Vademecum 270: Tizenkét kívánatos változás a magyar kultúrában A Vademecum Hírlevél eddig soha nem politizált, annál is kevésbé, mert kultúráért lelkesedő olvasói nagyon különböző gondolkodású emberek. Most sem ilyen szándék vezérli. A választók akkora felhatalmazást adtak az egyik pártnak, hogy szinte bármilyen változtatást akadály nélkül véghez vihetnek. Ebben a különszámban azt is megpróbáljuk számszerűsíteni, hogy melyik változás mennyire valószínű, milyen kellemetlen mellékhatásai lehetnek, milyen időtávlatban. Nem tévesztjük szem elől, hogy sokféleképpen lehet jót akarni egy országnak — ez alól természetszerűleg nem kivétel a kulturális szféra sem. Ezen a művelődésnek azt a szektorát értjük, amely nem oktatás, nem tudomány, de a média implikációkat megpróbáljuk bevonni. Szokásunk szerint csak az egyértelműen jó dolgokra tekintünk. Meg se említjük például a nevetséges és idejétmúlt állami kulturális díjak rendszerét, amely a művészeket továbbra is az államhoz való törleszkedésre szoktatja, de leépítése teljesen lehetetlen. Azt mondani se kell, hogy ezek mindegyike egyszerre még gondolati szinten se valósítható meg.
Új múzeumi negyed a Nyugati pályaudvarnál Már a meghiúsult kormányzati negyed is abból a városfejlesztési gondolatból indult ki, hogy a Nyugati csodálatos csarnoka olyan kincs, ami nem vasúti célokra jobban hasznosítható lenne. A Ferdinánd hídig további nagy, elhanyagolt területek állnak