CALLIOPE

Görög mitológia

A görög mitológia a görög istenekről és mitikus lényekről szóló ókori mítoszokat és legendákat foglalja magába. A görög mítoszok az évezredek során szájról-szájra terjedtek és folyamatosan változtak, ezért egyik-másik forrásbangyakraneltérésekolvashatók.AgöröglegendákalapjaazOlümposz hegy, az istenek lakhelye. Itt él a 12 görög főisten és a többiek. A görög istenek születése a görög mitológia teremtéstörténete. E teremtéstörténet szerintminden,mégazelsőistenekisaKáoszbólszülettek.Ezutánazistenek újabb és újabb generációi váltották egymást, mígnem a negyedik generáció, Zeusz,éstestvéreiképesekvoltakmegtartaniahatalmukat.

Blaga Emma

Botrány a menyegzőn

Péleusz, Phthia királya elvette feleségülThetiszt, atengerinimfát. A király lakodalmán viszály robbant ki, mert Erisz, a viszály istennője, kitalálta,hogybosszútállamiértnem hívtákmeg.A„legszebbnek”címzett aranyalma igencsak felpaprikázta a hangulatot. Erisz szándéka ezzel beteljesült, és hatalmas veszekedés robbant ki, ahol Zeusz, jobbat nem tudva,aháromistennőközülidöntést Páriszra ruházta át, aki Aphroditét választotta, miután őalegszebb földi lánykezétígérteneki.

A jóslat

Thetisz, Akhilleusz édesanyja, fia világra hozása után jóslatot kapott, miszerint a fiára kétféle sors várhat: Hosszú élet, de nevét elfelejti a világ vagy fiatalon életét veszti, de neve örökké fennmarad. Vajon melyik jóslatteljesülafiaéletében? Igaz szerelem?

Odüsszeusz hazatért 20 évnyi bolyongás után feleségéhez Penelopéhoz. A férj több nővel is „találkozott” ezekben az években, mégis visszatért szerelméhez. Mikor hazatért több gonddal is meg kellet birkóznia a kedveséért, de hősiesen álltaazösszespróbát.

Elhunyt Akhilleusz

Akhilleusz a Trója ellen harcoló görög sereg legkiválóbb harcosa kedden elhunyt. Egy helyi forrás szerint késsel oltották ki életét, amikor a trójai hercegnőt, Polyxenát látogatta meg egy fegyverszünet idején. Egyetlen sebezhető pontja a sarka volt, amit egy késsel eltaláltak, ígyhősünkéleteavégéhezért.

Odüsszeusz a küklopszok szigetén rekedt

Odüsszeusz és 13 társa kiszállt élelmet szerezni, amikor Polüphémosz barlangjába rekedtek. A küklopsz elfogyasztotta

Odüsszeusz társait, de Odüsszeusz hősies módon megvakította az óriást ésmegszabadultaszigettől.

Egy varázsgyökér mentette meg Odüsszeuszt és társait

Aiaié szigetén Odüsszeusz embereit „vendégüllátta”Kirké,deaztviszont nem tudhatták, hogy aki ott eszik az ételből, az állattá változik. Hermész figyelmeztette Odüsszeuszt a veszélyre: egy varázsgyökeret adott neki, amitől nem fogott rajta az igézet. Kirké látván, hogy varázslata nem hat, feloldotta ezt és 1 év vendégszeretetetkínált.

Függőség

Odüsszeuszék a lótuszevők szigetére érvemegdöbbenvelátták,hogyazott élő emberek lótuszt fogyasztottak, ami minden korábbi céljukat elfeledtette velük, így nagy béke és nyugalom volt. Azonban amint az emberei ettek belőle, Odüsszeusz rájött, hogy ez függőséget okoz és társait csupán erőszakkal tudta elhozniaszigetről.

Beszámoló a szirének énekéről?

Odüsszeusz olyanra kérte társait, amire nem biztos, hogy minden ember képes lenne. A szirének énekét, aki meghallja már biztosan nem fog mesélni nekünk róla, azonban Odüsszeusz az első lehet, aki be tud majd számolni erről. Embereit a saját kikötözésére és semmilyen okból kifolyólag el nem engedésére kérve, Odüsszeusz végighallgattaaszirénekénekét.

Taktikus túlélés vagy közös halál?

Odüsszeusz és csapata egy döntés előtt áll: Szkülla vagy Kharübdisz irányába mennek? A túlélés esélye mindenhogy kicsi, hiszen ha megpróbálják elkerülni Szküllát, akkor belefutnak Kharübdiszba, és fordítva. Odüsszeusz végül Kirké tanácsát követve, Szkülla felé hajózik, ahol 6 társát azonnal elveszti, azonban a többiekkel képes továbbhajózni.

Debreczeni Jázmin és Józsa Lora

Házassági tippek celebektől

Zeusz és Héra házastársak, bár Zeusz számtalanszor félrelépett, Héra pedig mindig féltékenykedett, mégis együtt maradtak. Vajon mi lehet ennek az oka? Erről fogjuk őket kérdezni!

- Kedves Héra, mit szeret férjében, Zeuszban?

Héra: Számtalan dolgot szeretek benne, többek között hogy mindig kiáll az igazáért, ha valamit nem gondol igazságosnak büntetéshez folyamodik.Mindigazt teszi,amit a legjobbnak gondol, és nem akar megfelelnisenkinek.

- És Zeusz, maga mit szeret feleségében?

Zeusz: Elsősorban gyönyörű, másrészt eszes is. Végtelenül kitartó éshűséges.Nemhiábaafeleségem.

- Mit gondolnak házasságukról?

Héra: Sajnos volt sok rossz pillanat és hullámzó volt a kapcsolatunk, de sok szeretettel és sok munkával átvészeltük és még mindig itt vagyunkegymásnak.

- Mi volt a leggyakoribb probléma kettőjük között?

Zeusz: Héra egyféltékenytípus, ami szült pár nézeteltérést azt gondolom, de miután kidühöngte magát mindig megtudtukbeszélniadolgokat.

Héra: Igaz, szoktam féltékenykedni, viszont sosem oktalanul. Zeusz számtalanszorvolthűtlenhozzámígy már a bizalmam is megingott felé, jogosan.

- Zeusz, ha ott van Önnek egy gyönyörű és eszes felesége, akkor miért ment másokhoz is és csalta meg?

Zeusz: Igazából sosem volt szándékos és sosem kötöttem hozzá érzelmeket. Mindig Héra lesz az, aki igazán megdobogtatja a szívem, és sosem szerettem volna megbántani őt.

- Héra, ezt hogyan látja, miért lépett félre a férje ennyiszer?

Héra: Nem tudom igazándiból, én megpróbáltam mindent megadni

neki, de úgy látszik ez is kevés. Rengeteg új esélyt adtam neki a bizalmam elvesztése után is, de újra ésújramegcsal.

Zeusz: De hiszen szívem, tudod, hogy szeretlek, sosem gondoltam komolyanatöbbikapcsolatot.

Héra: De mégis megcsaltál te szívtelen! Fogadomaz interjú után is a szeretődhöz mész majd! Szörnyű, csalfagonosztevő!

Zeusz: Teszemtelen,hogymerszígy megsérteni?! Ha már itt tartunk, tudd meg: unalmas vagy és féltékeny, beleszólsz mindenbe és önfejű is vagy!Nemcsoda,hailyennőmellett csalfaleszek!

Héra: Erről még otthon el fogunk beszélgetni. . . .

Köszönjük Zeusznak és feleségének, Hérának, hogy megválaszolták a kérdéseinket!

Balogh Alexandra

A következő interjúalany Odüsszeusz lesz, akit már sokan ismerhettek az Odüsszeia történetéből. Számos kérdés felmerült sokatokban a Pénelopéval való házasságáról kapcsolatban, ezért erről fogjuk ma kérdezni. - Szia, Odüsszeusz, köszönöm, hogy eljöttél ma hozzánk. Az első kérdésem az, hogy mi miatt csaltad meg Pénelopét?

Odüsszeusz: Ez nem túl bonyolult kérdés, rengeteget bolyongtam, ezáltal a vágyak és a kísértés eluralkodott felettem, természetesen az elején nem volt tervben, de így alakult.

- Nem volt bűntudatod emiatt?

Odüsszeusz: Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt. De bármennyire is volt bűntudatom a bolyongásom alatt nem volt ott, nem tudott velem lenni, ezért valakikkel pótolnomkellett.

- A következő kérdésem az lenne, hogy mit éreztél akkor, amikor láttad, hogy Pénelopé megvárt, és még akkor is téged várt, amikor már alig volt reménye?

Odüsszeusz: Nagyon hálás voltam neki, amiért kitartott mellettem és képes volt megbocsájtani mindazt, amit tettem vele az azelőtti időben. Sok minden történt, amíg bolyongtam, de bármi történt vagy bármittettemnagyonszerettem.

- Hogy fogadta, hogy visszatértél?

Odüsszeusz: Nagyonörült.Rengeteg dolog volt, amit el kellett neki mondanom, az új élményeket, a rengeteg tapasztalatot, amit szereztem.Természetesenazértvolta részéről egy kis távolságtartás, ami érthető.

- Ha jól tudom az első komoly kapcsolata Menelaosszal, a spártai királlyal volt, igaz ez?

Helené: Így van. Férjemmel, Menelaosszal közös lányunk is született, méghozzá első gyermekem Hermioné.

- Információim szerint, kapcsolatuk jó volt, miért hagyta őt mégis ott?

- Mi történt ez után? Rendbejött a házasságotok? Hogy sikerült azt rendbe hozni?

Odüsszeusz: Az első időszak nehéz volt, rengeteg dologból maradtam ki a családom életéből, amit be kellett hoznom. Rengeteg időt töltöttünk Pénelopéval rengeteget beszéltünk erről. Rengeteget minden bizalmi kérdés elveszett közöttünk, de idővel rendbejött.

Stibló Viktória Utoljára, de nem utolsó sorban Helenét fogjuk kérdezni eddigi kapcsolatairól a világ legszebb nőjeként.

Helené: Nem az én döntésem volt. Mikor Erisz jóvoltából összevesztek az istennők az aranyalmán, mind felajánlottak Parisznak, a döntőbírájuknak egy dolgot és Aphrodité ajánlata én voltam. Természetesen Parisz őt választotta és nem sokkal később el is rabolt Menelaosztól.

- Szerette valaha Pariszt?

Helené: Sohasem szerettem senkit úgy, mint Menelaoszt, de egy idő utánbeletörődtemsorsomba ésmivel nem akartam szomorúan, gyűlölködve leélni az életem, ezért megpróbáltammegszeretniPariszt.

- Megpróbálta?

Helené: Igen, azonban mire eljutottam volna odáig, hogy megszeretem addigra kitört a trójai háborúésPariszmeghalt.

- Nem is sajnálta?

Helené: Időm se volt, szinte rögtön hozzáadtakDéiphoboszhoz.

- Viszont végül csak Menelaosznál kötött ki, nem?

Helené: Ígyigaz.

- Elmesélné nekünk, hogy ez hogyan történt?

Helené: Tehát hozzáadtak Déiphoboszhoz, a trójai királyfihoz. Ez után tért be Odüsszeusz álruhában, akit habár felismertem, nem árultam el, hanem megígértem neki, hogy segítek a görögöknek isa város elfoglalásában. Azon éjjel, amelyen a görögök a végső támadásraindultak,fáklyákkaladtam jelet a fellegvárból a közeledő flotta számára; Déiphobosz házából pedig eltávolítottamafegyvereket.Ebbena házban talált rám Menelaosz Trója elfoglalásakor; Déiphoboszt megölte, majd mikor megpillantott kardja lehanyatlott ameglepetéstől.

- És ez után? „Boldogan éltek még meg nem haltak”? Nem volt mérges Menelaosz, amiért elhagytad?

Helené: Jól tudta ő is, hogy nem szándékosanhagytamott. Azonnal

jóba lettünk és minden ott folytatódott,aholelkezdtükrégen.

- Nem gondolja, hogy ebben a szépsége is közrejátszott?

Helené: Valószínűleg,deszeretemés szeretnémazthinni,hogynemcsaka szépségemmiattérezígyirántam.

- Értem. És ezek után Trójában maradtak?

Helené: A hazaúton szörnyűséges viharba keveredtünk és csak nyolc évig tartó bolyongás után értünk vissza Spártába; ott pedig végre megújult szerelemben boldogan élhettünktovább.

Azt hiszem, ebből levonhatjuk a következtetést, hogy egy kapcsolat nem csupán a jó dolgokról szól, és hogy számtalan veszekedés után is képes túlélni, ha mindkét fél így akarja.

Józsa Lora

Hatalmas botrány egy aranyalma miatt

Erisz jóvoltából hatalmas botrány tört ki szombaton, Péleusz és Thetisz esküvőjének napján.

Természetesen senki nem örül neki, ha Erisz, a viszály istennője felbukkan valahol, egy esküvőn pedig aztán végképp nem. Így mikor az esküvői meghívók elküldésére jutott sor, Zeusz minden istent és istennőt meghívott, Eriszt pedig értelemszerűen kihagyta. Ám a viszály istennőjének valahogy a fülébejutottahír,smiveláldottjó természet, elhatározta, hogy keresztbe tesz az esküvőn szórakozóknak. Eriszfogott egyaranyalmát, ráírta: „A legszebbnek”, aztán a díszterem egyik ablakán keresztül behajította a táncparkett közepére, akár egy gránátot. Először Aphrodité látta meg, s a szépség istennőjeként meg volt róla győződve, hogy az alma őt illeti. Azonban ezt Héra és Athéné másképp gondolta. Elszabadult a pokol.

Zeuszegyideigtűrteacirkuszt,de aztán nála is betelt a pohár, s a trónja elé parancsolta mind hármójukat: a feleségét, Hérát, a lányát, Athénét és a szépség istennőjét, Aphroditét, azonban a háromból két istennőt magára

haragítani nem akarván csak hebegett-habogott, de dönteni nem tudott, így a trójai hercegre, Pariszra hárította a döntőbíró szerepét. Pariszvalódivéleményéreazonban mársosemfogfényderülni,hiszen döntését az istenek megvesztegetésénekhatásárahozta meg. Athéné a Föld legbölcsebb emberévééslegnagyobbharcosává ígérte, hogy teszi, abban az esetben, ha őt választja. Aphrodité pedig a legszebb halandó nő kezét ígérte, s Parisz hősszerelmes férfiként, habozás nélkül Aphroditénakítélteazaranyalmát. Azonban Parisz nem tudhatta: Helené már férjes asszony volt, s elvétele több problémát hozott, mintamennyivalahavolt.

Józsa Lora

Homérosz: Odüsszeia könyvajánló

Bizonyára mindenki hallott már a Trójai faló kitalálójáról, Odüsszeuszról.Róla,aleleményes, kíváncsi, bátor, jó harcosról szól a Homérosznak tulajdonított Odüsszeia című eposz. Elsősorban azoknak ajánlom, akik nem riadnak el a sokszor valóságszerűtlen történésektől. A mű, az

csöppenünkbelefőhősünkkel,

Iliász folytatása. Amíg ennek főszereplője Akhilleusz, főként a puszta erejével próbált mindig győzedelmeskedni, addig Odüsszeusz fő erénye inkább a furfangossága, találékonysága. Többszörisdöntéseketkellhoznia, ilyenkormegpróbáladolgokmögé látniésúgygondolkozni. Homéroszelsőeposzáhozképest, sokkaleseménydúsabb.Mindig egy-egy újabbkalandba

amiksoránkülönféleIstenekkel, lényekkelismerkedhetünkmeg, akikvagyhátráltatják,vagysegítik őt.Fokozzaazizgalmatmégazis, hogyacselekménytmindig késlelteti,deennekellenéresem válik unalmassá. Fellelhetők varázslatos, mesés elemek is, melyek még érdekesebbé teszik a könyvet. Zseniálisan bemutatja a történet az emberek balgaságát,kíváncsiságátéshogy sokszornemtudnakellenállnia kísértésnek.

Strausz Dorina

Aranyalma a legszebbnek

Azemberekcsakúgyismernek:Aviszály. Rút,aljaséssemmibűbáj: Akiveleujjathúz,szörnyenráfarag. Nyögvekívánja,hogyelmúljonaharag, Amelyetelsősorbanőteremtett, Lázadottésmegvetett, Márláthatjátok:engemsenkisemszerethet.

Alattomos,felelőtlen, Agresszívésengedetlen, Lármás,durvasgyermeteg, Ellenszenvesegyszörnyeteg. Gorombaésnemtörődöm, Szívtelens…eltűnődöm… Ezténylegmindénvolnék? Bárvolnavalaki,kinekkarjaibaomolnék, Butánfülébesuttognék, Némánálmodnék,stánmegisváltoznék. Ezazonbanmindcsakálom,mireolymohónvágyom. Kacagvafeléledmostharagjaa„vesztesnek”,sgurulmáraz