetőmag! És mégis: meddig nyűgözhetnek még le bennünket a pótlékok? Meddig fogadjuk el a fényes 58

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 12

SZABAD POLC Valóság helyett a látszatot? Bartók Béla 1917/19-ben újra balettzenét komponál (végleges változatát 1931-ben készíti.) Ennek szövegkönyvét Lengyel Menyhért, a sikeres színműszerző írja (Balázs Béla 1919-ben emigrál). Címe: A csodálatos mandarin. Ha röviden foglalnánk össze a mű lényegét, azt mondhatnánk, hogy a minden akadályt elsöprő, gáttalan életerő megnyilvánulása a mandarin története. Hőse emberfetti erőket mozgósítva éri el vágyának teljesülését, hogy utána meghaljon.

A történet nagy felháborodást, visszautasítást váltott ki. A Magyar Állami Operaház csupán 1945-ben mutatta be, de úgy, hogy a cselekményen, a helyszínen módosítottak. Kölnben 1926-ban betiltották erkölcstelensége, szemérmetlensége miatt. Pedig Bartók valami egészen mást látott benne, mikor földolgozta. 1919 márciusában így nyilatkozott készülő művéről: „…hallgassa csak, milyen csodálatosan szép a tartalma. Egy apacstanyán három apacs kény­szerít egy szép fiatal lányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. – Az első egy szegény legény, a második se különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. – Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágya­ kozó szemekkel néz a lányra. – Az asszonyi invenció segít, a lány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.” Különösen a mű végével kapcsolatosan vallotta több elemző, hogy itt a zene inkább transzcendens, mint fizikai élményt közvetít. Szép ráérzés az is, hogy bábjátékban feldolgozva, arctalan szereplők közt csupán a mandarin kap „Ember-arcot”.

59

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 13

SZABAD POLC Keresztury Dezső 33 versben foglalta össze benyomásait a műről. Ezekből idézünk:

„…gáncsoljátok el, s felkel újra;

merénylet nem árt neki;

csak öljétek, mindig föléled:

általlépett rajtatok:

emberen túlra!”

„…ha fel nem ébredsz, öntudatlan

éled, mit élned adatott.

Tán csupán egy-egy pillanatban

érzed az ős sugallatot,

mit létre nem ember hívott,

mit sem törvényed, sem jogod

gúzsba nem köt,

mert magadból kiléptet,

hogy érezd magad fölött,

s magadba vedd a Mindenséget.”

Bartók Béla „kozmikus” gondolkodása, mely színpadi műveinek is jellemzője, végül a Cantata profanában teljesedik ki. A kolinda szövegét maga dolgozza fel, és benne a 20. század emberiségének máig érvényes üzenetet közvetít. A szarvasokká lett „kilenc szép szál fiú” „csak tiszta forrásból iszik”. Átváltozásuk – metamorfózisuk / transzfigurációjuk – útját a következő 60

AQUARIUS KINCSEI

A kép: Pinterest

Budaházy Éva: Bartók színpadi műveiről 14

SZABAD POLC mozzanatok kísérik: erdőbe jutnak (mint Dante hőse vagy a magyar népmesékben az úton járó királyfi), tudatuk sűrű sötétjéből egy „szép híd” vezeti őket egy egészen más világba. Szarvasokká lesznek. A szarvasság a szellemi képességek feléledésének képjele, mint pl. népünk Csodaszarvas mondájában, a balkáni bogumil kőfaragásokon vagy épp Michelangelo Mózes szobrán. A test-lélek-szellem szerinti újjászületés lehetőségét mutatja fel Bartók. Már drámai műveiben ott munkált e nagy horderejű gondolat, kezdve A Kékszakállú tragikus történetével, s kiteljesedve a Cantata kilenc szarvasa (az emberiség) lehetséges útjának bemutatásával.

Pap Gábort idézzük: „létkérdése az emberiségnek, vajon megérti-e, jól érti-e meg vagy sem, végül, hogy megfogadja-e a mű útmutatását s képes lesz-e (hajlandó lesz-e) aszerint rendezni jövendő életét”. (Pap, 18. o.)

Irodalom: Balázs Béla: Az álmok köntöse, Helikon 1973 Bartók breviárium, Zeneműkiadó 1980 Gink Károly - Keresztury Dezső: A csodálatos mandarin nyomán, Gondolat 1976 Fehér Ferenc: Balázs Béla meséi és misztériumai = Balázs Béla: Az álmok köntöse, Helikon 1973 Lendvai Ernő: Bartók dramaturgiája, Zeneműkiadó 1964 Pap Gábor: Csak tiszta forrásból, Kós Károly Egyesülés 1990 Pentagram, 2008 / 3. szám Rijckenborgh, Jan Van: A keresztény beavatás misztériuma, 2005 61

AQUARIUS KINCSEI

SZABAD POLC

A kép forrása: Pinterest

Lie Ce: Az szépség szíve

Tőkei Ferenc fordítása, Régi kínai esztétikai írások 62

Amikor Hu-pa lantját pengette, a madarak tánc­ ra kerekedtek, a halak pedig kiugráltak a vízből. Ven, a Cseng-beli muzsikus hallotta ennek hírét, s elhagyva családját, Hsziang zenemester tanítványául szegődött, hogy vele kóboroljon. de három esztendeig hiába érintette ujjával a húrokat, nem sikerült zenét komponálnia. Akkor Hsziang mester így szólt hozzá: – Legjobb volna hazamenned.

Ven mester félretette lantját, felsóhajtott, és így felelt: – Nem az a baj, hogy a húrokat nem tudom pengetni, nem is az, hogy nem tudok zenét komponálni, hanem az, hogy ami bennem van, nincs a húrokban, hogy amit szeretnék, nincs a hangokban. Mindaddig, míg valamit nem tudok belül, a szívemben megragadni, nem felelhet rá kívülről ez a hangszer. Ezért nem merészelem többé kinyújtani kezemet, hogy a húrokat pengessem. De adj nekem egy kis szabad időt, s nézd meg azután, mit tudok.

Nem sokkal ezután újra Hsziang mester elé járult, aki megkérdezte tőle: – No, hogy boldogulsz a lantoddal?

Ven mester pedig felelte: – Sikerült megoldanom. Kérlek, győződj meg róla.

Azzal nyomban – tavasz volt – megpendítette az Ősz húrját, s megszólaltatta vele a nyolcadik hónap hangját. És hirtelen hűvös szél támadt, a füvek és fák pedig gyümölcsöt érleltek. Amikor AQUARIUS KINCSEI

ősz lett, ő megpendítette a Tavasz Húrját, s megszólaltatta a második hónap hangját. Ekkor langyos szellő kezdett fújdogálni, s a füvek és fák virágba borultak. Nyáron megpendítette a Tél Húrját, megszólaltatván a tizenegyedik hónap hangját, mire dér és hó hullott alá, s hirtelen befagytak a folyók és tavak. Amikor pedig tél lett, megpendítette a Nyár húrját, megszólaltatva az ötödik hónap hangját, mire tűző napfény sütött a földre, s a kemény jég egyszeriben elolvadt. Végül parancsot adott a Kung húrnak, zengjen együtt a másik négy húrral, és ekkor szerencsét hozó szél támadt, áldást hozó felhők úsztak az égen, édes harmat permetezett, bővizű források buggyantak fel.

Hsziang mester mellét verdeste és nagyokat ugrott örömében.

– Csodálatos a játékod! – mondta. – Ehhez mit sem tudna hozzátenni sem Kuang mester, aki muzsikájával hároméves szárazságot okozott, sem pedig Cou Jen, aki sípjába fújva északra is meleg időt varázsolt. Ők is csak azt tehetnék, hogy karjukon a lanttal, kezükben a síppal, tanítványokként kövessenek téged.

63

AQUARIUS KINCSEI

Lie Ce: Az szépség szíve Tőkei Ferenc fordítása, Régi kínai esztétikai írások 2.

SZABAD POLC

A kép forrása: Pinterest

ARCKÖNYV

Fotó: Franci van der Vyver

válogatás

az Aquarius Kincsei FB oldalon megjelenő, legnépszerűbb posztokból.

64

“A boldogság ült a világvégén és lógatta a lábát a semmibe.

– Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte a Semmi a Bol­dog­ ságot.

– Csak ülök. – mondta a Boldogság.

– De mindenki téged akar! – okvetlenkedett a Semmi.

– Tudom. Csak rossz helyen keresnek. Pénzben, hata­ lomban, autóban, palotában. Ott úgysem találnának meg. – magyarázta a Boldogság.

– És most mi lesz? – kérdezte a Semmi.

– Egyre jobban üldöznek, átgázolnának minde­nen, nem állhat útjukba senki, ...még te sem... – ráncolta homlo­ kát a Boldogság.

– Ideérnek? – kérdezte a Semmi.

– Egyre közelebb vannak. – árulta el a Boldogság.

– A világvégéhez? – kérdezte a Senki.

– A világvégéhez. – bólintott a Boldogság.

– És te nem teszel semmit? – kérdezte a Semmi.

– Rajtuk múlik. Minél jobban hajtanak, űznek, annál több akadályt állítanak, annál több bajt okoznak maguknak.

Talán rájönnek, hogy rossz úton járnak. – tárta szét karját a Boldogság.

– És Te? – kérdezte a Semmi.

– Majd ha ott keresnek, ahol igazán lenni szeretek, akkor újból visszaköltözöm. – nézett a Semmire a Boldogság.

– Az hol van? – kérdezte a Semmi.

– Az önzetlenségben, az odaadásban, a szeretetben, a tavaszi napsütésben. – válaszolta a Bol­dogság.

– A tavaszi napsütésben? – kérdezte a Semmi.

– A tavaszi napsütésben! – mosolygott a Bol­dogság.”

Ismeretlen szerző A teljes poszt https://www.facebook.com/aquariuskincsei/photos /a.110734542297506/2834574899913443/?type=3&theater

AQUARIUS KINCSEI

válogatás

„Azt mondtam a mandulafának: – Mesélj nekem Istenről.– És a mandulafa kivirágzott.”

Nikos Kazantzakis A teljes poszt

https://www.facebook.com/aquariuskincsei/photos /a.587931567911132/2822868637750736/?type=3&theater

az Aquarius Kincsei FB oldalon megjelenő, legnépszerűbb posztokból.

ARCKÖNYV

– Mind utazók vagyunk... összekapaszkodunk azokkal, akikkel a szívünk, s nem a kezünk köt össze, és reménykedünk, hogy oda érünk, ahová szeretnénk. És az út végén jövünk rá, hogy mind közül csak az számít, hogy tudtunk-e valamit adni magunkból, amitől az útitársunk több lett?

Szebb és könnyebb lett-e az út a jelenlétünktől?”

Robert Lawson

A teljes poszt

https://www.facebook.com/aquariuskincsei/photos /a.110734542297506/2898153020222297/?type=3&theater

65

AQUARIUS KINCSEI

Kép: Claudia Tremblay

BOB DYLAN – LYRICS / DALOK

LAPOZÓ

A kép forrása: Pinterest

Budaházy Éva könyvajánlója Barna Imre műfordításaihoz és Gondolatok a Korszellemről

„Felizzik már Tüzes a kerék Valakim mihamar tudja meg Hogy mindjárt lánggal ég!” (Bob Dylan) Bob Dylan (szül. 1941. május 24-én) mind a mai napig aktív életet élő előadó- és alkotó művész, mégis sokak érzik úgy, hogy igazán az 1960-as, 70-es évek volt az ő igazi nagy korszaka. Ekkor vált meghatározó alakjává a popzenének, a polgárjogi mozgalomnak, s ekkor énekelte el máig legnagyobb hatású dalait, a Blowin’ in the wind-t vagy a minden idők legjobb 500 dala közé beválasztott Like a rolling stone-t. És 2016-ban, mintegy fél évszázaddal később, irodalmi Nobel – díjra tartja méltónak a svéd akadémia. Dylan szürreális költői világa, melyben nagyon is ott lüktet a kor valósága, a díj odaítélői szerint új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset. Arról is példát ad, hogy dal és szöveg, líra és ének mindig is összetartozott.

Bizonyára érdekes pillanat volt Dylan számára – de mindazok számára, kik a Nóbel-díj odaítélését figyelemmel kísérik – értesülni a döntésről: Dylan ettől kezdve már nem csupán egy lázadó, mozgalmas korszak ikonikus alakja, hanem „komoly” irodalmi elismerés birtokosa. Nem is lehet véletlen a „huzavona” a válaszok, a reakciók körül. Akit ugyanis elismert a „magas kultúra” ezzel a díjjal, az éppen nem tartozott valaha az elismerésekre vágyók körébe. Lázadt, de nem az egyetemes „kultúra” nevében (nem mintha annak ellensége lett volna). Lázadt, mert zsige­ reiben érezte a változást. Zsigereiben érezte az új korszak eljöttét. Egész egyszerűen: érezte mindazt, amit ma már sokan Vízöntő hatásnak vagy uránikus erők hatásának neveznek. Látva 66

AQUARIUS KINCSEI

Bob Dylan – Lyrics / Dalok 2Reviczky Gyula Magamról 2.

Budaházy Éva könyvajánlója

A kép forrása: Pinterest

SZABAD LAPOZÓ POLC

azokat is, akik semmit sem akarnak tudomásul venni a sürgető változás szeléből (szelleméből!), Dylan gyakorta fakadt ironikus dalokra. „Mert valami történik itt / De ön nem tudja mi lehet az / Nahát, Mister Jones - Because something is happening here / But you don’t know what is / Do you Mister Jones?” És milyen még a Mister Jones – féle ember? Amolyan se lát, se hall: „zsebre vágja szemét” és „nem visel fülhallgatót”. „Be kéne tiltani önt” – énekli Dylan a 60-as évek közepén. Miért? Ho­ gyan éli meg ő az új korszak hatását? Úgy, hogy szólni kénytelen. Beszélni-énekelni mindenkihez, aki meghallgatja. Elmondani, hogy „új idők váltják a régit”. The times they are a-changin című dalában a nagy vízözön képe uralkodik: „nagy a víz, dagad az ár / És ugye, csuromvíz/ mindenki már”. Majd hosszabb felsorolásban hullámzik elénk a „Mindenki”: ’írástudók”, ’próféta tolnokok’, ’képviselők’, ’szenátorok’, ’anyák és apák’… „Mert „holnapra valaki / Új lapot oszt / S ez a rend már semmit se számít / Az elsőkből akkorra utolsó lesz / Mert új idők váltják a régit”.

Dylan valóban „kora gyermeke”. Azé a 60-as, 70-es éveké, amikor dúl a vietnámi háború, felépül a berlini fal, elvérzik a prágai tavasz, elvéreznek a diáklázadások, s nem tehet mást a lélek, mint „üvölt” a szabadság után: „Már felragyog az én napom / Az útja nyugat és kelet / Alig várom, alig várom / hogy szabad legyek. – Any day now, any day now / I shall be released”. Igen, mindez, és sokkal több is ott lüktet kora valóságából Dylan dalaiban. Ám van egy olyan mágikus-misztikus rétege, mely a „történelmi időn” túlra mutat. Ez az, mely egy tágabb értelemben vett korszak életérzését szólaltatja meg. S ez mindig időszerű. Ezt hordozzák biblikus képei, vízözön-tűzözön látomásai, a földi lét esendőségét megéneklő dalai. Pl. a halálról, mely nem a vég / „Death is not the end”: „Tudd, hogy meghalsz, de nem lesz vége még.” – És: „Nem hal meg ott a lélek / Ahol 67

AQUARIUS KINCSEI

Bob Dylan – Lyrics / Dalok 3 Budaházy Éva könyvajánlója

LAPOZÓ

A kép forrása: Pinterest

az élet fája nő / Üres, sötét égen ragyog / Megváltó fény elől”.

Sugallatok, sejtetések, látomások. Talán ennek is köszönhető, hogy Dylan magyar fordítója, Barna Imre egy interjúban szót ejtett arról, hogy ugyan sokan hallgatták, hallgatják Dylan dalait, ám nem biztos, hogy értik is, miről énekel. Igen, ez lehetséges. Persze ne feledkezzünk meg a zene erejéről. A zene a Lélek nyelve. Ha nyitott szívvel befogadják, kompenzálja az értelmi korlátokat. Nem véletlen, hogy bizonyos korok nagy hatású művészei épp zenében, dalban szólalnak meg. Sok társával együtt Dylan is. Sugallatainak egyik fő témája pedig a változás elkerülhetetlensége. Az új idők eljövetelének hirdetése. Pályája elején festi magáról a következő képet A hard rain’s a-gonna fall című dalában: „És ezt mondom, gondolom, hirdetem, lehelem / és mindenki lássa, a hegytetőn tükrözöm / Majd óceán felszínén állok és süllyedek / S már tudom a dalt, mire kezdem az éneket / és nagy eső, nagy eső, nagy eső, nagy eső / Nagy eső jön, nagy zivatar.”

Az új idők új helyzetek elé állítják az emberiséget. Dylan sejteti dalaiban ennek elkerülhetetlenségét, figyelmeztet rá, világgá kiáltja. Valószínűleg ez az Ő igazi „érdeme”. Természetesen dalba illő, költői nyelven szól, míg mások egzaktabban teszik ezt. „Az új helyzetre való tekintettel a dolgok megértését újból kell kezdeni. Vagy, ami még fontosabb: aki ebben az új helyzetben a dolgokat meg akarja érteni, annak az egészet elölről kell kezdenie. És ami még ennél is fontosabb: az embernek még sohasem volt annyira szüksége az isteni értelem fényének segítségére, mint most, amikor a dolgok megértését újból és elölről kell kezdenie.

Ez nagyjából annak a világváltozásnak az értelme, hogy a Föld és az emberiség a Vízöntő

68

AQUARIUS KINCSEI

Bob Dylan – Lyrics / Dalok 4 Budaházy Éva könyvajánlója

A kép forrása: Pinterest

LAPOZÓ

jegyébe lép.” (Hamvas Béla: A láthatatlan történet, 1988. 38. o.) Az embernek léte céljára kell eszmélnie. Ehhez először is tudnia kell, hogy „az ember értékét attól függővé tenni, hogy milyen látható tárgyakat alkotott, nem lehet; az ember értéke sorsának tisztaságán és az isteni erőktől való megérintettségén múlik”. (im. 34. o.) Aztán tudnia kell, hogy mi is valójában mai állapotában az ember. „Az ember olyan életjelenség, amely csak megközelítőleg tartalmaz valamit az ősi, eredeti emberből. … a születésekor minden emberi lény mennyei lényének egy halovány képét kapja meg csupán.” (A keresztény beavatási misztérium – Dei Glória Intacta, 2005. 138. o. – de utalhatnánk ókori tanítókra is, pl. Platónra.)

Mi hát az ember? A fiatal Dylan és kortársai – már akik valóban rányitották szemüket koruk történéseire – agresszív, önző, korlátolt emberi cselekedetek tömkelegével találkoztak. Az emberi esendőség láttán e nemzedék tagjai közül sokan menekültek alkoholizmusba, váltak drogfüggővé. De kialakulhatott, s legjobbjaikban ki is alakult a minden lény iránti határtalan szánalom érzése. És a hit, mely átragyog a sötétségen: „Persze, esendő minden ember / Persze, mindenki elbukik / De esküszöm, hogy a fal fölött, fenn / Az én képmásom lakozik” – énekli 1967-ben Dylan talán saját „ősképére” utalva. Hogy mit tudott, mit sejtett az ember igazi, valós lényéből a fiatalember, ki magát a 60-as évek elejétől Bob Dylan-nek kezdi nevezni (született: Robert Allen Zimmerman), arra az egyik legjobb példa első leghíresebb dalának kezdősoraiban olvasható. „How many roads must a man walk down / Before you call him a man?” – énekli a híres Blowin’ in the wind című dalában. „Hány utat járjon végig valaki/ Hogy a neve ember legyen?” – ültette át magyarra Barna Imre. Vagy egy korábbi, nagyon híressé vált fordításban: „Hány utat kell végigjárnod ember / Míg a neved végül Ember lesz?”

AQUARIUS KINCSEI

69

Bob Dylan – Lyrics / Dalok 5 Budaházy Éva könyvajánlója

LAPOZÓ

A kép forrása: Pinterest

És ez a Vízöntő forradalmának lényege: hozzájárulni egész életünkkel, hogy a megtört, rongált „ember” (mikrokozmosz!) helyén újra megszülessen az Ember. Ezt sugallja a korszellem: „A válasz, barátom, ott susog a szélben / A válasz ott susog a szélben” (fordító: Babiczky Tibor).

Egy korábbi, nagyon népszerű változatban: „A választ testvér, azt fújja már a szél / A választ azt fújja már a szél.”

Korunk legfontosabb üzenete így jelent meg Bob Dylan első híres énekében – s majd későbbi dalaiban is. Most, Nobel-díjasként bizonyára sok nyelvre lefordítják verseit. Magyar nyelven is megjelent egy szép válogatás, mely az eredeti angol szövegeket is tartalmazza. Idézeteinket e könyvből válogattuk.

Ajánljuk szeretettel! Bob Dylan: Lyrics / Dalok. Válogatta és fordította Barna Imre. Európa Könyvkiadó, 2017.

AQUARIUS KINCSEI

70

A zenealkotás legnagyszerűbb képe a zenekar eszményképében mutatkozik meg.

Ez a legapróbb részletekig megszervezett organizmus azt a célt tűzi maga elé, hogy a sokrétűségben megtalálja az egységet. „Filharmonikusoknak” nevezik magukat, ami azt jelenti, hogy „egy zenekar tagjai, akik a harmóniát szeretik”. A zenekar maga az ember. Mi lehet átfogóbb, mint az egész emberiség e keresztmetszete? A zenészek szívében a zene harmóniái vibrálnak, a fejekben a dallamok csendülnek fel, a medence-szentélyekben pedig a ritmusok dobognak. Minden jellem és vérmérséklet képviselteti magát, magasságok és mélységek, piano és forte, adagio és allegro, húzva, pengetve, fújva vagy ütve! A zenekar élén, középen állva a karmester kezeskedik arról, hogy káosz helyett rend, és viszály helyett harmónia uralkodjon. Ő is egy szerszám, eszköz a zenei áramlat befogadására, melyet hatékony, irányító mozdulatokkal ad tovább hangszereinek. A zenekar így minden lény paradicsomi életközösségének hasonlata lehet; igen, egy létfontosságú, impulzusadó és hűséges közösségé, melynek tagjai saját személyiségüket az egész szolgálatába állítják, hogy egy igaznak felismert szellemi törvény irányítása alá vessék magukat.

A hatalmas zenei tájképet így, minden elképzelhető szinten, az emberi lélek kifejezésének tekinthetjük: Mint a kommunikáció eszköze, minden egymás közötti különbség fölé emelkedik, legyen az kulturális, faji vagy családi. Ahol pedig a zene a vágyakozást a Fény határvidékeire irányítja, ott egy ritkán járt út nyílik meg az ember előtt, melynek kezdetén szívet vigasztaló, tiszta dallamokat hall. Az út végén pedig ezek a dallamok a szférák zenéjévé alakulnak át, melyek a lélekembert egész életén keresztül kísérni fogják.

Pentagram 2008/3 - A szférák dallama a zenében 71

AQUARIUS KINCSEI

A mindenség archetípusa

64

A Génkulcsok rendszere egy mai kornak szóló tanítás, amely értelmet ad a körülöttünk zajló rohamos változásoknak, és válaszokat kínál életünk és kapcsolataink hétköznapi kihívásaira. Ez egy spirituális út, amely a 64 Génkulcson való szemlélődés által elvezet oda, hogy ráébredjünk életünk értelmére, és valódi énünk természetére. A Génkulcsok szintézisét Richard Rudd dolgozta ki a Human Design alapjaira építve. A Génkulcsok 64 egyetemes archetípust tartalmaznak, amelyek utat nyitnak legteljesebb potenciálunk felfedezéséhez és aktiválásához.

KÖNYVAJÁNLÓ

Richard Rudd: Génkulcsok 72

AQUARIUS KINCSEI

Richard Rudd: Génkulcsok 2.

KÖNYVAJÁNLÓ

A DNS-ünkben rejlő kódok megnyitása útján megismerhetjük és megélhetjük különleges adottságainkat – géniuszunkat. Életünkben ezáltal hihetetlen változások indulnak el: megértjük a létünket átszövő mintákat, szívünk megnyílik, felismerjük határtalan természetünket és képessé válunk arra, hogy terem­ tőerőnket a világ szolgálatába állítsuk. A Génkulcsok szintézise azon a felismerésen alapul, hogy DNS-ünk nincs olyan mereven előre programozva, ahogyan azt korábban hittük. Génjeink egy érzékeny nyitott rendszert alkotnak, és reagálnak érzelmeinkre és gondolatainkra: ezáltal tudatosságunk frekvenciája és az élethez való hozzáállásunk teremti valóságunkat. www.genkulcsok.hu • www.nagykatalin.hu https://www.facebook.com/genkulcsok/ A könyv beszerezhető: https://aquariuskincsei.hu/shop/richard-rudd-genkulcsok/

73

AQUARIUS KINCSEI

Az Aquarius Kulturális Alapítvány célja a különböző kultúrákat összekapcsoló közös értékek kutatása, terjesztése és teremtése, ilyen módon kíván részt vállalni a közművelődésben, színesítve és erősítve azt a saját eszközeivel.

Olyan értékeket tekint egyetemesnek, melyek minden ember számára értéket képviselnek – azaz az élet értelmének keresésével állnak kapcsolatban, és különböző kultúrákban különböző formában, de lényegi elemeiben közös tartalommal jelennek meg a tudomány, a vallás és a művészet területén.

Az Alapítvány törekszik arra, hogy ezeket az egyetemes értékeket a jelen kori eszközeivel nyilvánítsa meg, minél több emberrel hozza élő kapcsolatba és a hasonló törekvéseket támogassa.

Teremtsünk teret a találkozásra!

Ahol az utak találkoznak, mi segítünk egymással találkozni. A találkozás helye különleges. Határon áll, ahonnan másik világhoz indul hajó. A találkozás helyét közösen teremtjük. Ez a tér számunkra is felfedezésre vár.

Olyan értékeket rejt, melyet közösen hordoznak, akik már jártak itt a múltban, és azok, akik csak a jövőben jönnek. Ez a tér teljesen nyitott, mégsem üres. Kereteit az utak alkotják, melyek ide vezetnek. Tartalma a találkozás.

Találkozás azzal, ami minket ide vezetett, találkozás egymással, egy másik irányulással, ahol az irány a saját középpontból a közös középpontba mutató sugár, és minden ember az egyetlen titokhoz vezető számtalan út egyike. Ez a találkozás kisugárzik és inspirál. Teremtsünk teret a találkozásra!

az AQUARIUS Kulturális Alapítványról 74

Az alapítvány olyan szellemi kikötő, amely a különböző térben és időben megszületett szellemi kincseket kutatja és eleveníti meg tevékenységén, rendezvényein keresztül minél több ember számára. Minőségi ismeretek, valós élmények és tapasztalatok megszerzésére ad lehetőséget és inspirál.

AQUARIUS KINCSEI