Diagnosztikai Nyári Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a NÉBIH összefogásával 2019-ben rendezték meg elsõ alkalommal a közel kéthetes Diagnosztikai Nyári Egyetemet, ami a koronavírus-járvány okozta szünet után, idén ismét teljes létszámmal mûködhetett. 2018 végén fogalmazódott meg a gondolat egy olyan nyári kurzusról, mely az állatorvostan-hallgatóknak mélyebb betekintést tud nyújtani a laboratóriumi diagnosztika világába.

– Hogy zajlott a jelentkezés folyamata?

BULEJKA ALEXANDRA A nyári egyetem kettõs célt szolgál. Segíti a harmad- és negyedéves hallgatókat a labordiagnosztikai gyakorlati készségek elsajátításában, a szervezõk pedig a szektort érintõ munkaerõhiány csökkenésében reménykednek általa, hiszen kevés állatorvos fordul tanulmányai befejeztével ebbe az irányba. Interjúnkban a szervezõk közül állatorvossal, a Dr. Turbók Janka résztvevõ hallgatók közül pedig Dávid Blanka negyedéves állatorvostanhallgatóval beszélgettünk tapasztalataikról. – Az évfolyam-képviselõnkön keresztül jutott el hozzám az információ a nyári egyetemrõl, amin a harmad- és negyedévesek vehetnek részt. Elolvastam a hirdetést és jelent-

DB: Remek csapat is összekovácsolódik

keztem, mert nagyon érdekelt a NÉBIH-nél zajló munka és szerettem volna a labordiagnosztikai folyamatokat gyakorolni. Ezután kerültünk kapcsolatba Dr. Turbók Janka doktornõvel és egyeztettünk minden részletet. Augusztus 1-jén érkeztünk Kaposvárra és 10 napig tartottak a programok.

– A hallgatók ekkorra már rendelkeznek a szükséges alapismeretekkel, megértik, hogy mit miért teszünk, könnyebb a meglévõ esetek háttérmagyarázatát megadni. A mikrobiológiai alapismeretek, a járványtan, az immunológia sarkalatos részei ennek a kéthetes kurzusnak. Ekkor talán még nem kötelezték el magukat egy konkrét terület mellett, így lehetõségünk van bemutatni, hogy nem csak kisállatgyógyászok vagy lovas szakemberek lehetnek diplomaszerzés után, hanem bizony sokkal szélesebb a paletta, labordiagnosztikai állásban is gondolkodhatnak.

– Mi n d e n olyan tevékenységet szerettünk volna bemutatni, amit helyben meg tudunk valósítani diagnosztika és ál-

– Miért a harmad- és negyedév a célcsoport? TJ: – Milyen programokon vettek részt a hallgatók? TJ:

Harmad- és negyedéveseket vártak, várnak latorvoslás terén. Ami a labormunkához köthetõ: vérkenetelemzés, citológia minták mikroszkópos elemzése, illetve ami az intézeti diagnosztikához kötõdik, az összes immunológiai vizsgálatot, amit helyben a kaposvári laboratórium végez: komplementumkötés teszt, lovak fertõzõ kevésvérûségének vizsgálata, ELISA vizsgálatok, antigén és ellenanyag kimutató tesztek. , a kaposvári Dr. Surányi Andrea intézet laboratóriumvezetõje, a veszettség diagnosztikába vezette be a hallgatókat. Ezen kívül külsõ helyszínekre is szerveztünk programokat, például ellátogattunk az embrió átültetõ központba. Bemutattuk, hogy állatorvosi végzettséggel akár ilyen, asszisztált reprodukciós tevékenységet is lehet végezni, az embrió mosástól az in vitro fertilizációig mindent. DB: – Ami nekem nagyon tetszett, hogy mi végezhettük el a mintavételt, csinálhattunk kenetet, amit aztán mi festettünk meg, megvizsgáltuk, majd meg is tarthattuk. A doktornõ hozott tényleges esetekbõl származó keneteket is, ezeknél közösen megbeszéltük, hogy mit látunk rajta. Szuper volt, hogy a doktornõ hagyott minket gondolkodni, nem volt rossz válasz és nagyon érthetõen magyarázott. Nekem ez volt a kedvenc programom. Vasárnap a radiológiai központban lévõ CT és MR berendezésekkel ismerkedtünk az ott dolgozók segítségével, itt szintén valós esetekkel foglalkoztunk. A lókórház technikai hátterét is megnéztük, a CT-t, az endoszkópos