2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
Állatok Világnapja 2014. Október 4-én van az Állatok Világnapja, azonban ez nem azt jelenti, hogy csak ezen a napon kell fokozottan figyelnünk a körülöttünk élő állatokra. Ez a nap inkább arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet az együttélés szabályaira, arra, hogy éljünk harmóniában a minket körülvevő élőlényekkel és a természettel. Ez a nap Assisi Szent Ferenchez köthető, aki híressé vált állatszeretetéről, természetközeli, egyszerű életmódjáról. Ezért is ábrázolják előszeretettel állatok, különösen madarak társaságában. A világnapon ma már nem csak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Országszerte rengeteg programmal készülnek a helyi Állatkertek, Vadasparkok, aki teheti, látogasson ki valamelyikbe, vagy egyszerűen csak vegyen valami finomságot házi kedvencének, tegyen egy kis élelmet a közelben lévő madáretetőbe, vagy egyszerűen csak beszélgessen egy kicsit barátaival arról, hogy milyen fontos megóvnunk őket, az állatokat.
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
Környezetismeret és környezetvédelem az óvodában A hosszú éveken át módunk van megfigyelni mennyire szeretik a gyerekek az állatokat, főleg a kölyök állatok a kedvencek és a hatalmas, félelmetes külsejűek. Az előzőekhez azért kötődnek, mert azok is kicsik, védelmet kívánnak, mint ők, a nagy, ijesztőek pedig csuda izgalmasak, lehet tőlük ”félni”! Amikor tavaszi sétákon felkeltjük érdeklődésüket egy-egy állatra /napon sütkérező kutyára, mosakodó cicára, fűben ugráló, eleséget kereső feketerigóra, hangoskodó verébcsapatra/ szinte célirányosan képesek rájuk koncentrálni, pedig nap, mint nap láthatják őket, csak nem figyelnek úgy fel rájuk. Így most önállóan veszik észre jellemző tulajdonságaikat,- ”milyen hosszú piros nyelve van a kutyusnak!”..”a cica úgy nyalogatja lábát, mintha mosakodna!”. A közvetlen élmények, tapasztalások érzelmeket váltanak ki a gyerekekből és ezeket támogatva, erősítve nevelhetjük őket az állatok szeretetére, védelmére. Minden megfigyeltetés, érdeklődés felkeltés hasznos ismeretek mellett érzelmileg is gazdagítja, építi a kicsik pozitív tulajdonságait. Nem véletlen az sem, hogy a legkisebb kortól ajánlott leporellók, kis mesekönyvek, mondókás,- versgyűjtemények, kifestők-színezők, mesealakjai is elsősorban állatokhoz kapcsolódnak, állatokról szólnak. Ki ne emlékezne azokra az első mondókákra, versikékre, amelyeket édesanyja vagy a nagypapa mondogatott neki kicsi korában a kis nyusziról, az őzikéről, a mókusról. Az óvodában kicsit rendszerezzük is az állatokról való ismereteket és csoportosítjuk, mint a háziállatok és kicsinyeik, a vadon élő, szárazföldi, vízben élő, növényevő, és ragadozó állatokat. Ezekről számos könyvet, képet, filmet nézünk meg együtt, amelyikről tudnak, ők maguk otthonról is hoznak filmeket, kivágott képeket- albumot készítünk /csoportosítjuk fajtáik szerint/; amit mindig nézegethetnek, ha kedvük van hozzá. Sokszor énekelünk, verset ismerünk meg különféle állatokról, a mesékben is megjelenik az ”okos nyúl”, a ”ravasz róka”, a ”papucsot varró béka”, a ”házat építő kismalacok”, a ”kevély kiskakas” figurája és folytathatnám napestig. Az a legfontosabb, hogy megismerjék, megszeressék és védjék a gyerekek az állatokat, alakuljon ki bennük majd a felelősségérzet irántuk, képesekké váljanak vigyázni rájuk csakúgy, mint a természet alkotta minden teremtményre, amelyek velünk együtt élnek ezen a földön!
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
TUDOD-E? - A jegesmedvék nem észlelhetők infravörös kamerával, a hőszigetelő bundájuk miatt. - A méhek, a teknősök és a termeszek teljesen süketek. - A szúnyogokat a kék szín jobban vonzza, mint bármelyik más szín. - Nem az ember az egyetlen faj, ami háborúzik. A hangyák szabályos csatákat vívnak, sőt még rabszolgákat is ejtenek. - A nőstény kutyák kétszer gyakrabban harapják meg az embereket, mint hím társaik. - A zsiráfok egyszerre 5 percet alszanak, összesen kb. 20 percet naponta. - A kecskék pupillája téglalap alakú. - Egy strucc szeme nagyobb, mint az agya.
2014. OKTÓBER. Szalai Borbála: Csacsi Nőtt a csacsi, növekedett, nagy csacsivá cseperedett. Azt mondta az anyukája: ”Beíratlak iskolába! Tanulj fiam, okosodjál, lusta szamár ne maradjál!” - Így került az első b’-be, csacsi család csemetéje. Vettek neki könyvet, irkát, kalamárist, tollat, tintát. Táskát is, egy szép nagyot, abba mindent berakott. Reggelenként útnak eredt, a nagyfülű csacsigyerek. Sietett, hogy idejében ott legyen az első b’-ben. Gondtalanul nyargalászva ment mindig az iskolába. Hátán vitte tudományát, a hatalmas teli táskát… Mert a csacsi úgy gondolta, a tudományt abban hordja. Teltek, múltak napok, hetek, a sok kicsi elsős gyerek az abc-t megtanulta, már az egyszer-egyet fújta. A csacsi meg minden este a könyvét feje alá tette! Azt hitte, a tudománya így vándorol buksijába. Tanulni biz’ nem volt kedve, sose tudta, mi a lecke! Ült, csak ült a szamárpadban, kalimpált a füle nagyban… Csacsi család fiacskája az első b’-t ötször járta. Tudomány rá így sem ragadt, bizony, jó nagy szamár maradt!
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
Az év rovara 2014-ben a földi poszméh A méhek repülő rovarok, amelyek közeli rokonságban állnak a darazsakkal és a hangyákkal. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. A méhek legnagyobb haszna a virágok megporzása. A virágok az általuk termelt nektárral, egy édes folyadékkal csalogatják magukhoz a méheket. A méh a virágok nektárját gyűjti össze, majd azt saját szervezetében átalakítja. A felszívott nektárhoz a szájukban lévő garatmirigyből enzimeket, emésztőnedveket kever hozzá, a keveréket pedig mézgyomrukban gyűjtik. Hazaérkezés után innen töltik bele ezt a még híg folyadékot a lépek sejtjeibe. Végül teljes értékű mézzé akkor válik, amikor szárnyuk lebegtetésével, a levegő keringetésével besűrítik, és lecsökkentik a víztartalmát. Mézfajták: virágméz, akácméz, hársméz, repceméz, selyemfűméz, napraforgóméz, facáliaméz, gyümölcsméz, gesztenyeméz, pohánkaméz, levendulaméz, somkóróméz, szolidágóméz, őszirózsaméz, édesköményméz, édesharmatméz. ¤ Kitűnő édesítőszer, teákba, gyógyteákba, sütemények, cukorkák készítéséhez is használják. ¤ Jó házi szere a meghűléses betegségeknek, a felső légutak hurutos elváltozásainak. ¤ A természetes antioxidánsok az anyagcsere és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. ¤ Antimikrobiális hatású a magas cukor- és alacsony pH–tartalomnak, valamint a szerves savaknak köszönhetően segíti a vágások, horzsolások és égési sebek begyógyulását.
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
Az év hüllője 2014-ben a mocsári teknős Nagyon hosszú életű állat. Gerinces, négy lába és egy, a bordáiból kifejlődött teknője van, ami páncélként védi, ha támadás éri. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát – ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigént szája és garatja nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein szívja fel. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiválódik. A teknős légzése A teknősöknek jellegzetes a légzésük. Amikor a nyelvcsontjuk lefelé mozdul, a nyitott orrlyukakon át beáramlik a levegő, és a nyelvcsont emelkedésekor jut be a tüdőbe. A szárazföldi teknősök szabályos időközönként mindig kinyújtják a nyakukat a páncélból. Ilyenkor kitágul a tüdejük, és a levegő szabadon beáramolhat. Amikor visszahúzzák a nyakukat, a levegő akkor távozik a tüdejükből. Szeret a vízből kiálló tuskókon, köveken pihenni. Nagyon jól úszik. Teknősalkat A teknős termete egy kisebb kőrakáshoz hasonlít. Teste szilárd vázát csontváza és bőrcsontjai alkotják. Ha minden rendben van, akkor a fejét és a lábait kidugja, és sütkérezik a napon. Ha azonban a közelben olyan állat bukkan fel, amelyik veszélyt jelenthet, akkor a teknős behúzza a fejét és a lábait a páncélja alá. A szárazföldi
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
teknősök növényevők, de a vízi teknősök ragadozók. A vízi teknős, míg a szárazföldön nehézkesen mozog, addig a vízben gyorsan úszik, így könnyedén becserkészi az áldozatát. Télen beássa magát az iszapba, a többi évszakban pedig este aktív. Ha nem tudja télen az iszapba ásni magát, akkor a jégpáncél alatt keres menedéket magának. A mocsári teknős a tiszta vizeket kedveli. Szívesen napozik, és csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől. Táplálékát a vízből szerzi. A nehézkes mozgása miatt azonban csak a beteg halakat képes elfogni. A látása viszont kitűnő. Ha valami veszély közeledik, gyorsan becsusszannak a vízbe. A magyar őseink is szerették a teknőshúst, a mocsári teknőst is megették. A számuk azonban nem emiatt fogyatkozott meg. Ma sajnos alig van élő példány a mocsári teknősből. Magyarországon védett állatok.
A teknős is béka? Teknősbéka? A szó használata helytelen, mert két faj keveredik benne: a hüllők és a kétéltűek faja. A "teknősbéka" hüllő. És rendszertanilag helyes megnevezése: teknős.
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
ŐSZ " Fogyó mosolyú délután, sárguló alma fönn a fán, Hóharmat szinű kikerics, hűvösödnek a vizek is. Gyapjasodik a kicsi őz, észre sem vettük, itt az ősz. " Kányádi Sándor SZENT MIHÁLY HAVA, ALMASZÜRET HAVA, MÉRLEG HAVA, FÖLDANYA HAVA, ŐSZELŐ HAVA, szilvaillatú SZEPTEMBER. Első napján mondogatták: megjött az első ember (szept+ember) számon kérni mit gyűjtöttünk az elmúlt nyáron. Mert a nyár bizony elmúlt. Ez már az ősz kezdete. Az ősz a mérsékelt égöv egyik évszaka, a tél, a tavasz, a nyár mellett. Hagyományosan a legtöbb országban ősszel nyitnak az iskolák, indul a tanítás. A Föld északi féltekéjén szeptember, október és november az ősz hónapjai. Ősszel hűvösebb van, rövidülnek a nappalok. Sok a ködös, felhős, szeles, esős nap. Szüretelik a szőlőt, de közben már sárgulnak, és ősz végére le is hullnak a levelek. A vándormadarak elköltöznek. A gyakran feltámadó szél, amely épp olyan gyakran hoz esőt is, megmegkavarja a fák, bokrok koronáját és potyognak az érett magvak, gyümölcsök. Érik a dió, mogyoró, vadalma, vadkörte. Vöröslik a som, a madárberkenye. Kezdődik a SZARVASBŐGÉS, a szarvasok, őzek párzási ideje és a vadászidény.
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
Az ősz kezdetének (mint a többi évszaknak) három időpontja van: ¤
A naptári ősz szeptember elsején kezdődik, az ősz hónapjainak (szeptember, október,
november) figyelembe vétele miatt, ¤ A meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik, ¤
A csillagászati ősz kezdete az őszi napéjegyenlőség napja: szeptember 23.
Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról. Néhány későn érő növény még meghozza gyümölcseit. " Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág, Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri " Weöres Sándor SZÜRET HAVA, SKORPIÓ HAVA, MAGVETŐ HAVA, ŐSZ HAVA, osztó-fosztó OKTÓBER. Ez már az igazi, mustillatú, lombhullató ősz. Az eddig szinte egyhangúan zöld erdő megszinesedik. Leghamarabb sárgul a nyárfa, azután a juhar és a gyertyán. A vadcseresznye levele élénkpirosra változik. Vöröslik a vadrózsa, galagónya és vadkörte. A kecskerágó bokor szinte lila. legvégül a szürkekérgű bükkfa gyúl vörösre. Potyog a makk, a vadgesztenye, pörög a juharfa proppelszerű termése. Szállnak a hársfák könnyű, szárnyas, apró, barna magvai. Érett már a galagónya, kökény és csipkebogyó. Az őzek sötétbarna, tömött, meleg bundára váltanak. A mókusok, egerek egész raktárakat hordanak össze.A borzok, pelék vastag hájat eresztenek, hogy legyen mit lekoplalni tavaszig. Érett a télire való alma. A hónap közepétől nyilik a krizantém, amely szines bokraival vidámitja a már jócskán megkopott kertet. " Égbolt feszes bőrén eső dobol, kopog- / hömpölyög a sötét, tetőn kobold topog. / Szél hördül világűr vak hézagján, résén: / Alkonycsik szivárog, alvad vadász késén." Lázári René Sándor ŐSZUTÓ HAVA, ANDRÁS HAVA, NYILAS HAVA, ENYÉSZET HAVA, Begyűjtés hava ködös-nedves november. Ha lehet ezt mondani, az év legkomiszabb, legcsúnyább hónapja. Ködös, nyirkos, szeles időjárása nagyon megviseli az ember idegrendszerét. Az egyre gyakrabban feltámadó szélben még alá-aláhúll egy-egy lucskos, megsápadt falevél. Korai fagyok dermesztenek, hajnalonta dér üli meg a tájat és esik, esik az eső. Az állatok többnyire már elhúzódtak. Csapzott, csatakos bundájú őzek, szarvasok fonnyadt füvet
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
kotorásznak a nedves avarban. Egyébként csend van erdőn, mezőn. Csak a "szent Márton tyúkjai" a varjak és csókák csapata sötétiti el néha az amúgy is olomszinű eget, amint élelem után kutatva hangos kárrogással megszállnak egy-egy területet, ahonnan aztán elfogyasztanak mindent, amit éles csőrükkel feltőrhetnek, széttéphetnek. Egy ilyen támadás után eltűnik a fán aszalódó alma, dió, mezőn hagyott krumpli, kukorica, káposztamaradvány és minden embertermelte szemét. Ők a természet utólsó nagy "betakaritói". A takaritás után hangos kárrogással megszállnak egy-egy nagyobb fát, épület és ott pihennek. Ennek láttára mondják: hó lesz! Pedig rendes körülmények között novemberben a hó még várat magára viszont szinte mindennapos a sűrű, tejszerű köd. Sarkadi Sándor: Édes ősz Édes ősz jött, Hull a körte, hamvas szilva hull a földre. Itt az alma, Kasba rakd. Ott a szőlő, Hamm, bekapd! Bokor alatt dió búvik - ott ne hagyd!
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
Állatok úton, útfélen Bár nem mindig látod, de állatok ezrei vesznek körül téged a parkban, az utcán vagy akár egy belvárosi lakásban is. A szomszéd kutya meg a többi házikedvenc csak a kezdet, de ha jobban körülnézel, a vadvilág sokkal érdekesebb képviselőit is észreveheted szinte karnyújtásnyira magadtól. Ilyenek akár az emberi környezethez alkalmazkodott városi társbérlők, például a csótányok, egerek és galambok, de találkozhatsz igazi vadállatokkal is, amilyenek akár a városokhoz közeli erdőkben is élnek, sőt, időnként lakott területre is bemerészkednek. Az ember ugyanis egyre több helyet foglal el a természettől, így az állatok is kénytelenek minél inkább alkalmazkodni az ember közelségéhez. De miért is olyan fontosak az állatok? Azért, mert ők tartják fenn a természet egyensúlyát, mely egy önműködő láncolat;a növény kinő a földből, és lerágja egy kis hernyó. Ezt a hernyót zsákmányul ejti egy béka, azt elkapja egy sikló, a siklót megeszi egy cickány, amit végül egy bagoly fogyaszt el. A bagoly megöregszik és elpusztul, teste a földbe kerül, ahol lebomlik és növényeket táplál. Ez az önmagába visszatérő tápláléklánc. A természetben a lánc minden eleméből épp a megfelelő mennyiség van jelen, egyik sem hiányzik és egyik sem fogyasztja túl a másikat – ez a természetes egyensúly. Ha a lánc bármelyik szeme eltűnne, eltűnne vele az egész lánc. Például ha a növényvédő vegyszerek kiirtanák a hernyókat és más rovarokat, a békáknak nem lenne mit enniük, így a siklóknak sem, és így tovább. A tápláléklánc jelentősebb változásai minket, embereket is érzékenyen
érinthetnek, ezért
vigyáznunk kell, hogy a természetes egyensúlyt ne bolygassuk meg.
Gyerekek! Anyukák! Apukák! Nagymamák! Nagypapák! Tesók! Rajzoljatok nekünk két táplálkozási láncot és adjátok oda a rajzokat az óvónéniteknek! Aki rajzol, meglepetést kap!
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM
2014. OKTÓBER.
ÁLLATOK HETE
17. ÉVFOLYAM