CALLIOPE

Görög mitológia A görög mitológia a görög istenekről és mitikus lényekről szóló ókori mítoszokat és legendákat foglalja magába. A görög mítoszok az évezredek során szájról-szájra terjedtek és folyamatosan változtak, ezért egyik-másik forrásban gyakran eltérések olvashatók. A görög legendák alapja az Olümposz hegy, az istenek lakhelye. Itt él a 12 görög főisten és a többiek. A görög istenek születése a görög mitológia teremtéstörténete. E teremtéstörténet szerint minden, még az első istenek is a Káoszból születtek. Ezután az istenek újabb és újabb generációi váltották egymást, mígnem a negyedik generáció, Zeusz, és testvérei képesek voltak megtartani a hatalmukat.

Blaga Emma

2

Hírek Botrány a menyegzőn Péleusz, Phthia királya elvette feleségül Thetiszt, a tengeri nimfát.

A király lakodalmán viszály robbant ki, mert Erisz, a viszály istennője, kitalálta, hogy bosszút áll amiért nem hívták meg. A „legszebbnek” címzett aranyalma igencsak felpaprikázta a hangulatot. Erisz szándéka ezzel beteljesült, és hatalmas veszekedés robbant ki, ahol Zeusz, jobbat nem tudva, a három istennő közüli döntést Páriszra ruházta át, aki Aphroditét választotta, miután ő a legszebb földi lány kezét ígérte neki.

Elhunyt Akhilleusz Akhilleusz a Trója ellen harcoló görög sereg legkiválóbb harcosa kedden elhunyt. Egy helyi forrás szerint késsel oltották ki életét, amikor a trójai hercegnőt, Polyxenát látogatta meg egy fegyverszünet idején. Egyetlen sebezhető pontja a sarka volt, amit egy késsel eltaláltak, így hősünk élete a végéhez ért.

A jóslat Thetisz, Akhilleusz édesanyja, fia világra hozása után jóslatot kapott, miszerint a fiára kétféle sors várhat: Hosszú élet, de nevét elfelejti a világ vagy fiatalon életét veszti, de neve örökké fennmarad. Vajon melyik jóslat teljesül a fia életében?

Igaz szerelem?

Odüsszeusz hazatért 20 évnyi bolyongás után feleségéhez Penelopéhoz. A férj több nővel is „találkozott” ezekben az években, mégis visszatért szerelméhez. Mikor hazatért több gonddal is meg kellet birkóznia a kedveséért, de hősiesen állta az összes próbát.

Odüsszeusz a küklopszok szigetén rekedt Odüsszeusz és 13 társa kiszállt élelmet szerezni, amikor Polüphémosz barlangjába rekedtek.

A küklopsz elfogyasztotta 3

Odüsszeusz társait, de Odüsszeusz hősies módon megvakította az óriást és megszabadult a szigettől.

Beszámoló a szirének énekéről?

Odüsszeusz olyanra kérte társait, amire nem biztos, hogy minden ember képes lenne. A szirének énekét, aki meghallja már biztosan nem fog mesélni nekünk róla, azonban Odüsszeusz az első lehet, aki be tud majd számolni erről.

Embereit a saját kikötözésére és semmilyen okból kifolyólag el nem engedésére kérve, Odüsszeusz végighallgatta a szirének énekét.

Egy varázsgyökér mentette meg Odüsszeuszt és társait Aiaié szigetén Odüsszeusz embereit „vendégül látta” Kirké, de azt viszont nem tudhatták, hogy aki ott eszik az ételből, az állattá változik. Hermész figyelmeztette Odüsszeuszt a veszélyre: egy varázsgyökeret adott neki, amitől nem fogott rajta az igézet. Kirké látván, hogy varázslata nem hat, feloldotta ezt és 1 év vendégszeretetet kínált.

Taktikus túlélés vagy közös halál?

Odüsszeusz és csapata egy döntés előtt áll: Szkülla vagy Kharübdisz irányába mennek? A túlélés esélye mindenhogy kicsi, hiszen ha megpróbálják elkerülni Szküllát, akkor belefutnak Kharübdiszba, és fordítva. Odüsszeusz végül Kirké tanácsát követve, Szkülla felé hajózik, ahol 6 társát azonnal elveszti, azonban a többiekkel képes továbbhajózni.

Függőség Odüsszeuszék a lótuszevők szigetére érve megdöbbenve látták, hogy az ott élő emberek lótuszt fogyasztottak, ami minden korábbi céljukat elfeledtette velük, így nagy béke és nyugalom volt. Azonban amint az emberei ettek belőle, Odüsszeusz rájött, hogy ez függőséget okoz és társait csupán erőszakkal tudta elhozni a szigetről.

Debreczeni Jázmin és Józsa Lora

4

Házassági tippek celebektől Zeusz és Héra házastársak, bár Zeusz számtalanszor félrelépett, Héra pedig mindig féltékenykedett, mégis együtt maradtak. Vajon mi lehet ennek az oka? Erről fogjuk őket kérdezni!

Zeusz: Héra egy féltékeny típus, ami szült pár nézeteltérést azt gondolom, de miután kidühöngte magát mindig meg tudtuk beszélni a dolgokat.

- Kedves Héra, mit szeret férjében, Zeuszban?

Héra: Számtalan dolgot szeretek benne, többek között hogy mindig kiáll az igazáért, ha valamit nem gondol igazságosnak büntetéshez folyamodik. Mindig azt teszi, amit a legjobbnak gondol, és nem akar megfelelni senkinek.

Héra: Igaz, szoktam féltékenykedni, viszont sosem oktalanul. Zeusz számtalanszor volt hűtlen hozzám így már a bizalmam is megingott felé, jogosan.

- És Zeusz, maga mit szeret feleségében?

- Zeusz, ha ott van Önnek egy gyönyörű és eszes felesége, akkor miért ment másokhoz is és csalta meg?

Zeusz: Elsősorban gyönyörű, másrészt eszes is. Végtelenül kitartó és hűséges. Nem hiába a feleségem.

Zeusz: Igazából sosem volt szándékos és sosem kötöttem hozzá érzelmeket. Mindig Héra lesz az, aki igazán megdobogtatja a szívem, és sosem szerettem volna megbántani őt.

- Mit gondolnak házasságukról?

Héra: Sajnos volt sok rossz pillanat és hullámzó volt a kapcsolatunk, de sok szeretettel és sok munkával átvészeltük és még mindig itt vagyunk egymásnak.

- Héra, ezt hogyan látja, miért lépett félre a férje ennyiszer?

- Mi volt a leggyakoribb probléma kettőjük között?

Héra: Nem tudom igazándiból, én megpróbáltam mindent megadni 5

neki, de úgy látszik ez is kevés.

Rengeteg új esélyt adtam neki a bizalmam elvesztése után is, de újra és újra megcsal.

A következő interjúalany Odüsszeusz lesz, akit már sokan ismerhettek az Odüsszeia történetéből.

Számos kérdés felmerült sokatokban a Pénelopéval való házasságáról kapcsolatban, ezért erről fogjuk ma kérdezni.

Zeusz: De hiszen szívem, tudod, hogy szeretlek, sosem gondoltam komolyan a többi kapcsolatot.

Héra: De mégis megcsaltál te szívtelen! Fogadom az interjú után is a szeretődhöz mész majd! Szörnyű, csalfa gonosztevő!

- Szia, Odüsszeusz, köszönöm, hogy eljöttél ma hozzánk. Az első kérdésem az, hogy mi miatt csaltad meg Pénelopét?

Zeusz: Te szemtelen, hogy mersz így megsérteni?! Ha már itt tartunk, tudd meg: unalmas vagy és féltékeny, beleszólsz mindenbe és önfejű is vagy! Nem csoda, ha ilyen nő mellett csalfa leszek!

Odüsszeusz: Ez nem túl bonyolult kérdés, rengeteget bolyongtam, ezáltal a vágyak és a kísértés eluralkodott felettem, természetesen az elején nem volt tervben, de így alakult.

Héra: Erről még otthon el fogunk beszélgetni.

- Nem volt bűntudatod emiatt?

Odüsszeusz: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt. De bármennyire is volt bűntudatom a bolyongásom alatt nem volt ott, nem tudott velem lenni, ezért valakikkel pótolnom kellett.

. . .

Köszönjük Zeusznak és feleségének, Hérának, hogy megválaszolták a kérdéseinket!

- A következő kérdésem az lenne, hogy mit éreztél akkor, amikor láttad, hogy Pénelopé megvárt, és még akkor is téged várt, amikor már alig volt reménye?

Balogh Alexandra

6

Odüsszeusz: Nagyon hálás voltam neki, amiért kitartott mellettem és képes volt megbocsájtani mindazt, amit tettem vele az azelőtti időben.

Sok minden történt, amíg bolyongtam, de bármi történt vagy bármit tettem nagyon szerettem.

- Ha jól tudom az első komoly kapcsolata Menelaosszal, a spártai királlyal volt, igaz ez?

- Hogy fogadta, hogy visszatértél?

- Információim szerint, kapcsolatuk jó volt, miért hagyta őt mégis ott?

Helené: Így van. Férjemmel, Menelaosszal közös lányunk is született, méghozzá első gyermekem Hermioné.

Odüsszeusz: Nagyon örült. Rengeteg dolog volt, amit el kellett neki mondanom, az új élményeket, a rengeteg tapasztalatot, amit szereztem. Természetesen azért volt a részéről egy kis távolságtartás, ami érthető.

Helené: Nem az én döntésem volt.

Mikor Erisz jóvoltából összevesztek az istennők az aranyalmán, mind felajánlottak Parisznak, a döntőbírájuknak egy dolgot és Aphrodité ajánlata én voltam.

Természetesen Parisz őt választotta és nem sokkal később el is rabolt Menelaosztól.

- Mi történt ez után? Rendbejött a házasságotok? Hogy sikerült azt rendbe hozni?

- Szerette valaha Pariszt?

Odüsszeusz: Az első időszak nehéz volt, rengeteg dologból maradtam ki a családom életéből, amit be kellett hoznom. Rengeteg időt töltöttünk Pénelopéval rengeteget beszéltünk erről. Rengeteget minden bizalmi kérdés elveszett közöttünk, de idővel rendbejött.

Helené: Sohasem szerettem senkit úgy, mint Menelaoszt, de egy idő után beletörődtem sorsomba és mivel nem akartam szomorúan, gyűlölködve leélni az életem, ezért megpróbáltam megszeretni Pariszt.

Stibló Viktória

- Megpróbálta?

Helené: Igen, azonban mire eljutottam volna odáig, hogy megszeretem addigra kitört a trójai háború és Parisz meghalt.

Utoljára, de nem utolsó sorban Helenét fogjuk kérdezni eddigi kapcsolatairól a világ legszebb nőjeként.

7

jóba lettünk és minden ott folytatódott, ahol elkezdtük régen.

- Nem is sajnálta?

Helené: Időm se volt, szinte rögtön hozzáadtak Déiphoboszhoz.

- Nem gondolja, hogy ebben a szépsége is közrejátszott?

- Viszont végül csak Menelaosznál kötött ki, nem?

Helené: Így igaz.

Helené: Valószínűleg, de szeretem és szeretném azt hinni, hogy nem csak a szépségem miatt érez így irántam.

- Elmesélné nekünk, hogy ez hogyan történt?

- Értem. És ezek után Trójában maradtak?

Helené: Tehát hozzáadtak Déiphoboszhoz, a trójai királyfihoz.

Ez után tért be Odüsszeusz álruhában, akit habár felismertem, nem árultam el, hanem megígértem neki, hogy segítek a görögöknek is a város elfoglalásában. Azon éjjel, amelyen a görögök a végső támadásra indultak, fáklyákkal adtam jelet a fellegvárból a közeledő flotta számára; Déiphobosz házából pedig eltávolítottam a fegyvereket. Ebben a házban talált rám Menelaosz Trója elfoglalásakor; Déiphoboszt megölte, majd mikor megpillantott kardja lehanyatlott a meglepetéstől.

Helené: A hazaúton szörnyűséges viharba keveredtünk és csak nyolc évig tartó bolyongás után értünk vissza Spártába; ott pedig végre megújult szerelemben boldogan élhettünk tovább.

Azt hiszem, ebből levonhatjuk a következtetést, hogy egy kapcsolat nem csupán a jó dolgokról szól, és hogy számtalan veszekedés után is képes túlélni, ha mindkét fél így akarja.

- És ez után? „Boldogan éltek még meg nem haltak”? Nem volt mérges Menelaosz, amiért elhagytad?

Helené: Jól tudta ő is, hogy nem szándékosan hagytam ott. Azonnal

Józsa Lora

8

Hatalmas botrány egy aranyalma miatt Erisz jóvoltából hatalmas botrány tört ki szombaton, Péleusz és Thetisz esküvőjének napján.

Természetesen senki nem örül neki, ha Erisz, a viszály istennője felbukkan valahol, egy esküvőn pedig aztán végképp nem. Így mikor az esküvői meghívók elküldésére jutott sor, Zeusz minden istent és istennőt meghívott, Eriszt pedig értelemszerűen kihagyta. Ám a viszály istennőjének valahogy a fülébe jutott a hír, s mivel áldott jó természet, elhatározta, hogy keresztbe tesz az esküvőn szórakozóknak.

Erisz fogott egy aranyalmát, ráírta: „A legszebbnek”, aztán a díszterem egyik ablakán keresztül behajította a táncparkett közepére, akár egy gránátot. Először Aphrodité látta meg, s a szépség istennőjeként meg volt róla győződve, hogy az alma őt illeti.

Azonban ezt Héra és Athéné másképp gondolta. Elszabadult a pokol.

Zeusz egy ideig tűrte a cirkuszt, de aztán nála is betelt a pohár, s a trónja elé parancsolta mind hármójukat: a feleségét, Hérát, a lányát, Athénét és a szépség istennőjét, Aphroditét, azonban a háromból két istennőt magára

haragítani nem akarván csak hebegett-habogott, de dönteni nem tudott, így a trójai hercegre, Pariszra hárította a döntőbíró szerepét.

Parisz valódi véleményére azonban már sosem fog fény derülni, hiszen döntését az istenek megvesztegetésének hatására hozta meg. Athéné a Föld legbölcsebb emberévé és legnagyobb harcosává ígérte, hogy teszi, abban az esetben, ha őt választja. Aphrodité pedig a legszebb halandó nő kezét ígérte, s Parisz hősszerelmes férfiként, habozás nélkül Aphroditénak ítélte az aranyalmát.

Azonban Parisz nem tudhatta: Helené már férjes asszony volt, s elvétele több problémát hozott, mint amennyi valaha volt.

Józsa Lora

9

Homérosz: Odüsszeia könyvajánló Bizonyára mindenki hallott már a Trójai faló kitalálójáról, Odüsszeuszról. Róla, a leleményes, kíváncsi, bátor, jó harcosról szól a Homérosznak tulajdonított Odüsszeia című eposz. Elsősorban azoknak ajánlom, akik nem riadnak el a sokszor valóságszerűtlen történésektől. A mű, az

csöppenünk bele főhősünkkel,

amik során különféle Istenekkel, lényekkel ismerkedhetünk meg, akik vagy hátráltatják, vagy segítik őt. Fokozza az izgalmat még az is, hogy a cselekményt mindig késlelteti, de ennek ellenére sem

Iliász folytatása. Amíg ennek főszereplője Akhilleusz, főként a puszta erejével próbált mindig győzedelmeskedni, addig Odüsszeusz fő erénye inkább a furfangossága, találékonysága.

Többször is döntéseket kell hoznia, ilyenkor megpróbál a dolgok mögé látni és úgy gondolkozni.

Homérosz első eposzához képest, sokkal esemény dúsabb. Mindig egy-egy újabb kalandba

válik unalmassá. Fellelhetők varázslatos, mesés elemek is, melyek még érdekesebbé teszik a könyvet. Zseniálisan bemutatja a történet az emberek balgaságát, kíváncsiságát és hogy sokszor nem tudnak ellenállni a kísértésnek.

10

Strausz Dorina

Aranyalma a legszebbnek

Az emberek csak úgy ismernek: A viszály.

Rút, aljas és semmi bűbáj: Aki vele ujjat húz, szörnyen ráfarag.

Nyögve kívánja, hogy elmúljon a harag, Amelyet elsősorban ő teremtett, Lázadott és megvetett, Már láthatjátok: engem senki sem szerethet.

Alattomos, felelőtlen, Agresszív és engedetlen, Lármás, durva s gyermeteg, Ellenszenves egy szörnyeteg.

Goromba és nemtörődöm, Szívtelen s… eltűnődöm…

Ez tényleg mind én volnék?

Bár volna valaki, kinek karjaiba omolnék, Bután fülébe suttognék, Némán álmodnék, s tán meg is változnék.

Ez azonban mind csak álom, mire oly mohón vágyom.

Kacagva feléled most haragja a „vesztesnek”, s gurul már az Józsa Lora

11

Tartalom Görög mitológia ................................................................................................ 2 Hírek ................................................................................................................ 3 Házassági tippek celebektől ............................................................................. 5 Hatalmas botrány egy aranyalma miatt ............................................................ 9 Homérosz: Odüsszeia könyvajánló ................................................................ 10 Aranyalma a legszebbnek .............................................................................. 11

Impresszum Szerkesztők: Balogh Alexandra, Blaga Emma, Debreczeni Jázmin, Futaki Blanka, Józsa Lora, Stibló Viktória, Strausz Dorina, Vígh Regina Borító: Vígh Regina Olvasószerkesztő: Blaga Emma; Tördelő-szerkesztő: Strausz Dorina Felelős Kiadó: Balogh Norbert 12 Nyomdai kivitelezés: A kiadvány megjelenését támogatta Dr. Balogh Norbert Tanár Úr