UNIVET
portré
Gazdálkodó családból érkezett Egyetemünkre három nõvér legfiatalabbja, a negyedéves állatorvostan-hallgató Barnácz Franciska. Jól ismeri szülõföldjét, Nyíradonyt és határát. Járatos a Guthi-erdõben, az Alföld legnagyobb egybefüggõ erdõtömbjében. Gyarapodó állatorvosi ismereteit „rackanyájuk” tartásában is hasznosítja. Közösségi ember: gólyatáborok, Equus Napok, gólyabálok szervezésében is részt vesz. Diplomájának megszerzése után városában szeretne praktizálni, ahol a fõutcán élõk is tartanak haszonállatokat a portájukon.
Beszélgetés Barnácz Franciska hallgatóval
„Az egyetem légköre a biztonságot sugározza” BALÁZS GUSZTÁV – Majdnem 300 kilométerrõl, a Nyírség peremérõl érkeztem az Állatorvostudományi Egyetemre, ahonnan nem sok hír kel szárnyra. A település már a XII. században létezett, premontrei monostora volt, a tatárjárást követõen elpusztult. Megmaradt viszont egy Árpád-kori téglából épült templom romja. A dámvadállományáról híres erdõben egy picike „falu” is rejtõzik, amit erdészek és vadászok laknak, ahová szívesen kirándulok. Az egyik vadászházból kedvelt esküvõi helyszín lett, ahol az idõsebb nõvérem örök hûséget esküdött. – Milyen régóta ismert a Barnáczok története? – Családfánkat az 1700-as évekig visszamenõleg sikerült kiderítenünk. Õseink Nagykállóból költöztek Nyíradonyba. Két família is kialakult az idõk során, a fekete Barnáczok és az én felmenõim, a szõke vagy szöszi Barnáczok. – Akik közül a maiak gazdálkodnak. – A családunk mezõgazdasággal, azon belül szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. A termelést édesapám irányítja, aki agrármérnök és növényvédõ szakmérnökként végzett Szarvason, majd Debrecenben. Az édesanyám bölcsész, de a telep felépülése óta már a cégnél dolgozik. – Nem könnyû pótolni a növényvédõszer kínálatból kivont termékeket. – A növényvédõszerek felhasználásával kapcsolatos jogszabályok egyre
2022 III.
mindhárom lánya f-el kezdõdõ keresztnevet kapott? – Valójában a véletlen mûve. A Fruzsina név nagyon tetszett a szüleimnek, utána jött Fanni. Úgy volt, hogy én Gyuri leszek, mert fiút vártak harmadiknak, de újabb lány született, és így folytatták ezt a motívumot. Édesapám igazi mérnökként megtervezte a cég nevét. A Barcsa Fa Kft. magában rejti a Barnácz és – anyukám után – a Csanádi családnevet. A Fa a família rövidítése. A cég monogramja – BF – azonos mindhármunkéval. Fanni nõvérem agrármérnök és most végzi az agrárközgazdász mester-
képzést. Fruzsina nõvérem kertészmérnök és növényorvos – mindketten a családi vállalkozásunkban dolgoznak. – Állattenyésztés nincs a profiljukban? – Rackajuhaink vannak, amikre elsõdlegesen a telepünk rendben tartását bízzuk. Nem a húshasznukról ismertek, de húsuk tápláló, jó minõségû, ízletes. A mi céljainkra kiváló, ellenálló állatok. – Létezik-e speciális nyíradonyi birkapörkölt? – Édesapámét annak nevezem, hiszen nagyon finomat készít az otthoni kemencénkben. Amíg nem voltak birkáink, nem is ettük a húsukat. Csak jerkéket vásároltunk, de valahogy odakeveredett egy kos is, és beindult a "Anyai nagymamám udvarában, jószágok tenyészet. között döntöttem el, hogy állatorvos leszek" – Hány állatuk van? A portrék a szerzõ felvételei – Jelenleg körülbelül ötven és most rendhagyó szigorúbbak, azonban édesapámnak módon kilenc kisbirka született. Ilyen nem okozhat nagy fejtörést, ugyanis talán egyszer fordult elõ, mert a ez is a szakmája része. Számára is rackajuhnak télen és kora tavasszal fontos, hogy minél kevesebb nö- van az ellési idõszaka. A juhokhoz jól vényvédõszert juttassunk ki a kör- értõk szerint aszezonális ivarzás nyezetünkbe, mert annak hosszú távú történt a jó tartás miatt. következményei is vannak. – Honnan jött a gondolat, hogy az – Mi a titka annak, hogy Barnáczék állatorvos pályát választja?
17
