
AZ ÉVSZÁZAD
RIPORTJA-AVAGY A HOMÉROSZ INTERJÚ
SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG
KÖLTÉSZET NAGYJAIAZ ÉVSZÁZAD
RIPORTJA-AVAGY A HOMÉROSZ INTERJÚ
Miután az író évekre elrejtőzött az sajtó és rajongói szeme elől ma itt van velünk, hogy meg válaszolja az olvasóit rég foglalkoztató kérdéseket. Mind az Odüsszeia és Iliász megírásának dicsősége őt illeti vagy esetleg az egyesek által feltételezett elméletekben rejlik az igazság és tényleg több ember áll a két fantasztikus mű megírása mögött? Ma vajon választ kapunk kérdéseinkre? Ha velünk tartanak rövid interjúnk során talán önök is meg tudhatják a titkot a rejtélyes író sikere mögött!

SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG
KÖLTÉSZET NAGYJAI
Mint kedves olvasóink is láthatják igen nagy rejtélyek övezik közismert írónk műveit és múltját. Vajon mi az oka az “Odüsszeia„ megalkotójának titokzatosságának. Ma talán fény derül erre!
Mi a titok?
SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG
KÖLTÉSZET NAGYJAIAZ ÉVSZÁZAD
RIPORTJA-AVAGY A HOMÉROSZ INTERJÚ
SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG KÖLTÉSZET NAGYJAIAZ ÉVSZÁZAD
RIPORTJA-AVAGY A HOMÉROSZ INTERJÚ
Homérosz-Iliász
Mai nap stúdiónkba köszönthettük Homéroszt a nem minden napi interjúnkra, hogy gondosan előválogatott rajongói és általunk feltett kérdésekre válaszoljon. Először is azt szerettük volna megtudni miért várt hosszú éveket az Odüsszeia kiadásával hiszen az író az Iliász sikere után teljesen eltűnt nagyközönség szeme elől. Ezt a választ kaptuk a művésztől: “Egy igényes szép mű megírásához idő kell. Egy igazi művész nem ír csak hogy írjon, a jó ihlette várni kell.„ Majd az író hozzá tette: “E mellett adni szerettem volna időt olvasóimnak, hogy igazán ki ismerhessék az általam meg szólaltatott embereket, karaktereket és a stílust amivel dolgozom.„ Mint ahogy említettük korábban az “Odüsszeia„ írója teljesen eltűnt az első sikere után. Reménykedtünk, hogy ennek az okára is választ kapunk. “Én nem a hírnévért alkotom„ Kaptuk a rövid lényegre törő választ. “Persze ne értsen félre természetesen szeretnék valami maradandót alkotni, gondolataimat és művészetem szeretném, ha az utókór is megismerné de az interjúk és a publikus szereplések nem az én világom.„ Tette hozzá Homérosz. Az író első publikált könyve az Iliász nagy sikernek örvendett. Megkérdeztük
Homérosz-Odüsszeia

gondolta e volna, hogy az Iliász ekkora hírnevet hoz majd magával. “Amikor befejeztem az Iliászt nagyon büszke voltam alkotásomra, de soha nem gondoltam volna hogy ennyien értékelni fogják majd a művészetem „ Válaszolta Homérosz. Olvasók szerint a két mű világképe jelentősen eltér egymástól. Megkérdeztük egyet érte e a felvetéssel. “A két mű megírása között rengeteg idő telt el, az ember ahogy idősödik bölcsebb is lesz, az idő elteltével egyre többet lát és tapasztal a világból, természetes hogy pár dolgot másképp lát.„ Válaszolta az író. A két mű nagyban eltér egymástól ez sok emberben felvetette a kérdést vajon ugyan az az ember áll e az alkotások mögött. Megkérdeztük az írót hallott e már erről a teóriáról és mit gondol erről a már évek óta terjengő “pletykáról„. “Minden sikeres embert övez valamilyen furcsa elmélet tehát nem lepődtem meg amikor rólam is előkerült egy ilyen felvetés, de erre a kérdésre a választ az olvasók fantáziájára bízom.„ Kaptuk a választ a művésztől. Az beszélgetés végére egy könnyebb kérdést hagytunk. Homérosz műveire jellemző kellemes ritmusosságról kérdeztük. Mennyire volt időigényes vagy nehéz ezt a ritmusosságot végig vezetni művein? Kérdeztük az írót. “Persze az elején több oda figyelést igényelt de egy idő után már magától jönnek a szavak„ ,fejezte be ezzel a válasszal az interjút Homérosz.
Parászka Nóra Anna
Nemrég világszerte szárnyra kapott a hír miszerint Olümposzon sem minden mesébe illő. Bizony, bizony most sem tévedtünk. Zeusz újabb afférjáról kerültek ki terhelő bizonyítékok, amit nem cáfolt meg az ég világon senki sem. Héra nem kívánt nyilatkozni épp ahogy Zeusz sem. Ezért mi a lakosságot kérdeztük meg.
-Jó napot kívánok! Gondolom Ön is értesült a legújabb botrányról, miszerint Zeusz megcsalta Hérát. Mi erről a véleménye?
JABB BOTRÁNY!! -AZEUSZ ÉS HÉRA KAPCSOLATA ISMÉT VÁLSÁGBAN? ÚJABB BOTRÁNY!! -AZEUSZ ÉS HÉRA KAPCSOLATA ISMÉT VÁLSÁGBAN? ÚJABB BOTRÁNY!! -AZEUSZ ÉS HÉRA
- Én Héra oldalán állok, szerintem nem érdemelte meg ezt a bánásmódot!
-Miért?
-Szép napot! Igen értesültem róla, és teljesen ledöbbenve hallgattam a történteket. Viszont, ha engem kérdez akkor azt mondom, hogy szerintem várható volt, mivel voltak már hasonló pletykák eddig is, csak nem bizonyosultak be.
KAPCSOLATA ISMÉT VÁLSÁGBAN? ÚJABB BOTRÁNY!! -AZEUSZ ÉS HÉRA KAPCSOLATA ISMÉT VÁLSÁGBAN?
-Ön szerint mivel fog járni, nekünk, halandóknak ez a dráma?
- A hasonló pletykákhoz híven, ez is nagy port kavart az emberek körében és úgy gondolom, hogy ez egyre jobban fog érződni. Két mindenki által ismert emberről beszélünk és mindenkinek más véleménnyel bír, tehát a nem egy véleménnyel rendelkezők között nagy vita alakulhat ki, illetve a közeljövőben biztosan sokat fog vele foglalkozni a sajtó.
-Maga kinek az oldalán áll?
-Azzal indokolnám, hogy egyik egyik nő sem érdemel ilyesmit, Hérát pedig én személy szerint nagyon kedveltem, ugyanis egy tisztaszívű, kedves nő és mindig egy hűséges típus volt és tudom, hogy ő soha nem tett volna ehhez hasonlót, meg akkor sem, ha sok konfliktus volt a pár között az utóbbi időben.
-Ön szerint Héra meg fog bocsátani? Válaszát kérem indokolja meg!
-Szerintem eléggé kétesélyes a dolog, mivel Héra a házasság istennője és lehet, hogy ezt a tettet megbocsáthatatlannak fogja felfogni, viszont az is megeshet, hogy éppen ezért talán ad neki egy második esélyt.
Herdeló Hermina Fruzsina, Orvos Réka Rózsa, Schneider Anna
SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG KÖLTÉSZET NAGYJAI
Mai rovatunkban bemutatásra kerül az Ókori görög költészetnek néhány szereplője. Röviden ugyan de megosztunk olvasóinkkal néhány apró kivonatot munkásságukból.
ZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG KÖLTÉSZET NAGYJAI
Szapphó ókori görög költőnő volt aki Leszbosz szigetén alkotott. Eredeti neve Pszapphó volt, ugyan csekély számú fent maradt műve van mégis az ókor legnagyobb szerelmi költőjének tartják, e mellet a szenvedély költőnőjeként is ismert. Költészetének állandó témája volt a szerelem. Saját strófája a Szapphói strófa.
Szapphó




SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG
KÖLTÉSZET NAGYJAI
Alkaiosz ókori görög költő, Szapphó kortársa. Mütiléné városában született, Leszbosz szigetén. Témái közé tartoztak a himnuszok, politikai tárgyú versek, bordalok. Himnuszait emelkedett hangvétel, hagyományos istendicséret és egyéni élmények megjelenése jellemezte. Anakreón ókori görög költő, aki a bordalairól és himnuszairól lett híres. Költeményei elégiák, epigrammák, himnuszok és bordalok, főleg csak töredékek maradtak fent. Témái közül a legfontosabbak a magánélet, szerelem és a bor.
SZÉPIRODALMI MORZSÁK- ÓKORI GÖRÖG KÖLTÉSZET NAGYJAI
Alkaiosz Anakreón
Parászka Nóra Anna
Elöljáróban annyit, hogy az itt megjelenő cikk a görög irodalom világából a Prométheusz és az emberek című művet veszi górcső alá. Az olvasó egy rövid összefoglalót és őszinte véleményemet tudja itt olvasni, ha elég kitartó és végi rágja magát rajta.
Röviden összefoglalva miről is szól a mű, nos, ha valaki nem olvasta volna feltétlen tegye meg és csak utána vesse bele magát cikkembe. A történetünk Prométheusz útját követi élete egy bizonyos szakaszán. Láthatunk belőle szívmelengető, illetve egyaránt szívfacsaró részeket is. Azt mindenképpen elmondhatom, hogy kisgyermekek számára nem igazán ajánlom.
PROMÉTHEUSZ ÉS AZ EMBEREK- AKRITIKA PROMÉTHEUSZ ÉS AZ EMBEREK- AKRITIKA PROMÉTHEUSZ ÉS AZ EMBEREK- AKRITIKA PROMÉTHEUSZ ÉS AZ EMBEREK- AKRITIKA




Prométheusz ellopja a tüzet az emberek számára, mivel oktondi testvére nem hagy más képességet nekik. Az emberek megtanulnak bánni vele és kezdenek megfelejtkeznek arról, hogy áldozzanak isteneiknek, ami nyilvánvalóan nem igen tetszetős Zeusz számára. Prométheusz békítő vacsorát szervez Zeusz és az emberek számára, ami balul sül el ezért a főisten visszaveszi a tüzet. Az emberek számára nyomorúságos időszak következik, de mivel Prométheusz igen -igen megkedvelte őket ezért beoson a főisten palotájába, hogy visszaszerezze az életet és reményt jelentő tüzet az istenek számára. Miután ezt Zeusz észrevette tajtékzott a dühtől és megbűntette Íaphetosz fiát. Büntetésé pedig nem volt más, mint egy Kaukázusi szirthez kötve nap mint nap megélni azt, hogy egy mohó sas megdézsmája a hős máját. Egy nap végül Zeusz fia, Héraklész megszabadította Prométheuszt a láncaitól.
A történetről röviden ennyit. Megdöbbentő brutalitásnak lehetünk tanúi a történet folyamán. Megtanulhatjuk, hogy a görög mitológia istenei mennyire egocentrikusak. Mindezektől eltekintve egy igen cselekményes történetet ismerhetünk meg. Mint minden históriának ennek is megvan a maga szerethető és kevésbe szerethető karakter gárdája. Prométheusz embersége az alsóbb rendű élőlényekkel szemben egyszerűen szívet gyönyörködtető. Imádnivaló mennyire a szívén, lelkén viseli az emberiség sorosát és hogy őrangyalként vigyáz rájuk. De, mint mindig, most is megkapjuk a sötét csavart mivel nem mindig a rossz nyeri el méltó büntetését. Hősünk lovagiasan viseli tettei következményeit és hisz a jobb erők létezésében. Persze a legsötétebb órában jön a megmentő, Héraklész képében és a bajbajutott Prométheusz segítségére siet. Így hát minden jó ha jó a vége, az emberiség és annak védelmezője is biztonságban pihen a történet pedig valahol máshol folytatódik.
Tapasztó Gréta Erzsébet Jacob Jordaens: A leláncolt Prométheusz Heinrich Füger: Prométheusz tüzet hoz az embereknekSzerkesztőségünk ismét lehozza az Ikarusz tragédiáját, viszont most egy kis csavarral. Hogy mi az a csavar azt viszont a kedves olvasónak kell kiderítenie.

MINDEN, AMI EGY GÖRÖGORSZÁGBA
A legismertebb buszbaleset az 1983. szeptember 14-én Graz mellett történt eset, amelyben a debreceni Medicor Művek BV 84-02-es rendszámú Ikarus 255.70E típusú autóbusza egy szakadékba zuhant. Tizenöten vesztették életüket, és további harmincegy utas sérült meg. A balesetet a kipufogófék hibája okozta, a busz sofőrjét először mégis hét év börtönre ítélték, majd két év múlva –bizonyítottság hiányában –kiengedték. Öt év múlva, 1988-ban három súlyosabb baleset is történt. Júliusban egy magyar turistákat szállító busz Jugoszláviában fának ütközött, és felborult. Az eset négy halálos áldozatot követelt, és további 14 fő szorult kórházi ellátásra. Augusztusban a Coopturist busza egy az úton keresztbe fordult teherautóval ütközött az ausztriai Schwechat közelében, az esetnektizenkét halálos áldozataés huszonkét sebesültjevolt.Novemberbenpedig Isztambultól nem messze a kiskőrösi tanács busza ütközött egy osztrák busszal. Itt húszan sérültek meg, az osztrák busz vezetője pedig a helyszínen életét vesztette.
Az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő baleset pontosan húsz éve, 1991. augusztus 7-én történt az ausztriai Trieben város közelében. A Fővárosi Gázművek természetjáró szakosztályát szállító autóbusz műszaki és vezetői hiba miatt letért az útról, és száz méter zuhanás után állt meg. A balesetben tizenhatan haltak meg, és huszonegy sérültet kellett kórházba szállítani. Az 1983-as esethez kísértetiesen hasonló történt meg 1997-ben a stájerországi Pack közelében, a buszt azonban a bokrok és fák megfogták így az utasok sérülések nélkül úszták meg az esetet.
Nem voltak ilyen szerencsések azonban annak a kőszegi iskolának a diákjai, akik 1999 januárjában Deutschlandsberg közelében szenvedtek balesetet. A sofőr egy lejtősebb szakaszhoz érve kivette sebességből a járművet, ami hatalmas hiba volt. A busz így motorfék nélkül, minimális levegőtermelés mellett kezdett gyorsulásba, amit az idős, rossz állapotú jármű amúgy is túlhevült fékrendszere nem tudott megállítani, a busz letérve az útról többször átfordulva egy családi ház kertjében állt meg. A magyar közlekedés egyik legsúlyosabb katasztrófájában az áldozatok száma tizennyolc volt, további huszonhét személy szorult kórházi ápolásra. Az esetet követő vizsgálat kimutatta, hogy a sofőr hibája mellett a használtan vásárolt túlkoros Neoplan turistabusz hibás

fékrendszere is közrejátszott a tragédiában. A vétkes buszsofőrt három évre ítélte a grazi bíróság.
Néhány évvel ezelőtt, 2007 októberében szintén Ausztriában, Modriach közelében az A2-es autópályán borult árokba egy futballszurkolókat szállító autóbusz. A jármű Olaszországból tartotthazafelé,amikormáigtisztázatlanokbólasofőregypillanatraelvesztetteuralmátajármű fölött, és előbb egy betonkorlátnak ütközött, majd a töltésoldalba borult. Az esetnek három halálos, négy súlyos, és huszonegy könnyebb sérültje volt.
Kovács Regina EperkeMINDEN, AMI EGY GÖRÖGORSZÁGBA VÁGYÓNAK LÁTNIA KELL
Ha elvágyna szíve a mesés Görög szigetvilágba semmi kép ne hagyja ki jelen cikkünket, amiben bemutatjuk a Görög szigetvilág ellenállhatatlan turistamágneseit.


Rodosz
ODÜSSZEUSZ MESÉI: AIAIÉ SZIGETEMINDEN, AMI EGY GÖRÖGORSZÁGBA VÁGYÓNAK LÁTNIA KELL
DÜSSZEUSZ MESÉI: AIAIÉ SZIGETE
GÖRÖG KONYHA SZTÁRJAIODÜSSZEUSZ
MESÉI: AIAIÉ SZIGETEMINDEN, AMI EGY GÖRÖGORSZÁGBA VÁGYÓNAK LÁTNIA KELL
ODÜSSZEUSZ MESÉI: AIAIÉ SZIGETE
AMI EGY GÖRÖGORSZÁGBA VÁGYÓNA LÁTNIA
KELL
Az Égei-tenger egyik leghíresebb szigete Kr. e. 302-ben szerezte hírnevét, ekkor épült fel az ókori világ hét csodája közé tartozó Rodoszi Kolosszus, mely Kr. e. 225-ben egy földrengés során dőlt össze (a Kolosszust a várossal ellentétben nem állították helyre, mert egy jóslat erre az esetre újabb katasztrófát jövendölt). A szigetet természeti adottságai mellett múltja és építészeti emlékei is arra predesztinálják, hogy a legjobbak között legyen. Rodosz a középkorban is jelentős szerepet játszott a térségben: itt hozták létre központjukat a johanniták (a Jeruzsálemi Szent János ispotályos rend), s a városra e kor építészeti jegyei jellemzők: masszív várfal várárokkal, bástyákkal, tornyokkal, középkori utcácskákkal, katedrálissal, XV-XVI. századi palotákkal. A rend ispotályát 1440-ben kezdték el építeni, ma régészeti múzeum üzemel benne. Rodosz óvárosa 1988 óta UNESCO Világörökség.
Korfu
A legzöldebbnek is nevezett görög sziget Korfu (Kerkyra) nem véletlenül szerepel a magyar utazók listájának élén. A görög szárazföld nyugati partvidékén elterülő, a Jón-szigetek közé tartozó Korfut a XX. század elejéig leginkább az európai uralkodó elit látogatta, köztük II. Vilmos német

császár, vagy Sisi magyar királyné, aki ingatlant is vásárolt itt, a gyönyörű parkkal is büszkélkedő Achilleion-kastélyt.
A sziget hasonló nevű fővárosának, Korfunak az óvárosát 2007-ben az UNESCO Világörökségi védelem alá vonta.
A várost egyébként a Kr. e. VIII. században alapították, majd történelme során mindvégig fontos stratégiai szerepe volt. A város jelenlegi arculatát nagy részt a négyszáz éves velencei uralom alatt nyerte el, amikor a XVI. században a török támadások miatt a lakott központtól távolabb erődítményeket emeltek.
Santorini

Ki ne ismerné a Kykládok Gyöngyszemének is nevezett Santorini, a tragikus múltú, de lenyűgöző szépségű vulkanikus sziget semmivel sem összekeverhető látképét? És Görögország első számú kedvenc úti célja épp ennek, a mintegy 3500 évvel ezelőtt bekövetkezett kataklizmának köszönheti töretlen sikerét. A sziget jellegzetes alakja, a tengerből kiemelkedő kráterperem e robbanás következtében nyerte el mai formáját. A vulkanikus kőzet alkotta sötét sziklák tetején pasztellszínű városkák – Fíra, Oia – egyensúlyoznak, ahonnan az égeitengeri szigetvilág legcsodálatosabb panorámája tárul az ember szeme elé, míg szintén méltán híres strandjait (ilyen például Kamari) a vulkanikus eredetű, fekete kavicsos part jellemzi. A szigetet természeti szépségének köszönhetően a Világ 7 új csodája közé is nevezték.
Kovács Regina Eperke

A

ODÜSSZEUSZ MESÉI: AIAIÉ SZIGETE
GÖRÖG KONYHA SZTÁRJAIODÜSSZEUSZ
MESÉI: AIAIÉ SZIGETE
A GÖRÖG KONYHA SZTÁRJAI
A GÖRÖG KONYHA SZTÁRJAIODÜSSZEUSZ
MESÉI: AIAIÉ SZIGETE
A GÖRÖG KONYHA SZTÁRJAIODÜSSZEUSZ MESÉI: AIAIÉ SZIGETE
Miután Odüsszeusz és társai elmenekültek az óriások szikláitól egy másik szigetre mentek, aminek az volt a neve, hogy Aiaié szigete. Az első két napon nem mertek körülnézni, de a harmadik napon Odüsszeusz kimerészkedett a partra vadászni. Egy hatalmas gyönyörű szarvassal tért vissza. A szarvast megsütötték és azt ették meg vacsorának. Azt mondta Odüsszeusz, hogy füstöt látott felszállni messziről. Másnap Odüsszeusz elküldte csapatának felét a szigetre körülnézni. Csak Eurülokhosz, a csapat vezetője jött vissza. Azt mondta, hogy találtak egy palotát, melynél rengeteg barátságos oroszlán és farkas volt, bentről pedig Kirké éneke hallatszott ki. Kihívták őt és ki is jött azonnal. Behívta őket, de a vezető kint maradt, mert gyanús volt neki. Azokat, akik bementek Kirké étellel kínálta őket, de egy olyan mérget kevert bele, amitől elfelejtették az otthonukat. Utána intett egyet a pálcájával, és az emberek disznóvá változtak, de ugyanolyan okosak maradtak, mint az emberek. Eurülokhosz mindent látott, és visszaszaladt a hajóhoz, hogy elmondja mi történt. Miután a hajón levőknek elmondta mi történt, Odüsszeusz elindult, hogy megmentse társait. Útközben találkozott Hermésszel, aki adott neki egy varázsfüvet, ami megvédi őt Kirké átkától. Mikor odaért a palotához kopogtatott az ajtón, és szinte azonnal ott termett az ajtóban Kirké. Ő szinte azonnal beleszeretett Odüsszeuszba, de megkínálta a mérgezett itallal. Odüsszeusz megitta, de nem hatott rajta. Mikor átváltoztatta volna malaccá Odüsszeusz elvette tőle a pálcát és megkérte, hogy változtassa vissza a társait. Kirké visszaváltoztatta őket és megvendégelte az egész legénységet Odüsszeusszal együtt. Evés közben Odüsszeusz nagyon furán érezte magát. Egyszerűen olyan gyönyörűnek és kedvesnek látta Kirkét, mint eddig senki mást. Evés közben Kirké felajánlotta nekik, hogy addig maradhatnak a szigeten, ameddig szeretnének. Kerek egy évig ott laktak, és időközben Kirké és Odüsszeusz egy pár lettek, de el kellett indulniuk, mert a többieknek már honvágya volt. Kirké azt mondta
nekik, ahhoz, hogy visszamenjenek az országukba, előbb el kell menniük az alvilágba egy jóslatért. Hogy fog az majd nekik sikerülni, azt majd a következő részből tudod meg.